2017. október 13., péntek

Egy őrült család uralja a világot



Egy őrült család uralja a világot



Fehér könyvek !!!



Magyar Királyi Hírlap - A cigányság, mint eszköz a zsidó maffia kezében

2013.04.04 12:18

Kapcsolódó linkek..


Miért is kell az országunk a zsidóknak?
Az általános vélekedés, hogy azért kell Magyarország nekik, mert itt van víz, meg minden, ami szemnek és szájnak kell. De ez csak egy szempont. A zsidók halálos veszélybe kerültek mindenhol, ahol nagy számban élnek. Izrael mindig is ellenséges közegben lesz. Egy hajszálon múlik maga a léte. Az USA minimum ketté fog szakadni és a déli területek spanyolok, míg az északiak fehérek lesznek, jobb esetben. Azonban itt is gyorsan terjed az iszlám. Még a feketék körében is, ahol sokan térnek át az új hitre. A zsidók itt is halálos csapdába eshetnek a későbbiekben. Európában Franciaországban és Nagy-Britanniában vannak jelen nagy számban.
Az itt is jelen lévő iszlamizálódás megint csak súlyosan érinti őket. Magyarán csapdába kerültek. Mi földrajzi szempontból nagyon jó helyzetben vagyunk számukra. A mesterségesen előállított cigányprobléma felőrli a magyarságot, utána ők rendezik a cigánykérdést, és szereztek egy országot. Tehát világpolitikai okok vezetnek ehhez a folyamathoz. Pontosabban ez már el is kezdődött 
A recept:
Miután megszerezted a politikai és gazdasági hatalmat, illetve uralod a médiát, akkor fogjál egymillió cigányt! Diszkrimináld őket pozitívan, engedjél meg nekik bármit, még a lopást és a gyilkolást is. Támogasd őket a média teljes erejével! Szórd meg velük az egész országot, az összes iskolát, az összes falut és várost! Várjál ezután ötven évet, és már kész is van, amit akartál. Ha kész van, azt látni fogod, hiszen az adott országban már alig él fehér kultúrnép. Indíthatod a repülőidet! Valahogy így fogalmazhatták meg a magyarországi terveket! 
A cigányproblémát valóban ők hozták létre az elmúlt évtizedekben. Tökéletesen építették fel ehhez a társadalombiztosítást és a segélyezési rendszert. A szociálpolitikai juttatásokat is rájuk szabták ki. A cigányság nem tud országot működtetni, egy másik nép szükséges ahhoz, hogy előteremtse a megélhetéséhez szükséges javakat. A gazdatest. Egy földi sci-fi rajzolódik ki. A cigányságot a hazai és nemzetközi zsidóság pörölyként alkalmazza, és már el is kezdte a magyarságot megsemmisíteni, láthatóan hatásos módszerekkel. 
A média hatás
A zsidó kézben lévő média éjjel és nappal sajnáltatja őket. Ha cigányt ölnek az hír, de amikor magyart ölnek cigányok, az tabutéma. Tabu, amiről egy szót sem lehet szólni. Még néhányan emlékezhetnek egy több mint tíz évvel ezelőtti esetre, amikor két magyar gyerek leszúrt egy cigányt egy vasúti sín mellett, valahol az Alföldön. Az ok, hogy a cigány terrorizálta a magyar fiúkat, sőt az egész osztályt, ahova járt. Az RTL azonban egy egész műsort arra áldozott pár nap múlva, hogy bemutassa a hamisított előzményeket, és a terrorista cigány temetését, az elejétől a végéig. Undorító volt, hiszen a halott cigányt mutogatták a koporsóban fő műsoridőben. Persze arról nem szóltak, hogy a cigány miket művelt, mielőtt a srácok megforgatták benne a kést.
     
A semmittevéstől híznak, agresszívak, fialnak a mi pénzünkből
Az olaszliszkai esetet is úgy próbálták beállítani, hogy egyetlen család megvert valakit, és belehalt. Persze azt nem mondták, hogy az egész cigánysor rugdosta a szerencsétlen tanárt. És ott van a rengeteg, manapság már ezerszámra tehető eset, amikor magyarokat gyilkoltak, vagy kínoztak meg ezek a vadállatok. Ezeket a média módszeresen eltussolja, és semmi sem mehet ki, főleg nem az, hogy cigány az elkövető, vagy kreol bőrű. Találtak szinonimákat, amivel helyettesíteni lehet a cigány szót. Fiatalok szó használatos, ha csoportos cigány elkövetőkről van szó. Ha fiatal egyénről, akkor kisfiú, vagy kislány. Cigány tömegverekedés helyett családok szólalkoztak össze, vagy az elkövető és népes rokonsága mondat a menő. A cigány szó tabu. A média nem használhatja. Ha a hírt nem lehet elhallgatni, takarni kell, hogy cigányokról van szó.
      
A cigányjogvédő zsidók, nekik mi nem számítunk
A bújtatott etnikai tisztogatás
Az ország egyes területeit teljesen megszállják. Mondhatjuk, hogy az etnikai tisztogatás elkezdődött, egyéb módszerekkel. Persze ölnek és gyilkolnak, agyonvernek és kínoznak. Na de ezt csak úgy nem lehet! Ehhez a hátteret, méghozzá tökéletes hátteret kell biztosítani. Magyarán a végrehajtáshoz szükséges alapvető feltételeket elő kell állítania a megszállt politikai hatalomnak. A kérdés, hogyan? 
Első körben szét kellett verni a magyar családokat, főként a nemzet és kultúramegtartó magyar paraszti családokat. A szocializmus alatt elindult a vidék szétverése. A fiatalokat kiszakították családjaik köréből, a faluból és a városba csalták. Kaptak lakást és munkát, de elszakították őket a paraszti világból és lassan, de biztosan városiakká változtatta a rendszer őket. A folyamat lassan, de biztosan a vidék egyes részeit kiüresítette, és a fiatalokat eltüntette a falvak egy jelentős részéből. Ezek jórészt már csak néhányszor jártak haza, az egykori falvaikba, de a gyerekeik még ennyit sem a későbbiekben.
A tanyák fizikai megsemmisítése pedig általánossá vált ekkor. A magyarok szépségekkel teli szabadságának a jelképe a tanya, a tanyavilág a totális megsemmisítés célpontjává vált. Az első csapás tehát megtörtént a szocializmus alatt. A vidék kiöregítése megindult.
A második körben a még megmaradt vidéki fiatalságot gazdaságilag a munkanélküliség fegyverével ellehetetlenítették, és a lakóhelyéről való elköltözésre, bizonyos esetekben külföldre kényszerítették. A vidék jó része elnéptelenedett és kiöregedett. Az öregeket pedig a rendszer felhasználta, felhasználta az egész magyarság megfélemlítésére. Aljas módszerekkel cigányokkal kezdte megszórni az integráció nevében a kiöregedő falvakat. És ezzel elkezdődött a terror, és az etnikai tisztogatás. A cigányok szocpolos házaikat megkapva már csak arra koncentráltak, hogy mit lehet ellopni a magyaroktól, bármi áron.
Mindenki emlékszik arra, hogy a megélhetési bűnözés mögé bújva a cigányok mindent megtehettek korábban és ma is. Sőt mivel kiszúrták a főleg egyedül élő öregasszonyokat, rájöttek arra, hogy ezek kirablása is egyszerű és sok esetben nagyobb hasznot hoz, mint az egyszerű tyúklopás. A vidék folyamatosan lepusztult e miatt, hiszen minden, ami mozdítható volt, azt vinni lehetett. Ezért váltak a vidék szőlői és földjei parlaggá. A korábbi pincesorok romokká, az istállók és tyúkudvarok üressé. Jól megszerkesztett, irányított, és a média által fedezett módszerek ezek.
Az olyan falvakat is előszeretettel szórták meg, ahol élt és él még valamilyen mennyiségben fiatal. Sok esetben ezeket a cigányokat a magyarok által lakott utcákba telepítették, ahol életerős fiatalság is lakott. Olyanok, akik még gyereket akartak, vagy volt már nekik. Olyanok közé telepítették ezeket a semmirekellő élősködőket, ahol még a magyar szomszéd művelte a kertjét és a fáit, illetve volt jószága. A kertek és a fák ezután a cigány pusztítás célpontjai lettek és így sok kertben itt is megszűnt a termelés.
Az iskolák elcigányosodtak, és mivel nem lehetett és manapság sem lehet szegregációt alkalmazni, a tanítás és tanulás lehetetlenné vált. A magyar gyerekek verése mindennapos lett. A cigányok kifosztották, megalázták és megalázzák őket. 
Magyarán a nagyszülők szintjétől a szülőkön keresztül a kis gyerekekig mindenkit elért a zsidók által jól irányított cigányterror. Egyes magyarok körében, akik ebben a cigánytengerben éltek és élnek, megindult az elcigányosodás és a faji keveredés folyamata. Általában a magyarság deklasszált rétegeiben jellemző leginkább ez a negatív folyamat. 
   
Kortól és nemtől függetlenül ütik-verik a magyarokat a cigányok 
És mennyibe kerülnek a cigányok? Mibe kerül nekünk ez a semmirekellő réteg? Nem érdemes számolni, hiszen még körülbelüli összeget sem lehet megállapítani. Nemcsak a kifizetett segélyeket kell nézni, hanem a melléjük megítélt egyéb juttatásokat első körben. A másik, hogy az egészségügy ellátja őket, persze nulla forint társadalombiztosítási befizetés mellett. Nem szólva arról az összegről még, amit a rendőrség költ rájuk. Tele van velük a börtön és az árvaház. Ingyen utaznak, lopják az áramot és a vizet. A közművek kintlévőségeinek a nagy részét ők okozzák. (Mi pedig fizetjük!) Lebontanak mindent, amit nem lehet mozdítani. Kiirtják az erdőinket, elpusztítják természeti értékeinket. Illegális bányákat nyitnak, ahol lopják a szénvagyont, de külszíni vasércbányát is dézsmáltak már az ott található ásványok miatt. És persze a betörések, lopások, gyilkosságok, csalások ezrei évente. 
      
Csak a jéghegy csúcsa 
Napokig lehetne sorolni, hogy milyen károkat okoz ez a sáskahad. Mellesleg, ha erre a biológiai fegyverre fordított összegeket egy normális állam a magyar fiatalságra költené, akkor ez hány magyar gyerek születéséhez vezethetne? Ez is felbecsülhetetlen.




Magyar Királyi Hírlap - Úton a magyarság teljes felszámolása felé?

2013.08.05 10:52

Előzmény..




A magyarság megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak.

Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket?
"Olyan kis ország (Izrael) részéről, mint mi, ez szinte döbbenetes. Azt látom, hogy fölvásároljuk Manhattant, és fölvásároljuk Magyarországot, és fölvásároljuk Romániát, és fölvásároljuk Lengyelországot. S ahogy én látom, nincsenek problémáink. A tehetségünk, az összeköttetéseink és a dinamizmusunk jóvoltából szinte mindenhová eljutunk." -- Simon Peresz
A fenti megjegyzés Simon Peresz izraeli elnök szájából hangzott el 2007. október 10-én a tel-avivi Hilton szállóban egy kereskedelmi összejövetelen, melyet a Má’árív című izraeli héber nyelvű napilap közléséből fordított Hering József volt izraeli katona. Peresz elnökúr azonban nem a teljes valóságnak megfelelően fogalmazott. Magyarországot ugyanis lényegében már felvásárolták. Az egyetlen jelentős nemzeti tulajdon a magyar föld, aminek nagyobb része még - remélhetőleg - magyar tulajdonban van, de a jelenlegi kalózkormány azon dolgozik, hogy azt is idegen kézre játssza.
Marschalkó Lajos az Országhódítók című munkájában közli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számából:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek  ..."
Ami korunk Magyarországában történik, nem első ízben történik. Az 1867-es "kiegyezés" a zsidóság állampolgárságáról is rendelkezett. Ekkor kapták meg az állampolgárságot, addig nem lehettek azok. Nem csoda, hogy Deák Ferenc a "haza bölcse" lett. Bartha Miklós írja a Kazárföldön című munkája 61. oldalán:"... a kazárok (zsidók) tömeges bevándorlása 1868-ban kezdődött."
A tömeges bevándorlásnak nem kizárólag az állampolgárság elnyerése volt az oka, hanem nagyban hozzásegítettek az oroszországi pogromok, és Bartha szerint az, hogy Galíciában törvények szigorú alkalmazásával igyekeztek megfékezni az üzérkedést. Románia pedig lezárta határait előttük, viszont nyitva volt Magyarország határa. Gazdaságilag meghódították az országot, és József Attila elpanaszolhatta versében: -- "S kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk."
A valóság az, hogy a másfélmillió emberünk nem "kitántorgott" Amerikába, hanem a jövevények kihúzták a magyar középosztály talpa alól a szőnyeget, a megélhetést, és az utolsó pénzükön vettek egy hajójegyet Amerikába. Ma szintén ez történik, de a tönkretetteknek nincs hová menekülniük.
A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket. 100 év múlva mi - magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira majd hivatkozni fogunk."
A hitetlenkedők kételkedhetnek, hogy e beszélgetés valóban megtörtént-e, avagy nem, de Magyarország megszállása, kisajátítása, meghódítása, sőt, az önpusztítás is kísértetiesen bekövetkezett.

De hogyan is kezdődött mindez?

A magyarság már 500 éve kiszolgáltatottságban él, de az 1848-49-es szabadságharcunk leverése gyökeresebb sorsfordulót eredményezett, mint ahogy arról beszélni szokás. A Habsburgok tudományosan megalapozott tervet dolgoztak ki a magyarság nemzeti önismeretének lerombolására, azon keresztül nemzeti önbecsülésének szétzilálására. E pokoli tervet a finnugor származáselmélet keretén belül, a Magyar Tudományos Akadémia felhasználásával léptették gyakorlatba. Lényege az volt, hogy a magyarságot a nyelvrokonság kapcsán a Nyugat-Szibéria kezdetleges műveltségű népeihez kössék, hogy ennek emlegetésével és az iskolákban való tanításával a lehető legmélyebbre gázoljanak a magyarság lelkületébe, megtörve nemzeti büszkeségét. E terv megvalósítása sikeres volt.
A magyarság csak a trianoni katasztrófa után kezdett föleszmélni, miután elindult egy egészséges szellemi kibontakozás, de amelyet a vesztes II. világháború gyökerestől elsodort. Ami jó volt a Habsburgoknak, jó lett Moszkvának, és ami jó volt Moszkvának, az jó most a nemzetközi rablótőkének. A kommunista évtizedek, majd az immár 18 éve hazánkra szakadt nemzetközi "demokrácia" alatt felnevelkedett három nemzedék. Gyökértelen nemzedék, népi/nemzeti mivoltát nem ismerő, sőt, megtagadó nemzedék. A magyarság tehát megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak.
Az 1980-as években meg is kezdődött az új honfoglalás alapjainak tudományos és történelmi hátterű lefektetése. Egyre-másra olvashattunk arról, hogy "a zsidók a mai Magyarország területén már a Római Birodalom idején, a 3. században éltek. A magyarok a 9. században foglalták el e területet", olvassuk a New York-i Magyar Élet 1980 egyik novemberi számában. Mit is akarnak mondani ezzel? Azt, hogy a zsidók megelőzték a magyarságot jó félezer évvel a Kárpát-medencében, tehát történelmi joguk van hozzá. Nesze neked, magyar őstörténet. Ezért kell ledélibábosozni minden kutatót, aki nem a finnugor őserdőben keresi a magyarság bölcsőjét?
A Reform 1991. március 8. számából a Magyar Honvéd március 1. számában közöl egy írást Antiszemitizmus, cionizmus, hazafiság címmel. Az elsőbbségről ebben is szó esik ilyen formában: "Úgy tudom egyébként, hogy a zsidóság nagyjából a honfoglalással egy időben jelent meg a Kárpát-medencében?  Előbb. Zsidó sírkövet már jóval a magyarok bejövetele előtti időkből találtak itt." - hangzott az újságíró kérdésére Dr. Engländer Tibor, a Magyar Cionista Szövetség elnökének válasza. A budapesti főrabbi sem mulasztotta el ezt megemlíteni, mikor kihallgatást kapott a pápától, a Katolikus Egyház fejétől.
S hogy mindezek nem véletlen megjegyzések voltak a zsidó honfoglalás történelmi hátterének megalapozásához, igazolja, hogy azokban az években nemzetközi segítséget is kaptak.
Például: Az amerikai televíziós hálózat, a CBS is sugárzott az 1980-as évek első felében egy összeállítást a magyarországi zsidóság történelméről, helyzetéről, melyben az előzőek szintén említés kaptak. Az Insight1990. április 9-i számában írja a Communism's Demise Leaves Jews to Piece Together a Past (A kommunizmusban szétzilált zsidóság ismét felépítheti múltját) címmel a következőt olvashatjuk:
 "Ilona Benoschofsky shows off a tombstone, a menorah barely visible on its surface. "This comes from the third century," the museum director explains. "A man named Judah. It proves the Jews were here before the Hungarians." (Benoschofsky Ilona egy sírkövet mutat, amelyen egy alig látható menóra van. "Ez a harmadik századból való", mondja a múzeumigazgató. "Az ember neve Judah. Ez bizonyítja, hogy a zsidók előbb itt voltak, mint a magyarok."
Érted, kedves Magyar Testvér? Most ne csodálkozz, hogy kitúrnak otthonodból, és saját hazádban csak szolga lehetsz.
Nem gondoltad ugye, hogy nemzeti önismeretednek valami köze van jövődhöz? Nem gondoltad, hogy saját "értelmiséged" készségesen segédkezet nyújt megsemmisítésedhez?
Miért van az, hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel, ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene fordítani figyelő szemüket? Nem érnénk-e el többet, ha az ébredező fiatalságot látnánk el, magyarságismeretet gyarapító irodalommal, és megkülönböztetett figyelemben részesítenénk a Forrai Sándor Rovásírás Kör munkásságát, amely rovásírás-vetélkedőket rendez már évek óta a kárpát-medencei magyar fiataloknak?
Emlékezzünk csak vissza! Hogyan is kezdődik a Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the roof) című film?
Tradition! Tradition! Tradition! Hagyomány! Hagyomány! Hagyomány!




Magyar hírlap - Megtorlatlan sortüzek 1956-ban

Olvass tovább: http://embers-eg.webnode.hu/news/magyar-hirlap-megtorlatlan-sortuzek-1956-ban/



A levert forradalom után a gyilkos kommunisták hamarosan felfedték valódi arcukat
 
1956. október 25., pillanatkép a Kossuth térről a gyilkos sortűz után (Fotó: MTI/Bojár Sándor)
1956. október 25., pillanatkép a Kossuth térről a gyilkos sortűz után (Fotó: MTI/Bojár Sándor)

 
1956. október 23-án este hat és hét óra között Debrecenben dördül el az első gyilkos sortűz. Gorzsás István 56 éves cipész, Ács Zoltán 22 éves bádogos, Ádám Mihály 58 éves helyi lakos holtan hever a kövezeten, a többi 25 sérült sebesülése is súlyos, zömében hátulról érték őket a lövedékek… Ekkor nincs érvényben központi tűzparancs, azt a helyi hatalom, a megyei párttitkár Komócsin Zoltán adja ki.

A mozgalmat likvidálni kell

Október 22-én az egyetemisták megalakítják a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFESZ), másnap 16 pontból álló nyilatkozatukat kívánják kinyomtatni. Délután öt óra körül harmincezer ember tolong a főutcán, a vörös csillagokat akarják leszedni a középületekről, majd az ÁVH Kossuth utcai tömbje elé vonulnak. Az épület ablakaiban ávéhás katonák foglalnak el tüzelőállást, és lőnek, miután felettesük, Komócsin elvtárs közli: „A mozgalmat likvidálni kell!”  A debreceni sortűz csak a kezdet.
Hatvan évvel a sortüzek eldördülése után tiszta kép rajzolódik ki ezekről a tömeggyilkosságokról. A kutatók több tényező figyelembevételével, alaposan tanulmányozva osztályozták a sortüzeket (mikor történt, ki lőtt, mi volt a célja, volt-e halálos áldozata stb.). Tényfeltáró munkájuk elkészült, de eredményeit a társadalom nem érzékeli. Az elkövetők köztünk élnek, s bár tudjuk, mit tettek – a történelmi igazságtétel várat magára.

Tűzparancsok és megrendelőik

A debreceni lövetést a fővárosi események követték: 23-án éjjel a rádiónál és 25-én a Parlament előtt adtak le halálos sortüzet – részben ávéhások, részben szovjet csapatok. A vérengzések híre elterjedt, ahol egyetem vagy főiskola volt, október 24-én, 25-én tüntetések kezdődtek.
A pártvezetés október 24-én hajnali kettőkor megalakítja a Katonai Bizottságot (KB), Apró Antal elnökletével. Tagjai: Fehér Lajos, Földes László, Kovács István és Mező Imre. „Elsőrendű feladatomul a kommunisták felfegyverzését kaptam. Apró Antal megállapította, szükséges volt a bizottság létrehozása, és teljhatalmat kérnek a fegyveres alakulatok irányításához” – írja visszaemlékezésében Földes László.
A pártvezetés és a fegyveres erők felett rendelkező KV a forradalmat erőszakkal, katonai diktatúra bevezetésével akarta vérbe fojtani. Kidolgozták ennek tervét, és tűzparancsot adtak. Földes az október 26-i KB-jegyzőkönyvben említette: „Reggel 7 óra óta nem lőttünk a tömegre.” Tehát október 24. hajnalától volt érvényes központi tűzparancs. A vidéki tüntetéseket – a forradalom első napjaiban – sortüzekkel akarták leszerelni.
Október 24-én a jelentősebb településeken a katonaság, a rendőrség és az ÁVH – egyeztetve a helyi pártvezetéssel – megszállta, megerősítette a helyi objektumokat. Szükségállapotot vezettek be, riadó­készültségbe helyezték a karhatalmi egységeket. A fővárost kordonnal akarták körülzárni, e koncepció jegyében 25-én sortüzek dördültek el Üllőn, Dunaharasztiban, Pilisen, Vácott, Ceglédbercelen, Kókán, Monoron, Tápiósülyben, Albertirsán és Maglódon. Levegőbe lőtt sortüzekkel oszlatták fel a forradalomra éppen csak még rácsodálkozó, szerveződő tömegeket. A sortüzek célja a megfélemlítés. A településeket katonai parancsnokok foglalták el, bevezették a katonai diktatúrát. Ez a Pest megyei modell lett volna példa a KB számára, miként kell az ország forradalmi lázát lecsillapítani. A terv nem vált be. A fővárost nem sikerült elszigetelni a vidéktől, a tüntetés és az általános sztrájk országos gyakorlattá vált.
Október 25–27-én tovább lövettek. Október 26-án halálos sortüzek dördültek Szegeden, Kaposvárott, Gödöllőn, Miskolcon, Esztergomban, Zalaegerszegen, Kecskeméten, Jánoshalmán, Baján, Pécsett, Tápiószecsőn, Gyöngyösön, Cegléden, Ráckevén, Pápán és Mosonmagyaróváron. Október 26-án és 27-én 37 sortűz dördült el…
A fokozódó terror nemcsak a tüntető népnek szólt, hanem a KV Nagy Imre-féle szárnyának is, amely általános bizonytalankodása mellett inkább a politikai kibontakozás lehetőségeit kereste a katonai megtorlás helyett.

Még decemberben is lőttek

A forradalom leverése után a bolsevik rendszer helyreállításával szemben tanúsított nyílt ellenállás időszaka következik, amely több szálon szerveződik, mégis egységes folyamattá érik a szabadságharc nemzeti-demokratikus vívmányainak védelmében. Ebben a küzdelemben két törésvonal húzódott, amely megváltoztatta az ellenállás feltételeit. November 22-én Kádárék a legális kormányt megtestesítő Nagy Imrét és társait elrabolták, és Romániába deportálták, ugyanekkor erőszakkal akadályozták meg a munkástanácsok országos szervezetének megalakulását. A másik töréspont december első hetében jött el, mikor a Kádár-kormány fegyverhez nyúlt, hogy illegális hatalomszerzését az azt el nem ismerő néppel szemben érvényesítse. December 8–12. között ismét sortüzek következtek…
December elejére a Kádár-kormány rendelkezésére állt az a karhatalom, amely készen állt, hogy könyörtelen erőszakkal verje le a nemzeti ellenállást, és megszületett az új politikai irányvonal is, amely a legkeményebb katonai megoldást szorgalmazta. December 2. és 5. között ülésezett az MSZMP ideiglenes intézőbizottsága. A 25 fős testület az októberi eseményeket ellenforradalommá minősítette, kiegészítve a külső és belső ellenség összeesküvésével, ehhez kapcsolva a Nagy Imre-csoport tudatos árulását. Ezzel a kör bezárult, a megtorlás elvi alapjai a népköztársaság törvényes rendje elleni összeesküvés vádjával elkészültek. Érvénybe lépett az ellenállás letörésének fegyveres koncepciója, s beindult a pufajkás erőszak.
December 4-én Münnich Ferenc belügyminiszter betiltotta a forradalmi bizottságokat, 5-én megindultak a tömeges letartóztatások, az esti órákban kétszáz értelmiségit és munkástanácstagot vettek őrizetbe.
Ám ezzel párhuzamosan még mindig szervezték, kiprovokálták a sortüzeket. A nyitány a budapesti vörös zászlós tüntetés: december 6-án háromszáz felvonuló vörös zászlókkal, a Kádár-kormányt éltető jelszavakat skandálva, szovjet páncélautók, tankok kíséretében vonult. A várható tömegtiltakozás szétverésére a Nyugati pályaudvarnál rejtett karhatalmi erők várakoztak, míg a menet a Nyugati pályaudvar felé haladva csapdába csalta az ellentüntetőket. A helyszínt gondosan kiválasztották: a Nagykörút alkalmas volt a páncélkocsis menetre éppúgy, mint az ellentüntetők összegyűjtésére. A Nyugati környéke a karhatalom elrejtésére, míg a pályaudvar előtti tér a „csata” megvívására. Az eredmény: hat halott és rengeteg sebesült.

Szovjet segítséggel

Tatabányán, Ózdon, Miskolcon, Eger­ben, Salgótarjánban a karhatalom szovjet segítséggel ontott vért. December 6. és 12. között eldördülnek a sortüzek, amelyeket a hatalom tömeggyilkos szándékkal rendelt el. A cél: megtörni és megsemmisíteni a munkástanácsok hatalmát és átvenni a kizárólagos uralmat! A terv végrehajtását Salgótarjánban kezdték meg. Az első lépés a helyi karhatalmi erők és a szovjet egységek koncentrációja volt, ezt követte a munkástanácsokat támogató tömegek mozgósítása, végül a megtorlás.
Salgótarjánban december 8-án tüntettek a munkások a megyei munkástanács két vezetője, Gál Lajos és Viczián Lajos előző napi letartóztatása miatt. A tömeg a rendőrkapitányság előtti téren követelte vezetői szabadon bocsátását, besétálva a csapdába. A tüzelőállásokat a pufajkások már elfoglalták, sőt az egyik karhatalmi egység azt a feladatot kapta, hogy ne engedje eltávozni a tüntetőket a helyszínről. Lezárták a mellékutcákat. A karhatalmisták nem bíbelődtek a 2000-4000 főre becsülhető fegyvertelen tömeg feloszlatásával, hanem lőttek, majd tárat cseréltek, és ismét lőttek. A tömeggyilkosságnak 49 halálos (egyes források 130 halottról tudnak) és mintegy 150 sebesült áldozata volt. Főként helybeli és környékbeli munkások. Többségüket – voltak köztük gyerekek és egy várandós asszony is – hátulról, menekülés közben érték a lövések.
A sortűz után propagandanyomtatványt terjesztettek, amely szerint a szemközti épületből az ellenforradalmárok géppuskákkal, golyószórókkal tüzet nyitottak a karhatalomra és a szovjet egységekre, valamint kézigránátokat dobáltak. A karhatalom ezekre a fegyveresekre nyitott tüzet. A tüntetőkre nem a karhatalom lőtt, hanem ismeretlen fegyveresek…
December 8-án este ülést tartott az MSZMP, amelyen a vérengzés vádját a  Központi Munkástanácsra (KMT) hárították. December 9-én letartóztatták a KMT vezetőit, aktivis­táit, törvényen kívül helyezték a területi munkástanácsokat, csak az üzemi szerveződéseket engedélyezték.
A salgótarjáni eseményekkel nem hallgattak el a fegyverek, az akciók folytatódtak. December 10-én a miskolci tüntetők ellen használták fegyvereiket a pufajkások (8 halálos áldozat, 40 sebesült), majd Egerben lőttek december 11-én és 12-én a fegyvertelen tüntetők közé (8 halott és 30 sebesült).
December 11-én országos sztrájk kezdődött a KMT felhívására, s erre a kádári megtorló gépezet tömeges letartóztatásokkal válaszolt. December 11-én – tárgyalás ürügyével – a Parlamentbe csalták és őrizetbe vették a KMT két vezetőjét: Bali Sándort és Rácz Sándort. Statáriumot hirdetettek, bevezették a rögtönítélő bíráskodást, pufajkás osztagok razziáztak szerte az országban.
A decemberi sortüzekkel megszűnt a munkástanácsok által képviselt kettős hatalom, december 12. után csak ritkán került sor egy-egy elkeseredett egyéni akcióra.

Köztünk élő gyilkosok

1993. január 21-én határozatot hozott a kormány, és történészekből álló tényfeltáró bizottságot állított fel azzal a céllal, hogy megállapítsa, milyen sortüzek voltak Magyarországon, hol és mikor dördültek el, és milyen megtorlás követte a forradalmat.
A Kahler Frigyes vezette neves történészcsapat (Alföldi Vilma, Borosy András, Kapronczay Károly, M. Kiss Sándor, Pálmány Béla, Sándorfi György) eleget is tett a feladatnak, többéves kutatómunkájuk számos kötetben őrzi e fegyveres tömeggyilkosságok valós történéseit.
Noha a Legfelsőbb Bíróság 1999-ben kimondta, hogy ezek a fegyveres tömeggyilkosságok – az 1949. évi genfi egyezmény alapján – emberiesség elleni bűntettnek tekinthetők, tehát nem évülnek el, jogosan várhatná a magyar társadalom, hogy a még életben lévő bűnösöket, így a sortüzek elrendelőit, a vádlottak padjára ültessék, erkölcsi igazságtételt szolgáltatva az áldozatoknak.
Ám a gyilkosok ma is köztünk élnek, a legnagyobb nyugalomban, gondtalanul. A Zétényi–Takács-féle törvényt kisiklatták, s 1994-ben egy pufajkás lett az ország miniszterelnöke, aki a sortüzek kivizsgálására felállított újabb bizottságot feloszlatta, majd 2002-ben a D–209-es titkos ügynök lehetett kormányfő, hogy aztán őt kövesse a poszton az Apró családba beházasodott KISZ-kreálmány, Gyurcsány…










Az 1956-os forradalom






Előzmény - Rajk László és társai újratemetése

… Amikor Piros visszaült mellém, megkérdeztem tőle, miről van szó, mit suttognak, Piros riadtan nézett rám, majd Gerőre. Gerő intett neki. Nem tudjuk Rajkot újra eltemetni - mondta Piros. Hogy-hogy nem tudjátok? Mert nem tudjuk, hol van eltemetve. Mi az, hogy nem tudjátok, hol van eltemetve? - kérdeztem idegesen. Úgy, ahogy mondom - válaszolta Piros. …
Mélyen megdöbbentem. A Horthy-éra alatt egy kommunistának, egy "hazaárulónak" nem rendeztek ugyan dísztemetést, de a temető szélén kapott egy helyet, méghozzá a kerítésen belül és nem kívül. Mindenki tudta, hol vannak az elvtársak eltemetve.
Marosán György: A tanúk még élnek. Eger, 1989.

Soha többé! - 1956. október 6.
Pártunknak, a kommunisták pártjának, küzdelmes történelme folyamán sok katonája veszett el… Rajk László elvtárs, … Szőnyi Tibor, Pálffy György, … és Szalai András… nem az ellenforradalom terrorjának esett áldozatul. Nekik és egész pártunknak tragédiája, hogy a mi rendszerünkben vetették börtönbe és végezték ki őket; …Mit kell tennünk, hogy soha többé, soha-soha többé ne lehessen lábbal tiporni törvényeinket, szocialista igazságérzetünket és humanizmusunkat?
Minden tettünkkel és minden gondolatunkkal szolgálnunk kell a párt harcát rendszerünk igazságosságának és demokratizmusának fejlesztéséért. …. határozottabban kell biztosítani, hogy soha többé ezekhez fogható hibák és bűnök elő ne fordulhassanak.
… A párt vezetői és egyszerű tagjai megrendülten haladnak el Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András hamvai előtt. De a mély fájdalom és az önvád is arra fog ösztökélni bennünket, hogy gyökeresen számoljuk fel a múlt minden hibáját, és minden akadályt legyőzve, tántoríthatatlanul haladjunk előre a Központi Vezetőség júliusi határozatának útján, a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia következetes fejlesztésének útján.
Szabad Nép, 1956. október 6.

…Ronda októberi nap volt, kegyetlenül fújt a szél. … Aztán elkezdett zuhogni az eső, nem úgy, mintha dézsából öntötték volna, de éppen eléggé ahhoz, hogy mindannyian jó alaposan átázzunk. És még előzőleg, ahogy özönlöttek a komor arcú emberek óriási tömegben. Valami olyanfajta dolog volt, ami Budapesten nagyon ritkán van, hogy jönnek az emberek, egymásra néznek az ismerősök, üdvözlik egymást, de nem alakulnak ki traccsoló tömegek, nem úgy, mint ma egy protokolltemetésen.
… Mindenki nézett körbe és azt kereste, hogy ezután kié lesz a vezetés. Végighallgattuk a beszédeket. Ott hangzott el az "elvtársak, soha többé", amely ma már torz viccnek hat, de akkor ahogy ott álltunk és hallottuk ezt, hosszú évek után először kaptam sírógörcsöt. De nem én voltam az egyetlen, aki ilyen állapotba került. Álltam, és nem bírtam magamhoz térni, csak zokogtam, hullottak a könnyeim. Münnich beszédéből az a rész maradt meg bennem, hogy "
...a személyi kultusz mocsarából napfényre kúszott szadista bűnözők...". Még a hangsúlyra is emlékszem, föl volt fűtve. Szász Béla beszéde nagyon szép volt. Egy szenvedő társ állt ott. … Én ott, ahogy ma mondják, teljesen kiborultam.
Széll Jenő: Rajk László temetése - szóbeli visszaemlékezés

Rajk László és társai újratemetése
Rajk László és társai újratemetése

 

A MEFESZ követelései

A műegyetemisták 16 pontja
Másold le és terjeszd a magyar dolgozók között!
A MEFESZ építőipari, műszaki egyetemi diáknagygyűlés határozatának főbb politikai, gazdasági és eszmei pontjai:

1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján.

2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget.

3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.

4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bűnügyében. Rákosi Mátyást, aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé.

5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.

6. Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.

7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.

8. Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket és a soha ki nem fizethető jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és őszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteiről, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.

9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását.

10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.

11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is.

12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet számára nagy példányszámú új napilapot. Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.

13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.

14. A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.

15. A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.

16. Az Építőipari Műszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó
28-ra (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága.
Holnap, folyó hó 23-án délután fél három órakor a műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Műegyetem előtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a Bem-szoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek dolgozói szabadon csatlakozhatnak. 


Fenti határozat teljes, betű szerinti közlését ma este a rádió is, a magyar sajtó is visszautasította, a Szabad Ifjúság csak részleges közlését ígérte meg, főleg az első pont miatt. A határozat szövegének stencilen való azonnali sokszorosítását viharosan követeltük, de az arra vonatkozó utasítást Cholnoky rektor nem merte megadni. A nagygyűlés kb. 2000 résztvevőjének spontán felvonulása még ma este folyamán az egyik nyomda elé és a határozat azonnali kinyomtatása - a résztvevők viharos lelkesedése ellenére a megmozdulásnak nem kívánatos eltorzítása, illetve az esetleges összecsapás miatt - elmaradt. Javaslatunkra a határozat végleges szövegét a plénum előtt mikrofonba diktálták, a résztvevők lejegyezték és egyelőre kézi-gépi másolását a főváros széles rétegeiben hólabda-rendszerrel fogják terjeszteni.
A magyar sajtóban való teljes közléstől nem tágítunk.
Folyó hó 24-én a MEFESZ a fenti határozat alapján országos vitát kíván indítani a magyar sorskérdésekről és követeljük azt, hogy a Magyar Rádió adjon a nagygyűlésről helyszíni közvetítést, és így a dolgozó nép elferdítés nélkül hallani fogja az ifjúság hangját, és eltökélt szilárd határozata addig be kell váltsa a helyszíni ígérgetéseket, a határozat teljes szövegének a napi sajtóban széles körben való közzétételére vonatkozólag.
E határozat az új magyar történelem hajnalán, 1956. október 22-én született, az Építőipari Műszaki Egyetem aulájában, több ezer hazáját szerető magyar ifjú spontán megmozdulásából.

1956. október. Fiatal magyar felkelők..jpg
1956. október. Fiatal magyar felkelők.

 

A pártküldöttség megérkezése Jugoszláviából 1956

A pártvezetés októberi hazaérkezése:
A vonat lassan begördül az első vágányra. A PB tagjai egyenesen a pártközpontba tartanak. Háromnegyed tízkor teljes létszámban együtt vannak a tanácsteremben. Gerő javasolja, hogy először ő számol be a delegáció útjáról, és utána Ács tegye ezt az itthoni helyzetről. Elfogadjuk. Elmondja, hogy a delegációt kezdetben szívélyes, baráti légkörben fogadták, mintha feloldódtak volna, később a hangulat udvariassá, majd protokollárissá vált. Szerették volna lerövidíteni az utat, de a jugoszlávok nem engedtek. Kifejezte azt a reményét, hogy ezzel a találkozással elindul egy egészséges folyamat a jugoszláv-magyar viszony kialakítására.
Volt a tájékoztatásnak egy olyan része, amelyre feltétlenül fel kellett figyelni. A delegációnak az volt a benyomása, hogy a jugoszláv vezetők tervszerűen és tudatosan bővítették a programot. Azonkívül volt olyan időszak, amikor semmi hírt nem kaptak hazulról, és kizárólag a külföldi híradásokra kényszerültek. Ez nem lehetett véletlen.
Ács tájékoztatója a belső helyzetről rövid és tömör, telve nyugtalanító elemekkel. Kijelenti, hogy Nagy Imre bekapcsolása a vezetésbe elkerülhetetlen. Nemcsak a fővárosban, hanem az egész országban általános nyugtalanság van. Mára az egyetemi diákok gyűléseket hívtak egybe, és délután fel akarnak vonulni.
Rögtön jelentkezem.- Robbanásig feszült a helyzet a vezetés tehetetlensége miatt. Az utca és a külső erők kezdenek diktálni. A párt- és állami vezetőknek most nemcsak úrrá kell lenniük a helyzeten, de magukhoz kell ragadniuk a kezdeményezést. Dönteni kell: mindenfajta gyűlést és felvonulást be kell tiltani, s a fegyveres erők számára tűzparancsot kell kiadni. Nem hiszek a békés tüntetésben. Elég jól ismerem az utcát, az ország hangulatát és azt a mérhetetlen gyűlöletet, elkeseredettséget, ami itt felhalmozódott. Ne engedjünk semmiféle nyomásnak! Most minden ingadozás életveszélyes lehet.
Tessék a javaslatomat megvitatni.
Már nem a helyzetkép, hanem a javaslat felett folyik a vita. Van, aki elfogadná a gyűlés betiltását, de nem akar tűzparancsot kiadni.
Közben befutnak a legújabb hírek. A Petőfi Kör vezetősége összeült. Nagy Imre hívei is tanácskoznak. A pártnak tulajdonképpen már nincs is ifjúsági szervezete.
Hirtelen betoppan a Szabad Nép szerkesztőbizottsága Horváth Mártonnal és a párttitkárral az élen. A rend felborult. Követelések, kiabálások, vádak. Csakhamar mutatkozik a helyzet súlyossága, de képtelensége is. Az egyik újságíró olyan pimasz hangot használ, hogy nem tudom türtőztetni magam. Gerő sem tud visszatartani, ráordítok az első sorban ülő pökhendi, pimasz alakra:
- Hogy mer maga itt így beszélni? Azt hiszi, hogy a Petőfi Körben van?
Kituszkolnak mindenkit, végre magunk maradunk, és dönt a PB: elfogadja a tüntetés, a felvonulás, a gyűlések betiltását, de elveti a tűzparancsot.
(Marosán György: A tanúk még élnek. Budapest, 1989.)

Az 1956 tavaszától egyre erősödött párton belüli és párton kívüli elégedetlenség. Már nyíltan is követelték Rákosi távozását. Az Irodalmi Újság és az Írószövetség a pártfunkcionáriusok ellen többször indított éles támadást.
Ebben a forrongó légkörben került sor Rajk László és társai újratemetésére októberben. A temetésen százezres tömeg tartott néma tüntetést a rendszer ellen. Az egyetemeken és főiskolákon már hangossá vált a tiltakozás. A diákok pontokba foglalták követeléseiket és MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) néven megalakították a hivatalos diákszervezettől független szervezetüket. A követeléseik megerősítésére és a lengyel szabadságmozgalmak támogatására október 23-ára tüntetést hirdettek. Az MDP vezetősége először betiltotta, majd engedélyezte a felvonulást. Ez a bizonytalankodás további erőt adott a szervezőknek.

A Petőfi szobortól indult tüntetés a Bem téren, majd a Kossuth téren folytatódott. Közben Budapest más pontjain is zajlottak az események. A Városligetnél ledöntötték a rendszer szimbólumának tekintett Sztálin szobrot, a Magyar Rádió épületénél pedig eldördültek az első lövések.

Sztálin szobrának ledöntése

Megkezdődött a fegyveres felkelés.
A párt igyekezett követni a változásokat, s a tömegek igényének megfelelően Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek. Ugyanakkor a helyzet urai is akartak maradni, ezért a szovjetekhez fordultak katonai segítségért, és kijárási tilalmat rendeltek el.
A bevonuló szovjet hadsereggel szemben katonai csoportok szerveződtek a Széna téren, a Corvin közben, a Tompa utcában és más helyeken. A szélesebb ellenállás a városokban a munkástanácsok, vidéken a helyi forradalmai bizottságok megszervezésével folytatódott.
Október 25-én tragikus fordulatot vettek az események. A parlament előtt tüntető tömegbe az ÁVH egységei belelőttek, melynek következtében majdnem százan meghaltak és a sebesültek száma is hatalmas volt. Hasonló események a következő napokban többször is előfordultak nagyobb vidéki városainkban. A sortüzeken feldühödött tömeg többször is a kezébe vette az igazságszolgáltatást és ávósokat lincseltek meg.
A pártvezetés már nem mert egyedül dönteni, hanem a szovjetekkel egyeztette minden lépését. A nyugalom érdekében Gerőt is menesztették, helyette Kádár lett a párt első titkára.
Október 26-án megtörtént a fordulat, az új kormány (melyben már nemcsak kommunisták voltak) és az új pártvezetés nemzeti demokratikus forradalomnak minősítette az eseményeket és elismerte az újonnan alakult forradalmi szervezeteket. A Rákosi-korszak vezetőinek egy része a Szovjetunióba távozott.
28-án Nagy Imre jelentős változások bevezetéséről beszélt a rádióban: visszaállítják a nemzeti jelképeket és a korábbi nemzeti ünnepeket, felemelik a béreket és a nyugdíjakat, feloszlatják az ÁVH-t és tárgyalásokat kezdeményeznek a szovjet csapatok kivonásáról. A kormány a nemzetközi élet támogatását is maga mögött tudhatta, mert a szovjet tiltakozás ellenére az ENSZ napirendjére tűzte a "magyar kérdés" megtárgyalását.
Október 30. Az események menetében kiemelkedő fontosságú dátum. Később ennek a napnak az eseményeit nagyították fel és torzították el, hogy a megtorláshoz ideológiát adjanak. Ezen a napon megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása, megalakult Király Béla vezetésével a Nemzetőrség, kiengedték a börtönökből a politikai foglyokat, akik mellett - a szervezetlenséget kihasználva - köztörvényesek is kiszabadultak. Magyarország hercegprímásának, Mindszenty Józsefnek is ezen a napon ért véget évek óta tartó őrizete. Délután a kormány bejelentette, hogy megszűnt az egypártrendszer és az 1945-ös koalíciós pártok demokratikus együttműködésével megújult a politikai élet. A tekintélyét vesztett MDP feloszlott és helyette (november 1-jén) megalakult az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt). A harmincadikai sikereket beárnyékolta, hogy többórás ostrom után fegyveres felkelők elfoglalták a budapesti Köztársaság téri pártházat, ahol a magukat megadó védők egy részét legyilkolták.
Az újjáalakult pártok legtöbbje nem kívánta a háború előtti politikai, társadalmi rendszer visszaállítását. Megegyeztek a többpártrendszerben, a parlamentáris demokráciában és a szabadságjogok helyreállításának szükségességében. A tulajdonviszonyok tekintetében a magán- és az állami tulajdon együttes megléte mellett foglaltak állást. Az ország külpolitikai helyzetét a semlegességben képzelték el. Ennek kinyilvánítása október 31-én történt meg. Az országban mindenki bizakodó volt a jövővel kapcsolatban, a munkások a sztrájkok befejezéséről és a munka felvételéről döntöttek, de a háttérben a Kreml urai már döntöttek a katonai beavatkozásról.
A szuezi-válság a második helyre szorította a magyar forradalom ügyét a nagypolitikában. A nemzetközi alkudozások során az amerikaiak kinyilvánították, hogy a közép-európai térség országai nem tartoznak a közvetlen érdekszférájukba. A Szovjetunió lényegében szabad kezet kapott. Kínával és a többi szocialista országgal való egyeztetés után november negyedikén megindult az orosz hadigépezet a magyar forradalom eltiprására. A törvényes hatalommal szemben Moszkva bábkormányt állított fel, melynek élén Kádár János állt, aki november elseje óta volt tárgyalásban a szovjetekkel.
A katonai megszállás hírére Nagy Imre élt a Tito által korábban felajánlott lehetőséggel és a jugoszláv követségre menekült. A Nemzetőrség és néhány felfegyverzett forradalmi alakulat által vállalt fegyveres ellenállást az oroszok rövid idő alatt megtörték. A forradalmat leverték, majd átmeneti bizonytalankodás után a "régi-új" rendszer megkezdte a forradalomban részt vettek megbüntetését.

OKTÓBER 23 - MEGHAMISÍTOTT TÖMEGGYILKOSSÁG


NAGY IMRE ADTA KI AZ ÁVÓSOKNAK A PARANCSOT
1956. október 25-én Nagy Imre a parlamentben volt, amelynek ablakából is lőtték az ávósok, a téren lévő közel 5 ezer fős tüntető tömeget. De a tér környező házainak a tetején mindenütt ÁVO-sok voltak. Legalább félezer halott volt és több ezer sebesült. 
Ugyanis, akik a térről bármilyen irányból menekültek, azok szovjet tankokba és a házakból lövöldöző ávósokba ütköztek, a közeli utcákban is. Most a vörösgyilkosok egy újabb verziót találtak ki a hazugságaikra, miszerint egy ávós tiszt magánakciója volt a lövöldözés és a tömeget valójában a szovjetek lőtték le. 
Még 54 év után is a legvadabb hazugságokat terjesztik az ávós vérengzésről, amelyet Nagy Imre a parlament ablakából láthatott. Onnan ment a rádió adása is, de egyetlen hírben sem mondták be az ávós tömegmészárlást. 
Ha valaki megnézi a Rákóczi-szobor mögötti képeket, ott legalább hatvan hullát lehet látni, de a hatalmas téren ennek a többszöröse volt. 
Egy szemtanú elmondta, hogy 14 óra tájban visszament és akkor már teherautókon vitték el a hullákat, közben eső esett és patakokban folyt a vér a téren, de ma sem tudni hová temették el  az áldozatokat? 
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság is hallgat erről. Nagy Imre szobra a tér sarkára azért került oda, hogy az ávósgyilkosságot elleplezzék, hiszen a tömeggyilkosságra Nagy Imre adta ki a parancsot, mint miniszterelnök. Kormányának tagjai mind véreskezű kommunisták voltak.

 



Baranyi Tibor Imre - 1956. OKTÓBER 23.



Nagybátyámnak, dr. váradi és micskei Baranyi Sándornak,
akit a fegyveres felkelésben játszott vezető szerepért
a kommunisták halálra ítéltek.


Jól ismerve a megnyilvánuló világ egyre nagyobb részét kézben tartó erők milyenségét, és a dolgok ebből következő benső „logikáját”, meggyőződésem, hogy az általános társadalmi és politikai helyzet akár csak minimálisan pozitív értelmű megváltoztatásához ma Magyarországon, ahogy mondani szokás, igazmondó és feltáró erejű cikkek vagy könyvek puszta megírása és közreadása elégtelen.
E meggyőződésem ellenére 1956 kapcsán mégis elengedhetetlennek látom néhány dolog megvilágítását, ami némelyek számára talán triviális, mások számára viszont magyarázatul szolgálhat a téma kapcsán bizonyos „rejtélyekre”. Az egyébként tarthatatlan jelenlegi közállapotok megváltoztatásának reménytelenségét egyrészt maga az úgynevezett „közvéleményt” képviselők passzív tehetetlensége adja. Másrészt – a másik oldalon – a közvéleményt alakítók aktivitásának milyensége: a fáradhatatlan és metafizikailag démonian sötét célra irányítás egy jóformán totális médiaterror ezerarcú formájában. Ez a kimondatlan cél egy antitradicionális irányítás alatt álló Pán-Geonia (teljes Föld) megvalósítása, ami vallási nyelven szólva nem más, mint az antikrisztus uralma.
A világ egyre inkább ebbe az irányba van beállítva. Mindez természetesen nem „hit” kérdése, mint ahogy teljesen független attól is, hogy szokványos módokon bizonyítható-e vagy sem. Természetesen nem bizonyítható, de a dolog – hatásaiban – félreérthetetlenül megmutatkozik. Aki ezt a szó szoros értelmében vett „ellenséges” (’satanikus’) célt nem képes látni, sem az úgynevezett legújabb kor világtörténelméből, sem az aktuális világpolitikából nem ért semmit. Ma Magyarországon tulajdonképpen mindenki (majdnem) mindenről beszélhet. Ennek az a következménye, hogy – legyünk engedékenyek! – száz elhangzó információból, száz cikkből és könyvből metafizikailag minimum kilencvenkilenc, inkább többé, mint kevésbé: hamis. Így, már pusztán mennyiségi túlsúlyánál fogva, ez az eltévelyítő hamisság határozza meg a principiális tájékozódási pontokat óhatatlanul nélkülöző döntő többség amorf nézeteit. Ez összhangban áll azon erők és ügyvivőik szándékaival, amelyek az imént jelzett célnak megfelelően a világ elsötétítésén munkálkodnak és a korszak lefuttatásáért felelősek.
Amiből ki kell indulnunk, minden esetben az, hogy a tömeg vagy, ha úgy tetszik, a „nép” önálló, szervezett vagy célirányos mozgása éppen mivoltából kifolyólag lehetetlen. Első rátekintésben mégis valami ilyesmi látszott megvalósulni 1956 őszén Magyarországon. Látszólag. Ha ugyanis jobban megvizsgáljuk a dolgokat, ez az igazság most is igazolódik. Vannak bizonyos – természetesen gondosan eltüntetetni próbált – árulkodó jelek arra nézve, hogy az események nagy vonalai tervezettek és irányítottak voltak, és ennek megfelelően azok elindításánál és kivitelezésénél a rémuralmat megvalósító hatalom kézben tartóinak ügynökei munkálkodtak.
A hatalmuk csúcsán lévő szovjetek, ekkor rövid ideig valószínűsíthető haditechnikai lépéselőnyükből kifolyólag, minden jel szerint valós fenyegetést jelentettek a Nyugat számára, és ennek kapcsán Magyarország – a szuezi válság mellékes hadszíntereként – egy összetett nagypolitikai játék sötét fejezetének elszenvedője lett.
Bizonyos okból következőleg a Nyugatnak újra testközelből kellett éreznie a vörös fenyegetést, s a szovjetek által megszállt területeken is felerősödve ismét úrrá lett a rettegés. Az sem volt éppen elhanyagolható elem, hogy ’56 nyarára-őszére a helyzet egyre inkább tarthatatlanná vált Magyarországon. Hruscsov éppen folyó „sztalintalanítási” akciójának hazai felvonását egy kalap alatt el lehetett intézni a valószínűleg titkos szovjet (és a KGB inspirálta román) operatív csoportok3 által kirobbantott fegyveres felkelés leverésével. Számos jel szerint professzionális ügynökök „esszenciális” akciója lendítette mozgásba a szubsztanciális tömeget, amely önállóan soha nem jut el a fegyveres akcióig, majd ugyanaz az erő immáron „reguláris” formában fojtotta el azt. Ezt természetesen messzemenőkig nem szabadságfelésként és szabadságharcként értelmezték, hanem „alvilági és lumpen elemek”, a „csőcselék” és „köztörvényes bűnözők zavargásaként” stb., amit a szovjet tankoknak – igazságosztó s rendfenntartó szerepet játszva – meg kell fékezni és meg kell szüntetni, az ebben az összefüggésben még viccnek is rossz „béke és rend helyreállítása” végett. Mellékesen a résztvevők „megbüntetése” címén a rendszer komoly ellenségeitől szabadulhattak meg.
Ugyanakkor a Nyugat és az Amerikai Egyesült Államok különböző médiákon keresztül az események elindulása pillanatától fogva egészen a katonai segítség kilátásba helyezéséig elmenően bátorította a magyar szabadságharcosokat. Ez kétségtelenül komoly szerepet játszott az fejlemények viszonylagos kiszélesedésében és elmélyülésében. Holott az amerikai és nyugati titkosszolgálatok lehetetlen, hogy nem tudtak a történések valódi mibenlétéről és mozgató okairól, vagyis némelyek őszinte jó szándéka ellenére végső soron ez is csak egy csalétek volt. Ennek kapcsán magasabb szinten azt is látnunk kell, hogy bármennyire is valóságosak voltak az ellentétek és a kölcsönös fenyegetések az úgynevezett „hidegháború” idején, a Szovjetunió és a nyugati liberáldemokráciák nem csak egy tőről, az átfogó ételemben vett antitradicionalitásból fakadtak, de legvégső soron és minden látszat ellenére közös manipulatív irányítás alatt álltak.
Erre mondta Evola hasonlatszerűen, hogy ez a kettő ugyanannak a – tradicionális Európát összeroppantani akaró – harapófogónak a két szára. Ha pedig annak idején valakinek kétségei lettek volna efelől, csak a Szovjetunió megszűnésének mikéntjét kellett később elfogulatlanul megvizsgálnia: milyen könnyedén s minden katarzis nélkül szűnt meg a világtörténelem eddig valószínűleg leghatalmasabb és legszörnyűbb rémuralmi gépezete (holott ez akár nukleáris háborúhoz is vezethetett volna), és milyen zökkenőmentesen simult össze a hidegháború két kibékíthetetlennek tűnő ellenfele: egy láthatatlan harmadik kéz irányítása alatt.
Amiről ilyenformán a naivitás megkockáztatása nélkül beszélhetünk, noha ez sem kevés, az, hogy amikor a szovjet-vörös megszállók külpolitikai és taktikai okokból kifolyólag látszólag hezitáltak Magyarországon, az eltiport magyar nép néhány napig lélegzethez jutott, s ez világtörténelmi viszonylatban páratlan pozitívumot eredményezett. Természetesen ez nem mond ellent alaptételünknek, miszerint a társadalmi megnyilvánulás arisztotelészi értelemben vett szubsztanciális vetülete, a puszta „lehetőséget” képviselő tömeg vagy „nép”, önálló mozgásra képtelen.
Az operatív ügynökökön mint fő katalizálókon túlmenően, egészen más előjellel, számolnunk kell egyrészt a világháború előtti jóval pozitívabb általános viszonyok még eleven emlékének jelentős hatásával és az akkori vezető szerepet betöltő személyek mintegy másodlagos szervezői tevékenységével (mint szintén esszenciális akcióval), másrészt – egy kísérő reakció értelmében – a bolsevista rémuralomra és gyilkos terrorra válaszként születő, s ekkor aktualizálódó afféle „spontán” ellenhatással.

 
Magyar szabadságharcosok 1956 / Hungarian freedom fighters 1956

Elmondhatatlan, hogy az ötvenes évek első felében milyen szintű nyomor valósult meg – nem csak gazdasági szinten – Magyarországon. Ez már önmagában kedvező alap volt ahhoz, hogy bizonyos, most említett, „spontán” ellenforradalmi5 mozgások generálódjanak. És e mozgások, találkozva az 1945 előtti Magyarország még nem likvidált és még el nem űzött valódi elitjének aktivitásával, messze túlmentek és főleg túlmutattak azon, amit az azóta is hatalmon lévő erők ügyvivői, tudatosan, mindössze „a kommunizmus megreformálásaként” próbálnak a mai napig tálalni. Amíg az agresszió nem fojtotta el, az események egyre inkább, egyre pozitívabb értelemben jobbra tolódtak, s ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódott volna, szerencsés esetben akár a ’45 előtti állapotok lényegi helyreállításáig elmenően.

          

Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek, Magyarország első számú legitim közméltósága 1956-ban.  (A magyar prímás egyben a Német-Római Birodalom hercege, erre utal a hercegprímás cím.)
Lent: "Mindszenty visszajön!!!" reménykedő és valódi reményt keltő felirat a villamoson 1956. október 20-án a Kálvin téren.


 Mint fentebb jeleztük, a titkos háttérirányítás alatt álló szovjetek tervében Magyarország jelentéktelen mellékszereplő volt. Hruscsov hatalomra jutásával kétségtelenül valamilyen „arculatváltásnak” is eljött az ideje, olyasminek, ami aztán mintegy mellékesen meg is valósult: a Rákosi (Rosenfeld)-féle zsidó-kommunista rémuralomnak a deviatív zsidó elemet – a dominancia megőrzése mellett – második vonalba hátratoló Kádár-féle terrorra való átállás. Ez szinte teljesen független Kádár – vagy ahogy szovjet elvtársai nevezték „Szar Jancsi” – személyétől, aki egy messzemenőkig esetleges figura volt a szerep eljátszása tekintetében. A távlatibb célok miatt fontos lett, hogy a judeokratikus megszállás ne váljon túlságosan nyilvánvalóvá, és ne szüljön veszélyes ellenhatásokat: a „körmös” bauerek, a „tökös” pethők, a pre-postabankos princz gyulák, a kárpáti-krauszok és a rákosi (rosenfeld) mátyások, a péter (aus-pitz) gáborok, a révai (léderer) józsefek, a farkas (wolf izrael) mihá-lyok, az apró (klein) antalok népe ellen. A „kommunizmus megreformálása” – halljuk lépten-nyomon 1956 kapcsán, ami maguknak az ’56-os harcosoknak a szemszögéből nem egyéb, mint az ellenség részéről történő saját célokra való kisajátítás, és ilyenformán alávaló hazugság. Ráadásul a saját szemszögükből is hazugság, mert a cél az ellenséges – formailag – vörös megszállás fenntartása volt, és csak másodlagosan a fenti értelemben végrehajtott „megreformálás”. Értsd a judeokratikus jelleg álcázása.
Ezt hívták némelyek „emberarcú kommunizmusnak”. Ennek a „reformista” koncepciónak lettek aztán „hősei” az olyan alakok, mint Nagy Imre, az orosz cári család egyik valószínűsíthető gyilkosa, az NKVD „Vologya” nevű besúgója, a Dobi kormányban élelmezési miniszter, majd begyűjtési miniszter („padlásseprés”), a Rákosi (Rosenfeld)-„kormány” miniszterelnök helyettese, 1953-ban Dzsugasvili (Sztálin) halála után pedig miniszterelnök. Nagy 1956 őszén, minden esetleges és ködös látszat (például nagyjából emberszabású külsője) ellenére, a szovjet érdekeknek megfelelően, Mikojan és Szuszlov utasításai szerint ténykedett, ennek megfelelően folyamatosan jelentett a két szovjet pártfőnöknek, illetve tájékoztatta az ÁVH alakulatait és a Katonai Bizottságot, s valószínűleg azért végezték ki, mert a piszkos dolgokról túl sokat tudott.
A „kommunizmus megreformálásának” hamis címkéje jegyében kerültek piedesztálra az olyan alakok, mint Maléter vagy Losonci, Gimes és Szilágyi, azok, akik 1989. június 16-án a Hősök terén lettek újratemetve. A taktika nyilvánvaló: ha 1956 nem volt egyéb, mint kísérlet a kommunizmus megreformálására, akkor az mszmp újfent „megreformált” utódpártja az mszp6 – horribile dictu – 1956 méltó örököse és legitim ünneplője, egyszersmind a hatalom jogfolytonos képviselője. Mindez azonban, nemzeti oldalról nézve, ellenséges érdekből eredő történelemhamisítás és alávaló hazugság.

  

Ám a szuggesztió itt nem ér véget. Bizonyos „jobboldali” körök a „reformkommunisták” helyett általában az úgynevezett „Pesti Srácokban” szeretik látni az 1956-os magyar Szabadságharc és Szabadságfelkelés igazi képviselőit. Anélkül, hogy a budapesti vagy általában a magyar ifjúság szerepét a legcsekélyebb mértékben is csökkenteni vagy relativizálni akarnánk, ezzel a tévedéssel és félrevezetéssel is le kell számolnunk. A „Pesti Srácok” azért maradhattak meg mintegy a hátterében vagy második vonalában a ma „hivatalos” történelmi interpretációnak, mert magán a lázadáson túlmenően tényismereteik és politikai elképzeléseik megfelelően amorfak voltak, és így semmi, valóban veszélyes dologról nem húzhatták le a leplet. Ezzel szemben 1956, menet közben némi teret nyert, leginkább ellenforradalmi és jobboldali vonatkozásait más erők generálták: azok, akik teljes világossággal az 1945 előtti állapotok helyreállítása végett szálltak síkra, az egyedül legitim Magyar Apostoli Királyság helyreállításáért, de ezen belül is és mindenekelőtt a magyarországi judeo-latomokrácia felszámolásáért. Mindenekelőtt e vonásuk miatt lettek képviselői az élők sorából kegyetlenül likvidálva, és 1956 mai értelmezéseiből jóformán nyomtalanul eltüntetve.
Ezek a valóban jobboldali erők – legalábbis elvi síkon – 1956-ban is mind kül-, mind belpolitikailag független Magyarországban gondolkoztak. Mindenféle nem megreformált és „megreformált” kommunizmusra, mindenféle szocializmusra, miként a „liberális” demokráciák ez előbbiekkel basztardizált, vagy önálló változataira kizárólag mint degenerált szemléletek politikai megfelelőire, s ilyenformán teljes mértékben kiiktatandó és felszámolandó erőkre tekintettek. És miként már jeleztük, a titkos és ellenséges ügynökök által előidézett események 1956 őszén a „reguláris” szovjet katonai beavatkozásig valóban jóformán napról-napra, egyre inkább e világtörténelmi viszonylatban példátlanul pozitív jobboldali irányba haladtak. Valamint egyre nyilvánvalóbb módon megtorlással fenyegetett azokra nézve, akik gyilkolták, akaszttatták, kínozták vagy éppen félholtra verették az akkor elmúlt évtizedben (miként 1919-ben a 133 napos bolsevista rémuralom idején) a hazájukat, nemzetüket szerető és védő becsületes emberek százait és ezreit, így a jogos bosszú, mint népharag, már-már kiteljesedni látszott.
Ezért túl sokáig nem lehetet halogatni a katonai vérbe fojtás időpontját, ám a nemzetközi helyzet, minden jel szerint a terveknek megfelelően alakult, s erre nem is volt szükség a továbbiakban, noha a szovjet stratégiában a saját emberek és kiszolgálók feláldozása éppenséggel soha nem jelentett problémát, akik aztán ilyen helyzetbe kerülve – élükön Nagy Imrével – a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy a sátán szolgáinak a jutalma a sátán maga. A nyugati demokráciák, netalán az USA konkrét katonai támogatására és beavatkozására pedig nem volt esély hazánk és nemzetünk oldalán, holott erre oly sokan és oly naivan vártak. Ne legyenek illúzióink. A kommunizmus mellett a Nyugatot is egyaránt kézben tartó „világhódítók”7 terveibe semmi ilyesmi nem fért és nem fér bele a mai napig, így 1956 ellenforradalmi radikalitásánál semmi sem volt nagyszerűbb és heroikusabb, ugyanakkor naivabb és tragikusabb.
Az igazság „hivatalosan” a mai napig nem derült ki, az akkori igazi bűnösök, valamint a gyilkosok és a kínzók, a mozgatók és pribékjeik, az ügynöktartók és ügynökeik nem lettek megbüntetve, sőt, remek „állami” tisztségekből vagy sztárnyugdíjakból élnek, utódaik pedig töretlenül tovább bitorolják, egyszer gazdasági, másszor politikai vonatkozásban, az ország vezető pozícióit. Hazudnak „reggel, éjjel meg este”, és akinek ez nem tetszik, azt a mediarendőrség ugyanazzal az ötven évvel ezelőtti retorikával „csőcseléknek”, „huligánnak”, „köztörvényes bűnözőnek” stb. bélyegzi, az ÁVH-t idéző, hisztérikusan brutális rendőrséggel széjjelvereti (ez utóbbi összetételben és összefüggésben a „rend” szó természetesen viccnek is rossz), és a koncepciós perek módszereit felelevenítve, jogsértő módon elítéli. A maszkírozott, de hatásaiban lépten-nyomon megmutatkozó és adott esetben azonnal nyílt, terrorisztikus diktatúrába átmenő megszállás e sorok írásakor is tart, a hatalom – egy váltógazdaság formájában – ugyanazokban a kezekben van, és így talán Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol a többség kisebbségben van. A megosztottság kétségtelenül ördögi (diabolikus) dolog, viszont a hamis és hazug egység még inkább az. Magyarország eszmeileg 1956 kapcsán is legalább kétfelé szakadt.
Az egyik oldalon azok, akiknek több-kevesebb tudomásuk van a történtekről és a dolgok általános menetéről, és jóhiszeműen elítélik a bűnösöket. Ezek azok, akiket a mai álnemzeti és áljobboldal begyűjt, ámít és nyugtat folyamatosan, árulóként játszva a közhelyre, miszerint „a puliszka nem robban”. A másikon azok, akik szintén és többé-kevésbé jól tudják, mi történt itt az elmúlt században, de részesei és sunyi haszonélvezői annak, hozzászámítva a tetszés szerint manipulálható, földsötét plebsüket, amelyre biztosan számíthatnak a jól preparált „demokratikus választásokon”, hiszen a rosszhiszeműség és az ostobaság minduntalan kéz a kézben járnak.
A lassan az egész Földön kiteljesedő monstruózus és démoni hatalom ellen a nagy- és középtársadalom szintjén már jóformán semmit nem tehetünk. Ehhez ugyanis mindenekelőtt egyik legfőbb szövetségesét és asszisztenciáját kellene felszámolni: a semmiből semmit nem látó és nem értő, járványosan terjedő ostobaságot és tompaságot. Ezért a célért viszont mindenki megteheti már most az első lépést: önmagában.
Végezetül megjegyezhetjük: tudjuk, hogy vannak olyanok, akik 1956 demisztifikálását és deheroizálását magyarellenes érzületből és hátsó szándékból végzik, s ugyanezek azok, akik szinte kéjesen hirdetik, hogy a „szovjetek, ha akarták volna, órák alatt leverik” a szabadságfelkelést. Annak ellenére, hogy ez valószínűleg – és sajnos – igaz, azt kell mondanunk: mindez semmit nem változtat az ’56-os hősök és áldozatok nagyságán, s végső megítélésén. Az igazi szabadságharcot a túlerő ellenére is meg kell vívni az igazságért, a „több, mint az élet” elvének jegyében.
Az eszmei felkészültségen, a harcmodoron és a taktika folyamatos tökéletesítésén viszont mindig dolgozhatunk, mert naivitással és át nem látott erők általi mozgatottsággal minden hősies önfeláldozás ellenére sem lehet jelentős eredményeket elérni; annál inkább a jéghideg tudatosság megfontolt neutralitásával és precizitásával, valamint a tudással, amelynek a nagy összefüggések minél alaposabb látása mellett ki kell terjednie a jelenkori világ közönségesen láthatatlan vagy, ha úgy tetszik, okkult hatóerőire és ezek különböző ügyvivőire is.

    
  


Jegyzetek

1  Az antikrisztus uralma metafizikailag az antitradicionalitás uralmának betetőződése, ami törvényszerűen egybeesik a jelenlegi emberi ciklus és világkorszak végével. Vö. Fejlődő létrontás. IV. és VI. fej.
2  Vö. Szatmári Jenő István: 1956: lehet, hogy másképpen volt? Szeged, 1996, Agóra Print. Eszerint Izrael 1956. október 29-én megtámadta Egyiptomot. Rá két nappal a francia és angol légierő csatlakozott a támadáshoz. Az Egyesült Államokban pedig november 6–7-én elnökválasztás volt. Szatmári Jenő koncepciója szerint a magyar események kirobbantásának az volt az oka, hogy még a – kiszámíthatatlanul reagáló – új amerikai elnök beiktatása előtt bevonják az angolokat és a franciákat a szuezi agresszióba, azzal a látszatkeltéssel, hogy a Szovjetuniónak más problémái vannak. Aztán amikor a partraszállás Szueznél megtörtént, a szovjetek azonnal – Egyiptom megvédelmezőjének szerepét játszva – ismert akkori rakétatechnikai fölényükkel fenyegetőzve ultimátumot nyújtottak be nyugati hatalmaknak, aminek nyomatékosítása végett a korábban ügyetlenkedni látszó csapataik szinte órák alatt brutálisan vérbe fojtották a közben kiterebélyesedett magyar szabadságfelkelést. Azt már Szatmári Jenő István sem teszi hozzá, hogy amolyan szupertitkos módon a szovjeteket is irányította valaki, mégpedig annak irányából, aki végül a szuezi eseményekből a legnagyobb hasznot húzta.
3  Vö. Szatmári: i. m. A szerző számos, látszólag megmagyarázhatatlan rejtélyt vizsgálva, végül egyenesen arra a következtetésre jut: „szovjet kommandós egység ügyködött e napokban a belvárosban. Nekik lehetett bármilyen fegyverük, légvédelmitől páncélautóig, valamilyen titkos magyarországi bázisról indítva.” Továbbá számos dolog utal arra, miszerint lehetséges, „hogy a román titkosszolgálat is benne volt az »ügyekben«. (…) nem önállóan, hanem a kgb végrehajtó »alvállalkozójaként« bíztak rájuk egyes feladatokat, amelyeket örömmel vállaltak, ha ezzel a számukra veszélyes Magyarországnak árthattak.”
 4   Bővebben lásd Fejlődő létrontás. xvii. fej.
5  E helyütt az ellenforradalmi jelző pozitív értelmű és kifejezi a minden esetben negatív forradalmi erőkkel való szembenállást.
6  Az mszmp és mszp közötti töretlen folytonosságot a szimbólumok felettébb beszédes világa is ékesen bizonyítja: az előbbi jelét, az ötágú vörös csillagot néhány egyszerű mozdulattal szétvágva és az elemeket átcsoportosítva vörös szegfű, az mszp jele keletkezik. Ez és számtalan nyilvánvaló tény ellenére embereket lehetett arról minden további nélkül meggyőzni, hogy „ez a párt nem az a párt”. Ugyanakkor a deklaráltan kádárista Thürmer kvázi „ügynöki” feladata nyilvánvaló: elhitetni, hogy az ő pártja az mszmp folytatója vagy „utódja” és nem az mszp. Ezért a szánalmasan stupid retorika: „az igazi kommunisták mi vagyunk” (Thürmer). Néhány felvilágosítatlan (és fizetetlen) balek azonban Thürmer pártjából sokáig az mszp felé húzott, semmit nem értve a színjátékból.
7  Vö. Marschalkó Lajos: Világhódítók. Az igazi háborús bűnösök. 2. jav. kiad. München, 1958. Süli József.

  

Az 1919-es judeo-bolsevista rémuralomtól ("tanácsköztársaságtól") való megszabadulás emlékére és annak soha vissza nem térésének reményében épült "Regnum Marianum" fogadalmi templomot Rákosi (Roth) Mátyás parancsára a judeo-kommunisták (a "vörös hadsereg" ukrán szárnyának segédletével) 1951-ben aláaknázták és felrobbantották. Helyére "Sztalinnak", alias Dzsugasvilinek, az urali vonatrablónak, a világtörténelem egyik legnagyobb tömeggyilkosának emeltek monstruózus szobrot. Ezt a rémet a magyar nép 1956-ban eltakarította.
Exkurzus jellegű megjegyzés: a gyönyörű Regnum Marianum templom (lent) azóta sem épült vissza a helyére (elkenték a problémát egy jogutód felépítésével a Zoborhegy téren).

 1931-1951
     

      
1951-1956                                                                                                             1956 







Előkerültek a bizonyítékok, Adolf Hitler békeajánlatát vitte Nagy- Britanniába Rudolf Hess 1941-ben

Olvass tovább: http://embers-eg.webnode.hu/news/elokerultek-a-bizonyitekok-adolf-hitler-bekeajanlatat-vitte-nagy-britanniaba-rudolf-hess-1941-ben/


 
Nagy-Britanniában a sajtó kisebbfajta szenzációként tálalta Peter Padfield történész nemrég megjelent Hess, Hitler és Churchill című könyvét.
A könyvben a szerző leszögezi: bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Hitler egykori helyettese, Rudolf Hess nem magánakciót hajtott végre, amikor 1941-ben Skóciába repült, hanem egy részletesen kidolgozott német békeajánlatot vitt magával. A német békeajánlat lényege pedig az volt, hogy Németország hajlandó kivonni csapatait Nyugat-Európából, amennyiben London semlegességet vállal a küszöbönálló orosz-német háborúban.

A bizonyítékot állítólag egy meg nem nevezett brit akadémikus szolgáltatta a történész számára, akit annak idején az angol titkosszolgálat - másokkal együtt - felkért a német békeajánlat lefordítására. A titokzatos személy később egy ismert egyetemen is oktatott. Halála előtt eljuttatta a történészhez beszámolóját arról, miként bízták meg a kiválasztott fordítókat a feladattal. A németek csatoltak ugyan a dokumentumhoz egy angol nyelvű változatot, azonban a britek szerették volna az eredeti német szöveget is megvizsgálni, és azt a saját embereikkel lefordíttatni.
Az akadémikus úgy emlékezett, hogy a német békeajánlat első két oldalán Hitler felvázolta Oroszországgal kapcsolatos terveit, majd arról esett benne szó, hogy Németország garantálná a Brit Birodalom fennmaradását, a német csapatok pedig kivonulnának azokról a nyugat-európai területekről, melyeket 1939 és 1941 között megszálltak. Cserébe London semlegességet vállalt volna a Harmadik Birodalom hadseregének a Szovjetunió elleni offenzívája esetén. A tervezetben állítólag a támadás pontos időpontja is szerepelt. (Ami eléggé valószínűtlen.)
Peter Padfield ismert történész: korábban megírta Rudolf Hess, valamint Karl Dönitz és Heinrich Himmler életrajzát. A kutató meg van győződve arról, hogy Churchill semmiféleképpen sem akart békét kötni Németországgal, mivel feltett szándéka volt az USA bevonása az európai háborúba, ezen kívül pedig a brit kormányfő fenn kívánta tartani London befolyását a Németország megszállása alatt álló országok száműzött kormányai felett. Churchill saját hazájában élvezett tekintélyének összeomlásától is tartott egy békekötés esetén. A karrierjét féltő Padfield azt persze nem merte leírni, hogy a nemzetközi zsidó oligarchia milyen komoly szerepet játszott minden német békeajánlat visszautasításában.
A brit történész egyébként mindenféle bizonyíték nélkül azt állítja, hogy Hess információkkal szolgált a londoni kormány számára a “közelgő holokausztról”. (Churchill emlékirataiban nem tesz említést erről. Ha pedig ez az információ igaz, akkor a szövetségeseknek tenni kellet volna valamit a “holokauszt megakadályozásáért”.) Padfield úgy véli, Hess békemissziója a háború “fordulópontja” volt, Churchill pedig “morális döntést” hozott, amikor úgy döntött, a végsőkig kell harcolni a Harmadik Birodalom ellen. De ha Hess valóban tájékoztatta Churchillt a “közelgő holokausztról”, melynek megtörténtét Nagy-Britannia nem akadályozta meg, akkor miféle “morális döntésről” beszél a történész?
Padfield egy hölgy tanúvallomását is idézi a könyvében, aki állítása szerint 1941. május 10-én, az esti órákban tanúja volt annak, amint a brit rendőrség “értékes dokumentumok után kutatott” azon a helyen, ahol Hess földet ért, és “meg is találták, amit kerestek”. A szóban forgó állítólagos dokumentumok azonban mindeddig nem kerültek elő. (Ami persze lehetséges, ugyanis a második világháborúval kapcsolatos bizonyos iratok még a mai napig titkosak. Nyilván nem véletlenül.)
A békeajánlattal Skóciába repülő Rudolf Hesst azután szégyenteljes módon élete végéig fogságban tartották a “civilizáció” és a “humanizmus” brit bajnokai. Sőt, ők voltak azok, akik 1987-ben meg is gyilkolták áldozatukat a spandaui börtönben.
Szükségesnek tarom jelezni, hogy a “holokauszt-tagadó”, “náci” és “gyűlölködő” brit történész, David Irving hasonlóképpen “holokauszt-tagadó”, “náci” és “gyűlölködő” olvasói számára Peter Padfield most megjelent könyvében olvasható “szenzációs felfedezés” semmiféle újdonságot nem tartalmaz. David Irving ugyanis 1987-ben napvilágot látott Hess: The missing years 1941-1945 című művében már írt arról, hogy Hess nem magányos akciót hajtott végre 1941-es küldetése alkalmával, hanem Adolf Hitler békeajánlatát vitte magával.
(Perge Ottó - Kuruc.info - The Telegraph nyomán)





A rózsadombi paktum






Rózsadombi paktum egy állítólagos, a Magyarország körüli anomáliák kapcsán napvilágot látott, de hitelt érdemlően soha alá nem támasztott titkos szovjet-amerikai-magyar-izraeli politikai megállapodás volt. A paktum értelmében a szocialista elit átmenthette pozícióit az új rendszerbe." Idézet a wikipédiáról.
(A szerkesztő megjegyzése csak annyi ez ügyben, hogy 2012-ben a napnál világosabban látszik, mennyi és milyen hitel értéke lett azoknak, akik egyengették utunkat - többről ne beszéljünk - 20 évig. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindig a tettek beszélnek és jelenünkben minden pontja megvalósult e paktumnak. Kedves Wikipédiát szerkesztő Barátom! Az Igazságot nem kell alátámasztani, nem úgy billeg az mint e paktum sok éve tartó cáfolatának kísérlete.:) A "megemlített" neveken érdemes kicsit elgondolkodni..)

A paktum eredeti változata 1989-ből
Íme a PAKTUM, amelyről nem lehet beszélni. Ez volt írásom kiinduló pontja. Most pedig közlöm a magyar népre erőszakolt gyalázatos szerződés szövegét. Egy otthoni publicista, mint Benedek István, nem teheti meg ezt saját jól felfogott érdekében, az Angliában élő Révffy László azonban a közelmúltban nyilvánosságra hozta ezt a megdöbbentő árulást. Szövegét Németországban élő barátom küldte el, azzal a kéréssel, hogy terjesszük a magyarság minél szélesebb köreiben. Kívánságának eleget teszek, mert teljesen egyet értek vele, hogy ezt mindenkinek meg kell ismerni. Írását azzal kezdi, hogy 1989 március 15-én, míg hazánk népe az első szabad emlékezést tartotta, egy budai villában titkos tárgyalás volt, amelyen a következők vettek részt: a távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkosrendőrség ezredese, az amerikai követség első titkára, a CIA egyik tisztje, az izraeli titkos szolgálat képviselője, a magyar római katolikus, a református, az izraelita egyház egy-egy megbízottja, és öt magyar politikai vezető, akik közül négy ma is vezető pozícióban van. Ők írták alá részünkről az ország szabad újjáépítésének tervét korlátozó diktátumot, amelynek értelmében kimennek ugyan a szovjet megszállók, de ezért súlyos árat kell fizetnünk. Értesülésem szerint Révffy László rövidesen nyilvánosságra hozza az aláírók neveit, hogy minden kételkedést oszlasson e feltételek hitelességével kapcsolatban, amelyek a következők:
1. /A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
2. / A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
3. /Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése Szovjetunió és Magyarország között.
4. /Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
5. /A határok kölcsönös megnyitása Szovjetunió és Magyarország között.
6. / A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
7. / A volt kommunisták titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédésen az esetleges megtorlástól.
8. / A volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
9. / Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
10. / Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
11. / Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
12. / A jobboldali, vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
13. / Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni.
14. / Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
15. / Románok, Jugoszlávok és szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
16. / Az 1956-os eseményeket mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
17. / A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
18. / A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősítheti gazdasági befolyását a magyar életben.
19. / Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
20. / Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

Fenti megalázó feltételek a megfogalmazásukkor még köthették az aláírókat, de ma, a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia összeomlása után semmi esetre sem. Akik 1998. március 15-én aláírták a fenti 20 pontot, még akkor sem mentesülhetnek a vádtól, ha kényszerhelyzetben tették ezt. Viszont ha 1992-ben a Közép- és Kelet Európai események után is érvényesnek tartják, akkor és a magatartás hazaárulásnak minősül, amiért törvény előtt kell felelniük. Íme a sokat emlegetett "paktum", amely mindeddig megakadályozta hazánk politikai átalakulását, és a magyar milliók emberi életnívójának a megteremtését, amely népünk fejlődésének és jövőjének alapfeltétele.

A találkozó résztvevői:

Antal József
Horn Gyula
Pető Iván
Paskai László
Göncz Árpád
Zoltai Gusztáv
Boross Péter
  
A paktum liberális-cionista változata 2003-ból
Második Rózsadombi paktum
1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
1. A NATO és a leendő EU-hadsereg számára támaszpont és megfelelő haderő biztosítása.
 
2. A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
2. További hitelek felvétele az IMF-től és a Világbanktól, a lakosság elszegényedésének folyamatos biztosítására.
3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.
3. EU-alárendeltként (tagországként) Izrael és az USA minden világgyarmatosítást szorgalmazó tevékenységének támogatása.
4. Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
4. Mindennemű olyan tevékenység megakadályozása, amely a cionista diktatúra megdöntésére irányul.
5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
5. Az EU antidiszkriminációs és a "szabad letelepedésre" vonatkozó törvényeinek következetes betartása.
6. A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
6. A politikai és gazdasági elit (továbbiakban: VIP-tagok) vagyonelszámoltatásának a méltányosság és a diszkrimináció-mentesség elve alapján kell történnie.
7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlástól.
7. A VIP-tagoknak, valamint az 1990 óta (bármelyik) kormánypárti országgyűlési képviselőként tevékenykedők megvédése az esetleges megtorlásoktól.
8. A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
8. A 6. pont szerinti felelősségrevonástól mentesülő VIP tagok az "új ellenzék" tagjaiként indulnak a választásokon.
9. Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
9. A multinacionális cégek vagyonszerzésének és vagyonmegtartásának minden eszközzel történő biztosítása.
10. Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
10. Az igazságszolgáltatás megtartása a 6. pont szerinti felelősségrevonás alól mentesült személyek kezében.
11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
11. Minden anticionista szervezkedést, megnyilatkozást, megmozdulást antiszemitaként feltüntetve gyűlöletkeltővé kell minősíteni, és a résztvevőket ez alapján példás szigorral kell elítélni.
12. A jobboldali vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
12. Meg kell akadályozni minden olyan társadalmi szervezet és párt létrejöttét, amely a cionista diktatúra megdöntését célozza alapító okirata szerint, és meg kell szüntetni - alapító okiratában foglaltaktól függetlenül -, ha tevékenysége a cionista diktatúra megdöntésére irányul.
13. Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni.
13. Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok az EU-ban virtualizálódnak, tehát sem az állampolgárságnak, sem a határok elhelyezkedésének nincs jelentősége.
14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot olyan magyarországi vagy emigrációs szervezetekkel és személyekkel, amelyek a cionista diktatúra ellenzői.
15. A románok, a jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
15. A Trianoni utódállamokkal (és azok utóállamaival) történő kapcsolatoknak minden esetben az egyoldalú engedményadás elvén kell állniuk.
16. Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
16. Az 1848-as és 1956-os eseményeket úgy kell beállítani, hogy azok az új kormány eszmei elődei.
17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
17. A magyarországi katonaság célja a NATO és az EU-hadsereg kiszolgálása, ezért az általunk megkövetelt feltételeknek kell eleget tennie. Minden nemzetvédelmi feladatot - ezért a "honvéd" megnevezést - meg kell tiltani.
18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
18. A cionista diktatúra az átmentett VIP-tagokon keresztül gyakorolja politikai befolyását Magyarországon.
Minden, a magyar nemzeti érdekek cionista érdekek fölé helyezését célzó tevékenységet, hagyományápolást és történelemkutatást meg kell tiltani, ami a magyarság elfogadott eredetét és vallását vonja kétségbe.
19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
19. Magyarország az EU-Alkotmány szerint "európai" embertípus kialakulását szorgalmazza. A magyar és a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális és hagyományőrzését a kozmopolitizmus szellemében "liberálisan" biztosítja.
20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
20. Magyarország be- és visszafogadja és az EU-Alkotmány "harmadik országbeliek" letelepedésére vonatkozó törvényei szerint ad jogot a zsidóságnak arra, hogy Magyarországot, mint államalapító, hazájának tekintsék.

Budapest, Rózsadomb, 1989. március 15.
Budapest 2003. május 28-a és július 9-e között

Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula, Pető Iván, Paskai László, KGB, Zoltai Gusztáv (MaZsiHisz), CIA
Mivel elég velős a téma, kiegészíteném még egy dokumentummal. Hátha mégis billeg az Igazság.;)

A new yorki ‘Hungarian Lobby’ által, több száz magyarnak rendszeresen E-mail-en szétküldött körlevél hozzám is eljut. A minap az alábbi értesítés érkezett a HL vezetőjétől Lipták Bélától. Washingtonból Jeszenszky Géza magyarországi nagykövet rendkívüli üzenetével a Rózsadombi 13 titkos Paktumának kapcsán. /szerk./
“A Hungarian Lobby által közölt paktum: hamisítvány!  Nagy örömmel közlöm az alábbi levelet, s egyben megkérem azokat, akik rendelkeznek a megegyezés hamisítatlan valódi szövegével, s az aláírók valódi listájával, küldjék el azt, mellékelve a hitelesség bizonyítékát is, mert megkértem a HL hirlevél szerkesztőit, hogy erről csak bizonyított információ lásson nyilvánosságot!
Tisztelettel, Lipták Béla”

[N.B. - A Paktumot NEM a Hungarian Lobby közölte, hanem csak átvette olvasóktól, -- akik a HAZÁNKÉRT honlapját látogatják, -- és továbbította a HL-körlevelével! - Tóth Judit]

Subj: galád mese a \"rózsadombi paktum\"-ról 
Date: 4/15/02 1:44:42 PM !!!First Boot!!!
From: HuAmbassad  --- To: Liptakbela
---------------------------------------------
Kedves Béla! - Nem értem, hogyan kerülhetett be legutóbbi körleveletekbe a \"rózsadombi paktum\" galád, hazug meséje. Minden olvasójának azonnal érzékelnie kellene, hogy ez egy primitív kitalálás, jóval az állítólagos dátum után készítették. De ha a tartalmi képtelenségek nem elég meggyőzőek valaki számára, akkor nézzük az állítólagos aláírókat: Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula, Pető Iván.
Antall '89 tavaszán még egy széles körben teljesen ismeretlen, történész, múzeumi igazgató volt. A '88. szept. 17-én megalakult MDF-nek ugyan alapító tagja volt, de semmiféle formális funkcióval nem rendelkezett. Az MDF elnöke Bíró Zoltán volt, az ő helyére választották Antall Józsefet az MDF II. országos gyűlésén '89. október 22-én. Boross Péter akkor még semmiféle politikai szerepet nem vitt, nem volt tagja az MDF-nek, de valószínűleg más pártnak sem, egy vendéglátóipari vállalat vezetője volt. Göncz Árpád a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az abból alakult Szabad Demokraták Szövetségének egyszerű tagja volt, őt az ismeretlenségből Antall József 1990. áprilisi felkérése emelte ki. (Antall a kormányozhatóság érdekében az SZDSZ-szel kötött megállapodásában a köztársasági elnöki posztot személyre szólóan Göncz Árpádnak ajánlotta föl.)
1989. márciusában az akkori MSZMP-nek nem az akkori külügyminiszter, Horn volt a vezetője, a párthierarchiában jóval előtte állt Pozsgay Imre és Németh Miklós miniszterelnök is, tehát ha lett volna ilyen többpárti találkozó, akkor azon az állampártot nem Horn képviselte volna.
Most, futólag csak ennyit, szeretném remélni azonban, hogy a rendszerváltozás történelmének hiteles feldolgozása végleg el fogja temetni az ilyen mocskos hazugságokat.
Jeszenszky Géza - (zsidó megszálló)
Hungarian Embassy, Washington

A szerkesztő megjegyzései

Az emigrációs kiadványokban megjelent, Paktumról szóló írásokban az aláírás pontos dátuma körül megoszlik a vélemény. Fáy István 1992. július 25-én közölt cikke szerint „a Paktumot 1989. március 15-én írták alá,” és az első, Révffy László által, az Új Világban, 1992. áprilisában megjelent Paktum-cikk ugyanezt a dátumot említi. Valójában, a Rózsadombi 13 Paktumot – tudomásom szerint először – Bakos Gyula (azóta elhunyt Nt. Dömötör Tibor) tárta nyilvánosság elé a saját kiadványában, az Amerikai-Magyar Élet 1992. február 20-i számában. Tehát két dátum: 1989 és 1991. Melyik az igazi?
Az 1989-es esztendő fordulatos és eseménydús év volt. Novemberben „a német nép ledöntötte” a berlini falat és nagy hanggal beköszöntött a demokrácia. Októberben Budapesten megemlékeztek az 56-os forradalomról (sic!) és szabadságharcról, december 25-én kivégezték a Ceausescu-házaspárt (amit a mai napig nem hiszek!)
Lehetséges, hogy valóban 1989. márciusában írták volna alá a hírhedt Paktumot, ahogy azt Fáy István írta? Vagy higgyünk Bakos Gyulának?  Otthon 1990. májusában „szabad választásokat” rendeztek és Antall József miniszterelnök és kormánya vette át a hatalmat.
Ha a Fáy-cikket nézzük, Antall József – amikor még nem volt miniszterelnök – 1989. március 15-én részt vett a Paktum aláírásában. Azonban Bakos Gyula szerint, Antall József és a többi 13 személy 1991. március 15-én volt jelen a budai villában. Mi az igazság? S még egy dolog: ha az 1989-es dátum a helyes, akkor mit kerestek ott, milyen kinevezésben és címen mentek oda a nevezett aláírók? Talán ezen megbízható egyéneket már évekkel korábban, még jóval a Paktum előtt kiszemelték a hatalom átmentésére? Más szóval: milyen szerepe volt ezeknek a személyeknek a hatalom átmentésében?
A pontos dátum meghatározása igen fontos tényező! A nevezett egyének 1991-ben már valamennyien befutottak, a helyüket elfoglaló hatalmasak voltak, tehát nyilván hivatalból mentek a budai villába részt venni azon a magyar nép háta mögött és nevében történt „történelmi eseményen,” amit a mai napig elhallgatnak, tagadnak.
Egyébként Jeszenszky követ magyarázata édeskevés a cáfolathoz! A magyarság nem arra kíváncsi, hogy kiket, mikor és hova választottak be, vagy mi volt a kinevezésük, hanem a cáfolatot a pontokra! A Háttérhatalom sohasem úgy válogatja ki az embereit, hogy először hivatalba ülteti, hanem sokkal korábban! [Az Egyesült Államokban a Trilateral Commission és a Council on Foreign Relations már évekkel a választások előtt kiválasztja a fontos szerepeket betöltendő egyéneket.] A Rózsadombi 13 Paktum “titkos” volt, ami sem Lipták Bélának, sem a követ úrnak nem volt fontos. Levelében Jeszenszky Géza ügyesen kihagyott az aláírók közül két fontos személyt: Paskai László bíborost és Zoltai Gusztávot a MAZSIHISZ-től. Miért? Őket nem illik ilyen helyen említeni?
Tizenegy évvel a Paktum aláírása után, a magyarságnak joga van a Rózsadombi 13 titkos Paktumának nyilvánosságra hozatalához, amit a budapesti hatóságoknak kötelessége megtenni hivatalosan, nem pedig azoknak, akik eddig cikkekben tárták fel a hírhedt pontokat. Honnan tudja Lipták úr, hogy a Paktum hamisítvány? Mindaddig ezt felelőtlenség rásütni a Paktumra, amíg erről nem győződtünk meg, már csak azért is, mert a húsz pont mindegyike megvalósult. Van-e valaki, aki azt állítja, hogy a Paktumnak legalább egy pontja nem valósult meg?+++ Tóth Judit  








Szabadkőművesek Trianon előtt



Szabadkőművesek Trianon előtt  


Talán kevés olyan könyv van, amely ilyen mértékben segít megérteni Magyarország első világháború előtti helyzetét - és így Trianon közvetett okait - mint Raffay Ernő dokumentum kötete. A könyv bemutatja a magyar szabadkőművesség eszméinek, céljainak, társadalomra gyakorolt hatásának alakulását a kezdetektől (1867-es kiegyezés) az 1920-as betiltásig. Teszi mindezt megcáfolhatatlanul hiteles forrásokra hivatkozva. Ennek az az oka, hogy 1920-ban a belügyminiszter rendelettel tiltotta be a szabadkőművességet, és a hatóságok elkobozták a páholyok iratanyagát. Ezek a papírok – amiket máig megőriztek – ún. primer források, tehát nem a szabadkőművesekről szóló mítoszok és mesék, hanem a kőkemény valóság. 1920-ban betiltották a sz.kőművességet, mert azt gondolták, hogy hozzájárultak Magyarország szétdarabolásához. Nézzük, hogyan!

1867 után a sz.kőművesség szabadon működhetett Magyarországon. (Ausztriában nem) A reformkorban (48 előtt) gyakorlatilag alig létezett magyar sz.kőművesség, egyszerűen idegen volt a magyarságtól, pl. egy szabadkőműves szerint a magyarországi sz.kőművesség külhonról „mesterségesen idetelepített növény” volt sokáig. (emlékszünk a próbálkozásokra pl: Martinovics) Kezdetben a páholyok betartották az alkotmányukban foglaltakat, nem politizáltak, tisztelték a vallási meggyőződést, és számos jótékonysági munkát végeztek.

1886-tól, a két nagypáholy (Nagy Oriens és a Jánosrendi Nagypáholy) egyesülése után, de különösen a századforduló után furcsa változás vette kezdetét. A szabadkőművesség két táborra kezdett szakadni. Egyfelől maradtak a régi értékeket, királyt, vallást tisztelők, másfelől kezdett megjelenni egy szélsőséges, radikális irányzat, mely felrúgta a sz.kőműves alkotmányt. Ezek a páholyok egyre agresszívabb kirohanásokat intéztek az egyház, és főleg a magyar középosztály ellen. A két irányvonal közül győztek a radikálisak: az első világháború előtt már a páholyok hatalmas többsége szélsőségesen ateista, materialista nézeteket vallott, s propagált egyre erőszakosabban. Tudatosan tették politikai céljukká:

- a kereszténység, különösen a katolikus egyház elleni harcot

- iskolai hittanoktatás megszüntetését

- klerikalizmus elleni küzdelmet, és az egyház teljes vagyonelkobzását

- a magyar nemzet történelmének átírását, hogy a történelmi tudatot gyökeresen átalakíthassák

- a nemzetet összetartó hagyományok nevetségessé tételét

A radikális, progresszív páholyok közül a legszélsőségesebb a Martinovics páholy volt. Ezek a sz.kőművesek mesterségesen fenntartották a forradalmat váró hangulatot a „forradalmi helyzet van” hamis gondolatát. (kik is robbantották ki a forradalmakat a „nagy” francia forradalomtól az első világháborúig?) Elég csak a Martinovics páholy tagjának, Ady Endrének a tucatnyi forradalmi versére gondolni. (Adyt csak felhasználták a sz.kőművesek céljaikhoz) 1918-ban sikerül is kirobbantaniuk a forradalmat.

Ezek a progresszív sz.kőművesek fokozatosan beépültek a közélet legtöbb területére, az országgyűlésbe is, és egyre nyíltabban léptek fel a törvényes rend ellen, saját céljaik érdekében semmibe véve a magyarság érdekeit. Végül már a Katolikus Néppártot leszámítva valamennyi párton belül ott dolgozott a szkőművesek radikális csoportja. A parlamentben legtöbbször obstrukcióval akadályozták meg az életmentő törvényjavaslatok életbe léptetését. Pártot is alapítottak (Polgári Radikális Párt) és jelentős szerepük volt a sajtóban is: a Kelet, Dél, Progressio, Világ, Nyugat mind a kor sz.kőműves lapjai voltak.

Hogy mi okozta a magyar szabadkőművesség egyre szélsőségesebbé válását? A választ valahol a következőkben kell keresni: Az 1886-os egyesülést követően a fő nagypáholy (Magyarország Symbolikus Nagypáholya) hivatalosan is a francia (Grand Orient) irányvonalat követte. A francia Grand Orient pedig teljesen az illuminátusok irányítása alatt állt. (emlékszünk: 1782, Wilhelmsbad)

A másik ok az, hogy a XIX. Század második felében tömegesen vándoroltak be a zsidók főként Galíciából és az Orosz birodalom területéről. Ezek a zsidók kezdettől fogva szimpatizáltak a sz.kőművességgel, igen nagy számban léptek be a páholyokba, és a századforduló után a radikális páholyokban többséget értek el. A radikális páholyok célja volt, hogy a meggazdagodott zsidók többségbe kerüljenek a magyar középosztályba, ugyanis a magyar történelmi középosztály romjain akartak egy új osztályt építeni. Erre bizonyíték, hogy (főleg a nagyvárosokban) a közélet legtöbb területén, például a szabadfoglalkozási ágakban már a világháború előtti évtizedben óriási zsidó többség alakult ki.

Például tény, hogy nemcsak a román bankok, hanem a budapesti zsidó-szabadkőműves kézben lévő bankok is részt vettek a magyar dzsentri középosztály földjeinek román tulajdonba juttatásában.

A szabadkőművesség kezdeteiről még annyit, hogy bár jótékonykodtak, tisztelték a vallást, de azt több kutató is állítja, hogy már régóta ott lappangott az istentelenség és a liberális eszme a szabadkőművességben.

Hogy a szabadkőművesség ilyen felforgató munkát végzett itt Magyarországon és hozzájárult az ország bomlasztásához, vajon külföldtől teljesen függetlenül következett be, vagy külföldi érdekcsoportok segítették elő? Ha a szabadkőművesség és a nemzetközi pénzhatalom világtörténelmi szerepét elemezzük, azt hiszem a válasz egyértelmű.

A teljesség igénye nélkül, röviden összefoglalva ilyen felforgató aknamunkát végeztek a szabadkőművesek, - mintegy előkészítve a terepet Trianonhoz - és ezt a mai napig nem cáfolják, mert nem tudják cáfolni, de mélységesen elhallgatják a történelem órán és kihagyják a történelem könyvekből. Az pedig, hogy Magyarország tényleges szétdarabolásában milyen szerepük volt, egy másik nagy témakör. Abban is akad számos jó könyv.

Felhasznált irodalom: Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt (Kárpátia Stúdió Kft. 2010.)




Államférfiak a trianoni béke-parancsról

2012.11.04 08:40

Előzmény..


Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én  a következőket mondta:
"Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt."

Vladimir Iljics Lenin:
"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak."

André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című köny-vében
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében."

Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke:
"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."

Lord Viscount Rothermere, a Daily Mail kiadója és főszerkesztője, 1927. június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt - Hungary s Place in the Sun) című cikkében a következőket írta:
"Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést."

 

 

 

Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:
"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint
Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába.
Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.."

Herbert Henry Asguit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben:
"Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye."

Artur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök:
"A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új háborútól való félelem."

Stanley Baldwin, angol miniszterelnök:
"Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."

Lloyd George, angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében:
"Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt."



Molnár V. József trianoni gondolatai

2012.08.03 17:50

Videó a lentebbi linken keresztül megnézhető (kb. 2órás). Aki inkább olvasni szeret egy nagyon tömör összegzése a lentebbi írás a videónak.
Jó szórakozást hozzá.:)



Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Nagykanizsa hűséges népét, drága zalai testvéreimet.
Itt a Kárpát-Haza emlékműve előtt kell mondanom azt, ami szokatlan az önök számára, hogy Trianont, azt az iszonyatot, ami ezelőtt 91. esztendővel történt, a közvetlen történelmi körülményekből levezetni nem lehet. Történelmünk hiányos. Történelmünk egy igen szűk területet fog csak át és azt is hazug módon. Nem véletlen az, hogy bennünket ezelőtt 91 esztendővel, június 4-én délután 4 óra 35 perckor Versaillesben, a Trianon palotában keresztre feszítettek.
Előzménye van ennek. Az előzményről szeretnék beszélni. Annak idején, amikor én iskolába jártam, elemi iskolába, a tanító úr, amikor a számtant okította nekünk, akkor szólt arról, hogy a számok nemcsak arra valók, hogy az ember meg tudja számolni a pénzét, nemcsak arra valók, hogy használja őket, amikor épületet tervez, hidat tervez, vagy akár repülőgépet. A számoknak lelke van. Az egy nem páratlan szám, hiszen viszonyíthatatlan. EGY a Teremtő Isten. Volt, van és lesz a világ végezetéig. A kettő az első viszonyítható számosság. Az egyik viszonyulhat már a másikhoz. Mondta a tanító úr, a drága emlékezetű, hogy annak idején, nagyon régen, a történelem előtti időszakban ikermondák keletkeztek és ezek az ikermondák meghatározták egy-egy népnek az erkölcsét, a viselkedését. Keletkezett Káin és Ábel ikermondája. Káin annak idején azt tapasztalta, hogy Ábel-áldozatet fogadja el az Isten, ezért irigykedett és megölte Ábelt. Létezett Romolusz és Rémusz. Romolusznak azt tapasztalta, hogy Rémusznak több esze adatott, ezért irigykedett és megölte Rémuszt. De létezett a régiségben, hozzánk kötődően Hunor és Magor. Amikor Hunor meglátta Magort, akkor azt mondta; De jó, hogy vagy! Szeretlek! Vessük össze a hátunkat, s ketten többre megyünk, mint egyedül. Magor ugyanezt mondta Hunornak. A magyarságra óriási feladat hárult a középkorban. Akkor, amikor Európa Jézus zászlaja alatt Romolusz és Rémusz, Káin és Ábel törvénye szerint gyűlölködött, más népeket irtott és megalázott. Ennek as nemzetnek, a Teremtő Isten, az élő, egyetlen Isten a szinte lehetetlen feladatot adta, hogy itt, Európa kellős közepén, sőt a földi világunknak a kellő közepén, a Kárpát-Hazában a jézusi szeretet államát valósítsa meg.
A Jóisten tudta azt, hogy Hunor és Magor népe erre alkalmas. A Jóisten ehhez segítséget adott. Ez a segítség rajt van a Kárpát-Haza Emlékmű tetején, ez a Magyar Szent Korona. Égből szállott alá. Isten ezzel a Szent Koronával, amely révületben készült, Isten tenyerén, amely egy örömhír volt számunkra és erőt adott nekünk, magyaroknak a lehetetlen, a szinte lehetetlen feladat valósításához, ez a Szent Korona a legfőbb közjogi méltósága volt, van és lesz ennek a Hazának. A Magyar Szent Korona túlmutatva önmagán, a közénk született Istent, Jézust idézi meg. A Teremtő Atya tudta azt, hogy még segítség kell ennek a nemzetnek, ennek a szeretni tudó Hunor-Magori nemzetnek. Ezért akkor, amikor a hont visszafoglalni készülő magyarok még Kijevben tartózkodtak, egyik ősanyánknak álmában megjelent a Fényhozó Madár, a mi szentlélek madarunk a Turul. Kétféle változata maradt meg ennek a mondának. Egyik változatban, amikor éjszaka reá szállott a Fényhozó Madár, akkor méhében ott volt már az ő urának, Ügyeknek a magja. Ügyek magját áldotta meg. A másik változatban Emese méhében nem volt az ő urának, Ügyeknek a magja, a Fényhozó madár a Teremtő Istentől hozott magot. Ezzel egy jézusi nemzetséget teremtett meg, a gyűlölködő, gyilkolódó, Káin-Ábeli, Romolusz-Rémuszi Európában.
A Turul nemzetség adta a legtöbb szentet a világnak. A szenteket Isten hívja el szolgálatra, ők nem levita papok, hanem melkizedek szerint való papok, akiknek hatalmuk van, Isten adta hatalmuk van. Annak ellenére, hogy a római pápák nem nagyon szerettek bennünket, magyarokat, a Turul nemzetség 38 tagját szentté illetve boldoggá kellett, hogy avassák. Ezek jelen voltak, jelen vannak egész Európában. Népünk nagy-emlékezetében nemcsak a pápák avattak jóváhagyott szenteket, hanem Szent Álmos a Turul-nemzetség első tagja, Szent Árpád, Szent Taksony, Szent Zoltán, Szent Géza – Istvánnak az apja, sőt Kun László is szentnek tekinthető. Az a karizma, az a hatalmas isteni erő, a szeretetnek mindenek fölött való ereje, amely kiárad a Turul nász okán a Turul-nemzetségre, kiárad minden magyarra ebben a hazában. Ennek következtében Európa kellős közepén, sőt a földi világunk kellős közepén a szeretet állama létesült. Az az állam, amelynek magyar népe soha más népeket nem alázott meg, az az állam, amely soha más népeket nem gyarmatosított, aki veszett körülmények között is, iszonyú hazug körülmények között is tudott szeretni. Ez a mi küldetésünk: SZERETNI. A Jóisten ezt a népet jézusi feladatra szánta, a gyűlölködő világ kellős közepén, akkor ezért természetesen következik, hogy jézusi sorsunk is adatott. A mi történelmünk kálvária, golgotajárás. Bizonyíthatóan egyértelmű – melyet nem tanítanak a mai tanárok, akkor is bizonyíthatóan egyértelműen, ha öreg szülőktől, szülőktől ezt már nem hallják gyermekeink, igen, akkor amikor Árpád hétmagyarjai visszafoglalták a frankok által szétdúlt előmagyar hazát, néhány év telt el és virágzó, rendezett állam valósult itt meg. Európa összefogott, hatalmas sereggel jöttek Árpád ellen. Pozsony alatt ütközött meg Árpád európai sereghez képest maroknyi serege az ellenséges szándékkal jövőkkel, és győztek. Árpád ebben a csatában megsebesült és nemsokára meghalt. Aztán István király idején is jöttek. Jöttek, mert a zsivány nem tűri meg a becsületest. A zsiványnak az a lelki furdalása, ha becsületeset érez a környezetében. S ezek mi magyarok voltunk, a Turul-nemzetség állama, az isteni karizmának szentséges állama. Jöttek, hatalmas sereggel. A Vértes hegyet arról nevezték el, hogy az ellenünk törő nyugatiak annyi embert vesztettek a Vértes alatti csatában, hogy a vértjeik hatalmas heggyé magasodtak. Aztán jött a tatár. Jött a tatár, Golgotánk következő állomása. Nem tudtak bennünket megsemmisíteni, hiszen népünknek a java az akkor még rendezett ártéri gazdaságban menedéket lelt az ártereken, a nádasokban. Aztán jött a török. Nem erre szándékoztak jönni, de a gazdag, gyűlölködő Romolusz-rémuszi iszonyatos Európa mindent megtett annak érdekében, hogy a Balkánon keresztül hazánk felé induljon el a török. 150 évig védtük Európát. 150 évig iszonyú sorsa adatott ennek a nemzetnek. Európa csak akkor segített, a Káin-ábeli, Romolusz-rémuszi Európa, amikor a törökök kitörtek egy szűk résen, Bécs alá kerültek. Megrettentek. Akkor összefogtak és a nagy európai sereg kiverte Magyarországról a törököt. Nem hirdetik, nem hangsúlyozzák, hogy ennek az európai seregnek az élén 30 ezer magyar vitéz várvédő harcolt a saját hazánkért. I. Lipót Habsburg uralkodónknak első rendelkezése volt, miután megszabadultunk a töröktől, Golgotánk következő állomása, hogy leromboltatta a várainkat. Nemcsak ezeket a várakat romboltatta le, amelyeket a törökök megszálltak, hanem minden magyar várat leromboltatott. I. Lipótnak a rendelkezése közé tartozott az, hogy magyar gazda a tulajdonát vissza nem kaphatja. Utána I. József következett a trónon, Golgotánk következő állomásaként. I. József elrendelte, hogy a belső hazába telepedjenek németek mértéken fölül, mindenekelőtt a Balaton-felvidékre, mindenekelőtt a Pilisbe, a Magyar Haza erődítményeibe, szentséges erődítményeibe. Odatelepítettek fentről, északról tótokat, mértéken felül telepítettek szerbeket, a szerbek egészen Győrig telepedtek, Győrben még ma is van szerb közösség. A románokat egészen Gyula városáig telepítették. Tudatosan tették. Előkészítették Trianont, a mi keresztre feszítésünket. Nem véletlenül történt. Nem akármiért! I. József megnyirbálta a magyar történeti alkotmányt! - amelynek helyreállítását várjuk a most regnáló kormánytól is. Nem elegendő hivatkozni a Szent Koronára! Nem elegendő hivatkozni a magyar történeti alkotmányra! Mi magyarok, a szeretet hűséges népe akarjuk, követeljük a történeti alkotmány helyreállítását. Ennek a Hazának a legfőbb közjogi méltósága újra a magyar Szent Korona legyen. I. József rendelkezett afelől, hogy városba magyar ember ne telepedhessék. Ki tud róla? Tanítják-e az egyetemeken, főiskolákon, gimnáziumokban, általános iskolákban, otthon. Tudják-e gyerekeink azt, hogy a XX. század elején Budán még alig élt magyar ember, többségük németül beszélt? Tudják-e gyermekeink azt, hogy Pest lakosságának a többsége is ugyancsak németül volt, tót és zsidó, magyar ember alig élt ebben a városban.
József után Mária Terézia következett a trónon, Mária Terézia, aki a sátánnal szeretkezett a Szeged környéki pásztor népnek a tudatában. Mária Terézia hozta a veszteglőzár rendeletet. A veszteglőzár rendelet megtiltotta, hogy a gyepűvidéken élő népek, illetve Bukovina területén élő 2 millió csángó magyar többet a Gyimesi hágón és Békási szoroson ne kerülhessen be a belső Hazába. Azóta nincs magyar tanítójuk, azóta nincs magyar papjuk. Trianon előkészül. A kétmillió csángóból 200 ezer maradt mindössze. A 200 ezer közül 100 ezer egyáltalán nem tud magyarul. A megmaradt fél-csángóság darabolva beszéli a magyar nyelvet. De hát hála Istennek, van néhány csángó falu, ahol tisztán, szépen tudnak, Isten kegyelméből magyarul beszélni. Mária Terézia megszüntette a magyar határőrséget, a székely-magyar határőrséget. Nemcsak Erdélyben, a Keleti-Kárpátoknál is. Az egész Kárpát-Haza területén magyar szabados határőrség volt. A nemzetet védő magyar határőrség. Azért gondoljuk, hogy székely határőrség volt, mert a székelyek ellenálltak ennek az iszonyú rendeletnek. Madéfalván fölkeltek. Madéfalván mészárlást hajtott végre a Habsburg. Ezrével, tízezrével kellett a székelyeknek kimenekülnie a gyepűterületre. Tudnak-e erről? Tudjuk-e, hogy ennek a sakálfajzatnak, Mária Teréziának a fia, II. József még nagyobb gyalázatot követett el? Ő nem is engedte megkoronázni magát a Szent Koronával. A sátánt megölte volna az isteni hatalom. II. József meghamisította a magyar Szent Koronát, hiszen hátul Szűz Mária helyére Dukász Mihály került, és mellette két idegen, Konstantin, illetve Geobic. Pap Gábor művészettörténész szerint két oldalt Szűz Mária mellett, Boldogasszony mellett, az Isten-szülő asszony mellett Atilla illetve Buda volt. Azt hitte, hogy ezzel elveszi az erőnket. II. József idegen gyökeret vetett. II. József ideje alatt kezdték el a finnugor származási elméletet. A finnugorok tisztességes, becsületes népek, de nekünk hozzájuk közünk nincs semmi. II. József, a sátánfajzat tudta, hogyha idegen történelmi tudatot kapunk, ami a mai napig is kötelező, az Akadémiánk által, az egyetemeken és minden iskolában, akkor az a nemzet megszűnt nemzetként létezni. II. József betiltotta az egyik legnagyobb ünnepünket, annak pirosbetűsségét, Sarlós Boldogasszonyunk napját. Sarlós Boldogasszonykor kezdődött valamikor az aratás és a mi népünk a búza népe. A búza a Nap gyermeke... „Mag, mag, búza mag, benne aluszik a Nap”. A Nap pedig túlmutatva önmagán, hasonlóan a Szent Koronához Istent idézi meg. Régen a gyerekeket otthon is nevelték. Az iskolában is neveltek, otthon is neveltek. Az én sokat emlegetett pankaszi paraszt öregapám mutatta nekünk, unokáknak, hogy nézzétek meg, ni, minden búzaszemnek ott a Jóistennek a képe. És minden búzaszemen rajt van a Jóisten képe. A gabonák közül csak a búzát neveztük Életnek és a búzából sütöttünk kenyeret. A búzából sütött kenyérben benne volt Jézus színe, piros-sárga, benne volt Jézus élete, benne volt Jézus tanítása, benne volt Jézus igenlése. A Jóisten az érzékszerveinket azért teremtette, hogy mind az öttel őt szolgáljuk. Ha egy falat búzakenyér leesett a földre, akkor azt föl kellett venni és meg kellett csókolni. Mert nemcsak a szent ostyában, hanem a mindennapi kenyerünkben is ott van Jézus. Hova lett ez a fajta erkölcsiség? Megrettent az ország. Megrettent azért is, mert II. József korlátozta a búcsújáró helyeknek a szerepét. A Kárpát-Hazában van a legtöbb szent hely, Isten által szent hely, amely azt szolgálja, hogy szent időben az ember gyalogszerrel a testi vágyakozását kidolgozza magából, szent időben Isten tenyerére kerüljön és ott rendeződjön. Csiksomlyó a mostani hazának, Kárpát-Hazánknak legszebb búcsújáró szent helye és az is marad az idők végezetéig. Csíksomlyón kérjük Istent, hogy segítsen. Isten akarata, hogy segítsen ezen a népen, a szeretet népén. Vessük le hát magunkról ezt az iszonyatot, hinnünk kell. Isten velünk van. Bízik ebben a drága népben, amely veszett körülmények között is tud szeretni. Betiltotta a legszebb búcsújáró helyet és megrettent ez a nemzet. Megrettent ez a nemzet, bár II. Józsefnek élete végén e rendelkezéseinek a javát vissza kellett vonni, azt is vissza kellett vonnia, hogy betiltotta a szerzetes rendeket. A szerzetes rendek közül mindenek előtt a magyar alapította Pálos Rendet, akiről Mátyás király, az utolsó hatalmas magyar király azt tartotta, hogy amikor a Pálos Rend erős, akkor erős a nemzet. II. József halála után a golgotai járásunk folytatódott. Tanulják-e ezt a gyermekeink? Tudják-e, hogy mi történt 1867-ben? A Deák-féle liberális kötődésű kormány ült a nyakunkra. Hallják-e azt a gyermekeink, hogy az első liberális kormány miért tartotta szükségesnek, rendeletet is alkotott belőle, hogy az egyházi esküvőt eltörölje. Az egész nemzet megrettent. Tudták, hogy ha nem kötelező Isten előtt az ígéret, akkor a család szétzüllik. És a család szétzüllése akkor már elkezdődött. A katolikusoknál addig minden családban legalább egy gyermeket Józsefnek kereszteltek. Józsefnek, Jézus nevelő apjának a nevét kapja, hiszen ő a család védőszentje. Ezzel próbáltak védekezni a sátáni terv ellen. A Deák-kormány minden média hatalmat átadott a velünk ellenséges liberális zsidóságnak. A sajtó, a liberális XIX. század végi, XX. század eleji sajtó tele van a magyar nép, a magyar paraszt gyalázásával. Meztelenre vetkőztettek bennünket! Ez a liberális társaság tett arról, hogy ellenünk uszítsa a Kárpát-Hazába betelepült, velünk együtt élő más népeket. A románok az ő segítségükkel adták ki azokat a kiadványaikat Budapesten, amelyek Erdély elszakításáról szóltak. A tótokat, a szerbeket ők uszították ellenünk, magyarok ellen. Ezután még mi következhetett? Erkölcsében megroppant az ország, hitében megroppant ez az ország, következett a vesztes háború és a vesztes háború után Károlyi Mihály – akinek szobra Budapesten még most is áll, de Horthy Miklósnak nincs szobra -, a vörös gróf, akinek egyik minisztere kijelentette azt, hogy nem akarok katonát látni többé és a románok nemsokára Budapesten vannak, rabolnak, fosztogatnak, gyilkolnak, végig az Alföldön. A szerbek egész a Balatonig tudnak jönni, a csehek egész Debrecenig jönnek. Ezután még mi következhetett? Már meztelenek vagyunk, már előkészült a keresztfa. Ezután következett Szamuelly és Kun Béla iszonyata. Egyetlen történetet hadd mondok el. Kaposvár környékén a becsületes paraszt embereket be akarták erőszakolni a kollektívba. Nem akartak ők belépni, mert ragaszkodtak az Istentől kapott család vagyonához. Ezért a templomba összegyűjtötték őket. Mondták, hogy addig innen nem mehetnek ki, amíg nem írják alá a belépési nyilatkozatot. Napokig ott voltak, ott kellett ezeknek a tisztes paraszt embereknek az Isten házában a dolgukat is elvégezni. És miután akkor sem voltak hajlandók aláírni a belépési nyilatkozatot, rájuk gyújtották a templomot. S ezután jött Trianon. Versailles. Jött Versailles. Ez volt a nemzetnek a keresztre feszítése. De ne felejtsék el, hogy ez a nemzet, amelyik elfogadja a nagypénteket, amelynek életéből, amelynek szeretet karizmájából, a jézusi karizmájából egyenesen következett a keresztre feszítés, ez a nemzet föl fog támadni, mert elfogadja a nagypénteket. Egyetlen egy példát hadd mondjak: Ha valaki Csíksomlyón jár, Csíksomlyón a Kissomlyónak az oldalán létrejött a trianoni békediktátum után Jézus stációja. Székely családok állítottak kereszteket és a tizennégy stációt, állomást is. Az ötödik állomás stációjának a képén azt látjuk, hogy Jézus megroggyan a kereszt cipelésében. A római katonák egy zsidó embert, aki munkából jött vissza, ezt a cirenei Simont bízzák meg azzal, hogy vigye Jézus helyett a feszületet. Nos, ez alatt a kép alatt a következő szöveg van, amit soha múló pillanatra se felejtsük el:  Keresztviselő Krisztusom, tanítsd meg székely népemet, hogy nagy lélekkel hordozza keresztjét!
Ezek vagyunk mi, magyarok. Nagy lélekkel tudjuk hordozni a keresztet, mert hiszünk Istenben, hiszünk a közénk született Istenben, Jézusban, aki ennek a hazának a legfőbb közjog méltósága volt, van és lesz az idők végezetéig. Ez a nemzet föl fog támadni. Föl fog támadni Csíksomlyón. Egyre többen ott vagyunk a világ minden részéből, mi magyarok. És Csíksomlyón ebben az esztendőben azért fogunk imádkozni, hogy a mostani hatalom tegyen arról, hogy a történeti alkotmány folyamatossága helyreálljon. Tegyen arról, hogy ne csak igyekezetében, hanem a legfőbb hatalomban a magyar Szent Korona és Jézus Krisztus legyen. Imádkozni kell érte. Zala megyében született a hatalmas erejű főpapunk, Mindszenty József, aki azt kérte tőlünk, hogy ha másfél milliónyian együtt tudunk imádkozni, akkor megszabadulunk a bolsevizmus veszedelmétől. Nem tudtunk másfél millióan együtt imádkozni. Kell, hogy a szabadító Pünkösd idején Csíksomlyóban együtt tudjunk imádkozni. másfél millióan, kétmillióan. Higgye el a Szentléleknél hatalmasabb erő nincsen. Isten velünk van. Isten nem a gyűlölet népével van, Isten a szeretet népével van. Isten bennünk lakozik. Pio atya, ez a csodálatos olasz pap mondta, hogy a magyarok évszázadokon keresztül védték Európát mindenféle veszedelmekkel szemben és ezért semmi jutalmat nem kaptak. A magyaroknak adatik a legnagyobb őrangyal. A magyarok erre az őrangyalra oda fognak figyelni. Ebben az esztendőben Csíksomlyón a kalitkából, a Kárpát-Haza kalitkájából egy csodálatos madár fog fölrepülni, minden más népnek a boldogulására. Igen, ebből a kalitkából Isten akarata után a mi magyarságunk, a mi szeretetünk okán ki fog repülni ez a szeretet-madár. Minden más nép szabadulására. És akkor együtt énekelhetjük, a sátáni törpe iszonyatos hálójában nyomorgatott népekkel, hogy „Fölszállott a páva, vármegye házára, sok szegény legénynek szabadulására.”
Isten áldja meg Kendteket.

Elhangzott 2011. június 5-én Nagykanizsán a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem szervezésében megtartott ünnepségen
 









Internetfigyelő - Ha én miniszterelnök lennék, huszonnégy órát adnék, hogy eltakarodhasson – olvasói levél M. André Goodfriend megbízott amerikai ügyvivőnek

Olvass tovább: http://embers-eg.webnode.hu/news/internetfigyelo-ha-en-miniszterelnok-lennek-huszonnegy-orat-adnek-hogy-eltakarodhasson-olvasoi-level-m-andre-goodfriend-megbizott-amerikai-ugyvivonek/



André Goodfriend, megbízott Ügyvivő úrnak
Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége
Szabadság tér 12.                                                               (fordítás angolból)
1052  BUDAPEST                                                                        2014. október 29.

Goodfriend Úr!


kép:Magyar hírlap
Először is engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a magyar nemzet szolgálatában tett lépéséért, amellyel lerántotta a leplet kormányának legbensőségesebb kívánságáról és legtitkosabb machinációiról.  Vagyis az Amerikai Egyesült Államok kormányáról. Múlt vasárnapig vagy majdnem addig különösen baráti érzésekkel viseltettünk az Ön országa iránt, igyekezve hinni abban, hogy állításai szerint a szabadság, az igazság, a tolerancia, az emberi jogok és így tovább, igaz védelmezője. Hinni akartuk, hogy az Egyesült Államok, bár önmaga által kinevezett „Világ Csendőre” azért kiáll, és megvédi azokat a magas eszméket, amelyeket idézni mertem, s amelyekkel felruházni mertem országát.

(Tartózkodom felsorolni azokat a korábbi csalódásokat ezen a téren, amelyeket Magyarországra akkreditált elődjei követtek el legalább is 1989 óta, kezdve Mark Palmer úrral, a liberális eszmeárúk felejthetetlen szatócsával. De követői sem voltak sokkal jobbak nála.)
Ámbár mi magyarok azzal elfoglalva, hogy egy demokratikus államot hozzunk létre, ahol mindenkinek jogai védettek – a világ kommunizmus összeomlott kísérlete helyett, reméltük, hogy a világ csendőre az elmúlt huszonöt évben harcolva Kuvaitban, Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban, a Közel-keleten, Észak-Afrikában – elismeri erőfeszítéseinket. S a politika-csinálók, az USA kormánya ügyet sem vetett rá.
Az USA inkább úgy döntött, az időközben bukott kommunista rend maradékainak oldalára áll, akik most magukra öltötték a liberalizmus kívánatos gúnyáját, bár csak egyre képesek: kiszolgálni az urat, a parancsolót, aki megmondja mi a teendő – s ugyanakkor kézzel fogható, materiális javakkal bőségesen kompenzálja őket.
2013 augusztusa óta, mióta Ön fölbukkant Budapesten csak bámultunk az új ügyvivő „új diplomáciai stílusán”, mellyel nap, mint nap beavatkozik a vendéglátó állam belső, napi ügyeibe. Az a tény, hogy elődje, Eleni Tsakopoulos Kounalakis, a kaliforniai ingatlanügynök nem volt igazán diplomata, megkönnyítette önfejű hóbortjainak elviselését. Ennyi elég.
Azonban Ön, egy vérbeli diplomataként képviseli a világ leghatalmasabb államát egy igen kissé hatalmas, Közép-kelet Európai országban. S ez a nemzet nem felejtette el azokat a barátságos kijelentéseket, amelyek amerikai politikusok száját hagyták el valaha is 1956 októbere óta, s elvárta, hogy legalább az ország demokratikus választásainak eredményét a nemzet akarataként fogadják el, s nem ennek a világ-hatalomnak (képzelt vagy valós) érdekei megsértéseként fogják föl. Mi sorban ötször döntöttünk a kormányunk teljes támogatása mellett, mert úgy hisszük, ez a kormány az ország javára fog dolgozni.
Tizenöt hónapja, hogy Ön elfoglalta álláshelyét a budapesti Szabadság téren. Mi pedig döbbenten azon gondolkozunk, Önt az USA kormánya ehhez a kormányhoz akkreditálta vagy inkább a szétaprózott, egyre növekvően intoleráns liberál-kommunista vagy anarchista ellenzékhez. Az Ön múlt vasárnapi fellépése ellenére, amely szerint élvezte a „veszett computer-imádók cirkuszát” még mindig remélünk egy diplomatikus lépés megléptét.
Megtehetné például, azokkal az információkkal, amelyek alátámasztják a megalapozatlan vádakat a kormánykörökben fellelhető korrupciós ügyekben. Az ilyen típusú alaptalan vádaskodás nem más, mint zaklatás, gyötrés. Ez NEM öröm számunkra, mert az Ön országának a világban elfoglalt helye következtében egy ilyen állítás mélyen sértő egy kisebb nemzet számára, különösen, amikor 1956-os harcainkra emlékszünk, s esélyünk sincs a védekezésre. Nagy Testvér! Ne hidd, hogy mindig Neked van igazad!
Ha én miniszterelnök lennék ebben az országban, huszonnégy órát adnék, hogy eltakarodhasson, mert Ön nem kívánatos! S ha hozzátehetem, az Önt leváltandó sem lenne az mindaddig, amíg országa vagy kormánya nem tanulja meg, hogyan kell felnőnie az általa prédikált magas eszményekhez.
Mindaddig pedig naponta fog emlékeztetni bennünket az 1945 és 1989 között elszenvedett elnyomásra, a Szovjetunió uralmára. Az Ön uniója egyre inkább válik hasonlóvá ahhoz a másikhoz. És ilyen barátokkal kinek kell ellenség?

Az USA -vezetése- elárulta barátságunkat, elárult bennünket.
Isten Önnel!

v.Hajdú Szabolcs
(1956 egyik túlélő rebellise)


XX14 – 179.EN.
Mr. M. André Goodfriend  Chargé d’Affaires
Embassy of the UNITED STATES OF AMERICA
Szabadság tér 12
1052  BUDAPEST                                                                       29. October 2014.
Page 1 of 2.

Mr. Goodfriend,

First of all I would like to congratulate you for services rendered to the Hungarian Nation by unveiling the innermost wishes and secret machinations of your government. That is the government of the United States of America. Until last Sunday or nearly until then we had particularly warm feelings towards your country wanting to believe in her allegation of being the defender of freedom, justice, tolerance, human rights and so on. We wanted to believe that the United States was “the policeman of the world” –  ‘though self-appointed – because she wanted to stand up for and defend all those high ideals I dared to quote, and dared to credit your country.
(I will refrain from listing previous disappointments in this subject inflicted by your predecessors accredited to Hungary since 1989, starting with Mark Palmer, the unforgettable vendor of libertarian “goods”. His followers were really not much better.)
However we, Hungarians going about the business of establishing a democratic country with guaranteed rights for all – in place of the collapsed experiment of world communism – were hoping and expecting that “The World’s Policeman” fighting in Kuwait, in Iraq, in Afghanistan, in Pakistan, in the Near-East, in Northern Africa during the last twenty five years will recognise our efforts. Alas, the policymakers, the government of the USA did not take any notice of it.
This USA rather more decided to side with the remnants of the defunct communist system now dressed in the desirable attire of liberalism, although they were capable of only one thing: to serve a ruler, an overlord telling them what to do – and who thereby amply compensated them with tangible, worldly goods.

Ever since you appeared in Budapest, in August 2013, we were amazed at the “new diplomatic style” of a Chargé d’Affairs meddling in the daily politics of the hosting nation. The fact that your predecessor, the Californian realtor, Mrs. Eleni Tsakopoulos Kounalakis was not a real diplomat, made it easier to put up with her capriciousness. Let it be there. However, with you appearing on stage, a full-fledged diplomat came to represent the most powerful nation on Earth in a less-than-powerful, Central-east European country. This nation was remembering all those friendly utterances that had left the mouths of American politicians ever since October 1956 , and expected at least the acceptance of the democratic elections in this country as the will of the nation, not an affront to the (real or imagined) interests of this world power. We have voted full support to this government for five times in a row, because we think it is acting for the improvement of our country.
Fifteen months have passed since you took up office in Szabadság square, in Budapest and we may watch in amazement whether you are appointed as representative of the USA to this government or to the dismembered, increasingly intolerant looser, to the liberal-communist or anarchist opposition. Despite your performance last Sunday when you were enjoying the “circus of the lost computer-freaks” bombarding the headquarters of the Fidesz, we still expect some sign of a real diplomatic step.
You could start with the information underlying the undocumented allegations of corruption in government circles. An unfounded allegation of this type is nothing else but harassment. It does NOT please us, because due to the position of your country in the world such a lie is deeply injurious to a small nation especially in the days we remember our struggle in 1956 and we are having denied even the smallest chance to defend ourselves. Big Brother! Do not think that you are always right!
If I were the prime minister of this country, I would give you twenty four hours to clear out, because you are unwanted. And, if I may add, a replacement is not desirable either until your country or her government learns to live up to the preached high ideals.
Until then we shall be reminded daily of the oppression between 1945 and 1989, of the reign of the Soviet Union. Your Union is more and more reminiscent of that other one! With friends like these, who needs enemies?

The USA -goverment- betrayed not only our friendship, she betrayed us.

Wishing you fare well

S.A. vitéz Hajdú
(a surviving rebel of 1956.)

US Ambassadors to Hungary – Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei Magyarországon:

Eleni Tsakopoulos Kounalakis                2010 – 2013

April H. Foley                                           2006 – 2009

George Herbert Walker III.                     2003 – 2006

Nancy Goodman Brinker                        2001 – 2003

Peter F. Tufo                                            1997 – 2001

Donald M. Blinken                                  1994 – 1997

Charles Thomas                                       1990 – 1994

RMH Mark Palmer                                  1986 – 1990


Nemzeti InternetFigyelő (NIF)







Siroi Isi - A magyarországi CIA puccs apró becsatornázásai ( 2.0 )

Olvass tovább: http://embers-eg.webnode.hu/news/siroi-isi-a-magyarorszagi-cia-puccs-apro-becsatornazasai-2-0-/



Kedves Olvasó!

Gondolkodjon már el egy kicsit mindenki! Őszintén, értelmesen és bölcsen! De tényleg őszintén és logikusan, félretéve minden indulatot, gyűlöletet, haragot és előítéletet!

Fénykép: Kedves Olvasó! Gondolkodjon már el egy kicsit mindenki! Őszintén, értelmesen és bölcsen! De tényleg őszintén és logikusan, félretéve minden indulatot, gyűlöletet, haragot és előítéletet! Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol Gyurcsányról, Vonáról, Orbánról stb. Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a netadóról, hogy hogyan fogják bevezetni, mit fogunk fizetni, kire hárítják, értelmes dolog vagy nem stb. Vonatkoztassunk most el ezektől! Ha

Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol Gyurcsányról, Vonáról, Orbánról stb. Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a netadóról, hogy hogyan fogják bevezetni, mit fogunk fizetni, kire hárítják, értelmes dolog vagy nem stb. Vonatkoztassunk most el ezektől!

Ha "bárki" is "elzavarja" vagy leváltja, vagy megbuktatja a jelenlegi kormányt, akkor ki fog helyette jönni???

Van-e bárkinek is reális alternatívája, hogy országunkat vezesse? Van-e bármilyen csoportosulás vagy tömörülés, vagy párt, vagy szervezet vagy stb, akinek mind a szellemi, erkölcsi és gyakorlati képessége is meg van arra, hogy egy országot irányítson vezessen?

NINCS!

Éppen ezért, minden "demokrácia" ellen irányuló puccskísérlet jelen pillanatban semmi mást nem okozna hazánknak, mint ANARCHIÁT! Minden ország, ahol puccsal vették át az utóbbi időben az atlantisták a hatalmat anarchiába hullott!

Miért? Azért, mert nem volt meg az a váltóerő, ami az adott pillanatban át tudta volna venni egy ország irányítását, és éppen ezért, mindig ugyan azok maradtak hatalmon akik addig, csak olyan "arcokkal," akik addig nem voltak előtérben, és a népnek úgy tűnt, hogy most valami változás történt, ezek "új" arcok.

Ugyan már! Nem gondolkodhatunk ilyen naivan. A jelenlegi tüntetésekre rátelepedtek ugyan azok az arcok, akik eddig is romba döntötték Magyarországot. Az amerikai felforgatókkal karöltve, a liberálisok és az atlantisták akarnak ismét hatalomra jutni.

Erre írta az előbbi cikkben a Hídfő Net, hogy:

"Eredetileg a internetadó elleni tüntetésről volt szó. Jelenleg az ATV már nem Putyinról, hanem az ukrán választásról beszél. Valami olyasfélét sulykolnak, hogy "aki elment, annak többsége az Európához tartozást támogatja". Itt halkan megjegyeznénk, hogy emiatt nincsen Magyarországon belpolitika. A fentiekből látható, hogy Washington leplezetlenül rátelepedett az első tüntetésre, amire pártállástól függetlenül elmentek az emberek. Így az amerikai külügy gátlástalanságával gondoskodott arról, hogy Magyarországon továbbra se legyen demokratikus ellenzék."

Ismétlem: "Így az amerikai külügy gátlástalanságával gondoskodott arról, hogy Magyarországon továbbra se legyen demokratikus ellenzék."

Lehet tüntetni, főleg ha jogos, de kormányt váltani csak úgy lehet, hogy megvan az az erő, tömeg és vezetői kör, aki ezt a hatalmas feladatot, egy ország irányításának a sorsát magára tudja vállalni, mert ha nincs, akkor az ország anarchiába zuhan, amin ismét csak a régi vezetők hiénái fognak marakodni!!!

Éppen ezért, ha valaki változtatni akar, el kell kezdenie annak a megszervezését, hogy olyan embereket találjon, akik alkalmasak arra, hogy a fent említett kritériumoknak megfeleljen.

Lehet, hogy már vannak ilyen emberek. Akkor pedig meg kell szervezni köréjük a támogatottságot is.

De azzal semerre sem fog menni az ország, ha a jogosan, demokratikusan tüntető emberek tömegér rátelepszenek a régi "csontvázakat" manipuláló amerikai felforgatók.

De azzal pláne nem fog menni semerre sem az ország, ha EU zászlókat "tűzögetünk" ki a MAGYAR parlamentre, mint egy megszálló csapat, jelezve, hogy elfoglalták az országot. Jelezve, hogy az EU elfoglalta Magyarországot!

Na ez a zsákutca kedves Index, 444, origo és HVG.

Az EU-nak már rég befellegzett!

Miért álljon megint országunk a vesztes oldalra?

Ne erőltessük már kérem ezt az ostoba atlantisa, liberális, anarchista propagandát.

Én a magam részéről kellemesen csalódtam a tüntetőkben, hogy nem ült fel ezeknek a provokációknak!

Isten óvja Magyarországot!

Fénykép: A magyarországi CIA puccs apró becsatornázásai ( 2.0 )Mint láthatjuk az elmúlt hetek történéseiből, rendkívül nagy amerikai és orosz titkosszolgálati tevékenység zajlik hazánkban.Az amerikaiak a szokásos recept szerint, a főkonzul segítségével és a kis számú anarchista, atlantista, szélsőséges ellenzék és az ultraliberális média feszültségszító, megosztó bujtogatásával próbál fogást találni az országon.Az oroszok pedig a


A magyarországi CIA puccs apró becsatornázásai ( 2.0 )

Mint láthatjuk az elmúlt hetek történéseiből, rendkívül nagy amerikai és orosz titkosszolgálati tevékenység zajlik hazánkban.

Az amerikaiak a szokásos recept szerint, a főkonzul segítségével és a kis számú anarchista, atlantista, szélsőséges ellenzék és az ultraliberális média feszültségszító, megosztó bujtogatásával próbál fogást találni az országon.

Az oroszok pedig a "kertek alatt" próbálják az amerikai befolyást és terveket keresztülhúzni.

Azonban azt tudni kell, hogy ez nem ebben a pár hétben kezdődött.
Jóval előbb.

Egy kis média előzmény a nem túl tájékozottak kedvéért.

2013. február 22. Lemond az Index főszerkesztője Mészáros Zsófia.
Miután mindenki krokodilkönnyeket hullatott érte 2013. szeptember hatodikán kinevezik a 444.hu főszerkesztőjének.
A semmiből előnövő 444.hu internetes portál az amerikai titkosszolgálat által pénzelt ultraliberális, atlantista pártkatonákat gyűjti be a 444 szerkesztőségbe.
Ellentétben az indexxel, ahol voltak olyan szerkesztők és újságírók, akik nem hithű atlantista pártkatonák voltak, a 444.hu szerkesztőségének minden tagja az amerikai felforgatók és ügynökök kiszolgálói.
A 444.hu fertője alapvetően egy olyan CIA-s célkitűzés, aminek segítségével bármikor anarchiát lehet kirobbantani egy adott országban.

Korábbi hasonlattal élve a 444.hu szerkesztősége az a Coca-Colás palack, amibe a CIA megkeveri Magyarország számári is a puccs "koktélját".

Persze közben ehhez az Index is asszisztál, de a lényeg az, hogy az amerikai titkosszolgálatok és hírszerzés nagyon pontos adatai alapján, a portál horizontja olyan társadalmi szegmensre irányul célzottan, amivel a 444.hu nagyon hatékonyan tud dolgozni.

Az internetadó túlmutatott volna azon, mint amit legtöbben közülünk a felszínen kapargattunk. Az internetadóban benne van az a teljesen reflexszerű önvédelmi reakció, hogy az internet hatalom és aki nem tudja birtokolni vagy kordában tartani, az akár az internet miatt meg is bukhat.
( lásd a példát, mikor a török miniszter Erdogan lekapcsolta a Youtube-ot, az fb-t a twittert, hogy ne tudjon a hirtelen kitudódó korrupciós és piszkos ügyleteire "puccs" szerveződni )

A média, a hírközlés, az információközlés hatalom.

Az internet uralása a legnagyobb hatalom ezen belül.

És a történetnek még korán sincs itt a vége.

https://fbcdn-sphotos-d-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpf1/v/t1.0-9/q82/s350x350/10409568_403978053092135_4444786281530615177_n.jpg?oh=f5e1017c6efa9ab3e75d953d4ebe13cf&oe=54DA5523&__gda__=1420680245_2b178a1966b1d22780c8840ddadbfc1e

Az embertengely

A mérlegnek két serpenyője van. Néha az egyik, néha a másik mérettetik meg. Egyszer az egyik süllyed, egyszer a másik. Máskor a másik emelkedik, az előző meg süllyed.

Vajon a mérleg egyenlő az imbolygó serpenyőkkel?
A mérleg nem egyenlő a serpenyőkkel.
A mérleg a serpenyők és tengely együtt.
Ha nem lenne tengelye elvesztené "mérlegségét".
A mérleg lényege a tengely!

A világ a mérleg, a "dolgok" a serpenyők, az ember a tengely!

Putyin bérenc? Orbán rajongó? Anticionista?

Ezek "csak" dolgok a serpenyőkben. Nem ezen van a hangsúly, nem ez a lényeg, mert ezek a dolgok mindig változnak.

Egy dolog nem változik. A "valamihez mérés"! A tengely!

Az embernek tengelynek kell lenni és megmérnie a dolgokat.

A szív tengelyével!

A szív útján haladó embert nem zavarják meg ezek a dolgok:

Putyin bérenc, atlantista, cionista, zsidó bérenc, Gyurcsányista ...

A szív útján haladó ember a szívével mér! A szíve a tengely.

És nem érti, hogy miért fontosabb az a hír, hogy a "berlini állatkertben kihullott a barnamedve szőre ismeretlen okból",
azzal szemben, hogy a szíriai Homszban az amerikai pénzből támogatott "mérsékelt" ellenzék felrobbantott 40 általános iskolás kisgyereket, akik iskolába mentek. Utoljára. Ott van mind a negyven kisgyerek nyoma, ami marad belőlük, az iskola falán.

Ilyenkor a szív útján haladó ember Assad párti? Ilyenkor a szív útján haladó ember Amerika ellenes. Ilyenkor a szív útján haladó ember megméri az ENSZ-t és azt mondja, még egy szóval sem említették meg a 40 kisgyermek halálát, de ha egy "panda leesik a fáról", akkor Ban Ki Mun ENSZ főtitkár elkezd aggódni. Ilyenkor a szív útján haladó ember nem mondhatja azt, hogy az ENSZ egy bűnszervezet?

Putyin bérenc? Ugyan már!
Orbán rajongó? Ugyan már!
Zsidó bérenc? Ugyan már!
.....

Vándorló dervis vagyok szürke álruhában, aki az élet útvesztőjében próbál rátalálni a szív útjára.

Embertengely.







Legendavadász - Az illuminátusok társasága, az Új Világrend nyomában

Olvass tovább: http://embers-eg.webnode.hu/news/legendavadasz-az-illuminatusok-tarsasaga-az-uj-vilagrend-nyomaban/


Legendavadász - Az illuminátusok társasága, az Új Világrend nyomában




Létezik egy titkos, a világ gazdaságára hatalmas befolyással bíró szervezet, melynek kénye kedve szerint alakul emberek millióinak élete? Az illuminátusok befolyásos családok által alkotott, zártkörű csoport, melynek célja az alapítójuk által megálmodott új világrend megvalósítása.
Gondoltatok már rá, hogy van egy olyan titkos szervet, amely az egész világot irányítja? Az országok kormányait, a világbankot és még megannyi mást. Nos, néhány szóbeszéd szerint ez a társaság az illuminátusok társasága.
Szolgálják ezt a társaságot emberek és földönkívüliek egyaránt. Ők azok, akik minden nagyobb változást végbevisznek a földön. De mi lehet a szerepük? Talán le akarják igázni az emberiséget? Esetleg segíteni szeretnének rajtunk?

Illuminátusok

A társaságba kizárólag beleszületni lehet, ún. családon belül. Ezek az emberek mind nagyhatalmú vezetők.  Az illuminátusok modern változatát Adam Weishaupt (zsidó, jezsuita tudós, szabadkőműves) alapította 1776-ban négy barát segítségével: Francis Dashwood (jezsuita tudós, Hellfire klub), Marki Francois de Sade (jezsuita tudós, szabadkőműves), Kollmer (valószínűleg jezsui­ta) és Meyer Rothschild (zsidó, pénzember). Az az eszme fogalmazódott meg Weishauptban, hogy egy társaságot kell létrehozni, amely hatását mindenfelé kiterjeszti. A leghatalmasabb szellemeket öleli föl, az ész uralmának helyreállításáért munkálkodik, továbbá előremozdítja a vallásos s politikai felvilágosodást és az emancipációt.
Tanai szerint a vallásos dogmák és istentiszteleti formák elvetendők, csak a deizmus rendszere terjeszthető, és a köztársasági elvek a hirdetendők. Knigge betársulásával, és a szabadkőműves páholytól nyert támogatás folytán az új rend rohamosan terjedt. De ne vágjunk ennyire bele a történetbe, lássuk, kik is voltak az ő elődeik!
Az illuminati szó latin jelentése „felvilágosodott” vagy esetleg „megvilágosodott”. A történelem legalább négy nagyobb csoportról tud, akik vagy így, vagy hasonlóan nevezték magukat. Természetesen a cél ugyanaz volt: eltörölni a vallásokat, és kizárólagosan a deizmus rendszerét hirdetni. Meg akarták alapítani az Új világrendet, ahol kvázi mindent ők irányítottak volna.
Ez a négy társaság az Alombrád (Spanyolország), az entuziászta és vizionárus álmodozókból álló guerineteké (Franciao, 1684 körül), a misztikusok által alkotott egyesület (Belgium, XVIII. század második fele), és végül az illuminátusok rendje.
Nyilván a társaságok nem arattak osztatlan sikert, főleg nem a spanyol inkvizíció idején. Az Alombrád társaság vezetője nem volt más, mint Maria de Santo Domingo. Úgy hitte, hogy az embernek nincs szüksége sem papokra, sem vallásra, hiszen közvetlenül a testen keresztül képes beszélni Istennel. Nem sokáig maradt titokban az elméletük, hamar követőkre lelnek Franciaországban is. Ezek a társaságok már az illuminés nevet viselték. Az egyik legjelentősebb csoportot Pierre Guérin atya (hát nem érdekes?) alapította 1625-ben. Azt beszélik, hogy nem csekély eredményeket értek el a fehér mágia gyakorlásával.

Természetesen, ha a ma létező társaság gyökereit szeretnénk felkutatni, akkor azt Bajorországban kell keresnünk.
1776-ban John Adam Weishaupt teológiatanár május elsején megalapítja a Bund der Perfektibilisten (A tökéletességre Törők Szövetsége) nevű társaságot. Tulajdonképpen egy egalitariánus, jezsuita ellenes, antimonarchista szervezet volt rengeteg szabadkőműves ideológiával.
Később a nevet megváltoztatják az Illuminátusok Társaságára. Eleinte csak az öt alapító tagból állt, akik természetesen egy páholyból származtak. Az alapítókat egyre jobban zavarta a szabadkőműveseket övező egyre nagyobb nyilvánosság. Adam viszont olyan jó szervezőképességekkel rendelkezett, hogy egy év múlva már több mint száz taggal rendelkezett, 1780-ra viszont már több mint kétezren voltak.
Hamarosan elárasztották Európát az illuminátus körök: 1783-ra Franciaország, Németalföld, Svédország, Lengyelország és Magyarország is feliratkozik a listára. Egyre erősebbek és befolyásosabbak, s egyre komolyabban idegesítik a katolikus egyházat – no meg azokat a világi uralkodókat, akik tanácsadói között még ott voltak az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend egykori tagjai.
Weishaupt egyre nagyobb radikalizmusa, állam- és egyházellenessége már nagyon zavarta a bajor választófejedelmet, és Károly Tivadar 1784-ben betiltotta az összes titkos társaságot. Mivel ez nem volt annyira egyértelmű mindenki számára, egy évvel később az illuminátusokat és a szabadkőműveseket is törvényen kívül helyezte. Weishauptot száműzték Bajorországból, majd Türingiai letelepedése után a távolból tudta szemlélni az általa létrehozott társaság utóéletét.
1789 decemberében Rómában őrizetbe vették a híres okkultista-kalandort (még rengeteg jelzővel illethetnénk) Giuseppe Balsamot, aki Allesandro Cagliostro gróf néven olyan halálos ellenségeket szerzett magának, mint Nagy Katalin cárnő, XVI. Lajos francia király, VI. Piusz pápa, vagy Giacomo Casanova.


Cagliostro gróf bizonyíthatóan szabadkőműves volt, ami akkoriban a pápai államban főbenjáró bűnnek számított, és halálbüntetést vont maga után. Miután elkapták a grófot, valószínűleg részletes tanúvallomásáért cserébe (több száz oldalon keresztül leírja, hogy a szabadkőművesek és az illuminátusok hogyan próbálják megfosztani a trónjától a Bourbon házat, és megbuktatni a katolikus egyházat) mindössze életfogytiglanra ítélik. Sikertelen szökési kísérlete után a Forte di San Leóban hal meg tüdőgyulladásban 1795-ben.
Természetesen a XIX. század beköszöntével nem volt olyan világtörténelmi esemény, amely mögött ne az illuminátusok árnyát fedezték volna fel a konteósok. 1803-ban egy kiugrott szabadkőműves, bizonyos Johann August von Starck filozófus és hittudós megjelenteti a filozófia diadala a XVIII. században (Triumph der Philosophie im achtzehnten Jahrhunderte) című könyvét, amelyben tisztán levezeti, hogy milyen megnyilvánulási formákat öltött a gonosz Görögországtól kezdve a középkoron keresztül egészen az illuminátusokig. John Robison (róla nem tudni, hogy volt e szerepe a valamelyik páholyban) skót akadémikus ugyancsak írt egy dolgozatot, aminek a neve Proof of Conspiracy, azaz Az összeesküvés bizonyítéka. Ebben a dolgozatban felvázolta az összes elméletét Weishaupt világuralomra töréséről.
Rengeteg találgatás létezik afelől, hogy Weishaupt és társai nem Türingiába mentek a kitiltásuk után, hanem egyenesen Észak-Amerikába, ahol George Washington meghívta őket a Mount Vernon-i ültetvényére, ahol ők készítették fel az USA majdani első elnökét, hogy az új államot illuminátus elvek szerint irányítsa. Tény, hogy Thomas Jefferson (az USA harmadik elnöke) nem titkolta csodálatát Weishaupt és társasága iránt.








Hungarian Real News - Egy őrült család uralja a világot

Olvass tovább: http://embers-eg.webnode.hu/news/hungarian-real-news-egy-orult-csalad-uralja-a-vilagot/








Ha megvizsgáljuk a "törzskönyveket", érdekes összefüggésekre lehet találni a rokoni szálak kapcsán, a jelenlegi összes, és a korábbi uralkodói családok, de az amerikai elnökök vonatkozásában is. Az oldalon már foglalkoztam egy cikkben az ún. "angolszász misszióval", bár azt nem a Bill Ryan-féle homályos, semmitmondó interjú alapján írtam. A cím alapján sokan erre asszociáltak. Link
Talán jobban megvilágítja a kérdést, ha egy kis magyarázatot fűzünk a származásbeli sajátosságokhoz. A "B’rit-ish" héber jelentése: szövetségi nép vagy a szövetség népe. Ez a szövetség az oka az angolszász nemzetek gazdagságának és hatalmának, mondja az Ószövetség magyarázata, mert József két fiától erednek a mai angolszász nemzetek, így Efraimtól a Brit nemzetközösség tagállamai. Érdekes, hogy Roosevelt (korábban Rosenfeld, ahogy Rákosi is Rosenfeld volt) és Churchill, "a német birodalommal" harcoltak a testvériség nevében, pedig szoros rokoni szálakkal kapcsolódnak egymáshoz. Mindenki itt van, az összes jelenlegi és leváltott, mert az európai királyi családok szorosan összefonódnak egymással. A brit királyi családról ismert, hogy német származású. És mégis, az ük-ük-ük-ük-unokáik is háborúztak már egymás ellen.

Az amerikai elnökök hosszú törzskönyvét tekintve, szinte mind királyi vér, kezdve George Washington-tól, aki III. Edward, Anglia királyának leszármazottja. Íme, néhány példa:

3. elnök, Thomas Jefferson, III. Edward király leszármazottja
4. elnök, James Madison, I. Edward király leszármazottja
6. elnök, John Quincy Adams, III. Edward király leszármazottja
9. elnök, William Henry Harrison, I. Edward király leszármazottja
12. elnök, Zachary Taylor, I. Edward király leszármazottja
14. elnök, Franklin Pierce, I. Edward király leszármazottja
19. elnök, Rutherford Hayes, I. Dávid király skót király leszármazottja
22+24. elnök, Grover Cleveland, I. Edward király leszármazottja
26. elnök, Theodore Roosevelt, III. Edward király leszármazottja
27. elnök, William Taft, I. Edward király leszármazottja
29. elnök, Warren Harding, II. Ethelred király leszármazottja
30. elnök, Calvin Coolidge, II. Henrik király leszármazottja
31. elnök, Herbert Hoover, János király leszármazottja
32. elnök, Franklin D. Roosevelt, III. Edward király leszármazottja
38. elnök, Gerald Ford, I. Edward király leszármazottja
41. elnök, George Bush, I. Edward király és Angol és I. Alfonso portugál király leszármazottja
42. elnök, Bill Clinton, II. Henrik király leszármazottja
43. elnök, George W. Bush, I. Edward király és Angol és I. Alfonso portugál király leszármazottja
44. elnök, Barack Hussein Obama, Angliában a fehér anyja leszármazottja I. Vilmos és II. Henrik királynak


Egyes vélekedések szerint, Bill Clinton 42. elnöknek, Nagy Alfréd és III. Edward is őse, de érdekesség, hogy a legutóbbi elnökválasztáson John McCain volt az "ellenjelöltje" Obamának, aki ugyanabból a skót királyi vérvonalból származik. Sara Palin (a Republikánus Párt alelnökjelöltje a 2008. november 4-én tartott Egyesült Államokbeli elnökválasztáson), és Al Gore (Nobel-békedíjas volt alelnök) George W. Bush elnök "ellenjelöltje", csakúgy mint Bush, a Skull and Bones (Yale egyetem Koponya és Csontok nevű vezető titkos társasága) tagjai, akiket esküjük egész életen át tartó kölcsönös hűségre kötelez.Így működik az USA-ban a színlelt demokrácia.
Obama anyja is kapcsolódik a következő volt amerikai elnökökhöz, Jimmy Carter, Harry S. Truman, George Bush, Woodrow Wilson és James Madison, valamint a korábbi alelnökhöz, Dick Cheney-hez és a "ház" pár egykori tagjához, meg az alkotmányos bírákhoz.David Icke is megerősíti ezeket a kapcsolatokat "The Biggest Secret" (A legnagyobb titok) című könyvében. Véleménye szerint legalább 33 amerikai elnök kapcsolódik a Sátáni vérvonalhoz, amely még mindig kezében tartja a gyeplőt, de nem tartja kizártnak, hogy az összes.

"Ugyanez a 'törzs' ellenőrzi Európát, bár az USA-át mindig London vezérelte. Valójában ők voltak akik létrehozták Londont. Nagy-Britannia és a brit korona, mindig szorosan együtműködött az Egyesült Államokkal", írja David Icke és emlékeztet a háttérgyarmatosításra. A brit korona mindig is a tulajdonosa volt a legfőbb hatalomnak.

Könyve szerint:

"Az aktuális brit uralkodó választotta ki a kormányzót az amerikai gyarmatokon, aki most az 'elnöke' az Egyesült Államoknak. Az uralkodó elrendelte a keresztény hit terjesztését, beleértve a bennszülötteket is, és megkövetelte, hogy a szó az igaz Istenről és a keresztény hitről, ne csak a telepesekhez, hanem a vadakhoz is eljusson, hogy ők is részesei lehessenek a 'Paradicsom' örömeinek. Ha az indiánok nem fogadták el önként a hitet, csak ki kellett Őket segíteni.... A benszülött kultúra és tudás elpusztult. Mégis fehér telepesek kellettek, hogy továbbra is a keresztény terrorizmus igája alatt éljenek a reformátusok és a puritánok. Kereszténység volt a mentség a tömeggyilkosságra az őslakosok ellen Amerikában. A tömeggyilkosság, amit soha nem büntettek.
Mindez ... ma is érvényben van. A ... Virginia Company egyszerűen megváltoztatta a nevét, ma már Amerikai Egyesült Államok. ... Az Egyesült Államok nem egy ország, hanem egy cég, amely tulajdonosa ugyanaz a vérvonal ... a Testvériség, amely tulajdonosa a Virginia Társaságnak. Az Amerikai Egyesült Államok nem más, mint ... Virginia Társasága a brit koronának. "A Federal Reserve System ugyanahhoz a családhoz tartozik, amihez a Testvériség Európában, és amelyekhez a többi Amerikában. De van egy másik szempont.Ki birtokolja ténylegesen a vagyonát a Virginia Társaságnak?
Válasz: a Vatikán. 1213. Október 3-án János király azt állította, mint angol király, hogy 'az autonómia szuverén joga Angliának és odaadta a pápának, mint 'Krisztus helytartójának' egész világ bitorló uralmát. Cserébe a pápa megadta, hogy a korona uralkodik az összes területeken. A korona ... a főnök, és a Vatikán a tulajdonosa.
A Rockefeller család képviselője a londoni központi vérvonalnak Amerikában, és ők már valószínűleg arról is tudnak, ki lesz az elnök. A londoni ... Elit dönt. A Queen of England, Fülöp herceg és a fő családtagjai, a királyi család tudja ezt, és ők hajlandók segíteni a szervezetet. Ki a Nagymester az angol szabadkőműveseknél?
A királynő unokatestvére, a "Duke of Kent". A szabadkőműves testvériség dönt. Aki nem szolgálja a testvériség érdekeit, meghal".

Véleményem szerint, a Vatikán háttérbe szorult. Az illuminátusok Antikrisztusának eljövetele közeledtével, a Jó Ég tudja hány "csapás" között, a 200-225 között zsidók által Rómában írt Ótestamentum, és a 350-375 között szintén zsidók által Rómában írt Újtestamentum alapján létrehozott, sok ponton "sántító" judeo-kereszténység lerombolása is részét képezi a "csapásoknak". Köszönhetően annak, hogy a judeo-kereszténység csak elferdített kreatúrája a zsidók ősellenségeként szerepelő Kereszténységnek.De nem csak a nemesség tartozik a pszichopaták kasztjához. 

Különös aggodalomra ad okot az úgynevezett "B` nai (a Szövetség fiai) B `rith" ("Sons of the Covenant"). Ez a szervezet 1843-ban alakult New Yorkban. A zsidó vezető Rabbi Meir Kahane mondta, hogy a Warburgok mögött volt egy titkos rend a B `nai B` rith. A három zsidó szerző szerint (Executive Intelligence Review, 1975), a B `nai B` rith, mint egy privát hírszerző szervezeteként alakult meg, részeként a House of Rothschildnak. Feltűnő hasonlóság a rítusok, szimbólumok, a kiváló minőségű ideológia és szerkezet vonatkozásában. Nehéz meghatározni a tevékenységek kapcsolatát a B `nai B` rith és a szabadkőművesség között. Talán csak végrehajtók.

Magyarországi tagsága: Orbán Viktor, Jeszenszky Géza, Kapolyi László, Kiss János, Lovas István, Magyar Bálint, Márványi Péter, Bányász Rezső, Bauer Tamás, Bolgár György, Dávid Ibolya, Demján Sándor, Demszky Gábor, Eörsi István, Farkasházy Tivadar, Bányász Rezső, Jancsó Miklós, Pető Iván, Szentiványi István, Tamás Gáspár Miklós, Zwack Péter, Suchmann Tamás, Surányi György, és esetleg az "újabb tagok", stb.Lényeg, hogy legyen némi zsidó származás.

A felsorolásból látható, hogy elég silány a "felhozatal", többnyire kisstílű tolvajokkal, rablókkal, és más páholyok is képviseltetik magukat Magyarországon. Azok is hasonló gagyi csalókkal, mert vagyonukat és hatalmukat csak annak köszönhetik, hogy az ország békés népessége jóhiszeműen megbízott bennük. Ezzel a "felkészültséggel", a nyugati demokráciákban legfeljebb mosogathatnának, viszont gátlástalanságban felső kasztot képeznek. A bizonyított bűncselekményeik ismeretében, nyugaton már börtönben lennének, és elmagyaráznák számukra a sajtóban is, hogy aki nem tud észrevétlenül, a lakosságot ügyesen megtévesztve csalni, lopni, hazudni, az nem közéjük való, mert nem alkalmas a feladatra, vagyis hülyékre nem tartanak igényt...

A volt szovjet-csatlós keleti blokk országai esetében amúgy is elmondható, hogy minél jobban hagyták élni valamelyik tagország lakosságát, annál kevesebbet gondolkodtak azon, hogy mikor, mivel, és mennyire verik át az embereket. Azt pedig, hogy a gengszterváltáskori generációk túlnyomó részének fogalma sem volt az akkori nyugati demokratikus lehetőségekről, érthető, mert többnyire meg sem tapasztalhatták. Nem ment át a köztudatba, mert amiről nem tudnak, arra nincs igény.
Szinte hermetikusan elzárta ettől a szándékosan rendkívül gyenge idegen nyelvi oktatás, és az, hogy nem igazán volt miért kimenni, körülnézni ebben a kérdésben.
Végeredményben a Kádár-rendszer feladata volt, hogy az újabb generációkat elaltassa átmeneti relatív jóléttel, kinevelve a "gójok" pénzén a következő generáció fosztogatóit, és megvárja, míg kihal a korábbi, még a Horthy-korszak alatt nevelkedett generáció, miközben "megtöltik a malacperselyt", amit 1989-ben összetörhettek egy "peresztrojkának" nevezett szabadrablási tranzakcióval. Ezután szétloptak mindent.Mózes 24:60 "És megáldák Rebekát, és mondák néki: Te, mi hugunk! szaporodjál ezerszer való ezerig. És bírja a te magod az ő ellenségeinek kapuját".
A "tervet" már jócskán túlteljesítették, miközben az eredeti Sátánista vérzsidó vonal felhígult ashkenázi műzsidókkal, de "megynugtatásul", a zsidó ideológia mindig talál indokot még azok elpusztítására is, akik segítettek rajtuk, mert a pszichopata ezt sem tudja értékelni. Ehhez még cionizmus sem kell! Amúgy a "békés" két kasztos (rabszolgák és arisztokrácia) műviláguk alapjai gyenge lábakon állnak, mert ahogy jelenleg is ellenség a kínai zsidóság, belül is szaporodnak az ellenségeik. Kénytelenek egymás ellen fordulni. ahogy Sztálin is tette a Zsidó Világkormánnyal, mert ők ilyenek...
(Lásd: A skorpió és a teknős meséje... Link )


/Tulok/http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=276




Czike László: Rendszerváltó szabadkőművesek (3. rész)

Olvass tovább: http://embers-eg.webnode.hu/news/czike-laszlo-rendszervalto-szabadkomuvesek-3-resz-/


Kennedy a szabadkőművesekről





A háttérhatalom és a balesetnek álcázott merényletek - 2012.01.13.




a John F. Kennedy-beszéd szövegének részlete, ami New Yorkban, a Waldorf-Astoria Hotelben 1961 Április 21.-én hangzott el

 A Vanity Fairben Bruce Willis azt mondta, szkeptikus afelől, hogy Lee Harvey Oswald egymaga vitte véghez a John F. Kennedy-merényletet, s célzott rá, hogy bizonyos személyek, akiknek közük volt a gyilkossághoz, ma is hatalmon vannak
A szabadkőművesség világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amely – önértelmezése szerint – az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterséghez kapcsolódó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését.
Az ún. angol rendszerű (illetve: reguláris) szabadkőművességben egyebek mellett a tagság számára alapvető követelmény az Istenbe vetett hit. Ennek a hitnek a megnyilvánulását - azaz hogy ki mely vallás szerint hisz Istenben - a reguláris szabadkőművesség nem firtatja tagjaitól, hiszen a reguláris páholyokban vallási és politikai témák megvitatása tilos. Éppen ezért Istent a szabadkőműves ceremóniákban és szóhasználatban a Világegyetem Nagy Építőmesterének nevezik.
Az ún. francia rendszerű (avagy: irreguláris) szabadkőművességben nem követelmény az Isten-hit, mint ahogy az ebben a szisztémában dolgozó szervezetek időnként politizálnak is.
A szabadkőműves (maszon, fr. maçon – ’kőfaragó, kőműves’) a szabadkőműves páholyok tagjait jelölő megnevezés. A kifejezés a freemason angol szó azonos értelmű (feltehetően a ném. Freimaurer közvetítése révén kialakult) magyarítása, amelynek első megjelenését – még eredetileg ffremason formában – 1375-re tartják, és kezdetben a céhektől független, később a céhbeli privilégiumokat élvező, nagy szaktudású kőművesmestereket értették alatta. A kifejezésnek egyéb értelmezése is ismeretes. A társaság eredetét illetően számos mitikus, azt az ókori világhoz kapcsoló magyarázatot ismerünk, így eredeztetik a jeruzsálemi templom építőitől (Hiram), akik bölcsességét a templomos lovagrend, a katedrális-építő céhmesterek, majd a rózsakeresztesek közvetítik a szabadkőműveseknek.
wikipédia
Boross Péter: Lehetnénk királyság is.
Ismét kiállt a Szent Korona alaptörvényben való szerepeltetése mellett, és arra a felvetésre, hogy "most akár államformát is válthatnánk", úgy reagált: "Hitem szerint lehetnénk királyság is"

"Amit fülbe súgva hallotok, azt háztetőkről hirdessétek. "
Máté 10.27

3. rész:


részlet

Orbán Viktor mellől kíméletlen szakszerűséggel eltávolítottak, mintahogy Torgyán József mellől is eltávolítottak, amikor önkényesen kihúztak a képviselőjelölti listáról (Bártfay Béla megismeréséből sem lett semmi). Pedig mindkét ismeretséget magam szereztem, és ők „vették el” tőlem a bárminemű kibontakozás lehetőségét. Most már ugyebár csak az a kérdés, hogy mindezek a gazemberségek – Orbán, Torgyán (és Atkári) tudtával történtek-e, vagy éppen, hogy akaratuk ellenére? Mindez lehetne puszta „véletlen” is, ha a leírt történéseket nem követte volna legalább újabb négy, de úgy néz ki, hogy még egy ötödik is, épp most van folyamatban.
 Ennyi véletlen fizikai lehetetlenség…

Valamikor 8-10 évvel ezelőtt spontán úgy láttam, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, a Kovács Dávid „tiszta tekintetű”, értelmes, szimpatikus fiatal politikus, akivel elvileg adva lenne a lehetőség, a remény Magyarország újjáépítésére. (Annak idején ugyanilyen indíttatásból és „körülmények között” ismerkedtem meg személyesen Orbán Viktorral is. Csak a vakolók „levakartak” róla…) Telefonon lebeszéltük, hogy mikor, hol találkozunk. A lakásától párszáz méterre, egy padon; - azután felmegyünk hozzá. Miközben vártam rá, egy ügynökre lettem figyelmes, aki engem figyelt az újságja mögül. Amikor már várható volt a Dávid érkezése, váratlan fordulattal elébe mentem; éppen szembe is találkoztunk – „a megtévesztett ügynök” pedig nem tűnt fel újból. A lakásán újabb meglepetésként egy felvételre bekapcsolt magnó fogadott, amit – amíg Dávid a mosdóba ment – szépen, feltűnés nélkül leállítottam. Dávid illúziónak – komolytalan ficsúrnak – bizonyul. A beszélgetés vége felé kiderült, ugyanazok a bölcs tanácsadók „abriktolják, instruálják és szponzorálják”, akikről – a cím szerint – már annyit írtam. Nincs új a nap alatt. Egy-két éve „kaptam a hírt”, hogy a Jobbik „megszabadult láncaitól”, s nem csak például Molnár Tamástól váltak meg, de a Dávid leváltásával egy füst alatt ejtették azokat a vén vakolókat is, akik „a templom-és kultúraépítés civil leple alatt” leginkább a társadalmi folyamatok manipulálásával, saját pecsenyéjük sütögetésével, vidám fejvadászattal – egyszóval politikai oldás-kötéssel, szakszóval: vakolással foglalkoznak. Amikor utána néztem, hogy „verifikáljam” a kapott örömhírt – semmit nem hiszek el látatlanban - kiderült, hogy ez csak afféle kedvderítő, „öntuningoló” féligazság. Például még ma is, változatlan hevességgel a Jobbik vezetősége körül sertepertél az a tényleges állományú „titkosügynök”, akit állítólag még a Viktor „telepített” a vezetőség közelébe. (Emellett tudomásomra jutott még az is, hogy a Dávid továbbra is jelentős pártpénzek felett diszponál.) De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a vakolók a Dávid mellől is eltávolítottak, így folytatódhatott tovább az a rontás, amit én talán megakadályozhattam, enyhíthettem volna. 


Csányi Sándor, magyar közgazdász, bankár, üzletember. A rendszerváltás előtt a Pénzügyminisztérium munkatársa volt, majd a bankszektorban helyezkedett el. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.
Magyarország egyik leggazdagabb emberének számít.

1983-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba került mint osztályvezető, 1986-ban a Magyar Hitelbank főosztályvezetője, majd 1989-től az Országos Kereskedelmi és Hitelbank stratégiai vezérigazgató-helyettese lett. 1991-ben Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) akkori vezérigazgatója felkérte Csányit a Budapest Bank (BB) elnök-vezérigazgatói posztjára.
1992-ben a OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójává nevezték ki. Először átalakította a bank vezetését, majd a privatizáció után is megtarthatta tisztségét és jelentős tulajdonrészt szerzett a vállalatban. 1997 és 2008 között a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja volt.
Banktevékenységén túl 1998-ban rövid ideig a Malév felügyelőbizottságának elnöke volt, később az Europay (1998-től), a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (1998–1999), a Matáv Rt. (2000–2003) igazgatótanácsának tagja volt. Emellett több éven át a Mol Rt. igazgatóságának alelnöke. Emellett 1997 és 2000 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint 2002 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke volt. 2002-ben a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnökévé választották. 2003-tól a Prima Primissima-díj kuratóriumának elnöke. 2004-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. 2010-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé választották.
Befektetési portfóliója az elmúlt egy évtizedben egyre terebélyesedett: a borászattól, a hús- és tejipartól az ingatlanokon át a telekommunikációig számos vállalatot vett, és működtet. 2004-ben 75%-os tulajdont vásárolt a Magyar Lőszergyártó Rt-ben, 2005 januárjában százszázalékos tulajdonosa lett a légijármű-kölcsönzéssel, illetve nem menetrendszerű légi szállítással foglalkozó Alexand-Air Kft.-nek. Nathaniel Rothschilddel 2005 augusztusában megvásárolta a Demján Sándor vezette Trigánit 25%-os tulajdonhányadát. Tulajdonában van a Sole-Mizo Zrt., a Délhús és más élelmiszer-ipari vállalat is.

Az elmúlt években feltűnt a Fidesz közelében egy új politikus, aki személyiségében kezdettől fogva igen ígéretesnek látszott. Annak idején levelet írtam neki, megkerestem a titkárságon – se kép, se hang. Semmilyen visszajelzés nem jött, semelyik kapcsolat-felvételi kísérletemre. Ezt a nagy tartózkodást semmi nem indokolta. A tapasztalatom egy ideje az, hogy a teve könnyebben jut át a tű fokán, minthogy én a közelébe juthassak egy-egy ígéretes, új politikusnak. Olyannak, akit még nem rontottak meg. (Akit meg már igen, annak már nem akarok a közelébe kerülni…) Ennek az esetnek igen komoly, ezúttal „fordított” előzményei voltak. Megkerestek régi ismerőseim, akik miután apránként minden jövedelemtermelő munkámtól megfosztottak, elérkezettnek látták az időt egy megalázó feladat felajánlására, azon ostoba/önhitt vélekedésükben, miszerint a lepusztított egzisztenciájú „másként gondolkodó” nincs abban a helyzetben, hogy a bármily’ megalázó „munkát” visszautasítsa. (Nem tudják elképzelni, hogy létezhet ember, akit semmilyen helyzetében nem lehet megvásárolni. Ismét tévedtek; - nem én vagyok az „Özvegy Fia”, aki az ő segítségükre rászorul.) Barátaim is azt tanácsolták, menjek csak el a hívásra; legyek résen, de a judíciumom – a Jézus-hitem - úgyis megvéd minden eltévelyedéstől. (Hagyjam, ezúttal hadd jöjjenek elő a farbával.) Előjöttek a farbával: készítsek egy lejárató tanulmányt, hogy valakit a leírt „tények” – ezeket ők prezentálják, nekem „csak” tanulmányformába kellene öntenem – alapján le lehessen váltani. Háromszázezer forint üti majd a markomat, ha a tanulmányt jól megírom, vezette elő „az ellenértéket” a jól ismert József nádor. „Az Elnök azt üzeni, hogy becsüld meg magad, és akkor máskor is lesz majd munka.” – mondta még. Mellesleg elmesélt egy látszólag egyáltalán nem a tárgyhoz tartozó történetet – ugyan, honnan is szedhette? -, hogy valaki, aki ellene szegült a kábítószer-terjesztésnek, saját nyomozótisztje fejét találta meg egy reggel a háza előtti kukájában. Azonnal átláttam, miről is van szó. A következő választ adtam a nádornak „a kedvező ajánlatra”, kapásból: „Kérlek, mondd meg az Elnöködnek, hogy ez az ajánlat ajándéknak túl kevés, munkának pedig túl sok.”

Azzal otthagytam és hazamentem.
De most jön a csattanó!

Hónapok elteltével hallom ám a hírekben, hogy az, akit nekem „el kellett volna intéznem” a 300 ezer forintos tanulmánnyal – hirtelen emelkedik ám felfelé a Fidesz-ranglétrán! Felfelé bukott, ahelyett, hogy leváltották volna! Utána a közelébe akartam kerülni, mert az ilyen becsületes, jóravaló ember mellett lehet ám igazán kívánatos dolgozni! De, mint már bemutattam – egyszerűen nem juthattam a közelébe: talán azért, nehogy a korábbi történetet elmesélhessem neki, talán másért. És ez a más az, ami igazán elgondolkodtató. Ugyanis ez a fiatal ember, amikor egy új, a korábbinál sokkal ígéretesebb karrier kézzelfogható közelsége sejlett fel előtte; - nem megnyílt, nem kinyílt, s nem lett új élet-energiák büszke birtokosa, hanem épp ellenkezőleg. Megöregedett, kiüresedett, ambíció-nélkülivé, bizonytalanná, tanácstalanná vált és elveszítette minden korábbi hitelét. Pár hónap alatt láthatóan 10-15 évet öregedett; - addig feszes arcbőre ráncossá, fonnyadttá, viaszsárgává vált, addig magabiztos tekintete enerválttá, riadttá, elfáradttá, paranoiássá silányodott. Percre lehetett tudni, mikor is léptethették be a Rendbe. Megfogták valamivel. Vagy keményen ráijesztettek. S többé már nem az az ember volt, mint korábban, csak a valamikori önmaga halvány utánzata. Egy mankurt lett.

Nem sokra megy vele ezek után a Fidesz, 2010-ben…
 Orbán Viktor Széles Gábor intim zónájában - vagy fordítva.
Proxemika
  • 3,6 m felett nyilvános zóna
    Ez a távolság az, amikor nagyobb létszámú idegen emberekhez intézzük szavunkat / ha van hozzá elég hely /
  • 1,2-3,6 m társadalmi zóna
    Ekkora távolságban állunk idegenektől, a nálunk dolgozó szakemberektől, és mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé.
  • 46cm-1,2 m személyes zóna
    Ekkora távolságban állunk egymástól hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon.
  • 15-46 cm intim zóna
    az ember, mintha a saját tulajdona lenne, úgy őrzi ezt a zónát. Csak az egyénhez érzelmileg közel állóknak szabad behatolniuk ide.
  • szoros intim zóna: ez a 15cm-en belüli távolság, ide szinte fizikai érintkezés során hatolhatnak be szüleink, gyerekeink, házastársunk, közeli barátunk, közeli rokonunk.
Széles Gábor magyar üzletember 1945-ben született. 1981-ben alapította meg a Műszertechnika Rt-t. Azóta a magánvállalkozók világában dolgozik. Meghatározó tulajdonosa még a Videotonnak. 1990 óta a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének az elnöke. 2005-ben megalapította az első magyarországi gazdasági televíziót, az Echo TV-t. Ugyanebben az évben megvette a Magyar Hírlapot is. A Napi Gazdaság listája szerint az ötödik leggazdagabb magyar ember volt 2007-ben
A harmadik esetről most csak annyit – „az ügy” még nem teljesen lezárt. „Adok még” a szóban forgó fiatalembernek 6-8 hónap „laufot”, utolsó elméleti esélyként, hogy megszabaduljon a Jobbiktól levetett, importált bölcsei félrevezető tanácsaitól. Mindenesetre álljon itt, legalább részleges „eligazításként” egy részlet egy barátomnak – uram-királyomnak – szóló levelem tervezetéből, amelyet épp’ erről írtam; mi is zajlik ma Magyarországon a politika elfüggönyözött színpadának hátterében. (Az idézett szöveg részben visszautal egy korábbi témára, az „elharapózó” templomépítésre is.) „A kalocsai érsek által negatívan véleményezett, egyházi engedély nélküli templomépítés népi kalákában egyfajta „ökumenikus” pótcselekvési mánia (vö. Bethlen Farkas, Verőce polgármesterének templom-projektjével is), amit magam is értelmetlen erőfecsérlésnek tartok. Egyrészt azért, mert bármely templom felépítése legyen az illetékes egyházak és az állam együttes feladata, másrészt azért, mert Isten bennünk lakik, és nem a bármily’ ökumenikus kövek között. Mellékesen megjegyzem, hogy a „templomépítés” nem kevés részben egy gnosztikus-szabadkőműves „mánia”, amivel az okkult társaságok tagjai a hitetlenségük miatti frusztrációjukat, lelkiismeret-furdalásukat vezetik le, illetve kompenzálják, ami nem baj, csak a hívő tömegeket ne manipulálnák ilyen látszattevékenységekre. Megjegyzem még, hogy a templom-építésekben Makovecz Imre (a Magyarok Szövetsége Bölcsek Tanácsának tagja, teozófus, templomos lovag, önjelölt hazamentő forradalmár, építész, filozófus, stb.) és Bethlen Farkas (a Sárkányrend tagja) a „főszereplők”, ami engem más szempontból is elgondolkodtat. Vass Istvánnak mindenben igaza van! Vukics Ferenc láthatólag „nem vall színt” – a meghirdetett, pártok nélküli Magyarország közeli víziója egy ártalmas és félrevezető utópia, aminek a közeljövőben semmi realitása nincsen -, és ez tovább erősíti a vele/velük szemben táplált aggodalmakat, gyanúkat. Miért nem üldözik a posztkommunista hatóságok a Magyarok Szövetségét, és magát, Vukicsot? Mert ennek a mozgalomnak a népet félrevezető tevékenysége a terveikbe szépen beleillik. Ameddig Vukics Feri lóháton bevezeti a talpas (gyalogos) magyar főerőket céltalanul, parttalanul és pártatlanul bolyongani a sűrű sötét erdőbe, addig az állig felfegyverzett szolgálatok gondtalanul lekaszabolják a Gárda nélkül maradt Jobbikot. Konzisztens kis mesterterv (mastermind) ez! A Jobbik a Fideszt gyengíti, 2010-re esetleg már jóval 50 % alá; a MSZ direkt mind a kettőt… Ez bolsevik/szabadkőműves „divide et impera”, semmi több.”



Végjáték a KAPU-ban

Több, mint 10 évig voltam a KAPU állandó főmunkatársa.
  Amikor úgy egy jó évvel ezelőtt megjelent az első templomosokkal foglalkozó cikkem a KAPU-ban, Brády Zoltán főszerkesztő egy tőle szokatlan lábjegyzetet fűzött „A magyar Agartha” című íráshoz, az első oldal alján: „Czike Lászlónak bérelt helye van a lapnál.” – ő tudta, miért van szükség erre, az irántam való végtelen, meg nem szűnő lojalitását deklaráló főszerkesztői kitételre… Node eljött a baljós 2008-as esztendő, amelyik a KAPU pénzügyi csődjét hozta. Decemberben megjelent a lapban a „Katolikus templomosok” című írásom, amelyik bemutatta, hogy „nem minden arany, ami fényezi magát”. Már októbertől, több „hamis” szponzor is feltűnt a láthatáron. Megjelent Brádynál a Makovecz-Zelnik duó és jelentős anyagi támogatást ígértek (a KAPU-nak nagyjából évi 12 millió forintra volt szüksége). Node korántsem ingyen! Három millió forintot ajánlottak fel – a pénz valami ködbe burkolózó külföldi átszállással érkezett volna -, azzal a feltétellel, hogy engem el kell távolítani a KAPU-tól. Miért támogassanak egy olyan lapot, amelynek a főmunkatársa időnként az ő leleplezésükkel foglalkozik? - kérdezték Brádytól. Szerintem ezt minimum „árukapcsolásnak” hívják, és az erőfölénnyel való visszaélésnek a másik szorult anyagi helyzetében. Ami mellesleg a közvetett cenzúra egyik szép, polgári, katolikus megnyilvánulása. De én tudok ennél csúnyább szót is. Körülírom: zsarolásra gondoltam. Az olvasóra bízom – mi történhetett. Mindenesetre Brády vezércikkében – az Olvasóhoz – név szerint megköszönte az anyagi támogatást mindazoknak, akik pénzt adományoztak a lapot kiadó Alapítványnak. A névsor beszédes. Engem természetesen kirúgtak. A KAPU viszont túlélt 1 évet. 
  
Aki kicsit is ismeri már a vakoló dumákat, annak ez a tény (hogy Makovecz vakoló volt), automatikusan kiderül interjú-szövegeiből, amikből idézek is a blogon.

Azért "kiemelkedő építész" sok hazafi szemében, mert elhitték az ezt hangoztató (nagyrészt ön-)propagandát. És mert korunkban eleve nincs sok valóban normális építészet és sok álépítészethez képest esetleg fel se tűnik, hogy néha az övé kisebb rossz volt, vagy nem kisebb, csak másképp szélhámos. De az igazi hagyományos, organikus, népit folytató építészet világszerte agyon van hallgatva, el van nyomva, ezért a legtöbben nem is tudnak mihez hasonlítani. Kivéve persze a még létező régi épületeket, mert minden józan eszű ember látja, hogy azokhoz képest Makovecz éppúgy szélhámos, mint minden modernista-posztmodernista.
Természetesen a Vakoló Testvérek hagyják, hogy katolikus pap prédikáljon egyikük temetésén, mint ahogy semmi kifogásuk az ellen sem, hogy bármelyikük bármelyik egyház tagja legyen, ha más nem, formálisan. Az már sokkal súlyosabb kérdés, hogy ha egy katolikus pap tudja, hogy az elhunyt szabadkőműves volt, vajon részesítheti-e a szentségekben.
Bobkó Csaba

 Nem véletlenül használtam az előbb a cenzúra kifejezést.

Az elmúlt 8-10 évben nagyjából minden nemzeti jobboldali könyvkiadónál megpróbálkoztam kézirataim kiadásával; erősen váltakozó sikerrel. 20-25 nyomdakész kéziratomból eddig 6, azaz: hat jelent meg. A kiadási arány eme nem túl hízelgő szintjét a legkevésbé sem terjedelmi, érdektelenségi, színvonalbéli, még csak nem is pénzügyi, megtérülési problémák vagy más szóval szponzorhiány okozta. Képzeljék el, még szponzor is lett volna, minden esetben! A meg nem jelenés oka mindig – egészen más volt. A cenzor. Csak ma egész másképp hívják, mint az átkosban. Ma mindennek bombabiztos fedőneve van. A jobboldali nemzeti könyvkiadók kb. 80-90 %-ához politikai, világnézeti, stb. szponzor vagy cenzor van beépítve – művészeti vezető, tördelő szerkesztő, könyvszerkesztő, olvasó szerkesztő, művészeti tanácsadó, stb. fantáziadús elnevezésekkel. Az ily’ módon tökéletesen lefedett cenzor az esetek nagy részében ugyanaz a személy. Mit gondolnak, ki lehet ő? Az eddig elmondottak alapján kizártnak tartom, hogy tévedjenek.
 az Ökotáj című folyóirat meghatározó alakjaként ismert Zelnik József
Beavatás: olaj, kenyér és bor címmel Zelnik Józsefakadémiai bemutatkozó estet tartott.
Elsőre ki fogják találni…

Na? ……  ……

Talált! 
 Még 2001-ben, a „Testamen, Leonardo evangéliuma” című – egyik terjedelmes kritikai esszém tárgyát képező - könyv eszmei szerzője, Zelnik József etnográfus, a reinkarnált Templomos Lovagrend magyarországi nagymestere, egész oldalas interjút adott a Magyar Nemzetnek. Ebben többek között említést tett arról „… meg kellene vizsgálni a Máltai Lovagrend szerepét a magyarországi rendszerváltásban”. Sok minden tény, jel, dokumentum utal arra, hogy több titkos társaság is rezidens szerepet játszott "az átalakulás” eseményeiben – már ami a lovagrendeket illeti: a „templomos lovagrend” legalább annyira, mint a máltai. Azonban sokkal jelentősebb volt a „valódi titkos társaságok” szerepvállalása, a legkülönbözőbb lovagrendek nem meghatározó, inkább közvetítő, koordináló feladatokat láttak el. Így lettek „rezidensei” a titkos társaságoknak. Elsősorban a Grand Orientnek, amely - a szakirodalom szerint - úgy 230 éve az Illuminátusok végrehajtó szervezete. Oda-fenn kigondolják a társadalmi változásokat, a Grand Orient helyi szervezete pedig precízen végrehajtja a mesterterveket. Az elmúlt 230 év legfontosabb társadalmi „kataklizmáit” – az amerikai függetlenségi háborút, a „dicső” francia forradalmat, az 1848-as európai forradalmakat és szabadságharcokat, a párizsi kommünt, az oroszországi „nagy” októberi forradalmat, a magyar őszirózsás forradalmat és a „Tanácsköztársaságot”, a gyalázatos Trianoni Békeszerződést, sőt, az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, majd a kelet-európai „rendszerváltást” - mind-mind a Grand Orient páholy vezényelte le. A magyar „rendszerváltást” egy – hatásmechanizmusaiban előzetesen részletesen átgondolt és egyeztetett - „körpaktum” forgatókönyve alapján, mint politikai erők, az MDF és az SZDSZ hajtották végre, de mindegyik pártnak megvolt a maga speciális szerepe. (1) A politikai betonalapzatot a Komintern adta: az MSZMP, majd MSZP. (2) A változtatás tömegmozgalmát: a „nemzeti” Grand Orient - a ‘48-as MDF. A folyamatba épített „gondolatkontrollt” a Libintern: az SZDSZ. A Szép Új Világrend, a jövő csíráit az illuminátus világállami elit: a későbbi évek kormányzási feladataihoz fokozatosan felnövekvő Fidesz. 

Az interneten már legalább 15-20 éve megtalálható két hiteles, a Történeti Hivatal pecsétjével is ellátott titkosszolgálati jelentés. A dokumentumok: 880212 firefox doc. és 830209 firefox doc. Az előbbi hivatkozott linkje:http://www.galantai.hu/festo/1988/880212.html,

a második különösképpen nem érdekes, mert „az ügy” szempontjából nem tartalmaz új információt. A dokumentumok hitelesek, hiszen az eredetijük megtalálható a Történeti Hivatalban. Aki ezeket a dokumentumokat feltette az internetre, az pontosan tudta, mit csinál: a memorandumokkal figyelmeztetni akarta a kutatókat, rajtuk keresztül az egész magyar társadalmat: nehogy elhiggyék, elfogadják majd a legújabbkori hamisító történelem-újraírás összes szerecsenmosdató hazudozását, mert minden eltüntető igyekezet ellenére maradtak fenn dokumentumok, melyek hitelt érdemlően bizonyítják, Magyarországon nem történt igazi rendszerváltás, csak annyi, hogy újrafestették a cégért. Az ÁVÓ-sokból személyzeti főnökök, fejvadászok és politikusok, a demokratikus választási szabadság, a demokrácia őrei lettek, a párttitkárokból, s az „átkos” rend kontraszelektált szellemi elitjéből tőkések, hivatásos nemzetközi csalókból és rablókból privatizátorok és bankárok, a titkos ügynökökből hazaárulók, politikai titkos társaságok tagjai, vagy szabadkőművesek lettek. Mindez – mármint az intézményesített hazaárulás - ráadásul „kvázi-dinasztikus” joggá és kötelezettséggé vált; egész családok „álltak át”, és lettek pandúrból rablók, s vice versa. Az új rendszer káder-arculata, gyökerei, indíttatása, céljai, uralmi technikája is változatlanul ugyanaz, mint 1990 előtt volt.


Tarlós István (Budapest, 1948.) mérnök, politikus, 1990 és 2006 között Budapest III. kerülete (Óbuda) polgármestere, 2010 óta Budapest főpolgármestere, 2010-ben rövid ideig országgyűlési képviselő.

1989-ben belépett a SZDSZ-be, Óbudán többször is ügyvivőnek választották és 1990-ben az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként Óbuda-Békásmegyer polgármestere lett.

1994 nyarán - gondolkodási és értékrendi különbségek miatt - kilépett az SZDSZ-ből, mivel nem tartotta elfogadhatónak az SZDSZ politikájának változását. Azóta is párton kívüli közéleti személyiség. Függetlenként és a polgári pártok támogatása mellett Budapest III. kerületében 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is újraválasztották.
Kerületi polgármesterként még 2001-ben szerződést kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel, amely többek között tartalmazta azt a kiegészítést, miszerint:

    „Az évek óta sikeres Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek. Az elnevezés e tekintetben közömbös. A lényeg, hogy a Diáksziget az legyen, ami, Zenés, kulturális fesztivál.”

A szerződés ellen több melegszervezet tiltakozott, a II-III. kerületi bíróság pedig ideiglenes intézkedéssel hatályon kívül helyezte, később pedig diszkriminatív és ezért alkotmánysértő volta miatt megsemmisítette a vitatott szerződéskiegészítést.

Milliós drogfogás a Szigeten

Huszonnyolc embert fogtak el a rendőrök a Szigeten kábítószerrel visszaélés miatt. A lefoglalt drogok összértéke több millió forint. A BRFK összesen 321 bűncselekményről szerzett tudomást a fesztiválon.
A rendőrség összegzése szerint, az idei Szigeten négyszer több volt a drogos, mint korábban.
Demszky nyomdokain Tarlós: ő is helyet ad a melegolimpiának - a kormány támogatásával (helyet ad, de "nem támogatja")

Klaus Wowereit berlini főpolgármester Demszky támogató levelére hivatkozott Tarlós Istvánnak küldött emlékeztetőjében. Azt nem tudni, hogy Wowereit miért tartotta fontosnak a levél elküldését, a melegolimpia bármilyen okból történő lemondása ugyanis óriási nemzetközi botrányt kavarna - Tarlósnak pedig ehhez nincs bátorsága.



Nem nehéz bizonyítanunk a letűnt rezsim és az újsütetű „liberális polgári demokrácia” közötti nyilvánvaló egyenes-ági leszármazást, „genetikus-evolúciós” összefüggést, „csak” meg kell találnunk azokat az „átmeneti személyeket”, hiányzó láncszemeket, akiknek a múltja – 6-os kartonja, munkadossziéja, mai identitása, szabadkőműves belépési nyilatkozata, stb. - megmutatja: kik, milyen célrendszer szerint, milyen személyi összefonódások mentén, milyen cinkos bűnszövetkezetben vezényelték le a XX. század legnagyobb tömeges politikai átverését, és vitték bele gátlástalanul Magyarországot olyan gazdasági, pénzügyi, jogi, morális és kulturális zsákutcába, melyből könnyen lehet, hogy soha többé nincs kihátrálás. 
Demján Sándor igazgató (a képen balra) bemutatja a Skála Budapest Nagyáruházat a pártállami vezetőknek 1976-ban.

A 2009-es felmérések szerint Demján Sándor 300 milliárd forintot érő vagyonával megelőzte Csányi Sándort, akit az elmúlt években a leggazdagabb magyarként tartottak számon.

1986-90 között a Magyar Hitelbank elnöke volt, továbbá az alapítók egyike, Demján Sándor ügyvezető elnöke az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint elnöke a takarékszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ). stb, stb


Az említett internetes jelentés – 880212 – tehát 1988. február 12-én kelt, oly’ időben, amikor már kéngőzt okádtak a rendszerváltó proto-páholyok titkos vegykonyhái, példának okáért lázasan folyt az MDF nevű grandorient-mozgalom szervezése, azzal a félrevezető jelszóval, hogy ez csak egy vegytiszta mozgalom, pártokon kívül és felül álló civil szerveződés, amely sohasem fog párttá alakulni. A történelem kifejezetten önmagát ismétli! Mert most, amikor már megint csak „a küszöbön áll” egy újabb rendszerváltás – óh, Istenem, add, hogy valamiképp ebből kimaradjanak a szabadkőművesek!, bár erre szinte semmi reális reményünk nem lehet -; megint csak van egy mozgalmunk, amelyik pártokon kívül és felül áll, és „soha” nem akar választási párttá alakulni - és ez a Magyarok Szövetsége… És a szervezői, vezetői között ott találjuk Antall József egykori híveit – pl. V. D. Gy. -, szabadkőműveseket, ügynököket, vagy legalábbis olyanokat, akikre egyszer-többször már rávetült a gyanú árnyéka… A történelem megy velünk tovább ugyanazon a vasúti vakvágányon, és mint örökös masinisztát, visszük magunkkal a Zelnik nagymestert is, „testvéri betyárbecsületből” az összes démoni kreatúrájával együtt, és teli torokból harsogjuk, vele együtt a szörnyű idézetet az iszonytatóan blaszfém grafikákkal és istentelen szövegekkel teli könyvéből: „Úgy vélve (MSZ, Vukics, stb.), hogy legyőzték az előző hatalmi szerkezetet, nem veszik észre, hogy a metafizika ördöge már rohan is velük ugyanabba az irányba.” Prófétai szavak ezek…
 vegyünk most idézeteket a jelentésből.

Szerepelnek benne valódi, feltehetőleg volt ügynöki és mai politikusi személynevek, pl. Klaniczay, Galántai, Demszky, T.G.M., Zelnik, stb. – és ügynöki (III./III.) fedőnevek, mint pl. Hindu, Festő, Firkász. Próbáltam „ötlet-börzét” rendezni, vajon kiket takarhatnak ezek a találékony szerzőre valló ügynöki fedőnevek, és bevallom, sokra nem jutottam, mert a legképtelenebb kitalációk születtek: egyik főszerkesztő barátom például nem átallotta valószínűsíteni, hogy szerinte a Hindu – a bőrszíne alapján – egyenesen Csoóri Sándor lehet, aki ugyebár annakidején – azóta megboldogult - Antall Józsefet belavírozta az MDF hajójába, épp még idejében, hogy nagybetegen „rendszerváltó” miniszterelnök lehessen.  

Csoóri Sándor

Volt fideszes államtitkár barátom kerek-perec megkérdezte tőlem, kik lehetnek „élőben” a jelentésben szereplő, ilyen-olyan megnevezésű személyek. Mondtam neki: van egy jó barátom, aki kutató a Történeti Hivatalban. Ezeket a tényeket személyesen ő kutatta ki, de nem publikusak, mert esetleg bántódása is eshet… „De esetleg menj fel a netre, s nézd meg, ki is az a Bodor Ferenc, Halász Péter…, Zelnik Katalin… Ha jól emlékszem, a Firkász éppen az egyik, akit most említettem. A Festő azt hiszem, maga a Galántai … vagy a Klaniczay… Megfejthető összefüggések ezek…”

„Értékelés:

"Firkász" jelentése helyi értéku operatív információkat tartalmaz.
A célszemélyekkel folytatott beszélgetések során egyre több, bizalmas jellegu információt tárnak fel elotte.

Intézkedés:

A keletkezett információkat hasznosítjuk a "Festo" és a "Hindu" fn. bizalmas nyomozásokban.

Feladat:

A tmb. Zelnik József révén szerezzen adatokat az 1988. február 26-án a "Selyemgombolyítóban" megrendezésre kerülo üléssel kapcsolatban, melynek célja a "Demokrata Fórum" elokészítése.

Molnár József r. hdgy.

Nytsz: 6/3-120/1988.
Készült: 3 pld-ban
Kapja: 1. pld "M" do.
       2. pld "Hindu" do.
       3. pld "Festo" do.”

Az idézet – a jelentés vége. A „kint, mint fent” záró  rendelkezések.
 
„Ez egy szigorúan titkos jelentés, ami nagyjából mellébeszélés – a lényeg az MDF. Nem, Skultéty Sanyi egyik se. – írtam a barátomnak. - Őneki nem kellett álnév, belbiztonsági őrnagy vagy ezredes volt. Te még nem jöttél rá, hogy ez az egész „demokratikus” rendszer egy nagy kamu? Hát ezek a szocik még egymás ellen is nyomoznak, és nem is csak falból… Az utolsó, igazából egy bonyolult kérdés. Zelnik utálja Orbánt. Orbán nyilvántartja, mint olyan személyt, aki, mint hírlik – maga hirdeti, saját magáról! -, még az aktuális miniszterelnöknek is adhat direkt utasítást, társadalmi krízis esetén. Kényszerből „támogatja őt”, mert egyrészt fél tőle, másrészt talán ő a magasabb sarzsi. Prieuré de Sion. Szeretettel: Laci.

Utóirat: Menj fel erre a cikk végén található linkre!http://www.galantai.hu/festo/1988/880212.html”

Barátom Magyarország-stratégiája

Elküldte nekem nagyívű ország-stratégiáját. Válaszom az alábbi:

„Ez – mint stratégiai terv – tényleg gyönyörű és hibátlan logikájú.

De mi legyen a követendő taktika, amikor ma a következő alternatív rémképek vetülnek elénk: (1) Orbán Viktor és a Fidesz esetleg 52 %-kal győz 2010-ben. Egyik oldalról az MSZP, másik oldalról a Jobbik fogja gyengíteni, és fél év alatt meg is buktatják az eurokommunisták és a hitelezők tökéletes együttműködésével. Akkor kitör a totális ország-anarchia és a zavarosban halászók szétviszik maradék mindenünket. (2) A Jobbik annyira megerősödik, hogy a Fidesz nem tud nélküle Kormányt alakítani. Gyurcsányék kikiáltják az új kormányt rasszistának és behívják az antant atlanti csapatait. Vagy – ha másképp nem megy – a Gazpromon keresztül az oroszokat. (3) A Gyurcsányék nem adják át a hatalmat 2010-ben senkinek. Vagy az IMF-hitelek (vö. választási osztogatás) segítségével, vagy polgárháború kirobbantásával, újra „győznek”. A Jobbik azért van kitalálva, hogy Orbánt gyengítse. A MSZ azért van kitalálva, hogy Orbánt is, és a Jobbikot is gyengítse. Ez a szabadkőműves-kommunista ármány lényege. Ez nem vicc! Ha meg mindenkit gyengítenek – a liberálisok erősödnek; s övék a hatalom.

Oszd meg és uralkodj. Nagyon „jól” csinálják…”

Nem jött viszontválasz.

 
Magyarországon 300 szabadkőműves páholy működik.
PÁHOLYOK: GRAND ORIENT francia
B"NAI-BRIT, USA
Martinovics, francia
PALLAS, német
1 Áder János francia FIDESZ
2 Balsai István PALLAS (német) MDF
5 Bauer Tamás B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
6 Bokros Lajos PALLAS (német) MSZP
7 Bolgár György B"NAI-BRIT (USA) MSZP
8 Boross Péter PALLAS (német) MDF KGB
9 Dávid Ibolya B"NAI-BRIT (USA) MDF
10 Demján Sándor B"NAI-BRIT (USA) Trigránit
11 Demszky Gábor B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
12 Donáth Ferenc PALLAS (német) MSZP Evangélikus Lelkész
13 Elek István PALLAS (német) MDF
14 Eörsi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
15 Eötvös Pál PALLAS (német) MSZP Népszabadság
16 Eszterházy Péter francia SZDSZ
17 Farkasházy Tivadar B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
19 Glatz Ferenc PALLAS (német) MTA
20 Horn Gyula PALLAS (német) MSZP
21 Isépy Tamás francia KDSZ
22 Jancsó Miklós (francia) B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
23 Jeszenszky Géza B"NAI-BRIT (USA) MDF
24 Kapolyi László B"NAI-BRIT (USA) MSZDP
25 Keleti György PALLAS (német) MSZP MOSZAD
27 Kerényi Imre PALLAS (német) SZDSZ
28 Kiss János B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
29 Konrád György PALLAS (német) SZDSZ
30 Kónya Imre PALLAS (német) MDNP
34 Kőszeg Ferenc PALLAS (német) SZDSZ
35 Kukorelly István PALLAS (német) MSZP
36 Kupa Mihály PALLAS (német) CENTRUM
37 Lengyel László PALLAS (német) MSZP
38 Liebmann Katalin PALLAS (német) FkgP
39 Lovas István B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
40 Mádl Ferenc francia KE
41 Magyar Bálint B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
42 Makovecz Imre PALLAS (német) MDF
43 Martonyi János francia FIDESZ
45 Medgyessy Péter francia ME
46 Németh Sándor B"NAI-BRIT (USA) HIT
47 Orbán Viktor B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
48 Paskai László PALLAS (német) Pacific Biboros
49 Pető Iván B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
50 Pintér Dezső B"NAI-BRIT (USA) TV-2
51 Pokorni Zoltán francia FIDESZ
52 Popper Péter PALLAS (német) SZDSZ

54 Smidt Pál francia NOB
55 Sólyom László PALLAS (német) AJ
56 Suchmann Tamás B"NAI-BRIT (USA) MSZP Rabbi
58 Surányi György B"NAI-BRIT (USA) MNB
59 Surján László PALLAS (német) KDSZ
60 Szabad György PALLAS (német) MDF
61 Szabó Iván PALLAS (német) MDNP
62 Szájer József PALLAS (német) FIDESZ
64 Szentiványi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
65 Szörényi Levente PALLAS (német) MDF
66 Timár György PALLAS (német) FkgP
67 Torgyán József francia FkgP
68 Varga László B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ CIA
69 Vértes Csaba PALLAS (német) GKI
70 Vizy E. Szilveszter PALLAS (német) MTA
71 Zwack Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
72 Tamás Gáspár Miklós B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
forrás

 

Elbocsátó szép üzenet

Bizonyára emlékszik a Kedves Olvasó, amikor a József nádor így mutatott be a Dionüszosz-ünnep alkalmával, néhány ismeretlen „okkult” barátjának: „Czike László, szintén a Rendünk tagja.” Ez a furcsa, bizalmas „megelőlegezés” természetesen minden alapot nélkülözött. Soha nem voltam tagja semmilyen „Rendnek”. Az igazság az, hogy minden titoktól iszonyodom, hiszen a titkok által létezik ez a világ (Kabbala – a Fény Könyve); pontosabban a titkok miatt ilyen ez a mai való világ: kontraszelektált elitek, vérvonalak minden igazi isteni és emberi értéket eláruló harca szegény milliárdok ellen. A titok mindig rejtőzködést jelent; - olyan ismeretek birtoklásának a monopóliumát, melyek épp azt eredményezik, és mint illegitim állapotot tartják fenn, hogy egy maroknyi kisebbség – a beavatott elit – uralkodhat/uralkodik, a titkok létezéséről mit sem sejtő, óriási, naív-profán többség felett. Ráadásul épp’ a titkok létezése ad lehetőséget az egész társadalom manipulálására, konkréten az uralkodó kontraszelekcióra is, mert „a titkok” exkluzív ismerete hallatlan mértékű, ám teljesítménnyel nem megalapozott, így tisztességtelen előnyhöz juttatja „a beavatottat”, s lényegében oda vezet, hogy a társadalmi ranglétrán nem a tehetségesek érvényesülnek és válnak vezetőkké, hanem a sunyi, többnyire teljesen irracionális (hamis) titkok gyártói, kezelői és szaporítói. Hogy végül is kit tekinthetünk ma, a szó modern értelmében szabadkőművesnek? Igyekszem erre is elfogadható magyarázatot adni. Szabadkőműves „a hétköznapi nyelvezet” szerint mindenki, aki titkos társaság tagja. Szűkebb értelemben szabadkőműves az, aki az ősi rituálé szerint beavatott, és valamely elfogadott (legitim) páholy tényleges, aktív tagja. Hogy kik a tagok, az a legfőbb titok. Írásos bizonyíték, dokumentum híján a felismerést illetően csak a judíciumodra támaszkodhatsz. Ezt kell fejlesztened. Jézus Krisztus mondta: „Gyümölcséről ismeritek fel a fát.”. Alapvetően kétféle titok(rendszer) létezik: szakrális és politikai. Igen ám, de a modern titkos társaságok ezeket a titokrendszereket módszeresen és szándékosan összekeverik, hogy az egész misztikum lehetőség szerint teljesen áttekinthetetlenné váljék. Addig „semmi bajom” a szabadkőművességgel, ameddig afféle speciális „természetvallás”-ként – vö. a Világegyetem Nagy Építőmestere – személyiségfejlesztő tréningeket tart; apokrifokkal vagy nemlétező gnosztikus titkok megfejtésével „foglalkozik”, mert ez még mindig „pozitívabb” annál – habár a lelki drogfogyasztás is szörnyű ártalom! -, mintha a mai fiatal „gondtalanul és gondatlanul” a kábítószer, az alkohol, vagy egyéb önpusztító „élvezetek” rabjává válik, többségében egész életére. Azt mondom: a szabadkőművesség eddig a szintig nem több, mint egy téves vallás, amelyből majd egyszer kigyógyul, aki beleesett a „szakrális” csapdájukba. Az igazi probléma ott kezdődik, amikor „a Rend” a gnosztikus titkait kiterjeszti az egész társadalomra, és mint „minden titkok tudója” – vö. „Bölcsek Köve”, „Bölcsek Tanácsa” - megpróbálja átvenni a politika irányítását, azt hívén és elterjesztvén, hogy a Testvériség erre a legalkalmasabb, mi több, az egyetlen alkalmas. Azokat a szabadkőműveseket, akik arra esküdtek, azon dolgoznak, hogy közösségi akció-egységüket és eskü-kötelezettségüket ki-és felhasználva, politikai és kulturális értelemben manipulálják a spontán társadalmi folyamatokat, szlenggel kifejezve: „vakolóknak” hívjuk. Az a legsúlyosabb és a legveszélyesebb tévedés ebben a hamis (tév)eszmerendszerben, hogy egyrészt tagadja Isten privilégiumát az emberi lelkek felett, másrészt azt hiszi, hirdeti, hogy a Testvériségben a garádicsokon felfelé lépkedő ember automatikusan „bölccsé”, és egy füst alatt „istenivé” is válik. Hovatovább „a fixa ideájuk”, hogy a beavatás nélkül senkiből nem lehet bölcs, tehát aki nem lép be a Rendbe, az szükségszerűen megreked a szellemi fejlődés alacsonyabb szintjén. Mindez természetesen nem igaz, pusztán önreklámozó mákony. Arról nem is szólva, mikor már a Rend gyártja futószalagon azokat „a nélkülözhetetlen titkokat”, melyekből egy szó sem igaz, és csakis „a Rend” önmaga létezését és hatalmi megerősödését szolgálják. Nem vonom kétségbe, hogy létezhet/létezik olyan embertípus, aki számára „hasznosabb”, ha „egy Rend” tagjaként éli le az életét, mert így legalább nem „kallódik” el, illetve műveltebb emberré válhat, mint amilyenné egyébként válhatott volna. Bár vannak dolgok – a titkok -, amelyeket jobb, ha nem tud az ember fia, mert vagy becsavarodik, vagy egész életére a „titkok” rabjává válik, ami – mint mondottam – egyfajta szellemi kábítószer is lehet. Levelet váltottam Párizsban élő, idős magyar szabadkőművessel, aki már a 30. fokozaton állt, igen művelt, erkölcsös ember benyomását keltette és éppúgy világfolyamatokat manipuláló gazembernek tartotta Sir Winston Churchillt, mint jómagam. Itt van tehát a határ! A titkok ismerete sokszor nem bölccsé, hanem mohóvá és gátlástalanná tesz, attól függően, hogy az adott ember és az adott páholy mennyire „romlandó”. Ez az egész játék azért is veszélyes, mert az emberi természet gyarló, bűnre, s legfőképpen a kevélység bűnére hajlamos, és mint ilyen, könnyen elveszíti az önkontollját. Sőt, például szerződést köt „a metafizika ördögével”, ami nyílegyenes sugárút a pokolba; esetleg egy politikai nagykoalícióhoz vezet, magával, a kommunista Luciferrel (vö. Illuminátusok)…  
 

Nos, hát csak lassan a testtel, Kedves „Testvéreim”!

Ilyen – elbocsátó szép - üzeneteket végképp ne küldözgessetek nekem, mint a legutóbbi is volt. Legújabban azt híresztelitek rólam, hogy én voltam/lettem volna az, aki közétek vágyakozott, és csak azért nem vettetek fel, mert nem bizonyultam méltónak a Testvériségre. Ez az üzengetés immár kifejezetten – nevetséges. Soha nem akartam „közétek” tartozni, sohasem tartoztam közétek, és soha nem is fogok közétek tartozni, mert önmagamon és a családomon kívül csak Jézus Krisztushoz tartozom, evilági „szervezetekhez” nem. Nos, nyugodjatok ebbe bele, békében, és menjetek békével!

Az Úr legyen veletek!

Vác, 2009. augusztus 17.

Zárszó

Nagyjából már 8-10 évvel ezelőtt létezett a Nemzeti Igazságtévő Bizottság, amelynek – ha jól emlékszem – tagjai voltak: Tőke Péter, Drábik János, Éliás Ádám, Tímár György, Síklaky István is. Amikor először beszéltem főszerkesztőmnek, Tőke Péternek a jelen írásomban foglaltakról, arra kért, mondjam el mindezeket a Bizottság előtt, ott majd kvázi jegyzőkönyvbe veszik, és vágatlanul megjelenik a Leleplezőben is.

Tisztelt Uraim!

Kicsit megkésve ugyan, de – íme, a „vallomásom”! 



                                                  Czike László

Tőke Péter
Ikervár, 1945. jan. 1.
Író, újságíró
1972-ben (beszervezésekor) a Hétfői Hírek, később a Reform munkatársa volt. A rendszerváltás idején a Reform főszerkesztője. Több regényt is írt Peter Sheldon néven. (Nem azonos a sci-fi és meseregény író Tőke Péterrel)


Fedőneve: "Hidas"
Informátor, majd titkos megbízott minősítést kapott. (Az 1989-es iratokban titkos munkatársként említik, ami a legmagasabb fokozat volt a hálózati személyek közt.)
Beszervezésének dátuma: 1972. szept. 13.
6-os kartonja szerint "hazafias alapon" szervezték be, és "kulturális, tájékoztatás-hírközlés" vonalon foglakoztatták a BM III/III-4-c. alosztályon (elhárítás a "nemzeti" ellenzékkel szemben). Beszervezője és tartója Bolovits György r. hdgy. volt.
1977-től a III/III-5-a. alosztály foglakoztatta (elhárítás a Magyar Rádió és Televízió, az MTI, a MÚOSZ és az Írószövetség területén).

Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészületei kapcsán azt a feladatot kapta, hogy információkat szerez a független lapok temetéssel kapcsolatos terveiről, és interjút készít a Reform című lapba. Lehetőleg Szilágyi Sándort, Hegedűs B. Andrást és az egyik özvegyet kellett megkeresnie a kérdéseivel. (Ezek az interjúk nem jelentek meg)
"Hidas", mint a Reform főszerkesztője, interjút akart készíteni a belügyminiszterrel is. A megfelelő háttéranyagokat a állambiztonsági szervek biztosították. Egy rövid interjú valóban készült is Horváth István belügyminiszterrel (és egy másik Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterrel), mellette "Puccs nélkül" egy másik cikke is megjelent. Reform, 1989. máj. 26. 4-5. o. A Reform jún. 2-i számának 6. oldalán is van egy interjú: "Horváth István hisz abban, hogy most is szót értenek" (nincs a szerző, de a mellette lévő cikket "A mi népünk nem ellenség" címmel Tőke jegyzi).

Az ÁBTL-ben nem lelhetőek fel dossziéi.
Ügynök múltjára 2005-ben derült fény.
a Leleplező főszerkesztője.


Tarlós: Feltétlen elismerés illeti Demszkyt


Tarlós István közölte, feltétlen elismerés illeti Demszky Gábort, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere. Hozzátette, a város pénzügyi helyzetét bizonytalannak tekintik, de minden más vonatkozásban átvehetőek a Főpolgármesteri Hivatal által készített átadás-átvételi anyagok. Az új főpolgármester megköszönte Demszky Gábornak az átadás zökkenőmentes előkészítését, és azt, hogy „húsz éven keresztül bajlódott Budapest vezetésével”. Tarlós elmondta, a megkezdett beruházásokat elegendő forrás esetén folytatják.




Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)