Na fizess paraszt , mert a zsidó újból meglopott!!!!!!!!!!

Na fizess paraszt , mert a zsidó újból meglopott!!!!!!!!!!

Új brókerbotrány: százmilliárdos lyukat talált az MNB a Buda-Cashnél

2015. február 24., 11:38

Több éve, akár másfél évtizede zajló visszaélést tárt fel az MNB a Buda-Cash Brókerháznál - mondta Windisch László, az MNB alelnöke. A visszaélés miatt a brókercéggel tulajdonosi kapcsolatban álló DRB Bankcsoport tevékenységét is felfüggesztették.

Az MNB átfogó vizsgálatot indított a Buda-Cash Brókerházzal szemben. Az eredmények olyan visszaéléseket derített ki, amely miatt tegnap felfüggesztették a brókercég működési engedélyét és ma felügyeleti biztos kezdte meg működését.

Windisch László szerint a brókerház az elmúlt 10 évben legtöbb jelentését, analitikáját meghamisította, az az összeg, amivel a befektetési szolgáltató nem tud elszámolni, százmilliárdos összeget érint. A társaság átfogó ellenőrzésére idén amúgy is sor került volna. A kirendelt felügyeleti biztos feladata lesz, hogy valós analitikákat hozzon létre.

A svájci frankon is nagyot buktak, de nem ez a legnagyobb baj

Nincs közvetlen összefüggés a svájci frankos ügylet és az évtizede zajló csalás között - mondta a Privátbankár.hu kérdésére az alelnök, aki szerint ugyanakkor a svájci frankos ügylet tízmilliárddal emelte meg az ügyfelek százmilliárdos vélelmezett veszteségét. Az MNB egyébként épp a svájci frankkal kapcsolatos adatszolgáltatás okán figyelt fel az adatszolgáltatási anomáliára.

Windisch László szerint a svájci frank árfolyamának megugrásának kezelése kapcsán más befektetési szolgáltatónál az MNB nem tárt fel olyan problémát, amely azonnali beavatkozást tenne szükségessé.

Négy bank is érintett

A tulajdonosi összefüggések okán a felügyelet ma felfüggesztette a DRB Bankcsoport négy bankjának működését (a regionális bankok Pécs, Kecskemét, Miskolc és Budapest székhellyel működtek). Az MNB 1 millió forintos értékig kifizetési tilalmat rendelt el az érintett bankoknál.

A négy bank piaci mérlegfőösszege 0,73 százalékos, azaz szanálásról nem lesz szó.

A négy regionális bank érintettsége azért áll fenn, mert vélelmezhető, hogy a brókerház problémái a bankok pénzügyi helyzetét is érintik.

120 ezer betétes volt a DRB Bankcsoportnál, míg a Buda-Cash Brókerháznál 15-20 ezres ügyfélállomány érhető utol.

Az ügyben érintett cég külföldi érdekeltségeit is próbálja feltérképezni az MNB.

Hónapokig is tarthat a zárolás

A befektetők nem férhetnek hozzá az értékpapírjaikhoz a zárolás miatt - mondta Windisch László. Ez a zárolás akár hónapokig is fennállhat.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács áttekintette az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap helyzetét és döntést hozott arról, hogy a két alap a Magyar Nemzeti Banktól kaphat forrást a kártalanításra.

Erős a gyanú, hogy nem tudnak elszámolni az ügyfelek pénzével

Erős a gyanú hogy a brókerház nem tud elszámolni az ügyfelek vagyonával - mondta Windisch László. Ha egy befektetési szolgálató nem tud elszámolni ügyfélpénzekkel, az egyértelműsíti, mi alapozza meg a feljelentést. Az alelnök szerint az MNB-be integrált felügyelet új vizsgálati metódusa - a helyszíni ellenőrzés során bekért adatok - segítettek hozzá az ügylet feltárásához.

Ezekben a bankokban korlátozzák mától a pénzfelvételt

2015. február 24., 12:34

A Buda-Cash tulajdonosi körébe tartozó pénzintézeteknél a jegybank felügyeleti biztosai vették át az irányítást, korlátozzák a pénzkivétet.

Az MNB mától felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB bankcsoport tagjaihoz, és korlátozásokat léptetett életbe valamennyi intézménynél.

A háttérben a Buda-Cash-ügy áll: a felügyelet több éve, akár másfél évtizede zajló visszaélést tárt fel az MNB a Buda-Cash Brókerháznál. A visszaélés miatta brókercéggel tulajdonosi kapcsolatban álló DRB Bankcsoport tevékenységét is felfüggesztették.

Ezek a bankok érintettek

Február 24-től rendeltek ki felügyeleti biztosokat a DRB Bankcsoporthoz, vagyis:

• a BRB BUDA Regionális Bankhoz,
• a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankhoz,
• a Dél-Dunántúli Takarék Bankhoz
• és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bankhoz.

Legfeljebb egymilliót vehetnek ki az ügyfelek

A felügyeleti biztosok mai nappal átvették a hitelintézetek irányítását annak igazgatóságától, s gondoskodnak a megfelelő működésről. A jegybank ezzel párhuzamosan ügyfelenként egy millió forintban korlátozta a hitelintézetek által az ideiglenes intézkedés időtartalma alatt kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális összegét.

Ezen összeghatáron belül – ha igénylik – nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez.

A korlátozó intézkedések a vizsgálatot lezáró határozatok meghozataláig, de legfeljebb egy évre, a betétek és más források visszafizetésének korlátozása maximum 90 napig marad érvényben.

Sorban függesztik fel a Buda-Cash engedélyeit

Felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. kereskedési jogát a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a részvény és a származékos szekcióban kedden - közölte a BÉT a honlapján. A Keler pedig a brókercég klíringjogát függesztette fel.

A közlemény szerint a BÉT néhány perccel a kereskedés indulása előtt kapott tájékoztatást a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) arról, hogy a jegybank felfüggesztette a Buda-Cash működési engedélyét. 

A jegybanki intézkedés következtében a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) is felfüggesztette a brókercég klíringjogát. 

Az MNB kedden reggel közölte, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt. 

Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB hétfőn az illetékes rendőr-főkapitányságnál büntető feljelentést tett.

A felügyeleti biztosok kedden átvették az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodnak a megfelelő működésről.

Apu, mi az a Buda-Cash és a Beva?

Eidenpenz József, 2015. február 24., 11:37

A Buda-Cash Brókerház tavaly a hetedik legnagyobb forgalmú tőzsdetag volt a Budapesti Értéktőzsdén 147,7 milliárd forintos forgalommal, ami a teljes részvényforgalomnak azonban csak a 3,9 százalékát adta. Ám a cég honlapja szerint számos más külföldi termékkel, befektetéssel is foglalkoztak, ami nem a budapesti parketten forgó értékpapírokat jelenti.

Honlapján a „hazai retail piacvezető brókerházának” nevezi magát, azaz a kisügyfelek piacán vezetőnek, amit az is alátámaszt, hogy 11 vidéki városban van fiókja. A cégnek 2013 végén 2,7 milliárd forintos saját tőkéje volt, és abban az évben 584 millió forintos adózott eredményt ért el.

A kisügyfelek befektetéseit a Beva (Befektető-védelmi Alap) biztosítja, alapesetben fejenként 20 ezer euróig. (Több, mint hatmillió forintig.) Ha olyan cég megy csődbe, amely sok kisügyféllel rendelkezik, az egyrészt nagy terhet jelenthet a Beva számára, másrészt pedig nagy károkat okozhat az amúgy is meglehetősen konzervatív, kockázatkerülő befektetési kultúra fejlődésében.

Sajtóértesülések szerint (Index.hu, Napi.hu) a brókercég és ügyfelei a svájci frankon veszíthettek sokat, a veszteség a nyolcmilliárd forintot is elérheti. A Beva saját tőkéje a 2013-as mérlege szerint 9,8 milliárd forint volt, bevételei pedig 1,6 milliárd forintot tettek ki. Ebből körülbelül 600 millió főleg a befektetett tőke hozamaiból származott, egymilliárd pedig a brókercégek befizetéseiből.

A Beva tagjai ugyanis ügyfélállományuk alapján díjat fizetnek, hasonlóan az OBA-hoz. „A 2012. január 1. napjától hatályos Díjfizetési szabályzat szerint az I. díjalapsáv (a befektetőnként hatmillió forintot meg nem haladó letétek összesített értéke) után 0,45 ezrelék éves díj, a II. díjalapsáv (befektetőnként a hatmillió forint feletti letétek összesített értéke) után 0,015 ezrelék éves díj fizetendő” – írja a szervezet honlapja.

Fontos, hogy a Beva akkor fizet kártalanítást az ügyfeleknek, ha azok vagyonát a brókercég nem tudja kiadni. Vagyis elvesztés, ellopás, zárolás esetén jár pénz, nem pedig piaci folyamatok miatt bekövetkező károkra, árfolyamveszteségre.

Ebből nagy botrány lesz: bajban a Buda-Cash, befagyasztották az ügyfelek pénzét

2015. február 24., 08:56

Az MNB azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztosokat rendeltek ki, akik átvették a cég irányítását. Befagyasztották az ügyfelek pénzét, feljelentést tettek a rendőrségen is - bűncselekmény gyanúja merült fel az MNB szerint.

A tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt az MNB ma közzétett végzésében azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyét, továbbá felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez - közölte a Privátbankár.hu szerkesztőségével a felügyelet.

Súlyos visszaélések gyanújáról ír a felügyelet

Friss: Hogyan kártalanítják az ügyfeleket, ha bedől egy brókercég? >>

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel szemben indított átfogó felügyeleti vizsgálata során a Zrt. tevékenységét érintően észlelt súlyos visszaélésekre utaló információkra tekintettel a cég tevékenységi engedélyét ideiglenes intézkedés keretében azonnali hatállyal felfüggesztette, továbbá a mai naptól felügyeleti biztosokat rendelt ki a társasághoz.

Átvették az irányítást

Az MNB végzésében közzétett ideiglenes intézkedését az intézmény működése kapcsán az érdekeltek – elsősorban a befektetők – halaszthatatlan védelme indokolta. A felügyeleti biztosok ma átvették az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodnak a megfelelő működésről.

Befagyasztották az ügyfelek pénzét

A jegybank ezzel párhuzamosan rendelkezett arról, hogy az intézkedések hatálya alatt – a tényállás és a jogsértések teljes körű feltárása érdekében – az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel.

Az intézkedések visszavonásig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig maradnak életben.

A rendőrségen is feljelentést tettek

Tekintve, hogy az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, az MNB a tegnapi napon az illetékes rendőr-főkapitányságnál büntető feljelentést tett. A jegybank felügyeleti eljárásának eredményéről és esetleges további intézkedéseiről a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni fogja - írja a jegybank.

Hétfő este rendőrök nyomoztak a társaságnál

Az Index hétfő éjszaka arról írt: tegnap rendőrök voltak a társaság irodaházánál. "A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozati cselekményt hajtott végre" - tájékoztatta a lapot a rendőrség. A társaság sajtókapcsolati igazgatója szerint a vezetők közül senki semmilyen rendőrségi eljárásról nem kapott tájékoztatást, legkorábban a reggeli órákban tudnak reagálni.

Hogyan kártalanítják az ügyfeleket, ha bedől a Buda-Cash?

Nagy László Nándor, 2015. február 24., 09:35

A Beva 20 ezer euróig áll helyt. A kártalanítás értékét az elmúlt fél év átlagos tőzsdei ára határozza meg.

Az elmúlt hetekben, hónapokban brókercsődről nem igazán hallottunk, ezért nem árt felidézni az ide vonatkozó szabályokat. A befektetőket a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanítja. Az alapnak akkor kell kártalanítania, ha a bíróság az alap tagjának a felszámolását rendeli el.

Erről a tagszervezetnek haladéktalanul értesítenie kell a Bevát. A Beva a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről.

Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.

20 ezer euró

A Beva a kártalanítás során befektetőnként legfeljebb húszezer eurót (bő hatmillió forintot) fizet ki. A kártalanítási összeghatárt tagonként kell figyelembe venni, ha tehát egy befektetőnek több Beva-tagnál, azaz több brókercégnél is van befektetése, minden tagnál külön jogosult a kártalanításra a 20000 eurós összeghatárig. (Korábbi híradásunkat itt pontosítottuk - a Beva segített a jogi szabályozás értelmezésében, ami szó szerint így szól: „Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként.” )

Ráadásul a Beva-kártalanítás „önrészes”: mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

A részvényesek számolgathatnak...

A kártalanítás során az ügyfél valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. Ha értékpapírban tartott követelésről van szó, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. A Beva kártalanítást csak pénzben nyújthat.

Nincs vége a brókerbotránynak, újrakezdődik a Kulcsár-per

Iratismertetéssel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken ma a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás miatt több mint egy évtizede indult eljárás megismételt elsőfokú büntetőpere, amely többek között szakértő halála, bírósági ülnökök életkor miatti távozása és vádiratok egyesítése miatt húzódik. Elsőfokú ítélet hozzávetőleg fél év múlva várható.

A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A bűnüldöző hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998-2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, összességében sokmilliárdos kárt okozva.

Kulcsár Attila – akit 2003 nyarán Bécsben fogtak el – az eljárás első éveiben a rendőrségen és a bíróságon nem tett érdemi nyilatkozatokat, csak a nyomozó ügyészségen, ahol viszont magára és másokra is terhelő vallomást tett. Ezután megszűnt az előzetes letartóztatása, miközben a bűnösségét tagadó több társát továbbra is fogva tartották.

Akkoriban a kormányoldalhoz tartozó szocialista és szabad demokrata politikusok kifogásolták, hogy az ügyészi kihallgatásokról készült jegyzőkönyvek szövegét rendszeresen az ellenzéki Magyar Nemzet címlapján lehetett olvasni, és az ott készült videofelvételek is kiszivárogtak. Fideszes politikusok ugyanakkor azt mondták, hogy a kormány által irányított titkosszolgálatok megsemmisítették Kulcsár Attila több száz lehallgatott telefonbeszélgetésének felvételét.

Az ügyészség 2005-ben emelt vádat. A Fővárosi Bíróság – a Fővárosi Törvényszék jogelődje – 2008. augusztus 28-án kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Társai közül többen kaptak többéves börtönbüntetést és több tíz millió, esetenként több száz millió forintos vagyonelkobzást, felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.

Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárd forintot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig megközelítette a 46 milliárdot

A fellebbezések után másodfokra kerülő ügyben 2010 tavaszán, sokéves hallgatás után Kulcsár Attila érdemben megszólalt, volt munkahelyét, a K and H Bankot és egykori ügyfeleit bírálta. A Fővárosi Ítélőtáblán az egyik szakértőre hivatkozva azt mondta: a bankot áthatották a szabálytalanságok, ám ezt egyes vezetők éveken át elnézték, majd pedig a magát az ügy sértettjének feltüntető bank – biztosítási összegek reményében – valótlan nyilatkozatokat tett, ami hozzájárult az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához.

"Nem vagyok ártatlan, de nem követtem el olyan súlyos bűncselekményeket, mint amikért elítéltek" – jelentette ki a táblán az elsőrendű vádlott, aki szerint a bank, illetve brókercége fölöslegesen fizetett ki milliárdokat az állítólag megkárosított ügyfeleknek, mert nagy részüket valójában nem is érte kár.

A tábla bírája és több védő is szóvá tette, hogy az ügyészek váddal kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű, szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, a másodfokú eljárásban vetette fel a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy sikkasztás helyett csalás is felmerülhet, ami egészen más bizonyítási és kárfelelősségi kérdéseket vetne fel, ráadásul erre a bűncselekményre újabb kiadatási eljárást kellene lefolytatni az Ausztriában elfogott Kulcsár Attila esetében.

A Fővárosi Ítélőtábla 2010 májusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított megalapozatlanság, súlyos eljárási hibák miatt. Baka András főbíró akkoriban arról beszélt: az esetleges bírósági mulasztásokért vállalni kell a felelősséget, mert e nélkül nem lehet a hibákat kijavítani, ugyanakkor a perekben eljáró jogászok meglehetősen egymásra utaltak, a jó bírói munka egyik előfeltétele a magas színvonalú ügyészi és ügyvédi tevékenység.

A megismételt elsőfokú eljárás 2010 decemberében kezdődött a Fővárosi Bíróságon, az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében. A korábbiaktól eltérően Kulcsár Attila már tett érdemi észrevételeket a bizonyítási eljárásban.

A napokban az MTI érdeklődésére a Fővárosi Törvényszék közölte: az eljárás során meghalt egy vádlott, egy másik esetében pedig egészségi állapota miatt kellett felfüggeszteni az eljárást. Elhunyt továbbá egy szakértő, kollégája belépése pedig szükségszerűen lassította az eljárást, továbbá két ülnök is betöltötte a 70. életévét, így távoznia kellett az öttagú bírói tanácsból. A nemrégiben történt tanácsváltozás miatt januárban több tárgyalás is iratismertetetéssel telik majd.

Az ügyben az alapvádirat mellett hűtlen kezelés és pénzmosás miatt két újabb vádiratot nyújtottak be.

A megismételt elsőfokú eljárásban négy év alatt mintegy 100 tárgyalási napon 150 tanút, továbbá tucatnyi szakértőt hallgattak meg. Már a korábbi elsőfokú eljárás bírája arról beszélt 2008-ban, döntése szóbeli indoklásakor, hogy összesen mintegy 150 ezer oldalnyi iratból dolgozott, 92 tárgyalási napot tartott és mintegy 200 tanút hallgatott meg. Tavasszal folytatódhat a bizonyítás, fél év múlva elsőfokú ítélet várható, ám ha lesznek fellebbezések, másodfokon folytatódhat tovább a 2003-ban kipattant brókerbotrány büntetőpere.

Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt egészen 2011-ig, így esetében az adható kedvezmények figyelembevételével mintegy 4-5 év szabadságvesztés már letöltöttnek tekinthető, azaz, ha ennél többet kap, csak akkor kell börtönbe vonulnia.

WikiLeaks: izraeli katonák jöttek Budapestre a 2006-os zavargások előtt

Összesen százhúsz izraeli katona érkezett Magyarországra nem sokkal a 2006. október 23-i összecsapások előtt, hogy "rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzen" – ez derül ki egy amerikai hírszerzési cég elemzőinek levelezéséből, amelyet a WikiLeaks közölt. Az üzenetek írói egy olyan elméletet állítottak fel, amely érinti a brókerbotrányt, egy szíriai férfi megölését, valamint Gyurcsány Ferencet is. A volt miniszterelnök úgy reagált: ekkora marhaságot már rég olvasott.

A WikiLeaks 2012-ben kezdte a stratforos e-mailek publikálását. A Stratfor egy hírszerzésre szakosodott austini cég, 1996-ban alapították, és sokak szerint az amerikai titkosszolgálatok legfontosabb alvállalkozója.

A társaság munkatársai a csütörtökön nyilvánosságra hozott levelezésben azt találgatják, mit csináltak a magyar légtérben izraeli kémrepülők 2010-ben. Ezzel kapcsolatban elevenítették fel, hogy 2006 őszén egy izraeli gép szállt le Budapesten, a fedélzetén 120 katonával, akik állítólag gyakorlatozni jöttek.

A 2010-es berepülést a levelezésben egy szíriai-magyar férfival hozták összefüggésbe, aki a Kulcsár-ügyben segítette a rendőrséget. A stratforosok állítása szerint Gyurcsány Ferenc segített eltussolni "az országból óriási pénzösszegeket eltüntető" brókerbotrányt, amihez bankárként szerintük Medgyessynek is köze volt. Ennek a műveletnek a része lehetett a befolyásos pénzváltóként ismert szíriai-magyar férfi meggyilkolása is.

A levelezésből az is kiderül, hogy a kémgépek azon a napon jártak a magyar légtérben, amikor a szíriai férfit megölték. Az eset előtt két hónappal Gyurcsány Izraelben járt, ahol nem tudni miről tárgyalt. "Mivel a pártja nagy bajban van, engem egyáltalán nem lepett meg a kémrepülők feltűnése" – írta egyik levelében az egyik straforos elemző az Index szerint.

Gyurcsány: „ekkora marhaságot már régen olvastam”

"Nem tudom, miért kell ennyire félni tőlem, lassan minden napra jut egy titkosszolgálati leleplezés, de nagyon nem bánom, hogy a bírálóimnak remeg a lába" – így reagált Gyurcsány Ferenc a vele kapcsolatos WikiLeaks-bejegyzésre.

"Ami meg a lényeget illeti: ekkora marhaságot már régen olvastam. Szerintem az olyan kötelező szavakon kívül, mint az "és" és az "az" egyetlen érdemi igaz állítás nincs a levelekben. Bátorítom a mai kormányt, amely hozzáfér minden adathoz, a bevetési és repülési jegyzőkönyvekhez, naplókhoz, hogy hozzon mindent nyilvánosságra, amije van, nem kell a személyiségi jogaimmal sem foglalkozniuk. Hajrá Orbán Viktor!" – fogalmazott a volt miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy miről tárgyalt Izraelben a szír férfi meggyilkolása előtti hetekben, a volt miniszterelnök azt mondta, hogy külföldi útjairól, az ott folytatott tárgyalásokról mindig rendre beszámolt. "Izraelben semmilyen bizalmas megbeszélést nem folytattunk, hadiipari, biztonsági, nemzetbiztonsági kérdésekről érintőlegesen sem beszéltünk, még a feltételezés is abszurd és légből kapott" – tette hozzá.

Gyurcsány azt is mondta: nem érti, miként lehetett volna szerepe a brókerbotrányban, pláne annak eltussolásában: amikor a botrány kitört, még kormánytag sem volt, amikor pedig miniszterelnök lett, a büntetőeljárás már javában zajlott, nem volt mit eltussolni – olvasható ugyancsak az Indexen.

Origo: sajtóhírek alapján kombinált a Stratfor elemzője

Egyszerű feltételezésen, és nem titkos információn alapul az az állítás, hogy izraeli katonák vettek volna részt a 2006-os budapesti rendőrattakokban - írta az Origo hírportál csütörtökön, miután megszólaltatta az amerikai hírszerző cég, a Stratfor elemzőjét.

Kiss Klárát meglepte, hogy a neve nyilvánosságra került, bár - mint mondta - emlékszik rá, hogy 2010 karácsonyán valakik feltörték a Stratfor szervereit, és nagyon sok irat ment ki tőlük. Lehet, hogy az ő levele is közöttük volt - mondta az elemző, aki ma is Budapesten van, de állítása szerint már egy hónapja nem dolgozik a Stratfornak.

Kiss Klára arról is beszélt, hogy a 2010-es WikiLeaks levelezésben szereplő feltételezései sajtóhírekből erednek. A magyar sajtóban olvasta ugyanis, hogy megérkeztek az izraeliek 2006 tavaszán, és biztonsági kísérleteket végeztek a repülőtéren. Erről beszámoltak a magyar lapok, de arról nem, hogy elmentek. "Az csak egy feltételezés volt olyan szempontból, hogy talán valami közük volt a magyar rendőrök kiképzéséhez" – magyarázta.

Romániába is juthatott a brókerbotrányból származó pénzből?

A romániai hatóságok szerint 4,8 millió eurót juttattak néhány éve Bihar megyei természetes és jogi személyeknek magyarországi banki csalásokból származó pénzből. A megyei rendőrség szóvivője annyit mondott: egy nagy visszhangot kiváltó magyarországi ügyről van szó, de azt nem akarta megerősíteni, hogy ez az ügy a 2003-ban kipattant brókerbotrány.

Az ebihoreanul.ro portál szerint a Bihar megyei bűnüldöző szervek azonosították azokat a pénzügyi hálózatokat, amelyeken keresztül 2001 decembere és 2003 májusa között 4,77 millió eurót és 24 ezer dollárt juttattak Bihar megyei személyeknek, cégeknek azzal a szándékkal, hogy eltitkolják a pénz törvénytelen eredetét. Minderről a Bihar megyei rendőrség szóvivője, Alina Dinu nyilatkozott kedden a sajtónak.

A szóvivő egy olyan magyarországi bűnesetről beszélt, amelyben az 56 éves K. C. I., a 47 éves M. J. és a 39 éves K. A. kapott ismételt sikkasztásért, pénzmosásért, okirathamisításért két és nyolc év közötti börtönbüntetést.

Sok tízmilliós magánvagyonokat forgattak Kulcsárnál

Egy ingatlanbefektető 100 milliót meghaladó, az egyik kereskedelmi tévé korábbi elnöke pedig 50 milliósnál is nagyobb magánvagyonát fialtatta Kulcsár Attilánál 2000 körül - hangzott el a büntetőper hétfői tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon.

A tanúként meghallgatott egykori médiavezér arról beszélt, hogy akkoriban nagyon elfoglalt volt, csak a munkájának élt, ezért pénzügyeit rábízta egy munkatársára. Kulcsár Attilát ismerősei dicsérték, ajánlották, ezért 55 millió forintot adott át vagyonkezelői szerződés keretében a brókernek. Portfólió-egyenlegéről csak szóban kapott felvilágosítást, a botrány 2003 nyári kirobbanásakor - a tanú elmondása szerint - 80 millió forint hiányzott a számlájáról, emiatt választott bírósághoz fordult, amely követeléseinek egy részét megítélte.

Egy ingatlanbefektető tanúként elmondta, hogy baráti körből javasolták neki Kulcsár Attilát, ezért magánszemélyként 100 millió forint feletti összeget helyezett el a brókernél. Mint mondta: bízott a K and H Bankban, remélte, hogy a pénzintézet garantálni tudja a szabályos portfólió-kezelést. A botrány kipattanása után a tanú választott bírósághoz fordult, amely mintegy 80 millió forintot ítélt meg neki.

A tárgyaláson ismertették azt a kísérő levelet, melyet Kulcsár Attila ügyfeleinek utoljára elküldött portfólió-kimutatásához csatolt, ebben a bróker többi között azt tanácsolta, hogy ne ismerjék el a részvénytranzakciókat, -átvezetéseket, jelezzék, hogy jóhiszeműen jártak el, a tanácsadó tévesztette meg őket. A levél azzal zárult, hogy írója azt kérte: lehetőleg ne kerüljön a belgák - a tulajdonosok - kezébe, mert akkor az fogják feltételezni, hogy az ügyfelek összejátszottak a brókerrel. A büntetőper a héten további ügyfelek meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

Kulcsár Attila és társai ügyében azért folyik büntetőper, mert az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként rendkívül magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.

Kulcsár Attila és társai ellen a vád jelenleg sikkasztás - bár a vádhatóság szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, 2010-ben a másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla előtt lehetséges minősítésként felvetette a csalást is -, valamint a vádiratban szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás.

A vádlottak között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői. A K and H Bank dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, és az FB első fokon őt is felmentette a vádak alól. Abban a több mint három évvel ezelőtt kihirdetett nem jogerős döntésben Kulcsár 8 évet és 230 millió forintos pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát pedig letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel sújtották.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly tavasszal megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és az eljárás megismétlésére utasította az FB-t. A sokkmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila és társainak büntetőperében a megismételt elsőfokú eljárás tavaly december 3-án kezdődött az FB-n.

Százmilliókat forgatott egy baloldali politikus Kulcsárnál

Százmilliókat forgatott egy ismert baloldali politikus magánszemélyként, illetve az Energia Alapítvány elnökeként Kulcsár Attilánál - derült ki a brókerper pénteki tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon (FB).

Kulcsár Attila és társai ügyében azért folyik büntetőper, mert az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként rendkívül magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.

A pénteken tanúként meghallgatott egykori politikus, aki korábban a parlament gazdasági bizottságának elnöke is volt, a tárgyaláson nem járult hozzá ahhoz, hogy a sajtóban leírják a nevét. Elmondta, hogy 1999 és 2001 között az alapítvány mintegy 200 milliót, ő pedig magányszemélyként több mint 100 milliót bízott vagyonkezelés, portfóliómenedzselés címén a K and H Equitiesre az ott dolgozó Kulcsár Attilán keresztül.

Azért fordult Kulcsárhoz, mert elégedetlen volt a többi pénzintézetnél ajánlott hozamokkal és kiszolgálással. Kulcsár és az általa ígért hozamok eleinte megfelelőek voltak, ám az feltűnt a tanúnak, hogy 2002 őszén hiába kért a brókertől számlaegyenleget. A tárgyaláson a tanú elé tártak banki tranzakciókról szóló bizonylatokat, melyeken a tanú aláírása szerepelt, ám ő határozottan állította, hogy azok csak hasonlítanak a kézjegyére, de ilyen papírokat nem írt alá, ilyen tranzakciókhoz nem járult hozzá. A tanú elmondta: az eljárás során számára az derült ki, hogy a befektetett pénz rövid idő után eltűnt, bizonyos iratokra pedig odahamisították a nevét, ezért feljelentést is tett. A pénzintézettel ő 2008-ban, az alapítvány pedig csak 2010-ben tudott megegyezésre jutni.

Az egykori politikus valamennyi jelen lévő vádlottat ismerte, Kulcsár pedig tegezte őt, mint ahogy Forró Tamás újságíró is, aki az ügy vádlottjaként indulatosan faggatta a tanút arról: vajon emlékszik-e, hogy ajánlotta neki Kulcsárt brókernek. A tanú elmondta, hogy az újságíró a kérdésére talán említette neki Kulcsár nevét, amikor brókert keresett, majd a botrány kipattanása után haragudott is Forróra, mert sokat vesztett az ügyön, de ma már tudja, hogy minderről nem Forró tehet.

Kulcsár korábban ügyfeleit három kategóriába sorolta, e szerint voltak olyan befektetők, akik nem tudtak a törvénytelenségekről, voltak, akiknek a körülményekből - például, hogy milliókat hoz nekik kézpénzben egy taxis - egyértelműen tudniuk kellett, hogy nem törvényes ügyletekről van szó, egyes ügyfelei pedig már eleve azzal keresték meg, hogy hallottak a nála elérhető kiugróan nagy hozamról, az pedig nem érdekli őket, hogy miként tesz rá szert Kulcsár.

A szóbeli háttér-megállapodásokban Kulcsár - korábbi vallomása szerint - óriási sikerdíjakat ígért egyes ügyfeleinek, akik a vádlott szerint nem nevezhetik magukat becsapottaknak, megtévesztetteknek. Kulcsár egy korábbi tárgyaláson többtucatnyi sikerdíjas ügyfelét nevezte meg, köztük például Karl Imre volt szocialista politikust és Pintér Dezsőt, a Tv2 korábbi elnökét. Akkor az elsőrendű vádlott megjegyezte azt is, hogy vannak olyan egykori ügyfelei, akik hasonló háttér-megállapodások miatt a vádlottak padjára kerültek.

Kulcsár Attila és társai ellen a vád jelenleg sikkasztás - bár a vádhatóság szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, 2010-ben a másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla előtt lehetséges minősítésként felvetette a csalást is -, valamint a vádiratban szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás.

A vádlottak között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői. A K and H Bank dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, és az Fővárosi Bíróság (FB) első fokon őt is felmentette a vádak alól. Abban a két és fél évvel ezelőtt kihirdetett nem jogerős döntésben Kulcsár 8 évet és 230 millió forintos pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát pedig letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel sújtották.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly tavasszal megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és az eljárás megismétlésére utasította az FB-t. A sokkmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila és társainak büntetőperében a megismételt elsőfokú eljárás december 3-án kezdődött az FB-n.

Kilencmilliárdot nyert a Betonút jogutódja a K&H-ügyben

A Fővárosi Bíróság csütörtökön ítéletet hirdetett a Betonút Zrt. jogutódja, illetve a K&H Equities, K&H Alapkezelő és a K&H Bank alperesek közötti perben, s a Betonút jogutódjának 8,7 milliárd forintot ítélt meg - írja a Napi Gazdaság.

A Fővárosi Bíróság csütörtökön első fokon helyt adott a felperes DBI Ingatlanhasznosító Kft. (a Betonút jogutódja) kérelmének, hogy a követelt, összesen 13 milliárd forint plusz kamatai összegből egy csaknem négymilliárdos rész ügyét különítse el, s ebben hozzon részítéletet -írja a Napi Gazdaság.

Az ítélet indoklásából kiderül, a Betonút Zrt. és képviselője Dunai György a K&H Equities befektetési kapcsolattartójától, Kulcsár Attilától 2003 júniusában azt az ajánlatot kapta, hogy heti egyszázalékos kamatra állampapírba fektethetne mintegy 4 milliárd forintot. A Betonút értékpapírszámlájára meg is érkezett a pénz, amiből Kulcsár részben diszkontkincstárjegyeket, részben K&H pénzpiaci alap befektetési jegyeket vásárolt, ám az összeget a K&H technikai számláján keresztül hamisított megbízás és aláírási bélyegző segítségével az Állami Autópálya Kezelő számlájára irányította.

A bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy a Betonút Zrt. tudtán kívül történt az átvezetés, így az alpereseknek meg kell téríteniük a kárt. Az ítélet meghozatalában a bíróság az írásszakértői vélemény mellett Kulcsár Attila tanúvallomására támaszkodott.

A bíróság tőke és kamatok címén a mostani részítélettel 8,7 milliárd forintot ítélt meg a Betonút Zrt. jogutódjának.

A brókerbotrány árnyékában

2012. október 2., kedd 06:00 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: WL

Bár kilenc évvel a brókerbotrány kirobbanása után sincs jogerős ítélet az alapügyben, az utóbbi évek egyik legjelentősebb gazdasági bűncselekmény-sorozata – elsősorban a baloldalhoz köthető – szereplőinek és érintettjeinek polgári peres és választott bírósági eljárások alapján százmilliókat fizetett ki a K&H Bank. A Magyar Nemzet úgy tudja, ezen háttér-megállapodások és ítéletek iránt a Kulcsár-perben eljáró Fővárosi Törvényszék is érdeklődik.

Számos fordulatot hozott a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrány 2003-as kirobbanása óta eltelt kilenc év a büntetőügyben, az eljárás jogerős lezárása azonban még várat magára. A per megismételt elsőfokú eljárásában éppen ott tartanak, hogy a Fővárosi Törvényszék a közelmúltban rendelt ki új tőkepiaci szakértőt, akinek a K&H bankcsoportnál történt gyanús pénzmozgások elemzését kellene levezetnie. A Magyar Nemzet forrásai szerint a tanúkihallgatások is új lendületet kaptak a közelmúltban.

Júniusban múlt kilenc esztendeje, hogy a nyílt utcán brutálisan összeverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, aki kirobbantotta az évtized egyik legnagyobb korrupciós botrányát. A történet dióhéjban: Kulcsár Attila a K&H Bank brókercégének üzletági vezetőjeként 1998 és 2003 között – az ügyészség vádirata szerint – magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. A tizennyolc vádlott között vannak Kulcsár ügyfelei, magánszemélyek és állami vállalatok korábbi vezetői, valamint a K&H Bank volt elnök-vezérigazgatója, akit azonban 2008-ban első fokon felmentett a Fővárosi Bíróság. Kulcsárra első fokon 8 évet és 230 milliós pénzbüntetést szabott ki a bíróság, több vádlott-társa pedig letöltendő szabadságvesztést és több tíz vagy száz milliós pénzbüntetést kapott. Azonban 2010-ben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot (mai nevén: Fővárosi Törvényszéket).

A tanács a meghallgatott tanúknál kiemelt figyelmet fordít az utolsó, fiktív egyenleg mellé kézbesített, úgynevezett kísérőlevelekre, illetőleg arra, hogy az egykori bróker mely ügyfeleivel kötött sikerdíjas háttér-megállapodásokat, amely – ha beigazolódik – más megvilágításba is helyezheti a jelenlegi vádirati tényállást. A lap információi szerint a Fővárosi Törvényszék a K&H-üggyel kapcsolatos kártérítési eljárások ügyiratszámait is bekérheti a pénzintézettől, ugyanis a büntetőügyben több meghallgatott tanúnál is felmerült, hogy eltérő nyilatkozatokat tettek a különböző eljárásokban.

Bár a büntetőeljárás az ügy összetettsége miatt szükségszerűen elhúzódik, a különböző polgári peres és választott bírósági eljárásokban már megvonták a rendszerváltozás utáni kriminológia történetének egyik legnagyobb összegre elkövetett gazdasági bűncselekményének mérlegét. A Magyar Nemzet már korábban is beszámolt róla, hogy a K&H brókercégének több ügyfele is milliárdos nagyságrendű összegekhez jutott a pénzintézet ellen indított pereik nyomán – a lap egyes forrásai szerint vitatható módon –, de az ügyfelek egymás ellen indított keresetei is százmilliós pénzmozgásokat eredményeztek. A Magyar Nemzet úgy tudja, a gyorsabb ítélkezést garantáló választott bíróságokon több ilyen döntés is született.

A lap a brókerbotrány részleteit ismerő forrásai szerint az évekkel ezelőtti ügyletek a közeljövőben elévülnek, ezért valószínűsíthető, hogy az érintettek még indítanak egy utolsó rohamot, hogy a K&H Equitiestől megindult, állami és offshore cégeken, magánszemélyek és gazdasági társaságok bankszámláin átfuttatott milliárdok, valamint az időmúlással egyre tetemesebbé növekvő kamatok végül a saját zsebükben kössenek ki. Egyszerűbben fogalmazva, nem zárható ki, hogy a következő időben újabb eljárások indulhatnak csalási ügyek miatt.

További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.

Óriási botrány a budapesti brókerháznál - megszólalt az MNB is

Hétfő este több rendőrautó is megjelent a Buda-Cash Brókerház budapesti központjánál – számolt be az Index. Információink szerint több vezetőt kihallgattak, a cég pedig a reggeli órákra ígért tájékoztatást.

Az Indexnek a razziáról a rendőrség mindössze annyit közölt, hogy "a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozati cselekményt hajtott végre." A Napi.hu információi szerint a cég több vezetőjét kihallgatták.

A Buda-Cash Brókerház a legrégibb magyar brókercégek egyike, 1995 májusában alapították, létrehozása óta tagja a Budapesti Értéktőzsdének. Nemrég azonban tulajdonost cseréltek, hiszen Pintér Zoltán, aki a vállalkozás alapítója és tulajdonosa volt, tavaly eladta részesedését az igazgatóság többi tagjának, név szerint Gyarmati Jánosnak, Varga Péternek, Tölgyesi Péternek és Pál Gyulának.

Időközben lezajlott a témában az MNB sajtótájékoztatója - erről ide kattintva olvashat bővebben.

Ez utóbbiak alkotta pénzügyi csoport összefüggésbe hozható négy olyan regionális bankkal, amelyek különböző takarékszövetkezetekből jöttek létre és jelenleg 112 fiókkal és 120 ezer ügyféllel rendelkeznek, valamint mintegy 190 milliárdos mérlegfőösszeget tudhatnak magukénak. Ezek a miskolci székhelyű Észak-magyarország Regionális Bank Zrt, a Herceghalom és környékén működő Budai Regionális Bank Zrt., a Kaposvárott dolgozó Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. és a siklósi takarékból létrejött Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.

Piaci pletykák szerint a Buda-Cash Brókerház ügyfelei veszítették a legtöbbet a svájci frank elmúlt időszakbeli hektikus ingadozásával. A hírek szerint a számlákon több milliárdos - egyes hírek szerint 8 milliárdos - veszteség keletkezett, amelyet egyébként a Buda-Cash már jelentett a MNB-nek és tett lépéseket azok rendezésére.

Felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. kereskedési jogát a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a részvény és a származékos szekcióban kedden - közölte a BÉT a honlapján. A közlemény szerint a BÉT néhány perccel a kereskedés indulása előtt kapott tájékoztatást a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) arról, hogy a jegybank felfüggesztette a Buda-Cash működési engedélyét. A jegybanki intézkedés következtében a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) is felfüggesztette a brókercég klíringjogát.

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) befektetőnként és összevontan legfeljebb 20 ezer euróig fizet kártérítést úgy, hogy az első egymillió forint összeghatárig 100 százalékot, az efölötti részre pedig 90 százalékot fizet. A 20 ezer eurós kártalanítás a felszámolás kezdőnapján lévő MNB devizaárfolyamának megfelelően történik, a hiányzó értékpapírokat a felszámolás kezdőnapját megelőző 180 nap átlagos árfolyamán számolják. A BEVA a biztosítás alól a jogszabály kizárja például az intézményi befektetőket, helyi önkormányzatokat és a magánszemélyek közül az érintett cég munkavállalóit, tulajdonosait illetve ezek közeli hozzátartózóit.

Update:

• A Napi.hu elérte Pál Gyulát, a Buda-Cash igazgatóságának tagját, aki azonban azon kívül, hogy a felügyeleti biztos kirendelését megerősítette érdemben nem tudott nyilatkozni. Későbbre ígért nyilatkozatot az ügyben.
• A Napi.hu úgy értesült, hogy a Buda-Cashnél folyamatban lévő tőzsdei ügyletek elszámolását, a ma reggeli intézkedés nem érinti, így a tőzsdén nem kell tovagyűrűző hatástól tartani.
• Az Opimus Nyrt. -  amely vállalkozás az utóbbi három évben fokozatosan a Buda-Casht is birtokló pénzügyi csoport ellenőrzése alá került - a nyitás után 10 százalékot meghaladó (maximális 4 forintos) árelmozdulás miatt került (nem egész napra) felfüggesztésre. Egyébként jelenleg a ma megengedhető legalacsonyabb szinten, 18 forinton látható az utolsó kötés, ám a vevők ennél csak jóval alacsonyabb szinten lennének.
• Az ügyben az MNB 11 órakor sajtótájékoztatót tart, amelyet természetesen élőben közvetítünk majd.
• A VS.hu nemleges választ kapott arra a kérdésre, hogy az ügy esetleg összefüggésben állhat azzal, hogy a Buda-Cash és ügyfelei is komoly veszteségeket szenvedtek el a svájci jegybank január 15-i lépése nyomán elszállt árfolyamtól. Az MNB felügyeleti részlege szerint a mostani intézkedésnek ehhez nincs köze, már régebbről húzódó ügyek állhatnak a háttérben.

MNB: felfüggesztés és felügyeleti biztosok

A tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt az MNB ma közzétett végzésében azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. tevékenységi engedélyét, továbbá felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel szemben indított átfogó felügyeleti vizsgálata során a Zrt. tevékenységét érintően észlelt súlyos visszaélésekre utaló információkra tekintettel a cég tevékenységi engedélyét ideiglenes intézkedés keretében azonnali hatállyal felfüggesztette, továbbá a mai naptól felügyeleti biztosokat rendelt ki a társasághoz - áll a jegybanki közleményben, mely szerint az MNB végzésében közzétett ideiglenes intézkedését az intézmény működése kapcsán az érdekeltek - elsősorban a befektetők - halaszthatatlan védelme indokolta.

A felügyeleti biztosok ma átvették az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodnak a megfelelő működésről. A jegybank ezzel párhuzamosan rendelkezett arról, hogy az intézkedések hatálya alatt - a tényállás és a jogsértések teljes körű feltárása érdekében - az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel. Az intézkedések visszavonásig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig maradnak életben - írja az MNB.

Tekintve, hogy az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, az MNB a tegnapi napon az illetékes rendőr-főkapitányságnál büntető feljelentést tett. A jegybank felügyeleti eljárásának eredményéről és esetleges további intézkedéseiről a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni fogja.

A Buda-Cash a 8. legnagyobb tőzsdei forgalmazó

A Buda-Cash-nek a budapesti központja mellett 11 városban van fiókja és közel 200 munkatárssal rendelkezik. Ügyfelei magyar magánbefektetők, valamint kis- és középvállalkozások, akik számára teljes körű befektetési szolgáltatást nyújt - írja az MTI. A cégadatok szerint a Buda-Cash a legutolsó lezárt üzleti évében, 2013-ban 584 millió forint adózás utáni eredményt ért el az előző évi 105 millió forint után. A befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételei 3,855 milliárd forintot értek el 2013-ban, a befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye pedig 2,785 milliárd forintot tett ki.

A Budapesti Értéktőzsde adatai szerint összforgalma alapján a Buda-Cash a nyolcadik legnagyobb tőzsdei forgalmazó, a részvénypiacon pedig a hetedik helyet érte el 2014-ben, 147,7 milliárd forintos részvénypiaci és 148,5 milliárd forintos azonnali piaci forgalommal. A származékos szekcióban az egyedi részvények határidős piacán a legnagyobb forgalmat bonyolította tavaly - gyűjtöttek ki az adatokat az MTI.

Ítélet a K&H brókerbotrányában - Majdnem mindent vitt

Múlt csütörtökön első fokon ítéletet hirdettek a Kulcsár Attila és társai ellen három évvel ezelőtt indult büntetőperben. Kulcsárt nyolc év börtönnel és 230 millió forint vagyonelkobzással sújtották, felmentették viszont Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt vezérigazgatóját. Az ítélet a magányos tettes elméletet erősíti, pedig egy pénzintézetben egyetlen tranzakciót sem lehet önállóan végigvinni - hacsak nem felsőbb utasításra engedi át azt a rendszer. Bogár Zsolt

Múlt csütörtökön első fokon ítéletet hirdettek a Kulcsár Attila és társai ellen három évvel ezelőtt indult büntetőperben. Kulcsárt nyolc év börtönnel és 230 millió forint vagyonelkobzással sújtották, felmentették viszont Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt vezérigazgatóját. Az ítélet a magányos tettes elméletet erősíti, pedig egy pénzintézetben egyetlen tranzakciót sem lehet önállóan végigvinni - hacsak nem felsőbb utasításra engedi át azt a rendszer.

A 2003 nyarán kirobbant Kulcsár-ügyben az 1998 januárja és 2003 júliusa között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen 24 személy ellen az ügyészség.

A névadó,

az érettségijét és a brókerigazolványát is hamisító Kulcsár Attila 1997-ben költözött Nagykanizsáról a fővárosba. Elmondása szerint újsághirdetésre jelentkezve vették fel a K&H értékpapírcégéhez üzletkötőnek, ahol rövid időn belül széles ügyfélkört épített ki magának. Kulcsár a piacinál jóval magasabb, garantált hozamokat ígért klienseinek, és hogy ráakadjanak a horogra, amikor kellett, a többi betétes tőkéjéből fizetett. A módszert nem maga találta ki, hiszen már az érkezése előtt kötöttek a K&H Brókerházban speciális hozam- és tőkegaranciás vagyonkezelési szerződéseket, melyek haszonélvezői nemcsak a bank kiemelt ügyfelei voltak, hanem maguk a felső vezetők is.

A technika Kulcsártól sem volt idegen, hiszen már kanizsai nepperként is extra árfolyammal nyerte meg a klientúrája bizalmát, a kifizetéseket pedig a többi ügyfele pénzéből fedezte. Noha a K&H Banknál az ezredforduló környékén egymást érték a személyi és szervezeti változások (privatizáció, vezérigazgató-váltás, a holland tulajdonú ABN Amro és a K&H összeolvadása), a Kulcsár-féle kreativitás gond nélkül átmentődött. A hozamok fedezetét a bróker eleinte a befektetési jegyek és részvények napi árfolyammozgására spekulálva igyekezett biztosítani, de ez még szárnyaló tőzsde mellett sem lehetett elég. Hiába forgatott Kulcsár egy idő után a tőzsde befolyásolására is alkalmas részvénymennyiséget a kezén, ha egy-egy ügyleten (például a Synergon-részvények felvásárlásán) váratlanul hatalmasat bukott. A lyukak betömködésére egyre több forrásra volt szükség, így került képbe a Kőbányai Önkormányzat vagyonkezelő cége, a Betonút Rt., majd 2002 novemberében az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt., melyek vezető tisztségviselői/társtulajdonosa sikerdíjat is kaptak azért, hogy a cégeket a K&H Equitieshez vitték.

Kulcsár ekkor már az alulérté-kelt műanyagipari vállalatra, a Pannonplastra vetette ki a hálóját. A befolyásszerzést a Betonút és az ÁAK milliárdjaiból akarta megfinanszírozni, hogy aztán a remélt árfolyam-növekedésből szanálja rendszerét. A Pannonplast menedzsmentjének azonban feltűnt a közkézhányad koncentrációja, és vizsgálatot kezdeményezett a bankfelügyeletnél. A PSZÁF jelentése aztán kiborította a bilit: napvilágra került a Pannonplast alapszabályát kijátszó irányított felvásárlási akció, az ÁAK szerepe. És persze az, hogy a K&H brókercégénél van egy külön ügyfélkör, melynek vagyonát a szabályokat megkerülve kezelik, és a szálak egyetlen bróker kezében futnak össze. Amikor a beijedt ügyfelek megpróbáltak hozzájutni a pénzükhöz, összeomlott a piramis: kiderült, hogy a vagyonnak már csak a töredéke van a számlákon. Kulcsár az elsikkasztott pénzek egy részéből működtette a pénzszivattyút (fizette az extrahozamokat, hogy az ügyfelek ne bontsanak szerződést). A nyomok eltüntetésére és a pénzek tisztára mosására a vádirat szerint Kerék Csaba másodrendű vádlott épített fel széles, baráti, offshore hátterű céghálózatot, melynek központi tagja volt az általa és a negyedrendű vádlott Mészáros János által jegyzett Britton Kft., de ugyanerre szolgált a Schönthal Henrik működtette, ír hátterű Montrade és Balmoral is. A cégek a szálak szimpla összekuszálásán túlmenően az ügyfélkör kifizetőhelyeként is működtek: a rajtuk keresztül megfuttatott átutalások végállomása sokszor két arab pénzváltó volt, akik készpénzben vették fel az összeget, és továbbították a rendeltetési helyre. (A pénzváltók közül csak az egyik került rendőrkézre, a másik még időben Szíriába szökött.) Kulcsárék a saját hasznukra is ezeken a cégeken - főként a Brittonon - keresztül forgatták az elsikkasztott pénzeket: értékpapírt, ingatlant vásároltak, és nagy volumenű ingatlanberuházásokba (visegrádi Thermál Hotel, nagyváradi Lotus Plaza) társultak be. A vádirat nem nagyon foglalkozik ezzel, de egyes ügyfelek a Kulcsár-féle fekete dobozon keresztül tették láthatatlanná jövedelmüket: míg magánszemélyként vagy egy vállalkozás vezetőiként a tőzsdei ügyleteken mindig vesztettek, egy-egy offshore cég kedvezményezettjeként (persze ki nem mutathatóan) mindig nyertek; a bértranszferből pedig mindig jutott a segédkezőknek is valami. A vádirat szerint az elkövetők a K&H Equitiesre bízott eszközökből névértéken és készpénzben összesen 22,9 milliárdot kezeltek sajátjukként, és ebből 8,3 milliárdot tulajdonítottak el. Bár az ügyészség a zár alá vett összegek ürügyén relatíve magas megtérülési értékről beszélt, a K&H Banknak nemcsak az elsíbolt pénzekért, hanem a számlaforgalmi bizonylatokkal igazolható hozamokért is jót kell állnia: a pénzintézet már így is kicsengetett a Kulcsár-féle ügyfélkörnek 11 milliárdot, és a kár a szakértők szerint a történet végére akár

a négyszeresére is nőhet

Ha a fő büntetési tételeket öszszeadjuk, elrettentőnek tűnik az ítélet: a 24 vádlott közül a Fővárosi Bíróság Varga Zoltán vezette tanácsa hét személyre összesen 26 év, nyolc hónap letöltendő szabadságvesztést szabott ki, nyolc embert sújtott vagyonelkobzással, összesen 1,7 milliárd forint értékben. Kulcsár mögött a második legsúlyosabb börtönbüntetést Kerék Csaba (öt év, 178 milliós vagyonelkobzás) kapta, a bíróság főként neki tulajdonította a pénzmosás megszervezését. (Cégtársát, Mészáros Jánost felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték; a bíró szerint ő csak végrehajtó volt.) Rajtuk kívül letöltendő szabadságvesztést a Pannonplast-ügyben is főszerepet játszó, átutaló és kifizetőhelyként működtetett offshore cégek tulajdonosai, valamint az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója (Bitvai Miklós) és a Betonút Rt. társtulajdonosa (Garamszegi Gábor) kapott. A sikerdíjat kasszírozó vádlottak közül ők jártak a legrosszabbul - minden bizonnyal azért, mert jóval nagyobb összegű sikkasztásban játszottak szerepet, mint a többiek.

Az ítéletre már a vádiratból következtetni lehetett. Azt ugyan előrebocsátotta az ügyészség, hogy az alapbűncselekmény-sorozatra koncentrált, de abból a 14 ügyből, amelyben még zajlott a nyomozás, újabb nagy büntetőperek már nem kerekedtek. Az egyetlen lényegi változás, hogy időközben feladta magát Schönthal Henrik, a Montrade és a Balmoral tulajdonosa, akinek az ügyét hozzácsapták a Kulcsár-perhez. A közvélemény persze azt várta, hogy "lebuknak" a K&H megkülönböztetett ügyfelei is. Bár az ügyészség is hangsúlyozta, hogy a 177 ügyfél között jó néhányan lehettek olyanok, akik tudták és elfogadták, hogy a kimutatott nyereséget a banki és tőkepiaci szabályok betartásával képtelenség elérni - ám az együttműködésre jellemző, cseppet sem mellékes különbségeket csak kevés esetben sikerült feltárni (kivéve a Pannonplast-ügyben érintett nagy cégek, valamint Forró Tamás, a Zöld Újság Rt. elnök-vezére, Vargáné Vasadi Julianna, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, Ország Ágnes, a SÉD-COOP 2000 főkönyvelője és Váradi János, a kőbányai vagyonkezelő it-tagja - az egyedüli politikus - eseteit, akik bizonyíthatóan részesültek sikerdíjban). Hasonló okok vezethettek ahhoz, hogy Bitvain kívül senkit sem vádoltak meg befolyással való üzérkedéssel, és a bíróság kénytelen volt végül vele szemben is elvetni a vádat. A Kulcsárék szolgálatait igénybe vevő, a baloldalhoz közel álló vállalkozók, politikusok (rokonok/ismerősök) már eleve kihullottak a rostán - feltehetően már a nyomozati szakban. Puch László és Baja Ferenc meggyanúsítása a vádirat születése idején még benne volt a levegőben, de ma már azt sem lehet tudni, hogy az ügyészség valóban foglalkozott-e ennek a gondolatával, vagy csak a politikai ellenfelek szerették volna, ha foglalkozik vele. (A brókerügyet és annak politikai vetületét mindmáig a legteljesebben György Bence és Mong Attila 2003-as riportkötete, a Milliárdok mágusai dolgozta föl.)

A nyomozás során sokszor elhangzott, hogy Kulcsár mennyire együttműködő volt az ügyészséggel: pedig igazából akkor lett volna, ha elmondja, hogy kikhez kerültek a Betonút és az ÁAK portfóliójából származó, offshore cégeken átmosott és a szír pénzváltóknál felvett milliárdok, amelyeknek - a befektetésekkel és a magánszámlákra utalásokkal ellentétben - nem maradt írásos nyoma. De Kulcsár erről hallgatott.

A büntetőper legizgalmasabb

kérdése talán az volt, hogy a bíróság miképp minősíti végül Rejtő E. Tibor banki vezérigazgató szerepét, akit az ügyészség bűnsegédként elkövetett sikkasztással vádolt meg. Egyes jogi vélemények szerint már a vádiratban is hiba volt Rejtőt szerepeltetni, miután szervezetileg a K&H Equities a bűncselekmény-sorozat elkövetésének időpontjában önálló cég volt, és tárgyi bizonyítékként összesen egy fénymásolatban fennmaradt e-mailt lehetett felmutatni arra, hogy Rejtő külön elbánásban részesítette Kulcsárt, s egyúttal megszegte a szakma összeférhetetlenségi szabályait. Ebben a levélben az állt, hogy Kulcsár ügyfelei kapcsolattartójukon keresztül érintkezhetnek a pénzintézettel, és részükre nem kell számlaegyenleget kiküldeni. Hasonlóan kifogásolható volt, hogy a jogköröket átlépve 2002 júliusában Rejtő a brókercégnél betöltött pozíciója meghagyásával nevezte ki Kulcsárt a bank önkormányzati és EU-projektekért felelős üzletági vezetőjének, aminek révén a bróker tarthatta a bankszintű kapcsolatot az önkormányzatokkal. Miután Kulcsár tagadta, hogy Rejtő tudott volna a machinációiról és részesült volna a sikkasztás hasznában, a bíróság azt sem tudta teljesen kizárni, hogy Rejtő e-mailjéhez az aláírást nem Kulcsár ügyeskedte hozzá.

Volt főnökét Kulcsár akkor is megvédte, amikor szóba került, hogy a Betonút rendes nyeresége feletti hozamból Rejtő is részesedett volna: Kulcsár állítása szerint ezt hajdanán azért hazudta, hogy bizonyítsa tárgyalópartnerének, Garamszegi Gábornak (a Betonút társtulajdonosának), hogy a főnök tud a dologról, és nem lesz semmi gond a kifizetéssel. Rejtő vagyongyarapodásának vizsgálatával sem tudott a bíróság mit kezdeni: a bankvezér eleve tehetős ember volt, és az offshore hátterű cégnél, ahová ez az utalás is ment, nehéz hitelt érdemlően megállapítani, hogy ki a haszonélvező.

Rejtő felmentő ítélete bankszakmai szemmel több mint furcsa - a pénzintézetek világát ismerő forrásaink szerint egyenesen hihetetlen. A büntetőjog a Postabank-perhez hasonlóan nem vette figyelembe, hogy lehet informális csatornákon keresztül is működtetni egy bankot, anélkül, hogy ennek írásos nyoma lenne. A bíróság elé számtalan olyan esetet tártak, amely azt bizonyította, hogy Rejtő szeretett belenyúlni közvetlenül a rendszer működésébe, és ezt az alkalmazottak meg is szokták. Volt, aki felidézte, hogy gyanúját maga a bankvezér altatta el telefonon; a tanúnak ugyanis nem tetszett, hogy Kulcsár mennyit érdeklődik az ügyfelei iránt. A bíróság azt sem vizsgálta különösebben, hogy bizonyos cégek és vállalkozók (például Schönthal Henrik) inkább Rejtő életútjához köthetők. Természetesen az sem számított, hogy bankárkörökben azt beszélték, az ING-től Rejtőnek angolosan kellett távoznia. (A rossz nyelvek szerint bizonyos treasuryügyleteken, melyeken a bank mindig vesztes pozícióba került, ugyanaz a homályos hátterű offshore cég nyert rendre - bizonyítani azonban semmit sem lehetett, noha még a K&H Bank és az ABN Amro összeolvadásakor is élénken érdeklődött a holland felügyelet a magyar felügyeletnél Rejtő iránt.) A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy hiába beszélt Rejtő telefonon az utolsó hónapokban hatszázszor Kulcsárral, ez nem bizonyíthat semmit; és az sem, hogy a brókernek szabad bejárása volt a vezérhez.

Az ítéletet több bankszakember is nehezen tudja elfogadni, mert büntetőjogilag nem kezd semmit azzal a ténnyel, hogy a hitelintézeti törvény megszületése óta (1991) a "négy szem" elve nemcsak kimondott zsinórmérték, hanem valamennyi banki operációs és informatikai rendszerbe is bele van építve. Vagyis nem végezhető el úgy egy banki művelet, hogy azt legalább még egy, de inkább több ember ne verifikálná. "Ha egy üzletkötő elindít egy tranzakciót, egy másikmunkatárs ellenőrzi, hogy erre volt-e jogosultsága, a pénzügy pedig külön lekönyveli, és csak ezután tekinthető befejezettnek a művelet. Ezek külön részterületek, egymástól szigorúan el vannak választva. Olyan elképzelhetetlen, hogy valaki egymaga egy munkafolyamatot kezdeményez, jóváhagy és lekönyvel. Kivéve, ha ezeket a kontrollfolyamatokat legfelsőbb utasításra kiiktatják" - mondta a Narancsnak Marsi Erika, a Bankárképző igazgatóságának alelnöke, a PSZÁF 2004-2007 közötti főigazgatója.

Úgy néz ki, hogy az ítéletet - a büntetőjog helyett - még a bank hozta meg, amikor azonnali távozásra bírta Rejtőt, a belső ellenőrzésért felelős Ludo Jacobst, valamint a vállalati és befektetési üzletágat irányító Zarnóczi Tibor vezérhelyettest, illetve a K&H Equities fb-jében ülő Vígh Szabolcsot - utóbbi ugyancsak a vádlottak padján ült, de a K&H Equities vezérigazgatójához hasonlóan pénzbüntetést kapott.

Az ítélet akár ijesztő is lehetne, de egyik forrásunk szerint ez egyedi eset, és nem lehet a bankrendszer egészére vetíteni. Még szerencse.

(A K&H brókerbotrányáról lapunk az elmúlt években közel negyven riportot, interjút és publicisztikát közölt, amelyek megtalálhatók a www.magyarnarancs.hu oldalon.)

Brókerbotrány - személyek és cégek hálója Kulcsár Attila körül

A Fidesz a K&H Equities-ügyben érintettséggel vádolta

Jegesy Andrást, Lamperth Mónika férjét. (Jegesy a K&H Bankot Várkonyi Edit korábbi vezérigazgató-helyettes munkaügyi perében képviseli, jelenleg ez az egyetlen K&H-s megbízása. Jegesy tagadta Rogán másik állítását is, hogy ügyvédi irodájának üzleti kapcsolata volna a szocialistákhoz közel állónak mondott Britton-cégcsoporttal.) Jegesy rágalmazásért feljelentette Rogán Antalt.

Az ellenzéki párt felveti
Medgyessy Péter,
László Csaba (2004 januárjáig) pénzügyminiszter,
Draskovics Tibor 2004 januárjáig kabinetfőnök, majd pénzügyminiszter,
Endrényi Éva vállalkozó (vele kapcsolatban a jobboldali lapok találgatásba kezdtek, hogy barátnője-e Kovács László pártelnök-külügyminiszternek),
Mudura Sándor vállalkozó,
Karl Imre szocialista exképviselő érintettségét;
Botka László, Szeged szocialista polgármestere,
a kőbányai önkormányzat szocialista vezetői,
az MDNP-s politikus Kónya Imre,
a bevásárlóközpontokat építő nagyvállalkozó Demján Sándor
és üzlettársa, Nyúl Sándor,
Forró Tamás médiasztár-galériatulajdonos,
Pintér Dezső, a TV2 elnöke,
Bleuer István, a Népszava korábbi tulajdonosa,
Börcsök Dezső rendszerváltás előtti képviselő, a lap jelenlegi tulajdonosa,
volt Sláger rádiósok és cégük,
egykori Szerencsejáték Rt.-sek vagy
az utazási piacon hajdan egyeduralkodó IBUSZ-hoz kötődő vállalkozói kör csakúgy, mint
a tőzsdén is jegyzett Synergon s egyes volt vezetői.
Felmerült Gáldi György szocialista képviselő neve az érintettek között. Gáldi, a Pest megyei közgyűlés MSZP-frakciójának tagja, egy személyben látja el a K&H Bank strukturált finanszírozási főosztályának vezetői teendőit, igazgatósági tagként pedig részt vesz az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. munkájában.

Az MSZP szerint:
Áder János,
Kövér Szilárd és
Rogán Antal is személyes kapcsolatban állt, illetve a botrány kirobbanása előtt találkozott a sikkasztással gyanúsított Kulcsárral.
Kulcsár Attilával összefüggésbe hozták
Gyarmati Lászlót, Áder János volt kabinetfőnökét, Navracsics Tibort, Orbán Viktor jelenlegi kabinetfőnökét,
Wermer Andrást, a Fidesz korábbi kampánytanácsadóját, és Simicska Lajost. Simicska Lajos az autópálya-építésekért felelős Magyar Fejlesztési Bank elnöki tanácsadója volt. Wermer közleményben cáfolta a híresztelést,Kertész Balázst, a fővárosi V. kerületi önkormányzat fideszes képviselőjét.

A pénzeltűnéssel összefüggésben megemlítette
a Vegyépszer Rt.-t és
az autópálya-építésekben részt vevő más cégeket, valamint az autópálya-építésben részt vevő egyes cégek számlájáról történt átutalásokban részt vevő eddig azonosítatlan
külföldi, off-shore cégeket.
(Ilyen off-shore cégek például
a delaware-i Lobagola Investment Inc.,
az ír Montrade Establisment Ltd.,
a ciprusi Geometax Holding vagy
a nevadai Balmoral Group Llc.)

Személyek és cégek hálója Kulcsár Attila körül:

Arab pénzfelvevők - Mohamed Abdul és El Abed Hassan: A brókerházból eltűnt kilenc-tízmilliárd forintból több tételben közel 6,2 milliárd forintot vettek fel az Inter-Európa Bank egyik budapesti fiókjában vezetett számláikról, amelyek előzőleg a K & H Equities botránya kapcsán ismertté vált cégek számláiról érkeztek oda. A PSZÁF feljelentésében két másik pénzintézetet, az OTP-t és a Volksbankot is érintettnek tart minden idők legnagyobb magyarországi pénzmosási ügyében, mivel - vizsgálatai szerint - e két pénzintézet ügyfélköre is érintett a pénzmosásgyanús tranzakciókban. (Rendőrséghez közel álló források nem értik, miért került be a "pénzmosási ügyben érintett pénzintézetek" közé a Volksbank.Mohamed Abdul és El Abed Hassan közös pénzváltó cége e pénzintézet ügynöke, ám a két férfi nem használta fel cégét, sem a Volksbankot és az ott vezetett számláit a törvénytelen tranzakciókhoz.)

Kulcsár bejáratos volt a budai Déryné cukrászdában találkozgató üzleti-baráti körbe, amelynek egyik tagja Kerék Csaba, a Britton-cégcsoport magyarországi képviselője. A Kerék ügyvezette Britton Capital & Consulting Kft. Medgyessy Péter kormányfő jó ismerősével, a romániai Mudura Sándorral közösen építette fel a nagyváradi Lotus bevásárlóközpontot, amihez az állami Export-Import Bank Rt. is adott kölcsönt. Kulcsár a Lotus Marketet felépítő romániai cég felügyelőbizottsági tagja volt 2003 elejéig.

Dermo Trade: Kerék Csabát 1996 és 1997 között a Dermo Trade igazgatóságában találjuk; a cégben - amint arról a HVG többször is beszámolt - kétes hírű nagykanizsai olajvállalkozótól kezdve Bartha Ferenc egykori jegybankelnökön (az IEB jelenlegi elnökén), valamint Füzessy Tibor volt titkosszolgálati miniszteren át sokan megfordultak.

Erdős Endre, Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja: Kulcsár a rendőrségi vizsgálatok megindulása után Kirgizisztán tiszteletbeli konzuljának gépkocsiján hagyta el az országot.

Erős János, az MFB vezérigazgatója, a kormány delegáltja az Európai Beruházási Bank igazgatóságába. Erős 1995-től1998-ig állt a Kereskedelmi és Hitelbank élén. A K&H felső vezetése 1997-ben a bankprivatizálása során szervezett dolgozói részvényjuttatási programot. Az ötszázaléknyi részesedésből a vezetők 3,5, ebből Erős János egymaga 1,5 százaléknyi részvényhez jutott. Erős 50 százalékos, 150 millió forintos kedvezménnyel vehette meg a dolgozóknak járó kedvezményeket a saját javára használva. ta fel). Erős a részvénycsomagot egy nap után adta el a K&H brókercégének 660 millió forintért, majd a pénzt ott hozamgaranciával fektette be a menedzsment más tagjaival együtt. A brókercégnél tartott vizsgálat során felmerült, hogy egyes ügyfeleknek aláírt szerződés híján is fizettek hozamgaranciát, illetve manipulálták a számítógépes nyilvántartást is. A felügyelet ezért büntetőeljárást kezdeményezett 1998 májusában "különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés" gyanúja miatt. Az egyetlen vádlott a brókercég vezérigazgatója lett.

Forró Tamás újságíró-üzletember: az egyik szír gyanúsított a Forró által vezetett Tízezer Kft. számlájára fizetett be 64 millió forintot. Forró szerint ez tagi kölcsön volt, amit visszakapott. Forró Tamás felfüggesztette televíziós tevékenységét, mint fogalmazott, "amíg nem tisztázódik minden az esetleges vagy állítólagos érintettségemmel kapcsolatban, addig a televíziós tevékenységemet felfüggesztem" - közölte az újságíró. Forró Tamás neve is rajta van Kulcsár Attila mintegy 200-as VIP-listáján. 

IFB (később Corvinbank): részt vett az IFB irányításában Kerék Csaba kinevezése idején Fehér Erzsébet, a Pannonplast jelenlegi vezérigazgatója; Huszty András, az erős szocialista kapcsolatairól ismert jelenlegi Malév-elnök; Pál László, a Horn-kormány későbbi ipari minisztere, majd a Mol elnöke, az MVM jelenlegi vezérigazgatója; a bank felügyelőbizottságában helyet foglalt 1994 és 1996 között az MSZP egykori vállalkozói tagozatát vezető Hujber Ottó is. 

Inter-Európa Bank: a Magyar Nemzet értesülése szerint tavaly júliustól az Inter-Európa Bank egyik fiókjából vették fel külföldi magánszemélyek azt a 4-6 milliárd forintot, amelyet a Montrade Ltd. utalt át, s amely a K&H Equitiesnél történt pénzügyi manipulációkból származott. Négy éven keresztül, 2002. április 29-ig ennek a pénzintézetnek volt igazgatósági elnöke Medgyessy Péterminiszterelnök - emlékeztet a Magyar Nemzet.
Kerék Csaba és Kulcsár közös válallkozásai: Kulcsár és Kerék ugyanahhoz a vállalkozói körhöz tartoznak. Az 1999-ben alapított KH Invest Befektetési Tanácsadó Kft.-ben például különböző időpontokban ugyan, de - Kulcsár, Kerék, Nyúl Sándor és Forró Tamás is megfordult.

Kodela László, a MeH humánpolitikai államtitkárság volt vezetője: Kulcsár fényképes állandó kancelláriai belépővel rendelkezett a Miniszterelnöki Hivatalba. Az engedélyt egy évvel ezelőtt állította ki számára Kodela László, a humánpolitikai államtitkárság vezetője. Ezt a részleget Kiss Péter miniszter tavasszal megszüntette, vezetőjét pozíciójából leváltotta.
Kodela - aki a Magyar Nemzet szerint a K&H Equities kiemelt ügyfeleinek listáján is szerepel - azzal indokolta az okmány kiállítását: "Kulcsár Attila, mint az ország második legnagyobb bankjának önkormányzati finanszírozással, EU-projektekkel és közkapcsolatokkal foglalkozó üzletágának ügyvezető igazgatója, az elmúlt években hivatalos minőségben képviselte bankját több olyan tárgyaláson, amelyen az állam különböző intézményeinek képviselői is részt vettek."

Közvetítő cégek: Kulcsár elsősorban két magánszemély, valamint aTízezer Kft., a Magyar Játékkaszinó Kft., a First Capital Ltd., a Britton Capital & Consulting Kft. és az Earl's Restaurant Bazilika Kft. adatainak felhasználásával hajtotta végre tranzakcióit.

A Synergon Kulcsár által vezényelt felvásárlásában az Esma Spanyol-M Reklámügynökség Kft., a The Montrade Ltd., a First Capital Invest Llc., a Zöldújság Rt., a Magyar Játékkaszinó Kft., a Pacific Traders Co. Ltd., illetve Nyúl Sándor, Mudura Sándor, Kónya Imre, Buruzs Attila és Karl Imre vett részt.

Mészáros János, Kerék Csaba társa a Britton vezetésében: a tanácsadói üzletágból érkezik, 2000-ben és 2001-ben a K&H Bank corporate finance igazgatója, a szintén a Britton tulajdonában lévő Kartonpack elnöke, korábban tagja volt a BKV Rt. felügyelőbizottságának az SZDSZdelegáltjaként. A választások után Mészáros és Kerék megjelenik még az állami kézben lévő Hungexpo Reklám Rt.-ben is: tavaly novembertől az idén áprilisig ők a vezérigazgatói a cégnek.
Mozol Tamás: a K&H Brókerház Rt. volt vezérigazgatója, aki 1998 januárjában üzletkötőnek felvette az addigi recepcióst, Kulcsár Attilát. Kulcsár abban az időszakban indult el felfelé a K&H ranglétráján, amikor a K&H Brókerház azokat a hozamgaranciás szerződéseket kötötte, amelyek miatt a brókercég az 1998. őszi tőzsdeválság után kétmilliárd forintot bukott. Állítólag részben ezért kellett felállnia 1998 novemberében a bank akkori első emberének, Erős Jánosnak, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. egyik mostani főnökének is. Az ügyletek egy része miatt ma büntetőeljárás folyik Mozol Tamás és a brókerház másik érintett vezérigazgatója, Yankson Edmund ellen.
Muskovszky Gábor ügyvéd, a Jogászok a Demokratikus Jogállamért társadalmi szervezet vezetője: dr. Muskovszky védte Kulcsár Attilát évekkel ezelőtti vidéki büntetőügyeiben. A fővárosi ügyvéd nem szerepel Kulcsár ügyféllistáján, de közbenjárt, hogy "egy hozzá igen közelálló személy" pénzügyi befektetéseit a K&H Equities brókercég intézze.
Nagy Károly, a libériai tiszteletbeli konzul. Kulcsár Attila arról kapott igazolványt a Külügyminisztériumban, hogy ő  gépkocsivezetője. Nagy Károly több szálon kötődik Kulcsár Attila üzleti vállalkozásaihoz, illetve a listáin szereplő kiemelt ügyfelekhez.

Off-shore-cégek: a delaware-i Lobagola Investment Inc., az írMontrade Establisment Ltd., a ciprusi Geometax Holding vagy a nevadai Balmoral Group Llc.

Pázmándi Gyula vegyészmérnök: Kerék Csaba korábbi cége, a Corvinbank (korábban IFB) vezérigazgatója Kerék kinevezése idején. Jelenleg tagja - a Britton érdekeltsége révén, Kerék és Mészáros János mellett - a Pannonplast igazgatóságának.

A "pécsi számlagyár" üzemeltetői: Vagyon Tibor és társai, valamint a Synergon részéről  Szalóczy Zsolt (volt) vezérigazgató. Szalóczy ellen a pécsi számlagyár irányítója, Vagyon Tibor és társai ellen folyó büntetőeljárásban emeltek vádat. Vagyon a Pécsi Városi Ügyészség szerint 1997 és 2000 között több céget alapított, illetve irányított, amelyek fiktív számlákat állítottak ki a mindenkori megrendelők igényei szerint. A számlák ellenértékét a megrendelők átutalással fizették ki, majd Vagyon és megbízottjai - az őket megillető tízszázalékos jutalék felvétele után - készpénzben viszszaadták az összeget a megbízónak. A Synergont a pécsi számlagyár ügyfeleként azonosították az adónyomozók, akik szerint három év alatt 600 millió forint értékben fiktív számlát fogadott be a társaság.

Pintér Sándor volt belügyminiszter: Rejtő E. Tibor korábbi vezérigazgató 2001 őszén három hónapra "eltűnt" a K&H Bankból. Az ORFK pénzmosás elleni osztálya vizsgálta, takargattak-e pénzmosásgyanús ügyleteket a korábban általa vezetett ING Bank Rt.-ben. A nyomozást azonban a jelenlegi ügyben is vizsgálódó Molnár Csaba alezredes lezárta, és Rejtő visszatérhetett. Kulcsár akkor azt terjesztette a bankban, hogy ebben az ő keze is benne volt, mert közbenjárt Pintér Sándor belügyminiszternél. A magánszektorba visszavonult Pintér a HVG szerint közölte: nem köteles nyilatkozni. "Úgy tudni" azonban, valóban ismeri Kulcsárt, Rejtővel pedig egy teniszklubba jár - fogalmazott a HVG.
Puch László MSZP-pártpénztárnok: a Britton Kft.-től származó Peugeot 607-essel jár. A politikus ezt elismerte, bár kiderült, hogy márciusban a kft. egy magánszemélynek eladta a gépkocsit.

Schönthal Henrik: ő vezette a Montrade Establishment Ltd. nevű ciprusi bejegyzésű vállalkozás budapesti képviseletét. Schönthal korábban a Fiduc Kft.-nek is ügyvezetője volt. Ez a cég Kulcsár Attila kiemelt ügyfelei közé tartozott. Schönthal, aki a rendszerváltozás előtt az IBUSZ londoni irodáját vezette, szeptember eleji információ szerint külföldön, Floridában, Fort Lauderdale városában tartózkodik. Több lap feltételezi, hogy Schönthalnak közeli kapcsolata volt Rejtő E. Tiborral, a K&H Bank lemondott vezérigazgatójával.

Kulcsár ügyleteinek károsultjai:  A listát milliárdos veszteséggel a Betonút Rt. vezeti.
A kárvallottak közé sorolják a Vegyépszer Rt.-is, amely a kiemelt ügyfelek listáján szerepel -  több off-shore céggel együtt, amelyeket Cipruson, az Egyesült Államokban és kis szigetországokban jegyeztek be.
Kónya Imrét, az MDNP alelnökét is megkárosította Kulcsár Attila.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója alaptalannak nevezte azokat a feltételezéseket, amelyek szerint kapcsolatban állt volna a K&H Equitiessel.
Berényi János, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. 2002 novemberéig hivatalban lévő vezérigazgatója.
2,5 milliárd forintot helyezett el Kulcsárnál a Budapest X. kerületi, kőbányai önkormányzat.

• Állítások és cáfolatok Lamperth férjéről (NSZ, július 10.) 
• Rogán pontosításra kényszerült (NOL, július 10.)
• A nemzetbiztonsági hivatal cáfol (NSZ, július 11.)  
• Az NBH nem foglalt iratokat a K&H Equities-nél (NSZ, július 10.)
• Politikai adok-kapok a bankbotrányban - MSZP: kapcsolat volt a Fidesz és Kulcsár Attila között (NSZ, július 11.) 
• Jegesy András feljelentette Rogán Antalt (NSZ, július 11.)
• Az autópálya-építés milliárdjait gyanítja az MSZP a brókerbotrányban(NSZ, július 12.)
• Kérdésforma vádhalmaz a brókerbotrány politikai oldalán (NSZ, július 14.)
• Kónya pénzét is elsikkasztották - A K&H cáfol minden kapcsolatot, kitart a magányos tettes teóriája mellett (NSZ, július 15.)
• Off-shore cégek Kulcsár listáján (NSZ, július 17.)
• Kulcsár Attila és a libériai tiszteletbeli konzul (NSZ, július 19.)
• Újravizsgált tiszteletbeli konzulok (NSZ, július 21.)
• Vonzó státusz a tiszteletbeli konzulé (NSZ, július 22.)
• Muskovszky Gábor védte Kulcsárt (NSZ, július 22.)
• HVG: Kettős könyvelés (július 18.)
• Hírbe hozták az Inter-Európát (NSZ, július 28.)
• Kőbánya várja a pénzt (NSZ, július 29.)
• Papíron létező milliárdok (NSZ, augusztus 1.)
• Kulcsár és a MeH-belépő - A Fidesz szerint a botrány elérte a kormányt(NSZ, augusztus 4.)
• Szász banki pénzmosást gyanít (NSZ, augusztus 25.)
• Kapcsolatok és cáfolatok (NSZ, szept. 2.)
• Brókerügy: a címzett ismerős (NSZ, szept. 4.)
• Puch és a Peugeot (NSZ, szept. 5.)
• Szocialista kérdések a K&H-ról (NSZ szept 18)
• Kőbánya pert indít (NSZ, szept. 19.)
• A Synergon volt Kulcsár első áldozata (NSZ, szept. 26)
• Feljegyzés Kulcsár névjegyén (NSZ, okt 7.)
• Forró Tamás a 64 millió forintos befizetésről (Nol, okt 7.)
• Botka László kereszttűzben (NSZ, okt 4.)
• Egy kényszerszabadság története (NSZ, okt 15.)
• Vesztes sajtóperek K&H-ügyben (NSZ, okt 29.)
• A K&H-ügy II. kerületi szálai (NSZ, okt 29.)
• Kulcsár-ügy: cáfolt naptárlapok (NSZ, okt 31)
• Tanúként hallgatták ki Mudurát (NSZ o 2003. december 8.)
• Első fokon nyert a Népszabadság Áder ellen (NSZ o 2004. január 23.)
• Gyurcsányi nem azonos Gyurcsánnyal (NSZ o 2004. április 7.)
• "A múltam nyitott könyv" - Interjú Erős Jánossal (NSZ o 2004. május 4.)
• Részvényprogram és hozamgarancia (NSZ o 2004. május 4.)

Rekordot döntött a brókerbotrány! Kulcsár kitálal cinkosairól

A brókerügyben született 2008-as ítélet múlt csütörtöki hatályon kívül helyezésével a fővádlott némasági fogadalmának is vége. Kulcsár Attila ígéri: a megismételt eljárásban már beszélni fog cinkosairól - akik között egymást érték a politika és a gazdaság határvidékén mozgó szereplők.

A Kulcsár Attiláról nevezett büntetőügy a legek története. Azzal ugyanis, hogy a Fővárosi Ítélőtábla május 27-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú verdiktet, és új eljárásra utasította a bíróságot, nyilvánvalóvá vált: a 2003-ban kirobbant brókerbotránynak legkorábban 2015-ben lehet vége.

Tehát megdől a rendszerváltás utáni fehérgalléros visszaélésekkel kapcsolatos eddigi rekord; a Postabank-főnök Princz Gáborék esetében "csak" 11 év telt el a nyomozás megindulása és a Legfelsőbb Bíróság 2009-es jogerős ítélete között.

A K&H-balhé monstre jellegét igazolja, hogy a 2005-ös vádirat szerint a bank egykori sztáralkusza 23 milliárd forint erejéig rendelkezett a sajátjaként az ügyfelei pénzével, s e cselekményét - a nyomozati szakban, illetve a per során - 150 ezer oldalban sikerült dokumentálni. Ezek fényében aligha meglepő, hogy a múlt csütörtökön lenullázott elsőfokú eljárás 92 tárgyalási napból állt, a tanúk száma pedig megközelítette a kétszázat.

A fővádlottra elfogása óta ötévnyi szabadságkorlátozó kényszerintézkedést róttak ki, így az ítélőtábla nem tehetett mást, mint hogy Kulcsár előzetes letartóztatását lakhelyelhagyási tilalomra változtatja. Ha ugyanis még öt-hat évig rács mögött tartják, vélhetően "túlülte volna" a rá később jogerősen kiszabandó büntetést.

Sokáig úgy tűnt, egyéb okok miatt is egyedi lehet a brókersztori: magyar bíróság e perben hozott először ítéletet pénzmosási ügyben - igaz, ez a szempont a hatályon kívül helyezés után már nem releváns. Továbbra is igaz viszont, hogy ez az első olyan leleplezett bűneset, melyben az elkövetők az általuk sikkasztással, csalással vagy okirathamisítással megszerzett összegeket nem közvetlen céljaikra, hanem gazdasági befolyásszerzésre használták; a Dunakanyarban szállodát, Nagyváradon plázát építettek, emellett neves cégek (Pannonplast, Synergon) részvényeit kezdték felvásárolni.

A büntetőeljárási "körülmények" ugyancsak példa nélkülivé, hovatovább abszurddá tették a Kulcsár-ügyet. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjeként éppen az a Sódor István támadta az elsőfokú ítéletet - mondván: a bíróság tévesen minősítette sikkasztásnak az alapbűncselekményt -, aki 2003-ban még maga is a sikkasztás gyanújára "esküdött" (sőt fővárosi főügyészként ő nyomoztatott a témában).

Szintén különös, hogy az ítélőtábla bírája, Lassó Gábor végül nem amiatt dobta vissza első fokra az ügyet, mert sikkasztás helyett csalásnak kellett volna minősíteni a Kulcsár-féle pénzutaztatásokat. Inkább leszögezte: "A sikkasztás sem zárható ki egyértelműen", majd felkérte az ügyészség képviselőit, döntsék el ők, módosítják-e csalásra a vádat. Ha viszont ez lesz a megoldás, újabb csavarral gazdagodhat a történet - hiszen 2003-ban a bécsi legfelsőbb tartományi bíróság nem csalás, hanem sikkasztás ügyében adta ki az Ausztriában lekapcsolt Kulcsár Attilát. Ergo pótkiadatás következhet, ami még inkább elodázhatja a jogerős végeredményhirdetést.

No de, mint írtuk, nem a "sikkasztás versus csalás" vita miatt kezdődik újra a K&H-eljárás. Sőt, Lassó Gábor tanácsa a legkínosabb bírói műhibákat sem emlegette fel a sajtó jelenlétében. (Az elsőfokú ítélet például egy zürichi privátbankra 1,7 milliárd forintos vagyonelkobzást mondott ki, ahelyett, hogy a svájci intézetnél számlát nyitó egyik bűnös offshore cég pénzét vette volna el.)

Nem is lett volna elegáns nyíltan megalázni a hatályon kívül helyezett verdiktet jegyző Varga Zoltánt, őt ugyanis többen már egy életre "elítélték", amikor ártatlanul küldte - legalábbis a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében - tényleges életfogytiglanra Kaiser Edét.

Lassó jobbára a büntetőeljárási törvény átértelmezését rótta fel az első foknak: bár a jogszabály rögzíti, hogy ha egy vádlott nem hajlandó megszólalni a bíróság előtt, nyomozati vallomását szóról szóra fel kell olvasni, ennek ellenére Varga Zoltán csak szemezgetett Kulcsár Attila kihallgatási dokumentumaiból. A törvény akkor is új eljárást ír elő, ha bebizonyosodik, hogy valamely vádlott (és/vagy védője) nem volt jelen azokon a tárgyalási napokon, amikor az őt érintő témák voltak napirenden. A gigahosszúságú, 24 vádlottas brókerperben ilyen esetek "természetszerűleg" előfordultak - vagyis a másodfokon ítélkező Lassó döntését a szakma szelídebbjei inkább a büntetőeljárási szabályok burkolt kritikájaként értelmezik, semmint Varga egzecíroztatásaként.

A megismétlendő elsőfokú eljárásban két ok miatt is kevesebb lesz a hibalehetőség. Egyrészt hat alacsony rangú közreműködő (köztük a Gyuszi néven elhíresült pénzhordó taxis) esetében már korábban jogerőssé vált az ítélet - mivel ők elfogadták Varga Zoltán ítéletét.A 18 szereplős új perben ráadásul nem kell majd felolvasni a botránybróker ügyészségi kihallgatásának jegyzőkönyveit, hiszen ügyvédje, Nagy Gábor világossá tette: védence érdemi vallomást fog tenni. Ez új taktikát sejtet; Kulcsár Attila ugyanis a vádemelés és az elsőfokú ítélethirdetés közti években nem volt hajlandó megszólalni. Úgy hihette, az enyhe büntetéshez az is elég, hogy a nyomozati szakban együttműködött a hatóságokkal.

Ehhez képest a megsemmisített bírósági határozat a törvényi maximumhoz közelítő nyolcévnyi börtönt mért rá, amit az ügyészség tovább kívánt súlyosbíttatni. Kulcsárnak tehát nincs vesztenivalója. Nyilván akkor jön ki a legjobban az ügyből, ha cinkossá avatja azokat a VIP-ügyfeleit, akik nem lehettek károsultak, hiszen rendre zacskóban vették át a befektetéseik után "járó" extrahozamot - illetve ha maga dönti meg a magányos elkövetőről szóló teóriákat.

Megint veszélybe került tehát a Varga Zoltán által - szinte indoklás nélkül - felmentett Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezére, akivel kapcsolatban a vádirat megállapította: törvényellenesen emelte az egykori álalkuszt a többi pénzintézeti tisztviselő fölé. Mindezt azért, mert Kulcsár volt az összekötő a "politikai, gazdasági, közéleti személyiségek" és a bankvezetés között. És egy új perben arra is esély kínálkozhat, hogy legalább tanúként meg lehessen hallgatni Puch Lászlót, az MSZP expénztárnokát, valamint Baja Ferenc volt államtitkárt. Erre korábban sem az ügyészség, sem Varga Zoltán nem tett indítványt, noha a szocialista politikusokat Kulcsár több tucatszor említette a gyanúsítotti kihallgatásokon - úgy, mint akik részesedtek az általa felhajtott javakból.

---

A brókerügy politikus (illetve kormányzati) érintettjei
Akik vádlottak lettek

Garamszegi Gábor - egykori MSZP-s fővárosi képviselő. A hatályon kívül helyezett ítéletben bűnösnek mondták ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, és három év börtönre, továbbá vagyonelkobzásra ítélték.
Kodela László - a Miniszterelnöki Hivatal egykori helyettes államtitkára, aki belépőt biztosított a kancelláriára Kulcsárnak. A brókerügy mellékszálaként indult eljárásban adócsalás miatt 8,1 milliós pénzbüntetésre ítélték.
Váradi János - volt kőbányai MSZP-s képviselő. A hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért két év - felfüggesztett - börtön, illetve 320 millió forintos vagyonelkobzás lett (volna) a jussa.
Akiknek a neve szerepel a vádiratban, de csak tanúk lettek
Andó Sándor - a Fővárosi Közgyűlés szocialista képviselője, a párt budapesti elnökségének tagja, Kőbánya volt polgármestere. Kulcsár szerint a X. kerületi önkormányzat K&H-s befektetései után "járó" sikerdíjból ő is részesült. Az érintett mindezt tagadja.
Karl Imre - az MSZP volt parlamenti képviselője, a Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. Kulcsár szerint ő intézte el, hogy Andó, Váradi és társaik a K&H-hoz vigyék a X. kerület pénzét.
Akikre Kulcsár terhelő vallomást tett, de még csak tanúk sem lettek
Baja Ferenc - 2002 és 2010 között államtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban (legfontosabb feladata a kormányzati informatika felügyelete volt). Jelenleg az MSZP szocialista platformjának elnöke, országgyűlési képviselő.
Puch László - 1998-tól 2008 márciusáig a szocialisták pénztárnoka, később a gazdasági, majd a közlekedési tárca államtitkára. Ma pártigazgató, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese, illetve Baranya megyei elnöke.

 

MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB MAGYAR BRÓKERBOTRÁNYÁT LEPLEZTÉK LE

A Magyar Nemzeti Bank szerint 100 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amellyel a Buda-Cash Brókerház nem tud elszámolni az ügyfeleinek. A jegybank több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant, és erős a gyanúja, hogy 10 vagy akár 15 éve hamisítják a brókerház adatait. Nem volt még ekkora brókerbotrány Magyarországon.

Kedden váratlanul felügyeleti biztosokat rendelt ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Buda-Cash Brókerházhoz, azonnal felfüggesztette a cég tevékenységi engedélyét, büntető feljelentést tett a rendőrségen, munkatársai részletes nyilatkozatot tettek a nyomozószerveknek.

Hogy egész pontosan miért volt erre szükség, és miről számoltak be a rendőrségnek a felügyeletet ellátó MNB munkatársai, az ma még nem ismert, de erős a gyanú, hogy egy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkantak.

Ennek során

• akár 10-15 éven át is meghamisították az adatokat, amelyeket az ügyfeleknek vagy a hatóságoknak kellett szolgáltatniuk
• nagyon jelentős ügyfélpénzekkel nem tudnak elszámolni, a nagyságrend a 100 milliárd forintot is elérheti
• eltűnhettek értékpapírok, számlák, számos bűncselekmény történhetett
• a csalássorozat a Buda-Cash tulajdonosi köréhez tartozó DRB Bankcsoportot (4 regionális kisbankot) is érintheti, ezért oda ugyancsak kirendelték a felügyeleti biztosokat.

Arról egyelőre csak pletykák keringenek, hogy a cég piramisjátékot űzött-e, teljesíthetetlen hozamígéretekkel csalogatta volna be az ügyfeleket, majd mások pénzéből próbálta őket kifizetni; ilyesmit az MNB a vizsgálat és a rendőrségi nyomozás jelenlegi fázisában nem mondhat el.

---

ELTŰNT 100 MILLIÁRD FORINT

Mindenesetre számlák és sok ügyfél pénze eltűnt, és ha az MNB gyanúja beigazolódik, akkor az azt jelenti, hogy az 1995 óta létező – magyar magánbefektetők tulajdonában álló – cég a működése első 5 évét leszámítva folyamatosan csalt, és meghamisította az adatokat. Holott egy elvileg folyamatosan ellenőrzött, minden engedély birtokában legálisan működő piaci szereplőről van szó.

---

Fotó: VS.hu / Kozma Zsuzsi

---

A brókercégnél az évek során körülbelül 15-20 ezer ügyfelet károsíthattak meg, a DRB-csoport bankjainál pedig további 100-120 ezer betétes lehet érintett. Őket az OBA (a Betétbiztosítási Alap) és a BEVA (a Befektető-védelmi Alap) fogja kártalanítani, ha lezajlik a vizsgálat. Előbbi 100 ezer euróig (nagyjából 30 millió forintig), utóbbi 20 ezer euróig (6 millió forintig) áll majd helyt. Ha kifutna a tartalékaiból (a BEVÁ-nak például csak 12 milliárdja van), akkor a jegybanktól kérhet kölcsönt. Átmenetileg azonban most mindenki csak 1 millió forintig juthat hozzá a pénzéhez, a kifizetéseket most ennyiben korlátozta az MNB.

---

KIK A TULAJDONOSOK?

A nyilvános cégadatbázisok szerint a BC 2000 Kft. és a Buda-Cash Vagyonkezelő a tulajdonos, amely cégek mögött Pintér Zoltán, Pál Gyula, Tölgyesi Péter, Varga Péter és Gyarmati János áll.

A Buda-Cash alapító tulajdonosa Pintér Zoltán, az egyik leggazdagabb magyar üzletember. A 100-as listákon az utóbbi években rendre a 33. helyet hozta el, ehhez 2013-ban 17,5 milliárd, 2014-ben 18,5 milliárd forintos becsült vagyona segítette. Pénzügyi befektetésein kívül Pintérnek turisztikai és agrárbefektetései vannak, és az utóbbi években a takarékszövetkezeti átalakítások kapcsán került többször a hírekbe. A DRB Bankcsoportot ugyanis korábbi takarékszövetkezetekből alakult kisbankok alkotják, és ezek a szövetkezetek mindig külön utat próbáltak járni a többi, durván 120 takarékhoz képest.

Már 2010-ben önálló regionális bankcsoporttá akartak alakulni, majd 2014 nyarán sikeresen kimenekültek az újfajta takarékszövetkezeti integrációból, vagyis ügyesen kiugrottak a szoros állami kontroll alól. Pintér Zoltán a takarékokban formális pozíciót nem vállalt, de cégein keresztül tőkével támogatta őket.

A DRB Bank a Dél-Dunántúli Regionális Bank rövidítése, szorosan együttműködik másik három regionális kisbankkal: az Észak-magyarországi Regionális Bankkal (ÉRB), a Dél-Dunántúli Takarék Bankkal (DDB) és a Buda Regionális Bankkal (BRB).

---

MIÉRT CSAK MOST SZÚRTÁK KI?

Hogy mennyiben járult hozzá a leleplezéshez a január közepi svájci frankos botrány (amelyről részletesen itt írtunk), az még nem egyértelmű. Windisch László, az MNB alelnöke szerint azt túlzás lenne kijelenteni, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, de itt is erős a gyanú, hogy az ezzel kapcsolatos felügyeleti vizsgálat során hamis adatokat közölt a Buda-Cash. A januári események tehát nem állnak közvetlen kapcsolatban a most kipattant botránnyal, de részei annak, és feltételezhető, hogy csak a Buda-Cashnek ez az esemény 10 milliárd forintos veszteséget okozott.

---

Fotó: VS.hu / Kozma Zsuzsi

---

Az MNB arról nem árult el részleteket, hogy pontosan mi vezette a hatóságokat nyomra. Átfogó felügyeleti ellenőrzést öt évente végeznek a hazai bankoknál és brókercégeknél, ez éppen idén lett volna esedékes a Buda-Cashnél, a DRB csoportnál pedig épp most folyik, és ennek során észleltek is gyanús számlaműveleteket. De mivel a brókercégnél 10-15 éve zajlik a feltételezett csalássorozat, adja magát a kérdés, hogy a korábbi átfogó vizsgálatoknál miért nem szúrták ezeket ki.

Windisch szerint az új integrált felügyelet (a korábbi PSZÁF-ot 2013 őszén beolvasztották az MNB-be), és az ebből adódóan rendelkezésre álló új eszközök tették lehetővé a szálak felgöngyölítését. Hogy pontosan milyen új eszközökre kell gondolni, arról Windisch nem beszélt.

---

TÍZ ÉVENTE EGY NAGY BOTRÁNY

Mivel az MNB 100 milliárdos nagyságrendről beszél, nem túlzás azt állítani, hogy ez minden idők legnagyobb magyar brókerbotránya.

A bő 10 évvel ezelőtt, 2003-ban kipattant Kulcsár-botrány is sokmilliárdos, de nem 100 milliárdos ügy volt. Abban a csalássorozatban a K&H Bank brókercégének egyik dolgozója, Kulcsár Attila volt a kulcsfigura, aki igen magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül forgatta ügyfelei pénzét, jogosulatlanul. Bírósági ügye még mindig nem zajlott le, épp idén januárban is volt egy tárgyalás. Az évek során már több százezer oldalnyi iratot átnéztek, több száz tanút meghallgattak, egy szakértő már meghalt, néhány bíró nyugdíjba ment, de a pernek még nincs vége. Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, 2011-ig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt. Ha egyszer jogerősen elítélik, akkor idáig 4-5 évnyi börtönt már betudhat. A K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort viszont már régen felmentették a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól.

Még korábban, 1994-ben a Lupis Brókerház botránya borzolta a kedélyeket, amikor is Lupis Józsefről kiderült, hogy éveken át félrevezette a befektetőit, tudtuk nélkül kockázatos ingatlanbefektetésekbe tette a pénzüket és sikkasztott. Ez néhány milliárdos ügy volt, amelynek végén a Fővárosi Főügyészség 1995 januárjában vádat emelt Lupis ellen sikkasztás, magánokirat-hamisítás és különösen nagy értékre elkövetett csődbűntett miatt. Lupist végül 1998-ban ítélték el jogerősen, 6 év börtönre.

KÉT NAPON BELÜL LEÁLLHAT A GÁZSZÁLLÍTÁS UKRAJNÁBA

Oroszország két napon belül leállítja a gázszállítást, ha Ukrajna nem fizet, mondta újságíróknak a Gazprom vezérigazgatója.

Ezzel Alekszej Miller szerint veszélybe kerülhet Európa gázexportja, tudósít az orosz állami RT hírportál.

Ukrajna még nem fizette ki a márciusi szállításokat, amivel veszélyezteti a megállapodásokat és kockáztatja az utánpótlást, közölte a Gazprom vezérigazgatója. A korábban már előre kifizetett gáz mennyisége 219 millió köbméter, ez azonban csak 2-3 napra elég.

Hétfőn az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz azzal vádolta meg a Gazpromot, hogy nem szállítja a Kijev által előre kifizetett gázt. Ukrajna szerint Oroszország ezzel megszegte a megállapodást, mivel a 114 millió köbméter helyett mindössze 47 millió köbméter gázt szállított.

Múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és a Gazprom vezetői arról tárgyaltak, hogy hogyan lehetne megoldani a gázszállítást az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki népköztársaságokba. Ukrajna ugyanis, állítólag csőtörés miatt, nem továbbít gázt a két terület felé. Mint megírtuk, Medvegyev a délkelet-ukrajnai szakadár régióknak küldött földgázt Ukrajnával fizettetné ki, illetve az Ukrajnába szállított gázból elvenné azt a mennyiséget, amit a két régiónak juttat.

---

AZ OROSZ GÁZ ÉS EURÓPA

AZ MNB AZ MNB IS LÉPETT, EGYELŐRE NEM FÉRNEK PÉNZÜKHÖZ A BUDA-CASH ÜGYFELEI

IS LÉPETT, EGYELŐRE NEM FÉRNEK PÉNZÜKHÖZ A BUDA-CASH ÜGYFELEI

A jegybank azonnali hatállyal felfüggesztette a cég működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez.

Már írtunk arról, hogy hétfő kora este a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda razziázott a Buda-Cash székházában, most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is lépett. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel szemben indított átfogó felügyeleti vizsgálata során a Zrt. tevékenységét érintően észlelt súlyos visszaélésekre utaló információkra tekintettel a cégtevékenységi engedélyét ideiglenes intézkedés keretében azonnali hatállyal felfüggesztette, továbbá a mai naptól felügyeleti biztosokat rendelt ki a társasághoz. (A cég honlapján erről egyelőre nincs tájékoztatás.)

Az MNB végzésében közzétett ideiglenes intézkedését az intézmény működése kapcsán az érdekeltek – elsősorban a befektetők – halaszthatatlan védelme indokolta.

A felügyeleti biztosok ma átvették az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodnak a megfelelő működésről.

A jegybank ezzel párhuzamosan rendelkezett arról, hogy az intézkedések hatálya alatt – a tényállás és a jogsértések teljes körű feltárása érdekében – az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel. Az intézkedések visszavonásig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig maradnak életben.

Tekintve, hogy az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, az MNB a tegnapi napon az illetékes rendőr-főkapitányságnál büntető feljelentést tett.

A VS.hu nemleges választ kapott arra a kérdésre, hogy az ügy esetleg összefüggésben állhat azzal, hogy a Buda-Cash és ügyfelei is komoly veszteségeket szenvedtek el a svájci jegybank január 15-i lépése nyomán elszállt árfolyamtól. Az MNB felügyeleti részlege szerint a mostani intézkedésnek ehhez nincs köze, már régebbről húzódó ügyek állhatnak a háttérben. Ígérték: a felügyeleti eljárás eredményéről és esetleges további intézkedéseiről a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni fogják.

Információink szerint a Buda-Cash épülete nyugodt, a munkatársak várják a felügyeleti biztosok intézkedéseit. Rendőrök kedd reggel már nem voltak az épületnél.

---

ADATOK A BUDA-CASH-RŐL

A Buda-Cash független, magyar tulajdonú brókercég. Honlapja szerint 1995 májusában alapították, és megalakulása óta tagja a Budapesti Értéktőzsdének. A budapesti központja mellett 11 városban van fiókja és közel 200 munkatárssal rendelkezik. Ügyfelei magyar magánbefektetők, valamint kis- és középvállalkozások, akik számára teljes körű befektetési szolgáltatást nyújt.

A nyilvános cégadatok szerint a Buda-Cash a legutolsó lezárt üzleti évében, 2013-ban 584 millió forint adózás utáni eredményt ért el az előző évi 105 millió forint után. A befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételei 3,855 milliárd forintot értek el 2013-ban, a befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye pedig 2,785 milliárd forintot tett ki.

A Budapesti Értéktőzsde adatai szerint összforgalma alapján a Buda-Cash a nyolcadik legnagyobb tőzsdei forgalmazó, a részvénypiacon pedig a hetedik helyet érte el 2014-ben, 147,7 milliárd forintos részvénypiaci és 148,5 milliárd forintos azonnali piaci forgalommal. A származékos szekcióban az egyedi részvények határidős piacán a legnagyobb forgalmat bonyolította tavaly.

100 milliárddal nem tud elszámolni a Buda-Cash

• kasnyikm  február 24., kedd 11:35 

A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatót hívott össze, ahol elmagyarázták, miért szállták meg rendőrök tegnap este a Buda-Cash brókerházat, és miért vonták vissza a működési engedélyét. A céget irányítását az MNB által kirendelt felügyeleti biztos vette át, az ügyfelek pedig nem férnek hozzá az értékpapírjaikhoz és a pénzükhöz. (Az erről szóló eredeti végzést itt érheti el.)

A brókerháznál 15-20 ezer ügyfél lehet, a Buda-Cash tulajdonosi köréhez tartozó DRB banknak – ami szintén nagy bajban van – nagyjából 120 ezer betétese van.

Mindenben hazudtak

A gyanú szerint az egyik legnagyobb magyar brókercég

másfél évtizede hazudik a kötelező adatszolgáltatásban, és akár százmilliárd forinttal sem tudnak elszámolni

– mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Kérdésünkre Windisch elmondta, hogy még az ügyfelek számában és a tőlük átvett összegekben is szisztematikusan hazudott a cég, a kétezres évek eleje óta. Tehát gyakorlatilag az összes benyújtott adatot meghamisították. Nem tudnak elszámolni minden értékpapírral, ami az ügyfélnyilvántartásokban szerepel.

Magyarul elképzelhető, hogy sokan úgy gondolják, hogy vannak értékpapírjaik a brókercégnél, ám ezek valójában nincsenek ott.

Ezen túlmenően nem tudtunk meg sokat, Windisch a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt arra, hogy egy Madoff/Fortress típusú piramis vagy pilótajáték volt a vélelmezett csalási modell, esetleg valami ennél is innovatívabb dolgot agyaltak ki. Arra viszont utalt az MNB-alelnök, hogy nem csak a tizenöt éve meghamisított adatszolgáltatás keltette fel az érdeklődésüket, hanem “szokatlan értékpapír-ügyletek” is.

Mindenesetre fontos részlet, hogy a Buda-Cash nem a hatalmas hozamokat hazudó, MLM-rendszerben agresszívan terjeszkedő, engedély nélkül működő pénzügyi ál-szolgáltatók közé tartozott, hanem a piac legtekintélyesebb, a felügyelet által rendszeresen ellenőrzött, az elérhető információk alapján jó tőkehelyzetben lévő szereplői egyikének tartották.

(MTI Fotó: Sallmayer Gábor)

220volt.hu - Akció! Macbook, iMac akár 70.000Ft kedvezménnyel!

Öt éve is ellenőrizte a Buda-Casht az akkor még különálló PSZÁF, de akkor nem derült ki semmi. Azóta új módszerrel dolgoznak, új elem például, hogy a felügyelet helyszíni ellenőrzéseket végez, és helyben kér ki ügyfélnyilvántartásokat.

120 ezer betétes is hoppon maradhat, a 20 ezer brókercéges befektetőn felül

A bejelentés előtt az a pletyka futott végig, hogy a Buda-Cash a januári svájci frank erősödés után elszenvedett mindegy 8 milliárd forintos lyukat akarta befoltozni az ügyfelek pénzéből. Windisch elmondta, hogy alapvetően nem ezzel függött össze a most nyilvánosságra került csalássorozat, de tény, hogy a svájci frankos veszteségeket is meghamisították, valószínűbb, hogy tíz milliárd forintnál nagyobbat buktak a banknál.

Felügyeleti biztosok vették át a Buda Cash mellett a DRB-csoport irányítását is. A DRB bankcsoport négy takarékszövetkezetből áll – a Dél-Dunántúli Regionális Bankon kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB), és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB), amelyeknek összesen nagyjából 120 ezer ügyfelük van. Az MNB itt is korlátozza a betétkifizetéseket.

Az OBA 100 ezer euróig kárpótolja a bankok ügyfeleit, a BEVA pedig 20 ezer euróig a brókercégek befektetőit. Akinek ennél nagyobb pénz volt a számláján – vagy azt gondolta, hogy ennél nagyobb pénz van a számláján –, az most elég nagy gondban van.

Nem tudni, hol vannak a felelősök

A felszámoló biztost nem közvetlenül az MNB, a hanem egy nonprofit kft, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. küldte ki mind a brókercéghez, mind a bankcsoporthoz. Windisch szerint igyekeznek gyorsak lenni, de

elképzelhető, hogy több hónapig is el fog tartani, amíg tisztán látnak a kérdésben, és feloldják a kifizetési korlátozásokat.

Egyébként a Buda-Cash az egyik legnagyobb magyar brókercég, 2013-ban nekik voltak a legnagyobb, közel hatszáz millió forintos nyereségük. A cég 1995-ben alakult, azóta több versenytársát is felvásárolta, többek között a Cashline-t és a Hamiltont is. Ők intézték a Norbi Update Lowcarb és az Altera tőzsdére vezetését, valamint az azóta eléggé botrányos körülmények közé jutott BTel kötvénykibocsátását is. A cégnek a legfrissebb adatok szerint 188 munkatársa van.

A cég vezetői és tulajdonosainak hollétéről az MNB-nek nincs információja. A Buda-Cash Zrt. tulajdonosai a BC 2000 Kft és a Buda-Cash Vagyonkezelő, ezek mögött a cégadatok szerint a következő tulajdonosok állnak:

• Pintér Zoltán,
• Gyarmati János,
• Pál Gyula,
• Tölgyesi Péter,
• Varga Péter.

Ők öten egyben az igazgatóság tagjai is. Gyarmati Jánosnak egyébként van egy Fülöp-szigeteki lakcíme is. A felügyelőbizottságban Kis Attila, Dr. Tóth János és Detre László foglalnak helyet. A kérdéseket elküldtük a Nemzeti Nyomozó Irodához.

Gojok már megint kilopták a szemeteket, és fogadni mernék egy zsidó sem lesz a vádlottak padján , majd beáldoznak egy – két balekot a hülyébb gojokból , ki van ez találva , hogy kell megúszni az egészet, mint amikor ellopták az ország nemzeti vagyonát , és így megszüntették a szociális alapokat , és mindenre csak úgy telik már , hogy egyre több adók kell kivetni a gojok társadalmára. Gondoljátok , hogy az állam adósságnak is lőttek , hisz az volt a cél , higy rabszolga néppé váljunk a zsidók játékasztalán . Na hülye gojok még mindig nem gondoljátok úgy , hogy benzines palackokat kellene dobni a rabló gyilkosaink ingatlanjaira , vagy ezt is lenyeljük és hagyjuk , hogy újból jól megadóztassanak bennünket , hisz a rablott értéket pótolni kell .

Na fizess paraszt , mert a zsidó újból meglopott!!!!!!!!!!