watch?v=IZVL6EQZcTQ

BENCSIK ANDRÁS: MINDEN KÖZÉPOSZTÁLYBELI KI TUD FIZETNI EGY FÉLMILLIÓS HELIKOPTEREZÉST

Interjút készített Bencsik Andrással a Médiapiac szakmai portál. A beszélgetés valóságos mélyfúrás a Fidesz udvari értelmiségének lelkébe.

Elsőként egy igen tanulságos történetet ismerhetünk meg arról, hogyan nézett ki a sajtószabadság a gyakorlatban, amikor épp a baloldal volt kormányon. A Magyar Demokrata főszerkesztője elmondja, hogy emberileg ugyan sajnálja a Népszabadság munkatársait, ám nem tud velük szolidaritást vállalni. 1997-ben ugyanis éppen a balliberális napilapból értesült arról, hogy meg fog szűnni az általa vezetett Demokrata. A tulajdonos tehát először nekik nyilatkozott, és nem saját alkalmazottait értesítette.

"Vagyis ők előző nap már tudták, hogy vége a lapnak, de nem emelték fel a telefont, és nem szóltak nekünk."

- emlékezik vissza a két évtizeddel ezelőtti történetre Bencsik.

A főszerkesztő azonban ma már kivetnivalót nem talál a médiára nehezedő kormányzati nyomásban, és abban sem, hogy az állami hirdetések szinte kizárólag csak kormányközeli lapoknak jutnak. Szerinte ugyanis

"lélektani oka van, hogy a nagy állami hirdetők miért támogatják az adott kormány stratégiáját."

Azt is teljesen természetesnek tartja, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartózó médiát is megfosztották az állami bevételektől, hiszen "Simicska médiumai ellenségesek lettek", s nem érti,

"miért csodálkozunk azon, hogy az állami irányítás alatt lévő nagy cégek úgy gondolják, nem égetik magukat azzal, hogy ilyen médiumokkal szerződnek?"

Bencsik abszolút elégedett a közmédiával is. Úgy véli, az állami tévéből és rádióból ömlő kormányzat propaganda is teljesen természetes, hiszen

"A közmédia dolga, hogy közvetítse a kormány bejelentéseit, mondjuk azt, hogy a biciklik holnaptól pirosak lesznek. Aztán persze jön az ellenzék, hogy legyen inkább sárga, vagyis véleményezik a döntést. Mit érdekel engem, hogy mit gondol erről a kérdésről egy LMP-s politikus?"

A főszerkesztő az MTV meredeken zuhanó nézettségében sem lát problémát, hiszen a

"A köztelevíziót a legértékesebb réteg, a véleményformálók nézik."

Bencsik nagy tisztelője Habony Árpádnak is, mert "ő kezdeményezte, hogy a koronát 2000-ben áthelyezzék a parlamentbe", amellyel "a nemzet lelkiségét gyógyította meg." (Habony e történelmi szerepéről - meg úgy általában a létezéséről - akkoriban a hazai közvélemény nem nagyon értesült.) A főszerkesztőnek bejön a 888 és a Lokál is. Csak egyedül az fáj neki, hogy (és most tessék erősen kapaszkodni!)

"a bulvárban – ahol az értéktelenség a legfőbb vezérlő eszme – a jobboldal nem elég tehetséges, nem elég gátlástalan, nem elég rafinált"

A Fidesz holdudvara és a valóság közötti orbitális méretűre nőtt távolságot talán az szemlélteti a legjobban, hogy Bencsik András szerint teljesen felesleges volt botrányt csinálni Rogán Antal helikopterezéséből, ugyanis

"Félmillió forint egy ilyen helikopter-bérlés,minden középosztálybéli ember ki tudná fizetni."

Az anekdota szerint XVI. Lajos francia király környezete akkor kezdte sejteni, hogy az ancien regime napjai meg vannak számlálva, amikor az uralkodó felesége, Marie Antoinette azt találta mondani:

"ha a népnek nincs kenyere, miért nem esznek kalácsot?"

A fenti, krónikusan módosult tudatállapotra utaló gondolatokat olvasva, azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy

a jelenlegi elit is megérkezett 1789-be.

Ami utána jött, azt az arisztokrácia sem érdemelte meg, nemhogy a francia nép. Lehet aranyozott hintón, vagy helikopteren járni, ki lehet költözni a valóság elől Versailles-ba, vagy a Pasa Parkba - de a valóság már csak olyan, hogy egyszer csak betoppan. És abban biztosak lehetnek, hogy nem fog udvariasan kopogtatni...

AMIKOR NEM SZÁMÍT AZ EMBEREK SZAVA: A MAGYAR NÉP NEM KÉRT VOLNA A CETA-BÓL

Az Iránytű Intézet közvélemény-kutatása fontos kérdésre kereste a választ; vajon a magyar társadalom milyen arányban áldozná fel az élelmiszer-biztonságot gazdasági szempontok oltárán. A vizsgálat apropóját az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) szolgáltatta. Mint ismert, az Orbán-kormány az egyezmény ideiglenes hatályba lépése mellett foglalt állást, miközben a kormánypártok támogatói közül vannak a legnagyobb arányban azok, akik veszélyesnek ítélik, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről. Érdekes ugyanakkor az is, hogy a magukat liberálisnak nevező törpepártok közül a DK-nál és az Együttnél igen magas volt az egyezmény támogatottsága – sőt utóbbiak szimpatizánsai a multinacionális cégek érdekei mellett álltak ki.

Az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt.

A közvélemény-kutató cég vizsgálta a pártpreferenciákat is.

A bontásból az is kiderül, hogy az élelmiszer-biztonság területén a szabadkereskedelmi egyezményt leginkább a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazói ítélik veszélyesnek (e pártok szavazóinak körülbelül háromnegyede vélekedik így), míg legkevésbé a Demokratikus Koalíció és meglepetésre az LMP hívei (46 százalék, illetve 52 százalék). A DK-val szimpatizálók körében a megállapodást veszélyesnek, illetve nem veszélyesnek ítélők aránya megegyezik (46-46 százalék), az LMP-vel szimpatizálók csaknem egynegyede nem tudott állást foglalni a kérdésben. Az MSZP támogatói körében a megállapodást inkább veszélyesnek ítélők aránya (68 százalék) lényegében megegyezik a teljes választókorú népességben mértekkel, bár a szocialista szimpatizánsok körében magasabb (27 százalék) a megállapodást inkább nem veszélyesnek ítélők aránya, ugyanakkor alacsonyabb (5 százalék) a bizonytalanoké. Emlékezetes, hogy a szocialisták a parlamentben szintén szembementek a szavazóikkal, és tartózkodtak a CETA-val kapcsolatos parlamenti szavazáson.

A teljes választókorú népességben mért adatokhoz illeszkednek a saját bevallásuk szerint egy „jövő vasárnapi” országgyűlési választáson biztosan nem szavazók, a pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve a pártpreferenciára vonatkozó kérdésben a válaszadást megtagadók válaszai is (utóbbi szavazói csoportnál magasabb, 13 százalék a kérdést megítélni nem tudók aránya).

A parlamenti pártok közül mindössze kettő (a Jobbik és az LMP) állt ki tendenciózusan a szabadkereskedelmi egyezmények megkötése ellen.

Ide kapcsolódik, hogy az Európai Bizottság igen magas fordulatszámra kapcsolt. Lapunk információi szerint már vasárnap fél tizenegykor aláírják az egyezményt Kanadával, annak ellenére, hogy továbbra sem tisztázott, hogy az egyezmény mely fejezetei lépnek ideiglenesen hatályba.

Aláírták az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodást

Aláírta a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben vasárnap.

A megállapodás több pontját számos EU-tagállam, köztük Magyarország is ellenzi

A hét évig tartó tárgyalássorozat után létrejött CETA ellenzői azt állítják a szabadkereskedelmi egyezmény lehetővé teszi a multinacionális vállalatok számára, hogy elérjék a demokratikusan megválasztott parlamentek által elfogadott törvények megváltoztatását.

A CETA támogatói szerint viszont azzal, hogy a Kanada és az EU közötti kereskedelmet eddig sújtó vámok 99 százaléka eltűnik, a forgalom értéke évente 12 milliárd dollárral emelkedik majd.

NÖVEKSZIK A FESZÜLTSÉG: MERKEL EL SEM MEGY A CSU KONGRESSZUSÁRA

Angela Merkel, a német Kereszténydemokrata Unió elnöke nem megy el a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió jövő hét végi kongresszusára Münchenbe, ahol vendégként beszédet mondott volna.

A Bild am Sonntag című lap híradása szerint erről egy bizalmas négyszemközi megbeszélésen péntek este, a kancellári hivatalban született megállapodás Angela Merkel és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke között.

A döntés hátterében a menekültválság ügyében a két vezető német politikus között hosszabb ideje fennálló feszültség húzódik meg - írta a dpa.

ÚJRAINDÍTOTTÁK A NYOMOZÁST HILLARY CLINTON LEVELEZÉSE ÜGYÉBEN

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) újraindította a nyomozást a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton e-mailjeinek ügyében.

James Comey, az FBI igazgatója a kongresszusnak küldött levelében jelentette be a döntést. Arról tájékoztatta a képviselőket és a szenátorokat, hogy munkatársai - miközben egy ettől független ügyön dolgoztak - új elektronikus levelekre bukkantak, amelyek "hozzátartoznak" a Clinton-féle e-mailek korábbi vizsgálatának ügyéhez. Közlése szerint az FBI-nak át kell néznie ezeket a leveleket is, hogy megállapítsa, tartalmaznak-e titkosított információkat, s ennek fényében az FBI korábbi döntése - miszerint nem javasol vádemelést a demokrata párti elnökjelölt ellen - változatlanul érvényes-e.

Comey arról nem tájékoztatta a törvényhozókat, hogy hol és hogyan találták meg a leveleket, s várhatóan mennyi ideig tart majd az átvizsgálásuk.

Júliusban az igazgató úgy foglalt állást, hogy Hillary Clinton ugyan hibát követett el, amikor külügyminiszterként nem a hivatali - tehát biztonságos - email-fiókját, hanem a magánszerverét használta hivatalos levelezésre, de nem bizonyítható, hogy titkosított információk kerültek volna nyilvánosságra, így az FBI nem is javasolt vádemelést az igazságügyi minisztériumnak.

"Talán végre igazságot szolgáltatnak"

- reagált a bejelentésre a republikánus elnökjelölt, Donald Trump egy New Hampshire-ben tartott kampányrendezvényén. Amikor bejelentette a hírt, hívei - a helyszíni tudósítások tanúsága szerint - fülsiketítő örömujjongásban törtek ki.

"Hillary Clinton korrupciója soha nem látott mértékű, nem hagyhatjuk, hogy ilyen bűnökkel az Ovális irodába vonuljon"

mondta Trump, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy tiszteli az FBI-t, mert képes volt felülvizsgálni korábbi álláspontját.

Bencsik András: "Habony gyógyította meg a nemzet lelkiségét"

Bencsik András 1990 előtt az MSZMP lapja, a Népszabadság újságírója volt, a magyar fiatalok szovjetbarát oktatásának fontosságáról írt cikkeket, majd a rendszerváltás után jött egy nagy kanyar és a Fidesz-közeli hetilap, a Demokrata alapító-főszerkesztője lett.

A Békemenet szervezőjeként is kiállt a "nemzeti oldal" mellett, járt is neki a lovagkereszt.

Most a mediapiac.com -on jelent meg vele terjedelmes interjú, amely igazi aranybánya az abszurd humor kedvelőinek.

A Népszabadságról:

"Csak azt kapták, amit velünk tettek. Lettek volna korábban erkölcsösebbek, most nagyobb lenne a szolidaritás."

"Most azt állítani, hogy a Rogán-féle helikopter miatt az Orbán-kormány bosszút áll, idióta, perverz gondolat. Inkább most az egyszer néznének tükörbe, és mondanák a saját képükbe, hogy elcsesztük, gyerekek. Annyira csak a gyűlöletre, a balhéra mentünk rá, hogy még a saját olvasóink és a minket támogató politikai erő is elhagyott."

Rogán Antal helikopterezéséről:

"Van egy gazdag ember Kelet-Magyarországon, akinek borzasztó fontos, hogy a gyermeke esküvőjén jelen legyen minél több celeb, sőt egy miniszter is, ezért az utóbbiért helikoptert küld. Most mi az isten ebben akkora sztori?!"

(Rogán letagadta) "...mert már elege van abból, hogy a baloldali médiumok éhes sáskái semmi mással nem foglalkoznak, mint azzal, milyen cipője, karórája, pulóvere van."

"Félmillió forint egy ilyen helikopter-bérlés, minden középosztálybéli ember ki tudná fizetni, ráadásul Rogánnak ingyen volt."

A közmédiáról:

"A rendőrségnek, a katonaságnak, a mentőknek, a tűzoltóknak, a meteorológiai szolgálatnak és a közmédiának is az államot kell szolgálnia. Olyan nincs, hogy független közmédia."

"A kereskedelmi tévék az alsó, a legértéktelenebb népréteget szolgálják ki, és egyúttal annak legkártékonyabb szokásait erősítik fel. A köztelevíziót a legértékesebb réteg, a véleményformálók nézik."

A FIDESZ-ről:

"Azt szokták mondani, hogy a sokáig fennálló hatalom korrumpálódik, ellustul, gőgössé válik. Én 2015 áprilisában úgy éreztem, hogy ez a gőg a Fideszben veszélyesen felerősödött. De szerencsére a népszavazásra látványosan meggyógyult ez az oldal, mert az már a szeretetre alapozódott."

"A migránsozásnak a nemzet, a haza, utódaink védelme volt a lényege."

Habony Árpádról:

"Habony kezdeményezte, hogy a koronát 2000-ben áthelyezzék a parlamentbe. Nagy jelentőségű gesztus volt, a nemzet lelkiségét gyógyította meg vele. Ugyanakkor megnyilvánulásaiban valóban ficsúr, amit az ellenoldal ki is használ. De ismétlem: nem rá gondoltam, hanem a jelenségre."

"Nem lennék a helyében. Olyanok jelennek meg róla, hogy őszül a haja, drága ruhákban jár, Ibizán nyaral és befolyásos ember. Alapvetően semleges információk. Habonyt mégis démonizálja a balliberális média, arra akaszkodnak rá, hogy a személyében van valami kihívóan magabiztos."

"Roppant tehetséges, értékes, ám nagyon szabálytalan ember."

Na már ez is megmondó ember lett ? Száraz ágon veréb ugrál amíg ő ott ugra bugrál leszarta a fidesz portált . Mérges lett a ménes gazda , és letörte a száraz ágat . A madarun nem ugrál már repül - repül a történelem szemét dombja felé . Nem is volt itt fidesz portál csak egy maffia kormány adta elő a tényeket a veréb útján .

DK: Orosz hátterű csoportok garázdálkodnak Magyarországon

A Demokratikus Koalíció szerint Magyarország NATO-tagságát veszélyezteti, hogy az Orbán-kormány orosz titkosszolgálati háttérrel működő szélsőjobboldali fegyveres csoportokat hagy szabadon garázdálkodni.

A párt szóvivője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a sajtóhírekre hivatkozva azt mondta, csütörtökön kiderült, hogy a bőnyi rendőrgyilkosság gyanúsítottja által vezetett szélsőjobboldali fegyveres szervezet orosz titkosszolgákat gyakorlatoztatott.

Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: ez olyan cselekmény, amely egészen biztosan nem kerülhette el a magyar titkosszolgálatok figyelmét. Ha pedig egy idegen hatalom titkosszolgálata minden következmény nélkül magyar neonáci csoportokkal tarthat fegyveres gyakorlatokat, az erősen megkérdőjelezi a magyar kormány Oroszországtól való függetlenségét. Tekintve, hogy Magyarország nemcsak az Európai Unió, hanem a NATO tagja is, ez súlyos következményekkel járhat – jelentette ki.

A politikus azt mondta, hogy eddig is látták a kormány oroszpártiságát, például az EU-ellenes politikában és az energiapolitikában, mára azonban már ennél többről van szó. A kvótakampányban számtalan orosz titkosszolgálat által működtetett dezinformációs portál terjesztett menekültes rémhíreket, segítve a Fidesz politikáját – tette hozzá. Magyarország 2016-ban nem tűnik Oroszországtól független országnak – közölte.

A DK szerint a nemzetbiztonsági bizottság következő ülésén nemcsak a szélsőjobboldali fegyveres szervezetek ügyét kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy az Orbán-kormány tekinthető-e egyáltalán szuverén, Oroszországtól független kormányzatnak – mondta a politikus.

Akkor nem zsidó a hátterük , hanem kazár .

Az ügyvéd szerint véletlenül lőtt a bőnyi rendőrgyilkos

A bőnyi rendőrgyilkosság gyanúsítottjának ügyvédje szerint védence "véletlenül lőtt", nem akart megölni senkit.

Léhner György az M1 aktuális csatorna péntek esti híradójában azt mondta: a gyanúsított csak "rá akart ijeszteni" a rendőrökre.

Szerinte a 76 éves férfi azt akarta, hogy a rendőrök várjanak egy kicsit, mert ügyvédet szeretett volna hívni, ezért ment be az épületbe. Hozzátette: a férfi azért vette elő a házban tartott fegyverét, hogy visszatartsa a rendőröket, hogy "ne tudják elvinni", amíg ügyvédet hív.

Szerda reggel gépkarabéllyal adott le több lövést Bőnyben a 76 éves Győrkös István, és megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozóját. A meggyilkolt férfit a belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és alezredessé léptette elő. Győrkös István ellen hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt rendeltek el nyomozást. A férfi is megsérült a lövöldözéskor, csütörtökön a kórházban helyezték előzetes letartóztatásba, majd a tököli rabkórházba vitték.

Farkas Flórián több pénzt vág zsebre az adónkból, mint Orbán Viktor(vilaglato.info)

Továbbra is havonta csaknem egymillió forintot keresnek az Országos Roma Önkormányzat képviselői - derül ki a Romnet birtokába került hivatalos adatokból. Így az ORÖ havonta több mint 30 millió forintot juttat a Farkas Flóriánhoz és a jelenlegi elnökhöz hű képviselők zsebébe. A portál szerint a cigány szervezet jelenlegi vezetője havonta több juttatást kap, mint Orbán Viktor kormányfő vagy Lázár János miniszter.

Összesen hét képviselő ment ma be dolgozni a Parlamentbe

Íme az MTI fotója, és mellé a rövid tudósítás:

Horváth László fideszes képviselő felszólal az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Csúszik a 168 Óra dolgozóinak fizetése

szerző:

hvg.hu

Csúszik a 168 Óra dolgozóinak fizetése, van, aki még az augusztusi pénzét sem kapta meg – írja az Átlátszó. A lapot kiadó Telegráf Kft.-ben többségi tulajdonos Brit Mediának állítólag likviditási gondjai vannak. A hvg.hu belső forrásokból úgy értesült, hogy a decemberre tervezett konszolidációig marad a bizonytalanság a lapnál.

A lapot kiadó Telegráf Kft.-t egy éve adta el az akkori tulajdonos a Brit Média Kft.-nek, amit papíron Udvardi Gábor cégvezető vezet, a valódi főnök Megyeri András, ő azonban egy cégbírósági végzés miatt el van tiltva 2020 végéig a cégvezetéstől.

Az Átlátszóhoz került hangfelvétel szerint néhány hete feszült hangulatú értekezletet tartottak a 168 Óra szerkesztőségében. Az újságírók, szerkesztők a pénzüket követelték a tulajdonostól, aki állítólag több hónapos csúszásban van a bérekkel. Megyeri András hosszasan magyarázkodott azzal kapcsolatban, miért nem fizetnek.

Nemcsak a fizetések csúsznak egyébként, egy időre a lap online felületét is felfüggesztették, és az archívum most sem elérhető, mert nem fizettek a szolgáltatónak sem.

Az Átlátszó úgy tudja: a kifizetetlen összeg néhány millió forint, az értekezleten azonban Megyeri András csak arról nem beszélt, hogyan szeretnék rendezni a tartozásokat. Van olyan számlás munkavállaló, aki még az augusztusi járandóságát sem kapta meg, a Brit Media eközben mégis gáláns ajánlatokat tesz komplett kiadóvállalatokra, valamint extra jó fizetéssel csábítanak új dolgozókat a szerkesztőségbe. Az oknyomozó portál megjegyzi: a Népszabadság is pont ezt tette, mielőtt bezárták nemrég.

A Brit Media Kft. közben tulajdonrészt szerzett a Klubrádiót működtető cégben is, felmerült a két vállalat integrációja, a rádió vezetősége azonban ezt nem pártolta. Megyeri András most mégis a rádió bevonásával magyarázta a likviditási gondokat, pedig a Brit Media nem vesz részt a Klubrádió közvetlen pénzelésében a cikk szerint.

A cégvezető akaratlanul is elárult ezt-azt az értekezleten a Brit Media Befektetési Kft. mögött álló Brit Europe Foundationbe dollármilliókat öntő rejtélyes tulajdonosról. Például azt, hogy a Magyarországra szánt pénzt „még át kell futtatni ki tudja hány mindenen”, hogy a New York-i finanszírozók elkerüljék a pénzmosás gyanúját. Az nem világos, pontosan miért is kell trükközni az utalásokkal, és az is homályos, kik is a Brit Media tulajdonosai.

Az Átlátszó megjegyzi: figyelemre méltó, hogy a kormánypárti médiának eddig egyetlen kérdése vagy észrevétele sem volt a titokzatos befektetőkkel kapcsolatba, és lehet, valamilyen kormányzati szándékot tükröz „ez a feltűnő passzivitás”.

A hvg.hu a lap belső köreiből úgy értesült: a lap átvételekor a Brit Media vállalta, hogy legalább egy évig foglalkoztatja a dolgozókat. Ez az egyéves moratórium, valamint a korábban nem tervezett mértékű portfóliónövekedés vezetett végül a likviditási problémákhoz. Már lehetett sejteni egy ideje, hogy baj lesz a fizetésekkel, és a decemberre tervezett konszolidációig valószínűleg nem várható változás ezzel kapcsolatban.

Erősödne a forint, de az MNB nem fogja hagyni

Tegnap este jelentősen beerősödött a forint, az euróhoz képest másfél éves csúcsra került, 304,5 forint környékén is volt egy euró. Csütörtök hajnalban is még 305,1 forint környékén állt.

Az baj, hogy hiába erősödne a forint az alapjaink, különösen a nemzetközi fizetési mérlegünk miatt, ha a törvényi céljaival ellentétben leginkább nyereséges akar lenni a jegybank, akkor azért fog dolgozni, hogy ez ne történjen meg. Itt olvashat bővebben az okokról és összefüggésekről.

Búcsút mondhatunk a 300 forint alatti eurónak

Milliárdok mennek a jegybanknál műkincsekre és drága ingatlanokra. De honnan lett hirtelen ennyi pénzük Matolcsyéknak, és miért akadályozhatja ez az egész a forint tartós erősödését?Tovább
Most a Portfolio ír arról, hogy a jegybank nyereségre tör, de legalábbis eddig nagyon úgy nézett ki, és következő években csak a gyenge forinton fognak tudni zsebre tenni nagyobb összeget. A lap szerint évi 15-20 milliárdot próbálhatnak behúzni majd még a devizatartalék elköltésével.
Első félév végén a devizatartalékunk átlagos eurójának bekerülési értéke 299,42 forint volt, a tehát az átváltásán most elérhető profit máris jócskán leolvadt a 315 forintos árfolyamhoz képest.

Egy év alatt eltűnt a devizatartalékunk harmada

10 milliárddal csökkent az MNB devizatartaléka, maradt még 24,8 milliárd.Tovább

SZALAI -

Olyan házunk lehet, aminek alig van rezsije

ELŐD FRUZSINAKÖVETÉS

2016.10.28. 10:39 MÓDOSÍTVA: 2016-10-29 16:55:58

A fűtési szezon kész csapás egy csomó magyar családnak, mivel még a csökkentett rezsi is nagy kiadást jelent, ha a lakásunk rosszul szigetelt, elavult. Egyelőre megy az alkudozás, milyen típusú állami támogatás lesz energiahatékonysági felújításra, új házat építőknek pedig csak laza energetikai előírásoknak kell megfelelniük. Ennek ellenére érdemes lehet saját pénzünkből áldozni erre, pláne ha most építkezünk: gondos tervezéssel és a költségvetés néhány százalékos növelésével olyan házunk lehet, aminek alig van fenntartási költsége. Megmutatjuk, milyen lehetőségei vannak, ha valódi rezsicsökkentett házat építene.
Az országban zajló ingatlanpiaci robbanás lassan ugyan, de kezdi felpörgetni az építőipart is: mivel iszonyúan drágulnak az albérletek és lakások, az ingatlanbefektetők és a családok közül is egyre többen gondolkodnak új társas- vagy családi ház építésében.
A KSH adatai szerint az idei év második negyedévében országosan 8,5 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, míg ugyanez a megelőző negyedében csak 4,7 ezer volt, 2015 azonos időszakában pedig csak 3,2 ezer. A házépítés drága műfaj, egy kényelmes családi ház felhúzása több tízmillióba fáj, érthető, hogy a legtöbben a költségek minimalizálására törekednek.
De attól még, hogy érthető, nem biztos, hogy meg is éri: észszerű tervezéssel és a ma rendelkezésre álló technológiával már nem kell nagyon sokkal megtoldani a költségvetést, hogy minimális rezsiköltségű házat építhessünk. Ez egyrészt idővel – egy családi ház teljes életidejéhez képest hamar – anyagilag is megtérül, másrészt környezeti szempontból is felelősebb beruházás, mint egy hagyományos ház.

Még a csökkentett rezsi is nagyon sok

A magyar lakosság jövedelemarányosan sokat költ rezsire, de nem azért, mert túl drága lenne az energia, hanem mert iszonyú pazarlóan használjuk fel. Az ország primer energiafogyasztásának egyharmadát a lakóépületek fűtése és melegvíz-felhasználása teszi ki, a többin osztozik a teljes ipar, mezőgazdaság, közlekedés, és a nem lakáscélú épületek. Az Energiaklub számításai szerint ha minden lehetséges energiahatékonysági lépést megtennénk, akkor a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát, évi 152 PJ-t megspórolhatnánk.
Az áramárak vásárlóerő-paritáson kicsivel az EU-átlag fölött, a gázárak viszont jócskán alatta maradnak a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint, a KSH mérései mégis azt mutatják, hogy egy átlag magyar összes fogyasztásának közel negyedét teszik ki a lakhatással kapcsolatos költségek, vagyis jelentős részben a rezsidíj.
És bár a terheken lehet enyhíteni újabb és újabb rezsicsökkentési körökkel, ennél még sokkal jobb lenne, ha nem használnánk feleslegesen ennyi energiát, ezzel ugyanis egyéni és országos szinten előreléphetnénk energiafüggetlenség terén. Erre pedig a legjobb módszer, ha energiatakarékossá tesszük a lakóépületeinket. Már kész épületek és lakások esetén a lehetőségek korlátozottak, de azért ezeknél is érdemes lehet lépni: egyes számítások szerint a háztartások nagy része számára
egy teljes nyílászárócsere és hőszigetelés jobban megtérülne, mint a hosszú távú banki lekötés,
így saját pénzt vagy kamatmentes hitelt is megérheti ebbe fektetni.
A most épülő házaknál ennél is komolyabb megtérülési mutatók érhetők el, de a magyar szabályozás energiaügyi szervezetek szerint nem elég szigorú ezen a téren. A csokkal épülő házakra egy fokkal szigorúbb energiahatékonysági előírások vonatkoznak, mint a támogatás nélküliekre, de még ezeknek sem kell közelíteniük a ma már könnyen elérhető szintet.
A nem támogatott házak esetében rosszabb a helyzet, mivel az új szabályok szerint már nincs építési engedély, csak bejelentési kötelezettség, és a mostani, nem elég szigorú előírásokkal nagyobb a veszély, hogy rövidlátó spórolás miatt elavult energia-rendszerű házak épülnek. Bár 2020 után már csak az kaphat használatbavételi engedélyt, aki a jogszabálynak megfelelő, „közel nulla energiaigényű” házat épít, de ez még elég messze van, ráadásul az egyszerű bejelentéssel épülő épületekre nem kell használatbavételi engedélyt kérni, csupán hatósági bizonyítványt.

Lesz-e ingyenpénz energiahatékonyságra?

Tavaly ősszel kellemetlen hírt kaptak azok, akik a beígért állami támogatásban reménykedtek lakásuk energiahatékonnyá tételéhez: a kormány váratlan húzással úgy döntött, hogy teljesen átszabja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretét, és a lakossági támogatásra elkülönített közel 90 milliárdot inkább a középületek felújítására szánja.
Hogy ezt sikerül-e megvalósítani, egyelőre kérdéses, az újabb hírek szerint ugyanis Brüsszelben nem nézik jó szemmel az operatív program módosítását. A Bizottság állítólag aggódik, hogy ha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítjuk, akkor nem fognak teljesülni a KEHOP-ban meghatározott energiamegtakarítási célok. Még a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint is a lakóépületeken sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületeken: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.

Vissza a parasztházas praktikákhoz

A legkevesebb energiával a passzívházak működnek, egy ilyennel akár 90 százalékos megtakarítás is elérhető. Egy minősített passzívház építése komoly odafigyelést igényel, de ha nem megyünk ennyire messzire, akkor is több lehetőségünk van az energiafüggőségük csökkentésére és a rezsi lefaragására.

Nagy, háromrétegű ablakok a keleti oldalon

Fotó: Előd Fruzsina / Index

Az egész dolog alapja maga a ház, amelynek építésekor sok mindent elronthatunk, ezeket utólag drága vagy nem is feltétlenül lehet korrigálni, szóval érdemes inkább a tervezéskor odafigyelni rájuk. A praktikák többségében nincs semmi újdonság, ezeket már a régi parasztházak építői is tudták, csak aztán a nagy energiabőségben valahogy elfelejtődtek.
A legalapvetőbb hiba, hogy sokan a szükségleteiknél nagyobb házat építenek,
amiben aztán csak kergetik egymást a rokonokkal, közben viszont télen ugyanúgy ki kell fűteni. A ház tervezésekor mérjük fel, mekkora és milyen elosztású terek kellenek, és ne lőjünk túl a célon.
Az is fontos, hogy miből építjük a házat, és hogyan szigeteljük. A természetes megoldások kedvelői körében mostanában divatba jött a vályog, amivel kapcsolatban gyakori tévhit, hogy jól szigetel. Ez ebben a formában nem igaz, az viszont igen, hogy ha vastag falat építünk belőle, akkor jól tartja a hőt, kívülről pedig ugyanúgy lehet szigetelni, mint a téglafalat. A téglánál pedig jóval olcsóbb, és sokszor helyi anyagok felhasználásával megoldható.
Ha maradnánk a téglánál, de vastag falat szeretnénk, akkor építtethetünk „szendvicsfalat” is, amely két sima téglaréteg közti vastag szigetelést jelent. Ehhez praktikus és környezetbarát az északi országokban már jó pár évtizede elterjedt cellulóz szigetelés, ami lényegében csak sűrű, darált papír, de a téli hideg és a nyári meleg ellen is hatásos.
A tető megfelelő szigetelése a falakhoz hasonlóan lényeges kérdés, mert a meleg levegő felfelé száll, így hiába a vastag fal, télen egy gyengén szigetelő tetőn kiszökhet a meleg. A jól szigetelt ház rákfenéje lehet, hogy penészedni kezdenek a falak, ennek elkerülése érdekében jó szellőzőrendszerre és természetes anyagokra van szükség, a műanyag festéket például kerülni kell.
Az sem mellékes, hogyan tájoljuk az épületet, és hová mekkora ablakokat helyezünk. Ha a legjobban akarjuk kihasználni a napenergiát a ház fűtéséhez, a keleti-déli oldalra teszünk nagy ablakokat, így a felkelő, delelő nap sugarai is fűtik a lakást. Ez persze nyáron kevésbé előnyös, viszont szerencsére
a nyári és a téli nap teljesen máshol helyezkedik el az égbolton deleléskor:
a nyári napforduló idején 66 fok magasan, a téli esetében viszont 19 fok magasan áll a nap délben. Ezt figyelembe véve egy kis számolással az ablakok fölé olyan előtető építhető, ami a nyári naptól a legmelegebb órákban árnyékot nyújt, a téli napsugarakat viszont beengedi az ablakon.

Van élet a gázon túl

A következő lépés a megfelelő fűtési és vízmelegítési rendszer megtalálása, szerencsére ma már elég széles a választék akkor is, ha lemondunk a vezetékes gázról.
Az úgy általában kijelenthető, hogy fűtésre közvetlenül áramot használni (ahogy például az elektromos hősugárzók teszik, vagyis hogy egy egységnyi energiából egy egységnyi hőt csinálnak) a létező legnagyobb pazarlás, viszont vannak már hatékony árammal működtetett fűtési rendszerek. A hétköznapi használatba már leszivárgott, de még aránylag fiatal technika a hőszivattyú, amelyből többféle típus létezik attól függően, milyen közegből (levegő, folyadék, talaj) veszi az energiát a hőtermeléshez és milyen közeget melegít (levegő, víz).

Egyedi építésű, 4,5 tonnás tömegkazán

Fotó: Előd Fruzsina / Index

Hulladékkal is lehet fűteni

És most nem arra gondolunk, hogy beledobáljuk a szemetet a kazánba: léteznek már olyan kísérleti megoldások, amelyek a zöldhulladék bomlásakor termelődő hőt használják a ház melegítésére.

Fűtéscsövek a komposztban, ha a tároló megtelik akár hat réteg is elfér benne

Fotó: Előd Fruzsina / Index

Ha a házunk mellé komposzttárolót helyezünk, és a komposztdombba rétegesen padlófűtéshez használatos műanyag csövet vezetünk – minél hosszabban, annál jobb -, majd ez bevezetjük a házba, akkor a komposzt belsejében a bomlás során keletkező akár 50-70 fokot felhasználhatjuk a házunk befűtésére.
Ehhez persze jó nagy komposztdomb kell, és önmagában persze nem fogja fedezni egy családi ház melegigényét, kiegészítő megoldásnak viszont jó lehet. Plusz előnye, hogy tavaszra jó adag termőtalajt is kapunk, ami jól jön, ha a kertet is műveljük.
A hőszivattyú tulajdonképpen egy inverz hűtőszekrény, a levegős változat működését nagyjából leírja a következő szakállas Jean-vicc:

– Jean, nagyon hideg van. Hány fok van idebenn?
– 16 fok, uram.
– És odakint?
– 5 fok, uram.
– Akkor nyissa ki az ablakot, jöjjön be az az 5 fok is!
A szerkezet képes rá, hogy a kinti 5 fok még néhány fokkal hidegebbre hűtésével nyert energiát behozza a rendszerbe, ezzel a módszerrel egy egységnyi áramból akár 4-6 egységnyi hőt is ki tud hozni. A technika gyorsan fejlődik, a drágább rendszerek már eleve nulla fok alatt lévő közegből is képesek meleget csinálni. A legelterjedtebb, levegő-víz hőszivattyúk ára nagyjából 1,5-3 millió forint körül mozog.
Ha viszont bizalmatlanok vagyunk az újabb technológiákkal szemben, vagy csak simán nem akarjuk elektromos szerkezetre alapozni a fűtési rendszerünket, még mindig használhatunk energiahatékony kályhákat vagy kazánokat, amelyekből ma már szintén széles a választék.
Szerelhetjük a házunkat nagy hatásfokú, fával, pellettel, vagy vegyesen táplálható kazánnal, ezek közül a legjobbak a faelgázosító rendszerek. Ezek ára már 1 millió forint körül kezdődik, viszont elképesztő, akár 90 százalékos hatásfokkal dolgoznak, így a fűtésköltséget is töredékére csökkentik. A faelgázosítás lényege, hogy a rendszer kétszer ad levegőt a fához, első körben még csak fagázok keletkeznek, a második körben pedig ezek égnek el.

A fát egy-két évet érdemes száradni hagyni

Fotó: Előd Fruzsina / Index

Klasszikusabb megoldás lehet egy tömegkazán, ami tulajdonképpen egy csomó plusz anyaggal felturbózott és keringető rendszerrel összekötött cserépkályha.

Télen kétnaponta gyújtok be egy kosár fával, így évente nagyjából 50 ezer forintot költök fűtésre
mondja saját, egyedi építésű tömegkazánjáról Frank Tamás, aki három éve költözött be részben a 2010-es év háza mintájára megépített budakeszi házába, amelyet Tóth Szilveszter építész tervezett. A 4,5 tonnás monstrum az étkezőkonyha központi eleme, egyben ülőalkalmatosság, nagyjából egymillió forintból építették. A hő nagy részét vízmelegítésre adja le, a meleg vizet szivattyúk a többi szoba plafonját sűrűn behálózó vékony csövekbe áramoltatják.

Melegvíz-tároló tartály és a napkollektorhoz tartozó gépészet

Fotó: Előd Fruzsina / Index

A tömegkazán levegő egyszeri hozzáadásával, gyorsan égeti a fát, viszont a sok benne lévő anyagnak köszönhetően az így keletkező hőt fokozatosan adja le, a felülete sem melegebb soha 30-35 fokosnál. Egy jól megépített tömegkazán is el tud érni olyan hatásfokot, mint az elektromos vezérlésű pelletkazánok, csak a vezérlőegység helyett a belső kialakítása biztosítja a hatékonyságát.
Frankéknál télen a tömegkazán biztosítja a meleg vizet is, ez viszont fűtési szezonon kívül nem opció, erre szolgálnak a tetőre szerelt napkollektorok. A rendszer nélkülözhetetlen eleme egy melegvíz-tároló tartály, ugyanis nem feltétlenül akkor fűtünk be vagy süt kint a nap, amikor épp fürödni vagy mosogatni akarunk.
A fafűtéses rendszereknél leginkább arra kell odafigyelni, hogy száraz fát használjunk, a legjobb a legalább egy, de inkább két évvel korábban vásárolt tűzifa-adagot eltüzelni.
Míg egy kiló száraz fa elégetésével kb 4 kWh energiához jutunk, egy kiló nedves fa ennek nagyjából a felét adja.

Megéri napelembe ruházni

A fűtés és vízmelegítés mellett a másik lényeges kérdés az áramellátás. Bár az elektromos vezetékről teljesen lecsatlakozni úgynevezett szigetüzemű napelemes rendszerrel egyelőre problémás, azzal is nulla közelébe tornázhatjuk le a számlát, ha a központi hálózatra rácsatlakozó, visszatáplálós elven működő napelemes rendszert építünk ki.

Nyolcpaneles akkumulátoros rendszer a központi hálózatra csatlakoztatva ellátja az egész családot

Fotó: Előd Fruzsina / Index

A legnagyobb probléma a napelemekkel is a tárolókapacitás, itt is fennáll a megújuló energiával kapcsolatos alapprobléma, hogy nem feltétlen akkor állnak rendelkezésre az erőforrások, amikor áramra van szükségünk. Viszont itt már sokkal jobban állunk, mint pár éve, a háztartási alkalmazású napelempaneles rendszerek, amelyekbe akkumulátor is szerelhető, jól használhatóak, és elérhető árba kerültek annak ellenére, hogy a magyar kormány tavaly környezetvédelmi termékdíjat vetett ki rájuk. Németországban tavaly már az összes újonnan kiépített napelemes rendszerek 41 százalékát akkumulátorral együtt szerelték, így éjjel is tudjuk használni a nappal megtermelt áramot.
Napelemvásárláskor fontos felmérni, mennyi áramra van feltétlen szükségünk, túltervezni ugyanis nem éri meg a kapacitást: az áramszolgáltatók átveszik az általunk termelt plusz energiát, de olyan olcsón, hogy nem éri meg túl nagy mennyiségben visszatáplálni a központi rendszerbe. Az év végi elszámoláskor a közműszolgáltatónak annyit fizetünk, amennyivel többet használtunk a megtermelt mennyiségnél, vagy ha többet termeltünk a fogyasztásnál, akkor ők fizetnek nekünk.
Frank Tamásék házára néhány hete szerelték fel a család szükségleteit előreláthatólag kitermelő nyolc napelempanelt, a beruházást valamivel egymillió forint alatt hozzák ki, cserébe azt várják, hogy az áramszolgáltatónak fizetett rezsidíja évi 10 ezer forint körül mozog majd.

Luxus mindenhez ivóvizet használni

Az utolsó kielégítendő közműszükséglet a víz, amivel kapcsolatban a legbosszantóbb pazarlás, hogy alapvetően egy csomó olyan dologra is vezetékes ivóvizet használunk, amire kevésbé tiszta víz is megfelelne.
Teljesen felesleges ivóvízzel lehúzni a vécét, locsolni a kerti növényeket, vagy akár zuhanyozni, ezért ha spórolni akarunk a vezetékes vízzel, akár három vizes fővezetéket is kiépíthetünk: egyet a vezetékes ivóvíznek, egyet a használt szürkevíznek és egyet az esővíznek, utóbbi kettőhöz saját vízgyűjtőre is szükség van. Ezekkel megoldhatjuk, hogy a vécé lehúzására a szürkevízgyűjtőből származó fürdővizet, locsoláshoz meg összegyűjtött esővizet használjunk, és a végén gyakorlatilag csak annyit vegyünk a központi hálózatról, ami evés-iváshoz kell.
A szennyvízkezelésnél kötelező szabály, hogy ahol ki van építve csatorna, ott rá kell csatlakozni, ahol viszont még nincs, ott gondolkozhatunk saját biológiai szennyvíztisztítóban. Ennek túlfolyójánál akár saját kis kerti tó is kialakítható vízinövényekkel, amelyek további gyökérzónás tisztítást végeznek a szennyvízen.

Öt-tíz év alatt megtérül

Frank Tamásék „ökopasszív” háza 2012-ben épült, ez még a csok utáni építőipari árnövekedés előtt volt. Kulcsrakész állapotáig 26 millió forintot költöttek rá (kb. 220 ezer forintos négyzetméterár), saját számításaik szerint nagyjából 3 millió forinttal került többe, mint ha egyáltalán nem ügyeltek volna az energetikai szempontokra.
Pontos megtérülési mutatókat a változó energiaárak miatt nehéz számolni, és a dolognak van egy csomó, nem forintosítható része is a függetlenség érzésétől kezdve a következő generációkkal kapcsolatos felelősségig. Az mindenesetre biztos, hogy a napelemes beruházás után a teljes éves rezsiköltség százezer forint alatt marad, így a plusz ráköltött pénz valahol 5 és 10 év között biztosan megtérül, egy családi ház életideje pedig ennek sokszorosában mérhető.
Hegedűs Attila energiahatékony házakra specializálódott építész, a Holnapház blog szerzője szerint az utóbbi időszakban jelentős, az új házakra vonatkozó áfacsökkentés mértékét meghaladó áremelkedés történt az építőiparban. Ennek eredményeként ma egy két-három gyerekes családnak megfelelő egyszerű ház felépítése 30 millió forint körül mozog, ha ugyanezt maximálisan energiatakarékosra (akár passzívra) akarjuk építeni, akkor a költségek 10-15 százalékkal növekedhetnek. A leggyorsabban a jó szigetelés térül meg, már öt és fél éves távlatban visszahozza az árát, ha 5 centis helyett 20 centis szigetelést választunk, mondja Hegedűs.

Jövő héten szinte kánikula lesz

FTKÖVETÉS

2016.10.29. 10:34

A négynapos hétvégére való tekintettel meghosszabbított időjárás-jelentéssel jelentkezünk az Országos Meteorológiai Intézet honlapján látható információk alapján. Szombaton 10-16 fok között alakul a nappali hőmérséklet, azonban helyenként viharos szelek, felhőátvonulások, helyenként záporok, zivatarok zavarhatják meg a kirándulók nyugalmát.
Vasárnap gyakorlatilag pontosan ugyanez lesz, csak talán valamivel több napsütéssel a Duna-Tisza közén.

A hétfő már kicsit keményebb lesz, a maximum hőmérséklet csak 13 fok lehet, országosan ugyanolyan borongós idővel, mint hétvégén, viszont jó hír a budapestieknek, hogy a fővárosban várható a legtöbb napsütés és a legkevesebb felhő.

Ha gázzal fűt, de még idén nem indította be konvektorát, hívjon most egy gázszerelőt, hogy minden rendben van-e, ugyanis hétfő éjszaka mindenhol mínuszok lesznek, nehogy megfázzon!
Kedden tovább zuhan a nappali hőmérséklet (max. +11 fok), és sötétedés után újra jönnek majd a fagyok, viszont szerdán, amikor ismét fel kell kapni a munka fonalát, 16 fok is lehet, azt hiszem, túlzás nélkül nevezhetünk novemberi kánikulának.

Ötből négy magyarnak semmi sem marad

hó végére

És ez már viszonylag jó hír, hiszen a válságot követő években 15 százalékig süllyedt azok aránya, akik félre tudtak tenni kisebb-nagyobb összegeket a jövedelmükből. A tavalyi trendfordulót követően már a lakosság 18 százaléka képes takarékoskodni. Elsősorban a váratlan eseményekre, a gyerekek jövőjére, a nyugdíjas évekre, lakásfelújításra, és ingatlanvásárlásra tesznek félre.

Miközben a hazai lakosság nettó pénzügyi vagyona folyamatosan nőtt az elmúlt öt évben, a lakosság megtakarítási képessége, a megtakarítók aránya érezhetően csökkent a gazdasági válságot követő időszakban. Arányuk a 2006-os 27 százalékról a 2014-es évben 15 százalékra csúszott vissza, ami a gyakorlatban azt is jelentette, hogy egy szűkebb réteg növelni tudta megtakarításait, miközben a többség – ha egyáltalán képes volt – egyre kevesebbet tudott félretenni. Ez a kedvezőtlen trend fordult meg 2015-ben, a megtakarítók aránya ismét emelkedni kezdett, és a GfK adatai alapján elérte a 18 százalékos szintet.

„Négy éve nem látott szintet ért el ismét a megtakarítani képes lakosok aránya Magyarországon, 2016-ban pedig további emelkedésre számítunk” – közölte Schauermann Péter pénzügykutatási szakember. „A jegybank adatai szerint az összes háztartás által kezelt pénzügyi vagyon folyamatosan emelkedik, így a megtakarítók arányának emelkedése a háztartások leszakadásának megállását jelzi. Viszont továbbra is érezhető eltérés mutatkozik a megtakarítási képességben a lakóhely típus szerint” – teszi hozzá a szakember.

(Forrás: profit7.hu)

Bal-Rad komm: Érdemes lenne azért-mondjuk-kiindulópontnak 1989-et venni! Akkor mekkora volt a MEGTAKARÍTÓK száma?

Ma már eléri a 18 százalékot! “…És ez már viszonylag jó hír…”

Egyenesen örömhír! Igaz hogy 82 százaléknak sovány vigasz!-de jó hír!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.

*Facebookon: Balrad.com**, a* Twitteren: @Balradcom

Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
vagy paypal utalással:

Fidesz: Stabilan növekszik

Az elmúlt évek alatt Magyarország nemcsak leküzdötte a válságot, hanem egyértelműen stabil növekedést ért el – mondta a Fidesz-frakció szóvivője a "gazdasági eredményekről" tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Halász János szerint 2013 óta minden évben 3 százalék felett emelkedett az ország gazdasági teljesítménye.

A növekedés szerkezete is kiegyensúlyozott – folytatta –, a bővüléshez lényegében minden nemzetgazdasági ágazat hozzájárult.

fotó: 24.hu

"A következő negyedévekben is bővüléssel számolhatunk", amit egyebek mellett a csok, a kedvezményes lakásáfa, a belső fogyasztás, a mezőgazdasági termelés és az európai uniós források megfelelő felhasználása is támogat – mondta.

Halász János arról is beszélt, hogy 2013 óta töretlenül nőnek a reálkeresetek. Az adócsökkentéseknek és -kedvezményeknek, a bővülő foglalkoztatásnak, az emelkedő reálkereseteknek és az alacsony inflációnak köszönhetően több pénz marad az embereknél – hangsúlyozta.

Felmentette a bíróság a Sukoró-per fővádlottjait

Bűncselekmény hiányában felmentette a Sukoró-per két fővádlottját, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete alól a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két volt vezetője. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén.

A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor a vád szerint kár érte volna a magyar államot. A Szolnoki Törvényszék mindezekért tavaly szeptemberben első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt is. Az ügyész már a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség pedig májusi közleményében tudatta, hogy Tátrai Miklós és Császy Zsolt esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

AZ ÜGYÉSZSÉG SÚLYOSABB BÜNTETÉST, A VÉDELEM HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉST KÉRT

A Szegedi Ítélőtáblán az ügyészség képviselője perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk. Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez – hét és fél, illetve nyolc évhez – közelítő időtartamra. Tátrai Miklós védője, Dezső Antal ugyanakkor 120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről – gazdaságpolitikai szempontok alapján – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna. Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével. Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét. Dezső Antal közölte, az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést. Szabó M. Attila, Császy Zsolt ügyvédje hangsúlyozta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni.

GYURCSÁNY SZEREPÉT IS VIZSGÁLTÁK

A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”.

Címlapfotó: MTI

A szabadkőművesek megusszák a börtönt , ha mégis bekerülnek a páholy kártérítést intéz nekik mint a nokiásnak , vagy gyurcsány slameszának .

A gojokat meg a zsidó közhatalomban lévő kazárvakolók mindenképpen tönkre teszik , és nem a tömegbe lövetőt , a cigány gyilkosság megszervezőjét ítélik el nekik balek kell , és erre jó a hülye goj banda veszitek a lapot 56-osaink e vakolókat a lámpavasra akasztották ti meg együtt élésre biztatjátok a fasiszta zsidó haddal e maradék sanyargatott identitást vesztett népet !!!

Kunetz Zsombor | 2016 október 26. 12:45

Így lesz kancellár Orbán Ráhel

Elég szüreális világ kezd kibontakozni. Tegnap a parlament elfogadta azt a fideszes törvényjavaslatot, miszerint létrejöhetnek az egyetemi kórházak. Amely olyan, eddig nem ismert egységeket hozna létre az egészségügyben, mint például a Debreceni Egyetem és a megyei fenntartású szintén debreceni Kenézy Kórház fúziója. Persze nem is véletlen az utóbbi példa, hiszen a törvényjavaslatot egy debreceni Fidesz képviselőcsoport jegyzi, amelynek oszlopos tagja a Debrecenben csak Mr. 20%-ként, vagy országosan csak Lalibohócként emlegetett Kósa Lajos, mellette Pósán László és Halász János is. A törvényjavaslat első látásra még racionálisnak is tűnhet, hiszen azt célozhatja meg, hogy a párhuzamos kapacitásokat, amelyek mind a Kenézy Kórházban, mind pedig a Debreceni Egyetem orvosi fakultásán megvannak, a jövőben egységesítsék, vagy megszüntessék. Azaz például ne két, hanem csak egy fül-orr-gégészet, vagy traumacentrum fenntartására kelljen költeni.

Azonban a helyzet nem ennyire egyszerű és - bár a párhuzamos kapacitásokat meg kell szüntetni - a törvény több kárt fog okozni, mint hasznot hajtani.

Hiszen így négy óriási egyetemi komplexum jöhet létre, magába foglalva a jelentős kórházak - itt megyei kórházakat, vagy annak megfelelő kórházakat értek - nagy részét. Annak ellenére, hogy ezzel a kórházvezetés függetlensége némiképpen csorbulni fog, de a szakmai reputáció meg fogja követelni az egyetemhez való tartozást, tudniillik, a legmagasabb szintű szakmai munka most is az egyetemi klinikákon zajlik, legalábbis az egyetemek ezt állítják. Így majd négy jól körülhatárolható egyetemi komplex köré fog szerveződni a hazai fekvőbeteg ellátás nagy része. És ebből három olyan egyetemi egyég lesz, ahol az orvostudomány oktatása csak kari szinten valósul meg, ugyanis a Semmelweis Egyetem az egyetlen, amelyik még nem fuzionált más egyetemmel. Az összes többi egykori orvostudományi egyetem, már egy nagyobb jogi-, bölcsész-, agrár- stb. karokat is magába foglaló egyetem része. Így már most is olyan rektor felügyeli a az orvosképzést, akinek az égvilágon semmi köze az egészségügyhöz, hasonlóan az egyetemi kancellárokhoz.

Tehát a jogszabály szerint a jövőben simán elképzelhető, hogy egy agrármérnök lesz felelős egy-egy egyetemi régió betegellátásáért rektorként, ugyanakkor pedig egy politikai NER huszár lesz felelős az orvostudományi karokért, és ezen felül közvetve a betegellátásért is, úgy, hogy semmiféle egészségügyi tapasztalata, jártassága nincsen, azaz ehhez a területhez vajmi keveset ért. Arról nem beszélve, hogy így a fekvőbeteg ellátás - azzal, hogy a kórházak javarészt egyetemekhez fognak tartozni - átkerül az egészségügyi államtitkárságtól az oktatásért felelős államtitkárság hatáskörébe. Merthogy az egyetemek most is ott vannak.

Kósáék javaslatát két dolog motiválhatta. Az egyik az, hogy rájöttek - igen csak későn - arra, hogy a Kenézy és a Debreceni Kórház fúziója jogszabály módosítás nélkül nem oldható meg, pontosan a fentiek miatt (az egyetem más fenntartóhoz tartozik, mint a megyei kórház). A másik ok pedig az lehet, hogy megijedtek a tervezett kórházi kancellária rendszertől (nem tévesztendő össze az egyetemeket felügyelő kancelláriákkal, ugyanis a kórházi kancelláriákhoz 8-10 kórház tartozott volna, és mintegy ellátásszervezőként dolgoztak volna volna). Ugyanis, ha sikerül az egészségügyi államtitkárság terve és létrehozzák a kórházi kancelláriákat (ellátásszervezőket) és ezek 8-10 kórházat felügyelnek, úgy értelemszerűen a helyi lobbik ereje jelentősen gyengül, így perszehogy kevesebb mutyira lesz lehetőség helyi szinten. (Erről bővebben itt.)

Csakhogy ezzel a törvényjavaslattal sikerült megfúrni azt a lehetőséget is, hogy az egészségügyi rendszert valamilyen érettebb, nyugat-európai szintű ellátórendszerré alakítsuk. Ugyanis meg fognak maradni a helyi kiskirályságok, meg fognak maradni az orvosbárók, és meg fog maradni a mutyi is. Csakúgy, mint az eddig is teljesen feleslegesen fennálló és pazarló párhuzamos kapacitások tömkelege. Arról már végképp nem beszélve, hogy ezekkel az egyetemi kórházakkal négy olyan hatalmas egyetemi szervezet jönne létre, amelyek az oktatás-kutatás-gyógyítás triászban szinte az egész fekvőbeteg ellátást uralják. Azaz négy mamut Klik-et kell elképzelnünk, a maga rugalmatlan tehetetlenségével, amit jobb esetben egy mérnök, rosszabb esetben egy orosztanár irányít a jövőben.

És ezért gondolom, hogy Orbán Ráhel előtt még oly sok lehetőség van, mivel azt már látjuk, hogy remek diplomata és tehetsége is páratlan. Hiszen alig 2 év gyakornokoskodás, majd egy sajátlábon fizetett svájci méregdrága mesterképzés után óradó tanár lehetett a Budapesti Corvinus Egyetemen még tavasszal. A budapesti Semmelweis Egyetem még önálló, de ahogy a szürreális képet nézem, már nem sokáig, és akkor majd egyesülhet az ELTE-vel és a Corvinussal is, csak azért, hogy Ráhel küldetése beteljesülhessen.

egyetemi kórház Kósa Lajos egészségügy Orbán Ráhel kancellária mutyi

Fotó: borsonline.hu

Ha pedig esetleg mégsem így lenne, minden másra ott van a mindenkor megbízható barát, Pénztáros Lőrinc, aki legfeljebb majd megveszi az egészet kilóra.

De addig is Ónodi-Szűcs Zoltánra, ötleteire, munkájára, mint egészségügyért felelős államtitkárra nincs szükség, most már talán ő is belátja, hogy a NER-ben a szakmaiság ezredrangú, mert van nekünk Kósánk, Tónink, Vajnánk, Habonyunk, akik pontosan tudják, hogy hol a mézes bödön és ezért bármit feláldoznak, még az amúgy döglődő egészségügyet is .

Mészáros Lőrinc: Saját erőből értem el mindent

POSTED BY: ADMIN OKTÓBER 22, 2016

A HírTV Mészáros Lőrincet, Felcsút polgármesterét kérdezte arról, hogy ő lesz-e a felfüggesztett Népszabadság új tulajdonosa.

Mészáros érdemi választ nem adott, csupány ennyit mondott:

Hát, megerősíteni nem tudom. És hát… A sajtóhíreket nem cáfolom. Mert a sajtó azt ír, amit gondol.

Mészárost ellenzéki politikusok rendszeresen Orbán Viktor strómanjának nevezik.

A gázszerelőből lett milliárdos úgy fogalmazott,

„Ez egy butaság. Ez egy butaság. Nézze, amit elértem, azt magam tettem, magam dolgoztam, illetve a körülöttem lévő embereim, akik hosszú évek óta értem dolgoznak”

reagált Mészáros a HírTV kamerája előtt. Hozzátette: ha foglalkozna ezekkel a vádakkal, akkor fizikailag is rosszabb állapotban lenne.

János Katona ·

Itt dolgozik: Nyugdíjas

Ez az ember lesz a jövő miniszter elnöke , hisz ne feledjétek amihez hozzá ér arannyá változik , és bizony kis hazánknak ilyen emberekre volna szükség , mert önbizalma az van , de tehetségét azt úgy lopták oda neki mint a sztahanovistáknak . A futtatot őrült még el is hiszi , hogy ezt ő csinálta pedig csak a varju röptét figyelte , és ahol leszállt , ott elkezdte keresni a diót amit ő felszedett , és nem ette meg csak elültette , hogy virágozzon ezer virág .
Mert sajtból van a hold , a gojok meg tiszta hülyékből áll , kik munkát sem találnak maguknak , és hagyják , hogy kiéheztessék a családjukat , sőt éhen is halnak , hisz bebeszélik nekik , hogy fölöslegesek itt e földön a saját hazájukban . A zsidó kazár szabadkőműves kurva anyjukat mikor dobtok molotov koktélt az összelopott ingatlanára ???

Legálisan lopott pénzből vásárolják fel lassacskán az egész országot

Mészáros Lőrinc áll a Népszabadság felvásárlása mögött. Nem az ellenzéki lapot kiadó vállalat volt az első cég, amit a felcsúti stróman felvásárol, és nem is az lesz az utolsó. Nem kell kormányt támadó sajtóterméknek lenni, hogy bekebelezzen a kisgömböc. Elég, ha jól csinálod a dolgod. Lehet, hogy a te céged lesz a következő?

A második Orbán-kormány alatt az oligarchák emberei foglyul ejtették az államot.Benyomultak minden fontos kormányzati pozícióba, így könnyebben jutottak hozzá az oligarchák cégei a legzsírosabb állami megrendelésekhez. A nagy tendereknél mindig ott voltak a kihagyhatatlan cégek, és csúcsra járt a köz(gép)pénzszivattyú. Pörögtek is milliárdok rendesen.

Aztán valami eltört a miniszterelnökben. A stratégia megváltozott, s jöttek a nagy oligarcha leszámolások. Már nem elég az EU-s pénzek jelentette rendszeresen potyogó aranytojás, az azt tojó tyúkok is kellenek. S ha már ilyen jól megy, jöjjön az egész baromfiudvar. Elérkezett az új oligarchák kora. Közülük is kiemelkedik a miniszterelnök kicsi énje, a nemzet gázszerelője, Mészáros Lőrinc.

Mit is falt fel eddig a felcsúti kisgömböc? Az egész a családi építőipari cég megötszázszorosodásával kezdődött. Csak az építőipatban az elmúlt öt évben a konzorciumi partnereivel együtt 66 milliárd 400 millió forint állami megrendelést zsebeltek be Mészáros cégei. Csak 2015-ben rekord lottónyermény méretű 3,5 milliárdos osztalékot vett ki csak az egyik cégéből a mágnás. Könnyen futotta ebből a pénzből a Népszabadság kiadójára, és sok másra is. Jött az élelmiszeripar: sertéstelep, tésztagyár, vágóhíd, péküzem, ásványvízüzem. Az építőiparban is beindult a terjeszkedés: klímával, és belsőgépészettel foglalkozó cégeket vett meg. Következett a szállodabiznisz, és most a média. A földvásárlásokkal főúri uradalmat épített.

Nem csak Mészáros terjeszkedése volt szembetűnő. Garancsi István az építőiparból, Andy Vajna a kaszinóbizniszből kiindulva hasonlóan nagyívű utat tett meg. Az állami emlőn felhizlalt cégbirodalmak elkezdtek terjeszkedni a piacon. Volt akit nem rettentett el az adóhatósággal való fenyegetés, és nem akarta eladni a céget. Akkor jött egy olyan törvényi változás, ami miatt megszűnt a cég piaca. Majd eladta a céget, és törvényileg ismét megteremtették a piacot. Volt olyan állami akarattal szembe szegülő cégvezető, aki rejtélyes módon elhunyt.

A narancsos kisgömböc minden esetben elérte célját, garmatosították a gazdaságot. Az old school oligarchák pedig mindannyian megkötötték a saját külön alkujukat, az elit pedig alkalmazkodott a járadékvadászathoz. Minden törvényes, ha mégsem, akkor majd születik gyorsan egy új jogszabály.

A céges felvásárlások csupán eszközök a nagy politikai játszmában. A régi vágású oligarchák azért dörgölőztek a politikához, hogy még több pénzt csináljanak. A NER új oligarchái azért terjeszkednek a piacon, hogy politikai előnyökhöz jussanak a megbízóik. Legyen miből megvenni a választásokkor nélkülözhetetlen plakátokat és médiát, és legyen hol teleltetni a lojális embereket.

Nem a sajtó és a szólásszabadságot kell már félteni, hanem a politikai hatalomtól független gazdasági működést. Mindent és mindenkit megvesznek kilóra, aki keresztbe tenne nekik a politikai vagy a gazdasági téren. Talán a te céged lesz a következő, és neked is meg kell kötnöd a külön alkut a túléléshez. A kisgömböc nőttön nő, amíg ki nem pukkan.

2016. október 19. szerda

Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű

1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert Nagyszénáson 2015 végére. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő kihasználatlanul működik, a felesleges termálvizet pedig visszasajtolás helyett egy titkos csövön a közeli patakba vezetik. Videóriport.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

„A települést kedvezőtlen demográfiai folyamatok jellemzik (…) Nagyszénáson a munkahelyek számát illetően mintegy 6-8 éve nem történt jelentősebb változás. (…) A lakosságot az alábbi fő betegségcsoportok érintik: szív- és érrendszeri, mozgásszervi, idegrendszeri, daganatos és légzőszervi megbetegedések.” – így ismertetik a körülményeket abban a tájékoztatófüzetben (PDF), amely a „Termálvíz-hasznosítási program Nagyszénás geotermikus adottságainak kiaknázásával” címet kapta.

A projekttől nem csak a turizmus fellendülését, ezáltal új munkahelyek létrejöttét, valamint a lakosság egészségi állapotának javulását várták és várják, hanem az önkormányzat energiaköltségének csökkenését is. A 96 Celsius fokos termálkútból kinyerhető geotermikus energiát az önkormányzathoz tartozó intézmények fűtésére fordítják, de lehetőséget ígérnek arra is, hogy magánlakások is rácsatlakozhassanak.

A jól hangzó tervvel azonban mégsem stimmel minden. A helyszínen járva az derült ki, hogy már az indulás is döcögős volt, több évet kellett várni arra, hogy egyáltalán elindulhasson a beruházás. Az ötlet már 2011-ben felmerült, de csak 2014-ben kapták meg az 1 milliárd forintos uniós támogatást, és a végén mindössze 5 és fél hónap maradt a befejezésre – erről mesélt az Átlátszónak Nyemcsok János polgármester.

Ráadásul a közbeszerzés során problémák adódtak: a vesztes cég szerette volna megakadályozni a projekt megvalósulását. A polgármester szerint politikai támadások állnak a háttérben. A nyolc éve a települést vezető Nyemcsok korábban a Fidesz színeiben indult, aztán a párton belüli feszültségek miatt kilépett. A helyi szóbeszéd szerint a helyben illetékes,„dinnyekartelles” Simonka György dél-békési országgyűlési képviselő helyett inkább Vantara Gyula békéscsabai parlamenti képviselő mellé állt.

A fürdőt végül sikerült befejezni és 2015 végén át is adták, ám 2016. áprilisban, mindössze pár hónapnyi működés után ideiglenesen bezárták. A karbantartási munkálatok időtartamát három hétre becsülték, ám a fürdő csak június elején nyitott újra. Ez természetesen kihat a település költségvetésére is, hiszen 2016-ra már úgy tervezték, hogy meg fog látszani a geotermikus fűtéssel megspórolt pénz, valamint a fürdőbelépők ára.

„[A] fürdő jegy-árbevételének teljesülése alacsony (…) a dologi kiadásoknál jellemző túllépés a Parkfürdő üzemeltetési, anyag, villamosenergia, víz és szennyvízkiadásainál van” – áll az Átlátszóhoz eljuttatott féléves költségvetési beszámolóban.

Ottjártunkor, október elején csak három fürdőzőt láttunk: mivel fedett medence nincs, csak a termálmedence használható a nyári szezonon kívül. A kiadások „a fürdő energiafelhasználása és az iskola év elejei gázenergia felhasználása miatt” is nőttek, holott az iskola pont az egyik olyan közintézmény, amelyet az új rendszerrel kellett volna fűteni már 2016 elején is.

A pénz azonban csak egy dolog a beruházást állítólagosan övező problémák közül. Nagy Mihály, ellenzéki önkormányzati képviselő arról beszélt az Átlátszónak, hogy a fürdő megnyitásához nincsenek meg az engedélyek, illetve környezetszennyező módon engedik ki azt a termálvizet, amelyet vissza kellene sajtolni a földbe.

Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű

https://vimeo.com/187688552

Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű

from atlatszo.hu on Vimeo.

Nagy már többször megkereste az illetékes hatóságokat, akik kiszálltak vizsgálódni, míg 2016. júliusban a Békés Megyei Kormányhivatal meg is állapította, hogy

„a tároló tóból a termálvizet földbe temetett csövön keresztül a Mágocs-érbe vezetik”

Márpedig erre nem kapott engedélyt az önkormányzat. Ez a cső lehetett az, amelyet az Átlátszó is videóra vett több mint két hónappal később.

A polgármester nem örül Nagy Mihály vizsgálódásainak, ennek egy augusztusi testületi ülésen (PDF) hangot is adott. Nyemcsok arról beszélt, hogy a képviselő „által gerjesztett” plusz szakhatósági dokumentáció elkészítése 1,7 millió forintba kerül az önkormányzatnak, illetve 100 ezer forintot kell kifizetniük büntetésként.

Kapcsolódó cikkeink

Magyarország dobogós helyeken az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF feketelistáin

Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

Átlátszós cikksorozat alapján készült a magyar esettanulmány az OLAF éves jelentésében

Tizenkét grafikon Magyarország EU-támogatásainak politikai befolyásoltságáról

Továbbfejlesztettük az EU-támogatás térképet, és nem lennénk most a független polgármesterek helyében

Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések

>>> Tovább az Átlátszó uniósmutyi-dossziéjára

Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén további infókat találhatsz a lakóhelyedet érintő uniós fejlesztésekről.

Kovács Ildikó

Óriásdaruval építík a Lázár-közeli jogász vadászkastélyát

https://vimeo.com/183015856

Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába

https://vimeo.com/179748523

Az uniós milliárdokból felújított Hollókőn épül a fideszes Becsó család háza

https://vimeo.com/176347126

Gigantikus yachtkikötő épült a Balatonon, a szomszéd strandon félméteres az iszap

https://vimeo.com/173023389

Milliárdos költségvetési csalást leplezett le, aztán sittre került a stróman

https://vimeo.com/170578545

Korrupcióinfó: 558 millió forint EU-s pénz ment el 59 darab földbe ásott lyukra

https://vimeo.com/169968560

Érpataki hazugságbomba: amit az átlátszós patkánymédia elhallgatott!

https://vimeo.com/169197300

A felcsúti feudalizmus, ahogy Ángyán József látja

https://vimeo.com/161919362

Mészárosék terjeszkednek a hatvanpusztai birtok körül: plusz félezer hektár a felcsúti gömböcnek

https://vimeo.com/159180000

Rogán szomszédjának cége 5,1 milliárd forint állami megbízást kapott 2010 óta

https://vimeo.com/152980248

A kis zsidó is építi a birodalmát !!!

Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futbalcsapatának holland szponzora

https://vimeo.com/152311331

Valaki sugott neki !!!- na ki -

Nem szeretek ilyeneket leírni, de rohadjatok meg, hazug, semmirekellő, alattomos gazemberek (kolozsvaros.com)

Igen, hivatalos. Már sejtjük egy ideje, pedig az arcátlan büdös bunkó mangalicaszerelő azt hazudta még pénteken is, hogy bár megcáfolni nem fogja, de megerősíteni sem hajlandó a hírt. Még az is lehet, hogy lapot vesz, médiát vesz, tévét vesz. De nem tervezi, nincs ilyen szándéka. És igen, tessék, itt van, a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus megcsinálta az évszázad üzletét

Elkelt a Mediaworks (vg.hu)

Az Opimus Group Nyilvánosan Működő Részvénytársaság bejelentette: megszerezte a Népszabadságot, Világgazdaságot és tucatnyi vidéki lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100 százalékát. A részvények átruházásához a Gazdasági Versenyhivatal október 25-én hozzájárult, az Opimus Press Zrt. a jóváhagyás időpontjától gyakorolhatja részvényesi jogait. Olv: Mészáros Lőrinc a legnagyobb magyar gázszerelő, a strómanok strómanja megcsinálta (ezt is).

ORBÁN POLGÁRMESTERE VETTE MEG A NÉPSZABADSÁGOT, ÉS EZ MÉG CSAK A KEZDET A FIDESZ HATALOMÉHSÉGÉBEN!

Kanadaiak akarnak gázt, palagázt kitermeltetni Püspökladány környékén
Az ottani Koncessziós Kft. éppen hogy az idén megalakult, már megbízást osztogat a környezetre veszélyes kutatások elkezdésére.
Azért, hogy csökkenjen amerikai nyomásra az orosz gáz íránti függőségünk, feláldozzuk édesvízkészletünket is akár, hogy környezetkárosító módon egy rész palagázhoz jussunk? A többi másé lesz.
Normális ez a vezetés? Mit kaphattak zsebbe vajon azok, akik ezt eldöntötték?
"Érdekes cég ez a TDE Services Kft. már régóta létezik, de a tagjai, a SPIBUM Holding Zrt (székhely: 1138 Bp. Faludi u. 3.), aminek Dávoti György (Balatonvilágos) az egyszemélyes igazgatója, illetve a YARDSTICK Zrt., aminek szintén a Faludi utca 3. a székhelye és a képviseltre jogosult Szabó Mónika vezérigazgató (lakhely: Budapest)) csak 2012 után jegyezték be.
Ennek a TDE Services Kft-nek is Mónika és György az ügyvezetője és a széhelye a Kft.-nek Pasaréti út 46. I. em. 1.
A cégjegyzékek alapján viszont a Faludi utca forgalmas náluk. A lengyel TDE-nek is ő a vezetője.
A Pasarét i u 46-ban van Püspökladányi Koncessziós Kft. telephelye is.Keményen nyomják a kétszemélyes multinaCionális vállataikban, Zrt-ikben." (forrás: pi. - facebook)

A pápa szerint lehet, hogy az idei lesz az utolsó karácsonyunk

Azt hallotuk , hogy Felcsutra fog költözni , és a Mészáros a strómanja azért kellet felvásárolni a fél magyar országot , hogy a pápák fogságát valamiből fedezni tudják !!!
Ferenc pápa azt mondta a Szent Péter téren összegyűlt tömegnek, hogy az idei lehet, hogy az emberiség utolsó karácsonya lesz. Komor beszédében a pápa kifejtette, hogy a jelenlegi kaotikus állapot már a "végidők" kezdete, és valószínű, hogy jövőre ilyenkor már felismerhetetlen lesz a világ.
A harmadik világháború kezdetét már korábban bejelentő Ferenc pápa a hónap elején a Szent Márta-házban tartott miséjében "színjátéknak" nevezte az idei karácsonyt.

Korábban decemberben a következő kijelentést tette: "Közeleg a karácsony. Lesznek fények, partik, égősorokkal díszített fák, még betlehemes játékok is - minden a megfelelő díszítésben - miközben a világ folytatja a háborút".
A 79. születésnapját csütörtökön betöltő pápa hétvégén a tömeg előtt fejtette ki nézetét: "Míg a világ éhezik, ízzik és egyre jobban káoszba süllyed, fel kell ismernünk, hogy a karácsonyt ünneplők részére lehet, hogy az idei lesz az utolsó".
"Hacsak nem ismerik fel a békéhez vezető utat, együtt kell sírnunk a nap, mint nap növekvő ártatlan áldozatok érintetteivel, és megbocsátásért kell könyörögnünk Istenhez. Ahogyan Jézus és Isten is sír, én is azt teszem".
Forrás: adventista.hu - yournewswire.com - felfedes.hu

Az európai kulktúra vége - 2800 keresztény templomot romboltak le csak Franciaországban (vilaglato.info)

Több mint 2800 templomot romboltak le az utóbbi években Franciaországban. A videón látható templom egy 1868-as mestermű. Mi a magyarázat? Olcsóbb lerombolni, mint felújítani. A franciák száma folyamatosan csökken: alacsony születési ráta, elvándorlás, muszlimok bevándorlása. Így keresztényből sincs már annyi, mint korábban. Viszont a mecsetek építése, és fenntartása, felújítása virágzik.

A migránsok miatt menekülnek a németek Németországból

Több mint egymillió migráns érkezett Németországba az elmúlt egy év során, és ugyanebben az időszakban közel 140 ezer német hagyta el az országot véglegesen. A migránsok érkezésével egyre több német állampolgár próbál más országokban új életet kezdeni.

A Die Welt információi szerint az utóbbi tíz év folyamán több mint 1,5 millió német hagyta el Németországot, és az elvándorlás növekvő tendenciát mutatott a migrációs válság fokozódása idején. Ez alátámaszthatja, hogy a német lakosság besokallt a kancellár migránsbarát politikája, és a formálódó médiacenzúra miatt.

Brutális médiacenzúra működik Németországban

A lap ráadásul azt írta, főként a magasan képzett szakemberek költöznek el Németországból. Az országba érkező migránsok azonban többnyire semmilyen képesítéssel nem rendelkeznek; a rendőrségi adatok szerint tekintélyes hányaduk analfabéta, írni-olvasni még a saját anyanyelvén sem tud.

Frank-Jürgen Weise, a német migrációs hivatal vezetője szerint év vége előtt további 300000 migráns érkezhet. A hatóságok integrációs törekvései azonban továbbra is sikertelenek, emiatt a kormány utóbb inkább annak jogi kereteit próbálja megteremteni, hogy a menedékjogot meg nem szerző közel-keleti migránsokat minél hamarabb deportálni tudják.

A baloldal követeli az amerikai atombombák kivonását Németországból

Alexander Neu, a Bundestag védelmi bizottságának tagja követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok vonja ki az atombombákat Németország területéről. Szerinte a Bundeswehr balti országokba küldött fegyvereseit is vissza kell vonni, mert ott tartózkodásuk nem német, hanem amerikai érdeket szolgál.

A képviselő a Deutschlandfunk német rádiónak adott interjú során azt mondta, a német csapatok Litvániában tartózkodása csak tovább fokozza a feszültséget a térségi országokban, és ez Németország érdekeivel szöges ellentétben áll.

A Die Linke képviselője szerint

“a német katonáknak, a Bundeswehrnek nincs semmi keresnivalója Oroszország határain”.

A baloldali politikus az interjú során kifejtette, hogy a német katonák nem Németország érdekeit védelmezik az orosz határon, hanem az Amerikai Egyesült Államok használja őket egy rivális nagyhatalom elleni nyomásgyakorlásra.

“Gyakran hallani olyan beszédet, miszerint Oroszország a NATO határait fenyegeti. Más felől azonban a NATO fenyegeti Oroszország határait. A NATO volt az, ami keletre terjeszkedett, és Oroszország ezzel kapcsolatos aggodalmaira elrettentéssel, fenyegetésekkel válaszol. Ez egy olyan helyzet, amelyet mélységesen elítélünk, és ez a legkevésbé sem szolgálja Németország érdekeit.” – mondta.

Korábban a német kormány döntést hozott arról, hogy a Bundeswehr katonáit Litvániába küldik egy NATO-misszió részeként, amely – elmondásuk szerint – az orosz agressziót hivatott elhárítani. Ugyanakkor, ezt a lépést a német lakosság kétharmada ellenzi. A Der Spiegel német lap szerint Berlin ebben a tekintetben komoly nyomásgyakorlásnak van kitéve Washington részéről, és a kormány külső kényszer alatt hozott döntést.

A kialakult helyzetet értékelve Neu azt mondta, az USA továbbra is erős befolyást gyakorol Németországra. Például máig amerikai taktikai atomtölteteket állomásoztatnak Németországban, ami fenyegetést jelent a regionális biztonságra – ráadásul az USA azt tervezi, hogy nemsokára modernizálja ezeket az atomtölteteket, a még nagyobb pusztító hatás érdekében.

A Die Linke azonban követeli az amerikai atombombák kivonását Németországból; ezt a követelést Neu a rádiós interjú során ismételten megerősítette. A baloldali politikus emellett élesen kritizálta a lengyel és a román kormány politikáját, melyek beleegyeztek, hogy az USA tömegpusztító fegyvereket tartson készenlétben országaikban.

Korábban a Törökországban történt puccsot követően számoltak be arról helyi sajtóorgánumok, hogy a török kormány utasításba adta az amerikai atomfegyverek kivonását az Incirlik légibázisról, és ezeket a bombákat Romániában helyezik el. Az amerikai és a román hatóságok természetesen mindent tagadtak.

A kanadai üzletemberek mégis átgázoltak a vallon parlamenten

Vallónia parlamentje pénteken elfogadta az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodást, amit korábban ellenzett. A tárgyalódelegációnak nem kell foglalkoznia a demokratikus döntéshozó szervekkel.

A Le Soir belgiumi lap szerint azzal a feltétellel szavazták meg az egyezményt, hogy “később rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy annak nincsenek-e negatív következményei”. Ezzel felhatalmazták Belgium szövetségi kormányát a CETA szerződésének aláírására.

Benjamin Hurard, a parlament sajtófelelőse szerint a Szocialista Párt, a Reformista Párt, a Humanista Demokratikus Közép és egy független képviselő szavazott az egyezményre. Ezzel megvolt a szükséges 58 szavazat, miközben az egyezmény ellen mindössze öt politikus mert szavazni (az Ecolo és a Munkáspárt tagjai).

Jean-Paul Wahl, egy az egyezményt támogató országgyűlési képviselő szerint a több mint 1600 oldalas szövegen gyakorlatilag semmit nem változtattak, leszámítva néhány apró részletet a csatolt szövegekben.

A politikus szerint a mezőgazdaság vonatkozásában “nem egészen olyan megállapodást kötöttek, mint amitől a helyi gazdák aggódnak”, mert a CETA nem liberalizálja bizonyos húsfélék, tojás stb. kereskedelmét, így nem fenyegeti a helyi gazdaságokat.

A CETA egyezményének megkötését nyolc évi tárgyalási folyamat előzte meg, és életbe lépését követően eltörölne minden kereskedelmi korlátozást az Európai Unió és Kanada közt, de emellett az eddig stabil garanciát biztosító fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi standardokat is lebontaná, és a munkanélküliség robbanásához vezethet.

Élő anthraxot engedtek szabadon az amerikaiak Németországban

A Bild német napilap szerint az Egyesült Államok különösen veszélyes biológiai fegyvereket használt a közelmúltban, Németországban tartott hadgyakorlatokon.

A napilap címlapján robbant be a hír, miszerint “Az amerikai hadsereg biológiai fegyvereket használt Németországban”, és halálos anthrax spórákat használnak a biovédelmi hadgyakorlatok során. A Bild információi szerint számos olyan eset történt, melynek során német területen az amerikai hadsereg élő anthrax spórákat engedett szabadon. A gyakorlatok a francia és luxemburgi határ mellett történtek, Landstuhl területén. A lap szerint az amerikai hadsereg korábban anthrax spórákat szállított Dél-Koreába is, hasonló gyakorlatok céljából, de a német hatóságok nem tudtak arról, hogy aktív spórákat szállítottak volna az országba.

A napilap kérdésére a védelmi minisztérium illetékese azt válaszolta, hogy a spórákat nem küldték el egyetlen német laboratóriumba sem. Az amerikai hadsereg korábban elismerte, hogy az anyagot Dél-Koreába, Ausztráliába és Kanadába is kivitte, de Németország mindeddig nem tudott ilyenről, és a használt anyagon német laboratóriumok nem folytattak előzetes ellenőrzést.

A védelmi minisztérium a lap megkeresésére azt válaszolta, hogy “a Bundeswehr tagjait nem tették ki veszélynek”, – tehát kármentés zajlik, az amerikai hadsereg a német hatóságok tudta nélkül, a német hadsereg bevonása nélkül folytat műveleteket, biológiai fegyverekkel, Németország területén. A napilap szerint a spórákat még Utah állam területén kellett volna semlegesíteni, mielőtt azokat tovább küldik, de egy részük még aktív volt, mikor Németország területén bevetették. Az eset újból rámutat, hogy az amerikai hadsereg a kormányok tudta nélkül folytat különösen veszélyes tevékenységet az Európai Unió tagállamai területén, és ezzel a médiaszenzáció középpontjában álló terroristáknál nagyságrendekkel komolyabb biztonsági kockázatot jelent Európa számára.

Célkeresztben Kárpátalja – Kényszerpályára állítják Magyarországot?

Az októberben lezajlott lengyel választások után az angolszász atlanti tengely fokozott aktivitása figyelhető meg a kelet-európai térségben minden, Ukrajnával határos országban. Magyarország szempontjából egy az amerikai vagy lengyel csapatokra való kényszerű ráutaltsággal végződne az a szakítási terv, amit Ukrajna vonatkozásában a szemünk láttára tárgyalnak le a térség sorsát meghatározó politikusok.

A hazájában állampolgárságától megfosztott és elfogatóparancs hatálya alatt álló, odesszai kormányzóvá kinevezett Mihail Szakasvili január 14.-én saját Facebook-oldalán posztolt egy videót. A rövidfilm a Szakasvili által, a kelet-ukrajnai front mariupoli körzetében tett januári látogatásról készült.

Az 5:30 perc hosszú videó a létező összes írott és íratlan biztonsági szabályt megszegve jól beazonosítható ellenőrzőpontokon felállított posztok (melyek közül az egyik titkos minősítésű, a videón elhangzottak alapján) külső és belső hiányos állapotát és az ott szolgálatot teljesítő katonák arcát mutatja. A kisfilm utolsó két percében az ukrán csapatok elhelyezkedését felvázoló stratégiai térkép kerül szemléltetésre, a térképen feltüntetett információkról pedig a kerületi parancsnokság tisztje szolgáltat magyarázatot Szaakasvili számára. Szakasvili Facebook-oldalán hozzáteszi, hogy a katonák fegyelmezettsége és küzdőszelleme mély benyomást tett rá, és a “fiúk” körülményeinek javítása nem tűr halasztást, mert azzal a központi kormányzat már egy év óta adós, a katonák pedig nejlonból és falapokból összetákolt építményekben próbálják kihúzni a telet, és más higiéniai tényezők is megoldatlanok.

Az egyik legnagyobb ukrán médiacsoport, az 1+1 televíziós hírcsatornái és internetes tartalomszolgáltató felületei, majd az annak híreit átvevő egyéb ukrán médiaoldalak is szabotázsnak minősítették Szaakasvili cselekedetét.

Teljes joggal, ugyanis Szaakasvili videó-posztolásának célja egyáltalán nem az ukrán katonák körülményeinek javítása. Ez egy tudatos provokáció, amelyben az odesszai kinevezett kormányzó a frontállományt a központi kijevi vezetés ellen hangolja egy kritikus időszakban, a kelet-ukrajnai autonóm köztársaságok katonai alakulatai számára pedig könnyű célponttá teszi az ukrán katonai infrastruktúrát. Amellett, hogy a stratégiai térkép és a jól beazonosítható, részben titkosított katonai posztok Facebookon való nyilvános hozzátétele felveti a hűtlenség, a kémkedés, és extrém esetben a hazaárulás jogi büntetőkategóriáinak alkalmazhatóságát – csupán jogkategória szempontjából, és nem az ukrán konfliktus erkölcsi oldaláról vizsgálva – érdemes az egyéb történések folyamatainak keretébe helyezni az incidenst.

Borisz Grizlov, az Oroszországi Föderáció delegáltja a Minszki Békeegyezmény végrehajtási folyamatait egyeztető kontaktcsoportban januárban többször is személyesen tárgyalt Petro Porosenko ukrán elnökkel. Grizlov január 11.-én érkezett Kijevbe, és a tárgyalások tényét egy esetben Porosenko is megerősítette. Ez a tény azért hangsúlyos, mert Grizlov 2014 júliusa óta szerepel az Európai Unió szankciós beutazási tilalmi listáján, és Ukrajna eddig következetesen megtagadta a beutazási engedélyt az EU szankciólistán szereplő személyektől. Az ukrán elnök az ezzel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a hivatalos delegációk tagjai mentesülnek a szankciós kitételek alól.

Január 15.-én Kalinyingrádban Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkára, és Vladiszlav Szurkov orosz elnöki különmegbízott zárt ajtók mögött folytattak tárgyalásokat az ukrán helyzet rendezésével kapcsolatban. Szurkov, a Kreml szürke eminenciása volt a csecsenföldi konfliktus rendezésének agytrösztje, és nem véletlen, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésének kérdésében ő egyeztet a konfliktus kirobbantásával áttételesen kapcsolatba hozható amerikai diplomatával.

Egyértelmű tehát annak a szándéknak a megnyilvánulása az orosz diplomácia részéről, amely nem egy elhúzódó, vagy befagyasztott ukrán konfliktusban érdekelt, hanem annak mielőbbi végleges lezárásában és rendezésében. Ebben a konstrukcióban Ukrajna egy nagyfokú autonómiával rendelkező területi alanyokból álló föderális államszerkezet keretei között őrizhetné meg az önálló ukrán államiság feltételeit. Ebben a kijevi vezetés is partnere lenne az orosz félnek, emellett a konfliktusban teljesen marginalizálódott EBESZ-t felváltó ENSZ békehadtest kezdeményezése, és az orosz delegálttal való tárgyalások (a delegált személyét érintő EU szankciók ellenére) ugyancsak erre utalnak. További jele a konfliktus megoldásában Moszkva és Porosenko közötti érdekegyezésnek, hogy a Jobb Szektor szervezetének vezetője, a Majdan államcsíny legjelentősebb aktivistája, Dimitrij Jaros lemondott a szervezet vezetéséről, és visszavonult. Ez az extremista jobboldali szervezet és a Porosenko féle vezetési vonalak közötti mély érdekellentéteket feltételez, melyek a kelet-ukrajnai háború folytatását vagy befejezését szorgalmaznák egymással ellentétben.

Január 15.-én Nuland Kalinyingrádból Bulgáriába érkezett, ahol az amerikai külügyminiszter látogatásával egy időben hivatalosan a bolgár védelmi és energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. Nuland a hivatalos hírforrások szerint ezt követően január 18.-án Romániába látogatott, ahol legmagasabb szinten folytatott tárgyalásokat a román kormány miniszterelnökével, honvédelmi miniszterével és az ország elnökével.

Ezek az események azért érdemelnek különös figyelmet, mert az államtitkár amerikai elnökválasztás évében folytatott kampányszerű kelet-európai személyes diplomáciai aktivitására irányítják a figyelmet, függetlenül attól, hogy az Ukrajna és Macedónia destabilizálásában elvégzett központi tevékenységéről közismert Nuland megmarad-e a választást követően is posztján vagy sem. Ebből a kampánykörből pedig Ukrajna kimaradt, míg Bulgáriát a szintén választások előtt álló brit szigetország külügyminisztere is meglátogatta az amerikai külügyér Szófiába érkezése előtti napon.

Az októberben lezajlott lengyel választások után az angolszász atlanti tengely fokozott aktivitása a kelet-európai térségben minden Ukrajnával határos országban megfigyelhető, elég csak a brit miniszterelnök sorozatlátogatásaira gondolni, vagy a mostani fent vázolt amerikai-brit történéseket szemügyre venni. Ezalatt Ukrajna a leköszönő amerikai alelnök telefonálgatásait, és egyszeri PR-látogatását leszámítva semmilyen figyelmet nem kapott az elmúlt év során a nyugati politikai diplomácia részéről.
Mivel az ukrán határszakaszon érintett EU államok népességét alkotó etnikumok csoportjai nagy számban találhatók meg a nyugat-ukrajnai közigazgatási területeken, ezért egy Lvov-lengyel, Kárpátalja-magyar, Csernyivci-román etnikumokkal rendelkező területekre és a stratégiai elhelyezkedésű bolgár etnikumú Budzsák régióra irányuló szakítási terv valószínűsíthető koncepciója állhat az atlanti diplomáciai aktivitás hátterében.

Az USA ezen részek Ukrajnától elszakítása, és anyaországokhoz való visszacsatolása által reméli az Intermarium Balti-tenger – Fekete-tenger közötti egységes katonai falanx koncepciójának létrejöttét. Ez lehetett a Kaczynski-Orbán magántárgyalás lényegi pontja, és a lengyel vezetés célja, hogy Magyarországot a nacionalista logika belpolitikai hasznával kecsegtetve, egy ilyen terület visszavételének ígérete alatt ebbe a falanxba kösse bele. Azonban ez a terv a kárpátaljai magyar lakosság köreiben elkövetett vérfürdővel járó provokációs műveletet feltételez, amely semmilyen körülmények között fel nem vállalható, mert a szakítás után a kelet-ukrajnai front harcaiban edződött, katonailag képzett sovén-nacionalisták, a soraikba érkező egyéb nemzetközi extremista-terrorszervezetek elemeivel együtt a fegyveres ellenműveleteket az egész régióra kiterjesztenék – amelynek a vége az amerikai vagy lengyel csapatokra való kényszerű ráutaltsággal végződne Magyarország szempontjából. Az ukrán válság az etnikai kisebbségi területek számára teljes autonómiát biztosító, föderális típusú rendezésében ezért a kelet-európai térségben Magyarország a legérdekeltebb. Ellenkező esetben hazánk – Kárpátalját is beleértve – egy haldokló világrendhez ragaszkodó hatalmi centrum alá lesz kénytelen ismételten visszatagozódni.

2018-ban visszatérhet Kárpátalja?

Sztepan Szviridov, az “Antifasiszt” nevű online politikai magazin újságírója egy igen érdekes elmélettel állt elő arról, hogyan fog megszűnni az ukrán államiság a következő évek során. Az újságíró szerint ez már csak idő kérdése, és emellett azt is valószínűsíti, hogy Magyarország fogja elindítani Ukrajna végső felbomlását.

Szviridov rövid áttekintést ad az – orosz – olvasóknak arról, miért van Magyarországnak legitim követelése arra vonatkozóan, hogy Kárpátalját visszakapja. “A trianoni egyezmény eredményeként Magyarország elvesztette területeinek 72%-át, lakosságának 64%-át – beleértve 3 millió magyart -, elveszítette tengerpartját, haditengerészetét, erdeinek 88%-át, ásványkincseinek 83%-át, bankrendszerének és hitelintézeteinek 67%-át.” Szviridov szerint a magyar külpolitika Németország felé orientáltsága a második világháború során kizárólag annak köszönhető, hogy Hitler lehetővé tette a még friss történelmi sebek begyógyítását az elveszített területek visszacsatolásával. Mint az újságíró is emlékeztet, ez egyáltalán nem csak területi követelés, Magyarország gazdasági lehetőségeinek több mint háromnegyede le lett szakítva az országról.

Szvidirov gondolatmenetének folytatása kifejezetten érdekes, mivel hazánk politikai életét külső szemlélőként figyelő politikai elemzőként úgy látja, hogy a magyar külpolitika ugyanazokat a törvényszerűségeket fogja követni, mint az első és második világháború közti időszakban. Írásában említi a tapolcai időközi választást, amit Magyarország külpolitikájának középtávú alakulása szempontjából egy lényeges pontnak tekint, mivel ennek kapcsán felsorolja a Jobbik Kárpátaljával kapcsolatos követeléseit, valamint utalást tesz a Jobbik támogatottságának növekedésére, – majd arra is, hogy 2018-ban Magyarországon országgyűlési választások lesznek. A politikai elemző láthatóan a Jobbik kormányra jutásával számol, ugyanis ettől a ponttól a magyar külpolitika alakulását annak megfelelően számítja, amit Vona Gábor orosz sajtóorgánumoknak adott – magyar nyelven több alkalommal nem megjelent – nyilatkozataiból valószínűsít. Szviridov a Jobbik erősödését ecsetelgetve végül eljut oda, hogy Ukrajna számára addig volt garantált az államiság, amíg orosz szövetséges volt, mert azt egyedül az orosz katonai erő elrettentő ereje garantálta, Oroszország támogatása híján pedig Ukrajna további létezése nem biztosított.

A publicisztika szerint az orosz lakosság tisztában van azzal, hogy Ukrajnában annak a mozgalomnak jogutódja szivárgott be a hatalomba, ami a második világháború idején együttműködött Németországgal, és emiatt az orosz közvélemény részéről többé semmilyen támasza nincs az ukrán államiság fenntartásának. Szvidirov kifejti, hogy “a 2018-as országgyűlési választásokat követően egy Jobbik-kormány első lépése lehet, hogy helyreállítja a történelmi igazságot és visszacsatolja Kárpátalját”.

A szerző ezt egy – jelen helyzetben – megvalósítható lépésnek tartja, és kifejti, hogy az ukrán hadsereg semmit nem tudott kezdeni több tízezer beszivárgóval a Donbassz régióban, és nem tudna kezdeni Kárpátalján sem, ahol a 2018-as választási győzelmet követően magyar részről is megjelenhetnek az “udvarias emberek” (így nevezték a Krím-félszigeten megjelenő, azonosító nélküli fegyvereseket, akik biztosították a térséget, amíg a Krím lakossága megtartotta a népszavazást az Ukrajnától elszakadásról és Oroszországhoz csatlakozásról).

A szerző szerint tehát évek kérdése, és magyar részről is megjelenhetnek az “udvarias emberek”, Oroszország pedig ha retorika szintjén támogatja is Ukrajna területi egységét, a gyakorlatban már nincs támogatottsága a jelenlegi Ukrajna fenntartásának. Szviridov kifejti, hogy a következő választási ciklusban az Európai Unió már nem fog több pénzt fektetni Ukrajnába, ami gyakorlatilag fekete lyukként szívja magába az európai forrásokat, Kijev pedig nem tud néhány hónapnál tovább kitartani. Szerinte az ukrán államcsőd egyenes következménye, hogy Kárpátalja leszakad Ukrajnáról, onnantól pedig napok kérdése, és a lengyel hadsereg “humanitárius beavatkozást” kezd a lengyel többségű területeken. Szviridov szerint ennek egyik kiváltó oka az lesz, hogy Kijev felfegyverezte a banderiánus Jobb Szektort és más szélsőjobboldali csoportokat, melyeket nem tudnak kontroll alatt tartani, és a problémák súlyosbodásakor terrorizálni kezdik majd az Ukrajnában élő kisebbségeket – elsősorban magyarokat és lengyeleket.

Onnantól pedig nincs megállás, – a szerző szerint – a Lvov régió csatlakozik Lengyelországhoz, Kárpátalja Magyarországhoz, majd a többi orosz többségű terület – Harkov, Odessza, Kerszon és Nyikolajev – lerázza magáról az oroszellenes politikát és kérelmezni fogja, hogy visszacsatlakozhasson Oroszországhoz. A szerző szerint onnantól, hogy Ukrajnában államcsőd következik be, a kisebbségi területek leszakadása elkerülhetetlen, az egyetlen kérdés csak ez lesz, hogy megmarad-e Ukrajna államisága. Erről viszont egy orosz-lengyel-román konferencia fog dönteni, és Ukrajna számára a legjobb forgatókönyv, hogy Kijev mellett két ukrán megyével megmaradhat az ukrán államiság, de ez is elsősorban Oroszország jóindulatán múlik majd.

Tagadja az MSZP-s képviselő, hogy újságírók Washingtonból kapnak utasításokat

Az Index egy újságírója, és a Magyar Szocialista Párt képviselője is tagadja, hogy liberális újságírók Washingtonból kapnak utasításokat magyar politikusok elleni támadásokra.

Panyi Szabolcs, az Index.hu liberális sajtóorgánum újságírója saját Tumblr felhasználóján az orosz titkosszolgálat tevékenységének minősítette azon információk nyilvánosságra hozatalát, miszerint magyarországi újságírók az amerikai sajtón keresztül kapnak utasításokat kormánypolitikusok elleni lejáratási kampányra.

Az újságíróhoz nem méltó, ám liberális körökben annál elfogadottabb nyelvezetben közzétett komment szerint “az a durva, hogy a fideszes nyuggercsoportok a Facebookon osztják is ezerrel az orosz titkosszolgálat legblődebb f…ságait is.”

Az újságíró cinikus reakcióját követően Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt képviselője saját Tumblr oldalán kijelentette, hogy szerinte “a pontos helyzet az, hogy magyar kormánypolitikusok támadnak amerikai ügynökökre”. Szanyi Tibor – szintén cinikus – reakciója megdöbbentő, mert a fenti sorok akár akként is értelmezhetőek, hogy az MSZP egy politikusa a Magyarországon működő amerikai ügynökök kormányellenes tevékenységét nem tartja problémának, azt viszont említésre méltónak tartja, ha egyes kormánypolitikusok nem veszik jó néven, hogy az amerikaiak beavatkoznak a magyar belpolitikába.

Ugyanakkor az újságíró “fideszes nyuggercsoportokra” történő utalása nem előzmény nélküli, és szintén a korábbi események jelentéktelenebb színben feltüntetésére tett próbálkozás. Június 15-én Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa saját Facebook-oldalán megosztotta a nemzetiarcvonal.net egy bevándorlással kapcsolatos cikkét. Liberális sajtóorgánumok körében általános felháborodást váltott ki a Facebook-poszt, ám az üzletember által megosztott tartalom nem sokáig volt elérhető, mert a Facebook napokon belül eltávolította a nemzetiarcvonal.net felhasználóját. Később az oldal információkat hozott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy a magyarországi liberális sajtó tevékenysége összefüggést mutat az amerikai sajtóorgánumokban rendszeresen megfigyelhető “képi hibákkal”. A cikk szerint az amerikaiakkal együttműködő magyarországi újságírók egy ismétlődő jelleggel megfigyelhető “vörös nap” szimbólummal kapnak jelzést arra vonatkozóan, ha egy személy ellen lejárató kampányt kell indítaniuk. A Szijjártó Péter elleni rágalomhadjárat megkezdésére az Associated Press hírügynökség képszerkesztője adott jelzést – az AP pedig egy amerikai sajtóorgánum.

Az Index újságírója következetesen orosz titkosszolgálati munkát vizionál ennek nyilvánosságra hozatala mögött. Az MSZP képviselőjét ugyanakkor a cinikus reakció ellenére még napok elteltével is foglalkoztatta a kérdés. A Szanyi Tibor által három nap múlva közzétett bejegyzés szerint “az biztos csak jót jelenthet, ha egy képviselő fejéből stoptábla áll ki”, ami újabb cinikus visszautalás a már korábban posztolt sajtóinformációkra.

Magyarországon számos alternatív sajtóorgánum működik, melyek korlátlanul döntik magukból az újságírókkal és politikusokkal kapcsolatos vádakat. Igen elgondolkodtató, hogy míg ezek többsége évek után is említetlenül marad, az amerikaiakkal együttműködő újságírók egyik kommunikációs csatornájának láthatóvá tétele ilyen gyors reakciókat vált ki. Ismert, hogy a humoristákat a legkülönbözőbb politikai rezsimek tudják hasznosítani, mert a komolytalanság politikai fegyver. Amit nevetségessé tesznek, azt az emberek nem veszik komolyan. Nagyrészt ugyanezen elvek mentén működik az amerikaiak magyarországi tevékenységének megítélése a liberális sajtóban: nevetségessé teszik és komolytalannak tüntetik fel az ezzel kapcsolatos “feltételezéseket”, mert azt akarják, hogy az emberek ne vegyék komolyan.

Méregként csöpögtetik a választóknak Magyarország felszámolását

A Demokratikus Koalíció az Európai Bizottsághoz fordul, ezúttal a déli határon épülő kerítés miatt. Molnár Csaba szerint az EB be kell avatkozzon, mert a szögesdrót sérülést okozhat a bevándorlóknak.

A párt ügyvezető alelnöke arra hivatkozott, hogy “maga a kerítésépítést felügyelő nyugalmazott ezredes is elismerte, hogy ezek a pengék alkalmasak komoly sérülések okozására”. A párt szerint ez elfogadhatatlan, és “alapvető emberi jogokat sért”, hogy egy határon olyan kerítés épüljön, ami alkalmas az illegális határsértők távol tartására.

A DK fenntartásai azonban sokkal inkább magyarázhatóak egy egyébként is fenntarthatatlan politikai stratégia sérülékenységével, mint “emberi jogok sértésével”. A párt holdudvarához tartozó liberális sajtóorgánumok ugyanis gyakran azzal indokolják a kerítés építésének “szükségtelenségét”, hogy az “egyébként is alkalmatlan a bevándorlók távol tartására”. Így a Demokratikus Koalíciót érzékenyen érinti, ha a határra egy olyan kerítés épül, ami a gyakorlatban is alkalmas a feladat ellátására.

A Demokratikus Koalíció lépése emellett jól illeszkedik a párt politikai irányvonalához. A radikális atlantista párt ugyanis egyetlen célt tart szem előtt; az Európai Egyesült Államok megalapítását. Egy ilyen európai állam felépítésének részeként a tagállamok át kellene adják az állami jogosultságokat az európai hatóságoknak, amit jelenleg semelyik tagállam lakossága nem fogadna el. Emiatt működik a Demokratikus Koalíció Magyarországon: lassan, méregként csöpögtetik a szavazók gondolataiba az Európai Egyesült Államok felépítéséhez szükséges gondolatmintákat.

A DK működésének lényege, hogy minden egyes belpolitikai kérdésben olyan választ fogalmaz meg, ami idegen hatóságok bevonásával járna. A párt ezzel nem az egyes belpolitikai kérdések megoldására törekszik, hanem arra, hogy hosszú távon hozzászoktassák a választókat ahhoz a gondolathoz, hogy a belpolitikai kérdéseket idegen hatóságok bevonásával kell megoldani; vagyis, hogy elfogadják a magyar állam jogköreinek átadását.

A DK részéről ez egy különösen veszélyes tevékenység, ami okkal nevezhető nemzetbiztonsági kockázatnak, és egyértelművé teszi, hogy a párt idegen érdekek szolgálatában áll. Lehet nevetni Gyurcsány Ferencen, vagy komolytalannak nevezni a párt tevékenységét: de a kormány és minden, Magyarország függetlenségében érdekelt politikai erő részéről legalább annyira ajánlott komolyan venni. A választók ugyanis most még nem támogatják őket, de minden egyes megoldatlanul maradt belpolitikai kérdéssel egyre fogékonyabbá válnak arra, hogy elfogadják az elmérgesedett problémák idegen hatóságok bevonásával történő megoldását.

Ha a kormány nem tesz határozott lépéseket a Demokratikus Koalíció működésének ellehetetlenítésére, és a párt holdudvarához tartozó liberális sajtóorgánumok felszámolására, éveken belül előállhat egy olyan helyzet, hogy a választókorú lakosság egy jelentős része elfogadhatónak tartja a magyar állam jogköreinek átadását uniós hatóságok számára, vagyis indirekt módon támogatja a magyar államiság felszámolását.

2016. november 1., kedd