A Bankok - a pénz urai I.
Célkeresztben: A Bankok - a pénz urai I.
SZRTI 2010.09.17. 23:48
Miért
olyan fontos, hogy ki nyomtatja a bankjegyeket? Tekints úgy a
pénzre, mint árucikkre. Ha monopóliumod van egy olyan árucikk
felett, amire mindenkinek szüksége van, amit mindenki akar, amiből
senkinek sincs elég, akkor számos biztos lehetőséged van
nyerészkedni, illetve óriási politikai befolyás gyakorolni.
Erről szól ez a hadakozás. Az Egyesült Államok történelme
során a pénzkibocsátás feletti hatalom oda-vissza került a
Kongresszus és valamifajta magánkézben lévő központi bank
között. Az Alapító Atyák ismerték a magántulajdonú központi
bank árnyoldalait. Mindenek előtt látták, hogy a magánkézben
lévő brit központi bank, a Bank of England tornázta fel az angol
államadósságot olyan mértékben, hogy a parlament igazságtalan
adókat volt kénytelen kivetni az amerikai gyarmatokra. Valójában,
ahogy látni fogjuk, Ben' Franklin azt állította, hogy ez volt az
Amerikai Forradalom valódi oka. Az Alapító Atyák többsége
felismerte a bankrendszerben rejlő potenciális veszélyeket, és
aggódtak a bankárok kezében felgyülemlő vagyon és hatalom
miatt. Jefferson így írt erről: "Őszintén hiszem, hogy a
banki intézmények sokkal veszélyesebbek szabadságunkra, mint a
zsoldos hadseregek. A pénzkibocsátás jogát el kell venni a
bankoktól, és visszaadni az embereknek, akiket igazából
megillet."
Célkeresztben
A
Bankok - a pénz urai
Az
alábbi összeállítás egy 1996-ban készült film szövegéből
készült….
Bár
a film az amerikaik szemszögéből vizsgálja a kérdést, azonban
az amerikai történelmi sajátosságoktól eltekintve
megállapításai és a tények, melyeket közöl, bármely mai
állam, kormány gazdasági pénzügyi és politikai problémájának
gyökerére rávilágít. Ezért mindenképpen érdemes odafigyelni
és elgondolkodni, mert nagyon is ismerősnek fog tűnni a
szituáció.
PÉNZURAK
Avagy
hogyan vették át az uralmat a nemzetközi bankárok
Amerika
felett.
Mi
folyik Amerikában manapság? Miért ülünk nyakig adósságban?
Miért nem képesek a politikusok irányításuk alá vonni az
eladósodást? Miért kénytelen dolgozni oly sok ember - gyakran
mindkét szülő - alacsony fizetésű, további fejlődést kizáró
munkahelyeken, és mégis kijönni kevesebből? Mi az
amerikai gazdaság és életvitel jövője? Miért állítja a
kormány, hogy alacsony az infláció, miközben fizetésünk
vásárlóereje aggasztó mértékben csökken? Mindössze egy
generációvalezelőtt egy vekni kenyér csupán 25 cent volt, és
1995 dollárért új autót lehetett kapni. A probléma az,
hogy 1864-óta adósságalapú bankrendszerünk van.
|
Minden
pénzünk kormány adósságon alapul. Nem számolhatjuk fel
államadósságunkat,pénzkínálatunk megszüntetése nélkül.
Ezért az államadósság visszafizetéséről beszélni
abankrendszer reformja nélkül egyszerűen lehetetlenség.
Ezért
a megoldás nem az adósság mértékéről folytatott vitában
rejlik, hanem bankrendszerünk gyökeres átalakításában. Ez a
Federal Reserve (Amerika központi jegybankja) központja
Washingtonban. Nagyon hangzatos helyen fekszik pont az Alkotmány
sugárúton, épp a Lincoln emlékművel szemben.
De
vajon szövetségi-e? Valóban az Egyesült Államok kormányának
része? Nos, amit megfogunk mutatni, az éppen az, hogy se nem
szövetségi a "Szövetségi Tartalék", és nincs
istartaléka!
A
név félrevezetés. A Jegybank Törvény elfogadása előtt,
1913-ban alkották, azért, hogy az amerikaiak azt higgyék,
hogy a központi bank a lakosság érdekében működik. Az
igazság az, hogy a Federal Reserve egy magánkézben lévő
bank, magán részvényesek tulajdonában, amit kizárólag
saját magán nyereségük növeléséért működtetnek.
|
Ezért
a megoldás nem az adósság mértékéről folytatott vitában
rejlik, hanem bankrendszerünk gyökeres átalakításában. Ez a
Federal Reserve (Amerika központi jegybankja) központja
Washingtonban. Nagyon hangzatos helyen fekszik pont az Alkotmány
sugárúton, épp a Lincoln emlékművel szemben.
De
vajon szövetségi-e? Valóban az Egyesült Államok kormányának
része? Nos, amit meg fogunk mutatni, az éppen az, hogy se nem
szövetségi a "Szövetségi Tartalék", és nincs
istartaléka!
A
név félrevezetés. A Jegybank Törvény elfogadása előtt,
1913-ban alkották, azért, hogy az amerikaiak azt higgyék,
hogy a központi bank a lakosság érdekében működik. Az
igazság az, hogy a Federal Reserve egy magánkézben lévő bank,
magán részvényesek tulajdonában, amit kizárólag saját
magán nyereségük növeléséért működtetnek.
Akárcsak
a Magyar Nemzeti Bank – amely se nem magyar, se nem nemzeti.
A
FED egy magánkézben lévő nyereségorientált vállalat, aminek
nincsenek tartalékai, legalábbis általános csereeszközünk a
szövetségi bankjegyek fedezetére.
Magyarországon
is mint mindenütt a világon, a pénz valódi fedezete az
emberek értékteremtő munkája, a befizetett adóforintjaik, saját
és nemzeti vagyonuk.
A
Szövetségi Tartalék nem is Szövetségi, és tartalékait
adósságok képezik. Ez egy magánbank, bankok a tulajdonosai, és
egy Kongresszusi törvény megtévesztő irányelvei alapján
alapították 1913-ban.
De
még egyértelműbben: az amerikai bíróságok sorozatosan
kihirdették ítéleteikben, hogy a FED egy magán vállalat.
Miért nem tud kezdeni valamit a Kongresszus a FED-del? AKongresszus
legtöbb tagja egész egyszerűen nincs is tisztában a rendszerrel,
a néhány, aki mégis, az pedig fél kinyitni a száját.
Ám
a mi képviselőink zöme sem különb. Szavaznak össze-vissza
anélkül, hogy megpróbálnának valódi információkhoz jutni, no
nem a bankároktól, akiknek nem is édeke, hogy belelássanak
a javaslataik mögött meghúzódó hátsószándékaikba, melyet
szakzsargonnal, és jól hangzó hazugságokkal lepleznek.
De
az évek során akadt néhány bátrabb Kongresszusi képviselő is.
Íme, három gyors példa: 1923-ban Charles A. Lindberg, egy
republikánus Minnesotából, a híres pilóta "Lucky Lindy"
édesapja
így nyilatkozott: "Pénzügyi rendszerünk a Szövetségi
Jegybank Kormányzótanácsának kezébe került. E tanács tisztán
nyerészkedő csoportként gyakorol fennhatóságot pénzügyi
rendszerünk felett. Ez egy magán rendszer, amit egyedül azzal a
céllal irányítanak, hogy a lehető legnagyobb nyereséghez
jussanak más emberek pénzén."
A
FED egyik legőszintébb kritikusa a Bank és Valuta Biztosság
korábbi elnöke volt, a Nagy Gazdasági Válság éveiben. Louis T.
McFadden, pennsylvaniai republikánus 1932-ben azt mondta: "A
mi országunknak vannak az eddigi legkorruptabb intézményei a
világon. A Szövetségi Jegybank Kormányzótanácsára célzok. Ez
a gonosz szervezet nyomorba döntötte az Amerikai Egyesült Állam
polgárait, és voltaképpen csődbe juttatta Kormányunkat. Mindezt
a pénzéhes keselyűk korrupt ténykedésein keresztül érte el,
akik irányítják."
Barry
Goldwater Szenátor gyakran kritizálta a FED-et.
"A
legtöbb amerikainak valójában nincs fogalma a nemzetközi
pénzkölcsönzők működéséről. A Szövetségi Jegybank
Rendszer könyveit soha nem vizsgálták. Nem esik a
Kongresszus felügyelete alá, pedig az Egyesült Államok hiteleit
befolyásolja."
A
Federal Reserve valójában - jóllehet nem is a Szövetségi
Kormány része -sokkal nagyobb hatalommal bír annál. Nagyobb a
hatalma, mint az elnöknek, a Kongresszusnak és a bíróságoknak.
Sokan kétségbe vonják ezen állításomat, de hadd bizonyítsam
be: a Federal Reserve
dönti el, mennyi törlesztést fizet egy átlagember gépkocsija,
háza után, mekkoraháztartási költségei lesznek, és hogy
lesz-e állása vagy sem. És azt állítom, hogy ez a
totális uralom. És a Federal Reserve az Egyesült Államok
Kormányának legnagyobb egyéni hitelezője. Ahogy a közmondás
szól: a kölcsönvevő a kölcsönadó szolgája.
Azt
kell megérteni, hogy az Alkotmány hatályba lépésének napjától
kezdve mindmáig azok, akik a magántulajdonban lévő bankokból
hasznot húznak - a Pénzváltók, ahogy Madison nevezte őket -,
folyamatosan azért harcolnak, hogy ők dönthessék el, ki
nyomtatja az amerikai bankjegyeket.
Miért
olyan fontos, hogy ki nyomtatja a bankjegyeket?
Tekints
úgy a pénzre, mint árucikkre. Ha monopóliumod van egy olyan
árucikk felett, amire mindenkinek szüksége van, amitmindenki
akar, amiből senkinek sincs elég, akkor számos biztos lehetőséged
van nyerészkedni,
illetve óriási politikai befolyás gyakorolni. Erről szól ez a
hadakozás. Az Egyesült Államok történelme során a
pénzkibocsátás feletti hatalom oda-vissza került a Kongresszus
és valamifajta magánkézben lévő központi bank között.
Az
Alapító Atyák ismerték a magántulajdonú központi bank
árnyoldalait. Mindenek előtt látták, hogy a magánkézben
lévő brit központi bank, a Bank of England tornázta fel az angol
államadósságot olyan mértékben, hogy a parlament igazságtalan
adókat volt kénytelen kivetni az amerikai gyarmatokra.
Valójában,
ahogy látni fogjuk, Ben' Franklin azt állította, hogy ez volt az
Amerikai Forradalom valódi
oka. Az Alapító Atyák többsége felismerte a bankrendszerben
rejlő potenciális veszélyeket, és aggódtak a bankárok kezében
felgyülemlő vagyon és hatalom miatt.
Jefferson
így írt erről:
"Őszintén
hiszem, hogy a banki intézmények sokkal veszélyesebbek
szabadságunkra, mint a zsoldos hadseregek. A pénzkibocsátás
jogát el kell venni a bankoktól, és visszaadni azembereknek,
akiket igazából megillet."
Jefferson
ezen állítása valójában megoldást jelentene napjaink minden
gazdasági problémájára.
Ismételjük
meg: a pénzkibocsátás jogát el kell venni a bankoktól, és
visszaadni az embereknek, akiket igazából megillet.
James
Madison, az Alkotmány fő szerzője egyetértett. Érdekes módon
"pénzváltóknak" hívta a központi bank cselszövés
mögött állókat. Madison erősen kritizálta tevékenységüket.
"A
történelem igazolja, hogy a pénzváltók bevetették a
visszaélés, intrika, csalás, és erőszakos eszközök minden
lehetséges formáját, hogy megtartsák a kormányok feletti
uralmukat a pénz és annak kibocsátásának kézbentartása
révén."
Az
Egyesült Államok történelme során végig azon folyt a harc,
hogy ki szerzi meg a pénzkibocsátás jogát. Háborúkat
gerjesztettek, válságokat szítottak, csakhogy megszerezzék.
|
Az
Első Világháborút követő időszakban mégsem említik ezt a
hadakozást az újságokban vagy a történelemkönyvekben.
Az
Első Világháborúig a pénzváltók vagyonukat bevetve
megkaparintották az irányítást a legtöbb nemzeti
sajtóorgánum felett.
Az
Egyesült Államok történelme során végig tombolt a harc
a pénzkibocsátás jogának megszerzéséért. 1764 óta
valójában nyolcszor került egyik kézből a másikba. Ez
a tény három generáción át mégis rejtve maradt a
nyilvánosság előtt, a FED elöljárók által támogatott
média segítségével.
Mindaddig,
amíg a költségvetési hiányokról és a kormányzati
kiadásokról vitázunk, nem pedig arról, hogy ki dönti el,
hogy mennyi pénzünk van, addig mindez csak egy nagy színjáték
marad. Totális átverés.
Mi
a megoldás nemzeti problémánkra? Mindenek előtt az oktatás..
Másodsorban azonban cselekednünk kell: Vissza kell szereznünk
a hatalmat pénzünk kibocsátása felett!
Hangsúlyozom,
hogy saját pénzünk kibocsátása nem radikális megoldás. Ezt
a megoldást többször is alkalmazták már az USA
történelmében, olyan emberek, mint Benjamin Franklin,Thomas
Jefferson, Andrew Jackson, Martin Van, Abraham Lincoln és J. F.
Kennedy.
|
Tehát
összegezve: 1913-ban a Kongresszus a félrevezető módon Federal
Reserve-nek nevezett független bank kezére játszotta Amerika
pénzkibocsátásának monopóliumát. És az adósság, amit ez a
magán társaság generál, megöli az amerikai gazdaságot. Noha a
Federal Reserve a legerősebb központi bank a világon, nem ez volt
az első.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése