Tudtál
róla
Ufóval ütközött majdnem egy Airbus?
szerző: Harmati
András
Tavaly
decemberben majdnem összeütközött egy Airbus A320-as utasszállító
repülőgép Skóciában egy máig azonosítatlan repülő tárggyal
– írja az Index a BBC-re hivatkozva. Az eset csak most került
nyilvánosságra.
A
pilóták 1200 méter körüli magasságban voltak és éppen
leszálláshoz készülődtek, amikor egy nagy méretű, kék, sárga
és ezüst színekben pompázó objektum tűnt fel, nagyjából száz
méterrel alattuk.
Az
Airbus pilótáinak manőverezniük kellett, hogy elkerüljék az
ütközést. Nagyjából tíz másodpercig látták még a tárgyat,
majd eltűnt. A repülőgép fedélzeti radarja semmit nem jelzett,
mint ahogy a légiirányítás sem látott semmit. A közeli
Prestwick radarállomása azonban fél perccel korábban néhány
pillanatig észlelt egy azonosítatlan repülő tárgyat.
Több
hónapnyi nyomozás eredményeképp a szakértők kizárták, hogy
sárkányrepülő, meteorológiai ballon, vagy más kisméretű
repülőgép, netán helikopter lett volna amit láttak.
Index.hu
– alfahir.hu
A világ kormányai kedvelik a netes cenzúrát
szerző: Harmati
András
Eric
Schmidt, a Google vezérigazgatója úgy véli: az internet
szabadságát a kormányok veszélyeztetik – írta meg a vg.hu.
Számos országban él az internetes cenzúra, a nemzetközi tiltások
ellen pedig folyamatos a civil lobbi.
Schmidt
egy washingtoni, a Google és a Bloomberg által szervezett
rendezvényen beszélt arról, hogy a társadalomnak meg kell
keresnie azokat a technikai megoldásokat, amelyekkel
megakadályozhatja, hogy a kormányok ellenőzésük alá vonhassák
az online információáramlást.
A
mobil eszkzözök árának csökkenése a fejlődő országokban is
megkönnyíti az internethozzáférést – emelte ki Schmidt, aki
szerint a „mobil forradalom” az amberek többsége számára a
következő 5-10 év legfontosabb fejleménye lesz. A vezérigazgató
szerint meg kell védeni azokat, akiket a kormányok azért
halhattattak el, mert az interneten tették közzé véleményüket.
„A kormányok hajlanak arra, hogy ellenőrzésük alá vonják az
internetet, hogy megszűrjék, vagy másképpen korlátozzák az
információáramlást.”
vg.hu
– alfahir.hu
Stephen Hawking: Ezer évünk maradt a Földön
szerző: Bencsik
János
Stephen
Hawking arra figyelmeztet, az emberiség nem éli túl a következő
ezer évet, ha nem menekül el a törékeny bolygónkról. Jóslata
szerint még ebben az évezredben ki fogunk halni - írja az
rt.com-ra hivatkozva az Index.
A 71 éves elméleti fizikus Los Angelesben, a Cedars-Sinai Medical Centerben beszélt a jövőről. Szerinte az emberiség jövőjét az űr felfedezése jelentheti. "Folytatnunk kell az emberiség terjeszkedését az űrbe. Ha megértjük, hogyan működik az univerzum, bizonyos szempontból uralkodunk is rajta" – mondta Hawking.
Az űrkutatást azonban jelentősen visszavetette a gazdasági váltás, az űrügynökségek jóval kevesebb pénzt kapnak az államoktól, mint korábban. Ugyanakkor egyre többeket érdekelnek az űrrel kapcsolatos hírek, milliárdosok is beszálltak az űrkutatásba és fejlesztésbe.
Stephen Hawking ritka izomsorvadásos betegségben szenved, most azért utazott Los Angelesben, mert ott próbálják megtalálni a gyógymódot a betegségre.
A 71 éves elméleti fizikus Los Angelesben, a Cedars-Sinai Medical Centerben beszélt a jövőről. Szerinte az emberiség jövőjét az űr felfedezése jelentheti. "Folytatnunk kell az emberiség terjeszkedését az űrbe. Ha megértjük, hogyan működik az univerzum, bizonyos szempontból uralkodunk is rajta" – mondta Hawking.
Az űrkutatást azonban jelentősen visszavetette a gazdasági váltás, az űrügynökségek jóval kevesebb pénzt kapnak az államoktól, mint korábban. Ugyanakkor egyre többeket érdekelnek az űrrel kapcsolatos hírek, milliárdosok is beszálltak az űrkutatásba és fejlesztésbe.
Stephen Hawking ritka izomsorvadásos betegségben szenved, most azért utazott Los Angelesben, mert ott próbálják megtalálni a gyógymódot a betegségre.
index.hu
- alfahir.hu
Ausztrál áttörés az AIDS kutatásában
szerző: Nótin
Tamás
Ausztrál
tudósok olyan áttörést értek el, amely az AIDS lehetséges
gyógymódjának kidolgozásához vezethet - derült ki a Queenslandi
Orvostudományi Kutatóintézet (QIMR) legfrissebb tanulmányából.
A
QIMR közleménye szerint az intézet molekuláris virológiai
laboratóriumában dolgozó David Harrichnek sikerült úgy
módosítania a HIV vírus egyik fehérjét, hogy az erős, hosszan
tartó védelmet nyújtson a szervezetnek a fertőzésekkel szemben.
Mint arra a szakember rámutatott: bár a módszer nem jelent
gyógymódot az AIDS kórokozójával szemben, biztosítja, hogy a
vírus szunnyadó állapotban maradjon.
A
Human Gene Therapy című folyóiratban közölt tanulmány szerint
az immunsejtekben található kérdéses fehérje a módosítást
követően segíti az egészséges immunrendszer fenntartását, így
a pácienseknek lesz esélyük megbirkózni a normális
fertőzésekkel.
"Olyan
ez, mint tűzzel harcolni a tűz ellen - húzta alá a professzor. -
Amit valójában tettünk, az nem más, mint hogy fogtunk egy
normális vírus fehérjemolekuláját, amelyre a kórokozónak
szüksége van a növekedéshez, majd megváltoztattuk, így az
ahelyett, hogy a vírusnak segédkezne, valójában megakadályozza a
sokszorozódását, ráadásul azt igen hatékonyan teszi... Az
eljárás lehet az AIDS egyik lehetséges gyógymódja."
Ausztráliában
több mint 30 ezer embernél diagnosztizáltak HIV-fertőzést.
Harrich szerint az új eljárás állatokon való tesztelése még az
idén megkezdődhet, és az előzetes eredmények nagyon
kecsegtetőek. Amennyiben a klinikai tesztek sikeresnek bizonyulnak,
akkor egyetlen hatékony kezeléssel helyettesíteni lehetne a
jelenleg szükséges megannyi terápiát.
A
szakember elmondta, hogy az új módszer jelentősen javíthatja a
HIV-vírus hordozóinak életminőségét is.
MTI
- barikad.hu
Agysejtek vizeletből
2012,
december 11 - 15:06
Agysejtek
bőséges forrása lehet a jövőben az emberi vizelet kínai kutatók
tanulmánya szerint, akik viszonylag egyszerű módszert találtak
arra, hogy az emberi vizelettel kiürülő sejteket értékes, akár
a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható
idegsejtekké alakítsák át.
A Nature Methods című szakfolyóiratban ismertetett eljárásban nem használnak embrionális őssejteket, amelyek beültetése tumorképződési kockázattal jár. Az új módszer a vizeletben lévő közönséges sejtekből indul ki, azokat alakítja át idegi elősejtekké (neurális progenitor sejtek). Az idegi elősejtek felhasználásával a jelenlegi módszereknél gyorsabban, ráadásul a páciensek szélesebb köre számára állíthatnak elő egyénre szabott sejteket a jövőben.
A kutatók ma már rutinszerűen programoznak vissza szövetekből származó bőr- és vérsejteket indukált pluripotens őssejtekké (iPS-sejt), de a vizelet sokkal hozzáférhetőbb sejtforrást jelent.
Tuancsing Pej, a kínai tudományos akadémia Kuangcsou Biomedicina és Egészségügyi Intézetének a kutatója olyan vektorral juttatta be a sejtekbe a pluripotenciát biztosító géneket, amely - a korábban használt retrovírusvektorral ellentétben - nem épül be a sejtben lévő genomba.
A létrehozott idegi elősejteket újszülött patkányok agyába ültették be, hogy biztonságosságukról meggyőződjenek: a sejtekből nem keletkezett tumor, ellenben felvették az érett idegsejtek alakját és molekuláris jellemzőit - olvasható a nature.com című tudományos portálon.
MTI - barikad.hu
A Nature Methods című szakfolyóiratban ismertetett eljárásban nem használnak embrionális őssejteket, amelyek beültetése tumorképződési kockázattal jár. Az új módszer a vizeletben lévő közönséges sejtekből indul ki, azokat alakítja át idegi elősejtekké (neurális progenitor sejtek). Az idegi elősejtek felhasználásával a jelenlegi módszereknél gyorsabban, ráadásul a páciensek szélesebb köre számára állíthatnak elő egyénre szabott sejteket a jövőben.
A kutatók ma már rutinszerűen programoznak vissza szövetekből származó bőr- és vérsejteket indukált pluripotens őssejtekké (iPS-sejt), de a vizelet sokkal hozzáférhetőbb sejtforrást jelent.
Tuancsing Pej, a kínai tudományos akadémia Kuangcsou Biomedicina és Egészségügyi Intézetének a kutatója olyan vektorral juttatta be a sejtekbe a pluripotenciát biztosító géneket, amely - a korábban használt retrovírusvektorral ellentétben - nem épül be a sejtben lévő genomba.
A létrehozott idegi elősejteket újszülött patkányok agyába ültették be, hogy biztonságosságukról meggyőződjenek: a sejtekből nem keletkezett tumor, ellenben felvették az érett idegsejtek alakját és molekuláris jellemzőit - olvasható a nature.com című tudományos portálon.
MTI - barikad.hu
A világ titkos urai – A Rothschildok
Nincs
a világon még egy ilyen dinasztia, amelynek nevét ennyi legenda és
titok övezné, és amely nem királyi származása ellenére akkora
hatalomra tett szert, hogy a világ és a történelem eseményeit
évszázadokon keresztül befolyásolni tudta. A film a Rothschild
család életének piciny szeletét mutatja be, a családtagok, a
barátok és a velük kapcsolatban álló fontos személyek –
köztük Simon Perez – vallomásain keresztül. Arra azonban nagyon
ügyelnek, hogy minél kevesebb információval lássanak el
bennünket, mivel erejük épp a diszkrét céltudatosságban
rejlett. Igazi titkaikat a Rothschildok máig gondosan őrzik.
A világ titkos urai - A Rothschildok (teljes) (hungarian)
Dr. Drábik: Rothschild cionizmus ~ VNTV
Magyarország újra szerepel a hacker toplistán
2013.
május 02., csütörtök, 19:47 • Utolsó frissítés: 2013.
május 02., csütörtök, 20:09
Szerző: MTI
Szerző: MTI
;
A
tavalyi negyedik negyedévben tíz ország volt felelős a
nemzetközi kibertámadások háromnegyedéért. A 10-es toplista
élén Kína állt, utolsóként Magyarország is szerepel rajta -
írja az Akamai Technologies felmérésére hivatkozva a Bloomberg.
A
tavalyi negyedik negyedévben a kibertámadások 41 százaléka
Kínából indult ki. Az előző negyedévben még 33 százalékkal,
egy évvel korábban 13 százalékkal vette ki részét Kína a
nemzetközi kibertámadásokból.
A
második helyen a rangsorban az Egyesült Államok állt 10
százalékkal, ami megegyezik az egy évvel korábbi adattal, de
alacsonyabb a tavalyi harmadik negyedévi 13 százaléknál. Az
Egyesült Államok ad otthont a világ leghírhedtebb hacker
csoportjainak, például az Anonymous és az AntiSec csoportoknak.
A
harmadik helyezést Törökország érdemelte ki magának a
nemzetközi kibertámadások 4,7 százalékával. A harmadik
negyedévben 4,3 százalék, 2011 negyedik negyedévében pedig 5,6
százalék volt az ország részesedése.
A
negyedik helyen álló Oroszország részesedése 4,3 százalékra
csökkent 2012 negyedik negyedévében a harmadik negyedévi 4,7
százalékról és az egy évvel korábbi 6,8 százalékról. A
negyedév folyamán mintegy negyven nagyvállalatot, olyanokat, mint
az Apple, a Facebook vagy a Twitter ért kibertámadás
Oroszországból, vagy a kelet-európai országokból.
Az
ötödik helyen álló Tajvan részesedése szintén csökkent a
világ kibertámadás forgalmában: a tavalyi negyedik negyedévben
3,7 százalékkal vette ki a részét, míg a harmadik negyedévben
4,5 százalékkal, 2011 negyedik negyedévében pedig 7,5
százalékkal.
Tajvan
nemcsak forrása, de kedvelt célpontja is a kibertámadásoknak. A
Sophos kiberbiztonsági cég kimutatása szerint a tavalyi negyedik
negyedévben a tajvani számítógépek 12,7 százalékát érte
kibertámadás. Brazília részesedése is csökkent a nemzetközi
kibertámadás-forgalomban; a 2011 negyedik negyedévi 4,4 és a
2012 harmadik negyedévi 3,8 százalékról az év utolsó három
hónapjában 3,3 százalékra.
A
kibertámadások 2,8 százaléka indult ki tavaly a negyedik
negyedévben Romániából, ami a hetedik helyezést jelentette a
rangsorban. Románia részesedése lassan, de növekszik, 2011
negyedik negyedévében 2,6 százalék, 2012 harmadik negyedévében
pedig 2,7 százalék volt a részesedése. Az országnak még
"hacker fővárosa" is van: Ramnicu Valcea.
A
nyolcadik helyen álló India 2,3 százalékkal vette ki a részét
a kibertámadás-forgalomból 2012 negyedik negyedévében,
alacsonyabbal az egy évvel korábbi 3 százaléknál és az előző
negyedévi 2,5 százaléknál. A kilencedik helyezett
Olaszország részesedése a 2011 negyedik negyedévi 1,9
százalékról a tavalyi harmadik negyedévre 1,7, a negyedikre
pedig 1,6 százalékra csökkent.
A
kibertámadás-központok tízes
nemzetközi ranglistáját Magyarország zárja stabil,
az előző negyedévivel és az egy évvel korábbival is megegyező
1,4 százalékkal.
Meglepő helyről döntötték be majdnem a teljes internetet
2013.
április 29., hétfő,
Saját
kis hackerlaboratóriumot épített ki furgonjának rakterében az a
holland férfi, akit a múlt héten az internet globális működését
megzavaró, korábbi támadás kapcsán vettek őrizetbe
Spanyolországban – írja az Origo.
A BBC Origo
által idézett,
rendőrségi vizsgálatokra alapozó híre szerint az SK néven
emlegetett gyanúsított, aki a támadással a kezdetektől
gyanúsított Cyberbunker tárhelyszolgáltató tulajdonosa, egy
olyan átalakított furgonnal rendelkezett, amely alkalmas volt arra,
hogy akár mozgása közben is kibertámadásokat hajtsanak végre
belőle. A mobil irodának berendezett autót számos olyan
antennával is felszerelték, amely kifejezetten wifihálózatok
szkennelésére és azokhoz való csatlakozásra alkalmas. A furgon
belsejében számos hálózati eszköz, laptopok, és egy Mac Mini
számítógép is megtalálható volt, de a rendőrök a NATO nevét
viselő bélyegzőket is lefoglaltak. A kibertámadás elkövetésével
vádolt férfit várhatóan hamarosan kiadják a holland
hatóságoknak.
Matt egy lépésben: megakasztható-e egyszerre az egész internet?
Elég
volt egyetlen, jól kiválasztott céget megtámadni ahhoz, hogy az
internet teljes infrastruktúrája megérezze a hatást. A Spamhaus
ellen egy hete indult hadjárat során kiberbűnözők túlterhelték
a spamszűrésben kulcsszerepet játszó szervezet szervereit, de
akkora erővel támadnak, hogy az internetsebesség lassulását az
egyszeri YouTube-ozó felhasználók is megérzik. A féltve őrzött
megabájtjainkat továbbra sem kell a párna alatt, offline
állapotban tartanunk, de védtelenségünkön azért érdemes
elgondolkozni a napokban zajló események láttán.
"Folyamatosan
növekvő fenyegetést jelent sérülékeny információs
rendszereinkre a hadviselés egy új formája, amelyet
kiberműveleteknek neveznek, de még inkább a békeidőkben is
állandóan fenyegető terrorizmus számítógépes változata, a
kiberterrorizmus. A különböző információs infrastruktúrák,
eszközök és szolgáltatások bármelyikének megsemmisülése vagy
sérülése a társadalom széles rétegeit érintheti" – így
kezdődik a magyarországi állami és önkormányzati szervek
elektronikus információ-biztonságáról szóló
törvénytervezetének általános indoklása. És ezzel nehéz is
lenne vitatkozni. Főleg azzal a részével, ami azt állítja: a
modern gazdasági berendezkedés mellett a társadalom nincs
felkészülve arra, hogy a kiesett infrastruktúrák, eszközök vagy
szolgáltatások nélkül működjön.
A
történelem eddigi legnagyobb kibertámadása miatt világszerte
lelassult szerdán az internet.
Bár a célpontul választott Spamhausnak csak két nyugat-európai
bázisa van, az internet – ahogy ezt a hálózattal kapcsolatos
legnagyobb közhely is tartja – nem ismer országhatárokat. A
rendszer megalkotói éppen erre törekedtek, egy olyan hálózatot
szerettek volna létrehozni, amelyik többek között határtalansága,
elhatárolhatatlansága révén válik biztonságossá.
|
Kihúzható-e
a dugó?
Fotó: MTI
/ Szigetváry Zsolt
|
Ahogy
a magyar származású tudós, az Egyesült Államokban élő
Barabási-Albert László Behálózvacímű
könyvében írta: a skálafüggetlen hálózatok egyik jellemzője –
és ilyen az internet is –, hogy stabilak maradnak akkor, ha néhány
elemük véletlenszerűen eltűnik a rendszerből (pl. meghibásodás
vagy támadás esetén), és csak akkor gyengülnek meg jelentősen,
ha az erősen kapcsolt középpontokat vesszük ki. Annak
valószínűsége, hogy ezek mennek tönkre, elenyésző – a
kisebb, gyengébben kapcsolt pontok véletlen sérülésének esélye
nagyobb, hiszen ezekből több van. Az elismert hálózatkutató
azonban azt is megállapította: éppen ezekből az okokból
kifolyólag a skálafüggetlen hálózatok hibatűrőek a véletlen
hibákkal szemben, de sérülékenyek a célzott támadásokkal
szemben, ha a megfelelő pontokat (a középpontok nagy részét)
távolítják el.
Ha
a fejét rúgják, nem biztos, hogy megsántul
Ha
Barabási értelmezése nyomán megkérdezünk egy átlagfelhasználót
arról, hogy mégis, melyek lehetnek az internet mint hálózat
támadásra leginkább megfelelő, legfontosabb középpontjai,
szinte biztos, hogy mindenki a legnépszerűbb oldalakat kezdené el
sorolni.
Mert
gondoljunk csak bele, vagy inkább emlékezzünk csak vissza, mi
történik, amikor
leáll a Facebook, még ha csak háromnegyed órára is.
Vagy akkor, amikor hat
egymás utáni percben a felhasználók tizede nem éri el a Google
szolgáltatásait.
Bár a Facebook és a Google megpiszkálása is jóval túlmutat
önmagán – rengeteg harmadik fél függ ugyanis az ő
szolgáltatásaiktól, gondoljunk csak azokra az oldalakra, ahova
facebookos vagy google-es azonosítással tudunk csak belépni
–, a felhasználók idegei itt borzolhatók legkönnyebben. De az
internet infrastruktúrája, úgy tűnik, nem feltétlen itt
roppantható meg legegyszerűbben.
Nem
minden emailező facebookozik, de minden facebookozó emailezik
Tehát
bár a Facebook 1 milliárdnál több aktív felhasználója valóban
rengeteg, van ennél egy jóval alapvetőbb funkció/szolgáltatás a
neten. Merthogy nem minden emailező facebookozik, de minden
facebookozó emailezik.
|
A
Radicati technológiai piacelemző cég Email
Market 2012-2016 című tanulmánya szerint
tavaly 2,1 milliárd e-levelező ember volt, három év múlva pedig
már közel 2,8 milliárdan használjuk majd ezt a kommunikációs
formát. Rajtunk kívül pedig emaileznek velünk – vagy éppen
egymással – különböző rendszerek is. Mindent egybevetve a
Radicati szerint 144 milliárd email indul útnak naponta. A Symantec
tavaly úgy számolt, hogy az összes email-forgalom 68,8 százaléka
volt spam, ez nagyjából napi 98 milliárd levelet jelent. (Vannak
becslések, melyek szerint naponta közel 300 milliárd email forog a
neten, ezeknek pedig 90 százaléka spam.)
Éppen
ezért állíthatjuk, hogy az egy helyről látszólag nehezen
megfogható email jelenti az internet egyik leggyengébb pontját.
Főleg azt figyelembe véve, hogy a konzervatívabb becsléssel
számolt napi 144 milliárd levélből nagyjából 80 milliárd
hozható kapcsolatba egyetlen szervezet adatbázisával, ez pedig a
cikk apropójául szolgáló támadás áldozata,
a Spamhaus.
A
Spamhaus-hadművelet: sértődésből nemzetközi hiszti
A
Spamhaus egy genfi és londoni központokkal dolgozó, kéretlen
emailek szűrésére szakosodott szervezet. A konkrét szűrést nem
ők végzik, "csak" az adatbázis található náluk, benne
azokkal az IP-címekkel, melyeket az email- és netszolgáltatók
spamforrásként azonosítanak. Egyes becslések szerint a világ
spamforgalmának összesen 80 százalékát blokkolják a Spamhaus
feketelistái alapján.
Ilyen
feketelistára kerültek nemrég a holland Cyberbunker
tárhelyszolgáltató szerverei is. A cég úgy hirdeti magát, hogy
a gyerekpornón és a terrorizmus témáján kívül bármilyen
weboldalnak vagy szolgáltatásnak otthont ad. A Spamhaus szakemberei
pedig nemrég arra a megállapításra jutottak, hogy a Cyberbunker
gépeiről nagy számban kerül a világba spam, és – mivel a
tárhelyszolgáltató az ilyen értelemben vett szabad felfogására
tulajdonképpen büszke is – a legjobb megoldás az, hogy
feketelistára teszik a Cyberbunker szervereit.
|
Bár
a dán szolgáltató bűnösségét természetesen semmilyen hatóság
nem mondta még ki, amiért mégis érdemes őket megemlíteni, az
Sven Olaf Kamphuis szóvivő BBC-nek tett, akár könnyen félre is
érthető nyilatkozata, amely szerint nem szabadna megengedni, hogy a
Spamhaus döntsön arról, "mi mehet és mi nem az interneten".
A nyilatkozat mellett pedig feltételezések állnak: a BBC szerint a
Cyberbunker kelet-európai és orosz kiberbűnszervezetekkel is
kapcsolatban van, ők intézhették a támadás oroszlánrészét.
Az
eddigi legnagyobb kibertámadás
Bárki
is álljon az aktuális incidensek mögött, szakértők szerint a
történelem eddigi legnagyobb kibertámadásáról van szó. A
Spamhaus által a további védelemmel és az ügy kivizsgálásával
megbízott CloudFare biztonsági cég szerint a spamellenes
szervezetet nagyjából másodpercenkénti 300 gigabites erővel
támadták. Ez egy átlagos DDoS, azaz túlterheléses támadásnak
sokszorosa, de még az eddigi legnagyobb, az Arbor Networks által
100 gb/s sávszélességűnek becsült 2010-es rekordnak is
háromszorosa.
A
DDoS támadások lényege, hogy a hackerek rengeteg géppel –
legtöbbször vírussal megfertőzött számítógépek sokasága
fölött átvéve a hatalmat, így botnetet létrehozva – kezdenek
el egyidejűleg kéréseket küldeni a kiszemelt szerverek felé,
azok pedig a nagy terhelés alatt összeomlanak. Jóval kisebb
mértékben és kicsit más módon, de hasonló
történt tavaly a Híradó.hu, a Közgép.hu,
valamint Hoffmann
Rózsa oktatási államtitkár weboldala ellen is.
A Spamhaus elleni támadás kivitelezői ezt fűszerezik meg azzal,
hogy a webcímek feloldását végző DNS-névfeloldókat is
kihasználva megsokszorozták a hatást, valamint egy ideje már nem
csak a Spamhaus, hanem a CloudFare hálózatát is támadják.
|
A
DDoS + DNS + spamszűrő kombó mindent visz?
A magyarországi
Kalózpárt véleménye szerint egy
DDoS túlterheléses támadás esetén a szervert fel sem kell törni,
csak olyan sok lekérdezést kap, hogy nem tudja ezeket kiszolgálni.
"Egy ilyen támadás nem más, mint egy digitális ülősztrájk.
Megfelel, mondjuk a természetvédők által egy megaprojekt
kivitelezése ellen szervezett ülősztrájknak, ahol az
infrastruktúra használatának megakadályozását probálják a
tüntetők elérni, pl. leláncolással."
Igen
ám, de vajon mi van olyankor, amikor ez kihat gyakorlatilag a teljes
internetre mint infrastruktúrára? Ez történt a nagyjából egy
hete zajló Spamhaus-attak után, amelynek az elmúlt órákban
tapasztalt 300 gb/s sávszélessége már világszerte éreztette
hatását. Ehhez jött még az a többletforgalom – és ezért volt
az internet borításának szempontjából megfelelő célpont a
Spamhaus –, amit a spamszűrés alapjául szolgáló lista
elérhetetlensége miatt elszabaduló kéretlen levelek okoztak.
A
Spamhaus ellen irányuló egyre erősebb támadás következtében
több szolgáltatás és weboldal elérése is lelassult, akadozik. A
BBC által idézett szakértők attól tartanak, hogy a támadás
hatása – főleg ha a Spamhaus-védelem csapatainak felállítása
után a kiberbűnözők tovább erősítenek a támadáson –
begyűrűzhet a banki rendszerekbe és az email szolgáltatókhoz is,
így további kockázatok is fennállnak.
És
a felhő alapú szolgáltatásokkal mi lesz?
A
netflixes vagy éppen youtube-os videók elérhetetlenségénél
azért komolyabb problémákat is okozhat egy ilyen támadássorozat.
A fent említett banki kommunikációs problémák például a
gazdasági életben és a mindennapos pénzforgalomban is káoszt
teremthetnek. Szintén okozhat ilyesmit az emailek késése.
Ha
azonban valaki csak a gép előtt ülve tölti az idejét, akkor is
rátalálhat a baj: egyre több adatunkat tároljuk a felhőben, ezek
gyors elérése az internet infrastruktúrájának ropogásával
nehézségekbe ütközhet.
A
legrosszabb pedig, hogy az ilyenek ellen nemcsak mi, felhasználók,
hanem a kormányzati és a gazdasági szereplők is nehezen tudnak
igazán jól védekezni. Márpedig – állítják a Spamhaus-eset
kapcsán egybehangzóan a kiberbiztonsági szakértők – egyre több
hasonlóra kell számítanunk a jövőben.
Jelszó nélkül, egy ingyenes üzenettel felnyithatók az Android mobilok
A
tízmilliók által használt, Magyarországon is népszerű
Viber-alkalmazással nem csak ingyenesen lehet üzenetet küldeni és
telefonálni, hanem az androidos mobilok védelmét is könnyen ki
lehet játszani vele. Bárki beléphet mobilunkba, aki ismeri a
trükköt.
50-100
millió alkalommal töltötték már le a Google Play áruházból az
ingyenes kapcsolattartást lehetővé tévő Viber-alkalmazást, a
VoIP app itthon
is az ingyen mobiltelefonálás egyik legnépszerűbb eszköze.
De mint most kiderült, komoly veszélyt is jelenthet a mobilunkra.
A
vietnami Bkav biztonsági
cég egy kritikus hibát talált az appban: a kóddal lezárt
androidos mobilok képernyője a jelkód ismerete nélkül
felnyitható, ezután pedig illetéktelenek is hozzáférhetnek a
telefonon tárolt információkhoz, üzenetekhez, képekhez,
telefonálhatnak, illetve használhatják alkalmazásainkat.
A
Bkav egy videót is közzétett a hibáról, lépésről lépésre
bemutatva, hogyan léphet be egy idegen vagy éppen egy rossz
szándékú ismerős a lezárt mobilunkba. Mindez nem is egy távoli,
ismeretlen hackernek lehet igazán érdekes, hanem azoknak az
ismerősöknek, akik nagyon kíváncsiak valamire a mobilunkon, vagy
valamelyik szolgáltatásban, amelyikbe mobilunkon be vagyunk lépve.
Az ingyenes telefonálás ára
A telefonadó bevezetése még nagyobb tömegeket terelhet a legalábbis ebből a szempontból adómentes mobilozós alternatívák felé. Ingyenebéd ezúttal sincs, de olcsó menüztetést már most is könnyen találhatunk.
Egyelőre
nem tudni, hogy a megkezdett percenként 2 forintos telefonadót
miként kell majd értelmezni az ingyenes telefonálást biztosító
flottás és családi tarifák esetében. Sőt, a héten akár még
az is kiderülhet, hogy mégsem
percalapú lesz.
De előfordulhat az is, hogy 0 forintos percdíjra 2 forintnyi adó
rakódik, és még az is benne van a pakliban, hogy az ilyen
kedvezmények jelentik majd a hagyományos mobiltelefonálás
egyetlen adómentes módját. Adómentes, de nem ingyenes, hiszen
legyen szó akár az említett szolgáltatói kedvezményekről, akár
a netalapú telefonálásról, fizetnünk mindenképp kell a
társadalmunkat átjáró felesleges fecsegésért.
Okosmobilról okosmobilra
Az egyik legnépszerűbb ingyenes beszélgetést és üzenetküldést is biztosító alkalmazás az iPhone-raés androidos készülékekere is elérhető Viber. A szoftvert az utóbbi rendszeren elérhető nyilvános statisztikákból számolva már több 10 millióan töltötték le. Nagy az esély tehát arra, hogy a szolgáltatásban megtalálunk néhány ismerőst, akit ingyen hívhatunk. Még jobb eséllyel indulunk az asztali gépes múltja miatt többek által használt Skype-ot telepítve.
Az ilyen VoIP szolgáltatásokhoz a jellemzően 50-150 ezer forint közt elérhető okostelefonon kívül még egy dolog biztosan kell: internet. Ha pedig valóban mobilként szeretnénk használni mobilunkat, és nem csak a lakásban mozogni vele, akkor egészen konkrétan mobilinternet-előfizetésre van szükségünk. Ennek megválasztásánál érdemes tudni, hogy mennyit fogyasztanak a VoIP alkalmazások.
Viberezni például percenként kb. 240 KB-os adatforgalommal jár, ami egy órás beszélgetés esetében 14 megát jelent. Ennél többel kell számolniuk a Skype-ot használóknak, az alkalmazás kb. 500 KB-ot fogyaszt percenként, tehát 30 megabájtot óránként. (A nokiás skype-olók viszont vigyázzanak: a számukra elérhető alkalmazás a hivatalos adatok szerint 3 megabájtot használ el percenként, tehát 180-at óránként.)
Okosmobilról okosmobilra
Az egyik legnépszerűbb ingyenes beszélgetést és üzenetküldést is biztosító alkalmazás az iPhone-raés androidos készülékekere is elérhető Viber. A szoftvert az utóbbi rendszeren elérhető nyilvános statisztikákból számolva már több 10 millióan töltötték le. Nagy az esély tehát arra, hogy a szolgáltatásban megtalálunk néhány ismerőst, akit ingyen hívhatunk. Még jobb eséllyel indulunk az asztali gépes múltja miatt többek által használt Skype-ot telepítve.
Az ilyen VoIP szolgáltatásokhoz a jellemzően 50-150 ezer forint közt elérhető okostelefonon kívül még egy dolog biztosan kell: internet. Ha pedig valóban mobilként szeretnénk használni mobilunkat, és nem csak a lakásban mozogni vele, akkor egészen konkrétan mobilinternet-előfizetésre van szükségünk. Ennek megválasztásánál érdemes tudni, hogy mennyit fogyasztanak a VoIP alkalmazások.
Viberezni például percenként kb. 240 KB-os adatforgalommal jár, ami egy órás beszélgetés esetében 14 megát jelent. Ennél többel kell számolniuk a Skype-ot használóknak, az alkalmazás kb. 500 KB-ot fogyaszt percenként, tehát 30 megabájtot óránként. (A nokiás skype-olók viszont vigyázzanak: a számukra elérhető alkalmazás a hivatalos adatok szerint 3 megabájtot használ el percenként, tehát 180-at óránként.)
|
Ott
repül az adatforgalom
Fotó: Fazekas
István
|
Akár a Viber, akár a Skype, illetve bármilyen hasonló alkalmazás fogyasztását nézzük, jól látszik, hogy nagy valószínűséggel nem elég egy havi 10-50 megabájtos forgalmi keretet biztosító, olcsó mobilnetes csomag - még abban a nem túl életszerű helyzetben sem, ha a mobilnetet kizárólag VoIP telefonálásra használjuk. Egy 100 MB-os csomag már határeset, de a nyugodt használathoz - havi 4-5 órányi, VoIP alkalmazáson bonyolított telefonálással és némi böngészéssel számolva - 100 MB-osnál nagyobb mobilnetre érdemes előfizetni. Ez mindhárom magyar mobilszolgáltatónál legalább 500 MB-ot és havi 1990-2099 forintot jelent, ennyi költséggel tehát biztosan jár az ingyenes telefonálás. Jó hír viszont, hogy 500 megából - a használt alkalmazástól függően - akár havi 25-35 órát is lehet telefonálni, ez pedig szó szerint filléres percdíjakat eredményez.
Okostelefon nélkül, családban maradva
Legyen szó akár Viberről, akár Skype-ról, ezen megoldások használatára sokszor nincs lehetőség. Ennek oka a mobilnetes előfizetés hiánya mellett, hogy akár a hívó, akár a hívni kívánt fél oldalán hiányzik az okostelefon. A családi kedvezmények viszont - igaz, szűkebb körű ingyenességet biztosítva - mindenki számára elérhetők.
A legnagyobb hazai szolgáltató T-Mobile havonta 1067 forintot kér el a Családbarát kedvezménybe bevont telefonszámonként, melyért cserébe havi 100 órányi (tehát életszerű használatot feltételezve gyakorlatilag korlátlan) beszélgetést biztosít. A Telenornál ugyanez (elméletileg is korlátlanul) havi 1099 forintba kerül, de itt van egy olyan megkötés, hogy a bevont hívószámoknak ugyanazon ügyfélhez kell tartozniuk, barátok helyett tehát valóban rokonokra értelmezhető a telenoros megoldás. A Családi opció a Vodafone-nál a legolcsóbb, havi 990 forint, de az összeg hívószámonként “mindössze” 1000 percnyi ingyenes beszélgetésre ad lehetőséget. Bár a havi közel 17 óra - főleg az összes csoporttag hívására elosztva - a másik két szolgáltató ajánlatánál jóval korlátosabbnak tűnik, az átlagfelhasználók beleférhetnek a keretbe.
Ha a fentebb már említett havi 4-5 órás telefonálással számolva feltételezzük, hogy a felhasználó szempontjából rosszabb forgatókönyv valósul meg, tehát az ingyenes percekre is fizetni kell majd a 2 forintos adót, akkor a csomagok használatának költsége jelentősen, nem túl családbarát módon 50-60 százalékkal emelkedhet.
Firefoxnak álcázza magát egy kémprogram
A
Mozilla bíróságra
vinné azt
a céget, amely kormányoknak adja el a Firefox böngészőnek
álcázott kémprogramját. A Citizen
Lab kiberbiztonsági
cég jelentése szerint 36 országban működtetnek irányító
(command and control) szervereket a FinFisher nevű kémprogramhoz,
köztük Magyarországon is.
A
FinSpy neven is ismert szoftvert az angliai Gamma International
készíti a kormányoknak bűnügyi nyomozásokhoz. Ahogy ez lenni
szokott, a felhasználás állítólag nem áll meg itt, a kormányok
előszeretettel figyelik
politikai ellenfeleiket is a
programmal. A kémprogramot demokráciapárti bahreini aktivisták
ellen bizonyítottan használták.
A
Mozilla hivatalos blogjában írta meg, hogy felszólította a céget:
fejezze be illegális gyakorlatát. A Gamma programját úgy
tervezték, hogy Mozilla Firefoxnak tűnjön. Nem fertőzi meg magát
a böngészőt, de a Mozilla szerint márkájukat és védjegyüket
használják arra, hogy a hazugsággal elkerüljék a program
felismerését. A cég szerint ez sérti az emberi jogokat és az
online magánéletet.
Okostelefonnal is eltéríthető egy repülőgép
Az
amszterdami Hack In The Box biztonsági konferencián egy német
szakértő bemutatta,
hogy egy repülőgépet könnyen el lehet téríteni egy androidos
alkalmazással is. Hugo Teso, aki a németn.runs
AG biztonsági
tanácsadója, az informatika mellett a repüléssel is
professzionális szinten foglalkozik, ugyanis pilótákat oktat. Teso
az előadásában arra akart rámutatni, hogy a repülési
számítógépes rendszerek, illetve kommunikáció protokollok
milyen sebezhetők manapság.
A
demonstráción Teso ismertette, hogy készített egy exploit
keretrendszert (SIMON), illetve egy androidos alkalmazást
(PlaneSploit) – ez utóbbi szolgált arra, hogy a támadást a
repülőgép repülésirányító rendszeréhez közvetítse, majd
átvehesse az irányítást felette.
Teso
két technológiát használt arra, hogy sikeres támadást
hajthasson végre. Az egyik az automata légtérellenőrző rendszer
(Automatic
dependent surveillance-broadcast – ADS-B),
amely arra szolgál, hogy begyűjtse és továbbadja a repülőgépekről
érkező fontos adatokat, illetve egyéb információkkal is ellássa
a repülésben érintett feleket. A másik kompromittált rendszer
egy kommunikációs technológia (Aircraft Communications Addressing
and Reporting System – ACARS), amit egyrészt kapcsolattartásra,
másrészt automatikus információközlésre használnak.
Teso
azt akarta demonstrálni, hogy mindkét technológia sérülékeny a
támadásokkal szemben. A szakember az ADS-B segítségével
választotta ki a célpontjait, az ACARS segítségével
információkat szerzett a fedélzeti számítógépekből, illetve
ennek segítségével juttatott hamis üzeneteket a rendszerekbe. A
kutatásai alapján fejlesztett SIMON keretrendszert szándékosan
úgy hozta létre, hogy az csak virtuális környezetben működjön,
ne lehessen valódi repülőgépek ellen felhasználni. A
teszteléshez szükséges laboratóriumi körülményeket viszont úgy
alkotta meg, hogy a szoftverek és hardverek számára kialakított
kommunikációs feltételek ugyanolyanok legyenek, mint a való
életben.
Megsemmisíthet egy repülőgépet
Az
említett androidos alkalmazás arra jó, hogy a Flightradar24 élő
nyomkövetőt igénybe véve a SIMON-t távirányítással lehessen
használni. Hogy sokkolja a hallgatókat, Teso megmutatta az
alkalmazás felhasználói felületét, ahol a fő funkciók a
felderítés, az információgyűjtés, illetve az exploit
alkalmazása voltak. A támadó néhány kattintással elérheti
célját, épp úgy, mint egy videojátékban. Teso azt is
megmutatta, hogy gyakorlatilag mindent megtehet, ha bejutott a
rendszerbe: ha akarja, átírhatja a gép útvonalát, vagy épp meg
is semmisítheti azt.
Teso
a fontos részleteket, például a kihasználható sebezhetőségeket
természetesen nem fedte fel, de annyit elmondott, hogy az általa
felkeresett vállalatok komolyan vették a figyelmeztetést, és több
hibát már ki is javítottak. Ugyanakkor még nagyon sok
sebezhetőség található az említett rendszerekben, ráadásul
rengeteg, az alkalmazott rendszerektől és gépektől függő
változat létezik. Ezeknek a javítása sok munkát igényel. Teso
szerint a modernebb gépek rendszereit könnyebb javítani és
ellenőrizni, a szakembereknek a régebbi repülők rendszerei
okozhatnak problémát.
Lézerágyúval támad a drónra a hadihajó
A
haditengerészet hosszú tesztelés után bemutatta
a legújabb fegyverét,
a hadihajó fedélzetére szerelhető, nagy teljesítményű lézert.
A LaWS (Laser
Weapon System) első bemutatóját a haditengerészet éves
konferenciáján tartották meg Washingtonban.
Thomas
Eccles ellentengernagy elmondta, hogy az első hadgyakorlaton a USS
Dewey rombolóhajóra szerelt
lézerfegyverrel kilőttek egy megfigyelő drónt és több kisebb,
gyors hajót is. A konferencián bemutatták az erről készült
videofelvételeket is. A rombolóra szerelt lézerágyú
támadóerejének csak a felhasznált energia szab határt, és
fénysebességgel pusztíthatja el a hajókra támadó járműveket.
Mint
a videóból is látható, a LaWS igen távol áll a Csillagok
háborújában látott lézerfegyverektől - maga a lézersugár
szabad szemmel nem is látható. A szilárdtest lézer kifejlesztése
negyvenmillió dollárjába és hat évébe került a
haditengerészetnek. Az új eszköz közvetlen leszármazottja a
radarral vezérelt CIWS-nek (Close In Weapons System), amit már
korábban felszereltek a hadihajók fedélzetére, és ugyancsak
használható drónok kilövésére.
Jövőre
a LaWS-rendszert is telepítik, és megkezdődhet a rendszer éles
tesztelése. A LaWS-t aUSS
Ponce hadihajóra
szerelik föl, ami a Közel-Keleten, Irán közelében fog
állomásozni.
A
haditengerészet arról nem nyilatkozott, hogy a LaWS üzemeltetéséhez
hány kilowatt energia szükséges, de a szakértők szerint
valószínű, hogy 100 kilowattnál kevesebb. Az a tény, hogy a LaWS
szétlőhet egy megfigyelő drónt és néhány gyors hajót is,
inkább a kilőtt járművek sebezhetőségét, mint a LaWS pusztító
erejét igazolhatja. Egy hajó
elleni rakétát például
nem tud kilőni, és a pénzérme kerületű lézersugara egy
vadászgépet legfeljebb csak megperzselhet. Az is problémát
jelenthet, hogy a nagy teljesítményű lézert hűteni kell, hogy ne
hevüljön túl.
Egy lyukas dollár
Thomas
Eccles bizakodva tekint a jövőbe; a haditengerészet
lézerprogramja, úgy tűnik, végre révbe érhet. Eccles úgy véli,
a jövőben bevezetésre kerülő lézereket a hajó elektromos
hálózatára is rákapcsolhatják, amivel a lézernek akár egy
megawattos kapacitása is lehet – ez elég ahhoz, hogy egy
másodperc alatt átégessen hatméternyi acélt. A mérnökök
számára egy ilyen teljesítményű lézer fejlesztése komoly
nehézségeket jelent, de Matthew Klunder ellentengernagy szerint
hosszú távon elérhető a cél.
Klunder
és Eccles szerint a fegyver legnagyobb előnye a gazdaságossága.
Klunder elmondta, hogy nem egy olyan eszközről van szó, ami több
ezer vagy több millió dollárba kerül, márpedig a legolcsóbb
tüzérségi eszköz egy amerikai hadihajón legalább ötezer dollár
lövésenként. Az irányított energiaimpulzus költsége
kevesebb, mint egy dollár. Hasonlóan drágák a hajó elleni
rakéták is, és a szakértők annak örülnek a legjobban, hogy a
lézer segítségével olcsón elpusztíthatnak egy drága ellenséges
fegyvert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése