2015. szeptember 5., szombat

Hol van a pénzünk?GONDOLKOZZEL




  2011-07-28 16:09:30, csütörtök



Hol van a pénzünk?

(Nos, ki a hibás?
Rokefeller! Soros! Sem Rotschild, sem Orbán-Olstein nem az, csak annyi,
hogy "rossz a kommunikációja", pedig Soros éppen Orbán mentora,
ahogy Morvaié is, de ez nem baj.
Drábik (aki zsidó és szabadkőműves) nyilván ezt nem tudja. No ez a gond!)


Mi vitte az országot a szakadék szélére, avagy - Hol a pénz, urak?!...


Üdvözlet mindenkinek!

A következő néhány napban részletekben leközlök egy írást, amit a magát "Szabad Európának" nevező társaság állított össze. Az írás figyelemre méltó tárgyilagossággal követi a középkortól (nem időrendi sorrendben) napjainkig azt a vezérlő elvet, ami Magyarországot és a világot idáig juttatta. A mi kirablásunk különösen vérforraló, ki-ki döntse el, mit érdemel az a bűnös.....De lássuk az első részt.....
Teljes hír

Üdvözlet mindenkinek!

A következő néhány napban részletekben leközlök egy írást, amit a magát "Szabad Európának" nevező társaság állított össze. Az írás figyelemre méltó tárgyilagossággal követi a középkortól (nem időrendi sorrendben) napjainkig azt a vezérlő elvet, ami Magyarországot és a világot idáig juttatta. A mi kirablásunk különösen vérforraló, ki-ki döntse el, mit érdemel az a bűnös.....De lássuk az első részt.....

Mi történik ma, Magyarországon:

Egy ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában!
Beszéljenek a számok:
1945-ben, a németek után az oroszok (szovjetek) szállták meg Magyarországot.
1956-ban a magyar nép megkísérelte visszaszerezni a hatalmat a megszállóktól és a bábkormánytól.
1957 tavaszára, a "van másik" bábkormány megszilárdította rémuralmát.
1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.
1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár kamatot az egymilliárd dollár után.
1989-ben: csődhelyzet, mert összegyűlt húsz milliárd adósság!

Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár!
Visszafizetve: 11 milliárd dollár!
Maradék adósság: 20 milliárd dollár!
Erre, mondta Antal József:
"Az adósságot vissza kell fizetni!"
"Ez becsületbeli ügy!"
Vajon kinek a "becsülete" múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi műveletet elismerjék, amit a megszállók és hű kutyáik a magyar nép nyakába varrtak?
1989-2010 között felvettünk 50 milliárd dollárt.
1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.
2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral plusz kamataival.

Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc is fizette a kamatokat. Mindegyik hazudott erről a magyaroknak!

Orbán most megpróbál valamit, de mivel nem őszinte a kommunikációja, kevés az esélye. Csak akkor vehetjük fel eséllyel a harcot a saját pénz-kicsbocsájtásért, ha nem azzal a porhintéssel foglalkozunk, hogy mennyi a jegybankelnök fizetése, hanem azzal, hogy minden magyar tudja, hogy miért nem nyomtathatunk forintot, miért kell kölcsönt felvenni kamatra.

A rendszerváltás és az államadósság
Ki áll a magyar pártok mögött?


2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény.
Pedig az adat igaz! Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.

Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát.

Soros György
22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? "Mindössze" a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor, egészségbiztosítók, stb.)

Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint mondta: "...ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és Sarlós!), amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat."

Antall József miniszterelnök

Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az, amiről sem ő és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt!
Amennyiben erről beszéltek volna azonnali hatállyal "forradalmat" robbantottak volna ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád és a néppel elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésről és az átütemezésről is.
Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!
Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erő, mely erről beszél, halál fia. Ezért nem beszél erről a Fidesz sem. Tudni kell, hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem tudták megállni az újabb pénzszerzés lehetőségét és Magyarországot azóta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A statisztikai évkönyvben 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés.

Antall halálával és 4 év elteltével 1994-ben a nép visszaszavazta a volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított és Horn Gyula elsöprő fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EUR�"PA véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérből megzsarolták Hornt. Vagy privatizál és fizeti a kamatokat vagy repül, és jön a választás és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált. Mindent.

Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása.
Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall nem adott oda Sorosnak és Sarlósnak mégis idegen kézbe került.

Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát a nyugati bankárvilág a Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezőgazdaságra és a termőföldre is rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezőgazdaságban. Ha nem veszi be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerő és legtöbb mandátummal rendelkező MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett.

Orbán és Torgyán alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése.

A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyőződésünk, hogy ennek az volt a célja, hogy az addig még úgy, ahogy működő magyar mezőgazdaság a padlóra kerüljön,
és fillérekért fel lehessen vásárolni.
Ekkor születtek a zsebszerződések.
Mikor Torgyánnal szétverették a mezőgazdaságot (emlékszünk, működésképtelen családi gazdaságokba döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa.
Orbán megzsarolta Torgyánt - akárcsak Antall - az ügynökmúltjával, Torgyán le is mondott.
Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.

A Fidesz is kihasította a saját sápját. Lásd bábolnai gazdaságok privatizációja stb. De a nagy fölénnyel vezető Fidesz is pofára esett, mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket ejtették és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A 2002 választás eredménye fontos volt, mert az Orbán-Torgyán-féle mezőgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást az Európai Unióhoz és ráengedni a halálos ágyán vergődő magyar mezőgazdaságra a nyugati árukat.
Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos programot és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az emberek, hogy vége lett a magyar mezőgazdaságnak és kereskedelemnek is.

Medgyessy a kölcsönökből osztogatott.
A kölcsönökből megemelt fizetéseket és nyugdíjakat pár év alatt kiszivattyúzták az országból a multinacionális kereskedelmi egységek segítségével, a PLÁZÁK-kal, és bevásárló központokkal. A pénz elfogyott az adósság maradt, a nemzeti vagyon elveszett.

A 100 napos programra adott kölcsönöket egyből visszaszivattyúzták magukhoz.
Az 1990-ben 22 milliárd dolláros adósság időközben 135 milliárd dollárra nőtt, miközben évi 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk. Miután a baloldalt most engedik lejáratni (van is miért), újra a másik bábot Orbánt hozzák vissza a hatalomba. De ne legyenek illúzióink, Orbánt ugyanúgy zsarolják (szintén van is mivel) és irányítják, mint Gyurcsányt. Míg Gyurcsány, Bokros, és Surányi ugye a Rockefellerék és Sorosék által irányított Bildenberg-csoport tagjai, addig ugye Orbán a szintén Rockefeller érdekeltségű Trilateral Commission nevű csoport tagja (bábja). Így már talán jobban érthető a Fidesz hintapolitikája is.

És egy kis ráadás
"Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna, amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat ebből próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk" - mondta Bencze Izabella. A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.

Trianon miatt nálunk tilos volt a reprivatizáció!

Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva(!) volt. "Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környező országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek. Ezt a Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerződést. Ezt a Nyugat el akarta kerülni" - mondta Bogár László.

Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok!
A lenti adatokat erősen őrzik a nyilvánosság elől. A mi
célunk viszont az, hogy minél több ember tudja meg őket. Küldje tovább minden megbízható ismerősének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal, hogy terjeszti anyagainkat. Az elmúlt egy évben már 2 honlapunk "fagyott" le "véletlenül". E-mail kommunnikációnkban a Szabad Európa szóösszetétel használata sokszor az e-mailküldést megakasztja. Nem csoda, az adatok megdöbbentőek, és még megdöbbentőbb, hogy egyetlen magyar politikus sem beszél róla, még évértéklésben sem.

Olvasson a sorok között!

Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.

1. hír
Az ország államháztartási és külső finanszírozási helyzete látványosan javult. ... A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetről. A ház számításai szerint a magyar államháztartás strukturális elsődleges egyenlege az idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő többletet mutat majd, ...

2. hír
Röntgen alatt Magyarország - elégedett Brüsszel az eredménnyel
.... Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külső pénzügyi helyzete - állapította meg az Európai Bizottság, hétfőn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben készített helyzetértékelésében. (.....) Az elfogadott 2010-es költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és jelentős tartalékok vannak benne.

Tényadat:
A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. A Független Szabad Európa kiszámolta. Akkor most nézzük meg mit jelent ez MAGYARUL:

1.
A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem változik. (Most tekintsünk el a pár tízed százalékos csökkenéstől, vagy esetleges emelkedéstől.)
2.
a fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar költségvetés 1% az 255 milliárd forinttal egyenlő. (Sima aránypár: Ha 918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1% 255 milliárd forint!
3.
Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsődleges többlete. Azaz 5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsődleges egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG. 1352 milliárd forintot.
4.
A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!!
Ezek szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.
5.
Kérdés. Hová tűnt az 1352 milliárd többlet és miből keletkezett a 969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár. Hol ez a pénz?
Kapaszkodjon meg!
Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben fizetünk!
2321 milliárd forint, 11,6 milliárd dollár.

Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa: 2321 milliárd forint az
Az öt darab teljes és felépített 4-es METRO,
vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj,
vagy a teljes jelenleg már meglévő magyar autópályák felépítésének költsége!
vagy mintegy 50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt
vagyonadóból várt a kormány,
vagy 150 darab Grippen vadászgép,
vagy 2321 darab Combino villamos
vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz
vagy minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig 232000 forint.
Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.

Mit tehetünk? Előszőr is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a kamatokat szedik tőlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a számok.

Az a politikus aki beszélne róla, holnaptól a
süllyesztőben találná magát. Kik ezek a befektetők?

Kik szedik a kamatokat?

David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György

Kik tolják ki talicskával a pénzt az országból?
A hülyítés és porhintás: AZ, HOGY LOPNAK!
BKV, Zuschlag, Tocsik, Tribuszerné, autópálya-építés, BAUMAG, Kaya Ibrahim, Josip Tot, Hunvald, Orbán-papa bányái, Velence-tavi kaszinó telek, HAJDÚ-BÉT, stb. Mindenkinek a kedve és pártállása szerint. De, bármennyit is elloptak, ennek az ezerszeresét viszik ki az országból teljesen "legálisan" valakik!

Figyelem!Kapaszkodjon meg! Elmondjuk hol a pénz!
Ahhoz, hogy pontosan megértsük miről van szó, meg kell néznünk néhány mondatnak a jelentését, amiket nap, mint nap hallunk a híradókban, de nem tudjuk, valójában mit is jelent!

1. A monetáris politika. Minden nap 20-szor halljuk. De mi is ez?
A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.

Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség szűkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban, ugyanakkor infláció-növelő hatású lehet.

Nos, felteszek egy olyan kérdés, amire 100 magyarból 100 ugyanazt válaszolja, mert gyerekkora óta belenevelték és ha írni, olvasni nem is tanították meg, de arra nagyon ügyeltek, hogy ezt beleégessék belülről a homlokába. De vigyázat! Ez egy hazugság!
1. Adat. A jegybank (a MAGYAR NEMZETI BANK) az ország tulajdonába van.
2. Adat. A jegybank kizárólagos joga, hogy pénz bocsásson ki.
Kérdés: Mi van, akkor, ha egy ország költségvetése, hiányt mutat?
A logikus válasz: A jegybank bocsásson ki pénzt a hiány fedezésére.
Most minden olvasó fejében az előre beprogramozott sziréna megszólal és elkezd villogni a vészfény.
TILOS!!! NEM SZABAD!!! NEM LEHET PÉNZT
KIBOCSÁJTANI, MERT INFLÁCIÓ LESZ!

( ne lepődjön, meg, ha Ön is erre gondolt, mert Ön is rendszer része és Önt is beprogramozták)
A programozás része továbbá az is, hogy eddig tudjon a dolgokról. Itt álljon le a gondolkodása, fagyjon le, mint a Windows a számítógépen. És lám, az emberek nem is gondolkodnak tovább. Az előre beprogramozás nem engedi.
ITT ÉS MOST MI PROGRAMTÖRLÉST HAJTUNK VÉGRE!
3. Adat. Az elmúlt 80 évben mindig hiány volt a költségvetésben.
4. Adat. Mégis még mindig működünk.
Kérdés: Hogy lehet ez? Nos, programozóink azt megtiltják nekünk, hogy pénzt bocsássunk ki, de azt már nem, hogy ők adjanak nekünk pénzt.
Magyarul a PLUSZ PÉNZ a hiány fedezésére, mindenképpen bekerül a gazdaságba, mert az különben azonnal összeomlana.
Miért nincs sziréna és vészfény?
NEM LEHET! PÉNZT KIBOCSÁJTANI TILOS, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
Pedig ez ugyanannyi mennyiségű pénz, mint, amennyit mi magunk is kinyomhatnánk, és valóban lesz is egy kis infláció 4-5%, de akkor, miért nem mi adjuk ki saját pénzünket. Hiszen látszólag ugyanaz a folyamat.
Pénz rakása a gazdaságba a hiány fedezésére.
DE CSAK LÁTSZÓLAG AZONOS A KÉT PÉNZ!
A mi általunk kibocsájtott pénz okoz némi inflációt és ennyi!
A ő általuk kibocsájtott pénz okoz némi inflációt (ugyanannyit) és....
KAMATOT KELL RÁ FIZETNI!
Ezért programoztak be minket arra, hogy ne tegyünk fel kérdéseket erről a témáról.
És most kapaszkodjon meg, mert rosszul lesz!
5. Adat. Becsüljük meg, mennyit lopnak a mi politikusaink rátartással!

Nézzük a 20 év termését
Tocsik
800 millió
Tribuszérné
2000 millió, azaz 2 milliárd
Zuschlag
50 millió
BKV 3000 millió, azaz 3 milliárd
Autópálya
100000 millió, 100 milliárd
Számoljunk minden képviselőre 100 milliót, az 40000 millió, azaz 40 milliárd
Adjuk össze 145850 millió, azaz 145 milliárd. Kerekítsünk felfele legyen 150 milliárd. És, hogy biztosak legyünk a dolgunkban szorozzuk be öttel. Az 750 milliárd forint. 20 év alatt ennyit lophattak el, úgy, hogy mi öttel szoroztunk!!!!! Ez 4 milliárd dollár!
Ez persze iszonyú sok pénz, ha tud követni.
DE MOST JÖN E LÉNYEG! TUDJA ÖN, HOGY 20 ÉV ALATT MENNYI KAMATOT FIZETTÜNK KI?
30.000 MILLIÁRD FORINTOT, 162 MILLIÁRD DOLLÁRT!!!
DE LEGALÁBB TÖRLESZTETTÜNK?
20 éve tartoztunk 20 milliárd dollárral, azóta fizettünk 162 millárd dollár kamatot.
AZ EREDMÉNY: MA 135 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TARTOZUNK NEKIK!
De kik ők?

Egy idézet a MAGYAR NEMZETI BANK-ról szóló törvényből:

I. Fejezet

A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS
ALAPVETŐ FELADATA

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja.
Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik
végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek,
nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével
a Kormánytól,
az Európai Unió intézményeitől és szerveitől,
tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől!

Magyarul, mi magyarok választjuk a PARLAMENTET.
A Parlament (országgyűlés) ellenőrzi a Kormányt,
a Kormány nem ellenőrzi a jegybankot.

Következésképpen mi magyarok nem ellenőrizzük a jegybankot,
és a pénzkibocsájtást.
A jegybankot, a MAGYAR NEMZETI BANK-ot
az Európai Központi Bank ellenőrzi.
És mit gondolnak, kik a tulajdonosai az Európai Központi Banknak.
Hát a jegybankok,
akikre a saját nemzetük semmilyen befolyást nem gyakorolhat.
Azok diktálnak, akiket oda vezető pozicíóba helyeznek.

És őket, kik rakják oda?

David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György




  2011-07-28 16:37:28, csütörtök



SEMMIBŐL, HOGYAN TEREMT PÉNZT A BANKRENDSZER

Hogy hogyan jön létre a pénz, milyen szabályok alapján vezérlik, és annak, hogy ezek mennyire befolyásolják társadalmunkat, a legtöbb ember egyáltalán nincs tudatában.

Egy világban, ahol a népesség 1%-a birtokolja a bolygó javainak 40%-át, egy világban, ahol 34,000 gyermek hal meg minden egyes nap szegénységben és gyógyítható betegségekben és ahol a bolygó népességének fele él 2 dollárnál kevesebből naponta...

Egy dolog világos. Valami nagyon nem stimmel.

Akár tudatában vagyunk vagy sem, az összes intézmény alapvető feltétele és így társadalmunknak is, a pénz. Éppen ezért, a pénzügyi szabályok ismerete kritikus annak megértéséhez, miért olyan a világunk, amilyen. Sajnos, az átlagember a gazdasági témákra félre értéssel, s unalommal tekint. A végtelen szakzsargon a megfélemlítő matematikával karöltve gyorsan el is riasztja az azt megértésére vágyó embereket. Azonban a tény az, hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága valójában csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a legtársadalomellenesebb struktúrákat, melyekkel az emberiség valaha is szembenézett.


LEGNAGYOBB RABSZOLGA,az AKIVEL ELHITETIK, HOGY SZABAD

A FED leírja a pénz létrehozásának menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben.
Ennek a fordítása a következő: Az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-et és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt. A FED válaszol: Persze, veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt.

A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek. Válaszul, a FED szintén egy csomó papírt nyomtat. S ezeket "Federal Reserve Note"-nak nevezik el és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházzák fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli.

Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárd dollárt és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak. 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához. Íme! A 10 milliárd dollár létrejött. Természetesen a példa általánosít. Először is, a tranzakció elektronikusan történik a valóságban. Papír felhasználása nélkül.

Valójában csak dollár alig 3%-ának létezik papír megfelelője.

A többi 97%, csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek. Másképpen fogalmazva: a pénz adósságot jelez.
PÉNZ, ÉRTÉKPAPÍR - ADÓSSÁG, KÖTELEZETTSÉG

Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent, még jobban fogjuk látni a példa további részében. Tehát, a csere megtörtént.

A 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.

A résztartalékra épülő banki szabályok alapján,a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz. Mint minden más betét is.

És mint a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják a " Modern Money Mechanics" alapján: "Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő." Ezután összegszerűen is definiálja: "A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a."

Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét10%-a, 1 milliárd dollár tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik. Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban) Így növekszik meg a pénzellátás. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban)

Ahogyan a "Modern Money Mechanics"-ban állítják: "Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket.

Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsön szerződést kötnek) a pénzért cserébe és a kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg. Más szavakkal, 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből. Pusztán azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként. Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt.

A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként.

A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz.

10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre, mint új pénz további kölcsönökre.

És természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető, további 7,2 milliárdot hozva létre, 6,5 milliárdot... 5,9 milliárdot... és így tovább... A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elméletileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül.

Más szavakkal: Minden betét a banki rendszerben, 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Pénz-függők, forduljatok az udvarias Bank of America-hoz megnyugtató, azonnali pénzért. P-É-N-Z biztonságos személyi kölcsön formájában. Most hogy értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel:
Mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?

A válasz: a meglevő pénzmennyiség.

Az új pénz valójában értéket lop a meglevő pénzmennyiségtől.
A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban levő termékektől.

És ahogy a kereslet kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó.

Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz.

Nem azt mondják: leértékelés, nem azt mondják: értékromlás, nem azt mondják: csapd be az embereket, hanem, hogy csökkentsük a kamatlábakat.

Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét.

Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, habár "tőkénk" van.
Egyet kérdezek: hogyan várhatja bárki, hogy megoldjuk az infláció problémáját?
Itt az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat, még több inflációval.
Természetesen lehetetlen.

A résztartalékra épülő banki rendszer alapvetően inflációs.

A pénzkibocsátás növelése áru és terméknövelés nélkül mindig leértékeli a pénzt. Egy gyors pillantás az amerikai dollárvásárló erejére és a pénzkibocsátás ütemére egyértelművé teszi a helyzetet. Az összefüggés nyilvánvaló. 1913-ban 1 dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés mióta a FED létezik.

Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik, várj egy kicsit. Az abszurditás valójában nem elég erős szó a pénzügyi rendszer működésére.
A pénz adósság, és az adósság pénz

A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz. Az USA pénzkibocsátását átnézve 1950 és 2006 között és az USA nemzeti adósságával. Érdekes összefüggés van, hogy a trendek, lényegében ugyanazok. Ahol pénz van, ott adósság van.

Ahol több adósság van, ott több pénz van.

Másképpen fogalmazva: minden egyes dollár a zsebedben valakinek a tartozása. Emlékezz: az egyetlen mód, ahogy pénz jön létre, adósság. Ha mindenki visszabírná fizetni az adósságát, beleértve a kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban.

"Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem."

Marriner Eccies - Governor of the Federal Reserve1941 szeptember 30

Az amerikai történelem során az utolsó eset, amikor a nemzeti adósság ki volt fizetve,1835-ben volt, miután Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot.

Valójában Jackson teljes politikai programja a központi bank bezárására épült.

Egyszer kijelentette: Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank a kormányt irányítani próbálja előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak, hogy ne dőljenek be a csalásnak amit ezen intézmény állandósítása jelent, vagy egy másik alapítása."

Sajnos az üzenet hamar elhalt. És a nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban a FED-et A FED létre hozásával az adósság garantált

Amíg a FED, mint intézmény létezik, az állandó adósság garantált.

Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján.adósság, bank, bankrendszer, gazdaság, gazdasági világválság, hitel, kamat, kamatláb, kölcsön, pénz, pénzügy, pénzügyi rendszer, rendszer, világ, világválság

Ezek a kölcsönök a banki tartalékokon s a tartalékok betéteken alapulnak.

És ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben minden betét a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre. Leértékelve a meglevő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban. Mivel a pénz adósságból születik, és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik szem elől az eredeti adósságot. Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre. Akármennyire is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról.
A kamat.

Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy bankból, azt mindig egy magas kamattal kell visszafizetnie. Más szavakkal: minden egyes dollár, ami létezik, vissza kell legyen fizetve, kamatostul. Azonban, ha az összes pénz a központi banktól jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik, és ha az úgynevezett "tőke" csak a pénzügyi ellátó rendszerben keletkezhet; Akkor
hol van a pénz, ami a kamatot fedezi?
Sehol.
Nem létezik.

S ennek a következményei megdöbbentőek.

A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban levő pénz. Ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandóan új pénz kell, hogy az állandó, a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része. Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák. A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan, amikor a zene véget ér, valaki kiesik.

És éppen ez a lényeg. A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogot, elveszik a tulajdonod. Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt. De azért is, mert a pénz amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen. 1969-ben, volt egy minnesotai tárgyalás, Jerome Daly ügye, aki megtámadta otthonának elárverezését, melyet a bank foglalt le, amitől a kölcsönt vette fel, hogy megvehesse. Azzal védekezett, hogy a jelzálog, mint szerződés, amely közte és a bank között született, törvényes tulajdonforma cserét írt elő.

Jogi nyelven ezt ellenértéknek hívják,(Ellenérték: bármi, ami értékkel bír, lehet pénz vagy szolgáltatás, amit az egyik fél ad a másiknak valamiért cserébe.) Daly értelmezésében a pénz soha nem is volt a bank tulajdona, mivel a semmiből keletkezett a kölcsön létrejötte során. Emlékszel mit írt a "Modern Money Mechanics" a kölcsönökről? Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el pénzért cserébe.

Napjainkra igen kevés hír lát napvilágot Rotschildékról. Annyit mindenesetre tudunk, hogy mára mindössze öt ország maradt, amelyek központi bankjai nem Rotschild-érdekeltségűek. Ezek az országok: Irán, Észak-Korea, Szudán, Kuba és Líbia.

A bank tartalékalapja nem változik a kölcsön folyósításától. De a betétek azonban új értékkel járulnak a teljes bankrendszer betéti állományhoz. Más szavakkal, a pénz nem a bank meglevő vagyonából származik. A bank egyszerűen feltalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából, kivéve az elméleti felelősségét papíron. Az ügy folyamán a bank elnöke, Mr. Morgan is felszólalt. A bíró személyes megjegyzéseiben azt írta, hogy a bankelnök elismerte, hogy a FED-del együttműködve hozta létre a pénzt és a hitelt, amelyek csak a könyvelési tételekben jelennek meg. A pénz és a hitel akkor jött létre amikor a bank azt létrehozta.
Mr. Morgan beismerte, hogy semmilyen törvény nem adott erre nekik jogot. Törvényes ellenértéknek kell léteznie és azt kell felkínálniuk. A bíróság megállapította, hogy nem volt törvényes ellenérték. Költőien hozzátette: "Csak Isten tud a semmiből valami értéket létrehozni." E tények alapján a bíróság elutasította a bank igényét és Daly megtartotta otthonát. A tárgyalás tanulsága óriási volt.





  2011-07-28 18:51:33, csütörtök



Közösségi Pénz Siker - Izland- az elhallgatott polgári demokrácia győzelme.


Helyi Pénz, 2011. július 28., 15:49

Izland- az elhallgatott polgári demokrácia győzelme.

A médiák az utolsó részletekig tájékoztattak bennünket, az Egyiptomi

és a Líbiai eseményekről. Mélyen hallgattak viszont a lázadásokról és

a példaképes polgári forradalomról, amelyik két évvel ezelőtt zajlott

le Izlandon, ahol a polgárok kikényszerítették a kormány távozását és

az alkotmányuk átírását. Éppen azért, mert az Izlandi események a

polgári forradalom modellje, volt az egész eset elhallgatva. Az

Izlandi forradalom cenzúrája a legjobb bizonyíték arra,

hogy hogyan

kezelik az információkat, amelyek veszélyesek lehetnek a politikai és

a gazdasági elitnek.

Az Izlandi nép lemondott a régi kormány bármilyen formájáról,

a nagy

bankok államosítva lettek,

és népük nem fizeti meg az adósságot,

amelyet a politikusok alakítottak ki, mert ez az ő rossz gazdasági

politikájuknak a kérdése, és nem a népé.

Az új alkotmányban rögzítették, hogy a politikának a főszereplője a

polgár, és nem a politikus.

Jelenleg Izland a legjobb példaképe a nép békés és

tisztességes reakciójára a jelenlegi hatalom ellen, amelyik az

országot és a világot a válságba vezette. Az Izlandi modell mutatja,

hogy kell, hogy a politikusoknak félelmük legyen a nép reakciótól, ha

nem a nép érdekében fognak tevékenykedni. De ne az életüket féltsék,

hanem a politikai karrierjüket.

Elhallgatott tények Izlandról:

2008-ban államosították a legnagyobb bankot. A pénznemük összedőlt, és

a piac összedőlt. Az ország csődbe ment.

2009-ben nagyszabású tüntetések voltak a parlament előtt, a nép

lemondásra kényszerítette a kormányelnököt és az egész

kormánykoalíciót. A politikusok követelik az adóság megfizetését Nagy

Britanniának és Hollandiának, összesen 3.500 millió Euró, amelyet 15

év alatt kellet volna megfizetni 5,5% kamattal.

2010-ben a nép az utcára vonul, és kiharcolják maguknak az általános

népszavazás törvényét. 2010 januárjában a köztársasági elnök

elutasítja ennek a törvénynek a ratifikálását, és bejelenti, hogy

konzultálni fog az Európai unióval.

A nép ismét az utcára vonul.

Márciusban népszavazás van, amelynek az eredménye, hogy a nép 93%

elutasítja megfizetni az adósságot Nagy Britanniának és Hollandiának.

A kormány rá volt kényszerítve, hogy elkezdje az állam képviselőinek

kivizsgálását, hogy jogi felelősségre vonja őket a válságért. Utána

következett, egy néhány bankfőnök és menedzser bebörtönzése. Miután az

Interpol kiadta a parancsot, minden résztvevő bankár elhagyja az

országot. A nép alkotja az új alkotmányt, amelyik már nem a Dán

alkotmányának másolata, amint ez idáig volt.

2011 februárjában összejött az alkotmányalkotó testület, amelyet a nép

által közvetlen választott képviselők alkották, és elfogadásra

előterjesztették az új alkotmányt, amelyik megállapodás alapján

született.

Ez az Izlandi forradalom rövid történelme: az egész kormány lemondása,

bankok államosítása, általános népszavazás, a válságért felelős

emberek bebörtönözése és egyenesen a nép által átírt alkotmány

elfogadása.

Az Izlandon történő események olyan politikusoknak volt a figyelmében,

mint Merkel (német), Sárkozy (francia), Cameron (angol), Zapatero

(spanyol), Berlusconi (olasz) és mások, akik gyorsan felismerték a

veszélyt az ő korrupt rendszerükre.

Az Izlandon történő események bojkottálását szigorúan betartották az

összes korporációs sajtónak, rádiónak és televíziónak tudósítóinak

ezrei. Némelyik állam kiegyezői állítólag a médiáknak cserébe a

hallgatásért, adókedvezményeket ígértek.

Mindennek ellenére az Izlandi forradalom eszméje terjed az egész

Európában. Ellenálltak a korrupt és tarthatatlan rendszer ellen, és a

világnak leckét adtak az igazi demokráciából. Azoknak a politikai és

gazdasági elitek akarata ellenére, akik a világválságot okozták,

korább vagy később, ez az egész világon ismeretes és értékelve lesz. A

szabadság iránti vágynak nincs határa!

Fordította: Vajda Iván

Megjegyzés: Talán nem véletlen, hogy mindez Izlandban történt, ahol

az újkori világ legrégibb parlamentje van az "Althinget", amelyik

930-ban alakult.


A mi zsidó vakoló kifosztóink mit 

csinálnak ?



  2011-07-28 16:43:30, csütörtök



Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!


Magyarország földjének mélyén,
Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok,
amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását,
vagy a mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk öt- tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek köszönhetően felzárkózhatna a gazdag Európához.

Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklődő ember tudta, hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.

Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában.
A Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostűt, vagyis a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld alatt.

A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztő, a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis oda adta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát.

Hogy mennyi pénzről van szó?

Ebből a gázkincsből az utolsó fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot,
ami egyúttal a magyar gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné.
Avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat,
sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket,
és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani.

Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind a másé lesz.

Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltűnően aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni, és amíg jogállam volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen szerződéseket meg is semmisítette.

Íme, itt a nagy történelmi pillanat a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az ország egymással szemben álló erői. Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz, de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését. Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs kiaknázása az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék. Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század!!!


Van azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem történhet meg a mostani feltételek között.
Az ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását.
A történelmi hanyatlásnak és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető.

A magyar nagytőkének sem áll érdekében az ország kifosztása.
Talán vegyünk példát a horvátokról Ők nem adták oda koncesszióba sem 35 évre,
sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát.
Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben odaérjenek.
Nota bene:
az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése