Kik az igazi terroristák?
Eduardo, v, 2006-12-17 19:56 Cionizmus 
Közkívánatra!!!
Mi folyik a háttérben azaz miről nem szólnak a jelentések II
(Norberto Ceresole írása nyomán...)
Két robbantásos merénylet színhelye volt az argentínai főváros, Buenos Aires. Mindkét esetben zsidó intézmény volt a cél és mindkét esetben a zsidó fundamentalista kémelhárító szervezet, Shin Beth mozgatta a fonalakat... 1992 március 17-én az izraeli nagykövetség épülete repül a levegőbe, 29 halottat és sok sebesültet okozva. 1994 július 18-án az AMIA épülete szenved hatalmas károkat.
1991 szeptember 30-a, Madridi Konferencia megnyitása
Közkívánatra!!!Két robbantásos merénylet színhelye volt az argentínai főváros, Buenos Aires. Mindkét esetben zsidó intézmény volt a cél és mindkét esetben a zsidó fundamentalista kémelhárító szervezet, Shin Beth mozgatta a fonalakat... 1992 március 17-én az izraeli nagykövetség épülete repül a levegőbe, 29 halottat és sok sebesültet okozva. 1994 július 18-án az AMIA épülete szenved hatalmas károkat.
Itt működött több cionista szervezet társaságában a Histadrut is, amely a palesztin-izraeli békefolyamatok közismert támogatója volt. A halottak száma 86, a sebesülteké több száz. A nyomozások, amelyeket kizárólag izraeli hatóságok végeztek- Shin Beth vezetésével-, nem hoztak konkrét eredményeket. Izrael hivatalosan Iránt és a Hiszbollah szervezetet tette felelőssé. Lényeges megjegyezni, hogy a palesztin-izraeli béketárgyalások éppen ez idő tájt kaptak intenzív lendületet... Az argentínai zsidó terrorista agressziók hátterének megértéséhez lapozzunk vissza a közelmúltba;
A Buenos Airesben végrehajtott merényleteket szoros összefüggésben kell kezelnünk az izraeli belpolitika kríziseivel, amelyek az 1991-es madridi konferenciát előkészítő időszakra súlyos válsággá fejlődtek
Az izraeli társadalmon belül folyó erőszakos harc teljes terjedelmével kisugárzott a nemzetközi zsidó élettérre. Ez a válság elsősorban a következő országokat érintette; Izrael, USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Argentína. Egyidejűleg három síkon fejlődik ki a konfrontáció; kulturális vagy teológiai (fundamentalista-vallás a laikus cionizmussal szemben), társadalmi (telepesek és a már integrált lakosság között) és az államapparátuson belüli (a különböző biztonsági szervek között).
A madridi konferenciát az USA szorgalmazta, amit Shamir kormánya – hűen a „régi” izraeli hagyományokhoz- alakoskodva elfogadott. Ettől a perctől kezdve Rabin tábornokkal az élén, a munkáspárt és a cionista mozgalom vezetői vállvetve támogatták azt a tervjavaslatot, amely mélyrehatóan a „területek békéjét” volt hivatott szolgálni, szigorú és kizárólagos izraeli ellenőrzés mellett.
Ez az igyekezet erőszakos reakciót váltott ki az 1967-es katonai győzelem óta Izraelben sikeresen konszolidálódott fundamentális vallási körökben, valamint a nemzetközi zsidó közösségekben, amelynek a fontos társadalmi szerepet játszó argentin is szerves része. Ez az év a kiegyezés, a fundamentalista-vallási és ultra-nacionalista erők (Beguin, Shamir, Sharon stb.) megbékélésének éve volt.
Az állambiztonsági szerveken belüli szociális és vallási törés, különösen a kémelhárító Shin Beth-nél volt érezhető.
A madridi konferencián kibocsájtott „békejavaslat” a fundamentális zsidóság számára felért, a messiási kinyilatkoztatásban megjósolt végső katasztrófa kezdetével. Reakciójuk számos terrorista akcióban nyilvánult meg, amelynek egy része a buenos-airesi merénylet is volt.
A buenos-airesi merényletek logikus összefüggéseinek megértéséhez, elengedhetetlen az ezt megelőző, a nemzetközi zsidóságot érintő, de legkülönösebben Izrael határain belül lejátszódott események időrendi sorrendben való elemzése. A rendelkezésre álló anyag egyértelmű bizonyítja a zsidó terrorizmus extrém megnövekedését és a zsidó terrorista csoportosulások gombaszerű szaporulatát. (Mindez a „békefolyamatok” kísérőjelenségeként!)
1989-90-91. Terrorista merényletek sorozata rázza meg Izraelt, amelyeknél, kivétel nélkül a célpontok a „béketervet” elfogadó és támogató zsidó személyiségek, akiket ma „ál-zsidók”-ként kezelnek. Ezek az akciók hivatalosan a Kach csoport számlájára írhatók, akiket sikarim vagy „sárga ingesek”-ként ismertek.
1991 szeptember 30-a, Madridi Konferencia megnyitása
1992 március 17, robbanás Izrael buenos-airesi nagykövetségén, ahol ez időben a Shin Beth kémelhárító szervezet, valamint a dél-amerikai kontinens egyéb zsidó intézményeinek vezetői tanácskoznak. A robbanás akkor következik be, amikor az ügynökök éppen az épületen kívül tartózkodnak.
1992 májusa; béketárgyalásokat előkészítő megbeszélések Washingtonban, Bécsben, Brüsszelben, Tokióban és Ottawában.
1993 június 13. A munkáspárt vezetőjeként, Isaac Rabin nyeri a választásokat Izraelben. Legelső intézkedése a Shin Beth strukturális újraszervezése. A kémelhárító szervezet tevékenységét állami szintre emeli, amelynek fő feladata az Izraelben tevékenykedő fundamentalista zsidó csoportosulások, elsősorban Ciszjordániában, megfigyelése. Ügynökei parancsot kapnak a telepesek szervezeteibe történő integrációra.
1992 augusztusa, Izrael először nyilatkozik a Golán-fennsíkról, mint szír tulajdonról és „a terület visszaszolgáltatását” említi meg. (A Golán 13.000 zsidó telepesnek ad otthont)
1993 augusztus 30. Az izraeli parlament jóváhagyja a „Gaza-Jerikó-tervezet”-et
1993 szeptember 9-13. Kétoldali megegyezés születik Izrael és a Paéesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) között Washingtonban (Oslo I)
1994 január 16. Szír-amerikai csúcstalálkozó Genf-ben. Rabin egy mihamarabbi izraeli népszavazást helyez kilátásba, a Golán-Tsahal Szíriának való visszaadására.
1994 február 25. Baruj Goldstein, zsidó származású, amerikai orvos, több mint 40 palesztint mészárol le egy hebroni mecsetben.
1994 február-május. Kairói megegyezés. Gáza és Jerikó nemzetközi határainak rögzítése.
1994 május 25. Jordánia és Izrael béketervezet
1994 július 1. 27 év száműzetést követően Jasszer Arafat visszatér Palesztinába.
1994 július 18. Robbanás az AMIA épületében Buenos Airesben. A zsidó szervezetek székházában egyértelműen a „béketerv” megvalósításáért szorgoskodtak.
1992 augusztusa, Izrael először nyilatkozik a Golán-fennsíkról, mint szír tulajdonról és „a terület visszaszolgáltatását” említi meg. (A Golán 13.000 zsidó telepesnek ad otthont)
1993 augusztus 30. Az izraeli parlament jóváhagyja a „Gaza-Jerikó-tervezet”-et
1993 szeptember 9-13. Kétoldali megegyezés születik Izrael és a Paéesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) között Washingtonban (Oslo I)
1994 január 16. Szír-amerikai csúcstalálkozó Genf-ben. Rabin egy mihamarabbi izraeli népszavazást helyez kilátásba, a Golán-Tsahal Szíriának való visszaadására.
1994 február 25. Baruj Goldstein, zsidó származású, amerikai orvos, több mint 40 palesztint mészárol le egy hebroni mecsetben.
1994 február-május. Kairói megegyezés. Gáza és Jerikó nemzetközi határainak rögzítése.
1994 május 25. Jordánia és Izrael béketervezet
1994 július 1. 27 év száműzetést követően Jasszer Arafat visszatér Palesztinába.
1994 július 18. Robbanás az AMIA épületében Buenos Airesben. A zsidó szervezetek székházában egyértelműen a „béketerv” megvalósításáért szorgoskodtak.
1994 október 26. Megszületik a békekötés Jordánia és Izrael között.
1995 szeptember 28. (Oslo II) A Taba-i megegyezés Jordánia és Izrael között
1995 november 4. Meggyilkolják Isaac Rabint. A nyomozási eredmények egyértelműen a Shin Beth merényletben való részvételét igazolják.
A körülmények több mint érdekesek. A buenos-airesi merényletek térben és időben való elhelyezése. Mint azt később látjuk, a fundamentalista zsidó terroristák akcióiban Izrael állam egy és ugyanazon alapszervezete érintett; a kémelhárítás, a Shin Beth, amelynek többek között feladata, a világ összes izraeli nagykövetségének védelme és a kínzásos vallatás Izraelben, valamint a megszállt területeken.
8. A Rabin-gyilkosságot követően készített vizsgálat nyilvánosságra hozott kivonata (Shamgar-komisszió) fontos információkat tartalmaz a Shin Beth kém-és elhárító szervezet fundamentalista zsidóság soraiba történő beolvadásáról. A legjellegzetesebb vonás mindig, hogy az akció befejeztével soha nem derül ki, ki volt a nyomozó és ki a nyomozott. Egy kiváló példa erre „doktor Kastner meggyilkolása”. Egy magyar zsidóról van szó, aki állítólagosan a Gestápóval működött együtt. Gyilkosa, Zeev Eckstein egyike volt a Shin Beth ügynökeinek, akik a „bosszúállók” csoportját alkották. 35 és fél évvel később hasonló esetnek lehetünk tanúi. Egy Shin Beth titkos ügynök (Avishay Raviv) válik „bevetésképtelenné”, akinek feladata lett volna Rabin gyilkosának, Ygal Amir, szintén titkos ügynök megfigyelése.
9. Ygal Amir, Rabin meggyilkolása előtt, gazdag tapasztalatokra tett szert az állambiztonság és a külpolitika területén. (Litvániában dolgozott, ahol az Izraelbe visszatelepülő szovjet zsidóság szervezése folyt). Tevékenységét a Shin Berth szervezet ügynöke, Avishay Raviv támogatta és pénzelte.
1995 szeptember 28. (Oslo II) A Taba-i megegyezés Jordánia és Izrael között
1995 november 4. Meggyilkolják Isaac Rabint. A nyomozási eredmények egyértelműen a Shin Beth merényletben való részvételét igazolják.
A körülmények több mint érdekesek. A buenos-airesi merényletek térben és időben való elhelyezése. Mint azt később látjuk, a fundamentalista zsidó terroristák akcióiban Izrael állam egy és ugyanazon alapszervezete érintett; a kémelhárítás, a Shin Beth, amelynek többek között feladata, a világ összes izraeli nagykövetségének védelme és a kínzásos vallatás Izraelben, valamint a megszállt területeken.
8. A Rabin-gyilkosságot követően készített vizsgálat nyilvánosságra hozott kivonata (Shamgar-komisszió) fontos információkat tartalmaz a Shin Beth kém-és elhárító szervezet fundamentalista zsidóság soraiba történő beolvadásáról. A legjellegzetesebb vonás mindig, hogy az akció befejeztével soha nem derül ki, ki volt a nyomozó és ki a nyomozott. Egy kiváló példa erre „doktor Kastner meggyilkolása”. Egy magyar zsidóról van szó, aki állítólagosan a Gestápóval működött együtt. Gyilkosa, Zeev Eckstein egyike volt a Shin Beth ügynökeinek, akik a „bosszúállók” csoportját alkották. 35 és fél évvel később hasonló esetnek lehetünk tanúi. Egy Shin Beth titkos ügynök (Avishay Raviv) válik „bevetésképtelenné”, akinek feladata lett volna Rabin gyilkosának, Ygal Amir, szintén titkos ügynök megfigyelése.
9. Ygal Amir, Rabin meggyilkolása előtt, gazdag tapasztalatokra tett szert az állambiztonság és a külpolitika területén. (Litvániában dolgozott, ahol az Izraelbe visszatelepülő szovjet zsidóság szervezése folyt). Tevékenységét a Shin Berth szervezet ügynöke, Avishay Raviv támogatta és pénzelte.
10. A buenos-airesi merényletek mozgatóját, minden kétséget kizáróan, a fundamentalista zsidóság messiási „ars poeticá”-jában (Izrael erőszakos térhódítása kontra Izrael állam) valamint a Shin Beth felfedhetetlen, kettős szerepében találjuk. Izrael hivatalos reakciója, a Mosszad és az argentin zsidó lobby szájíze szerint, nem váratott sokáig magára. A merényletekért az „arab terrorizmus”-t tette felelőssé, élve természetesen egy belső argentin összeesküvés és abból leszármaztatható „dél-amerikai holokauszt” szabad opciójával. A szándék több mint áttetsző. Argentína pszichológiai és fizikai térdre kényszerítés. A hadviselés kétsíkú:
a) A nemzetközi közvélemény figyelmének elterelése Izrael belső problémáiról, egyidejűleg a peronista „kreol nácizmus” fokuszálása, egy olyan időpontban, amikor a nemzetközi zsidóság több ország ellen kampányharcot folytat.
b) Az argentin igazságszolgáltatás megakadályozása, amely leleplezhetné az országban működő zsidó szélsőséges csoportok bomlasztó tevékenységét.
Leszögezhetjük;
A „béketárgyalások” felvétele és Rabin meggyilkolása között egyértelmű folyamatok körvonalai rajzolódnak ki. Az egész nyugati világra nézve a zsidó ideológia hódoltatásának idejét éljük, míg térben Izrael és a diaszpóra zsidóságának szüntelen terjeszkedése tapasztalható. A buenos-airesi merényletek láncszemként beleillenek, időben és térben, egy nagy horderejű, időben, térben, metódusban, ideológiában nem szétválasztaható konfliktusok sorozatába.
(X)
Miért foglakozunk Argentínával?
1.
Még ha nincs is pontos adat arról, hogy Soros György teljes vagyona hány százmillió (vagy milliárd?) dollárt tesz ki, azt tudni lehet, hogy a mega-spekulátor a legnagyobb ingatlan, ingó és szarvasmarha befektető Argentínában, és igen szaftos érdekeltségei vannak Brazíliában és Venezuelában is. Az argentin lap Pagina 12 „Argentína új tulajdonosa”-ként apostrofálta, egy olyan országról van szó, ahol csak a 90-es évek elején jelent meg befektetőként.
Az ingatlanok vásárlására szakosodott IRSA nevű cégén keresztül, Soros, Argentína legnagyobb ingatlan vállalkozójává vált. Tulajdonában van több bevásárló központ Buenos Airesben, évi eladásai évi 800 millió dollárt tesznek ki, és 130 különböző ingatlan ország szerte. Többek között két felhőkarcoló, egy luxus igényeket kielégítő kikötő, luxus lakóépületek, lakóparkok, a Buenos Airesi központi vásárcsarnok, stb. Ezen kívül, birtokában van az argentin Loans Bank össztőkéjének 27, 5 %, amely a jelzáloghitel piac 40%-át birtokolja.
Soros közel áll ahhoz, hogy a dél-Amerikai ország legnagyobb földbirtokosává váljon. Nevén van több mint 500.000 hektár föld, és 150.000 szarvasmarha –ezzel ő a legnagyobb vágó marha tulajdonos Argentínában. (Érdekességképpen: 60 év után most „hirtelen” megnyílt az amerikai (USA) piac, az argentin hús termékek importja előtt!) Tervei között szerepelnek további pénzügyi beruházások az élelmiszeriparban és az élelmiszer kereskedelemben is.
(Forrás: Institute for Global Communications – IGC és InterPress Third World News Agency))
Soros György „argentin” partnere az az Eduardo Elsztain, aki a hivatalos tulajdonosa a fent említett IRSA Holding ingatlan befektető cégnek. Elsztain üzleti partnere viszont, Edgar Bronfman, a Zsidó Világtanács elnöke (World Jewish Congress)
www.worldjewishcongress.org
A Zsidó Világtanács, nemzetek fölötti szervezet melynek elsődleges célja „Izrael megsegítése”
Eduardo Elsztain jelenleg a Zsidó Világtanács pénztárnoka.
Alább, a Zsidó Világtanács (WJC) vezetősége.
WJC STEERING COMMITTEE MEMBERS
Edgar M. Bronfman, President, WJC
Pierre Besnainou,
President, European Jewish Congress
Zeev Bielski,
Chairman, Jewish Agency for Israel/
World Zionist Organization
Matityahu Droblas,
Chairman, WJC Israel Branch
Eduardo Elsztain, WJC Treasurer
Mendel Kaplan, Chairman, WJC Executive
Alexander Machkevich,
President, Euro-Asian Jewish Congress
Israel Singer, Chairman, WJC Governing Board
Evelyn Sommer,
Chairman, North American Jewish Congress,
President WJC American Section
Jack Terpins,
President, Latin American Jewish Congress
Stephen E. Herbits, Secretary General,
2.
Herzl Tivádar
” Palesztina vagy Argentinia*?
Palesztinát vagy Argentiniát részesítsük-e előnyben? A Society azt fogja venni, amit adnak neki, és ami mellett a zsidónép közvéleménye meg fog nyilatkozni. A Society mind a két tényt szem előtt fogja tartani.
Argentinia a föld egyik természetileg leggazdagabb országa, nagy kiterjedésű sík felülettel, gyér népességű és mérsékelt klímájú. Az argentiniai köztársaságnak legnagyobb érdekében állana, hogy javunkra területének egy részéről lemondjon. A mostani zsidó beszivárgás természetesen lehangoltságot okozott ott; fel kellene Argentiniát az új zsidó vándorlás lényeges különbségei felől világosítani.
Palesztinia a mi felejthetetlen történelmi hazánk. Ez a név egymagában hatalmasan megragadó varázzsal lenne népünkre. Ha a szultán Ő felsége nekünk adná Palesztinát, ennek fejében magunkra vállalhatnók Törökország pénzügyeinek teljes rendezését. Európa számára ott egy darab sáncot alkotnánk Ázsiával szemben, ellátnók a kultúra előőrsi szolgálatát a barbársággal szemben. Mint semleges állam, egész Európával összeköttetésben maradnánk, amely egész existenciánkat biztosítani volna hivatva. A kereszténység szent helyei tekintetében a területenkívüliség valamely népjogi formáját lehetne felállítani. Mi képeznők a szent helyek mellett a díszőrséget és létünkkel biztosítanók ezen kötelezettségünk betartását. Ez a díszőrség lenne a zsidókérdés megoldásának nagy szimbóluma tizennyolc ránk nézve szenvedésekkel telt évszázad után.”
Herzl Tivadár: Der Judenstaat (A zsidó állam) 16. oldal, 1896
*Argentinia az eredetíben
a) A nemzetközi közvélemény figyelmének elterelése Izrael belső problémáiról, egyidejűleg a peronista „kreol nácizmus” fokuszálása, egy olyan időpontban, amikor a nemzetközi zsidóság több ország ellen kampányharcot folytat.
b) Az argentin igazságszolgáltatás megakadályozása, amely leleplezhetné az országban működő zsidó szélsőséges csoportok bomlasztó tevékenységét.
Leszögezhetjük;
A „béketárgyalások” felvétele és Rabin meggyilkolása között egyértelmű folyamatok körvonalai rajzolódnak ki. Az egész nyugati világra nézve a zsidó ideológia hódoltatásának idejét éljük, míg térben Izrael és a diaszpóra zsidóságának szüntelen terjeszkedése tapasztalható. A buenos-airesi merényletek láncszemként beleillenek, időben és térben, egy nagy horderejű, időben, térben, metódusban, ideológiában nem szétválasztaható konfliktusok sorozatába.
(X)
Miért foglakozunk Argentínával?
1.
Még ha nincs is pontos adat arról, hogy Soros György teljes vagyona hány százmillió (vagy milliárd?) dollárt tesz ki, azt tudni lehet, hogy a mega-spekulátor a legnagyobb ingatlan, ingó és szarvasmarha befektető Argentínában, és igen szaftos érdekeltségei vannak Brazíliában és Venezuelában is. Az argentin lap Pagina 12 „Argentína új tulajdonosa”-ként apostrofálta, egy olyan országról van szó, ahol csak a 90-es évek elején jelent meg befektetőként.
Az ingatlanok vásárlására szakosodott IRSA nevű cégén keresztül, Soros, Argentína legnagyobb ingatlan vállalkozójává vált. Tulajdonában van több bevásárló központ Buenos Airesben, évi eladásai évi 800 millió dollárt tesznek ki, és 130 különböző ingatlan ország szerte. Többek között két felhőkarcoló, egy luxus igényeket kielégítő kikötő, luxus lakóépületek, lakóparkok, a Buenos Airesi központi vásárcsarnok, stb. Ezen kívül, birtokában van az argentin Loans Bank össztőkéjének 27, 5 %, amely a jelzáloghitel piac 40%-át birtokolja.
Soros közel áll ahhoz, hogy a dél-Amerikai ország legnagyobb földbirtokosává váljon. Nevén van több mint 500.000 hektár föld, és 150.000 szarvasmarha –ezzel ő a legnagyobb vágó marha tulajdonos Argentínában. (Érdekességképpen: 60 év után most „hirtelen” megnyílt az amerikai (USA) piac, az argentin hús termékek importja előtt!) Tervei között szerepelnek további pénzügyi beruházások az élelmiszeriparban és az élelmiszer kereskedelemben is.
(Forrás: Institute for Global Communications – IGC és InterPress Third World News Agency))
Soros György „argentin” partnere az az Eduardo Elsztain, aki a hivatalos tulajdonosa a fent említett IRSA Holding ingatlan befektető cégnek. Elsztain üzleti partnere viszont, Edgar Bronfman, a Zsidó Világtanács elnöke (World Jewish Congress)
www.worldjewishcongress.org
A Zsidó Világtanács, nemzetek fölötti szervezet melynek elsődleges célja „Izrael megsegítése”
Eduardo Elsztain jelenleg a Zsidó Világtanács pénztárnoka.
Alább, a Zsidó Világtanács (WJC) vezetősége.
WJC STEERING COMMITTEE MEMBERS
Edgar M. Bronfman, President, WJC
Pierre Besnainou,
President, European Jewish Congress
Zeev Bielski,
Chairman, Jewish Agency for Israel/
World Zionist Organization
Matityahu Droblas,
Chairman, WJC Israel Branch
Eduardo Elsztain, WJC Treasurer
Mendel Kaplan, Chairman, WJC Executive
Alexander Machkevich,
President, Euro-Asian Jewish Congress
Israel Singer, Chairman, WJC Governing Board
Evelyn Sommer,
Chairman, North American Jewish Congress,
President WJC American Section
Jack Terpins,
President, Latin American Jewish Congress
Stephen E. Herbits, Secretary General,
2.
Herzl Tivádar
” Palesztina vagy Argentinia*?
Palesztinát vagy Argentiniát részesítsük-e előnyben? A Society azt fogja venni, amit adnak neki, és ami mellett a zsidónép közvéleménye meg fog nyilatkozni. A Society mind a két tényt szem előtt fogja tartani.
Argentinia a föld egyik természetileg leggazdagabb országa, nagy kiterjedésű sík felülettel, gyér népességű és mérsékelt klímájú. Az argentiniai köztársaságnak legnagyobb érdekében állana, hogy javunkra területének egy részéről lemondjon. A mostani zsidó beszivárgás természetesen lehangoltságot okozott ott; fel kellene Argentiniát az új zsidó vándorlás lényeges különbségei felől világosítani.
Palesztinia a mi felejthetetlen történelmi hazánk. Ez a név egymagában hatalmasan megragadó varázzsal lenne népünkre. Ha a szultán Ő felsége nekünk adná Palesztinát, ennek fejében magunkra vállalhatnók Törökország pénzügyeinek teljes rendezését. Európa számára ott egy darab sáncot alkotnánk Ázsiával szemben, ellátnók a kultúra előőrsi szolgálatát a barbársággal szemben. Mint semleges állam, egész Európával összeköttetésben maradnánk, amely egész existenciánkat biztosítani volna hivatva. A kereszténység szent helyei tekintetében a területenkívüliség valamely népjogi formáját lehetne felállítani. Mi képeznők a szent helyek mellett a díszőrséget és létünkkel biztosítanók ezen kötelezettségünk betartását. Ez a díszőrség lenne a zsidókérdés megoldásának nagy szimbóluma tizennyolc ránk nézve szenvedésekkel telt évszázad után.”
Herzl Tivadár: Der Judenstaat (A zsidó állam) 16. oldal, 1896
*Argentinia az eredetíben
Kedves Eduardó!
Turulka, h, 2006-12-18 19:53
Nagyon örülök az írásodnak! Amit írtál azt úgy vélem igaz. A CELADE-UNO épületében /Santiago-Chile/ nagyon sok cionista ügynöknek van diplomáciai utlevele. Buenos Airesből a gép mintegy háromnegyed óra alatt éri el Santiágót. Ez az útvonal volt a legrövidebb, ezért választotta ezt az útvonalat a zsidó terrorista.
Üdv.: Turulka
Üdv.: Turulka
„...Budapest a mi Jerusolájimünk, a Duna a mi Jordánunk... –
Eduardo, h, 2006-12-18 18:41
„...Budapest a mi Jerusolájimünk, a Duna a mi Jordánunk... – utal a századvég liberális zsidóságának hangulatára egy későbbi keltezésű cionista írás. (Gróf Teleky egy nyilatkozata. Zsidó Szemle, 1921. június 17.) Lehet, hogy ez a hitvallás is közrejátszott abban, hogy a magyarországi cionizmusnak csak nagy nehézségek árán sikerült gyökeret eresztenie a székesfővárosban századunk első évtizedében. Miközben a vidék kis- és nagyvárosaiban – különösen a nemzetiségi területeken – egymás után alakultak a cionista egyletek, addig Budapesten évekig erre nem került sor. „Budapesten... a mozgalom sehogysem akart megalakulni – írja a hazai cionizmus egyik pionírja, Kahán Nison visszaemlékezéseiben. 1901-ben megalakult ugyan... egy cionista egylet, mely azonban kevésszámú tagjainak... lelkes igyekezete dacára sem tudott gyökeret verni. (A magyar cionizmus multjából. Zsidó Szemle, 1933. december 14.) Rezignáltan írta Herzl 1903-ban a Magyarországon tapasztalt „patriótacionizmus-ról a mozgalmával rokonszenvező zsidó parlamenti képviselőnek, Mezei Ernőnek: „... a magyar cionizmus elsősorban csak piros-fehér-zöld lehet, és igazán nem vagyok annyira elfogult, hogy ezt rossznéven venném Magyarországon".
in:
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/04/herzl.html
Rózsa-Flores Eduardo رﻭﺸﺎ ﻔﻠﻮرﺱ ﺃﺪﻭرﺪﻭ
A karaván megy, a kutyák ugatnak, a karaván megy… Arab közmondás
in:
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/04/herzl.html
Rózsa-Flores Eduardo رﻭﺸﺎ ﻔﻠﻮرﺱ ﺃﺪﻭرﺪﻭ
A karaván megy, a kutyák ugatnak, a karaván megy… Arab közmondás
Eduardo !! Le a kalappal
zola, h, 2006-12-18 19:37
Eduardo !!
Le a kalappal elötted !! Csodálatosak az adataid !!
Nagyon sok köszönettel
zola
Le a kalappal elötted !! Csodálatosak az adataid !!
Nagyon sok köszönettel
zola
"Izraeli" ügynökök robbangatnak?
Eduardo, h, 2006-12-18 12:32
“Buenos Aires - ArgentínaAz Ezeiza nemzetközi repülőtéren letartoztatták egy izraeli diplomatát! Táskájában jelentős mennyiségű robbanóanyagot szállított!”
Vajon erről miért nem szólnak a jelentések?
Valami bűzlik Argentínában.
Mi is történt a repülőtéren?
Pár hete, (a hír szeptemberi, de jónak láttam újra leközölni!) súlyos incidensre került sor a Buenos Aires-i Ezeiza nemzetkőzi repülőtéren. A helyi és a nemzetkőzi sajtó azóta is hallgat. A Kalki Nemzetkőzi Független Hírügynökség (melynek szintén, örömmel, dolgozom) saját megbízható forrásaira hivatkozva a világhálón terjeszti a hírt.
Egy augusztusi szerdán, a délutáni órákban a Repülőtér Biztonsági Szolgálata (RBSz) letartoztatott egy magas rangú cionista diplomatát, percekkel azelőtt, hogy az illető felszállna a Chilébe induló repülőgépre. Kézitáskájában jelentős mennyiségű robbanóanyagot fedezték fel. A diplomata dühödt tiltakozása ellenére a RBSz rohamosztaga letartoztatta és tájékoztatta a Belügyminisztériumot, amely azonnal parancsot adott ki az eset szigorú titokban tartására.
Ezután megjelentek a repülőtéren a kormány tisztviselői, akik mindenáron azt szerettek volna elérni, bocsássák szabadon a diplomatát, és-sőt ne maradjon írásos nyomának az “incidensnek”. Ezt az osztag parancsnoka és helyettese megtagadta és nem sokon múlott az, hogy tettlegességig fajuljon a vita a katonák és a civil ügynökök között. Természetesen az egyenruhások arra hivatkoztak, ha engednének a kormány tisztviselői óhajának, a teljes felelősséget újra nekik kellene elvállalniuk egy esetleges merénylet bekövetkezte esetén.
Miért újra? Mik az előzmények?
1994. július 14-én gyanús körülmények között “valakik” fölrobbantották az AMIA (Asociación Mutual Israelita Argentina – Argentin Izraelita Segélyegylet) épület komplexumát. A robbanás következtében 85 ember halt meg, és több mint 300-án serültek meg, többségben zsidók. Iránt és a Hezbollah-ot vádoltak meg a merénylettel. Azóta, a gyanúsítottakat szabadon engedték bizonyítékok hiányában. A vizsgálatot levezető argentin ügyész ellen pedig vizsgálat folyik és lehet nem ússza meg a börtönt. Ezt megelőzően 1992-ben egy másik gyanús merénylet következtében 29 ember halt meg a cionista állam nagykövetségénél. (itt a vizsgálat, megállapította -1997-ben- ámde erről is hallgat a média- hogy, szó sem lehetett semmiféle autó-bombáról, hanem hogy a robbanás az épületen belül történt, és hogy a külső kráter utólag lett megásva azért, hogy a helyi cionisták számára hasznos, “autó-bomba” elméletet alátámasszák).
Pár héttel azelőtt, hogy Izrael, a cionista állam, elindítana “veszett kutyait” (Moshe Dayan volt zsidó hadügyminiszter szavai) Palesztina és Libanon ellen, a DAIA (argentin zsidó szervezetek szövetsége) és a Wiesenthal központ dörgedelmes sajtónyilatkozatokat tették közzé figyelmeztetve egy lehetséges “harmadik merényletre” Argentínában. Ezzel párhuzamosan az USA-ból, a Fehér Házból és a Pentagonból kiszivárogtatták olyan információkat miszerint “vizsgálatok folynak” és, hogy tény a “latens veszélyt” jelentő hármas határ (Argentina-Brazil-Paraguay) merthogy ott, állítólag, nagyszámú arab-muszlim közösség telepedett le. Még azt is terjesztették “lehetséges, hogy –a hármas határnál- Al Qaida sejtek is tartózkodnak”.
Az Ezeiza-i repülőtéren letartoztatott izraelit, végül elengedték. Pár órával az incidens kezdete után, a cionista “diplomatát” föltették egy, külföldre, induló repülőgépre.
A biztonsági szolgálatnak megtiltottak bárminemű nyilatkozatot, titoktartásra köteleztek az ügyben érintett tiszteket.
A következtetések levonását meghagyom a kedves olvasóknak.
Rózsa-Flores Eduardo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése