A penész virágaiba csomagolt hírek
"Mélységes
megrendeléssel tudatjuk: 70
esztendővel ezelőtt halt meg Sztálin"
A
cím a vicc műfajának kategóriájába tartozik, mégsem az,
illetve csak félig az. Valóban, holnap ünnepli az emberiség
jobbik fele a világtörténelem Mao Ce-tung utáni második számú
tömeggyilkosa halálának évfordulóját. Igaz, még csak a
hatvanadikat. Ugyanis 1953. március 5-én hunyt el Moszkva melletti
kuncevói dácsájában Sztálin. A diktátort, aki egyébként
ekkoriban már rossz egészségi állapotban volt, valószínűleg
megmérgezték, mégpedig a március 1-jén hajnalig tartó szokásos
orgiák egyikén italába kevert ciánnal vagy – stílszerűen –
warfarinnal, ami erős patkányméreg.
Hétvégi
Magazinjában a Magyar Nemzet egész oldalas írást szentel a
kegyetlen zsarnok halála körülményeinek, és a háttérben az
SZKP prominensei között zajló hatalmi harcoknak kurzívval szedett
„Hetven esztendővel ezelőtt halt meg Sztálin kuncevói
dácsájában” címmel. Alatta pedig vastagon szedve a „Mélységes
megrendeléssel” főcím olvasható. Ezzel a lap arra kíván
utalni, hogy hatvan esztendővel ezelőtt, amikor a „tragikus”
esemény bekövetkezte már csak órák kérdése volt,
Magyarországon kommünikét adtak ki a generalisszimusz súlyos
betegségéről, s mindennap beszámoltak fizikai állapotáról.
Itthon botrányt okozott a Népszava egyik ezzel kapcsolatos
közleménye. A Gyertán Ervin fogalmazta szövegbe „sajnálatos”
sajtóhiba csúszott, s így ez jelent meg: „Mélységes
megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs
súlyos megbetegedéséről”.
|
Gyertyán-Grünbaum
Ervin (1925-2011) egyébiránt 1950-1956 között a Népszava
munkatársa, 1953-1956 között rovatvezetője volt. 1958-tól
1975-ig a Filmvilág rovatvezetője lett. 1975-1976 között a
Gondolat Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese, majd 1976-tól
1979-ig a Magyar Filmtudományi Intézet tudományos főmunkatársa
volt. 1977-1981 között a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének
alelnöke, 1981-től 1985-ig elnöke. 1979-1984 között a Magyar
Televízió filmosztályának vezetőjeként ténykedett, ezt
követően 1984-től két évig a Filmtudományi Intézet tudományos
osztályvezetőjének feladatait látta el. Az MDP illetékes cenzori
hivatala által felelőssé tett ügyeletes szerkesztőt, Bodó
Bélát, a Brumi Mackóvárosban íróját hamarosan letartóztatták.
Azonban Bodó (1903-1970) is “jó elvtársnak” számított,
hamarosan szabadult, ezután 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott,
végül 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap
szerkesztőjeként mutatta a magyar népnek a helyes ideológiai
útirányt.
Voltaképpen
a Gyertyán-Bodó duó nem is tévedett nagyot, s a már akkor is
hazug pártlap akarata ellenére kivételesen ez alkalommal igazat
írt: mivel Sztálint megmérgezték, betegsége és halála valóban
megrendelésre következett be. Mindenesetre komikus, hogy míg a
Magyar Nemzet ironizál a korabeli Népszava 1953-as elírása
fölött, maga is elkövet egy kapitális baklövést: kereken tíz
évvel számolja el a jeles évforduló dátumát.
Viszont
azonnal is ötletet ad számunkra egy történelmi hipotézis
felállításához: ha ma a véreskezű Sztálin halálának
hetvenedik évfordulóját ünnepelnénk, vagyis amennyiben Koba
1943. március 5-én hunyt volna el, e tény fölöttébb érdekes
világpolitikai helyzetet idézett volna elő. A Szovjetunióban
nyilvánvaló zavart és hatalmi harcokat okozott volna, amely
kihatott volna a keleti front katonai-hadi eseményeire. Hisz a
szövetségesek számára épp a legrosszabbkor következik be. Ne
feledjük: épp Sztálingrád (1943. február 2.) után vagyunk, a
németek és szövetségeseik még az egész kontinenst utalják, a
teheráni csúcstalálkozóra még nem került sor (1943. november
28. és december 1-je között tartják), ahol majd döntenek a
második, normandiai front megnyitásáról és arról, hogy Közép-
és Kelet-Európa szovjet érdekszféra lesz a háború befejezése
után; nos, tehát amennyiben ez a történelmi forgatókönyv
érvényesül, úgy a világtörténelem – s benne Európa
története – teljesen más fordulatot vehetett, illetve vett
volna. Hiszen másképp alakul a második világháború
végkifejlete, s ennek köszönhetően ma egy teljesen más,
normálisabb Európában élhetnénk. S ami a legfőbb:
Magyarországnak sem kell azt a történelmi passiót
végigszenvednie, amely 1943-tól napjainkig tart. Tehát csak azt
kívánhatjuk végszóként: bárcsak igaza lenne a Magyar Nemzetnek!
Lipusz
Zsolt – Kuruc.info
Szálasi
Ferenc köz Herenden - a komcsik
megdöbbentek
Az
alábbi szörnyülködést olvashatja igen jóleső érzéssel a
Katanics Sándor nevű veszprémi DK-s önkormányzati képviselő
honlapjára tévedő magyar:
"Egy
herendi ismerősöm küldte, mert felháborítja, amit lát. Gondolom
nem csak őt. Én is azért teszem közzé, mert engem is megdöbbent.
Ezt szabad? (Igaz, hamarosan szabad újra tiltott jelképekkel a
ruhánkon is járkálni.)
Pusztán
azért, mert nem közterületen van, csak jól látszik a
közterületről az arra elhaladók számára?"
|
|
A Szálasi-emlékoszlop felállítója nem
követett el bűncselekményt,
a
Kuruc.info igen
|
Ez
év március 12-én egy hungarista szellemiségű férfi a saját
udvarán állított fel egy Szálasi-emlékoszlopot, amelyen
nyilaskereszt is helyet kapott. A tiltott önkényuralmi jelkép
használata és nagy nyilvánosság előtti közszemlére tétele
bűncselekmény viszont csak részben valósult meg Mezőkövesden –
nyilatkozta a HVG tudósítójának dr. Ongai Péter alezredes, a
városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője.
Szálasi
Ferenc kivégzésének 65. évfordulóján avatták fel Kárpáti
Sándornak, a Magyar Gárda borsodi kapitányának udvarán az
emlékhelyet, ami után a rendőrség önkényuralmi jelkép
használata és közszemlére tétele miatt indított nyomozást. Az
alezredes elmondta, hogy a városi ügyészség és a BAZ Megyei
Főügyészség szakirányítása mellett nyomoznak, amelynek során
azt állapították meg, hogy a Szálasi-emlékmű felállításával
és a tiltott önkényuralmi jelkép – ebben az esetben a
nyilaskereszt – használatával a gyanúsított nem merítette ki a
bűncselekmény fogalmát. Alaposan átvizsgálták a helyszínt, és
ott egyértelművé vált: a zárt deszkakerítéstől 10 méterre
álló oszlopon szabad szemmel nem ismerhető fel a nyilaskereszt, a
talapzatra pedig a hungarista mozgalom jelképét helyezték el, ami
csak hasonlít a tiltott szimbólumra. Márpedig a törvény
egyértelművé teszi az ilyen jelképeket, vagyis az azokra
hasonlító ábrázolások nincsenek a büntethetőségi listán.
Jelen állás szerint tehát nem rendelik el az emlékhely bontását.
Csakhogy
az emlékműavatás képei megjelentek "egy internetes
weboldalon", ahol már jól látható a nyilaskereszt –
aggodalmaskodott ezredesünk –, és mivel így az közszemlére
került, a cikk szerzője elkövette a tiltott önkényuralmi jelkép
használata bűncselekményt. A rendőrség ezért egyeztetést
kezdeményez az "ominózus portál" főszerkesztőjével és
kérik a feltöltő adatainak kiadását. Ez azonban várhatóan nem
lesz egyszerű – tette hozzá dr. Ongai Péter alezredes – mivel
a weboldal külföldi szerverről működik.
Sőt,
az "ominózus internetes weboldal" ismét közszemlére
teszi a borzasztó fényképet, ismét elkövetve a szörnyűséges
bűncselekményt - fűzzük hozzá mi:
|
(HVG
nyomán)
Megint
egy Orbán-közeli család aratott
Felcsúton
Ismét
egy Flier János tágabb családjához tartozó személy nyert
Felcsúton a Nemzeti Földalapkezelő 10 évre titkosított állami
földbérlet-pályázatán - értesült a Népszabadság.
A
Népszabadság korábban már többször is beszámolt arról, hogy
Flier János nyerte a legtöbbet Felcsúton a húszéves bérletre
használatba adott termőföldekből. Az Orbán Viktor miniszterelnök
feleségével, Lévai Anikóval közös földet is birtokló Flier
János családtagjaival együtt a Felcsúton megszerezhető földek
tekintetében már tavaly az abszolút győztes volt. A helyiek
szerint valójában ő műveli Lévai Anikó helyi földjeit.
E
mostani sikerrel tovább növelte előnyét a felcsúti abszolút
győztes család – a korábbi 377 hektárhoz ezúttal 28 hektár
szántót nyertek el, vagyis már 400 hektár felett gazdálkodhatnak
állami földeken.
A
tavaly augusztusban meghirdetett pályázatról két hete döntött
Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke –
a veszteseket már értesítették, a győztes személyének
közzététele a földalapkezelő homlapján még várat magára.
A
kormányrendelet a Népszabadság szerint lehetőséget nyújt az
ezzel való „játékra”, hiszen nem köti semmilyen határidőhöz
a legnagyobb nyilvánosságot adó országos honlapon való közlést,
mindössze az érintettek postai úton való értesítésének
határidejét szabja meg, valamint a helyi önkormányzat
hirdetőtábláján való közzétételt.
(HVG)
Mubarak nyomdokain: Murszi Amerika és
az IMF karmai közé vezeti Egyiptomot
Az
Egyesült Államok 250 millió dolláros pénzügyi támogatást
nyújt Egyiptomnak - jelentette be az ország vezetőivel folytatott
tárgyalásait követően vasárnap este Kairóban John Kerry
amerikai külügyminiszter.
Kerry
kétnapos látogatása során találkozott Mohamed Murszi államfővel,
továbbá Mohamed Kamel Amr külügyminiszterrel, valamint az
ellenzék képviselőivel.
Tárgyalásai
során egységre és reformokra szólított fel, és mind a
politikával, mind a gazdasággal szembeni nemzetközi bizalom
helyreállítását sürgette. Úgy értékelte, hogy ez
elengedhetetlen az Egyiptom számára létfontosságú, 4,8 milliárd
dolláros nemzetközi hitelmegállapodás megszületése érdekében.
Az
egyiptomi államfővel lezajlott találkozója után a
külügyminiszter közölte: Washington 250 millió dolláros
pénzügyi segélyt nyújt Egyiptomnak. Ebből 190 millió közvetlen
támogatás, míg 60 millió dollár a kis- és középvállalatok
megsegítését szolgálja.
Kerry
úgy értékelte: Murszi államfőtől megfelelő biztosítékokat
kapott a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) remélt kölcsön érdekében
szükséges, ugyanakkor fájdalmas gazdasági reformok
végrehajtására. Szavai szerint ezt követően tájékoztatta az
elnököt az amerikai segítségről.
A
miniszter kijelentette, Washington "jóhiszemű" lépése a
szükséges reformok előmozdítását, továbbá azt célozza, hogy
"segítsék az egyiptomi népet a jelenlegi nehéz időszakban".
Az
Egyesült Államok korábban 450 milliós támogatást ígért, sőt
két évvel ezelőtt, az egyiptomi forradalom győzelme idején
Barack Obama elnök egymilliárd dollárt helyezett kilátásba. A
most bejelentett 250 millió dolláros segély az amerikai ígéretek
terén az első konkrét lépést jelenti.
Kerry
bejelentésével egy időben egy magas rangú amerikai diplomata azt
hangoztatta, hogy az esetleges további segélynyújtásról az
Egyesült Államok az egyiptomi politikai és gazdasági reformok
függvényében dönt.
(MTI
nyomán)
Le Pen is népszavazást akar az EU-ból
való kilépésről - részben
a "baráti"
Románia cigányai miatt
Franciaországnak
az Európai Unióból való kilépéséről szeretne 2014 januárjában
népszavazást rendezni Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke.
"Ünnepélyesen
arra kérem a köztársasági elnököt, hogy 2014 januárjában
rendezzen népszavazást arról, hogy Franciaország kilépjen-e az
Európai Unióból" - mondta Le Pen újságíróknak a pártja
nemzeti tanácsának szombat este rendezett ülését követően.
Hozzátette: "Ami minket illet, mi arra kérünk majd mindenkit,
hogy az Európai Unióból való kilépésre szavazzon, kivéve, ha
addig a kormánynak sikerül elérnie a négy minimális reformot: a
nemzeti valutákhoz való visszatérést, az (Európán belül szabad
mozgást biztosító) schengeni övezet megszüntetését, a
gazdasági patriotizmus engedélyezését és a nemzeti jog
elsőbbségét az európai joghoz képest".
Le
Pen az is jelezte, hogy amennyiben Francois Hollande államfő nem
teljesíti a kérését, a 2014. júniusi európai parlamenti
választásokat "az Európai Unió melletti vagy elleni
referendumnak" fogja tekinteni. "És nyerni fogunk ... az
Európai Unió olyan mint a Szovjetunió: megreformálhatatlan"
- fogalmazott a politikus.
Nem
ez az első eset, hogy Len Pen népszavazást követel az EU-ból
való kilépésről, de eddig azt soha nem kötötte időponthoz.
Véleménye szerint 2014 januárjában Franciaország "keresztúthoz"
fog érni a határok és a szociális védelem minden formájának
felszámolása, valamint a megszorítások miatt. Európai
képviselőként úgy látja, hogy az európai konjunktúra megérett
"az európai népek tavaszára", amelynek első jele az
euroszkeptikus pártok megerősödése az olasz választásokon,
valamint Nagy-Britanniában és Norvégiában. Felhívta a figyelmet
arra, hogy számos ponton egyetért az olasz választásokon harmadik
helyen végzett Beppe Grillo, az 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezérének
"eurorealista" állásfoglalásaival. Szerinte Grillo hozzá
hasonlóan "rendszerellenes" jelölt.
Le
Pen szerint azonban nemcsak a gazdasági válság és a megszorítások
erősítik az Európai Unióval szembeni ellenérzéseket. Az is
fordulópontot jelenthet 2014-ben, hogy - mint mondta - "nem
lesz többé legális Európában a románok és a bolgárok mozgását
korlátozni, s ezért a már jelenleg is tarthatatlan romaprobléma
meg fog sokszorozódni". Le Pen a két országnak a schengeni
övezethez való esetleges csatlakozására utalt, amely az uniós
belügyminiszterek jövő heti tanácskozásának is témája lehet.
(MTI
nyomán)
A
holohelyzet is egyre fokozódik:
már
15-20 millió embert
"öltek
meg vagy tartottak fogva"
Újabb,
eddig nem ismert “tények" kerültek nyilvánosságra a “világ
legjobban dokumentált történelmi eseményéről", vagyis az
ún. holokausztról. A cionista zsidó oligarchia egyik
legbefolyásosabb szócsöve, a The New York Times vasárnapi
mellékletében a lap holokauszt-ügyekben is “jártas"
riportere, Eric Lichtblau cikket
jelentetett meg,
melynek címe: A holokauszt még szörnyűbbé vált. (Mármint az
újabb “felfedezések" nyomán).
|
Az
írás iránymutatás is egyúttal, mely a holokauszt-propagandisták
számára is egyértelművé teszi a hivatalos irányvonal újabb
változását. Én magam már korábban felhívtam
a figyelmet arra,
hogy változóban van a holokauszt-dogmatika: ugyanis míg korábban
a “haláltáborokat", a “gázkamrákat", a
“gázteherautókat" állították a zsidó szenvedéstörténet
középpontjába, újabban viszont egyre inkább a
“megkülönböztetésekre", a “gettókra" és a
“deportálásokra" irányítják a figyelmet. (A mértéktelen
túlzások, féligazságok, hazugságok és a "túlélők"
képtelen történetei azonban továbbra is a mítosz részét
képezik.) A változás oka abban rejlik, hogy a
holokauszt-történészek az állítólagos szemtanúk beszámolóira
alapozott állításaikat nem voltak képesek hitelt érdemlően
bizonyítani. Ami persze a közvélemény számára egyáltalán nem
tűnt volna fel, ha nem lépnek a színre a bátor
holokauszt-revizionisták, akiknek sikerült több alkalommal is
meghátrálásra kényszeríteniük a félelmetes erejű
holokauszt-ipart. (Lásd erre nézve ezt,
valamint Robert Faurisson A revizionizmus győzelmei című
tanulmányát, mely elhangzott a 2006. decemberében rendezett
teheráni holokauszt-konferencián. Magyarul itt olvasható.)
Eric
Lichtblau a The New York Timesban megjelent cikkében bepillantást
enged a holokauszt-vallás frissen elkészült krédójába. A szerző
arról tájékoztat, hogy az USA Holokauszt Emlékmúzeumának
kutatói 13 évvel ezelőtt kezdtek hozzá egy hatalmas munkához: az
összes, a második világháború előtt és alatt felállított
európai "gettó, munkatábor, koncentrációs tábor és
halálgyár dokumentálásához". A vizsgálódás eredménye
"még a holokauszt témájában elmélyült tudósokat is
sokkolta" – állítja Lichtblau. Hogy miért? Nos, azért,
mert a kutatóknak nem kevesebb, mint 42 500 "náci gettót és
lágert" sikerült "beazonosítaniuk" 1933 és 1945
között Németországban, illetve a németek uralma alatt álló
európai területeken. A cikkben arra is utalás történik, hogy a
kutatók 2000-ben még azt hitték, 11 500 "náci láger és
gettó" volt összesen, később eljutottak a 20 000 ezres, majd
a 30 000 ezres számhoz, de még itt sem volt megállás, és végül
kiderült, hogy a helyes adat 42 500. Nem több, és nem kevesebb.
“Ez
a szám lényegesen nagyobb, mint mi eredetileg gondoltuk" –
jelentette ki Hartmut Berghoff, a washingtoni székhelyű Német
Történelmi Intézet igazgatója, hozzátéve, hogy azt ugyan tudni
lehetett, "milyen szörnyű volt az élet a lágerekben", a
legfrissebb információk mégis "döbbenetesek".
A
cikk írója az új holokausztos dogmatika szellemében rámutat,
hogy a "dokumentált táborok között nem csak gyilkolási
központok" voltak, hanem "kényszermunka-táborok ezrei"
is, melyekben a foglyok a háború folytatásához nélkülözhetetlen
termékeket állítottak elő. Ezen kívül pedig "fogolytáborok
és megtévesztően gondozó központoknak nevezett lágerek is
léteztek, melyekben a terhes nőket abortuszra kényszerítették,
vagy pedig gyermekeiket a születésük után megölték".
Mindemellett pedig a gaz nácik bordélyházakat is fenntartottak,
azzal a céllal, hogy a zsidó nők kiszolgálják a német katonák
szexuális igényeit.
Megy
tehát megint a ködösítés: kezdetben a holokauszt-dogmatika
alaptétele volt, hogy "minden náci koncentrációs tábornak
voltak gázkamrái". A '60-as évek elején elterjesztették a
"hat lengyelországi haláltáborról" szóló hittételt.
(Melynek a köztudatba történő elültetése azonban évtizedekig
tartott. A témára nézve lásd ezt.)
Most újabb módosítás következett be. Mint Lichtblau cikkében
kifejti, korábban "Auschwitz és néhány más koncentrációs
tábor jelképezte a náci megsemmisítő gépezetet a köztudatban",
a gettók közül pedig szinte kizárólag csak a varsói gettó volt
ismert. Csakhogy több ezer más "gettó és láger" is
volt, melyekről szintén nem lehet elfelejtkezni. A
holokauszt-vallás központjából elhangzott tehát a
kinyilatkoztatás: az eddig a zsidó szenvedéstörténet
középpontjába helyezett Auschwitz, Treblinka, Dachau, Mauthausen,
valamint a varsói gettó helyett a 42 500 kisebb nagyobb gettóban
és koncentrációs táborban történt szörnyűségeket kell az
alávetett gójok körében reklámozni. (Az amerikai Holokauszt
Emlékmúzeum keményen
dolgozik a
gettók és lágerek részletes enciklopédiáján.)
Ami
a "bordélyházak" kérdését illeti, megjegyezném: a
német faji törvények tiltották a zsidók és a németek közötti
házasságon kívüli szexuális kapcsolat létesítését. Vajon
ilyen könnyedén semmibe vették volna saját nemzetük törvényeiket
azok a német katonák, akik – a zsidó propaganda állításai
szerint is – oly fanatikusan harcoltak a háborúban, és életüket
is készek voltak feláldozni a hazájukért? További kérdés, hogy
a zsidókat olyannyira gyűlölő gaz nácik miért részesítették
előnyben a zsidó prostituáltakat. Nem találtak elegendő cseh,
lengyel, orosz, francia vagy más nemzetiségű utcalányt a háborús
Európában?
Azt
hihetnénk, még ha rendszeresen módosítják is a holovallás
hitelveit, a hatmilliós dogmához semmi esetre sem nyúlnak hozzá,
vagy ha mégis, akkor, a tényekhez igazodva, lefelé korrigálják a
számokat. Csakhogy tévedünk: az új hitelvek megszerkesztői –
Geoffrey Megargee és Martin Dean "történészek" –
ugyanis úgy becsülik, hogy ezeken a helyszíneken nem kevesebb mint
15-20 millió ember halt meg vagy volt fogva tartva. A megfogalmazás
nem véletlenül ilyen ködös és zavaros. (Az eredetiben: "15
million to 20 million people died or were imprisoned in the sites.")
A várható újabb hazugságáradat közepette szükséges
leszögezni: az USA Holokauszt Emlékközpontjának saját
adatai szerint 1933-ban
9,5 millió zsidó élt Európában (A németországi zsidók egy
része a nemzetiszocialisták hatalomra kerülését követően
elhagyta Németországot, és sok fajtársuk menekült el
Lengyelországból, illetve később a Szovjetunió keleti
területeiről a németek támadását követően is.) Ami annyit
jelent, hogy az állítólag 42 500 "gettó és koncentrációs
tábor" foglyai közül 5-10 millió volt a nem zsidók
(hadifoglyok, baloldaliak, a nemzetiszocialista rendszer ellenségei,
homokosok stb.) száma. Csakhogy ha mindez igaz, akkor újabb
megoldhatatlan nehézséggel szembesülnek a saját hazugságaik
hálójából szabadulni képtelen holokausztozók: ha ugyanis a
"gettók és koncentrációs táborok" lakóinak legalább
a fele, vagy talán a többsége a nem zsidók közül került ki,
akkor ez az újabb "tény" nem fogja-e háttérbe szorítani
a "zsidóság "semmivel össze nem hasonlítható
szenvedéseit"?
A
holokauszt-propaganda előírásai szerint minden holokauszttal
foglalkozó cikkekben fel kell vonultatni a "túlélőket"
is a hazugságok hitelesebbé formálása céljából. A The New York
Times írásában is említés történik a most 84 esztendős Henry
Greenbaumról, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum önkénteséről,
aki megjárta ugyan az auschwitzi "haláltábort", de –
immár az új holokauszt-dogmatika szellemében - a látogatók
figyelmét mégis más lágerek irányába tereli. (Érdekes módon ő
is túlélte Auschwitzot, pedig nem lehetett több 15-16 évesnél,
amikor odaszállították. A hivatalos történet szerint a munkára
alkalmatlan embereket, a gyerekeket és időseket a megérkezés után
azonnal vitték a "gázba". Vagy mégsem?) Az öregúr
először a lengyelországi Starachowice gettóba került, majd
nővérével együtt a közelben felállított egyik "munkatáborba"
vitték (12 évesen!), miközben a család többi tagját állítólag
Treblinkába hurcolták, ahol viszont mindenkit azonnal kivégeztek.
(Őrültek voltak ezek a nácik? 12 éves kisgyerekeket
"munkatáborba" vitték, szüleiket pedig a kizárólag
"haláltáborként" funkcionáló Treblinkában
meggyilkolták?) A tizenéves gyerekkel árkokat ásattak, melyekbe a
halottakat beletemették. (De hogy az említett "halottak"
miben hunytak el, arról a cikk írója nagy ravaszul nem
tájékoztat.) Ezután Auschwitzba küldték a 14-16 éves fiút,
ahol elfelejtették elgázosítani, bár lehetséges, hogy csak azért
hagyták életben, mert a közeli Buna Monowitzban, egy "kémiai
üzemben" dolgoztatni akarták. Megpróbáltatásainak azonban
még itt sem volt vége, mert Monowitzból a cseh határ közelében
található Flossenbürgbe küldték, ahol a sok éhezés miatt
csontsoványra fogyott. De életben maradt a "megsemmisítő
program" borzalmai közepette is.
A
cikk fenyegető megállapítása az alábbi: "A kutatásnak jogi
következményei is lehetnek, mert a kis számú túlélő (még
mindig több százezer van belőlük – P.O.) iratokkal tudja
igazolni igényeit az elvett tulajdonuk, földjeik, biztosításaik
és más anyagi ügyek tekintetében". Alighanem helyben
vagyunk. Sam Dubbin, a magukat túlélőnek nevező szélhámosokat
képviselő ügyvéd a következőképpen háborgott: “Hány
(kárpótlási) igény lett visszautasítva azért, mert az áldozatok
olyan táborokban voltak, melyeknek létezéséről nem tudtunk
semmit?"
A
washingtoni Holokauszt Emlékközpont kutatóinak megállapítása
szerint 1933-ban a nemzetiszocialisták 110 koncentrációs tábort
állítottak föl, melyekben hozzávetőleg 10 ezer foglyot –
többnyire a rendszer politikai ellenfeleit – helyezték el. Később
egyre több "láger és gettó" jött létre, a nácik
pedig "bezárták és esetenként gyilkolták a zsidók mellett
a homoszexuálisokat, cigányokat, lengyeleket, oroszokat és más
etnikai csoportok tagjait Kelet-Európában" – olvasható a
cikkben. A gyilkosságok módjáról azonban – melyről korábban
oly sokat hazudoztak a holokauszt-propagandisták – a cikkben
egyetlen árva szó sem esik. (Miként a "gázkamrákról",
"gázteherautókról" sem.)
Az
"új kutatási eredményekből" kiderül továbbá, hogy a
varsói gettóban egy időben félmillió zsidó volt összezsúfolva,
ezzel szemben viszont a München-Schwabingban létrehozott lágerben
csak "néhány tucat fogoly" tartózkodott. Őket állítólag
arra kényszerítették, hogy egy náci személyiség házában
"takarítsanak, kertészkedjenek és gyerekjátékokat
készítsenek". Micsoda borzalmas sorsuk lehetett!
A
13 esztendeje tartó holokauszt-kutatás megállapításai tehát az
alábbiak: a gaz nácik felállítottak 30 000 munkatábort, 1150
gettót, 980 koncentrációs tábort, 1100 hadifogolytábort, továbbá
500 bordélyházat, benne a női "szexrabszolgákkal".
További új "holokauszt-felfedezés", hogy "több
ezer" olyan "központ" is létezett, melyekben
meggyilkolták az "időseket és betegeket", "erőszakos
abortuszokat hajtottak végre", és melyekből "elszállították
az áldozatokat a halálgyárakba". Állítólag Berlinben 3000,
Hamburgban pedig 1300 "láger és úgynevezett zsidó ház"
működött.
Ismét
alaposan át kell írni tehát az iskolai történelemkönyveknek és
a propaganda-kiadványoknak a holokausztra vonatkozó fejezeteit,
mert az elmúlt néhány évtizedben azt tanították, hogy a "hat
lengyelországi haláltábor gázkamráiban", illetve a keleti
fronton a német különleges egységek (Einsatzgruppen) öldökölték
tömegesen a zsidókat a "megsemmisítési program"
keretében. Mindezek mellett a többi láger munkatábor volt,
melyekben legfeljebb a "munka általi megsemmisítésről"
beszélhetünk – szólt a propaganda. (A "munka általi
megsemmisítés" viszonylag új holokauszt-dogmának
tekinthető.) Erre most "kiderül", hogy valójában "42
500 lágerben", "15-20 millió rabot tartottak fogva"
vagy "gyilkoltak le", továbbá több ezer helyen "öltek
meg időseket, betegeket", végeztek "erőszakos
abortuszokat", és "öldököltek csecsemőket" a
"nácik".
Ez
a hatalmas gyilkoló gépezet természetesen nem maradhatott
titokban. A kutatásban részt vevő egyik "történész",
Martin Dean meg van győződve róla, hogy a német állampolgárok
tisztában voltak az óriásai táborrendszer létezésével. "Szó
szerint sehová sem mehetett el az ember Németországban anélkül,
hogy az ember ne botlott volna bele egy munkatáborba, egy
hadifogolytáborba vagy egy koncentrációs táborba. A lágerek ott
voltak mindenütt" – közölte Martin Dean. De vajon ha így
volt, hogyan lehetséges, hogy mostanáig a "legtekintélyesebb
holokauszt-történészek" sem tudtak semmit a több tízezer
"gettó és láger" létezéséről, és 13 év kemény
"kutatómunkája" kellett ahhoz, hogy a "történészek"
kiderítsék: a gaz nácik nem 11 500, hanem 42 500 "gettóban
és lágerben" öldökölték a zsidókat?
Perge
Ottó
Ez
a nap sem telhetett el anélkül,
hogy
Netanjahu be ne jelentse:
Irán
atombombát akar
Irán
időhúzásra használja a nukleáris programjáról folyó
tárgyalásokat, hogy több ideje legyen atombombája elkészítéséhez
- jelentette ki vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő.
A
politikus erről a kormány vasárnapi ülésén beszélt, és ezt az
izraeli sajtó közölte. Megállapításai a hat nagyhatalom (az
ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország),
valamint Irán legutóbbi, február 26-27-i tárgyalási fordulójának
eredményeivel kapcsolatos izraeli "türelmetlenséget"
tükrözik (a zsidók ugyanis minél hamarabb háborút akarnak - a
szerk.). Izrael korábban kilátásba helyezte, hogy kész "megelőző
támadást" indítani Irán ellen, akár az elkövetkező
hónapokban, ha a diplomáciai erőfeszítések "zsákutcába
jutnak".
A
kazahsztáni fővárosban, Almatiban rendezett találkozó nyomán
Wendy Sherman magas beosztású amerikai diplomata Izraelbe utazott,
hogy tájékoztatást adjon az Egyesült Államok urainak a
történtekről. Teheránnak azt ajánlották a megbeszéléseken,
hogy csökkentik a szankciók mértékét cserébe a közepes szintű
urániumdúsítás felfüggesztéséért. Áttörés nem történt. A
felek április 5-6-án ismét találkoznak Almatiban.
Netanjahu
kifejtette, az az érzése a tárgyalásokról, hogy "egyetlen
dolog történt, (Irán) időt nyert, és ezt az időnyerést arra
akarja felhasználni, hogy egy atombomba előállítása érdekében
folytassa az urándúsítást. S minden bizonnyal közelebb kerül
céljához".
(MTI
nyomán)
Ja csak a zsidónak lehet atomfegyvere a közel keleten, és Irán nem is tiltakozhat ellene, a többi arab államot ne is említsük itt meg . A koncentrációs táborba kényszerített Palesztinokat meg már a cionista világ leírta, igaz az USA is elkészítette a maga koncentrációs táborait 800 db teljes személyzettel várja az amerikai polgárokat egy jó adag agymosásra. Ha már nem akarnak önként a háborúba menni a zsidó érdekekért, a zsidók kiprovokálják az újabb háborút amit az Amerikai munkanélküli fiataloknak kell megvívni, vagy othagyni a fogukat egy zsidó világbirodalom megvalósításának az ötletéért, kik elkötelezték magukat , hogy kamatrabszolgákká alakítják a föld lakosságát, majd a 90% - kat likvidálják , hogy ne keljen etetni őket , hogy mennyire így van , a gojokat állatnak tartják és az ő likvidálásuk nem emberiségi probléma. Az állatnak a helye a vágóhídon van . Tetszettek volna meghalni a Rákosi érában a darálóban, akkor már nem érintette volna önöket e világ katasztrófa amit , ha jól sáfárkodnak cionék bizony rövidesen halottak leszünk, vagy mi öljük meg őket , válogatás nélkül apraját nagyját szemrebbenés nélkül, mint most a cigányok teszik a magyarokkal., de a zsidó is osztja a halált csak rejtett finomságokat alkalmazva , hol van már a régi módszer a húsdaráló a Duna parton betonnal kiöntve hogy vízszint alatt ne férjen hozzá senki. Most ott vannak a kórházak ÁVH felügyelet alatt álló osztályai ahol kényelmesen segítik át az embert a másvilágra úgy zsidó módon.
A
németek megvétózzák Bulgária és Románia schengeni
csatlakozását - elegük van a beözönlő cigányokból
A
német belügyminiszter vétóval kívánja megakadályozni a
határellenőrzés eltörlését Bulgária és Románia esetében
- adja
hírül a Die Welt.
A
német vezetés azt a lehetőséget is határozottan elveti,
miszerint részlegesen megszüntetnék az ellenőrzést légi és
vízi úton az ezekből az országokból a schengeni országokba
érkező EU-s állampolgárok esetében. A belügyminiszter
bejelentette, hogy szigorításokat vezetnek be az úgynevezett
szegénységi bevándorlás miatt, amely a szociális juttatások
kihasználására irányul, és visszaélések tömegét eredményezi,
ugyanakkor bevezetni készülnek a kiutasítottak nyilvántartását
is, hogy az újra beutazást megakadályozzák.
A
fenti hír hátterét nem nehéz kitalálni: a német városoknak
tele van a tökük a román-bolgár és "magyar" származású
cigányokkal. Újabban sok beszélgetőműsor is foglalkozik a
helyzettel, és nagy a felháborodás. A németek azt szeretnék,
amit Kanada is meglépett, mert a "szegény bevándorlók"
mindent ellopnak és tönkretesznek.
(Olvasónktól)
Ha
most sem sikerül, Bukarestet többé nem érdekli
Romániát
nem érdekli többé a schengeni csatlakozás, ha az uniós
belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán ismét elhalasztják
az ország felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe –
jelentette ki Titus Corlatean külügyminiszter egy tévéinterjúban,
amelyről szombaton számolt be a Mediafax hírügynökség.
Corlatean
szerint egy ilyen döntés megkérdőjelezné a folyamat
hitelességét, és Románia nem érdekelt abban, hogy egy ilyen
folyamat része legyen.
Traian
Basescu államfő elhatárolódott ettől a kijelentéstől, Victor
Ponta miniszterelnök viszont megerősítette, hogy a külügyminiszter
a bukaresti kormány álláspontját ismertette.
„Ahogy
eddig is megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk.
Elővesszük az útleveleket, a cégek pedig, a nyugatiakat is
beleértve, pénzt veszítenek. Ha az unió, vagy azok, akik ellenzik
felvételünket, egy adott pillanatban majd szeretnék, hogy
belépjünk, akkor hívják meg Romániát" – mondta Titus
Corlatean a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban.
Kifejtette:
Románia már rég teljesítette a csatlakozási feltételeket és
meggyőződése, hogy felvételét egyes tagállamok belpolitikai
megfontolásból hátráltatják. Példaként az idei német
választásokra és a jövő évi francia helyhatósági voksolásra
utalt.
Traian
Basescu román államfő szombaton közleményben határolódott el a
külügyminiszter kijelentéseitől, amelyek szerinte a tárcavezető
magánvéleményét tükrözik, és legfeljebb „viszonyulási
javaslatként" értelmezhetők.
„Románia
továbbra is teljes mértékben érdekelt a schengeni övezethez való
mielőbbi csatlakozásban" – szögezte le az elnöki hivatal
közleménye.
Victor
Ponta miniszterelnök szombaton azt mondta, Corlatean nem
magánvéleményét mondta el, hanem a kormány nevében beszélt.
„Mi
teljesítettük a feltételeket. Ha újabb halasztás lesz, akkor
annak az országnak kell politikai megoldást találnia, amely
meggátolja a belépésünket. Mi tehát várni fogunk, de a
schengeni csatlakozás lekerül a kormány prioritási listájáról"
– mondta Victor Ponta.
Corlatean
televíziós szereplését megelőzően a miniszterelnök a B1
hírtelevíziónak adott interjújában jelezte: olyan jelzéseket
kapott, hogy egy-két tagország a román és bolgár schengeni
csatlakozás októberre való elhalasztását fogja javasolni a
migrációs hullám esetleges növekedésével kapcsolatos aggályokra
hivatkozva.
Az
unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa március 7-8-i ülésén tűzi
ismét napirendre Románia és Bulgária belépését a
határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelyet eredetileg
2011 tavaszára ütemeztek be.
Az
Európai Bizottság több ízben leszögezte, hogy Románia és
Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit,
felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia a
belügyminiszterek értekezletének.
(MTI)
Frissítés:
Olvasónk nyomában kullog az MTI
Több
órával utánunk hozta a hírt:
Németország
egyelőre elutasítja Románia és Bulgária csatlakozását a
schengeni övezethez, és vétót emel, ha a két ország ragaszkodik
a szavazáshoz az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán
- jelentette ki Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter a Der
Spiegelnek.
A
német hetilap vasárnapi számában megjelent interjúban a
konzervatív politikus hangsúlyozta: egyelőre semmilyen formában
nem jöhet szóba Románia és Bulgária csatlakozása a belső
határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Lekerült a
napirendről a részleges csatlakozás, vagyis a repülőtereken és
tengeri kikötőkön keresztüli szabad beutazás ügye is - mondta a
német belügyminiszter.
Kifejtette:
az Európai Unió hosszú ideje vizsgálja a két tagország
felkészültségét, és legutóbbi jelentésében arra a
megállapításra jutott, hogy történt ugyan előrelépés, de nem
teljesültek a csatlakozás feltételei. Továbbra is határozottabban
kell fellépni a korrupció ellen - emelte ki.
A
jelenlegi viszonyok között a schengeni tagság megadása esetén
minden további ellenőrzés nélkül akár Németországba is
beutazhat az a külföldi, aki megvesztegetéssel román vagy bolgár
vízumot szerez - hangsúlyozta a német belügyminiszter, hozzátéve,
hogy a német polgárok a csatlakozási feltételek biztosítása
nélkül nem fogadják el az övezet bővítését.
Szombati
bukaresti beszámolók szerint a román kormány arra az álláspontra
helyezkedett, hogy Romániát nem érdekli többé a schengeni
csatlakozás, ha az uniós belügyminiszterek a jövő csütörtöki
értekezleten ismét elhalasztják az ország felvételét. Titus
Corlatean külügyminiszter szerint egy ilyen döntés
megkérdőjelezné a bővítési folyamat hitelességét "Megint
elő fogják venni a migráció ügyét, a roma kérdést, hogy
választási kártyaként kijátsszák. Ha mi korrektek vagyunk,
minden feltételt teljesítünk és mégis halasztás lesz, akkor azt
kell mondanom, hogy elvesztette hitelét ez a folyamat" - mondta
a román külügyminiszter.
Németországban
az utóbbi hetekben feltűnést keltett egy előrejelzés, amely
szerint a munkavállalási korlátozások 2014 eleji megszűnése
után nagy számban jelenhetnek meg német nagyvárosokban a
szegénység elől menekülő romániai és bulgáriai cigányok.
Ezzel kapcsolatban Hans-Peter Friedrich belügyminiszter a Der
Spiegelnek azt mondta: a munkaerő szabad áramlásának elve azt
jelenti, hogy a közösségen belül minden uniós állampolgár ott
tanul és dolgozik, ahol akar. "Szívesen látjuk valamennyi
uniós polgárt, aki megfelel ezeknek a feltételeknek, mindazokkal
szemben viszont szigorúan fel kell lépni, akik visszaélnek a
joggal, és csak a szociális juttatásokat akarják zsebre tenni"
- mondta a belügyminiszter.
Hozzátette:
az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós
forrásokat Romániában és Bulgáriában "valóban az emberek
javára használják fel". Az uniós szint mellett a német
kormány szintjén is van tennivaló. A berlini vezetés szigorítani
kívánja a szociális juttatásokkal kapcsolatos csalások
büntetését, ami például azt jelentheti, hogy a csalás miatt
kiutasított személyekre újra-beutazási tilalmat rendelnek el -
mondta a német belügyminiszter. Hozzátette: nem fordulhat elő,
hogy "egyszer csak egész Európából útra kelnek az emberek
azzal a jelszóval, hogy Németországban a legmagasabbak a szociális
juttatások".
Románia
és Bulgária eredetileg 2011 tavaszára tervezett, több ízben
halasztott csatlakozását legutóbb Hollandia vétója akadályozta
meg.
Hatvan
éve indult el a pokol felé a tömeggyilkos
postarabló
Hatvan
éve, 1953. március 5-én röpítették világgá Moszkvából a
sokak által hőn áhított, mások által rettegve várt hírt: 74
éves korában elhunyt Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három
évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője, gyakorlatilag
egyedül irányítva a kommunista pártot és a szovjet államot.
Hivatalos
adatok szerint 1879. december 21-én (más források szerint 1878.
december 18-án) született a grúziai Goriban Joszif Visszarionovics
Dzsugasvili néven. Apja cipész, anyja cseléd és mosónő volt.
Anyja akaratára került a tifliszi (ma: Tbiliszi) ortodox papi
szemináriumba. Itteni olvasmányai, kapcsolatai ébresztették rá a
"nemzeti és társadalmi ellentmondásokra", és
csatlakozott a helyi szociáldemokrata szervezethez. Illegális
tevékenysége miatt kizárták a papneveldéből, ezután Koba
(Fékezhetetlen) néven dolgozott tovább a mozgalomban; az
oroszországi szociáldemokrácia bolsevik irányzatának volt a
híve.
1902
és 1917 között számos alkalommal letartóztatták, de ő rendre
megszökött szibériai száműzetéseiből. A kiváló szervezőként
ismert Koba azzal is (kétes) hírnévre tett szert, hogy a
forradalmi munka finanszírozására úgynevezett expropriációkat
(kisajátításokat) szervezett, ami a gyakorlatban pénzszállítmányok
fegyveres elrablását jelentette. 1912-ben Lenin javaslatára
beválasztották a bolsevik párt Központi Bizottságába, 1913-ban
már Sztálin néven jegyezte Marxizmus és nemzeti kérdés című
brosúráját.
1917
márciusában aktuális száműzetéséből Pétervárra visszatérve
a bolsevik párt központi lapját, a Pravdát szerkesztette, és
tagja volt az októberi fegyveres felkelést irányító politikai és
katonai központnak. A hatalomátvételt követően nemzetiségi
népbiztos lett a kormányban, a polgárháború idején pedig az
élelemellátást szervezte délen.
Tagja
volt a legszűkebb vezető grémiumnak, a Politikai Bizottságnak és
a Szervező Irodának, 1922 áprilisában megválasztották a párt
főtitkárának. Az ekkor már nagybeteg Lenin sokáig titokban
tartott politikai végrendeletében rendkívül veszélyesnek
tartotta Sztálint a kezében összpontosuló túl nagy hatalom
miatt, erőteljesen kifogásolta goromba modorát, és még
leváltását is megfontolásra ajánlotta a vezető
párttestületeknek.
Lenin
1924. januári halála után a párton belüli frakcióharcokban
Sztálin ügyesen lavírozott, egymás ellen játszva ki
vetélytársait. Előbb Trockijt száműzte, majd félreállította,
később a '30-as évek koncepciós pereiben kivégeztette mások
mellett Kamenyevet, Zinovjevet, Buharint és a Vörös Hadsereg
vezető tábornokait.
A
teljhatalom birtokában a húszas évek elején bevezetett, a szabad
versenyt megengedő NEP-rendszert erőltetett iparosításra épülő,
szigorú tervgazdálkodással cserélte fel. A
kényszerkollektivizálás során felszámolták a "kulákságot",
és mire 1933-ra befejeződött a kolhozrendszer kiépítése,
milliók haltak éhen. A világ első "szocialista"
államában tobzódott a tömegterror, folytak a kivégzések,
megteltek a munkatáborok, és mindez "a népek bölcs
vezérének" kritikátlan magasztalásával, személyi
kultuszával párosult. A sztálini diktatúra milliók életét
követelte, és további milliók életét nyomorította meg.
Külpolitikájában
Sztálin előbb a "fasizmus" elleni összefogásra, majd
1939-től a Molotov-Ribbentrop paktum révén is a hitleri
Németországgal való jó viszonyra törekedett, titokban azonban
annak megtámadását tervezte, ezért volt szükség a németek
megelőző csapására. A második világháborúban ő irányította
az ország védelmét, és a "fasizmus" fölött rendkívül
súlyos, több mint húszmilliós emberáldozat árán kivívott
győzelem tovább erősítette kultuszát.
A
szövetséges antifasiszta hatalmak teheráni, jaltai és potsdami
konferenciáján részt vett a világ újrafelosztásában: a
Szovjetunió világhatalom lett, és a nyugati országok csendes
asszisztálásával saját társadalmi rendszerét kényszerítette
az általa felszabadított, egyúttal megszállt országokra. Ám
miközben "kis Sztálinok" kerültek hatalomra Berlintől
Szófiáig, az atomhatalommá vált Szovjetunióban deportálták a
németekkel való kollaborálással vádolt népeket, a hazatért
hadifoglyokat, és továbbra is milliók tűntek el a Gulágon.
A
generalisszimusz 1953. március 5-én halt meg. Bűneit, személyi
kultuszát 1956-ban, az SZKP XX. kongresszusán Nyikita Hruscsov, a
párt akkori főtitkára tárta fel. A következő főtitkárok
idején Sztálin megítélése hullámzó volt: amíg Leonyid
Brezsnyev idején inkább "történelmi érdemei"
domborodtak ki, Mihail Gorbacsov 1985-ös színre lépésétől a
'90-es évekig újra a véreskezű diktátor képe volt az uralkodó.
A
Szovjetunió felbomlása után Oroszországban a Sztálinról és
rendszeréről alkotott felfogás újra színesedni kezdett. A
közvélemény-kutatások szerint sokak számára a diktátor
"kemény, embertelen zsarnok volt, akinek a kezén sok millió
ártatlan ember vére szárad", a társadalom egy jelentős
része azonban úgy véli, hogy "a Sztálinnak tulajdonított
hibáknak, bűnöknek nincs különösebb jelentőségük, a lényeg,
hogy vezetése alatt győztesen került ki az ország a Nagy Honvédő
Háborúból".
Egy
2008. decemberi közvélemény-kutatás szerint Sztálin a harmadik
legjelentősebb orosz történelmi személyiség az oroszok szemében
(a rangsorban csupán Alekszandr Nyevszkij, a legendás 13. századi
herceg és Pjotr Sztolipin, II. Miklós cár földreformot végrehajtó
miniszterelnöke előzte meg). 2010-ben, a világháborús győzelem
65. évfordulóján Sztálin-portrékat ragasztottak ki több
oroszországi és ukrajnai városban, és mellszobrokat is állítottak
a tiszteletére.
(MTI
nyomán)
Fájdalmasan közöljük , hogy e zsidó hóhér és eszménye ma is szedi áldozatait, de míg élt 100 millió ember halála íródott a számlájára. És azok a lelkek még nem kaptak feloldozást , hála a liberális zsidó világnézetnek, mert ugye elképzelhetetlen számukra egy zsidó hóhér megbélyegzése, esetleg a jogutód kártérítési kötelezettsége, ezt csak a hollókosztosoknak sikerült kiharcolni, pedig minden nemzetnek van mit gyászolnia. Nyakunkba sóztak két világégést a zsidó bankárok pénzelése jóvoltából , de még egyetlen háborús bűnös bankárról sem hallottam akit elítéltek volna, de a fajtestvéreik a világot megzsarolva hollókoszton akarnak élni még 50 évig . Feltehetőleg addig megerősödnek öntudatilag , és lerázzák a zsidó zsarolást, és nem lesznek hajlandók e heréket tovább etetni. De , ha a kinyílt szeműek addig eljutnak , hogy mint jogutód Izraeltől kérik a kárpótlást az emberiség szenvedése miatt, akkor jó úton haladunk a rabiga lerázása útján. Bár Izrael megtagadhatja a kártérítés fizetését, a bűnt elkövették , és nem lettek elszámoltatva , ebben az esetben minden zsidót ki kell telepíteni Izraelbe, és megszakítani velük a diplomáciát. A kereskedelmet beszüntetni velük , az érintkezést addig nem kell felvenni
velük
, míg a kártérítést el nem ismerik. A bankjaikat felszámolni,
és helyettük az iszlám bankrendszere átállni, hogy az uzsora
civilizációt felszámoljuk, hogy a Rodcsil , Rokkefeller rabló
bandák ne tudjanak egy III. világháborút finanszírozni. Hogy
mennyire rablók nézétek meg hogy az USA FED bankjából hova tűnt
a nemzetek aranya, és miért nyomnak annyi fedezetlen dollárt . A
fél világ már nem fogadja el a dollár fedezetet, Oroszország ,
Kína , és a többi keleti szféra országai igyekeznek
megszabadulni a dollár tartalékaiktól , holnap utánra ez a papír,
már csak értéktelen WC papírrá válik, vagy jó lesz majd a
szivar meggyújtására, és akkor eljött az idő a birodalmi
Amerika bukásának , hogy széthullik e az még bizonytalan , de
több állam szeretne kiválni a közösségből , amit a 800
koncentrációs tábor beüzemelésével ideig óráig még
elodázhatnak , de a sorsuk megpecsételődött, a cionista zsidók
miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése