Gyerekek ezreinek nincs lakcíme

ők szinte minden szociális ellátástól elesnek ,de ti a

harmadik luxus villára gyűjtetek !!!,

és nem a gyerekek ellátására .

Hatvan magyar zászlóval emlékeznek az 1956-os forradalomra az óceán partján, Los Angeles-ben.

---

60. évforduló: Fáklyás vonulás a pásztói '56-osok útvonalán 

Pásztón, ott ahol a Magyarok Világszövetségének helyi csoportjának 12 éves, tudatosan felépített és megvívott harca eredményeképpen elbontották a szovjet emlékművet, a csoport alapító vezetője, az időközben az MVSZ elnökhelyettesévé megválasztott Bottyán Zoltán haladt a fáklyásmenet élén, a Magyarok Világszövetsége által állított emléktáblák által jelölt pásztói '56osok útján. 
Pásztón a Szentlélek temető előtti hősi emlékműnél 16 órai kezdettel testvértelepülések - köztük Körösfő - valamint Fülek képviselőinek részvételével tartották a városi megemlékezést. Beszédet mondott Dömsödi Gábor polgármester, népdalokkal szerepeltek a körösfői diákok, majd a Magyar Szentek Római Katolikus Általános Iskola tanulói mutatták be színvonalas verses-dalos műsorukat a Sturman Jenőné "Toncsi" vezette Estam és Rajeczky-szimpatikusok vonós együttesek kíséretében. Christian Lépine, a francia testvérváros alpolgármestere Albert Camus A magyarok vére című írásával köszöntötte az ünnepet, kiemelve és megköszönve, hogy Bottyán Zoltán, akkor még a francia kéttannyelvű gimnázium igazgatójaként, felhívta rá figyelmét. 
A Magyarok Világszövetsége és a Rákóczi Szövetség pásztói csoportjai nevében Bottyán Zoltán koszorúzott. 

MVSZ Sajtószolgálat 

Bebukta az EU a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezményt 

2016.10.24. Index 
Hiába adott az EU ultimátumot a belga kormánybnak, hogy valahogy vegye rá Vallónia parlamentjét az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadására, Charles Michel belga kormányfő hétfő este beismerte Donald Tusknak, hogy

 nem sikerült megtörnie a vallón vétót, ezzel borul a 27 ország által vágyott, hét éve készülő szerződés. 
Hacsak a 25. órában nem talál ki valamit a belga kormány vagy az EU, akkor le kell mondani a jövő hétre tervezett kanadai-uniós csúcstalálkozót. 
Ha a belga kormány hétfő estig nem támogatja a CETA egyezményt, akkor a kanadai miniszterelnök lehet, hogy el sem jön aláírni a szerződést. 
Ahogy arról írtunk, a vallón parlament azt szeretné elérni a vétóval, hogy tárgyalják újra az egyezményt és szedjék ki belőle azokat a pontokat, amelyek például Belgiumot is hátrányosan érintik. Ilyen például az a vitarendezési rendszer, amelyben az egyezményt aláíró felek vállalatai egy különbíróságon perelhetik be az államokat, ha valamilyen intézkedés korlátozza a cégek profitabilitását, és amely a vallón parlament és a CETA egyezményt ellenzők szerint túl nagy beleszólást enged a közpolitikai döntésekbe. 

A Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodást egyébként sokan azért sem kedvelik, mert az Egyesült Államokkal kötendő hasonló megállapodás (ennek is van egy szép mozaikszava: TTIP) előszobájának tartják. Azonban mások azt emelik ki, hogy Európa cselekvőképességére igen rossz fényt vet, ha még egy egy alig 35 milliós országgal is képtelen lesz épkézláb szerződést nyélbe ütni. 

Vallónia kormánya attól tart, hogy az egyezmény életbe léptetése felszámolná az európai fogyasztóvédelmet, a jelenleg érvényes környezetvédelmi irányelveket, és tömeges munkanélküliséghez vezetne. Brüsszel nyomásgyakorlása miatt azonban nem is tudtak érdemi vitát folytatni arról, hogy a gyakorlatban milyen következményekkel járt volna a CETA életbe léptetése.

nem fog kényszer hatására támogatni egy nemzetközi megállapodást, emiatt utasították el a CETA egyezményét.

Na Viktor bekaphatjátok a zsidajaitokkal a faszt még sem tudtátok ránk erőltetni a kereskedelmi szerződést , nem lesz mérgezett termékek forgalmazása , nem tudtok rákot okozni a népnek , mert ti bizony nem azt ennétek mint a nép , de így másként kell pusztítani a magyart !!

Tudom így egyszerűbb lett volna , de valami más módszerrel tudjátok csak 6 millió alá olvasztani a bús magyarokat , de ha ezt a számot megközelítitek a nép fölébred álmából , és jaj lesz annak ki felelős lesz e népesség fogyás iránt , mert gyökeresen kiírtják a családjukkal együtt , hogy ir magjuk se maradjon e földön a büdös zsidó bérencnek , helytartónak !!!

Belgium nem fogja aláírni a CETA egyezményét

Charles Michel miniszterelnök nyilvánosan bejelentette, hogy Belgium jelenlegi formájában nem fogja aláírni az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt.

Michel hétfőn sajtótájékoztatón számolt be a szövetségi kormány álláspontjáról, miután számos regionális parlamenti képviselővel személyes megbeszélést tartott. Az RTBF hírügynökség szerint a kormányfő emlékeztetett, hogy a német regionális kormány és a flamand kormány beleegyezett a CETA egyezményének aláírásába, a vallon és a brüsszeli regionális parlament azonban megszavazta annak elutasítását.

Az Európai Tanács hétfő délutánig adott időt Belgiumnak, hogy véglegesítse állásfoglalását a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. A vallon miniszterelnök, Paul Magnette ráadásul azt mondta, minden alkalommal ultimátum szerű fenyegetést intéztek hozzájuk, ami lehetetlenné tette, hogy érdemi demokratikus vitát tartsanak a szabadkereskedelmi megállapodásról. Egyúttal kijelentette, hogy kormánya

nem fog kényszer hatására támogatni egy nemzetközi megállapodást, emiatt utasították el a CETA egyezményét.

Vallónia kormánya attól tart, hogy az egyezmény életbe léptetése felszámolná az európai fogyasztóvédelmet, a jelenleg érvényes környezetvédelmi irányelveket, és tömeges munkanélküliséghez vezetne. Brüsszel nyomásgyakorlása miatt azonban nem is tudtak érdemi vitát folytatni arról, hogy a gyakorlatban milyen következményekkel járt volna a CETA életbe léptetése.

Belgiumban bukhat meg a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény

Az Európai Tanács október végén fog végleges döntést hozni az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Belgium azonban az ország sajátos politikai felépítéséből adódóan kénytelen lesz megvédeni az európai érdeket, és megvétózni az egyezményt.

Az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) jelenleg az EU-tagállamok kellene ratifikálják, ám ezt a folyamatot jó eséllyel megakaszthatja Belgium; az ország sajátos politikai felépítéséből adódóan olyan helyzetet teremt, melyben nem minden tagállam támogatja az egyezményt, vagyis a CETA végső soron meghiúsulhat.

Belgiumban azért hiúsulhat meg az egyezmény ratifikálása, mert az ország felépítéséből adódóan előbb több parlament meg kell szavazza azt, de ezek közül egy garantáltan nem fogja elfogadni a CETA ratifikálását.

Belgiumban a fő kormányzó szerv a szövetségi kormány, Charles Michel vezetésével, aki az Európai Tanácsban is képviseli az országot. A nyelvileg és kulturálisan megosztott országban azonban saját kormánya van a flamandoknak (Észak-Belgium), emellett saját kormánya van a francia közösségnek, az ország keleti részében pedig a német közösségnek. A vallon régiónak és a fővárosnak szintén saját kormányzó testülete van.

Ahhoz, hogy az Európai Unió és Kanada közti egyezmény életbe lépjen, annak előbb mind a hat parlamenten keresztül kell mennie Belgiumban, hiszen a szövetségi kormány ekkor tudja legitim módon támogatni. Azonban, jelenlegi állás szerint a vallon kormányzat nem fogja támogatni a CETA-t.

Az AFP hírügynökség beszámol arról, hogy Vallónia október 14-én fog szavazást tartani a CETA kapcsán, és ez egy kulcsfontosságú terület, hiszen ha visszautasítják, az egyetlen regionális kormány ellenkezése miatt meghiúsul az EU és Kanada közti egyezmény.

A német alkancellár szerint

nem hiúsul meg a CETA

A német gazdasági miniszter – és alkancellár – szerint nem fog meghiúsulni az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény, annak ellenére, hogy több tagállam is vétót helyezett kilátásba.

Sigmar Gabriel kedden azt mondta, “nem számol azzal”, hogy esetleg meghiúsulhat a CETA egyezmény megkötése október végén. A miniszter szerint annak ellenére sem akadt meg a tárgyalási folyamat, hogy Románia az egyezmény megvétózását helyezte kilátásba, Belgium pedig Vallónia ellenállása miatt nem tudja ratifikálni az egyezményt.

Ha az EU kereskedelmi miniszterei a Tanács mai találkozóján Luxemburgban elegyengetik a kialakult patthelyzetet, a CETA egyezménye október 27-én, az EU-Kanada csúcstalálkozón kerülhet aláírásra.

Ahhoz, hogy a CETA életbe lépjen, előbb minden tagállamnak ratifikálnia kell. Románia korábban kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy megvétózza az egyezményt, mert az tönkre teheti a helyi gazdákat. Belgium Vallónia régiója szombaton szintén leszavazta az egyezményt, mert az tömeges munkanélküliséghez vezethet.

Nem volt kellő politikai akarat a CETAelgáncsolására

Teljesen átláthatatlan és antidemokratikus módon működik az Európai Tanács, a kormánypártban pedig nem volt elég politikai akarat, hogy Brüsszelben elgáncsolja az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt. Átláthatóvá kell tenni a tanács működését, hogy a vezető politikusok ne tudják Brüsszelre hárítani a felelősséget.

A Zöld Válasz Egyesület környezetvédelmi szervezet közleményben reagált Kósa Lajos bejelentésére, miszerint a Fidesz felruházza Orbán Viktort, hogy a miniszterelnök aláírásával kezdődjön meg a CETA ratifikációs szakasza. – írja az Alfahír. A Zöld Válasz szerint a kormány figyelmen kívül hagyta a visegrádi négyek agrárkamaráinak véleményét, mely az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt élesen elutasította.

Mivel Kanada a világ legnagyobb GMO termelő országai közt van, ezáltal az Európai Uniót és Magyarországot eláraszthatják a GMO-fertőzött termékek.

A Jobbik-közeli híroldal azt írja, korábban a kormány annak lehetőségét is elmulasztotta, hogy a CETA-val létrejövő, a kizárólag a befektetők érdekeit szem előtt tartó vitarendezési mechanizmust az Európai Bíróságon támadja. A Zöld Válasz szerint ez az eset azt mutatja, hogy a kormánypártban nincs meg a kellő politikai akarat ahhoz, hogy szembeszegüljön az Európai Bizottság akaratával.

Az Európai Bizottság júliusban javasolta aláírásra a CETA egyezményét, ám már szeptemberben tényként kezelte az egyezmény ratifikálását, annak ellenére, hogy azt minden tagállam parlamentjei meg kell szavazzák előtte.

Az Európai Bizottság mindeddig megtehette, hogy egyszerűen átnéz a nemzeti kormányokon, mert a tagállamok e téren láthatóan nem mernek nyíltan szembeszegülni Brüsszel akaratával. Október 20-21-én az Európai Tanács ülésén az államfők, miniszterelnökök egyeztetnek majd az egyezményről. Ez az uniós testület azonban amellett, hogy teljesen átláthatatlanul működik, minden tekintetben antidemokratikus is. Nem véletlen, hogy a kormánypárt támogatandónak nevezi az egyezményt, hiszen ezen az októberi találkozón nagy valószínűséggel egyébként sem mernének ellent mondani – az Európai Tanács rendszerint konszenzussal hoz döntéseket, egy-egy ellenkező tagállamnak pedig nincs valós beleszólása, ehelyett birkamód alá kell írja, amiről a többség közt “konszenzus” kezd kialakulni.

Hogy mi a konszenzus? Amit a tagállamoktól elvár az Európai Bizottság.

Napokkal ezelőtt a Transparency International egy jelentése rámutatott, hogy az Európai Tanács döntéshozatali folyamata teljes titoktartás mellett működik, így a tagállamok csak egy nagyon hosszadalmas folyamat végén szerezhetnek tudomást arról, hogy vezetőik milyen döntést képviselnek a tanácsban. Ennek okán történhet meg, hogy miközben a tanácsban támogatnak egy döntést, saját országaikban úgy kommunikálják le mindezt, hogy Brüsszel kényszerít rájuk egy adott intézkedést.

A Council Transparency jelentése arra mutat rá, hogy ez a teljesen átláthatatlan döntéshozatali mechanizmus csak az emberek félrevezetésére alkalmas, a politikusok számára pedig lehetővé teszi a felelősség áthárítását. Ennek a gyakorlatnak a felszámolásához teljesen átláthatóvá kell tenni a tanácsban zajló szavazások minden vonatkozását; arra az esetre, hogy ha a kormány esetleg nem vétóz meg egy Magyarország számára kifejezetten káros megállapodást, arról a választók is azon nyomban tudomást szerezhessenek.

Az egész fideszes maffiát csak GMO-s termékkel etetném , és amelyik tiltakozna ellene azt géppuskával szaporítanám !!!

Ugye te is így látod , ha a drága zsidajaink zúl élnék a 10 éves ciklust – ez a referencia idő , akkor esetleg az állatainkal etethetnénk a GMO – s terményeket , de akkor is csak azokat az állatokat etetnénk mint a libákat , melyek a zsidó konyhába jutnak !!

A szankciók ellenére egyre több német cég kezd befektetést Oroszországban

A Der Spiegel információi szerint a német vállalatok egy év alatt közel megduplázták Oroszországban intézett befektetéseiket.

A német lap pénteken közölt cikkében az áll, hogy a német vállalatok nem tartják irányadónak az Európai Unió politikai döntéseit, ha az éles ellentétben áll saját piaci érdekeikkel. Az EU 2014 márciusában hozott szankciókat Oroszország ellen, ám mindezek ellenére

a német vállalatok ma már kétszer annyi befektetéssel rendelkeznek Oroszországban, mint egy évvel ezelőtt.

A Bundesbank adatai szerint az utóbbi hat hónap folyamán a német cégek 1,73 milliárd eurót vittek Oroszországba közvetlen befektetés formájában, azt követően, hogy a 2015-ös évben is 1,78 milliárd euró értékben kezdtek újabb befektetéseket az orosz piacon.

Matthias Schepp, a német-orosz kereskedelmi kamara képviselője a Der Spiegelnek nyilatkozva elmondta, hogy a gyenge rubel vonzó befektetési lehetőséget jelentett a német cégeknek. Mindezt csak erősíti az a 2014 decemberében hozott orosz törvény, ami adókedvezményt és különböző előnyöket ad azoknak a külföldi vállalatoknak, melyek legalább 750 millió rubel kezdőtőkével indítanak új vállalkozást Oroszországban, és elkötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy legkevesebb tíz évig az országban maradnak.

Az Ernst & Young júniusi jelentése szerint 2015-ben 60%-kal nőtt az Oroszországban kezdett külföldi befektetések száma a 2014-es adatokhoz képest, és ennek több mint harmada esetében német vállalkozásról van szó.

A német vállalatok oroszországi tevékenysége az Európai Unió keleti tagállamai számára egészen más kontextusba helyezi az Oroszország elleni uniós szankciókat, hiszen nyilvánvaló, hogy miközben az európai országok komoly kereskedelmi korlátozásokat hoznak Oroszország ellen, a német cégekre ez a gyakorlatban nem vonatkozik. Ebből úgy tűnik, Berlin leginkább amiatt ragaszkodik az oroszellenes szankciók fenntartásához, hogy ezáltal a német cégek az orosz piacon előnyre tegyenek szert – azokkal a kelet-európai vállalkozásokkal szemben, akikkel viszont ténylegesen betartatják a szankciókat, azaz megpróbálják őket távol tartani az orosz piactól.

Nemsokára a kalózok vezethetik Izlandot

Elkerülhetetlennek látszik a Kalózpárt kormányra jutása Izlandon: a közvélemény-kutatások szerint minden más pártot megelőznek, a következő választásokon elsöprő győzelmet arathatnak.

Az Izlandi Egyetem társadalomtudományi kutatóintézete szombaton nyilvánosságra hozta egy közvélemény-kutatás eredményeit, melyből kiderült, hogy a Kalózpárt nyerheti a következő országgyűlési választásokat. Támogatottságuk jelenleg 22,6 százalékon áll, ezzel megelőzve minden hagyományos politikai erőt; ma 1,5%-kal többen támogatják a kalózokat, mint a jobbközép Függetlenségpártot.

A Chicago Tribune napilap szerint ez egy “anarchistákból, hackerekből, libertariánusokból” álló politikai formáció, és a Kalózpárt választási győzelme szimbolikus jelentőségű lenne, mert egyértelművé tenné, hogy Európában a lakosság többsége ma már elutasítja a hagyományos pártokat.

A Kalózpárt saját politikáját online felmérések eredménye alapján határozza meg, és szerintük a kormány is ezt kellene tegye; minden jelentős kormányzati lépés előtt a teljes lakosság kellene szavazzon az adott intézkedésről.

A Tribune szerint a Kalózpárt kormányra jutása amiatt szimbolikus jelentőségű, mert ezáltal egy újabb európai nemzet utasítja el a politika ma általánosan elterjedt formáját. Ehelyett a lakosság többsége egy olyan pártot szavaz meg, ami azt ígéri, hogy többé nem politikusok formálják az ország sorsát, hanem az utca embere mondhatja meg, mit tegyen a kormány. A lap szerint ez lavinát indíthat el az öreg kontinensen, és ha nem is mindenhol tudnak sikert elérni a Kalózpárthoz hasonló formációk, a ma populistaként meghatározott pártok előretörésének ez további löketet adhat.

Nem kell a németeknek bevándorláspárti kancellár

A Deutsche Welle beszámolt egy közvélemény-kutatásról, miszerint a németek kétharmada ellenzi, hogy Angela Merkel újra induljon a következő évi választásokon.

Az INSA közvélemény-kutató cég a Cicero magazin megrendelésére végezte a felmérést, amiből kiderült, hogy a német lakosságnak mindössze 36%-a akarja, hogy 2017. után újra Angela Merkel és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezesse Németországot. Az INSA a Bild német napilap megrendelésére végzett másik mérése pedig arra mutatott rá, hogy a CDU és testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) támogatottsága 30% alá esett. Eközben az Alternatíva Németországnak párt (AfD) – gyakorlatilag a semmiből előtűnve – támogatottsága 15% fölé emelkedett.

Miközben a Deutsche Welle azt írja, hogy Merkel bukása egyértelműen a migrációs válság nem-kezelésére vezethető vissza, a CDU testvérpártja már azt mérlegeli, hogy 2017-ben független pártként indulnak a választásokon, mert politikájukat nem kívánják összekötni a kancellárral, aki egy év alatt kétmillió bevándorlót engedett Németországba. A CSU Stratégiai Bizottságának találkozóján Horst Seehofer, a párt elnöke – és Bajorország miniszterelnöke – azt mondta, hogy amennyiben a CDU nem tudja kezelni az Alternatíva Németországnak párt növekvő népszerűségét, a CSU a CDU-tól független választási kampányt fog indítani.

Az AfD 2013-ban alakult, eredetileg egy megszorítás-ellenes politikai szövetségként, de ma már a 16 német tagállam közül 8 parlamentben jelen van. A párt szövetségi szinten is előretörést mutat, a Deutsche Welle szerint jelenleg a lakosság 12-14 százaléka támogatja.

Merkel tévedett, Magyarországnak igaza volt

Németországban tizenhat tartományból ötben látványos vereséget szenvedett el Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió. A kancellár ma már elismeri, hogy hibázott, és egészen más megközelítést kell alkalmazni a migránsokkal kapcsolatban.

Merkel pártja tizenhat régióból ötben látványos választási vereséget szenvedett el, emellett a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a CDU támogatottságának drasztikus csökkenése egyértelműen a kancellár bevándorlás-politikájára vezethető vissza. A német kormány emiatt módosítani kezdte a migrációval kapcsolatos politikáját, emellett a választókat is megpróbálja meggyőzni arról, hogy a jövőben máshogy cselekedne. A Deutsche Welle rövid áttekintést közölt azokról a változtatásokról, melyekhez Angela Merkel a választási vereségeket követően folyamodott, illetve azokról az alapvető tévedésekről, melyeket több évi makacs tagadás után mégis beismert.

Merkel szeptember 18-án, a Berlinben elszenvedett vereséget követően azt mondta, ha tehetné, visszamenne az időben, és ma már máshogy kezelné a válsághelyzetet. A kancellár elismerte, hogy alábecsülte a migrációs válság jelentőségét, és Németország nem volt kellően felkészülve arra, hogy kezelje az országba bejutó tömegeket.

A Deutsche Welle azt írja, a választási vereséget követően a kormány visszakozott a bevándorlók korlátlan befogadását képviselő álláspontjából, és megkezdte a menekültügyi szabályozás szigorítását, megnehezíti az átmeneti tartózkodási jog megszerzését, emellett szankcionálni kezdi azokat a migránsokat, akik kimaradnak az alapvető társadalmi normákat és az együttélés szabályait megtanító integrációs kurzusokból. A DW emellett azt írja, hogy megkezdték a migránsok szabad mozgásának korlátozását, amit a jövőben tovább szigorítanak majd.
A lap szerint a kormány elkezdte kijavítani azokat a jogi hézagokat, melyek lehetővé tették, hogy azok a migránsok, akiktől megtagadták a tartózkodási jogot, továbbra is az országban maradjanak. A kormány emellett visszatelepítési megállapodást kötött számos országgal, ahonnan tömegesen érkeznek bevándorlók, ennek eredményeként a deportálások száma nagy mértékben megnőhet a 2015-ös adatokhoz képest.

A német hatóságok ezen felül kiterjesztik az úgynevezett “biztonságos országok” listáját; ebbe a kategóriába tartoznak azok az országok, ahol nincs közvetlen háborús fenyegetettség, emiatt állampolgáraik nem jogosultak a menekültstátusz megszerzésére. A választási vereség után a CDU döntést hozott arról, hogy ezt a listát egész Észak-Afrikára ki akarják terjeszteni. Angela Merkel ma már egyetért, de a szociáldemokraták közül sokan ellenzik az intézkedést.

Merkel pártja a vasárnapi választásokon öt tartományban esett vissza a harmadik helyre (19%-kal), és megelőzte őket az Alternatíva Németországnak párt (20,8%), amely élesen ellenzi a tömeges bevándorlást, és ennek köszönheti gyors növekedését.

Új balliberális politikai erő robbanhat be Magyarországra

Soros pénzén!!!!

Annak ellenére, hogy az ellenzék véleményformálói szerint Magyarországon a kormány kiterjedt propagandát folytat, a tények épp ennek ellenkezőjét mutatják: a kormány elveszíti a negyedik hatalmi ágat, miközben a külföldről mozgatott ellenzék monopóliumhoz jut.

A közvélemény-kutató intézetek rendszerint a pártok támogatottságának arányaiból valószínűsítik az országgyűlési választások kimenetelét. Az információ alapú társadalomban azonban a jelenlegi helyzet mindig átmeneti állapot – a médiában uralkodó erőviszonyok meghatározó szerepet töltenek be a politikai viszonyok formálásában. A pártok támogatottságának mai állásából semmilyen biztoskövetkeztetést nem vonhatunk le a 2018-as országgyűlési választások várható eredményeire vonatkozóan, a médiaviszonyok alapján azonban valószínűsíteni lehet a pártok támogatottságát befolyásoló új trendet.

Az információáramlás módja és sebessége a különböző korcsoportok esetében jelentős eltérést mutat, míg az 1980 után született Y generáció és Z nemzedék – ha egyes kutatások szerint passzivitásban is figyeli – gyakorlatilag valós időben követi a közéleti események alakulását. Ezzel összhangban, a közvélemény formálásának oroszlánrésze ma már nem a televízióban, hanem okos-telefonokon és a világhálón zajlik, míg a hagyományosnak nevezhető információtovábbítási módszerek háttérbe szorulnak. A politikai viszonyok alakulásának hosszú távú trendjét így nem az összes médiafelület (TV, rádió, nyomtatott sajtó, stb.) eléréseinek száma alapján lehet valószínűsíteni, hanem elsősorban azt kell vizsgálni, ki és milyen arányban tudja a saját maga által feldolgozott információt eljuttatni a fiatalok kezében lévő okostelefonra – mert ha 2018-ban nem is, 2-3 parlamenti ciklus elteltével az a politikai erő nyeri az országgyűlési választásokat, amely most legnagyobb arányban tudja elérni a fiatalokat az online sajtón és közösségi alkalmazásokon keresztül.

A fentiek alapján – az Y és Z nemzedék fokozott figyelembe vételével – kijelenthető, hogy Magyarországon egy minden eddiginél erősebb alapokon álló liberális médiamonopólium épül. Ez a folyamat 2012 nyarán kezdődött a Heti Világgazdaság és Index közti határok elmosódásával, majd 2014-2015-ben a kormánymédia egy részében végrehajtott puccsokkal folytatódott. Miközben közhelynek számít a magyar társadalom jobbra tolódását emlegetni, mára az Y és Z nemzedék esetében a jobboldali sajtóelérés perifériára szorult. A hazánkban épülő liberális médiamonopólium elsöprően magas arányban tudja elérni azokat a fiatalokat, akik életkoruk alapján a következő 2-3 parlamenti ciklus alatt fognak politikailag aktívvá válni.

A kormánymédia nem ér el a fiatalokhoz, de ha elér, számukra érthetetlennek és nevetségesnek hat. Ez részben visszavezethető arra, hogy a liberális média véleményformáló hatása erősebb, és elsődleges erőként formálja a fiatalok éppen aktuális kormányról alkotott véleményét – részben arra, hogy a kormánymédia újságírói és “dizájnerei” maguk is valamely idősebb generáció képviselői. Eközben a “fiatalok közt legnépszerűbb” jobboldali ellenzék máig nem tudott erős online médiát felépíteni, a gazdasági érdekközösségekkel kötött kompromisszum pedig épp a véleményformáló erejű tartalom megjelenését akadályozza.

Az alábbi grafikon alapján látható, ki uralja a negyedik hatalmi ágat Magyarországon:

Az olvasó véleményét azonos politikai preferencia mentén formáló lapok olvasóközönségei értelemszerűen nem teljesen fedik egymást, így bizalmas jellegű adatok nélkül pontos elérés nem állapítható meg – de az nagy vonalakban látható, hogy az információs technológiát aktívan használó generációk számára a liberális sajtó tízszer akkora médiabirodalmat képvisel, mint a kormánymédia, vagy a jobboldali ellenzéki sajtó.

A fentiek még figyelemfelhívóbb vonatkozása, hogy a meghatározó liberális közéleti portálok jelenleg senkit nem támogatnak. 2012 óta egy szemmel látható, erőteljes összpontosulás zajlik, melynek során Magyarország – és Kelet-Közép-Európa – legnagyobb liberális médiamonopóliuma épül, de ez a médiaerő egyelőre semmilyen politikai erőt nem támogat. Propagandát biztosítanak a kormány eltávolítására törekvő, Soros György alapítványi hátteréhez köthető “civil” megmozdulásoknak, de alapjaiban véve se a Demokratikus Koalíciót, se a Magyar Szocialista Pártot nem mutatják be komolyan vehető politikai erőként – ami arra utal, hogy valaki ezt a jelenleg összpontosuló médiabirodalmat egy később megjelenő, új politikai erő számára építi.

Kövér László hetekkel ezelőtt kijelentette; könnyen lehet, hogy jelenleg folytatják külföldi tanulmányaikat olyan személyek, akiket idegen érdekközösségek majd visszaküldenek Magyarországra és beinjektálnak a magyar politikai életbe, hogy így biztosítsák saját fennhatóságukat hazánk felett. Ez az állítás megalapozottnak tűnik, mert teljes mértékben kizártnak tekinthető, hogy valaki politikai célok nélkül építsen médiamonopóliumot – főként olyat, ami a többségi társadalom elvárásaival ellentétes tartalmakat közöl, így profitszerzés céljából sem a leghatékonyabb médiaeszköz. A most összpontosuló liberális médiamonopólium idővel támogatni fog valakiket, akik talán már itt vannak az országban, talán még külföldi tanulmányaikat folytatják, és évek múlva fognak látszólag új politikai erőként belépni a magyar közéletbe. Addigra mind a kormány, mind pedig a jobboldali ellenzék lépéseket kell tegyen arra, hogy a liberalizmus fennhatóságát a negyedik hatalmi ág felett megszüntesse – mert akkor, amikor megjelenik a Nyugat által egységesen elfogadhatónak tartott balliberális civil vezető, akinek minden lépéséről valós időben tudósít a liberális sajtó, már késő lesz.

A magyar társadalom kiveti magából a liberalizmust

A politikai közélet “jobbra tolódásával” a “hagyományos pártok” fel kellett ismerjék, hogy a társadalom nem kér belőlük; az önpusztítás hirdetésével már nem feltétlen fogják elérni a parlamenti bejutási küszöböt. Magyarország a politikai élet perifériájára száműzi a liberalizmust.

Számos európai országban – történelmi háttértől függően – a “jobbra tolódás” jellemzi a társadalmat, amit a hagyományos pártok szakértői korábban gazdasági okokkal – a globális pénzügyi válsággal, majd az eurozóna válságával – magyaráztak. Az azonos jelenségre adott újabb magyarázatok, elméletek hangoztatása közepette a politikai elit nem vette komolyan a szélsőjobboldali pártok előretörését mint jelenséget; ennek köszönhetően Lengyelországban elsőként a baloldal kiírta magát a parlamentből.

Ugyanez a trend Magyarországon is mutatkozik, ahol a folyamat annyiban módosult, hogy hazánk esetében a kommunikáció megváltoztatásával a kormánypárt szedte magára azt a támogatottság-növekedést, amit egyébként Európa-szerte a szélsőjobboldal tudott felfogni. Ugyanakkor az a tény, hogy egy jobbközép kormánypárt a retorika megváltoztatásával egy a szélsőjobboldal számára kedvező környezetben képes volt visszaerősödni, azt mutatja, hogy az emberek nem feltétlen kötik a radikális jobboldalhoz a két évtizeden át kizárólag radikális jobboldali mozgalmak által képviselt értékeket. A rendszerváltás utáni politikai elit volt az, ami a szélsőjobboldalra és perifériára száműzött olyan értékeket, melyeket a társadalom abszolút többsége megkövetel a politikusoktól – emiatt az ő politikai kudarcukkal úgy tűnik, jobbra tolódik a társadalom. Két évtized után azonban előállt az a helyzet, hogy a választókat nem lehet visszaterelni olyan pártok mögé, melyek a hagyományos értékeket, az erős államot, a közösségi érdek egyéni jogok felettiségét még látszólagosan sem jelenítik meg.

Tavaly év végére a kormánypárt rekordot döntött; a Nézőpont intézet vezérigazgatója a decemberi kutatási eredményeket ismertetve kijelentette, hogy a Fidesz visszanyerné kétharmados többségét abban az esetben, ha előrehozott választásokat írnának ki. A parlamenti ciklus közepén ez egy jelentős eredménynek volt mondható, annak okán, hogy a ciklus közepére többnyire valamelyik ellenzéki párt szívja magába a kormánypárt tömegtámogatását. Hogy ez nem történt meg, az a kormánypárt gyors alkalmazkodásának volt köszönhető. A liberális baloldalon és jobboldalon egyaránt kétségbe vont eredmény magát a baloldalt is válaszút elé állította: hajlandóak-e megváltoztatni a tematikát és a retorikát annak érdekében, hogy bent maradjanak a parlamentben?

December közepén a Medián felméréséből kiderült, hogy a baloldali szavazók többsége is támogatja az ország határain a kerítés építését, és elvárja az illegális bevándorlás leállítását – ami további nyomást helyezett a baloldali pártokra.

Tavaly júliusban a Nézőpont intézet felméréséből kiderült, hogy a baloldali liberális pártok már együttesen sem rendelkeznek akkora szavazóbázissal, hogy demokratikus módon kormányra jussanak: a többség elvárásainak ellenében is tovább erőltetik a “tolerancia”, “szolidaritás” jelszavak használatát és a multikulturalizmust, bár a frissebb kutatások azt mutatják, hogy szavazóik egy radikális rendpárti baloldal megjelenését várnák a baloldali liberalizmus helyett. A térségi politikai környezet formálódása – különösen a lengyel országgyűlési választások után – egyértelművé tette, hogy a baloldal megszűnik, ha nem hajlandó kivetni magából a társadalomellenes ideákat. Minden bizonnyal vannak olyan politikusok, akik karanténban, a társadalmi közbeszédből kizárva egy tükör előtt liberálisként is elpolitizálnak, de törvényszerű, hogy másokban elkezd működni az egészséges életösztön, és benn akarnak maradni a parlamentben. Talán vannak olyanok is, akik politikusként a választók változó elvárásainak akarnak megfelelni, de minden bizonnyal kisebb számban.

Június végén tartja tisztújító kongresszusát a Magyar Szocialista Párt, ahol valószínűleg el fog dőlni, hogy a következő országgyűlési választásokon a párt bejut-e a parlamentbe. Szanyi Tibor – aki mostanra bejelentette, jelöltként indulni fog a pártelnöki posztért – március 4.-én megjelent írásában úgy fogalmazott, amerikai és brit elvtársainkhoz hasonlóan mi is kénytelenek vagyunk újfent tudomásul venni, hogy az ún. fiatalítás nem jelent mindig és automatikusan megújulást, dinamizmust – sőt. Ha szilárdak az elvi alapok, a változás érdekében kellő nyitottsággal vállalni lehet és kell a friss szemléletű, szokatlan, újszerű megoldásokat. Majd egyértelművé tette, hogy a Magyar Szocialista Párt párt – a kötelező körök lefutása mellett – meg kell lépje azt, ami a mai politikai környezetben megfelel a választók akaratának.

Hadat üzenni a neoliberalizmusnak.

Ezeket a sorokat abból a szempontból érdemes komolyan venni, hogy úgy tűnik, van az MSZP-ben egy politikus, aki úgy gondolja, hogy a párt 2018-ban is be kellene jusson a parlamentbe.

“Nem lebecsülve számos más baloldali és szociáldemokrata politikus, párt sikereit, azt azonban határozottan kijelentem, hogy legtöbbjük súlyosan fertőzött a neoliberalizmussal. Az MSZP részben az, a rólunk leváltak, az ún. ‘magyar baloldal’ egyéb csoportjai, szektái pedig teljesen. Az európai szociáldemokrácia dettó. Ha valamiben újítani tudunk, az az ‘újkapitalizmusnak’, tehát a neoliberalizmusnak szóló hadüzenet megtétele.” – írja.

A politikus korábban is hangoztatta, hogy a baloldal és a liberalizmus összemosása szerencsétlen lépés volt. Utóbbiak – a liberálisok – pedig már érzik a vesztüket; tavaly május 9.-én jelent meg a Népszava hasábjain egy publicisztika, ami nagy vonalakban előrevetítette, hogyan fog védekezni a liberalizmus saját száműzetése, és a baloldal tisztulási folyamata ellen: aki a baloldalon nem liberális, azt következetesen szélsőbaloldalinak nyilvánítják.

A liberális sajtó – és ide sorolható a Népszava is – következetesen szélsőségesnek nevez mindenkit, aki nem akarja engedni, hogy a liberalizmus rátelepedjen a baloldalra. Szélsőségesnek nevezi őket, pedig a társadalmi folyamatok éppen ellenkező irányba tartanak: perifériára sodródik, szélsőséggé válik a liberalizmus. Önmagában egy liberális párt támogatottsága ma már statisztikailag mérhetetlen; 1 százalék támogatja őket – miközben egy ilyen mérés hibahatára 2-3 százalék. Gyakorlatilag koloncként vannak rátelepedve a szocializmusra, és az egyetlen ok, amiért ezt megtehetik, az a liberális média monopolhelyzete, és a baloldali pártok kiszolgáltatott helyzete ezzel a monopóliummal szemben. Nincsen ma Magyarországon olyan tömegmédia, ami egy hagyományos értékeket képviselő, rendpárti baloldali eszmét jelenít meg – pedig igény, az lenne rá.

Szanyi Tibor a migrációs válság idején tett megnyilvánulásai egyértelműen mutatják, hogy a baloldal nem minden vezető politikusa hajlandó osztozni a liberalizmus vereségében. Szeptemberben kijelentette, hogy a liberalizmus megmételyezte a baloldalt, és a továbbiakban nem szabad együttműködni az olyan “bizniszpártokkal”, mint az Együtt, a PM, vagy a Demokratikus Koalíció. Novemberben a közös ellenzéki miniszterjelölt megválasztásának gondolata kapcsán azt mondta, “A liberális szirének szüntelenül ‘összefogást’ zsolozsmáznak, majd a liberális főműhely a baloldalra akarja tolni az ellenzék megosztásának abszolut eszközét, az ‘előválasztást’. Egy halom naiv párttársam meg mindezt beszopja. Bűn lenne ilyet megszavazni a küszöbön álló MSZP Kongresszuson!” Decemberben már úgy fogalmazott: “Baloldali pártként a nyakunkba húztunk egy halom liberálist, ami összezavarta a polgárok fejét. Engedtük, hogy néhány zavaros, vagy azzá vált figura blamáljon minket. […] A legfőbb betegségünk, hogy kiszolgáljuk a kapitalizmust, s csak marginálisan foglalkozunk a potenciális választói bázisunk valódi problémáival.”

Hogyan lehetséges, hogy a baloldalon vezető politikusok kezdenek a liberalizmus ellen fordulni? Alapvetően két össze nem egyeztethető ideológia képviselőinek taktikai lépése volt a liberalizmus és baloldal egymásra találása, de ma a liberalizmusnak már nincs tömegtámogatása, miközben egyre nagyobb igény mutatkozik egy rendpárti, nem-liberális baloldalra. A közvélemény-kutatások megmutatják, a társadalomnak mekkora hányada kér a liberalizmusból: akkora, hogy önmagában egy liberális párt statisztikailag mérhetetlen. Csak média van a kezükben, más nincs. A társadalom perifériáján vannak, vagy már ott se, de ezzel mindeddig sikeresen terrorizálták a hagyományos pártokat.

Katonai hatalomátvételben reménykedhet a liberális baloldal?

Magyarország és Brazília politikai válsága közt vont párhuzamot egy magyarországi gazdasági hírportál. A katonai hatalomátvétel gondolatát előtérbe helyező írás lényegre törően mutatja a hazai liberális baloldal kilátástalan helyzetét – de egyúttal a politikai elit egészének válságára is rámutat.

“Meglepő hasonlóságokat találunk a magyar és a brazil politikai folyamatokban. A nyersanyagárak esése és a hivalkodó nemzetközi sportrendezvények megrendezése hazavágta a brazil költségvetést, egy óriási korrupciós botrány pedig aláásta a pártok és a politikai intézmények hitelét.” – így kezdődik a Privátbankár.hu hasábjain megjelent írás, ami alapvetően a brazil helyzettel foglalkozik, de végigkísérik a magyar közélet alakulásával vont indirekt párhuzamok. Nem véletlen jeleníti meg a bevezető a magyar politikai élettel mutatkozó hasonlóságot; a Brazíliában történtek lényegi elemeiként a cikk szerzője olyan tényeket emel ki, amelyek Magyarországon is az ellenzéki erők tematikájának gerincét alkotják.

“A mélyülő gazdasági és politikai válság aláásta minden nagy párt és politikai intézmény hitelét” – írja cikk, hozzátéve, hogy “a kormányzat egyre közelebb kerül egy alkotmányos válsághoz, mivel a végrehajtó-, törvényhozó- és bírói ágak már nyíltan vitatják egymás hatalmának legitimitását”. Magyarországon szintén a balliberális erők retorikájának lényegi elemét jelentette a kormány legitimitásának kétségbe vonása, ill. a választási csalásra hivatkozás, miközben a Biszku-ügy – valamint számos más eset – és a korrupcióellenes eljárások látványosan alacsony száma miatt a bírói hatalom hiteltelenségét ellenzéki és kormányoldalon egyaránt hangoztatják. Az állami hivatalokkal szembeni bizalmatlanság tetőzése és a választási csalás gondolata mellett pedig mindinkább előtérbe kerül az a gondolat, hogy a kormányt csak erőszakkal lehet leváltani.

A szerző az országban burjánzó korrupció részletezését követően kijelenti, hogy “az emberek csak a fegyveres erőkben látják a válság megoldásának lehetőségét” – ami a fentiek mentén szintén vonatkoztatható a magyarországi helyzetre. “A hónap elején egy katonai zászlóaljat riadókészültségbe helyeztek […] arra az esetre, ha a tüntetések elszabadulnak” – folytatja, miközben még mindig Sao Paoloban történtekről van szó, de az olvasóban az előzetes párhuzam okán a balliberális politikusok által szervezett civil tüntetések és az ukrán EuroMajdan képe sejlik fel.

Az összehasonlítás helyénvalóságát mutatja, hogy alig fél éve a Nézőpont intézet felméréséből kiderült; a baloldali liberális pártok már együttesen sem rendelkeznek akkora szavazóbázissal, hogy demokratikus módon kormányra jussanak.

“Csak a fegyveres erőkben látják a válság megoldásának lehetőségét.”

A balliberális erők eközben mindinkább háttérbe szorítják a választások útján kormányra jutás gondolatát; a Demokratikus Koalíció diktatúrának nevezi a mai politikai rendszert, ezáltal a választók számára elfogadható alternatívaként próbálja feltüntetni a nem-demokratikus kormányváltás lehetőségét. A radikális atlantista pártoknak ez a tevékenysége egy puccs legitimálásának előkészületeként is értelmezhető – miközben a helyzet abszurditását fokozza, hogy tavaly augusztusban Simicska Lajos jobban értesült volt az amerikai tankok Magyarországra érkezéséről, mint a honvédelmi miniszter.

Milyen előnyöket hozna a balliberálisok számára a kormány erőszakos úton való eltávolítása? Választások által kormányra minden bizonnyal nem jutnának – a közvélemény-kutatásokból ennyi egyértelműen látható -, de mostanra nem csak azzal kell számoljanak, hogy a liberalizmus támogatottsága minimális. A Jobbik lépett elő az ország második legnagyobb szavazóbázissal bíró pártjává, ezáltal a legnagyobb ellenzéki pártnak tekinthető – így a kormánypárt körül kialakuló zavarok vélhetően nem egy balliberális pártot juttatnának hatalomra. Ennek ellenére, valamilyen oknál fogva a balliberálisok akkor is azonnali kormányváltást akarnak, ha kézzelfogható, hogy ezáltal nem ők jutnának kormányra – ami talán még inkább elgondolkodtató, mint Simicska újságának esete az amerikai tankokkal.

Nuland süteményei Magyarországnak:Washington ellenőrzés alá vonja a jobboldalt

Az amerikai külügy számára eszközként használhatatlanná vált a liberális baloldal, mert a lakosságnak csak elenyésző kisebbsége támogatja. Washington most a jobboldali radikális szervezeteket vonja ellenőrzés alá, mert ezzel képessé válik agresszív forradalmi helyzetek előidézésére a renitens országokban. A jobboldal felhasználásával provokációt hajtanak végre Szerbia magyar lakosságú területein, hogy a kormányt csapdahelyzetbe kényszerítsék, és egy újabb, erőszakosabb “színes forradalom” indulhasson Budapesten.

“Orbán Viktor populista vezető, aki nem báránybőrbe bújt farkas, ravaszsága okán sokkal inkább rókához lenne hasonlítható” – Andrej Koribko geopolitikai szakértő az Oriental Review hasábjain fejtette ki, hogy a magyar kormány egyszerre próbál közreműködni az egypólusú világrend – amerikai hegemónia – fenntartásában, de eközben megbízható partnernek bizonyulni a multipolaritást képviselő erők számára is, mert tisztában van azzal, hogy a nemzetközi kapcsolatok új rendszerében Magyarország mozgástere is nagy mértékben megnőne. A magyar kormány elmegy addig a vonalig, ameddig az ország lehetőségei engedik, ezzel azonban Washingtonnak is meggyűlik a baja; Magyarország politikai élete mindinkább leszakad az amerikai vezetésű nyugati blokkról.

A bevándorlás és liberalizmus elleni kormánypropagandát nem nézik jó szemmel az amerikaiak; jobban szeretnék ők, ha Magyarországon újra tombolna a tolerancia és politikai korrektség, ezért politikai érdekérvényesítési lehetőségeik kiterjesztésére törekszenek, és partnerre találtak a radikális jobboldalban. Mivel a radikális jobboldal ellenzéki erő, utcai agresszió szempontjából pedig rátermettebb, mint a sajtószabadságért aggódó liberális fiatalok, ezért jóval használhatóbb eszköz az amerikai érdekérvényesítés számára, mint a politikai paletta szélére sodródott liberális-progresszív erők. A szakértő emlékeztet, hogy a magyar kormány irányváltására reakcióként Washington tavaly év végén megpróbált “színes forradalmat” indítani Budapesten, ehhez azonban hiányzott a radikális – a rendőrökkel fizikai összeütközést vállaló – komponens, így a Soros György pénzén utcára vonuló “civilek” tüntetései idő előtt kifulladtak.

“Az Egyesült Államok felhagy a liberális-progresszív erők ügynökként használatával, ehelyett a nacionalistákra és hamis hazafiakra esik választása.”

Andrej Koribko elemzésében rámutat, hogy az amerikai külügy alkalmazkodott a magyar belpolitikai viszonyokhoz, és a radikális jobboldal felhasználásával csapdát készít elő Magyarország számára. Ennek részeként “nemzetinek”, “hazafiasnak” mutatkozó erők felhasználásával Szerbiában kezdenének provokatív akciókat, hogy a kormány sakkhelyzetbe kerüljön, és a multipoláris világrend kialakításában közreműködés (Magyarország mozgásterének lassú növelése) helyett kénytelen legyen inkább visszatáncolni az amerikai hegemónia által uralt rendszer fenntartásához. A Balkánon készülődő új projektek Magyarország mozgásterét nagy mértékben megnövelhetik, ami annak kockázatát hordozza, hogy az ország kicsúszik ellenőrzés alól – emiatt Washington a radikális jobboldal akcióin keresztül arra kényszerítheti a magyar kormányt, hogy válasszon a Szerbiával kialakított partneri viszony, és saját népszerűsége közt.

A szakértő kifejti, hogy az amerikaiak számára nem kedvező balkáni együttműködések aláásásához felhasználható tényezőként tekintenek arra a helyzetre, hogy a Vajdaságban élő magyarok egy tömbben összpontosulva, 13%-os kisebbségként főként a határ menti övezetekben élnek. A szerbiai magyar kisebbség geopolitikai tényezővé vált, és az amerikai külügynek egy ilyen helyzetben a Jobbikra – valamint a párthoz kötődő más szervezetekre – van szüksége, hogy etnikai feszültséget szítson a határ menti régiókban. Koribko kifejti, hogy fontos különbséget tenni a hazafiasság és sovinizmus közt, az amerikaiak pedig olyan csapdahelyzetet próbálnak előidézni, hogy Orbán Viktor populizmusa egy a szomszédos országok érdekeivel szembeforduló nacionalizmusba csapjon át, ami kiváló eszköz lenne Magyarország elszigetelésére és kordában tartására.

“Orbán egyelőre nem tett semmilyen konkrét lépést a magyar közösség Szerbiától való elszakadására. A valós próba akkor következik, amikor a nacionalista Jobbik párt etnikai feszültséget szít a régióban, és provokációkat kezd, hogy a kormányt egyértelmű állásfoglalásra kényszerítse. Amikor ez megtörténik, a magyar kormányfő politikai csapdában találja magát, aminek kialakulását magának köszönheti. Már eleget tett a nacionalizmus/patriotizmus (a demográfiai viszonyok miatt nem egyértelmű, melyik) előmozdításáért ahhoz, hogy sokan ellene forduljanak – függetlenül attól, hogy mit tesz -, mert számukra sem egyértelmű, hogy a kormányfő melyik ideológiát képviseli. A nacionalisták feldühödnek és tüntetni fognak ellene, ha nem hoz kellően erős szerb-ellenes intézkedéseket a Jobbik vajdasági provokációját követően, miközben a hazafiak számára is elfogadhatatlan lesz, ha a Balkáni Áramlat és a Balkáni Selyemút veszélybe kerül”– írja Koribko.

A szakértő emellett kifejti; a Jobbik ideológiája fogékonnyá teszi a pártot arra, hogy részt vegyen ehhez hasonló forgatókönyv megvalósításában, ami egy újabb “színes forradalom” beindításának eleme, és egy Washington számára teljes mértékben elfogadható kormány hatalomra jutásában végződhet. “A korszellem, amiről Orbán jelenleg azt gondolja, hogy kontroll alatt tartja, könnyen ellene fordulhat, ha a nacionalisták egyik vagy másik módon kényszerpályára állítják. Ugyanemiatt az Egyesült Államok indirekt módon is befolyásolhatja a Jobbikot ebbe az irányba, mert tisztában van azzal, hogy a Jobbik ideológiája a pártot erre kifejezetten fogékonnyá teszi.”

Koribko ugyanakkor kifejti, hogy Washingtonnak amiatt van szüksége a jobboldalra, mert a tavaly év végi tüntetések kudarcba fulladtak Budapesten, ami a liberális progresszív erők perifériára sodródásához vezetett. A kormánymédia nyíltan beszélt arról, hogy Soros György pénzeli a tüntetéseket, és az Egyesült Államok nyomást gyakorol Magyarországra, emiatt a balliberális erők ügynökként használhatatlanná váltak az amerikai külügy számára. A Jobbik bevonása azonban katalizátort adna ahhoz, hogy Washington leváltsa a mindinkább kezelhetetlenné váló magyar kormányt.

“Az ebben a helyzetben kirobbanó kormányellenes tüntetések sokkal intenzívebbek lennének, mint a korábbiak 2014 októberében. Akkor az internetadó miatt több ezer ember vonult utcára, az összetűzésbe pedig John McCain is becsatlakozott, amikor Orbánt neofasiszta diktátornak nevezte. Bár a kezdeti buzgalom hamar elmúlt, miután a kormány lemondott az internetadóról, a tüntetések üzenete egyértelmű volt: az Egyesült Államok képes “színes forradalmat” kirobbantani Magyarországon, ha Orbán nem tartja magát az általuk diktált politikához. Bár Orbán egyelőre “jól viselkedik”, az USA újraindíthatja és ellene fordíthatja a “színes forradalmat” Budapesten, amennyiben mégis úgy döntene, hogy számottevő mértékben az amerikai érdekérvényesítés útjába áll. Ebben az esetben az internetadó elleni tüntetést egy jóval agresszívabb, erőszakos nacionalista megmozdulás váltaná fel.”

A szakértő szerint egy ilyen forgatókönyv elég meggyőző lenne Orbán Viktor számára ahhoz, hogy a Washington által kijelölt úton menjen tovább, és a kritikus helyzetben ne próbáljon az amerikai érdekérvényesítés útjába állni. Ugyanakkor a Balkánon készülődő együttműködés létrejötte Magyarország stratégiai érdekeivel összhangban áll – a kormány-közeli pénzemberek számára szintén jövedelmező lenne -, emiatt elég motivációt jelent ahhoz, hogy a kormány felvállalja az érdekütközést az amerikai külügyi törekvésekkel.

Washington politikai érdekérvényesítő képessége pedig fokozottan sérült Magyarországon; amennyiben a kormány szembemegy az amerikai érdekkel, csak a lakosság abszolút többsége által megvetett balliberális erők és “civiljeik” állnak rendelkezésre a kormány sakkban tartásához. André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének közéleti ámokfutása – gyakran mutatkozott együttt balliberális politikusokkal – annak érdekében történt, hogy a közvélemény figyelmét elterelje és megkönnyítse a munkát az új amerikai nagykövet számára; Washington már nem a liberális-progresszív erőket tekinti elsődleges érdekérvényesítő eszköznek, hanem a radikális jobboldalt, így a Jobbikkal folytatott együttműködés megalapozását jelentősen megkönnyíti, hogy a közvélemény úgy gondolja; Washington főként a liberális-baloldali pártokra tekint “szövetségesként”. Ennek ellenére a valós, hétköznapi politika Európában is szolgáltatott példát arra, hogy az amerikai külügy hajlik a radikális jobboldallal való együttműködésre. A 2013-2014 fordulóján, Kijevben lezajlott forradalom mozgatórugóját jelentette a Jobb Szektor nevű szervezet, és a kormány eltávolítása során az amerikai külügyi államtitkár – egyébként zsidó családból származó – Victoria Nuland maga osztogatott süteményt a rendőrökre féltéglát és Molotov-koktélt dobáló szélsőjobboldali tüntetőknek.

Az amerikaiak megszállják Európát

Az amerikai védelmi miniszter Tallinban tett látogatása során bejelentette, hogy mintegy 250 harckocsit, egyéb nehéz haditechnikai eszközöket fognak kihelyezni több országba, a Baltikumtól egészen a Balkán-félszigetig.

Ashton Carter keddi bejelentése szerint a közép- és kelet-európai NATO-országok mind beleegyezésüket adták az erre vonatkozó tervekhez. Az amerikai páncélos haderő Észtországba, Lettországba, Litvániába, Bulgáriába, Romániába és Lengyelországba vonul be. Az orosz Szputnyik hírügynökség szerint viszont hét országba vonulnak be az amerikai páncélosok, így felmerül annak lehetősége, hogy van olyan ország, ahol a közvéleményt nem tájékoztatják erről, vagy a kormány nem adta beleegyezését, de nincs elég mozgástere nemet mondani.

Szlovákia és Magyarország láthatóan része az Oroszország felé felfejlődő frontnak, így fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a két kormány hivatalos állásfoglalása az amerikaiak bevonulásával kapcsolatban. Hazánkban már számos alkalommal láthatóak voltak az amerikai hadsereg páncélosai. Március 14-én Tatabányán készült képi anyag tanúsította, hogy az amerikai hadsereg Stryker lövészpáncélosait vasúti úton szállítják, Magyarországon keresztül. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a páncélosok elhagyták az országot, az ügy majdhogynem visszhang nélkül maradt a magyarországi sajtóban. Június 9-én szintén képi anyag bizonyította, hogy egy NATO-konvoj átlépte az ukrán határt: Záhonynál az amerikai hadsereg HEMTT taktikai teherjárművei, Humvee terepjárók léptek be Ukrajna területére; a hivatalos magyarázat szerint egy hadgyakorlatra, és vissza is térnek majd.

A fent említett országok esetében a vezető politikusok kiszolgálják az amerikaiak háborús készülődését, és ők maguk kérték az amerikai haderő bevonulását. Magyarországon azonban a politikai elit megosztott az amerikaiak tevékenységét illetően. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint katonai és gazdasági téren felhőtlen az együttműködés Washingtonnal, csak politikai kérdésekben adódnak ellentétek. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanakkor nem támogatja a háborús készülődést; Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője kedden sajtótájékoztatón számolt be a párt álláspontjáról, miszerint nem szabad engedni az atlantisták minden követelésének, és csak veszélyt hoz ránk az amerikaiak térségi tevékenysége.

Mirkóczki szerint az Egyesült Államok provokációkat követ el, destabilizálja a térséget, és újra hidegháborús viszonyokat alakít ki. A Jobbik mostanra a legnagyobb ellenzéki párttá nőtte ki magát, így az amerikaiak tevékenysége egy újabb, súlyos megosztó tényezővé válhat Magyarországon, ha a kormány nyílt állásfoglalást tesz a háborús készülődés mellett. Az amerikaiak térségi tevékenységének veszélyeivel azonban több európai országban, a legkülönbözőbb politikai pártok tisztában vannak, emiatt az sem mondható, hogy a háborús készülődés elutasítása általánosságban vett Amerika-ellenesség lenne, ami csak a jobboldali pártok sajátossága. Németországban Sahra Wagenknecht, a Die Linke képviselője nyíltan beszélt arról, hogy Washington a NATO szervezetét használja fel saját geopolitikai céljainak megvalósítására, és a NATO az amerikai terjeszkedés gépezeteként működik. Mirkóczki szintén kijelentette, hogy a NATO mára csak papíron védelmi szövetség, a gyakorlatban – amerikai nyomásra – agresszorként és terjeszkedő hatalomként viselkedik.

Az amerikai páncélosok bevonulása ugyanakkor egyre inkább a megszállás jegyeit mutatja. Ahogy a világháború esetén, most is jelen vannak kollaboráns kormányok a nagyhatalommal szemben védtelen, kiszolgáltatott országokban, melyek “önként kérik” az idegen csapatok bevonulását. A fővonalú sajtó eközben ellenségkép-gyártással alátámasztja az idegen csapatok jelenlétének szükségességét (ez az ellenségkép Oroszország). Ashton Carter bejelentése nem sokkal követte azt a nyilatkozatot, ami egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok újabb ötezer katonát és vadászrepülőgépeket helyez ki a balti országokba. Eközben az is láthatóvá vált, hogy az USA Európa légterének egészét ellenőrzése alá akarja vonni; folyamatban vannak a tárgyalások a Visegrádi Négyek légtérvédelmének egyesítéséről, ami valami érthetetlen módon szintén azt jelentené, hogy a négy országban – Magyarországon is – amerikai vadászrepülőgépek állomásoznának. Bár Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkari főnök következetesen tagadta, hogy a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos technikai hibák közt összefüggés lenne, a sajtó ezeket az eseteket használja fel annak deklarálására, hogy Magyarország képtelen megvédeni saját légterét. A logikai láncolat következő lépése lenne annak deklarálása, hogy valakinek a segítségére nagy szükség van.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára kedden kijelentette, szerinte “logikus lépés lenne”, ha az amerikai harckocsikat Magyarországon tárolnák, hogy “ne kelljen azokat ide-oda szállítgatni”. Így továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy Magyarországra is bevonulnak az amerikaiak, és ehhez – külső ellenségképre hivatkozva – az ország vezetőinek egy része beleegyezését adja.

Amerikában rutinszerű a választási csalás

Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt azt mondta, arra számít, hogy novemberben választási csalás történik.

Trump szerint, ha egyértelmű a választás eredménye, azt természetesen el fogja fogadni, de egy megkérdőjelezhető eredmény esetén fenntartja annak lehetőségét, hogy jogi eljárást kezdeményezzen választási csalás miatt.

A republikánus elnökjelölt kijelentése azonban nem egyedülálló; hetekkel ezelőtt a demokrata jelölt, Hillary Clinton is utalásokat tett arra, hogy nem fogja elfogadni a választások eredményét, ha abból Trump kerül ki győztesen. Ő azonban nem a másik párt jelöltjét, hanem egy külső hatalmat – Oroszországot – tenné felelőssé azért, ha a választók nem őt szavazzák meg az USA következő elnökének.

  Clinton szerint Oroszország beavatkozik az amerikai elnökválasztásba

Hillary Clinton, miután maga is megkérdőjelezte a választási eredmények hitelességét, politikai ellenfelének hasonló nyilatkozata után azt mondta, szerinte Trump “csúfot űz az amerikai demokráciából, ha nem fogadja el a választási eredményeket”.

Az elnökválasztást november 8-án folytatják le. A választást megelőző utolsó elnökjelölti vita szerdán történt, ebből a nagyobb sajtóorgánumok szerint Clinton került ki győztesen.

A választás várható eredményeiről azonban a Reagan-adminisztráció egy tisztviselője, Dr. Paul Craig Roberts azt nyilatkozta a Szputnyik hírügynökségnek, hogy nem kell meglepődni, ha választási csalás történik. A közgazdász-politológus szerint

“a választások elcsalása egy szokványos amerikai dolog. Az amerikaiak már belefáradtak ebbe.”

Roberts azt mondta, az Amerikai Egyesült Államokban mára rutinnak számít a választási csalás, és ebben “nincs semmi rendkívüli”.

Szerinte a választások elcsalásának számos módja van, amit rutinszerűen használnak; többek közt az elektronikus szavazógépekkel, melyekben már papírt sem használnak, így a szavazatokat újraszámlálni sem lehet. Ugyanakkor, a szavazatszámláló programok esetében is főként az számít, hogy ki írta a programot, és a tulajdonviszonyok kinek kezébe adják a csalás lehetőségét. Ez egy “szokványos amerikai dolog”, a demokrácia velejárója.

Megkezdődik Soros György civiljeinek kiszűrése

Soros György álcivil szervezetek sokaságát működteti Magyarországon, hogy ezáltal befolyásolja, irányítsa hazánk közéletét. Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján azonban közölte: a Jobbik ismét javasolni fogja a civil szervezetek átvilágítását. A nem-kormányzati szervek átláthatósága nemzeti érdek, annak hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázat.

“Az Információs Hivatalt is felügyelő kancelláriaminiszter a migráció kapcsán fölvetette Soros György felelősségét, illetve meglebegtette azt, hogy bár bizonyítékok rendelkezésre állnak, ezek nem nyilvánosak. A Fidesz képmutatását, kétszínűségét, opportunizmusát és hiteltelenségét mi sem mutatja jobban, minthogy képes korábbi bőkezű mentorával is szembefordulni, hogyha az érdekei éppen ezt diktálják.” – mondta Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján. A kormánypárt politikusai az utóbbi hónapok során visszatérő jelleggel hangoztatják, hogy Soros György pénze fellelhető minden balliberális párt és számos civil szervezet mögött. Utóbb a 888.hu közölt egy rövid összesítést azokról a magyarországi szervezetekről, melyek Soros alapítványain keresztül kapják működési forrásaikat. Ennek kapcsán azonban tudható, hogy hazánkban nem csak a balliberális ellenzéket és a fél civil szférát fizeti Soros György: Magyarországot ma is olyan politikusok irányítják, akik közül sokan Soros pénzén váltak politikussá.

“Mit tudunk a Fidesz és Soros György kapcsolatáról? Azt például, hogy egy régi, egy szövevényes és egy igencsak sokrétű kapcsolatról beszélhetünk, hiszen már a ’80-as években Soros Györgynek óriási szerepe volt abban, hogy a kommunizmus/szocializmus idején már antikommunista követelésekkel fellépő Fidesz mint politikai mozgalom szárba szökhessen”. – mondta Gyöngyösi. “Ilyen módon rendszeres találkozókra is sor került a Fidesz alapítók – Kövér László és Orbán Viktor -, valamint Soros György közt. 1987-ben Soros György mint befektető és mint támogató támogatta a Századvég tanulmánysorozatoknak a megjelenését, amivel a Bibó kollégiumot támogatta, és ilyen értelemben maga Orbán Viktor és maga a Fidesz volt felelős annak a támogatásnak az elköltéséért, amit a Soros Alapítvány utalt ki nekik.”

A politikus azt mondta, nem csak Soros György volt a szponzora Orbán Viktor oxfordi tanulmányainak, de ugyanígy Soros György volt a szponzora a jelenlegi kormánykommunikációért felelős kormányszóvivőnek, Kovács Zoltánnak, akinek a teljes egyetemi tanulmányait a Közép-Európai Egyetemen (CEU) Soros György finanszírozta.

“Aki az elmúlt 25 évben követte a Fidesznek a politikáját, az jól láthatja, hogy ezt a pár millió forintot a Fidesz nagyon nagylelkűen meghálálta és megszolgálta. Hol liberális pártként, hol álnemzeti pártként, hol kormányon, hol ellenzékben, de mindent megtett a Fidesz azért az elmúlt 25 év során, hogy Magyarországot kiszolgáltassa mind politikai, mind gazdasági, mind biztonságpolitikai értelemben a Nyugatnak.”

Gyöngyösi szerint Soros György egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországot és az egész közép-kelet-európai régiót a Nyugat gyarmataként, az egypólusú világrend szolgálatában a Nyugat gyámsága alá vonja – ebbe az irányvonalba illeszkedett a Fidesz két évtizednyi politikája, ami most egyik hónapról a másikra csapott át Soros György elleni sajtóoffenzívába. Ugyanakkor, a politikus emlékeztet, hogy a Jobbik korábban már javasolta a nem-kormányzati szervek (NGO-k) teljes átvilágítását, amit a Fidesz akkor elutasított.

Gyöngyösi Márton a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Soros Györggyel kapcsolatos vádak újbóli középpontba kerülése miatt a Jobbik nemsokára ismételten javasolni fogja a nem-kormányzati szervek átvilágítását. “Kíváncsian várjuk, hogy ebben az új helyzetben a Fidesz hogyan fog erre reagálni, és a támogatást biztosítani fogja-e ehhez a kezdeményezéshez, hiszen úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi világban az NGO-knak, a nem-kormányzati szerveknek az átláthatósága nemzeti érdek, annak a hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázatokat is jelenthet.”

Soros György szponzori tevékenységének újbóli előtérbe kerülése eközben arra mutat rá, hogy nem csak a balliberális oldalt finanszírozza az amerikai zsidó milliárdos, hanem az elmúlt két évtized során a politikai paletta tekintélyes hányadát Soros György pénzén nevelték ki. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerváltás során nem demokratikus átmenet, hanem bőkezű társadalmi mérnökösködés történt.

A valódi civil szféra mint társadalmi tényező megmaradása érdekében szintén fontos Soros György álciviljeinek kiszűrése, hiszen a valódi civil szervezeteket is hitelteleníti, ha egy amerikai milliárdos valós támogatása miatt a külföldről finanszírozottság vádját lehet általánosítani az ország összes civil szervezetére.

Az LMP védelmére kel Simicska újsága

“Szél Bernadettnek alig két nappal azután támadt neki a kormánylap, hogy Schiffer András minden párttisztségétől megvált.” – A Magyar Nemzet nevű lap szerint  a kormánymédia feltűnő gyorsasággal támadt Szél Bernadettre, miután lemondott az ellenzéki párt központi alakja.

Hétfő éjjel egy az Index.hu-n megjelent interjúval kapott nyilvánosságot, hogy távozik a politikából Schiffer András, az LMP társelnöke. Schiffer, aki Orbán Viktor és Vona Gábor után a harmadik legnépszerűbb pártvezető, augusztus 31.-től mond le mandátumáról, és azt mondta, nem indul a 2018-19-es választásokon. Bár a volt pártvezető határozottan kijelentette, hogy az országgyűlési választásokon nem indul, a hosszadalmas interjú során nem zárta ki annak lehetőségét, hogy jelöltként indulna egy esetleges közvetlen elnökválasztáson, ha az ellenzék valamilyen módon sikeresen kikényszeríti azt.

Simicska Lajos újsága, a Magyar Nemzet azt írja, hogy a kormánysajtó közvetlen Schiffer bejelentését követően “lejárató-kampányt kezdett” az LMP még talpon maradt ismert karaktere, Szél Bernadett ellen.

A bejelentést feltűnő gyorsasággal követte a kormányközeli Magyar Idők Szél Bernadettre rárontó cikke. A zöldpárt eddigi társelnökének a lap szerint olyan bűnök róhatóak fel, mint hogy „kezdőként egy multinacionális cégnél dolgozott”. – írták.

A lap részletesen közli Szél Bernadett válaszát is, miszerint ő már 16 évesen Soros-ösztöndíjat nyert, majd “kőkeményen végigtanulta” az amerikai egyetemet, mielőtt visszatért Magyarországra és belépett a politikába.

Az utóbbi hetek belpolitikai vitái nyilvánvalóvá tették a közvélemény számára, hogy Soros György nemcsak civil szervezetek sokaságát működteti (támogatja) Magyarországon, de Soros pénzalapjai gondoskodtak a rendszerváltás utáni politikai garnitúra tekintélyes hányadának kineveléséről. A kormányrészről Soros-finanszírozottsággal vádolt liberális baloldal ennek köszönhetően nem tudott hatékonyabb ellenérveket felhozni saját mentségére, minthogy a kormányfő és a kormányszóvivő is Soros György ösztöndíjával indította politikai pályafutását.

Külső erők avatkoznak be a Jobbikos tisztújításba

Vasárnap tartja tisztújító kongresszusát a Jobbik, amin eldőlhet, hogy a párt az embereket kívánja-e képviselni, vagy az elmúlt két évtized elitcsoportjai alakítanak ki új erőegyensúlyt a pártban. A felfokozott hangulatban a kormánysajtó és a liberális média leplezetlenül támogatja saját jelöltjeit, és “minden golyó nekik talál”.

Volner János, a Jobbik alelnöke nyugalomra intette a párt tagjait: elmondása szerint az utóbbi napokban olyan mértékben felkorbácsolódtak az indulatok, hogy többen azt fontolgatják, kapitulálnak az ellenségnek, és kilépnek a pártból.

Az utóbbi egy hét során azonban nem csak a Jobbikban, de más pártokban is fokozódott a nyugtalanság. Aki azt gondolta, hogy egy párt alelnökeinek megválasztása az adott párt belügye, annak csalódnia kellett: más pártok sajtóorgánumai immár leplezetlenül támogatják saját jelöltjeiket a Jobbikban, illetve kiterjedt sajtóoffenzívát indítanak a rivális csoport jelöltjei ellen. A Jobbik tisztújító kongresszusának így nem az a legnagyobb tétje, hogy a választók és a tagság számára elfogadható jelöltek jutnak-e alelnöki poszthoz, hanem, hogy a rivális politikai erők milyen arányokkal osztják le egymás közt az “új erő” vezető pozícióit. Az utóbbi napokban bizonyos sajtóorgánumok igencsak elvetették a sulykot, és gyakorlatilag teljesen nyíltan támogatják saját embereiket, illetve hoznak nyilvánosságra kétes ügyeket a rivális csoportok embereiről.

Ennek célja részben az, hogy egyértelművé váljon érintettségük a Jobbikon belüli harcokban – ezáltal a Jobbik párttagságának demoralizálása –

részben pedig az, hogy ténylegesen is érintettek az egyes jelöltek pozicionálásában. Volner János közleménye alapján a Jobbikos tagság demoralizálását sikeresen megvalósították a rivális politikai erők. A vezető posztok elosztása pedig holnap válik véglegessé.

Aki figyelemmel kíséri a Jobbik körül alakuló helyzetet, minden bizonnyal maga is tudna említeni olyan újságcikket, amin keresztül egy másik párt kifejezetten megbuktatni, vagy megválasztatni akar egy politikust a Jobbikban. Kezdve a pártvezető személyénél: annak ellenére, hogy a Jobbik vezetői tagadják a – volt (?) – Fidesz-közeli milliárdossal ápolt kapcsolatra vonatkozó vádakat, Simicska Lajos sajtóorgánuma láthatóan a pártelnök pozíciójának stabilizálására törekszik: a Magyar Nemzet címlapon számol be arról, hogy Vona Gábor támogatottsága a pártban 92,8%-os, nincs kihívója az elnöki poszton, Novák Előd pedig felelőtlen. Később a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet kiadta egy a Magyar Idők számára készült közvélemény-kutatás eredményeit, mely szerint a tagság fele Novák Elődöt is alkalmasnak tartja a párt vezetésére. Az adatokat a Fidesz körüli valamennyi sajtóorgánum leközölte, hangsúlyozván, hogy Novák Elődöt többen tartják alkalmasnak a Jobbik vezetésére, mint ahányan határozottan elleneznék Novák elnökségét. Ugyanakkor, ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a kormánypárt Novák Elődöt látná szívesen a Jobbik élén: ameddig az átmeneti konfliktus fennáll, a belharc során előkerülő információk alkalmasak a Jobbik egészének erodálására.

A liberális sajtóblokk működtetőinek érintettségére szintén egyszerű példát hozni: nem sokkal azután, hogy a Magyar Idők beszámolt Novák pártelnökségének esélyeiről, a HVG-n egy szinte már hisztérikus hangnemű írás jelent meg, miszerint “a Fideszes Nézőpont kiáll Novák Előd mellett”. A lap szerint “az értelmezhetetlen cég által készített anyagot a senki által nem olvasott Magyar Idők hozta le, az MTI természetesen kiadta hírként”. A HVG külön hangsúlyozta, hogy “a kormányközeli cég szerint létezik néhány százezer olyan ember az országban, aki alkalmasnak tartja Novákot pártvezetőnek”.

Az Index mindeközben szintén a kormánymédia érintettségét kifogásolja: Fábián Tamás szerint Novák Előd egy “töltény Habony Árpád revolverjében”. A szerző szerint a kormánymédia támogatja Novák Elődöt, de mivel “már nincsen hova”, inkább csak annak előnyeit élvezik, hogy Novák alelnöki jelöltsége megbontja a Jobbik egységét, ami kedvező fejlemény a kormánypárt számára. “Kérdés, hogy ez volt-e a levonuló kuruc utolsó nagy dobása, vagy vannak még Habonyék pisztolyába szépen illeszkedő tölténye a Jobbik ellen lázadó Nováknak.” – írta. Miközben a liberális sajtó Novák Előd vélt vagy valós kormánytámogatását ostorozza (és lehetőség szerint mindkét oldal igyekezne Novákot beleprovokálni egy új párt alapításába), észrevehető, hogy a liberális sajtóorgánumok tulajdonosai ezáltal Vona Gábor pozícióit stabilizálják – ez az erővonal pedig valóban egybeesik a Simicska Lajos újsága által képviselt erővonallal, ami Vona párton belüli egységes támogatottságát hangsúlyozta ki.

Volner János közleménye ezáltal teljes megalapozottságot nyer. A fentiekből látható, hogy a rivális politikai erők fokozottan érintettek a Jobbikon belül egy új erőegyensúly kialakításában. Ennek tudata azonban nagy mértékben demoralizálta a párt tagságát (és szimpatizánsait), hiszen a párttagok számára is látható, hogy ellenséges politikai erők támogatnak – vagy meg akarnak buktatni – bizonyos jelölteket, miközben a Jobbik védtelen ezekkel az erőhatásokkal szemben: a párt vezetői saját pozícióharcaikkal vannak elfoglalva ahelyett, hogy együtt számolnának le a külső fenyegetéssel. Nem viselkednek különálló, egységes elitcsoportként, ehelyett egy külföldi erők és belföldi szatellit-szervezeteik – melyek elitnek gondolják magukat – közti új erőegyensúly kibontakozása van folyamatban a párton belül.

A rivális politikai erők pedig teljes mértékben érdekeltek ennek a helyzetnek a fenntartásában. Sikeresen elérték a Jobbik tagságának és szimpatizánsi körének demoralizálását. Ez amellett, hogy a párt támogatottságát átmeneti jelleggel csökkenti, egy erőteljes, a pártszakadás irányába ható tényező is. Emellett sikeresen megakadályozza, hogy a különböző érdekek egyvelegéből új, a korábbiakból származó, de azoktól különállóan cselekvő elitcsoport fejlődjön ki. Elég visszakövetni az utóbbi egy hét sajtóanyagait, hogy megállapítsuk: a liberális sajtó és a kormánysajtó néhány száz alkalommal biztos leírta a “pártszakadás” szót, esetenként abszolút jellegtelen események kapcsán is. Ugyanakkor, a Jobbik tisztújító kongresszusának nem pusztán annyi a tétje, hogy ki milyen pozíciót visel majd a pártban, vagy, hogy a párt új irányvonala az emberek érdekét képviseli-e, esetleg valamelyik milliárdosét. A holnapi történések kezdőpontjait jelentik egy eseménysorozatnak, melynek során elválik, hogy a magyar politikai rendszer hozzáhasonul-e a lengyel mintához. Ennek az eseménysorozatnak következő meghatározó pontja az MSZP tisztújító kongresszusa, ami a Jobbikos tisztújítással együtt a magyar politikai modell következő évtizedeit meghatározhatja.

Európa viharban áll, világos beszédre van szükség

Alig egy nappal ezelőtt jutott nyilvánosságra, hogy a Jobbik jelenlegi alelnökei közül három nem indulhat jelöltként a következő tisztújító kongresszuson. A vezetői posztok körüli találgatások látható bizonytalanságot okoztak a párt jövőjét illetően – és a nyilvánosság visszajelzései alapján legalábbis kompromisszumos megoldás várható, ha el akarják kerülni a párt leépülését.

Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy vezetői pártoskodjanak, stabil politikai erői egymást bomlasszák fel, miközben az ország a kontinens egészét érintő civilizációs konfliktus kellős közepén áll. Gyöngyösi Márton szerdai felszólalásában arra hívta fel a figyelmet; a kontinens egészének stabilitását veszélyezteti, hogy az európai országok olyan néptömegeket engednek be, melyek integrációjára nyilvánvalóan nem képesek, hiszen a területükön élő más kultúrájú lakosok integrációját sem tudták megvalósítani az évtizedek során. A migrációs válság megoldásához való felelős hozzáállás az lenne, ha olyan hosszú távú megoldást tudna ajánlani az Európai Unió, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok különválasszák a háború elől menekülőket, és a jobb megélhetés reményében érkező embertömegeket. Ehhez azonban a problémák egyértelmű és világos megfogalmazására van szükség, aminek alapjai az utóbbi hónapok során kezdenek mindinkább megkérdőjeleződni.

Szemmel láthatóan olyan folyamatok zajlanak a jobboldali ellenzék soraiban, ami felszámolná mindazon biztonsági garanciákat, melyek eddig lehetővé tették, hogy hazánk meg tudja védeni a migrációs válság kezelése során mutatott “nemzeti minimumot”. Gyöngyösi szerint arra kellene törekedni, hogy a gazdasági bevándorlókat uniós szinten egyszerűen kiutasítsuk, a menekültek pedig a hazájukhoz lehető legközelebb elhelyezkedő országban kerüljenek elhelyezésre, hogy a háborús helyzet rendezésével rövid időn belül hazatérjenek. A pártelnök sokak által vitatott döntésével kapcsolatos spekulációk során azonban számos helyen felmerült: elképzelhető-e, hogy a közeljövőben a Jobbik prominens alakjai már ehhez hasonló véleményeket sem fogalmazhatnak meg nagy nyilvánosság előtt, helyüket pedig a liberális politikai fősodorhoz igazodó, pártinstrukciók mentén tett nyilatkozatok veszik át?

Rig Lajos tapolcai választási győzelmét követően még – az akkori viszonyok mentén – előrevetíthető volt a Jobbik további erősödése, kormányerőssé válása. Ez az eredmény azonban annak segítségével volt lehetséges, hogy egymás mellett működött a párt “radikális” és “néppárti” vonala, melyek egymást kiegészítve tették lehetővé a mérföldkő jellegű előrelépéseket. Bár felmerültek olyan “találgatások”, mely szerint a látványos győzelem annak volt köszönhető, hogy a Simicska-médiabirodalom is rásegített, Tapolca előtt még emellett állt rendelkezésre a nemzeti radikális sajtó. Vona Gábor “nem várt” “döntését” követően azonban a Novák Előd mögött felsorakozók a pártelnök leváltásáról kezdtek beszélni. Mások pedig előrevetítették, hogy egy következő melegfelvonuláson már Jobbikos vagon is lesz.

Gyöngyösi Márton nyilatkozata minden bizonnyal az a “nemzeti minimum”, amit a párt közelgő tisztújító kongresszusát követően nagy nyilvánosság előtt továbbra is meg kell tudjon fogalmazni. Ellenkező esetben a Jobbik a teljes széthullást kockáztatja, – de egy ilyen belpolitikai történés minden bizonnyal a baloldali mezőny tekintetében sem maradna következmény nélkül.

Botrányba torkollik a kanadai egyezmény?

Egyre valószínűbb, hogy határozatlan időre el kell halasztani az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A belgiumi Vallónia ugyanis elutasítja az Európai Unió pénteki "ultimátumát", miszerint ma estig el kellene fogadnia az egyezményt. A vallonok elsősorban az európai munkahelyek megszűnése, a multinacionális vállalatok túlhatalma és az élelmiszerekre vonatkozó egészségügyi előírások lazítása ellen tiltakoznak.

André Antoine, a vallon parlament elnöke a belga RTL rádiónak adott ma reggeli interjújában jelezte, hogy nem hajlandóak elfogadni az Európai Unió ultimátumát a kanadai szabadkereskedelmi egyezmény kötelező elfogadásával kapcsolatban.

Hasonló véleményének adott hangot vasárnap este Paul Magnette vallon miniszterelnök is, mondván, hogy "az ultimátumok nem összeegyeztethetők a demokratikus jogok gyakorlásával".

Tüntetés a TTIP és a CETA ellen Brüsszelben.

Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Miután a múlt heti uniós csúcstalálkozón 

a vallonok ellenállása miatt nem jutottak dűlőre az egyezménnyel kapcsolatban, pénteken Chrysia Freeland kanadai kereskedelmi miniszter személyesen próbálta meggyőzni a vallonokat az egyezmény előnyeiről, de nem járt sikerrel. 

Freeland gyakorlatilag felállt a tárgyalóasztaltól, és feldúltan közölte, hogy Kanada mindent megtett az egyezmény sikeréért, és a részükről befejezettnek tartja a megbeszéléseket. 

Ez után jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy hétfő estig kapnak határidőt a vallonok, hogy elfogadják a CETA-t, ám a vallon parlament elnöke ma úgy nyilatkozott, hogy nem lehetséges teljesíteni ezt a határidőt. 

Ez viszont azt jelenti, hogy, amennyiben nem történik fordulat az ügyben, 

le kell fújni a csütörtökre tervezett EU–Kanada-csúcstalálkozót, mivel Justin Trudeau miniszterelnök már jelezte: csak abban az esetben hajlandó Brüsszelbe jönni, ha garantálják a szerződés aláírását. 
A 3,5 milliós, francia ajkú Vallónia szerint a CETA káros hatással lenne az európai mezőgazdaságra, és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását. A vallonok azért utasítják el az egyezményt, mert olyan különleges nemzetközi bíróságok jönnének létre, ahol a multinacionális nagyvállalatok elmaradt haszon címén bármelyik szuverén államot beperelhetnek. A kanadai egyezmény másik lényeges eleme, hogy a észak-amerikai országban több tízezer amerikai nagyvállalat rendelkezik leágazással, így a szerződés előnyeiből már ők is részesülhetnek. 

A vallonok érvei között szerepel, hogy 

az egyezmény túlságosan fellazítaná az 

uniós egészségügyi előírásokat, 

akadálytalanul beengedné a 

génmódosított árukat az unióba, 

korlátozná a nemzeti kormányok 

mozgásterét, és rengeteg európai 

munkahelyet szüntetne meg. A kanadai egyezmény visszautasításáról szóló hírek hatására a kanadai dollár jelentősen gyengült a hét végén. 

A Tagesschau német lap friss értesülései szerint Vallónia után a brüsszeli régió is elutasítja a CETA-t, ami azt jelenti, hogy Belgium hét regionális szintű kormányzata közül csak kettő támogatja a kanadai szerződést. Az egyezmény kudarca dominóhatással járhat, és ellehetetlenítheti az Egyesült Államokkal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is. 

Szijjártó: Ha bezárkózik Európa, az veszélyes

Szijjártó Péter szerint Magyarországot frusztrálja, hogy nem született megállapodás az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról Belgium francia nyelvű vallon tartományában.

A külgazdasági és külügyminiszter a kanadai CBC televíziónak adott interjújában kifejtette, a tárgyalások már hét éve folytak, és Budapest számára nyilvánvaló volt, hogy az aggodalmakat és kételyeket is tisztázó, hosszas egyeztetések után sikerül aláírni a megállapodást. "Ennek a múlt kedden meg kellett volna történnie" - szögezte le.

Aki lemarad, annak a versenyképessége odavész

A miniszter úgy vélte,

a helyzet az Európai Unió érdekeivel ellentétes,mert a közös európai politika kevés sikeres területeinek egyike éppen a kereskedelem. "Vajon kivel lehet kereskedelmi megállapodást kötni, ha nem Kanadával?" - tette fel a kérdést.

Szijjártó Péter megemlítve a régiók közötti kereskedelmi és gazdasági integrációs globális versenyt, úgy vélte, ha Európa nem képes érdemben részt venni e versenyben, akkor lemarad, és aversenyképessége is odavész”.

Leszögezte azt is, hogy a tárgyalások idején felmerült aggályokat sikerült eloszlatni. "Kiderült, hogy mezőgazdaságunk GMO-mentessége fenntartható, és megtörténik valamennyi szükséges intézkedés annak érdekében is, hogy fenntarthassuk élelmiszer-biztonsági sztenderdjeinket" - mondta.

Vajon kivel lehet kereskedelmi megállapodást kötni, ha nem Kanadával?

Forrás: MTI/UN

Egy olyan helyzetben, amelyben Oroszország az Eurázsiai Gazdasági Uniót szervezi, az Öböl-térség országai rendkívül aktívak, Kína átfogó regionális partnerséget szervez,ha az Európai Unió magába zárkózik, akkor képtelen lesz megfelelni a kihívásoknak–  mondta.

Na most kapd be a kisfiam apja faszát , meg minden zsidajatok farkát , és rágódj , ha nem elég a GMO termékeket is megeheted , de csak is azt kapsz te köcsög már megint új villára gyűjtesz !!

Szijjártó Péter szerint ez a legrosszabb válasz, amelyet Európa e kihívásokra adhat.

Paul Magnette vallon kormányfő a hétfői tárgyalások után jelentette be, hogy továbbra sem született megállapodás a belgiumi Vallónia tartományban az Európai Unió és Kanada közötti tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője újságírói kérdésre válaszolva hétfői sajtótájékoztatója keretében kijelentette, a brüsszeli testület nem szab határidőt, és hajlandó türelemmel lenni, amíg döntés nem születik Vallóniában.

Tüntetés a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) és az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi megállapodás (CETA) ellen az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben

Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Korábban arról volt szó, hogy döntés hiányában határozatlan időre elhalasztják a csütörtökre tervezett EU–Kanada csúcstalálkozót. Chrystia Freeland kanadai kereskedelmi miniszter azonban azt közölte hétfő este, hogy Justin Trudeau kormányfő az eredeti terveknek megfelelően elutazik csütörtökön Brüsszelbe.

Az Európai Tanács elnöke arról számolt be hétfő este a Twitteren, hogy telefonon beszélt a kanadai miniszterelnökkel, ésmindketten úgy látják, van még idő megoldást találni a problémára.

Az Európai Unió másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére is. A 3,5 milliós, francia ajkú régió szerint a CETA jelenlegi formájában káros lenne az európai mezőgazdaságra, és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását. Sokan viszont azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget.

Kamatot vágott az MNB

Az egynapos hitelkamat 10 bázisponttal 1,15-ről 1,05 százalékra csökkent, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt – jelentette be kedden a monetáris tanács kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a lépéssel a testület 120-ról 110 bázispontra szűkítette a kamatfolyosót. A monetáris tanács a kötelezőtartalék-rátát is csökkentette. A lépés következtében további 170 milliárd forinttal bővül a bankrendszer szabad likviditása. 

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén 

A Monetáris Tanács március és május között három lépésben csökkentette a jegybanki alapkamatot 1,35 százalékról 0,9 százalékra, amely azóta is érvényben van. 

A kamatfolyosó szűkítésével a tanács további lépést tett a monetáris lazítás irányába, azt követően, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen korlátozást vezetett be a három hónapos jegybanki betétekre. 

A Magyar Nemzeti Bank az egynapos hitelkamatot 10 bázisponttal csökkentette

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Akkor döntött arról, hogy a negyedik negyedévben összességében elhelyezhető kereskedelmi banki betétállomány nem haladhatja meg a 900 milliárd forintot, ami legkevesebb 200–400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. 

A jegybank kedden jelentette be, hogy 150 milliárd forint összegben hirdet meg 3 hónapos betétet a bankoknak a szerdai tenderen a lejáró, 222 milliárd forinttal szemben, amivel újabb összeget enged rá a pénzpiacra a hozamok csökkenésének reményében. 

A kötelező tartalékrátát is csökkentették

A monetáris tanács a kötelező tartalékrátát december 1-jei hatállyal 

2 százalékról 1 százalékra csökkenti. A lépés következtében további 170 milliárd forinttal bővül a bankrendszer szabad likviditása – közölte a Nemzeti Bank. 

A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A monetáris tanács mindent megtesz, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást. 

Az inflációs cél elérése miatt a monetáris tanács további lazításra is kész

Fotó: Origo

A bankrendszer likviditásának bővítése és a monetáris kondíciók további lazítása érdekében az egynapos hitelkamatot 10 bázisponttal 1,05 százalékra csökkentette, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon tartotta a testület, így a kamatfolyosó tovább szűkült. 

Ezzel összhangban az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamata is csökkent 5 bázisponttal 1,00 százalékra – tették hozzá. 

Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására – közölte az MNB.

Tovább finomhangolja a forintlikviditás szűkülését az MNB

A forintlikviditás szűkülését az MNB az elmúlt hetekben más eszközökkel is igyekezett finomhangolni, így két euró-forint swap tendert hirdetett meg, összesen 400 milliárd forint értékben. Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat, mivel a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje 3 százalékos inflációs célját – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. 

Az erodálódó kamatok és hozamok 

hatással lehetnek a forint árfolyamára 

is, azaz a magyar fizetőeszköz gyengülhet az euróval szemben, amennyiben folytatódik a forint kamatelőnyének csökkentése – közölte elemzésében Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. 

Jövőre tovább csökkenhet az alapkamat

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Tovább csökkenhet az alapkamat

Novemberben és decemberben is fontos lesz a kamatdöntő ülés, hiszen annak ellenére, hogy valószínűleg szinten marad az alapkamat az év végéig, a bankrendszer folyamatosan kiszorul a jegybank által kínált három hónapos futamidejű betétből. 

Ürmössy Gergely a bankközi kamatok további csökkenésére számít, 2017 folyamán 0,5 százalékig csökkenhet jövőre a bankközi kamat, vagy akár még alacsonyabbra. 

Csúcsra hazudta magát a fantasy újságírás bulvárszekciója 

2016. 10. 24. Alfahír 

A Lokál nevű kormányzati bulvártávközlési iroda immáron nyomtatásban is igyekszik az egykori Szabad Nép legszebb emlékeit felidézni, ezzel is közelebb hozni a metróban utazó, jobb sorsra érdemes széles tömegek számára az '56 előtti időszak sajtójának szellemiségét. 

Mint ismert, a magyar média fantasy szekciójának egyik legnívósabb orgánumának internetes oldalán már vasárnap este is fullba nyomták a kretént, nevén nevezve a gyereket: hazudtak. Ezt azonban nem érezték elegendőnek, így nyomtatásban is hozzák a formájukat. 

Így miután az újságnak nevezett papírhalmot lapozgatva megtudhattuk, hogy Sarka Kata szerint Hajdú Péter nem is volt jó társ, Kim Kardashian kirablása egyre gyanúsabb, valamint azt, hogy negyven fölött pedig egyre jobb a szex, kiderült, hogy a Jobbik Corvin közben megtartott megemlékezésén a Magyar Gárda egyenruhái mellett nem maradhatott el a zsidózás és a cigányozás sem. 

"Amikor a színpadról Toroczkay László azt mondta, hogy ki kell takarítani a vezetésből az idegenszívűeket, felharsant a Mocskos zsidók!" - írja hazudja a Lokál újságírója, akinek láthatóan a Toroczkai László nevének leírása is komoly szakmai kihívást jelent, hát még a valóság. 

Mivel jómagam is végigálltam a rendezvényt, tekintélyes részét ráadásul az N1TV kamerája és mikrofonjai mellett, elég jó rálátásom, hallásom volt a hangulatra, ezért nyugodtan írhatom: egyik sem hangzott el. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a Lokál tudósítója valóban a helyszínen volt, és így tudatosan hazudott, vagy el sem jött, vagyis hasraütésszerűen fantáziált egyet. 

Sebaj, az igazság úgysem derül ki, hiszen a széles olvasóközönség jelentős részéhez csak a közpénzből kitömött Habony-média olvasata ér csak el. 

A főpróba megvolt, a gépezet működik, a következő másfél év erről fog szólni: mindegy mekkora ordas nagy hazugság, el tudják hitetni, hiszen a média a kezükben. 

Soros György most tartott beszédet Budapesten

Bihari Ádám

Magyarországra érkezett Soros György, amerikai milliárdos. Az üzletember a Közép-európai Egyetem új rektorának beiktatásán vett részt és beszédet is mondott.

Soros György magyar származású amerikai milliárdos Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az általa alapított Közép-európai Egyetem (CEU) ötödik rektorának beiktatásán. Az üzletember egyetemi talárban vonult fel a katedrára a többi előadóval együtt. Az eseményen jelent volt Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is.

Soros csak egy rövid beszédet tartott, azt is ülve. Ebben az új rektort, Michael Ignatieffet méltatta, világszerte ismert munkásságáról beszélt, szerinte éppen egy ilyen emberre van szüksége most az egyetemnek Magyarországon.

Soros az elmúlt években a Fidesz-kormány kedvenc pofozózsákja volt. Neve körbejárt az összes prominens kormányzati szereplő sajtótájékoztatóin, mint az Európába tartó menekültáradat legfőbb felelőse. Lázár János egy május kormányinfón arról beszélt, Soros György és Barack Obama amerikai elnök együtt akarnak muszlimokat telepíteni Magyarországra. Később azt is mondta, hogy Soros György aktívan is kész fellépni az egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfele, az Orbán-kormány ellen. A TV2 Tények című műsora pedig Marsi Anikóval ment neki az amerikai üzletembernek.

Michael Ignatieff és Soros György

© Stiller Ákos

Az új rektor beiktatása előtt egy magyar diák József Attila A Dunánál című versét szavalta el, majd sor került a beiktatási szertartásra. Az új rektor magyarországi élményeiről beszélt és ezt a verset nevezte a kedvenc magyar versének, annak egyik sorát pedig ars poeticájának nevezte: "s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés". Beszélt arról is, hogy nagyon kevés demokrácia van ma jó formában, akár a régióban, akár máshol. Az autoriter törekvéseket pedig túlságosan közelinek és valósnak ítélte.

Az orosz származású kanadai állampolgár Michael Ignatieff, a Harvard Egyetem Kennedy Kormányzástudományi Iskolájának professzora, jelenkori demokráciával, emberi jogokkal és kormányzással kapcsolatos kérdéseinek nemzetközi szakértője. A Közép-európai Egyetem (CEU) szenátusa és kuratóriuma egyhangúan választotta az Egyetem ötödik elnök-rektorává. Soros György korábban így nyilatkozott róla: "Michael Ignatieff tudós, de jártas a politika világában is, ezért ideális választás a CEU vezetésére ezekben a kihívásokkal teli időkben". Michael Ignatieff-fel korábban a HVG Portré rovatában olvashattak interjút.

Az eddigi rektor, John Shattuck 7 évig vezette az egyetemet, tavaly szeptemberben jelentette be, hogy idén július végével távozik posztjáról.

Orbán: Ha Soros kéri, az összes fideszesnek vissza kell fizetnie a tőle kapott ösztöndíjat

Lázár János a kormányinfón elmondta, hogy magát Orbán Viktort kérdezte meg arról az erkölcsi dilemmáról, mennyire jogos a Fidesz részéről Soros Györgyöt úgy támadni, hogy közben vezetőnek jelentős része az ő pénzén tanult külföldön, illetve a pártot a kilencvenes évek elején támogatta a magyar származású amerikai milliárdos.

Ha Soros úrnak kell a pénz, akkor minden fideszes fizesse vissza!

Lázár János a csütörtöki kormányinfón

Fotó: Koszticsák Szilárd

De Lázár azt is elmondta, Soros nem várhatja el, hogy a folyósított ösztöndíj fejében hallgatói az általa képviselt ideológiát vallják. De amíg nem szól, addig nem lehet baj az ösztöndíjakkal.
Lázár szerint ha Soros a Fidesztől a párt működésére adott 3 millió forintot kéri, akkor azt is visszafizetnék.
A Népszabadság összeszedte a fideszes elit összes Soros-ösztöndíjasát. Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből felállított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől pedig az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta. Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben Szájer József, a Fidesz EP-képviselője. Németh Zsolt volt külügyi államtitkár 1988–89-ben ugyancsak ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony's College-ban.

Fotó: Thierry Charlier

Schmidt Mária, Orbán korábbi főtanácsadója, a Terror Háza igazgatója hároméves kutatási ösztöndíjat nyert a Soros Alapítványtól a magyar zsidóság XX. századi történelmének tanulmányozására ­1985-ben.
Kövér László mostani parlamenti házelnök 1987–1988 között kutathatta Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat. ­Deutsch Tamás a részben Magyarországon, részben Angliában működő, kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szervezett hat hónapos „menedzseriskola” hallgatója volt 1989-ben. Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen's College-ban tanult.

Vona megint lemondatná Orbánt

Gyurcsányorbán volt a fõszereplője a Jobbik megemlékezéseinek a Corvin közben. A sorból csak az irigylésre méltóan fitt, 89 éves Baranyi László színész élvezetesen elôadott visszaemlékezése lógott ki, egyébként világos volt, hogy az évforduló Orbán Viktor fülkeforradalmár és a szemkilövető Gyurcsány Ferenc összejátszásából létrejött 2016-os Magyarországról szól.

Pörzse Sándor, Murányi Levente, Toroczkai László és Vona Gábor beszédeinek közös eleme volt, hogy 1989 után 1956 forradalmát elárulták: nem új vád, hogy 1994-ben visszatérhetett a pufajkás Horn Gyula, hogy Gyurcsány Ferenc 2006-ban békés tüntetőket vert, az viszont igen, hogy 2006-ból már Orbánnak is van bűne. Ásotthalom polgármestere, a Jobbik egyik alelnöke, Toroczkai László, majd a pártelnök Vona is elmondta: Orbán páncélozott autóban lépett le az Astoriánál, mielőtt még a rendőrök ütni kezdték volna a Fidesz rendezvényének hallgatóságát.

Fotó: Bődey János / Index

Orbán gyávasága már láthatóan nagyobb indulatot szül a rég nem csak rovásírásos sámánista szubkultúrából építkező párt hallgatóságában, mint Gyurcsány, akit „őrült Néró" címmel felruházva Murányi Levente még meg is dicsért, amiért eredményesen szétverte a baloldalt.

A szélsőjobb radikális jellegét a beszédeket hallgatva egy külföldi megfigyelő már talán észre sem venné az Orbán szerint zsúrpubisodó párt rendezvényén. Vona kevesebbet kommunistázik és brüsszelezik, mint Orbán egy átlagos péntek reggeli rádióinterjúban. Sőt, talán már Trianon is kevesebbszer hangzik el Vonánál – ezúttal egyszer sem. Kádár is csak annyira jön elő, ameddig Vona megjegyezte, hogy az Orbán rezsim sem jobb nála, ezért ugyanúgy fogja majd végezni – más kérdés, hogy ez Vonának valószínűleg kevés lenne, hiszen nagyrészt épp arról beszélt, hogy a valódi rendszerváltás elmaradása miatt tart ott az ország, ahol: legvidámabb barakk után a legszomorúbb tagállam.

Fotó: Bődey János / Index

Követelései akár egy LMP-Együtt tüntetésen is elhangozhatnának: hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat, szüntessék meg a letelepedésikötvény-bizniszt. Utóbbi Vona aduja már néhány hete – ennek kockázatairól és Orbán lehetséges reakcióiról itt írtunk bővebben –, és ezúttal is kiemelt szerepet kapott. Vona visszaszúrt az őt lehazaárulózó Kósa Lajosnak, miután a Fidesz frakcióvezetője szerint nevetséges összekötni az alkotmánymódosítás és a Rogán Antal-féle letelepedési kötvény kérdését.
Vona most tovább ment: felolvasott egy, a Jobbik frakciója által aláírt nyilatkozatot, miszerint utóbbi megszüntetése az alkotmánymódosítás támogatásának feltétele, majd ismét lemondásra szólította fel Orbánt, arra az esetre, ha az érvénytelen népszavazás után a kétharmadot igénylő alkotmánymódosítást sem tudná keresztülvinni a parlamentben.

Legyen bátor és vállalja az előrehozott parlamenti választást!

– mondta Vona, aki, ellentétben az MSZP-vél és elnökével, Molnár Gyulával, tudott tőkét kovácsolni az Orbánnal való személyes találkozóból és konfrontációból.
„Beletenyereltem egy olyan korrupciós ügybe, amely egyúttal az ország nemzetbiztonságát is veszélyezteti" – mondta, végleg elvonva a témát az MSZP-től. „Nem azt kértem, hogy vonjanak engem is bele a buliba vagy, hogy nekem is adjanak egy helikoptert – hanem, hogy szüntessék meg a mutyit" – mondta. Jelezte, hogy beleáll az ügybe, nem hagyva, hogy a Fidesz piaci kofának nevezze, amiért összeköti a két ügyet.

Galéria: Október 23. - zászlóvelvonástól a verekedésig (22 kép)Fotó: Bődey János / Index

Vona szerint ugyanis semmi értelme megakadályozni a szegény migránsok betelepítését, ha közben a gazdag és potenciálisan – vagy nagyon is konkrétan, mint Orbán vejének egyik üzletfele – a terroristákkal is üzletelő migránsok viszont bejöhetnek. Végül csak vissza kanyarodott 1956-hoz, azt ígérve, hogy valódi értékeit csak az igazi rendszerváltást biztosító Jobbik mentheti meg.

• 
  

Mindenki beállhat kiberterroristának

TÓTH BALÁZS

A fél internet lehalt pénteken egy botnet-támadás miatt, és mindenki azt mondja, hogy ez még csak a kezdet. A hekkerek most azt gyakorolják, hogy miként tudják megbénítani az internetet, és ehhez sajnos a képzetlen, nemtörődöm felhasználók is asszisztálnak nekik.

Nyáron végigszaladtunk Budapesten, hogy megkeressük a gyenge gyári jelszó miatt védtelen wifi hotspotokat, és akkor még nem sejtettük, hogy a világ egyik legnagyobb túlterheléses – DDoS – támadásában ugyanilyen hibát fognak kihasználni a hekkerek.
A támadók több tízmillió sérülékeny webkamerára telepítették fel a saját kódjaikat, hogy távolról tudjanak utasításokat adni az internetre csatlakozó eszközöknek. Rájöttek ugyanis, hogy a gyári felhasználónév és jelszó mindegyik kamerán ugyanaz, és így elég könnyű volt kívülről belepiszkálni a milliónyi különböző földrajzi helyre telepített webkamerák rendszerébe. Tulajdonképpen egy botnetet hoztak létre, hogy összehangolt támadást tudjanak indítani a kiszemelt áldozataik ellen.

A pénteki DDoS-támadás miatt többek közt a Pinterest, a Spotify, a Playstation Network, a Twitter, a Reddit, a GitHub, az Etsy, a Tumblr és a PayPal órákon át elérhetetlen volt. A hekkerek egy olyan központi szolgáltatót vettek célba, amelytől mindegyik említett cég igénybe vesz szolgáltatásokat.

Lehalt a fél internet

Egy kibertámadás miatt döcög a Spotify és a Twitter is. Az egyik legnagyobb DNS-szolgáltató rendszereit lőtték ki. A nemzetvédelem nyomoz.Tovább

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Érdemes azonban már most eljátszani azzal a kellemetlen gondolattal, hogy ezek a hekkerek egy napon esetleg úgy ébrednek fel, hogy nem a fent említett webes cégeket veszik célba, hanem mondjuk Magyarország teljes online infrastruktúráját.

Valaki éppen azt tanulja, hogy miként lehet leállítani az internetet

– ezt írja blogján Bruce Schneier, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező iparági veterán. Azt is felveti, hogy az infrastruktúrát megbénító túlterheléses támadások növekvő összetettsége, kifinomultsága és gyakorisága miatt nagyon valószínű, hogy valamilyen állami szereplő, egy ellenséges nemzet kiberháborús egysége áll az esetek mögött.
Pontosan nem tudni, hogy ki áll a támadások mögött, a sejtéseinket csak valamelyik nagy (és komolyan vehető) titkosszolgálat tudná megerősíteni. Túl könnyű ugyanis álcázni a támadó kilétét, és másra terelni a gyanút, szóval elég komoly felderítő hálózat kell ahhoz, hogy megtalálják a valódi elkövetőt. Jó példa erre a mostani eset, hiszen mint kiderült, akár amerikai állampolgárok által használt eszközök is támadást intézhetnek az Egyesült Államok ellen. A meghekkelt eszközöknek szánt parancsot pedig a világ bármely pontjáról kiadhatják.
A tavaly a BBC-t lelövő, New World Hackers nevű formáció magára vállalta a pénteki esetet, de ezt független források még nem erősítették meg, és az infóbiztonsági szakértők egyszerű imposztoroknak tartják őket.
Szeptember végén is volt már egy hasonló támadás, akkor egy informatikai biztonságról író szakértő, Brian Krebs weboldalát tették elérhetetlenné a kamerákból álló botnettel. Másodpercenként 620 gigabájtnyi forgalmat tereltek a weboldalára.

Hatalmas adatbombát dobtak egy újságíróra

Bosszúból megbénították Brian Krebs szervereit. Cikkeivel kiberbűnözőket leplezett le.Tovább

Verseny az IoT-ért

Most két kártékony program dolgozik azon, hogy minél több internetre kötött (IoT) eszközt megfertőzzön és botnetbe szervezzen. Az egyik a Bashlight, a másik pedig a pénteki támadásért is felelőssé tett Mirai.
A Mirai forráskódját október elején nyilvánosságra hozta egy önmagát Anna-Senpai néven azonosító hekker, tehát a kártékony program innentől szabadon terjeszthető és módosítható. A Mirai és az Anna-Senpai név is a japán Shimoseka című animesorozatból származik, amely a jövőben játszódik, és a történet főhősei az erkölcsrendészetnek dolgoznak. Maga a Mirai szó azt jelenti: jövő.
A botnethez tartozó kód elvileg eltávolítható, de a szakértők szerint csak percek kérdése, hogy az eszközeink újrafertőződjenek.
A támadók szó szerint a spájzban vannak.
Még ha nem is ismerjük a támadó kilétét, nagyon fontos, hogy erről a problémáról mindenki értesüljön, és tegyen ellene. 

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A gyári jelszó egyszerűsége önmagában is elég nagy baj, és a kínai kameragyártó cég, a Hangzhou Xiongmai elismerte a hibát. A támadás kivitelezéséhez azonban a felhasználók hozzá nem értésére is szükség volt.
Kevesen állítják át a gyári jelszót, és ezáltal védtelenné teszik az eszközeiket.
Megfelelő, azaz elég bonyolult és egyéni felhasználónév-jelszó páros szükséges a minimális védelemhez, és minden egyes internetre csatlakozó eszköznél, legyen az tévé, mosógép, wifi router, okos termosztát, távirányítható konnektor, nyomtató, számítógép vagy okostelefon, gondoskodni kell a védelemről, hogy idegenek ne férjenek hozzá semmihez.
A mostani támadáshoz elég volt körülbelül 10 millió sérülékeny eszköz, de az iparági megmondóemberek azt jósolják, hogy 
2020-ra körülbelül 50 milliárd eszköz csatlakozik az internetre.
Ez a lenyűgöző szám, amitől az ipar és úgy általában a társadalom működésének javuló hatékonyságát várják a szakértők, egyszeriben a világ legnagyobb időzített bombájává vált. Eddig csak amiatt aggódtunk, hogy a hekkerek által feltört okostermosztátok esetleg ránk gyújtják a lakást. Az már bizonyított, hogy az okos háztartási gépeken is futtathatók zsarolóvírusok, amelyek mindaddig blokkolják a hozzáférést, amíg nem fizetünk váltságdíjat, szóval ez a félelmünk sem teljesen alaptalan. 
Az ilyen egyéni kellemetlenségek, vagy esetleg tragédiák azonban eltörpülnek amellett, amit a botnetekbe szervezett milliónyi eszköz okozhat egy kritikus infrastruktúra megtámadásával. Közlekedési társaságok, állami rendszerek és közműszolgáltatók is áldozattá válhatnak. A kérdés tehát az, hogy az eszközök után az embereket is okosítjuk-e, vagy hagyjuk, hogy mindenki beálljon kiberterroristának ?

Íme, Olaszország hőse: Le­lőtte a fiú az édes­any­ját in­zul­táló idegen kontinensfoglalót

2016. október 23. 14:56
Hunhír.info

Olaszországban Róma mellett Milánót és környékét árasztották el leginkább a délről érkező migránsok. A milánói rendőrség tegnap tette közzé egy friss bűnügy képeit és az utcai kamera videóját. Egy asszony a két fiával békésen sétált a belvárosban, kirakatokat nézegettek, beszélgettek. Szinte a semmiből került eléjük egy láthatóan részeg marokkói vadember, aki sértegetni kezdte az asszonyt.A fiúk persze nem hagyták annyiban a dolgot, a vitából verekedés lett.

Az idősebb fiú ekkor hazament a 38-as kaliberű pisztolyáért, majd visszarohant a helyszínre és ismételt szóváltás után lelőtte a bevándorlót elszaladt. A marokkói férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Vérlázító, hogy a hős fiú jelenleg vizsgálati fogságban van emberölés kísérlete miatt.

Út a 3. világháború felé - Az orosz határon megjelennek az amerikaiak

2016. október 20. 07:06
Hunhír.info

Az Egyesült Államok 300 tengerészgyalogost akar küldeni Norvégiába, amely nem zárkózik el a tervtől - adta hírül az AP amerikai hírügynökség, megjegyezve, hogy Norvégiának közös határa van Oroszországgal. A németországi amerikai tengerészgyalogság szóvivője szerint először állomásoznának amerikai tengerészgyalogosok a NATO-tag skandináv országban.

Az Egyesült Államok 2014-ben kezdett rotációs rendszerben csapatokat állomásoztatni Kelet-Európában, azt követően, hogy az atlantista megfogalmazás szerint "Oroszország elragadta Ukrajnától a Krímet". Több, Oroszországgal határos NATO-tagállam – köztük a három balti állam – azt kérte Washingtontól, hogy állandóan legyenek jelen területén amerikai csapatok.

A norvég védelmi minisztérium szóvivője, Lars Gjemble szerdán közölte, hogy Oslo fontolóra vette korlátozott számú amerikai tengerészgyalogos rotációs rendszerű jelenlétét Norvégiában. Amerikai részről Niel E. Nelson vezérőrnagy – az Európában és Afrikában állomásozó amerikai tengerészgyalogság parancsnoka – nyilatkozatban erősítette meg a terv hírét, ám megjegyezte, hogy túl korai a megvalósításról beszélni azelőtt, hogy lezárul a politikai egyeztetés.

Stoffán György: Skizofrén gyilkos-utódok

2016. október 21. 07:34
Hunhír.info

"Szívesen olvasnék egy közös nyilatkozatot – felszólítást – a civil szervezetektől, az egyházaktól és a pártoktól a közös és méltóságteljes ünneplésről, s elhatárolódást, az antiszemitizmust, gyűlöletet generáló pártoktól. S azt is szívesen venném, ha ezen az ünnepen azok a politikusok, akik ártottak az országnak, a társadalomnak, az emberiességnek, azok visszavonulnának, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek. Mert méltatlan egy tisztaerkölcsű nemzeti megmozdulást, hatvan év után úgy ünnepelni, hogy az egykori gyilkosok utódai fenyegetőznek, de olyan is ott állhat az ünneplők között, akinek nincs önkritikája, és a nemzeti kormánynak, a választóknak is ártott miniszter létére, megjátszva dzsentrit a celeb-esküvőn. Ma Magyarországon csak feddhetetlen és alázatos, de következetes és kemény vezetőkre van szükség, mert ezt hagyta ránk az aszfalt alatt nyugvó összes 56-os pesti srác."

Nem lehet egyenlőségjelet tenni Hitler és Szálin birodalma közé. Nem lehet egyenlőségjelet tenni e két halált hozó birodalom által megölt áldozatok száma közé sem. Azonban egyetlen jelzővel illethetjük e két birodalmat, azok szellemiségét, eszméit: embertelen. Épp úgy embertelen, mint a mai szellemi utódok magtartása, egyetlen, jól körülírható különbség viszont van a más nemzetiségek és a magyarországi birodalomkövetők között: A magyarországi (tévesen magyarnak nevezett) birodalomkövetők egyben hazaárulók is. Igen tévesen nevezzük ezeket magyarnak, ugyanis ezeknek a galád, áruló, ócska emberszabásúaknak nincs nemzetiségük.

Nem magyarok, hiszen a magyarok ellen, Magyarország ellen szövetkeznek és dolgoznak. Mindig idegen érdekeket szolgáltak, akár nyilas, akár kommunista egyenruhát viseltek. Ma már európainak vallják magukat és Brüsszelbe járnak vádaskodni, Brüsszelbe járnak a magyar nemzetet és a magyar szabadságot sárba taposni.

Mások baloldalinak vagy liberálisnak nevezik ezt a lelki beteg, torz szellemiségű, hazátlan és a magyar nemzet ellen mérhetetlen gyűlöletet tápláló, a társadalom elenyésző részét képviselő műveletlen társulatot. Pedig ezek sem nem baloldaliak, sem nem liberálisok – a szó nemes értelmében.

Ezek egy politikai csőcselék, amelyet a pártjaik vezetői – jól ismerve tagságukat és annak primitív gondolatiságát – hazudozással, félrevezetéssel feltüzelnek, azok pedig mindent megtesznek, mindent elhisznek, amit e politikai vezetők saját hatalmuk érdekében óhajtanak tőlük. Ha a tüntetéseikről készült felvételeket megnézzük, rémisztő képet kapunk erről a társadalmi rétegről, s fel kell ismernünk, hogy ezekkel az emberekkel értelmesen, jó szándékkal, érvek mentén nem lehet tárgyalni, mert azt hiszik szegények, hogy elegen vannak a magyar kormány megbuktatásához, s vezetőik zseniálisagyú emberek. Mintha vakok, süketek és hülyék lennének. Pedig sem nem vakok, sem nem süketek!

Az október 23-iki megemlékezés megzavarása azért különösen megengedhetetlen, mert ez az ünnep a magyar nemzet közös ünnepe, s azok akarják megzavarni, akik ellen 1956-ban a magyarság fellázadt. Azok akarják megzavarni a békés ünneplést, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe, de semmilyen ódiuma e cselekedetüknek nem volt. Nem volt egyetlen tisztességes ügyész és bíró sem tíz év alatt Magyarországon, aki a törvény és nem a politika értelmében lépett volna a magyarok elleni terrorcselekmény elkövetői ellen. Ma ezek a gazemberek sípokat osztogatnak és persze idegen követelésre, idegen pénzen próbálják saját primitív és gondolkodásra képtelen választóikat rávenni arra, hogy tettlegességgé fajuljon az ünnep megzavarása, s ismét lehessen mondani Nyugaton, hogy Orbán fasiszta tömegei bántják a jólelkű demokratákat, akiknek szellemi elődei csak 100.000.000 embert öltek meg. Százmilliót! Hitler csupán egy rosszul képzett ipari tanuló a maga 6 millió gyilkosságával, s az USA 35 millió hullájával szemben. És ma, a százmillió halottért felelős eszme követői, a magyar nemzet gyilkosainak utódai, mint a patkányok kimerészkednek és mernek hangoskodni... PM, DK, Együtt, MSZP és ki tudja még hányféle ostoba pártnév alatt, ám mindnek egyetlen célja van, hogy hatalomra kerüljön és hatalmi pozícióból az idegen hatalom parancsára megsemmisítse a magyarságot, a kereszténységet, a magyar kereszténység minden hagyományát és életterét. A magyar életteret, amely zavarja Sorost, zavarja Merkelt és a többi ócska ripacsot, akiknek főszerep jutott Európa megsemmisítésében, amiért a tiszteletdíjat Soros, Rothschild és Rockefeller bukszájából kapják.

Ha Hitler nemzeti szocialistái ma a potom 6 millió gyilkosság után megjelennének a német politikai életben, vajon mit szólna a politikai korrektségben tobzódó aljas, kettős mércével mérő ál-liberális világ, S ma miért nem ugyanazt mondja, amikor a bűnöző, szemkilövető szennyes csürhéje fenyegetőzik a nemzeti ünnep megzavarásával? S ha már bírósági eljárás nem volt, szabad-e a szemkilövetőt, aki közvetett gyilkos is – hiszen miatta öngyilkos lett az egyik áldozat – minimum leköpni vagy „önbíráskodva” vonni felelősségre? Bünteti-e az ártatlanul meghurcoltat a törvény, ha a törvénytelenségért bottal fizet? Persze, hogy bünteti... Mert demokrácia van, amely nem más, mint egy nyikorgó, olajozatlan, régi mókuskerék, amelyből bármennyire is akarunk, nem tudunk kiszállni.

Mert a demokrácia a liberalizmus melegágya. Semmire sem jó, csak a rendet hátráltatni, a bűnt elkendőzni, a bűnösöket különböző ostoba szabadságjogokra hivatkozva felmenteni. Tíz év telt el, és tíz év alatt hol a sértettet, hol az elkövetőt üldözte és büntette a törvény, de ugyanazoknak a bíróknak a részvételével. Merthogy a bíróság a mindenkori politika végrehajtója lett. Olyan ez, mint amikor az örömlány apácaruhába öltözik a szabadnapján...

Igen, fenyegetőzik egy ócska és értéktelen söpredék, egy gyilkos eszme követője, amely egy normális, egyetlen mércét követő világban már rég tiltott volna. A hatóság szabad utat enged a demokrácia nevében pedig, vannak vonatkozó törvényeink...

Undort keltő az, amit a baloldal, az ellenzékinek nevezett ádáz ellenség művel, ahogy hazudik, ahogy gyűlöletet kelt, lázít és hazát árul – büntetlenül. És meg kell említeni, amikor erről beszélünk, hogy milyen kötelességei vannak a kormánynak ilyen esetben? Miért nem számít a békés polgár nyugalma, miért nem ünnepelhet a polgár saját hazájában, saját forradalma évfordulóján méltósággal, és miért kell eltűrnie a mocskolódást százmillió ember gyilkosainak szellemi utódaitól?

Emlékezhetünk-e a szabadságot akaró forradalom hőseire úgy, hogy azok gyilkosai vetnek árnyékot 2016-ban is a nemzet ünnepére?

Szívesen olvasnék egy közös nyilatkozatot – felszólítást – a civilszervezetektől, az egyházaktól és a pártoktól a közös és méltóságteljes ünneplésről, s elhatárolódást, az antiszemitizmust, gyűlöletet generáló pártoktól. S azt is szívesen venném, ha ezen az ünnepen azok a politikusok, akik ártottak az országnak, a társadalomnak, az emberiességnek, azok visszavonulnának, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek. Mert méltatlan egy tisztaerkölcsű nemzeti megmozdulást, hatvan év után úgy ünnepelni, hogy az egykori gyilkosok utódai fenyegetőznek, de olyan is ott állhat az ünneplők között, akinek nincs önkritikája, és a nemzeti kormánynak, a választóknak is ártott miniszter létére, megjátszva dzsentrit a celeb-esküvőn. Ma Magyarországon csak feddhetetlen és alázatos, de következetes és kemény vezetőkre van szükség, mert ezt hagyta ránk az aszfalt alatt nyugvó összes 56-os pesti srác...

Van tehát probléma épp elég, s van miért magunkba nézni október 23-án... Ám, remény is van arra, hogy lesz olyan kerek évforduló, amelyet nem fenyeget százmillió ember aljas gyilkosainak még aljasabb követőiből álló ócska, gyilkos hajlamú, hataloméhesek vezette söpredék… mert a kormány is bátran megteszi majd, amit a törvények alapján is meg kell tennie a felforgatókkal és hazaárulókkal szemben. Mert – ismét mondom – két lovat nem lehet egyszerre megülni... s Mozartról nem lehet a proli házmesterrel zenetörténeti vitát folytatni...

Stoffán György

Felmentették a 10 éves fiút megerőszakoló migránst

 

Sümeghi Lóránt

2016. október 22. 16:58

BÉCS, 16:58

Döbbenet és értetlenség söpört végig Ausztriában, miután az osztrák legfelsőbb bíróság tegnapi döntése alapján felmentette az egyik vádpont alól azt a migránst, aki tavaly egy uszodában kegyetlenül megerőszakolt egy tízéves kisfiút.

Miután a húszéves iraki "menekült" illegálisan átjutott Ausztriába, az osztrák kormány úgy gondolta, amennyiben elvinnék egy medencés délutánra a bécsi Theresienbad-ba, az felgyorsítaná a migráns integrációját. Csakhogy nem sokkal azután, hogy az iraki Amir nevű migránst magára hagyták a medencében, riadóztatni kellett a medencét felügyelő vízimentőket és biztonságiakat, mivel

"hírtelenszerű szexuális késztetésre" hivatkozva Amir brutálisan megerőszakolt egy tíz éves kisfiút az öltözőben.

Az áldozat nemcsak súlyos fizikai sérüléseket szenvedett, hanem jelentős pszichés traumát is átélt, amely később depressziót okozott a kisiskolás korú gyermeknek. Az iraki Amir a rendőrségen beismerő vallomást tett, elmondása szerint

négy hónapja nem látta az Irakban hagyott feleségét, és "hírtelenszerű késztetést" érzett arra, hogy közösüljön a kisfiúval.

Illusztráció

Amirt akkor két rendbeli bűncselekménnyel is megvádolták: egy fiatalkorú molesztálásával és egy fiatalkorú hátrányára elkövetett szexuális erőszaktevéssel. Csakhogy az osztrák legfelső bíróság tegnap felülvizsgálta az ügyet és arra a megdöbbentő döntésre jutott, hogy mivel Amir nem beszélt németül, ezért nem érthette a kisfiú tiltakozását, tehát

nem áll meg az a feltételezés, hogy a 10 éves fiú minden kétséget kizáróan, valóban elutasította a szexet.

A döntés értelmében tehát Amirt csupán molesztálással kapcsolatban ítélhetik el, amely jelentősen kevesebb börtönbüntetést von maga után, mint az erőszaktevés.

A legfelsőbb bíróság arra nem tért ki, hogy egy tíz éves gyermek análisan történő megerőszakolása kapcsán valaha is felmerült-e a történelem során, hogy az áldozat beleegyezett volna.

(Express)

Most már a buzeráns zsidókon kívül a kecske baszó muzulmánra is fel kell hívni a család figyelmét , hisz ők sem büntethetők , olyan ez mint a Nürnbergi per itt is zsidók voltak az ítélő szék résztvevői , a kis köcsög jó lesz majd zsidó köcsögnek addig is jól bejáratják , hogy a lúdtalpas zsidaja elérhesse a célját !!!

Fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága: a kormány nem enged a "politikai zsarolásnak" 

2016. október 24. Kurucf.info MTI - kuruc.info 

A letelepedési kötvény miatt fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Jobbik az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben. 

Az azonnali kérdések között Mirkóczki Ádám (Jobbik) a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, meri állítani, hogy aki azt mondja, hogy a letelepedési kötvények és a bevándorlás, illetve a terrorizmus okozta problémák között nincs összefüggés, az vagy dilettáns vagy hazudik. Volt olyan fideszes, aki ezt mondta - fűzte hozzá. 

Szerinte a terroristák, terrorista sejteket finanszírozók nem Röszkénél, a rendőröket dobálva fognak az országba jönni, hanem "business classon", a budapesti repülőtéren, adott esetben letelepedési kötvénnyel a zsebükben. Azt kérdezte: miért fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága. 

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély és bármikor visszavonható. Kifejtette: 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon "le volt értékelve", nem jutott külföldi forrásokhoz. 

Elmondta még: az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak. 

Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki. Felhívta Orbán Viktor figyelmét, nemcsak a Jobbikkal, hanem Rogán Antallal is vitatkozik, aki - mint mondta - elismerte a konstrukció kockázatát. 

Orbán Viktor viszonválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor "keressenek más tárgyat". Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció. 

Orbán Viktor: Semmilyen politikai zsarolásnak nem engedünk

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben azt mondta, nem jelent biztonsági kockázatot a letelepedési kötvény, mert bármikor visszavonhatják az állampolgárságot, ha ez indokolt. Orbán a jobbikosoknak azt üzente: „a döntést mi fogjuk meghozni, semmilyen politikai zsarolásnak nem fogunk engedni”.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a letelepedési kötvényekről kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Mirkóczki azt mondta, hogy tagadhatatlan, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van, és a letelepedési kötvényeknél megvan a veszélye, hogy terroristák érkeznek az országba. Márpedig szerinte „a biztonság előbbre való, mint a pénz”.

Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy szerinte nem jelent kockázatot a letelepedési kötvény, mert bármikor visszavonhatják az állampolgárságot, ha ez indokolt. Orbán azt is mondta, hogy azért volt erre a kötvényre szükség, mert „szorult helyzetben” finanszírozni kellett az országot, és ezt a nemzetközileg bevett gyakorlatot választották. Mivel azonban felminősítették az országot, az összes állampapír-konstrukciót felülvizsgálják, átalakíthatják vagy ki is vezethetik a letelepedési kötvényt. Orbán a jobbikosoknak azt üzente:

a döntést mi fogjuk 

meghozni, semmilyen politikai 

zsarolásnak nem fogunk engedni.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Harangozó Tamás szocialista politikus azt kérdezte Orbántól: Találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaonnal, aki sajtóhírek szerint a miniszterelnök szomszédságában lakik? Nem jelent-e ez biztonsági kockázatot? Orbán először annyit mondott, hogy „a szóban forgó úr” letelepedésének nemzetbiztonsági kockázatát megvizsgálta a magyar hatóság, és nem talált ilyet. Majd viszontválaszában arról beszélt, hogy ez az egész

egy amerikai titkosszolgálati játszma

lehet, ugyanis egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást Ghaith Pharaon beutazásával kapcsolatban. Ha ugyanis valakit keres az FBI, furcsa, hogy 24 évig szabadlábon maradhat. Orbán azt tanácsolta Harangozónak: „legyen óvatos, nehogy ön is része legyen egy amerikai titkosszolgálati játszmának”.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a Társaság a Szabadságjogokért két év pereskedés után szerezte meg az adatokat a Miniszterelnökségtől arról, hogy a miniszterelnök személyesen rendelt el soron kívüli kormányzati ellenőrzést a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A kormányfő 2015 februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitungban arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek működését taglaló beszéde után hatósági eljárás indult az egyik érintett ellen, azt a választ adta, hogy „most hallom először”, Kunhalmi Ágnes szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki politikust, olvassa el újra akkori válaszát, mert az azt jelentette, hogy most hallja először ezt az összefüggést. Orbán azt is mondta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) van egy kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terve.

Ezen kívül soron kívüli ellenőrzéseket is lefolytathatnak,

méghozzá úgy, hogy minden esetben a kormány, a miniszterelnök vagy a hivatal irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el – tette hozzá. Minden ügyben, ahol vizsgálat zajlik, ezt az eljárásrendet követik – mondta, arra kérve a képviselőt, hogy ezt a jogot se a kormánytól, se tőle ne vitassa el.

Gyerekek ezreinek nincs lakcíme

Gyerekek ezrei esnek el szinte minden szociális ellátástól amiatt, mert nincs érvényes magyarországi lakcímük – írta a Magyar Nemzet. Az a család sem kaphat gyest, családi pótlé­kot és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, amelyiknek nincs lakcíme.

Négyezer gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így 

ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok igénybevételéhez bejelentett lakcím kell– írta a Magyar Nemzet. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést.

Civil szervezetek hívták fel a problémára Balog Zoltán miniszter figyelmét

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mindezt Balog Zoltán erőforrás-miniszternek szóló nyílt levelében több, gyermekjogokkal és lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet is felvetette. A levél célja, hogy elérje: a kormány végre tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a lakcím nélküli gyerekek hozzájussanak az alapvető ellátásokhoz, és élhessenek jogaikkal.

Szinte semmi sem jár

A civil szervezetek emlékeztettek: az államilag támogatott egészségügyi ellátásra is csak az a gyerek jogosult, akinek van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye. Gyest, családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is csak az a család kaphat, amelyiknek van bejelentett lakóhelye,ahogy az ingyenes gyermekétkeztetés is csak ezzel lehetséges.

Ezenfelül a települési támogatások igényléséhez (ilyen például a gyógyszertámogatás vagy az átmeneti segély) szintén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely kell.Sok ezer olyan család van, amely hosszú éveken keresztül él szívességi lakáshasználóként vagy olyan albérletben,ahol a tulajdonos nem járul hozzá a lakcímbejelentéshez.

Ne is törődj vele Balog úr neked is jár egy luxus villa , hogy e gyerekek szájából kivett falatok árán kinek mi köze hozzá . Te a jövőt építed , a saját jövődet , és sajnálod de nincs szíved elmondani a goj testvéreidnek , hogy nekik itt nincs jövőjük , mutatnád, de nem lehet a metszett farkadat mégsem veheted elő mint a muszlimok , hogy lássák a gojok csak metszett farokkal tudhatnának érvényesülni , és egy jó pár buzeráns zsidóval kik kitömnék a hátsódat !!! Lehetne szaporítani őket ??? Akkor tüzelj a gépfegyverből a rohadék buzeránsokra !!!!