Wallenberg aranya

Nem a ti országotok, mocskos zsidók!

Wallenberg aranya - 236 ezer dollárnyi érték az emberkereskedő benzintankjában

 

Wallenberg aranya - 236 ezer dollárnyi érték az emberkereskedő benzintankjában

 

A holokauszt-vallás szentjeinek sorában is kiemelt szerepet játszó Raoul Wallenbergre emlékező rendezvények szónokai soha nem merik megemlíteni, hogy régóta tartja magát a hiedelem: a „hős zsidómentőt” 1945 januárjában az oroszok azért tartóztatták le, mert hatalmas mennyiségű aranyat, ékszereket és készpénzt találtak a kocsijában. Pedig, hogy így történt, az nem a gonosz nácik és a revizionista történészek állítása.

Bengt Jangfeldt, svéd kutató (eredeti foglalkozását tekintve irodalomtörténész), Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából terjedelmes életrajzot jelentetett meg a „zsidómentő” svéd diplomata életéről. Jangfeldt hivatalosan, vagyis a cionista hatalom jóváhagyásával és a cionista tudományos élet keretei között tevékenykedő tudós. Azonban mégis volt benne annyi tisztesség, hogy nem hallgatta el a dokumentumok alapján kikövetkeztetett tényt: amikor az oroszok 1945. január 17-én Budapesten feltartóztatták Wallenberget, autójának benzintankjában 15-20 kilogramm aranyat, hatalmas mennyiségű ékszert, sőt készpénzt is találtak. Melyek értéke mai pénzben számolva 1,7 millió svéd koronára (236 ezer dollárra) tehető

Mivel Wallenbergről és általában a „zsidómentő szentekről” kizárólag az ájult tisztelet hangján szabad szólni, és rosszat még feltételezni sem szabad róluk, ezért Jangfeldt a Svenska Dagbladet című lapnak adott májusi nyilatkozatában szükségesnek találta leszögezni: „Ésszerű feltételezés, hogy az oroszok azt gondolták, Wallenberg náci aranyat próbál elrejteni a Vörös Hadsereg elől. Ez volt az a roppant banális ok, amiért letartóztatták”. Az interjú további részében persze a szerző maga is tisztázza, hogy mit ért „náci arany” alatt: a zsidók értéktárgyait, melyeket szerinte a „hős zsidómentő” igyekezett „biztonságba helyezni”. „Ugyanúgy, ahogyan Wallenberg mentette a zsidó életeket, ugyancsak mentette az értékeiket. Ami az ő tevékenységének logikus része volt. Úgy gondolta, a zsidók aranya és pénze biztonságosabb helyen lesz Svédországban, mint Budapesten” – vélekedett Bengt Jangfeldt.

Valóban. Csakhogy létezik más, hasonlóképpen „ésszerű feltételezés” is. Mégpedig az, hogy Wallenberg a budapesti zsidóktól a menlevelek fejében kicsikart értéktárgyakat, illetve készpénzt rejtette el az autójában, melyet esze ágában sem volt az eredeti tulajdonosoknak visszaadni. Wallenberg kihallgatásakor feltehetően azzal védekezett, hogy a zsidók értéktárgyait igyekezett „biztonságba helyezni”. De mi mást mondhatott volna? Jangfeldt nyilatkozatában még maszatolt egy kicsit, mert azt állította, az oroszok azt gondolták, „Wallenberg együttműködött a németekkel, és megpróbált elmenekülni az antidemokratikus személyek tulajdonát képező értéktárgyakkal”.

A Wallenberg-életrajz szerzője nyilatkozatában és a könyvében szereplő állítások joggal táplálják a gyanút: ő maga is kételkedik a svéd diplomata jó szándékában, csakhogy állását és pozícióját féltve kénytelen tisztára mosni a „hőst”. Miért lettek volna az oroszok annyira ostobák, hogy azt higgyék, Wallenberg „náci vagyont”, vagy éppen „az antidemokratikus személyektől elkobzott vagyont” rejtegetett? Fel sem merült volna bennük, hogy a svéd diplomata autójában elhelyezett rengeteg ékszer és arany a zsidóktól származik? És vajon mi oka lehetett annak, hogy Wallenberg eltűnése után hosszú éveken keresztül a svéd kormány nem érdeklődött a „zsidómentő” sorsával kapcsolatban? Ha tudták róla, hogy hatalmas összegeket zsarolt ki a „védenceitől”, akkor teljesen érthető és logikus, ha a stockholmi vezetés nem akarta bolygatni a roppant kellemetlen ügyet. Persze ahogy múltak az évek, úgy lehetett elhazudni a kínos körülményeket…

Természetesen nem zárható ki, hogy a „zsidómentő” szent védencei aranyát és pénzét ténylegesen biztonságba akarta helyezni, hogy azután visszaszolgáltassa nekik. Mint ahogy nem zárható ki a másik lehetőség sem, sőt a körülményeket figyelembe véve valószínűbbnek tűnik: Wallenberg egyáltalán nem jószántából és emberségből, hanem aranyért és pénzért mentette a zsidókat 1944-ben Budapesten. A teljes igazság talán sohasem fog kiderülni.

Perge Ottó - Kuruc.info

Az emlékműharcban most a hazafiakon volt a sor

Az emlékműharcban most a hazafiakon volt a sor

2012. 05. 25. péntek. - 19:56

A zsidó Dániel elindított egy folyamatot szoborgyalázásával, amelyet követői is próbáltak überelni, azonban úgy látszik a hazafiak is ébredeznek ezen a téren. Dániel szavaival élve, művészileg lett megszépítve a Duna-parti zsidó emlékmű.

"Nem a ti országotok, mocskos zsidók!", "Oda lesztek belelőve" és a "Köszönjétek Dánielnek!" feliratok láthatók, amelyeket fekete festékkel fújtak a XIII. kerületi szoborcsoport talapzatára.

Legutóbb, kedden Raoul Wallenberg svéd zsidó budapesti szobrára tettek ismeretlenek disznólábakat. Ez ügyben a rendőrség garázdaság miatt indított eljárást.

(Index nyomán Deres TV)

---

Kitartás.hu kommentár: Ugyan nem nyilvánítottunk véleményt a Horthy-szobor megronglása kapcsán, de az ún. Horthy-korszakról ismert álláspontunk. Tudjuk azonban, hogy ez a kérdés régen nem Horthy személyéről szól, hiszen az ilyen Dániel-féle zsidó véglények szemében gyűlöletes minden, ami magyar, s éppen azért akcióját értékelhetjük a magyarság elleni támadásként. Másképpen nem is értékelhetjük, hiszen tudjuk, hogy Horthy sokszor előbbrevalónak tartotta a "csiillagosok" sorsát saját nemzeténél. Ebből a szempontból irónikus is, hogy pont egy zsidó követte el a rongálást. De azt is tudjuk, hogy a zsidó, bárhol éljen is a világon, egyszerűen nem tud mást adni, mint lényegét. Minden esetben az őt befogadó nemzetre támad, így tehát mi is csak üdvözölni és helyeselni tudjuk a feliratot; nem a ti országotok, mocskos zsidók!

Pofátlan kínaiak

2011. 09. 18. vasárnap. - 09:02

Adóellenőrök, végrehajtók, rendőrök és vámosok hada szállta meg a XV. kerületi  Ázsia Centert. A bevásárlóközpont árusainak jelentős része ugyanis több millió forintos adótartozást halmozott fel annak ellenére, hogy a vásárlók többnyire tolonganak az üzletházban, tehát a forgalom szemmel láthatóan tetemes.

Az adóellenőrök ezért elhatározták, hogy megfelelő biztosítással házhoz mennek az adóforintokért. Először próbavásárlást tartottak, majd megkezdték az adótartozásnak megfelelő értékű árukészlet lefoglalását is.

Ám ekkor érdekes fordulat következett: az árusok, portékáik elvesztésétől félve, úgy határoztak, hogy inkább készpénzben rendezik a hátralékot. Sorra kerültek elő az övtáskákból a pénzkötegek, s végül pár óra leforgása alatt csaknem nyolcmillió forint landolt az államkasszában.

Az eset ékes példája a hazánkba tóduló ázsiaiak határtalan pofátlanságának és a magyar hatóságok életképtelenségének. Míg a hazánkat elözönlő illegális, ócska műanyag termékek tönkretették a magyar könnyűipart, a kínai "kereskedők" zsebből fizetnek ki milliókat és folytatják tovább alvilági üzelmeiket.  A magyar hatóságok, pedig ahelyett, hogy felszámolnák az Ázsia Centerhez hasonló illegális bűntanyákat, és kiutasítanák az országból az idegen bűnözőket, fogják a bevételt és hazakullognak.

Az egyszerű emberek nyomorgatása, a folyamatos adóemelések helyett "forradalmi kormányunk" foglalkozhatna azokkal, akik valóban bűnözni jönnek Magyarországra.

(hír24 nyomán - Kitartás.hu)

"Magyar zsidó" márpedig nincs

2011. 07. 7. csütörtök. - 02:58

Időről-időre felmerülnek olyan kérdések, melyek azt firtatják, hogy van-e egy zsidó származású embernek helye hazafias, nemzeti gondolkodású szervezetekben? A válaszok meglehetősen ellentmondásosak, mint ahogyan a nemzeti radikálisok állásfoglalásai sem tiszták minden kérdésben. Mi, hungaristák, viszont úgy véljük, egy olyan szervezetben, mely magát nemzetinek aposztrofálja, egyetlen zsidónak sincs keresnivalója. Természetesen ilyenkor - csupán érzelmi kategóriába szorítva a kérdéskört - megkapjuk a szerintük jogos kritikát; túl vaskalaposak vagytok! Valóban így lenne? Lássuk csak.

A kérdés a következő: lehet-e magyar a zsidó? Vagy, hogy még pontosabban fogalmazzunk, lehet-e két identitása egy embernek? A válaszunk az, hogy nem. Az illető vagy magyar, vagy zsidó. De olyan nem létezik, hogy "magyar zsidó". Azok a zsidó származású emberek (ők többnyire fél, vagy negyedrészben voltak zsidók, de teljesen szakítottak is zsidóságukkal, sőt, megtagadták azt), akik magyarként tudtak élni, elenyészően kevesen voltak, ezek a kivételek csak erősítik a szabályt. A kettő együtt nem megy. Hogy miért? Azért, mert a magyar nép lelki alkata, mentalitása, szellemisége, totálisan mond ellent a zsidóság tulajdonságainak. Nem is beszélve arról, hogy nincs két olyan vallás, melyek között nagyobb lenne a különbség, mint a keresztény és a zsidó.

Az, hogy a mai magyar társadalom viselkedésében már nem emlékeztet népünk eredeti tulajdonságaira, értékeire, pont azt bizonyítja, hogy szellemileg el van zsidósodva. Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy a zsidóság már régen túllépett vérségi keretein, és jóval több zsidó él Magyarországon és Európában annál, mint ahánynál a zsidó származás vérségileg is bizonyítható. De a "csupán" szellemileg elzsidósodott embereknél még van esély, hogy visszavezessük őket népünkhöz.

Aki zsidónak születik, az is marad. Ezen nincs mit szégyellni. Hogy van-e jó zsidó? Természetesen van. Az ilyen zsidó céljai megegyeznek a hungarizmus zsidókérdésben alkotott álláspontjával. Ez pedig nem az antiszemitizmus, hanem az aszemitizmus. A múlt század elején a cionizmus kifejezést még arra használhatták, amire való. Azaz, hogy a szétszóratásban élő zsidóságnak létre kell hoznia egy önálló hazát. Ez volt a célkitűzés. A látszat szerint meg is valósult, de még sem látjuk azt, hogy a világ zsidóságának egésze ott élne.

Más kérdés, hogy bebizonyították, nem képesek sem szétszóratásban, sem egy ország határain belül békében együtt élni másokkal. És ez mindaddig így lesz, amíg a zsidó soviniszta mentalitás vezérli őket. Egy kiút van számukra; ha megtérnek Jézus Krisztushoz, és konnacionalista elvek mentén vezetik azt a térséget. Ez lenne Isten akarata. A becsületes zsidó embereknek az lenne a feladatuk, hogy ezen munkálkodjanak, hogy a világ össes zsidója egy olyan országban éljen, ahol nincs háborúskodás, nem gyilkolnak le módszeresen válogatás nélkül nőket és gyermekeket is. Az a zsidó, aki ezt tekinti céljának, jó zsidó.

Tehát aki zsidónak született, vérségileg is zsidó származású, nem lehet, sőt, nem is tud teljes mellszélességgel magyar lenni, nagyon ritka kivételtől eltekintve, de mint írtam fentebb is, a kivétel csak erősíti a szabályt. Ugyanakkor hangsúlyozom újra: ezek az emberek vagy teljesen megtagadták zsidó származásukat, vagy nem is tudtak róla!

A "kettős identitás" veszélyeire akkor derül fény végérvényesen, ha a történelem viharai egy olyan választásra kényszerítik, amikor nincs lehetőség maszatolásra, választania kell zsidósága és magyarsága között. És egy zsidó a zsidóságát fogja választani, ezzel felháborodást, csalódottságot fog okozni azoknak a magyaroknak, akik megbíztak benne. Éppen ezért mi tartjuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy zsidónak köztünk nincs helye, illetve ahhoz, hogy az a nemzeti szerveződés, mely semmibe veszi ezt, éppen a lényegét veszti el. Tehát megszűnik nemzetinek lenni. 

Lantos János - Kitartás.hu

Bojkott a zsidó termékek ellen Rómában - nagyon helyes!

2010. 08. 21. szombat. - 17:29

Rómában bojkottálják az izraeli termékeket, egyes olaszok így kívánják kifejezni békepárti hozzáállásukat a gázai összecsapások kapcsán.

A Flaica CUB szakszervezet vezetője kijelentette, hogy nem létezik, és nem is terjed semmilyen lista üzletekről, melyekben tiltanák a vásárlásokat. Ugyanakkor a béke érdekében "az a javaslatunk a kezdeményezésünkkel, hogy végleg bojkottáljuk Izraelt, mert bárki, aki katonai eszközöket használ fegyvertelen civilek ellen (...) bűnt követ el az emberi élettel szemben: a gazdasági bojkottnak kell meggátolni a további háborús fegyverek megvásárlásának a folytatását."

A szakszervezet honlapján megkérik a vásárlókat, hogy 729-es számmal kezdődő vonalkódú termékeket ne vásároljanak, mivel ezek a termékek Izraelben készülnek.

E felhívással kivívták a római zsidó közösség ellenszenvét. A római polgármester, Alemanno véleménye szerint a zsidó tulajdonban lévő üzletek bojkottja a múlt század '30-as éveiben alkalmazott faji törvényekre hasonlít.

Szombaton 15 olasz városban voltak szimpátiatüntetések, melyek keretében ezrek vonultak ki az utcára, hogy ezzel támogassák a palesztinok ügyét. A legnagyobb szabású tüntetést a hétvégén Rómában szervezték, mely a Köztársaság térről indult, s melyen több római és nápolyi palesztin szervezet is részt vett. A gázai harcok ellen már a pápa is felemelte szavát.

Meg vannak lepődve a zsidók? Azt hitték, hogy a világ már annyira el van hülyülve, annyira közömbösek az ártatlanul legyilkolt emberek iránt, hogy semmifajta reakció nem fog születni? Hát nem! És ez még mindig nagyon enyhe jelzés számukra, örüljenek, hogy csupán ilyen mértékű a tiltakozás. A '30-as évek Németországára hasonlít? Nagyon reméljük, hogy a jövő Németországa is hasonlítani fog rá, sőt, a jövő Európája is. 

Húsz év demokrácia - Best of...

A férgek és csúszó mászók a gerinctelen véglények kirakata a bazár soron.

2011. 04. 12. kedd. - 18:12

Egy kép többet mond ezer szónál - tartja a mondás. Íme egy kis fotógyűjtemény, amely remekül kifejezi húsz év "magyar" demokráciájának lényegét:

 

Két miniszterelnök, egy zászló, egy csapat.

Meg kell hagyni, Fletó kiválóan el tud vegyülni ebben a közegben.

Bár Mádl se lóg ki nagyon a sorból.

Ahol az ellentétek elsimulnak...

Az elismerés mindenkinek jól esik, ugye Viktor?

Orbán, Boross, Szili, Gyurcsány, Mádl.

Bogár László: iszonyú következmények robbanhatnak rá a világra

2012. augusztus 24. 08:04

Hunhír.info

"A tőke tehát ledobta magáról a hagyományos kölcsönös felelősségre épülő szolidaritási kötelékeket, és sorsára hagyta az államot, illetve annak polgárait. Ám az öngerjesztő, lefelé mutató spirál polgárháborús viszonyokat teremt, vagyis az új egyensúlyi helyzet így egészen biztosan nem tud majd kialakulni."

A tőkés tud nem tőkésként élni, de a munkás nem tud nem munkás lenni, mert éhen hal.

„Mivel a közvéleményt manipuláló hírközlési eszközök a tőke kezében vannak, így egyszerű módon ki lehetett alakítani azt a tévképzetet, hogy törvényszerűen és csakis a munkaerő jövedelme csökkenhet. Pedig lássuk be, ezzel az erővel csökkenhetne a profit is, a természetes logika is ezt diktálná.

Az uralkodó neoliberális eszmerendszer arra hivatkozik, hogy akkor viszont a tőkések kivonják a pénzüket a gazdaságból, s így katasztrofális mértékű lesz a munkanélküliség. Csakhogy így is ez történik. Sőt, a reálbérek folyamatos csökkentése is tovább súlyosbítja a munkavállalók helyzetét. Ráadásul a tőke nemcsak kevesebb és kevesebb munkahelyet üzemeltet, s kevesebb bért fizet, hanem kevesebbet is adózik. Azaz az állam is elszegényedik, és ennek fő kárvallottjai szintén a munkavállalók, vagyis az egyszerű polgárok. És az jelenti a végső csapást, ha az államok és polgáraik eladósodással próbálnak kilábalni szorongató helyzetükből, mert ezzel végzetes csapdába kerülnek, hiszen csökkenő jövedelmeikből egyre kevésbé tudják kifizetni a növekvő kamatokat. Mint láthatjuk, így kezdődik a megszorítások pusztító, egyre mélyebbre vivő spirálja. Ennek a feltételeit az 1989-es washingtoni konszenzus eszmerendszere teremtette meg. A tőke–munka hatalmi kapcsolata eleve aszimmetrikus, mert a tőkés tud nem tőkésként élni, de a munkás nem tud nem munkás lenni, mert éhen hal. A tőke tehát ledobta magáról a hagyományos kölcsönös felelősségre épülő szolidaritási kötelékeket, és sorsára hagyta az államot, illetve annak polgárait. Ám az öngerjesztő, lefelé mutató spirál polgárháborús viszonyokat teremt, vagyis az új egyensúlyi helyzet így egészen biztosan nem tud majd kialakulni. A jövő teljesen kiszámíthatatlanná vált, és minden azon múlik, hogy a világot meghatározó erők hajlandónak mutatkoznak-e a helyzet megértésére, és az 1989-es washingtoni konszenzus neoliberális elveinek a korrekciójára.

Ha nem, akkor a jelenség iszonyú következményei egyszerre robbanhatnak rá világunkra.”

Magyar Hírlap