A
kánaánt a terrorista bankárkaszt szétverette.
Afrika
Svájca.
A
Nagy Mesterséges Folyó Terv (Great Man-Made River Project) a
világ legnagyobb öntözési terve. Célja, hogy a Núbiai Homokkő
Víztározó Rendszerből, mely a világ egyik legnagyobb fosszilis
vizet tartalmazó természetes víztározója, csatornákon
keresztül lehessen öntözni a Szahara líbiai területeit.
Honlapja szerint ez a világ legnagyobb földalatti csatorna- és
vízvezetékrendszere (2820 km vezeték szállítja a vizet). Több
mint 1300 kútjával, melyek többsége 500 méternél is mélyebbre
nyúlik, és melyek naponta 6,500,000 m3 vizet szállítanak
Bengázi, Tripoli, és Szirte városaiba. Moammer Khadafi a világ
nyolcadik csodájának nevezte - a lefektetett csövek egymás elé
helyezve 280-szor érnék körül a Földet, napi vízhozama
mintegy harmada a Tisza Dunába ömlési helyén mért
vízhozamának.
A
víztározót 1953-ban, egy olajkutatás során fedezték fel. Az
öntözési rendszer első tervei az 1960-as években születtek
meg, a munkát azonban csak 1984-ben kezdték el. A beruházás
teljes költsége meghaladja a 25 milliárd dollárt. Mindezt a
pénzt Líbia minden külföldi segítség és banki kölcsön
nélkül teremtette elő - nem volt szüksége az IMF-re, az EU-ra,
a NATO-ra - mely porrá bombázni igyekszik most mindezt - meg
különösen nem, és a "fejlett Nyugat" bábáskodása
nélkül önerőből valósította meg. Az UNESCO 1990 óta
segített a terven dolgozó mérnökök képzésében. Az ország
2007-es vízfelhasználási adatai alapján a víztározóban
összegyűlt vízmennyiség az elkövetkezendő 1000 évre fedezné
Líbia szükségleteit.
Libyens
Wüstenwasser - Der künstliche Fluss durch die Sahara (2006)
Ezt
az elképesztő nagyságrendű vállkozást Líbia saját erejéből
valósította meg, vajon befejezik még valaha?
Az
építkezés jelenleg a kettes fázisnál tart, melynek adottságait
az eltervezett hármas fázis jelentősen kibővítené. Jelenleg a
rendszer az északi, part menti városokat látja el vízzel, de
amennyiben elkészül teljesen, komoly eredményeket lehetne elérni
vele a sivatagi területek mezőgazdasági területté
alakításában. Már ma is van néhány ilyen terület, és már
ezek is akkorák, hogy szabad szemmel láthatók az űrből. Ahogy
Kadhafi fogalmazott: "Olyan zölddé tenné az országot, mint
amilyen annak zászlaja".
Ez
a hatalmas édesvíz-kincs az olaj mellett febecsülhetetlen
értéket képvisel, és vonzóvá teszi az országot a nyugati
zsákmányszerző hiénák számára, mert mint tudjuk, a jövő
háborúi az energiehordozók mellett az élelem és a tiszta
ivóvíz megszerzéséért folynak majd. Líbia esetében pedig úgy
tűnik, hogy már folyik is...
Kiss
András - Jövőnk.info
A
végcél: Oroszország
Bevezető
- Elemzésünknek, mely része az Európai
Egyesült Államok létrehozásáról szóló tanulmányunknak,
önálló címet adtunk, ugyanakkor szervesen kapcsolódik hozzá,
és vele szorosan összefüggő egészet alkot. Az önálló
címadással a téma súlyosságát és jelentőségét kívánjuk
hangsúlyozni.
Ez az írás egy lehetséges
jövőképet vetít előre, amely jelen időben még fikciónak
tekinthető, de a világban zajló folyamatok pillanatnyi állapotát
és irányát tekintve kutatóink és elemzőink megítélése
szerint valószínűleg bekövetkezik. Ebben is, mint minden
modellalkotásban, a tévedés lehetősége fenn áll, tekintettel
arra, hogy olyan sokváltozós képlet felállításhoz hasonlít,
melynek elemeit matematikai pontossággal meghatározni a jövő
vonatkozásában nem lehet. Mivel Mozgalmunk nem rendelkezik
(még...) az államok kormányai számára rendelkezésre álló
hírszerző és információs apparátussal, ezért elemzésünk
teljes egészében a nemzetközi sajtó hírein és a Világháló
által megszerezhető információkon alapul. Mindazonáltal
megjegyezzük, hogy ma már az államok és kormányok által
fenntartott hírszerző ügynökségek is kilencven százalékban
ezt a munkamódszert alkalmazzák, és csak kisebb részben
hagyatkoznak a hagyományos hírszerzői tevékenységre, egyrészt
anyagi okokból, másrészt 'kényelmi' okból valamint az
információ ilyen módon megszerezhetőségének gyorsasága
miatt.
Természetesen
bajtársaink ezt a munkát szabadidejükben, minden anyagi
támogatás nélkül végzik, így nem vállalkozhatnak arra, hogy
a hivatalos szerveket 'felülmúlják' – bár ha mégis így
történne, az bizonyára nem a véletlen műve. Az általunk
felvázoltakat soha egyetlen politikai vezető, elnök, vagy
miniszter nyilatkozatában nem jelentette ki, és nem is utalt rá
egyértelműen, ugyanakkor egyes politikai és közéleti szereplők
megjegyzései megerősítik következtetéseinket. Bár az Európai
Unió megalapításakor a hosszú távú célokkal kapcsolatban az
volt a hivatalos változat, hogy olyan európai rendszert kell
létrehozni, ami felveszi a versenyt az Amerikai Egyesült Államok
gazdaságával, az Unió politikájának már a kezdetektől minden
eleme azt mutatta, hogy az Európai Unió létrejöttével az
európai nemzetek sorra ugyanazon erővel szemben kerülnek
alávetett helyzetbe, ami az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát
és társadalmát is mozgatja. A nyugati gazdaságok fokozatos
összehangolása és politikai, ideológiai összhangja sokak
számára egyértelművé tette azonban, hogy a végcél nem az
Egyesült Államokkal szembeni ellensúly létrehozása, hanem
azzal egységben egy olyan rendszer létrehozása, ami a korábbi
céloknak megfelelően kellő gazdasági és katonai erőt tud
kitermelni az Oroszországgal szembeni hatékony fellépésre.
Jelenleg is Oroszország természeti kincseinek megszerzéseire
törekszenek azok az erők, amelyeknek a hidegháború idején az
Egyesült Államok elsődleges eszköze volt. Ma eszköztáruk
részét képezi a NATO tagállamok többsége, és a
válságpánikkal egységesíteni akart európai rendszerek.
Szemben
Oroszországgal - A Nyugat (cion-imperialisták) törekvései
1.
Politikai út -
Oroszországban a hatalom megszerzése 'demokratikus úton', a
választásokon elindított politikai jelöltjeik által, a putyini
vezetés kiszorításával. Például a cionista bankárelit által
támogatott Prohorov, vagy a bebörtönzött zsidó Yukosz-vezető
és hasonlók hatalomba juttatásával. Korábban a jelcini vezetés
ideális lett volna számukra, csakhogy a Putyin mögött álló
erők még időben észbe kaptak.
2.
Katonai út -
A nyugati titkosszolgálatok által felbiztatott és támogatott
nemzetiségi, vallási szeparatista csoportok által polgárháborús
helyzet előidézése, az ország területén élő nemzetiségek
föllázítása az orosz vezetés ellen, a közép-ázsiai
államokban a 'líbiai
forgatókönyv' megismétlése,
az orosz érdekszféra államainak 'leválasztása' az orosz
birodalomról, Oroszország teljes bekerítése, és végső
esetben a katonai invázió, amelyet a líbiai forgatókönyv
előzhet meg. McCaine szenátor líbiai
nyilatkozata alátámasztja
azt, hogy ezzel az utóbbi lehetőséggel valóban számolnak, sőt
minden bizonnyal aktívan
dolgoznak rajta.
Ezért kell nekik az úgynevezett rakétavédelmi pajzs is, hogy a
valószínűsíthető orosz válaszcsapást lehetőség szerint
vagy kivédjék, illetve ha teljesen nem is tudják elhárítani,
hatását legalább az EU peremvidékére korlátozzák - igen, jól
gondolják, ez Magyarország lenne.
Frissítés: Elemzésünk
elkészítése után pár héttel, a háborús előkészületeket
alátámasztó információkat
kaptunk >>
Az
előzmények – amiért az imperialisták kudarcot vallottak a
politikai (békés) úttal
Nem
megalapozott az az elmélet, miszerint egy átmeneti korszak
törvényszerű nehézségei sújtanak bennünket és az egész
nyugati világot - amelynek hatásai az egész bolygónkra
kiterjednek. Hazánkban a szocializmusnak nevezett
államkapitalizmusból a klasszikus kapitalista rendszerbe való
átmenetnek minden különösebb nehézség nélkül kellett volna
megtörténnie, mert a termelési feltételek javulása a struktúra
kis változtatása mellett nagy termelékenység növekedést
eredményezhetett volna. Ám pontosan ez volt az a lehetőség,
melyet egyetlen nyugat-európai ország, illetve az EU soha nem
fogadott volna el. Nekik már húsz évvel ezelőtt sem
versenytársakra, hanem felvevőpiacra és olcsó, kiszolgáltatott
munkaerőre volt igényük, valamint az olcsón megvásárolható
állami tulajdonokra. Erre alapozva egy óriási komplex európai
termelő rendszer kiépítését tervezték, amely a
multinacionális cégek vezetésével világviszonylatban is elsők
közé emelkedhetett volna. A világpiaci részesedés ebben az
esetben kiemelkedőnek ígérkezett. Két tényező miatt nem
valósult meg ez a nagyszabású terv. Oroszországot nem sikerült
legyűrni, és Kína fejlődése sokkal gyorsabb volt, mint amire
számítottak. Az Oroszországgal kiegészült Európai Unió 600
milliós lakosságával, jól képzett munkaerejével,
kimeríthetetlen nyersanyagkészletével, magas technológiai
tudásával maga mögé utasította volna az USA-t, és Kínát.
Ez
a terv Magyarországon bukott el. Itt történt meg elsőként a
változás 1990 után, és a modern, a szociális kérdésekre
érzékeny kapitalizmus helyett a legbrutálisabb rablókapitalizmus
szabadult rá az országra. A szocialista rendszer bukása után,
az 1990-ben elsőként hatalomba került kormány (Antall-kormány),
és az őket követő teljes politikai garnitúra árulásával az
országra nézve tragikus következményekkel járt mindez, de
egyben felnyitotta a szemét azoknak az országoknak, melyek árgus
szemekkel figyelték a "legvidámabb barakkban"
történteket. A környező országokban Magyarországra hivatkozva
tettek tönkre amit tudtak, mondván, ha a magyaroknak ez így jó,
akkor ti miért ellenkeztek? Akkor még volt az országnak akkora
tekintélye, hogy ezt az érvet többen el is fogadták.
Oroszország
Gorbacsov és Jelcin alatt hajlott volna a függetlenség
feladására, de a népi ellenállás, a nemzeti kommunisták
lázadása és a csecsen háború késleltette ezt a folyamatot.
Közben Magyarország politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg
összeomlott, elrettentő például szolgálva az EU módszereiről.
Putyin és a mögötte álló erők az utolsó pillanatban léptek
fel, és propagandájukban a magyarországi helyzet ismertetése
meghatározó erejűvé vált. Kellett ez az elrettentés, mert a
népi vagyon jó része már náluk is a kapitalisták
(oroszországi, többnyire zsidó származású oligarchák) kezébe
került, és ezzel tudtak hatni a megvezetett tömegekre. Ezért
Oroszországban a hatalom megszerzése a magyarországihoz hasonló
'demokratikus úton', a választásokon elindított politikai
jelöltjeik által hosszú időre lehetetlenné vált. Azonban az
ilyen irányú törekvéseiket továbbra sem adták föl, mivel a
bankárelit által támogatott Prohorov, vagy a bebörtönzött
Yukosz-vezető és hasonlók hatalomba juttatásával folyamatosan
próbálkoznak, ám a putyini államvezetés nagy támogatottságot
élvez és kicsi az esély a hatalomból való kiszorítására
politikai úton.
A
jelcini vezetés leváltását Putyinra, a mögöttes erők
taktikázását a terjedelem miatt most nem részletezzük, de a
történet önmagában is megérne egy tanulmányt.
Alapos
áttekintés után kijelentjük, hogy a világban a III.
világháború már zajlik. Ezzel kapcsolatban nem csak a néhány
háborús övezetre gondolunk, hanem az új típusú háború
különböző megjelenési formáira is. A szocialista tömb
összeomlása után az európai és a világpolitikát nagyjából
2000-ig a közös pontok keresése határozta meg. A központi
kérdés az anyagi haszon volt. Kínától az Egyesült Államokon
át Oroszországig, az EU-ban, a periférikus országokban
mindenütt. Látható volt, hogy az úgynevezett lator-államokat
mindenki igyekezett magára hagyni, legyen az Kuba, Észak-Korea,
vagy bármelyik. Nem törődött velük senki, mert a közös
pontok keresése volt a lényeg. Ennek a közös pontnak a
megtalálása azon a közös alapon nyugodott, hogy a gyárak
termeljenek, és azt az emberek megvegyék. A gyáraknak olcsó
munkaerő kell és rengeteg alapanyag. Az olcsó munkaerőt
megtalálták először Kelet-Európában, majd a Távol-Keleten,
az olcsó alapanyagokat pedig a kifosztandó országokban, és az
új vadnyugaton, (vadkeleten) Oroszországban. Történt azonban
valami és ez a valami okozta a jelenleg zajló III. világháborút.
Az
orosz-szovjet birodalom elárulásakor az orosz népet, és az
orosz katonaságot a zsákmányszerző Nyugat mély nyomorba
döntötte. A korábbi megállapodásokat és ígéreteket
megszegve a NATO az orosz birodalom határáig nyomult előre –
ugyanis ez volt annak a háttér-megállapodásnak az egyik
pillére, hogy a Szovjetunió feladta Közép-Európáig nyúló
protektorátusát és megszűnhetett a Varsói Szerződés is. A
magára büszke Oroszországot olyan mélyen alázták meg, ami
sokkal rosszabb volt, mint a trianoni, vagy versailles-i béke. Az
orosz népet butának bélyegezték, az orosz hadsereget közel
nullává züllesztették. Szándékosan olyan háborúba
taszították, amelyben a veszteség megalázó volt: az első
csecsen háborúba. A katasztrofális gazdasági helyzet miatt
hagytak több ezer oroszt meghalni, nem volt pénz megfelelő
tüzérségi, légi támogatásra, hogy a veszteség jól
dokumentálható és világgá kürtölhető legyen. Az orosz
katonák a mocsárrá változott ideiglenes laktanyákban laktak, a
szállásuk és ágyaik elsüllyedve a sárban. Oroszország a
világon első lett az alkoholfogyasztásban. Betörtek a drogok,
az alvilág teljesen eluralkodott, ezen kívül megkezdődött a
vadkeletté válás, a szabad rablás. Oligarchák uralták és
ölték a népet mint amolyan maffiavezérek, az orosz termékek
gyártása leállt, senki nem vett semmit onnan. A gazdaság
mélyrepülésbe kezdett.
2001
október 4-én, a szeptember 11-ei jól ismert események után
három héttel, a Siberia Airlines 1812-es járata Tel Avivból
tartott Novoszibirszkbe. A TU-154-es a Fekete-tenger fölött
hasította a levegőt, amikor máig tisztázatlan körülmények
között megsemmisült, állítólag a gyakorlatozó ukrán
légvédelem véletlenül lelőtte. Miért érdekes ez a történet?
Mert a mai háború kiváltó oka. A vadkeletté válás folyamata
megállt. Putyin meglehetősen erős kézzel vezeti az országot,
ahogy ilyen helyzetben kell is, ráadásul jó felé. Oroszország
pillanatokon belül egyedül találta magát a világban. Megszűnik
a világot átmenetileg irányító „profit-egyetértés”.
Oroszországnak szövetségesekre van szüksége, és lassan nyit a
lator-államok felé, mert más felé nem tud. Irán, Kuba, majd
később Venezuela, és a többi. Kapcsolata egyedül Kínával jó.
Kína viszont piacorientált, tehát gazdaságilag Nyugat-függő.
A Nyugatnak, ha tartani akarja a jelenlegi világban betöltött
pozícióját, egyetlen dologra van szüksége, de arra nagyon. A
mérhetetlen mennyiségű orosz nyersanyagra. Oroszország most
kezdte meg a tundrai olajmezők feltárását, amelyekhez eddig
hozzá sem nyúltak. A hírek szerint akkora olajtartalék van ott,
amihez foghatót még soha sem tártak fel. Mellé pedig ott vannak
az északi-sarki (arktiszi) mezők. Oroszország 10 éve készül
arra, amire az északi államok csak most kezdenek ráébredni, az
északi-sarki felfedezésekre, feltárásokra, és a Sark valódi
meghódítására. Az orosz jégtörőflotta a legnagyobb a
világon, kutatóállomásai a legkomolyabbak, és a
legfelszereltebbek. Számottevő északi-sarki környezetre
kiképzett haderőt állított fel. Tudósai olyan szinten kutatták
az elmúlt évtizedben a sarki vidéket és tenger földrajzát,
ami messze meghaladta az összes többi országot együttvéve.
Nagyjából készen állnak az Arktisz meghódítására. Aki
meghódítja a Sarkokat, azé lesz a jövő? Mivel minden
kiaknázható területen hatalmas népesség osztozik, mondhatjuk,
hogy azé lesz a jövő, akié a Sark, és Oroszország. Az
Antarktisz délen teljesen feltáratlan. (Valamennyien hallgatnak
az antarktiszi csatáról, az erről készült film a Youtube-on
megtekinthető). Ez az okfejtés viszont Oroszországot első számú
célponttá teszi.
Az
Egyesült Államok és az EU (a Nyugat) Oroszország elfoglalását
Jelcin után sem adta fel. Látható, hogy az elmúlt néhány év
az orosz sikerek évei voltak. A BRICS létrejötte, a kínai
együttműködés, egyes dél-amerikai országok, majd jószerével
a déli félteke szembefordulása a Nyugattal szintén orosz
sikernek könyvelhető el. Azzal viszont tisztában kell lennünk,
hogy azok az államok, amelyek évtizedek óta szó szerint
kirabolják az egész világot, és ebből felállították a világ
legnagyobb kalózhadseregét, ha újra összeáll szétzilálódott
elemeiből, olyan haderőt képes felmutatni, amely a Földön még
soha nem állt fel.
Az
ellenséget elítélhetjük, lenézhetjük, de alábecsülni soha
nem szabad. Véleményünk szerint Oroszország olyan veszélyben
van, amilyenben még soha nem volt, és az is meggyőződésünk,
hogy a Kelet országai, éppúgy mint Oroszország, most döbbentek
rá minderre, vagy éppen most szembesülnek a veszéllyel.
Ha
a politikai út (1.) nem működik, a katonai (2.) megoldás
következik - A NATO rakétavédelmi pajzs szerepe
Itt
egy kis kitérőt kell tennünk, hogy érthetőbb legyen miről van
szó. A nukleáris fegyverzetkorlátozási szerződések
Oroszország számára is 'csak' 1550 stratégiai nukleáris
robbanófejet engedélyeznek hadrendben tartani (a taktikai
robbanófejeket ezek a szerződések nem korlátozzák). A
stratégiai robbanófejek megoszlása az orosz nukleáris
csapásmérő erőknél a következő arányban történik: 1100
robbanófejet telepítenek a nukleáris meghajtású rakétahordozó
tengeralattjárókra. (Jelenleg a felújítás alatt lévő Delfin
IV hajóosztály (7 db.), az építés alatt álló új Borej
osztály (1+3 db.) és a jelenleg kivonás alatt lévő Tájfun
hajóosztály (1+2 db.) képviselik ezt a csapásmérő erőt. Ezek
a hajók típustól függően egyenként átlagosan 12-16
tengerészeti ballisztikus rakétát hordoznak, rakétánként akár
(szintén típustól függően) tíz robbanófejjel, és ha
szükséges, fél évet is eltölthetnek a világ óceánjain, vagy
az Északi-Sark jege alatt, de akár az Egyesült Államok partjai
közelében meglapulva is.) A maradék mintegy 400 robbanófej a
szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus
rakétákkal felszerelt rakétacsapatok (Topol-M, Yars, stb.),
valamint a légierő nagy hatótávolságú stratégiai nukleáris
bombázói (Tu-95 például) számára van készletezve. Ezt
áttekintve látható, hogy az orosz stratégiai nukleáris
csapásmérő erők 'aduászai' a nukleáris meghajtású
rakétahordozó tengeralattjárók – és ezektől tart leginkább
a Nyugat. Fejlesztésük és gyártásuk – érthetően –
mostantól kiemelt figyelmet kap.
A
stratégiai interkontinentális ballisztikus támadó rakéták
röppályájának vázlata
A
támadó stratégiai interkontinentális ballisztikus rakéták
megsemmisítése az ábrán látható 1-5-ig terjedő fázisban
lehetséges. Ez az emelkedés, és a pályaív legfelső pontján
történő haladás. Ha a rakéta kidobja a csalifejeket, valamint
az éles robbanófejeket, akkor már szinte lehetetlen
megsemmisíteni ezeket. Az 5-6 pont közötti szakasz a rajzzal
ellentétesen jóval hosszabb is lehet. Nos, ha ezt az ábrát és
az elvet figyelembe vesszük, akkor egy esetleges háborús
helyzetben az orosz rakéták, amelyeket akár szárazföldről,
akár tenger alól Európa felé indítanak, Európa központi
részeiről már nem megsemmisíthetők, mert a rakéták a
zuhanási fázisban vannak. Az elfogó rendszert minél közelebb
kell telepíteni az orosz határokhoz illetve az Európai Unió
határaihoz (a rakétapajzs részeként a tengerekre, óceánokra
is), valamint le kell vágni minden olyan orosz szövetségessé
válható területet, ami ilyen szempontból veszélyt jelenthet.
Afrika felől egy pufferzóna kialakítása szükséges. Ehhez elég
elfoglalni (szövetségessé tenni akár bábkormányokkal)
katonailag Afrika felső partvidékét. Az Arab-félsziget,
Törökország szintén kiváló erre, nem véletlen, hogy
Törökországba kívánják telepíteni az elhárító pajzs egyik
elemét. Ha feljebb megyünk észak felé, látható merre is
alakul a pufferzóna.
Bennünk,
akik jelenleg a Nyugathoz tartozunk, mint csatlós állam,
felvetődik egy kérdés. Mekkora valójában Európa, mekkora
területet kell védeni, és mekkora pufferzóna kell. Nos, nem az
a kérdés, hogy földrajzilag mekkora Európa, hanem mekkora az
ipari zóna, mert védeni csak az ipari zónákat kell. Ez pedig a
nyugat–európai országokból áll. Nem tette fel soha senki azt
a kérdést, hogyan lehetséges, hogy stratégiai iparágat az EU -
bármekkora haszna lehetett volna belőle - nem telepít ki ezekről
a területekről? Mert a háború lehetőségét soha nem adta fel,
és folyamatosan dolgozik rajta. Így hazánk az iparvidék szélét
képezi. Amikor Magyarország mellett Ukrajna stabil NATO és EU
várományosként állt szemben az oroszokkal, Magyarországra az
EU lassan telepíteni kezdett ipart. Ekkor hazánk az orosz
határhoz képest egy európai központi ország volt, mert abban
az esetben a peremvidék Ukrajna lett volna. Most, hogy Ukrajna
meginogott, hazánk peremvidékké változott, és így is kezelik.
Veszteséglistán vagyunk, ez a helyzet. Ugyanis az a rakéta,
amely hazánkat célozza, Romániából már nem semmisíthető
meg. Ukrajnából még igen. Ezért Oroszország és a Nyugat
szempontjából Ukrajna hovatartozása létkérdés. Máris
értelmet kap Medvegyev kijelentése: Ukrajna vonatkozásában, és
más országok vonatkozásában sem elfogadható a kétkulacsos
politizálás. Nincs köztes állapot, dönteni kell. Ide vagy oda.
Tételezzük
fel, hogy a Nyugat, élükön az USA-val, tudják az orosz rakéták
pontos adatit, de ha nem is tudnak mindent, Oroszország
teljes bekerítésével (és
az Európa köré font védelmi gyűrűvel) egy háború esetén az
orosz válaszcsapást nagyrészt semlegesíteni tudják. Ezért
mondja folyamatosan Dimitrij Rogozin, Oroszország NATO nagykövete,
hogy a NATO rakétapajzs - melynek minden paramétere jórészt
orosz területről indított rakétákra van tervezve -
veszélyezteti az orosz stratégiai nukleáris haderő elrettentő
képességét. Az orosz birodalom részéről ezzel megszűnik az a
fajta hatalmi eszköz, és az elrettentés képessége, ami a 130
milliós orosz nemzetet a legnagyobbak közé emeli. Ha az Egyesült
Államok és az EU megfelelően körbebástyázza magát és
iparvidékeit, jöhet a második fázis. Egy teljes
világszövetségbe összeállt sereg, ami az orosz területre és
az ott található természeti kincsekre úgy veti rá magát, mint
az éhező egy falat kenyérre. Ha az EU összes országának légi
erejét, Kanada, USA, Ausztrália, Japán, és valamennyi csatlós
állam légi ereje egy többhetes megrendítő csapással nekiesik
Oroszországnak, a ballisztikus rakéták védelme nélkül semmi
esélyük. Az S-300-as rendszer paramétereit ismerik, és az orosz
légvédelmi rendszerek képességeit is. Meglehet, hogy az orosz
válaszcsapás néhány rakétája átcsúszik a pajzson, de ennek
kockázatát fölvállalják, mivel ezek nem a legfontosabb
területek felé haladnak, mert a központi területeket megcélzó
eszközöket a peremvidékről megsemmisítik. Mi van akkor, ha
hazánk, Románia, vagy Kelet-Lengyelország kap pár rakétát?
Semmi! Majd a Nyugat jól megsajnál bennünket, de legalább
annyival kevesebb gond lesz ezekkel a későbbiekben.
Ha
az interkontinentális ballisztikus rakéták nem oltalmazzák
tovább az orosz népet, akkor a nyersanyagkészletét nem védi a
nyugati imperializmustól semmi más, mint egy éppen korszerűsítés
alatt álló orosz hagyományos haderő. A hanyatló Nyugat utolsó
erejéből ráncba szedett nyugati haderő olyan megrendítő
csapást tudna mérni Oroszországra, amibe a jelenlegi kormány
rövid idő alatt belebukhatna. Utána következnének a Nyugat
bábáskodásával a Prohorov- és Hodorkovszkij-félék. Az orosz
nép újra az alkohol és a kábítószerek mételyében fog
fetrengeni, éppen csak annyit tartanak meg, amennyi lemegy az
imperialista érdekekért a bányába, kitermeli a kőolajat és a
földgázt, a híresen szép orosz nők pedig jók lesznek a helyi
és európai bordélyházakba. Sőt, nehogy a putyini eset
megismétlődhessen, a haderőt megszüntetik, a rendőrség pedig
a maffiához lesz hasonló – tehát a magyarországi forgatókönyv
valószínűsíthető. Ezzel a cion-imperializmus 200 évre
bebetonozta magát, éppúgy, mint az angol gyarmatbirodalommal.
Mikor
következhet ez be? Nem holnap, de nem is túl sokára. Ugyanis
Oroszország már rájött a Nyugat szándékára. Észak-Koreával
eddig nem foglalkozott a világ, most Moszkva hirtelen nyitott
Phenjan irányába. Megújuló kapcsolatok, iparvidék létesítése,
gabonakivitel, amiért Észak-Korea egyenlőre nem is fizet, hanem
törleszt majd a későbbi megállapodások szerint. Moszkva
Kínának is felhívta a figyelmét, figyeljenek a NATO
tevékenységére, és közös bizottságot hoztak létre, ami a
NATO szándékait elemzi, és megfelelő ellenlépéseket dolgoz ki
– a kiszivárogtatott közös
védelmi rendszer tervét egyelőre
cáfolják. A NATO nem engedheti meg, hogy Oroszország új
ballisztikus rakétarendszert fejlesszen ki, vagy új légvédelmi
rendszert alkosson és rendszeresítsen, vagy kivárja az típusú
tengeralattjárók legyártását és felszerelésüket a hozzájuk
kifejlesztett új rakéta típusokkal (Bulava, Liner),
vagyis nem adhat 5-10 évet. Amint elkészül a pajzs, a Nyugat
azonnal lépni fog, amíg még ereje van rá, a
visszafordíthatatlan összeomlása előtt.
A
közelmúlt hírei és eseményei nem hagynak kétséget a
imperialisták valódi céljait és törekvéseit illetően
-
McCaine szenátor szeptember 29-én ismét Líbiába látogatott.
Tripoliban sajtótájékoztatót tartott, melynek során
kijelentette, hogy Líbia példája – vagyis a líbiai
forgatókönyv – mintául szolgálhat Irán, Szíria, Kína és
Oroszország vonatkozásában is. Úgy fogalmazott, hogy Líbia
inspirálja az embereket Teheránban, Damaszkuszban, sőt Pekingben
és Moszkvában, de inspirálja az embereket az egész világon.
-
Bulgáriába és Romániába amerikai különleges alakulatokat
telepítenek, mintegy ötezer fős létszámmal.
-
Az Egyesült Államoknak egyértelmű az álláspontja, mely
szerint a Fekete-tenger térségét meg kívánja szerezni. Ez
pedig kizárólag Oroszország ellenében lehetséges.
Mit
tehet Oroszország? Jelen tanulmányunkat azért készítettük,
hogy megnézzük, milyen esélyeket és lehetőségeket látunk. A
folytatásban erre próbálunk válaszokat találni.
Az
Oroszország által vezetett Keleti Szövetség válasza a nyugati
imperialista agresszióra
Valójában
a kérdés két, illetve három részből áll. Az első, a Nyugat
védelme európai vonatkozásban. Ha csak az ipari térnyerésről
lenne szó, vagy szellemi határokról, akkor mi értelme euró
tíz- vagy százmilliárdok elköltése a térképen nagyon jól
látható katonai-stratégiai védvonalra, mi szükség az
előretolt USA hadállásokra, mi szükség egy rakétapajzsra, és
a még jobban látható, mindenképpen orosz érdekövezetekbe
történő erőszakos térnyerésnek? Semmi épeszű válasz nincs
rá, csak egy: a
Nyugat háborúra készül.
A legfőbb védeni valók az imperialista világ ipara és szellemi
bázisa. A második ugyanezen világ tradicionális kötődése,
Izrael. A harmadik elem pedig a támadás lehetősége. Ne
felejtsük el, hogy a védelem kérdésein, az ellenség
fegyvereinek kielemzésén hatalmas tudással rendelkező
fizikusok, kémikusok, mérnökök, és különböző szakértők
dolgoznak.
Miért
kezdett az orosz sajtó nagy felhajtásba, mikor kiderült, hogy az
orosz elnök leállítja az S-300-as elhárító rendszer további
gyártását? Mert ha kiderül, hogy az orosz légelhárítás
jelenleg hatástalan a Nyugat ellen, viszont a nyugati fizikusok és
mérnökök ezen kívül ismerik az orosz nukleáris elrettentő
erők képességeit, továbbá ezek ellen olyan védelmet hoznak
létre, amely akár 100 %-os valószínűséggel semlegesíti az
orosz eszközöket, akkor Oroszország jelen pillanatban
teljességgel kiszolgáltatott a Nyugatnak.
Még
ha Szíria közvetlenül ki is maradna a harcokból, erről az
oldalról ellenállás nélkül közvetlenül támadható Izrael,
illetve berepülhető Iránból. A mai technikák birtoklásával,
amelyekre egy közepesen fejlett ország is képes, Irán különösen
nagy veszélyt jelenthet számukra. Egy közepes hatótávolságú
rakéta (ilyenekkel Oroszország nem rendelkezik, mert a
korlátozások miatt meg kellett semmisíteni ezeket), melyeket
Irán gyors ütemben fejlesztett és fejleszt, nagy veszélyt
jelenthet, főleg akkor, ha a lézer rávezetést is alkalmazni
tudják. Ebben az esetben a palesztinoknak már nem RPG rakétákkal
kell szaladgálni, hanem célmegjelölőkkel. Irán most jelentette
be, hogy elkészült a saját lézer rávezetéses rakétájuk.
Hol
látunk kiutat abból a bekerített helyzetből, amelyben jelenleg
Oroszország van?
Észak-Afrikában
nagyon nehéz a helyzet. Az orosz szolgálatok ott vannak
valamennyi helyszínen, a naprakész orosz sajtóból az
leszűrhető. Hogy miben bízhatnak? Az egyetlen lehetőséget
használják és használták ki, ez pedig Izrael és a zsidók
kérdése. Az iszlám államokban a Nyugat cionista-központúsága
kivívta a muszlim emberek-tömegek gyűlöletét.
Az
orosz politika ugyan fáziskéséssel ismerte fel a helyzetet, de a
legjobb döntést hozta meg, ráadásul köszönetet mondhatunk
Putyinnak a döntésért. Törökországot vette célba. Na nem
azzal, hogy átcsábítsa, mert az történelmi okok miatt sem
lehetséges. Nekik azonban jobb egy muszlim nagy szomszéd, amely
szemben áll a Nyugattal is, mint egy Nyugat-barát Törökország.
Meggyőződésünk, hogy Moszkva bedobta a csalit a törököknek,
és azok rá is haraptak. Elég volt az évek óta lebegtetett EU
csatlakozást, a történelmi sérelmeket, a gazdasági
kiszolgáltatottságot (Nyugat függőség) említeni, ráadásul
Moszkva felvillantotta a lehetőséget, hogy itt az idő a
muszlimok összefogására. Oroszország részéről nem lesz
akadály gördítve ez elé, a Nyugat gazdaságilag megroppant,
most vagy soha! Törökország ezeket a lépéseket Oroszország
nélkül soha nem lépte volna meg. Egy török haderő képtelen
lenne egy görög-izraeli-USA flottával háborúzni, főleg úgy,
hogy ha szembe helyezkedik Moszkvával, esetleg a helyzetet
kihasználva Moszkva is lépéseket tesz, főleg Szíria felé.
Törökországnak szüksége van arra, hogy Oroszország legalább
hallgatólagosan támogassa. Ankara felméri a lehetőségeket. Két
nagy hadsereggel kell számot vetni az muszlim világban, az egyik
Szíria, a másik Irán. Milyen szerepet szánt nekik Törökország,
ha ki akarja vívni a vezető hatalom szerepét?
Iránnak nehéz a helyzete,
Afganisztán és Irak között két tűz között, északon a kurd
kérdés, nyakában egy kirobbanni látszó pakisztáni
polgárháborúval, a Perzsa-öbölben a NATO jelenlétével.
Törökország szerint a perzsa katonanép, háborúzhat, addig is
le lesznek kötve. Nem véletlen, hogy Szíriával rosszabb a
viszonya, mert helyi vita alakult ki. A mostani szír helyzet is
kapóra jön. Éppen csak annyira kellene őket lenyomni, hogy
Szíria elismerje vezetőnek Törökországot. Ebben a helyzetben,
ha ez a képlet a Nyugat akaratával szemben feláll, Izraelnek
vége. Vagy feladják az egész háborús tervet, vagy Izraelből
menni kell. Oroszország felől - ha Törökország és Szíria
kimarad -, az orosz haderő közvetlen csapást tud mérni. Izrael
egy fél Dunántúlnyi ország. Ezzel végül is Európa és az USA
egy hatalmas tehertől szabadulna meg, de elképzelhető, hogy
enélkül is feladják. Ebben az esetben a zsidóság közel-keleti
bázisa elveszett. Ezek fontos kérdések, de látható, hogy
Moszkva jó helyen ragadta meg a problémát. Ha Izrael elveszik a
Közel-Keleten, az iszlám eufória következtében könnyen lehet,
hogy a Nyugat elveszti a talajt ebben a térségben. Irán és
Törökország együttesen bármelyik iszlám országot képes
felszabadítani, ráadásul hatalmas népi támogatottsága lenne,
mert az oszmán birodalom emléke még mindig él az emberekben. Jó
ez Oroszországnak? Ha Moszkva mindezt elősegíti, azért kapnia
kell valamit, és ez elsősorban a kaukázusi nyugalom lehet, és
kijárás a Földközi-tengerre. Cserébe a kaukázusi muszlim
ellenállást le kell törnie Iránnak és Törökországnak,
elsősorban az utóbbinak, mivel a szunnita irányzatról van szó.
Vajon miről tárgyaltak az irániakkal a tálibok pár nappal
ezelőtt? Pakisztánról? Afganisztánról? Vagy esetleg az új
lehetőségekről? Törökország hatalmas külpolitikai
versenyfutásba kezdett. Líbia, Tunézia, Egyiptom, Arab-liga,
Irán, sorba tárgyal a vezetőkkel. Ráadásul ha ez így alakul,
akkor Grúzia a Nyugat számára elveszett. Abban a pillanatban a
Nyugat teljességgel kiszorult a térségből. Törökország így
biztosíthatja az orosz hajók kijutását a Földközi-tengerre.
Ez szintén lényeges, mert ha ez bekövetkezik, az észak-afrikai
pajzs értelmét veszti, és a rengeteg beleölt pénz kidobott
pénzzé válik. Törökország kulcspont! Mivel ez valóban
lényeges kérdés, sokakban felvetődik a csapda lehetősége.
Valóban! Ez a lehetőség ott van a többi között. Mi van, ha az
egész arról szól, hogy a Nyugat fel akarja adni Izraelt, de úgy,
hogy abból újra ő jöjjön ki a szegény üldözött szerepében.
Készül egy újabb holokauszt legenda? Felvetődött sokakban
annak a lehetősége, hogy Izrael Törökországot használja fel.
Törökország beadagolja a muszlim világnak az összefogást, és
mint nyugati csatlós igyekszik az élére állni. Elhiteti, hogy
ellenszegül a cionizmusnak, Izraelnek, összefogást hirdet az
arabok, és az egész muszlim világ között. Izrael kiszorul a
térségből, ezzel a zsidók újabb 50 évig játszhatják a
világban a szegény elnyomott zsidók szerepét, akiket mindig
csak bántanak a szélsőségesek, ezért a számukra biztonságos
– általuk uralt - vidékeken sokkal erősebben lehet ezek ellen
fellépni, és pozicionálni a hatalmat. Ez persze fikció, de nem
minden alap nélkül. A legutolsó ilyen témájú EU szavazást is
figyelembe kell vennünk, ahol a cionista EU Palesztina mellett
tette le a voksát. Hogy lehet ez? Eljátsszák, hogy az egyik
zsidó a másik zsidó ellen szavaz? Népi nyomásra hivatkoznak?
Mikor érdekelte az őket ez a haszonnal és az érdekeikkel
szemben? Mivel a fősodratú média nem hangsúlyozza ki, hogy az
EU parlament egylényegű az izraelivel, az átlag polgár úgy
érezheti, szegény zsidókat megint bántják, szorongatják a
politikusok. A Nyugat már ennél nagyobb átvágásokra is képes
volt, az árulás, kétszínűség a fő jellemzője, arról nem is
beszélve, hogy cionista érdekei miatt bármikor odadob egy népet
vagy országot.
Nem
véletlen, hogy Medvegyev elnök Ukrajna tekintetében kifejtette:
nincs kétkulacsos politika. Valahová állni kell. Ez vonatkozik
Törökországra is. Hiába próbálja önmagát helyzeti előnybe
hozni. Látszólag Törökország saját érdekében politizál.
Pillanatnyilag azonban a világ nem Törökországról szól, hanem
a két pólus újrarendezéséről, ahol olyan nagy országok is
megtalálják a helyüket, mint Kína. Azt, hogy Törökország
önállóan egy harmadik pólust hozzon létre, pillanatnyilag
kivitelezhetetlennek kell minősítenünk. Ehhez nem rendelkezik
elég erővel, ugyanis a harmadik hely kivívásáért mindkét
féllel meg kell mérkőzni.
A
másik csapásirány, ahol Moszkva tehet valamit, az Belorusszia és
Ukrajna. Ezt a két országot - habár nemrégen Nyugat-barát
politikát folytattak -, szándékosan nem soroltuk a Nyugathoz.
Itt érvényesül valamelyest az orosz külpolitikai nyomás.
Számunkra miért jó ez? Mert így hazánk perifériára szorult.
Amennyiben Izraelt fel kell adni, az ottani lakosság bolond lenne
új hazának egy elsőlépcsős államot keresni, főleg akkor, ha
a Nyugat valóban ki is akarja használni a helyzeti előnyét a
rakéták vonatkozásában. Oroszországban egy líbiai
forgatókönyv elkezdésére a legalkalmasabb időpont a jövő
tavaszi elnökválasztás lenne. A szavazatok újraszámlálását
követelő tüntetéseken páran meghalnak, amivel kezdetét veheti
a beavatkozás.
A
harmadik csapásirány az oroszok számára a nyelvi és
vallásbeli, vagy annál szorosabb kapcsolatok miatt Bulgária, és
utána Szerbia lenne. Milyen érdekes, hogy éppen ebben a két
országban kezdődnek az utóbbi időkben a felfordulások.
Amennyiben Oroszországnak sikerül megbontania ezt a pajzsot
bármerről, és rést ütni rajta, az egész háborús terv dugába
dőlt. Abban az esetben azonban a Nyugat nagyon rövid idő alatt
elhullik. Az EU felbomlása elindítja az országokon belül a
felelősségre vonásokat, és a cionista alapú berendezkedésnek
hosszú időre – vagy örökre - vége a térségben. Most már
érthető, miért van a hatalmas háborús készülődést, a
tízezerszám megrendelt bombák,
a románok hadseregének felduzzasztása, és sorolhatnánk.
Továbbá értelmet nyer rengeteg apró, összefüggéstelen kis
hír. A Nyugat egy hatalmas, de utolsó dobásra készül. Mindent
egy lapra kell feltennie, mert nincs más választása. Vagy
megszerzi a gigászi orosz nyersanyagbázist, vagy lehúzhatja a
redőnyt. A Nyugatnak Oroszország nélkül semmi esélye a
fennmaradásra (a jelenlegi formában). Még egy utolsó
erőbedobásra talán képes, de aztán el kell fogadnia az orosz
hegemóniát. A kérdés csak az, hogy ez az utolsó erőmutatvány
milyen lesz.
Mekkora
esélye lenne egy ilyen nyugati támadásnak? Erre mindenki azt
mondja, Oroszországot még senki sem foglalta el soha. Most sem
fogja, és nem is akarja. A lényeg a líbiai forgatókönyv. Utána
pedig az oda beáramló idegenek, legfőképp Izraelből. Ahol
nagyon sokan tudnak, és tanulnak oroszul (mert a volt Szovjetunió
területéről települtek oda). A politikai ellentábor
felállítása, mint új „narancsos forradalom”. A söpredék,
a semmire való, a pedofil, a fajtalankodó (buzi) és megannyi
selejtes, emberre emlékeztető lény azonnal a Nyugat mellé
állna. Oroszország sajnos fáziskésésben, de megkezdte az
ellenlépéseket.
Elemzésünknek
ezzel még mindig nem értünk a végére, a folytatással
rövidesen jelentkezünk. Bízunk benne, hogy akik eddig követték
írásunkat, a továbbiakat is érdeklődéssel olvassák majd.
Jövőnk
Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet
Szeptember
12-én Nyikolaj Makarov hadsereg-tábornok, az Oroszország
Fegyveres Erői Vezérkarának vezetője egy moszkvai
sajtókonferencián kijelentette, hogy Közép-Ázsiában nem lehet
kizárni „líbiai forgatókönyv” alapján zajló
forradalmakat.
Általánosságban
a „líbiai forradalom” forgatókönyve a következő: polgári
megmozdulások kiprovokálása, melyeket a „békés lakosság”
köréből halálesetek kísérnek; a hatalom részéről
elkövetett erőszakos cselekmények elítélése a
„világközvélemény” részéről; részleges katonai
beavatkozást biztosító ENSZ határozat elfogadása a lakosság
szenvedéseinek megakadályozásáért; és teljes körű katonai
cselekmények, melyek a határozatban lefektetett határokat erősen
átlépik. A képhez hozzátartozik még a NATO tagok deszant
egységeinek titkos harci cselekményei helyi „felkelők”
álcája alatt, továbbá információs kampányok, többek között
előre felállított, „a helyi viszonyokhoz nagyban hasonlító”
feltételek közötti felvételek, filmek készítése a nemzetközi
közvélemény részére a rendszer kegyetlenségéről, és
megdöntésének elengedhetetlenségéről.
A
szerbiai, grúz és ukrán „virágforradalmaktól” a líbiai
forgatókönyvet a katonai intervenció, az ENSZ közbeavatkozása,
a jóval aktívabb információs háború különbözteti meg. Még
egy líbiai sajátosság – a társadalom mai napig fennmaradt
törzsi szerkezete, melyet az intervenciós erők felhasználnak,
egymásra uszítva a törzseket.
Csak
egy futó pillantást vetve Közép-Ázsiára már látjuk azokat a
feltételeket, melyek elősegítik a „líbiai forgatókönyv”
megvalósítását. A közép-ázsiai elit erősen törzsi eredetű.
Kazahsztánban az Öreg Horda képviselői dominálnak,
Türkmenisztánban – tekinek (teginek), Üzbegisztánban – a
taskenti-szamarkandi klán, Tádzsikisztánban – a Kulyabi klán.
Egyidejűleg a törzsi-kláni szervezetbe más klánok képviselőit
is befogadták. A kazah vezetésben, például, a Fiatal Horda
népszerű képviselői is helyet foglalnak. Habár a vezető klán
dominanciájára ez nincs befolyással. Sőt az állam vezetését
birtokló törzsi egyesülés leváltására tett kísérlet
garantálja a politikai helyzet azonnali kiéleződését. És ez
már, amint tudjuk, elegendő lehet az intervencióhoz – a
polgári lakosság elleni erőszak megakadályozásáért.
Hogy
mihez vezethetnek a törzs-kláni eliten belüli ellentétek,
megismerhettük Kirgízia példáján. A Szovjetunió széthullása
után a köztársaság vezetésében egymást váltották az
északiak, közöttük volt A. Akajev (1991-2005), és a déliek,
élükön K. Bakijevvel (2005-2010). Bakijev hatalmának vége a
„második kirgiz forradalom” során 2010-ben hosszú, a mai
napig is tartó politikai és gazdasági válságba torkollott. A
köztársaság élén megint az északiak állnak, élükön R.
Otunbajev elnökkel és A. Atambajev miniszterelnökkel. Azonban a
2010. júniusi etnikai összecsapásokban sokat szenvedett déli
területeket kevésbé irányítják. Gyakorlatilag az elmúlt év
óta Kirgízia előtt a területi kettészakadásnak és az
államiság megszűnésének a rémképe lebeg. Ha létrejönne egy
instabil zóna, ez akár kiterjedhetne az egész közép-ázsiai
régióra is.
A
hasonlóság Líbiával még egy szempont szerint is helytálló: a
Közép-Ázsiában is jelenlévő radikális iszlám mozgalmak,
melyek készek a fennálló rezsimek elleni harcra, akár
terrorcselekményekre is. Líbiában, mint tudjuk, Kadhafi
rendszerének megdöntésében komoly szerepet játszott az
Al-Kaida, amelyet Afganisztánban és Irakban képeztek ki.
Közép-Ázsia ezzel kapcsolatban még sebezhetőbb – közel van
Afganisztánhoz és a határok is könnyebben átjárhatóak. A
leghíresebb iszlám mozgalom errefelé az Üzbegisztáni Iszlám
Mozgalom. Rendszeresen hallatnak magukról több, különböző
szervezet nevében is, mint például „Iszlám Dzsihád
Szövetség”, amely 2009-ben Üzbegisztánban elkövetett
terrorcselekmények elkövetését vállalta magára. 2011-ben
Közép-Ázsia új jelenséggel találta szembe magát – az eddig
nyugodtnak tartott Nyugat-Kazahsztánban, Oroszország közvetlen
szomszédságában derítettek fel szerteágazó
terrorszerveződést.
Közép-Ázsiát
Líbiával összeköti még a szénhidrogénekben gazdag lelőhelyek
ténye. Kadhafi megbuktatása után a líbiai készleteket
elsősorban nyugati cégek kaparintották meg. Közép-Ázsiában
Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán rendelkezik jelentős
kőolaj és földgáz készletekkel, így benne vannak a
„veszélyzónában”. Ezen kívül Kazahsztán területén
található a világ egyik leggazdagabb urán lelőhelye,
Kirgizisztán pedig nemesfémben gazdag.
Az
igaz, hogy ez a terület földrajzilag el van vágva a Nyugattól.
Csak Oroszországon, Kínán, illetve Afganisztánon és
Pakisztánon keresztül vezet oda út, de velük az utolsó időben
az USA kapcsolata nem a legjobban alakul. Moszkva és Peking pedig,
ha felismerik ennek a szabadon hagyott útnak a saját érdekeikre
jelentő veszélyét, le tudják blokkolni azt. Van még egy szabad
út odafele Grúzián, Azerbajdzsánon és a Kaszpi-tengeren át,
épp itt húzódik, az EU által kiépített szállítmányozási
folyosó, a TRACECA. Grúziában az USA szilárdan megállapodott.
De ennek a folyosónak a használata feltételezi, hogy az USA
bevonja az érdekszférájába az onnan még hiányzó
Azerbajdzsánt is.
Mivel
a NATO a jelenlegi területeiről nem rendelkezik közvetlen
elérhetőséggel Közép-Ázsiával, ez mindenképp megnehezíti
az olyan „líbiai eszköz” használatát, mint a katonai
beavatkozás. Az afganisztáni és kirgizisztáni USA és NATO
bázisokkal zajló kommunikáció teljesen Oroszországtól,
Kazahsztántól és Üzbegisztántól függ. Habár Közép-Ázsiában
a katonai cselekményeket iszlám csoportok is végre hajthatják.
A határok átjárhatósága, többek között Afganisztánban,
igencsak elősegíti ezt. Az amerikai bázisok ebben az esetben
koordinációs és logisztikai központokként működnének. 2008
augusztusában, például, Biskekben egy az amerikaiak által
bérelt magánlakásban fedeztek fel komoly lőfegyver készletet,
mely rendeltetése az óta sem tisztázott.
Közép-Ázsiában
már elkezdték vizsgálni a „líbiai forgatókönyv”
lehetséges felhasználását az országaikban. Szeptember 15-én a
„Köztársaság” (Kazahsztán) nevű információs és elemző
hírportál jelentette meg R. Riszmambetov cikkét „A líbiai
forgatókönyv Kazahsztán számára: mítosz vagy valóság?”,
melyben a térségre nézve potenciálisan veszélyesnek írják le
ezeket a feltételeket: gazdag ásványkincs lelőhelyek,
tribalizmus (a hatalom törzsi szerkezete), iszlám radikalizmus,
illetve más, az uralkodó réteg hatékony befolyásolására jól
felhasználható eszközök, mint a nyugati bankokban elhelyezett
számlák, a külföldön tanuló és dolgozó családtagok.
Oroszország és Kína pedig, a kazah szerző véleménye szerint,
nem avatkozna bele az ilyen eseményekbe.
interaffairs.ru
McCaine líbiai forgatókönyvet akar Moszkva számára is
McCaine
szenátor szeptember 29-én ismét Líbiába látogatott.
Tripoliban sajtótájékoztatót tartott, melynek során
kijelentette, hogy Líbia példája – vagyis a líbiai
forgatókönyv – mintául szolgálhat Irán, Szíria, Kína és
Oroszország vonatkozásában is. Úgy fogalmazott, hogy Líbia
inspirálja az embereket Teheránban, Damaszkuszban, sőt Pekingben
és Moszkvában, de inspirálja az embereket az egész világon.
Természetesen ezt a hírt sem verte nagydobra a fősodratú sajtó.
A
világpolitika figyelmes szemlélői számára azonban eddig sem
volt kétséges, hogy a Nyugat imperialista törekvései milyen
módon érintik azokat az országokat és népeket, amelyek nem
fogadják el a nyugati cionista szellemiséget, nem azonosulnak a
nyugati típusú demokráciával és az úgynevezett 'demokraták'
által emberi jogoknak nevezett, de valójában devianciát és
társadalomrombolást eredményező szabadkőműves eszmeiséggel.
Kapcsolódó
cikkek:
.
Mint
tapasztalhattuk, az információs háború is elképesztő
mérteteket öltött napjainkra, a cion-imperialisták
hadműveleteiben a nyugati média egy önálló fegyvernemként
tevékenykedik. Éppen ezért mi semmilyen módon nem tekinthetjük
mérvadónak sem a nyugati, sem a vele szimbiózisban létező
hazai tömegtájékoztatást. Az alternatív (gerilla) média
szerepe és jelentősége ezáltal felértékelődik, mert nem csak
a valódi történéseket képes megjeleníteni a nyugati
félretájékoztatással (dezinformáció) párhuzamosan, hanem
azok hátteréről is képet ad a világ eseményei iránt még
érdeklődő olvasóknak. Nagy probléma ez a cionistáknak, de
addig, amíg a lakosság nagy többsége konzumidiótákból,
fogyasztói hülyékből áll (Kreténia), és a gondolkodó
emberek kisebbséget alkotnak, ez mégsem jelent kezelhetetlen
kihívást számukra. Azonban a gondolkodók és igazságkeresők
száma folyamatos növekedést mutat és egy olyan közösséget
hoz létre a világban, amely túlmutat a nemzetiségeken, vallási
különbözőségeken, ideológiákon, és minden megosztó
tényezőn, mivel ez a szövetség erkölcsi alapokon áll - ez
jelenti a közös nevezőt a cion-imperializmus elleni harcban - és
ez az, ami a cionisták legnagyobb rémálma és egyben bukásuk
záloga.
Újszászi
István - Jövőnk.info
Az
USA és Izrael páros arra törekszik, hogy vallási háborút
robbantson ki az ortodox és a muszlim közösségek között. Ezt
Irán oroszországi nagykövete jelentette ki titkosszolgálati
értesülésekre hivatkozva.
Reza
Sajjadi kifejtette, hogy az USA megrendült világhatalmi helyzetében
arra törekszik, hogy nagy ellenfeleit, legfőképpen Oroszországot
kibillentse stabil helyzetéből. Ezt Oroszország esetében
legkönnyebben úgy tudja elérni, hogyha feltüzeli a vallási
ellentéteket, mivel nagy lélekszámú a muszlim közösség. Ennek
első jelei már láthatóak voltak, de most az iráni
titkosszolgálat (le ne becsüljük őket, az USA területén
kiszabadították elrabolt atomtudósukat) olyan információkhoz
jutott, ami miatt a nagykövet figyelmeztette Moszkvát, miben
mesterkedik a "nagy páros".
Kapcsolódó
cikk:
A nagykövet azt is elmondta, hogy az USA és a
cionista világhatalom továbbra sem adta fel azt a tervét, hogy
megkaparintsa Oroszország erőforrásait, nyersanyagait. Ezért
akarja a stabilitást megbontani, de hasonló a helyzet Kína
esetében is - a tibeti lázongásokat is a CIA szervezte.
Egy
ilyen súlyos kijelentést nagypolitikai szinten komoly tényekkel
kell alátámasztani, mely tényeket, értesüléseket az orosz
vezetés minden bizonnyal kérni is fog. Ilyen értesülések
birtokában nem csoda, ha romlik a helyzet Moszkva és Tel Aviv
között. Éppen a minap írtunk az AIPAC jelentőségéről,
valójában saját maga a szervezet jelentette ki, hogy az USA
kongresszusa a zsebében van, tehát nem nagy túlzás, ha azt
mondjuk, Izrael 'fogdmegje' az USA. A kettő esetében nyugodtan
egyről beszélhetünk.
Az
orosz vezetés nagyon okosan és taktikusan hajtotta végre az orosz
gazdaság cion-mentesítését, mely éppen a zsidó bankok
felszámolásánál tart. Ebben a helyzetben ilyen jelentős, biztos
információ aranyat ér Moszkva számára.
Kemény
Gábor - Jövőnk.info
Oroszország ellen is háborús előkészületek folynak
Információink
szerint az Egyesült Államok Szlovákiával, Lengyelországgal,
Magyarországgal és Romániával arról tárgyalt, hogy egy
esetleges Oroszország elleni támadásnál az amerikai vezérkar
irányítása alá vonnák az innen sorozott katonákat, akik
amerikai egyenruhában és felszereléssel lennének fölszerelve.
A
cionista szellemiségű doktrína ebben az esetben is nyilvánvalóvá
válik, mely szerint a saját cion-imperialista érdekeik miatt más
népek fiait áldoznák föl, csak hogy megőrizhessék vezető
szerepüket, valamint a nyersanyagforrások és energiahordozók
feletti ellenőrzést a világban.
Jövőnk.info
Az
Egyesült Államok és Románia megállapodást írt alá amerikai
rakétavédelmi rendszer telepítéséről. Korábban azt
jelentették, hogy az EURO rakétaelhárítási rendszer elemei
Törökországban jelennek meg. Minden arra utal, hogy az USA
és a NATO katonai gépezete feltartóztathatatlanul közelít az
orosz határokhoz.
Az
amerikai-román megállapodás aláírására Traian Băsescu román
elnök szeptember 13-tán Washingtonban tett látogatásakor került
sor. A dokumentumot a két ország külügyminiszterei -
Hillary Clinton és Theodore Baconschi –írták alá. Ezután
a tárgyalások minden résztvevőjét fogadta Barack Obama, bár
kezdetben nem tervezett megbeszéléseket Basescuval.
A
dokumentum szerint 2015-ig a volt román légitámaszponton,
Deveselu-ban építik ki a az amerikai PRO rakétavédelmi rendszer
földi bázisát. Ezek közé tartozik az komplexum Aegis
radarállomása (SAR), a rakétaelhárítási rendszer parancsnoki
irányító központja és az SM-3 Standart-3 elfogó rakéták
mobil indítóállásai. A bázison mintegy 200 amerikai katona fog
folyamatosan tartózkodni, de ha szükséges, akkor számuk
elérheti az 500-at is.
Arról,
hogy ki ellen irányul a rakétavédelmi bázis egy szót sem
mondtak. Korábban amerikai tisztségviselők és Basescu
többször kijelentették, hogy nem Oroszország ellen. Az
utóbbi időben azonban történt egy újabb esemény, ami
nyugtalanítja az orosz felet.
Nemrég
az Egyesült Államok és Törökország is bejelentette, hogy
török területen építik ki az EURO rakétavédelmi
rendszer korai előrejelző radarrendszerét. Az USA és a NATO
elleni rakétatámadás elhárító rendszer megvalósítási
tervének végrehajtására vonatkozó döntést a lisszaboni
csúcstalálkozón fogadták el 2010-ben. Törökország a
kezdetektől aktívan közreműködött és jelentősen hozzájárult
a tervezéshez. ”Tárgyalásokat folytattunk arról, hogy milyen
mértékben vegyen részt Törökország ebben a rendszerben és
ezek most a végső szakaszba léptek"- mondta a török
külügyminisztérium szóvivője Selcuk Ünal.
A
török diplomata szerint a radart a délkeleti országrészben
fogják telepíteni. Ez lehetővé teszi, hogy több ezer
kilométer sugarú területet pásztázzon. Törökország
azt bizonygatja, hogy az új objektum nem irányul senki -
különösen Oroszország - ellen nem. Egyszerűen az ország
ezzel járul hozzá a NATO új biztonsági rendszerének
fejlesztéséhez.
Az
amerikai tervek szerint Törökországban először az AN/TPY-2
mobil radarérzékelő rendszert telepítik. 2015-re
megjelenik az SM-3 tengeri és szárazföldi rakéták legújabb
verziója. Ezt követően is tovább fejlesztik a rendszert
úgy, hogy képes legyen az Egyesült Államok és Európa elleni
közép- és hosszútávú rakéta fenyegetések sikeres
elhárítására.
Az
orosz határok közvetlen közelében a két ilyen objektum
megjelenése mindenképp nyugtalanítja hazánk vezetését. A
nyilatkozatban az orosz külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy
szükség van egy különmegállapodás megkötésére, amely
egyértelműen kimondja, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer
nem Oroszország ellen irányul. "Az események
alakulása még időszerűbbé teszi azt az orosz igényt, hogy az
Egyesült Államok és a NATO szilárd, jogilag kötelező
garanciát vállaljon arra, hogy az általuk Európában telepített
rakétaelhárító eszközök nem irányulnak az orosz stratégiai
nukleáris erők ellen” – olvasható az orosz
Külügyminisztérium kommentárjában.
"A
Romániával kötött megállapodás az SM-3 elfogórakéták
szárazföldi változatának és az Aegis rendszernek a deveselu-i
egykori légibázison, valamint a nemrég történt bejelentés az
amerikai AN/TPY-2 korai előrejelző radarközelgő telepítéséről
arra utal, hogy az USA európai rakétaelhárítási terveinek
végrehajtása gyorsan és tervszerűen zajlik. Mindez a PRO-ról
szóló orosz-NATO és orosz-amerikai párbeszéd hiányában
történik" - hívja fel a figyelmet a kommentár.
"A
Romániában 2015-ig a reális rakétakihívásoktól függetlenül
telepíteni tervezett rakétavédelmi bázis – az USA által
kiépített globális rakétaelhárítási védelem stratégiai
infrastruktúrájának soron következő állomása. Az
Oroszország-NATO Tanácsban hatékony és célirányos döntéseket
kell kidolgozni a régió rakétaelháritási védelmének elveiről
és felépítéséről" - hangsúlyozta az orosz
külügyminisztérium.
Hozzá
kell tenni, hogy a romániai és a török objektumokkal az ügy
nem teljes. Az Egyesült Államok és Lengyelország
megállapodtak amerikai Patriot rakétaelfogó bázis telepítéséről
a lengyel Morong városban. Kalinyingrád ettől az objektumtól
kevesebb, mint 100 kilométerre található. A románokhoz
hasonlóan a lengyel hatóságok is többször kijelentették, hogy
Oroszországot a rakétavédelmi rendszer nem fenyegeti. Igaz,
hogy ezeket az ellenrakétákat eredetileg Varsó közelében
akarták elhelyezni, de végül is "eltolták" az orosz
határhoz.
Végül,
északabbra is van egy amerikai radar az orosz határ közelében,
a norvégiai Varde városban. Bár ennek hivatalos funkciója
az űrszemét követése, az orosz katonák és diplomaták azt
gyanítják, hogy megsérti az 1972-es SALT-1 szerződésben az USA
ABM rakétavédelmi rendszerekre vonatkozó
vállalásait. Oroszország rendszeres megbeszéléseket
folytat ezekről a berendezésekről az Egyesült Államokkal és
Norvégiával.
Hogyan
kell értelmezni az orosz határok körül láncszerűen megjelenő
amerikai rakétavédelmi objektumokat? Ezt a témát elemzi a
"Pravde.Ru" interjújában Konsztantyin Szivkov katonai
szakértő, a Geopolitikai Problémák Akadémiájának alelnöke:
"Az
Egyesült Államok és a NATO folytatja politikáját az
”Anakonda-hurok” keretében azzal a céllal, hogy bekerítsék
Oroszországot saját bázisaikkal. Az amerikaiak még mindig
legfőbb stratégiai ellenfelüknek tartják hazánkat és még
csak nem is csinálnak titkot belőle. Az a feladatuk, hogy
semlegesítsék nukleáris fegyvereinket és kitaszítsanak minket
a világ óceánjainak főbb területeiről. Ebben az esetben - már
a Fekete-tengerről is.
Törökországnak
persze vannak saját elképzelései a rakétavédelmi rendszer
elhelyezéséről, de Románia csak gyalog az USA kezében, és az
ország elitje csak az amerikai támogatásnak köszönhetően
létezik. Ugyanez mondható el Lengyelországról is. Száz
szónak is egy a vége: amerikai rakétavédelmi objektumok
láncolata az orosz határok mentén, Törökországtól Románián
és Lengyelországon át Norvégiáig.
Vagyim
Truhacsov - Pravda.ru
Irán, Oroszország és Kína közös rakétapajzsot hoz létre a NATO fenyegetése ellen
Nem
hivatalos források bejelentették, hogy Irán, Oroszország és
Kína jelenleg gazdasági tárgyalásokat folytat és egy közös
rakétavédelmi pajzs létrehozására irányuló javaslaton
dolgozik, amely ellensúlyozná a NATO által létrehozott
'rakétavédelmi' rendszer fenyegetését. A konzultációk
megkezdésének komoly okai vannak.
Mind
a három állam arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai
tisztviselők állítása, mely szerint aggódnak Irán és
Észak-Korea állítólagos rakéta- és nukleáris fenyegetése
miatt, csak egy ürügy a NATO rakétavédelmi pajzsának
létrehozására, azonban az igazi célja Oroszország és Kína
megtámadása.
Ráadásul
most, hogy korai előrejelző radarrendszert telepítenének
Délkelet-Törökországba, amely az egyik összetevője a NATO
rakétavédelmi pajzsnak, úgy tűnik, hogy a kiépítés tovább
folytatódik Dél-Korea és Tajvan viszonylatában, amely
egyértelműen azt mutatja, hogy Washington az állítólagos iráni
és észak-koreai fenyegetést használja ürügyül Kína és
Oroszország ellen.
Az
S-400-as légvédelmi komplexum - most már Iránba is jut belőle?
A
tájékozott szakértő szerint Kína, amely eddig nem hozott
intézkedést a kérdésben, kezdi megérteni az új NATO-rendszer
által okozott veszélyt.
Oroszország
helyzetelemzése hasonló ahhoz, ami Irán álláspontja, amelyet
kifejtett Nikolai
Patrushev,
az Orosz Biztonsági Tanács titkára legutóbbi teheráni
látogatása során.
Ezért
úgy tűnik, a három ország felismerte, eljött az idő, hogy
komolyan tárgyalásokat kezdjen a tervvel kapcsolatban.
Kapcsolódó
cikk:
.
.
.
.
.
.
Egyes
források szerint az orosz NATO nagykövet, Dmitrij Rogozin
szeptember végén Iránba utazik, ahol az iráni tisztviselőkkel
megbeszéléseket folytat a tervvel kapcsolatban. A RIA Novosti
szerint, Rogozin "stratégiai kérdésekről" fog
megbeszélést folytatni Teheránban.
Katonai
szakértők véleménye szerint, mivel Irán, Oroszország és Kína
jelentős előrehaladást ért el a légvédelmi rendszerek
tervezése és építése terén, egy ilyen rakétapajzs rendszer
nem lesz nehéz feladat számukra.
Továbbá,
Románia megegyezett Washingtonnal abban, hogy szárazföldi SM3
elfogó rakétákat és több mint 100 amerikai katonai
személyzetet fog állomásoztatni Románia területén. A
megállapodás tartalmazza az amerikai haditengerészet cirkálóinak
és a légvédelmi rendszer elfogó rakétáinak haditengerészeti
változatának telepítését a román tengerpart mentén.
A
projekt aggodalmat keltett Oroszországban, amely szerint a
rendszer Oroszország nukleáris elrettentő képességei elleni
fenyegetés lehet. Washington nem volt hajlandó egy közös
orosz-NATO rakétavédelmi rendszert építeni, mely védelmet
jelentene Oroszország számára is, ahogy azt Moszkvában
javasolták.
Mozgalmunk
stratégiai elemzői már hosszabb ideje foglalkoznak a fentiekkel,
és ebben az évben több cikkben hívtuk föl a figyelmet, hogy a
Nyugat teljesen hülyének nézi Oroszországot -
bízva benne, hogy ez a megfelelő helyeken is "célba talál".
Elemző
Intézetünk e hír napvilágra kerülése előtt már elkészített
egy geopolitikai tanulmányt, amely az Oroszországot fenyegető
amerikai katonai csapás lehetőségét állapítja meg, így az
elemzésünket ez a hír messzemenőkig alátámasztja. Ezért az
események felgyorsulása miatt, rövidesen közölhető formába
hozzuk, és a nyilvánossá tehető részeit ismertetjük
olvasóinkkal.
Az
is látható, hogy egy sátáni terv áldozata az egész világ. Az
orosz birodalom úgy tűnik későn fogta fel mi is történik, és
kissé kapkodva teszi meg az első óvintézkedéseket, de talán
még nem későn.
Újszászi
István - Jövőnk.info
Oroszországban sikeresen tesztelték a
Lajner új stratégiai rakétát, amelyet a közeli időben a
haditengerészeti flottánál hadrendbe állítanak. Amint a flotta
főstábjánál közölték, a Lajner rakétakomplexumokat az Északi
Flotta Delfin projektű tengeralattjáróin szerelik fel.
Ez lehetővé teszi az atom
tengeralattjárók észak-nyugati csoportja számára, hogy
minimálisan 2030-ig biztosítsa a harckészültség magas fokát. A
Lajner interkontinentális, ballisztikus rakéta mindkét
felbocsátása sikeres volt. Az egyiket a Jekatyerinburg, a másikat
a Tula tengeralattjáróról lőtték ki. Mint ismeretes,
Oroszországban folytatódik egy másik, a háromfokozatú
interkontinentális rakéta, a Bulava tesztelése is. Egyelőre a 15
fellövésből nyolc volt sikeres. A Lajner és a Bulava nem
konkurensek, az első folyékony a második szilárd hajtóanyagú,
és jól kiegészítik egymást - jelentette ki Vlagyimir Komojedov
tengernagy, az Állami Duma Védelmi Bizottságának tagja.
- Nincs ideális fegyver. Ezért a
különböző fajták kiegészítik egymást, kompenzálják egymás
hiányosságait. A szilárd hajtóanyagú rakéta üzemeltetése
könnyebb, tárolása biztonságosabb. Itt a távolságból engedni
lehet, ha nagyfokú a pontosság. A folyékony hajtóanyagú rakéta
nagyobb gondosságot igényel.
Fotó:
russianarmya.ru
Számos
szakértő úgy látja, hogy a Lajner a Szinyevahoz képest új
lehetőségekkel rendelkezik a
rakétapajzs leküzdésében.
A Haditengerészeti Flotta információja szerint a Lajner repülési
tesztelése 2011-ben lezárultak. Az eredmények alapján döntés
született a rakéta sorozatgyártásáról. Nem túl gyors ez a
döntés? Komojedov tengernagy szerint nem.
- A legfontosabb a tesztelések
eredménye, a telemetrikus felvétel, magának a rakétának a
műszaki állapota, és az, hogy mennyire áll készen a gyártásra.
Szerintem, itt mindent figyelembe vettek.
A Lajner hadrendbe állítása
szilárdítja az orosz stratégiai nukleáris erőket. A sokvariánsú
felszereltség pedig lehetővé teszi katonai veszély esetén az
operatív reagálást.
ruvr.ru
Líbia után Irán, Szíria, vagy Algéria?
A
Líbiában használt irányított bombák több alkatrészét
Magyarországon gyártják Győrben, többek között a bombák
gyújtó részét is. A gyárban dolgozók szerint több tízezer
darabos megrendelést kaptak Olaszországtól, Nagy-Britanniától
és Franciaországtól. A NATO véleménye szerint a líbiai háború
rövidesen véget ér. Akkor minek kell ennyi gyilkolóeszköz?
Sárközi,
ez a magyaros nevű zsidó-származék, megfenyegette Iránt
atomprogramja miatt. A fenyegetés persze nem ok nélküli, Irán
kijelentette, az atomsorompó szerződés aláírása miatt joga
van saját erőműve számára és gyógyászati célú dúsított
urán előállításához. Oroszország egy kivitelezhető
javaslattal állt elő a helyzet rendezésére, de azért legyünk
tisztába azzal is, hogy a Nyugat Irán-ellenessége politikai
bosszú, Khomeini Imám rendszere miatt. Khomeini ajatollah
ugyanis olyan megrendítő csapást vitt be a cion-imperialista
Nyugat képébe, amelyet a mai napig nem felejtett el. Vagyis a
Nyugat úgy kapaszkodik az atomprogramba, mint a fuldokló az
utolsó fűszálba, és bolondok lennének ezt a kérdést
megoldani, mert akkor az utolsó fűszál is kicsúszik a kezükből.
Egyszerűen nem érdekük a megbékélés.
Tehát
a hatalmas mennyiségű bomba alkatrész megrendelése már Irán
ellenében történik? Vagy van még más ellenségük is?
A
Nyugattal szövetséges „lázadók" (ha azok voltak és nem
a NATO katonái) rakétákat lőttek egy algériai határ menti
városra. Többen meghaltak, 44 ember megsebesült. Akkor azzal
indokolták, hogy Algéria befogadta Kadhafi családját, elzavarta
az Átmeneti Nemzeti Tanács küldötteit, és nem ismeri el a
kikiáltott új rendszert. Bosszúból lőtték a várost. Orosz és
egyéb internetes oldalak azonban egyre többet foglalkoznak vele,
hogy könnyen elképzelhető egy NATO provokáció, hogy Algériát
is belerántsák a háborúba. Algéria a franciáknak 50 éve fájó
pont, mivel a függetlenséget Algéria nem tárgyalásokkal, hanem
egy évtizedig tartó fegyveres harccal vívta ki, melyben a
franciák komoly és szégyenletes vereségeket szenvedtek. A
függetlenség után jött a polgárháború, melynek rendezésében
Kadhafi nyakig benne volt. A felálló új politikai rend
mérsékelten Nyugat-barát. A franciák nagyon jól tudják, hogy
Algéria hadereje képtelen a NATO légierő ellen harcolni. Az
ország szintén gazdag földgázban és olajban. Nem árt
tisztában lenni azzal, hogy a „fejlett és demokratikus"
franciák (az 1789-es nagy elsötétedés elkövetői) még
1955-ben olyan törvényeket alkalmaztak Algériában, miszerint az
algériai népek saját hazájukban másodszámú polgárok, és
olyan jogokkal rendelkeztek, ami még egy rabszolgának is
megalázó.
Algéria
mellett van még egy közvetlenül megfenyegetett ország: Szíria.
Ez azonban egy nagyon kényes kérdés. Szíria Oroszországot az
arab világgal összekötő kapocs és fontos stratégiai partnere.
Itt a legerősebb az orosz politikai jelenlét. Ami a Nyugatnak
Izrael, az Oroszországnak Szíria. Nem véletlenül vetette fel a
Nyugat (igaz csak ötletelés szintjén), hogy Oroszországot ki
kellene zárni a Biztonsági Tanácsból. Szíria megtámadása
majdnem felérne egy Oroszország elleni támadással. Márpedig ez
most nagyon kockázatos lehet, főleg azok után, hogy
Afganisztánban sorra lövik le a helikoptereket légvédelmi
rakétákkal - vajon honnan szerzik be? Szíriát Oroszország nem
fogja hagyni, az bizonyos. Lehet azonban, hogy pont ez lesz
Oroszország nagy próbája, meghúzzák a medve bajszát és mikor
ébred fel. Mi a határ, és meddig mehetnek el? A válasz lehet
rendkívül kemény, mint Grúzia esetén, tehát Szíria nagyon
kényes kérdéssé válhat. Izrael biztonsági szempontjai szintén
nagy súllyal esik latba Szíria estében. Egy Assad utáni
bizonytalan rendszer a legkevésbé sem hiányzik most a
cionistáknak, és a Nyugat semmiképpen sem veszélyeztetné
Izrael biztonságát, ezt Dimitrij Rogozin orosz NATO nagykövet is
megjegezte legutóbb.
Irán,
Szíria, vagy Algéria? Bármelyik lehet egy következő célpont,
de a hatalmas hadianyag gyártás nem véletlen, és nem valószínű,
hogy a válságok sorozatának közepén az európai lakosság
szociális és egyéb jogaiból megnyirbált pénzből (lásd:
jelen magyarországi intézkedések) a hadianyag raktárak számára
fegyverkeznének.
Kemény
Gábor - Jövőnk.info
A NATO ismét hülyének nézi Oroszországot
A
NATO parlamenti közgyűlésének a bulgáriai Várnában rendezett
tavaszi (négy napos) ülésszakán az egyik fő téma ismét az
Oroszországgal való együttműködés volt a nemzetközi
biztonságot fenyegető veszélyek elhárításában. Itt pedig
első helyre került az együttműködés az egységes európai
rakétavédelem kialakítása terén.
Megjegyzendő,
hogy igen sokat beszéltek arról, hogy készek a partnerségre
Oroszországgal, mint ahogyan folyamatosan biztosítottak arról
is, hogy a kontinensen kialakítandó rakétapajzs nem fenyegeti
hazánkat. „A rendszer hatékony lesz, ha együttműködünk
Oroszországgal” – jelentette ki a fórum tribünjéről Anders
Fogh Rasmussen, a tömb főtitkára, aki meghívta Oroszországot,
hogy „vegyen részt” a NATO európai rakétavédelmi
rendszerének létrehozásában.
Ugyanakkor,
ami a konkrétumokat illeti, minden maradt a régiben. Az egyedüli
gyakorlati javaslat az a Rasmussen által hangoztatott elgondolás,
amely szerint megvan a lehetőség az Oroszországgal közös
információs csereközpontok kialakítására. Igaz, egyelőre ezt
a javaslatot „tanulmányozzák”.
Dmitrij
Rogozin, Oroszország NATO képviselője szerint optimális lenne
az egységes információs rendszer kialakítása. Mint ahogyan az
egységes rakétavédelmi rendszeré is. Ami pedig az
együttműködésre szólító meghívást illeti, Rogozin úgy
fogalmazott, hogy „nem tudjuk, hová is hívnak meg bennünket”.
Hiszen két külön rendszerről van szó: Európában az amerikai
rendszerről és az oroszról. Az amerikai - európai projekt a
Közel-Keletről kiinduló fenyegetés elleni védelemre van
orientálva. Ugyanakkor Európa északi részén van a telepítés,
és ez a rendszer Rogozin szavai szerint képes akár az Urálig
„megdolgozni” a célokat. Miközben Oroszország nem kérte
saját biztonságának szavatolását a NATO-tól.
Kapcsolódó
cikk:
-
Nem látok távlatokat, ha a pozíciók alapvetően eltérnek. Az
egyedüli kompromisszum, amit el tudok képzelni: az
információcsere. Mást elgondolni egyelőre nehéz. Vagy akkor a
kölcsönös bizalom teljesen új szintjére van szükség, amiről
egyelőre szó sincs.
ruvr.ru
Jövőnk.info
megjegyzés: Rogozintól
megszoktuk, hogy a diplomáciai szóvirágok helyett gyakran
előveszi a furkósbotot, nem finomkodik helyre tenni a NATO és a
nyugati országok különböző tisztviselőit, szervezeteit. Nem
véletlenül választotta Putyin erre a feladatra. Most viszont
szokatlanul diplomatikusan reagált erre az arcátlan
mellébeszélésre, amit a NATO kéviselői megengedtek maguknak,
sőt mondjuk ki nyíltan, arra, hogy a Nyugat teljesen hülyének
nézi Oroszországot. Ennek a visszafogottságnak bizonyára megvan
az oka, vagyis az oroszok már valószínűleg tudnak valamit, ami
vélhetően nem lesz túl örömteli a Nyugat és általában a
cionizmus számára.
Az
amerikai rakétavédelem lehetséges európai kiépítése
elvezethet egy új fegyverkezési hajszához – jelentette ki
Nyikolaj Makarov, az Orosz Fegyveres Erők vezérkari főnöke, az
európai rakétavédelem témájában rendezett moszkvai
konferencián. A fórumon részt vettek külföldi országok
katonai attaséi.
A
katonai szakértők rámutatnak, hogy Oroszország mindeddig nem
kapott az Egyesült Államoktól és a NATO-tól jogilag kötelező
garanciákat arra, hogy az európai rakétapajzs nem irányul
Oroszország nukleáris erőforrása ellen. A NATO döntött a
rakétavédelem kialakításáról négy adaptív fázis alapján,
és valami oknál fogva „nem vette észre” Oroszországot –
jelentette ki Makarov hadseregtábornok.
-
Ahhoz, hogy a rakétavédelem kialakításának teljes jogú tagja
legyünk, minden szakaszon a legaktívabb részvétre van szükség.
De sajnos, nekünk „nemmel” válaszolnak. Sőt, van döntés
elfogó eszközök lengyelországi és romániai telepítéséről.
Az a benyomás, hogy a rakétavédelem architektúrája már régen
ki van dolgozva, és az Egyesült Államok globális rakétavédelmi
rendszerének részeként kezdődik megvalósítása. Ezért csak
hangzatos az az amerikai nyilatkozat , hogy az európai
rakétavédelem nem jelent semmilyen veszélyt Oroszországra.
Ugyanis mindennek a technikai eszközök pontos kiszámításán
kell alapulni: itt figyelembe kell venni azokat a technikai
eszközöket, amelyek napjainkban vannak, és amelyek 2020-ra
jelennek meg.
A
rakétavédelem nemcsak rádiólokációs állomásokat és az
elfogó rakétákat jelenti, vannak más összetevők is. Egyebek
között jelentik az orbitális csoportokat, a lézerfegyvert,
amelyet ma intenzíven kidolgoznak az Egyesült Államokban, a
tengeri telepítésű Aegis rendszert. Ha ezt mind összeadjuk,
2020-ra az egyik félnek olyan érzete támadhat, hogy nem kell
figyelembe venni a nukleáris paritást.
-
Ezért Oroszország álláspontja, hogy ezekben a folyamatokban a
NATO-val együttesen vegyen részt. Ezzel elkerülhető legyen a
feszültség nemcsak Európában, hanem az egész világon is.
Vannak új fenyegetések és kihívások a világban, amelyeket a
NATO-val közösen megoldhatnánk. Ha a továbbiakban minden azonos
irányban halad, az az egyik lehetőség. Ha pedig különféle
irányokban, az a legrosszabb variáció lenne, és ezt nem akarja
Oroszország. De ebben az esetben a nemzetközi helyzet
megváltozhat.
Kapcsolódó
cikkek:
.
.
ruvr.ru
Jövőnk.info
megyjegyzés: Fölmerül
a kérdés, hogy az amerikai rakétavédelem Kelet-Európában mit
akar - vagy mit nem - megvédeni (miért akarják Európába
telepíteni Amerika helyett)? Amikor erre kell válaszolniuk,
mindíg egy meglehetősen homályos, nehezen behatárolható
ellenségképet vetítenek előre, vagy ürügyként Iránt és
Észak-Koreát nevezik meg - és itt a kulcsszó az ürügyön van,
mivel mindenki tudja, hogy hazudnak. A célpontjuk Oroszország, és
ezt csak a vak nem látja. Az oroszok elleni gátlástalan
aknamunkájuk is
időről-időre napvilágra kerül. Katonai készülődésükben a
legyel és román vezetés látványos módon szolgálja ki őket
(bizonyára eleget írgértek nekik a prédából, ami akár
területi is lehet...), azonban újabb kérdés, hogy hazánkkal
kapcsolatban milyen terveket szövögetnek ezek a derék cionisták.
Na és persze, mit fognak lépni az oroszok? Reméljük, hogy rá a
kígyó fejére...
A
világ legerősebb fehér hadserege (videó)
Az
alábbiakban a Föld legerősebb fehér hadseregének a
díszszemléjét láthatjuk. Vannak a világon máshol is nagy
létszámú hadseregek, bemutattuk az egyedülálló kínai
katonai parádét is,
de a legnagyobb fehér hadsereggel Oroszország rendelkezik.
Jelenleg
Oroszország és hadserege az egyetlen Európában, amely képes
elrettenteni, vagy akár megsemmisíteni a pofátlan cionista
előrenyomulást. Tudják ezt a sötét erők is, nem véletlen az
a kitartó aknamunka, amellyel a nyílt összecsapást elkerülve
kívánják megroppantani az oroszokat. Próbálkoznak a belső
vallási ellentétek szításával, terrorcsoportok
támogatásával,
vagy az új
típusú háború kifinomultabb
módozataival egyaránt. De Oroszország elleni készülődésük
jelei megmutatkoznak Romániában,Lengyelországban,
vagy akár Grúziában és
a Kaszpi-térségben - és van egy olyan gyanúnk, hogy a
felfokozott magyarországi
aktivitásuk is
ezt célozza... Többször megírtuk már, hogy a cionisták szemet
vetettek az orosz természeti- és ásványkincsekre, de nem tudták
hazánkhoz hasonlóan gyarmatosítani politikai és gazdasági
úton, köszönhetően az ország patrióta vezetésnek.
Az
Egyesült Államok és Izrael katonái az oroszok mellett csak egy
szánalmas bohóc-csapatnak tűnnének, és itt most nem a
technikai háttérről beszélünk, hanem kizárólag az
emberanyagról, az emberi tényezőről, amely még elavultabb
technikával is képes győzelmet kivívni. Ennek tudatában nézzük
a felvételt, amelyen a világ utolsó nagy létszámú fehér
hadseregének díszegységei vonulnak föl.
Kun
András - Jövőnk.info
Emberileg
érthető, hogy arról, ami kellemetlen, nem szívesen beszél
senki. Ha a kellemetlenség mellé még más káros tényező is
társul (érdeksérülés, leleplezés, stb.), akkor az elhallgatás
ténye is teljesen logikus. Ezt tapasztaljuk most a hazai médiában
a Kínai Népköztársaság megalakulásának 60. évfordulója
tiszteletére Pekingben megtartott ünnepi demonstrációval
kapcsolatban. Október 1.-én történt a világtörténelem egyik
legnagyobb demonstrációja, és erről október 2.-án sehol
egyetlen átfogó beszámoló nem jelent meg. Még egy-két soros
hír is csak eldugva, a mellékes hírek között. Miért ez a nagy
hallgatás?
Erre
az lesz a válasz, hogy az ilyen híreket általában nem szokták
közölni. Ez igaz. De mi az oka? Nyilvánvaló, hogy
presztízs-vereség okán. Azokat a híreket, melyek a
holokausztozó-cionvilág határain és befolyási övezetein kívül
történnek, sorozatosan elhallgatják, ha annak valamilyen, a
világ népeire pozitív hatása lehet. Ezért nincs közvetítés
és bővebb beszámoló az orosz haderőről (sem a Vörös-téri
demonstrációkról, sem a fölényesen megnyert orosz-grúz
háborúról), vagy a kínai fejlődésről, különös tekintettel
a katonai szektorra. Igaz, hogy az USA katonai felvonulásairól
sem sok mindent láthattunk, olvashattunk, de ennek más oka van.
Nevezetesen az, hogy a pojácáknak, vagy szálloda-portásoknak
látszó USA-katonaság ünnepi felvonulásain halálra röhögné
magát a fél világ.
Kínai katonai parádé 1.
A
nagy hallgatás azonban nagyon is beszédes. Félelemről beszél.
Arról is még, hogy azt a csodálatos fejlődést, amit Ázsia az
utóbbi évtizedben elért (és utolérte az USA-t gazdasági és
katonai síkon), további hasonló gyorsaságú fejlődés követi.
Mialatt az USA és az Európai Unió erkölcsi és gazdasági
hanyatlása elkerülhetetlen. Pontosabban: a holokauszt vallásozó,
degenerált nyugati fehér ember a történelem peremére szorul,
és alárendelt helyzetbe kerül. És ezt a folyamatot gazdaságilag
- már régen tudható - megakadályozni képtelen, de a pekingi
(és a májusi moszkvai) katonai demonstráció után katonailag -
erővel - sem képes. Meg vannak verve minden vonalon. Ők ezt
nagyon jól tudják, de politikai életben maradása a vezető
rétegnek azt követeli, hogy a széles néprétegek erről ne
szerezzenek tudomást. Hát ez a nagy hallgatás oka. Hülyeséget
csinálnak, mert a mai világ már máshogy működik. Már
nincsenek titkok, és előbb-utóbb minden kiderül, és a
következményektől való félelmük jogos.
Kínai katonai parádé 2.
Az
alábbiakban orosz Spetsnaz-FSB biztonsági alakulatok által
készített felvételeket mutatunk be. Láthatjuk, hogy szabályos
városi harcot vívnak a kaukázusi szakadár fegyveresekkel.
Ezekről ritkán számol be a hazai sajtó. Pedig az Oroszországi
Föderáció kaukázusi részein a terrorcselekmények szításában
erősen jelen van a cionista aknamunka, amely állandó feladatokat
ad az orosz titkosszolgálatoknak és belbiztonsági erőknek, akik
mint a film is mutatja, nem tréfálnak...
Az orosz biztonsági erők akciói szakadár fegyveresek ellen
Kun
András - Jövőnk.info
Egyre többen vélik úgy, Oroszországnak komolyan kell venni az új típusú háborút
Egy
orosz világhálós oldal komoly adatgyűjtést végzett arról,
hogy 1994 óta hány olyan „baleset”, merénylet történt,
melyben a CIA működését feltételezik az orosz hatóságok.
A
felsorolás nagyon hosszú, és összességében több ezer életet
követeltek. Megemlíti a volt szovjet hatalommal szembeni
titkosszolgálati tevékenységet a rendszer bukásáig. A
legnagyobb bukás azonban mindenképpen a nyugati érdekeltségű
cionista körök hatalom megkaparintása Gorbacsov személyében.
Idióta gazdasági próbálkozásai kivégezték a problémákkal
küszködő hatalmi struktúrát. Ezzel még nem lenne olyan nagy
baj, a kommunizmust mi sem kedveljük, de itt most érdekeltségekről
van szó. Ezek után jött a cionista pénzen hatalomra juttatott
Jelcin, aki teljes mértékig kiszolgálta a felbomlott Szovjetunió
maradékát, Oroszországot a nyugati tőkének.
A
instabilitás fenntartása érdekében a CIA akciók tovább
folytatódtak az országban. A konkrét felsorolás 1994-től
gyűjti ki a főbb eseteket. Persze azonnal azzal kezdődik, hogy
ezek csak kiragadott esetek, több tízezer (!) esetről van szó.
-
1994-ben robbantás miatt kisiklik egy vonat, 70 halott.
-
1994-1996-ig tartó csecsen harcokban, az ottani oroszok ellen
elkövetett gyilkosságokban több ezren halnak meg. A csecsen
lázadás mögött mára bizonyított a CIA támogatás.
-
A Jelcin alatt a CIA-nak átadott katonai adatok és szándékos
kormányzati bomlasztás következtében (az orosz vezetés
szándékosan rosszul vezeti a hadsereget, hogy haljon meg minél
több katona) sok ezer katona esik el csecsenföldön.
-
Az 1999-es második csecsen háború kiváltó oka egy nagyméretű
etnikai tisztogatás. Eközben a Kaukázus térségének
országaiban kialakult és felszított orosz ellenesség mögött
szintén ott a CIA, de a kilencvenes évek közepére már
nyilvánvaló a Moszad működése is. A különböző robbantások
technikája, műszaki megoldásai egyértelművé teszik, kik a
technikai támogatók. Jelcin alatt ezeket eltitkolják, sőt,
vizsgálni is tilos. Ekkora viszont már működik Putyin belső
hálózata, mely ezeket titkosan kezeli. A Putyint támogató belső
körök egyik legnagyobb sikere, hogy elérik az etnikai
tisztogatásra hivatkozva a Putyin vezette második csecsen háború
indítását. A hadműveletek ekkor már megfelelő vezetéssel
gyorsan zajlanak. A hátországban végrehajtott akciókban több
CIA ügynökkel végeznek, sok dokumentumot, eszközt foglalnak le.
A CIA kapcsolat kivégzésével a harcok hamar elcsitulnak. A
háborúnak vége, néhány csecsen lázadó a mai napig bujkál az
erdőben.
Hogy
mégis mi a különbség a csecsenföldi orosz megszállás és
mondjuk az afganisztáni között? Az, hogy Afganisztán azóta is
romokban hever, a lakosság nyomorog. Csecsenföldbe hatalmas pénzt
pumpál a Kreml. Hidakat, városokat, gyárakat építenek újjá.
-
2003-ban egy koncerten történt robbantásban 15-en meghalnak, és
hatvanan megsérülnek.
-
2003 augusztus, egy teherautót robbantanak fel egy katonai kórház
mellett, 50 halott.
-
2003 december, vasútállomáson robbantanak, 46 halott.
-
2004 február, metrórobbantás. 39 halott, 100 sebesült. A
robbanóanyag amerikai gyártmányú.
-
2004 ingusföldi lázadás. Moszad tevékenység.
-
2004 augusztus. Két repülőgépet robbantanak fel. A nyomozás
során CIA kapcsolat kerül kézre.
-
2004 moszkvai robbantás, tíz halott, 51 sebesült.
-
2004 szeptember, beszlani túszdráma. A CIA tervezés feltételezés
a végrehajtó csoport kapcsolatrendszere alapján, de nem
bizonyított.
-
2005 október 13, Kabar-balkárföldi régió fővárosában,
Nalcsikban megpróbálják helyi erők átvenni a hatalmat, és
kikiáltani saját köztársaságot. 12 rendőr, és sok helyi
civil hal meg. A hadsereg azonnal rendet csinál, 12 vezetőjüket
letartóztatják, közöttük egy CIA ügynököt. Ő most
Szibériában raboskodik.
-
2006 februárban 7 orosz rendőr hal meg, mikor felszámolnak egy
CIA csoportot Sztavropolban.
-
2006 augusztus piaci robbantás Moszkvában.
-
2007 csecsenföld. Egy orosz katonai helikopter titkos információk
alapján rakétatámadást hajt végre, 18 halott, egy amerikai
állampolgár (valószínűleg CIA ügynök, vagy összekötő).
-
2007 augusztus, vonat robbantás, 60 halott. A robbanóanyag
szintén amerikai.
-
2007 augusztus Togliatti városában busz robbantás
csúcsforgalomban, 60 halott.
-
2009 június. Ingusföld orosz barát politikai vezetését, közte
az elnököt súlyosan megsebesítik, mikor felrobbantanak járműve
mellett egy autót. Az elnök a merényletet túléli.
-
A 2010 márciusi metró merényleteit szintén a CIA számlájára
írja az orosz nyomozás.
-
A lubyankai FSZB központ elleni támadást egyértelműen a CIA
vezetésével hajtották végre. A nyomozás még a feltárás
szakaszában van, de egyre több szál mutat ilyen irányba. Nem
sokkal a támadás után a Kreml mellett is robban egy bomba,
valószínűleg elterelési szándékkal.
-
2010 márciusban Pakisztánban az USA és az angolok által
kiképzett egység hajt végre akciókat dél-oroszországi
rendőrségek ellen.
-
2010 április. Dagesztánban két merénylőt elkapnak bomba
telepítése közben. Ők szintén Pakisztánban CIA kiképzést
kaptak.
-
A régmúlt ügyei között a legnagyobb titok övezi, és máig
elhallgatják, de V. Baranov volt vezérkari főnök helyettes, aki
a különleges erők parancsnoka volt, egy interjúban azt
állította, a csernobili katasztrófa szándékos volt, és
külföldről szervezték.
AZ
USA orosz ellenessége a Szovjetunió felbomlásával semmit nem
csökkent. A hidegháború végével, egy hosszú távú stratégiát
dolgoznak ki. Ennek főbb elemei:
-
Kína üzleti elszigetelése, hogy csak az USA-n keresztül tudjon
nagy üzleteket bonyolítani. Így a kereskedelmi haszon egy része,
plusz a dollár elszámolásból adódó haszon az Államoké. Az
elszigeteltség miatt Kína nem tudja rátenni kezét sem Japánra,
sem Tajvanra.
-
Az orosz állam teljes elszigetelése, nagytőkén keresztüli
felvásárlása. Katonai potenciáljának leépítése, és az
orosz lakosság demoralizálása. Teljes rakéta elhárító
rendszer telepítése Oroszország körül.
-
A volt szovjet tagállamok Oroszország ellen lázítása,
demokratikus többpártrendszerekben magas rangú helyek
megszerzése (oszd meg és uralkodj).
-
Az olajkészletek feletti teljes uralom megszerzése.
-
Izrael stabilizálása.
-
Dél-Amerika katonai felügyelete legalább Brazília vonaláig.
A
hidegháború után egyedül maradt szuperhatalom teljes gőzzel
veti bele magát a feladatokba. Valami azonban elromlott,
félresikerült. Ebben közre játszik az is, hogy a CIA csoportok,
akiknek a káosz előidézése volt a fő feladatuk a világ
különböző tájain, túl jó munkát végeztek. Akkora káoszt
idéztek elő, amit az ellen-hatalom már kihasznál, és
propagandájában könnyedén a javára fordítja. A világban
igazi káosz keletkezett, és ebből a káoszból nem az USA fog
győztesen kikeveredni. A régi hatalmi helyzet megbillenése miatt
a cionista hatalom pribékjei „fellélegeznek” és elkezdik
élvezni munkájuk gyümölcsét, amit pillanatok alatt felélnek,
a figyelem pedig lankad. Így kerül hatalomra Putyin, aki hatalmi
működését azonnal a cionisták kiszórásával, bebörtönzésével
kezdi. A látható CIA tevékenység és a gazdasági tényezők
miatt azonban Oroszországnak hatalmas körültekintésre, és
taktikai érzékre van szüksége. Oroszországban Putyin a nemzeti
gondolkodást képviseli, de nem a szó régi értelmében. A
legközelebbi jelző talán a patrióta, a hazafi.
Az
orosz vezetés feletti ellenőrzés elvesztése, a világhatalmi
helyzet megváltozása, az USA tércsökkenése újra felszítja az
orosz-ellenességet, amit az USA vezetése nem szemből képvisel,
hanem a háttérben manipulál. A 'szemből mosolyog, közben hátba
szúr' taktikát próbálja alkalmazni, csak az a baj, hogy nagyon
jól kiismerték már ezt a taktikát a volt, és mai ellenségek.
Pár
ígérte elmulasztása mutatja valódi céljaikat, hogy a
gondolkodás nem változott. Bush leváltásával Obama új arcot
próbál mutatni, és össze-vissza ígérget. Az ígéretekből
semmi sem lesz, nem véletlen, hogy támogatottsága hihetetlen
mértékben zuhan.
Amelyekkel
kapcsolatban Obama ígérgetett, de a célokat nem adták fel a
valóságban:
-
Jackson-Vanik határozatok felfüggesztése. (Ez korlátozza az
oroszokkal folyó kereskedelmet, részleges embargó Oroszországgal
szemben. Érvényben van.)
-
A volt orosz tagállamok becsábítása a NATO-ba, Oroszország
teljes körülzárása.
-
Az agresszor Grúz kormányzat támogatása. (A kiképzések és
fegyverszállítások mai napig folynak.)
-
A kaukázusi szakadár mozgalmak támogatása, kiképzése, orosz
ellenesség szítása.
-
A nyugati tulajdonú orosz média bomlasztó tevékenységének
visszafogása.
-
Rakéta pajzs telepítése. (Ez ráadásul a Start-1 szerződésbe
is ütközik.)
-
Az afganisztáni kábítószer Oroszországba irányuló
megállítása.
Kapcsolódó
cikk:
Ebben
a hatalmas kavalkádban kell okosan, és nagyon taktikusan
politizálnia Oroszországnak. A CIA és Moszad tevékenység
bizonyosan folytatódni fog, hiszen Oroszország hatalmas. Óriási
lakatlan területek, melyeket átszőnek vasutak, elektromosságot,
gázt és olajat szállító vezetékek. Ebben az óriási
sakkjátékban kell igen okosnak lenni. Nagyon könnyű elcsúszni,
letérni az útról, ás akkor megint újabb évtizedeket kaphat ez
a világromboló cionista söpredék. De ha nem, és sikerül
keresztül vinni a hazafi lelkület ébredését a világban, akkor
nekik végük. A cionista felsőbbrendűség, a kapitalista
kizsákmányolás, a liberális mákony semmivé lesz.
Szerencsétlenség, vagy új típusú háború? - Oroszországi erdőtüzek
Felvetődhet
a kérdés. Már csak azért is, mert az orosz állam ellenségei,
kritizálói nagy örömujjongásban figyelik az ottani erőtüzeket.
Még
emlékszem gyermekkoromból a Sivatagi Show című filmre, amely
látványosan szemléltette, hogyan alakul ki a hajnali
páracseppből (ami a napon nagyítóként funkcionál) a bozóttűz.
Viszont arra is emlékszem, hogy Kalifornia legnagyobb erőtüze is
gyújtogatás következménye volt.
Tehát
az első kérdés: gyújtogatás vagy öngyulladás. Kell-e
ellenséget keresni, vagy csak rémeket látunk. Nos,
Oroszországnak vannak ellenségei bőven, keresgélni sem kell
nagyon, elsőként az USA és Izrael, de ott van Grúzia, a csecsen
szakadárok, és még kitudja ki nem. Szárazság ide vagy oda, nem
feltétlen kötelező a száraz melegből erdőtüzeknek
keletkeznie. Főleg nem úgy, olyan módokon, ahogy a mostaniak
keletkeztek. Bizonyos helyeken már a kormányzat elejtett
szavaiból következtetnek a gyújtogatás lehetőségére.
A
tüzek megfékezésének elkezdése után szinte a tűzoltókat
kicselezve gyulladtak újabb tüzek, a cél pedig szemlátomást
Moszkva, de sokkal inkább a tűz által kiemelten veszélyeztetett
moszkvai iparövezet. Mellette, mintha elő lett volna készítve,
azonnal megjelennek az orosz kormányt hibáztató, elítélő
nyilatkozatok, újságcikkek, természetesen a nyugatbarát
médiában, valamint a nyugati lapok is ezeket szajkózzák. Ez már
nem tűnik annyira véletlennek.
Ha
kitervelt, az oroszokat rosszabb helyzetbe hozó szándékos
gyújtogatásról van szó, már megint tévedtek a kiagyalók.
A
gyújtogatás-elméletekkel csínján kell bánni, legfőképpen az
orosz állami szinteken. Ugyanis ha kijelentik, hogy gyújtogatás
történt, a nép, amelyt már nagyon sok életet, házakat,
vagyonokat vesztett el, fejeket fog követelni. Ha nevesítik,
akkor azonnal beindul a bosszúhadjárat. Aki a gyújtogatást
elkövette, számolnia kell a következményekkel, legyen az bárki.
Oroszországban több tízezres jól kiképzett nacionalista
csoportok várják, kire mutatnak rá. Ha az USA-ra, akkor nem lesz
két dollárnyi amerikai tulajdon, amely épen maradna és az orosz
kormánynak a kisujját sem kell megmozdítani, hogy a nagy
riválisnak bevágjanak egyet. Ha a zsidókra? Nem lesz egy ép
zsinagóga az országban, sem zsidó üzlet. Arra nem is merek
gondolni, ha grúzokra mutatnának rá. Oroszországot még ezért
nem sikerült soha senkinek elfoglalni, mert a baj, a veszteségek
az oroszokat hatalmas összefogásokra buzdítja. Így semmit nem
lehet itt elérni.
Tehát
ezekkel óvatosan kell bánni állami szinten.
Akik
a véletlen tüzeket tartják az elfogadható verziónak, feltették
nekem a kérdést: mit tudok, vagy gondolok, mit léphetett rosszul
Oroszország, hogy az égtől ilyen büntetést kaptak? Sosem lehet
tudni, hogy az igazság útjáról milyen nyilatkozattal,
egyezséggel tértek el, de ebben az esetben ez nagy figyelmeztetés
a számukra, le ne térjenek az útról!
Ennek
ellenére a legnagyobb valószínűsége a szándékos
gyújtogatásnak van. Az orosz gabonaexport leállítása sem
véletlen. Állítólag ezzel Oroszország elveszti piacait. Kötve
hiszem. A világ egyik legjobb minőségű gabonája. Általában a
magyar gabonával együtt a silány gabona feljavítására szokták
vásárolni. A minőségi gabona nem fog a tárolókban maradni,
arra mindig van vevő.
Könnyen
elképzelhető, hogy Oroszország most a harc, a háború egy újabb
válfaját ismerte meg. A természeti katasztrófának álcázott
károkozást.
Románia a NATO üdvöskéje
Nem
árt nagyon odafigyelni, és nyitott szemmel járni. Az átlagember
hamar elsiklik a romániai hírek mellett, holott a Grúziai
események ismeretében jó lesz figyelni. Oroszország európai
irányba történő terjeszkedése már nem lehetőség, hanem
tény. No nem tankokkal és gyalogsággal, hanem ésszel, pénzel,
üzletekkel.
Hol
áll Oroszország? Többektől kaptunk leveleket, hogy jó lesz
vigyázni Oroszországgal, mert zsidók, cionisták. Nem hiszem,
hogy az lenne a jellemző a cionistákra, hogy saját maguk ellen
szerelnének fel hadseregeket. Jelenleg Grúzia újra
felfegyverzését Izrael intézi. Nagy mennyiségű támadófegyvert,
különlegesen fejlett rádió-haditechnikát juttatva Grúziába.
A német állam cionista vezetése pedig ugyanígy támogatja
Romániát. Semmilyen hírekben sem visszakereshető annak az 5
darab támadó tengeralattjárónak a híre, melyet a (szállingózó
hírek szerint) németektől kaptak, a fekete-tengeri orosz hajók
ellen. Ezek a dízel mellett a legmodernebb elektromos meghajtó
rendszerrel rendelkeznek, és tenger alól indítható rakétáik
vannak. A Romániába telepítendő amerikai rakéták csak a
jéghegy csúcsai. Németország leszerelendő, de még mindig
modernek számító Leopárd egyeseket ad Romániának. 250 darab
leszerelését tervezik, ezek java részét ide szánják. Hatalmas
mennyiségű modern páncélelhárító fegyvert, légvédelmi
harcjárművet, gyalogsági páncélozott szállító járművet
kapnak a NATO erőktől. Tízes nagyságrendű szállító
repülővel és száznál több katonai célú helikopterrel
rendelkeznek.
A
román haderő 120 000 katona. Éves katonai költségvetése több
mint egy milliárd dollár. További 4 millió ember mozgósítható,
de nagyjából 250 000 katonát tudnak megfelelően felszerelni.
Ezt a hadsereget azonban nem ellenünk készítik fel első sorban.
Minket már nagyjából leírtak a cionisták. A Grúz-Román
harapófogó az oroszok ellen készül. Főleg, ha most Oroszország
ukrajnai tervei sikerülnek.
Románia
rendszeresen jelét adja, hogy igényt tart Moldáviára. Ezt az
orosz vezetés nem fogja sem jó szemmel nézni, sem eltűrni.
Grúzia továbbra is a két tartománya után epekedik. Hogy
Oroszország ne tudjon lecsapni a Grúz esethez hasonlatosan, egy
sokkal erősebb elrettentő csapást kell mérniük a fekete-tenger
térségében állomásozó orosz csapatokra. Főleg a hajókra, és
a légierőre. Hát ezért a komoly légelhárítás, hogy
igyekezzenek kiiktatni egy orosz ellencsapást.
Kapcsolódó
cikk:
Szóval
figyeljünk ezekre a hírekre, és tartsuk nyitva a szemünket.
Gyártó
István – Jövőnk.info
Obama
Európában kelet felé csoportosítja fegyvereit
Lengyelország
vezető napilapja, a Gazeta Wyborcza lengyel diplomáciai forrásokra
hivatkozva hétfőn jelentette, hogy Obama május 27-28-ai
látogatásán jelenti be: az olasz Avianoban állomásozó F16-os
különítményt áttelepíti a közép-lengyelországi Lask
reptérre.
Bogdan Klich védelmi miniszter megerősítette, mindkét fél kész a megállapodásra, majd hozzátette:
„Jelenleg tárgyalásokat folytatunk az amerikaiakkal annak a részletes megállapodásnak az érdekében, ami szabályozza az USA légi különítmény - az F16-osokat kiszolgáló egység, illetve a Hercules legénység és időszakos földi személyzet - területünkön való működésének alapjait.”(PAP hírügynökség)
A telepítést 2013-ra tervezik.
A Fehér Ház szerint a tervezett Lask-i USA légi bázis létesítése csupán az amerikai harcigépek időszakos, váltakozó rendben váltását hivatott szolgálni... (ha ők mondják, mi el is hisszük!).
Az oroszok határozottan figyelmeztették Lengyelországot: ha fogadja az USA harci gépeit, az ellen lépéssel nem haboznak majd.
Bogdan Klich védelmi miniszter megerősítette, mindkét fél kész a megállapodásra, majd hozzátette:
„Jelenleg tárgyalásokat folytatunk az amerikaiakkal annak a részletes megállapodásnak az érdekében, ami szabályozza az USA légi különítmény - az F16-osokat kiszolgáló egység, illetve a Hercules legénység és időszakos földi személyzet - területünkön való működésének alapjait.”(PAP hírügynökség)
A telepítést 2013-ra tervezik.
A Fehér Ház szerint a tervezett Lask-i USA légi bázis létesítése csupán az amerikai harcigépek időszakos, váltakozó rendben váltását hivatott szolgálni... (ha ők mondják, mi el is hisszük!).
Az oroszok határozottan figyelmeztették Lengyelországot: ha fogadja az USA harci gépeit, az ellen lépéssel nem haboznak majd.
Grúzia nem adja fel támadási szándékait
Immár
két éve annak, hogy Grúzia, az olimpiai játékok első napján
2500 civil áldozatot követelő, egy békés város ellen
megkezdett rakéta támadással elkezdte offenzíváját a
független Oszétia elfoglalására.
A
támadásban a civil áldozatok mellett rendőrök, katonák estek
el. A békefenntartók laktanyáját is támadás érte, 12 orosz
katona esett el, a többiek kivették a részüket a támadás
visszaveréséből.
Az
orosz haderő azonnal közbe avatkozott, és a harcoknak öt nappal
később vége szakad. A grúz haderő gyakorlatilag teljesen
megsemmisült.
Azóta
folyamatosan folynak a tárgyalások a térség békéjéről. Sok
kisebb egyeztetés mellett hat fő tárgyalási napot tartottak. A
tárgyalások fő témája volt a béke megőrzése, és a
fegyverhasználat mellőzése. Az EBESZ megfigyelők véleménye
azonban helytállónak bizonyult, a két terület érdekei annyira
ellentétesek, hogy a megegyezésre kevés a remény.
Ezek
után az orosz fél arra összpontosított a tárgyalásokban, hogy
a fegyverhasználat kizárásáról állapodjanak meg.
A
béke kihirdetése óta Grúziába özönlenek az USA és izraeli
fegyver szállítmányok, teljes erővel folyik a hadsereg
újraszervezése és felszerelése.
A
tárgyalások utolsó fordulójában a múlt hét végén Grúzia
nem volt hajlandó aláírni a fegyverhasználat kizárását.
Ezt
Medvegyev elnök nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Grúzia
nem adta fel háborús elképzeléseit, és újabb támadásra
készül. Válaszul Oroszország kihirdette: folyamatosan 4000-4000
katonát fog állomásoztatni Abháziában, és Oszétiában.
Abháziában hadikikötőt hoznak létre, melyben csapásmérő
hadihajók is állomásozni fognak. Mindkét régióba S-300
légvédelmi komplexumokat telepít.
Valószínűsíthető,
hogy az oszét hadsereg és az önkéntesek kiállását komoly
fegyverzet átadásával jutalmazzák, illetve a grúzoktól
lefoglalt hatalmas mennyiségű harcjárműveket is odaadják.
USA: Segítenénk Magyarországnak – Valóban?
„Kiélezett
etnikai konfliktusokon edződött és azok megoldására alaposan
felkészített amerikai előadóktól tanulhatják meg a magyar
rendőrök, hogyan kell kezelni a gyöngyöspataihoz hasonló
feszültségeket" – szólt minap a híradás.
Az
Egyesült Államokban, ahol a túlerőltetett propaganda (számos
televízió műsorban és filmben a józsidók mellett a jó
négerek is kiemelt szerepet kapnak azt hangsúlyozandó és
sulykolandó, hogy a társadalom hasznos és megbecsült tagjai)
ellenére a kiválóan felkészített és edződött rendvédelmi
szakemberek nem oldottak meg semmit (a
négerek inegrációja is csak részleges sikerekkel valósult meg,
óriási anyagi ráfordítással), legfeljebb tüneti kezelést
alkalmaznak. Ha csak, azt a tüneti kezelést nem tekintjük
megoldásnak, hogy a rendvédelem ott valóban működik, megfelelő
törvényekkel és jogalkalmazással és a végrehajtó állomány
kompetencia készségével felvértezve. Továbbá, nem gátolják
a bűnözők elleni hatékony fellépést rasszizmust és hátrányos
megkülönböztetést kiabáló, hisztériázó, jórészt
zsidókból álló, szabadkőműves jellegű, vagy egyértelműen
cionista hátterű jogvédő csoportok (mert ugye azok a szegény,
szerencsétlen, hátrányos helyzetű, újabban már rettegő
megélhetésiek olyan ártatlanok), az 'etnikai vezetők'
sem rohannak
a bűncselekmény helyszínére kiképezni
a 'fajtársaikat' arra, hogyan kell a bűncselekményt joghátrány
alkalmazásának a lehetőségét elkerülve végrehajtani. Így
összességében ezen okokból az Egyesült Államokban a börtönök
nagyrészt dugig vannak négerekkel és latinokkal. Tehát semmit
nem oldottak meg otthon sem, csak a bűnöző, antiszociális,
társadalomra veszélyes elemeket rács mögé dugják, sőt ki is
végzik számos tagállamban, így próbálják megóvni a
társadalom békésebb részét.
Tegyük
hozzá azt is, hogy a jól felkészült szakembereik a
magyarországi (cigányvédő) joggyakorlat szerint nálunk még
ennyit sem oldanának, oldhatnának meg. Nem tudnak semmi olyat
sem, amit a magyar rendvédelmi szervek ne tudnának a megfelelő
törvényi és jogalkalmazási háttér megléte esetén
megvalósítani, tehát ne gondolják azt, hogy ők találták föl
a spanyol viaszt. De ez már egy másik történet, nem is
részletezzük tovább, nem erről szól az írás.
Mit
akarnak nálunk az amerikaiak?
Szerintünk
nem is az 'etnikai feszültségek megoldása' a céljuk. Miért
gondoljuk ezt? Itt két szempontot vegyünk figyelembe. Egy
részről, a világnak azoknak a térségeibe, ahová az USA
szakértőket és tanácsadókat küld (küldött), mi a célja és
mik a következményei – itt tapasztalatokról és tényekről
beszélhetünk az elmúlt évtizedek tükrében. Másrészről ők
is vastagon benne vannak a feszültségek szításában, amit Field
tevékenysége is fémjelez, tehát egyik oldalról gyújtunk,
másik oldalról oltunk – vagy hogy is van ez? (Mint tudjuk, az
oldás és kötés szabadkőműves eljárás.)
Az
alapkérdést vizsgálva tovább kell néznünk az
országhatárainkon túl, jóval messzebb, mert a megoldás kulcsa
a nagy világpolitikai sakk-táblán van elrejtve, ahol - lássuk
be - Magyarország nagyon kicsike kis országocska, de valamiért
mégis szerepet kap a cionista játszmában. Ha nem így lenne, nem
működne az amerikai követség 350
fővel hazánkban (érdekes
módon rajtunk kívül senki nem teszi föl a kérdést, hogy: mi a
fenét keresnek ezek itt ennyien?), és nem nyüzsögnének az
embereik olyan látványos módon, amely már megvalósítja a
belügyekbe beavatkozás tényállását is. Tekintsünk el attól
frázisként hangoztatott szólamtól is, hogy 'szövetségesek'
vagyunk, mert ez a gyakorlatban alig jelent más eljárást, mint
az úgynevezett lator-államokkal
szembeni viselt
dolgaik.
Elég
csak az utóbbi hetek híreit elolvasni, találunk rá példát
bőven a szintén 'szövetséges' Pakisztán esetében is, ahol
szabályos belpolitikai válságot okoztak az ország területén
végrehajtott katonai műveleteikkel – és itt bin Laden
állítólagos megölése már csak az utolsó csepp volt a
pikszisben a napi
szintű légicsapásaik mellett
-, valamint az egyre
növekvő számú CIA
ügynökükkel, akik közül ha valamelyik köztörvényes
gyilkosságot követ el, a kormányra nyomást
gyakorolva megakadályozzák
az igazságszolgáltatás érvényesülését,
tüntetéseket és zavargásokat is előidézve ezáltal. Konkrétan
itt Raymond
Davis ügyére
gondolunk, aki a CIA TF373-as bevetési egységének
ügynökeként alaposan
fölkavarta a kedélyeket Pakisztánban,
még jóval a bin Laden-ügy előtt. Egészen addig szítva a
feszültségeket, hogy az amerikaiaknak a nagykövetségüket is be
kellett zárniuk.
Nos, tették ezt egy velük úgymond szövetséges - ráadásul
atomhatalom – országban, tehát jó, ha mindezt szem előtt
tartjuk, mielőtt illúziókba esnénk ezzel a világ minden részén
mindenbe beleavatkozó, demokráciát és mindenféle 'nemes
eszméket'
hirdető, segítőkész országgal kapcsolatban, hogy mit is
értenek ők a szövetségesi státusz alatt. Ments meg Uram az
ilyen szövetségesektől, az ellenségeinkkel majd magunk is
elbánunk...
Visszatéve
Magyarországra, összegezzük: mivel hamar lelepleződött
a műveletük,
kénytelenek voltak kivonni
az emberüket,
sőt még el is határolódott tőle a nagykövet, ezzel
párhuzamosan elterelő manőverbe kezdtek a „de hiszen mi csak
segíteni szeretnénk”-et hangoztatva – ezért látogatott
Gyöngyöspatára Eleni Tsakopoulos Kounalakis, és ajánlotta föl
ezt a szakértői segítséget, amit még ha komolyan gondolnának,
akkor sem tudnának megvalósítani egyszerűen azért, mert ez itt
Magyarország és nem az Egyesült Államok (mint ahogy a
megoldásaikat soha egyik országba sem tudták hatékonyan
exportálni - lásd Irak és még számos más állam -, ahol
minden sokkal rosszabb lett), de eszük ágában sincs itt etnikai
feszültséget enyhíteni, ez legfeljebb csak egy ürügy számukra
a beavatkozáshoz, vagy a beavatkozás megkezdéséhez. Egyébként
is, az ilyen programokat nem diplomáciai, és legfelsőbb
politikai szinten szokás intézni a gyarmatokon, hanem a második
vonalukat jelentő alapítványokon és szervezeteken keresztül,
például Soros György finanszírozásában – már csak ezért
is sejthető, hogy nagy magabiztosságunkban túllőttek a célon,
lelepleződtek, és 'kár-védelemként' a figyelemelterelésnek
ezt a módját kellett választaniuk.
Mindazonáltal
jelenleg még nem áll össze az összes mozaikdarab, nem tárul
elénk a teljes kép, de az események – melyek irányítása
világviszonylatban is kezd kicsúszni a kezükből -
felgyorsultak, és az ennek következtében bekövetkező
pánikszerű kapkodásuk okozza a számukra kellemetlen malőröket
is, Iránban, Oroszországban, Szíriában, Pakisztánban,
vagy éppen Gyöngyöspatán...
Nem
lesz benne köszönet...
Mit
akarhatnak tehát országunkban oly nagy vehemenciával? Itt bizony
kőkemény amerikai és zsidó katonai jelenlétre kell számítani.
Először csak a tanácsadók, oktatók jönnek, később a
rendfenntartó egységeket patronáló, kiképző tisztek, majd
kisebb és végül nagyobb rendfenntartó egységek. Ez a folyamat
már zajlik, nagy valószínűséggel nem is a kezdeti stádiumban
van. Magyarország keleti nyitást hangoztató vezetése már
teljesen megbízhatatlan számukra, mert a cionisták számára a
nagy mumus Kína mellett Oroszország.
Így
kezdték a hatvanas években Indokínában is. Elképzelhető, hogy
már nem nagyon bíznak az EU-ban, sem pedig az EU által
finanszírozott és fenntartott Európai
Csendőrségben.
Hiszen, ha az Unió düledezik, akár egyes államok le is
szakadhatnak róla, hogyan is lenne képes az Európai Csendőrség
komolyabb és ráadásul huzamosabb rendfenntartó akcióra, egy
olyan periférikus tartományban, mint Magyarország?
Ámbár
lehet, hogy ez az amerikai-cionista katonai nyomás úgymond
"megembereli" Brüsszel urait, és utolsó erejükből
még fenntartják az EuroGendfor-t - de már annyi gyarmat
lázadozik, hogy nem is tudják, hol vessék be először őket?
Nos,
miért is kell nekik Magyarország? Ha az egyre forróbb Izraelből
menekülő telepesek beözönléséről beszélünk, az már szinte
közhelynek számít. Ám Nyugatról is elindultak a kiválasztottak
Kelet-Európa felé. Még nem tömegesen, de már szivárognak.
Szivárognak a liberális hollandok, egyrészt mert elönti
mélyföldjeiket a tenger, másrészt pedig az iszlám befolyás
ott is egyre erősebb. Szivárognak Nagy-Britanniából is,
készítik is már a helyet a liberális médiában Károly
hercegnek (aki Erdélyt már ki is szemelte) és a jórészt zsidó
vallású "angol uralkodó osztálynak", hiszen
megmondták a brit muszlimok: Nagy-Britannia jövője a Saría
(Iszlám törvénykezés) lesz.
És
szivárognak már Amerikából is. Lassan ott is egyre forróbb a
talaj egy kiválasztott számára, és ha a FED, az
Amerikai Jegybank összeomlik,
akkor kész a pénzügyi, majd a gazdasági és egyúttal a
társadalmi katasztrófa. Észak-Amerika felizzik és megint minden
"lázadó gój lator" csak a "szegény
kiválasztottakat" fogja okolni az ország kifosztásáért és
az összeomlásért.
Jönnek
tehát. Egy látszólag engedelmes országba. Amelynek még
sorkatonasága sincs. De ha lesz is, majd tesznek róla, hogy ne
érjen sokat. Jönnek tehát ide, ahol van víz bőven. Sőt a
világon itt van a legtöbb víz. Ahol termékenyek a földek.
Amelyeket nagy hegyek koszorúznak, és ahol a teljes hadseregeket
el lehet látni. Na és, ahonnan fel lehet vonulni, egy esetleges
nagy keleti támadásra. Előre Kelet felé. A nagy ukrán
búzamezőkre, és neki az orosz medvének...
Jönnek
az amerikaiak és a zsidók, s már a spájzban vannak. De nehogy
azt gondolja valaki, hogy ez olyan puha diktatúra lesz, mint a
Kádár-rendszer alatt! Akkor a szovjetek nem akarták elvenni a
magyarok nyelvét, élelmét, s életét. Akkor nem voltak éhezők,
bár nem mehettek a magyarok Nyugatra. Igaz, most sem akarnak
menni. Tudjuk ezt, mert sokan éltünk már akkor.
A
kádári puha diktatúra egy leánynevelő intézetnek fog tűnni a
zsidó-amerikai diktatúrával szemben. Otthontalanná tett emberek
milliói, éhezés, menekülttáborok, lázadások, fegyverdörgés
és vér.
Pax
Americana és Pax Judea. Szándékuk szerint ez lesz a jenkik és a
zsidók békéje majd a Kárpát-medencében.
Ámbár
egy dolog a szándék, s egy másik az akarat, és megint másik a
lehetőség. Bizony, nagyon megfogyatkozott már az utóbbi, de ez
nem jelenti azt, hogy a Gólem ne rúgjon még egy nagyot a
kimúlása előtt. Rajtunk múlik, hogy ne minket találjon el...
Újszászi
István - Jövőnk.info
National Journal: Egy nagy háború nélkül hamarosan vége az izraeli lobbinak
A
mértéktelenség az, ami a világuralom megszerzésére irányuló
végső győzelem előtt újra és újra kudarcra ítéli őket.
Adolf Hitler már a világháború vége felé látnoki módon
előre látta a lobbi bukását. Saját sorsának tudatában a
Vezér és Birodalmi Kancellár megjövendőlte a zsidó hatalmi
elit bukását. Gyilkos sikereik ellenére nem fogják örökké
élvezni a győzelmük gyümölcsét, mert a végén saját magukat
fogják megsemmisíteni, mondta Hitler előre. Egy
helyzetmegbeszélés alkalmával 1945 február 13-án (azon a
napon, amikor a szövetségesek Drezdát kiírtották), azt mondta
Adolf Hitler: "Ha elveszítem ezt a háborút, úgy nem
örülhetnek a győzelemnek. Mert a zsidók emiatt a fejükkel
fizetnek. A fölényességüket olyan mértékig fogják fokozni,
hogy ők maguk fogják kihívni a reakciót." (Albert Wucher,
"Eichmannból sok volt" ("Eichmanns gab es viele"),
München/Zürich, 1961., 253.oldal)
Az
USA Jegybankja, a Federal Reserve Bank (FED) 1913 óta zsidó
magántulajdonban van. Ennek a magánvállalkozásnak adták annak
a jogát, hogy a nemzet pénzét nyomja, ill. manapság mint
számjegyeket a pénzügyi számítógépekbe betáplálja. Ezzel
egyidejüleg a jövedelemadóból származó bevételek ennek a
magánintézetnek a zsebébe folynak a pénz kiadásának fejében
fizetségként.
A
FED egy néppel elkövetett elképzelhetetlen szörnyűséget
testesít meg. Maroknyi mohó ember fölözi le a dolgozó emberek
bérét mint kamatot az általuk nyomott papírpénz, ill. a
számítógépeikbe begépelt számjegy-pénz fejében. Igen, jól
olvasták. Azokért a számjegyekért, amiket a FED saját maga
állít elő, a népnek kell fizetnie. És a tömegektől követelt
kamatok "biztosítékaként" a FED zsidó tulajdonosainak
a Fort Knox-i teljes amerikai aranykészletet felajánlották.
Németország aranya is ott van a FED New York-i pincéjében a
Németországot érintő, az úgynevezett bankmentéssel összefüggő
garanciák fejében.
Nincsen
könyvelés, nem vizsgálják az üzleti folyamatokat, nem lehet
betekinteni a FED pénzügyi tranzakcióiba. Még magát az
aranykészletet, amit állítólag Fort Knoxban tárolnak, sem
szabad megvizsgálni. Már beszámoltunk arról, hogy több ízben
is kb. 10 milliárd dollár tűnt el a FED-től. A FED-nek ennek
ellenére a FED-törvény értelmében nem kell felvilágosítást
adnia arról, hogy mit történt azokkal az összegekkel, melyeket
a polgároknak kell előteremteniük.
Az
utolsó nagy tükk az volt, hogy a FED felvásárolta a szövetségi
kölcsönöket, azzal a pénzzel, amit ő maga állít elő
számítógépen. Kétszer is sarcot szed emiatt. Egyszer a
kormánytól a kamatokat és aztán mégegyszer a polgárok
jövedelemadóját a számítógépekbe begépelt számjegy-pénz
kamataiért. Tehát arról van szó, hogy az USA dolgozóitól az
örökkévalóságig kamatsarcot követeljenek. Azután azon dollár
utáni eljövendő pénznem alatt is, melyet a FED olyan sikeresen
megsemmisített. A dollár elvesztésével az emberek mindent
elvesztettek és a FED magántulajdonosai mindent megnyertek.
Most
azonban, a mohók okozta pénzügyi összeomlás örvénylésében,
történt valami az USA-ban, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt.
A nép hangulatából kifolyólag, mely népet a FED népeket
megsemmisítő eszkönek tekint, felelőssé válva azokért a
háborúkért, melyeket amerika ifjúságának kell vívnia a
pénzügyi bűnözőkért ("bankszterek"), egy
republikánus kongresszusi képviselőnek, Dr. Ron Paul-nak,
sikerült a FED felügyeletére vonatkozó törvényjavaslatot
keresztülvinnie. Normál esetben az "Egyesült Államok
Kongresszusa izraeli felségterület", ahogyan az USA-ban
szépen mondani szokták. Ott eddig nem történt semmi, ami a
zsidó érdekekkel szembement volna. Ha most azonban ugyanez a
Kongresszus elfogad egy olyan törvényjavaslatot, ami ellen a
lobbi minden hatalmasa, az emberükkel az elnöki székben,
tiltakozott, akkor nagy lehet a félelem a népharagtól. Egyesek
"lincsfélelemról" beszélnek, tekintettel az összeomlás
utáni időre: "Paul sokáig a pénzpolitika vicces
figurájának számított. De a múlt csütörtökön a
kívülállónak bejött a trükk. A befolyásos emberek, kezdve
Bernanke-vel egészen elődeiig, Alan Greenspan-ig és Paul
Volcker-ig, egészen Barack Obama-ig, nyomatékos figyelmeztetései
ellenére a Képviselőház pénzügyi bizottsága megszavazta Paul
benyújtott törvényjavaslatát, mely a FED-et parlamenti
felügyelet alá vetné. Paul áttörést remél és pontosan ettől
tart a FED is. Még magában a Szenátusban is, ahol mérsékeltebb
politikusok vannak többségben, nő a Központi Bank elleni
ellenállás. A Bankbizottság el akarja venni Bernanke-től a
pénzügyi rendszer feletti széleskörű ellenőrzési
jogosultságait." (SZ, 2009.11.27.)
Ben
Shalom Bernanke, a FED zsidó elnöke, tajtékzik a dühtől és
reszket a félelemtől. Amennyiben a FED-et könyvvizsgálatnak
vetik alá, akkor - Shalom Bernanke szó ezt üzeni - gyakorlatilag
bosszút fog állni a népen és a gazdaságot magas kamatokkal
fogja megfojtani: "A Federal Reserv főtanácsadója, Scott
Alvarez, azt mondta, hogy a FED pénzügyi politikájának
Kongresszus általi vizsgálata magasabb kamatokhoz vezethet... A
FED vezetőségi elnöke, Ben S. Bernanke és kollégái
megpróbálták a képviselőket arról meggyőzni, hogy azt a FED
vizsgálatáról szóló törvényt, melyet a texasi Ron Paul
nyújtott be, ne szavazzák meg. Ez ugyanis megszüntetné a
Központi Bank immunitását a pénzügyi politkikájával
összefüggésben." (bloomberg.com, 2009.09.25.)
Képzeljük
csak el: a Központi Bank, a világ feletti hatalom első számú
gyakorlója a) zsidó magántulajdonban van és b) a pénzügyi
üzelmeit és ezzel összefüggésben a tömegek rabszolgasorba
taszítását nem szabad könyvvizsgálatnak alávetni. A "pénzügyi
összeesküvésüknek" továbbra is az immunitás védelmét
kell élveznie. Az utolsó kisboltnak is be kell mutatnia a
pénzügyi hatóságnak a könyvelését, de egy magánintézetet,
amely az emberiség egzisztenciális bukásáról dönt, nem szabad
vizsgálat alá vetni. Ha ez nem vegytiszta pimaszság, akkor mi?
A
düh azonban egyre növekszik Amerikában, a lábas fedele
hamarosan már lerepülhet. Még fogyasztószövetségek is, melyek
eddig mindig engedelmesen alávetették magukat a lobbi
diktátumának, úgy tűnik, kezdenek besokallni. Egy jövendő
forradalom és az azutáni, ahogyan a nép mondja, az egész
országban felállítandó bitófáktól való miatti félelemből?
"'A válság előtt a FED képtelen volt megvédeni az
amerikaiakat a spekulációktól', mondta a közgazdász Bovino.
Sok szakértő egy további kezdeményezést is helyesnek tart. A
Kongresszus mindkét kamarájában egy olyan törvényen dolgoznak,
ami a FED-en belül a privát bankárok szerepét hivatott
korlátozni." (SZ, 2009.11.27.)
Amennyiben
a lobbinak nem sikerülne 2010 közepéig a nagy háborút Irán
ellen kirobbantani, akkor úgyszólván ki fogják füstölni az
USA-ból. Csak egy nagy háború lesz képes elterelni a figyelmet
róla és elfeledtetni a FED pénzügyi bűntetteit.
(Forrás:
National Journal)
Na
gojok fel van adva a lecke vagy kamatrabszolgák lesztek , vagy
szabadok , és nem fizettek adót a zsidóknak , és nem tartjátok
el a terrorista zsidó államot , és nem áldoztok fel több
Amerikai fiatalt a cionizmus oltárán , a bankárkaszt érdekei
miatt , kik már eddig is két világégést varrtak az emberiség
nyakába , és természetesen semmi háborús bűnösi
felelőségrevonás nem történt a soraikban . Persze , hogy
gyilkoltatnak , hisz goj háborúzik gojjal zsidó érdekekért , és
a végén úgy képzelik , hogy a kiválasztottak megszerzik a
világhatalmat , és leamortizálják az emberiség többségét . A
terv régi a különböző titkos szervezetek ezen munkálkodnak már
több évszázadon át . Előbb kiirtották a nemzetállamok
nemességét , majd a gondolkodó értelmiségét , a potenciális
elemeket , hogy ne tudjanak nemzetté kovácsolódni , és ebben a
cionista zsidók jártak az élen minden országban. És mivel a
kulcsfontosságú poziciókat megszerezték , megvették , az
esélyeseket megölték, hogy a pozíció az ő emberükkel legyen
betöltve , így végrehajtották amit ki terveltek . Mint nálunk az
ÁVH – s zsidó banda ténykedésével , egy olyan tömeget hagytak
hátra akik képtelenek a nemzetté válásra az önös érdekek
bitorlásával.
Amerika
gojai, meg eltartják a terrorista államot , és háborút viselnek
a kiválasztottak érdekében ,és már rég bekebelezték az
Amerikai nemzetállamot , most a zsidók vezette birodalmi Amerika
játssza a föld rendőrsége szerepet , a bankárkaszt írányítása
alatt , visel háborúkat a földön , hogy megszerezhesse az
erőforrásokat , és a különleges természeti kincseiket , hogy a
hadiiparukat működtetni tudják . Most , hogy megint két pólusú
lett a világ a Sanghaji szeződéses országok legalább annyit
nyomnak a latba mint az elsődleges terroristák USA, és Izrael, és
szövetségesei. A kiegyensúlyozott hatalmi alakulat Emberi
tényezőiben , atom eszközeikben is , kiegyensúlyozottak , nem
illik támadást indítani egymás ellen , mert az az ember
kipusztulását eredményezné, és akkor jönnek a bogarak , akik
rovartársadalmakat alkothatnak , és ha nem avatkozik be senki az
evolucióba , az élet az értelmes élet szilicium formátumra vált
, és zsidók ide vagy oda a világhatalomnak fuccs , a
kamatrabszolga társadalomnak csak a terve marad , és a zsidó
bankárkaszt is ülhet az összerabolt pénzünkön míg a pondrók
kikezdik a testüket , hogy az enyészetnek adják át vacak
harácsolt uzsoravagyonukat.
És mind eszt kifejtettem
Líbia lerohanása kapcsán , kiket az elsődleges terroristák ma is
terrorizálnak a zsidó bankárkaszt megbízásából , és
természetesen háborús bűnösöket most sem találtak és nem
itéltek el emberiségellenes tevékenységért, és mi ilyen
szervezetek tagjai vagyunk , hogy terrorista módszereket alkalmaz a
kormány azt , már láttuk , hisz Karlosz is itt pihengetet , a
helyzet nem változott a bírói hatalom azóta is így működik , a
háttérben működő politikai hatalom , még a bankárkasztot
szolgálja és azóta is többször próbáltak hazafiakat
terroristának kikiáltani és elítélni a Draskovics -féle zsidó
férgek kik az olajmaffiában azt hitték elég vagyont és
tekintélyt szereztek , igen a villáikban basásan élnek e rablott
vagyonból , de vajon mikor dob a nép benzines palackot e rablott
értékekre , hisz az ők ingatlanjuk nem lesz elárverezve , csak
elégetve a bírósági végrehajtó férgek , és a lakásmaffia
ingatlanjaival. A zsidók már megint fillérekért , és játékpénzen
akarnak a magyar javakhoz jutni , vegyétek észre, fel kell gyújtani
egy jó pár rablott ingatlant az új maffia tulajdonossal együtt.
Ha nem vesszük kezünkbe az igatság szolgáltatást az minden lesz
csak igazság szolgáltatás nem , hamarabb mondhatjuk gazság
szolgáltatásnak a magyar maffia birodalomban .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése