2018. március 16., péntek

Olaj és ahol a maffia állam szerveződik









Olaj és ahol a maffia állam szerveződik



Sekély e kéj.

Pintér Sándor a jelek szerint rosszul viseli a Olajbizottság kutakodását. Ennek tudható be, hogy "orvosi esetet" emleget, ami arra utal, hogy Pallagh Lászlót örültnek tartja,- továbbá azt állitja, hogy az olajügyben öt ért vádak hazugságok és ráadásul oly sekélyesek, hogy részletes válaszra méltatlanok.

Kedves Pintér ur ! Ideje felhagyni az ostobának tekinthetö vagdalkozással. Azt ugyanis nem ön dönti el, hogy méltóztatik e részletes választ adni, hanem az olajbizottság, amely szine elé idézheti és keményen megfaggathatja önt. Számitson erre.

Emlékezzen továbbá arra, hogy Pallagh ur személyében [végre] emberére talált 
Györgyi Kálmán ur is, akit mintegy tizéves müködése során még senkinek sem sikerült zavarba hozni, mégkevésbé sarokba szoritani. Györgyi ur korábbi joviális pökhendisége azonban szertefoszlott néhány kérdés nyomán.

A módszer pofonegyszerü. Ön kérdőpontok alapján jelentéstételre kötelezhetö. Jelentése elemzés tárgyává tétetik. Erröl háromhasábos "forgatókönyv" készül :

A-Idézet a jelentésböl,- B-Észrevétel,- C- Kérdés önhöz.

Mondanék egy példát. Öntöl a bizottság jeletést kérhet az elsö olajezredes Papp Imre és neje rehabilitációjáról, kártalanitásukról és Ferenczi Flóra alezredessé elöléptetéséröl. A forgatókönyv vélhetöen tartalmazza majd az Olajbizottság ezzel kapcsolatos észrevételét. A kérdés pedig valahogy igy hangzik majd : "quo jure ?"

Mit válaszol majd ?

Huszonnégymilliós hütlen kezelésért akár börtönbe is csukhatnak valakit. Miniszterek esetében ez ugyan nálunk eddig nem volt divat, de az EU-ban - ahová mostanában lihegünk- megesik az ilyesmi.
Kóródi Mária és társai hiába számitanak arra, hogy az olajbizottság nevetségessé válik. Kóródi Mária viszont máris azzá vált, hiszen Baló ur AKTUÁLISÁBAN kiderült, hogy a büntetö eljárási jog alapelemeivel sincs tisztában. Nem tudja jelesül, hogy a tanuvallomást a büntetö eljárási jog az önálló bizonyitékok között sorolja fel. Az észleleteiröl beszámoló tanu vallomásának hitelessége ugyan ellenörizhetö. Maga a tanu azomban vallomásának bizonyitására nem kötelezhetö.

Dehát majd meglátja.

Sz. Gy.




Kimaradtam a "saját" rovatomból ...


[Vasárnapi Újság - "olajügyész" rovata.]


T.
Lakatos Pál felelős szerkesztő urnak.

Kedves Pali !

Tisztelettel visszaigazolom ma déleőtti telefonbeszélgetésünket. Én ennek során hangot adtam az "olajügy" ujabb fejleményeivel kapcsolatos fenntartásaimnak. Te erre azt mondtad, legalább mi - belülről - ne marjuk egymást.

Én igazat is adtam neked, de rájöttem : ahogy ezt akkor mindketten gondoltuk úgy nekem nem megy. Persze nem haragszom, ha az "olajügyész rovata" a legutóbbi cikkel félbeszakad, vagy foghijasan döcög tovább mégis leirom amit 
Pallag László odysszeiájának ujabb és ujabb stációiról gondolok.

A cimet tréfásnak godoltam : "Pallag a katona - szájában csutora … "

A tartalom viszont már nem lesz ennyire vicces !

Pallag, minden jel, szerint tulélte az ellenzék első rohamát, amely obskurantizmusa miatt dugába dölt. Nem kivánok visszatérni 
Kóródi Mária és a hasonszőrüek bődületes tárgyi tudatlanságára és szinte totális jogi dilettantizmusára.

Ami engem illet csupán röviden emlitem kis incidensemet a "LEGKEDVELTEBBEL".

Az orgánum, Kóródi Mária, szellemében személyemet lejáratni alkalmasnak itélt cikket közölt egy olyan harmincegy nehány pontos "bünlajstrom" alapján, amelyet valaki nekik a Legfőbb Ügyészségről átjátszott [birtokunkban van - jelentették büszkén ]. Olyan irományról van szó, melynek megállapitásait fegyelmi vizsgálat nem előzte meg, ill. nem követte és amelyet velem a köztisztviselővel mint minősitést soha sem közöltek sem nyugdijaztatásom előtt, sem után !

Az ATV. "össztüzében" voltam bátor felemliteni, hogy ebben az akcióban törvénysértések sora valósult meg. Első dühömben én is perlésre gondoltam azután rájöttem ugyan minek ? Az én presztizsemen ugyanannyit ront a NÉPSZABADSÁG akció, amit a saját presztizsén emel, azaz semmit …

De most nem rólam van szó !

Azt minden ujságolvasó érzékeli, hogy a történet tulajdonképp 
Pintér Sándorról szól. Ezt a kormányfő úr a jelek szerint mindenkinél hamarabb megorrontotta. Ennek tulajdonitható, hogy mintegy ajánlásként az olajbizottság munkája elé miheztartás végett azt sajtónyilatkozta, hogy ő az illető urat "C-vizsgája" során kellő gondossággal körbetapogatta és aki róla rosszat mond az alkalmasint rágalmazónak bizonyulhat.

Aztán jött a Kóródi roham, amely nem látott és igy nem is győzhetett. Ugy tünt minden rendben van és most itt van a fradielnök … [Dr. Torgyán József. A szerk.]

Azért próbálom a személyt ilyen diplomatikusan megjelölni, mert voltaképp nem tudom, hogy milyen minőségében szorongatja Pallagot.

Először talán épp a Vasárnapi Ujság honlapján olvastam, hogy ö és Pintér úr barátok. Előbb arra gondoltam, ha ez igy van akkor ez a 
Torgyán ur biztos nem azonos azzal a Torgyán urral aki röpke néhány évvel korábban [tehát a szklerózis által még befogható időintervallumon belül] rendőrtiszteket cipelt a közjegyzö elé annak tanusitása végett, hogy az országos rendörfökapitány merényletet tervez ellene, vagy személyileg akarja kompromittálni büntető felelősségrevonás alapját képező tárgyi bizonyitékok becsempészésével.

A tisztek vallottak is mint a karikacsapás. 
Torgyán úr a Parlamentben erröl közjegyzöi okiratokat lobogtatott. MajdGyörgyi úr - Pintér úr akkori és jelenlegi barátja - vizsgálódni kezdett és csakhamar ugy letitkositották az anyagot, hogy Mécs Imre és mások legszivhezszólóbb könyörgésére sem hoztak belőle nyilvánosságra egy fikarcnyit sem.

Igy kialakult a hasonló esetekben oly jól ismert "jogi helyzet" : a szemét a szőnyeg alá került és egyformán meguszták az ügyet a vádolt a vádló,- a hiteles vagy hamis tanuk.

Aztán a Magyar Nemzetben [nempedig a Népszabadságban] 
Torgyán ur kijelentette hogy ámbátor nem ismeri az olajügy aktáit teljes együttérzéséről biztositja a belügyminisztert. Ez még csak furcsaságnak tünik, hiszen aki volt birósági dolgozó tudhatja hogy prejudikálni sem a vádolt személy terhére sem javára nem ildomos. A biró sem együttérez a vádlottal, hanem az ártatlanság vélelmezése mellett hüvös fejjel mérlegeli a javára és terhére szóló bizonyitékokat, azaz tények ismeretében dönt.

Mindez még beilleszthető volt a "szeressük egymást gyerekek" cimü dalmü kereteibe. Legujabban azonban baljós hirek érkeznek arról - forrás megint a Magyar Nemzet - hogy Torgyán úr bizalma megrendült Pallagban, mert koaliciós feszültségeket gerjeszt [értsd a kormányfő urnak [Orbán Viktor] nem tetszik a pintér nóta és Torgyán urral töreti szét a hegedüt Pallag fején] végül és ez mindennek a teteje a 
pártvezetés [az úr kétezredik évében járunk tiz évvel a "rendszerváltás" után] nem tudja biztosan vannak e tulajdonképp Pallagnak bizonyitékai.

Én sem tudom hogy Pallag úr mit boronált össze máig. Annyit viszont tudok, hogy amit én személyesen adtam neki egymagában tökéletesen elegendő lenne a belügyminiszter úr felállitásához, bár velem kapcsolatban is azt hirelik hogy vádaskodom és semmit sem tudok bizonyitani. A Blikk szerint másfélórás mesét tartottam az olajbizottságban és nem bizonyitottam semmit. Igy a "mesét" rövid kimutatásba tömöritem.

Időpont
Esemény
Bizonyiték
1992.dec
Gyanus olajvonatmozgások
Laboda Antal közlése
1993.jan
Papp Imre tárgyal a MÁV-nál
Laboda Antal jegyzete
1993.jan
Egy vonat még mozog
MÁV számitógépes adatok
1993.jan
VPOP. 61 tartálykocsit elfognak
VPOP. jelentés
1993.jan
Vámtisztek Papp Imrére vallanak
VPOP. jegyzőkönyvek
1993.jan
Mészáros József közlése Pappról
Hangszalag
1993.jan
Mészáros közlése Pintérről
Hangszalag
1993.jan
Szeszák "olajjelentése"
      Legf.Ü. irattár
1993.febr
Pintér elmozditja Pappot
ORFK. fegyelmi ügyirat
1993.febr
Aznap tettenérik "olajozáson"
Vasúti Rendőrs. jel.
1993.febr
Papp olajügyét nem vizsgálják
Szegedi Ügy.Ny.H. ir.
1993.nyara
Olajszennyezés Debr. Reptér
Csuja László jelentése
1993.nyara
Olajszennyezés Debr. Reptér
TIKÖFE jelentése
1993.nyara
Olajtartályok Tiszacsegére szállitva
Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.
1993.jun
Szökitő telep felszám. Tiszacsegén
Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.
1993.jun
Savashordók Jakubcsik lakásán
Db.Vám.Nyom.Hiv.jel.
1993.okt
Szeszákot nyugdijazzák
Legfü. szem. irat.
1996
Jakubcsik négy év hat hó. Nem vall Pappra
Büntető itélet
1999.nyár
Orbán Péter Pappot "kártalanitja"
HBM.RFK. irattár
1999.nyár
Orbán Péter Pappnét kártalanitja+előlépteti.
HBM.RFK. irattár
2000.ápr
Pintér szóvivője : Papp rehabilitálása igaz.
Blikk.
2000.ápr
Pintér szóvivöje összeg nem publikus
Blikk.
2000.jun
Parlament szentesiti a történteket
Parlamenti jegyzőkönyv


Kérdés, mi az összefüggés 
Jakubcsik FerenczPapp Imre és az olajszökités között? Jakubcsik volt az ügyvezetője a miskolci székhelyü Hungária Privát Petrol Kft.-nek. A Kft. nevében és képviseletében a Debreceni Polgármesteri Hivatalnál, a Máv Vasuti Igazgatóságon és a Vámhivataloknál Papp Imre járt el. Közben megalakitotta a Hajdu Privát Petrol Bt.-t. Ebbe tagként belép belépett Hungária Privát Petrol Kft. A két olajcég tevékenysége kibogozhatatlanul összefonódott. Közösen importáltak, szőkitettek és értékesitettek. Késöbb Papp Imre formailag kilépett a Bt.-ből, üzletrészét eladta tettestársának Nagy András volt rendőrszázadosnak. Létrehoztak egy örzö védö társaságot is, aStrázsa Bt.-t, amely őrizte és védte a debreceni repülőtéren folytatott "olajmüveleteket". Ennek beltagja Papp Imre fia, egyik kültagja Papp Imre, a másik Nagy András. [Ebböl a társaságból Papp Imre "elfelejtett" kilépni ... ]

Mindez valószinüsiti Papp Imre bünösségét, másszóval alapos gyanut keletkeztet a nyomozás elrendeléséhez.

Sulyosan terhelő vallomást tettek Papp Imrére a VPOP. Különleges Osztályának nyomozói előtt 
Nagy István a Biharkeresztesi Vámhivatal parancsnoka aki azt vallotta, hogy Papp Imre megpróbálta rábeszélni, hogy 66 vagon gázolajat háztartási tüzelöolajként vámkezeljen. Ezt a tanu nem volt hajlandó megtenni, megtette viszont Debrecenben Szabó Sándor vámtiszt, aki cselekedetét azzal mentette/magyarázta, hogy Papp Imre rendörfökapitány unszolásának engedett.

A nyomozást 
Györgyi Kálmán legfőbb ügyész Papp Imrére mindezek ellenére nem engedte kiterjeszteni. Helyettese Fábián János késöbb azt közölte Szeszákkal, hogy "feltételezései" Papp Imre vonatkozásában nam igazolódtak.

Kérdés, milyen eljárás keretében nem igazolódtak (?), hiszen a Szegedi Nyomozó Hivatal a Papp Imre és felesége ellen 
más ügyek miatt folytatott nyomozást a legföbb ügyész utasitására befejezte. Másik nyomozó hivatalt az olajügy vizsgálatára viszont nem jelöltek ki.

A helyzet ilyetén alakitásában jogellenes módon járt el 
Pintér Sándor is azáltal, hogy a VPOP. jelentését a Szegedi Nyomozó Hivatalnak igérete ellenére nem továbbitotta, holott a VPOP. különleges ügyek Osztálya vezetöjétöl épp arra hivatkozással kért tájékoztatást, hogy azt megküldi a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak abból a célból, hogy a vizsgálatot terjesszék ki Pappék olajügyeire is.

A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetöje 
Dr. Imolya Imre Dr. Szeszák Gyula kérdésére igazolta, hogy Pintér Sándor részükre semmiféle iratot nem továbbitott! Csupán telefonon érdeklödött, hogy mikorra fejezik be a nyomozást, mert a maga részéröl is be akarja fejezni a Pappék ellen folytatott fegyelmi vizsgálatot.

[A Mészáros Józseffel és Imolya Imrével folytatott telefonbeszélgetéseket tartalmazza az a hangszalag, melyet Dr. Szeszák Gyula átadott a Pallag bizottságnak].

Az a belügyminiszter aki országos rendőrfőkapitányként hozzásegitette a Papp házaspárt, hogy a birósági felelösségrevonást elkerülhessék, majd 1999-ben részükre Orbán Péter utján "erkölcsi" és anyagi kárpótlást nyujtott, nem alkalmas tisztségének betöltésére és cselekedeteiért biróság előtt kell felelnie. Huszonnégymillió forint olyan összeg amely miatt életmentö mütéteket halsztanak, vagy mulasztanak el és kórházi osztályokat zárnak be, alkalmazottakat bocsájtanak el.

A Kisgazda 
"pártvezetés" bizonytalansága és bizalmatlansága az elsö debreceni olajügyre is rásüt és egészen biztosan abból ered, hogy a létezőt nemlétezőnek tekintik [fikció] és e "logikai müvelet" nemleges eredményéből vonnak következtetést Pallag alkalmatlanságára és bizonyitékainak elégtelenségére, azaz pontosan ismétlik/másolják Györgyi és Pintér urak "munkamódszereit". Igaz, hogy az eféle szolidaritás "barátok között" szinte természetes ...


* * *

És mindezek után időszerü megkérdezni Torgyán urtól a volt birósági jegyzőtől - ügyvédtől egyszóval jogásztól :
"quo jure" azaz milyen jogon próbálja ill. meri megtorlás kilátásba helyezésével megfélemliteni, munkájában akadályozni a párt elnökségének tagját és helyettes frakcióvezetőjét, aki a Parlament döntése folytán nem pártfeladatot, henem olyan közfunkciót lát el parlamenti vizsgálóbizottság elnökeként akivel szemben a párton belüli megtorlás módszereit alkalmazni vagy ezzel fenyegetőzni sulyos törvénysértés, amely jogi felkészületlenséget feltételez egyfelől és a jogkövetés szándékát alapjaiban kérdőjelezi meg másfelől.
Tisztelt Torgyán úr !

Kérem előszedni a jogtárat és jogilag minősiteni : Pallag miben hibázott, milyen jogi vagy etikai normát szegett meg azzal, hogy áttörte azt a csendfalat, amely oly megbizhatóan védelmezi az ön összehasonlithatatlanul durvább és felelőtlenebb akcióját a volt országos rendőrfőkapitánnyal, jelenlegi barátjával a belügyminiszterrel szemben.

Az Alkotmány 61.§. (1) bekezdése szerint Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad vélemény nyilvá nításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg 
terjessze.

Ezzel szemben milyen jogszabály tiltja vagy bünteti azt aki nyilvánosságra hozza hogy egy tanú milyen tartalmu vallomást tett ?

És vajon ki volt az aki a tanut illetéktelenül megnevezte és ezáltal a bizottságnak a tanú védelmére vonatkozó rendelkezését megsértette ? Ha hihetünk a sajtónak, az ön barátja Pintér ur volt az, akinek vélt vagy valós cselekményei kapcsán a kormányfő úr az érintett személyre bizza, hogy a maga becsületén keresztül megvédje a kormány becsületét is. [Ez az egybekötés veszélyessé válhat ha a terhelö bizonyitékok sulya alatt összeroppan Pintér ur presztizse. Ehhez -ismétlem- a debreceni olajügy körüli manipulációk is tökéletesen elegendőek !!! ]

A belügyminiszter úr biróság elé viszi "igazát", azaz feljelentget. E rögös uton szembetalálja majd magát a jog gyakorlattal.

A BH.1994. 300. I. szerint 
"A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására [Alkotmány 60. § (1) bek., 61. § (1) bek., Btk. 179. §, 180. §]." 

De ne vágjunk a dolgok elébe. Várjuk ki mit mond majd a biróság a feljelentőnek és az országnak.

Aki [oly] régen ül a Parlamentben annak ismernie kell a 46/1994 [09.30] Ogy. Határozatot és annak fundamentális rendelkezéseit. Igy pl.

68. § (1) A bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak, kivéve ha a 69. § (1) bekezdése szerint államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem hozható egyéb adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart.

Egy belügyminiszter vélt vagy valós disznóságai azonban nem sorolhatók egyik kategóriába sem - kivéve a györgyikálmáni titkositós jogállamiságot. A zárt ülés a tanú személyi védelme miatt lett elrendelve. A bizottság erre vonatkozó döntését pedig a "barát" indiszkréciója anullálta. Mi lesz, ha a tanút megölik, vagy "öngyilkos" lesz ? Titkositják, mint a Boros "Tamás" féle videóclipet ?

Apropó : a videó és az Aranykéz utcai robbantás kapcsán nem kizárt hogy a belügyminiszter urnak országos rendőrfőkapitánysága idejéből esetleg felelnie kell egypár kellemetlen kérdésre - a titkositási verdikt ugyanis nem szentirás. A pecsét "jogilag" feltörhető !

Talán a halhatatlan Nyers Rezső mondotta volt, hogy milyen nehéz makrogazdaságilag guzsbakötve táncolni.

E nehézség beleállhat egy olyan bizottsági elnökbe is akinek a szakértőit nem cévizsgáztatják olyan japános fürgeséggel mint a nemjogerős ítélet alatt álló belügyminiszterjelöltet annakidején.

De egyáltalán ki ötlötte ki, hogy épp a Pallag bizottság szakértőinek C tipusu vizsgán kell okvetlenül átesniük ?

A fentemlitett OGY. Határozat erről a következőképp rendelkezik.

73. § (1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt. (2) A képviselőcsoportok tagjai - képviselőcsoportonként - egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az adott napirendi pont tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a szakértők akkor szólalhatnak fel, ha erre a bizottság engedélyt ad.

Kéretik felmutatni azt a jogszabályt, amely "olajtárgyu" vizsgálat esetén a C-vizsgát kötelező jelleggel elrendeli. A választ előre is köszönve megigérem azt gondosan tanulmányozni fogom …

Pallag urat előbb Kóródi Mária és a vele egyvéleményüek, majd tulajdon pártvezére pirongatják [ez utóbbi az előbbieknél sokkal gorombábban] amiatt hogy kotlósként ül a bizonyitékokon és bizonytalanságot kelt a "pártvezetésben" továbbá koaliciós feszültséget [???] amiatt, hogy féltveőrzött bizonyitékai esetleg makulatura papirok, egy cseppnyi bizonyiték sincs bennük, vagyis hiányzik az olaj sava-borsa.

Ez lehet rossz metodika, de kérdés, hogy "jogilag" mennyiben róható fel ?

Az untig emlegetett OGY. Határozat 81. §-a erről igy rendelkezik: (1) bek. A bizottságok működési rendjüket - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maguk határozzák meg.

Amit tehát a bizottság maga határoz meg, abba Torgyán úr pártutasitással, pártfenyegetéssel és pártretorzióval nem avatkozhat bele.

Azontul. A (3) bek szerint ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.

Vagyis.

Ha a többciklusos képviselőknek, ill. a bizottsági "tagtársaknak" a bizottsági munka fékezését illetően csak annyi ötletük volt, hogy a szakértők C-vizsgáztatását kitalálják és tapasztalták, hogy Pallag nem olyan medve aki furulyaszóra táncol, legalább fel kellett volna ütni utólag az OGY. Határozatot és a bizottság müködési rendjét kellett volna szabályozni, vagy ha szabályozták valamicskét ugy ujraszabályozni, hogy 
az a legteljesebb mértékben hasonlitson egy Pallag-méretü kényszerzubbonyra … Mindezek hiányában a pártközpontból piszkolni és fenyegetni Pallagot olyan bődületes marhaság, amit Kádár elvtárs sem követet el az utolsó előtti pillanatban sem. [Igaz, hogy a kádár érának volt konszolidációs időszaka is. Hátha lesz a FGKP-nek is valaha, ha például elnémul a kongatás az olaj körül … ]

Mint mondják, nem semmi amit a 136. §. (3) bekezdése tartalmaz. Eszerint "a képviselők, a képviselőcsoportok és a bizottságok a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel, és a 
közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézik el azokat."

Esetleg erre is gondolhatott Pallag amikor arra hivatkozott, hogy a papiroknak csak egy része, alkalmasint kisebbik része, volt a bizottság cimére postázva. A rendelkezés nem a képviselő teljes postájára vonatkozik és nem ir elő azonnali átadási kötelezettséget - tessenek cáfolni [jogi tételezéssel] ha rosszul gondolom.

Aztán a titokvédelem mint olyan …

Itt mindenki arra gondolhat amire akar és azzal handabandázhat amivel akar. Az OGY. Határozat 139. §. (2) bekezdése mindössze arról rendelkezik, hogy "az Országgyűlés működésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi Szabályzat megalkotásáig - az Országgyűlés elnöke által megállapított Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza."

Ehhezképest Áder úr kissé jogászibban nyilatkozhatna a "Pallag ügyben" [mert már az a lényeg nem az olajszázmilliárdok], hol lépett tulajdonképp kőbe Pallag úr ?

Létezik ugyanis törvény : az 1995. évi LXV. Törvény az államtitokról és a szolgálati titokról [ezt nem Áder úr alkotta] amely ha nem is tul pontosan ill. érthetően de szabályozza az államtitok és a szolgálati titok fogalmát, a "titokgazdálkodást" és a titkokkal sáfárkodók jogosultságait. Tartalmaz un. Titokköri jegyzékeket is.

Valamely adat, ill. tény titokká minősitésére sokan jogosultak, a 6.§. (1) bek c) pontja szerint [jobb hijján] "az országgyűlési bizottság elnöke is."

Ez az egész titkolósdi egy igen babrás, mondhatni macerás valami. Mindenesetre annak aki Pallagot titoksértéssel vádolja át kellene olvasnia a jogszabályt és a parlamentben felülről überelni a bizottságot és az elnököt - de a pártközpontból ?

Ajánlott irodalom pl. a rendelet 7.§.-a. Kérdés : a Pallag bizottság adataival kapcsolatban milyen titokköri procedurák folytak eddig ? A nem esetleg folytek [?] ki - milyen jogon és alapon végez a bizottsági ülésteremben, a büfében vagy a pártközpontban avagy a NÉPSZABADSÁG szerkesztőségében titokköri tevékenységet ?


* * *

Egyelőre ennyit. Az érdemi és jogilag nyilván átütő erejü replika ismeretében folytatás következhet.

Addig is : el a[z olajos] kezekkel Pallag Lászlótól !

Végszó :

Kedves Pali, sajnálom, nem tehettem, nem irhattam mást. Ha azt mondod ne bántsuk egymást én ugy értem ne bántsuk Pallagot sem
 …

Ismétlem, ha nem hozható a kommentár - nincs harag. Megjelenik az Interneten tudod : 
www.nexus.hu/szeszakg és akkor csak nekem lehet bajom belőle.

Üdv.:

Gyula.

Epilógus.
A kommentár nem jelent meg. Sőt kimaradtam a "saját rovatomból ..." Persze elöfordulhat ilyesmi az orbántorgyáni jogállamban. Sebaj ! Fel az Internetre !
Debrecen, 2000.06.26.

A volt "Olajügyész"





A tengely


A tengely az egyik olyan főnév a magyar nyelvben amelynek sokféle jelentéstartalma van, különösen valamilyen melléknévvel kapcsolva. Itt most azt a definiciót alkalmazzuk, mely szerint a tengely az az alapvető elem amely köré a többi elem csoportosul.

A tengely mint elem ugyancsak bonyulult fogalom. A lámpa - elem például egy világitóeszköz fontos tartozéka, a kétes - elem pedig ... de hát ezt ne magyarázzuk, mindenki érti miről van szó.

Előrebocsájtom lentebb csak olyan elemekről lesz szó, akik [már] nem kétesek. A tengely mibenlétét pedig egy
következő kommentár próbálja majd megvilágitani. [Ez a kommentár tehát csupán bevezetőnek van szánva egy későbbi valamihez.]

Hitte volna valaki, hogy 
Szabó Iván és Csurka valaha egy tengelyen egyirányu forgásba kezdenek ? Ugye nem ! Most viszont a jelek szerint ezt teszik - a maguk módján persze.

Szabó Iván Szárszón lép fel és mindjárt az elején nem kéri ki egy F.T. monogrammot viselő úr azon kérdését, hogy vajon egy nyugdijas olajszőkitőt tisztelhet e a riportalanyban.

Majd mint virtigli pentito leleplező vallomást tesz arról, hogy a szőkités jóval korább kezdődött mint ahogy azt sokan gondolnák. Több évtizede például koromfekete szülők már ezzel az eljárással nemzettek szőkére [mondanám inkább kesére] egy kisfiut 
Pintér Sándorkát, hogy a kis szöszkéből mire felcseperedik országos főkapitány, sőt még országosabb belügyminiszter legyen és pénzt kofferozzon az olajháromszögből a székesfővárosba

De mivel sok a pénz és kicsi a koffer sőt a csomagtartó is és ráadásul a pénzt nem lehet ZIP technológiával ugy tömöriteni mint például egy hangfájlt a számitástechnikában - óhatatlan hogy a poén[kodás] vége egy versike legyen :
"Aki eztet elhiszi,
Szamarabb a lónál,
Sőt mi több, még szamarabb
A Pallag Lászlónál."

Ha ha ha - nyerit erre a közönség, amely pedig illusztris. Mindjárt az első sorban [balról jobbra] 
VágóKunos ésDemján háromszorharminckét müfogában gyönyörködhet, aki Hócipőt vásárol.
* * *

A másik showder sokkal komorabb környezetből száll a köztudat irányába. 
Csurka lovagvára ez a Magyar Fórum - Szerkesztősége.

Istenem, mennyi falrengetőt láthatott, olvashatott e hasábokon az olvasó ! Micsoda leleplezések estek ! Kiderült, hogy az egyébként is gaz 
Horn Gyula egyik szülője "izr." vallásfelekezetü volt !!! Igy aztán minden érthetővé lett előre és visszamenőlegesen !

A stilus persze itt is csurkai/tréfásra van konfigurálva.

A szamár [azaz hülye] Pallag gyerek homokozólapáttal kapirgál valamiféle lösztakarót. [Miért nem olajiszapot, hiszen abba biztosabban beleragad - beletörik a homokozólapát és még hülyébbnek ábrázolódik játszadozó Lacika ?]

Itt is szerepel természetesen az "aktatáskás mese". Aztán a Szabó féle "beismerésnél" is mulatságosabb eszmefuttatás arról hogy a fityfirittyes MSZP-nek semmi sem fontosabb mint bizonyitani, hogy mindenki legalább annyira sáros mint a jó Máté elvtárs.

Aztán jön az elmaradhatatlan : a szög fején találása. 
"A fontos az, hogy Pintér belügyminiszter és rajta keresztül az egész kormány be legyen mártva." 

Hát persze a kormány csak azért mártózik - ha mártózik - együtt Pintér urral, mert mint korábban már máshol emlitve volt, a kormányfő úr szilárdan összekapaszkodott Pintér urral. Egyszer majd az is kiderül - miért.

Mivel Csurka úr echte ellenzéki [őfelsége ellenzékije], természetesen nem zárja ki, hogy a kormány esetleg nem ártatlan. [Ugyan miért ne lenne ? Hisz nálunk valósággal tombol az ártatlanság vélelme és ugyan melyik független magyar biróság itélte el jogerősen a kormányt olaj vagy egyéb ügyben ? Egyik se ! Na látják !]

És aztán a slusszpoén.
Pallagnak nincs bizonyitéka, ha pedig nincs akkor csak szóbeli vádat [értsd : tanuvallomásokat] lehet cáfolni, ami csak annyit ér mint a visszaszitkozódás. [A mondat második részét Csurka úr biztosan érti - én nem, csak idéztem … ]

Miközben váteszünk kilyukadt saját zseniális végkövetkeztetésénél vajon észrevette e, hogy ugyanazt mondja amit 
Kóródi Mária mosolynak álcázott fogvicsorgatással a parlamenti olajbizottságban, vagy Szabó Ivánbohóckodva Szárszón ?

Egy alapvető tudatlanság felsejlik a csurkai eszmefuttatásból is : miként Kóródi kisasszony ő sem hajaz a büntető perrendtartáshoz, azaz nem tudja, hogy a tanuvallomás is bizonyiték.

[Kiderülhet : a polgári jogtudással is baj lehet, ha a fellebbezési biró is amondó lesz, hogy szerzőnk voltaképp nem is elnöke saját (és Gizike) pártjának ... ]

És ugyan honnan tudja ez a mindentudó/mindentlátó, hogy Pallagnak "nincs bizonyitéka", ha Pallag a kártyáit egyelőre nem fedi fel a "saját" bizottsága tagjainak, Ádernek, a sajtónak sőt magának a uristennek se ?

És mit fog majd irni ha kiderül, hogy Pallagnak mégis van bizonyitéka ?

És e ponton a gondolat visszakanyarodik a cikk elején tett fogalmi alapvetéshez mi az az alapvető elem a mely körül a többi elem csoportosul[va forog] ?

Egy képi asszociáció, egy dallam, egy szöveg tolakodik ide Gounod Faust-jából : 
" eladó az egész világ, aranyborju fennen trónol, minden őelőtte hódol, mindenki hitvány pénzt imád … áll a hajsza áll a bál a pénz körül, járja koldus és király s a sátán örül … "

Ugy tünik az ellenzékiséget mimelő katik is hajlandók beszállni a táncba.

Végezetül.

Vádoljanak bár izlésficammal, nekem valahogy humorosabbank tünik a drámairó vezércikkmüve, mint Szabó Iván pentitoimitációja.

És itt lentebb a reklám helye.

A tengelyről és az ügynöki létforma egyes sajátosságairól szó esik majd a következő kommentárban persze világért sem a fentebb emlegetettek bármelyikének személyével ill. életutjával kapcsolatban.

Debrecen, 2000.07.15.

Szeszák Gyula.





 

D o l c h s t o s s !



"Az olajbizottság munkáját be kell fejezni, azt a feladatot megoldani képes ügyészségre kell bizni … Pallag Lászlónak … szavaiért… vállalnia kell a feleősséget … Pintér Sándort az ügyészségi nyomozás eredményét ismerve alaptalanul vádolták meg … " Az idézet kivonatos, lásd a cikket ! [Magyar Nemzet 2000. 09.02 - 3.old.]

Megtörtént hát, ami előre sejthető volt : az ájtatos rózsdombi szántóvető az isten haza és a család nevében, ám a belügyminiszter védelmében, hátulról ledöfte a párt katonáját Pallag Lászlót.

Emlitem, hogy már a bevezető torokköszörülésekre is felfigyelve internetes honlapjaimon [
www.nexus.hu/szeszakg és a http://hungary.cc/drszeszak ] "Kimaradtam a saját rovatomból ..." cimü kommentáromban [utólag betettek !] nehézményeztem Torgyán úr enyhén szólva nem konzisztens állásfoglalásait a belügyminiszter személyét illetően. Ha valaki nagyon unná magát visszalapozhat oda.

Maga a cím "hátbadöfést" jelent. Mint közhasznu kifejezés a német hadsereg első világháborus veresége kapcsán vált fogalommá. Egyes politikusok és történészek szerint Lenint a breszt-litovszki békére késztető hadsereget a hátországi bomlasztás gyözte le, nem a fegyveres ellenerő.

Kézenfekvő, hogy minden hasonlat sántit. Egy vonatkozásban azonban a hasonlóság kézenfekvő : Pallagot nem ellenségei, hanem [önfejüségét és a vállalt feladathoz mért képzetlenségét kihasználva] "barátai" veszejtik el.

Hacsak palotaforradalom nem tör ki a Kisgazdapártban [vagy a Fradiban … ] számolni kell vele, hogy a Pallag Bizottság el fogja szenvedni a beléje programozott kudarcot. Ez persze nem jelenti azt, hogy Kóródi Mária és elvbarátai [jobbról-balról] ezt igy is élik meg. Ők alkalmasint pezsgőt bontanak majd a[z ujabb] belső diverzió sikerére.
A kérdés most - Leninnel szólván - "mi a teendő" ? 

A pallag bizottság buktával ugyanis Pallag ügye korántsincs veszve csak akkor, ha körültekintés nélkül továbbcsörtet a "pallagi uton".

E kommentár nem Pallagnak iródik, de neki és azoknak is szól akik sokat reméltek tőle és akik a végleges bukást keserüen felróják majd számára, mert szenvedni ők fognak miatta, nem Pallag aki már tul hires ahhoz, hogy komolyabb baja essék.

Még egy hibáját kell a téma kifejtéséhez felemliteni : sajnos nem erőssége a barátaihoz való hüség.

Ennek szemléltetése végett és az utólagos tanulság levonhatása végett kénytelen vagyok a távolabbi és közelebbi mult bizonyos eseményeit indiszkréten felemlegetni. [Ezt Pallag tőlem megérdemli … ]

Pallag úr az elsők között gondolt rám amikor a szakértői listát készitgette. Erről szólt nekem és a nyilvánosság előtt is.

Majd megtudtam, sajnos nem tőle, hogy a jelölést [állitólag] 
Vastagh úr lelőtte azzal, hogy mint adatszolgáltató és leendő tanú nem lehetek bizottsági tag. Ebben igazat kellett adnom neki. Egyebet nem is hallottam felőle, de ha csupán ennyit csinált is már nem ült hiába a hosszu asztal mellett …

Ebben a szükséghelyzetben Pallag urral abban állapodtunk meg, hogy bedolgozó "néger" leszek. Igy is volt - eleinte.

Az együttmuzsikálás csucspontja Györgyi második parlamenti meghallgatása volt. Ehhez szakmai segitséget kért és [akkor még] nem restellte egy pénteki napon helyembe hozni az emlitett úr [remélhetőleg utolsó] fércmüvét az "olajjelentést". Én el is kezdtem olvasgatni de mivel fokozott aluszékonyságot váltott ki nálam, igen lassan haladtam vele. Vasárnap déltájban azonban csöngött a telefon és Pallag kérdezte, tudom e hogy Györgyit másnap azaz hétfőn délelőtt 10 órakor hallgatják meg és neki akkorra kellene a konceptus, amit igértem … [Most itt kihagyom amit mondtam neki, mert nyilvánosan az is megérne egy-két milliót … ]

Abban állapodtunk meg, hogy egy "ügyeletes faxot" biztosit és én nyomban nekiláttam. Hétfőn hajnali négyre már kész is lettem. A továbbitáskor kiderült azonban, hogy az ügyeletes fax-pesztonka olyan rollnit hagyott a gépben amelyen csak 2 lapnyi papír volt. (Azt is gondolhatta, egy vidéki nyugdijasnak ennyi is legyen elég … ) Mérgemben tárcsáztam Pallag urat és miután megérdeklődtem, tud e aludni tanácsát és segitségét kértem, hogy segitsek - neki. A papirt végülis időben megkapta. Kezdődött az ülés. Jött Györgyi úr is világfias és másokat is bátoritó mosolyával és madzsettáival. Azonban mindjárt a legelején akadozni kezdett a dolog mert, amint erről Pallag utólag beszámolt, a bizottsági tagok mintegy 30 %-a láthatólag nem olvasta a jelentést [ez a 30 % ugy tünik szerencseszáma Pallagnak …], de nem nagyon akaróztak kérdezgetni a szorgalmasabbak sem, ideértve magukat a kisgazda elvtársakat is.

Nehéz helyzetben az egyszerü ember találja fel magát a legjobban. Igy volt Pallag is. Kinyitotta a konceptust [ami három hasábba volt szerkeszve ugy, hogy az első idézte a "jelentést", a második észrevételezte, a harmadik pedig rákérdezett] és pontról pontra haladva levizsgáztatta Györgyit. Ezzel kapcsolatos kárörömöm nem az általa elért elégtelen érdemjegynek, hanem annak szól, hogy távozóban már nem tündökölt ábrázatján az a bizonyos györgyii/mefisztói mosoly.
* * *

Most és ehelyütt nincs különösebb kedvem, sem időm adomázni, de azzal kapcsolatban hogy Györgyi csaknem egy évtizeden keresztül mindig hülyét csinált az "ellenséges" interpellálókból, ideiktatok egy esetet.

Közben és előljáróban megemlitem, hogy a tősgyökeres belvárosi kisgazda 
Timár György dr. nem figuráztatott ki, ő ugyanis épp olajügyben interpellálta néhány évvel ez-
előtt Gyögyit és igen nyájasan főhajtással, sőt törzsdöntéssel fogadta el válaszát, amely sokkal sületlenebb volt az olajjelentésnél is. Már akkor fel kellett volna tünni, hogy az akkor még patakvéres dögkeselyüs pártvezér nem illette nadrágja ülepén az urat, holott ezt másokkal a pártvonaltól történt sokkal kissebbfoku elhajlások miatt is megtette.

Szóval ott tartottam, hogy amikor a Horn-érában a kisgazdák még radikálisak voltak egy képviselő szintén felkért egy antigyörgyi tipusu interpelláció összeállitására. Én angolnafogásra alkalmas sürüszemü nagyalaku hálót készitettem. Az úr azonban azt szétszabdalta és azt tervezte, hogy a hálódarabokat több interpelláció keretében használja fel [óh a szocialista mennyiségi szemlélet : több interpelláció = aktiv+okos képviselő …]

A vállalkozás mindjárt az elején balul ütött ki, mert a képviselő úr az interpellációdarab felolvasása közben az ott emlitett Adolf Eichmann helyett 
Rudolf Eichmannt talált mondani. Igy Györgyinek módjában állott a kormánypárti honatyák, anyák és lányok harsány röhögése közepette a számára engedélyezett néhány perc tulnyomó részét azzal múlatni, hogy kimutassa, miért nem Rudolf az Adolf és egyáltalán mi a specifikus különbség a kettő között … 
* * *

Visszatérve a "teendőkre" a következők ajánlhatók Pallag urnak.

Mindenekelőtt lássa be, hogy mindig kéznél levő, mindig lojális és mindig szolgálatkész segitői jégrevitték és kámforként illannak el mellőle, ha "hatalma" megroppan. [Ez most következik be, jól hallani a recsegést.]

Lássa be, hogy az olajbizottság és a szakértők gyürüjében egyedül volt és ez egy olyan mutatvány ami a slágerszöveggel szólva "egyedül nem megy".

Mondjon le arról a kéjes érzésről, ami mindenkit elfog amikor a médiák körbetáncolják. Gondoljon Napoleonra, akinek az extázisban örjöngő tömeg láttán rendőrminisztere azt mondta "imádja a tömeg Sire" ! Erre Napoleon csak annyit jegyzett meg : 
"az akasztá- somra is ugyanennyien jönnének..."

Ha küldik menjen [küldeni fogják alighanem] és térjen vissza a "partizánharchoz", amit voltaképp jól csinált.

Gondoljon itt megint egy történelmi példára. Commandante Guevara a legokosabb és legszimpatikusabb kubai forradalmár idejében belátta, hogy Castro "demokráciájában" csak báb, vagy államfogoly lehet és elment a boliviai rengetegbe harcolni.

Önnek is van szakálla és nem kell attól sem tartania, hogy likvidálja a hadsereg.
Van municiója is ! Ha irományait csak a "fenti" páncélszekrényben dugdossa, azok valószinüleg ottvesznek - mivel az egérfogóba csak befelé lehet könnyen bejutni.

Hinnie kell abban, hogy eddigi segitői, informátorai sem tökhülyék és magukat is biztositották egy két okmánydarabkával a nehéz időkre. Ezek a nehéz idők most elkövetkeztek.

Bizzon abban, hogy akik eddig nem léptek ön felé megtehetik, ha látják, hogy nem kóródimariskák turkálják a féltett okmányokat.

Kezdjen ujból gyüjteni! Gondolom nem volt még parlamenti páncélszekrénye amikor az első papirokat kézhezvette.

Ha visszatér régi önmagához lesznek valódi szakértői is, akik ugyanolyan rafináltak a jogi praktikákban - ha már erre van szükség - mint az ön ellenfelei. Már szerveződik egy team, amely nem viseli ugyan a Pallag Bizottság nevet, de az makacs és nem hülye 77 százaléknyi közvélemény, aki tudja mit müveltek tegnap és mit müvelnek ma ebben az országban, ez utóbbit fogja "igazinak" tekinteni. Persze ha ön eldobja, pontosabban nem veszi fel ujra régi zászlóját, ugy az élet megy tovább ön nélkül is, hiszen a társadalom önvédelmi reflexeit az orbánok, pintérek, poltok nem tudják tartósan blokkolni.
* * *

Végül e kommentár befejezéseként és a következő kommentár bevezetéseként szólni kell még "a feladat megoldására alkalmas ügyészségről" is, egyelőre annak a nyomozást megszüntető határozatnak a kapcsán, melyet Pallagh és társa által benyujtott feljelentés tárgyában hoztak és amelyet Polt úr annak jogerőre emelkedése, sőt ugy tünik az érdekelteknek történő kézbesités előtt már nyilvánosan kihirdetett, hozzáfüzve egyuttal hogy milyen megtorló hadmüvelet indul a "rágalmazók" és azok "felbujtói" ellen a jogerőre emelkedés után ; e megoldással nyilvánvalóvá téve, hogy a benyujtandó panasz elbirálása merő formalitás lesz - ez amugy bevett gyakorlat azon a fertályon.. A következő - készülő - kommentár cime : "A törvényesség legfőbb őre."

Debrecen, 2000.09.02

Szeszák Gyula.






 

Haddelhadd …



Esetem bizonyitja : nem veszélytelen vállalkozás az orbán rezsim parlamentjében a multról elmélkedni …

A Pallag Bizottság előtt május nyolcadikán tanuvallomást tettem és junius 6-án már be is érkezett a Pesti Központi Kerületi Biróságra 
Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész "magáninditványa". Ebben "nagyobb Nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás" vétségével vádol mivel azt állitottam, hogy akadályozott a "debreceni olajügy" felgöngyölitésében és ezzel hivatali bünpártolást követett el.

Persze senki se gondolja, hogy e finom úr saját glaszékesztyüs kezével kiván Justitia szine előtt ledöfni. Erre a feladatra zsoldost fogadott és [mandzsettáival] annak háta mögött védi becsületét.

A Magyar Köztársaság független birája 
Dr. Kalina József úr az ügyet szeptember 22-ére már ki is tüzte és annak tárgyalására [?] kerek félórát [esetleg ötven percet - az idézések óraadatai rosszul olvashatók] szánt.

Én megelégszem az általam önmagamnak nyujtható védelemmel. Tekintettel azonban arra, hogy a birósági jegyzőkönyvezésről, mint a kriminálprocesszus egyik legfontosabb mozzanatáról, nincs tulságosan jó véleményem nyilatkozatomat előre irásbafoglaltam és elküldtem a Biróságnak.

Ha nem is közkivánatra közzéteszem periratomat - "nem kötelező olvasmány" jeligével.





T.

Pesti Központi Kerületi Biróság részére,

DUDAPEST.
Markó U.25.
1887.

Fenti számu büntető ügyemben az alábbi
n y i l a t k o z a t o t

teszem.

Az ügyben a Btk. 182.§. (2) bekezdése alapján a
valóság bizonyitásának

elrendelése indokolt a következők miatt.

A parlamenti vizsgálóbizottság 2000.05.08-i ülésére szóló meghivó azt tartalmazta, hogy a bizottság meg akar hallgatni az "olajügyekkel" kapcsolatos tapasztalataimról. Ilyen tapasztalatokra 1992.03.15 és 1993.10.14 között tehettem szert, mint hajdu bihar megyei főügyész. A bizottság előtt tett tanuvallomásom erre az időszakra vonatkozott.

Az ülésen elmondottakról készitett jegyzőkönyvet én nem kaptam meg - ellentétben a feljelentővel. Annak tartalmát nem ismerem, kivéve a magáninditványban citált szövegrészeket. Nyilatkozatom valóban kb. másfélórás volt. Annak keretében tényeket soroltam fel. Azokból vontam le azt a ténybeli következtetést, hogy munkám végzésében akadályoztatva voltam. Ehhez füztem azt a minősitő véleményemet, hogy az akadályoztatás -az elévülés kérdését nem érintve- kimeritette a hivatali bünpártolás törvényi tényállását.

A magáninditványból nem tünik ki, hogy magánvádló az ülés jegyzőkönyvét csatolta volna. Én pedig nem vagyok köteles citátumait bizonyitékként elfogadni. Indokolt tehát az ülésről készült jegyzőkönyvek beszerzése annál is inkább, mert sajátos módon magánvádló nem a konkrét tényállitásokat, hanem az általános jellegü megállapitásokat sérelmezi, amelyek valóságtartalmát éppen általános jellegükre tekintettel nem lehet bizonyitani. Én viszont az akadályoztatásra vonatkozó ténybeli következtetéseimet konkrét tényállitásaimra és az azokat alátámasztó irásbeli és egyéb bizonyitékokra támaszkodva vontam le.

Minthogy a szóbeli nyilatkozat dinamikája ezt követelte kötetlenül beszéltem, igy bizonyitékaimra csak általánosságban hivatkoztam. Okiratok esetében pl. azok iktatószámát és dátumát nem jelöltem meg. Bizonyitékaimat ugyan átadtam a bizottság vezetőjének, de a jelek szerint azok feldolgozása nem történt meg, igy most bárki tehet olyan "értékelő megállapitást", hogy sokat beszéltem, de mitsem bizonyitottam. [A jelek szerint e módszerhez folyamodott a Legfőbb Ügyészség is a Szeszák Dosszié "végleges" lezárása során ... ]

E hiányt pótlandó a bizonyitékokra apelláló történeti tényállást a következőkben v á z o l o m.

1993.01.25 - 
Ig.18-13/1993. sz. levelemben arról tájékoztattam a legfőbb ügyészt, hogy bizalmas információk, a Debreceni Vasuti Igazgatóság számitógépes nyilvántartásából nyert adatok, alapján egy olajvonat elfogása iránt rendelkeztem és a VPOP. Különleges Ügyek Osztálya -Mészáros József alezredes- által foganatositott intézkedés alapján alapos gyanu merült fel arra, hogy Papp Imre hajdu biharmegyei rendőrfőkapitány az illetékes vámhatóság intézkedésre jogosult tisztjének illetéktelen befolyásolása utján, mint a miskolci illetőségü Hungária Privát Petrol Kft. érdekképviselője kieszközölte, hogy 66 tartálykocsi gázolajat HTO-ként vámkezeljenek. [Megjegyzés : ez mintegy 70.000.000 Ft. fogyasztási adóbevétellel röviditette meg a költségvetést.]

A levélből az is kiderül, hogy az ügyről 
Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány Mészáros Józseftől szóbeli információt, majd irásbeli közlést is kért [és kapott] azzal az indokolással, hogy ez utóbbit a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak fogja továbbitani, ahol ekkor már eljárás folyt Papp Imre és házastársaFerenczy Flóra ellen más büncselekmények gyanuja alapján.

A Pintér Sándorral kapcsolatos információ birtokába ugy jutottam, hogy hivatalos visszajelzés hiányában telefonon kértem felvilágositást Mészáros Józseftől arranézve, hogy akciójuk milyen eredményt hozott.

Telefonbeszélgetésünk tartalmát rögzitettem. A Györgyi Kálmánnak irt levél erre félreérthetetlenül utal.

A beszélgetést tartalmazó hangszalag másolatát átadtam a parlamenti vizsgálóbizottságnak. Eredetije rendelkezésre áll és meggyőződésem szerint mindenfajta hitelességvizsgálatot kibir.

A szalagon hallható, hogy 
Mészáros úr Papp Imre szerepét a szabálytalan vámkezelés tekintetében egyértelmüen tisztázottnak. ill. bizonyitottnak minősiti.

Györgyi Kálmánnak jelentettem azt is, hogy a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetőjétől 
Dr. Imolya Imrétől ugyancsak telefonon olyan felvilágositást kaptam, hogy Pintér ur a Hivatalt semmiről sem tájékoztatta, oda iratot nem továbbitott. Csupán aziránt érdeklődött telefonon, mikor fejezik be az ott folyó nyomozást - neki ugyanis rendeznie kell a felfüggesztés hatálya alatt űlló rendőrházaspár szolgálati viszonyát. Rögzitve lett az Imolyával folytatott beszélgetés is. Jelentésemből világosan kitünik ez is.

A levéllel az volt a célom, hogy rámutassak : a kizárás a Hajdu Bihar Megyei Főügyészség törvényi kompetenciájának törvénytelen kiiktatását jelenti egy olyan helyzetben, amikor veszélyes büncselekmények történnek a megye területén a megyei rendőrfőkapitány "védnöksége" alatt.

Györgyi Kálmán nem állithatja, hogy levelemről nincs tudomása, hiszen arra 1993.02.04-napján 
Nyfl.12.865/1992.sz. alatt személyesen válaszolt. Leszögezte, hogy a kizárás felől rendelkező 19.164/1992. sz. intézkedés megváltoztatására "törvényes indokot" nem talált.

Ugy tünik, a legfőbb ügyész levelének megirása előtt ezt a korábbi intézkedést nem olvasta el, tartalmára pedig rosszul emlékezett, mert az 1992.11.02-napján kelt 19.164/1992. sz. intézkedés, melyet egyébként Fábián János "jegyzett", csak Ferenczi Flórára vonatkozott ! Papp Imre csak később lett gyanusitott. Az intézkedés akkori indokát az képezte, hogy a nyomozati cselekmények a főkapitányság vezetőjét is érinthetik. Fábián ur szerint "A megyei rendőrfőkapitány és a megyei főügyész közötti kölcsönös együttmüködés és a szükséges munkakapcsolat alapján az ügy elfogulatlan megitélése egyik részről sem várható."

Azon tul, hogy a mondat második fordulata teljességgel érthetetlen, a korábbi kizárás Györgyi Kálmán általi "aktualizálása" voltaképp azt jelentette, hogy annak hatályát implicite kiterjesztette arra a Papp Imrére is, aki ellen akkorra már megindult az eljárás. Érintetlenül hagyta tehát a "kölcsönös együttmüködésre" vonatkozó fábiáni passzust, amely ezek szerint annak ellenére is "érvényes" maradt, hogy közben a főkapitány urral szemben ujabb sulyos büncselekmény : az olajjal való visszaélés alapos gyanuja merült fel.

Györgyi Kálmán hivatali precizitását, a tényekhez és a törvényekhez való viszonyulását jellemzi a mindössze két mondatos levelének második mondata.

"Az előterjesztésben felsorolt -büncselekmények gyanuját keltő- tényállitásait igazoló bizonyitékokat a Be. 122.§. (2) bekezdésének megfelelően sziveskedjék az eljárás lefolytatására kijelölt Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz eljuttatni."

Amint ez köztudott a Be. hivatkozott bekezdése igy szól :

"(2) Minden hatóság és hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, vagy ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni."

Ez tehát azt jelenti, hogy Györgyi Kálmán engem mint büncselekmény nyomára bukkant és annak felderitése iránt hivatali hatáskörben intézkedő megyei főügyészt arra oktat ki, hogy máshol, más hatóságnál tegyek feljelentést és ahhoz csatoljam bizonyitékaimat.

Az idézett mondatból kiderül, Györgyi Kálmán nem csupán Fábián úr általa hivatkozott korábbi intézkedését, de az én "előterjesztésemet" sem olvasta el. Abból ugyanis világosan kiderül, hogy bizonyitékaimat -köztük a már többször emlegetett számitógépes "leporellókat"- bevezető intézkedésként átadtam a Debreceni Vám Nyomozó Hivatal vezetőjének 
Lupkovics Györgynek és Hegedüs Gyula századosnak az NBH. helyi kirendeltsége vezetőjének.

Lupkovics ur helyes intézkedése nyomán került az anyag a VPOP. Különleges Ügyek Osztályához. Az Osztály intézkedése nyomán kiderült, hogy 5 tartálykocsi HTO-nak vámkezelt gázolajat már eladtak Ceglédre ill. Diósgyőrbe. 
A maradék 61 "megkerült" Pétfürdőn ...

Nem tudni tehát, hogy az a férfiu aki akkoriban az Ország legfőbb ügyésze volt, mire gondolt, amikor a fenti sorokat leirta. Mit, hogy an kellett volna még bizonyitanom ? A "tárgyalásra" ütemezett mintegy félórás időkeretben majd nyilván megmagyarázza ...

Ami az eljárás folytatására kijelölt Szegedi Ügyészségi Nyomozó hivatalt illeti a legfőbb ügyészi leirat azt sejteti, hogy ő majd utánanéz a dolgoknak, azzal a nem lényegtelen eltéréssel, hogy nem tőlem kérik a már továbbitott "bizonyitékokat", hanem beszerzik a a Mészáros féle akció során készült anyagot, különös tekintettel
Szabó Sándor alhadnagy Papp Imrét terhelő vallomására, amelyet a magnófelvétel tanusága szerint "kemény faggatás" után tett.

A feltevés nem vált be. A Pintér úr által nem továbbitott jelentést, illetve a VPOP. eredményes villámakciójának iratait sem a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, sem [később] a Borsod Abauj Zemplén Megyei Vám Nyomozó hivatal 
nem szerezte be. Ennek jelentőségére és jogi minősitésére lentebb térek ki.

Információm szerint a VPOP. nyomozóinak arra a teljesen jogos kérdésére, hogy 66 tartálykocsi gázolajat milyen megfontolások alapján vámkezelt HTO-ként, Szabó Sándor azt a teljesen logikus választ adta, hogy erre Papp Imre vette rá. Valóban mi motiválhatta erre a veszélyes "vállalkozásra" ? A válasz annál is inkább logikusnak tünhet, hiszen Papp ur ugyanezzel próbálkozott korábban 
Nagy Istvánnál a biharkeresztesi határvámhivatal parancsnokánál is.

Csakhogy amig Nagy István vallomása bekerült főügyészi "olajdossziémba" addig Szabó Sándor vallomását a VPOP. 
"befagyasztotta" és ha hinni lehet Pallag László urnak, azt Arnold Mihály ur ismételt megketresésre sem volt hajlandó az olajbizottság rendelkezésére bocsájtani. Igy persze könnyü arról elmélkedni, hogy nem bizonyitottam esmmit ...

Persze a jegyzőkönyvek után nem most 2000-ben kellene az olajbizottságnak kereskednie. A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak kellett volna 1993-ban. Nem tette. Erre lentebb visszatérek.

Tapasztalat, hogy nem minden dokumentumot lehet teljesen nyomtalanul eltüntetni, vagy csak ki nem adni.

Szabó Sándor alhadnagy urat Mészáros ur [a szalagon] egyszerüen "hülyének" minősitette. A testülettől fegyelmi uton elbocsájtották, más baja nem lett ...

Azért a dolog nem ennyire egyszerü és nem csak azért mert Mészáros ur nem ideg és elmeorvosszakértő ...

Abból a korból rendelkezésre áll 
Csíkos Endre őrnagy megyei vámparancsnok 1993.02-05-napján kelt 2007/1993.sz. [válasz] levele amelyben a következők olvashatók." .... A konkrét 66 vasuti kocsirakomány vámkezelése során -mint a fegyelmi eljárás eddig készült iratai tanusitják- a vámkezelést végző Szabó Sándor zászlós sorozatos szabálytalanságokat követett el, december 30-án vámbiztositék követelése nélkül adott ki 25 vagon gázolajat, látszólag vette csak nyilvántartásba, mert a végleges behozatali nyilvántartási tételszám nem egyezik azzal amit a 25 vagon kiadásánál a vasuti értesitőlevélen feltüntetett. Olyan behozatali engedélyt fogadott el, amelyre a Hungária Privát Petrol Kft. számára nem lehetett volna vámkezelést elvégezni, kritika nélkül elfogadta a VÁM 91 nyomtatványon ügyfél m e g b i z o t t j a által feltüntetett árumegnevezést és nem vett vegyvizsgálati céllal mintát .... "

A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal "természetesen" nem szerezte be Szabó Sándor fegyelmi ügyének iratait sem. Igy nem tudható, 
ki a "megbizott" akit az őrnagy ur szemérmesen nem nevez meg. Egyáltalán nem kizárt, hogy Papp Imre, de az sem változtat a lényegen, ha az illetőt történetesen Nagy Andrásnak hivják. Erről ugyancsak lentebb.

........................................................................................................

Közbevetőleg itt kell előadnom -nyugdijazásom és munkaköri átadásom
gyalázatos körülményeinek részletes taglalása nélkül- hogy a 
Fábián János és Miks Antal helyettes titkárságvezető urak által bonyolitott iratátadás során 39.) tételszám alatt átadásra került Szabó Sándor 2007/1993.sz. fegyelmi ügyének összefüzött iratanyaga. Abból kiderül, hogy akkorra már elfelejtette [hagyták neki elfelejteni], hogy voltaképp miért végezte a vámkezelést ugy ahogy végezte ? [Nevezett általam tervezett letartóztatására nyugdijazásom miatt nem került sor ...]

40.) tételszám alatt vették át az emlitett urak az u.n. "nagy olajdossziét" I. - től V. -ig összefüzött kötetekben. E dossziéknak a Megyei Főügyészség, ill. a Legfőbb Ügyészség birtokában kell lennie. A továbbiakban hivatkozni fogok olyan iratokra, melyek az olajdossziékban kerültek lefüzésre.

........................................................................................................

A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a rendőrházaspár ellen korábban indult büntető ügyben az alábbiak szerint intézkedett. Dr. Szabó Benedek ügyész 1993.02.11-én kelt 
Nyom.V/1/15.321/1992.sz. határozatával megszüntette Ferenczy Flóra ellen a gépkocsivezetői jogositványok visszaadása miatt inditott nyomozást. Egy gépkocsi jogtalan importjával kapcsolatban pedig vádjavaslattal élt mindkettőjükkel szemben.

Dr. Imolya Imre pedig 1993.02.23-án kelt ugyancsak a fenti számot viselő átiratával arról értesitett, hogy a nyomozás befejeződött és ennek eredményeképp a Megyei Főügyészség felé vádemelési javaslatot tettek Papp Imre és Ferenczy Flóra vonatkozásában csempészet büntette, ill. magánokirathamisitás vétsége miatt.

A vádemelésre sor került és a Szolnoki Városi Biróságnak mintegy öt év alatt sikerült is az ügyben döntést hoznia. Ennek során Papp Imrét 
megrovásban részesitetteék, Ferenczi Flórát pedig felmentették. A büntető ügy száma : B. [...............]

Az ügyészi határozatban, ill. Imolya Imre értesitésében "olajügyről" szó sem esik, jóllehet [utasitásra] az olajügyről egy terjedelmes feljegyzést küldtem nekik.

Kéésemre erről Dr. Imolya Imre 1993.03.11-napján I
g. 41/1993.sz. alatt az alábbi "tanusitványt" adta.

"Tájékoztatom, hogy a hivatkozott feljegyzést február 9-én személyesen vettem át öntől Debrecenben. Az irat iktatási száma Ig.41/1993. ideje 1993.február 9. A feljegyzést ezt követően Dr. Merényi Kálmán megyei főügyész ur utasitására részére átadtam, aki azt. 
Ig45/1993.sz. 1993.február 22-én kelt átiratával a Legfőbb Ügyészség Ügyészségi Nyomozások Osztálya vezetőjének [Dr. Vajda Alajos urról van szó]állásfoglalás kérése céljából megküldte."

Az irat további sorsa ettől kezdve általam már nem volt nyomonkövet
           hető ...

A volt legfőbb ügyész önkényes, szakszerütlen és törvénysértő tevékenysége, ill. mulasztása már a fentiekből is kitünni látszik.

Az utólag bekövetkezett események azonban teljes mértékben igazolták 1993.01.25-én a legfőbb ügyész felé hangoztatott azon aggályomat hogy a Hajdu Bihar megyei Főügyészség törvényi kompetenciájának kiiktatása nem jogszerü intézkedés és további következményekkel járhat.

A 66 tartálykocsi nem volt lenyelhető, ezért Jakubcsik Ferenc ellen a nyomozást elrendelték, de "természetesen" ismét nem Debrecenben, hanem 
Miskolcon. Az eljárásra a Vám és Pénzügyőrség BAZ. Megyei Hivatalát jelölték ki, minthogy Jakubcsik ur ott lakott ... Az ügy száma e hatóságnál 5/1993.

A Nyomozást a Miskolci Városi Ügyészség -Dr.Széll Gabriella- felügyelte. Az ügyészségi iratszám 
B.10.000/130/1993.

E "szerencsés" megoldásnak kettős eredménye mutatkozott.

Az egyik, hogy az olajvonat miatt le nem tartóztatott Jakubcsik urat olyannyira megviselte a nekem tulajdonitott "zaklatás", hogy lakóhelyén hamis számlák segitségével csalás utján mintegy ötvennmillió Ft. ÁFA. visszatéritést kért és kapott. Emiatt kétségtelenül nem lett volna jogom üldözni, de kiderült, hogy a legfőbb ügyész által számára és Papp Imre számára biztositott mentességből huzható előnyöket hamar felismerték és ugyszólván a bünüldözéstől legfőbb ügyészi elhatározással eltiltott megyei főügyész orra előtt kamatoztatták az alábbiak szerint.

Viszonylag korán ismertté vált, hogy a Hungária Privát Petrol Kft. mellett létezik egy Hajdu Privát Petrol Bt. is. Ennek beltagja -minő véletlen- Papp Imre. Egyik "kültagja" a Jakubcsik úr vezette Hungária Privát Petrol Kft. a másik kültag Nagy András ex rendőrszázados. A Bt. székhelye Debrecen, Szacsvay u.8. Történetesen Papp Imre lakása ...

Létrejött továbbá a Strázsa Bt. is. Ennek beltagja Papp Tamás, [Papp Imre fia]. Kültagja -névismétlés következik - Papp Imre és Nagy András, a Bt. cégszáma 0506002238/03.

Ez utóbbi cég épp 1993.02.12-én kelt szerződésmódositással vette fel tevékenységi körébe a nyomozási és biztonsági tevékenységet ... Mint utóbb felderült a repülőtéri olajmanipulálás biztonságát védte.

A fenti cégkapcsolat természetesen nem bizonyit önmagában semmit. A cégek azonban müködtek ...

Pintér Sándor ur 1993.02.15-napján bocsájtotta el Papp Imrét és Ferenczi Flórát [akiknek egészen ez év tavaszáig kellett arra várniuk, hogy elmaradt illetményeiket, jutalmaikat, stb. a költségvetésből megkaphassák és Ferenczy Flóra ráadásul alezredessé avanzsálhasson ... ]

Ugyanezen napon, pontosabban éjszakán a debreceni nagyállomás rendőrökből és vasutbizonsági alkalmazottakból álló vegyes járőre öt olajtartáylkocsi körül gyanus mozgást észlelt. A vagonok körül gépkocsik, többek között szivattyuval felszerelt gépkocsi is, parkoltak. Az ott előtalált három személyt igazoltaták, majd a vasuti rendőrség helyiségébe előállitották. 
A névsor talán nem kelt meglepetést : Papp Imre, Ferenczi Flóra, Nagy András ...

Az esetről jegyzőkönyv készült, melyet 
Dr. Rácsay Lajos alezredes mb. rendőrfőkapitány másnap hozzám felterjesztett. Mivel kiderült, hogy a tartálykocsikat utóbb a volt szovjet repülőtérre görditették, intézkedtem a Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztálya felé, hogy a tartálykocsikban szállitott anyagra vonatkozó adatokat deritsék fel.

Mint kiderült olyan olajról volt szó, melyet a Hungária Privát Petrol Kft. "importált" majd "eladott" a Hajdu Privát Petrol Bt.-részére. Vámkezelésre még HTO. - továbbeladásra már gázolaj került.

Ezidőben élte virágkorát a 
Kiss Ernő által vezetett ORFK. Bünügyi Főigazgatóság Gazdaságvédelmi Főosztálya. E szerv lázasan gyüjtögette a megyei kapitányságokról az "olaj-anyagokat.

A Hajdu Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság Megyei Gazdaságvédelmi Osztálya 1993.04.30-án kelt többszöri átfogalmazás folytán szinte értelmezhetetlenné kozmetikázott 
018/5-1993.sz. jelentése megállapitja, hogy " .... Az ügyben szereplő iratok rendőri szempontu feldolgozását folyamatba tettük. Ugy itéljük meg, hogy a Vám és Pénzügyőrség B.A.Z. Megyei Nyomozó Hivatala által ill. a Fővárosi Nyomozó Hivatal által 5/1993.sz. alatt Jakubcsik Ferenc miskolci lakos vám-csempészet bünügyében folytatott nyomozása és ebben eszközölt lefoglalás ügyével összefüggésbe hozható a Hajdu Privát Petrol Bt. értékesitő tevékenysége. " 

Természetesen és kötelességszerüen felvilágositást kértem a Legfőbb Ügyészségtől arranézve, hogy Papp Imre felelősségét az olajügyekkel kapcsolatban miért nem vizsgálták.

Fábián János ur 1993.03.30-án [tehát másfél hónappal a "nagyállomási incidens" után] 
Nyfl. 12.865/1992/3/II. sz. leiratában a következő választ adta.

" ... A legfőbb ügyész .... 1993.feruár 4-én kelt Nyfl. 12.865/1992. sz. levelében kérte, hogy a tényállitásait igazoló bizonyitékait [megjegyzéseimet lásd fent] a Be. 122.§. (2) bekezdésének megfelelően sziveskedjék az eljárás [?] lefolytatására kijelölt Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak eljuttatni.

A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal csempészet büntette és más büncselekmény miatt Nyom. V/1.15.321/1992. számon dr. Papp Imre és Dr. Ferenczy Flóra ellen más ügyben folytatott nyomozást időközben b e f e j e z t e [!?].

Erre figyelemmel az ön által részükre megküldött 18/25/1993. Ig. sz. levelét - amelyben Papp Imre volt r. ezredes ujabb e s e t l e g e s büncselekmények elkövetésére utaló tevékenységéről is tartalmazott jelzést - felterjesztette a Legfőbb Ügyészségre az eljáró ügyészségi nyomozó hivatal kijelölése végett.

Tekintettel arra, hogy az ORFK. Fegyelmi Osztályának 
24.Bü.I.390/1992. számu fegyelmi meghallgatási jegyzőkönyvei, valamint a Hajdu Bihar Megyei Vám és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatalának Bü. 5/1993. sz. tanukihallgatási jegyzőkönyvei az ön által vázolt un. 'olajvonatokkal' összefüggésben a Dr. Papp Imre szerepére vonatkozó információit nem támasztották alá, vele szemben -és a kijelölés kérdésében- konkrét büntetőeljárási intézkedést nem kellett tenni."

Fábián János levele a hivatali bünpártolás bizonyitéka - a következők miatt.

· A rendőrtiszt házaspár vonatkozásában az ujabb büncselekmények alapos gyanuja fennforgott. Ügyüket sem az ORFK. Fegyelmi főosztálya, sem a Hajdu Bihar Megyei Vám és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala, sem a Borsod Abauj Zemplén Megyei Vám és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala nem volt jogosult vizsgálni ! Erre a kizárólagos illetékességi szaály miatt csak ügyészségi nyomozó hivatal lett volna jogosult. A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal azonban a vizsgálatot az olajügy vizsgálata nélkül befejezte, másikat pedig nem jelöltek ki !!

· A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak nem volt joga az ügyet az "olajbizonyitékok" negligálásával és a VPOP. nyomozati anyagának beszerzése nélkül "befejezni."

· Mindez a legfőbb ügyész tudtával, ill. kivánsága szerint történt, amint ez a következőkből ki fog tünni.

Fábián urnak 1994.04.07-i kelettel 
Ig.18-25/1993.sz. alatt válaszoltam. Eb
ből idézni szükséges a következőket. <I
>"Engedje meg felemlitenem, a Papp Imre és házastársa ügyében folytatott, illetve nem folytatott vizsgálatok és eljárások egyenesen igénylik annak közhitelü tisztázását, hogy mikor, hol, kik és milyen formában szegték meg az eljárási törvényeket. A magam részéről felajánlom teljes irattáramat és emléktáramat a vizsgálat elvégzése céljára. Engedje meg, hogy személyes megjegyzésként és csakis az ön számára füzzem hozzá, egy ilyen vizsgálat elvégzésére egy parlamenti bizottságot tartok alkalmasnak." 

E sorokban implicite már bennefoglaltatik azon meggyőződésem hogy törvénysértés történt !

E levelemre a Nyomozásfelügyeleti Főosztály [Dr. Molnár Ervin ügyész] válaszolt 1993.04.13-án 
Nyfl.12.865/1992.sz. alatt - mindössze annyit, hogy a gázolajüggyel kapcsolatos okmányokat juttassam el a B.A.Z. Megyei Főügyészségnek. Erre egyébként ismétlődően utasitottak - kifejezésre juttatva ezzel, hogy a "debreceni olajügyet" továbbra is Borsodban óhajtják vizsgáltatni ...

...................................................................................................
Nem a jelen ügyre tartozik az a vizsgálat, amelyet az uj legfőbb ügyész utasitására folytattak a "Szeszák ügyben". Ennek az a végkövetkeztetése, hogy a Legfőbb Ügyészség annakidején az olajügyek vizsgálatában egyáltalán nem korlátozott. E megállapitás sulyosan iratellenes. Ellentétben áll annak az egykoru levelezésnek a tartalmával, melyet a Legfőbb Ügyészséggel és a B.A.Z. Megyei Főügyészséggel folytattam. Erre -más helyen- visszatérek.
..................................................................................

A jelen ügyre az tartozik, hogy a debreceni repülőtéren garázdálkodó két olajszőkitő banda [a Jakubcsik és Papp urak által irányitott "cégcsoport" és a 
Rektor János által irányitott Oil Barrel Kft.] nemcsak a hepciáskodó megyei főügyész, hanem a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet "érdeklődését" is kiváltotta annak kapcsán, hogy a kivonult szovjet repülőalakulat által előidézett olajszennyezés eltávolitásával megbizott szakcég azt tapasztalta és jelentette a KVSZ.-nek, hogy az "olajtársaságok" részéről rászennyezés történik.

E tárgyban a vizsgálatot május - juniusban 
Csuja László folytatta. Jelentése és levelezésünk anyaga elfekszik a "nagy olajdossziékban".

1993. juniusában a Balmazujvárosi Rendőrkapitányságtól bejelentést kaptam arról, hogy Tiszacsegén egy termelőszövetkezeti száritóban olajszőkitőüzemet rendeztek be azokkal a tartályokkal, amelyeket Jakubcsik Ferenc és Rektor János urak a debreceni repülőtérről szállittatak el "bevizsgálás" ürügyén.

[Rektor úr és társai ellen a Debreceni Városi Biróság előtt 1995.05.09-én benyujtott vádirat alapján 
B.1110/1995. sz. alatt "folyik" az eljárás. Jakubcsik Ferenc és társai ügyét a Hajdu Bihar Megyei Biróság zárta le, Jakubcsik ur vonatkozásában négy és fél év szabadságvesztéssel. A Papp házaspár nem volt a társak között. Nekik más megoldást ajándékozott a sors és az uj belügyminiszter ...]

A Balmazujvárosi Rendőrkapitányság jelentése alapján saját hatáskörben és saját felelősségemre intézkedtem az addigra már kiüritett debreceni repülőtéri olajszőkitő telepen történtek rekonstruálása és a tiszacsegei telep felszámolása érdekében. Nyomozni ugyanis még mindig B.A.Z. megye nyomozott ...

A helyszini eljárásokat személyesen vezettem. Azokról jegyzőkönyvek, video és fényképfelvételek készültek. Beszereztük -többek között- a Tiszántuli Környezetvédelmi Felügyelőség szakvéleményét annak kimutatására, hogy a társaságok által használt tartályok üledékeiben az olajszennyezésre utaló komponensek kimutathatók e. Kimutathatók voltak !

A nyomozás során a kutatások kiterjedtek Jakubcsik Ferenc tiszacsegei házára is. Ennek egyik helyiségében még originált teli savashordók és egyéb kellékek nyertek lefoglalást. [Bizonyitékok a "nagy olajdossziéban".]

Ezidőben Hajdu Bihar Megyében több olajszőkitő volt előzetes letartóztatásben, mint az egész országban.

A történtek tanulságaként 1993.09.03-napján 
Ig. 345/1993. sz. alatt "véleményes jelentést" irtam a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztályának cimezve.

Ebben ismét benne van annak megállapitása, ami miatt ellenem most Györgyi Kálmán és Fábián János urak feljelentést tettek.
"A Megyei Főügyészség kizárása és annak az események alakulásától független fenntartása -miként ezt már januárban jeleztem- a Megyei Főügyészséget is gátolja törvényi feladatainak teljesitésében mégpedig igen fontos szektorokban, ideértve az ügyészi szervezet bünmegelőzési és bünüldözési jogosultságait, kötelezettségeit" [13.old.(1) bek 3) mondat.]

Maga az összeállitás egyébként arról szól, hogy a Legfőbb Ügyészség contra legem gyakorolt felügyeleti tevékenysége tette lehetővé a helyi olajmaffiák tevékenységét és akadályozta meg időbeni felszámolásukat.

Jellemző, hogy a jelentésre a cimzett Nyomozás Felügyeleti Főosztályon kívűl és tul Györgyi Kálmán ur is szükségesnek látta álláspontjának kinyilvánitását 1993.09-30-napján 
Nyfl.12.051/1993/4 - II. sz. alatt.

" ... Felhivom a főügyész urat, hogy a Papp Imre és neje ellen korábban indult büntetőeljárás intézéséből történt kizárásáról [nota bene : ilyen kizárás nem történt - lásd fentebb ... ] rendelkező, álláspontommal mindenben megegyező, intézkedés minden szakmai alapot nélkülöző kifogásolásával hagyjon fel. Amennyiben a Nagy András és társa ellen inditott bünügyben Papp Imre, vagy Ferenczy Flóra büncselekmény elkövetésével v o l n a alaposan gyanusitható a Be. 36.§. (1) és (2) valamint a Be. 37.§. (1) bekezdésében irt szabályoknak megfelelően utasitom, hogy a gyanusitottá nyilvánitást megelőzően, az iratok felterjesztése mellett az ügy intézéséből történő kizárását kezdeményezze."
* * *


A fenti adatok által bizonyitott 
tényekből vontam le okszerü következetést arra, hogy a Legfőbb Ügyészség és személyesen Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Fábián János legfőbb ügyész helyettes szabálytalanul korlátozták az általam vezetett testületet törvényes intézkedési jogosultságainak gyakorlásában.

Erről alkottam és fogalmaztam meg azt a 
véleményemet, hogy hivatali bünpártolás történt. Ezt továbbra is fenntartom !

A történet folytatása -álláspontom szerint- ezen eljárás tárgyához kapcsolódik.

A renitens megyei főügyész nyugdijazása természetes következménynek tekinthető. Némiképp rendhagyó módon alakult Györgyi úr védenceinek : Papp Imrének és Ferenczi Flórának az életpályája.

Némi várakoztatás után magától értedődően és alanyi jogon felvételt nyertek a Hajdu Bihar Megyei Ügyvédi Kamarába.

A bejegyzés előtti kényszerpihenő idején a Fővárosi Biróság előtt 
P.25.924/1993.sz. alatt 24.000.000 Ft. és jár. megfizetése iránt pert inditottak a Legfőbb Ügyészség ellen azon az alapon hogy a Hajdu Bihar Megyei Főügyész jogtalan intézkedéseivel ennyi vagyoni és nemvagyoni kárt okozott nekik.

Követelésük összegét később némiképp devalválták - mintegy 4.500.000 Ft.-ra. Utóbb tárgyalást mulasztottak. A per szünetelőbe került, majd folytatási kérelem hiányában megszünt. Ebből arra lehetett következtetni, hogy ilyen csekély összegért nem óhajtanak biróságra járni ...

Kiderült azonban, hogy másról van szó ! 
Orbán Péter országos rendőrfőkapitány úr parancsa alapján -egyelőre nem tudni milyen jogalapon- erkölcsileg és főleg anyagilag "kártalanitották" őket nyilván véletlenül épp 24.000.000 Ft. körüli összeggel, sőt Ferenczi Flórát alezredessé is előléptették ... 

Mindez még Györgyi Kálmán úr hivatali idejére esik. Persze a dologhoz sem Pintér Sándor urnak sem Györgyi Kálmán urnak nincs semmi közük - legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint.
A folytatólagos tárgyalásra szóló idézés alapján észleltem, hogy az ellenem tett két feljelentés közul a fajsulyosabb tárgyalási időszükségletét a Biróság 30 percre limitálta.

Amennyiben ez az időtartam nem az eljárás folytatása valaminő akadálya megállapitására, hanem az ügy "érdemi" tárgyalására van szánva ugy a nemzetközi eljárásjogi normarendszerben a "tisztességes eljáráshoz való jog" érvényesülése nem látszik biztositottnak. Emiatt az ügyben eljáró biró és Biróság
k i z á r á s á r a


lesz indokolt inditványt tennem.

Ugyanezen beadványomat a Fábián János magáninditványa alapján indult B.24.294/2000. sz. ügyben is előterjesztem. A benyujtott magasabb példányszám erre utal.

Dr.Szeszák Gyula.


Egy]előre ennyit. A többi a tárgyaláson fog kiderülni. A témára visszatérek.

Minden olvasónak üdvüzlettel.

2000.09.18

Szeszák Gyula
     
vádlott.










 

 

Hol a Piros ?




A társasjáték folytatódik! Felhivásra holnap becsatolom a Pesti Központi Kerületi Biróságon azt a hangszalagot amit 1993.januárjában készitettem arról a beszélgetésről, amit 
Mészáros Józseffel a VPOP. különleges ügyek osztálya akkori vezetőjével készitettem amikor a "Magyarországon első olajvonatfogásról" tájékoztatott.

E beszélgetésben esik szó arról, hogy Hajdu Bihar Megye rendőrkapitányának akkori szerepe az olajvonat mozgatásában 
"egyértelmüen" igazolást nyert. Mészáros ur mondja, hogy Pintér Sándor ur is érdeklődött az olajfogás iránt és arról irásbeli tájékoztatást kért azzal a szesszel, hogy azt a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak szándékozik továbbitani, hogy ezek vizsgálhassák az akkor már felfüggesztett Főkapitány olajügyét is.

Ezután szólal meg a szalagon 
Imolya Imre a Nyomozó Hivatal vezetője és közli, hogy Pintér ur Őt telefonon hivta de nem azt kérdezte mikor-hova küldheti a papirost, hanem arról érdeklődött mikor zárják le [végre ...] a nyomozást, mert neki a Főkapitány és neje fegyelmi ügyét le kell zárnia.

Mit mondjak, nem voltam meglepve ...

Most hogy Györgyi és Fábián urak "rágalmazás" miatt feljelentettek a valóság bizonyitás keretében kénytelen vagyok komótosan kipakolni kofferem tartalmát.

Ennek keretében készült az alábbi birósági előterjesztés.


T.
Pesti Központi Kerületi Biróság részére!
2.B.24291/2000 sz. alatt 2000.09.27-én kelt meghagyásukra hivatkozással az alábbi
n y i l a t k o z a t o t


teszem.

1./
 Külön boritékban mellékelem a VPOP. Különmleges Ügyek Osztálya [volt] vezetőjével Mészáros József alezredessel ill. Dr.Imolya Imrével a Szegedi Ügyészségi Nyomozó hivatal vezetőjével folytatott telefonbeszélgetésekről készitett nagnófelvétel másolatát.

2./
 A szalagon szerepel egy másik szalagon levő szöveg [kivonata] is. A Hajdu Bihar Megyei Rendőrkapitányságon Dr.Papp Imre volt rendőrfőkapitány eltávolitása után állománygyülést tartottak. Ezen az ORFK. Képviseletében Dr.Turós Andrásrendőraltábornagy -akkori bünügyi igazgató- vett részt.

Hozzászólásából két részletet másoltam ki, melyek a hozzászólás elkülönitett témakörei, igy önmagukban is értelmezhetők, értékelhetők.

A hozzászólás egyik része azzal foglalkozik, hogy a megyei főügyészt elvszerü és bátor kiállásáért elismerés illeti mert ennek köszönhető, hogy a Főkapitányság müködését konszolidálni lehetett.

A másik rész azzal foglalkozik, hogy egyébként megengedhetetlen, hogy egy főügyész és egy megyei rendőrfőkapitány között olyan feszült viszony és bizalmatlanság keletkezzék, hogy vitás ügyeiket levelezés, ill. telefax üzenetváltások formájában intézzék.

Ennek ellenpéldájaként emlitette, hogy [bezzeg ... ] 
a legfőbb ügyész és Dr.Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány kapcsolata, kapcsolattartásuk példaszerü és azon véleményének adott kifejezést hogy "ebben a viszony rendszerben" egy megyei főügyésznek is el kell tudnia magát helyezni ...

E szalag tartalmára a Dr.Györgyi Kálmánnak irott levélben kifejezett utalás történik.

A "példaszerü" kapcsolat esszenciális elemének véltem akkor is, vélem jelenleg is hogy a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást az irányitásuk alatt álló apparátusok müködése során keletkezett lényeges információkról.

3./
 A valóságbizonyitás keretébe tartozónak vélem az alábbi tények és körülmények közhitelü felderitését, ill. értékelését.

A Mészáros Józseffel folytatott beszélgetésből világosan kiderül, hogy a "pétfürdői akcióról" dokumentáció készült, mely tartalmazza Szabó Sándor alhadnagy Papp Imrét terhelő vallomását is.

Kiderül az is, hogy az ügymenetbe beleavatkozott 
Pintér Sándor is kéretlenül [épp neki ugyanis nem jeleztem az olajvonatok mozgását, erre komoly és alapos okom volt], aki szóbeli informálódás után irásbeli jelentést, ill. tájékoztatást kért. A későbbiek szempontjából lényeges, hogy a hangszalag szerint Mészáros József nem a szokásos szolgálati postautvonalon és nem is Arnold Mihály titkárságán keresztül továbbitotta a Pintér Sándor részére a tájékoztatót, hanem átvitte neki [!].

Ez a körülmény kizárja, hogy a tájékoztató utólag "elkallódjék".

Korábbi nyilatkozatomban utaltam arra, hogy Pintér Sándor azzal az indokolással kért tájékoztatást, hogy azt továbbitsa a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak. Imolya Imre hanganyagából és a később keletkezett okiratokból kitünik, hogy a továbbitás elmaradt ...

E körülmények tisztázása végett 
i n d i t v á n y o z o m

Dr. Pintér Sándor és Mészáros József megidézését. [Utóbbi idézhető a Mészáros & Mészáros Tanácsadó Kft. cimén 1119. Budapest, Fehérvári u.89-95 sz. I.em. 110 ajtósz. Cimen.]Dr. Györgyi Kálmán és Dr. Fábián János szerepének megitéléséhez a fenti körülmények tisztázása azért mellőzhetetlen, mert nevezettek jelentésem keretében hivatalos tájékoztatást kaptak arról, hogy Pétfürdőn olajvonat feltartóztatás történt és az annak keretében foganatositott meghallgatások Papp Imre tevékenységét illetően -Mészáros József szóhasználatával élve- "egyértelmüen" terhelő adatokat tártak fel.

A Györgyi Kálmánnak irott levél teljesen okszerü inditványt tartalmaz arranézve, hogy a "pétfürdői akció" anyagát szerezzék be, csatolják Papp Imre ügyéhez és ebben az irányban folytassák a nyomozást.

A legfőbb ügyész és helyettese ezt mellőzték - indokolás nélkül. A szegedi nyomozást befejeztették.

Fábián János pedig engem arról "tájékoztatott", hogy a Hajdu Bihar Megyei Vám Nyomozó Hivatal ill. az ORFK. Fegyelmi vizsgálat anyaga Papp Imrére vonatkozólag terhelő adatot nem tartalmaz ... Korábbi beadványomban kimutattam, hogy e két szerv Papp Imre vélt, vagy elkövetett büncselekményeit nem volt jogosult vizsgálni az ügyészségi nyomozó hivatalok kizárólagos illetékességére tekintettel. Az illetékes nyomozó hivatal pedig "időközben befejezte" a vizsgálatot Fábián úr klasszikus fogalmazása szerint.

Györgyi Kálmán és Fábián János tényfelderitést akadályozó magatartása e tényállásrész tekintetében a bizonyitás foganatositásával igazolható.

4./
 A Pallag Bizottság, személyesen Pallag László bizottsági elnök irányában többször szorgalmaztam, hogy a VPOP. Különleges Ügyek Osztálya irattárából szerezzék be a "pétfürdői akció" iratait. Erre Pallag László személyes igéretet tett. A mai napon telefonérdeklődésemre közölte, hogy a Bizottság többizben intézett megkereséstArnold Mihály urhoz, sikertelenül [?!].

Erre tekintettel
i n d i t v á n y o z o m


Az Országos Vámhivatal megkeresését a hivatkozott vizsgálati anyag megküldése végett.

Debrecen, 2000.10.03-napján.

Melléklet : hangkazetta.


Eddig az irás ! A Biróság kezében a döntés joga, módot nyujt e a két megnevezett uriembernek : a beszélőnek, és aki ről a beszélő beszél, hogy megmagyarázzák a hangkazetta tartalmát a Biróságnak és a közvéleménynek.

Biztosra vehető : e duettnek lenne hallgatója, nézője, olvasója ...

Erről egy előzetes felmérés is készülhet ha pl. a hangkazetta bizonyos akkordjai megszólalnak az Euro Astra Radio Hungary.cc. adásában. Utána legott internetes szavazás indulhat ahol tetszésnyilvánitás vagy egy kérdés feltétele mellett lehet voksolni.

Az egyik : "... szép volt fiuk !"
A másik : "... hogy volt fiuk ?"

Hát majd meglátjuk !


2000.10.12

"Olajügyész"









 

Operation X - Polt No-2.




[Mit mondott Lord Acton?]

Ki tagadhatná, hogy az ügyészség eredményesen küzdötte le korábbi finnyásságát az általa alkalmazott nyomozati módszereket illetően. Uj seprő jól seper mondhatnók. De erről, csupán erről van szó?
* * *

Rég volt, talán igaz sem volt, hogy Balatonlellén összegyültek az ügyészségi vezetők egy háromnapos fejtágitóra [92.09.21-23]. Mindjárt az első nap délutánján történt, hogy egy kötetlen eszmecsere során szóbahoztam egy kérdést : a rendőrség operativ tevékenységének ügyészi ellenőrzését.

Az "elmélezti alapokat" illetően hivatkoztam egy cikkre, amely a Belügyi Szemlében jelent meg 
Nyiri Sándor volt leg
főbb ügyész helyettes tollából [aki ekkor a Belügyben székelő 
Boross Péter úr főtanácsadója volt].

Őt személyesen is felkerestem még Lelle előtt megtudakolandó, van e a tárgyban valamiféle szabályozás. Üres kézzel távoztam, pedig elég rámenős vagyok - amúgy.

Akkori jegyzetfüzetem lapjait forgatva ujból megelevenedik az a fortyogó indulat ill. heves ellenkezés ami felvetésemet fogadta.

Tudni kell ugyanis, hogy 
Györgyi Kálmán ur e tekintetben is splendid isolation [előkelő elszigeteltség] elvét vallotta. A nemrég nyugdijba tett fővárosi főügyész és urlovas Bócz Endre ur még a közelmultban is arról értekezett a sajtóban, hogy az ügyészség afféle "uriszabóság" ahol fazont kap az anyag amit a rendőrségen szőttek - fontak ...Gibicsár Gyula osztályvezető ur felvetésemmmel kapcsolatban ugy vélekedett, hogy az egész operativitás Nyiri ur "kedvenc rögeszméinek" egyike és megértéssel kell elmennünk mellette ...Láng László ur a nyomozásfelügyeleti főosztály akkori és természetesen jelenlegi vezetője egyenesen felfortyant, kijelentvén hogy semmi közünk a rendőrség operativ munkájához és egyenesen óva intett mindenkit -értelem szerint leginkább engem- a téma puszta felvetésétől is. A büntető ügyek nyomozásának módszereit szerinte a nyomozati utasitás [NYUT] szabályozza, abban pedig nincs ilyesmi.Fábián János ur legfőbb ügyész helyettes csöndes mélabuval jelentette ki "azt csinálnak velünk amit akarnak". Ezzel azt akarta kifejezni [Fábián ur mindig magvas gondolatait néha át kellett tenni magyarba] hogy a rendőrök ugy vezetik orránál fogva az ügyészséget ahogy akarják.Tamás János baranya megyei főügyész óvatosan mellémkontrázott kijelentvén, hogy egy egy bünöző néha arra hivatkozik, hogy a rendőrségtől kapott operativ megbizás valósághü teljesitése kedvéért bünözött és erről az ügyésznek nincs módja meggyőződni, ha nincs ellenőrzési jogosultsága.

Váratlanul 
Vajda Alajos az ügyészségi nyomozások önálló osztályának vezetője állt ezuttal mellém - máskor soha ... [Ö pedig csak tudta mi kell egy eredményes nyomozáshoz, hiszen a Szovjetunióban végzett egyetemet és hirek szerint első ügyészi munkahelye is Moszkvában volt.] Kijelentette, hogy igenis meg kell engedni az operativ aktákba való betekintést, hiszen a rendőrök gyakran egymást jelentik fel bünözőkkel való kapcsolattartás miatt és a nyomozó ügyész hogy láthasson tisztán ha nem ellenőrizheti a "zöld" dossziékat ? Sőt ! Egyenesen amondó volt, hogy tulajdonképp az ügyészségi nyomozóknak is biztositani kell az operativ nyomozati módszerek alkalmazásának jogát, hiszen rendőri korrupció után kutakodva nem kérhetnek segitséget épp a rendőrségtől.Székely György a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője - immár dandártábornok - szintén "óva intette" az ügyészi szervezetet attól, hogy ilyen szennyes közegben kotorásszon. Felvetett egy rendkivül figyelemreméltó ellenérvet is, azt nevezetesen az ügyészség ilyen irányu tevékenysége a politikai tevékenységgel határos lenne [!!!]ami ab ovo elképzelhetetlen lévén az ügyészség szigoruan politikamentes testület.

Mondhatni az "összhatást" illetően leforráztak alaposan.

De mit tesz a véletlen ! Miskolcon kitört a 
Furman ügy : egy ügyész pénzért fogolyszabaditásra vállalkozott. [A hasonló nevü hires roma jogvédő fel is háborodott hogy egy "ilyen nevet" meghurcolnak a sajtóban ... ]

A legfőbb ügyész ur személyesen azonnali letartóztatás mellett döntött ugy, hogy azt én abszolváljam egy rendőrségi operativ akció során készitett mikrokazetta hanganyaga alapján, amit 
Győri János küldönc ügyész ur egyébként a gépkocsiban hagyott.

Mondtam ugorjon csak le a kazettáért, de az is kevés, lenni kell még valaminek ... Igy nagynehezen előkerült egy hasas zöld "operativ" dosszié is amelyből megtudtam, hogy létezik egy BM. utasitás [21/1990] az operativ eszközök és módszerek alkalmazásával kapcsolatban. Ezt egy börtönbeli smasszer ismerhette, hiszen [másképp nem kollaborálhat az operativ nyomozóval mikor az pl. téglát épit be ... ] egy aktiv megyei főügyész ellenben nem.

Ezt az enyhén visszás helyzetet jeleztem ill. jellemeztem Láng László
 urnak [Nyfel.12.190/1992.sz.]. Hát persze hogy nem válaszolt ...
* * *

De ne merengjünk a multon. Inkább azon érdemes eltünődni milyen jogi és nem jogi uton jutottunk odáig, hogy ügyészi szerv provokativ akciót tervez szervez és bonyolit, vesztegetési pénzzel táskát töm, stb.

A "provokál" ige [2.sz. pejorativ] jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint "beugratással valamely káros magatartásra , veszélyes kijelentésre vesz rá" szinte pontosan ráillik arra ami Székely Zoltánnal, illetve ügyébenBalla Dániellel
 történt.

Innentől ugyanis arról lészen szó mi történt az illető urakkal és ami történt mennyiben kompatibilis a magyar jog normativáival, a jogfelfogással és a joggyakorlattal.

Az egyik legilletékesebb 
Isépy Tamás ur az Országgyülés Mentelmi Bizottságának elnöke [Vasárnapi Hirek 2000.10.22. Vasvári G. Pál cikke] szerint "az elmult tiz évben a mostanin kivül más tettenérésről nem tudok, sőt a mentelmi jog történetében sem."

Ez persze igy nem egészen pontos, hiszen pitiánerekkel szemben a rendőrség szép számmal alkalmazta alkalmazza a "számozott pénz" trükköt. Az extremitás abban van hogy ilyen pintérre -ugyan mit is mondok, sintérre- valló módszerektől eddig a poltig -azazhogy pontig- a honatyák például mentesek voltak. Hát már nem azok ...

Azt tehát máris elismerhetjük, hogy a legfőbb Ügyészség az akcióval formát bontott ... Hogy egyuttal [jogi] normát is bontott e, alább következik.

Na és, mondaná Horn Gyula. De mondhatjuk e vele mi is ?

Ugyancsak a Vasárnapi Hirekben egy (avar) néven publikáló egyén, aki nyilván nem olvasta a föléje tördelt cikket, egyenesen Lord Acton
 hires mondását idézi a mult századból miszerint "a diktaturákban maga a rendszer korrupt, s ezért csak azok buknak le, akiket a hatalom kipécéz, mig a demokráciák közélete az ismétlődő botrányok története ... éppen azért mert itt előbb utóbb lebuknak a törvényszegő pártok és politikusok. Ezt akár tisztulási folyamatnak is lehet nevezni ".
Tegyük hozzá : legfeljebb tiz évig botrány, ill. tisztulási szünet van. De mi ez ahhoz képest, hogy az angol demokrácia többszáz év alatt fejlődött oly tökélyre, hogy szinte naponta robbantanak mondjuk Ulsterben.

Én pedig [Avar]nak - tisztelettel - azt mondom, hogy ekkora marhaságot ilyen tömören igen kevesen irtak le az ujságirás történetében ! A jó Lord alighanem a viktoriánus Angliára gondolt, dehát ez nem az ...

Magát a történetet dióhéjban vázolhatjuk az "áldozat" Balla Dániel
 közuti és titkosszolgálati csatornaépitő előadása alapján is. Székely őt zsarolta, fenyegette, tőle huszmilliót követelt. Ő látszólag belement. Szeptemberben [!] a rendőrséghez fordult. Azóta mindenről tudtak. Tárgyalásaikat rögzitették. A tettenérést is alaposan előkészitették. [Vas.Hir. ugyanott.]

Polt
 ur siet kijelenteni, hogy minden a törvényesség legszigorubb betartása mellett történt.

Tényleg ?

Ami a "pécézést" illeti. Nem igaz az a lord actoni tétel, hogy ez a diktaturák sajátja mert az a fajta rendszer hivatalból korrupt. Korrupt lehet egy demokrácia is. Egyesek szerint a "mienk" is ilyen. Akkor pedig a pécézés a "bünüldözés" alapvető módszerének tekintendő.

Remélem, hogy mint Homoki János
 jogi képviselőjének módomban lesz bizonyitani - esetleg az adatvédelmi biztos segitségével - hogy annak esélye hogy a Belügyminisztérium többkilométeres iratpolcain porosodó többtonna akta közül valaki véletlenül bukkant a "Lőrinc" fedőnevü dossziéra kevesebb mint egy százalék egymilliárdod része. Nem ! Homokit is "kipécézték", majd fülest kaptak az olajbizottsági illetékesek. Innen már holtbiztos volt, hogy valaki átjátssza a "szig.biz." akta tartalmát a legkedveltebbnek és kész egy kisgazdabotrány.

Ami Székelyt
 illeti hagyjuk a pécézést és éljünk inkább a "pecázás" hasonlattal. Ehhez sokkal többen értenek. Tételezzük fel tehát hogy a "demokratikus" bünüldözés fenékhorga tiz éve ki van vetve. Azért fenékhorog hogy a mélyben vadászó nagyragadozók harapjanak rá, ne holmi snecik. A horgász is ült hosszu méla lesben [a horgász szinte jogfolytonosan Pintér ur volt és maradt] kérdés tehet arról hogy csak most lett kapás és épp egy kisgazda kapta be a horgot ? Persze hogy nem ! Azazhogy mégiscsak : nem e ?

De hagyjunk fel a spekulációkkal, hiszen perrendszerüen esetleg nem lesz bizonyitható, hogy a horgász direkte olyan partszakaszon fenekezett ahol nagy valószinüséggel számithatott arra hogy kisgazda ragadozót fog ...

A probléma ott van hogy a jogalkalmazás és a fenékhorgászat szabályai között bizonyos eltérések vannak és nagyon ugy néz ki hogy az uj ügyészi vezetés e különbözőségeket nem érzékeli kellő mértékben.

Ha Balla
 urnak hiszünk amikor a rendőrség tőle fülest kap már adva van egy bünös, de Balla ur még ártatlan.

A Btk. 250. § (1) bekezdése szerint ugyanis az a hivatalos személy, aki müködésével kapcsolatban elönyt kér, avagy az elönyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetöleg az elöny kéröjével vagy elfogadójával egyetért, büntettet követ el, és három évig terjedö szabadságvesztéssel büntetendö.

Ha igaz amit Balla ur mond és a Legfőbb Ügyészség sejttet, hogy jóval több bizonyitékuk van Székely ellen mint amire a nyilvánosság előtt hivatkoztak, ugy alappal feltételezhető hogy kiváló minőségü hangfelvételek birtokában voltak már a "tárgyalási játék" idején. Azaz 
módjukban volt perrendszerü módon bizonyitani, hogy Székely hivatali müködése kapcsán előnyt kért, azaz befejezett formában megvalósitotta a hivatali vesztegetés büntettét.

Ekkor tehát már volt egy aktivan viselkedő passziv vesztegetőjük, de nem volt még egy passzivan viselkedő aktiv vesztegetőjük sem. Elkerülhették volna, hogy a bün utjára tereljenek egy embert aki ebben az ügyben eddig bizonyithatóan ártatlan volt.

A Btk. 253. § (1) bekezdése szerint ugyanis aktiv vesztegetői minőségben csak az követ el büncselekményt aki hivatalos személynek, vagy reá tekintettel másnak olyan elönyt ad vagy ígér, amely a hivatalos személyt müködésében a közérdek kárára befolyásolhatja.

És mi történt ? Balla urat rávették, vagy abeli szándékában megerősitették, hogy az előny nyujtását igérje meg, azaz kövesse el azt a büncselekményt, amit lehet előbb utóbb magától is elkövetett volna. A büntetőjog azonban ugyanugy nem a "ha" tudománya mint a történelem.

A Rendőrség és a Legfőbb Ügyészség buzgalma esetleg érthető : biztos és zaftos eredményt produkálni. Elképzelt szalagcim a NÉPSZABADSÁGBAN. Bravuros leleplezés, "huszmillió" kenőpénz a kisgazda közbeszerzési bizottsági elnök gépkocsijában !!! Jól hangzik nemde ?

De előbb utóbb minden "kongatás elhalkul" [ezt a szép hasonlatot is egy népszabi cikkből vettem - a cikk ellenem iródott annakidején] és akkor valami hivatásos hepciáskodó egyszercsak felveti a kérdést : milyen jogszabályi felhatalmazás alapján kreáltak az érintett bünüldöző/jogalkalmazó szervek ártatlanból bünelkövetőt és milyen jogalapon garantáltak számára büntetlenséget arra az esetre ha az "akció" sikerül, azaz mint hatósági provokátornak sikerül az ügyészileg csomagolt állami pénzt bejuttatni Székely gépkocsijának utasterébe ?

Az ügyészségérol szóló 
1972. évi V. törvény aligha. Ez ugyanis a következő rendelkezéseket tartalmazza az adott esetre nézvést.

3. § (1) Az ügyészség közremüködik a Magyar Köztársaság törvényei érvényre juttatásában, az alkotmányos felügyelet ellátásában, a törvényesség védelmében. Ennek keretében . c) üldözi a tudomására jutott buncselekményeket; d) részt vesz az állampolgárok jogtudatának fejlesztésében a törvények és egyéb jogszabályok iránti tisztelet erosítésében, a jogsértések, a
 bunözés megelözésében.

A "játék" ebben nincs benne !

Terjedelmi okokból nem kivánom részletesen idézni a Rendörségröl 
1994. évi XXXIV. törvénynek a titkos információk gyüjtésére és felhasználására vonatkozó rendelkezéseit.

Egyetlen passzus egyetlen bekezdése azonban idekivánkozik : a 63 §. (1) bekezdése külön értelmezés nélkül laikus számára is világosan igy rendelkezik " 
a Rendörség buncselekmény elkövetésének megelözésére, felderítésére, megszakítására, az elköveto kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére - törvény keretei között - titokban információt gyujthet.

Sem ez a paragrafus, sem a törvény más szakaszai nem hatalmazzák fel a rendőrséget sem az ügyészséget arra hogy macskát játsszanak a karmaik közé került [fkgp]egérrel ...

Minden különösebb suszterolás nélkül erősen idevágónak tünik a legfőbb ügyész 
2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítása nyomozás törvényessége feletti felügyeletröl és a nyomozás befejezése utáni ügyészi feladatokról. A 10. § a következőképp rendelkezik : "amikor az ügyész valamely kényszerintézkedés alkalmazása tárgyában határoz, vagy arra nézve indítványt tesz, köteles vizsgálni, hogy melyik az a törvényben írt legkisebb korlátozással járó intézkedés, amely már elégséges annak a célnak a megvalósításához, amelyre figyelemmel a kényszerintézkedést el kell rendelni."

Indokolt visszatérni és elidőzni kissé Balla ur jogi státusán amit a Legfőbb Ügyészség alakitott ki.

A Btk. valóban mentesit bizonyos feltételek között bünelkövetőket tettük következményei alól. Kérdés e mentesség megilleti e majdan a jó Balla urat és ha igen, milyen [jog]alapon ?

A Btk. 26. § (1) bekezdése szerint csak az nem büntethetö, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelö magatartásra. Erre a hatóságok játszótársa aligha apellálhat.

Pech, de fellelhető egy-két erősen idevágó jogeset.
"Nem állapította meg a bíróság a zsarolás befejezett alakzatát, amikor a sértett a vádlott fenyegetésétol tartva felvette a kapcsolatot a rendorséggel, majd a hatósággal együtt muködve készítette elo a terhelt által követelt 60 000 forintot, ugyanakkor a bankjegyek sorozatszámát följegyezték. A rendorök közvetlenül a pénz átvételét követoen a terheltet elfogták és a pénzt lefoglalták. A bíróság határozatában kifejtette, hogy "ilyen esetben a sértett nem a kényszer hatása alatt, hanem - bár a nyomozó tanácsára, de - saját elhatározásából, önként cselekszik. Miután nem a kényszerítés következménye volt a károkozás a zsarolás - bár "befejezett" - kísérlete állapítható meg csupán (BH1994. 12.). Lényegében a fentivel egyezo határozatot tartalmaz az FBK 1993/13 döntés is." 

Polt ur ! Abban bizik, hogy az önök akciójával és az önök partnerével kapcsolatban nem érvényesül a törvény, nem érvényesül a joggyakorlat ?

Továbbá a (2) bekezdés szerint a büntetés korlátlanul enyhítheto, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetot korlátozza az akaratának megfelelo magatartásban. Ezzel a kedvezménnyel megelégedhet Balla és megelégedhetnek játszótársai ? Nem tudom.

A Btk 27. §. (2) bekezdése szerint nem büntetheto az sem aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.

Kérdés hogy egy formailag sem jogszerü hatósági "bátoritás" elismerhető e olyan oknak amely a társadalomra veszélyességétől megfoszt egy olyan cselekményt amelyet a törvény egyébként büntetni rendel. Ezt a jogértelemzési lehetőséget is kizárják a fentebb citált jogesetek.

És még nem is beszéltünk arról, hogy a jogi kategorizálás szerinti "aktiv" vesztegető a jó Balla ur a tényállászerü vagyis büncselekményt megvalósitó vesztegetésnek nem egyedüli tettese, hiszen akkor momentán nem volt huszmilliója alkalmasint megfelelő táskája sem. A csomagolást sem ő végezte ...

Befejezésül.

A kormányzat legitimitását illető egyik legsulyosabb aggály annak a politikai megállapodásnak - vagy nevezzük akár alkunak esetleg paktumnak - a tényleges tartalma amelynek alapján a kormányfő olyan belügyminisztert választott és védelmez aki ellen nemjogerős itélettel zárult eljárás volt folyamatban közokirathamisitás gyanuja alapján eredményes cévizsgája idején és akivel szemben tömegével merültek, ill. merülnek fel olyan adatok, melyeket nem neveznék terhelőnek, de mindenképp kivizsgálandónak kell tartanom. Az e tárgyban lefolytatott ügyészi "vizsgálatot" a szó jogi és etimológiai értelmében viszont nem nem minősithetem vizsgálatnak hasonlóan mint jogásztársaim.

Aggálytkeltő továbbá az, hogy a kormányzat ujabb jogositványokat összpontosit, ill. törekszik összpontositani a belügyminiszter kezében.

Mindennek ellensulya lehetne egy olyan ügyészi szervezet amely ugy törekszik a törvényesség betartatására hogy maga is betartja a törvényeket. Eziránt alapos kétség merül fel több legfőbb ügyészi intézkedés vonatkozásában ideértve a Székely ügyet is, tekintettel arra hogy a cél akkor sem szentesitheti az eszközt ha maga a cél tiszta és világos. Ezesetben - sajnos - ez sem állitható.

Debrecen. 2000.10.22.

Szeszák Gyula.







 
Egy személyiség jogai.


I.

Megtörtént tehát, magától értetődő természetességgel: a Szolnoki Városi Biróság megállapitotta, hogy megsértettem a volt legfőbb ügyész 
Dr. Györgyi Kálmán személyiségi jogait és emiatt egymillió forint kártéritésre és szégyenletes kanosszajárásra kötelezett.

Kommentáromnak azért adtam "I." sorszámot, mert az itéletet későn és alig olvasható formában, hiányosan kaptam meg - a kommentár tehát folytatódik ...

Most tehát csupán izelitőként.

A volt legföbb bünüldöző eredendően azt rója fel nekem, hogy az "Olajbizottság" ülésén szót ejtettem viselt dolgairól.

Kétségtelen nem dicsértem sem azért amit tett, sem azért amit elmulasztott. Nem volt rá "jogalapom".

A perben tett nyilatkozatai arról tanuskodnak, nem vette észre hogy parlamenti vallomásomban csupán recitálom a kettőnk közötti öldöklő küzdelem irásban rögzült epizódjait és hogy voltaképp olyasmiket mondok róla, amiket irásban már 1993-ban lefektettem, amikor parlamenti vizsgálatot kezdeményeztem ellene. Akkor is sikertelenül.

Tulajdon perének tárgyalását személyes jelenlétével nem tüntette ki, jóllehet a polgári per voltaképp a szóbeliség elvén alapuló "kontradiktórius" eljárás lenne. Nem ! Györgyi ur nem szeret vitatkozni. Kényes kérdésekre felelni pedig különösen nem.

Voltaképp igaza van, hiszen sokkal elegánsabb az ellenfelet bérmunkában ledöfetni, mint vele birokra kelni, vagy akár csak szembenézni.

Ebben az elő-kommentárban voltaképp nem is róla kivánok szólni, hanem "szolnoki élményeimről".

Megvallom hosszu küzdelemre rendezkedtem be, hiszen ugyanez a Biróság mintegy négy évig tárgyalta a volt olajfőkapitány pofonegyszerü bünügyét. Na nem ! Most más pennával irtak !

A keresetlevél 2000.12.01-napján érkezett a Birósághoz. Azóta a Biróság három tárgyalást tartott : 2001.01.15-napján, 02.08-napján, 02.26-napján. Félreértés ne essék a "halogatás" nem a tényállás tisztázását célozta, pusztán technikai okok indokolták, pl. az hogy felperes elfelejtette keresteleveléhez mellékelni "inkriminált" parlamenti nyilatkozatom szövegét ...

A statáriális gyorsaságnak köszönhetően az ügy mára döntésre éretté vált.

Éretté vált anélkül, hogy az alperes egyetlen kérelmét, inditványát teljesitették volna.
Dr. Takó Kornélia biró a tárgyalást nem volt hajlandó felfüggeszteni felperes feljelentése alapján a Pesti Központi Kerületi Biróság - biró Dr. Kalina József - elött [B.24.291/2000. sz. alatt] folyamatban levő büntetö eljárás befejezéséig, mert -ugymond- ez személyiségi perekben lehetetlen.

[Nota bene : a Dunakeszi Városi Biróság 2001.02.27-én felfüggesztette [!] A Petö Iván kontra Nógrádi Zsolt személyiségi jogi per tárgyalását a Nógrádi ellen is folyó büntetö eljárás jogerös befejezéséig - az amugyis legendás "magyar jogegység" jegyében ... ]

A birónő mindjárt az első tárgyaláson azt is kijelentette, hogy nem ad helyt semmiféle [valóság]bizonyitási inditványnak, ennek indokát majd az itéletben adja. [Megadta ... ]

Az előre vetitett justizmord által kényszerittetve viszontkeresetet terjesztettem elő "megállapitás" - annak megállapitása végett hogy a volt legfőbb ügyész tevékenysége és mulasztásai voltaképp egybeesnek azzal ami róla az olajbizottság előtt mondtam.

Mi sem természetesebb : voltaképp meg se méretett, mégis könnyünek találtatott a viszontkereset is.

És most lássuk az itélet gondolatmenetét : miért is valótlanok a volt megyei főügyész állitásai ?

"Büncselekmény törvényi tényállásának megfelelő tényállást csak a büntetőeljárási törvényben megszabott módon, az ott megszabott garanciákkal lehetséges megállapitani, a Biróság megitélése szerint ilyennek a polgári peres eljárásban nincs helye, még a valóság bizonyitására irányuló kérelem esetén sem."

Ez tehát a "22-es csapdája". Eszerint tanu csak olyan egyént vádolhat büncselekmény elkövetésével, akit már jogerősen elitéltek. Jogerősen elitélni viszont bárkit is többnyire tanuvallomások alapján szoktak ... Uj eljárási törvény született tehát a szolnoki jog asztalán : a 
"Lex Györgyi".

Ez nem tréfa. Az indokolás ugyanis azzal folytatódik : semmi nyoma, hogy a volt legfőbb ügyészt bünpártolásért jogerőesen elitélték volna. Ergo : vélelmezni [!] kell, hogy 
valótlant állitottam. [Ez a vélelem is a szolnoki jogalkotás tartozéka. Törvényes vélelmet ugyanis csak törvény állithat fel, bizonyos esetekben.]

Ezzel nincs vége ! A csattanó most következik. Meg aztán [ezt csak én mondom igy] "... a Legfőbb ügyészség által elrendelt vizsgálat eredménye szerint a felperes az alperes által hivatkozott cselekményeket nem követte el ... "

Ez alighanem mühibának fog bizonyulni ... A vizsgálat anyagát a Biróság nem szerezte be, vagy ha igen ez titokban történhetett. A bizonyitékként felhasznált okiratot ugyanis a "tárgyalás anyagává kell tenni", ennek jeléül a felek előtt ismertetni kell. Ilyen nem tör
tént !

Jut eszembe : a NÉPSZABADSÁG korábban kikottyantotta, 
birtokukban van a "Szeszák dosszié" anyaga, amely a legkedveltebb leheletfinom sejttetése szerint azt tartalmazná hogy tisztségemre alkalmatlan voltam. Érdekes módon az anyag "átjátszása" is anélkül történt, hogy azt velem ismertették, az abban foglaltakra az észrevételezés lehetőségét biztositották volna.

Minthogy nekem is vannak személyiségi jogaim esetleg oly elhatározásra jutok : jómagam is beperelem a legfőbb ügyészt - csökkentendő az igazmondásom folytán engem ért anyagi veszteségeket ...


2001.02.15

Sz. Gy.







 Egy Személyiség jogai II.

Becsomagoltak a "Szeszák dossziéba !" [Szerk. Polt]Büntető jogász létemre most kezdem csak kapiskálni, mit is jelent az igazságosság követelményének kiiktatása a Polgári Perrendtartás 1.§-ából. A jogszabály módosításhoz fűzött jogmagyarázat szerint a törvény " ... korábbi rendelkezése a törvény célját a jogviták eldöntésének az igazság, azaz az objektiv valóságnak megfelelő tényállás megállapitása alapján történő biztosításában fogalmazta meg. A bírói döntés 'igazságosságát' ugyanakkor az adott jogvitára irányadó anyagi jogi szabályok tartalma határozza meg, ezért a törvénynek és az alapelveknek sem lehet célja az abszolút értelemben vett igazságosság biztosítása. Az eljárásjogi törvénynek azt kell garantálnia, hogy ajogvita eldöntésénak rendje pártatlan és tisztességes legyen, azaz az alapelvekben meghatározottak töretlenűl érvényesűljenek."

Szentigaz, a néplélekben fészkelő igazságfelfogás avítt mint sok más nemzeti kacat. Az értelmező szótár ezt akként fejezi ki, hogy hogy az igazság 
"a valóságot hűen tükröző, neki teljesen megfelelő igazi tényállás."

A szolnoki biróságok igazán pártatlan és főleg tisztességes eljárásából viszont az látszik kiderülni hogy a tények és az ex-legfőbb ügyész egymilliója közé be lehet iktatni egy olyan panelt ami az "abszolut igazsággal" egyenlő. Ez a Polt féle "Szeszák dosszié".

Persze ha valaki azt hinné, hogy a birák ezt a dossziét elkérték, kinyitották, belemélyedtek, majd az abban olvasottak alapján döntöttek - tévednek. A szolnoki biróságok ennél jóval kevesebbel is megelégedtek : Polt ur országgyülési beszámolójával, amely tartalmilag kinyilatkoztatás nempedig bizonyiték, és főleg a Magyar Hirlap 2000.07.18-i kisflekkjével [5x10 cm] amely a "Szeszák-ügy vége" hangzatos cimet viseli. 
A jelentést nem is látták !

Nem kedves Polt ur, kedves szolnoki birák, kedves Magyar Hirlap, az "ügynek" korántsincs vége. Igazából most fog elkezdődni.

Előbb az 
előzményekről.

A "legkedveltebb"-ben 2000.06.14-én "Polt a Szeszák dosszié áttekintését kezdeményezi" címmel cikk jelent meg, amely e tisztes orgánumot jellemző szerénységgel számol be arról, hogy "a Legfőbb Ügyészség 
birtokunkban levő feljegyzése szerint Szeszák Gyula szakmailag és emberileg is alkalmatlan volt e posztra [megyei főügyész]. Szeszák szakmai hibáit egy csaknem harminc pontból álló feljegyzésben rögzitették, stb. stb."

A dolog szépséghibája, hogy a feljegyzést anélkül továbbították "rendeltetési helyére", hogy előzőleg számomra a betekintés, az észrevételezés jogát biztositották volna. Györgyi ur annakidején a nyugdijkorhatár elérése miatt volt szives nyugdijazni. Ha a feljegyzés tartalma hivatali minősitésem anyagával azonos, vagy arra épül ugy azt velem ismertetni kellett volna. Ez annakidején 
"elfelejtődött ... ". Ha utólag állitották össze, még épületesebb a dolog. Személyem súlyos lejáratására így is - úgy is alkalmas és mélyen téved az, lett légyen legfőbb ügyész vagy újságfőszerkesztő, aki azt hiszi, hogy személyiségi jogai csak egy ismeretlen okból lemondott legfőbb ügyésznek vannak.

A bírósági iratok között "elfekszik" ugyan egy 
Láng László ur által készitett feljegyzés, de ugy tünik a "legkedveltebb" ennél zaftosabb csemegét kapott a törvényesség legfőbb őrhelyéről ... Majd meglátjuk.

Maga az olajtörténet rendkivül kusz[ává tett] és szerteágazó. A kiindulási alapok azonban kristálytiszták és viszonylag röviden summázhatók.

Szóbeli és irásbeli információk alapján intézkedtem, hogy egy Debrecenben HTO-ként vámkezelt 61 tartálykocsiból álló szerelvényt tartóztassanak fel és állapitsák meg mi van benne. Mit ad isten, gázolaj volt. Az olajat a Hungária Privát Petrol Kft. "importálta". Ez a Kft. tagja volt a Hajdu Privát Petrol Bt.-nek, amelynek a megyei rendőrfőkapitány volt a beltagja. A beltag ur az olajszerelvény vámolása ügyében a Kft. képviselőjeként több helyen "eljárt".

Az intézkedés eredményéről tájékoztatást kértem az akciót vezénylő 
Mészáros Józseftől a VPOP. különleges ügyek osztálya vezetőjétől, aki tulajdonképp erre irányuló kérdés nélkül kijelentette hogy az emlitett beltag urat erősen és egyértelmüen fogja a festék ... Közölte azt is, hogy a történtekről Pintér Sándor ur jelentést kért azzal a szesszel, hogy azt továbbitani kivánja a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hívatalnak ahol a beltag és a beltagné ellen épp büntető eljárás folyt - más ügyekben. A jelentést Mészáros személyesen kézbesítette, de az valamilyen okból sohasem jutott el a Nyomozó hivatalhoz ...A beszélgetést kitűnő magnófelvételen rögzitettem ...

[Aztán változott a szin és Mészáros úr annak a "Preventiv Security Rt.-nek lett a vezérigazgatója amelynek alapítói között volt található az ORFK. éléről az előző kormány idején elbocsájtott 
Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter". [az idézet a Népszabadságból]. Kicsi a világ ... !]

Mint posztjára szakmailag és emberileg alkalmatlan megyei főügyész jelentettem a dolgot a legfőbb ügyésznek és kértem hogy Szegeden ne zárják le a nyomozást, hanem terjesszék ki a beltag olajügyére is. Nem tették. Nem indokolták miért. [Esetleg alkalmatlanságom lehetett az ok ... ]. Utólag, mikor az olajozás a megyében tovább folytatódott a legfőbb ügyész helyettese arra hivatkozott, hogy az érdekeltek olajügyét az 
illetékes hatóságokhoztovábbitották és azok "feltételezéseimet" nem igazolták. A dolog szépséghibája, hogy rendőr büntető ügyében eljárni és "feltételezéseket" ellenőrizni csak ügyészségi nyomozó hívatal jogosult. A "civil olajosok" elleni vizsgálat ugyanis Borsodban folytatódott. Az ottani ügyészségi nyomozó hívatal[i kirendeltség] azonban a hajdu bihar megyei főügyész azaz alkalmatlanságom irányitása alá tartozott és nem nyomozhatott. Az "illetékes hatóság" megnevezésével a volt legfőbb ügyész és volt helyettese azóta is adósaim.

És most 
Szolnokról.

A volt legfőbb ügyész ur haragját és egymillió forint iránti ingerenciáját az olajbizottság előtti tanuvallomásom váltotta ki. Legalábbis erre következtetek abból hogy feljelentett és beperelt ...

Ügyvédi és főügyészi múltam megtanított arra, hogy súlyos dolgokkal bizonyítékok nélkül ne rukkoljak ki. Ezért parlamenti vallomásomban csupa olyan dologról beszéltem, amelyeket okiratokkal, hangfelvétellel, tanúkkal tudtam igazolni.

Igy igazamba vetett naiv hittel álltam előbb a büntetőbiróság, utóbb a Szolnoki Polgári Biróság elé. [Büntető ügyemmel kapcsolatban utalok 
"Haddelhadd ..." cimü Commentemre. Ezt a honlapomról letöltötték és ellenem mint elveteműltségemet bizonyitó dokumentumot felhasználták mind a büntető, mind a polgári perben.]

A büntető ügyre később visszatérek, most szolnoki "Waterloomról" szólok.

Itt "mindössze" azt kellett bizonyitanom hogy Györgyi Kálmán a legfőbb bünüldöző, a bünözéssel való együttélés elméletének megalkotója és apostola akadályozott abban hogy egy sulyos büncselekmény 
mindenelkövetőjével szemben eredményesen felléphessek.

Figyelemmel arra, hogy kétfrontos védekezésre kényszerűltem és az ellenem párhuzamosan folyó büntető eljárásban a valóság bizonyitását a Pesti Központi Kerületi Biróság lehetővé tette ; a Szolnoki Városi bíróságtól mindenekelőtt azt kértem hogy a polgári per tárgyalását 
függessze fel a büntető eljárás jogerős befejezéséig. A Biróság e kérés teljesítését megtagadta azzal, hogy "a bírói gyakorlat szerint ... nincsen helye az eljárás felfüggesztésének a személyiségi jogi perekben ...". Ezt a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt hevenyészett mondatot nem minősitettem indokolásnak. Felvetettem, hogy a Pető Iván contra Nógrádi Zsolt pert a Dunakeszi Városi Biróság felfüggesztette birói gyakorlat ide, szokásjog oda. Az elsőfoku ítélet a felfüggesztés mellőzésének okát illetően egyszerüen hallgat. Ezt fellebbezésemben felpanaszoltam. A Jász Nagykun Szolnok Megyei Biróság május 10-i ítéletében azonban azt állapitotta meg, hogy az elsőfoku bíróság indokolási kötelezettségét nem mulasztotta el. Viszont : a Polgári Perrendtartás 3.§.(4)-bekezdéséhez kapcsolt jogmagyarázat szerint "a bizonyítás mellőzése tárgyában a bíróságnak külön alakszerű határozatot nem kell hoznia. Köteles azonban arra, hogy az ítéletében adja ameg azokat az indokokat, amelyekre figyelemmel az adott bizonyítási inditványt mérlegelési jogkörében ... mellőzte [Pp.221.§.(1) bek.] 

E kérdésben a Megyei Biróság tehát a törvény ellenében döntött, viszont ezt "megindokolta" valahogy igy : az eljárást csak akkor kellett, illetve lehetett volna felfüggeszteni, ha a büntető eljárás Györgyi Kálmán ellen folyt volna ... Sármos, nem ?

Ami a valóság bizonyítását illeti, azt a rendkivül egyszerünek és hatásosnak remélt módszert választottam, hogy írásban megjelöltem parlamenti tanúvallomásom forrásait. Lényegében olyan okiratokra hivatkoztam amelyek főügyészi irattáramból, ill. a Legfőbb ügyészségről nehézség nélkül előbányászhatók voltak és hivatkoztam a Mészáros úrral folytatott beszélgetés hanganyagára, amely akkor már a PKKB. birtokában volt. A nagyobb nyomaték kedvéért viszontkeresetet is támasztottam az általam állitott tények valóságának megállapítása iránt.

És itt ért az igazi meglepetés ! A Szolnoki Városi Biróság bizonyítási inditványaimat teljes egészében mellőzte az alábbi -mondhatni a polgári perjogot forradalmasító- indokolással. 
"Büncselekmény törvényi tényállásának megfelelő tényállást ... valakinek a terhére csak a büntetőeljárási törvényben meghatározott módon, az ott megszabott garanciákkal lehetséges megállapitani, ilyennek polgári peres eljárásban nincs helye ... Semmilyen adat nincs arra, hogy a felperessel szemben e vonatkozásban bármilyen eljárás folyna, vagy folytatódott volna ... Erre irányuló jogerős bírósági ítélet hiányában az alperes ... állításait valótlannak kell tekinteni." E cikornyának természetesen van magyar fordítása is. Azt jelenti, hogy egy volt megyei főügyész a parlamenti vizsgálóbizottság előtt csak akkor tehetett volna [büntetlenűl] vallomást a volt legfőbb ügyész ellen ha azt korábban már megbüntették volna ...

E jogi csapdához képest a Joseph Heller által oly szellemesen megirt "A 22-es csapdája" smafu. A szolnoki csapda működési elve szerint ugyanis jogerősen elítélt legfőbb ügyész nem létezhet, fogalmilag sem, hiszen minden vallomást [a tanúvallomást a büntető eljárási törvény amugy fontos bizonyitéknak minősíti] ami elítélése előtt ellene szól hivatalból valótlannak kell tekinteni.

Ez egy oly tökéletes jog/logikai kör, mint a sintérhurok a kóbor eb nyaka körül.

A "kell tekinteni" kifejezés azt jelenti, hogy a tanu vallomásának valótlanságát a Bíróság 
vélelmezi. Ennek szépséghibája, hogy vélelmezni csak olyasmit lehet, amit a törvény kifejezetten megenged. Ezt nem engedi. A vélelem tehát törvénytelen !

Ügyem tárgyalása imponáló, csaknem statáriális gyorsasággal folyt. [Ugyane helyen egy volt rendőrtiszt és neje büntető ügyének elbirálásához mintegy négy évre volt szükség.] Nem sokkal a fellebbezési tárgyalás előtt vettem készhez a PKKB. Írásbafoglalt ítéletét "rágalmazási" ügyemben. Ezzel kapcsolatban megsejtettem valamit és nem tévedtem : a 
nemjogerős ítélet diszkréten ott feküdt a Szolnoki Megyei Biróság pulpitusán. Ezt valaki kérte kíváncsian és másvalaki kűldte előzékenyen. Aki kérte viszont azt is tudta, hogy már én is megkaptam így az itélet ismertetése fölöslegesnek látszott. Az is lett volna ... Tanulság : a kommunikáció korában élünk.

Ami a fellebbezési eljárást, ill. a másodfoku itéletet illeti a véleményformálás az irásbafoglalt itélet hiányában időelőtti lenne. [A történet ennélfogva egy III. fejezettel bővűl majd.] Benyomások azonban értek [bőven] és ezekről időszerű néhány mondatban beszámolnom.

Még az elsőfoku eljárás 2001.01.15-i tárgyalásán Bánáti János védő urat egy fiatal ám igen agilis, értelmes ügyvédjelölt helyettesítette. Az ifjú vállalta hogy a Magyar Hirlap cikk/flekket mint tárgyi bizonyítékot becsatolja. Kijelentette továbbá : "
rendelkezésre áll a jelenlegi legfőbb ügyész jelentése amelyet szintén be tud csatolni a birósághoz záros határidőn - 3 napon belűl."

Nos ez elmaradt. Engem a poltjelentés és a flekk nélkül marasztaltak egymillióra elsőfokon. A flekk utólag előkerűlt, a poltjelentésre azonban azt mondotta volt Bánáti úr a fellebbezési tárgyaláson, hogy a jelölt úr tévedett : poltjelentés nincs, nem is volt [?].

A jelek szerint az elsőbíróság által felállitott vélelem a másodfoku biróság tetszését nem nyerte el. A szóbeli indokolás súlypontját így áthelyezték egy belső jelentésre, amelyet parlamenti vallomásom után 
Láng László ur szerkesztett, valamint a legfőbb ügyész parlamenti nyilatkozatára, melyről fentebb irtam, továbbá a jelentésreamelynek tartalmát nem ismerték ...

Ismétlem mig papir nincs semminek sem kivánok elébe vágni. Annyi azonban idekívánkozik, hogy Polgári Perrendtartás 4.§. (1) bekezdése szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság határozata ... illetve az azokban megállapított 
tényállás nem köti. Kivéve persze ha kötődni kiván - de ezt már csak én teszem hozzá.

Ennyit most. Következik a Legfőbb Ügyész[ség] elleni perindítás, amelyről szándékomban áll beszámolni. Majd a III.sz. folytatás.

 

2001.05.13.

 

Szeszák Gyula.








Bandaháború ?



Miről beszél tulajdonképp lovag Lánc'elot ?


Ha valaki egyszerre nyolc ügyvédet futtat óhatatlan hogy legalább egynek eszébe ne jusson a viktimológia, ami "áldozattant" jelent és azt kutatja : mi hajlamosit egyeseket arra, hogy büncselekmény áldozatává váljanak.
Tasnádi Péter azt állitja, hogy ártatlan és tulajdonképp Pintér Sándor ex-országos rendőrfőkapitány; ex-Preventiv Security Rt. részvényes [?], ügyvezető [?] bosszujának áldozata mert ellenszegült a részvénytársaságnak mikor az kinyujtotta a mancsát józsefvárosi piac felé.

Belügyminiszterünk szokása szerint könnyedén veszi az ügyet, kijelentvén : nem vitatkozik egy büntető eljárás alatt álló személlyel.

A papirforma szerint Tasnádi alaptalanul vádaskodik és okkal feltételezhető hogy a végén makulátlan belügymi niszterünk [erkölcsi] tőkéje tovább gyarapszik - mint például az olajbizottság bezárása után. Ez igy is van rendjén, elvégre jogállamban élünk, vagy nem ?

A piacok birtoklásáért folytatott küzdelem nem tréfadolog ! A kriminológia tanitása szerint bandaháboruvá fajulhat. Az ilyenfajta háboruskodás szükségszerü fejezete a bünözés fejlődéstörténetének.

Gondoljunk csak jelenlegi nagy példaképünkre az Egyesült Államokra. Ott a szesztilalom körül kezdődött a piacok [szesz, szex, szerencsejáték, kábitószer és felsorolhatatlanul sok egyéb] kialakulása és szinte egyidejüleg az ellenőrzésük megszerzéséért folytatott gengszterháboru.

Különösen tanulságos de nem egyedi Al Capone históriája és ebből az az eset mikor Al egy rivális bandával egyeztető tárgyalást kezdeményzett egy elhagyott garázsban. A randevu szinhelyére azonban nem a várt tárgyalófél fekete Fordjai, hanem rendőrkocsik gördültek be egyenruhás "rendőrökkel" és letartóztatták az egész társaságot. Azok 
hagyták magukat. Két okból. Az egyik hogy rendőr megölése rendőrbosszut eredményez, azaz biztos halált jelent az elkövetőnek. A másik hogy ugyanazok a rendőrök sokkal megértőbbek a jólfizetett, jólfizető ügyvédek "jogi érveivel", mint védenceik netáni tettleges ellenszegülésével szemben.

A fatális tévedés hamar kiderült. A "rendőrök" Al emberei voltak. Kerepelni kezdtek a géppisztolyok, hullákkal telt meg a garázs és megoldódott a piaci felügyelet problémája is. [Csökevényes formában nálunk is voltak ilyesfajta jelenségek. Ezek gyérülését rosszindulatu kombinátorok minden alap nélkül Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezésével próbálták összefüggésbe hozni. Persze felsültek vele.]

A jelenlegi helyzet ugyszólván ideálisnak mondható. A bünözés egyetlen évben tizenöt százalékkal csökkent. Ha igy haladunk még hat és fél év és kitehetjük a táblát "tiszta udvar, rendes ház".

Aztán halljuk, olvassuk [bár nem látjuk] hogy gengszterbandákat 
"kiszoritanak" valahonnan valahová. Kiváncsi lennék hogy megy egy ilyen kiszoritósdi és milyen jogszabályok alkalmazásával történik. Persze tudom, a kijelentés külföldi gengszterbandákra utalt. Tekintettel azonban a tiszteletreméltó társaságok asszimilációs, ill. integrációs hajlandóságára olyan fából vaskarikának tünik az egész.

Nota bene, ha valaki magától kimegy könnyebb vissza nem engedni, mint "kiszoritani". Tasnádi külföldön volt. Nem lehetett volna [mobilon] megsugni neki maradj kint pupák mert itthon lecsuknak ? De ha már mindenáron hazajött, nem lehetett volna őt is "kiszoritani" hiszen ez a metódus a jelek szerint holtbiztos, gyors, diszkrét és
olcsó !

Ja még valami. A legendás Alt végülis nem a rendőrök "szoritották ki" hanem az 
adóhivatal amely vagy ügyesebb, vagy kevésbé korrupt volt mint a rendőrség. Ebből az is következik, szerfölött üdvös ha e hivatalok saját hivatásuk magaslatain állnak vagy ülnek és ha e magaslatok nem esnek tul közel egymáshoz. Alább kifejtem, miért gondolom ezt.Tasnádi implicite nem kevesebbet állit, minthogy cégei kiszoritását, tönkretételét nem a bandaharc szokásos módszereivel, hanem a hatósági bünüldözés teljes kelléktárának bevetésével próbálja abszolválni az Orbán/Pintér rezsim !
Igy most két eset lehetséges : Tasnádi igazat mond vagy hamisan vádaskodik. Jóllehet az utóbbi valószinübb mégis kuruc kedve támad az embernek, hogy végiggondolja az első variációt is ; mérlegelve persze hogy hány személyiségi jogi és rágalmazási pert akasztanak a nyakába ha gondolatait másokkal is megosztja.

Tasnádi ide - Tasnádi oda tőle függetlenül sem stimmel valami ebben az egész ügyben.

Mindenekelőtt : hogy állunk "piacainkkal" ?
Kábitószer. A sajtó-szalmán kérőzve csak az ötlik fel hogy valami slendriánság folytán a "szabványosnál" töményebb heroin került a hálózatba és a vénákba. Igy a sima belövéstől egymás után aranylövést kapnak a polgári szebb jövő letéteményesei. Annyi.Szexpiac. Manapság alighanem több hajadont ragadnak vagy csábitanak el szexrabszolgának mint a mongol hordák ill. a török hadak vendégjárása idején. És mit tudunk a XXI. század rabszolgapiacairól ? Annyit amennyit egy két szökevény leányzó elzokog valamelyik rendőrőrszobán.Fegyverpiac. Mint olvasható külföldről jönnek hozzánk az [augias] istállót takaritani.Olaj. Erre egy szót is kár vesztegetni. Az olajbizottság szavatossági ideje lejárt. Legendás elnöke mostanság uj foglalatosságot üz : a Torgyántól kapott bunkóval csapkodja fejbe a renitens párttestvéreket. Az olajügyi jelentést a kormányfő ur volt szives elkésziteni az olajbizottság helyett. A végkövetkeztetés megnyugtató. A jogalkotásnál volt egy két lapszus, de már helyrerázódott a dolog. És ehhez a kormányfő ur megkapta a legfőbb jóváhagyást : a sajtó beleegyezőleges hallgatását. Beállt a fülsiketitő olajcsend. [Gondolom Kóródi Máriakisasszony is alighanem más témákhoz köszörüli azóta a nyelvét.]

A sor folytatható lenne a Postabankkal, CW-bankkal de fölösleges.

Viszont az a vád, hogy Tasnádi bünszervezetet hozott létre és irányitotta azt, nem semmi ! Beismerést jelent ! Végre nekünk is van már igazi [echte] maffiánk. Nem olaj, csak olyan Tasnádi-féle. Tetszenek tudni, mit jelent ez ? Nem kevesebbet minthogy Tasnádi az állami szervekben rendelkezik befolyásos kapcsolatokkal ! Hogy honnan veszem ezt a "marhaságot" ? Nem mástól mint 
Györgyi Kálmántól aki az olajügyek kapcsán igy nyilatkozott a Hajdu Bihari Naplónak. "Szerintem a maffiabünözést az olyan bünelkövetés megjelölésére kellene alkalmazni, amikor a bünözők az állami szervekben rendelkeznek befolyásos kapcsolatokkal. Az olajügyekben ez nem volt megállapitható."

Hát persze speciel ott nem, emitt Tasnádinál bezzeg ...

De akkor - kérdem - ki Tasnádi felső kapcsolata [?] mert erről ha nem tévedek a vádiratban egy szó sem esik. A kérdés csak látszólag abszurd. A maffiabünözés és az állam erkölcsi integritása között szoros összefüggést tételez fel 
Ramsey Clark az Egyesült Államok volt igazságügyminisztere is, aki "Bünözés Amerikában" cimü könyvében ilyeneket ir : "... Szervezett bünözés csak ott létezhet, ahol az igazságszolgáltatási szervek legalábbis megtürik, s bizonyos fokig alighanem korrumpálódtak is. ... Erkölcsi lazaság keletkezik, mert maga a rendszer nem feddhetetlen többé."

Történeti-jogtörténeti példák bizonyitják támadnak hősök, akik saját életük kockáztatása árán is felvállalják a szükségképpen 
kétfrontos [!] harcot. Térben és időben közeli példa az olasz bünüldözők "tiszta kezek" mozgalma. E hősök behatoltak a bünözés belső szféráiba és sikerült annak egységét megbontva tanukat toborozni a bűnözők közül a bűnözők ellen [pentitok]. És mi sült ki az egészből ? A "keresztény"-demokrata miniszterelnököt Andreottit kellett és lehetett [!] pincebörtönbe csukni maffiakapcsolatai miatt.

Hunniában is valami ilyesféle készül ? Meglehet, de bizonyos előzmények nem erre mutatnak.

Én persze óvakodnék "szervezett felvilágról" vagy pláne arról elmélkedni, hogy ez és a "szervezett alvilág" egymás reciprokjai lennének mint a fény meg az árnyék.

Mindenesetre elgondolkodtat 1998-tól datálható közelmultunk néhány epizódja.

A [korlátozatlan] hatalomgyakorlásnak vitán felüli alfája és omegája hogy a kulcspoziciókban olyanok üljenek, akik valamilyen értelemben "közeliek". E kulcspoziciók a belügyi, pénzügyi és adóügyi igazgatás valamint egy apró kis fogaskerék ami ezt a hármat bizonyos akcióknál együttforgatja : az adórendőrség.

Persze egy jól müködő szisztémát nem könnyü összehozni.

Azt, hogy az induláskor a pénzügyi és adóügyi igazgatás kulcsemberei mennyiben voltak kiválóak és közeliek - tudjuk. A pénzügyesből bankügyes lett és már első megnyilatkozásaival fényesen bizonyitotta alkalmasságát kijelentvén CW. Bank ügy voltaképp nincs. [Igy is lehet mondani.] Simicska megsértődött. Érzékeny lelkülete nem állta a vegzaturát. Átkozódva távozott. Az aranyos Pelikán pünkösdi királysága oly rövid volt hogy alkalmasint még ma sincs tisztában az aranypiaci szabályokkal.

A rendszer persze nélkülük és utánuk is müködik.

Tasnádi vádjaihoz visszatérve az viszont nem igazán érthető mitől kiváló és kihez-mihez "közeli" a belügyminiszter ?

Mint országos rendőrfőkapitányt a szoclib kormány valamiért [ma sem tudjuk miért] elcsapta. A 
Preventiv Security Rt.-ben nyert posztgraduális képzés egymagában is jó ajánlólevél lehetett a belügyminiszteri székhez és a kinevezés előtti megmérettetéskor a még folyamatban lévő büntető eljárás sem jelentett akadályt. [Jut eszembe. Megboldogult főügyész koromban egy könyvelő szimpla magánokirathamisitását szerettem volna elkenni, hogy a rendőrség által felfujt ügy ne kompromittáljon egy nagytekintélyü orvosi intézményt. Saját hatáskörben ezt nem mertem, ezért ügyészi életemben először és utoljára "elvi állásfoglalást" kértem Fábiánurtól a legfőbb ügyész minapi helyettesétől. Az eredmény másféloldalas kioktatás lett arról, hogy nagyon téved az a főügyész aki azt hiszi, hogy a magánokirathamisitás bagatellizálható büncselekmény, stb., stb.]

Feltünő volt az is, hogy az olajbizottság jóformán meg sem kezdte müködését amikor a kormányfő ur a sajtóban megjelent nyilatkozata szerint "leüzent" a honatyáknak : ő jól megnézte emberét a kinevezés előtt, igy aki simfelni próbálja nyilván nem mond majd igazat.

Vátesznek bizonyult mint annyi más esetben, mert -mit tesz isten- az illető a vizsgálat leggyakrabban emlegetett személyiségévé vált. Persze ez mit sem ártott neki. Az olajbizottságot csukták be ... [Lásd fent.]

Ezzel hát megvolnánk. De most itt ez a Tasnádi. Olyasmiket emleget, hogy cégeinek ügyfeleit a rendőrség megfenyegette, ha nem számolják fel kapcsolataikat - adóvizsgálatokra számithatnak. Ez nyomós érv, hiszen Palotás Jánost kivéve kevesen szerencsések az ilyesfajta megpróbáltatások idején.

Történelmi pillanatokat élünk. Örömmel jelenthetjük Európának a világnak "habemus maffiam" [van maffiánk]. Ez az adófizetőknek eddig mintegy félmilliárdba került, ha Szikinger fővédőnek hinni lehet. Persze az állam csak megelőlegezi a költségeket. A czechet természetesen Tasnádinak kell állnia ha elmeszelik, ami egyáltalán nem valószinütlen. Sőt jó lenne ha ez minél előbb bekövetkezne mert életmentő mütétekre nem jut az amugy szükös költségvetésből. Ezt Tasnádinak is tudni illene és ha lenne benne némi szociális érzékenység nem vádaskodna hanem bedobná a törölközőt és zsebbe nyulna. Dehát nem vagyunk egyformák.

Minden esély a törvény és a rend, azaz a belügyminiszter oldalán van. Többszáz [vagy csak többtucat (?)] géppisztoly szegeződik, azám de kire ? Miért a hadiállapot a biróságon és körülötte ? [Istenem de szép idők voltak amikor Svejket a derék közkatonát egyszál szuronyos puska kisérte a messzi árestomba. Azt is hol Svejk, hol az őr cipelte attól függően, hogy az alkohol kiszámithatatlan hatása melyiküket gyöngitette jobban. Mégis rendben megérkeztek rendeltetési helyükre. Meg is bukott a monarchia. Ilyen hibákba mi viszont nem esünk bele. Milyen jól látta és mondta Mao, hogy a hatalom a puskacsőből ered.] De mi a helyzet jogállamunkban ? Maffiatámadástól tart a vezetőség ? Vagy csupán erődemonstrációról van szó ? Ha igen, kiknek kell és mihez tanulságot meriteni a sötéten tátongó csőtorkolatokból ? Ugy tünik a fegyverek sokunkra néznek ... Aztán az sem kizárt hogy a birákra is hatással lehet az előadás, amit nem ők rendeznek.

A tárgyalás/mérkőzés igy nem sportszerü. A fegyvercsövek egyfelől, a bilincsek másfelől nem a legmegfelelőbb kellékek a kontradiktórius eljáráshoz. A római aréna történetéből tudjuk a császárok szeszélye olykor adott némi esélyt a halálbamenőknek. 
Ennek az egésznek az optikáját nagyban javitaná ha az ügyészek nem elleneznék, a birák pedig teljesitenék Tasnádi egyetlen-utolsó kivánságát : állitsák biróság elé Pintér Sándort is [persze csak tanuként] és ők ketten a lovagiasság és a perrend [kontradikció] szabályai szerint megbeszélhessék ügyüket a nyilvánosság előtt.

Végszó. A demokrácia alfája és omegája, hogy 
mindenkinek ki kelljen mennie a napra eldöntendő van e vaj a fején. Tasnádi már ott áll ...

Debrecen, 2001.május 1.
Szeszák Gyula.













Ha emlékszünk még az olajügyekre , bizony sok mindenki benne volt így a rendőrség , honvédség , határőrség , vámőrség , igazságügy , bíróságok , politikusi körök , a szolgálatok , és a gazdasági élet különböző figurái KFT -i a politikusoknak , az alvilág is , és a Pintéri gyilkosság BT emberei mind a maffia állam megszerveződéséért küzdöttek , és besározódtak nyakig , így zsarolhatókká váltak különböző titkosszolgálatok részére , akik ezt kihasználva , ma is jelentéstételre kötelezték őket . Ezért van az hogy egyes szolgálatok , és államok hamarabb tudnak egy döntésről mint ahogy az megszületne . És akkor azt mondják nincs nemzetbiztonsági kockázata a kettős állampolgárságnak . A MOSZAD már úgy befészkelte magát , hogy minden kis szúnyog csípést jelentenek nekik , és már készül a szúnyogok által terjesztett biológiai hadviselés a betelepedés megkönnyítése érdekében . Már elkészültek azok a szigorúan titkos biztonsági raktárak ahol az atomtölteteket tárolják majd . Jelenleg a töltetek mozgatásának az álcázott voltát gyakorolják be , és a vegyi biológiai fegyverzet raktárait álcázzák gyógyszergyári környezetben , és kiépítették a fegyver , és kábítószer útvonalakat is , hogy úgy mondjam be van járatva . A szervkereskedelemnek is lerakták az alapjait , csak össze kell hangolni az orvosi kar tevékenységét , és az eddigi egyedi módokat kiterjeszthetik , nagyüzemi működésre , enyhe álcázás mellet megfelelő védelem kiépítésével aki belekukkant , és elég óvatlan az bizony utolsó kirándulására indul e világon . Hát ilyen mocskos lett ez a szép új világ tele mocskos cionista pribékkel kik felzabálják a békés közösséget , és úgy néz ki a helyzet , hogy a magyar lesz Európa Palesztinája .
Cselekednünk kellene egy egy benzines palackot még el tudunk dobni a felfedezett maffia tagok házára , ingatlanjaikra , üzleti helyiségeikre , mert más számonkérésre nem számolhatunk , hisz gojok vagyunk állatokat meglopni nem bűn , és a legyilkolása sem az még ha balesetnek álcázva csinálják is . A Pintér gyilkosság BT – je erről sokat tudna mesélni , ha hagynák őket mesélni , és nem esnének ők is baleset áldozataivá .
A polgárháború szikráival játszunk , de sokszor az az érzésem , hogy itt van az idő , hogy azokat a harci eszközöket amiket ócskavas áron megvettek , és a fontos stratégiai pontokra szállítottak , és ott álcázták őket , most elővéve a magyarországi GLÁDIO terror különítmény a polgárháborút megtudná vívni , és a betelepülőknek csak el kéne özönleniük az országot és a hülye palesztinná váló magyarságot megfosztani mindenétől , és szervdonorokká változtatni őket , így az értelmesebbjei önként távoznának e hazából , és a Kánaánt mely tejjel vajjal vízzel folyó bőségtál , csak le kell hajolni érte , és gyilkolni a magyar palesztinokat . Kis hülye gojok nekik is egy nagy koncentrációs táborban a helyük , akiket ÁVH őseink nem daráltak le a Dunába az 56 . os események miatt , most más módszerekkel , de ki lesznek iktatva az élők sorából . És mi nem leszünk szívbajosak bedaráljuk őket , mert csak így lehet a miénk a Kárpát- medence . De Európa téved , hogy azt hiszik itt megállunk , ugyan úgy járnak ők is , hisz ők is gojok a zsidó világbirodalom már csak egy ugrás , és a kamatrabszolga gojok meg chipelve szolgálnak majd minket a világ urait , és aki nem tetszik , hát megkapja a rádiófrekvenciás jelet és a cián a chipből a testébe jut . Nem pusztítják fölöslegesen a kenyeret , a szerv rablások is így történnek majd a megfelelő egyént elpusztítva a kívánt szerveit beoperáljuk a zsidó testvéreinkbe . Csak az a baj , hogy e technológiához ők is hozzáférnek és akibe ők is beültetik a halálchipet az retteghet , hogy mikor jön el az ő ideje. És megfogják csinálni , és akit elkapnak annak beültetik a halálchipet.
Ha különítményeseik morfondírozok magamban el- el kapnának bennünket és beültetnék a chipet , úgy , hogy ájult állapotban kapnánk meg nem is tudnánk , hogy be vagyunk chipezve , csak azt vennénk észre , hogy semmi bajunk nem volna és egyik napról a másikra elhaláloznánk , és ha e hír szárnyra kapna azt hiszem a maradék cionisták elhúznák a belüket , hát így érne véget a cionista világbirodalomnak , mert ne feledjétek , sokkal kevesebben vagyunk , és ha csak mindegyikőnkre jutna egy merénylő mi már rég a túlvilágon lennénk , és az emberiség , még mindig virágozna , és élne , mert az élet élni akar , és holmi sátánimádók nem akaszthatják meg az élet láncolatát .






Mottó.
"Bárczi Benőt én meg nem öltem,
Tanum az Ég, s minden seregi!
Hanem e tőrt én adtam neki."

[Arany János: Tetemre hívás.]

 
Újabb gyanús haláleset?
In memoriam Pallag László
 
Elment Pallag László, kiábrándulva a világból, megundorodva a politikától, megbántva baráttól - ellenségtől. Halála azonban nem gyanús!
2011.szeptember 22-én csütörtökön a lakásán lett rosszul. Szivpanaszai voltak. Fia Péter mentőszolgálatos. Ő szállitotta be a Békéscsabai Réthy Pál kórház sürgősségi osztályára. Szombatig éjjel nappal mellette volt. Szombat ra a beteg állapota javult. Úgy látszott túl van az életveszélyen. Péter hazain dult. Úton érte a hír: apja meghalt. A halál oka szívembólia. A közvetlen halál ok tehát rendben lenne.
[A halál körülményeiről a közvélemény azért tud keveset, mert maga a család zárkózik el mindenfajta közléstől, követve az elhunyt gyakran hangoztatott kivánságát: nem akarok tudni a világról, a világ se tudjon rólam.]
A halál közvetett oka viszont ismert. A gyilkos az olaj és a neki szolgálók!
Amit most írok - nekrológ. Annyit írhatok tehát ami ebbe a műfajba belefér. Belefér a személyes emlékezés az elhunytról. Ez következik.
Lacit személyesen már mint bukott megyei főügyész ismertem meg. Az ő csillaga ekkor a zeniten volt (legalábbis ott látszott), a híres - hírhedt parlamenti Olajbizottság elnöke volt. Az ismerkedést ő kezdeményezte. Tanácsokért fordult hozzám, mint az olajügyek jogi "szakértőjéhez".
Hát persze hogy rendelkezésére álltam. Azt reméltem segíthetem a tisztánlátásban, különös tekintettel a buktatókra.
Laci értelmes, becsületes ember volt, nem több. Jogi ismeretek és vizsgálati praxis hiányában "szakértőkre" kellett támaszkodnia. Nos, kapott szakértőket... Én nem voltam köztük, hiába hozta javaslatba személyemet, mert kilőttek azzal, hogy az Olajbizottságnak adatokat szolgáltattam (összeférhetetlenség).

Persze azért tartottuk a kapcsolatot. Ennek során többször felhívtam a figyelmét egy működési anomáliára. Arról volt szó, hogy a Bizottság óriási adattömeget halmoz fel, de nincs kapacitása az anyag feldolgozására. A Bizottság mandátum ideje drámaian rövid volt. A kormányzat, jelesül Orbán Viktor miniszterelnök, kezdettől fogva ellenszenvet tanúsított mind a Bizottsággal, mint a bizottság elnökével szemben. A bizottság jóformán meg sem alakult, amikor Orbán nyilatkozatot tett közzé arról, ha a Bizottság Pintér Sándort próbálná "kompromittálni", ezzel nem lesz sikere, mert ő jól megnézte az emberét és úgy találta, minden gyanú fölött áll. Már kiderült azóta, mire gondolt. Két bagolyról van szó, akik azt mondják egymásnak - egymásról: kicsi a fejed (mint egy verébnek...).
Pallagot, mint a Bizottság elnökét, direkt módon nem támadhatták. Mint politikus viszont Torgyán József alárendeltje volt. Torgyán kapta a feladatot, fékezze Pallagot. Fékezte is. [Néha kihallatszott...] Ez azért nem volt akkor érthető, mert nemrég azelőtt Torgyán azzal vádolta Pintért, hogy meg akarta öletni. Ezt négy rendőrtiszt közjegyző által hitelesített vallomásával igazolta [lobogtatta] a Parlament előtt. Aztán jött a fordulat. Torgyán kijelentette, hogy Pintér tulajdonképp jóbarátja... Szép csöndesen elaludt az ügy. Senkinek se lett baja, Pintérnek se, a "négyeknek" se. Legjobb a békesség. Ez persze szegény Pallagra nem vonatkozott.
Dacára a tiltásnak mégis tudtam segíteni rajta egy kényes helyzetben. A legfőbb ügyész bizottsági meghallgatásáról volt szó. Annyit már tudott Györgyi Kálmánról, hogy képes hülyét csinálni minden képviselőből, aki interpellálja.
Nos azt ötlötem ki, hogy egy kérdés - felelet forgatókönyvet állítok össze, vagyis olyan hálót készítek, amelyből ez a piperkőc - mandzsettás angolna nem bújhat ki. Pallagnak nem nagyon tetszett a dolog. A meghallgatás azonban nagyon rosszul indult. A Bizottság tagjainak döntő többsége nem olvasta el Györgyi beszámolóját (amire nézve Györgyit kérdezhették volna). De kérdezgetni, szembefordulni egyiküknek sem akarózott. Pallag egyedül maradt - a forgató könyvvel. Vett egy mély lélegzetet és hozzákezdett, a kérdések beolvasásához... Az lett a nóta vége, hogy Györgyi valami olyasmit mondott a végén: vádlottnak érezte magát.
Ezt mástól, olyantól hallottam, aki az ülésen résztvett. A formális logikából ezután az következett volna, hogy "gyümöl csöző"  informális kapcsolatunk kiterebélyesedik. Pallag ezután sohasem fordult hozzám tanácsért. Érthető ez? Azt hiszem igen, de ez most nem ide tartozik.
Elkerülhetetlen volt viszont az Olajbizottság általi meghallgatásom. Pallag elnökölt. Egy vastag dossziéban adtam át neki az olajüggyel kapcsolatos bizonyítékaimat a kamerák kereszttüzében. Átvette. Most hol van? Mi lett belőle? Mit vizsgáltak meg belőle? Semmit!
A nevezetes esemény 2000. május 8-án (hétfõn) 14 órától került megrendezésre. A jegyzőkönyvet elolvashatja, akit érdekelnek a régmult unalmas eseményei.
Pallag megadta a szót. Én letettem magam elé a saját olaj-aktámat és mintegy másfélórás szabadelőadásban szórakoz tattam a nagyérdemű közönséget. Kurvára egyedül voltam. Voltak akik frocliztak, voltak akik csak fintorogtak. Pallag pedig ült mint a bálvány. Nem volt ellenem, de nem tudott, nem mert segíteni sem. Pedig vártam volna néhány mentő kérdést, mint a hülye diák a vizsgán.

Amikor Pallag lefujta a meccset, egyikünk sem láthatta a következményeket. A következményeket, amelyekbe Pallag belerokkant idegileg, egészségileg és anyagilag.
A folytatás ismert. Lesték, rögzítették minden szavát, majd pereket akasztottak a nyakába és megdarálták. [Lezsák amiatt került a "tablóra", mert ő jelentette be bánatosan a halálhíredet. Akkor is bánatosnak mutatta magát, amikor nyolcszázezer forintra beperelt, hogy becsületesnek láttsszon...]
Ketten várták nehezen, hogy az Olajbizottság mandátuma [2000. novemberében] leteljen: Orbán és Pintér. Orbán kijelentette hosszabbítás pedig nem lesz egy milliszekundum sem. Lehet, centit is vágtak közben... Aztán hova lett a sok papír? Aztán hány olajost csuktak be az Olajbizottság adatai alapján? Egyet se'? Nagyon úgy néz ki. Sok hűhó semmiért. Ez a való világ rendje.
Ami szerénységemet illeti, a számomra kijelölt futópálya azonos volt a Pallagéval. Györgyi Kálmán feljelentett rágalma zásért. El is ítéltek mint a pinty. Ráadásul beperelt és Bánáti János segítségével cca. másfélmilliót gombolt le rólam, becsületét helyreállítandó. Sőt megfejt lesipuskás helyettese is, ugyanennyire. Aztán fizettem cca. félmilliót a Belügy minisztériumnak is.
Ezekre a mókákra elment szülői örökségem, így anyagilag nem rokkantam meg. Idegileg, egészségileg meg pláne nem. Ezt tapasztalhatták üldözőim a multban és tapasztalni fogják a jövőben is. Dehát nem magamról, hanem Pallag Laciról írok most nekrológot...

A dolog azáltal van egyenesben, hogy az "olajhistória" nem írható meg Pallag László nélkül, de nélkülem sem. A hivatalos olaj történetírás ugyan mostanában "Sándor Papával" kezdődik, aki több évvel utánam kezdett "olajozni". [1997. márciusában hozták létre az olajügyekkel foglalkozó speciális csoportot, amelynek a "Papa" is tagja volt.]

Ami engem illet, 1992 decemberében adtam az első olajjelentést a legfőbb ügyésznek és 1993 januárjában fogtam egy 66 tartálykocsiból álló álló szerelvényt. 1993 októberében meg már nyugdíjba is vágtak. Sebaj! Majdcsak kiigazodnak az időbeli és fontossági sorrendek. A személyes hiúság és az ebből fakadó sértettség mitsem számít.
Ami a lényeg - ezért írom ezt a nekrológot - a következő.
Az olajügy az az egykor széles ablak [mára inkább szűk kulcslyuk] amelyen át egy szörnyű látvány tárul szemünk elé: a bűnözés és az állam egyazon lényeg két arca. Nem vitatható, Pallag László tőle telhetően mindent  megtett azért, hogy a bűnözőknek ne sikerüljön hályogot vonniuk a polgárok szemeire. Tisztelet érte.
Laci! Veled csak a keserűséged száll a sirba. Amit mertél és tettél fent marad, köztünk és az utánunk következők között, akik nem akarnak a bűnözéssel együttélni.
Nyugodj békében!
2011.09.27

Sz. Gy.
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése