Erjesztett ételek
Az
erjesztett ételek újabb példái annak, amikor valamilyen régi
módszer újra előtérbe kerül. Hagyományosan szinte minden
civilizáció rendszeresen előállított és fogyasztott legalább
egy, baktériumtenyészet segítségével létrehozott
ételféleséget, viszont a mi generációnk szinte teljesen el is
feledkezett az erjesztési eljárásról.
Az
aktív baktériumkultúrákat tartalmazó erjesztett ételek
egészségre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások nyomán a
savanyú káposzta, a kimchi (koreai savanyúság), a miso (érlelt
szójabab), a csatni (indiai ízesítő), a kefir és a joghurt újra
bekerült a hűtőszekrénybe.
Az
erjesztett tejtermékeket tejsavbaktériummal, más néven
probiotikumokkal kezelik. Bizonyítékok vannak rá, hogy ilyen
tejtermékeket már Kr.e. 10 000 körül is készítettek.
Világszerte sokféle erjesztett tejtermék kapható, de mind közül
talán a joghurt a legelterjedtebb. Habár már korábban is
felismerték az emésztőrendszer egészségére gyakorolt kedvező
hatását, Ilya Mechnikov mikrobiológus népszerűsítette
fogyasztását Európa-szerte az 1900-as években. Azt állította,
hogy a laktobacilus miatt élnek olyan sokáig a bolgárok.
A
tejsavbaktériumos erjesztés növeli az élelmiszer tápértékét
amiatt, hogy jobban hasznosulnak miatta a tápanyagok, illetve
fokozza a fehérjék és ásványi anyagok felszívódását,
különösen ami a kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot, foszfort
és rezet illeti. A tejsavbaktérium képes szintetizálni a
folsavat, a tiamint, a niacint, a riboflavint és a B12-vitamint, még
akkor is, ha ezek nem szerepelnek az étrendben.
Empirikus
kutatások egy sor olyan betegséget azonosítottak be, melyeken
segíthet a tejsavbaktériumot tartalmazó ételek fogyasztása. Ezek
között szerepel: bélgyulladás, székrekedés, hasmenés,
felfúvódás, reflux, gyomorégés, Crohn-betegség, ínybetegségek
és a magas koleszerinszint. Nemrégiben végzett kutatások
kimutatták a pozitív hatását az autizmus és az elhízás
esetében is. A probiotikus baktériumokat naponta kell fogyasztani,
mivel nem tudnak megtelepedni az emésztőrendszerben, viszonylag
hamar távoznak a testből. Érdemes többfélét is beilleszteni a
napi étrendbe belőlük.
Az
erjesztési eljárás miatt hosszabb ideig lehet tárolni a
tejtermékeket. A joghurt a hűtőben 35-40 napig megőrzi a
minőségét.
Az
erjesztett ételek előnyös hatásai
Az
erjesztett ételek körülbelül egyidősek az emberi kultúrával.
Az emésztést elősegítő erjesztett ételeket, kezdetben
tartósságuk miatt kedvelték főként, de azóta is nagy
népszerűségnek örvendenek. Az Észak-afrikai sivatagokban,
tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis
csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert.
Az
erjesztett ételek körülbelül egyidősek az emberi kultúrával.
Az emésztést elősegítő erjesztett ételeket, kezdetben
tartósságuk miatt kedvelték főként, de azóta is nagy
népszerűségnek örvendenek. Az Észak-afrikai sivatagokban,
tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis
csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert.
A
savanyú uborka Egyiptomból származik, és rengeteg bizonyíték
mutat arra is, hogy már az ókori Görögországban és Rómában is
fogyasztottak ecetet az emésztés elősegítésére. Az erjesztett
ételekből nem szükséges sokat fogyasztani, elég csak annyit,
hogy az ételek lebontásáért felelős enzimek megfelelően
működjenek, és hogy a tápanyagok képesek legyenek hatékonyan
felszívódni a vékonybélben.
Indiában,
Koreában, Kínában és Japánban édes, sós és savanyú uborkát
fogyasztanak, Észak- és Közép-Európában savanyú káposztát és
kovászos uborkát, a Mediterrán országokban pedig, egy-egy
üveg vörösbort szolgálnak fel az étel mellé.
Miért
előnyösek az erjesztett ételek?
A
baktériumokkal erjesztett ételekben, az erjesztés során megindul
a bomlás, amelynek következtében olyan jótékony baktériumok
jönnek létre, amelyek segítik az emésztőrendszer működését,
valamint megóvnak a kórokozóktól és más parazitáktól. A
legkedveltebb erjesztett élelmiszerek az érlelt sajtok, a sör,
valamint a bor. Íme néhány "összetevő", illetve példa
az erjesztett ételekre:
- Acidophilus: A Lactobacillus Acidophilus egy jótékony mikro-flóra, ami a joghurt, a kefir és az erjesztett zöldségek legfőbb hatóanyaga, de kapszula formájában is kapható.
- Telepes zöldségek: a telepes zöldséget reszelt káposzta alapon készítik más zöldségek hozzáadásával. A zöldségeket légmentesen lezárt dobozokban erjesztik több héten keresztül. Ez az eljárás segíti a jótékony baktériumok termelődését. A koreai kimchit, és a nyers savanyú káposztát is ilyen módszerrel készítik.
- Miso: A rizsből, szójából, árpából és csicseriborsóból is készíthető miso szintén erjesztéssel készül. A miso gazdag antioxidánsokban, enzimekben és B-12-Vitaminban és segít a szervezet sugárterhelését csökkenteni.
- Savanyú uborka: A savanyú uborka nagy mennyiségben tartalmaz lactobacilli baktériumokat, amik segítik a zöldségek és gabonafélék emésztését. A savanyú uborka ezen kívül igen gazdag rostokban, így segíti a megfelelő bélmozgást.
- Ecet: az ecet, különösen az almaecet gazdag jótékony hatású enzimekben és segíti az immunrendszer működését, az emésztést és a vér pH-szintjének fenntartását.
Forrás
webbeteg.hu
Erjesztett savanyúság
2010, October 27 - 13:26 — verebedit
Az
a tapasztalatom, hogy nálunk, Magyarországon csak a káposztát
savanyítjuk erjesztéssel, a többi finomságról mintha
elfeledkeztünk volna. Pedig nagyon sok zöldséget lehet ily módon
tartósítani, és nagyon finomak. Én is belekezdtem tavaly. Az
apukám nem bírja az ecetet, viszont a savanyúságot nagyon
szereti. Tulajdonképpen miatta és a magunk miatt is kísérleteztem
ki ezeket a recepteket. Nekünk nagyon bevált.
Nem
kell nagy mennyiségre gondolni. Én 1/2 literes befőttes üvegeket
használok. Nekem az alábbi zöldségek váltak be nagyon a
káposzta mellett:
- répa,
- cékla,
- fokhagyma,
- retek,
- paprika,
- hagyma,
- karfiol,
- brokkoli.
Szerintem
jó lehet még a sütőtök is. Általában a keményebb húsú
zöldségeket szeretem az állaguk miatt.
Lehet
vegyesen használni, de külön-külön is.
Így
készül:
- Szóval veszek 1 befőttes üveget, megtöltöm mindenféle jóval.
- Egy tálban elkeverek annyi vizet, ami ellepi a zöldséget, sóval (fél literes üveghez 1 teáskanál) és 1 evőkanál joghurttal. Ezzel a lével leöntöm a zöldségeket. (Fontos, hogy ellepje), majd légmentesen lezárom.
- Aztán elrakom az éléskamrámba és elfeledkezem róla kb.7-10 napra, már amennyire lehet, mert az erjedés nem túl kellemes illatú.
- Akkor lehet megkezdeni, ha már nem pezseg.
Ha
valaki nem ehet joghurtot, akkor javaslom a hordós káposzta levét
helyette.
Érdemes
indítónak hagyni a zöldségekből és a léből egy kicsit a
következő adaghoz.
2
variáció: káposztával
is tettem már el zöldségeket üvegbe.
Elkészítése:
- A káposztát és a zöldségeket felaprítom, egy nagy tálba rakom. Besózom, összekeverem, állni hagyom egy kicsit, hogy a káposzta levet eresszen.
- Aztán belenyomkodom az üvegekbe. addig kell nyomkodni, míg a lé ellepi. Ez fontos, különben megromlik.
- Légmentesen elzárom, és egy félre eső, ám viszonylag meleg helyre elteszem.
- Ennél a módszernél fontos, hogy naponta ellenőrizzük és ha kell kicsit lenyomkodjuk a zöldségeket a lé alá.
Elkészülési
idő kb. 1 hét
Mindkét
változat kiváló bélflóra regeneráló!
Remélem
ízleni fog: Edit
Tejsavas erjesztés, avagy bevezetés a fermentálásba
Évközben
sokféle új technikát próbálok ki, melyekben alkalmanként kicsit
átfogóbban is elmerülök valamint részben újra és újra
előkerülnek. Ezek mellett a gasztronómiai fejlődésem érdekében
minden évben egy-egy nagyobb témakört is ki szoktam tűzni magam
elé, amelyet az év folyamán részletesen is körbejárok. Néhány
éve pl. halakkal akartam foglalkozni és ennek köszönhetően
tanultam meg halakat filézni, ami manapság már igen könnyedén és
rutinosan megy. Halakhoz hasonlóan három évvel ezelőtt a
kenyérkészítéssel valamint különböző kenyérfélékkel
ismerkedtem meg. Idén a "vad" fermentálás, azaz
mindenféle egyéb élesztőgombák (pl. élesztőkocka) vagy
baktériumkultúrák (pl. kefír) hozzáadása nélkül lefolyó
(többnyire tejsavas) erjesztés témájának terveztem utánajárni.
Az alábbi cikkben az olvashatóság érdekében szinonimaként fogom
használni a "kultúrák" és "mikroorganizmusok"
kifejezéseket, melyek (élesztő-)gombákat és baktériumokat
jelképeznek.
Régóta érdekeltek a különböző erjesztési eljárások, köztük a tejsavas erjesztés is. Eddig viszont nem igazán mertem hozzálátni, hiszen a legtöbb tejsavas erjesztés szobahőmérsékleten, a levegőtől csak részben elzárva zajlik le. Ez ellentmond a mindenki fejében - köztük az enyémben is - rögzült gondolatnak, miszerint az eltarthatóság érdekében épp a mikroorganizmusok elszaporodását kell meggátolnunk hűtéssel, főzéssel vagy baktériumoknak nem kedvező sós, savas ill. alkoholos közeg megteremtésével.
Régóta érdekeltek a különböző erjesztési eljárások, köztük a tejsavas erjesztés is. Eddig viszont nem igazán mertem hozzálátni, hiszen a legtöbb tejsavas erjesztés szobahőmérsékleten, a levegőtől csak részben elzárva zajlik le. Ez ellentmond a mindenki fejében - köztük az enyémben is - rögzült gondolatnak, miszerint az eltarthatóság érdekében épp a mikroorganizmusok elszaporodását kell meggátolnunk hűtéssel, főzéssel vagy baktériumoknak nem kedvező sós, savas ill. alkoholos közeg megteremtésével.
|
savanyú (tejsavas erjesztésű)
jégcsapretek
|
A
vad fermentálással kapcsolatosan idén egy rendkívül jó könyv
akadt a kezembe Sandor Ellix Katz-tól, mely a Wild
Fermentationcímet viseli. Ez a könyv vette el végül az utolsó
félelmemet attól, hogy napokon vagy heteken keresztül
szobahőmérsékleten erjesszek zöldségeket illetve ezeket végül
nyersen is megkóstoljam. Magának a tejsavas erjesztésnek két igen
ismert változatát, a kovászos uborkát és a savanyú káposztát
mindenki kóstolta már nyersen, azaz élő baktériumkultúrákkal
együtt is. Ezeken a közismert példákon túl a legjobb könyvben
szereplő érv számomra az volt, hogy tulajdonképpen egészen a mai
napig több millió mikroorganizmussal élünk szimbiózisban, melyek
többek között bőrünkön és bélrendszerünkben végzik el
hasznos feldolgozó és védő tevékenységeiket. Továbbá
akármennyire is megmoshatjuk az élelmiszereinket, mindig fog rajtuk
maradni mikroorganizmus, amelyeket végül megeszünk a nyers
zöldségekkel, gyümölcsökkel és húsokkal ill. halakkal együtt.
A kérdés persze az, hogy milyen arányban vannak a kultúrák jelen
és mennyire kedvezőek az emberi test számára. Mivel bennünk is
számtalan mikroorganizmus él, sőt, saját életműködésünket is
nekik köszönhetjük, így egyértelmű, hogy igenis vannak jó és
hasznos baktériumok, amelyeket megehetünk ill. egészségesek is
számunkra. Utóbbi időben probiotikus címszó alatt szaporodtak el
termékek, melyek a túlságosan sterilizált környezetünk által
megdőlt testi egyensúlyunkat igyekeznek helyreállítani. Hasonlóan
pozitív hatásúak a nyers élelmiszerek valamint a nyersen
fogyasztott fermentált változataik is.
-
savanyú (tejsavas erjesztésű) angolzeller
Számtalan
fermentált élelmiszerrel vagyunk körülvéve, s ha tüzetesebben
belegondolunk, akkor ráébredünk, hogy tulajdonképpen ezek
alkotják a körülöttünk található intenzív és közkedvelt
ízek többségét. Jó példa a sajt vagy egy alaposan érlelt hús,
de gondolhatunk a távolkeleti szójaszószra vagy halszószra is.
Maga a kenyér is csak egy unalmas szivacs, ha nem hagyjuk a tésztát
elegendő ideig kelni ill. ha nem használunk hozzá kovászt. Borok,
sörök és egyéb szeszek sem létezhetnének fermentáció nélkül,
illetve ecetek sem sorakoznának a konyhapolcunkon. Sokak számára a
legfájdalmasabb talán a csokoládé mellőzése lenne, hiszen a
kakaóbab jellegzetes komplex íze (akárcsak a vaníliáé is) csak
a mikroorganizmusok munkájának köszönhetően alakul ki.
savanyú (tejsavas erjesztésű)
sárgarépa
|
Az
említett könyvön túl David Chang, a Momofuku
éttermekvezetőjének
egyik tavalyi előadása is felkeltette az érdeklődésemet a
fermentációval kapcsolatosan. Az előadásában a mikrobiológia
különböző konyhai alkalmazásait mutatta be az aktuális
kísérletein keresztül. Sokak véleménye szerint a mikrobiológia
a főzéstudomány egyik legfontosabb ágazata, hiszen számtalan
felfedezhető új íz rejlik benne. Jelenleg a világ vezető
szakácsai, mint pl. René Redzepi (noma)
vagy Andoni Luis Aduriz (Mugaritz),
egy kisebb hálózatot építettek ki egymás között, melyen
keresztül folyamatos tapasztalatcserét folytatnak különböző
fermentálási módszerekkel és azok eredményeivel kapcsolatban.
Mindenképp ajánlom megtekinteni David Chang előadását, ugyanis
röviden, de viszonylag átfogóan mutatja be a mikrobiológia
határtalan konyhai lehetőségeit.
A
fermentálás egyben az emberiség egyik legősibb tartósítási
módszere is. Talán egyszer úgy kezdődhetett, hogy esővíz került
a mézbe, aminek hatására (valamint a levegőben lévő kultúrák
segítségével) erjedésnek indult, "forrni" kezdett és
végül mézborrá alakult. Minden élemiszerben hasonlóan zajlik le
maga a fermentáció, azaz az elszaporodó gombák és/vagy
baktériumok a kiindulási alapanyag bizonyos alkotóelemeiből
táplálkoznak, majd váladékot termelnek. A váladék 1-1 újabb
kultúrának tud kedvezni, ami hatására egy vagy több új
mikroorganizmus szaporodik el, majd így folytatódhat tovább a
hosszabb-rövidebb láncolat, amíg ki nem alakul egy végső
domináns kultúra - vagy meg nem halnak a gombák és baktériumok a
saját váladékukban illetve hő hatására. Ennek a
mikroorganizmusok által elvégzett előemésztésnek köszönhetően
a fermentált élelmiszerek könnyebben hozzáférhetővé teszik
számunkra a bennük található tápanyagokat és megkönnyítik a
saját emésztésünket is. Emiatt rendkívül érdekesek
vegetáriánusok és vegánok számára. Szinte minden esetben íz is
keletkezik a fermentáció során, ami ugyancsak kedvező hatással
van az emberi táplálkozásra.
savanyú (tejsavas erjesztésű)
cékla
|
Egyelőre
a tejsavas erjesztéssel kezdtem csak el foglalkozni, melyet
különböző zöldségekkel próbáltam ki. Maga az eljárás minden
zöldségre ugyanaz és rendkívül egyszerű: A zöldségekről
lemosom a földet, tetszőleges méretre vágom és enyhén besózom.
Ezután nehezék alatt hagyom, hogy a só segítségével levet
eresszen. Jódozott sót erre a célra nem érdemes használni, mivel
a jód fertőtlenítő, azaz baktériumölő hatású - s sajnos
ezáltal a számunkra kedves baktériumokat is megöli. Végül a
zöldséget jó szorosan egy üvegbe pakolom és a saját levével
fedem be. A só mennyisége az erjedés sebességét befolyásolja,
azaz sótlanabb közegben gyorsabban fog lezajlani, míg túlságosan
sós közegben pedig akár egyáltalán nem is fog megsavanyodni a
zöldségünk (hiszen ez a sóban való tartósítás
titka).
Fontos, hogy a zöldséget teljes mértékben ellepje a folyadék. Emiatt érdemes is egy kis nehezéket az üvegbe helyezni, ami a zöldséget mindig a folyadék szintje alatt tartja. Erre a célra kis 2dl-es vízzel töltött befőttes üvegeket használok. Magát az üveg-kombinációt csak ruhával szoktam lefedni és így a konyha egyik sarkában elhelyezni. Fedőt rátekerni nem előnyös, mivel a mikroorganizmusok gázokat termelnek, amiket ki kell engedni az üvegből. Minden másnap érdemes az üveg tartalmát még egy kicsit jobban összepréselni a nehezék segítségével. Folyadékként használható sima csapvíz is, valamint a zöldségből külön, pl. gyümölcspréssel kinyert lé. Fontos viszont, hogy minden szobahőmérsékletű legyen, azaz ne forrázzuk le a zöldségeket, hiszen ez megöli a baktériumokat.
Fontos, hogy a zöldséget teljes mértékben ellepje a folyadék. Emiatt érdemes is egy kis nehezéket az üvegbe helyezni, ami a zöldséget mindig a folyadék szintje alatt tartja. Erre a célra kis 2dl-es vízzel töltött befőttes üvegeket használok. Magát az üveg-kombinációt csak ruhával szoktam lefedni és így a konyha egyik sarkában elhelyezni. Fedőt rátekerni nem előnyös, mivel a mikroorganizmusok gázokat termelnek, amiket ki kell engedni az üvegből. Minden másnap érdemes az üveg tartalmát még egy kicsit jobban összepréselni a nehezék segítségével. Folyadékként használható sima csapvíz is, valamint a zöldségből külön, pl. gyümölcspréssel kinyert lé. Fontos viszont, hogy minden szobahőmérsékletű legyen, azaz ne forrázzuk le a zöldségeket, hiszen ez megöli a baktériumokat.
savanyú (tejsavas erjesztésű)
fehér spárga
|
Ízlés
szerint fűszerek is kerülhetnek az erjesztett zöldségekhez. Én
elsősorban a zöldségek saját tiszta ízére voltam kíváncsi,
ezért az üvegekbe mindössze az adott zöldség, só és esetleg
némi víz került. A tejsavasan erjesztett zöldségek többsége
nyersen is nagyon jó nassolnivaló, sőt, nyersen a sok
mikroorganizmusnak és a hozzáférhetőbbé tett tápanyagnak
köszönhetően egészségesebb is. Nyárra való tekintettel a
savanykás ízek egyébként is üdítő hatásúak valamint a
savanyú zöldségek tökéletes kiegészítői minden szabadtéri
grillezésnek és pikniknek. Mivel a tejsav nem olyan erőteljes
savas hatású, mint az ecetek, ezért sokkal kellemesebb is a
tejsavas erjesztéssel savanyított zöldségek fogyasztása. Az
elkövetkező hetekben a különböző fermentált, többnyire
tejsavasan erjesztett zöldségekkel fogok ételeket készíteni.
jótékony Baktériumok - ezért együnk
fermentált ételeket
A fermentált
ételek baktériumokkal erjesztett ételek, amelyek jó hatással
vannak az emésztőrendszer működésére. Az erjesztést végző
baktériumok, penészgombák és élesztőgombák szinte megemésztik
helyettünk az ételeket: lebontják az ételek összetevőit, és
„jótékony” baktériumokat hoznak létre.
forrás:
Flickr.com - Chloe Lim
Nem
kell sokat fogyasztani belőlük, a lényeg, hogy a táplálék
lebontásáért felelős enzimek megfelelően működjenek. A
fermentált ételek tehát természetes probiotikumok, és
nagyon egészségesek.
Tevetej
és szójaszósz
A
fermentálás valószínűleg egyidős az emberiséggel, és
minden gasztronómiai kultúra ismeri. Hűtőszekrény híján
többek között így tudták tartósítani az ételeket,
megőrizni az ízeket, és nyilvánvalóan ismerték az
egészségre gyakorolt pozitív hatásaikat is. Ide tartozik a
sivatagban tartósított tevetej, vagy az európai telek
fontos vitaminforrásának számító savanyú káposzta is.
Fermentált
étel a joghurt, a kefir, a csemegeuborka, a chutney és a
szójaszósz is, de a sört és a bort is ide sorolhatjuk.
Tulajdonképpen rengeteg erjesztett étellel találkozunk a
hétköznapokban, és a kedvenc ízeink jelentős része
fermentálás eredménye.
A
fermentált ételek akkor is jól jöhetnek, ha nincs időnk sok
időt tölteni a konyhában. A belőlük készített fogásoknak
olyan íze van, mintha 3 órán át főztük volna őket, és
elfelejthetjük az olyan dolgokat, mint a leveskocka. Az erjesztett
ételek egyre több séf számára jelentenek inspirációt,
kísérleteznek, régi recepteket keresnek elő, a kimchi pedig a
koktélokban is megjelent.
Következzen
néhány példa a fermentált ételekre:
Miso:
Rizsből,
szójából, árpából és csicseriborsóból is készülhet, sűrű
paszta, ami levesek és szószok alapanyaga.
Savanyú
uborka: Elősegíti a zöldségek és a gabonafélék
emésztését.
Almaecet:
Almaecet:
enzimjei
az immunrendszer működésére is jó hatással vannak.
Szójaszósz:
fermentált
szójababpasztából készül, alapvető hozzávaló az ázsiai
konyhában.
Kimcshi:
A
koreai étkezések elengedhetetlen része, csípős-fűszeres
savanyított-erjesztett zöldség, kínai kelből, retekből,
uborkából, gyömbérből és zöldhagymából készül. A
világ egyik legegészségesebb ételének tartják, tartalmazza a
Lactobacillus kimchii névre keresztelt tejsavbaktériumot.
Kefir:
Tejsavbaktériumokat
és élesztőgombákat is tartalmazó joghurtféleség a Kaukázus
északi részéről.
Tabasco
szósz:
darált,
sózott és 3 évig ecetben érlelt cayenne (bizonyos
változataiban jalapeno) paprikából készülő csípős szósz.
Tempeh:
Főtt
szójababból készül, fermentációval. Nagyon magas a
fehérjetartalma, íze pedig karakteres. A vegetáriánus
étrendben a hús helyettesítésére használják.
Segítik
az emésztést az erjesztett
ételek
Az
erjesztett ételek körülbelül egyidősek az emberi kultúrával.
Az emésztést elősegítő erjesztett ételeket kezdetben
tartósságuk miatt kedvelték főként, de azóta is nagy
népszerűségnek örvendenek.
Az Észak-afrikai sivatagokban tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert. A savanyú uborka Egyiptomból származik, és rengeteg bizonyíték mutat arra is, hogy már az ókori Görögországban és Rómában is fogyasztottak ecetet az emésztés elősegítésére.
Az erjesztett ételekből nem szükséges sokat fogyasztani, elég csak annyit, hogy az ételek lebontásáért felelős enzimek megfelelően működjenek, és hogy a tápanyagok képesek legyenek hatékonyan felszívódni a vékonybélben.
Az Észak-afrikai sivatagokban tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert. A savanyú uborka Egyiptomból származik, és rengeteg bizonyíték mutat arra is, hogy már az ókori Görögországban és Rómában is fogyasztottak ecetet az emésztés elősegítésére.
Az erjesztett ételekből nem szükséges sokat fogyasztani, elég csak annyit, hogy az ételek lebontásáért felelős enzimek megfelelően működjenek, és hogy a tápanyagok képesek legyenek hatékonyan felszívódni a vékonybélben.
Indiában,
Koreában, Kínában és Japánban édes, sós és savanyú uborkát
fogyasztanak, Észak- és Közép-Európában savanyú káposztát és
kovászos uborkát, a Mediterrán országokban pedig egy-egy üveg
vörösbort szolgálnak fel az étel mellé.
A baktériumokkal erjesztett ételekben az erjesztés során megindul a bomlás, amelynek következtében olyan jótékony baktériumok jönnek létre, amelyek segítik az emésztőrendszer működését, valamint megóvnak a kórokozóktól és más parazitáktól. A legkedveltebb erjesztett élelmiszerek az érlelt sajtok, a sör, valamint a bor.
Íme néhány „összetevő”, illetve példa az erjesztett ételekre:
Acidophilus:
A baktériumokkal erjesztett ételekben az erjesztés során megindul a bomlás, amelynek következtében olyan jótékony baktériumok jönnek létre, amelyek segítik az emésztőrendszer működését, valamint megóvnak a kórokozóktól és más parazitáktól. A legkedveltebb erjesztett élelmiszerek az érlelt sajtok, a sör, valamint a bor.
Íme néhány „összetevő”, illetve példa az erjesztett ételekre:
Acidophilus:
A
Lactobacillus Acidophilus egy jótékony
mikro-flóra,
ami a joghurt, a kefir és az erjesztett zöldségek legfőbb
hatóanyaga, de kapszula formájában is kapható.
Telepes zöldségek:
Telepes zöldségek:
a
telepes zöldséget reszelt káposzta alapon készítik más
zöldségek hozzáadásával. A zöldségeket
légmentesen lezárt dobozokban erjesztik több héten keresztül.
Ez
az eljárás segíti a jótékony baktériumok termelődését.
A koreai kimchit és a nyers savanyú káposztát is ilyen módszerrel
készítik.
Miso:
Miso:
A
rizsből, szójából, árpából és csicseriborsóból is
készíthető miso szintén erjesztéssel készül. A miso gazdag
antioxidánsokban, enzimekben és B-12-Vitaminban és segít a
szervezet sugárterhelését csökkenteni.
Savanyú uborka:
Savanyú uborka:
A
savanyú uborka nagy mennyiségben tartalmaz lactobacilli
baktériumokat, amik segítik
a zöldségek és gabonafélék emésztését.
A savanyú uborka ezen kívül igen gazdag rostokban, így segíti a
megfelelő bélmozgást.
Ecet:
Ecet:
az
ecet, különösen az almaecet gazdag jótékony hatású enzimekben
és
segíti az immunrendszer működését,
az emésztést
és a vér pH-szintjének fenntartását.
Forrás: Medipress
Forrás: Medipress
Savanyított currys zebramix
Hozzávalók:
- A fokhagymagerezdeket megpucoljuk, majd vékonyabb szeletekre vágjuk, esetleg le is reszelhetjük.
- Elkészítjük a sós oldatot: fél liter vízhez 1 teáskanálnyi sót keverünk el úgy, hogy kissé felmelegítjük a vizet, majd lehűtjük. Vigyázat! Ha túl melegen (forrón) használjuk fel, megölhetjük a fermentáláshoz szükséges baktériumokat!
- Keverjük el a curry fűszerkeveréket a sós oldattal.
- Rétegezzünk: tegyünk le egy réteg cukkinit, majd egy réteg tököt. A rétegek közé helyezzünk fokhagymaszeleteket.
- Öntsük rá a bekevert folyadékot!
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy az üveg tartalma a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája).
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét, mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szoba hőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, vagy sós oldattal, ha idő közben fogyna.
- 2 nap után kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
A
cukkinit és tököt megmossuk, majd vékony (fél-egy centis)
szeletekre vágjuk.
Kiváló
köret sült húsok mellé!
Megjegyzés:
előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó
ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk
kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet
ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis
tiszta, érintetlen marad. Ha bármikor romlott, rossz szagot
észlelünk az üvegből, akkor nem sikerült a fermentálás,
sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Fermentálás során felmerülő problémák
Aki
újoncként kezd házilag erjeszteni, annak elsőre ijesztő lehet,
ha például fehér réteg jelenik meg a folyadék tetején.
Ilyenkor nem könnyű megállapítani, hogy valójában mi is
történik: megromlott az ételünk, vagy csak ártalmatlan kísérő
jelenségről van szó? Félünk a mérgezéstől, és kidobjuk az
ételt, amikor valójában a savanyítás az egyik legbiztonságosabb
ételkészítési módszer. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk mivel is
állunk szemben, most megismerkedünk a leggyakoribb erjesztéssel
kapcsolatos problémákat:
- Fehér réteg a felszínen
Számos
alkalommal előfordulhat, hogy egy idő után fehér réteg jelenik
meg a folyadék felszínén. Nem penészjellegű, de többféle
mintázatban úszkálhat: ez az élesztőgomba. Általában akkor
jelenik meg, ha a zöldség egy része kilóg a vízből, vagy nincs
teljesen lezárva az üvegünk, illetve ha 20 fok feletti a
hőmérséklet.
TENNIVALÓ:
amint látjuk, hogy megjelent, óvatosan eltávolítsuk a
felszínről. Ettől még a víz alatt lévő ételünk
érintetlen marad. Ha el szeretnénk kerülni az élesztőgombák
megjelenését, használjunk légmentesen záródó,
kotyogóval ellátott üveget, amely a keletkező gázokat
elvezeti, vagy tartsuk az ételt a víz alatt vízzel teli, zárt
műanyag zacskóval. Nem utolsósorban figyeljünk a
hőmérsékletre, és lehetőség szerint tároljuk az erjesztett
ételek 20 fok alatt.
- Bűzösség
Az
elején nehéz különbséget tenni a valódi romlottság és az
erjesztési folyamat természetes szaga között, idővel viszont
kifinomult érzékkel tudjuk majd megállapítani, hogy mit ehetünk
meg biztonsággal, és mit nem. Az erjesztett étel indokoltan
lehet büdös, ha nem tiszta eszközzel dolgoztuk fel az
ételt, ha szennyeződés volt az üvegen, amibe tettük, ha
túl kevés sót használtunk a savanyításhoz, vagy ha régi
(nem friss) volt a zöldségünk.
TENNIVALÓ:
ha
nagyon bűzösnek ítéljük, és ha emellett penészréteg is
képződött, távolítsuk el először a penészt, és szagoljuk
meg újra, hogy az alatt lévő étel is bűzös-e. Ha igen, dobjuk
ki az ételt. Továbbá, ha ugyan semmi egyéb jel nem utal
arra, hogy romlott lenne az étel, mi azonban nem bírjuk elviselni
a szagát (holott ez lehet az adott zöldség természetes erjedési
szaga), akkor valószínű megenni sem bírjuk, így jobb, ha nem
fogyasztunk belőle.
- Színes penészréteg a felszínen
Sokkoló
látvány, amikor színes penészfoltokat vagy penészréteget
fedezünk fel erjedés közben a víz felszínén. Némileg
megnyugtató, hogy ettől még nem biztos, hogy megromlott a
folyadék alatt lévő zöldségünk, mivel a tejsavas erjedés egy
anaerob (oxigén nélküli) folyamat, mely a víz alatt tökéletesen
végbemehet a víz felszínén megjelenő penész- és élesztőgombák
jelenléte mellett is. A túl meleg (20 fok feletti) környezet
sajnos kifejezetten kedvez a penész szaporodásának. De ne
csodálkozzunk akkor sem, ha a zöldség kilóg a sós vízből. Az
is előfordulhat, hogy romlott vagy nagyon régi zöldségdarabka is
került az üvegbe, és az sem zárható ki, hogy
vegyszermaradványok maradtak a zöldség felületén. A só
mennyisége is meghatározó: ideális mértékben
megakadályozza a káros mikroorganizmusok és gombák szaporodását,
túlzott mértékben viszont
megakadályozza a fermentáció lezajlását; ha
túl kevés a só, akkor pedig íztelen és túl puha lesz a
végeredmény.
TENNIVALÓ:
távolítsuk
el a penészréteget, és az étel minden elszíneződött részét.
Majd ellenőrizzük az illatát. Ha nem érzünk bűzösséget,
kóstoljuk meg. Ha kellemes
ízű, és az állaga is jó (nem szétmálló, foszlós),
akkor bátran lehet fogyasztani. Viszont
ha bármilyen kétségünk adódik, inkább dobjuk ki az ételt.
Megelőzésképpen a következőket tehetjük: ügyeljünk arra,
hogy erjedés közben a hőmérséklet 20 fok alatt maradjon.
Mindig ellenőrizzük, hogy a
zöldséget teljesen ellepi-e a sós víz –
kulcsfontosságú, hogy ne lógjon
ki, ezért mindenképpen tegyünk
nehezéket a tetejére! Lehetőleg csak friss és
organikus zöldségeket savanyítsunk. Mivel a boltban
vásárolható indító (starter) kultúrák csak jótékony
baktériumtörzseket tartalmaznak, biztosítékként töltsünk
belőlük az üvegünkbe, így elkerülhető a penész kialakulása.
- Fehér üledék
Ha
kis mennyiségű fehér üledéket találunk az üvegünk alján,
nem kell aggódnunk, ez is az erjedés végtermékéhez tartozik.
Amikor azonban csúszós vagy nyálkás felületűvé válik az
ételünk, jobban tesszük, ha nem eszünk belőle, mert
valószínűleg rossz baktériumcsaládok szaporodtak el.
- Buborékképződés
Az
erjedés során szén-dioxid is keletkezik, ezért a buborékok
képződése és az esetleges pezsgés mondhatni a folyamat
természetes velejárója. Ha azonban nincs hova elvezetődjenek (ha
végig zárva tartjuk az üvegünket), akkor egy idő után
robbanásszerű reakciót figyelhetünk meg, amikor kinyitjuk az
üveget.
TENNIVALÓ:
először
is soha ne tegyük teljesen tele az üvegünket! Mindig
hagyjunk 1-2 ujjnyi helyet a tetején. Ha gyümölcsöt vagy
magasabb cukortartalmú zöldséget erjesztünk, akkor elég, ha
csak félig tesszük tele. Ha egyszerű befőttes üveget
használunk, minden nap óvatosan (ne hirtelen), lassan
szusszantsuk ki! Nem kell teljesen lecsavarni a tetejét, hanem
éppen csak annyira, hogy a keletkező gázok távozhassanak.
Ha kotyogóval ellátott üvegeink
vannak, akkor semmi teendőnk.
- Habos víz
A
magasabb cukortartalommal bíró zöldségek (pl. cékla és
sárgarépa) erjesztése során erős pezsgés figyelhető meg,
melynek hatására sűrű hab képződik a víz felszínén.
Ez teljesen normális. Távolítsuk
el a habot, de egyéb teendőt nem igényel.
- Zavaros oldat
Bizonyos
mértékig természetesnek tekinthető, amikor sós oldalunk
megzavarosodik (ezért a jelenségért főleg a Lactobacillusok
felelősek). Amikor több héten át fermentálunk, a végére
rendszerint magától is kitisztul a folyadék. Mivel ez az
erjedés velejárója, nem kell megijednünk tőle, és biztonsággal
fogyaszthatjuk az elkészült savanyított ételt.
- Nyálka jelenléte
Ha
nyálkássá válik a folyadékunk, vagy az erjesztett zöldségeink,
ez azt jelenti, hogy nyálkatermelő mikroorganizmusok vannak jelen.
Ennek oka lehet az, hogy túl kevés sót használtunk az
erjesztéshez, vagy hogy túl meleg volt (20 fok feletti
hőmérséklet), esetleg az, hogy a zöldség teteje kilógott a
sós oldatból, vagy egyenetlenül keveredett el a só;
és előfordulhat, hogy levegőbuborékok maradtak az üvegben
(ezért kell nagyon szorosan lenyomkodni az előkészítésnél).
Nyálkássá válhat még a zöldségünk, ha folyadékunk
felszínét nem habozzuk le rendszeresen. Mindent összevetve:
ha az oldat nyálkás, de a zöldségünk felülete nem, akkor
fogyasztható. Ha azonban nyálkássá vált a felülete,
ajánlott kidobni.
- Kukacok
Előfordulhat,
hogy kukacok jelennek meg a folyadék felszínén. Ennek az az egyik
lehetséges oka, hogy a legyek belepetéztek az üvegbe.
Ezért nagyon fontos, hogy mindig le legyen fedve az üvegünk
(konyharuhával, kávéfilterrel, vagy az üveg csavaros tetejével.
TENNIVALÓ:
legjobb az üveg tartalmát kidobni.
- A végeredmény túl sós
Emiatt
nem kell aggódnunk, ettől még nem kell kidobni az ételt. A túl
sós savanyú káposztát például felhasználhatjuk levesfőzéshez.
TENNIVALÓK:
ha az elkészült, megerjedt ételünket nagyon sósnak
ítéljük, öntsük ki levének egy részét, és hígítsuk fel
vízzel.
- A végeredmény túl puha, foszlós
A
zöldségek túlzott mértékű puhulását több tényező is
okozhatja: túl magas (20 fok feletti) hőmérséklet, túl
kevés só, vagy tannin jelenléte (különösen
uborkánál, cukkininél fordul elő), vagy a folyadék felszínén
megjelenő penész. Ha túl puha is lesz erjesztett
zöldségünk, ne essünk kétségbe! Habár kevésbé élvezhető
így a fogyasztása, kereshetünk olyan ételvariációkat,
melyeknél nem számít a hozzávaló állaga (pl. savanyú
káposztát tehetjük levesbe vagy hús mellé főni).
TENNIVALÓ:
lehetőleg
tartsuk az ételt 20 fok alatt, miközben erjed (nyáron
keressünk neki hűvösebb helyet), valamint figyeljünk a só
pontos arányaira. A tannintartalmat meggyfa, tölgyfa
vagy szőlő levelével, illetve fekete
teakeverék hozzáadásával növelhetjük, így roppanós és
élvezhetőbb marad a végeredmény.
- Gyanús rózsaszín elszíneződés
Amikor
például vöröskáposztát fermentálunk, természetes, hogy
intenzív színe beszínezi a vele egy üvegben lévő fehér
káposztát vagy a bármilyen más eltérő színű zöldséget. Ha
azonban olyan ételünk válik rózsaszínné az üvegben, ami
egyébként eredendően más színű, elkezdhetünk gyanakodni. Az
okok sokfélék lehetnek: túl sok só, egyenetlen
sóeloszlás, levegőbuborék marad a darabkák között, vagy az
étel kilóg a folyadékból.
TENNIVALÓ:
ha
olyan zöldségünk válik rózsaszínné, melynek színe egyébként
nem lenne az, a legjobb, ha nem fogyasztunk belőle.
- Bekékült vagy bezöldült fokhagyma
Akkor
fordul elő, amikor a fokhagyma pigmentjei reakcióba lépnek a
savanyításhoz használt eszközeinken, illetve a vizünkben (és
vízvezetékben) található vassal, ónnal, vagy alumíniummal. Az
is lehet, hogy a fokhagyma eredetileg is egy kicsit kékes volt, és
ez a szín felerősödik az erjedés során. Rendszerint a
fermentálás végére (2-4 hét után) visszatér a fokhagyma
természetes színe, ha 20 fok közelében sikerül tartani a
hőmérsékletet. A kész savanyított fokhagyma biztonsággal
fogyasztható.
- Kifakult étel
Vannak
zöldségek, melyek eredeti, nyers állapotukban is fakóbb színűek.
Általában azok a zöldségek és gyümölcsök is veszítenek a
színükből, melyek túlságosan éretten kerülnek az üvegünkbe,
vagy túl sok napfény éri őket a fermentálás alatt. Ettől
függetlenül ez csak esztétikailag jelenthet gondot, az elkészült
étel ettől még biztonsággal fogyasztható.
- Besötétedett étel
Ha
túl kemény vizet használunk a savanyításhoz, a benne lévő
ásványi anyagok reakcióba léphetnek a zöldségben található
pigmentekkel, mely sötétedést eredményezhet. A vas a legerősebb
sötétítő, viszont ártalmatlan. Sötétebb színezetet okozhat
még az egyenetlen sóeloszlás, a túl magas (20 fok feletti)
hőmérséklet, őrölt fűszerek felhasználása a
fermentálás során, és az oxidáció is (amikor kilóg az
étel a folyadékból).
TENNIVALÓ:
amikor
sötétedést észlelünk, vizsgáltassuk be az erjesztéshez
használt vizünket, továbbá tartsuk szem előtt, hogy ha a
vizünk, vagy a fermentáláshoz szükséges bármelyik más
eszközünk bármilyen okból rezet, sárgarezet vagy ólmot
tartalmaz, az beivódhat a zöldségbe, amely egyértelműen
kerülendő.
- Amikor látszólag nem történik semmi
A
sikeres erjesztéshez mérsékelten meleg környezet szükséges: ne
legyen 20 foknál magasabb, de nagyon alacsonyabb sem, mert akkor
nagyon lelassul az erjedés (ez persze nem azt jelenti, hogy le
is áll).
TENNIVALÓ:
keressünk
az erjesztéshez használt üvegeinknek
ideális hőmérsékletű helyet:
ha hűvös van a lakásban, keressünk számukra melegebb helyet, ha
pedig túl meleg van, keressünk hűvösebb zugot. A
boltban vásárolt indító (starter) készítmények is
felgyorsíthatják az
erjedést!
Források:
http://www.culturesforhealth.com/fermented-vegetables-troubleshooting-guide
http://www.culturesforhealth.com/vegetable-ferments-mold
Források:
http://www.culturesforhealth.com/fermented-vegetables-troubleshooting-guide
http://www.culturesforhealth.com/vegetable-ferments-mold
Hamis kovászos uborka
Hozzávalók:
- Az uborkákat megmossuk, a végeit levágjuk, és bevagdossuk.
- A fokhagymagerezdeket megpucoljuk.
- A tormát meghámozzuk, a szárát pedig 1 cm vékony hasábokra vágjuk.
- Elkészítjük a sós oldatot: fél liter vízhez 1 teáskanálnyi sót keverünk el úgy, hogy kissé felmelegítjük a vizet, majd lehűtjük. Vigyázat! Ha túl melegen (forrón) használjuk fel, megölhetjük a fermentáláshoz szükséges baktériumokat!
- Az összes hozzávalót jó szorosan üvegbe tesszük. A szőlőlevél, meggylevél stb. azért kell, hogy roppanós maradjon az uborka.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy az üveg tartalma a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája).
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét, mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szoba hőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, vagy sós oldattal, ha idő közben fogyna.
- 2 nap után kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
Megjegyzés:
előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó
ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk
kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet
ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis
tiszta, érintetlen marad. Ha bármikor romlott, rossz szagot
észlelünk az üvegből, akkor nem sikerült a fermentálás,
sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Kókuszjoghurt
Hozzávalók:
- 1liter zsíros kókusztej, vagy esetleg más magtej
(a
bolti krémszerű tejeket nyugodtan lehet higítani, a cél, hogy
egy testesebb tejet kapjunk, amely házi készítésű kókusz- és
magtejből is elérhető)
- 1 kapszula vagy 1 adagolópohár probiotikum, melyek a következő baktériumtörzseket tartalmazzák:
-
Lactobacillus bulgaricus
- Streprococcus thermophilus
és további előny, ha van még benne Bifidobacterium lactis vagy Lactobacillus acidophilus is.
- Streprococcus thermophilus
és további előny, ha van még benne Bifidobacterium lactis vagy Lactobacillus acidophilus is.
- sűrítéshez:1-2 ek zselatin, pektin vagy agar-agar
Elkészítés:
- Öntsük a kókusztejet egy lábasba.
- Hevítsük fel 82 fokra, majd hűtsük le 43 fokra.
- Ha sűríteni szeretnénk (nem szükséges, ha elég zsíros a tejünk), melegítsük fel a vizet, és keverjük el a sűrítéshez használt alapanyagunkat, majd adagoljuk a kókusztejhez.
- Adjuk hozzá a probiotikumot.
- Tartsuk a kókusztejet 43 fokon 8-12 órát. E célból tehetjük lassú főzőbe, termoszba, joghurtkészítő gépbe vagy aszalógépbe is. Akinek egyik sem áll rendelkezésre, tegye radiátorra törölközőbe csavarva, így kicsit tovább tart a folyamat, de ugyanúgy sikeres lesz (saját tapasztalat).
- Akkor lesz kész, ha már jó sok savó keletkezett az alján (lásd a fenti képen).
- Tegyük hűtőbe. A hőmérséklet csökkenésétől valamennyire magától is besűrűsődik. Ha ivójoghurtot szeretnénk, közvetlenül az erjesztés után fogyasszuk.
- 2-3 napot biztonsággal tarthatjuk a hűtőben.
Gyümölccsel
elkeverve, de önmagában is nagyon finom! Teljesen olyan íze van,
mint az eredeti natúrjoghurtnak, a kókusz nem érződik benne.
Hisztamin intoleranciával rendelkezőknek csak óvatosan: a Lactobacillus bulgaricus baktériumtörzs, ami a joghurtkészítéshez elengedhetetlen, növeli a hisztaminszintet.
Források:
Jill Ciciarelli: Fermented: A Four Season Approach to Paleo Probiotic Foods
http://tasty-yummies.com/2014/06/03/how-to-make-coconut-milk-yogurt/
https://www.bulletproofexec.com/why-yogurt-and-probiotics-make-you-fat-and-foggy/
Hogyan fermentáljunk?
Az előzőekben megnéztük
miért érdemes fermentált ételeket fogyasztani. Ezúttal egy kis
gyakorlati útmutató következik, hogy mindenki ízlése és
kreativitása szerint tudjon könnyedén és egyszerűen előállítani
erjesztett ételeket.
SZÜKSÉGES
ESZKÖZÖK:
- Kések
- Vágódeszka
- Gyalu és/vagy aprítógép
- Befőttes üvegek vagy egyéb tárolóegységek
- Döngölő (amivel lenyomkodjuk az üvegbe az erjesztenivalót)
- Nehezék (ami az ételt a folyadék szintje alatt tartja)
- Víz
- Só
A
legjobb, ha a fermentáláshoz szükséges eszközeinket csupán
10%-os ecettel mossuk át, majd alaposan leöblítjük. Nem kell
teljesen sterilnek lennie.
A víz
szűrt csapvíz, vagy forralt, majd lehűtött víz legyen,
mely nem tartalmaz klót és fluoridot. Ha nem hűtjük le
szobahőmérsékletre, és a forró vízbe helyezzük bele az
előkészített ételt, azzal kipusztítjuk a folyamatban oly fontos
szerepet betöltő baktériumokat, és sikertelen lesz a
fermentálás.
A só nélkülözhetetlen
elem a tejsavas erjesztéshez: megakadályozza a kártékony
baktériumok szaporodását, segíti a jótékony baktériumok
terjedését. A sikeres fermentáláshoz a finomítatlan
tengeri só vagy a parajdi só a legjobb választás,
ezek tartalmazzák a legtöbb ásványi anyagot és nyomelemet.
A Himalája só magas brómtartalma miatt nem ajánlott, jódozott
sót pedig semmiképpen se használjunk, mert baktériumölő.
Az
erjesztés során a baktériumok folyamatosan szaporodnak,
egészen addig, amíg megfelelőek a körülményeik: szeretik a
meleg, nedves és sötét környezetet. Ha mindezt biztosítjuk
a számukra, a lehető leggyorsabb ütemben kezdődik meg az
erjedés. Ha viszont ezek az optimális körülmények nem állnak
fenn, az a fermentáció lassulásával jár.
AZ
ELKÉSZÍTÉS MENETE:
- Az erjeszteni kívánt zöldségeket megmossuk, és tetszőleges méretűre vágjuk. Egyedül az édesebb zöldségek (cékla, sárgarépa stb.) és gyümölcsök (alma, dinnye stb.) feldolgozásánál kell figyelünk arra, hogy ne reszeljük vagy vágjuk őket túl apróra, mert így a tejsavas erjedés könnyen alkoholos erjedésbe fordulhat. A káposztafélékről elég leszedni a külső leveleket.
- Az előkészített, lereszelt, gyalult zöldségeket enyhén besózzuk (és ízlés szerint fűszerezzük), majd 5-10 percig gyúrjuk. Ezután állni hagyjuk, hogy a só segítségével levet eresszen. Ha nagyobb darabokra vágjuk a zöldséget, készítsünk inkább sós oldatot: 1 liter vízhez 1 evőkanál sót keverjünk el. Az erjedés beindításához használhatunk még más kultúrákat tartalmazó vegyületeket: például korábban erjesztett zöldségeink megmaradt levét, vagy boltban vásárolható ún. indító készítményt.
- A zöldségeket jó szorosan üvegbe pakoljuk, majd lenyomkodjuk, és ráöntjük a saját levét, amit eresztett, vagy az előre elkészített sós oldatot, esetleg a fentebb említett indító folyadékok egyikét. Ellenőrizzük, hogy maradt-e buborék a folyadék felszíne alatt. Ha igen, döngöljük addig, amíg minden beszorult levegő távozik. Ügyeljünk arra is, hogy az üveg ne legyen teljesen tele, hagyjunk 1-2 ujjnyi szabad helyet a tetején. A fermentáció kezdetén ugyanis változhat a folyadék térfogata, és így akár ki is folyhat az üvegből. Ezért elővigyázatosságból tegyük mindig tálcára az erjesztenivalót. Később az is előfordulhat, hogy túlságosan lecsökken a folyadék szintje az üvegben, és az étel kilóghat a vízből, ilyenkor sós oldattal vagy egyszerűen szűrt vízzel pótoljunk!
- A savanyítás sikeressége szempontjából nagyon fontos, hogy a zöldségek folyamatosan a folyadék felszíne alatt maradjanak, mivel a fermentáció oxigén nélkül, anaerob környezetben megy végbe. Nehezéknek használhatunk megtisztított követ, faágat, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség méretre vágott darabkáját.
- Fedjük le az üveget! Az erjesztéshez a légmentesen záródó, ugyanakkor kotyogóval rendelkező tárolók a legideálisabbak, mivel ezek elvezetik a keletkező gázokat, de akkor se essünk kétségbe, ha nincs ilyen eszközünk, hiszen a meglévő befőttes üvegeink is befoghatóak: ez esetben minden nap lazítsuk ki egy pillanatra, hogy a folyamatosan termelődő szén-dioxid távozhasson.
- Tegyük az üveget sötét, meleg (szobahőmérsékletű) helyre, például szekrénybe, vagy helyezzük el, és takarjuk le a lakás egyik pontján.
- Naponta ízlelgessük! Ügyeljünk rá, hogy mindig csak tiszta eszközzel nyúljunk bele! Amikor már ízlésünknek megfelelővé érett, tegyük hűtőbe, ezzel lelassítjuk az erjedést.
Ugye
milyen egyszerű?
A
továbbiakban néhány bevált receptet mutatok majd be, melyeket
bátran tovább lehet gondolni, és szó lesz az
esetlegesen felmerülő
problémákról, tévhitekről ;)
Források:
Jill
Ciciarelli: Fermented: A Four Season Approach to Paleo Probiotic
Foods
Savanyított kapros cukkini
Hozzávalók:
- 3 közepes cukkini, 1 vöröshagyma , 2 gerezd fokhagyma
Elkészítés:
- Megmossuk és meghámozzuk a cukkinit, majd lereszeljük.
- Meghámozzuk a vöröshagymát, és apróra daraboljuk.
- A fokhagyma gerezdjeit megpucoljuk, és lereszeljük.
- A kaprot megmossuk, és apróra vágjuk.
- Összekeverjük egy tálban az előkészített hozzávalókat, majd besózzuk, és jól átmasszírozzuk.
- Nehezéket teszünk a keverékünk tetejére, és állni hagyjuk legalább fél órát, míg levet ereszt.
- Amikor levet eresztett, tegyük üvegbe, majd jó alaposan nyomkodjuk le pl. nyújtófa végével, vagy bármilyen más, alkalmas eszközzel. Mire végzünk, rendszerint a saját leve is szépen ellepi. Ha mégsem, pótoljuk a levet a megmaradt folyadékból, melyet korábban a masszírozásból és az állásból nyertünk.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy a nyersanyag a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája)
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét. mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szoba hőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, ha idő közben fogyna.
- Egy hét után naponta kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
Nemcsak
kóstolóba, de köretnek, reggeli és főétel mellé is
tökéletes!
Megjegyzés: előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis tiszta, érintetlen marad. Ha bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Megjegyzés: előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis tiszta, érintetlen marad. Ha bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Savanyított görögdinnye
Hozzávalók:
- Miután a görödinnye piros részét jóízűen elfogyasztottuk, a megmaradt fehér széléről távolítsuk el a zöld kérget.
- Daraboljuk fel a dinnye megtisztított fehér széleit kis kockákra.
- Elkészítjük a sós oldatot: fél liter vízhez 1 teáskanálnyi sót keverünk el úgy, hogy kissé felmelegítjük a vizet, majd lehűtjük. Vigyázat! Ha túl melegen (forrón) használjuk fel, megölhetjük a fermentáláshoz szükséges baktériumokat!
- Üvegbe tesszük a dinnyedarabkákat, és ráöntjük a sós oldatot.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy az üveg tartalma a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája).
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét, mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szobahőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, vagy sós oldattal, ha idő közben fogyna.
- 3 nap után kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
Megjegyzés:
előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó
ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk
kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet
ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis
tiszta, érintetlen marad. Ha
bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem
sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Savanyított lilahagyma
Hozzávalók:
- Lilahagyma , Só
Elkészítés:
- A lilahagymákat megpucoljuk, és tetszőlegesen felszeleteljük.
- Elkészítjük a sós oldatot: 1 liter vízhez 1 evőkanálnyi sót keverünk el úgy, hogy kissé felmelegítjük a vizet, majd lehűtjük. Vigyázat! Ha túl melegen (forrón) használjuk fel, megölhetjük a fermentáláshoz szükséges baktériumokat!
- Jó szorosan nyomkodjuk le az üvegbe a hagymaszeleteket.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy a hagyma részei a folyadék felszíne alatt maradjanak (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája).
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét, mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szobahőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, vagy sós oldattal, ha idő közben fogyna.
- Egy hét után naponta kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
A
savanyított lilahagyma megőrzi jellegzetes ízét, erősségét
azonban elveszíti, így gyerekeknek is bátran adható! Reggeli
rántotta mellé mindenképpen érdemes kipróbálni!
Megjegyzés: előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis tiszta, érintetlen marad. Ha bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Savanyított bazsalikomos cukkini
Hozzávalók:
- A cukkiniket megmossuk, majd vékony (fél-egy centis) szeletekre vágjuk.
- A fokhagymagerezdeket megpucoljuk, majd vékonyabb szeletekre vágjuk.
- A bazsalikom, valamint a tölgyfa vagy meggyfa leveleit is átmossuk.
- Elkészítjük a sós oldatot: fél liter vízhez 1 teáskanálnyi sót keverünk el úgy, hogy kissé felmelegítjük a vizet, majd lehűtjük. Vigyázat! Ha túl melegen (forrón) használjuk fel, megölhetjük a fermentáláshoz szükséges baktériumokat!
- Az összes hozzávalót jó szorosan üvegbe tesszük. Rétegezzünk: cukkini, majd fokhagyma, bazsalikomlevél és így tovább.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy az üveg tartalma a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája).
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét, mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szobahőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, vagy sós oldattal, ha idő közben fogyna.
- 2 nap után kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
Kiváló
köret sült húsok mellé!
Megjegyzés:
előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó
ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk
kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet
ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis
tiszta, érintetlen marad. Ha
bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem
sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Savanyított fűszeres cékla almával
Hozzávalók:
- 3 nagyobb cékla , 3 nagyobb alma , 2 egész csillagánizs
- 1 tk egész szegfűszeg , 1 tk só
- Korábban savanyított zöldség leve (opcionális)
Elkészítés:
- Hámozzuk meg a céklát, magozzuk ki az almát, majd aprítsuk fel őket.
- A felaprított céklát és almát jól keverjük össze.
- Adjuk hozzá a csillagánizst és a szegfűszeget, majd alaposan keverjük bele a céklás-almás keverékünkbe.
- Tegyük le egy üvegbe a hozzávalókat. Időnként hintsük meg sóval, majd folytassuk a lerakást.
- Ha kész, nyomkodjuk le pl. nyújtófa végével, vagy bármilyen más, alkalmas eszközzel.
- Öntsük fel a korábban savanyított zöldség (pl. retek) levével, vagy szűrt vízzel.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy az étel a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája)
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét. mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szobahőmérsékletű helyre.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, ha idő közben fogyna, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Öt nap után naponta kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
- Fogyasztás előtt távolítsuk el az ánizs- és szegfűszeg szemeket, majd turmixoljuk össze a céklát és az almát.
Nagyon
finom, fűszeres püré a végeredmény! Hidegtálhoz, sültekhez,
de önmagában is fenséges!
Megjegyzés: előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis tiszta, érintetlen marad. Ha bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Savanyított zöldségmix
Hozzávalók:
- Fél fej fehér káposzta , Fél fej vörös káposzta
- 1-2 szál sárgarépa , Néhány rózsa karfiol
- Néhány gerezd fokhagyma, Só
Elkészítés:
- Eltávolítjuk a káposzták külső leveleit, majd a torzsájuk kivételével legyaluljuk, vagy aprítógép segítségével vékonyra szeleteljük őket.
- A sárgarépát megpucoljuk, és lereszeljük
- Egybeüntjük a legyalult káposztákat és a sárgarépát, és besózzuk a masszát.
- Jól átmasszírozzuk az egészet, és legalább fél órát állni hagyjuk, míg a káposzták levet nem eresztenek.
- A karfiolt szedjük kisebb rózsákra, és pucoljunk meg néhány gerezd fokhagymát (ízlésünktől függ mennyit).
- Tegyük le az üvegbe a hozzávalókat.
- Nyomkodjuk le pl. nyújtófa végével, vagy bármilyen más, alkalmas eszközzel. Mire végzünk, rendszerint a saját leve is szépen ellepi. Ha mégsem, pótoljuk a levet a megmaradt folyadékból, melyet korábban a masszírozásból és az állásból nyertünk.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy a nyersanyag a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája)
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét. mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szobahőmérsékletű helyre.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, ha idő közben fogyna, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Egy hét után naponta kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
Nemcsak
kóstolóba, de köretnek is tökéletes!
Megjegyzés: előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis tiszta, érintetlen marad. Ha bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Forrás: http://dejavuvilag.blogspot.hu/2013/12/befozes-tartositas-egeszseges.html
Savanyított retek
Hozzávalók:
- Hónapos retek , Só , Víz
- Fűszerek (opcionális): édeskömény, chili pehely, friss zöldfűszerek, fokhagyma gerezdek
Elkészítés:
- A retket megmossuk és felszeleteljük.
- Elkészítjük a sós oldatot: 1 liter vízhez 1 evőkanálnyi sót keverünk el úgy, hogy kissé felmelegítjük a vizet, majd lehűtjük. Vigyázat! Ha túl melegen (forrón) használjuk fel, megölhetjük a fermentáláshoz szükséges baktériumokat!
- Jó szorosan nyomkodjuk le az üvegbe a retekszeleteket (ennél a lépésnél lehet választott fűszert beletenni).
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy a retekszeletek a folyadék felszíne alatt maradjanak (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája).
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét, mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szobahőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, vagy sós oldattal, ha idő közben fogyna.
- 3 nap után naponta kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
A
retekszeletek az erjedés során kissé megpuhulnak, azonban
semleges ízüket megőrzik, ezért jót tesz nekik a fűszerezés.
Mi a szimplán sós változatát fasírthoz fogyasztjuk.
Megjegyzés:
előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó
ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk
kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet
ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis
tiszta, érintetlen marad. Ha
bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem
sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az
ételt.
Forrás: Jill Ciciarelli: Fermented: A Four Season Approach to Paleo Probiotic Foods
Forrás: Jill Ciciarelli: Fermented: A Four Season Approach to Paleo Probiotic Foods
Savanyított vörös káposzta
Hozzávalók:
- 1 kisebb fej vörös káposzta, 1 alma (lehet több is, aki úgy szereti) , Só
- Fűszerek (opcionális): őrölt fahéj, szegfűszeg, kömény
Elkészítés:
- Eltávolítjuk a káposzta külső leveleit és a torzsáját, majd legyaluljuk, vagy aprítógép segítségével vékonyra szeleteljük.
- Besózzuk (és fűszerezzük).
- Jól átmasszírozzuk, és legalább fél órát állni hagyjuk, míg a káposzta levet nem ereszt.
- Az almát megmossuk, meghámozzuk, és kockákra vágjuk.
- Tegyük le az üvegbe a hozzávalókat: egy réteg káposzta, egy réteg alma, és így tovább.
- Nyomkodjuk le pl. nyújtófa végével, vagy bármilyen más, alkalmas eszközzel. Mire végzünk, rendszerint a saját leve is szépen ellepi. Ha mégsem, pótoljuk a levet a megmaradt folyadékból, melyet korábban a masszírozásból és az állásból nyertünk.
- Tegyünk egy nehezéket a tetejére, hogy a nyersanyag a folyadék felszíne alatt maradjon (ez lehet egy kő, faág, vagy egy vastagabb gyökeres zöldség darabkája)
- Nem szükséges teljesen rázárni a tetejét. mert akkor nem tudnak távozni a folyamat során keletkező gázok.
- Helyezzük az üveget sötét, szobahőmérsékletű helyre, és tegyünk alá tálcát, mert kifolyhat.
- Pótoljuk a folyadékot szűrt vízzel, ha idő közben fogyna.
- 5 nap után naponta kóstolgassuk, és mikor már ízlésünknek megfelelő, tegyük hűtőbe, így lelassítjuk az erjedést.
Nemcsak
kóstolóba, de köretnek is tökéletes!
Megjegyzés:
előfordulhat, hogy a folyadék teteje és az esetlegesen kilógó
ételdarabok egy idő után penészedni kezdenek, ilyenkor ne essünk
kétségbe! Távolítsuk el a megromlott részt, de az egészet
ezért nem kell kidobni, a folyadék alatt lévő zöldség ugyanis
tiszta, érintetlen marad. Ha
bármikor romlott, rossz szagot észlelünk az üvegből, akkor nem
sikerült a fermentálás, sajnos ki kell dobnunk az ételt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése