Az Apró- klán szorításában

Lakatos Pál: Az Apró- klán szorításában

(Magyar Világ, 2007. nov. 29.) lakatospal.hu

A KGB-s Apró Antal, a dinasztia-alapító

Az egykori szobafest?, a magyar Haynau, Kádár János telekszomszédja, Apró (Klein) Antal azon kevesek közé tartozott, aki tegez?dhetett Kádárral. Nagy kiváltság volt ez akkoriban. Ez a kádári gesztus persze a KGB-s Apró Antalnak szólt, még pontosabban a KGB-nek, az egykori Szovjetunió, egykori titkosszolgálatának, amelynek, mint már többször is leírtuk, Apró Antal volt a hazai legf?bb f?nöke. Ezért lehetett, egészen 1971-ig a KGST, a Szovjetunió által 1949-ben létre hozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó magyarországi képvisel?je, majd 1976 és 1989 között a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke. 1961-ben ? volt a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, ? írta alá a "Barátság I." k?olajvezeték megépítésének szerz?dését és az atomer?m? programmal kapcsolatos dokumentációkat. Bár Szegeden Kleinnek született 1913-ban, mégis kijelenhetjük, még az ereiben is orosz vér folyt. Lehetett ? bármilyen poszton, a dönt? szót, pontosan az orosz köt?dése miatt, mindig ? mondta ki. 1956. október 25-ét megel?z?en, a Kossuth téri vérengzés el?tt is. S amikor veszélyben érezte magát, 1956. november másodikán, kenyéradó gazdáihoz, a tököli orosz laktanyába menekült.

1994-ben, mindenféle felel?sségre vonás nélkül, ágyban, párnák közt halt meg. Addig azonban még rengeteg teend?je akadt. ?t sejthetjük, mint a KGB hazai nagyf?nökét, az olajsz?kítés el?készítése és a magyarországi kiválasztott oligarchák meggazdagodása mögött. T?le függött a Gyurcsányok, Hornok, Antallok, Borossok, Orbánok, Medgyessyk egzisztenciája. Még az orosz államadósság "elkártyázásban", annak a majd 2 milliárd konvertibilis rubel (a dollárral volt egyenérték?) dobra verésében is. Az ? lelkén is szárad, hogy Hazánk ebb?l az irdatlan mennyiség? pénzb?l egyetlen árva centet, vagy kopejkát sem fordíthatott az értéket termel? ember életének jobbra fordítására. Aki pedig megtermelte mindazokat a javakat, amelyeket a nagy Szovjetunióba exportáltunk, s amely érték kifizetése egyre csak késett. Ki volt ez jól találva. Amikor az oroszok döntenek, hogy magyarországi elvtársaikból gazdag kapitalistákat csinálnak, akkor már megy a szemfényvesztés az államadósság visszafizetése körül.

Mindent úgy intéznek, mintha csinálnának is valamit, de nagyon vigyáztak arra, hogy az egész tranzakció lebonyolítása, az igazi cél számunkra ne derülhessen ki.
Milyen érdekes (vagy talán nagyon is érthet?), hogy az adósság visszafizetése körüli legnagyobb herce-hurca között, 1994 és 1995 tájékán, 1991-hez képest, az országba bejött, háztartási tüzel?olajként, tehát vámfizetés nélkül bekerült, motorbenzinként feldolgozott k?olaj mennyisége hirtelen megtízszerez?dött. Tobzódott a fehérgalléros és a négy elemis alvilág. A politikai és a gazdasági "elit" már ekkor kezet rázott az olajsz?kít?kkel, a maffiával. Csak az el?bbiek valamivel jobban jártak. A mai gazdagok, multimilliárdosok pénztárcája, a t?lünk ellopott orosz államadósság révén, mostani áron számolva, legalább kétezer milliárd forinttal gazdagodott.

Nem tudom, a kommunisták titokban imádkoznak-e- haláluk el?tt bizonyára, hiszen még az MSZMP egykori f?titkára, Grósz Károly is imáit mormolta az utolsó pillanatokban-, tehát, ha így van, akkor Apró (Klein) Antal lelki üdvéért, a mai kommunista-kapitalista szájakból egyfolytában szólhat az ige. Sokat, talán mindent neki köszönhetnek. Mint ahogy mis is, a nyomorúságunkat.

De nézzük csak, az orosz államadósság körül ki sündörög a legtöbbet? Min? véletlen, az illet? "urat" Kapolyi Lászlónak hívják, aki Vásárosnaményben, az orosz államadósság elosztására és lebontására létrehozta a System Consulting Kft. elnevezés? cégét. Ezen kívül van még neki 48 más vállalkozása is. Az egyiket, amely azóta már megsz?nt, Peresztrojka Kft.-t-nek hívták, s amelynek egyik ügyvezet?je a moszkvai Olga Kucserova volt. Kapolyi egyébként is nagyon szereti az oroszokat, több cégében is jelen vannak Moszkva képvisel?i.
Kitartó és következetes munkája kell?képpen gyümölcsözik is. Az évenkénti tiszta haszna rendszeresen eléri a háromszáz millió forintot.
Pedig már a Kádár-rezsimben is volt mit a tejbe aprítania. 1983 és 1987 között ipari miniszterként tengette életét, s vele együtt dolgozott, helyettes államtitkárként a nagy példakép egyik gyermeke, a mai szürke eminenciás (n?), Apró Piroska is.

Kapolyiról persze mást is tudnunk kell. Rövid életrajzát 2005-ben, a Magyar Világban így foglaltuk össze: "Dr. Kapolyi László, a moszkvai Bányászati Egyetem díszdoktora, 1976-tól nehézipari miniszter volt, az MSZMP KB tagja, jelenleg országgy?lési képvisel?, a szovjet államadósság aktív lebonyolítója, feltételezett szervezete: KGB és GPU."
Így már persze rögtön érthet?bb lesz minden. Még a különleges üzleteket is megértjük azonnal. Az olyanokat például, amelyek négy évvel ezel?tt történtek, s amely példa egy a rengeteg közül: "2003-ban, a Medgyessy-kormány idején Csehország megawattonként huszonhárom-huszonnyolc euróért kínált eladásra elektromos energiát. Az MVM és az eladó közé belépett Kapolyi László MSZP-s országgy?lési képvisel? cége, s az elektromos energia megawattja máris nyolcvan euróba került. A magyar piacon naponta több ezer megawatt elektromos energia helyezhet? el. Megint tetten érhet? a hazai érdekek elárulása."

A 2000-ben megjelent Vörös milliárdosok cím? könyvemben, a témához kapcsolódóan a következ?képpen beszélgettünk K?rösi Imrével:
"- Nézzünk meg egy speciális adósságfajtát. A Szovjetunió fölbomlása utáni, úgynevezett átvállalt orosz államadósságot, amely az indulása körül olyan kétmilliárd dollár körül volt.

- A felét Jelcin elnök ittléte alkalmából már áruban törlesztették, és utána körülbelül 900-950 millió dollár maradt, ami orosz államadósságként Magyarországon jelentkezett. Külön csapat alakult, amely majd ezt az orosz államadósságot kezelni fogja.
Ilyen például a Társaság a Keleti Piacokért. Ebben részt vettek az MSZP vezet? politikusai: Hujber Ottó, Pál László, Máté László, akik ezt a kvázi rossz hitelt ugyanabban a rendszerben - mert azt mondták, az oroszok nem akarják megadni - hajlandók a legjobb feltételekkel biztosítani hazánk részére. Amit tehát nem hadianyagban teljesítettek, és nem a Honvédelmi Minisztériumon keresztül kaptunk meg MIG 21-esekben és egyebekben, annak a maradék összegét ez az érdekcsoport "le akarta nyúlni". Sikerült is bel?le zsebre tenni pár milliárd forintot, de összevesztek rajta. Ekkor robbant ki az olajbotrány, ekkor robbant ki például Pál László viselt dolgai. Itt már az MSZP-s érdekcsoportok egymásnak is betartottak, ez miniszterváltásokat eredményezett, majd az olajügyben ezek az érdekcsoportok sok súlyos b?ncselekményt követtek el. Az olajügy ebben az államadósság gondban-bajban keletkezett, a legjobb megoldás az lett volna, ha az orosz állami vállalat a magyar, az akkor még teljesen állami vállalat, a MOL részére teljesít, bartell-megállapodás formájában. Akkor viszont nem nyertek volna rajta a tisztelt urak, ezért a MOL és az orosz import?r közé magánszemélyeket kellett beiktatni, akik a közvetít?i jutalékból is rendkívüli módon megéltek volna. Az, hogy az egész 950 millió dollár jelent?s része nem került át 94 és 98 között magánzsebekbe, a bels? marakodásnak köszönhet?.

- Tudunk neveket mondani? Korábban ezzel összefüggésben említette például Berecz János nevét is.

- A Társaság a Keleti Piacokért szervezetben több százf?s csapat van, természetesen Berecz János is benne van. Ez a "keleti piac" Kapolyi Lászlótól kezdve arra szakosodott, hogy a régi elvtársi-baráti kapcsolatok információira épüljön. Az új kormányzatnak, az
Antall-kormánynak semmilyen hasznosítható keleti kapcsolata nem volt. A régiek viszont baráti, üzlettársi kapcsolatban voltak a felbomlott szovjet birodalom vezet? pozíciójú embereivel. Ez egy nagyon fontos momentum, mert nemcsak Magyarországon történt az állami tulajdon ilyen módon való "kiprivatizálása" és az állami javak elt?ntetése. Ugyanez történt a fölbomló Szovjetunióban, de nagyságrendekkel nagyobb csalásokkal."
S következzék még egy idézet, ugyanebb?l a könyvb?l, szintén K?rösi Imrével beszélgetve:
"- Antall Józsefnek nagyon sokat köszönhet az MSZP, nélküle ma Magyarország egy évtizeddel jobban állna társadalmilag, gazdaságilag, politikailag, tudatilag. Minden szempontból. ?k törték meg a 90-es évek elején azt a lendületet, ami egy gazdasági, tulajdonosi vagy lelki változás motorja lehetett volna. Az a privatizáció, amit Antall folytatott, idegen érdekek és a szocialista párt érdekei szerint, 2003-ban már ismert. De nemcsak privatizált, milliárd dolláros kintlév?ségeket sem hajtott be, illetve az adósság rendezésének lehet?ségét átadta a szocialista vállalkozóknak. Mostanában már napvilágot látott, hogy az úgynevezett orosz államadósság rendezésének lehet?ségét Máté László, a szocialista párt pénztárosa, és Hujber Ottó, a szocialista párt vállalkozói tagozatának vezet?je 1992-93-ban szerezte meg, az Antall-kormány ideje alatt, az akkori miniszterekkel folytatott telefonbeszélgetések alapján.

- Legalábbis ez jelenik meg a Magyar Nemzetben, amikor is Dunai Imre az orosz államadósságból elt?nt tizennégy milliárd forint sorsát taglalva azt mondja, hogy Hujber Ottó, aki az MSZP vállalkozási tagozatának volt a vezet?je, Szabó Ivánnal, mint országgy?lési képvisel?vel Budapesten, a IX. kerületben találkozott, és beszélte meg, hogy mi legyen az orosz államadósság sorsa, mely vállalkozások kaphatják meg ezt az államadósságot, és kufárkodhatnak vele. Ebbe besegít Kádár Béla akkori gazdasági miniszter is. Tehát - mondja Dunai Imre, egykori Horn-kormánybéli ipari miniszter - Hujber Ottó nem volt más, mint egy MDF-es.

- Gyakorlatilag ez volt az antalli örökség. Ez az a maszkabál, amit még évtizedekig nyögni fog az egész magyar társadalom, teljesen függetlenül attól, hogy jobboldalinak gondolja magát vagy baloldalinak. A hazai nemzeti vagyon, amely hangsúlyozom, mint privatizálható vagyon százhúszmilliárd dollárra volt értékelve, s ennek, az antalli id?szak alatt, közel a fele került értékesítésre tömeges privatizáció címén. Ez a tömeges privatizáció reálértékben nem éri el a hét-nyolc százalékot a tényleges, könyv szerinti értékhez viszonyítva. Ezt nem lehet másként min?síteni, mint hazaárulásnak." (...)

- Szóljunk akkor a Kordaxról, a cég vezet?je Kelemen Iván. (...)
- A büntet?eljárás éppen nyolc éve folyik ellene. Most bírói szakban van az ügy. Ez az, amit az olajdolgok bizonyítanak, hogy amikor a politikához közelálló személy csinál valamit, akkor hat-nyolc-tíz-tizenöt éven keresztül nem születik bírói ítélet. Tehát, jogszer?en ki sem mondhatjuk, hogy Kelemen Iván ezt, meg ezt csinálta, ezt majd egyszer a bíróság mondja ki, mondjuk 2040-ben. De hogy csinálta, az teljesen biztos. Kelemen Iván valamilyen dolgot elkövetett, mert különben miért emelt volna vádat ellene az ügyészség. De, hogy az olajügyekben nyolc év alatt nem születik ítélet, azért az elgondolkoztató, mert lassan ennek az óriási olaj-gengszterizmusnak közel ezer halálos áldozata van Magyarországon. Ezek közül egy sincs lezárva, az ítéletek jórészt nem születnek meg jelenleg sem, csupán nekifognak az ügy vizsgálatának.

Az Orbán-kormány id?szaka alatt egyetlen súlyos gazdasági b?ncselekményben sem született büntet? ítélet, legyen szó a Kordaxról vagy az olajügyekr?l. S?t, az Orbán-kormány éppen a csúcson volt, amikor kirobbant az olajügy, felállt a parlamenti vizsgálóbizottság, amit riadtan állított le Orbán Viktor azzal a kijelentéssel, hogy belebukunk ebbe a szörny?ségbe. Kiderült ugyanis, hogy az olajügyben mindenki benne van, és nemcsak szocialista szabadcsapatok lopták és sz?kítették az olajat, hanem a legmagasabb szint? politikai vezetés, valamennyi pártból, az SZDSZ-b?l, az MDF-b?l, a Fideszb?l, a kisgazdáktól mindenki ott volt a környéken. Orbán Viktor elkövette azt a történelmi hibát, hogy az állami irányítás alatt álló ügyészséggel nem Nógrádi Zsolt mintegy huszonhat órás vallomása alapján ment végig a gazdasági b?ncselekményeken, hanem leállíttatta a nyomozást."

A kordaxos Kelemen Iván is a KGB markában van, mivel az 1995-ös Bokros- csomag nyolc százalékos vámpótlékot vetett ki a behozott import olajszármazékokra, de az alapanyagot nem sorolták bele. Az import alapanyag után nem kellett fizetni semmit sem. A Kordax több
száz millió liter olaját a "Barátság" k?olajvezetéken, az oroszok küldték, majd már, mint magyar árút, a szlovák Slovnaft finomítóba, Pozsonyba vitték feldolgozásra. Majd miután onnan visszakerült, már üzemanyagként került eladásra, így az államkincstárba, 1995-ös áron, 12 milliárd forintot nem fizettek be. És a mai napig nincs még els? fokú ítélet sem az ügyben.

A KGB kinyújtott keze jelenleg Apró Piroska és az ? keze alá dolgoznak a klán tagjai. Apró Piroska 1993-ban megalakította a Kossuth (Keresked?) Kft.-t, amely alatt, mint a cégcsoport tagja, az ország legnagyobb felszámoló cége, a Kossuth Holding Rt. helyezkedik el, s közvetlen mellette található az orosz államadóssággal foglalkozó Kossuth Keresked?ház Rt., a már sokat emlegetett Máté Lászlóval, Hujber Ottóval és Csintalan Sándorral. S ide sorolhatjuk még a Diamond Zálogház Rt.-t is.
Ez a cégcsoport az állami vagyon közel felét "nyúlta" le, körülbelül 3 ezer cég felszámolását intézték 1993-tól napjainkig. Körbe cserkészik a nagy vagyonnal rendelkez? cégeket és a bankokon keresztül, ha a cégeknek van hitelük, veszteségbe vitetik. Ezt követ?en nagy gyorsasággal lefolytatják a felszámolási eljárást. Amire a sértett észbe kap, addigra már kiforgatták a céget teljes vagyonából, de ha lehet, még a magánvagyonából is. Ha nincs a cégnek hitele, a hatóságok közrem?ködésével, bírságok kiszabatásával lehetetlenítik el a kiszemelt céget, majd a felszámolást már a Kossuth Holding Rt. folytatja le.
Ilyen módszerrel "buktatták be" többek között a Kordaxot, az Ikarus Holding Zrt.-t, a Bonyhádi Cip?gyár Rt.-t, a Borsod Volán Szállítmányozási Rt.-t, a Szarvasi Bútoripari Vállalatot, a CO-Nexus Trade Rt.-t, a Csepeli Egyedi Gépgyárat, a Ganz Felvonógyár Vállalatot, a Hírös- Ép Holding Vagyonkezel? Kft.-t, a Kecskeméti Bútorgyárat, a Szegedi Kossuth Nyomdát, Bábolnát. És a sort folytathatnánk háromezerig, de ezek a cégnevek az Interneten, a cégtárban olvashatók.

A cél egyébként az volt, hogy olyan emberek is szerezhessenek az állami vagyonból, akiknek erre nem volt meg a jogosultságuk, majd az elvtársak, a már ismertetett felszámolási módszereikkel visszaszerezték saját maguknak a kiszemelt vagyont. A 3 ezer cég vagyona együttesen 1500 milliárd forint, ami Apró Piroskáék és társaik tulajdonába jutott, majd a megbízható rezidensekhez került, 5- 10 százalékos értékben. Az egymilliárdot ér? Kecskeméti Bútorgyárat Pintér Sándor kapta meg a Holdingtól, 100 millió forintért, tehát az eredeti érték 10 százalékáért. A közel 3 ezer lefolytatott eljárás után nagyon sok sértett feljelentést tett és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság, határozatában mondta ki, hogy a Kossuth Holding Rt., a felszámolási eljárások nagy részét szabálytalanul folytatta le. A bíróságok, büntet? eljárásokban azonban kimondták, hogy ?ket nem köti az Alkotmánybíróság állásfoglalása, így a felszámoló céget rendre felmentik a vádak alól.
Legutóbb, 2007. november 21-én a Gy?ri Ítél?tábla hozott joger?s határozatot, hogy a cég törvényesen m?ködik, és a bíróság nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság határozatát, mivel az rájuk nézve nem kötelez?. A Kecskeméti Bútorgyár kijátszott tulajdonosa- az elmúlt 14 évben tönkre tett több ezer család bátorítására is- feljelentette a felszámolókat a kecskeméti rend?rségen, ami óriási zavart okozott a megyeszékhelyen, mivel a feljelentettek között több helyi bíró is megtalálható. A megyei bíróság elnöke, ezt követ?en felhívta telefonon az akkor még regnáló megyei rend?rf?kapitányt és kérte, hogy a még folyamatban lév? ügyek aktáit küldesse át a megyei bíróságra. A f?kapitány ezt megtette, ami viszont kiderült és most a megyei f?kapitány (aki már csak volt f?kapitány, mert az országos f?kapitány, indoklás nélkül, 2007. november 14-én fölmentette beosztásából) és a megyei bírósági elnök ellen eljárás folyik. Emellett kiderült még az is, hogy a sokat emlegetett Zuschlag ügy aktáin már 2005 végét?l ült a rend?rség, hiszen a feljelentés már akkor megszületett, de a 2006-os országgy?lési- és önkormányzati választások el?tt már nem akartak ügyet csinálni bel?le. Az ügyészség viszont 2007. elején érdekl?dött a rend?rségen, hogy mi van a Zuschlag üggyel, s ezután indult meg a lavina. A f?kapitány indoklás nélküli menesztésében - állítólag- közre játszott a Magyar Világ, olajsz?kítéssel és annak megyei vonatkozásával foglalkozó cikksorozta is., s meg a tanyákat fosztogató b?nbandák garázdálkodása, ami ellen a hatóságok alig tettek valamit, vagy egyáltalán nem tettek semmit.

A pokol- közjogi szempontból- a KGB-hez köthet? Horn Gyula miniszterelnöksége, és Apró Piroska kabinetf?nöksége alatt szabadult el. Földlopások, felszámoló maffia -amely Apró cégéhez köthet?- és az 1994 közepét?l nagyüzemi módon folytatott olajsz?kítési ügyek, ezek ennek a tarthatatlan sorozatnak a legf?bb állomásai.
Összjáték ez persze a javából, hiszen a volt MSZMP-sek már 1992-ben rájöttek arra, hogy a hatalmon lév? "nemzetiek" betartják 1990-ben adott szavukat, és nem számoltatják el ?ket. Ezért rögvest folytatni kezdték kétes ügyleteiket. Amire csak lehetett rátették a kezüket, gátlástalanságuk 1994-t?l csak fokozódott, amikor már ?k voltak hatalmon, és amit csak lehetett kiárusítottak a külföldieknek. A halálbüntetést?l sem kellett félniük, hiszen Kulcsár Kálmán "rendszerváltozás" el?tti igazságügyi miniszter, attól való rettegésében, hogy kemény elszámoltatás elé néznek, az európai normákra hivatkozva, a parlamenttel eltöröltette ezt a büntetési módot.
Mindenféle jogi következmények nélkül, az SZDSZ-szel megkötött paktum alapján, s a KGB óvó tekintete mellett, a kiválasztottak közül gazdagodhatott mindenki. Így juthatott az Apró klán is 800 milliárd forintos, azaz körülbelül 3 millió Eurós vagyonához.

Az igazán men?ket, vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy a leggátlástalanabbakat már felsoroltam, de nehogy valakinek hiányérzete legyen, szólok még pár szót Puch Lászlóról, Pintér Sándorról.
Puch László bizalmi embere, dr. Szabó Gyula volt az Els? Magyar Olajtározó Rt. ügyvezet?je. A cég központja Tolnamözsön, az egykori orosz laktanyában volt. Itt található az a hatalmas tároló, ahová egyszerre 250 millió liter üzemanyagot lehetett elhelyezni. Az MSZP hatalomra kerülése után, 1994 ?szén, az egész tárolót feltöltötték. Ennek persze el?zménye is volt. Mint a t?zhöz közel állók, Puch Lászlóék tudták, hogy 1994. december 31-ével megsz?nik a háztartási tüzel?olaj állami támogatása, s így literje 60 forinttal kerül majd többe. Az olajat aztán 1995 elején, nagy árréssel tovább adták. Ezen az üzleten 15 milliárd forintot kerestek.
Az Els? Magyar Olajtározó Rt. tagjai voltak a MOL akkori fels?bb vezet?i, de ott találtuk Zsigár Bélát és Murányi Károlyt is. Zsigár hosszú ideig bujdokolt Romániában, majd amikor hazajött, 2 éve, benzinnel leöntötték, és felgyújtották, hogy ne merjen beszélni. Zsigár megúszta, szerencsére nem sérült meg komolyabban, viszont koldusszegényen él, talán Tolnamözsön. Egyébként Puch László csapata szállította le a megbeszélt mennyiség? üzemanyagot, a Stoller Kft-n keresztül, a BKV-nak. Azaz, volt egy kis szépséghiba, a megbeszéltnél kevesebb volt ez, de üsse k?! Demszky Gábor, a BKV-n keresztül kifizettette a teljes mennyiséget. Így mulat egy magyarországi úr, legfeljebb, ha baj van, felemeli a jegyek és a bérletek árát. A haverok nem járhatnak rosszul, Budapest lakossága meg kit érdekel.
Pintér Sándor is bizalmi emberével üzletelt. Szellem Zoltánnal, aki a Valuta Kft. tulajdonosa volt, s ennek közrem?ködésével 1995-ben, a vámhalasztott id?szakban, 51 millió liter benzint hozatott be az országba, de a 6 milliárdot kitev? közterhet nem fizette be, s azt senki nem is kérte számon rajta. A trükk ósdi volt, de bevált. Egy hajléktalant jelentettek be ügyvezet?nek. Így Szellem Zoltánt a bíróság minden felel?sség alól mentesítette, a céget felszámolták. Felel?s tehát nincs. Pintér Sándorhoz meg senki nem mert nyúlni, s ma sem meri senki az ügyleteit számon kérni rajta.
Azért van remény, ha Budapestig nem is, de a határon túlra elhallatszik a szavunk. A napokban olvastam az alábbi hírt, a Magyar Távirati Iroda adta közre:

"A Kreml vezényli a MOL osztrák felvásárlási kísérletét?

Miközben az OMV és a MOL közötti huzavona els? látásra az Európai Unión belüli bels? piaci akadályokról szóló, ismer?s történetnek t?nik, a Gazprom orosz energiaóriás színfalak mögötti szerepe szintén jelent?s mértékben része a vitának - írta pénteken utcára került számában a Brüsszelben kiadott European Voice cím? hetilap, amely kizárólag uniós ügyekkel foglalkozik, de független az EU-szervekt?l.
Egy ágyban az ellenséggel cím? cikkében a lap leszögezi, hogy Közép-Európában minden energiacég üzletel a jelent?s részben a Kreml irányítása alatt álló Gazprommal, "akár tetszik ez országa kormányának és a cégvezetésnek, akár nem". Alexandros Petersent, egy neves londoni elemz? cég szakért?jét idézve, az Economist-csoporthoz tartozó lap azt írta, hogy a Gazprom - az OMV-ben is meglév? - ausztriai kapcsolatain keresztül, a Kreml vezényli a MOL-ra vonatkozó osztrák felvásárlási kísérletet.
Ez ugyanakkor felveti azt az aggodalmat is, hogy valójában ki dirigál az EU energiapiacán. A közép-európai ügylet is egyik útja annak, hogy a Gazprom növelje befolyását ezen a piacon - tette hozzá a European Voice.
A lap egyúttal úgy vélte, hogy a MOL és a magyar kormány kett?s játékot játszik. Miközben a színfalak mögött tiltakoznak az ellen, hogy a háttérb?l a Gazprom irányítja a történéseket, a másik oldalon segítenek az orosz energiaóriásnak abban, hogy terjeszkedjen az unióban. A lap a Kék Áramlat gázvezeték támogatását hozta fel példának, emlékeztetve arra is, hogy Magyarország emellett kulcsszerepl? a Nabucco-projektben is."

Mintha err?l írtunk volna az el?z? részben. Megnevezve a nálunk, bujtatott állásában lév? közvetít?t is. Mégis van remény?