Tudományos
percek II.
Lenyűgöző öko-város épül Kínában
Maga
az öko-épület már nem újdonság. A konstrukció lényege, hogy
jótékony hatást gyakoroljon környezetére vagy legalább is ne
károsítsa azt és erőforrás-hatékony legyen.
A
„zöld épületek” elképzelés mögött végül is az áll, hogy
az általuk felhasznált energia fenntartható forrásokból, például
nap-, vagy szélenergiából származzon, minimális hatást
gyakoroljanak környezetükre, víz-, és hulladék újrahasznosításuk
a lehető leghatékonyabb legyen, építésük során ne használjanak
mérgező anyagokat, ólommentes festék és favédő szereket
alkalmazzanak, fenntartható erdőgazdálkodásból származó
helyben termelt és kitermelt faanyagból épüljön, és így
tovább.
Az
“Öko-város” azonban új koncepció. Ehhez egy öko-épület
továbbgondolása segítséget nyújthat, de valójában adódnak
különbségek, itt már városi szinten, nagyobb léptékekben kell
gondolkodni.
Ez
az, amin Kínában, a Pekingtől 150 km-re fekvő Tianjin-ban, a
Surbana Városfejlesztési Csoport jelenleg dolgozik, egy új 30
km2-en elterülő öko-város alapjait fektetik le. A tervek szerint
2020-ra elkészülnek a 350.000 lakást magukba foglaló lakótelepek.
Az
egész városmodell környezetbarát lesz. A projekt technológiai
újdonságok sorát vezeti majd be: szél-, napenergia termelés,
megoldott lesz a fenntartható vízellátás, a szennyvízkezelés,
és a hulladék-újrafeldolgozás.
Az
autóhasználat csökkentését úgy igyekeznek megoldani, hogy a
tevékenységeket három helyre összpontosítják, az embereket
pedig gyaloglásra, kerékpározásra, és a tömegközlekedési
eszközök használatára ösztönzik. Az autók egyébként
vízmeghajtással vagy elektromossággal működnek majd, ami
csökkenti a zajt, és javítja a levegőminőséget.
Az
emberek gyalog vihetik majd a gyerekeket iskolába, onnan pedig
munkahelyük felé vehetik az irányt. Könnyedén találkozhatnak és
ebédelhetnek üzletfeleikkel és barátaikkal is, élvezve a
rengeteg zöldfelületet. Az itt lakók emellett sokkal
körültekintőbben avatkoznak majd be környezetükbe:
szélerőművekből kapják az elektromos áramot, és nyomon
követhetik víz- és energia-felhasználásukat is.
Forrás:
designrulz.com és hvg
Fordította: Vígh Attila
Fordította: Vígh Attila
Noé bárkája hamarosan útra kész
Zöld gyűrűket épít a holland iroda Szöulban
A holland MVRDV iroda tervezheti a koreai Gwanggyo új városközpontját Szöul déli részén. A terveken szereplő gyűrűs épületek több mint hetvenezer lakónak biztosítják majd a mindennapi élethez szükséges feltételeket, kulturális, oktatási negyedek, irodaházak és kereskedelmi központok épülnek majd.
A
különböző méretű épületek eltérő funkciókat szolgálnak,
de mindegyik köré zöld teraszokat alakítanak ki. A homlokzat köré
telepített növényzetnek fontos szerepe van a megfelelő klíma
kialakításában, az energia és víz felhasználás csökkentésében.
Az egyes tornyokat összekötő átriumok alatt pedig boltok,
szórakozóhelyek, éttermek és múzeumok kapnak helyet.
A
projekt előkészítési munkálatai 2011-re befejeződnek és
megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok.gyedek,
Forrás
:
zöldebb.hg.hu
inhabitat.com
zöldebb.hg.hu
inhabitat.com
„Water-Scraper” (vízkarcoló)
A
XII. Építészeti Biennálé Velencében
Amikor
jó néhány éve kitalálták, hogy a művészeti és építészeti
biennálék évente váltsák egymást, a szervezők nem gondoltak
arra, hogy a két kiállításfajta ennyire közelíteni fog
egymáshoz. Ha valaki az augusztus végén nyílt kiállítást
anélkül kezdi el nézni, hogy tudná, melyik is az idei, nehezen
tudja eldönteni, hogy az építészet vagy a művészet újdonságait
szemléli-e.
A kiállítás kurátora első alkalommal nő, a világhírű japán építész, Kazuyo Sejima. Az általa kitalált szlogen ebben az évben : „People meet in architecture” (Az emberek találkozása az építészetben). A biennálé november 21-ig látogatható.
A kiállítás kurátora első alkalommal nő, a világhírű japán építész, Kazuyo Sejima. Az általa kitalált szlogen ebben az évben : „People meet in architecture” (Az emberek találkozása az építészetben). A biennálé november 21-ig látogatható.
Szöveg:
Konkoly-Thege György
A
malajziai kiállításon látható tervek között található egy
pályázatra készült tenger alatti lebegő „water-scraper”
(vízkarcoló) makettje, amelyet Sarly Adre Bin Sarkum gondolt ki.
Nem mondom, hogy szívesen élnék egy ilyenben, de mint a fantázia
szüleménye zseniális: szél-, víz- , bio- és napenergiával
oldanák meg az energiaellátást; az élelmet is a víz alatti
épületben termelnék meg és természetesen (azt mondják)
megoldották azt is, hogy az építmény mindig függőlegesen
álljon. A „vízkarcoló” tetejére, a vízfelszín fölött egy
kisebb erdőt, legelőket és növénytermesztést terveztek.
Forrás:
kepmas.hu 2010/11.
Kész a világrekorder zöld épület a kínai Napvárosban
A
világ legnagyobb napenergiával működő épületét avatták fel a
világ legnagyobb levegőszennyezőjének tartott Kína Töcsou
(Dézhou) nevű városában. Arrafelé a lakosság mintegy ötöde a
napenergia-iparban dolgozik, és a legtöbben napkollektorral
állítják elő a lakásuk melegvizét.
Kína
egyfelől vezeti a világ legádázabb légszennyezőinek listáját,
másfelől viszont a megújuló energiaforrások
kutatás-fejlesztésében is az élvonalban jár – ha nem
világelső. Tény, hogy az ország egyelőre összes
energiaszükségletének mintegy 70%-át fosszilis forrásokból,
főleg szenet égető hőerőművekkel fedezi, ezzel párhuzamosan
viszont a megújuló energia frontján is jelentős fejlesztéseket
tudhat magáénak. Lassan, de biztosan a szél- és napenergia veszi
át Kínában a legfontosabb energiaforrás szerepét.
A
folyamatosan növekvő populáció egyre nagyobb nyomást gyakorol a
kínai kormányra, hogy támogassa az alternatív energiamegoldások
kutatását. Az, hogy az ország igen szegény természeti
erőforrásokban, miközben energiaigénye folyamatosan nő, új, a
tiszta energia terén zajló ipari forradalom lehetőségét
tartogatja Kínában.
Ezt
szimbolizálja az is, hogy mostantól itt található a világ eddigi
legnagyobb méretű, napenergiával működtetett és innovatív zöld
technológiákat hasznosító épülete is. Az irodaház
Északnyugat-Kínában, Töcsou (Dézhou) városában, Sangtung
(Shangdong) tartományban épült fel. Területe összesen 75 ezer
négyzetméter.
Az
épületben kiállítási központok, tudományos kutatóintézetek,
konferencia- és oktatótermek, egy fenntartható elven működő
hotel és egy szórakoztatópark is helyet kapott. Az irodaház a Nap
és Hold Oltára nevet kapta, és szerkezetében megtalálhatók a
napot, illetve a holdat jelentő kínai karakterek is. Belső terei
fehérsége a tiszta energiát szimbolizálja, külsejét pedig egy 5
ezer négyzetméter alapterületű napelemsor borítja.Úttörő
technológiák a Nap és Hold Oltárában
A
napelemeken kívül egyéb innovatív zöld technológiákat is
beszereltek az épületegyüttesbe. A tartószerkezet mindössze
1%-ban tartalmaz acélt, rendkívül fejlett tető- és
falszigetelése következtében pedig az épület 30 százalékkal
kevesebb energiát emészt fel, mint amennyit a nemzeti
energiatakarékossági szabvány előírna. Az épület összes
energiaszükségletének mintegy 95 százalékát alternatív
energiaforrásokból fedezik.
Az
épület megálmodói úttörő módon hasznosítják a napenergiát
és az energiatakarékos technológiákat, beleértve számos olyan
újítást, amely óriási mértékben lendítheti előre a
napenergia tömeges alkalmazását. A napelemes irodaházat az ISCI
(International Solar Cities Initiative) soron következő, 4.
kongresszusának fő
helyszíneként mutatják
majd be a világnak idén szeptemberben. A konferencia szervezői
szerint pusztán azzal, hogy ezt az épületet választották
helyszínül, az esemény teljes energiafogyasztásának 82%-át
spórolják majd meg.
Napvárosban
minden ötödik ember a napenergia-iparban dolgozik
Nem
véletlen, hogy a napenergia felhasználhatóságát kutató
szakemberek nemzetközi szervezete, az ISCI ezt a várost választotta
nemzetközi találkozójának helyszínéül (az intézményt
2003-ban alakították meg). Töcsout nyugodtan el lehet nevezni
napvárosnak, hiszen az itt élő öt és fél millió ember közül
a legtöbben a napenergiával működő meleg vizes rendszert
választották otthonaikhoz, továbbá a város majdnem minden
háztetőjén található napelem.
A
fogyasztók számára ez persze nem csak környezettudatos, sokkal
inkább gazdasági döntés. A napkollektorokkal fűtött meleg vizes
rendszer alapmodellje mindössze nagyjából 1500 jüanba, azaz
valamivel több, mint 42 ezer forintba kerül, és legkésőbb öt és
fél éven belül megtérül az ára.
A
városban egyébként is rendkívüli módon elterjedt a
napenergia-hasznosítás: az utcák éjszakai megvilágításától
kezdve a turistáknak szánt városnéző járgányokig szinte
mindent napenergiával működtetnek. A Greenpeace statisztikái
szerint 2007-ben mintegy 800 ezer töcsoui lakos dolgozott a
napelemiparban, számításaik szerint ez a szám 2020-ra
valószínűleg már majdnem kétszeresére, nagyjából másfél
millió főre emelkedik.
Forrás: origo.hu
Trópusi örökzöld ihlette felhőkarcoló
Meghökkentő
tervvel állt elő a Team Chimera: trópusi növény mintájára
tervezett felhőkarcolót London számára. Az ötlet egy önellátó
városrész tervezésekor született
A
neves építészeket felvonultató csapat a természetre hagyatkozott
a formaterv kialakításánál. A spirálisan csavarodó felhőkarcoló
a mangrove nevű trópusi örökzöldet mintázza, míg az épület
alja az erre a fára jellemző, vízszint felett elhelyezkedő
gyökérzetet imitálja.
Az
épület struktúrája a növény fillotaxisát (levélállás)
utánozza: a levelek mintájára tervezett lakóhelységek a növényre
jellemző ágazaton ülnek, melyek a fény irányába mozdulva
optimalizálják többek között a fűtést és a fénybeeresztést.
Forrás:
tisztajovo.hu
Tervek a jövő városairól 5.rész: A Vénusz Projekt
A
Venus Project nem is egy városterv, sokkal inkább egy szociális
átalakulás. Célja az, hogy az emberek a profitorientáltság
helyett a “zöld”, következetes gondolkodásmódot helyezzék
előtérbe. Nemcsak városokra, de energiaellátásra, űrállomásokra,
közlekedésre is vannak koncepcióik. Ők úgy vélik, hogy a
jelenlegi metropolisok fejlesztgetése helyett sokkal jövedelmezőbb
lenne teljesen új, megújuló energiát használó városokat
építeni.
A
honlapjukon részletesen is kifejtik, hogy akár egy várost hogyan
alakítanának ki. Kész ötleteik vannak a jövőt illetően, s azt
kell mondjam, hogy ha csak töredékét sikerül véghez vinniük, a
világ már akkor is egy sokkal jobb hely lesz.
Aki
többet szeretne tudni erről a projektről: The
Venus Project
Vízalatti város szárazon avagy a negatív sziget
Bulgáriában
hamarosan ismét besüthet a nap egy vízalatti
város házainak
ablakain. A várost Seuthopolisnak hívják
és körülbelül időszámításunk előtti 4. századra datálják
az alapkőletételt. A város romjaira viszont csak egy 1948-as
gátépítés alkalmával bukkantak rá, majd 1954-ben ismét víz
alá került, 20 méter mélyre, a Koprinka
tó fenekére.
Idén
jött az ötlet, hogy milyen jó lenne kiemelni
a várost a vízből és
a projekt megvalósítására már befektetőket is találtak. Az
egyedi és meglepő ötlet a Tilev
építészirodától származik,
amelyet a helyi hatóságok is támogatnak. A kiemelés alatt azért
ne búvárokat képzeljünk el kezükben téglákkal. A merész
elképzelés szerint az elsüllyedt
város köré,
a tó közepére, egy 420
méter átmérőjű töltést építenének,
így a tó fenekén fekvő ősi település ismét a szabad ég alá
kerülne.
Az
egyelőre csak tervezőasztalon lévő projektet nagy nemzetközi
érdeklődés kíséri. A mélyföld és gátépítés témában
talán legnagyobb tapasztalattal rendelkező hollandok is
bejelentkeztek a nem kis kihívást jelentő feladat megvalósítására.
Mivel
a gát-gyűrű relatív magas (20-22m) így hatalmas
nyomásnak kell ellenállnia.
A tervezők csekély, de állandó vízbeszivárgással számolnak,
melyet szélenergiával működtetett szivattyúkkal pumpálnak
majd folyamatosan kifelé. Nem hangzik túl biztatóan, ezek után
egyik házban sem lenne nyugodt álmom, nem mintha azokat
szállásoknak tervezték volna, hiszen a városba eleinte majd nem
is lehet lemenni, csak a gyűrűn
lévő sétányon bringázni,
fagyizni és fentről lenézni a falura.
A “körgyűrű” a partról csak hajóval, csónakkal közelíthető meg. A látogatók a partról vagy a városhoz közeledve, abbólsemmit sem látnak, csak kikötés után tárul szemük elé az ősi város látképe, 20 méterrel a vízszint alatt.
A “körgyűrű” a partról csak hajóval, csónakkal közelíthető meg. A látogatók a partról vagy a városhoz közeledve, abbólsemmit sem látnak, csak kikötés után tárul szemük elé az ősi város látképe, 20 méterrel a vízszint alatt.
Projekt
elsősorban nem az ásatásokról vagy a falu megmentéséről szól,
hanem a csodalyukról
a tóban,
a mózesi
vízválasztás fegyvertényéről,
mely a befektetők reményei szerint egy rendkívül vonzó és
felkapott turistalátványossággá fejlődhet ki.
Forrás:
pto.hu
Ökováros épül a semmi közepén
Az
Arab Emirátusokban hétfőn hivatalosan megkezdődött a világ
eddigi legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A főváros
árnyékában nyolc év leforgása alatt egy megújuló energiával
működtetett és gépjárműmentes várost alakítanak ki. A
környezetvédők szerint azonban mindez látszatintézkedés egy
olyan országban, amely vezeti az egy főre jutó
szennyezőanyag-kibocsátást – írja a The New York Times.
Az
Arab Emirátusokban a héten megkezdődött a világ első, teljes
egészében környezetbarát települése, Mászdár építése. A
The New York Times szerint város a jövő energiatakarékos és
szennyezőanyag-mentes közösségeinek is mintájául szolgálhat.
A
közel hat négyzetkilométeren elterülő, napenergia
felhasználásával üzemeltetett város közel 50 ezer lakónak,
valamint 1500 irodaépületnek és üzletnek adhat otthont. A tervek
szerint a városban egyáltalán nem lesz gépkocsiforgalom, a lakók
mindenhová mágneses technológiával működő mozgójárdákon
közlekednek – írja a The New York Times. A gigavállalkozás 22
milliárd dollárba (4070 milliárd forintba) kerül, és
előreláthatólag nyolc év alatt készül el.
Mászdár
az emirátusok fővárosa, Abu-Dabi közvetlen közelében, a sivatag
közepén, a Perzsa-öböl partján épül. A beruházáshoz 70 ezer
munkásra van szükség. A város építészeti stílusát a
Perzsa-öbölben megszokott formák jellemzik majd, az épületek
pedig a lehető legkevesebb energia felhasználásával működnek. A
BBC szerint a város légkondicionálását erre a célra kialakított
szélkerekekkel oldják meg. A vízigényt egy napelemekkel
működtetett, a tengervíz sómentesítését végző finomító
látja el. A brit lap szerint az ökovárosnak negyed annyi energiára
és 60 százalékkal kevesebb vízre lesz szüksége, mint egy
hagyományos városnak.
Környezetbarát
fordulat
Az
Arab Emirátusok, amely jelenleg első helyen áll a világon az
egy főre jutó szennyezőanyag-kibocsátásban, az elkövetkezendő
öt évben Mászdár építése mellett további 15 milliárd dollárt
(2775 milliárd forintot) fordít környezetbarát energiahordozók
kutatására és fejlesztésére – írja a BBC. Abu-Dabiban
felépítik többek között a világ legnagyobb,
hidrogéntechnológiával működő erőművét. A fejlesztések
kivitelezését – a külön erre a célra létrehozott – “Mászdár
Kezdeményezés” nevű cég irányítja, amelynek feladata lesz a
megújuló energiák meghonosítása és reklámozása is. Az
Emirátusokban remélik, hogy a most elindított kampányukhoz többen
is csatlakoznak.
“Támogatunk
minden, a szennyezőanyag-kibocsátást csökkentő kezdeményezést”
– mondta Mászdár polgármestere, Szultán al-Dzsáber, aki
szerint az építkezéshez szükséges pénz már megvan. A város
arculatát a Foster + Partners nevű brit cég készítette el, amely
az energiatakarékos építészeti megoldásokat is szállítja –
írja a The New York Times. A település a klasszikus négyzethálós
városépítészeti megoldásokat követi, és alig lesz kisebb az
olaszországi Velence történeti belvárosánál. Az utcákat olyan
– a fotoszintézis elvén működő – napelem-panelek borítják,
amelyek az árnyékolás mellett az energiaellátásban is fontos
szerepet kapnak.
A
tervet környezetvédő szervezetek látszatintézkedésnek vélik,
és azt állítják, csak egy új luxusnegyed épül az Arab
Emirátusok fővárosának előterében – írja a BBC. A WWF
munkatársai szerint a Mászdár-tervnek semmilyen hatása nem
érvényesül majd.
Az
eddig létrehozott ökológiai közösségek felemás eredménnyel
működtek. Az Egyesült Államokban, a nevadai sivatag területén
három évtizede megkezdett ökofalu, Arcosanti még mindig nem
készült el, és az egyre nagyobb területet elfoglaló Phoenix
elővárosává vált. A kínaiak által kezdeményezett és amerikai
segítséggel létrehozott környezetbarát vidéki és városi
kommunák – amelyek célja energiafelhasználás ésszerűsítése
és csökkentése – a jelentések szerint strukturális és
szerkezeti nehézséggel küszködnek.
Jean-Paul
Jeanrenaud, a WWF “Egy élhető bolygó” elnevezésű
programjának vezetője, egy januárban Abu-Dabiban tartott
energiaügyi konferencián javasolta, hogy állítsanak fel egy
független nemzetközi bizottságot, amely ellenőrizhetné a
Mászdár-tervet. “Célunk elsősorban az, hogy a város ne csak
tervrajzokon szerepeljen” – mondta.
Forrás:
origo.hu
A jövő épületei 4. – Editt Tower
Egy
felhőkarcoló, amit trópusi kert vesz körül. Fantasztikus projekt
a TR Hamzah & Yeang által Szingapúrban, melyet EDITT Towernek
hívnak. Hatalmas, minden emeleten megtalálható kertjeivel
szeretnék Szingapúr “zeroculture” negyedében a helyi
ökoszisztémát helyreállítani. Teljesen környezetbarát lenne,
központi újrahasznosítással, passzív fűtéssel-hűtéssel,
napelemekkel.
Forrás:
blog.otherside.hu
Az
Atkins építésziroda nyerte meg a speciális környezetbe (lásd:
legalsó kép) telepítendő szálloda tervezésére kiírt
pályázatot. Shanghai mellett, különleges természeti környezetben
épül meg a szállodakomplexum, amiben a 400 ágyas szobakínálat
mellett lesznek földalatti, akváriumos éttermek, extrém sport
központ (bungee jumping, sziklamászás), konferenciaközpont max.
1000 fő számára
Forrás:
blog.otherside.hu
Hol fogunk élni a jövőben?
Az
egyre jobban urbanizálódó világban a szaporodó népesség és
mezőgazdasági területek méretének csökkenése komoly kihívás
elé állítja a döntéshozókat, ha szeretnék elkerülni a
világméretű éhínség kialakulását. A megoldást a nagyvárosi
környezetbe telepített farmok jelentik, amelyek a hely kihasználása
miatt jellemzően felhőkarcolókra emlékeztető, sokszor azonban
egészen meghökkentő formájú építmények. A Webecoist által
összegyűjtött legjobb tervek között tallóztunk.
Minden
bizonnyal a leglátványosabb városi farm a Vincent Callebaut által
New York Roosevelt-szigetére tervezett Dragonfly (szitakötő). A
szárnyakra emlékeztető struktúra 128 emeletes magasságig tör az
égbe, a gyűrűre emlékeztető területeket pedig napelemekkel
borították. Az épületben lakások, irodák, laboratóriumok,
valamint a lakók által karbantartott farmok találhatóak.
Bár
a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) épületének bővítésére
a Pritzker-díjas Jean Nouvelt válaszotották ki, az Axis Mundi
kishíján beelőzte. Az utóbbi cég által leadott ötlet élő
falakat és pop art művek nagyméretű reprodukcióit kombinálta
volna. John Beckmann, a cég alapítója szerint nem akartuk
elrejteni az efféle toronyházakban rejlő potenciált, inkább azt
akartuk kifejezni, hogy milyen változatosak a lehetőségek egy
ilyen épület esetében. A Nouvel-terve egyébként ezzel szemben
egy letisztult, kortárs épület lett, amely erős kontrasztban áll
az Axis Mundi szakembereinek ötletével.
Az
észak-karolinai LITTLE építészeti cég koncepciója, az Entangled
Bank egy olyan átfogó terv, amely >kombinálja a nehézipari
fejlődést a különböző rendszerek művészi integrációjával<.
Az épületegyüttes összeköti egy közösség különböző
részeit, mint a lakónegyedeket, a szórakozást, a munkát és a
turizmust, mindezt egy olyan fenntartható keretben, amelynek élő
falai, szélturbinái és saját biogáz üzeme mint a környezetbarát
életmódot segítik elő.
Entangled
Bank
Míg
a fenti Entangled Bank a harmadik helyen végzett a Re:Vision Dallas
című pályázaton, a XERO Project nevű pályamű az első helyet
szerezte meg. A David Barker + Partners és a Fletcher Studio közös
munkája egy központi kérdés köré építve jött létre: >mi
lenne, ha Texasban létrehoznának egy olyan háztömböt, amely a
fenntarthatóság mintaképe lehet az egész világ számára?< A
tervek szerint az épület teljességgel önellátó lenne, amely
előállítja saját energiáját, emellett tartalmaz
gyümölcsöskerteket, közösségi parkokat, éttermeket,
üzlethelyiségeket és lakásokat is. A háztömb környezetében is
dominálna a zöld, a XERO Projecthez vezető utakat ugyanis szinte
teljesen zöldbe borították a tervezők.
A
svéd-amerikai Plantagon cég terveiről korábban már a hvg.hu is
beszámolt. A rendszer lényege, hogy a sűrűn lakott városokban is
könnyen lessenkülönböző növényeket, zöldségeket,
gyümölcsöket termelni tiszta és környezetbarát módon. A helyi
termesztésnek köszönhetően jelentősen csökkenthetőek a
termények árai is, mivel nincs szükség arra, hogy nagyobb
távolságokra szállítsák az élelmiszereket. A tervezett üzleti
modellnek köszönhetően a Plantagon teljesen önfenntartó, s
eladásaiból képes fedezni építési költségeit. Jelenleg még
nincsenek konkrét részletek a projektet illetően, annyi azonban
biztosnak tűnik, hogy a termények egy átlátszó gömbben felfelé
ívelő csigalépcső mentén helyezkednek el. A tervezők számára
az egyik legnagyobb kihívást annak megoldása jelenti, hogy a
növények minden esetben egyenletes mennyiségű napfényben
részesüljenek. Ehhez figyelembe kell venni elhelyezkedésüket,
valamint a Nap állását a különböző évszakokban, télen
ugyanis alacsonyabb szögben éri a fény az építményt.
A
Jorge Hernandez de la Garza által tervezett felhőkarcolót
Mexikóvárosban szeretnék létrehozni. Lényege, hogy modulszerűen,
a mindenkori igényeknek megfelelően bővíthető, emellett
figyelembe veszi a csillagászati telekárakat, alacsony alapterület
mellett ugyanis összetett működésre képes: az egyes modulokban
lakrészek, irodának alkalmas helyiségek, városi farmok,
víz-visszaforgató rendszerek és napkollektorok gondoskodnak a
környezetbarát életmódról.
Eric
Ellingsen és Dickson Despommier építész-professzorok által
városi környezetbe álmodott piramisfarmok a növények mellett
akár halak és baromfi tenyésztését is lehetővé teszi, emellett
pedig minimális a hulladék-, és károsanyag-kibocsátása, ezekből
ugyanis az épület ellátását kiszolgáló rendszerek termelik az
energiát.
Az
Aberrant Agriculture nevű tervet egy Scott Johnson nevű
építészhallgató készítette, s lényege, hogy az önfenntartó
felhőkarcolóban lévő lakásokban, szállodákban és üzletekben
megforduló embereket teljes mértékben képes kiszolgálni
élelmiszerrel. Összesen 12 féle terményt lehet szüretelni a
különböző szinteken a fokhagymától a bogyós gyümölcsökön
át a csirkéig, vagy a citrusfélékig. A fennmaradó mennyiséggel
pedig a környező város lakosságának élelmiszerellátásáról
lehetne hozzájárulni.
A
fenntartható épületek ötlete bizonyára kedves a környezetvédők
számára, azonban felmerül a kérdés, mi legyen a már meglévő,
kevésbé zöld épületekkel, amelyek lebontása óriási költséggel
és legalább ennyi hulladékkal járna. A Daekwon Park ötlete egy
moduláris rendszer, amellyel a már álló felhőkarcolókat lehetne
környezetbaráttá tenni. A messziről koralldarabkákra emlékeztető
építőkockákat kívülről lehet a toronyházakra erősíteni, s
használatukkal lehetőség nyílik a növénytermesztésre,
pihenőövezetek, parkok kialakítására, a szélenergia
kiaknázására, és tetszés szerinti egyéb funkciók beépítésére.
A
francia Atelier SOA álmodta meg a La Tour Vivante (az élő torony)
nevű felhőkarcoló-farmot, amelynek speciális külső borításának
segítségével a napfényt előre meghatározott helyekre
irányítják, ezáltal biztosítva a növények megfelelő
ellátását. A fenntartható torony egyébként emellett hasznosítja
a szél energiáját, hasznosítja az esővizet, biogázt termel és
lehetővé teszi az élelmiszer-növények nagyvárosi termesztését.
> A városi és vidéki életmód különválasztása egyre
nagyobb problémákat okoz a földterületek fenntartható kezelése
szempontjából< – magyarázták a tervezők. >A Tour Vivante
ezért a mezőgazdasági termelést, a lakóhelyeket és a szabadidős
tevékenységeket kombinálja egyetlen rendszerben.<
A
torontói Sky Farm koncepcióját Gordon Graff dolgozta ki, amikor
még a Waterloo University hallgatója volt. A gigantikus építmény
35 000 ember ennivalójáról képes gondoskodni évente. Bár ez nem
elég a kanadai nagyváros belvárosi lakosságának ellátására,
kezdetnek nem rossz. Az 59 emeletes épület energiaellátásának
felét növényi hulladékból termelt metánnal fedeznék. Az
úgynevezett hidroponikus termesztésű zöldségekhez pedig az
Ontario-tó vizét használnák.
Bár
dubaji Almeisan Tower egyelőre csak a tervezőasztalon létezik,
kiválóan ábrázolja a jövő építészeti lehetőségeit. Az
építményt Robert Ferry álmodta meg egy pályázaton, amely a
Za’abeel Parkban építendő, szimbólumként is megjelenő magas
épületre vonatkozott. A felső, teraszhoz hasonló részen óriási
napkollektorokat helyeznének el, amelyeket a torony csúcsán
látható tükörrendszer látna el napfénnyel, az épület így
gondoskodna saját energiaellátásáról.
Forrás:
HVG.hu
Forgó öko-felhőkarcoló épül Dubaiban
Az
alakját dinamikusan változtatni képes felhőkarcoló a tervezők
szerint rendkívül környezettakarékos lesz, mert a Nap és a szél
erejét hasznosítva több energiát termel, mint amennyit
felhasznál. A 2008-ban elkészülő épület tervezésének és
kivitelezésének részleteit a közelmúltban mutatták be a
nagyközönségnek.
Az
első öko-felhőkarcoló egy új építészeti irányzathoz, az
úgynevezett dinamikus
építészethez tartozik,
melyet egy izraeli-firenzei építész, David Fisher neve fémjelez.
A 68 szintes épület 313 méter magas lesz, és lakások mellett
irodáknak, egy hatcsillagos hotelnek, valamint öt luxusvillának ad
majd otthont. Egy különleges mechanizmusnak köszönhetően minden
egyes szint elforgatható lesz 360 fokkal, tetszés szerinti
irányban. A teljes fordulatot egy emelet mintegy 90 perc alatt teszi
majd meg.
A
tervezést, a gyártást és az építést úgy racionalizálták,
hogy csupán 90 munkás dolgozik a helyszínen, és 700 a modulokat
gyártó szalagok mellett. Az építkezés körülbelül 18 hónapig
tart majd, teljes költsége pedig várhatóan 23%-kal lesz
alacsonyabb más, hasonló méretekkel bíró felhőkarcolók építési
költségeinél.
Az
épület egyetlen hagyományos technológiával és a helyszínen
készülő része egy központi vasbetonmag, mely tartópilléként
szolgál. Ennek az oszlopnak a kialakítása mindössze hat hónapot
vesz igénybe, köszönhetően annak, hogy egy szint két nap alatt
készül el.
A betonmaghoz csaknem kész modulokat illesztenek a magasban, fentről lefelé haladva. Minden egyes emelet 48 teljesen kész modulból áll, melyeket elektromos és vízvezetékekkel, valamint légkondicionálóval felszerelve egy helyi gyárból szállítanak a helyszínre. Az acél-, alumínium- és szénszál-együtteséből álló egységek rögzítése is gyorsan halad majd: a tervek szerint hetente egy emeletet fejeznek be.
A betonmaghoz csaknem kész modulokat illesztenek a magasban, fentről lefelé haladva. Minden egyes emelet 48 teljesen kész modulból áll, melyeket elektromos és vízvezetékekkel, valamint légkondicionálóval felszerelve egy helyi gyárból szállítanak a helyszínre. Az acél-, alumínium- és szénszál-együtteséből álló egységek rögzítése is gyorsan halad majd: a tervek szerint hetente egy emeletet fejeznek be.
Szerkezeti
sajátosságainak köszönhetően földrengés esetén a toronyház a
hagyományos technológiával épült felhőkarcolóknál nagyobb
terhelést visel el.
Az
építészeti különlegesség egyúttal ökotorony is, amely több
energiát termel, mint amennyit felhasznál, és így öt azonos
méretű épület igényeit lesz képes kielégíteni. A “titok”
részben a lakások tetején és falán található napelemekben,
részben pedig azokban a szélturbinákban rejlik, amelyeket az egyes
szintek alatt helyeznek el. Valamennyi turbina egyenként 0,3
megawattnyi elektromos áramot termel. Ez az érték látszólag nem
túl jelentős, hiszen kevesebb mint harmada egy hagyományos
szélkerék által termelt mennyiségnek. Azonban Dubaiban évente 4
000 órát fúj a szél, ami 1 200 000 kilówatt-órányi energia
előállítására teszi képessé a beépített turbinákat. Ez
pedig mintegy ötvenszerese egy átlagos család
energiafogyasztásnak. A megszokott szélviszonyok ismeretében tehát
biztosra vehető, hogy a tervezett 200 apartmant könnyűszerrel
ellátja energiával a 48 beépített széllapát közül négy, vagy
legfeljebb nyolc. A fennmaradó 40-44 turbina a szomszéd épületek
energiaellátásán dolgozik majd.
Az
58 éves tervező, a fent említett David Fisher Tel Avivban
született, de Olaszországban végezte tanulmányait, ahol később
megkapta az állampolgárságot. Nevet az előre összeszerelt
“Leonardo da Vinci okos fürdőszobákkal” szerzett magának,
melyeket előszeretettel használtak szállókban és bérlakásokban.
Fisher magas épületet még sohasem tervezett, ezért a projektben
részt vesz Leslie Robertson is, aki többek között a 2001.
szeptember 11-én lerombolt World Trade Center ikertornyainak
szerkezetét is tervezte.
Napjaink
globális klímaváltozása jelentős mértékben átrajzolja
térképeinket. Világunk változik, lassan ugyan, de egyre
szembetűnően. Hajlamosak vagyunk a Földre úgy tekinteni, mint
valami változatlan, örök időkre szóló dologra, pedig ez messze
nem így van, és a múltban sem volt így. Elég, ha csak a felszín
tektonikus lemezmozgásaira gondolunk, már is beláthatjuk, hogyha
lassú is ez a változás, de állandó és folyamatos. Ami viszont
ennél is kiszámíthatatlanabb és változékonyabb az a bolygó
időjárása.
Vízbolygó
Számos
értekezés és vita folyik arról, hogy a jelenleg is folyó
felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás
erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek
változása, az óceáni áramlatok vízkörzése) és mennyiben
emberi tevékenységek idézték elő. Mindegyik álláspont érvekkel
jól alátámasztható és igazolható, de az is, hogy a múltban,
bolygónk átlaghőmérsékletének változásai ciklikus
ingadozásokat mutatnak, melyek az igen szélsőséges
elmozdulásoktól sem mentesek. A régmúltban, a bolygó például
két globális eljegesedést is átélt, melyek sok millió évig
tartottak. A ma ismert kék bolygó helyett egy fehér jégbezárt
világot képzeljenek el, amely gyakorlatilag minden napfényt
visszavert, és minden addig kifejlődött életet ellehetetlenített.
Vízkardozás
Az
emberi faj is, úgy 70 ezer évvel ezelőtt egy globális időjárás
változásnak köszönhetően majdnem kipusztult, kis híján múlt,
hogy ma itt vagyunk. Kisebb jégkorszakokat és globális
felmelegedéseket is átvészelve ma egy újabb nagy változás előtt
állunk, aminek szerintem, ha nem is mi vagyunk az okozói, azért
jócskán tettünk róla, hogy folyamatai erőteljesen
felgyorsuljanak.
A
közeljövőben, a klímaváltozásból fakadó legnagyobb problémát
a tiszta ivóvíz fogja jelenteni. Erre most, akár sokan legyintenek
is, pedig elég a statisztikai adatokra tekinteni, hogy a rémisztő
valóság elénk táruljon.
Etióp
vízhordó asszonyok
A
Föld kétharmadát ugyan víz borítja, csakhogy az nem édesvíz, A
rendelkezésünkre álló édesvíz aránya mindössze 0,7 százalék.
Tehát, ezen a csekélyke mennyiségen kell a Föld egyre gyarapodó
népességének osztoznia, mely ráadásul a földrajzi és éghajlati
adottságoktól függően rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a
különböző földrészek között.
Továbbá
aggodalomra ad okot az is, hogy naponta sok millió tonna
szennyezőanyag kerül a szabad vizekbe és a már megtisztított
vízzel is rendkívül bőkezűen bánunk. Egyetlen kilogramm
burgonya közel 1.000 liter, de egy kilogramm marhahús
előállításához már 42.500 liter vizet használunk. Egy amerikai
napi átlagos vízfogyasztása 570 liter, holott egy embernek 50
liter az ajánlott napi vízmennyisége. Sok afrikai országban
viszont ez a szám a 4 litert sem éri el és ez a helyzet az
elkövetkező években csak tovább fog romlani, ami akár fegyveres
konfliktusokhoz is vezethet. A gyors ütemű környezetátalakulások
társadalmi változásokat fognak eredményezni, melyek beláthatatlan
következményekkel járnak majd.
Vízbomba
A
tiszta édesvíznél nincs értékesebb, hasznosabb és fontosabb
dolog a világon. Európában és Amerikában ma még talán
mosolygunk ezen, de egyes afrikai országoknak ez már napjaink
könyörtelen valósága. Előbb vagy utóbb az egész világ
szembesülni fog vele, ma még csak a fogyatkozó olajkészletek
üzemanyagokra ható árfelhajtó hatása kelt indulatokat, holnap a
tiszta ivóvíz olajnál is drágább ára fogja az emberek
megélhetését ellehetetleníteni. A jövőben nem az olajért,
hanem a víz tartalékokért, a vízforrások megszerzéséért
fognak harcba szállni. Szomjan halni vagy harcolni, nem lesz más
választás, vagy pedig megállíthatatlan, új népvándorlási
hullám veszi majd kezdetét.
Megoldásnak,
megoldásoknak pedig még csak a körvonala sem rajzolódott ki,
holott a probléma csak globálisan orvosolható, de amíg az egyes
országok jól felfogott önös érdekei érvényesülnek, addig egy
meglehetősen keserű jövőkép tárul elénk.
Végezetül
itt megemlítenék egy XIX. század közepi előrejelzést, mely
szerint a London és Párizs utcáit elárasztó, növekvő
konflis és fiáker forgalom miatt, valamikor 1910 körül a városok
végleg bele fognak fulladni a több emelet magas eltakaríthatatlan
lótrágyába. Mint tudjuk, nem így történt, hát bízzunk benne,
hogy a mai borúlátó jóslatok sem fognak valóra válni, a
fejlődés és a józan ész egy másik, talán járhatóbb útra
terel bennünket.
Vígh
Attila jegyzete
Napelemes hajóval a Föld körül
Földkörüli
útja feléhez ért a világ jelenlegi legnagyobb napelemes hajója,
a kizárólag napenergiával üzemelő PlanetSolar nevű katamarán.
A
németországi Kielben épített szerkezet eddig több mint 27 ezer
kilométert hagyott maga mögött, jelenleg rövid pihenőt tart
Új-Kaledóniában, mielőtt folytatná útját a déli vizeken
Ausztrália kerülésével vissza Európa felé.
A
PlanetSolar Monacóból indult útnak, a tervek szerint oda is
érkezik meg 2012. áprilisában. Felszínén 537 négyzetmétert
borítanak a napfény befogására alkalmas cellák, amelyek árammá
alakítják a Nap sugarait.
A
futurisztikus katamarán máris megdöntött két rekordot: a
PlanetSolar lett a leggyorsabb napelemes hajó, amely átszelte az
Atlanti-óceánt, és ez a szerkezet tette meg a napelemes járművek
közül a leghosszabb távolságot, több mint 15 ezer tengeri
mérföldet.
Forrás:
hir24.hu
Méhsejt alakú tengeri szélerőmű
A
“Wind Lens” terveit még 2010 elején mutatták be a Yokohama
Megújuló Energia Szakkiállításon. A “Wind Lens” azaz szél
lencse névre keresztelt koncepció kulcsa a méhsejt-szerű
kialakításában rejlik. A kiállításon az egyik professzor, Yuji
Ohya elmondta, hogy a méhsejtszerű szerkezet úgy működik, mint
egy nagyító, ami összegyűjti és felerősíti a nap sugarait, ez
a modell ugyanezt teszi a széllel. Egyetlen egy ilyen 112 méter
átmérőjű lencse képes megtermelni egy háztartás energia
szükségletét. A Kyushu
Egyetem munkatársai
úgy vélik, hogy kifejlesztették a szél csendes, szinte egyáltalán
nem zajszennyező hasznosításának módszerét. A szóban forgó
szerkezet állítólag háromszor annyi villamosenergiát képes
előállítani, mint más tengeri turbinák.
Forrás:
hg.hu
Hogyan fűthetnénk gáz (vita) nélkül? – A föld hőjével. Magyarország ebben is szerencsés (lehetne)
Magyarországon
a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 o C/100m, ami
mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a
Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg
vékonyabb a világátlagnál (mindössze 24-26 km vastag, vagyis
mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) és
így a forró magma a felszínhez közelebb van, valamint az, hogy jó
hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A mért
hőáramértékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW/m 2 ,
miközben az európai kontinens területén 60 mW/m 2 az
átlagérték). Szerencsések vagyunk, a megoldás végi itt volt,
szinte az orrunk előtt!
A felszínen kb. 10 o C
a középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1
km mélységben 60 o C, 2 km mélységben 110 o C
a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. A
geotermikus gradiens a Dél-dunántúlon és az Alföldön nagyobb,
mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki
területeken pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezető
képződmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a
hőmérséklet már a 130-150 o C.
A
hévízkutakban felfelé haladó víz azonban lehűl, ezért a
felszínen a vízhőmérséklet ritkán haladja meg a 100 o C-t.
Gőzelőfordulásokat csak néhány, kellően még nem megkutatott,
nagy mélységű feltárásból ismerünk. Magas hőmérsékletű,
gőz alakban jelentkező geotermikus előfordulások szempontjából
Magyarország nincs olyan kedvező helyzetben, mint az aktív
vulkánossággal jellemezhető országok (pl. Izland, Olaszország,
Oroszország (Kamcsatka) stb.).
Magyarországon
a 30 o C-nál melegebb kifolyóvizű kutakat és
forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve hévforrásoknak
(termálvizeknek). Ilyen hőmérsékletű víz az ország
területének 70 %-án feltárható az ismert képződményekből.
Persze
felmerülhet a kérdés, hogy ha ekkora lehetőség hullott az
ölünkbe, akkor miért nem vagyunk hajlandóak élni vele? (Talán
azért mert az elv túl egyszerű, nem kell kitalálni, kutatni stb.
vagy emögött is csak a pénz fölötti hatalommal rendelkező
homályos érdekek állnak?) Valószínűleg az is közrejátszik,
hogy ez egy gyakorlatilag kifogyhatatlan, károsanyag kibocsátástól
mentes, egyszeri befektetéssel nagyon hosszú időre megoldást adó
módszer. Ki fog így extraprofithoz jutni fosszilis tüzelőanyagok
kitermelésével és eladásával, hiszen a világ minden táján
forró a föld pár kilométerre a felszín alatt? De talán ami
ennél is nagyobb visszatartó erő, hogy ha a geotermikus
energiáról több ember is tudomást szerezne és felhasználná,
akkor nem lenne szükség háborúkra sem, hogy a kőolajat és
földgázt rejtő területket megszerezhessék maguknak bizonyos
(fejlett?) országok az ott élők legyilkolásával, szegénységbe
taszításával.
Talán
egyszerűen csak túl nagyot változna a világ és egy ilyen
pozitív fordulathoz még bizonyosan éretlenek vagyunk.
Forrás:
www.zoldpc.hu/
Napkollektoros rendszer elemei
1. Napkollektorok eloxált
alumíniumból készült szerelõkereten
elhelyezve.
2. Vezérlõegység a kollektorköri szivattyú mûködtetéséhez.
3. Gépészeti elemek szivattyúval, túlnyomás levezetõ és elzárócsapokkal, visszacsapó szeleppel, nyomás- és hõmérséklet mérõkkel.
4. Gumimembrános zárt tágulási tartály.
5. Primer kör, környezetbarát, nem mérgezõ fagyálló hõátadó folyadékkal feltöltve.
6. Zománc belsõ felületvédelmû, hõszigetelt, két hõcserélõs melegvíztároló
2. Vezérlõegység a kollektorköri szivattyú mûködtetéséhez.
3. Gépészeti elemek szivattyúval, túlnyomás levezetõ és elzárócsapokkal, visszacsapó szeleppel, nyomás- és hõmérséklet mérõkkel.
4. Gumimembrános zárt tágulási tartály.
5. Primer kör, környezetbarát, nem mérgezõ fagyálló hõátadó folyadékkal feltöltve.
6. Zománc belsõ felületvédelmû, hõszigetelt, két hõcserélõs melegvíztároló
További
ajánlott elem a forrázásveszély elkerülése miatt használt
termosztatikus szabályozószelep.
A
két hõcserélõs rendszer mûködése:
A napkollektorok a tároló alsó részén elhelyezett hõcserélõn
keresztül a tároló teljes térfogatát fel tudják melegíteni,
mivel a tárolóban a melegebb folyadék mindig felfelé áramlik,
helyet cserélve a fenti hidegebbel.Az épület fûtését is végzõ
kazán a felsõ hõcserélõn keresztül, a folyadékoknál fennálló
hõmérséklet szerinti rétegzõdés segítségével, csak a tároló
felsõ részét melegíti fel a kazán vezérlõjén beállított
hõmérsékletre. Mivel a melegvíz elvezetése a tartály tetejérõl
történik, a kazán borult idõben is biztosítja a szükséges
vízhõmérsékletet. Az elõbbiekbõl az is következik, hogy a
napkollektor a az egész vízmennyiséget jóval a kazán álltal
beállított hõmérsékleti érték felé is fel tudja melegíteni,
ezáltal megnövelve a tárolóban lévõ tárolt hõ mennyiségét.
Napkollektoros rendszer elemei a meglévõ rendszerelemek felhasználásával:
Ha
a meglévõ Használati Melegvíz (HM) rendszert kell kiegészíteni,
akkor egy egy hõcserélõvel rendelkezõ, nagyméretû szolár
melegvíztárolóra van szükség. Ezen keresztül adja át a hõt a
primer kör a melegvízrendszernek, és nagy tárolókapacitása
révén ezt a felhasználás idejéig el is tárolja. A szolár
melegvíztárolót sorosan kell a meglévõ rendszer elé bekötni,
így a tároló a vizet már felmelegítve adja tovább a meglévõ
rendszernek. Itt szükség esetén a kazán tovább fûti azt a
beállított értékre, akár víztárolós, akár átfolyós a régi
rendszer. Meglévõ víztárolós rendszernél a hátránya az így
utólagosan kibõvített rendszernek az, hogy a napkollektorok csak a
szolár tárolót tudják felfûteni, a meglévõ tárolóba csak a
vízfogyasztás alkalmával kerül át az általuk felmelegített
víz.
A rendszerelemekrõl:
Napkollektorok: A
napkollektorok feladata a napból érkezõ hõsugárzás minnél
nagyobb arányú elnyelése és a keletkezett hõ átadása a benne
keringetett folyadéknak. Felépítését tekintve a kollektor egy
felül áttetszõ, oldalról és hátulról hõszigetelõ anyaggal
körülvett csõjárattal ellátott fekete lemez. A napkollektorokat
a hatásfokukkal szokták jellemezni, amely megmutatja, hogy egy
adott környezeti tényezõ mellett a beérkezõ összes sugárzott
energia hány százalékát képes a benne keringetett folyadéknak
átadni.
A hatásfokot konstrukciós és a környezeti tényezõk is befolyásolják A konstrukciós tényezõk közül leginkább fedés anyaga, a fém elnyelõlemez bevonata, és a köztük lévõ 3-5 cm rést kitöltõ gáz anyagi minõsége a meghatározó. A fedés anyaga nagy tisztaságú edzett üveg, vagy üregkamrás polikarbonát. Az elnyelõlemez, amely manapság vörösréz lemezbõl készül, matt fekete színû anyaggal van bevonva, a sugárzás minnél nagyobb fokú elnyelése érdekében. Ennek fokozására, vagy pontosabban a visszasugárzás csökkentése érdekében, a gyári kollektoroknál úgynevezett szelektív bevonatot alkalmaznak. A kitöltõ gáz általában levegõ, de a hideg éghajlati viszonyok között mûködõ napkollektorok esetében vákumot hoznak létre. A hatásfok növelése természetesen költséges dolog, és nem fontos minden esetben, hogy a sokféle gyártmányból a legjobbat válasszuk.
A hatásfokot konstrukciós és a környezeti tényezõk is befolyásolják A konstrukciós tényezõk közül leginkább fedés anyaga, a fém elnyelõlemez bevonata, és a köztük lévõ 3-5 cm rést kitöltõ gáz anyagi minõsége a meghatározó. A fedés anyaga nagy tisztaságú edzett üveg, vagy üregkamrás polikarbonát. Az elnyelõlemez, amely manapság vörösréz lemezbõl készül, matt fekete színû anyaggal van bevonva, a sugárzás minnél nagyobb fokú elnyelése érdekében. Ennek fokozására, vagy pontosabban a visszasugárzás csökkentése érdekében, a gyári kollektoroknál úgynevezett szelektív bevonatot alkalmaznak. A kitöltõ gáz általában levegõ, de a hideg éghajlati viszonyok között mûködõ napkollektorok esetében vákumot hoznak létre. A hatásfok növelése természetesen költséges dolog, és nem fontos minden esetben, hogy a sokféle gyártmányból a legjobbat válasszuk.
Vezérlõegység: Az
rákapcsolt érzékelõkkel méri és összehasonlítja a
napkollektor és a melegvíztároló alsó részének hõmérsékletét.
Kikapcsolt keringetés állapotban, ha a kollektor hõmérséklete a
beállított értékkel magasabb a tároló hõmérsékleténél,
bekapcsolja a cirkulációt. Bekapcsolt keringetéskor, amikor a
kollektor hõmérséklete folyamatosan csökkenve felûlrõl közelíti
a tároló hõmérsékletét, a beállított különbséget elérve
kikapcsolja a cirkulációt. Léteznek fordulatszám szabályozós
típusok is, melyek a hõmérsékletkülönbséggel arányos
feszültségértékkel vezérlik a szivattyút, amely így folyamatos
hõcserét biztosít a minimálisan szükséges hálózati energia
felhasználásával.
- Keringetõ szivattyú: Biztosítja a folyadék folyamatos keringését, és a napkollektorokban kinyert hõ átadását a víztárolóba. A fagyálló folyadék alkalmazása miatt szolár szivattyút kell használni, pl. a GRUNDFOS UPS 25-40 szolár változatát. Lehetséges az elektromos hálózattól való független mûködtetés is 12V-os szivattyú és az ezt ellátó napelemelcellák segítségével.
- Visszacsapó szelep: Megakadályozza, hogy éjszaka vagy borúlt a tárolóból a felmelegedett víz a napkollektorok felé visszaáramoljon és ott kihûljön.
- Túlnyomás levezetõ szelep: Zárt rendszerrõl lévén szó, egy adott folyadéknyomás elérésekor (6 atm.), a robbanásveszély elkerülése végett, leüríti a folyadékot egy tárolóedénybe.
- Ürítõ csap:A rendszer feltöltéséhez és leürítéséhez szükséges
- Légtelenítõ csap és edény: automatikus légtelenítést tesz lehetõvé, az összegyûlt levegõ alkalmankénti kézi kiengedésével. Ezenkívûl a teljes feltöltéshez is szükséges.
Tágulási
tartály:
A benne lévõ gumimembránnal elválasztott légtér felveszi a folyadék hõtágulásából adódó térfogatnövekedést, így a folyadék nyomása közelítõleg állandó értéken tartható. 12 vagy 18 literes, erre a célra kifejlesztett tartályokat kell alkalmazni.
A benne lévõ gumimembránnal elválasztott légtér felveszi a folyadék hõtágulásából adódó térfogatnövekedést, így a folyadék nyomása közelítõleg állandó értéken tartható. 12 vagy 18 literes, erre a célra kifejlesztett tartályokat kell alkalmazni.
Melegvíztárolók:
A napkollektoros rendszerekben alkalmazott melegvíztárolók az alábbiakban különböznek a hagyományos tárolóktól:
A napkollektoros rendszerekben alkalmazott melegvíztárolók az alábbiakban különböznek a hagyományos tárolóktól:
- Jóval nagyobb kapacitásúak, mivel az egész napi melegvízígényt tárolniuk kell,
- Két belsõ hõcserélõvel rendelkeznek. Egy felsõvel, amelyen keresztül a kazán által felmelegített melegvíz kering, és egy alsóval, amelyet a napkollektorok melegítette víz melegít,
- A kisebb hõveszteségek elkerülésére jobb külsõ hõszigetelessel bírnak,
- Rendelkeznek egy vagy két hõérzékelõ számára kialakított belsõ csõcsonkkal.
Forrás:
napra-kesz.hu
Függőleges tengelyű szélerőmű
Dr.
Györgyi Viktor kifejlesztette a függőleges tengelyű szélerőművet,
ami az alternatív energiatermelés piacát forradalmasíthatja. A
professzor a világszabadalmat nem viszi se Amerikába, se Kínába,
itthon épít gyárat és kutatóintézetet. EU-s támogatást nem
kapott eddig. A gyártás beindításához 50 milliárd forintra van
szüksége
Forradalmi
új magyar találmány
Szelek
szárnyán
Dr.
Györgyi Viktor 2007-ben bejegyzett grandiózus világszabadalmát, a
függőleges tengelyű szélerőművet hamarosan gyártani fogják
Magyarországon. A professzor és munkatársai kutatóállomást
építenek Felcsúton,
míg Bicskén a
turbinagyártáshoz fejlesztik a gyártókapacitást. Az új típusú
szélerőmű sokkal hatékonyabb a jelenleg is használatban lévő
vízszintes tengelyű, háromlapátos szélerőműnél,
forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. Bár
Györgyi urat a világ valamennyi tájáról megkörnyékezték már,
és nem kapott Európai Uniós támogatást a GVOP programból
forráshiányra hivatkozva, mégis Magyarországon akarja tartani a
szabadalmat, és itt indítja be a termelést. A téma fontosságát
legjobban Dr. Lukács György professzor véleménye tükrözi, amely
szerint a transzformátor feltalálása óta Magyarországon a
villamos iparban ilyen nagy jelentőségű találmány nem született.
Névjegy
Dr.
Györgyi Viktor a Budapesti Műszaki Főiskola gépgyártás
technológiai szakán 1969-ben szerzett üzemmérnöki diplomát.
1976-ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítő
szakmérnöki diplomát kapott. Az állandó mágneses villamos
gépekben történő alkalmazása c. összefoglaló tudományos
eredményeinek elismeréseként a Műegyetem szenátusától „Doktor
technikus” címet kapott.
Legfontosabb
kutatási területei közül csak néhány: kifejlesztette az emberi
irányítás nélkül működő aknaszedő robotokat,
továbbfejlesztette a helikopterek középfrekvenciás fedélzeti
elektronikáját, kifejlesztette a frekvencia-vezérelt löveg
stabilizátorok szabályozását. A repülőgépek
szárnystabilitásának biztosítására tranzisztoros
frekvenciaváltóról táplált mágneses motor tervezett.
Kifejlesztette
a teljesen új elveken működő szélerőművet, az ún.
Györgyi-féle szélturbinát. A Corvinus Egyetemen, a Nemzetvédelmi
Egyetemen és a Műegyetemen előadó tanár. 34 technikai
találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom
született
50
milliárdos összberuházás
Az új
típusú szélerőmű 10 méter magas prototípusát már
megépítették Felcsúton egy 27 hektáros területen, amely hozza a
várt mérési eredményeket. E mellé terveznek egy újabb, 33 méter
magas erőművet. Itt fog felépülni a kutatóintézet is. A tervek
szerint 100 kW-os, 1 MW-os és 10 MW-os turbinákat gyártanának,
egy 100 kW-os kísérleti turbina már alkatrészekben le is van
gyártva, egyelőre a hivatalok engedélyeztetési procedúrái
zajlanak. A termelés beindításához a kezdeti beruházás költsége
10 milliárd forintra rúgna, míg ha teljes kapacitással beindulna
a gyártás, annak költsége megközelítené az 50 milliárd
forintot, ahol kezdetben közel 1000 főt tudnának munkához
juttatni. Később a folyamatosan jelentkező külföldi igények
miatt több tízezer főnyi munkaerőre is szükség lehet. A
termelés során a turbinát, a generátort és az energiatárolás
segédberendezéseit gyártanák – magyarázza a terveket Dr.
Györgyi Viktor.
Lemaradtunk
az alternatív energiatermelésben
A
megújuló energiák közül a szélenergia hasznosítása a
legígéretesebb. Az Európai Unió előírta tagországai számára,
hogy több mint 10 % legyen a megújuló forrásokból termelt
villamos energia részaránya. Magyarország engedélyt kapott ennél
jóval kisebb részarányra, így viszont lemaradásunk hosszabb
távon is megmarad. A magyar kötelezettség 2010-re kb. 1600 GW/év,
ami kb. 180 MW 100 %-os termelőkapacitásnak felel meg. Ha mindezt
szélerőművekkel szeretnénk elérni, akkor kb. 750 MW lenne a
szükséges szélerőmű kapacitás, amitől jelenleg fényévekre
vagyunk. A magyar energiarendszer ráadásul a szélenergiát kevésbé
tudja befogadni, mert nincs olyan csúcserőművünk, amely
szélcsendes időben nagy energiafelhasználási időszakokban
bevethető lenne.
A
háromlapátos, vízszintes tengelyű szélturbina hátrányai
Jelenleg
vízszintes tengelyű háromlapátos forgó szélturbinákat
alkalmaznak a nagyvilágban villamos áram termelésre. Azonban ezek
számos hátránnyal rendelkeznek. A széllökések és a torony nagy
súlya miatt „kihajolhatnak”; a műszaki kivitelezés nagyon
drága és bonyolult; a szabályozóberendezés a torony tetején
található, ezért szinte állandóan működik, így a karbantartás
megnehezül, és a szerkezet hamarabb tönkremehet. A beruházási
költség 2-4 ezer dollár között mozog kW-onként. Nagyon komoly
alapozást igényel, erős acéltorony szükséges a 60-80 méter
magasan lévő 40 méter átmérőjű forgórészt érő szélterhelés
miatt. Ráadásul a szél irányába kell állítani, míg
Magyarországon ún. táncoló szelek az uralkodóak, amelyek iránya
akár percenként is változhat a lapátokhoz képest – sorolja Dr.
Györgyi Viktor. Hozzáteszi még, hogy pl. egy 100 km/órás orkán
meg is csavarhatja a háromlapátos erőművet. A működése
korlátozott, hiszen indulási sebessége min. 10 km/h, a maximális
szélsebesség, ami felett le kell állítani, kb. 90 km/óra. A
nagyobb teljesítmény elérése miatt növelhetik a lapáthosszt,
viszont hangrobbanás esetén baj lehet. Ráadásul a háromlapátos
turbina csupán 2,5-2,7 MW teljesítményre képes jó hatásfokkal.
|
|
|
15
év kutatómunkája a találmány
Dr.
Györgyi Viktor 1993-ban kezdte tanulmányozni behatóbban a
szélturbinákat és a hozzákapcsolódó áramlástani elméletet.
Korábban repülőgép-fejlesztéssel foglalkozott, ezért az utóbbi
évtizedekben háttérbe szorult áramlástanra összpontosított. A
professzor a szél energetikai viszonyait vizsgálta közel 5 évig.
A hagyományos szélerőművek energiatermelési hatékonysága
korlátozott: a kis és a nagysebességű szeleknél nem termel
energiát. Ezért egy olyan masszív turbina megvalósításán
kezdett el gondolkodni, amely a teljes szélsebesség tartományban
jó hatásfokkal működik. Ehhez járult még az a feladat, hogy
optimalizáljon egy új típusú generátort is. A kutatás
megkezdése óta közel 1500 oldalnyi szakmai anyagot gyűjtött
össze. A világszabadalom leírásáig nagy jelentőségű
matematikai munkát kellett folytatni, a rendszer elméleti működését
egy hétváltozós, parciális differenciálegyenlet írja le, amely
a turbinaméretezés alapjául szolgál.
Az
új szélerőmű működési elve
Az
új típusú szélerőmű függőleges turbinája valójában két fő
részre oszlik: álló és forgó részre. A turbina külső álló
részén helyezkednek el a nem mozgó ún. szélterelő görbületi
elemek, amelyek a szerkezet belsejébe vezetik a szelet. Ezek számát
optimalizálással lehet meghatározni adott teljesítményre. Belül
pedig a forgórészt speciális turbinalapátok jellemzik, amelyeket
forgásba hoz a levegő energiája. A forgórész közepén olyan
technikai megoldást alkalmaznak, amellyel növelhető az átáramló
levegő forgatónyomatékot létrehozó hatása. A szélturbina
lényege tehát, hogy a szerkezetbe áramló szelet felgyorsítják a
szélterelő elemek, megnövelik az impulzust, és ezért a forgó
lapátok energiatermelése jó hatásfokú. Vagyis a szél csapdába
kerül, ezért munkát kell végeznie. A szél ezt követően az üres
tengelyrészen keresztül átáramlik a túloldalra, és elhagyja az
erőművet. A szerkezet stabilitását a jó gépészeti konstrukció
biztosítja. A turbina alatt helyezkedik el a generátortér,
amelyben található a villamos energiát előállító generátor –
ezt a turbina tengelye hajtja meg. Ugyanitt található az erőművet
szabályzó elektronikai rendszer is.
A
függőleges tengelyű szélerőmű előnyei
Az
indulási szélsebesség csak 1 km/óra, és kevésbé széljárta
területeken is gazdaságosan üzemeltethető. A beruházási
költsége 1-2 ezer dollár/kW, tehát a fele a hagyományos
háromlapátos erőmű költségeinek. Nem szükséges erős
alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a
vízszintes tengelyű turbinának. A szélterelő lapátok
rögzítettek, nem kell változtatni a szögállásukat, így a
konstrukció miatt mindig szélirányban állnak. Hatásfokuk kb. a
kétszerese a jelenleg működő erőművekének. A karbantartási és
üzemeltetési költségek 65-70 %-kal csökkenthetők az eddig
alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hosszabb,
mint háromlapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig
könnyen és gyorsan elvégezhető. A villamos hálózatra kapcsolás
az eddigi rendszereknél lényegesen egyszerűbb, kb. 50 %-kal
olcsóbb és megbízhatóbb. Magyarországon az uralkodó szelek kis
sebességűek és változó irányúak, a szabadalom szerinti
szélerőművek ezért is jobb hatásfokkal üzemeltethetőek. Az új
magyar termék tehát versenyképes lehet az egész világon.
A
forrás: ingatlanmagazin.com
Világszenzáció lenne! Szibériában termelnék a magyar áramot?
Magyar
mátrix
Még
az 1990-es években felmerült, hogy egy magyar világszabadalom, a
függőleges tengelyű szélerőmű alapján 100 km hosszú
turbinamezőt építenének Szibériában. A megtermelt áramot
azután távvezetéken hoznák Magyarországra. Így a magyar
energiafüggőség jelentős mértékben csökkenhetne. Most az
argentinok akarják megvalósítani a tervet. 10 év alatt 19,5
milliárd dollárt fektetnének be Patagóniában. És mi lesz
Magyarországgal?
A magyar állami innováció nulla
Dr.
Györgyi Viktor világszabadalma,
a függőleges tengelyű szélerőmű – mint
arról már írtunk –
forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. A
találmányra alapozva még 1993-ban tette le a professzor a
miniszterelnök asztalára a grandiózus ötletet, miszerint
Szibériában az oroszokkal karöltve építsünk ki
szélerőműrendszert, az ebből nyert villamos energiát pedig
fifti-fifti alapon osszuk meg. A terv azóta is papíron maradt-,
mint annyi minden nálunk, viszont Argentína jó 10 évvel később
2004-ben felkarolta az ötletet, és a Capsa-Capex vállalatcsoport
akkor bejelentette, hogy tíz év alatt 19,5 milliárd dollárból
egy hatalmas szélerőműparkot kíván felépíteni a patagóniai
pampákon. Már a szlogen is megvan: Argentína lehet a 21. század
Kuvaitja.
Pénzük
van, szélerőművük nincs
Az
argentinok gondja „csupán” csak az, hogy nincs a birtokukban
olyan szélerőmű szabadalom, amivel ezt megvalósíthatnák.
Megkörnyékezték Györgyi professzort is, aki azonban
Magyarországon akarja az új típusú szélerőművet gyártani, a
beruházás 50 milliárd forint lenne, várja a magyar állam
segítségét. Egyébként több tízezer munkahelyet teremtene a
környezetkímélő beruházás. Györgyi professzor idén nyerte el
a Széchenyi-díjat, 34 technikai találmányából 24 nemzetközi
védelem alatt álló szabadalom. Az új típusú szélerőmű jobb
hatásfokú, mint a háromlapátos turbinák, a termelt áram
számottevően olcsóbb a jelenlegi áramfejlesztőkben termelt
elektromos áramnál. Ráadásul a találmány a termelt áramot a
közvetlen felhasználás mellett tárolni is képes, ezért is
nevezik ún. szigetüzemű erőműnek, vagyis ha épp nem fúj a
szél, az erőmű akkor is áramot termel. Az energiarendszer
melléktermékeként tiszta oxigéngáz és vegytiszta vízpára
képződik.
Szibériában
áramot termelni?
Mivel
a hagyományos energiaforrások fogyóban vannak, ezért egyre
nagyobb figyelemmel fordulnak az alternatív, megújuló
energiaforrások felé. A nyugat-szibériai fennsíkon ráadásul
óriási szélpotenciált lehetne kiaknázni. A professzor szerint az
oroszoknak is érdeke lenne a beruházás, hiszen a gázmezők
kapacitása sem végtelen, a két energiaforrás jól kiegészíthetné
egymást. Az oda telepítendő turbinasor 100 km hosszú és 8 km
széles lenne, ahol 50 méter távolságban állnának egymástól az
1 MW-os szélerőművek. A rendszer élettartamát 150 évre becsüli
a professzor. Számításai szerint a turbinamező megközelítőleg
100 paksi erőmű kapacitásával egyenértékű elektromos áramot
lenne képes termelni, amit távvezetéken keresztül hoznának
Magyarországra. Az is megfontolandó, hogy az előállított áram
segítségével elektrolízis útján hidrogénre és oxigénre
bontanák fel a Szibériában kanyargó hatalmas folyók vizének egy
részét. Azután a folyékony hidrogént tankhajókkal exportálnák
a világ valamennyi tájára.
A
gázvezeték hátrányai
Ezzel
szemben Magyarország is újabb gázvezeték kiépítését
szorgalmazza. Dr. Györgyi Viktor sorolja, hogy egy ilyen beruházás
során mennyi műtárgyat kell kiépíteni: csőrendszer,
nyomásfokozók, figyelőhelyek stb. Ráadásul a zord téli időjárás
megnehezíti a szállítást, tönkre mehet és cserére szorulhat a
vezeték, robbanásveszély is felmerülhet. A bizonytalan politikai
helyzetről nem is beszélve, nem valószínű, hogy az ukrán-orosz
viszony rövid távon belül rendeződik, ha már 300 év kevés volt
ehhez. A Kaukázus is versenghet a Balkánnal a „lőporos hordó”
megtisztelő nemzetközi címre. Miután a gáz megérkezik a
célországba, a felhasználó fogyasztóknak további biztonsági
rendszerekre van szükségük, fűtőrendszereket és eszközöket
kell vásárolniuk és kiépíteniük, majd folyamatos karbantartásra
van szükség. Megfelelő kéményrendszereket kell megépíteni vagy
átalakítani, amelyek óriási anyagi terheket rónak a lakosságra.
Csak Budapesten több százezer kémény életveszélyes állapotban
van. Míg a villanynak nincs szüksége kéményre, nem termel
szennyező anyagot, a környezetterhelése is jóval kisebb.
Az
argentin tervek
Az
érdekelt argentin vállalatok szerint, ha sikerülne a szélenergiát
hasznosító megaprojektet megvalósítani, húsz éven belül a
világ egyik legfontosabb energiaszállítójává tehetnék
Argentínát. Patagónia ideális helyszíne lehet a turbinamezőnek:
a világon itt fúj a legerősebben és a legfolyamatosabban a szél,
mindemellett annak iránya sem változik. Ráadásul – Európával
ellentétben – a beruházás a lakosságot sem zavarná, mivel a
térségben rendkívül alacsony a népsűrűség. Ezekről a
jellemzőkről rögtön beugrik Szibéria. Az argentin tervek szerint
a 80 kilométer hosszú, 20 kilométer széles parkban összesen
16.100 MW kapacitású erőművek épülnének fel. Épp úgy, mint
Szibériában. Szerencsére a Györgyi-féle szélerőművet az NBH
és világszabadalom is védi. Aztán majd a professzor eldönti:
Ciprus vagy magyar hivatalnokok.
Farkas
Tibor
Zseniális magyar találmány: új típusú szélerőmű Felcsútról Mindent felülmúl
Új
típusú szélerőművet fejlesztett ki egy Felcsúton élő tudós,
aki már meg is építette a prototípust. A Széchenyi díjas
mérnök-fizikus 65 százalékos hatásfokú szerkezete felülmúlja
a hagyományos szélerőműveket – számolt be a Fejér Megyei
Hírlap.
Györgyi
Viktor nevéhez nem kisebb fejlesztések fűződnek, mint például
az emberi irányítás nélkül működő aknaszedő robotok,
számtalan repüléstechnikai elektronika, motor és elhárító
rendszer. Ma már csak egy projekt kivitelezésén dolgozik: az új
típusú szélerőművön, amelynek hatékonysága jelentősen
felülmúlja az általunk is ismert háromlapátos változatét.
„Az
én célom, hogy környezetkímélő energiából állítsuk elő azt
az energiamennyiséget, amelyre az embernek hétköznapjai során
szüksége van. A repülőgépek tervezésénél szerzett
tapasztalataim alapján jöttem rá, hogy a szél és az aerodinamika
nem úgy működik, ahogyan azt az egyetemen tanultuk. Elkezdtem
ezért magánkutatásokat kezdeni, amelyek során rájöttem, hogy a
háromlapátos szélerőművek nagyon rossz hatásfokkal állítják
elő az energiát” – magyarázta a lapnak a tudós.
Györgyi
Viktor forradalmi változtatásokat alkalmazva hozott létre egy
egészen új fajta szélerőművet. „Ez egy függőleges tengelyű
szélkerék, amely nagyon jó hatásfokkal nyeri ki a szélből az
energiát. A turbinához különleges generátor tartozik, amely
villamos energiát állít elő. A speciális vázszerkezet
létrehozása pedig legalább annyira fontos része volt a tervezési
folyamatnak, mint a mechanika kiötlése” – fejtette ki
találmányának lényegét a tudós. Mint kiderült, az áramot az
erőmű tárolni is képes, s egyrészről ózont, más részről
pedig vízgőzt bocsát ki. A találmány iránt komoly érdeklődés
mutatkozott külföldről, míg itthon (jellemzően) sok sikert
kívántak hozzá. A írás eredetije ingatlanmagazin.com-on.
Újabb kínai csoda: mágneses szélturbina
Kína
megint első akar lenni. Most épp a világ legnagyobb szélturbináját
kezdték el megépíteni, nem is akármilyet. Az első, mágnesesség
segítségével lebegő szélgenerátorok már nagyon
gyenge szél mellett
is áramot termelnek.
A
mágneses szélturbina látványterve.A kínaiak szerint a szinte
súrlódás nélkül működő, a mágneses vasutakhoz hasonló elvű
szélerőművek már 3 m/s-o szél melett
is termelnek energiát. Az újfajta szélfarmok a tervek szerint 2008
elejére készülnek el.
A
mágneses szélturbina lényege az, hogy a lapátokat nem mechanikai
szerkezet tartja, hanem mágneses tér, amit megfelelően elhelyezett
mágnesek biztosítanak. Így a mozgás közben fellépő súrlódás
és a szerkezet kopása minimálisra csökkenthető. Ezek a
hagyományos turbináknál hatékonyabbak, mert már
gyenge szél esetén
is mozgásba jönnek, nincs meg a nehéz tartószerkezetből eredő
tehetetlenségük. Persze kicsit másképp festenek, mint a
megszokott szélgenerátorok.
Ha
gyenge szél esetén
is termelnek áramot, akkor olyan helyre is telepíthetők, ahol
kevésbé szeles az időjárás, és a korábbi, hagyományos
turbinákat nem volt értelme alkalmazni.
Hogy
ez idáig miért nem történt meg? Nos, a mágneses széltubináról
csak nagy méretekben van értelme gondolkodni, mert a beüzelemlés
költségei nagy teljesítményű erőműnél térülnek csak meg.
A
mágneses szélturbina egyébként nem kizárólag kínai találmány.
Az amerikai Magwind nevű
vállalat már gyárt ilyeneket kis méretben, csak így olyan drága,
hogy nem kell senkinek.
Kína
persze nem a környezettudatosság miatt akar ílyen módon áramot
termelni, hanem azért, mert a rohamosan fejlődő ipar számára
lassacskán már nem tudnak elegendő villamos energiát előállítani.
Ádám
Rita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése