Ki
kopog – no de nehéz géppuskával
KINYÍLT A VADRÓZSA – ITT A PORTIK-LABORC TALÁLKOZÓ KITAKARATLAN, LEHETSÉGES JEGYZŐKÖNYVE!
Schmidt
Mária, Spéder Zoltán, Pintér Sándor, Gyárfás Tamás, Fenyő
János, Princz Gábor, Petőfi Attila – többek között róluk
beszélt Portik Tamás maffiózó, Laborc Sándor, a titkosszolgálat
volt vezetője, illetve kísérőik, Vajtó Lajos és Glemba Zoltán
2008. júniusában a Vadrózsa étteremben. Legalábbis ez olvasható
a PestiSrácok.hu-hoz névtelenül eljuttatott dokumentumban,
amely az étteremben folyt beszélgetés lehetséges leirata,
a nevek kitakarása nélkül. Emlékezetes, két találkozón
a Gyurcsány Ferenc bizalmasának számító Laborc fideszes
politikusok kompromittálásával bízta meg az éjszakai élet
rettegett, azóta 11 évre ítélt figuráját, cserébe különféle
előnyöket ígért Portik Tamásnak. A titkosítás alól
feloldott, hiteles, de anonimizált jegyzőkönyvet a PestiSrácok.hu
közölte elsőként. Azt persze nem tudjuk, hogy a hozzánk most
eljuttatott dokumentum egyezik-e az eredetivel, ugyanis nincs rajta
pecsét, aláírás, vagy bármi olyan jelzés, ami hitelesítené.
Ám kétségtelen: ez egy hihetőnek tűnő verzió. Cikkünk végén a
teljes dokumentumot közreadjuk.
SZENVEDI
ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Figyelemre
méltó dokumentumot küldött egy ismeretlen a PestiSrácok.hu
szerkesztőségének, amelyben a titkosítás alól feloldott,
anonimizálva éppen a portálunk által elsőként nyilvánosságra
hozott Portik-Laborc
találkozók leiratát rejtette – kitakaratlanul. Mivel a
dokumentumon semmilyen pecsét, aláírás, vagy jelzés nincs arra
vonatkozóan, hogy ez az eredetinek bármilyen változata, ráadásul
a betűjelek – amelyek a megszólalót jelölik – sem azonosak az
anonimizált változattal, ezért nincs okunk biztosan azt állítani:
birtokunkban van az eredeti jegyzőkönyv. Ha
ez így volna, államtitkot sértenénk, így azonban biztosan csak
annyit közölhetünk: az ismeretlen által küldött dokumentum egy
lehetséges verzió a maffiafőnök és a kémfőnök
megbeszéléseiről. Az
információk így is életszerűnek és érdekesnek tűnnek, és nem
csak azért mert arról is szó esik, hogy vannak jobb- és baloldali
gengszterek, vagy jobb- és baloldali rendőrség, hanem azért is,
mert jól látható, miként volt/van jelen a politikában és a
közéletben a szervezett bűnözés.
SCHMIDT MÁRIA, MINT BALOLDALI
Miként
az korábban kiderült, Laborc
Sándor, a
Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának azóta kémkedés miatt nem
jogerősen elítélt vezetője, Glemba
Zoltán egykori
III/III-as ügynök, egyben Laborc jobbkeze, valamint Vajtó
Lajos MSZP-közeli
üzletember és az azóta a Prisztás-gyilkosság miatt 11 évre
elítélt Portik
Tamás elsőként
2008 június 23-án, a budai Vadrózsa
étteremben találkozott. Az
izgalom az ötödik oldalon kezdődik, amikor Portik arról beszél,
hogy a Vadrózsában történt találkozó előtti napon járt
Balatonon, ahol összefutott az Index.hu vezetőivel, akik “hát
nagyon gazdag emberek, és, hát mondjuk úgy, hogy nem baloldali
érzelmű emberekről van szó”.Ezek
között az emberek között említette meg Schmidt
Máriát a Terrorháza főigazgatóját, aki Laborc szerint “nagyon
messziről jött”, “és
most már gazdag is.”Szóval
Portik ott folytatta, hogy ezen az ominózus balatoni találkozón
a “gazdag” indexes tulajok Gyurcsány
Ferencet dicsérték, hogy milyen “ellökhetetlen” és “minden
oldalról mindent kibír”.
PORTIK PINTÉRRE FÚJT A LEGINKÁBB
Aztán
Laborc felvázolja, miért is ültek le Portikkal tárgyalni, majd
Portik magyarázza el motivációt, hogy jobboldali
támadásnak van kitéve, s
nem más, aki ezt a támadást ellene irányítja, mint a
jelenlegi belügyminiszter, Pintér
Sándor. Akinek meggyőződése, hogy Portik sok baloldali
disznóságról tudhat, sőt, Pintér
szerint részt vett az 1998-as eseményekben, ami
két dologra utalhat: a választások előtti pártszékházak
elleni kézigránátos robbantásokra, vagy a
Fenyő-gyilkosságra. Nos,
Portik állítja, a különös módon már 2008-ban (!)
“jobboldalnak” nevezett rendőrség azt akarja tőle, hogy
valljon színt és tegyen terhelő
vallomásokat baloldali politikusokra és
segítsen felgöngyölíteni az olajügyeket. (Megjegyzendő, hogy
pár mondattal lejjebb Portik maga árulta el, hogy vitt
pénzt baloldali politikusnak, így
talán akár jogosnak is tekinthető a “jobboldali” rendőrség
érdeklődése – a szerk.) A maffiózó nem is érti, hogy az utána
érdeklődő rendőrség feje, Petőfi
Attila “most
kivel van”,
hiszen Portik azt hallotta róla, hogy “ő
is a mi irányvonalunkat képviseli”,
magyarul baloldali.
Aztán
Laborc visszatér Pintér Sándorra, akiről azt állítja, hogy –
2008-ban – “még
mindig elég erős” a
hatalma a rendőrségen belül, mert legutóbb, amikor a rendőrök
kinevezéséről volt szó, “azért
ő hallatta a hangját, és módosításokra is került sor.” Laborc
panaszkodik is, hogy nem túl szerencsés, ha “hosszú-hosszú
évtizedeken keresztül valakinek a keze nyoma ilyen mélységet,
mélységben nyúl bele…” a
szervezet működésébe, és az sem tetszett a kémfőnöknek, hogy
az akkor mundért nem viselő Pintérhez előbb eljutottak a
rendőrség dolgairól szóló információk, mint akár
hozzá. Megemlítik
aztán Tasnádi Pétert, aki ugyan szerintük rászolgált a
hatóságok vegzálására, de azt mégis a Pintérrel való rossz
viszonyából eredeztetik, valamint abból, hogy 1999-ben Tasnádi
szervezésében szocialista és szabad demokrata politikusok,
és baloldali médiaszemélyiségek (Schmuck Andor, Csintalan
Sándor, Karl Imre, Hack Péter, Aczél Endre, Juszt László és
mások) titkos
megbeszéléseket tartottak Korda György táncdalénekes villájában.
Ezeken a találkozókon az első Orbán-kormány leváltásának
módjáról egyeztettek.
INTERNETES MÉDIABIRODALOM AZ ALVILÁG KEZÉBEN
Nemrég
fogták el Németországban Holmann Endrét a Generál Média Kft.
tulajdonosát, akit adócsalásért köröztek a Portik-ügyek
napvilágra kerülése óta. A sajtó csak sejtette, hogy a médiacég
Portik Tamás érdekeltsége, a portálunkhoz eljuttatott állítólagos
jegyzőkönyvben Portik azonban feketén-fehéren
beszámol arról, hogy a Generál Média az “hozzá
tartozik”. Ezt
– mint korábban már többen megírták – annak okán közli
Laborccal, hogy milyen segítséget tud nyújtani az MSZP-nek, hogy
2010-ben győzni tudjanak a választásokon. Portik elmondja, hogy a
Generál Média üzemeltette a MyVIP
nevű, kétmillió regisztrált taggal rendelkező közösségi
oldalt, valamint
beszámol arról is, hogy megvásárolta a – jelenleg nem működő
– Olympia.hu és “most jön” a Sporthíradó.hu, amely állítása
szerint napi 400-500 ezer látogatóval bír. Mint Portik állítja,
nagyjából 2-3 millió ember “között tudok kapcsolatot
teremteni.” A rendszert ráadásul már egyszer-kétszer
kipróbálták: ismert rendezők filmjeit – Bacsó Péter: Majdnem
szűz, Koltay Róbert: Megy a gőzös – promotáltak az rajtuk-
magyarázza Portik. Megjegyzi, BacsóvalAndy
Vajnán keresztül ismerkedett meg. Médiakapcsolataival
hencegve Portik
megemlítette még Nobilis Kristófot, az Index.hu tulajdonosát,
valamint a Hírkereső nevű portált is, így ajánlva fel
segítségét Laborc Sándornak.
Portik
az Index.hu tulajdonosával, Nobilis Kristóffal való
ismeretségével is hencegett Laborc előtt Fotó: Nol.hu
GAZSÓ L. IS PORTIK SPANJA VOLT?
A
médiáról szólva Széles Gáborról is szó esik, meglepő módon
Portik azt állítja, hogy dolgozott vele, sőt, a Magyar Hírlap
egykori főszerkesztőjéről, az MTI jelenlegi
vezérigazgatójáról,Gazsó
L. Ferencről úgy fogalmazott, “azt
mi adtuk…vele is dolgozunk…”. Szélesről
Laborc kifejti, hogy a vállalkozó a nagy jobboldaliságában
elfelejtette, hogy kik álltak mögötte – pénzügyileg és
politikailag – akkor, amikor az Ikarust és a Videotont egy
forintért vásárolta meg a kilencvenes években, meg azt, miként
kötött üzleteket a két cég és kiből élt. Ugyanebben a körben
említették Demján
Sándor nagyvállalkozót, aki a nyolcvanas években egyedüliként
árult az országban banánt,
mert – miként Laborc fogalmazott – “Fekete
Jánossal a háttérben ezt meg tudta finanszírozni, ez működött
is egy ideig és elég sok mindenki ehhez felcsatlakozott, akkor
kialakult az ő kapcsolatrendszerük, na
most ezeket hajlamosak sokan elfelejteni.”
AHOL KÉSZPÉNZ VAN, OTT NINCS IDEOLÓGIA…
A
beszélgetőpartnerek szerint az üzletben nincs jobb, vagy baloldali
értékrend. Ahol készpénz van, ott nincs ideológia. Vajtó Lajos
erre azt a példát hozta föl, amikor Deutsch Tamás
sportminiszterként Demszky Gábor főtanácsadója, Mesterházy
Ernő cégét bízta meg az összes sportlétesítmény
takarításával, őrzésével, karbantartásával. A
Future Clean Zrt. több milliárdot kaszált az üzleten. Vajtó fel
is teszi a kérdést: “Mi
volt ez?”Később
Glemba Zoltán megállapítja, hogy egyedül pénzpártiság van, ami
jó, mert akkor nincs vita, csak a profit. Aztán rátérnek a
pártpénztárnokok kitárgyalására, Simicska
Lajosra és Puch Lászlóra, akiket lényegében egymáshoz mérten
hasonlónak tartanak.
A LEGNAGYOBB TITKOK TUDÓJA
A
beszélgetés később visszatér a rendvédelemhez. Megjegyzik, hogy
Gyurcsány azért nevezte ki országos rendőrfőkapitánynak a
pénzügyőrségtől érkezett Bencze Józsefet, mert ő nem Pintér
Sándor embere, de Glemba Zoltán azért állítja, “nem tudok a
rendészeten belül mondani, aki valamilyen összefüggésben a
Sándorral ne tartana (kapcsolatot- a szerk), ha más nem
áttételesen.” Sőt, Vajtó
Lajos egyenesen odáig van Pintértől, akit
állítása szerint ismer, és jó embernek, “komoly
pasinak” tart,
aki ”
imádja
a feleségét, rendszeresen viszi magával mindenhova, szereti a
családját, halál normális ember szerintem, és hát az
nyilvánvaló, hogyha valaki ilyen életpályát kormánytagsággal
és belügyminiszterséggel zár, hát nyilvánvaló, hogy kézben
akarja tartani.” Vajtó
szerint Pintérből
Kuncze csinált ellenséget, amikor 1996 végén, vezérkarával
együtt leváltotta az országos rendőr-főkapitányi
posztról. Vajtó
szerint ”
a
legnagyobb titkok tudója ő, nincs hozzá hasonló.”
ÜZENET LEHETETT CSÁNYIÉK HELIKOPTERBALESETE
Ehhez
a témához kapcsolódva jön szóba Csányi
Sándor OTP-vezér is, akit
a társaság – élén Vajtóval – szintén nagy formátumú
embernek tart, de nem is ez a lényeg. A 17. oldalon lévő
beszélgetésfoszlányokban homályos utalás van a társaság
találkozója előtt éppen
egy nappal korábban, 2008 június 22-én történt helikopter
balesetre,
amely Csányi Sándor nagybajomi birtoka fölött történt. A
jármű, fedélzetén a bankvezér ismerőseivel, felszállás után
lezuhant, az utasok közül négyen súlyosan megsérültek, de
mindenki életben maradt. Csányi egyébként nem volt a gépen,
amely az egyik cégének tulajdonában volt. A balesetről szólva
Portik azt mondja, “Most
már csak el kell hitetni vele, hogy nem ő ellene irányult…” Aztán
pár mondattal lejjebb: “Ha
mondjuk – tételezzük föl -, ő ezt a
történetet úgy rakja el az agyában, hogy ez valójában neki
szólt. Mert,
hogy az a történet azért fontos, nem tudom, azért, persze
gondolom nálam jobban vannak önök informálva. Mondom
ez egy improvizatív helyzet volt, tehát megjött.” A
sorokat olvasva nagyon az a benyomása lehet az embernek, hogy Portik
úgy beszél az egy nappal korábbi esetről, mintha többet tudna
róla, mint amit elmondott. Később pedig fölemlegették a Synergon
informatikai társaság négy vezérének halálával végződött
2001-es légibalesetet, amikor az üzletemberek magánrepülője
Somogy megye fölött felrobbant és lezuhant. Vajtó – Laborc
derültsége közepette – titokzatosan meg is jegyzi, hogy “És
a légköri viszonyok… nem voltak olyan rosszak a Synergon-os
időszakban.” A
lényeg, Laborc szerint, hogy legyen valamiféle stabilitás, és
normális viszonyok, amik között aztán a nagyok megegyeznek, és
lesz “két
helikopter, amik nem fognak sokat repülni az elkövetkezendő
időszakban.” Portik
rákontráz: “Szerintem
nem fog többet, ez csak ilyen megérzés.” Ez
a kódolt beszélgetés arra utalhat, hogy Csányit
a helikopterének megbabrálásával megfenyegethették, de hogy ki
lehet a másik helikopteres, amelyik vélhetőleg ugyanúgy
járhatott, mint Csányi, nem tudni.
ÉS MI MIBEN TUDNÁNK SEGÍTENI, TISZTELT MAFFIAFŐNÖK ÚR?
A
bankvezér magánéletének kibeszélése után Laborc felteszi a
kérdést, mi
az amiben ők tudnak segíteni Portiknak, mire a maffiózó az
úgynevezett A1-es történetet kezdni elmesélni. Ennek
az ügynek volt a következménye, hogy 2009-ben elfogták Turi
Tibort és Dévényi Tamást Óbudán a Lajos utcai A1 Wellnes
irodájában. Az edzőterem tulajdonosa, Fönyedi András ugyanis
feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI), miszerint a
két férfi két társukkal, Drobilich
Gáborral és Várhegyi Zoltánnal együtt megzsarolta őt. A
vállalkozó a nyomozó hatóságnak arról számolt be, hogy
2004-ben 50 millió forintot kapott kölcsön Turitól és Dévényitől
a fitneszterem-hálózat létrehozására, ám ennél jóval többet,
132 millió forintot kellett volna nekik visszafizetnie. Ráadásul
ez az összeg csupán a kamat volt, a zsarolók ugyanis még a
kölcsönadott összeget, az 50 milliót is ki akarták szedni
belőle. Bizonyára hűséges olvasóinknak ismerősen csengenek ezek
a nevek, hiszen ők – Turin kívül - az
Energol Rt. egykori vezetői, Portik volt üzlettársai. Nem
tudni biztosan, miért volt Portiknak fontos ez az ügy, hacsak azért
nem, mert élettársa, Halmos-Riskó Alma egyik legjobb barátnője
az a Mészáros Réka fitness világbajnok, akinek a férje a
megzsarolt Fönyedi András. Mindezeket
persze nem említi Portik, csak azt, hogy Drobilich
és Dévényi Tamás a jobboldali rendőrség besúgói, akiket
72 óra után ki is engedett a bíróság. Mondjuk tény, hogy
Drobilich Gábor eddig minden nagyobb leszámolásos ügyet
megúszott, de ahogy Radnai László maffiafőnökből együttműködő
tanú lett, úgy az sem elképzelhetetlen, hogy Drobilich meg
rendőrségi besúgó. Igaz, miként azt már korábbi cikkeinkben is
kielemeztük, Portik is az volt egy ideig.
KI KINEK AZ ALVILÁGI BESÚGÓJA?
Az
azonban nem annyira világos mit ért azon Portik, hogy Radnai és
Drobilich a “jobboldali rendőrséggel” karöltve söpörték el
az ellenlábasaikat, máskor pedig Drobilich Gábor súgja be
Radnait, akit egy “bekészített” ügyben
– a kecskeméti maffiaperben – 12 évre ítélnek. Sorra veszik a
rendőrség fiaskóit is, a móri mészárlás ügyét, a Szlávy
Bulcsú meggyilkolását, meg a Fenyő-ügyet, mind, mind olyan
aspektusban, hogy azokban Pintér Sándor emberei, barátai – Bolcsik
Zoltán vezérőrnagy, jelenleg az Nemzeti Védelmi Szolgálat
vezetője, Horváth András, nyugalmazott rendőr dandártábornok,
illetve korábban az NNI döglött ügyek osztályát vezető Kovács
Lajos ezredes – dolgoztak, és azért mentek félre ezek a
nyomozások, mert mindegy volt, csak eredmény legyen, hogy
később Pintér előre tudja tolni ezeket a barátait. Érdekes,
amikor Portik az NNI korábbi helyettes vezetőjéről, Krajnyák
Péterről megállapítja, hogy ő legalább baloldali és neki kéne
vezetni az irodát, Laborc és Glemba erősen tiltakozik, hogy “azért
lennének nála jobbak is”. Krajnyák
Péterről tudni érdemes, hogy a felelsége, Horváczy Emese volt
egy időben az NNI, majd Draskovics Tibor idején a
Belügyminisztérium szóvivője. Nem
véletlenül, hiszen úgy tudjuk, Horváczy az akkori minszterelnök,
Gyurcsány Ferenc feleségének, Dobrev Klárának az osztálytársa
volt, és azóta is jó kapcsolatot ápolnak egymással.
Fenyő
János egy Berlusconi-féle médiabirodalmat épített, amibe
beleillett volna Gyárfás Tamás Nap-keltéje Fotó: Fotóklikk.hu
A FENYŐ-GYILKOSSÁG MINDIG TABU LETT
A Fenyő-ügy
kitárgyalásakor Laborc és Glemba, de Vajtó is értetlenkedik,
hogy a megbízó ellen egyértelmű bizonyítékok vannak, például
hangfelvétel, de a személye “legfölsőbb,
magasabb szinten mindig tabu lett.” Laborc
meg is jegyzi, hogy “persze
lehet bizonyos mértékig tabu, de, hátha egyértelműek a
bizonyítékok, akkor nem lehet védeni, akárki is az.” Aztán
Vajtó előad egy kicsit homályos monológot, hogy amikor
Gyárfás Tamást meghallgatták, egymásnak ellentmondásos
vallomást tett, annyi azonban kiderült, hogy egy szerb embernek
adott 100 millió forintot. Vajtó szerint amikor rákérdeztek, hogy
miért, Gyárfás azt válaszolta, mert megzsarolták. Aztán Vajtó
azt részletezi, hogy Fenyőnek milyen meccsei voltak a televízióban,
s miként lett az akkori elnök, Peták István a legnagyobb
ellensége azzal, hogy a Napkeltét végül
Gyárfásnak adta, akire
Vajtó szerint Fenyő szintén ellenségként tekintett. Fenyő
– Vajtó állítása szerint – meg is kérte arra, hogy a jó
médiakapcsolatait fölhasználva szellőztesse meg, hogy Gyárfás
Tamás megvásárolt egy jogerős ítéletet azzal, hogy a döntést
hozó bíró lányát a televíziójában foglalkoztatta.
Glemba szerint az indíték a Napnál világosabb volt, erre Portik
megkérdezi a titkosszolgát, hogy akkor őt miért hívta be Kovács
Lajos ezredes a rendőrségre, hogy vallja azt: Gyárfás
felkérte őt Fenyő megölésére, holott ez, állítása szerint
nem történt meg. Ráadásul
úgy – mondja Portik -, hogy “jogerős bizonyítékok” voltak a
rendőrök kezében. Glemba szerint ez nem gyengíti az ő
következtetéseit, sőt megerősíti, hiszen Kovács Lajos neki
egyszer elmondta, hogy miután a sajtóban megjelentek Gyárfás
Tamás kétes üzleti manővereiről szóló anyagok, akkor bement
hozzá a rendőrségre, hogy “mosdassa
magát”. Kovács
szerint “hátha
nem követett el valamit, akkor miért mosdatná magát – nem?” Ez
a beszélgetésfoszlány a
Gyárfás-Fenyő háborúra utalhat. Mindketten
gyűjtötték egymásról a terhelő adatokat, Fenyőnek is vaskos
dossziéja gyűlt össze Gyárfás kétes ügyeiről, amit
eljutattott a sajtónak. A beszélgetőtársak azt is
kielemezték, hogy miért nem lehetett a Postabank egykori vezére,
Princz Gábor a megbízó. Vajtó szerint neki Princz azt
mondta: “Hát,
ha haragudtam is rá, ha át is baszott, nekem egy Fenyő nem tétel.”
EGY ALBÁN MAFFIÓZÓNAK KELLETT VOLNA GYANÚBA KEVERNIE A FIDESZESEKET
A
politikai-alvilági játszmák bennfentes kivesézése után az
asztaltársaság visszatér
találkozásuk eredeti céljára: a fideszes politikusok körüli
rágalomhadjárat keltéséra, a valós, vagy kreált ügyeken nyugvó
politikai lejárató akciók megszervezésére. Mint
már a jegyzőkönyvek anonimizált változatának másfél évvel
ezelőtti megszellőztetésekor is egyértelművé vált: Gyurcsány
Ferenc volt miniszterelnök egyik legfontosabb bizalmi embere, a
titkosszolgálatot felügyelő és immár kémkedésért első fokon
elítélt Laborc Sándor különféle jelentős előnyökért cserébe
arra kéri fel az alvilág legrettegettebb alakját, Portik Tamást,
hogy segítsen a jobboldal lejáratásában. 2008-ban
járunk, ekkor a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve az
Apró-család nevével fémjelezhető kör ezek szerint még
lehetségesnek tartotta a baloldal durva népszerűségvesztésének
megállítását. Ehhez nem félt az alvilágot segítségül hívni.
Tehát
a négy férfi ismét az MSZP-kormányt és Gyurcsányt támogató
akciókról kezd beszélni. Ebben a körben vetődik fel egy
albán bűnöző, Salihi Mead neve, akit Mehátnak neveznek. Bár
Portik szerint Mead a “jobboldali
rendőrség” embere,
de rajta keresztül meg lehetne szorongatni jobboldali
politikusokat. Az albán említése több kérdést vet fel. Úgy
tudjuk, hogy Mead éppen
Portik köreihez tartozik – egyes feltételezések szerint még a
testőre is volt -, és a hazai albán csoportokat irányította.
Ennek tükrében érdekes, hogy Portik a beszélgetésen úgy tesz –
legalábbis a leírtak szerint -, mintha nem is ismerné a
férfit. Úgy
tudjuk, hogy Meadkábítószer
terjesztéssel is foglalkozik, Laborc
nem véletlenül jegyzi meg: “Engem
egyenlőre azok a pici pillanatok érdekelnek, amikor kiosztotta a
Mehát a különböző politikusoknak a napi adagot.” És
vélhetőleg ez az a vonal, amelyben lehetőséget lát Portik és
Laborc a politikusok lejáratására, zsarolására. Bár Portik
felvet egy másik vonalat is, méghozzá rendőri vonalon, ugyanis
azt állítja, hogy a “jobboldali rendőrség”, azaz a Nemzeti
Nyomozó Iroda akkori vezetője, Petőfi Attila korrupt. A
beszélgetés fontos része, ahol Portik és Laborc megegyezik abban:
a lejárató sztorinaknem
kell feltétlenül valósnak lennie, elég egy terhelő vallomás
kicsikarása és megszellőztetése a haveri médiában. A
Vadrózsa étteremben számos célszemélyre utalgatnak, de a
lejáratandó politikusok közül név szerint csak Rogán Antalt
említik meg.
Aztán a titkosszolgálat és az alvilág következő találkozóján,
a Menzában már sokkal konkrétabb dolgokról esik szó. Külön
pikantériát ad a beszélgetésnek, hogy az egyik asztaltárs, Vajtó
Lajos amellett, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején a Nemzeti
Lóverseny Kft.-t vezethette, a
Nemzetközi Kábítószer és Terrorizmus Elleni Tisztek és Civilek
Egyesületének elnöki posztját is betöltötte!
Portik
a beszélgetések során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan
támogatójaként tünteti fel magát és minden szolgálatát
felajánlja a pártnak és Laborc Sándornak. A
bűnös összjáték egyébként részleges kudarcot vallott. Az első
célszemélyek a PestiSrácok.hu korábbi értesülése szerint Kósa
Lajos, Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak, ám
a fagyi mindjárt az elején visszanyalt, amikor
egy Rónai Attila nevű vállalkozó vallomásával korrupciógyanúba
keverte Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét, ám röviddel azután
egy internetes videóban vallotta be, hogy Portik Tamás zsarolta
meg, ennek hatására tett valótlan állításokat.
Ezeken
a találkákon tehát mindkét oldalon rovott
múltú, részben mára elítélt alakok, bűnözők ültek.
Állításaikat –
amennyiben ez a beszélgetés valós leirata - természetesen
nem lehet készpénznek venni, viszont
a találkozó ténye és az ott folytatott beszélgetés kitűnő
korrajzot nyújt Magyarország 2010 előtti történetéről.
A
PestiSrácok.hu által most közreadott szövegben I-vel
Laborc Sándort, G-vel Glemba Zoltánt, I2-vel Vajtó Lajost, I3-al
Portik Tamást jelöli a dokumentum.
Jegyzőkönyv
1. rész.
A dokumentum 1. része
http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2014/08/portik1resz.pdf
http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2014/08/portik1resz.pdf
A dokumentum 2. része
http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2014/08/portik2resz.pdf
http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2014/08/portik2resz.pdf
Duplán kattintva mert , nem biztos , hogy igaz.
1MEGOLDATLAN MARADT A SERES ZOLTÁN ELLENI MERÉNYLET ÜGYE
- 141
- 1
Eredménytelenül fejezte be
a Nemzeti Nyomozó Iroda az 1999-es Seres-gyilkosság nyomozását,
ezért a Fővárosi Főügyészség megszüntette a büntetőeljárást
az ügy két gyanúsítottjával, Portik Tamással és Bíró
Lászlóval szemben – értesült a PestiSrácok.hu. A Fővárosi
Főügyészség az ügy megszüntetését azzal indokolta, hogy a
széleskörű nyomozás során beszerzett bizonyítékok nem voltak
elegendőek ahhoz, hogy Portikék ellen vádat emeljenek. Pedig
információink szerint az Energol-vezérre többen is terhelő
vallomást tettek. Mivel úgy értesültünk, a nyomozásnak
nem volt más iránya, valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy ki
és miért ölette meg a 90-es évek éjszakai életében
meghatározó szerepet betöltő 45 éves vállalkozót.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Megszüntette
a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a Seres-gyilkosság
ügyében–
tudta meg a PestiSrácok.hu az ügyészség szóvivőjétől. Bagoly
Bettina hozzátette: a főügyészség az eljárást az ügy mindkét
gyanúsítottjával szemben megszüntette, mivel a széleskörű
nyomozás során beszerzett valamennyi bizonyítékot értékelve, nem
bizonyítható a vádemeléshez szükséges megalapozottsággal az,
hogy a bűncselekményt a gyanúsítottak követték el.
Mivel értesüléseink szerint a nyomozásnak nem volt más iránya,
valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy ki és miért ölette meg
a 90-es évek éjszakai életében meghatározó szerepet betöltő
45 éves vállalkozót.
NEM VOLT ELÉG A KORONATANÚK VALLOMÁSA
Danyi
Csaba, Bíró László jogi képviselője már korábban is
úgy nyilatkozott portálunknak,
hogy jó esély van rá, hogy ügyfelével szemben meg fogják
szüntetni a nyomozást, mivela
rendőrök egyetlen egy tárgyi bizonyítékot sem tudtak
felmutatni, ami ügyfele bűnösségét bizonyítaná, hiszen sem
az előkerült fegyveren, sem a motoron nem találták meg Bíró
DNS-ét. A
hatóság a nyomozás lezárásáig azt feltételezte, hogy Portik
Tamás megbízásából, a Bíró László vezette motorról –
a 2002 januárjában családjával együtt Tárnokról eltűnt
– Radics Attila lőtte le Seres Zoltánt és olasz
üzlettársát, Sforza Nazzarenot. Portikot
és Bíró Lászlót a rendőrség 2012. augusztus 13-án
gyanúsította meg a bűncselekménnyel. Úgy tudjuk, hogy Portikra
a 2007-ben 12 évre ítélt egykori Conti Car főnök, Radnai
László, valamint K. Györgyi, az olajos vállalkozó volt
bizalmasa tett terhelő vallomást, de információink szerint az
1996 novemberében több lövéssel megsebesített egykori
fogathajtó, Lakatos Csaba is beszélt arról a rendőröknek, hogy
konfliktus volt Seres és Portik között.
A MERÉNYLŐK PROFI MÓDON ÖLTEK
Seres
Zoltánt 1999. április 12-én, egy hétfő délutáni napon
Tahitótfaluban, a Táncsics utcában ölték meg. A Kawasaki
motorral érkező merénylők nem csak vele, hanem olasz
üzlettárásával, Sforza Nazzarenoval is végeztek. Ő órákkal
később, a kórházban hunyt el. A
kocsi az Ak-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés
után az egyik családi ház falába csapódott. A
gyilkosok, miután meggyőződtek a célszemély haláláról, a
fegyvert eldobták, majd elhajtottak.
Motorkerékpárjukat – amit a merénylet előtt újsághirdetés
alapján vásároltak – Leányfalunál, egy focipálya közelében
szintén hátrahagyták, onnan ismeretlen járművel mentek
tovább. Szinte
biztosra vehető, hogy a merénylők pontosan tudták Seres
napirendjét, információikat az áldozat belső köreiből
szerezhették. Az
is beszédes, hogy Seres
ukrán testőreinek BMW-je Kisoroszinál valamiért lemaradt.
A nyomozók először azt feltételezték, hogy külföldi lehetett
a gyilkos, sőt korábban egy olyan verzió is felvetődött, hogy –
az 1997-ben már Seres ellen egy merényletet megkísérlő –
szlovák Jozef Rohác ülhetett a motoron. Ezt a verziót később
elvetették.
SERES KILÖVÉSÉVEL RENDEZŐDÖTT ÁT VÉGLEG AZ ALVILÁG
Seres
Zoltánt sokáig az alvilág megkérdőjelezhetetlen urának
tartották, ő volt az első milliárdos az alvilágból,
eltüntetésével pedig lezárult a Prisztás József 1996.
november elsejei lelövésével kezdődött maffiaháború és ekkor
vette át a vezető szerepet a Portik Tamás, Drobilich Gábor és
Ferencsik Attila által fémjelzett energolos csapat,
valamint ezután kezdett el terjeszkedni a
Vizoviczki-birodalom. Állítólag a Vizoviczki László által
irányított több tucatnyi szórakozóhelybe, diszkóba,
vendéglátóhelyekbe fektette a pénzét Seres likvidálása után
Portik és köre. A
profi sakkozó és bokszoló üzletember az éjszakai bárjába és
éttermébe látogató betörőktől elszedett pénzeken
gazdagodott meg. Ezeket az összegeket később sztriptíz
bárokba fektette, ahol prostitúciós tevékenységeknek is terepet
biztosított. Később a profiljába tartozott a konkurencia
zsarolása, védelmi pénzek szedése, repülőtéri taxisok
lehúzása.
Milliós tételben adott uzsorakölcsönöket, sőt, lopott
autókat is szállított Ukrajnába és
Romániába. Magyarországon fegyverek
árusításával is foglalkozott. A védelmi pénzek egy
részét, – amiket saját, volt sporttársaiból létrehozott
magánhadseregével szedetett be – leadta orosz-ukrán
„barátainak”. Seres ugyanis állítólag az úgynevezett Vörös
Maffia magyarországi vezetője volt, s a
legenda szerint Kijevben hűséget esküdött az orosz maffia
fejének, Szemjon Mogiljevicsnek. Az is közismert volt az 1999-ben
meggyilkolt vállalkozóról, hogy baráti kapcsolatokat ápolt
(egyesek szerint csupán a pénzbehajtásokban segédkezett) Szeva
bácsi alvezérével, Leonyid Pavlovics Sztecurával, alias
Loncsikkal. Tudni
vélték azt is róla, hogy itthon senkivel nem volt hajlandó
üzletelni, illetve csak úgy, ha az üzletébe beszállók között
ő a főnök. Seres nagylábon élt, milliós tételekben
kaszinózott, egzotikus országokba járt nyaralni. A hivatásos
sakkozóként is ismert Seresről azt is tudni lehetett,
hogy hasonlóan
Portikhoz, mindig több lépéssel ellenfelei előtt járt. Neve
ugyan több bűncselekmény kapcsán is felmerült, de soha nem
szabtak ki rá jogerős büntetést.
PORTIK ELLENSÉGÉRE TERELTE A GYANÚT
Ugyan
a gyilkossági ügynek az Energol-vezér már nem gyanúsítottja,
de az tény, hogy a
90-es évek közepétől kezdődően Seres és Portik nem voltak
jóban.
Ezt bizonyítja az a titkosított, majd 2012-ben a titkosítás alól
feloldott rendőri jelentés is,
amely Portik Tamás, mint informátor meghallgatását
tartalmazta. Portikot 1996.
november 22-én hallgatták meg Prisztás József lelövése után
nem sokkal. Az egykori olajos a rendőröknek elmondta, hogy
véleménye szerint a leszámolások Seres Zoltán érdekeit
szolgálták, aki
mögött nem más, mint az orosz keresztapa, Szemjon Mogiljevics
állt. Sőt, Portik azt is hozzátette, hogy Prisztás Józsefet és
Totka Pált Seres Zoltán lövette le. Seres
és Portik közötti rossz viszony oka lehetett az is, amiről a
Portik-ügyekben koronatanú, K. Györgyi beszélt. A
nő állítása szerint mielőtt
az alvilág bankárának is nevezett, Portik,
Prisztás és több éjszakai ember felé súlyos adósságokat
felhalmozó Kis
Bandi távozott 1996. október 9-én az országból, még egy
gyémántüzlet kecsegtetésével százmillió forintot vett át
Seres Zoltántól. K. Györgyi szerint ez az összeg egy az
egyben Portikhoz vándorolt.
AZ ENERGOLOSOK LEHÚZTÁK A VÁLLALKOZÓT
A feszültség
másik oka információink szerint az lehetett, hogy
Seres
az Energol Rt. 1994-es megalapítása után nem sokkal 30
milliót adott Portikéknak, hogy bevegyék őt az olajüzletbe,
később pedig a befolyó milliárdos haszonból követelte a
neki járó részesedést, valamint a befektetett tőkét. Azonban
az olajozással egyre nagyobb befolyásra, vagyonra szert
tevő energolos triumviratusnak esze ágában sem volt
kifizetni az orosz maffia támogatását is élvező vállalkozót.
Emiatt „halálos
ellentét” alakult ki Seres és Portikék között. Állítólag
Seres többször megalázta Portikot, amit az egykori olajos
nem felejtett el,
és ettől kezdve folyamatos összetűzések voltak
közöttük. Egy ilyen összecsapásra jó példa, amiről Portik
egyik embere, a Cinóber-merénylettel is megkínált Zsóvár Imre
számolt be a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán: 1996 őszén
Seres oroszai betámadták az Energol vezér katonáit, emiatt
Zsóvárék több olyan robbantást hajtottak végre Budapesten,
amivel a Seres mögött álló oroszokat akarták gyanúba
keverni.
AZ 1997-ES MERÉNYLETKÍSÉRLET MÖGÖTT IS PORTIK ÁLLHATOTT
Állítólag Seres
Zoltán azt is tudta, hogy az ellene 1997. június 3-án
elkövetett sikertelen merénylet mögött Portik állt – vélte
egy korábbi informátorunk. A Bentley-re
helyezett robbanóanyag azonban leesett Seres kocsijának alumínium
alvázáról, így azt már nem volt érdemes felrobbantani. Mint
ismert, a merénylet kísérlettel Jozef Rohácot
vádolták. Noha
a szlovák férfit végül csak robbanóanyaggal való
visszaélésért ítélték el, információink
szerint Rohác maga helyezte Seres kocsijára a robbanóanyagot és
lesben állva várta, hogy a vállalkozó beszálljon az autójába.
Informátorunk azt is elmondta, hogy Portik bizalmi embere, Sz.
József és társai egy lakást is béreltek a helyszín közelében,
valamint a merénylet megszervezésében is részt
vállaltak. Sz-t egyébként
1997 és 2004 között körözték
is a merényletkísérlet miatt. A
Prisztás-gyilkosság irataiban fellelhető adatok szerint
a nyomozók többek
között azt
gyanították, hogy Sz. József vásárolta azt a Ford Escortot,
amivel a merénylők elmenekültek a tett helyszínéről.
Több mint egy évtizeddel később Sz-t tanúként hallgatták ki
az előbb említett ügyben, miután Rohácot 2008 őszén Prágában
elfogták, és Magyarországra szállították. A bizalmi ember azt
nem is titkolta, hogy ismeri a Fenyő-gyilkosság vádlottját és
a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás
gyanúsítottját. Erről a férfi maga vallott a rendőrségen,
valamint a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán. Rohácot állítása
szerint az Energol Rt. nagykőrösi telephelyén mutatták be neki
Portikék. Az
Energol igazgató anyósának bíróságon felolvasott vallomásából
pedig az derült ki, hogy Portik Riskó Judit előtt tett
olyan kijelentést 1997 tavaszán, hogy „Seres az oka annak,
hogy Drobilichékat letartóztatták”. Mint
köztudott, az Energol több vezetőjét és üzlettársukat vették
őrizetbe, majd indítottak ellenük eljárást 1997 áprilisában,
az olajügyek miatt. Ez a
kijelentés, ha valóban elhangzott, azért lehet pikáns,
mivel néhány hónappal később hajtották végre a
sikertelen merényletet Seres Zoltán ellen.
Címlapfotó:
Mixonline.hu
MEGNYUGODHAT A MEGRENDELŐ: NEM KERESIK TOVÁBB A FENYŐ-GYILKOSSÁG FELBUJTÓJÁT 1
- 1
- 291
Már egy éve feladta a
keresést a rendőrség a Fenyő-gyilkosság megrendelője
ellen indított nyomozásban – értesült a PestiSrácok.hu. Az
alapügytől elkülönített eljárást felügyelő Fővárosi
Főügyészség portálunk megkeresésére közölte, a nyomozást
még 2013 júliusában felfüggesztették. A nyomozóhatóság
látókörében pedig több illusztris személy is bekerült, a
vizsgálatnak sok szála volt, az eredmény azonban ugyanaz maradt,
mint a nyomozás elején. A PestiSrácok.hu most összeszedte a
lehetséges megrendelőket.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Egy
éve nem nyomoz a rendőrség a Fenyő-gyilkosság felbujtója
elleni, 2012 decemberében elkülönített büntetőügyben –
tudta meg a PestiSrácok.hu Bagoly Bettinától, a Fővárosi
Főügyészség szóvivőjétől, aki hozzáfűzte: a
Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)
2013 júliusában függesztette
fel a nyomozást a
gyilkosság megrendelőjével, valamint az elkövetői kör
feltételezett, harmadik érintettjével, a jelenleg –hivatalosan–
ismeretlen helyen tartózkodó Jozef
Hamalával szemben.
Az NNI még az alapügy lezárása után, 2012. december 19-én
döntött úgy, hogy az eljárást az „ismeretlen” felbujtó és
Hamala vonatkozásában a 29022-453/2012 ügyszámon
elkülöníti, Jozef Rohác és Ladislav Trnka ellen pedig
vádemelési javaslattal él az ügyészség felé.
TASNÁDI KONKRÉT MEGBÍZÁST KAPOTT
A
nyomozás felfüggesztése azért is meglepő, mivel a rendőrség
kezében konkrét személyekre vonatkozó tanúvallomások is
vannak. Ezek közül említésre méltó a magyar alvilág sokat
tudó nagy öregje, a jelenleg jogerős börtönbüntetését
töltő Tasnádi
Péter nyilatkozata,
amelyben arról vallott a
Fenyő-gyilkosság perén, hogy az úszószövetség
elnökétől, Gyárfás
Tamástól egy négyszemközti beszélgetés során a Rubin Hotelben
megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására. Azonban
az egykori nehézfiú nem hajtotta végre az emberölést, mert
állítása szerint, esze ágában sem volt gyilkosságba keveredni.
Tasnádi vallomásában arról is beszélt, hogy hatmillió
forint előleget át is vett Gyárfástól,
majd amikor valaki tényleg megölte Fenyő Jánost, a nehézfiú
eldöntötte, „be fogja vasalni” a vérdíj második részletét
is az úszóelnöktől. A vállalkozó ezt a vallomását 2007-ben
mondta először jegyzőkönyvbe a nyomozóknak, amit később az
újraindított eljárásban, valamint a bíróságon is fenntartott.
Tasnádi azonban Gyárfást mentve azt is hozzátette, szerinte az
egykori médiavállalkozó nem bízott meg mást a leszámolással,
így a merénylet hátterében sem ő áll.
Tasnádi
Pétert áprilisban tanúként hallgatták meg a Fenyő-gyilkosság
perén a Fővárosi Törvényszéken Fotó: MTI
RADNAI SZERINT PORTIK SZÍVESSÉGBŐL ÖLETTE MEG A MÉDIAMÁGNÁST
Tasnádi
szavainak azonban ellentmond a
kecskeméti maffiaper 12 évre ítélt, majd a közelmúltban
szabadon engedett elsőrendű vádlottja, a Portik-ügy egyik
koronatanúja,Radnai
László, aki vallomásában arról
beszélt a rendőröknek, tudomása szerint a gyilkosságra a
Prisztás József lelövetéséért nem jogerősen 11 év fegyházra
ítélt, valamint több leszámolási ügy gyanúsítottjaként
számon tartott Portik
Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy
ezzel járjon Fenyő
János nagy ellensége, a Nap TV korábbi tulajdonosa, a Magyar
Úszószövetség jelenlegi elnöke, Gyárfás
Tamás kedvében. Radnai
vallomásában egy másik verziót is fellebbentett a gyilkosság
megbízójával kapcsolatban. Szerinte Portik
nem csak Gyárfással, de Fenyő másik ellenségével, Princz
Gáborral
( az egykori Postabank 35 milliárd forint hűtlen kezeléssel
megvádolt, majd felmentett egykori elnöke – a szerk.) is
jóban volt.
A penitó szerint érdekes körülmény, hogy miután
Fenyőt eltették láb alól,
Portik Tamás megbízta egy ismerősét, Tomori Tamást, hogy a
Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank
fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot…
GYÁRFÁS, FENYŐ, PORTIK A MŰVÉSZINASBAN
Ugyancsak
a Portik-vonal
érintettségét emelte
ki információnk szerint K.
Györgyi,
az olajvállalkozó korábbi bizalmasa is, akit a Fenyő-gyilkosággal
kapcsolatban is kihallgattak. Arról már beszámoltunk, hogy a
leszámolások hátteréről kipakoló nő részt
vett Gyárfás Tamás és Portik Tamás közötti megbeszélésen,
ahol a producer olyan kijelentéseket tett, hogy „nem
zavarná”, „nem érdekelné”, ha Fenyő János
meghalna. Azonban
úgy értesültünk, K. Györgyi olyan tanúvallomást is tett,
hogy Fenyő,
Gyárfás és Portik 1997-ben többször
találkozott az Energol-vezér érdekeltségébe tartozó Művészinas
étteremben.
Beszélgetésük témája egy közösen
indított médiaüzlet lett
volna, ám a vallomás szerint, miután már mindenről
megegyeztek, Fenyő
felrúgta a megállapodást,
ezzel pedig magára haragította tárgyalópartnereit. Egyébként a
Művészinas egykori alkalmazottainak a Prisztás-gyilkosság
tárgyalásán felolvasott vallomásaiból kiderült, hogy a
nyomozóhatóság aktívan érdeklődött azután, hogy Gyárfás
Tamás és Fenyő János járt-e az étteremben.
A MÉDIACÉZÁR BIZALMASA HÁROM SZEMÉLYT NEVEZETT MEG
A
Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet
az agyonlőtt médiavállalkozó egykori
bizalmasától, pszichológusától,
Perczel Tamástól
tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády
Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült
dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő
üzleti magánháborúiról, és
megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a
médiacézár elhallgattatása: a Nap
TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori
vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét,
Székely Herbertet.
A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn
Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is
tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról.
Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások
kimenetelét, és remélte,
hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát
átállíthatja a jobboldalra. Perczel
sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte,
hogy a Vico-vezér
vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is. A
médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit,
köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő
küzdelmet”, amelyet a
Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak –
nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő
adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és
több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas
dossziét.
Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki
elkérte az iratokat, ám az
ügyben mégsem történt semmi- állította
Perczel.
A POLITIKA LEVETTE A KEZÉT FENYŐRŐL
A
pszichológus úgy tudta, a
dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz,
az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság
vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz
Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett
információkat,
amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz
tartozó Népszavában
hoztak nyilvánosságra.
Fenyő 1997 őszén találkozott Horn
Gyula miniszterelnökkel
is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja
békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”.
Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám
ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a
Vico mindenható urának. Székely
célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó
kazettával –
vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett,
hogy Fenyőről „valakik
levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen
helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri
vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis „az
egész hivatalos Magyarországgal”.
„A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel,
akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk”.
„Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el” –
jelentette ki Perczel. A dokumentumfilm
vágatlan felvételeit a rendőrség 2005 tavaszán lefoglalta és a
nyomozati iratokhoz csatolta.
Úgy értesültünk, noha Perczel nagyon erős állításokat
fogalmaz meg a be nem mutatott, vágatlan felvételeken, a nyomozás
előre vitelét nem segítette.
A
VIP-listás Pricnz Gábort mindig is szerette a politika Fotó: MTI
HANGFELVÉTELEK
IS LEHETNEK A BIZONYÍTÉKOK KÖZÖTT
A
Fenyő-gyilkosság a hírhedt Portik-Laborc találkozókon is szóba
került. Noha a kitakarások miatt sajnos sokszor nehezen
értelmezhető a szöveg, forrásaink szerint Vajtó
Lajos,
a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője, a
találkozó szervezőjeelmesélte beszélgetőpartnereinek,
hogy abban a pillanatban, ahogy a rádió bemondta, hogy a Margit
utcánál mi történt, ő
volt az első ember Magyarországon, aki megnevezte „a producert”,
aki a gyilkosság hátterében állhat. Fenyő
ugyanis két nappal a halála előtt elmondta Vajtónak, hogy
késhegyig menő vitája van Gyárfással (emellett
a médiamogul megnevezte egy másik riválisát, egy korábbi
tévéelnököt, P. Istvánt is), valamint ellenfelére
nézve terhelő
dokumentumokat mutatott be, amiket Vajtónak kellett volna
megszellőztetni, és
amiből óriási botrány lett volna. Vajtó arra is utalt a
Vadrózsában megszervezett első találkozón, hogy létezik
olyan hangfelvétel, „ami önmagáért beszél”,
valamint Gyárfás többször is ellentmondóan nyilatkozott a
gyilkosság kapcsán. Portik ehhez
annyit tett hozzá, hogy a Fenyő ügyben eljáró egyik nyomozó
arra akarta rávenni, vallja azt, Gyárfás megbízta Fenyő
megölésének megszervezésével, ám az egykori olajos
határozottan tagadta,
hogy az úszószövetség jelenlegi elnöke ilyen kéréssel fordult
volna hozzá.
Úgy tudjuk, Portik a beszélgetésen azt vetette még fel, hogy nem
érti, Princz
Gáborra, mint felbujtóra, miért nem gyanakodott úgy az NNI, mint
Gyárfásra.
Vajtó erre azt felelte, hogy Princz még életében kibékült
Fenyővel, ráadásul nem voltak egy súlycsoportban, az
ex-bankelnök haragudott
ugyan Fenyőre, amikor a médiavállalkozó átverte, de „megtörölte
a száját” és tovább lépett.
ROHÁC SZERINT GYÁRFÁS A MEGBÍZÓ
Külön
érdekesség, hogy a Fenyő János megölésével vádolt Jozef
Rohác is elmondtaálláspontját azzal
kapcsolatban, hogy ki állhat a gyilkosság mögött. A szlovák
férfi saját tárgyalásán úgy nyilatkozott, hogy Gyárfás
„az emberölés láncolatának legfőbb szeme”,
aki szerinte „védettséget
élvez”.
Rohác – aki többször is indítványozta, hogy az úszóelnököt
tanúként hallgassák meg – arra is felhívta a figyelmet,
Gyárfásnak sok tanúvallomás ellentmond és szerinte az
úszószövetség elnökének „vonalán kell elindulni”, hogy „a
valódi elkövető kilétére fény derüljön”.
A FENYŐ-GYILKOSSÁG
Fenyő
János 1989-ben
alapította cégbirodalmát, melyhez halálakor tucatnyi lap
tartozott, köztük a Népszava,
a Vasárnapi Hírek és a Nők Lapja.
A vád szerint Jozef
Rohác „ismeretlen” személy megbízásából két társával,
Ladislav Trnka másodrendű vádlottal és Jozef Hamalával
készítette elő és követte el a cselekményt a Vico vezérével
szemben. A
vádirat úgy fogalmaz, a vádlottak ismeretlen személytől
géppisztolyt, lőszereket és hangtompítót szereztek.
Feltérképezték Fenyő János mozgását és 1998.
február 11-én autóval
megjelentek a II. kerület Törökvészi úti Vico-székház
közelében. Onnan követték a kocsival elinduló sértettet, majd
17 óra után a II.
kerületi Margit utcában egy
piros lámpánál a feltorlódott kocsisorban Jozef
Rohác géppisztolyával kiszállt
a járműből, a sértett autójához ment, és a jobb első ajtó
ablaknyílásán keresztül két
sorozatlövéssel megölte a vállalkozót. Az
eljárás adatai szerint a tettes másfél
méterről legalább tizenkilenc lövést adott le,
öt találta el a sértettet, többnyire a fején, nyakán. A
cselekmény elkövetésekor az áldozat telefonált és fegyver volt
nála. A merénylet után az elsőrendű vádlott megszabadult
géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől,
beszállt társai közelben lévő autójába, és elmenekültek. A
bíró a tárgyaláson a vád
fő bizonyítékának nevezte a helyszín közelében talált
ruhadarabokat.
Feltehetően az elkövetőhöz köthető mikroszkopikus
anyagmaradványok vannak rajtuk. Az
ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja
Jozef Rohácot tettesként, Ladislav Trnkát pedig bűnsegédként.
A harmadik feltételezett elkövető ismeretlen helyen tartózkodik,
egyes hírek szerint meghalt, de Jozef Rohác nyomozati vallomása
szerint telefonon beszélt vele a közelmúltban.
Címlapfotó:
Blikk
Habony miatt háborúzik Orbán és Simicska?
Megtalálta
a Fidesz hátországában zajló háború egyik eredőjét a Figyelő.
A hetilap szerint a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád
annyira megerősödött, hogy az már Simicska Lajos érdekeit is
sérti.
Habony
növekvő befolyása és hatalma, gazdasági térnyerése vezethetett
a kormány és a fideszes gazdasági holdudvar háborújához –
írta a „Lajos már ki van fizetve” című cikkében a Figyelő.
A
hetilap szerdán megjelenő számában hosszan elemezte a hónapok
óta tartó „háborút”, melyben a kormány egyes erős emberei,
miniszterei – és vélhetően maga a miniszterelnök –, illetve a
Simicska Lajos nevével fémjelzett cégbirodalom áll egymással
szemben. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt – lévén, hogy
Orbán és Simicska egyetemista koruk óta barátok –, ám az újabb
kétharmados választási győzelem után számos olyan változás
történt a kormányban, olyan döntések születtek, melyek
milliárdos nagyságrendben sértik az egykori Fidesz-pártpénztárnok
és cégeinek érdekeit.
Simicska
Lajos a Narancs címlapján
Fotó: Twitter
/ Rényi Pál Dániel
A
médiában az elmúlt hónapokban számos cikk foglalkozott ezzel a
kérdéssel azt találgatva, mi váltotta ki ezt a konfliktust.
A HVG július
közepén arról írt, hogy elindult a piac újrafelosztása a Fidesz
hátországában, „a hatalom diverzifikál”, arra törekszik,
hogy „a nemzeti nagytőkések közül egyiket se hozza
egyeduralkodó helyzetbe”, illetve ellensúlyozza
az eddig monopolhelyzetben lévő Simicskát.
Ahol
Habony és Simicska összeér
„Orbán
Viktor jóváhagyása nélkül nem lehet elképzelni ezeket a
folyamatokat, és ahogy sok minden más témában, ebben is Habony
Árpád, a miniszterelnök bizalmasa (kommunikációs
főtanácsadója – a szerk.)
sejlik fel. Vannak, akik azt gondolják, hogy a vele folytatott
beszélgetések táplálják a tüzet a kormányfőben” – írta
a Figyelő a
szerdán megjelent számában.
A
hetilap szerint Habony és Simicska érdeklődési köre egyetlen
területen fedi egymást: az állami hirdetések, reklámok piaca.
Ugyanis Habony kommunikációs tanácsadóként főleg arra figyelt,
hogy a fideszes és kormányzati kampányok célba érjenek, minél
több választópolgárt győzzenek meg a kormánypárt igazáról, a
Simicskához köthető médiabirodalom (a nagy kereskedelmi
médiumoktól – pl. Class FM – a plakátokon keresztül a
jobboldali tábor számára fontos Magyar Nemzetig) viszont a
haszonélvezője volt a tízmilliárdos összegű hirdetéseknek.
Fotó:
A
hetilap szerint a kormány által tervezett, az összes állami
hirdetési pénzt egy helyre összegyűjtő kommunikációs ügynökség
(mely a kormányzati elképzelések szerint a Nemzeti Kommunikációs
Ügynökség – NKÜ – nevet fogja kapni) miatt kerülhetett
szembe Habony és Simicska. Márpedig akár évi 50
milliárd forintra is rúghat az az összeg,
amelynek elköltéséről az NKÜ lesz jogosult dönteni, így nem
mindegy, hogy ki hozza meg majd a döntéseket, és mely médiumok
részesülhetnek ebből a pénzből – írta július elején a
kormányzati tervekről részletesen beszámoló HVG.
Az Index a
múlt héten ugyanakkor arról írt, a Simicska érdekeltségébe
tartozó orgánumoknál – így a Hír Tv-nél vagy a Magyar
Nemzetnél
– a tulajdonosok már olyan számításokat kértek be, melyek
tisztázzák, hogyan lehet ezeket a vállalkozásokat fenntartani, ha
kevesebb állami hirdetéshez jutnak.
A
rejtélyes „kulcsfigura”
A Figyelő szerint
az NKÜ ötlete Habonytól származik, ő „a kulcsfigura”, aki
már „embereket, szövetséges vállalkozásokat keres”. „Nem
közvetlenül ő dolgozik rajta, hanem néhány a piacon kifejezetten
elismert szakember, akinek nincs könnyű dolga, mert a legtöbben
vonakodnak állást foglalni.”
Mint
arról a hvg.hu tavaly cikksorozatban számolt be, a kormányzati
hirdetések kihelyezésével eddig főleg az Inter Media Group (IMG)
nevű ügynökség foglalkozott, mely a 2010-es kormányváltást
követően kisvállalkozásból a
piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát.
A céget 2010 és 2013 között vásárolta fel Patonai Péter, aki
az első Orbán-kormány idején szoros kapcsolatban állt
Simicskával. Bár Patonai nem áll közvetlen üzleti kapcsolatban
Simicska cégbirodalmával, a piacon úgy tartják, Patonai
bírja a fideszes nagyvállalkozó bizalmát (az
összeférhetetlen lenne, ha a hirdetési pénzeket osztó ügynökség
és a reklámokat leközlő orgánum ugyanabba a tulajdonosi körbe
tartozna). Az NKÜ-ről eddig kiszivárgott információk szerint az
új állami ügynökség révén az IMG megkerülhetővé válik majd
– erre utal a Figyelő cikke
is.
Habony
Árpád távozik a Fidesz frakcióüléséről
Fotó: MTI
/ Mohai Balázs
Míg
Simicska érdekeltségei a cégnyilvántartásokban nyomon
követhetőek – bár több vállalkozás esetében a mai napig nem
világos, a vállalkozónak mekkora részesedése van benne –,
Habony Árpádról a mai napig nem tudni, hogy miből él, vagy
pontosan hol lakik. A Miniszterelnökség, a kormányzati
intézmények, illetve a Fidesz az elmúlt hónapokban a sajtó
kérdésére többször cáfolta, hogy fizetést adna a
miniszterelnök tanácsadójának, a cégnyilvántartásban
fellelhető egyetlen vállalakozása ráadásul tavaly egyetlen
forint bevételt nem termelt. A sajtóban megjelent fotók szerint
Habony drága autókkal jár, előkelő éttermekben tűnik fel. S
bár a bulvármédia évek óta a „miniszterelnök
főtanácsadójaként” emlegeti, ő azt állítja magáról, hogy
„nem közszereplő”.
A
háború állomásai:
- A kormányalakítási folyamat során a gazdasági holdudvarral kapcsolatban álló emberek fokozatosan kiszorultak a minisztériumokból. Németh Lászlóné minisztert államtitkárrá fokozzák, helyébe a Simicskától független Seszták Miklós kerül. Sesztákot a kormánypárti – Simicska érdekeltségébe tartozó – sajtóorgánumok támadják, leváltását követelik.
- Seszták leállította az állami cégeknél a szerződéskötéseket arra hivatkozva, hogy folyik az állami vállalatok átvilágítása.
- A reklámadó érinti a Simicska érdekeltségébe tartozó cégeket is. A hvg.hu számításai szerint ezek a cégek idén több mint 310 millió reklámadót fizetnek majd be. Viszont ha az adóhatóság úgynevezett kapcsolt vállalkozásként fogja kezelni a tulajdonosi viszonyok miatt ezeket a cégeket, akkor 3,3 milliárdra is ugorhat becslésünk szerint 2015-ben az elvonás.
- A 444.hu információi szerint küszöbön álló, akár a százmilliárd forintot is megközelítő uniós büntetés fedezetét keresve hét évre visszamenőleg útadót vetne ki a kormány. Ez sértené a Közgép érdekeit is, melyben Simicskának is van részesedése.
- Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti meghallgatásán jelentette be, jelentős mértékben megvágnák a nagybirtokos mezőgazdasági vállalkozóknak jutott vidékfejlesztési pénzeket. A terv ellen a Magyar Nemzet cikksorozatban tiltakozott, azt állítva, hogy elbocsátási hullámhoz vezet az intézkedés.
- Az NKÜ megalakításával a kormányzat főleg azokat a tévéket, rádiókat, plakátcégeket, napi- és hetilapokat hozhatja nehéz helyzetbe, melyek főleg az állami hirdetésekből tartják fenn magukat. Ezek nagy többsége Simicska Lajos és üzletfelei érdekeltségébe tartoznak.
CINÓBER-GYILKOSSÁG: NÉGYEN TERVELTÉK KI ÉS HAJTOTTÁK VÉGRE 0
- 1
- 50
Összesen négy
gyanúsítottja van a Domák Ferenc „Cinóber” meggyilkolása
ügyében 2012-ben újraindított nyomozásnak – értesült a
Pestisrácok.hu. Ugyan a rendőrség csak három terheltről beszél,
a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség portálunk
megkeresésére közölte, az ügyben eddig négy embert hallgattak
ki gyanúsítottként.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Nem
három – amiről a rendőrség beszél -, hanem összesen négy
gyanúsítottat hallgatott ki a Nemzeti Nyomozó Iroda a Domák
Ferenc Cinóber ellen elkövetett gyilkosság ügyében –
erősítette meg információinkat Bagoly Bettina, a Fővárosi
Főügyészség szóvivője. Hozzátette: az ügyészség részéről
a nyomozás érdekeire való tekintettel több információ nem
adható. A PestiSrácok.hu hétfőn írt arról,
hogy a 1996. december 18-án történt gyilkosság
miatt a napokban a Brazil becenevű Ferencsik Attilát hallgatta ki
a Nemzeti Nyomozó Iroda felbujtóként elkövetett emberölés
gyanújával. Ferencsik Attila a 90-es években Portik Tamás
üzlettársa volt az
1994-ben alapított, olajozással foglalkozó Energol Rt-ben, de a
férfi vádlottja volt a kecskeméti maffiapernek is, amelyben
többek között emberölés előkészületéért jogerősen hat év
fegyházra ítélték.
Portik
Tamást és Jozef Rohácot még 2013. nyarán gyanúsították meg az
emberöléssel, de Ferencsiken kívül – a
Bors információi szerint
– még gyanúsítottként kezeli a hatóság azt Zsóvár Imrét
is, aki tanúként is
szerepelt már ebben az eljárásban. A lap arról is írt, hogy
a Prisztás-ügy
egyik koronatanúja állítja, jelen volt a Portik Tamás
érdekeltségbe tartozó egykori Művészinas étteremben, ahol
Cinóberen milliókat kértek számon.
A beszélgetésnél a
tanú (K.Györgyi) szerint ott
volt Portik Tamás, Ferencsik Attila, Jozef Rohác, valamint Zsóvár
Imre is. Arról,
hogy Cinóber a halála előtt egy elszámolási vita miatt
járhatott a Művészinasban, néhány hónapja portálunk
isbeszámolt.
A
Cinóber-féle emberölés a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán is
előkerült. A törvényszékenPortik
Tamás maga mondta el, hogy a hatóság rajta kívül Zsóvárt és
Rohácot gyanúsítja az ügyben.
A tárgyaláson az is elhangzott, a
rendőrség azt gyanítja, Zsóvár vitte a helyszínre Jozef
Rohácot és csalta le saját háza elé Cinóbert, nem pedig a
Radnai által megnevezett Heka Kálmán. Zsóvár
Imréről egyébként
a PestiSrácok.hu is többször szót
ejtett már:
a Szlovákiában és Magyarországon is kiváló bűnözői
kapcsolatokkal rendelkező férfi még a
80-as évek végén barátkozott össze az energolosokkal, akik neki
köszönhetően ismerték meg a jelenleg több alvilági
leszámolással is összefüggésbe hozott Rohácot. Zsóvár
saját bevallása szerint több robbantásban is részt vett a 90-es
évek közepén, amit Portikék utasítására hajtottak végre.
Azonban a viszony később
olyannyira megromlott Zsóvár és az Energol vezetői között,
hogy előbbi férfi – miután majdnem megölték – 1999-ben egy
hosszú vallomás keretében kipakolt az olajos vezetők és Rohác
viselt dolgairól.Ám
az is tény, az egykori nehézfiú több állítását is
visszavonta a későbbiekben.
Ahogy azt
néhány napja megírtuk: egy, az éjszakai életben otthonosan
mozgó forrásunk arról is beszámolt, hogy egy
védett tanú látta Domák lelövését.
Cinóber egyik jó ismerőse, aki az egykori lányfuttatóval napi
kapcsolatban állt, és vendégként sokszor megfordult az áldozat
által üzemeltetett videotékában is, éppen akkor
találkozott a percekkel később agyonlőtt férfival, amikor a
semmiből felbukkant Rohác, és közvetlen közelről kétszer
fejbe lőtte a sértettet. Domák
barátja azonban
alaposan szemügyre vette a szlovák férfit, így az
újraindított nyomozásban azonosítani tudta a több leszámolásos
gyilkossággal is összefüggésbe hozott Rohácot. Korábban
arról is írtunk már, hogy a Portik-ügyben koronatanúként
jegyzett K. Györgyit hivatalosan ebben a bűncselekményben
hallgatták meg először tanúként.
Mint
ismert, Cinóbert
1996. december 18-án gyilkolták meg Üllői úti lakása előtt.
Korábban a kecskeméti maffiaperben 12 évre elítélt Conti Car
főnök, Radnai
László vallott úgy erről a bűncselekményről, hogy Portik nem
egyedül, hanem cégtársaival, Drobilich Gáborral és Ferencsik
Attilával közösen döntött Cinóber haláláról. Radnai
arról is beszélt, hogy 2001-ben
Ferencsik személyesen mondta el egy társaságban, hogy az ő
megbízásukból Rohác lőtte le az egykori lányfuttatót.
Címlapfotó:
Borsonline.hu
A VIZÓ-BIRODALOM TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA – “ÉN VAGY VIZOVICZKI LÁSZLÓ, A SZIGET URA!” 4
- 3
- 535
Már csaknem másfél
éve megszüntette a nyomozást az ügyészség Vizoviczki László
bizalmi emberével, Varga Istvánnal szemben, mivel teljes beismerő
és feltáró vallomást tett az úgynevezett rendőri korrupciós
ügyben – derült ki a PestiSrácok.hu által megszerzett
nyomozati anyagokból. A férfi tavaly április óta csupán
tanúként szerepel a vesztegetési ügyben, annál is inkább,
mivel saját bevallása szerint is rendőrségi besúgó volt. Sőt,
Varga azt is állítja, Földvári Péter néven havi
rendszerességgel Vizoviczki is jelentett a rendőrségnek a
kilencvenes évek elején, a fővárosi éjszakai életről. A
PestiSrácok.hu-n cikksorozatában betekintést nyújt a
Vizoviczki-birodalom működésébe, megmutatjuk, melyik kerület
polgármestere volt rendszeres vendége a Hajógyári szigeten lévő
szórakozóhely VIP szobájának, de arra is találtunk
dokumentumot, miért mondott le az egyik rendőri vezető MSZP-s
testvére a polgármesteri székéről. Alábbi cikkünkben Varga
István tanúvallomásaiból szemezgetünk, illetve közzétesszük
azt a titkosított, majd később az alól feloldott dokumentumot,
amelyből kiderül miről beszélgetett az éjszaka császára a
tavaly az olajos nyomozásokat miniszteri biztosként felügyelő
Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokkal.
SZENVEDI
ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Amikor
több, mint két évvel ezelőtt a rendőrség elfogott több magas
rangú rendőri vezetőt és őrizetbe vette az éjszaka császárának
nevezett Vizoviczki Lászlót, az átlag olvasó még nem tudhatta,
hogy ez
az ügy már-már kriminológiai látlelet egy olyan országról,
amelyikben mindenki aprópénzért megvehető. Legyen
az rendőr, tűzoltó, NAV-os, óbudai, vagy tiszacsécsei
polgármester, esetleg belvárosi jegyző. A
PestiSrácok.hu egy korábbi cikksorozatában már bemutatta, miként
működött a rendőrség gyanúja szerint a Portik Tamás vezette
bűnözői csoport, azonban Vizoviczki László birodalma a kétezres
elejétől már kifinomultabb módszerekkel operált. Itt
nincsenek hullák, nincsenek félholtra vert, lelőtt, eltűntetett
emberek,
másról van szó. Ebben a történetben az
erőszakot és a bűnt a rendőrök képviselik:
egy része a Vizoviczki birodalmán kívül eső vendéglátósokat
zaklatja,
megint mások a
lehúzós szórakozóhelyek vendégeit kényszerítik fizetésre,
a nagyhalak meg operatív
anyagokat juttatnak ki a rendőrségről az “Egyesnek”.
De ne szaladjuk előre. Cikksorozatunk első részében Varga István
tavaly áprilisban, tanúként tett vallomásaiból szemezgetünk.
Mivel óriási anyagról van szó, ezért ebben a cikkünkben csupán
néhány érdekességről ejtünk szót, de ígérjük, amint teljes
képet kapunk a történtekről, részletesen bemutatjuk a
Vizó-birodalom működését.
AZ ALAPOS GYANÚ
Emlékeztetőül:
az éjszaka császárának tartott Vizoviczki
Lászlót, Gulyás Imrét,
a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának
volt vezetőjét, Hopka
Lajost,
a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűnözői csoportok elleni
osztályának egykori vezetőjét, Kalmár
Tamást,
a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét,
valamintKoblencz
Attilát,
a BRFK volt felderítő nyomozóját és több alacsonyabb beosztású
rendőrt és civilt bűnszervezetben,
folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos
személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésselés
más bűncselekményekkel gyanúsítja a Központi Nyomozó
Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos
információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött
2012 februárjában, majd május végén fogták el az első
gyanúsítottakat. A gyanú szerint Vizoviczki László több
budapesti éjszakai szórakozóhelyet (Studio, Coronita, Dokk Aréna,
White Angel, Moulin Rouge, Come In, Dolce Vita stb.) üzemeltetett
és azok működését irányította. Annak
érdekében, hogy több bevételt szerezzen, valamint az éjszakai
életben betöltött szerepét erősítse, alkalmazottja, Varga
István közvetítésével korrumpálható rendőröket
keresett. Erre
Vizoviczkinak az előbb említettek mellett azért is szüksége
volt, mert a
szórakozóhelyeken rendszeresen drogfogyasztó közönség is
megjelent,
az üzletek működése pedig több szakhatósági szabályt is
felrúgtak. Vizoviczki célja volt még az
erőszakos terjeszkedés, azaz a konkurencia ellehetetlenítése és
felvásárlása.
Utóbbit általában a megvesztegetett rendőrök által a
konkurens üzletben elrendelt razziákkal érte
el. De a korrupt rendőrök a szakhatóságokat is távol tartották,
vagy ha nem tudták, akkor az ellenőrzéseket előre
jelezték, valamint büntetőeljárásokat manipuláltak, bűnügyi
információkat szereztek a bűnszervezetnek.
Hopka
Lajos rendőrőrnagy 2010-ben az Index.hu-nak nyilatkozik a
fővárosi alvilág helyzetéről. Ő már csak tudja… Fotó:
Index.hu
A FŐNÖK IS ÖRÜLT, HOGY SÚG A RENDŐRÖKNEK
Elöljáróban
az iratokból az tűnik ki, hogy ugyan a vesztegetési ügy egy jó
részét – amelyben több,
mint hatvan belvárosi rendőr érintett –
leválasztották az alapügytől,Varga
István ellen a nyomozást tavaly április 15-én megszüntették,
miután három nappal korábban még csak a vele szembeni nyomozás
elkülönítéséről határozott a Központi Nyomozó Főügyészség.
Határozatában az ügyészség az
együttműködő gyanúsítottakra vonatkozó büntetőeljárási
passzusra hivatkozott, nem véletlenül. Varga, vallomásában
feltárta a bűnszervezet működését, azt, hogy melyik rendőrnek
– Vizoviczki László megbízására – mennyi pénzt adott,
ráadásul saját bevallása szerint is már
1998-tól,
az egyik gyanúsított főrendőr, Koblencz Attila, a BRFK kiemelt
ügyek osztályának nyomozója informátoraként
is dolgozott.
Ráadásul úgy, hogy erről Vizoviczki is tudott, sőt örült is
neki, “már
csak azért is, hogy az ő helyeit ne zaklassák”.
FEDŐNEVE: FÖLDVÁRI PÉTER
Igaz, Vizoviczkitől sem
állt távol a rendőrség informálása. Varga azt állította,
hogy Koblencz Attilától úgy értesült, Földvári
Péter fedőnéven, 1989-1990 körül egy erkölcsrendészeti
alosztályvezető beszervezte.
Ez Varga szerint akkor volt, amikor Vizoviczkit kurvák futtatása
miatt letartóztatták. Vizoviczkinek “jelentéseket
kellett írnia, vagy szóban beszámolni a budapesti éjszakai
életről. Ezeket a beszámolókat heti, vagy havi rendszerességgel
kellett leadnia.”
Ez az információ egyébként nem csak Koblencz, de Vizoviczki
szerint is államtitok, így utóbbi, mikor Varga
rákérdezett“kibukott”,
hogy ezt honnan tudja.
Varga elmondta, a rendőrőrnagy barátjától, akinek, hogy ez a
titokban maradjon Vizoviczki milliós hallgatási pénzt fizetett.
VIZOVICZKI RENDELTE MEG A ROMKERT FELGYÚJTÁSÁT?
Amikor
márciusban őrizetbe
vették Tanyi
Györgyöt a Romkert nevezetű szórakozóhely egy áldozat
halálával végződött felgyújtása miatt, a
PestiSrácok.hu már akkor sejtette, hogy a Vizoviczki-ügyben
keletkezett adatok alapján gyanúsították meg az éjszakai élet
ismert alakját. Korábban azt is megírtuk több alkalommal,
hogy Tanyi
2009-ig Vizoviczkinek dolgozott, és
azt is, hogy utóbbi férfi nem rettent vissza attól, hogy a
konkurens szórakozóhelyeket embereivel ellehetetlenítse.
Erre cikksorozatunkban számos példát is bemutatunk majd. Az
iratokban – igaz egyelőre utalás szintjén – de találtunk
arra adatokat, hogy a
Romkert felgyújtására Vizoviczki adhatott utasítást.
Az ügyben egyébként akkoriban valóban Hopka Lajosék dolgoztak,
s Varga azt állítja, hogy Tanyi
vallomását, amelyben megnevezi a megbízót, a rendőrök
ledarálták.
Varga vallomásában azt is elmondta: “Egyértelműen
tartott a Főnök ettől a nyomozástól, mert tudta, hogy bőven
van benne igazság, amit Tanyi mondott.
Aztán Varga még megjegyzi, hogy ez
volt az első minősített jegyzőkönyv amit a szervezett bűnözés
elleni harc egyik hazai feje, Hopka Lajos kihozott a rendőrségtől
Vizoviczkiéknak.
PORTIKRÓL IS MESÉLT A NYOMOZÓ
A
bűnszervezet azonban már
2011 októberében értesült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda, később
pedig a Nemzeti Védelmi Szolgálat Vizoviczkiékra nyomoz. Az
információt Varga szerint először Hopka Lajos hozta, majd tőle
függetlenül Koblencz Attila is megerősítette azt. Koblencz még
azt is elárulta, hogy a
szolgálatok hallgatja a telefonjaikat. Varga
szerint Koblencz Attila sokat mesélt neki Portik
Tamásról is, akit a rendőr állítása szerint az FBI képzett ki
és Svájcban 23-24 millió dollárja van elrejtve.
Koblencz azt mondta Vargának, hogy Portiknak
jó titkosszolgálati és MSZP-s kapcsolatai is vannak.
ELSZALADT, MAJD VISSZAMENT TISZACSÉCSÉRE A POLGÁRMESTER
És
ha már MSZP-ről esett szó, szokatlan módon egy névtelen levelet
is találtunk a nyomozati anyagban, amelyet annak szerzői a
Központi Nyomozó Főügyészségnek írtak.A
Tiszacsécsről érkezett levél igen személyes hangvételű és
Hopka Lajos családjáról esik szó. A
levél írója szerint Hopka
testvére, az MSZP támogatásával 2010-ben megválasztott Hopka
András polgármester
azért mondott le 2011 szeptemberében Tiszacsécse vezetői
székéről, mert rendőr fivére hívására Detkre költözött,
ahol alapítottak egy közös vállalkozást. A névtelen bejelentők
szerint a
vállalkozás egy fedő cég lehetett, amelyben a Hopka Lajos által
megszerzett illegális pénzt mosták tisztára.
Mikor aztán 2012 nyarán Hopkáékat letartóztatták, az egykori
polgármester újra hazaköltözött, mert állítása szerint az
addig jól menő üzlet befuccsolt…
BÚS BALÁZS A WHITE ANGEL VIP SZOBÁIBAN
De
nem csak Hopka András az egyetlen polgármester, aki szerepel a
nyomozati anyagokban. Az igazmondásra követelezett tanú, Varga
István az óbudai városvezetőt, Bús Balázst is legalább három
alkalommal megemlíti vallomásában.
Bús neve akkor jött elő a kihallgatáson, amikor Varga azt
ecsetelte az ügyészségnek, hogya
Vizoviczki-birodalom menedzsmentjében mindenkinek megvolt a maga
kapcsolatrendszere: volt aki belvárosi, vagy az újbudai
önkormányzathoz, volt aki a fogyasztóvédelemhez, a
munkavédelemhez, akadt, aki a tűzoltósághoz volt bekötve, más
pedig az óbudai polgármesterhez és annak munkatársaihoz. Varga
pedig a rendőrséghez.
Aztán az ügyészség Varga kihallgatásán arra kérte a tanút,
erősítse, vagy cáfolja meg az egyik gyanúsított elmondását,
amelyben azt állította, hogy 2009, vagy 2010 karácsonya
előtt megjelent
a Hajógyári szigeten több óbudai önkormányzati ember, akik
állítása szerint a “karácsonyi pénzükért” jöttek.
Varga mindezt nem cáfolta, de megvesztegetésről nem tudott
beszámolni. Annyit mondott, hogyBús
Balázs, valamint helyettese és munkatársai valóban voltak kint
karácsony előtt a Hajógyári szigeten, de az 2011-ben volt.
Akkor Varga emlékei szerint a White Angel szórakozóhelyre ment az
önkormányzati delegáció, de hogy milyen céllal, azt nem tudni.
Annyit azonban Varga elárult egy lehallgatott telefonbeszélgetés
magyarázataként: ” Ezt megelőzően azt ecseteltem, hogy a
III. kerületi polgármestert hogyan szobáztatják a White Angel
VIP szobájában azért, hogy minden rendben legyen az
engedélyekkel.”
Ezt inkább nem kommentáljuk…
HORVÁTH ANDRÁS TAKARÍTOTTA EL VIZÓT ÉS PORTIKOT
Csak
találgattak az újságolvasók, hogy Pintér Sándor tavaly miért
nevezte ki az olajos ügyek felderítését koordináló miniszteri
biztosnak Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot.
Nos, a PestiSrácok.hu munkatársainál sokkal jobb rendőri
kapcsolatokkal rendelkező Varga
szerint a nyugalmazott tábornok azt a feladatot kapta a
belügyminisztertől, hogy “takarítsa el” Portikot és
Vizoviczkit.
Ezt az információt Hopka
Lajos osztotta
meg Vargával, akinek az egykori maffiaellenes rendőrelvitte
a Portik-ügyekben koronatanúként szereplő egykori keresztapa,
Radnai László vallomását, amiben állítólag az is szerepelt,
hogy Portik olajos pénzeinek egy részét Vizoviczki mosta
tisztára.
Azt az egyébként államtitoknak számító információt is
megosztotta Vargával a bűnszervezettől rendszeres fizetést kapó
főrendőr, hogy Radnai
vádalkut kötött a rendőrséggel és vallomásáért cserébe
majd Németországba menekítik. Mindezek
után a Vizoviczki-Portik párost “eltakarító”Horváth
András dandártábornok egy kamu ürüggyel találkozót kért
Vizoviczkitól 2012. január 5-re.
A tábornok titkosított
jelentésének kivonatából
kitűnik, hogyVizoviczki
saját magát buktatta le a rendőr előtt, amikor nagy mellénnyel
elmondta, hogy tud Radnai vallomásáról, de nem csak ő, hanem
Portik is megkaphatta azt.
Sőt, azt is elmondta, hogy tudja, Horváth áll a Radnai vallomás
mögött, amelyben maga is szerepel. Felemlegette azt is,
hogy mindezeket
a “kis aprópénzért” megvett NNI-sektől tudja,
akik rendszeresen szállítják neki a bizalmas adatokat.
Valószínűleg itt pecsételődött meg végleg Vizoviczki sorsa.
SZIGET URA
A
végére pedig egy aprócska jellemrajz az éjszaka császáráról.
Varga egyik kihallgatásán elmesélt egy történetet
főnökéről: Vizoviczki, a Hajógyári szigetről szabálytalanul
kiguruló autóját megállító rendőrnek azt mondta: “nem
tudja ki vagyok, én vagyok Vizoviczki László, a Sziget ura!”
De a rendőr nem ismerte fel. “Nem
értette, hogy egy rakás pénzt kifizet a rendőröknek, akkor
hogyan fordulhat elő, hogy őt megbüntetik…”
BÚS BALÁZS, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER POLGÁRMESTERÉNEK REAGÁLÁSA
Bús
Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere a fenti,
pestisracok.hu-n megjelent személyével kapcsolatos híreket
határozottan cáfolja, és visszautasítja.
“A
pestisracok.hu-n megjelent alvilági emberek vallomásaival szemben
az igazság az, hogysoha
semmilyen szívességet nem tettem és előnyben sem részesítettem a
szigeten működő, a cikkben említett cégeket. Hatósági
ügyekben soha nem vettem részt, és soha, semmilyen szívességet
el nem fogadtam. Minden, ezzel
ellenkező állítás hazugság és rágalmazás, melyek miatt a
szükséges jogi lépéseket megteszem.”
MEGBÁNTA ÁRULÁSÁT, MÉGSEM KEGYELMEZTEK AZ ARANYKÉZ UTCÁBAN FELROBBANTOTT BOROS TAMÁSNAK 0
- 1
- 202
- 1
Éppen ma tizenhat éve,
hogy végrehajtották a 90-es években zajló magyarországi
maffiaháború legbrutálisabb leszámolását. Az 1998. július
2-án történt Aranykéz utcai robbantásban négy ember halt meg,
köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól
ismerő vállalkozó, Boros József Károly. A pentitó a halála
előtt nem sokkal elismerte barátjának, megbánta, hogy elárulta
az olajos alvilágot, de állítása szerint már nem tudott
kiszállni…
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
1998.
július másodika,
csütörtök. Pontosan tizenhat
évvel ezelőtt,
déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros
„Óriás” Tamás leparkolta
autóját az
Aranykéz utcai parkolóházban,
és gyalog
indult el utolsó útjára a
közelben lévő irodája felé. Útközben még odaköszönt szír
pénzváltó ismerősének, majd megszólalt a telefonja, de
beleszólni már nem volt ideje. Hatalmas
robbanás rázta meg Budapest belvárosát. Egy kis Polskiba
rejtett,
nagy mennyiségű, távirányítású bombát
robbantottak fel az eredeti nevén Boros József Károly vállalkozó
mellett. Az
olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún
kívül még három járókelő, Csesznok Tünde, Czakó István és
Boros ügyvédje, Szabó Gábor is életét vesztette, valamint 24
ember megsérült a detonációtól.
Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött magyar
maffiaháborúban először fordult elő, hogy a „célszemélyen”
kívül mások is meghaltak. A
brutális alvilági leszámolás
után több túlélő szemtanú is leírta a látottakat.
A robbanás után a
hömpölygő, koromfekete füst percekig sötétbe borította az
utcát, sokáig
látni sem lehetett. A beszámolók
mindegyike sokkos és hisztérikus állapotban, tanácstalanul,
„véres ruhában” lézengő emberekről számolt be.
Még a helyszínre kiérkező rendőröknek is idő kellett hozzá,
hogy magukhoz térjenek és lezárják a környéket, később pedig
hősiesen próbálták oltani a náluk lévő kézi tűzoltó
készülékekkel a csaknem tízméteres lángokat. Az
utca romokban állt,
ahogy az egyik túlélő fogalmazott: „a
legsötétebb IRA háborúk idején nézhetett így ki Belfast”.
Négyen
haltak meg a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolásában,
az Aranykéz utcai robbantásban. Fotó: Nemzeti.net
ROHÁCÉK BIZTOSRA MENTEK
A
rendőrség sokáig egyhelyben toporgott, a
nyomozást először 2002. szeptemberében zárták le, majd 2008.
nyarán,
a merénylet kivitelezőjének tartottJozef
Rohác prágai elfogása és Magyarországra szállítása előtt
vették újra elő az
ügyet, ám a
szlovák férfit akkor csupán tanúként hallgatták meg.
Pedig állítólag a
rendőrök már a robbantás napján tudták, hogy Rohác és
bandája,
az úgynevezett Meciár-kommandó tagjai voltak
az elkövetők,
és a Népszabadság információi szerint bizonyíték
is volt ellenük.
Ahogy úgy tudjuk, a
rendőrök azzal is tisztában lehettek, hogy Portik Tamás áll a
merénylet hátterében.
EgyrésztRohácék,
a szlovák vonal miatt, másrészt azért, mert Portik egyik
embere, a Kacsa becenevű Lendvai János a robbantás utáni
pillanatokban felbukkant a helyszínen.
Arról nem beszélve, hogy forrásaink szerint Rohác
maga is beszélt arról a
testvére által üzemeltetett lévai Orient kávézóban, hogy
600 ezer forintért ölte meg Borost.
Abban a
kávézóban,
ahol állítólag „legalább
három ország hírszerzői ültek”, így vélhetően a magyar
titkosszolgálat is információkkal bírt a tettesekről, és a
lehetséges megrendelőről.
Több, egymástól független forrásból is úgy értesültünk,
hogy a
szlovákok azért használtak nagy mennyiségű robbanóanyagot és
azért kellett három ártatlan járókelőnek is meghalnia, mert a
merénylők biztosra akartak menni,
mindenképpen végezni akartak az Energol-Conti Car kört eláruló
pentitóval.
FELDOBTA AZ OLAJOS ALVILÁGOT
Az
ugyanis nem
volt kérdés, hogy kik kívánták Boros Tamás halálát.
Ahogy egy korábbi forrásunk fogalmazott, egyértelmű,
hogy az Energol-Conti Car tagjainak volt útban Boros, hiszen rájuk
tett terhelő vallomást „Óriás”
Tamás az 1997-es
elhíresült videovallomásában,
melynek részleteit a PestiSrácok.hu korábban többször
is közzétette. Boros
részletesen beszélt az
illegális olajszőkítésről, az olajos alvilág felépítéséről,
aminek állítása szerint nem volt szerves része, de látta a
ténykedését, valamint arról, hogy ez
a kör áll az 1996-ban elkezdődött fővárosi robbantások,
leszámolások hátterében. Boros
többször név szerint említette Portikot, sőt „elvetemült kis
gyilkosnak nevezte”, valamint egyértelműen összefüggésbehozta az
Energol-vezért Prisztás József meggyilkolásával. A
szűk körben tettvallomás
azonban nagyon hamar ellenfeleihez került, ami már önmagában is
vezethetett Boros halálához (ez a megjegyzés egyébként a
Portikék előzetes letartóztatásáról döntő határozatban is
szerepelt). A másik
ok az
lehetett, hogyBoros
egy 1997. tavaszán történt személyes találkozó alkalmával
Portiknak (aki
állítólag 50 millióval tartozott a későbbi sértettnek)
kerek-perec kijelentette,
hogy vagy megadja a neki járó pénzt, vagy még jobban ki fog
tálalni a rendőrségen. Demivel
a koronatanú nem
csak Portikra, hanem az
egész Energol-Conti Car bűnszervezetre vallomást tett,
ezért nagyon könnyel elképzelhető, hogy haláláról nem egy
személy döntött.
AZ ENERGOL-VEZÉR EGYKORI BIZALMASA SEGÍTETTE A RENDŐRÖKET
Fordulat
az ügyben 2012. július 14-én következett be,
amikor négy társával együttelfogták
Portik Tamás egykori Energol-vezért,
akit – a Prisztás, Cinóber és a Seres-gyilkosság mellett –
ennek a
merényletnek a megbízásával is meggyanúsítottak.Segítője
a gyanú szerint Lendvai János volt, a végrehajtó pedig Jozef
Rohác.Jelenleg
az iratismertetés
zajlik az ügyben, amely az ügyészségre, a vádelőkészítő
szakba került.
A gyanú szerint Portik –
aki közvetlen kapcsolatban állhatott Roháccsal –az
1997-es év során adott megbízást a Fogász becenevű végrehajtó
emberének, hogy ölje meg Boros József Károlyt. Ezután
a Rohác bűnbandájához tartozó Jozef
Hamala Szabó Zsolt nevére kiállított hamis személyi
igazolvánnyal megvásárolta emberölés céljából a DYP-444
rendszámú Polski Fiatot, amelybe4500-5000
gramm súlyú robbanóanyagot
helyeztek el.
Az autóval az Aranykéz utca 1-3-as szám alatt leparkoltak, mivel
ezt az utat Boros napi szinten használta, hogy a Váci utcai
irodájához eljusson. Miután tudomást
szereztek arról, hogy Boros 1998. július 2-án, a délelőtti
órákban elmegy az irodájába, Rohác lesben állva felkészült a
bomba felrobbantására, majd pontosan 11 óra 52 perckor, amikor
Boros elhaladt a Polski Fiat mellett, távirányítással működésbe
hozta a robbanóanyagot. Az
“eredmény” ismert: négy halott, köztük a célszemély Boros,
és rengeteg sérült. Az
Aranykéz utcai robbantás nyomozását úgy
tudjuk, ugyanúgy, ahogy a Prisztás-gyilkosság esetében, Portik
egykori bizalmasa, K.
Györgyi segíthette a legtöbb információval. A
volt bizalmas arról számolt be, hogy a robbantás előtti
hónapokban a nevére több lakást és kocsit is béreltek,
amit Jozef Rohác és bandája használt a merénylet előtt. A
nő valószínű személyesen
is ismerhette Rohácot,
mivel azt is elmondta vallomásában, hogy többször látta a
szlovák férfit a Portik tulajdonában lévő Művészinas
étteremben.
PORTIKÉK ENNEK AZ ÜGYNEK A NYOMOZÁSÁT IS AKADÁLYOZTÁK
A
tizenhat évvel ezelőtti bűncselekmény felderítését
nehezítette, amire a Portikék előzetes letartóztatását
kérvényező ügyészi indítvány is rámutatott: adat
merült fel arra, hogy Portikék a jelen, ellenük indított
nyomozás korai szakaszában a tanúkat fenyegetéssel, erőszakkal
arra vették rá, hogy hamis vallomásokat tegyenek a nyomozóhatóság
előtt. Arra
is volt adat a
nyomozóhatóság szerint (és nemcsak az Aranykéz utcai
ügyben), hogy
Portikék a rendőrségi kapcsolataik segítségével sikeresen
akadályozták az ellenük irányuló büntetőeljárásokat. Erre jó
példa lehet
a – Portik érintettségét szintén
feltételező – Fenyő-gyilkosság
nyomozása is,
hiszen 2011. őszén a Rohác előzeteséről döntő bíróság
arra hivatkozott, hogy a nyomozati iratok szerint egyes, meg nem
nevezett személyek aktívan próbálták a Fenyő-ügy nyomozását
hátráltatni. A bíróság reális veszélyként számolt
azzal is, hogy ezek az emberek Rohácot is szeretnék megakadályozni
abban, hogy a későbbiekben vallomást tegyen. Több
tanú pedig azért nem vallott, mivel féltették családjuk és
saját maguk életét.
BOROS MEGBÁNTA ÁRULÁSÁT
Úgy
tudjuk, Boros
a halála előtt azt tervezte, hogy végleg külföldre,
Spanyolországba költözik, mivel elfogyott körülötte a levegő,
fenyegetve érezte magát és családját,
valamint rendőr
barátai is figyelmeztették, hogy „tűnjön el”.Boros
egyébként 1991-92-ben, jó barátján, Sas Lászlón keresztül
ismerte meg –
a gyanú szerint az őt fenyegető, a megölésére utasítást adó
- Portikot,
akivel információink szerint csupán felületes viszonyt ápolt
egészen addig, amíg közös olajüzletbenem
kezdett az Energol-Conti Car tagjaival. Forrásunk szerint a
viszony már akkor kezdett megromlani köztük, amikor Boros a vele
baráti viszonyt ápoló Seresen keresztül szorosabbra fűzte
kapcsolatait az oroszokkal. Azokkal
az oroszokkal, akiket Portikék finoman szólva sem kedveltek. A
konfliktus fő oka persze az volt, amikor a vállalkozó megtette
az olajosokra nézve terhelő, videóra is rögzített vallomását.
Hiába kapott azonban rendőri védelmet a
pentitó,
úgy tudjuk, hogy a
halála előtt nem sokkal, arról panaszkodott egyik ismerősének,
hogy megbánta árulását, azonban visszatáncolni már nem tudott.
Ahogy fogalmazott: „elkapta a mókuskerék és már nem tudott
belőle kiszállni”, egyben figyelmeztette barátját, hogy jobb,
ha nem mászkál vele, mert „lehet, hogy ki fogják nyírni”…
Címlapfotó:
PS
1A 90-ES ÉVEK POLITIKAI ELITJE ÖSSZEMOSÓDOTT A MAFFIÁVAL
- 99
Kőszeg
Ferenc, egykori SZDSZ-es képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság
volt tagja tegnap egy lapinterjúban nem kevesebbet állított,
minthogy a politika egy része már rögtön a rendszerváltás után
rátelepedett a titkosszolgálatokra, valamint megemlített két
politikust, akik, saját céljaik elérése érdekében használták
a szolgálatokat. A volt képviselő a PestiSracok.hu-nak arról
beszélt, hogy tucatnyi olyan ügy lehetett még, amikor a
titkosszolgálatok politikai megrendelésre, törvénytelen módon
gyűjtöttek információkat. Földi László, egykori operatív
műveleti tiszt szintén elmondta, hogy a politikának mindig is
megvolt az a késztetése, hogy a titkosszolgálatok működésébe
a hatáskörén túllépve beleszóljon. A volt hírszerző arról
is beszélt, hogy a szolgálatok jelzései szerint a 90-es években
a politikai elit nagy része valamilyen módon kapcsolatba
került a szervezett bűnözéssel…
PÁMER
DÁVID – PestiSracok.hu
Kőszeg
Ferenc, egykori
SZDSZ-es képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság volt tagja a
Népszabadságnak tegnap arról
beszélt, hogy a titkosszolgálatok ügye 1990-óta botrányok
sorozata, és példaként több nagyobb ügyet (UD Zrt., Laborc
Sándor működése, romagyilkosságok) is megemlített.
De arról is szót ejtett, hogy a
90-es évek elején, egy ma már nem aktív KDNP-s politikus a
titkosszolgálatokkal ellenőriztette lánya udvarlóját,
hogy „rendes fiú-e”. A titkosszolgák pedig
mentek,esettanulmányt
készítettek a fiatalemberről,
tették, amit mondtak nekik. Abban az időben az is megtörtént,
hogy az
Antall-kormány egyik minisztere ráküldte a titkosszolgálatot
volt üzlettársára,
akivel pereskedett, hátha
megtudnak valamit, amit felhasználhat a perben. Kőszeg
Ferenc a
PestiSracok.hu-nak elmondta, a
rendszerváltás utáni első néhány évben még nem volt
törvényileg szabályozva, hogy a titkosszolgálatok pontosan mi
alapján folytathatnak ellenőrzéseket fontos
pozíciókba kinevezendő személyekkel, illetve környezetükkel
kapcsolatban, ahogy az sem, hogy ezekre a vizsgálatokra pontosan ki
adhatott utasítást. A
Nemzetbiztonsági Bizottság 1994-ben megvizsgálta a szolgálatok
által készített vizsgálódásokat, és ezek után bukkantak az
általa az interjúban említett két ügyre,
amikor is személyes okból használták fel a
titkosszolgálatokat. Kőszeg
mindkét ügyet abszurdnak nevezte,
és hozzáfűzte, hogy annak
a vállalkozónak a házát, aki ellen a szolgálatok az
Antall-kormány egyik minisztere megbízásából dolgoztak, és aki
az akkori titkosszolgálat illetékes vezetőjéhez közvetítette a
kérését, gyakorlatilag megszállták a titkosszolgák, és arra
hivatkoztak, hogy egy nagyon súlyos bűncselekmény ügyében
nyomoznak… Kőszeg
Ferenc szerint egyébként mégtucatnyi
ezekhez hasonló ügy került a bizottság látókörébe,
amelyeket jelentésekben rögzítettek.
Földi
László szerint szinte a politikai elit egésze összeért a
szervezett bűnözéssel a 90-es években. Fotó: atv.hu
A
politikai elit és a szolgálatok viszonyáról Földi László volt
operatív műveleti tiszt a PestiSracok.hu-nak elmondta,
hogy a
politikának mindig is megvolt az a késztetése,
elemi igénye, hogy
a titkosszolgálatok működésébe -adott esetben a korlátain
túllépve – beleszóljon. Földi
szerint ennek oka, hogy a rendszerváltás
utáni zűrzavarban a titkosszolgálatok működését át nem látó
honatyák egyrészt
naiv módon, másrészt hatalmi
szándékból fogalmaztak meg kéréseket a szolgálatok felé.
A Kádár-érából megörökölt titkosszolgák
pedig nem mondtak ellent a politikának.
Földi László arról is beszélt, hogy a
90-es években, amikor a titkosszolgálatok egyes képviselőkről
„rossz híreket” hoztak, akkor a magát „sérthetetlennek”
gondoló politikai elit megrémült, homokba dugta a fejét, és a
hírhozók ellen lépett fel, nem pedig az adott ügy
felgöngyölítését segítette. Földi
hozzátette, ez
egy komoly üzenet is volt a szolgálatok felé,
ami annyit jelentett, haegy
felderítés kapcsán felmerül
egy politikus neve, akkor a titkosszolgálatoknak azzal „nem
szabad foglalkoznia”.
Pedig az
1990-es évek politikai elitjére igencsak ráfért volna a
szakszolgálatok ellenőrzése. Földi
ugyanis azt is elmondta, hogy akkoriban a
szolgálatok jelzései szerint a politikai elit nagy része
valamilyen módon összeért a szervezett bűnözéssel.
A volt műveleti tiszt azonban hozzátette, legtöbb
esetben arról volt szó, hogy az adott politikus naiv módon nem is
tudta, hogy a személy, akivel kapcsolatba került, bűnözői
körökhöz tartozik. Erre
Földi szerint jó példa Kuncze
Gábor,
volt SZDSZ-es képviselő, a Horn-kormány belügyminiszterének
esete, amikor az
akkori éjszakai élet egyik ismert alakjával, az 1996-ban
kivégzett Prisztás Józseffel szerepelt egy fotón. Földi
László arra is felhívta a figyelmet, hogy egy pozícióban lévő
politikus nagyon könnyen bele tud sodródni olyan helyzetekbe,
ahonnan már nehéz visszajönni, hiszen
a szervezett bűnözés által könnyen zsarolható helyzetben
találhatja magát.
Földi
a Kőszeg Ferenc által hozott konkrét példákkal
kapcsolatban elmondta,
hogy amíg a KDNP-s
képviselő esetében akár helyénvaló is lehetett a
kérés, hiszen ezzel az akcióval a szolgálatok a politikust
védték, addig a
másik esetben, amikor egy miniszter a saját üzletfele lejáratása
céljából használta a titkosszolgálatokat, az bizonyosan
törvénytelen módon történt.
Címlapfotó:
Index.hu
PORTIK-LABORC TALÁLKOZÓK: “HA EZ NEM BŰNCSELEKMÉNY, AKKOR SEMMI NEM AZ!” 0
- 1
- 102
Ugyan
még nem érkezett meg az ügyészségi határozat, de nagy a
valószínűsége, panasszal él majd Göbölös László, az
Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója azzal a döntéssel
szemben, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség május 22-én
megszüntette a Portik-Laborc találkozókkal összefüggésben
indult nyomozást. Göbölös Lászlónak a döntés kézhezvételétől
számítva nyolc napja van arra, hogy eljuttassa kifogásait a
Legfőbb Ügyészségnek. Az MSZP-s Molnár Zsolt a
PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, a Portik-Laborc találkozók
körülményeinek vizsgálata során nem találtak arra utaló
nyomot, hogy bűncselekmény történt, ugyanakkor súlyos szakmai
és morális hibát vétett Laborc Sándor, amelyek Laborc
titkosszolgálati vezetői alkalmasságát is megkérdőjelezik. A
találkozókat vizsgáló parlamenti ténymegállapító albizottság
fideszes tagja, Csampa Zsolt portálunk kérdésére kijelentette,
találkoztak olyan tényekkel, amelyek érdekessé teszik a
helyzetet.
SZARVAS
SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Ugyan
hivatalos döntés még nincs, de minden jel szerint panasszal
él majd Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH)
főigazgatója azzal a döntéssel szemben, hogy a Központi Nyomozó
Főügyészség (KNYF) megszüntette a Portik-Laborc találkozókkal
összefüggésben indult nyomozást. Mint
ahogy aztmegírtuk, a
főügyészség május 22-én bűncselekmény hiányában zárta
le az
ismeretlen tettes ellen, hivatalos személy által elkövetett,
bűnpártolás gyanújával elrendeltvizsgálatot.
Göbölös
Lászlónak a döntés kézhezvételétől számítva nyolc napja
van arra, hogy eljuttassa kifogásait a Legfőbb Ügyészségnek. A
KNYF az alvilág egyik vezetőjének tartott Portik
Tamás és az AH jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt
főigazgatója, Laborc Sándor közötti, 2008 nyarán megszervezett
két találkozó hangfelvételei alapján folytatott eljárást,
amelynek titkosságát az AH tavaly április 25-én oldotta fel. A
Laborc-Portik találkozó mindkét jegyzőkönyvét elsőként
szerezte meg és adta közre a PestiSrácok.hu,
röviddel azután, hogy a két fél közötti beszélgetések
titkosítását feloldották. A
jegyzőkönyvekbe ITT olvashat
bele.
A
dokumentumot olvasgatva (és
az anonimizált szereplőket beazonosítva) érthetővé
vált, hogy a baloldali politikusok (néhány
erőtlen cáfolatot leszámítva) miért
vették le a kezüket Laborc Sándorról és Gyurcsány Ferenc
egykori jobbkezéről, Szilvásy György ex-titokminiszterről. Nem
csupán az derült ki – feketén-fehéren – hogyfideszes
politikusok kompromittálására akarták felhasználni az éjszakai
élet egyik legveszélyesebb alakját,
hanem az is, hogy ezért
cserében készek voltak (például
a rivális felek félreállításával, vagy a kellemetlen rendőrök,
ügyészek leszerelésével, sőt, a megfelelő bírók helyzetbe
hozásával) segítséget
nyújtani a maffiózóknak. Hogy ez valóban megtörtént-e, arra
egyenlőre nincs adat.
Ismert, Portik
Tamásnak alvilági kapcsolatai révén fideszes politikusok körül
kellett volna botrány kavarnia, cserében Laborc Sándorék a
nemzeti titkosszolgálatot felhasználva segítettek volna a
vállalkozó éjszakai életbeli pozícióinak javításában,
rendőrök, ügyészek befolyásolásában. A
beszélgetésekből kiderült, Portik félt attól, hogy 2010-ben a
baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna,
amit kérnek tőle. Laborc
arra biztatta a bűnözőt, hogy a tudomására jutott információkat
juttassa el hozzá. Az
azóta lefokozott tábornoknak csak az számított, hogy a férfi
által szállított információ legyen „viszonylag
gyorsan fogható és körüljárható”. Laborc
egy olyan telefont is biztosított Portiknak, amelyen az egykori
Energol-vezér bármikor felhívhatta őt.
Miután
a KNYF megszüntette a nyomozást, titkosszolgálati
forrásainktól úgy értesültünk, az AH illetékesei kíváncsian
várják az ügyészség megszüntető határozatát, mert miként
fogalmaztak a PestiSrácok.hu-nak:
“HA MAGYARORSZÁGON AZ NEM BŰNCSELEKMÉNY, HOGY EGY TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ TÖBB LESZÁMOLÁSOS GYILKOSSÁG ÉS ROBBANTÁS – MOST MÁR – GYANÚSÍTOTTJÁVAL ARRA SZÖVETKEZIK, MIKÉNT JÁRASSA LE POLITIKAI ELLENFELEIT, AKKOR SEMMI NEM AZ.”
Ebből
a PestiSrácok.hu arra következtet, hogy igen nagy annak a
valószínűsége, hogy az AH fellebbez a döntés ellen.
A
PestiSrácok.hu a Belügyminisztériumot is megkereste,
megérkezett-e már a határozat az AH-hoz. Csizmadia
Tamás, a Belügyminisztérium sajtófőnöke érdeklődésünkre
azt közölte, „az
Alkotmányvédelmi Hivatal még nem kapta kézhez a Központi
Nyomozó Főügyészség megszüntető határozatát, így
álláspontját még nem tudta kialakítani. Ha az ügyészség
megküldi az iratot, akkor döntenek arról, hogy fellebbeznek a
döntés ellen, vagy nem” –
jelentette ki Csizmadia Tamás.
Laborc
Sándor ügyvédje, Zamecsnik Péter az ATV Egyenes Beszéd című
műsorában egyébként úgy nyilatkozott,
nem lepődtek meg, hogy az ügyészség megszüntette a nyomozást a
Portik-Laborc találkozó ügyében, mert állítása
szerintsemmiféle
bűncselekmény nem történt. Zamecsnik
elmondta, az Alkotmányvédelmi Hivatal „tizenvalahanyadik”
feljelentése futott lyukra Laborc Sándorral kapcsolatban. A
jogi képviselő azt is kiemelte, hogy hivatalos személy által
elkövetett bűnpártolás miatt nyomoztak, de ez nem történt
meg. Zamecsnik
Péter szerint az egész ügy abból indult, hogy egyszer egy újság
azt állította, hogy Laborc Sándor azzal bízta meg Portik Tamást,
hogy gyűjtsön vagy gyártson terhelő bizonyítékokat egyes
közszereplőkre.
Molnár
Zsolt, az előző Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának
MSZP-s elnöke a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott a nyomozás
megszüntetéséről, hogy a Portik-Laborc találkozók
körülményeinek vizsgálata során nem találtak arra utaló
nyomot, hogy történt-e bűncselekmény. „A
politikai ellenfelek lejáratásáról valóban szó volt Portik és
Laborc között, történt egy ajánlkozás, amely nem lett
elutasítva. Annak nem volt nyoma, hogy realizálódott-e a
lejáratás, ugyanakkor
LABORC SÁNDOR SÚLYOS SZAKMAI ÉS MORÁLIS HIBÁT KÖVETETT EL AZZAL, HOGY TALÁLKOZOTT PORTIK TAMÁSSAL, ÉS HOGY ILYEN TÉMÁKRÓL BESZÉLT VELE. LABORC SÚLYOS HIBÁI, MULASZTÁSAI MIATT A TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ ALKALMASSÁGA KÉRDŐJELEZŐDIK MEG”
-
szögezte le Molnár Zsolt.
A
találkozókat vizsgáló parlamenti ténymegállapító albizottság
fideszes tagja, Csampa Zsolt portálunk kérdésére kijelentette,
találkoztak olyan tényekkel, amelyek érdekessé teszi a
Portik-Laborc találkozókat. „Az
albizottság vizsgálódása tematika alapján történt, nem az
volt a feladatunk, hogy megállapítsuk, történt-e bűncselekmény,
hanem az, hogy mi történt a találkozókon” –
fogalmazott Csampa Zsolt.
Az
Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló
ténymegállapító albizottságának LMP-s
elnöke, Mile Lajos, az albizottság munkájának befejeztével a
Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: mindenről
nem kaphattak részletes, pontos felvilágosítást, volt olyan
dosszié, amelybe nem is tudtak beletekinteni, de ami a bizottság
közvetlen feladat volt, azt elvégezte. Az
elkészült jelentés legfontosabb része, hogy a két találkozó
megszervezése esetén nem
zárható ki, voltak politikai motivációk, de arra vonatkozó
dokumentumot a bizottság nem talált, hogy a későbbiekben ilyen
természetű következményei lettek a találkozóknak. Hogy
a háttérben lehettek politikai szándékok, a hangfelvétel és
annak leirata is tartalmazza. A későbbiekben azonban erre
vonatkozó dokumentumot nem találtak, s Mile
Lajos hangsúlyozta: olyan megállapítást nem szeretett volna
látni a jelentésben, amely nem igazolható.
A
Portik-Laborc találkozók kapcsán a bizottság Laborc Sándort,
Szilvásy Györgyöt és a találkozókat megszervező Vajtó Lajos
üzletembert is meghallgatta, Portik Tamás kihallgatását pedig a
büntetés végrehajtási intézetben bonyolították le a bizottság
tagjai.
Portikkal mintegy másfél órán keresztül beszélgetett a
bizottság. Portik
Tamás válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak
a találkozók, sok mindenre nem emlékezett. Portiknak
azokat a kérdéseket tették fel, amik segítettek volna
megvilágítani a két találkozó hátterét, szándékait, célját,
előkészítését. Ezek között a politikával
való kötődésére, kapcsolatokra is rákérdeztek.
SIMON-ÜGY – SZILVÁSY ÉS FICSOR MEGJELENT A NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG ELŐTT 0
- 1
- 25
Két volt titokminiszter,
Szilvásy György és Ficsor Ádám is megjelent az Országgyűlés
nemzetbiztonsági bizottságának keddi, Simon Gábor volt
MSZP-elnökhelyettes C típusú ellenőrzésével foglalkozó
ülésén. Az ülésen arra jutottak: nem az irányító
minisztereket terheli felelősség, s hogy a C típusú ellenőrzés
rendszerén kell változtatni. Az ülés elején Szilvásy György
ironikusan megköszönte, hogy részt vehet “a Fidesz újabb
kampányeseményén”, és nyilvános ülést kezdeményezett.
Göbölös
László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója azonban azt
mondta: a nemzetbiztonsági ellenőrzés iratai minősítettek, így
csak zárt ülésen lehet tárgyalni róluk.
Molnár
Zsolt (MSZP), a bizottság elnöke felvetette, hogy tarthatnak az
iratok nélkül nyílt ülést, de akkor az elhangzottakat nem lehet
összevetni a dokumentumokkal. Végül Németh Szilárd (Fidesz)
bizottsági alelnök javaslatára – az eredeti terveknek
megfelelően – zárt ajtók mögött kezdődött el az ülés. A
fideszes képviselő azt mondta: ha Simon Gábor ügyében lezárult
a nyomozás a teljes akták nyilvánosságra hozását fogja
kezdeményezni. Molnár Zsolt hozzátette egyetért azzal, hogy az
ügy minden része minél hamarabb legyen nyilvános.
Szilvásy
György a zárt ülés után újságíróknak elmondta: Simon Gábor
C típusú ellenőrzésének ügyében az Alkotmányvédelmi Hivatal
vezetőjével közösen megállapították, hogy sem az akkori
Nemzetbiztonsági Hivatalt, sem az akkor irányító minisztereket
nem terhelheti felelősség, amiatt hogy nem tártak fel olyan
információkat, amelyeket nem szerepeltek a kérdőíven. Ez az
átvilágítás arra nem jó, hogy kiderítse, ha valaki hazudott.
Arra jó, hogy az általa közölt információkat ellenőrizze a
hivatal, hogy kiszűrjék az esetleges kockázatokat – tette
hozzá.
Elmondta
továbbá: kezdeményezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszterrel
közösen beszéljék végig a C típusú ellenőrzések
tanulságait. Hiszen – mint mondta – információ alapján a
jelenleg Országgyűlésben, illetve a különböző állami
beosztásokban is ültek, ülnek olyanok, akiknél 2010-et követően
is kockázati tényezők vetődhettek fel. A volt titokminiszter
konkrét példaként nevezte meg Meggyes Tamás fideszes képviselőt,
aki jelenleg is a nemzetbiztonsági bizottság tagja. “Az ő
esetében nehéz elképzelni, hogy hivatal munkatársai ne jeleztek
volna bizonyos kockázati összefüggéseket” – mondta Szilvásy
György.
Szilvásy
György kérdésre válaszolva azt mondta: 100 százalékig biztos
abban, hogy Simon Gábor felhalmozott vagyona “biztosan nem
pártpénz”, s “nem kötődik párttevékenységhez, Simon Gábor
közszolgálati tevékenységéhez”.
Ficsor
Ádám újságíróknak nyilatkozva elmondta: évente több ezer C
típusú vizsgálatot végez a hivatal. Azok az információk,
amelyek a miniszterhez eljutottak nem merült fel semmilyen gyanú
Simon Gábor ügyében.
Kocsis
Máté, a bizottság fideszes tagja az ülés után azt mondta:
“meglepően segítőkész” volt a két miniszter a
meghallgatáson, s széles körű tájékoztatást adtak.
Hozzátette: csütörtökön Mesterházy Attilától, az MSZP
elnökétől is ugyanezt a hozzáállást várják.
Kocsis
Máté egyetért abban, hogy nem a titokminisztereket terheli a
felelősség, hanem mint mondta: a C típusú ellenőrzésnek vannak
visszásságai. Ezért is nyújtott be korábban törvénymódosítást
– melyet később az Alkotmánybíróság hatályon kívül
helyezett -, hogy több alkalommal, folyamatosan ellenőrizhetők
legyenek a hivatásos állományú szervek, nemzetbiztonsági
szervek hivatásos állományú tagjai, s a közszereplők is. Az
ellenjegyző miniszternek – aki sok ezer ilyet aláír évente –
nem feltétlenül kell utánajárni mindennek, a probléma az, hogy
az ellenőrzés nem folyamatos – szögezte le Kocsis Máté.
Molnár
Zsolt is azt mondta: világos, hogy nem a miniszterek hibáztak,
hanem az, aki megtévesztette a hatóságokat, továbbá, hogy ebben
az ellenőrzési rendszerben nem lehet kiszűrni az ilyen
kockázatokat. Molnár Zsolt rendszeres, mélyebb ellenőrzést
tartana elfogadhatónak. Az új parlamentnek lesz ezzel dolga –
tette hozzá a szocialista képviselő.
Molnár
Zsolt kiemelte: jó lenne, ha a nyomozóhatóságok mielőbb
tájékoztatást adnának. A szocialista párt azt szeretné, hogy
minél előbb derüljön ki az igazság, s vonják felelősségre
azt, aki hibázott.
Kérdésre
válaszolva azt mondta: nem a szocialista pártnak kell kiderítenie,
honnan van Simon Gábor eltitkolt vagyona. Mint mondta: egy ilyen
ügyben “az a helyes, ha egy politikus nem kezd nyomozni”. Az
volt a dolguk, hogy kizárják annak nincs köze a párthoz,
valamint politikai tevékenységhez.
Molnár
Zsolt azt mondta: a Simon-Welsz ügyben indított ténymegállapító
vizsgálattal összefüggésben csütörtökre meghívott Mesterházy
Attila szerdán, vagy csütörtökön ad választ, hogy megjelenik-e
az ülésen.
Simon
Gábor több százmilliós bécsi számlán tartott vagyonáról
február elején jelentek meg sajtóhírek. A hétfői sajtóhírek
szerint Simon Gábor öt eltitkolt bankszámlával rendelkezik
Magyarország mellett Ausztriában és Svájcban.
mti
CSAK HATSZÁZEZER FORINTOT KAPOTT JOZEF ROHÁC AZ ARANYKÉZ UTCAI ROBBANTÁSÉRT?0
- 2
- 117
Két leszámolásos
gyilkosság helyszínén is felismerték Jozef Rohácot – értesült
a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, egy védett tanú látta a szlovák
férfit Domák Ferenc, azaz Cinóber 18 évvel ezelőtti
kivégzésének helyszínétől nem messze, egy másik tanú pedig
az Aranykéz utcai robbantás környékén. Portálunk egyik
informátora pedig azt állítja, Rohác a szülővárosában
elfecsegte, mennyit kapott az Aranykéz utcai robbantásért. De
arról is beszámolt, hogy a hírhedt Portik-Laborc találkozó után
több nehézfiút figyeltetett meg a Nemzetbiztonsági Hivatal,
Portik Tamás információi alapján.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
A
Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja
szerint az
egykori lányfuttató, Domák
Ferenc kivégzését a
több leszámolásos bűncselekménnyel meggyanúsított, illetve a
Prisztás József lelövetéséért első fokon 11 évre
ítélt Portik
Tamás rendelte meg a
Fenyő János megölésével vádolt, valamint az Aranykéz utcai
robbantással is gyanúsított Jozef
Roháctól.
Cinóbert az 1990-es években jól ismerő forrásunk szerint téves
az az elképzelés, hogy Domák Ferencnek azért kellett meghalnia,
mert zsarolta Portikot. Informátorunk állította, Cinóber
nem mert volna az Energol vezetőjével szembeszállni,
másrészt nem lehetett közöttük üzleti-elszámolási vita,
mivel nem volt Portkék strómanja. Éppen ez okozta a vesztét. A
valutaváltással is foglalkozó üzletember ugyanis egy másik
olajos emberhez volt köthető, akinek köszönhetően az
egykori lányfuttató akkoriban három-négy millió forintot is
megkeresett havonta.
Azonban Portikék
azt szerették volna, ha Domák „átáll” hozzájuk és nekik
„strómankodik” tovább.
Cinóber ezt nem vállalta, ezért elrendelték a kivégzését.
Megölésének másik indítéka forrásunk szerint ott keresendő,
hogy az energolosok
ezzel akartak üzenni egy olajos ellenfelüknek,
aki jó kapcsolatot ápolt Domákkal, és akivel már régóta
haragban álltak. A férfi megölésére is kísérletet tettek, ám
a végrehajtók kudarcot vallottak.
FELISMERTÉK ROHÁCOT
Noha
a korabeli tudósítások arról szóltak, hogy a gyilkosságot
senki nem látta és több óráigCinóber
holttestét sem fedezték fel,
úgy tudjuk, ez nem felel meg teljesen a valóságnak. A
leszámolásos gyilkosságokat jól ismerő informátorunk
szerint egy
védett tanú ugyanis látta Rohácot az 1996. december 18-án
történt merénylet helyszínén.
Mint arról már korábban többször írtunk, a Conti Car
autókereskedés egykori tulajdonosa, a maffiavádak miatt 12 évre
ítélt egykori keresztapa, Radnai
László azt vallotta a
Nemzeti Nyomozó Irodában, hogy Portik
Tamás 1998-ban mondta el neki és Csüllög Zsigmondnak, hogy az
olajügyek miatt lövette agyon Cinóbert.
Aztán 2001-ben a nemrégiben cigarettacsempészet gyanújával
letartóztatott Ferencsik Attila, alias Brazil ( a kecskeméti
maffiaper és számos büntetőügy vádlottja, az Energol Rt.
alapítója – a szerk.) mondta el ugyanebben a társaságban, hogy
az ő megbízásukból Jozef
Rohác ölte meg Cinóbert, mert Lakatos Andráson,
alias Kis Bandin keresztül pénzt követelt tőlük.
Azon a decemberi napon egy bizonyos Heka Kálmán hívta le Cinóbert
IX. kerület Üllői úti panellakása elé, hogy aztán Rohác két
golyót repítsen a fejébe. A Cinóber-féle emberölés a
Prisztás-gyilkosság tárgyalásán is felmerült. A törvényszéken
Portik Tamás maga mondta el, hogy a hatóság rajta kívül Zsóvárt
és Rohácot gyanúsította az ügyben. A tárgyaláson az is
elhangzott, a
rendőrség azt gyanította, Zsóvár vitte a helyszínre Jozef
Rohácot és csalta le saját háza elé Cinóbert, nem pedig a
Radnai által megnevezett Heka Kálmán. Viszont az is tény,
Cinóber-ügyben jelenleg két gyanúsított van, Zsóvár Imre
szerepe pedig tanúvá szelídült.
Cinóbert,
akárcsak Prisztás Józsefet, profi módon végezték ki 1996
decemberében Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
AZ ARANYKÉZ UTCAI ROBBANTÁS UTÁN IS AZONOSÍTOTTÁK
Nem
csak a Domák Ferenc ellen elkövetett emberölés helyszínén,
hanem az
Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás
után is látták a közelben Jozef Rohácot.
Még 2011-ben, a Privát Kopó bűnügyi magazin számolt be arról,
hogy egy tanú jelentkezett a rendőrségen, aki az Aranykéz utcai
merénylet után nem sokkal találkozott Roháccsal. A
férfi egy belvárosi étterem alkalmazottjaként dolgozott, ahova
elmondása szerint Rohác izzadtan, zihálva tért be a
bűncselekmény elkövetése körüli időben. Egy üveg bort
rendelt, amit pillanatok alatt benyakalt, majd sietősen távozott. A
felszolgálóként dolgozó férfi azért hallgatott sokáig, mert
nem bízott a korábbi rendőri vezetésben, félt, hogy Rohác
tudomására juthat a vallomása, és ezzel életveszélybe sodorja
magát. Az
persze más kérdés, hogy amikor a tanú besétált az
információval a rendőrségre, még javában a Vizoviczki-ügyben
később lekapcsolt főrendőrök dolgoztak…
„ZSÓVÁR SZABADÍTOTTA ROHÁCOT MAGYARORSZÁGRA”
A
90-es évek olajos világát jól ismerő bennfentes szerint
az Energol
Rt. vezetőinek felemelkedése,
magabiztossága nem is elsősorban a jó rendőri kapcsolatoknak,
hanemannak
köszönhető, hogy
szövetkeztek a Meciár-korszakban remek
titkosszolgálati kapcsolatokkal bíró Jozef Roháccsal és
bandájával. A
triumvirátusnak azért volt szüksége Rohácra, mert nála nem
állt fenn annak a veszélye, hogy megremeg a keze, ha valami
rizikós megbízást kell teljesítenie, nem
kellett attól félni, ha rendőrkézre kerül, beszélni fog,
ellentétben azokkal a magyar, vagy más nemzetiségű
végrehajtókkal, „akik még be sem szálltak a rendőrautóba,
már tették is a terhelő vallomásokat megbízóikra”. Forrásunk
szerint az is nyilvánvaló, hogy Rohácék
Magyarországon senki másnak nem dolgoztak, kizárólag a magyar
olajmaffia legsikeresebb és legnagyobb hatalmú vezetőinek, az
Energol Rt. tulajdonosainak.
Egy korábbi informátorunk elmondta, Portik és Rohác között a
kapcsolat akkor erősödött meg igazán, amikor a másik két
Energol igazgató az olajügyek miatt 1997 tavaszán előzetesbe
került. Innentől kezdve Rohácot Portik „mozgatta”, és
emberei kizárólag neki engedelmeskedtek. Portikéknak
egyébként a Szlovákiában és Magyarországon is jó bűnözői
kapcsolatokat ápoló Zsóvár
Imre mutatta be a jelenleg több magyarországi leszámolással
meggyanúsított, illetve megvádolt férfit.Forrásunk
hangsúlyozta, Zsóvár Imre megbocsáthatatlan bűne, hogy „Rohácot
Magyarországra szabadította”. Az éjszakai életben egykoron
jártas forrásunk azt is hozzátette, Portik
közvetlen kapcsolatban volt Roháccsal, így nem volt szüksége
közvetítőkre a különböző bűncselekmények megrendeléséhez.
Annyit maga Zsóvár is megerősített tanúként a
Prisztás-gyilkosság tárgyalásán, hogy Portik ismerte a szlovák
férfit.
ROHÁC HATSZÁZEZERÉRT ROBBANTOTT?
A
tanúvallomás szerint Zsóvár egészen addig volt jó barátságban
az energolosokkal, „amíg
fejbe nem lőtték Szlovákiában”.
Az 1999. október 26-ai merénylet
hátterében Zsóvár Rohácot sejtette,
arról pedig pletykákból értesült, hogy Portik bízhatta meg
korábbi barátját, igaz, konkrét információi erről nem voltak.
Szerinte Rohác
azért is akarhatott az életére törni,
mivel egykori barátja megbánhatta, hogy előtte
tett utalásokat arra,
ő és emberei robbantottak az Aranykéz utcában. Utóbbi
merénylettel kapcsolatban beszélgetőpartnerünk megjegyezte,
már a
robbantás után nem csak a rendőrség és az éjszakai élet
tudta, hogy Portik áll a háttérben, hanem vélhetőleg több
külföldi titkosszolgálat is.
Úgy tudjuk, Rohác
Boros kivégzése után nem sokkal a testvére által üzemeltetett
lévai Orient kávézóban olyan kijelentéseket tett, hogy
hatszázezer forintot kapott az 1998. július 2-án végrehajtott
brutális gyilkosságért.
Informátorunk szerint ez a magabiztos kijelentés azért is
figyelemre méltó, mert „legalább
három ország hírszerzői ültek abban a kávézóban”.
Állítólag a szlovákok azért használtak nagy mennyiségű
robbanóanyagot és azért kellett három ártatlan járókelőnek
is meghalnia, mert a merénylők biztosra akartak menni,
mindenképpen végezni akartak az Energol/Conti Car kört eláruló
pentitóval.
HOFFMANN A MAI NAPIG TART PORTIKTÓL
Forrásunk
azt a korábban közölt információnkat is megerősítette, hogy a
Prisztás-vagyon örökösének, Hoffmann
Istvánnak valóban Rohác tört az életére.
A biciklire szerelt bombától nem csak Hoffmann István, hanem több
arra járó személy is megsérült. Ahogy arra már korábbi
cikkünkben is rámutattunk, Portik azért dönthetett Hoffmann
kiiktatása mellett, mivel a hagyatéki civakodáson túl, Prisztás
volt üzlettársa az emberölés után rászállt a bűnsegédlettel
vádolt, majd első fokon felmentett Fazekasra, hogy árulja el
neki, ki ölette meg Prisztás Józsefet. Pedig
Hoffmannak már rögtön a gyilkosság után is lehettek sejtései,
hiszen a Portik ügyekben koronatanúként szereplő K. Györgyi
szerint Hoffmann
ott volt azon a Művészinasban megtartott találkozón, ahol
Prisztás és Portik egymásnak esett.
Hoffmann ugyan tagadta a találkozó megtörténtét, de a bírósági
indoklás is kitért rá, jó oka és félnivalója volt arra a
férfinak, hogy hallgatott a megbeszélésről.
A bíróság szerint nem elhanyagolható tényező, hogy 1997.
október 9-én robbantásos merényletet hajtottak végre Prisztás
örököse ellen, ezért „okkal
feltételezhető, hogy van mitől tartania”
és „meghallgatásán is érződött a tanú feszültsége”.
Ezt forrásunk
is megerősítette, miszerint Hoffmann a mai napig retteg Portiktól,
ezért nem beszélt sem a nyomozati vallomásában, sem a bíróságon.
A
bíróság szerint Hoffmannon érződött a feszültsége, amikor
vallomást tett a Prisztás-gyilkosság ügyében Fotó: PS
AZ NBH MEGFIGYELTETTE PORTIK EGYIK ELLENFELÉT
Egy,
Portik ellen korábban nyomozást folytató rendőrtiszt
szerint Hoffmann
vélhetően nem az egyetlen, aki hallgat, mert fél az esetleges
bosszútól,
Portik még szabadlábon lévő katonáitól. A rendőrtiszt úgy
véli, ezek az emberek akkor kezdhetnek el beszélni, ha Portikot a
Prisztás-gyilkosságon kívül, más ügyekben is elítélik.
Portálunk több, egymástól független forrásból is úgy
értesült, a volt Energol-vezér több
éjszakai emberrel vette fel a kapcsolatot a 2010-es kormányváltás
előtt. Állítólag Portik ezeket a beszélgetéseket azért
kezdeményezte, mert attól tartott, ismerősei „fel akarják őt
dobni a rendőrségen”.
Az egyeztetések után nem sokkal került sor a ma már hírhedté
vált Portik-Laborc találkozókra, ahol Portik arról
„panaszkodott” az NBH akkori igazgatójának, Laborc Sándornak,
hogy a „jobboldali rendőrség” a céltáblájára tűzte és
egy esetleges kormányváltás és Pintér Sándor visszatérése
után le fogják tartóztatni. Emellett az
egykori olajos több alvilági ellenfelére is terhelő adatokat
mondott,akik
a – vélt, vagy valós – rendőri kapcsolataiknak köszönhetően
részesültek enyhébb hatósági elbírálásban. Úgy tudjuk, a
találkozó után volt
több olyan olajos nehézfiú, akiket megfigyelés alatt tartott a
Nemzetbiztonsági Hivatal.
ROHÁC NEM TÁGÍT: GYÁRFÁS TAMÁS VOLT A FENYŐ-GYILKOSSÁG FELBUJTÓJA! 0
- 1
- 262
Fegyházbüntetést
kért az ügyész Jozef Rohácra és társára a Fenyő-gyilkosság
perében. Csicsák Zoltán kiemelte, a 16 évvel ezelőtti
gyilkosság egyike a magyar kriminalisztika példátlan
emberöléseinek, amely a mai napig mély nyomott hagyott a magyar
emberek emlékezetében. A perbeszéd elhangzása előtt az ismert
börtönlakó, T. Péter (aki nem járult hozzá nevének
közléséhez) újbóli meghallgatására is sor került, aki Rohác
szerint Gyárfással együtt részese az emberölésnek.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
A
közismert börtönlakó, T. Péter ( aki megfenyegette a jelenlévő
újságírókat, hogy a nevét nem írhatják ki), valamint egykori
embere, Sas László meghallgatásával, és az ügyészi
perbeszéddel folytatódott a Fenyő-gyilkosság tárgyalása kedden
a Fővárosi Törvényszéken. A két tanú meghallgatását azért
kezdeményezte az elsőrendű vádlott, mivel bizonyítani próbálta,
hogy a gyilkossághoz nem neki, hanem Gyárfás Tamásnak, T.
Péternek és Sas Lászlónak van köze. Mint ismert, T. Péter
a legutóbbi
tárgyalásontanúvallomásában
kijelentette, Gyárfás Tamás azzal a feladattal bízta meg, hogy
szervezze meg Fenyő János megölését, azonban a jelenleg is
börtönbüntetését töltő egykori álmaffiózónak esze
ágában nem volt teljesíteni a megbízást, csupán a pénz
érdekelte. Noha T. szégyellte, mert Gyárfás jó barátja, de
„ilyen magas labdát nem hagyhatott ki”.
ÚJABB TANÚ VALLOTT GYÁRFÁSRA
Sas
László vallomásában megerősítette a T. Péter által korábban
elmondottakat, és arról számolt be, hogy Gyárfás Tamás valóban
megbízta T.-t Fenyő János megölésével. Erről neki személyesen
T. Pétertől volt tudomása. A tanú állította, ezután semmilyen
előkészületet nem tettek az emberölés „előmozdítása”
érdekében. Sas szerint T-vel azt beszélték, ha elteszik a pénzt,
„abból nem lehet baj”, mivel Gyárfás, érthető okokból
„úgysem fog emiatt feljelentést tenni a rendőrségen”. A tanú
csak annyiban cáfolta barátja szavait, hogy ő önszorgalomból
sem kezdett el „fontoskodni” és nem térképezte fel Fenyő
lakhelyét, valamint útvonalát. Erről az ügyről többet nem is
beszéltek, viszont annyit elismert a tanú, hogy többen tudomást
szerezhettek a Gyárfás-féle felkérésről. Köztük volt egykori
felesége, volt anyósa, valamint az Aranykéz utcában
felrobbantott Boros Tamás is. Sas László nekik azért beszélt
erről a megbízásról, mert annyira komolytalannak vélte „ezt
az egész történetet”. T-vel is úgy gondolták, hogy a „pénzt
el kell venni, és el kell felejteni ezt az embert”.
„A MÉDIA SEGÍTSÉGÉVEL AZ EMBER BEKERÜLHET A HATALOMBA”
Rohác
a tanú nyomozati vallomásából ismertetett néhány sort, amiben
Sas László még másképp emlékezett néhány részletre. A
vallomás szerint T. Péter és Sas beszélgetése során az
hangzott el, hogy előbbi csupán burkolt formában utalt Gyárfás
megkeresésére, majd hozzátette, „fontos a barátjának
szívességet tenni, mert a média segítségével az ember
bekerülhet a hatalomba”. Sas erre reagálva tett olyan
kijelentést, „ha megfelelő lenne az összeg, akkor elgondolkodna
rajta”. A tanú ugyanakkor leszögezte, T. és ő sem akarta
megöletni Fenyőt és a Gyárfástól átvett hatmillió forintos
előlegből sem kapott. Ugyanis ha a pénzből részesedett volna,
akkor mindenki mást is megpróbált volna „lehúzni”, még
magát Fenyő Jánost is. Az álmaffiózó ehhez csatlakozva szintén
hangsúlyozta, kizárt, hogy Sas megölte volna Fenyőt, és tőle
ezért egy árva forintot sem kapott. T. Péter a második
meghallgatásán is védelmébe vette Gyárfást. A tanú újból
megismételte, a második részletet – a „semmire” – nem
fizette volna ki az úszószövetség elnöke, ha megbízott volna
mást is a merénylettel, ezért biztos, hogy nem az úszóelnök
áll a gyilkosság hátterében, majd hozzáfűzte, „bármennyire
is fáj Rohác úrnak”, nem Gyárfás ölette meg a milliárdos
médiacézárt.
ROHÁC BIZTOS GYÁRFÁS BŰNÖSSÉGÉBEN
Rohác
ebbe azonban nem nyugodott bele, és újabb bizonyítási
indítvánnyal fordult a bírósághoz. Az elsőrendű vádlott
ismételten kérte T. Péter volt feleségének és Gyárfás
Tamásnak a tanúkénti meghallgatását. A vádlott szerint előbbi
részletesen és precízen adott elő egy életszerű vallomást,
hogy Gyárfás T. Pétert, ő pedig Sast bízta meg a gyilkosság
megszervezésével. Rohác azt is kijelentette, hogy T. és
Gyárfás részesei a gyilkosságnak, majd hozzátette, ha T.
Péterék csak pénzt akartak keresni, akkor minek kellett Fenyőről
környezettanulmányt készíteni, valamint bérgyilkost keresni.
Rohác Gyárfásra és T. Péterre utalva kijelentette, „a
bűnösöket köztük kell keresni”. Sőt , Rohác arra is
felhívta a figyelmet, Gyárfásnak sok tanúvallomás ellentmond és
szerinte az úszószövetség elnökének „vonalán kell
elindulni” , hogy a valódi elkövető kilétére fény derüljön.
Cserni János tanácsvezető bíró azonban elutasította az
indítványt, így a bizonyítás a végéhez ért.
ESÉLYT SEM ADTAK FENYŐNEK
Csicsák
Zoltán ügyész a vádbeszéde legelején hangsúlyozta, Budapesten
1996-tól 1998-ig több mint száz robbantással, valamint
fegyverrel elkövetett merényletet hajtottak végre, azonban ezek
közül is kiemelkedik két emberölés: az Aranykéz utcai
robbantás és a Fenyő-gyilkosság. Ez a két merénylet, példátlan
volt a magyar kriminalisztika történetében, minden magyar ember
emlékezetében mély nyomot hagyott és a mai napig foglalkoztatja
a közvéleményt – szögezte le az ügyész, majd hozzátette, ez
részben a végrehajtások brutális kivitelezése, részben az
áldozatok személye miatt alakult így. Csicsák kifejtette,
Rohácék már 1998. február 11-én fél öttől várakoztak az
áldozatra a Vico székháznál, s éppen emiatt lett figyelmes
rájuk az az autótolvaj tanú, aki társával megfigyelte a
Mitsubishiben várakozókat. Csicsák Zoltán szerint
megállapítható, hogy a vádlottakat látta, amit azzal igyekezett
alátámasztani, hogy Török Tamás később Acifi Nijazint
azonosította, aki viszont kísértetiesen hasonlít a gyilkosság
harmadik elkövetőjének tartott, vélhetően még a 90-es években
meggyilkolt Jozef Hamalára. Az ügyész szerint az is tény, hogy
több tanú nem tudott jó személyleírást adni az elkövetőről.
Hiszen, „az ember nem egy adott személy magasságát, életkorát,
testalkatát figyeli meg, hanem annak cselekvését, mozgását” –
fejtette ki. A tanúk ugyanis arra egyöntetűen emlékeztek,
hogy a gyilkos nem sokkal délután hat óra előtt az előttük
néhány autóval haladó Fenyő János gépjárművéhez lépett,
majd két sorozat és tizenkilec lövés leadása után futva
menekült a helyszínről. Fenyő perceken belül meghalt, életét
egy azonnali, szakszerű orvosi beavatkozás sem menthette meg. A
vádirat és a vádbeszéd szerint Rohác ezután egy kocsi alá
csúsztatta az azonosítószám nélküli hangtompítós Agram
gépfegyverét, egy kapualjban eldobta sapkáját, kesztyűjét,
kabátját, majd már egy narancssárga dzsekit viselve, eltűnt a
helyszínről.
AZ ÜGYÉSZ SZERINT EGYÉRTELMŰ, HOGY ROHÁC HÚZTA MEG A RAVASZT
Az
ügyész elmondta, az sem véletlen, hogy Rohác két kabátot
viselt aznap. A hosszabb, később levetett kabát alatt ugyanis
elfért a fegyver, így nem keltett feltűnést a járókelőkben.
Másrészt az alatta lévő narancssárga dzseki a megtévesztés
miatt kellett, illetve a rá nem messze várakozó, a merénylet
után azonnal elhajtó társai könnyebben felismerték. A
megtévesztéssel kapcsolat az ügyész azt is leszögezte, hogy
volt olyan tanú, aki szándékosan vezette félre tíz évig a
hatóságokat, és részben ez az oka annak, hogy a rendőrök az
albán szál irányába indultak el. Csicsák Zoltán beszélt arról
is, hogy a gyilkosság helyszínén elhagyott sapkában három
helyen is kizárólag Rohác DNS-ét találták meg. Az ügyész
szakértőkre utalva hozzátette, ha más viselte volna a sapkát a
gyilkosság idején, akkor az ő anyagmaradványait is megtalálták
volna, így az a következtetés vonható le, hogy Jozef Rohác
húzta meg a ravaszt. A vádbeszéd kitért arra is, Trnka és
Hamala anyagmaradványait is megtalálták az eldobott tárgyakon,
valamint az általuk használt kocsiban hagyott sporttáskán. Az
ügyész azt is leszögezte, hogy hiába volt meg az elkövető DNS
profilja, Magyarországon csak évekkel később rendszeresítették
ezt a módszert, így Rohác okkal gondolhatta, hogy „soha nem
jutnak el hozzá”.
HAMIS VALLOMÁST TETTEK A VÉDELEM TANÚI?
Csicsák
azt is kijelentette, hogy a Rohácnak alibit biztosító tanúk
hamis vallomásokat tettek a törvényszék előtt. Több szlovák
személy, köztük Rohác testvére is azt próbálták bizonyítani
a bíróságon, hogy a vádlott velük járt Pozsonyban a gyilkosság
napján. Ugyanakkor az ügyész arra világított rá, hogy a tanúk
egymással, illetve Rohác vallomásával is ellentmondásba
kerültek. Jó példa erre, hogy az elsőrendű vádlott meg sem
említette korábbi vallomásában, hogy testvére is velük tartott
a szlovák fővárosba. „Miért pont a testvérét felejtette
volna ki Rohác”- tette fel a költői kérdést az ügyész, aki
szerint az is sokatmondó, hogy a vádlott nem az eljárás elején,
hanem jóval később hivatkozott állítólagos alibijére. Csicsák
szerint ennek egyszerű oka van, utólag lett kitalálva az egész
történet. A pozsonyi ügyvéd felkeresése, valamint az, hogy egy
ottani kávézóban, a televízióból értesültek a merényletről.
Arról nem is beszélve, hogy utóbbi kapcsán olyan időpontot
jelöltek meg a tanúk, amikor még a magyar médiában sem
tudósítottak a Fenyő-gyilkosságról. Ugyanez az ügyészi
érvelés hangzott el az Orient kávézós találkozó kapcsán is.
Mint ismert, Rohác és barátai arra hivatkoztak, hogy Hamala
ziláltan berontott a kávézóba, és előadott egy olyan
történetet, hogy a Pápayak révén belekeveredett a
Fenyő-gyilkosságba, valamint az Aranykéz utcai robbantásba. A
vádbeszéd ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tanúk olyan
időpontra tették ezt az eseményt, amikor az Aranykéz utcai
robbantás még meg sem történt.
DROBILICH A VÁDAT ERŐSÍTETTE?
Csicsák
Zoltán említést tett az Energol Rt. egyik volt tulajdonosának,
Drobilich Gábornak a vallomásáról is. Az ügyész mindenkit
meglepve azt állította, hogy Drobilich vallomása a vádat
támasztotta alá, hiszen elmondta, hogy Rohác ruháit találták
meg a tett helyszínén. Csicsák rámutatott, hogy az Energol
egykori értékesítési igazgatója elismerte, valóban megkérte
Radnait, hogy utóbbi férfi a kiváló rendőrségi kapcsolatain
keresztül tudakolja meg, megtalálták-e Rohác DNS-ét. Drobilich
Gábor elmondása szerint ezt az információt Stefán Roháctól
tudta meg, aki úgy vallott, a tévében bemondták, öccse
ruháit találták meg a Margit utcai kivégzés helyszínén. Az
ügyész ugyanakkor nyomatékosította, ez az állítás teljesen
valótlan, mivel 2011-ig erről senki nem beszélt, hiszen
akkor derült csak ki, hogy az elsőrendű vádlott mintái
megegyeznek a Fenyő-gyilkosság helyszínén rögzítettel.
Ladislav Trnkaval kapcsolatban a perbeszéd arra tért ki, hogy
bizonyítható, illetve rendőri jelentések szólnak arról, hogy a
lévai férfi Rohác bűnözői köréhez tartozott és az elsőrendű
vádlott mellett testőri, valamint sofőri feladatokat látott el.
Arról nem beszélve, hogy a másodrendű DNS-ét is megtalálták
az eldobott kesztyűn, illetve a fegyver tárolására használt
sporttáskán. A számára alibit biztosítani próbáló tanú
pedig szintén többször ellentmondásba keveredett.
FEGYHÁZAT KÉRTEK ROHÁCÉKRA
Az
ügyész vádbeszédében azt indítványozta, hogy a bíróság
mondja ki bűnösnek Jozef Rohác elsőrendű vádlottat előre
kitervelten elkövetett emberölés és társtettesként elkövetett
lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében. Ladislav
Trnka másodrendű vádlott esetében Csicsák Zoltán bűnsegédként,
előre kitervelten elkövetett emberölés és társtettesként
elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt kérte a
bűnösség megállapítását. Az ügyész szerint ugyanis a
bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható a
vádlottak bűnössége. Mindkét vádlott esetében főbüntetésként
fegyházban letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész,
mellékbüntetésként pedig azt, hogy utasítsák ki őket
Magyarország területéről. Csicsák Zoltán enyhítő
körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást,
súlyosítóként viszont azt, hogy csoportos és gátlástalan
leszámolásban vállaltak szerepet a vádlottak.
A
per a védőbeszédek megtartásával július 10-én folytatódik.
Címlapfotó:
www.cas.sk
Nem
kis pályások az biztos , de hogy , hogy élnek még , csaktán nem
strómanok ők is , balekok kikért nem kár , de túl közel
kerültek a húsos fazékhoz , már köztük is aratni kéne a
halálnak , vagy még mindig a figyelem központjában vannak , a
gyilkosság BT nem vállalja a likvidálásikat , mert az már túl
magasra vezetne , és a politikai maffia egyből a felszínre kerülne
mint szűz lánynak a mellei mikor megcsikizték a fiuk .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése