2014. január 5., vasárnap

Zsidóbűnözés IX. a


Zsidóbűnözés IX. a


Lemondott ifj. Hegedűs egyik zsidóimádó ősellensége, mert "a református egyházban félnek a kurucinfótól"
"Lemondott, mert a református egyházban félnek a kurucinfótól" címmel közli az Index a hírt, hogy Horváth György egyházmegyei jogtanácsos, aki már harmadik alkalommal próbálta kijárni ifj. Hegedűs Loránt hivatalvesztését, 23 év után végre lemondott tisztségéről.
Alább olvasható az Index, majd pedig a Református.hu cikke, melyben hivatkozás szerepel az eredeti levélre - ebből kiderül, hogy Horváth a leginkább ezt fájlalta (már a második bekezdésben előhozakodik vele): "A szószék mellett két csendőregyenruhás személy állt; ilyen csendőrök működtek közre több százezer magyar zsidó deportálásában 1944-ben."
Index:
Kurucinfótól való félelmükben nem merik elítélni a szélsőjobboldali Hegedűs Lorántot a református egyházban, mondja a lelkész ellen eljárást kezdeményező jogtanácsos, aki tiltakozásul lemondott egyházi tisztségéről. Hegedűs Loránt, a Szabadság téri Hazatérés temploma lelkésze, akinek felesége jelenleg is Jobbik képviselő, november elején egy emlékező istentisztelethez kapcsolódva avatta fel Horthy Miklós mellszobrát a templom bejáratánál.
A Jobbik által támogatott rendezvényen jobboldali demonstrálók és sárga csillagot viselő ellendemonstrálók is megjelentek. Az esemény miatt utólag a református egyházon belül is sokan tiltakoztak. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke azt írta, a „keresztyéni közösséget lejáratva a Szabadság téri református templomban provokatív politikai akciót szerveztek”, a püspök emiatt fegyelmi eljárást is kezdeményezett.
Dr. Horváth György egyházmegyei jogtanácsos az eljárásban Hegedűs hivatalvesztésére tett javaslatot, ezt azonban az illetékes egyházmegyei bíróság elfogultságra hivatkozva nem tárgyalta meg. Ugyanez történt két korábbi alkalommal, amikor szintén elfogultság miatt nem tárgyalták érdemben a a Hegedűs elleni vádakat. A jogtanácsos tiltakozásul lemondott 23 éve viselt pozíciójáról.
„Az opportunista, Iágymeleg gyakorlathoz nem kívánok tovább asszisztálni.” – írta lemondó levelében. „Az Egyházmegye Bírósága nyilvánvalóan gyávaságból cselekszik – pontosabban ez okból nem cselekszik: a Jobbiktól és attól való félelmében, hogy a kuruc.infón megjelenik a nevük.” A fegyelmi eljárás most egy másik egyházmegyéjéhez kerül majd. Így történt ez korábban többször is a Hegedűs Loránt ellen indult, fegyelmi vétséget végül meg nem állapító eljárások során is – emlékeztet a református.hu.

Részlet a levélből
Református.hu: Szabadság téri szoboravatás: tárgyalás helyett lemondás
Továbbra sincs előrelépés a november 3-án a Szabadság téri templomban történt Horthy-szobor avatás ügyében: a Hegedűs Loránt ellen folyó fegyelmi eljárásban a hivatalvesztésre tett indítványt az illetékes egyházmegye bírósága elfogultságra hivatkozva nem tárgyalja meg. A fejleményre válaszul az indítványtevő dr. Horváth György egyházmegyei jogtanácsos lemondott 23 éve betöltött tisztségéről, mert lemondó levele tanúsága szerint ez már a harmadik olyan palástvesztésre vonatkozó indítványa, amelyet nem tárgyal meg az egyházmegyei bíróság elfogultságra hivatkozva.
„Mindezzel Iejáratták a Magyarországi Református Egyházat az egész ország előtt. Indítványomban a fegyelmi eljárás alatt is azt kértem, hogy a Bíróság Elnöksége a vizsgálat idejére Hegedűs Loránt Ielkipásztori tevékenységét függessze fel. Írásbeli kérésemre december 20-án Esperes Úr szóban tájékoztatott arról, hogy a Bíróság tagjai elfogultságot jelentettek be. Miután ez már a harmadik, hasonló okokból tett palástvesztési indítványom ifj. Hegedűs Loránttal szemben és az előző két esetben ugyancsak elfogultság miatt nem volt hajlandó eljárni a Bíróság, előzetes jelzésemmel összhangban ezennel Iemondok közel huszonhárom éve, hat választás során megerősített tisztségemről” – áll abban a levélben, amelyet dr. Horváth György jogtanácsos juttatott el a Budapest-Északi Református Egyházmegye espereséhez, Simonfi Sándorhoz, és amelyben lemondott választott egyházi tisztségéről. A lemondó levelet a jogtanácsos kérésére ismertetjük és a cikkhez csatolva teljes hosszában elolvasható.
Mint ismert, 2013. november 3-án a Budapest-Szabadság téri Egyházközség Hazatérés templomának előterében, istentisztelet keretében felavatták Horthy Miklós mellszobrát. November 5-én Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke fegyelmi vétség megállapítására irányuló vizsgálat lefolytatását kérte az illetékes egyházmegyétől. Ezt követően került a történtek kivizsgálása az egyházmegyei jogtanácsoshoz, aki lefolytatta az előzetes vizsgálatot: összegyűjtötte a hozzáférhető információkat a történtekről, tanúkat hallgatott meg.
A történteket az egyházmegye jogtanácsosa többek között úgy jellemezte, hogy „az istentisztelet középpontjában nem igemagyarázat állt, az esemény nagy részét Horthy Miklós méltatása tette ki. Felszólalt többek közt a zsidó származású képviselők Iistázásának követeléséről elhíresült Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő. […] A szószék mellett két csendőregyenruhás személy állt; ilyen csendőrök működtek közre több százezer magyar zsidó deportálásában 1944-ben.”
Az előzetes vizsgálat lefolytatása után „november 25-én, mint az Egyházmegye jogtanácsosa ifj. Hegedűs Loránttal szemben ’palástvesztésre vonatkozó’ fegyelmi büntetés alkalmazására tettem indítványt az Egyházmegye Bírósága részére a Szabadság téri Református Templomban november 3-án történt botrányos eseménysor miatt” – áll dr. Horváth György levelében.
Az egyházmegyei bíróság elnökségének – ezt az esperes és az egyházmegyei gondnok alkotja – háromtagú eljáró bírói tanácsot kellett kijelölnie a nyolc egyházmegyei bíró közül úgy, hogy legalább egy lelkészi és legalább egy világi tag legyen a tanácsban. Erre azonban – a jogtanácsos levele szerint – nem kerülhetett sor, mert többen elfogultságot jelentettek és így nem tudott felállni a fenti feltételek szerinti háromfős tanács.
A jogtanácsos alaposan megindokolta lemondását az esperesnek küldött levélben, szavai szerint „az opportunista, Iágymeleg gyakorlathoz nem kívánok tovább asszisztálni.” Dr. Horváth György szerint „az Egyházmegye Bírósága ugyanis nyilvánvalóan gyávaságból cselekszik – pontosabban ez okból nem cselekszik: a Jobbiktól és attól való félelmében, hogy a kuruc.infón megjelenik a nevük.” Idézte Bibó István gondolatát, aki szerint: „Demokrata az, aki nem fél a képzelt veszélyektől; mert a képzelt veszélyek éppen a félelem által válnak valóságossá."
Miután a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága nem tárgyalta az ügyet, a fegyelmi eljárás a Dunamelléki Református Egyházkerület egy másik egyházmegyéjéhez kerül. Így történt ez korábban többször is a Hegedűs Loránt ellen indult, fegyelmi vétséget végül meg nem állapító fegyelmi eljárások során is.
Csepregi Botond
Korábban írtuk:




Fiatalon, tragikus hirtelenséggel haltak meg a Tánczos Gábor mellett tanúskodók

A 11 éves H. Zsófika brutális megölése miatt elítélt - de azóta már szabadult - Tánczos Gábor édesanyja szerint több mint gyanús, hogy a fia mellett tanúskodók közül négyen is fiatalon, tragikus hirtelenséggel haltak meg.
Április 1-jén lesz a körmendi gyermekgyilkosság 15. évfordulója. A 11 éves H. Zsófikát bestiális kegyetlenséggel ölték meg, a bíróság elítélte Tánczos Gábort, aki 9 év 9 hónapot töltött börtönben.
A fiatalember 2008-ban szabadult, nem húzza meg magát, nem lapít csöndben, újra és újra a nyilvánosság elé áll, hogy ártatlanságát hangoztassa.

Tánczos Gábor édesanyjával
Legfőbb támogatójával, édesanyjával többször kijelentették: nem adták fel, hogy igazukat be is bizonyítsák.
– Több szakértő is kiállt mellettünk, mindamellett rengeteg a nyugtalanító körülmény, és egyre fogy a reményünk – mondta lapunknak Tánczos édesanyja, Gyöngyi. – Azt vettem észre, hogy a fiam mellett tanúskodók közül többeket feltűnően fiatalon érte a halál. Nem akarok vádaskodni, nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, mindenesetre tény, hogy négy tanú már nincs az élők sorában. Hárman balesetben, egyikük pedig tragikus hirtelenséggel hunyt el. A karambolokat diszkóbalesetekként vizsgálták. A tanúk haláláról a helyi újság gyászrovatából értesültem. Egyikük sem érte meg a 40 évet – sorolta aggasztó információit az anya, aki nem akarta közölni az áldozatok nevét.
Az egyik beazonosított tanú egy vállalkozó, aki 1998-ban a gyilkosság színhelye közelében lakott. Zsófi torkát egy szerdai napon vágta át gyilkosa. A vállalkozó tanúvallomásában azt mondta, hogy az azt megelőző hétfőn és kedden, sőt a gyilkosság napján is gyanús autókat látott parkolni a ház előtt. A férfi 2003-ban halt meg, 39 évesen.
A másik tanú 1998-ban még gyermek volt, többször együtt játszott Zsófival a ház előtti játszótéren. Ő a gyilkosság napjáról tett vallomást a rendőrségen. Balesetben vesztette életét.
(Borsonline nyomán)



Egy MSZP-bérenc végrehajtó esete az FKGP-vel - és a Jobbikra leselkedő veszély


A Kuruc.info oknyomozója azt is kiderítette, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) vastagon kiveszi a részét a politikai háttércsatározásokból, méghozzá az MSZP oldalán és érdekében.
Történt ugyanis 2005-ben, az első Gyurcsány-kormány idején, hogy a hatalommal összefonódott MBVK, illetve azon keresztül a szelíd motoros Schmidt Zoltán jelenlegi elnökségi titkár olyan megrendelést kapott az akkor regnáló hatalomtól, hogy a választások előtt csinálja ki a már amúgy is lejtő aljára csúszott FKGP-t, illetve az ismét feltörekvő Fideszt. Hogy miért az MBVK? Mert a végrehajtók kezében vannak azok az egyébként törvényes, de törvénytelenül is használható lehetőségek, melyekkel az országban akárkit, akinek egy csepp vagyona is van, tönkre lehet tetetni. Vonatkozik ez a pártokra is, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. (Ezt a gondolatot ne feledje a kedves olvasó, mert erre még visszatérünk a végén.)
Most nézzünk be a politikai csatározások hátterébe, és rántsuk le a leplet egy kevésbé ismert, de önmagában is nagy jelentőséggel bíró folyamatról, melynek tanulságai ma is aktuálisak!
Történt, hogy Schmidt Zoltán öbv megállapodott az MSZP-vel, hogy jogsértő módon, végrehajtóként eljárva kicsinálja az FKGP-t. Ehhez annyi biztosítékot kért a gyilkos Császtitól, hogy ne induljon ellene fegyelmi eljárás azért, amit tenni fog. A gyilkos szavát adta potom 5 millió forintért... Még akkor sem szegte meg, amikor a Fővárosi Bíróság kérte annak elrendelését Schmidttel szemben. Az MSZP célja volt addig ütni az amúgy is döglődő FKGP-t, ameddig össze nem roskad, kilátástalan helyzetbe nem kerül - anyagilag persze -, és az MSZP saját embereit be nem tudja helyezni a kulcspozíciókba. Közeledtek a választások, ugyebár, kellett a szövetséges. Sajnos vagy nem sajnos, az FKGP ezt már nem érte meg, mert ha egy párt vagyonát hosszú időre zárolják, ingatlanjait eladják nem sokkal a választások előtt, még ha igaza is van, egy hete sincs hátra. 

A bűnözőképű Schmidt
Mi is történt valójában? Schmidt, aki jelenleg a Kamara elnökségi titkára, már akkor is és most is haveri végrehajtónak számított, mikor a Dunapart 2005. Ingatlanforgalmazó Kft. végrehajtást kért az FKGP-re, egy jogos követelés miatt. Schmidt mint eljáró végrehajtó, az MSZP-vel kötött megállapodás alapján jogsértő módon, maffiamódszerekkel zár alá vette a párt vagyonát, és elárverezte székházát. Ezt a Fővárosi Bíróság mint másodfok jogerősen meg is állapította. Ez az alább megtekinthető dokumentumokból kiderül, nem is pazarolnék rá több szót.
Kedvenc idézetem: "Mennyi?" Hát elég sok. A végrehajtás során járulékokkal együtt Schmidt keresett 31 milló forintot. Mert az jár. A vételárat, 700 millió forintot további három évig mindenféle indokkal - egyébként mert megengedték neki - a Budapest Bank Zrt.-nél vezetett számláján tárolta, ami további 25 458 342 forintot fialt neki. Az mennyi is? Közel 60 millió... A tisztesség ára. Aminek persze egy bűnszövetkezetben nincs helye, csak értéke. Az eljárásról még csak annyit, hogy állítólag a kisgazdák megpróbálták visszavásárolni a házukat, de a szokott módon kizárták őket az árverésről. Mert ugye ez a megoldás nem csak autóknál működik...
Jó! De mit kapott az MBVK, hogy asszisztált Schmidtnek? Úgy évi egy jobb lottóötösnek megfelelő összeget, kb. 1.5 milliárd forintot. Nem ismerős ez a szám valakinek? Mondjuk megfelel a költségáltalány éves összegének, nagyságrendileg. Ez volt az a "szívesség", amit a Kamara tett az MSZP-nek és az eredetileg 3 évre bevezetett költségáltalány, amit a végrehajtók fizetnek be a Kamarának az adósoktól elvett pénzekből, örökre megmaradhatott. Persze, hogy ne hazudtoljuk meg magunkat, ezt a Kamara nem egyedül költötte el, mint az korábban itt és itt megírtuk, az MSZP is segít nekik a mai napig...
Mi ebből a tanulság? Ha lehet hinni forrásainknak, az MSZP a fent ismertetetthez hasonló módon próbálja az MBVK jelenlegi vezetésének bevonásával a Jobbikot is ellehetetleníteni, csak a megfelelő alkalomra várnak. Csak egy dolgot elfelejtenek: Torgyán nem egyenlő Vonával és fordítva. Kössék fel a gatyájukat! Ha még van.
Ezek után: ki is az a Schmidt Zoltán? Egy szocibérenc zsidó végrehajtó. Irodája: Budapest, V., Október 6. utca 16.FE/10. E-mail: zoltan.schmidt@axelero.hu, irodai telefonok: 302-48-30, 30/966-4704. Privát: 30/636-2522. Ha valakit érdekel esetleg. Schmidt úr egyébként szabadidejében motorozik (nem Verhovinán), csakhogy ezt nem a feleségével teszi, hanem a barátnőivel.
Az említett dokumentumok:









(Kuruc.info)
Frissítés: Egy olvasónk facebookos hozzászólása:
A közelmúltban kezemben volt a közjegyzői okirat a kisgazdaszékház-eladásról. Ott repkedtek a milliók ennek, annak... Schmidtnek mint végrehajtónak 100 000 000 Ft volt! (Remélem, jól emlékszem.) A lejárt opciós jogosnak, Dot-ing kft.-nek 125 000 000 Ft, ügyvédnek 50 000 000 stb. Véletlenül ott ültem, amikor a végrehajtás körüli alkudozások voltak, a végrehajtónak 50 000 000 Ft zsebbe, akkor húzza az ügyet... ez volt napirenden!
Szentirmai Ferenc
Szentirmai úr csak tudja, mert saját bőrén élte át ezeket az eseményeket. Az MSZP-nek fontos volt elérni, hogy egy Fidesz-közeli FKGP ne jusson be a parlamentbe, ne léphessenek koalícióra Orbánékkal. Ezért nyíratták ki a pártot véglegesen, adták meg nekik a kegyelemdöfést.
Szentirmai egyébként 2002-ben az egyik kisgazda szervezet, a Reform Kisgazdapárt megyei elnökeként (egyben országos alelnöke is volt) buzdított a Fideszre való szavazásra a második fordulóban.
2. frissítés: Oknyomozónk szeretne egy kicsit Schmidt nélkülöző feleségének is a kedvében járni.
A képen a kedves férje és az egyik kurvája látható motoros kiránduláson. Annyit még megtudtunk, hogy a II. kerületi Csalogány utcába jár kurvázni egy kuplerájba. Erről sajnos - vagy inkább szerencsére - nincs képünk.
Kapcsolódó:
 



Az MBVK elnöke évente milliókat sikkaszt a kamarától, míg lánya unalmában pornózik

/Frissítés a cikk alján./
A Kuruc.info utánajárt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) elnökének, Krejniker Miklósnak is. Hát nem semmi, hogy ott miket találtunk. Megtudtuk, hogy ez a maffiózó, akinek a feje felett nemsokára összecsapnak a hullámok, büntetőügyei miatt (sikkasztás, hivatali visszaélés, garázdaság, okirat-hamisítás, hűtlen kezelés - ezekről részletesen majd később), éves szinten milliókat nyúl le a kamarától egy alapítványon keresztül. (Bírósági Végrehajtókért Alapítvány, címe: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2/b. I/1. - ez egyébként megegyezik a nemrég jogerősen elítélt Andresin Konstantin önálló bírósági végrehajtó székhelyével.)
Az alapítvány egyébként semmilyen érdemi tevékenységet nem végez, mindösszesen a felelős tisztségviselőjének - Krejniker felesége - fizetésére fordítja az MBVK évente súlyos milliókra rúgó támogatását (ld. dokumentumok). Egy idő után a gyilkos Császti, a kamara teljes elnöki jogkörével felruházott alelnöke, aki többek között pont ezzel az alapítvánnyal tartja kezében Krejniker mogyoróit, megjegyezte, "ne ilyen látványosan lopjatok, gyerekek", valamint az ügyészség is meggyanúsította őket összeférhetetlenséggel és hűtlen kezeléssel, névleg - a székházügyből jól ismert - Mihályi Róbert lett az alapítvány új elnöke. Ő volt az, aki a szervezet céljainak megvalósítása érdekében Krejniker Fannyt (Izraelben jól hangzó név) Svájcba küldte tanulni...
A Kuruc.info azt is kiderítette - és ez az MBVK honlapjáról is kiderül -, hogy Krejniker nem is lehetne a kamara elnöke. A Vht. szerint ugyanis elnök csak végrehajtó lehet. Krejniker korábbi helyén, Monoron most Paróczai Noémi a végrehajtó, így neki területe nem maradt. Hát, ahogy elnézzük, elnök úrnak lassan összecsapnak a feje felett a hullámok. Csoda, hogy még szabadlábon van. Nem véletlen, hogy a Schadl-ügy vádbeszédén az ügyész név szerint is kiemelte "elsüllyednék szégyenemben, ha ilyen kollégáim lennének, de biztosan nem tapsolnék a tárgyalásaikon az első sorban". Nem süllyedt el, pedig már a gyilkos Császti is kinevette...
Nem baj! Kell a munka a szoci expárttitkár, volt legfőbb ügyész (Györgyi Kálmán) nejének, dr. Kardos Évának, a bűnöző végrehajtók "házi ügyvédjének", aki az összes cigó-zsidó végrehajtó barátunk kiemelt büntető ügyében ott virít. Jól jöhet a kurtán-furcsán önnyugdíjazott Györgyi családi kasszájának Császti, Krejniker, Schadl, Tóth Dénes és a többiek honoráriuma. A kamarai pénzekből telik ügyvédre, bíróra. Mert évi 1.5 milliárd egy kamara működtetéséhez túl sok, de egy védőhálót működtető maffiahálózat fenntartásához, és a saját zsebek töméséhez talán még kevés is.
(Kuruc.info)
Előzmények: 
Dokumentumok:








Frissítés: Krejniker elérhetőségeiről: két címét is megszereztük. Az egyik: Attila u. 31., III. emelet, a fotón a fehér épület:
A másik a Zsolt u. 6., III.-IV. emelet, '96 óta lakik ott, közvetlen rálátással a Várra. Reméljük, a magyar királyok szelleme nem hagyja békén a zsidót.

És egy kis extra:
Keressük Krejniker Fanny további képeit, mert jól elférnének itt, az oldalon. Különös ismertetőjegye, hogy rendszerint egy duzzadt néger farok van a szájában. Az apja kedvéért.
A "hölgy" ugyanis pornózott, ettől volt hangos a szakma pár éve. Az apja ennek feledtetésére találta ki a szépségversenyt, amit a "kislány" aztán meg is nyert...
Keressük továbbá Krejnikerné Molnár Melinda képét, mert neki is szánunk itt egy helyet, mivel apja az ő neve alatt pumpolta ki a lovét a kamarából.


Ami a HírTV-ből kimaradt: így mentette fel volt iskolatársa a bűnöző végrehajtót

Mint ismeretes, a 2013. január 18-i Bruttóban a HírTV-sek bő 23 percet szenteltek a végrehajtói kamarának. Volt egy érdekes részlet, egészen pontosan a riportnak nevezett gyalázat első pár perce, ahol valamiért fontosnak tartották leadni, hogy a moratórium ellenére kilakoltató Schadl végrehajtót felmentették kényszerítés vádja alól. Valamiért ezt a riportot megrendelő kamarai vezetés fontosnak tartotta lehozni, ami azért is érdekes, mert a folytatásban nagyon kevés szó esik a miértekről. A Kuruc.info utána járt, hogy mi és miért is történt valójában.
A (bűn)eset még korábban történt, amikor is egy nyeszlett végrehajtójelölt úgy gondolta, tudna dolgozni önállóan is. Nem jött össze. A terület, ahova pályázott más, egyébként kevésbé rátermett, de az üvegszemű Császti kegyeit mindenképpen jobban élvező egyednek is kellett. A kis végrehajtójelölt végül a budiban kötött ki, ahol egy darabig állta a pofonokat már önálló végrehajtó társaitól (náluk ez az elintézés módja, csak ügyfelük ne legyen a magyar!), majd beadta a derekát. Ezután autóba tuszkolták (valószínűleg ezt is akarta), és az újpesti Oxygen Wellness központba citálták az éppen ott lebzselő üvegszemű elé, ahol esküt kellett tennie a "donnál" hogy többet nem akar önállóskodni, területet szerezni és azt csinálni, aminek addig tanult, vagy mifene. Cserében viszont segíti a kamara munkáját, mert amúgy nem hülye gyerek. Eddig semmi probléma. Pályázat visszavonva, konkurencia kiiktatva, a pár pofonra meg ki emlékszik... a diktafonon kívül... Mert hangfelvétel készült, ami ugye, mint az ilyen dolgok, bármikor előkerülhet, már csak azért is, mert a bíróságra is bekerült bizonyítékként. Meg is hallgatta a bíró, de úgy értékelte, hogy két percen keresztül tényleg hallatszik valami a hosszú felvételen, ami akár az is lehet, de az nem elég meggyőző... Azért reméljük, hogy idővel a felvételt mi is meg tudjuk szerezni, hátha el tudjuk dönteni olvasóink bevonásával, mi az egyértelmű és mi nem. De ha az üvegszemű mint megbízható hamis tanú azt állítja, hogy az nem úgy volt, akkor az nem úgy volt. Bárki (lehet akár hangfelvétel is) bármit állít. Eredmény: a bűnözőket kellő bizonyítottság hiányában felmentették első fokon, ami azt jeleni, hogy történt bűncselekmény, azt vélhetően az ön(bíráskod)álló végrehajtók mint vádlottak követték el, csak ezt kétséget kizáróan a vádhatóságnak bizonyítani nem sikerült.
Eddig szép, de még meg tudjuk spékelni: kik a vádlottak? Hát régi jó ex-bokszoló, télen kilakoltató Schadl barátunk és egy Tóth Dénes nevű önállóskodó végrehajtó. Róla tudni kell, hogy zsidó származású pedagógus anyuka szárnyai alatt nőtt fel Miskolcon. Iskolába is ott járt, mégpedig a Földes Ferenc Gimnáziumba. Jó gyerek volt, vagy rossz tanuló? Nem tudjuk, de azt kiderítettük, hogy volt egy Szabó Helga nevű iskolatársa, akit anyukája korrepetált magántanárként. Miért érdekes? Mert ez a kicsi lány felcseperedett, férjhez ment és most úgy hívják, hogy dr. Szobotka Helga bíró, aki általában büntető ügyekben jár, de most konkrétan ezen ügyben is ő hozott felmentő ítéletet volt iskolatársára.

Helga és Dénes - akkor és most
Valakinek ez még kevés a bírói elfogultság megítéléséhez? Akkor nézzük... A Földes Ferenc Gimnázium nem csak magát hirdeti elitképzőnek, illetve tehetséggondozónak, a térségben ténylegesen is annak tartják. Mint ilyen, az öregdiákok rendszeresen összejárnak, találkoznak, tartják a kapcsolatot. Még egyesületük is van, amiben nincs semmi rendkívüli, de az érettségi utáni kapcsolatot valószínűsíti. Így már nem nehéz elképzelni, hogy a két Földes öregdiák időről időre együtt iddogált, jól ismerte egymást. Ez is kevés?

Helga tablóképe - ugyanazon a bíróságon (PKKB-n) dolgozik Dénes végrehajtó, mint a birónő - házon belül intézték el az ügyet a volt iskolatársak
Menjünk tovább... A két volt iskolatársat az élet újra összehozta. Az egyik, Helga, bíró lett a PKKB-n, míg Dénes önálló bírósági végrehajtó. Itt már mindenképpen találkozniuk kellett az állománygyűléseken és egyéb bírósági összejöveteleken. Ez sem elég? Akkor pörgessük vissza az idő kerekét a tárgyalás elejéig, ahol a bíró a folyosón mindenkinek udvarias "jó napottal" fogadta köszönését, míg Dénesnek - fültanúk előtt - kicsúszott egy "szia"...
Példamesénk sajnos nem egyedi. Hasonlóképpen "haveri" bírók vannak a IV - XVII kerületi bíróságon, és "haveri" rendőrök a zuglói kapitányságon...
(Kuruc.info)



Ami a HírTV-ből kimaradt, II. rész: a gyilkos Császti és a "nem létező" büntetőeljárások

Engedjük tovább gyűrűzni a végrehajtói kamarában felkavart, és azóta már rettentően nyúlós-nyálassá vált büdös trágyadombot, amelynek tetején még mindig az a Császti Ferenc áll, aki ellen "nem folyik büntetőeljárás"!
Hogy is van ez akkor? Milyen ember az olyan, aki előtt "hűségesküt" kell tenni? Császti az ellene felhozott vádak miatt megkereste az ügyészséget, ahol azt a tájékoztatást kapta, miszerint vannak ügyek, de egyik sem tekinthető ellene folytatott büntetőeljárásnak (forrás: a Bruttó című műsor 2013. 1.18-i adása).
Nos, nem meglepő módon mi egészen máshogyan tudjuk mindezt, hiszen az alábbi ügyekben a végrehajtói "keresztapa" ellen folynak a büntetőeljárások:
- Nyom.: 1250/2011. vesztegetés bűntette
- Nyom.: 1205/2010. sikkasztás bűntette (NF. 1376/2012. Legfőbb Ügyészségen)
- Nyom.: 1363/2011. 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntette
- Nyom.: 1648/2008. hivatali visszaélés bűntette (Legfőbb Ügyészségen)
- Nyom.: 2170/2011. hivatali visszaélés bűntette
- KF. 7062/2011. bűnpártolás (kiemelt ügy!)
- NF.5057/2009. hűtlen kezelés bűntette (a Legfőbb Ügyészségen)
Mindezek talán eltörpülnek amellett, hogy Császtit méltán hívhatjuk gyilkosnak is. Tavaly ugyanis három becsületes magyar ember (két nő és egy férfi) lett öngyilkos miatta. Egyikük, Stiaszni Éva, a 140 000 forintos tartozása okán kilakoltatásra ítéltetett és a kényszerintézkedés során sokkos állapotba került nő a kilencedik emeleti ablakából vetette ki magát. A rendőrség szerint persze "bűncselekményre utaló adat" nem merült fel. Az ok-okozati összefüggéseket meg ejtsük nagy ívben, igaz? Ha valaki megbeszélné Császtival a fentieket, vagy akármi mást, akkor a 30/9549825-ös számon lehet elérni.
A családi és üzleti összefonódások világában meg sem lepődünk azon, hogy gyilkosunk kedves felesége, Császtiné Szunics Ildikó végrehajtó (aki egyébként Veszprémben ügyködik) hivatali visszaélésért első fokon ítéletet kapott, másodfokon a Győri Ítélőtábla veszi majd vigyázó kezeibe. Érettségije nem biztos, de telefonja az van: 30/9471073.
Újabb családtagként Szabó Andrea végrehajtó-helyettes kapcsolódik a díszes familíához. Ő tudomásunk szerint Szunics Ildikó vér szerinti, Császtinak pedig nevelt lánya, aki élettársával, Rádoki Ferenc végrehajtó-helyettessel együtt hivatali visszaéléssel bíróság előtt álló, úgyszintén magasan kvalifikált, érettségivel alig rendelkező "droid". Még egy jól sikerüt fotót sem lehet fellelni róluk, hogy megismerjük retardált arcukat. A Facebookról is törölniük kellett magukat felsőbb utasításra.
Végére pedig drága cigány "barátunk", Radics Csabika maradt a maga 8 általánosával, aki több rendbeli hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás miatt a Fővárosi Törvényszéket oktatja ki, mert szerinte a bíró és az ügyész is szereptévesztett és személyiségzavaros, ha az általa elkövetett szemétségekkel foglalkozik. Nos, ez is a védekezésnek egyik kiváló formája. Mivel ennyire balfasz, ezért "mentő tanúnak" mégiscsak beidéztette 2013. 1. 31-től kezdődő tárgyalására Császti Ferikét, aki már a zsidó Schadlt is megmentette az igazságszolgáltatástól. Ezért csak reménykedhetünk, hogy ott másodfokon nem Schadl vádlott-társának, Tóth Dénesnek az iskolatársa lesz a bírónő. Hacsak Helgácskát hamar nem neveztetik ki a törvényszékre is a fent részlegesen felsorolt köztörvényes bűnözők privát bírójának. Radics Csabánk mobilszáma: 30/9316640.
Frissítés: Stiaszni Éva metróvezető esete ismert. Tavaly márciusban történt, mikor rárúgták az ajtót, kiugrott a 9. emeletről. A végrehajtó rendőri kísérettel feltörte a zárat, mivel a nő nem engedte be őket. Annyi ideje maradt, hogy sms-t írt a 21 éves lányának: "Nagyon szeretlek, de már nem bírom az igazságtalanságot. Bocsáss meg nekem!" A behatoló személyek csak az üres lakást és a nyitott ablakot találták. A feljelentés ismeretlen tettes ellen irányult és a III. kerületi ügyészség foglalkozott vele, mivel ott történt. Végül ok-okozati összefüggést nem találtak a haláleset és az eljárási cselekmény között.

Néma gyászmenet Stiaszni Éva temetésén


November 17-én egy gyanúsan hasonló eset következett be szintén a III. kerületi San Marco utcában, itt egy 57 éves férfi vetette ki magát a 3.emeletről, mikor a végrehajtók megjelentek a lakásnál. Az ügyet közigazgatási eljárásban vizsgálják.
A lényeg, hogy az öngyilkosságok egy szűk körhöz, a Császti-Szunics VH Irodához kapcsolódnak. A vizsgálatok eredményeiről nincs hír, de Császti a mai napig a VH Kamara ügyvezető alelnöke és gyakorló végrehajtó.
Ismereteink szerint a mintegy 170 bírósági végrehajtó közül mintegy 20 ellen indult büntetőeljárás, 2 fővel szemben született jogerős, elmarasztaló ítélet, hivatásukkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények miatt, de eddig csak egy főt függesztetek fel. (Törvényesen mindet fel kellett volna...)
2. frissítés: Császti végrehajtó áldozata: Stiaszni Éva (1960. szeptember 22. – 2011. október 6.)
A fénykép a temetésén készült 2011. október 26-án.
(Kép: Szabad Riport Tudósító Iroda)
(Kuruc.info)


Ami a HírTV-ből kimaradt, III. rész – Betekintés a végrehajtói maffia bűnügyeibe

A Kuruc.info oknyomozása alapján hírportálunk a következő tények ismertetésével segíti a HírTV lagymatag riportereinek munkáját. Nem hagyott minket nyugodni a "gyilkos" Császti a HírTV Bruttó műsorában felelőssége teljes tudatában tett kijelentése, hogy nincs tudomása arról, hogy büntető ügyek lennének folyamatban végrehajtókkal szemben. Ehhez tudni kell, hogy az eljáró ügyészségek a végrehajtókkal szemben megindított eljárásokról folyamatosan tájékoztatják az MBVK-t, mert ilyen estekben az eljárás idejére fel kell függeszteni tevékenységüket és gondoskodni kell helyettes kijelöléséről, mert hát a népet valakinek folyamatosan nyúznia kell.
Előzmények:
A gyakorlatban ez nem így történik, mivel a kamarai irányítással működő végrehajtó "maffia" saját tagjait, akikkel folyamatos véd- és dacszövetségben vannak összefonódva (értsd: rengeteg pénzt keresnek, de a kamara vezetése és a haveri végrehajtók kicsit többet), mindenféle jogi csűr-csavarral, jelen esetben az "ártatlanság" (ha-ha) vélelmére hivatkozva nem függesztik fel a végrehajtót eljárás megindulása esetén, mint azt egy törvénytisztelő kamarának kellene, hanem megvárják a jogerős ítéletet, ami végrehajtók esetében törvényi rendelkezés alapján, kiemelt ügyként kezelve, gyorsított eljárásban születik (értsd: azért, hogy kevesebb ideig essen ki a munkából felfüggesztés miatt, amit ugye mulasztásos törvénysértő módon nem rendelnek el). Persze erről csak azokban az esetekben lehet szó, amikor a haveri végrehajtó kimosdatása nem sikerül, illetve pénzben sem tudják megvásárolni az ítéletet, vagy nem haveri bíró jár el ügyükben. A jogerős ítélet után indítanak egy - egyébként látszólagos - fegyelmi eljárást, amiben azt vizsgálják, hogy indokolt-e a felfüggesztés, majd megállapítanak valamit és nem, vagy csak nagyon rövid időre vonják ki a havert a forgalomból. Oknyomozásunk során utána jártunk és összeszedtük, hogy mégis melyik végrehajtó áll büntetőeljárás alatt. Fel kell hogy tűnjön mindenkinek, hogy az eljárás alá vont, illetve jogerősen elítélt végrehajtók zöme kamara közeli, vagyis valamilyen meghatározó tisztséget tölt be ott. Meglátásunk szerint ők azért kerülnek szembe ügyködésük során gyakrabban a törvénnyel, mert pozíciójuk miatt törvények felettinek érzik magukat, úgy gondolják, bármit megtehetnek, mert úgyis megússzák politikai kapcsolataiknak és az ellopott millióknak köszönhetően...
A bűnöző végrehajtók listája
Andresin Konstantin: Korábban évekig a Kamara Számvizsgáló Bizottságának elnöke volt, tehát haver, mert neki nem kellett észrevennie az okoskodást, vagy elsimítani az ügyeket, ha valami kiderült. Őt a Csongrád Megyei Bíróság első fokon hivatali visszaélés miatt fél év börtönre ítélte, aminek végrehajtását másfél évre felfüggesztette. Másodfokon a bíróság végül pénzfőbüntetésre ítélte jogerősen. A nyomozószervek ezen felül úgy gondolják, hogy sikkasztás miatt is nyomozgatni kell ellene. Folytatjuk...

Krejniker Miklós
Krejniker Miklós, a Kamara elnöke. Annak ellenére, hogy kamarai "elfoglaltságai" miatt már régóta nem látott adóst és megbízható tartós helyettes garázdálkodik helyette (ne féltsétek, a lóvét azért megkapja), nyomozati szakban van vele szemben eljárás hivatali visszaélés, hamis vád, sikkasztás, hatóság félrevezetése, különleges személyes adattal való visszaélés (ilyet majd keresünk róla és jól visszaélünk vele, csak mi nem hivatalos személyként...) garázdaság (ezt megírtuk korábban) és rágalmazás miatt. Ezt is folytatjuk...
Tóth Dénes a Kamara (fegyelmi) vizsgálója. Bírói szakban folyik ellene eljárás kényszerítés miatt, első fokon volt iskolatársa Szobotka Helga felmentette bizonyítottság hiányában, ami azt jelenti, hogy történt bűncselekmény, azt feltehetően ő is követte el, de a jelen esetben "haveri" bíróság ezt nem találta kellően bizonyítottnak. Szerencse, hogy még hátra van a másodfok, amit a várakozások szerint új eljárás fog követni, ahol már a "haveri" bíró nem vehet részt az eljárásban és a korábbihoz hasonló részlehajtás valószínűsége is csökken. Bízzunk a magyar i-gazság-szolgáltatásban...
Schadl György, a Kamara oktatási referense. Most Budaörsön garázdálkodik, korábban Tóth Dénes és Radics Csaba helyettese volt (no comment). Mivel Tóth Dénes vádlott-társa, erről most nem kell többet írni.
Radics Csaba bűnlistája sem rövid, ez a „méltóságos” és „tiszteletteljes” cigány végrehajtó a Kamara revizori csoportvezetőjeként fejti ki "áldásos" tevékenységét. Jelenleg bírósági szakban van egy kis két rendbeli hivatali visszaélés, amiben február 1-én napoltak el vádlott-társa, Markovics János „betegsége” miatt. Az új tárgyalás 2013. április 24-én és 26-án lesz ugyanott. A Kuruc.info kiderítette, hogy a tárgyaláson hamis tanúzás várható. Terveik szerint eredetileg a „gyilkos” Császti jelent volna ott meg és kifejtette volna, hogy méltóságos Radics vajda tökéletesen és szabályosan járt el, ezt kérem, így kell csinálni. Végül aztán a mostanában ért médiatámadások miatt (fáj az igazság?) inkább a korábban bíróként dolgozó Prirka György megy oda és mondja, amit a gyilkosék a szájába adnak. Ha most azt mondja, hogy Radics vajda szabályosan járt el, akkor hamisan tanúzik (inkább ő, mint Császti, nem?). Ha azt mondja, hogy ez kérem így nem volt jó, Radics vajdát elítélik.
Nézzük, miről is beszélünk, mert még mindig nem tudjuk, mit is csinált a Radics vajda. Jelenleg kétrendbeli hivatali visszaélés miatt áll bíróság elé. Az egyik rendbeli azt takarja, hogy Zugló egyik felének végrehajtójaként felhívta Zugló másik felének végrehajtóját Markovics Jánost, akinek egyébként állandó helyettese. Tette ezt azért, mert az egyik barátja, a Kuti Trans tulajdonosa végrehajtást kért a Zsótér Transra, aki egyébként konkurenciája. Mivel Radics akart ebben az ügyben eljárni, megkérte Markovicsot, hogy adja át az ügyet, hogy saját nevében eljárva megszívathassa az adóst. Meg is tette. Ehhez tudni kell, hogy irodák között ügyet átadni nem lehet. Az állandó helyettes a végrehajtó tartós akadályoztatása esetén saját nevében, de az eredeti végrehajtó neve alatt járhat el. Markovics ekkor nem volt akadályoztatva és a vajda teljesen átvette az ügyet. Mondanom sem kell, arra hivatkoztak, hogy egyesítették a folyamatban lévő ügyeket, de ez irodák között nem lehetséges. Már ha persze ismerjük a törvényt... Markovics is vádlott ugyan ebben az ügyben, természetesen. A vajdával szemben második rendben azt hozták fel, hogy egy foglalásra kiérkezve az adós igazolta a tartozás kiegyenlítését. Radics ez után, arra hivatkozva, hogy ő végrehajtó, követelt 80.000 forintot eljárási díjként. Mivel az adós ezt megtagadta, lefoglalt egy a helyszínen található, rendszám nélküli, külföldről behozott, honosítás előtt álló Mercedes-t. Az adós hiába igazolta két tanús papíron, alváz- és motorszám alapján, hogy nem az övé az autó, a vajda megmutatta, hogy ki a végrehajtó és elvitette. Mert az iskolázatlan baromnak a két tanúval igazolt szerződés nem számított, a rendszám nélküli autó egyébként is csak egy darab vas, aminek nincs értéke, ezért sem vezetett rá ilyesmit a jegyzőkönyvekre. Később, mikor kiderült, hogy elkúrta, az autót visszaszállítani nem tudta, mert eltűnt.
Jó cigány szokás nem? A haragossal hatósági igazolvány mögé elbújva elbánni. Radics végrehajtóval ezzel még nem végeztünk, hiszen nyomozati szakban van még több ügye. Többek között zaklatás, becsületsértés, további hivatali visszaélés, sikkasztás. Most írjuk azt, hogy folytatjuk? Biztosan.
Tóth Ákos önálló bírósági végrehajtót a Miskolci Törvényszék 10.B.1655/2011. számon hozott első fokon elmarasztaló ítéletet hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt.
A vádirat szerint a végrehajtó M. József lefoglalt cégének, amelynek többek között egy 60 szobás szállodája is volt a Zsóry-fürdő közelében, üzletrészét egy 2008 decemberében megtartott árverésen, alig félmillió forintért értékesítette egy ismerősének. Biztos ami biztos, a licitre senkit, csak a vevőt engedték be.
Markovics János a Kamara fővárosi küldöttje, a Legfelsőbb Bíróság mellett működő Végrehajtói Fegyelmi Bizottság tagja. Vele szemben a Fővárosi Törvényszék 212.B.26502/2011. számú ügyben, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt rótt ki első fokon 2 év börtönt, 4 évre felfüggesztve, amit a másodfok 2 millió forint pénzfőbüntetésre változtatott. A továbbiakban nyomoztak ellene hivatali visszaélés, jó hírnév megsértése, sikkasztás miatt.
Ebben a történetben a végrehajtó gyakorlatilag ellopott egy árverésre kiírt autót. A történet a szokásos. Az autóra kiírt árverés előtt kihirdette az ott megjelenő érdeklődőknek, hogy az árverés elmarad. Ez után zárt ajtók mögött, röhejes összegért elmutyizták az autót, majd írtak hozzá jegyzőkönyvet. Csakhogy minden szabályosnak tűnjön, meg is hirdették annak rendje módja szerint. Ott cseszték el a dolgot, hogy az egyik érdeklődő egy ügyész volt, akinek feltűnt, hogy bár elmaradt az árverés, az autó elkelt és a jegyzőkönyv is rendben van. Látszólag. Jeles végrehajtónk jelenleg külföldön bujkál, ki tudja, hogy látjuk-e még valaha?
Kis Gábor Béla Markovics János helyettese. Az ügy ugyanaz, a büntetés is. Osztozik főnöke sorsában. Nála még azt lehet hozzáfűzni, hogy bár büntetőeljárás alatt állt, mint megbízható káder, további végrehajtók helyettesítésével bízták meg.
Merényi Ferenc önálló bírósági végrehajtó jelenleg nem szív szabad levegőt, mert házi őrizetben van sikkasztás miatt. A szerencsétlen balf@sz az adósok által befizetett pénzeket tároló letéti számlát csapolta meg, csak kicsit lebukott vele. Még oknyomozunk...
Némethyné Erdősi Krisztina önálló bírósági végrehajtó ellen a Központi Nyomozóiroda Szegedi Regionális Osztálya folytat nyomozást hivatali visszaélés és egyéb bűncselekmények miatt. Ő volt, akit Szabó Péter önálló bírósági végrehajtó halála után először tartós helyettesnek, majd önálló bírósági végrehajtónak neveztek ki kb. fél éve. Valami itt sem stimmelhetett, mert kinevezésének körülményeit is vizsgálják.
Berki András önálló bírósági végrehajtó helyettese volt Némethyné, de egyben bűntársak is voltak. Szerintünk kettőjükről is fogunk még írni.
Kovács István önálló bírósági végrehajtóval szemben rágalmazás miatt folyik büntetőeljárás bírói szakban. Ő az a holló, aki kivájja a másik holló szemét, mert egy végrehajtó társával szemben követte el, amit elkövetett. Folyt. köv.
Szabó Károly önálló bírósági végrehajtó Kovács István önálló bírósági végrehajtó mellett áll a vádlottak padján.
Fodor Tamás önálló bírósági végrehajtó a Kamara informatikai szakreferense. Ő is rágalmazás miatt áll a vádlottak padján.
Marada Gábor önálló bírósági végrehajtó hivatali visszaélése szintén bírói szakban van, a körülményeket Radics vajdánál már leírtuk. De neki volt egy korábbi ügye is, amiből kimosták. Történt ugyanis, hogy ennek a macsó végrehajtónak megakadt a szeme egy formásabb adós hölgyön. Mivel egyéb lehetősége nem volt hanyatt dönteni, felajánlotta neki, hogy ha gerincre vághatja, elintézi, ne kelljen fizetnie. Persze, hogy lebukott a magát fél(férfi)istennek hívő szakbarbár. Csak úgy tudta megúszni az ügyet, hogy egy Szilveszter nevű, korábban szintén végrehajtóként ügyetlenkedő személy "intézett" neki horvát pecsétet az útlevelébe, így igazolva alibit a zaklatás idejére. Így kell újabb bűncselekmény elkövetésével egy korábbit leplezni. Reméljük, legközelebb nem lesz ekkora szerencséje.
Megyeri Zsolt Radics Csaba helyettese. Bár nincs képünk róla, valószínűleg ő is cigó. Vele szemben jelenleg nyomozati szakban van többrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt indított ügy.
Mint látható, az eddigi oknyomozásunk eredményeként, kb. 170 végrehajtó kb. 10 százaléka bűnöző. Ha figyelembe vesszük a sünök által gyakran emlegetett látenciát, a korrupciót és a fel nem derített eseteket, nagyon riasztó szám jön ki. Az ember, pláne ha szerencsétlen még végrehajtó is, gyarló. Egy erős, törvénytisztelő kamarai vezetéssel ezek a dolgok sokkal kisebb számban fordulnának elő. De hát, a mondás is úgy szól, hogy a fejétől bűzlik... Mint láthatják, a lista távolról sem teljes és sok esetben hiányos, az egyes végrehajtók által elkövetett bűncselekmények kifejtése hiányzik. Rajta vagyunk, amint tudjuk, pótoljuk. Előzetesen annyit, hogy a végrehajtók jellemzően a letéti számlájukkal játszanak (sikkasztás), a lefoglalás során, némi készpénzért, vagy szexért cserébe nem vesznek észre lefoglalható ingóságokat a lakásban (persze csak a tehetősebbjénél), meghamisítják a jegyzőkönyveket (ez a hivatalos személyként elkövetett közokirat hamisítás), mutyizási, vagy kiszúrási céllal ügyeket vesznek el egymástól, hogy kicsit jobban zsírosodjanak (hivatali visszaélés), különböző indíttatásból (anyagi, szexuális) ügyeket tussolnak el (ez is hivatali visszaélés) stb. A Kuruc.info nem hagyja, hogy a zsidóbérenc média tovább védje a kisemberek kisemmizőinek seggét!
(Kuruc.info)
A végrehajtó maffia további ügyei:



Jogi adalékok az MBVK-székház ügyéhez


A rendelkezésre álló adatok alapján a természetben Budapest, XIV. ker. Cházár A. u.13. szám alatti, az ingatlan-nyilvántartás szerint budapesti XIV. ker. 32. 713. hrsz.-ú, jelenleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: Kamara) székházaként funkcionáló épület tulajdonjogának megszerzése illetve tulajdonjogának bejegyzése és 397 millió forint jelzálogjoggal való megterhelésére az alábbiak szerint került sor.
A hivatkozott ingatlan esetében - a közhiteles ingatlan - nyilvántartás adatai alapján, 233.AV.238/2006. számon Radics Csaba - több büntető eljárásban vádlott - bírósági végrehajtó előtt folyt végrehajtási eljárás. A tulajdoni lap adatai alapján a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja: 2007.01.24-e. A végrehajtási jog törlésének időpontja: 2007.01.29-e!
Valószínűnek látszik, hogy 5 nap alatt lehetetlen lefolytatni egy végrehajtási eljárást árveréssel, annak jogerőre emelkedésével együtt, és az eljárást jogerősen lezárni, hiszen még az akkor hatályos végrehajtási törvény szerint is több hónap kellett hogy legyen az ingatlan lefoglalása, meghirdetése és értékesítése (már ha a törvényes határidők és jogorvoslati határidők betartatnak, akkor is, ha az ügyben egyetlen fél sem terjeszt elő semmilyen intézkedés ellen (pl. becsérték nagysága, árverés kitűzése stb.) kifogást, pert vagy más jogorvoslatot. Az esetlejes jelzálogjog jogosultak megnyilatkoztatására sor került-e?
Vht. 139. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap eltelt.
(2) Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.
(3) A végrehajtó az ingatlant a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül olyan időpontban köteles értékesíteni, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb . (2007.1.1-2077.4.11-ig hatályos szöveg.)
Ez a tény maga kriminális cselekmény lehet, amennyiben bebizonyosodik, hogy hivatali visszaélésszerű cselekmények útján kerülhetett sor a végrehajtási jog törlésére, és az árverés tárgyát képező ingatlan árverés útján történő értékesítésére, holott arra az árverés jogerőre emelkedését követően kerülhetett volna csak sor. Megjegyzés: a vevő a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 1000/0-os tulajdonú cége volt.
Probléma lépett fel azonban a vevő személyével kapcsolatban, amikor kiderült, hogy az MBVK-nak nincsen úgymond fővárosi bírósági (most: Törvényszék) bejegyző végzése, ami alapján a Földhivatal a tulajdonjog-bejegyzést elvégezheti. A "vevői " oldalon jelentkező fenti szervezeti bejegyzési problémát és a - várhatóan magasan, azaz mintegy 460 millió forintban (!) megállapított - vételár után fizetendő áfa és más adó fizetésének problémamegoldását egy új, 100%-ban kamarai tulajdonú cég alapítása, és az adásvételnek ezen cég (Városliget 13 Kft.) nevére történő teljesítése jelentette.
A bejegyzési eljárásba azonban adataink alapján hiba csúszott, és a dr. Mihály Róbert által intézett cégalapítás illetve adásvételi szerződés aláírás közben olyan "exlex" állapot állt be, hogy a Városliget 13 Kft. úgy kötött adásvételi szerződést, hogy arra sem cégjogilag, sem polgári jogilag még nem volt jogosult.
Emiatt felmerülhet az ügyben magán- illetve közokirat-hamisítás, valamint különösen nagy értékre elkövetett csalás alapos gyanúja.
A történet szépséghibája továbbá, hogy a rendelkezésre álló információk szerint az akkori kamarai vezetés a Kamara Közgyűlésének tudtán kívül és előzetes avagy utólagos jóváhagyása nélkül bonyolította a jogügyletet. Az a tény is minimum etikai kérdéseket vethet fel, hogy egy kamarai végrehajtó (Radics Csaba) a saját Kamarájának játszik át egy ingatlant, amely jogügylet után körülbelül 30 milliós munkadíjat számol el... A rendelkezésre álló adatok alapján az ingatlan 230 millió forint összegért volt ingatlanforgalmazónál meghirdetve, akkor egy "nyomott" áras kényszer-értékesítés során hogyan lehetett az ingatlan vételára majd' 460 millió forint?
Mindenesetre bármelyik "megoldás" volt a nyerő, a végrehajtási eljárás befejezésére (árverés lebonyolítására avagy árverés hatályával történő megvételére) és ennek a jogügyletnek a vevő Kamara - illetve az általa tulajdonolt gazdasági társaság - törvényes döntési mechanizmusain történő keresztülvitelére, mindezen jogügyleteknek az ingatlan-nyilvántartáson történő gyakorlati és joghatályos átvezetésére a "rendelkezésre álló" időtartam (5 nap, ebből 2 nap hétvégére esik) - figyelemmel a földhivatali ügyintézési időkre és jogorvoslati időtartamokra - törvényes úton lehetetlennek tűnik. Esetünkben úgy látszik, megoldották, kérdéses azonban, hogy kik és hogyan?
Az is kétségesen törvényes, hogy hogyan jegyezhet be a Kamara a "saját javára" egy 397 milliós jelzálogjogot? Milyen felhatalmazás, számviteli jogszabály vagy döntési mechanizmus alapján helyezhető ki egy 500 ezres törzstőkéjű cégnek 397 millió forint? Az az összeg mire fordítódott? Ki hagyta jóvá a tranzakciót? Volt-e rá felhatalmazása? Hogy lett egy 230 milliós ingatlanból 460 milliós vételárú ingatlan? (Ha a vétel árverésen kívül, de árverés hatályával történt, akkor a 230 millió és a 460 millió forint közötti végrehajtói munkadíj illetve jutalék különbözete több tízmilliós nagyságrendű - ami Radics Csaba zsebébe kellett, hogy vándoroljon...)
Annak tükrében még érdekesebb a kérdés, hogy az árverési (?) vevő az ingatlan tulajdoni lapján jelenleg, a mai napon is feltüntetett VÁROSLIGET-HÁZ 13. Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1132 Budapest, Xlll.ker. Váci út 201.) amely cég a cégnyilvántartás adatai alapján 2010. október 7-i hatállyal nem létezik, megszűnt, azonban az ingatlan tulajdonosaként a mai napig szerepel az ingatlan tulajdoni lapján. Valakinek a cég illetve a tulajdonos Kamara képviseletében nem lett volna a feladata, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba valódi adatok kerüljenek feltüntetésre?
A fentiek alapján - figyelemmel a Btk.138/A.§ d.) pontjának, illetve a 137. § 5. pontja rendelkezésére - az okozott kár nagysága minimum 160-170 millió forint körül lehet, így a hűtlen kezelés megállapításához elengedhetetlenül szükséges vagyoni hátrány megállapíthatónak látszik. A rendelkezésre álló adatok alapján közgyűlési felhatalmazások hiányában történő vagyonkezelési kötelességszegés az illetékes kamarai vezetők irányában megállapíthatónak látszik, azonban az esetlegesen érintett személyi kör tisztázása, és az egyéniesített cselekvőségüknek megfelelő bűnügyi vonzata további nyomozati feladatokat igényel, azonban az ügy iratainak megvizsgálását (Kamara, végrehajtó, adós, ingatlan-nyilvántartás) követően tisztázhatónak tűnik, így adott esetben mely büntető törvényi tényállás keretei közé illeszthető.
A szándékosság (célzat) kérdésében álláspontom szerint az esetlegesen megállapítható elkövetés esetén nem merülhet fel kétség, hiszen a Közgyűlés tudta és jóváhagyása nélkül ez a cselekmény - az ismert "eredmény" (ingatlan megvásárlása, jelzálogjog bejegyzése, cégváltozás bejegyzésének, feltüntetésének elmaradása) tükrében nem lehet kérdéses. Álláspontom szerint elképzelhetetlen, hogy egy felelős kamarai vezető illetve végrehajtó (aki saját bevallása szerint a revizorok főnöke) "gondatlanul" közreműködjön egy ilyen formátumú jogügylet lebonyolításában.
Nyilvánvalóan az ügyészség a körültekintő és alapos nyomozása alapján tudja a tényállást tisztázni, az esetleges elkövetői körre, az általuk elkövetett cselekmények minősítésére és azok a törvényes vonzataira, valamint tényállásszerűségére okszerűen következtetni.
Az itt részletezett tényeken túlmenően álláspontom szerint az ügy kérdéseket vet fel maga a Kamara bevételei, költségvetése és a Kamarának állami kényszer útján, törvény alapján biztosított, kötelezően fizetendő kamarai illeték összegével való gazdálkodás ellenőrzése körében.
Az ismertetett adatok alapján a tényállás alkalmas lehet ismeretlen tettes ellen a Btk. 319.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés c.) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és esetleg más bűncselekmények (Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (6) bekezdés a.) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, 318. § (6) bekezdés a.) pontja szerint vagy a (7) bekezdés b.) pontja szerint különösen nagy értékre elkövetett csalás, illetve a Btk. 274-275. §-aiba ütköző közokirat-hamisítás alapos gyanújának megállapítására.



Milliárdos ingatlanmutyi a végrehajtói kamara, a szocionisták, zsidók és cigányok összefogásával

Korábban már nyilvánosságra hoztuk, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) előszeretettel használja az MSZP saját sajtószolgálatát (Andersons Communication) a népbutításra. Teszik ezt az MBVK sarainak eltüntetése, valamint busás anyagi haszon reményében.
Mi lehet mindennek az oka? Tudnivaló, hogy az MBVK 100 milliós nagyságrendű összeggel szállt be az MSZP oldalán a 2010‐es választási kampányba. 2009‐ben az MSZP rendelkezett a XIV. kerületben lévő Cházár András utca 13. szám alatti ingatlannal. A lerobbant, lelakott épületet 260 millió forintos irányáron hirdették meg. Az ingatlan jelenleg az MBVK csillogó‐villogó székházaként funkcionál. Azt is tudjuk, hogy az MBVK az MSZP‐től 500 millióért vásárolta meg az ingatlant, amelynek felújítási költségei 600 millióra rúgtak. Számoljunk csak! 260 milliós irányárból 1,1 milliárd forintért jutottak el egy használható épületig? Igen!

A Postás szakszervezeti székház

Ma MBVK-székház

Felmerül a kérdés, hogy kik nyerészkedhettek a fenti összegeken. Ugyanaz a személyi kör (Fülöp Róbert és társai) bonyolították az ügyletet, akik az Aranyalkony Nyugdíjas Otthont játszották át az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába egy vaduzi offshore cég nevében. Már megint a mocskos zsidók!
Korábbi cikkeink az Arany Alkony káváriájáról:
A székházra az eladást megelőzően végrehajtási eljárást indítottak, amelyet Radics Csaba (hoppá, ismerős, nemde? Az a cigány, aki országgyűlési képviselőknek, ügyészeknek, bíróknak kijáró mentelmi jogot követelt a bírósági végrehajtóknak, "véletlenül" pont azután, hogy hivatali visszaélés gyanúja miatt vádat emeltek ellene.) intézett. Letakarította a több száz milliós banki hitelt, zsebre rakott 30 milliót, majd tálcán kínálta a volt MSZP Postás szakszervezeti székházat az MBVK‐s haveroknak. Volt miből nyaralni a Radics-purdéknak!
Az elintézés sebessége sem volt akármi, hiszen a január 24‐én bejegyzett végrehajtási jog öt nappal később törölve lett, és az ingatlan a Városliget‐Ház Kft. tulajdonában landolt. Az érdekes az egészben, hogy az MBVK 397 milliós jelzálogjogot jegyeztetett be saját maga javára.
Radics és cinkostársai (Krejniker és Császti) persze jóváhagyás nélkül dolgoztak, hiszen az MBVK Közgyűlésének halvány lila fogalma sem volt a jogügyletről és annak részleteiről. Érdekes lenne annak is utánanézni, hogy a kamarai költségvetésből hogyan és milyen jogcímen került át 400 millió forint egy 5 milliós cégbe!
További slusszpoén, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint 2010. október 7‐étől egy nem létező cég van bejegyezve, mint tulajdonos.
Dokumentumok:



























(Kuruc.info)
Frissítés: Válaszunk egy olvasói felvetésre:
"További slusszpoén, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint 2010. október 7‐étől egy nem létező cég van bejegyezve, mint tulajdonos. Itt csupán annyi hiba történt, hogy elmulasztották bejelenteni a földhivatal felé a szervezeti változást (a kft.-ből átalakulás útján részvénytársaság lett). A bejelentés utólag pótolható."
A mulasztás gyakorlatilag pótolható, de ez nem ilyen egyszerű, mert súlyos következményekkel járhat. Amennyiben a zrt.-vé alakuló kft. képviselője ezt 30 napon belül nem tette meg, a cégtörvény (cgtv), illetve a gazdálkodásról szóló törvény (gt) alapján ő 100 000-től 1 milló forintig terjedő bírsággal sújtható, míg a cégjogász 50 000 - 900 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, alapesetben. (Itt két év elteltével már nem beszélhetünk alapesetről, valószínűleg további büntetésekre is számíthatnak.) Amennyiben a mulasztás mögött más szándék is áll, pl. mások megtévesztése (= csalás), maga a cselekmény ún. intellektuális közokirat-hamisításnak minősül, mert aki közhiteles nyilvántartásba valótlan adatot tüntet fel - márpedig mind a cégbíróság, mind a földhivatal annak minősül -, elköveti ezt a cselekményt. Természetesen ha a háttérben csalás is van, elsősorban azért fogják elmarasztalni, a közokirat-hamisítás csak halmazatban fog szerepelni.
Ameddig az átvezetés nem történik meg, a társaság jogilag nem alakul át részvénytársasággá, így ebbéli minőségében bármit is tesz a részvényesek (akik nem is részvényesek), leányvállalatok vagy partnerek irányába, az mind visszaélés. A cég képviselőjének az átalakulást követően 30 napja van a bejelentésre, illetve a bejegyzés megkezdésére. (Ez egyébként hosszabb procedúra, és költséges is, mert a törzstőkét fel kell emelni a minimum 500 000 forintról 5 millióra + eljárási díj, ügyvédi költségek, közjegyző stb.)
Annyi bizonyos, ha egy cég csak látszólag alakul át kft.-ből részvénytársasággá, ott egybehangzó vélemények szerint valami nagyobb mutyi lehet a háttérben, mert ez egyébként nem életszerű (ez vonatkozik a földhivatali bejegyzésre is).
A vezetés felelősségében a két cégforma között nincs különbség, mert mindkét esetben a felelősség korlátolt. A részvénytársaság ugyanakkor már kötelezhető konszolidált beszámoló megtételére, ami sok esetben problémás, ha valahol, valaki, valamivel visszaél... Ugyanakkor behajtást pl. végezhet kft., de faktorálást (követelés kivásárlást) csak részvénytársaság. A PSZÁF az engedélyek kiadásánál következetes. Banki hitelek igénylésénél sem jön rosszul, ha a leendő adós részvénytársaság, illetve a cég irányába megnyilvánuló bizalom is nagyobb az rt.-nek vagy zrt.-nek a partnerek részéről.
Amennyiben csak a korábbi kft. tulajdonából az átalakuló zrt. tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdoni lapján marad el az átvezetés, az is bírságot von maga után, illetve, főleg két év elteltével a fent felvázolt és a mellékletben is leírt közokirat-hamisítás vétsége is megáll, tehát bűncselekmény (a mögöttes szándékot itt is vizsgálni kell, hogy a tényállási elemek meglegyenek a Btk.-ba való ütköztetéshez). A teljességhez tartozik, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a károkozás mint tényállási elem hiányzik, így bűncselekmény elkövetését sem lehet megállapítani, de az ilyen tiszta mulasztás gyakorisága a fehér hollóéval egyenlő számban fordul elő...



"Pörgetni kellett az öregeket" az Arany Alkonyban, hogy minél több szoba ürüljön

Szándékos emberölés gyanújával tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Célpont stábja az Arany Alkony idősotthonban történtek miatt. A Hír TV oknyomozó riportműsorának két egykori dolgozó is azt állította: több idős embert is a halálba segítettek. A BRFK az ügyben feljelentés-kiegészítést rendelt el.
„Hullagyár, hullagyárnak hívom.” Az egykori dolgozók emlékeztek így az Arany Alkony idősotthonban eltöltött éveikre. A Célpontnak nyilatkozó ápolónő és szociális nővér arról számolt be, hogy a 2000-es évek elejétől fogva sokakat segítettek szándékosan a halálba. Akkor több mint 2 év volt a várakozási idő, a főnökség részéről pedig elvárás volt, hogy minél több szoba ürüljön, hogy sok új beköltöző legyen, aki befizeti a többmilliós belépési díjat. Ahogy az egykori dolgozók fogalmaztak, „pörgetni kellett az öregeket”. A legegyszerűbb, de leghatásosabb módszer az egykori dolgozók szerint az idősek átgyógyszerezése volt.
„A lakóktól, az új beköltözőktől az orvos elvette a gyógyszereket, amiket évek óta szedtek – vérnyomáscsökkentőt, különböző olyan gyógyszereket, amik fontosak lettek volna nekik” – fogalmazott az egykori alkalmazott. Hozzátette: hetekig nem néztek rájuk utána, nem foglalkoztak velük. A Célpont azon kérdésére, hogy miért volt arra szükség, hogy átállítsák más gyógyszerekre a betegeket, a volt alkalmazott úgy fogalmazott: „Én mint ott dolgozó azt láttam, hogy minél hamarabb cserélődjenek az emberek, bejöjjön a befolyó 4-5 millió forint és ennyi. Nem foglalkoztak velük. Tehát a pénz volt az elsődleges szempont. Nem a lakó, nem a hozzátartozó, hanem az ölés, az ölés.”
A főorvost a Célpont stábja nem tudta elérni, a vezérigazgató pedig nem akart nyilatkozni. A Célpont riportere ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett, szándékosan elkövetett emberölés gyanújával.
A riport:

A Bánkút utcai "hullagyár" - Időseket gyilkolnak az orvosok? - Célpont (2


A feljelentés:

"Hullagyár": feljelentést tett a Célpont (2012-05-13)


(MNO - HírTV nyomán)



Nem nyomoznak az Arany Alkony ellen

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI megkeresésére pénteken azt közölte: az ügyben korábban feljelentéskiegészítést rendeltek el. "Az ennek során beszerzett adatok és információk nem alapozták meg büntetőeljárás elrendelését, ezért a BRFK Bűnügyi Főosztály Életvédelmi Osztálya a feljelentés elutasításáról rendelkezett" - tette hozzá a BRFK.
Május közepén a Hír TV Célpont című műsorában nyilatkozott az idősotthon két volt dolgozója, ezt követően a csatorna feljelentést tett szándékos emberölés gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen. A dolgozók egyike később már azt állította, hogy az újságírók kiforgatták szavait. A nő egy az Arany Alkonyban tartott sajtóbeszélgetésen "zokogva ismételgette a dühös lakóknak, hogy tíz évvel ezelőtti hiányosságokról beszélt, akkori szabályszegésekre világított rá, és azt végképp nem állította, hogy bárkit is meggyilkoltak volna az otthonban".
Az otthonokat működtető cég az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: mindez óriási riadalmat keltett az otthonokban lakó idősek és azok családtagjai körében; a felmérhetetlen anyagi és erkölcsi károk miatt jogászokkal vizsgáltatják az ügyben megjelent sajtóhíreket.
(MTI nyomán)


1300 idős ember kerülhet a zsidók karmai közé

Átvenné az Arany Alkony idősotthonokat az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), s az üzemeltetést és az épületek fenntartását is magára vállalná - írta csütörtöki számában a Népszabadság.
A lapnak Köves Slomó vezető rabbi azt mondta: a lakók megkeresése után döntött a hitközség arról, hogy aktívan részt kíván venni a helyzet rendezésében.
A fővárosi kormányhivatal idén márciusban vonta vissza a budapesti Arany Alkony idősotthonok működési engedélyét. A döntés nyomán 1300 idős ember ellátása vált bizonytalanná - emlékeztetett a lap.
A Népszabadság cikke:
Az Arany Alkony-ügy megoldása
Átvenné az Arany Alkony idősotthonokat az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), az üzemeltetést és az épületek fenntartását is magára vállalná.
– A lakók kerestek meg az egyik péntek esti ima után, feltárva az otthonok körül kavargó eseményeket, amelyek az ott élők többségét erősen nyugtalanítják. Kérésükre a hitközség vezetői személyesen is felkeresték az otthonokat, beszélgettek az érdekképviseleti vezetőkkel és a lakókkal, akik felekezeti hovatartozástól függetlenül a segítségünket kérték. Érezhetően nagy bennük a bizonytalanság. Sok lakónak az egészségi állapota is romlott a folytonos aggodalom és kiszolgáltatottság miatt. A hitközség az előzetes egyeztetések után úgy döntött: aktívan részt kíván venni a helyzet rendezésében – magyarázza Köves Slomó vezető rabbi.
– Az idős embereknek tett ígéretünknek megfelelően felkerestük az otthonok tulajdonosát, és tárgyalásokat kezdeményeztünk az otthonok átvételéről – avat be a részletekbe Nógrádi Bálint, a hitközség egyik gazdasági szakembere. – Célunk segítő kezet nyújtani a kiszámítható biztonság megteremtésével. A tulajdonos Medicatus cégcsoporttal folytatott tárgyalások biztatóan alakulnak, így a hét elején levélben tájékoztattuk a fejleményekről az intézmények érdekképviseleteit. S ezzel formálisan is elköteleződtünk az Arany Alkony otthonok sorsának rendezése mellett.
A hitközség első célja a működési engedély megszerzése, amelyben a jelenlegi tulajdonosok is segítségükre lesznek, de több külső szakértő is jelezte támogatását. Ezt a zökkenőmentes működés kereteinek kialakítása követi, amelyben a jelenlegi dolgozók helyismeretére és tapasztalatára is számítanak, ha készséget éreznek az együttműködésre. Az otthonok hétköznapjai alig változnak, legfeljebb a menü és a vallásgyakorlási lehetőségek egészülnek ki egy-egy új elemmel. Így választható lesz a kóser étkezés és a meglévő istentiszteletek kiegészülnek egy rabbi által vezetett imával – teszi hozzá Nógrádi Bálint, aki a gazdálkodásra vonatkozó kérdések megválaszolását későbbre halasztja, mondván, a részleteken még dolgoznak.
Az viszont bizonyos, hogy a biztonságos üzemeltetést részben a magasabb összegű egyházi kiegészítő normatívára, részben a működési költségek csökkentésére alapoznák. Ez utóbbit célozná az épületek átvétele a jelenlegi tulajdonostól, mivel így mentesülnének a havi több tízmilliós bérleti díj megfizetésétől. Az ingatlanok megvásárlásában külső pénzügyi támogatók segítik majd a hitközséget, amelyre már több ígéretet is kaptak. Reményeik szerint a tulajdonosváltásra még ebben az évben, illetve a jövő év elején sor kerülhet. Ám először működési engedélyhez kell jutniuk az áldatlan állapotok mielőbbi rendezése érdekében, amihez számos szereplő konstruktív hozzáállására és együttműködésére lesz szükség, beleértve a jelenlegi fenntartót, a tulajdonosokat és a kormányhivatalt.
Nógrádi Bálint úgy véli, a hatóságok számára megnyugtató lehet az általuk kínált megoldás, így az engedélyezési eljárások gyorsan lezárulhatnak. A jelenlegi üzemeltető Kálvin János Presbiteri Misszióval azonban a hitközség nem lát lehetőséget megegyezésen alapuló fenntartóváltásra, hiszen a rendelkezésre álló forrásokat a lakók életkörülményeinek javítására szeretnék fordítani, így a misszió adósságait nem tudják átvállalni.
A fővárosi kormányhivatal idén márciusban vonta vissza a budapesti Arany Alkony idősotthonok működési engedélyét. (Törökbálinton tovább működhet az intézmény, mivel a Pest megyei hivatal nem bukkant szabálytalanságra.) A döntés nyomán 1300 idős ember ellátása vált bizonytalanná. A hivatalos ok az ingatlanok használatának rendezetlen jogcíme volt. Az otthonokat 2008-tól üzemeltető misszió ugyanis bérli az ingatlanokat a Medicatus cégcsoporttól, de tavaly nyár óta nem fizet. A missziót alapító Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Egyháztestét ugyanis törölték az elismert egyházak köréből, így a misszió elesett a lakók után járó évi 1,15 milliós egyházi kiegészítő támogatástól. Így már nem futja az évi 44 milliós bérleti díjra. A Medicatus cégcsoport minden követ megmozgatott, hogy hivatalosan is birtokon kívülre penderítse a missziót, amire az egyetlen jogi út a működési engedély visszavonatása volt. A döntéssel ellátási kényszerhelyzetbe kerülő fővárosi önkormányzat azonban nem szívesen venné a nyakába az intézményeket. A csőd hírére ugyan 19 egyházi és civil fenntartó több száz ágyat ajánlott fel, de az Arany Alkonynak korábban milliókat befizető idős emberek határozottan ellenzik ezt a megoldást.
(MTI - Nol)




Brüsszeli zsidó alapítványok vásárolnak meg 1300 magyar nyugdíjast - lesz rabbi és kóser kaja is

A jövő hét elején aláírhatják az 1300 nyugdíjasról gondoskodó Arany Alkony idősotthonokat birtokló cégcsoport megvásárlásáról szóló szerződést. Az idős emberek sorsát kézbe vevő két európai zsidó alapítvány nem kíván a nyilvánosság elé lépni (nyilván azért, mert olyan sok jót kívánnak cselekedni az idős emberekkel, hogy nem győzik majd fogadni a sok gratulációt és köszönőlevelet).
A szükséges dokumentumok készen állnak, már csak a szerződéskötés időpontjában és a helyszínben kell megállapodniuk a feleknek. Ám ez sem könnyű feladvány. Az ingatlanokat birtokló Medicatus cégcsoport négy, részben külföldi tulajdonosokkal bíró cégből – Medicatus Kft., Medicatus-SPC Kft., KIN-RUD Kft., illetve a Belmondo Kft. – áll, míg a vevők Brüsszelből érkeznek.
– Az idős emberek és a hitközség segítségére siető két európai zsidó alapítvány egyelőre nem kíván a nyilvánosság elé lépni. A szerződés tartalmáról és a vételárról sem szeretnének információkat adni – hárítja el az erre vonatkozó kérdéseket Nógrádi Bálint, az Arany Alkony idősotthonok üzemeltetésére, illetve az épületek fenntartására vállalkozó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) gazdasági vezetője.

A gazdasági vezető
A hitközség bízik abban, hogy a tulajdonviszonyok rendezése előrébb mozdítja a működési engedély kiadását is. A kérelmet már beadta az EMIH által létrehozott Olajág Otthonok egyházi intézmény, így a „labda” most az engedélyeket kiadó kormányhivatalnál, illetve az ellátási kötelezettséggel terhelt fővárosi önkormányzatnál van. Nógrádi szerint a hatóságok számára is megnyugtató lehet a hitközség kínálta megoldás, így az engedélyezési eljárás akár szeptember elejére lezárulhat.
Az EMIH ennek érdekében minden érintettel tárgyalásokat kezdeményezett. Kivételt csupán a jelenlegi üzemeltető Kálvin János Presbiteri Misszióval tettek. A hitközség nem lát lehetőséget a megegyezéses fenntartóváltásra, hiszen a rendelkezésére álló forrásokat a lakók életkörülményeinek javítására, a gazdálkodás stabilizálására fordítaná, és nem a misszió több százmilliós adósságának rendezésére. (A biztonságos üzemeltetést az egyházi kiegészítő normatívára és a működési költségek csökkentésére alapoznák. Ezt célozza az épületek megvásárlása is, hiszen ezzel mentesülnek a bérleti díj fizetése alól.)
Azon kérdésekre, miszerint a működési engedély kiadása lehetséges-e enélkül, Nógrádi Bálint úgy válaszolt: csak így tudják vállalni a feladatot. Erre egyetlen jogszabály sem kötelezi őket, így remélik, hogy sem a kormányhivatal, sem a fővárosi önkormányzat nem támaszt ilyen feltételt. Utóbbi különösen érdekelt a megoldáskeresésben, hiszen az intézmények jelen formában csak idén decemberig működhetnek, azt követően – fenntartó híján – rájuk hullik az ellátási kötelezettség.

Ilyen jó dolguk lesz a szerencsétlen magyar nyugdíjasoknak
Megjelenik a rabbi és a kóser kaja
Ha ezt a felelősséget minden résztvevő teljes mértékben átérezné, akkor talán a hivatalok közötti kommunikáció is gördülékenyebb lenne – véli Nógrádi rabbi, aki azt állítja (és talán azt várja, hogy higgyük is el neki): sem az ellátásban, sem a jelentkezők felvételében nem tesznek majd különbséget felekezeti hovatartozás miatt. Az otthonok hétköznapjai sem változnak jelentősen a tulajdonos- és üzemeltetőváltás után, ígérget a zsidó, "legfeljebb a menü és a vallásgyakorlási lehetőségek egészülnek ki egy-egy új elemmel". Így választható lesz a kóser étkezés, s a meglévő istentiszteletek mellett rabbi által vezetett imán és bibliaórán is részt vehetnek a lakók. A zökkenőmentes átállásban a jelenlegi dolgozók helyismeretére és tapasztalatára is számítanak, ha kedvet éreznek a közös munkához (a vallásukat egyelőre talán még megtarthatják - a szerk.).
A fővárosi kormányhivatal idén márciusban vonta vissza a budapesti Arany Alkony idősotthonok működési engedélyét. (A törökbálinti intézmény tovább működhet, a Pest megyei hivatal nem bukkant szabálytalanságra.) A döntés nyomán 1300 – négy budapesti otthonban élő – idős ember ellátása vált bizonytalanná. A hivatalos ok az ingatlanok használatának rendezetlen jogcíme volt.
Az otthonokat 2008-tól üzemeltető misszió bérli az ingatlanokat a Medicatus cégcsoporttól, de tavaly nyár óta nem fizet. A missziót alapító Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Egyháztestét törölték az elismert egyházak köréből, a misszió elesett az egyházi kiegészítő támogatástól; így már nem futja a havi 44milliós bérleti díjra. A fővárosi önkormányzat megfellebbezte a határozatot, mire az engedély visszavonását december 31-ig felfüggesztette a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.
(Nol nyomán)




A zsidók szerint "látható örömmel" fogadták az idősotthon lakói, hogy mostantól az ő kezükben van az életük

Két brüsszeli zsidó alapítvány, a Brit Europe és a Chanosh vásárolta meg az Arany Alkony idősotthonok ingatlanjait birtokló céget. Az 1300 embernek otthont adó idősotthon-hálózat új fenntartója az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség lesz – közölték kedden.
A vételárról annyit közöltek: arányban van a körülbelül 70 ezer négyzetméternyi ingatlan, illetve az azokat terhelő bankhitel értékével.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a szerződés aláírásával rendeződik az idősotthon-hálózat jövője. "Csaknem másfél éven át állt fenn a szociális katasztrófa veszélye, amit a mostani megállapodás véglegesen elhárít" - tették hozzá.
A közlemény idézi Robert Isaknak, a Brit Europe alapítvány vezetőjének szavait, amelyek szerint "folytatni kívánják a magyar zsidóság tradícióit a társadalmi felelősségvállalásban, mert világszerte több zsidó hitközség végez hasonló tevékenységet". Lehetőséget kívánnak továbbá adni az EMIH-nek, hogy a szociális ellátás területére is kiterjessze szolgáltatásait.
Utaltak arra, hogy az otthonok lakói, akiket az elmúlt héten tájékoztatott Köves Slomó vezető rabbi és Bodnár Dániel, az Olajág Otthonok vezetője a várható fejleményekről, "látható örömmel és megnyugvással fogadták a bejelentést".
Az ígéretek szerint az intézmények ökumenikus jellege nem változik, csak bővülnek majd a kóser étkezés, a rabbi vezette imák és a Biblia-tanulás, valamint a zsidó ünnepek közös megünneplésének lehetőségei. Az ellátás folyamatos és biztonságos fenntartásáért az Olajág Otthonok keresi a kapcsolatot a jelenlegi fenntartóval, a Kálvin János Presbiteri Misszióval is - tették hozzá.
(MTI nyomán)



Mentelmi jogot szeretne a végrehajtóbűnözőknek egy szakmabéli vádlott


Az országgyűlési képviselőknek, ügyészeknek, bíróknak kijáró mentelmi jogot szeretne a bírósági végrehajtóknak Radics Csaba, a szakma egyik képviselője. Talán nem mellékes körülmény, hogy hivatali visszaélés gyanúja miatt vádat emeltek ellene.
Mentelmi jog illeti meg Magyarországon az országgyűlési képviselőket, az alkotmánybírákat, az ombudsmanokat, a bírókat és az ügyészeket. Radics Csaba bírósági végrehajtó úgy érzi, hogy ez a mentesség neki és kollégáinak is kijárna. Mindezt a végrehajtó a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) tavaly szeptember végén benyújtott, a devizahitelesek megsegítésről és a végrehajtási eljárások gyorsításának és hatékonyabbá tételéről szóló javaslatában írta.
Bizonytalanság ellen
A dokumentum szerint Radics Csaba jónak tartaná a bírósági kontroll mellett megtartott hatósági árverést, azzal, hogy az adós ingatlanának értékesítésével egyidejűleg törlődjön a pénzintézettel szemben fennálló adóssága. Továbbá azt javasolja, hogy gyorsítsák a végrehajtási eljárást – többek között – az e-ügyintézés kibővítésével és fejlesztésével. Radics Csaba mindezek mellett azt kéri, hogy a mentelmi jogot terjesszék ki a bírósági végrehajtókra. Mégpedig azért, hogy az alaptalanul kezdeményezett büntetőeljárásokkal senki se késleltethesse a végrehajtásokat.
Amennyiben ugyanis az ügyészség elkezd nyomozni egy végrehajtóval szemben, akkor az „elbizonytalanodik, és érdemi cselekményt az ügyben nem mer foganatosítani, inkább pihenteti az aktát” – írta Radics Csaba. Ez elkerülhető lenne a büntetőeljárások indítása vagy a büntetőjogi kényszerintézkedések alóli kibúvással. A mentelmi jog felfüggesztéséről pedig – az elképzelés szerint – a végrehajtó székhelye szerint illetékes megyei bíróság és/vagy a kamara elnökének egyetértésével a KIM dönthetne.
A végrehajtó a minisztériumnak beadott javaslatában kimondottan az ügyészségi nyomozóhivatalnál tett feljelentést hozza fel, ami alapján aztán hivatali visszaélés miatt indulhat nyomozás. Ez azért érdekes, mert a végrehajtóval szemben éppen egy ilyen bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ). A hatóság a Fővárosi Főügyészséghez tartozik, melynek szóvivője, Skoda Gabriella elmondta, hogy a végrehajtóval szemben a nyomozó ügyészség hivatali visszaélés miatt idén február 20-án emelt vádat. A vádlott 2010. június 3-án a XIV. kerületben a végrehajtási költségek fedezésére lefoglalt egy Mercedes típusú autót, de erre nem lett volna lehetősége – írta a szóvivő. A BNYÜ nyomozást folytatott a férfi ellen egy másik ügyben, de a vádemelésről még nem döntöttek.
A KIM nem válaszolt
Az ügyészek mentelmi jogának a felfüggesztéséről a főügyészség szóvivője elmondta még azt, hogy a nyomozó hatóság határozata alapján, amely a vádhatóság képviselői vonatkozásában csak a Központi Nyomozó Főügyészség lehet, a legfőbb ügyész dönt. Így történt a vesztegetés és hivatali visszaélés miatt jogerősen hat év börtönbüntetésre elítélt ügyész, Varga Gergely esetében is. Skoda Gabriella megjegyezte, az ügyészség első számú vezetőjéről, a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséről azonban – hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz – a parlament dönt.
A KIM sajtóosztályán hétfőn délelőttre ígérték a választ, amit azonban mégsem küldtek el. Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) elnöke azt nyilatkozta, hogy a kamarának nincs tudomása Radics Csaba indítványáról.
A javaslattevőt többszöri keresés után sem sikerült elérni. A végrehajtó irodájában azt mondták, hogy Radics Csabának átadták üzenetet, hogy egy újságírók beszélni szeretnének vele a javaslatáról, ennek ellenére a férfi nem jelentkezett szerkesztőségnél.
(HVG nyomán)

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)