JÖVŐNK
A megnyugtató többpárti nemzetbiztonság - Nincs terrorveszély hazánkban
Magyarországon
nincs közvetlen terrorfenyegetettség - mondták egybehangzóan a
parlament nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti és
ellenzéki képviselői a testület január 20-i, keddi zárt ülése
után, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti,
össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi
merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott.
A
nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a
rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől
megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze
megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források
hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A
bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási
Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel,
titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli
társszervekkel hatékonyan együttműködik.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
Hírfigyelő
Szolgálat - jövőnk.info
Civakodnak a zsidók és a cigányok - Korrupció!
Pénzen
civakodnak a hazai kegyenc cigányok és az ők jogvédő zsidóik.
Az egyik nem becsüli, elherdálja, a másiknak meg az az istene,
sakkbantartó fegyvere. És persze azok is belekontárkodnak akik
kimaradtak a szabadrablásból. Súlyos korrupciógyanú merült
fel az Országos Roma Önkormányzatnak egy uniós támogatás
felhasználásával kapcsolatban. Az ORÖ képviselői
vizsgálóbizottságot állítanak fel, és az ügyészséghez,
valamint az Állami Számvevőszékhez fordulnak az ügyben.
Így
osztja a lapokat a fidesz
600
millió forintot kapott az Orbán-kegyenc Farkas Flórián
vezette Országos Roma Önkormányzat a "Híd a munka
világába – Szociális szövetkezetek" 5 milliárdos
programra egy TÁMOP-os uniós projektből, de az LMP-s Hadházy
Ákos szerint a pénz elköltésével kapcsolatos közbeszerzések
korrupció gyanúját vetik fel.
A
trafikmutyi-botrány kirobbantójaként ismert volt fideszes zsidó
Hadházy azt írja, összesen 28,7 millióért, egyenként 3
millióért béreltek autókat fél évre, 31 millióért
vettek irodabútort, az irodát pedig 26 millióból újították
fel. Emellett 31 millió forintot költöttek egy tanulmányra a
"toborzás eljárásrendjének kidolgozásáról", 19
milliót pedig egy másikra, amely arról szólt, hogy milyen
szoftvereket kellene megvásárolniuk. Ezután 31 millióból
alakíttattak ki egy számítógépes hálózatot, és 21 millióért
vettek összesen 7 darab számítógépet. A politikus azt írja,
30 milliót adtak egy médiaügynökségnek médiavásárlásra, 31
millióért pedig egy másik ügynökséget bíztak meg
sajtószóvivői feladatokkal, 30-30 milliót költenek
projektmenedzsmentre és a projekt számvitelére, 13 milliót
pedig nyomdai szolgáltatásokra. Hadházy Ákos szerint a
projektre szánt pénzből valójában viszont egyetlen munkahelyet
sem teremtettek. Az Országos Roma Önkormányzat még január
végén azt közölte, Hadházy Ákos nyilatkozata téves
információkon és abból levont hibás következtetéseken
alapul. A szóvivő a projekttevékenységek megismerésére nélkül
"intézett támadást a romák egyik legfontosabb törekvése
ellen" – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a
program keretében létrejön egy – a közfoglalkoztatás
rendszerétől függetlenül működő – a hátrányos
helyzetűek által létrehozott és működtetett országos
foglalkoztatási szövetkezet, kiépül annak szervezeti és
infrastrukturális háttere. "A hazai kutatási eredményekre
figyelemmel pedig rögzítendő, hogy a romák által alapított és
működtetett foglalkoztatási szövetkezet – a piaci
szereplők romafoglalkoztatástól történő elzárkózására
figyelemmel – az egyetlen lehetőség a saját
felzárkózásukért tenni akaró cigányok számára" –
hangsúlyozták. Mint írták: "rendkívül veszélyes lenne,
ha az LMP a kiegyensúlyozott, mértéktartó és hiteles
politizálás helyett teret adna a hátrányos helyzetűekkel
szembeni etnikai és szociális szegregációt képviselő
ideológiáknak".
Kedden
sajtótájékoztatón Vajda László, az ORÖ alelnöke azt
mondta, a választott képviselők semmilyen információhoz nem
jutottak a projekttel kapcsolatban, de más hasonló támogatások
felhasználását illetően sem – számolt be a Roma
Sajtóközpont. Kérdéseikre folyamatosan azt a választ kapták,
hogy Farkas Flórián titkosította azokat, ezért az apparátus
nem engedett betekintést az iratokba. „Felháborító, hogy
miközben tömegek éheznek, gyerekek fagyoskodnak, közben 50
milliókért íratnak tanulmányokat és százezer forintos
székekben ülnek az ORÖ vezetői!” – mondta Dancs Mihály, a
Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője, majd hozzátette: „Az
sem biztos persze, hogy van-e valóságos tartalom e szolgáltatások
és vásárlások mögött.” Bejelentette, hogy a gyanú miatt
rendkívüli közgyűlést hívnak össze és vizsgálóbizottságot
állítanak fel, amelybe az ORÖ minden szervezetének képviselőit
várják, emellett pedig az ügyészséghez és az Állami
Számvevőszékhez fordulnak az ORÖ gazdálkodása és a szóban
forgó uniós kiemelt projekt miatt.
Aztán
egy másik felettébb érdekes vita....
Debreczeni
József DK-alelnök „Ne bántsd a cigányt” című könyvének
kapcsán tartottak kerekasztal beszélgetést a Közép-Európa
Egyetemen. Németh György szociológus-közgazdász rögtön
holokauszt-tagadással kezdte. „Diskurzus a romákról
Magyarországon” címmel szervezett panelbeszélgetést a
Közép-Európa Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok Tanszéke és a
Magyar Szociológiai társaság, írja a Roma Sajtóközpont. A
meghívottak között volt a cigányokat korábban bomlásterméknek
nevező szociológus-közgazdász Németh György is, aki ezen a
beszélgetésen is sarkos álláspontot képviselt: első
hozzászólásában kijelentette, hogy „Nem volt roma
holokauszt”. A rendezvényen részt vett André Goodfriend és
Ilan Mor, izraeli nagykövet is.
Németh
György hozzászólása azonnal felborzolta a kedélyeket, a
közönségből többen a büntető törvénykönyvet emlegették.
A pódiumon ülők közül leginkább Erőss Gábor, szociológus,
a PM kabinetvezetője állt bele a kérdésbe. Szalai Júlia,
szociológus a közönség soraiból utasította vissza Németh
kijelentését. A beszélgetésben Kende Anna, pszichológus,
Feischmidt Margit, antropológus, Ladányi János, szociológus,
Máté Dezső, szociológus, Erőss Gábor szociológus, PM
kabinetfőnök vett részt Németh Györgyön kívül. A moderátor
Csepeli György szociológus volt. Díszes társaság!
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info
A zsidó és a Traubiszóda
Nem
jogerősen két-, illetve egymillió forintos - nevetséges összeg,
ráadásul az sem biztos még, hogy a cégük működési
engedélyét bevonják-e vagy sem - pénzbüntetésre ítélte
decemberben a Veszprémi Járási Bíróság Salamon Berkowitzot és
fiát, Moses Berkowitzot a Traubisoda hosszú évekig történt
hamisítása miatt – tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék
szóvivője. Pedig ildomos lenne a kitiltásuk is az országból,
ha már úgyis a nagy kitiltások korát éljük. A vádlottak
cégét – mint jogi személyt – további tizenötmillió forint
bírsággal sújtották. Ezenfelül Berkowitzéknak és
vállalkozásuknak a mintegy egymillió forint bűnügyi költséget
is meg kell fizetniük. Az áru hamis megjelölésével és
iparjogvédelmi jogok megsértésével vádoltják a két amerikai
zsidó férfit és cinkosukat, Szabó Gábort.
Ismeretes,
a Traubisoda hamisításával vádolt három férfi ellen 2010 óta
folyik büntetőper. A vádirat szerint a Tra-Üdi Zrt. vezetőiként
2005 óta több millió palack olyan üdítőitalt állítottak
elő, amely címkéjének, illetve flakonjának megjelenésével
sértette az eredeti Traubi védjegyeit. 2011-ben a Fővárosi
Ítélőtábla jogerősen kimondta: Salamon Berkowitz cégei 1998
óta jogosulatlanul gyártottak Traubi, Traubisoda és Tra-Üdi
néven üdítőket.
Az
évek során Berkowitzék több száz millió forinttal
károsították meg a magyar államot és magáncégeket. Az
ítélőtábla tényként rögzítette, hogy a Traubisoda
védjegynek 1993 óta az osztrák Warimpex AG a tulajdonosa, a
kizárólagos használati jog pedig 1995 óta a debreceni Ráthonyi
Kft.-t illeti meg. Szabó Gábort adócsalásért és számviteli
rend megsértéséért már egy év két hónap börtönbüntetésre
ítélték 2010-ben, amiért jogsértő módon adott el
balatonvilágosi ingatlanokat egy Berkowitz-cégnek.
Bíró
Dalma - Jövőnk.info
Párizs - ki szelet vet, vihart arat
Párizsban
két fegyveres végzett a korábban az iszlám hitet és Mohamed
prófétát (de a kereszténységet is) gúnyoló Charlie Hebdo
vicclap szerkesztőségével. Jelenleg a fél világ ezen ajvékol.
Úgymond
terrorkészültség van, és jönnek-mennek a megdöbbenést
kifejező nyilatkozatok. Na, ez a két dolog, ami felesleges.
A
készültség, bár nyilván elmaradhatatlan populista intézkedés,
de eső után köpönyeg. A végrehajtók elvégezték dolgukat.
Azt is lehet mondani, hogy törlesztették az adósságot,
feltették a pontot az i-re.
Merthogy
ennek az eseménynek a bekövetkezte teljesen természetszerű, idő
kérdése volt. A megdöbbenés felesleges. Mit gondoltak a
legelszántabb vallás gúnyolói? Az istentelenek? Maguk hívták
ki a végzetet, saját sorsukat írták, illetve rajzolták meg!
És
a megpróbáltatásaiknak, nyugodtan mondhatjuk, bűnhődésüknek
még nincs vége! Odaát is kénytelenek szembesülni azzal, amin
eddig gúnyolódtak!
Nem
mondhatjuk, hogy maradéktalanul egyetértünk a radikális
iszlamisták módszereivel. Azonban sokkal inkább azokat ítéljük
el, akik okozói a történteknek. Ezek pedig a kivégzett
firkászok!
Az
ártatlan áldozatok (a biztonsági őrök, rendőrök) lelki üdve
megérdemel egy imát. A többi már úton van a pokol felé.
Mert
aki szelet vet, az vihart arat!
Allah
Akbar!
Bagdi
Emil - Jövőnk.info
Horváth
Balázs · Kiemelt
hozzászóló · Miskatonic
University, Arkham, Massachusetts
Nem
vagyok meggyőződve róla, hogy a mossad és egyéb
titkosszolgálati/háttérhatalmi szervek teljesen tiszták az
ügyben. Sőt most már szinte 100% hogy "false-flag"
akcióról van szó.
Ukrajna: Békét vagy háborút?
Brüsszelben
kétnapos tanácskozást kezdtek a NATO-országok vezérkari
főnökei, és megbeszélésük egyik
kiemelt témája az ukrajnai helyzet. Stoltenberg
a tagországok katonai vezetőivel folytatott eszmecsere mellett
tanácskozott a brüsszeli látogatáson tartózkodó Erna Solberg
norvég kormányfővel is, aki történetesen az ő hivatali
utódja, hiszen Stoltenberg korábban Norvégia miniszterelnöke
volt. A Solberggel való találkozója utáni sajtótájékoztatóján
az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője
úgy nyilatkozott, hogy a NATO hónapokon keresztül figyelte az
orosz csapatokat Ukrajnában, és azt tapasztalta, hogy az utóbbi
időben gyarapodott az oroszok által kezelt katonai eszközök
száma. Stoltenberg nem kommentálta az orosz katonák pontos
számára vonatkozó kérdést, annak ellenére sem, hogy a
riporterek felvetették: Petro Porosenko ukrán elnök a davosi
világgazdasági találkozón azt mondta, Moszkva mintegy 9 ezer
katonát küldött Ukrajna területére az oroszbarát
szeparatisták támogatására. Oroszország ugyanakkor
következetesen tagadja azokat az állításokat, hogy csapatokat
állomásoztatna a szomszédos országban. „Nem megyünk bele a
számok taglalásába” - reagált Stoltenberg. Azt viszont
hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz katonai jelenlét növelése
„nem járul hozzá a békés, tárgyalásos rendezéshez”.
Mindeközben Amerikai-ukrán
hadgyakorlatot
tartanak tavasszal - jelentette be újságírók előtt még január
21-én, szerdán Kijevben Ben Hodges altábornagy, az Egyesült
Államok európai haderőinek parancsnoka. A tervekről sok
részletet nem hozott nyilvánosságra, csak annyit mondott el,
hogy az amerikai és ukrán katonák a tüzérségi támadások
elleni védelmet, sebesült társaik biztonságba helyezését és
kommunikációs eszközök telepítését gyakorolják majd. Hodges
kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy Oroszország látja el
fegyverekkel a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadár erőket. Úgy
vélte, hogy aki ezt tagadja, az egyszerűen „nem akarja elhinni”
ezt. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna katonailag és
politikailag is győztesen fog kikerülni ebből a konfliktusból.
Szükségesnek nevezte ugyanakkor, hogy ennek érdekében Kijev
diplomáciai erőfeszítéseket is tegyen. Továbbra is heves
harcok folynak az ukrán katonák ellenőrzése alatt álló
donyecki repülőtéren és környékén. Az oroszbarátok néhány
napon belül már másodjára robbantottak a tüzérségi
támadásoktól már most is romos új terminálban. A lezuhant
betonelemek között ukrán katonai források szerint vannak
sebesült katonák, nagy valószínűséggel halottak is. A védelmi
minisztérium azt közölte, hogy a támadók jóval nagyobb
veszteségeket szenvednek, mint a reptér védői. Pontos adatokat
azonban a tárca egyelőre nem hozott nyilvánosságra, mert
valószínüleg nem is áll rendelkezésre. Azt viszont a tárca
sajtótitkára megerősítette, hogy néhány nyugat-ukrán katonát
előző nap valóban foglyul ejtettek a keletiek. Szintén heves
harcok folynak Luhanszktól északra, annak az autóútnak a
térségében, amelyen - Kijev szerint - orosz hivatásos katonák
előző nap elfoglalták a 31-es ukrán katonai útellenőrző
pontot. A TSZN ukrán hírtelevízió munkatársa délután arról
számolt be a Facebook közösségi oldalon, hogy egy több mint
hatvan katonai járműből álló orosz hadoszlop - benne mintegy
harminc T-80-as harckocsival - tart a 29-es útellenőrző pont
felé. A hadműveleti parancsnokság tájékoztatása szerint a
29-es posztot egyelőre tartják a nyugat-ukrán erők, sikerült
előtte megállítaniuk az állítólagos oroszok előrenyomulását.
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
Izrael jogi bilincsekben - Mindenki derül, mert lassan minden kiderül
Izrael
emberi méltósága már hosszú-hosszú ideje vérzik. Sorra
kerülnek elő a bosszú népének alávaló cselekedetei. Persze
ellenérvük mindig van védelem gyanánt, meg tudjuk azt is, hogy
háborúban az etika csak papíron létezik és mindkét adott fél
körében lehetnek kilengések, de a módszeresség háborúról
háborúra már nehezen magyarázható ki. Márpedig a zsidó
katonai doktrinák kifejezetten a sarokbaszorított patkány
elméletét oktatja és alkalmazza katonáik képzésében. Tehát
a bosszút - csak a az igába hajtás számít az eszköz nem -
kódolják eleve cselekedeteikbe. És az igazságtól meg azért
rettegnek annyira, mert az a cselekedetek alapján hozza majd meg
végső döntését rajtuk.
A
PHR (Orvosok az Emberi Jogokért) új jelentése orvosok és
palesztin sebesültek nyolc külföldi orvosszakértő három gázai
látogatásán történt kikérdezésén alapul. A dokumentumban
rögzített több incidens a július 21-től 25-ig izraeli
támadásnak kitett Kúzában történt. Az egyik palesztin
elbeszélése szerint hatvanöt éves édesapját saját házának
ajtajában lőtték le közvetlen közelről az izraeli katonák. A
vádak szerint később a katonák bekötött szemű palesztinokat
állítottak két ablakba és a vállukon keresztül lőttek több
ízben, mintegy egy órán át. Bár a jelentésben nem szerepel az
eset dokumentálása, a körülmények alapján arra
következtetnek, hogy ezt az ügyet már vizsgálja az izraeli
katonai rendőrség. Egy másik alkalommal az izraeli katonák nem
engedték meg több száz fehér kendőket tartó kúzainak, hogy
elhagyják városukat, és a távozók közül harmincegy embert
megsebesítettek. A sebesülteket egy közeli rendelőbe vitték,
amelyre a hadsereg két rakétát lőtt, noha a palesztinok szerint
egyértelmű volt, hogy orvosi létesítményről van szó. A
jelentés számos esetet említ, amikor egészségügyi személyzet
vagy létesítmény került tűz alá. A nyári izraeli, Erős
Szikla fedőnevű hadművelet idején huszonhárom orvosi dolgozó
vesztette életét - közülük tizenhatan munka közben -,
nyolcvanhárman pedig megsebesültek, főként mentők sofőrjei. A
megkérdezett hatvannyolc palesztin sebesült közül mindössze
öten számoltak be arról, hogy az izraeli hadsereg előzetesen
figyelmeztette őket, és sokan akkor sem tudtak hová menekülni,
ha erre felszólították őket. A külföldi orvosok nagy
hatóerejű bombák válogatás nélküli bevetésével vádolják
az izraeli hadsereget. Az izraeli hadsereg a jelentésre válaszul
adott közleményében azt írta, hogy nekik nem mutatták be
megjelentetése előtt az elkészített jegyzéket, pedig ha
megtették volna, „akkor az azt eredményezte volna, hogy
kihagynak belőle sok téves és elfogult információt.” „A
jelentés alapja egyoldalú, korlátozott és pontatlan, Izrael
ellen a kezdetektől elfogult forrásokból származó információ”
- vélekedik a hadsereg nyilatkozata. „A jelentés lendületes
következtetései és problematikus módszertana súlyosan árnyékot
vet tartalmára és hitelességére”- állítják a tel-avivi
főhadiszálláson.
Zsidó
érvek;
„A
háború idején a Hamász (a Gázai övezetet uraló palesztin
szervezet) cinikusan és jogellenesen a hadsereg műveletei
ellenében emberi pajzsként használta a palesztin civileket.
Szándékosan helyeztek fegyverraktárakat, fegyveres
terroristákat, alagút bejáratokat, hadműveleti központokat és
más katonai létesítményeket civilek épületeibe és
kórházakba, rendelőkbe, kitelepített civilek menhelyeire és
mentőautókba, s ezzel a terrorista szervezetek a lakosságot
veszélynek tették ki”
- állítja az izraeli hadsereg.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Bakta
Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Egy zsidó tábornok fia a történelmi hazugságokról
Zoltán
Nagy · Kiemelt
hozzászóló · Oxford
Art Supplies
1948.
áprilisában szintén az Irgun különítménye volt az, amely
lemészárolta Deir Jaszin palesztin település valamennyi lakóját,
254 férfit, nőt és gyereket. Miniszterelnökként pedig
Nobel-békedíjat kapott, holott soha, egyetlen pillanatra sem kért
bocsánatot
Mártonné
Linn · Kiemelt
hozzászóló · Tatabánya
A
zsidó érveket a rengeteg fénykép cáfolja, ami az interneten is
megtalálható, több forrásból is! Izraelnek vissza kellene végre
vonulni a 67-es határok mögé, (amit a palesztinok kérnek, de
szerintem azt sem érdemlik megy) hogy végre béke lehessen! Az
engedély nélkül épült telepeiket meg írják le háborús
veszteségként!
Svájc miért?
A
Svájci Nemzeti Banknál kivághatta
a biztosítékot, hogy
az új
szabályozás szerint az
euróövezeti államok óriásainál, így Rómánál és Párizsnál
már nem
érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami
így az euró rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern
tehát nyíltan szakított Frankfurttal, mert bár az euró
létrehozásakor szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez
most a szemünk előtt erodálódik.
Tegnap
mindenki kikerekedett szemekkel figyelte a svájci frank mozgását
és találgatta a svájci jegybank lépésének időzítését. A
lépés egyben ráirányította a figyelmet az euróra, amely 2003
szeptembere óta nem látott mélypontra esett a dollárral
szemben. A hazai megfigyelők szerint a svájci jegybank
döntését megalapozhatta, hogy az Európai Központi Bank a
január 22-i ülésén úgynevezett
mennyiségi könnyítéssel (QE)
várhatóan több százmilliárd eurónyi többlet likviditást
teremt, és a többletpénzből a svájci piacra is
juthat. Megelőzendő,
hogy eurómilliárdokat kelljen megvásárolnia a frank árfolyama
védelmében, a jegybank feladta korábbi elkötelezettségét.
Egy
hét eleji döntő fejlemény viszont elkerülte az elemzők
figyelmét. Itthon nem volt visszhangja az Európai Bizottság (EB)
azon keddi bejelentésének az Európai Parlament (EP) plénuma
előtt, miszerint az EB hajlandó nagyobb rugalmasságot tanúsítani
a tagállamok költségvetési politikájával
kapcsolatban. Hivatalossá
vált, hogy az
EB számára nem a költségvetési fegyelem az elsődleges, hanem
a reformok és befektetések, amivel gazdasági növekedést és
újabb álláshelyeket(?) lehet kreálni.
Az
új szabályok szerint az
„ideiglenes” eltérés a költségvetési megszorításoktól
megengedhető lesz, ha „jelentős szerkezeti reformokat”
vezetnek be a kormányzatok. A tervezet szerint azok a
tagállamok, amelyek a Juncker Bizottság tervezett befektetési
alapjába szállnak be, szerkezeti reformokat hajtanak végre vagy
ko-finanszíroznak EU infrastruktúrális- vagy ifjúsági
foglalkoztatási projekteket, azoknál magasabb deficitet is
elfogad az EB.
Déli
puccs
Az
Európai Stabilitási és Növekedési Paktum új értelmezése
természetesen Olaszország és Franciaország számára érkezett
ajándékként és az új felállásban szinte lehetetlen, hogy
tavasszal megbüntessék őket költségvetési lazaságukért.
Mivel ettől az új értelmezéstől Berlinnek, Hágának, Bécsnek
és Helsinkinek égnek áll a haja, az EP alelnöke, Valdisz
Dombrovkisz és a francia Biztos Pierre Moscovici nem győzték
hangsúlyozni, hogy a Stabilitási Paktum érintetlen maradt –
ami természetesen nem így van!
A
déliek lobbi-erejét mutatja az is, amilyen puccsszerűen lett
átverve a javaslat az EB Biztosok Kollégiumán. A vezető német
pénzügyi lap, a Handelsblatt számolt be róla, hogy a biztosok
csak az ülés kezdetén kapták kézbe a 16 oldalas indítványt,
amellyel felbőszítették a német Öttinger Biztost és pár
kollégáját, akik hevesen tiltakoztak, de a végén a többség
megszavazta a rugalmassági klauzúrát. Az EP CDU/CSU
parlamenti német liberális csoportjának vezetője, Herbert Reul
is tiltakozott kedden és „rendkívül veszélyes jelzésnek”
tekintette, hogy a Paktum több adósságot enged majd meg.
Az
EB elnöke, Jean-Claude Juncker most természetesen mást mond a
délieknek és mást az északiaknak, hogy lenyugtassa az északi
kedélyeket. Összességében viszont a Paktum ezentúl majdhogynem
szabadon interpretálható, a
lovak elszabadultak. Róma
és Párizs dörzsölheti a markát, míg a politikai feszültség
Berlin és Brüsszel valamint Észak
és Dél között óhatatlanul nőni fog.
Bern
ebből már nem kér
Sokan
elfelejtették, hogy a svájci frank a világ egyes számú
menedékvalutája,
márpedig
a pénzügyi és politikai feszültség folyamatosan nő az utóbbi
hónapokban a világban. A Svájci Nemzeti Banknál most konkrétan
leolvaszthatta a biztosítékot, hogy az euróövezeti államok
óriásainál, így Rómánál és Párizsnál már nem
érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami az euró
rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern tehát nyíltan
szakított Frankfurttal, mert bár az euró létrehozásakor
szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez most a szemünk
előtt erodálódik.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Kíberversus
Anonymus
- a csoport ismeretlen kilétű aktivistái az International
Business Times hírportál szerint több mint hetven dzsihádista
honlapot tettek elérhetetlenné hosszabb-rövidebb ideig.
Érdekes
szimbólum-rendszert jelenítenek meg...
Elvileg
az Anonymous egyik szárnyához tartozó hacktivisták működtetik
a Twitteren az @OpCharlieHebdo (Charlie
Hebdo-hadművelet) fiókot. Itt csütörtökön egy olyan listát
tettek közzé, amely több mint kilencszáz olyan twitteres fiók
elérhetőségét tartalmazza, amelyeket a hackerek szerint iszlám
szélsőségesek használnak. A hackerek arra kérik a velük
szimpatizálókat, hogy jelentsék ezeket a fiókokat a Twitter
üzemeltetőinek. A kampány keretében már kétszáz fiókot fel
is függesztettek a hírportál szerint, és hasonló módon néhány
tucat facebookos oldalt is töröltettek. Az Anonymous emellett a
török kormányt is kibertámadásokkal fenyegette meg, mert az
blokkolta azoknak a hírportáloknak az elérését, amelyek
közölték a Charlie Hebdo francia lap legutóbbi számának
címlapján megjelent, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát.
Eközben
a másik oldal szimpatizánsai sem tétlenkednek: a Charlie Hebdo
szerkesztőségében lezajlott vérengzés óta jelentősen megnőtt
a francia honlapok elleni túlterheléses támadások száma. Az
illetékes francia kormányhivatal statisztikái szerint egy hét
alatt tizenkilencezer alkalommal támadták meg az oldalakat,
amelyek közt katonai szervezetek mellett turisztikai információkat
kínáló oldalak és éttermek honlapjai is megtalálhatók. A
szájtokat egyidejűleg sok fertőzött számítógépről indított
egyidejű lekérésekkel bénították meg, a támadások egy
részéért ismert iszlámista hackercsoportok vállalták a
felelősséget. Az oldalak elérését ideiglenesen akadályozó
támadásokon kívül komolyabb támadásra egyelőre nem került
sor, bár a francia Le Figaro napilap szerint pénteken reggel
számos francia lap - többek közt a L’Express, a Le Parisien és
a France Inter - online felületeinek elérése is akadozott.
Egyelőre az oldalak tárhelyszolgáltatója vizsgálja, hogy
támadás vagy a helyi hálózat hibája okozta a problémát.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Minden fronton - Kelet-Ukrán kíberhadtest is menetel
A
CyberBerkut ukrán szeparatista oroszbarát csoport túlterheléses
támadással bénított meg több, a német parlamenthez köthető
weblapot, többek között Angela Merkel saját honlapját. Az
akcióért a felelősséget azonnal vállalták. A támadást az
ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk berlini látogatása
elleni tiltakozásképpen követték el. A csoport közlése
szerint több hasonló támadást követtek el az utóbbi
hónapokban, amelyek főleg ukrán kormányzati oldalak ellen
irányultak.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
Ma
már fontos szerephez jut a hadviselésben a számítástechnika,
főleg a kémkedés-kémelhárítás, szabotázs-dezinformáció
vonalon...
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
Palesztína, ENSZ, EP, Izrael, USA
Izrael
felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó vám- és
adóbevételek folyósítását válaszul arra, hogy Mahmúd Abbász
palesztin elnök benyújtotta Palesztina csatlakozási kérelmét a
Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – közölték hivatalos
források. "Nem
hagyjuk, hogy a hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai
Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják"
– indokolta a zsidó kormányfő a Palesztin Hatóságnak járó
vám- és adóbevételek folyósításának felfüggesztését,
Izrael válaszát a hágai székhelyű Nemzetközi
Büntetőbírósághoz benyújtott pénteki palesztin csatlakozási
kérelemre. Vajon miért szedi a zsidó"állam" a
palesztínik adóját? Mert az 1967-es egyezmények óta ez a
terület csak egy izraeli tartomány(ide tartozik Cisz-Jordánia
is) és "önkormányzat" nem palesztin autonóm térség.
Ezért közigazgatásilag a zsidóknak tartoznak elszámolással és
ők osztják vissza - elképzelhető milyen feltételekkel és
elszámolásban - ebből a hozzájuk befolyt összegből az ottani
közalkalmazotti (minimál)béreket és egyéb kiadásokat. De
ezzel a szankcióval nem érnek el semmit a palesztín lakosság
körében és a kormányukra sem gyakorolnak ezzel hatást. Viszont
jól körvonalazódik ki hol osztja a lapokat a nemzetközi
szintéren. Mind a bírósági joggyakorlatban, mind a politikai
színtéren. Természetesen a zsidó Izrael a kedvezményezett.
Most sem nyíltan, hanem az USA vétójogán keresztül.
Támadásba
is lendültek a zsidók minden fórumon, nem kímélve a
sajátjaikat sem(verbális szinten), ha érdekei úgy kívánják.
Avigdor Liberman külügyminiszter vasárnap Izrael
„cserbenhagyásával” vádolta az európai országokat a
külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásán.
„Az Európai Parlament vitáján elhangzott hazugságok Cion
bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek” – állította
Liberman, aki ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az
európai politikusokat a huszadik század eleji, zsidó világuralmi
törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra
utalva. Az izraeli diplomácia vezetője kiemelte Svédországot és
Írországot, ahol a törvényhozások a Palesztin Állam
elismerését sürgették. Lépéseiket az 1938-as helyzethez
hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Franciaország a háború
megelőzése érdekében – mint utóbb bebizonyosodott, tévesen
– kiegyezett a náci Németországgal. „Svédország és
Írország viselkedése irányunkban ahhoz hasonlítható, ami
Csehszlovákia feldarabolásához vezetett” – fogalmazott
Avigdor Liberman. A külügyi tárca vezetője az európai
szövetségesek fontosságát is hangsúlyozta beszédében.
Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben nem a palesztinok, Irán
vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a
nyugat-európai országok”.
A
másik zsidó (vér)vád; „A
Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre
léptek a Hamász háborús bűnöseivel” –
tette hozzá Netanjahu a jeruzsálemi közszolgálati rádióban.
Nyílván
egyelőre ezekre a kirohanásokra az ENSZ és az EP is kussol,
tussul, hárít, elutasít Palesztína felé a zsidó erkölcsöt
kiszolgálva.
Kitartás
Palesztína!
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Ledőlt falak az amarikai légvárban
Barack
Obama számára 2014, vagyis kormányzásának hatodik éve volt az
eddigi, legtöbb gonddal terhelt esztendő. Elnöksége második
ciklusának összes, csitulni nem akaró belpolitikai válságát
felerősítették azok a kudarcok, amelyeket a világpolitikai
krízishelyzetek kezelésére irányuló kísérletek közben
szenvedett el. Az év azzal indult, hogy az elnök reformokat
terjesztett elő az egész világra kiterjedő titkos adatgyűjtést
végző Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) munkájával kapcsolatban,
amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward
Snowden tárt a világ elé. Az esztendő azzal zárult, hogy
az újabb átmeneti költségvetés megszavazásánál már a
demokraták is fellázadtak a saját elnökük ellen, akinek
növekvő népszerűtlensége döntő szerepet játszott abban,
hogy a képviselőház 2010-ben történt elvesztése után az idei
„félidős” választások eredményeképpen a szenátusban is
kisebbségbe szorultak. A demokraták, akik az alsóházban végül
69, a szenátusban pedig 11 mandátumot vesztettek, a kampány
során igyekeztek elhatárolódni Obamától.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Palesztín kishír
A
Palesztin Hatóság elismerte az
ellenőrzése alatt álló területen elkövetett esetleges
bűncselekmények ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi
Büntetőbíróság (ICC) illetékességét. Ezzel elvileg megnyílt
az út izraeliek elleni nyomozati eljárások előtt - erősítette
meg január 6-án a hágai testület egyik szóvivője. Az ICC
joghatóságának elismerése azonban nem jelenti automatikusan
eljárás indítását - tette hozzá a bírósági illetékes.
Mint mondta, a vádhatóságnak minden
esetet meg kell vizsgálnia, s
az eljárás megindításához bírói végzésre is szükség
van. A
palesztinok ugyanakkor nem tagjai a
Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződésének számító
úgynevezett Római Statútumnak, csatlakozási kérelmüket múlt
pénteken nyújtották be az ENSZ-ben. Jelenleg megfigyelői
státusuk van a hágai testületben.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Kína igazságosan nyilatkozott, Amerika duzzogva fanyalog
Kína
és az Eurázsiai gazdasági Unió beveszi az ismert világot?
Kína
erős embere, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár többször
is hangsúlyozta: azt szeretné, ha a nemzetközi kapcsolatok
rendszerében a méltányosság és az igazságosság, a nemzetközi
törvények lennének a meghatározók. Úgy vélte, hogy a
szándék, vagy az elképzelés, miszerint a nemzetközi
kapcsolatokat bárki is uralhatja, mára már kudarcra ítéltetett.
Hszi Csin-ping a kínai-amerikai kapcsolatokban egy új típusú
modell kialakítását sürgeti, mert szerinte egy
Kína és az Egyesült Államok közti konfrontáció
katasztrófához vezetne. Obama
úgy -hajbókolt - fogalmazott, hogy egy erős és együttműködő
amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az
Egyesült Államok pozíciójának erősítését a
térségben. Miközben
Amerika már csaknem 60%.ban kínai érdek és ennek ellenére
folyamatos a támadás a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió
felé, amelyeknek tagja és partnere Kína. Persze a támadás az
értéktelenné váló dollár "védelmében" van, aminek
a bukása a térdrekényszerítést is magával hozza hamarosan.
Amit nyílván az USA nem akar, de a történelem malmai őrölnek
és ez a hatalmas ázsiai gazdasági őrlőkalapács valószínűleg
atomjaira zúzza az eddig megrendíthetetlennek láttatott,
mesterséges amerikai álomvilágot. Látogatásán jelentős
vízumkedvezményt ígért a kínai állampolgároknak. Két
védelmi megállapodást is aláírt, amelyek
a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják
Ázsiában. Rögzítettek például olyan szabályokat, amelyek a
levegőben és a vízen történő "találkozásokra"
vonatkoznak. Tehát nagy a pánik a Pentagonban is, nem csak
gazdasági szempontból. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági
Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozója előtt sor
kerülhetett Hszi Csin-ping és Abe Sindzó japán kormányfő(USA
báb) kézfogására is. A két vezető az elmérgesedett
kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt nem ült le egymással,
amióta a posztjukon vannak. A felek megállapodtak, hogy
folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai,
diplomáciai és biztonsági párbeszédet és rögzítették: a
kelet-kínai-tengeri szigetek hovatartozásának kérdésében
eltérő álláspontot képviselnek. Megfigyelők továbbra sem
várnak tényleges áttörést a két szomszéd
viszonyában.
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
De
Amerika a bosszú lélektanát is alkalmazhatja végső
elkeseredésében - mivel ez jelleme és pszichológiai alkata - és
inkább elpusztít mindent maga körül - vagyis a világot -
minthogy elvessze a hatalmát és uralmát a világ felett...sajnos
ez az Apokalipszis is benne van a pakliban.
Bíró
Dalma . Jövőnk.info
Kerékgyártó
Árpád · Kiemelt
hozzászóló · Eger,
Hungary
Az
USA csillaga leáldozóban van, és ezt nehezen veszi tudomásul.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek Brüsszelben
A
Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek az
európai gazdák, civilek és a szakszervezetek Brüsszelben. Az
uniós negyed épületeit barrikádokkal védték a rendőrök a
demonstrálóktól. A tüntetők szerint a vámok lebontása miatt
versenyhátrányba kerül majd az európai élelmiszeripar.
-
Azért tüntetünk, mert a megállapodás után elárasztja majd a
piacot az olcsó amerikai tej és hús. Mi minőségi árut
termelünk – mondta egy tüntető.
-
Beinjekciózzák a teheneket, hogy azok több tejet adjanak. Ezt
addig csinálják, amíg az állat ki nem múlik. És rossz
élelmiszer lesz az eredmény – magyarázta egy másik
tiltakozó.
A
szakszervezetek szerint nem csak a vámok lebontása és a
szabványok egységesítése kockázatos. Az éles verseny az
európai szociális modellt veszélyezteti majd – állítják.
-
Európában a termelés része a mi egészségbiztosításunk,
Amerikában mindent privatizáltak, mindenért fizetni kell, így
az embereknek nincs hozzáférésük a rendszerhez. Azt
szeretnénk, ha nem csak a gazdagok járhatnának iskolába, hanem
minden polgár. Ezt jelenti a szolidaritás - mondta egy civil nő.
A
múlthét csütörtöki uniós csúcson az EU-s vezetők USA
nyomásra kiálltak a szabadkereskedelmi egyezmény mellett. Az
unió vezetői és az atlantista világ még 2015 végéig -
lehetőleg minél hamarabb - szeretnék tető alá hozni és
megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt. A
szakszervezetek a mostaninál is nagyobb tüntetést ígérnek
februárra, amikor
a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd Brüsszelben.
Hozzátennénk,
hogy az egyezmény azért égető az USA számára, mert
a túltermelésen alapuló gazdaságpolitikája tartja fenn a
légvár FED-del karöltve a fedezetlen dollár világmonopóliumát
és szorít a cipő már nekik, hiszen az Eurázsiai Gazdasági
Unió rohamléptekben tapossa el az amerikai fizetőképességet
és annak gyazdasági- és világuralmi jogviszonyát. Mellékesen
megjegyezzük, hogy valószínűsíthető, hogy ez lesz a 3. nagy
háború mozgatórugója, ha Amerika nem mond le
"teljhatalmáról"...
Bíró
Dalma - Jövőnk.info
India is fegyverkezik
Az
indiai védelmi minisztérium úgy döntött, hogy további 124
T-90 harckocsit vásárol Oroszországtól. A T-90-esek
vásárlásával kapcsolatos első szerződést India 2001-ben írta
alá. Ezen szerződés értelmében az „Uralvagonzavod” 124
összeszerelt harcjárművet szállított az indiai hadsereg
számára, illetve további 186 harckocsi összeszereléséhez
szükséges alkatrészeket. 2004-ben India és Oroszország egy
újabb megállapodást kötött ezer T-90 harckocsi licenc alapján
történő gyártására, majd három év múlva újabb egyezséget
írtak alá 124 harckocsi megvásárlásáról illetve 223
összeszereléséhez szükséges készlet szállításáról. A
harckocsikat teljesen kész állapotban fogják szállítani
Oroszországból. Ezen kívül, a tervek szerint 272 darab
harckocsit fognak összeszerelni India területén, illetve licenc
szerződés alapján az indiai Ordnance Factory vállalat fog
gyártani további 300 T-90-est. A beszerzésről hozott döntés
oka, hogy az Indiai Szárazföldi Erők kötelékében napjainkra a
harckocsik hiánya a becslések szerint elérte a 38 százalékot.
A szabályozók szerint az ország hadseregének állományában
legkevesebb 3 717 harckocsinak kell hadrendben állnia. Jelenleg
India 1 409 darab T-90 harckocsi előállítására rendelkezik
licenc megállapodással, amelyek közül az első 300 darabot
2010-ig tervezték legyártani. India 2013 végéig azonban csak az
engedélyezett mennyiség alig több mint felét, 167 harcjárművet
szerelt össze. A késedelem egyik oka, hogy az indiai fél néhány
változtatást tervezett a harckocsikon, hogy azok megfeleljenek
hadserege követelményeinek. Az indiaiak hosszú időn keresztül
nem tudtak megegyezni a szükséges változtatásokban.
A
fejlődő India a Földön az egyik legnagyobb szárazföldi
hadsereggel rendelkező ország mára. Honvédelmét folyamatosan
fejleszti korszerű haditechnikával - egyelőre csak a gazdasági
BRICS-csoport keretein belül -, de információink szerint saját
fejlesztésekkel is a hadszintérre áll hamarosan. Kitűnő
mérnökgárdával rendelkezik mára ez a külső szemlélőnek
lerongyolt ország. Persze a társadalmi külömbségek ma
sincsennek kiküszöbölve nagy mértékben, de összeségében -
amennire kasztrendszerű tradicióik engedik - valóságosan
emelkedett az életszinvonal....nem úgy, mint nálunk,
ahol csak statisztikákban mérhető a "jómód" és
valójában már a 40%-a az összlakosságnak elszegényedett,
plusz a 10% feletti kivándorlóval is számolhatunk. Persze itt
van helyettü(n)k a majd letelepedő menekültáradat(már közel
300000 fő)....
Várhegyi
Kálmán - Jövőnk.info
Mahmúd
Abbász palesztin elnök telefonon közölte John Kerry amerikai
külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok halasztási
kérelme ellenére a palesztin fél az ENSZ Biztonsági Tanácsa
elé terjeszti a palesztin államiságot meghatározó
dokumentumot.
Mahmúd
Abbász, palesztín elnök
Jordánia
szétosztja az ENSZ BT tagországai diplomatáinak azt a határozati
javaslatot, amely Ciszjordánia területén két éven belül
egyoldalúan életre hívná a palesztin államot. A palesztinok
úgy határoztak, hogy nem várják meg a javaslat benyújtásával
a BT öt nem állandó tagjának cseréjét, noha az új
összetételű testület számukra kedvezőbb lenne. Az ügyben
várhatóan kedden lesz szavazás. A jeruzsálemi közszolgálati
rádió értesülése szerint a december közepén elfogadottnál
keményebb megfogalmazású határozati javaslatról van szó.
Száeb Erekát palesztin főtárgyaló pénteken közölte, hogy az
eredeti, december 18-ai szöveghez nyolc új kiegészítést
fűztek, amelyekben egyebek mellett Kelet-Jeruzsálemet jelölték
ki a jövendő Palesztina fővárosának, és követelték a
palesztin foglyok szabadon engedését egy meghatározott menetrend
alapján. A valószínűleg már hétfőn a BT elé kerülő
javaslat mindazonáltal várhatóan nem szerzi meg kilenc ország -
minimálisan szükséges - támogatását, és így Washingtonnak
nem kell vele szemben vétót bejelentenie. A javaslat felszólítja
Izraelt, hogy 2017 végéig vonuljon vissza az 1967-es határokig.
Az amerikai külügyminiszter - egy meg nem nevezett munkatársa
szerint - tiltakozott a lépés miatt, és arra kérte a palesztin
elnököt, hogy halassza el az indítvány benyújtását a
márciusi izraeli választásokig, mert az amerikai külügyi
szakértők szerint egy esetleges ENSZ-határozat az izraeli
keményvonalasokat erősítve negatívan befolyásolná az izraeli
parlamenti voksolást. Kerry közölte Abbásszal, hogy Washington
szükség esetén megvétóz egy ilyen ENSZ-döntést, és jelezte,
hogy esetleg gazdasági szankciókkal is sújthatják Rámalláhot,
ha mégis a BT-hez fordul. A kérést a BT-hez benyújtó Jordánia
ENSZ-nagykövete, a testület arab képviselője hangsúlyozta,
hogy Jordánia a tanács tizenöt tagországának konszenzusos
döntésére törekszik.
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Amerika
a zsidó gyarmat , mint birodalom leáldozóban van az ideje . Kitelt
a zsidók bérlete , ez a birodalom is összeomlik, mint számos
előtte lévő nagy birodalom, és ezt a bankárkasztnak köszönhetik
.
Mindenhol feltűnik az ISIS-mumus
Így
hangolják a világot a Szeretet ünnepére időzítve, hogy még
nagyobbat üssön a lélekharcban.
USA
Az
amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - ugyan miért is ne -
arra figyelmeztette a helyi hatóságokat, hogy egy "névtelen
bejelentés" szerint az Iszlám Állam terroristái a
Mississippi folyó Memphis-Arkansas hídjának felrobbantására
készülnek - közöltedecember
23-án,
kedden az FBI egy szóvivője. A hídon vezet át a Tennessee és
Arkansas államokat összekötő főközlekedési utak egyike.
Chris Allen szóvivő szerint az FBI csupán „fokozott
elővigyázatosságra” intette a helyi rendőri szerveket.
Hozzátette, hogy „egy alá nem támasztott, névtelen
fenyegetésről van szó", amelynek nyomán az FBI-nak nem
sikerült hasznos információkat szereznie. A Fox13 News memphisi
televízió idézte az FBI névtelen bejelentésre hivatkozó
figyelmeztetését, amely szerint az Irakban és Szíriában iszlám
kalifátust kikiáltó dzsihadista szervezet egy Memphis városában
élő embert bízott meg azzal, hogy a terrorcselekmény
végrehajtására mozgósítsa az Iszlám Állam egyesült
államokbeli sejtjeit.
IRAK
Egy
ISIS-tag öngyilkos merénylő december
24-én,
szerdán felrobbantotta magát az iraki főváros közelében,
elvegyülve az Iszlám Állam ellen harcoló iraki kormánykatonák
és az ugyancsak a dzsihadisták ellen küzdő szunnita milicisták
között. Huszonhat embert ölt meg, 56-an pedig megsebesültek.
Az
áldozatok elsősorban a Szahvaa (Ébredés) szunnita törzsi
milícia tagjai voltak, akiknek a szervezete 2006-ban jött létre,
és akkor csatlakozott az amerikai erőkhöz az al-Kaida nemzetközi
terrorhálózat iraki erői elleni harcra. Tagjai, vezetői, akiket
a felkelők árulóknak tekintenek, gyakran válnak a
kormányellenes erők célpontjaivá. Milicisták egy csoportja a
Bagdadtól mintegy húsz kilométerre lévő Madain város egyik
katonai támaszpontja mellett gyűlt össze, hogy felvegyék a havi
zsoldjukat. Az iraki kormány katonái közül is sokan ott voltak.
JORDÁNIA
Az
emberi jogi szervezet közlése szerint december
24-én a
gépet a dzsihadisták fellegvárának tartott Rakka város felett
érte találat, és a jordániai pilótát foglyul ejtették.
Jordánia megerősítette, hogy a szíriai légtérben lelőtték
egyik harci gépét, amely részt vett a dzsihadisták elleni légi
támadásokban. Ez volt az első eset, hogy a koalíció valamelyik
gépét az Iszlám Állam fegyvereseinek sikerült elpusztítaniuk.
Szaúd-Arábia, Jordánia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek
csatlakoztak a koalíció szeptember 23-án indított légi
csapásaihoz, Katar csak logisztikai támogatást biztosít ezekhez
a hadműveletekhez - jelentette a londoni központú Emberi Jogok
Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).
ALGÉRIA
A
hadsereg tájékoztatása szerint Abdelmalek Gurival az Algírtól
60 kilométerrel keletre fekvő Isszer városában december
23-ra,
keddre virradóra végeztek, és két másik társát is megölték.
Guri az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezethez kötődő
Algériai Kalifátus Katonáinak volt az irányítója, és az
utóbbi években egy sor véres - a hadsereg és mások ellen
elkövetett - merényletért tették felelőssé. A francia Hervé
Gourdel túravezetőt szeptember 21-én rabolták el az algériai
fővárostól 110 kilométerre található Tizi-Uzuban. Az Algériai
Kalifátus Katonái másnap az 55 éves turista megölésével
fenyegetőzött és felszólította Franciaországot, hogy állítsa
le a légicsapásokat az Iszlám Állam hadállásai ellen. A
csoport a férfi lefejezését helyezte kilátásba, amennyiben
kérésének 24 órán belül nem tesznek eleget. Miután lejárt
az ultimátum, a terrorcsoport videót tett közzé az elrabolt
férfi lefejezéséről Véres
üzenet a francia kormány számára címmel.
Gourdel holttestét azóta sem találták meg.
Bakta
Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Megszólalt Szaud-Arábia az olajválságban
A
világ egyik legnagyobb olajkitermelőkének számító
Szaúd-Arábia olajminisztere a hétvégén közölte, biztos
abban, hogy az olajárak visszakorrigálnak majd. Megjegyezte, az
árak esése ellenére a szaúdiak nem fogják vissza a
kitermelést. Ali al-Naimi szerint a nem OPEC-országok közti
együttműködés hiánya, az információk hiánya, illetve a
félreinformálás, valamint a piaci spekulációk - főleg
amerikai részről, mert palaolajforradalmat csináltak, az USA
kitermelése már napi 9 millió hordó felett van, legutóbb erre
havi alapon 1986-ban volt csak példa - vezettek oda, hogy az
olajár 5 éves mélypontra zuhant és fő célja az orosz gazdaság
- ami nagyban épül az olajra és gázra - megroppantása.
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
A manipulált energiapiac most még kétségesebb helyzetbe került - Elhunyt a Szaud-i uralkodó
A
világ legnagyobb olajexportáló országát most a csütörtök
éjjel elhunyt, 91 éves Abdallah bin Abdel-Aziz testvére, a
79 éves Szalman bin Abdel-Aziz herceg követi a trónon. A helyzet
azért sem megnyugtató, mert Szalman királynak nemrég agyvérzése
volt és egyes híresztelések szerint Alzheimer-kóros. Megelőzve
a trónöröklési krízist, az új király már ki is nevezte
örökösét, Mukrin herceget.
Abdallah
bin Abdel-Aziz
A
most elhunyt király kedvelt volt reformjai miatt a liberális
szaudiak körében. Egyik fő feladatának tartotta a
munkanélküliség felszámolását és a fiatalok oktatását
a szunnita államban. USA-barát
politikája miatt elkötelezetten
támogatta az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harcot.
Uralkodása alatt azonban Szaúd-Arábia noha továbbra is
ultrakonzervatív ország maradt, Abdallah nevéhez több -
megfigyelők szerint nyugati szemmel óvatosnak tűnő, szaúdi
mércével mérve viszont jelentősnek mondható - liberális
reformkezdeményezés is fűződött.
2011-ben
például ígéretet tett arra, hogy a nők is szavazati jogot
kapnak a helyhatósági választásokon (az abszolút monarchiában
csak helyhatósági voksolást szerveznek), jelöltethetik magukat
különféle posztokra és bekerülhetnek a parlamentet
helyettesítő Tanácskozó Gyűlésbe is. Abdallah uralkodása
idején engedélyezték a nőknek, hogy - meglehetősen szigorú
feltételek teljesülése esetén - autót vezessenek.
Az
új uralkodó várhatóan követi az elődje által szabott
irányvonalat: elemzők rámutattak arra, hogy koronahercegként
Abdallah király nevében nyilatkozott az energiapolitikáról, így
arra számítanak, hogy Szalman képes stabilan tartani az árakat.
Sokkal fontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz a sorsa Ali
Al-Naimi olajminiszternek, aki 1995 óta tölti be a posztot, ám
már Abdallah idején le akart mondani.
Szaud-Arábiát
több OPEC tag is támadta azért, mert nem hajlandó csökkenteni
a kőolaj kitermelését, de nem várható, hogy a szövetség
változtat a 30 millió hordós naponkénti előállításon.
A
brent kőolaj ára nem változott nagyon a hírre, 60 centet esett
nyitáskor, de gyorsan visszaerősödött 49,80 dollárra.
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Rosszat
mondot, rosszul mondta, vagy rosszul értették, és ezért halt meg
. Valahol másutt keverik a kártyákat , és nem az olajtermelők
azok, mert nekik csak lapot osztanak.
Úgylátszik
az ilumináti még mindig gyilkolja a koronás főket az arab és
ázsiai részen nem végezték el azt amit Európában a II.
világháborúi megtettek. És most a készletek kimerülése idején
aki nem úgy táncol ahogyan ők fütyülnek azoknak menniük kell .
De vajon össze tudnak ellenük fogni , hisz alatomosak és a világot
behálózó gyilkos társaság ez , mely a zsidó világbirodalmot
volt létrehozni évszázadokon átivelő tervszerü likvidálásokkal.
Itt mit sem számít egy élet , egy nemzet sorsa , vagy az , hogy a
földi élet a tét , hatalmi játszma az egész mozgató rugó , és
az ellene fellépőknek jobban szervezetnek kell , hogy legyenek , és
eltökéltebbnek a gyilkosságokban , mert ők nem kegyelmeznek ,
Isteb legyen velük irgalmas , és bocsájtsa meg a bűneiket , de az
emberiség , ne legyen velük könyörűletes . Irtsátok ki őket ,
míg lehetséges , mert ha ők kezdenek ölni a 7 milliárd főből
csak 500 milliót akarnak meghagyni e zsidó fattyak .
Hát
gondolkozz el rajta mit is ér a te életed, egy hangyát nem
taposunk el az erdőbe , de ha te bemész az ő erdejükbe
könyörtelenül likvidálnak , sőt azt is akinek megesik a szive
rajtad és nem tapos el téged , hát eltaposnak mindkettőtöket.
Milyen érdekes - Már Brüsszel is aranyban méri?
Szemmel
láthatóan megindult a helyezkedés az arany körül: Németország
és Hollandia után Belgium is azt vizsgálja, hogyan hozhatná
haza Londonból aranyrúdjait. Egyre többen szeretnék tisztázni,
hogy megvan-e még a kölcsönadott aranyuk. Ha ez tömegessé
válik és kiderül, hogy mégse mindegyik aranyat tudják kiadni,
abból érdekes helyzet alakulhat ki.
A
jelet a németek már 2012-ben megadták. Akkor a Bundesbank
bejelentette, hogy – engedve az euróválság miatti belpolitikai
nyomásnak – a New York-i Federal Reserve-nél lévő 1528
tonnás készleteiből – ami a teljes német tartalék közel
felére rúg – 300 tonnát 2020-ig hazaszállíttatnak, s
ugyanígy tesznek a Banque de France párizsi trezorjaiban összesen
tárolt 374 tonnával is. Igaz, tavaly júniusban – némi
meglepetést keltve – Németország úgy döntött, mégsem nyúl
a New York-ban tárolt aranykészletei egy részéhez, mondván,
azt biztonságban tudhatja, ezzel már elindította a lavinát.
Hiszen visszakozásával a Merkel-kormány csak erősítette azokat
a pletykákat, miszerint talán nincs meg hiánytalanul a németek
aranya.
A
hollandok azt követően repatriálták néhány hete 122,5
tonnányi sárga nemesfémeiket az USA-ból, hogy Marine Le Pen, a
francia szélsőjobboldali Front National vezetője nyílt levélben
kérte Christan Noyertől, a Banque de France kormányzójától a
gallok külföldön tárolt aranyainak hazaszállíttatását, s
most Belgiumon a sor. Vajon ki lesz a következő? Nagyon úgy
tűnik, az eurózóna többi tagja is előbb-utóbb bejelentheti
igényét – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy
nemrégen közzétették, tartalékaikon belül növelni kell az
arany arányát. Idén május 19-én pedig az Európai Központi
Bank és 20 európai jegybank aláírta a 4. CBGA-t (Centrál Bank
Gold Argeement-et), mely
kimondja, hogy a
szeptember 27-étől számított öt éven belül nem szándékoznak
jelentősebb mennyiségű aranyat értékesíteni. A
kérdés igazából nem is az, hogy Belgium haza fogja-e hozni az
aranyait, hanem az, hogy mikor. Hiszen
a holland központi bank kormányzója 2012-ben még azt mondta,
hogy nincs tervben aranyaik hazahozatala, azok New York-ban
biztonságban vannak, röviddel azt követően mégis
elindította a repatriálási folyamatot.
Belgium
még a ’90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy
csökkentse adósságát (hasonlóan Magyarországhoz, mely a
rendszerváltáskor még 65 tonnás aranytartalékát 3 tonnára
leépítette). A ma 227 tonnára rúgó belga aranytartalékok
legnagyobb része az Egyesült Királyságban van, kisebb része
Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések Bankjánál.
Bíró
Dalma - Jövőnk.info
Árulkodó jelek az Unió félelmeiről
Angela
Merkel a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban
kiemelte, hogy az EU keleti partnerségi programjának három
tagja, Moldova, Grúzia és Ukrajna saját szuverén döntése
alapján társulási szerződést kötött az EU-val, Oroszország
pedig éppen ezeknek az országoknak okoz nehézségeket.
Moldova
„évek óta szenved" a Dnyeszter melléki terület körül
kialakult konfliktus miatt, Grúzia pedig a Dél-Oszétia és
Abházia körüli befagyott konfliktus következtében, míg
Ukrajnát a Krím elcsatolása és az ország keleti részén dúló
harcok sújtják. A Nyugat-Balkánon az tapasztalható, hogy
Moszkva „politikai és gazdasági függőségek kialakításra
törekszik egyes országokban" – mondta a kancellár. Arra a
kérdésre, hogy lehet-e a balti államokat is a Moszkva által
nehézségekkel sújtott országok csoportjába sorolni,
kijelentette, hogy a kollektív védelem elve valamennyi
NATO-tagországra vonatkozik, így a három balti államra, de akár
Lengyelországra is. Ennek jegyében a szövetség például
hozzájárul a Baltikum légterének biztosításához és létrehoz
egy új gyorsreagálású erőt – tette hozzá. Ugyanakkor „a
baltikumi háború kérdése nem merül fel", és a NATO az
Oroszországgal kötött szerződés előírásaihoz igazodva
erősíti jelenlétét a szövetség keleti határvidékén. Azzal
kapcsolatban, hogy mind a három élő elődje – Helmut Schmidt,
Helmut Kohl és Gerhard Schröder – helytelennek tartja az ukrán
válságban követett politikáját, és elsősorban az Oroszország
elleni gazdasági szankciókat bírálja, Merkel hangsúlyozta: az
a meggyőződése, hogy az Oroszország tevékenységére adott
közös európai válasz helyes. Nem maradhat következmények
nélkül, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és
területi épségét, amelynek biztosítására az 1994-es
budapesti memorandum aláírójaként kötelezettséget vállalt.
Arra a kérdésre, zavarja-e, hogy miközben a szankciók
meghosszabbítására törekszik, német gazdasági vezetők
Moszkvába utaznak tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a
kancellár elmondta, hogy a személyre szabott büntetőintézkedések
csupán azt tiltják, hogy bizonyos személyek Oroszországból
beutazzanak az EU-ba, az pedig nem tilos, hogy német gazdasági
vezetők tárgyaljanak orosz vállalkozókkal és politikusokkal.
Hangsúlyozta, hogy kormányának az ukrán válságban folytatott
politikája a német gazdaság széles körű támogatását
élvezi, annak ellenére, hogy némelyik céget megterhelik a
szankciók.
Gölöncsér
Miklós összeállítása - Jövőnk.info
Ukrán vészforgatókönyv
Ahhoz,
hogy túléljünk és megelőzzük az államcsődöt, egy
nemzetközi donor konferenciára és a gazdaság talpra állítási
tervére van szükség - hangsúlyozta egy mai tájékoztatón
Arszenyij Jacenyjuk, nyomást gyakorolva a nemzetközi fejlesztési
intézményekre, hogy további támogatást adjanak. Az ukrán
kormányfő utalt a tegnapi Financial Times-ban megjelent
információra, miszerint az IMF mintegy 15 milliárd dollárnyi
finanszírozási "rést" talált az ukrán középtávú
makropályában.
Üres
az ukrán államzsidók zsebe a kassza meg...
Két
eu-s tanácskozáson részt vevő forrás szerint nyugaton egyre
súlyosabb aggodalmak övezik az ukránok pénzügyi helyzetét. A
megszólalók szerint annyira, hogy Wolfgang Schäuble német
pénzügyminiszter már azzal a kéréssel fordult Anton Sziluanov
orosz pénzügyminiszterhez, hogy görgessék tovább a tavaly a
Kreml által Kijevnek nyújtott, mentőövként szolgáló 3
milliárd dolláros devizakötvényt. A pénzügyi segítségként
nyújtott hitel visszafizetése 2015 decemberében lenne esedékes.
Ennek újrastrukturálását szorgalmazzák a németek, ami akár
az ukrán államadósság szélesebb körű átrendezésére való
igényt is felerősítheti. Az oroszok által birtokolt kötvény -
ami tulajdonképpen jelenlegi részesedést jelent az ukrán
államháztartásból minden ingó- és ingatlanjával együtt -
ún. cross default klauzulával van ellátva, vagyis nemteljesítés
esetén a többi hitelezője is csődösnek nyilváníthatja
Ukrajnát. Ha az oroszokat valóban a kötvény visszafizetésének
átütemezésére kérik, azok joggal kérhetnék, hogy a terheket
osszák meg az összes többi hitelező között is. Az oroszok
által birtokolt ukrán devizakötvény emellett egy 60 százalékos
GDP-arányos adósságra vonatkozó kovenánst is tartalmaz, mely
plafont az ukrán adósság valószínűleg már rég átlépte.
Így könnyen előfordulhat, hogy az oroszok hamarosan e feltétel
megsértésével hozakodnak elő maguktól, a kölcsön azonnali
visszafizetését kérve, azaz kvázi részleges államcsődre kell
készülni. A nemzetközi közösség korábban egy 27 milliárd
dolláros mentőcsomagot rakott össze Ukrajnának, ebből 17
milliárd dollár jönne az IMF-től. Utóbbi csomagból két
részletben eddig összesen 4,6 milliárd dollárt folyósítottak.
Éppen csütörtökön fogadott el az ukrán parlament egy újabb,
adó és energiaár-emeléseket, állami cégek privatizációját
is tartalmazó reformcsomagot, ami megnyithatja az utat a további
hitelrészletek folyósításához. Persze az modern empatikus EBRD
- vagyis az érdek elvű kizsigerelők klubja - egyik képviselője
ma ígéretet tett arra, hogy a fejlesztési bank továbbra is
igyekszik segíteni, feltéve, ha az ukrán politikai elit továbbra
is komolyan gondolja a szükséges és megígért reformok
végrehajtását.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
CIA-botrány - Így legyél hadifogoly a toleranciabirodalomban
„A
jelentés megerősíti azt, amit a nemzetközi közösség már
tudott. A politikát egyértelműen kormányszinten alakították
ki, és George W. Bush elnök kormánya tette lehetővé ezeket a
szisztematikus bűncselekményeket és az emberi jogok súlyos
megsértését” - jelentette ki Ben Emmerson, az ENSZ emberi jogi
jelentéstevője. „Botrányos ez a jelentés, lehetetlen úgy
olvasni, hogy az ember ne háborodjon fel amiatt, hogy saját
kormánya követte el ezeket a borzalmas bűntetteket. Felelősségre
kell vonni azokat a kormánytisztviselőket, akik engedélyt adtak
erre a törvénytelen gyakorlatra. Ha ez nem történik meg, akkor
a jövőben is előfordulhat kínzás” - mondta Anthony Romero, a
befolyásos amerikai jogvédő szervezet, az ACLU vezérigazgatója.
Az
igazságügy-minisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselője
azonban közölte, hogy 2009 óta mindössze két eljárást
indítottak foglyokkal szembeni kegyetlen bánásmódért, de a
vádemeléshez egyik esetben sem volt elegendő bizonyíték. A
szenátusi jelentésben nincs semmilyen új információ, amelyet a
nyomozók hasznosítani tudnának, ezért nem újítják fel a
2012-ben lezárt két eljárást - tette hozzá. A CIA vallatási
programja „lehetővé tette, hogy büntetlenül hajtsanak végre
olyan cselekedeteket, amelyek a kínzásról és az emberek
eltüntetéséről szóló nemzetközi jog bűncselekménynek
nevez. Ideje alapos vizsgálatokat indítani, bíróság elé
állítani a felelősöket, és kártérítést fizetni az
áldozatoknak” - jelentette ki Steven Hawkins, az Amnesty
International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet amerikai
részlegének főigazgatója. Kenneth Roth, a Human Rights Watch
(HRW) főigazgatója kiemelte: a jelentés alátámasztja azt a már
többször ismételt megállapítást, hogy az amerikaiak
védelmében szükségesnek mondott szigorú intézkedések
teljesen alaptalanok voltak. Megjegyezte, hogy Barack Obama
amerikai elnök kormánya megszüntetett több olyan gyakorlatot,
amely szerepel a jelentésben. Ettől függetlenül - tette hozzá
- „a kínzás továbbra is egy politikai lehetőség marad a
jövőbeni elnökök kezében, ha az igazság keresésének e
jelentős példája (a jelentés) után sem állítják
igazságszolgáltatás elé a felelősöket”.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: Made in Taiwan vállrólindíthatós
Helyi
fejlesztésű, kis tömegű, vállról indítható gyalogsági
páncéltörő gránátvetőrendszert mutatott be a tajvani
Chung-Shan Institute of Science and Technology (CSIST)
kutatóintézet.
A
66 milliméteres kaliberű Hunszun gránátvető célzott
lőtávolsága 400 méter a hagyományos, kumulatív gránáttal és
150 méter a puha célpontok ellen használható gránáttal. A
fejlesztők szerint ez utóbbi 70-90 centiméter átmérőjű
lyukat képes robbantani a 20 centiméter vastag vasbeton- vagy 30
centiméter vastag téglafalba. Az alig 75 centiméteres, kumulatív
gránáttal együtt 5 kilogramm tömegű, NVG-kompatibilis optikai
célzórendszerrel felszerelt gránátvetőt elsősorban a
különleges alakulatok és a könnyű felszerelésű
lövészalakulatok számára ajánlják. A tervezők a hadrendben
lévő Type 66 (az amerikai M72 LAW módosított változata)
gránátvetőt szeretnék leváltani.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Repülőgép-katasztrófa: Most etetik Európát atlantista retorika-maszlaggal
Feltételezések
szerint lelőtték, de továbbra is csak annyi bizonyos, hogy
csütörtökön lezuhant a maláj légitársaság Amszterdamból
Kuala Lumpurba tartó járata.
A
tragédia a kelet-ukrajnai Donyecktől 80 kilométerre történt,
azon a területen, ahol az oroszbarát szakadár felkelők harcban
állnak az ukrán kormányerőkkel. A polgárháborúra emlékeztető
viszonyok miatt már áprilisban figyelmeztettek az amerikai és
európai légügyi hatóságok, hogy “potenciális veszélyt
jelent” a térségben repülni az Ukrajnában zajló fegyveres
konfliktus miatt. Eddig senki nem élte túl a tragédiát, a
legutóbbi adatok szerint 298 áldozata van a lezuhant maláj
gépnek.
USA/EU
hangolás és agitáció Oroszország ellen
*
Több mint tíz ország polgárai utaztak a járattal, az utasok
fele holland allámpolgár, vagyis már sokakat érint az orosz fél
hozzáállása. Ez nyílt vád.
*
Köztük több mint száz AIDS-kutató, akik egy ausztráliai
konferenciára tartottak. Egyikük, Joep Lange azon fáradozott,
hogy a világ szegényebb térségeiben élő fertőzöttek is
hozzáférjenek a már régóta hatékony gyógyszeres kezeléshez.
Ez az érzelmi töltete az agitációnak.
*
Éppen mostanra időzítve a meg nem nevezett forrású
statisztikák napvilágra kerülése - az USA/EU által bevezetett
gazdasági szankciók az oroszok ellen. Ahol külön hangsúlyozzák
az orosz pénzügyi nehézségeket az ukrán destabilizáció
feltupírozásával, miszerint teljesen értelmetlen az orosz
költségvetés számára. Illetve Putyint Oroszországban
elkövetett hazafias retorikával vádolják, de bíznak az USA/EU
cionisták abban, hogy az orosz nép ebből majd magához tér,
mármint a szankciók hatására.
*
Az USA/EU hívatalosan is bejelenti, hogy az elcsatolt Krímet
sohasem fogják lenyelni, vagyis potenciális Casus belli retorika.
*
Az ukrán elnök egyből a színpadra lépve, úgy fogalmazott,
hogy az egész világ láthatta az agresszor igazi arcát: –
Lelőni egy polgári repülőgépet, az egy nemzetközi
terrorcselekedet az egész világ ellen. Adekvát választ várunk
a nemzetközi közösségtől is. Ez a hadrendbe szólítás
anomáliája.
Ne
feledjük ezekkel szemben:
Oroszország
kérte elsőnek az összes érintett államvezetés előtt a
független szakértői vizsgálatot az ügyben, persze ezt Kijev
cáfolja. Plusz a donyecki régió felkelő milicistái is
jelezték, hogy beengedik a katasztrófa területére a maláj
repülőgép tragédiáját vizsgáló nemzetközi szakértőket.
Az
orosz elnök, Vlagyimir Putyin így nyilatkozott:
–
Nem
történhetett volna ez meg, ha béke lenne a térségben, és
Délkelet-Ukrajnában nem zajlanának katonai műveletek, ezzel
egyetértésben a maláj miniszterelnök, Najib Razak vizsgálatot
követel: – Ki kell deríteni, mi történt pontosan. Mindent
pontról pontra ki kell elemezni, hiszen rendelkezésre állnak a
legmodernebb technikai lehetőségek és az elkövetőket bíróság
elé kell állítani.
Reméljük
így is fog történni és kiderül mint Kijeben Majdantéri
mészárlás... Csak nehogy itt is a NATO és a Moszad ügyködjön
véletlenül, mint már annyi helyen szerte a világban!
Rajtad
a világ szeme Oroszország!
Ha
tiéd az Igazság!
Tiéd
a Győzelem is!
Várhegyi
Kálmán - Jövőnk.info
A jövő gyalogos katonája: Kézifegyverek tükrében
A
hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Uralhatod a
légteret, de repülőgépekkel nem tudsz egy várost ellenőrizni,
lehetnek a tieid a legerősebb harckocsik, egy város szűk
utcáiban jobbára béna kacsákká változnak. A gyalogos katonák
fontossága nem kérdőjelezhető meg a jövő harcterein sem. A
katonának azonban a harchoz fegyverre van szüksége, mégpedig a
lehető legjobbra.
Először
is: milyen az ideális katonai kézifegyver? A fegyvernek
viszonylag könnyűnek, 3-4 kg körülinek kell lennie. Persze a
nagyobb tömegnek is van előnye, lövés közben nyugodtabban
viselkedik, kisebb a visszarúgása, vagyis jobban kontrollálható.
Hátránya természetesen az, hogy egy nehéz fegyverrel nem lehet
gyorsan váltani a célpontok között, és mindenekelőtt cipelni
is megterhelőbb. A fegyver hossza is fontos, egy rövid fegyverrel
sokkal könnyebb épületekben mozogni, vagy járműből kiszállni,
nem akad bele mindenbe, viszont a hosszabb fegyvercső pontosabb
fegyvert jelent, különösen nagy távolságokra való lövésnél.
SVD Dragunov és AK-74 bevetésben, valahol Csecsenföldön
A pontos lövés pedig elvárás, a mai általános nézet szerint egy átlagos katonának 300-400 méteres távolságon belül képesnek kell lennie eltalálni a célt. A lőszer sem mindegy ebből a szempontból: egy kisebb és könnyebb lőszerből többet vihet magával a katona, ugyanakkor kellően hatásosnak kell lennie, nagy távolságnál is képesnek kell harcképtelenné tenni az ellenfelet (erről később). Nem árt, ha ergonómikusnak is tervezték, a kezelőszerveknek kézre kell esniük, és lehetőleg mindkét kézzel lehessen használni. Ez nem csak a balkezes katonák miatt fontos, hanem azért is, mert megeshet, hogy a jobbkezes embernek is bal kézzel kell lőnie - például a fedezék miatt.
Az utóbbi időben komoly térhódításba kezdtek a kompakt gépkarabélyok, amelyek a géppisztolyok méreteivel, de a gépkarabélyok erejével bírnak. Fent: HK G36C gépkarabély, alul HK MP5K géppisztoly
Ma már elvárás az is, hogy legyen rajta optikai célzóberendezés, városharcokban a vörös pont (angolul red dot) vagy reflexirányzék, nyílt területeken pedig 1,5-4x-es nagyítású távcső - lehetőleg cserélhetően megoldva, hogy az adott körülményeknek megfelelő legyen a gyalogos fegyverén. Mindenek előtt azonban a kézifegyvernek nagyon megbízhatónak kell lennie, hiába van rajta a legprecízebb fegyvertávcső, hiába lehet még 600 méterről is tiszta fejlövést leadni vele, hiába olyan kézreálló, hogy egy lépcsőfordulóban is másodperc törtrésze alatt tudod célra emelni, ha pont akkor mond csütörtököt, amikor használni szeretnéd. Márpedig a harctéren ritkán ideálisak a körülmények, ezért jól kell bírnia a szélsőséges időjárási körülményeket, a koszt és azt, hogy adott esetben a használójának napokig nincs lehetősége nyugodt körülmények között a nagytakarítással és a karbantartással foglalkozni.
Az M16/M4-család hírhedt a kosz iránti érzékenységéről, ezért a HK egy saját M4 változatott gyártott és a nyilvánosság előtt mutatta be, mennyire sárálló.
Ki kell térjünk ki a lőszer problémájára. Stratégiai szempontból az az előnyös, ha az ellenséges katona csak megsebesül, de életben marad, hiszen egy sebesült katona több problémát okoz az ellenségnek, mint egy halott, Tény, hogy ez brutális gondolatmenet, de a háború nem éppen az emberi szeretett kenetteljes megnyilvánulásairól szól. A probléma ezzel ott van, hogy a sérült ellenség még harcképes lehet. Számtalan példa van arra, hogy nagyon súlyos sebet kapott emberek is még percekig harcoltak, vagyis taktikai szempontból viszont az az előnyös, ha az ellenség minél súlyosabb, lehetőleg halálos sebet kapjon.
A vadász, rendfenntartói vagy önvédelmi fegyverekhez éppen ezért készítettek olyan lövedékeket, amelyek minél inkább deformálódik, "gombásodik", egyes esetekben a lövedék egész orra szétnyílik, hogy minél nagyobb sebcsatornát vágjon, és az energiáját lehetőleg maradéktalanul leadja a célpontban. Ez a katonai lövedékeknél is így volt még az 1800-as években, ám a még a XIX. század végén az orosz cár látva a robbanó- és repeszhatású kézifegyver-lövedékek szörnyű hatásait, kezdeményezte azok kitiltását a hadszínterekről. Az erről szóló nemzetközi egyezményt 1899. július 29-én írták alá Hágában, ez lett az első Hágai Egyezmény (amit sokan a Genfi Egyezménnyel kevernek, amit 1925-ben az I. világháború tapasztalatai alapján a harci gáztámadások tiltására hoztak tető alá).
No persze az egyezmények többsége, mint tudjuk csak írás, és a jelenleg rendszeresített amerikai (NATO) és orosz gépkarabély-lőszerek - bár az egyezmény szövegének megfelelnek - a tervezőmérnökök valójában mindent megtettek, hogy a lehető legsúlyosabb sebet okozzák. Az M855-ös jelű szabvány NATO lőszer (melyet az M16, M4, G36, stb. gépkarabélyok használnak) például rövid távon becsapódva hajlamos több darabra széttörni, a szovjet/orosz 5,45 mm-es karabélylőszer (amit az AK-74 fegyvercsalád használ) lövedékét pedig úgy alakították ki, hogy a testbe csapódva azonnal irányt változtat, bukdácsolni kezd, hogy minél hosszabb sebcsatornát hozzon létre.
Egy 5,56 mm-es NATO-lövedék útja az emberi testet szimuláló ballisztikai gélbe becsapódva
A mai kézifegyvereknél magától értetődik a sorozatlövés képessége, ám a sorozatlövésnek csak bizonyos körülmények között van gyakorlati haszna. A sorozatlövés közben ugyanis a fegyver visszarúgása miatt a cső elmozdul a célról, és ahogy a lövések jönnek egymás után, egyre nagyobb mértékű az elmozdulás, tehát (hacsak a célpont nincs túl közel) valószínűleg a 3-4-5 lövés már messze a cél mellet vagy fölött fog elrepülni. Ennek kiküszöbölésére találták ki a rögzített sorozatlövést, amikor többnyire három (ritkábban két) lövés kiváltása után az újabb lövéshez előre kell engedni az elsütőbillentyűt, majd újra meg kell húzni. Az egymás után kilőtt három lövedék szórásképe még viszonylag kicsi, így ideális esetben mindhárom eltalálhatja a célpontot.
A rögzített sorozatlövésnek van egy lélektani hatása is: a sorozatlövéskor a gyalogos hajlamos csak a cél felé fordítani a fegyverét, és folyamatosan tüzelni, abban a reményben, hogy valamelyik lövedék majdcsak eltalálja azt. Azonban ez egyfelől nem túl hatékony módja a fegyverhasználatnak, másfelől lőszerpocsékolásra sarkallja a katonát. A rögzített sorozatlövéskor viszont megfelelő kiképzés esetén minden hármas lövéssorozat után ösztönösen újra fog célozni a katona, így nagyobb az esély a találatra, és közben még a lőszerpazarlás veszélye sem áll fent.
Ennek a gondolatmenetnek lett például eredménye az M16A2, M16A4 és M4 gépkarabély, amelyek nem is rendelkeznek sorozatlövés képességével, csak egyes lövéssel és rögzített sorozatlövéssel. Azonban rövid lőtávolságoknál, városharcok, épületharcokban a teljes sorozatlövés képességét hiányolták a katonák, ennek következtében jelentek meg az M16A3 és M4A1 gépkarabélyok, melyek az egyes lövés mellett teljes sorozatlövés leadására is képesek. A minél hatékonyabb kézifegyverek fejlesztése terén már az 1980-as években feltűnt egy igen ígéretes fegyver, a német HK G11, amely hüvely nélküli lőszert használt. A lövedék gyakorlatilag a nyolcszögletű meghajtótöltetbe volt elhelyezve, vagyisa lőszerre nézbe csak egy hasábot láthatunk. A hüvely nélküli lőszer előnye a nevében szerepel: az elsütés után nincs hüvely, amit ki kellene vetnie a fegyvernek, így nagyobb tűzgyorsaságot lehet elérni, hiszen a lövés egy mozzanatát (az üres hüvely kivetését) el lehet hagyni. Ennek köszönhetően a G11 rögzített sorozatlövéskor 0,06 másodperc alatt lőtt ki három lövedéket - a reakcióerők ennyi idő alatt még nem realizálódtak a lövész számára a tehetetlenség miatt, vagyis amire a visszarúgást érzékelné, és a fegyver elmozdulna a célról már a harmadik lövedék is elhagyta a csövet.
A sorozatgyártásra érett G11K2, előtte egy tár és a hüvely nélküli lőszerei. Hiába lett tökéletes, mégse kellett senkinek
A G11 a teszteken nagyszerűen szerepelt, pontos és megbízható és igen hatékony fegyverré fejlesztették, ráadásul a kicsi és könnyű lőszeréből egy katona több, mint kétszer annyit vihetett magával, mint egy hagyományos lőszerből. De az 1990-es évek elején az újra egyesült német kormány túl drágának találta, és egy új lőszertípus rendszeresítését is problémásnak látták, így a G11 - bármennyire is előremutató fegyver volt - végleg eltűnt a süllyesztőben.
Az 1990-es években új irányvonalat szabott meg az amerikai hadsereg. A vízió szerint egy csúcstechnikát képviselő új fegyver egy 5,56 mm-es gépkarabélyból és egy 20 mm-es gránátvetőből állna. A gránátvető egy speciális lőszert használ, amelynek mini-számítógépe a feladatnak megfelelően robbantja fel a gránátot. Például ha a célpont egy fedezék mögött rejtőzik, akkor a cél felett mintegy egy méteres magasságban robban, azonban ha a célpont ablak mögött tartózkodik, akkor a gránát késleltetve robban, mikor már az épület belsejébe ért. Mindemellett ráadásul a gránátvető hatásos lőtávolsága 1 km körül van, így már messziről is bevethető, például mesterlövészek ellen. A fegyveren egy optikai rendszerrel egybeépített ballisztikai számítógép is található, amely megmutatja a lövésznek, hogy hova kell céloznia, hogy eltalálja a gránátvetővel a célpontot, és az éjszakai használathoz az optikai rész egy infravörös kamerát is magában foglalt.
Az XM29 OICW egyik prototípusa még tesztelés alatt
Az XM29 OICW igen ambiciózus program volt, és noha eredetileg arra szánták, hogy leváltsák a rajokban az M16/M203 gránátvetős fegyvert, a program folyamatosan csúszott, részben az egyre magasabbra emelkedő beszerzési költség, részben a fegyver túl nagy tömege miatt. Noha az XM29 teljesítette a legtöbb vele kapcsolatos elvárást, végül a hadsereg nem tartott igényt rá, és a gránátvető részét külön fejlesztették tovább XM25 néven. Persze lehet, hogy csak azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, hogy a harctéren nincs helye olyan fegyvernek, amelynek használati utasítása egy lexikon vastagságát éri el.
Az OICW-utód 25 mm-es gránátvető, az XM25 makettje egy kiállításon
A belga FN cég az OICW-hez hasonló elképzeléssel állt elő, ám más megközelítést használt. A fegyver teljesen modulszerűen épül fel. Alaphelyzetben egy 1,6x-es nagyítású távcső foglal helyet a tetején, de ez lecserélhető egy ballisztikai számítógéppel feltuningolt optikai irányzékkal, a cső alá pedig egy saját fejlesztésű 40 mm-es gránátvető kerülhet. Az FN F2000 gépkarabély bull-pup elrendezésű, vagyis a zárszerkezet és a tár a fegyver végében kapott helyet, amely miatt azonos csőhossz mellett rövidebb lehet a fegyver teljes hossza. Ennél az elrendezésnél az egyik probléma, hogy a súlypont túl hátra kerül, amely miatt ösztönös lövésnél könnyen a cél fölé mehet a lövés. A másik általános probléma az, hogy a hüvelyeket a tusnál veti ki, így ha jobbkezes fegyvert bal kézbe fogunk és a vállunkhoz szorítjuk, akkor a zárszerkezet az arcunk mellett lesz, és lövéskor a hüvely is ide szeretne távozni.
Más bull-pup fegyvereknél - mint az Osztrák Steyr AUG-nál vagy a Francia FA MAS-nál - ezt úgy oldják meg, hogy a fegyver átszerelhető jobb illetve bal kezes használathoz. (A britek L85 gépkarabélya angolos egyszerűséggel oldja meg ezt a gondot: kizárólag jobb kézzel használható.) Az F2000 esetén a hüvelyt egy kis alagúton keresztül a fegyver elején, jobb oldalon veti ki, így mindkét kézzel kényelmesen használható. A csúcstechnika azonban itt sem adja olcsón magát: egy teljes F2000 fegyverrendszer ára 5000 dollár körül mozog - de még így is sokkal olcsóbb, mint az XM29 lett volna.
Az FN F2000 az alap 1,6x-os optikai irányzékkal és egy 40 mm-es gránátvetővel. Figyelemre méltó a kidobott hüvelyek elvezetése a fegyver elejébe
Megint mások azonban inkább visszatértek a jól bevált receptekhez, és azt csiszolgatják abból kiindulva, hogy ami bevált, ahhoz ne nyúlj. A német, spanyol és norvég hadseregben rendszerbe állított német HK G36 ezt az elvet vallja. A fegyver belső szerkezete gyakorlatilag a már sokszor bizonyított AK-47-es megoldásaira épül, csak ott módosítva, ahol muszáj volt. A fegyver fogantyújában alaphelyzetben 1,5x-es nagyítású optikai irányzék található, vagy pedig egy kettős megoldás, alulra egy 3,5x-es nagyítású, felülre pedig egy red dot irányzék.
HK G36KV tesztelés alatt a norvég hadseregnél
A tárak átlátszó műanyagból készültek, így a katona egy pillantással meg tudja nézni, hogy még mennyi lőszer áll a rendelkezésére. A G36 megbízhatósága a jó öreg Kalasnyikovokéhoz mérhető, olyannyira, hogy a belső szerkezete az XM29 OICW gépkarabély részébe, illetve az amerikai hadsereg egyik lehetséges következő kézifegyverében, az XM8-ban is szinte egy az egybe lett beszerelve.
Az XM8 egyébként egy olyan fegyvercsalád megalkotására törekszik, ahol a négy változat, a teljes értékű gépkarabély, a rövid kompakt karabély, a mesterlövész változat és a könnyű géppuska gyakorlatilag teljesen szabadon "kilegozható" a részegségekből. A zárszerkezet és az elsütőszerkezet teljes megegyezik, csak a tus, az előágy és a cső különbözik. Ha mesterlövész puskát akarunk csinálni a gépkarabélyunkból csak egy hosszabb, 20 inches (kb. 500 mm-es) csőre kell kicserélni a gépkarabély 12,5 inches (kb. 320 mm-es) csövét, egy lenyitható kétlábú állványt magába foglaló előágyra a karabély előágyát és a red dot irányzékot egy 3,5x-es nagyítású optikai irányzékra. Ha könnyű géppuskát akarunk, a csövet egy 20 inches vastag csövű változatra kell cserélni - amely jobban bírja a folyamatos tüzelést -, és a 30-as szekrénytár helyet egy 100 lőszert befogadó C-Mag tárat kell a fegyver illeszteni.
E megoldás fő előnye, hogy nagyban megkönnyíti a logisztikát, hiszen a főbb alkatrészek teljesen megegyeznek a legáltalánosabban használt fegyverekben. Az amerikai hadsereg pedig eldöntötte, hogy lecseréli a jelenlegi M16/M4 gépkarabély-családot és az M249 SAW könnyű géppuskáit. A közelmúltban ezért ki is írt egy pályázatot, amelynek a győztese váltja le a régi fegyvereket; az egyik esélyesnek az XM8-család tűnik.
Az XM8 tesztelés alatt az amerikai szárazföldi erőknél
Az
Amerikai Speciális Hadműveletek Parancsnokságánál (US SOCOM -
United States Special Operation COMmand) már eldőlt, hogy
leváltásra kerül az M4A1 SOPMOD, az utódja a Belga FN cég
amerikai leányvállalatának SCAR gépkarabélya lett. Az új
fegyver két változatban kerül rendszeresítésre, a SCAR-L(ight)
ugyanazt a szabvány 5,56 mm-es NATO lőszert használja, mint az
M16 és M4 gépkarabélyok, a SCAR-H(eavy) pedig szintén szabvány
7,62 mm-es NATO lőszert. Ez akár a harctéren is átszerelhető
az orosz 7,62 mm-es lőszerrel való használtra, amelyel például
az AK-47 tüzel. Ennek különösen mélyen az ellenséges vonalak
mögötti bevetéseknél van jelentősége, ugyanis így az
ellenségtől zsákmányolható muníciót is felhasználhatják a
katonák, nem kell attól tartaniuk, hogy a saját fegyverükbe
való lőszertípusból kifogyhatnak.
A SCAR-L és a SCAR-H gépkarabélyok
Persze vannak még radikálisabb megoldások is, mint a MetalStorm, amelynél a csőben egymás mögött foglalnak helyet a lövedékek, mindegyik mögött egy-egy meghajtótöltet, a lövést elektronikusan váltják ki, egymás után. A megoldás legnagyobb előnye a félelmetes tűzgyorsaság, gyakorlatilag amint elhagyta az előző lövedék a csövet, máris indulhat a következő. Szintén előnyös az egyszerűsége, mivel nincs szükség semmiféle mechanikus alkatrészre a működéshez.
Ugyanakkor szemben egy hagyományos lőfegyverrel, ahol a cső hossza ugye minden lövésnél ugyanakkora, tehát ideális esetben az egymás után kilőtt lövedékek ugyanazt a pályát fogják leírni, és ugyanoda is csapódnak be, a MetalStorm esetén az egymás mögött elhelyezett lövedékek miatt az első lövedék még csak rövid utat tud megtenni a csőben, a következő már egy kicsivel hosszabbat, az az utáni még hosszabbat és így tovább. Ezzel az a probléma, hogy mindegyik lövedék egy kicsivel más röppályát ír le, így a fegyver pontossága nagyobb lőtávolságokra már nem kielégítő, ezért kézifegyvereknél legalábbis nem valószínű, hogy ez a megoldás elterjedne.
A tesztelés alatt lévő MetalStorm pisztoly belső felépítése
Szintén próbálkoznak már egy ideje a folyékony meghajtótöltetekkel, ahol a lövedéket egy előre kiszámított mennyiségű folyékony robbanóanyag segítségével indítják el, amelyet csak a lövés előtt jutattak a zárszerkezetbe. A megoldás legnagyobb előnye az lehetne, hogy egy számítógép előre ki tudja számolni a cél távolságából, hogy mekkora sebességre kell gyorsítani a lövedéket az ideális találati esélyhez. Közeli célok ellen elég kis mennyiség is, így kisebb lesz a visszarúgás is, nagy távolságokra pedig nagyobb mennyiségű hajtóanyagot használva lehet indítani egy ugyanolyan lövedéket. Gyakorlatilag tehát ugyanazzal a fegyverrel hatékonyan lehetne harcolni akár egy szűk folyósón, de akár az 1000 méterre lévő ellenség ellen is.
Ez hatalmas előny lehetne a hagyományos lőszereket használó fegyverekkel szemben ahol ugye azonos lőpormennyiség van minden egyes lőszerben, amelyet még a lőszer és a fegyver tervezésekor kell előre meghatározni. Noha a fejlesztések már jó ideje folynak, a folyékony hajtótöltetes kézifegyverek előnyeinek kihasználásához bonyolult és ezzel együtt drága fegyvert kell építeni.
Más elképzelések is vannak, egyik ilyen terv kis méretű önirányító rakéták alkalmazását veti fel, amelyek képesek a mozgó célpontot követni. Ezen elképzelés gyakorlati megoldásának lehetőségét az amerikai hadsereg is vizsgálja, de kérdéses, hogy mennyibe fog kerülni egy-egy ilyen minirakéta. Habár megfelelő találati arány esetén a katonának csak viszonylag kevésre van szüksége belőle, de ha túl drága, akkor aligha valószínű, hogy rendszeresíteni fogják.
A Future Warrior 2020 tervben szereplő négylövetű mini-rakétaindító kézifegyver modellje
Szintén
egy lehetőség a lézerek alkalmazása, de ezen kutatások is még
igen kezdetlegesek, és sok problémát vetnek fel. A lézer
gyakorlatilag egy fénysugár, ezért terjedését gátolhatja a
füst, a köd, az eső vagy hóesés, márpedig a csatatereken ezek
teljesen hétköznapi jelenségek. Ettől függetlenül nagyon
ígéretesnek tűnnek egyes fejlesztések, mint például a
vakítófegyver, amellyel az ellenséges katonák szeme világát
lehet akár permanensen elvenni. A vak katona harcképessége a
nulla környékére redukálódik, ugyanakkor nem halálos sérülést
jelent, amely politikai/etikai téren újabban fontos tényezővé
lépett elő - no persze kérdéses mennyivel emberségesebb
tömegével megvakítani az ellenséges katonákat, mint megölni -
veti föl az Sg.hu haditechnikai portál.
Hírfigyelő
Szolgálat - jövőnk.info
A Holnap városa - okosüveg jelenti a fordulatot a városi energiafelhasználásban
Van
egy világprojekt, ami alternatívát nyújt a jövőben tudósok
szerint és a mai pazarló városszemléleten kíván változtatni.
Ez a Morgenstadt-projekt. A Föld hétmilliárd fős lakosságának
több mint fele él városokban, és 2050-ig ez a szám megközelíti
a tíz milliárdot. A nagyvárosok klimatikus összeomlásának
elkerülése érdekében az egyetlen alternatívát az
energiahatékony épületek jelentik. Az üveghomlokzatok, amelyek
környezetbarát villamosenergiát állítanak elő, biztosítják
az épület hőszigetelését és fényvédelmét, automatikusan
alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, hozzájárulnak az éghajlat
védelméhez. Természetesen a teljes projekt minden területre
kiterjed, az alább vázoltak csak az egy-egy város töbmillió
négyzetméternyi üvegfelület ésszerű és gazdaságos
kihasználására példa.
Kérdezhetnénk,
hogy a jövő akkor modernség kihasználásával mégis - A vissza
a természethez! - emblematikussággal is bír?
Wilhelmsburg
a Hamburgba látogató turisták számára kevésbé kedvelt
célpont volt korábban a "kevés és unalmas látnivaló"
miatt. Most azonban változik a helyzet: ez a városrész ad
otthont a "legzöldebb háznak" a Hanza-városban. Az
úgynevezett bio-reaktor homlokzattal rendelkező, ötemeletes BIQ
(ház bio intelligencia hányadossal) a fenntartható építészet
egyik úttörője.
Az
épület homlokzata és üvegpaneljei között algák nőnek,
biomasszát és hőt termelve a fény és a szén-dioxid együttes
felhasználásával. Ez a biomassza közvetlenül biztosítja az
épületben található 15 lakás fűtését hőcserélőkön
keresztül. Az előállított biogázt tüzelőanyag-cella alakítja
át villamos energiává és hővé. Egy ellenőrzési rendszer
szabályozza a energiaelosztást és egyben az algák növekedését
is oly módon, hogy a fotoszintézishez szükséges CO2-ot
a tüzelőanyag-cellából egzakt mennyiségben adagolja számukra.
Az organizmusok egy évben 4500 kilowattóra villamos energiát
állítanak elő, amely két háztartás számára elegendő. A
demonstrációs projektben a fennmaradó villamosenergia-igényt a
közösségi elektromos hálózatból biztosítják. Ezzel szemben
a homlokzat többlet hőt termel a naposabb napokon. Ezt
visszatáplálják a helyi fűtési hálózatba vagy tárolják
geotermikus szondákban tárolják. Télen, amikor a bio reaktor
kevesebb hőenergiát termel, a BIQ ezekből a tároló eszközökből
biztosítja a szükséges energiamennyiséget.
Az
alga ház úttörő szerepet játszhat a jövőbeni építési
projekteknél. A városok abszolút CO2 kibocsátók:
globális szinten a felhasznált primer energia 75%-t fogyasztják
el, és az üvegházhatású gázkibocsátás 80%-át okozzák,ami
növekvő tendenciát mutat, és párosul a világ lakosságának
növekedésével. Klaus
Sedlbauer a
Fraunhofer Institute for Building Physics (Frauenhofer
Építésfizikai Intézet - IBP) vezetője szerint, minél előbb
meg kell találni e tendencia megfékezésének módját. "Az
elsődleges energiaforrások körülbelül 40 százalékát
használjuk fel épületeink fűtésére és hűtésére, melyben
hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. Célunk, hogy
Közép-Európában is a figyelem középpontjába kerüljön ez a
probléma."
Ezen kívül szükségszerű az épületek fosszilis tüzelőanyag
felhasználásának kiváltása megújuló energiaforrásokkal,
beleértve a zöld energia tárolását is - tette hozzá
Sedlbauer.
A
várostervezőknek és építészeknek most kell sürgősen
cselekedniük: olyan okos házakra van szükség, amelyek
megtermelik az épület számára szükséges villamos energiát és
magát a hőenergiát is. És ezzel egyidejűleg kényelmes és
biztonságos lakókörnyezetet kínálnak. Az IBP a „Jövő
városa" projekt alapjainak megteremtésén dolgozik a
Fraunehofer további 11 intézetével karöltve. A kutatók hat
városra koncentrálva - Szingapúr, Koppenhága, New York, Berlin,
Freiburg és Tokió – alkotnak meg koncepciókat azzal a céllal,
hogy a nagyvárosok sikeres energia fordulatát elérhessék,
figyelembe véve azok eltérő jellemzőit és feltételeit.
Egy
dolog már most világos a tudósok számára: mindenhol egy olyan
intelligens elektromos áram- és fűtési hálózat az elemi
előfeltétel, amely számos különböző energiaszállítót
kapcsol össze mind az energiafogyasztás mind az energiatermelés
oldaláról.
Az intelligens
hálózatok (Smart Grids) két
kulcsfontosságú eleme az épületek intelligens technológiái és
az épületautomatizálás. Például a szolár technológia
beintegrálása az épületbe egyszerűbb lenne, mint az algáké.
Napelem modulok megjelenhetnek a tetőkön, villamosenergia-termelő
ablakok formájában vagy az épületburokba integrálva. A
kiegészítő energiatároló egységek biztosítják, hogy amilyen
mértékben csak lehet a helyben megtermelt napenergia hasznosuljon
az épületeknél. A napenergia tárolásával kiküszöbölhető a
napenergia ingadozása miatt jelentkező energiahiány szükség
szerinti pótlása. A szolár – termál eszközök emellett
energiát biztosítanak a melegvíz előállításához, a tetőn
elhelyezett napkollektorok a napsugárzást hővé alakítják át.
A hőcserélő alkalmazható vízmelegítésre egy egységben,
melyet aztán a konyhában, a fürdőben fel lehet használni és
így megtakarítható a fűtési energia. A napkollektorok is
kombinálhatók az úgynevezett szorpciós légkondicionáló
berendezésekkel, amelyek a hőt lehűtik, lehetővé téve a
felesleges hő felhasználását nyáron is.
Ha emellett a meglévő épületeket energetikailag fejlesztik, a CO2-kibocsátás tovább csökken. A berlini Műszaki Egyetem (Technische Universität Berlin) kutatói a „Berlin Intelligens Energiaellátása 2037-re" ("Intelligente Energieversorgung für Berlin 2037") című tanulmányukban például megállapították, hogy a főváros teljes energiaigénye 45-50%-kal csökkenthető kizárólag olyan energiatakarékossági intézkedésekkel, mint például az új fűtési rendszerek és ablakok alkalmazása.
Az
a tény, hogy a Holnap
városa (Morgenstadt) koncepció valósággá
válik, és hogy a nagy teljesítményű modulok, kollektorok és
energiatakarékos ablakok univerzális módon, az összes
alkalmazásban teret nyernek, nagymértékben befolyásolja az
üvegipar, mint kulcságazat fejlesztéseit is. A modern üveg
homlokzatok védenek a nyári hőség ellen, és kiküszöbölik a
légkondicionáló rendszerek óriási energiaigényét.
Ablaktáblák,
amelyek az úgynevezett elektro-króm nano-részecskékkel vannak
felszerelve, az elektromos feszültség vagy más kiváltó
tényező, mint például a nap sugarai vagy fűtés hatására
megváltoztatják fényáteresztő képességüket, így nyújtva
védelmet a napsütés ellen. Másrészt az ablak homlokzatok olyan
jól szigeteltek, hogy nem engedik a hő kiszökését a téli
hónapokban, ugyanakkor a téli nap energiája bejut a szoba
belsejébe. Ezen kívül, az üveg védi a napelemek és
napkollektorok érzékeny abszorber bevonatát az extrém külső
időjárási viszonyokkal szemben, és a speciális bevonatoknak és
textúráknak köszönhetően hozzájárul a fény hatékonyabb
elektromos árammá és hővé alakításához.
Új
síküveg, amely csak néhány milliméter vastag, a fotovoltaikus
ágazat számára
további lendületet adhat: lehetővé teszi a különösen stabil
kettős üvegezésű modulok és üveg szendvicsek előállítását,
amelyekbe fotovoltaikus filmek ágyazhatók.
Az
október 20-24. között megrendezésre kerülő Düsseldorf-i
glasstec 2014 kiállítás ráirányítja a figyelmet az üvegre,
mint az éghajlatvédelem növekvő jelentőséggel bíró
anyagára.
Az "Intelligens
épületburok" kulcs
témájának keretében egy átfogó bepillantást adnak azokra a
szempontokra, amelyek döntően meghatározzák a jövő-orientált,
energetikailag hatékony és fenntartható épületburkokat.
Nagyméretű homlokzat makettek és 1:1 modellek segítségével a
Stuttgarti Egyetem által szervezett „glass
technology live" speciális
show keretében bemutatják a legújabb fejlesztéseket. Többek
között illusztrálják, hogy milyen modern hőszigetelő, napvédő
és kapcsolható üvegezési megoldások integrálhatók az
épületekbe.
Az
egyik példa erre a moduláris
szerkezetű "iconic skin" üveghomlokzat,
mely a német Seele cég fejlesztése. A homlokzati elem teljesen
homogénnek tűnik, látható kifüggesztések vagy oszlopok,
oldalsó támasztékok vagy más biztosító elemek nélkül. Az
egység belső és külső üvegből épül fel. Az üvegtáblák
között van egy önszabályozó nyomás-kompenzációs rendszer,
amely biztosítja a passzív szellőzést a külső környezettel
való kapcsolata révén.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
A
3,20-tól maximum 15 méterig terjedő elemnagyságok több
emeleten keresztül egy függőleges, optikai egységet alkotnak.
Az egységek egyedileg tervezhetők, így az ügyfelek szabadon
választhatják ki például a számukra ideális formát, méretet,
külső és belső üvegezést, a színsémát.
A
Josef Gartner cég, mely, az olasz Permasteelisa Csoport
leányvállalata, kifejlesztett egy másfajta funkcionálisan
önálló homlokzatot. A CCF
homlokzat (Close Cavity Façade) különlegessége,
hogy a belső és a külső homlokzat héj közötti tér teljesen
zárt. A zárt kamrába száraz és tisztított levegőt juttatnak
enyhe túlnyomással, annak érdekében, hogy megakadályozzák a
kondenzáció és szennyeződés bárminemű kialakulását az
ablaküvegen – ezzel érve el, hogy ne kelljen rendszeresen
tisztítani, mely egy költséges, bonyolult folyamat.
A
szakértők véleménye szerint, az épületburok megoldások a
fotovoltaikus rendszerek még nagyobb mértékű integrációját
fogják lehetővé tenni a jövőben.
Az
amerikai Nanomarkets piackutató cég elemzőinek becslése szerint
akár 2019-ig az épületbe integrált fotovoltaikus (BIPV) üvegek
piaca több mint háromszorosára - 823 millióról 2,7 milliárd
dollárra - növekedhet. Aktuális jelentésükben a BIPV üveget
kulcsfontosságú technológiaként értékelik zéró energia
házak építése kapcsán, amely mind az USA-ban mind Európában
szabvánnyá fog válni a jövőben. A fotovoltaikus ipar már
készül a technológiai kihívásokra.
Cégek,
mint például a Heliatek vagy Belectric OPV olyan teljesen
átlátszó szolár filmeket
tudnak létrehozni, amely láthatatlan erőművekként működhetnek.
A szerves napelem gyártók mellett a vékonyrétegű modul gyártók
is egyre növekvő számban fejlesztenek fotovoltaikus filmeket.
Például a kaliforniai Miasolé, mely a Chinese Hanergy Group
leányvállalata, olyan fényérzékeny réz filmeket használ,
amelyek mára 14% feletti hatásfokot érnek el – majdnem olyan
szintet, mint a hagyományos szilikon modulokkal.
A szolár filmek felé eltolódó trend alapján új termelési módszerek is egyre a figyelem középpontjába kerülnek. A szilikon sejteket szilícium blokkokból vágják ki, mely egy költséges folyamat, miközben a vékonyrétegű modulok speciális sütőkben "sülnek". Rugalmas sejteket ezzel szemben folyamatosan és gyorsan lehet előállítani roll-to-roll hengerről hengerre történő gőzölögtetéssel vagy hengernyomással.
Annak
érdekében, hogy sikeresen tovább lehessen lépni a BIPV felé,
szükségszerű az üveg és a fotovoltaikus ipar szorosabb
együttműködése. Hogy mely napelemek lesznek alkalmasak, ki
integrálja a szolár filmeket az építészeti üvegekbe, mi lehet
mindennek a költsége? "Még
mindig sok a nyitott kérdés" Timo
Feuerbach szerint,
aki a német VDMA (the German Engineering Federation) Glass
Technology Forumának szóvivője. A glasstec "Solar
meets Glass" kongresszus október
20-21-én lehetőséget biztosít a szektor szereplői számára,
hogy előkészítsék az utat az együttműködések számára, és
ezzel is egy lépessel közelebb kerüljünk a Holnapvárosához.
Az Al-Kaida vállalta a párizsi merényletet
Az
al-Kaida jemeni szárnyának egyik tagja január 9-én, azaz tegnap
bejelentette, hogy ennek a szervezetnek az irányításával
hajtották végre a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin elleni
- tizenkét ember halálával végződött - merényletet. Az
illető Kairóban az AP hírügynökséghez eljuttatott angol
nyelvű nyilatkozatában közölte, hogy az al-Kaida jemeni szárnya
irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a
célpontot. Mint mondta, „bosszút akart állni a Mohamed iszlám
próféta becsületén esett sérelmen”. A szervezet tagja, aki
nem nevezte meg magát, úgy fogalmazott: ez a támadás
összhangban állt Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezetőjének a
Nyugathoz intézett korábbi figyelmeztetésével, amelyben a
muzulmán vallás folyamatos gyalázásával kapcsolatos
következményekre hívta fel a figyelmet. A nyilatkozó
hozzátette: „biztonsági okokból” várt eddig a merénylet
vállalásával kapcsolatos bejelentéssel. Az al-Kaida egyik
vallási vezetője pénteken egy videofelvételen újabb
merényletekkel fenyegette meg Franciaországot. Azt üzente, hogy
a franciák „mindaddig nem lesznek biztonságban, amíg Allah, az
ő hírnöke és hívei ellen harcolnak”. Harit al-Nadári sejk
egyúttal Allah hithű katonáiként méltatta a párizsi
merénylőket, akik „megtanították a franciáknak, hol vannak a
szólásszabadság határai”.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Akkor
nem a MOSZAD, vagy az al-Kaida a MOSZAD egyik leány vállalata!!!
Ez is haditechnika - Új generációs űrrakétát tesztelt Oroszország
Az
ország északnyugati részén lévő Pleszeck katonai
űrrepülőtéren megkezdett rakétateszt nagyon fontos esemény az
orosz népnek - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. "Ezzel
megszilárdítjuk országunk biztonságát"
- tette hozzá az államfő, aki videokapcsolaton keresztül
követte figyelemmel a rakétaindítást. A különösen
súlyos rakomány hordozására alkalmas rakétával kutató-
és katonai műholdakat egyaránt
útnak indíthatnak a világűr bármelyik részébe - idézte
Putyint az Interfax orosz hírügynökség.
Az
Angara rakéta szerelő- és tesztelőcsarnoka Pleszeckben
Korábban, július 9-én sikeresen tesztelték egyik könnyebb változatát. Az egy szibériai folyóról elnevezett rakéta a jövőben a Proton és a Rokot típusúakat válthatja le. Több mint tíz évig tartó fejlesztést követően, még kedden, először tesztelte új generációs Angara-A5 hordozórakétáját az űrkutatás terén nagyhatalomnak számító Oroszország. Az Angara az első olyan hordozórakéta, amelyet a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Oroszország teljes egészében a szovjet utódállamok vagy más külföldi országok közreműködése nélkül épített meg.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Fegyverkezés
Az
Egyesült Államok hadseregének vezetése megállapodást kötött
a brit BAE Systems konzorciummal egy
többcélú AMPV (Armored
Multi-Purpose Vehicle) páncélozott harcjármű fejlesztéséről,
amely a jövőben, a hadseregben jelenleg rendszerben álló M113
páncélos szállító gépjárműveket váltaná.
A
brit cég által kiadott sajtóközlemény szerint a szerződés
ellenértéke 1,2 milliárd dollár, ami tartalmazza az AMPV
tervezési munkálatait, valamint kis szériában történő
gyártását. A
szerződés két részből tevődik össze. Az
alapszerződés értelmében, amelynek ellentételezése 383 millió
dollár, a BAE Systems ki
kell, hogy fejlesszen egy
új páncélozott harcjárművet és meg kell, hogy építsen 29
prototípust – több verzióban. Ennek a szakasznak az
időtartamát 52
hónapban határozták
meg. A kisszériában történő gyártás opcióként került be a
megállapodásba, ami alapján a BAE Systems 289 AMPV-t épít
mintegy 817 millió dollár értékben.
A
távlati páncélos fejlesztéséhez az M2 Bradley gyalogsági
harcjármű technológiáját, valamint az M109A7 önjáró tarack
alvázát fogják felhasználni. A tervezés során szempontnak
szabták az amerikaiak, hogy vegyék
figyelembe az
európai-ázsiai terepviszonyokat is. Tehát a kalkuláció szerint
ez is az oroszok elleni fegyverkezés egy részét is kielégítené
a közel-keleti bevetések mellett. Az AMPV várhatóan öt
alapverzióban kerül megtervezésre: páncélozott szállító-,
egészségügyi-evakuációs-, egészségügyi központ-, aknavető-
és törzsvezetési pont. Ezek a verziók a hadsereg jelenlegi
M113A3, M113 AMEW, M577A3, M1064A3 és M1068A3 típusait fogják
váltani.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
BRICS-üzlet: Kína Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot vásárolt
Minderről
a Vedomosztyi című orosz lap számolt be, egy védelmi-ipari
komplexumban lévő és egy, az orosz védelmi minisztérium
vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva. A szerződés
aláírására még idén ősz elején került sor az orosz
Roszoboronexport és a kínai védelmi minisztérium között. A
szerződés szerint Kína 6db Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot
vásárol t 3 milliárd USD
értékben, de nem dollárban. A Vedomosztyi megkérdezte a gyártó,
az Almaz Antej képviselőjét is, aki azonban nem kívánta
kommentálni, a hírt a Roszoboronexport sajtófőnöke pedig nem
volt elérhető. A tárgyalások az Sz-400 légvédelmi rendszer
eladásáról Kínának már több éve folytak, miközben az orosz
katonai vezetők még 2011-ben kijelentették, hogy a rendszer
exportja csak 2016 után lehetséges, miután leszállítják az
orosz fegyveres erőknek szánt mennyiséget. 2014 tavaszán a
Kommerszant lehozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta
az Sz-400 Kínának való eladását, majd júliusban Szergej
Ivanov az orosz elnöki hivatal vezetője nyilatkozott úgy, hogy
Kína lesz az Sz-400 első külföldi megrendelője.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Pénzügyi játszmák a nagyvilágban
Számos
mutató futott be az elmúlt napokban és hetekben, amelyek a
világgazdaság vitalitásának gyengülését jelzik. Hogy miért
foglalkozik egy hungarista szellemiségű hírportál ezzel? A
válasz egyszerű: mert hazánk is ennek a körforgásnak a része
és meg kell értenünk annak természetét, hatásait reánk
nézve. Ezért közlünk elemzéseket ezen témakörben is.
Tehát
a japán gazdaság, amely az Abenomics nevezetű permanens pénzügyi
stimulus-injekciók rabja lett, negyedik recessziójába süllyedt
2008 óta. Mivel egyre nő az aggodalom Tokió pénzügyi
integritását illetően, a Moody’s hétfőn leminősítette.
Ezzel a világ harmadik legnagyobb gazdaságának hitelminősítése
már Kína és Dél-Korea alá bukott és egy szinten áll a
poszt-szovjet Észtországgal. A 2008-as pénzügyi válság
kitörése után hat évvel az eurózóna gazdasági kibocsátása
még nem éri el a 2007-es szintet, a befektetések pedig 25
százalékkal (!) alacsonyabb szinten állnak.
A
világ pénzügyi rendszere pedig jóval feszítettebb mint
2007-ben volt. A Morgan Stanley kalkulációi szerint a globális
bruttó adósság az akkori 105 ezermilliárd dollárról mára 150
ezermilliárdra nőttek. A fejlett világ teljes adósságállomány
a GDP 275 százalékára nőtt, ugyanez az arány a fejlődő
piacokon 175 százalék. Ez mindkét esetben 20 százalékos
emelkedés 2007 óta és mindkettő történelmi csúcsot jelent A
bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) – amely a
jegybankok jegybankjának tekinthető – friss álláspontja
szerint a legkisebb likviditás-veszteség a pénzpiacokon
rendkívül durva kihatással járhat. Márpedig az olajárak
tartósan alacsony szinten ragadása esetén a fő olajtermelő
államoknak hozzá kell nyúlniuk a tartalékaikhoz – ahogyan ez
az USA esetében már látványosan bekövetkezett –, hogy a
jóléti szintjüket tartani, a már beindult projekteket és a
katonai gépezetet pedig működtetni tudják. A központi
költségvetés kiegyensúlyozott marad Irán esetében 130
dolláros hordónkénti olajárnál. Ugyanez Algéria és
Bahrein esetében 115, Oroszország és Irak esetében 105, Abu
Dhabinál 100, a szaúdiaknál 90. Nos, ettől már a 70 dollár
alatti olajárral mesze eltávolodtunk. Tehát ezen országoknak
likvidálni kell külföldi kötvény-állományukat és
aranytartalékaik egy részét, hogy a tátongó fiskális űrt
betömjék.
Mindezen
folyamatokkal párhuzamosan a kínai vezetés eltökélt abban,
hogy elkerülje kemény földetérést. Hszi Csin-Ping elnök
elszánta magát, hogy tíz éves mandátumának már az első
szakaszában leállítja a gigantikus hitel-buborék - amit
tulajdonképpen Amerika megfinanszírozása képezett, ugyanis az
amerikai költségvetés 60%-a kínai - növekedését. „Nem
engedhetjük meg, hogy továbbra is a növekvő likviditás
stimulálja a gazdasági növekedést”, mondta az elnök
szeptemberben. De az elnöknek igaza van: most kell határozottságot
mutatnia, hogy a lopakodó tragédiát elkerülje. Napokkal ezelőtt
egy hivatalos kormányzati jelentés elképesztő adatokkal
szolgált a buborék-gazdaság pazarlásairól. A jelentés szerint
2009 óta 6,8 ezermilliárd dollár „nem hatékony befektetés”
történt - ezt úgy lehet elképzelni, mint itthon az EU-s
pályázatipénzek elherdálását és lenyúlását.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: A kínai Shenyang J-31
Egy
kiállítási bemutatón felszállt és problémamentesen repült
is a
kínai Shenyang J-31 nevű több funkciós lopakodó
vadászrepülőgép, de
annak ellenőrzésére, hogy valóban láthatatlan marad-e a
radarok előtt, a látogatóknak nem volt módjuk. A szakmai
közönség érdeklődéssel fogadta az amerikai Lockheed Martin
egy hajtóműves F-35-ösére szembetűnően hasonlító harci gép
nyilvános debütálását. A kétévente megrendezésre kerülő,
légi bemutatókkal egybekötött nagyszabású rendezvényen
2012-ben még csak a makettjét lehetett körbesétálni az ország
első, állítólag nehezen észlelhető vadászgépének.
A Kínában negyedik generációsnak számító, két orosz gyártmányú hajtóművel ellátott lopakodó gépnek most is csak az 1:2 arányú makettje volt kiállítva a gyártó Aviation Industry Corporation of China (AVIC) standján, mégpedig FC-31-es megnevezéssel, ami azt jelzi, hogy a gépet exportra is szánják.
Szakértők még mindig megosztottak a kínai lopakodó valós képességeit illetően, de egyetértenek abban, hogy létezése a kínai védelmi technológiai fejlesztések előrehaladottságáról árulkodik. Az is feltételezhető, hogy a bemutatott és értékesítésre kínált gép gyártásához alkalmazott technológiánál már korszerűbbel is rendelkeznek Kínában.
Mindenesetre vannak, akik megjegyzik, azért, mert a szóban forgó gép hasonlít az F-35-ösre, nem jelenti, hogy tudja is azt, amit az amerikai. Ráadásul a kínai gépek még nem vettek részt éles harci cselekményekben.
Ázsia legnagyobb kereskedelmi és védelmi légi ipari kiállítása a Kuangtung tartományi Csuhajban idén november 11-16. között látogatható, több mint 700 vállalat képviselteti magát rajta. Az eredeti tervek szerint a kiállítás idejére szervezett légi bemutatókon négy csapat mutatkozott volna be, az utolsó pillanatban azonban a dél-koreai "Fekete Sasok" lemondták részvételüket.
A dél-koreai kötelék az amerikai Lockheed Martin és a helyi Korea Aerospace Industries közös gyártású, T-50-es szuperszonikus gépeivel repül. Megfigyelők feltételezik, hogy a csoportot az amerikai részről tanácsolták el a kínai szerepléstől.
Hírfigyelú
Szolgálat - Jövőnk.info
Hódít a terepjáró: Jeep Renegade
Azt
hiszem Önök közül is sokan tudnák a választ arra a kérdésre,
hogy napjainkban melyik kategória foglalja el az autóipar
divattrónját. Hát persze, hiszen a válasz egyszerű: a
crossoverek. A lassan már minden gyártó palettájára beférkőző
kisméretű vagy éppen kompakt „terepjárók” lassan a
kisautóktól egészen a kompakt egyterűkig alternatívát
jelentenek a vásárlók számára. Ezt a hatalmas potenciált
pedig a Jeepnél sem hagyták figyelmen kívül, és megalkották
saját kis SUV-jüket, a Renegade-et. Még mielőtt azonban valaki
rázendítene a Fiat csoport tulajdonában lévő amerikai márka
szapulására, gyorsan szögezzük le: az újdonság bizony
ízig-vérig megőrizte a gyártóra jellemző tulajdonságokat,
amit a hazai importőr az alcsútdobozi menetpróbán bizony be is
bizonyított nekünk. Természetesen a Jeep autóinak messze földön
híres terepjárói képességeiről beszélünk, amire bizony
legkisebb modelljük esetében is kiemelt figyelmet fordítottak a
mérnökök, hogy még véletlenül se érje szó a ház elejét –
hiszen a legendás Wrangler kistestvéreként nem vallhat szégyent
az autó.
Az
olaszok tulajdonában lévő Jeep egyébként nemrég lépett a
gyökeres megújulás rögös útjára. A felfrissített Grand
Cherokee és a vadonásúj Cherokee pedig
azóta bizonyította, jó irányba haladnak az amerikaiak, akik a
Renegade-del egy újabb jelét szeretnék mutatni feléledésüknek.
Ezúttal azonban a Cherokee váratlan és igencsak radikális
formái után a mérnökök inkább a múltban kutakodtak némi
ihlet után, amit a II. világháború legendás alakjában, az
amerikai katonákat szolgáló Willysben találták meg. Még ha ez
első ránézésre nem is teljesen magától értetődő a
rokonság, a részletekben bizony rengeteg helyen találkozhatunk a
nagy öreget idéző megoldásokkal. Ennek tudatában máris
szembetűnő a Renegade négyszögletes formája és kerek első
fényszóróik, melyek tökéletesen hozzák a Jeep-es hangulatot.
A márka legmarkánsabb – és a Willysen is fellelhető –
ismertetőjegye, a függőleges vonalakból álló hűtőrács
ezúttal is nagy hangsúlyt kapott. A tervezők a katonai járművek
látványával szinte egybeforró marmonkannák oldalán fellehető
X motívumot használták fel az ihletet adó terepjáró
felidézésére. Az első és hátsó fényszórókban megjelenő
formák feldobják az amúgy sem unalmas külsőt, ráadásul
utóbbiaknál még a gyártó újabban előszeretettel használt
„logója” is megjelenik. A Fiat 500L alapjaira
épülő, és az 500X-szel közeli
rokonságban lévő autó egyébként 4236 mm hosszú, 1805 mm
széles és változattól függően 1667, 1684 vagy 1697 mm magas –
ezek a különbségek természetesen a hasmagasságban jelennek
meg. A 2,57 méteres tengelytávval bíró szögletes kis terepjáró
tehát kifejezetten látványosnak bizonyul, főleg a menetpróbán
is látható narancssárga színben, a szintén a Willysre
emlékeztető csillaggal az oldalán.
Az
újdonság belül sem okoz csalódást, sőt! Az utastérben helyet
foglalva úgy érezzük magunkat, mintha egy kategóriával nagyobb
autóba csöppentünk volna. Minden irányban elegendő a hely,
ahogyan a hátsó üléssor is elegendő méretű. Az üléspozíció
jó, és a székek kialakítása is kellemesnek bizonyult rövid
próbautunk során. A nagyobb testvérekből már ismerős
részletek ezúttal is visszaköszönnek, így a UConnect rendszer
működése nem rejteget meglepetéseket, habár a klímát ezúttal
teljes egészében a lejjebb megtalálható panelről tudjuk csak
vezérelni. A műszerfali órák között található hatalmas
kijelző kifejezetten látványos és informatív, míg a
fordulatszámmérő vörös zónáját jópofa módon egy
odafröccsentett sárfolttal jelzi nekünk az autó. A prémiumos
hangulaton egyedül a sok helyen fellelhető, gyengébb minőségű
műanyagok ejtenek kisebb csorbát. A csomagtér a maga 351
literes értékével nagyjából a kategória átlagát hozza, és
természetesen az ülések ledöntésével bővíthető.
Benzinesek
terén egyelőre kizárólag egyféle erőforrással érhető el az
autó: az 1.4 MultiAir 2 140 lóerőt és 230 Nm nyomatékot
biztosít a sofőr számára, ám mindezt kizárólag hatsebességes
manuális váltón és az első kerekeken keresztül. Dízelfronton
két motor közül választhatunk: az 1,6 literes 120 lóerős
Multijet szintén csak elsőkerékhajtással és kézi váltóval
érhető el, míg a 2,0 literes 140 – illetve a Trailhawk
változatban 170 – lóerős öngyulladós az előbbiekkel
ellentétben már csak Jeep Active Drive összkerékhajtással
vihető haza, míg igény szerint akár kilencsebességes automatát
is kérhetünk hozzá. A menetpróba során egy kétliteres
dízelmotorral és összkerékhajtással szerelt kézi váltós
példány szegült társammá. A szokásos ismerkedés után hamar
kiderült, hogy a Renegade nem árul zsákbamacskát. Kis méretei
ellenére az autó egyértelműen határozottságot sugároz
sofőrje felé. Az összkerékhajtással alaphangon is 1,5 tonnás
test a manuális váltóval karöltve 9,5 másodperces 0-100-as
sprintre képes, ami a legtöbb helyzetben bőven elegendőnek
bizonyulhat. A hatgangos szerkezet egyébként minden téren
átlagos tulajdonságokkal bír.
Bár
a Renegade-et amellett, hogy valódi terepjárónak is kiképezték,
városi használatra is ajánlják a gyáriak, amit a futómű
kemény hangolása tehet kellemetlenné némileg. A rosszabb
minőségű országúton bizony igencsak rázós élményben volt
részünk, amit persze többféleképpen is indokolhatunk –
kezdve a stabil kanyarvételtől az off-road képességekig.
Azonban ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy még a
legvadabb Renegade vásárlók is jóval többet használják majd
betonon az autót, mint terepen, így a puhább hangolás bizony
elvárható lenne a négykerekűtől. Mindezek a problémák persze
egyből feledésbe merülnek, amint terepre tévedünk, márpedig
miért ne tennénk, ha már a Renegade-et választottuk. Az esős
napon tartott menetpróbán pedig volt alkalma bebizonyítania az
autónak, hogy képes a nehéz helyzetekben is helytállni: a mély
sártól kezdve a komoly köves-füves emelkedőkön át mindenhol
követte nagyobb testvéreit a jármű – még a 100%-os emelkedőt
is könnyedén megmászta. A Jeep által hangoztatott állítást –
mely szerint kategóriájának legjobb terepképességeivel
rendelkezik a Renegade – nem esik nehezünkre megemlíteni.
Mindez persze nem is csoda, hiszen a Jeep Active Drive rendszer
fejlettebb a konkurensek megoldásainál, míg az
összkerékhajtással felvértezett példányok 21 fokos első és
32,1 fokos hátsó terepszögei szintén a szegmens legjobb
értékei. Ha valaki még ennél is komolyabb terepre merészkedne,
annak pedig a Trailhawk verziót ajánlják a gyáriak, mely csak a
kétliteres, 170 lóerős dízellel és kilencfokozatú automatával
érhető el. Ez a változat elöl 30, hátul pedig 34 fokos
terepszögeket biztosít, míg a többi verzióban is megtalálható
Selec-Terrain kapcsoló ebben az esetben az automata, a sport, a hó
és a sár fokozatok mellett még egy sziklás programmal is
kibővül. Az off-road képességekre kihegyezett változat alját
mindenfelé védőlemezek borítják. Az automataváltóhoz
egyébként nem csak a Trailhawkban, de 140 lóerős verziókban is
a még potensebb Jeep Active Drive Low összkerékhajtás
található, melyben már lejtmenetvezérlés is található.
Térjünk vissza egy kicsit az aszfaltra: a gyáriak ígérete
szerint a Renegade egyik változata sem eszik többet 6 liternél
100 kilométeren. Érdekesség ugyanakkor, hogy a többek közt a
fogyasztáscsökkentéssel indokolt rengeteg sebességi fokozat az
automataváltó tekintetében a Jeep által megadott adatok szerint
6 deciliteres pluszt jelent a 140 lóerős verzió esetében, ami
így 5,7 litert vesz magához 100 kilométeren, ellenben a kézi
váltós 5,1 literes értékével – igaz, az összkerékhajtási
rendszereknél is van némi eltérés. A 0-100-as sprint esetében
szintén a manuális szerkezetnek áll a zászló, hiszen a 9,5
másodperces adatára az automata csak 10,2 szekundumos eredménnyel
tud kontrázni. A Trailhawk esetében ezek az értékek 5,8 liter
és 8,9 másodperc.
Akármennyire
is vonzó és egyedülálló lehet kategóriájában Renegade, a
Jeep árpolitikája sajnos nem a hazai vásárlók zsebére van
szabva – legalábbis, ha szeretnénk kihasználni a modell
előnyét a terepjárási képességek terén. A legolcsóbb,
elsőkerékhajtású Renegade alapára jelenleg 6,25 millió
forint, melyért a 140 lóerős 1,4-est kapjuk Longitude
felszereltséggel. A későbbiekben megjelenő 1,6 literes 110
lóerős benzinessel ez az összeg 5,25 millióra csökken majd. Ha
mindenképp dízelt szeretnénk, akkor további 400 ezer forintot
kell a kereskedésben hagynunk, de ha az összkerékhajtáshoz is
ragaszkodunk, akkor máris 7.595.000 forintos árcédulával
találkozhatunk – még mindig a leggyengébb felszereltségi
szinten. A magasabb, Limited szintért minden verziónál 515 ezer
forintot kell lecsengetnünk, de ezért már kétzónás automata
klímát, nagy műszerfali kijelzőt, 17 colos keréktárcsákat és
biztonsági csomagot is, mely ráfutásra valamint sávelhagyásra
figyelmeztető rendszert is tartalmaz. Az automataváltó 780 ezres
felára szintén kissé ijesztő lehet, még ha ezzel együtt a
jobbik összkerékhajtási rendszert is kapjuk. A bevezetéskor egy
darabig a szinte minden jóval felszerelt Opening Edition verzió
is elérhető lesz, melyhez már a nagyobbik UConnect rendszert,
navigációt, kulcsnélküli nyitást, 18 colos keréktárcsákat
és bőrüléseket is kapunk. Mindezért pedig alsó hangon 7,3
milliót kérnek (1,4-es benzines), míg a legkomolyabb verzió már
8,65 millió forint (140 lóerős összkerékhajtású dízel,
manuális váltóval). Aki mindenképpen terepre merészkedne annak
a Trailhawk verzió maradt, mely már igencsak húzós, 9,45
milliós árcédulával ijesztgeti a vevőket, és ebben még
nincsenek benne a 325 ezer forintos bőrülések, a kulcsnélküli
nyitást tartalmazó 145 ezer forintos csomag, vagy az automata
xenon fényszórót és sötétedő belső tükröt magában
foglaló 295 ezer forintos Visibility csomag sem. Azt minden
kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a kategóriában nem
találhatunk a Renegade-nél jobb terepjárót, ugyanakkor az
olyan ellenfelek, mint az Opel Mokka, a Peugeot 2008 vagy
éppen a most érkező testvére, a Fiat 500X mind-mind
kedvezőbb áron kaphatóak, ami a hazai piacon bizony nagy előny
lehet számukra. Azt tehát megállapíthatjuk, hogy a Jeep ismét
tett egy lépést a jó irányba, és amellett, hogy a Renegade
bemutatásával formailag az egyik legváltozatosabb kínálattal
rendelkező márka lett, egy olyan kisautóval gazdagodott, mely
minden téren egyedülálló a kategóriájában. Az autó ára
sajnos ezúttal is belerondíthat az összképbe, ugyanakkor, ha
valaki egy valódi terepképességekkel rendelkező kisebb járművet
keres, mely a prémiumos életérzést is képes valamelyest
átadni, akkor jó helyen keresgél a hazai Jeep szalonokban.
Ugyanakkor a kemény futómű átlagos használat mellett nem
feltétlenül fog örömet szerezni a vásárlóknak. A végső
ítélet meghozatalával persze megvárnánk az első
tesztpéldányokat.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Amerikai szemmel a közel-keleti átrendez(őd)és
Nem
született megállapodás az iráni atomprogramról folytatott
tárgyalásokon, így meghosszabbították azokat. A bejelentést,
amely egy évvel korábban még válságot jelentett volna, most
különösebb aggodalmak nélkül fogadták. Az Egyesült Államok
és Irán kapcsolatában bekövetkezett változást az Iszlám
Állam (IÁ) dzsihadista szervezet megjelenése idézte elő -
állapította meg George Friedman, a texasi székhelyű Stratfor
geopolitikai hírszerző és elemző cég elnöke.
A
Geopolitical Weekly című online hetilapban a szerző rámutat: az
IÁ ideológiai szempontból nem sokban különbözik a többi
radikális iszlamista szervezettől, míg azonban az al-Kaida
szórványos, bár kiterjedt terrorszervezet maradt, az IÁ
földrajzi entitásként jelent meg Szíriában és Irakban. Ez a
tény nem csak a térségbeli államok politikájának és
egymáshoz való viszonyának az új helyzethez való igazítását
követeli meg, de a regionális hatalmak - közöttük Törökország,
Irán és Szaúd-Arábia - álláspontjának felülvizsgálatát
is. Irakban - Bagdadtól északra és nyugatra - a szunnita IÁ
jelentős erőt képvisel, és fenyegeti Bagdad fennhatóságát,
valamint a kurd területeken folyó kőolaj-kitermelést. Szíriában
az IÁ hatása még összetettebb: egyfelől erősíti Bassár
el-Aszad elnök rendszerét, másfelől gyengíti annak többi
ellenzékét.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Katonadolog - A tüzérségi sokk
Közel
egy évszázada vizsgálják, hogy vajon mi okozza a veteránoknál
az ún. tüzérségi sokk (shell shock) jelenségét. A legújabb
kutatás szerint a pszichikai sérülés - amely legtöbbször nem
jár együtt fizikai sérüléssel - méhsejtszerű elrendeződést
mutató, károsodott agyi idegrostok miatt lép fel.
A
háborúknak mindig is voltak pszichikai sérültjei, azonban
tudományos módszerekkel először az első világháború
mentális betegeit analizálták. A „shell shock”, más néven
tüzérségi (lövedék) sokk megnevezést az első világégés
éveiben használták először a harc során keletkezett stressz
okozta tünetekre, úgymint fáradtság, lassú reakcióidő,
határozatlanság, tikkelés, szörnyű rémálmok, beszédzavar,
rángatózás, szorongás, emésztési zavarok, idegi elváltozások.
Sok orvos még a háború éveiben is úgy vélte, hogy a beálló
sokkhatás valamely fizikai sérülés következménye lehetett. A
meggyötört katonák esetében ún. poszttraumatikus stressz
szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) lépett fel.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.
A legújabb kutatásban résztvevő szakértők úgy vélik, az egy vagy több robbanást túlélő veteránok agyában rejtett sérülések jönnek létre, amelyek később jelentős szerepet játszanak a pszichológiai vagy szociális problémák kialakulásában. A baltimore-i Johns Hopkins Orvosi Egyetem kutatói olyan, már elhalálozott amerikai veteránokat boncoltak fel, akik Afganisztánban vagy Irakban harcoltak, s túléltek legalább egy pokolgépes, illetve egyéb robbanószerkezettel elkövetett merényletet. Egyfajta agysérülést fedeztek fel mindannyiuknál, amely során a károsodott idegrostok méhsejtszerű elrendeződést mutattak, valamint megduzzadtak a kritikus agyterületeken, amelyek a döntéshozatalért, a memóriáért, valamint az érvelésért felelnek. A vizsgált öt veterán agyát 24 olyan ember agyával hasonlították össze, akik autóbalesetben, droghasználat következtében vagy szívinfarktus során vesztették életüket. Megállapították, hogy az idegrostok elrendeződése más mintázatot mutat az utóbbi csoportnál.
„Ez volt az első alkalom, hogy a modern patológia eszközeivel vizsgáltuk meg a százéves problémát, egy robbanás késleltetett hatását az agyra” – mondta Vassilis Koliatsos amerikai neurológus. A vizsgálat során a kutatók egy molekuláris jelölőanyaggal követték nyomon az amiloid prekurzor fehérjét (APP), amely normális körülmények között hosszú idegsejtnyúlványokon (axonokon) keresztül áramlik egyik idegsejtből a másikba. Ha az axon sérül, az APP és egyéb fehérjék feltorlódnak az egyes idegsejteken, ami duzzanatot idéz elő. A duzzanatok mérete és alakja a sérülés típusától függően eltérő lehet, például a közlekedési balesetek áldozatainál nagyobb és körte alakú, a metadontúladagolásban elhunytak esetében pedig kisebb méretű duzzanat jön létre.
A megvizsgált öt veterán közül négynél a duzzanat közepes méretű és körte alakú volt, ami azonban ennél különlegesebb, hogy méhsejtalakzatba rendeződtek a vérerek mellé, amely mintázatot a kutatók eddig még egy agysérültnél sem figyeltek meg. Az elváltozások valószínűleg azoknak a robbanás során elszakadt idegrostoknak a maradványai lehetnek, melyek idővel lassan elhaltak. Egy másik elmélet szerint az erős lökéshullám az axonokat csak meggyengítette, és később szakadtak el például egy ütés okozta agyrázkódás vagy drogtúladagolás hatására.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Tradícionalista filozófia: AZ EURÁZSIANISTA GONDOLAT FÁZISAI
1942-ben,
Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) halálának centenáriumát
ünnepelve a Kolozsvári Ferenc-József Regia Litterarum
Universitas Hungarica (Magyar Királyi Tudományegyetem)-en,
Giovanni Tucci a kiemelkedő tibetológus azt állította, hogy
“titokzatos kapcsolódások (….), rejtélyes affinitások”
állnak fenn Tibet, Magyarország és Olaszország között.
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
*
* *
* *
Az
eurázsiai gondolat tényleges kiáltványa az Ischod k Vostoku
(Kijárat Kelet felé) volt, amelyet 1921-ben Szófiában adott ki
egy orosz-bulgár kiadó. Egy gyűjteményes munkáról van szó,
amelynek szerzői Pëtr Savickij geográfus és közgazdász
(1895-1965), Nikolaj Trubeckoj nyelvész (1890-1938), Pëtr
Suvčinskij zenetudós (1892-1985) és Georgij Florovskij teológus
(1893-1973) voltak. Mindezen szerzők azt az alapeszmét vallották,
hogy Oroszország és a vele Európa és Ázsia felől határos
régiók egy természetes egységet alkotnak, mivel történelmi és
kulturális affinitások kötik őket össze. Az orosz kultúrára
tehát nem úgy tekintettek, mint a “nyugati” kultúra egy
változatára, hanem mint egy önálló valóságra.
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
*
* *
* *
Lev
Nikolajevič Gumilëv 1912-ben született Szentpétervárott egy
híres költő (Nikolaj Stepanovič Gumilëv, az “akmeista”
mozgalom alapítója, 1921-ben kivégezték) és egy még híresebb
költőnő, Anna Akhmatova fiaként. 1930-ban befejezte
tanulmányait, mert származása miatt elutasították az
egyetemről, így munkásként kereste kenyerét. Pamírban
dolgozott tudományos segéderőként, megtanult tadzsikul és
kirgizül, és szúfikkal és vándordervisekkel tartotta a
kapcsolatot. 1934-ben felvették a Leningrádi orientalisztika
karra; először 1935-ben tartóztatták le. Három évvel később
ismét letartóztatták és golyó általi halálra ítélték,
amit kényszermunkára változtattak. 1944-ben engedélyezték,
hogy önkéntesként beálljon egy büntetőezredbe, amely részt
vett Berlin ostrománál. 1945-ben visszavették az egyetemre, ahol
a rákövetkező évben védte diplomamunkáját, amely az első
török kánság (546-659) politikatörténetéről szólt.
Zdanovval való kapcsolatának következményeként törölték az
archeológiai kutatók szervezetéből; később könyvtárosnak
vették fel a leningrádi pszichiátriai kórházba. 1948 tavaszán
részt vett abban az altaji archeológiai expedícióban, amely a
Payzryk kurgánt [halomsírt] feltárta.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
*
* *
* *
Miután
jelentős hatást gyakorolt az orosz kultúra széles és heterogén
köreire, a Szovjetunió összeomlása után az eurázsianizmust
főleg azok ölelték keblükre, akik szembehelyezkednek
Oroszországnak a nyugati rendszerbe való beilleszkedésével.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Fordította:
Dávid Andrea
Metán-hidrát vagy palagáz lesz az új energetikai jövő?
Nagyságrendekkel
több metán-hidráttal van ellátva a Földünk, mint hagyományos
és nem-hagyományos gázzal, a termelési technológia viszont még
nincs teljesen kidolgozva. Amint sikerül egy gazdaságos és
biztonságos eljárást kitalálni, a metán-hidrátok jobban
átrendezhetik a világpiacot, mint a szárazföldi
nem-konvencionálisak. Világszerte egyre több kutatás és
fejlesztés irányul a metán-hidrátok felé, amelyek
gyakorlatilag jégbe zárt földgázmolekulák. Ezek termelésének
globálissá válása még a pala-, márga- és hasonló,
szárazföldi nem-hagyományos gázok forradalmi hatását is
felülmúlhatja, írja a Natural Gas Europe online lap.
A
metán-hidrátok egy jellemző, alacsony hőmérsékleten és magas
nyomáson keletkeznek, főleg a sarkkörökön és kontinentális
lemezek találkozásánál, 500 méteres mélységben. Durva
becslések szerint a Földön legalább
3, de akár 140 billiárd köbméter metán-hidrát található,
amelyhez képest eltörpül a hagyományos és nem-konvencionális
készletek összessége, ami 640 ezer milliárd köbméter. A
termelési technológia azonban még gyerekcipőben jár, a
lehetséges kockázatokat pedig még nem sikerült kiszűrni. A
kutatás-fejlesztésben többek
között Japán, Dél-Korea, India, Kína, Norvégia, az USA, és
az Egyesült Királyság, Oroszország, Németország jár az élen.
Olyan országok is elindultak tehát ezen az úton, amelyek
hagyományosan nagy mértékben szorulnak energiaimportra. A nagy
lendület ellenére szakértők szerint a piaci termelés nem
indulhat el 10-15 éven belül, Japán
viszont állítjakifejleszti
a helyes technológiát 2018-ig. Az USA geológiai kutatóintézete
szerint megfelelő politikai akarattal ott is lehetne 2025-től
nagyobb mennyiségben metán-hidrátokból hasznosítható gázt
nyerni. Bár lényegesen drágább a termelése a hagyományos
eljáráséhoz képest, a
nem-konvencionális gázok felhozatalánál nem költségesebb, ezért
is reméli a szakma az alszektor felvirágzását. Az elmúlt
időszakban folytatott felmérések alapján elmondható, hogy
Japán rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal. A partjainál lévő
mezők kiaknázása a magas költségek ellenére jó lehetőséget
jelent a szigetországnak, mivel nagyban függ a gázimporttól.
2011-es, 123 milliárd köbméteres felhasználásából 117
milliárd köbméter külföldről származott. A
távol-keleti országok esetében megjegyzendő, hogy
sok esetben vitatott fennhatóságú vizeken indulna a termelés, a
források kiaknázásáért kialakuló küzdelem pedig
felélesztheti a határvitákat.
Az
iparág kifejlődésével kapcsolatban még sok kérdés merül
fel, de annyi
már most látszik, hogy
Japán, kifejlett technológiájának köszönhetően a régió
vezető metán-hidrát termelőjévé válhat. De mint szoltunk már
róla, sajnos Japán amerikai bábkormánnyal működik, tehát az
USA termelését, (geo)politikai fölényeskedéseit és
bankszámláját gyarapítja majd ez is közvetve.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
FELKÉSZÜLÉS A HOLNAPRA
"...bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell
készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje."
A
Román államelnök világosan kimondja, hogy kölcsönökből
élünk. Mindenki látja, hogy a nálunk fejlettebb országok
hitele is elapadhat, pl. Görögország, Írország,
Portugália... De azt is láttátok, hogy mi történik Angliában,
hol a jóléti társadalomban felnőtt fiatalok, az angol modern
oktatási rendszeren keresztül ment nagyra nőtt emberek, semmit
nem kímélve gyújtogatnak, szétvernek mindent. Tudjuk, hogy
lassan globalizálódó világunkban, félő, hogy mint minden
előbb - utóbb hozzánk is begyűrűzik. Elgondolkodtató! Fel
kell készülni arra az időre, mikor az állam nem adni, hanem
elvenni fog. Mióta a világ a világ, az állam mindig az
alattvalóiból élt, és nem külföldről felvett kölcsönöket
osztott szét az állampolgárok között. Szerintem, lassan de
biztosan itt nálunk is visszaáll az évezredes szokás. Az állam
nem fog adni, osztogatni, hanem csak kérni fog és az adókból
kifizeti az adósságot, és ami marad, annak egy részét fogja
visszaosztani azoknak, akiknek jónak látja. Ez ilyen
egyszerű!
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Az Isten adta holnapban bízva,
Csaba testvér
Árnyoldalak - Hogyan működik a rablókapitalizmus...
A
kutyavilág ordas pénzeinek vérfarkasai
Egyre
gyakrabban hallható a nemzetközi pénzügyi sajtóban a „shadow
banking” -kifejezés, mely szóösszetétel mindkét tagja
meglehetősen negatív jelenségre utal manapság, hát még így
együtt. A magyarul árnyékbankrendszernek nevezett
jelenség részben nehéz átláthatósága, részben mérete miatt
keltette fel a szabályozók figyelmét elsősorban az Egyesült
Államokban, de a Fidesz-kormány is ezzel a módszerrel játszik.
Tulajdonképpen egy óriási méretűre nőtt finanszírozási
rendszerről van szó, amelynek szereplői elsősorban nem bankok,
és amelyek kívül esnek a felügyelet hatáskörén. Mindez egy
korábban nem tapasztalt kockázatot jelent a pénzügyi rendszer
egészére nézve. Körülbelül a világ GDP-jének kétszerese ez
a fajta a kitettség. A becslés azon alapul, hogy a globális
vállalatok méret szerinti eloszlása a nagy cégek tartományán,
˗ vagyis ott, ahol jellemzően a pénzügyi vállalatok vannak
túlsúlyban ˗ hirtelen jelentősen elhajlik a Pareto eloszlástól.
Pedig más mintákon azt találjuk, hogy a vállalatok mérete
nagyon stabilan Pareto-eloszlást követ tértől és időtől
függetlenül. A hiányzó rész valójában létezik, csak éppen
nem látjuk, mert a sötétben van. Vagyis éppen ez az
árnyékbankrendszer. A hagyományos flow-of-funds alapú elemzések
és a klasszikus monetáris aggregátumok által nem megragadható
pénzteremtési mechanizmus, melynek központi eleme a repo ügylet.
A repo ˗ magyarul visszavásárlási megállapodás - ugye ezt
csinálja nálunk az állampárt pénzügyi szektora, élén
Matolcsyval - ˗ tulajdonképpen egy fedezett hitelügylet: a repo
kezdeményezője értékpapírt (jellemzően
államkötvényt-kincstárjegyet) ad el, és ugyanakkor egy későbbi
határidőre (a hitel lejáratára) vissza is vásárolja
értelemszerűen a hitel kamattartalmával megnövelt értéken. A
repo ügylet másik oldalán lévő szereplő fél tehát hitelt
nyújt, így ő úgynevezett reverse repo ügyletet hajt végre.
Magyar szóhasználatban aktív repo amikor hitelt nyújtunk
(reverse repo), passzív repo amikor hitelt veszünk fel (repo).
Ezt gőzerővel kutatják - véleményünk szerint - a csak
látszólag ellenérdekelt valós bankszektor elemzői és
tanácsadói.
A
kutatás célja kettős: egyrészt feltérképezni a hagyományos
bankrendszert túlnövő árnyékbankrendszert, valamint rámutatni
a kialakulásához vezető okokra és potenciális
következményekre. Az árnyékbankrendszer két "végén"
a rövidtávú likviditástöbblettel rendelkező ú.n. cash
pool-ok,
valamint az ezt felhasználó alapkezelők állnak.
A cash-pool-ba azon szereplők tartoznak, akiknél likviditás
többlet csapódik le – lokális és globális
egyensúlytalanságok következtében, és valamilyen oknál fogva
rövid lejáratú biztonságos kamatbevételre vágynak:
- Devizatartalékokat kezelő „FX reserve managers” (1200 milliárd $)
- Globális vállalatok likvid pénzeszközei (1600 milliárd $)
- Intézményi befektetők (2000 milliárd $)
- Értékpapír kölcsönzéssel foglalkozó dealer-ek (800 milliárd $)
Ez
összesen nagyságrendileg 6000 milliárd $ likviditás (ekkor a
FED mérlegfőösszege közel 4000 milliárd $ volt), ami az
árnyékbankrendszer forrása, mely közvetlenül reverse repo-ba
(hitelnyújtás), vagy likviditási alapokba kerül. Érdekes tény,
hogy az amerikai DKJ (T-bill) piac túl kicsi ahhoz, hogy ekkora
likviditás-többletet elnyeljen.
A
rendszer másik végén azon alapkezelők (nyugdíjalapok,
hedge-fundok, devizatartalék-kezelők) állnak, akik
„hozamhiányban” szenvednek: a nyugdíjalapok alultőkésítettek,
a hedge-fundok alulteljesítenek a benchmarkhoz képest, a
devizatartalék-kezelők pedig a sterilizációs költségeket
próbálják ellensúlyozni. Ezen szereplők nagyrészt derivatív
ügyletekkel, lényegében tőkeáttétel vállalásával próbálják
legyőzni a globális hozamhiányt. A szerző végkövetkeztetése
tehát, hogy a likviditás többlet végeredményben tőkeáttételes
kötvénypozíciókat finanszíroz. Az árnyékbankrendszer két
„végét” a pénzpiaci dealer bankok kötik össze, akik aktív-
és passzív repókkal közvetítik a likviditást a
cash-pool-októl a tőkeáttételes portfóliókezelőkhöz. A
hagyományos pénzmennyiségi mutatók ˗
melyeket a monetáris politika befolyásolni szeretne ˗ nem
befolyásolják az alapkezelők forráshoz jutását, hiszen a
klasszikus megtakarítók-közvetítők-befektetők csatornát
kikerülve a dealer bankokkal repózva jutnak rövidtávú
forrásokhoz, amiből tőkeáttételes kötvénypozíciókat
finanszíroznak.
Az
árnyékbankrendszer tulajdonképpen a pénzügyi rendszerben
történő lecsapódása a reálgazdaságban végbemenő globális
folyamatoknak: aránytalanul magas megtakarítások a vállalati
szektorban és a külföldi szereplőknél (devizatartalékokat
felhalmozó jegybankok), alacsony globális hozamkörnyezetből
kialakuló hozaméhség, mely tőkeáttételes pozíciókra
ösztönöz olyan szereplőket is, akiknek konzervatív befektetési
stratégiát kellene követniük.
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info
Leendő nyugdíjasoknak - Lehet-e ok az aggodalomra?
Nagy
a bizonytalanság a leendő nyugdíjjal kapcsolatban egész Európában
– derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek
el. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak
sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a
jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy
pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon
és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka
kifejezetten pesszimista. Kínában
ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a
lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő
generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű
javulást vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon
utóbbi csoportba a megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2
százaléka tartozik.
A
nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy
azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték,
kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való
felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.
A
nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből
tevődik össze:
-
a személyes felelősségvállalásból,
-
a tudatosság szintjéből,
-
a pénzügyi jártasságból,
-
a tervezésből,
-
a pénzügyi felkészültségből
-
illetve a tartalékolásból.
Az
index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg
Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos
értéket.Magyarország
a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén
elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A
két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az
átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41
pontot mutatott.
A
kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még
mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében.
Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége
a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka
valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes
egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók
aránya mindössze 6 százalékot tett ki.
Az
állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – pedig változatlanul
az első számú jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori
évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a
magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját
megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként
számítani.
Az
öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága
pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem
érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért,
és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben
egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell
az időskori éveikre.
Fontosabb
eredmények:
- a felnőtt lakosság csaknem kétharmada szerint a leendő nyugdíjas generációknak sokkal rosszabb lesz, mint a jelenleginek
- a nyugdíjas évekre való felkészültség szintje minden vizsgált országban romlott tavalyhoz képest
- az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik a leendő nyugdíjasok
- még mindig magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében
A
kutatásról
Az
elvégzett kutatás – amelynek elkészítésében a a Transamerica
Center for Retirement Studies és a Cicero Consulting működött
közre – 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt
megkérdezésén alapul. A kutatást az érintett országokban –
Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban,
Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban,
Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában
– készítették el.
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info
A megnyugtató többpárti nemzetbiztonság - Nincs terrorveszély hazánkban
Magyarországon
nincs közvetlen terrorfenyegetettség - mondták egybehangzóan a
parlament nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti és
ellenzéki képviselői a testület január 20-i, keddi zárt ülése
után, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti,
össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi
merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott.
A
nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a
rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől
megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze
megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források
hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A
bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási
Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel,
titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli
társszervekkel hatékonyan együttműködik.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
Hírfigyelő
Szolgálat - jövőnk.info
Civakodnak a zsidók és a cigányok - Korrupció!
Pénzen
civakodnak a hazai kegyenc cigányok és az ők jogvédő zsidóik.
Az egyik nem becsüli, elherdálja, a másiknak meg az az istene,
sakkbantartó fegyvere. És persze azok is belekontárkodnak akik
kimaradtak a szabadrablásból. Súlyos korrupciógyanú merült
fel az Országos Roma Önkormányzatnak egy uniós támogatás
felhasználásával kapcsolatban. Az ORÖ képviselői
vizsgálóbizottságot állítanak fel, és az ügyészséghez,
valamint az Állami Számvevőszékhez fordulnak az ügyben.
Így
osztja a lapokat a fidesz
600
millió forintot kapott az Orbán-kegyenc Farkas Flórián
vezette Országos Roma Önkormányzat a "Híd a munka
világába – Szociális szövetkezetek" 5 milliárdos
programra egy TÁMOP-os uniós projektből, de az LMP-s Hadházy
Ákos szerint a pénz elköltésével kapcsolatos közbeszerzések
korrupció gyanúját vetik fel.
A
trafikmutyi-botrány kirobbantójaként ismert volt fideszes zsidó
Hadházy azt írja, összesen 28,7 millióért, egyenként 3
millióért béreltek autókat fél évre, 31 millióért
vettek irodabútort, az irodát pedig 26 millióból újították
fel. Emellett 31 millió forintot költöttek egy tanulmányra a
"toborzás eljárásrendjének kidolgozásáról", 19
milliót pedig egy másikra, amely arról szólt, hogy milyen
szoftvereket kellene megvásárolniuk. Ezután 31 millióból
alakíttattak ki egy számítógépes hálózatot, és 21 millióért
vettek összesen 7 darab számítógépet. A politikus azt írja,
30 milliót adtak egy médiaügynökségnek médiavásárlásra, 31
millióért pedig egy másik ügynökséget bíztak meg
sajtószóvivői feladatokkal, 30-30 milliót költenek
projektmenedzsmentre és a projekt számvitelére, 13 milliót
pedig nyomdai szolgáltatásokra. Hadházy Ákos szerint a
projektre szánt pénzből valójában viszont egyetlen munkahelyet
sem teremtettek. Az Országos Roma Önkormányzat még január
végén azt közölte, Hadházy Ákos nyilatkozata téves
információkon és abból levont hibás következtetéseken
alapul. A szóvivő a projekttevékenységek megismerésére nélkül
"intézett támadást a romák egyik legfontosabb törekvése
ellen" – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a
program keretében létrejön egy – a közfoglalkoztatás
rendszerétől függetlenül működő – a hátrányos
helyzetűek által létrehozott és működtetett országos
foglalkoztatási szövetkezet, kiépül annak szervezeti és
infrastrukturális háttere. "A hazai kutatási eredményekre
figyelemmel pedig rögzítendő, hogy a romák által alapított és
működtetett foglalkoztatási szövetkezet – a piaci
szereplők romafoglalkoztatástól történő elzárkózására
figyelemmel – az egyetlen lehetőség a saját
felzárkózásukért tenni akaró cigányok számára" –
hangsúlyozták. Mint írták: "rendkívül veszélyes lenne,
ha az LMP a kiegyensúlyozott, mértéktartó és hiteles
politizálás helyett teret adna a hátrányos helyzetűekkel
szembeni etnikai és szociális szegregációt képviselő
ideológiáknak".
Kedden
sajtótájékoztatón Vajda László, az ORÖ alelnöke azt
mondta, a választott képviselők semmilyen információhoz nem
jutottak a projekttel kapcsolatban, de más hasonló támogatások
felhasználását illetően sem – számolt be a Roma
Sajtóközpont. Kérdéseikre folyamatosan azt a választ kapták,
hogy Farkas Flórián titkosította azokat, ezért az apparátus
nem engedett betekintést az iratokba. „Felháborító, hogy
miközben tömegek éheznek, gyerekek fagyoskodnak, közben 50
milliókért íratnak tanulmányokat és százezer forintos
székekben ülnek az ORÖ vezetői!” – mondta Dancs Mihály, a
Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője, majd hozzátette: „Az
sem biztos persze, hogy van-e valóságos tartalom e szolgáltatások
és vásárlások mögött.” Bejelentette, hogy a gyanú miatt
rendkívüli közgyűlést hívnak össze és vizsgálóbizottságot
állítanak fel, amelybe az ORÖ minden szervezetének képviselőit
várják, emellett pedig az ügyészséghez és az Állami
Számvevőszékhez fordulnak az ORÖ gazdálkodása és a szóban
forgó uniós kiemelt projekt miatt.
Aztán
egy másik felettébb érdekes vita....
Debreczeni
József DK-alelnök „Ne bántsd a cigányt” című könyvének
kapcsán tartottak kerekasztal beszélgetést a Közép-Európa
Egyetemen. Németh György szociológus-közgazdász rögtön
holokauszt-tagadással kezdte. „Diskurzus a romákról
Magyarországon” címmel szervezett panelbeszélgetést a
Közép-Európa Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok Tanszéke és a
Magyar Szociológiai társaság, írja a Roma Sajtóközpont. A
meghívottak között volt a cigányokat korábban bomlásterméknek
nevező szociológus-közgazdász Németh György is, aki ezen a
beszélgetésen is sarkos álláspontot képviselt: első
hozzászólásában kijelentette, hogy „Nem volt roma
holokauszt”. A rendezvényen részt vett André Goodfriend és
Ilan Mor, izraeli nagykövet is.
Németh
György hozzászólása azonnal felborzolta a kedélyeket, a
közönségből többen a büntető törvénykönyvet emlegették.
A pódiumon ülők közül leginkább Erőss Gábor, szociológus,
a PM kabinetvezetője állt bele a kérdésbe. Szalai Júlia,
szociológus a közönség soraiból utasította vissza Németh
kijelentését. A beszélgetésben Kende Anna, pszichológus,
Feischmidt Margit, antropológus, Ladányi János, szociológus,
Máté Dezső, szociológus, Erőss Gábor szociológus, PM
kabinetfőnök vett részt Németh Györgyön kívül. A moderátor
Csepeli György szociológus volt. Díszes társaság!
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info
A zsidó és a Traubiszóda
Nem
jogerősen két-, illetve egymillió forintos - nevetséges összeg,
ráadásul az sem biztos még, hogy a cégük működési
engedélyét bevonják-e vagy sem - pénzbüntetésre ítélte
decemberben a Veszprémi Járási Bíróság Salamon Berkowitzot és
fiát, Moses Berkowitzot a Traubisoda hosszú évekig történt
hamisítása miatt – tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék
szóvivője. Pedig ildomos lenne a kitiltásuk is az országból,
ha már úgyis a nagy kitiltások korát éljük. A vádlottak
cégét – mint jogi személyt – további tizenötmillió forint
bírsággal sújtották. Ezenfelül Berkowitzéknak és
vállalkozásuknak a mintegy egymillió forint bűnügyi költséget
is meg kell fizetniük. Az áru hamis megjelölésével és
iparjogvédelmi jogok megsértésével vádoltják a két amerikai
zsidó férfit és cinkosukat, Szabó Gábort.
Ismeretes,
a Traubisoda hamisításával vádolt három férfi ellen 2010 óta
folyik büntetőper. A vádirat szerint a Tra-Üdi Zrt. vezetőiként
2005 óta több millió palack olyan üdítőitalt állítottak
elő, amely címkéjének, illetve flakonjának megjelenésével
sértette az eredeti Traubi védjegyeit. 2011-ben a Fővárosi
Ítélőtábla jogerősen kimondta: Salamon Berkowitz cégei 1998
óta jogosulatlanul gyártottak Traubi, Traubisoda és Tra-Üdi
néven üdítőket.
Az
évek során Berkowitzék több száz millió forinttal
károsították meg a magyar államot és magáncégeket. Az
ítélőtábla tényként rögzítette, hogy a Traubisoda
védjegynek 1993 óta az osztrák Warimpex AG a tulajdonosa, a
kizárólagos használati jog pedig 1995 óta a debreceni Ráthonyi
Kft.-t illeti meg. Szabó Gábort adócsalásért és számviteli
rend megsértéséért már egy év két hónap börtönbüntetésre
ítélték 2010-ben, amiért jogsértő módon adott el
balatonvilágosi ingatlanokat egy Berkowitz-cégnek.
Bíró
Dalma - Jövőnk.info
Párizs - ki szelet vet, vihart arat
Párizsban
két fegyveres végzett a korábban az iszlám hitet és Mohamed
prófétát (de a kereszténységet is) gúnyoló Charlie Hebdo
vicclap szerkesztőségével. Jelenleg a fél világ ezen ajvékol.
Úgymond
terrorkészültség van, és jönnek-mennek a megdöbbenést
kifejező nyilatkozatok. Na, ez a két dolog, ami felesleges.
A
készültség, bár nyilván elmaradhatatlan populista intézkedés,
de eső után köpönyeg. A végrehajtók elvégezték dolgukat.
Azt is lehet mondani, hogy törlesztették az adósságot,
feltették a pontot az i-re.
Merthogy
ennek az eseménynek a bekövetkezte teljesen természetszerű, idő
kérdése volt. A megdöbbenés felesleges. Mit gondoltak a
legelszántabb vallás gúnyolói? Az istentelenek? Maguk hívták
ki a végzetet, saját sorsukat írták, illetve rajzolták meg!
És
a megpróbáltatásaiknak, nyugodtan mondhatjuk, bűnhődésüknek
még nincs vége! Odaát is kénytelenek szembesülni azzal, amin
eddig gúnyolódtak!
Nem
mondhatjuk, hogy maradéktalanul egyetértünk a radikális
iszlamisták módszereivel. Azonban sokkal inkább azokat ítéljük
el, akik okozói a történteknek. Ezek pedig a kivégzett
firkászok!
Az
ártatlan áldozatok (a biztonsági őrök, rendőrök) lelki üdve
megérdemel egy imát. A többi már úton van a pokol felé.
Mert
aki szelet vet, az vihart arat!
Allah
Akbar!
Bagdi
Emil - Jövőnk.info
Horváth
Balázs · Kiemelt
hozzászóló · Miskatonic
University, Arkham, Massachusetts
Nem
vagyok meggyőződve róla, hogy a mossad és egyéb
titkosszolgálati/háttérhatalmi szervek teljesen tiszták az
ügyben. Sőt most már szinte 100% hogy "false-flag"
akcióról van szó.
Ukrajna: Békét vagy háborút?
Brüsszelben
kétnapos tanácskozást kezdtek a NATO-országok vezérkari
főnökei, és megbeszélésük egyik
kiemelt témája az ukrajnai helyzet. Stoltenberg
a tagországok katonai vezetőivel folytatott eszmecsere mellett
tanácskozott a brüsszeli látogatáson tartózkodó Erna Solberg
norvég kormányfővel is, aki történetesen az ő hivatali
utódja, hiszen Stoltenberg korábban Norvégia miniszterelnöke
volt. A Solberggel való találkozója utáni sajtótájékoztatóján
az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője
úgy nyilatkozott, hogy a NATO hónapokon keresztül figyelte az
orosz csapatokat Ukrajnában, és azt tapasztalta, hogy az utóbbi
időben gyarapodott az oroszok által kezelt katonai eszközök
száma. Stoltenberg nem kommentálta az orosz katonák pontos
számára vonatkozó kérdést, annak ellenére sem, hogy a
riporterek felvetették: Petro Porosenko ukrán elnök a davosi
világgazdasági találkozón azt mondta, Moszkva mintegy 9 ezer
katonát küldött Ukrajna területére az oroszbarát
szeparatisták támogatására. Oroszország ugyanakkor
következetesen tagadja azokat az állításokat, hogy csapatokat
állomásoztatna a szomszédos országban. „Nem megyünk bele a
számok taglalásába” - reagált Stoltenberg. Azt viszont
hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz katonai jelenlét növelése
„nem járul hozzá a békés, tárgyalásos rendezéshez”.
Mindeközben Amerikai-ukrán
hadgyakorlatot
tartanak tavasszal - jelentette be újságírók előtt még január
21-én, szerdán Kijevben Ben Hodges altábornagy, az Egyesült
Államok európai haderőinek parancsnoka. A tervekről sok
részletet nem hozott nyilvánosságra, csak annyit mondott el,
hogy az amerikai és ukrán katonák a tüzérségi támadások
elleni védelmet, sebesült társaik biztonságba helyezését és
kommunikációs eszközök telepítését gyakorolják majd. Hodges
kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy Oroszország látja el
fegyverekkel a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadár erőket. Úgy
vélte, hogy aki ezt tagadja, az egyszerűen „nem akarja elhinni”
ezt. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna katonailag és
politikailag is győztesen fog kikerülni ebből a konfliktusból.
Szükségesnek nevezte ugyanakkor, hogy ennek érdekében Kijev
diplomáciai erőfeszítéseket is tegyen. Továbbra is heves
harcok folynak az ukrán katonák ellenőrzése alatt álló
donyecki repülőtéren és környékén. Az oroszbarátok néhány
napon belül már másodjára robbantottak a tüzérségi
támadásoktól már most is romos új terminálban. A lezuhant
betonelemek között ukrán katonai források szerint vannak
sebesült katonák, nagy valószínűséggel halottak is. A védelmi
minisztérium azt közölte, hogy a támadók jóval nagyobb
veszteségeket szenvednek, mint a reptér védői. Pontos adatokat
azonban a tárca egyelőre nem hozott nyilvánosságra, mert
valószínüleg nem is áll rendelkezésre. Azt viszont a tárca
sajtótitkára megerősítette, hogy néhány nyugat-ukrán katonát
előző nap valóban foglyul ejtettek a keletiek. Szintén heves
harcok folynak Luhanszktól északra, annak az autóútnak a
térségében, amelyen - Kijev szerint - orosz hivatásos katonák
előző nap elfoglalták a 31-es ukrán katonai útellenőrző
pontot. A TSZN ukrán hírtelevízió munkatársa délután arról
számolt be a Facebook közösségi oldalon, hogy egy több mint
hatvan katonai járműből álló orosz hadoszlop - benne mintegy
harminc T-80-as harckocsival - tart a 29-es útellenőrző pont
felé. A hadműveleti parancsnokság tájékoztatása szerint a
29-es posztot egyelőre tartják a nyugat-ukrán erők, sikerült
előtte megállítaniuk az állítólagos oroszok előrenyomulását.
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
Izrael jogi bilincsekben - Mindenki derül, mert lassan minden kiderül
Izrael
emberi méltósága már hosszú-hosszú ideje vérzik. Sorra
kerülnek elő a bosszú népének alávaló cselekedetei. Persze
ellenérvük mindig van védelem gyanánt, meg tudjuk azt is, hogy
háborúban az etika csak papíron létezik és mindkét adott fél
körében lehetnek kilengések, de a módszeresség háborúról
háborúra már nehezen magyarázható ki. Márpedig a zsidó
katonai doktrinák kifejezetten a sarokbaszorított patkány
elméletét oktatja és alkalmazza katonáik képzésében. Tehát
a bosszút - csak a az igába hajtás számít az eszköz nem -
kódolják eleve cselekedeteikbe. És az igazságtól meg azért
rettegnek annyira, mert az a cselekedetek alapján hozza majd meg
végső döntését rajtuk.
A
PHR (Orvosok az Emberi Jogokért) új jelentése orvosok és
palesztin sebesültek nyolc külföldi orvosszakértő három gázai
látogatásán történt kikérdezésén alapul. A dokumentumban
rögzített több incidens a július 21-től 25-ig izraeli
támadásnak kitett Kúzában történt. Az egyik palesztin
elbeszélése szerint hatvanöt éves édesapját saját házának
ajtajában lőtték le közvetlen közelről az izraeli katonák. A
vádak szerint később a katonák bekötött szemű palesztinokat
állítottak két ablakba és a vállukon keresztül lőttek több
ízben, mintegy egy órán át. Bár a jelentésben nem szerepel az
eset dokumentálása, a körülmények alapján arra
következtetnek, hogy ezt az ügyet már vizsgálja az izraeli
katonai rendőrség. Egy másik alkalommal az izraeli katonák nem
engedték meg több száz fehér kendőket tartó kúzainak, hogy
elhagyják városukat, és a távozók közül harmincegy embert
megsebesítettek. A sebesülteket egy közeli rendelőbe vitték,
amelyre a hadsereg két rakétát lőtt, noha a palesztinok szerint
egyértelmű volt, hogy orvosi létesítményről van szó. A
jelentés számos esetet említ, amikor egészségügyi személyzet
vagy létesítmény került tűz alá. A nyári izraeli, Erős
Szikla fedőnevű hadművelet idején huszonhárom orvosi dolgozó
vesztette életét - közülük tizenhatan munka közben -,
nyolcvanhárman pedig megsebesültek, főként mentők sofőrjei. A
megkérdezett hatvannyolc palesztin sebesült közül mindössze
öten számoltak be arról, hogy az izraeli hadsereg előzetesen
figyelmeztette őket, és sokan akkor sem tudtak hová menekülni,
ha erre felszólították őket. A külföldi orvosok nagy
hatóerejű bombák válogatás nélküli bevetésével vádolják
az izraeli hadsereget. Az izraeli hadsereg a jelentésre válaszul
adott közleményében azt írta, hogy nekik nem mutatták be
megjelentetése előtt az elkészített jegyzéket, pedig ha
megtették volna, „akkor az azt eredményezte volna, hogy
kihagynak belőle sok téves és elfogult információt.” „A
jelentés alapja egyoldalú, korlátozott és pontatlan, Izrael
ellen a kezdetektől elfogult forrásokból származó információ”
- vélekedik a hadsereg nyilatkozata. „A jelentés lendületes
következtetései és problematikus módszertana súlyosan árnyékot
vet tartalmára és hitelességére”- állítják a tel-avivi
főhadiszálláson.
Zsidó
érvek;
„A
háború idején a Hamász (a Gázai övezetet uraló palesztin
szervezet) cinikusan és jogellenesen a hadsereg műveletei
ellenében emberi pajzsként használta a palesztin civileket.
Szándékosan helyeztek fegyverraktárakat, fegyveres
terroristákat, alagút bejáratokat, hadműveleti központokat és
más katonai létesítményeket civilek épületeibe és
kórházakba, rendelőkbe, kitelepített civilek menhelyeire és
mentőautókba, s ezzel a terrorista szervezetek a lakosságot
veszélynek tették ki”
- állítja az izraeli hadsereg.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Bakta
Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Egy zsidó tábornok fia a történelmi hazugságokról
Zoltán
Nagy · Kiemelt
hozzászóló · Oxford
Art Supplies
1948.
áprilisában szintén az Irgun különítménye volt az, amely
lemészárolta Deir Jaszin palesztin település valamennyi lakóját,
254 férfit, nőt és gyereket. Miniszterelnökként pedig
Nobel-békedíjat kapott, holott soha, egyetlen pillanatra sem kért
bocsánatot
Mártonné
Linn · Kiemelt
hozzászóló · Tatabánya
A
zsidó érveket a rengeteg fénykép cáfolja, ami az interneten is
megtalálható, több forrásból is! Izraelnek vissza kellene végre
vonulni a 67-es határok mögé, (amit a palesztinok kérnek, de
szerintem azt sem érdemlik megy) hogy végre béke lehessen! Az
engedély nélkül épült telepeiket meg írják le háborús
veszteségként!
Svájc miért?
A
Svájci Nemzeti Banknál kivághatta
a biztosítékot, hogy
az új
szabályozás szerint az
euróövezeti államok óriásainál, így Rómánál és Párizsnál
már nem
érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami
így az euró rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern
tehát nyíltan szakított Frankfurttal, mert bár az euró
létrehozásakor szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez
most a szemünk előtt erodálódik.
Tegnap
mindenki kikerekedett szemekkel figyelte a svájci frank mozgását
és találgatta a svájci jegybank lépésének időzítését. A
lépés egyben ráirányította a figyelmet az euróra, amely 2003
szeptembere óta nem látott mélypontra esett a dollárral
szemben. A hazai megfigyelők szerint a svájci jegybank
döntését megalapozhatta, hogy az Európai Központi Bank a
január 22-i ülésén úgynevezett
mennyiségi könnyítéssel (QE)
várhatóan több százmilliárd eurónyi többlet likviditást
teremt, és a többletpénzből a svájci piacra is
juthat. Megelőzendő,
hogy eurómilliárdokat kelljen megvásárolnia a frank árfolyama
védelmében, a jegybank feladta korábbi elkötelezettségét.
Egy
hét eleji döntő fejlemény viszont elkerülte az elemzők
figyelmét. Itthon nem volt visszhangja az Európai Bizottság (EB)
azon keddi bejelentésének az Európai Parlament (EP) plénuma
előtt, miszerint az EB hajlandó nagyobb rugalmasságot tanúsítani
a tagállamok költségvetési politikájával
kapcsolatban. Hivatalossá
vált, hogy az
EB számára nem a költségvetési fegyelem az elsődleges, hanem
a reformok és befektetések, amivel gazdasági növekedést és
újabb álláshelyeket(?) lehet kreálni.
Az
új szabályok szerint az
„ideiglenes” eltérés a költségvetési megszorításoktól
megengedhető lesz, ha „jelentős szerkezeti reformokat”
vezetnek be a kormányzatok. A tervezet szerint azok a
tagállamok, amelyek a Juncker Bizottság tervezett befektetési
alapjába szállnak be, szerkezeti reformokat hajtanak végre vagy
ko-finanszíroznak EU infrastruktúrális- vagy ifjúsági
foglalkoztatási projekteket, azoknál magasabb deficitet is
elfogad az EB.
Déli
puccs
Az
Európai Stabilitási és Növekedési Paktum új értelmezése
természetesen Olaszország és Franciaország számára érkezett
ajándékként és az új felállásban szinte lehetetlen, hogy
tavasszal megbüntessék őket költségvetési lazaságukért.
Mivel ettől az új értelmezéstől Berlinnek, Hágának, Bécsnek
és Helsinkinek égnek áll a haja, az EP alelnöke, Valdisz
Dombrovkisz és a francia Biztos Pierre Moscovici nem győzték
hangsúlyozni, hogy a Stabilitási Paktum érintetlen maradt –
ami természetesen nem így van!
A
déliek lobbi-erejét mutatja az is, amilyen puccsszerűen lett
átverve a javaslat az EB Biztosok Kollégiumán. A vezető német
pénzügyi lap, a Handelsblatt számolt be róla, hogy a biztosok
csak az ülés kezdetén kapták kézbe a 16 oldalas indítványt,
amellyel felbőszítették a német Öttinger Biztost és pár
kollégáját, akik hevesen tiltakoztak, de a végén a többség
megszavazta a rugalmassági klauzúrát. Az EP CDU/CSU
parlamenti német liberális csoportjának vezetője, Herbert Reul
is tiltakozott kedden és „rendkívül veszélyes jelzésnek”
tekintette, hogy a Paktum több adósságot enged majd meg.
Az
EB elnöke, Jean-Claude Juncker most természetesen mást mond a
délieknek és mást az északiaknak, hogy lenyugtassa az északi
kedélyeket. Összességében viszont a Paktum ezentúl majdhogynem
szabadon interpretálható, a
lovak elszabadultak. Róma
és Párizs dörzsölheti a markát, míg a politikai feszültség
Berlin és Brüsszel valamint Észak
és Dél között óhatatlanul nőni fog.
Bern
ebből már nem kér
Sokan
elfelejtették, hogy a svájci frank a világ egyes számú
menedékvalutája,
márpedig
a pénzügyi és politikai feszültség folyamatosan nő az utóbbi
hónapokban a világban. A Svájci Nemzeti Banknál most konkrétan
leolvaszthatta a biztosítékot, hogy az euróövezeti államok
óriásainál, így Rómánál és Párizsnál már nem
érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami az euró
rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern tehát nyíltan
szakított Frankfurttal, mert bár az euró létrehozásakor
szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez most a szemünk
előtt erodálódik.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Kíberversus
Anonymus
- a csoport ismeretlen kilétű aktivistái az International
Business Times hírportál szerint több mint hetven dzsihádista
honlapot tettek elérhetetlenné hosszabb-rövidebb ideig.
Érdekes
szimbólum-rendszert jelenítenek meg...
Elvileg
az Anonymous egyik szárnyához tartozó hacktivisták működtetik
a Twitteren az @OpCharlieHebdo (Charlie
Hebdo-hadművelet) fiókot. Itt csütörtökön egy olyan listát
tettek közzé, amely több mint kilencszáz olyan twitteres fiók
elérhetőségét tartalmazza, amelyeket a hackerek szerint iszlám
szélsőségesek használnak. A hackerek arra kérik a velük
szimpatizálókat, hogy jelentsék ezeket a fiókokat a Twitter
üzemeltetőinek. A kampány keretében már kétszáz fiókot fel
is függesztettek a hírportál szerint, és hasonló módon néhány
tucat facebookos oldalt is töröltettek. Az Anonymous emellett a
török kormányt is kibertámadásokkal fenyegette meg, mert az
blokkolta azoknak a hírportáloknak az elérését, amelyek
közölték a Charlie Hebdo francia lap legutóbbi számának
címlapján megjelent, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát.
Eközben
a másik oldal szimpatizánsai sem tétlenkednek: a Charlie Hebdo
szerkesztőségében lezajlott vérengzés óta jelentősen megnőtt
a francia honlapok elleni túlterheléses támadások száma. Az
illetékes francia kormányhivatal statisztikái szerint egy hét
alatt tizenkilencezer alkalommal támadták meg az oldalakat,
amelyek közt katonai szervezetek mellett turisztikai információkat
kínáló oldalak és éttermek honlapjai is megtalálhatók. A
szájtokat egyidejűleg sok fertőzött számítógépről indított
egyidejű lekérésekkel bénították meg, a támadások egy
részéért ismert iszlámista hackercsoportok vállalták a
felelősséget. Az oldalak elérését ideiglenesen akadályozó
támadásokon kívül komolyabb támadásra egyelőre nem került
sor, bár a francia Le Figaro napilap szerint pénteken reggel
számos francia lap - többek közt a L’Express, a Le Parisien és
a France Inter - online felületeinek elérése is akadozott.
Egyelőre az oldalak tárhelyszolgáltatója vizsgálja, hogy
támadás vagy a helyi hálózat hibája okozta a problémát.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Minden fronton - Kelet-Ukrán kíberhadtest is menetel
A
CyberBerkut ukrán szeparatista oroszbarát csoport túlterheléses
támadással bénított meg több, a német parlamenthez köthető
weblapot, többek között Angela Merkel saját honlapját. Az
akcióért a felelősséget azonnal vállalták. A támadást az
ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk berlini látogatása
elleni tiltakozásképpen követték el. A csoport közlése
szerint több hasonló támadást követtek el az utóbbi
hónapokban, amelyek főleg ukrán kormányzati oldalak ellen
irányultak.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
Ma
már fontos szerephez jut a hadviselésben a számítástechnika,
főleg a kémkedés-kémelhárítás, szabotázs-dezinformáció
vonalon...
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
Palesztína, ENSZ, EP, Izrael, USA
Izrael
felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó vám- és
adóbevételek folyósítását válaszul arra, hogy Mahmúd Abbász
palesztin elnök benyújtotta Palesztina csatlakozási kérelmét a
Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – közölték hivatalos
források. "Nem
hagyjuk, hogy a hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai
Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják"
– indokolta a zsidó kormányfő a Palesztin Hatóságnak járó
vám- és adóbevételek folyósításának felfüggesztését,
Izrael válaszát a hágai székhelyű Nemzetközi
Büntetőbírósághoz benyújtott pénteki palesztin csatlakozási
kérelemre. Vajon miért szedi a zsidó"állam" a
palesztínik adóját? Mert az 1967-es egyezmények óta ez a
terület csak egy izraeli tartomány(ide tartozik Cisz-Jordánia
is) és "önkormányzat" nem palesztin autonóm térség.
Ezért közigazgatásilag a zsidóknak tartoznak elszámolással és
ők osztják vissza - elképzelhető milyen feltételekkel és
elszámolásban - ebből a hozzájuk befolyt összegből az ottani
közalkalmazotti (minimál)béreket és egyéb kiadásokat. De
ezzel a szankcióval nem érnek el semmit a palesztín lakosság
körében és a kormányukra sem gyakorolnak ezzel hatást. Viszont
jól körvonalazódik ki hol osztja a lapokat a nemzetközi
szintéren. Mind a bírósági joggyakorlatban, mind a politikai
színtéren. Természetesen a zsidó Izrael a kedvezményezett.
Most sem nyíltan, hanem az USA vétójogán keresztül.
Támadásba
is lendültek a zsidók minden fórumon, nem kímélve a
sajátjaikat sem(verbális szinten), ha érdekei úgy kívánják.
Avigdor Liberman külügyminiszter vasárnap Izrael
„cserbenhagyásával” vádolta az európai országokat a
külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásán.
„Az Európai Parlament vitáján elhangzott hazugságok Cion
bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek” – állította
Liberman, aki ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az
európai politikusokat a huszadik század eleji, zsidó világuralmi
törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra
utalva. Az izraeli diplomácia vezetője kiemelte Svédországot és
Írországot, ahol a törvényhozások a Palesztin Állam
elismerését sürgették. Lépéseiket az 1938-as helyzethez
hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Franciaország a háború
megelőzése érdekében – mint utóbb bebizonyosodott, tévesen
– kiegyezett a náci Németországgal. „Svédország és
Írország viselkedése irányunkban ahhoz hasonlítható, ami
Csehszlovákia feldarabolásához vezetett” – fogalmazott
Avigdor Liberman. A külügyi tárca vezetője az európai
szövetségesek fontosságát is hangsúlyozta beszédében.
Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben nem a palesztinok, Irán
vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a
nyugat-európai országok”.
A
másik zsidó (vér)vád; „A
Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre
léptek a Hamász háborús bűnöseivel” –
tette hozzá Netanjahu a jeruzsálemi közszolgálati rádióban.
Nyílván
egyelőre ezekre a kirohanásokra az ENSZ és az EP is kussol,
tussul, hárít, elutasít Palesztína felé a zsidó erkölcsöt
kiszolgálva.
Kitartás
Palesztína!
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Ledőlt falak az amarikai légvárban
Barack
Obama számára 2014, vagyis kormányzásának hatodik éve volt az
eddigi, legtöbb gonddal terhelt esztendő. Elnöksége második
ciklusának összes, csitulni nem akaró belpolitikai válságát
felerősítették azok a kudarcok, amelyeket a világpolitikai
krízishelyzetek kezelésére irányuló kísérletek közben
szenvedett el. Az év azzal indult, hogy az elnök reformokat
terjesztett elő az egész világra kiterjedő titkos adatgyűjtést
végző Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) munkájával kapcsolatban,
amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward
Snowden tárt a világ elé. Az esztendő azzal zárult, hogy
az újabb átmeneti költségvetés megszavazásánál már a
demokraták is fellázadtak a saját elnökük ellen, akinek
növekvő népszerűtlensége döntő szerepet játszott abban,
hogy a képviselőház 2010-ben történt elvesztése után az idei
„félidős” választások eredményeképpen a szenátusban is
kisebbségbe szorultak. A demokraták, akik az alsóházban végül
69, a szenátusban pedig 11 mandátumot vesztettek, a kampány
során igyekeztek elhatárolódni Obamától.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Palesztín kishír
A
Palesztin Hatóság elismerte az
ellenőrzése alatt álló területen elkövetett esetleges
bűncselekmények ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi
Büntetőbíróság (ICC) illetékességét. Ezzel elvileg megnyílt
az út izraeliek elleni nyomozati eljárások előtt - erősítette
meg január 6-án a hágai testület egyik szóvivője. Az ICC
joghatóságának elismerése azonban nem jelenti automatikusan
eljárás indítását - tette hozzá a bírósági illetékes.
Mint mondta, a vádhatóságnak minden
esetet meg kell vizsgálnia, s
az eljárás megindításához bírói végzésre is szükség
van. A
palesztinok ugyanakkor nem tagjai a
Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződésének számító
úgynevezett Római Statútumnak, csatlakozási kérelmüket múlt
pénteken nyújtották be az ENSZ-ben. Jelenleg megfigyelői
státusuk van a hágai testületben.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Kína igazságosan nyilatkozott, Amerika duzzogva fanyalog
Kína
és az Eurázsiai gazdasági Unió beveszi az ismert világot?
Kína
erős embere, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár többször
is hangsúlyozta: azt szeretné, ha a nemzetközi kapcsolatok
rendszerében a méltányosság és az igazságosság, a nemzetközi
törvények lennének a meghatározók. Úgy vélte, hogy a
szándék, vagy az elképzelés, miszerint a nemzetközi
kapcsolatokat bárki is uralhatja, mára már kudarcra ítéltetett.
Hszi Csin-ping a kínai-amerikai kapcsolatokban egy új típusú
modell kialakítását sürgeti, mert szerinte egy
Kína és az Egyesült Államok közti konfrontáció
katasztrófához vezetne. Obama
úgy -hajbókolt - fogalmazott, hogy egy erős és együttműködő
amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az
Egyesült Államok pozíciójának erősítését a
térségben. Miközben
Amerika már csaknem 60%.ban kínai érdek és ennek ellenére
folyamatos a támadás a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió
felé, amelyeknek tagja és partnere Kína. Persze a támadás az
értéktelenné váló dollár "védelmében" van, aminek
a bukása a térdrekényszerítést is magával hozza hamarosan.
Amit nyílván az USA nem akar, de a történelem malmai őrölnek
és ez a hatalmas ázsiai gazdasági őrlőkalapács valószínűleg
atomjaira zúzza az eddig megrendíthetetlennek láttatott,
mesterséges amerikai álomvilágot. Látogatásán jelentős
vízumkedvezményt ígért a kínai állampolgároknak. Két
védelmi megállapodást is aláírt, amelyek
a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják
Ázsiában. Rögzítettek például olyan szabályokat, amelyek a
levegőben és a vízen történő "találkozásokra"
vonatkoznak. Tehát nagy a pánik a Pentagonban is, nem csak
gazdasági szempontból. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági
Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozója előtt sor
kerülhetett Hszi Csin-ping és Abe Sindzó japán kormányfő(USA
báb) kézfogására is. A két vezető az elmérgesedett
kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt nem ült le egymással,
amióta a posztjukon vannak. A felek megállapodtak, hogy
folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai,
diplomáciai és biztonsági párbeszédet és rögzítették: a
kelet-kínai-tengeri szigetek hovatartozásának kérdésében
eltérő álláspontot képviselnek. Megfigyelők továbbra sem
várnak tényleges áttörést a két szomszéd
viszonyában.
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
De
Amerika a bosszú lélektanát is alkalmazhatja végső
elkeseredésében - mivel ez jelleme és pszichológiai alkata - és
inkább elpusztít mindent maga körül - vagyis a világot -
minthogy elvessze a hatalmát és uralmát a világ felett...sajnos
ez az Apokalipszis is benne van a pakliban.
Bíró
Dalma . Jövőnk.info
Kerékgyártó
Árpád · Kiemelt
hozzászóló · Eger,
Hungary
Az
USA csillaga leáldozóban van, és ezt nehezen veszi tudomásul.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek Brüsszelben
A
Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek az
európai gazdák, civilek és a szakszervezetek Brüsszelben. Az
uniós negyed épületeit barrikádokkal védték a rendőrök a
demonstrálóktól. A tüntetők szerint a vámok lebontása miatt
versenyhátrányba kerül majd az európai élelmiszeripar.
-
Azért tüntetünk, mert a megállapodás után elárasztja majd a
piacot az olcsó amerikai tej és hús. Mi minőségi árut
termelünk – mondta egy tüntető.
-
Beinjekciózzák a teheneket, hogy azok több tejet adjanak. Ezt
addig csinálják, amíg az állat ki nem múlik. És rossz
élelmiszer lesz az eredmény – magyarázta egy másik
tiltakozó.
A
szakszervezetek szerint nem csak a vámok lebontása és a
szabványok egységesítése kockázatos. Az éles verseny az
európai szociális modellt veszélyezteti majd – állítják.
-
Európában a termelés része a mi egészségbiztosításunk,
Amerikában mindent privatizáltak, mindenért fizetni kell, így
az embereknek nincs hozzáférésük a rendszerhez. Azt
szeretnénk, ha nem csak a gazdagok járhatnának iskolába, hanem
minden polgár. Ezt jelenti a szolidaritás - mondta egy civil nő.
A
múlthét csütörtöki uniós csúcson az EU-s vezetők USA
nyomásra kiálltak a szabadkereskedelmi egyezmény mellett. Az
unió vezetői és az atlantista világ még 2015 végéig -
lehetőleg minél hamarabb - szeretnék tető alá hozni és
megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt. A
szakszervezetek a mostaninál is nagyobb tüntetést ígérnek
februárra, amikor
a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd Brüsszelben.
Hozzátennénk,
hogy az egyezmény azért égető az USA számára, mert
a túltermelésen alapuló gazdaságpolitikája tartja fenn a
légvár FED-del karöltve a fedezetlen dollár világmonopóliumát
és szorít a cipő már nekik, hiszen az Eurázsiai Gazdasági
Unió rohamléptekben tapossa el az amerikai fizetőképességet
és annak gyazdasági- és világuralmi jogviszonyát. Mellékesen
megjegyezzük, hogy valószínűsíthető, hogy ez lesz a 3. nagy
háború mozgatórugója, ha Amerika nem mond le
"teljhatalmáról"...
Bíró
Dalma - Jövőnk.info
India is fegyverkezik
Az
indiai védelmi minisztérium úgy döntött, hogy további 124
T-90 harckocsit vásárol Oroszországtól. A T-90-esek
vásárlásával kapcsolatos első szerződést India 2001-ben írta
alá. Ezen szerződés értelmében az „Uralvagonzavod” 124
összeszerelt harcjárművet szállított az indiai hadsereg
számára, illetve további 186 harckocsi összeszereléséhez
szükséges alkatrészeket. 2004-ben India és Oroszország egy
újabb megállapodást kötött ezer T-90 harckocsi licenc alapján
történő gyártására, majd három év múlva újabb egyezséget
írtak alá 124 harckocsi megvásárlásáról illetve 223
összeszereléséhez szükséges készlet szállításáról. A
harckocsikat teljesen kész állapotban fogják szállítani
Oroszországból. Ezen kívül, a tervek szerint 272 darab
harckocsit fognak összeszerelni India területén, illetve licenc
szerződés alapján az indiai Ordnance Factory vállalat fog
gyártani további 300 T-90-est. A beszerzésről hozott döntés
oka, hogy az Indiai Szárazföldi Erők kötelékében napjainkra a
harckocsik hiánya a becslések szerint elérte a 38 százalékot.
A szabályozók szerint az ország hadseregének állományában
legkevesebb 3 717 harckocsinak kell hadrendben állnia. Jelenleg
India 1 409 darab T-90 harckocsi előállítására rendelkezik
licenc megállapodással, amelyek közül az első 300 darabot
2010-ig tervezték legyártani. India 2013 végéig azonban csak az
engedélyezett mennyiség alig több mint felét, 167 harcjárművet
szerelt össze. A késedelem egyik oka, hogy az indiai fél néhány
változtatást tervezett a harckocsikon, hogy azok megfeleljenek
hadserege követelményeinek. Az indiaiak hosszú időn keresztül
nem tudtak megegyezni a szükséges változtatásokban.
A
fejlődő India a Földön az egyik legnagyobb szárazföldi
hadsereggel rendelkező ország mára. Honvédelmét folyamatosan
fejleszti korszerű haditechnikával - egyelőre csak a gazdasági
BRICS-csoport keretein belül -, de információink szerint saját
fejlesztésekkel is a hadszintérre áll hamarosan. Kitűnő
mérnökgárdával rendelkezik mára ez a külső szemlélőnek
lerongyolt ország. Persze a társadalmi külömbségek ma
sincsennek kiküszöbölve nagy mértékben, de összeségében -
amennire kasztrendszerű tradicióik engedik - valóságosan
emelkedett az életszinvonal....nem úgy, mint nálunk,
ahol csak statisztikákban mérhető a "jómód" és
valójában már a 40%-a az összlakosságnak elszegényedett,
plusz a 10% feletti kivándorlóval is számolhatunk. Persze itt
van helyettü(n)k a majd letelepedő menekültáradat(már közel
300000 fő)....
Várhegyi
Kálmán - Jövőnk.info
Mahmúd
Abbász palesztin elnök telefonon közölte John Kerry amerikai
külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok halasztási
kérelme ellenére a palesztin fél az ENSZ Biztonsági Tanácsa
elé terjeszti a palesztin államiságot meghatározó
dokumentumot.
Mahmúd
Abbász, palesztín elnök
Jordánia
szétosztja az ENSZ BT tagországai diplomatáinak azt a határozati
javaslatot, amely Ciszjordánia területén két éven belül
egyoldalúan életre hívná a palesztin államot. A palesztinok
úgy határoztak, hogy nem várják meg a javaslat benyújtásával
a BT öt nem állandó tagjának cseréjét, noha az új
összetételű testület számukra kedvezőbb lenne. Az ügyben
várhatóan kedden lesz szavazás. A jeruzsálemi közszolgálati
rádió értesülése szerint a december közepén elfogadottnál
keményebb megfogalmazású határozati javaslatról van szó.
Száeb Erekát palesztin főtárgyaló pénteken közölte, hogy az
eredeti, december 18-ai szöveghez nyolc új kiegészítést
fűztek, amelyekben egyebek mellett Kelet-Jeruzsálemet jelölték
ki a jövendő Palesztina fővárosának, és követelték a
palesztin foglyok szabadon engedését egy meghatározott menetrend
alapján. A valószínűleg már hétfőn a BT elé kerülő
javaslat mindazonáltal várhatóan nem szerzi meg kilenc ország -
minimálisan szükséges - támogatását, és így Washingtonnak
nem kell vele szemben vétót bejelentenie. A javaslat felszólítja
Izraelt, hogy 2017 végéig vonuljon vissza az 1967-es határokig.
Az amerikai külügyminiszter - egy meg nem nevezett munkatársa
szerint - tiltakozott a lépés miatt, és arra kérte a palesztin
elnököt, hogy halassza el az indítvány benyújtását a
márciusi izraeli választásokig, mert az amerikai külügyi
szakértők szerint egy esetleges ENSZ-határozat az izraeli
keményvonalasokat erősítve negatívan befolyásolná az izraeli
parlamenti voksolást. Kerry közölte Abbásszal, hogy Washington
szükség esetén megvétóz egy ilyen ENSZ-döntést, és jelezte,
hogy esetleg gazdasági szankciókkal is sújthatják Rámalláhot,
ha mégis a BT-hez fordul. A kérést a BT-hez benyújtó Jordánia
ENSZ-nagykövete, a testület arab képviselője hangsúlyozta,
hogy Jordánia a tanács tizenöt tagországának konszenzusos
döntésére törekszik.
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Amerika
a zsidó gyarmat , mint birodalom leáldozóban van az ideje . Kitelt
a zsidók bérlete , ez a birodalom is összeomlik, mint számos
előtte lévő nagy birodalom, és ezt a bankárkasztnak köszönhetik
.
Mindenhol feltűnik az ISIS-mumus
Így
hangolják a világot a Szeretet ünnepére időzítve, hogy még
nagyobbat üssön a lélekharcban.
USA
Az
amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - ugyan miért is ne -
arra figyelmeztette a helyi hatóságokat, hogy egy "névtelen
bejelentés" szerint az Iszlám Állam terroristái a
Mississippi folyó Memphis-Arkansas hídjának felrobbantására
készülnek - közöltedecember
23-án,
kedden az FBI egy szóvivője. A hídon vezet át a Tennessee és
Arkansas államokat összekötő főközlekedési utak egyike.
Chris Allen szóvivő szerint az FBI csupán „fokozott
elővigyázatosságra” intette a helyi rendőri szerveket.
Hozzátette, hogy „egy alá nem támasztott, névtelen
fenyegetésről van szó", amelynek nyomán az FBI-nak nem
sikerült hasznos információkat szereznie. A Fox13 News memphisi
televízió idézte az FBI névtelen bejelentésre hivatkozó
figyelmeztetését, amely szerint az Irakban és Szíriában iszlám
kalifátust kikiáltó dzsihadista szervezet egy Memphis városában
élő embert bízott meg azzal, hogy a terrorcselekmény
végrehajtására mozgósítsa az Iszlám Állam egyesült
államokbeli sejtjeit.
IRAK
Egy
ISIS-tag öngyilkos merénylő december
24-én,
szerdán felrobbantotta magát az iraki főváros közelében,
elvegyülve az Iszlám Állam ellen harcoló iraki kormánykatonák
és az ugyancsak a dzsihadisták ellen küzdő szunnita milicisták
között. Huszonhat embert ölt meg, 56-an pedig megsebesültek.
Az
áldozatok elsősorban a Szahvaa (Ébredés) szunnita törzsi
milícia tagjai voltak, akiknek a szervezete 2006-ban jött létre,
és akkor csatlakozott az amerikai erőkhöz az al-Kaida nemzetközi
terrorhálózat iraki erői elleni harcra. Tagjai, vezetői, akiket
a felkelők árulóknak tekintenek, gyakran válnak a
kormányellenes erők célpontjaivá. Milicisták egy csoportja a
Bagdadtól mintegy húsz kilométerre lévő Madain város egyik
katonai támaszpontja mellett gyűlt össze, hogy felvegyék a havi
zsoldjukat. Az iraki kormány katonái közül is sokan ott voltak.
JORDÁNIA
Az
emberi jogi szervezet közlése szerint december
24-én a
gépet a dzsihadisták fellegvárának tartott Rakka város felett
érte találat, és a jordániai pilótát foglyul ejtették.
Jordánia megerősítette, hogy a szíriai légtérben lelőtték
egyik harci gépét, amely részt vett a dzsihadisták elleni légi
támadásokban. Ez volt az első eset, hogy a koalíció valamelyik
gépét az Iszlám Állam fegyvereseinek sikerült elpusztítaniuk.
Szaúd-Arábia, Jordánia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek
csatlakoztak a koalíció szeptember 23-án indított légi
csapásaihoz, Katar csak logisztikai támogatást biztosít ezekhez
a hadműveletekhez - jelentette a londoni központú Emberi Jogok
Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).
ALGÉRIA
A
hadsereg tájékoztatása szerint Abdelmalek Gurival az Algírtól
60 kilométerrel keletre fekvő Isszer városában december
23-ra,
keddre virradóra végeztek, és két másik társát is megölték.
Guri az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezethez kötődő
Algériai Kalifátus Katonáinak volt az irányítója, és az
utóbbi években egy sor véres - a hadsereg és mások ellen
elkövetett - merényletért tették felelőssé. A francia Hervé
Gourdel túravezetőt szeptember 21-én rabolták el az algériai
fővárostól 110 kilométerre található Tizi-Uzuban. Az Algériai
Kalifátus Katonái másnap az 55 éves turista megölésével
fenyegetőzött és felszólította Franciaországot, hogy állítsa
le a légicsapásokat az Iszlám Állam hadállásai ellen. A
csoport a férfi lefejezését helyezte kilátásba, amennyiben
kérésének 24 órán belül nem tesznek eleget. Miután lejárt
az ultimátum, a terrorcsoport videót tett közzé az elrabolt
férfi lefejezéséről Véres
üzenet a francia kormány számára címmel.
Gourdel holttestét azóta sem találták meg.
Bakta
Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Megszólalt Szaud-Arábia az olajválságban
A
világ egyik legnagyobb olajkitermelőkének számító
Szaúd-Arábia olajminisztere a hétvégén közölte, biztos
abban, hogy az olajárak visszakorrigálnak majd. Megjegyezte, az
árak esése ellenére a szaúdiak nem fogják vissza a
kitermelést. Ali al-Naimi szerint a nem OPEC-országok közti
együttműködés hiánya, az információk hiánya, illetve a
félreinformálás, valamint a piaci spekulációk - főleg
amerikai részről, mert palaolajforradalmat csináltak, az USA
kitermelése már napi 9 millió hordó felett van, legutóbb erre
havi alapon 1986-ban volt csak példa - vezettek oda, hogy az
olajár 5 éves mélypontra zuhant és fő célja az orosz gazdaság
- ami nagyban épül az olajra és gázra - megroppantása.
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
A manipulált energiapiac most még kétségesebb helyzetbe került - Elhunyt a Szaud-i uralkodó
A
világ legnagyobb olajexportáló országát most a csütörtök
éjjel elhunyt, 91 éves Abdallah bin Abdel-Aziz testvére, a
79 éves Szalman bin Abdel-Aziz herceg követi a trónon. A helyzet
azért sem megnyugtató, mert Szalman királynak nemrég agyvérzése
volt és egyes híresztelések szerint Alzheimer-kóros. Megelőzve
a trónöröklési krízist, az új király már ki is nevezte
örökösét, Mukrin herceget.
Abdallah
bin Abdel-Aziz
A
most elhunyt király kedvelt volt reformjai miatt a liberális
szaudiak körében. Egyik fő feladatának tartotta a
munkanélküliség felszámolását és a fiatalok oktatását
a szunnita államban. USA-barát
politikája miatt elkötelezetten
támogatta az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harcot.
Uralkodása alatt azonban Szaúd-Arábia noha továbbra is
ultrakonzervatív ország maradt, Abdallah nevéhez több -
megfigyelők szerint nyugati szemmel óvatosnak tűnő, szaúdi
mércével mérve viszont jelentősnek mondható - liberális
reformkezdeményezés is fűződött.
2011-ben
például ígéretet tett arra, hogy a nők is szavazati jogot
kapnak a helyhatósági választásokon (az abszolút monarchiában
csak helyhatósági voksolást szerveznek), jelöltethetik magukat
különféle posztokra és bekerülhetnek a parlamentet
helyettesítő Tanácskozó Gyűlésbe is. Abdallah uralkodása
idején engedélyezték a nőknek, hogy - meglehetősen szigorú
feltételek teljesülése esetén - autót vezessenek.
Az
új uralkodó várhatóan követi az elődje által szabott
irányvonalat: elemzők rámutattak arra, hogy koronahercegként
Abdallah király nevében nyilatkozott az energiapolitikáról, így
arra számítanak, hogy Szalman képes stabilan tartani az árakat.
Sokkal fontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz a sorsa Ali
Al-Naimi olajminiszternek, aki 1995 óta tölti be a posztot, ám
már Abdallah idején le akart mondani.
Szaud-Arábiát
több OPEC tag is támadta azért, mert nem hajlandó csökkenteni
a kőolaj kitermelését, de nem várható, hogy a szövetség
változtat a 30 millió hordós naponkénti előállításon.
A
brent kőolaj ára nem változott nagyon a hírre, 60 centet esett
nyitáskor, de gyorsan visszaerősödött 49,80 dollárra.
Bakta
Lóránt - Jövőnk.info
Rosszat
mondot, rosszul mondta, vagy rosszul értették, és ezért halt meg
. Valahol másutt keverik a kártyákat , és nem az olajtermelők
azok, mert nekik csak lapot osztanak.
Úgylátszik
az ilumináti még mindig gyilkolja a koronás főket az arab és
ázsiai részen nem végezték el azt amit Európában a II.
világháborúi megtettek. És most a készletek kimerülése idején
aki nem úgy táncol ahogyan ők fütyülnek azoknak menniük kell .
De vajon össze tudnak ellenük fogni , hisz alatomosak és a világot
behálózó gyilkos társaság ez , mely a zsidó világbirodalmot
volt létrehozni évszázadokon átivelő tervszerü likvidálásokkal.
Itt mit sem számít egy élet , egy nemzet sorsa , vagy az , hogy a
földi élet a tét , hatalmi játszma az egész mozgató rugó , és
az ellene fellépőknek jobban szervezetnek kell , hogy legyenek , és
eltökéltebbnek a gyilkosságokban , mert ők nem kegyelmeznek ,
Isteb legyen velük irgalmas , és bocsájtsa meg a bűneiket , de az
emberiség , ne legyen velük könyörűletes . Irtsátok ki őket ,
míg lehetséges , mert ha ők kezdenek ölni a 7 milliárd főből
csak 500 milliót akarnak meghagyni e zsidó fattyak .
Hát
gondolkozz el rajta mit is ér a te életed, egy hangyát nem
taposunk el az erdőbe , de ha te bemész az ő erdejükbe
könyörtelenül likvidálnak , sőt azt is akinek megesik a szive
rajtad és nem tapos el téged , hát eltaposnak mindkettőtöket.
Milyen érdekes - Már Brüsszel is aranyban méri?
Szemmel
láthatóan megindult a helyezkedés az arany körül: Németország
és Hollandia után Belgium is azt vizsgálja, hogyan hozhatná
haza Londonból aranyrúdjait. Egyre többen szeretnék tisztázni,
hogy megvan-e még a kölcsönadott aranyuk. Ha ez tömegessé
válik és kiderül, hogy mégse mindegyik aranyat tudják kiadni,
abból érdekes helyzet alakulhat ki.
A
jelet a németek már 2012-ben megadták. Akkor a Bundesbank
bejelentette, hogy – engedve az euróválság miatti belpolitikai
nyomásnak – a New York-i Federal Reserve-nél lévő 1528
tonnás készleteiből – ami a teljes német tartalék közel
felére rúg – 300 tonnát 2020-ig hazaszállíttatnak, s
ugyanígy tesznek a Banque de France párizsi trezorjaiban összesen
tárolt 374 tonnával is. Igaz, tavaly júniusban – némi
meglepetést keltve – Németország úgy döntött, mégsem nyúl
a New York-ban tárolt aranykészletei egy részéhez, mondván,
azt biztonságban tudhatja, ezzel már elindította a lavinát.
Hiszen visszakozásával a Merkel-kormány csak erősítette azokat
a pletykákat, miszerint talán nincs meg hiánytalanul a németek
aranya.
A
hollandok azt követően repatriálták néhány hete 122,5
tonnányi sárga nemesfémeiket az USA-ból, hogy Marine Le Pen, a
francia szélsőjobboldali Front National vezetője nyílt levélben
kérte Christan Noyertől, a Banque de France kormányzójától a
gallok külföldön tárolt aranyainak hazaszállíttatását, s
most Belgiumon a sor. Vajon ki lesz a következő? Nagyon úgy
tűnik, az eurózóna többi tagja is előbb-utóbb bejelentheti
igényét – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy
nemrégen közzétették, tartalékaikon belül növelni kell az
arany arányát. Idén május 19-én pedig az Európai Központi
Bank és 20 európai jegybank aláírta a 4. CBGA-t (Centrál Bank
Gold Argeement-et), mely
kimondja, hogy a
szeptember 27-étől számított öt éven belül nem szándékoznak
jelentősebb mennyiségű aranyat értékesíteni. A
kérdés igazából nem is az, hogy Belgium haza fogja-e hozni az
aranyait, hanem az, hogy mikor. Hiszen
a holland központi bank kormányzója 2012-ben még azt mondta,
hogy nincs tervben aranyaik hazahozatala, azok New York-ban
biztonságban vannak, röviddel azt követően mégis
elindította a repatriálási folyamatot.
Belgium
még a ’90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy
csökkentse adósságát (hasonlóan Magyarországhoz, mely a
rendszerváltáskor még 65 tonnás aranytartalékát 3 tonnára
leépítette). A ma 227 tonnára rúgó belga aranytartalékok
legnagyobb része az Egyesült Királyságban van, kisebb része
Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések Bankjánál.
Bíró
Dalma - Jövőnk.info
Árulkodó jelek az Unió félelmeiről
Angela
Merkel a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban
kiemelte, hogy az EU keleti partnerségi programjának három
tagja, Moldova, Grúzia és Ukrajna saját szuverén döntése
alapján társulási szerződést kötött az EU-val, Oroszország
pedig éppen ezeknek az országoknak okoz nehézségeket.
Moldova
„évek óta szenved" a Dnyeszter melléki terület körül
kialakult konfliktus miatt, Grúzia pedig a Dél-Oszétia és
Abházia körüli befagyott konfliktus következtében, míg
Ukrajnát a Krím elcsatolása és az ország keleti részén dúló
harcok sújtják. A Nyugat-Balkánon az tapasztalható, hogy
Moszkva „politikai és gazdasági függőségek kialakításra
törekszik egyes országokban" – mondta a kancellár. Arra a
kérdésre, hogy lehet-e a balti államokat is a Moszkva által
nehézségekkel sújtott országok csoportjába sorolni,
kijelentette, hogy a kollektív védelem elve valamennyi
NATO-tagországra vonatkozik, így a három balti államra, de akár
Lengyelországra is. Ennek jegyében a szövetség például
hozzájárul a Baltikum légterének biztosításához és létrehoz
egy új gyorsreagálású erőt – tette hozzá. Ugyanakkor „a
baltikumi háború kérdése nem merül fel", és a NATO az
Oroszországgal kötött szerződés előírásaihoz igazodva
erősíti jelenlétét a szövetség keleti határvidékén. Azzal
kapcsolatban, hogy mind a három élő elődje – Helmut Schmidt,
Helmut Kohl és Gerhard Schröder – helytelennek tartja az ukrán
válságban követett politikáját, és elsősorban az Oroszország
elleni gazdasági szankciókat bírálja, Merkel hangsúlyozta: az
a meggyőződése, hogy az Oroszország tevékenységére adott
közös európai válasz helyes. Nem maradhat következmények
nélkül, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és
területi épségét, amelynek biztosítására az 1994-es
budapesti memorandum aláírójaként kötelezettséget vállalt.
Arra a kérdésre, zavarja-e, hogy miközben a szankciók
meghosszabbítására törekszik, német gazdasági vezetők
Moszkvába utaznak tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a
kancellár elmondta, hogy a személyre szabott büntetőintézkedések
csupán azt tiltják, hogy bizonyos személyek Oroszországból
beutazzanak az EU-ba, az pedig nem tilos, hogy német gazdasági
vezetők tárgyaljanak orosz vállalkozókkal és politikusokkal.
Hangsúlyozta, hogy kormányának az ukrán válságban folytatott
politikája a német gazdaság széles körű támogatását
élvezi, annak ellenére, hogy némelyik céget megterhelik a
szankciók.
Gölöncsér
Miklós összeállítása - Jövőnk.info
Ukrán vészforgatókönyv
Ahhoz,
hogy túléljünk és megelőzzük az államcsődöt, egy
nemzetközi donor konferenciára és a gazdaság talpra állítási
tervére van szükség - hangsúlyozta egy mai tájékoztatón
Arszenyij Jacenyjuk, nyomást gyakorolva a nemzetközi fejlesztési
intézményekre, hogy további támogatást adjanak. Az ukrán
kormányfő utalt a tegnapi Financial Times-ban megjelent
információra, miszerint az IMF mintegy 15 milliárd dollárnyi
finanszírozási "rést" talált az ukrán középtávú
makropályában.
Üres
az ukrán államzsidók zsebe a kassza meg...
Két
eu-s tanácskozáson részt vevő forrás szerint nyugaton egyre
súlyosabb aggodalmak övezik az ukránok pénzügyi helyzetét. A
megszólalók szerint annyira, hogy Wolfgang Schäuble német
pénzügyminiszter már azzal a kéréssel fordult Anton Sziluanov
orosz pénzügyminiszterhez, hogy görgessék tovább a tavaly a
Kreml által Kijevnek nyújtott, mentőövként szolgáló 3
milliárd dolláros devizakötvényt. A pénzügyi segítségként
nyújtott hitel visszafizetése 2015 decemberében lenne esedékes.
Ennek újrastrukturálását szorgalmazzák a németek, ami akár
az ukrán államadósság szélesebb körű átrendezésére való
igényt is felerősítheti. Az oroszok által birtokolt kötvény -
ami tulajdonképpen jelenlegi részesedést jelent az ukrán
államháztartásból minden ingó- és ingatlanjával együtt -
ún. cross default klauzulával van ellátva, vagyis nemteljesítés
esetén a többi hitelezője is csődösnek nyilváníthatja
Ukrajnát. Ha az oroszokat valóban a kötvény visszafizetésének
átütemezésére kérik, azok joggal kérhetnék, hogy a terheket
osszák meg az összes többi hitelező között is. Az oroszok
által birtokolt ukrán devizakötvény emellett egy 60 százalékos
GDP-arányos adósságra vonatkozó kovenánst is tartalmaz, mely
plafont az ukrán adósság valószínűleg már rég átlépte.
Így könnyen előfordulhat, hogy az oroszok hamarosan e feltétel
megsértésével hozakodnak elő maguktól, a kölcsön azonnali
visszafizetését kérve, azaz kvázi részleges államcsődre kell
készülni. A nemzetközi közösség korábban egy 27 milliárd
dolláros mentőcsomagot rakott össze Ukrajnának, ebből 17
milliárd dollár jönne az IMF-től. Utóbbi csomagból két
részletben eddig összesen 4,6 milliárd dollárt folyósítottak.
Éppen csütörtökön fogadott el az ukrán parlament egy újabb,
adó és energiaár-emeléseket, állami cégek privatizációját
is tartalmazó reformcsomagot, ami megnyithatja az utat a további
hitelrészletek folyósításához. Persze az modern empatikus EBRD
- vagyis az érdek elvű kizsigerelők klubja - egyik képviselője
ma ígéretet tett arra, hogy a fejlesztési bank továbbra is
igyekszik segíteni, feltéve, ha az ukrán politikai elit továbbra
is komolyan gondolja a szükséges és megígért reformok
végrehajtását.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
Gölöncsér
Miklós - Jövőnk.info
CIA-botrány - Így legyél hadifogoly a toleranciabirodalomban
„A
jelentés megerősíti azt, amit a nemzetközi közösség már
tudott. A politikát egyértelműen kormányszinten alakították
ki, és George W. Bush elnök kormánya tette lehetővé ezeket a
szisztematikus bűncselekményeket és az emberi jogok súlyos
megsértését” - jelentette ki Ben Emmerson, az ENSZ emberi jogi
jelentéstevője. „Botrányos ez a jelentés, lehetetlen úgy
olvasni, hogy az ember ne háborodjon fel amiatt, hogy saját
kormánya követte el ezeket a borzalmas bűntetteket. Felelősségre
kell vonni azokat a kormánytisztviselőket, akik engedélyt adtak
erre a törvénytelen gyakorlatra. Ha ez nem történik meg, akkor
a jövőben is előfordulhat kínzás” - mondta Anthony Romero, a
befolyásos amerikai jogvédő szervezet, az ACLU vezérigazgatója.
Az
igazságügy-minisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselője
azonban közölte, hogy 2009 óta mindössze két eljárást
indítottak foglyokkal szembeni kegyetlen bánásmódért, de a
vádemeléshez egyik esetben sem volt elegendő bizonyíték. A
szenátusi jelentésben nincs semmilyen új információ, amelyet a
nyomozók hasznosítani tudnának, ezért nem újítják fel a
2012-ben lezárt két eljárást - tette hozzá. A CIA vallatási
programja „lehetővé tette, hogy büntetlenül hajtsanak végre
olyan cselekedeteket, amelyek a kínzásról és az emberek
eltüntetéséről szóló nemzetközi jog bűncselekménynek
nevez. Ideje alapos vizsgálatokat indítani, bíróság elé
állítani a felelősöket, és kártérítést fizetni az
áldozatoknak” - jelentette ki Steven Hawkins, az Amnesty
International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet amerikai
részlegének főigazgatója. Kenneth Roth, a Human Rights Watch
(HRW) főigazgatója kiemelte: a jelentés alátámasztja azt a már
többször ismételt megállapítást, hogy az amerikaiak
védelmében szükségesnek mondott szigorú intézkedések
teljesen alaptalanok voltak. Megjegyezte, hogy Barack Obama
amerikai elnök kormánya megszüntetett több olyan gyakorlatot,
amely szerepel a jelentésben. Ettől függetlenül - tette hozzá
- „a kínzás továbbra is egy politikai lehetőség marad a
jövőbeni elnökök kezében, ha az igazság keresésének e
jelentős példája (a jelentés) után sem állítják
igazságszolgáltatás elé a felelősöket”.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: Made in Taiwan vállrólindíthatós
Helyi
fejlesztésű, kis tömegű, vállról indítható gyalogsági
páncéltörő gránátvetőrendszert mutatott be a tajvani
Chung-Shan Institute of Science and Technology (CSIST)
kutatóintézet.
A
66 milliméteres kaliberű Hunszun gránátvető célzott
lőtávolsága 400 méter a hagyományos, kumulatív gránáttal és
150 méter a puha célpontok ellen használható gránáttal. A
fejlesztők szerint ez utóbbi 70-90 centiméter átmérőjű
lyukat képes robbantani a 20 centiméter vastag vasbeton- vagy 30
centiméter vastag téglafalba. Az alig 75 centiméteres, kumulatív
gránáttal együtt 5 kilogramm tömegű, NVG-kompatibilis optikai
célzórendszerrel felszerelt gránátvetőt elsősorban a
különleges alakulatok és a könnyű felszerelésű
lövészalakulatok számára ajánlják. A tervezők a hadrendben
lévő Type 66 (az amerikai M72 LAW módosított változata)
gránátvetőt szeretnék leváltani.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Repülőgép-katasztrófa: Most etetik Európát atlantista retorika-maszlaggal
Feltételezések
szerint lelőtték, de továbbra is csak annyi bizonyos, hogy
csütörtökön lezuhant a maláj légitársaság Amszterdamból
Kuala Lumpurba tartó járata.
A
tragédia a kelet-ukrajnai Donyecktől 80 kilométerre történt,
azon a területen, ahol az oroszbarát szakadár felkelők harcban
állnak az ukrán kormányerőkkel. A polgárháborúra emlékeztető
viszonyok miatt már áprilisban figyelmeztettek az amerikai és
európai légügyi hatóságok, hogy “potenciális veszélyt
jelent” a térségben repülni az Ukrajnában zajló fegyveres
konfliktus miatt. Eddig senki nem élte túl a tragédiát, a
legutóbbi adatok szerint 298 áldozata van a lezuhant maláj
gépnek.
USA/EU
hangolás és agitáció Oroszország ellen
*
Több mint tíz ország polgárai utaztak a járattal, az utasok
fele holland allámpolgár, vagyis már sokakat érint az orosz fél
hozzáállása. Ez nyílt vád.
*
Köztük több mint száz AIDS-kutató, akik egy ausztráliai
konferenciára tartottak. Egyikük, Joep Lange azon fáradozott,
hogy a világ szegényebb térségeiben élő fertőzöttek is
hozzáférjenek a már régóta hatékony gyógyszeres kezeléshez.
Ez az érzelmi töltete az agitációnak.
*
Éppen mostanra időzítve a meg nem nevezett forrású
statisztikák napvilágra kerülése - az USA/EU által bevezetett
gazdasági szankciók az oroszok ellen. Ahol külön hangsúlyozzák
az orosz pénzügyi nehézségeket az ukrán destabilizáció
feltupírozásával, miszerint teljesen értelmetlen az orosz
költségvetés számára. Illetve Putyint Oroszországban
elkövetett hazafias retorikával vádolják, de bíznak az USA/EU
cionisták abban, hogy az orosz nép ebből majd magához tér,
mármint a szankciók hatására.
*
Az USA/EU hívatalosan is bejelenti, hogy az elcsatolt Krímet
sohasem fogják lenyelni, vagyis potenciális Casus belli retorika.
*
Az ukrán elnök egyből a színpadra lépve, úgy fogalmazott,
hogy az egész világ láthatta az agresszor igazi arcát: –
Lelőni egy polgári repülőgépet, az egy nemzetközi
terrorcselekedet az egész világ ellen. Adekvát választ várunk
a nemzetközi közösségtől is. Ez a hadrendbe szólítás
anomáliája.
Ne
feledjük ezekkel szemben:
Oroszország
kérte elsőnek az összes érintett államvezetés előtt a
független szakértői vizsgálatot az ügyben, persze ezt Kijev
cáfolja. Plusz a donyecki régió felkelő milicistái is
jelezték, hogy beengedik a katasztrófa területére a maláj
repülőgép tragédiáját vizsgáló nemzetközi szakértőket.
Az
orosz elnök, Vlagyimir Putyin így nyilatkozott:
–
Nem
történhetett volna ez meg, ha béke lenne a térségben, és
Délkelet-Ukrajnában nem zajlanának katonai műveletek, ezzel
egyetértésben a maláj miniszterelnök, Najib Razak vizsgálatot
követel: – Ki kell deríteni, mi történt pontosan. Mindent
pontról pontra ki kell elemezni, hiszen rendelkezésre állnak a
legmodernebb technikai lehetőségek és az elkövetőket bíróság
elé kell állítani.
Reméljük
így is fog történni és kiderül mint Kijeben Majdantéri
mészárlás... Csak nehogy itt is a NATO és a Moszad ügyködjön
véletlenül, mint már annyi helyen szerte a világban!
Rajtad
a világ szeme Oroszország!
Ha
tiéd az Igazság!
Tiéd
a Győzelem is!
Várhegyi
Kálmán - Jövőnk.info
A jövő gyalogos katonája: Kézifegyverek tükrében
A
hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Uralhatod a
légteret, de repülőgépekkel nem tudsz egy várost ellenőrizni,
lehetnek a tieid a legerősebb harckocsik, egy város szűk
utcáiban jobbára béna kacsákká változnak. A gyalogos katonák
fontossága nem kérdőjelezhető meg a jövő harcterein sem. A
katonának azonban a harchoz fegyverre van szüksége, mégpedig a
lehető legjobbra.
Először
is: milyen az ideális katonai kézifegyver? A fegyvernek
viszonylag könnyűnek, 3-4 kg körülinek kell lennie. Persze a
nagyobb tömegnek is van előnye, lövés közben nyugodtabban
viselkedik, kisebb a visszarúgása, vagyis jobban kontrollálható.
Hátránya természetesen az, hogy egy nehéz fegyverrel nem lehet
gyorsan váltani a célpontok között, és mindenekelőtt cipelni
is megterhelőbb. A fegyver hossza is fontos, egy rövid fegyverrel
sokkal könnyebb épületekben mozogni, vagy járműből kiszállni,
nem akad bele mindenbe, viszont a hosszabb fegyvercső pontosabb
fegyvert jelent, különösen nagy távolságokra való lövésnél.
SVD Dragunov és AK-74 bevetésben, valahol Csecsenföldön
A pontos lövés pedig elvárás, a mai általános nézet szerint egy átlagos katonának 300-400 méteres távolságon belül képesnek kell lennie eltalálni a célt. A lőszer sem mindegy ebből a szempontból: egy kisebb és könnyebb lőszerből többet vihet magával a katona, ugyanakkor kellően hatásosnak kell lennie, nagy távolságnál is képesnek kell harcképtelenné tenni az ellenfelet (erről később). Nem árt, ha ergonómikusnak is tervezték, a kezelőszerveknek kézre kell esniük, és lehetőleg mindkét kézzel lehessen használni. Ez nem csak a balkezes katonák miatt fontos, hanem azért is, mert megeshet, hogy a jobbkezes embernek is bal kézzel kell lőnie - például a fedezék miatt.
Az utóbbi időben komoly térhódításba kezdtek a kompakt gépkarabélyok, amelyek a géppisztolyok méreteivel, de a gépkarabélyok erejével bírnak. Fent: HK G36C gépkarabély, alul HK MP5K géppisztoly
Ma már elvárás az is, hogy legyen rajta optikai célzóberendezés, városharcokban a vörös pont (angolul red dot) vagy reflexirányzék, nyílt területeken pedig 1,5-4x-es nagyítású távcső - lehetőleg cserélhetően megoldva, hogy az adott körülményeknek megfelelő legyen a gyalogos fegyverén. Mindenek előtt azonban a kézifegyvernek nagyon megbízhatónak kell lennie, hiába van rajta a legprecízebb fegyvertávcső, hiába lehet még 600 méterről is tiszta fejlövést leadni vele, hiába olyan kézreálló, hogy egy lépcsőfordulóban is másodperc törtrésze alatt tudod célra emelni, ha pont akkor mond csütörtököt, amikor használni szeretnéd. Márpedig a harctéren ritkán ideálisak a körülmények, ezért jól kell bírnia a szélsőséges időjárási körülményeket, a koszt és azt, hogy adott esetben a használójának napokig nincs lehetősége nyugodt körülmények között a nagytakarítással és a karbantartással foglalkozni.
Az M16/M4-család hírhedt a kosz iránti érzékenységéről, ezért a HK egy saját M4 változatott gyártott és a nyilvánosság előtt mutatta be, mennyire sárálló.
Ki kell térjünk ki a lőszer problémájára. Stratégiai szempontból az az előnyös, ha az ellenséges katona csak megsebesül, de életben marad, hiszen egy sebesült katona több problémát okoz az ellenségnek, mint egy halott, Tény, hogy ez brutális gondolatmenet, de a háború nem éppen az emberi szeretett kenetteljes megnyilvánulásairól szól. A probléma ezzel ott van, hogy a sérült ellenség még harcképes lehet. Számtalan példa van arra, hogy nagyon súlyos sebet kapott emberek is még percekig harcoltak, vagyis taktikai szempontból viszont az az előnyös, ha az ellenség minél súlyosabb, lehetőleg halálos sebet kapjon.
A vadász, rendfenntartói vagy önvédelmi fegyverekhez éppen ezért készítettek olyan lövedékeket, amelyek minél inkább deformálódik, "gombásodik", egyes esetekben a lövedék egész orra szétnyílik, hogy minél nagyobb sebcsatornát vágjon, és az energiáját lehetőleg maradéktalanul leadja a célpontban. Ez a katonai lövedékeknél is így volt még az 1800-as években, ám a még a XIX. század végén az orosz cár látva a robbanó- és repeszhatású kézifegyver-lövedékek szörnyű hatásait, kezdeményezte azok kitiltását a hadszínterekről. Az erről szóló nemzetközi egyezményt 1899. július 29-én írták alá Hágában, ez lett az első Hágai Egyezmény (amit sokan a Genfi Egyezménnyel kevernek, amit 1925-ben az I. világháború tapasztalatai alapján a harci gáztámadások tiltására hoztak tető alá).
No persze az egyezmények többsége, mint tudjuk csak írás, és a jelenleg rendszeresített amerikai (NATO) és orosz gépkarabély-lőszerek - bár az egyezmény szövegének megfelelnek - a tervezőmérnökök valójában mindent megtettek, hogy a lehető legsúlyosabb sebet okozzák. Az M855-ös jelű szabvány NATO lőszer (melyet az M16, M4, G36, stb. gépkarabélyok használnak) például rövid távon becsapódva hajlamos több darabra széttörni, a szovjet/orosz 5,45 mm-es karabélylőszer (amit az AK-74 fegyvercsalád használ) lövedékét pedig úgy alakították ki, hogy a testbe csapódva azonnal irányt változtat, bukdácsolni kezd, hogy minél hosszabb sebcsatornát hozzon létre.
Egy 5,56 mm-es NATO-lövedék útja az emberi testet szimuláló ballisztikai gélbe becsapódva
A mai kézifegyvereknél magától értetődik a sorozatlövés képessége, ám a sorozatlövésnek csak bizonyos körülmények között van gyakorlati haszna. A sorozatlövés közben ugyanis a fegyver visszarúgása miatt a cső elmozdul a célról, és ahogy a lövések jönnek egymás után, egyre nagyobb mértékű az elmozdulás, tehát (hacsak a célpont nincs túl közel) valószínűleg a 3-4-5 lövés már messze a cél mellet vagy fölött fog elrepülni. Ennek kiküszöbölésére találták ki a rögzített sorozatlövést, amikor többnyire három (ritkábban két) lövés kiváltása után az újabb lövéshez előre kell engedni az elsütőbillentyűt, majd újra meg kell húzni. Az egymás után kilőtt három lövedék szórásképe még viszonylag kicsi, így ideális esetben mindhárom eltalálhatja a célpontot.
A rögzített sorozatlövésnek van egy lélektani hatása is: a sorozatlövéskor a gyalogos hajlamos csak a cél felé fordítani a fegyverét, és folyamatosan tüzelni, abban a reményben, hogy valamelyik lövedék majdcsak eltalálja azt. Azonban ez egyfelől nem túl hatékony módja a fegyverhasználatnak, másfelől lőszerpocsékolásra sarkallja a katonát. A rögzített sorozatlövéskor viszont megfelelő kiképzés esetén minden hármas lövéssorozat után ösztönösen újra fog célozni a katona, így nagyobb az esély a találatra, és közben még a lőszerpazarlás veszélye sem áll fent.
Ennek a gondolatmenetnek lett például eredménye az M16A2, M16A4 és M4 gépkarabély, amelyek nem is rendelkeznek sorozatlövés képességével, csak egyes lövéssel és rögzített sorozatlövéssel. Azonban rövid lőtávolságoknál, városharcok, épületharcokban a teljes sorozatlövés képességét hiányolták a katonák, ennek következtében jelentek meg az M16A3 és M4A1 gépkarabélyok, melyek az egyes lövés mellett teljes sorozatlövés leadására is képesek. A minél hatékonyabb kézifegyverek fejlesztése terén már az 1980-as években feltűnt egy igen ígéretes fegyver, a német HK G11, amely hüvely nélküli lőszert használt. A lövedék gyakorlatilag a nyolcszögletű meghajtótöltetbe volt elhelyezve, vagyisa lőszerre nézbe csak egy hasábot láthatunk. A hüvely nélküli lőszer előnye a nevében szerepel: az elsütés után nincs hüvely, amit ki kellene vetnie a fegyvernek, így nagyobb tűzgyorsaságot lehet elérni, hiszen a lövés egy mozzanatát (az üres hüvely kivetését) el lehet hagyni. Ennek köszönhetően a G11 rögzített sorozatlövéskor 0,06 másodperc alatt lőtt ki három lövedéket - a reakcióerők ennyi idő alatt még nem realizálódtak a lövész számára a tehetetlenség miatt, vagyis amire a visszarúgást érzékelné, és a fegyver elmozdulna a célról már a harmadik lövedék is elhagyta a csövet.
A sorozatgyártásra érett G11K2, előtte egy tár és a hüvely nélküli lőszerei. Hiába lett tökéletes, mégse kellett senkinek
A G11 a teszteken nagyszerűen szerepelt, pontos és megbízható és igen hatékony fegyverré fejlesztették, ráadásul a kicsi és könnyű lőszeréből egy katona több, mint kétszer annyit vihetett magával, mint egy hagyományos lőszerből. De az 1990-es évek elején az újra egyesült német kormány túl drágának találta, és egy új lőszertípus rendszeresítését is problémásnak látták, így a G11 - bármennyire is előremutató fegyver volt - végleg eltűnt a süllyesztőben.
Az 1990-es években új irányvonalat szabott meg az amerikai hadsereg. A vízió szerint egy csúcstechnikát képviselő új fegyver egy 5,56 mm-es gépkarabélyból és egy 20 mm-es gránátvetőből állna. A gránátvető egy speciális lőszert használ, amelynek mini-számítógépe a feladatnak megfelelően robbantja fel a gránátot. Például ha a célpont egy fedezék mögött rejtőzik, akkor a cél felett mintegy egy méteres magasságban robban, azonban ha a célpont ablak mögött tartózkodik, akkor a gránát késleltetve robban, mikor már az épület belsejébe ért. Mindemellett ráadásul a gránátvető hatásos lőtávolsága 1 km körül van, így már messziről is bevethető, például mesterlövészek ellen. A fegyveren egy optikai rendszerrel egybeépített ballisztikai számítógép is található, amely megmutatja a lövésznek, hogy hova kell céloznia, hogy eltalálja a gránátvetővel a célpontot, és az éjszakai használathoz az optikai rész egy infravörös kamerát is magában foglalt.
Az XM29 OICW egyik prototípusa még tesztelés alatt
Az XM29 OICW igen ambiciózus program volt, és noha eredetileg arra szánták, hogy leváltsák a rajokban az M16/M203 gránátvetős fegyvert, a program folyamatosan csúszott, részben az egyre magasabbra emelkedő beszerzési költség, részben a fegyver túl nagy tömege miatt. Noha az XM29 teljesítette a legtöbb vele kapcsolatos elvárást, végül a hadsereg nem tartott igényt rá, és a gránátvető részét külön fejlesztették tovább XM25 néven. Persze lehet, hogy csak azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, hogy a harctéren nincs helye olyan fegyvernek, amelynek használati utasítása egy lexikon vastagságát éri el.
Az OICW-utód 25 mm-es gránátvető, az XM25 makettje egy kiállításon
A belga FN cég az OICW-hez hasonló elképzeléssel állt elő, ám más megközelítést használt. A fegyver teljesen modulszerűen épül fel. Alaphelyzetben egy 1,6x-es nagyítású távcső foglal helyet a tetején, de ez lecserélhető egy ballisztikai számítógéppel feltuningolt optikai irányzékkal, a cső alá pedig egy saját fejlesztésű 40 mm-es gránátvető kerülhet. Az FN F2000 gépkarabély bull-pup elrendezésű, vagyis a zárszerkezet és a tár a fegyver végében kapott helyet, amely miatt azonos csőhossz mellett rövidebb lehet a fegyver teljes hossza. Ennél az elrendezésnél az egyik probléma, hogy a súlypont túl hátra kerül, amely miatt ösztönös lövésnél könnyen a cél fölé mehet a lövés. A másik általános probléma az, hogy a hüvelyeket a tusnál veti ki, így ha jobbkezes fegyvert bal kézbe fogunk és a vállunkhoz szorítjuk, akkor a zárszerkezet az arcunk mellett lesz, és lövéskor a hüvely is ide szeretne távozni.
Más bull-pup fegyvereknél - mint az Osztrák Steyr AUG-nál vagy a Francia FA MAS-nál - ezt úgy oldják meg, hogy a fegyver átszerelhető jobb illetve bal kezes használathoz. (A britek L85 gépkarabélya angolos egyszerűséggel oldja meg ezt a gondot: kizárólag jobb kézzel használható.) Az F2000 esetén a hüvelyt egy kis alagúton keresztül a fegyver elején, jobb oldalon veti ki, így mindkét kézzel kényelmesen használható. A csúcstechnika azonban itt sem adja olcsón magát: egy teljes F2000 fegyverrendszer ára 5000 dollár körül mozog - de még így is sokkal olcsóbb, mint az XM29 lett volna.
Az FN F2000 az alap 1,6x-os optikai irányzékkal és egy 40 mm-es gránátvetővel. Figyelemre méltó a kidobott hüvelyek elvezetése a fegyver elejébe
Megint mások azonban inkább visszatértek a jól bevált receptekhez, és azt csiszolgatják abból kiindulva, hogy ami bevált, ahhoz ne nyúlj. A német, spanyol és norvég hadseregben rendszerbe állított német HK G36 ezt az elvet vallja. A fegyver belső szerkezete gyakorlatilag a már sokszor bizonyított AK-47-es megoldásaira épül, csak ott módosítva, ahol muszáj volt. A fegyver fogantyújában alaphelyzetben 1,5x-es nagyítású optikai irányzék található, vagy pedig egy kettős megoldás, alulra egy 3,5x-es nagyítású, felülre pedig egy red dot irányzék.
HK G36KV tesztelés alatt a norvég hadseregnél
A tárak átlátszó műanyagból készültek, így a katona egy pillantással meg tudja nézni, hogy még mennyi lőszer áll a rendelkezésére. A G36 megbízhatósága a jó öreg Kalasnyikovokéhoz mérhető, olyannyira, hogy a belső szerkezete az XM29 OICW gépkarabély részébe, illetve az amerikai hadsereg egyik lehetséges következő kézifegyverében, az XM8-ban is szinte egy az egybe lett beszerelve.
Az XM8 egyébként egy olyan fegyvercsalád megalkotására törekszik, ahol a négy változat, a teljes értékű gépkarabély, a rövid kompakt karabély, a mesterlövész változat és a könnyű géppuska gyakorlatilag teljesen szabadon "kilegozható" a részegségekből. A zárszerkezet és az elsütőszerkezet teljes megegyezik, csak a tus, az előágy és a cső különbözik. Ha mesterlövész puskát akarunk csinálni a gépkarabélyunkból csak egy hosszabb, 20 inches (kb. 500 mm-es) csőre kell kicserélni a gépkarabély 12,5 inches (kb. 320 mm-es) csövét, egy lenyitható kétlábú állványt magába foglaló előágyra a karabély előágyát és a red dot irányzékot egy 3,5x-es nagyítású optikai irányzékra. Ha könnyű géppuskát akarunk, a csövet egy 20 inches vastag csövű változatra kell cserélni - amely jobban bírja a folyamatos tüzelést -, és a 30-as szekrénytár helyet egy 100 lőszert befogadó C-Mag tárat kell a fegyver illeszteni.
E megoldás fő előnye, hogy nagyban megkönnyíti a logisztikát, hiszen a főbb alkatrészek teljesen megegyeznek a legáltalánosabban használt fegyverekben. Az amerikai hadsereg pedig eldöntötte, hogy lecseréli a jelenlegi M16/M4 gépkarabély-családot és az M249 SAW könnyű géppuskáit. A közelmúltban ezért ki is írt egy pályázatot, amelynek a győztese váltja le a régi fegyvereket; az egyik esélyesnek az XM8-család tűnik.
Az XM8 tesztelés alatt az amerikai szárazföldi erőknél
Az
Amerikai Speciális Hadműveletek Parancsnokságánál (US SOCOM -
United States Special Operation COMmand) már eldőlt, hogy
leváltásra kerül az M4A1 SOPMOD, az utódja a Belga FN cég
amerikai leányvállalatának SCAR gépkarabélya lett. Az új
fegyver két változatban kerül rendszeresítésre, a SCAR-L(ight)
ugyanazt a szabvány 5,56 mm-es NATO lőszert használja, mint az
M16 és M4 gépkarabélyok, a SCAR-H(eavy) pedig szintén szabvány
7,62 mm-es NATO lőszert. Ez akár a harctéren is átszerelhető
az orosz 7,62 mm-es lőszerrel való használtra, amelyel például
az AK-47 tüzel. Ennek különösen mélyen az ellenséges vonalak
mögötti bevetéseknél van jelentősége, ugyanis így az
ellenségtől zsákmányolható muníciót is felhasználhatják a
katonák, nem kell attól tartaniuk, hogy a saját fegyverükbe
való lőszertípusból kifogyhatnak.
A SCAR-L és a SCAR-H gépkarabélyok
Persze vannak még radikálisabb megoldások is, mint a MetalStorm, amelynél a csőben egymás mögött foglalnak helyet a lövedékek, mindegyik mögött egy-egy meghajtótöltet, a lövést elektronikusan váltják ki, egymás után. A megoldás legnagyobb előnye a félelmetes tűzgyorsaság, gyakorlatilag amint elhagyta az előző lövedék a csövet, máris indulhat a következő. Szintén előnyös az egyszerűsége, mivel nincs szükség semmiféle mechanikus alkatrészre a működéshez.
Ugyanakkor szemben egy hagyományos lőfegyverrel, ahol a cső hossza ugye minden lövésnél ugyanakkora, tehát ideális esetben az egymás után kilőtt lövedékek ugyanazt a pályát fogják leírni, és ugyanoda is csapódnak be, a MetalStorm esetén az egymás mögött elhelyezett lövedékek miatt az első lövedék még csak rövid utat tud megtenni a csőben, a következő már egy kicsivel hosszabbat, az az utáni még hosszabbat és így tovább. Ezzel az a probléma, hogy mindegyik lövedék egy kicsivel más röppályát ír le, így a fegyver pontossága nagyobb lőtávolságokra már nem kielégítő, ezért kézifegyvereknél legalábbis nem valószínű, hogy ez a megoldás elterjedne.
A tesztelés alatt lévő MetalStorm pisztoly belső felépítése
Szintén próbálkoznak már egy ideje a folyékony meghajtótöltetekkel, ahol a lövedéket egy előre kiszámított mennyiségű folyékony robbanóanyag segítségével indítják el, amelyet csak a lövés előtt jutattak a zárszerkezetbe. A megoldás legnagyobb előnye az lehetne, hogy egy számítógép előre ki tudja számolni a cél távolságából, hogy mekkora sebességre kell gyorsítani a lövedéket az ideális találati esélyhez. Közeli célok ellen elég kis mennyiség is, így kisebb lesz a visszarúgás is, nagy távolságokra pedig nagyobb mennyiségű hajtóanyagot használva lehet indítani egy ugyanolyan lövedéket. Gyakorlatilag tehát ugyanazzal a fegyverrel hatékonyan lehetne harcolni akár egy szűk folyósón, de akár az 1000 méterre lévő ellenség ellen is.
Ez hatalmas előny lehetne a hagyományos lőszereket használó fegyverekkel szemben ahol ugye azonos lőpormennyiség van minden egyes lőszerben, amelyet még a lőszer és a fegyver tervezésekor kell előre meghatározni. Noha a fejlesztések már jó ideje folynak, a folyékony hajtótöltetes kézifegyverek előnyeinek kihasználásához bonyolult és ezzel együtt drága fegyvert kell építeni.
Más elképzelések is vannak, egyik ilyen terv kis méretű önirányító rakéták alkalmazását veti fel, amelyek képesek a mozgó célpontot követni. Ezen elképzelés gyakorlati megoldásának lehetőségét az amerikai hadsereg is vizsgálja, de kérdéses, hogy mennyibe fog kerülni egy-egy ilyen minirakéta. Habár megfelelő találati arány esetén a katonának csak viszonylag kevésre van szüksége belőle, de ha túl drága, akkor aligha valószínű, hogy rendszeresíteni fogják.
A Future Warrior 2020 tervben szereplő négylövetű mini-rakétaindító kézifegyver modellje
Szintén
egy lehetőség a lézerek alkalmazása, de ezen kutatások is még
igen kezdetlegesek, és sok problémát vetnek fel. A lézer
gyakorlatilag egy fénysugár, ezért terjedését gátolhatja a
füst, a köd, az eső vagy hóesés, márpedig a csatatereken ezek
teljesen hétköznapi jelenségek. Ettől függetlenül nagyon
ígéretesnek tűnnek egyes fejlesztések, mint például a
vakítófegyver, amellyel az ellenséges katonák szeme világát
lehet akár permanensen elvenni. A vak katona harcképessége a
nulla környékére redukálódik, ugyanakkor nem halálos sérülést
jelent, amely politikai/etikai téren újabban fontos tényezővé
lépett elő - no persze kérdéses mennyivel emberségesebb
tömegével megvakítani az ellenséges katonákat, mint megölni -
veti föl az Sg.hu haditechnikai portál.
Hírfigyelő
Szolgálat - jövőnk.info
A Holnap városa - okosüveg jelenti a fordulatot a városi energiafelhasználásban
Van
egy világprojekt, ami alternatívát nyújt a jövőben tudósok
szerint és a mai pazarló városszemléleten kíván változtatni.
Ez a Morgenstadt-projekt. A Föld hétmilliárd fős lakosságának
több mint fele él városokban, és 2050-ig ez a szám megközelíti
a tíz milliárdot. A nagyvárosok klimatikus összeomlásának
elkerülése érdekében az egyetlen alternatívát az
energiahatékony épületek jelentik. Az üveghomlokzatok, amelyek
környezetbarát villamosenergiát állítanak elő, biztosítják
az épület hőszigetelését és fényvédelmét, automatikusan
alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, hozzájárulnak az éghajlat
védelméhez. Természetesen a teljes projekt minden területre
kiterjed, az alább vázoltak csak az egy-egy város töbmillió
négyzetméternyi üvegfelület ésszerű és gazdaságos
kihasználására példa.
Kérdezhetnénk,
hogy a jövő akkor modernség kihasználásával mégis - A vissza
a természethez! - emblematikussággal is bír?
Wilhelmsburg
a Hamburgba látogató turisták számára kevésbé kedvelt
célpont volt korábban a "kevés és unalmas látnivaló"
miatt. Most azonban változik a helyzet: ez a városrész ad
otthont a "legzöldebb háznak" a Hanza-városban. Az
úgynevezett bio-reaktor homlokzattal rendelkező, ötemeletes BIQ
(ház bio intelligencia hányadossal) a fenntartható építészet
egyik úttörője.
Az
épület homlokzata és üvegpaneljei között algák nőnek,
biomasszát és hőt termelve a fény és a szén-dioxid együttes
felhasználásával. Ez a biomassza közvetlenül biztosítja az
épületben található 15 lakás fűtését hőcserélőkön
keresztül. Az előállított biogázt tüzelőanyag-cella alakítja
át villamos energiává és hővé. Egy ellenőrzési rendszer
szabályozza a energiaelosztást és egyben az algák növekedését
is oly módon, hogy a fotoszintézishez szükséges CO2-ot
a tüzelőanyag-cellából egzakt mennyiségben adagolja számukra.
Az organizmusok egy évben 4500 kilowattóra villamos energiát
állítanak elő, amely két háztartás számára elegendő. A
demonstrációs projektben a fennmaradó villamosenergia-igényt a
közösségi elektromos hálózatból biztosítják. Ezzel szemben
a homlokzat többlet hőt termel a naposabb napokon. Ezt
visszatáplálják a helyi fűtési hálózatba vagy tárolják
geotermikus szondákban tárolják. Télen, amikor a bio reaktor
kevesebb hőenergiát termel, a BIQ ezekből a tároló eszközökből
biztosítja a szükséges energiamennyiséget.
Az
alga ház úttörő szerepet játszhat a jövőbeni építési
projekteknél. A városok abszolút CO2 kibocsátók:
globális szinten a felhasznált primer energia 75%-t fogyasztják
el, és az üvegházhatású gázkibocsátás 80%-át okozzák,ami
növekvő tendenciát mutat, és párosul a világ lakosságának
növekedésével. Klaus
Sedlbauer a
Fraunhofer Institute for Building Physics (Frauenhofer
Építésfizikai Intézet - IBP) vezetője szerint, minél előbb
meg kell találni e tendencia megfékezésének módját. "Az
elsődleges energiaforrások körülbelül 40 százalékát
használjuk fel épületeink fűtésére és hűtésére, melyben
hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. Célunk, hogy
Közép-Európában is a figyelem középpontjába kerüljön ez a
probléma."
Ezen kívül szükségszerű az épületek fosszilis tüzelőanyag
felhasználásának kiváltása megújuló energiaforrásokkal,
beleértve a zöld energia tárolását is - tette hozzá
Sedlbauer.
A
várostervezőknek és építészeknek most kell sürgősen
cselekedniük: olyan okos házakra van szükség, amelyek
megtermelik az épület számára szükséges villamos energiát és
magát a hőenergiát is. És ezzel egyidejűleg kényelmes és
biztonságos lakókörnyezetet kínálnak. Az IBP a „Jövő
városa" projekt alapjainak megteremtésén dolgozik a
Fraunehofer további 11 intézetével karöltve. A kutatók hat
városra koncentrálva - Szingapúr, Koppenhága, New York, Berlin,
Freiburg és Tokió – alkotnak meg koncepciókat azzal a céllal,
hogy a nagyvárosok sikeres energia fordulatát elérhessék,
figyelembe véve azok eltérő jellemzőit és feltételeit.
Egy
dolog már most világos a tudósok számára: mindenhol egy olyan
intelligens elektromos áram- és fűtési hálózat az elemi
előfeltétel, amely számos különböző energiaszállítót
kapcsol össze mind az energiafogyasztás mind az energiatermelés
oldaláról.
Az intelligens
hálózatok (Smart Grids) két
kulcsfontosságú eleme az épületek intelligens technológiái és
az épületautomatizálás. Például a szolár technológia
beintegrálása az épületbe egyszerűbb lenne, mint az algáké.
Napelem modulok megjelenhetnek a tetőkön, villamosenergia-termelő
ablakok formájában vagy az épületburokba integrálva. A
kiegészítő energiatároló egységek biztosítják, hogy amilyen
mértékben csak lehet a helyben megtermelt napenergia hasznosuljon
az épületeknél. A napenergia tárolásával kiküszöbölhető a
napenergia ingadozása miatt jelentkező energiahiány szükség
szerinti pótlása. A szolár – termál eszközök emellett
energiát biztosítanak a melegvíz előállításához, a tetőn
elhelyezett napkollektorok a napsugárzást hővé alakítják át.
A hőcserélő alkalmazható vízmelegítésre egy egységben,
melyet aztán a konyhában, a fürdőben fel lehet használni és
így megtakarítható a fűtési energia. A napkollektorok is
kombinálhatók az úgynevezett szorpciós légkondicionáló
berendezésekkel, amelyek a hőt lehűtik, lehetővé téve a
felesleges hő felhasználását nyáron is.
Ha emellett a meglévő épületeket energetikailag fejlesztik, a CO2-kibocsátás tovább csökken. A berlini Műszaki Egyetem (Technische Universität Berlin) kutatói a „Berlin Intelligens Energiaellátása 2037-re" ("Intelligente Energieversorgung für Berlin 2037") című tanulmányukban például megállapították, hogy a főváros teljes energiaigénye 45-50%-kal csökkenthető kizárólag olyan energiatakarékossági intézkedésekkel, mint például az új fűtési rendszerek és ablakok alkalmazása.
Az
a tény, hogy a Holnap
városa (Morgenstadt) koncepció valósággá
válik, és hogy a nagy teljesítményű modulok, kollektorok és
energiatakarékos ablakok univerzális módon, az összes
alkalmazásban teret nyernek, nagymértékben befolyásolja az
üvegipar, mint kulcságazat fejlesztéseit is. A modern üveg
homlokzatok védenek a nyári hőség ellen, és kiküszöbölik a
légkondicionáló rendszerek óriási energiaigényét.
Ablaktáblák,
amelyek az úgynevezett elektro-króm nano-részecskékkel vannak
felszerelve, az elektromos feszültség vagy más kiváltó
tényező, mint például a nap sugarai vagy fűtés hatására
megváltoztatják fényáteresztő képességüket, így nyújtva
védelmet a napsütés ellen. Másrészt az ablak homlokzatok olyan
jól szigeteltek, hogy nem engedik a hő kiszökését a téli
hónapokban, ugyanakkor a téli nap energiája bejut a szoba
belsejébe. Ezen kívül, az üveg védi a napelemek és
napkollektorok érzékeny abszorber bevonatát az extrém külső
időjárási viszonyokkal szemben, és a speciális bevonatoknak és
textúráknak köszönhetően hozzájárul a fény hatékonyabb
elektromos árammá és hővé alakításához.
Új
síküveg, amely csak néhány milliméter vastag, a fotovoltaikus
ágazat számára
további lendületet adhat: lehetővé teszi a különösen stabil
kettős üvegezésű modulok és üveg szendvicsek előállítását,
amelyekbe fotovoltaikus filmek ágyazhatók.
Az
október 20-24. között megrendezésre kerülő Düsseldorf-i
glasstec 2014 kiállítás ráirányítja a figyelmet az üvegre,
mint az éghajlatvédelem növekvő jelentőséggel bíró
anyagára.
Az "Intelligens
épületburok" kulcs
témájának keretében egy átfogó bepillantást adnak azokra a
szempontokra, amelyek döntően meghatározzák a jövő-orientált,
energetikailag hatékony és fenntartható épületburkokat.
Nagyméretű homlokzat makettek és 1:1 modellek segítségével a
Stuttgarti Egyetem által szervezett „glass
technology live" speciális
show keretében bemutatják a legújabb fejlesztéseket. Többek
között illusztrálják, hogy milyen modern hőszigetelő, napvédő
és kapcsolható üvegezési megoldások integrálhatók az
épületekbe.
Az
egyik példa erre a moduláris
szerkezetű "iconic skin" üveghomlokzat,
mely a német Seele cég fejlesztése. A homlokzati elem teljesen
homogénnek tűnik, látható kifüggesztések vagy oszlopok,
oldalsó támasztékok vagy más biztosító elemek nélkül. Az
egység belső és külső üvegből épül fel. Az üvegtáblák
között van egy önszabályozó nyomás-kompenzációs rendszer,
amely biztosítja a passzív szellőzést a külső környezettel
való kapcsolata révén.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
A
3,20-tól maximum 15 méterig terjedő elemnagyságok több
emeleten keresztül egy függőleges, optikai egységet alkotnak.
Az egységek egyedileg tervezhetők, így az ügyfelek szabadon
választhatják ki például a számukra ideális formát, méretet,
külső és belső üvegezést, a színsémát.
A
Josef Gartner cég, mely, az olasz Permasteelisa Csoport
leányvállalata, kifejlesztett egy másfajta funkcionálisan
önálló homlokzatot. A CCF
homlokzat (Close Cavity Façade) különlegessége,
hogy a belső és a külső homlokzat héj közötti tér teljesen
zárt. A zárt kamrába száraz és tisztított levegőt juttatnak
enyhe túlnyomással, annak érdekében, hogy megakadályozzák a
kondenzáció és szennyeződés bárminemű kialakulását az
ablaküvegen – ezzel érve el, hogy ne kelljen rendszeresen
tisztítani, mely egy költséges, bonyolult folyamat.
A
szakértők véleménye szerint, az épületburok megoldások a
fotovoltaikus rendszerek még nagyobb mértékű integrációját
fogják lehetővé tenni a jövőben.
Az
amerikai Nanomarkets piackutató cég elemzőinek becslése szerint
akár 2019-ig az épületbe integrált fotovoltaikus (BIPV) üvegek
piaca több mint háromszorosára - 823 millióról 2,7 milliárd
dollárra - növekedhet. Aktuális jelentésükben a BIPV üveget
kulcsfontosságú technológiaként értékelik zéró energia
házak építése kapcsán, amely mind az USA-ban mind Európában
szabvánnyá fog válni a jövőben. A fotovoltaikus ipar már
készül a technológiai kihívásokra.
Cégek,
mint például a Heliatek vagy Belectric OPV olyan teljesen
átlátszó szolár filmeket
tudnak létrehozni, amely láthatatlan erőművekként működhetnek.
A szerves napelem gyártók mellett a vékonyrétegű modul gyártók
is egyre növekvő számban fejlesztenek fotovoltaikus filmeket.
Például a kaliforniai Miasolé, mely a Chinese Hanergy Group
leányvállalata, olyan fényérzékeny réz filmeket használ,
amelyek mára 14% feletti hatásfokot érnek el – majdnem olyan
szintet, mint a hagyományos szilikon modulokkal.
A szolár filmek felé eltolódó trend alapján új termelési módszerek is egyre a figyelem középpontjába kerülnek. A szilikon sejteket szilícium blokkokból vágják ki, mely egy költséges folyamat, miközben a vékonyrétegű modulok speciális sütőkben "sülnek". Rugalmas sejteket ezzel szemben folyamatosan és gyorsan lehet előállítani roll-to-roll hengerről hengerre történő gőzölögtetéssel vagy hengernyomással.
Annak
érdekében, hogy sikeresen tovább lehessen lépni a BIPV felé,
szükségszerű az üveg és a fotovoltaikus ipar szorosabb
együttműködése. Hogy mely napelemek lesznek alkalmasak, ki
integrálja a szolár filmeket az építészeti üvegekbe, mi lehet
mindennek a költsége? "Még
mindig sok a nyitott kérdés" Timo
Feuerbach szerint,
aki a német VDMA (the German Engineering Federation) Glass
Technology Forumának szóvivője. A glasstec "Solar
meets Glass" kongresszus október
20-21-én lehetőséget biztosít a szektor szereplői számára,
hogy előkészítsék az utat az együttműködések számára, és
ezzel is egy lépessel közelebb kerüljünk a Holnapvárosához.
Az Al-Kaida vállalta a párizsi merényletet
Az
al-Kaida jemeni szárnyának egyik tagja január 9-én, azaz tegnap
bejelentette, hogy ennek a szervezetnek az irányításával
hajtották végre a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin elleni
- tizenkét ember halálával végződött - merényletet. Az
illető Kairóban az AP hírügynökséghez eljuttatott angol
nyelvű nyilatkozatában közölte, hogy az al-Kaida jemeni szárnya
irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a
célpontot. Mint mondta, „bosszút akart állni a Mohamed iszlám
próféta becsületén esett sérelmen”. A szervezet tagja, aki
nem nevezte meg magát, úgy fogalmazott: ez a támadás
összhangban állt Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezetőjének a
Nyugathoz intézett korábbi figyelmeztetésével, amelyben a
muzulmán vallás folyamatos gyalázásával kapcsolatos
következményekre hívta fel a figyelmet. A nyilatkozó
hozzátette: „biztonsági okokból” várt eddig a merénylet
vállalásával kapcsolatos bejelentéssel. Az al-Kaida egyik
vallási vezetője pénteken egy videofelvételen újabb
merényletekkel fenyegette meg Franciaországot. Azt üzente, hogy
a franciák „mindaddig nem lesznek biztonságban, amíg Allah, az
ő hírnöke és hívei ellen harcolnak”. Harit al-Nadári sejk
egyúttal Allah hithű katonáiként méltatta a párizsi
merénylőket, akik „megtanították a franciáknak, hol vannak a
szólásszabadság határai”.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Akkor
nem a MOSZAD, vagy az al-Kaida a MOSZAD egyik leány vállalata!!!
Ez is haditechnika - Új generációs űrrakétát tesztelt Oroszország
Az
ország északnyugati részén lévő Pleszeck katonai
űrrepülőtéren megkezdett rakétateszt nagyon fontos esemény az
orosz népnek - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. "Ezzel
megszilárdítjuk országunk biztonságát"
- tette hozzá az államfő, aki videokapcsolaton keresztül
követte figyelemmel a rakétaindítást. A különösen
súlyos rakomány hordozására alkalmas rakétával kutató-
és katonai műholdakat egyaránt
útnak indíthatnak a világűr bármelyik részébe - idézte
Putyint az Interfax orosz hírügynökség.
Az
Angara rakéta szerelő- és tesztelőcsarnoka Pleszeckben
Korábban, július 9-én sikeresen tesztelték egyik könnyebb változatát. Az egy szibériai folyóról elnevezett rakéta a jövőben a Proton és a Rokot típusúakat válthatja le. Több mint tíz évig tartó fejlesztést követően, még kedden, először tesztelte új generációs Angara-A5 hordozórakétáját az űrkutatás terén nagyhatalomnak számító Oroszország. Az Angara az első olyan hordozórakéta, amelyet a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Oroszország teljes egészében a szovjet utódállamok vagy más külföldi országok közreműködése nélkül épített meg.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Fegyverkezés
Az
Egyesült Államok hadseregének vezetése megállapodást kötött
a brit BAE Systems konzorciummal egy
többcélú AMPV (Armored
Multi-Purpose Vehicle) páncélozott harcjármű fejlesztéséről,
amely a jövőben, a hadseregben jelenleg rendszerben álló M113
páncélos szállító gépjárműveket váltaná.
A
brit cég által kiadott sajtóközlemény szerint a szerződés
ellenértéke 1,2 milliárd dollár, ami tartalmazza az AMPV
tervezési munkálatait, valamint kis szériában történő
gyártását. A
szerződés két részből tevődik össze. Az
alapszerződés értelmében, amelynek ellentételezése 383 millió
dollár, a BAE Systems ki
kell, hogy fejlesszen egy
új páncélozott harcjárművet és meg kell, hogy építsen 29
prototípust – több verzióban. Ennek a szakasznak az
időtartamát 52
hónapban határozták
meg. A kisszériában történő gyártás opcióként került be a
megállapodásba, ami alapján a BAE Systems 289 AMPV-t épít
mintegy 817 millió dollár értékben.
A
távlati páncélos fejlesztéséhez az M2 Bradley gyalogsági
harcjármű technológiáját, valamint az M109A7 önjáró tarack
alvázát fogják felhasználni. A tervezés során szempontnak
szabták az amerikaiak, hogy vegyék
figyelembe az
európai-ázsiai terepviszonyokat is. Tehát a kalkuláció szerint
ez is az oroszok elleni fegyverkezés egy részét is kielégítené
a közel-keleti bevetések mellett. Az AMPV várhatóan öt
alapverzióban kerül megtervezésre: páncélozott szállító-,
egészségügyi-evakuációs-, egészségügyi központ-, aknavető-
és törzsvezetési pont. Ezek a verziók a hadsereg jelenlegi
M113A3, M113 AMEW, M577A3, M1064A3 és M1068A3 típusait fogják
váltani.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
BRICS-üzlet: Kína Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot vásárolt
Minderről
a Vedomosztyi című orosz lap számolt be, egy védelmi-ipari
komplexumban lévő és egy, az orosz védelmi minisztérium
vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva. A szerződés
aláírására még idén ősz elején került sor az orosz
Roszoboronexport és a kínai védelmi minisztérium között. A
szerződés szerint Kína 6db Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot
vásárol t 3 milliárd USD
értékben, de nem dollárban. A Vedomosztyi megkérdezte a gyártó,
az Almaz Antej képviselőjét is, aki azonban nem kívánta
kommentálni, a hírt a Roszoboronexport sajtófőnöke pedig nem
volt elérhető. A tárgyalások az Sz-400 légvédelmi rendszer
eladásáról Kínának már több éve folytak, miközben az orosz
katonai vezetők még 2011-ben kijelentették, hogy a rendszer
exportja csak 2016 után lehetséges, miután leszállítják az
orosz fegyveres erőknek szánt mennyiséget. 2014 tavaszán a
Kommerszant lehozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta
az Sz-400 Kínának való eladását, majd júliusban Szergej
Ivanov az orosz elnöki hivatal vezetője nyilatkozott úgy, hogy
Kína lesz az Sz-400 első külföldi megrendelője.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Pénzügyi játszmák a nagyvilágban
Számos
mutató futott be az elmúlt napokban és hetekben, amelyek a
világgazdaság vitalitásának gyengülését jelzik. Hogy miért
foglalkozik egy hungarista szellemiségű hírportál ezzel? A
válasz egyszerű: mert hazánk is ennek a körforgásnak a része
és meg kell értenünk annak természetét, hatásait reánk
nézve. Ezért közlünk elemzéseket ezen témakörben is.
Tehát
a japán gazdaság, amely az Abenomics nevezetű permanens pénzügyi
stimulus-injekciók rabja lett, negyedik recessziójába süllyedt
2008 óta. Mivel egyre nő az aggodalom Tokió pénzügyi
integritását illetően, a Moody’s hétfőn leminősítette.
Ezzel a világ harmadik legnagyobb gazdaságának hitelminősítése
már Kína és Dél-Korea alá bukott és egy szinten áll a
poszt-szovjet Észtországgal. A 2008-as pénzügyi válság
kitörése után hat évvel az eurózóna gazdasági kibocsátása
még nem éri el a 2007-es szintet, a befektetések pedig 25
százalékkal (!) alacsonyabb szinten állnak.
A
világ pénzügyi rendszere pedig jóval feszítettebb mint
2007-ben volt. A Morgan Stanley kalkulációi szerint a globális
bruttó adósság az akkori 105 ezermilliárd dollárról mára 150
ezermilliárdra nőttek. A fejlett világ teljes adósságállomány
a GDP 275 százalékára nőtt, ugyanez az arány a fejlődő
piacokon 175 százalék. Ez mindkét esetben 20 százalékos
emelkedés 2007 óta és mindkettő történelmi csúcsot jelent A
bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) – amely a
jegybankok jegybankjának tekinthető – friss álláspontja
szerint a legkisebb likviditás-veszteség a pénzpiacokon
rendkívül durva kihatással járhat. Márpedig az olajárak
tartósan alacsony szinten ragadása esetén a fő olajtermelő
államoknak hozzá kell nyúlniuk a tartalékaikhoz – ahogyan ez
az USA esetében már látványosan bekövetkezett –, hogy a
jóléti szintjüket tartani, a már beindult projekteket és a
katonai gépezetet pedig működtetni tudják. A központi
költségvetés kiegyensúlyozott marad Irán esetében 130
dolláros hordónkénti olajárnál. Ugyanez Algéria és
Bahrein esetében 115, Oroszország és Irak esetében 105, Abu
Dhabinál 100, a szaúdiaknál 90. Nos, ettől már a 70 dollár
alatti olajárral mesze eltávolodtunk. Tehát ezen országoknak
likvidálni kell külföldi kötvény-állományukat és
aranytartalékaik egy részét, hogy a tátongó fiskális űrt
betömjék.
Mindezen
folyamatokkal párhuzamosan a kínai vezetés eltökélt abban,
hogy elkerülje kemény földetérést. Hszi Csin-Ping elnök
elszánta magát, hogy tíz éves mandátumának már az első
szakaszában leállítja a gigantikus hitel-buborék - amit
tulajdonképpen Amerika megfinanszírozása képezett, ugyanis az
amerikai költségvetés 60%-a kínai - növekedését. „Nem
engedhetjük meg, hogy továbbra is a növekvő likviditás
stimulálja a gazdasági növekedést”, mondta az elnök
szeptemberben. De az elnöknek igaza van: most kell határozottságot
mutatnia, hogy a lopakodó tragédiát elkerülje. Napokkal ezelőtt
egy hivatalos kormányzati jelentés elképesztő adatokkal
szolgált a buborék-gazdaság pazarlásairól. A jelentés szerint
2009 óta 6,8 ezermilliárd dollár „nem hatékony befektetés”
történt - ezt úgy lehet elképzelni, mint itthon az EU-s
pályázatipénzek elherdálását és lenyúlását.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: A kínai Shenyang J-31
Egy
kiállítási bemutatón felszállt és problémamentesen repült
is a
kínai Shenyang J-31 nevű több funkciós lopakodó
vadászrepülőgép, de
annak ellenőrzésére, hogy valóban láthatatlan marad-e a
radarok előtt, a látogatóknak nem volt módjuk. A szakmai
közönség érdeklődéssel fogadta az amerikai Lockheed Martin
egy hajtóműves F-35-ösére szembetűnően hasonlító harci gép
nyilvános debütálását. A kétévente megrendezésre kerülő,
légi bemutatókkal egybekötött nagyszabású rendezvényen
2012-ben még csak a makettjét lehetett körbesétálni az ország
első, állítólag nehezen észlelhető vadászgépének.
A Kínában negyedik generációsnak számító, két orosz gyártmányú hajtóművel ellátott lopakodó gépnek most is csak az 1:2 arányú makettje volt kiállítva a gyártó Aviation Industry Corporation of China (AVIC) standján, mégpedig FC-31-es megnevezéssel, ami azt jelzi, hogy a gépet exportra is szánják.
Szakértők még mindig megosztottak a kínai lopakodó valós képességeit illetően, de egyetértenek abban, hogy létezése a kínai védelmi technológiai fejlesztések előrehaladottságáról árulkodik. Az is feltételezhető, hogy a bemutatott és értékesítésre kínált gép gyártásához alkalmazott technológiánál már korszerűbbel is rendelkeznek Kínában.
Mindenesetre vannak, akik megjegyzik, azért, mert a szóban forgó gép hasonlít az F-35-ösre, nem jelenti, hogy tudja is azt, amit az amerikai. Ráadásul a kínai gépek még nem vettek részt éles harci cselekményekben.
Ázsia legnagyobb kereskedelmi és védelmi légi ipari kiállítása a Kuangtung tartományi Csuhajban idén november 11-16. között látogatható, több mint 700 vállalat képviselteti magát rajta. Az eredeti tervek szerint a kiállítás idejére szervezett légi bemutatókon négy csapat mutatkozott volna be, az utolsó pillanatban azonban a dél-koreai "Fekete Sasok" lemondták részvételüket.
A dél-koreai kötelék az amerikai Lockheed Martin és a helyi Korea Aerospace Industries közös gyártású, T-50-es szuperszonikus gépeivel repül. Megfigyelők feltételezik, hogy a csoportot az amerikai részről tanácsolták el a kínai szerepléstől.
Hírfigyelú
Szolgálat - Jövőnk.info
Hódít a terepjáró: Jeep Renegade
Azt
hiszem Önök közül is sokan tudnák a választ arra a kérdésre,
hogy napjainkban melyik kategória foglalja el az autóipar
divattrónját. Hát persze, hiszen a válasz egyszerű: a
crossoverek. A lassan már minden gyártó palettájára beférkőző
kisméretű vagy éppen kompakt „terepjárók” lassan a
kisautóktól egészen a kompakt egyterűkig alternatívát
jelentenek a vásárlók számára. Ezt a hatalmas potenciált
pedig a Jeepnél sem hagyták figyelmen kívül, és megalkották
saját kis SUV-jüket, a Renegade-et. Még mielőtt azonban valaki
rázendítene a Fiat csoport tulajdonában lévő amerikai márka
szapulására, gyorsan szögezzük le: az újdonság bizony
ízig-vérig megőrizte a gyártóra jellemző tulajdonságokat,
amit a hazai importőr az alcsútdobozi menetpróbán bizony be is
bizonyított nekünk. Természetesen a Jeep autóinak messze földön
híres terepjárói képességeiről beszélünk, amire bizony
legkisebb modelljük esetében is kiemelt figyelmet fordítottak a
mérnökök, hogy még véletlenül se érje szó a ház elejét –
hiszen a legendás Wrangler kistestvéreként nem vallhat szégyent
az autó.
Az
olaszok tulajdonában lévő Jeep egyébként nemrég lépett a
gyökeres megújulás rögös útjára. A felfrissített Grand
Cherokee és a vadonásúj Cherokee pedig
azóta bizonyította, jó irányba haladnak az amerikaiak, akik a
Renegade-del egy újabb jelét szeretnék mutatni feléledésüknek.
Ezúttal azonban a Cherokee váratlan és igencsak radikális
formái után a mérnökök inkább a múltban kutakodtak némi
ihlet után, amit a II. világháború legendás alakjában, az
amerikai katonákat szolgáló Willysben találták meg. Még ha ez
első ránézésre nem is teljesen magától értetődő a
rokonság, a részletekben bizony rengeteg helyen találkozhatunk a
nagy öreget idéző megoldásokkal. Ennek tudatában máris
szembetűnő a Renegade négyszögletes formája és kerek első
fényszóróik, melyek tökéletesen hozzák a Jeep-es hangulatot.
A márka legmarkánsabb – és a Willysen is fellelhető –
ismertetőjegye, a függőleges vonalakból álló hűtőrács
ezúttal is nagy hangsúlyt kapott. A tervezők a katonai járművek
látványával szinte egybeforró marmonkannák oldalán fellehető
X motívumot használták fel az ihletet adó terepjáró
felidézésére. Az első és hátsó fényszórókban megjelenő
formák feldobják az amúgy sem unalmas külsőt, ráadásul
utóbbiaknál még a gyártó újabban előszeretettel használt
„logója” is megjelenik. A Fiat 500L alapjaira
épülő, és az 500X-szel közeli
rokonságban lévő autó egyébként 4236 mm hosszú, 1805 mm
széles és változattól függően 1667, 1684 vagy 1697 mm magas –
ezek a különbségek természetesen a hasmagasságban jelennek
meg. A 2,57 méteres tengelytávval bíró szögletes kis terepjáró
tehát kifejezetten látványosnak bizonyul, főleg a menetpróbán
is látható narancssárga színben, a szintén a Willysre
emlékeztető csillaggal az oldalán.
Az
újdonság belül sem okoz csalódást, sőt! Az utastérben helyet
foglalva úgy érezzük magunkat, mintha egy kategóriával nagyobb
autóba csöppentünk volna. Minden irányban elegendő a hely,
ahogyan a hátsó üléssor is elegendő méretű. Az üléspozíció
jó, és a székek kialakítása is kellemesnek bizonyult rövid
próbautunk során. A nagyobb testvérekből már ismerős
részletek ezúttal is visszaköszönnek, így a UConnect rendszer
működése nem rejteget meglepetéseket, habár a klímát ezúttal
teljes egészében a lejjebb megtalálható panelről tudjuk csak
vezérelni. A műszerfali órák között található hatalmas
kijelző kifejezetten látványos és informatív, míg a
fordulatszámmérő vörös zónáját jópofa módon egy
odafröccsentett sárfolttal jelzi nekünk az autó. A prémiumos
hangulaton egyedül a sok helyen fellelhető, gyengébb minőségű
műanyagok ejtenek kisebb csorbát. A csomagtér a maga 351
literes értékével nagyjából a kategória átlagát hozza, és
természetesen az ülések ledöntésével bővíthető.
Benzinesek
terén egyelőre kizárólag egyféle erőforrással érhető el az
autó: az 1.4 MultiAir 2 140 lóerőt és 230 Nm nyomatékot
biztosít a sofőr számára, ám mindezt kizárólag hatsebességes
manuális váltón és az első kerekeken keresztül. Dízelfronton
két motor közül választhatunk: az 1,6 literes 120 lóerős
Multijet szintén csak elsőkerékhajtással és kézi váltóval
érhető el, míg a 2,0 literes 140 – illetve a Trailhawk
változatban 170 – lóerős öngyulladós az előbbiekkel
ellentétben már csak Jeep Active Drive összkerékhajtással
vihető haza, míg igény szerint akár kilencsebességes automatát
is kérhetünk hozzá. A menetpróba során egy kétliteres
dízelmotorral és összkerékhajtással szerelt kézi váltós
példány szegült társammá. A szokásos ismerkedés után hamar
kiderült, hogy a Renegade nem árul zsákbamacskát. Kis méretei
ellenére az autó egyértelműen határozottságot sugároz
sofőrje felé. Az összkerékhajtással alaphangon is 1,5 tonnás
test a manuális váltóval karöltve 9,5 másodperces 0-100-as
sprintre képes, ami a legtöbb helyzetben bőven elegendőnek
bizonyulhat. A hatgangos szerkezet egyébként minden téren
átlagos tulajdonságokkal bír.
Bár
a Renegade-et amellett, hogy valódi terepjárónak is kiképezték,
városi használatra is ajánlják a gyáriak, amit a futómű
kemény hangolása tehet kellemetlenné némileg. A rosszabb
minőségű országúton bizony igencsak rázós élményben volt
részünk, amit persze többféleképpen is indokolhatunk –
kezdve a stabil kanyarvételtől az off-road képességekig.
Azonban ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy még a
legvadabb Renegade vásárlók is jóval többet használják majd
betonon az autót, mint terepen, így a puhább hangolás bizony
elvárható lenne a négykerekűtől. Mindezek a problémák persze
egyből feledésbe merülnek, amint terepre tévedünk, márpedig
miért ne tennénk, ha már a Renegade-et választottuk. Az esős
napon tartott menetpróbán pedig volt alkalma bebizonyítania az
autónak, hogy képes a nehéz helyzetekben is helytállni: a mély
sártól kezdve a komoly köves-füves emelkedőkön át mindenhol
követte nagyobb testvéreit a jármű – még a 100%-os emelkedőt
is könnyedén megmászta. A Jeep által hangoztatott állítást –
mely szerint kategóriájának legjobb terepképességeivel
rendelkezik a Renegade – nem esik nehezünkre megemlíteni.
Mindez persze nem is csoda, hiszen a Jeep Active Drive rendszer
fejlettebb a konkurensek megoldásainál, míg az
összkerékhajtással felvértezett példányok 21 fokos első és
32,1 fokos hátsó terepszögei szintén a szegmens legjobb
értékei. Ha valaki még ennél is komolyabb terepre merészkedne,
annak pedig a Trailhawk verziót ajánlják a gyáriak, mely csak a
kétliteres, 170 lóerős dízellel és kilencfokozatú automatával
érhető el. Ez a változat elöl 30, hátul pedig 34 fokos
terepszögeket biztosít, míg a többi verzióban is megtalálható
Selec-Terrain kapcsoló ebben az esetben az automata, a sport, a hó
és a sár fokozatok mellett még egy sziklás programmal is
kibővül. Az off-road képességekre kihegyezett változat alját
mindenfelé védőlemezek borítják. Az automataváltóhoz
egyébként nem csak a Trailhawkban, de 140 lóerős verziókban is
a még potensebb Jeep Active Drive Low összkerékhajtás
található, melyben már lejtmenetvezérlés is található.
Térjünk vissza egy kicsit az aszfaltra: a gyáriak ígérete
szerint a Renegade egyik változata sem eszik többet 6 liternél
100 kilométeren. Érdekesség ugyanakkor, hogy a többek közt a
fogyasztáscsökkentéssel indokolt rengeteg sebességi fokozat az
automataváltó tekintetében a Jeep által megadott adatok szerint
6 deciliteres pluszt jelent a 140 lóerős verzió esetében, ami
így 5,7 litert vesz magához 100 kilométeren, ellenben a kézi
váltós 5,1 literes értékével – igaz, az összkerékhajtási
rendszereknél is van némi eltérés. A 0-100-as sprint esetében
szintén a manuális szerkezetnek áll a zászló, hiszen a 9,5
másodperces adatára az automata csak 10,2 szekundumos eredménnyel
tud kontrázni. A Trailhawk esetében ezek az értékek 5,8 liter
és 8,9 másodperc.
Akármennyire
is vonzó és egyedülálló lehet kategóriájában Renegade, a
Jeep árpolitikája sajnos nem a hazai vásárlók zsebére van
szabva – legalábbis, ha szeretnénk kihasználni a modell
előnyét a terepjárási képességek terén. A legolcsóbb,
elsőkerékhajtású Renegade alapára jelenleg 6,25 millió
forint, melyért a 140 lóerős 1,4-est kapjuk Longitude
felszereltséggel. A későbbiekben megjelenő 1,6 literes 110
lóerős benzinessel ez az összeg 5,25 millióra csökken majd. Ha
mindenképp dízelt szeretnénk, akkor további 400 ezer forintot
kell a kereskedésben hagynunk, de ha az összkerékhajtáshoz is
ragaszkodunk, akkor máris 7.595.000 forintos árcédulával
találkozhatunk – még mindig a leggyengébb felszereltségi
szinten. A magasabb, Limited szintért minden verziónál 515 ezer
forintot kell lecsengetnünk, de ezért már kétzónás automata
klímát, nagy műszerfali kijelzőt, 17 colos keréktárcsákat és
biztonsági csomagot is, mely ráfutásra valamint sávelhagyásra
figyelmeztető rendszert is tartalmaz. Az automataváltó 780 ezres
felára szintén kissé ijesztő lehet, még ha ezzel együtt a
jobbik összkerékhajtási rendszert is kapjuk. A bevezetéskor egy
darabig a szinte minden jóval felszerelt Opening Edition verzió
is elérhető lesz, melyhez már a nagyobbik UConnect rendszert,
navigációt, kulcsnélküli nyitást, 18 colos keréktárcsákat
és bőrüléseket is kapunk. Mindezért pedig alsó hangon 7,3
milliót kérnek (1,4-es benzines), míg a legkomolyabb verzió már
8,65 millió forint (140 lóerős összkerékhajtású dízel,
manuális váltóval). Aki mindenképpen terepre merészkedne annak
a Trailhawk verzió maradt, mely már igencsak húzós, 9,45
milliós árcédulával ijesztgeti a vevőket, és ebben még
nincsenek benne a 325 ezer forintos bőrülések, a kulcsnélküli
nyitást tartalmazó 145 ezer forintos csomag, vagy az automata
xenon fényszórót és sötétedő belső tükröt magában
foglaló 295 ezer forintos Visibility csomag sem. Azt minden
kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a kategóriában nem
találhatunk a Renegade-nél jobb terepjárót, ugyanakkor az
olyan ellenfelek, mint az Opel Mokka, a Peugeot 2008 vagy
éppen a most érkező testvére, a Fiat 500X mind-mind
kedvezőbb áron kaphatóak, ami a hazai piacon bizony nagy előny
lehet számukra. Azt tehát megállapíthatjuk, hogy a Jeep ismét
tett egy lépést a jó irányba, és amellett, hogy a Renegade
bemutatásával formailag az egyik legváltozatosabb kínálattal
rendelkező márka lett, egy olyan kisautóval gazdagodott, mely
minden téren egyedülálló a kategóriájában. Az autó ára
sajnos ezúttal is belerondíthat az összképbe, ugyanakkor, ha
valaki egy valódi terepképességekkel rendelkező kisebb járművet
keres, mely a prémiumos életérzést is képes valamelyest
átadni, akkor jó helyen keresgél a hazai Jeep szalonokban.
Ugyanakkor a kemény futómű átlagos használat mellett nem
feltétlenül fog örömet szerezni a vásárlóknak. A végső
ítélet meghozatalával persze megvárnánk az első
tesztpéldányokat.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Amerikai szemmel a közel-keleti átrendez(őd)és
Nem
született megállapodás az iráni atomprogramról folytatott
tárgyalásokon, így meghosszabbították azokat. A bejelentést,
amely egy évvel korábban még válságot jelentett volna, most
különösebb aggodalmak nélkül fogadták. Az Egyesült Államok
és Irán kapcsolatában bekövetkezett változást az Iszlám
Állam (IÁ) dzsihadista szervezet megjelenése idézte elő -
állapította meg George Friedman, a texasi székhelyű Stratfor
geopolitikai hírszerző és elemző cég elnöke.
A
Geopolitical Weekly című online hetilapban a szerző rámutat: az
IÁ ideológiai szempontból nem sokban különbözik a többi
radikális iszlamista szervezettől, míg azonban az al-Kaida
szórványos, bár kiterjedt terrorszervezet maradt, az IÁ
földrajzi entitásként jelent meg Szíriában és Irakban. Ez a
tény nem csak a térségbeli államok politikájának és
egymáshoz való viszonyának az új helyzethez való igazítását
követeli meg, de a regionális hatalmak - közöttük Törökország,
Irán és Szaúd-Arábia - álláspontjának felülvizsgálatát
is. Irakban - Bagdadtól északra és nyugatra - a szunnita IÁ
jelentős erőt képvisel, és fenyegeti Bagdad fennhatóságát,
valamint a kurd területeken folyó kőolaj-kitermelést. Szíriában
az IÁ hatása még összetettebb: egyfelől erősíti Bassár
el-Aszad elnök rendszerét, másfelől gyengíti annak többi
ellenzékét.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Katonadolog - A tüzérségi sokk
Közel
egy évszázada vizsgálják, hogy vajon mi okozza a veteránoknál
az ún. tüzérségi sokk (shell shock) jelenségét. A legújabb
kutatás szerint a pszichikai sérülés - amely legtöbbször nem
jár együtt fizikai sérüléssel - méhsejtszerű elrendeződést
mutató, károsodott agyi idegrostok miatt lép fel.
A
háborúknak mindig is voltak pszichikai sérültjei, azonban
tudományos módszerekkel először az első világháború
mentális betegeit analizálták. A „shell shock”, más néven
tüzérségi (lövedék) sokk megnevezést az első világégés
éveiben használták először a harc során keletkezett stressz
okozta tünetekre, úgymint fáradtság, lassú reakcióidő,
határozatlanság, tikkelés, szörnyű rémálmok, beszédzavar,
rángatózás, szorongás, emésztési zavarok, idegi elváltozások.
Sok orvos még a háború éveiben is úgy vélte, hogy a beálló
sokkhatás valamely fizikai sérülés következménye lehetett. A
meggyötört katonák esetében ún. poszttraumatikus stressz
szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) lépett fel.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.
A legújabb kutatásban résztvevő szakértők úgy vélik, az egy vagy több robbanást túlélő veteránok agyában rejtett sérülések jönnek létre, amelyek később jelentős szerepet játszanak a pszichológiai vagy szociális problémák kialakulásában. A baltimore-i Johns Hopkins Orvosi Egyetem kutatói olyan, már elhalálozott amerikai veteránokat boncoltak fel, akik Afganisztánban vagy Irakban harcoltak, s túléltek legalább egy pokolgépes, illetve egyéb robbanószerkezettel elkövetett merényletet. Egyfajta agysérülést fedeztek fel mindannyiuknál, amely során a károsodott idegrostok méhsejtszerű elrendeződést mutattak, valamint megduzzadtak a kritikus agyterületeken, amelyek a döntéshozatalért, a memóriáért, valamint az érvelésért felelnek. A vizsgált öt veterán agyát 24 olyan ember agyával hasonlították össze, akik autóbalesetben, droghasználat következtében vagy szívinfarktus során vesztették életüket. Megállapították, hogy az idegrostok elrendeződése más mintázatot mutat az utóbbi csoportnál.
„Ez volt az első alkalom, hogy a modern patológia eszközeivel vizsgáltuk meg a százéves problémát, egy robbanás késleltetett hatását az agyra” – mondta Vassilis Koliatsos amerikai neurológus. A vizsgálat során a kutatók egy molekuláris jelölőanyaggal követték nyomon az amiloid prekurzor fehérjét (APP), amely normális körülmények között hosszú idegsejtnyúlványokon (axonokon) keresztül áramlik egyik idegsejtből a másikba. Ha az axon sérül, az APP és egyéb fehérjék feltorlódnak az egyes idegsejteken, ami duzzanatot idéz elő. A duzzanatok mérete és alakja a sérülés típusától függően eltérő lehet, például a közlekedési balesetek áldozatainál nagyobb és körte alakú, a metadontúladagolásban elhunytak esetében pedig kisebb méretű duzzanat jön létre.
A megvizsgált öt veterán közül négynél a duzzanat közepes méretű és körte alakú volt, ami azonban ennél különlegesebb, hogy méhsejtalakzatba rendeződtek a vérerek mellé, amely mintázatot a kutatók eddig még egy agysérültnél sem figyeltek meg. Az elváltozások valószínűleg azoknak a robbanás során elszakadt idegrostoknak a maradványai lehetnek, melyek idővel lassan elhaltak. Egy másik elmélet szerint az erős lökéshullám az axonokat csak meggyengítette, és később szakadtak el például egy ütés okozta agyrázkódás vagy drogtúladagolás hatására.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
Tradícionalista filozófia: AZ EURÁZSIANISTA GONDOLAT FÁZISAI
1942-ben,
Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) halálának centenáriumát
ünnepelve a Kolozsvári Ferenc-József Regia Litterarum
Universitas Hungarica (Magyar Királyi Tudományegyetem)-en,
Giovanni Tucci a kiemelkedő tibetológus azt állította, hogy
“titokzatos kapcsolódások (….), rejtélyes affinitások”
állnak fenn Tibet, Magyarország és Olaszország között.
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
*
* *
* *
Az
eurázsiai gondolat tényleges kiáltványa az Ischod k Vostoku
(Kijárat Kelet felé) volt, amelyet 1921-ben Szófiában adott ki
egy orosz-bulgár kiadó. Egy gyűjteményes munkáról van szó,
amelynek szerzői Pëtr Savickij geográfus és közgazdász
(1895-1965), Nikolaj Trubeckoj nyelvész (1890-1938), Pëtr
Suvčinskij zenetudós (1892-1985) és Georgij Florovskij teológus
(1893-1973) voltak. Mindezen szerzők azt az alapeszmét vallották,
hogy Oroszország és a vele Európa és Ázsia felől határos
régiók egy természetes egységet alkotnak, mivel történelmi és
kulturális affinitások kötik őket össze. Az orosz kultúrára
tehát nem úgy tekintettek, mint a “nyugati” kultúra egy
változatára, hanem mint egy önálló valóságra.
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
*
* *
* *
Lev
Nikolajevič Gumilëv 1912-ben született Szentpétervárott egy
híres költő (Nikolaj Stepanovič Gumilëv, az “akmeista”
mozgalom alapítója, 1921-ben kivégezték) és egy még híresebb
költőnő, Anna Akhmatova fiaként. 1930-ban befejezte
tanulmányait, mert származása miatt elutasították az
egyetemről, így munkásként kereste kenyerét. Pamírban
dolgozott tudományos segéderőként, megtanult tadzsikul és
kirgizül, és szúfikkal és vándordervisekkel tartotta a
kapcsolatot. 1934-ben felvették a Leningrádi orientalisztika
karra; először 1935-ben tartóztatták le. Három évvel később
ismét letartóztatták és golyó általi halálra ítélték,
amit kényszermunkára változtattak. 1944-ben engedélyezték,
hogy önkéntesként beálljon egy büntetőezredbe, amely részt
vett Berlin ostrománál. 1945-ben visszavették az egyetemre, ahol
a rákövetkező évben védte diplomamunkáját, amely az első
török kánság (546-659) politikatörténetéről szólt.
Zdanovval való kapcsolatának következményeként törölték az
archeológiai kutatók szervezetéből; később könyvtárosnak
vették fel a leningrádi pszichiátriai kórházba. 1948 tavaszán
részt vett abban az altaji archeológiai expedícióban, amely a
Payzryk kurgánt [halomsírt] feltárta.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
*
* *
* *
Miután
jelentős hatást gyakorolt az orosz kultúra széles és heterogén
köreire, a Szovjetunió összeomlása után az eurázsianizmust
főleg azok ölelték keblükre, akik szembehelyezkednek
Oroszországnak a nyugati rendszerbe való beilleszkedésével.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Fordította:
Dávid Andrea
Metán-hidrát vagy palagáz lesz az új energetikai jövő?
Nagyságrendekkel
több metán-hidráttal van ellátva a Földünk, mint hagyományos
és nem-hagyományos gázzal, a termelési technológia viszont még
nincs teljesen kidolgozva. Amint sikerül egy gazdaságos és
biztonságos eljárást kitalálni, a metán-hidrátok jobban
átrendezhetik a világpiacot, mint a szárazföldi
nem-konvencionálisak. Világszerte egyre több kutatás és
fejlesztés irányul a metán-hidrátok felé, amelyek
gyakorlatilag jégbe zárt földgázmolekulák. Ezek termelésének
globálissá válása még a pala-, márga- és hasonló,
szárazföldi nem-hagyományos gázok forradalmi hatását is
felülmúlhatja, írja a Natural Gas Europe online lap.
A
metán-hidrátok egy jellemző, alacsony hőmérsékleten és magas
nyomáson keletkeznek, főleg a sarkkörökön és kontinentális
lemezek találkozásánál, 500 méteres mélységben. Durva
becslések szerint a Földön legalább
3, de akár 140 billiárd köbméter metán-hidrát található,
amelyhez képest eltörpül a hagyományos és nem-konvencionális
készletek összessége, ami 640 ezer milliárd köbméter. A
termelési technológia azonban még gyerekcipőben jár, a
lehetséges kockázatokat pedig még nem sikerült kiszűrni. A
kutatás-fejlesztésben többek
között Japán, Dél-Korea, India, Kína, Norvégia, az USA, és
az Egyesült Királyság, Oroszország, Németország jár az élen.
Olyan országok is elindultak tehát ezen az úton, amelyek
hagyományosan nagy mértékben szorulnak energiaimportra. A nagy
lendület ellenére szakértők szerint a piaci termelés nem
indulhat el 10-15 éven belül, Japán
viszont állítjakifejleszti
a helyes technológiát 2018-ig. Az USA geológiai kutatóintézete
szerint megfelelő politikai akarattal ott is lehetne 2025-től
nagyobb mennyiségben metán-hidrátokból hasznosítható gázt
nyerni. Bár lényegesen drágább a termelése a hagyományos
eljáráséhoz képest, a
nem-konvencionális gázok felhozatalánál nem költségesebb, ezért
is reméli a szakma az alszektor felvirágzását. Az elmúlt
időszakban folytatott felmérések alapján elmondható, hogy
Japán rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal. A partjainál lévő
mezők kiaknázása a magas költségek ellenére jó lehetőséget
jelent a szigetországnak, mivel nagyban függ a gázimporttól.
2011-es, 123 milliárd köbméteres felhasználásából 117
milliárd köbméter külföldről származott. A
távol-keleti országok esetében megjegyzendő, hogy
sok esetben vitatott fennhatóságú vizeken indulna a termelés, a
források kiaknázásáért kialakuló küzdelem pedig
felélesztheti a határvitákat.
Az
iparág kifejlődésével kapcsolatban még sok kérdés merül
fel, de annyi
már most látszik, hogy
Japán, kifejlett technológiájának köszönhetően a régió
vezető metán-hidrát termelőjévé válhat. De mint szoltunk már
róla, sajnos Japán amerikai bábkormánnyal működik, tehát az
USA termelését, (geo)politikai fölényeskedéseit és
bankszámláját gyarapítja majd ez is közvetve.
Hírfigyelő
Szolgálat - Jövőnk.info
FELKÉSZÜLÉS A HOLNAPRA
"...bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell
készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje."
A
Román államelnök világosan kimondja, hogy kölcsönökből
élünk. Mindenki látja, hogy a nálunk fejlettebb országok
hitele is elapadhat, pl. Görögország, Írország,
Portugália... De azt is láttátok, hogy mi történik Angliában,
hol a jóléti társadalomban felnőtt fiatalok, az angol modern
oktatási rendszeren keresztül ment nagyra nőtt emberek, semmit
nem kímélve gyújtogatnak, szétvernek mindent. Tudjuk, hogy
lassan globalizálódó világunkban, félő, hogy mint minden
előbb - utóbb hozzánk is begyűrűzik. Elgondolkodtató! Fel
kell készülni arra az időre, mikor az állam nem adni, hanem
elvenni fog. Mióta a világ a világ, az állam mindig az
alattvalóiból élt, és nem külföldről felvett kölcsönöket
osztott szét az állampolgárok között. Szerintem, lassan de
biztosan itt nálunk is visszaáll az évezredes szokás. Az állam
nem fog adni, osztogatni, hanem csak kérni fog és az adókból
kifizeti az adósságot, és ami marad, annak egy részét fogja
visszaosztani azoknak, akiknek jónak látja. Ez ilyen
egyszerű!
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Az Isten adta holnapban bízva,
Csaba testvér
Árnyoldalak - Hogyan működik a rablókapitalizmus...
A
kutyavilág ordas pénzeinek vérfarkasai
Egyre
gyakrabban hallható a nemzetközi pénzügyi sajtóban a „shadow
banking” -kifejezés, mely szóösszetétel mindkét tagja
meglehetősen negatív jelenségre utal manapság, hát még így
együtt. A magyarul árnyékbankrendszernek nevezett
jelenség részben nehéz átláthatósága, részben mérete miatt
keltette fel a szabályozók figyelmét elsősorban az Egyesült
Államokban, de a Fidesz-kormány is ezzel a módszerrel játszik.
Tulajdonképpen egy óriási méretűre nőtt finanszírozási
rendszerről van szó, amelynek szereplői elsősorban nem bankok,
és amelyek kívül esnek a felügyelet hatáskörén. Mindez egy
korábban nem tapasztalt kockázatot jelent a pénzügyi rendszer
egészére nézve. Körülbelül a világ GDP-jének kétszerese ez
a fajta a kitettség. A becslés azon alapul, hogy a globális
vállalatok méret szerinti eloszlása a nagy cégek tartományán,
˗ vagyis ott, ahol jellemzően a pénzügyi vállalatok vannak
túlsúlyban ˗ hirtelen jelentősen elhajlik a Pareto eloszlástól.
Pedig más mintákon azt találjuk, hogy a vállalatok mérete
nagyon stabilan Pareto-eloszlást követ tértől és időtől
függetlenül. A hiányzó rész valójában létezik, csak éppen
nem látjuk, mert a sötétben van. Vagyis éppen ez az
árnyékbankrendszer. A hagyományos flow-of-funds alapú elemzések
és a klasszikus monetáris aggregátumok által nem megragadható
pénzteremtési mechanizmus, melynek központi eleme a repo ügylet.
A repo ˗ magyarul visszavásárlási megállapodás - ugye ezt
csinálja nálunk az állampárt pénzügyi szektora, élén
Matolcsyval - ˗ tulajdonképpen egy fedezett hitelügylet: a repo
kezdeményezője értékpapírt (jellemzően
államkötvényt-kincstárjegyet) ad el, és ugyanakkor egy későbbi
határidőre (a hitel lejáratára) vissza is vásárolja
értelemszerűen a hitel kamattartalmával megnövelt értéken. A
repo ügylet másik oldalán lévő szereplő fél tehát hitelt
nyújt, így ő úgynevezett reverse repo ügyletet hajt végre.
Magyar szóhasználatban aktív repo amikor hitelt nyújtunk
(reverse repo), passzív repo amikor hitelt veszünk fel (repo).
Ezt gőzerővel kutatják - véleményünk szerint - a csak
látszólag ellenérdekelt valós bankszektor elemzői és
tanácsadói.
A
kutatás célja kettős: egyrészt feltérképezni a hagyományos
bankrendszert túlnövő árnyékbankrendszert, valamint rámutatni
a kialakulásához vezető okokra és potenciális
következményekre. Az árnyékbankrendszer két "végén"
a rövidtávú likviditástöbblettel rendelkező ú.n. cash
pool-ok,
valamint az ezt felhasználó alapkezelők állnak.
A cash-pool-ba azon szereplők tartoznak, akiknél likviditás
többlet csapódik le – lokális és globális
egyensúlytalanságok következtében, és valamilyen oknál fogva
rövid lejáratú biztonságos kamatbevételre vágynak:
- Devizatartalékokat kezelő „FX reserve managers” (1200 milliárd $)
- Globális vállalatok likvid pénzeszközei (1600 milliárd $)
- Intézményi befektetők (2000 milliárd $)
- Értékpapír kölcsönzéssel foglalkozó dealer-ek (800 milliárd $)
Ez
összesen nagyságrendileg 6000 milliárd $ likviditás (ekkor a
FED mérlegfőösszege közel 4000 milliárd $ volt), ami az
árnyékbankrendszer forrása, mely közvetlenül reverse repo-ba
(hitelnyújtás), vagy likviditási alapokba kerül. Érdekes tény,
hogy az amerikai DKJ (T-bill) piac túl kicsi ahhoz, hogy ekkora
likviditás-többletet elnyeljen.
A
rendszer másik végén azon alapkezelők (nyugdíjalapok,
hedge-fundok, devizatartalék-kezelők) állnak, akik
„hozamhiányban” szenvednek: a nyugdíjalapok alultőkésítettek,
a hedge-fundok alulteljesítenek a benchmarkhoz képest, a
devizatartalék-kezelők pedig a sterilizációs költségeket
próbálják ellensúlyozni. Ezen szereplők nagyrészt derivatív
ügyletekkel, lényegében tőkeáttétel vállalásával próbálják
legyőzni a globális hozamhiányt. A szerző végkövetkeztetése
tehát, hogy a likviditás többlet végeredményben tőkeáttételes
kötvénypozíciókat finanszíroz. Az árnyékbankrendszer két
„végét” a pénzpiaci dealer bankok kötik össze, akik aktív-
és passzív repókkal közvetítik a likviditást a
cash-pool-októl a tőkeáttételes portfóliókezelőkhöz. A
hagyományos pénzmennyiségi mutatók ˗
melyeket a monetáris politika befolyásolni szeretne ˗ nem
befolyásolják az alapkezelők forráshoz jutását, hiszen a
klasszikus megtakarítók-közvetítők-befektetők csatornát
kikerülve a dealer bankokkal repózva jutnak rövidtávú
forrásokhoz, amiből tőkeáttételes kötvénypozíciókat
finanszíroznak.
Az
árnyékbankrendszer tulajdonképpen a pénzügyi rendszerben
történő lecsapódása a reálgazdaságban végbemenő globális
folyamatoknak: aránytalanul magas megtakarítások a vállalati
szektorban és a külföldi szereplőknél (devizatartalékokat
felhalmozó jegybankok), alacsony globális hozamkörnyezetből
kialakuló hozaméhség, mely tőkeáttételes pozíciókra
ösztönöz olyan szereplőket is, akiknek konzervatív befektetési
stratégiát kellene követniük.
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info
Leendő nyugdíjasoknak - Lehet-e ok az aggodalomra?
Nagy
a bizonytalanság a leendő nyugdíjjal kapcsolatban egész Európában
– derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek
el. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak
sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a
jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy
pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon
és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka
kifejezetten pesszimista. Kínában
ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a
lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő
generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű
javulást vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon
utóbbi csoportba a megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2
százaléka tartozik.
A
nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy
azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték,
kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való
felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.
A
nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből
tevődik össze:
-
a személyes felelősségvállalásból,
-
a tudatosság szintjéből,
-
a pénzügyi jártasságból,
-
a tervezésből,
-
a pénzügyi felkészültségből
-
illetve a tartalékolásból.
Az
index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg
Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos
értéket.Magyarország
a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén
elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A
két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az
átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41
pontot mutatott.
A
kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még
mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében.
Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége
a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka
valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes
egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók
aránya mindössze 6 százalékot tett ki.
Az
állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – pedig változatlanul
az első számú jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori
évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a
magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját
megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként
számítani.
Az
öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága
pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem
érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért,
és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben
egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell
az időskori éveikre.
Fontosabb
eredmények:
- a felnőtt lakosság csaknem kétharmada szerint a leendő nyugdíjas generációknak sokkal rosszabb lesz, mint a jelenleginek
- a nyugdíjas évekre való felkészültség szintje minden vizsgált országban romlott tavalyhoz képest
- az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik a leendő nyugdíjasok
- még mindig magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében
A
kutatásról
Az
elvégzett kutatás – amelynek elkészítésében a a Transamerica
Center for Retirement Studies és a Cicero Consulting működött
közre – 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt
megkérdezésén alapul. A kutatást az érintett országokban –
Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban,
Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban,
Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában
– készítették el.
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése