Szalmabála építészet
Szalmabála építészet
Magyarország EGYETLEN passzívház lemezalapja a BAULAND-tól
http://www.youtube.com/watch?v=uhyh7LsjfRE38 óra alatt készült el az IsoteQ ház
http://www.youtube.com/watch?v=xpFGq9vrieEÉpítsünk szalmabálából?
Új
időket élünk, ahol már az ingatlan-hirdetésekben a tulajdonosok
nem titkolják, ha egy ház vályogból épült, inkább büszkén
felvállalják.
A
környezettudatos szemlélet mára „divat” lett. A klasszikus
környezetbarát építési anyagok körében egyre másra jelennek
meg az újdonságok. Ilyen újdonság hazánkban a „szalmabála-ház”
is.
Sok
mindenből lehet házat
építeni, de csak keveseknek jut eszébe, hogy szalmabálát
alkalmazzon az építés során. Pedig igen kézenfekvő anyag. A
mezőgazdaságnak köszönhetően tömegével áll rendelkezésre az
országban bárhol, és igen kedvező áron lehet hozzá jutni. Nem
is szólva az egyik leghasznosabb tulajdonságáról, a nagyon jó
hőszigetelő képességéről.
A
szalmabálából való építkezés nem új találmány. Idestova 150
éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat,
akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska
Homok - hegyei közt. Az ideiglenes épületek olyan jól
„vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették
őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a
szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. Az
elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával
elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több
mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély
nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb
számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak
azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.
Ma
persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni
akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház, és hogy
viselkedik a szalmabála:
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de (szerencsére) csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött, tudomásom van egy pilisi Waldorf iskoláról is, melyet szalmából terveznek megépíteni. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra.
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de (szerencsére) csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött, tudomásom van egy pilisi Waldorf iskoláról is, melyet szalmából terveznek megépíteni. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra.
A
szalma önmagában igen tűzveszélyes anyag. Bálázva már kevésbé
gyúlékony. Gondoljunk arra, hogy milyen könnyű meggyújtani egy
papírlapot, és milyen nehéz egy telefonkönyvet. A szalmabála is
hasonlóképp viselkedik. Falszerkezetbe építve mindenképpen meg
kell védeni a bálákat a külső károsító tényezőktől
(időjárás, tűz, rágcsálók, víz, … ). A legalkalmasabb
erre ha vályogtapasztással, vagy vályog eléfalazással zárjuk be
a bálafalat. A vályogtapasztás megvédi és szárazon tartja a
szalmát, így tartós, és ami a legfontosabb,
környezetre/egészségre teljesen ártalmatlan szigetelő anyagot
kaphatunk. Míg a ma használt „gyári” építő és
szigetelőanyagok nagy része kisebb-nagyobb mértékben terheli a
környezetet, előállítása, beépítése során, és bontása után
hulladékként is. A szalma ezzel szemben a mezőgazdaság egyik
mellékterméke, a növény élete során oxigént termel, gabonát
terem, majd beépítve egészségre teljesen ártalmatlan, káros
kisugárzásoktól, vegyi anyagoktól teljesen mentes, bontása után
100%-ban lebomlik és visszaforgatható. E szempontból
teljesen azonos értékű a vályogfalakkal, paticsfalakkal,
boronafalakkal.
A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.
A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm-35x45x90 között van, tömege kb 15-20 kg. A kb 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő- hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.
Egyre
többen alkalmazzák azt a rendszert, ahol nem vályogvakolattal
zárják le a szalmát a külvilágtól, hanem vályogtéglából
eléfalaznak, így növelve a falszerkezet hőtehetetlenségét,
megóvva házukat a nyári túlmelegedéstől. A bálákat
használhatjuk födém, illetve tető szigetelésére is, így semmi
sem szab határt egy teljes, szalmabálából készült ház
építésének. A lényeg az alapvető szerkesztési szabályok
betartása.
A szerkesztési szabályok hasonlóak a vályogfalakéhoz, kiegészítve a szalma egyedi tulajdonságai által megkövetelt tényezőkkel. A bálafal két fő ellensége a víz és a tűz. A vályognál már megismerhettük a víz elleni hatásos védekezést: a csizma és kalap sosem hiányozhat. Megfelelő alsó vízszigeteléssel, vízelvezetéssel, illetve erősen kiugró eresszel, jobb esetben tornác alkalmazásával a víz nem okozhat gondot a szerkezetnek. Gondolnunk kell még a használati vízre is. Szalmafalba ne építsünk be vizes gépészeti vezetéket. Szereljünk falon kívül, vagy használjunk előtétfalat. Ugyanez igaz a kád és zuhany kialakítására is, szerelt fal és az üzemi víz elleni szigetelés elengedhetetlen. A megfelelő páravándorlás biztosítására ne zárjuk be a szerkezetet. Ezért alkalmas a vályogvakolat, és nem alkalmas a cementvakolat, ezért alkalmazunk külső előtétfalnál vályogtéglát és nem égetettagyag-téglát. Ha mindezt megvalósítottuk, és a vályogköpenyben légmentes zárást biztosítottunk, akkor a tűz ellen is védve vagyunk. A szalmafal igen tömör, és benne szorult levegő mennyisége nem elég az égéshez. Ha nincs levegő-utánpótlás, és füstelveztetés, akkor nem alakulhat ki tűz a szerkezeten belül.
A szerkesztési szabályok hasonlóak a vályogfalakéhoz, kiegészítve a szalma egyedi tulajdonságai által megkövetelt tényezőkkel. A bálafal két fő ellensége a víz és a tűz. A vályognál már megismerhettük a víz elleni hatásos védekezést: a csizma és kalap sosem hiányozhat. Megfelelő alsó vízszigeteléssel, vízelvezetéssel, illetve erősen kiugró eresszel, jobb esetben tornác alkalmazásával a víz nem okozhat gondot a szerkezetnek. Gondolnunk kell még a használati vízre is. Szalmafalba ne építsünk be vizes gépészeti vezetéket. Szereljünk falon kívül, vagy használjunk előtétfalat. Ugyanez igaz a kád és zuhany kialakítására is, szerelt fal és az üzemi víz elleni szigetelés elengedhetetlen. A megfelelő páravándorlás biztosítására ne zárjuk be a szerkezetet. Ezért alkalmas a vályogvakolat, és nem alkalmas a cementvakolat, ezért alkalmazunk külső előtétfalnál vályogtéglát és nem égetettagyag-téglát. Ha mindezt megvalósítottuk, és a vályogköpenyben légmentes zárást biztosítottunk, akkor a tűz ellen is védve vagyunk. A szalmafal igen tömör, és benne szorult levegő mennyisége nem elég az égéshez. Ha nincs levegő-utánpótlás, és füstelveztetés, akkor nem alakulhat ki tűz a szerkezeten belül.
Essen pár szó a költségekről is. Sokat nem ígérhetek, mivel egy átlagos családi ház beruházási költségének max 10-15%-a a falszerkezet ára. Kicsit többet spórolhatunk, ha a tető- és födémszigetelést is kiváltjuk. A teljes költségvetést nagymértékben nem módosítja, így nem tévesztünk sokat, ha egy átlagos négyzetméterárral számolunk. Viszont amit nyerhetünk, egy teljesen egészséges, környezetbarát, organikus formákra is szabadon alakítható, kiemelkedő hőszigetelésű épület.
Az
internetnek köszönhetően a magyar szalmaépítők könnyen
egymásra találnak. Egy főként fiatal építészekből álló
társaság összefogott, és megalapította a Magyar Szalmaépítők
Egyesületét. Az egyesület legfőbb céljai közt szerepel a
magyarországi szalmaépítészet felkarolása, népszerűsítése,
jogszabályi követelmények megteremtése, harmonizálása,
szalmaépítő tudásbázis létrehozása.
A Szalmaépítőket itt lehet megtalálni: www.szalmaepitok.hu. Az oldal nemrég indult, de szeretnénk, ha minél többen jönnének és csatlakoznának a lelkes csapathoz. Regisztráljatok, olvassatok, írjatok a fórumba, írjatok cikkeket szalmaépítésről, vályogépítésről, és bármilyen kapcsolódó témáról.
Hederics
Gábor
Szalmabála-építészet
Szalmabála-építészet |
Bevezető
Sokféle
technológia létezik a „szalmabála ház” elnevezés mögött.
De mindegyik egy lényeges dologban megegyezik. Ez pedig az, hogy
az épület határoló felületének meghatározó alapanyaga a
szalma. Ez az egyszerű növényi alapanyag igen kiváló
tulajdonságokkal rendelkezik, ami alkalmassá teszi az
épületekben való felhasználására.
És
hogy miért lehet egy tökéletes építőanyagnak tekinteni? Mert
tényleg nem kell kompromisszumot kötni az árak-, design-,
környezeti terhek-, üzemeltetés szempontrendszerek között. A
szalmabála házak építészetében mára olyan sok nemzetközi
tapasztalat és jó példa gyűlt össze, hogy nyugodtan
állíthatjuk:
A
szalmabála épület a jövő épülete, mert szépek, alacsony a
beruházási költségük, tűz és rágcsáló-biztosak, olcsó a
fenntartásuk, mert alacsony a fűtésre, hűtésre felhasználandó
energiaigényük, na és időtállóak.
Mindamellett
közösségteremtő a szalmabála építkezés, mert van néhány
olyan mozzanat, amit legjobb kalákában elvégezni.
De
nézzük egy kicsit részletesebben hogy miről is van szó:
Az
alapanyag: A szalmát mindenki ismeri. A szalma a gabonafélék
érett, nagyon kevés nedvességet tartalmazó szára. Szerkezete
szerint egy rugalmas, vékony falú cső, amit szakaszokra
osztanak a levelek kiindulásánál található csomók. Anyaga
szerint alapvetően cellulóz, kevés ligninnel és szilikátokkal.
Anyagtól
függetlenül mindenféle szalma megfelel építési célokra:
búza, rozs, rizs, árpa, zab, köles. Szalmán kívül egy sor
további növényi szár báláiból is építettek már házat:
komló, len, nád, elefántfű stb. Leginkább időálló
szalmaféle a rizs szalmája, magas szilikáttartalma miatt
A
szalmát a betakarítási munkálatok után bálázzák. Az
építészet számára a kisbála a megfelelő, mivel szilárdsági
és térfogati jellemzői lehetővé teszik akár azt is, hogy
teherhordó falat is építsünk belőle.
A
szalmából leggyakrabban készülő kis bálák tipikusan 80-100
cm hosszú, 50-60 cm széles és 30-35 cm magas téglatestek,
leginkább ezt a méretet használják építési célokra.
A szalmabála építőanyag tulajdonságaiHőszigetelés
A
szalmabála egy olyan természetes anyag, amelynek a hőszigetelő
képessége vetekszik a legmodernebb szintetikus hőszigetelő
anyagokéval. A különbség csak az, hogy a bálák elkészítése
nem igényel jelentős ásványi nyersanyag és energiahordozó
felhasználást.
Az
alábbi táblázat a leggyakoribb fal-anyagok fajlagos
hővezetését, a belőlük készülő falak tipikus vastagságát,
és az ezekből kiszámítható tipikus hőellenállást
tartalmazza:
A
szalmából készült épületben nyáron kellemes hűvös van. Ez
egyrészt a kiváló hőszigetelő tulajdonságának köszönhető,
másrészt a napsütés hatására a szalmában lévő nedvesség
(kb. 14%) elkezd párologni, ami hőelvonással jár. Az
elpárolgott nedvességet éjszaka újra felveszi, így a forró
nyári napokon soha nem melegszik túl a ház.
A
kiváló hőszigetelési, és hőgazdálkodási tényezőnek
köszönhetően a szalmabála épületek beruházási költségei
is kisebbek egy ma jellemző épületnél, mert kisebb fűtőtestre,
kazánra lesz szükségünk.
Extra
jó nyílászárók esetén, valamint egyéb építészeti
technológiák (pl. passzív napenergia hasznosítást lehetővé
tevő tervezés) segítségével a szalmabála épületek akár
megcélozhatják a passzív házak szintjét is.
Hangszigetelés
A
hangszigetelési képessége ugyanabból a szerkezeti jellemzőből
származik aminek a kiváló hőszigetelési tulajdonságait is
köszönheti. Nemzetközi mérések szerint 51 dB feletti
hangszigetelő képességgel bír.
Időtállóság
A
fal és a ház szerkezete az, ami biztosítja, hogy egy szalmabála
épület ugyanolyan tartós lesz, mint egy bármilyen más
szerkezetű ház. A falban lévő szalma kívül belül be van
tapasztva sárral, így sem az időjárás, sem az állatok, sem a
baktériumok nem tehetnek kárt benne. A szalmabála építésre
használata viszonylag nem régi eredetű, mivel maga a szalmabála
készítés is csak az ipari forradalom után tűnt fel. Az
1800-as évek végén épült szalmaházakból még mindig van
olyan, amelyik áll
A szalma élettartama
Ez
konkrétan a nedvességtartalmától függ. Még nagy nedvesség
tartalmú helyen, például földbe ásva is kell egy év a
lebomlásához. A rizsszalmának magas szilikáttartalma miatt
pedig még ennek is a duplája. Kellően alacsony (max. 18-20 %)
nedvességtartalmú szalma azonban lényegében korlátlan ideig
fennmarad károsodás nélkül. Az eddigi legrégebbi ép
szalmaszálak egyiptomi sírokból kerültek elő, és több ezer
évesek. Gondos tervezéssel és kivitelezéssel pedig biztosítani
lehet a megfelelően alacsony nedvességtartalmat a falon belül.
Rovarok, rágcsálók
A
szénával ellentétben a szalma lényegében nem tartalmaz
emészthető részeket. Még a mikroorganizmusoknak is csak
megfelelő körülmények között képesek lebontani. Ha egy
rágcsáló mégis megrágja, azt csak a fogai koptatására
teszi, mert megemészteni úgyis képtelen volna.
A
szalma kevésbé nyújt kényelmes otthont a kártevők (rovarok,
élősködők) számára, mint a hagyományos faszerkezet. A fal
bevakolásával elzárjuk előlük az összes bejutási
lehetőséget. Az építéskor esetlegesen a bálában levő
rovarok pedig nem jutnak élelemhez, így előbb-utóbb
elpusztulnak.
Ha
olyan méretű repedések vannak a vakolaton, hogy beférnek a
rágcsálók, akkor minden bizonnyal beköltöznek. Azonban a
repedések keletkezése megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel
valószínűtlen. A biztonság kedvéért a rágcsálók ellen
szokás a fal alsó részére még vakolás előtt egy kb. egy
méter széles, apró lyukú fémhálót is erősíteni. Ezt az
apró lyukú hálót célszerű olyan helyekre is a vakolat alá
tenni, ahol megfelelő támasztékot találhatnak a rágcsálók.
(Ablakok párkányaihoz stb.) A fal többi részében nem
szükséges ez a védekezés, mert a járatok készítését nem
tudják elkezdeni a függőleges falon ezek az állatok, mivel nem
tudnak miben stabilan megkapaszkodni.
Tűzbiztonság
A
Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács tesztelte a bevakolt
szalmabálákat tűzbiztonsági szempontból és azt tapasztalták,
hogy tűzbiztosabbak, mint a hagyományos építőanyagok (a
hagyományos építőanyagok alatt itt a fa-gipszkarton
kombinációt kell érteni - a szerk.). A bevakolt felület két
órán keresztül volt képes ellenállni 1000 °C fokos hőnek,
mielőtt bármilyen károsodást szenvedett volna. A szalmabálák
megfelelő mennyiségű levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó
szigetelő értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy
táplálják a tüzet. Tűzzel szemben a szalmabála-épültek
azon részei sérülékenyek, ahol laza szalmát használnak, (pl.
tömítések vagy tetőterek szigetelése) ezért ezeket a
részeket is védeni kell pl. a padlásokat sártapasztással vagy
légzáró burkolattal.
Az
európai tűztesztek is hasonló értékeket bizonyítanak.
Németországban 2004-ben végezték el a tesztet, ott az F90-es
minősítést kapta a szalmabála fal. Azaz 1000 Co-nak állt
ellen a fal 90 percen keresztül.
Magyarországon
is végeztek tűzteszteket az EMI laboratóriumában. Ezek a hazai
szabványok szerint vizsgálták a szalmabála falat, valamint
födém szerkezeteket terhelés alatt. Az Energia és Környezet
Alapítvány megbízásából elvégzett tűzteszt során a
bálafal 45 percig állt ellen az 1000 Co-s tűznek, majd a
tűzterhelést megszüntették, mert a kívánt minősítést így
megszerezte.
Tűzteszt
videó
Földrengésállóság
Beton,
tégla, és fa szerkezetekkel összehasonlítva a szalmafal nagyon
rugalmas és hajlékony, így elnyeli a rengés energiáját.
Kalifornia Állam az energiatakarékossági szempontok mellett
talán éppen ezért készített építésügyi szabványt a
szalmabála épületekre. Ott az un. Nebraska stílusú, tehát
önhordó szerkezetű házakat is engedélyezik.
Referenciák
A
legrégebbi szalmaépületek 100 évesek, tömeges elterjedésük
az utóbbi 20 év eredménye. A máig elkészült kb. 30.000
épület építése és üzemeltetése közben összegyűlt
tapasztalat elérhető az irodalomban és az interneten egyaránt.
Ezzel
együtt is csak nagyon kevés helyen szabályozzák még a
világban a szalmaépítést törvények és szabványok. Az
épületek nagyobb része a tulajdonosok saját munkája, és csak
kisebb részük épült "kereskedelmi" keretek közt. Ez
az arány talán az utóbbi 3-4 évben kezd eltolódni a profi
építők javára.
Technológiai irányokTeherhordó bálafal
Ez
az un.“Nebraska”-típusú épület. Ennek lényege az, hogy a
bálából készült fal tartja a tető tömegét. Kezdetben ez a
szerkezeti megoldás volt az elterjedtebb. Gondos kivitelezéssel
és néhány szabály betartásával a szalmabálafal képes akár
nagyobb tömegű tető megtartására is.
Tapasztalt
bálaház-építők szerint a teherhordó bálafalas épület
építése akkor indokolt és egyben a legegyszerűbb, ha az
épület alapterülete nem nagyobb, mint 45-50 m². Ez azonban nem
alapvető szabály, hiszen az eredeti historikus bálaépületek
mérete elérte a 100-110 m²-t. Akkoriban azonban kisebb
nyílásméreteket használtak, egyszerű volt az épület
alaprajza és kontúrja, és egyszerű volt a tetőszerkezet és
forma is. Manapság ezt nehezebb teljesíteni. Mai szemmel az
ilyen épület kevésbé felel meg a kényelmi szempontoknak,
vagyis melléképület, gazdasági épület, vagy a telken önálló
kis lakóépület (hagyományosan: nyári konyha stb.) lehet ennek
a technikának az alkalmazási területe.
Vázas szerkezetű épülettípusok
A
“Nebraska”- típussal szemben ma nagyon kedveltek a vázas
szerkezetű bálaházak. Ebben az esetben a szalmabála vázkitöltő
fal hőszigetelő szerepe és egyéb épületfizikai előnyei
válnak elsődlegessé.
A
vázas kialakítás előnyei már a tervezés és a kivitelezés
időszakában is nyilvánvalóak. A tervezés során már
rendelkezésre állnak azok a tapasztalatok, előképek,
térélmények, ami a mai lakások esetében elfogadott. Sajnos
közben elveszőben vannak a vályogépítészet jellegzetességét
is adó lineáris térsorolású, kisebb alapterületű
lakóépületek. Vagyis a mai lakásfelfogásnak jobban megfelel
az összetett tereket magába foglalni képes, bonyolultabb
alaprajzi kialakításra is alkalmas vázas rendszer. Szintén nem
elhanyagolható szempont, hogy az építési engedélyezési
hatóságok is könnyebben elfogadják a már elfogadott,
alapelveiben, anyaghasználatában és szerkezeti csomópontjaiban
jobban ismert szerkezetű épület terveit.
A
vázas rendszer előnyei jelentkeznek akkor is, amikor a vázat és
a nagyobb szaktudást igénylő tetőszerkezetet vállalkozásban
készíttetjük el, és csak a bálázás, vakolás és burkolás
marad a házilagos kivitelezőkre. A vázas rendszer esetében
könnyebben érvényesül az az elv is, hogy az épület
mihamarabb kerüljön tető alá, így a bálázás egyszerűbbé
és biztonságosabbá válik, egyben érdekesebb is a házilagos
kivitelezők számára.
A
vázas rendszer előnyei mellett az is nyilvánvaló, hogy a faváz
az egyetlen jó megoldás. Elvileg elképzelhető lenne például
az acélvázas épület is, de ez annyira ellentmond a szalmabála
alapelvének, hogy nevetségessé válna, aki ezt megpróbálná,
hacsak valami igen különleges indoka nem adódna erre.
Ugyanakkor meglévő épületek (pl. mezőgazdasági tároló
hangárok) esetében már többször előfordult, hogy az
“acéldoboz” külső oldalát szalmabálával vették körül
és így hőszigetelték utólagosan.
A
vázas szerkezetek esetében többféle jellegűt ismer az
építészet. Lehet pl. létravázas a tetőt tartó rendszer, de
lehet gerendavázas is. A gerendaváznál lehet olyan, ahol a
gerendák a felső térben állnak, vagy a bálafalba vannak
integrálva, de van olyan is, amikor a falon kívül helyezkednek
el. ezen változatok között az esztétikai igény, vagy a
rendelkezésre álló építőanyag minősége szerint
választhatunk.
Előre szerelt épületek
A
betonpanel épületekhez hasonlóan a szalmabála építészet is
kitalálta ezt a technológiát. Az épület falait ebben az
esetben egy üzemben készítik el. Fából elkészítik a a
szalmapanelek tok szerkezetét. Ez után feltöltik szalmával
ezeket a „dobozokat” Az elkészült szalma paneleket ez után
gyakran még itt be is tapasztják. A kész paneleket ezek után
szállítják az építkezés helyszínére, és itt szerelik
össze az épületet. Ausztriában nagyon sok ilyen rendszerrel
megépített házat adtak már át. Érdekességképpen még egy
kis kápolnát is elkészítettek ezzel a technológiával. A
kápolna helyszíni építése egy nap alatt be is fejeződött.
Ennek
a technológiának az az előnye, hogy nagyon gyors helyszíni
építkezést tesz lehetővé, így az időjárási körülmények
kevésbé akadályozzák az építkezést. További előnye hogy a
szalma tömörségére, valamint a tapasztás minőségére jól
biztosítható. Télen is lehet szalmabála paneleket gyártani,
így akár „tömeggyártás” is elképzelhető ezzel a
megoldással.
Utólagos hőszigetelés szalmabálával
A
szalmabála nem csak arra jó, hogy új épületeket építsünk
belőle. Meglévő épületek utólagos hőszigetelésére is
alkalmas. Az utólagos hőszigetelésnél ugyanazokra a
szabályokra kell figyelni, mint a bála épületek esetében:
Ügyeljünk arra, hogy ne ázzon a szigetelés se alulról, se
felülről. Egy B30-as téglafal szalmabálával szigetelve 10
szer jobb hőszigetelővé válik. Ott érdemes az utólagos
hőszigetelés ezen módján gondolkodni, ahol van elegendő hely
a szalmabálák felszerelésére. Érdemes azt is szem előtt
tartani, hogy a bálák miatt a fal vastagsága jelentősen megnő.
Ez egyébként előnyére is válhat a ház megjelenésének,
hiszen a vastag falakat felhasználhatjuk , mint látványelem is.
Engedélyezés
Feltöltés
alatt!
MSZE
3576-2:2012
|
Fejlesztés
|
Tűztesztek
Az
alapítványunk egy tűztesztet már közreműködők segítségével
megvalósított.
A
szalmabála épületek engedélyezési folyamataihoz egy következő
egyszerű tűztesztet szeretnénk elvégezni. Ez egy un. kisláng
vizsgálat. Ez azért szükséges, hogy a Szalma és
Vályogépítészeti előszabványban (MSZE 3576-2:2012) szereplő
megfelelőségi igazolást ki lehessen adni.
A
tesztet elvégzésére csak az ÉMI Kft jogosult. A teszt költsége
300.000 Ft, amelyhez támogatókat várunk.
Önhordó szalmabála épületek
Ez
a szerkezeti kialakítás igazán nagy áttörést jelentene a
hazai szalmabála építészetben, mivel ezzel a technológiával
az építés költségei jelentősen csökkenthetőek lesznek.
Mivel
a föld számos országában építenek ezzel a módszerrel, ezért
a legfontosabb feladat a tapasztalatok átvétele, valamint néhány
próba épület megvalósítása, és az engedélyezésben való
előrelépés. Szintén várjuk az olyan segítőket, akik részt
szeretnének venni ebben a folyamatban.
Szakdolgozók számára
A
szalmabála építészet egy olyan technológia, ami igazán sok
kutatható feladatot ad, mivel a rendszer folyamatosan
fejleszthető. A diplomamunkák elvégzéséhez szívesen nyújtunk
segítséget. A megvalósult szakdolgozatokat pedig szeretnénk
publikálni.
|
Képzés
|
A
szalmabála egy olyan építő anyag, amelyet ma még kevesen
ismernek, de olyan jó tulajdonságokkal rendelkezik, hogy méltán
helye van a hazai építőiparban. A szalmabálából készült
épületek egyesítik a környezettudatosságot, az
energiatakarékosságot, és a kreatív építészeti
magoldásokat.
Egy
olyan gyakorlatorientált elméleti alapozó képzést szervezünk,
ahol a szalmabála építés iránt érdeklődők elsajátíthatják
ennek a technológiának az alapjait. Azért gyakorlat orientált,
mert a képzés során a gyakorlati kivitelezéssel is sokat
foglalkozunk.
Az
elméleti képzést követően - az azt elvégzők részére
- a nyár folyamán gyakorlati alkalmakat is hirdetünk.
Kérdések
és válaszok a képzéssel kapcsolatban:
Mire
jó ez a képzés?
Mire nem jó?
Kinek
ajánljuk a képzést?
Miről
lesz szó?
Mit
kap a résztvevő?
|
Letölthető
anyagok
|
|
Linkek
|
http://strawbaleplans.wordpress.com/ Tervek
találhatóak itt.
|
A Szalmabála-ház áttekintése, építése
„Egyszer
volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt három
malacka. Azok egy kicsi szalmaházban éltek. Egy éjszaka rájuk
talált a farkas, majd bekapta a legkisebb malacot, de mind a hárman
elszaladtak. ...”
Szinte mindenkinek ez a mese ugrik be, ha a szalmaházról hall...
Szinte mindenkinek ez a mese ugrik be, ha a szalmaházról hall...
A
valóság is mesébe illő! A szalmaház építés története több
mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Kanadában és
Amerikában az 1800-as években jöttek rá, hogy az aratás után a
földeken heverő szalma másra is használható, mint tüzelőnek
vagy jószág alá alomnak. A szalmabálákból falat raktak. A
legrégebbi, ma is álló szalmaház 1901-ben épült, azóta -
köszöni jól van.
Miért
szalma?
– Környezetbarát,
– Természetes anyag,
– Mindenhol rendelkezésre áll,
– Olcsó,
– Gyors és egyszerű építési mód.
– Energiatakarékos (mind az építkezés, mind a későbbi fűtési igény szempontjából).
– Természetes anyag,
– Mindenhol rendelkezésre áll,
– Olcsó,
– Gyors és egyszerű építési mód.
– Energiatakarékos (mind az építkezés, mind a későbbi fűtési igény szempontjából).
Szalmabála-házban
lakni életfilozófia. A harmónia, a Földanya minél közelebbi
megélése. Mivel főként megújuló anyagokat használunk fel
hozzá (kő, szalma, agyag, fa), a lehető legkevésbé szennyezzük
vele környezetünket. A szalmaház rendkívül jó hő- és
hangszigetelő, ezt több tulajdonságának együttesen köszönheti.
Maga a szalmabála 55 cm széles, erre jön rá kívül 3, belül 2
réteg tapasz, mellyel a végleges falvastagság eléri a 65-70 cm-t
is. Néhány adat: (1. táblázat) A szalmaházban a közfalak vagy
kőből, vagy vályogból készülnek (általában). Maga a szalma
nem jó hőtároló, viszont a belső falak annál inkább. A szalma
jól szigetel kintről, míg a vályog egész nyáron megőrzi bent
a hűvös levegőt.
A
technológia
A
lehető legegyszerűbb, hiszen kitalálói híján voltak gépeknek,
nyersanyagoknak. Alapvetően két típus létezik, az önhordó ill.
a faszerkezetes szalmaház. Az előbbi esetében ugyanúgy
építkeznek a szalmabálából mint bármely egyéb anyagból:
kötésbe rakják, majd erre kerül a tető. Ez a módszer kevésbé
elterjedt, mivel nehéz kiszámítani a bálák terhelés hatására
végbemenő tömörödését. A faszerkezetes ház már jóval
biztonságosabb és gyorsabban is építhető. Itt gyakorlatilag a
fa szerkezet tartja a terhet (akár tetőteret is).
Hogyan
épül a szalmabála-ház?
Az
alapnál kezdődik minden ház építése. Itt sincs másként,
pusztán annyi a különbség, hogy az alap szélesebb (kb. 65 cm)
és magasabb (40-60 cm). Készület betonból, de a természetes
anyagok kedvelői inkább kőből vagy téglából készítik el. A
szigetelés műanyag fólia vagy kátránypapír, esetleg más
szigetelőréteg lehet. Az alapból vasrudak állnak ki (kb. 30-40
cm), melyre ráhúzzák az első réteg szalmabálát. Az alapra
kerül egy fa keret, mely a szalma és az alap közé fog kerülni,
míg a keret belső részét cseréptörmelékkel töltik ki
(szigetelés). A fakerethez kívülről 30-40 cm távolságba
függőlegesen léceket szegelnek, melyek felfutnak a felső
koszorúhoz. Ehhez épül a szalmafal. Miután az első réteget
lerakják, a szalmabálák között kis réseket kitöltik
szalmával. A második sor fél bálányi eltolással jön fölé,
pont mintha téglából építenék a házat. Előfordul az is, hogy
fél, vagy harmad bálára van szükség (bár tervezéskor ezt
igyekeznek minimálisra csökkenteni), ezt kézi megoldással
egyszerűen meg lehet oldani. Többek között erre használható a
bálázó tű. Ez egy méteres vasrúd, mellyel a bálákat át
lehet kötözni. Maga a falrakás nagyon gyorsan megy, egy kisebb
társaság egy nap alatt felhúzza a ház szalmafalait. Amikor a fal
elérte teljes magasságát, az alapon lévő keret belső felére
is léceket szögelnek (a másikfelét pedig a felső koszorúhoz),
majd ezekhez bálázó tűvel hozzákötik a szalmabálákat. A
sarkokat sor bála után 3 függőleges fa rúddal erősítik meg. A
nyílászárók helyére már előre fa keretet helyeznek, melyet
megerősítenek 2 keresztbe tett léccel, hogy amikor a fal a
helyére kerül, a keretnek feszülő szalma ne torzítsa az el.
Ezután a falra kívül, belül rabicháló kerül (bár ezt egyes
építők feleslegesnek tartják). Ez részint megkönnyíti a
tapaszanyag feljuttatását, másrészt segít a rágcsálók
távoltartásában (lásd: keretes írás). A falnak szellőznie
kell, ezért csak természetes anyagokat lehet felhasználni ennél
a munkafolyamatnál is. A törekből, pelyvából, vízből és
agyagos sárból álló tapaszt három rétegben kell felhordani
(belül elég kettő), majd erre kerül a meszelés. Így a fal
erős, mégis jól szellőző és remekül szigetelő lesz.
Veszélyek
A
szalmának két fő ellensége van, a víz és a rágcsálók.
Megfelelő előkészítéssel mindkét rizikófaktor jelentősen
lecsökkenthető.
Nedvesség:
A szalma száraz, alacsony páratartalmú (18-20 %) helyen több
ezer évig is eláll, de még nedves földben is több mint egy év
kell a teljes elbomláshoz. A falak vizesedése ellen a következő
dolgokkal védekezhetünk:
– Körbe legyen legalább egy méteres eresz. Ezzel az eső szinte sose fog közvetlenül a falra esni. Ezáltal ritkábban is kell meszelni.
– Az alap a föld felett legyen legalább 30, de inkább 50 cm-el. Így a talajvíz, vagy a házban történt csőrepedés esetén sem fog károsodni a szalma.
– A ház körül építsünk gangot, vagy legalább vízelfolyót a felgyülemlett csapadék elvezetésére.
– A bútorokat 10cm-nél ne toljuk közelebb a falhoz, mert akkor megakadályozzuk a fal szellőzését.
– Sem kívül, sem belül nem szabad vízzáró (szintetikus) festékkel kezelni a felületet. Csak meszelni lehet, ill. természetes színezőanyagokkal színezni.
– Körbe legyen legalább egy méteres eresz. Ezzel az eső szinte sose fog közvetlenül a falra esni. Ezáltal ritkábban is kell meszelni.
– Az alap a föld felett legyen legalább 30, de inkább 50 cm-el. Így a talajvíz, vagy a házban történt csőrepedés esetén sem fog károsodni a szalma.
– A ház körül építsünk gangot, vagy legalább vízelfolyót a felgyülemlett csapadék elvezetésére.
– A bútorokat 10cm-nél ne toljuk közelebb a falhoz, mert akkor megakadályozzuk a fal szellőzését.
– Sem kívül, sem belül nem szabad vízzáró (szintetikus) festékkel kezelni a felületet. Csak meszelni lehet, ill. természetes színezőanyagokkal színezni.
Rágcsálók:
a tapasztalat azt mutatja, hogy a rágcsálók ritkán rágják be
magukat a szalmaház falába.
– Tartsunk macskát...
– Az alsó 30 cm-en, valamint a nyílászárók ill. a felső koszorú mentén erősebb rabichálót használjunk, és azt is kettő- vagy háromszoros rétegben. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük a rákcsálók bejutásának valószínűségét.
– Tartsunk macskát...
– Az alsó 30 cm-en, valamint a nyílászárók ill. a felső koszorú mentén erősebb rabichálót használjunk, és azt is kettő- vagy háromszoros rétegben. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük a rákcsálók bejutásának valószínűségét.
Forrás: szalmabalahaz.uw.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése