A Nobel-díj zsidó részrehajlása

|

Rövid összefoglalás

Alfred Nobel végrendelete (a tekintélyes Nobel-díj alapító okirata) úgy rendelkezik, hogy “a díj odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem az arra leginkább érdemesek kapják a díjat…” Ezt a kifejezett óhajt jórészt figyelmen kívül hagyja a Nobel Alapítvány, amely rendkívül nagy számban adományozza a díjat zsidó tudósoknak (akik hagyományosan „egy nemzethez” tartoznak, noha különböző országokban élnek, szétszóródva a világban), és így jelentős zsidó fölényt teremt. Világviszonylatban a díjat 137-szer gyakrabban, míg Amerikában 26-szor nagyobb gyakorisággal adományozták zsidó jelölteknek, mint ami a zsidó népességszám alapján várható lenne. A zsidó díjazottak aránya több mint megkétszereződött (2,3-szorosára nőtt) a második világháború után annak köszönhetően, hogy a zsidók és a nem zsidók között megosztva kiadott díjak száma ugrásszerűen (8,8-szorosára) megnőtt. A magasabb IQ, illetve az a tény, hogy a zsidók előszeretettel választják a tudományos pályákat, nem támasztja alá kellően ezt a zsidó túlsúlyt. Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az üzleti beállítottságú zsidó tudósok kiterjedt és jól szervezett személyes kapcsolatrendszere és az adományozó testület svéd képviselőinek egalitárius, liberális és közömbös hozzáállása együttesen idézi elő ezt a kedvezőtlen jelenséget. Feltételezhetően a tudományos világ képviselői ösztönzik a Nobel Alapítványt arra, hogy Nobel végakaratában megfogalmazott szabályokat a svéd törvények szerint alkalmazzák.

Bevezetés

A zsidókat és a keresztényeket gyakran nevezik “a könyv embereinek, mert van egy imakönyvük. A zsidók köztudottan ragaszkodnak ezekhez az írásokhoz. George H. W. Bush mondta el, hogy „A keleti zsidó gettókban az anyák mézet öntöttek egy könyvre, hogy a gyermekeik megtapasztalják a tanulás édes ízét. És a Kansas-ban élő éhező emberek a gyermekeiket hazavitték a mezőről, amikor egy tanító érkezett.” [1]. A tanulás tudáshoz juttat, a tudás pedig jobb emberi életet, tekintélyt, társadalmi rangot és gazdagságot eredményez. A zsidók mentalitásukból eredően nagy számban képviselik magukat intellektuális pályákon, és tehetségük elismerést arat.

1895-ben Alfred Nobel felajánlotta vagyonát (melyet a dinamit feltalálásából és ipari hasznosításából szerzett). Adományozásának szándéka világos kifejezést kap végakaratában: azokat a tudósokat akarta kitüntetni, akik “a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”, határozottan leszögezi: „feltétlen kívánságom [Nobelé], hogy a díj odaítélésében nem kell figyelembe venni a jelöltek nemzeti hovatartozását, hanem az arra leginkább érdemesek kapják a díjat …” [2].

A Nobel-díj népszerűsége jelentősen megnőtt az idők folyamán. A svédek felismerték, hogy a díj hazájuk, a király és a svéd tudomány számára hatalmas PR értékkel bír. Svédország egy kis skandináv ország Európa peremén, valószínűleg a „nagyvilág” számára továbbra is jelentéktelen lenne az évenként megrendezett Nobel-ceremónia nélkül.

Ez a díj a tudósok számára világszerte a tudományos kiválóság csúcsának jelképe és e kiválóság elismerése lett. Fiatal tudósok álmodoznak róla, és ez az álom segíti őket abban, hogy a tanulás és a laboratóriumi feladatok végtelennek tűnő óráit végigküzdjék. A tudomány sokat követelő hivatás, amelyben nem könnyű megmaradni álmok nélkül.

A Nobel-díjat legfeljebb három élő tudósnak ítélik oda hat területen, amely szabály a lehetséges jelöltek számát évente 18 főre korlátozza. Közismerten nehéz feladat megtalálni azokat a személyeket, akik “a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”. Ezek a nehézségek gyakran eredményeznek panaszokat a Nobel-bizottsággal szemben, azt állítva, hogy nem megfelelő személyt tüntettek ki. Az efféle bírálatokat többnyire senki sem veszi igazán komolyan, mert a tudóstársadalom tudja, hogy bármely tudományterület sikeres képviselői között háromnál sokkal több olyan személy van, aki joggal megérdemelné az elismerést. Azt még soha senki sem állította, hogy egy kitüntetett teljesen méltatlan lenne a díjra.

Az évente kiosztható díjak kis száma miatt nehéz megállapítani azt, hogy a kitüntettek nemzeti hovatartozását figyelembe vették-e bármelyik évben. Azonban ma már rendelkezésünkre állnak 110 év adatai, amely elegendő a megbízható statisztikai értékeléshez és a Nobel-díj nemzeti (etnikai vagy faji) semlegességének ellenőrzéséhez.

Valószínű senki sem lepődik meg azon, hogy a zsidó tudósok, lévén magasan iskolázott és rendkívül ambiciózus személyek, jeleskednek a tekintélyes tudományos díjak és kitüntetések elnyerésében. Ez alól a Nobel-díj sem kivétel. A zsidó siker mértéke azonban eléggé meglepő.

Nobel-díjasok statisztikája, 1901-2010.

Az elmúlt 110 év alatt [3] összesen 543 Nobel-díjat ítéltek oda 817 személynek és 23 szervezetnek. Ezek közül legalább 181 (21,5%) díjazott volt zsidó, és legfeljebb 659 nem zsidó. Minthogy a világ népességének 99,8%-a nem zsidó és 0,2%-a zsidó, a 659 nem zsidó kitüntetettek száma százalékos arányban 6,6, míg a 181 zsidó kitüntetettek száma százalékos arányban 905, amely világviszonylatban a zsidók 137-szeres felülreprezentáltságát jelenti. Összesen 299 díjazott volt amerikai. Közülük legalább 108 (36%) volt zsidó és legjobb esetben 191 (64%) nem zsidó. Az USA jelenlegi népessége 311,8 millió, amelyből a zsidók lélekszáma 6,5 millió (2,1%). Az USA-ban a 191 nem zsidó díjazott az össznépesség százalékában 1,95, míg a 108 zsidó díjazott százalékaránya 51,4, amely „csak” 26,3-szoros zsidó felülreprezentáltságot jelent a Nobel-díjasok között az USA-ban.

Nobel-díjat hat területen osztanak ki. A zsidó díjazottak számát és arányát különböző zsidó weboldalak figyelemmel kísérik. Ezeknek a weboldalaknak a célja, ahogy mondják, hogy olyan on-line forrást biztosítsanak, amely pontosan bemutatja a zsidók hozzájárulását a világ kulturális, tudományos és műszaki fejlődéséhez.

 

I. sz. táblázat

A zsidó Nobel-díjasok statisztikai adatai, 1901-2010. [4]

 

Viszonylag kevés tudós kapott díjat az első 40 évben. Túlsúlyban voltak az egyedül díjazottak (nem megosztott díjak), és több éven keresztül nem adtak ki díjat. A zsidó kitüntettek aránya 10% alatt maradt. Kevés díjat adtak megosztva zsidó és nem zsidó jelöltnek, ilyen megosztott díj csak az orvostudomány és a fizika területén fordult elő. A közgazdasági díj nem Nobel nevéhez fűződik, 1969 előtt nem létezett, a svéd Riksbank hozta létre. (1. sz. ábra).

1. sz. ábra

1. sz. Ábra: Zsidó és nem zsidó díjazottak, 1901-2010.

A Nobel-díj hivatalos weblapján [3] feltüntetett összes kitüntetett listáját és a Jinfo [4] oldalon megadott zsidó Nobel-díjasok listáját használtuk a zsidó (J) és nem zsidó (G) – csak zsidó, csak nem zsidó, megosztva zsidó és nem zsidó párosan, illetve hármasban díjazottak arányának kiszámításához. A számítások az 1901-1940. és az 1941-2010. időszakok adatai alapján készültek.

 

Alapvető változás következett be közvetlenül a második világháború után. A kitüntetettek száma ugrásszerűen megnőtt, és a díj megosztása gyakorlattá vált. A változást sokan a Nobel-díj “leértékelődéseként” emlegetik. A változás részben a kutatás felgyorsulásával magyarázható, másrészt azzal a ténnyel, hogy ma a kutatómunka többnyire teamekben folyik, így nem lenne igazságos egy személyt kitüntetni. További tényező az a kutatási többlet, amely a párhuzamos kutatásból és probléma megoldásból adódik. A zsidó-nem zsidó díjmegosztás egy szerény 2,7 %-os szintről 24,6%-ra (9-szeres növekedés) ugrott. 10% körül maradt a „csak zsidó” díjazottak aránya, azonban a „csak nem zsidó” arány csökkent, mivel a megosztott díjak gyakoribbakká váltak. Vagyis a zsidó tudósok több mint kétszeresére növelték részesedésüket a kiosztható díjakban, mert a „Nobel-tortából” juttatott nem zsidó rész csökkent (2. sz. ábra). A második világháború után a zsidó kitüntettek százalékaránya 9,4%-ról 22,.2%-ra nőtt, és a nem zsidó díjazottak aránya ennek megfelelően visszaesett. (A közgazdasági díjakat nem vettük be a számításba, mivel 1969 előtt nem léteztek.)

2. sz. ábra

2. sz. ábra: A zsidó-nem zsidó Nobel-díjak megoszlása, 1901-2010.

Az ábra az 1. sz. ábra alapján készült. Az oszlopok a standard hibaátlagot mutatják, n=5 (A közgazdasági díjakat kihagytuk). Egymintás t-próbát használtunk az eltérések jelentőségének elemzéséhez.

 

A 110 év alatt összesen 65 különböző nemzet részesült Nobel-díjban legalább egy díjjal, és 32 nemzet kapott legalább három díjat. További statisztikai elemzéseket végeztünk e 32 országot illetően (II. sz. táblázat). A Nobel díjasok (NL) országonkénti számát (NL/1 millió lakos/110 év) az országonként díjazottak száma [5] és a népesség szerinti országlista [6] alapján számítottuk. Ezeket az adatokat egybevetettük a 2006-ban mért nemzeti IQ értékekkel [7], országonként egy év alatt (2006.) kiadott könyvek számával (2006) [8] (első kiadás//10,000 lakos/év), az elfogadott szabadalmakkal (1998) [9] (szabadalom/1 millió lakos/év és az adott ország zsidó népességének arányával (%) [10].

A kitüntettek száma országonként jelentős eltéréseket mutat (3. sz. ábra). A zsidók (a világ bármely országában élő etnikumként értendő, nem csak Izrael állampolgárai) messze megelőznek minden más nemzetet 12,7 díjazott / 1 millió lakos eredményükkel. Követi őket Svájc és Svédország, mindkét országban 1 millió lakosból „csak” 3 kitüntetett van.

Gyakran megemlítik (a tudományos és a népszerű tudományos irodalomban), hogy a zsidók IQ átlaga magasabb, mint a nem zsidóké, vagyis a zsidók okosabbak, és ezért nagyobb mértékben járulnak hozzá a társadalom szellemi életéhez, mint a nem zsidók.

II: sz. táblázat

 

Azt gondolhatnánk, hogy az egyes országok Nobel-díjasainak száma összefügg az adott ország átlag IQ értékével, azonban ez nem így van. Ugyanakkor az egyes országok irodalmi termése többnyire összhangban van az adott ország díjazottainak számával (3. sz. ábra kiegészítése). Az elfogadott szabadalmak száma jól megfeleltethető az IQ értékkel, azonban a Nobel-díjasok számával nem. Az egyes országokban élő zsidó népesség száma nem befolyásolja lényegesen az adott országnak IQ értékkel, könyvkiadással és szabadalmakkal jellemzett szellemi aktivitását.

3. sz. ábra

3. sz. ábra: Nobel-díjasok az egyes országokban (a II. sz. táblázat adataiból)

Kifejtés

A Nobel-díj a 110 év folyamán fokozatosan vált az egyik legnagyobb presztízzsel járó tudományos kitüntetéssé. Az ambiciózus tudósok többségének titkon remélt kívánságai között a tudományos kiválóság legnagyobb elismeréseként jelent meg. A különböző, többnyire fejlett országok is magukévá tették ezt a véleményt, rendkívüli juttatásokat nyújtanak Nobel-díjasaiknak. A kitüntetéssel járó pénzösszeg (kb. 300,000 -1 millió USD) csak egy töredéke annak a pénzjutalomnak, amelyet a díjazott és intézete, illetve tudományos munkatársai megkapnak. Egyetemek, könyvkiadók és vállalatok számára egy Nobel-díjas értéke a testsúlyának megfelelő arany értékével ér fel. Számos egyéb előny között említhetők például tiszteletbeli állások, testületi tagságok vagy jól fizetett előadások. A Nobel-díj nem csak elismerést, hanem hatalmat is jelent. Ezért a kiérdemelt tiszteletnek megfelelően a tudóstársadalom figyelemmel követi a Nobel-díjasokat, így azt is, hogy ők és környezetük milyen módon használják fel tudományos és anyagi befolyásukat.

Mindezeken felül a díj helyet biztosít tulajdonosának a tudománytörténetben. A Nobel-díjasok és munkáik úgy szerepelnek a történelemkönyvekben, mint egy-egy mérföldkő a tudományok fejlődésében. A tudósok nagyon érzékenyek az ilyenfajta hagyományra.

IQ többlet a zsidó fölény mögött

A statisztikai elemzések arra utalnak, hogy a zsidó tudósok erősen felülreprezentáltak a kitüntetettek között. Ez a túlsúly 26-szoros az USA-ban. A túlsúly közismert, azonban mértéke kevésbé. Gyakran magyarázzák a zsidók magasabb IQ értékével. A mérések szerint [11] a zsidó amerikaiak átlag IQ-ja 115, őket követik sorrendben a kelet-ázsiaiak (106), fehérek (103), latinok (89) és afrikai amerikaiak (85). Többféle magyarázatot találhatunk erre a nagyon magas átlag zsidó IQ értékre. Ez az érték helytálló az askenázi zsidók esetében, de nem vág egybe az izraeli nemzeti IQ értékkel (100). Az eredményt jórészt a verbális inteligencia adja, az inteligencia más összetevőiben (pl. motorikus vagy térbeli) a zsidók valószínűleg jóval az átlag alatt lennének. Az átlag askenázi IQ Lynn mérése szerint Amerikában 107 (12) és Izraelben 103 (12). A zsidó inteligencia okát a szakirodalom [14-16] behatóan vizsgálta és alaposan feldolgozta.

Ésszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy a sikeres tudósok átlagon felüli inteligenciával rendelkeznek. Azonban az csak egy spekuláció, hogy például egy 135-ös IQ értékkel rendelkező tudósnak nagyobb esélye van a sikerre, mint annak, akinek IQ értéke csak 130. A verbális inteligencia, amelyben a zsidók nagyon jók, nagymértékben befolyásolhatja a díjért folyó versenyt a béke, az irodalom és a közgazdaság területén, azonban más fajta inteligencia szükséges a sikerhez a fizika, az élettan és a kémia területén. Nehéz elhinni, hogy a kivételesen magas IQ értéknek döntő szerepe van a díj elnyerésében, amikor más, magas IQ-val rendelkező népek (kelet-ázsiai) kevés díjat szereznek. Izrael jellemzően átlagos IQ-ja és tudományos teljesítménye egy másik zavaró tényező, ha a zsidók sikerét csupán az inteligenciával próbáljuk megmagyarázni.

Különleges beállítottság a zsidó fölény mögött

Másik jól hangzó magyarázat a zsidó fölényre az, hogy a zsidók nagyobb arányban kapcsolódnak be a szellemi tevékenységekbe, mint a nem zsidó társadalom nem zsidó népessége. Következésképpen a 26-szoros zsidó fölény Amerikában arra utalhatna, hogy 26-szor több zsidó választja a tudományt élethivatásul, mint amerikai. Az USA-ban mintegy 2,1 millió tudós van [17], amely az amerikaiak 0,6%-át jelenti. Az amerikai zsidók 0,6%-a 36.000 személyt jelentene, vagyis 26x36.000=1.044.000 zsidó tudóst, így minden 6. zsidót az USA-ban. Ez pedig teljesen valószerűtlen szám.

A zsidó kitüntetettek aránya több mint megkétszereződött a második világháború után. E növekedés a zsidó-nem zsidó megosztott díjak nagymértékű növekedésének tudható be. Kiváló zsidó és nem zsidó tudósok kezdtek együttműködni, vagy esetlegesen azonos, sikeres tudományos terület kutatásában mélyedtek el. Ilyenfajta közös megjelenés (vagy véletlen egybeesés) szinte példátlan volt a háború előtt. Ez egy másik említésre méltó jelenség, arra utal, hogy a legtehetségesebb zsidók túlélték a holokausztot (miközben a zsidó népesség 1:2-3 arányban életét vesztette); e zsenik újra elvegyültek a leggazdagabb nemzetek közé és folytatták ragyogó tudományos pályájukat, példátlan sztár-karrierjüket, többnyire az USA-ban.

Jelölés és eljárásmód a zsidó fölény mögött

A kérdés továbbra is megválaszolatlan: Miből adódik ez a 26-szoros zsidó fölény? A választ a díjazottak kiválasztási módja adhatja meg, jóllehet ez az eljárás nagyon demokratikusnak tűnik.

A jelölési űrlapokat a Nobel-bizottság körülbelül 3.000 személynek megküldi, rendszerint az aktuális évet megelőző szeptemberben. Ezek a személyek többnyire az adott területen kutató akadémikusok. A jelölési űrlapok visszaküldésének határideje január 31. A Nobel-bizottság kiválaszt az űrlapokról mintegy 300 potenciális díjazottat és még további neveket választ. A jelöltek neve nem kerül nyilvánosságra, és velük sem közlik, hogy díjra jelölték őket. A jelölés teljes dokumentációját a kitüntetést követő 50 évre zárolják. Ezután a Nobel-bizottság beszámolót készít az adott területek szakértőitől kapott vélemények alapján. E jelentést az előzetes jelöltlistával együtt benyújtják a díjat odaítélő intézményeknek. Az intézmények képviselői összeülnek, és többségi szavazattal kiválasztják az egyes területek jelöltjét vagy jelöltjeit. Döntésüket, amely megfellebbezhetetlen, a szavazást követően azonnal kihirdetik. Díjanként legfeljebb három jelöltet és két különböző munkát lehet kiválasztani [18].

Például az élettani vagy orvosi Nobel-díjat a Nobel Közgyűlés, amelyet a stockholmi Karolinska Intézet 50 professzora (az intézet 500 professzora közül) alkot. A Nobel-bizottság öt tagjához csatlakozik hatodikként a Nobel Közgyűlés titkára. A tagokat három éves időszakra választják. Minden évben tíz társtagot választanak a márciustól októberig terjedő időszakra. A Nobel-bizottság a Nobel Közgyűlés munkatestülete [19, 20].

„ÉLETTAN ILLETVE ORVOSTUDOMÁNY TERÜLETÉN az alábbi személyek és szervezetek élvezik azt a törvényben szabályozott jogot, hogy az alkalmasság és az egyetemesség elve alapján Nobel-díjra előterjesztést nyújtsanak be:

1. A Karolinska Intézet Nobel Közgyűlésének tagjai;
2. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia orvostudományi tagozatának svéd és külföldi tagjai;
3. Élettani vagy orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetett tudósok;
4. A Nobel-bizottságnak az 1. pont alatt nem megnevezett tagjai;
5. Svédország orvosi egyetemeinek professzorai, valamint Dániában, Finnországban, Izlandon és Norvégiában orvosi egyetemeken vagy hasonló intézményekben professzori címet viselő tudósai;
6. A Közgyűlés által kiválasztott legalább hat más orvosi egyetem hasonló címet viselő tudósai; a Közgyűlés úgy választja meg az intézményeket, hogy az egyes országok és egyetemeik között arányos legyen a feladatmegosztás; és
7. Természettudományok területén kutatómunkát végző olyan tudósok, akiket a Közgyűlés megfelelőnek tart a feladatra.

A Nobel-bizottság ajánlására a Közgyűlés minden évben május végéig hozza meg a döntést a 6. és 7. pont alapján kiválasztott kutatók személyére vonatkozóan.” [18].

A mintegy 300 nevet tartalmazó jelöltlistára felkerülni önmagában is kihívás. Azok a tudósok, akik nem kellően ismert vagy elismert beosztásban tevékenykednek, vagy egyszerűen csak visszahúzódóak, már ezen a ponton háttérbe szorulnak. A 300 jelölt közül az 1-3 főből álló díjnyertes csoportba való bejutás két lépésben történik. A Nobel Közgyűlés valószínűleg már februárban kialakította elvi álláspontját, amikor határoz a kitüntetendő kutatási terület kérdésében. Ez egy nagyon fontos döntés, alapvetően meghatározza a zsidó fölény erősítését vagy gyengítését.

Az eljárás szemléltetésére egy példát mutatunk be, anélkül, hogy akár burkoltan is azt sejtetnénk, hogy ilyesmi megtörtént. A leírásban valódi neveket használtunk, hogy a példát valószerűbbé tegyük.

A Humán Genom Projekt 2000-ben nagy részben lezárult [21, 22]. Francis Collins és Craig Venter neve ismertté vált az egész világon a kutatás legintenzívebb utolsó három évében [23]. A humán genom szekvenciájának meghatározása hatalmas vállalkozás volt a tudóstársadalom és a mögötte álló támogatást nyújtó országok részéről. Egyértelmű volt, hogy a projekt jelentős mértékben szolgálja az emberiség javát és a biológiában alapvetően megváltoztatja a gondolkodást és a kutatást. Sokan vélték úgy, hogy a projektet valamiképpen Nobel-díjjal fogják kitüntetni.

Ugyanakkor a kulcsszemély, aki a projekt előrehaladását biztosította és megmentette az anyagi összeomlástól, a tudós és vállalkozó Craig Venter volt. Dolgozott saját magának és vállalata, a Celera számára, miközben az emberiség javát szolgálta (sok hasonlóság van közte és Alfred Nobel között). A Celera értékesítette a szekvenciákat más tudósok számára és szabadalmaztatta ezeket jövőbeli biotechnológiai alkalmazásokhoz. Ez Ventert meglehetősen népszerűtlenné tette, különösen a naiv tudóstársadalom körében.

A második legjobb jelölt Francis Collin, aki a Humán Genom Projekt (HGP) vezetője volt a Nemzeti Egészségügyi Intézetben (NIH). Tehetséges, rendkívül közvetlen személyiség, jó szervezőkészséggel. Azonban tudományos intézete hírhedtté vált lassúsága és költségessége miatt. Sok elméleti tudós évekig kihasználta a projektet kényelmes életviteléhez, amelynek, úgy tűnt, soha nem lesz vége. Collins egy nyíltan és mélyen vallásos tudós, keresztény, ami sokakat irritál.

A harmadik szereplő John E. Sulston, az angliai Cambridgeshire-ben újonnan létesített Sanger Centre igazgatója. Ő és intézete jelentős mértékben hozzájárult a HGP sikeréhez, de messze elmaradt Collins és Venter mögött.

A Collins-Venter-Sulston trio megérdemelte volna 2002-ben az élettani és orvosi Nobel-díjat. De nem ez történt. A Karolinska Intézetben a Nobel Közgyűlés elvi döntésében más kutatási terület díjazásáról határozott; megtartotta Sulstont (és a HGP-t) a jelöltlistán, de elutasította Collinst és Ventert. Kitüntette Sulstont a C. elegans (egy féreg) kutatásáért az emberi genom (ember!) szekvenciája helyett, ezáltal „szabad utat” adott a Nobel-díjhoz Sydney Brenner és H. Robert Horvitz számára, akik történetesen mindketten zsidók. Ezzel létrejött a zsidó fölény, bár a C. elegans haszna az emberiség számára továbbra is felfedezésre vár.

Kapcsolatrendszer a zsidó fölény mögött

Amikor a Nobel Közgyűlés kialakította elvi álláspontját, már februárban, a kibővített Nobel Bizottság (16 személy) választhat a jelöltek rövid listájából. Ebben a szakaszban a legfontosabb tényező azoknak a tudósoknak a száma és státusza, akik egy adott jelöltet támogatnak. Valószínűleg olyan jelölt lesz véglegesen kiválasztva, akinek sok vagy befolyásos támogatója van. És ez az a pont, ahol a zsidó tudósok hasznosítani tudják, és hasznosítják is tehetségüket a kapcsolataik ápolásában (más zsidókkal) és kimagasló verbális intelligenciájukat. Nem magyarázhatjuk a zsidó fölényt magasabb zsidó IQ-val, vagy azzal, hogy a zsidók előnyben részesítik az értelmiségi pályákat. Lehetséges magyarázatként szolgálhat, hogy a zsidók mögött erősebb támogatás van, mint a nem zsidó tudósok mögött. A némileg magasabb IQ, az értelmiségi pályák bizonyos mértékű előnyben részesítése és az erős és hatékony zsidó kapcsolatrendszer együttesen járulnak hozzá a 26-szoros zsidó fölényhez. Egyértelmű, hogy az USA-ban minden egyes sikeres zsidó tudós mögött 26-szor több „mentor” (főként más zsidók) áll, mint egy sikeres nem zsidó tudós mögött.

Maga a Nobel Alapítvány a zsidó fölény mögött

A svédek meglehetősen érzékenyek a korrupcióra. A svéd egy rendkívül egalitárius társadalom, ahol az emberek meglehetősen sok időt töltenek azzal, hogy figyeljék és ellenőrizzék egymást. A Nobel-díj árúba bocsátása és megvásárlása elképzelhetetlen. Ugyanakkor a svédek fogékonyak mindenféle (gyakran buta) egalitárius érvre. Az elgondolás, hogy „egy díjat egy zsidónak és egy díjat egy nem zsidónak” tökéletesen elfogadható egy egalitárius svéd számára.

A szocio-kommunista vagy marxista társadalmak nagyon negatívan, sőt ellenségesen viszonyulnak a rangokhoz és díjakhoz, mert szerintük ezek a burzsoá társadalmak csökevényei és növelik (vagy hangsúlyozzák) a társadalmi egyenlőtlenséget. Svédország az egyetlen olyan ország a világon, ahol a politikai elit megpróbálta meggyőzni a doktorokat (MD) arról, hogy ne használják a doktori címet [24]. Sőt megpróbáltak megszabadulni olyan szokásos tudományos fokozatoktól, mint tudományos munkatárs és egyetemi tanársegéd [25, 26]. Svédország az egyetlen olyan ország a világon, ahol tortát lehet dobni a király arcába büntetés nélkül [27].

A svédekre még mindig ráhagyni, hogy egy tekintélyes díjról döntsenek, szinte vicc és természetesen az egyik legnagyobb létező képmutatás a világon. Jóllehet, a Nobel-díj jelentős PR hasznot hoz az egész ország és különösen a svéd tudományos intézményrendszer számára. A svédeket nem érdekli a Nobel-díjas személye és az, hogy mire kapta a kitüntetést; ami fontos számukra: a kitüntetés adományozásával járó figyelem és pénz. A svéd tudósokat nem érdekli egy díjazott neme vagy etnikai hovatartozása, a fontos számukra az, hogy a díj odaítélésekor lefolytatott eljárás számukra kapcsolatokat, hírnevet, könnyű publikációs lehetőségeket jelent tekintélyes újságokban, szekcióvezetőként konferenciákra meghívásokat, elnöki pozíciókat társaságokban és végső soron több kutatási forrást [28]. Zsidók vagy nem zsidók, nem számít, a show műsornak folytatódnia kell.

Ez a közömbös és engedékeny hozzáállás, amit nevezhetünk a „fölény passzív elfogadásával előidézett korrupciónak”, tágra nyitja Svédország kapuit egy individuális, piacszemléletű személyiségtípus kapcsolatrendszere számára, és végső soron a zsidó fölényhez vezet.

Maguk a nem zsidók a zsidó fölény mögött

A zsidók fent leírt túl ambiciózus csoportmarketingje, expanzív és erősen versengő viselkedése szokatlan a Nobel-díjjal kapcsolatban, vagy a háború utáni időszak viszonyai között. Mindig és mindenhol köztudott volt, hogy a zsidók hogyan éltek az elmúlt 3000 év folyamán. Sok nem zsidó félreérti ezt és nem megfelelően viszonyul ehhez. A nem zsidóknak meg kellene érteniük, három évezred után, hogy a zsidók az emberi fajnak egy olyan intelligens és ambiciózus variánsát alkották és alkotják ma is, amely érintetlenül megőrizte sajátos genetikai, vallási, kulturális és szellemi örökségét, a diaszpóra és a világ különböző országaiban való szétszóródás ellenére. Egy olyan Nemzet (egy Nemzet!), amelynek tagjai nem csak Izraelben élnek, hanem sok más országban is szerte a világon. Nagyon hatékony csoportalkotó stratégiával rendelkeznek. [29]. Megtanulták annak művészetét, hogyan lehet aránytalanul mértékben prosperálni –bárhol, bármilyen nem zsidó környezetben és viszonylag hosszú időszakokon keresztül. (Az utóbbi időben láthattuk Izraelben, mennyire tudnak boldogulni saját magukban, zsidó környezetben).

Azonban a nem zsidóknak nem szabad megfeledkezni arról, hogy a zsidók genetikai és kulturális integritásukért örökölt genetikai rendellenességekkel (a túl kicsi génállomány következtében) [30] és időközönként tetemes véráldozattal (a nem zsidók frusztrációja következtében) nagy árat fizetnek. Hatalmas és szelektív genetikai nyomás van ezen a Nemzeten és minden egyes zsidóra kínzó társadalmi nyomást gyakorol a saját közössége. Nem könnyű megfelelni Isten és a zsidók között létrejött szövetségnek!

Ugyanakkor a nem zsidók könnyű prédának tűnnek. A nem zsidók, mint többségi csoport, versenyre kényszerülnek más nem zsidókkal, és gyakran ezzel párhozamosan felkészületlenül kerülnek versenykényszerbe egy eszes kisebbségi zsidóval. A keresztény élet és megbocsátás, a halasztott igazságszolgáltatás és az egyén megjutalmazása a „másvilágon” nem a legjobb stratégia az evilági sikerhez. Sok nem zsidó tudós üzleti naivitása és „szelíd” idealizmusa, amely „minden” ember (Emberiség!) jóságára tekintettel van, különösen sajnálatos ebben a kontextusban.

A zsidó fölény, mint Nobel végakaratának a megsértése

A zsidók Nemzetet alkotnak? A hagyományos felfogás szerint, amely a Tórában megtalálható, a zsidók nemzetet alkotnak. A Tóra és a rabbik ezt a kifejezést nem a mai értelemben használták, amely területi és politikai entitást jelent, hanem ókori értelemben, azaz egy embercsoportot jelölt, melynek tagjait közös történelem, közös sors és az összetartozás tudata kötötte össze [31].

A zsidók (Hebrew: יְהוּדִים‎‎ Yehudim [jɛhuːdiːm]), vagy más szóval a zsidó emberek alatt egy nemzetet és etnikai-vallási csoportot kell érteni, amely az ókori közel-keleti izraelitákból vagy héberekből alakult ki. A zsidó nemzetiség, nemzeti jelleg és vallás szorosan összefügg, mivel a judaizmus a zsidó nemzet hagyományos hite [32-34].

A judaizmus magában foglalja a nemzet, a nemzetiség, a vallás és a kultúra egyes elemeit, annak meghatározása, hogy ki zsidó, bizonyos mértékig attól függ, hogy vallási vagy nemzeti megközelítésen alapszik-e a meghatározás. [35].

“A legtöbb zsidó közösség viszonylag elszigetelt maradt a mellette élő nem zsidó közösségektől a diaszpóra alatt és után. [36]. A kutatókat meglepte az a feltűnő genetikai

egyöntetűség, amelyet a mai zsidóknál tapasztaltak, függetlenül attól, hogy a diaszpóra szétszóródott a világban.

Az állampolgárság egy nemzethez vagy egy szuverén államhoz való tartozást jelent. A világ számtalan részén a nemzeti hovatartozás kifejezést sokkal inkább etnikai és kulturális alapon, vagy családi önmeghatározás alapján, mintsem egy államhoz vagy adott politikai alakulathoz való viszony alapján definiálják. Ugyanakkor az állampolgárság vonatkozhat egy nemzethez (olyan közösség, amelynek tagjait etnikai és kulturális, valamint önazonosságtudat kapcsol össze) való tartozásra, még akkor is, ha a nemzetnek nincs állama, ilyen nemzetek pl. a baszkok, a kurdok, a tamilok vagy a skótok [37].

Például valaki mondhatja magáról, hogy kurd, vagyis kurd nemzetiségű, bár jelenleg nincs független kurd állam. A korábbi Szovjetunióval vagy Jugoszláviával összefüggésben a nemzetiség szót gyakran használják az orosz vagy a szerb-horvát szavak szinonimájaként (национальность/ natsionalnost, народность/narodnost) ezen (korábbi) államok etnikai csoportjaira vagy helyi közösségeire.

Jó példa az Orosz Föderáció, ahol mai is az orosztól eltérő nemzetiségűek élnek, de orosz állampolgároknak tekintik őket, és a Föderáció törvényei vonatkoznak rájuk. Hasonlóképpen a „Kína nemzetiségei” kifejezés a Kínában élő kulturális csoportokra utal. Spanyolország különböző nemzetiségek által alkotott egy Nemzet, a nemzetiségeket politikailag nem ismerik el nemzetekként (államokként), illetve kisebb nemzetekként tekintik ezeket a spanyol Nemzeten belül.

Elég csak elolvasni a zsidó írásokat és figyelmen kívül hagyni a nem zsidó magyarázatokat annak megértéséhez és elfogadásához, hogy a zsidók (egyetlen) elhatárolható Nemzetet alkotnak.

Összegzés és javaslat

A zsidók sikeresen biztosítottak maguknak aránytalanul nagy részesedést a tekintélyes Nobel-díjakból és ehhez kapcsolódóan a tudományos/szellemi teljesítményhez szükséges társadalmi források feletti befolyásból. Minden tiszteletet megérdemel a zsidó IQ, intellektuális elkötelezettség és kapcsolatépítési tehetség, azonban ez esetben egy olyan fölény tapasztalható, amelyet a nem zsidó tudósoknak kezelni kell, jóindulattal és „keresztényi szeretettel”, annak érdekében, hogy elkerülhessük a félreértést, az etnikai feszültségek növekedését és a történelmi hibák megismétlődését. Jó szándékkal arra kérjük a világ tudósait, hogy győzzék meg a Nobel Alapítványt, hogy szenteljen több figyelmet Nobel végrendeletének és szüntesse meg a zsidó fölényt.

Köszönetnyilvánítás

Nagyon szépen köszönöm a Karolinska Intézetben tevékenykedő barátaimnak és nem kevés ellenségemnek, hogy e projekt vállalásához nélkülözhetetlen „Bizalmat” és „Szembenállást” biztosították számomra, illetve bíztattak könyvem, „A SVÉD ISTEN” (2009, www.amazon.com) megírására..

Hálás köszönetemet fejezem ki Kevin MacDonald professzornak, Kaliforniai Állami egyetem–Long Beach, amiért megtanított helyes, értelmes és tudományos stílusban írni a zsidó Nemzetről.

Hivatkozások

1. George H. W. Bush, Acceptance Speech at the Republican National Convention (August 18, 1988) - http://bushlibrary.tamu.edu/research/pdfs/rnc.pdf - access on January 18th, 2011

2. Nobelprize.org – The Official Web Site of the Nobel Prize. Excerpt from the Will of Alfred Nobel. (http://nobelprize.org/alfred_nobel/will/short_testamente.html - Last accessed 2011 01 17.

3. Nobelprize.org – The Official Web Site of the Nobel Prize. http://nobelprize.org/nobel_prizes/nobelprize_facts.html. - Last accessed 2011 01 17,

4. Jinfo.org. - http://www.jinfo.org/Nobel_Prizes.html - Last accessed 2011 01 17.

5. Nobel laureates by nationality http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Nobel_laureates_by_nationality – Last accessed 2011 01 21.

6. List of countries by population http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_population – Last accessed 2011 01 21.

7. IQ and Global Inequality - http://en.wikipedia.org/wiki/IQ_and_Global_Inequality – Last accessed 2011 01 21.

8. Books published per country per year - http://en.wikipedia.org/wiki/Books_published_per_country_per_year – Last accessed 2011 01 21.

9. Economy Statistics > Patents granted (most recent) by country - http://www.nationmaster.com/graph/eco_pat_gra-economy-patents-granted - Last accessed 2011 01 21.

10. Jewish population - http://en.wikipedia.org/wiki/Jewish_population - Last accessed 2011 01 21.

11. Herrnstein, R. J., & Murray, C. (1994). The bell curve. New York: Free Press.

12. Lynn, R. (2004). The intelligence of American Jews. Personality and Individual Differences 36, 201–206.

13. Lynn, R. & Vanhanen, T. (2006). IQ and Global Inequality. Augusta, GA: Washington Summit Publishers, p. 312.

14. Charles Murray. Jewish Genius. Commentarymagasine.com, 2007 - http://www.commentarymagazine.com/viewarticle.cfm/jewish-genius-10855 - Last accessed 2011 01 21.

15. J. Philippe Rushton. Race, Intelligence, and the Brain: The Errors and Omissions of the Revised Edition of S. J. Gould's The Mismeasure of Man (1996). Personality and Individual Differences, Vol. 23, No. 1 (July 1997), pp. 169-180

16. R. Brian Ferguson. How Jews Became Smart: Anti-“Natural History of Ashkenazi Intelligence”. - http://andromeda.rutgers.edu/~socant/How%20Jews%20Became%20Smart%20%282008%29.pdf - Last accessed 2011 01 21.

17. Scientists, Engineers and Technitians in the United States: 2001. Detailed Statistical Tables, http://www.nsf.gov/statistics/nsf05313/tables.htm - Last accessed 2011 01 21.

18. N O B E L F O U N D A T I O N - http://nobelprize.org/nobel_organizations/nobelfoundation/directory_org_110112.pdf

19. The Nobel Assembly 2010 – http://www.mednobel.ki.se/mednobel/assembly.html

20. The Nobel Committee 2010 - http://www.mednobel.ki.se/mednobel/committee.html

21. Venter, J. Craig; et al. (February 16, 2001). "The Sequence of the Human Genome". Science (journal) 291 (5507): 1304–51

22. Eric S. Lander. Initial sequencing and analysis of the human genome. Nature 409, 860-921 (15 February 2001)

23. Adams, J. (2008) Sequencing human genome: the contributions of Francis Collins and Craig Venter. Nature Education 1(1)

24. Lars-Ake Pellborn – CEO of The Swedish Society of Medicine in Stockholm, Sweden, - personal communication, 2001.

25. Court Case T 27-04, Solna Tingsratt, Solna, Sweden, 2004.

26. Court Case T 3688-07, Solna Tingsratt, Solna, Sweden, 2007.

27. Swedish king in tart attack – BBC News. 6 September, 2001. - http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/1529270.stm -

28. Biro JC. The Swedish God. 2009, www.amazon.com

29. K. McDonald. A People that shall Dwell Alone – Judaism as a Group Evolutionary Strategy, with Diaspora People. Writers Club Press. San Jose, 2002.

30. Ashkenazi Jewish Genetic Disease, Jewish Virtual Library. http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Health/genetics.html

31. Judaism 101. What is Judaism? http://www.jewfaq.org/judaism.htm -

32. "The Jewish Problem: How To Solve It," U.S. Supreme Court Justice Louis D. Brandeis, "Jews are a distinctive nationality of which every Jew, whatever his country, his station or shade of belief, is necessarily a member" (April 25, 1915), University of Louisville Louis D. Brandeis School of Law, http://www.law.louisville.edu/library/collections/brandeis/node/234 Retrieved on June 15, 2009

33. Palmer, Henry, A History of the Jewish Nation (1875), D. Lothrop & Co., Retrieved on June 15, 2009

34. "The Collected Papers of Albert Einstein, Vol. 7: Berlin Years," U.S. Supreme Court Justice Louis D. Brandeis, "The Jewish Nation is a living fact" (June 21, 1921), Princeton University Press,

35. Weiner, Rebecca (2007). "Who is a Jew?". Jewish Virtual Library. http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Judaism/whojew1.html. Retrieved 2007-10-06.

36. Hammer, Mf; Redd, Aj; Wood, Et; Bonner, Mr; Jarjanazi, H; Karafet, T; Santachiara-Benerecetti, S; Oppenheim, A; Jobling, Ma, Jenkins, T; Ostrer, H; Bonne-Tamir, B (Jun 2000). "Jewish and Middle Eastern non-Jewish populations share a common pool of Y-chromosome biallelic haplotypes." (Free full text). Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 97 (12): 6769–74. - http://www.pnas.org/cgi/pmidlookup?view=long&pmid=10801975. Nationality. Wikipedia. - http://en.wikipedia.org/wiki/Nationality - Last accessed

Jan C Biro MD., PhD

Karolinska Institute, Stockholm, Sweden & Homulus Foundation, Los Angeles, CA, USA.

jan.biro@att.net, www.janbiro.com

 

(A cikk 2011. március 15-én jelent meg. A Magyar forditást Dékány Sára (Bonyhád) készitette 2011 Juliusában.)

Eredeti szöveg elérhetősége:

www.janbiro.com/THE_JEWISH_BIAS_OF_THE_NOBEL_PRIZE.pdf

http://jewcatch.com/files/BIRO___THE_JEWISH_BIAS_OF_THE_NOBEL_PRIZE___TO_MEDIA_2011_MARCH.pdf

2012. március 28. - 01:12

Ha Hamer doktor zsidó lett volna már a Nobel díjazottak között üdvözölhetnénk, de mivel német így eltaposandó, az új orvostudomány mint rendszer kicsúszott az ellenőrzésük alul , ellopni sem tudják így ott gáncsolják ahol tudják, a piszkos gojok nehogy már lepipálják a zsidót a kiválasztott nép gyermekét. Hát így mutatkozik meg a zsidó túlsúly a Nobel díjazottak táborában. De azt hiszem Dr Hamer nem is vágyik ama magaslatra ahol a kiválasztás primer köre a zsidó származás. Én csak azt sajnálom , hogy egy ilyen nagy múltú intézmény is letudott így aljasodni, hogy degenerált zsidók mondják meg az igent, hogy mire gondolhatsz, hogy kit választhatsz, hogy kinek juthat a más pénzéből, senkinek ha zsidó nem kaphat belőle, és a végén osztozunk. Mert a biznisz az biznisz.

Hej ha Hamer doktor bevett volna egy zsidót az üzletbe már rég ellopták volna az egész rendszert, talán meg is ölték volna , mivel nem akarta volna átengedni a rendszert zsidó kézbe, vagy ha nem olyan mohók lettek volna a zsidó társak most minden Nobel díjasok lennének.

Kár ezért a szép kutyáért, Ő ugyan is nem a Sátán kutyája, és csak annyira képviseli Amerikát, hogy Őket is uszítják a nemzetekre, most épp a terrorizmus kód szóra, és nem veszik észre , hogy Ők a legnagyobb és az elsődleges terroristák. Az uzsora kamatos cionista pénzhatalommal. Na Ők a SÁTÁN kutyái, kiket az emberiségnek le kell vadásznia, mert veszett állatok, és akit megmarnak az is meg fog veszni. Semmi bajom az Amerikai polgárokkal talán egy kicsit jobban meg vannak vezetve mint mi, és ha tudnák , hogy ha a monetáris jogaikat vissza vennék a zsidó bankártól, akkor adót sem kellene fizetniük, és a büdzsé mégis tele lenne, azt csak halkan kérdem kik lopják ki a szemüket, hogy nem látszik odaátról ez a nagy lopás. De vigyázzatok, ha kinyílik a szemetek és kiáltok a jogaitokért, a zsidók koncentrációs táborokba zárnak benneteket , már 800 tábor fogadó készen vár benneteket. A rendőr állam a zsidó vezetéssel eltökélte, hogy át kell nevelni benneteket. Jó kis biorobotokká, kell hogy váljatok. Most csak a politikai elitetek van trenírozva, kik végre hajtják biorobotként a zsidók utasítását, terrorista parancs szóra gyilkoltatják veletek a muzulmánokat, már milliókat öltetek meg ártatlan civilekként, és még mindig nem eset le a tantusz, csak öltök és öltök , mint annak idején a benszülött indiánokat mészároltátok le a földjeikért, majd zártátok rezervátumokba őket, most ti mentek a koncentrációs táborokba, agymosotá biorobottá kell válnotok, mert ezt kívánja a zsidó bankár és a hatalom , csak így ellenőrizhetnek benneteket Orvelli magaslatokban 1984 jelszóval.

Veszitek a lapot Ti a Sátán kutyái biorobotokként kell leélnetek az életeteket, és ha nem tetszik a vezénylő bankár uraknak a pofátok, hát megszüntetnek benneteket be csippelt állampolgárok. A halálcsippen csak egy kapcsolás és mentek ti is az örök vadászmezőkre, az indiánok után. Ne hogy azt hidd, hogy a zsidó is a táborba kerül, nem ők megúszták a 9/11- et is, azt a sok halált is , melyeket ti okoztatok a muzulmánoknak. Most majd ők vigyáznak rátok mint tábori őrség, de vigyázzatok, mert Magyarországon ők voltak a húsdaráló kezelők, és zsidó zsidót betanít a szakmára , ha még nem utáljátok őket itt az ideje gondolkodjatok el rajta húsdarálóba valók, és még helyén van a fejetek, az eszetek , hát azt nem tudom Ti választatok a rab népek táborában. Ne feledjétek a föld népességét egy milliárdra akarják csökkenteni, és biztos nem te leszel a túlélő a koncentrációs tábor lakója, különben is a zsidónak, van tapasztalata a palesztin nép egy nagy óriási koncentrációs táborban él Gázában, és ezt Te is tudtad, de semmit nem tettél annak érdekében , hogy ez ne így legyen , gondolod érdemes lesz felemelni szavunkat a Ti érdetekben . Kik a világ csendőrei vagytok, gyilkoltok mindenkit leraboljátok az országokat, nyersanyag és energiahordozók miatt, de a készlet kimerült, a hatallmotok beszűkült szétestek mint a többi volt birodalom , mert a zsidó uzsora tönkretette birodalmotokat . Saját népeteket kamatrabszogaként kezeltétek a zsidó kisebbség hatalmának megőrzéséért, most pusztultok a cionistákkal együtt rabló hordaként viselkedtetek , nem jár kegyelem sem nektek sem a családotoknak, gondoljátok meg milyen lesz az élet cionizmus nélkül ahol nincs uzsora civilizáció, és többé nem is lesz uzsora hollókosztos zsarolás sem. Vagy gondoljátok Oroszország átengedi nektek a mérhetetlen természeti kincseit hogy tovább gyilkoljatok öljetek egy világkormány nevében , és ezt Kína is hagyni fogja hogy leraboljátok az oroszokat, és tétlenül nézi , hogy ő következik utána. Választhattok beletörődtök a vereségbe, a hatalmat átengeditek az orosz- kínai feltörekvő népeinek , vagy világháború Izraellel . Az arab orosz kínai és szövetségeseinek a győzelmével Izrael eltűnésével Amerika széthullásával, nyugat Európa eltörlésével, ipari övezetének megsemmisítésével, be indul egy új uzsora nélküli civilizáció, gondoljátok a pénzügyi központokat megkímélik, mikor két világégést rakott az emberiség nyakába a piszkos zsidó bankárkaszt, és még véletlenül sem kerültek a háborús bűnösök sorsára, most kiirtják családostul őket, elfüstöljük mint egy rosz gondolatott, irmagjuk sem marad . Hogy mondod megvédi őket a kamatrabszolgaként kezelt nép , mert nekik az volt a vágyuk , hogy kamatrabszolgaként élhessenek, míg ők kedvükre gyilkoltatták őket . Na ne már Gyurcsányt is családostul, meg a többieket, Bajnai a zsidó libás gyilkos majd meg ussza gondolod és a többi hazaáruló.

Hát ez jutott eszembe a sátán kutyájáról , és Amerikáról az amerikai cionista vezetőiről, a birodalmukról és a széthullásukról.