2020. március 2., hétfő

VILÁGSZABADKŐMŰVESSÉG, VILÁGFORRADALOM, VILÁGKÖZTÁRSASÁG 3. rész



























 
DR. FRIEDRICH WICHTL.
VILÁGSZABADKŐMŰVESSÉG, VILÁGFORRADALOM, VILÁGKÖZTÁRSASÁG
3. rész
Hasonló a helyzet a második ponttal: a hajózás tökéletes szabadsága! Ez is csak egy hangzatos jelszó volt, hiszen éppen Anglia nem akarta sohasem feladni előjogát a tengerek felett. Csupán Törökországnak kellett szabad hajózást engednie a Dardanelláknál; Anglia a legkisebb mértékben sem engedett a Szuezi-csatorna, vagy a Gibraltári-szoros feletti uralmából.
A negyedik pont követelte: a militarizmus megszüntetését. Ezt a szabadkőművesek számtalan esetben követelték. 1914. december 13-án a francia nagypáholy Legfelsőbb Tanácsának ülésén kijelentették, hogy a porosz militarizmust minden áron meg kell szüntetni. Helyesen mondták - a porosz militarizmust! Világosan áll előttünk, már a békeszerződések után vagyunk és Franciaország több milliós hadsereget tart fegyverben. Ugyanez áll Angliára is, különösen a haditengerészetére, hiszen az angol imperializmus flottája segítségével erőszakolja rá a világra az akaratát.
A nyolcadik pont foglalkozik Elzász-Lotharingiával és követeli Franciaországhoz való visszakapcsolását. Ez is szabadkőműves követelés, amelyet az utóbbi negyven évben újból és újból felvetettek, és amelyet a német szabadkőművesek mindig - a jelenben is - visszautasítottak.
A kilencedik pont: határkiigazítás Olaszország javára. Ez is a szabadkőműves elvekből következik, amelyet még Mazzini olasz nagymester fogalmazott meg félévszázaddal ezelőtt, és amelyet a szabadkőműves világ jóváhagyott.
Szabadkőműves követelés Ausztria - Magyarország népeinek önrendelkezési joga is, amelyet a testvérek itt is, ott is felvetettek.
A tizenkettedik pont: Törökország felosztása is része a szabadkőműves gondolatkörnek. Mazzini testvér már ötven évvel ezelőtt kijelentette: "Két császári birodalom van, amely Európában a despotizmus fellegvára és a nemzetiségi elv elnyomója: az osztrák császárság, amely esztelen makacssága miatt európai Kínának tekinthető és a török birodalom, amelyet az ázsiai elvek képviselőjének tekinthetünk, és amely keleti papságával az európai haladás útját állja." 1
És végül a tizennegyedik pont: minden nemzet megállapodásáért való jótállás (más szóval: "Népszövetség", "világköztársaság", vagy "Köztársaság-piramis"). Ez a pont olyan nyilvánvalóan szabadkőműves cél, és az utóbbi időben oly sok szabadkőműves ülés témája volt, hogy több szót kár vesztegetni rá.
Hogy milyen a valóságban ez a Népszövetség, azt tapasztalhatjuk: éhség és nyomor, kíméletlen hatalmi béke! És ezt nem "despotáknak" köszönhetjük, hanem azoknak a szabadkőműves követelések teljesítésének, amelyek Wilson kezéből származnak, és amelytől kenyeret vártunk.
A háború előtt sokszor vita tárgya volt, hogy vajon a szabadkőművesség egységes világszervezet-e, azonos célokkal és törekvésekkel, avagy sem. A német szabadkőművesek többsége határozottan az első állítást vallotta. Emlékezzünk csak Gartz nagymester nyilatkozatára, 2 amelyben a szabadkőművességet egységesnek minősítette, az eltérő formák ellenére. Továbbá nagyon figyelemreméltó a német Ludwig Keller testvér kijelentése, hogy a szabadkőművesség a történelem folyamán mindig egységesen lépett fel és tevékenységével az egész földet behálózta.
Eljött az a nap, amelyet a szabadkőművesek oly hőn áhítottak. Az a nap, amelyet Frankolin testvér úgy írt le, hogy "minden jogfosztott felszabadul, minden egyenlőtlenség megszűnik, és a legerőszakosabb országoknak is el kell ismerniük a többi ország önrendelkezési jogát". Most tehát "minden nagypáholy összeölelkezik az egész világon az egyetemes testvériség nevében. Az ellentétek és az országhatárok, melyek elválasztották egymástól a szabadkőműveseket, el vannak törölve." A szabadkőművesség "ragyogó eszményképe" tehát megvalósult.
Valóban ez a ragyogó eszménykép, amelyet Frankolin testvér 1889. július 17-én oly lángoló szavakkal jellemzett, erőfeszítéseik eredményeképpen megvalósult!
A régi világot a szabadkőművesség rombadöntötte. De arra is lesz-e elég erejük, hogy az emberség templomát újból felépítsék?

Utószó
Kramarsról írt könyvemben az újszláv mozgalmat és magát Kramarsot a világháború egyik fő előidézőjeként mutattam be. Az események teljes mértékben nekem adtak igazat, és minden felelős személyiségnek, kik ezt nem vették komolyan, szembe kell nézniük a lelkiismeretükkel, mert ők is hibásak az összeomlásban. Ismét helytállónak bizonyult az a régi igazság, hogy semmi sem olyan végzetes hatású, mint az erőtlen, rosszul értesült, bátortalan és tervszerűtlen kormányzás. Az akkori következtetéseimből semmit sem vonok vissza, csupán jobban rá szeretnék mutatni az akkori viszonyok alapjára, hogy a háborúban hangoztatott jelszavak: a német barbárság, a porosz militarizmus, az elnyomott kis nemzetek felszabadítása, harc a humanizmusért, a civilizációért, kultúráért, stb. nem Kramarstól erednek, hanem megtalálhatók voltak Mazzini testvér szótárában is, aki ezeket a jelszavakat már ötven évvel ezelőtt hangoztatta az Ausztria ellen folytatott harcában. Ezeket a jelszavakat átvette: a világ szabadkőművességhez tartozott, így azután természetes, hogy ő is a testvérek szókészletét használta.
Ez a művem semmiképpen sem ismétlése az előző munkámnak, hanem alapos kiegészítése annak. Más fő okokat is feltár, amelyek a világháborúhoz vezettek és ezek az okok is legalább oly fontosak, mint az újszláv mozgalom. De mindketten egyesültek a gyűlöletben a Központi Hatalmak ellen, a Német Birodalom hatalmi helyzete ellen, a császári "despoták" ellen és minden ellen, amit kereszténynek nevezzük. Röviden, ahogy ők nevezik: a "teuton barbárság" ellen.
Az Ariadne-fonálnak, amely Prágából Párizsba vezetett, szükségszerűen kellett elvezetnie a szabadkőművességhez, és amit én bizonyosra vettem, hogy Kramars a hárompontos testvérek közé tartozik, az a későbbiekben be is bizonyosodott. 1
Tehát így jutottam el a szabadkőművesekig. Nem sokkal később megemlítettem baráti és ismerőseim körében, hogy engem ez a kérdés egyre inkább foglalkoztat. Kivétel nélkül helyeselték és megígérték, hogy minden témába vágó könyvet megszereznek számomra. Először pár kötet "Herold"-ot kaptam, majd több régi évfolyam "Bauhütte" került hozzám, mások előteremtették nekem a "Revue Maqonnique-ot, a "Rivista Masso-nica"-t, a "Freemason Cronicle"-t, azután egy alkalommal a posta számos könyvet hozott a kimondottan titkos irodalomból; az ajándékozó a mai napig sem fedte fel a személyét. Azután kaptam néhány régi évfolyam "Latomia"-t, s röviden szólva idővel oly sok anyag gyűlt össze a birtokomban, hogy már attól kezdtem félni, hogy nem fogok tudni megbirkózni vele. Minden nemes ajándékozónak ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Rövid időn belül közel száz könyv gyűlt össze, egy egész kis könyvtár. Mintegy 5000 jegyzetet készítettem belőlük, amelyek következtetéseim alapját képezik. Nagy részét helyszűke miatt nem közölhetem, könyvemet igyekeztem lerövidíteni, hogy ezáltal könnyebben olvasható legyen és a nép közé jobban eljusson.
Bizonyára könnyebb dolgom lett volna, ha pár vastag kötetben több száz oldalt teleírok, az anyagom nem hiányzott hozzá, de ellenálltam a kísértésnek és megpróbáltam mondanivalómat olyan rövidre fogni, amennyire csak lehetséges volt.
Köszönetet kell mondanom Hermann Gruber írónak, akitől sok idézetet kölcsönöztem, és aki egyik legalaposabb és legolvasottabb kutatója, ismerője a szabadkőművességnek, adatai feltétlenül megbízhatók. Átnéztem a szabadkőművesek ellenfeleinek az írásait is (ugyanis Gruber maga szabadkőműves), mint például Péter Gerhard "Freimaurerei und Politik" és dr. Baruweiler "Die Freimaurerei Österreich - Ungarns" című művét, amely kiváló előadókészséggel van megírva. Ugyanígy jó szolgálatot tett dr. Walthernek a szabadkőművességről írt könyve, melyet francia forrásból vettem.
A szabadkőműves könyveket és folyóiratokat, és az idézetek helyét lábjegyzetben közlöm, hogy az Olvasó minden különösebb fáradság nélkül utánanézhessen.
Több oldalon keresztül szándékoztam felhívni a figyelmet arra a veszélyre, amelyet számomra a szabadkőműves titkok nyilvánosságra hozatala jelent. Emlékezzünk csak Syveton francia képviselő sorsára, William Morgan meggyilkolására, Marquis de Morés titokzatos halálára, Valerio kapitány és Laurenceau prefektus felderítetlen halálesetére, arra a titokzatos gyilkosságra, amelyet a háború kitörésekor követtek el Jean Jaurés ellen, és gondoljunk egyéb esetek tucatjaira, amelyeket emlékezetből is sokáig tudnék sorolni. De mindez nem volt képes arra, hogy engem eltántorítson, hogy szegény megalázott és kifosztott német népemnek kinyissam a szemét.
Ehhez járult még az a meggyőződésem is, hogy a szabadkőművesek, mint ahogy közismert, rendkívül okos és elővigyázatos emberek. Ha ellenük valaki fellép, az egész világ ujjal fog mutogatni az illetőre, és bár ezt kívánta a legkevésbé, az ügy rendkívül kellemetlenül fog végződni számára. Csak azt volna jó tudni, hogy vajon a szemet szemért, fogat fogért elvet az Ótestamentumból vették-e? Vajon ki tudja napjainkban a "szabadkőműves hercegek" nevét és tartózkodási helyét? Szükség esetén egy Sherlock Holmes tudása szükséges a felderítésükhöz. Nemcsak Portugáliában működnek, ahol felbérelt gyilkosokként királyt ölnek büntetlenül és minisztereket lőnek le. A politikai gyilkosságot a szabadkőművesek vezették be a szociáldemokráciába is. Talán feldereng a fejükben majd a felismerés, hogy a politikai gyilkosságokkal keveset, vagy szinte semmit nem értek el. Friedrich Adler gróf Stürgkh meggyilkolásával gyors véget akart vetni a háborúnak. A valóságban azonban éppen hogy meghosszabbította és ehhez a nyomorúságos békéhez nagyban hozzájárult. Egyébként bizonyos körök nyíltan hirdetik, hogy a "királyi művészet" titkai és ténykedése már csupán a magas fokozatúak előtt ismert.
Ennek a könyvnek a megírása kimondottan szükséges volt. És hát az öntudatos német politikusokról, "klerikálisoktól", "ultramontánoktól", "jezsuita szellemiségűektől" is több gyanúsítást el kellett viselnem. A "klerikálisok" jobban tennék, ha saját feladatukat látnák el: a nép felvilágosítását, és ha nem hisznek már nekik, úgy ez a legnagyobb részt a saját bűnük.
És ejtsünk még néhány szót a köztársaságról. Levezetéseimből az elfogulatlan olvasó meggyőződhetett arról, hogy a köztársasági államforma nem magasabbrendű. Az én álláspontom emiatt a következő:
Egy jó német által kormányzott német - osztrák köztársaság, mely a közösségnek a legjobbat akarja, számomra százszor kedvesebb, mint egy rossz Monarchia.
Ezzel szemben egy jó Monarchia, melynek élén egy tehetséges, okos, munkaszerető, derék német császár áll, ezerszer kedvesebb nekem, mint az Eisner, Lenin, Adler vagy Kohn "szabadkőműves herceg" által vezetett önkényuralom vagy ügyvédköztársaság.

Jegyzetek
Feleletem a bécsi nagypáholynak
1. "Freimaurerische Aussenarbeit", Leipzig, 1919.
2. "Der Prozess gegen Attentáter von Sarajevo", Berlin, 1918.
3. Wiener Freimaurer Zeitung 1/3 füzet, 56. oldal.
4. Wiener Freimaurer Zeitung, 6/7 füzet, 14. oldal.
5. Wiener Freimaurer Zeitung 6/7 füzet, 30. oldal.
I. Bevezetés és áttekintés
1. Wiener Freimaurer Zeitung, 1919. május, 48. oldal.
II. Belépés a szabadkőműves szövetségbe
1. Erfahrungen und Enttäuschungen eines altén Logenbruders Leipzig, 1913. (4. kiadás)
2. Kinyomtatva a "Latomia" szabadkőműves újságban, 1869, 46. oldal.
3. A rettenetes eskü most már a magas fokozatú német páholyokban is be lett vezetve. Az egyszerű fogadalom a 30. fokozatig érvényben maradt. - Egy német nagymester leveléből való közlés, amelyet a szerzőhöz intézett.
IV. János-kőművesek - András-kőművesek
(Kék- és piros-páholyok, alsó fokozat, felső fokozat.)
1. 1869, 28. kötet, 22. oldal.
2. Brouwers L' Action de la Franc-maijonnerie, 1882,17. oldal.
3. Morals and Dogma, 819. oldal.0
4. Wiener Freimaurer Zeitung, 1874. május 9.
V. Szabadkőműves ruházat, jelzések, ismertetőjelek, szegélyjelek
1. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. július, 22. oldal.
2. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. május, 50. oldal.
3. "A felügyelő testvér a kard hegyét a tag mellének szögezi, ahol a szíve dobog" - mesélte Paul Mensdorf testvér a "Minerva zu den drei Palmen - Lepizig"-páholyból.
VI. Szabadkőművesség és kereszténység
1. Dr. Wilhelm Ohr: Die französische Geist und die Freimaurerei, 1917, 54 oldal.
2. Budapest, 1893, 10. szám.
3. Symbolik der Freimaurerei, 1907, 125. oldal.
4. "Acacia", 1908. május, 65. szám.
5. 1909. december 5, 45. szám.
6. 51. szám, 59. oldal.
7. Rivista della Massoneria Italiana, 1882, 89. oldal.
8. Rivista della Massoneria Italiana, 1886, 159. oldal.
9. Rivista della Massoneria Italiana, 1889, 172. oldal.
10. 1908. február, 62. szám, 81 - 99. oldal.
11. A "Kelet" szabadkőműves újságból, Budapest, 1893.
12. Bulletin du G. testvér, O testvér, 1888 - 188,. 574. oldal.
13. Rivista della Massoneria Italiana, 1890, 5. oldal.
14. Például a Rivista della Massoneria Italiana, 1896, 157. oldal.
15. Official Bulletin, Charleston, 1884, 251. oldal.
16. O. B. C, 1884, 669. és 674. oldal.
17. O. B. C, 1884, 249. oldal.
VII. Szabadkőművesség és zsidóság
1. Alapalkotmány IV és V fejezete, kinyomtatva a szabadkőműves "Latomia"-ban, 28. évfolyam, 26. oldal. Részletesen itt nem ismertetjük.
2. Bauhütte, 1888, 158. oldal.
3. Luis Dasté: "Die geheimen Gesellschaften und die Juden" Graz, 1919, 59. oldal.
VIII. A zsidók szerepe a szabadkőművességben
1.1908, 62. szám.
2. 1908. január, 334. szám.
3. Ugyanott, 3. oldal.
4. Reuss "rendőrfőnök" leveléből való a közlés, melyet egy svájci magas beosztású szabadkőműves juttatott el a szerzőhöz.
5. "The Jewish Question" című cikk, 1911. szeptember, különböző számokban.
6. Párizs, 1896. Szerző kiadása.
7. "Haynal", 1885,101. oldal.
8. "Vermischte Schriften" II. kötet, 92. oldal. Leipzig, 1902.
9. Ugyanott, 212. oldal.
10. A független B'nai Brith Rend, - rövidítve: U.O:B:B. tisztán zsidó titkos szabadkőművesség, amelyet a nyolc német nagypáholy nem ismer el. Nekik Németországban mintegy 40 páholyuk van több, mint 5000 zsidó taggal. Ezenkívül az USA-ban is tevékenykednek, ahol a páholyuk 1842-ben alakult meg, ezenkívül Angliában, Ausztriában, Magyarországon, Romániában, stb. is. Az új "Wiener Grossloge", amelynek tagsága túlnyomórészt zsidókból áll, engedélyezi a testvéreknek a B'nai Brith-be való belépést is.
IX. Szabadkőművesség, jótékonyság és politika
1. "Kelet", 1911. szeptember.
2. "Kelet", 1911. július.
3. "Világ", 1918.
4. "Die Freimaurerei Österreich - Ungarns" Wien, 1897, 300. oldal.
5. Ugyanott, 330. oldal.
6. "Világ", 1910. április 16.
7. Dr. Péter Gerhard: "Freimaurerei und Politik", Wien, 1917, 70. oldal.
8. "Acacia", 1908. június 66. szám, 420. oldal.
9. "Bauhütte", 1909. november 27, 98. szám.
10. "Zirkel" szabadkőműves hetilap, Bécs, 1903. szeptember, 20. szám. Hogy a "Freie Schule" szabadkőműves alapítását ma már elismerik, arra a "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. augusztusi számának a 11. oldala a bizonyíték.
11. "Zirkel", 37. évfolyam, 4. szám, 61. oldal.
12. Ünnepi beszéd a "Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy" nagygyűlésén Budapesten, 1905. április 16-án. Kinyomtatva a "Zirkel"-ben, 35. évfolyam, 447. oldal.
13. Evégett egyébként már eddig is sok minden történt, a szociáldemokrácia számos vezetője került ki a páholyokból, így Pernerstorfer testvér, Schumeier testvér, dr. Viktor Adler testvér, Ellenbogen testvér, Karl Seitz testvér stb.
14. Chiossone előadása, kinyomtatva, "Revue Magonnique", 1907. június, 89-95. oldal.
15. Hermann Gruber: "Der giftige Kern", 1899, 303. oldal.
16. Von Reitzenstein: "Die Freimaurerei in Frankreich", 1906, 72. oldal.
17. 1908. június, 66. szám 406. oldal.
18. "Acacia", 1908. 62. szám, 81. oldal.
19. Karl Heise: "Entente-Freimaurerei und Weltkrieg", 23. oldal.
20. "Die italienische Freimaurerei und ihr Wirken für die Teilnahme Italiens am Kriege", 1915.
21. Bouley testvér beszéde Kölnben, 1907 októberében és W. Ohr könyvének 44. oldala.
22. "Herold", 1914, 370. oldal.
23. "F. C." 1901. II, 135. oldal, idézi Gruber a "Freimaurerei, Weltkrieg und Weltfriede", 1917.
24. A "Grand-Orient de Belgique" bulletinja, 1907, 1. füzet, 63. oldal, Brüsszel.
X. Forradalmi szabadkőművesség Franciaországban
1. A német magas fokozatúak, főleg a rózsakeresztesek elutasítják a bosszút: azt hangsúlyozzák, hogy Isten kizárólagos joga a bosszúállás. - Egy német magas fokozatú szabadkőműves leveléből, melyet a szerzőhöz intézett.
2. "F. C", 1889.1, 178. oldal.
3. "Mazzini...", 62. oldal.
4. Findel: "Grundsátze der Freimaurerei im Völkerleben", 165. oldal.
5. W. Ohr könyve, 128. oldal.
6. Ugyanott, 151. oldal.
7. Mackay. "Masonic Juris prudence", New-York, 1867, idézi Gruber, könyvének 51. oldalán.
8. "F. C", 1875.1, 81. old.
9. "Zirkel", 1913. április 13, 28. szám, 428. oldal.
10. "Kelet", 1892. 12. szám, 288. oldal.
11. 1903. április, 5. szám, 351. oldal.
12. "Acacia", 1908. május, 65. szám, 334. és 336. oldal.
13. "Wiener Freimauerer Zeitung", 1886. november 3.
14. "Acacia", 1908. június, 66. szám, 403. oldal.
15. "Acacia" 1908. február, 62. szám, 86. oldal.
XI. Forradalmi szabadkőművesség Olaszországban
1. "Rivista della Massoneria Italiana", 1894, 151. oldal.
2. "Opere di G. Mazzini", I. kötet, 29. és 120. oldal.
3. A Carbonari = szénégetők szövetségének négy fokozata volt. A Carbonari-páholyok meghatározott célja már 1847-49-ben a világforradalom.
4. Wolfgang: "Der Unsichbare Tempel", 1916, 308. oldal.
5. "Rivista della Massoneria Italiana", 1891,149. oldal.
6. Ugyanott, 1891. 96. oldal.
7. Például a "Rivista della Massoneria Italiana", 1894, 65. oldal.
8. "Opere di Mazzini", X. kötet, 48. oldal.
9. A merényletről csak azért mondtak le, mert az ügyet más módon intézték el.
10. "Opere di Mazzini" III, 340 - 342. és XI. 36. oldal.
11. így például Umberto király, bár 100 000 lírát adományozott a Mazzini emlékműre, kijelentette, hogy Mazzini atyja a legkönyörtelenebb ellenfele volt.
XII. Forradalmi szabadkőművesség Spanyolországban és Portugáliában
1. 1909. január 23, 4. szám.
2. Dr. Brauweiler "Dreipunktebrüder", 27. oldal.
3. 1905. július, 316. szám, 115. oldal.
4. 1906. január, 310. szám, 13. oldal.
5. 1909. január 23, 4. szám, 29. oldal.
6. "La Franc-Macpnnerie Demasquée", Párizs, 1907. december 25.
7. 1908. február 10,13. oldal.
8. Bulletin du GO de Belgique, 1910, 92. oldal.
9. "Herold", 1915. január 17, 11. oldal idézi.
10. Karl Heise szerint Nettó rokona annak a dr. Arnold Netternek, aki Párizsban tagja volt az "Alliance Israélite" központi bizottságának.
XIII. Forradalmi szabadkőművesség Törökországban
1. 1908. október, 70. szám, 242. oldal.
2. "Le Temps" francia napilap, 1908. augusztus, 20. szám.
3. "Volna Myslenka" 1908. szeptember.
4. "Acacia", 1907. január, 39. szám, 52. oldal.
5. "Neue Freie Presse", 1909. január 15. 15941. szám.
6. A Nemzetközi Szabadkőműves Iroda 20. számú bulletinje, július- szeptember, 1909,193. oldal.
7. 1910. április 3. 14. szám.
XIV. Forradalmi szabadkőművesség Szerbiában
1. "Latomia", 1914. december 24. és Heise: "Ententefreimaurerei und Weltkrieg", 201. oldal.
2. "Germania", 1915. július 3.
3. Athanasius: "A gonosztevők titkai", 14. oldal.
4. "Vaterland", Bécs, 1908. október 29.
5. 1914, 435. oldal.
6."Bulletin de Grand-Orient de Belgique", 1910, 92. oldal. 7. "La Franc-Macpnnerie Demasquée", 1907. december 25.
XV. Forradalmi szabadkőművesség Ausztriában
1. "Latomia" XXV,. 1866,15. és 16. oldal.
2. "Bauhütte", 1909, január 30., 5. szám, 25. oldal.
3. Prof. Hoffman visszaemlékezései I. Ferenc császárra 1793-ból, dr. Freih. von Fuchs előadása, Bécs, 1897.
4. Arneth: "Briefwechsel Kaiser Josef II. usw. mit Marié Antoinette", 250. oldal.
5. Arneth könyvének 251. és 253. oldala.
6. "Forrongás" - Unruhe - a német megfelelője a 'Revolution' külföldi eredetű szónak.
7. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. augusztus, 9. oldal.
8. Pratorius, Bécs, 1885.
- 259 -9. St. G. B. B. T. K., 285. §.
10. "Acacia", 1908, 66. szám, 420. oldal.
XVI. Mayerling tragédiája - Rudolf trónörökös a szabadkőművesek kezében
1. "Meine Vergangenheit", 1913, 135. oldal.
2. "Kaiser Franz Josef I. und sein Hof', Bécs, 1919, 57. oldal.
3. "Meine Vergangenheit", 242. oldal.
XVII. Az új bécsi nagypáholy
1. "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. május, 6. oldal és a tartományi kormányzat által 1918. december 28-án kibocsátott rendelet. Magától értetődő szerénységgel a testvérek ünnepségüket a Hofburgban tartották meg.
2. A méltóságos testvérek túlzott szerénységének tudható be, hogy ezt az ünneplést nem a Hofburg valódi dísztermében tartották meg.
3. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. július, 8. oldal.
4. "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. május, 19. oldal.
5. 1919. augusztus, 30. oldal.
6. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. augusztus, 11. oldal.
7. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. július, 17. oldal.
8. Ugyanott, 1919. május, 27. oldal.
9. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. május, 16. oldal.
10. "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. május, 40. oldal.
11. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. május, 31. oldal.
12. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. június, 21. oldal.
13. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. május, 42. oldal.
14. 1919. augusztusi szám, 9. oldal.
XVIII. Forradalmi szabadkőművesség Magyarországon
1. "Bauhütte", 1910. március 26., 13. szám, 103. oldal.
2. Hogy mit jelent a valóságban ez a "boldogság", azt 1918 novemberében gróf Károlyi Mihály testvér világosan megmutatta!
XIX. A magyar nagypáholy és összeomlása
1. Erről a szabadkőműves nemzetiségi miniszter, Jászi Oszkár tájékoztat bennünket a "Wiener Freimauerer Zeitung" 1919. májusi számában, a 37. oldalon.
2. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. május, 41. oldal.
3. Az a szó, hogy "ismét", zárójelben áll, mert valójában azt a célt szolgálja, hogy a szöveg valódi értelmét elkendőzze. A szabadkőműves világszövetség bizonyíthatóan soha nem létezett, ezért "újra"-megalakításról sem lehetett szó. Ez a fogalom: szabadkőműves világszövetség, a "világszabadkőművesség", "Népszövetség" és "világköztársaság" fogalmát van hivatva leplezni. (Lásd "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. június 22. oldal.)
4. Vesd össze ezt dr. Schlesinger nagymester 1919. március 23-án elhangzott beszédével, amelyet a "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919 májusában a 17. oldalon közölt.
5. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. június, 21. oldal.
6. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919, 29. oldal.
7. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. július, 6. oldal.
8. "Wiener Freimaurer Zeitung", 28. oldal.
9. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. május, 18. oldal.
10. Még nincs véglegesen tisztázva, hogy maga Kun Béla egy szabadkőműves mester fia volt-e? Az azonban biztos, hogy a "haladás" nevű debreceni páholyban székmester volt.
11. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. június, 22. oldal.
12. "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. május, 42. oldal, július, 30. oldal, augusztus, 5. oldal.
13. "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. június, 22 oldal.
XX. Forradalmi szabadkőművesség Oroszországban
1.1909, 5. szám, 34. oldal.
2. Idézve dr. Emil Friedrich testvér könyvéből, "Die Freimaurerei in Russland und Polen", 39. oldal.
3. Idézve Friedrich könyvéből, 42. oldal..- Cagliostro szélhámosságaiban az akkori szabadkőművesek is bűnrészesek, hiszen "gróf" Cagliostro az egyiptomi szabadkőművesség megalapítását von Luxemburg-Montmorency herceg testvér kifejezett jóváhagyásával végezte el. Vesd össze a "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919., 6/7. füzet, 7. oldal.
4. 1909. január 30, 5. szám, 34. és 35. oldal.
5. 1905, 28. szám, 253. oldal.
XXI. Forradalmi szabadkőművesség Angliában
1. "Freemason Chronicle", 1901, II, 135. oldal.
XXII. Szabadkőművesség az északi államokban
1. Lásd: "Le tombeau de Jacques Molay", Párizs, 1794. - idézve a "Die Freimaurerei Österreich - Ungarns", Wien, 1897., 85. oldal.
2.1887,133. oldal.
3. "Revue Maconnique", 1906. február, 311. szám, 28. oldal.
XXIII. Monarchikus - köztársasági szabadkőművesség Németországban
1. 1915. május 29-i nagypáholy-lap nyilatkozata.
- 261 -2. Bulletin de Grand-Orient, 1888, 131. oldal.
3. Rivista della Massoneria Italiana", 1889, 3. oldal.
4. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1910. május, 50. oldal. Az összeomláskor Friedrich Leopold herceg lemondása után minden szabadkőműves tisztségviselő lemondott és önként kilépett a szövetségből.
5. Dr. Péter Gerhard: "Freimaurerei und Politik", 43. oldal.
6. 1864. november 26, 130. oldal.
7. Kinyomtatva a "Rivista della Massoneria Italiana"-ban, 1883, 67. oldal.
XXIV. Világforradalom által a szabadkőműves Világköztársaságért
1. 1910. október 10, 514. szám.
2. Dr. Wilheim Ohr könyvének 30. oldala. 3."Acacia", 1907., 50. szám, 285. oldal.
4. Gruber. "Mazzini...", 33. oldal.
5. XVIII. kötet, 89. oldal.
6. "Rivista della Massoneria Italiana", 1889, 82. oldal.
7. "Congres Magonnique international de 1900" - a "Grand-Orient de France" hivatalos kiadványa, 1900, 38. és 39. oldal.
XXV Szabadkőművesség és a világháború
1. Karl Heise "Ententefreimaurerei und Weltkrieg", 108. oldal.
2. Vesd össze a "Deutsche Politik" 1917, 34. számával!
3. Karl Heise könyvének 86. oldala.
4. "Suisse", Genf, 1917. június, 10. szám.
5. Párizsi "Havas" hírügynökség, 1917. október 13.
6. "Neue Freie Presse", Bécs, 1909. december, 25. szám.
7. így például Wolfgang testvér a "Bauhütte", 1919, 187. oldal.
8. "Deutsche Politik", 2. évfolyam, 594. oldal.
9. 1917. június, 1. szám.
10. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. augusztus, 25. oldal.
11. Ezek a hamisítatlan gondolatok a "Bulletin du Grand-Orient de France", 1889/90-ben és a "Bulletin du Grand-Orient de Belgique", 1911/12-ben megtalálhatók.
12. 1918. január 31. - sajtótudósítás.
13. "Deutsches Volksblatt", Bécs, 1919. október 22.
14. Egyébként a jelenlegi angol király, V György is szabadkőműves. A bécsi "Zirkel" közlése szerint - 1889. május 15., 37. oldal - őt atyja, a későbbi VII. Edward vezette be 1886-ban a páholyba. Ugyanígy szabadkőműves V György fia, is, aki 1919. május 2-án lett felavatva. (1889. május 15., 37. oldal.)
15. Wolfgang testvér: "Unsichtbarer Tempel" 1916, 37. oldal.
16. "Internationale Rundschau", Zürich, 1917. november.
17. Wolfgang testvér, "Bauhütte", 1916, 37. szám.
18. "Neue Zürcher Nachrichten", 1918. július 2. - Karl Heise könyvének 119. oldalán idézi.
19. És mindezt a "Neue Zürcher Zeitung" hat évvel azelőtt írta, hogy Olaszország átállt volna az antant oldalára.
20. Vesd össze Kohut könyvével: "Berühmte Jüdische Frauen und Mánner", Heise a 118. oldalon idézi.
21. A közgyűlés helye Bern, 1915. május 30.
22. 1916. május 20. és 21-én történt: "Latomia", 1916, 13. száma, 166. old.
23. A "Grosslogen zu den drei Weltkugeln" lapja, Berlin.
24. "Ins-Korrespondenz" 1917. augusztus 28.
25. 1917. május 13. Lisszabon, szabadkőműves konferencia. A "Neue Zürcher Zeitung" 1917. évi 206. száma idézi.
26. A látszat az volt, hogy antant körökben ezt a napot kifejezetten megünneplik. 1918. június 28-án, Venizelosz testvér diktátorságának egy éves évfordulóján a párizsi görög kolónia ünnepséget tartott. Pichon testvér a francia miniszter, Clemenceau testvér a francia miniszterelnök nevében átadta üdvözletét a görög szövetségeseknek, akik Venizelosz testvér nevében kijelentették, hogy ugyanúgy meg vannak győződve a győzelemről, mint szövetségeseik. - Egy évvel később, 1919. június 28-án íratták alá a Német Birodalommal a Versaillesi Békét: valóban ritka játéka a véletlennek!
27. "Havas-hírügynökség, 1917. december 21.
28. "Zürcher Tagesanzeiger", 1918. január 31.
29. "Germania", Berlin, 1919. július 17.
30. "The Freemason", London, 1917.
31. "Internationale Rundschau", 1917. szeptember, 528. oldal.
32. "Ins-Korrespondenz", 1917. augusztus 30. - kinyomtatva: Heise könyvének 206. oldalán.
33. "Schweizer Wochcnzeitung", 1917. június 16.
34. "Kölnische Volkszcitung", 1917. április 10.
35. "The New Age" - szabadkőműves lap - Washington, 1915. október 187. oldal.
36. "The American Freemason", Iowa, 1916, 185. oldal.
37. "The American Tyler-Keystone", 1916. április, 78. oldal.
38. Vesd össze: "The American Tyler", Keystone, 1919, 19. oldal.
39. 1918. 1 - 7. 19, 318, 451, 510. oldal.
40. 1917. május, 601. oldal.
41. 1915. július 3, 14. szám.
42. "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. június, 24. oldal.
43. "Kölnische Volkszcitung", 1916. február 10.
44. Athanasius: "Geheimnis der Bosheit", 8. oldal.
XXVI. A szabadkőművesség néhány háborús ülése
1. "Neue Zürcher Nachrichten", 1915. december 4.
2. "Bad. Beobachter", 1917, 249. szám.
3. Vesd össze: Dalens-kalender, 1918., utolsó oldala.
4. Vesd össze: "Ostdeutsche Rundschau", Bécs, 1918. december 21.
5. "Wiener Freimaurer Zeitung" 1919. május, 50. oldal.
6. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1919. május, 52. oldal.
7. "Wiener Freimaurer Zeitung", 1918. augusztus, 23. oldal.
XXVII. Wilson szabadkőműves békeprogramja
1. Mazzini: "Opera", XIII. kötet, 178 - 179. oldal.
2. "Grosse Landesloge der Freimaurer von Deutschland in Berlin"
1. Hogy Kramars szabadkőműves, az kétségbevonhatatlan. Adatom bár hallomásból vett értesülésből származott, de egy jól informált és szavahihető ismerősöm állt jót érte, aki a legnagyobb határozottsággal állította, hogy Kramars a "Grand-Orient de France" tagja, külföldi tagként. Ezt a közlést más oldalról is megerősítették.

Utószó 2.
Évszázadok óta léteztek titkos társaságok, amelyek a keresztény társadalom felforgatására törekedtek. A ma is létező és ható legjelentősebb ilyen titkos társaság a több száz éves múltra visszatekintő szabadkőművesség, amely az elmúlt 200 évben a társadalmi változásokat és a történelem alakulását meghatározó erővé vált. A politikai királygyilkosságok, forradalmak, világháborúk, valamint a társadalom erkölcsi lezüllesztésének mélyén az alapos kutató elme mindig felleli a szabadkőművesség jelenlétét, mint a szükségtelen történelmi jelenségeket előidéző tényezőt. Az elmúlt évszázad és a jelen történései nyilvánvalóvá tették, hogy ez a sötét felforgató szervezet egy szűk kozmopolita zsidó értelmiség irányítása alatt áll. Szimbólumainak túlnyomó részét a zsidó hagyományokból merítette. Céljai és a már elért eredményeik kizárólag ezt az örökké panaszkodó és gyűlölködő népet szolgálja. Tevékenységét oly sikeresen leplezi, hogy a felületes profán világ nagy része csupán nemes célokat szolgáló önzetlen társulatnak tekinti őket, miközben a "kötényes testvérek" a Világköztársaság megvalósításán szorgalmasan tovább dolgoznak.
Az osztrák szerző számos világnyelven megjelent könyve szabadkőműves forrásokra támaszkodva ismerteti e titkos társaság kialakulását, szimbólumait, felépítését, módszereit és céljait. Számtalan dokumentált történelmi példán keresztül mutatja be a világi eseményeit formáló társaság tevékenységét a korai kezdetektől a húszas évekig, részletesen tárgyalja a szabadkőművesek szerepét az első világháború kirobbantásában és a kommunista mozgalomban, illetve forradalmakban. E jelentős munka fordítása már a 70-es években elkészült, de érthető okból csak most jelenhetett meg magyarul.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése