Étrend kiegészítésről

Étrend kiegészítésről

Tesztoszteron eMagazin A tudomány világaTihanyi András dietetikus tudományos hírek rovata Miosztatin blokkolók - pro és kontra A miosztatin - más néven GDF-8 (Growth Differentiating Factor-8) - az izomnövekedés egyik fő korlátja szervezetünkben, nem csoda hát, hogy a sportolók és különösen a testépítők érdeklődésének középpontjában állnak a gátlására irányuló fejlesztések. Az étrendkiegészítő gyárak a géntechnológiai kutatások publikálása után szinte azonnal előrukkoltak a miosztatin blokkoló termékek sokaságával. Vajon működnek ezek az itthon is beszerezhető étrendkiegészítők? Erre keressük ezúttal a választ. A Cystoseira canariensis (a miosztatin blokkoló kiegészítők hatóanyaga) szulfáttartalmú poliszacharidjai kötődnek a szérum miosztatin fehérjéjéhez A miosztatin protein az izomnövekedés egyik fő korlátja szervezetünkben, nem csoda hát, hogy a sportolók és különösen a testépítők érdeklődésének középpontjában állnak a gátlására irányuló fejlesztések. A génmanipulált egerek, mutáns szarvasmarhák után rövid ideje a miosztatin blokkolása állatkísérletekben több úton is megoldhatóvá vált (például miosztatin antitestekkel, hogy csak a legígéretesebb kutatást említsük), de az emberi alkalmazás továbbra is kérdéses maradt. Külön nehézség, hogy ezek a módszerek orvosi alkalmazásuk esetén sem válnának hozzáférhetővé számunkra, legfeljebb méregdrága doppingszerként. Az étrendkiegészítő gyárak azonban előrukkoltak a legális miosztatin inhibitorral, amit gagyi Photoshop-os előtte-utána képekkel nyomatnak a külföldi lapokban. A már tudományos kísérletként végrehajtott miosztatin gátlás után létrejövő szokatlanul izmos egerek Nagy kérdés, hogy működnek-e ezek a nem olcsó kiegészítők? A gyártók kezdettől fogva azt állítják, hogy az általuk forgalmazott készítmények hatásosan növelik az izomtömeget, ám idáig egyetlen publikációt sem jelentettek meg ennek alátámasztására. 2003-ban végre olvashattunk olyan kutatásról is, mely felvillantja az anabolikus hatás valós lehetőségét: A Cystoseira canariensis barnamoszatban található szulfáttartalmú poliszacharidok (kéntartalmú összetett szénhidrátok) egy makromolekula csoport, mely élettani folyamatok sokaságára gyakorol befolyást. Képesek megkötni és közvetlenül szabályozni olyan növekedési faktorok és cytokinek bioaktivitását, mint a basic fibroblast growth factor, az interferon, különböző enzimek, vagy a transforming growth factor. A miosztatin a transforming growth factor-béta családnak (TGF-béta) a tagja, és korlátozza a vázizomzat növekedését. Ziegenfuss és társai igazolták, hogy a Cystoseira canariensis szulfáttartalmú poliszacharidjai kötődnek a vérszérum miosztatin proteinjéhez. In vitro, tehát nem élőlényekben, hanem mesterséges körülmények között végzett vizsgálat volt ez, de ez alapján esetleg feltételezhető, hogy in vivo is hasonlóan hatnak, tehát élő szervezetben. Ebből arra lehet következtetni, hogy az izomzat növelését is elősegíthetik a Cystoseira canariensis-kivonat alapú termékek. Nem ez volt az egyetlen Cystoseira tanulmány: az aktív összetevő, a C frakció in vitro C2C12 egér izomsejt kultúrákban a kreatin-kináz aktivitást is növelte 21 és 16 százalékkal, ami alapján feltételezhető az izom hipertrófiát létrehozó hatás, de az orális aktivitást ez esetben sem vizsgálták ("Indicators of muscular hypertrophy are increased in cultured myotubes treated with the marine algae, Cytoseira Canariensis", P.M. Johnson and S.J. McGregor). Következtetés: Nem érdemes a boltba rohannod és megspórolt pénzedet blokkolókra költeni, ha mégis így teszel, ne a fenti vizsgálatok hatására tedd! A miosztatin blokkolókról végre hallhattunk valami pozitívat, de ez nem túl meggyőző, hiszen még publikált állatkísérletek adataival sem rendelkezünk. A lehetőségek tehát a következők: A) az anyag totálisan hatástalan és használhatatlan, ezért pénzkidobás megvenni, B) hatásos, de egyelőre gőzünk sincs mennyit is kellene használni, emiatt rizikós megvásárolni. Az antitesteket direkt miosztatinra gyártják és állatokban már bizonyítottak, ezért én egyelőre nagyobb fantáziát látok ebben a fejlesztési irányban, mint a miosztatin blokkolókban (ami nem zárja ki, hogy később terveznek hasonló szerkezetű aktív anyagokat). Az elméleti megalapozottság gyenge, gyakorlati háttér nulla. És az sem mindegy, hogy egy friss félhivatalos publikáció erősen megkérdőjelezi a miosztatin blokkoló alga anabolikus hatását! Röviden: Légy szkeptikus! Publikálva: "Sulfated polysaccharides of brown seaweed Cystoseira canariensis bind to serum myostatin protein", Acta Physiol Pharmacol Bulg. 2003;27(2-3):101-6 Kutatók: Ramazanov Z, Jimenez del Rio M, Ziegenfuss T. A miosztatin blokkoló étrendkiegészítők hatástalanok súlyzós edzést végző férfiakon Darryn S. Willoughby, a Texas Christian University professzora sokat publikál és maga is keményen gyúr A miosztatin blokkolók sportolók testösszetételére gyakorolt hatását feltételezhetően sokat vizsgálták, ám publikált eredményekkel idáig nem találkoztunk. Egy testépítő nyilatkozatai alapján most konkrét eredmények kerültek napvilágra. Legyinthetnénk rájuk, de nem tesszük, ugyanis a miosztatin téma egy elismert szakértőjéről van szó, aki mellékesen az izomműködés és izomépítés tudományos háttérével foglalkozó tanulmányok sokaságának szerzője-társszerzője. Darryn S. Willoughby állítása szerint elvégezte azt a vizsgálatot, amire mindannyian kíváncsiak vagyunk, bár a publikáció egyelőre még egy neves szaklapnál vár közlésre. Az ő cikkei alapján már tudunk néhány dolgot, és ezeket az információkat most veletek is megosztjuk. A kutatás során miosztatin blokkoló táplálékkiegészítőt adtak súlyzós edzést végző férfi alanyoknak. A résztvevők azonos edzésprogramban vettek részt (heti három edzés, gyakorlatonként 3 szett 6-8 ismétléssel, a maximális súly 80-85%-ával) 12 hétig. Két részre osztották őket, az egyik csoport hatóanyag nélküli placebót, a másik cystoseira canariensis tengeri alga tartalmú készítményt kapott. A szupplementációt dupla vak módszerrel végezték. A kiegészítést kapó csoport a gyártók által előírt mennyiséget használta (1,200 mg cystoseira canariensis/nap). Három különböző időpontban (a program előtt, a 6. hét után, és a 12. hét után) megmérték a résztvevőknél az izomerőt, a testösszetétel változást, a comb tömeget, a nyugalmi anyagcserét, és vérmintákat is vettek. Eredmény: Mindkét csoportban fejlődés mutatkozott az edzés eredményeként, de EGYETLEN paraméter sem különbözött a két csoportban, vagyis a táplálékkiegészítőnek nem volt hatása! Még meglepőbb volt az (hiszen lehetne szó rosszul meghatározott adagolásról is a gyakorlati tapasztalatok és mérések hiányában), hogy a vér miosztatin szintjében sem következett be változás a "gátlót" szedő emberekben. Keresés a tudományos adatbázisunkban miosztatin izomnövekedés Keresés a "Szakértő válaszol" adatbázisunkban miosztatin izomnövekedés Következtetés: A miosztatin blokkoló kiegészítők élő szervezetben (testépítőkön) nem mutatják a miosztatin fehérje blokkolás, az izom- vagy teljesítmény-növekedés legkisebb jelét sem. Publikálva: Darryn S. Willoughby, "Effects of an alleged myostatin binding supplement and heavy resistance training on serum myostatin, muscle strength and mass, and body composition", Int. J. Sports Nutr. Exerc. Metab. Publikálás alatt (2004. február) Kutatók: Darryn S. Willoughby, Associate Professor, Texas Christian University, Fort Worth, TX. Összefoglalás A fent olvasható kivonatok gyakorlatilag a miosztatin blokkoló alga mellett és ellen szóló jelenlegi összes lényeges kutatást tartalmazzák (2004 február), és sajnos a belőlük leszűrhető következtetések nem túl pozitívak az ilyen termékekre és gyártóikra nézve. A blokkolókat alátámasztó in vitro kutatások ellen egy jól megalapozott, igen neves szakember által elkészített, embereken végzett sikertelen kísérlet áll. Ez sokunk kedvét veheti el (okkal) attól, hogy teljes havi étkezésünk költségének megfelelő összeget adjunk ki egy-két doboz tengeri maszatra. Az igazi hullám, termékdömping még be sem gyűrűzött hazánkba, de lényegében már most halálra van ítélve (ha csak nem történik valami csoda, vagy az emberi hiszékenység nem tartja életben a gyárakat). Szóval, ha van egy kis sütnivalód, messzire kerülöd ezt az "elixírt" és a vele házaló kuruzslókat! T

Az egymást követő súlyzós edzések hatása az androgén receptor kifejtődésre
A vázizomzat növekedésének egyik nélkülözhetetlen tényezője az anabolikus hatású hormonok jelenléte, az olyan hormonoké mint a tesztoszteron, vagy az IGF-I. A hormon hatás kifejtődéséhez azonban megfelelő számú receptornak kell jelen lennie az adott szövetben. Jó kérdés, hogy tudja-e befolyásolni az edzés és az edzéssel járó hormonszint-változás a hormon receptorok mennyiségét a vázizomzatban. Érdekes téma, nem is csodálkozhatunk rajta, hogy a jelenlegi miosztatin blokkoló kiegészítőkre megsemmisítő csapást mérő Darryn S. Willoughby neve fémjelzi ezt a kutatást is. A test a súlyzós edzésre adott válaszként megemelheti a szérum tesztoszteron szintet (és természetesen más hormonok szintjét is), ami elősegíti az izomtömeg gyarapodását. Azt azonban nem nagyon tudjuk, hogy a megemelkedett tesztoszteron szint és a sorozatos ellenállásos edzések milyen hatást gyakorolnak az androgén receptor expressziójára (kifejtődésére) emberekben. Az alább ismertetésre kerülő tanulmány három egymás utáni ellenállásos edzés hatását vizsgálta a szérum össz-tesztoszteron szintre, a szex hormon kötő globulinra (SHBG) és a szabad androgén indexre (FAI), valamint a vázizom androgén receptor mRNS és fehérje kifejtődésére, és a myofibrillaris fehérje tartalomra. (Myofibrillum: a harántcsíkolt izomrost fő tömegét adó összehúzékony fibrilláris állomány, melynek szabályos harántcsíkolata van. A myofibrillumok a harántcsíkolt izomrost plazmájába ágyazódnak be.) EREDMÉNYEK: A szérum tesztoszteron és a szabad androgén index (FAI) szignifikánsan nőtt minden edzés után (P < 0.05); az SHBG mennyiségében viszont nem következett be jelentős változás. Az androgén receptor mRNS és fehérje mennyisége szignifikánsan nőtt (P < 0.05) a második és harmadik edzés után, ez nagyban korrelált a szérum tesztoszteron szintekkel és szabad androgén index értékeivel (P < 0.05). Az androgén receptor fehérje expressziója 40%-kal és 100%-kal nőtt 48 órával az első és második edzés után, míg a harmadik edzés után 48 órával a 202%-ot is elérte (P<0.05). A miofibrilláris fehérje mennyisége a harmadik edzés után nőtt (P < 0.05). A teljes cikk
Következtetés: Az ellenállásos edzés három egymás utáni sorozata növeli a tesztoszteron szintet és hatásos az androgén receptor mRNS és fehérje kifejtődésének felülszabályozásában, ami úgy tűnik összhangban van a miofibrilláris proteintartalom későbbi növekedésével. A legjobb és legbiztonságosabb dolog, amit a magas tesztoszteron szintünkért tehetünk, az az edzés!
Publikálva: "Effects of sequential bouts of resistance exercise on androgen receptor expression." Med Sci Sports Exerc. 2004 Sep;36(9):1499-506.
Kutatók: Willoughby DS, Taylor L.

A miosztatin emberekben is meghatározó az izomzat növekedésében
A Tesztoszteron.hu hírei között már olvashattatok arról, hogy megtalálták az első bizonyítottan miosztatin-gén mutáns embert. A kis izomember Berlinben, Németországban született, és most, a vizsgálatok nyilvánosságra hozatalának idején már 4.5 éves. A korábban professzionális sportoló anya normális terhesség után hozta világra gyermekét, akinek születési tömege a 75-ös percentilisnek felelt meg (a percentilis azt fejezi ki, hogy egy adott mérés eredménye a hasonló korúak között elvégzett ugyanazon mérés eredményei között azok hány százaléka esetében nagyobb, a 75 percentilis még nem egy extrém érték). Születésekor a kórházi személyzet számára azonban mindjárt nyilvánvaló volt, hogy itt valami rendkívüliről van szó: a bébi izmai - melyeket a méhen belül igazán nem használhatott - domborúak és feszesek voltak, eltérően egy normális újszülöttétől. A világrajövetel után néhány órával problémák jelentkeztek: stimulus indukálta myoclonus, azaz stimulus kiváltotta izomösszehúzódások alakultak ki nála, ami két hónap alatt fokozatosan elmúlt. Az izomzat szokatlan hipertrófiáját ultrahang vizsgálattal igazolták a csecsemő hat napos korában (az ultraszonográfia a szövetek határfelületeiről visszaverődő ultrahangot elektromos impulzusokká alakítja és képernyőn ábrázolja). Az ultraszonográfia szerint a páciens quadriceps izma kétszer olyan vastag volt, mint amit a korának és nemének megfelelő kontroll csoportban mértek (6.72 cm2 vs. 3.13+/-0.49 cm2), míg a bőr alatti zsírraktár vastagsága feleakkora volt csak (0.18 cm vs. 0.36+/-0.06 cm). A combcsont átmérőjében nem volt jelentős különbség (0.57 cm vs. 0.50+/-0.13 cm). Az izomban fibrózis vagy zsírlerakódás nem volt kimutatható. A teljes cikk
Következtetés: A miosztatin emberekben is meghatározó az izomzat növekedésében, és 2004-ben megtalálták az első bizonyítottan miosztatin-gén mutáns embert.
Publikálva:
Kutatók: Schuelke M, Wagner KR, Stolz LE, Hubner C, Riebel T, Komen W, Braun T, Tobin JF, Lee SJ. Department of Neuropediatrics, Charite, University Medical Center Berlin, Berlin, Germany

A miosztatin blokkoló étrendkiegészítők hatástalanok súlyzós edzést végző férfiakon
A miosztatin blokkolók sportolók testösszetételére gyakorolt hatását feltételezhetően sokat vizsgálták, ám publikált eredményekkel idáig nem találkoztunk. Egy testépítő nyilatkozatai alapján most konkrét eredmények kerültek napvilágra. Legyinthetnénk rájuk, de nem tesszük, ugyanis a miosztatin téma egy elismert szakértőjéről van szó, aki mellékesen az izomműködés és izomépítés tudományos háttérével foglalkozó tanulmányok sokaságának szerzője-társszerzője. Darryn S. Willoughby állítása szerint elvégezte azt a vizsgálatot, amire mindannyian kíváncsiak vagyunk, bár a publikáció egyelőre még egy neves szaklapnál vár közlésre. Az ő cikkei alapján már tudunk néhány dolgot, és ezeket az információkat most veletek is megosztjuk. A kutatás során miosztatin blokkoló táplálékkiegészítőt adtak súlyzós edzést végző férfi alanyoknak. A résztvevők azonos edzésprogramban vettek részt (heti három edzés, gyakorlatonként 3 szett 6-8 ismétléssel, a maximális súly 80-85%-ával) 12 hétig. Két részre osztották őket, az egyik csoport hatóanyag nélküli placebót, a másik cystoseira canariensis tengeri alga tartalmú készítményt kapott. A szupplementációt dupla vak módszerrel végezték. A kiegészítést kapó csoport a gyártók által előírt mennyiséget használta (1,200 mg cystoseira canariensis/nap). Három különböző időpontban (a program előtt, a 6. hét után, és a 12. hét után) megmérték a résztvevőknél az izomerőt, a testösszetétel változást, a comb tömeget, a nyugalmi anyagcserét, és vérmintákat is vettek. Eredmény: Mindkét csoportban fejlődés mutatkozott az edzés eredményeként, de EGYETLEN paraméter sem különbözött a két csoportban, vagyis a táplálékkiegészítőnek nem volt hatása! Még meglepőbb volt az (hiszen lehetne szó rosszul meghatározott adagolásról is a gyakorlati tapasztalatok és mérések hiányában), hogy a vér miosztatin szintjében sem következett be változás a "gátlót" szedő emberekben.
Következtetés: A miosztatin blokkoló kiegészítők élő szervezetben (testépítőkön) nem mutatják a miosztatin fehérje blokkolás, az izom- vagy teljesítmény-növelés legkisebb jelét sem.
Publikálva: "Effects of an alleged myostatin binding supplement and heavy resistance training on serum myostatin, muscle strength and mass, and body composition.", Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2004 Aug;14(4):461-72.
Kutatók: Darryn S. Willoughby, Associate Professor, Texas Christian University, Fort Worth, Texas.

2012-12-10     Kedves Tesztoszteron.hu A cikkel kapcsolatban volna 1-2 kérdésem. Hogy képben legyetek hobbi bodysnak vallom magamat, a szokásos testépítő kliséket használom, értem ez alatt a heti 1 edzés/izomcsoport és hasonlókat. Gyakorlatilag az első 2 évben elértem mind súlyban mind erőben azt amit most 10 év után is tudok, minimális volt a fejlődésem azóta, inkább csak a lelkiismeret meg a megszokás zavar le a terembe :) Sima átlagos sztori az enyém is...leszámítva talán azt ,hogy manapság az átlag valóban az, hogy a guggolóállványon 3 centis por hever minden teremben :D Egy kisebb terembe járok, lehet olyan 50-70 visszajáró vendég de magamon kívül 1 talán 2 embert tudnék felidézni akit valaha is láttam a guggolóállvány közelében :D Én magam az elejétől kezdve guggoltam, messze a legkedvesebb gyakorlatom. Bár a cikk után már csak félguggolásnak nevezném. Nem tudom miért, talán azért alakult így mert nem súlyemelőktől tanultam, én magam is csak a szokásos vízszintig guggolok és az is kimerül a kb 200%-ban. Az utóbbi időben elkezdtem diétázni, gondoltam lepróbálom a ketogén diétát kicsit a magam elképzelése alapján. Ezt csak azért említem mert ennek hatására a heti 3x edzésből most 6 lett..többet mozgok címszóval...így hát nem nehéz kitalálni ,hogy 2x edzek meg mindent egy héten. Már régebben is észrevettem ,hogy akkor teljesítek a legjobban guggolásban ha kb 3-4 nap után újra guggolok, még pont az izomláz végét elcsípve. Nem gyártottam rá magyarázatot csak tudomásul vettem...persze aztán ez csak ritkán fordult elő...de most ugye muszáj többször edzenem és nagy meglepetésemre még a 0 szénhidrát mellett is (valóságban kb 8-12g összejön egy nap) ugyan olyan erős vagyok guggolásban, sőt azt kell mondjam még meg is lepett, hogy nem is fárasztott annyira mit szokott, pedig bőven 500-700 kcal deficittel vagyok naponta és ch-ból teljesen leürülve. Mindig is érdekelt a súlyemelés de soha sehol nem találtam normális edzéstervet ,hogy hogy is edzenek a súlyemelők, leszámítva azt ,hogy minden nap edzenek pl lábra, guggolnak. Na de most addig kutattam amíg bele nem botlottam ebbe a cikkbe és kikerekedett szemmel néztem a számokat. Persze egyből irány a youtube és ott is igazolódni látszik az amit a cikkben írtok...sok amatőr súlyemelő hasonló dolgokat közöl le. Eddig ugye az volt a cél, hogy nagyra nőni de az mára már kifújt, nem motivál..viszont a guggolást annyira szeretem, hogy most azt hiszem abban új motivációt találtam...erősödni akarok..az sem érdekel ha levékonyodom, na nem mintha volna miből :D Viszont mielőtt nagy baromságot csinálnék, inkább kérdezek. Ugye első körben el kéne kezdeni a teljes mély guggolást. Ezt holnap fel is mérem ,hogy mennyire megy...ha jól sejtem le fog törni az egóm :D Aztán szépen lassan akkor araszolnék felfele a súlyokkal és akkor itt volna a kérdésem ,hogy jól látom, nagyságrendileg minden nap guggolni kell, olyan súlyokkal amibe még meg az 1-3 ismétlés???? Ez félelmetes. Ettől eddig azért tartott az ember mert ugye ennyi idő alatt izomnövekedés szempontjából nem lehet regenerálódni. Bár valahol olvastam, hogy ha ilyen módon minden nap terheled az izmot, még regenerálódás előtt, akkor az csak minimálisan veszít az erejéből és a tömegéből, de nyilván izmnövelésre nem jó stratégia...csak hát mint testépítőcskék ettől nagyon tatunk :D De akkor mindent az erő oltárán, valóban úgy néz ki egy nap ,hogy mondjuk 7x120 - 5x140 - 3x150 és ezt 3 körben, minden körben kicsit növelve a súlyt..értelemszerűen, hogy még menjenek az ismétlések??? Na persze ez az első mintátok....nekem mondjuk ez kb szimpatikus is...gyakorlatilag ugyan ezt csinálom magam is...de csak heti 1 alkalommal, de végülis bármelyiket írhattam volna példának.. Akkor nagyságrendileg mondhatjuk azt ,hogy ezt heti 5-6 edzésen kb el kell követni?? Jól gondolom ,hogy ez nem is igazán az izom edzéséről szól, tekintve ,hogy a súlyemelőknek sem nagyobb a combjuk mint egy átlagos hobbi naturál testépítőnek hanem sokkal inkább az idegrendszer edzéséről??? Nyilván minden nap ilyen súlyokkal guggolni nem lesz jó hatással az izomtömegre de ezek szerint itt a gyenge láncszem az idegremdszer és ilyen "kevés" izomtömeggel is simán lehet ekkora súlyokat mozgatni, itt inkább "fejben" vagyunk akkor gyengék?! Súlyemelők táplálkozása, hogy alakul? Itt inkább csak a fehérjére gondolok. Az nekem mindig nagy gondot okoz, rendes mennyiségű fehérje bevitele...kis pénzből gazdálkodom, nem használok semmiféle kiegészítőt...csak rendes minőségi táplálékot eszem. Ugye body esetén a 2g/ttkg a szokásos...de ha jól gondolom itt erre nincs szükség hiszen nem növelünk tulajdonképpen izmot, legalábbis testépítői értelemben. Ha jól gondolom jóval kisebb fehérjemennyiséggel is beérik a súlyemelők. Izomlázzal mi a helyzet? Furcsa mód mióta diétázom valami általam ismeretlen okból elmaradnak az izomlázas más meg harmadnapok...pedig jó erőben vagyok, jók az edzések is...nem értem. Mindenesetre mire számíthatok? Mind kezdeti erő növekedés vagy csökkenés, ill a továbbiakban...no meg úgy általánosságban. Hangsúlyozom engem most csak a guggolás érdekel, a többi marad esztétikai edzés :) Előre is köszi :) Balázs 

Tesztoszteron eMagazinA tudomány világaTihanyi András dietetikus tudományos hírek rovata Superman megszületett! A miosztatin emberekben is meghatározó az izomzat növekedésében Fénykép, ultraszonográfia, kvadricepsz metszet és családfa (ahol a fekete tömör jelek a kiemelkedően erős tagokat jelzik) A Tesztoszteron.hu hírei között már olvashattatok arról, hogy megtalálták az első bizonyítottan miosztatin-gén mutáns embert. A miosztatin szerepe az izomzat növekedésében minden rendszeres olvasónk számára közismert, több írásunkban is szót ejtettünk a témáról, ezért ha nem baj nem írnám le ugyanazt még egyszer. Akit érdekel a dolog, az olvassa el az említett cikkeket. Beszéljünk inkább erről a hírről, és a felfedezés által felvetett kérdésekről! A kis izomember Berlinben, Németországban született, és most, a vizsgálatok nyilvánosságra hozatalának idején már 4.5 éves. A korábban professzionális sportoló anya normális terhesség után hozta világra gyermekét, akinek születési tömege a 75-ös percentilisnek felelt meg (a percentilis azt fejezi ki, hogy egy adott mérés eredménye a hasonló korúak között elvégzett ugyanazon mérés eredményei között azok hány százaléka esetében nagyobb, a 75 percentilis még nem egy extrém érték). Születésekor a kórházi személyzet számára azonban mindjárt nyilvánvaló volt, hogy itt valami rendkívüliről van szó: a bébi izmai - melyeket a méhen belül igazán nem használhatott - domborúak és feszesek voltak, eltérően egy normális újszülöttétől. A világrajövetel után néhány órával problémák jelentkeztek: stimulus indukálta myoclonus, azaz stimulus kiváltotta izomösszehúzódások alakultak ki nála, ami két hónap alatt fokozatosan elmúlt. Az izomzat szokatlan hipertrófiáját ultrahang vizsgálattal igazolták a csecsemő hat napos korában (az ultraszonográfia a szövetek határfelületeiről visszaverődő ultrahangot elektromos impulzusokká alakítja és képernyőn ábrázolja). Az ultraszonográfia szerint a páciens quadriceps izma kétszer olyan vastag volt, mint amit a korának és nemének megfelelő kontroll csoportban mértek (6.72 cm2 vs. 3.13 +/- 0.49 cm2), míg a bőr alatti zsírraktár vastagsága feleakkora volt csak (0.18 cm vs. 0.36 +/- 0.06 cm). A combcsont átmérőjében nem volt jelentős különbség (0.57 cm vs. 0.50 +/- 0.13 cm). Az izomban fibrózis vagy zsírlerakódás nem volt kimutatható. A vizsgálatok megerősítették, hogy egy különös és ritka jelenségről van szó, nevezetesen a gyermekben a miosztatint kódoló gén sérült, inaktív, hasonlóan a miosztatin projekt izmos egereihez. A gyermek véréből antitestekkel nem volt kimutatható a miosztatin propeptid. A propeptid és az érett miosztatin aránya a szérumban 1:1.5, és a kornak-nemnek megfelelő kontroll mintákban kimutatható volt a propeptid jelenléte. A kutatók a propeptid hiányából az érett miosztatin hiányára következtettek. Ha nem is a gyerekhez hasonló mértékben, de a többi embertől elütő gén jelenléte már korábban is megmutatkozott a famíliában, mert a gyermek több családtagja is erősebb az átlagnál, így az édesanyja is. Vastag a kis srác! Ma 4.5 évesen a kis szupermen továbbra is izmosabb és erősebb az átlagnál, korához képest nagy súlyokat tud biztonsággal kezelni. Két 3 kg-os súlyzót tud vízszintesen kinyújtott karral kitartani - gondoljunk az 1 kg-os súlyzókkal bohóckodó felnőtt nőkre! Egészségesnek tűnik, motoros és mentális fejlődése normális, de az orvosok attól tartanak, hogy idővel szív, vagy más egészségügyi problémák fognak jelentkezni. Ezzel több kutató nem ért egyet, mondván a miosztatinnak kicsi a befolyása a szívizomra. A káros hatásokra - ha léteznek - fény fog majd derülni, nem kizárható ennek lehetősége. Bár fejlődésében úgy tűnik nem szenvedett eddig zavart, de a mutáció csontnövekedésre kifejtett hatása is előjöhet, mivel a csontrendszer egy terhelésekhez alkalmazkodó, folyamatosan épülő-átépülő része szervezetünknek. További kérdések Nem Flex Wheeler az első ismert miosztatin mutáns ember? Az adatok (általam fellelt) forrása Flex mutációjáról a rosszhírű BALCO cég. Az, hogy a felfedezés nem került publikálásra (vagy széles körű elfogadásra) évekkel ezelőtt, ezt valószínűtlenné teszi. Valójában sokféle miosztatin génmutáció létezik emberekben is, lehet hogy Flex génmutációja kimutatható, de feltehetőleg lényeges hatása az izomtömegre nincs. Flex fiatalkori képei szerint izmos és sovány volt, és később sem vált igazi szörnyeteggé, nem szorult a többieknél kevesebb anyagra, amit a maradandó károsodások is valószínűsítenek. Akkor most már nem kérdés, hogy emberben is ugyanaz és hasonlóan fontos a miosztatin izomnövekedést korlátozó szerepe? Szinte biztosan így van, 100%-ról akkor beszélhetünk, ha szakszerűen elvégzett vizsgálatok emberben is megismétlik az állatkísérletek miosztatin blokkoló szerrel elért eredményeit. A bébi-szuperman attól különösen érdekes számunkra, hogy igazolta, a miosztatin gén emberben is hasonló szerepet tölt be, mint állatokban. A felfedezés reményt adhat a különböző izom disztrófiákban szenvedő embereknek is, hiszen a miosztatin blokkolása nagyobb izomzattal és erővel, a fibrózis csökkenésével jár a vázizomzatban például a DMD izomsorvadás modellezésére szolgáló állatokban. 2004: a MYO-029 miosztatin blokkoló emberkísérleteinek éve! Nagy dolgok vannak készülőben, annyi szent. A Határaink áttörése interjúban és más cikkeinkben már tájékoztattunk titeket a miosztatin blokkolóval és további ígéretes anabolikus anyagokkal kapcsolatos kutatásokról, melyek mondhatni még csak gyerekcipőben járnak. Kaptunk utána szkeptikus és lelkes visszajelzéseket egyaránt, azt azonban én személy szerint sem gondoltam, hogy ilyen hamar vissza kell térnem a témára. A kritikus szemlélő most azt gondolhatja: "Ez rég lerágott csont, a fickó a sokadik bőrt próbálja lehúzni ugyanarról. Minden számba kell valami álszenzáció, a miosztatin pedig pont jó az emberek hülyítésére." Ám úgy tűnik, a tények minket igazolnak! Röviden összefoglalom azokat a tényeket-véleményeket, amelyeket nálunk olvashattatok a miosztatinnal kapcsolatban: A miosztatin fehérje a vizsgálatok alapján emlősökben (is) meghatározó az izomnövekedésben, így feltehetőleg az emberi izomzat növekedésének korlátozásában is fontos szerepe van A miosztatin blokkoló étrendkiegészítők minden valószínűség szerint hatástalanok (Cystoseira canariensis barnamoszat hatóanyag) A miosztatin blokkolása felnőtt egészséges állatokban is eredményes volt, ami az emberi felhasználhatóságot is valószínűsíti A felhasználás egyik lehetősége (mellőzve a kérdés etikai részének tárgyalását) a sportolók teljesítmény- és izomnövelése lehet. Itt tartottunk idáig, röviddel ezelőtt pedig a miosztatin-gén hibája okán izmos és alacsony testzsírszázalékú csecsemő születése igazolta azt, amit eddig csak feltételezhettünk: a miosztatin semlegesítése az emberi fajban is fokozott izomgyarapodással járhat. A publikációt különösen aktuálissá teszi, hogy gyakorlatilag egy időben a "bébi-szuperman" létezésének nyilvánosságra hozatalával, a miosztatin blokkolással kapcsolatos szabadalmak tulajdonosa, a Wyeth cég bejelentette, hogy MYO-029 néven futó miosztatin semlegesítő fehérjéjével 2004-ben elvégzik a biztonságossággal és hatékonysággal kapcsolatos emberkísérleteket is, melyek után rövid időn (legjobb esetben pár éven belül) elérhetővé válhat az izomsorvadásban szenvedő, vagy roborálásra szoruló emberek számára a hormonális mellékhatásoktól mentes (???) izomtömeg-növelés. A tavaly novemberi Daniel Gray interjú idején mindez még tudományos fantasztikus víziónak tűnhetett számunkra is, hiszen az idő tájt a gátlókkal kapcsolatos állatkísérletek jó részét éppen csak hogy publikálták: "Tanulmányok nincsenek, ez most a biokémiának az a része, ahol a tapasztalatok dominálnak."  D.G., Határaink áttörése Mondanom sem kell, egy-egy ember jól titokban tartott tapasztalatánál a széles körű vizsgálatok sokkal többet érnek, arról nem is beszélve, hogy bárki, aki a hivatalos emberkísérletek előtt nyúlna ilyen anyaghoz, az vakon, jól értesülten is csak némi állat:ember testtömeg kilogramm/x dózis/nap arányszám alapján, homályban botorkálva próbálkozhatna az adagolással. Szóval a miosztatin projekt új fázisba lépett, és ez a fázis már nem lazacokról, szarvasmarhákról, egerekről szól, hanem rólunk emberekről. Egy különös történet elején járunk, melyben a MYO-029 csak egy (ámbátor meglehetősen ígéretesnek tűnő) út a sok lehetséges közül, hiszen egyedül a miosztatin blokkolásra legalább 5-6 módszer lehetséges elméletileg, és 3-4 módszer már gyakorlatban is bevált. Talán meg fog lepni, de úgy tűnik a jelenlegi kokszolási módszerek hatásának egy része is a miosztatin csökkentésén alapulhat, hiszen egy 2003. novemberi tanulmány (Myostatin is a skeletal muscle target of growth hormone anabolic action, J Clin Endocrinol Metab. 2003 Nov;88(11):5490-6.) szerint a növekedési hormon használata jelentősen és tartósan csökkenti a miosztatin mRNS expressziót GH hiányos emberekben, és nincs okunk feltételezni, hogy hasonló jelenség egészséges emberekben nem lép fel (ennek az anabolizmusban betöltött szerepe azonban még nem igazolt). Keresés a tudományos adatbázisunkban miosztatin izomnövekedés Keresés a "Szakértő válaszol" adatbázisunkban miosztatin izomnövekedés A közvetlen beavatkozás persze ennél jóval hatásosabb lehet. Az izom IGF, tehát az MGF hormon, melyet szintén gyártani kezdtek, egy másik ösvény, ám mindezen túlmutat a virális és nem-virális DNS átvitel, amellyel akár a miosztatin blokkoló fehérje testen belüli előállítása, vagy az MGF lokális termelése, de a vérellátottság (gyakorlatban az érellátottság) helyi fokozása is megoldható. A technológiai lehetőségek megvannak, a gyógyászati alkalmazás folyamatban, az orvosok között pedig az a szemlélet terjed, hogy a géntechnológia ízületi és csont sérülések kezelésére történő alkalmazása megengedhető. Nem, nem elírás a jelen idő! A fenti géntechnológiai módszerek javarésze már az állatkísérletek, vagy a klinikai vizsgálatok fázisában van. Írás közben hallgatom a rádióban a Szondát, ahol szintén az izmos gyermek a téma. Majd Dr. Pucsok József nyilatkozik az IGF és fibroblast growth factor virális génterápia gyógyászati és dopping célú felhasználásáról, és arról, hogy szerinte Athénban már LEHET, Kínában 2008-ban viszont BIZTOSAN LESZ géndopping. Hölgyeim és uraim, a szkeptikusok ideje lejárt! T  Kapcsolódó cikkek Határaink áttöréseExkluzív interjú Daniel Gray-jel, az X-Files 2003 könyv szerzőjévelA tudomány világa Miosztatin különszám

Étrend-kiegészítők, pró és kontra

Az étrend-kiegészítők olyan, szájon át használható készítmények, amelyeknek a hatóanyaga a definíció szerint táplálkozásunk egy vagy több összetevője. Az összetevők lehetnek különböző tápanyagok, gyógynövények, enzimek, de végső soron minden - szintetikus vegyületek, hormonok, gyógyszerek -, ami valamilyen ürüggyel besorolható ebbe a csoportba. Az étrend-kiegészítők olyan, szájon át használható készítmények, amelyeknek a hatóanyaga a definíció szerint táplálkozásunk egy vagy több összetevője. Az összetevők lehetnek különböző tápanyagok, gyógynövények, enzimek, de végső soron minden - szintetikus vegyületek, hormonok, gyógyszerek -, ami valamilyen ürüggyel besorolható ebbe a csoportba. A szabadidősportban, az élsportban és a nem sportoló tömegek között egyaránt elterjedt a használatuk, s ez szakmai, etikai és jogi problémákat vet fel. Az étrend-kiegészítők felosztása Az étrend-kiegészítőket számos szempontból csoportosíthatjuk, például a használat célja vagy a hatóanyag szerint. A használat célja szerint beszélhetünk: 1. kényelmi termékekről (étkezés helyettesítők, energiaszeletek, sportitalok), 2. izomtömeg-növelő kiegészítőkről (tömegnövelők, kreatin), 3. fogyókúrás kiegészítőkről (króm, CLA, termogenikus keverékek), 4. teljesítményfokozó kiegészítőkről (kreatin, koffein, sportitalok).  Hatóanyagukat tekintve, vannak: I. Olyan készítmények, amelyeknek a hatóanyaga táplálkozásunk egy vagy több összetevője: a. az emberi egészséghez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmazó termékek (fehérje-, szénhidrát-, vitamin-, ásványianyag- stb. tartalmú készítmények), b. nem nélkülözhetetlen, de rendszeresen és régóta fogyasztott anyagokat tartalmazó termékek (kreatin-, karnitin-, koffein- stb. tartalmú készítmények). II. Hormonális, növényi és egyéb eredetű készítmények (prohormonok, gyógyszerek, gyógynövénytartalmú és ezek hatóanyagait szintetikus formában tartalmazó termékek). A fenti felosztásból kiderül, hogy noha étrend-kiegészítőkről beszélünk, nagy részük eredetileg nem volt étrendünk természetes összetevője. Ez azonban nem zárja ki őket automatikusan a felhasználható anyagok köréből. Azok a készítmények, amelyeknek a hatóanyaga táplálkozásunk valamelyik gyakori összetevője, általában nagy biztonsággal fogyaszthatók előírt adagolás mellett. A gyógyszereket, gyógynövénykivonatokat, a hormonrendszert befolyásoló anyagokat tartalmazó kiegészítőkkel azonban óvatosnak kell lennünk, mivel sokszor nem áll rendelkezésünkre elegendő információ biztonságosságuk megítéléséhez. Ez még akkor is igaz lehet, ha az adott anyagot évezredek óta használják bizonyos népcsoportok. A táplálékkiegészítők sajátossága, hogy forgalomba kerülésük előtt csak ritkán vizsgálják meg a gyógyszerekéhez hasonló alapossággal az effektivitásukat és felmerülő nem kívánt hatásuk gyakoriságát. Az étrend-kiegészítők használatának megítélése Az étrend-kiegészítők fogyasztói három fő csoportba oszthatók a fizikai aktivitás szempontjából: fizikailag inaktív fogyasztók, szabadidő-sportolók, hivatásos sportolók. A különböző csoportok tápanyagigénye nagymértékben különböző, ezért az étrend-kiegészítő használata a három csoportban más-más megítélés alá esik. A lakosság nem sportoló része azért használ étrend-kiegészítőt, hogy tápanyagigényét fedezze, egészségét megőrizze, testét formálja. Egészséges táplálkozás esetén általában nem indokolt az étrend-kiegészítők használata. Ez alól speciális állapotok kivételt jelenthetnek, pl. a beteg vagy fogyókúrázó emberek számára fontos lehet a vitaminok, ásványi anyagok megfelelő pótlása. A szabadidő-sportolók célja szintén a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés és a testformálás, de a használat indokoltsága esetükben a szabadidősport megítélésétől függ. Ha elfogadjuk azt a gyakran hangoztatott véleményt, hogy a szabadidősport célja az egészségmegőrzés, az étrend-kiegészítők alkalmazása egészséges táplálkozás esetén nem indokolt. Valójában a szabadidőben végzett sportoknak gyakran nem az egészségmegőrzés a céljuk, s nem elhanyagolható a velük járó egészségügyi kockázat sem. A küzdősportok, snowboardozás, súlyzós edzés, hegymászás és testépítés mind szabadidősport, de az edzés célja nem az egészségmegőrzés. Feltehetőleg a szabadidősportok is jelenthetnek olyan nagy fizikai megterhelést, amely szükségessé teheti az étrend-kiegészítők használatát, vagy éppen a használatuk segítheti elő a kívánt cél elérését. A versenyszerűen sportolók a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés, a teljesítményfokozás és a testösszetétel kedvező irányba változtatása miatt használnak különböző készítményeket. Az élsportban az étrend-kiegészítők segíthetnek a megnövekedett tápanyagigény fedezésében, a sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozásában, a regeneráció idejének csökkentésében, a szervezet energiaellátásának javításában, a sportteljesítmény javításában és/vagy az edzéshez való adaptáció fokozásában. Nincs egységes szakmai álláspont a hivatásos sportolók étrend-kiegészítésének indokoltságát illetően, de esetükben hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása (multivitaminok, fehérjekoncentrátumok stb.). Csak bevizsgált termékek használhatók, a pozitív doppingteszt veszélye miatt. A gyártók célja ideális esetben a sportolók valós tápanyagigényeinek biztonságos kielégítése lenne. A gyártói oldal szempontjából a minél szélesebb fogyasztói kör a lényeges, ezért általában egymást túllicitálva állnak elő újabb és újabb ''''''''csodaszerekkel'''''''', reklámjaik pedig az inaktív vagy a szabadidősportban részt vevő embereket célozzák meg. A táplálékkiegészítés a kedvező egészségügyi és teljesítménynövelő hatások, valamint a kevéssé ismert hatóanyagok mellékhatásainak veszélye miatt az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Az előnyök és hátrányok, a kedvező tulajdonságok és problémák bemutatása érdekében röviden ismertetnék néhány étrend-kiegészítőt, amelyek - az uzninsav kivételével - legálisan vagy illegálisan vannak forgalomban hazánkban. Konjugált linolsav A konjugált linolsav (CLA) izomerjeit kérődzőkből származó élelmiszerekkel naponta 150-200 mg körüli mennyiségben fogyasztjuk. Táplálékkiegészítőként a test zsírtartalmának csökkentése és a sovány izomtömeg növelésének érdekében használják. A sikeres állatkísérletek testtömegkilogrammra vetített hatóanyag-felvétele az emberek napi adagjának akár tízszerese vagy ezt meghaladó menyisége volt. A patkánykísérleteket alapul véve ez az embereknél napi 130 g CLA elfogyasztását jelentené, a gyártók által ajánlott 2-3 g/nap helyett. Az állatkísérletekben mellékhatásként sok esetben májnagyobbodás és inzulinrezisztencia lépett fel. A különböző izomereknek az inzulinrezisztenciára gyakorolt hatása tisztázatlan. A CLA hatékonysága az emberben nincs kellően alátámasztva, a dózis növelése az egészségkárosodás kockázatának növekedésével járhat, de a hatóanyag működésének jobb megismerésével ezek a veszélyek csökkenthetők. Króm. Az izomtömeg növelése és a testzsírszázalék csökkentése érdekében használják. Fogyókúrás és izomtömegnövelő készítményként nem, vagy csak kevéssé hatékony. Étrend-kiegészítőkben leggyakrabban előforduló vegyületének, a króm-pikolinátnak az esetleges toxikus, DNS-károsító hatását több vizsgálat is valószínűsíti. Bár az oksági kapcsolat nincs bizonyítva, a krómpikolinát nagy dózisai (1200-2400 mcg/nap) esetén többször is megfigyeltek veseelégtelenséget. Hazánkban beszerezhető olyan készítmény, amelynek napi adagja 3340 mcg króm-pikolinátot tartalmaz. Az említett terméknek (MLO ThermoDrine Complex) termogén keverékként - efedrin- és koffeintartalma miatt - fokozott egészségügyi kockázata van, s az élsportolóknál pozitív doppingtesztet eredményezhet. Ha a krómkiegészítés mellékhatásai megkérdőjelezhetők is, mindenképpen ajánlatos a kérdést óvatosan kezelni. Kreatin A kreatin természetes forrásai a húsok és a halak. Az izomzatban az ATP regenerálásához szükséges a kreatinfoszfát, márpedig a kiegészítés növeli az izomzatban a kreatin és kreatin-foszfát mennyiségét, így javíthatja a teljesítményt. A kreatin az MRF4 transzkripciós faktor mRNS- és proteinszintjét emeli a vázizomzatban, s ez közvetve hozzájárulhat pozitív hatásaihoz. Súlyosabb mellékhatása ajánlott adagolás esetén a vizsgálatok szerint nincs, vese- vagy májkárosodás, rákkeltő hatás nem volt igazolható. Feltételezik, hogy fokozza a sportolók izomgörcseinek gyakoriságát, ezt azonban nem támasztják alá a kutatások. A személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg támadó hasmenést és izomgörcsöket. Testtömegnövelő tulajdonsága nem minden sportban előnyös. A kreatin felvételét a hiperinzulinémia növelni tudja. Az izomzat kreatintartalmának növelését célzó kiegészítés során az atléták 5-10 g kreatinhoz legalább 30-35 g, de még gyakrabban 80-100 g glükózt adnak. A töltési fázisban felvett napi 20-25 g kreatin így 160-400 g/nap glükóz elfogyasztásával járhat, ami nem feltétlenül kedvező hatású. Az edzés során fogyasztott kreatin ronthatja a teljesítményt; egy vizsgálat során eszméletvesztés is bekövetkezett szedése eredményeképpen. Miosztatinblokkolók A miosztatin, más néven GDF-8 az izomzat növekedésének korlátozásáért felelős fehérje. A miosztatint blokkoló kiegészítők célja a miosztatin megkötése, hatásának gátlása a Cystoseira canariensis alga szulfo-poliszacharidjainak a segítségével, s ezáltal fokozott mioblaszt-proliferáció és fehérjeszintézis, valamint izomhipertrófia előidézése. A készítmények reklámjaiban génmanipulált vagy genetikai mutáció következtében hibás miosztatingénnel bíró állatok fotóját, valamint grafikai programok segítségével hamisított előtte-utána képeket láthatunk. A közelmúltban kifejlesztett GDF-8-antitestek már kifejlett egerekben is bizonyították hatásosságukat; a fehérjének az emberben betöltött szerepét egy, az átlagosnál jóval izmosabb, miosztatinhiányos gyermeken elvégzett vizsgálatok már igazolták; a kutatók által kifejlesztett blokkoló anyagot pedig előreláthatólag az idén próbálják ki izomsorvadásos embereken, tehát ez a része stimmel a dolognak. A miosztatint blokkoló táplálékkiegészítőkről, sajnos, már nem tudunk ennyi jót elmondani. Az alga elméleti hatásosságát megerősítő tanulmányok vannak, s Darryn S. Willoughby elvégezte a kiegészítők ajánlott dózisának tesztelését önkénteseken. A miosztatint blokkoló kiegészítők ajánlott dózisa sportolókon nem mutatta a miosztatinblokkolás, az izom- vagy teljesítménynövelés legkisebb jelét sem. Anabolikus izoflavonok Az anabolikus izoflavonok Feuer László és társai által a hetvenes években kifejlesztett anyagok. Közülük csak az ipriflavont alkalmazzák a gyógyászatban a csontritkulás kezelésére. A kiegészítőkben található két vegyület a 7-izopropoxi-izoflavon és az 5-metil-7-metoxi-izoflavon. Az antibiotikumokkal megegyező hozamnövelő tulajdonságú anyagok, amelyek azonban csak nem ideális körülmények között tartott állatokban mutattak ilyen hatást. A reklámok 20-25%-os izomtömeg-növelő hatást ígérnek pár hónap alatt. A szabadalmak angol nyelven is részletesen elérhetők, erre a gyártók hivatkoznak is, a félrevezetés tehát tudatos. Ennek fényében szemléljük az alábbi tényeket is: előnyös tulajdonságuk az oxigénfelhasználás javítása, fokozott kalciumretenció, hozamnövelő, roboráló hatás, viszonylagos biztonságosság. Hátrányuk, hogy anabolikus hatásuk az emberben nem kellően van alátámasztva, s orvosi ellenőrzés nélkül alkalmazzák a készítményeket. Az ipriflavon a gyógyászatban is felhasznált hatóanyag, ezért rendelkezésünkre állnak a mellékhatásait vizsgáló kutatások. Ezeknek alapján az ipriflavon agranulocitózist, limfocitopéniát, gyomor-bél rendszeri zavarokat, a kumarinok hatásának potencírozását, a teofillin metabolizmusának gátlását, a májenzimértékek növekedését, valamint csökkent vörösvérsejtszámot idézhet elő. Limfocitopéniához kapcsolódó fertőzéseket nem tapasztaltak, előfordulásának pontos aránya és jelentősége vitatott. A szedés felfüggesztésével néhány hónap (vagy év) alatt a limfocitopénia és más zavarok rendeződnek. A csontritkulás kezelésében a legideálisabb a napi 600 mg-os dózis volt, ennél a legjobb volt a hatás/mellékhatás arány. A dózisnöveléssel a kockázat számottevően nő, a sportolók pedig a vizsgálatok, kezelések során szedett napi 600 mg ipriflavon többszörösét használják, amely akár az 1200-2000 mg/nap értéket is elérheti. A metoxi-izoflavon mellékhatásait nem ismerjük. A sportolók hónapokig megszakítás nélkül szedik az anabolikus izoflavonokat, ám ezt a laborértékek rendszeres vizsgálata kellene, hogy kísérje, már amennyiben a pozitív hatásokat igazolják a kutatások. Ekdiszteroidok Az ekdiszteroidok a rovarok fejlődésére és átalakulására hatnak. A növények nagy változatosságban szintetizálnak ekdiszteroidokat a rovarok elleni védekezésül. A kiegészítőkben leggyakrabban használt két vegyület a 20- hidroxi-ekdizon és az inokoszteron. Ezek anabolikus, májvédő, immunerősítő, antioxidáns és gyulladásgátló hatásúak. A szervezetet erősítő, adaptogén, tonizáló anyagok. Hormonális mellékhatásokat nem okoznak, emlősökben a toxicitásuk kicsi. Emberi felhasználásuk további vizsgálatokat igényel. A doppinglistán még nem szerepelnek. Prohormonok A prohormon néven ismert termékek alapanyagai eredetileg kis mennyiségben előforduló, természetes szteránvázas vegyületek voltak. Manapság már megszámlálhatatlan a különböző változatok száma; leggyakrabban a 4-androszten-3,17-dion/diol,19-nor-4-androszten-3,17-dione/diol és a 17-hidroxi-5-alfa-androst-1-en-3- one (delta-1-tesztoszteron, tesztoszteronizomer) és ezek cipionát, undekanoát oldallánccal ellátott változatait használják táplálékkiegészítőként. Gyakori, hogy prohormonok szennyezik az étrend-kiegészítőket, s a készítményeik is sokszor szennyezettek más prohormonokkal vagy a gyógyászatban gyakran használt anabolikus szteroidokkal. Feltehetőleg hatástalanok, ugyanis a vizsgált vegyületeknél anabolikus hatás nem volt kimutatható. A kutatások ugyan nem mutattak ki érdemi mellékhatásokat, de a sportolók által használt dózisok esetén - ez grammos nagyságrendű - reális veszély leselkedik. Egy interjúban a gyártó férfi számolt be emlőinek a prohormonok által előidézett kóros megnagyobbodásáról több gramm/ napos dózisok fogyasztásakor, és személyes tapasztalataim is megerősítik ennek előfordulását. A megcélzott fogyasztói kör a szabadidő-sportolók közül kerül ki. A külsőleg alkalmazható vagy szájon át szedhető folyékony, prohormontartalmú termékeket gyakran intramuszkulárisan is használják, erről a gyártók, forgalmazók gátlás nélkül nyilatkoznak. A testépítők ezen túl szezámolajat is használnak a helyi izomméret növelése céljából, gyakran prohormonokkal keverve, s ennek nemkívánatos következményeiről (oleomák, tályogok, embólia stb.) orvosi lapok is beszámolnak. Reális a veszélye az újabb, csak névleg orális, szublingvális alkalmazású kiegészítőknek, amelyeket kimondatlanul intramuszkuláris felhasználásra szánnak. Ezt valószínűsítheti az is, hogy az étrend-kiegészítőként is kapható MCT- olajokat a testépítők között pózolajként terjesztik; ez a ''''''''synthol'''''''', amelyet intramuszkuláris injekciókban alkalmaznak. A leírásban és a címkén jól olvasható a csak külső használatra felirat, de a kisbetűs szöveg (site enhancement oil) és a használat eredményét bemutató kép ennél többet mond. A jövő lehet, hogy a ,,csak orális használatra'''''''' szánt steril MCT-kiegészítőké? Nincs akadálya, hogy egy cég MCT- vagy szezámolaj-tartalmú étrend-kiegészítőt dobjon piacra ebből a célból. Információim szerint, sajnos, hazánkban is rohamosan terjed a helyi izomnövelésre használt olajok alkalmazása. Uzninsav Az uzninsav neve ismeretlenül cseng majd'''' mindannyiunk számára. Nem véletlenül, hiszen egy kevéssé ismert táplálékkiegészítőről van szó, amely zuzmókból vonható ki. Dinitrofenolhoz (DNP) hasonló szétkapcsoló vegyület, amelyet antimikrobás aktivitása miatt kozmetikai készítményekben is alkalmaznak. Májkárosító hatású, ennek ellenére uzninsavtartalmú fogyókúrás termékek forgalomban vannak. Hazánkban feltehetőleg nem kapható, de ebből a példából is láthatjuk, hogy a ''''''''természetes eredetű'''''''' kiegészítőkkel is vigyázni kell, amit a kava kava, a Ma huangefedrin és más ''''''''gyógynövények'''''''' nagy népszerűsége is indokol. Az étrendkiegészítés egyik legnagyobb veszélye, ha kevéssé ismert hatóanyagokat alkalmaznak a gyártók. Az étrend-kiegészítés helyzete hazánkban Az étrend-kiegészítés és szabályozása elmaradott hazánkban. Sajnos, az Európai Unióhoz való csatlakozás nem biztos, hogy kedvező változásokat hoz ezen a téren, mivel számos országban forgalomban vannak egészségkárosodás veszélyével fenyegető étrend-kiegészítők is, kérdés tehát, hogy mennyire tudjuk majd kontrollálni a különböző készítmények legális és illegális beáramlását az országba. Nem állunk a helyzet magaslatán, hiszen a szakemberek - legyenek orvosok vagy dietetikusok - általában nem kellően tájékozottak, s nem állnak rendelkezésükre megfelelő szakmai tájékoztató kiadványok, illetve nem megfelelő a szakmai együtműködésük. Például az újra kiadott Sportorvoslás alapjai című könyv étrend-kiegészítőket tárgyaló része az 1998-as kiadás óta nem bővült, ugyanakkor olyan kiegészítőket is tárgyal, amelyek már évek óta nem kaphatók, s a hasznuk megkérdőjelezhető volt már 1998-ban is. Ugyanennek a problémának a létezését igazolja a 2004 áprilisában kiadott Doppingvétség nélkül című kiadvány is, amelynek a táplálékkiegészítőket tárgyaló részében, a 19. oldalon a kava kava szerepel. A kava kava (Piper methysticum) használatát összefüggésbe hozták súlyos, akár transzplantációt is igénylő májkárosodásokkal, amelyek esetenként halálra is vezettek. Jelenléte a kiadványban a nem kellő szakmai együttműködésre utal: mint megtudtam, az élsportolóknak ajánlják. Az étrendkiegészítőket egészségügyi hatásuk szempontjából nem vizsgálja a doppinglabor, a lista más szakemberek általi áttekintése pedig, úgy látszik, nem volt elég alapos. Mit tegyünk? Igent vagy nemet mondjunk az étrend-kiegészítésre? A kérdésre csak egy választ tudok: szigorúan szabályozni kell ezt a területet, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, ezt kívánja a fogyasztók és a tisztességes gyártók érdeke is. Véleményt kell alkotni a különböző termékekről, hatóanyagokról, s ezt a véleményt szakmai és fogyasztói körökben ismertetni kell. Ugyanilyen fontos, hogy ezt a véleményt érvényesíteni tudjuk. Csak ez vezethet az étrend-kiegészítő piac megtisztításához, a fogyasztók egészségét veszélyeztető tényezők minimalizálásához. Tihanyi András dietetikus

Étrendkiegészítők hatásának összefoglalása

Az alábbi listán a legnépszerűbb táplálkozáskiegészítők szerepelnek. Mindegyik mellett feltüntettük az általában nekik tulajdonított hatásukat is, amely nem mindig felel meg a valóságnak. A táblázatot a legfrissebb kutatások alapján állítottuk össze. Az alábbi információ nem orvosi szaktanács, ajánlatos tehát orvos tanácsát is kikérni, mielőtt elkezdenél diétázni, vagy változtatnál eddigi táplálkozásodon.

 

IZOMNÖVEKEDÉST ELŐSEGÍTŐ KIEGÉSZÍTŐK

Kiegészítő

Hatása

Hatásossági foka

Szokásos dózis

Kreatin

Növeli az erőt és a kitartást, valamint a testsúlyt.

5

10-30 g naponta

Kötött szénláncú aminosavak (BCAA)

Meggátolja az izmok leépülését.

5

5-10 g naponta

Ornitin-alfa-ketoglutarát (OKG)

Meggátolja az izmok leépülését, növekedési hormon bevezető.

4,5

6-8 g naponta

Taurin

Inzulintípusú hatás, sejtnövelő, és antikatabolika.

4,5

1-3 g naponta

Androszteneidon

Növeli a tesztoszteron szintet, és a sportteljesítményt.

4,5

100-200 mg naponta

Vanádium szulfát

Növeli az izom inzulin érzékenységét.

4,5

20-50 mg naponta

Tribulus terrestris

Növeli a tesztoszteron szintet és a teljesítményt.

4,5

500-1500 mg naponta

Közepes szénláncú trigiceridek (MCT)

Kalória kiegészítő, energiaforrás.

4

8-20 g naponta

Krómium

Segíti a glukóz feldolgozást, növeli az izomzat tömegét.

4

100-200 ľg naponta.

Arginin ketoizokaproát (AKIC)

Meggátolja az izmok leépülését, serkenti az agyműködést.

4

4-5 g naponta

Alanin

Elősegíti a glukóztermelést, meggátolja az izmok leépülését, kiegyensúlyozza a vércukor szintet.

3,5

1-3 g naponta

Kolin

A normális izomösszehúzódáshoz szükséges, zsírégető.

3,5

500-1000 mg naponta

Ginzeng

Adaptogén, növeli az edzés-teljesítményt, elősegíti a regenerálódást.

3,5

100-500 mg naponta

Smilax

Növeli a plazma tesztoszteron mennyiségét.

3,5

100-200 mg naponta

Ketoizokaproát (KIC)

Meggátolja az izmok leépülését.

3

4-6 g naponta

&beta-hidroxi &beta-metilbutarát (HMB)

Meggátolja az izmok leépülését.

3

3-5 g naponta

Konjugált linoleinsav (CLA)

Csökkenti a test zsírtartalmát, antikarcinogén.

3

2-4 g naponta

Arginin

Elősegíti a növekedési hormon kibocsájtást, és az erekciót, erősíti az immunrendszert

3

5-15 g naponta

Ornitin

Meggátolja az izmok leépülését.

3

5-10 g naponta

&beta-ekdiszteron

Növeli a nitrogénegyensúlyt.

3

1000-1500 mg naponta

Krizin (X Flavon)

Növeli a plazma tesztoszteron mennyiségét.

3

1-2 g naponta

Glicerol

Beállítja a plazma volument.

2

6-8 g naponta

Pregnenolon

Megemeli a tesztoszteron szintet.

1

100-200 mg naponta

A zsírégetést elősegítő kiegészítők

Koffein (guarana, kola dió, zöld tea)

Segíti a zsírfeldolgozást, növeli az aerob teljesítményt.

4,5

100-300 mg naponta

Pyruvate

Csökkenti a test zsírtartalmát, energia termelő

4,5

500-1000 mg naponta

L-carnitin

Gyorsítja a zsírfeldolgozást, növeli az aerob teljesítményt.

4

500-1000 mg naponta

Acetil L-karnitin

Meggátolja a tesztoszteron mennyiségének csökkenését, csökkenti a koleszterin szintet, éberré tesz.

3

500-750 mg naponta

Kitozán (zsírmágnes)

Megállítja a zsírlerakódást.

3

700-800 mg naponta

Hidroxi citromsav (HCA)

Meggátolja a zsírlerakódást, csökkenti az étvágyat.

2

500-750 mg naponta

Az immunrendszert támogató, fájdalomcsillapító hatású kiegészítők

C-vitamin

Antioxidáns.

4

1000-3000 mg naponta

GLA (csészekürt olaj)

Gyulladáscsökkentő.

4

400-600 mg naponta

DL-Fenilalanin

Fájdalomcsillapító

4

250-500 mg naponta

Cápaporc (Sharp Cartilage)

Gyulladásgátló, immunrendszer erősítő

4

750-1500 mg naponta

N-Acetilcisztin (NAC)

Antioxidáns, javítja az immunrendszert.

3,5

1000-1500 mg naponta

Kondroitin szulfát

Gyulladáscsökkentő.

3,5

1200-1500 mg naponta

Echinacea

Az immunfunkciók támogatója.

3,5

500-1000 mg naponta

Glukozamin

Gyulladácsökkentő, jót tesz a kötőszövet gyulladásai ellen.

3

500-3000 mg naponta

A mentális funkciókat erősítő kiegészítők

Tirozin

Javítja a kedélyállapotot, csökkenti az észlelt terhelést.

3,5

2-3 g naponta

Ginkgo biloba

Javítja a koncentrációs készséget.

3,5

80-100 mg naponta

Dimetilaminoetanol (DMAE)

Eberré tesz.

3,5

100-300 mg naponta

Vegyes kiegészítők

 

 

 

Antioxidánsok

(pl.: C- és E-vitamin, béta karotin, lycopén, szelénium, pycnogenol, valamint szőlőmag kivonat). Sejtösszetartó funkciójuk van.

5

 

Dehidroepiandroszteron (DHEA)

Növeli az életerőt és a férfiak tesztoszteron szintjét.

5

25-100 mg naponta

Cink

Hiánya negatívan hat a tesztoszteron szintre, és az emésztő enzimek termelésére.

5

15-35 mg naponta

B-komplex

Hiánya gátolja a fehérje feldolgozást. Más vitaminokkal együtt jobb hatásfokot érhetünk el.

5

 

B12

Hiánya gátolja a fehérje feldolgozást.

5

3 mcg.

Melatonin

Alvás beállító, az immunrendszer támogatója.

4

1-3 mg lefekvéskor

Koenzim Q10

Növeli az aerob teljesítményt.

4

30-100 mg naponta

Alfa-lipoikus sav

Antioxidáns, inzulin hatású, javítja az LDL:HDL arányt.

3,5

200-500 mg naponta

Yohimbe

Növeli a szexuális vágyat.

3,5

500-1000 mg naponta

 

Hatásossági skála

5 - KITŰNŐ:

A kiegészítő hatása tudományosan bizonyított, nagy valószínűséggel jó eredményeket lehet vele elérni.

4 - JÓ:

Vannak tudományos kísérletek az anyaggal kapcsolatban. Hallani emberekről akikre hatott a kiegészítő szedése. További kutatásokkal igazolható lehet a hatás.

3 - MÉG MEGFELELŐ:

A tudományos háttér megkérdőjelezhető, a hatásosságáról szóló történetek nem feltétlenül igazak.

2 - ROSSZ:

Kevés, vagy nem létező tudományos bizonyíték, a mendemondák sem számolnak be pozitív eredményekről.

1 - Ennél még a ráolvasás is jobb.

Biotechnológia és sport napjainkig

Különböző aminosavak és fehérjék előállítására viszonylag hosszabb ideje használnak módosított mikroorganizmusokat, ahogyan az oltóanyagok gyártását is általánosan efféle műveletekkel tudják ipari méretekben elérni. A géntechnológia régóta elfoglalta az őt megillető helyet az orvostudományban és az élsportban. A rekombináns DNS technológiával előállított peptidhormonok nagy előrelépést jelentettek az inzulinfüggő cukorbetegség kezelésében, a növekedési hormon hiányos állapotokban, a vesebetegek vérszegénységének kezelésében (Epo). Felhasználásukkal csökkent az immunrendszer válaszreakcióinak, ellenanyag-antitest képzésének gyakorisága az exogén, kívülről bevitt hormonokkal szemben (az állati és emberi eredetű peptid hormonoknál ennek és különböző fertőző betegségeknek nagyobb volt a veszélye). Az is világos, hogy az elit sportolók kezdetektől hozzájuthattak ezekhez az anyagokhoz, így dopping célú alkalmazásuk is hamar megjelent. Valószínűleg ebben az orvosok és gyógyszerészek voltak az ötletadók és anyagbeszerzők, valamint az adagolás beállítói. De több jel is utal arra, hogy a szteroid-korszak lezárulása után lassan a hagyományos peptidhormonok - GH, EPO, inzulin- korszaka is a végére ér (élsportban ma már csak az idióták használnak anabolikus szteroidokat és azok, akiknek egy vasuk sincs: Kelet-Európa és a harmadik világ sportolói). Egyre világosabb, hogy leginkább az akarat hiányzik az IOC részéről ezen hormonok kiszűrésére, és az is, hogy amennyiben igaz, hogy szakemberek segítik a sportolókat a doppingban, akkor a legújabb orvosi módszerek is hamar elterjedté fognak válni körükben. Új módszer pedig létezik, talán már használják is a mai olimpiai bajnokok, csak nem tudunk róla. Itt a génterápia. És a génterápia jól kivitelezve kimutathatatlan. A megítélése pedig sok szempontból kérdéses. A jövő orvosi és dopping módszereit érdemes ma, a jelenben megismerni. A tudás hatalom. A hatalom használható jó és rossz célokra is, utóbbiak közül a dopping a legkevésbé riasztó perspektíva. Az irányt az anyagi érdek szabja meg, a célterület az ipar: élelmiszeripar, gyógyszeripar, hadiipar, azok a területek, amelyekben a legtöbb pénz van.

A biotechnológia veszélyei:

A biotechnológiának sok pozitívuma van orvosi alkalmazásban, de a hátrányokról már ma sem felejtkezhetünk meg. A génmanipulált élelmiszerek kívülről bevitt, gyakran teljesen fajidegen génjei, az általuk kódolt fehérjék -melyek gombákból, baktériumokból vagy bármely más élőlényből származhatnak- gyakoribbá tehetik az allergiás reakciókat a fogyasztókban (ezek halállal is járhatnak), a módosított gének a növények virágporával (pollen) vagy nem megfelelő kezeléssel elterjedhetnek a rokon fajokban, gyomirtószer rezisztens (ellenálló) gazokat, vagy antibiotikumokkal szemben védett kórokozókat létrehozva (szintén halált okozhatnak).

A világító-fluoreszkáló nyulak és más elmés találmányok pedig legfeljebb a Vérnyúl vörösen égő, vérben úszó szemének (immár megoldott) problémája esetén rendelkeznek az emberiség számára hasznos funkcióval, vagy a kocavadászok találati hatékonysága növelhető éjjel világító vadkanokkal és szarvasokkal (na jó, speciális esetekben előnyös, de az egész génmanipulációs módszer rizikós). Régóta megoldott idegen fajok összekeverése, kimérák létrehozása ("1985 augusztusától már mi sem tartjuk biológiai lehetetlenségnek a mitológiai kimérákat, sellőket, kentaurokat stb." Biotechnológia: Lépéstartás Európával, Szerk.:Glatz Ferenc, összeállította Dudits Dénes és Dohy János, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998, 89.o.), mely kutatásoknak ?látszólag? semmi értelmük sincs, de ugyanígy megoldható, talán már meg is oldott az etnikai alapú tömegpusztító fegyverek létrehozása (Stuber György: Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés, Fogyasztóvédelmi füzetkék 2. Kiadó: ETK, Energia Klub, HUMUSZ ,Budapest, 1998, 31-32. o.). Ehhez nekünk ugye fikarcnyi közünk sincs, de annál érdekesebb lehet néhány haláleset, melyek nem egyértelműen a géntechnológiához kapcsolódnak, de megvan ennek az esélye is: az L-triptofán botrányról sokan hallhattak, amikor is harmincheten meghaltak, 1500-an megbetegedtek eozinofil-myalgia szindrómában egy génmanipulált baktériummal termeltetett L-triptofán készítmény következtében. Itt a tisztítási módszereken is változtattak a génmanipulált baktériumok bevezetése idején, a telepeket pedig azonnal megsemmisítették a hiba kiderültével, ami az ok feltárását lehetetlenné tette. Lehetett tehát a géntechnológia, de a szennyeződések is. A mindennapokban a génmanipulációval az élelmiszerüzletek polcain találkozhatunk leggyakrabban. A termelt tej összetételének megváltoztatására irányuló kutatások akár a tejsavó fehérje vagy speciális fehérje frakciók mennyiségének megnövelését is megcélozhatják. Ez nem fikció, hiszen a csecsemőtápszer gyártás is nagy üzlet, a tehéntej fehérje összetételi aránya (kazein: savófehérje) pedig igen kedvezőtlen és jelentősen eltér az anyatej arányaitól (anyatej K:S=40:60, tehéntej 80:20), a kutatások pedig folynak. De hormonokat és más fehérjéket is előállíttatnak állatokkal, hogy a tejbe válasszák azt ki. A magyarországi étrendkiegészítő gyártó cégek közül tudtommal egyedül a Proform cég garantálja, hogy génmanipulációmentes szóját (GMO FREE) és egyéb anyagokat tesz csak termékeibe, az amerikai piacon pedig már igen elterjedtek a génmanipulált alapanyagok (próbálják is ránk tukmálni erősen). Míg az orvosi alkalmazás minden egyes eljárásnál éveket, évtizedeket vehet igénybe a klinikai kutatásokkal együtt, a génpiszkált élelmiszereknek egy sokkal lazább engedélyeztetési eljáráson kell csak átesnie, az emberkísérletek gyakorlatilag velünk és rajtunk folynak. Arról nem is érdemes sok szót ejteni, hogy szabadföldön, szabad levegőn vetik el a próbatáblákat, a virágpor gát nélkül terjedhet több tíz-száz-ezer kilométert is. A biotechnológia veszélyeket rejt, nyilvánvaló. Hogy ez mekkora és kiket érint nehéz kérdés. Akiket jobban érdekel a téma, látogassák meg EZT a honlapot, az itt talált anyagok és a drótposta címeken elérhető szakemberek nagy segítséget nyújthatnak a tájékozódásban ezen az igen kiterjedt és jelen cikkben még csak felületesen sem áttekintett területen. A génterápia konkrét veszélyeiről a cikk végén illetve az adott technológiánál ejtek szót. Egy hazugság azonban mindenki számára nyilvánvaló lehet: nem a géntechnológia a megoldás a harmadik világ éhezésére, hiszen az egész ”fejlett világban” élelmiszer túltermelés van, de amit így előállítunk soha sem fogjuk odaadni, de eladni sem. Csak az egyetlen generációig termékeny génmanipulált magvakat (nem vicc!), melyekkel növelhető ezen emberek és országok kiszolgáltatottsága.

Lehetőségek és kérdések:

A címbeli megfogalmazás nem pontos, nem csak a szigorúan vett génterápiáról, hanem más kapcsolódó biotechnológiai módszerekről is szót fogok ejteni. Bár nem támogatom a géntechnológia semmilyen formáját -kivételt képeznek talán az egészségügyi kutatások-, mégis hihetetlenül lenyűgöz és megragad a téma. Irtsd ki a rákot génterápiával (tedd kemoterápiás szerekre ellenállóvá a beültetett csontvelőt, ezáltal kedvedre irthatod a beteg sejteket, vagy juttass halálos fehérjét a ráksejtekbe), gyógyítsd meg a cukorbetegséget, az izomsorvadást, a cisztás fibrózist.... Gyakorlatilag amit csak el tudsz képzelni mindent megtehetsz. Igaz, a kísérletek jó része még mindig halállal végződik (állatkísérletek), és kevés még a szabályozásra a lehetőség. De gyógyítható volna a verseny előtt röviddel csonttörést szenvedő sportoló, az izom és szalagszakadások.... Ami persze nem fog megtörténni, ahogyan a kevéssé káros szteroidok (pl. nandrolon) sem kerülnek sportban orvosi felhasználásra, pedig sokszor nem ártana. És nem doppingról beszélek. A mai álszent és hazug hivatalos álláspontról sokunknak meg van a véleménye, no de hagyjuk ezt most. Szóval ambivalens a hozzáállásom, de magához a doppinghoz is, hiszen a profi testépítés eleve egy dopping alapú sport, én meg ugye szeretem a testépítést. Ez a kettősség azt hiszem észrevehető a cikkemben.

A jövő és jelen: Az, ami eddig ment dopping címen, az a gyermek homokozóbeli játszadozása ahhoz képest, ami lesz!!! A biotechnológia és egy ága, a génterápia nem egy módszer, mint a szteroidok és kapcsolódó módszerek (HCG, antikortizol szerek, Clostilbegyt, antiösztrogének), vagy a peptid hormonok és kapcsolódó anyagok. A génterápia mindenegyütt, ezerrel beszorozva. Beleszólhat a hormontermelésbe, a szövetek oxigénellátásába, az izomszövetek vérellátásába (a VEGF-et idáig leginkább edzéssel és bizonyos oxigénhiányt alkalmazó módszerekkel -magaslati edzés, hipoxiás szobák stb.- lehetett befolyásolni), az izom beidegzettségébe, az izomsejtek számába, az izomsejtek génanyagába, az izomnövekedést befolyásoló faktorok termelésébe, a csontok, szalagok, izületek erősségébe és regenerálódásába, és a sor korántsem teljes. Mind egy-egy külön irány, melyek legtöbbjét csak specifikus teszttel, DNS vizsgálattal és izombiopsziával, a test különböző pontjairól vett mintákkal lehetne kimutatni, ám mikorra engedélyezik ezt? Melyik sportoló hagyja, hogy elég kellemetlen módon izomdarabkákat vágjanak ki belőle? Csontmintát is vesznek? Csontvelőt? Miért nem vágják fel egyből őket egy nagy asztalon a doppinglaborosok, mintha hentesek volnának? Persze lehetnek jelző értékekben, markerekben eltérések, ez-az kicsit több mint eddig, kicsit több sportoló génhibás, istenem, régen mindenki asztmás volt.... Két lehetőség van: Vagy megnő az apparátus és a kiadási oldal, a szabályozás katonás szigorúságú lesz, vagy szétesik a tiltó rendszer. Esetleg mesélnek nekünk még egy sort a szuper tesztekről és a fair versenyről, mi laikusok úgysem értünk semmit.... Az élsportolók génanyagát régóta vizsgálják, hogy felfedezzék a teljesítményért felelős géneket. Ám mégsem ez áll a mai kutatások középpontjában (a különböző sportszervezetek azért nagy hangsúlyt fektetnek rá), egyszerűen azért, mert ismerik a teljesítményért felelős anyagok, hormonok, gének jelentős részét, amivel a jelenlegi sportolókat fel lehet javítani, a többit pedig mostanság fedezik fel. További ok, hogy számos gén felelős a teljesítményért, és kevés az ismert egyértelmű összefüggés. A sport, az élsport kétségtelenül vevő a biotechnológiára, génterápiára, és a hivatalos apparátus is gyorsan reagált. Az IOC már az illegális módszerek közé sorolta, cikkek százai jelennek meg a szuper atlétákról, genetikai szörnyekről, a géndoppingról. Reális ez a kép? Mindenki döntse el maga.

Elméleti alapok:

Manapság már mindenki úgy nő fel, hogy a kötelező középiskolai biológia tananyag elsajátítása során találkozik az örökítő anyag, DNS, RNS, kromoszóma, öröklődés stb. fogalmakkal, hogy a mitózisról és társairól ne is beszéljünk. Felelevenítésképpen és azok számára, akik hasznosabb dolgokkal töltötték a biosz órákat, tekintsük át felületesen az alapokat. Mi a DNS? A DNS az élőlények örökítőanyaga, mely kódolva tárolja a szervezet felépítését és működését meghatározó információkat. Dezoxiribóz és foszfát lánchoz kapcsolódó bázisok (adenin, guanin, timin és citozin)hármas csoportjainak (tripletek) sorrendje kódol aminosavakat, azok sorrendje pedig fehérjéket. A lánchoz egy másik lánc kapcsolódik, amelyben a bázispároknak (adenin-timin, guanin-citozin) megfelelően a másik lánc bázissorrendjének megfelelő kiegészítő bázis található (komplementer lánc). Ez a két lánc adja a DNS kettős spirál szerkezetét. A DNS emberben és sok más fajban (bonyolultabb élőlények) több darabból áll, melyek kromoszómákat alkotnak, kisebb darabokat. Számuk a fajra jellemző. A DNS-ről mRNS (ribonukleinsav) átiratot készít a sejt, arról a részről, amely gén (egyszerűen fogalmazva a DNS adott fehérjét, működést meghatározó-kódoló darabja) által kódolt fehérje gyártása az adott sejt feladatai közé tartozik. Tehát egy idegsejt idegi átvivőanyagokat, neurotranszmittereket fog termelni, nem inzulint vagy a hemoglobin szintézishez szükséges enzimeket. Egy-egy sejtben a kódolt információknak csak töredéke aktivizálódik. Az mRNS (messenger, hírvivő RNS) riboszómákhoz kötődik (itt rRNS, riboszomális RNS található), amelyhez aminosavakat kötő tRNS (transzfer, szállító RNS) szállítja a tripletek sorrendjének megfelelő sorrendben az aminosavakat. Az aminosavak az mRNS sorrendje szerint összekapcsolásra kerülnek, létrejön a fehérje. A DNS egyes részei szabályozó szerepet is betölthetnek, a génekbe pedig gyakran intronok is beékelődnek, melyek az mRNS képzés közben kivágásra kerülnek a pre-mRNS-ből, mint felesleges darabok. Léteznek továbbá olyan részek is, melyek mai tudásunk szerint nem hordoznak kódolt információt, sőt, ezek alkotják genetikai anyagunk óriási többségét. Azonban ezekre is szükség van. Az emberi DNS bizonyos génjeinek, és ritkábban más fajok génjeinek, génszakaszainak emberi és más sejtekbe juttatása a géntechnológia fő célja (esetenként RNS formájában). A génterápia során a testi sejtekbe juttatott gének alapján gyártott fehérjék segítségével szeretnék megoldani az öröklött és szerzett betegségek problémáját. Ráksejteknél és más esetekben elérhető, hogy a kezelés a megcélzott sejtek halálával járjon (igazából ezt a legkönnyebb elérni), amely technika egyértelműen összehangolható katonai fejlesztésekkel.

A baktériumok egyetlen nagy gyűrűs DNS láncot tartalmaznak, és gyakran (de nem feltétlenül) több kisebb láncot, plazmidot, melyek például az antibiotikumokkal szembeni védettséget nyújthatják. Ezt a baktériumok egymásnak könnyen átadhatják, szinte nincsenek faji, törzsi korlátok. Ezek a fogalmak (faj, törzs) sajátos értelemben használhatóak baktériumoknál és más mikrobáknál, a genetikailag igen távoli rokonságot mutató fajok között is történhet plazmid átadás. Biotechnológiai módszer a kívánt DNS plazmidokkal történő átadása, mely után a sejt a meghatározott fehérjét fogja termelni.

A vírusok nem élőlények, anyagcseréjük nincs, önálló létre képtelenek. A leggyakrabban fehérjébe csomagolt DNS, RNS darabok melyek a vírus DNS, RNS által kódolt fehérjék és a DNS termelésére kényszerítik a sejteket. A sejt végül szétrobban, szétesik, a keletkezett vírusok pedig kiáramlanak. A vírus a gazda sejt DNS-ébe is bemásolhatja magát, és ott várakozhat a külső hatásra bekövetkező aktivizálódásra. Kivételek például a prionok, melyek membránfehérje alapú, örökítő anyag nélküli vírusok. Ilyen a BSE -bovine (marha) spongiform (spongyát rá, azaz szivacs-szerű) encephalophathia (itten az agyáról van szó, az a pátia semmi jót nem jelent nekem elhiheted) és a CJ - Creutzfeldt-Jakob kór. A BSE-t a fertőzött csont és húsliszttel etetett nagyüzemileg gyártott marhák kapják meg, illetve az emberi változatot -CJ-t- feltehetőleg a fertőzött marhák és bizonyosan az orvosi beavatkozások -emberi szaruhártya átültetés és tetemekből kivont, nem rekombináns növekedési hormon valamint más agyalapi hormon kivonatok- terjesztik. Halál kb. 1 éven belül következik be, de 4-5 év is eltelhet a végkifejletig. Ennek a rossz minőségű növit használó sportolók láthatják kárát, bár egyre kisebb az esélye.

A vírusok jelentősége a géntechnológiában, hogy eszközt jelenthetnek a DNS baktérium (prokarióta-sejtmag nélküli) és emlős (eukarióta-sejtmaggal rendelkező) sejtekbe juttatásában (vektorok). A vektorok olyan ágensek, melyek segítenek idegen géneknek a sejtekbe juttatásában (vektornak nevezik a kórokozó átadókat is, pl. malária vektora a szúnyog). A génterápiában legnépszerűbbek a herpesz és adenovírusok. Az adenovírusok közvetlenül DNS-t visznek a sejtbe, ami így nem épül be a fogadósejt DNS-ébe. A retrovírusok (mint az AIDS-t okozó HIV) RNS-t hordoznak, ami DNS-re fordítódik, és beépül a fogadósejt kromoszómáiba, osztódáskor továbbadódik. Főleg az adenovírusok hatását korlátozhatja a szervezet védekezése a vírus ellen. Bizonyos anyagok termelésére rekombináns módszerrel is csak eukarióta sejtek alkalmasak, mert előállításukra csak Golgi-apparátussal rendelkező sejtek képesek. Hogy ez mi, azt most hanyagoljuk. Egy-egy kiválasztott gén törlésére, eltávolítására is történtek fejlesztések.

A gének sejtekbe vitele liposzómákkal is elérhető (a liposzóma a sejtmembránhoz hasonló kettős rétegű membránú gömb, melybe a DNS-t csomagolhatják, tudod efféle liposzómákkal visznek a bőrbe mindenféle anyagokat), de a DNS hordozóközeg nélkül is bejuttatható a sejtekbe bizonyos mértékig (naked DNA). A liposzómák felszínére speciális fehérjéket erősítve a kívánt sejtekbe juttathatóak a kívánt gén-gének.

A DNS DNS-protein komplex formában is alkalmazható, de van DNS belövéses módszer is.

Léteznek védő kapszulába zárt génmódosított sejtek (akár "halhatatlanná" téve), melyek a kívánt fehérjét-hormont termelik. A kapszulázott sejteket alginát-polilizin-alginát vagy más polimer (pl poliéter-szulfon kapszula) membránba zárják, amely féligáteresztő, véd az immunreakcióktól, de a szervezetbe engedi a termelt anyagot. Mindez nem génmódosított sejtekkel is végrehajtható természetesen, ahogyan nem csak emberi de baktérium sejtekkel is. A kapszuláknak van egy jelölt változata, ami képalkotó eljárásokkal láthatóvá tehető.

Génmódosított ős-sejtek is beültethetőek, melyek sajátossága, hogy számos irányba képesek még átalakulni, differenciálódni. További lehetőség az irányított differenciálás, amivel többféle szövet is előállítható, és elméletileg beültethető. Ha nincs génmódosítás, a kimutatás esélye nulla. Az izom őssejteket a szervezetből kivonva génmanipulációnak lehet alávetni, majd ugyanabba vagy más szervezet izomszövetébe visszaültetni.

Mesterséges kromoszómák is léteznek, a lehetőségek nagyok, mivel több (sok) fehérjét is kódolhatnak (bár ez vírus vektoroknál is viszonylag gyakori), melyek együttesen javíthatják az eredményeket, de sportbeli alkalmazása egyelőre igen valószínűtlen a távolabbi jövőben is, eltérő terület.

Lehetne még ragozni a témát, de számunkra felesleges. A menetközben felmerülő fogalmakra a szövegben még kitérek.

Növekedési faktorok és génterápiás módszerek:

Sokan azt gondolják, ez a cikk csak egy tudományos fantasztikus mese. A valóság azonban egészen más. Vegyünk egy példát: Az EPO is a rekombináns technológia terméke, mint a GH, inzulin és társaik. Legyen most az EPO a példa, ami bármilyen hormonnal vagy növekedési faktorral behelyettesíthető:

EPO-Csomagolt sejt technológia:

Az implantátumok terén az EPO-val folynak a legelőrehaladottabb kutatások. Lényege, hogy génmódosított EPO termelő sejteket ültetnek a testbe polimer védőkapszulában. A sejtek génmódosítással halhatatlanná (elméletileg, természetesen nem bírnak ki minden változást) lettek alakítva. A klinikai tesztek 2003 elején már folytak, a módszer kimutathatatlan.

EPO-Génterápia:

Szabályozása még nem teljesen megoldott, erre általában gyógyszereket alkalmaznak, ami kimutathatóvá teszi. A rossz szabályozás az EPO mellékhatásaival járhat, a hematokrit érték a normális dupláját is megközelítheti, ami jelzi, hogy nagy hatékonysággal termelődik a kívánt hormon, de ez életveszélyes is lehet. Az EPO-nál a túltermelés nem cél, hiszen trombózist, halált is okozhat, de más anyagoknál ettől nem feltétlenül kell tartani. A Repoxygen

Testépítőként az EPO számunkra nem túl fontos, de maga technológia -mely GH-val, IGF-el is véghezvihető- garantálja hogy doppingcélú alkalmazása az állóképességi sportban hamar elterjed, amit a bodybuilding versenyzők számára fontosabb anyagok követhetnek. Ne feledjük, nem csak vérszegények, de növekedési hormon hiányos gyermekek is léteznek.... Láthattuk, a mese nem is igazán mese. Most vágjunk bele a téma közepébe.

MGF-mIGF-I:

A kutatások szerint az izomban legalább két IGF-I változat működik, a mechanoszenzitív növekedési faktor, amit az izomsérülések, nyújtás és az izom stimulációja aktiválnak, és egy később megemelkedő, a máj IGF-I hez hasonló. Az MGF rövid ideig létezik szervezetünkben, de csak hozzá nem értők kérdezik meg, hogy akkor miből és hogyan mutatják ki (antitestekkel, izombiopsziával, ezer módszerrel), és csak a nagyon laikusok kérdőjelezik meg létét. Az MGF az izom szatelit (ős) sejtek osztódását és sérült rostokkal való összeolvadását segíti, valamint gátolja a sejthalált (az apoptosis folyamatába most ne menjünk bele), míg az IGF-IEa a protein szintézist tartja fenn hosszabb ideig, hogy a sérült szövet helyreállítása teljes legyen. Az MGF gátolja az izomsejt differenciálódását, de stimulálja a myoblastok osztódását. A kutatók rájöttek, hogy önmagában a közönséges rekombináns IGF-I kevés az izmok teljes regenerálásához. Az MGF felfedezésével kísérletekbe kezdtek annak izomba injekciózott plazmid DNS-ével, amely 20-25% százalékos izomnövekedést idézett elő az elkövetkezendő két hét során. A máj IGF-I ugyanezt 3-4 hónap alatt érte el (15-20%). Goldspink és Musaro adatai ütik egymást, egy tanulmányban Goldspink úgy hivatkozik Musaro és tsai. 98-as kutatásaira, mint normál IGF-I-el végzett kutatásokra, de Musaro mint MGF kutatást idézi saját adatait. Ez csak annyit jelenthet, hogy ha igaz, még több kutatás igazolja az MGF hatékonyságát, és még kevesebb az egyébként az izomnövelésnél erősebben mellékhatásokat okozó IGF-I eredményeit.... További vizsgálatok szükségesek, de az MGF legalább annyira hatásosnak, sőt hatásosabbnak tűnik minden adat szerint, mint az IGF-I. Úgy tűnik, hogy nagy változásokat hozhat a sportban, akkorát, amekkorát a laikus közönség nem is várna. Hogy a rekombináns mIGF forma is ugyanolyan hatékony-e, még nem tudjuk, de várhatóan igen, hiszen az IGF-I is az. A virális MGF DNS hatásai beláthatatlanok, de az egész technológiáé is. Sokan kétkedve rázzák fejüket, de a szakértők nem véletlenül ismerik el, hogy reális lehetőségekről, és jelen pillanatban kimutathatatlan módszerekről van szó. Miért nincs még forgalomban? Pár éve fedezték fel, hát az IGF-I, vagy a GH hány évvel a felfedezése után került nagymennyiségben gyártásra, és hány év múlva jutott el a testépítőkhöz? Olyan hamar, sőt hamarabb (ha minden kísérlet jól alakul) ez is a piacra kerül. Goldspink, az MGF kutatója szerint legalább öt különböző IGF forma létezik, amiből az MGF csak az izmokban fordul elő. Ez ideálissá teszi a mellékhatások nélküli IGF doppingra. Az MGF-nek pedig, szemben az IGF-I-el nincs ismert mellékhatása. Sweeney csoportjának kutatása szerint az izomba bevitt mIGF-I DNS mintájára termelt mIGF-I nem jutott el a keringésbe. Ez mind a pozitív teszt esélyét, mind a mellékhatásokat minimalizálja. A génmanipulált egereknek szinte nem is volt testzsír a testében. Sweeney szerint 20%-os izomnövekedés könnyen létrehozható elméletileg sportolóknál is, de több növekedési faktorral együtt ez 50% is lehet! A hatás helyileg fejtődik ki, így egy-egy izom mérete, ereje is felhozható külön-külön, és mindez akár edzés nélkül is bekövetkezik! Nem. Ez nem az ülj le a TV elé és izmosodj friss verziója. Ez tény. A szteroidok is növelik valamelyest a tömeget, izomzatot, edzés nélkül is. Itt is ez a helyzet. Képzeld el, ha az izomzatod gyártaná a szteroidot, és nem kívülről kellene bevinni, mennyit fejlődhetnél? (a szteránvázas hormonok termeltetése jóval nehezebb kérdés, ez csak példa volt) Edzéssel az eredmények még nagyobbak lehetnek, a regenerálódás faktorai helyben vannak. Nehézségek azonban léteznek: az izomsérülésekkel inaktiválódhat a gén, és a vírus ellenes antitestek miatt nem biztos, hogy ugyanazt a hatást éri el a második kúra is. Viszont különféle vírus vektorok is alkalmazhatóak, nem is szólva a génmódosított fibroblastokról, vagy az izom őssejtekről, amik szintén hordozhatják a gént.... A gén inaktiválódás izomsérülések során egy nagy kérdés, mivel nem kellően ismert téma. A mai tudás alapján nem reális veszély.

A normál és mIGF transzgénikus egér közötti különbség a Nature lap publikációja alapján. Hogy ne csak a miosztatin egerekkel találkozzatok…

MyoD protein család:

A mioblasztokban (izomképző sejt, a blast szó -képzőt jelent, ugyanígy létezik osteoblast, csontképző sejt is) aktív gén a MyoD gén, ami arra utasítja a sejtet, hogy izomszövetet képezzen, a mioblaszt érését stimulálja. A MyoD gén virális vektorral idegsejtekbe, májsejtekbe stb. juttatása izomszövetet képez. A kódolt fehérje a DNS izom specifikus génjeit aktiválja, direkt és indirekt módon. A MyoD protein család tagja a miogenin, az Myf5, és az MRF4 is. Ezek transzkripciós faktorok, melyekkel említés szinten már találkozhatunk a Kreatincsúcs cikkben. A még folyó kutatások arra utalnak, hogy a kreatin a DNS szintjén is hat az izomfejlődésre, érdemes a fenti ismeretek után újra átfutni a kreatinos cikk idevonatkozó részét, elég meglepő a dolog, nem is hinnénk el ha nem állna mögötte számos vizsgálat. A mioblaszt osztódás nem fér össze az éréssel, ezért az osztódást előidéző fibroblast growth factor (FGF, bFGF = basic fibroblast growth factor, FGF2) gátolja a sejtérést, az érő sejtek pedig az FGF receptort vesztik el. A növekedési faktorok gátolják az izom differenciációt, érést, tehát jelenlétükben a sejtosztódás következik be, hiányukkal, felfüggesztésükel pedig az izomrost képződés fokozódhat. Ez az egyik oka, hogy ezek a faktorok akkor is hatnak, ha a sportoló már nem használja őket (másrészt egyes faktorok az érésben játszanak nagy szerepet). De térjünk vissza a MyoD proteinekhez. A transzkripciós faktorok felhasználása korlátozott: az izomsejtek virális fertőzésére nincs szükség, a szervezet egyéb sejtjeibe nem érdemes bejutatni ezeket. Vektoros (nemvirális, virális) génbejuttatással nagyszámban kivett fibroblast (rostképző) sejteket lehetne izom irányba alakítani, esetleg hormonképzéssel megtoldani, majd az izmokba injektálni, ezzel fokozni a regenerációt, de ennek haszna és jelentősége egyelőre még kérdéses egészséges emberekben. Az adenovírusos bejuttatás immunreakciókat válthat ki, ami egy kiküszöbölendő terápiás hiba.

Miosztatin más néven GDF-8:

Pár éve felismerték, hogy a myostatin gén kifejeződése negatívan hat az izomzat növekedésére, tömegére. A disztrófiás, sorvadó izomzat myostatinjának blokkolása ígéretes kezelés lehetne a beteg embereknek. És valóban: három hónapos miosztatin antitestkezelés a beteg egerekben nagyobb testtömeget, izomtömeget, izomméretet, izomerőt eredményezett, az izomsorvadás kimutatható csökkenésével együtt! A sportolók számára is hasznos a kutatás ezzel a biotechnológiai módszerrel kapcsolatban, hiszen idáig a miosztatin gén transzgénikus egerekben való kikapcsolása (kiütése) volt a nagy csoda, ami nem alkalmazható, vagy igen bonyolultan használható felnőtt egyedeknél és főleg felnőtt, eddig nem génmódosított embereknél. A miosztatin antitestekkel és inhibitorokkal való gátlása állatkísérletekben jelentős eredményeket hozott kifejlett állatokban is, ami nagyon valószínűvé teszi, hogy a hatás emberi izomszövetben is kifejeződik (bár az emberre és egérre gyakorolt hatás feltehetőleg nem ugyanakkora), mint ahogyan más anabolikus ágensek, szteroidok, növekedési faktorok hatása is jelentkezik nálunk. Mint említettem, a miosztatin fehérjét kódoló gén átírása, kiütése is megoldható lehet génterápiával, bár az előbb ismertetett módszer olcsóbbnak és biztonságosabbnak tűnik. Antitestek vagy gátló anyagok termelésre is lehet késztetni a szervezetet, de ez hosszú távú kimutathatóságot eredményezne a szabályozás megoldásának hiányában. A miosztatint a miosztatin propeptid és a follistatin rokon fehérjék kötik meg, illetve inaktiválják, valamint sikeres kísérletek (állítólag emberkísérletek is) folynak a JA-16 GDF-8 antitesttel is. A szkeptikusok azt hozhatják fel ellenérvként, hogy a miosztatin hatásáról már évekkel ezelőtt képek jelentek meg, gyógyszer-doppingszer pedig még sehol sincs, illetve csak a reklámozott algakivonat. Tájékoztatásukra közlöm, hogy a fényképeken génmódosított élőlényeket láthattatok (csakúgy, mint az étrendkiegészítő reklámaiban), melyek már úgy születtek, hogy a miosztatin gén hiányzott belőlük, illetve a miosztatin gén egy mutáns formáját hordozták. A blokkolás 2002 vége óta, felnőtt egészséges állatokban 2003 eleje óta megoldott az orvosi közlemények szerint. Emberekben is sokszorosan meghaladhatná a blokkolók hatása a szteroidokkal (értve ez alatt természetesen az AAS-okat) elérhető eredményeket, több módszer kombinálása elméletileg még Markus Rühl-nél is szörnyűbb szörnyszülötteket eredményezhetne. Még egyszer elismétlem a gyengébbek kedvéért: a miosztatin bomba még nem robbant! Azért, mert összemosták néhány lapban a mutáns-transzgénikus egereket és szarvasmarhákat az akkor még távoli blokkolással, a kettő nem ugyanaz!
A miosztatin blokkoló fehérjét túltermelő génmódosított egerek a miosztatingén kiütött egerekhez (myostatin project) képest is jelentősen nagyobb izomtömeget állítottak elő, ami más miosztatin rokon anyagokra gyakorolt hatást is feltételez. (Although we have not analyzed muscle weights of myostatin knockout mice in a hybrid SJL/C57BL/6 background, the increases in muscle mass observed in the F3 founder animal were significantly greater than the increases we have seen in myostatin null animals in other genetic backgrounds (unpublished results; see also ref.1). These results suggest that at least part of the effect of follistatin may result from inhibition of another ligand besides myostatin.) Ez az izomnövelő hatás nyilván más volna felnőtt egyedeknél és embereknél, ne feledjük, még ezek a fotók sem a gátló anyagokkal kifejlett élőlényeken elért eredményeket ábrázolják. De jelzik, hogy lehetőség van erre, a kutatások alapján a blokkolás mind fiatal mind kifejlett lényekben, mind korai génmódosítással és génmódosítva elért gátlással, mind felnőttkori gátlással megoldható. Mellékhatások viszont olyan miosztatin antagonistáknál, melyek egyébként is előfordulnak kis mennyiségben a szervezetben -tehát nem antitestek- erősek lehetnek. Van még pár megválaszolatlan kérdés, friss kutatások szerint a follisztatin nem köti meg, vagy nem mindenhol a szervezetben a miosztatint. Bárhogyan is hat, az eredmények magukért beszélnek. A más, miosztatint egyértelműen kötő anyagok ugyanígy használva hasonló eredményekket adtak. A miosztatin ellenes antitestek és gátló anyagok előállíthatóak és az emberi izomba juttathatóak (ha az emberkísérletek adatai is meggyőzőek lesznek, a dolog már szabadalmaztatva van), de kapszulázott sejtekkel vagy vektorokkal, magukkal az antitestekkel és inhibítorokkal folyamatos jelenlétük elérhető a szervezetben, illetve megfelelő vektorral és technológiával inaktívvá tehető, eltávolítható a miosztatint kódoló gén. Testépítőként azt hiszem mindannyian örülnénk egy eltávolítható anti-miosztatin kapszulának, amely elképzelhetetlen határokat segítene átlépni, és nem igényelne Mr. Olympia-szintű felkészülést, vagy egy olyan gyógyszernek, ami eltávolítaná belőlünk a miosztatin gént. A profi szintet pedig talán még feljebb emelhetné. Egyértelmű, hogy azért pusztán ettől az ilyen gyíkok mint én nem kelhetnének versenyre egy Kevin Levrone-nal. A miosztatin emberben, emberi szervekben különféleképp hathat. Bár megjelenhet GDF-8 (esetleg GDF-11, x, y, z) befolyásoló módszer, azért nézzünk a gátló anyaggal blokkolt egérre (a többi is ugyanilyen gusztustalan, csak némileg kisebb). Nekem személy szerint hánynom kell tőlük olyan ocsmányak csupaszon, és ugye egy bodybuilder izomzata jól kivehető a pergamenvékony bőr alatt. Remélem ide azért nem jutunk el soha. Ha az itt leírtnál részletesebben érdekel titeket a miosztatin téma, beleértve az étrendkiegészítőket is, írjatok nekem e-mailt -címem az impresszumban- vagy jelezzétek a fórumon. Ha van rá igény, elkészül a cikk. Bár szerintem a legtöbben akik idáig eljutottak most mindenféle jelzővel illetnek, amiért ismét egy ennyire nehezen olvasható akármit hoztam össze :-), és nem vágynak rá, hogy mindezt még fokozzam.

A prohormonok támadása, avagy a Szent Grál keresgélése

"Ártani akarsz magadnak? Túl sok pénzed van? Női melleket szeretnél?" - kellene szólnia a prohormon reklámoknak, de természetesen ezt soha sem fogod hallani és olvasni. Az egyszeri sportoló - de sokszor a versenyző is - meg úgy van a dologgal, hogy más étrendkiegészítők (fehérjék, zsírégetők, kreatin stb.) előnyeit már megtapasztalta, tehát azt gondolja (jogosan, de tévesen), hogyha valami kereskedelmi forgalomba kerülhet, akkor az az egészségre legalábbis nem túlságosan veszélyes és mindenképpen hatékony (különösen, ha meggyőző a propaganda, és komolynak tűnik a cég, a terméknév, valamint hitelesnek a tudományos háttér).

Ha nem így lenne, miért vásárolnák meg milliók világszerte, nem? Ha pedig az adott országban éppen be vannak tiltva a prohormonok, az meg végképp arra utal, hogy hatásosak, hiszen:"Mindent betiltanak, ami kicsit is hat, mint az efis zsírégetőket, az amfetaminos fogyasztótabit és a szteroidokat!"

Közben tömérdek rémhírt és pletykát hallhatunk az étrendkiegészítőkről nap mint nap a bulvárlapokban, tévéműsorokban, internetes oldalakon egyaránt, melyeknek egy része jogos, másik része nem. Ugyanazt láthatjuk, mint a szteroidoknál: igaz állítások és hazugságok keverékével ijesztgetnek a tiszta beszéd helyett. A testépítő nem tudja az állítások igazságát ellenőrizni, de nyilvánvaló számára, hogy őszintétlenek és félrevezetik, tehát úgy dönt, mégsem vált át polibére, Fat and Slimre, 7 és 12-re, és a 200 g-os kiszerelésű fogyiboltos fehérjére.

"Kötelező olvasmány"

Jöjjenek inkább az igazán kemény csávóknak való hardcore kiegészítők! Ne feledjük, mindenki minimum 120 kg-os akar lenni 4% testzsírral, de érthető módon fél a hamisítványoktól, a tűtől, a lebukástól és a környezete véleményétől. Szóval, ha van ember, aki eladja neki a csodaszert, a miosztatin blokkoló algát, a szteroidoknál állítólag 700%-kal hatásosabb prohormont, a folyékony kreatint, ő meg fogja venni. Nem azért, mert idióta, hanem mert NAGY akar lenni mindenáron, és ha felkínálják ennek az esélyét, akkor inkább becsapja magát, minthogy belássa, könnyebb út nem létezik,radikális életmódváltás nélkül a NAGYSÁG elérése lehetetlen. Ez az, amivel nem mer szembenézni, és ezért nem gondolja át, miért nem úszkálnak óriás algaevő halak a tengerben, vagy miért nem használnak fel a gyógyszergyárak egy, az állítások szerint a tesztoszteronnál jóval hatásosabb, komoly mellékhatásoktól mentes szert.

"Mert egy ősrégi, eldugott kutatásról van szó, ami senkinek sem tűnt fel!" - válaszolják a gyógyszergyártókhoz képest porszemnyi méretű táplálékkiegészítő gyártók, forgalmazók. Hát persze! Az évtizedek alatt nyilván "csak" néhány ezer-tízezer kémikus, biokémikus, gyógyszerfejlesztő olvasta a hivatkozott, könyvtárakból, internetről számukra is könnyen elérhető cikkeket.

Te is a fenti fickók közé tartozol? Ha így van, hidd el, nem ledorongolni akarlak, csak azt szeretném, ha nem követnéd el a sokak által már elkövetett hibákat. Sok hatástalan, vagy potenciálisan veszélyes készítmény van forgalomban, de a félrevezetés terén a prohormonok viszik el a pálmát, ezek az étrendkiegészítés "állatorvosi lovai".

A Szent Grál keresése: Badis Potter és a bölcsek köve

A prohormonok bemutatását egy kis alapozással kell indítanom, hogy képben légy a kiegészítők kettős teremtéselméletét és az étrendkiegészítő Szent Grál keresését illetően. Talán elsőre hihetetlen lesz, amit mondok, de megítélésem szerint a táplálékkiegészítők 90%-a átverés, beleértve a mindenféle vitamin, gyógynövény és ásványi anyag keverékeket, ezt-azt javító termékeket a gyógyszertárakban, bioboltokban és mindenütt. Ez súlyos kijelentés, nyilván tudni szeretnéd, mire alapozom. Nem nagy titok az egész: vizsgálatok tucatjai mutattak ki a termékeken feltüntetettől eltérő hatóanyag mennyiséget, annak töredékét, vagy sokszorosát is étrend-kiegészítőkben, ami néhány hatóanyagnál veszélyes lehet.

Ugyanezen vizsgálatok például kínai gyógynövények nehézfém szennyezettségét, kadmium, urán és más "hasznos" anyagok magas koncentrációját, máskor és más dobozokban a feliraton fel nem tüntetett doppinglistás hatóanyagok jelenlétét igazolták. Időnként termékeket vonnak vissza (szerencsére ez ritkán szükséges), mert ártottak, emberek haltak meg, vagy szenvedtek például maradandó máj, illetve vesekárosodást, de többször előfordult, hogy kábítószernek minősülő hatóanyaggal „turbózzák" fel a vélt hatást.

A megnevezések, reklámok félrevezetők voltak és gyakran félrevezetők ma is, az állítások nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, az előtte utána képek pedig nem ritkán a grafikust dicsérik. Ezt látod nap mint nap, hétről hétre, újságokat olvasva, tévét nézve, internetezve, és sajnos gyakran ezt az erkölcstelen propagandát hallod a boltokban is. Azt jelentené ez, hogy minden étrend-kiegészítő átverés? Nem erről van szó, és az átverés sem jelenti feltétlenül azt, hogy egy ilyen termék egyáltalán nem hat, bár ez sem ritka.

A gond ott van, hogy az egészséges emberek számára veszélytelen, ártó összetevőt nem tartalmazó fehérje, multivitamin, gyógynövény, tömegnövelő, MRP, kreatin-transzporter stb. készítmények mellett a polcokon bizonytalan eredetű és összetételű más "étrend-kiegészítők" foglalnak helyet, és a vásárló nem tudja mekkora rizikót vállal elfogyasztásukkal. Itt jön a képbe a kettős teremtéselmélet, amit én szerényen csak felsőbb erőknek tulajdonítok (magamtól nyilván soha sem jutottam volna efféle ezoterikus titkok birtokába). A kiegészítők kettős teremtéselméletének alaptézise, hogy a fenti "gyermekbetegségek" nem az étrend-kiegészítő ipar fiatalságából fakadnak, erről évtizedes, tágabb értelemben vett étrend-kiegészítés esetén évszázados-évezredes múlt után nem lehet szó.

A valóság az, hogy már a kezdetek kezdetén felbukkantak a tapasztalatokon alapuló, időnként szintén hibázó népi gyógyászat, orvostudomány mellett az "elixírekkel", varázsszerekkel házaló kuruzslók, a príma matériával, bölcsek kövével, örök élet-fiatalság italával kereskedő "al(ál)kímisták" is. A csodaszer gyógyította a tüdőbajt, szívbetegséget, leprát, kiűzte a rossz nedveket, már amennyiben a fogyasztó túlélte használatukat. A gazdag kínaiak például évezredekig aranyat ettek porban, lemezben, hogy az aranyhoz hasonló romolhatatlan testük legyen. Röhejes, de az igazán gáz az, hogy ezt a poént a huszadik században is sikerült elsütni!

Viccesen hangzik, ám példák százai mutatják, hogy az "árnyékipar" évszázadok óta töretlenül él, fejlődik a tisztességes étrend-kiegészítés és orvoslás árnyékában, zavaros vizeken, hol svédcseppek, hol fogyasztóteák, hol gyógyító kőzúzalékok, hol delejezett vizek formájában, mindig fiatalságot, erőt, potenciát, szépséget, haj vagy mellnövelést, izomgyarapodást ígérve, hihetetlen gyorsan és kedvező(tlen) áron. Amíg a nagyobb mellről, cerkáról van szó, valószínűleg csak nevetsz, de mi van, ha azt kínálják, amire TE vágysz mindennél jobban? A kockás has, a duzzadó izmok, a legálisan elérhető, mellékhatások nélküli szteroidok ígérete nem ültet bogarat a füledbe? Nem duruzsolja benned is egy hang: "Hátha ez végre hat! Mit veszíthetek? Próbáljuk ki, csak egy dobozzal..."

A Szent Grált megtalálni kívánó csodaváró emberek - és valahol mindannyian ilyenek vagyunk - sajnos időről-időre bedőlnek a csalóknak. A két eltérő eredetű "étrend-kiegészítés" pedig laikusok számára szinte szétválaszthatatlanul együtt él, növekszik, fejlődik mint a tölgy és a rajta élősködő fagyöngy. A Szent Grált pedig nem találja senki sem, aki keresi, mivel ez a keresztény hasonlat, amit a prohormonok reklámjaiban olvashatsz, pont arról szól, hogy a Grált, a békét, a megvilágosodást, a megváltást csak az érheti el, foghatja meg, aki nem keresi, akinek a szíve tiszta! Aki nem akar a Grállal, a megszerezhető erőkkel előnyre szert tenni. Ez rólunk igazán nem mondható el, mi IZMOT, SIKERT, GYŐZELMET akarunk, a szellemi utat, böjtölést, aszkézist meghagyjuk másoknak, nem? Egy kérdés maradt csak: ha nem a Grál került elő, akkor mi az, amit Patrick Arnoldék találtak? (Patrick Arnold az ErgoPharm cég alapítója és a prohormon biznisz egyik "úttörője") A mondák hasonlatainál maradva a BŐSÉGSZARU-t (értsed a lényegét: dől a lé!). De nekem valahogy nincs kedvem ezen nevetni.

Az állatorvosi ló közelről: a prohormonokról általában

A prohormonok eredetileg szervezetünkben nagyobb, növényekben, ételeinkben pedig elenyésző mennyiségben előforduló anyagok voltak, így ismeretes, hogy az irodalom szerint a Tribulus például DHEA forrásul szolgálhat közvetve, a DHEA pedig elméletileg más, jó esetben anabolikus hormonná alakulhat szervezetünkben. A prohormon tehát olyan hormon, amely eredetileg szervezetünkben termelődik és ott is aktiválódhat ténylegesen ható hormonná, ugyanúgy, mint a béta-karotin A-vitaminná, és ugyanúgy természetes szabályozás alatt, mint a szervezet saját előhormonjai. Ez tény. Az már más kérdés, hogy akárcsak a béta-karotinnak, a szteránvázas "prohormonoknak" is van saját hatásuk, ami nem egyezik meg a céltermékével. Az is más kérdés, hogy saját külön anyagcsere átalakulási útvonalaik is vannak, amelyeknek csak az egyik (és nem domináns) útja a szervezetben természetesen jelenlévő hormonná alakulás (amit szeretne a felhasználó).

Egy hormon az adott élőlény számára olyan vegyület lehet, ami benne természetes módon termelődik, ebben azt hiszem, megegyezhetünk. Így például az ekdiszteroidok számunkra mai tudásunk szerint nem hormonok, bárhogyan is hatnak, míg mondjuk a lepkék számára hormonok, mivel bennük természetesen termelődnek, hormonként funkcionálnak. A norszteroidok töredék mennyiségben képződnek testünkben, és a tesztoszteron sem 1-tesztoszteronként hat szervezetünkben, tehát ezek nem hormonok. Előanyagaik ezért nem nevezhetőek "prohormonoknak". A szervezet saját hormonjainak hatását utánzó mesterséges vegyületek köznapi neve igazából gyógyszer!

A hormonokhoz nem kötődnek felesleges szénláncok, sem más anyagok, ellentétben az orális lebontásnak ellenálló, vagy intramuszkuláris felhasználásra szánt anabolikus androgén szteroidokkal, tehát azok a prohormonok, amelyeket ilyen módosított formában árulnak, nem prohormonok, hanem szteroidok (esetleg árnyaltabban, mint egy barátom mondta "dizájner szteroidok").

Az (eredeti) szteroidok hatnak, ezt tényként leszögezhetjük. A hagyományos andro és norandro prohormonok azonban kísérletek szerint orálisan több száz milligrammos dózisban is hatástalanok voltak, ami természetes, mivel a máj nagy részét bontotta a módosítatlan szerkezettel bevitt mennyiségnek. Ez a kutatások eredménye. Ha ez így van, akkor még a szteroid, vagy gyógyszer név sem megfelelő, helyesebb a SZEMÉT szót használni, hiszen a valódi gyógyszerek, tehát a szteroidok is, köztudomásúlag hatnak.

Mire gyakorolnak akkor a prohormonok befolyást? A teszto szintre tartósan nem, ugyanis az LH (luteinizáló hormon) esése ezt több vizsgálat szerint könnyedén ki tudta védeni a tesztoszteron termelés gátlásán keresztül. Eddig a tények. Most szemléljük meg közelebbről a bőségszarut, akarom mondani a szentségtelen grált, a prohormonok új generációját.

A "Szent Grál" közelről: 1-AD, 1-tesztoszteron és társaik

Tény, hogy a hagyományos prohormonok nem hatottak és a vásárlási kedv csökkent. Változtatni kellett, megjelentek tehát a "modern" formák, a szteroidokhoz hasonlóan láncokkal ellátott, és/vagy bőrön át, nyelv alól felszívódó 4- vagy 5-andro, norandro cuccok. (A szájból felszívódó ciklodextrines, stb., változatok hatásosságát SEM igazolták, de esetükben némileg kedvezőbb eredményeket adtak a vizsgálatok.) Külföldi interjúkból és netes beszámolókból nyilvánvaló, hogy intramuszkuláris használatra tervezték a folyékony prohormonok jelentős részét, és ugyanazzal a "Csak külső használatra!" felirattal látták el ezeket, mint ami a synthol olajon olvasható.

Ez is a modernizálás, a gyógyszer image kialakításának része volt, akárcsak a fémkupak, a kokszokhoz hasonló hangzású név, amely önmagában is azt sugallja, hogy valódi, hatásos, ám teljesen legális szteroidokkal állunk szemben (csak USA vonatkozásban legális). Érthető a dolog, láttunk már szteroid imidzsű fiolás étrendkiegészítőt eleget. Végül ez is kifutott, és ekkor jöttek az új vegyületek és a "Szent Grál". Így játsszák el a laikusoknak a profik a prohormonok "evolúcióját".

Hazánkban pár lépés kimaradt, nem volt bőrön át felszívódó és nyelv alatti prohormon, jön viszont az 1-AD/1-tesztoszteron család, immár több verzióban (pl. 1-metilteszto, 1-t undecanoate, cypionate, stb.), és jönnek a gondok: a személyes beszámolók egyértelműen amellett szólnak, hogy orális használatnál a régebben és néha ma is használt szereknél felléphetnek olyan nem kívánt hatások, mint például a nőiesedés, a szteránvázas vegyületek ugyanis több szteroid receptorra is hatást fejthetnek ki. Ez még inkább igaz a metabolitjaikra. A bevitt anyag tehát átalakul és hat valahogy. A kérdés az, hogy miként hat az 1-tesztoszteron szent család, ám a választ nem tudhatjuk meg, mivel míg a DHEA, andro, norandro cuccokat az elmúlt években sokat vizsgálták, az ősrégi használhatatlan dolgokkal senki sem foglalkozott. Egy-egy hatóanyagot a gyógyszergyárak évekig, évtizedekig kutatnak, ám a prohormon nem legitim gyógyszer kategória.

Nem tudunk semmit az 1-tesztoszteronról. El kell hinnünk, hogy egy a mezei tesztoszteronnál hétszer, azaz 700%-kal hatékonyabb anyagot nem fejlesztettek tovább a nagy cégek? El kell hinnünk ezt annak a Patrick Arnoldnak, aki hasonlókat állított a 4- és 5-androsztendion, -diol változatokról (az 5-ös sorozat a szakértők szerint leginkább ösztrogén hatású volt!), a nor-prohomonokról is, és amely állításokat később egyetlen komoly kutatás sem tudta megerősíteni? El kell hinnünk, hogy nincs mellékhatása, hogy orálisan aktív az 1-AD vegyület, és a szervezetben valóban 1-tesztová alakul? Nem várnak tőlünk kicsit sokat? Megbízunk ugyanazokban, akik eddig csak átvertek minket?

Gondolkozzunk: tegyük fel, az 1-tesztoszteronná alakulás nagy hatékonyságú, és az 1-teszto 7x olyan hatásos, mint a teszto. Mennyit ajánl maga Pat Arnold? 100-300 mg/nap-ot, de hozzáteszi, hogy sokan 600-900 mg-t is szednek, jó eredményeket tapasztalva, mellékhatások nélkül. Számoljunk utána: ha csak 10% alakul 1-tesztová, az 10-30 mg 1-teszto/nap. Ez 7x, azaz hétszer hatásosabb, tehát napi 70-210 mg közönséges tesztoszteronnal egyenértékű a szedett dózis. Ez egy hétre vetítve 70x7, illetve 210x7 mg tesztoszteronnak, azaz 490-1470 mg tesztonak felel meg. A reklámok szerint az átalakulás igen nagyfokú, előttem felsejlik egy 1470 mg/hét normál teszto kúrával egyenértékű 1-AD kúra víziója, de enyhe kétségeim támadnak. Mi van, ha elszámoltak valamit?

Pár hetes kiürülés, injekciók szükségtelenek, a dózis alacsony, mellékhatás nincs? Ember, te beveszed ezt? Ha beveszed, csak gratulálni tudok! Nézzük a lehetőségeket: ha nem hat, kidobod a pénzed, ha hat, lenyomod a hormonszinted. Ha hat, akkor mellékhatásokkal mindenképpen számolni kell: a prosztata nagyobbodás, hajhullás, aknék előidézése az anabolikus androgén anyagok sajátsága. Az orálisan hatásos szerek vagy májkárosítóak, vagy nagyon nagy dózisok bevitelét igénylik. Ha hat, legkésőbb a szedés felfüggesztésekor jelentkezhetnek a nőiesedés hatásai, mivel felborul a hormonális egyensúlyod. A prosztata-, mellrák és más betegségek kapcsolata a magas hormon, természetes előhormon szintekkel evidencia (bár a prosztata ráknál több kétely is felmerülhet), ezért e téren sem számíthatunk semmi jóra.

A pozitív doppingteszt is reális veszély MINDEN prohormonnál, minimum 1 hétig, és ez igaz az 1-AD-re is. Nőknél minden prohormon problémákat okozhat (noha az egyik dilettáns idiótákból álló cég egy 2003-as reklámanyagában ennek az ellenkezőjét állította). Nem áll rendelkezésünkre a hosszú távú szedés kockázatait vizsgáló, vagy bármilyen értékelhető tanulmány, ezért semmi biztosat nem állíthatunk, csak azt, hogy téged, mindannyiunkat jól át akarnak ****ni.

De térjünk vissza a konkrét tényekhez. Vajon tényleg nem tudunk semmit az 1-tesztoról és rokonairól? Ha utánajárunk, megtudhatunk ezt-azt. Az 5alpha-Androst-1-ene-3beta,17beta-diol (1-Adiol) egy a táplálkozásunkban minimális mennyiségben jelenlévő vegyület, eddig csak sertés zsírból tudták kimutatni(Sus scrofa L.), azt is csak 2003-ban, a gyártása után pár évvel, de nem ismert olyan természetes anyagcsere útvonal, amely során előállítódhatna a szervezetben. Nem prohormon és 2003 szeptemberéig még véletlenül sem lehetett étrendkiegészítőnek nevezni, bár már jó ideje kereskedtek vele.

Az 1-tesztoszteron régi tudományos múltra tekinthet vissza: 1940-ben Butenandt és Dannenberg arról számolt be, hogy a tesztoszteron delta-1 izomere a tesztoszteronnál jóval kevésbé androgén, tehát férfiasító hatású. Anabolikus tulajdonságairól semmit sem tudtak, feltételezték azonban, hogy az 1-tesztoszteron és származékai igen anabolikus vegyületek. Ne feledjük, ez idő tájt még nem ismerték a szteroid receptorok pontos működését (ma is vannak nyitott kérdések), nem tudták hatásukat pontosan mérni (ma már az RNS szintű változásokat is mérik a szteroidok vizsgálatakor), és abban bíztak, hogy sikerül egy erősen anabolikus, de csak gyengén, vagy egyáltalán nem virilizáló (férfiasító) vegyületet szintetizálniuk, kiküszöbölve a mellékhatások sokaságát.

Egy 1962-es vizsgálat ismét elővette az 1-tesztot, hogy megpróbálja tökéletesíteni és jobban megvizsgálja hatásait. A vizsgálatról, vagy kutatásról már hallhattál, ha olvasod a külföldi lapokat és a hazai reklámokat, legalább egy hivatkozás erejéig: Counsel et al., "Anabolic Agents. Derivatives of 5alpha-Androst-1-ene", J. Org. Chem., 27 (1962), 248-251. Van azonban egy kis bibi a reklámszövegekben:

1. A reklámokkal ellentétben Patrick Arnold egyetlen prohormont sem talált fel, minden ellenkező állítással ellentétben. Igen, elővett régi kutatásokat, ősrégi vegyületeket, mint az androsztendiont, amit már a 30-as években is ismertek, sőt némelyiket volt pofája szabadalmaztatni is. Szabadalmaztatni eddigi vizsgálódásaim alapján BÁRMIT lehet, nem vizsgálják az állítások valóságtartalmát, csak azt, hogy nem szabadalmaztatta-e már ugyanazt más.
2. Ilyen tanulmány nincs, nem találod meg a neten, sem a könyvtárakban. Counsel? Nem inkább Counsell? Egyetlen l betű hiányzik, ami apró differencia, de annyit jelent, hogy az orvosi adatbázis már nem dobja ki a tanulmányt. Az oldalszám? Az sem teljesen pontos. Az elírás évek óta következetes Patrick Arnold cikkeiben és a reklámokban is (a kettő gyakorlatilag ugyanaz). Nem véletlenül, ezzel ugyanis a laikus számára közel lehetetlenné válik a számára amúgy is nehezen beszerezhető tanulmányt elolvasni, amire úgysem volna se ideje, se energiája.
3. Itthon ráadásul ezt olvashatod: "A gyógyszerész zseni, G. D. Searle kutatásai szerint, amiket az 1960-as években hozott nyilvánosságra, az 1-tesztoszteron hétszer nagyobb mértékben hat az izmokra, mint a tesztoszteron." Searle? Egyik szerző sem Searle. R. E. Counsell, P. D. Klimstra, F. B. Colton a szerzői az"Anabolic Agents. Derivatives of 5a-Androst-1-ene" tanulmánynak, melynek forrása a J Org Chem 1962;27:248-253. lap, de valóban szerepel a kémiai szaklapban egy Searle megnevezés: CONTRIBUTION FROM THE DIVISION OF CHEMICAL RESEARCH, G. D. SEARLE & Co. Ez egy cégnév. A csúsztatás tökéletes, az esélyed nullára csökkent, hogy megtaláld a cikket. Gratulációm a magyar terjesztőknek! Hogy esetleg van köze a dologhoz a fickónak, vagy az eredeti reklámban is van ilyesmi? A minimum, hogy arra hivatkozzunk, akinek az adatait felhasználjuk, ne másra.

 

Szóval elővették az 1-tesztot, és többféle láncot-csoportot raktak rá. A vegyületek androgén és miotróf hatását KASZTRÁLT PATKÁNYOKBA INTRAMUSZKULÁRISAN INJEKCIÓZVA mérték. Az androgén hatást a vezikula szeminális és/vagy a prosztata tömegének növekedésén, a miotróf, tehát izomnövelő hatást a levator ani izmon szokták vizsgálni. A referencia szteroid a tesztoszteron propionát volt, ennek az androgén és miotróf hatását vették 100%-nak.

A hagyományos tesztoszteron (valószínűleg a módosítatlan szerkezet miatti gyors inaktiválódás következtében??) 35%-ot és 26%-ot adott a tesztoszteron propionáthoz képest. Tehát a hagyományos tesztoszteron a hagyományos tesztoszteronnal összehasonlítva gyengébb volt. A IIa vegyület (17-béta-hidroxi-5-alfa-androst-1-en-3-one, más néven 1-tesztoszteron) androgén hatása 100%, miotróf hatása 200% volt a tesztoszteron propionáthoz képest.

 

15 vizsgált vegyület közül az eredeti, az 1-Teszto és a IIIe jelölésű (17-alfa-methyl-5-alfa-androst-1-ene-3-beta,17beat-diol 3 monoacetate) rendelkezett ilyen adottságokkal kasztrált patkányokba injekciózva. A vizsgálat körülményei között (amelyek a kor technikai színvonalának feleltek meg) az 1-tesztoszteron tehát csak kétszer anabolikusabb volt intramuszkulárisan, mint a tesztoszteron propionát, meglepő módon viszont kedvezőtlenül erős androgén tulajdonsággal rendelkezett.

A különböző csoportok-láncok legtöbbször tönkretették hatását, más vegyületei ezért nem érték el a 100%-ot sem miotróf hatásban. Az egyik ilyen vegyület a IIb jelölésű anyag (17-alfa-methyl-17-beta-hydroxy-5alfa-androst-1-en-3-one) volt, amelynél a szteroid androgén tulajdonsága intramuszkulárisan 25%-a, miotróf tulajdonsága pedig 50%-a volt a propionáténak. Micsoda véletlen! Az egyik igen hatásos prohormon, a Methyl 1-Testosterone, (VPX M1-T, egy adagja 10 mg hatóanyagot tartalmaz!!!!!) alapvegyülete a 17alpha methyl-17-beta-hydroxy-andros (1-ene-3-one). Kísérteties az azonosság, akarom mondani hasonlóság. A vegyület minden valószínűség szerint hatásos orálisan. IS.

Mit jelentenek a fenti adatok? Először is ütköznek az 1940-es adatokkal (1940-ben Butenandt és Dannenberg arról számolt be, hogy a tesztoszteron delta-1 izomere a tesztoszteronnál jóval kevésbé androgén, tehát férfiasító hatású), tehát nagy kérdés, melyik pontosabb, a 40 vagy a 60 éves vizsgálat? Másodszor, egy ósdi módszerrel elvégzett, receptor affinitást és metabolizmust nem vizsgáló kutatásról van szó, amelynél a használt anyagmennyiségek aránya erősen kérdéses. Harmadszor, bár azonos vizsgálatot nem ismerek, a meglévő adatokból arra következtetek, hogy pl. a nandrolon és más anabolikus szteroidok sokkal kedvezőbb hatást mutattak volna a vizsgálatban, mint az 1-teszto. A vizsgálatot ugyanis a minimális szintre végezték és ilyen esetben a vázizomban "a nandrolon tesztoszteronhoz viszonyított kb. 3-szor nagyobb receptor affinitása érvényesül, ezért minden olyan dózis szinten, amelynél a tesztoszteron a maximálisnál kisebb választ vált ki, a nandrolon miotrop hatása nagyobb, mint a tesztoszteroné" (Dr. Tóth Miklós: Anabolikus androgén szteroidok, Medicina, 1990).

De ez csak feltételezés, nem vagyok biokémikus. Amit elmondhatunk, az az, hogy a nem kívánt androgén hatásokat (DHT hatás) erősen, 100%-osan képes kiváltani egy X dózisban, szemben mondjuk a DHT irányban inaktiválódó nandrolonnal, míg a tesztoszteron propionát miotróf hatását 200%-osan képes kiváltani egy X minimális hatást kiváltó dózisban, ami esetleg nagyobb receptor affinitásra utal. Nincs 700%, nincs semmi, csak biznisz néhány intramuszkuláris injekciót kapó herélt patkánnyal, és játék a számokkal.

A fentiek alapján csak a 60-as évek kutatásai szólnak részben az 1-teszto mellett, de nem a "prohormon" 1-AD mellett, és nem orális alkalmazás esetén. Új felfedezésről szó sincs, legfeljebb hulladékkezelésről, 40-60 éves kutatások maradványainak reciklizálásáról. További adalék, hogy egyfriss cikkből az derült ki, hogy egy 1-AD termék összetételét vizsgálva a következő vegyületek voltak kimutathatók: 1-AD, boldenon, DHEA, 19-nor-4-androstenediol, tesztoszteron, 5-alfa-androstane-3alfa, 17beta-diol. Egy 1-tesztoszteron készítményben pedig mértek már 17.30 mg/g, 0.41 mg/g, 0.96 mg/g metandienone-t is. Mondjam úgy, hogy Naposim, így ismerősebb? Ahogy a közmondás mondja: a tisztaság fél egészség!

A többi vegyületről mit tudunk? Az emberi testben történő metabolizmusukról semmi konkrétumot, de erre nincs is szükség, hiszen csak két lehetőség van: vagy az androgén, vagy az ösztrogén receptorhoz kötődnek, vagy pattanásos leszel, vagy melled nő. A lényeg, hogy szteroid hangzású nevet adjanak neki, pl. 4-OH Deca, 1-tesztoszteron undecanoate, boldione, stb. Aktív anabolikus vegyületté jelenlegi tudásunk szerint egyik sem alakul hatékony mennyiségben (nem igazolt), szóval nem kell tartanod attól, hogy túl izmos leszel.

Szedési útmutató

Vajon érdemes kipróbálni ezeket a prohormonokat? Játszunk el a gondolattal: ha egy-egy doboz újfajta prohormon árát átszámolom csirkemellre, tejsavófehérjére, kreatinra és más igazolt hatású dologra, és a feltételezett pozitívumokat is figyelembe veszem, a válasz egyértelmű nem. De a próba kedvéért, legyen a válasz igen. Milyen dózist fogsz szedni? Azt, amit a dobozon ajánlanak? Ahhoz, hogy az adagolást megismerjük, klinikai vizsgálatokra volna szükség, vagy legalább állatkísérletek adataira. Ám ilyen nem létezik. Jöjjön a gyakorlati tapasztalat: a hagyományos orális prohormonok nagy dózisai (az "ajánlott" és hatástalan 50-100-300 mg/nap helyett 1000-3000 mg/nap, mint Daniel Gray írja könyvében) állítólag hatásosak.

Ez százezres nagyságrendű összeg havonta. Ha hasonlóak az arányok az 1-tesztonál, akarom mondani 1-AD-nál, akkor minimum annyiba kerül a cumó, mint ami a teljes havi testépítő költséged, de ellenkező esetben is 20-60 ezer forintod megy el a kétséges eredményre. Megérné ez? Szerintem nem. Ebből bőven kijönne egy komplett naturál kiegészítő kúra, a jól összeállított étrend, a személyi edző és még ki tudja mi. Ez a pénz anabolikus szteroidra is sok. Szóval szedési útmutatóm röviden így szól: ne dobd ki a pénzed, ne vegyél prohormont, ne szedd be és ne tapasztalj mellékhatásokat. Ezzel a kúrával nagyon sok pénzt spórolhatsz.

Következtetések

Az étrendkiegészítő piacon található termékek nagy része átverés. A piac hiénái tesznek rá, hogy élsz-e vagy halsz, ők ugyanazon a mezsgyén és ugyanazon logika szerint mozognak, mint a kox hamisítók, egy nem kellően szabályozott, de húsbavágóan fontos területen. Áldozat akarsz lenni, vagy nyertes? Te megennéd a "legális DNP-t", ami egy "természetes" zuzmókivonat? Meg? Akkor is, ha hiányoznak a hatásosságot és biztonságosságot igazoló vizsgálatok? Akkor javaslom, előre jelentkezz máj transzplantációra, de lehet, hogy a kórboncnok asztalán korábban találkozunk. Tudnod kell, hogy nem minden ehető, ami szép színes csomagolásban van. Akkor sem az, ha XY "szakértő" doktor bácsi gyógynövény készítményként ajánlja az efit, kevéssé káros, de hatásos szerként a prohormont mint az már előfordult.

Gondold át és tégy, amit akarsz, szedj akár szennyezett, bizonytalan eredetű SZEMETET. De ha teheted, ne légy idióta! Tanulj mások hibáiból, ne dobd el az egészséged és a pénzed. Csak megbízható, biztonságos kiegészítőket használj! A szent grált meg húzd le a WC-n!

 

Hát olyan ez az út mint a biorobottá alakítás. Az ember normálisan viselkedik , és cselekszik mindaddig míg el nem hangzik a parancs szó , kép , esemény ami beindítja a biorobottá tett énedet, melyről nincs is tudomásod . Elvégzed a beprogramozott cselekvést, és mit sem tudva az elkövetett eseményről , végzed tovább a kis életedet, mintha mi sem történt volna. Közben pedig lehet, hogy egy gyilkosságra voltál

beprogramozva. Általában így végeztetik el a politikai merényleteket, Kenedi gyilkosságok, Olev Pálme legyilkolása stb. Brejvik a norvég biorobot különleges eset, mert általában úgy vannak programozva, hogy a végén meghalnak ezek a kliensek, mondanom sem kell , nem kell a túlélő tanú vagy elkövető. Így lehetnek ők magányos elkövetők , és ráfoghatják , hogy őrültek voltak, pedig csak egy kiképzett biorobot végezte el a munkáját amire kiképezték. Ha nem akarsz mások kezében eszköz lenni, kerüld az ilyen dolgokat. Az ember istent játszik , és rabszolgákat alkot az isten gyermekéből. Vigyázz az agymosásra, próbálj szabad lenni és szabadon gondolkodni, ne hagyd hogy más gondolkodjon helyetted, a média behülyít zombivá tesz egy tömeg áruvá, ki a reklámokkal megtévesztett barommá válik, ki eszik iszik alszik és robotol, de közben elsuhan az élet mellette . Hát ez vagy te , vagy ezzé válhatsz humán erőforrás kit akkor kapcsolnak ki ha már nincs rá szükség a dolgát elvégezte minek etessük kiiktatnak , kevesebb ember is elvégzi a rabszolga munkát . Érted már te humanoid, nem te osztod a kártyákat , és bizony ki leszel szavazva gyermekeiddel rokonaiddal , mintha nem is léteztél volna. Pedig az élet megismételhetetlen és egyszeri véletlen adottság, és nincs joga senkinek belepiszkálni a teremtés dolgába, főleg negatív díszkrimínációval , hisz az élet sokszínűsége tűnik így el jobb volna , ha a beavatkozókat likvidálná a többség. Ha már fölérte ésszel és értelmesen akar választ adni e problémára, akkor neki is cselekedni kell , felvilágosítással és tettel kell segíteni az élet sokszínű virágzását.

A XXI. században az atomkorszak után vagyunk , mi még csak éppen benne vagyunk , de az unokáink , már elhagyják ezt a kort , és itt kerülnek előtérbe a biológiai pokolgépek működtetői, és a népesség, melyet 90 % - ban meg akarnak ritkítani. Ne hagyd hogy az unokád a biológiai pokolgép áldozata legyen Emeld fel a szavad , emeld fel a fejed, és néz szembe a tényekkel, és harcolj az unokáidért te tunya rabszolga, most éppen kamatrabszolgának képeznek ki , vagy már az is vagy, és közben azt hiszed hogy szabad vagy , agymosott istenség ember volt a neved – ember vagy vagy biorobot időnként tedd fel magadnak a kérdést és te próbáld a tények alapján megválaszolni. A szabadság édes madara nem lehet fogoly madár , emlékszel a népdalokban a páva volt a szabadság madara . Csak a zsidó SZDSZ rabszolgatartó madara volt kék madár az alpesi kék tehénkével a zsidók rabszolgatartására emlékeztessenek mindig , és jusson eszedbe , hogy az már nem szabadság az a zsidó kék hatágú csillag is a rabszolgaságodat jelenti ne imádd ezeket te imádkozó sáska szintjére sűjet egyéniség, ki még mindig mutatsz némi önállóságot. Ne feledd innen kell felállnunk, és emberré válnunk. Szabad gondolkodású, és szabad cselekvésű , szabad akaratú egyéniségekké kell válnunk , ezért tiszteld a másikat a sokszínűséget az életet, ezt a csodát, és megismételhetetlenséget.

Hát ennyit akartam én hozzáfüzni a dolgokhoz dönts belátásod szerint önálló és nagykorú egyéniségként mint egy istenség , és lehetőleg ne hibázz , az istenségek nem szoktak tévedni bölcsen cselekednek , az ember meg néha hibázik, de tanul a hibáiból. Hogy ez így van láthatod minden kataklizmát átvészelt az emberiség és még ő a természet ura, bár kicsuszni látszanak dolgok a kezéből , de a kollektív bőlcsesség átsegíti őket a bajokon. Légy hát értelmes alkotó ember, ki soha nem akar biorobottá sülyedni, csak ha tudatánkívűl azzá változtatják. Piszkos munkával piszkos munkát végeztetnek vele, és utána kiiktatják az élők sorából az istent játszó piszkos cionista emberek, kik a sátánt istenítik , és megtagadnak minden élőt ők a halott kultusz imádói az emberiség ellenségei.