A
saját kemenceépítésem
|
-
A Tervezés
Kemence... már kimondva is olyan lélekmelengetõ ez a szó. Az pedig már a kemencézés netovábbja, ha azt saját magunk készítjük el, vagy legalábbis dolgozunk valamely folyamatban.
Ha tehát megálmodtuk a kemencét, vessük az elképzelésünket papírra. A terv mindíg nagyon jól jön, hiszen van mit folyamtosan átgondolni, változtatni, megmutatni és van mihez igazodni az építés során.
Mindenekelõtt jól át kell gondolni, hogy tulajdonképpen mire is szertnénk használni a kemencét - ez meghatározza az építendõ kemence típusát. Személy szerint olyan kemencét szerettem volna építeni, mely alkalmas pizzasütésre, kenyérsütésre és egyéb hosszan tartó sütésekre, mint például a vadhúsok sütése. Sokat olvasgattam, amíg végül rátaláltam a számomra megfelelõ típusra.
Nagy segítséget jelentett számora a Pangea egyesület (link), ahol a kemenceépítéssel kapcsolatban sok értékes információt kaptam. Ezúton is külön köszönetet mondok Zsíros Zoltánnak, aki érdemi eszmecserékkel segítette munkámat.
Tehát visszatérve gondolatmenetemre, a Magas Bakonyban elterjedt dongaboltozatos kemence tervét vettem alapul, melyet átalakítottam saját elképzeléseimre (ugrás a látványtervre):
- a sütõteret kissebbre terveztem (kb. 80cm x 95cm)
- elöl kialakítottam egy boltíves fa tárolót (alsó boltív), mely a fa eltüzelése után mint hamugyûjtõ funkcionál, ugyanis ide esik le majd a kemencébõl kihúzott hamu.
- a kemence hátoldalára is terveztem egy 155cm x 30 cm-es padkát, hogy ott is lehetõség legyen fa tároláára (ráadásul dél felé néz a hátoldala, így különösen alkalmas a tárolt fa szárítására is)
- nem terveztem a beadó nyílásra ajtót, valamint a nyílások méretét és alakját (boltív) megváltoztattam
- a dongát (ugrás a tervre) nem hagytam szabadon, hanem beépítettem egy sor téglával, így nem látszik, valamint ezzel megnöveltem a sütõtér szigetelési képességét is (kisebb hõveszteség a nagyobb falvastagság miatt).
- nyeregtetõ helyett félnyereg tetõt terveztem
- egyéb apróságok.
Sok részletre oda kell figyelni egy kemence építésénél, melyekre most nem térek ki, de az építés mûveleteinek bemutatásánál ezeket megemlítem a képek alatti magyarázatokban.
Gyakran hallani, hogy kezdõ kemencések vagy mesterek által megépített kemencék nem hozzák a várt sikert. Az elsõ kenyérsütésnél kiderül, hogy a kemence nem alkalmas a kenyér megsütésére. A probléma általában az, hogy megég a kenyér alja, lapos marad. Joggal merül fel a kérdés: mi lehet a probléma?
Általános probléma, hogy nem megfelelõ anyagok felhasználásával építik a kemencét. A sütõtér különösen fontos. Legjobb eredményt akkor kapunk, ha a sütõtér építését régi (század eleji) nagy méretû téglából tervezzük. Valószínüsíthetõ, hogy a mai korszerû téglák (pl. samott tégla) azért nem felelnek meg az elvárásoknak, mert túlzottan keményre vannak kiégetve, és eltérõ az anyagszerkezete. Bevált dolog a sütõteret régi agyaból készített téglából építeni. Ezek a téglák egymáshoz ütve szépen csengenek, nem pufognak.
Szerencsére a környékünkön bontottak régi középiskolát, így be tudtam szerezni kb. 1300 darabot, mivel én az egész kemencét abból kívántam felépíteni.Ezek tömege sem kevés, ugyanis darabja 4-4,5kg, tehát nem nehéz kiszámolni, hogy a kemence tömege jóval 5t felett lesz.
Ezért megfelelõ alapot kell biztosítani a kemence részére. Elõzetesen megrajzoltam az alaprajzot (letölthetõ), mely alapján megkezdtem az alap építését.
Kemence... már kimondva is olyan lélekmelengetõ ez a szó. Az pedig már a kemencézés netovábbja, ha azt saját magunk készítjük el, vagy legalábbis dolgozunk valamely folyamatban.
Ha tehát megálmodtuk a kemencét, vessük az elképzelésünket papírra. A terv mindíg nagyon jól jön, hiszen van mit folyamtosan átgondolni, változtatni, megmutatni és van mihez igazodni az építés során.
Mindenekelõtt jól át kell gondolni, hogy tulajdonképpen mire is szertnénk használni a kemencét - ez meghatározza az építendõ kemence típusát. Személy szerint olyan kemencét szerettem volna építeni, mely alkalmas pizzasütésre, kenyérsütésre és egyéb hosszan tartó sütésekre, mint például a vadhúsok sütése. Sokat olvasgattam, amíg végül rátaláltam a számomra megfelelõ típusra.
Nagy segítséget jelentett számora a Pangea egyesület (link), ahol a kemenceépítéssel kapcsolatban sok értékes információt kaptam. Ezúton is külön köszönetet mondok Zsíros Zoltánnak, aki érdemi eszmecserékkel segítette munkámat.
Tehát visszatérve gondolatmenetemre, a Magas Bakonyban elterjedt dongaboltozatos kemence tervét vettem alapul, melyet átalakítottam saját elképzeléseimre (ugrás a látványtervre):
- a sütõteret kissebbre terveztem (kb. 80cm x 95cm)
- elöl kialakítottam egy boltíves fa tárolót (alsó boltív), mely a fa eltüzelése után mint hamugyûjtõ funkcionál, ugyanis ide esik le majd a kemencébõl kihúzott hamu.
- a kemence hátoldalára is terveztem egy 155cm x 30 cm-es padkát, hogy ott is lehetõség legyen fa tároláára (ráadásul dél felé néz a hátoldala, így különösen alkalmas a tárolt fa szárítására is)
- nem terveztem a beadó nyílásra ajtót, valamint a nyílások méretét és alakját (boltív) megváltoztattam
- a dongát (ugrás a tervre) nem hagytam szabadon, hanem beépítettem egy sor téglával, így nem látszik, valamint ezzel megnöveltem a sütõtér szigetelési képességét is (kisebb hõveszteség a nagyobb falvastagság miatt).
- nyeregtetõ helyett félnyereg tetõt terveztem
- egyéb apróságok.
Sok részletre oda kell figyelni egy kemence építésénél, melyekre most nem térek ki, de az építés mûveleteinek bemutatásánál ezeket megemlítem a képek alatti magyarázatokban.
Gyakran hallani, hogy kezdõ kemencések vagy mesterek által megépített kemencék nem hozzák a várt sikert. Az elsõ kenyérsütésnél kiderül, hogy a kemence nem alkalmas a kenyér megsütésére. A probléma általában az, hogy megég a kenyér alja, lapos marad. Joggal merül fel a kérdés: mi lehet a probléma?
Általános probléma, hogy nem megfelelõ anyagok felhasználásával építik a kemencét. A sütõtér különösen fontos. Legjobb eredményt akkor kapunk, ha a sütõtér építését régi (század eleji) nagy méretû téglából tervezzük. Valószínüsíthetõ, hogy a mai korszerû téglák (pl. samott tégla) azért nem felelnek meg az elvárásoknak, mert túlzottan keményre vannak kiégetve, és eltérõ az anyagszerkezete. Bevált dolog a sütõteret régi agyaból készített téglából építeni. Ezek a téglák egymáshoz ütve szépen csengenek, nem pufognak.
Szerencsére a környékünkön bontottak régi középiskolát, így be tudtam szerezni kb. 1300 darabot, mivel én az egész kemencét abból kívántam felépíteni.Ezek tömege sem kevés, ugyanis darabja 4-4,5kg, tehát nem nehéz kiszámolni, hogy a kemence tömege jóval 5t felett lesz.
Ezért megfelelõ alapot kell biztosítani a kemence részére. Elõzetesen megrajzoltam az alaprajzot (letölthetõ), mely alapján megkezdtem az alap építését.
A
saját kemenceépítésem - Az alap készítése
A kemence építésének elsõ fázisa a megfelelõ alap elkészítése. Az alapozás funkciója, hogy a felépítmény - jelen esetben a kemence - terhelését megfelelõ módon átadja, valamint eloszlassa a teherbíró talaj felé.
Az alapozás mélysége nem éri el a fagyhatárt, ami általában 80-90cm-nél van talajtípustól függõen, ezért az alapozás alá nagy szemcséjû sódert, vagy zúzott követ célszerû rakni. A kövek elvezetik a vizet az alap aljától, így csökkenti a szétfagyás veszélyét. A sóderágy/zúzott kõ ágy 15-20cm vastag legyen az alap alatt, megfelelõen tömörítve. Nálam ez a fázis sajnos kimaradt.
Sávalapot olyan helyre terveztem, ahol az építmény fõfalai /teher átadó részei/ helyezkednek el.
A felsõ betonlemezbe acélhálót helyeztem, mely a betonlemez erõsítését és merevítését szolgálja.
A munkafolyamatot a a mellékelt képek mutatják. Kis képre duplán kattintva, az megjelenik nagyobban, a képekhez fûzött magyarázatokkal.
A kemence építésének elsõ fázisa a megfelelõ alap elkészítése. Az alapozás funkciója, hogy a felépítmény - jelen esetben a kemence - terhelését megfelelõ módon átadja, valamint eloszlassa a teherbíró talaj felé.
Az alapozás mélysége nem éri el a fagyhatárt, ami általában 80-90cm-nél van talajtípustól függõen, ezért az alapozás alá nagy szemcséjû sódert, vagy zúzott követ célszerû rakni. A kövek elvezetik a vizet az alap aljától, így csökkenti a szétfagyás veszélyét. A sóderágy/zúzott kõ ágy 15-20cm vastag legyen az alap alatt, megfelelõen tömörítve. Nálam ez a fázis sajnos kimaradt.
Sávalapot olyan helyre terveztem, ahol az építmény fõfalai /teher átadó részei/ helyezkednek el.
A felsõ betonlemezbe acélhálót helyeztem, mely a betonlemez erõsítését és merevítését szolgálja.
A munkafolyamatot a a mellékelt képek mutatják. Kis képre duplán kattintva, az megjelenik nagyobban, a képekhez fûzött magyarázatokkal.
A
saját kemenceépítésem - Falazás a sütõtérig
Miután elkészült az elõzõ fázisban az alap, a szilárdulás után (kb. 1 hét) a munka folytatható. Addig a beton gyakran kell locsolni. A nedvesen tartás a beton kötése szempontjából fontos, ugyanis a teljes kötési idõ 28 nap ideális esetben.
A betonalapra vízszigetelés kerül, majd jöhetnek a téglasorok.
A munkafolyamatot a mellékelt képek mutatják. Kis képre duplán kattintva, az megjelenik nagyobban, a képekhez fûzött magyarázatokkal.
Miután elkészült az elõzõ fázisban az alap, a szilárdulás után (kb. 1 hét) a munka folytatható. Addig a beton gyakran kell locsolni. A nedvesen tartás a beton kötése szempontjából fontos, ugyanis a teljes kötési idõ 28 nap ideális esetben.
A betonalapra vízszigetelés kerül, majd jöhetnek a téglasorok.
A munkafolyamatot a mellékelt képek mutatják. Kis képre duplán kattintva, az megjelenik nagyobban, a képekhez fûzött magyarázatokkal.
A
saját kemenceépítésem - Falazás teljes készültségig
A sütõtér aljának elkészülte után az agyagkötésnek meg kell szilárdulnia. Ez pár napot vesz igénybe. Utána a sütõtér alját síkba kell csiszolni, amennyiben az nem ad sík felületet. Erre azért van szükség, hogy a behelyezett kenyér aljában ne legyenek majd bordák, illetve a tepsü vízszintes, sima sütõtérben álljon. [2007.08.22] Ugyancsak fontos még a sima felület, ha a pizzát közvetlenül a sütõtér alján, a téglán szeretnénk sütni, ahogy én is. A sütõtér aljától felfelé ár csak agyagot lehet használni a kemence (illetve a sütõtér) építéséhez. Az agyag a hõ hatására kiég, kikeményedik és tartós lesz. Ezzel ellentétben a falazóhabarcs kirepedne a használat során, ezért nem alkalmas sütõtér építésére.
A munkafolyamatot a mellékelt képek mutatják. Kis képre duplán kattintva, az megjelenik nagyobban, a képekhez fûzött magyarázatokkal.
A sütõtér aljának elkészülte után az agyagkötésnek meg kell szilárdulnia. Ez pár napot vesz igénybe. Utána a sütõtér alját síkba kell csiszolni, amennyiben az nem ad sík felületet. Erre azért van szükség, hogy a behelyezett kenyér aljában ne legyenek majd bordák, illetve a tepsü vízszintes, sima sütõtérben álljon. [2007.08.22] Ugyancsak fontos még a sima felület, ha a pizzát közvetlenül a sütõtér alján, a téglán szeretnénk sütni, ahogy én is. A sütõtér aljától felfelé ár csak agyagot lehet használni a kemence (illetve a sütõtér) építéséhez. Az agyag a hõ hatására kiég, kikeményedik és tartós lesz. Ezzel ellentétben a falazóhabarcs kirepedne a használat során, ezért nem alkalmas sütõtér építésére.
A munkafolyamatot a mellékelt képek mutatják. Kis képre duplán kattintva, az megjelenik nagyobban, a képekhez fûzött magyarázatokkal.
A
kemence helyét a szalonnasütő mögé tervezem, a téglarakás
mellé. Építés előtti állapot.
DSCF0325.JPG
Az
első feladat az alap területének kijelölése, majd kiásása a
tervek szerint.
DSCF0324.JPG
Az
alap számára ki kell ásni a gödröt. Méretek: sávalap 40 cm
mélyen, 30cm szélességben a tervekhez illeszkedően. A sávalap
fölé 12cm-es vasbetonlemez kerül. Betonigény kb. 1,3m3.
DSCF0326.JPG
A
betonnal meg kell tölteni az alapot. Betonozás közben figyelni
kell a beton tömörítésére.
DSCF0331.JPG
A
kemence végében egy 30cm-es téglapadkát terveztem, az alá nem
kell sávalapot biztosítani (csak fát akarok rajta tárolni), elég
a betonlemez mérete.
DSCF0332.JPG
Az
alap betonlemez részébe acélháló kerül.
DSCF0335.JPG
Az
utolsó réteg beton is a helyére kerül.
DSCF0337.JPG
A
beton tetejét egy hosszú vízmértékkel le kell húzni, valamint
ellenőrizni, hogy vizszintben legyen. Ilyenkor látszik, hogy a
zsalu milyen pontos és erős.
DSCF0340.JPG
A
kész alapozást másnap vízzel locsolni kell, hogy meg ne égjen. A
locsolást 2 hétig naponta több alkalommal kell végezni, hogy a
beton kötése optimális legyen. Két hét múlva a munka
folytatható ...
DSCF0341.JPG
A
kész betonra (kb. 1 hét száradást követően) nedvesség elleni
szigetelést kell készíteni, hogy a tégla ne kapjon nedvességet a
beton felől. Célszeű bitumenes szigetelőlapot használni. A
legtöbb munkában édesapám segített, ezúton is köszönöm neki.
K
004.jpg
Bitument
melegítettünk a szigetelőlap ragasztásához, ugyanis a
szigetelőlapon lévő réteg valahogy nem akart a betonhoz ragadni
melegítés hatására sem:(
K
044.jpg
A
felolvadt bitument a szigetelőlap alá öntve elkentük ecsettel,
majd ebbe nyomtuk bele a bitumenes szigetelőlapot szigetelést. Így
megfelelőnek találtam 1 réteggel történő szigetelést is.
K
047.jpg
Hulladék
anyagból (rétegelt faforgácslap), sablont készítettünk a
kemence alsó (fatároló és hamuzó nyílás) boltívhez.
K
029.jpg
Ceruzával,
és egy darab fonállal könnyedén megrajzolható a boltív (a
ceruzát a fonál végére kell kötni, majd a fonál másik végét
az egyik kezünkkel rögzítve, a ceruza a fonál hosszának
megfelelő ívet ír le). Sugár=45cm.
K
032.jpg
Dekopírfűrésszel
pillanatok alatt kivágható az ív.
K
036.jpg
Két
ív és három darab 45 cm-es távtartó felhasználásával
összeépítjük a boltív sablonját.
K
037.jpg
A
boltívet furnér lemezzel borítottuk a pontos ívkövetés
érdekében. A boltív végül 91 cm átmérőjű lett.
K
038.jpg
Az
egyik szombaton kezdtük el a kemence alját kirakni. Falazóanyagként
zsákos előkevert falazó anygot használtunk. Fontos, hogy
lehetőleg kis szemcseméretű legyen a habarcs, és a téglákat
falazás előtt mártsuk vízbe, különben hamar kiszívja a
habarcsból a nedvességet, így nem lesz erős a kötés. Az oldalak
merőlegességének beállítása az első sorban a legfontosabb.
K
050.jpg
A
második sornál a 4 sarkot kell beállítani, a zsinórt kihúzni,
hogy egy síkban legyenek a téglák. A 10 mm átmérőjű batonacél
az egyenletes magasságú fugát biztosította.
K
051.jpg
Az
egymást követő sorokat kötésben kell rakni. A kemence alsó
részének falvastagsága 30 cm.
K
053.jpg
A
kemence hátoldalánál, a déli oldalon egy sort meghagyok
fatárolásra.
K
054.jpg
Az
elkészített boltív sablont felhasználva a második sortól rakjuk
a boltívet. 45cm, azaz 1,5 tégla széles a boltív, ezért azt is
kötésben kell rakni.
K
058.jpg
A
boltív tetején (annak belső oldalán) kihagyjuk a hamuzó nyílást.
Ezen keresztül fogom a hamut kihúzni a kemence belsejéből. Tehát
a boltív két funkciós: fa tároló, ha a fát eltüzeltem, ezen
keresztül távolítom el a hamut.
K
061.jpg
Az
ékek eltávolítása után a sablon kivehető.
K
062.jpg
Ha
jó a boltív, akkor frissen is megáll. Lényege, hogy a téglák
jól ki legyenek ékelve.
K
064.jp
A
boltív után építhető a fal. Végül ennyi lett a szombati munka
eredménye.
K
069.jpg
A
fugákból a falazó anygot el kell távolítani, majd a végén
történik a fugázás finomabb szemcséjű anyaggal.
K
071.jpg
A
következő szombaton esett az eső. Sátrat állítottunk a kemence
fölé, így folytatódhatott a munka tovább.
DSCF0526.JPG
A
sütőtér alatti részt homokkal kell feltölteni. 20
centiméterenként a homokot tömöríteni kell.
DSCF0533.JPG
A
sütőtér alja kb. 90 centiméteren lesz.
DSCF0534.JP
Szakszerű
tömörítés ...
DSCF0536.JPG
A
hamuzó nyílás körüli rész ...
DSCF0537.JPG
Egyre
szebb a kemence. Bár ez még csak az alapja.
DSCF0546.JPG
A
sütőtér alja, és az alatta lévő két sor falazása agyagos
homokkal történik.
DSCF0542.JPG
Kályhaépítő
agyag, por alakban lehet kapni.
DSCF0543.JPG
Egy
vödör agyag, három vödör homok a recept. Ehhez annyi vizet kell
adni, hogy a tejfölnél valamivel sűrűbb anyag váljon a keverés
folyamán.
DSCF0553.JP
Az
agyagos masszát a téglára tettem, majd rányomtam egy másik
téglát. 5 perc száradás után felemelve a felső téglát, az
alsó nem esett le. Elég jól köt.
DSCF0552.JPG
A
homok feltöltési szintje fölött két sort már agyagba kell
rakni. Ebbe a két sorba tört üveget fogok tölteni.
DSCF0550.J
A
függőlegest minden sornál ellenőrizni kell.
DSCF0554.JPG
13-15
cm tört üveget kell rakni a sütőtér aljára, amely hőtároló
réteget képez. Tüzelés során felmelegszik, majd egyenletesen
adja vissza a hőt a sütőtér felé.
DSCF0556.JPG
Az
üveget apróra kell törni. Letakartam fóliával, hogy ne repüljön
össze-vissza. Védőszemüveg és védőkesztyű használata
kötelező!
DSCF0557.JPG
A
tört üvegre 2cm-es homokréteget töltöttünk.
DSCF0558.JPG
A
homokréteget tömörítettük, majd lesimítottuk. Így egy szintbe
került a téglasor tetejével. Erre 2cm agyagot kell tenni, amelyre
a sütőtér alját kell kirakni.
DSCF0559.JPG
A
téglákat kötésben, szorosan egymás mellé, vízszintben kell
rakni. Ez lesz a sütőtér alja, így ide a legjobb állapotban lévő
téglákat kell választani.
DSCF0560.JPG
A
téglákat a sütőtér aljába egyenként csiszoltam.
DSCF0561.JPG
A
vízszint fontos, mert a kenyerünk elfolyik egyébként oldalra és
eldeformálódik :)
DSCF0562.JPG
A
hamuzónyílás 38cm széles lesz. Ezzel készen van a sütőtér
alja. Ha megkötött, lehet tovább folytatni. Ennyi fért bele a
második szombat munkájába.
DSCF0563.JPG
A
hamuzó nyílás mögött lesz a sütőtér beadó nyílása. A tévő
jobb illeszkedése érdekében a beadó nyílás kerete szögvasból
készül. Hogy a beépítés stabilabb legyen, a szögvas alja
részére a sütőtér alját bevágjuk, ebbe fog illeszkedni a
keret.
CRW_1496.jpg
A
kész keret besüllyesztve. A szögvas alsó része szintben van a
sütőtér aljával. A keret felső része egyben áthidaló is (14,5
cm széles). A keret belső méretei: 40 cm széles és 30 cm magas.
Ekkora lehet tehát a legnagyobb edény, ami befér a kemencébe. A
képen a függőlegesbe állítás művelete látszik.
CRW_1497.jpg
Miután
beállítottuk a keretet, jobboldalt és baloldalt a kemence elejét
felrakjuk.
CRW_1498.jpg
A
belső oldalon a fugát teljesen ki kell tölteni, ez már a kemence
sütőtere lesz.
CRW_1500.jpg
A
beadó nyílás pár centiméterrel mindkét oldalon szélesebb, hogy
a kemence "szájára" a tévőt be lehessen rakni
kényelmesen. Széles beadónyílásnál a tüzet is könnyebb
megrakni.
CRW_1502.jpg
A
boltív következik. Egy egyszerű sablont készítettem hozzá,
melyet téglával ékeltem ki.
CRW_1503.jpg
Két
oldalról építjük a boltívet, középen az utolsó darabot jól
be kell ékelni. Jól megépített boltív ha ki van ékelve,
kötőanyag nélkül is megáll. Biztos kötés érdekében
falazóhabarcsot használtunk.
CRW_1504.jpg
A
hátsó fal lesz a sütőtér egyik oldala, ezért folyamatosan ki
kell kenni a fugákat. A belső oldalt agyaba kell rakni és azzal
kell fugázni is.
CRW_1505.jpg
A
boltív sablont téglával és kis fadarabokkal ékeltük ki. A faék
biztosítja a beállítást (vízszintes és függőleges
ellenőrzés), könnyen kivehető, így a boltívet is egyszerűen ki
lehet venni, ha készen van.
CRW_1506.jpg
Amint
elkészült a boltív, kivesszük a sablont.
CRW_1507.jpg
Az
áthidalóra samott téglát teszünk, belső oldalra samott lapot. A
sütőtérnek ez a része kapja a legnagyobb hőterhelést (itt
távozik a füst), ezért hagyományos tégla helyett ide samott
tégla kerül.
CRW_1508.jp
A
tégla 14,5 cm széles, a samott csak 12,5 cm-es, ezért 2cm-es
samottlapot teszünk állítva, hogy a szélességek azonosak
legyenek.
CRW_1509.jpg
A
sütőtér alját sarokcsiszolóval simára csiszoltam. Ez fontos,
hiszen a kenyér alja bordás lehet, deformálódhat.
CRW_1510.jpg
Az
első nagy boltívemből átszabtam a sütőtér boltívét. 78cm
átmérőjű. Megkezdtük az első sort rakni. A téglákat állítva
rakjuk sugárirányban, így 30cm-es lesz a falvastagsága a
sütőtérnek. Jól fogja tartani a hőt:) A téglákat kiékeljük
cserépdarabbal, tégladarabbal, kitöltjük agyaggal. Itt már csak
agyagot lehet használni.
CRW_1511.jpg
A
sablon olyan széles, hogy három sor rá fog férni a kemence
hosszában. A kemence aljára egy sor tégla kerül kétoldalt a
kemence hosszában, távolsága 78 cm. Közzé teszem a sablont, és
az első sorról indítom a boltívet. Így a kemence belső
magassága: kb. 1cm agyag+6,5cm tégla+49cm boltív = 56,5cm.
Emlékeztetőül a kemence szája 30 cm-es. Lényeges, hogy a kemence
szájának mindíg alacsonyabbnak kell lennie, mint a kemence belső
magassága, hogy a füst körbe tudja járni a boltozatot is, azt jól
felmelegítve.
CRW_1512.jpg
Második
sor...
CRW_1514.jp
A
harmadik sor után a sablont kiveszük... és a boltív megáll
(fetéve ha jól raktuk).
CRW_1516.jpg
Az
első három sor belülről. A téglákat a belső oldalon jól össze
kell szorítani mikor rakjuk sugárirányban, hogy minimális legyen
az agyagkötés közte. Ha túl nagy a fuga, akkor előbb-utóbb
kiéghet, kihullik és a tégla beesik. Ezért fontos a szoros
illesztés.
CRW_1519.jpg
Hátrébb
helyezzük... jöhet a negyedik sor.
CRW_1517.jpg
Oldalnézet.
CRW_1520.jpg
Alakul
a kemence...
CRW_1521.j
Hátulnézet:
2x3 sor készen. Ma már tovább nem folytatjuk, a sablont kivettem,
hogy jobban száradjon.
CRW_1525.
Új
napra virradt. Sablon a helyére kerül. Az utolsó sorok jönnek.
CRW_1526.jpg
Készen
van az utolsó sor is. A boltív hátsó része 30cm vastag
függőleges fal lesz. A boltív két oldalán hagytam 7cm helyet,
hogy függőlegesen az oldalfalat fel tudjam falazni, ugyanis úgy
terveztem, hogy beburkolom a boltívet.
DSCF0706.JPG
Hátulról
kényelmesen alábújva agyaggal kijavítottam a hiányzó fugákat.
DSCF0705.JPG
A
boltív hátulról ...
DSCF0707.JPG
A
szélére állítva megy három sor, utána a boltív már engedi a
téglát lapjára fektetve rakni. 10mm-es betonacél adja a fuga
magasságát...
DSCF0708.JPG
A
hátsó fal is agyagba kerül.
DSCF0709.JPG
Egy
sor futóba, egy keresztbe, vigyázva a kötésre.
DSCF0710.JPG
Az
oldalán élére rakjuk a téglát.
DSCF0711.JPG
A
hátsó sorral párhuzamosan az oldalát és az elejét is építjük.
DSCF0713.JP
A
hátsó fal lassan takarja a boltívet.
DSCF0714.JPG
A
beadónyílás fölött lesz a kémény. Mivel a nyílás széles
(kb. 60 cm), a kéményt szűkíteni kell soronként, amíg el nem
érjük a 30cm szélességet.
DSCF0715.JPG
30x30
cm-re szűkített kémény felülről nézve. Alatta a hamuzó nyílás
látszik.
DSCF0724.JP
Kémény
nyílás újabb nézetből, a szögvas keret is látszik.
DSCF0725.JPG
kémény
nyílása, a kemence külső boltíve és a kétoldali határoló
falak. A külső fal és a boltív közötti részt homokkal töltjük
fel, ami szintén szigetel.
DSCF0726.JP
A
kéményt tovább építve, már kezdi elérni a tervezett formáját.
DSCF0727.JPG
A
kéményt már a tetejéről rakjuk jobb állványozás hiányában.
Ezen a képen látszik, hogy nem kis darabot építettünk. Tömege
10 tonna körül lesz, ezért kellett a komoly alap. Szinte
hihetetlen tömeg, de előnye, hogy jó lesz a hőtartása.
DSCF0742.JPG
A
falazó anyagot vödrökkel juttattuk a helyszínre. A téglákat itt
is a beépítés előtt vízbe mártottuk, hogy ne szívja ki a
falazóanyagból olyan hamar a nedvességet.
DSCF0743.JPG
A
kemence szája előtt 14cm-es padkát alakítottunk ki. Itt lehet
ezt-azt tárolni.
DSCF0744.JPG
A
kemence búbját homokkal töltjük fel. Bal oldalt a kémény
látszik.
DSCF0745.JP
A
homokot tömörítjük taposással. A képen a kémény teljes
magassága látható, a tetejére 70cm x 70cm x 6cm-es beton fedlapot
teszek. Mind a négy irányban 30x30cm-es nyíláson távozik majd a
füst.
DSCF0746.JPG
Mosonmagyaróvárról
érkezett sógorom is segített a munkában (jó munkás ember :)).
Ezúton is köszönöm hatékony segítségét. A kert végéről
termeli ki a homokot az agyagkeveréshez és a feltöltéshez.
DSCF0747.JPG
A
kemence teteje: a homokkal feltöltött részre kerül a kemence
búbját befedő utolsó sor tégla. Elöl a kemence kéménye
látszik.
DSCF0748
Felkerült
a betonfedlap a kéményre, valamint tetőt is készítettünk, hogy
az időjárástól védve legyen. A tető festésre kerül, továbbá
a kemence megkapja majd a végső fugázást. Kis tüzekkel be lehet
üzemelni.
CRW_1995.jpg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése