Magyarország
fegyveres megszállásának stratégiája.
1.)
rész:
"A
kínhalál mindezeknek (kommunisták, poszt-kommunisták, liberálisok
és cionisták) kegyelem, akik ilyen sorsra juttatták a magyar
népet! Büntesse a magyarok Istene mindegyiket, a magyarság elleni
bűneiért, tetteiért. Örök szenvedésre ítéltessen mindegyik,
nép, haza és nemzetáruló rabló, kollaboráns gazember!
Átok, örök átok kísérje mindörökké, minden
hozzátartozóját, teljes vagyonvesztés terhe mellett ! "
1.
A "humanitárius intervenció",mint fogalom.
Mindenekelőtt
lássuk, mit takar a humanitárius intervenció fogalma, mik a céljai
és mi szolgáltathat alapot annak végrehajtására. Az Intervenció
latin szó,melynek jelentése :Interventálás,beavatkozás,
közbelépés; közbenjárás, közvetítés. Erőszakos, főleg
fegyveres beavatkozás más állam belügyeibe. A
"humanitárius intervenció" kifejezést két értelemben
szokás használni. Egyik értelme szerint humanitárius
intervenciónak az tekinthető, ha egy állam valamely idegen állam
területén tartózkodó saját polgárainak védelmében lép fel
humanitárius okokból, míg a másik ,hogy ha egy országon belüli
konfliktus,vagy természeti katasztrófa következtében kialakult
káosz.továbbterjedhet más államokra és így veszélyt jelent a
"nemzetközi békére és biztonságra".
A
nemzetközi jog ma még nem ismeri a „humanitárius intervenció"
fogalmát, azt, amely a XIX. században bukkant fel először. Annak
idején erre hivatkozva indítottak az európai nagyhatalmak
fegyveres akciókat egy-egy országban. Mivel akkoriban még
semmilyen norma sem tiltotta a háború indítást, e fogalomnak
jogilag nem volt igazán jelentősége. Egy állam ugyanis akkor is
jogszerűen indíthatott fegyveres támadást egy másikkal szemben,
ha egyáltalán semmire sem hivatkozott. A világ csak a XX. század
közepén, az ENSZ megalapításakor jutott el a háború és
bármilyen más fegyveres erőszak tilalmának a kimondásáig. Ilyen
körülmények között hosszú ideig fel sem merülhetett az, hogy
bárki „humanitárius intervenciót" indítson. A helyzet a
hidegháborút követő években is csak részben változott meg. A
Nyugat a kilencvenes évek elején ismerte fel azt, hogy nem maradhat
tétlen egy-egy humanitárius katasztrófával fenyegető válságban.
A
BT tagjai az amerikai--orosz „mézeshetek" időszakában
késztetést éreztek arra, hogy olyan humanitárius válságokba
avatkozzanak be, amelyek kizárólag valamely államon belül
keletkeztek. Ekkor a testület több határozatában is kijelentette,
hogy az érintett államban kialakult helyzet „veszélyt jelent a
nemzetközi békére és biztonságra". Más szóval azt
állította, hogy a válság, a humanitárius katasztrófa -- egyebek
között a rendszerint meginduló menekültáradat miatt --
átterjedhet a szomszédos államokra is. Ilyenkor aztán a BT
felhatalmazást
adott fegyveres beavatkozásra.
Ilyen
tartalmú határozat született például a szomáliai válság
kezdetén. Ruandában ugyanakkor a BT reménytelennek látta azt,
hogy megállítható lenne a nép irtás, így -- bár szintén
megállapította, hogy az ottani „humanitárius válság" a
nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti -- voltaképpen csak
mentő akciók lebonyolítására adott felhatalmazást. (A másik jó
példa a 2010-e Haiti katasztrófa,ami valójában egy USA által
végrehajtott HAARP támadás volt,természeti katasztrófának
beállítva,ami jogalapot szolgáltatott az amerikai hadsereg
bevonultatására,újjáépítő-békefentartó misszióra
hivatkozva.Azomban az amerikai hadsereg semmilyen humanitárius
feladatot nem végzett a szigeten,viszont szétosztott több ezer
tonna,mérgezett élelmiszert,mint humanitárius segélyt.Ennek
hatására ezrekkel nőtt a megbetegedések,és a halálos áldozatok
száma. Az USA azóta is egy támaszpontot és jelentős fegyveres
erőt állomásoztat a Kubához nagyon közel eső szigeten,de
maradjunk a egyenlőre a nyilvánvalóbb fegyveres
konfliktusoknál.)Ami a dél szláv országok egymás ellen vívott
háborúit illeti, azokat a BT nemzetközi fegyveres konfliktusoknak
minősítette. Ezekkel kapcsolatban ugyanis az ENSZ-alapokmányban
foglalt általános rendelkezések alapján dönthetett külső
beavatkozásokról.A kilencvenes években tehát olyan gyakorlat
alakult ki, hogy a BT -- anélkül, hogy a „humanitárius
intervenció" fogalmára utalt volna -- jogi lehetőséget
teremtett ilyen jellegű nemzetközi fegyveres fellépésekre.
Ezekről egyébként továbbra is csak a BT dönthetett, egyes
államok vagy nemzetközi szervezetek saját magukat semmire sem
jogosíthatták fel.Ez az állapot egészen a koszovói konfliktus
kiéleződéséig tartott.
A
nyugati hatalmak akkor készek lettek volna a koszovói albánok
melletti fegyveres fellépésre, erről azonban a BT-ben az oroszok
és a kínaiak kilátásba helyezett vétója miatt nem születhetett
határozat. Ekkor a NATO úgy tett, mintha joga lett volna a
„humanitárius intervencióra", és homályos megfogalmazással
erre hivatkozva indított légitámadásokat Szerbia ellen.Ráadásul
az általánosan elterjedt vélekedés szerint a "demokratikus
államok" mindenütt fellépnek,felléphetnek azokkal a
kormányokkal vagy fegyveres csoportokkal szemben, amelyek halomra
gyilkolják saját lakosaikat, vagy súlyosan sértik azok alapvető
emberi jogait. A közvélemény a hidegháború óta eltelt két
évtizedben minden, komoly emberi áldozatokkal járó zavargás
esetében -- amúgy teljesen érthetően -- külső beavatkozásért
kiáltott. Más
szóval„humanitárius intervencióért" amit az emberi életek
védelmére indítanak.
Az
USA-NATO iraki,afganisztáni háborúja nem a fehér emberé.
Nem is az
olaj társaságoké. Nem, ezek cionista háborúk!
Erről
jut eszembe Oliver Stone nagyszerű alkotását, a „Július 4-én
született" c. film. A filmben egy Ron Kovic (akit a mindig
jóképű Tom Cruise játszott) belép a hadseregbe. Vietnamba akar
menni, hogy harcoljon a kommunisták ellen. „Inkább a halál, mint
a vörösök" hangzik a jelszava. Úgy indul Vietnamba, mint egy
jól kiképzett, fiatal és bátor amerikai, aki kiáll a
demokráciáért és őszintén kész arra, hogy meghalljon a
kommunista fenyegetés leveréséért, bárhol jelenjen is az meg.
Amikor Vietnamból hazatér, deréktól lefelé meg van bénulva. De
a polgár társai nem fogadják őt hősként. Ehelyett vele egykorú
tüntetőkkel találkozik, akik tűzre vetik az amerikai zászlót. Ő
nem érti, hogy miért. Kifejezésre juttatva a tüntetők iránti
gyűlöletét a Bronxi Veterán Kórházban, hamarosan felfogja, hogy
a fekete ápolók egészen más a véleménnyel vannak a háborúról.
Ahogy egy férfi ápoló elmagyarázza neki: „Vietnam a fehér
ember háborúja, a gazdag ember háborúja". Később, mint sok
más Vietnamot járt amerikai, Kovic is eljut a felismerésre, hogy a
háború egyáltalán nem a demokráciáért folyt. A hozzá hasonló
fiatal amerikaiakat azért küldték oda, hogy egy saját
szabadságáért küzdő népet elnyomjanak. Néhány évtized múltán
a világ legnagyobb hadigépezete újra mozgásba lendült nép
irtási ügyben, ezúttal Irakban. A tömeg mészárlást fiatal fiúk
hajtják végre, akik nem igazán biztosak abban, hogy miért vannak
ott, de azt a Fehér Ház egy könyörtelen és nagyhatalmú elit
nevében elrendelte. Nem volt meglepetés, hogy Iraknak semmiféle
tömeg pusztító fegyvere nem volt. Végül is az USA nem olyan
ostoba, hogy megtámadjon egy olyan országot, amelynek van. Az
veszélyes lehetne. De annak ellenére, hogy mi biztosan tudjuk, hogy
ez a háború egyáltalán nem volt „megelőző" és nem Irak
felszabadításáért folyt, a „háború az olajért" elmélet
is -- amelyet a háború ellenes mozgalmak nagy többsége elfogadott
-- napról napra veszíti a talajt a lába alól. Legalább föl kéne
tennünk a kérdés, hogy tényleg az olaj volt-e a fő oka a
háborúnak. Az olaj kívánatos, de az amerikaiak nem drága, hanem
olcsó olajat akarnak. Irak megszállása az amerikai adó fizetőknek
havi több mint 5,8 milliárd dollárjába kerül.Emiatt olcsóbb
lett volna a térségben támogatni a diktátorokat, mint megbuktatni
őket -- mégpedig olyan eredménnyel, hogy majdhogynem egyáltalán
nincs olaj. De ez nem a fehér ember háborúja. De nem is az olaj
társaságok háborúja. Nem, ez is egy cionista háború a sok
közül.srael Shamir izraeli író az „A Cionista Megszálló
Kormánynak Árnyéka" c. kitűnő dolgozatában arról ír, ami
valószínűleg Irak megtámadásának a valódi oka volt:„Mint a
megszálló kormányzat fejének, Jay Garnernek az a feladata, hogy
létrehozzon egy új, izraelbarát Irakot. A Jerusalem Post, egy
keményvonalas cionista napilap, amelyet Conrad Black, Pinochet és
Sharon barátja ad ki, beszélgetést folytatott a hazaárulók
egyikével, Ahmed Cselebi jobbkezével, Musawival.
Musawi
lelkesülten beszél az Izraelhez fűződő legszorosabb kötelékekkel
kapcsolatos reményéről. Az új Irakban nem lesz hely a palesztinok
számára, mert a nagy palesztin közösséget az INC vezetői (és
feltehetőleg az ő cionista tanácsosaik) egy visszataszító ötödik
had oszlopnak tekintik. Ehelyett egy „béke ív" fog húzódni
Törökországból Irakon és Jordánián keresztül Izraelig egy új
támpontot képezve a Közel-Keleten.A megszállási rezsimet az USA
hadserege a cionisták érdekében hozta létre, ezért, ha valami,
ez joggal nevezhető CMK-nak, Cionista Megszálló Kormánynak."
(Az eredetiben ZOG, Zionist Occupation Government) Az iraki és
afganisztáni háborúk -- csakúgy, mint az Irán elleni amerikai
fenyegetés ,valamint legújabban a térségbeli arab országokban
mesterségesen gerjesztett forradalmak és polgár
háborúk(Líbia,Egyiptom,Tunézia,stb) mind izraeli érdekekre
vezethetők vissza. Izrael és nagyhatalmú lobbija már régóta
azon van, hogy az USA tegyen valamit az Izraelre valamilyen formában
fenyegetést jelentő arab országok kormányaival. A térség
de-stabilizálása sokkal előnyösebb Izraelnek, mint az USA-nak.
Azthiszem
jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy akkor mégis „mi lehet a
be nem vallott, igazi oka és mozgató rúgója az USA háborúkhoz
vezető politikájának?! Az elemzések után azt a következtetést
lehet levonni,hogy egy nagyhatalom (a valóságban szuperhatalom)
harcol egy kis megbízó állam,Izrael csatlósaként.
A
zsidók az amerikai népességben nem tesznek ki többet 2-2,5%-nál,
ami olyan tény, amit -- úgy látszik -- a legtöbb Amerikainak
nehéz elhinni.
Egy
2002. októberében közé tett felmérés szerint az átlagos, nem
zsidó amerikaiak azt hitték, hogy a lakosság legalább 18%-a
zsidó. Minden negyedik megkérdezett amerikai azt válaszolta, hogy
az amerikaiak 10-19%-a zsidó, ugyanakkor minden ötödik úgy
becsülte, hogy a zsidók 20-29%-ot tesznek ki. Valami 12% gondolta
azt, hogy a számuk 30-49% között van! De miért is tudná másképp
a nem zsidó amerikai? A becsléseik azon alapulnak, amit látnak.
Kapcsoljuk be a TV-t, menjünk moziba, vegyünk fel egy újságot,
kísérjünk figyelemmel egy választást, a zsidók aránya minden
esetben sokkal nagyobb, mint 2,5%. (...) A zsidók 12%-a gondolja,
hogy ők az amerikaiak 2%-át teszik ki, 13% szerint 3%-ot, 11% nem
tudja, ami szintén „megfelelő" válasz. Az amerikai zsidók
7%-a azonban azt hiszi, hogy ők az amerikaiak 1%-át alkotják. A
zsidók 5%-a azt gondolja, hogy 4%-nyian vannak. 18% hitte, hogy
6-10% a számuk. 6% szerint a zsidók 11-15%-on vannak, és az
amerikai zsidók 18%-a úgy becsülte magukat, hogy 15% fölött
vannak. Ez óriási, 600% fölötti hiba határ!!!Az azonban, hogy az
ember zsidó, még nem teszi cionistává (noha, sajnos, majdnem
minden szervezett zsidó cionista). Tény, hogy a (nem szervezett)
amerikai zsidók többsége ellenezte az iraki háborút is,de a
nagyhatalmú zsidó lobby azonban támogatta. Az ő erőteljes háború
iránti támogatásuk határozottan olyan komoly tényező, amelyet
nem szabad figyelmen kívül hagyni.A cionista zsidók a két nagy
amerikai pártnak adott anyagi hozzájárulás nagy részét ma is
állják. Ahogy az Aftonbladet c. svéd napilap rámutatott:
„A zsidók óriási összegeket nyomnak az amerikai politikába, 30-szor annyit, mint az arab amerikaiak. Nekik van hatalmuk. A „pénz beszél" jelmondat által uralkodnak."
Tény, hogy az amerikai milliárdosoknak majdnem a fele zsidó. (Ez a jelenség azonban nem korlátozódik az Egyesült Államokra. A hét orosz oligarchából hat zsidó.Magyarországon a helyzet még sokkal drámaibb,ebben a tekintetben!) Az amerikai másképp gondolkodó és szerző, Gore Vidal az Israel Shahak professzor „Zsidó történelem, zsidó vallás" c. nagyszerű könyvéhez írott előszavában felfed egy történetet, amely meghatározóan befolyásolta a Közel-Kelet történetét az utóbbi hatvan év során.
„Valamikor a kései ötvenes években a világklasszis pletyka fészek és alkalmi történész, John F. Kennedy elmesélte nekem, hogy Harry S. Trumant mindenki magára hagyta, amikor rájött, hogy indul az elnökségért. Akkor egy amerikai cionista hozott neki egy bőröndben 2 millió dollár készpénzt a vonatra, amelyen a kampány körútját járta. „Ezért hajszolták át nálunk olyan sietve Izrael elismerését." Mivel sem Jack, sem én nem voltunk antiszemiták (nem úgy, mint az ő apja és az én nagyapám), mi ezt csak egy újabb, Trumanról és az amerikai politika derűs korruptságáról szóló mókás történetnek tartottuk. (...)
Nem akarom felsorolni annak a boldogtalan térségnek a háborúit és riadalmait. De azt kimondom, hogy Izrael elsietett kitalálása megmérgezte az USA-nak, Izrael kétséges párt fogójának a politikai és szellemi életét. Ez lehetséges, mert Amerika történetében egyetlen más kisebbség sem rabolt el annyi pénzt az amerikai adófizetőktől a célból, hogy egy „haza földbe" fektesse be. Ez olyan, mintha az amerikai adó fizető kötelezve volna arra, hogy támogassa a pápát a pápai állam visszafoglalásában, csak azért, mert a népünk egyharmada római katolikus. Ha ezt bárki megkísérelné, hatalmas volna a fölzúdulás és a kongresszus nemet mondana. De egy kevesebb, mint 2%-os vallási kisebbség rávette, vagy megfélemlítette a képviselőket (a szükséges kétharmadot, hogy hatástalanítsanak egy valószínűtlen elnöki vétót), miközben élvezik a média támogatását.
„A zsidók óriási összegeket nyomnak az amerikai politikába, 30-szor annyit, mint az arab amerikaiak. Nekik van hatalmuk. A „pénz beszél" jelmondat által uralkodnak."
Tény, hogy az amerikai milliárdosoknak majdnem a fele zsidó. (Ez a jelenség azonban nem korlátozódik az Egyesült Államokra. A hét orosz oligarchából hat zsidó.Magyarországon a helyzet még sokkal drámaibb,ebben a tekintetben!) Az amerikai másképp gondolkodó és szerző, Gore Vidal az Israel Shahak professzor „Zsidó történelem, zsidó vallás" c. nagyszerű könyvéhez írott előszavában felfed egy történetet, amely meghatározóan befolyásolta a Közel-Kelet történetét az utóbbi hatvan év során.
„Valamikor a kései ötvenes években a világklasszis pletyka fészek és alkalmi történész, John F. Kennedy elmesélte nekem, hogy Harry S. Trumant mindenki magára hagyta, amikor rájött, hogy indul az elnökségért. Akkor egy amerikai cionista hozott neki egy bőröndben 2 millió dollár készpénzt a vonatra, amelyen a kampány körútját járta. „Ezért hajszolták át nálunk olyan sietve Izrael elismerését." Mivel sem Jack, sem én nem voltunk antiszemiták (nem úgy, mint az ő apja és az én nagyapám), mi ezt csak egy újabb, Trumanról és az amerikai politika derűs korruptságáról szóló mókás történetnek tartottuk. (...)
Nem akarom felsorolni annak a boldogtalan térségnek a háborúit és riadalmait. De azt kimondom, hogy Izrael elsietett kitalálása megmérgezte az USA-nak, Izrael kétséges párt fogójának a politikai és szellemi életét. Ez lehetséges, mert Amerika történetében egyetlen más kisebbség sem rabolt el annyi pénzt az amerikai adófizetőktől a célból, hogy egy „haza földbe" fektesse be. Ez olyan, mintha az amerikai adó fizető kötelezve volna arra, hogy támogassa a pápát a pápai állam visszafoglalásában, csak azért, mert a népünk egyharmada római katolikus. Ha ezt bárki megkísérelné, hatalmas volna a fölzúdulás és a kongresszus nemet mondana. De egy kevesebb, mint 2%-os vallási kisebbség rávette, vagy megfélemlítette a képviselőket (a szükséges kétharmadot, hogy hatástalanítsanak egy valószínűtlen elnöki vétót), miközben élvezik a média támogatását.
Maga Shahak lefordított egy cikket, amely héberül jelent meg a Kivunimban, a Cionista Világ szervezet lapjában 1982. februárjában, és mint „Kivunim terv" vált közismertté. A cikknek, amelyet egy Oded Yinin írt, a címe „Izraeli stratégia a kilencszáznyolcvanas évekre" és a Közel-Keletre vonatkozó elképzelése „az egész területnek kis államokra való földarabolására és valamennyi létező arab államnak a felbontására volt alapozva", ahogy Shahak összefoglalta. Noha ő határtalanul derűlátónak, ténylegesen üres képzelődésnek tekintette, azért hozzátette:
„Az a gondolat, hogy Izraelnek valamennyi arab államot szét kell darabolni kis egységekre, újra és újra megjelenik az izraeli stratégiai gondolkodásban. Példa kedvéért Ze'ev Schiff, a Ha'aretz katonai levelezője (és valószínűleg e téren a legtájékozottabb Izraelben) ír a „legjobbról", ami az Izraeli érdekek szerint történhet Irakban: „Irak felbontása egy siita államra, egy szunita államra és a kurd rész elkülönítése" (Ha'aretz 82.06.02.). A valóságban a tervnek ez az összetevője nagyon régi"
És lám, mi történik: 2003. novemberében a New York Times-ban megjelent egy cikk, amelyet a Council of Foreign Relations (Külkapcsolatok Tanácsa, egy rendkívül befolyásos magán szervezet) korábbi elnöke és a Times korábbi szerkesztője Leslie H. Gelb írt a következő fejcímmel: A három államos megoldás. Az ismertetett ötlet az volt, hogy az USA-nak fontolóra kéne vennie, hogy Irakot három különálló államra osszák, „északon a kurdokkal, a szunnitákkal középen és a síitákkal délen". Gelb azt írja, hogy „ezt a három államos megoldást Washingtonban évtizedekig elképzelhetetlennek tartották. ... De az idők megváltoztak." Ekképp a cionisták által kiagyalt terv minden, csak nem halott. Miközben az egész világ elítéli Izrael embertelen viselkedését a palesztin néppel szemben, a cionisták azt mutatják be, hogy Washington a kezükben van. Nem csak az elnök választási kampányok jelentős részét fizetik, hanem a kezükben van az egyenirányított média. „A média pedig a modern államok ideg rendszere" Egy nagyon összetett társadalomban a mai gyakorlati demokrácia egy kifinomult számítógéphez hasonlítható. A gépezete egy feltétellel tud sikerrel működni: ha az információ szabadon áramlik a rendszeren keresztül. Ha minden bemenő adatot ösztönösen ellenőriznek és szűrnek azon egyetlen ismérv alapján, hogy jó-e az a zsidóknak, nem csoda, ha a gép olyan szörny szülött kimenetet hoz létre, mint a „bosszú Babilonon Jeruzsálem Kr.e. 586-os lerombolásáért". És valóban, a rég elmúlt 1948-as évben Izrael első uralkodója, David Ben Gurion azt mondta:
„Történelmi bosszút állunk Asszírián, Arámián és Egyiptomon".
Most úgy van, hogy ez megtörténik, mivel COG célba vette Irakot, Szíriát és Egyiptomot. Három évtizeddel Ben Gurion halála után a Guardian arról számol be, hogy „az USA vezette had erő katonái kiterjedt pusztítást és szennyezést okoztak Babilon ősi városának a maradványaiban".Eltartott ugyan egy ideig, de a jóslat igaznak bizonyult.
De
a néhai Ben
Gurion nem csak a bosszú állásról álmodozott. Neki Nagy Izrael
megteremtéséről is voltak álmai. A Szuez háború harmadik napján
a Knesszetben mondott beszédében elismerte, hogy a háború igazi
célja
„Dávid és Salamon királyságának a helyreállítása" egészen a bibliai határokig. Követőjének, Ariel Sharonak ugyanaz az álma és készen áll azt beteljesíteni, ha arra alkalom adódik. Ha az idő alkalmas, a térségben megmaradt palesztinok tömeg mészárlása és kiűzése kétségtelenül megtörténik. Jeff Blankfort úgy utal Washingtonra, mint „a cionisták legfontosabb megszállt területére" Igaza van. A cionista zsidók erősebbek, mint valaha. A cionista keresztények erőteljes támogatásával az izraeli érdekek biztonságban vannak. A cionista marok szorítását az amerikai közel-keleti politikában lehetetlen tagadni. Az nem áll Amerika érdekében, hogy mindig azt tegye, ami Izraelnek a legjobb.Az USA-ban nem az amerikaiak vannak hatalmon, hanem egy elit és lobbik, amelyek az engedelmességig pénzelik (és fenyegetik) a politikusokat. Természetes, hogy háborúkat viselni olyan országokban, amelyeket a legtöbb amerikai megkeresni sem tud a térképen, nem áll a nép érdekében. A mohó tőkések mellett van egy nagy tényező, amelyet figyelembe kell venni, amikor a háború indítékait keressük.Nagyon-nagyon sokan alábecsülik annak a szerepnek a fontosságát, amelyet a cionizmus játszik Amerika külügyeiben (és kisebb mértékben a belügyeiben is). Az USA egy „lobbykrácia" -- egy állam, amelyben nagyhatalmú lobbik uralkodnak. A politikusok az ő pénzbeli támogatásuktól függenek, hogy egyáltalán valami esélyük legyen a választási versenyben. Ez a helyzet a jelenlegi washingtoni hatalom esetében is.
„Dávid és Salamon királyságának a helyreállítása" egészen a bibliai határokig. Követőjének, Ariel Sharonak ugyanaz az álma és készen áll azt beteljesíteni, ha arra alkalom adódik. Ha az idő alkalmas, a térségben megmaradt palesztinok tömeg mészárlása és kiűzése kétségtelenül megtörténik. Jeff Blankfort úgy utal Washingtonra, mint „a cionisták legfontosabb megszállt területére" Igaza van. A cionista zsidók erősebbek, mint valaha. A cionista keresztények erőteljes támogatásával az izraeli érdekek biztonságban vannak. A cionista marok szorítását az amerikai közel-keleti politikában lehetetlen tagadni. Az nem áll Amerika érdekében, hogy mindig azt tegye, ami Izraelnek a legjobb.Az USA-ban nem az amerikaiak vannak hatalmon, hanem egy elit és lobbik, amelyek az engedelmességig pénzelik (és fenyegetik) a politikusokat. Természetes, hogy háborúkat viselni olyan országokban, amelyeket a legtöbb amerikai megkeresni sem tud a térképen, nem áll a nép érdekében. A mohó tőkések mellett van egy nagy tényező, amelyet figyelembe kell venni, amikor a háború indítékait keressük.Nagyon-nagyon sokan alábecsülik annak a szerepnek a fontosságát, amelyet a cionizmus játszik Amerika külügyeiben (és kisebb mértékben a belügyeiben is). Az USA egy „lobbykrácia" -- egy állam, amelyben nagyhatalmú lobbik uralkodnak. A politikusok az ő pénzbeli támogatásuktól függenek, hogy egyáltalán valami esélyük legyen a választási versenyben. Ez a helyzet a jelenlegi washingtoni hatalom esetében is.
A
befolyásos Bush családnak és háborús bűnös munka társainak a
Fehér Házban részvényeik vannak a hadi iparban, és az pénzeli
őket. Nekik személyesen jövedelmez a háború.
Azonban a közel-keleti amerikai külpolitikát és az USA Izraelnek nyújtott fenntartás nélküli támogatását nem lehet egyszerűen ezzel a ténnyel megmagyarázni. Az iraki olajszállítósok feletti rendelkezés egymagában nem elegendő ok 150 000 amerikai katona Irakba küldésére olyan drágán. Fontos felismerni, hogy olyan lelkes cionisták vannak vezető beosztásokban, akik bármi szükségeset készek megtenni, ha az Izrael érdekében áll. A neokonzervatívokról beszélek, akikre röviden, mint neokonokra szoktak utalni. Ténylegesen Izrael volt a fontos ügy, ami miatt a neokonok elhagyták a Demokrata Pártot, ahol valaha megtalálhatók voltak. Még 1993-ban írta Benyamin Ginsburg, a politika tudományok tanára:
„Az egyik legnagyobb tényező, amely feltartóztathatatlanul a jobboldalra sodorta őket, az Izraelhez való kapcsolódásuk volt, és az 1960-as években növekvő bosszúságuk a Demokrata Párttal szemben, amely egyre inkább ellenezte az Amerikai katonai készségét és belehabarodását a harmadik világ ügyeibe. A Reaganféle jobboldal keményvonalas kommunista ellenességében, az amerikai katonai erő iránti elkötelezettségében, és arra való készségében, hogy politikailag és katonailag beavatkozzék más népek ügyeibe a demokratikus értékek (és amerikai érdekek) előmozdítására, a neokonok olyan politikai irányvonalra leltek, amely garantálta Izrael biztonságát."
A neokonok elkötelezettsége Izraelnek, a zsidó lobby óriási befolyása és a Keresztény Közösségek meghódítása a cionizmus által a valódi magyarázata az USA állandósult Izrael iránti támogatásának. Egyesek számára furcsának hangzik, de ma helytelen Izraelre úgy utalni, hogy az az USA csatlós állama. Manapság pontosabb az ellenkezőjét mondani, mint akármi mást. Ezt nagyon jól állapította meg az izraeli születésű muzsikus, Gilad Atzmon, amikor megkérdezték:
„Azt gondolom, hogy kezdetben azért volt Izrael, hogy segítse a nyugati gyarmatosítást (Balfour nyilatkozat, stb.) De nem állt ott meg. Az amerikai kormányzat a késő hetvenes és a nyolcvanas években felismerte, hogy a nyugati globalizáció számára a legnagyobb veszély az arab ellenkezés és az iszlám ellenállás. Izrael azért volt ott, hogy örökösen fenntartsa a folyamatos szembenállást. Így bizonyos értelemben - Önnek igaza van, legalábbis történelmileg -, Izrael azért volt, hogy az amerikai érdekeket szolgálja, de a dolgok megváltoztak. Az elmúlt tíz évben az erő egyensúlynak az eltolódását látjuk. A cionisták, a republikánusok és a jobboldali keresztény csoportok közötti új kötelék az amerikai-izraeli viszonyban egy teljesen új szakasz vezetett be. Úgy gondolom, hogy az amerikai nép nagy jót tenne magának, ha alaposan megvizsgálná a kormányának a dolgait. Az amerikaiaknak azt kéne megkérdezniük maguktól, hogy amerikai érdekek-e azok, amiért dolgoznak, vagy inkább izraeliek. Az iraki háború jó kiindulási pont egy ilyen szellemi gyakorlat számára. "
Az iraki háború esetében a magukat a legjobb ajánlatevőnek eladó, (vagy egyet nem értés esetén szájukat tartó) pénz éhes politikusoknak és az olyan odaadó cionistáknak, mint a neokonok, az érdekei kéz a kézben járnak. Nem lesz addig béke a Közel-Keleten, amíg az amerikaiak nem szabadítják fel magukat a Washingtont szorongató cionisták és néhány ember ama meggyőződése alól, hogy mindig azt kell tenni, ami Izraelnek jó, ahelyett, ami Amerikának jó. A konzervatív Pat Buchanan nagyon jól foglalta össze, hogy miről szól a neokonok ideológiája:
Azonban a közel-keleti amerikai külpolitikát és az USA Izraelnek nyújtott fenntartás nélküli támogatását nem lehet egyszerűen ezzel a ténnyel megmagyarázni. Az iraki olajszállítósok feletti rendelkezés egymagában nem elegendő ok 150 000 amerikai katona Irakba küldésére olyan drágán. Fontos felismerni, hogy olyan lelkes cionisták vannak vezető beosztásokban, akik bármi szükségeset készek megtenni, ha az Izrael érdekében áll. A neokonzervatívokról beszélek, akikre röviden, mint neokonokra szoktak utalni. Ténylegesen Izrael volt a fontos ügy, ami miatt a neokonok elhagyták a Demokrata Pártot, ahol valaha megtalálhatók voltak. Még 1993-ban írta Benyamin Ginsburg, a politika tudományok tanára:
„Az egyik legnagyobb tényező, amely feltartóztathatatlanul a jobboldalra sodorta őket, az Izraelhez való kapcsolódásuk volt, és az 1960-as években növekvő bosszúságuk a Demokrata Párttal szemben, amely egyre inkább ellenezte az Amerikai katonai készségét és belehabarodását a harmadik világ ügyeibe. A Reaganféle jobboldal keményvonalas kommunista ellenességében, az amerikai katonai erő iránti elkötelezettségében, és arra való készségében, hogy politikailag és katonailag beavatkozzék más népek ügyeibe a demokratikus értékek (és amerikai érdekek) előmozdítására, a neokonok olyan politikai irányvonalra leltek, amely garantálta Izrael biztonságát."
A neokonok elkötelezettsége Izraelnek, a zsidó lobby óriási befolyása és a Keresztény Közösségek meghódítása a cionizmus által a valódi magyarázata az USA állandósult Izrael iránti támogatásának. Egyesek számára furcsának hangzik, de ma helytelen Izraelre úgy utalni, hogy az az USA csatlós állama. Manapság pontosabb az ellenkezőjét mondani, mint akármi mást. Ezt nagyon jól állapította meg az izraeli születésű muzsikus, Gilad Atzmon, amikor megkérdezték:
„Azt gondolom, hogy kezdetben azért volt Izrael, hogy segítse a nyugati gyarmatosítást (Balfour nyilatkozat, stb.) De nem állt ott meg. Az amerikai kormányzat a késő hetvenes és a nyolcvanas években felismerte, hogy a nyugati globalizáció számára a legnagyobb veszély az arab ellenkezés és az iszlám ellenállás. Izrael azért volt ott, hogy örökösen fenntartsa a folyamatos szembenállást. Így bizonyos értelemben - Önnek igaza van, legalábbis történelmileg -, Izrael azért volt, hogy az amerikai érdekeket szolgálja, de a dolgok megváltoztak. Az elmúlt tíz évben az erő egyensúlynak az eltolódását látjuk. A cionisták, a republikánusok és a jobboldali keresztény csoportok közötti új kötelék az amerikai-izraeli viszonyban egy teljesen új szakasz vezetett be. Úgy gondolom, hogy az amerikai nép nagy jót tenne magának, ha alaposan megvizsgálná a kormányának a dolgait. Az amerikaiaknak azt kéne megkérdezniük maguktól, hogy amerikai érdekek-e azok, amiért dolgoznak, vagy inkább izraeliek. Az iraki háború jó kiindulási pont egy ilyen szellemi gyakorlat számára. "
Az iraki háború esetében a magukat a legjobb ajánlatevőnek eladó, (vagy egyet nem értés esetén szájukat tartó) pénz éhes politikusoknak és az olyan odaadó cionistáknak, mint a neokonok, az érdekei kéz a kézben járnak. Nem lesz addig béke a Közel-Keleten, amíg az amerikaiak nem szabadítják fel magukat a Washingtont szorongató cionisták és néhány ember ama meggyőződése alól, hogy mindig azt kell tenni, ami Izraelnek jó, ahelyett, ami Amerikának jó. A konzervatív Pat Buchanan nagyon jól foglalta össze, hogy miről szól a neokonok ideológiája:
"Ami
után ezek a neokonok futnak, az az amerikai vér besorozása, hogy a
világot Izrael számára biztonságossá tegyék."
3.Magyarország a cionisták kezében.
Palesztína és Magyarország elfoglalásának azonos szisztémája
Ezen
gondolatok alapján azt hiszem nyugodtan ráilleszthetjük az
amerikai politikai,társadalmi klisét a Magyarországi viszonyokra
is,azonban hazánk estében a földrajzi,geopolitikai viszonyok miatt
sokkal alattomosabb és kifinomultabb cionista stratégiával állunk
szemben.Kezdjük ott,hogy minek kell a cionistáknak Magyarország?
Az 1800-as évek második felében Angliában hatalmas karriert
befutott zsidó üzletember a világban szétszórtan élő zsidókat
az 'ígéret földjének' elfoglalására ösztönözte. Az Izraelita
Világ szövetség felhívása a következőkről szólt:
"Az egész föld kerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot birtokba vehessétek, hogy minden keresztényt elűzzetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elég anyagi eszközötök, párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra szövetségünk máris gyűjtéseket rendez és az adományok bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és a magyarországi területeket kiragadjátok a keresztényektől, s azok kizárólag zsidó kézbe kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek."
"Az egész föld kerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot birtokba vehessétek, hogy minden keresztényt elűzzetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elég anyagi eszközötök, párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra szövetségünk máris gyűjtéseket rendez és az adományok bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és a magyarországi területeket kiragadjátok a keresztényektől, s azok kizárólag zsidó kézbe kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek."
Ahhoz,hogy a Magyarországi történéseket átlássuk ejtsünk pár szót a mesterségesen és erőszakosan létrehozott cionista terror államról Izraelről. Izrael a Közel-Keleten található, mint tudjuk, szomszédaik pedig arabok. A zsidók az arab népekre akarják erőltetni felsőbbrendűségüket minden tekintetben,mind ez komoly feszültségeket szül.A helyzet konkrét oka az, hogy
Izrael
állam 1948-ban alakult meg a palesztin nép földjén, ahol addig
palesztinok éltek, zsidók csak elenyésző számban. Az állam
megalakulása azt eredményezte, hogy az addig országgal nem
rendelkező zsidók Palesztinába vándoroltak, és számuk
ugrásszerűen megnőtt.
A
miértre, és hogyanra most nem térnék ki, mert ez az írás nem
erről szól.A Lényeg az,hogy a pesztinok kitaszítottak lettek
saját otthonukban. Ugyanolyan ez, mintha pl. Magyarországra széles
nemzetközi segítséggel bantu-négerek milliói települnének be,
és kikiáltanák az Európai Bantu Köztársaságot, magasról téve
az őslakos magyarok jogaira.
Ez
az egyik oka a Közel-Keleti terrornak, háborús helyzetnek, a zsidó
és az arab világ szembenállásának,amellett ,hogy az arcátlan
zsidók a ráadásul politikai és katonai erő fölényre
törekszenek a térségben,az USA segítségével.Ez újabb
szembenállást szül a zsidósággal szemben.Ez a folyamatos hadban
állás semelyik félnek sem jó,de a palesztinok érthető okokból
sohasem fogják feladni hazájukat, a zsidók pedig rájöttek, hogy
soha nem fognak tudni végleg elbánni az összetartó,
temperamentumos palesztinokkal.Ezenkívül Izraelnek hatalmas anyagi
áldozatokba kerül (a hanyatló USA és EU gazdaságtól lopott
pénzből) a kollaboráns arab államok lepénzelése annak
érdekében,hogy ne állhasson össze a muzulmán egység a Közel
Keleten,és ne töröljék el a föld színéről a terrorista
Izraelt.Itt jön képbe Magyarország...Magyarország Közép-Európai
ország, lakóitól külsőleg a zsidók nem különböznek, emellett
a magyar nép nem olyan természetű, mint a palesztin, sokkal
higgadtabb, nyugodtabb, és ami fontos: befogadóbb. Magyarországon
a kis családok a jellemzőek (legalábbis a magyarság köreiben),
és az emberek közt nincs, vagy csak kis összetartás van.
Magyarországon él a legtöbb zsidó Közép-Európában, számukat
5-600 000-re becsülik. Túlnyomó többségük Budapesten él,és az
elmúlt harminc év folyamán olyan szintű befolyásra tettek
szert,hogy mára teljes egészében a ők alkotják a
"magyar"politikai és gazdasági "elitet",ezzel
gyakorlatilag kiszorítva a magyarságot a döntés
hozatalból,viszont a világ zsidóságának számára korlátlan
lehetőségeket biztosítva.Magyarország földrajzi helyzeténél
fogva rendkívül nagy földalatti édesvíz,ásvány,földgáz,olaj
készletekkel és nem utolsó sorban remek termőföldekkel
rendelkezik, mely -- szakértelemmel kihasználva - az ország
népességének legalább a négyszeresét is el tudná
látni.Ezenkívül hazánk több szempontból is stratégiai
területen fekszik,amely nemcsak,hogy kivalló természetes védelmet
biztosít az itt élőknek, az egyre fokozódó természeti
anomáliákkal szemben,hanem geopolitikai helyzeténél fogva is
kiemelt jelentőségű "kapu" kelet és nyugat között.
Nem
utolsó sorban a cionisták irányította NATO had erő által
katonailag is biztosítva van a hátországuk.Mindezt figyelembe véve
Magyarország igencsak ideálisnak tekinthető a zsidók számára.
Ugyanis erről van szó, Magyarországot
választották új otthonuknak, Magyarország lesz az új Izrael, ha
rajtuk múlik.. A magyarok pedig "palesztinok" a saját
hazájukban. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, álljon itt Simon
Peresz izraeli állam fő elszólása:
"manapság
gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet
birodalmakat alapítani... Felvásároljuk Manhattant,
Lengyelországot és Magyarországot."
A zsidók uralják a médiát és a politikát.Nem véletlen volt az, hogy a médiumok egyszerűen nem hozták le a hírt, miszerint izraeli állampolgárok felvásárolják Magyarországot.
A zsidóság és a cionista vezetésük tisztában van vele,hogy még egyszer nem tudják megismételni a zsidó állam alapítást,zsidó államként,mert a világ KÖZEL KELETI-ÁZSIAI-OROSZ fele már nem hagyná szó nélkül az újabb erőszakos ország rablást.Éppen ezért a cél érdekében inkább lemond hivatalosan zsidó identitásáról és a gazda testnek használt magyar identitás mögé bújva apránként foglalja el az új hazáját.
A zsidók uralják a médiát és a politikát.Nem véletlen volt az, hogy a médiumok egyszerűen nem hozták le a hírt, miszerint izraeli állampolgárok felvásárolják Magyarországot.
A zsidóság és a cionista vezetésük tisztában van vele,hogy még egyszer nem tudják megismételni a zsidó állam alapítást,zsidó államként,mert a világ KÖZEL KELETI-ÁZSIAI-OROSZ fele már nem hagyná szó nélkül az újabb erőszakos ország rablást.Éppen ezért a cél érdekében inkább lemond hivatalosan zsidó identitásáról és a gazda testnek használt magyar identitás mögé bújva apránként foglalja el az új hazáját.
A
zsidó identitás érdekes dolog, náluk nem annyira a
nacionalizmus,a nemzeti büszkeség dívik, hanem a hatalom vágy, a
pénz iránti sóvárgás, pénz éhség. Jól mutatja mindezt az,
hogy a zsidó emberek rendre magyarosítják a nevüket, ráadásul
jól csengő, nemesi nevekre (pl. Andrássy stb.). Számukra kevésbé
fontos a nemzet, az identitás (bár mint mindenhol, itt is akad
kivétel), nekik mindegy milyen nyelven beszélnek, ők egyszerűen
nem lojálisak ahhoz az országhoz ahova születtek, és ez komoly
veszélyeket rejt magában.Mert a túlélésük érdekében felveszik
az új személyiségüket és magyarrá vedlenek.Ennek lehetünk
szemtanui nap,mint
nap.
A
cionista ország vezetés,a keresztény kollaboránsaik segítségével
tömegesen ruházza fel a zsidókat állampolgári jogokkal és
helyezi őket vezető pozíciókba.A politikai pártok,kivétel
nélkül mind a zsidóság kezében vannak,gyakorlatilag az egész
közigazgatás zsidókból áll!
Különböző
pártok különböző néven nevezik magukat és a magyar érdekek
képviseletét hangsúlyozzák,de valójában azonban az izraeli
betelepülést koordinálják és ténykedéseikkel,segítik a
mihamarabbi exodust a közel keletről még ha ez merész, vakmerő
állításnak is tűnik.
Az ország kifosztása és a
zsidó hatalom átvétel gyakorlatilag 1989-óta töretlenül zajlik
Magyarországon,de
most 21 -évvel később történt meg a ráébredés,hogy a szép új
világ ígérete valójában,csak hazugság volt.
Miközben
egyre növekszik a lakosság és a gazdag elit között a szakadék,a
cionista-zsidó hatalom minden eszközzel igyekszik rászorítani a
cigányságot a magyarságra,ebben az amúgy is egyre feszültebb
légkörben és mindenáron egy etnikainak beállított ,általuk
mesterségesen szított polgár háborúval akarja leplezett céljait
elérni.
Ez az egész szisztéma a felsőbb körökből származik, a rendőrséget átszövi a politika, a rendőri vezetők "nekik dolgoznak", persze nem buzgó baloldaliságuk, vagy meggyőződéses liberalizmusuk miatt, hanem anyagi okok állnak a háttérben. Mint tudjuk, a zsidók nagy tőkével rendelkeznek, kezük bármeddig elér. Ha pedig nem is ilyen lelkületű, vagy nem megvesztegethető a rendőri vezető, akkor is vannak még módozatok viselkedésének megváltoztatására...
Visszatérve,
hogy miért jó,
a cigány---Magyar polgár háború a zsidóknak? Nagyon egyszerű:
egy polgár háború nagy elszegényedéssel jár, minden
elértéktelenedik, az emberek rákényszerülnek értékeik
eladására. Egy széthullott, polgár háború sújtotta ország a
legkönnyebb préda a gazdag zsidóknak az ország teljes
bekebelezésére, és mindemellett a háborús
helyzetben,humanitárius katasztrófára hivatkozva,mint
békefentartókt be lehet vonultatni a NATO-IDF-EGF-cionista
testőrséget és fegyveres erőket,mint
ahogy
ezt a beavatkozást készítik elő most Líbiában is a cionista
hatalmak.Ezenkívül
a világ cionista médiája azt fogja szajkózni a
közvéleménynek,hogy a rasszista-náci magyarok lemészároltak sok
szerencsétlen,szegény ártatlan cigányt,és,hogy ezt a háborút
mi provokáltuk ki az összeférhetetlenségűnkel.A világ,média
által megtévesztett közvéleménye ennek fényében jogosan fogja
elítélni a Magyar hazafiakat,akiket a cionmédia ilyen
módon,fasisztaként fog ábrázolni.
Így
a zsidóság két legyet üt egy csapásra,mert megszabadul a
tényleges magyar ellenállástól,valamint a cigány eltartottak
nagy részétől,de ami a lényeg hatalmát végérvényesen
bebetonozhatja ezen a számára oly fontos területen.Nagy
vonalakban ez az oka a várható magyar-cigány polgár háborúnak,
melyet a háttérből,a kezüket dörzsölő zsidók szítanak. Ha a
nagy áldozat szám után a háború lecsengett, a zsidók legálisan
áramlanak majd be, egy megfogyatkozott népességű, végletekig
legyengült, de csodás adottságokkal rendelkező országba.
Ők
viszont már nem fogják támogatni,eltartani a cigányságot.A
háború után megalapítják romanisztánt az autonóm Erdély,a
magyar határhoz legközelebb eső három megyéjében.Így
tetszelegve a humanitárius megmentő,és egyben egy hazátlan nép
csoportnak hazát teremtő és befogadó új magyarság szerepében.
Mindezen dolgok a közeljövőben, de nem néhány év múlva történhetnek. Okai ennek a népesség megoszlásban keresendők. Jelenleg Magyarország népességének mintegy 10%-a cigány. A fiatal korú népességet tekintve azonban sokkal rosszabb a helyzet, egyes felmérések szerint a 8 éven aluliak fele már cigány származású, országosan. A sokkal inkább cigányok lakta területeken pedig (pl. Borsod) még rosszabb a helyzet, egy felmérés szerint Miskolcon 40 újszülöttből 33 cigány.
Ennek fényében az izraeli betelepülés akkor kezdődhet el, ha ezek a gyerekek "beértek", ugyanis ekkor a felnőtt korú lakosságnak már nagyon nagy része lesz cigány.
És
bár az össznépességen belül még mindig a magyarok lesznek
többségben, azonban ez csak statisztika, a többség az öregkorú
magyarok nagy számának lesz köszönhető. Mindeközben a magyar
fiatalok a katasztrofális helyzet miatt mind nagyobb és nagyobb
számban fognak kivándorolni, ami még jobban rontani fogja az
ország és a magyarság helyzetét, még inkább elősegíti az
elcigányosodást,elzsidósodást.
Így
tehát a polgárháború, nagyfokú kivándorlás, a média általi
elbutítás, valamint az alacsony születés szám miatt igencsak
megfogyatkozott és megroppant magyarság már képtelen lesz bármit
is tenni a zsidóság teljes betelepülése ellen. Az új állam (ami
papíron persze még mindig Magyarország lenne) nemzetiségi
megoszlása a mostanihoz képest döbbenetes képet festene (bár
csak fiktív példa): 4-5 millió magyar (ráadásul elöregedett
nemzetiség), 2-3 millió cigány, és a majdani kb. 1-1,5 millió
zsidó. Persze ne képzeljük azt, hogy majd serege élén fehér
lovon bevonul az izraeli állam fő, és kitűzi a Parlament tetejére
a Dávid-csillagos izraeli lobogót, majd pedig kikiáltja az Új
Izraeli Köztársaságot. Nem, a zsidók nem játszanak nyílt
lapokkal. Mint az elején elhangzott zsidóknak nem nemzet állam
kell, számukra kevésbé fontos a nép, a nemzet, a nacionalizmus,
nekik élet tér kell, hatalom, minél nagyobb lehetőségek pénz
szerzésre, profitálásra. És mindezt lehetőleg nyugodt
körülmények közt.
Ezért
továbbra is Magyarország néven tartják fent az országot,sőt
külsőségekben magyarabbak lesznek a magyaroknál,de ennek a
taktikának más globálpolitikai okai is vannak amire most nem térek
ki.
A történelem számtalanszor bebizonyította,hogy egy nemzet állam karhatalma,forradalmak alkalmával,átáll a szabadságért küzdő saját népe oldalára és szembefordul a tőkés cionista gazdáikkal.Eppen ezért a globálcionista lobbi igyekszik olyan törvényesnek tűnő intézkedéseket hozni,amely a vérrel-vassal fent tartja sátáni hatalmukat a kizsákmányolt rabszolga tömegek felett.Ebben a vonatkozásban a fő alapelvük a területi,etnikai kötődések kiirtása az európai nemzetekből.A mesterségesen és természetellenesen létrehozott gazdasági szörny szülött az EU-is kizárólag ezt a célt szolgálja,miközben a választás,a szabadság és a jobb élet illúziójával csapja be a szolga népet.Magyarország is,mint EU tagállam aláírta azt a Lisszaboni Szerződést amely a nemzetek Európájának halálos ítélete.
Az
EU-alkotmány tartalmaz egy eddig elhallgatott részt is, amely az
elégedetlenkedő hazafiak kordában tartására egy nemzetek feletti
kommandót hozott létre. Az európai alkotmánynak álcázott
kizsigereléssel szinte egyszerre, 2007.
október 18-án, Velsen, holland város adott otthont a nemzetek
feletti kivégző osztag létrehozásának utolsó mozzanatára.
Történetesen
Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és
Portugália egy olyan karhatalmi szerv létrehozásáról határoztak,
amely a schengeni karám adta „előnyöket" kihasználva
bárhol és bármikor bevetésre küldhető. Az
internacionalista hordának a EuroGendFor (European Gendarmerie
Force), tehát Európai Csöndőri Erő nevet adták.
Nem lehet véletlen a csendőrségre való hivatkozás sem.
Történetesen több EU-s ország karhatalmi feladatait épp a
csöndőrök látták el a múltban és az akkori viszonyoknak
megfelelően megbecsülés övezte őket. Minden bizonnyal az
újdonsült horda is emiatt kaphatta a nevet és ez nem más, mint
figyelem elterelés a valós célokról.
Ennek a „csendőri" erőnek - egyáltalán nem meglepő módon - félelmetesen nagy hatáskört adott az Európai Unió boszorkány konyhája. Az alakulat legfőbb irányítója az Európai Bizottság. Ez a bizottság, illetékes intézményeinek támogatásával felhatalmazta az alakulatot,katonai(!) beavatkozásra, a tagállamokban. Mindezt csak úgy tudják végrehajtani, hogy az érintett rebellis tartomány még megmaradt, azonban már elsorvasztott maradék törvényei felé helyezik az EuroGenFor működését . Az alakulat jelenleg már háromezer főből áll, parancsnoksága az észak-itáliai Vicenza városában trónol.
Az
összeurópai karhatalmi kezdeményezés gall földről származik.
Pontosabban az egykori francia védelmi-miniszter, a cionista zsidó
Michelle Alliot-Marie volt az, akinek a nevével fémjelezték az
elgondolást. Az említett káder -- és irányítói - azt a nem
titkolt cél tűzték ki, hogy a tagállamok egyre intenzívebben
gondolkodó és ellenálló lakosságának megmozdulásait, ezen
„csendőri" erő bevetésével, könnyebben számolhatják
majd fel. Minden bizonnyal a legvadabb összeesküvés-elmélet
kategóriába sorolják az előre megrendelt elemzések az európai
pribék összekolompolásának valós okát. Nem véletlen, hogy az
alkotók éppen a néhány évvel ezelőtti franciaországi
zavargások okán tapostak a gázba. Az sem véletlen, hogy ezek az
események mindenki előtt ismeretesek és jól dokumentáltak,
köszönhetően a világ hódítók egyik legerősebb fegyverének, a
médiának. A nemzet rontók által idiótának bélyegzett francia
radikálisok is megpendítették azt a húrt, mely arról szólt,
hogy a zavargások előre eltervezettek voltak. Ennek tükrében már
az a megállapítás sem a fantázia szüleménye, hogy a gall
kormány és világ uralomra törő feletteseik több száz ember
életét sodorta veszélybe azáltal, hogy szándékosan hagyták
kiteljesedni a káoszt. Az, hogy a bevándorlók asszisztáltak a
tervekhez, mindenképp ördögi elme szüleménye. Köztudott, hogy a
rém szövetség éppen az euroszkeptikus pártoktól és
mozgalmaktól tart a leginkább. Az ilyen politikai gondolatokat
valló csoportosulások egy jelentős része pedig nemzetekben
gondolkodik és főként Nyugat-Európában, a társadalmi gondok
jelentős részét - teljesen helyesen - a bevándorlási politika
tarthatatlanságával magyarázzák. Ezt viszont még tetőzi az a
tény, hogy az EU szinte mindenféle ellenőrzés nélkül jöttmentek
millióit igyekszik rátelepíteni az őslakosokra, beláthatatlan
következménnyel az ős honos lakosság életére. Hivatalos
magyarázatként a szépen csengő „munka erő javítást"
hangoztatják, de nyilvánvalóan egy gyökerét veszített,
multikul-ti, könnyen irányítható társadalom kialakítása a cél.
Ebbe a gyalázatos koncepcióba pedig semmiféle hazaszeretet nem fér
bele. A különböző országokban meglévő nemzeti erők pedig
szemmel láthatóan egyre dinamikusabban fejlődnek és ami a nagy
veszély a világ hódítók számára, hogy ezeket már nem lehet
ellehetetleníteni az ún. antiszemita-kártyával. Igen ám,
csakhogy bármely patrióta szervezet elleni nyílt karhatalmi
fellépés nem feltétlenül hozná meg a várt eredményt. Sok
nyugat-és észak-európai ország nem vette komolyan a harmadik
világ bevándorlói által jelentett veszélyt. Az már csak hab a
tortán, hogy a bevándorlás liberalizációjának drasztikus
növekedése éppen azokra az évtizedekre esik, amikor már az EU
ősének tagjai voltak. A jöttmentek pedig egyre több problémát
jelentettek és jelentenek, amely egyenes arányban van a tékozlók
számának növekedésével. Ezeket a gondokat az átlag nyugati is
egyre jobban megérzi saját bőrén, függetlenül politikai
hovatartozásától. Ennek tükrében nem véletlen, hogy nemzet védő
pártok fejlődnek a legintenzívebben. Ez a növekedés pedig
aggasztó a demokratúra urai számára, tehát valamit lépni
kellett. Az egész EuroGendFor létrehozását pedig éppen az teszi
az ördögtől való cselekedetté, hogy az idegenekre hivatkozva,
valójában az ős lakosság eltiprására hozták létre.
Gyakorlatilag arról lehet beszélni, hogy a tudatlan bevándorlók
okozta kérdés mögé bújva, a jöttmentek ellen fellépő erőket
akarják szétzúzni. Ezek után már könnyedén lehet a hazafiak
ellen futó szalagon gyártani a vádakat és erre alapozva már
rohamozhat is az Európai Csendőrség.
Azért, hogy sátáni tervüket sikerrel hajtsák végre, az EuroGendFor a jövőben, az EU-tagállamokban semmibe veszi az adott ország nemzeti törvényeit és önállóságát. A tagállamokban történő akciókról egy haditanács dönt, amely az Európai Csendőrségben résztvevő, valamint az öntudatra ébredt ország gyökértelen kormányának védelmi-, biztonsági, belügyi (nálunk a rendészeti) minisztereiből tevődik össze. Mindezt az új -- és már sokadszor módosított - EU-Rendőrségi Alapító-Okmánya tételesen tartalmazza.
Azért, hogy sátáni tervüket sikerrel hajtsák végre, az EuroGendFor a jövőben, az EU-tagállamokban semmibe veszi az adott ország nemzeti törvényeit és önállóságát. A tagállamokban történő akciókról egy haditanács dönt, amely az Európai Csendőrségben résztvevő, valamint az öntudatra ébredt ország gyökértelen kormányának védelmi-, biztonsági, belügyi (nálunk a rendészeti) minisztereiből tevődik össze. Mindezt az új -- és már sokadszor módosított - EU-Rendőrségi Alapító-Okmánya tételesen tartalmazza.
A
lényegi része az uniós törvénynek, hogy felhatalmazást ad a
"csendőrségnek" arra, hogy bármely tagállamot
erőszakosan megszálljon - akár annak ellenállása ellenére is.
Sőt, ha az EuroGendFor bevetésére már megszületett a döntés a
renitens EU-állammal szemben, akkor a „csendőrség" attakja
után azok a területek, városok, város részek, épületek és
régiók, melyeket már uralmuk alá hajtottak, kikerülnek az adott
ország illetékeseinek kezeiből és azon túl már az Európai
Csendőri Erők -- közvetetten Brüsszel - irányítása alá
tartoznak.
A világ hódítók szemtelensége azonban itt nem áll meg. Az EuroGendFor az adott esetben nemcsak karhatalmi-katonai feladatokat lát el, hanem titkosszolgálati jogokkal is felvértezték, valamint az adott ország fegyveres erőivel szorosan együttműködve kell a rendet és nyugalmat helyreállítania. Szükség esetén a EuroGendFor minden lehetséges eszközt és jogot megkap, amire csak szüksége van, hogy feladatát teljesítse. Ez pedig felveti azt a lehetőséget is, hogy ezek az erők nem kifejezetten rendőri csapatok, hanem katonai különítmények is lehetnek, katonai felszereléssel. Ezt erősíti, hogy a bevethető fegyvereinek és módszereinek egyáltalán nem szabtak határt. Példának okáért, a nemzetközi fegyveres konfliktusokban -- elvileg - tiltott dolog az üreges vagy vágott fejű lövedék használata. Viszont belügyi konfliktusokban már használható, feltéve, hogy azt az adott állam törvényei megengedik(pl. USA). Az EU lelketlenségét ismerve nem lehetne azon sem csodálkozni, hogy ezt a rendelkezést is elfogadják, ha eddig nem tették még meg. Az európai kormányok az uniós "csendőrségnek" köszönhetően, kibújhatnak minden felelősség alól. De nemcsak a hazaáruló vezetés mentesül a felelősségre vonás alól, hanem maga az akciókat tevőlegesen végrehajtó szervezet is. Az Európai Csendőri Erő csakis az uniós haditanácsnak tartozik beszámolással és felelősséggel. Így akár a jövőben lezajlott tiltakozások, demonstrációk és tüntetések esetén büntetlenül lövethetnek a hazafiak közé. Bevezethetik a rendkívüli állapotot, városokat, akár ország részeket katonai közigazgatás alá helyezhetnek. A lázadások hangadóit kiemelhetik anélkül, hogy az illető országok a saját katonaságukkal vagy rendőrségükkel tennék azt. Megvannak a megfelelő intézkedések arra az esetre is, ha esetleg a helyi rend védelmi szervek vagy a katonaság kiáll a lakosság mellett. Természetesen erről szinte semmi információ nem látott még napvilágot. Az Európai Csendőri Erőben pillanatnyilag már aktív csapatok:
- A Francia Nemzeti Csendőrség
- Az Olasz "Carabinieri"
- A Holland Királyi Katonai Rendőrség
- A Portugál Nemzeti Köztársasági Gárda
- A Román Csendőrség
- A Spanyol Polgári Gárda
Partnerként képviselteti magát a Lengyel Katonai Csendőrség.
A világ hódítók szemtelensége azonban itt nem áll meg. Az EuroGendFor az adott esetben nemcsak karhatalmi-katonai feladatokat lát el, hanem titkosszolgálati jogokkal is felvértezték, valamint az adott ország fegyveres erőivel szorosan együttműködve kell a rendet és nyugalmat helyreállítania. Szükség esetén a EuroGendFor minden lehetséges eszközt és jogot megkap, amire csak szüksége van, hogy feladatát teljesítse. Ez pedig felveti azt a lehetőséget is, hogy ezek az erők nem kifejezetten rendőri csapatok, hanem katonai különítmények is lehetnek, katonai felszereléssel. Ezt erősíti, hogy a bevethető fegyvereinek és módszereinek egyáltalán nem szabtak határt. Példának okáért, a nemzetközi fegyveres konfliktusokban -- elvileg - tiltott dolog az üreges vagy vágott fejű lövedék használata. Viszont belügyi konfliktusokban már használható, feltéve, hogy azt az adott állam törvényei megengedik(pl. USA). Az EU lelketlenségét ismerve nem lehetne azon sem csodálkozni, hogy ezt a rendelkezést is elfogadják, ha eddig nem tették még meg. Az európai kormányok az uniós "csendőrségnek" köszönhetően, kibújhatnak minden felelősség alól. De nemcsak a hazaáruló vezetés mentesül a felelősségre vonás alól, hanem maga az akciókat tevőlegesen végrehajtó szervezet is. Az Európai Csendőri Erő csakis az uniós haditanácsnak tartozik beszámolással és felelősséggel. Így akár a jövőben lezajlott tiltakozások, demonstrációk és tüntetések esetén büntetlenül lövethetnek a hazafiak közé. Bevezethetik a rendkívüli állapotot, városokat, akár ország részeket katonai közigazgatás alá helyezhetnek. A lázadások hangadóit kiemelhetik anélkül, hogy az illető országok a saját katonaságukkal vagy rendőrségükkel tennék azt. Megvannak a megfelelő intézkedések arra az esetre is, ha esetleg a helyi rend védelmi szervek vagy a katonaság kiáll a lakosság mellett. Természetesen erről szinte semmi információ nem látott még napvilágot. Az Európai Csendőri Erőben pillanatnyilag már aktív csapatok:
- A Francia Nemzeti Csendőrség
- Az Olasz "Carabinieri"
- A Holland Királyi Katonai Rendőrség
- A Portugál Nemzeti Köztársasági Gárda
- A Román Csendőrség
- A Spanyol Polgári Gárda
Partnerként képviselteti magát a Lengyel Katonai Csendőrség.
Először is vessünk egy pillantást Izrael és a NATO kapcsolatára.Izrael a Mediterrán Dialógus tagjaként fontos partnere a NATO-nak és mint ilyen,az együttműködésre hivatkozva szabadon tevékenykedhet a NATO partner,vagy a megszállt országok területén.Jó példa erre a 2010-ben egy erdélyi hadgyakorlaton lezuhant CH 53 típusú izraeli helikopter esete,amely a Blue Sky 2010 nevű közös (NATO) román-izraeli légi hadgyakorlaton vett részt Brassó megyében,
vagy
a két darab Náhson Sávít típusú izraeli felderítő gép
amelyek szintén tavaly,mint az Israeli Air Force 005 és 006 -os
"védett"játatai végeztek stratégiai felderítést a
Magyar Köztársaság légterében.Az eset után az Izraeli nagykövet
így nyilatkozott: "szokásos rutin feladat az izraeli légierő
gépeinek berepülése Magyarországra!"RUTIN FELADAT!
Magyarország
már több mint 10 éves NATO tagsága eredményeként számos olyan
szövetségesi programban vesz részt, amely révén hosszabb
időszakra nagyobb létszámú külföldi katonai állomány
állomásozik hazánk területén. Emellett magyar kezdeményezésre
itt állították fel a NATO egyik kiválósági központját is,
amely nemzetközi katonai parancsnokságnak minősül.
Mit takar pontosan a Kiválósági Központ elnevezés?
Mit takar pontosan a Kiválósági Központ elnevezés?
A
Kiválósági Központok létrehozásának ötlete 5 éve merült fel
az amerikaiak és izraeliek részéről, és lényegét tekintve
megegyezik az üzleti életben is megtalálható
feladatkiszervezéssel (outsourcing). A NATO folyamatos megújulásáért
az amerikai parancsnokság a felelős, amely minden szakmai területet
lefed. Ám annak érdekében, hogy minden téren a legmagasabb szintű
szakértelemmel működhessen, kitalálták a Kiválósági Központok
megalakítását,mint regionális parancsnokságokat.A kiválósági
központokban,mint azt a neve is mutatja a NATO tagállamok
legkiválóbb szakemberei mellett,a NATO kiemelt stratégiai
partnereinek szakember gárdája is tevékenykedik.Az egyik ilyen
stratégiailag kiemelt partner a cionista Izrael állam hadserege az
IDF (Israel Deffend Forces).Az észak-atlanti szervezet tehát
kiszervezi azokat a feladatait, amelyek nemzeti szinten sokkal
hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban oldhatóak meg. Az ötlet
annyira bevált, hogy jelenleg már 18 Kiválósági Központ van a
világban. Ez a hálózat a terrorizmus elleni harctól kezdve a
hegyi műveletekre történő kiképzésig számos szakmai területet
lefed, A NATO és az IDF pedig úgy tekint erre a hálózatra, mint a
szövetség megújításának egyik legfőbb motorjára.Azért azt
tegyük hozzá,hogy Izrael nem NATO-tag,ezért nem hangsúlyozzák az
izraeli hadsereg részvételét a NATO műveletekben.Kizárólag
,mint "független" szakértőket,megfigyelőket emlegetik a
hivatalos nyilatkozatokban.
6.A Magyar Köztársaság katonai megszállásának jogi előkészítése.
Az új honvédelmi törvény javaslatot 2011 február elején nyújtotta be az országgyűléshez a kormány nevében Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter,amelyett az országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadott.Az indoklás szerint az új törvényre a NATO Magyarországon felállított kiválósági központjával kapcsolatos szabályozás, illetve egyéb szabályozási hiányosságok miatt volt szükség. A törvényjavaslatban szereplő kormányzati tervek nem csupán emberi méltóságunkat sértik, hanem hazánkat végérvényesen kiszolgáltatják a megszálló cionista erőknek!
7.Az
intervenció törvényi háttere
2011.
évi 2229. törvény
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó
egyes rendelkezésekről
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó
egyes rendelkezésekről
A
titkos szerződést kérem úgy módosítani, hogy csak úgy jöhetnek
ha 800 ezer palesztin is jöhet az országba és csak egymás
szomszédságában telepedhetnek le egy cigány család társaságában.
Ha ezt nem vállalják, kérem a titkos szerződés felbontását és
bevándorlási stopot elrendelni a térség országai részére.
Egyébként is terrorista ország állampolgárait milyen alapon
akarjuk mi befogadni. Nem volt még elég az ÁVH – s zsidó
terrorista banda, a Carlos-ék bandája, az MSZMP bandája kik ülnek
még a nyakunkba, fasiszta antiszemita terrorista rohadt magyarnak
szólítva bennünket.
Mivel
zsarolnak benneteket atomfegyverrel vegyi fegyverrel a nép
kiirtásával , vagy leleplezik, hogy mennyit loptatok el a nép
életéből, és a nép örüljön ,hogy nem hajtják be az
árulásotokból származó adósságot, mert akkor kiderülne, hogy
a nép puszta valaga volna csak a miénk a többit mind
elárvereztettétek piszkos pribékek (mszmp, mszp-szdsz-mdf és
zsidesz-kdnp) olajos rablóink - igaz – e haza és nemzetáruló
mocskok, de azért arra a helikopterre jobban kellett volna vigyázni
benn égett az a sok pénz, jó lett volna az adósságcsökkentésre
fordítani.
Sodródjunk vagy
harcoljunk.A cikk lent, a 2. és a 3. résszel folytatódik !
Megtekintések: 94
Ossza meg
Hozzászólás
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál –nak.
Csatlakozzon a(z) Pro Hungaria Nemzeti Radikális Portál hálózathoz
A
FIDESZ MAFFIA ÚJ VILÁGRENDJE
Kel ez nekünk , én azt
hiszem nem
Csányi
az agráriumba menti át a pénzét
Lássuk
végre tisztán, mi is történik a lakosság tudtával, hiszen a jól
bevált módszerrel továbbra is minden a nyilvánosság előtt
zajlik.
Mi
egyszerűen a napi híreket vetjük össze mindazzal, ami a hivatalos
sajtóban meg sem jelenhet. A következtetések levonása már
mindenkinek a magánügye. 2013.07.20.
Még
csak a földkérdést vettük górcső alá. Alig négy nap
távlatában is beigazolódni látszik a sejtésünk: a tömérdek
adóforintokból jobbára az hasznosult, amit elloptak.
Mikor, kik és hogyan, az nem kérdés. Törvényesen és legálisan. Lakossági felhatalmazással élve. A szereptévesztés pedig csak a választások évében számít számonkérhető kategóriának.
Ángyán: maffiacsaládok nevezik ki a kormánytagokat -a videó ismeretében már könnyen érthető az áterőltetett gyalázatos földtörvény 2013.06.21.
Magyarázatot kap Csányi Sándor milliárdjainak kivonása a bankszférából és átcsoportosítása az agrárszférába, ami 2013.július 19.-én meg is történt.
A volt földművelésügyi államtitkár szerint Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás, összesen 6 érdekeltség 14 milliárdot vett ki a közös agrárkasszából, a közpénzekből az elmúlt években.
Ez a 6 érdekeltség uralja az agráriumot, miközben a 300000 kis gazdálkodónak ugyanebből a közös agrárkasszából hosszú harcok és erőfeszítések árán, mindösszesen 2 milliárd Forint jutott! NO BRAVO!
Gondoljuk,
hogy ezek a tények! Márpedig ha ezek a tények, az aránytalanság
magáért beszél és nem azt bizonyítja, hogy ebben az országban
bármi is történne a közcélok érdekében. Mindössze arra
bizonyíték, hogy Magyarország elitből is jobbat érdemelne!
Pokorni: az a kérdés, ki mondja ki a boldogító nemet
Csányi megint milliárdokért adott el OTP-t
Újabb 2,8 milliárd forint értékű OTP-részvényt értékesített Csányi Sándor. A bank elnök-vezérigazgatója két nap alatt eladta papírjai négyötödét.
Forrás: NOL| 2013. július 22.
A
Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatójának érdekeltségébe
tartozó Bonitás 2002 Zrt. múlt pénteken újabb OTP-részvényeket
értékesített összesen mintegy 2,8 milliárd forint értékben –
derült ki a pénzintézet mai közleményéből. A Unicredit Bankon
keresztül 316.124 OTP törzsrészvényt 4519 forintos átlagáron,
míg a Takarékbank igénybevételével 333.876 papírt 4227 forintos
átlagáron adott el. Ezzel a Bonitás tulajdonában lévő
OTP-részvények száma 500 ezerre (ez 0,18 százalékos részesedést
jelent) csökkent. Emellett Csányi Sándor közvetlen tulajdonában
van még további tízezer részvény.
Mint
arról beszámoltunk, Csányi Sándor egy nappal korábban, múlt
csütörtökön már értékesítette a közvetlen és közvetett
tulajdonában lévő OTP-részvények nagyobb részét, mintegy 60
százalékát. Az OTP-vezér majdnem minden olyan részvényt
értékesített a pénzintézetből, amely a saját tulajdonában
volt, jelképesen csak tízezer darabot tartott meg. Az értékesítés
összesen 1,6 milliárd forintos bevételt jelentett a számára. A
Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonitás 2002 a nála lévő
OTP-részvények több mint felét adta el, összesen 6,2 milliárd
forintért.
A
bejelentés hatására pénteken több mint tíz százalékot esett
az OTP-részvények értéke a tőzsdén. A bank közleménye szerint
Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és
élelmiszer-ipari beruházások finanszírozására csoportosítják
át a vagyont. A Magyar Nemzet Online vasárnap délután arról írt,
hogy Csányi Sándor a visszavonulását készíti elő, ezért
értékesíti részvényeit, ezt azonban az OTP még aznap cáfolta.
Mint
arról a Népszabadság beszámolt, a tőke most el is kel. Korábbi
hírek szerint ugyanis komoly fejlesztési munkák folynak a
Csányihoz tartozó Bonafarm-csoporton belül. Úgy tudjuk, a
portfólió egyik meghatározó egységénél, a Bóly Zrt.-nél az
öntözési rendszer jelentős fejlesztése folyik, emellett a
csoporton belül állattenyésztési teleprekonstrukciókat is
végeznek. Ismereteink szerint ezek mindegyike nagy falat, mindkét
program milliárdos nagyságrendű.
Amennyiben
a most értékesített részvényekből származó pénzeket valóban
beruházásra fordítják, akkor mégis az tűnik a
legvalószínűbbnek, hogy a Bonafarm egy már régóta dédelgetett
elképzelése lesz a középpontban. A cég már jó ideje tervezi,
hogy felépíti az ország legnagyobb vágóhídját a déli
országrészben.
Ismereteink
szerint ezzel kapcsolatban tavaly év végén el is dőlt, hogy a
beruházásért folyó versenyben Mohács városa lett a befutó. Az
önkormányzattal a Bonafarm és a Pick Szeged alá is írta az erről
szóló szerződést. A projekt költségeit mintegy tízmilliárd
forintra becsülik. A most értékesített részvénycsomag méretéből
arra lehet következtetni, hogy a forrás nagyobb része erre az
üzemre kell.
Kapcsolódó
cikkek: Szerdán
szólalhat meg Csányi | Csányi
Sándor az OTP-ből az agráriumba viszi a pénzét | Csányi
helyettese 200 millióért adott el OTP-részvényeket | Szép
nyereséget zsákolhatott az OTP | Ismét
saját részvényt vett az OTP
Eladta OTP-papírjait Csányi Sándor
2013-07-19
20:41:00
Budapest
- OTP-részvényeket adott el a bank elnök-vezérigazgatója, Csányi
Sándor - tette közzé az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde
(BÉT) honlapján.
Az
elnök-vezérigazgatója gyakorlatilag kiszállt az OTP Bank
részvényeiből. Csányi Sándor darabonként 4668 forintos
átlagáron 342 818 darab OTP-törzsrészvényt értékesített.
Emellett a Bonitás 2002 Zrt. a Budapesti Értéktőzsdén
darabonként 4617 forintos átlagáron 1 millió 350 000 darab
OTP-törzsrészvényt adott el. Így a Bonitás 2002 Zrt. tulajdona
az OTP Bank által kibocsátott részvényből 1 millió 150 000
darabra (0,41 százalékra) csökkent.
A
bank közlése szerint Csányi Sándor és vállalkozásai hazai,
elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások
finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP
Bank-részvényekből származó bevételt.
A
piacnak nem elég magyarázat az, hogy 8 milliárd forinthoz közeli
OTP-eladás oka az elnök-vezérigazgató portfoliójának
átalakítása - mondta Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház
elemzője. A befektetők a papírok eladásának valódi okát
keresik, de nem találják. Főleg arra lennének kíváncsiak, hogy
miért ekkora mennyiséget, és miért ilyen rövid idő alatt adott
el Csányi Sándor, amikor tudhatta, hogy ezzel mit indít el a
piacon - tette hozzá az elemző.
MTI
Csányi Sándor az OTP-ből az agráriumba viszi a pénzét
Értékesítette az OTP-ben meglévő vagyonának 60 százalékát Csányi Sándor. A bank elnök-vezérigazgatója 7,8 milliárd forintot adott el a bankrészvényből, a hivatalos kommentár szerint hazai agrárbefektetésre készül. Az eladás pánikot váltott ki az OTP egyébként is megtépázott piacán.
NOL| 2013. július 19.
Esett
a tőzsde, zuhant a forint, kisebb pánik tört ki a piacon, miután
az OTP Bank közzétette, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató
7,8 milliárd forint értékben adott el a pénzintézet (közvetlen
és közvetett tulajdonában lévő) papírjaiból.
Az
OTP-vezér majdnem minden olyan részvényt értékesített a
pénzintézetből, amely a saját tulajdonában volt, jelképesen
csak tízezer darabot tartott meg. Az értékesítés összesen 1,6
milliárd forintos bevételt jelentett a számára. A Csányi
érdekeltségébe tartozó Bonitás 2002 Zrt. a nála lévő
OTP-részvények több mint felét adta el, összesen 6,2 milliárd
forintért.
A
bank közleménye szerint Csányi Sándor és vállalkozásai
hazai, elsősorban agrár- és élelmiszer-ipari beruházások
finanszírozására csoportosítja át a vagyont – ám túl nagy a
pakk ahhoz, hogy ezt a befektetők örömmel fogadnák.
Ami
az agrárbefektetéseit illeti, Csányi a Napi
Gazdaságnak adott
tavaly decemberi interjújában elmondta,
eddig 24 milliárdot ruházott be agrárcégcsoportjának
fejlesztésébe, ebből 15 milliárd forint az állattenyésztési
ágazat fejlesztését finanszírozza, a cégekből pedig saját
bevallása szerint eddig egyetlen forintot sem vett ki 1995 óta. A
cégcsoportnál nagyjából ötvenmilliárd forint beruházást
terveznek, egy új vágóhíd, illetve a Pick szegedi új gyárának
megépítésével. A legalább évi egymillió sertés kapacitású,
Mohács térségébe tervezett 10 milliárdba kerülő vágóhíd
építését egy-két, míg a szegedi beruházást két-három éven
belül szeretnék megkezdeni, emellett pedig külföldön is
terjeszkedne a cégcsoport.
A
Csányi agrárvállalkozásait összefogó Bonafarm-csoport –
mely Magyarország legnagyobb mezőgazdasági- és élelmiszer-ipari
vertikális integrációja – éves árbevétele 140 milliárd
forint volt tavaly. A csoportot összefogó zrt. 2011-ben egy
nagyobb, majdnem 140 millió eurós (akkori árfolyamon körülbelül
38 milliárd forint), 5 éves lejáratú refinanszírozási hitelt
vett fel (a vállalatcsoport cégeinek is vannak más hitelei).
Csányi Attila, a vállalatcsoport vezérigazgatója
a Portfolio.hu-nak
adott tavaly novemberi interjújában arról
beszélt, hogy "operációs szinten nulla körül alakul a
nyereség, ám a hiteltörlesztéseket, és az új stratégiai
beruházásokat nem termeli ki a cégcsoport. Ezeket mind saját
erőből, tulajdonosi tőkehozzájárulásból kell megvalósítani."
A cégvezető emellett hozzátette, hogy "a megtérülést
korábbra számoltuk, de ez már jó pár éve csúszik. Valahol most
szembesültünk azzal, hogy mennyire komplex ez az iparág." A
fejlesztés tehát kényszer a vállalatcsoportnál, a hatékonyabb
működéssel lehet csak nyereségessé válni.
A logika tehát azt mondja, hogy ennek eléréséhez még több saját – Csányi Sándortól származó – tőkét kell invesztálni a cégcsoportba, ehhez pedig mobilizálni kell a rendelkezésre álló erőforrásokat. Forrás: hvg.hu
A logika tehát azt mondja, hogy ennek eléréséhez még több saját – Csányi Sándortól származó – tőkét kell invesztálni a cégcsoportba, ehhez pedig mobilizálni kell a rendelkezésre álló erőforrásokat. Forrás: hvg.hu
A Simicska birodalom Észak-Dunántúl agrárszféráját uralja
2013.07.23
Ez a birodalom is a közpénzekből elnyert transzferekből működik! Az ide irányuló transzfer is az Alapjövedelem finanszírozására alkalmas forrás!
A Simicska-birodalom 21 ezer hektáron növényt termel, 58 ezer hektáron vadásztat, 4 ezer hektár erdőt és 880 hektár természetvédelmi területet birtokol
Észak-Dunántul agrárszféráját a Mezort Zrt uralja
2013.
július 20., szombat
Szerző: Rádi Antónia
Szerző: Rádi Antónia
Tőkeemeléssel
nyílttá tette eddig csak sejtett meghatározó tulajdonát az
osztalékmilliárdos Simicska Lajos Fidesz-közeli oligarcha az
Észak-Dunántúl agrárszféráját uraló Mezort Zrt.-ben.
Jócskán
meghaladja az amúgy is gigantikusnak tűnő tavalyi összeget a
szinte az egész gazdaságot lefedő Simicska–Nyerges-cégbirodalom
által a tulajdonosoknak termelt idei tiszta haszon. Az építőipartól
a médiaüzleten át az agráriumig a vállalatcsoport tagjai tavaly
több mint 14 milliárd forint osztalékot szavaztak meg
tulajdonosaiknak a 2011-es gazdálkodási év után (HVG, 2012.
július 7.), az idén pedig, a 2012-es mérlegek szerint – csak
azokat a cégeket nézve, amelyek egy évvel korábban egymilliárd
forint felett fialtak –, 16 milliárd forintot. A vagyonkezelő
Neo-Met Kft. vezeti a listát 3,5 milliárd forint jóváhagyott
osztalékkal, alig előzve az építőipari Közgép Zrt.-t (3,3
milliárd), a milliárdos álomhatárt meghaladta még néhány
vagyonkezelő – a Pro-Aurum Zrt., a Pro A és a Pro B Kft.,
valamint két reklámcég, a Publimont Zrt. és a Hung-Ister Zrt.
Abban nem változott a helyzet, hogy a volt fideszes gazdasági főnök
birodalma továbbra is az állami megrendeléseknek, pályázatoknak,
támogatásoknak köszönhetően hízik évről évre.
2,5
milliárd forint állami támogatást kapott például tavaly a
főként szlovén piacra termelő, gyakorlatilag az egész
Észak-Dunántúlt lefedő Mezort-csoport (lásd ábránkat).
A
cégegyüttes már-már feudális nagybirtoknak tetszik: 21 ezer
hektáron termeszt növényt, 58 ezer hektáron
vadgazdálkodást-vadásztatást folytat, 4 ezer hektár erdőt és
880 hektár természetvédelmi területet birtokol. A Mezort-honlap
gyakorlatilag egységként kezeli a csoportba tartozó Lajta-Hanság
Zrt.-t, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-t és a Szombathelyi
Tangazdaság Zrt.-t, mondván, 2004-ben összeálltak az úgynevezett
multifunkcionális termelés érdekében. A birodalomhoz tartozik az
1800-as évektől jegyzett sárvári ménes is, illetve a szintén
ottani Vadkert fogadó, ahol avatott szemek szerint szívesen
megfordul a főtulajdonos Simicska Lajos is.
|
Fotó: HVG
|
Az
állami gazdaságok gyanús, az első Orbán-kormány ideje alatti
privatizációja óta – a piszkos tizenkettőnek csúfolt csomag
része volt a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság és a Szombathelyi
Tangazdaság is – nyílt titok volt Simicska rálátása az
észak-dunántúli agrárügyekre, mindeddig azonban csak Nyerges
Zsolt Közgép-elnök Mezort-elnöki szerepe engedett következtetni
a valós helyzetre. A nyilvánosságot egyszerű trükkel védték ki
a valódi tulajdonosok: a közgyűlések rendre csak a megismétléskor
voltak érvényesek, amikor már nem számít, hogy az aktuális
részvényesek mekkora hányada szavaz és írja alá a jelenléti
ívet. Csakhogy most a Mezort új részvények révén 75 millió
forintról 575 millióra emeli az alaptőkét, a tízezer forint
névértékű papírból Simicska 25 ezret, felesége, Pusztai
Zsuzsanna 11 ezer 100-at, Nyerges 11 ezer 400-at jegyzett.
Részvényhez jutottak még a sárvári Nagy család tagjai, ők
valaha a jelenleg végelszámolás alatt álló Mezort-Trans Kft.
tulajdonosai voltak. Ha Simicskának korábban nem volt a cégben
részvénye, önmagában a mostani tőkeemeléssel is 43,5 százalékos
főtulajdonos lett, hozzáadva felesége frissen szerzett 19,1
százalékát, a család 62,6 százalék ura. Nyerges közel 20
százalékával már összejött a kétharmados Mezort-forradalom.
„Ne
haragudjon, egyszerűen nem értem, amit kérdez” – reagált
Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár a T. Házban Magyar
Zoltán (Jobbik) azonnali kérdésére, amely azt firtatta, tesz-e
valamit a kormányzó többség az ellen, hogy eleve visszaélésre
játszó cégek ne juthassanak állami földekhez a bérleti
pályázatokon. Magyar tudomása szerint a Mezortnak is bedolgozó
egyik ügyvéd ugyanazon a napon, ugyanarra a székhelyre tucatnyi
strómangyanús Mezort-közeli kft-t hozott létre, melyek
megpályázták a környékbeli állami földeket, vigyázva, hogy
egymásnak ne teremtsenek konkurenciát (eredményt még nem
hirdetett a Nemzeti Földalap). Az „elmúltnyolcév” ügyeiben
harcos főelszámoltató államtitkár a blankettaválaszt adta: ha
Magyar bűncselekményt gyanít, forduljon az ügyészséghez.
Hasonló cinizmussal felelt Gőgös Zoltán (MSZP) faggatózására
is. Ő arra volt kíváncsi, mennyi bérleti díjat kap az állam a
Mezort-csoporttól. Budai szerint a Simicska-cégek „szerződés
szerint” fizetnek.
|
Fotó: HVG-gyűjtés
|
Ha
trükközésről van szó, akkor az egyik botrány tapasztalatai
adják az ötletet a másikban. Miként az – Németh Lászlóné
fejlesztési miniszter döntése alapján – a trafikügyben
történt, a földalap is szinte postafordultával küldi vissza a
veszteseknek a pályázataikat, alighanem azért, nehogy össze
lehessen utóbb vetni a győztes munkákkal.
RÁDI
ANTÓNIA
forrás:
hvg.hu
Egekben a krumpli ára 2013.08.15.
Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet
A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.
Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.
Örömmel
üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és
a tiszteletre méltó döntést!
Továbbra
is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges
közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést
hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a
devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett
társadalmi réteget is!
Az
Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne,
amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és
ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába
miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a
polgári demokrácia normái szerint működni.
Az
Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze
politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre
álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő
átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.
Ha a polgári kormány nem lépi meg az FNA bevezetését, a szélsőséges politikai erők profitálhatnak: Friss látlelet a szegénységről!
Ebből finanszírozzuk az FNA bevezetését!
AMIRŐL HALLGAT A MÉDIA
Cipruson bejelentették, hogy a szigetország 2014 júniusában tervezi bevezetni a garantált Alapjövedelmet
A hír azt bizonyítja, hogy valamennyi Eu tagállam hatáskörébe tartozik a döntés a Feltétel Nélküli Alapjövedelm bevezetéséről. Mindössze politikai szándék és akarat kérdése az adott tagállam részéről.
Ez a fajta megoldás a polgári demokrácia igazi győzelmét és a társadalmi kiegyezés alapját hozhatná el Magyarországnak is. Valamennyi politikai szereplőnek kormánypárti és ellenzéki oldalon az FNA elképzelés mentén sikerülhetne egészséges párbeszédet lebonyolítani és legalább ebben az egyetlen kérdésben együttműködni egymással.
Örömmel üdvözöljük a szigetországban megszületett politikai akaratot és a tiszteletre méltó döntést!
Továbbra is bízunk benne, hogy az Orbán kormány is elvégzi a szükséges közgazdasági számításokat és Ciprushoz hasonlóan olyan döntést hoz, amely az Alapjövedelem bevezetésével rántja ki a devizahiteleseket a bajból ugyanúgy, ahogy a többi elszegényedett társadalmi réteget is!
Az Alapjövedelem egyetlen akadálya az irigység kultúrája lehetne, amit évszázadokkal ezelőtt a profitéhes tőke alapozott meg és ideje száműzni a társadalmi normák közül a devianciák sorába miután bebizonyosodott, hogy a mai kapitalizmus már nem képes a polgári demokrácia normái szerint működni.
A mai működésképelen rendszer alternatívája, a forradalom nélküli társadalmi változás útja az FNA!
Az Alapjövedelem bevezetése az Eu tagállamok hatásköre! Mindössze politikai akarat kérdése és csupán a jelenleg is rendelkezésre álló állami pénzeszközök gazdaságélénkítő átcsoportosítását kívánja meg! 2013.08.09.
Ebből is finanszírozható az Alapjövedelem Magyaroszágon!
Alapjövedelem – aláírásgyűjtés már 27 országban
A kezdeményezés részletei és aláírási lehetőség: itt.
Jelenleg
már mind a 27 uniós tagországban folyik lakossági
kezdeményezéssel az aláírásgyűjtés. Az irigység kultúrája
egy szégyenteljes társadalmi norma. Évszázadokkal ezelőtt a
profitéhes tőke alapozta meg. Az egészségesen működtetett
polgári demokráciában közakarattal könnyedén megtagadható és
átsorolható a deviancia kategóriába.
A közpénzekből garantált Alapjövedelemre is telne!
New World Order
A New World Order egy szűk hatalmi elit hatalmi szerződése
Az
Új Világrend, a „New World Order” egy nagyon szűk társadalmi
elit által kézben tartott hatalmi szerveződés. Célja egy
egységes világkormány felállítása, egy globális politikai-,
gazdasági-, jogi-, rendőrállami diktatúra kiépítése, amiben a
világ országai és népei soha nem látott kamatrabszolgaságba
lesznek taszítva.
Ez
mindannyiunkat súlyosan érint, életünkre jelentős kihatással
van már most is, és nem szabadulhatunk ennek a rendszernek a
csapdájából, ha nem értjük meg azokat a folyamatokat, amik révén
ide jutott a világ.
Földünk
vezető politikai elitje minden hatalmát bolygónk népeinek
öntudatlan állapotából nyeri, így ha változtatni akarunk, előbb
meg kell ismertetni azokat a tényeket az emberekkel, amiket
módszeresen elhallgatnak előlünk.
Az
emberek szabad akaratából egy nap ez a birodalom is az enyészeté
lesz csak úgy, mint a valaha létezett világbirodalmak. Ez viszont
csak akkor történhet meg, ha félelemmentesen felvesszük ellene a
harcot mindannyian minden rendelkezésre álló szellemi eszközzel,
és ha soha nem adjuk fel! Úgy
Legyen!
OLVASS TOVÁBB
A globális kapitalizmus igazi arca - Cinikus érdekszövetség irányítja a világ nagy részének táplálkozási rendszerét
Igen
figyelemre méltó tanulmányt jelentetett meg Kenneth Rogoff ismert
amerikai közgazdász, a Harvard Egyetem tanszékvezető professzora,
az IMF volt vezető közgazdásza. Tehát olyan személyről van szó,
aki a globális hatalomgazdaság legmagasabb csúcsait is megjárta,
a kapitalizmus iránti elkötelezettsége aligha vonható kétségbe.
A Coronary Capitalism című írásában azonban olyan átfogó és
megrendítő kritikáját adja a globális kapitalizmus rendszerének,
ami azt látszik bizonyítani, hogy a mai rendszer által képviselt
létszerveződési móddal már a legodaadóbb hívei is
szembefordulnak.
Rogoff
ugyanis megdöbbentő összefüggésekre irányítja rá a figyelmet.
Arra tudniillik, hogy egy olyan cinikus érdekszövetség irányítja
a világ nagy részének egész táplálkozási rendszerét, amely
gigantikus profitját százmilliók tudatos megbetegítésére, sőt
végső soron elpusztítására építi.
Arról
van szó, hogy a nagy élelmiszerláncok urai – együtt-működve a
globális médiával, az élelmiszer-vegyészeti konglomerátu-mokkal
és az egészségügyi rendszerek „betegségipari”
hatalmas-ságaival – felfoghatatlan mélységű reprodukciós
katasztrófába hajszolják a nyugati világot, főként az Egyesült
Államokat. Természetesen a korrupt és kollaboráns politikai
oligarchia cinikus asszisztenciája mellett.
A
trükk valójában pofonegyszerű! A lehető legpusztítóbb, ám
nagy tömegben, olcsón előállítható zsírokat és szénhidrátokat
olyan mesterséges adalékanyagokba „csomagolják”, amelyekkel
szabályos függőséget idéznek elő emberek százmillióiban. A
mindent elsöprő és mindent betöltő reklámkampányok
„szükséglettermelő” rendszerei tudati (pontosabban tudat
alatti) szőnyegbombázással lerombolnak minden józan megfontolást,
így a tökéletesen védtelenné tett fogyasztó esélytelenné
válik. Különösen veszélyes mindez a fiatalkorúak számára! A
nyugati világban ennek következtében az előállított
élelmiszerek legalább húsz százaléka már legyártása
pillanatában is veszélyes hulladéknak minősül, amit ráadásul
végtelen cinizmussal el is árulnak róla, hisz az amerikai angol
már régóta „junk food”, vagyis szemét kaja néven említi
ezeket a tápláléknak látszó valamiket.
Ahogy
Rogoff írja, az Egyesült Államok felnőtt lakosságának legalább
az egyharmada kórosan elhízott, és ami leginkább vészjósló,
hogy a gyerekek esetében az utóbbi harminc év során az elhízottak
aránya megháromszorozódott. Mindez hihetetlen mértékben növeli
a szív- és érrendszeri (koszorúér!) és daganatos betegségek
arányát. Többek között ezért is lehetséges az a képtelenség,
hogy miközben az Egyesült Államok egy főre jutó GDP-je
tizenötször akkora, mint Kubáé, egy átlag kubai mégis három
évvel él tovább, mint az átlag amerikai.
Mindez
már ma is iszonyú egészségügyi kiadásokat gerjeszt, de az
előttünk álló évtizedek során igazi katasztrófa lehet ebből
az egészből. Ám, mint arra Rogoff felhívja a figyelmet, miközben
az érintett áldozatoknak ez iszonyú testi-lelki szenvedést,
hatalmas anyagi kiadást jelent, az egészségügynek becézett
globális betegségipar tekintélyes profitot realizál belőle. A
köz érdekeit megtestesíteni hivatott állam pedig néma marad.
Cinkos némaságának fő oka az, hogy nem mer szembeszállni az
élelmiszer-óriások, a hatalmas reklámügynökségek és a
betegségipari lobbi hármasával. Például azért nem, mert
valójában ezek kitartottja lett a politikai elit.
Márpedig,
írja Kenneth Rogoff, nincs más esély, hiszen csak az állam
rendelkezik a legitim kényszer alkalmazásának lehetőségével, és
itt bizony a kényszerítő erő, ha kell, az erőszak alkalmazása
elkerülhetetlen lenne. Azért, mert a dollár százmilliárdokban
mérhető, csillagászati profitok vonzereje mindent szétroncsoló
erővé vált, így csak a radikális újraszabályozás lehet az
egyetlen lehetőség. Szabályozni azonban csak az tud, aki nagyobb
és erősebb, mint a szabályozandó objektum. Rogoff ugyan szép új
világunk legsötétebb oldalainak egyikére irányítja a figyelmet,
de talán mégis reménykeltő, ha egy ilyen kifogástalan pedigrével
rendelkező személy fordul szembe az egykor általa is támogatott
hatalmi struktúrák pusztító erejével.
Bogár László
Forrás: www.nemenyi.net
A Föld napja: 2013. 04. 22.
A
bejegyzésben alább szereplő ügyek egyenként is megérnének egy
misét, összességében pedig azt mondhatjuk, hogy minden
hülyeségről szól a média, csak arról nem, ami valóban a Föld
Aranykori Napja lenne.
Amit jelenleg Föld napjának hív a média, az egy álca, egy illúzió, egy anti-akció, egy figyelem-elterelés a lényeges és fontos közügyekről! Azokról az ügyekről, amik valóban a Földről és a termőföldről szólnak - konkrétan: a talpunk alatt lévő területről!
Miért
kell elterelni a figyelmet?! Mert így lehet büntetlenül lopni és
pusztítani azt, amiről el van terelve a köz-figyelem. Mit lopni? A
Földet és a földet (talajt). Mégis miért? Mert a közösségek
kiszolgáltatottsága és függősége alapvetően célja ezeknek a
bizonyos erőknek.
Gazdag Bolygón gazdag termőfölddel, pláne ha mindez a közösségek kezében van, akik így függetlenek és önellátók, nem lesz szolga-sors és szolga-gazdaság! Márpedig bizonyos erőknek igencsak érdekében áll a szolga-sors és szolga-gazdaság működtetése és kiterjesztése, különben megállna a "fejlődés"... Ezért hangoztatják azt a médián keresztül, hogy "Föld napja", miközben a valóságban épp ők rabolják meg a Földet, ők veszik el a termőföldet, ők pusztítják a közösségeket, csíráiban fojtják el a fenntarthatóságot!
De
hiszen ez nem lehet igaz! Tényleg? Akkor lássuk, hogy miről nem
esik szó a szándékosan elbutított közmédiában az elmúlt
napokban! (Miért
vannak tele a híradók válogatott borzalmakkal és banális
hülyeségekkel?)
Érinteni
fogjuk ügyét a magyar termőföldeknek, egy világszínvonalú bio
mintagazdaságnak, a Critical Mass-nek, a devizahiteleseknek és
lezárásképpen a Chomsky-tízparancsolatot.
I.
Ángyán József összesítő jelentése az állami földbérleti
szerződésekről 8 megyére kiterjedően - (Talpunk alól lopják el
a köztulajdon magyar termőföldet! A média mélyen hallgat... )
Ángyán
József negyedik jelentése (PDF)
a 2012-ben pályázatok útján bérbe adott állami földterületek
85%-át dolgozza fel. A dokumentumból kiderül, hogy kié lett a
föld és hogyan! Ezek az elemzések az új állami földbérleti
pályázati rendszer alkalmazásának első éve végéig országosan
bérbe adott mintegy 21.900 ha összterületből 85 %-ra, több mint
18.600 ha-ra terjednek ki, tehát az állami földbérleti pályázatok
eredményeinek csaknem teljes körű feldolgozását adják. Ángyán
József így ír az összesítő tanulmány kapcsán aKié
Legyen a Föld honlapon:
A "IV. jelentés a földről" címet viselő, jelen összeállításban e gazdasági, társadalmi és törvényalkotási folyamatértékelés, helyzetelemzés, valamint a nyolc megyében 2012. év végéig bérbe adott valamennyi állami terület aktualizált hivatalos adatai feldolgozásának, megyénkénti valamint közös elemzésének eredményeit, az azokból levonható, általánosítható tanulságokat adom közre.
A továbbiakban a földügyi törvényalkotás nyomon követése mellett folyamatosan feldolgozom az állami földbérleti rendszer alkalmazásának eredményeit. Feltett szándékom, hogy a földügy törvényhozási és az állami földek bérbeadási folyamatában kibontakozó képet teljes körűen a nyilvánosság elé tárom, az elemzéseim eredményeit negyedévente közzéteszem, és a meghirdetett birtokpolitikai elvekkel szembesítem.
A teljes kép megrajzolásához szükséges – eddig is tömegével kapott – helyi információkat és önzetlen segítséget hálásan megköszönöm. Ebben továbbra is kérem a helyi közösségek, családok, gazdák, mindazok segítségét, akik tudnak és akarnak is tenni egy érték alapú új világ létrejöttéért.
"A világ fölött őrködő Rendben", az igazság, a nyilvánosság valamint a tisztességes, jó szándékú emberek összefogásának erejében még mindig és töretlenül bízva őszinte tisztelettel és baráti szeretettel: Ángyán József (drangyanj@gmail.com)
II.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet biogazdaságtól vette el a
földjeit és adja vegyszeresen gazdálkodó nagytőkések kezére -
(Alkotmányellenes, Nemzeti Vidékstratégia ellenes és közösségi
érdeket sértő, amit Kishantossal tesznek! A média mélyen
hallgat...)
Kishantos
esete közügy,
hiszen az állami földek köztulajdon tárgyát képezik.
1994-es törvény értelmében az államnak nem áll szabadságában
a környezet romlását megengedni. Ha a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet a kishantosi biogazdaságnak a 450 ha bérelt állami
földjét elveszi, és 4000 ha-os konzorciumnak adja vegyszeres
nagyipari mezőgazdaság folytatására, azzal szándékosan
környezetromlást teremt, ezzel megsérti az egészséges
környezethez való alapvető jogot és a jövő nemzedékek érdekét!
Ebből fakadóan ez egyben tehát közsérelem! Az állam nem tehette
volna meg, hogy úgy ír ki földbérleti pályázatot, hogy nem
követeli meg az ökológiai mezőgazdaság folytatását egy
ökológiailag minősített területen!
Kishantos
világszínvonalú és nemzetközileg elismert bio mintagazdaság,
nonprofit módon működik, cserekapcsolatot működtet egy Dániában
lévő öko-népfőiskolával, és vidékfejlesztési központként
oktatja a helyi gazdákat az ökológiai módszerekre!
"A
nemzetközi elismertséget jelzi az is, hogy 6 európai ország
nagykövetségének szakemberei tanulmányozták már a Kishantoson
folyó munkát, mely komplexitásában Európában is egyedülálló.
Látogatást tett Kishantoson a Bundestag Környezetvédelmi
Bizottsága, de ázsiai országok szakértői is megfordultak már
náluk." -
Az
ügy és a döntés ezért Alkotmányellenes, sérülnek a jövő
nemzedékek jogai és ellentétes a Nemzeti Vidékstratégiában
megfogalmazott irányelvekkel, hogy a helyi, kis- és közepes
gazdaságokat fogják támogatni, köztük is főként a
társadalmilag kitüntetetten hasznos centrumokat!
III.
Több mint 100.000-en vettek részt az utolsó Critical Mass-en! (A
média mélyen hallgat...)
Hihetetlen,
hogy a média nem foglalkozik csak széljegyzetben az eddigi
legnagyobb létszámú, politika mentes civil megmozdulással, ami
100%-ban a városi emberek jólétét, egészségét és a város
élhetőségét mozdítja elő. Ha nem álltam volna ott a Margit
hídon döbbenten csodálkozva, miközben alattam a rakparton
hömpölygött a biciklis tömeg és 40 perc(!!!) múlva is még
végeláthatatlan mennyiségű bringás volt előttem az
Árpád-hídig(!!!), akkor azt gondolnám - mint sokan - hogy egy
jópofa kezdeményezés volt ez a Critical Mass, ahol pár ezer
kerékpáros magát szórakoztatja! De itt több mint 100.000-en(!!!)
voltak, a legnagyobb békességben, nyugalomban és mosollyal az
arcukon tekertek. Két nagyon fontos üzenete van szerintem ennek: az
egyik, hogy "soha, de soha ne alkossatok véleményt a média
alapján", a másik, hogy ha valami nem tetszik akkor menj és
változtass rajta te magad! Te magad légy a változás!
IV.
Körülbelül 20.000-en vettek részt az Összefogás Napján a Hősök
Terén! (A média mélyen hallgat...)
A
színültig megtelt Hősök terén lévő emberek a bankok
JOGTALANUL
BESZEDETT KAMATAI
miatt
demonstráltak. Futókról, "életmenetről", balesetekről
szóltak a hírek...
„Győzni
fogunk, mert olyan elképzelést képviselünk, amely egy közös
céllá alakul át, ezért elpusztíthatatlan, valamint visszaadja az
emberek önbecsülését, magabiztosságát és az önmegvalósítás
reményét, társadalmi osztályoktól függetlenül."
Köszönet
az Úttörőknek!
Kásler Árpád április 21-i beszéde a 15 pontos kiáltvánnyal (vágatlan)
A HAZA NEM ELADÓ - film
Kásler Árpád április 21-i beszéde a 15 pontos kiáltvánnyal (vágatlan)
A HAZA NEM ELADÓ - film
V.
A Chomsky-tízparancsolat - Hogy értsétek, hogy mi a média, kik
kezében van, és mikor miért hallgat!
Noam
Chomsky élettörténetéről
itt olvashattok!
Az alábbi tételsort sokan Chomsky
tízparancsolatának is
nevezik, lévén hogy a Mester ezeken keresztül magyarázza a
mindenkori politikai hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek
természetrajzát. Az ő szavaival: ezek a »hatalmi
diverzió médiastratégiái«.
Chomsky
barátunk ezeket először úgy 25-30 évvel ezelőtt írta össze,
amiből mindenki olyan következtetést von le, amilyet akar.
Mindenesetre úgy vélem: ha tudjuk, hogy a Hatalom miben (és
hogyan) mesterkedik, védettebbek vagyunk vele szemben. Már ha még
tudunk gondolkozni és kételkedni... Lássuk tehát, hogyan próbálja
a hatalom maga alá gyűrni (az egyénen keresztül) a társadalmat!
1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2.) A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.
4.) A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”) évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.
5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.
6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.
7.) Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.
8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.
9.) A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.
10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.
Most
már biztosan érted, hogy miért arra figyelj,
amiről a Föld
napja hivatott elterelni a figyelmedet!
Címkék: média globalizáció föld
napja critical
mass biogazdálkodás agrártámogatások agráriumagrárpolitika ács
sándorné ángyán
józsef kié
legyen a föld kishantosi
vidékfejlesztési központagrármaffia földbérleti
pályázatok kásler
árpád Noam
Chomsky
“A nemzetközi bankárok a nép állandó adósság- gépezetét gyártják, amelynek célja az, hogy inflációt teremtsen, és halálra éheztesse az embereket”
A
központi bankok, úgy mint a Világbank, az EKB, az IMF és a világ
legtöbb nemzeti központi bankja, privát banki kartellek útján
jöttek létre és a hatalmas banki családok érdekeit szolgálják:
világuralomra való törekvésükben. Ezek célja, hogy
folyamatosan növeljék minden nemzet államadósságát és
állandóan inflációt idézzenek elő, közben hatékonyan fordítva
a nemzetet adó- ültetvénnyé, ahol te és én is csak jobbágyok
vagyunk. Magyarország Nem tetszik a rendszer? Nem tetszett Szaddám
Huszeinnek, vagy Gadaffinak sem.
2013.06.26. A kormány izraeli nagykövetté nevezte ki Nagy Andort, a kormánypártok vízügyi szakpolitikusát! Ez a tény és a dátum, hogy közvetlenül a földtörvény gyalázatos megszavazása után tette, magáért beszél. A földünk után a víz lehet a következő árucikk!
Lesz-e Magyarországon garantált Alapjövedelem?
2013.07.16
Négymillióan élnek szegénységben - KSH adat
2013.07.13.
Mi már a mikroközösségeinkben devianciának tekintjük az irigység kultúráját!
A
Yagooft többnyelvű szociális hálón a mikroközösségek (te és
a barátaid) egymással kommunikálnak, kereskednek, egymást védik
és az emberiséghez kapcsolódva egy idő után önállóvá,
önellátóvá válnak!
Az 50 Dollar Deal program egyfajta mód arra, hogy nagy tömegek anyagilag megerősödjenek! Természetesen ingyenes felhasználóként is jól jársz, mert örökös online nyelvtanuló rendszer költözik az otthonodba a többi ingyenes szolgáltatásról már nem is beszélve!
Globális célunk az emberiség fizetőképességének növelésével lendületbe hozni a termelést, működésbe hozni az országok gazdaságát!
Itt találod a mikroközösségeink meghívó linkjét. Természetesen a regisztrációt követően a te mikroközösséged meghívó linkje is felkerül a facebook oldalunkra. http://www.facebook.com/YagooftCulturalcreatives
Az 50 Dollar Deal program egyfajta mód arra, hogy nagy tömegek anyagilag megerősödjenek! Természetesen ingyenes felhasználóként is jól jársz, mert örökös online nyelvtanuló rendszer költözik az otthonodba a többi ingyenes szolgáltatásról már nem is beszélve!
Globális célunk az emberiség fizetőképességének növelésével lendületbe hozni a termelést, működésbe hozni az országok gazdaságát!
Itt találod a mikroközösségeink meghívó linkjét. Természetesen a regisztrációt követően a te mikroközösséged meghívó linkje is felkerül a facebook oldalunkra. http://www.facebook.com/YagooftCulturalcreatives
A Koppány csoport nevében népi ellenállást hirdetünk.
Az FBI mindent tud a Google és a Facebook felhasználóiról
1. Általános rendelkezések
1. §
(1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkre, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira, továbbá a rájuk vonatkozó rendelkezések tekintetében az állomány tagjainak a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hozzátartozóira.
(2) Nem alkalmazandó e törvény valamely állam Magyar Köztársaság területére akkreditált diplomáciai képviseletéhez tartozó katonai állomány tagjára, ideértve a katonai attaséhivatalok tagjait is.
(3) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
nemzetközi szervezetek személyzetéhez tartozó külföldi katonai állomány tagjaira akkor kell alkalmazni, ha arról a szervezet magyarországi székhelyéről szóló vagy jogállását, kiváltságait és mentességeit szabályozó nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
(4) Az e törvényben foglaltak nem érintik a külföldi fegyveres erőkre és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződéseket, illetve a külföldi fegyveres erőknek és azok állományának a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogait és kötelezettségeit, és nem jelentenek mentesítést a külföldi fegyveres erőkre vagy azok állományára a jogállásukra vonatkozó nemzetközi szerződésekből háruló kötelezettségek teljesítése alól.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
(1) E törvény alkalmazásában
a) külföldi fegyveres erő: valamely külföldi állam haderejét alkotó szárazföldi,
haditengerészeti és légierő, továbbá a haderő szervezetéhez kapcsolódó rendfenntartó erők összessége;
b) külföldi fegyveres erő állományának tagja: az a) pontban foglalt fegyveres erő katonai személyi állományának és a fegyveres erő alkalmazásában álló polgári személyzet tagja;
c) nemzetközi katonai parancsnokság: az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án
készült Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Párizsi Jegyzőkönyv) I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján, vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet;
(2) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minősül:
a) az (1) bekezdés b) pontban foglalt személynek vagy az (1) bekezdés c) pontban foglalt nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó állomány tagjának házastársa, valamint az általa eltartott gyermeke, ideértve a vér szerinti, az örökbefogadott, a nevelt vagy mostohagyermeket is, és b) a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályai szerint hozzátartozónak minősülő személy, amennyiben a külföldi fegyveres erő állománya tagjával magyarországi közös háztartásban él.
(3) A hozzátartozói minőséget az arra hivatkozó személynek vagy törvényes képviselőjének kell igazolnia a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő hivatalos okirattal.
3. §
(1) Külföldi fegyveres erőnek a Magyar Köztársaság területére történő belépését és
tartózkodását szolgálati célúnak kell tekinteni, ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján engedélyezett.
(2) Szolgálati célúnak minősül a külföldi fegyveres erő állománya tagjának a Magyar
Köztársaság területére történő belépése,
a) ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján engedélyezett, vagy
b) amennyiben az nem tartozik az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy 40/C. § (1)
bekezdés hatálya alá ha az az állomány tagjának hivatalos vagy szolgálati feladatai
ellátása érdekében történik, és a belépésről, valamint a szolgálati célról az állományt
küldő állam illetékes hatósága a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztériumot katonadiplomáciai úton, a belépés tervezett idejét legalább 3 nappal
megelőzően értesíti.
(3) Nemzetközi katonai parancsnokság a Magyar Köztársaság területén az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió döntése vagy kifejezetten erre irányuló nemzetközi szerződés alapján állítható fel.
3. A külföldi fegyveres erő, a nemzetközi katonai parancsnokság és állományának
nyilvántartása
4. §
(1) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet
a) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerségben résztvevő államok fegyveres erői Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó állományának tagjairól (a továbbiakban: NATO- és PfP-állomány),
b) az a) pontban foglalt államoktól eltérő állam fegyveres erejének a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és polgári állománya tagjáról (a továbbiakban: külföldi állomány),
c) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkről, ideértve azok egyes alakulatait vagy kontingenseit is, mint szervezetekről,
d) a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokról és az azokhoz tartozó, és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagjairól a nemzetközi katonai parancsnokságnak a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként történő elismeréséig.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás a NATO- és PfP-
állomány, valamint a külföldi állomány alábbi adatait tartalmazza:
a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását,
b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és amennyiben rendelkezésre áll az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA) III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát,
c) küldő államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári
állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erő alábbi adatait tartalmazza:
a) teljes megnevezését,
b) vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c) teljes, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó létszámát,
d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g) a külföldi fegyveres erőt a Magyar Köztársaság területén történő termék beszerzés vagy szolgáltatás igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és utónevét,
rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját,
h) az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos pecsétjének mintáját,
i) amennyiben nemzetközi szerződés vagy törvény a külföldi fegyveres erő állományába tartozó személyekre vonatkozó adómentességet ír elő, a külföldi fegyveres erő állományába tartozás tényét igazoló személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok alábbi adatait tartalmazza:
a) teljes megnevezését,
b) vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c) a Magyar Köztársaság területén lévő szervezetének teljes létszámát,
d) magyarországi székhelyének vagy más képviseletének teljes címét,
e) a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság területén történő
termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját, f) az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos
pecsétjének mintáját.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagja alábbi adatait tartalmazza:
a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását,
b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és amennyiben rendelkezésre áll a NATO SOFA III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát,
c) küldő államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári
állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d) a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
(6) Amennyiben külföldi fegyveres erő a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tervezetten három hónapnál rövidebb ideig tartózkodik, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a külföldi fegyveres erő kérelmére nyilvántartást vezethet a külföldi fegyveres erő (3) bekezdésben foglalt adatairól, és azokról igazolást állíthat ki.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja:
a) az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erőkre, nemzetközi katonai
parancsnokságokra és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogállásának biztosítása, b) az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erők, nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állománya nemzetközi jogi normákban és a magyar
jogszabályokban biztosított kiváltságai és mentességei fennálltának igazolása, valamint azok érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása,
c) a Magyar Köztársaságnak a külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásából eredő honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmének elősegítése.
5. §
(1) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a NATO- és PfP-állomány, a
Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagja részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére, a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza az igazolvány jogosultjának:
a) arcképmását,
b) családi és utónevét,
c) rendfokozatát,
d) állampolgárságát,
e) a NATO- és PfP-állomány tekintetében küldő államának és, katonai állomány
tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó teljes megnevezését, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő
állomány tagja tekintetében a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
f) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
(3) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás alapján a külföldi fegyveres erő vezetőjének kérelmére a 4. § (3) bekezdés
a), b), f), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(4) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján a nemzetközi katonai parancsnokság vezetőjének kérelmére a 4. § (4) bekezdés a), d), e), és f) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(5) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány hatályossági ideje azonos a (2) bekezdés f) pontjában foglalt, a szolgálati célú tartózkodás tervezett befejezésének időpontjával.
6. §
(1) A 4. § (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a NATO- és PfP-állomány tagja, a külföldi állomány tagja, valamint a külföldi fegyveres erő Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt évig kell megőrizni.
(2) A 3. § (2) bekezdése alapján fogadott értesítéseket a külföldi fegyveres erő állománya tagjának a Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított egy évig kell megőrizni.
(3) A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira vonatkozó nyilvántartásokban foglalt adatokat, amennyiben a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként nem ismerte el,
a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére a nemzetközi katonai parancsnokságnak nemzetközi szervezetként történő elismeréséről szóló tájékoztatás kézhezvételéig, vagy b) a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság vagy annak magyarországi székhelyének, illetve képviseletének megszűnéséről szóló, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiállított nyilatkozat kézhezvételéig kell megőrizni.
(4) Amennyiben a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként ismeri el, a Magyar
Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítés kézhezvételét követően, az adatok megsemmisítését megelőzően átadja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.
(5) A Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert nemzetközi katonai parancsnokságokat a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a Magyar Köztársaságban képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek jegyzékében, azok állományának tagjait pedig a Magyar Köztársaságban képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jegyzékében tartja nyilván.
7. §
(1) A 4. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatok a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tartózkodó külföldi fegyveres erők és azok állománya, valamint a Magyar Köztársaság
területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok nemzetbiztonsági védelmének, valamint a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek biztosítása, továbbá a nemzetközi katonai parancsnokságok felállításában érintett nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra tekintettel nem hozhatók nyilvánosságra.
(2) Nyilvánosságra hozható adatnak minősül, amennyiben az nem képez minősített adatot:
a) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők összesített létszáma a küldő államok szerinti
bontásban;
b) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó egyes külföldi fegyveres erők tartózkodásának szolgálati célja;
c) a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok megnevezése;
d) a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok Magyar Köztársaság területén lévő szervezetének teljes létszáma.
(3) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve erre vonatkozó írásbeli
kérelmére adatot szolgáltat
a) a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d)
pontjában foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági
politikájára vonatkozó, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítése
érdekében az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága,
b) a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d)
pontjaiban foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi politikájára és az
országvédelemre, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaira vonatkozó, a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozatalának elősegítése érdekében a honvédelemért felelős miniszter,
c) a 4. § (3) bekezdés a)-f) pontjaiban és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt
adatokról a Magyar Köztársaság országvédelmi tervének elkészítéséhez és a befogadó
nemzeti támogatás katonai feladatainak tervezéséhez a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hadműveleti és országvédelmi tervezésért és a befogadó nemzeti támogatás katonai tervezőrendszerének működtetéséért felelős szerve,
d) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében
da) az illetékes bíróság,
db) az eljáró ügyészség,
dc) az eljáró nyomozó hatóság,
dd) az eljáró szabálysértési hatóság,
de) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,
e) a 4. § (2) (5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett külföldi fegyveres erő,
nemzetközi katonai parancsnokság vagy azok állománya tagjának nemzetbiztonsági
ellenőrzése vagy védelme biztosítása céljából az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,
f) a 4. § (3) bekezdés a), b), c) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatokról a katasztrófák elleni védekezés tervezésének és végrehajtásának elősegítése érdekében a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ügyekben eljáró központi hatóság,
g) a 4. § (2) bekezdés a), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában foglalt adatokról az érintett állomány és hozzátartozóik idegenrendészeti jogállásának igazolása és ellenőrzése céljából az illetékes idegenrendészeti hatóság, h) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában, a 4. § (3) bekezdés a), e), g), h) és i) pontjában, a 4. § (4) bekezdés a), d), e), és f) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt adatokról az adó- és vámmentesség fennálltának igazolása és ellenőrzése, valamint a vám- vagy adójogszabályok megsértése gyanújának felmerülése esetén az eljárás lefolytatása céljából
ha) az adóhatóság,
hb) a vámhatóság,
i) a 4. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d) és f) pontjában foglalt adatokról az érintett állomány családjogi helyzetének a Magyar Köztársaság területén történő olyan megváltozása esetén, amely az érintett személy vagy hozzátartozója nemzetközi szerződésben vagy e törvényben foglalt jogállását, illetve egyes jogait érinti, az anyakönyvezést végző hatóság,
j) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt
adatokról a közlekedési igazgatási eljárás lefolytatása érdekében a közlekedési igazgatási hatóság,
k) a 4. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e) és f)
pontjában foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét érintő hatósági eljárások lefolytatása céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi önkormányzat jegyzője részére.
(4) A (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv igazolja az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát.
(5) A (3) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet:
a) a szolgáltatott adatok körének,
b) az adatigénylő nevének és címének,
c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá
d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Magyar Honvédség központi
adatfeldolgozó szerve irányításáért felelős szerv,
b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,
c) az adatvédelmi biztos,
d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási,
információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és
bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(7) A (3) és (5) bekezdésben foglaltak szerinti adatszolgáltatás térítésmentes.
4. A külföldi fegyveres erők és állományuk jogállásához kapcsolódó egyes rendelkezések
8. §
Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, valamely államnak a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erejét és annak katonai és polgári állománya tagjait megillető egyes jogosultságok és őket terhelő egyes kötelezettségek tekintetében a jelen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
9. §
(1) A külföldi fegyveres erő Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön szolgálati céllal tartózkodó, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai és azoknak a Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön tartózkodó hozzátartozói a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartoznak.
(2) A Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó külföldi fegyveres erő
állományának tagja büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonása érdekében más állam katonai vagy egyéb bírósága nem hozható létre.
10. §
(1) A külföldi fegyveres erő, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai szolgálati fegyvereiket a Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön a jogos védelemre és a végszükségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően használhatják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerségben résztvevő államok Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tartózkodó fegyveres erőinek az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más
létesítmények, javak őrzését végző, valamint e létesítmények katonai rendész feladatokat ellátó külföldi állományának tagjai a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével a Magyar Honvédség fegyveres szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó fegyverhasználati szabályok szerint használhatják szolgálati fegyvereiket az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények területén belül.
11. §
(1) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állománya tagjának a szolgálati célú tartózkodásából eredően a küldő állama fegyveres erejénél, a Magyar Honvédségnél vagy a nemzetközi katonai parancsnokságnál történő munkavégzéséhez nincs szükség munkavállalási engedélyre.
(2) A kizárólag a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság külföldi állománya tagjának egészségügyi ellátását végző, a külföldi fegyveres erő vagy a nemzetközi katonai parancsnokság állományába tartozó személy e tevékenységének végzése erejéig mentesül az egészségügyi tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt engedélyezési feltételek teljesítése alól.
12. §
A Magyar Honvédséget valamely állam fegyveres erejével szemben megillető kártérítési igényekről a honvédelemért felelős miniszter erre vonatkozó viszonosság fennállta esetén, a viszonosság mértékéig lemondhat. A kárigényekről való lemondásra vonatkozó viszonosságot a Magyar Honvédség és az érintett állam fegyveres ereje közötti megállapodás, viszonossági nyilatkozat vagy nemzetközi szerződés rögzítheti.
5. A külföldi fegyveres erők, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állományának egyes mentességeihez kapcsolódó rendelkezések
13. §
(1) Az e §-ban foglaltak alapján mentesül a regisztrációs adó megfizetése alól
a) a Magyar Honvédség kivételével az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a
Békepartnerségben résztvevő államok fegyveres erőinek a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és polgári állománya a NATO SOFA XI. cikk 6. bekezdése vagy az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a Békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás alapján saját, illetve hozzátartozóik használatára ideiglenesen behozott gépjárműve forgalomba helyezése tekintetében, figyelemmel a NATO SOFA X.
cikk 1. bekezdésére,
b) a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodás 3. cikk 2. bekezdésében meghatározott személyi állomány tulajdonában álló gépjármű forgalomba helyezése esetén,
c) a Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b) vagy c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá
tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján vagy nemzetközi szerződésben felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó, nem magyar állampolgárságú katonai és polgári állomány tagja által saját vagy hozzátartozói használata céljából ideiglenesen behozott gépjárművek forgalomba helyezése esetén, d) a Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b) vagy c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján vagy nemzetközi szerződésben felállított nemzetközi katonai parancsnokság a saját tulajdonában álló gépjármű forgalomba helyezése esetén.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alkalmazása tekintetében az üzemben tartó a közúti
közlekedési nyilvántartást vezető szerv részére a gépjármű (1) bekezdésben foglalt esetekben történő forgalomba helyezésére irányuló eljárás során nyilatkozik a behozatal ideiglenességéről, a használat céljáról, és a gépjárművet használó személy nevéről és rokonsági fokáról. A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a nyilatkozatot a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (6) bekezdése alapján továbbítja a vámhatóság részére.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak alapján forgalomba helyezett gépjárművet a forgalmi engedély jogosultja a magyar gépjármű forgalomban tartva elidegeníti, köteles a regisztrációs adót a gépjármű elidegenítését megelőzően megfizetni.
(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alkalmazásában az ott meghatározott állomány tagja
folyamatos szolgálati célú tartózkodásának ideje alatt saját vagy hozzátartozói használata céljából személyenként egy személygépkocsit és egy motorkerékpárt helyezhet regisztrációs adómentesen forgalomba.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állomány ismételten, a korábbi szolgálati célú tartózkodásának idejével nem folytatólagosan, az (1) bekezdés a)-c) pontjának megfelelően szolgálati céllal tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, a regisztrációs adómentességre jogosító időtartam újrakezdődik.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állomány tagja szolgálati célú tartózkodásának ideje alatt regisztrációs adómentesen forgalomba helyezett gépjárművét a forgalomból véglegesen kivonja, a forgalomból kivont gépjármű pótlására az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás XI. cikk 6. bekezdése alapján ideiglenesen behozott gépjárművet is regisztrációs adómentesen helyezheti forgalomba.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
14. §
(1) A Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet hivatalos céljára történő termékbeszerzés vagy szolgáltatások igénybevétele tekintetében a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezeteket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja alapján megillető általános forgalmi adó, és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 47/A. § alapján megillető jövedéki adó alóli mentességeket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentességek adó visszatérítés formájában illetik meg a feljogosított szervezeteket, amennyiben az azok létrehozásáról vagy székhelyegyezményéről szóló jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
6. Módosuló rendelkezések
15. §
(1) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 1. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában
1. forgalomba helyezés: a gépjármű]
d) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott
adómentesség megszűnése;
(2) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól]
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján
felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés
tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon
tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi
állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai
szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
(3) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
3/A. § (1) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
és az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok.
(2) Mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális
adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól
a) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak a Békepartnerség más részt vevő
államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából
tartózkodó fegyveres erői,
b) az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek.
(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Teljes személyes illetékmentességben részesül:]
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
16. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-ának t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában:]
t) Belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos
tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van. Belföldi üzemben
tartónak minősül továbbá az az üzemben tartó is, aki az Észak-atlanti Szerződés
tagállamai és a Békepartnerségben résztvevő államok fegyveres erőinek a Magyar
Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó
állományának tagja vagy a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi
katonai parancsnoksághoz tartozó, a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagja, amennyiben a Magyar Köztársaság területén igazolt elhelyezési hellyel rendelkezik.
7. Felhatalmazó rendelkezések
17. §Felhatalmazást kap
a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza a 4. §-ban foglalt nyilvántartás vezetésével, a nyilvántartásba vétellel, továbbá az 5. §-ban foglalt igazolvány és igazolás kiadásával és visszavonásával, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatással kapcsolatos eljárási szabályokat és a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat, valamint az alkalmazandó díjtételeket,
b) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy
40/C. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, szolgálati célú belépéséről és
tartózkodásáról szóló értesítés eljárási szabályait, valamint az eljárás során használandó iratmintákat rendeletben szabályozza.
8. Záró rendelkezések
18. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény 6. alcíme a törvény hatályba lépését követő napon hatályát veszti. E törvény 14. §-a 2012. december 31-én hatályát veszti.
(3) A Magyar Köztársaság területén a jelen törvény hatályba lépésének napján szolgálati célból tartózkodó azon külföldi fegyveres erőket, a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokságokat és ezek állományát, akik szolgálati célú tartózkodásának idejéből még legalább három hónap van hátra, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a
4. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásokba veszi.
Indokolás
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó
egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslathoz
A Magyar Köztársaság immár több mint tízéves NATO-tagságának eredményeképpen számos olyan szövetségesi programban vesz részt, amely révén hosszabb időszakra, nagyobb létszámú külföldi katonai állomány teljesít szolgálatot (állomásozik) hazánk területén.
Mindemellett, magyar kezdeményezésre felállításra került a Magyar Köztársaság területén egy NATO kiválósági központ, amely mint nemzetközi katonai parancsnokság, sajátos jogállást élvez hazánk területén.
E Javaslat egyrészről arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság tekintetében pótolja az
1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti,
fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (NATO SOFA) és az 1995. évi CII.
törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a Békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (PfP SOFA), illetve az 1999. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyv (Párizsi Jegyzőkönyv) végrehajtásához kapcsolódó magyar szabályozás hiányosságait, illetve az elmúlt időszakban bekövetkezett változások révén felújítsa azokat, és olyan átfogó szabályozást alakítson ki, amely a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi katonai állomány jogállásának valamennyi fontos kérdését átfogja. Egyidejűleg, e
Javaslat fontos honvédelmi és nemzetbiztonsági érdeket is szolgál: abból eredően, hogy a jövőben várhatóan megnő a Magyar Köztársaság területén hosszabb ideig állomásozó külföldi haderők létszáma, a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági érdeke is az, hogy e haderők mindenkori létszámáról és jelenlétének céljáról pontos nyilvántartást vezessen.
A Javaslat által előirányzott nyilvántartás célja a jogállás igazolásának megkönnyítése, továbbá olyan, a NATO / PfP SOFA-hoz kapcsolódó, de azokban kifejezetten nem nevesített kiváltságok és mentességek biztosításának megalapozása, amelyek elengedhetetlenek a tartósan a Magyar Köztársaság területén állomásozó külföldi haderők állományának és hozzátartozóik megfelelő életkörülményének biztosításához. Emellett, a nyilvántartás kiemelten fontos a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeinek
biztosításához is.
A külföldi fegyveres erők és állományuk nyilvántartása mellett a Javaslat számos
olyan, a jelenleg hatályos nemzetközi szerződésekben nem szabályozott jogállási kérdést rendez, amely mindenekelőtt a nyugat-európai szövetséges államok gyakorlatában felmerült, és várhatóan a Magyar Köztársaság tekintetében is felmerülhet.
A NATO SOFA, a PfP SOFA és a Párizsi Jegyzőkönyv mint nemzetközi szerződések
általános természetét tekintve megállapítható, hogy csupán egyes rendelkezéseik tekinthetők önmagukat végrehajtónak, míg más rendelkezéseik további belső jogi jogalkotást igényelnek annak érdekében, hogy a bennük foglalt jogok (jogállás, kiváltságok és mentességek) valóban érvényesüljenek. A jelen Javaslat célja a NATO SOFA, a PfP SOFA és a Párizsi Jegyzőkönyv megállapodások teljes körű végrehajtásának elősegítése, valamint a tartósan a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi haderők állományának részére megfelelő
életkörülmények biztosítása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-ának (1) bekezdése meghatározza személyi hatályát: a törvény hatálya alá a Magyar Köztársaság területén hivatalos, szolgálati céllal tartózkodó haderők tartoznak, azonban nem értendő ide egy esetleges fegyveres konfliktus során megszálló hatalomként jelenlévő külföldi haderő. Továbbá, e haderők és a Magyar Köztársaság területén létrehozott nemzetközi katonai parancsnokságok és azok katonai és polgári állományának tagja tartozik a törvény hatálya alá. Katonai és polgári állomány alatt a külföldi haderőknél katonai szolgálati viszonyban álló személyeket, valamint a haderők (ideértve a védelmi minisztériumokat és a
haderők kapcsolódó katonai szervezeteit is) által alkalmazott polgári személyeket kell érteni.
Ugyanakkor, a (2) bekezdés szerint a katonadiplomáciai személyekre nem vonatkozik e törvény, rájuk a diplomáciai személyzetre vonatkozó nemzetközi szerződéseket és az azok végrehajtását szolgáló magyar jogszabályokat kell alkalmazni. Figyelemmel a Magyar Köztársaság NATO- és EU-tagságára, olyan nemzetközi (katonai) szervezetek is helyezhetik székhelyüket a Magyar Köztársaság területére, amelyek személyzetében katonai állomány is van. E személyek tekintetében a Javaslat megengedő: amennyiben a szervezet székhely-megállapodása azt lehetővé teszi, a Javaslat egyes rendelkezései kiterjedhetnek a nemzetközi szervezet katonai személyzetére is. E rendelkezés célja a megfelelő rugalmasság biztosítása e
nemzetközi szervezeteknek, illetve a NATO-ban elfogadott, a különböző katonai állományok lehetőség szerint azonos elvek alapján történő kezelésének lehetővé tétele. Tekintettel arra, hogy a Javaslat egyes rendelkezései a fenti állomány hozzátartozóit is érintik, így a Javaslat hatálya csak a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig a hozzátartozókra is kiterjed.
A Javaslat 1. §-ának (4) bekezdése fontos korlátozást is tartalmaz ugyanakkor: e
törvény semmiben sem rontja le a vonatkozó nemzetközi szerződések (NATO SOFA és PfP SOFA, OMNIBUS Megállapodás, Párizsi Jegyzőkönyv) alkalmazhatóságát, azaz az azokban foglaltakat csupán kiegészíti, megkönnyítendő azok hazai alkalmazását. Ugyanakkor, korlátozást tartalmaz a külföldi haderők tekintetében is: a jelen törvényre való hivatkozás nem mentesíti őket a vonatkozó nemzetközi szerződésekből rájuk háruló kötelezettségek alól.
A 2. §-hoz
A 2. § a Javaslat által alkalmazott legfontosabb, és nemzetközi szerződésekben nem
teljes mértékben meghatározott fogalmak magyarázatát tartalmazza. Az a) pontban foglaltak alapvetően a NATO és PfP SOFA megállapodások szövegét veszik át, ugyanakkor kiegészítik is azt, a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával. A fegyveres erőkhöz kapcsolódó, azoknak szervezetileg alárendelt rendfenntartó erők (pl. az olasz, francia vagy török csendőrség ) a fegyveres erőkkel azonos jogokkal rendelkezik a jogállási megállapodásokban, illetve a nemzetközi szokásjogban, így ennek pontos értelmezéséhez szükséges külön kiemelésük.
A nemzetközi katonai parancsnokság új fogalomként kerül bevezetésre. A jogalkotói
szándék szerint mindenekelőtt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és a közös védelemben érintett nemzetközi szervezetek által vagy többnemzeti együttműködésben, nemzetközi szerződéssel felállított, kifejezetten nemzetközi katonai parancsnokságként létrehozott szervezetek értendőek e fogalom alatt.
A hozzátartozó fogalma a huzamosabb ideig más államok területén tartózkodó
állomány tapasztalatait tükrözi. A gyakorlatban ugyanis nem csupán a házastárs tekintendő ellátásra szoruló, gyakran együttköltöző hozzátartozónak, hanem az egyenesági rokonok is.
A 3. §-hoz
A 3. § részben alkotmányjogi, részben a nemzetközi szerződésekben nem szabályozott kérdéseket rendezi. A nemzetközi jogállási megállapodások a külföldi fegyveres erők más állam területére történő belépésének szolgálati célúvá minősítését nem rendezik, így ez a mindenkori fogadó állam belső jogából ered. Maga a NATO SOFA megállapodás preambuluma is kifejezi, hogy a fogadó állam területére történő, szolgálati célú belépés kereteinek meghatározása a mindenkori fogadó állam joga; a NATO SOFA csak az e kereteken belül, a más állam területén tartózkodó haderő tagjainak jogállását rendezi, a beléptetés közjogi kereteit nem határozza meg. Minden fogadó államnak a saját szuverenitásából eredő joga az, hogy egyoldalúan meghatározza, milyen feltételek teljesülése esetén engedi a területére szolgálati céllal más államok fegyveres erejének tagját. Ennek megfelelően, a beiktatandó rendelkezés a Magyar Köztársaság tekintetében határozza meg,
mely eseteket tekint szolgálati célú belépésnek.
A 4. §-hoz
A 4. § a Javaslat egyik legfontosabb rendelkezése. Célja egy olyan nyilvántartási
rendszer létrehozása, amely révén a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább 3 hónapig tartózkodó külföldi állományról, illetve a haderőkről és a nemzetközi katonai parancsnokságok állományáról pontos és naprakész adatok állnak rendelkezésre. A nyilvántartás létrehozásának célja kettős. Egyrészről, a nyilvántartás alapján biztosítható adatszolgáltatás, illetve az alapján kiállítandó igazolvány megfelelő módon igazolni tudja az érintett személyek jogállását, amely nagyban megkönnyíti a magyar hatóságok jogszerű, és a nemzetközi jogi kötelezettségeknek is eleget tevő eljárását. (E nyilvántartás egyrészről tehát a
jogállás megfelelő igazolását teszi lehetővé.)
Mindemellett, a Magyar Köztársaság területén nagyobb létszámban állomásozó
külföldi (különösen a NATO-tagállamokból származó) haderők kihatással vannak a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmére, illetve esetleges
veszélyeztetettségére is. A nemzetbiztonsági célú védelem ugyanakkor a külföldi haderőket is megilleti, hiszen a mindenkori fogadó állam kötelezettsége a területén állomásozó külföldi haderők biztonságának szavatolása. Ahhoz, hogy az egyes haderők vagy azok tagjainak nemzetbiztonsági védelmét a Magyar Köztársaság megfelelően biztosítani tudja, illetve annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeit megfelelő módon védhesse, a magyar hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük a külföldi haderőkről és állományukról, és
ebből eredően ismeretekkel kell rendelkezniük a külföldi haderők létszámáról
elhelyezkedéséről, és a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységükről. E jog minden állam szuverenitásából ered.
Az 5. §-hoz
Az 5. § a jogállás, valamint a kiváltságok és mentességek érvényesítéséhez szükséges igazolás adattartalmát határozza meg. Megjegyzendő, hogy ezen igazolványra csak az a személyi állomány jogosult, amelyre nézve külön nemzetközi szerződés van hatályban, és az igazolvány az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges. Így, jelenleg csupán a NATO-tagállamok és a békepartnerségi államok haderői, illetve a nemzetközi katonai parancsnokságok állománya kaphat ilyen igazolványt.
A jogállás megkönnyített igazolásának kiemelkedően fontos eleme az igazolvány
kiadása, amely mindazon adatokat tartalmazza, amelyek a magyarországi jogállás
igazolásához, valamint a kiváltságok és mentességek érvényesítéséhez szükségesek, továbbá azon adatokat is, amelyek egyes magyarországi szolgáltatások igénybevételéhez szükségesek.
A 6. §-hoz
A 6. § rögzíti a nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás megőrzésének alapvető
rendelkezéseit.
A 7. §-hoz
A 7. § meghatározza a nyilvántartásból való adatszolgáltatás körét, a szükségesség és célhoz kötöttség elvét teljes mértékig figyelembe véve.
A 8. §-hoz
A 8. § a szorosabb értelemben vett jogállási kérdésekkel foglalkozó rész bevezetése,
amelynek elsődleges célja a külföldi államok haderőinek hazai jogállását érintő egyes
alapvető, a Magyar Köztársaság tekintetében alkalmazandó nemzetközi szerződésekben nem szabályozott kérdések rendezése, továbbá a Magyar Köztársaság álláspontjának rögzítése olyan nemzetközi jogállási kérdésekben, amelyek tekintetében a nemzetközi joggyakorlat változó képet mutat.
A 9. §-hoz
A § az idegen államok hadereje állományának jogállására vonatkozó egyik alapvető
kérdést, a joghatóság gyakorlásának kérdését rendezi, ideértve a polgári jogi, büntetőjogi és közigazgatási jogi joghatóságot is, azaz a Magyar Köztársaság jogszabályainak alkalmazhatóságát a külföldi haderők állományára.
A 10. §-hoz
A 10. § a külföldi fegyveres erők magyarországi szolgálatteljesítésével összefüggő
fegyverhasználatát szabályozza általános és különös rendelkezéssel. A (2) bekezdésben az általános szabálytól való eltérést a NATO SOFA Megállapodás VII. Cikk 10. bekezdése teszi szükségessé, amely a külföldi haderő által kizárólagosan használt objektumokon belül lehetővé teszi a küldő állam fegyveres ereje részére a rend fenntartását, és ennek keretében minden megfelelő intézkedés megtételét.
A 11. §-hoz
A 11. § a legtöbb nemzetközi szerződésben nem rögzített, de a nemzetközi
gyakorlatban kialakult szabályt foglalja magában. A rendelkezés célja, hogy a Magyar
köztársaság területén szolgálatot teljesítő külföldi állomány feladat-végrehajtásához
kapcsolódó munkavállalási engedélyek meglétét biztosítsa.
A 12. §-hoz
A 12. § olyan esetekben teremti meg a kárigényekről való lemondás lehetőségét,
amelyekben a jelenleg hatályos nemzetközi szerződések ugyan nem alkalmazhatók, de a felek között írásban rögzített formában biztosított a kárigényekről való kölcsönös lemondás. Hangsúlyozandó, hogy e rendelkezés kizárólag rögzített viszonosság, azaz kölcsönös lemondás esetén teremti meg a magyar kárigényekről való lemondást.
A 13. §-hoz
A 13. § a NATO SOFA-ból levezethető, de annak érvényesítéséhez további belső
jogalkotást igénylő mentességet határoz meg a regisztrációs adó tekintetében. A NATO SOFA megállapodás ugyan utal az ideiglenesen a fogadó állam területén lévő vagyontárgyak adómentességére (X. Cikk 2. bekezdés), e rendelkezés azonban önmagában nem végrehajtható. E rendelkezés célja a nemzetközi szerződésben foglaltak végrehajthatóságához kapcsolódó belső jogi rendelkezések megteremtése. A rendelkezés célja a magyarországi forgalomba helyezés megkönnyítése, különös tekintettel arra, hogy e mentesség az ideiglenességre tekintettel kerül bevezetésre.
A rendelkezés a mentesség korlátait is meghatározza. A nemzetközi gyakorlat szerint a fogadó államok általában személyenként egy gépjármű forgalomba helyezését támogatják. Ugyanakkor, e korlátozás önmagában nem érinti a NATO SOFA XI. cikk 6. bekezdését, mivel az csak a behozatalt szabályozza, a forgalomba helyezést nem. Így, e belső jogi korlátozás a fogadó állam szuverenitásából ered, a nemzetközi szerződéssel nem ellentétes. A Javaslat külön kitér az ismételt (nem folyamatos) szolgálati célú tartózkodás esetére, valamint arra az esetre, ha a forgalomba helyezett gépjárművet annak tulajdonosa kivonja a forgalomból (pl. műszaki okokból), és annak pótlására újabb gépjárművet kíván behozni és
forgalomba helyezni.
Amennyiben a fegyveres erő tagja az általa eredeti szándéka szerint ideiglenesen
behozott gépjárművét mégis el kívánja idegeníteni Magyarországon, akkor az elidegenítéskor az adót köteles megfizetni. E rendelkezés szoros összhangban áll a NATO SOFA XI. cikke 8. bekezdésének b) pontjával.
A 14. §-hoz
A 14. § célja a Párizsi Jegyzőkönyv VIII. cikk 1. bekezdése alapján a nemzetközi
katonai parancsnokságokat a működésükhöz szükséges mértékben megillető egyes
adómentességek belső jogi végrehajthatóságának biztosítása.
A 15. §-hoz
E rendelkezés célja a NATO-t és a szövetséges haderőket már megillető
adómentességi rendelkezések pontosítása, valamint az 1999. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyvből eredő nemzetközi kötelezettség teljesítéseként a NATO-parancsnokságok beemelése a szövegbe.
A 16. §-hoz
A 16. § szintén a gépjárművek forgalomba helyezéséhez kapcsolódik. Figyelemmel a
közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 23. § (6) bekezdésében foglaltakra külföldi rendszámú autót magyarországi gépjárműforgalomba belföldi üzembentartó helyezhet. A Kkt. 47. §-ának t) pontja a lakóhelyhez köti a belföldi üzemben tartó fogalmát, amelyet a NATO- és PfP-állományok és a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok állománya tekintetében szükséges kiegészíteni. Mivel ezen állomány csupán elhelyezési hellyel rendelkezik Magyarországon, amely nem azonos a lakó-, illetve tartózkodási hellyel, így az új fogalom Kkt.-be történő átvezetése is szükséges. E rendelkezés révén a Tv. 5. §-ában foglalt igazolvánnyal rendelkező személy megfelelő módon igazolhatja magyarországi elhelyezési helyét, így belföldi üzembentartónak minősülhet, és
gépjárművet helyezhet forgalomba.
A 17. §-hoz
E rendelkezés célja a törvényben foglaltak végrehajtásához, az eljárási és technikai
részleteket tartalmazó miniszteri rendeletek kiadásához szükséges felhatalmazó rendelkezés rögzítése.
A 18. §-hoz
Az (1) bekezdés a hatályba lépés napját határozza meg. A rendelkezés célja a
végrehajtásban érintett szervek számára megfelelő felkészülési idő biztosítása.
A (2) bekezdés a jogtechnikai jellegű deregulációs rendelkezést tartalmazza.
A (3) bekezdés átmeneti rendelkezéseket határoz meg azon állomány és haderők
nyilvántartásba vételére, amelyek a hatályba lépés napján már a Magyar Köztársaság területén tartózkodnak. E személy, illetve haderő, amennyiben még legalább 3 hónap van hátra szolgálati célú tartózkodásából, szintén a nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá kerül.
Ennek lefolytatása iránt a Honvédség illetékes szerve intézkedik, a külföldi állományt fogadó honvédségi szervek megkeresése révén.