ÖTÖDIK HADOSZLOP
SZALAY RÓBERT
Ez a fogalom az 1936-39 között zajló spanyol polgárháború utolsó sza-kaszában vált közismertté, amikor Franco tábornok nemzeti csapatai négy hadoszlopban támadták a még kommunista uralom alatt álló Madridot. Azért, hogy a fôvárost minél elôbb felszabadítsák, és hogy a civil lakosság szenvedését megrövidítsék, különleges osztagokat juttattak be az ellenséges vonalak mögé. Ezek feladata volt, a hírközlô vonalak rombolása, vezetési pontok megsemmisítése, vagy kikapcsolódása, az ellenállás gyenge pont-jainak felderítése, zavarkeltés, a lakosság felhívása az ellenállásra, stb. Tehát azóta, az ellenség, az ellenfél soraiba beépített, vagy beépülô zavartkeltô, bomlasztó romboló, ellentéteket szitó egységeket, vagy egyedeket "ötödik hadoszlopnak" nevezik. Ez érvényes nemcsak az akkori katonai, hanem napjainkban a politikai életre is.
Az egyes pártok, pártcsoportok igyekeznek a velük szembenállók soraiba olyan egyéneket beépíteni, vagy a pártokon belül olyanokat keresni, akik az adott szervezetet belülrôl gyöngítik, bomlasztják, hogy ezzel saját poziciójukat erôsítsék.
Vegyük ezután sorra, a hazai politikai palettán szereplô pártokat, hogy melyiket milyen mértékben veszélyezteti az "ötödik hadoszlop".
MSZP. Az 1994-es választások gyôztes pártja, a kormánykoalícíó erôsebb tagja (52%). Ez a párt 50 évig kommunista emlôkön nevelkedett. Jól elsajátitották Lenin és Sztalin elvtárs tanítását, hogy "úgy vigyázzunk a párt tisztaságára, mint a szemünk fényére!" És valóban az MSZP szilárd egységet mutat. Az egynéhány valóban szocialista elveket valló idealista elvész a "pártfegyelem" elveit valló kommunistákból kapitalistává váló többségben. Ide nem tud befurakodni a nemzeti oldal ötödik hadószlopa.
A kormánykoalíció másik pártja az SZDSZ. Ez a párt talán még az MSZP-nél is masszívabb, egységesebb tömböt képez. Nem véletlen, hogy akaratát szinte minden alkalommal rátudja kényszeríteni az abszolut többségben lévô koalíciós partnerére. Ezt a pártot nem csak a hatalomban való megmaradás érdeke tartja össze, hanem eltéphetetlen ideológiai, gazdasági, sôt vallási elvek és érdekek fogják szoros egységbe, ami ráadásul számtalan szállal kapcsolódik a kozmopolita világpolgárság és nemzetközi pénzvilág vezetô köreihez. Ez a szoros érdekazonosság szinte lehetetlenné teszi bármilyen nemzeti eszme behatolását a pártba. Ha bárkinél a legkisebb megingást tapasztalják, bármilyen értékes tagja is a pártnak, azonnal kilökik soraikból, (lásd Tölgyesi).
A koalíción kívüli pártok közül a FIDESZ-szel kell legelôször foglalkoz-ni. Ugyanis ez a párt egyértelmüen az ötödik hadoszlop szerepét tölti be a nemzeti oldalon.
Már születése is gyanús körülmények között történt. Amikor a pártállam recsegniropogni kezdett, az elsôk között tünt fel a FIDESZ, amelyik nagy hangon követelte a demokráciát, communista-ellenes jelszavakat hangoz-tatott, látványos megmozdulásokkal hívta fel magára a figyelmet. A rendszer- ' váltásban reménykedô tömegek örömmel látták, hogy van egy fiatal "forra-dalmi" csoport. Akkor senki nem figyelt fel arra, hogy a FIDESZ szervezôi, vezetôi, hangadói zömmel kádercsemeték voltak. A háttérben ott voltak a szülôk, nagyszülôk, akik évtizedekig vezetô szerepet töltöttek be a kommunista rendszer politikai és társadalmi életében. Ezek érezték, sôt tudták, hogy inog a talaj a lábuk alatt és ügyesen szervezték, hogy a staféta botot saját utódaik kezébe játsszák át. Legsikeresebb húzásuk Orbán Viktor beszéde volt a Nagy Imre temetésén. A kommunizmus elleni vad kirohanás sok hívet szerzett a pártnak, amí az 1990-es választáson gyümölcsözött. A FIDESZ erôs parlamenti párt lett. Ekkor mutatta ki a "foga fehérjét". A kommunista-ellenes nemzeti kijelentések sorra elmaradtak, és szolgalelk?, sokszor szánalmas kiszolgálója lett az SZDSZ-nek. Ekkor úgy emlegették az SZDSZ mellett a FIDESZ-t, mint annakidején a kommunista párt mellett a KISZ-t. A FIDESZ a parlamentben a nemzeti erôk, a nemzeti gondolat elleni fiatal, elszánt rohamcsapat lett. Emlékezzünk a parlamentbôl való ki-vonulásukra, amikor Trianonról kellett megemlékezni. De hasonló gyászos szerepet játszottak a pápa látogatásakor, a kárpótlási törvény vitájában, Horthy Miklós újratemetése kapcsán, és folytathatnám a sort. Tehát az elmúlt parlamenti ciklusban a FIDESZ a nemzeti vonal legelszántabb ellenfelei közé tartozott. A közelgô 1994-es választások elôtt az SZDSZ és a FIDESZ a legszorosabban együttmükôdött. Amennyiben a választásokon az SZDSZ-MSZP koalíció nem érte volna el a kétharmados többséget, biztosan bevették volna a FIDESZ-t is a koalícióba. A FIDESZ határolódott el legélesebben a Független Kisgazdapárttól és igyekezett létrehozní a "Polgárí Szövetség"-et, az MDF-be és a KDNP-ba meghúzódó liberális erôkkel együttm?ködve. A parlamenten kívüli legöntudatosabb nemzeti erôkrôl pedig csak elmarasztaló véleményük van. Ezért lett az SZDSZ-irányítású liberális média elsôszámú kedvence Orbán Viktor, Deutsch Tamás és a többi karizmatikusnak kikiáltott ifijú titán, a korrupciót leleplezô, nemzeti színben tetszelgô, az idôs politikusokat felváltó, "élcsapat".
A koalíció vezetôi elôre gondolnak! Egy esetleges 1998-as választási vereség esetén szívesen látnák a hatalomban, a lélekben velük egyhúron pendülô FI-DESZ-t. Azonban nemcsak a FIDESZ képezi az ötödik hadoszlopot a nemzeti erôk soraiban.
Az MDF-ben a Szabó Iván és Jeszenszky Géza körül tömörülô liberálisok voltak a bomlasztók. Mikor látták, hogy a Lezsák vezette nemzeti vonalon nem tudnak úrrá lenní, ínkább "felrobbantották" a pártot. Kiléptek az MDF-bôl, és a kormánykoalíció támogatásával tôrvényellenesen létrehozták a tagság nélküli, senki által meg nem választott Magyar Demokrata Néppártot (MDNP). Rá-adásul voltak az MDF-ben olyan gyáva, határozatlan, számító, pecsovics alakok, akik nem mertek a belsô vitában állást foglalni, és inkább átültek a "függetlenek" közé. Most is ott ülnek,vagy bekönyökölték magukat a FIDESZ-be, az elképzelés szerinti, jövô pártjába".
Tehát az MDF az ötödik hadoszlop sikeres bomlasztó tevékenysége ered-ményeként három részre szakadt és kérdés, hogy a következô választáson eléri-e a Parlamentbe kerüléshez szükséges 5%-ot. A KDNP soraiban az MDF-hez hasonló folyamatjátszódik le napjainkban. Giczy György vezetésével, egyre határozottabban a nemzeti erôk felé vette az irányt. Elvetette a liberálisok által erôltetett "Polgári Szövetséget" és lassan közeledik a Kisgazdák és a MIÉP felé. Ezt nem nézte jószemmel a hatalom és aktivitásra késztette a KDMP-ben lapuló ötödik hadoszlopot. A Latorczay-Izsépy vezette liberális szárny támadásba indult. Ezt a támadást a Giczy mögött álló többség kivédte és látványos csapást mért a bomlasztókra. Ezek nem nyugodtak bele vereségükbe és saját pártjukat feljelentették a bíróságon. A bíróság pedig soron kívül ítélkezett. A demokrácia alapvetô törvényeit lábbal tiporva, jogi paragrafusok csurés-csavará-sával elmarasztalták a párt választmánya döntô többségének határozatát, és a bomlasztók mellett foglalt állást. Tehát a KDNP-be beépült ötödik hadoszlop, elkeseredett utóvédharcot folytat és ebben a hatalom is támogatja. Itt lóg ki a lóláb! Remélem a KDNP is megszabadul az ötödik hadoszlopától és határozott irányt vesz a valódi nemzeti egység
megteremtése felé.
Az ellenzék legnagyobb pártja a Független Kisgazdapárt. A nagyság magában rejti azt a veszélyt, hogy a sokaságban észrevétlenül megbújhatnak a zavartkeltô, bomlasztó elemek is, és félô hogy karrieristák is igyekeznek a legerôsebb ellenzéki pártba befurakodni, egy esetleges választmányi gyôzelem esetén pozicióra számítva. Azonban a tagság, olyan szorosan zárkózik fel a jelenlegi pártvezetés mögött, hogy a párton belül nem sok esélye van az ötödik hadoszlopnak. Így inkább kívülrôl próbálnak bomlasztani. Különbözô helyi kisgazdacsoportokat hoznak létre, és próbálják szembeállitani ezeket a Független Kisgazda-párttal. Azt remélik, hogy így megtévesztik a Kisgazdákra szavazó választókat. E "kisgazdáknak" semmi esélyük az 5% elérésére, de arra jók, hogy gyengítsék a kisgazdákat.
A parlamenten kívüli nemzeti erôk szétszórtak, soraikba sok volt kommunista és liberális igyekszik befurakodni, sok az önjelölt vezetô, a megvásárolható jellem, és a hatalom mindent megtesz, hogy az egység közöttük létre ne jöjjön. Kivételt képez a MIÉP, amit az MDF-bôl kivált nemzeti erôk hoztak létre, és rövidesen jelentôs tömegeket tudhatott maga mögött. Ma Magyarországon a Kisgazdapárton és a MIÉP-en kívül senki nem tud százezres tömeget az utcára vinni. A MIÉP öntudatos tagságának soraiba nehezen tud beépülni az ötödik hadoszlop. E pártot fôleg kívülrôl fenyegeti támadás, elsôsorban a kozmopolita, liberális médiák részérôl, továbbá a MIÉP sikereire féltékeny, magukat jobboldalinak mondó erôk és egyének részérôl. Tehát figyeljünk az ötödik hadoszlopra! A nemzeti erôk sorai között ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Leplezzük le ôket, vessük ki sorainkból. Egyetlen rohadt alma, egy egész láda egészséges gyümölcsöt tud tönkretenni. A kommunisták és liberális kozmopoliták érdekeit szolgáló ötödik hadoszlop, bármelyik pártban van, bármilyen szint ölt magára, bármilyen tetszetôs jelszavakkal operál, mind egy irányba húz! Visszafelé húzza a nemzeti erôk egysége felé haladó szekerét. Ezt a nemzeti egységet kell megteremteni! Erre kell törekedni minden pártnak és pártvezérnek, minden nemzetben gondolkodó választó polgárnak. Mindenekelôtt pedig le kell leplezni, a soraink között megbúvó "ötödik hadoszlopot".
Az ötödik hadoszlop: Andor Lászlótól Fukuyamáig
Szerző: Seres
László
Kedves külföldi barátaink, vessenek egy pillantást államtitkárságunk alábbi, korántsem teljes listájára. Íme, ez az a széles hazai és külföldi network, amelynek célja a magyarellenesség szítása, Magyarország ledegradálása.
|
„Ötödik hadoszlop: idegen, legtöbbször ellenséges
állam ügynöksége, szervezete valamelyik országban, ahol romboló
munkát fejt ki. Háború esetén a hátországban működő
ellenséges felforgató erők gyűjtőneve. Az elnevezés a spanyol
polgárháborúból származik, ekkor a Madrid ellen támadó négy
fasiszta hadoszlopon kívül a fővárosban működött az ötödik,
az illegális francoista ügynökség.”
(Világpolitikai
kislexikon, Kossuth Könyvkiadó, 1978.)
Szeretnénk
tájékoztatni önöket arról, hogy bizonyos körök ujjat húztak
velünk, magyarokkal. Konkrétan kihúzták a gyufát. Elérték,
amitakartak,
de ahogy az elmúlt fél évben semmi, hát ez sem a véletlen
műve. Szisztematikus,
évek óta, de az a valószínű, hogy 1918 óta tartó aknamunkával
lehetetleníti el egy jól körülhatárolható érdekhálózat a
magyar emberek akaratát megtestesítő mindenkori kormányzat békés
építőmunkáját.
Nem
ez a közel félmilliárd eurónyi csapás az első, és vélhetően
nem az utolsó eset, hogy balliberális belföldi ügynökségeik és
bérrettegőik sikerrel záratják el külföldi bérhuhogó
haverjaikkal nemzetünk elől a létfontosságú forrásokat. Ez a
nemzetek felett álló, jó képességű, a nyugati szalonokban
megfordulni képes réteg addig pertraktálja egyoldalú,
rosszhiszemű félinformációival a nyugati közvéleményt, amíg
be nem érik a vetés. Csak azzal nem számolnak, hogy ez a vetés
egyszer bumerángként
fog visszaütni,
időben szólunk.
Kizárólag
egy, a rasszizmus határát súroló
irracionális, szervezett magyarellenesség
lehet az oka annak, hogy a nyugati emberek már epét hánynak, ha
meghallják, hogy Orbán Viktor, pedig ő aztán éjt nappallá téve
azon munkálkodik, hogy Európa végre felzárkózhasson mihozzánk,
a bankadót meg a multiadót ugye máris másolják, a fél világ
minket akar kopírozni. De ennek a kibic érdekkörnek semmi sem
drága. Nem kevesebbről, mint egy komplett
világ-összeesküvésről van
szó.
Fliegauf
úr filmbemutatójára a szaktárcának a hazai filmek külföldi
értelmezéséért felelős Nix Dajcs
Államtitkársága megpróbálta bátor,
de suta
módon összefoglalni,
amit ilyenkor össze kell, hiszen bármennyire torz is a rendező
által felfestett kép, az ő sikere a mi sikerünk is. Azért az
Ezüst Medve is szépen csillog. Nem mintha nem lenne nagyon is a
szuverén belügyünk, lelövik-e a cigányainkat, vagy sem, azért
ennyi engedtessék meg. Nem is beszélve arról, hogy a nevét
egyébként Fliegenbergről magyarosító Fliegauf csak a jéghegy
csúcsa.
Kedves
külföldi barátaink, vessenek egy pillantást államtitkárságunk
alábbi, korántsem teljes listájára. Íme, ez az a széles hazai
és külföldi network, amelynek célja a magyarellenesség szítása,
Magyarország ledegradálása:
• Andor
László magyar
EU-biztos, aki a hazaárulás szocialista formáját követte
el azzal,
hogy nem
szegte meg az
uniós alapszerződést, holott kutya kötelessége lett volna. Így
aztán háborítatlanul szankcióznak meg minket a nemzetközi
színtéren, megvonva a nemzet (benne megannyi éhes magyar
kisgyermek) szájától a betevő fejlesztési pénzeket;
• az
IMF,
amelynek pedig mi nagyon is megengedjük, hogy segítsen nekünk,
csak aztán már ne próbálja előírni, mihez kezdünk szuverén
módon a pénzükkel;
• Hillary
Clinton amerikai
külügyminiszter, aki saját metodológus egyházáért lobbizik
idegen államokban, és nagykövete, a nem létező demars nem
átadásának letagadását elhazudó Eleni
Tsakopoulos Kounalakis,
nem is beszélve Thomas
„Ki a fasz” O. Melia washingtoni
politikusról;
• az
egyre inkább Moszkvára hajazó EU,
de főleg az
MSZP négy EP-képviselője,
különösen Göncz
„apja lánya” Kinga,
akik folyamatosan a
magyar érdekek, a magyar emberek ellen dolgoznak Brüsszelben, mert
ezeknek az a jó, ha nekünk rossz, úgyhogy ideje ráébreszteni
őket, hogy rajtuk kívül is van élet (ebben kérnénk az önök
segítségét).
• idetartozik
persze kinti emberük, a jómadár Martin
Schulz is,
valamint a gyarmatosító
mentalitástképviselő,
időnként csillagjósokkal konzultáló Neelie
Kroes,
aki ezoterikus liberális létére nem átallotta kérdőre vonni a
mi Navracsics Tiborunkat, kilépve
ezzel az
Európai Bizottságtól joggal elvárható pártsemleges szerepből;
• a
hazátlan származású pedofil zöld anarchista, Daniel
Cohn-Bendit,
aki magáról megfeledkezve,vöröslő
arccal kiabál
hazugságokat választott miniszterelnökünk arcába, átlépve az
EP-től joggal elvárható decibelkorlátot;
• a
magyar baromfiágazat ellen hadüzenet nélküli lejárató
kampányt folytató Négy
Mancs állatvédő
szervezet és plutokrata barátocskái, akiknek sokkal inkább meg
kéne végre tanulniuk, van-e élet ahalal után;
• a három
lábon álló puccskísérlet résztvevői:
a nemzetbiztonságiak, a volt kommunista külügyesek és a
felforgató CNN (Amerika hangja), valamint a hírhedt
hat-nyolcfős belső
„pártellenzék”,
amely tudatosan el
akarta mozdítani miniszterelnökünket;
• Bajnai
Gordon és
nyugaton befolyásos alapítványa, amely nagyon célzatosan adja
le a célinformációkat a
hálózat által mozgatott személyeknek, kizárólag azért, hogy
előkészítse saját politikai pecsenyéjének sütögetését;
• a
ki mással, mint Kóka Jánossal máris mobilfizetős
multicéget alapító Oszkó
Péter önjelölt
Malév-szakértő, aki látszólag csak
pénzügyminisztersége után lépett be a Wizz Air igazgatóságába,
mégis tudható, hogy lélekben sosem magyar, hanem mindig is Wizz
Air-es volt, szárnyakat adva az idegen nagytőke vágyainak;
• a
volt szlovén miniszterelnök, Borut
Pahor,
akivel nemzetünk egész vesszőfutása kezdődött, hiszenő
volt az,
aki tavaly kiadta az ukázt a módszeres forgatókönyvre: „Ahogy
vége a magyar EU-elnökségnek, politikailag azonnal és teljes
mértékben elszigeteljük Magyarországot”;
• a
gyurcsányista Vásárhelyi
Mária,
aki azt
hazudja az
olasz tévének, hogy nálunk „önkényuralmi rezsim vette
kezdetét”, holott a sikeres fülkeforradalom után már rég a
konszolidáció, az elrugaszkodás és a simplicity korszakát
éljük;
• Charles
Gati, Paul Lendvai és
más külföldön
félő hivatásos
hazánkfia, de főként a folyamatos rettegésből
és patkányozásból Berlinben
jól megélő Kertész
Imre,
akinek ezúton is gratulálunk Nobel-díjához, hiszen az ő sikere
a mi sikerünk is;
• Kis
János, Dalos György és
a volt „demokratikus ellenzék” (haha) többi tagja, akik
direkte azért írnak alá aggódó
leveleket a
vallás- és sajtószabadságért, hogy azokat egy Cohn-Bendit
felolvassa az EP-ben, holott annyi minden mást lehetne ott
felolvasni, pl. itt van a Szózat (ez egy magyar költő, Vörösmarty
Mihály jó verse);
• a
mindenkori hatalmat külföldön bemószeroló, nem véletlenül
örök disszidens Heller
Ágnes és
liberális filozófus köre (valamint kinti meghosszabbított
karjuk,
a béraggódó Jürgen
Habermas),
akik százmilliókat vettek fel honoráriummentesen, miközben
láttunk belőle egyetlen ontológiai, metafizikai művet vagy
megközelítést is? Vagy akár csak egy új episztemológiai
gondolatot? Nem láttunk.
• a
húsukba vágó hazai bátor lépésektől, a sok
tyúkszemre lépéstől megrettenő külföldi
multik(bankok,
távközlési cégek, energetikai vállalatok, nagy áruházláncok),
amelyek persze a baloldal mögötti vagy feletti üzleti körök;
• a
rádióhallgatókat Schmitt Pál fizikai likvidálására
rábeszélő, vizsgálat
alatt álló Bolgár
György,
akire hol Stockholmban kell híradós
stábot ráküldeni,
hol kenyéradójával Brüsszelben
provokál hazája ellen, saját jól felfogott munkahelye érdekében;
• a
történelem végéhez elérkezett Francis
Fukuyama és
a megtévesztett Paul
Krugman blogján
posztoló alkotmányos nő, Kim
Lane Scheppele,
aki szerint a Fidesz alaptörvénye visszaállította a
kommunizmus államhatalmi szerkezetét, holott a vak is látja, hogy
legfeljebb csak erősen emlékeztet rá.
Tisztelt
külföld! A fenti lista még tetszés szerint bővíthető azoknak
a neveivel, akik akár tudtukon kívül is ezt a nemzettudat
nélküli, hazaáruló ötödik hadoszlopot erősítik napi
ténykedésükkel. Kérjük önöket, ne higgyenek a szervezett
szirénhangoknak, a hazájukat külföldön tetszetős uszítással
feljelentgetőknek!
"Magyarország Európa
legsötétebb pontja”
-
hangzott el legutóbb az olasz tévében, holott ez is hazugság.
Aki itt él, jól tudja, hogy mindannyiunkra ráragyog
demokratikusan választott kormányunk kétharmados fénye, amelyik
szerencsére már látja az alagutat a fény végén.
Az
ötödik hadoszlop
Írta:
rn
2009. július 26. vasárnap, 18:34
Az ötödik hadoszlop kifejezést Emilio Mola Vidal spanyol fasiszta tábornok használta először a spanyol polgárháború alatt, amikor négy hadoszlopa Madrid felé vonult. Ötödik hadoszlopnak a legális kormány ellenségeit nevezte, akik Madridban maradtak, és segítették a lázadó 1 / 3Az ötödik hadoszlop fasisztákat.
Írta: rn
2009. július 26. vasárnap, 18:34
Franco onnan indult 1936. július 18-án Marokkóba, ahol a melillai helyőrség már fellázadt a köztársaság ellen. A felkelés valódi hazai vezetője, Emilio Mola tábornok, Pamplona katonai kormányzója az általános felkelés dátumát 19-ére tűzte ki. Ám a kormány megelőző lépéseitől tartó néhány tiszti csoport már 18-án fellázadt. Így a felkeléssel kapcsolatban először Franco neve kapott szárnyra, a sajtó később híressé vált Melillai Kiáltványából idézett. Az utókor azóta
elfelejtette a 19-i dátumot; a 18-it annál kevésbé.
(Harsányi Iván)
A melillai kiáltvány
1936. július 18. (Részletek)
Spanyolok!
Hozzátok fordulok, akiket Spanyolország szeretete tölt el, hozzátok, akik a hadsereg és a haditengerészet soraiban fölesküdtetek, hogy életetek árán is megvéditek a hazát! Most a nemzet szólít benneteket!
Spanyolországban a helyzet napról napra kritikusabbá válik. A falvak és a városok nagyobb részében anarchia uralkodik. A kormány kinevezte hatóságok a rendbontás élén járnak, ha ugyan nem maguk szítják a fölfordulást. Az állampolgárok a különböző frakciók közötti perpatvarokat pisztollyal és golyószóróval intézik el, a közhatalmi szervek képtelenek biztosítani a békét és az igazságosságot. Különféle forradalmi sztrájkok bénítják a nemzet életét,
tönkretéve és lerombolva gazdaságának forrásait! Rövidesen valóságos éhínséget fognak eredményezni, amely kétségbeesésbe dönti a becsületes dolgozókat. [...]
A szabadságot láncra veri a tirannia, a testvériséget lábbal tiporja a gyűlölet és a bűn! Oda a haza egysége, területét a politikai hatóságok bátorításával a szétszaggatás állandó veszélye fenyegeti, amelyet a regionalizmus elnevezéssel álcáznak! Még határaink sérthetetlensége és védelme sincs biztosítva, hiszen Spanyolország szívében süvít a külföldi megfigyelők hangja, akik nyíltan hirdetik földünk feldarabolását! [...]
Semmi sem tudta megfékezni vezetőink hatalmi étvágyát. Törvénytelenül megszüntették az államfő mérséklő hatalmát, dicsőítik az asztúriai forradalmat és a katalán szeparatizmust, noha mindkettő darabokra szaggatta alkotmányunkat, intézményeink alapdokumentumát. A becsapott tömegek forradalmi tudatlanságát kihasználják a szovjet ügynökök, akik egy olyan
rendszer véres valóságát leplezik, amelynek létesítése 25 millió emberi lény életébe került. [...]
Elfogadhatjuk-e akár egyetlen nappal tovább is azt a szégyenletes látványt, amelyet a világnak nyújtunk?
Átadhatjuk-e Spanyolországot a haza ellenségeinek, gyáván, aljas módon, harc nélkül? Nem! Az ilyen magatartást engedjük át az árulóknak. Nem nekünk való, akik arra esküdtünk föl, hogy Spanyolországot megvédjük!
Igazságot és egyenlőséget kínálunk nektek a törvény előtt. Szeretetet és békét a spanyolok között. Szabadságot és testvériséget. Olyan szabadságot, amely mentes a szabadosságtól és a tiranniától. Munkát mindenkinek; társadalmi igazságosságot gyűlölet és erőszak nélkül; a nemzeti jövedelem egyenlő és növekvő elosztásának az ígéretét anélkül, hogy romba döntenénk vagy veszélybe sodornánk a spanyol gazdaságot.
2 / 3Az ötödik hadoszlop
Írta: rn
2009. július 26. vasárnap, 18:34
Ám kíméletlen háborút is üzenünk: a politika haszonélvezőinek, azoknak a külföldieknek és kiszolgálóiknak, akik nyílt sisakkal vagy álcázva Spanyolország lerombolására uszítanak!
Ebben az ünnepélyes pillanatban egész Spanyolország fölkel, hogy követelje a békét, a testvériséget és az igazságot. A hadsereg, a haditengerészet és a rendfenntartó erők minden tartományban talpra ugranak, hogy megvédjék a hazát. Az erőszak, amelyet a rend helyreállításában tanúsítani fognak, a velük szembeszegezett ellenállás mértékétől függ. [...]
Szándékunk tisztasága tiltja, hogy eltöröljük az olyan vívmányokat, amelyek valódi politikai és szociális haladást képviselnek. Szívünkben nincs helye a gyűlölet és a bosszú szellemének.
Abból az elkerülhetetlen hajótörésből is, amelynek során most törvényhozói rendszerünk bizonyos tapasztalatai elsüllyedőben vannak, képesek leszünk megmenteni mindazt, ami összeegyeztethető Spanyolország belső békéjével és nagyságával. Így fogunk országunkban először valódi tartalmat adni annak a három szónak, amelyet mi az alábbi rendben sorolunk föl:
Testvériség! Szabadság! Egyenlőség!
Spanyolok! Éljen Spanyolország! Éljen a nemes spanyol nép!
Francisco Franco tábornok
2009. július 26. vasárnap, 18:34
Az ötödik hadoszlop kifejezést Emilio Mola Vidal spanyol fasiszta tábornok használta először a spanyol polgárháború alatt, amikor négy hadoszlopa Madrid felé vonult. Ötödik hadoszlopnak a legális kormány ellenségeit nevezte, akik Madridban maradtak, és segítették a lázadó 1 / 3Az ötödik hadoszlop fasisztákat.
Írta: rn
2009. július 26. vasárnap, 18:34
Franco onnan indult 1936. július 18-án Marokkóba, ahol a melillai helyőrség már fellázadt a köztársaság ellen. A felkelés valódi hazai vezetője, Emilio Mola tábornok, Pamplona katonai kormányzója az általános felkelés dátumát 19-ére tűzte ki. Ám a kormány megelőző lépéseitől tartó néhány tiszti csoport már 18-án fellázadt. Így a felkeléssel kapcsolatban először Franco neve kapott szárnyra, a sajtó később híressé vált Melillai Kiáltványából idézett. Az utókor azóta
elfelejtette a 19-i dátumot; a 18-it annál kevésbé.
(Harsányi Iván)
A melillai kiáltvány
1936. július 18. (Részletek)
Spanyolok!
Hozzátok fordulok, akiket Spanyolország szeretete tölt el, hozzátok, akik a hadsereg és a haditengerészet soraiban fölesküdtetek, hogy életetek árán is megvéditek a hazát! Most a nemzet szólít benneteket!
Spanyolországban a helyzet napról napra kritikusabbá válik. A falvak és a városok nagyobb részében anarchia uralkodik. A kormány kinevezte hatóságok a rendbontás élén járnak, ha ugyan nem maguk szítják a fölfordulást. Az állampolgárok a különböző frakciók közötti perpatvarokat pisztollyal és golyószóróval intézik el, a közhatalmi szervek képtelenek biztosítani a békét és az igazságosságot. Különféle forradalmi sztrájkok bénítják a nemzet életét,
tönkretéve és lerombolva gazdaságának forrásait! Rövidesen valóságos éhínséget fognak eredményezni, amely kétségbeesésbe dönti a becsületes dolgozókat. [...]
A szabadságot láncra veri a tirannia, a testvériséget lábbal tiporja a gyűlölet és a bűn! Oda a haza egysége, területét a politikai hatóságok bátorításával a szétszaggatás állandó veszélye fenyegeti, amelyet a regionalizmus elnevezéssel álcáznak! Még határaink sérthetetlensége és védelme sincs biztosítva, hiszen Spanyolország szívében süvít a külföldi megfigyelők hangja, akik nyíltan hirdetik földünk feldarabolását! [...]
Semmi sem tudta megfékezni vezetőink hatalmi étvágyát. Törvénytelenül megszüntették az államfő mérséklő hatalmát, dicsőítik az asztúriai forradalmat és a katalán szeparatizmust, noha mindkettő darabokra szaggatta alkotmányunkat, intézményeink alapdokumentumát. A becsapott tömegek forradalmi tudatlanságát kihasználják a szovjet ügynökök, akik egy olyan
rendszer véres valóságát leplezik, amelynek létesítése 25 millió emberi lény életébe került. [...]
Elfogadhatjuk-e akár egyetlen nappal tovább is azt a szégyenletes látványt, amelyet a világnak nyújtunk?
Átadhatjuk-e Spanyolországot a haza ellenségeinek, gyáván, aljas módon, harc nélkül? Nem! Az ilyen magatartást engedjük át az árulóknak. Nem nekünk való, akik arra esküdtünk föl, hogy Spanyolországot megvédjük!
Igazságot és egyenlőséget kínálunk nektek a törvény előtt. Szeretetet és békét a spanyolok között. Szabadságot és testvériséget. Olyan szabadságot, amely mentes a szabadosságtól és a tiranniától. Munkát mindenkinek; társadalmi igazságosságot gyűlölet és erőszak nélkül; a nemzeti jövedelem egyenlő és növekvő elosztásának az ígéretét anélkül, hogy romba döntenénk vagy veszélybe sodornánk a spanyol gazdaságot.
2 / 3Az ötödik hadoszlop
Írta: rn
2009. július 26. vasárnap, 18:34
Ám kíméletlen háborút is üzenünk: a politika haszonélvezőinek, azoknak a külföldieknek és kiszolgálóiknak, akik nyílt sisakkal vagy álcázva Spanyolország lerombolására uszítanak!
Ebben az ünnepélyes pillanatban egész Spanyolország fölkel, hogy követelje a békét, a testvériséget és az igazságot. A hadsereg, a haditengerészet és a rendfenntartó erők minden tartományban talpra ugranak, hogy megvédjék a hazát. Az erőszak, amelyet a rend helyreállításában tanúsítani fognak, a velük szembeszegezett ellenállás mértékétől függ. [...]
Szándékunk tisztasága tiltja, hogy eltöröljük az olyan vívmányokat, amelyek valódi politikai és szociális haladást képviselnek. Szívünkben nincs helye a gyűlölet és a bosszú szellemének.
Abból az elkerülhetetlen hajótörésből is, amelynek során most törvényhozói rendszerünk bizonyos tapasztalatai elsüllyedőben vannak, képesek leszünk megmenteni mindazt, ami összeegyeztethető Spanyolország belső békéjével és nagyságával. Így fogunk országunkban először valódi tartalmat adni annak a három szónak, amelyet mi az alábbi rendben sorolunk föl:
Testvériség! Szabadság! Egyenlőség!
Spanyolok! Éljen Spanyolország! Éljen a nemes spanyol nép!
Francisco Franco tábornok
Az ötödik hadoszlop
|
A
Jövőnk.info-n megjelent: 2011.12.27.
Ezt
a kifejezést szokták használni a rejtőzködő alakulatokra. Az
elnevezés a spanyol polgárháborúból származik, mikor a négy
Frankóhoz hű katonai hadtest mellé egy ötödik is felsorakozott.
Sem létszámáról, sem felszereléséről nem voltak konkrét
adatok, csak arról, hogy létezik, és behatolva az ellenséges
vonalak mögé, a köztársaságiak területén gerilla és
diverzáns tevékenységet folytatott.
Ez
a titokzatosság bevonult a történelembe, és a politikai
szókészletbe. Ezek után az ellenség rejtőzködő hátterére,
nem látható tagjaira, vagy éppen a zsinórokat háttérből
rángató arctalanokra kezdték el használni. Oroszországban is
ebben az értelemben használatos, az orosz sajtóban a bomlasztó
aknamunkát végző zsidók, szabadkőművesek összefoglaló
elnevezése, úgymond 'virágnyelven'. A Putyin mögött álló
tanácsadók, miniszterek is egyre többet használják ezt a
kifejezést. Oroszországban ugyanis a jelenlegi mesterségesen
szított megmozdulások egyre nyilvánvalóbban Washingtonból
vezéreltek. Az oroszországi ötödik hadoszlop kifejezést tehát
a cionistákra használják. Oroszországban nyíltan nem zsidóznak
– mert 'ügyelnek a részletekre' - , így azonban kimondják a
kimondhatatlant, és az újságírásban is elmennek addig, ameddig
elmehetnek. Olyan ez, mint amikor mi azt írjuk: „a tudjuk kik”.
Hogy
mindenki értse miről is van szó, több leleplező írás is
napvilágot látott ezzel kapcsolatban. Az írások terjednek a
világhálón, és eljutnak mindazokhoz, akik érteni akarják. Az
oroszok tisztában vannak vele, mi van az egész ellenzéki lázongás
mögött.
Az
ötödik hadoszlop egyik hangadója Kaszparov, a sakkozó. Ő
legutóbb akkor tűnt fel Oroszországban, mikor a buzik mellett
akart tüntetni, csak éppen jól szájon vágták. Végül is még
van olyan szeglete a világnak, ahol rend van. Gary Kaszparov zsidó
származású (született Garik Weinstein). Tagja az úgynevezett
Prince of Darkness csoportnak. Ennek célja Oroszország
megkaparintása politikai úton, és a támogatóik a
legbefolyásosabb amerikai és európai gazdasági körökből
származnak, valamennyi zsidó természetesen. Köztük van Joe
Libermann, és McCaine szenátor is.
2004-ben
Putyin megnevezett 115 olyan európai és amerikai személyt, akik
különösen nagy károkat okoztak az orosz államnak és népnek.
Ez a 115 személy szintén befolyásos üzletemberek, köztük
többen tagjai a fentebb nevezett csoportnak. Bosszúból 2005-ben
az amerikai szenátusban elfogadtak egy határozatot, hogy évi 4
milliárd dollárral támogatják az ellenzéki orosz pártokat.
Természetesen az állam fizeti az amerikai állampolgárok
pénzéből, de egy esetleges sikernek, csak a legmagasabb üzleti
körök látnák hasznát.
A
háttérben persze az olaj áll és a nyersanyagok. Olyannyira, hogy
ezek az üzleti körök, már megállapodtak, hogy ha átveszik a
hatalmat, melyik céget ki kapja, melyik vállalatban ki hogyan
részesedik. A putyini vezetés tökéletesen tisztában van vele,
mi a teljes cselszövés alapja, hogy az egész nyugati társadalom
össze fog omlani, ha nem sikerül rövid időn belül megszereznie
az orosz nyersanyagbázist. A Nyugat ugyanis sokkal rosszabbul áll
ebben a küzdelemben, mint a vele szemben álló „másik oldal”.
A
hatalmas támogatási összeg biztosítása után megkezdődött az
úgynevezett ellenzék (valójában hazaárulók) gyűjtése. A Népi
Demokratikus Unió, az Egyesült Népfront, újságírók,
szabadúszó politikusok zsebébe elkezdett folyni a pénz.
Lefizethető embereket kerestek, a legtöbb esetben olyanokat, akik
még a Jelcin-éra alatt kerültek a hatalomba. Hatalmas gazdasági
oligarcha kört kaparintottak kézbe, szerencsére ebben a
küzdelemben Putyin maradt felül, az oligarchákat sikerült elég
jól megrendszabályozni, de még így is hatalmas tőkerész maradt
a kezükben (mai hír, hogy több ilyen vállalat igazgatóját
egyszerűen kidobták a saját cégéből, a Putyin alatt meghozott
korrupciós törvény értelmében).
2006
folyamán Kaszparov részt vett azon a tanácskozáson,
amin McCaine és
Libermann is részt vettek Washingtonban, ahol meghatározták az
orosz nyersanyagkészlet megszerzésének fogatókönyvét. Ezzel
kapcsolatban Kaszparov írt egy cikket, amely a Wall Streer Journal
hasábjain jelent meg. Ebben Kaszparov utalt a megállapodásra, és
felvázolta, hogy Iránt és Szíriát kell először semlegesíteni,
majd jöhet Oroszország. Az akkor leírtakat a jelen események
tökéletesen alátámasztják. Még ebben az évben összeült az
orosz gazdaságot felosztó bizottság Washingtonban. Ezen az ülésen
részt vett a Nemzeti Biztonsági Tanácsadó Testület, a CIA, a
legnagyobb vállalatokat képviselő gazdasági képviselő-testület,
a hadiipari és katonai cégeket képviselő volt katonákból álló
gazdasági képviselő-testület, de részt vett például a Freedom
Haus emberi
jogi szervezet tanácsadója is. Ezen a szervezeten keresztül
támogatták valamennyi „narancsos forradalmat”. Ezek
manipulálták a belgrádi, kievi, tbiliszi forradalmakat.
Putyin
azonban világosan fogalmazott, mikor kijelentette, nem fogjuk
importálni ezeket a rohadt gyümölcsöket (a narancsos
forradalmakat). Hatalmas munkát végeztek ez alatt a 10 év alatt.
A pozitív eredményeket még felsorolni is nehéz. A
munkanélküliség kisebb, mint bármely nyugati országban. A
fizetések is jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A
stratégiai nyersanyagok mind állami kézbe kerültek vissza, orosz
földet külföldi, sem külföldi cég nem vásárolhat. Nincs
államadósság, és még hosszasan sorolhatnánk. Putyin
kijelentette, nem fél az ellenzéktől, mert nincs mögöttük
semmi. Sem gazdasági perspektíva, sem tömegbázis. Azonban
elkövettek egy nagy hibát Putyinék, és ezt a hibát most
elismerték. Nem szabályozták le erősen a civil szervezetekre
gyakorolható nyugati behatásokat. Ezek a civil kezdeményezések
lettek a nyugati sajtóban sokszorosára felfújt tüntetések
kiindulópontjai. Az, hogy nem fogják importálni a rohadt
gyümölcsöket, ebben az értelemben utalás arra, hogy nemsokára
ezeket is megrendszabályozzák.
Viszont
az is egyértelmű jelzés, hogy az amerikai pénzügyi körök már
elosztották maguk között az orosz nyersanyag kincseket, tehát a
beavatkozás bekövetkezik bármi áron. Legalábbis ezt szeretnék.
Milyen és mekkora háborút kockáztatnak meg mindezért, ha nem
sikerülne a politikai cselszövés?
A
jelenlegi orosz vezetés egyértelműen kijelentette, hogy az
Oroszországgal szembeni lázítás valójában egy üzleti
vállalkozás, amolyan forradalmi KFT. A forradalmi KFT mögött
álló cionista üzleti köröket nevezik most ötödik
hadoszlopnak.
Ez
az ötödik hadoszlop szisztematikusan hajtja végre azt az üzleti
tervet, amelynek célja az utolsó fehér nemzet elpusztítása, és
nyersanyagainak megszerzése. Ám a másik oldalon sem csak a
Pravdát olvasgatják. Megfelelően felkészült és hatalommal
rendelkező emberek hozzák meg a megfelelő ellenlépéseket. Ahogy
Putyin mondta, nem fél a választásoktól, győzni fog. Mert a
törpék most hőzöngenek, de az orosz nép mögötte áll.
Kemény
Gábor - Jövőnk.info
Olvasói levél: Zsidók a "nemzeti" szervezetekben
|
Igen
kényes téma az ún. nemzeti oldalon arról beszélni, hogy vajon a
"saját sorainkban" mennyi zsidó származású ember
lehet. Nem készülnek róla statisztikák, tehát fogalmunk sincs
még arányaiban sem arról, hogy hányan lehetnek olyanok, akiknek
gondjaik adódnának akkor, ha családfát kellene bemutatniuk, sőt,
akár már a keresztlevelek terén is problémáik akadnának.
Sajnos
a "nemzeti oldalon" is sok olyan ember van még, akik
hisznek a "mi zsidóink jó zsidók" meghatározásban. A
vezetők pedig fűt-fát beengednek a mozgalmakba, pártokba, ügyet
sem vetvén a belépők származására. Márpedig ez egy nagyon
fontos probléma. Talán a legfontosabb.
Kezdjük
azzal, amire sokan hivatkoznak különféle vitákban, azt állítván,
hogy "nekem is van zsidó ismerősöm és nagyon rendes,
tisztességes stb. ember". Ez a lózung rendszeresen visszatér
azoknál, akik valamiféle módon védeni szeretnék az
izraelitákat, de elfogytak az érveik. (Nem véletlen, hogy a
"nemzetiek" között is akadnak ilyenek, hiszen jó részük
anno az MSZP-SZDSZ közelében szocializálódott, ahol az egyik
legnagyobb bűnnek az antiszemtizmust tekintették. A zsidók
feltétel nélküli szeretete pedig szinte beléjük ivódott.)
Jó
zsidó márpedig nem létezik, mivel vérségileg öröklődik a
zsidó mentalitás. És ez a mentalitás előbb vagy utóbb a
felszínre kerül.
Gondoljunk
csak Szegedi Csanád esetére, aki még szinte alsógatyára is
árpádsávot varratott, csak hogy jól menjen az üzlet. Ezzel
rendesen le is járatta a nemzeti jelképünket. Azután jött a
"pálfordulása" a legszélsőségesebb cionista irányba.
Vagy említhetnénk a Gárda "díszzsidaját" is, Reiner
Pétert, aki perrel fenyegette az MNA-t, mivel ők cionista/zsidó -
kulturális szennynek minősülő - kiadványok elégetésére
buzdítottak. És íme, előtört a zsidó a zsidóból ebben az
esetben is.
A
fenti példák is egyértelműsítik, hogy zsidó kutyából nem
lesz szalonna. Semmi keresnivalójuk nemzeti szervezeteknek még
csak a környékén sem.
Feltétlen
meg kell említeni a Jobbikot, mint a jelenleg legnépszerűbb
nemzeti szervezetet. A Jobbiknál semmiféle kontroll nem létezik,
az csatlakozik a párthoz, aki csak akar. Temészetesen zsidók is.
Ez teljesen elfogadhatatlan, tűrhetetlen állapot. A nemzet
megcsúfolása a javából. Amikor "zsidó honfitársainkra"
hivatkoznak, az pedig egyszerűen vérlázító. (Vona Gábor ezek
szerint hazudott, amikor azt nyilatkozta, hogy egyik kedvenc
"ideológiai vezéralakja" Prohászka Ottokár. Ugyanis ha
elolvasta volna pl. a nagy tiszteletű püspök Az én
antiszemitizmusom című művét, akkor nem az abban foglaltak
gyökeres ellentétét valósítaná meg.)
S
hogy mi lehet az ellenszere a zsidók beépülésének a nemzeti
szervezetekbe? Nagyon egyszerű a dolog. Minden belépőnek KÖTELEZŐ
volna keresztlevelet bemutatnia, illetve családfát legalább a
dédszülőkig visszamenőleg. Se több, se kevesebb.
A
fentiekre azonban nincs hajlandóság. Egészen egyszerű okból:
jól tudják, hogy számos zsidó van közöttük, ezért inkább
hallgatnak és nem feszegetik a kérdést. A zsidózás,
izraelitázás viszont ebben az esetben teljesen hiteltelen.
Summa
summarum: zsidóknak nincs helyük egyetlen magát nemzetiként
meghatározó szervezetben sem. Minden olyan párt vagy mozgalom,
amelyik befogadja őket, az pusztulásra van ítélve. A zsidó "én"
ugyanis előbb vagy utóbb a felszínre tör és akkor kegyetlen
rombolásba, pusztításba kezd. Ne kövessünk el többé ekkora
baklővést!
"A
zsidó soha se tud állampolgár lenni, vagy lázadó vagy burzsuj.
Ha lázadó istent, hazát, népet, fajtát, vallást, családot,
vagyont és minden népi erkölcsi, szellemi, anyagi sajátosságot
ki akar irtani, el akar pusztítani. Ha pedig burzsuj, istent,
hazát, népet, fajtát, vallást, családot, vagyont és minden
népi erkölcsi, szellemi, anyagi sajátosságot a maga ronda képére
akar formálni."
(Szálasi
Ferenc)
(Olvasonktól)
A „tökéletes” katasztrófavédelmi hozzáállás
|
03.15.
Péntek. Kimegy az ember a ház elé és nem a madarak csivitelését,
hanem a szél fújását hallja. Nem a nap melegíti az arcát,
hanem a hó kopog a kabátján. Volt már ilyen… jön erre egy
homál...yos forrásból származó meteorológiai információ.
Oké, volt. Én ettől még 40 évesen soha nem hánytam el 15 centi
havat március 15.-én és a környezetem sincs olyan ember akinek
kellett volna. Persze minden józan paraszti ésszel nyilvánvaló
tényre van politikai, társadalmi, meteorológiai ellenmagyarázat.
Tudjátok mit! Én ezt leszarom!
Aki
a mostani helyzetet normálisnak tatja, annak a valóságérzetével
igen nagy baj van. Lelkük rajta, az Ő dolguk. Amit nagyon
hiányolok és már egyéb írásaimban erről szót ejtettem: a
felkészültség. Állami szerveknek ezzel a nem kicsi témakörrel
foglalkozni kellene. Akár már az iskolában. Egy tesi, egy
rajzóra…. vagy akármelyik óra helyett nem lehetne 45 percben
foglalkozni / fél év azzal, hogy mit tegyenek a gyerekek akár az
egyik, akár a másik helyzetben? Semmiből nem tartana
összeállítani egy ilyen óra anyagát. Valamiért minden más
fontosabb. Olyan lényegtelen témákkal foglalkoznak esetenként,
hogy a szülő csak pislog, vagy a „varázslóképzők”
oktatásáról már ne is beszéljek!
Néhány
éve egy fiatal szolgálatban lévő zsaruval hoztunk le egy 3 tagú
családot januárban a Mátrában egy erdőből. Alapvető
felszerelés, tudás, elsősegély csomag nélkül kínlódtak a
térdig érő hóban és hívták a 112-őt. Gyakorlatilag semmit
nem tettek meg annak érekében, hogy ne kerüljenek bajba és
legalább ruházatilag felkészüljenek. Megjegyzem a rendőr
legalább annyira átázott mint a család, köszönhetően a pocsék
minőségű bakancsnak.
Már
a hét eleje arról szólt, hogy a „nemzetközi Pi napon” komoly
hidegfront betörésre számíthatunk és már azt is tudtuk, hogy
tőlünk nyugatabbra ez a front mit eredményezett. Na ja! Szóltak
előre…. ez igaz! Amit hiányolok az az, hogy mivel tudtak róla a
reakció, mentések a szokásos nevetséges színvonalon működtek
és még működnek jelenleg is. Az embereknek fogalmuk sincs, hogy
ilyen esetre felkészülve nyugodtan bedobhatnak a kocsi hátuljába
néhány pokrócot (vagy akár hálózsákot), létezik vegyi
melegítő, benzines…. és még megannyi olyan dolog amivel nem
csak biztonságosabbá tehetik az ilyen időszakokat, hanem akár
életmentő is lehet.
Lezárják
az utakat és tilos közlekedni. Ez a reaktív megoldás (tény,
ebben a helyzetben most ezt kell tenni). Ez a fizetett szakemberek
koncepciója egy olyan helyzetre amely északabbra, több területen
egy normális jelenség. Nincs -45 fok, nincs több méteres
hótorlasz. Nem emberek! Töketlen, felkészületlen hozzáállás
van. Egy olyan oktatást, képzést, szellemiséget nélkülöző
katyvasz van ami minden évben, minden extrémnek mondható
helyzetben (ami persze a Föld egyéb lakott területén nem extrém)
csak a meglévő szerencsétlen hozzáállást domborítja ki. El
kell fogadnunk azt, hogy ha mindez 200 évvel ezelőtt történt
volna ekkora népesség mellett – és itt most a teljes Földön
tapasztalható szélsőséges időjárásra gondolok - akkor
hatalmas katasztrófa lett volna. Technika nélkül ezekkel a
helyzetekkel csak a felkészült lakosság lenne képes boldogulni.
A
Katasztrófavédelem honlapján vannak tanácsok, ámbár ezek egy
józan gondolkodású embernek természetesek:
Ja
igen! A Katasztrófavédelemnek van honlapja. Levelekre, kérdésekre
ugyan nem válaszolnak, de aki gondolja az tájékozódhat, a
lehetőség írottan adott!
Mi
a megoldás ? Elsősegélyre van nálunk elsősegélydoboz. Én úgy
gondolom, hogy nyugodtan elfér a kocsi hátuljában, vagy az ülés
alatt egy okosan összeállított csomag amely vészhelyzetben
használható. De már akkor is tettünk valamit, ha van nálunk
izolációs fólia. Tegnapról mára igen sok ember tapasztalta meg
a saját bőrén a felkészületlenséget és vacogott reggelig az
autójában. A vészeseti csomagot összeállítani nem egy
ördöngőség. Rengeteg video és cikk található ebben a témában
és több gyártó foglalkozik közvetlenül ilyen csomagok
forgalmazásával. Én az utóbbiakat javarészt gagyi, drága
dolognak tartom, de a semminél sokkal több. Józan paraszti
ész!!!! Azok akik most kint rekedtek már pontosan tudják, hogy
legközelebb a csomagtartóban lesz néhány olyan eszköz (pokróc,
egy-két doboz keksz/ csoki- vagy akár a könnyedén beszerezhető
katonai fejadag- , az utastérben egy flakon ásványvíz, lámpa,
akár pár tasak vegyi fűtés, sapka, autós hólapát…. ) ami
most hiányzott nekik. Egy bármilyen gumicsizma, vagy hosszú szárú
téli csizma, bakancs és egy tartalék zokni. Pontosan tudom, hogy
sokan átázott félcipőben, átázott zokniban ücsörögtek a
kocsiban, ment a lábukra a fűtés, hogy melegedjen a lábfej,
száradjon a zokni, nadrág szára… cipő. A női csizmákat
említésre érdemtelennek tartom. Egy éjszaka alatt egy egészséges
ember autóban nem fagy meg, de tapasztal. Amit legjobban ilyenkor
megtapasztal az az, hogy mennyire magára van utalva!!! Hello!
Megközelíteni sem tudják sok helyen az ottrekedteket, mert nem
tudják!!!
Tegnap
jöttem hazafelé a Hősök tere mellett. A zuhogó hóesésben
masírozott két rendőr és a seggig érő homlokukat csak a
pinduri kis satyek takarta úgy 30%-osan. Oldalukon egy zsákban
fityegett / lengett valami. Esővédő…. jött a felismerés, csak
egy kicsit rossz helyen. Elnéztem a két kicsi sapkával takart
kopasz rendőrt ahogy a nyilvánvalóan gané időben oldalukon az
esővédővel masíroztak…. nos nem az jutott az eszembe, hogy
mennyire kemények. Ámbár 100%-os táppénzzel a háttérben
lehet, hogy valaha én is tettem volna ilyen apróságra.
Javaslataim:
• Aki
hajlandó proaktívan gondolkodni az a fönt olvasottak alapján
akár netről, akár józanul átgondolva összeállíthat magának
az autójába egy vészeseti csomagot. Persze meg vannak a
javaslataim, akit érdekel az keressen…
• Az
iskolai oktatásba, ha nem is veszi bele a kormányzat (mert nem
érdek, hogy meg tudd oldani a bajt), az osztályfőnökkel meg
lehet beszélni, hogy egy órában erről beszéljen egy meghívott
szakember. Vannak amúgy ilyen gyerekeknek készült könyvecskék,
csak olyannyira nincsenek elterjedve, hogy még én is (akit napi
szinten érdekel a téma) csak véletlenül botlottam bele.
Egyszerű, a magyar realitásra optimalizált katasztrófavédelmi/
vészeseti oktatási anyag!!!
• Érdemes
lenne olyan videókat csinálni amelyek bemutatják ezeket a
helyzeteket és elmagyarázzák mi a megoldás, mi a helyes
viselkedés ilyen esetekben!!!! Ezt pl. szívesebben nézném
nyilvánvalóan politikai mocskolódás helyett a TV-ben azon ritka
alkalmakkor amikor bekapcsolom. A mai világban ez a téma amúgy is
igen népszerű! Alacsony költségvetésből kivitelezett filmek
lehetnének és állítom: többen néznék meg mint egy 100 milliós
állami támogatású limonádét.
• Érdemes
lenne már a problémák megoldásával és nem a hivatkozási
alapok keresésével foglalkozni. Kevés, hogy a rádióban, TV-ben,
interneten elmondják/ leírják azt ami egyébként egy józan
gondolkodású embernek közhelyszerű és természetes. Nagyon
kevés!!!! Egy szakember a problémákra megoldást keres és nem
csak reagál rá!
Jelen
helyzetben ami várható, ha az időjárási előrejelzések
helytállók:
• Növényzetünk
nagyon megsínyli ezt a pár napot amelyben a rügyeik lefagynak.
• Recseg-
ropog a tölgyerő éjjel mellettünk, mert a csertölgynek
megindult nedvkeringése és fagytörések keletkezhetnek a
törzsekben. Ez ebben a nedvkeringési időszakban akár el is
pusztíthatja a fát, kárt mindenképp okoz.
• Hirtelen
olvadás várható, amely a jelenleg vízzel telített fölső
földrétegbe már nem tud elszivárogni. Ez több helyen áradáshoz,
utak, akár vasúti töltések alámosásához vezethet.
• A
hirtelen olvadás miatt kialakult vizes területek nagysága nő,
ezzel párhuzamosan a művelhetőké csökken.
A
híradások alapján „százezrek” maradtak áram nélkül. Több
helyen a szolgáltatás gyaníthatóan ma sem fog helyre állni.
Bizonyára sok olyan háztartás van ahol nincs elemes rádió, a
telefon már lemerült, tv, internet szintén nincs. Van ahol
gyógyszer hiányzik, van ahol élelmiszer és víz, van ahol egy
újszülöttnek fűtött szoba…és még sorolhatnám.
Valaha
egy ismerősöm írta nekem, hogy megjelenik lelki szemei előtt
ahogy én kimegyek reggel a házam elé a postáért és azt látom,
hogy az egyik szomszéd pakol veszettül, a másik házába éppen
fosztogatók törnek be, fölöttem egy idegen űrhajó, távolban
egy gombafelhő és eközben Jézus alászáll mellém az égből
….. ekkor én csak annyit mondok egy nagy sóhaj után: végre!
Természetesen
ez nem így van! Sokan tapasztalják meg a napokban a saját bőrükön
azt, hogy milyen dolog felkészületlennek lenni. Ami viszont nagyon
riasztó az az, hogy sokkal többen fogják a jövőben ezt
megtapasztalni, ha nincs meg vagy a saját maguk által összerakott
vagy a központilag szabályozott egyénekre, helyzetekre is
lebontható vészeseti terv ami mögött a problémák valódi
megoldási szándéka és esetleg ismeretterjesztő oktatás van. A
net bugyraiban megbúvó többször közhelyszerű
katasztrófavédelmis szöveg tartalma ugyan jó és helyes (sok
esetben hiányos) , de a valódi tájékoztató és oktató érték
tekintetében – mint ahogy a jelen helyzet is mutatja – a
„lófasz, meg esti fény” kategóriájába esik.
Írta:
Papica
(navimozgalom.com)
Táncsics-díj: a Jobbik szerint botrányos Balog nyilatkozata
Pörzse Sándor jobbikos országgyűlési képviselő hétfő sajtótájékoztatóján "botrányosnak", "gerinctelen lépésnek" nevezte Balog Zoltán megnyilvánulását, amelyben az emberi erőforrások minisztere elhatárolódott a Táncsics Mihály-díjat kapó Szaniszló Ferenc műsorvezető-újságírótól.
Mint
ismert, Balog Zoltán március 14-én az MTI-hez eljuttatott
közleményében sajnálatát fejezte ki a "rossz döntés"
miatt. "A döntést úgy hoztam meg, hogy nem volt tudomásom a
korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai
szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett, az emberi
méltóságot sértő nyilatkozatairól. Ezek mind személyes
hitvallásommal, mind a kormány értékrendjével
összeegyeztethetetlenek" - írta közleményében a miniszter.
Pörzse
Sándor szerint amennyiben Balog Zoltán úgy ítél oda
kitüntetéseket, hogy nem ismeri az érintetteket, az egyszerre
életszerűtlen és botrányos, ha pedig tisztában van vele, és
később a balliberális tiltakozás nyomán elhatálódik saját
döntésétől, az még nagyobb botrány. A jobbikos képviselő
szerint a most tiltakozó balliberális újságírók tevékenyen
kivették a részüket az elmúlt 23 év hazaárulásából. "Ez
egy gerinctelen lépés volt, Balog Zoltánt eddig is az egyik
legnagyobb farizeusnak tartottam" - jegyzte meg Pörzse, aki
szerint a miniszter emberi becsületből nullásra vizsgázott.
A
jobbikos politikus sajnálatát fejezte ki, amiért Petrás Jánosra,
a Kárpátia frontemberére és Bakay Kornél régész professzorra
is hullott abból a mocskolódásból, ami Szaniszló Ferencre, az
Echo Tv műsorvezetőjére hullott.
Nyakó István vs Pörzse Sándor vs Balog Zoltán (2013-03-18)
http://www.youtube.com/watch?v=v95iM1hgSM4&feature=player_embedded
Az ötödik hadoszlop a parlamentbe a zsidó hídfő működik.
Az ötödik hadoszlop a parlamentbe a zsidó hídfő működik.
Rabtársának elismerte, hogy nem egyedül ölte meg Bándy Katát
A rabtársának elmondta a buta cigány, hogy nem egyedül követte el a tettét. A rendőrség ezzel meg is bukott, hiszen korábban kizárták ezt a variációt.
Március
18-án folytatódott a Bándy Kata meggyilkolásával vádolt P.
László büntetőpere a Pécsi Törvényszéken. A 37-es számú
tanút a büntetésvégrehajtás emberei kísérték a
tárgyalóterembe. A tanú kérte, hogy vezessék ki a teremből P.
Lászlót és családtagjait is, mert félti a saját családját.
Vallomásában elmondta, hogy július 13-án került börtönbe, de
mielőtt bekerült volna, megismerte P. Lászlót.
P.
László és a tanú később a börtönben találkoztak, a
sétálóban. A férfi azt vallotta a bíróságon, a vádlott egy
Audi fejében kérte arra, állítsa azt, látta korábban együtt
sétálni őt Bándy Katával. Ezt nem vállalta, de úgy tudja,
hogy másnak is tett ilyen ajánlatot P. László. Később a
börtönben, nyugtató hatása alatt azt vallotta, rokonával
követte el a bűncselekményt: Balokány környékén egy
szórakozóhelyen ismerték meg Bándy Katát, ki akarták rabolni,
de megtalálták a rendőrigazolványt. P. László társa megijedt,
és így követték el a bűncselekményt. P. László ezt tagadja.
A tanú elmondta a bíró kérdésére, hogy több nyugtatót vettek
be: maguk közt megvásárolják a kapott gyógyszereket a
börtönben.
Érdekesség,
hogy korábbi tanúvallomások egy Audiról beszéltek, amit láttak
a bűntény helyszínének közelében...
(Velvet
nyomán Szent Korona Rádió)
Na
ez már a hetedik hadoszlop itt omlik a fal.
I.
Az Ötödik Hadoszlop
«Vásároljatok fegyvereket, öljétek egymást!»
„Ha tartozást akarunk behajtani a királytól jó, ha kéznél van egy ellenség”.
A hazaárulás,
az ellenséggel való szövetség olyan régi, mint a világ.
Ellenszere? Addig, amíg kapzsi, szemét emberek élnek a földön,
nincs rá gyógyír, legfeljebb az eddig is bevált módszer: börtön
vagy kötél. A fegyvergyárosok ugyanebbe a részlegbe sorolhatók,
hiszen ők azok, akik gátlástalanul fegyvereznek fel jó pénzért
akárkit, legyen terrorista vagy szabadságharcos.
Miután
bizonyos ügynökök atomtitkokat csempésznek át olyan
országoknak, amelyek kilátásba helyezik a háborúskodást, az
emberiséget újabb világégés fenyegeti. Beindulnak a
fegyvergyártó gépek és a kereskedők már előre dörzsölik a
markukat a pénzre. Ártatlan milliók halála, hazaárulás nem
számít, ha pénzről, hatalomról van szó! De megállítja-e őket
valamikor valaki? Lehet-e őket nemzetközi bíróság elé állítani
emberiség-ellen elkövetett háborús bűnösséggel? Pénzzel,
zsarolással, fenyegetéssel minden megoldható!
Atom- illetve
fegyver-titkok csempészésében, háború idején stratégiai
álláspontok átadásában gyakorlatilag számos nemzet különös
jellemű, hazaárulásra képes állampolgára részt vesz. Talán
azért, mert izgalmasak a titkos találkozók? Vagy, mert így az
illető fontos valakinek érzi magát? Vagy talán politikai
érdekből; nagyon sokszor csak pénz miatt.
Ritkább
eset, hogy valaki «a haza érdekében» csempész államtitkokat
valamelyik barátságos országnak,
-- ha manapság még van ilyen -- de ez olyan ritka, mint a fehér
holló, és az illetőnek – aki magára veszi ezt az óriási
felelősséget -- biztosnak kell lennie abban, hogy a kémkedés
majd valóban a hazája előnyét szolgálja, nem pedig a hátrányát.
Itt eszembejut Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki Magyarországot levélben
felajánlotta Moszkvának! Ha élne, vajon a mai magyarországi
helyzetben hogyan cselekedne? A CIA-hez fordulna? Az angol
királynőhöz? G. W. Bush-hoz? Putyinhoz? A szabadkőművesekhez
vagy Izraelhez? -- A titok-csempészek világa olyan,
mint a futóhomok: végzetes és könyörtelen, amelyből a
szereplők sohasem kerülnek ki nyertesen.
A
fegyvergyárosok pedig kéz-a-kézben működnek együtt az
ügynökökkel, akik az adatokat
átadják az
ellenséges államoknak, és érthetően, azoknak «szerszámokra»
van szükségük.
Marcus
Eli Ravage írja
a Century Magazine 1928. januárszámában: -- “Mi zsidók minden
háború mögött ott vagyunk. Nemcsak az oroszországi, hanem a
történelem nagy forradalmai mögött is. Elképzeléseink,
hangulatkeltéseink és szellemünk ellenállhatatlan nagyságának
köszönhetjük a sikereket.”
|
J.
Pollard
|
Kéz
kezet most
Seymour
Hersh zsidó ír szerint: „Számos
politikai megfigyelő gyanítja, hogy az izraeliek
újracsomagolták J.
Pollard kicsempészett
atomtitkait, amiket átadtak Moszkvának, cserébe a zsidók,
tömeges Izraelbe való letelepedéséért. Mások szerint elhihető,
hogy a Szovjetunióban szuper-titkos információkat csereberéltek
magas beosztású zsidókért. Jelentős mennyiségű
Pollard-okmányok, beleértve azt is, hogy amerikai tengerészet
hogyan figyeli a szovjet tengeralattjárók mozgásait. Amerikai
történetében ez volt egyik legnagyobb kémszolgálati veszteség:
jelentős számú kelet-európai CIA-ügynököt kivégeztek
Pollard árulásai miatt, és a Szovjetunió hozzájuthatott a
legtitkosabb amerikai rejtjelzésekhez.” /1/
Jelen
írásomban nincs hely a rengeteg titok-csempész-áruló nevének a
feltárására, viszont az érdeklődőknek ajánlom
a Google-keresőt. Inkább vizsgáljuk meg a
fegyvergyártók, politikusok és new yorki bankárok szerepét,
visszamenőleg egészen a XX. század elejére. Írásomhoz az
Internet-en található anyagot használtam fel.
Valaki egyszer
azt mondta: «a legjobb védekezés a támadás.» Igen ám, csak
ehhez pénz, nagyon sok pénz szükséges, és persze folyamatos
hazugság, erőszak, megfélemlítés és megvesztegetés.
A
bolsevik forradalom és az első világháború
The
Jewish World, London, 1919.
01. 16 -- “A nemzetközi zsidóság Európára kényszerítette a
háborút, hogy megszerezze.”
Woodrow
Wilson 1916-ban újra megnyerte a
választást, és megígérte, hogy “az amerikai népet nem fogja
belekeverni a háborúba.” De Morgan,
Rockefeller, House, Schiff, Warburg és
hasonmás pénzurak a háborúról álmodoztak, s közülük többen
csillagászati hiteleket nyújtottak Angliának. A Morgan
Bankház, mint Anglia amerikai
pénzügyi ügynöke szolgált az első világháború alatt.
A
háború bennfentes bankára Bernard Baruch, Amerika
nemzetgazdaságának teljhatalmú kényura lett, amikor Wilson elnök
őt nevezte ki a Hadiipari Tábla elnökévé. Baruch döntötte
el, hogy ki kapja meg a hadianyag-ellátási
szerződéseket.
A nemzetközi
bankárok számára aranybányának bizonyult az első világháború.
Az USA-ra nézve ellenben katasztrófának bizonyult, aminek
jelentőségét még ma is kevesen értik.
A fehérorosz
tábornok, Arséne de Goulevitch ‘Cárizmus és
Forradalom’ c. írása a bolsevik forradalom pénzügyi
támogatásáról szóló, egyik legfontosabb
forrásanyag. Goulevitch megállapítja:
„Nem
az őrült orosz milliomosok és Lenin banditái voltak a forradalom
fő anyagi támogatói, hanem a komoly pénz főleg angol és
amerikai körökből jött. E körök már hosszú idő
óta támogatták az orosz forradalom ügyét.(..) Magánbeszélgetések
alkalmával tudomásomra jutott, hogy Lord Milner több mint 21
millió rubelt költött a forradalom finanszírozására.”
Oscar
Levy, ‘The
World Significance of the Russian Revolution’ (Az orosz forradalom
világra szóló jelentősége) című könyv előszavában
írja: “A modern Európában alig van olyan esemény, amelyet ne
tudnánk visszavezetni a zsidókhoz. Mi zsidók manapság a világ
pusztítói, hóhérai, lázítói és megtévesztői vagyunk.”
A
bolsevik forradalom kapcsán megfigyelhetjük, hogy a világ
leggazdagabb embereinek némelyike pénzzel támogat olyan
mozgalmat, aminek hirdetett célja Rothschild,
Rockefeller, Schiff, Warburg, Harriman, Milner és
más kizsákmányolók elpusztítása.
Nyilván ezek az emberek nem félnek a kommunizmustól. Tehát
ha ők pénzelték és nem is félnek tőle, akkor talán ők is
irányítják. Mi más, értelmes magyarázata lehet ennek?
Ne feledjük,
hogy a Rothschildok már több mint 150 éve rendszeresen
pénzelik az ellenségeskedő felek mindegyikét! Ha
tartozást akarunk behajtani a királytól jó, ha “ellenség”
van kéznél.
Tudjuk,
hogy amerikai bankárok egy csoportja nemcsak az oroszországi
kommunista állam létrehozásában segített, de azóta is
hatalmas erőfeszítéseket tesz annak életbentartására. 1918-óta
e csoport pénzt és műszaki ismereteket juttat a
Szovjetunióba. /2/
1. Jonathan
Pollard amerikai állampolgár az US tengerészetnél, mint polgári
személy volt alkalmazásban, 1980-ban. A felderítő-szolgálat
kiértékelője titkokat csempészett ki és adott át az izraeli
követségnek. A szélsőséges cionista Pollard, aki természetesen
Izraelben „nemzeti hős”, már elnyerte az állampolgárságot.
Cionista ügyvédei azzal érvelnek a védelmében, hogy „Pollard
nem követett el bűncselekményt, hiszen Izrael baráti ország,
Amerika
szövetségese.” http://www.againstbombing.com/israelispying.htm
2. Gary
Allen and Larry Abraham: „Non Dare call it Conspiracy”
Publisher
Rossmoor, California, Concord Press, 1973 – magyar fordításban
kivonatosan
II.
«Vásároljatok fegyvereket, öljétek egymást!»
Az Ötödik Hadoszlop
A
Kék Vírus
Az Egyesült
Államok kormánya a XX. század eleje óta alattomosan működő
vírus teljes megszállása alatt áll. Hasonlatnak az emberi
szervezetet hozhatnám fel példának: a testbe bekerült, szabad
szemmel láthatatlan vírus rettenetes kárt, különböző
betegségeket okozhat, ha nincs ellenállás.
Az amerikai
Kommunista Pártot, -- ezt a trójai falovat -- kelet-európai
bevándorlók alapították 1919-ben -- hatvanezer taggal, és
húsz esztendő múlva csak 80 ezerre dagadt a számuk.
Szétszóródva egy részük, -- pl. Kun Béla és hordája ellepte
Magyarországot, -- mások pedig kivándoroltak a demokrácia
hazájába, Amerikába. Mai létszámuk nem több mint 15 000, a
főtitkár Sam Webb.
Talán első
látásra azt kérdezhetnénk, hogy 300 milliós ország
politikájában ugyan mennyi kárt okozhat ez a nyeszlett társaság?
De vigyázat! ~ mert a látszat néha csal. Ellentétben a
tömeges akárki-jöhet-proletár alapon
összeverbuvált francia vagy olasz párttal, az amerikai taglétszám
sokkal kisebb volt, de alaposan megválogatott, fegyelmezett és
fanatikus. A tagságot nem izzadt, kérgestenyerű munkások
képezték, hanem egyetemi tanárok, orvosok, kormányalkalmazottak,
írók, üzletemberek, színészek és újságírók. Sokan közülük
meglehetősen gazdagok és iskolázottak. A marxista-célok
eléréséhez, a párt a zsidóság és a színesbőrűek
mozgósításában remekelt a legjobban, fő központja -- többek
között -- New York város és Hollywood volt, és ma is az.
Tehát
mint láthatjuk, a kakukktojások mindenhová betelepedve végezték
a romboló munkát, főleg az amerikai intézményeknél, a
kormánynál, a szakszervezeteknél, iskoláknál. A pénz kérdése
sohasem okozott gondokat! Ha már egyszer betették a lábukat a
törvényhozásba, a kormánypártokba, az ENSZ-be, az úgymond
„cion-keresztény” neoconok gyülekezetébe, az AIPAC-ba, a
Kongresszusba, kiépítve a holdudvarukat: - a továbbiakban könnyű
volt az amerikai elnök mellé befészkelődött tanácsadók
szerepe. Kedvenc pártjuk a Demokrata Párt volt, de ma
márgyakorlatilag
semmi különbség nincs a Demokrata és a Konzervatív Párt
között. Ne feledjük, hogy Rothschild-Rockefeller pénzzel
minden megoldható: ami a «nemes célokat» illeti, a new yorki
bankároknak feneketlen a kincstára. A Pénz olyan
kulcs, ami mindenféle ajtót kinyit!
Döbbenetes,
hogy a Kék Vírus kerek száz év alatt elérhette a
célját. S mi több, Izrael soha nem jött volna létre a
bolsevizmus, a két háború, a Hitler és a cionista-közös-érdek,
a sajtó és a hírközlőszervek megkaparintása, amerikai
dollármilliárdok és Rothschild-pénzek nélkül. Persze a zsidó
Lenin megmondta, hogy «Amerika úgy fog az ölünkbe hullani, mint
valami túlérett gyümölcs!»
A
második világháború
1944.
október közepén Moszkva annyira veszélyeztetve volt, hogy
Sztálin kivételével a kormányszervek Kujbisevbe menekültek, és
amikor Hruscsov szerint Sztálin már sírógörcsöt kapott a
háborúvesztés okozta félelmében, akkor jött meg, akár az
Urálon túli kitartásra is a biztosíték: Roosevelt
bolsevizmusmentése. Frankfurter megszavaztatja a Szovjetunió
megmentésére szánt 11 milliárd dolláros „Lend and
Lease”-t [Lend
Lease Act of USA, 1941. március] és
novemberben, La Guardiaátadja
Litwinovnak a mentőövszerű csekket.
Az
USA vezetésének néhány bankár befolyása alá jutása ekkor már
több évtizedes jelenség, de Roosevelt második elnöksége alatt
már egészen feltűnő lett. A változást közelről figyelő
Beathy admirális, de Chamberlain angol miniszterelnök szerint is
Rooseveltnek az USA fővárosaiban felgyűlt zsidóság adta a
hatalmi szervezetet. Az elnök környezete már 1933-tól, de egész
feltűnően 1936-tól céltudatosan készítette elő a
Washington-Moszkva tengelyt és így bontakozott ki Roosevelt
világpolitikai alapelve: „a
világbékét az USA és a Szovjetunió együttesen tudja
biztosítani.”Ennek az alapelvnek
gyakorlati megvalósítói az elnök mögött vagy
felett Paul Warburg,
Bernard Baruch, Herbert Lehman, Henry Morgenthau pénzügyminiszter,
Felix Frankfurter. Az 1917-ben
Lenint dollármilliókkal támogató PaulWarburg,
Jacob Schiff és Bernard Lazare a
második világháború alatt a White House
főtanácsadói. Schiff 1917-benLenint pénzeli,
1942-től az
atombombagyártást Németország
és Japán ellen.
Az
atombombagyártást J.
R. Oppenheimer és David Eli
Lilienthal irányítja. Sokkal
később kiderül, hogy Roosevelt tanácsosai közül Harry Hopkins,
valamint E.
R. Stettinius külügyminiszterek
is beszédeket fogalmazó Alger
Hiss:szovjetkémek
voltak. A nagyvezérkar
főnökéről, későbbi külügyminiszterről, Marshallról, McCarthy
szenátorbizonyította probolsevista
tevékenységét. A hadügyi államtitkár, Rosenberg
Anna nyíltan kommunista. E
személyek az elnököt oly zárt gyűrűbe fogták, hogy a II.
világháború alatt a nyugati szövetségesek katonai
elhatározásaiban előbb csak a bolsevizmus megmentése, azután a
világhatalomra segítése érvényesült.
Az USA minden
anyagi ereje, a háború alatt 349 milliárdos fegyverkezése és 80
milliárdos kölcsönkihelyezése ezt a célt szolgálta. Ezért
kellett az USA-nak és a Szovjetuniónak együttesen megszállni
Iránt 1941. szeptemberében, hogy azon keresztül beáramolhasson a
Szovjetuniót megmentő hadianyag: 12 ezer tank, 22 ezer repülőgép,
500 ezer teherautó stb. 12 milliárd dollár értékben, sőt még
élelem is. /1/
„Ha tartozást akarunk behajtani a királytól jó, ha kéznél van egy ellenség”.
A
fegyverüzlet, jó üzlet
A zsidó
lakosság a létszáma Izraelben 4,950,000 –
USA-ban 6,500,000.
Nyílt titok,
hogy Izrael, ez a bélyegnagyságú 50 éves állam – az USA,
Oroszország, Franciaország után -- ma a világ negyedik
legnagyobb fegyvergyártója illetve szállítója. (1982-ben
például 1,2 milliárd USA dollárt hozott a kasszába, azóta
2006-ban a forgalom már 20 százalékkal emelkedett, mintegy 4,2
milliárd US dollárkával. Szintén tavaly, az izraeli
fegyverszállítók újabb 5 milliárd US dollár értékű külföldi
szerződést kötöttek. A mai geopolitikai feszültségek idején a
védelmi költségvetések 2006-ban elérték az 1,1 trillió
US.
Megfigyelők
szerint, Amerika az adófizetőinek több milliárd dolláros
segélye és haditechnikája hozta létre és segíti továbbra is
Izrael fegyvergyártó iparát, ezzel tulajdonképpen a saját
versenytársát juttatja előnybe. Egyetlen más ország sem kap
annyi amerikai segélyt vagy szabadságot, mint Izrael ahhoz, hogy a
saját iparát gyarapítsa, – közlik az amerikai kutatók, ipari
és kormány-szakértők.
„Megengedett
Izraelnek a gyorsabb fejlődés, mint pl. Lockheed, Boeing vagy
Hughes cégek szeretnék” – mondta David Lewis a Rutgers
University tanára, aki könyvet írt Izrael fegyvergyártásáról.
„Teljesen
új fogalom a legtöbb embernek. Mi adunk nekik pénzt az iparágak
fejlesztésére és amerikai adófizetők semmit nem kapnak
cserébe.” – mondja Joel Johnson az «Aerospace Industries
Association of America» alelnöke, - az intézmény, az amerikai
fegyvergyártók legnagyobb képviselője.
A
versengésen túl, izraeli fegyverek amerikai vállalatok részére
nem látogatható országokba is átszivárognak, mint pl. Kína,
mely országot Amerika stratégiai versenytársnak tekint. Ez
aggodalommal tölti el az amerikai védelmi szakértőket, és mégse
cselekednek ellene semmit.
2001-ben, Kína
tengerpartjai közelében amerikai felderítőgépek repültek,
amiket izraeli lövedékekkel felszerelt kínai vadászgépek
fenyegettek. Egy kínai és egy amerikai gép összeütközött, a
kínai pilóta meghalt, és az amerikai gép megsérült. Az eset
kemény napokat okozott a diplomáciai terén, mert Kína 11 napig
fogvatartotta az amerikaiakat. Ha a kínaiak lelőtték volna az
amerikai gépet, a személyzet izraeli «Python III» lövedék
által halt volna meg, aminek az alkatrészeit korábban az
USA-tól kapták! Mi több, a lövedékeket Izrael Amerika
megkérdezése nélkül adta el Kínának.
Izrael nem
mezőgazdasági állam, hanem olyan iparra fekteti a hangsúlyt, ami
sokkal nagyobb hasznot hoz, mint a sárgarépa vagy krumpli.
Fegyvergyártó iparának sikere az egyetemeken és szakiskolákban
a technológia és tudományok magasfokú oktatási rendszere.
Persze segít a Moszkvából átcsalogatott szakértők hada is.
1976
óta Izrael több amerikai segélyt kapott, mint bármelyik más
ország. Washington jelenleg évente 3
milliárd US
dollárt ad, ennek kétharmada
hadifelszerelések.
Mi
értelme van az egész amerikai segélynek? A főcionista Richard
Perle szerint, «izraeli
engedély lehetővé teszi az amerikai jelenlétet Közel-Keleten.»
Amikor
Amerikában megkérdezték az ügyről a külföldre szállítandó
fegyverek ellenőrző hatóságait, ezt a válasz kapták: «nem
nyilatkozhatunk a nyilvánosság előtt, mert ez politikailag
érzékeny terület.» Na, tessék! Te boldog amerikai
adófizető csak fizess ész nélkül és vakon, de nem tudhatod,
hogy az általad megválasztott honatyák mire, hová költik a
pénzedet!
Amerikaiak
azért itt-ott magánbeszélgetésekben bevallják, hogy «nem
kétséges, Izraelnek különleges engedélye van arra, hogy
amerikai segítséggel kedvére fejleszthesse az iparát és
árusítson.» /2/
Már
most elterjedt kifejezés: Izrael helyett USRAEL,
ami szerintem nagyon találó! Amit amerikai intézmény, szervezet,
fegyverszállító stb --- nem tesz meg, azt szemérmetlenül
elvégzi «a baráti állam». ~ Az amerikai zászlón 51 ötágú
csillag van, annak ellenére, hogy az USA-nak jelenleg csak 50
állama van. Az 51. csillagot egy esetleges új állam
csatlakozására (Kanada?) szánták, ami egyesek szerint rövidesen
be is következik. Még népszerűbb az elképzelés: eltüntetni az
51 csillagot, amit egyszerűen Dávid-csillaggal
helyettesítenének.+++
Tóth Judit, Kanada
Felhasznált
források:
1. Dr.
Málnási Ödön: A magyar nemzet őszinte története, /196. oldal/
München, 1959.
2. U.S.
Aid to Israel Subsidizes a Potent Weapons Exporter. ~ By Jim Krane,
Associated Press, 2002. 06. 20. Internet:
«www.ifamericansknew.org/us_ints/p-krane.htm»
lll.«Vásároljatok fegyvereket, öljétek egymást!»
Dr.
Dodd Bella az
amerikai Kommunista Párt országos bizottságának egyik volt
tagja: „Azt hiszem, a kommunista összeesküvés csak egyik ága
egy még nagyobb összeesküvésnek!”
Tóth
Judit, Kanada
Előző
írásomban hasonlatként a Kék
Vírust hoztam fel. A
vírus, ha bekerül az emberi testbe – annak eltávolítására
szükséges gyógykezelés nélkül -- különféle betegségeket
okozhat, sőt még halált is. Mennyivel különb egy állam
társadalmi-politikai élete, amelybe élősdi, bomlasztó
jellegű idegen elem fészkelődik be? Értem ez alatt azokat az
elemeket, amelyek a társadalom természetes és egészséges
felépítését hívatottak elpusztítani.
Az átlag
ember előtt érthetetlen, hogy dúsgazdag emberek
(„kapitalisták”?), fontos állami hivatalok politikusai –
a saját országuk érdekei ellen – miért támogatnak olyan
önkényuralmi rendszereket, amelyek látszólag az önmaguk
megsemmisítéséhez vezetnek?
Egyszerűbben:
~ mi értelme van annak, hogy olyan intézménybe vessem a
bizalmamat, amelyről eleve tudom, hogy árthat a családomnak,
becsaphat pénzügyi dolgokban? Pedig pontosan ez történt az
Egyesült Államokban, a XX. században, és sajnos ez történik
ma is!
*
„Az
1943-as berlini Corridor Agreement és a Council on Foreign
Relations határozata alapján,
ifj. Henry Morgenthau (Pénzügyminiszter),
Harry Dexter White [1] miniszterhelyettes)
és Franklin
D. Roosevelt elnök, a
dollár nyomtatásához szükséges több
repülőgép-szállítmánnyal küldött kelléket és
felszerelést Kelet-Németországba, hogy Sztálint, az amerikai
nép adópénzéből segítse. Három repülőgép szállította
a különleges tintát, és négy gép a papírpénzünk [dollár]
nyomtatására alkalmas különleges papírt, hogy az orosz
hadierők kétévi fizetését fedezzék. Az oroszok annyi hamis
dollárt nyomtattak, amennyit akartak!
Ezidőben,
a szabadkőműves F.
D. Roosevelt teljesen
kommunista befolyás alá került. Lachlin
Currie, Harry Dexter White, Alger Hiss és
hasonlók egyre nagyobb számban nyüzsögtek a Fehér Ház
körül. Roosevelt egyáltalán nem restellte kimondani, hogy
«személyes barátai közt is vannak jó kommunisták.» [2]
„Amikor
az FBI felfedte, hogy Harry D. White szovjet ügynök,
a Fehér Házat azonnal értesítették. Azonban ahelyett, hogy
elbocsátották vagy letartóztatták volna, kinevezték az
Egyesült Nemzetek Nemzetközi Valutaalapja mellett működő USA
Kirendeltség ügyvezető igazgatójának, s még jelentős
fizetésemelést is kapott. Ifj. Brownell Herbert állami
főügyész nyilvánosan tett kijelentése szerint, Truman elnök
tudta White-ról, hogy szovjet kém volt, amikor őt kinevezte.”
Mi köze
van a kommunistáknak a fegyvergyártásokhoz? Annyi, hogy a
valóságban titkos szövetség létezik kommunisták és
kapitalisták között. Ez nem kétséges, de még csak nem is
újdonság. S hogy a XIX. században Karl Marx megírta
Kommunista Nyilatkozatát a néptömegek butítására
ésmegszédítésére?
Ez sem kétséges!
Az első
„missziós” a dúsgazdag amerikai állampolgár Armand
Hammer volt, aki Lenin idejében az üzérkedéseihez,
rendszeres felderítő kiruccanásokat tett Oroszországba, és
gyakorlatilag kiépítette az utat az úgynevezett „békés
együttélés” /détente/ felé.
► Alexander
Szolzsenyicin orosz
hazafi üzenete:
„Titkos
szövetség áll fenn a kommunista világ és a népünk felett
uralkodó globalisták között. Az Egyesült Államok mindenütt
a kommunista rendszert segítette a hatalmának fenntartásában.”
► Anthony
Sutton tanár
úr 1972-ben – a vietnámi háború alatt -- beszédet mondott
a Republican Platform Committee előtt:
„Amerika
pénzeli a Szovjetuniót, a Szovjetunió fegyvereket szállít
Észak-Vietnámba, Észak-Vietnám fegyverekkel segíti Viet
Cong-ot, ahol amerikai katonákat gyilkolnak a dél-vietnámi
rizs-ültetvényeken és falvakban.”
„Miért
történt ez? Azért, mert az amerikai
külügyminisztériumot irányító Council
on Foreign Relations globalistái
meg akarták hosszabbítani a vietnámi háborút, hogy
folytathassák az akkor már folyamatban lévő ’szocialista
forradalmukat’.” [3]
►Nem
sok változott kivéve az ellenség neve. Ma, az USA pénzeli
Pakisztánt, Pakisztán pénzeli a Pakistani Intelligence /ISI/
kémszolgálatot, az ISI pénzeli a Talibánt, és a Talibán
katonái amerikai katonákat gyilkolnak Afganisztán falvaiban és
a heroin-termő-mezőkön. [4]
►”Hasonló
a helyzet a volt Szovjetunióban. Annak ellenére, hogy
Oroszország a világ legnagyobb nyersolaj és földgáz termelők
egyike, és majdnem 240 milliárd US dollárja van külföldi
tartalékban, az USA jelenleg 2
milliárd US dollárt adományoz
a szétbomlott szovjet birodalom 12 államának.” [5]
„Miért
ez olyan fontos? Azért, mert Oroszország Iránt és Szíriát
látja el fegyverekkel, Irán és Szíria pedig a Hamas és
Hezbollah csoportokat, és az oroszok által Iránnak és
Szíriának küldött kifinomult fegyvereket Izrael és az USA
ellen fogják bevetni az elkerülhetetlen közel-keleti
háborúban. Miért pénzelik a CFR-globalisták a volt
Szovjetunió könyörtelen önkényuralmi államait és
Oroszországot, amely az ellenségeinket támogatja? Talán
ennyire ostobák a CFR-globalisták? Nincs fogalmuk, mi
történik a világon? Talán valami ’titkos tervük’
lenne?” [6]
► Washingtonban
néhány kongresszusi képviselő figyelmeztetni próbálta az
amerikai népet arra, hogy mi történik. John
Ashbrook, 1928-1982
(Republikánus Párt) ezt mondta 1974. március 6-án:
„… Az
USA, Szovjetunióval és kelet-európai országokkal folytatott
technológia-kereskedelme jelentősen fellendült, az 1972.
májusi moszkvai csúcskonferencia után, ami fokozott mértékben
majd tovább folytatódik. Különös dolog, hogy mialatt
amerikai üzletemberek több százmillió dolláros kereskedelmet
folytatnak a szovjettel, Washingtonban a kormányzat újabb
költségvetést követel a honvédelemre, szovjet katonai
támadás ellen – mely részben amerikai technológiával
készül.” [7]
► Végül:
nem mondhatjuk azt, hogy régen történt és nem emlékszünk
rá! Tizenhét évvel ezelőtt a szemünk előtt zajlott le «a
kommunizmus bukása». Nincs szükség újra felsorolni a
neveket, akik apáiktól örökölték nemcsak a hatalmat, de
magyarság ellopott nemzeti vagyonát is. Mindez nem történhetett
volna meg a Nyugat beleegyezése nélkül!
► 1960-ban
a CIA sikeresen
megbuktatta az iraki kormányt és odaültette Szaddám
Husszeint. ~ Igaz, hogy az iraki
elnök, a nyolcvanas években több mint egy tucat országtól
vásárolt fegyvereket. De az is igaz, hogy évtizedekig a
legnagyobb támogatást attól az Egyesült Államoktól kapta,
amely végül a másvilágra küldte. (A mór megtette a
kötelességét, a mór mehet!) 1983. decemberében Donald
Rumsfeld --
Ronald Reagan idején amerikai követ, G. W. Bush alatt védelmi
miniszter -- csendesen besurrant Bagdadba, hogy Szaddámot
Amerika támogatása felől biztosítsa.Reagan volt
az, aki titokban engedélyezte Irak hódító terjedését a
szomszédainál, s mindent megtett, hogy ehhez Iraknak elegendő
tömegpusztító fegyverei legyenek. Washingtonba visszatérve
titkos külügyminisztériumi beszámoló készült
a Rumsfeld-Szaddám találkozóról:
„Szaddám
örömmel fogadta Rumsfeld látogatását, aki közölte az iraki
elnökkel, hogy az USA és Irak közös érdeke meggátolni Irán
és Szíria terjeszkedését. Ebben az USA felszólít más
országokat az Irán és Szíria részére szállítandó
fegyverek leállítására.” [8]
► «Irangate» – Ronald
Reagan idején (1987) a legnagyobb politikai botránynak voltunk
a szemtanúi, amikor az amerikai kormány
fegyvereket adott el Iránnak,
hogy kiszabadítsa a túszokat, ami meg is történt. Az ebből
származó pénz nicaraguai forradalmárokhoz került. [9]
► Afganisztán – Az
afgán forradalmárok, a megszálló szovjet csapatok ellen,
1979-től 1989-ig élethalál harcot vívtak. Az afgán
ellenállás megsegítésére az Egyesült Államok kormánya és
Szaud-Arábia mintegy 6 milliárd US dollár értékű
fegyvereket szállított. A CIA katonai
és pénzügyi ajándékai -- NATO tervezéssel -- segítették a
felállítását annak a 6 afgán kiképző-tábornak, amelyeket
most kanadai, amerikai és más országok hadműveleteivel
lövöldöznek.
Tanulság: ebből
áll Amerika külpolitikája? Megbuktatni kormányokat,
rendszereket, és odaültetni a nekünk megfelelő
egyéneket. Eszköz: a cél érdekében – gazdasági
vagy politikai -- felfegyverezni akárkiket, akárhol … még
akkor is, ha ez a módszer nem egészen kóser. Hát nem őrült
az, aki szereti az öngólokat?
|
Harry
Dexter White oroszországi bevándorlók gyermeke Massachussetts
állam Boston városában született. Egyes szerecsenmosdatók
állítják róla, hogy „nem is volt szovjet-kém vagy a
Kommunista Párt hithű szolgája, hanem időnként átadott
bizonyos adatokat a szovjet alvilág részére. Meggyőződése
volt a szovjet-amerikai gazdasági
együttműködés.” -- www.kansaspress.ku.edu/cratrewhite.html
[2] Benjamin
Colby: ‘T’was a Famous Victory - Deception and Propaganda in
the War with Germany -- New Rochelle, 1974/ Arlington House
Publishers
Major
Jordan’s Diaries
-- www.sweetliberty.org/issues/wars/jordan/01.html
[4] Isambard
Wilkinson in Wana, „Pakistan behind pro-Taliban Tribesman,”
Telegraph.co.uk, 2007. 04. 13.
[7] Dr.
Harold Pease, The Communist-Capitalist Alliance, Internet
Publication, p.3. Quoted from Congressional Record, 1947. 03.
06.http://autarchic.tripod.com/files/alliance.html
IV.«Vásároljatok fegyvereket, öljétek egymást!»
„Aki
kard által él, kard által vész el!”
Tóth Judit, Kanada
Előző
írásomat kérdéssel fejeztem be: ~ tulajdonképpen miből is
áll Amerika külpolitikája. Először állig felfegyverezni az
állítólag „barátságos és megbízható” országokat,
aztán „terroristának” minősíteni, és szitává bombázni?
Megbuktatni bizonyos szófogadatlan kormányokat, helyükbe
újakat szervezni – sok esetben a CIA és
az FBI segítségével -- és az élükre ültetni washingtoni
igényeknek megfelelő politikusokat? A cél érdekében –--
gazdasági vagy politikai -- felfegyverezni akárkiket, akárhol!
A mindenkori nyertes természetesen a fegyvergyáros, és a
nemzetközi bankársereg, de semmiképpen nem az adófizető
állampolgár!
A fegyverkereskedelem útját
pedig csendben kiépítik a kémszolgálatosok, akik egy-egy
országnak meghozzák az étvágyat a vásárláshoz.
OPUS DEI
= „Isten munkássága”
A 63
éves Robert
Philip Hanssen volt
FBI-ügynököt, 2001. februárjában letartóztatták, és
életfogytiglani börtönre ítélték, mert hivatali szolgálata
alatt 15 évig titkos adatokat adott át Moszkvának.
Tevékenykedését az amerikai történelem egyik legvégzetesebb
eseményének tekintik: ~ „hazaárulás az amerikai nép
ellen”. A „katolikus hívő” Hanssen ügynök
állítólag az Opus
Dei [1] tagja
is és a fivére pap. (Hát kell ennél jobb bizonyítvány?)
Az Opus
Dei nevű
titkos nemzetközi jellegű szervezetet 1928-ban alapította a
spanyolországi Josemaría
Escrivá de Balaguer,
és eddig soha semmilyen botrány nem környékezte. Ma is
működik, talán nem ugyanabban a szellemben, amikor létrejött.
Kissé átgyúrva remekül szolgálja a célokat.
Ronald
Reagan elnök
idején [2] több
tucatnyi Opus
Dei tag
töltött be fontos állást a Fehér Házban és a kormányban,
a működésüket hét évvel ezelőtt az FBI kivizsgálása alá
került. Egyesek szerint a „kemény katolikus” zsidó
származású Louis
FreehFBI
vezérigazgató (1993 és 2001 között) az Opus
Dei tagja,
amit minden oldalról tagadnak. Hanssen, aki 27 évig
szolgálta az FBI szervezetet, Louis Freeh idejében
tevékenykedett! Megemlítendő, hogy Louis Freeh
FBI-főnököt Bukarestben kitüntette a kormány a „Románia
Csillaga” érdemrenddel.
► „Az
American Jewish Committee a legkiválóbb vezetőség helye
nemcsak a törvények tiszteletben tartásában, hanem az emberi
méltóság védelmében is. Önök a világ vezetői, sokunk
számára Önök jelentették a jelzőfényt.”
Egyéb szövődmények
A nemzetközi Páneuróa Uniót
Coudenhove-Kalergi gróf vezette haláláig, 1972-ig, amikor Ottó
von Habsburg főherceg, a «Le Cercle» alapítója vette át a
mai napig tartó elnökséget. Az elmúlt 60 évben, dúsgazdag
kiváltságosok
egész csapata, a Páneurópai
Unión kívül még a
Máltai Lovagok és az Opus
Deinevezetű szervezeteket is
támogatták. Legtöbben tévednek, ha azt hiszik, hogy Kalergi
gróffal 1972-ben kimúlt a Páneurópa Mozgalom elve. Nem. Él
és virul! Kalergi halála után Habsburg főherceg vette kézbe
a mozgalmat és számos nemesi család: Count Hans Huyn, Carlo
della Torre e Tasso herceg, Albert von Thurn und Taxis hercegek,
Nikolaus von Liechtenstein, Jakob Coudenhove-Kalergi and Valery
Giscard d’Estaing, folytatta a XX. század elején
megkezdett munkát. Nevezett egyének ma is élnek, akik
azonosulnak a Vatikán „legreakciósabb” /?/ elemeivel.
Elképzelésük nem kevesebb, mint az, hogy az Európai Uniót
felhasználják a Szent Római Birodalom visszaállítására.
Ottó von Habsburg a Le Cercle alapítója, a Páneurópa Unió
feje és a Vatikán-Páneurópa földalatti tikos mozgalom egyik
legbefolyásosabb alakja. Opus
Dei és a Máltai Lovagrend mindkettő
szabadkőműves szervezet. (AzOpus
Dei téma
külön tanulmányt érdemel, erre majd később visszatérek.
–tj)
Ha pénzről van szó, Kanada se marad le!
A Szocialista Román Köztársaság,
a „saját útját járó” külpolitikája miatt, nyugati
kormányok és béke-aktivisták kedvenc dédelgetettje volt.
Például a II. Erzsébet királynő és a kanadai parlament
tiszteletbeli vendége volt a Ceausescu-házaspár. Bukarestben,
a Ceausescu-Palotában pedig rendszeres látogató volt Tom
Lantos kongresszusi képviselő és a felesége!
Azzal, hogy Kanada CANDU
reaktorokat adott el Romániának, Európa legkegyetlenebb
diktatúrájának katonai szándékait segítette, nem is
beszélve arról, hogy mennyi kárt okozott a kanadai
dolgozóknak.
Az
első CANDU-reaktor szerződését
1978-ban írták alá, a másodikat 1981-ben. A románok 14
reaktor megépítését tervezték az Atomic Energy of Canada
Ltd. (AECL) engedélyezésével. 1980-ban a kanadai hatóságok
rájöttek, hogy Románia nehezen tudja rendezni külföldi
adósságait, de ennek ellenére kihasználta a kanadai
atom-fanatikusokat, akik minden áron meg akarták menteni
iparukat. Ez a „minden
áron” igen
sokba került nemcsak a kanadai adófizetőknek, de a rossz
sorsban élő románoknak is. [3]
„Aki
szelet vet, vihart arat!”
Ha
még mindez nem lenne elég a CNN televízió
híreiből, értesülünk, hogy a Bush-kormányzat
atom-technológiai szakértelemmel ajándékozza meg Indiát,
amiben már 2006 tavaszán megegyeztek, de sem a szomszédos
Pakisztán, sem Észak-Korea nem nézi a barátságot jó
szemmel. Okulhatna ebből Irán – szól a közlemény – s ha
jól viselkedne, akkor Irán is részesülhetne hasonló
ajándékokban. Mert hogy „Indiában megbízik az USA”,
olyannyira, hogy még azt sem kellett aláírnia, hogy nem fogják
atombombagyártásra használni a tudományt. Tehát az USA
Irakot és Afganisztánt még el se hagyta, máris készülnek
lerohanni Szíriát, Iránt és ki tudja még hány újabb
„terrorista” államot. De a fegyvergyártóknak legalább nem
fogy el a vajaskenyér. Pénzről van szó megint,
fegyvergyárosok milliárdokért eladni való portékája,
mindegy hogy kinek, miért és mennyit. „Vásároljatok
fegyvereket, öljétek egymást!”
India
és Pakisztán 1998-ban kísérletezett atomfegyverekkel, sőt az
elmúlt évtizedben háborúztak is egymással, és 2001-ben
nagyon közel volt egy atomháború kirobbantása. Pakisztán
kifejlődött atomgyártása évente 50 atombomba gyártására
képes. Washingtonban 2007. július 26-án, a Ház
jóváhagyta, (H.
R. 5682) hogy –
amerikai segítséggel - India is előállíthasson évente 50
lövedéket.
~
“Megindult az atomfegyver-gyártási verseny Dél-Ázsiában,
és a Bush-kormányzat olajat önt a tűzre.”
– Ed Markey demokrata kongresszusi képviselő.
Az amerikai törvények szerint
az Egyesült Államoknak tilos megosztani az atom-technológiai
szaktudását olyan országokkal, amelyek korábban nem írták
alá a nemzetközi „non-proliferation” egyezményt vagy
atomfegyverekkel kísérleteztek (India robbantott 1998-ban!).
Mégis, G. W. Bush beleegyezett, hogy az USA a reaktorokhoz
szükséges felszerelésekkel és technikai szaktanácsokkal
látja el Indiát. Tehát India folytathatja az atomfejlesztési
programját és az IAEA (International Atomic Energy Agency)
kizárólag a lakosság ellátáshoz szükséges atomreaktorokat
fogja ellenőrizni.
Hogy
mi ebből a haszon az USA-nak? PÉNZ! No
nem az adófizetőknek, hanem a fegyvergyárosoknak. Ha
nyélbeütik ezt az üzletet, csillagászati összegekre tehetnek
szert.[4]
A
BBC közölte 2005 tavaszán, hogy „Pakisztán a következő
két évben F-16-os bombázókat, egyéb fegyvereket, hadihajókat
és védelmi berendezéseket fog kapni Amerikától.” [5]
Nyilvánosságra
hozott újságbeszámolók szerint a Bush-kormányzat 20
milliárd dolláros fegyverüzleten
dolgozik Szaúd-Arábiával, amely az Iránt ellenző hadi
tervezet (stratégia) része lenne. A tervezett tíz éves modern
fegyvercsomag magában foglalna rakéta-irányító
berendezést, feljavított vadászgépeket és hadihajókat is.
A New
York Times szerint,
a Bush-kormány tagjai aggónak, hogy a fegyverüzlet nagysága
és egyéb aggodalmak Szaúd-Arábia iraki befolyását illetően
arra késztetik a kritikusokat a Kongresszusban, hogy ellenezzék
a fegyverüzletet. Az újság szerint, hogy Izrael washingtoni
támogatói ellenkezését leszereljék, a jövőben Izraelnek
továbbra is jelentős katonai támogatás-növelést helyeznek
kilátásba.
▐ UTÓGONDOLAT - Vádolható-e
a nemzetközi cionisták és neokonok által megszállt Egyesült
Államok azzal, hogy őrült politikájával mindent elkövet a
harmadik világháború kirobbantásáért? Ezek után érdemes-e
kételkedni a Bush-kormányzat bölcsességében? –tj
|
[1] Opus
Dei („Isten Munkája”) II. János Pál pápa kedvenc
szervezete, amely főleg a közoktatás terén ismert.
Bosszúállók
a
második világháború után
Írta: Jack
Corn
[Gondola] A
második világháború után Európán végigsöprő német
gyűlölet egyik keveset emlegetett epizódja volt az életben
maradt zsidóknak a hadifogolytáborokban összegyűjtött német
katonák és a német nagyvárosok ivóvízkészletének
megmérgezésére kidolgozott terve.
Minden
bizonnyal a sors véletlen játékának köszönhető, hogy december
23-án, egy nappal Szenteste előtt közvetítette az egyik izraeli
televíziós csatorna azt a beszélgetést, amelyben a már
megöregedett, még életben levő zsidó partizánok mondták el a
második világháború utáni Németországban a német katonák és
a polgári lakosság elleni bűntetteiket és mesélték el egy
kötetlen hangú beszélgetés keretében a nem mindig sikerült
gyilkos terveket.
A magukat a
történelmi igazságnak megfelelően, Avengers-nek
(Bosszúállóknak) nevező csoport tagjai angol és amerikai
katonai egyenruhákba öltözve, azok viszonylagos biztonságát
kölcsönvéve csöngettek be a volt német tisztek lakásaiba,
rángatták ki őket az ágyból és mindenféle időpocsékoló
bírósági szertartás nélkül ölték halomra a vélt vagy valós
bűnöket elkövetett embereket.
“Én
akkor sem, és ma sem tekintem magam gyilkosnak” - nézett bele a
kamerákba Simcha
Rotem, a
zsidó halálkommandó egyik volt vezetője. Rotem elmesélte azt
is, hogy Nava Abba Kovner, a háború alatt Kelet-Lengyelországban
harcoló zsidó partizán barátjával hogyan akartak megmérgezni
az amerikaiak által felállított hadifogoly táborokban 28 ezer
összegyűjtött volt német SS-tisztet.
- “Mindet
meg akartam ölni, de sajnos az akciónk nem sikerült.” -
nyilatkozta Rotem. -“A következő tervünk már nagyobb sikerrel
járt” - vette át a szót Joseph Harmatz, a stúdióban Rotem
mellett ülő, másik volt Bosszúálló. Harmatz, mint pék
dolgozott az amerikai hadsereg által őrzött német
hadifogolytáborban. A volt sütőmester állítása szerint a
Franciaországban működő zsidó ellenállási mozgalom
gumitartályokban arzént küldött neki.
A Párizsból
kapott halálos mérget Harmatz háromezer darab kenyérhez
elegendő tésztába keverte bele, amiből 2,280 német hadifogoly
evett. Az esetről a korabeli tudósítások is
beszámoltak, miszerint több mint kétszáz embert kórházba
kellett szállítani, de halálesetekről akkoriban nem szóltak a
hírek. -“Nekünk (a háború alatt) el kellett menekülnünk és
(szenvedéseinkért) egyszerűen csak bosszút akartunk állni” -
magyarázta a nézőknek Harmatz.
A német
hadifoglyoknak adott, arzénnal kevert kenyérről szóló történet
hitelességét Aaron Breitbart, az egész világra kiterjedő
nácivadász akcióiról elhíresült Simon Wiesenthal Központ
vezető munkatársa nemcsak megerősítette, de helyénvalónak is
tartotta: - “Igen, a mérgezett kenyér terve elfogadható volt
(....) ez nem egy olyan történet, amit valaki a kisujjából
szopott ki, hanem ez egy igaz és megvalósított terv volt, csak a
végeredményt (hogy hányan haltak meg) nem tudjuk.” - mondta
Breitbart.
Michael
Bar-Zohar Bulgáriában született, és Izraelbe kivándorolt zsidó
író egyik könyvében is foglalkozik a Bosszúállókkal.
A “The
Avengers,” Izraelben nagy sikert aratott könyvében Bar-Zohar
részletesen feldolgozza a Bosszúállók Izrael állam megalakulása
előtti európai történetét. A könyv egyik fejezete beszámol
arról a tervről, hogy a zsidó partizánok a háború után hogyan
akarták megmérgezni öt porig bombázott, romjaiban még füstölgő
német nagyváros csodával határos módon megmaradt
ivóvízkészletét. E tervnek a létezését Simcha Rotem is
megerősítette a beszélgetés során. Hozzátette, hogy “ebből
azért nem lett semmi, mert attól féltünk, hogy ártatlan emberek
sokasága (a győztes angol-amerikai katonák) is könnyen
áldozatokká váltak volna.” - Végül nemcsak az
emberek tömeges halálát okozó ivó-vízmérgezési terveket, de
több más, például Dachau-ban és Nürnbergben tervezett, de
végre-nem-hajtott gyilkos akciót a háború után megalakult, és
később a független zsidó állam 1948. májusi kikiáltását
követő, első vezetését alkotó zsidó tanács tagjai nem
tartották megvalósíthatónak - olvasható Bar-Zohar 1967-ben
megjelent, Németország 1945-1946-os történelmének egy keveset
emlegetett, szomorú pillanatát megvilágító könyvében.
Hazánkért
Online 2007. január 24.
Az
angol nyelvű eredeti okirat után olvasd a magyar fordítást
***
«Operation
Keelhaul» again in 1956
Forcible
repatriation of Anti-Communist soldiers
Hon.
Larry McDonald of Georgia
Congressional
Record, September 29, 1976
In
the House of Representatives
Mr.
McDonald – Mr. Speaker in
the closing days of World War II and in the immediate postwar
period, the free world threw away a priceless asset. We turned back
to the U.S.S.R. thousands of Russians, Ukrainians and others who did
not wish to return to the Soviet Union. Many of these who had donned
German uniforms in order to fight Stalin were sent back at the point
of bayonets and slaughtered on the spot when received by the NKVD.
Those not immediately executed, were sent to force labour camps. In
addition, thousands of displaced persons were bullied and harassed
by UNRRA – United Nations Relief and Rehabilitation Administration
– personnel in the displaced persons camps in an effort to
persuade them to return – some even threatened to cut off their
food rations.
These
sickening episodes, which took place all over Europe have not been
forgiven nor forgotten by the participants and as Solzhenitsyn has
said, our reputation as «grantor or asylum for the politically
oppressed» was badly tarnished as a result. And, if this record
were not shameful enough, it has recently come to light [became
known] that we forcibly returned some Ukrainian troops serving in
Hungary who deserted during the 1956 revolt against communism there
and joined the Hungarian freedom fighters. This was recently
revealed in a letter to the editor of National Review /NR/ on
October 1, 1976, and is reproduced below. It seems we never learn:
Ukrainian
«Deserters»
Please
allow an avid reader of NR to make some remarks. The letter by
William S. Hamma in your June 25 issue reminded me of a tragedy,
which I luckily survived but will never forget. Hamma says that some
of the Russian troops … [in Budapest in 1956] deserted and fought
with the Hungarians. This is true, but the troops were Ukrainian,
not Russian. It was a crack division at full strength. It was
stationed in the Sub-Carpathian Military District near Lvov (in
Horodok) and was alarmed and brought to Hatvan in Hungary at the
first sign of trouble. On December 4, it was sent to Budapest. There
some seven hundred men deserted to the Hungarians. The writer of
this letter was among the «deserters». We fought with the
Hungarians and retreated with them to Austria. There, all men in
Soviet uniform were separated and put into a camp in Bruck an der
Laitha. Some eight hundred men from different Soviet units were
assembled there. We were interviewed by U.S. Army officers, who were
very kind to us. Nevertheless, after a week or two, the Soviet
soldiers were put into trains (on the pretext of transfer to another
camp) and brought to Hegyeshalom in Hungary where they were (in
aller Stille, as the Austrians later said) extradited to
the U.S.S.R. I avoided this fate because a few days before, I had
managed to escape with several other soldiers, from the camp. I went
to Vienna where I luckily found some Ukrainian countrymen who helped
me and others to reach Germany and eventually the United States.
The
extradition of our comrades by U.S. authorities was nothing unusual
in recent history. Extraditions were frequent in the wake of World
War II. This seems to be part of a sort of «organic relationship»
between the United States and the U.S.S.R. since Roosevelt’s
diplomatic recognition of the USSR in 1933, i.e. exactly at the time
when millions of Ukrainians were perishing from Soviet-made famine.
Famine itself was not a bad business for the United States. Famine
in the breadbasket of Europe destroyed the wheat-producing class of
Ukraine. This serves the American farmers who now are able to sell
wheat almost every year to the Soviet slave-owners.
/Name
withheld/
Philadelphia,
PA
«Operation
Keelhaul» újra 1956-ban
Kommunista-ellenes
katonák kiszolgáltatása
Hon.
Larry McDonald of Georgia
Congressional
Record, September 29, 1976
A
Képviselőházban
Mr.
McDonald – Elnök Úr! A
második világháború utolsó napjaiban és közvetlenül a háború
utáni időkben, a szabad világ megfizethetetlen alkalmat vetett
el. A szovjetnek ezrével dobtunk vissza oroszokat, ukránokat és
más népeket, akik nem akartak visszatérni a Szovjetunióba. Sokan
közülük német egyenruhát öltöttek magukra, csakhogy Sztálin
ellen harcoljanak, de a háború után szuronyokkal a hátukban
erőszakkal küldtük őket vissza, és érkezésük pillanatában
az NKVD a helyszínen sortűzzel végzett velük. Akiket nem
végeztek ki, kényszermunkatáborokba szállították. Meg kell
említeni még a táborok hontalanná vált személyek ezreit,
akikkel az UNRRA alkalmazottai a legdurvábban bántak, csak azért,
hogy minél hamarabb hazamenjenek – sokan még az élelmiszeradag
megvonásával is megfenyegették őket.
Ezeket
az Európa-szerte megtörtént undorító jelenségeket nem
bocsátották meg és felejtették el azok, akik ott voltak. Ahogy
Szolzsenyicin mondta, «a politikailag üldözöttnek menedéket
adó» hírnevünk emiatt beszennyeződött. S mintha még ez a
minősítés nem lenne elég szégyenteljes, nemrégen kitudódott,
hogy erőszakkal küldtük vissza azokat az ukrán alakulatokat,
amelyek Magyarországon állomásoztak a kommunizmus elleni ’56-os
felkelés idején, de átálltak a magyar szabadságharcosok
oldalára. Ezt a National Review c. lap közölte 1976. október 1-i
számában. Úgy látszik, mi sohasem tanulunk:
Ukrán
«katonaszökevények»
Engedjenek
meg néhány megjegyzést tőlem, a National Review egyik lelkes
olvasójától. William S. Hamma levele a június 25-i számban
engem is egy katasztrófára emlékeztet, amelyből szerencsére
megmenekültem, de soha feledni nem fogom. Hamma elmondja, hogy
néhány orosz egység (Budapesten 1956-ban) megszökött és a
magyarok mellé állt harcolni. Ez igaz, csak az egységek nem
oroszok, hanem ukránok voltak. Készenlétben álló csapat volt ez
teljes felszereléssel. Lvov (Horodok) mellett a kárpátaljai
hadosztálynál állomásoztak, és az első fenyegető zavargásokra
indultak Hatvan felé Budapestre. December 4-én megérkeztek
Budapestre. [Itt valószínűleg
eltévesztették a keltezést, mert inkább november 4-ről lenne
szó. –TJ] Ott mintegy 700-an álltak a magyarok mellé. E
sorok írója ott volt a «katonaszökevények» között. A
magyarokkal együtt harcoltunk majd később átmentünk Ausztriába.
Ausztriában
az összes szovjet egyenruhás katonát elkülönítették --
mintegy nyolcszáz embert különböző egységekből -- és a
’Bruck an der Laitha’ melletti gyűjtőtáborba szállították.
Udvarias és kedves amerikai katonatisztek folytatták a
kihallgatásokat. Mégis, egy-két hét után a szovjet katonákat
vonatra tették és – az ürüggyel, hogy másik táborba mennek –
Hegyeshalomra vitték, ahonnan -- ahogy az osztrákok mondták „szép
csendben” -- valamennyit kiadták az Szovjetuniónak. Én
elkerültem ezt a sorsot, mert pár nappal korábban néhány
bajtársammal sikerült megszöknünk a táborból. Bécsbe mentem,
ahol ott élő ukrán honfitársaim segítettek minket, hogy
kijuthassunk Németországba, majd onnan az Egyesült Államokba.
Bajtársainkat
kiszolgáltatták az amerikai hatóságok s ez nem volt szokatlan a
modern történelemben. Kiadatások gyakoriak voltak a második
világháború idején is. De úgy látszik, hogy ez már
hagyományosan «szerves része az USA és a Szovjetunió
viszonyának», amióta Roosevelt 1933-ban diplomáciai úton
elismerte a Szovjetuniót, pontosabban éppen akkor, amikor már
ukránok milliói pusztultak a szovjet-féle tervszerű éhínségben.
Az éhínség egyáltalán nem is volt olyan rossz üzlet az
Egyesült Államoknak. Tudniillik, Európa kenyérkosarában az
éhínség elpusztította a gabonatermelő osztályt Ukrajnában. Ez
jól jön az amerikai farmeroknak, akik most eladhatják a
terméküket minden évben a rabszolgatartó szovjetnek.
/A
levél írójának neve titkos/
Philadelphia,
PA
Fordította:
Tóth Judit, Hazánkért
Az
«istenek» bosszúja
Sztálin,
Roosevelt, Churchill megegyezett
Jaltában, hogy az amerikai, angol és orosz honpolgárokat illetve
a «felszabadító» szovjet markába került rabnépek fiait, --
köztük a magyarok is -- a háború befejeztével visszaszállítják
a saját hazájukba. A baj csak az volt, hogy míg az amerikaiak és
angolok örömmel várták az utazást hazafelé, a németek
oldalára átállt oroszok és más nemzetiségek, tudván azt, hogy
otthon mi vár rájuk, hallani sem akartak arról, hogy
kommunizmusba térjenek vissza. De Sztálin bosszúvágya
olthatatlan volt: az árulókat meg kellett semmisíteni. Sőt,
Roosevelt és Churchill ugyanígy vélekedett: elvégre Sztálin az
amerikai nép kedves «Uncle Joe barátja» volt! Az orosz, aki
ellenkezni merészel «Uncle Joe»-val, … és egyáltalán, aki a
mi drága kommunista barátainkat és szövetségeseinket nem
méltányolja, puskagolyót érdemel a tarkójába.
A
bosszúval járó tömeggyilkosságokat a világ közvéleménye
előtt a legnagyobb titokban tartották. Angolok és amerikaiak csak
fürödjenek továbbra is színes illúzióban: hogy «ez a háború
a jó harca a gonosz ellen,» s hogy «csak nácik képesek
hidegvérrel a gyilkosságra», s hogy «a szövetségesek az
emberiség legnemesebb megtestesítői.»
Az
amerikai kormányhatóságok a bosszú-műveletnek a «
Operation Keelhaul » címet
adták, ami tengerjáróhajón a kiagyalt kínzások között talán
a legkegyetlenebb és legveszélyesebb. A szerencsétlent kötelekkel
megkötözik, bedobják a vízbe, a hajó rendes sebességgel megy,
s mivel képtelen rendesen úszni a hajógerinc alatt sodródik
egyik oldalról a másikra. Mire befejeződik a büntetés, az
áldozat természetesen már nem él. –TJ
Tóth
Judit, Kanada
A brit külügyminisztérium jegyzékéből, 1943. október 13-14.[Notes of the British Foreign Office ofBrit levéltári okmány (iktatási szám F. O.371/34498./C12035)Helyzet Magyarországon: a zsidók álláspontja
Hivatalos
beszélgetés alkalmával Namier egyetemi tanár a Zsidó
Képviselettől (Agency) azon félelmének adott kifejezést,
hogy Magyarországot megszállnák a németek, ha a magyar
kormány túl korán hagyná cserbe Németországot, ami a 800
000 zsidó megsemmisítését eredményezné, akik jelenleg
viszonylagos biztonságban vannak. Randall úr azt mondta, hogy
ezt már előterjesztették, mint okot, amiért Magyarország ne
álljon át a szövetségesek oldalára. Namier egyetemi tanár
azt remélte, hogy a magyar kormány nem mozdul addig, amíg
bizonyos nem lesz, hogy a németek már nem tudnak visszavágni.
(Kézírás) -
E kérdést megkülönböztetett figyelemmel kísérjük, és nem
követeljük a magyaroktól, hogy nyíltan álljanak ki a németek
ellen, amely a német megszállást eredményezné. Úgy véljük,
hogy e kockázat jelenleg csekély.
Namier
egyetemi tanár a Zsidó Képviselettől (Agency) tegnap közölte
velem, hogy az emberei nagyon aggódnak, ha netán a magyar
kormány idő előtt cserbenhagyná Németországot, ami
Magyarország megszállását eredményezné, és veszélyeztetné
az ott élő 800 000 zsidót, akik jelenleg viszonylagos
biztonságban vannak.
A
zsidók itt - mondta ő - úgy vélik, hogy Németország nem
engedi meg a magyarok háborúból való kilépését mindaddig,
amíg a német hadsereg azt meg tudja akadályozni, sőt nyomban
megszállná Magyarországot, amely a legnagyobb számú,
Európában még meglévő zsidóság megsemmisítését
eredményezné.
Azt
mondtam, hogy e lehetőség már elő lett terjesztve (lásd
a “Tablet” legutóbbi számának egyik
cikkét) mint ok, amiért Magyarország ne kezdeményezzen korai
átállást a szövetségesek oldalára. Namier egyetemi tanár
azt mondta, hogy az egyetlen remény, ahogy a zsidóság látja,
ha a magyarok nem mozdulnak, amíg gyakorlatilag biztosítva nem
lesz, hogy a németek már nem tudnak visszavágni.
A.
W. S. Randall
|
N. B. A fenti angol külügyminiszteri jegyzék megjelent
Juhász
Gyula, “Magyar-Brit
Titkos Tárgyalások 1943-ban” c.
könyvében, Kossuth K. Bp. 1978.
|
N.
B. A fenti okmány kiegészítéséhez szolgálnak az alábbi
idézetek. Mindkettő bizonyíték arra, hogy a Sztálinnal
szövetséget kötött Nyugat, Magyarország sorsát még jóval a
háború vége előtt elhatározta. (De talán jobb lenne
visszamenni 1920-ig!) Egyezmények Trianonban, Jaltában,
Potsdamban, Párizsban már csak hab volt a tortán! A két háború
között Horthy Miklós nem volt és nem is lehetett független
államférfi. Idegenek – országon kívül és belül irányítottak
mindent, és ennek áldozata lett a magyar nép. –Tóth
Judit
ADDENDUM
J. F.
Montgomery volt budapesti amerikai követ Magyarország végzetes
napjairól
/naplórészlet
/ Nemzetőr, 1991
«A
Koronatanú» c. 62 oldalas kiadványt Dr. Makra Zoltán
szerkesztette
Kállay
különbékéje – Montgomery
követ 1941-ben elhagyta Magyarországot, de állandó érintkezésben
maradt magyar barátaival és befolyásos magyar politikai körökkel,
valamint a követség tagjaival. Az összeomlás után közvetlen
forrásokból kapott kiegészítő adatokat az 1941 után
történtekről és informátorai között külön megemlíti Kállay
Miklós volt miniszterelnököt,
akit az amerikai csapatok szabadítottak ki a dachaui
gyűjtőtáborból.
Kállayt
1942-ben nevezte ki a kormányzó miniszterelnöknek. Ettől az
időtől kezdve – írja Montgomery - a magyar kormány állandóan
arra törekedett, hogy csökkentse az oroszok ellen harcoló
csapatok létszámát és kivonja az országot a háborúból.
Kállay együtt dolgozott náci-ellenes akciókban Keresztes-Fischer
Ferenc belügyminiszterrel, a külügyminisztérium vezetőivel és
az ellenzék vezéreivel, többek között Baranyai Lipóttal,
Rassayval, Peyer Károllyal, Bajcsy-Zsilinszkyvel.
Kállay
politikája kétirányú volt. Ki akarta emelni
Magyarországot a háborúból, de ugyanakkor el akarta kerülni,
hogy a németek megszállják Magyarországot, ami a zsidóság és
a náciellenes magyarok kiirtásához vezetett volna.
1943
nyarán Kállay elküldte személyes megbízottját Isztambulba,
hogy közvetlen érintkezésbe lépjen a nyugati hatalmakkal és
felajánlja Magyarország feltétel nélküli megadását és
katonai együttműködését, amikor a szövetségesek katonai
műveletei ezt lehetővé teszik.
Titkos
Angol-Magyar egyezmény
1.
Magyarország felajánlja a szövetségeseknek a feltételnélküli
megadást.
2. A
szövetségesek fogják megállapítani, mikor lép életbe.
Időközben a szövetségesek katonai egyezményt kötnek
Magyarországgal.
3.
Nagy-Britannia vállalja, hogy az eseményekről Amerikát azonnal,
a Szovjetet egy hónappal később értesíti. Nagy-Britannia azt
kívánta, hogy Magyarország más úton ne vegyen fel kapcsolatot a
nyugati hatalmakkal.
4. A
brit nagykövet azt tanácsolta, hogy Magyarország ne provokálja a
német katonai megszállást, mert ez lehetetlenné tenné
Magyarország és a szövetségesek közt a jövőbeni katonai
együttműködést, és odavezethetne, hogy a németek az egész
magyar hadsereget az orosz frontra küldjék.
5. A
magyar külügyminisztérium állandó kapcsolatot teremt az
isztambuli brit konzulátussal.
Ezt
a kapcsolatot a külügyminisztérium Szentmiklóssy követ, (a
külügyminisztérium politikai osztályának vezetője) útján
tartotta fenn, aki az angoloktól egy rövidhullámú rádióleadót
és titkos számjeles kulcsot kapott. Rajta keresztül a kapcsolat
fennállt az angol konzulátussal egészen 1944. márciusáig,
amikor a németek megszállták Magyarországot.
A magyar nép kártérítést követel
(Hazánkért,
2001. július)
A brit külügyminisztérium 1943. október 13-14-i jegyzékeiből
[Notes of the British Foreign Office of
Brit levéltári okmány (iktatási szám F. O.371/34498./C12035)
Helyzet Magyarországon: a zsidók álláspontja
Hivatalos
beszélgetés alkalmával Namier professzor a Zsidó Képviselettől
(Agency) azon félelmének adott kifejezést, hogy Magyarországot
megszállnák a németek, ha a magyar kormány túl korán hagyná
cserbe Németországot, ami a 800 000 zsidó megsemmisítését
eredményezné, akik jelenleg viszonylagos biztonságban vannak.
Randall úr azt mondta, hogy ezt már előterjesztették, mint okot,
amiért Magyarország ne álljon át a szövetségesek oldalára.
Namier professzor azt remélte, hogy a magyar kormány nem mozdul
addig, amíg bizonyos nem lesz, hogy a németek már nem tudnak
visszavágni.
(Kézírás) -
E kérdést megkülönböztetett figyelemmel kísérjük, és nem
követeljük a magyaroktól, hogy nyíltan álljanak ki a németek
ellen, amely a német megszállást eredményezné. Úgy véljük,
hogy e kockázat jelenleg kicsi.
Namier
professzor a Zsidó Képviselettől (Agency) tegnap közölte velem,
hogy az ő emberei nagyon aggódnak, ha netán a magyar kormány idő
előtt cserbenhagyná Németországot, ami Magyarország
megszállását eredményezné, és veszélyeztetné az ott élő
800 000 zsidót, akik jelenleg viszonylagos biztonságban vannak.
A
zsidók itt - mondta ő - úgy vélik, hogy Németország nem engedi
meg a magyarok háborúból való kilépését mindaddig, amíg a
német hadsereg azt meg tudja akadályozni, sőt nyomban megszállná
Magyarországot, amely a legnagyobb számú, Európában még
meglévő zsidóság megsemmisítését eredményezné.
Azt
mondtam, hogy e lehetőség már elő lett terjesztve (lásd
a “Tablet” legutóbbi
számának egyik cikkét) mint ok, amiért Magyarország ne
kezdeményezzen korai átállást a szövetségesek oldalára.
Namier professzor azt mondta, hogy az egyetlen remény, ahogy a
zsidóság látja, ha a magyarok nem mozdulnak, amíg gyakorlatilag
biztosítva nem lesz, hogy a németek már nem
tudnak visszavágni.
A.
W. S. Randall
-----------------
N.
B. A fenti angol külügyminiszteri jegyzék részben megjelent
Juhász Gyula, “Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban” c.
könyvében, Kossuth K. Bp. 1978.
*
Orbán
Viktor Úrnak
A
Magyar Köztársaság Miniszterelnökének
Kossuth
Lajos tér 1-3.
H-1055
Budapest
Magyar
Köztársaság
Tisztelt
Miniszterelnök Úr!
E
levélhez mellékelem egy brit levéltári okmány (iktatási
szám F. O.371/34498./C12035) másolatát, amely 1994-ben
került nyilvánosságra. Az említett hivatalos irat szerint 1943.
októberében a magyar kormány kéréssel fordult a nyugati
nagyhatalmakhoz, hogy Magyarország ki akar lépni a tengelyhatalmi
szövetségből. A hivatalos irat megadja a brit kormány válaszát
és annak megokolását. E hivatalos irat szerint a magyar állam, a
magyar népvédőfalként lett felhasználva akkor az
országban lévő közel egymillió zsidó érdekében.
A
fentieket figyelembe véve szeretnénk megkérni, hogy
kezdeményezzen kiértékelést, felbecsülést, hogy Magyarország
a tengelyhatalmak szövetségéből való kiválásának a
visszautasítása eredményeként, milyen veszteségeket és károkat
szenvedett a magyar állam és az ország lakossága. Ilyenek a
nyugati szövetségeseknek a magyar városok bombázása
(szőnyegbombák, gyújtóbombák), az országunk hadszíntérré
válása, a “felszabadító” barbár Vörös Hadsereg
garázdálkodása, rablása az országban, a magyarság több mint
negyven éves rabszolgasorsa és szipolyozása a Moszkvából
kiküldött kommunista hóhérlegények uralma alatt, és a második
világháború vége óta még ma is folytatódó
magyarirtás (HUNGAROCIDIUM,
8-10 millió magyar áldozat!).
Fel
kell értékelni minden okozott anyagi kárt, fel kell becsülni az
emberéletben okozott veszteségeket, és az összegezett kárpótlási
követelést be kell nyújtani nemzetközi zsidó szervezeteknek és
Izraelnek.
Szintén
meg kell említenünk azt a szellemi terrort, amelynek évszázadok
óta szenvedő alanya a magyarság. Csak a múlt évszázadot
említve, még ma is folytatódik népünk szellemi irtása,
nyolcvan éve az elrabolt területeken, ötven éve a
csonkaországban.
Minden,
ami magyar e szellemi terrornak a célpontja, meghazudtolja
évezredek óta létező ősvallásunkat,
Boldogasszony-kultuszunkat, őstörténelmünket és nyelvünket;
szellemi, erkölcsi és kulturális értékeinket, szokásainkat és
történelmi hagyományainkat. Ezeket a szellemi értékeket akarják
kitörölni minden magyar nő, férfi és gyermek agyából,
szívéből és lelkéből, ezáltal megsemmisítve a magyarság
önbizalmát, önbecsülését, emberi büszkeségét és emberi
mivoltát. Nemzetünk és népünk ilyen megalázásáért,
lealjasításáért erkölcsi kárpótlást követelünk.
Elengedhetetlen
e kárpótlások követelése, mivel jól tudott tény, hogy a
Kárpát-medencében nagyon kevés magyar család van, amely 1943
ősze óta nem szenvedett veszteséget emberéletben vagy nem
károsult anyagiakban és szellemileg.
Meg
kell kérdezni, és meg kell válaszolni, hogy a szenvedések,
veszteségek és károsulások miért és kikért történtek! A
magyarság erkölcsi megkövetésre és anyagi kárpótlásra
jogosult!
Elvárjuk,
hogy a fent részletezett ügyben minél előbb megteszi a
kezdeményező lépéseket. Végül szeretnénk tudomására hozni,
hogy e levél angol fordítását postázzuk Edgar Bronfmannak, a
Zsidó Világszövetség elnökének.
Tisztelettel:
Dr.
Jajczay Frigyes
elnökségi
tag
A
Magyar Nemzeti Világtanács nevében
Hungarian
President Receives
Regional
President of World Jewish Congress
Budapest,
2 July (MTI)
„Hungarian
President Ferenc Madl received Laszlo Keller, East European
President of the World Jewish Congress, on Tuesday. Following the
meeting, Keller told MTI that they had discusssed Hungarian
restitution to its Jewish population related to World War II
atrocities. He said the WJC feels that no serious effort has been
made on this subject since Hungary’s Constitutional Court threw
out a decision made two years ago that would have offered death camp
survivors and families of victims a lump sum of HUF 30 000 (approx.
EUR 110) each. Keller said he did not want to name a restitution
amount that he considered satisfactory until the government starts
discussion of the matter. He aslo said that at their talks Madl had
expressed the hope that there would be some forward movement on the
restitution issue before their next meeting, a meeting not yet set.”
/magyar
fordítás/
Budapest,
2001. július 2. (MTI) – „Mádl Ferenc magyar köztársasági
elnök megbeszélésen vett részt Keller Lászlóval, a
kelet-európai Zsidó Világkongresszus elnökével, a második
világháború idején a magyarországi zsidósággal elkövetett
atrocitásokért járandó kártérítések kapcsán. „A Zsidó
Világszövetség megdöbbentőnek véli azt, – magyarázott
Keller – hogy amióta a Magyar Alkotmánybíróság elvetette a
két évvel ezelőtti határozatot, miszerint a haláltábor túlélői
és családtagjai külön-külön 110 Eurót kaphattak volna
kártérítés fejében, semmi komoly intézkedés nem történt az
ügyben.
Keller
L. kifejtette, hogy nem kívánja most meghatározni az általa
elfogadhatónak vélt kártérítés pontos összegét mindaddig,
amíg a kormány az ügyben nem kezd tárgyalásokat. Mádl Ferenc
reményét fejezte ki, hogy rövidesen valamilyen intézkedés
történik még a következő összejövetel előtt, amit eddig még
nem tűztek naprendre.”
KÉRDÉS:
A fentiek alapján vajon helyesen vagy igazságtalanul cselekedett-e
a Magyar Alkotmánybíróság a zsidósággal szemben, amikor
elvetette a két évvel ezelőtti határozatot? /TJ/
Hazánkért
Online, 2005. augusztus
Bush és
szabadságszobor
/karikatúra
az Internetről/
|
Háborús bűnöst hívnak ünnepelni az
‘56-os Szabadságharc 50. évfordulójára?
Tóth
Judit, Kanada
Csizma
az asztalon!
Milyen alapon
háborús bűnös G. W. Bush?
Ezt már nem mi állítjuk, hanem Washingtonban is csendben arra
készülődnek, hogy az elnököt eltávolítsák hivatalából. A
2002. július 23-án keltezett, ma már
köztudott ‘Downing Street Memo’ azt
bizonyítja, hogy G. W. Bush közönséges hazudozó, aki tudatosan
félrevezette az amerikai népet, a Kongresszust, a szövetségeseit
és az egész világot!
|
Id.
George Bush amerikai elnök (jobb oldalon)
az
észak-amerikai körútján vendégszereplő
vörös
hadsereg kórustagjainak társaságában
a Fehér
Ház előtti parkban
(New
York Times, 1989.11 23)
|
G. W. Bush
politikájával valóságos rendőrállamot létesített és aláásta
az Egyesült Államok feddhetetlenségét. Ennek ellenére az
amerikai nép mégis kétszer választotta meg elnöknek. A világ
népeinek többsége erkölcstelennek és képmutatónak tekinti
Amerikát.
Magyarországon
más a helyzet; megismertük a maradat a tolláról! A nemzetidegen
politikusok azt az amerikai elnököt hívták meg jövőre
ünnepelni, aki 2003. márciusában -- Izrael érdekeiért, az
olajért, megkerülve még a marxista ENSZ sóhivatalt is! --
megsértette nemcsak az amerikai Alkotmányt, hanem a Nürnbergben
lefektetett nemzetközi törvényeket is azzal, hogy
valótlanságokra, tudatos hazugságra hivatkozva a független
Irakot megtámadta.
A
budapesti cion-trockista kiválóság aljas módon
szembeköpte az ‘56-os Szabadságharc emlékét azzal, hogy ezt a
háborús bűnöst jövőre meghívta ünnepelni! A
kommunistákatagyagbadöngölő Orbán Viktor, Martonyi János,
Jeszenszky Géza, Kondor
Katalin,Solymosi Frigyes, Bod-Péter Ákos, Vizi E.
Szilveszter, -- legalább 29-en, -- levélben kérték fel
Bush elnököt, hogy jövőre, az ‘56-os szabadságharc 50.
évfordulójára megtisztelné Magyarországot a jelenlétével. Az
aláírók arra emlékeztettek, hogy ‘1956 volt a történelem
legnagyobb és legtragikusabb megmozdulása a kommunista diktatúra
ellen. Az amerikai elnök látogatása pedig azt fejezné ki, hogy
‘az önkényuralmak elleni harc mindig a demokráciáért
történik’.
A washingtoni
bűnszövetkezet nekünk ne beszéljen önkényuralomról és
demokráciáról, mert éppen a washingtoni a politika lehetővé
tette, hogy Magyarországra szabadítsa a bolsevista rabszolgaságot!
De az úgynevezett “hidegháborús” meséről sem!
|
Josip Broz
Tito és D. D. Eisenhower
|
|
Hruscsov
szívélyes fogadása!
1959. szeptember
18 – New York
kormányzója
Rockefeller
a Waldorf Astoria
szállodában
Fogadta
a szovjet főtitkárt.
Az
amerikai külügyminisztérium
eltitkolta
a nagy nyílvánosság
előtt a
Rockefeller-, az Eaton-,
és az
Armand Hammer-családok
Moszkvával
való
milliárd
dolláros üzleteléseit!
|
Meghívták
‘56-ot ünnepelni azt az amerikai elnököt, akinek a Homeland
Security szervezetében a kommunista önkényuralom két egykori
titkosszolgálati nagyfőnöke most jól fizetett tanácsadó: J.
Primakov (KGB) és Markus Wolf (Stasi), a
külügyminisztere Condoleezza Rice pedig
Moszkvában tanult a hetvenes években!
Elképzelhető,
hogy az iraki háború miatt G. W. Bush népszerűsége annyira
leesett, hogy már az ‘56-os Szabadságharcban keresi a
szalmaszálat?
|
Budapest,
1956
|
A becsapott
amerikai nép 59 százaléka nem tartja Bush elnököt becsületesnek
és őszintének [NBC News és a Wall Street Journal közvélemény
kutatásai]. Talán majd odáig fajul a nép haragja, hogy mire
eljön 2006. október, Bush már nem is lesz hivatalban!
A budapesti
trockistáktól nem lehet elvárni, hogy ismerjék a történelmet:
Magyarország a második világháborúban -- akárcsak 1956-ban! --
a kommunizmus ellen harcolt! Ezt 1944-ben
‘háborús bűncselekmény’-nek, 1956-ban pedig
‘terroristaellenforradalom’-nak nevezték, ami miatt
magyarok ezreit végezték ki vagy hurcolták Szibériába!
Felejtsük el
Eisenhower Titónak küldött táviratát, és a new yorki
bankárokat, akik milliókkal pénzelték a bolsevizmust? Felejtsük
el a 600 ezer ártatlan magyart, akiket Szibériába hurcoltak? Vagy
a 680 magyarországi „háborús bűnöst”, akik a kommunizmus
ellen harcoltak? Hol volt a demokratikus Amerika,
amikor Kádár-Csermanek kivégeztette a 150
szabadságharcos fiatalt?
És a
Sztálinnak ajándékozott amerikai dollár milliárdokat, és a
vele való szövetséget? Felejtsük el Jaltát és Párizst?
Bush Moszkvában ünnepelt
Természetesen,
Bush szövege más Moszkvában és más Budapesten, attól függően,
hogy kikkel lehet bolondgombát etetni. Tény, hogy a holló sohasem
vájja ki a másik holló szemét. G. W. Bush 2005. májusában,
Moszkvában járt ünnepelni “VE Day”-t, a
második világháború dicsőséges végének a 60. évfordulóját.
Kiemelte a szovjet vörös hadsereg Hitlerrel szemben vívott hősies
harcát:
-“Kérem,
mindenki értse meg, azért jövök, hogy hálámat fejezzem ki az
Önök által hozott áldozatokért.” (Itar-Tass)
|
G. W.
Bush Moszkvában
ünnepel,
2005. májusában.
Putyinra mutatva
kijelenti:
„ő
az én barátom!”
Tette
ezt azért,
hogy
az orosz
közvélemény
elfogadja
a volt KGB-vezér
kommunistát
elnöknek?
|
Moszkvában
Bush megköszönte, hogy a szovjet horda fél Európát 50 évre
rabszolgásította, és emberek milliói vesztették életüket.
Budapesten mit fog mondani? Talán azt, hogy
“hálámat
fejezem ki a magyarságnak, amiért hősiesen ellenállt azokkal
szemben, akiknek én szintén hálás vagyok.” /...?/
1956.
októberében a magyar szabadságharcosok, -- akik ugyanazon vörös
hadsereg ellen harcoltak, amelyet Bush 2005-ben az egekig
dicsőített, -- néhány napra kivívták a szabadságot, amit
elsőnek éppen a demokratikusnak nevezett Nyugat, nevezetesen az
USA kormánya tagadott meg. Az akkori elnök, Amerika európai
“felszabadító hadseregének” egykori főparancsnoka, D. D.
Eisenhower titkos távirati üzenetet küldött, az igazi Josip Broz
TitótMoszkvában kicserélt és megszemélyesítő hamis
jugoszláviai miniszterelnöknek Belgrádba, megnyugtatva a
moszkovitákat:
“az
USA kormánya nem nézné szívesen egy szovjetellenes népfelkelés
győzelmét a Szovjetunió közvetlen szomszédságában”.
A farizeus
Eisenhower a világ közvéleményéhez már más szavakat használt:
“Budapest már nemcsak egy városnak a neve, mostantól kezdve új
és ragyogó jelképe az emberi akaratnak, mely a szabadságot
követeli.”
|
|
J.
Primakov és Markus Wolf
|
A neo-kommunisták így
gyalázzák Magyarországon a politikai célokra elsajátított
‘56-os Magyar Szabadságharc dicsőségét és
emlékét! Szégyen! +++
Hazánkért
Online, 2005. október
Az elárult Magyarország, az ellopott Szabadságharc
A hatvanas
években Joseph Miller a magyar szabadságharc előzményeiről
és következményeiről ír a ’Hungary
Betrayed’ c. könyvében:
A demokrata
párti „Harry Truman (1945-1953) elnök West Virginiában tartott
beszédében figyelmeztette Eisenhowert politikájának
veszedelmére. A következőket mondta:
’A szovjet
határvidéken élő népek sorsa az emberiség korszakának egyik
legnagyobb tragédiája. Azokat a népeket mi sohasem fogjuk
elfelejteni. De szerencsétlenségüket sohasem fogjuk
pártpolitikánk céljaira felhasználni. Millió és millió emberi
lény szenved rettenetes agóniát és nem méltó hozzánk, hogy a
félelmükkel, reményükkel és mindennel, amiben szükséget
szenvednek, mi olcsó politikát űzzünk. Mégis pontosan ez az,
amibe a republikánusok a fejszéjüket vágták.
|
D. D.
Eisenhower (1944)
|
Ők
most azt üzenik nekünk, hogy kötelességünk ezeket a népeket
azonnal felszabadítani. Lehetséges, hogy a republikánusok
nincsenek tudatában e szavak jelentőségével, de azok a népek,
akik kritikus helyeken élnek Európában, nagyon jól tudják,
hogyha a jelen körülmények között a felszabadításukról
beszélünk, akkor ez háborús beszéd.
Európa népei
tisztában vannak azzal, hogy a szovjet határvidékeken
lázadozásoknak csak abban az esetben lehet sikere, ha a külvilág
fegyveres segítséget küld. Ha a republikánusoknak nincs
szándékában ezt a fegyveres segítséget megadni – és én
biztos vagyok abban, hogy nincs – akkor ők a vasfüggöny mögött
élő nagy tömegű jóemberek életével szennyes politikát
űznek.’ -- Eddig a részlet J. Miller
könyvéből.
* * *
|
1956 -
Gyászoló magyarok
az
elesett szeretteik felett
|
Az
újonnan megválasztott republikánus D. D. Eisenhower elnök
(1953-1961), John Foster Dulles-t nevezte ki külügyminiszternek.
Eisenhower utasítására Dulles hozzálátott, hogy az
elnökválasztási kampány ígéreteire való tekintettel valamit
elkezdjen Kelet-Európa rabnemzeteivel. Három fontosabb lépés
történt arra, hogy fokozódjék a nyugtalanság, és hogy
lázadások szítassanak a szovjet határvidékeken. Elsőként az
Amerika Hangja felfokozta működését. Ezt a rádióközvetítést
a kormány támogatta és e szolgálatnak az volt a feladata, hogy a
Nyugat híreit sugározza a vasfüggöny mögötti országokba.
Kelet-Európa felé különböző nyelveken szüntelenül
közvetítették Eisenhower ’felszabadító politikájának’
szövegét.
A szavakat,
amelyeket Dulles és Eisenhower mondott, szószerint értelmeztékés
ezerszer megismételték, hogy az egész világ tudomást szerezzen
róla. Ezek a rádióadások ma már lajstromozott események a
történelem lapjain. Hogy meggyőződhessünk arról, hogy az
üzeneteket a rabnépek tényleg megkapták, még egy
rádióközvetítést létesítettek. Ennek adását a „Szabad
Európa Rádió” névre keresztelték. A Szabad Európa Rádió
ismételten sugározta a rabnemzetek felé azt a reményt a nemzeti
feltámadásban, amelyet a népek amerikai barátai tényleg
éreztek.
Eisenhower
elnök buzdítására megtörtént a harmadik lépés arra, hogy még
jobban feltüzeljék Kelet-Európa népeit. Több millió röpcédulát
szórtak a vasfüggöny mögé. Ezek a propaganda-röpcédulák
sürgették a népeket, hogy szedjék össze a bátorságukat és
rázzák le magukról az elnyomás igáját. Ez az ötlet ostoba, de
jóhiszemű washingtoni hírlapíró sugalmazására történt.
A következő
négy esztendő során a fent vázolt események programszerűen,
szinte kaptafára folytatódtak. Az Amerika Hangja, a vasfüggöny
mögé ledobott röpcédulák milliói és a Szabad Európa Rádió
adásai egyetlenegy üzenetet sugároztak és vittek a
leigázott Kelet-Európa rabnépei felé, Eisenhower ’felszabadító
politikáját.’
„Semmit sem akartak tenni !”
Az októberi
szabadságharc bukása érzelmi válságot idézett elő. Magyar
részről csalódás a kétségbeesésig és a nyugatellenes
gyűlöletig fokozódott. A magyar nép most az Egyesült Államoknak
tesz szemrehányást a forradalom [sic!] elbuktatásáért. Angliát
és Franciaországot a szabadságharcnak annyit ártó szuezi kaland
ellenére kevésbé kárhoztatja.
Truman
amerikai elnök
szabadkőművesi
díszöltözetben
|
A
magyarság ítéletét egyrészt a saját várakozásához mérte,
másrészt a szabad nemzetek tényleges hatalmi súlyához,
lehetőségéhez. Amerikát azért marasztalta el, mert Amerika a
szabad világ vezető hatalma. Azt hangoztatják Nyugaton az
irányadók, hogy nem lehetett többet tenni a magyarokért a
harmadik világháború felidézésének veszélye nélkül, de ha
őszintén szívükbe néznek, azt is láthatják, hogy annyit sem
tettek, amennyit veszélytelenül tehettek volna, hogy nem is
akartak semmit sem tenni, mert nem akarták megzavarni a szabad
világ mai konjuktúra szépítette nyugalmát.”
[részlet
Feketekuthy László,
„1956.
Október” c. könyvéből, Brüsszel]
A Penkowsky-jelentés
Oleg Penkowsky
orosz ezredes a Nyugatnak kémkedett, az amerikaiak, pontosabban
Kennedy elnök legjobb kémje volt Moszkvában. Érthető tehát,
hogy az ezredes, akit a szovjet hatalom urai ezért a
tevékenységéért agyonlövettek, a világhírű, holland és
német nyelven megjelent ’Penkowsky Report’-ban jelentette:
’1956-ban
a szovjet marsallok ellenezték leghevesebben Hruscsov, Kaganovics
és Mikoján magyarországi beavatkozását. A legmagasabb szovjet
katonai vezetésnek álláspontja az volt, hogy Magyarországot ki
kell üríteni, és semlegesíteni kell. A szovjet marsallok
egyértelműen hangoztatták, hogy „Magyarország nem ér meg egy
harmadik világháborút!’” +++
Az ‘56-os Szabadságharc a ‘44-es nemzeti önvédelmi harc
egyenes folytatása volt!
A
CSILLAGOK CSILLAGA
Sohse hull
le a vörös csillag:
Nap, Hold,
Vénusz lehullott régen
S
ő dölyföl a keleti égen.
Sohse vörös
a hulló csillag:
Rózsás,
lila, zöld, kék vagy sápadt,
Szeszélye
az égi világnak.
Hulló
csillag, hullj, hullj, rogyásig,
Ezer
eséssel, ezer jajjal:
Egy
csillagból is jöhet hajnal.
Vörös
csillag, ragyogj és trónolj,
Mióta ember néz az égre,
Vörös
csillag volt a reménye.
Ady Endre
|
Némi
sikerrel, 1989 óta propagandával és hazugságokkal próbálják
szétválasztani a ‘44-es és az ’56-os nemzeti önvédelmi
harcot. Aki ebben részt vesz, az /1/ vagy nem ismeri a történelmet,
vagy /2/ azok közé a politikai huligánok közé
tartozik, akik politikai célokra kisajátították a Magyar
Szabadságharcot! Úgy tesznek, mintha 1944-ben Magyarország
szovjet lerohanása ‘szükséges és jogos’ volt, de nem
1956-ban? A történelemben nem történt meg gyakran, hogy egy
ország elpusztításának borzalmait „felszabadítás”-nak
nevezik. 1945 óta hirdetik még ma is, hogy “szovjet csapatok
felszabadították Magyarországot.” Mi több, a zsidó kiadványok
is évente emlékeznek meg róla.
Marschalkó
Lajos írta a Hídfőben (1965 ):
“Április
4. - Felszabadítottak mi alól? Ki alól? Batu kán tatárjai
tisztességesebbek voltak, mint a keleti és nyugati farizeusok! Nem
mondták, hogy ők azért jönnek, mert IV. Béla uralma alól fel
kell szabadítaniuk „turáni véreiket.” Jöttek, ugyanúgy
rabolva, gyilkolva, pusztítva, mint a Szovjetunió seregei, de
legalább a barbár, rablógyőztes bevallott jogán érkeztek.
A tatárok is
meggyalázták a szüzeket és az öregasszonyokat. Ők is
megvalósították a tungid-terrort, amely sorba állította a
férfiakat, és egyetlen szablyanyisszantással levágta a kimagasló
különb fejeket. Egyszerű véres barbár, kegyetlen módszer volt
ez. De legalább nem írta rá senki a modern címkét, hogy a
szűzgyalázás, a bitófa, börtön, tömegsír, katorga a keleti
vagy nyugati humanizmus nagyszerű kiteljesedése!
Csak a
dicsőséges Nyugat beszivárgásának, talmudi erkölcseinek
köszönhető, hogy ezt a „felszabadítást” úgy tüntették
fel, mintha az valóban valami különleges humanista
szabadság lett volna.
Ha 1945-46-ban
a nyugati demokráciák népe, az angol munkás, a francia
kommunista és az amerikai utca embere megtudhatta volna a rettentő
valóságot, akkor a nyugati népharag adott volna fegyvert és
bunkót a nyugati politikusok kezébe a Szovjetunióval való
leszámolásra. De éppen ezt akadályozták meg a judaizmust
kiszolgáló sajtó és hírközlőszervek!
A talmudista
végrehajtó és az általa befolyásolt úgynevezett közvélemény
azonban így csak a „hitleri bűnöket” látta s feledte Katynt,
Nagydobronyt, a jugoszláv partizánok magyarok, németek, horvátok
ellen irányított népgyilkosságait, közel félmillió magyar
honvéd és polgári személy deportálását, két és félmillió
német hadifogoly éhenhalását, 12 millió német hazájából
való kiűzését, félmillió kozák és orosz kiszolgáltatását
Sztálinnak. Nem tudott a nyugati zsidó-liberális-bolsevizmussal,
a judaizmus véres, tomboló uralmával szemben segíteni a római
pápa sem, akinek hallgatnia kellett, amikor Benesék, Tisot
reverendában hurcolták akasztófára, és a győri asszonyokat
védő Apor püspököt, mint veszett kutyát lőtték agyon a
felszabadítók.
A szovjet
erőszakos volt, barbár és gyilkos, de vegyük már észre végre,
hogy az igazi bűnös a Nyugat volt! A farizeus, a kezét mosó
Pilátus, aki a szovjet túlhatalom láttán megtagadta elveit,
elárulta háborús céljait: az Atlanti Kartát, (NATO) az
emberiességet és főként a népek szabadságát.
Április 4-én
mi lehet még számunkra vigasztalás? Keserű vigasz, de már azzal
is megelégszünk, ami a nürnbergi akasztófa alól hangzott el az
amerikai hóhér felé:
„Titeket
majd szovjet hóhér fog felakasztani!” TJ
+++
|
|
Mi ez?
Az ellopott ’56-os Magyar Szabadságharc 50. évfordulójára,
közpénzből
tervezett
gyalázat! Szóval így néztünk ki? Fatákolmány
|
Mi ez?
Az ellopott ’56-os Magyar Szabadságharc 50. évfordulójára,
közpénzből
tervezett
gyalázat! Szóval így néztünk ki? Fatákolmány, szemétből
szedett
seprűnyelek
jelképeznek bennünket? Szégyen!
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése