Az iszlám bankrendszer

Az iszlám bankrendszer

Az iszlám bankok bemutatása.
A gazdasági válság sokakban megingatta a bizalmat a teljesen szabad piacok és a nyugati bankok iránt. Míg egyesek az állami szerepvállalás növelésében látják a megoldást, sokan az iszlám bankrendszerben és annak az eltérő szabályozásában hisznek. Az egy éve dúló pénzügyi és reálgazdasági válság fő vesztesei kétség kívül a nyugat-európai, illetve amerikai pénzintézetek. A bankok negyedévről-negyedévre hatalmas mínuszokról számolnak be, nem ritka az sem, hogy pár hónap alatt sokmilliárd dollár veszteséget könyvelnek el a neves és kevésbé neves bankházak, miközben a bankrészvények jelentős része elvesztette egy évvel ezelőtti értéke mintegy 90 százalékát és akkor még nem beszéltünk a gazdaságtörténelem egyik legnagyobb csődjét produkáló, a több mint száz éves működés után tavaly ősszel megbukó Lehman Brothersről.A Vatikán hivatalos lapjában, az Osservatore Romano-ban megjelent egy cikk, Az iszlám pénzügyi rendszerének gondolatai és javaslatai a nyugati válságra címmel. Az írás elismerően szólt a muszlim világ bankjairól, amelyek elvetik a pénz által történő pénzcsinálás módszerét. A cikk szerint „az iszlám pénzügyi rendszer hozzájárulhat a nyugati világ új szabályainak kialakításához.” XVI. Benedeket tavaly szeptemberben, a globális pénzügyi válság kirobbanásakor figyelmeztetett: „Újra kellene olvasni a Koránt. Ha a mi bankárjaink, akik annyira pénzéhesek, hogy csak a minél nagyobb haszon lebeg a szemük előtt, csupán egy kicsit ismerték volna a saria szabályait, nem tartanánk itt.”

A bankszektoron belül vannak olyan társaságok, amelyek kimaradtak a nagy esésekből. Az adatok szerint az iszlám törvénykezést a saríát követő bankok például jóval kisebb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, mint nyugati társaik. Egy közel-keleti üzleti portál a MEED összesítése szerint az Arab-öböl országainak bankjaiban az utóbbi egy évben harmadával nőtt a mérlegfőösszeg, a bevételek pedig 22 százalékkal híztak. A múlt év alatt a profitok ezzel együtt is 6 százalékkal emelkedtek, ami ugyan jelentős lassulást jelentett, de legalább nem csúsztak mínuszba a bankházak. A szakértők szerint az iszlám bankok szerencséje abból adódik, hogy korábban kimaradtak a piac robbanásszerű emelkedéséből is, de nem szenvedtek veszteséget sem a közelmúltban elértéktelenedett eszközökön.

Az iszlám bankok egyfajta konzervatív befektetési politikát folytatnak, így stabilabbak versenytársaiknál, márpedig manapság a stabilitás és megbízhatóság ritka kincs a bankok piacán. Minden adott tehát ahhoz, hogy a válságból viszonylag jól jöjjenek ki a „saría-kompatibilis” pénzintézetek. Christine Lagarde, francia gazdasági miniszter a közelmúltban már úgy fogalmazott, hogy szándékai szerint Párizs lesz az iszlám pénzügyi világ központja - ami jól mutatja, hogy már a nyugati politikusok is komoly növekedési lehetőséget látnak a pénzügyeknek ebben a speciális szegmensében. Franciaországban a tervek szerint fiókot nyitna a katari Qatar Islamic Bank, a Kuwait Finance House, illetve a bahreini Al-Baraka Islamic Bank is.

Az iszlám vallásnak megfelelő banki megoldások iránt hatalmas kereslet mutatkozik. Jelenleg 1,5 milliárd muszlim él a Földön, akik mind potenciális ügyfélnek számítanak. Az iszlám bankok keretében kezelt összegek mennyisége becslések szerint 700 és 1000 milliárd dollár körül jár. Több mint egy évezrede működnek iszlám bankok, és az utóbbi egy-két évben megfigyelhető, hogy jelentős, jó hírű európai pénzintézetek saját iszlám bankot létesítenek.

Az iszlám bankrendszer központja természetesen a muszlim többségű országokban és régiókban van, de a trendet jól mutatja, hogy az iszlám bankok egyre inkább nyugat fele tekintgetnek. Jelenleg iszlám bankok főleg a Perzsa-öböl mentén és Délkelet-Ázsiában működnek. Londonban 2004-ben adták ki az engedélyt Európa első iszlám bankjára (az Islamic Bank of Britain pénzintézetet), az idei évtől kezdve pedig Párizsban is nyílhatnak bankfiókok. A Moody's szerint az első években feltehetően csak befektetési tevékenységgel jelennének meg az iszlám bankok a nyugati piacokon, de 2-3 év múlva a lakossági üzletág is beindulhat majd.

Bevezetés az Iszlám Bankvilágba

Az Iszlám bankvilág célja ugyanaz, mint a nem Iszlámé, azzal a különbséggel, hogy előbbinek összhangban kell állnia a Sharia-val. Ezt úgy nevezik: Fia hal-Muamalat, azaz az Iszlám tranzakciók szabályai. Az Iszlám bankrendszer alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a „riba”, azaz a kamat.

Nagyvonalakban az Iszlám Bankvilág és pénzügy alapvető szabályai a következőek:

1. Bármilyen, az eredeti összeget túlhaladó, illetve meg nem haladó kifizetés tilos. Azaz: az Iszlám csak akkor engedi meg a kölcsön folyósítását, ha az úgynevezett “qard-el-hassan” (szó szerint: jó kölcsön), amikor is a kölcsönadó nem számít fel semmiféle kamatot, vagy járulékos költséget a kölcsönbe adott pénz után.
2. A kölcsönadó részesül és osztozik az összes nyereségből és veszteségből, amit a kölcsönt felvevő cég realizál. Azaz: az Iszlám bátorítja a muzulmánokat arra, hogy fektessék be a pénzüket és kölcsönadó helyett, társtulajdonosai legyenek a tőkét igénylő cégnek vagy üzletnek. Ahogy a Sharia-ban megfogalmazzák: az Iszlám pénzügy alapja, hogy a tőkét adó és a tőkét igénylő egyenlő részben és arányban osztozzék a nyereséget illetve a veszteségen, függetlenül annak profiljától.
3. Pénzt csinálni a pénzből nem összeegyeztethető az Iszlámmal. Azaz: a pénz csak a csere eszköze, arra használható, hogy valaminek az árát megállapítsuk. Önmagában nincs és nem lehet értéke, így aztán nem megengedhető, hogy pusztán önmagától, kamatok formájában hasznot termeljen úgy, hogy egyszerűen bankba tesszük, vagy kölcsön formájában továbbadjuk. Az emberi tényező a lényeg: a rizikó, a termelés és a fejlődés, a pénz, mint tőke ehhez csak eszköz lehet.
4. A „Gharar” (bizonytalanság, rizikó, vagy spekuláció) tilos. Azaz: minden tranzakciónak mentesnek kell lennie bárminemű bizonytalanságtól, rizikótól vagy spekulációtól. A szerződő feleknek tökéletesen tisztában kell lenniük a tranzakció várható nehézségeivel. Ugyanakkor a felek nem határozhatnak meg előre garantált profitot. A magyarázat erre az, hogy a pénzügyi tranzakciók során védeni kell a gyengébbet az erősebbtől, nem lehet egyik fél sem kizsákmányolt.
5. A befektetések csak olyan tevékenységet támogathatnak, melyek nem tiltottak az Iszlám által. Azaz: például az alkohollal való kereskedelmet egyetlen Iszlám bank sem támogatná, nem adnának kölcsönt egy kaszinó felépítéséhez, valamint egy Iszlám bank nem folyósít hitelt egy másik banknak kamat fejében. Amikor például egy ingatlan megvásárláshoz szükséges jelzálog hitelről van szó, az Iszlám eljárás az, hogy a bank veszi meg az ingatlant, amit aztán magasabb áron értékesít a vevőnek úgy, hogy az részletekben fizet. De mivel pénzből közvetlenül tilos pénzt csinálni, ha az adós például késik az aktuális részlettel, a bank nem számíthat fel büntetőkamatot. Az Iszlám bankok sosem támogatnak olyan tranzakciókat, melyben az Iszlámmal ellentétes áruk vagy tevékenységek szerepelnek, például alkohol, disznóhús vagy szerencsejáték.

Az Iszlám pénzügyi terminológia

Az iszlám pénzügyis és bankrendszer a Sharia-n alapul, és mint ilyen, saját terminológiát használ. Megtanulásuk hasznos lehet, ha valaki Iszlám vallású ügyfelekkel kíván üzletet kötni, vagy ha Iszlám ország(ok)ban szeretne üzletelni. Szinte lehetetlen lenne az összest egyszerre és egy helyen felsorolni, ezért megpróbáltuk összeszedni a legfontosabbakat és a legtöbbet használtakat.

Ijara:

Az ijara a lízing egy formája, melynek során a bank megvásárol, majd lízingbe ad egy bizonyos eszközt vagy tárgyat a vevőnek, egy meghatározott bérleti díj fejében, előre meghatározott időtartamra. Az időtartam és a díj előre megszabott és megállapodott. A szerződés ideje alatt a bank lemond tulajdonjogáról a tárgy vagy eszköz felett, de a szerződés lejárta után az eszköz vagy tárgy visszakerül a bank tulajdonába.

Ijara-wa-iktana

Az ijara-wa-iktana hasonló az ijara-hoz, azzal a különbséggel, hogy a szerződésbe belefoglalják azt, hogy a lízingelt tárgyat vagy eszközt a szerződés lejértakor az ügyfél megvásárolja a banktól, egy előre megbeszélt és egyeztetett áron. A szerződés ideje alatt fizetett havi díjak benne foglaltatnak a végső árban. Ennek eredményeképpen a végső ár gyakran csupán jelképes összegű.

Mudaraba:

A mudaraba az, mikor a megbízó egy nála tapasztaltabb személyt bíz meg befektetések kihelyezésével. A szerződő felek: aki a pénzt adja és aki a tapasztalatot adja. Más szóval a bank a Sharia szellemében, közös üzletbe kezd a befektetővel, akivel azután osztoznak a profiton. Ha az üzlet veszteséges, azt a befektető szenvedi el, a bank viszont ilyenkor semmilyen díjat nem számol fel az ügyfél részére.

Musharaka:

A musharaka társulást jelent. A befektető elhelyezi a tőkéjét egy másik személynél (a banknál) és mindkét fél osztozik a kockázaton és a nyereségen is. A hagyományos bakrendszerrel szembeni legnagyobb különbség az, hogy a nyereség megosztása mindig egyedileg tárgyalható, de a veszteség minden esetben a befektetés összegével azonos arányú.

Qard:

A qard egy olyan kölcsön, ami nem termel senki számára nyereséget. Az iszlám bankok a folyószámlát ilyen qard-nak tekintik, hiszen ebből finanszírozzák minden tevékenységüket. Természetesen a qard kérés esetén bármikor és egy összegben visszafizetendő a betétesnek.

Riba

A riba kamatot jelent, amelyet az Iszlám minden formájában és teljes mértékben tilt. Bármilyen kockázatmentes vagy garantált nyereség uzsorának minősül és mint ilyen szigorúan üldözendő és büntetendő az Iszlám által. Iszlám bank soha nem fizet kamatot, vagy húz hasznot kamatból.

Wakala

A wakala tulajdonképpen egy ügynökségi szerződés. A bankkal kötött szerződéskor, a számlanyitás alkalmával a betétes nem számlavezetései díjat fizet, hanem a bankot, mint pénzügyeinek felelős ügynökét bízza meg és egy bizonyos díjat fizet a bank szakértelméért.

Az Iszlám saría

Az iszlám jog jelenleg a világ legrégebbi és ekképpen legarchaikusabb élő jogrendszere. A jogi fejlődésnek nagyjából azt a szintjét őrzi, mint az Európában a korai középkorban használatos germán szokásjogok. A különbség közöttük az, hogy amíg ezeket a régi jogokat a lassan felelevenülő római jog, illetve a modern jogalkotás jószerivel végképp kiszorította a használatból (egyedül a brit szigeteken őriznek belőlük valami keveset turistacsalogatóként), addig az iszlám jog isteni törvény, s ilyenként örök és változtathatatlan. Nem tűr semmiféle korszerűsítést vagy modernizációt.

Alapja a Korán, illetve a szunna, azaz a Próféta és kortársai hagyománya. Az egyetlen kibúvó alóla az, hogy nem kell mindenütt, minden helyzetben alkalmazni, hanem – főként a keleti iszlám országokban – a saría régóta jól megfér a civil joggal. Ha nem is hivatalosan, a saríát minden muszlim közösség gyakorolja.

a saría (a szó eredeti jelentése a mindig vízhiányos Közel-Keletre jellemzően: út a víz felé, s innen: útmutatás, vallási jog) a hívők életének külső viszonyait szabályozó és a devianciákat szankcionáló vallási parancsolatok összessége. Innen érthetjük meg azt is, hogy a tradicionális iszlám képzésben soha nem vált ketté a jog és a teológia, illetve, hogy a saría-bíróságokon voltaképpen ma is teológusok ítélkeznek. Ezért eleve reménytelen, ha az európai jogi szemlélet alapján igyekszünk ezt megérteni. Az iszlámból hiányzik az európai értelemben vett jogalkotás (legislatio) teljes folyamata is: az iszlám jog alapja nem a törvényhozás, hanem egy – örök érvényűnek gondolt – jog megismerése (jurisprudentia). Ebből következik, hogy maga a saría nem valamiféle kidolgozott jogrendszer vagy törvénykönyv. Joganyaggá e hatalmas szabályrendszer akkor válik, amikor képzett személyek értelmezni tudják. Ebből lesz a jogtudomány, a fiqh (a szó eredeti jelentése: felfogás, megértés). Erre azért van szükség, mert a Korán, illetve a Próféta és követői úzusának ismerete nem adnak minden helyzetre konkrét útmutatást: ezen a ponton kapcsolódik a folyamatba a rai (véleményalkotás) is; ezért fordulhat elő az, hogy az egyes muszlim régiók joggyakorlata egymásnak homlokegyenest ellentmondó lehet anélkül, hogy ez az egész harmóniáját veszélyeztetné. A valós joggyakorlat pedig az egyes országok hagyományaihoz és politikai viszonyaihoz alkalmazkodik.

Jelenleg a saría büntetőjogi rendszerét sehol sem használják tisztán, leginkább még az Öböl-országokban ragaszkodnak hozzá, illetve a szudáni és az afganisztáni fundamentalisták próbálják mereven alkalmazni. De létezik számos olyan – deklaráltan iszlám – rezsim is, amely csak bizonyos elemeit alkalmazza, ilyen például Pakisztán és Irán. Az iszlám országok zömében eleve nyugati típusú büntetőbíráskodás érvényesül. Más kérdés a családjog és a vele összefüggő polgári jog. Ezen a téren jószerivel csak Törökország és Szíria szakított deklaráltan a saríával.

A saría azonban nem csak jogként érdekes. Ha jogrendszerként elavult is, mégis tükröz valami nagyon fontosat: az iszlám világ igazságról és jogról való felfogását. És ekként még évszázadokig velünk fog maradni.

Az Iszlám Sharia és a kereskedés: összeegyeztethető a kettő?

Az Iszlám bankokra való igény évente mintegy 15 százalékkal növekszik, érthető tehát, hogy az elmúlt időkben mind nagyobb figyelem övezi a banki szfére ezen szegmensét. Az Iszlám bankrendszer és pénzügyek sokkal bonyolultabbak annál, mint amit nagy általánosságban a legtöbb ember tud róla: azaz, hogy az Iszlám bankok nem kérnek, és nem fizetnek kamatot, mivel ez össze nem egyeztethető a Sharia-val.

Az Iszlám bankszektor sok olyan szolgáltatást fejlesztett ki és nyújt, melyek összhangban állnak az Iszlám tanításaival és a Korán útmutatásaival, az egyszerű bankszámla nyitástól a jelzálog hitelig.

A legfőbb különbség a hagyományos és az Iszlám bankrendszer között (a kamat tiltása mellett) az, hogy az Iszlám tanítása szerint a pénznek önmagában nincs és nem lehet értéke, így megtiltja minden Iszlám hívő számára, hogy pusztán a pénz kölcsönzéséből csináljanak pénzt, anélkül, hogy az általa eszközölt befektetés kockázatából is kivennék a részüket.

Haszon csak úgy és akkor realizálható, ha a kockázat, amit a befektetés jelent, egyenlő részben megoszlik a befektető (a kölcsön folyósítója) és a felhasználó / kereskedő (a kölcsön felvevője) között. Röviden: a hagyományos jelzáloghitel és a kamat tilos. Ez a szabály annyira szigorú, hogy az Iszlám bakoknak még az is tilos, hogy olyan nyugati bankokba vagy broker forex fektessék a pénzüket, amelyek a „hagyományos”, nyugati módon kamatból és illetékekből (is) realizálnak profitot.

A sharia-val messzemenőkig ellentétes szellemű, így az Iszlám bankok számára tilos továbbá befektetni vagy finanszírozni olyan üzleti vállalkozásokat, melyek tevékenysége ellentétes az Iszlám tanításaival. Ilyenek például sok egyéb mellett: az alkohol kereskedelem, a sertéshús előállításával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységek, a pornóipar, a fegyver kereskedelem. Alapvetően tilos minden, úgynevezett „Haraam” tevékenység.

Az Iszlám bankok a befektetők és betétesek pénzét úgynevezett etikus üzletekbe fektetik, melyek nyereségét aztán megosztják az ügyfelekkel, a befektetett pénz összegének megfelelő arányban. Ha a bank befektetései nem hoznak nyereséget, abban az esetben a befektetők sem kapnak semmiféle osztalékot, vagy nyereséget.

Az iszlám bankok esetében a jelzálog sem megengedett. Helyette az úgynevezett „Musharaka Ijara” használatos, melynek értelmében a bank és az ingatlant megvásárolni szándékozó ügyfél az ingatlant közösen megvásárolják, a befektetett összeg hányadában tulajdonossá válva. Az ügyfél ezek után bérleti díjat fizet a banknak és egy előre meghatározott idő elmúltával lehetősége van arra, hogy ennek fejében nagyobb részben váljon tulajdonosává az ingatlannak, így folytatva egészen addig, míg az ingatlan teljes egészében az ő tulajdonába nem kerül.

Láthatjuk tehát, hogy bár a nyugati és az Iszlám kereskedés- és bankrendszer kardinális kérdésekben tér el egymástól, egyáltalán nem lehetetlen az Iszlám Sharia szellemében kereskedni, csak nagyon kell figyelni a részletekre.

Pénzügyi válság: az iszlám bankrendszer lenne a megoldás?

Muzulmán körökből mostanában gyakorta hallható a vélemény, hogy a pénzügyi és gazdasági válság igazolja a kamat (az „uzsora”) tilalmáról szóló iszlám tanok helyességét – írja a Guardian jegyzetének szerzője.

E tételt látszik alátámasztani, hogy Nagy-Britanniában a bankok sorra nyitnak az iszlám jog, a saria előírásainak megfelelően tevékenykedő részlegeket,és már öt olyan pénzintézet van, amely teljesen e követelményeknek megfelelően működik. Németországban a pénzügyi felügyelet most engedélyezte az első iszlám pénzintézetet, amely jövő év elején nyitja meg az első fiókját, Mannheim belvárosában és utána a folyamatos terjeszkedést tervezi.

Az iszlám bankok tevékenységének általános elvi feltételei ismertek: a Próféta egyenesen megtiltotta a kamat alkalmazását, ami az ő idejében elérte az évenkénti 100 százalékot, azaz megfelelt az uzsora mai értelmezésének. A XX. századra azonban a parancsolat súlyos kényszerhelyzetet teremtett: bankokra a muzulmán országokban is szükség volt, ezek működtetése pedig csak különleges kompromisszumok formájában volt elindítható és fenntartható.

Az áthidaló elv az volt, hogy kamatot sem a betétek, sem a felvett hitelek után nem fizettek, hanem „a vállalkozás hasznából” kellett részesedést juttatni annak a félnek, amelyik a pénzét átengedte. Az alapkövetelmény az, hogy a haszon egy részének átengedése mögött mindig legyen valós munka, teljesítmény vagy közreműködés.

Ez az elv a gyakorlatban banktechnikai megoldások garmadáját eredményezte. Ha egy cég új üzemet akar építeni, akkor nem hitelt vesz fel, hanem a – kivitelezőnek a pénzt folyósító – bankot közvetlenül részesíti a hasznából.Hasonlóképpen ismeretlen az iszlám bankolás gyakorlatában a jelzáloghitel intézménye: ha ugyanis valaki házra-lakásra szeretne szert tenni, akkor azt először a bank veszi meg, a beköltöző személy pedig – a saját hozzájárulása és a törlesztései arányában válik tulajdonossá. Ez utóbbi technikának az alkalmazása máris konfliktus forrásává vált az Európában sokasodó muzulmánok számára: a kétszeres átíratás kétszeres illetékfizetési kötelezettséggel jár.Az Öböl-térségbe vagy más arab államokba települni kívánó bankok számára külön gondot jelent a formai követelmények betartatása. A Der Spiegel szerint a nyugati pénzintézetek igyekeznek úgy védekezni, hogy az ottani érdekeltségeik felügyelőbizottságába a helyi hittudományi tételekben járatos vallási személyiségeket hívnak meg, akikkel minden komolyabb ügyletet elbíráltatnak vagy engedélyeztetnek. Így is előfordult azonban, hogy az Emírségekben, például mesterséges szigetek építésére felvett hatalmas összegek folyósítását – pontosabban az ennek alapjául szolgáló adósságleveleket – utólag minősítették szabályellenesnek, milliárdos nagyságrendű csődöt okozva.

Az iszlám bankrendszert a nyugatival összevetve a Guardian szerzője megállapítja, hogy az adott elveknek megfelelően működtetett pénzintézetekben alig okozott kárt a fejlett ipari államok pénzügyi rendszerét megrendítő válság. Ennek egyik oka az, hogy az iszlám bankok vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben használtak tőkeáttételt, emellett lényegében nem halmozódtak fel náluk nagy hozamok reményében tartott, toxikus értékpapírok. A kisebb kockázatokkal azonban kisebb haszon is jár, ezért itt jóval lassúbb a felhalmozás és tőkeérték növekedésének üteme. Ennyiben kérdéses, hogy vajon vallási-lelkiismereti okok miatt meddig maradnak hűek a muzulmánok a saját pénzügyi-banki hagyományaikhoz, ha majd, a mostani válság elmúltával – nyugati modell szerint működő bankokban – ismét meredeken emelkednek a profitok és a betétek-befektetések hozamai.

Van ugyanis egy különleges körülmény a modern világban: míg a Próféta korában saját értékkel bíró arany és ezüstpénzt használtak, a mai világban az immanens érték nélküli – semmiből teremtett – papír- és számlapénz a meghatározó, amely a gazdaságok menedzselésének mai elvei alapján eleve inflatorikus. Ez azt jelenti, hogy kamat nélkül a meglévő pénz vagy vagyoni pozíció lassan, de folyamatosan és biztosan veszít értékéből.

Szerző: Világgazdaság Online

A muzulmán bankrendszer lehet a válság megoldása

2008. 11. 1. 10:09|Pénzügy

Miközben a nyugati világ pénzintézetei a válság leküzdésén dolgoznak, az iszlám törvényét betartó közel-keleti bankok sértetlenek. Egyes szakértők szerint a jövőben elterjedhet a saríán alapuló pénzügyi rendszer.

Ahmad Baqer, Kuvait kereskedelmi minisztere nemrég úgy nyilatkozott: a muszlim típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben. Robert M. Kimmet, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának államtitkára Jiddah-ban látogatva kijelentette: tanulmányozták a saría elvein alapuló bankrendszer működését – írja a Washington Post.

Bár a tőzsdék gyengélkedése és az ingatlanpiac teljesítménycsökkenése rosszul érinti az arab országok hitelintézeteit, a rendszer támogatói szerint a saríá egyfajta beépített védelmet jelent az amerikaihoz hasonló pénzügyi válság ellen. Az iszlám vallás ugyanis tiltja a derivatívok használatát és a túlzott kockázatvállalást.

"A muszlim bankrendszer szépsége az, hogy nem ígér többet, mint amivel valóban rendelkezik. Ezeket a bankokat nem védi az állam, így a gazdaság lassulása esetén szenvednek, de az ügyfelek nem veszítik el mindenüket" – vélte Majed al-Refaie, a bahreini székhelyű Unicorn Investment Bank vezetője.

Az iszlám vallás eredendően a kamat szedését az uzsorával hozza párhuzamba, ezért tiltja. A modern világra lefordítva ezt azt jelenti, hogy a pénz nem kamatoztathatja önmagát, csak valamilyen termelő tevékenységben sokasodhat. Mint hogy minden tranzakció mögött valódi teljesítmény áll, az amerikai jelzálog válságot okozó pénzügyi manőverek alkalmazása kizárt. A pénzügyi világ vezetői szorosan együttműködnek az iszlám vallás döntéshozóival, akik minden új terméket gondosan megvizsgálnak, mielőtt döntenének róla.

Magától értetődő, hogy a muszlim bankok nem fektethetnek alkoholba, disznó hússal kapcsolatos termelésbe, szerencsejátékba, fegyverekbe, pornográfiába vagy dohánytermékek gyártásába. Az érdekesség az, hogy a lakáshitelek is radikálisan eltérnek a nyugati típusoktól. Az iszlám bankok nem kamatozó hitelt adnak az ügyfeleknek, hanem megvásárolják azt, majd egyforma részletekben fizettetik ki a leendő tulajdonossal. Az összeg az ingatlan árán kívül egy előre meghatározott profitot is tartalmaz a bank számára.

A muszlim bankok által biztosított profit általában meglehetősen alacsony, mintegy 4 százalék, viszont ennek megfelelően a kockázat is jóval kisebb. A hetvenes években történő bevezetése óta ez a bankrendszer mintegy 15 százalékos növekedést ért el, de még így is csak a globális pénzügyi piac 1 százalékát teszi ki. Egy dubai székhelyű elemző cég korábban 2025-re mintegy 12 százalékos globális részesedéssel kalkulált, a válság hatására azonban most jóval magasabb aránnyal számolnak.

Szerző: Washington Post, VGO

Bankolás iszlám módra

Miközben az európai és amerikai bankrendszer jogszabálysértésektől, milliárdos bírságoktól és állami mentőcsomagoktól hangos 2008 óta, az 1300 milliárd dollár volumenű iszlám tőke évi húszszázalékos növekedést tud felmutatni, és egyre több nem mohamedán vallású betétes és befektető pénzét vonzza magához. A vallási hittételekkel regulázott szektor követendő példa lenne hát a dekadens, korrupt nyugati fináncszektor számára?

Amikor a világ 10. leggazdagabb Krőzusa, a 28,7 milliárd dolláros magánvagyon felett diszponáló szaúdi herceg, Al Valid Bin Talal Kingdom Holdingja részvénykibocsátásra készült, a mohamedán lelkész,Mohammed al-Ossaimi egyet nem értésének adott hangot. Arra szólította fel híveit, tartózkodjanak a befektetéstől e cégbe. Kifogása az volt: a vállalat kamatot kap a bankba helyezett vagyona után, és túl sok nem muszlim menedzsert foglalkoztat. Azt nem említette, hogy a konglomerátum a legnagyobb külföldi befektető az Amerikai Egyesült Államokban, és olyan cégekben is tulajdonos – például négy százalék részvénypakettje van a Citigroupban –, amelyek kamatra adnak kölcsön pénzt. Ezt ugyanis kategorikusan tiltják a saría, az iszlám vallásjogi hagyomány előírásai.

Se kamat, se szerencsejáték

A szaúdiak befektetés előtt is felkeresik a lelkészeket, hogy kikérjék véleményüket az adott cégről. A Red Sea Housing ingatlancég 139,2 millió dolláros részvénykibocsátásának sorsát is négy ilyen szaktekintély fatvája – vallási szakvéleménye – döntötte el. Itt Ossaimi például azt kifogásolta, hogy az üzleti tervben túl nagy szerepet kap a kamat, és az sem tetszett neki, hogy a cég vagyonának nyolc százaléka kamatozott bankban.

Saría-előírások cégeknek

Üzleti profilban tabu (haram)

Szerencsejáték, kaszinó, pornó
Sertéshús, nem halal (az iszlám vallás szabályai szerint feldolgozott és elkészített) élelmiszer
Nem iszlám bankolás
Cigaretta
Fegyveripar és védelmi szektor
Kockázatalapú kereskedelem

Céges vagyon kritériumai

Az adósságállomány nem haladhatja meg a társaság teljes vagyonának 33,3 százalékát.
Készpénz és kamatozó eszközök maximum a vagyon 50 százalékát alkothatják.
Kamatok és a nem Saría tevékenység bevétele nem lehet több az éves forgalom 5 százalékánál

A kiadott fatva nem kell, hogy visszatartsa az adott céget, amennyiben a szaúdi Capital Markets Authority engedélyezi a tranzakciót, de megbélyegző hatású lehet, és az arab világban árthat a biznisznek. Számos szaúdi vallási szaktekintély azonban úgy tartja: azok a cégek, amelyeknél csak kevés a betét vagy az adósság(és azon kamatot fizetnek vagy keresnek), még megfelelnek a saría elvárásainak.

A vallásjog által szabályozott iszlám bankrendszer nem hasonlít az európai pénzvilágra. A kockázatok megosztására törekszik, és nem annak áthárításán. A saría-dogmák kategorikusan tiltják a kamatot (riba) is. Egy vérbeli arab bank tehát nem számíthat fel kamatot a nyújtott kölcsön összegére, és a betéteseknek sem fizethet hozamot.

Az ingatlanhitelezés is nagyon más elveken nyugszik. A bank megveszi az ingatlant, és azt feláron eladja a kliensének, aki a vételár másik felét részletekben fizetheti ki a pénzintézetnek – ez a murabahah. A bank a késedelmes törlesztésért nem számíthat fel bírságot. A kockázatot úgy csökkentik, hogy zálogul a tranzakció összegével megegyező vagyontárgyat kérnek.

Az iszlám vallás két tranzakció összekötését is tiltja, és a bankoknak elviekben százszázalékos betéti fedezettel kell rendelkezniük manővereikhez. Nem vonhatnak be külső hitelt, jóllehet ezt a szabályt több helyütt megszegik. Mivel a Saría tiltja a jövőben esetlegesen bekövetkező eseményhez kötődő ügyletet (maysir) – azt is, hogy valaki úgy adjon el árut, hogy az még nincs a birtokában – és a spekulatív tranzakciókat is (gharar), a derivatívák teljességgel száműzve vannak e bankrendszerből.

PP-grafika

Az iszlám bankokban a „vallási felügyelőbizottságok” ellenőrzik a szabályok betartását. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano