Csináld
magad I .
Profi
asztali körfürész építése
Rengeteg
márkanév alatt lehet barkács célokra asztali körfűrészt
vásárolni, de ezeknek a gépeknek a legnagyobb hibájuk, hogy
vékony alu profilokból készítik az asztallapot, ami nevetségesen
kicsi, sokszor nem fut párhuzamosan a fűrészlappal a vezető
horony, a kiegészítő asztallapok meg olyan gyenge lemezből
préselik, hogy egyből elgörbül ha egy kicsit nagyobb terhelés
éri. Sok gépen még a kivehető asztalbetét is hiányzik ami a
fűrészlap körül szokott lenni. Ezek a barkács körfűrészek
éppen hogy csak elérik a minimálisan használható kategóriát.
Ennél már csak jobbat lehet házilag is építeni.
Sok videóban
látom, hogy a profi asztali körfűrészek hatalmas méretű asztala
szép köszörült felületű öntöttvasból van, szép vezető
hornyokkal, amit házilag elkészíteni nem lehet. Ezek a profi gépek
viszont rendkívül drágák, nem a hobbiasztalosok zsebéhez van
méretezve. De van egy köztes megoldás is, építeni kell egy jó
gépet ami az igényeinknek megfelel.
Cosmas
B egy új
youtube csatornát készített Cosel néven,
ide rakta fel az általa készített profi asztali körfűrész
videóit. A gép vázát és az asztalát rétegelt lemezből
készítette el, az asztallap borítására 5 mm vastag acéllemezt
vágott. A gép mechanikája egy
Scheppach építőipari körfűrészből lett átszerelve. A barkács
gépekre jellemző pocsék porelszívásnak nyomát sem látjuk ezen
a gépen, hiszen egy nagyon jó elszívást készített hozzá. Ezt
az asztali körfűrészt én is elfogadnám.
További
érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az
oldalunk Facebook
oldalát! Ha
tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra,
vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák
ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA
ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!
Umbau Tischkreissäge // Verbesserungen
https://www.youtube.com/watch?v=MFb0AM1vrz0#t=2.299288
Schiebeschlitten für Tischkreissäge Bosch PTS10 basteln
https://www.youtube.com/watch?v=l2BK1s51C_A
Bútorkárpitozás házilagosan 1. rész
Otthonunk
berendezési tárgyai között fontos szerepet töltenek be a
kárpitozott bútordarabok. A székek, fotelok, lábzsámolyok,
fekhelyek mindennapos kényelmünket szolgálják, kárpitozásuk
pedig jelentősen befolyásolja otthonunk összképét, hangulatát.
A kárpitozás módja, a huzatok anyaga, mintázata és színe
mellett azonban az állapotuk is meghatározó.
Az
állandó és sokszor nem is túl kíméletes használat még a
legkiválóbb huzatanyagokat is kopottá teszi, a napsugarak és a
por meg elfakítják a színűket. A változás viszonylag lassú,
eleinte észre sem vesszük, csak évek múlva döbbenünk rá, hogy
mennyire fakó, kopott a kárpitanyag, formátlanok már a párnázatok
(1). Nos, ilyenkor jött el a kárpitcsere ideje. A várható kiadás
többnyire szép summa, a munka pedig sok piszokkal jár, de vannak
előnyei is. Ilyenkor ugyanis mód adódik némi fazonigazításra, a
párnázat cseréjére, az eltérő kárpitanyagú darabokat meg
könnyűszerrel "egyenruhába" bujtathatjuk (2).
Azt pedig, hogy a munkát kárpitosra bízzuk, vagy saját kezűleg végezzük el (3), elsősorban a pénztárcánk, vállalkozó kedvünk és a kárpitcsere munkaigényessége alapján dönthetjük el. Köztudott, hogy a legegyszerűbb szakipari munka is sokba kerül, ráadásul a bútorszövetek sem túl olcsók, ezért nem nehéz kiszámolni, hogy az áthúzás sokszor majdnem fele annyiba kerül, mint egy közepes minőségű új garnitúra megvásárlása. A költségek azonban sokkal elviselhetőbbek, ha a munkát magunk végezzük el. Ismervén a közepes árszintű, többnyire lágy habanyagokkal párnázott és egyszerű módon kárpitozott bútorokat, erre meg is van minden esélyünk, még a sima felületű, egyszerűbb, telekárpitozott darabok esetében is. Közben adódhatnak ugyan neuralgikus helyzetek, ám ezeken kellő figyelemmel túl lehet jutni.
Azt pedig, hogy a munkát kárpitosra bízzuk, vagy saját kezűleg végezzük el (3), elsősorban a pénztárcánk, vállalkozó kedvünk és a kárpitcsere munkaigényessége alapján dönthetjük el. Köztudott, hogy a legegyszerűbb szakipari munka is sokba kerül, ráadásul a bútorszövetek sem túl olcsók, ezért nem nehéz kiszámolni, hogy az áthúzás sokszor majdnem fele annyiba kerül, mint egy közepes minőségű új garnitúra megvásárlása. A költségek azonban sokkal elviselhetőbbek, ha a munkát magunk végezzük el. Ismervén a közepes árszintű, többnyire lágy habanyagokkal párnázott és egyszerű módon kárpitozott bútorokat, erre meg is van minden esélyünk, még a sima felületű, egyszerűbb, telekárpitozott darabok esetében is. Közben adódhatnak ugyan neuralgikus helyzetek, ám ezeken kellő figyelemmel túl lehet jutni.
"Felderítés"
Ha valaki
eddig nem vette jobban szemügyre kárpitozott bútordarabjait, akkor
most bizonyára alaposan meg fog velük ismerkedni. Ezt még akkor is
érdemes megtennünk, ha a kárpitozást más fogja elvégezni.
Alaposan vizsgáljuk meg a párnázatukat, huzatuk szabását,
tűzéseiket. E nélkül ugyanis még a szükséges bevonóanyag
mennyiségét sem könnyű meghatároznunk. Az eredeti szövet
szabását, szövésirányát az egyes felületeken mindenképpen
jegyezzük meg, és minden szegésnél számoljunk 2-3 cm széles
ráhagyással. A párnázat alaki deformálódását, kiültségét,
teknősödését se hagyjuk figyelmen kívül, bár ennek okára most
még legfeljebb csak tippjeink lehetnek. A párnázatok hátoldali,
illetve alsó fedőanyagának az épsége és lerögzítésének
módjai se kerüljék el a figyelmünket, mert pl. a leszegezett,
letűzött vászonfedések szélét elég nehéz az anyag sérülései
nélkül felfejtenünk, majd újból visszaszegeznünk. Az
elvékonyodott, beszakadt anyag helyett ezért célszerűbb majd új
vásznat használni. A lemért huzatdarabokat ezt követően a
szövésirányuk figyelembevételével próbáljuk úgy összerakni,
hogy egy 135-140 cm szélességű anyagon, kiszabáskor majd minél
kevesebb leeső maradék keletkezzen. A másodrendű, ún. takart
felületekhez való bevonóanyagok szükséges mennyiségét is
hasonlóan határozzuk meg, de itt még takarékoskodhatunk is, mert
a nagyobb, sérült szélű darabokat a kisebb felületek befedésére
még felhasználhatjuk. Az ilyen vizsgálatokat körültekintően és
esetleg még kíméletes előbontásokat is alkalmazva végezzük el,
de ne olyan kíméletlen vehemenciával, mint Márkus László
emlékezetes, "Mi került ezen a fotelon hétezer forintba?"
című kabaré-monológjában. Erre nincs is szükség, mert az egyes
kárpitos elemek többnyire csavarral (4), vagy más oldható módon,
pl. csapos hüvelyekkel kapcsolódnak egymáshoz, felesleges tehát
drasztikus feszegetésekkel meggyengítenünk például állvány-,
vagy tartószerkezetük szilárdságát, inkább az oldható kötések
helyét takaró alsó vászonfedéseket bontsuk fel óvatosan.
Kárpitozott bútorok szerkezeti részei
Bár e
bútordaraboknak más és más az egyedi felépítésük, mégis
funkciójuk szerint azonos szerkezeti elemek alkotják mindegyiküket.
A felújító jellegű munkáknál soha nem tudni, hogy milyen
rejtetten megbúvó hibát fedezünk fel a megbontásuk után, ezért
nem árt, ha ismerjük e részegységek feladatát és felépítésükről
is van némi fogalmunk. Lássuk tehát, hogy milyen részekből
állnak a kárpitozott bútordarabok.
A kárpitos bútordaraboknak a szilárságát az állvány biztosítja, szerepe ezenfelül alak-meghatározó is. Többnyire fából, különféle lapanyagokból, ritkán pedig fémből készült, mint pl. a csővázas bútoroknál. Esetenként a párnázat teljesen eltakarja, máskor megfigyelhetők bizonyos igényesen kidolgozott részei, sőt az sem ritka, hogy szinte az egész állványzat ilyen formában látható, pl. székek, nyitott fotelek (5) és ágyak esetében.
A tartószerkezet tulajdonképpen szerves része az állványzatnak, sőt nem ritkán maga az állvány olyan kialakítású, hogy az a rugózatot és annak párnázott részét tartja. Fekvőbútoroknál azonban külön szerkezeti egységként kerülnek kialakításra. Ezek lehetnek farugók, lemezek, hullámrugók, lapított csavarrugók, és különféle textilhevederek. A rugós szerkezetek az ülő- és fekvőfelületek rugalmas alátámasztását szolgálják. Főként igényesebb kivitelű kárpitozott bútorokhoz használatosak, az igénytelenebb kivitelű kárpitozott bútordaraboknál a párnázatként is használatos habanyagok megvastagított kombinációjával helyettesítik.
A párnázat, és annak bevonata egyszerre szolgálja a rugózott és egyéb felületek kényelmesebbé tételét, továbbá a bútor formai sajátosságában is meghatározó szerepe van. Viszonylag egyszerű szerkezeti kialakítás mellett igen gazdag formázási lehetőséget biztosítanak a kárpitozott bútoroknak (6, 7, 8).
Kárpitcsere alkalmával nekünk lényegében csak a huzattal kellene foglakoznunk, azonban ilyenkor a használat során bekövetkezett kisebb nagyobb hibákat is ajánlatos lehetőségeinkhez mérten kijavítanunk, mert erre megfelelőbb alkalom nemigen adódik. Ezért nem árt, ha a leggyakoribb párnázó anyagokkal is megismerkedünk, hogy szükség esetén ne keresgéljünk vaktában. (Az adott hibák kijavításának lehetőségeire pedig majd a megfelelő munkafázisnál térünk ki részletesebben.)
A kárpitos bútordaraboknak a szilárságát az állvány biztosítja, szerepe ezenfelül alak-meghatározó is. Többnyire fából, különféle lapanyagokból, ritkán pedig fémből készült, mint pl. a csővázas bútoroknál. Esetenként a párnázat teljesen eltakarja, máskor megfigyelhetők bizonyos igényesen kidolgozott részei, sőt az sem ritka, hogy szinte az egész állványzat ilyen formában látható, pl. székek, nyitott fotelek (5) és ágyak esetében.
A tartószerkezet tulajdonképpen szerves része az állványzatnak, sőt nem ritkán maga az állvány olyan kialakítású, hogy az a rugózatot és annak párnázott részét tartja. Fekvőbútoroknál azonban külön szerkezeti egységként kerülnek kialakításra. Ezek lehetnek farugók, lemezek, hullámrugók, lapított csavarrugók, és különféle textilhevederek. A rugós szerkezetek az ülő- és fekvőfelületek rugalmas alátámasztását szolgálják. Főként igényesebb kivitelű kárpitozott bútorokhoz használatosak, az igénytelenebb kivitelű kárpitozott bútordaraboknál a párnázatként is használatos habanyagok megvastagított kombinációjával helyettesítik.
A párnázat, és annak bevonata egyszerre szolgálja a rugózott és egyéb felületek kényelmesebbé tételét, továbbá a bútor formai sajátosságában is meghatározó szerepe van. Viszonylag egyszerű szerkezeti kialakítás mellett igen gazdag formázási lehetőséget biztosítanak a kárpitozott bútoroknak (6, 7, 8).
Kárpitcsere alkalmával nekünk lényegében csak a huzattal kellene foglakoznunk, azonban ilyenkor a használat során bekövetkezett kisebb nagyobb hibákat is ajánlatos lehetőségeinkhez mérten kijavítanunk, mert erre megfelelőbb alkalom nemigen adódik. Ezért nem árt, ha a leggyakoribb párnázó anyagokkal is megismerkedünk, hogy szükség esetén ne keresgéljünk vaktában. (Az adott hibák kijavításának lehetőségeire pedig majd a megfelelő munkafázisnál térünk ki részletesebben.)
Párnázó- és bevonóanyagok
Hosszú időn
keresztül főként növényi eredetű szálasanyagok szolgáltak a
párnázott részek kialakítására, ma már erre főként a
különféle sűrűségű hablemezeket használják. Kárpitcsere
alkalmával ugyan elvileg nem sok dolgunk akadhat a
párnázóanyagokkal, a gyakorlat azonban esetenként ennek
ellentmond. A hablemezek sajnos nem örök életűek, és ha már a
bevonóanyagot lebontjuk róluk, a porló, erősen málló habok
cseréje is megoldható. A habanyagok tulajdonságai eltérők, és
az összetevőik adagolási arányával szabályozhatók. Céljainkra
a lágyabb és rugalmasabb poliészter típusú, homogén Poran-A
habanyagok a megfelelők. A habanyagokat mindenkor a terhelési mód
és annak mértéke alapján kell kiválasztani. Pótlásoknál
azonban mérvadó a párnázó hab színe is, amely egyben a műszaki
jellemzőire is utal. Ha tehát a hab színe alapján választjuk ki
a javításra szánt habot, akkor aligha tévedhetünk, az eredeti
terhelésnek megfelelő habanyag kerül majd a tönkrement helyébe.
A homogén habok főként felsőpárnázati anyagként kerülnek
beépítésre (9). Alappárnázati anyagként viszont a heterogén
poliuretán habok használatosak, amelyek habhulladékokból,
kötőanyaggal történő tömbösítéssel készülnek. Ez látható
is az ilyen habtáblák felületén, és benyomódási keménységük
is nagyobb a lágy habokénál. Az alappárnázatokon kívül több
rétegű párnázatok közbenső anyagaként is jól használhatók.
Ezek ismerete, pl. a párnázat esetleges korrekciójához,
átformálásához nagyon hasznos.
A párnázással szemben támasztott követelmények közül a legfontosabb talán a rugalmasság, továbbá az állvány- és tartószerkezetek átérződésének megakadályozása. E célra kiválóan alkalmasak a különféle vastagságú vatta-, műszálvatta-paplanok és a szálbundák. Ez utóbbiak általában 2-6 mm vastagságúak. Alkalmazásukkal a párnázatok felületét puhábbá és rugalmasabbá tehetjük (10, 11).
Konkrét munkánkhoz a bevonóanyagok általános ismerete legalább ilyen fontos, hiszen funkciójuk szerint más és más textíliák szükségesek a kárpitozáshoz.
Bélésanyagra a korszerű habpárnázásoknál lehet szükségünk, ahol a párnázat és a szövet tapadását szeretnénk csökkenteni. Szövetpótlót pedig olyan felületeken indokolt alkalmazni, ahol az értékesebb bútorkárpitokat olcsóbb bevonóanyaggal kell helyettesítenünk, pl. forgatható, vagy kivehető párnákkal takart felületeken. A bútorkárpitok a látható felületek fedőanyagai, míg az eltisztázó szövetek a kész kárpitbetétek (keretek kávák) alsó felének és fal felőli oldalának a fedésére valók, ún. spanvászonként ismert anyagok.
A bevonóanyagokat azonban az igénybevételüktől függően többféle célra is felhasználhatjuk, ha anyaguk, szövésmódjuk erre lehetőséget ad. Ilyenkor a látható, illetve nem látható felületek szerint válasszuk ki a megfelelő textíliát.
Újra kárpitozásnál mindig kulcskérdés a bútorszövet kiválasztása. A szín és minta a kelméknek talán a legszembetűnőbb jellemzője, ám legalább ilyen fontos az anyaguk és a tapintásuk is. A készítés módja sem mellékes, hiszen a nyüstös gépeken készült szövetek egyszerűbb szerkezetűek, és mintájukra is ez jellemző. A Jacquard-gépeken szőttek pedig bonyolult és igényes mintázatúak. Mindkét szövettípus tartós, de tapintásra meglehetősen eltérőek. Külön meg kell említeni a bársonyanyagokat. Ezek eredetileg vastagabb, legalább három fonalrendszerrel készülő ún. kettős szövetek, amelyet a szövés utolsó fázisában a két szövetpálya között szalagkés vág ketté. Tartóssága a flórszálak kötésmódjától és hátoldali kezelésétől (aprettúrájától) függ.
Tartósság szempontjából a vastagabb szövetek a jobbak, ám ezek nem mindegyike felel meg pl. a mélytűzött párnázatokhoz. Ezekhez megfelelőbbek a közepes, vagy vékony sávoly-, vagy atlaszkötésű szövetek. Erős igénybevétel esetén is tartósak a nyüstös-, Jacquard-, gobelin- damaszt-, epinglé-, bársony- (plüss-) és kötött hordozójú anyagok. Amikor tehát szövetet választunk, akkor inkább a kárpitozás módjához megfelelőbbek közül kell választanunk. Az egyszerűbb, sima felületű, telekárpitozott daraboknál azonban még ezt sem kell túlságosan figyelembe vennünk, mivel ezeken csak sarokvarrásokat, és legfeljebb élszegéseket kell készítenünk. Sokkal inkább lényeges a kiválasztott anyag szövött és színes mintázata. A bútordarabok különféle felületein ugyanis a minták futásának azonosnak kell lenniük. Ez nagyobb minták esetében jelentősen befolyásolhatja a bevonáshoz szükséges kárpitanyag mennyiségét. Az általános elveket figyelembe véve a jellemző szövettípusokra érvényes mintaillesztési előírásokat a táblázat mutatja. A kárpit kiválasztásánál azt sem árt figyelembe venni, hogy a felülete könnyen tisztítható legyen, mert pl. a plüss és bársony anyagok fokozottan por érzékenyek, nehezen tisztíthatók magán a bútoron.
A párnázással szemben támasztott követelmények közül a legfontosabb talán a rugalmasság, továbbá az állvány- és tartószerkezetek átérződésének megakadályozása. E célra kiválóan alkalmasak a különféle vastagságú vatta-, műszálvatta-paplanok és a szálbundák. Ez utóbbiak általában 2-6 mm vastagságúak. Alkalmazásukkal a párnázatok felületét puhábbá és rugalmasabbá tehetjük (10, 11).
Konkrét munkánkhoz a bevonóanyagok általános ismerete legalább ilyen fontos, hiszen funkciójuk szerint más és más textíliák szükségesek a kárpitozáshoz.
Bélésanyagra a korszerű habpárnázásoknál lehet szükségünk, ahol a párnázat és a szövet tapadását szeretnénk csökkenteni. Szövetpótlót pedig olyan felületeken indokolt alkalmazni, ahol az értékesebb bútorkárpitokat olcsóbb bevonóanyaggal kell helyettesítenünk, pl. forgatható, vagy kivehető párnákkal takart felületeken. A bútorkárpitok a látható felületek fedőanyagai, míg az eltisztázó szövetek a kész kárpitbetétek (keretek kávák) alsó felének és fal felőli oldalának a fedésére valók, ún. spanvászonként ismert anyagok.
A bevonóanyagokat azonban az igénybevételüktől függően többféle célra is felhasználhatjuk, ha anyaguk, szövésmódjuk erre lehetőséget ad. Ilyenkor a látható, illetve nem látható felületek szerint válasszuk ki a megfelelő textíliát.
Újra kárpitozásnál mindig kulcskérdés a bútorszövet kiválasztása. A szín és minta a kelméknek talán a legszembetűnőbb jellemzője, ám legalább ilyen fontos az anyaguk és a tapintásuk is. A készítés módja sem mellékes, hiszen a nyüstös gépeken készült szövetek egyszerűbb szerkezetűek, és mintájukra is ez jellemző. A Jacquard-gépeken szőttek pedig bonyolult és igényes mintázatúak. Mindkét szövettípus tartós, de tapintásra meglehetősen eltérőek. Külön meg kell említeni a bársonyanyagokat. Ezek eredetileg vastagabb, legalább három fonalrendszerrel készülő ún. kettős szövetek, amelyet a szövés utolsó fázisában a két szövetpálya között szalagkés vág ketté. Tartóssága a flórszálak kötésmódjától és hátoldali kezelésétől (aprettúrájától) függ.
Tartósság szempontjából a vastagabb szövetek a jobbak, ám ezek nem mindegyike felel meg pl. a mélytűzött párnázatokhoz. Ezekhez megfelelőbbek a közepes, vagy vékony sávoly-, vagy atlaszkötésű szövetek. Erős igénybevétel esetén is tartósak a nyüstös-, Jacquard-, gobelin- damaszt-, epinglé-, bársony- (plüss-) és kötött hordozójú anyagok. Amikor tehát szövetet választunk, akkor inkább a kárpitozás módjához megfelelőbbek közül kell választanunk. Az egyszerűbb, sima felületű, telekárpitozott daraboknál azonban még ezt sem kell túlságosan figyelembe vennünk, mivel ezeken csak sarokvarrásokat, és legfeljebb élszegéseket kell készítenünk. Sokkal inkább lényeges a kiválasztott anyag szövött és színes mintázata. A bútordarabok különféle felületein ugyanis a minták futásának azonosnak kell lenniük. Ez nagyobb minták esetében jelentősen befolyásolhatja a bevonáshoz szükséges kárpitanyag mennyiségét. Az általános elveket figyelembe véve a jellemző szövettípusokra érvényes mintaillesztési előírásokat a táblázat mutatja. A kárpit kiválasztásánál azt sem árt figyelembe venni, hogy a felülete könnyen tisztítható legyen, mert pl. a plüss és bársony anyagok fokozottan por érzékenyek, nehezen tisztíthatók magán a bútoron.
Kárpitozás szerszámai, kellékek
A házilag
kivitelezett kárpitcserékhez nem szükségesek különleges
szerszámok. A régi kárpit lefejtéséhez és az új anyag
felerősítéséhez félkezes kis- és nagykalapács, szeghúzó,
lapos-, vagy kombináltfogó, csípő- és harapófogó, a
kárpitanyagok kiszabásához egy jó éles olló, amely a vastagabb
szövetek vágására is alkalmas, cserélhető pengéjű, marokkés,
vagy snitzer is elégséges. A kiemelt fontosságú kézi varrásokhoz
közepes nagyságú görbe-, és egyenes, kör keresztmetszetű
kárpitostűk, az esetleges mélytűzésekhez és gombozásokhoz
varróár, az élek varrás közbeni beigazításához pedig
igazítótű, vagy hegyesre köszörült kötőtű is megfelel. A
kárpitdarabok ideiglenes rögzítését kitűzőtűkkel, vagy
nagyobb gombostűkel oldhatjuk meg. Nagy segítség, ha van egy jó
tűzőgépünk, és az is nagy előny, ha az egyes kárpitdarabok
összevarrását varrógéppel végezhetjük el. Ez ugyan nem
feltétlenül szükséges, de könnyebbé és főleg gyorsabbá teszi
az új huzatok elkészítését.
A varráshoz a szokásosnál erősebb cérnákra, varrófonalakra, esetenként pedig új kárpitos-hevederekre, habanyagokra is szükségünk lesz. Mindezeket az eszközöket, anyagokat kárpitos segédanyagokat is árusító üzletekben szerezhetjük be.
A varráshoz a szokásosnál erősebb cérnákra, varrófonalakra, esetenként pedig új kárpitos-hevederekre, habanyagokra is szükségünk lesz. Mindezeket az eszközöket, anyagokat kárpitos segédanyagokat is árusító üzletekben szerezhetjük be.
Régi kárpitanyagok lebontása
A munkát
ajánlatos előre megszervezni. Előbb az egyszerű darabok
kerüljenek sorra, mert ezeken hamar begyakorolhatjuk az alapvető
munkafogásokat. Ez lehet pl. egyszerű szék, sima huzattal bevont
heverő, vagy kis ülőke, lábzsámoly. A bonyolultabb kárpitozású
bútordarabokat, mint pl. a telekárpitozott fotelokat, kanapékat és
fekhelyeket hagyjuk legutoljára. Azt is vizsgáljuk meg, hogy a
párnázat, vagy tartószerkezet hibátlan-e, az észlelt hibákat
pedig mi okozza. A kijavításukhoz szükséges anyagot, pl. habot,
hevedert, vattapaplant viszont csak akkor vásároljuk meg, ha már
biztosan tudjuk az okát, és fel tudjuk mérni a kijavításához
szükséges anyagot és mennyiségét is. Az sem lényegtelen, hogy
az ilyen hibák kijavítása nem haladja-e meg a tudásunkat,
lehetőségeinket. Feltehetően nagyon hiányos ismereteinket a
szakkönyvekből is kiegészíthetjük, de nem árt, ha a
találékonyságunkat is hagyjuk érvényesülni. A hibás részek
kijavításához mintát pedig a bútordarab még ép, azonos
kialakítású részeiről vehetünk.
Tartószerkezeti hibajavítások
Mint azt már
említettük, előbb a legegyszerűbb kárpitozású darabokon
kezdjük el a munkát. A kopott szövetanyag lebontását megelőzően
állapítsuk meg, hogy a kárpitozott részek leszerelhetőek-e, vagy
sem. Székeknél ezt könnyen megállapíthatjuk, a foteleknél,
ágykanapéknál már alaposabban kell vizsgálódnunk, mert
esetenként a karfás oldalakat a vázhoz csavarok rögzítik,
amelyekhez viszont csak az alsó eltisztázó szövet lebontása után
férhetünk hozzá, pl. telekárpitozott foteloknál, ágykanapéknál.
Előbb tehát a leszerelhető kárpitozott darabokat vegyük le az
állványról.
Következő lépésben azt állapítsuk meg, hogy a kárpitanyagok miként vannak a tartókeretre erősítve. A szövetalj, azaz a huzat széle lehet a támlaalkatrészen felül-, a borított káván alul-, vagy a támlaalkatrészen oldalt lerögzített (12). Az anyagszélek kárpitos szegekkel, ipari tűzőgép-kapcsokkal, vagy díszszegekkel lerögzítettek (13). Eltávolításukhoz használjunk szeghúzót, vagy e célra átalakított, a lapja közepén befűrészelt nagyobb csavarhúzót, amelynek az elejét előzőleg egyik oldalán enyhén domborúra köszörültük. E szerszámmal nyúljunk a szegfejek és tűzőkapcsok alá, majd keményfaléc segítségével húzzuk ki mindegyiket (14). Amelyiknek pedig megszakadt a szára, azt csípőfogóval távolítsuk el. Ha elég erős a szövet, ennek erőteljes felrántásával is megkísérelhetjük a szegek, kapcsok gyors kihúzását. Az így lefejtett bútorszövetdarabokat azonban még ne dobjuk el, mert a szabásminták elkészítéséhez, illetve a szabáshoz szükségünk lesz minden darabjukra.
A szélek szabaddá tételével azonban még nem biztos, hogy a szövetet le is tudjuk húzni a darabról, mert előfordulhat, hogy a sarkokon, és a párnázatok kivarrt élein az egyes kárpitdarabok az élkiképzés anyagához vannak varrva. Ilyen esetekben e varratokat óvatosan, éles késsel metsszük át, és így fejtsük le egymás után a kárpitozás szövetdarabjait. Helyüket és a lerögzítés módját azonban jegyezzük meg, különben később problémáink lesznek az új huzat darabjainak a visszaerősítésével. Nem árt ilyen esetekben erről néhány vázlatot is készíteni. Több azonos darab esetében erre nincs szükség, mert a másik bútordarabot használhatjuk mintaként. Ha szövetpótló anyaghoz varrtak a kárpitanyag szélei, akkor esetenként egyben lehúzhatók a párnázatról, és majd így kell az új huzatot is kialakítanunk, ám az is lehet, hogy a szövetpótlót és a kárpit szegett szélét a felső párnázathoz is hozzáöltötték a levarráskor. Ez esetben óvatosan fejtsük fel a varratot, és így távolítsuk el a régi szövetet. A szövetpótlót is fejtsük le, majd ha még használható állapotban van, mossuk, vasaljuk ki.
Az osztott felületű részeket általában bevarrt szegélyek, esetleg zsinórok osztják fel, amelyeket varrózsinegek rögzítenek a tartószerkezethez, vagy az alappárnázathoz. Előbb ezeket a zsinórokat, majd a bevarrt szegélyt távolítsuk el, majd ezután a kárpitdarabokat is leemelhetjük a párnázatokról. A szegélyek, zsinórok levarrását jól jegyezzük meg, különben nehéz lesz az eredeti formát újból kialakítanunk.
Következő lépésben azt állapítsuk meg, hogy a kárpitanyagok miként vannak a tartókeretre erősítve. A szövetalj, azaz a huzat széle lehet a támlaalkatrészen felül-, a borított káván alul-, vagy a támlaalkatrészen oldalt lerögzített (12). Az anyagszélek kárpitos szegekkel, ipari tűzőgép-kapcsokkal, vagy díszszegekkel lerögzítettek (13). Eltávolításukhoz használjunk szeghúzót, vagy e célra átalakított, a lapja közepén befűrészelt nagyobb csavarhúzót, amelynek az elejét előzőleg egyik oldalán enyhén domborúra köszörültük. E szerszámmal nyúljunk a szegfejek és tűzőkapcsok alá, majd keményfaléc segítségével húzzuk ki mindegyiket (14). Amelyiknek pedig megszakadt a szára, azt csípőfogóval távolítsuk el. Ha elég erős a szövet, ennek erőteljes felrántásával is megkísérelhetjük a szegek, kapcsok gyors kihúzását. Az így lefejtett bútorszövetdarabokat azonban még ne dobjuk el, mert a szabásminták elkészítéséhez, illetve a szabáshoz szükségünk lesz minden darabjukra.
A szélek szabaddá tételével azonban még nem biztos, hogy a szövetet le is tudjuk húzni a darabról, mert előfordulhat, hogy a sarkokon, és a párnázatok kivarrt élein az egyes kárpitdarabok az élkiképzés anyagához vannak varrva. Ilyen esetekben e varratokat óvatosan, éles késsel metsszük át, és így fejtsük le egymás után a kárpitozás szövetdarabjait. Helyüket és a lerögzítés módját azonban jegyezzük meg, különben később problémáink lesznek az új huzat darabjainak a visszaerősítésével. Nem árt ilyen esetekben erről néhány vázlatot is készíteni. Több azonos darab esetében erre nincs szükség, mert a másik bútordarabot használhatjuk mintaként. Ha szövetpótló anyaghoz varrtak a kárpitanyag szélei, akkor esetenként egyben lehúzhatók a párnázatról, és majd így kell az új huzatot is kialakítanunk, ám az is lehet, hogy a szövetpótlót és a kárpit szegett szélét a felső párnázathoz is hozzáöltötték a levarráskor. Ez esetben óvatosan fejtsük fel a varratot, és így távolítsuk el a régi szövetet. A szövetpótlót is fejtsük le, majd ha még használható állapotban van, mossuk, vasaljuk ki.
Az osztott felületű részeket általában bevarrt szegélyek, esetleg zsinórok osztják fel, amelyeket varrózsinegek rögzítenek a tartószerkezethez, vagy az alappárnázathoz. Előbb ezeket a zsinórokat, majd a bevarrt szegélyt távolítsuk el, majd ezután a kárpitdarabokat is leemelhetjük a párnázatokról. A szegélyek, zsinórok levarrását jól jegyezzük meg, különben nehéz lesz az eredeti formát újból kialakítanunk.
Egyéb hibák javítása
Néhány
kárpitozott bútordarabon könnyű a főként párnázati,
esetenként pedig tartószerkezeti fogyatékosságokat észrevennünk,
máskor meg a hiba okára csak a kárpit megbontását követően
lelhetünk magyarázatot.
Amelyik bútordarabot nem fedi alul tisztázó szövet, azon gyorsan felfedezhetjük, hogy a textilhevederek közül néhány elszakadt, vagy anyaguk túlságosan megnyúlt, cserére szorul (15). Tisztázó szövet fedi a legtöbb ülő- és fekvőbútor alját, így a gyakorta kiteknősödést okozó, megnyúlt hullámrugók (16), párnázati deformációk csak a kárpit, sőt a bélésanyag lebontása után kerülnek a látóterünkbe. Más esetekben a rugózatot is helyettesítő hab-párnázat elöregedésére utalnak az alap-vászonborítás alján kitapintható, morzsalékkal feltöltődött hurkák, dudorok. Ezeket a habpárna felületéről lemorzsolódó anyag okozza, amely az így egyre lazábbá váló kárpitszövet alján gyűlik össze, sőt néha még a letűzések résein ki is hullik. Az sem ritka eset, hogy a sarkok, párnázott élkiképzések, fotelkarfa párnázatok is elmozdulnak a helyükről, ami ugyancsak formai torzulásokat okoz. Kijavításukra csak most, a kárpit teljes lebontása után kerülhet sor. A leggyakoribb, magunk által is kijavítható hibákra, íme néhány megoldás.
Egyszerű, alacsonykárpitozású székeknél előbb-utóbb bekövetkező hiba a vékony habpárna felületi "eróziója", azaz porlása. Ezt a habpárna kicserélésével orvosolhatjuk. Ám, mivel ezek többnyire a szélek felé elvékonyodóak, amit elég nehéz házilag hasonló formában megoldani, a bajon úgy is segíthetünk, hogy a porló felületet alaposan lekeféljük, és a habpárnát megfordítva, teljes felületén latexragasztóval bekenve erősítjük vissza az ülőlapra. A habpárnát pedig a további erős dörzsölő igénybevételtől a föléje feszített bélésvászonnal védhetjük meg.
A nagyon porló habpárnát azonban mindenképpen cseréljük ki új, 10 mm vastag habanyagból kiszabottra. A párnázat így a széleken kissé vastagabb lesz, mint eredetileg, de ezt a habanyag fölé terített, feszítve letűzött erős vászonnal és a kellő feszességgel lerögzített bútorszövettel csökkenthetjük (17). A vékonyabb, lágy habanyagok vágásához vastagságuktól függően éles ollót, a vastagabbakhoz pedig elektromos szeletelőkést használjunk.
Hasonló hibák a karfákon is előfordulhatnak, de a párnázó habanyag cseréjével ezeket is kiigazíthatjuk. Ha pedig az élkiképzések mozdultak volna el, ezeket kenderzsineggel átvarrva és a tartószerkezetre rögzítve igazítsuk ki (18).
A vastagabb habpárnákkal kialakított fotelüléseknél könnyebb a porló habpárna kicserélése, ám sok esetben a hullámrugókból álló tartószerkezet rugói is megnyúlhatnak. Ezek házilag nem javíthatók. Helyükbe célszerű erős, 70 mm széles polipropilén, vagy kenderhevederekből váltakozva átfűzött és a széleken kifeszítve, kétsorosan letűzve vagy leszegelve kialakított tartószerkezetet készítenünk. A hevedereket kétsorosan szegeljük le, kifeszítésükhöz pedig használjunk 5-6 mm-nyire kiálló, hegyes szeg végű lécdarabot. Az átszegezett léc végét akasszuk a másik oldalon leszegezett hevederbe közvetlenül a keret mellett, majd a lenyomásakor kifeszülő hevedert két sorban, sűrűn beütött kárpitos szegekkel rögzítsük a helyére. A szomszédos oldalon is szegezzük le a hevederszálakat, majd a már kifeszítetten leszegezett hevedereken váltakozva fűzzük át, és az előzőkhöz hasonlóan kifeszítve ezeket is szegezzük a tartókeretre. A habpárnát elektromos késsel szabjuk méretre, felületét mindenképpen érdemes vászonbéléssel is lefedni.
A rugózattal ellátott fekvőbútorokon, kanapékon a formatartás érdekében gyakran alkalmaznak élkiképzéseket. Ezek is elmozdulhatnak a helyükből, s bár az ágybetét rugalmasságát nem befolyásolják, ám formailag nagyon csúnya kidudorodásokat okozhatnak. Ez is viszonylag könnyen helyrehozható hiba, csak az elszabadult élkiképző anyagot kell átöltésekkel újból szilárdabbá tennünk, majd az élkerethez, illetve a tartószerkezethez rögzítenünk. Ennek módját a még ép sarkokról leshetjük le, és azok alapján szilárdítsuk meg formájukat és helyzetüket. Ha pedig a fekvő- és ülőfelületeket puhábbá is szeretnénk tenni, akkor terítsük be 10-20 mm vastagságban műszálas vattapaplannal, amelynek a széleit az élkiképzéshez öltve, vagy az alapkerethez tűzve rögzítsük (19). E lágy réteg fölé pedig csak abban az esetben szükséges bélésanyagot fektetnünk, ha egy darabban felfeszített anyagból varrjuk majd össze a szövetkárpitot.
Tölcsér-rugózattal ellátott ülő és fekvőbútoroknál a rugók előfeszítve vannak lekötve, elmozdulásukat is többnyire zsineges lekötések gátolják meg. Ha ezek közül néhány elszakad, a rugók kiállhatnak, a felső párnázat felülete pedig egyenetlen lesz. Az ilyen hibák kijavításához azonban már a kárpitos szaktudása kell, mi ne kísérletezzünk vele, mert csak tetézhetjük a bajt.
Az egyébként magától értetődő, hogy az állványszerkezetek, székvázak meglazult eresztékeit is meg kell erősítenünk, továbbá, hogy a látható felületek letisztítását, felújítását is most, de még az új kárpit felerősítése előtt kell megejtenünk, hiszen ennél kedvezőbb alkalmunk erre aligha lesz.
Folytatjuk!
Amelyik bútordarabot nem fedi alul tisztázó szövet, azon gyorsan felfedezhetjük, hogy a textilhevederek közül néhány elszakadt, vagy anyaguk túlságosan megnyúlt, cserére szorul (15). Tisztázó szövet fedi a legtöbb ülő- és fekvőbútor alját, így a gyakorta kiteknősödést okozó, megnyúlt hullámrugók (16), párnázati deformációk csak a kárpit, sőt a bélésanyag lebontása után kerülnek a látóterünkbe. Más esetekben a rugózatot is helyettesítő hab-párnázat elöregedésére utalnak az alap-vászonborítás alján kitapintható, morzsalékkal feltöltődött hurkák, dudorok. Ezeket a habpárna felületéről lemorzsolódó anyag okozza, amely az így egyre lazábbá váló kárpitszövet alján gyűlik össze, sőt néha még a letűzések résein ki is hullik. Az sem ritka eset, hogy a sarkok, párnázott élkiképzések, fotelkarfa párnázatok is elmozdulnak a helyükről, ami ugyancsak formai torzulásokat okoz. Kijavításukra csak most, a kárpit teljes lebontása után kerülhet sor. A leggyakoribb, magunk által is kijavítható hibákra, íme néhány megoldás.
Egyszerű, alacsonykárpitozású székeknél előbb-utóbb bekövetkező hiba a vékony habpárna felületi "eróziója", azaz porlása. Ezt a habpárna kicserélésével orvosolhatjuk. Ám, mivel ezek többnyire a szélek felé elvékonyodóak, amit elég nehéz házilag hasonló formában megoldani, a bajon úgy is segíthetünk, hogy a porló felületet alaposan lekeféljük, és a habpárnát megfordítva, teljes felületén latexragasztóval bekenve erősítjük vissza az ülőlapra. A habpárnát pedig a további erős dörzsölő igénybevételtől a föléje feszített bélésvászonnal védhetjük meg.
A nagyon porló habpárnát azonban mindenképpen cseréljük ki új, 10 mm vastag habanyagból kiszabottra. A párnázat így a széleken kissé vastagabb lesz, mint eredetileg, de ezt a habanyag fölé terített, feszítve letűzött erős vászonnal és a kellő feszességgel lerögzített bútorszövettel csökkenthetjük (17). A vékonyabb, lágy habanyagok vágásához vastagságuktól függően éles ollót, a vastagabbakhoz pedig elektromos szeletelőkést használjunk.
Hasonló hibák a karfákon is előfordulhatnak, de a párnázó habanyag cseréjével ezeket is kiigazíthatjuk. Ha pedig az élkiképzések mozdultak volna el, ezeket kenderzsineggel átvarrva és a tartószerkezetre rögzítve igazítsuk ki (18).
A vastagabb habpárnákkal kialakított fotelüléseknél könnyebb a porló habpárna kicserélése, ám sok esetben a hullámrugókból álló tartószerkezet rugói is megnyúlhatnak. Ezek házilag nem javíthatók. Helyükbe célszerű erős, 70 mm széles polipropilén, vagy kenderhevederekből váltakozva átfűzött és a széleken kifeszítve, kétsorosan letűzve vagy leszegelve kialakított tartószerkezetet készítenünk. A hevedereket kétsorosan szegeljük le, kifeszítésükhöz pedig használjunk 5-6 mm-nyire kiálló, hegyes szeg végű lécdarabot. Az átszegezett léc végét akasszuk a másik oldalon leszegezett hevederbe közvetlenül a keret mellett, majd a lenyomásakor kifeszülő hevedert két sorban, sűrűn beütött kárpitos szegekkel rögzítsük a helyére. A szomszédos oldalon is szegezzük le a hevederszálakat, majd a már kifeszítetten leszegezett hevedereken váltakozva fűzzük át, és az előzőkhöz hasonlóan kifeszítve ezeket is szegezzük a tartókeretre. A habpárnát elektromos késsel szabjuk méretre, felületét mindenképpen érdemes vászonbéléssel is lefedni.
A rugózattal ellátott fekvőbútorokon, kanapékon a formatartás érdekében gyakran alkalmaznak élkiképzéseket. Ezek is elmozdulhatnak a helyükből, s bár az ágybetét rugalmasságát nem befolyásolják, ám formailag nagyon csúnya kidudorodásokat okozhatnak. Ez is viszonylag könnyen helyrehozható hiba, csak az elszabadult élkiképző anyagot kell átöltésekkel újból szilárdabbá tennünk, majd az élkerethez, illetve a tartószerkezethez rögzítenünk. Ennek módját a még ép sarkokról leshetjük le, és azok alapján szilárdítsuk meg formájukat és helyzetüket. Ha pedig a fekvő- és ülőfelületeket puhábbá is szeretnénk tenni, akkor terítsük be 10-20 mm vastagságban műszálas vattapaplannal, amelynek a széleit az élkiképzéshez öltve, vagy az alapkerethez tűzve rögzítsük (19). E lágy réteg fölé pedig csak abban az esetben szükséges bélésanyagot fektetnünk, ha egy darabban felfeszített anyagból varrjuk majd össze a szövetkárpitot.
Tölcsér-rugózattal ellátott ülő és fekvőbútoroknál a rugók előfeszítve vannak lekötve, elmozdulásukat is többnyire zsineges lekötések gátolják meg. Ha ezek közül néhány elszakad, a rugók kiállhatnak, a felső párnázat felülete pedig egyenetlen lesz. Az ilyen hibák kijavításához azonban már a kárpitos szaktudása kell, mi ne kísérletezzünk vele, mert csak tetézhetjük a bajt.
Az egyébként magától értetődő, hogy az állványszerkezetek, székvázak meglazult eresztékeit is meg kell erősítenünk, továbbá, hogy a látható felületek letisztítását, felújítását is most, de még az új kárpit felerősítése előtt kell megejtenünk, hiszen ennél kedvezőbb alkalmunk erre aligha lesz.
Folytatjuk!
Forrás:
Ezermester.hu
Bútorkárpitozás házilagosan 2. rész
Az új kárpit darabjainak a kiszabása
Ez
szabásminta nélkül csak a nagyon egyszerű esetekben, pl. sima
felületű heverőkön, vagy fotelokon lehetséges. Szabásmintaként
használhatjuk a régi kárpit darabjait, vagy azok alapján,
csomagolópapírból kivágott mintákat. Ez főként akkor előnyös,
ha több azonos bútordarabot, vagy szövetrészt kell kiszabnunk. A
levarrandó szélekre mindig hagyjunk rá 25-30 mm-nyit. Nagyon
ügyeljünk a minták "tájolására", bársonyanyagoknál
pedig a söprési irányra, azaz a flórszálak elfekvésének az
irányára. Általános mintaillesztési követelmény, hogy a
tengelyesen szimmetrikus daraboknál ezzel azonosan elhelyezett
legyen a szövetek mintája. A bevonóanyag lánciránya az
ülőbútoroknál a beülési iránnyal, fekvőbútoroknál pedig a
hossziránnyal azonosan helyezkedjen el. A plüss-szöveteknél a
szálak elfekvési iránya felülről lefelé, illetve belülről
kifelé, az ún. söprési irányba essen.
Bútoron belül viszont a következő szabályokat igyekezzünk betartani: ülésnek a támlával és előlappal, a támlának a hátfallal, a karoknak a karoldal lemezekkel kell illeszkedniük. Ezt akkor a legkönnyebb betartani, ha e felületeket egy darabban kiszabott szövettel boríthatjuk be. Továbbá arról se feledkezzünk el, hogy a bútorgarnitúra azonos rendeltetésű és helyzetű felületein mintaazonosságot kell létrehoznunk. Ez nem vonatkozik a jellegtelen, pl. aprómintás anyagokra, továbbá a gombok bevonatára és az azonos anyagból készített élszegélyekre. (A kárpitozott garnitúrák mintaillesztési szempontjait februári lapszámunkban közölt táblázatban foglaltuk össze.) E kívánalmaknak elég nehéz eleget tenni, de koncentrált figyelemmel megoldhatók a kezdeti nehézségek.
A mintás szövetdarabok kivágásakor jelöljük be a szabásminta középvonalát, ennek alapján vágjuk ki a megfelelő méretű darabokat. Ezek mindig magukba foglalják a szegési ráhagyásokat, szabókrétával ajánlatos a visszahajtások kontúrjait bejelölni. Ha a kárpithuzat darabjai előre összevarrhatók, fércöltésekkel erősítsük össze a huzat tokot. Így jól ellenőrizhetjük a mintázat folyamatosságát, kellő öszszeillesztettségét. A kisebb igazításokat így még könnyen elvégezhetjük, és ha lazán feszített huzatot készítünk, a párnázatra húzva is ellenőrizhetjük a levarrandó részek mérethelyességét. Ezt főként heverőknél, szabad párnáknál célszerű megejtenünk.
Bútoron belül viszont a következő szabályokat igyekezzünk betartani: ülésnek a támlával és előlappal, a támlának a hátfallal, a karoknak a karoldal lemezekkel kell illeszkedniük. Ezt akkor a legkönnyebb betartani, ha e felületeket egy darabban kiszabott szövettel boríthatjuk be. Továbbá arról se feledkezzünk el, hogy a bútorgarnitúra azonos rendeltetésű és helyzetű felületein mintaazonosságot kell létrehoznunk. Ez nem vonatkozik a jellegtelen, pl. aprómintás anyagokra, továbbá a gombok bevonatára és az azonos anyagból készített élszegélyekre. (A kárpitozott garnitúrák mintaillesztési szempontjait februári lapszámunkban közölt táblázatban foglaltuk össze.) E kívánalmaknak elég nehéz eleget tenni, de koncentrált figyelemmel megoldhatók a kezdeti nehézségek.
A mintás szövetdarabok kivágásakor jelöljük be a szabásminta középvonalát, ennek alapján vágjuk ki a megfelelő méretű darabokat. Ezek mindig magukba foglalják a szegési ráhagyásokat, szabókrétával ajánlatos a visszahajtások kontúrjait bejelölni. Ha a kárpithuzat darabjai előre összevarrhatók, fércöltésekkel erősítsük össze a huzat tokot. Így jól ellenőrizhetjük a mintázat folyamatosságát, kellő öszszeillesztettségét. A kisebb igazításokat így még könnyen elvégezhetjük, és ha lazán feszített huzatot készítünk, a párnázatra húzva is ellenőrizhetjük a levarrandó részek mérethelyességét. Ezt főként heverőknél, szabad párnáknál célszerű megejtenünk.
A
kárpitanyag leerősítése, varrásaLényegében
most érkeztünk el munkánknak ahhoz a szakaszához, amely talán a
legváltozatosabb, és eredménye fokról-fokra egyre látványosabb
lesz, hiszen a bútordarabokra most kezdjük felhúzni új
ruhájukat.
Előbb mindig a nagyobb, egyszerűen
felerősíthető darabokat rögzítsük a párnázat fölé. Az
ülésekre, sima háttámlákra, fekvőfelületekre, szabad párnákra
helyezzük fel az új kárpitdarabokat. Helyükön előbb a
középvonalban tűzzük le tűző-, vagy gombostűkkel, mégpedig
attól függően, hogy tartó-, vagy párnázóanyag az alap. A
kárpit feszességét pedig a párnázathoz, és a kárpitozás
jellegéhez igazodva határozzuk meg. A régebbi párnázatok
alaposan kifeszített, míg a korszerű, tollpárna hatásúak lazán
eligazított kárpitanyagot igényelnek. Ez utóbbiak többnyire
élszegéllyel szegett élűek, míg a feszes kárpitozású huzatok
legfeljebb csak élükkel összevarrt darabokból állnak (1).
Általánosabb esetekben csupán a hátoldalukon, alsó részükön
letűzöttek, illetve a sarkukon összevarrtak.
Ezeknek
a kárpitját előbb az egyenes oldalaik mentén visszahajtva
kifeszítve kitűzőtűkkel rögzítsük a keretre. A mintairányokat
ellenőrizzük, igazítsuk be a szövet láncirányát a hosszanti
élekkel párhuzamosra, és középről enyhén a végek felé
simítva a szövetet az élek mentén erőteljesen meghúzva
feszítsük meg az anyagot. A kitűzést előbb a rövidebb
oldalakon, majd ezt követően a hosszabbakon folytatva tűzzük le a
betét szélére, pontosabban attól 20-25 mm-re. A kitűzés után
üljünk többször körben a betétre, majd újra feszesre húzva
megint tűzzük körül a kárpit széleit. A sarkokat visszahajtott
bevágásokkal, vagy a kárpit alá igazított visszahajtással
alakíthatjuk ki (2). Ezt követően tűzőgéppel egymás mellé
beütött kapcsokkal fogassuk le a kárpit széleit. A sarkoknál kis
görbe tűvel, lencérnával, a kárpitkeret aljától felfelé
haladva 5-7 mm-es, ún. dugott öltésekkel haladjunk felfelé. Ennek
lényege, hogy a fonalszál a visszahajtás alatt halad felfelé, és
a szomszédos anyagba mindig 1-1,5 mm-rel lejjebb, vízszintes
irányba hatol be. Az öltések meghúzásakor a szövetélek
egymásra szorulnak, de az öltések nem látszanak. Ez a legtöbb
egyszerű kárpitozású ülő- és fekvőbútor sarok
kialakításánál, továbbá teljesen bekárpitozott szék- és
foteltámlák oldalvarrásainál is alkalmazható elvarrási mód
(3).
Ívelt
támlák vagy más alkatrészek behúzásakor a sarkok kitűzése
után az ívelt kontúrokra merőlegesen erősen húzzuk meg az
anyagot, mégpedig a görbület irányába, majd simítsuk ki a
ráncokat, tűzzük ki a hátoldalon, majd kapcsokkal rögzítsük
(4). Székek karfa vagy támlaoszlopainál előbb a két első
sarkánál, majd hátul középen, utána pedig elől és két oldalt
középig tűzzük fel a szövetet. A szövetet a támla- és
karoszlopoknál hajtsuk viszsza 45 fokban, hogy a visszahajtott él
érintse az oszlop belső élét, és vágjuk be az anyagot átlósan
(5). A kétfelé vált hajtást simítsuk a karfa mellé, vágjuk a
széleket 20-30 mm szélesre, majd a visszahajtott széleket nyomjuk
a karfa és a párnázat közé, a kárpitszéleket pedig jól
lefeszítve tűzzük le.
Az igényesebb kárpitozású
bútordarabok többnyire szélre varrt kéderezéssel készülnek.
Ezek áthúzása elég fogós feladat, de ez még nem jelenti azt,
hogy kárpitcseréjük otthoni körülmények között nem
megoldható. Először is a kéderszegélyeket kell elkészítenünk.
Ezek magjaként kb. 5 mm-es, egyenletes fonású kenderzsinórok
szolgálnak, amelyeket kb. 50 mm széles szövetcsíkba burkolva kell
levarrni. A kézi varrás kissé időigényes, de a gépi varráshoz
meg különleges kialakítású varrótalp szükséges (6). A
lapfelületekre beillesztve tűzzük fel a borítóanyagokat (7),
közéjük pedig úgy illesszük be a kédert, hogy a bevont zsinór
szorosan a szövetélek közé ékelődjön. Az alsó borítóanyagot,
az ún. bódnit hajtsuk vissza, a szövetszéleket pedig görbe tűvel
kétsorosan öltsük az élkeret párnázott szélére (8). A
bódniszövet visszahajtása után annak széleit a már szokásos
módon feszesre húzva rögzítsük a keret alsó felületére, a
lapfedőanyagot pedig kifeszítve tűzzük le az ülőkeret hátsó
és oldalsó részére (9). Ezt a megoldást alkalmazhatjuk
szabadpárnák, vagy ágybetétkárpitok látható felületeinek
élkivarrásainál is.
A
kéderezett élű oldalborító anyagokat egyszerűbben is az
alappárnázatra, illetve a párnázat felső huzatanyagához
ölthetjük, ha sűrű öltésű, bujtatott varrást alkalmazunk (10,
11). Az alsó letűzéseket azonban ilyenkor gondosabban kell
megejtenünk (12), mert csak így lesz egyenes a huzatszegély. Több
azonos bútordarab esetén egymás után kárpitozzuk be mindegyiket,
a varrások módozatait pedig a még nem, vagy alig megbontott
darabról lessük le. Esetenként a szabad, azaz a leemelhető,
vastagabb műszálas vattapaplannal fedett párnákra az ilyen
szövethuzatokat készre varrtan is felhúzhatjuk, de az alsó
felükön mindenképpen az alappárnázathoz és a szövetpótló
anyaghoz öltve rögzítsük, hogy a későbbi használat közben ne
csúszhasson el a kárpitanyag.
Adódhatnak ennél
bonyolultabb feladataink is. Többrétegű párnázattal ellátott
domború, ún. csigafejű fotelkaroknál például az oldalbevonó
anyagot előbb az egyenes élek mentén tűzzük le, a külső
oldalon pedig a karfa alatt visszahajtva egyenes vonalban rögzítsük
közvetlenül a domború párna alatt, és ezt követően az oldallap
alján. A karfa domborulata alatti visszahajtásának egyenes vonalát
kb. 50 mm széles, hosszában félbehajtott papírkarton szél
szövetre tűzésével tehetjük egyenessé. A karfa homloklapján
pedig a szövetet szabályos ráncokba rakva szorosan tűzzük le. A
karfa elejét fedő homloklap befedésekor két megoldás között
választhatunk. Vattával alábélelve, alakra szabott és
visszahajtottan levasalt szövetdarabbal fedhetjük le, és szélein
domborúfejű díszszegekkel rögzíthetünk a karfa állványára
(13, 14, 15). A másik megoldás, hogy 5 mm-es rétegelt-, vagy
farostlemezből kivágott lapot készítünk, amit a homloklapba fúrt
lyukakba facsapokkal rögzíthetünk. A leemelt homloklapra
vattapaplant fektetünk, majd a borítószövet kifeszítése után a
hátoldalon tűzőgéppel rögzítjük a kárpit széleit, és a
helyére ütve rögzíthetjük. Ilyen esetekben a kárpitozott
homloklapnak pontosan kell illeszkednie a karfapárnázat élei közé.
Eltisztázó munkák
Abban
az esetben, ha a bevonóanyagot a bútorállvány látható
felületein kialakított aljazásokba kell erősítenünk, pl. régi
székek, fotelok esetében, ezt díszszegekkel is megoldhatjuk.
Előfeltétele a sűrűn kitűzve előkészített kárpitanyag. A
szegezést jobbról balra kezdjük el, és minden egyes szeg
beütésekor ügyelnünk kell arra, hogy a huzat gyűrődésmentesen
feküdjön az aljazásba. A szegfejek pontosan az aljazás széléig
érjenek. A szegeket sorban egymás mellé üssük be, de a fejek
egymásra ne feküdjenek fel. Nem szép, de megengedhető, hogy a
szegek egy vagy több szegfejnyi távolságra kerülnek egymástól
(16), de akkor konzekvensen, minden szegezett felületen tartsuk is
be ezt a távolságot. Bortnit csak ritkán szokás használni a
szegek alá, de ez ízlés kérdése is lehet.
A bortnit, azaz szegőszélt inkább ragasztani szokás, ehhez a végét szegezzük le, hátoldalát pedig kenjük be vékonyan oldószeres ragasztóval (17). A szikkadási idő elteltével simítsuk a takarni kívánt részre, és egy szeggel a vége előtt akasszuk meg. Sarkoknál hajtsuk vissza, 45 fokban meghajtva vezessük felfelé, és egy újabb szeggel megint tűzzük le. A hajtás alá kenjünk ragasztót, majd kis idő múlva kalapáccsal megütve lapítsuk le. A ragasztáshoz használhatunk ragasztópisztolyt is (18), de csak széles kiömlőfejjel érhetünk el minőségi munkát (19).
Fodor, és rojt elhelyezésére akkor lehet szükségünk, ha a lábak közötti teret szeretnénk eltakarni az állványszerkezet átalakítása nélkül. A fodrok inkább a modern bútorokon, a rojtok a régieken használatosak. Az egyszerűbbek húzottak, vagy zsinórral rögzítettek, a szemberakott fodor viszont rendezettebb, és visszahajtott részére papírlemez-csíkot célszerű használnunk, amit a párnázat éléhez, vagy a díszpaplanhoz rejtett öltésekkel rögzíthetünk, esetleg a kárpitkeret szélére szegezhetünk, természetesen a fodor visszahajtott, takart felső szegélyén. Újabban divatosak a szabadon függesztett széles takarószegélyek is, amelyeknek a fodrokhoz hasonló a funkciójuk, csak egyszerűbb a kivitelezésük.
A bortnit, azaz szegőszélt inkább ragasztani szokás, ehhez a végét szegezzük le, hátoldalát pedig kenjük be vékonyan oldószeres ragasztóval (17). A szikkadási idő elteltével simítsuk a takarni kívánt részre, és egy szeggel a vége előtt akasszuk meg. Sarkoknál hajtsuk vissza, 45 fokban meghajtva vezessük felfelé, és egy újabb szeggel megint tűzzük le. A hajtás alá kenjünk ragasztót, majd kis idő múlva kalapáccsal megütve lapítsuk le. A ragasztáshoz használhatunk ragasztópisztolyt is (18), de csak széles kiömlőfejjel érhetünk el minőségi munkát (19).
Fodor, és rojt elhelyezésére akkor lehet szükségünk, ha a lábak közötti teret szeretnénk eltakarni az állványszerkezet átalakítása nélkül. A fodrok inkább a modern bútorokon, a rojtok a régieken használatosak. Az egyszerűbbek húzottak, vagy zsinórral rögzítettek, a szemberakott fodor viszont rendezettebb, és visszahajtott részére papírlemez-csíkot célszerű használnunk, amit a párnázat éléhez, vagy a díszpaplanhoz rejtett öltésekkel rögzíthetünk, esetleg a kárpitkeret szélére szegezhetünk, természetesen a fodor visszahajtott, takart felső szegélyén. Újabban divatosak a szabadon függesztett széles takarószegélyek is, amelyeknek a fodrokhoz hasonló a funkciójuk, csak egyszerűbb a kivitelezésük.
Kárpitszerű huzatok
Kárpitcsere
helyett választhatunk olcsóbb, látszólag egyszerűbb
bútoráthúzási megoldást is. A bútorvédő huzatok nemcsak a
nagyon értékes kárpitokat védik a kopástól, hanem a régebbiek
fakóságát is eltakarják. Igényesen megvarrva, megfelelő
vászonanyagot használva akár kárpithelyettesítők is lehetnek.
Elkészítésük azonban csak látszólag egyszerűbb, mert ebben az
esetben a lehúzhatóságukat, bútorra rögzítésüket is meg kell
oldanunk, hiszen a tisztításuk gyakrabban esedékes, és mivel
lazábbak, mint a hagyományos kárpitok, használat közben
könnyebben el is mozdulhatnak a bútorfelületeken. Ennek ellenére
az egyszerűbb és modern kárpitos bútorokon is jól
mutatnak.
Anyagául pamut- és lenfonalakból szőtt vászon-, vagy sávolykötésű szöveteket célszerű választanunk. Ezek minta és színválasztéka bőséges, szélességük 80-146 cm közötti. Felhasználásukat illetően ezekre az anyagokra is érvényesek a szöveteknél ajánlott fektetési szempontok. A kárpitszerűen kialakított huzatok azonban csak gépi varrással állíthatók össze. Az egyszínűeket esetenként még egy, az alapszíntől eltérő cérnával varrva is szokás megerősíteni, ami díszítő céllal is készülhet. A régi bútordarabokhoz készített huzatokon pedig a kéderezéshez hasonló, behúzott zsinórozott szegélyekkel lehet hangsúlyosabbá tenni a huzat karakterét (20).
Fekhelyeken, még a kétszemélyeseken is helyettesítheti a kárpitcserét a feszesen felhúzható ágybetéthuzat, amelyet oldalt húzott- vagy rakott fodros szegéllyel hosszabbíthatunk meg (21). Ez ápol, s eltakar, bármikor lehúzható, kimosható, elkészítése sem túl nagy munka. Hasonló célt szolgálnak az ágytakarók. Ha a fekhely sarkainál a takaró hátoldalára felöltött tépőzárakkal szorosra húzott sarokkialakításokat készítünk, akkor kárpitszerű huzattá formálhatjuk az egyszerű ágytakarót (22).
Nyers lenvászonból tokszerűen öszszevarrt huzatokkal is befedhetjük a puhább párnázatú kárpitozott bútorainkat, ha széleinek rögzítéséhez tépőzárakat alkalmazunk, szabad párnáinak hátoldalán pedig húzózárakkal tesszük lehetővé a levételüket. Ilyen esetekben azonban a szabadpárnáknál a tok soha ne legyen feszes, és a karfa oldalakon is csak annyira feszítsük ki a huzat anyagát, hogy rásimuljon a párnázatra (23). Az ilyen megoldásoknál a tépőzárakat a nem látható felületeken helyezzük el, és tűzőgép-kapcsokkal rögzítsük az állványszerkezet keretére.
Kárpitozott székeknél is alkalmazhatjuk az előbbi megoldást, de a huzatot akár bútorszövetből is összevarrhatjuk. A támlára erősítést és a kárpit lehúzását a támla hátsó borítóanyagába varrt húzózárral könnyíthetjük meg (24). Ha pedig a támlarészre vékonyabb mintás anyagból varrt támlahuzatot is készítünk, akkor nemcsak a kopás ellen óvhatjuk meg az alaphuzatot, hanem egy érdekes kárpitkombinációval a bútorzat összhatását is attraktívabbá tehetjük.
Anyagául pamut- és lenfonalakból szőtt vászon-, vagy sávolykötésű szöveteket célszerű választanunk. Ezek minta és színválasztéka bőséges, szélességük 80-146 cm közötti. Felhasználásukat illetően ezekre az anyagokra is érvényesek a szöveteknél ajánlott fektetési szempontok. A kárpitszerűen kialakított huzatok azonban csak gépi varrással állíthatók össze. Az egyszínűeket esetenként még egy, az alapszíntől eltérő cérnával varrva is szokás megerősíteni, ami díszítő céllal is készülhet. A régi bútordarabokhoz készített huzatokon pedig a kéderezéshez hasonló, behúzott zsinórozott szegélyekkel lehet hangsúlyosabbá tenni a huzat karakterét (20).
Fekhelyeken, még a kétszemélyeseken is helyettesítheti a kárpitcserét a feszesen felhúzható ágybetéthuzat, amelyet oldalt húzott- vagy rakott fodros szegéllyel hosszabbíthatunk meg (21). Ez ápol, s eltakar, bármikor lehúzható, kimosható, elkészítése sem túl nagy munka. Hasonló célt szolgálnak az ágytakarók. Ha a fekhely sarkainál a takaró hátoldalára felöltött tépőzárakkal szorosra húzott sarokkialakításokat készítünk, akkor kárpitszerű huzattá formálhatjuk az egyszerű ágytakarót (22).
Nyers lenvászonból tokszerűen öszszevarrt huzatokkal is befedhetjük a puhább párnázatú kárpitozott bútorainkat, ha széleinek rögzítéséhez tépőzárakat alkalmazunk, szabad párnáinak hátoldalán pedig húzózárakkal tesszük lehetővé a levételüket. Ilyen esetekben azonban a szabadpárnáknál a tok soha ne legyen feszes, és a karfa oldalakon is csak annyira feszítsük ki a huzat anyagát, hogy rásimuljon a párnázatra (23). Az ilyen megoldásoknál a tépőzárakat a nem látható felületeken helyezzük el, és tűzőgép-kapcsokkal rögzítsük az állványszerkezet keretére.
Kárpitozott székeknél is alkalmazhatjuk az előbbi megoldást, de a huzatot akár bútorszövetből is összevarrhatjuk. A támlára erősítést és a kárpit lehúzását a támla hátsó borítóanyagába varrt húzózárral könnyíthetjük meg (24). Ha pedig a támlarészre vékonyabb mintás anyagból varrt támlahuzatot is készítünk, akkor nemcsak a kopás ellen óvhatjuk meg az alaphuzatot, hanem egy érdekes kárpitkombinációval a bútorzat összhatását is attraktívabbá tehetjük.
Részkárpitozások
Bútordarabjaink
kárpitozása a kényelmünket szolgálja, és esztétikai hatása is
vitathatatlan. Ám ez állandó változást is jelent. Ami
nagyszüleinknek jó volt, nem biztos, hogy nekünk is ugyanúgy
megfelel. Sőt, biztosan nem. Ezért viszont nem kell minden kommersz
régi bútort kidobni. Még a kettős ágyakat sem, mert némi
részkárpitozással például kényelmes fekhellyé változtathatjuk.
Az ágybetét csere ma már könynyen megoldható, a kemény, már
megkopott ágyfejen (25) pedig saját kezűleg is változtathatunk
(26). Nem kell hozzá más, csupán 20-30 mm vastag lágy habanyag,
az ágytakaróval azonos kárpitanyag, néhány méternyi szegőszalag
és egy jó marék díszszeg (27). A kárpitanyagot hátoldala felől
20 mm széles kartoncsíkkal tűzzük le az ágyfej keretéhez
illesztve (28), majd illesszük helyére a kiszabott habpárnát. A
kárpitot alul feszesre húzva tűzzük ki, majd két oldalon is
kifeszítve rögzítsük le néhány tűzőgép-kapoccsal. A
kapcsokat szegőszalaggal (bortnival) fedjük le, és domborúfejű
díszszegekkel fogassuk le a szövetszéleket (29).
A mostanság olyannyira divatos fonott nád ülőbútorok szépek a maguk módján, ám nem mondhatók különösebben kényelmeseknek. Van, aki párnákkal igyekszik az ülésüket "megpuhítani", de ezek könnyen elmozdulnak a helyükről. Stabilabb megoldás, ha a kiszabott habpárnát az ülőfelület keretére erősített vászonhuzattal rögzítjük le. A huzatanyag szélét előbb hátul hosszában kartoncsíkkal tűzzük le, majd a habpárnát a helyére igazítva, a szövetet, vagy vásznat elől és kétoldalt feszesre húzva, tűzőgép-kapcsokkal fogassuk le (30). A látható szegélyek eltisztázásához pedig szegőszalagot ragaszthatunk a szövet szélére (31).
Fekvőbútorainkat, ágykanapénkat különféle tollpárnahatású párnákkal is érdemes kiegészítenünk. Ezek töltőanyaga többnyire molinóhuzatba töltött őrölt hab, ún. pehely-apríték, és felül, vagy mindkét oldalukon szálbundázattal borítottak. Erre kerül fel a szövetből varrt huzat, amelyet általában a saját anyagából kialakított szegély, élszegély foglal keretbe. Ezek általában az ülés és a támla második párnázatának szerepét töltik be, míg a hengerpárnák csak fejtámaszok. Akkor igazán mutatósak, ha alakjuk valóban henger alakú. Kialakításukkor tömörebb hablemezből a hosszanti végeket összeragasztjuk, majd a habpalástra újabb habréteget hengerítve ezt is élben ragasszuk össze, és a habpalást magját habőrleménnyel jól tömjük ki. Erre kell a formavászonból varrt tokot felhúzni, majd a szájösszehúzó zsineggel mindkét vég teljesen lezárható. A szövettok is hasonló kialakítású, csak az összehúzott szájnyílásokat egy-egy nagyobb, behúzott gomb, vagy bojtpajzs mögé rejtsük el.
Az ilyen és hasonló részkárpitozásoknak, kárpitozott kiegészítéseknek tág tere van otthonunkban, ha igényeljük a kényelmet, és meg is tesszük érte, amit kell.
Akit tehát nem riaszt el e szokatlan feladathalmaz, bátran hozzáláthat kárpitozott bútorainak a felújításához, de előtte nagyon alaposan mérje fel, hogy valójában mit képes megoldani, milyen anyagokat kell beszereznie, és főként, hogy megéri-e ezt a nagy munkát magára vállalnia, végig tudja-e csinálni.
A mostanság olyannyira divatos fonott nád ülőbútorok szépek a maguk módján, ám nem mondhatók különösebben kényelmeseknek. Van, aki párnákkal igyekszik az ülésüket "megpuhítani", de ezek könnyen elmozdulnak a helyükről. Stabilabb megoldás, ha a kiszabott habpárnát az ülőfelület keretére erősített vászonhuzattal rögzítjük le. A huzatanyag szélét előbb hátul hosszában kartoncsíkkal tűzzük le, majd a habpárnát a helyére igazítva, a szövetet, vagy vásznat elől és kétoldalt feszesre húzva, tűzőgép-kapcsokkal fogassuk le (30). A látható szegélyek eltisztázásához pedig szegőszalagot ragaszthatunk a szövet szélére (31).
Fekvőbútorainkat, ágykanapénkat különféle tollpárnahatású párnákkal is érdemes kiegészítenünk. Ezek töltőanyaga többnyire molinóhuzatba töltött őrölt hab, ún. pehely-apríték, és felül, vagy mindkét oldalukon szálbundázattal borítottak. Erre kerül fel a szövetből varrt huzat, amelyet általában a saját anyagából kialakított szegély, élszegély foglal keretbe. Ezek általában az ülés és a támla második párnázatának szerepét töltik be, míg a hengerpárnák csak fejtámaszok. Akkor igazán mutatósak, ha alakjuk valóban henger alakú. Kialakításukkor tömörebb hablemezből a hosszanti végeket összeragasztjuk, majd a habpalástra újabb habréteget hengerítve ezt is élben ragasszuk össze, és a habpalást magját habőrleménnyel jól tömjük ki. Erre kell a formavászonból varrt tokot felhúzni, majd a szájösszehúzó zsineggel mindkét vég teljesen lezárható. A szövettok is hasonló kialakítású, csak az összehúzott szájnyílásokat egy-egy nagyobb, behúzott gomb, vagy bojtpajzs mögé rejtsük el.
Az ilyen és hasonló részkárpitozásoknak, kárpitozott kiegészítéseknek tág tere van otthonunkban, ha igényeljük a kényelmet, és meg is tesszük érte, amit kell.
Akit tehát nem riaszt el e szokatlan feladathalmaz, bátran hozzáláthat kárpitozott bútorainak a felújításához, de előtte nagyon alaposan mérje fel, hogy valójában mit képes megoldani, milyen anyagokat kell beszereznie, és főként, hogy megéri-e ezt a nagy munkát magára vállalnia, végig tudja-e csinálni.
Forrás
ezermester.hu
Körfűrész asztal bővítése
A legtöbb
barkács asztali körfűrésznek kicsi az asztala mind szélességében
mind hosszában, így széles vagy hosszú munkadarabot csak úgy
tudunk vágni a gépen, ha valamilyen módon gondoskodunk a
munkadarab lelógó részének alátámasztásáról. A körfűrész
gépek gyári asztal bővítői is kevés sok esetben, ráadásul
ezeket vékony lemezből préselik, így azok statikailag elég
gyengék, könnyen megsérülhetnek nehezebb anyag vágásakor.
Ha
rendszeresen vágunk olyan méretű anyagot aminél már zavar
minket, hogy kicsi a körfűrészünk asztala akkor el kell
gondolkodnunk azon, hogyan tudjuk bővíteni az asztalát a gépnek.
Michael Olson egy egyszerű asztal hosszabbítást készített
fenolos gyantával bevont rétegelt lemezből. Ez a bevonat elég jó
kopásállósággal rendelkezik és majdnem olyan jól csúszik mint
a bútorlap, elég erős is, így ideális alapanyag az asztal
bővítésére.
További
érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az
oldalunk Facebook
oldalát! Ha
tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra,
vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák
ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA
ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!
Outfeed
table
Tablesaw
Extension and Side table
Diy
project - Table saw extension and out feed table. Part 1
https://www.youtube.com/watch?v=TUtu8nXLVsU
30
- How to Build a Tablesaw Outfeed Table
18
- How to Build A Torsion Box Assembly Table Top (Part 1 of 2)
DIY
Gaming Table for $150
Homemade
table saw with built in router and inverted jigsaw 3 in 1
Homemade
Table Saw Fence Mechanism
Making
a Homemade Scroll Saw (Drill Powered) - El Yapımı Kıl Testere
Makinası
Mobile
Tablesaw Station - Part 1
Modular
Mobile Table Saw Station
Table
saw sled. Innovative solution. 3 in 1 workbench
Unusual
Design Workbench / Machine tool. Multi Function. Multi Axis. Part 1.
The Bed
Multifunction
workbench MFTC
Workshop-Garage
Timelapse.wmv
Time
lapse of home constructed start to finish
HOW
TO BUILD A HOUSE BY YOURSELF
24x24
Garage built in 5 hours (7.3152x7.3152) Garaje construida en 5 horas
Bertsch
Holzbau - Montagefilm Modell Carport Prestige
Trapezblechdach
montieren mit Schrauben, Kalotten und Kantteilen.
Kingspan
Sandwichpaneel RW 2m breed
Ондулин.
Монтаж новой кровли / Onduline. Your New Roof
Coating
Impressively
skilled brick layers, Vault contructión.
thermodom7
ARXX
Walls and Foundations 4 of 10
ARXX
Walls and Foundations 5 of 10
ARXX
Walls and Foundations 6 of 10
ARXX
Walls and Foundations 7 of 10
ARXX
Walls and Foundations 8 of 10
ARXX
Walls and Foundations 9 of 10
ARXX
Walls and Foundations 10 of 10
Emmeti
clima floor
Stacked
Stone Master Bedroom
how
to apply gold leaf on picture frames
How
to Gold Leaf - Learn to gold leaf and have some fun for home
decorating!
How
It's Made - How To Make Gold Leaf
How
To Make Gold From Soil (Extract Pure Gold From Sand) How Its Made
Revealed
Ancient
gold smelting rare today. extract recovery process of refining gold
to remove any impurities
My
Paulk Total Station and Craftsman Sliding Miter Saw Update | Dailey
Woodworks August 2015 Vlog
Vírus
a Rendszerben - Szeszák Gyula: Ügyvédből a legfőbb olajügyész
A
Jobbik és az állami bűnözés amnesztiája - Tégla a Falban
(Szeszák-Molnár)
A
maffiaállam nyugdíjazta - Hatszemközt Szeszák Gyula olajügyésszel
(Hírháttér TV)
100%
rendőrbűnözés, 100% bíróbűnözés, 100% pszichiáterbűnözés
Putyin
vagyonáról Szeszák Gyula megyei főügyész, olajleleplező (Film:
Molnár F. Árpád)
Pintér,
Boross és a legfőbb ügyész védték az olajmaffiózó megyei
főkapitányt! (Dr. Szeszák Gyula)
Polt
Péter: te meg egy rohadt geci olajbűnöző vagy, baszd meg! (Molnár
F. Árpád - Emma Paradigma)
Szemben
a maffiával, avagy olajozott viszonyok(Teljes film)
Hegedű készítése
A hangszer
készítés nem hobbi kategória már, ahhoz igencsak nagy szakmai
tudás és több évtizedes gyakorlat is kell, hogy az a hegedű ne
csak tökéletesen szép legyen, hanem annak tökéletesen is kell
szólnia. De azért remélem, hogy elnézitek nekem, hogy egy kicsit
kitekintek a profik világába ezzel a videóval. Én csak ámulok és
bámulok, ha valaki ilyen mestere a szakmájának és egy ennyire
összetett feladatot képes tökéletesen elvégezni.
Kellemes
szórakozást.
Hofner
Strings and Bows Production
Classical
guitar making. My 24th guitar build
Building
an Archtop Jazz Guitar 2012
How
to build a deck by yourself
Making
A Wooden Vise
How
To Make A Wooden C Clamp
Making
A Draw Knife From An Old Diamond Blade
Making
A Wood Frame Dovetail Saw
The
Wooden Utility Knife
Building
The Belt / Disk Sander
Assembling
The 2 X 72 Belt Grinder
Building
the 1"x42" belt sander
Heating
the workshop with saw dust
Multifunction
workbench MFTC
my
dream work bench
The
Woodpecker Ep 99 - X Carve shelf
The
Woodpecker Ep 100 - Building the shop from A to Z
The
Woodpecker Ep 80 - My mitre Station - Part 2
The
Woodpecker Ep 81 - My mitre station - Part 3
The
Woodpecker Ep 82 - My Mitre Saw Station - Part 4
The
Woodpecker Ep 110 - Water cabinet - part 1
The
Woodpecker Ep 111 - Water cabinet - part 2
The
Woodpecker Ep 112 - Water Cabinet - part 3
Trim,
Veneer & Finish a Platform Bed with Storage - Part 2
Q
& A Bed Platform Project - Part 2
Make
a king sized bed frame with lots of storage!
How
to build a log cabin with dovetail notches
How
to saddle notch a log
https://www.youtube.com/watch?v=3qBJ5By1ao8#t=79.451844
How
to cut notches for log cabin
Log
Cabin
Woodworking
Tablesaw Outfeed Table
Woodworking
Tablesaw Outfeed Table part 2
Best
Outfeed Table
Modular
Mobile Table Saw Station
The
Architect's Chair part four: Boring and threading the hubs.
The
Architect's Chair part five: The frame joinery begins.
The
Architect's Chair part six - Making the Hubs
The
Architect's Chair part seven - Finishing the lower frame.
The
Architect's Chair part eight - Making the Hubs
How
to Make a Chair | Episode 8: BENT LAMINATION
How
to Make a Chair | Episode 9: PROTOTYPE
How
to Make a Chair | Episode 10: FRAME
How
to Make a Chair | Episode 11: SEAT FORMWORK
How
to Make a Chair | Episode 12: BENT WOOD SEAT
Building
a Tablesaw Base Part 1
Building
a Tablesaw Base Part 2
Make
A Table Saw Out Feed Table
Make
a Table Saw Out Feed Table Part 2
Make
a Table Saw Out Feed Table Part 3
Accessory
Wing For the Tablesaw
087
- Router Table in a table saw extension wing
088
- Router Table Fence (for tablesaw router wings)
35-Homemade
Tablesaw fence / guide table de scie
Table
saw fence with incremental positioning
Router
Table Fence for Table Saw
All
about my CNC machine
CNC
dust collection hood
How
to make bow with cnc router
Pivoting
Mitre Saw Base - Part 2 / Fence and Angle Locking Mechanism
Pivoting
Mitre Saw Base - Part 3 / Zero Clearance Insert, Dust Flange and
Increments
PS
Mozi: Tasnádi Gyárfásra vallott - M1 - Ma reggel, 2014.04.04.
varrógép
Cutting
square notch log cabin
Forging
a Socketed Chisel with Med Chandler at NESM
The
Birth Of A Tool. Part 2. Chisel Making (by John Neeman Tools)
Blacksmithing
- Forging an axe
DIY
| Axe handle
Making
a viking style battle axe
Making
Viking AXE
Darius'
Axe. 106lbs (7 1/2 st)!
Knife
making - making a Japanese tanto fighting knife
Making
HUNTSMAN CS:GO Knife Part 1
Making
HUNTSMAN CS:GO Knife Part 2
MAKING
CS:GO SHADOW DAGGER Part 1
MAKING
CS:GO SHADOW DAGGER Part 2
How
to Make: RAZOR SHARP Knife From a Wrench (Karambit)
Making
dagger/throwing knife from a wrench
Knifemaking,
my two latest custom knives
Geschmiedete
Axt aus altem Hammer Forging Axe Tomahawk
Blacksmithing
- Forging a flatter
BLACKSMITHING
Making an Anvil
BLACKSMITHING
Making an Anvil 2.0
How
To Make An Anvil Out Of Railroad Track
Railroad
Track Anvil
Alternative
To The Train Track Anvil For Beginners
Anvil
collection
Making
a Jewelers Anvil and a Coin Ring
Making
a blacksmith forge
Making
of Mammoth (shovel)
Time
lapse of home constructed start to finish
Log
Cabin
Traditional
Finnish Log House Building Process
Slipform
Stone Masonry: Building a Slipform Stone House from the Bottom Up
Belt
Sander / Grinder/ 2"x72" - part 1- Build the Frame
Belt
Sander / Grinder/ 2"x72" - part 2 - Motorizing and
Finishing
Podolsk
142 varrógép szétszedése
Швейная
машинка Подольск 142. Часть 4.Регулировка
строчки и декоративные виды строчек.Видео
№6.
Подольск
142. Регулировка игловодителя, челнока.
Петлеобразование. Видео № 141.
Настройка
старой швейной машинки "Подольск"
Обрыв
верхней нити в швейной машинке.Причины
и ремонт.Ч.1.Видео №72.
Обрыв
верхней нити.Причины и ремонт.Ч.2.Видео
№73.
Подольская
машина. Как отрегулировать петлистую
строчку. Видео № 152.
varrógép
BEST
HOME ANVIL ON YOUTUBE - BLACKSMITH
Homemade
Rail Anvil 'Double Barrelled'
Kowadło
z szyny kolejowej -homemade anvil out of railroad track
How
To Make An Anvil Out Of Railroad Track
How
To Make An Anvil Out Of Railroad Track
DIY
| The belt grinder
DIY
| Building a forge
DIY
| Hydraulic press
DIY
30 Ton Hydraulic Shop Press
DIY
Sheet Metal Brake
Homemade
Mini Press Drill Tools Drills DIY Collet ER11 Spindle CNC Slide Lathe
Wood Drilling 2
Homemade
Mini Milling Router Mill Press Drill DIY X Y Z Slide Collet ER11
Headstock Chuck Spindle 3
The
Birth Of A Tool. Part 2. Chisel Making (by John Neeman Tools)
The
Birth Of A Tool. Part I. Axe Making (by John Neeman Tools)
The
Birth Of A Tool. Part III. Damascus steel knife making (by John
Neeman Tools)
morsa
angolare fai da te (homemade angle clamp)
morsetto
per bordi fai da te (homemade edge clamp)
dima
per fori inclinati fai da te (pocket hole jig)
morsa
fai da te (homemade vice)
Fai
da Te - Morsa da Banco
Utensile
multifunzione da banco con motore lavatrice
como
fazer uma morsa caseira, ferramenta
Let's
Make: Train Track Anvil
Drilling
Out A Hardy Hole In The Train Track Anvil 1
Building
a railroad track anvil
Homemade
Anvil DIY Anvil for Blacksmithing
Making
a 150 LB blacksmith anvil with stand! Big!
100
year old blacksmith anvil gets a new home
Titanium
Investment Casting
Stiletto
Titanium FlatBars
KwickGripper
- The Ultimate Nail Puller!
Bull
Bar™ by Crescent® - How To Dismantle Decks and Pallets
Pallet
breaker pry bar tool - recycle pallets for projects
DIY
Garden Bench Project - Pallet and Cable Reel Furniture
How
To Build Smart Saw Hobby CNC
Homemade
table saw with built in router and inverted jigsaw 3 in 1
Modular
Mobile Table Saw Station
DIY
| Anvil stand
DIY
| The "AXIFE"
3
Simple Life Hacks
French
Cleat Shop Storage Wall & Loft
BUILD:
Hardware Organizer
Shop
Hardware Storage
Multipurpose
Garage Storage Station
Belt
Grinder Build From Scrap Workout Bench And Treadmill Motor
M^3
Portable Bandsaw Table Build
Making
A Wooden Band Saw Mill From Scratch - Full Build
Anvil
Restoration (And Rust Remover Recipe)
Blacksmithing:
Making a Merovingian style warrior axe.
Szétszedhető mobil munkaasztal
Ahogy az
ember korosodik, szeret kényelmesebben és biztonságosabban
dolgozni még akkor is ha ki kell települnie a műhelyből. Ilyen
esetekre nagyon jó megoldás egy szétszedhető mobil asztal amit
egy kalapács segítségével vagy kézi erővel össze lehet rakni
és szét lehet szedni elemi darabjaira, nincs ragasztva, és nincs
sehol sem csavarozva, így pillanatok alatt összeállítható vagy
szétszedhető. A most bemutatott asztal nagyon kis helyen elfér
használaton kívül szétszedve, így könnyű szállítani is,
mégis igen stabil munkafelületet biztosít a kényelmes és
biztonságos munkavégzéshez felállított állapotában. Akár
körfűrészt vagy felsőmarót is beépíthetünk az asztalba, így
igazi mobil munkaállomást hozhatunk létre vele pillanatok alatt.
További
érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az
oldalunk Facebook
oldalát! Ha
tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra,
vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák
ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA
ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!
My
Version of MFT Workbench
Precise
Driling of MFT tabletop Holes
How
to Make an MFT Table Top with LR 32
Feddie-Stool
MFT (Multi Function Table)
P-MFT
Portable Multi-function Top
MFT
style assembly table
Puzzle
Workbench Development #1
Puzzle
Workbench Development #2
Precise
Driling of MFT tabletop Holes
Wooden
Sortainer 7
Simple
Wooden Crates for Potato/Vegetable Storage
Make
It - Wooden Hand Plane
make
a wooden hand plane
Make
a steel sole hand plane
make
a marking gauge
Homemade
bar clamps
Homemade
bar clamps
Shopmade
Bar/Pipe clamp
Building
a Big Blower #1
Building
a dust collector blower
Рабочий
стол для мастерской (workbench for workshop)
Рабочий
стол для мастерской (workbench for workshop)
Рабочий
стол для мастерской (workbench for workshop)
Összecsukható munkapad
Egy kényelmes
munkapad néha jól jönne ha a barátoknál kell segíteni
megjavítani valamit, ehhez készíthetünk egy összecsukható
munkapadot. Könnyű felállítani és szállítani is, mégis
egészen jól használható a most készülő munkapad. Ha nincs rá
szükség, összecsukva kis helyen elfér.
További
érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az
oldalunk Facebook
oldalát! Ha
tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra,
vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák
ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA
ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!
How
To Build A Workbench Out Of 2x4 and Plywood - That Folds Up
Workbenchtainer
trials
Systainer
Table Saw. Sawtainer #32
Sawtainer
first trials
Sawtainer.
Next trials. Big disksaw and bevel
Homemade
Festool TS-55 based table saw
Homemade
drill and router press. General review
DIY
Bench Top Drill Press
Timber
Frame Portable Drill Press (home-made)
drill
press build (part 1)
drill
press build (part 2)
HOMEMADE
DRILL PRESS / WOODGEARS / faire une perceuse a colonne / taladro de
columna casero
Homemade
High Precision Sharpener
DIY
Drillpress sharpening jig prototype (Part 1)
Drill
Press Centering Jig For Round Objects
Making
Of a Drill Press Jig
Shop
built - Router Lift
Router
- Bench mount
How
to Build a Router Table - Add a lift to a counter top -
CarAudioFabrication
How
to convert a Van in to an Off-Grid Camper in 17 Days!
SPRINTER
VAN CONVERSION: My DIY Setup For Less Than $1,200
4x4
Sprinter Van Conversion - Full Camper Van Tour & Timelapse
camper
van conversion build
New
2016 Globecar Roadscout R- 2 berth van conversion
Impressie
Pössl/Globecar
2017
Unity FX
Aussie
couple builds off-grid mobile home with 2 containers
Spectacular
40ft Small Shipping Container Home
Misty
Mountain Shire Hobbit Homes in Costa Rica
Eco
Dome, Building a Small Home
Shaving
Horse from 2X4's
Making
A Draw Knife From An Old Diamond Blade
How
to Make an Ulu Knife with Cutting Board
Woodcraft
Magazine: Ulu Knife Project with Joe Hurst
Round
Knife Sheath. How to make one
Another
Round Knife Sheath
First
Forged Ulu
Cob
tiny house from start to finish
Building
with straw bales - Barbara Jones presentation on Eco-build 2011
Build
a Strawbale House in One Month
Tiny
huts to enjoy the basics in Swedish spartan rural lodge
Aussie
couple builds off-grid mobile home with 2 containers
How
to Make a Damascus Steel Knife
Shaving
Horse
Convertible
Shaving Horse - Update
Shaving
Horse
Bowl
Carving Horses
spoon
mule
Using
The Spoon Mule
How
To Carve A Spoon - Lee Stoffer
How
To Carve A Kuksa From Burr / Burl - Martin Hazell
Making
Kuksa from birch / Изготовление Куксы из березы
Traditional
Kuksa - Made the lazy (quick) way!
Sawtainer
first trials
Systainer
Table Saw. Sawtainer #1
32
drb film lejátszása
Systainer
Table Saw. Sawtainer #3
Systainer
Table Saw. Sawtainer #4
Systainer
Table Saw. Sawtainer #5
Systainer
Table Saw. Sawtainer #6
Systainer
Table Saw. Sawtainer #7
Systainer
Table Saw. Sawtainer #8
Systainer
Table Saw. Sawtainer #9
Systainer
Table Saw. Sawtainer #10
Systainer
Table Saw. Sawtainer #11
Systainer
Table Saw. Sawtainer #12
Systainer
Table Saw. Sawtainer #13
Systainer
Table Saw. Sawtainer #14
Systainer
Table Saw. Sawtainer #15
Horonygyalu készítése
Van pár
kéziszerszám ami szinte kötelező egy hobbiasztalos műhelyben.
Ilyen szerszám a horonygyalu amivel mint a nevéből is kiderül,
hornyokat tudunk gyalulni a fába. Nagy előnye a felsőmaróval
készített hornyokhoz, hogy akár mélyebb hornyot is tudunk
csinálni mint amire a felsőmarónk képes, és olyan hornyot is ami
nem fut ki a fából és a vége szögletes. Olyan hornyot is tudunk
vele készíteni amit szabvány méretű felsőmaró nem tud. A
horonygyalu elkészítése elég egyszerű feladat, 1-2 db nem
használt öreg keskeny favésőt érdemes erre feláldozni. Az egyik
favéső élét hagyjuk meg derékszögletűre, de a másik favésőét
köszörüljük V alakúra, ezzel tudunk majd a zárt végű
horonyban a sarkokat kialakítani. A gyalu testét hasadásra nem
hajlamos keméynfából készítsük, például bükkfából vagy
égerből.
További
érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az
oldalunk Facebook
oldalát! Ha
tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra,
vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák
ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA
ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!
Home
Made, Hand Router Plane, a must for a woodworker
3D-s szögvonalzó
Valószínűleg
te is belefutottál már abba az előrajzolási hibába, hogy
ha egy léc mind a négy oldalára fel akarsz rajzolni egy vonalat
körbe, akkor az utolsó oldalon meghúzott vonal nem érintkezik a
legelső vonal végével. Az ilyen előrajzolásra a csapok
készítésénél van elsősorban szükség. Nehezíti a helyzetet,
ha mondjuk 45 fokos csapot akarsz előrajzolni, szinte biztos, hogy
elsőre nem fog sikerülni tökéletesen a berajzolás. Izzy Swan egy
nagyon egyszerűen elkészíthető 3D-s szögvonalzót készített
amivel egy beállítással lehet a léc 3 oldalára felrajzolni a
vonalat, a negyedik oldali vonal ezek után már nagyobb
valószínűséggel fog szépen találkozni. Hatalmas ötlet az a
vonalzó, nagyon meggyorsítja a munkát, mert csak egy oldalon kell
felmérni és bejelölni a vonal helyét, így a további mérési
hibákat elkerülhetjük.
További
érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az
oldalunk Facebook
oldalát! Ha
tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra,
vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák
ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA
ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!
How
to Make a Simple Straddle Square!
DIY
Corner Clamp Kit
Making
new and better CNC clamps (free templates)
Making
the Ultimate Cam Lever Clamps
19-How
to save money ? Make an horizontal clamp fo
Cheap
alternative to a Festool clamp 2
Making
a Kant Twist Clamp
Homemade
Rail Anvil 'Double Barrelled'
100€
Custom Folding Utility Knife Part 2
100€
Custom Folding Utility Knife Part 1
Benchmark
Ceramic Utility Blades Review BMK038
Gerber
EAB vs EAB Lite
Disposable-Blade
Pocket Knives
The
Top 6 Utility Knives You Need
Homemade
Wooden Corkscrew - Process of making
Sandertainer
Systainer
Storage
Körfűrész vezető
A kézi körfűrész gép az egyik legtöbbet
használt gép a műhelyben amivel tábla anyagokat is könnyedén
fel tudunk szabni. De ehhez szükségünk van egy vezető vonalzóra
ami mellett tolva egyenes lesz a vágásunk. Ilyen vezető vonalzót
sajnos nem minden körfűrészhez készítenek, és nem is biztos
hogy más típusú géphez készített vezető jó is a mi gépünkhöz.
De nagyon egyszerűen készíthetünk magunknak remekül használható
vezető vonalzót rétegelt lemezből ami garantáltan jó lesz.
További
érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az
oldalunk Facebook
oldalát!
Ha tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra,
vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák
ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA
ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!
Making
a Saw Guide / Track Saw / Saw Board
Make
your own 5 minute saw guide. PERFECT CUTS!
Building
a Steel Cutting Track Saw
Cutting
Steel using Circular Saw and a Dry Cut Blade
How
to make Aluminum Guide Rail for your Circular Saw.
DIY
Track Saw
Building
a Decent Table Saw for Cheap (using a Router and a Drill)
How
To Make A Wooden Table Saw Fence
Workbench.
How to build a Workbench. 3 in 1. DIY. Workshop. Router, Jig saw,
Circular saw.
Making
a Portable Workshop - Part 1
Making
a Portable Workshop - Part 2
Making
a Portable Workshop - Part 3
Making
a Portable Workshop - Part 4 (Accessories)
Making
a Portable Workshop - Part 5 (Accesories)
Making
a 3D Router (Part6)
Making
a 3D Router (Part7)
Making
a 3D Router (Part8)
3D
Router, when a CNC machine is overkill.
Making
a 3D Router (Part1)
Making
a 3D Router (Part2)
Making
a 3D Router (Part3)
Making
a 3D Router (Part4)
Making
a 3D Router (Part5)
Making
a 3D Router (Part6)
Making
a 3D Router (Part7)
Making
a 3D Router (Part8)
3D
Router Bearing Upgrade
Electric
Guitar body on the 3D Router (part2)
Electric
Guitar body on the 3D Router (part3)
Acacia
Guitars - CNC Body, Glue Top, Carve Neck - Video 3 of 9
Acacia
Guitars - FRETBOARD - Build Series - Video 4 of 9
Kiesel
Guitars Buckeye Burl Carved Top CT6 Getting Carved Out on the HAAS
Honey
Burst Guitar on a Flamed Maple Burl Tele Project Luthier Transtints
RWW
164 Shave Pony
Build
Your Own Shavehorse
Shaving
Horse from 2X4's
Shaving
Horse Design - In depth review!
DSCN0701.AVI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése