Út a jövőbe

Út a jövőbe

A parlagfű mint rákgyógyszer? Előadó a bükki füvesember

Mit is mondjak a népi gyógyításról, kezdi mondandóját a füvesember. Néhány népi praktikát ismertet az előadó bevezetésképp, köztük a diólevéllel kapcsolatosat is, melynek hatásairól már mi is írtunk korábban. Kitér arra is, mi az oka annak, hogy ma már több, mint 80 éves, és még mindig él és egészséges.

Gyermekkorában 8 évig tanulta a "mesterséget". Beszél a rendszerváltás előtti időkről is, miszerint anno a népi gyógyítás, a gyógyfüvek használatat kuruzslásnak számított.

Szerencsére ma már megváltozott a helyzet, vizsgákat lehet tenni a tárgyban, lehet tanulni, legálisan működni. Megemlíti azt is, hogy Miskolcon és Pécsen hogyan használnak füveket akár az orovosok is. A korábbi népi gyakorlat megismerésében komoly potenciál rejlik, véli sok orvos, mondja. Pl. Erdélyben - cukor nélküli - szilvalekvárral gyógyítják a nők a mellrákot, melyet tanulmányoztak a dél-magyarországi kutatók is, és igazolták hitelességét. 

A gyógynövénynek ugyanakkor nincs mellékhatása, mint a gyógyszernek, ezt fontos kiemelni. (Sok esetben a beteg a mellékhatásba hal bele, melyet statisztikai adatok támasztanak alá, pl. Amerikában, Magyarországon.)

Komoly szerep hárul a megelőzésre is, melyet a ma emberének sajátságosan kell értelmeznie. Azaz fő kérdésként felteszi a bevezető után: Hogyan maradjunk egészségesek?

Javallott 2-3 gyógytea rendszeres fogyasztása adott időszakon belül, ilyen egyszerű a válasz. Leginkább azon nyavalyákkal szemben, melyek már előjöttek szervezetünkben, pontosabban a betegség kezdeti jelei mutatkoznak. Ha azonban nincs semmilyen betegségünk, akkor mit is kellene fogyasztanunk? 

Fő ok a füvesember szerint az, hogy túl el van szennyezve mérgekkel az emberi szervezet, ezért ennyi a beteg ma Magyarországon. Domináns okként megemlíti, miszerint helytelen és korszerűtlen a mai ember táplálkozása, így utal pl. a gyorséttermek élelmezésre, melyet egyszerűn szemétnek nevez. Mindez azt eredményezi, hogy túl sok a méreg a testünkben, ezért azokat ki kell abból választani. Hogyan? Pl. javallott verejtékezni, izzadás-kúrákat tartani megfelelő teák fogyasztásával, hogy elősegítsük főbb méregtelenítő szerveink, így pl. a májunk és vesénk működését. Májunk vonatkozásában pl. érdemes hetente egy gyermekláncfű teát elfogyasztani. Mindkét szervünk vonatkozásában lehet egy másik gyógynövényből készült italt is készíteni, ez pl. az aranyvesszőfű.

"Mindegyik növény sokat tud." - így pl. kitér az egyszerű diólevélteára, melynek hatása áldásos. Adott esetben pl. nem kellett a beteg cisztás veséjét kioperálni, mert a tea elmúlasztotta azt. Eztán a füvesember kitér a civilizációs betegségekre, pl. a magas vérnyomásra, melynek háttarében 80 %-ig a vese nem megfelelő működtetése áll. Utal a csalánra, zsúrlóra, galagonyára is. Érdekességként megemlíti, hogy a depresszió lesz nemsokára a vezető civilizációs betegség, melynek kialakulása szintén megelőzhető, csupán citromfűteát kell inni.

Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból a rák sem. A legtöbb ember uis (a fejlett világban) ebben a betegségben hal meg. Jelmondatunk lehet tehát, - mely különben igen egyszerűen hangzik -, hogy "Ne legyünk rákosak!", vagyis jobb a betegséget megelőzni, mint a már meglévőt kezelni. Ebben kulcsszerep a szervezet elsavasodásának az elkerülése, pl. az ezt okozó ételeket ki kell hagyni az étkezésből. Saját példáján mutatja be a betegséget, hisz sokan nem tudják, de a füvesember saját magát gyógyította ki a betegségből. Erről részletesen beszél (33. perctől). Gyakorlatilag az orvosi kezelést meg sem kezdve 2 és fél évig gyúgyította magát 3 féle gyógynövényből, fehér fagyöngyből, közönséges galajból és diólevélből készített tintúrával.

A betegség azonban, azaz a bőrrák nemrég, bár jóval kisebb mértékben, ismét jelentkezett testén. "Most meg mást kezdtem el használni, kipróbáltam a parlagfüvet." - fogalmaz a bölcs ember.

Először teát készített belőle, de akkor szedte a növényt, amikor tele volt pollennel, így, ahogy fogalmaz: "Kiömlött rajtam" az allergia, hisz teste tele volt pattanással. Orvosi kezelést igénybevéve nem sikerült az allergiás reakciót megszüntetni, így a füvesember tovább kísérletezve magán, ismét a bevált módszerekhez fordult. Diólevél teával kenegette testét, így egy év alatt el is múltak a kiütések. Ma már virág nélküli parlagfű tintúrát használ, keverve némi dióburokkal, dióhártyával, így Gyuri bácsi, ahogy kezdte bevezetőjét, ma is egészséges, a melanóma eltűnt szervezetéből.

Ezután még egyéb rákos eseteketről számol be, pl. a szájrákról. Egy esetben 3 fej körömvirágot kellett a páciensnek megennie tavasztól őszig, meg is gyógyult tőle. A gyomorrákra pedig a petróleum a jó, említ egy másik esetet, érdemes meghallgatni ezt a részt, igen tanúságos.

Mindvégig hangsúlyozza azonban az orvosi kontroll szükségét, legfőképpen megelőzés szintjén. Kiemeli azt is, hogy el kell kerülni a szélhámosokat, csak elismert szakemberekhez lehet fordulni.

Alapvető reformra szorul táplálkozásunk is, ami azt is jelenti, hogy jól meg is kell rágni az ételeket, ráadásul úgy, hogy a nyál fertőtlenítse azt. A "lapátolást" tehát el kell felejteni. Mindemellett sok mozgásra is szükségünk van, mert ez segíti elő az anyagcserét, a széklet ürülését.

Végezetül a füvesember még számos hasznos tanáccsal szolgál, pl. hogy lehet elkerülni a cukorbetegséget, vagy megelőzni a mozgásszervi betegségeket.

A videó itt érhető el: https://mail.google.com/mail/?shva=1#sent/1404e10300685bb1

Forrás: https://mail.google.com/mail/?shva=1#sent/1404e10300685bb1 

Kép forrása: http://www.kerdezze.hu/parlagfu-kisokos-diakoknak/

Mit, kit állítanak elő a világszerte fejlődő szörnylaborokban?

A tudomány hihetetlen utat járt be az elmúlt évtizedben a génmódosítás terén. Ott tartunk, hogy egy egyetemista akár házilag is képes „új életformák” létrehozására. A törvények ezzel szemben nem tartottak lépést a fejlődéssel és ma szinte bármi megengedett a tudomány képviselői számára.

Az alább említett furcsaságok pedig nyilván csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Nem tudhatjuk, mi minden folyik a kísérleti laboratóriumokban, amit nem kötnek az orrunkra. Mi a garancia arra, hogy a tudósok által létrehozott teremtmények nem kerülnek ki a szabadba, ahol korlátok nélkül szaporodhatnak (feltéve persze, hogy egyáltalán képesek erre) amikor az ember már nem lesz képes visszacsalogatni a szellemet a palackba? A legtöbb tudós nagyon szereti feszegetni a határokat, de a következményekkel ritkán számolnak.

Néhány napja hozták nyilvánosságra például, hogy a tudósok olyan egeret hoztak létre, ami egy mesterséges emberi kromoszómát hordoz minden sejtjében. A kutatók ezt egy hatalmas áttörésnek tekintik, ami szerintük képessé teheti őket különféle betegségek gyógyítására. Az Independent a következőket írja:

A genetikai betegségek génterápiával történő gyógyításával kapcsolatos kísérletek során a tudósok genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek testük minden sejtjében hordozzák a mesterséges emberi kromoszómát.
A máig nem publikált tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy mesterséges emberi kromoszómát hoztak létre kémiai összetevőkből. Tehát ezúttal nem egy természetes kromoszómát szedtek szét, hanem újat építettek, ami mutatja, hogy milyen hihetetlen szintre jutott a szintetikus biológiát támogató technológia.
Elég bizarr.

Mesterséges emberi kromoszómákat hordozó egerek létrehozni egy dolog, azonban részben emberi aggyal rendelkező egyedeket „teremteni” egészen más történet. A Lifenews.com információ szerint a Wisconsin Egyetem kutatói sikeresen ültették be egy emberi embrió sejtjeit egerek agyába. A sejtek szaporodni kezdtek, okosabb egereket eredményezve:
Az ilyen jellegű kísérletek korlátok nélkül haladnak előre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelős hippokampuszt. Ezt követően a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.

A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neurológia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal később az emberi sejtek kitúrták állati megfelelőiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerű útvesztők megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezető jeleket megtanulni.

Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerűek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkező egérnek?
Tényleg ezt akarjuk? Részben ember élőlényeket akarunk?

Mára az is lehetségessé vált, hogy teljes emberi szerveket növesszenek az állatok testében. Japánban már ott tartanak, hogy 12 hónapon belül elkezdődhet az emberi szervek disznók testében történő növesztése. Céljuk nagyobb mennyiségű szerv „termelése” a transzplantációra várók számára:
A japán kormány által tudósokból és jogi szakértőkből felállított bizottság hamarosan nekilát, hogy összeállítsák a történelmi jelentőségű kutatásokat szabályozni hivatott rendelkezéséket. Amennyiben a munka a tervek szerint halad, az emberi szervek állatokban törtnő növesztése 12 hónapon belül elindulhat.
Úgy hangzik, mintha a tudományos fantasztikum világába tévedtünk volna. A módszer lényege, hogy a kutatók egy emberi őssejtet helyeznek el egy állati embrióban, egy hibrid embriót hozva létre, amit beültetnek az állat méhébe. A Telegraph szerint az állat valószínűleg egy sertés lesz.

1. A beültetést követően az embrióból egy tökéletes emberi szerv alakul ki, például szív, vese, hasnyálmirigy, vagy egyéb. Miután a felnőtt sertést levágják, egyszerűen kiveszik belőle a szervet és beültetik egy emberbe. (forrás)

De vajon egy emberi szervet növesztő sertés továbbra is sertés marad? A benne növő szervet is nehéz lenne teljesen emberinek nevezni. És az ember, aki a szervet kapja?
Elképzelni is nehéz milyen következményekkel találja majd szemben magát az emberiség ezen az úton. Sokan megdöbbennének, ha tudnák, mi minden folyik még a tudomány nevében.

Kansasban például emberi géneket tartalmazó rizst is termesztenek. Amerikában lassan ott tartanak, hogy a nem kifejezetten „bio” termékként árusított rizs esetében a vásárló nem tudhatja, hogy genetikailag módosított élelmiszert vásárol-e vagy sem. A legújabb fejlemények szerint pedig a rizsben már emberi gének is lehetnek. Jelenleg egyetlen emberi tulajdonsággal keresztezett GMO termék létezik, legalábbis, amiről tudunk, mégpedig a Ventria Bioscience biotechnológiai cég által Kansasban (és még ki tudja hol) 3200 hektáron termesztett rizsfajta formájában.

A Ventria körülbelül 2006 óta fejlesztgeti szép csendesen az emberi májból származó génekkel módosított rizst, a termékből nyerhető, a gyógyszeripar által használt mesterséges protein miatt. Az ember egyre drasztikusabb mértékben avatkozik a természet dolgaiba és csak nagyon kevesen látják ennek veszélyeit.

Amikor a Daily Mail még 2011-ben arról írt, hogy brit kutatók több mint 150 ember-állat hibrid embriót hoztak létre, nem sokan figyeltek fel:
A Daily Mail birtokába került adatok szerint 155 „kevert”, azaz emberi és állati genetikai anyagot is tartalmazó embriót hoztak létre a 2008-as Emberi Szaporodás és Embriológia Törvény hatályba lépése óta.

A törvény tulajdonképpen legalizálta a különböző hibridek létrehozását. Ezek között vannak az emberi spermával megtermékenyített állati petesejtek vagy a cybridek is, amelyeknél emberi nukleuszt ültetnek egy állati sejtbe.
A Slate pedig a következő „újításokról” számolt be néhány hete:
Nemrégiben kínai tudósok emberi tejproteinből származó géneket ültettek egy egér génállományába, de azóta már egész kecskecsordákat tenyésztettek ki, amelyekhumanizált tejet adnak. Eközben a Michigan Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztetek ki, amivel emberi végbél záróizmot ültethetnek egerekbe, hogy hatékonyabb kezelést találjanak az inkontinenciára. Más orvosok pedig azon dolgoznak, hogy humanizált immunrendszerrel ellátott állatokat hozzanak létre, az HIV vakcinák kísérleteihez.
Íme néhány további példa a tudomány egyvelegeiből:

• Emberi sejteket tartalmazó nyúl petesejt,
• Emberi vérrel rendelkező sertés,
• Emberi májjal rendelkező birka,
• Emberi sejteket tartalmazó tehén petesejt,
• Macska-ember hibrid protein

És ezek csupán azok a projektek, amikről tudunk. Vajon milyen beteg kísérletek folyhatnak, amik nem publikusak?
Olyan korban élünk, amelyben a génmódosítás előtt álló lehetőségek határtalanok, de pusztán azért, mert az ember képes valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is kell valósítani.

A „Hibrid” című film megkísérelte bemutatni az új, részben emberi életformák létrehozásának veszélyeit. Vajon milyen lélek lakozik egy se nem teljesen emberi se nem teljesen állati lényben?

Pandora szelencéjét felnyitották. A világ egy furcsa hely lett és csak sejteni lehet, hogy mi következik még.

Forrás: www.idokjelei.hu / The Truth Wins

Forrás: http://komlomedia.wordpress.com/2013/08/03/genetikai-kiserletek-ember-allat-hibridek/

Beletört a multi bicskája a magyar üvegbetonba

Megtörtént az, amire a honi közvéleményben és szabadalmi szakmában is csak nagyon kevesen számítottak. Az üvegbeton feltalálója, Losonczi Áron maga alá gyűrte a találmányát elbitorló német multinacionális vállalatot, a HeidelbergCement AG-t.

Szinte mesébe illő eredmény született a közelmúltban a honi iparjogvédelem történetében.Losonczi Áron, a köznyelvben csak üvegbetonnak hívott találmányával megjárta a poklot, ám a nemrég született jogerős bírósági ítélet szerint mégis kiütötte a nála összehasonlíthatatlanul több pénzt és jelentős kapcsolatokat megmozgatni képes német cementipari multit, a HeidelbergCement (HeCe) AG-t. A történet persze bonyolult és nyakatekert, ám a Münchenben tavaly ősszel megszületett bírósági ítélet egyértelműen fogalmaz. Az ipari óriás bitorolta a csongrádi fiatalember találmányát, vagyis a fényáteresztő betont, mert a németek által piacra dobott termék Losonczi használati mintaoltalmának oltalmi körébe esett.

A magyar feltaláló kálváriája még 2006-ban kezdődött a HeidelbergCementtel, miután a találmánya nemcsak a hazai, hanem egy csapásra a nemzetközi építőipari életbe is berobbant. A Time magazin például 2004-ben az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette az optikai szálak felhasználásával készülő fényáteresztő betont. Ezt követően szakmai elismerések és díjak garmadát szerezte meg a Litracon, s amellett, hogy Losonczit jó pár külföldi konferencián előadóként kérték fel, nagy nemzetközi vállalatok is keresték a kegyeit. Ezek egyike volt a HeidelbergCement AG.

A német óriás képviselőivel rendkívül ígéretesen, bár hosszadalmasan haladtak a tárgyalások. A több mint nyolc hónapos egyeztetéssorozat végén azonban a társaság nem írta alá Losonczival a szabadalmi licenciaszerződést, és továbbállt. Ez önmagában még nem jelentett volna nagy bajt, az már annál inkább, hogy a lényeget "magukkal vitték" a magyar feltaláló csongrádi műhelyéből.

Néhány hónappal később a HeidelbergCement AG egy igencsak erőteljes reklámkampánnyal és - állítása szerint - "döbbenetesen innovatív" termékkel jelent meg a piacon, ami egy laikus számára is nyilvánvalóan hasonlított a Losonczi Áron által kitalált fényáteresztő betonra. A hab a tortán az volt, hogy a bevezető kampány egyes képein a termék mellett fejlesztőként az a HeidelbergCement-alkalmazott állt, aki Losonczival a tárgyalásokat folytatta. Már önmagában ez is mélyütés volt a magyar feltalálónak, ám a HeidelbergCement még rátett egy lapáttal, és egy akkori külsős partnercégen keresztül megtámadta a csongrádi fiatalember még elbírálás alatt lévő európai szabadalmi bejelentését.

Miután lapunk 2007 nyarán beszámolt a fejleményekről, az akkori gazdasági minisztérium vezetése egy a hazai iparjogvédelmi szakma krémjét felsorakoztató válságmegbeszélést hozott össze. A jogbitorlás megszüntethetőségét a megbeszélés résztvevői borúlátóan ítélték meg, mert megalapozottnak vélték a németek támadását. Az alig várható siker esetén indítható per kezdetét 4-5 évvel későbbi időpontra becsülték. Ezen a tárgyaláson részt vett a legnagyobb hazai szabadalmi jogi cég, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója, Lantos Mihály szabadalmi ügyvivő is. Akkor úgy fogalmazott: bár Losonczi igazsága valóban elveszettnek tűnik, lát lehetőséget a helyzet megfordítására. Losonczi szerencséjére Lantos Mihály ingyen, a szakmai kihívás által vezérelve elvállalta az európai, majd az összes külföldi ügy képviseletét.

Lantos lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a történetnek jogi szempontból is nagyon sok érdekes vetülete van, amelyre még nemcsak a magyar, de a jóval több esetet vizsgáló, így szélesebb német ítélkezési gyakorlatban sem volt még példa. Első lépésként a támadás kivédésére át kellett alakítani a szabadalmi bejelentést és igénypontjait, hogy világosan kitűnjenek a - támadásokra esetleg lehetőséget adó - korábbi ismert megoldásoktól eltérő jellegzetességek. Ezt követően kihasználta azt a jogi lehetőséget, hogy az európai szabadalmi bejelentésből Németországban használati minta származtatható, amit megtett és három hónapon belül, 2007 novemberére Losonczi már Németországban érvényesíthető oltalommal rendelkezett, tehát megszületett a jogalap a HeCe elleni fellépéshez. (A használati mintát valójában kis szabadalmi oltalomnak is nevezik. Egy jelentős különbség azért akad, mégpedig az, hogy az erre bejelentett ötletnek is újdonságnak kell lennie, ezt nem vizsgálják, így három hónap alatt megadják.)

Ekkor azonban jött a következő akadály. El kellett volna indítani a bitorlási pert, ám a HeidelbergCement AG-val azért nem jó játszani - fogalmazott Lantos Mihály. Egy ilyen cégnek kesztyűt dobni bizony nagyon drága mulatság: egy esetleges vesztés esetén a német bírósági eljárás díján kívül a másik fél költségeit is meg kell téríteni. Erre akkoriban nem volt pénze Losonczinak. A Danubia szabadalmi ügyvivője azonban elérte, hogy sikerdíj fejében egy német jogi iroda elvállalja a perben a képviseletet, ami tavaly év elején, a müncheni bíróságon el is kezdődött.

Ahogy elindult a per, a HeidelbergCement ügyvédei azonnal (immár másodszor) támadást indítottak a Lantos által benyújtott és már érvényes német használati minta ellen. Az ügy érdekessége, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal időközben döntött, Losonczi megtámadott európai szabadalmi bejelentését az időközben benyújtott érvelés és módosítások alapján szabadalmazhatónak ítélte, a szabadalom kinyomtatása most van folyamatban. Ezt követően - tavaly nyáron - a müncheni bíróság már érdemi tárgyalást tartott. Ezen szinte kizárólag arról volt szó, hogy a német multi újabb megsemmisítési kérelme megalapozott-e vagy sem, azaz a per érdemben eldönthető, vagy Losonczi használati mintájának esetleges érvénytelensége miatt az eljárást fel kell függeszteni.

A bíróság tavaly októberben a pert Losonczi javára eldöntötte és lezárta. Ítéletében elutasította a német cég felfüggesztési kérelmét, és megállapította, hogy a kereset helytálló, azaz a HeCe bitorolta a magyar találmányt, és a céget eltiltották a találmány minden további jogellenes használatától. Ám azt, hogy a jogi helyzet mennyire összetett volt, jelzi: az indoklás az ítélet kihirdetése után csak több mint egy hónappal később született meg - fejtegette a Népszabadságnak Lantos Mihály. Ráadásul a 25-ből 20 oldalon azt magyarázzák, hogy az ipari óriás megsemmisítési kérelme miért nem volt megalapozott. Noha az ítélet jogerőre emelkedett, újabb nehéz fordulók jönnek.

A kártérítés mértékének megállapítása még hátravan, s ez adja az ügy másik pikantériáját. A Danubia feltételezése alapján a dátumok egybeeséséből arra lehet következtetni, hogy a HeidelbergCement ügyvédjei szinte percről percre követték a magyar lépéseket. Amikor 2007 novemberében nyilvánvalóvá vált: olyan helyzet alakul ki, amit nem tudnak megvédeni, egyik pillanatról a másikra felhagytak a fényáteresztő beton projektjével. Persze még így is megvehették volna Losonczitól, de nem tették.

Az üvegbetont az indulás után egy, az akkor még a holdudvarukon belül lévő osztrák cég gyártotta a HeCe számára. A kapcsolatot viszont a per kezdetekor teljes egészében megszakították a társasággal. Így azzal védekeznek, hogy kereskedelmi hasznuk alig származott az üvegbeton forgalmazásából. Ez önmagában igaz is lehet, ám az is, hogy a HeidelbergCement presztízsén és imázsán hatalmasat lendített a fényáteresztő beton. Ez ugyanis jelenleg az iparág innovatív luxusterméke. Egy ilyen termék kifejlesztőjének szerepében sokan szeretnének tetszelegni, ám azt, hogy az ebből származó előnyök miképpen válthatóak euróra, nehéz megmondani. Már csak azért is, mert szabadalombitorlásból fakadó ilyen jellegű kártérítésre még Németországban is alig lehet példát találni. Annyi azonban bizonyos, hogy egy ilyen innovatív és magas presztízsű projekt saját fejlesztési eredményként történő bemutatása jócskán hozhat a konyhára. A HeidelbergCement becslések szerint képes volt legalább egymillió eurót költeni az üvegbeton reklámkampányára.

Losonczi Áron energiáit az utóbbi években nem csak a HeidelbergCementtel való jogi vita kötötte le. Miután az Európai Unió 2009-et a kreativitás és az innováció éveként jelölte meg, tavaly év végén létrehoztak egy 27 tagú nagyköveti csoportot. Az Európai Bizottság ebbe beválasztotta a csongrádi fiatalembert. A társaság másik magyar, igencsak illusztris tagja Rubik Ernő. Az első ülésükre január elején Prágában került sor, ahol elfogadtak egy nyilatkozatot az innováció és kreativitás széles körű ösztönzéséről, ami segíthet kontinensünknek a válságból való kilábalásban. Emellett a világ egyik vezető üzleti tanácsadó cége, az Ernst & Young az Év üzletembere 2008 díj magyarországi versenyének egyik különdíjával, a "Merész Újító" elismeréssel tüntette ki Losonczit.

A feltaláló mellett a Litracon is kapott tavaly egy újabb, nemzetközi dizájn-díjat, az iF Material Awardot. Ezt a kitüntetést minden évben a leginnovatívabb új anyagok között osztják ki.

Annak ellenére, hogy egy ideig a maga fényáteresztő betonjával a HeidelbergCement is a piacon volt, Losonczi cége komoly üzleti megbízásokat is kapott. Az amerikai Louisiana államban az I., a II. világháború, valamint a koreai és a vietnami háború veteránjainak állított emlékhely kialakításához jelentős részben Litracont használtak. A projekt teljes költségvetése több mint egymillió dollár volt. A Baton Rouge-i emlékhely azóta Amerikában már kapott egy építészeti díjat is. Tavaly a párizsi magyar nagykövetség recepciós pultját készítették el.

Azonban a fényáteresztő beton igazi közönségsikerét Losonczi újabb szabadalma adhatja meg, amire már szintén megkérték a szabadalmi oltalmat. Ez a technológia a Litraconénál sokkal olcsóbb előállítást, így árat tesz lehetővé. Egy hazai gyártóval megállapodtak az ipari méretű gyártásról, és reményeik szerint idén nyárra piacon lehet az új termék.

Forrás: http://nol.hu/gazdasag/lap-20090213-20090213-6?ref=sso

Kép: Amerikai emlékmű magyar üvegbetonból

Tönkretették a magyar szélenergia-ipart?

Borsodban árválkodik Északkelet-Magyarország egyetlen szélerőműve. Bár a villamosenergia-rendszer a jelenlegi országos kapacitások három-négyszeresét is tudná kezelni, 2006 után egyszerűen leálltak a hatósági engedélyek kiadásával, a meglévőket pedig gyakran bírságolják. A felsőzsolcai magányos szélturbina jól szemlélteti a hazai szélenergia-ipar állapotát.

Ha Bécs felé autózik az ember, a tömegesen felbukkanó szélturbinák (látszólag) a haladást és a fejlődést szimbolizálják. Északkelet-Magyarországon ebből egyetlen szélturbinára futotta. És bár lehetne akár kettő is Felsőzsolca határában, a lényegen aligha változtatna sokat.

Kettőből egy

Az első megépítésére Nagy Zoltán cége (N-Zoll Trans Kft.) 2006-ban kapta meg a hatósági engedélyt, de másodikról már szó sem lehetett. Ezzel Nagy nem volt egyedül: 2006-ban az Energiahivatal 330 MW kapacitás rendszerbe állításához adott ki engedélyt, igény ennek több mint háromszorosára lett volna, sok igénylőnek ezért egyszerűen elfelezték a kért mennyiségét. 2006 óta nem osztottak újabb kapacitásokat, 2010-ig az elnyert kvótákat építették ki – sokszor már nem is azok a cégek, akik anno pályáztak – azóta azonban teljes a „szélcsend”. Jelenleg 176 ilyen típusú energiatermelő állít elő szélből áramot, pedig a villamosenergia-hálózat minden komolyabb változtatás nélkül – még a szkeptikusok szerint is – a jelenlegi mennyiség dupláját is gond nélkül kezelni volna képes.

A felsőzsolcai szélerőmű teljesítménye 1,8 MW, a „lapát” (rotor) átmérője 90 méter, maga a generátor több mint 100 méter magasan van – már az adatokból is látszik, impozáns látványt nyújt a Vestas típusú szélerőmű, amely teljesen magánpénzből épült fel. Nagy Zoltán számításai szerint egy ilyen erőművel évi 4-6 ezer tonna szén-dioxid levegőbe jutását lehet megakadályozni. 

Engedélyt csak visszavonnak

Egy két megawattos erőmű megépítése és üzembe állítása ma nagyjából 950 millió – 1 milliárd forintba kerül. Az erőművek döntő többsége a Nyugat-Dunántúlon épült, mert itt a legjobb a szélhelyzet (például egy Felsőzsolcán felépült szélerőmű mintegy negyedével tud kevesebbet termelni, mint egy ugyanolyan szerkezet a Kisalföldön). A rendszer egésze szempontjából azonban az kifejezetten jó lenne, ha az országot lefedve sok helyütt épülnének szélerőművek, hiszen akkor nem egyszerre kezdenének áramot termelni, és nem egy időpontban állnának le, hanem – ahogy az adott helyen a szél fúj – „véletlenszerűen”, amit könnyebb kiszabályozni.

A villamosenergia-törvény (VET) értelmében szélerőművet csak akkor lehet építeni, ha pályázatot írnak ki rá. Utoljára 2009-ben volt erre konkrét próbálkozás (430 MW kapacitást osztottak volna szét), de a 2010-ben érkező új kormány visszavonta a már eredményhirdetésig jutott pályázatot. Azóta nem érkezett a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) ilyen jellegű kormányzati megrendelés.

Augusztus elsejével a MEKH kilenc szélerőmű-társaság 2018-2020-ig szóló engedélyét vonta vissza amiatt, hogy a társaságok nem építették fel szélerőműveiket az engedélyben megadott határidőre, a beruházásaikat meg sem kezdték, és nem kérték az építkezés befejezésére adott határidő meghosszabbítását sem. (E társaságokat a 430 MW pluszkapacitásra számítva létesítették.

Hogyan ösztönzik jelenleg a megújulókat?

A villamosenergia-termelés területén működő ösztönzési rendszer lényege, hogy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiát a rendszerirányító (Magyar Villamosenegia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – MAVIR) köteles átvenni hatósági áron. Az átvételi ár magasabb, mint a jelenlegi piaci értékesítési ár (míg a jelenlegi piaci ár 15-20 Ft/kWh, addig a kötelező átvételi ár átlagosan 32,18 Ft/kWh). Jelenleg a kötelező átvételi ár egyforma minden megújuló energiaforrás esetén, csak a napszakok, illetve az ahhoz kapcsolódó fogyasztási szintek szerint változik (völgy, mélyvölgy, csúcs időszak). A piacinál magasabb átvételi árakat, a 2013 január 1-jétől érvényes 10 százalékos rezsicsökkentés farvizén átírt szabályoknak megfelelően, jelenleg csak a piaci fogyasztók fizetik, az benne van a villamos energia árában.  A villamosenergia-törvény szerint megújuló energiaforrásonként más-más árat lehetne adni az átvevőnek, azonban ez nem teljesül. Ennek az a következménye, hogy míg a szélerőműveknek, depóniagáz-erőműveknek, és a kis vízerőműveknek az átvétel ára megfelelő, addig a napelemes erőművek, a biomassza-erőművek átvételi ára – ha az erőmű élettartamát is figyelembe vesszük – a soha meg nem térülő kategóriába tartoznak. Ezért már 2009-ben felvetődött, hogy az ösztönzési rendszert módosítani kellene, ha teljesíteni akarjuk a tőlünk elvártakat.

 

Inkább vegzálnak

A már megépült szélerőművek üzemeltetői sem maradnak vegzálás nélkül: a szélerőművekre pontos szél-menetrendet kell adni, és ha attól jelentősen eltérnek, akkor komoly büntetést fizetnek a MAVIR-nak. [Egy szélerőmű létesítéséhez természetesen előzetes mérések szükségesek a széljárás, -erősség, -ingadozás stb. tekintetében is, de az elmélet és a gyakorlat közti különbséget jól szemlélteti a Magyar Energetika c. szakfolyóiratban megjelent tanulmány, amely leginkább azt igazolja, hogy a MAVIR által eredetileg előírt szigor indokolatlan volt. – a szerk.]  

Eleinte a jósolt és a tényleges szélerő eltérése miatt nem volt ritka az 500 ezer forintos büntetés sem havonta, egy szélerőműre vetítve. Egy birtokunkba került bizonylaton pedig az olvasható, hogy a menetrendeltérés miatt közel 180 ezer forint bírságot szabott ki a MAVIR egy szélerőműre egyetlen hónapban.

Menetrendet a várhatóan megtermelt energiamennyiségről egyébként már az építési dokumentációban be kellett adni, de a MAVIR rendszerirányítási nehézségekre hivatkozva nagyon részletes bontásban vár adatokat arról, hogy egységnyi időközönként mennyi áramot fog az adott szélerőmű termelni. Aki próbált is pontos adatokat kérni az Országos Meteorológiai Szolgálattól, azt a választ kapta, hogy a szélerőváltozás és -ingadozás ilyen részletekbe menő becslését nem vállalják.

A kérdés mögött az a vita és kezelést igénylő probléma áll, hogy a szélerőművek nehezebben kiszabályozhatók, mint más, klasszikus tüzelőanyaggal működő erőművek. Ez azt jelenti, hogy mindig annyi villamos energiát kell termelni, mint amennyit a fogyasztók elfogyasztanak, mert egyébként megváltoznak a villamos energia paraméterei, ami végső soron akár a villamos energiát fogyasztó berendezések tönkremenetelét okozhatja. A szélerőművek változó termelésének kiszabályozásához olyan erőművek szükségesek, amelyek gyorsan indíthatók, illetve leállíthatók (pl. gázturbinás erőművek).

Cselekvési terv konkrétumok nélkül

A jelenleg is tartó szélerőmű-építési stoppal kapcsolatban megkérdeztük a magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt is, amely elmondta, hogy „a pályázatok kiírásáról, a beépíthető mennyiségről a kormány, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dönt”. Arra a kérdésre, hogy az energiamixben mekkora szeletet kellene kihasítania a szélenergiának a Magyarország által kitűzött 14,65 százalékos megújuló energia részarányból – ahogy azt az Energiahivatal is a levelében írta –, elvben a 2030-ig szóló Nemzeti Energia Stratégiának és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének  kellene részletes választ adnia.

Csakhogy ezekben a dokumentumokban a vonatkozó oldalakon semmi konkrétum nem található. Leírják, hogy a villamos energiahálózat kb. 740 MW szélenergia-teljesítményt tud kiszabályozni, de mivel nagyon változó hazánk széljárása, ezért ugyanakkora kapacitású nem szélfüggő erőműveket kell készenlétbe állítani szélcsend esetére, illetve javítani kell a szabályozhatóságon. De hogy ezen túlmenően mikor írnának ki új pályázatot, arról szó sem esik.

Elmaradásaink

A vonatkozó dokumentumok elhallgatják, és érthető módon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sem dicsekszik vele, hogy a 14,65 százalékos részarány teljesítéséhez szükséges magyarországi szélenergia-termelés mennyire elmarad a haladási tervben kitűzött céloktól. A 2010-ben működő 329 MW-hoz (692 GWh) képest már 2012-ben 445 MW (929 GWh-t) kapacitást kellett volna kiépíteni, amit  2015-re 577 MW-ra (1377 GWh), 2020-ra pedig 750 MW-ra (1545 GWh) kellene feltornáznia a magyarországi szélparkoknak.  Miután ezeknek a terveknek az időarányos teljesítéséből eddig semmi nem lett, hazánk február óta hivatalosan is kimaradt az EU „Keleti szél” nevet viselő beruházási boomjából.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130805_Tul_eros_a_szel_Fizess

Kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Sz%C3%A9ler%C5%91m%C5%B1vek_Mosonszolnok_mellett_%281.%29.jpg

Akár te is gyűjthetsz gyógynövényeket, kérdés, hogyan..

Télire szárított gyógynövényeket raktározzunk el, de ne túl sokat. Ezeket olyan időpontban gyűjtsük, amikor hatóanyagtartalmuk a legmagasabb.

Virágból a virágzás kezdetekor, 

levélből a virágzás előtt és alatt, 
gyökérből kora tavasszal vagy ősszel, 
termésből az érés idején gyűjtsünk. 

Tartsuk szem előtt a következő tanácsot: csak egészséges, tiszta, féregmentes növényt gyűjtsünk. Napsütéses időben, száraz állapotban, a harmat felszívódása után gyűjtsünk. Nem lehet gyűjtőhely a műtrágyázott szántóföld, legelő, a szennyezett, fertőzött vizek partja, a vasúti töltés, valamint a nagy forgalmú utak, autópályák, ipartelepek környéke. 

Védjük a természetet! (Ne tépjük ki tövestül a növényt, ne okozzunk kárt!) Némelyik növény védett! De van elég nem védett gyógynövény, amely ugyanolyan hatásos (például medvefű helyett kankalin!)

Gyűjtés közben ne nyomkodjuk a leveleket és virágokat, ne használjunk műanyag szatyrot és zacskót a gyűjtéshez. Ezekben a gyógynövény „izzadni" kezd és később, a szárításnál megfeketedik. 

Az írás Maria Treben könyvéből lett kijegyzetelve. A könyv itt érhető el: http://moly.hu/konyvek/maria-treben-egeszseg-isten-patikajabol

Forrás: Piócaterápia Magyarország

Kép forrása: magyarero.hu

Már önfenntartásra is nevel a Szatyor

Egyre fontosabb a helyi, jó minőségű élelmiszer vásárlása, és egyre tudatosabb a fogyasztó is: a Szatyorbolt, mely egy baráti társaság kezdeményezéséből nőtte ki magát, a közösségi vásárlást köti össze a szemléletformálással egy újszerű vállalkozásban. Nem csak lakótelepi paradicsomtermelők és társasházi lekvárbefőzők figyelmébe!

A Szatyorbolt „újkori társadalmi vállalkozás”- mondja Kármán Erika, a hasonló nevű Zrt. vezérigazgatója, melyben a profitszerzés - annak ellenére, hogy mi a társasági forma - mellékes szempont. Szerinte a társadalmi misszió a fő cél, ami a környezettudatosság propagálása és a szemléletformálás.

A Szatyorbolt egyrészt a hasonló nevű webshop átvevőhelye: minőségi helyi élelmiszereket, bio- vagy azzal azonos minőségű zöldséget, gyümölcsöt, pék- és húsárut, tartós élelmiszereket lehet elhozni online megrendelés alapján. A boltból ugyanakkor közösségi tér nyílik, ahol a Szatyor Egyesület eseményeit tartják: termelői bemutatókat, magbörzéket, ez utóbbin saját vetőmagjaikat hozhatják és cserélgethetik az érdeklődők. Tartanak közös befőzéseket a konyhában, de olyan workshopok is vannak, amikor azt lehet megtanulni, hogyan lehet gangon, ablakban saját magunknak termeszteni, vagy mi értelme a kiskertekben a biodiverzitásnak, a fajok sokféleségének.

A nyolcadik kerületi Gyulai Pál utcai boltban minden apró részlet a társadalmi célokra emlékeztet: a second hand bútorok és az újrahasznosított tárgyakból (tojástartó, befőttes üveg) készített lámpák, a permakultúrával foglalkozó szakirodalom a könyvespolcon, a kézműves kozmetikumok vagy a zöld gondolatokat megfogalmazó szómontázsok a falon, melyet egyébként a MOZA cementlap manufaktúra termékei díszítik. Az ezeket készítő Kauker Szilvi iparművész is a Szatyorközösség tagja.

Társadalmi és kereskedelemi tevékenység 

A Szatyor Egyesület egy 6-7 évvel ezelőtt szerveződött baráti közösségből nőtte ki magát, amelynek Kármán Erika is része volt. A társaság kitalálta, hogy közvetlenül a termelőktől fognak hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez, kihagyva a szokásos kereskedelmi csatornákat. Körülbelül hét-nyolc család állt össze azzal a megegyezéssel, hogy egyikük hozza például a mézet, a másik a burgonyát. Kialakult a közösségi vásárlás egy informális szervezete, ahol nemcsak az élelmiszer beszerzése, hanem a hasonszőrű környezettudatos fogyasztókkal való tapasztalatcsere is fontos lett.

Aztán ismerősök ismerősei, és azok ismerősei csatlakoztak. A közösség 2-3 éve nőtt akkorára, hogy már nem működhetett szervezett keretek nélkül. Létrehozták az egyesületet. Az élelmiszer beszerzése, elosztása viszont teljes munkaidőben foglalkoztatott embereket kívánt, és kicsit ingoványosnak érezték azt is, hogy társadalmi szervezetként egyfajta kereskedelmi tevékenységet végeznek. Ezért alapítottak céget, méghozzá az egyesületi tagsággal átfedésben tulajdonolt részvénytársaságot. Hitelt nem kellett felvenniük.

A boltot egy meglehetősen lelakott önkormányzati bérleményből pofozták ki, a kialakításához közel 6 millió forintra volt szükségük, az induló árukészlet pedig 1,5 millió forint értékű volt.

Jelenleg az egyesület és a bolt szimbiózisban működnek – meséli tovább Erika. A boltban egy teljes állású alkalmazott, valamint alkalmi jelleggel dolgozó munkatársak és Erika dolgoznak, lehetővé téve a közösségi vásárlást és a betévedők kiszolgálását.

Az egyesület levált a kereskedelmi tevékenységről, hiszen a célja az, hogy megvalósítja a szemléletformálást és az egymástól való tanulást. Ezt részben önköltségi alapon oldják meg, de igénybe vették már a Grundtvig felnőttoktatási program és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet pályázati forrásait is.

Emellett a Szatyor tagja az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) programnak, aminek keretében Uniós támogatásból fiatalok teljes ellátásért és képzésért cserébe végezhetnek külföldi önkéntes munkát hasonló szervezetnél.

„A nejlonzacskókat visszavárjuk”

A Szatyorbolt üzemeltetését minél környezettudatosabban akarják megvalósítani. A logisztikától az árpolitikáig szinte minden erre épül. Az áruk zöme helyi termelőtől, tehát Budapest határától számított 50 kilométeres távolságból, például a Galga vidékéről vagy Lajosmizse, esetleg Biatorbágy környékéről érkezik, méghozzá pont akkora mennyiségben, amit a vásárlók haza is visznek. Ez online rendeléssel lehetséges.

A webáruházukban a kosarat zöldségeken, gyümölcsökön túl tejtermékekből, pékárukból, húskészítményekből, tartósélelmiszerből lehet összeállítani, a lustáknak kész szatyrokat kínálnak megadott tartalommal. Az itt befutó rendeléseket továbbítják a termelőkhöz, majd a hétfői és csütörtöki átvételi napokra ezek meg is érkeznek a budapesti átvételi pontokba vagy kérésre házhoz mennek. A házhozszállítást tavaly nyáron sikerült bringás futárokkal megoldaniuk, aminek a megszervezésére idén nem jutott kapacitásuk, de nem tettek le róla végleg.

Ezzel a módszerrel csökkentik a logisztika költségeit, az ezzel járó energiafelhasználást, valamint – mivel az online rendelés miatt nincsenek fölöslegesen felhalmozott készletek - nem kell raklapszámra kidobniuk az el nem kelt árut sem. A boltban csak nagyon rövid ideig tartózkodik az élelmiszer, ezért a zöldségek, gyümölcsök eltartására nem is kell hűtőberendezéseket használniuk. Ami pedig esetleg megmarad, azt maguk felhasználják – például eperdzsemet csinálnak a szezonból megmaradt gyümölcsből. Közben a vásárló pedig olyan zöldséget vesz, ami előző nap még a földeken napozott.

Kármán Erika jó lehetőségnek látja, hogy egy munkahelyen akár tíz-tizenöt kolléga is összeálljon, a közös rendelésüket pedig egyenesen a munkahelyükre szállíttassák. Ezért szerinte az már nem lehet kifogás, hogy nincs az embereknek elég ideje minőségi élelmiszert vásárolniuk. A dolgozó vásárlókra is tekintettel, az üzletüket este nyolckor zárják.

Drágább, de megfizethető

Óhatatlanul drágább termékekről van szó, mint ami a hirpermarketek polcain kapható, de igyekeznek rácáfolni arra a közvélekedésre, hogy a bioélelmiszert a legtöbb ember nem engedheti meg magának.

Egy „heti szatyor” két fő számára 3200, négy főre 6000 forintba kerül, egy hasonló zöldségekből és gyümölcsökből álló kosár egy hipermarketben egy-két ezer forinttal olcsóbban jön ki. Az üzleti cél az, hogy a Szatyorbolt fenntartására elegendő árbevételt termeljenek, ami Kármán Erika szerint évi 25-28 millió forintból megvalósítható.

A hulladék mennyiségét a csomagolások terén is a legszükségesebbek szintjén akarják tartani. A vásárlóik – főleg, mivel visszatérőekről van szó – tudják, mire számítsanak, a kimérős árukhoz, mint például az olaj, hozzák a saját üvegeiket, és a tojástartók is „visszajáró látogatók”. A Szatyorboltnak saját komposztja van, ahova bevihető a zöldségpucolásból visszamaradt ételhulladék. De az üzenőfalon olvasható kiírás szerint a nejlon zacskókat is visszavárják, ezekbe ugyanis többször is nyugodtan lehet csomagolni.

El kell fogadni, ha nincs spenót

A Szatyorbolt jelenleg körülbelül negyven termelővel dolgozik. A zöldségek körülbelül 80 százaléka bio minősítéses gazdálkodásból származik, a bioplecsni azonban nem előfeltétele az együttműködésnek. A kiválasztás sokkal fontosabb szempontja, hogy kímélő, kis léptékű gazdálkodásról legyen szó. Ebbe beletartoznak azok a bio minőségű élelmiszert előállító termelők, akik valamiért mégsem minősítik magukat bióvá.

A legfontosabb, hogy minőségi élelmiszerhez jussanak, a gazda pedig odafigyeljen arra, hogy kevés vegyszert használjon, és „minél többet visszaadjon a termőföldnek”. Ez csak kisgazdaságban oldható meg, a mennyiségi termelés rengeteg kompromisszumot követel.

Az együttműködést mindig egy gazdalátogatás előzi meg, amikor személyesen felkeresik az adott gazdaságot. „Nagyon sokat elárul, hogy ki mit mutat meg a gazdaságából, például hogyan bánik az állatokkal.” – meséli Erika. Ilyenkor nem a papírokat vizsgálják meg, elmondása szerint azt megteszi más. Sokkal fontosabb a termelő hozzáállása, az, hogy ez összecsengjen a Szatyor célkitűzéseivel.

Például pluszpontként értékelik, ha valaki felfogja az esővizet és azzal öntözze a növényeit, vagy éppen a palánták nevelésénél nem villamosenergiát használ, hanem lótrágya bálákat, amik ha beindulnak, elegendő hőt tudnak biztosítani. Persze az ilyen még csodaszámba megy. Az egyesület céljai közt szerepel azonban olyan, akár külföldi szakemberek bevonásával történő tanácsadások szervezése, ami a gazdák számára nyújt lehetőséget a környezettudatos termelés megismerésére.

Néhány termék, mint a tea, a kávé, az olívaolaj vagy a csokoládé esetében kénytelenek voltak kompromisszumot kötni, így külföldi termelőkkel állnak kapcsolatban. De a Srí Lankáról érkező Clipper tea fair trade termék, a spanyolországi Bioaceitel extra szűz olívaolaj pedig bio.

A Szatyornak heti 300-350 visszatérő vásárlója van, de a közösségi vásárlás nagy rugalmasságot igényel tőlük is. Hiába tervezi el valaki, hogy aznap este spenótot fog vacsorára készíteni, ha azt a napokban elverte az eső és a bolt nem áll kapcsolatban elég spenót-termelővel - akkor bizony el kell fogadnia, hogy nem lesz otthon spenót.

Dobozrendszerek és közösségi vásárlás

A CSA betűszó közösség által támogatott mezőgazdaságot (community supported agriculture) takar. Rudolf Steiner biodinamikus termelési elméletéből a 80-as évek Amerikájában született a mozgalom, melynek lényege, hogy a termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatban álljon egymással, kihagyva a felesleges kereskedelmi lépéseket. A legnagyobb CSA közösség, a kaliforniai Farm Fresh To You több mint 13 ezer családból áll. Ennek francia megvalósulása az AMAP (Associations pour le maintien d’une Agriculture paysanne), Daniel és Denise Vuillon 2001-es kezdeményezése. Franciaországban már 2000 fölötti az ilyen módszerrel működő gazdaságok száma. A dobozrendszer a CSA/AMAP egyik megvalósulása. Ilyenkor egy olyan hosszú távú együttműködés születik, amiben a termelő általában hetente szállít egyenesen a fogyasztónak. Előbbi tudja, hogy lesz vásárlója jövő héten is, utóbbi pedig mindig megbízható forrástól kapja az élelmiszert. Magyarországon is több helyen találkozhatunk CSA/AMAP gazdálkodásokkal: Szigetmonostoron a júniusi belvízprobléma ellenére is töretlenül működő Biokert, Miskolcon és Budapesten a Privát Lecsó, Szegeden az Évkerék ökotanya, a Wekerlét pedig a Nyitott Kert látja el zöldségdobozokkal. A Szatyorbolthoz képest persze a dobozrendszer hátránya, hogy a vevő nem válogathat, hiszen csak egyetlen gazdasággal áll kapcsolatban, míg a Szatyor esetében több termelő különböző termékeiből állíthatja össze a rendelését.

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20130728_termeloi_elelmiszert_webshopbol

Fotó: Stiller Ákos

Óriási napelempark épül Szatmárnémeti mellett

A világ hetedik legnagyobb napelemparkja épül a Szatmárnémetitől harminc kilométernyire fekvő Sárközújlakon (Livada Mica) - közölte szerdán a Szatmar.ro hírportál.

A 145 hektáros területen fekvő energetikai létesítmény negyedmillió napeleme Szatmárnémeti lakosságának háromnegyedét lesz képes ellátni villanyárammal - közölte Ramses Hernandez Ramirez, a sevillai székhelyű beruházó, a Bester Generación projektmenedzsere.

„Romániában a zöld energiával kapcsolatos törvénykezés igen kedvező. (...) Mivel Craiova mellett már van egy napelemparkunk, és csupa pozitív tapasztalataink vannak, úgy döntöttünk, folytatjuk beruházásainkat Romániában" - magyarázta Ramses Hernandez Ramirez.

A tervek szerint legkésőbb szeptember elejére végeznek a napelemek telepítésével. A cél, hogy az év végéig beindulhasson a termelés. A park maximális kapacitása 68 megawatt lesz, amely közel 60 000 átlagos család fogyasztását tudja majd kielégíteni - írta a Szatmar.ro

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130731_Oriasi_napelempark_epul_Szatmarnemeti_mel

Kép forrása: http://www.erdely.ma/kornyezetunk.php?id=146472&cim=napelempark_epul_szatmarnemeti_kozeleben

A rák új nézőpontból: a daganatok fizikája

A rákbetegség kialakulása során a szövet fizikai jellemzői is megváltoznak – hívják fel a figyelmet a daganatokkal foglalkozó fizikusok, akik az orvosokétól és biológusokétól eltérő, újszerű nézőpontból közelítenek a betegséghez.

Hozzászoktunk, hogy a daganatokkal elsősorban orvosok és kutatóbiológusok foglalkoznak, akik a rákbetegséget a szövet biológiai meghibásodásaként fogják fel. Noha ez az értelmezés alapvetően helytálló, mégis elterelheti a figyelmet arról a tényről, hogy a daganatos szövet néhány alapvető fizikai paraméterben is erősen eltér a normálistól, legyen szó elektromos vagy mechanikai tulajdonságokról. A PhysicsWorld című folyóirat nemrégiben egy egész tematikus számot szentelt a daganatok fizikai szemszögből történő megközelítésének – a szerzők és a lap szerkesztői szerint ugyanis a rák eme újfajta nézőpontból való vizsgálata közelebb vihet a betegség kialakulásának megértéséhez, és a gyógyítás eddig ismeretlen lehetőségeit tárhatja fel.

Elektromos félreértés

Amerikai kutatók egy csoportja azt állítja, hogy a daganatos sejtek nem reménytelenül elvetemültek: jó útra téríthetők, ha elektromos háztartásukat helyrebillentjük. Kísérleteikben azt találták, hogy a daganatos sejtek külseje és belseje közt mérhető elektromos potenciálkülönbség (köznapibb szóval: feszültség) módosításával megállítható a kontrollálatlan sejtburjánzás. Eredményeiket a tudományos közvélemény eleinte meglehetős kétkedéssel fogadta, hiszen meglehetősen távol esnek a rákkutatás fősodrától. Később aztán a szakma is elismerte, hogy az észrevétel számos új lehetőséget nyit a kutatásban.

Azt, hogy a daganatos sejtek elektromos tulajdonságai különböznek a környező ép szövetétől, már a feszültségmérő berendezések hőskorában, az 1930-as években kimutatta Harold Saxton Burr amerikai anatómus. Az 1970-es évek elején aztán a NASA-nál dolgozó biofizikus, Clarence Cone igazolta, hogy ez a különbség a daganatos sejtek eltérő elektromos polarizációjára vezethető vissza. Valamennyi élő sejt polarizált abban az értelemben, hogy a sejthártya belső oldalán negatív ionok halmozódnak fel, ezért a sejtek belseje mindig negatívabb a környezetüknél. Cone mérései azt bizonyították, hogy a polarizáció mértéke a daganatsejtek esetében csekélyebb a normálisnál; ő ennek nyomán felvetette, hogy a polarizáció foka valamilyen módon befolyással lehet a sejtek osztódásának szabályozására.

Cone elméletének hitelt érdemlő megerősítésére újabb negyven évet kellett várni. A Tufts Egyetem (Massachusetts, USA) biológus kutatója, Michael Levin doktorandusz hallgatójával, Brook Chernettel együtt emberi daganatkeltő géneket (onkogéneket) juttatott be ebihalakba, majd egy feszültségre érzékeny világító festék segítségével figyelte a sejtpolarizáció alakulását. Azt tapasztalták, hogy az onkogénekkel befecskendezett ebihalakban idővel alacsonyabb feszültséget mutató (gyengébb fluoreszcens fénnyel világító) sejtcsoportok jelentek meg, s ezek a későbbiekben szinte mindig daganattá alakultak.

A Tufts Egyetem kutatópárosa szerint a csökkent polarizáció és a daganatok keletkezése között világos összefüggés áll fenn. A csökkent polarizációjú sejtekben zavart szenved az ionok sejthártyán keresztüli mozgása, s ennek egyik következményeként a normálisnál kisebb mennyiségű butirát- (vajsav-) ion jut a sejtek belsejébe. A butirátról pedig tudható, hogy részt vesz a sejtnövekedést irányító gének szabályozásában. Az alacsonyabb butirát-szint tehát közrejátszhat a daganatos sejtburjánzás kialakulásában.

Feltételezésüket oly módon támasztották alá, hogy a normális polarizációt helyreállító sejthártya-fehérjéket, ún. ioncsatornákat (pontosabban az azokat kódoló géneket) juttattak az onkogénekkel kezelt ebihalakba. Ezek az ioncsatornák nagyobb mennyiségű negatív iont juttattak a sejtbe, ezzel segítettek a normális polarizáció helyreállításában. Az ily módon kezelt ebihalakban lényegesen kevesebb tumor fejlődött. A kutatók most annak bizonyításán dolgoznak, hogy az emlősök daganataiban is hasonló jelenségek játszódnak le.

A tumorsejtek nem járnak körtáncot

A daganatokat az orvostudomány alapvetően a gének betegségének tekinti: az általános nézet szerint a sejtmagban hordozott DNS meghibásodása készteti a sejteket ellenőrizetlen szaporodásra. Az iráni-amerikai biológusnő, Mina Bissell azonban az 1980-as évek eleje óta azon fáradozik, hogy a daganatsejtek és közvetlen környezetük közötti kölcsönhatás is kapja meg a kutatásban a fontosságának kijáró figyelmet. Több mint harmincéves munkássága során – melyet a pályatársak kezdetben erős fenntartásokkal kezeltek – elsősorban az emlőráksejtek és az őket körülvevő fehérjehálózat, az ún. sejtközötti állomány vagy extracelluláris mátrix (ECM) kölcsönhatásának a daganatkeletkezésben játszott szerepét bizonyította. Eredményei nyomán immár széles körben elfogadottá vált, hogy bár kétségtelenül a génmutációk jelentik a rák felé tett első lépést, a daganat fejlődésének későbbi dinamikáját nagyban meghatározza a tumorsejtek környezete.

A mellrák sejtjei a valódi daganatban jobbára amorf halmazokat alkotnak, de laboratóriumi körülmények között rá lehet őket kényszeríteni arra, hogy az egészséges emlőhámsejtekhez hasonlóan gömbölyded, mirigyszerű képleteket alkossanak. Bissellék ezt úgy érték el, hogy az ECM-et utánzó zselészerű anyagba ültették a sejteket, majd specifikus gátló vegyületek segítségével megakadályozták bizonyos fehérjekapcsolatok kialakulását a sejt és környezete között. Azt viszont sokáig nem értették, hogy ez a gátlás tulajdonképp hogyan is vezet mirigyszerű szerkezetek kialakulásához.

A megoldást a csoporthoz 2008-ban csatlakozó fizikus, Kandice Tanner szolgáltatta, aki doktori és posztdoktori munkája során a mikroszkópos képalkotásra – annak is egy speciális ágára, a konfokális mikroszkópiára – szakosodott. A konfokális mikroszkóp kicsit úgy működik, mint egy CT-berendezés, csak a sejtek nagyságrendjében: optikai „szeleteket” vesz fel a vizsgált parányi objektumról, majd ezekből a szeletekből számítógép segítségével létrehozza annak 3-dimenziós képét. Ez a technika tehát épp ideális a zselében növekvő, eredendően 3-dimenziós emlőráksejt-gömböcskék tanulmányozására. Tanner a negyedik dimenzió – az idő – bevonásával folyamatában tudta megfigyelni, miként alakítják ki a gélben a sejtek a mirigyszerű, nagyjából tized milliméternyi átmérőjű szerkezeteket, az ún. acinusokat.

A mikroszkóp és a számítógép által készített időbeli képsorozatok gyorsított visszajátszásakor Tanner olyasvalamire lett figyelmes, amire senki sem számított: az acinus létrehozása közben a sejtek forognak. Először csak egyetlen sejt kezd forogni – nagyjából óránként téve meg egy fordulatot –, majd amint osztódik, az utódjai is folytatják a forgómozgást, méghozzá ugyanazon irányba. Végül az egész, 12-15 sejtből álló együttes összehangolt táncba lép oly módon, hogy a teljes acinus forog a tengelye körül. Mindezt nem tehetnék a sejtek, ha a környezetükhöz erősen ki lennének pányvázva; ez magyarázza tehát a gátlószer alkalmazása és a mirigyformálás közötti kapcsolatot.

A forgást egy másik fajta gátló vegyülettel – olyannal, amely a sejtmozgást szabályozó egyik fehérjét támadja – meg lehetett akadályozni; ilyenkor azonban a sejtek szabályos forgás helyett csak véletlenszerűen mozogtak, és gömbölyded acinusok helyett csupán alaktalan csomókat alkottak, éppúgy, mint a tumorsejtek. Tannerék szerint ez az eredmény egyértelműen azt bizonyítja, hogy a sejtek forgómozgása elengedhetetlen az emlő normális mirigyképleteinek kialakításához. Úgy tűnik, a daganatokban ez a koordináció elromlik; azonban hogy mi az ok és mi az okozat, az egyelőre nem világos.

A ráksejtek lágyabbak

A Bázeli Egyetem (Svájc) kutatói, Marija Plodinec és Roderick Lim arra a következtetésre jutottak, hogy a rák fejlődésének különböző stádiumaiban a daganatsejtek meglepően eltérő mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Felfedezésüknek mind a daganatok korai felismerésében, mind a betegség kimenetelének megjóslásában akadhatnak jövőbeni alkalmazásai. Méréseiket nanoléptékben, a molekulák szintjén végezték: a tumorsejteket egy ún. atomierő-mikroszkóp (atomic force microscope, AFM) nanoméretű, tűszerű érzékelőjével bökdösték és húzgálták. Az atomierő-mikroszkóp működési elvét tekintve nem rokona a fénnyel vagy más elektromágneses sugárzással működő képalkotó berendezéseknek: érzékelője az atomi méretskálán ébredő erők segítségével térképezi fel egy felület nanoszintű érdességét, vagy méri a molekulák erőkkel szembeni ellenállását.

A tumorsejtek mechanikai tulajdonságait, illetve e tulajdonságok változásait azért fontos megérteni, mert a daganatos halálozást az esetek 90 százalékában az áttétek okozzák, és épp az áttétképzés folyamatában kulcsfontosságú a daganatsejtek mechanikai alkalmazkodása a legkülönbözőbb feltételekhez és igénybevételekhez. Amikor az elsődleges daganat – vagyis az a szövettömeg, amelyben a rákos elfajulás megtörtént, és ahol a rosszindulatú növekedés megkezdődött – eléri azt a méretet és fejlettséget, hogy már saját érhálózattal rendelkezik, sejtjeinek felszínéről elkezdenek eltünedezni a sejthalmazt összetartó fehérjék, és egyes sejtek leszakadnak a daganat fő tömegéről. E szökevény sejteknek először át kell verekedniük magukat a sejtközötti állomány sűrű rostos hálózatán, míg el nem érkeznek egy ér falához. Ott a daganatsejt szabályszerűen átpréseli magát az eret burkoló sejtek között, és belép a véráramba, ahol megint teljesen más erőhatásoknak – sodrásnak, nyíróerőknek – van kitéve. Ahhoz, hogy távoli áttétet hozzon létre, a daganatsejtnek újból, ezúttal az ellenkező irányban át kell férkőznie az érfalon, és sikeresen megtelepednie egy idegen szöveti környezetben.

Mindezek a manőverek csak úgy kivitelezhetők, hogy miközben a daganatok egészükben jellegzetesen keményebbek a környező szövetnél, maguk a daganatsejtek – némiképp ellentmondásos módon – lágyabbak és formálhatóbbak, mint egészséges társaik. (Az ellentmondás csak látszólagos: a daganat, mint egész keménységét a kötőszövet felhalmozódása okozza.) A biofizikusok szerint ez a viszonylagos lágyság a daganatsejtek egészen általános jellemzője, és mint ilyen, okvetlenül kapcsolatban áll a tumorok gyilkos sajátosságaival.

A bázeli kutatók egészséges emlőszövetből és mellrákból vett minták nanoméretű „bökdösésével” azt állapították meg, hogy az ép szövet sejtjeit mérve az értékek egyféle keménységi mutató körül szóródnak, a daganatban viszont legalább háromféle különböző keménységű sejtféleség él együtt. A legpuhább, az ép szövetnél határozottan lágyabb populáció feleltethető meg a rákos sejteknek, míg a keményebb értékek a különböző kötőszöveti sejtektől erednek. Ugyanezt a szétválást figyelték meg olyan genetikailag módosított egerekben, amelyekben spontán emlődaganatok növekednek: míg a daganat kialakulása előtt az egész szövet egységes mechanikai tulajdonságokkal rendelkezett, a daganat kifejlődése során lassanként két populáció – egy normálisnál puhább: a tumorsejteké, és egy annál keményebb: a kötőszöveti sejteké – jelent meg.

Mindebből úgy tűnik, a daganat kialakulása során a rákos sejtek oly módon válogatódnak ki, hogy a lágyabbak szaporodnak el inkább, és ezek lesznek végül azok, amelyek képessé válnak az áttétképzésre. Egy újfajta elmélet szerint a lágyság elsődlegesen nem is a távoli áttétek képzésére, hanem az oxigénhiányos területek elhagyására teszi alkalmassá a sejteket. Mivel a gyorsan növekvő daganatokban az oxigénhiány állandó és erős késztetést jelent, a lágyabb – s ezért ügyesebben vándorló – sejteknek nagyobb esélyük lehet a túlélésre. E felfogás szerint az áttétképzés, noha a beteg szempontjából ez a daganat leggyilkosabb sajátsága, tulajdonképpen egyfajta mellékterméke a lágyságra irányuló szelekciós folyamatnak. Az elmélet kritikusai ugyanakkor arra figyelmeztetnek: valószínűleg nem a lágyság az egyetlen – és talán nem is legmeghatározóbb – kritériuma az áttétképzési hajlandóságnak. Inkább arról lehet szó, hogy nap mint nap a legkülönbözőbb tulajdonságú sejtek milliói szakadnak le az elsődleges daganatról, és míg a legtöbb belepusztul ebbe a kalandba, némelyek – az erre minden szempontból legalkalmasabbak – végül megtelepszenek egy távoli szövetben.

A bázeli csoport mégis bízik abban, hogy felfedezésük mind a daganatok felismerésében, mind a betegség előrehaladásának követésében alkalmazásra lelhet. Remélik, hogy a szövet mechanikai tulajdonságát letapogató atomierő-mikroszkópia segítségével az orvosok már a műtőasztalon különbséget tehetnek daganat és ép szövet között (erre a magyar feltaláló által kifejlesztett intelligens kés már most is képes: lásd cikkünket). Úgy hiszik továbbá, hogy a „puhulási” folyamat nyomon követésével elcsíphető lehet az a pont, amikor az áttétképzés valószínűsége megnő, és ez segítheti az orvosokat a terápia megfelelő időzítésében.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/tudomany/a-rak-uj-nezopontbol-a-daganatok-fizikaja.html

Ide vezet, ha termelői piacot akarsz fenntartani?

A turisták és a környékbeliek is előszeretettel látogatják a Káptalantóti határában lévő termelői piacot, hogy közvetlenül a gazdáktól vásároljanak.

Aki valaha járt már a hatalmas akácok csendjében megbúvó termelői piacon, a Liliomkertben a Balaton-felvidéken, az biztosan visszatér oda. Ennek ellenére a piac tulajdonosának megállás nélkül harcolnia kell a Liliomkertért. Jelenleg összesen több mint ötmillió forintnyi bírság megfizetését követelik tőle, októberben pedig bíróság elé kell állnia.

Harmathy Ildikó tulajdonos hangsúlyozza, nemcsak saját piacáért, hanem hazánk agrárméltóságának helyreállításáért is küzd.

A színes kínálat, a kedves árusok és a minőségi élelmiszer megragadja és visszacsábítja a vendégeket a Káptalantóti határában lévő Liliomkertbe. Ez a Balaton-felvidéki termelői piac 220 családnak biztosít megélhetést, és vasárnaponként már tízezer fölötti látogatót fogad. Elsőre azt gondolhatnánk, az összhang tökéletes: a termelő eladhatja az áruját, a vevő pedig minőségi élelmiszert, kézműves tárgyat visz haza.

A valóság azonban más: míg a vendégektől és az árusoktól hálát és elismerést kap a piac megálmodója, a hatóságok bírósági végzésekkel és magas összegű bírságokkal honorálják Harmathy Ildikó erőfeszítéseit. Először arra hivatkozva akarták bezárni az öt éve működő piacot, hogy a terület szántó, vagyis mezőgazdasági besorolású, így kereskedelmi tevékenység nem folyhatna rajta.

A legutóbbi hatósági végzés arra kötelezte Harmathy Ildikót – akire összesen 5,3 millió forint bírságot szabtak ki az elmúlt években –, hogy 2012. november végéig bontsa le a bódékat. Történt mindez annak ellenére, hogy a Liliomkert kereskedelmi övezetté való átminősítését már 2007-ben elindította a község önkormányzata, de az átminősítés hosszú folyamata 2008 novemberében félbeszakadt valamiért, az érintetteket azonban erről senki nem tájékoztatta.

A biológus-mérnök Ildikó nem adta fel a harcot. A november 3-án lejáró határozat ellen a nyilvánossághoz fordult, és levelet írt a vidékfejlesztési miniszternek, az Országgyűlés elnökének, valamint a köztársasági elnöknek, kérve a földtörvény természetvédelmi törvény szerinti normakontrollját. Ildikó szerint ugyanis az ügy túlmutat saját piacán: ez a vita a magyar őstermelők ügyét szolgálja, és szükség van arra, hogy kialakuljon egy gazdaságos termelői piac-hálózat hazánkban.

A döntéshozóknak írt levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi földtörvénytervezet hibás: nem a termőföld tulajdonosát, hanem a föld használatát kell szabályozni. A természet védelméről szóló törvénynek pedig, amihez igazodnia kell a földtörvénynek is, össztársadalmi érdekeket kell szolgálnia, hiszen a természet mindenkié. Az első számú természeti érték pedig az ember, miközben a termőföld feladata, hogy élelmet adjon az embereknek, minél jobb minőségben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium végül arról biztosította Harmathy Ildikót, hogy minden előírást betartva segíti a terület mihamarabbi átminősítését kereskedelmi övezetté. Ezzel azonban csak a csatát nyerte meg, a háborút nem.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakvéleménye alapján 3,75 millió forint bírságot szabott ki a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója, Zay Andrea természetkárosítás miatt. A nemzeti park szerint ugyanis a piacot engedély nélkül létesítették, és a „sűrűn elhelyezett, vegyes megjelenésű építményeinek tömegével” , a füves parkolóval nem teljesül a táj jellegének megőrzése, a természeti értékek környezetkímélő hasznosítása. Vagyis azt kifogásolták, hogy a területen nem gazdálkodnak, a termőtalaj tömörödik, nagy a zaj, a por, sok a reklámfelület, és a védett terület tájképi egysége megbomlik az egyébként a fák miatt alig észrevehető piaccal. Azt elismerték, hogy védett fajra vagy élőhelyre vonatkozó károsítás nem történt.

Harmathy Ildikó szerint a rosszul megfogalmazott, gyakorlattól elrugaszkodott törvények, a bürokrácia és a termelői piacokat érintő szabályozás miatt a kézműves élelem előállítóinak sorsa igen sanyarú. A szigorú szabályozás miatt még mindig kevés a jó termelői piac, ezért egyre kevesebb a háztáji, és egyre több a megműveletlen föld. Az elmúlt öt évben már több változást is elért, a Liliomkertnek jelentős szerepe van a termelői piacok szabályainak enyhülésében.

Azt mondja, kemény harcot vívott a törvényalkotókkal, hiszen az elvárásaik szinte teljesíthetetlenek és enyhén szólva furcsák voltak: például az egész területet le kellett volna betonozni és bekeríteni. Ehhez ugyan mit szólt volna a környezetvédelem?

Harmathy Ildikó nemcsak saját és árusai piacának megőrzéséért küzd, hanem Magyarország agrárméltóságának helyreállításáért. A harcot éppen ezért nem adja fel, holott bírságokból fakadó tartozásai miatt állandó anyagi ostrom alatt áll. Úgy érzi, ha kifizetné ezeket a büntetéseket, unokáinktól venné el azt a lehetőséget, hogy a természetet védve a maguk és a társadalom egészének érdekében használhassák a rájuk hagyott földet.

Forrás: http://veol.hu/hirek/harc-a-liliomkertert-birsag-es-birosag-fenyegeti-1555024

Népi gyógymódok: csodatévő növények

Az idősebb korosztály tagjai még emlékeznek rá , hogy az erdők, rétek növényei nem csupán táplálkozási célokat szolgálnak, hanem gyógyhatásuk révén különböző betegségek gyógyítására is alkalmasak. A régi, orvos és patikaszerek nélküli világban fontos szerepe volt a különböző népi gyógymódok ismeretének, amelyek iránt az elmúlt években újra megnőtt az érdeklődés. Folytatjuk a kutakodást eleink házi gyógyszertárában.

Lassan közeleg a szeptember: elkezdődik az iskola, véget érnek a nyári szabadságolások. A mindennapi hajtás közepette gondolnunk kell koncentrálóképességünk fokozására és memóriánk fejlesztésére.

Ennek eléréséhez is több népi praktikát ismerünk.

Egyik ilyen a Ginzeng-tea, amely szellemi és fizikai teljesítőképességünket is megnöveli. A teafű minden patikában kapható, elkészítése pedig roppant egyszerű: 1 evőkanál teát 3 dl vízzel leforrázzunk, állni hagyjuk 10 percig, majd leszűrjük, és úgy fogyasztjuk. A páfrányfenyő-kivonat ugyancsak javítja a szellemi teljesítőképességet, koncentrálókészséget. A páfrányfenyő levele értágító hatású, ezért agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására is alkalmazzák.

Kevés olyan ember él, aki ne szeretné valamilyen formában a burgonyát. A gumóstermésű növényt azonban nem csupán a konyhában, hanem a különféle nyavalyák gyógyításához is előszeretettel alkalmazták eleink. A rózsakrumpli levét gyomorégés, gyomorsavtúltengés megszüntetésére használták. Burgonyakásából meleg borogatást készítettek tüdő-, vesegyulladásra, kólika ellen, fekélyre és gennyesedésre. A héjában főtt krumpli levét gégehurutra, hörghurutra és álmatlanság ellen itták. Szemhéjgyulladás borogatására, égési sebre nyers reszelt burgonyát használtak.

A csaláncsípést senki nem szereti, de a mindenütt fellelhető növény nem csupán kellemetlenséget tud okozni. Levelének főzetét reuma, köszvény, viszkető bőrkiütés, vérszegénység, aranyér, cukorbaj, tüdőbaj elleni szerként használták a régiek. Erősebb hatást váltott ki a gyökeréből készült főzet. Reumás és bénult testrészeket friss csalánnal korbácsoltak. Sokak problémája a kopaszodás, a csalán azonban erre is gyógyír lehet. Eleink a növény apróra vágott zöld leveléből főztek hajhullás elleni szert. Egy marék csalánból fél liter vízzel és fél liter ecettel 30 percen keresztül kellett főzni, majd leszűrni. Az így elkészített készítménnyel minden este bedörzsölték a fejbőrt.

Lassan lehull a dió is. A fa szárított leveléből készült teát vértisztítóként használták. Daganatos betegségre külsőleg, belsőleg egyaránt jónak tudták. Csontmegbetegedés, szemgyulladás, foghús-megbetegedés, általános gyengeség tünetére is diófalevél-teát adtak reggelente a betegnek.

A kiskertekben és vadon is termő ibolya virágát, levelét és gyökerét egyaránt gyógyító hatásúnak tartották őseink. A gyökeréből készült teát hörghurut ellen itták. Az egész növényből készült főzetet mézzel édesítve a szamárköhögés gyógyítására használták. De vigyázni kellett, mert levele és virága nagy mennyiségben hánytató és hashajtó hatású. Az ibolya májusi friss nedve a néphit szerint a fejfájást szüntette. Készítettek olajat is a virágból. „Tegyünk egy olajjal töltött üvegbe ibolyafüvet, ledugaszolva harminc napig a napon érleljük, szűrjük le, és az olajat fejfájás elmulasztására és lázas betegek bedörzsölésére használjuk" – hangzik a több százéves recept.

A konyhakertekben termelt kömény, édeskömény a gyermekgyógyászatban ma is használt szélhajtó, köptető, gyomorerősítő szer Magyarország több településén. Kólikát, görcsöt szüntető teához egy-egy kiskanál édeskömény, szikfűvirág, hársfavirág keverékét leforrázták, s ebből naponta kétszer, szükség esetén többször is egy-egy csészényit fogyasztottak. Szoptatós asszonyoknak a következő tápszer részeként szerepelt a Hajdú-Bihar megyei Álmosdon: hat deka porrá tört ánizsmag, ugyanennyi édeskömény, két deka foszforsav, mészpor, egy deka konyhasó, tizenkét deka cukor. Az egészet jól elkeverve naponta egy-egy kávéskanálnyit főztek meg belőle három csészére való tejjel, amelyhez malátakivonatot adtak.

A levendula egy javasasszony kertjéből sem hiányozhatott. A növény virágát enyhe nyugtatóként, görcscsillapítóként, vérnyomáscsökkentőként használták. Csillapította az erős szívdobogást is. Külsőleg eltüntette a véraláfutást. Bedörzsölőszerként egyenlő mennyiségben borókaolajat, levendulaolajat, rozmaringot és terpentint összekevertek, és a fájós testrészt ezzel bekenték, masszírozták.

Kuruc pálinka
A néphit szerint, aki sok piros paprikát eszik, annak az arcszíne is pirossá válik. A zöldséget étvágygerjesztőnek és vizelethajtónak is tartják. Egy liter pálinkába tett négy evőkanálnyi őrölt csípős paprikával készült a kuruc pálinka, amit kolerajárvány idején gyógyszerként fogyasztottak az emberek.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/vilagvevo/nepi_gyogymodok_csodatevo_novenyek/2114413/

Kép: Az édesköményt a gyerekgyógyászatban még ma is használják.

Mire jó a mikrohullámú mumus?

A mikrohullámú sütő legalább akkora mumus a konyhában, mint a nátrium-glutamát, pedig bevetése az ételkészítésben az emberiség egyik legnagyobb kulináris újítása azóta, hogy rájöttünk, milyen jót tesz a húsnak a tűz. A hetvenes évek óta el is terjedt a mikrohullámú sütő, hiszen gyors és energiatakarékos, igaz, hússütésre lényegében alkalmatlan.

Ahogy nőtt a mikró népszerűsége, úgy támadt körülötte egyre több városi legenda, persze főleg arról, hogyan pusztít majd el minket. Eleve sugárzik, ugye. Az sohasem hangzik jól. Aztán mondják, hogy rákot okoz, hogy messzire el kell kerülni, ha épp működik, különösen a várandós nőknek, ráadásul igazából marhaság használni, hiszen az étel degenerálódik benne, és ha megesszük, nyilván mi magunk is degenerálódni fogunk.

A mikróval kapcsolatos aggodalmak egy részét valószínűleg az okozza, hogy legtöbbünknek fogalma sincs, hogy hogyan működik valójában. A maradékot pedig nyilván az, hogy az élelmiszer-ipari lobbi a rákkutató lobbival karöltve igyekszik lassan és bizonyíthatatlanul beteggé tenni minket, hogy aztán az egész bagázs tucatjával vásárolhasson Louis Vuitton cuccokat. Ha ön is ez utóbbi véleményt osztja, ne olvasson tovább, nem leplezünk le semmilyen világméretű összeesküvést.

Hogyan működik a mikró?

A mikrohullám az elektromágneses sugárzások családjába tartozik, épp úgy, mint a rádióhullám, a fény vagy a röntgen, ezektől azonban hullámhosszában és energiájában is különbözik. A mikro nevet egyébként onnan kapta, hogy lényegében ultrarövid hosszúságú rádióhullám. A mikrohullámot a konyhán kívül használják a radarok, a híradós kocsik, sőt segítségével már fegyvert is készítenek. A polcon pihenő mikrónkban egy speciális vákuumcső, a magnetron sugározza a mikrohullámokat, ami időnként ki és bekapcsol, hogy a hőnek legyen ideje eloszlani az étel belsejében. Amikor a mikrón fokozatokat állítunk, akkor nem azt határozzuk meg, hogy a magnetron milyen keményen dolgozzon, hanem azt, hogy milyen gyakran legyen bekapcsolva.

Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan keletkezik az a hő a mikróban, megnéztük, mit ír a témárólRobert L. Wolke A tudós szakács című könyvében. Kiderült, hogy az ételekben lévő molekulák, különösen a vízmolekulák, kis elektromágnesként viselkednek. Elektromos térben a mező irányába állnak be, ahogy az iránytű is a Föld mágneses terének irányába áll. A mikróban lévő elektromos tér másodpercenként 2-5 milliárdszor változtatja meg az irányát. A molekulák minden alkalommal igyekeznek beállni az új irányba, a nagy forgolódás közben pedig egymásnak ütköznek, lökdösődnek, amitől mindegyik gyorsabban kezd mozogni. A gyors molekula pedig meleg molekula.

A kémiaprofesszor leírja, hogy a közhiedelemmel ellentétben a mikró nemcsak a vizet, de a zsírt és a cukrokat is fel tudja melegíteni. Mondjuk mindent csak két centi mélységben. Ez az oka annak, hogy a mikróban melegített krumplipüré széle forró, belseje pedig teljesen hideg. A jelenség ellen védekezhetünk kavargatással, vagy azzal, hogy lefedett tárolóban melegítjük az ételt, és a csengőszó után még egy darabig állni hagyjuk, hogy a forró molekulák átadhassák a hőt a többieknek.

A városi legendák

A mikróval kapcsolatos leggyakoribb félelem, hogy a mikrózott étel magába szívja a sugarakat, a sugárzott étel elfogyasztása pedig rákot okoz. Más megfogalmazásban az étel és azon keresztül mi is degenerálódunk. Ahogy a mikró működéséből kiderül, a molekulák nem azért nyelik el a hullámokat, hogy aztán raktározzák, és a megfelelő pillanatban ránk szabadítsák őket. Egyszerűen csak próbálnak az elektromos tér megfelelő irányába állni. Ha pedig a magnetron leáll, abbahagyják a próbálkozást, a mozgásuk lassul, az ételünk pedig szépen kihűl. Az azonban igaz, hogy a mikró megváltoztatja az étel molekuláris szerkezetét. Épp úgy, ahogy a főzés. A nyers tojás is más, mint a kemény.

A mikrohullámú sütő és a rák kapcsolatát számos tanulmány vizsgálta, néhány talált összefüggést, néhány nem, de a jelenlegi tudományos álláspont szerint a mikró használata nem okoz rákosmegbetegedést. Nem úgy, mint az eszetlen napozás.

Akit nem győz meg a rákkutatók véleménye, annak sem kell izgulnia, a mikrohullámok ugyanis nem szöknek ki a dobozból. Persze csak ha nem sérült az ajtaja. A mikró fala fém, az ajtókban pedig kis lyukú fémrács van, amin ugyan átlát az ember, de a mikrohullámokat megakadályozza a kijutásban. Ma csak az a sütő kerülhet kereskedelmi forgalomba, amely a sütő ajtajától 5 centire maximum 0,005 W sugárzást bocsát ki négyzetcentiméterenként, ami jóval kevesebb, mint amennyit kánikulában UV-ban kapunk a Naptól. Az Egészségügyi Világszervezet szerint egyébként ezt a maximális értéket sem szokták elérni a mikrók. Az tehát, hogy mikró előtt nem szabad állni, vagy bekapcsolt masinától jó két méter távolságot kell tartani, felesleges óvintézkedés. Hogy mi a helyzet a mikrohullámokkal, ha kinyitjuk a sütő ajtaját? Semmi. A magnetron kikapcsol, és azonnal megszűnik a sugárzás. Pont úgy, ahogy sötét lesz, ha lekapcsoljuk a lámpát.

A mikró kritikái között gyakran felbukkan az is, hogy a benne melegített ételek vitamin- és tápanyagtartalma romlik. Wolke szerint azonban nem jobban, mint bármilyen más hőkezeléstől. Vannak ugyanis vitaminok, például a C-vitamin, amely egyszerűen nem bírja a meleget, ennek azonban nincs köze a mikrohullámokhoz.

Amire figyelni kell

Bár az Egészségügyi Világszervezet szerint a mikró nem veszélyes, azért vannak olyan biztonsági előírások, amit a használatakor be kell tartani. Például azt, hogy ne öntsük le magunkat a felforralt teavízzel. Vagy azt, hogy ne tegyünk bele fémet, és ne melegítsük üresen. Ha ugyanis nincs, ami elnyelje a mikrohullámokat, a magnetron károsodhat.

A fém pedig nemhogy nem nyeli el, de vissza is veri őket. Különösen a kis hegyes fémtárgyakat kell a mirkótól távol tartani, ha nem szeretnénk minivillámokat cikáztatni a sütőnkben. A fémen kívül a kerámiaedényekkel is érdemes vigyázni, mert akadnak olyanok, amelyek maguk is elnyelik a mikrohullámokat, így az étel hideg, a tányér viszont meleg lesz a sütéstől. Ha tehát mikrózható tálat keresünk, válasszunk üveget vagy papírt, műanyagból pedig jó minőségűt. A zacskó vagy a vajasdoboz nem jó, ugyanis a forró étel simán felmelegítheti annyira, hogy megolvadjon.

Forrás: http://www.origo.hu/tafelspicc/technologia/20130730-a-mikrohullamu-sutotol-sugarzik-az-etel.html?source=hirlevel

Bővítette üzemét az ócsai gombatermesztő

Csaknem 900 millió forintos beruházással tovább bővítette ócsai gyárának termelőkapacitását a gombatermesztéssel foglalkozó Bio-Fungi Kft. - közölte a beruházást finanszírozó K&H Bank az MTI-vel.

A bővítéssel a cég termelőkapacitása 50 százalékkal, a dolgozók létszáma több mint 30-cal nőtt. A banki közlemény szerint a 2012-ben megkezdett, mintegy 900 millió forint összértékű beruházás megvalósulását az önerő mellett jelentős állami támogatás, valamint a K&H által nyújtott hatéves futamidejű beruházási hitel tette lehetővé.

Tájékoztatásuk szerint a Magyarországon egyedülálló, holland technológiával készült gombaházat idén tavasztól használják. A bővítéssel a korábbi nyolc gombatermesztő helyiség mellé négy új épült a gombafarmon belül, és kialakítottak hűtő-, csomagoló és a szállítmányozást kiszolgáló egységeket.

A közleményben kiemelik: a magyarországi kertészeti ágazaton belül is jelentős bővítés lehetővé teszi a megnövekedett keresletnek megfelelő, szezontól független, folyamatos gombatermesztést és -szedést. Az exportpiac és a kiskereskedelmi láncok által elvárt minőségi követelményeknek csak a modern termesztési technológiát használó cégek tudnak megfelelni, így a beruházás különös jelentőséggel bír - idézi a közlemény Mutsy Árpádot, a Bio-Fungi Kft. ügyvezető igazgatóját.

A Bio-Fungi Kft. tavalyi mérlege 4,7 milliárd forint nettó árbevétel mellett 611 millió forint mérleg szerinti eredményt mutat. A cég 2011-ben 3,5 milliárd forint árbevételt és 206 millió forint adózott nyereséget ért el. A dolgozók létszáma 162. A közlemény szerint jelenleg Magyarországon évi 25 ezer tonna csiperkét, 2300 tonna laskagombát és mintegy 10-20 tonna shiitakét termesztenek. Ennek 40-45 százaléka export, Magyarország az európai termelésből csupán két százalékkal részesedik.

Az Európai Unió gombapiaca 2010-ben meghaladta az egymillió tonnát, és a zöldségek-gyümölcsök közül a gomba az egyik, amelyet Magyarország export színvonalon tud előállítani. Az ágazatban rejlő gazdasági potenciált mutatja, hogy számtalan ágazati tanulmány és a legfrissebb szakmai állásfoglalások szerint a magyar gombatermesztés öt év alatt 50-70 ezer tonnára bővíthető, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma is 8-10 ezer főre emelkedne a jelenlegi 3-5 ezerről. A termelési érték így elérheti az évi 35-40 milliárd forintot a jelenlegi 12-13 milliárd forinttal szemben - olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)

Forrás: http://veddamagyart.info/gazdasag/6591-bovitette-uzemet-az-ocsai-gombatermeszto

Veszélyes anyaggal itatnak bennünket - amit a gyártók eltitkolnak

A tengerentúlon is egészségügyi aggályokat okoz a szénsavas üdítők és energiaitalok széles körű fogyasztása, amelyek nem ritkán a gyerekeket célozzák meg marketingjükkel. A Marketwatch összegyűjtött 10 okot, amelyek a cukrozott, de akár 'light' üdítők fogyasztása ellen szólnak.

1. Az energiaitalok nem valók mindenkinek

Az energiaitalok gyakran a fiatalokat célozzák, hirdetéseikben például előszerettel jelenítenek meg koncerteket, gördeszkásokat vagy szörfösöket. Előfordul azonban, hogy egyik másik társaság túl messzire merészkedik. San Francisco város önkormányzata májusban azzal vádolta meg a Monster Energy nevű céget, hogy koffein tartalmú italát hatéveseknek akarta értékesíteni. A város be is perelte a céget, azt állítva, az a gyerekeket és tizenéveseket célozza, egy olyan életstílust promotálva, amelyet az extrém sportok, zene, számítógépes játékok, katonai témák és lengén öltözött lányok jellemeznek. A város szerint a Monster kiemelkedik az energiaital-gyártók mezőnyéből, legalább is abból a szempontból, ahogyan a gyerekeket és fiatalokat célcsoportjaként kezeli, a termékek közismert egészségügyi kockázatai dacára - idézte a várost képviselő ügyvéd álláspontját a Marketwatch egy korábbi beszámolójában. A társaság vitatja az állításokat, sőt, szerinte a vádak bizonyíthatóan hamisak, ezért határozottan meg fogja védeni az akcióját. Úgy tűnik, sokkal inkább a közvélemény motiválja a vádakat, mint a tények, vagy a tudomány - fogalmaztak közleményükben.

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatal (FDA) a közelmúltban döntött úgy, hogy vizsgálatot indít a magas koffeintartalmú élelmiszerek fiatal szervezetre gyakorolt hatásainak felderítésére. Az amerikai üdítőiatal-gyártók szövetsége kiállt amellett, hogy az energiaitalok biztonságosak.

2. A koffein és az alkohol veszélyes koktélt alkot

Túl sok egyvalamiből csak ritkán jó - különösen, ha a koffeinben tocsogó energiaitalokat vesszük. Tengerentúli kórházi adatok szerint, amelyet a Drog és Lelki Egészség Szolgálat (Substance Abuse and Mental Health Services Administration) publikált, évente sokezer ember kerül kórházba energiaital fogyasztása után száguldó pulzus, erős fejfájás, vagy éppen gutaütésszerű tünetekkel. Többségük ráadásul tizenéves, vagy fiatal felnőtt. Mind több és több ember jelentkezik hasonló tünetekkel, különösen olyan fiatalok, akik alkohollal keverték az energiaitalt - hívja föl a figyelmet az amerikai ügyeletes orvosok szövetsége is. Hogy a probléma milyen széles kört érint, jelzi, a szervezet közlése szerint az is előfordult, hogy csecsemőnek okozott alvászavart az édesanya energiaital fogyasztása.

A gyártók persze vitatják az orvosi tapasztalatokat. Miután tájékozódtak a témában, azt állították, az érintettek jelentős része, pontosan 42 százaléka valami mást - alkoholt, tiltott szert, vagy gyógyszereket is magához vett. Ezért pedig szerintük felvetülhet, hogy maguk az energiaitalok hatása irreleváns. A spaciális összevetők miatt a gyártóknak be kell jelenteniük azon haláleseteket az FDA-nak, amelyek összefügghetnek termékeikkel. Ezek alapján az Egyesült Államokban számos eset ismert, amikor az elhunyt energiaitalt fogyasztott halála előtt nem sokkal. Az iparág szakértői szerint nem lehet az italfogyasztás és a halálesetek között okszerű kapcsolatot találni.

3. A legmenőbb új ital a víz

A víz napjainkban az italgyártó iparág egyik leggyorsabban bővülő szegmensét képviseli, míg a szénsavas üdítők piaca szűkül. A fogyasztók mind több alacsony energiatartalmú, vagy egyenesen kalóriamentes terméket választanak. A fogyasztói ízlésben jelentős változás állt be, 2001 és 2011 között az egy főre jutó éves ásványvízfogyasztás 56 százalékkal 26 gallonra (98,4 liter) nőtt az USA-ban, ugyanekkor a szénsavas üdítők fogyasztása 16 százalékkal 44 gallonra (166,5) hanyatlott. A trend a szódagyártókat is lépésre késztette, számosan közülük már saját palackozott (ásvány)vízmárkával rendelkezik. Ezzel együtt, a szénsavas üdítőitalok fogyasztása már-már tradicionális részlt képezi az étkezési kultúrának, így komolyabb mértékű további visszaszorulásukra még várni kell.

4. A Mikulás is a kólázástól hízott meg

A tengerentúlon a Mikulás modern imázsának kialakulását is sokan a Coca-Colának tulajdonítják. A kipirult arcú, tekintélyes hasú Télapó képe először a cég 1930-as évekbeli hirdetéseiben bukkant föl. A régivágású európai előképet még jóval karcsúbbnak ábrázolták. Az elhízás mind szélesebb körű társadalmi elterjedtsége azután megváltoztatta a Mikulást. Az amerikaiak masszív túlsúlya miatt ma is gyakran az üdítőitalokat okolják, a legelszántabbak pedig újra és újra a fokozott adóztatást követelik.

A cukrozott üdítők bővülő fogyasztása az amerikai Orvostudományi Intézetet (Institute of Medicine, IOM) 2012-es jelentése szerint is jelentősen hozzájárult a járványszerűen terjedő elhízáshoz. (2011-ben az amerikaiak 26 százaléka vallotta magát elhízottnak.) A túl sok cukor fogyasztása emellett a cukorbetegség kialakulásáért is felelőssé tehető, a cukrozott termékek rendszeres napi fogyasztása jócskán megemeli a diabétesz kialakulásának kockázatát.  Az üdítőipar vitatja a tanulmányok azon következtetéseit, hogy az italok alaposan hozzájárulnak a probléma jelentkezéséhez. Ezzel együtt érdekes módon mégis jelentős módon csökkentették termékeik cukortartalmát az aggályokra reagálva. Napjainkban már 45 százalékban zéró kalóriás termékeket értékesítenek, az elmúlt 15 évben pedig mintegy 23 százalékkal csökkent az átlagos energiatartalom.

A Coca-Cola 2006-ban csatlakozott a Szövetség egy Egészségesebb Generációért (Alliance for a Healthier Generation) kötelékéhez - a William J Clinton Alapítvány és az American Heart Association közös kezdeményezéséhez, amely egy új amerikai iskolai ital irányelv kidolgozását tűzte ki célul.

5. A diétás italok nem egészségesek

Rossz hír: a diétás szénsavas üdítők sem feltétlen tesznek jót a szervezetünkkel. A Marketwatch megemlíti, egy, a közelmúltban publikált francia tanulmány erős korrelációt talált a diétás italok és a cukorbetegség kialakulásának növekvő kockázata között. Azok a nők, akik "light" termékeket vásárolnak, átlag 43 százalékkal többet is fogyasztanak, mint a cukrozott italokat ivók. A korreláció azonban nem jelent ok-okozati kapcsolatot. Számos egyéb tényező befolyásolja a betegség kialakulását, így például az egyes alkati adottságok.

6. Kihasznált kávéfüggőség

Az energiaitalok még mindig viszonylag új szereplőnek számítanak a piacon, továbbra is rohamtempóban növelik részesedésüket a hagyományos szénsavas termékekkel szemben. A koffeintartalom kérdése azonban felkeltette az élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatal érdeklődését is. Az FDA felső határt húzott az üdítőitalok maximális koffeintartalom mértékét illetően, ami 0,02 százalékos koncentrációt, vagy 72 milligramos tartalmat jelent egy 3 deciliteres doboz esetében.

Az energiaitalokra ugyanakkor nem vonatkozik hasonló előírás, az FDA szerint pedig egyes termékekben a koffein mennyisége meghaladhatja az ajánlott szintet. A gyártók szerint nem lépik túl a kávékban található szintet. Őket igazolja az a tény, hogy a Monster Energy 4,5 deciliteres kiszerelésű energiaitala mintegy 160 milligram koffeint tartalmaz, míg a hasonló űrtartalmú Starbucks kávéban 330 milligram van.

7. Zúdítjuk magunkba

Márciusban egy, a New York államban született legfelsőbb bírósági döntés elvetette Michael Bloomberg polgármester azon tervét, miszerint a vendéglátóipari egységekből száműzték volna a 16 unciásnál (mintegy 450 gramm) nagyobb cukrozott üdítős poharakat. A kezdeményezők fellebezést terveznek, szakértők szerint azonban ha életbe is lépne egy efféle korlátozás, a kereskedős egy szempillantás alatt találnák meg a kerülőutat. Ahogyan az egyik, leginkább fánkjairól ismert gyorsétterem példája is mutatja: az elutasítást megelőzően a Dunkin' Donuts bejelentette, hogy ügyfeleik a jövőben maguk adhatják hozzá nagy és extranagy kiszerelésű üdítőikhez a kívánt cukrot és a szájízüknek leginkább megfelelő fűszerkeveréket. A társaság összes New York-i éttermét felkészítette a változásra. Az amerikai éttermi társaság szerint a tiltás csak nagyon korlátozottan befolyásolta volna a gyakorlatban a forgalmat. A vendégek kisebb poharakban éppúgy hozzájuthattak volna a kívánt, ám nem ajánlott mennyiségű üdítőhöz.

8. Megvétozzák az egészségügyi adót

Amikor a közegészségi helyzetért aggódó hangok felerősödtek, és a szenátusban is fölvetődött, hogy szövetségi szinten új adót vetnek ki a szénsavas és egyéb édesítette italokra, a szakértők szerint a gyártó társaságok lobbiköltései is magasabb szintre kerültek. A 2005 és 2009 közötti években az iparág lobbikiadásai megharmincszorozódtak, szakértők szerint érdemben hozzájárulva az országos "népegészségügyi adó" kudarcához. Később, több állam megkísérelte önállóan is bevezetni az elvonást, például Philadelphia, Texas és Washigton, azonban többnyire ezek a kezdeményezések is elbuktak. A kihívás gyengülését érzékelve az iparág 2011-ben már ismét csupán 10 millió dollárt fordított lobbizásra, a 2009-es több mint 40 millió dollár után.

9. Jótékony adományok?

Egy márciusban, a Center for Science in the Public Interest (CSPI) nevű, amerikai egészség-tudatosságot hirdető intézet által publikált tanulmány szerint a jótékony adományozás mögött az a praktikus ok is megbújhat, miszerint így érdemben tompítható az iparág elleni kritikák éle. A CSPI szerint mindez a különböző jótékony szervezeteknek és ügynökségeknek a cégekkel régebb óta fennálló kapcsolatait illetően is kérdéseket vet föl. Az efféle kapcsolatok, amelyek gazdasági társaságok és nonprofit szervezetek között állnak fönn, az érdekellentét szürke mezejét teremtheti meg. Így például, a jótékony szervezetek gyakran az üdítőipar mellé állnak szabályozási kérdésekben. Érvelésük szerint mindez nem mond ellent küldetésüknek, mivel az adott célt - így az elhízás elleni küzdelmet - nem csak egy eszközzel lehet elérni.

A Coca-Cola egyik szóvivője szerint 2012-ben a társaság 45 millió dollárt (több mint 10 milliárd forintot) költött közösségi szervezetek támogatására.

10. Doktorok és fogorvosok...

A fenti tanulmány szerint azok a szervezetek is elfogadják a támogatást a cégektől, amelyeknek épphogy több víz- és kevesebb üdítőfogyasztásra kellene sarkallnia az embereket. A súlyos megállapítások szerint az iparág olyan csoportoknak is juttatott anyagi támogatást, amelyek orvosokat, fogorvosokat és dietetikusokat is képviselnek. Mindez alaposan megnehezíti azt, hogy független tanácsokat osztogassanak. A tanulmány szerint imázsuk és nyereségük védelmében egy stratégia részeként használják a filantrópiát.

A Coca-Cola 2009-ben mintegy 600 ezer dollárt (mintegy 135 millió forintot) adott az amerikai háziorvosok szervezetének (AAFP) egy táplálkozás-egészségügyi tanácsadást végző honlap kialakítására. "Fogyasztói szövetségként" definiálja a kapcsolatot Glen Stream, az AAFP egyik vezetője. Szavai szerint az italgyártó nem gyakorol szerkesztői kontrollt (értsd: nem szól bele), az oldal finanszírozása teljesen független a biztosított információtól. Ezen túl, a cukrozott üdítőkre vonatkozó adót is támogatni fogja az AAFP, amennyiben a kulcs elég magas a fogyasztás befolyásolására - tette hozzá.

Forrás:http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/veszelyes_anyaggal_itatnak_bennunket_amit_a_gyartok_eltitkolnak.560720.htm

A filmezést hagyta ott a magyar földért az angol ökoveterán

Egy egyetemi munkaszerződés és magyar felesége hozta 1995-ben Gödöllőre az angol Matthew Hayes-t, aki a magyarországi biokertészet egyik úttörője lett. Tizenöt évvel később már saját földjén gazdálkodva újfajta, közösségi értékesítési rendszert dolgozott ki, aminek révén nemcsak a tehetősebbek kiváltsága az ökológiai szempontból tiszta élelmiszerek megvásárlása. Egy jellegzetes arc a magyar ökokertészeti szférából, aki feltehetően végleg itt marad.

“Mindig is a filmiparban akartam dolgozni, és Londonban bele is vágtam, de aztán kiderült, hogy az mégsem az én világom, így hamar kiszálltam, és egy másik, engem nagyon érdeklő terület, a biogazdálkodás felé fordultam” – meséli a a Pest megyei Zsámbokon gazdálkodó 51 éves Matthew Hayes, hogy nagyon messziről indulva érkezett a magyar ökokertészetbe. A hazai biogazdálkodás egyik pionírja a Cambridge-hez közeli Suffolkból származik, és még a szigetországban kezdte a “szakmát” 1984-ben.

Magyarországra 1995-ben érkezett, Gödöllőn vett házat, és rá bő két évre a gödöllői egyetem tangazdaságában kezdett el biogazdálkodni itteni kollégáival. Két évvel később, 1999 tavaszán már saját, illetve a tangazdaság biotermékeit árulja a Marczibányi téri, akkoriban még inkább csak megtűrt, semmint támogatott közvetlen biopiacon, melynek jelenleg a budapesti MOM Park ad otthont.

Cége, a Naspolyafa Kft. ma már folyamatosan több tucat idényterményt tud piacra vinni, sőt, feldolgozott terméket (pl. genovai pestót) is árulnak, az alapanyagok többsége szintén a 2010-ben megvásárolt zsámboki földekről származik. A képzettségét tekintve környezetbiológus angol a jellegzetes szalmakalapjával és máig meglévő vidám akcentusával a piac jól ismert figurája. Máshol nehezen hozzáférhető, különleges zöldségeket, salátákat és fűszernövényeket is árul – lehet nála kapni sok minden más mellett mizuna salátát és pak choit, de mángoldjának, friss korianderének és bazsalikomjának is (ez utóbbi pestóként feldolgozva) nehezen találni párját.

A biogazdálkodásban már csaknem három évtizede dolgozó Matthew-nak angliai civil előéletét tekintve egyenes út vezetett az ökogazdálkodáshoz: sokáig munkanélküli-programokban dolgozott oktatóként, valamint élelmiszer-politikai és környezetvédelmi, szociális kérdésekkel is foglalkozott.

Közvetlenül azután, hogy végleg kiszállt a filmiparból, Sussexben főiskolai gyakornokként az intézmény gazdaságában biodinamikus gazdálkodást folytatott, majd 33 évesen Londonban, az Imperial College-ban szerzett egyetemi szintű környezetbiológusi végzettséget. Ekkor már három gyereket neveltek magyar feleségével, aki nem akart végleg a szigetországban maradni, és folyamatosan a levegőben lógott az áttelepülés.

Ezt a dilemmát segített eldönteni a Gödőllői Agrártudományi Egyetem (GATE) állásajánlata. A college utolsó évében ugyanis egy csereprogram keretében gödöllői oktatók jártak az egyetemen, és egyiküknek olyannyira megtetszett a Matthew és társai által folytatott komposztálási kísérlet, hogy szerződést ajánlott egy a GATE égisze alatt működő komposztálóüzem létrehozására. “Munka volt bőven, fizetés azonban elég vékonyan” – emlékszik Matthew a korabeli viszonyokra. A kihívás viszont tetszett neki.

Az egyetemen aztán két év után inkább egy biotermelési projekt kidolgozásába vetette bele magát, majd az akkoriban Ángyán József vezetése alatt álló környezetgazdálkodási intézet felvigyázása mellett 1998-ban létrehoztak egy tangazdaságot is. (A tangazdaságok akkoriban már nem voltak divatosak, ellenkezőleg, inkább leépítették őket.) Itt a termelés mellett kidolgoztak egy idehaza teljesen újnak számító közösségi értékesítési rendszert, amihez hasonlót mostanában a Galgafarm biogazdaság kezdett bevezetni. Nem volt zavartalan a tangazdaság élete, újabb két év múltán ugyanis adminisztratív okok miatt költözniük kellett az egyetemi területről az Aszód melletti Babatvölgybe.

Időközben létrehozták a Nyitott Kert Alapítványt, ami némiképp lazította, illetve együttműködéssé alakította az egyetemmel fenntartott kapcsolatot – hallgatók persze továbbra is jöttek gyakorlatra –, és könnyítette az adminisztratív és költségvetési terheket. Ezzel egy időben civilszervezeti projektekbe fogtak, amelyek célja a helyi élelmiszerek felhasználásának bővítése volt, s ekkorra kialakult és terjedni kezdett a “dobozrendszerű” közösségi értékesítés.

Bioboltokba egyelőre nem szállítanak

A számos budapesti biobolt nem jelent konkurenciát Matthew-ék számára, hiszen szerintük a közvetlen értékesítés a legjobb út ahhoz, hogy a vevők frissen jussanak hozzá a szezonális ökotermékekhez, míg a boltokban esetleg napokat is állnának. Feldolgozott termékük pedig messze nincs annyiféle, hogy érdemes lenne bolti értékesítésen gondolkodni. A tervezett feldolgozóüzem belépése azonban alapvetően változtat ezen a helyzeten, hiszen ez épp a feldolgozott kínálat bővítését hozza magával, s ekkor már szállítanának bioüzleteknek is.

A “doboz” aztán Nyitott Kert Futárrá alakult, a termények köre is bővült, már külső beszállítók is csatlakoznak, így az értékesítési közösség termelői hálózattá fejlődött. Ekkor jöttek a kínálatba a tej és a gabona, valamint a származékos termékek, sütemények, tojás, de érdekes módon hús soha nem volt. A földhasználati szabályozás változása miatt – alapítványnak az egyetem nem adhatta használatba a földet – 2006-ban a Futárt eladták legnagyobb beszállítójuknak, a nagyobb területen, 15-20 hektáron gépekkel termelő galgahévizi Gódor Antalnak, aki azóta is működteti a rendszert saját gazdaságában. A Babatvölgyben ismét az egyetemi tangazdasági tevékenység lett a főcsapás, ezúttal már Matthew vezetésével.

A legismertebb budapesti biopiacon szinte a kezdetektől jelen van, sokáig a tangazdaságban megtermelt a terményekkel, 2010 óta azonban saját, illetve a részben tulajdonában lévő Naspolyafa Kft. által bérelt zsámboki földeken termelt árukkal. A második kerületi Török utcai kis terecskéről a Marczibányi térre akkoriban költöző piacra egy, a tangazdaságban dolgozó anarchista, békemozgalmár, szélsőségesen vegetáriánus munkatárs, Sik Toma hívta fel Matthew figyelmét, aki azóta állandó szereplője az időközben a MOM Park mellé költözött, jelentősen kibővült piacnak.

A tangazdaság vezetéséhez képest 2009 végére új impulzusokra vágyó okökertész radikálisat húzott: 2010-ben eladta gödöllői házát és hosszas ingatlanpiaci és mezőgazdasági vizsgálódást követően Zsámbokon vett házat és földet. A házat felújította – ami persze a jól ismert “sosincsvége” típusú folyamat –, a földet “összenyitotta” üzlettársaiéval és bérbe adta saját cégének, a tavaly év elején félmillió forint jegyzett tőkével alapított, ötven százalékban birtokolt Naspolyafa Kft.-nek, és azóta szinte minden energiáját a termelésbe – meg a cég vezetésébe – öli.

A társaságban a szintén angol és szintén 1995 óta Magyarországon élő James Atkins vállalkozása a társtulajdonos, az összesen 3,5 hektár földet – amiből 0,75 szektár Matthew saját tulajdona – kettőjük mellett további két magyar magánszemély birtokolja. (Atkins szén-dioxid-kvóta kereskedésével foglalkozik, így a céget valójában Matthew vezeti.) A társaság három állandó alkalmazottal dolgozik, nyáron idénymunkások és egyetemisták jönnek dolgozni. Matthew nem adta fel az egyetemi munkáját, így nincs nap, hogy 12 óránál kevesebbet dolgozna – aminek nagyon jelentős része kézi mezőgazdasági munka –, szombatonként pedig hajnali 3, fél 4 tájban érkezik a MOM Park melletti ökopiacra. Szabadságról csak télen lehet szó, általában az Angliában maradt barátokat látogatják meg Katával, munka- és élettársával. “Nem valószínű, hogy visszatérnék Angliába, a saját föld, amin dolgozunk, hatalmas erő, ami nagyon megfogja az embert.”

A zsámboki biobirtokon ökológiailag csaknem teljesen zárt folyamatban termelnek idény- és eltartható zöldségeket és gyümölcsöket, valamint gabonát, de tojótyúkokat is tartanak – jelenleg 250-et. A földmunkákat két lovukkal végzik, ami némiképp drágább, mintha traktorral dolgoznának, de környezetbarát, és az állatok előállítják a szükséges trágyát is. A lovakkal való munka is inkább egyfajta kísérlet arra, hogy mekkora az a birtokméret, amelyen még gazdaságosan lehet “üzemeltetni” az állati erőt – a lóval többet kell foglalkozni, de a munka érdekes módon nem lassabb, hiszen modern és nagyon jól használható “lóra optimalizált” eszközök is vannak már. A birtokon ugyancsak megtermelik a takarmányt is mind a lovak, mind a baromfik számára. A termelésben fóliasátrakat is alkalmaznak – melegebb évszakokban paradicsomot, paprikát, bazsalikomot termelnek, hűvösebben salátát –, de a sátrak fűthetővé tétele ugyancsak környezetvédelmi megfontolásból szóba sem jöhet. Az öntözést saját kútjukból oldják meg, vezetékes vizet erre nem használnak.

A Naspolyafa “csak mérsékelten profitorientált” – egy tojást 75 forintért árulnak a biopiacon, ezen szűk haszon van, Matthew szerint 65 forint körül lenne nullszaldós –, inkább a “fenntartható termelés és értékesítés rendszerének felépítése” fontos. “Társadalmi vállalkozók vagyunk, akiknek a környezetszociális hatások és a közösségépítés épp oly fontosak, mint a nyereség” – mondja Matt. A forgalom növekedése természetesen ezzel együtt is cél, s erre a jelenleg is működtetett “dobozrendszer” tűnik a legalkalmasabbnak, hiszen a piaci értékesítés erősen korlátos, részben a fizetőképesség válság miatti stagnálása, illetve visszaesése miatt, részben pedig fizikailag sem végtelen a piac. Feldolgozott termékekből pedig egyelőre nagyon szűkös a kínálatuk. A dobozrendszert viszont jelentősen lehet bővíteni, főleg, hogy mostanra kialakult egyfajta munkamegosztás köztük, a babati tangazdaság és a galgahévizi biogazdálkodás között. Zsámbokon inkább a kézi munkát igénylő zöldségeket (paprika, paradicsom, fűszernövények, ruccola, mángold) termelik, míg a téli tárolásra alkalmasakat (krumpli, répa, hagyma, káposzta) Galgahévizen termesztik; a babati tangazdaság pedig mindkettőben erős. A dobozrendszer üzemeltetése azonban óriási logisztikai feladat, főleg, hogy ők alapvetően termelők, nem pedig kereskedők.

A magyarországi bioélelmiszerek iránti kereslet 2003-2004 és 2008 között volt a csúcson, “abban az időszakban évről évre nőtt a forgalmunk, 2008 óta legfeljebb stagnál”. A vállalkozás ennek ellenére bővítést tervez, nem is kicsit, jelentősen bővíteni akarják ugyanis a minimálisnak nevezhető feldolgozókapacitásaikat egy feldolgozóüzem építésével. Egy tavalyi kalkuláció szerint 60 millió forintot kellene invesztálni, ez azonban a jelenlegi viszonyok mellett – meg ahhoz képest, hogy a társaságba eddig összesen 6-8 millió forintot tettek bele – túlságosan combos elképzelésnek tűnik. Ezért visszajöttek a földre, és a mostani elképzelések egy zsámboki ház megvételéről, felújításáról és fokozatos bővítéséről szólnak, ami nagyságrenddel kisebb összegből összehozható. A hozzávetőleg kétéves átfutással tervezett beruházás finanszírozását tagi kölcsönből képzelik el, de nem zárkóznak el szakmai befektető bevonásától sem. Hitelben nem gondolkodnak, a társaság eddig sem vett fel kölcsönt, pályázatok viszont természetesen szóba jöhetnek.

Mi az a dobozrendszer?

Lényege, hogy heti rendszerességgel szállítottak a megrendelőknek szezonális terményekből összeállított “dobozokat”. A fogyasztók féléves együttműködési megállapodások révén részt vállalnak a termelői kockázatokból, így állandó és stabil keresletet tudnak támasztani, cserébe rendszeresen ellenőrzött biotermékekhez jutnak kedvező áron. Nem mellékesen így ki tud alakulni egy nagyon is tudatos vásárlói réteg, amely a termelés környezeti és szociális hatásaival is tisztában van. Ezt az értékesítési rendszert egyébként Matthew ma is alkalmazza a biopiaci jelenlét mellett. Jelenleg két dobozdepó működik, szerdán Kelenföldön, csütörtökön pedig a Wekerlén van szállítás. A rendelési rendszer szerint Matthew minden csütörtökön kiküldi a helyi koordinátoroknak e-mailen a doboz “tartalmát”, azaz a következő szállításban szereplő termékek listáját, amit a koordinátorok továbbítanak a csoportok tagjainak. A dobozt aztán a tartalom ismeretében lehet kérni, vagy nem kérni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20130731_A_zsamboki_angol_okoveteran

Fotó: Stiller Ákos

Mennyibe kerül a napelem a tetőmre?

Németország, Ausztria egyes vidékein szinte minden épület, lakóház, csűr, közintézmény tetején ott virít a sok napelemtábla. Nálunk is terjednek a minierőművek - vajon mennyibe kerülne az ön házán egy ilyen rendszer?

A kínai dömping jelentősen leszorította a napelemek árát Európában; a német, francia, japán, koreai gyártóknak muszáj volt tartani a lépést a kínaiakkal, hiába gyártottak magasabb költségen. Az EU által bevezetett védővám miatt már várható a trend visszafordulása, de most még elmondható, hogy olcsóbb a napelemes áramtermelés, mint valaha. De mit is jelent ez pontosan? Hány forintért mennyi áramot kap az ember?

Nos; akár családi ház, akár társasház tetejére, netán szabad földre, állványra szeretne valaki napelemes áramtermelő rendszert, hozzávetőleg az 5-600 000 forint per kilowatt-csúcsteljesítmény (kWp) ökölszabályával számolhat. Ez azt jelenti, hogy optimális körülmények között egy havi 14-15 ezer forintos villanyszámlát kinullázó, 3 kilowatt teljesítmény leadására képes, 12 napelemtáblából álló rendszer telepítése már 1,6-1,8 millió forintból kiépíthető, engedélyeztethető, a hálózatra köthető. Harmincezres villanyszámlát hárommillió forint körüli beruházással nullázhatunk ki. (A kivitelezők szinte mindegyike kulcsrakész átadást vállal, vagyis elintézi az oda-vissza számláló villanyóra cseréjét és az adminisztrációt az áramszolgáltatóval.)

Természetesen ennél olcsóbban és drágábban is lehet rendszert telepíteni, ez az ár megbízható gyártótól származó, nem kínai márkákra már elérhető.

A napelem által megtermelt és a hálózatra feltöltött energia és az általunk a hálózatról fogyasztott elektromos energia különbségét évenkénti elszámolással lehet rendezni a szolgáltatóval. Ha többet termeltünk, ő fizet nekünk, de nem érdemes erre alapozva túlméretezni a rendszert. A szolgáltató kWh-nként a rendszerhasználati díjakkal csökkentett árat, vagyis a mi villanyszámlánkon szereplő egységár kb. 60%-át fizeti ki, ráadásul ez az összeg még adóköteles jövedelemnek számít!

1,7 millió forint havi 14 ezres villanyszámla helyett. Egyszeri kiadásnak sok, befektetésnek viszont nem rossz. Mivel jól méretezett, a fogyasztást épp fedező rendszer esetén az éves villanyszámla lenullázható, inflációval, „rezsicsökkentéssel”, az energia árának várható emelkedésével és a rendszer teljesítményének lassú csökkenésével (10 év alatt kb. 10%) nem számolva, elnagyolt kalkuláció szerint bő tíz év alatt visszajön a rendszer ára.

Ha hihetünk a napelemes cégek számításainak, úgy az inflációt, az eddigi áram-áremelkedési trendeket a jövőbe vetítve a durva kalkulációnál sokkal jobb, 7-8 éves megtérülést feltételezhetünk. Mivel a napelemes rendszerek jellemzően még 25 év után is 80%-os teljesítményen képesek működni a gyári garancia szerint, innentől kezdve ingyen van az áram – a megspórolt havi villanyszámlát pedig berakhatjuk, mondjuk valami jó kis nyugdíjszámlára. Jó kis üzlet ez, csak legyen elég napsütötte hely a tetőn!

Szerző: Rácz Tamás

Forrás: http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/07/30/mennyibe-kerul-a-napelem-a-tetomre/

Fotó: MTI / Mészáris János

Ásógépet készített egy túrkevei földműves

Kísérletezgető kedvű főhősünk "elmés szerkezetet" fabrikált, mely igen egyszerű, ránézésre is látszik. Ahogy megtekintjük a videót, az is látszik, hogy elég gyorsan fel lehet ásni vele az adott területet. Vajon gyorsabban, mint a hagyományos ásóval?

Sajnos a filmből nem derül ki, hogy mennyivel könnyebb a száraz talajt ezzel az ásógéppel felásni, mint a hagyományos eszközzel, de aki már ásott valaha, könnyen fogalmakat alkothat anélkül is, hogy kipróbálná a kísérleti darabot.

A film végén látható egy másik eszköz is, az félig-meddig szintén a rotációs kapa elvén működök, derül ki a hozzáfűzött kommentből.

Akarva-akaratlanul is azon gondolkodtam a cikk írása közben, hogy mitől gép az ásógép, és esetleg lehetne-e telepíteni az emberi erő helyett vmi mást a hagyományos ásóra. Bár utóbbi technikailag biztos megoldható lenne, és így biztos elkerülhető lenne az ásással együttjáró nehéz fizikai munka is, úgy gondoljuk, nem érné meg. Környezetvédelmi szempontból az energia felhasználása nyilvánvalóan környezetszennyezéssel, CO2 kibocsátással járna, még ha kevéssel is, vagyis a láncfűrész mintájára felesleges lenne hasonló eszközt kifejleszteni. Arról nem is beszélve, milyen zajszennyezést okozna, hisz a láncfűrész hangja maga sem "kellemes".

Vagyis ha belegondolunk abba, hány kertből kellene adott esetben berregő hangot hallanunk, a nevetésen kívül az is eszünkbe jut, milyen felesleges mindez, és mennyi torzsalkodáshoz vezetne a zaj a szomszédok között.

A gondolat azonban, hogy saját fizikai erőkifejtésünkkel, ugyanakkor egy hatásosabb eszköz életre hívásával könnyebbé tehetjük a munkát, üdvözlendő, így talán már a közeljövőben láthatunk "modernebb" eszközökről is videót itt a neten.

A film itt tekinthető meg: http://www.youtube.com/watch?v=umVAV7CY1AI

Aki pedig nem hisz az ásás, kapálás, azaz a földforgatás mindenhatóságában, az olvassa el korábbi cikkünket: http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/1652-ruth-stout-csodalatos-kertje-nincs-szukseg-meg-kapalasra-sem-megis-terem 

Béer

Nagyvárosból költözött ki feltámasztandó a szellemfalut

Óriásgödrökön vergődünk Nagyecsérig, az út Mezőnagymihályból hat kilométer. Még a házigazdánál is remeg kezemben a frissen sütött tócsni! Tóth Rudolf szerint ez az elzártság inkább védelem, három éve ez (is) vonzotta ide.

Tavaly az egyik kereskedelmi csatorna is kíváncsi volt a szikár, izmos, 55 éves férfira. Igaz, elzavarta őket, amikor köszönés nélkül, kamerával benyomultak a portájára, egy szót se vakkantva, mit akarnak. Pedig Tóth Rudolf egyetlen lakóként maga a szenzáció! Merthogy ki ez a pesti csodabogár, aki éppen oda költözik, ahol 2009-ben már senki nem lakott?! Pedig ötven éve még a környék legjobb tanyaközpontja volt ez, több száz lakossal, templommal, bolttal, iskolával – 2001-ben már csak heten maradtak, aztán teljesen kiürült.

– Nyírségi tanyán nőttem fel és éltem 14 éves koromig. Szobafestőként harminc évet lehúztam az építőiparban. Azért költöztem ide, mert tanyán kezdtem és tanyán szeretném befejezni. Elegem lett a fővárosból! Mire nyugdíjas leszek, amit adnak, abból éhen halnék. Ez a gazdaság lesz a nyugdíjam! Megtermelek benne mindent: zöldséget, gyümölcsöt, húst. A háromszobás vályogházat 350 ezerért vettem, a telek közel egy hektár. A sittben, roggyant vályogházban nem a pusztulást, az újrakezdést láttam.
Kétszer nősült, öt gyereke van. A családja megértette a döntését, mint egyfajta menekülést a szegénység elől. Tetszik nekik itt, amikor látogatóba jönnek, de Rudi (így hívja mindenki) azt nem várja el, hogy miatta lejöjjenek a térképről – ahol egyébként Nagyecsér gyakran fel sincs tüntetve. Húszévesen ő se jött volna!
– Ha a gyümölcsfáim teremni fognak, a befőzéshez kéne asszony a házhoz. Mire a nejem is nyugdíjba megy, a városban szerintem még rosszabb lesz a helyzet, így remélem, mellém áll. Mikor megvettem, ez a ház egy leszakadt mennyezetű egér- és patkánytanya volt. A piros cserepet én raktam fel, a falakat fehérre meszelem. Az egyik utcafronti szobában kemencét építettem, sátorban és hálózsákban alszom télen; ott majd hajópadló lesz fából. A másik szoba most a 25 éves Tóth Barna cuccaival van tele. Csak névrokon, de nagyon szeretem ezt az életvidám pesti fiút. Már ő is vett itt házat 400 ezerért, még felújítatlan. De fél, hogy kipakolják, én őrzöm a motyóját.
Nevének említésére Barna betoppan a konyhába. Szombathelyen tanul, földrajz szakon végzős hallgató, és Nagyecsérről írja a diplomamunkáját.
– Rengeteg tanya volt a környéken, a Csincse-patak mentén – mondja a tócsnit rágva –, és Nagyecsér lett a központ. A lakosság a szocializmus, téeszesítés, állami gazdaságok idején kezdett fogyatkozni, mert aki belépett, a házán kívül lemondatták minden tulajdonjogáról. A körzetesítéssel megszűnt az iskola, utánfutós traktorral hurcolgatták télen-nyáron a gyerekeket, amivel betelt a pohár. Sorra költöztek utánuk a szüleik, főleg Mezőnagymihályra.
Sétára indulunk Rudival. Kertjében három évvel ezelőtt csak egy öreg szilvafa állt, minden más fát elloptak – most tele gyümölcscsemetékkel. Mert a kihalt Nagyecsérre folyton jöttek „újrahasznosító brigádok” a házakban feledett holmikért meg a kertekbe tűzifáért. Mutatja a majdani istálló helyét, a kerti sütöde már kész, és a kupac vályogból egy jurtaszerű körházat épít.
– Az átellenben lévő portát tavaly vette meg egy gödöllői agrármérnök barátom. Hétközben nem jön, de már újítgatja. Hivatalosan ketten jelentkeztünk be Nagyecsérre, de az új háztulajdonosok száma már nyolc körül lehet. Itt a nagy telkekért kell fizetni, mert a házak zöme lakhatatlan. Talán még 20-25 ház menthető, a többi legfeljebb építőanyagnak jó. Nemrég befoldozták végre a templomtetőt, áram is van megint, de nekem nem kell. Napelemmel fogom termelni. Van egy nagy zseblámpám, az udvaron feltöltődik, este akkora a fénye, hogy csuda! Tévém nincs, a kisrádióm elemes. Nálunk víz- és csatornahálózat nincs, belátható időn belül nem is lesz. Az ivóvizet kannákkal hordják ki Mezőnagymihályról, mert a kutak vize nitrátos. Én is fúratok a locsoláshoz, és desztillálom, úgy talán iható.
Az egyik romos házat egy szentistváni méhész vette meg úgy öt éve a méhei miatt, de sose lakta. A másikat Rudi egyik pesti kertészmérnök barátja, de náluk még picik a gyerekek, nem tudni, mikor lesz benne élet. A legtakarosabb épület a Nagymihályiból szinte naponta kijáró Bözsi nénié, akinél Rudi naponta a mobilját tölti. Csipkefüggönyös ablakok, gondozott kert. De nem eladó, az unokáknak tartja – Rudi szerint teljesen feleslegesen.
A legnagyobb és legjobb állapotú épület a volt iskola. Az épületet sok éve 170 ezer forintért vette meg egy mezőnagymihályi gazda, azóta hozzá se nyúlt. Régen ez kultúrház is volt, zajos bálok helye – most szinte fáj a kongó üressége. Egy faldarabról megtudom: régen bolt volt. Elkelne most is, agitálom Rudit, nyisson egyet, ahol fagyasztóládából üdítőt, jégkrémet vehetnek a látogatók.
– Fagyasztóláda?! – mordul fel. – Épp az ilyenek miatt menekültem el Pestről! Az én vágyam egy összetartó közösség! Megvagyok csapvíz, fürdőszobai vécé nélkül, de egy jó csapat hiányzik. Pár nem őslakó háztulajdonos barátommal alakul is egy tervünk, egyelőre még titokban tartjuk. De ha nem hinnék benne, már rohannék is vissza Pestre!

Forrás: http://www.szabadfold.hu/lakohelyem/nagyvarosbol_a_szellemfaluba?fb_action_ids=329215443880163&fb_action_types=og.likes&fb_source=timeline_og&action_object_map=%7B%2232921544388

Hungarikum lehet a tanya is

Az Országgyűlés alelnöke szerint a magyar értékekről szóló törvény alapján hamarosan a tanya is hungarikum lehet. Lezsák Sándor ezt az Ásotthalom közelében 11. alkalommal megrendezett tanyasi ünnepségen mondta.

A tanyasi életmód és a helyben termelt élelmiszerek népszerűsítésére a vidékfejlesztési tárca is újra meghirdette a Tanyafejlesztési Programot.

Harmadszor hirdeti meg a kormány a Tanyafejlesztési Programot, amellyel a tanyák villamosítását, a külterületi dűlőúthálózat karbantartását és a tanyasi élelmiszerek piacra jutását támogatják. A Gátsori Tanyasi Ünnepségen a négy legrégebbi mesterséget, a vadászatot, a pásztorkodást, a tímárok életét és a fazekasok munkáit mutatták be, s az itt előállított termékekből válogathattak is az érdeklődők.

Magyarországon közel 300 ezren élnek külterületen, 60 százalékuk az Alföldön. A Csongrád megyei Ásotthalom lakosságának is több mint fele él és gazdálkodik a tanyavilágban. Lezsák Sándor szerint a gátsori ünnepség legfőbb üzenete, hogy a tanyavilág él, és lakói mindent megtesznek megmaradásukért.

Videó a kormány programjáról itt tekinthető meg:http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/hungarikum-lehet-a-tanya-is-1175144

Forrás: http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/hungarikum-lehet-a-tanya-is-1175144

A kép csak illusztráció

Így lesznek vakítóan fehérek és illatosak a ruhák fehérítő nélkül!

Vakítóan fehér ruhák nem csak a reklámokban léteznek, és nem csak a drága, vegyszerekkel teletöltött, agyonreklámozott termékeknek köszönhetőek. Házi praktikákkal olcsóbban és környezetkímélőbben is fehérré varázsolhatod a ruháidat.

Így használd az ecetet!

Az ecet kiváló fertőtlenítő szer, ezért azoknak a ruháknak a tisztításánál is bevetheted, melyek a szokásosnál piszkosabbak - mint amilyenek a pelenkák, a gyerekruhák, vagy a konyhai törölgetőruhák. Ha ezeket mosod, önts egy pohár ecetet a mosógép dobjába, és a szokásos módon indítsd el a gépet.
A reménytelen állapotú, valaha fehér zoknikat is megtisztíthatod, ha egy jó fazéknyi forró vízhez egy pohár ecetet öntesz, és ebben áztatod őket egy éjszakán át. Másnap mosógépben mosd ki őket. A penészfoltos ruhákat ecet és szódabikarbóna keverékébe áztasd néhány órára, utána mosd ki, és máris megszabadultál a foltoktól.
Így segít a citrom
A rozsdafoltos, szürkült ruhákon a citromlé is segíthet: egy pohárnyit tegyél a szokásos mosáshoz a gépbe. A citromlevet keverheted szódabikarbónával, és az ebben áztatott ruhák ismét fehérek és foltmentesek lehetnek. Az izzadtságfoltos, kellemetlen szagú vagy dezodornyomos ruhák megfelelő részét pedig só és citromlé keverékével dörzsöld be, és nemcsak a foltoknak, hanem a szagoknak is búcsút inthetsz. A lavórt is megtöltheted forró vízzel, melybe szeletelj pár citromot, így kiváló áztató, fehérítő keveréket kapsz.
Só az elsárgult, elszürkült ruhákhoz
A ruhák, de főleg a függönyök, a cigarettafüsttől is besárgulhatnak. Ez esetben a sós vízben áztatás a legjobb módszer arra, hogy ismét fehérek legyenek, az áztatás után azonban mindenképpen mosd ki mosógépben az anyagokat. Azoknak, akik szeretik a bio megoldásokat, jó hír, hogy a mosódiót is forgalmazó bio áruházakban környezetkímélő folttisztító-fehérítő sót is lehet kapni a fehér ruhákhoz.

A szódabikarbóna jótékony hatásai
A szóda ereje kivételesen nem csak reklámfogás: a fogaid mellett a ruháid is fehérebbek lehetnek a használatával. A már kissé megszürkült ruhák vagy függönyök fehérítéséhez engedj a kádba körülbelül 10 liter vizet, ebbe szórj fél kilogramm szódabikarbónát, és a keverékben áztasd néhány órát a nagyobb anyagokat. Utána öblítsd át, és kész is. Ha megteheted, a napon szárítsd a fehérített anyagokat, mert az erősíti a hatást.
Enyhébb szennyeződéseknél csak szórj a mosóporhoz egy kis szódabikarbónát, és moss a megszokott módon. Ha éppen nem találsz a konyhában, néhány zacskó sütőpor is megteszi. A szódabikarbóna egyébként a szőnyeget is szagtalanítja, és a kissé besárgult körmöknek is jót tesz a szódabikarbónás áztatás.
Meglepő megoldások

Néhány szem aszpirin a mosógép vízzel feltöltött dobjába dobva csodát művel az izzadtságfoltos fehér ruhával: dobj egy-kettőt a dobba, majd csukd vissza a gép ajtaját, és mosd ki a fehér ruhát a szokásos módon. A tányérjaid mellett pedig a ruhákat is tisztíthatod, fehérítheted, ha meleg, mosóporos vízhez egy kevés mosogatógéptisztítót adsz, és ebben mosod ki az anyagot.

Forrás: http://www.life.hu/hazitunder/konyhatunder/20110805-igy-lesznek-vakitoan-feherek-es-illatosak-a-ruhak-feherito-nelkul.htm

SPÓROLJ A HŐSÉGBEN: KÁNIKULÁBAN SE PÖRÖGJÖN FELESLEGESEN A VILLANYÓRA!

Itt a nyár és a kánikula, amivel az energiaszámlák megugrása is természetes jelenség. De ennek nem kell így alakulnia, ha betartod a hasznos tippeket.

1. Nem kell túl hideg!

Az élelmiszereknek elég, ha 6-7 fokig hűtjük őket, ennél hidegebb nem kell, hiszen nem maradnak tovább frissek a tárolt élelmiszerek. A mélyhűtők általában nem külön szabályozhatók, de itt elméletileg -18 foknak kell lennie. Ha ezeken a hőfokokon tartjuk a készüléket, akkor évente akár 6-7 ezer forint is körül spórolhatunk egy túlhűtött készülékhez képest.

2. Ne hagyd jégbe fagyva a fagyasztót!

A lejegesedett hűtőszekrény többszörösét fogyasztja a készülék normál energiaigényének, ezért rendszeresen olvaszd le a fagyasztót! Hagyd szabadon és tartsd tisztán a hűtő szellőzőnyílását! A túlmunkára kényszerített hűtőszekrény a kívánatosnál jóval több energiát fogyaszt.
3. Gyakran tisztítsd ki a hűtőszekrényt!

Egy rendben rakott hűtőszekrény nem csak kevésbé jegesedik, amivel energiát veszítünk, de könnyebb is benne megtalálni a keresett élelmet. És minél kevesebb ideig van nyitva az ajtaja, annál több áramot spórolunk.

4. Üres helyeket töltsd ki!

A mélyhűtő nem mindig van tele, de a felszabadult helyeket érdemes félig vízzel töltött ásványvizes üvegekkel vagy akár újságpapírral is kitömni. Ezzel ajtónyitásokkor kevesebb energiát veszítünk, hiszen a meleg levegőnek nem lesz helye a készülékben.

5+1 tuti tipp, hogy a légkondi miatt se szálljon el a számlád

Ha van légkondicionáló, időnként kapcsoljuk be, de a hőmérsékletet ne állítsuk 27 foknál hűvösebbre és figyeljünk arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használjuk, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületeink.

2. Klíma helyett inkább szigetelj! A házak, lakások homlokzati szigetelése ugyanis nem csak a téli hideg ellen véd, a nyári kánikula idején is hatásos. Nyáron, megfelelő árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.

3. Csak éjszaka szellőztess! Az extrém melegben nem érdemes nappal nyitva tartani az ablakokat, annál inkább éjszaka! Az éjjeli órákban érdemes kereszthuzatot fenntartani, hiszen így nem csak a lakás levegője, de a szerkezet is könnyebben lehűl valamelyest.

energianyar34. Sötétíts! A tűző nap ellen a legjobb védekezés, ha minél jobban elsötétítjük otthonunkat. Erre a legegyszerűbb megoldás a redőny, illetve a spaletta, de ezek hiányában jó megoldás lehet a sötétítő függöny is.

5. Vegyél hővisszaverő ablakfóliát! Enyhén árnyékoló, hatékony megoldás. Négyzetméterenként körülbelül 6-10 ezer forintba kerül, de több évre szóló megoldás. Az okos fóliák nyáron kint tartják a meleget, télen nem engedik be a hideget.

+1. Bár a ventilátor nem hűti le a levegőt, de a keringetés miatt javul komfortérzetünk. Házi praktikaként pedig kipróbálhatjuk, ha egy megfagyott vizespalackot helyezünk a szerkezet elé - ez ugyanis valamelyest le is hűti a levegőt.

Forrás: penzcentrum.hu

Készíts rovarriasztó testpermetet házilag

Egyszerű, gyorsan elkészíthető rovarriasztó spray fűszernövényekből. A természetes összetevők már a test spray elkészítése során mennyei illatokkal lengik be a konyhát. Használata során sem keletkezik kellemetlen illat vagy érzés a bőrünkre került anyagok miatt.

Fűszernövények:

• macskamenta
• levendula
• kakukkfű
• zsálya
• szegfűszeg
• metélőhagyma

Elkészítése:
Egy csésze vizet felforralunk, hozzá 3/4 csésze tetszés szerint készített fűszernövény keveréket adunk. Miután felforrt lefedjük, majd hagyjuk hűlni. Ekkor kicsapódnak az olajak, amelyek taszítják a rovarokat. A lehűlt keverékhez adjunk 1 pohár alkoholt.

Allergiát okozhat!

A házilag készített szerek is allergiát okozhatnak, ezért mindenképpen próbáljunk ki belőle egy csöppnyit az alkarunk belső részén. Hagyjuk rajta körülbelül 20 percig, és ha a bőr bepirosodik, akkor semmiképpen se használjuk.

Forrás: http://www.inspirativ.hu/oko/item/2977-rovarriaszto-testpermet.html

100 évig élhetsz, ha műveled a termőfölded

Túléltek háborúkat és éhínségeket, ma is egyszerű betonházikókban élnek, fűtés nélkül, napi néhány dollárnak megfelelő összegből - mégis ők élnek a legtovább. Vajon miért?

Mégis ezeknek a kínaiaknak a leghosszabb a várható élettartamuk a Földön. Csengmaj járás Hajnan trópusi szigeten található, a legdélibb kínai tartományban, narancsligetekkel övezett falvak alkotják. 

A járás 560 ezer lakosa között több mint 200 százéves él, ez az arány a világon a legmagasabb. Hárman közülük ráadásul 110 évnél is idősebbek, az egész világon összesen nem egészen 400 ilyen ember él.

Csengmajnak is van számos olyan tulajdonsága, mint a többi, a hosszú élet bölcsőjének tartott helynek Kubában, a görög szigeteken vagy Costa Ricában: ez a családnak szentelt nagy figyelem, a fizikai tevékenységben gazdag életmód és a gyümölcsalapú étrend.

Míg Kína többi részét elsodorta a történelem vihara - a japán megszállás és a kommunista rendszer, a tervgazdálkodás és a nyitás a nagyvilág előtt - Csengmaj lakóinak többsége ma is azt teszi, amit mindig: műveli a földjeit.

A mezőgazdaság központi szerepe a mindennapi életben minden bizonyára a fő tényező - vélte Jennifer Holdaway, az amerikai Társadalomtudományi Kutató Központ (SSRC) kínai programigazgatója, aki ellátogatott Csengmajba.

Nincs nagyipar, a trópusi klíma kellemes, rengeteg a gyümölcs és a zöldség, a talaj természetes szelénben gazdag magyarázta a kutató. Ilyen környezetben "az embernek nincs szüksége sok mindenre, hogy jól érezze magát: egy egyszerű lakásra, egy szúnyoghálóra, néhány nádszékre és több emberre, akikkel együtt élhet" tette hozzá.

Más szakértők is egyetértenek azzal, hogy a gazdagok lakta övezetek ritkán esnek egybe azokkal, ahol magas kort érnek meg az emberek. A kommunista párt csengmaji bizottsága által megrendelt tanulmány viszont úgy véli, hogy az emberek a "dolgosságuknak, a nagylelkűségüknek köszönhetik a hosszú életet, valamint annak, hogy korán kelnek, és korán is fekszenek".

A járás vezetősége gyakran hívja össze a százéveseit egy közös éneklésre vagy a sajtó előtt parádézni a térség népszerűsítésére. A terület sem úszta meg az ingatlanfejlesztőket, akik egész Kínából szeretnének oda nyugdíjasokat letelepíteni. A járás vadonatúj rezidenciája a büszke "Hosszú élet városa" nevet viseli. 

Forrás: http://www.pozitivnap.hu/eletmod/ez-a-csengmaji-szazevesek-hosszu-eletenek-titka