Próbálkozások

Próbálkozások

Magyar szalmaház az Európai Parlamentben

Fenntartható építészet kiállítás

Magyar projekt szerepel az Európai Építészek Szövetsége (ACE) Fenntartható Építészetről szóló brüsszeli kiállításán. Egy Magyarkúton álló, vályogfalas, szalmabálás szigetelésű épülettel mutatkozunk be. Mely a szabályozás szerint meg sem épülhetett volna.

Először a tető készült el

Az Európai Építészek Szövetsége 20 éves jubileumának alkalmából konferenciát és kiállítást rendezett fenntartható építés témakörben. Az eseményen 33 projekt látható, melyek között egy magyar szalmaházat is bemutatnak. A kiállítás 2010. november 29-től a december 3-ig tekinthető meg az Európai Parlament épületében, majd december 23-ig a Palais des Beaux-Arts-ban.

Kiállításra csak olyan projektek kerülhettek, melyek már állnak valahol, és melyeket a tagországok Építész Kamarái ajánlottak a szervezőbizottságnak. Az épületeket egységes szempontrendszer szerint értékelték, az építészeti megoldások mellett természetesen az energetikai és az ökológiai szempontok is fontosak voltak. Ahogy például az épület helyi közösséggel való kapcsolata, vagy az építés és bontás költségei is.

Hat magyar projekt közül a Belső Udvar Építész és Szakértő Irodában Medgyasszay Péter által jegyzett, Magyarkútra tervezett épületet választották ki. A favázas, vályog kitöltésű, szalmabála hőszigeteléses családi ház tervezése 2007-ben kezdődött el, költségelemzés eredményeként célozták meg az alacsony energiájú ház követelményeinek teljesítését.

Az épület nincs alápincézve, az alaptest és a szerelőbeton elkészítése után készült el a ház faváza, amely az egész ház tartószerkezetét alkotja. Ennek a megoldásnak az egyik előnye, hogy a tetőt a falak elkészítése előtt el lehetett készíteni, így esőtől védetten végezhették a vályogtégla falazást.

A szabályok szerint meg sem épülhetett volna

A tartóvázhoz rögzített létravázhoz illesztve készült el a szalmabálából álló külső hőszigetelés.
A ház háztartási meleg vizet is előállító fafűtésű kandallóval és gázkazánnal összekötöttfelületfűtéssel is rendelkezik, az előbbi szinte minden esetben elég a fűtéshez és a meleg vízhez.

Az épületet rendszeresen monitorozzák, fűtési igénye ezek alapján 56 kWh/m2a. A konstrukció hőszigetelő képessége tehát kiváló, fűtési energiaszükséglete alacsony, kiegyenlített és állandó belső páratartalmat, jó minőségű belső levegőt biztosít. A megfelelő anyagok alkalmazásával szinte teljesen kiküszöbölhetők voltak az egészségre ártalmas párolgó ipari anyagok, festékek, egyéb oldószerek.

Az első, szalmabálával hőszigetelt favázas épületet több, mint 125 évvel ezelőtt építették az Egyesült Államokban, közvetlenül a bálázás megjelenését követően. Magyarországon a hőtehetetlenséghez szükséges épülettömeget kézenfekvő módon adja a vályogfalazat, máshol természetesen más anyag használata is logikus lehet. Szalmabálával épült lakóházakat és középületeket szerte a világban használnak, Magyarországon nyolc-tíz különféle szalmás ház ismert.

A Magyarkúton álló épület egyik alapvető érdekessége, hogy jellemzően természetes építőanyagokat használ. Olyanokat, amelyek közül soknak nincs ÉME minősítése sem, így az érvényes jogszabályok szerint nem lehetne beépíteni. Az építtetők bevallása szerint, ha anno a műszaki előadó nem hitt volna a terv életképességében, az épület meg sem valósult volna.

A felületfűtésről

A felületfűtéssel kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban, de elsősorban az információ hiánya az, ami félrevezetheti az embereket. Mire is jó a felületfűtés? Milyen problémák fordulhatnak elő a technológiával? Milyen hőleadó felületek állnak a rendelkezésünkre? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

A felületfűtések és hűtések nagyméretű hőleadó felületek, amelyekkel rendkívül gazdaságosan, a helyiséghez képest kis hőmérséklet-különbséggel lehet fűteni/hűteni a teret.

Padlófűtés és a tévhitek

A felületfűtések legismertebb formájával a padlófűtéssel kapcsolatban számos ellenérvet hallani: száll tőle a por, viszeres lábakat és asztmát okoz - hallhatók a leggyakoribb aggályok. Az említett problémák a padlófűtés reneszánszának idejéből valók. A hetvenes évek végén, amikor a padlófűtés divatba jött, a családi házak hőtechnikájára nem fordítottak annyi figyelmet, mint napjainkban. Kiegészítő fűtések nélkül 10 cm-es egyenletes osztástávolsággal, minden méretezést mellőzve készítették el a rendszereket.

A padlófűtés ideális működéséhez azonban figyelembe kell venni néhány körülményt: a padlófűtések felületi hőmérséklet-maximuma rögzített érték, ami más a tartózkodási zónában, más a szegélyzónában és más a fürdőszobai zónában. Mivel ez egy adott tényező, ezért van egy maximális leadható hőmennyiség, aminél többet az adott felületen leadni nem lehet. Amennyiben ez nem elég, kiegészítő fűtésekről kell gondoskodni, lehet ez fal vagy mennyezetfűtés, radiátor, cserépkályha, olajradiátor, vagy a szoba közepén elhelyezett dobkályha. A fent említett három probléma akkor jelentkezhet, ha a felületeket túlfűtik, helyesen méretezett rendszerek esetén ez nem fordulhat elő.

Tervezéskor lényeges, hogy a szükséges és elégséges rendszerelem kerüljön beépítésre. Feleslegesebb nagyobb kazánt választani, mint szükséges, a rendszerek eleve a legnagyobb terhelésre, leghidegebb külső hőmérsékletre méretezettek, ami egy évben mindössze 3-4 nap. (A felületfűtési rendszerek ideális hőleadói az alternatív energiatermelőknek és hasznosítóknak). 

A rendszer kialakítása azonban számtalan kérdést vet fel: mi történik, ha ugyanazzal a közeggel fűtik a padló minden körét, de nem alakítják ki a szegélyzónákat és a tartózkodási zónákat? Melyik hőmérséklet lesz betartva? A 29 °C-os tartózkodási zónában megengedhető maximum, vagy a szegélyzóna 31 °C-a? Ha nem tekerik a szegélyzónát sűrűbben, akkor választani kell. Mert mindkettő nem tartható.

A külső fal felén keletkező hőáram, hőveszteség pótlására is gondolni kell, mivel ott fűtetlen a felület, a pára arra indul meg és a hideg felületen csapódik le - ennek következtében elindul a gombásodás, a penészedés, és dohosodni kezd a bútor hátulja.

A falfűtés előnyeiről

Falfűtési rendszerek kialakításakor sok előnyt lehet felsorolni. A falfelület adott, a vezetékeket pedig a felszerelt sínekbe kell rögzíteni. Falfűtés esetén magasabb felületi hőmérséklet engedhető meg, mint a padlófűtés esetén. Komfort hűtések ideális eleme, legyen az direkt hűtés, vagy folyadékhűtős megoldás. Mivel sugárzó fűtésről és hűtésről van szó, ezért fűtéskor ugyanolyan hőérzet mellett alacsonyabb helyiséghőmérséklet engedhető meg, mint konvekciós fűtéssel, hűtésnél pedig ugyanez a hatás érvényesül fordítva.

A falfűtés megoldható nedves rendszerrel – vakolt fal esetén, de könnyűszerkezetes technológia alkalmazása esetén a szárazelem rendszer is rendelkezésre áll. Az elemek szerelése ugyanaz, mint a gipszkarton elemeké, a tartószerkezetekre közvetlenül rögzíthető a modul.

A padló és a fal mellett a harmadik rendelkezésre álló felület a mennyezet, mely hűtésre alkalmasabb, mint fűtésre, de kiegészítő elemként és komfort fűtés/hűtés esetén alkalmazható. A regisztereket a falfűtéshez hasonlóan kell kialakítani, mint falfűtés esetén, a helyiség belső adottságai pedig nem kötik a kivitelezőt. A lehetőség nedves és száraz rendszerre ugyanúgy adott.

Passzívházak gépészete

Sokkal kevesebb fűtési energia szükséges

A passzívházak alapötlete abból az elgondolásból ered, hogy a minimális fűtési hőenergiaigényt egy leegyszerűsített fűtőrendszer fedezi, amelynek kialakítása költségcsökkenéssel jár. Ez pedig részben biztosítja a jól szigetelt burok és a szellőztető rendszer többletköltségeit.

30 ezer passzívház Európában

Ennek az egyszerű elvnek a következetes megvalósítása Nyugat-Európában az elmúlt 10 év során kiemelkedő fejlődéshez vezetett: mára már több mint 30 ezer passzívház épült, amelyek között sok közintézmény is van. Az Európai Únió döntéshozói is belátták, hogy elérhető és gazdaságosan megvalósítható cél olyan épületek kivitelezése, melyek fenntartásakor alig kerül a légkörbe klímára kártékony anyag. Ezért döntésük értelmében 2020-tól az Únió tagállamaiban csak keveset fogyasztó épületet lehet majd újonnan megépíteni.

A passzívházak minimális energiaigénye teszi lehetővé azt, hogy az épületet teljes egészébenmegújuló energiával láthassák el. Ez a jövőben - a foszilis energiahordozók rohamosan növekvő ára és az atomenergia veszélyei miatt – aligha lesz elkerülhető.

A passzívházak gépészetei rendszereinek kialakításához a szokásostól eltérő gondolkodás szükséges: miközben egy hagyományos 150 m²-es családiház befűtése 10-15 kW teljesítményű kazánt és minden szobában egy tekintélyes méretű fűtőtestet, vagy padlófűtést igényel, addig ugyanez az épület passzívházként befűthető akár egy 1500 W-os hajszárítóval is. Fölösleges tehát százezreket költeni egy bonyolult fűtőrendszerre és a hő elosztására, mivel ez sokkal egyszerűbben és olcsóbban is megoldható.

Az ablakok közelében sincs szükség fűtő felületekre, a kiváló szigetelésű háromrétegű üvegezéssel rendelkező ablakok belső felületei melegek a legcsikorgatóbb hidegben is. Viszont a léghigiéniai és a hővédelmi szempontok miatt elengedhetetlen tartozék a szellőztető berendezés, mely visszanyeri a házból a kidobott levegő által távozó hőnek a 80-90%-át. A légelosztó rendszer pedig felhasználható a még fennmaradt minimális fűtési hő elosztására is.

A gépészeti rendszerek kiválasztásában és tervezésében háttérbe szorul a fűtés és nagy fontosságot nyer a szellőztetés kialakítása. A gépészet és az épület termikus burka szorosabb kölcsönhatásban vannak egymással, mint a hagyományos épületek esetén. Ha nem kellő minőségű a tervezés vagy a kivitelezés, akkor a legkisebb baj az, ha a ház többet fogyaszt a tervezettnél. Kevésbé szerencsés esetben azonban nem lesz megfelelően befűthető, mivel csak alacsony fűtőteljesítményre mértezték a rendszert.

A középületek esetén hasonló a helyzet: egy 1000 m² alapterületű óvoda kiválóan befűthető egy 10-12 kW teljesítményű falon függő kondenzációs gázkazánnal, viszont egy kiemelkedően energiahatékony szellőztető berendezést igényel. A passzívházak esetén előtérbe kerül a melegvízellátás is: energiaigénye majdnem megegyezik a fűtésével. Olyan rendszerek szükségesek tehát, melyek mindezeket az igényeket kielégítik: kicsik, egyszerűek, lehetőleg olcsók, de képesek fűteni, melegvizet készíteni és szellőztetni, ezen felül lehetőleg megújuló energiákkal is kiegészíthetők.

A piacon ilyen rendszerek ma már nagy számban megtalálhatóak, de az optimális kiválasztásuk, méretezésük még a szakembereket is próbára teszi. A hagyományostól eltérő igények új fajta mérnöki gondolkodást tesznek szükségessé, mely jobban ügyel a részletekre.

Tanfolyam tervezőknek

Április végén Budapesten a Magyar Építőművészek Szövettségének házában a Minősített Passzívház Tervező tanfolyam keretében e témába lehet betekintést nyerni. Az első napon a passzívházak tipikus hőelőállító rendszerei kerülnek bemutatásra, a másodikon a szellőztető rendszerek kialakításának alapjaiba nyernek a résztvevők betekintést.

A tanfolyamon minden érdeklődő részt vehet, azonban műszaki előképzettség ajánlott. A tíz napos oktatás különösen ajánlható építészeknek és épületgépészeknek.

A tananyagot az Európai Únió támogatásával a darmstadti Passivhaus Insitut állította össze. A magyarországi tanfolyamot az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. szervezi. Az építész és a mérnöki kamarák továbbképzési kreditpontokat is adnak a részvételért.

Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök
passzívház minősítő és oktató

Tervkritika 63 | szalmaház Galgahévízre

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára, ezért a benne szereplő információk, hivatkozások, honlapcímek elavultak lehetnek

A tervkritika rovatba egy különleges házat hozott a drótpostás. Itt nem csak a szerkezete és annak kialakítása érdekes, hanem az építési helyszín is. Galgahéviz ökofalu, ahol sajátos szabályok szerint lehet csak építkezni. Ez az ökofalu annyiban tér el a többi magyar ökofalutól, hogy nem egy régi falut élesztettek újjá, hanem egy teljesen új települést hoztak létre.

Egy lépésről lépésre megtervezett nagyrészt önellátó, a nagy rendszerektől független közösséget terveztek meg az alapítók. Saját kutunk van, megújuló energiákat igyekszünk minél inkább használni, helyben megtermelünk maguknak nagyon sok mindent, biogazdálkodással, vegyszerek nélkül gazdálkodunk, a szennyvizet biológiai módszerekkel helyben megtisztítjuk. Cikk

Olvassuk a tervekhez mellékelt leírást:

Tisztelt Koós Miklós Úr!
Mellékelem a majdani családi házunk engedélyezési tervét, melyet szeretném, ha a külső szemlélő -és nem mellékesen tervezői szemszögből értékelne:
A leendő családi ház Galgahévíz Ökofaluban fog felépülni. Fontos szempont volt számunkra a tervezés elindításakor a környezettudatos építkezés, környezetbarát és természetes anyagok felhasználása, valamint a népies “külcsíny”.
Az építési telek egy domboldalban helyezkedik el, ezért szerettük volna kihasználni az épület egyik felének besüllyesztését és egy a ház alatti pince/szuterén kialakítását.
Az épület tartószerkezete faváz lesz, vályogtéglafal kitöltéssel, amely szendvicsfalszerűen épül fel, belül 40cm-es szalma szigetelést kapva. Így egy vastag, energiatakarékos hőtároló és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező falat kapunk, amely légzáró, de a vályognak köszönhetően automatikusan szabályozza a beltér páraháztartását. (emiatt nem akarunk pl. hungarocell szigetelést, az nem lélegzik). A ház fedése még kérdéses, a hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkező és természetes anyagú nád, valamint a masszívabb, kisebb javítási költséggel rendelkező, időtállóbb cserép lehet megoldás.
A pince szinten egy tároló (wc-vel), egy nyári konyha (főzés, befőzés), és egy borospince lett kialakítva. A földszinten a nappali a déli oldalra került, jó kilátással a telek alatt elnyúló tóra és teraszkapcsolattal. További szempont volt a konyha és a fedett terasz közeli elhelyezkedése a nyári (őszi/tavaszi) étkezések szabadtéri megoldhatósága miatt. A konyhához mindenképpen szerettünk volna kamrát és csikótűzhelyet. A nappaliban kapott helyet a tartalék/látvány fűtésre alkalmas tömegkályha, mely az alacsony hőmérsékletű fal/padló/mennyezet fűtéshez állítja elő a melegvizet, egyébként a meleg energiát a falu központi faelgázosító kazánjáról vételezi a ház. A földszinten helyet kapott még egy wc, egy zuhanyzó és egy kicsi dolgozószoba is. Idősebb éveinkre ezt tervezzük hálószobának használni. Az emelet déli oldalára került szintén a tó miatt a hálószoba, amely erkélykapcsolatos. Az emeleten kap helyet továbbá egy vendégszoba, fürdőszoba szaunával és egy wc. Előre is köszönjük a véleményét!
Üdvözlettel: M.R.

Ha valaki ökofaluban akar építkezni és majdan lakni, annak nagy eltökéltségűnek kell lennie. A legtöbben nem elégszenek meg a legfontosabb elvek betartásában, szinte keresik mindenben az öko, a takarékos és a fenntartható megoldásokat, keresik azokat a helyettesítő szerkezeteket, amiket egyébként szó nélkül betervezünk a legtöbb házba. Sok mindent meg lehet építeni természetes anyagból, de van pár szerkezet, amit csak nagyon bonyolultan lehetne kiváltani. Ilyen a beton, a vízszigetelés, a jó minőségű ablak. Igaz itt most nem is bio házról beszélünk, de a természetes anyagok és az újrahasznosított anyagok alapkövetelmények egy ilyen háznál.

Bár az ökoház fogalma már elég régóta ismert, a passzívház viszont csak az utóbbi pár évben robbant be a köztudatba. Miért érdekes ez, mert a célok hasonlóak, de más eszközökkel kívánják elérni. Leegyszerűsítve az ökoházak esetében a minimális karbon kibocsátás(felhasználás) a cél, addig a passzívházaknál alapvetően az energia csökkentése. Persze ez utóbbi esetében is fontos a CO2, de a hangsúly az energián van. Ma e két irányzat kezd összeérni. Azt hiszem nem vagyunk messze attól, hogy a közeljövőben majd nem csak energiafelhasználást fogunk számolni, hanem egységnyi CO2 felhasználást is. A fenntarthatóság ugyanis meg fogja követelni. Majd akkor kiderül, hogy a passzív-, majd az aktívházak megcélzott 0 energiafelhasználása milyen “áldozatokkal” jár? Milyen hightech technológia lesz szükséges a kívánt értékek elérése érdekében?

Aki ilyenbe vágja a fejszéjét, az elismerést érdemel. Mi több azt is mondhatnám, hogy itt be is lehetne fejezni, mert ez önmagában is elég ahhoz, hogy szinte teljesen mindegy legyen, milyen is a ház. Óriási a helyzeti előnye. Viszont megkértek, hogy mondjak véleményt és ez elől nem térhetek ki.

Gyűrűfűre – az egyik legismertebb ökofaluba – magam is terveztem családi házat, szóval ismerős a terület, bár meg kell mondjam az ottani tapasztalataim elég vegyesek. Szándékomban is áll majd írni róla, e beküldött ház további inspirációt adott, hogy újra elmenjek Gyűrűfűre.

Nos a ház.

Ökologikus építésű házról beszélünk, amihez – legalábbis számomra – az egyszerűség, a praktikusság képzete társul. Az itt látható ház alaprajzok bár funkcionálisan jól vannak szervezve, jó helyre kerültek az egyes funkciók, mégis az összkép számomra disszonáns. Nemcsak a nagy szalmabálaméretből adódó következmények, hanem a tetőfedés megcélzott nádfedése okén is nekem túlbonyolított az egész kialakított szerkezeti rendszer és épülettömeg. Még a nádtető kiválóan leköveti a különféle íves és görbült felületeket és igen szép tömeg hozható létre általa (hozzáértő kezekben), addig a szalmaház jár némi kötöttségekkel. Bár magam nem terveztem még szalmaházat, az tudható, hogy ez gyakorlatilag egy favázas épület, aminek a kitöltő falai kétoldali vályogfal, közötte szalmakitöltéssel. A klasszikus szalmaház: tisztán szalmabála két oldali 4-5 cm vtg. vályogvakolattal.

Jelen esetben a különféle lekerekítések inkább szerkezeti problémák forrásai lesznek, mintsem egy lágy, nem szögletes épület(belső) harmonikus és lágy megjelenése. sokszögben, de pláne ívesen szerkeszteni egy alaprajzot igen nehéz szépen megoldani, csak a legjobbak tudják ezt magas színvonalon művelni (lásd pl. Makovecz), egyéb esetben sokszor eléggé öncélúra sikeredhet, mint itt is. ez jól látszik a garázst megközelítő előtér környékének kialakításában. A rossz alaprajszerkesztés nehezen megoldható, de semmiképp sem eredményez szép megoldásokat.

A teljes belső főfal kiváltásra kerül, miközben a kiváltótól cca 50 cm-re ott található a lépcső melletti tartófal, majd a lépcső mellett egy újabb kiváltás, aminek egyik vége a kandalló felett fut bele a tartófalba.

Miközben az alaprajzban bizonyos helyeken feleslegesen nagy területeket találunk – az örök vesszőparipám – a WC és a mellette lévő zuhany súlyosan és gyakorlatilag használhatatlanul alulméretezett. Nem is igazán értem, miért e két helyiségen kell spórolni, amikor pl. a nappali és a lépcső közötti keskeny “közlekedő-galéria” az ég világon semmire sem használható, pusztán a rossz lépcsőkialakítás palástolására kapta a galéria nevet.

Apróság, de a megrendelők félrevezetésének tekintem, ha valaki 4,8 m hosszú garázst tervez és abba belerajzol egy cca. 3,5 m hosszú autót. Nem ismerem az aktuális autóméreteket, de ez kb. egy Trabant hossza.

A fedett tornácra beírt “szélfogó- “kódis állás” jópofa utalás a régmúltra, amikor még az éjszakára a tornácra behúzódó koldusok után kapta ezt a nevet, de ez egyrészt nem szélfogó, másrészt pedig ha manapság egy koldus odakucorogna a bejárati ajtó elé, azonnal kihívnák a rendőrséget vagy csak szimplán kivernék onnan.Ettől ez nem lesz se népies, se fenntartható, se semmi más. Kicsit túllihegte az építész.

Az emeleti/tetőtéri a legkevésbé sem követi a praktikus, a fenntartható és a csak szükséges méretű helyiség kialakítás elveit. Ezzel szemben pazarlóan kialakított szülői hálót és kihasználhatalanul nagy közlekedőt találunk.

Az íves falaknak  – a földszinthez hasonlóan – itt sincs sem tömeg, sem funkcionális, sem más indokoltságuk, viszont kellően bonyolult lesz a kivitelezése

Az alaprajz megoldatlansága jól látható az alábbi  – bejárati homlokzaton – ahol az előtetőt körülölelő apró lőrések jelentik a mögöttük lévő helyiségek megvilágítását, mint pl. a konyha vagy az emeleti fürdő egyetlen ablakaként. Ez ordas tervezői hiba, nem csak a homlokzat megjelenése miatt, hanem funkcionálisan is. Mindezt csakis azért, hogy lehessen egy náddal fedett “kódis-állás”.

Végül a szalmaház technológiáról

A szalmaháznak nincs hosszú hagyománya nálunk, de nem is lehetne, hiszen ez is egy a tengerentúlról átvett technológia. A nagy amerikai farmergazdaságok aratáskor ebből építettek átmeneti szállásokat az idénymunkásoknak. Az óriási gabonaföldek kapcsán a szalma ingyen és kéznél volt, így adódott, hogy ebből építsenek szállást. Ha esetleg lángra is kapott, sem történt nagy baj, mert hiszen ideiglenes építmény volt, ráadásul szinte ingyen.

Nos ez nálunk már kétoldali 4-5 cm vályogtapasztással érte el azt a szintet, amikor már az ÉMI is rányomta a pecsétet, miszerint megfelel. Igaz ezt az igazolást – a tudomásom szerint – mindeddig csak egyetlen cég terméke kapta meg. A szalmaház nádtetővel együtt már épp elég problémás a tűz, de a víz miatt is. A vályogvakolat ugyan megvéd a tűztől, de ha az bármitől is megsérül, akkor a páncélzat sérülése miatt már védhetetlen az egész szerkezet és pillanatok alatt leéghet az egész. Gondolom ezzel az építtetők tisztában vannak és valakik kellőképpen felvilágosították őket , hogy ilyen nem fordulhat elő (?).

A nagyobb gond nem is ezzel van, hanem az egész falszerkezettel. Itt ugyanis nem vályogtapasztás, hanem vályogfalak fogják közre a szalmát, a nyílásoknál – legalábbis a rajzok szerint – ez a vályogfal befordul. Anélkül hogy utánaszámolnék, a nyílások körül gyakorlatilag egy 50 cm vtg vályogfal keletkezik, ami egy ordas nagy hőhidat jelent.

Talán emlékeznek a kedves olvasók a passzívházak kapcsán, hogy a tökéletes hőpáncél érdekében pont a nyílások körüli hőhidak (ennél sokkal kisebbek) kivédésére a nyílászárókat már kiteszik a hőszigetelés síkjába.

A másik fontos megjegyzésem, hogy elég ránézni a földszinti alaprajz külső falaira és látni, hogy itt annyiféle szerkezet található össze-vissza, hogy ez mindennek mondható csak energetikailag megfelelőnek nem. Ha összeszámolnám a ténylegesen szalmával kialakított homlokzati felületet, jó ha 50 %-ot kapnék, ez pedig azt jelenti, hogy ennyi kiegészítő szerkezet kell ahhoz, hogy szalmát használhassunk. Ez azon túl, hogy a választott technológia következménye is, nagyobbrészt közönséges tervezői hiba és átgondolatlanság. Akárcsak az alábbi megjegyzés a műszaki leírásban:

Remélhetőleg a tervezőjük nem gondolta komolyan és puszta viccnek szánta, hogy porotherm téglából (és nem km téglából) készít pilléreket, amelyek a teljes középfőfali kiváltás terheit hordják. A porotherm tégla szinte mindre alkalmas, kivéve egy dolgot, pillérre NEM ALKALMAZHATÓ!!

Összefoglalás | az elején említettem, hogy aki ilyen ház építésébe fog, az tiszteletet érdemel, mert olyan nehézségeket is felvállal előre, amit talán még nem is tud. Azonban ez a döntés együtt kell járjon egy bizonyos ökologikus életfelfogással, életszemlélettel, ami nem csak a mindennapokban kell hogy megjelenjen, hanem az ezt körülvevő épületben is. Én ezt nem látom  alapvetően a házban és ezt most a tervekre vetítem ki és nem az építtetőkre. Mind a szalma, mind a vályog, mind a nád egy ennél sokkal egyszerűbb, nem ennyire és feleslegesen túlkomplikált, energetikailag elfogadhatatlan kialakítású házat jelentene. A terv alapvető szerkezeti és alaprajz szervezési hibákat tartalmaz, amiknek a megoldását nem lehet várni a kivitelezéstől, mert ha valami az eng tervben nincsen rendesen megtervezve és ez ráadásul látszik is a terveken, akkor a kivitelezés tele lesz rögtönzésekkel és rossz részletmegoldásokkal. Sajnálom, hogy nem tudok jót mondani a házról, de én az Önök helyében egy a tervezésben jártas építésszel újrakezdeném az egészet 0-ról. Az épületet É3-as tervező tervezte.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

az Ön tervezője milyen hibákat követett el?

•  saját "típusterveit" próbálta eladni

•  szolga módjára tervezett vagy csak aláírt

•  nem engedett az ötleteiből - öncélú formalizmus

•  csak eng. tervet vállalt

•  megbízhatatlan volt

•  nem egyeztetett a hatóságokkal

•  amit tervezett, nem lehetett engedélyeztetni

•  nem csinált 3D terveket

•  nem lehetett megépíteni

•  költségérzéketlenség

Organikus | Földház-meseház

Aki egy igazi meseházra vágyik, az az alábbi házról készült rajzok és fotók alapján maga is készíthet egyet, csak arra vigyázzon, hogy ne kérjen rá építési engedélyt.

Különös aktualitását pedig az adja, hogy ez is un. szalmaház, aminek kapcsán épp most futott le egykisebb vita az építészfórumon arról, hogy lehet-e/szabad-e ilyen szerkezetű épületeket építeni?

forrás: A Low Impact Woodland Home.

Ha tetszett a fenti írás, iratkozzon fel az email értesítőnkre

Földrengésbiztos szalmaházak

A sűrűre tömörített bálákból teherhordó falak is építhetők

Sikerrel zárult a Nevadai Egyetemen egy új fajta, földrengésbiztos szalmaház-konstrukció tesztje. Bár itt-ott lepergett a vakolat, a kísérlet során a szimulációs padra épített 4,5x4,5 méteres épület 0,8 g gyorsulást állt ki szerkezeti sérülés nélkül - kétszer akkorát, mint a Kaliforniában földrengések során valaha mért érték. Jogosan vetődhet fel a kérdés, elég ok-e ez ahhoz, hogy valaki ilyen ház építésébe fogjon. Kevesen tudják, hogy a szalmaház nem a népmesékből lépett elő, hanem egy modern építési technikát jelent.

A szalmaház a tesztpadon a Kaliforniában eddig mért legnagyobb földrengésnél kétszer akkora terhelést is kibírt

Gyökerei száz évvel ezelőttre nyúlnak vissza, az amerikai Nebraska államban épült első ilyen épületekig. A prérin kevés hagyományos építőanyag - mint a kő és a fa - állt rendelkezésre, azonban a mezőgazdaság révén rengeteg szalma akadt. A szalmát régen kévékbe szedték, ám a XIX. század végén feltalálták a bálázógépet. Ettől kezdve rengeteg szalmabálából készült házat emeltek, amíg az eljárást az 1920-as években háttérbe nem szorította a konjunktúra. A szalma mint építőanyag tartósságát bizonyítja néhány ekkoriban épült és még ma is álló épület. A szalmaházépítés azonban csak az utóbbi évtizedekben kapott új lendületet. Az eljárás egyik előnye rendkívüli egyszerűsége. Az általában olcsón rendelkezésre álló 35´50´80 cm-es bálákból kötőanyag nélkül húzzák fel a falakat, amikre kb. 5 centi vastag hagyományos vakolat vagy agyag kerül. Ezek a falak nagyon jó hőszigetelők és hőtartók, ugyanakkor az épületen belül kiegyenlített páratartalmat biztosítanak, valamint kiváló hangszigetelők, miközben - mivel a szalma nem érintkezik a levegővel - tűzvédelmi szempontból is teljesen biztonságosak. Teherbíró képességük viszont más anyagoknál kisebb, ezért csak egy- vagy kétszintes épületeket terveznek így, a tető súlyát pedig általában faszerkezet tartja. A szalmabálák kezelésének egyszerűsége semmiképp sem elhanyagolható, például igény szerint méretezhetők. A nevadai tesztben szereplő konstrukció pedig a szokásosnál sűrűbbre tömörített bálákat használ, amelyekből teherhordó falak emelhetők. A teszten bizonyított eljárás nem csak a gyakori földrengéseiről ismert Kaliforniában válhat népszerűvé.

A mostani tesztek mögött álló nonprofit szervezet, a PAKSBAB (pakisztáni szalmabála és környezetbarát építkezés) a 2005-ös kasmíri földrengés után - amelynek során 75 000 ember vesztette életét és több millióan váltak hontalanná - jött létre. Olyan háztípusokkal kezdtek kísérletezni, amelyek földrengésbiztosak, ugyanakkor áruk a helybeliek számára is elérhető. A falakhoz szalma, illetve az alapozáshoz kavicságy használatával felére csökkenthetők az alapanyagköltségek, valamint az elkészült lakások fűtésére is jóval kevesebbet kell fordítani. A mérések szerint pedig akár a legutóbbihoz hasonló, 7,6-es erősségű földrengésnek is ellenálló otthonok, iskolák emelhetők ezzel a módszerrel. A PAKSBAB arra számít, hogy technika megfelelő klímaviszonyokhoz adaptált változatai hosszú távon más földrengések sújtotta területeken is el fognak terjedni.

Infó: A cikk eredeti változata a 2009.06.12-i Népszabadságban olvasható

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek

•  

Egy Nebraska-tipusú családi ház építése

Ez a Nebraska típusú, szalmabálából épült családi ház Veracruzban (Mexikó) készült. Az építés folyamata képekben, rövid magyarázatokkal.
 

A ház az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:
- Két hálószoba
- Egy nagy és egy kisebb fürdõszoba
- Nappali és étkezõ
- Konyha
- Természetes, nem-toxikus, újrahasznosított anyagok
használata
- Hasznos alapterület kb. 114 m²




 

Az alap földben lévõ része csak 30 cm mély és 60 cm széles, betonacéllal megerősítve. Az alaptestből kiállnak a bebetonozott letűzőtüskék.




Az alap többi része - a helyi munkaerőt felhasználva - duplán rakott betonblokkokból készült. A blokkok közötti és a blokkokban lévő hézagokat betonnal töltötték ki.





 



Az padlószintig gépi és kézi erővel töltötték fel a területet.





 


Az ajtónyílások felemelése az alapra.





 


Az új, osztályozott bálákat kötésben rakják az alapra és lefűző acélszálakkal átfedéssel tűzik őket. Minden szál 3 és fél bálán halad át.



 




A tűzés nem mindig egyszerű. A nyílászáró tokoknál nagyon fontos, hogy pontosan illeszkedjen a bála a tokhozhoz, és a fal síkjából se lógjon ki.




 


A házilag készített “emelőszerkezet” segítségével könnyen a helyükre kerülnek a bálák. Egy hétvége alatt elkészült a 310 bálából álló falszerkezet.





 



A falszerkezet és a koszorú elkészült.







A hagyományos kialakítású tetõtszerkezetet elõregyártott fém vázrendszerrel és szelemenekkel oldották meg.A tetőfedésre használt lemez 80%-ban újrahasznosított acélból készült.

 



Mivel az ablakkeretek a fallal egyidőben, a már megvásárolt ablakokhoz pontos méretre készültek, ezért az ablakok beépítése már egyszerû volt.






 


A víz- és szennyvízhálózat kiépítésének első lépései.






 


A ház túlmelegedésének megakadályozása érdekében a lemeztető alá hővisszaverõ fóliát építettek be, ami a napból érkező hõenergia 95%-át visszaveri.



 

A padlástérbe 25cm vastag újrahasznosított-gyapot szigetelés került.





 



Az elsõ vakolatréteg felvitele elõtt agyagos vízzel permetezték be a bálafalakat.




 



Az első alapozó vakolat felhordása. Ez az egyenetlen vakolatréteg magas agyagtartalmú földet, egy kevés sárt a kertbõl, aprított szalmát, meszet és vizet tartalmazott.




Az ablakok és ajtók fölé színes üvegpalackokat építettek. A palackokat agyagos, cementes homokos habarcsba rakták, amit könnyen lehetett formázni, így az üvegeket is könnyű volt a helyükre illeszteni és az anyaggal alaposan körbevenni.

Teljesen elkészült a külső vakolat.

Miért használtak mészvakolatot cementvakolat helyett? 1. A meszes fa jól tapad a szalmabálához és így nem kell csibehálót használni, mint a cementes vakolat esetén. A cement nem tapad a fához így muszáj dróthálót beépíteni, ami plussz költség. 2. A mész gátolja a penészesedést. A penész komoly problémát jelenthet azokban a szalmabála otthonokban ahol véletlenül beázás történik, vagy valamilyen okból túlságosan megnövekszik a páratartalom. 3. A mésznek jó a páraáteresztõ képessége így a fal tud lélegezni, a falból a felesleges pára képes eltávozni. A cement megköti a nedvességet, ami a bálák rothadásához vezethet. Az épületnél használt mészvakolat összetétele: Alapozó réteg Fél zsák cement (megjegyzés: a száradási idő csökkentése érdekében egy kevés cementet kevertek az alapozó réteghez, máskülönben a tisztán mészvakolat száradási ideje minimum 2-3 hét. Ha a cement - mész arány 1:5, akkor a második réteg 24 óra múlva felvihető. Az utolsó rétegbe viszont csak egy nagyon kevés cementet kevertek, hogy a páraáteresztõképességet ne rontsák tovább. Szerintünk inkább húzódjon tovább az építkezés, minthogy cementet használjunk!) 2 és fél zsák oltott mész 90 lapát homok összetett maroknyi aprított üveggyapot szál (megjegyzés: ökologikusabb megoldás, ha szálasanyagnak mást használunk. Pl.: pelyvát, hajat, szőrt, esetleg ha olcsón be tudjuk szerezni akkor kenderkötelet aprítsunk fel.) Külsõ réteg egy lapát cement két zsák mész 65 lapát homok 16 serpenyő vas-szulfát (poralakú, ami vízben könnyen oldódik), fehérítőanyag

Szinezés vas-szulfáttal
Akkor érdemes vas-szulfátot használni, ha ragyogó fehérre szeretnénk festeni a falainkat A vas-szulfát világosítja a vakolat sárgásbarna színét.
 


A bála bal oldalán a vas-szulfát közvetlenül a vakolatba van keverve,a jobb oldalon a már kész vakolat van bekenve vas-szulfát oldattal, de még nem száradt meg.



 

Vakolattípusok

Az ajtó körül: a mészvakoltba keverték a vasszulfátot.

A szoba belső fala: a mészvakolatot akkor kenték be vas-szulfát oldattal amíg az száradt.

Az ajtó fölötti kis terület: szalmás agyagvakolat

Az üvegpalackokkal díszített rész: cementből, homokból, tőzegmohából, és vörösesbarna agyagból készített vakolat.

Az ajtó túloldalán lévő fal: alapozó mészvakolat

Válaszaim, a megoldással:

Legyen a jövőbeli házam energiatakarékos!
Mert elegem van a nagy fűtésszámlából, villanyszámlából és az egyéb drága rezsiköltségekből.
 A szalmaszigetelésű házban mindenütt körben legalább 35 cm vastagságú szalmaszigetelés vesz bennünket körbe. Ennek a szigetelőképessége felér –óvatos becsléssel- 24 cm polisztirol, vagy kőzetgyapot szigetelőképességével! (k=0,17 W/m2K !! és ez az alapkategória nálunk!)
Ez a kitűnő szigetelőképesség nagymértékű fűtés-megtakarítást eredményez.
A villanyszámla csökkentését a körültekintő villamos tervezéssel, és energiatakarékos lámpaizzók alkalmazásával érhetjük el. 

---

Szeretnék tenni valamit a környezetünk védelméért!
Mert fontos nekem, hogy felelős felnőtt emberként a gyerekeimnek egy élhető világot örökítsek tovább.
   A szalmabála előállítás nagyon kis környezetterhelést okoz, szintúgy, mint a faszerkezetek, és a vakolat anyaga is. Az egész ház újrahasznosítható anyagokból készül, és a távoli jövőben történő lebontása után nem nagyon marad semmi környezetkárosító hulladék.
 
Elegem van a sok vegyi anyagból, ami körbevesz a mindennapokban!
Szeretném ha minél inkább természetes anyagok vennének körül a házamban, mert félek az asztmától, allergiától, és egyéb hasonló betegségektől, de azért nem akarok egy „barlangban” sem lakni, (ami pedig egy  teljesen természetes környezet) mint az ősemberek, mert van egy megszokásom, hogy legalább milyennek kell lenni ma egy háznak!
   Maga a ház csak természetes anyagokból épül fel, (kivéve a gépészeti elemek) a befejezéshez pedig igényeid szerint használunk fel a  anyagokat: festékeket, és burkolatokat. Amennyiben igényled, akkor csak természetes anyagok fognak körülvenni: Meszelt fal, és fa vagy, kőburkolatok..
 
Olyan házat akarok, amire méltán büszke lehetek!
Mert egy ház státusszimbólum is egyben! Bemutatja azt, hogy mi fontos nekünk, az életben! A külsőségek vagy a tartalom! Egyáltalán lehet a kettőt együtt?
A rendszeremből nagyon sokféle alaprajzi elrendezés megvalósítható, persze a bonyolult elrendezés nem csökkenti a beruházásod összegét, de megértem, hogy van olyan eset, amikor a forma fontosabb, mint a kisebb bekerülési költség. A "tartalom" viszont mindig teljesen rendben van, hiszen a rendszer működését nem befolyásolja lényegesen az alaprajzi elrendezés bármilyen formája sem.
Szép házat akarok!
Mert nekem fontos az is, hogy a ház, amiért olyan sokat kell vagy kellett dolgoznom, az divatos, vagy éppen pont időtlenül eleganciát sugárzó legyen!
 Ezt a kérdést úgy oldhatjuk meg, hogy nagy tapasztalatú tervezővel dolgozom együtt, aki hatalmas szakmai tapasztalata birtokában a megrendelő által kedvelt élet stílusnak megfelelő formájú, és elrendezésű házat tervez.

 Komfortos-kényelmes házat akarok!
Nem akarom télen többet otthon azt az érzést, hogy a lábam egész nap fázik, de a fejemről meg szakad a víz.
Nem szeretek port törölgetni a kedvenc bútoraimról, vagy nem jól látom a meccset a tévén lévő portól…
Nincs időm állandóan a homokot összeszedni az előszobából és azokból a helyiségekből, ahová cipővel megyünk be.
Utálom, hogy a fürdőszobában minden mindig vízköves.
Nyáron éjjel aludni akarok, nem pedig forgolódni a melegben.
  Ebben a pontban összeszedtem a kényelmi extrákat egy csokorba, mintha azok úgy összetartoznának… de nézzük őket egyesével:

Lábfázás-fejmelegség: a rosszul szigetelt padló „mellékhatása” más szerkezeteknél (a nagy hőmérséklet különbség miatt intenzíven mozog a levegő, és "húz a hideg") de mivel nálunk a padló is igen vastagon: 35 cm szalmával szigetelt nálunk, ezzel ez a kérdést megoldottuk...

Portörölgetés ellen: a központi porszívó beépítése, és rendszeres használata nagyban orvosolja a problémát. miért?: aért mert a központi porszívó azt a legfinomabb port, amit a hagyományos porszívók visszaporlasztanak a lakás levegőjébe- véglegesen eltávolítja, mert kifújja egy csövön a szabadba. Így a portörölgetés helyett más programot kell választani...

Homokgyűjtés: gyakorlati tapasztalatom, hogy olyan hogy elég nagy lábtörlő, nem létezik. Kapható viszont lábtörlő szőnyeg 1m szélességben, és tetszőleges hosszban, ami körültekintő kivitelezéssel süllyesztetten elhelyezhető az előszobában, (minimum 1m2 méretben)  és a homok nagy részét megfogja akkor is ha cipővel bejárnak a lakásba…

Vízkő ellen: vízlágyítás: az egyszerűbb kivitel: a speciális mágnessel történő vízkőtelenítés, a még tökéletesebb megoldás az ioncserélős vízlágyító. Eredmény: alig, vagy semmilyen vízkőkiválás a vízcsapoló szerelvényeken: amik ettől jelentősen hosszabb élettartamúak lesznek.

Melegség ellen: benapozási szempontból jól tervezett ház, ahová nyáron nem süt direktben be a nap, esetleg fal-, vagy mennyezet hűtési vagy légkondicionálási megoldások… ezek mellé társul a szalmaszigetelésű fal hatalmas hőcsillapító képessége, ami a nyári forróság lecsillapításánál nagyon jól teszi a dolgát.
 
Legyen a házam penészmentes!
A szoba, kamra, fürdőszoba sarkában, rosszabb esetben nem csak foltokban, hanem a mennyezet, vagy a padló, és fal találkozási vonalában zöld, sárgás-barna, fekete penészsáv van..
   A penészedés oka mindig az, hogy a penészedő szerkezet (koszorú, vagy padlósáv) jóval hidegebb, mint másutt a fal, (szakkifejezés a szituációra: hőhidas a szerkezet) a hidegség miatt ott kicsapódik a pára a levegőből, és átnedvesíti a környezetét. Ez a nedves környezet kitűnő hely a penészgombáknak. A penészgombák által okozott egészségkárosító hatás nem közismert: de nagyon veszélyesek, nem egy penészgomba spórája huzamosabb ideig belélegezve komoly tüdőbetegséget okoz!!
 
Legyen a házam praktikus!
Mert a belső helyiségek elrendezése alapjaiban határozza meg egy ház használhatóságát, illetve a használat módját. 

  Ez a kérdés szintén a tervezési időszakban időszerű, a teljesen átgondolt tervezésnél komoly belsőépítészeti munkát is kell végezni. (ez már extra feladat a tervezőnek) A megfelelő belső elrendezést akár a Feng-shui által ajánlott módon is meg tudja tervezni a tervező partnerem.
 
Csendet akarok az otthonomban!
Zajos környéken lakom, és amikor éjjel, (vagy nappal, mert éjszaka dolgozom) aludni akarok, akkor mások a zajukkal nem hagynak pihenni.
 Vagy éppen hogy fordítva: szeretem a hangos zenét, és a bulikat! (esetleg hangszeren játszom otthon)
De a szomszédok, az agyamra mennek, hogy nem hagynak sohasem békén.
A csend… Nagy kincs! De a szalmabála, kitűnő hangszigetelő anyag! A belőle készült fal, a nemzetközi mérések szerint 51dB feletti hangszigetelő képességgel bír, ami egy nagyon kitűnő érték. Amennyiben a zaj ideje alatt nem nyitjuk ki az ablakainkat, akkor a külső –vagy benti- zajok nem zavarnak bennünket, vagy másokat-.
 
Számomra nagyon fontos az otthoni biztonság!
Mert félek a természeti csapásoktól: földrengéstől, tűztől, villámtól, valamint az „emberi csapásoktól”: a betörőktől. 
Ezeket vegyük megint külön:

Földrengés: amerikai kutatások, és mérések szerint a szalmaház kitűnő földrengésálló szerkezet, aminek az oka, hogy a tartóváz, és ami kitölti (szalmabála) nem rideg anyag. Az anyag rugalmassága rengeteg rezgést képes elnyelni, és bár előfordulhat ,hogy a vakolat itt-ott megreped, a ház még stabil marad.

Villám: villámvédelmi elektromos szerelvénnyel védekezhetünk a nem kívánt hatások ellen (nem kívánt hatások: minden tönkre megy egy közeli villámcsapás hatalmas elektromos erejétől) Ezek a rendszerek tőlünk nyugatabbra kötelező részei már a házaknak, nálunk még alig ismertek…

Tűz: a mindkét oldalán vakolt szalmabála nem tűzveszélyes már. Mivel ez a szalmaépítést legmarkánsabban akadályozó hit az emberekben, ennek ezért hatalmas szakirodalma van. Mindenütt megállapítják, hogy bár a laza szalma jól éghető, a bálázott már kevésbé, (a tömörsége miatt nem tud levegőt kapni a belseje, a levegő hiánya miatt pedig az égés lehetetlen) a külső vakolat pedig azt akadályozza meg, hogy egyáltalán maga a szalma is levegőt kapjon… Amerikai hivatalos állami intézménynél készült mérések szerint a vakolt szalmabála fal 120 percig is tűzálló, ami a legmagasabb tűzvédelmi szint ott is!

Egyébként csak erről szól a „Tévhitek a szalmabálával kapcsolatban” menüpont

Emberi csapások: betörésvédelem: ez egy külön szakma ma már… de azért ma már nem túlzás ha valaki egy riasztót szereltet a házába, és megfelelő védettségű nyílászárókat .
 
Már van engedélyes tervem! (tégla technológiájú házra)
Mert korábban, amikor még nem hallottam a szalmaszigeteléses módszerről már megterveztettem az álomházamat.
Nem gond ez sem! A szalmaszigeteléses ház esetében alkalmazható formai megoldások legtöbbször nagyon hasonlóak a téglaházas technológiánál alkalmazottakara. Az esetek túlnyomó többségében gazdaságos alternatívát tudunk ajánlani a téglaházas technológiás tervdokumentációkra is. Tehát ha kész terve van, akkor se essen kétségbe: hívjon nyugodtan, megbeszéljük, h mit lehet tenni, egyáltalán szükség van-e változtatásra.
 
Körülnéztem az Építési piacon, és nyitott vagyok az innovatív építési technológiákra! 
Mert látom, a minden tekintetben „hagyományosnak” tekintett égetett kerámia téglás technológia hátrányait is. Esetleg hajlandó vagyok kisebb kompromisszumokra, de a lényegből nem engedek, szeretnék egy az álmaimnak minél jobban megfelelő kinézésű és egyszersmind környezetbarát anyagokból készült otthont!
A mai korszerű soküreges téglafalazóelemek télen ugyan jó hőszigetelőek, de a nyári hőérzet szempontjából egyre kritikusabb a viselkedésük, nem is említve a favázas, könnyűszerkezetes (un. amerikai rendszerű) lakóépületeket, ahol a nyári hűtési igény, és ennek beruházása elérheti a fűtési költségeket.
 
És a lényeg: számomra megfizethető áron szeretném az új otthonomat!
Hallottam a legmodernebb, minden az eddig feltett kérdésre kitűnően megválaszoló házépítési technológiákról, de amikor az árak iránt érdeklődtem, akkor rájöttem: hogy azok a számomra nem megfizethetők. 
Az ár… mindig nagyon fontos, hogy mennyiért, mit kaphatunk! De mint az építőiparban járatos mérnök bizton állíthatom, hogy ár-érték viszonylatban a messze legjobb ajánlatot tudom tenni Önnek mint szalmaház-kivitelező. A szalmaház körülbelül annyiba kerül mint a legolcsóbb lakhely kialakítási alternatíva a: legolcsóbb könnyű szerkezetes lakóház, de mindenképpen ezért a pénzért is nagyon korrekt szigeteléseket és műszaki paramétereket kapunk, és egy jól használható kellemes otthont.

KÜLÖNLEGES HÁZAK

http://www.youtube.com/watch?v=cTcV7hYvWas

Szép házak.wmv

http://www.youtube.com/watch?v=CKrknj903sU

Élet a jövőben (1.) - Hobbit-ház

http://www.youtube.com/watch?v=spCPRomRW1U

Élet a jövőben (2.) - Ökofalu

http://www.youtube.com/watch?v=5neZ2TOD0_Y

Szupervályog ház építés

http://www.youtube.com/watch?v=7s2vudRY2M0

Szupervályog ház építés - magyar felirattal

http://www.youtube.com/watch?v=IYmIrFmdr88

Ökológiai Intézet - A szalmabála ház

http://www.youtube.com/watch?v=72YD5dzaBAc&list=PLkEcQ39uUSzfzzS1-4GnnKtYVizViB_H8&index=1

Vályog-szalma építészetről.

http://www.youtube.com/watch?v=w5bI9uHcOGA

A jövő farmja

http://www.youtube.com/watch?v=xGf4C84T1uM

kisfilm - háztáji és kisegítő gazdaságok a magyar mezőgazdaságban

http://www.youtube.com/watch?v=iAVeAPpI4jA

Furcsa, érdekes házak

http://www.youtube.com/watch?v=Wyo1QTDQKTQ

Simmer Sándor kistanya - A KALÁKA FÖLDHÁZ . Olcsó és jó.

http://www.youtube.com/watch?v=BpI-0UcJYs0

Variációk egy témára: házépítés

http://www.youtube.com/watch?v=CBnhck-Qthg

Ingatlanmegoldás hitel nélkül

2012.01.25. 11:27 | Élet a hitel után

szerző:Fülöp Ádám, epulet-energetika.hu

 

Elege lett a törlesztőrészletekből, vidékre költözött és készített családjának egy igazi hobbit házat. Egy ilyen mesebeli házhoz még hitelt sem kell felvenni, olcsó, környezettudatos és megdöbbentően jó hangulatú. Így kezelte jelzáloghitel problémáját egy leleményes walesi fotós.

A leírásból kiderül, hogy az egyik fontos motivációjuk     (az ár mellett) az volt, hogy környezetbarát és úgymond egészséges anyagokat használjanak fel.

 

 

 

 Így készült:

A családfő nem kézműves és nem is építész. A kényelmes vacok a tervek papírra vetése után négy hónappal már el is készült. „Mindenki megépítheti a saját házát. Nem kell más, csak önbizalom, fizikai állóképesség és néhány barát, akik segítenek” – mondta.A közvetlen környezetben fellelhető anyagokból történő építkezés nagyon is környezettudatos, mivel szinte csak fát, szalmát, földet, agyagot tartalmaz az épület.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A másik fontos motiváció az ár. A teljes épületet 3000 fontból, azaz mai árfolyamon nagyjából 900.000 Ft-ból építették fel. Az építkezés mintegy 4 hónapot és nagyjából 1500 munkaórát igényelt. A ház körülbelül 50 m², egy légtérben található az összes helyiség, ami fűtés és világítás szempontjából mindenképpen kiváló.                                 

 

A hálószobát helytakarékosság miatt, ötletesen egy második szintre helyezték el, ahova lépcső vezet a nappaliból.

 

Szalmaház

Az épület falai, a tető, de még a padló is szalmából készült.

            

A szalma felhasználása építőanyagként reneszánszát éli nem véletlenül, hiszen hő és hangszigetelő tulajdonsága vetekszik a mai modern építőanyagokéval. A szalmabálák nem terhelhetőek, ezért a háznak készítettek egy fa teherhordó szerkezetet.A falakra kívül-belül mészkővakolat került, ez átengedi a levegőt, de biztosítja a szükséges szigetelést és tűzállósságot. A tetőnél is hasonló szigetelést választottak, a szerkezetre kerültek a szalmabálák, amelyre egy vízzáró fólia került. Befejezésül földel fedték be a szerkezetet. A ház tetején elhelyezett napelemek, biztosítanak némi áramot a világításhoz, zenehallgatáshoz vagy a számítógéphez.

 -Kandalló a fűtéshez, a tűzifa megújuló és sok van a közelben.        -A füst egy nagy kőből és gipszből készült kúpon megy át, hogy lassan távozzon és adja le a hőt        

 

 

                                                                      A tulajdonos saját szavai:

„ A képeken egy ház látható, amelyet a családom számára építettem. Az építésben segített az apósom, az arra járók és az áthívott barátok. Négy hónappal a kezdés után már beköltözhető és lakájos is volt. Körülbelül 1000-1500 munkaórába és 3000 fontba [300 Ft-os árfolyamon számolva 900.000 Ft] került a beköltözésig. Ez nem sok, ha a lakásvásárlással hasonlítjuk össze (durván 60 font/m2 munkadíjak nélkül).

A saját magad építészének lenni szórakoztató, élvezhetsz és alkothatsz egy olyasvalamit, ami egyrészt a saját egyéniséged, másrészt pedig a föld része, nem pedig egy sorozatgyártott, doboz formájú valami, ami a maximális profit és az építőipar kényelme érdekében épült. A természetes anyagokból való építkezéssel kizárod a gyártók profitját.

 Dale háza minta lehet, ugyanis Wales egyik területén egy teljes ökofalut terveznek, ahol sok kicsi hobbit-ház sorakozna egymás mellett.

Hitelfelvétel helyett, lehet próbálkozni! :-)

Ha további információra van szükséged az építkezéssel kapcsolatban, látogass el a tulajdonos weboldalára: simondale.net
 

szerző:Fülöp Ádám, epulet-energetika.hu

Hobbit ház Walesben

Többször találkozhatott már a következő bejegyzés tárgyával, egy walesi építésű, környezetbarát, igazi kis hobbit házikóval. A tulajdonos oldalán fellelhető információkból (www.simondale.net) állítottuk össze ezt a bejegyzést, hogy bemutathassuk a különleges épületet.

Ami régen hagyományos építkezésnek számított, ma már rendhagyó. A közvetlen környezetben fellelhető anyagokból történő építkezés nagyon is környezettudatos, mivel szinte csak fát, szalmát, földet, agyagot tartalmaz az épület. Ha már nem használjuk, magára hagyva hamar elenyészik és újra a környezet részévé válik.

A leírásból kiderül, hogy az egyik fontos motivációjuk az volt, hogy környezetbarát és úgymond egészséges anyagokat használjanak fel, ezzel elkerülve a modern építőipar szennyezőit. Ha elolvassuk a belső levegő minősége című bejegyzést akkor láthatjuk, hogy az ilyen hagyományos építkezéssel se lehet elkerülni nagyon sok szennyezőt. (Radon, porok, vírusok és baktériumok.) Sőt a modern építészeti és épületgépészeti megoldásokkal még könnyebb is kiküszöbölni a szennyezők legnagyobb részét. (Gépi vagy természetes szellőztetés és levegőtisztítás.)

A másik fontos motiváció az ár. A teljes épületet 3000 fontból, azaz mai árfolyamon nagyjából 900.000 Ft-ból építették fel. Az építkezés mintegy 4 hónapot és nagyjából 1500 munkaórát igényelt. A ház körülbelül 50 m2, egy légtérben található az összes helyiség, ami fűtés és világítás szempontjából mindenképpen kiváló. A hálószobát helytakarékosság miatt, ötletesen egy második szintre helyezték el, ahova lépcső vezet a nappaliból.

Szalmaház

Az épület falai, a tető, de még a padló is szalmából készült. A szalma felhasználása építőanyagként reneszánszát éli nem véletlenül, hiszen hő és hangszigetelő tulajdonsága vetekszik a mai modern építőanyagokéval. Gondoljunk bele, hogy az építőanyagok előállítása mennyi energiába kerül és ezzel közvetve mennyi szennyezőanyag kerül a környezetbe. Ezzel szemben a szalma a mezőgazdaság mellékterméke, tekinthetjük CO2 semlegesnek, csak a szállítása és feldolgozása során használunk primer energiahordozókat. Ebben a példában egy félig domboldalba süllyesztett, földdel befedett tetőszerkezetű házról van szó, de szalmából „hagyományos” cseréptetős, akár több szintes épületek is építhetőek. Egyes források szerint, egy szalmabálából készített fal hőátbocsátási tényezője 0,2-0,3 W/m2K. (A mai előírás 0,45 W/m2K, az új 2010/31/EU irányelv szerint ez csökkenhet 0,3 W/m2K-re.) Vastagabb rétegben, vagy más technológiával kombinálva könnyedén építhetünk belőle passzívházat.

Fa tartószerkezet

A szalmabálák nem terhelhetőek, ezért a háznak készítettek egy fa teherhordó szerkezetet. A felhasznált faanyag a közeli erdőségekből lett beszerezve, egy éppen esedékes gyérítés során termelték ki őket. A szerkezet legérdekesebb része a tető, itt egy olyan formát választottak, ahol nincs szükség alátámasztásra és közbenső merevítésekre vagy illesztésekre, a gerendák egymást tartják a külső falszerkezetre támaszkodva.

Szigetelés

A szalmabála nagyon érzékeny a nedvességre, ezért a megfelelő szigeteléséről gondoskodni kell. Ezzel biztosítható az időtállóság, valamint a további hőszigetelés és légtömörség is. A ház alapját egy vízzáró fóliával fedték be, erre került egy hulladékfából készült raklap réteg, amelyre elhelyezték a szalmabálákat. A bálákra később a szintén hulladékfából készült padló került.

A tetőnél is hasonló szigetelést választottak, a szerkezetre kerültek a szalmabálák, amelyre egy vízzáró fólia került. Befejezésül földel fedték be a szerkezetet, ez növeli az épület hőtehetetlenségét és így sokkal jobban bele is illik a környezetbe. Az élő tető ráadásul nem is melegszik úgy fel nyáron, mint egy hagyományos cseréptető.

A falaknak kövekből csináltak alapot ezzel biztosítva, hogy a bálák ne érintkezzenek a talajjal és ne nedvesedjenek át valamint, hogy a nedvesség lefele is tudjon távozni. A falakra kívül-belül mészkővakolat került, ez átengedi a levegőt, de biztosítja a szükséges szigetelést és tűzállósságot.

Extrák

Amellett, hogy maximálisan közel élnek a természethez, nem kell nélkülözniük minden műszaki berendezést. A ház tetején elhelyezett napelemek, biztosítanak némi áramot a világításhoz, zenehallgatáshoz vagy a számítógéphez.

A következő videóban a tulajdonost hallhatjuk, hogy mi a véleménye a termőföldről és a klímaváltozás kihívásairól.

Simon Dale interjú magyar felirattal

http://www.youtube.com/watch?v=Od-20wHhOR0

A tulajdonos saját szavai:

„ A képeken egy ház látható, amelyet a családom számára építettem. Az építésben segített az apósom, az arra járók és az áthívott barátok. Négy hónappal a kezdés után már beköltözhető és lakájos is volt. Körülbelül 1000-1500 munkaórába és 3000 fontba [300 Ft-os árfolyamon számolva 900.000 Ft] került a beköltözésig. Ez nem sok, ha a lakásvásárlással hasonlítjuk össze (durván 60 font/m2 munkadíjak nélkül).

A házat a környezetre való maximális tekintettel építettük, ezért egyfajta viszonzásként egy egyedülálló lehetőséget kaptunk, hogy a természethez közel éljünk. A saját magad építészének lenni szórakoztató, élvezhetsz és alkothatsz egy olyasvalamit, ami egyrészt a saját egyéniséged, másrészt pedig a föld része, nem pedig egy sorozatgyártott, doboz formájú valami, ami a maximális profit és az építőipar kényelme érdekében épült. A természetes anyagokból való építkezéssel kizárod a gyártók profitját és a karcinogén mérgek keverékét, amik megtöltik a modern épületeket.

Néhány kulcsfontosságú pontja a dizájnnak és a szerkezetnek:

• Legyen domboldalba ásva, az alacsony vizuális behatás és a védelem érdekében.
• A fejtésből származó kő és sár felhasználható a támfalhoz és az alaphoz.
• Készíthetünk tartószerkezetet a hulladék fából, amit a környező erdőből is beszerezhetünk.
• Az önmagát tartó tetőszerkezetet nagyon könnyű megcsinálni és esztétikus is.
• A szalmabála kiváló hőszigetelő a falakban, padlóban és a tetőben egyaránt, ráadásul könnyű beépíteni.
• Műanyag fólia, sár és gyepréteg a tetőn, nyugtató és csökkenti hatásunkat a környezetünkben.
• Mészvakolattal a falak légáteresztőbbek és energiatakarékosabb is az előállítása.(A cementes vakolathoz képest.)
• Az újrahasznosítható fahulladék felhasználható a padlóhoz és különféle kellékekhez.
• Bármi, amire szükséged van megtalálható valahol egy szeméthalomban (ablakok, égők, vízvezetékek, vezetékek…)
• Kandalló a fűtéshez – a tűzifa megújuló és rengeteg van a közelben.
• A füst egy nagy kőből és gipszből készült kúpon megy át, hogy lassan távozzon és adja le a hőt.
• A hűtőt levegő hűti, amely az alapon keresztül, a föld alól érkezik.
• Tetőablak segítségével természetes fényt kapunk.
• Napelemek a világításhoz, zenehallgatáshoz, számítógéphez.
• Víz nyerhető a közeli forrásból.
• Komposzt WC.
• A tetőről lefolyó víz összegyűjthető egy tárolóban a locsoláshoz.

Használt szerszámok: láncfűrész, kalapács és egy hüvelykes véső, ennyi. Ja és nem vagyok egy építőmester vagy asztalos, a tapasztalatom egy hasonló ház két évvel ezelőtti építéséből és pár apró házkörüli munkából származik. Ez a fajta épület mindenki számára elérhető. A főbb szükséges képességeim a testalkatom, a hit önmagamban, a kitartás, és persze a barátok, akik támogatást adtak.

Ez az épület egy része a kis behatású, más néven permakultúrális életvitelnek. Ez a fajta élet arról szól, hogy harmóniában éljünk a természettel és önmagunkkal, valamint mindent egyszerűen és csak a szükséges technológiát használva oldjunk meg. Ezen típusú alacsony költségű, természetes épületeknek van létjogosultságuk, nem csak a fenntarthatóságuk miatt, hanem a bennük rejlő lehetőség miatt is, amitől a házak megfizethetőbbek lehetnek, és az emberek közelebb kerülhetnek a természethez, így egyszerűbb, fenntarthatóbb életet élhetnek. Például ez a ház azért készült, mert szükségünk volt egy családi házra, de nem tudtunk volna lakbért, vagy jelzálogot fizetni.”

Íme, az új megoldás: saját otthon már egymillió forintból kihozható + képek

Ez nem Új-Zéland, és nem a Gyűrűk ura forgatásának egykori helyszíne, hanem Wales, és egy valós lakóház. A ház nem csak olcsó és különleges kinézetű (egy "hobbit" házikóra hasonlít), de környezetbarát is. Úgy néz ki, mintha a Gyűrűk ura trilógiának a forgatásán járnánk. Egy ház, ami teljesen beleépül a környezetbe, erős gallyakból, földből és szalmából készült. A tetőt fű nőtte be, az ablakok és a ház belsejéből a derékszögek teljesen eltűntek. A meglepő: a házat teljesen természetes alapanyagokból építette Simon Dale a családjának. A lak 3500 euróba (kicsit több, mint 1 millió forintba) került. Ráadásul mint kiderült, a családfő nem kézműves és nem is építész. A kényelmes vacok a tervek papírra vetése után négy hónappal már el is készült. „Mindenki megépítheti a saját házát. Nem kell más, csak önbizalom, fizikai állóképesség és néhány barát, akik segítenek” – mondta Dale. Az öko-ház válasz a pazarlásra és a forráshiányra. Vizet a közeli forrásból, meleget a fakályhából, áramot pedig a napfénytetőből nyernek, a hűtő léghűtéses. Az alacsony energiafogyasztású házikó teljesen önálló, Simon és családja nem függ se áram- se gázszolgáltatótól. „A lakhatás eme formája megadja a lehetőséget egy egyszerűbb, természetközelibb életre – jelentette ki a családfő. Dale háza minta lehet, ugyanis Wales egyik területén egy teljes ökofalut terveznek, ahol sok kicsi hobbit-ház sorakozna egymás mellett. Többször találkozhatott már a következő bejegyzés tárgyával, egy walesi építésű, környezetbarát, igazi kis hobbit házikóval. A tulajdonos oldalán fellelhető információkból (www.simondale.net) állítottuk össze ezt a bejegyzést, hogy bemutathassuk a különleges épületet. Ami régen hagyományos építkezésnek számított, ma már rendhagyó. A közvetlen környezetben fellelhető anyagokból történő építkezés nagyon is környezettudatos, mivel szinte csak fát, szalmát, földet, agyagot tartalmaz az épület. Ha már nem használjuk, magára hagyva hamar elenyészik és újra a környezet részévé válik. A leírásból kiderül, hogy az egyik fontos motivációjuk az volt, hogy környezetbarát és úgymond egészséges anyagokat használjanak fel, ezzel elkerülve a modern építőipar szennyezőit. Ha elolvassuk a belső levegő minősége című bejegyzést akkor láthatjuk, hogy az ilyen hagyományos építkezéssel se lehet elkerülni nagyon sok szennyezőt. (Radon, porok, vírusok és baktériumok.) Sőt a modern építészeti és épületgépészeti megoldásokkal még könnyebb is kiküszöbölni a szennyezők legnagyobb részét. (Gépi vagy természetes szellőztetés és levegőtisztítás.) A másik fontos motiváció az ár. A teljes épületet 3000 fontból, azaz mai árfolyamon nagyjából 900.000 Ft-ból építették fel. Az építkezés mintegy 4 hónapot és nagyjából 1500 munkaórát igényelt. A ház körülbelül 50 m2, egy légtérben található az összes helyiség, ami fűtés és világítás szempontjából mindenképpen kiváló. A hálószobát helytakarékosság miatt, ötletesen egy második szintre helyezték el, ahova lépcső vezet a nappaliból. Szalmaház Az épület falai, a tető, de még a padló is szalmából készült. A szalma felhasználása építőanyagként reneszánszát éli nem véletlenül, hiszen hő és hangszigetelő tulajdonsága vetekszik a mai modern építőanyagokéval. Gondoljunk bele, hogy az építőanyagok előállítása mennyi energiába kerül és ezzel közvetve mennyi szennyezőanyag kerül a környezetbe. Ezzel szemben a szalma a mezőgazdaság mellékterméke, tekinthetjük CO2 semlegesnek, csak a szállítása és feldolgozása során használunk primer energiahordozókat. Ebben a példában egy félig domboldalba süllyesztett, földdel befedett tetőszerkezetű házról van szó, de szalmából „hagyományos” cseréptetős, akár több szintes épületek is építhetőek. Egyes források szerint, egy szalmabálából készített fal hőátbocsátási tényezője 0,2-0,3 W/m2K. (A mai előírás 0,45 W/m2K, az új 2010/31/EU irányelv szerint ez csökkenhet 0,3 W/m2K-re.) Vastagabb rétegben, vagy más technológiával kombinálva könnyedén építhetünk belőle passzívházat. Fa tartószerkezet A szalmabálák nem terhelhetőek, ezért a háznak készítettek egy fa teherhordó szerkezetet. A felhasznált faanyag a közeli erdőségekből lett beszerezve, egy éppen esedékes gyérítés során termelték ki őket. A szerkezet legérdekesebb része a tető, itt egy olyan formát választottak, ahol nincs szükség alátámasztásra és közbenső merevítésekre vagy illesztésekre, a gerendák egymást tartják a külső falszerkezetre támaszkodva. Szigetelés A szalmabála nagyon érzékeny a nedvességre, ezért a megfelelő szigeteléséről gondoskodni kell. Ezzel biztosítható az időtállóság, valamint a további hőszigetelés és légtömörség is. A ház alapját egy vízzáró fóliával fedték be, erre került egy hulladékfából készült raklap réteg, amelyre elhelyezték a szalmabálákat. A bálákra később a szintén hulladékfából készült padló került. A tetőnél is hasonló szigetelést választottak, a szerkezetre kerültek a szalmabálák, amelyre egy vízzáró fólia került. Befejezésül földel fedték be a szerkezetet, ez növeli az épület hőtehetetlenségét és így sokkal jobban bele is illik a környezetbe. Az élő tető ráadásul nem is melegszik úgy fel nyáron, mint egy hagyományos cseréptető. A falaknak kövekből csináltak alapot ezzel biztosítva, hogy a bálák ne érintkezzenek a talajjal és ne nedvesedjenek át valamint, hogy a nedvesség lefele is tudjon távozni. A falakra kívül-belül mészkővakolat került, ez átengedi a levegőt, de biztosítja a szükséges szigetelést és tűzállósságot. Extrák Amellett, hogy maximálisan közel élnek a természethez, nem kell nélkülözniük minden műszaki berendezést. A ház tetején elhelyezett napelemek, biztosítanak némi áramot a világításhoz, zenehallgatáshoz vagy a számítógéphez. A következő videóban a tulajdonost hallhatjuk, hogy mi a véleménye a termőföldről és a klímaváltozás kihívásairól. A tulajdonos saját szavai: „ A képeken egy ház látható, amelyet a családom számára építettem. Az építésben segített az apósom, az arra járók és az áthívott barátok. Négy hónappal a kezdés után már beköltözhető és lakájos is volt. Körülbelül 1000-1500 munkaórába és 3000 fontba [300 Ft-os árfolyamon számolva 900.000 Ft] került a beköltözésig. Ez nem sok, ha a lakásvásárlással hasonlítjuk össze (durván 60 font/m2 munkadíjak nélkül). A házat a környezetre való maximális tekintettel építettük, ezért egyfajta viszonzásként egy egyedülálló lehetőséget kaptunk, hogy a természethez közel éljünk. A saját magad építészének lenni szórakoztató, élvezhetsz és alkothatsz egy olyasvalamit, ami egyrészt a saját egyéniséged, másrészt pedig a föld része, nem pedig egy sorozatgyártott, doboz formájú valami, ami a maximális profit és az építőipar kényelme érdekében épült. A természetes anyagokból való építkezéssel kizárod a gyártók profitját és a karcinogén mérgek keverékét, amik megtöltik a modern épületeket. Néhány kulcsfontosságú pontja a dizájnnak és a szerkezetnek: - Legyen domboldalba ásva, az alacsony vizuális behatás és a védelem érdekében. - A fejtésből származó kő és sár felhasználható a támfalhoz és az alaphoz. - Készíthetünk tartószerkezetet a hulladék fából, amit a környező erdőből is beszerezhetünk. - Az önmagát tartó tetőszerkezetet nagyon könnyű megcsinálni és esztétikus is. - A szalmabála kiváló hőszigetelő a falakban, padlóban és a tetőben egyaránt, ráadásul könnyű beépíteni. - Műanyag fólia, sár és gyepréteg a tetőn, nyugtató és csökkenti hatásunkat a környezetünkben. - Mészvakolattal a falak légáteresztőbbek és energiatakarékosabb is az előállítása.(A cementes vakolathoz képest.) - Az újrahasznosítható fahulladék felhasználható a padlóhoz és különféle kellékekhez. - Bármi, amire szükséged van megtalálható valahol egy szeméthalomban (ablakok, égők, vízvezetékek, vezetékek…) - Kandalló a fűtéshez – a tűzifa megújuló és rengeteg van a közelben. - A füst egy nagy kőből és gipszből készült kúpon megy át, hogy lassan távozzon és adja le a hőt. - A hűtőt levegő hűti, amely az alapon keresztül, a föld alól érkezik. - Tetőablak segítségével természetes fényt kapunk. - Napelemek a világításhoz, zenehallgatáshoz, számítógéphez. - Víz nyerhető a közeli forrásból. - Komposzt WC. - A tetőről lefolyó víz összegyűjthető egy tárolóban a locsoláshoz. Használt szerszámok: láncfűrész, kalapács és egy hüvelykes véső, ennyi. Ja és nem vagyok egy építőmester vagy asztalos, a tapasztalatom egy hasonló ház két évvel ezelőtti építéséből és pár apró házkörüli munkából származik. Ez a fajta épület mindenki számára elérhető. A főbb szükséges képességeim a testalkatom, a hit önmagamban, a kitartás, és persze a barátok, akik támogatást adtak. Ez az épület egy része a kis behatású, más néven permakultúrális életvitelnek. Ez a fajta élet arról szól, hogy harmóniában éljünk a természettel és önmagunkkal, valamint mindent egyszerűen és csak a szükséges technológiát használva oldjunk meg. Ezen típusú alacsony költségű, természetes épületeknek van létjogosultságuk, nem csak a fenntarthatóságuk miatt, hanem a bennük rejlő lehetőség miatt is, amitől a házak megfizethetőbbek lehetnek, és az emberek közelebb kerülhetnek a természethez, így egyszerűbb, fenntarthatóbb életet élhetnek. Például ez a ház azért készült, mert szükségünk volt egy családi házra, de nem tudtunk volna lakbért, vagy jelzálogot fizetni.” Ha további információra van szüksége az építkezéssel kapcsolatban kérjük, látogasson el a tulajdonos weboldalára. www.simondale.net

Organikus | Földház-meseház

Aki egy igazi meseházra vágyik, az az alábbi házról készült rajzok és fotók alapján maga is készíthet egyet, csak arra vigyázzon, hogy ne kérjen rá építési engedélyt.

Különös aktualitását pedig az adja, hogy ez is un. szalmaház, aminek kapcsán épp most futott le egykisebb vita az építészfórumon arról, hogy lehet-e/szabad-e ilyen szerkezetű épületeket építeni?

forrás: A Low Impact Woodland Home.