Tényleg fillérekért dolgozunk Magyarországon?

Tényleg fillérekért dolgozunk Magyarországon? 

Érdekes ábrát tett közzé a Twitteren a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az egyes országok minimálbéréről vásárlóerő paritáson amerikai dollárban. A rossz hír, hogy a vizsgált 27 országból csak három helyen keresnek kevesebbet, mint Magyarországon, úgy tűnik, hogy számunkra a lengyel bérek is az álomkategóriába tartoznak. 

Az OECD adatai szerint Magyarországon vásárlóerő paritáson 2,58 dollár volt a nettó minimálbér óránként 2013-ban, ettől csak az észt, a chilei, a lett és a mexikói adat maradt el. Az utolsó helyen álló mexikói bérek mindössze egy dollárt értek el óránként. A több mint 720 forintos magyar minimális órabérrel 115 ezer forintos havi fizetés adódik heti 40 óra munkával és négy héttel számolva. 
A legjobban az ausztrál munkavállalók jártak, az OECD adatai szerint 9,54 dollár volt a minimális órabér a szigetországban, ami majdnem a négyszerese a magyarnak. Vagyis egy ausztrál munkavállaló havonta legalább 1500 dollárt, több mint 420 ezer forintot keres. 
Ettől csak egy hajszállal maradnak el a luxemburgi bérek a nemzetközi szervezet adatai szerint.A lista egyébként több érdekességre is rávilágít: igazolja például az eurózóna fejlettségbeli különbségből fakadó nehézségeit. Hiszen a luxemburgi 9,24 dolláros és a lett 1,46 dolláros órabérek között több mint hatszoros különbség van. Így pedig nehéz egységes Európáról, egységes eurózónáról beszélni. Az Egyesült Államok esetében az OECD 6,26 dolláros nettó minimális órabérrel számolt, azonban nagy a szórás az egyes államok között. Az adatok szerint 45 tagállamban van érvényben minimális órabér, ezen belül a washingtoni 9,05 dollár és a georgiai és wyomingi 5,15 dollár között szóródnak az adatok. Vagyis a legmagasabb összeg Amerikában is a nemzetközi élmezőnyben van. A Guardian korábbi adatai szerint idén az USA 21 tagállama döntött a minimálbér emelése mellett, és több állam is célként fogalmazta meg néhány éven belül a 10,10 dolláros minimális értéket, ami már magasabb lenne a z ausztrálnál is.Közép-Kelet-Európában a szlovén bérek a legmagasabbak, az OECD adatai szerint legalább 5,14 dollárt kell fizetni ott egy munkavállalónak. Érdekesség viszont, hogy a régióban második helyen állnak a lengyel fizetések, ott 3,59 dollár a minimális órabér. Ez magasabb például a már eurózóna tagnak számító Szlovákia, Lettország vagy Észtország hasonló adatánál. 
sokkaljobb-kommentár: A hatalom és egyre népesebb holdudvara az egykulcsos adónak köszönhetően nem, vagy alig fizet adót. Jövőre még ennyit sem fog! A minimálbérből és a magas jövedelemből (kétmillió forint körül van a hatalom jövedelme) egyaránt 16, jövőre 15 százalékkal adózni arcátlanság! A jövedelemhez alig jutókat ezen felül még akkora adófizetési kötelezettség és a világ legmagasabb, 27 százalékos áfája terheli, hogy mire a sárgacsekkeket is befizetik, alig marad megélhetésre pénzük. Sokat közülük sújt a devizahitel-csapda, amiből a hatalomék szinte elsőként a 2010-es választási győzelem után kimenekültek. A társadalmat viszont a nagy ígéret ellenére az út szélén hagyták. A hatalom és a társadalom jövedelme között ma már nem árok van, hanem szakadék! Az egyiknek napi 51 ezer (vagy több), a másiknak havi 51 ezer (vagy kevesebb). Amiatt, hogy a hatalom nem veszi ki a részét az egyenlő közteherviselésből, ráadásul eltűri a maffiatevékenységeket, a kieső 2000 milliárd f orint/év körüli adóbevételt is erkölcstelen módon a kisemberekkel pótoltatják! 
A másik nagy átverés, hogy régen hetente volt fizetés, aztán lett kéthetente, majd havonta. Erre figyelemmel a 13. havi fizetés mindenkit megilletne. Amerikában és Svájcban hetente van fizetés... 
Békéscsaba, 2015. június 28. 
F. I. - K. M. 
portfolio.hu - sokkaljobb.hu 
Emlékeztető: "Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelőzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt - állítja egy nemzetközi jelentés. A kutatást vezető közgazdász, John Christensen a Heteknek elmondta: szinte példátlan, hogy egy ország a teljes államadósságának két és félszeresét külföldre engedje úgy, hogy abból semmiféle bevétele nem származik. A megdöbbentő adatok arra utalnak, hogy az elmúlt 30 év sorozatos külföldi hitelfelvételei és megszorításai jórészt értelmetlenül történtek." (Részlet Morvay Péter: Magyarország elrablása - Offshore számlákon az államadósság duplája című írásából) Ennek sem lett következménye, legfeljebb annyi, hogy az írás megjelenése óta még néhány milliárd dollár kivándorolt! 

Dr. Szakács László: Épp a minimál nyugdíj és a minimál bér emeléséről vitatkozunk a parlamentben. A Fideszt és a Kormányt egyik sem érdekli nagyon. Csak a "hírmondókat" hagyták itt...

Kapcsolódó: 
   Szabad út a korrupciónak: fizetőssé tenné a kormány az adatigénylést! 
   Devizahitel néven bevezetett befektetési ügylet - EU bíróság - alperesek írásbeli észrevétele 
   Így trükközik a kormány a presztízsberuházásokkal 
   Nehezen ismeri be a minisztérium az államtitkári hazugságot 
   Önt is érintő nagy baj van a Balatonnál 
   A Balatonnál tényleg hatalmas a baj 
   Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon 
   Tiborczék milliárdjai után nyomoz az unió is? 
   Ötödik éve Csányi Sándor a leggazdagabb, és még mindig Habony Árpád a negyedik legbefolyásosabb magyar 
   Orbán már az öt leggazdagabb magyar egyike 
   Lefújta Orbán a milliárdos autóbeszerzést 

 
A sajtó, úgy tűnik, jó szokásához híven bojkottálja, az Európai Parlament most szerdán, 8-án szavaz róla

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Szabad út a korrupciónak: fizetőssé tenné a kormány az adatigénylést!

Fizetőssé tenné a kormány az adatigénylést. Nem lehet ennél nyilvánvalóbban jelezni, hogy a Fidesz vezető politikusai szerint a kormányzati hatalom egyenlő a szabadrablással. Persze úgy, hogy erről lehetőség szerint minél kevesebben tudjanak. 
Több szomszédunknál, így például Romániában és Szlovéniában is ülnek politikusok börtönben vesztegetés miatt, ezért a közélet tisztaságára kiemelten oda kell figyelnünk. 
(Trócsányi László) 

A közérdekű adatigénylés rendkívül hasznos intézmény, a demokrácia egyik fontos eszköze. Röviden arról szól, hogy állampolgárok – akárki – kérdéseket tehetnek fel az állami intézményeknek. Mondjuk arról, hogy mennyi közpénzt fizetünk a közmédia bloggereinek. Vagy arról, hogy mennyi pénzt költött az állam adóforintokból az idegengyűlölő plakátokra, mennyiért utaznak a kormány tagjai vagy mennyit fizet a kormány a Századvégnek tanulmányírásért. A dolog jogi alapja meglehetősen egyszerű: ha már a mi adóforintunkat használja a kormány különböző célokra, akkor jogunk van tudni, pontosan hogyan használja azt. Másképpen fogalmazva: hogy lopnak-e belőle vagy célszerűen, megfelelő hatékonysággal költik a pénzünket a hatalmon lévők. 
Pontosan tudjuk, hogy e tekintetben a Fidesz-kormány alulmúlt mindent korábban elképzelhető szintet (pedig korábban is alulmúltak minden korábban elképzelhető szintet). Mészáros Lőrinc sorra nyeri a közbeszerzéseket, aztán elfelejt egymilliárdot a vagyonnyilatkozatában feltüntetni, mi az nekünk. De azért néhány – jellemzően online – médium beszámol az ilyesmikről, meg ott van az a fránya kereskedelmi tévé is, ami nem átall híradót csinálni állatkerti tudósítás helyett, ezért a dolog a Fidesznek kényelmetlen. Így hát megpróbálják a közérdekű adatigénylés intézményét ellehetetleníteni. 
Persze ha nagyon akarták, eddig is meg lehetett kerülni a szabályt. A paksi bővítésről például nem lehet adatokat igényelni, hiszen azt harminc évre titkosították. Remélhetőleg senki nem gondolja, hogy a beruházás minden egyes elemét biztonsági okok miatt kell titkosítani. Nem, itt egyszerűen lopni akarnak, nem keveset, hiszen az alsó hangon 12,5 milliárd eurós – valójában persze sokkal drágább – projektnek, ha csak 10%-át viszik haza, az is százmilliárdos összeg. És ezért már megéri megszavaztatni a titkosítást a fideszes mameluk-frakcióval. Csak hát sajnos mindent nem lehet titkosítani. Az túl sok szavazást igényel, és majdnem olyan feltűnő, mint maga a lopás. 
Ezért jött most Trócsányi „a közélet tisztaságára kiemelten oda kell figyelnünk” László, és benyújt egy módosítót, ami szerint a közérdekű adatot igénylőknek fizetniük kell – méghozzá nemcsak a másolás költségét, hanem minden, az adatigényléssel kapcsolatos költséget meg kell téríteni. Magyarul: ha én meg akarom tudni, mennyi pénzt költött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációra 2015-ben, beadhatok egy adatigénylést, de fogalmam sincs, hogy érkezik-e majd egy százezer forintos számla a nevemre kiállítva a kért adatok mellé. Azaz nem fogok ilyen adatigénylést beadni. Pedig egyébként egyébként szeretném tudni, hogy az adóforintjaimból Rogán Antal lakása növekedett-e néhány négyzetmétert vagy valóban hasznos célokra költötték el, amiért hónapokig dolgoztam. 
Lopás eddig is volt. Ez a kormány azonban, úgy tűnik, kifejezetten büszke arra, hogy sajátjának tekinti a közpénzt. A „ne zavarj, épp lopok”-törvény és a Trócsányi-féle tolvajvédő törvényjavaslattal nemcsak az a probléma, hogy nem demokratikus, hanem az is, hogy kifejezetten bűncselekmények elleplezésére szolgál. Ahogy Trócsányi mondta: Romániában és Szlovákiában már politikusok ülnek börtönben vesztegetés miatt. Egyszer csak megéljük ezt Magyarországon is. 


DEVIZAHITEL NÉVEN BEVEZETETT BEFEKTETÉSI ÜGYLET – EU BÍRÓSÁG – ALPERESEK ÍRÁSBELI ÉSZREVÉTELE

- Belföld, Kiemelt hírek - Tagged: Add tovább, Árfolyamkockázat, átvert károsultak, Az évszázad átverése,Befektetések, Befektetési szerződés, Dr.Kriston István, előzetes döntéshozatali eljárás, európajogi pénzügyi szakjogász, Oszd meg, pénzpiaci és tőkepiaci kockázatkezelés, tagállam, Vegyes deviza határidős ügylet

DEVIZAHITEL NÉVEN BEVEZETETT BEFEKTETÉSI ÜGYLET – EU BÍRÓSÁG – ALPERESEK ÍRÁSBELI ÉSZREVÉTELE

Árfolyamkockázat (árfolyam különbözet) uniós bírósági ügye KÉRJÜK A FACEBOOKOS MEGOSZTÁST!

Dr. Kriston István ügyvéd:
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA – HIVATAL
C-312/14 előzetes döntéshozatali ügy 

ALPERESEK ÍRÁSBELI ÉSZREVÉTELE

Tartalomjegyzék:…
Bevezető
I. Tényállás.
II. Európai Unió joga. Indítvány az uniós jog értelmezésére.
III. Magyarország tagállam nemzeti joga.
IV. Magyarország tagállam nemzeti ítélkezési gyakorlata.
Az uniós és nemzeti jog kapcsolata.
V. Elhatárolás: pénzpiaci és tőkepiaci kockázatkezelés pénzügyi
doktrínája.

Tisztelt Európai Unió Bírósága!

Bevezető

(1) L.M. I.r. és L.Mné II.r. alperes magyar állampolgárok – az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező Ráckevei Járásbíróság, mint magyar tagállami nemzeti bíróság előtt 20.P.21.699/2012 számú polgári perben már igazolt – jogi képviseletében eljárva az Európai Unió Bíróságához ezúton előterjesztem az alperesek írásbeli észrevételét.

2. Előzetes döntéshozatali eljárás tárgyát képező ún. deviza alapú kölcsönügyletre vonatkozó jogvita Magyarországon mintegy 1.000.000 adóst és családjaik révén mintegy 4.000.000 polgárt, tehát a tízmilliós lakosság közel felét érinti, ezért nagy horderejű társadalompolitikai ügynek minősül.

(3) Előzetes döntéshozatali eljárásra olyan körülmények között kerül sor, amikorMagyarország tagállam polgárai félnek a törvényhozó, végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalomtól, ezért bátran ki kell jelenteni, hogy Magyarországon önkényuralom van. Ez az önkényuralom és a devizaadósok elnyomása törvényeken – a diktatúra jogi eszközein – alapul. 

(4) Magyarország jogi diktatúrája elhallgattatja a devizaadósokat, számukra kvázi felfüggesztette olyan alkotmányos jogok gyakorlását mint a bírósághoz fordulás joga, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a hatékony jogorvoslathoz való jog. 

(5) Deviza alapú hitelezés jogcímén az állam segédletével az Európai Unió Alapjogi Chartáját sértő adósrabszolgaság jött létre. Az FX-típusú, azonban lezárhatatlan devizaügyletek legalább egy nemzedéket egy életre adósrabszolga sorba kényszerítették.

(6) Kúria 6/2013 PJE és 2/2014 PJE jogegységi határozatai, valamint az Országgyűlés ezen határozatokra épülő devizatörvényei Magyarországról kisöpörték a fogyasztóvédelmi jogok gyakorlását, olyan ítélkezés és törvénykezés folyik, amelyben a részleges/teljes semmisségben szenvedő devizaszerződéseket a fogyasztókat védő normák félre tételével érvényessé küszöbölik ki, ezzel a fogyasztóval szerződő feleket (pénzügyi intézményeket) szerződésen kívüli támogatásban részesítik és kényszer teljesítésre szorítják.

(7) Európai Unió tagállama vagyunk, mégis úgy néz ki, hogy a metropoliszok jogharmonizációjához képest a periférián az uniós jogszolgáltatás hiányzik, ezért nagy várakozással tekintünk a jelen ügy tárgyalása és a döntéshozatal elé.

(8) Európai Unió Bírósága C-26/13 számú ügyben hozott ítélete a devizaszerződéseknek csak az egyik aspektusáról az árfolyamrés ügyében adott jogértelmezést. 

(9) Magyarország tagállam nemzeti felsőbíróságán azonban ez C-26/13 számú ítélet kényszerítette ki a Kúria 2/2014 PJE jogegységi határozatát, amely felállított egy jogi triászt. Az első triász az árfolyamrésnek törvényi semmisséget kölcsönzött és helyébe az MNB hivatalos devizaárfolyamát léptette (ezzel a szerződés érvényessé tette, vagyis konvalidálta). A második triász az egyoldalú szerződésmódosításokra – közte az egyoldalú kamat, kezelési költség, díjak emelésére – a semmisség törvényi vélelmét állította fel, melyet a bankok az állam ellen indítható perekben védhettek meg (egyelőre sikertelenül, de az aggályos perjogi megoldás alkotmánybíróságra került). A harmadik triász az árfolyamkockázat kérdése, mely a Kúria 6/2013 PJE jogegységi határozata szerint érvényes szerződési kikötés (alacsony kamat ellenében adós vállalja a teljes kockázatot) és nem minősül befektetési ügyletnek, míg a Kúria 2/2014 PJE jogegységi határozata ezen enyhített, mely szerint az árfolyamkockázat a főszolgáltatás körébe tartozik és tisztességtelensége nem vizsgálható kivéve, ha a bank nem megfelelő (nem világos, nem érthető) tájékoztatása vagy annak elmaradása vezetett a szerződéskötésre és a fogyasztó ezért azt gondolhatta, hogy a devizakockázat nem valós vagy nem teljesen neki kell viselnie (az árfolyamkockázat tisztességtelenségét az adósnak perben kell bizonyítania). Utóbbi triász által érintett árfolyamkockázat szerződési elemre vonatkozó uniós jog értelmezése a jelen előzetes döntéshozatali eljárás tárgya.

(10) Európai Unió Bírósága C-312/14 számú előzetes döntéshozatali eljárásában az eljárást kezdeményező tagállami magyar nemzeti bíróságnak az a kérdése merült fel, hogy a deviza alapú szerződések árfolyam műveleteire vonatkoznak-e a tőkepiaci uniós normák és azok értelmezését igényli, mivel a Kúria időközben hozott 6/2013 PJE jogegységi határozata nyomán az uniós jog elsődlegessége (szupremáciája) forog kockán és azzal ellentétes jogértelmezésre a nemzeti bíróság nem juthat, miközben köti őt a Kúria 6/2013 PJE jogegységi határozata. 

I. Tényállás

(11) L.M. I.r. alperes a Banif Plus Bank Zrt. (korábbi nevén Bank Plus Bank Zrt.) felperesi pénzügyi intézménnyel (a továbbiakban: bank) 2008.06.11 kelt CHF deviza alapú Fogyasztási Kölcsönszerződés elnevezésű kölcsönszerződést (a továbbiakban: szerződés) kötött gépjármű finanszírozására. Felperesi bank a Ráckevei Járásbíróságon keresetet indított kölcsön megfizetése iránt és a családjogi szabályok alapján házastársi közös vagyont terhelő közös kötelezettség jogi alapjain a házastársát L. Mné II.r. alperest is perbevonta. A perben alperesek érvénytelenségi kifogásokkal védekezünk,ennek sorában – többek között – a befektetési jogszabályt megkerülő tilos szerződés semmisségére és a deviza árfolyamkockázat viselésének egyoldalúan a fogyasztóra történt telepítésének tisztességtelenségén nyugvó semmisségre hivatkozunk. 

(12) Folyósítás során a felperesi bank 2008.06.23. nyújtotta HUF pénznemben a kölcsön összegét akként, hogy azt átutalta a gépjármű kereskedőnek. A kölcsönszerződés lsd. csatolt egyedi (EF) feltételei II. pontja szabályozta a kölcsön összegét. 

(13) Deviza alapú konstrukció lényegét a kölcsönszerződés lsd. csatolt általános (ÁF) feltételeinek 7-8. pontjai szabályozták akként, hogy a forintban kifejezett 1.250.000 HUF eredeti kölcsön összeg az OTP Bank Nyrt. deviza vételi 152.810 HUF/CHF árfolyamán (első referencia árfolyamon) 1.250.000 HUF : 152.810 = 8180 CHF devizanemben került meghatározásra. A 72 x egyhavi törlesztőrészlet – tőkeösszeg és annak kamatai – hasonlóan deviza vételi árfolyamon (első referencia árfolyamon) 27.999 HUF : 152.810 HUF/CHF = 183.23 CHF devizanemben került meghatározásra. A folyósítás deviza vételi árfolyamon történt. 

(14) CHF/HUF árfolyamváltozásoknak megfelelően a szerződés időtartama alatt a HUF tőkeösszeg, és ezért a törlesztőrészletek összege a az OTP Bank Nyrt. deviza eladási árfolyamán (új referencia árfolyamon) havonta újrakalkulálásra kerültek, ezzel a CHF/HUF árfolyamváltozásoknak kitett, ezért a ténylegesen nyújtott kölcsön összegét és törlesztőrészletek (tőke, kamat) mértékét is változtató összegű visszafizetendő HUF tőke és kamatláb került kikötésre. A kölcsönszerződés ÁF 8. pont (ii) értelmében „Egy új referencia árfolyam fenti paragrafusokban szabályozott kiszámítása esetén a megfelelő hátralevő tőkeösszeg módosításra kerül a referencia árfolyamok változásai alapján. A hátralévő tőke növekszik a forint leértékelődése esetén, és csökken a külföldi devizával szembeni felértékelődése esetén. A fenti módosítás alapján a jövőbeni esedékes részletek átkalkulálásra kerülnek egyenlő összegű új részletfizetési kötelezettségre a módosított hátralevő tőke, a szerződéses kamat és a hátralévő futamidő figyelembe vételével”. Ez azt jelenti, hogy a kölcsön folyósításakor 1.250.000 HUF kölcsönösszeggel, míg azt követően a deviza új referencia árfolyamától függő változó tőke összeggel és változó ügyleti kamattal tartozunk. Lényegében minden hónapban változott az, hogy mennyi tőkeösszeggel és mennyi törlesztőrészlettel (tőke, kamat) tartozunk. A szerződés jogcímén I.r. alperes kamat ellenében felperesi banktól hitelpénz banki terméket (a továbbiakban: termék) vásároltam. A szerződéskötés 2008.06.11. napján az 1.306.250 Ft tőketartozást követően 2008.07.15. – 2009.09.15. közötti időtartam alatt 464.983 Ft összegű törlesztést teljesítettem. A banki felperes első irányadó CHF kamatlába 2.865% volt. A szerződéskötés (2008.06.11.) után 2008. végétől a világon mindenütt estek a kamatszintek, így 2008. októberére a Svájci Nemzeti Bank londoni referencia kamata már 0,2%-ra csökkent. A felperesi bank deviza forrásköltsége elenyésző volt, ha egyáltalán beszerzett devizaforrást. A magyar jegybanki alapkamat – amely összefüggésben van az inflációval – változatlan maradt, így a deviza alapú hitelek még nagyobb extraprofitot (a carry trade extraprofitot inflációs extraprofittal is növelve) biztosítottak. A svájci frank a dollárhoz képest erősödött, ezért a svájci frankért egyre több forintot kellett fizetni. A fenti pénzügyi válság folyamat kihatott a reálgazdaságra és az életviszonyokra. A háztartások jövedelme inflálódott, ezért az adósságtörlesztési és hitelbíró képességük csökkent vagy megszűnt. Az alperesi háztartásunk 2009.09.15. napjáig tudta teljesíteni a szerződést, ezt követően elveszítette hitelbíró képességét. 

(15) A befektetési szolgáltatás természeténél fogva a hitelező engem mint alperesi fogyasztó ügyfelet egy befektetési szolgáltatása passzív alanyává tette és egy magas kockázatú befektetési terméket értékesített anélkül, hogy a befektetési ügyletből eredő jogaival és kötelezettségeivel az alperesi fogyasztó tisztában lehetettem volna. A befektetési eszköz a CHF deviza pénzeszköz. A kölcsönszerződés elnevezéshez képest a szolgáltatás természete és tartalma szerint CHF deviza befektetési eszközzel végzett deviza határidős ügylet. A határidő folyósításkori (azonnali) és törlesztéskori (határidős). A kölcsön folyósításakor a hitelező azonnali ügyletet bonyolított, úgy tett mintha deviza vételi árfolyamon megvette volna adóstól a rendelkezésére bocsátott forintot devizáért, vagyis a hitelező árfolyam emelkedésre spekulálva trade long (hosszú) pozíciót foglalt el CHF devizában és a forint leértékelődésével a forint tőkeösszeg növekedésével, következésképpen a fogyasztó devizában történő eladósodásával számolt. A forint törlesztés teljesítésekor a hitelező határidős ügyletet bonyolított, úgy tett mintha deviza eladási árfolyamon eladta volna a devizát forintért, vagyis az adós short pozíciót foglalt el CHF devizában és árfolyam esésével számolt. 

(16) A deviza kockázatviselési kikötés. Előadjuk, hogy a szerződés jogcímén a felperesi bank bevétele és egyben az adós fogyasztó által a pénz használatáért fizetett ellenérték: az egyszeri folyósítási díjon (kezelési költségen) felül a havonta esedékes kamat és kezelési költség. Előadjuk, hogy a szerződés EF II. pontja akként rendelkezik, hogy – idézem – „Ügyfél tudomásul veszi és elfogadja, hogy külföldi devizanem választása esetén az árfolyamok változásai miatt a hátralévő tőkeösszeg és a törlesztőrészletek változhatnak, és a változások kockázatát magára vállalja”. Előadjuk, hogy a szerződés ÁF 8. pont (ii) pontja a devizaárfolyam változás (árfolyam különbözet) viselésének és megfizetésének kockázatát (devizakockázat) kizárólag egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó szerződő félre telepítette (egyoldalú és indokolatlan hátrány). A hitelező szakmailag nem gondos és hiányos (elhallgatást tartalmazó)tájékoztatásának hiánya miatt én mint fogyasztó nem tehettem gondos megfontolás tárgyává az árfolyamkockázatból adódó veszteség lehetőségét és különösen annak mértékét, ezért nem mérlegelhettem a fizetőképességünknek megfelelően, ezért az árfolyamkockázatot egyoldalúan és indokolatlanul reánk telepítő devizakockázat terheinek viseléséről szóló kikötés a tisztességtelensége folytán semmis (érvénytelen). 

II. Európai Unió joga. Indítvány az uniós jog értelmezésére.

(17) Alperesi álláspontunk szerint az általunk kötött szerződés egy befektetési szolgáltatással vegyes kölcsönszerződés (vegyes kötelem), ezért arra a hitelintézeti és a tőkepiaci szabályokat egyaránt alkalmazni kell. 

(18) Kölcsön kötelemnek minősül a szolgáltatás (pénzkölcsön rendelkezésre bocsátása) és az ellenszolgáltatás (kamat, kezelési költség, díjak) meghatározása. A hitelintézeti szabályok szerint a kamat a pénz használatáért és a hitelezés kockázatáért fizetendő ellenérték. A kockázat díja tekintetében a szabályok nem különböztetnek deviza vagy forint kölcsön kockázatának díja között, a kamatban megfizetettnek kell tekinteni a pénzkölcsönzés kockázatának díját is. A hitelezési kockázat fedezete általában az előre rendelkezésre bocsátott jelzálogfedezet. 

(19) Tőkepiaci kötelemnek minősül a devizához kapcsolódó határidős ügylet (vételkor azonnali és törlesztéskor határidős árfolyam ügylet) és az árfolyamkockázat viselésének átruházása, mint előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet ((hitelderivatíva) pénzügyi eszközre vonatkozó lentebb nevesített befektetési szolgáltatások. 

(20) Európai Unió Bizottsága és intézményei a kétvalutás kölcsönügyleteket tévesen veszik ki a 2004/39/EK Irányelv hatálya alól arra hivatkozva, hogy a jelzálogügyletek nem tartoznak annak tárgyi hatálya alá. Mindössze jelzem, hogy jelen tárgyi esetben a Bizottság törheti a fejét, mert ez egy kétvalutás autófinanszírozási ügylet, amelyben nincs jelzálog kikötés (…). Ezen túlmenő elvi álláspontunk az, hogy ahol az ügyfél pénzét a tőkepiac hatásainak teszik ki, azt kockáztatják, ott egyszerű pénzkölcsönről nem beszélhetünk. 

(21) Indítványozzuk, hogy az Európai Unió Bírósága a Ráckevei Járásbíróság előzetes döntéshozatali kérelmére és az alkalmazandó 2004/39/EK Irányelv jogértelmezése ügyében az alábbi (22)-(23)-(24)-(25) bekezdésekben írt válaszokat adja azzal, hogy a kérelmezett kérdésektől történő további kitérés a tárgyi esetben különösen indokolt. 

(22) Pénzügyi eszköznek kell tekinteni a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdés 2. pontjában (befektetési szolgáltatások és tevékenységek) és 17. pontjában (pénzügyi eszköz), valamint I. melléklet C. szakasz 4. pontjában (deviza határidős ügylet, származtatott eszközök) és 8. pontjában (hitelkockázat átruházására irányuló származtatott eszköz) foglalt meghatározások alapján, ha deviza alapú kölcsönszerződés jogcímén forint átszámításával nyilvántartott devizával végzett folyósításkori azonnali és törlesztéskori határidős (árfolyam (adásvételi) ügyletet kínálnak az ügyfélnek, mely az ügyfelet illető kölcsönt a tőkepiac hatásaitól teszik függővé, azt kockáztatja (árfolyamkockázat) és ennek kockázatát egyoldalúan az adósra a szerződésben előre átruházza (hitelderivatíva). 

(23) Befektetési szolgáltatásnak vagy tevékenységnek kell tekinteni a 2004/39/EK Irányelv 4. cikke (1) bekezdés 4. (befektetési tanácsadás), 5. (folyósításkor – deviza vételi megbízás teljesítése az ügyfél nevében), 6. (törlesztéskor – saját számlára történő deviza eladási kereskedés), 15. (multilaterális kereskedési rendszer – MTF) pontjaiban, valamint I. melléklet A szakasz 2. (folyósításkor – deviza vételi megbízás teljesítése az ügyfél nevében), 3. (törlesztéskor – sajátszámlás deviza eladási kereskedés), 5. (befektetési tanácsadás), 8. pontja (multilaterális kereskedési rendszer működtetése) meghatározás alapján, ha a fenti 1. kérdésben foglalt pénzügyi eszközökkel végeznek tanácsadási és kereskedési tevékenységet.

(24) Pénzügyi intézmény köteles elvégezni az Irányelv 19. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt megfelelőségi vizsgálatot arra is figyelemmel, hogy a deviza határidős ügylet (származtatott eszköz) pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési szolgáltatást más pénzügyi termék (kölcsön) részeként kínálták és a származtatott eszköz önmagában is összetett pénzügyi eszköz. Az irányelv 19. cikk (9) bekezdésének hatálya kizárható, mivel a kölcsönre és a pénzügyi eszközre vonatkozó ügyfélkockázatok alapvetően eltérnek, ezért a származtatott eszközre vonatkozó ügyleti tartalom okán a megfelelőségi értékelés nélkülözhetetlennek mutatkozik.

(25) Irányelv 19. cikk (4) és (5) bekezdések megkerülése a bank és az ügyfél között létrejött kölcsönszerződés semmisségének megállapítását vonja maga után a nemzeti jog általános vagy speciális jogszabályainak megfelelően. Amennyiben az irányelvet implementáló nemzeti jog a megkerülésének szankciójáról nem rendelkezik, úgy a nem megfelelő átültetés a nem privilegizált keresetindításra jogosultak által a tagállam ellen indítható kártérítés kereset alapjául szolgálhat. 

III. Magyarország tagállam nemzeti joga. 

(26) Törvényi tényállás alapjaként szolgáló kölcsön történeti tényállásában a kölcsönszerződés tárgya a rendelkezésre bocsátandó pénzösszeg (szolgáltatás) és a törlesztőrészlet (ellenszolgáltatás) feltételeinek meghatározása.

(27) Pénzáramlás ügyében a kölcsönszerződés a rendelkezései között deviza (nyilvántartott) fiktív pénzáramlására és forint valós pénzáramlására vonatkozó lényeges szerződési rendelkezéseket tartalmaz.

(28) Azonnali árfolyam művelet. Kölcsönnyújtáskor a bank a forintban folyósítandó kölcsönt előre meghatározott időpontban érvényes árfolyamon a magyar Polgári Törvénykönyv 231.§ alapján átszámította devizára és ezt az ügyfélre terhelt (nyilvántartott) devizát a bank a folyósításkori deviza vételi kötési árfolyamon (azonnali árfolyam művelet) megvásárolta az ügyféltől és ellenértékét forintban folyósította. 

(29) Határidős árfolyam műveletek (15-20 év futamidejű FX-műveletek). Törlesztéskor deviza eladási kötési árfolyamon (törlesztéskori határidős árfolyam művelet) a bank a nyilvántartott devizát eladta az ügyfélnek forint ellenében ahhoz, hogy az a devizában nyilvántartott törlesztési kötelezettségének devizában tudjon eleget tenni, és egyidejűleg mint a kölcsönt fedező ügylet árfolyamkockázatát az ügyfélre átruházta. 2014. évi XXXVIII. törvény (Tv.) 3.§ (2) bekezdése időközben a deviza vételi/eladási árfolyam helyébe egységesen az MNB hivatalos devizaárfolyamát helyezte, azonban a deviza vétel/eladás művelete (árfolyam adásvételi ügylet) ezen a kötési árfolyamon továbbra is fennáll.

(30) 2007. évi CXXXVIII. (befektetési) törvény ültette át a 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelvet és az 2007. december 1-jén hatályba lépett. E törvény 183.§ (1) bekezdés a) pontja tartalmazza a jogharmonizációs záradékot. E törvény 4.§ (2) bekezdés 6., 8., 9., 11., 50., 60. 65., 5.§ (1) b)-c), e), 6.§ d) pontjaiban foglalt értelmező rendelkezéseivel leírható a tőzsdén kívüli deviza határidős ügylet befektetési tevékenység. 

(31) 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (R.) 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 35. pont tőzsdén kívüli határidős és opciós ügylet, swap ügylet, fedezeti ügylet: a számvitelről szóló jogszabály szerint meghatározott fogalmak. 6. § (2) Az intézmény a tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles értékelni. (3) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni. (4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő. 17. § (1) A határidős deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidőre eladott (értsd. törlesztéskor) és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidőre vásárolt (értsd. folyósításkor).

(32) 2000. évi C. (számviteli) törvény 3.§ (8) bekezdés 3., 5., 7. pontjai, 3.§ (9) bekezdés 1. pont a) és 11. pontjai, 59/D.§ (1) bekezdés értelmező rendelkezéseivel leírható a tőzsdén kívüli deviza határidős ügylet.

IV. Magyarország tagállam nemzeti ítélkezési gyakorlata. Az uniós és nemzeti jog kapcsolata. 

(33) Deviza alapú kölcsönszerződés, mint az alapeljárás tárgyának pénzpiaci (kölcsön) és esetleges tőkepiaci (deviza határidő ügylet, hitelderivatíva származtatott ügylet) tartalma pénzügyi eszközök és azzal végzett befektetési tevékenység értelmezési kérdéseit veti fel. 

(34) Kúria, mint tagállami legfelsőbb bíróság 6/2013 PJE polgári jogegységi határozatot bocsátott ki a nemzeti ítélkezési gyakorlat számára a deviza alapú kölcsönszerződések kötelező jogértelmezéséről. Kúria a szerződéskötéskor hatályos magyar Polgári Törvénykönyv [1959. évi IV. törvény – Ptk.] 231.§ alapján a deviza alapú kölcsönt devizakölcsönnek minősítette, ezen devizakölcsön mögött devizaforrást állapított meg,azonban a valóságos (effektivitási kikötéssel ellátott) devizakölcsönnel szemben a deviza alapú kölcsön kirovó pénznemét devizában, míg lerovó pénznemét forintban határozta meg, ezzel az ügyletben a nyilvántartott deviza fiktív és a forint valós pénzáramlását értelmezte. A jogegységi határozat szerint a deviza alapú kölcsönszerződések csak befektetési hitelnyújtás esetén esnek a befektetési jogszabályok alá, egyébként nem.

(35) Nemzeti és az uniós rendelkezések kapcsolata akként merül fel, hogy a kölcsönügylet esetleges tőkepiaci tartalmára a 2004/39/EK Irányelv szövege és célja szerint kell értelmezni az implementáló 2007. évi CXXXVIII. törvényt, és ehhez az Irányelv értelmezése szükséges különös tekintettel arra, hogy a Kúria 6/2013 jogegységi határozata az implementálással nem érintett magyar Polgári Törvénykönyv [Ptk. 231.§] alapjaira helyezi a deviza alapú kölcsön esetleges tőkepiaci tartalmát, ezért felmerülhet a közösségi jog és a nemzeti jog tartalmának eltérő értelmezése. Az Európai Unió Bíróságának értelmezési kötelezettség doktrínája értelmében a tárgyi értelmezési kérdéseket előterjesztő nemzeti bíróság nem adhat olyan értelmezést, amely a közösségi jog és a nemzeti jog tartalmának eltérőségéhez vezetne. Márpedig a Kúria a magyar Ptk. 231.§ alapjaira helyezkedve az árfolyam műveletet kivonta a közösségi jog hatálya alól és olyan záróhatással ellátott magyar befektetési jogszabályt (lex specialis) mellőzve egy implementálással nem érintett általános (lex generalis) jogszabály alá vonta a kérdéses tőkepiaci kötelmet, ezzel a nemzeti bíróságokra is kötelező záróhatás doktrínáját is megsértette.

V. Elhatárolás: pénzpiaci és tőkepiaci kockázatkezelés pénzügyi doktrínája

Végül engedjék meg Prof. Dr. Róna Péter (Oxford) hozzám intézett levelét (szakmai véleményét) idézni:

(36) „Az 1929-es válságot követően az amerikai törvényhozás létre hozta a Pecora Bizottságot, hogy annak javaslatai alapján rendbe tegyék a pénzügyi rendszert. A Pecora Bizottság két legfontosabb – akkor eredetinek minősített – megállapítása az volt, hogy (i) a pénzügyi kockázatok természete és dinamikája eltér egymástól, és (ii) kezelésük akkor lehet kielégítő, ha azokat elválasztjuk egymástól, azokat külön-külön kezeljük. A modern pénzügy, mint tantárgy erre a felismerésre épül, mint ahogy a New Deal törvényhozása is erre támaszkodott".

(37) „Amikor a magyar jog a hitelszerződés kérdését a Ptk.-ba (Polgári Törvénykönyvbe – K.I.), a Bankok jogosítványait a Hit-be (Hitelintézeti törvény – K.I.) és a devizaügyleteket a Tőkepiaci törvénybe helyezi, szerintem a német példán keresztül ezt a megállapítást követi éppen azért, hogy a kockázatok összekeverése ne vezethessen azok kezelhetetlenségéhez.”

(38) „Nos, a deviza alapú hitel pont ezzel az alapfelismeréssel és törvénybe iktatott szerkezettel megy szembe, amikor a hitelkockázatot összeboronálja az egészen más természetű és dinamikájú árfolyamkockázattal".

(39) "A hitelkockázat az adós cash flowjának kiszáradásából áll, ami bekövetkezhet az állásvesztés, a megbetegedés, családi gondok, stb. mentén. Ennek a kockázatnak a felméréséhez a hitelintézeteknek megvan a hagyományos eszköztára". 

(40) "Az árfolyam kockázat kezelésére is vannak eszközök, de ezek egészen mások, mint a hitelkockázathoz rendeltek. Itt a legfontosabb a LEZÁRÁS, vagy a KISZÁLLÁS lehetőségének prompt biztosítása". 

(41) "A deviza alapú hitel konstrukció azzal, hogy összeboronálja a két kockázatot, mindkettő kezelését ellehetetleníti. A kölcsön kockázatának felmérése lehetetlen, mert nem tudni, hogy a törlesztés az adós jövedelmének mekkora hányadát fogja igénybe venni. Az árfolyam kockázat kezelése pedig azért lehetetlen, mert a kölcsön futamideje alatt azt nem lehet lezárni, abból nem lehet kiszállni. 5, 10, vagy annál hosszabb futamidőre nincs HUF/CHF FX forward piac”.

Mellékletek:
– Kölcsönszerződés egyedi feltételei
– Kölcsönszerződés általános feltételei
– Opciós adásvételi szerződés

Magyarország-Dunaharaszti, 2014. október 9. 

L.M. I.r. és L.Mné II.r. alperesek
jogi képviseletében
dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász

Így trükközik a kormány a presztízsberuházásokkal

Címkék: stadionépítés, beruházás, költségvetés, privatizáció

Összesen 302 milliárd forintot – a GDP csaknem egy százalékát – kellene a kormánynak a következő másfél évben állami vagyon értékesítéséből előteremtenie, hogy a kormányzati beruházások ne növeljék a költségvetési hiány. Idén a tervezetnél gyorsabb gazdasági növekedés és a költségvetési törvény módosítása felmentheti a vagyonértékesítési kényszer alól a kormány, ám ez már kevésbé áll meg 2016-ban.

Az idei költségvetésben 169 milliárd forintnyi rendkívüli privatizációs bevételt kellene az NGM-nek előteremteni, a most elfogadott 2016-os büdzsében pedig további 133,7 milliárd vagyonértékestésre lenne szükség - vagyis két év alatt 302 milliárd forintnyi privatizációs bevételt kellene a "semmiből" előteremteni. A kormány az elmúlt hetekben már tárgyalt az idei vagyonértékestésről - ám döntés nem született, s várhatóan nem is születik - legalábbis arról, hogy a teljes 169 milliárd forintos tételt előteremtsék állami vagyon eladásából.

A vagyonbevételt összekapcsolták a kormányzati presztízsberuházásokkal - így a Puskás Stadion építésével, a komplett stadionprogrammal, de még a Paks 2 tőkeemelésével is. A tavaly decemberben elfogadott idei költségvetésben az szerepelt, hogy e kiadásokra a vagyonbevétel teremt fedezetet - vagyis elvileg egyetlen stadion sem épülhetne addig, amíg nem sikerül a vagyonértékestés.

A passzus vélhetően azért került a büdzsébe, hogy legalább "papíron" ne növelje a deficitet a sok állami nagyberuházás - így a valós kiadásokkal szembeállították a fiktív vagyonértékesítési bevételeket. Az, hogy a 169 milliárdos kvázi privatizációs bevétel fiktív - különböző elemzők vérmérsékletüknek megfelelően kommentálták. A Költségvetési Tanács szerint a tétel bevételi kockázat, a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint viszont nincs ebben semmi kockázat - vagyis borítékolható, hogy egy fillér bevétel bevétel nem keletkezik e soron. Az idei beruházási kiadások között 202 milliárd forint szerepel, ebből 169 milliárd forint a rendkívüli vagyonértékesítési bevétel. A fennmaradó 33 milliárdot fedezik a folyó vagyonbevételek - ennek legnagyobb része a szén-dioxid-kvóták értékesítése. A 2016-ra tervezett 133 milliárdot viszont az utolsó fillérig a rendkívüli vagyonértékesítésből kellene előteremteni.

A Beruházási Alap fő kiadásai 2015-ben (milliárd forint)

Bírósági beruházások	8,1
Miniszterelnökség költözése (Karmelita kolostor)	5,0
Ludovika Campus	4,0
Szigetszentmiklósi járási hivatal	4,0
Paks II. Zrt. tőkeemelése	28,0
Börtönfejlesztés	4,3
Közúti fejlesztések	2,2
Bozsik stadion	2,1
Stadionfejlesztések	5,3
Nemzeti Olimpiai Központ (új Puskás-stadion)	41,3
16 kiemelt sportág fejlesztése	4,0
2021-es úszó vb	6,1
Szombathelyi Haladás stadion	4,9
Székesfehérvári Sóstói Stadion	4,5
Diósgyőri stadion	2,7
Tornaterem-program	3,0
Tanuszoda-fejlesztések	3,0
Egyéb sport(csarnok) fejlesztések	13,9
Iskolaberuházások	17,1
MNV Zrt. ingatlanvásárlásai (devizahitelesek mentése)	21,96
Összesen	201,4
Forrás: költségvetési törvény

Az idei évből eltelt lassan már hat hónap, az elmúlt hetekben jutott el a kormány oda, hogy egyáltalán tárgyaljon az állami vagyonértékestés mikéntjéről - ezt Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára közölte a tárca hét eleji minisztériumi háttérbeszélgetésen. Amennyiben a következő hetekben döntés is születik állami vagyonelemek értékesítéséről, az már most borítékolható, hogy 169 milliárdnyi "valódi" bevételt nem lehet előteremteni az év végéig.

De nem is lesz erre szükség, ugyanis a költségvetés a jelenlegi adatok szerint - köszönhetően a várnál gyorsabb gazdasági növekedésnek - jól megvan a nem létező privatizációs bevételek nélkül is. Ennek szellemében módosította a parlament a 2015-ös költségvetés normaszövegét: eszerint a Beruházási Alapból akkor is lehet kifizetni pénzt a kormányzati beruházásokra, ha nincs meg a privatizációs bevétel, ám annak kifizetése nem veszélyezteti a költségvetési egyenleg tartását, illetve a csökkenő államdósság-pályát. Ettől függetlenül az NGM az ígéretek szerint nem bólint rá automatikusan minden kiadási igényre - hangzott el ez is a háttérbeszélgetésen. Vagyis minden egyes tételre az NGM-nek rá kell bólintania.

A Beruházási Alap fő kiadásai 2016-ben (milliárd forint)

Fővárosi Állatkert - Pannon Park projekt	5,0
Ludovika Campus	12,5
Budai vár felújítása	3,4
Szilvásváradi lovasközpont fejlesztése	2,8
Bozsik stadion	2,9
Puskás stadion	35,9
Székesfehérvári Sóstói Stadion	4,2
Diósgyőri stadion	2,6
Egyetemi fejlesztések	5,3
Sportlétesítmények fejlesztése	4,5
Liget Budapest projekt	12,8
Operaház	4,0
Budai Vigadó felújítása	2,4
Összesen	133,7
Forrás: költségvetési törvény

Úgy tűnik, ere az évre sikerült ezt a költségvetési bombát hatástalanítani, ám a probléma jelentős részét áttolták 2016-ra: a napokban elfogadott költségvetés is számol a Beruházási Alappal, a kiadásokat fedező állami vagyonértékesítési bevétellel is. A 2016-os költségvetés ugyanúgy nem utal arra, hogy a 133,7 milliárd forintot milyen vagyonelemek, ingatlanok, vagyoni jogi értékesítésére kerülhetne sor.

Azonban míg idén a makrogazdasági kockázatok felfele mutatnak - vagyis a növekedés gyorsabb lesz az eredetileg tervezett 2,5 százaléknál - jövőre már lassul a gazdaság: a NGM és az MNB szerint is 2,5 százalék lehet a növekedés 2016-ban, az idei 3 százalék feletti GDP-bővülés után. A 2,5 százalékos becslés a piaci átlagnál magasabb néhány tizeddel - vagyis a növekedési kockázatok 2016-ban már inkább lefele mutatnak. Így hiába vették be a 2016-os költségvetési törvény normaszövegébe a megengedőbb passzust Beruházási Alap kiadásainak ellentételezésről, vélhetően az nem segít. Így marad a privatizáció vagy a  beruházások leállítása, illetve ezek kiváltása más költségvetési bevételnövelő intézkedésekkel.

Nehezen ismeri be a minisztérium az államtitkári 

hazugságot

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft közleménye

2015. június 27. 7:36

Vonakodva, nagy késedelemmel, és meglehetősen szűkszavúan tette közzé a Földművelésügyi Minisztérium Bitay Márton Örs által vezetett Állami Földekért Felelős Államtitkársága azt a közleményt, amelyre Kishantos jó hírnevének megsértése miatt a Fővárosi Törvényszék 22.P.23.914/2013/16. számú Ítélete kötelezte.

Földművelésügyi Minisztérium közleménye
2015. június 24. 17:19

A Fővárosi Törvényszék 22.P.23.914/2013/16. számú Ítélete:

Megállapítja a bíróság, hogy az alperes a felperesnek, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-nek jóhírnevét megsértette a 2013.április 25-én "Kishantos jövője helyi gazdálkodók kezébe kerül" címen kiadott közleményben annak valótlan állításával, hogy a felperes folyamatosan elmaradt díjfizetési kötelezettségével. Ugyancsak megsértette a felperes jóhirnevét, amikor azt a valós tényt, hogy a haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos jogvita nyomán fizetési kötelezettsége keletkezett a felperesnek, abban a hamis színben tüntette fel, mintha a felperes a megkapott állami támogatás ellenére a haszonbérleti díjfizetési kötelezettségét nem teljesítve díjhátralékot halmozott volna fel.

Megállapítja a bíróság, hogy az alperes a felperes jóhirnevét megsértette a Világggazdaság Online internetes portálon a 2014. január 14-én megjelent Bitay Nándorral készült interjúban annak valótlan állításával, hogy a felperes a szerződésben vállalt fejlesztéseknek nem tett eleget, mely magatartással pénzben is kifejezhető kárt okozott az államnak. Ugyancsak valótlanul állította az alperes, hogy az ezen kár miatt indított perben az állam jogerősen nyert volna a felperessel szemben. Azt valós tényt, hogy a felperes a haszonbérleti szerződés miatt keletkezett jogvita során a bíróság 27 209 186.-Ft megfizetésére kötelezte olyan hamis szinben tüntette fel, mintha a bíróság az államnak okozott kár megfizetésére kötelezte volna a felperst.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltja.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül az ítélet rendelkező részét közlemény formájában tegye közzé.
Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

---

A közleményből kimaradt, hogy az ítélet első bekezdése pontosította az első fokú ítéletben szereplő elírást, és világossá tette, hogy a hamis állítások Bitay Mártontól származnak. Tartalmazza az ítélet azt is, hogy "az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek".

Bitay Márton korábban terjedelmes nyilatkozatokban, sőt külön sajtótájékoztatón nagy hangon hirdette a Kishantos elleni hamis vádakat köztiszteletben álló emberek és szervezetek ellen. Most, hogy az igazságot kellene elmondania, elakadt a hangja.

A közleményt közzé tették ugyan, de a bocsánatkérés, a jóvátétel elmaradt. Az alapvető emberi normák nem működnek.

Bitay Márton nem ismeri Kishantos ügyét. Amikor megismerhette volna - Ács Sándorné Parlamenti Bizottság előtti beszámolójából - látványosan távozott, ennek ellenére egy korábbi interjúból kiderül, hogy örömet jelent neki a Kishantos elleni harc...

A Kishantos ügyében történt döntések felbecsülhetetlen károkat okoztak nem csak Kishantosnak, de a Magyar Államnak is. Ez a kényszeredett közlemény ezen semmit sem változtat.
Kishantos, 2015. június 26.

Ács Sándorné ügyvezető

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

A 2013-ban indult földbérlet-pályázatok a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lévő területek esetén sikerültek a leginkább botrányosra. Évtizedek óta a területen gazdálkodó állattartók vesztették el a területeik – és ezzel a megélhetésük – kisebb-nagyobb részét, viszont a hatalom kegyencei gyakran többszáz hektáros uradalmak gazdái lettek.

A néphagyomány a tavasz kezdetét Szent György napjától, április 24-étől számítja: évszázadok óta ekkor hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről. Idén április 25-én ünnepelték a Szent György-napi kihajtást. Több tucat hortobágyi gazdának azonban nem volt oka az ünneplésre: a földmutyinak köszönhetően legelő nélkül maradtak, így az állataikat el kell adniuk.

Velük szemben viszont van olyan szerencsés pályázó, aki az egy szem kecskéjét hajtja ki 200 hektár legelőre, de van olyan is, aki a kecskéjét 320 hektár földön legelteti. Igaz, ezen ketten is osztoznak – mármint a kecskén.

Így készült a cikk: Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon

De vannak itt még furcsább történetek: egy gazdának sikerült négy év alatt különböző jogcímeken103 millió forint támogatásra szert tenni, miközben saját bevétele évi nettó 6 – 10 millió forint között mozog.  A szerencsés gazdálkodó idősebb Kobza Miklós, Fazekas Sándor miniszter személyi tanácsadójának édesapja.  De Kobza szerencséje eltörpül dr. Kun Péter családi vállalkozásának mesébe illő gyarapodása mellett: Kun és családja  2010 óta 470 millió forint támogatáshoz jutott.

Kifizetődő tanácsadói állások

Az ifjabbik Kobza Miklós látványos karriert futott be a Fideszben: a hvg.hu információi szerint főiskolás kora óta, bő tíz éve dolgozik a párt – később a kormány – kommunikációs csapatában. Egy időben tagja volt a miniszterelnök szűkebb beszédírói csapatának, illetve feladata volt Orbán Viktor online népszerűsítése. Újabban fotósként bukkant fel Orbán mellettKazahsztánban. Kobza húga, Kobza Csilla 2012 óta dolgozik a Miniszterelnökségen, és ma már a lakossági kapcsolattartásért felelős Levelezési Osztályt vezeti.

Ifjabb Kobza Miklós 2014 júliusa óta csaknem hárommillió forintért tanácsadóként dolgozik a földművelésügyi minisztériumban, az ő feladata a nagy megtekintő miniszter közéleti megjelenéseinek koordinálása. A kormányzati tanácsadó édesapja, az idősebb Kobza évtizedek óta a Hortobágyon gazdálkodik, a környéken a módosabb gazdák közé számít. A szülők az ezredforduló környékén még aktív tagjai voltak az SZDSZ-nek, de a Hajdú-Bét-csőd kormányzati kezelése miatt kiábrándultak a pártból. A család ma már a baromfi mellett főleg húsmarhát nevel.

Idősebb Kobza Miklós a kilencvenes évek elején alapított Kobza+1 Bt-vel indult a 2013-ban meghirdetett földhaszonbérleti pályázaton. Összesen négy birtoktestért szállt ringbe, és mind a négy pályázattal nyert. Így a 2010-ben még csak 65-70 hektár földterületen gazdálkodó Kobza+1 Bt. tavaly év végén már bő 200 hektár területen gazdálkodhatott. (A négy területből az egyik, a HB-60/2013-as birtoktest egy jelentős részén már régóta gazdálkodik Kobza, egy másik területet egy részét pedig egy másik gazdával megosztva használhatja.)

Az elnyert földek éves bérleti díja 2,6 millió forint – ehhez képest csak a területalapú támogatás révén évente 15 millió 439 ezer forinthoz jut a cég. De nemcsak az automatikusan járó területalapú támogatással járul hozzá az állam és az unió Kobzáék sikeréhez: a család vállalkozása az elmúlt négy évben különböző jogcímeken összesen 103 millió 584 ezer forint támogatáshoz jutott. Ugyanebben az időszakban a Kobza +1 Bt. összes bevétele nem érte el nettó 30 millió forintot, alkalmazottainak átlagos statisztikai létszáma 2 fő volt.

Állattartók föld nélkül

A földterületek egy részét egy több mint harminc éve itt gazdálkodó, mintegy 200 tehenet gondozó családi gazdaság elől nyerte el a Kobza +1 Bt. és egy másik, igazából csak hobbiállattartónak nevezhető ügyvéd. A területe nagy részét elvesztő családnak – akárcsak számos más, az eddigi területeit a pályázaton elbukott helyi gazdálkodónak – jelentősen csökkentenie kell az állatlétszámot.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy aki nem volt a tűz közelében, kevés esélye volt egybefüggő földterületet kapni. A fent emlegetett gazda által elnyert területek egy jelentős része például lényegében használhatatlan, ugyanis mások szántóin kellene keresztülhajtania az állatokat, hogy a legelőiket használni tudja. De a különböző támogatási pályázatoknál is a kevésbé szerencsések közé tartozik: támogatást például tavaly nem folyósítottak nekik, ígéret van arra, hogy majd idén.

Kapcsolódó cikkeink

A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc

Talpalatnyi föld VI.: Tiborcz most nem panaszkodhat

Orbán-dácsa, rengeteg szántó, és sok marha kell a jó focihoz

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Talpalatnyi föld III.: Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Hálórészletek – Beszélgetés Ángyán Józseffel

A Váncsodi Rákóczi Gazdaszövetkezet is a vesztesek táborát gyarapítja. A szövetkezet 1990 óta gazdálkodik a Hortobágyon, a mostani földhaszonbérleti pályázatokat megelőzően közel 200 hektár szántó és legelő biztosította az állatok takarmányát.  A társaság stabilnak mondható gazdálkodással évről évre 100 millió forint körüli nettó árbevételt ért el, 20 embernek és családjuknak biztosítva megélhetést. Viszont a pályázatok során elvesztették az általuk használt földterület jelentős részét, mintegy 154 hektárt.

A szövetkezet vezetője elmondta: 46 hektár föld nem elegendő 100 fejőstehén takarmányának a megtermelésére, ezért leépítették az állatállományt, és négy munkatársuktól megváltak. A váncsodiak számára a jövőt sem túl biztató: a bérelt legelőkön való legeltetés csak augusztusig biztosított, ha utána ismét eredménytelenül pályáznak, akár a teljes ellehetetlenülés is bekövetkezhet. A szövetkezet fejlesztésre, korszerűsítésre az elmúlt öt évben nem kapott támogatást, noha pályáztak, de forráshiányra hivatkozva elutasították őket.

Akinek igazán bejött az élet a Hortobágyon      

Dr. Kun Péter – végzettségét tekintve néprajzkutató – hortobágyi gazda szerepe ellentmondásos és nehezen kibogozható a hortobágyi földhaszonbérleti pályáztatás történetben. Annyi biztos, hogy ő az egyik fő nyertese az Orbán-kormány újraelosztási elképzeléseinek. Kun Pétert a helyi gazdák egy része egyszerűen „fő döntnökként” emlegeti. Több helyi forrásunk is a földekről döntő bírálóbizottság elnökeként emlegette Kunt, de ez inkább csak a Kunnak tulajdonított befolyásról és hatalomról szól, erre utaló adatot ugyanis nem találtunk.

Találtunk viszont egy olyan dokumentumot, amely rávilágít arra, miért tulajdonítanak a helyiek ilyen jelentős szerepet Kunnak. Még 2011 februárjában a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának rendes ülésén váratlanul megjelent Kun, és ott a maga és néhány más helyi gazdálkodó nevében bejelentette igényét mintegy 1400 hektárnyi területre. A felügyelőbizottsági jegyzőkönyveket az akkor még országgyűlési képviselő LMP-s Lengyel Szilvia perelte ki 2013-ban.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a felügyelőbizottság informálisan hallgatta meg Kunt, aki nemcsak a területre, de a terület után járó támogatásra is bejelentette igényét. Indítványát egyrészt a gazdákat preferáló új kormányprogrammal, másrészt Fazekas miniszterrel történő előző este történt egyeztetésével nyomatékosította:

„Annyit szeretnék még mondani, hogy egyeztettem erről a Vidékfejlesztési Miniszter Úrral, aki tegnap este is megerősített abban, hogy a Kormány program, a kis- és közép vállalkozások megerősítése és mindenképp jó lenne ha ezt tényleg most van olyan helyzet, hogy a HNP a HHG Zrt. Nonprofit Kft. együtt egy irányba húzza az evezőket, és ha ehhez még a gazdákat is hozzá lehet venni akkor ezt a feszült viszonyt megoldják…”

Az fb elnöke, dr. Ertsey Imre válaszában egyértelművé tette, hogy néhány száz hektár legeltetésre történő átengedéséről lehet tárgyalni, de a 140 millió forint földalapú támogatásról nem mondhatnak le. Kunék követelése a jegyzőkönyvek tanúsága szerint többé nem került az fb elé – viszont Ertsey Imre 2013 tavaszán, a nagy földosztás előtt kikerült a felügyelőbizottságból: mandátuma lejárt, és sem a tulajdonos, sem Ertsey nem akart hosszabbítani.

Két héttel később pedig az fb tagja lett Kun Csaba, szentendrei fideszes önkormányzatiképviselő, Kun Péter rokona, a kft ügyvezetőjévé pedig Szabó Csabát, Fazekas miniszter bizalmi emberét nevezték ki. Szabó aztán havi bruttó 150 ezer forintért határozatlan idejű szerződéssel személyes tanácsadójává nevezte ki Kun Pétert.

Hogy a Kun Péter által vázolt ügylet ebben a konkrét formában megvalósult-e, az a rendelkezésre álló dokumentumokból nem derül ki, de nem is valószínű. Annyi bizonyos, hogy 2013 elején a kérdéses földeket kezelő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kft-t a Nemzeti Vagyonkezelőtől a Fazekas minisztériuma alá tartozó Hortobágyi Nemzeti Parkhoz telepítették. Az ügylettel kapcsolatban maga Fazekas nyilatkozta, hogy

„(…) e lépés következtében 6-8 ezer hektár föld hasznosítása kerülhet a környező családi vállalkozásokhoz elsősorban legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre.”

2013. május 23-án aztán a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága módosította a Nonprofit Kft-vel 2009. augusztus 31-én kötött földhaszonbérleti szerződést. Ennek értelmében a bérbe adott területekből 83 hektár legelőt kivontak a szerződésből, és még ugyanazon a napon ezeket a területeket a HNP bérbe adta dr. Kunné Kocsis Enikőnek, Kun Péter feleségének.

Kun Péter nyilván nem a levegőbe beszélt, amikor azon az ominózus fb-ülésen Fazekas Sándorral való jó kapcsolatára célozgatott. Valóban hosszabb ideje ismerik egymást, hiszen mindketten a Kunszövetség oszlopos tagjai: az egyesületnek Fazekas az elnöke, Kun Péter az ügyvivő testület tagja, a felügyelőbizottság elnöke pedig Kun Csaba. Illusztris alakja az egyesületnek Horváth László milliárdos, tiszteletbeli kazah konzul – ő a Kunszövetség honlapján külön aloldalon tájékoztatja az érdeklődőket a kun-kazah kapcsolatok állásáról.

(folytatjuk)

Becker András – Móricz Csaba

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.Tudnivalók itt.

Tiborczék milliárdjai után nyomoz az unió is?

PROPELLER JÚNIUS 30., 08:31 87 HOZZÁSZÓLÁS 6650 MEGOSZTÁS 

Az egykor a miniszterelnök vejének kezében lévő Elios Zrt. őrületes sikerszériája felkeltette az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak is a figyelmét – írja az Index annak ellenére, hogy értesülésüket az OLAF hivatalosan nem erősítette meg.

Annyi biztos, hogy a magyar Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomozást indított az Elios Innovatív Zrt. négy közbeszerzési ügyében – derült ki még március elején. Az ORFK tájékoztatása szerint a nyomozás "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének gyanújával indult. A lap úgy tudja, hogy a nyomozás azóta több tanúmeghallgatással folytatódott, amelyekkel a rendőrök főként az Elios szekszárdi üzletének hátterét próbálták feltárni.

Tiborcz István ma már nem tulajdonosa a Green Investment & Solutions Kft.-n keresztül az Elios Zrt.-nek, eladta a West Hungária Bau Kft.-nek., így a cégek a 79. leggazdagabb magyarhoz, Paár Attilához kerültek.

Ötödik éve Csányi Sándor a leggazdagabb, és még mindig Habony Árpád a negyedik legbefolyásosabb magyar

• Herczeg Márk 
• GAZDASÁG 
• május 14., csütörtök 0:02 
•  163    259

• Megjelent a Napi.hu magazin-különkiadása, ami a 100 leggazdagabb magyar listáját is tartalmazza.
• Ahogy azt egy hete tudni lehetett, a Napi.hu idén már fel merte rakni Simicska Lajost és Nyerges Zsoltot is a listára.
• Idén már 5,3 helyett 6 milliárd kellett a top 100-hoz, de történtek más változások is.
• És az 50 legbefolyásosabb ember között is ment a harc az első helyért.

Csányi Sándor és Spéder Zoltán, az FHB Jelzálogbank Nyrt. igazgatóságának elnöke beszélget a Magyar Nemzeti Bankban tartott bankárreggeli után a bank épületében 2013. november 18-án (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Júliusban ingyenes kiszállítás, értékhatártól függetlenül

Az élen 2011 óta nincs változás, ötödszörre is az OTP-vezér–MLSZ-elnök Csányi Sándor lett a leggazdagabb, és most már 15 milliárddal nagyobb, 165 milliárd forint a tippelt vagyona. Alig marad le mögötte Bige László (Nitrogénművek Zrt.), akinek 165 milliárdja van. A harmadik pedig messze lemaradva, 115 milliárddal a fotexes Várszegi Gábor lett.

Őket követi két őskövület: a negyedik 93 milliárddal Demján Sándor, és egy hajszállal lemaradva ott van mögötte az egyre nagyobb hülyeségek posztolásaellenére is napról napra gazdagabb Széles Gábor, akinek 92 milliárdja van.

Gattyán György

Gattyán György, akié többek között a Docler Holding és az Il Bacio di Stile, a tavalyi harmadik helyről a hatodikra esett vissza, mivel egy adóhivatali zárolás miatt 135 milliárdról 90-re csökkent a vagyona. A hetedik 85 milliárddal a wallisos Veres Tibor, a nyolcadik a Rákosi Tamás médiabefektető (84 milliárd), és a kilencedik a Wáberer-csoportot vezető Wáberer György (80 milliárd).

A 10. helyen ez az 55 éves férfi áll:

A képen a Sparban éppen Magyar Tejet és 1,5 százalékos tejfölt vásároló Simicska Lajos vagyonát a Napi.hu 73 milliárd forintra teszi

Hol van már az az idő, amikor Leisztinger Tamás volt a leggazdagabbak között is az egyik leggazdagabb? Idén a vagyona tizedét elbukva 72 milliárddal lett a 11.

A 24. helyen is egy új szereplő, Simicska Lajos üzlettársa, Nyerges Zsolt áll, 26,3 milliárd forinttal. A 27. 24,2 milliárddal Spéder Zoltán, az FHB Bank és a CEMP-médiacsoport tulajdonosa.

Ahogy a Közgép csillaga leáldozik, úgy tör előre a Duna Aszfalt, aminek a tulajdonosai új szereplők a listán: Szijj László és Varga Károly a 29. és a 30. helyet húzta be 23-23 milliárddal.

A listán 37. helyezett Garancsi István, Orbán Viktor bizalmasa, aki hatalmasat szakított a bazi nagy gázbiznisszel is, így 13,7-ről 19 milliárdra nőtt a vagyona. Szintén a MET-tel gazdagodott akkorát Lakatos Benjámin, hogy új szereplőként 10 milliárddal a 70. leggazdagabb magyar lett. (Nem meglepő, hiszen már 2003-ban elit társaságban, a legendás Atti bá partiján csapatta.)

Júliusban ingyenes kiszállítás, értékhatártól függetlenül

A 70. leggazdagabb Debreczeni Zita és Bódi Sylvi volt kedvese, Kedves Ferenc, aki 10,5 milliárdot kuporgatott össze. Jól fogy az Unikum is: 7,4-ről 9,5 milliárdra nőtt a Zwack család vagyona, ezzel a 76-ok lettek.

Mészáros Lőrinc hiába gazdagodott 700 millióval (8,4 milliárd forintja van), így is egy helyet rontott, így most a 86. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökének apja, Nobilis Kristóf a tavalyi 8,6 milliárdról 6,8-ra csökkentette a vagyonát, így lett a 96.

Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lõrinc (Fidesz-KDNP) felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

A 100 leggazdagabb magyar összvagyona 160 milliárddal több a tavalyinál: majdnem 2600 milliárd forint, azaz a mínusz 0,2 százalékos fogyasztói árindexet figyelembe véve 6,8 százalékkal nőtt a vagyonuk. 2002-ben ez a szám még csak 632 milliárd volt.

Azaz 14 év alatt a 100 leggazdagabb magyar vagyona megnégyszereződött, miközben a fogyasztói árak csak 77 százalékkal mentek fel.

Befolyás, ami itt megy

A Napi.hu most is elkészítette az 50 legbefolyásosabb magyar listáját, ami kevésbé szigorúan értelmezhető, mint a milliárdokat elemző gazdagsági lista. Ezen többnyire politikusok vannak, és ez a top 10:

1. Orbán Viktor
2. Csányi Sándor
3. Lázár János
4. Habony Árpád
5. Matolcsy György
6. Rogán Antal
7. Andy Vajna
8. Pintér Sándor
9. Simicska Lajos
10. Varga Mihály

Mint látható, Simicska Lajos, aki idén gecinek nevezte a miniszterelnököt, hat helyet zuhant (üzlettársa, Nyerges Zsolt pedig 9 helyet rontva lett a 16.).

Andy Vajna viszont új szereplő a listán. Ahogy Mészáros Lőrinc is, aki Garancsi István mögött a 15. Lakatos Benjámin is új, és rögtön a 20, megelőzve Kövér Lászlót (22.), Spéder Zoltánt (23.), és a 11 helyet rontó, CBA-s Lázár Vilmost (38.).

A Jobbik előretörését pedig egy új név mutatja, a 49.: Vona Gábor.

• 100 LEGGAZDAGABB MAGYAR
• andy vajna
• bige lászló
• csányi sándor
• demján sándor
• gattyán györgy
• habony árpád
• lázár jános
• matolcsy györgy
• mészáros lőrinc
• orbán viktor
• spéder zoltán
• szijjártó péter
• várszegi gábor

ORBÁN VAGYONA!

Közzétéve ekkor: 2014 december 1. 10:24
Kommentként érkezett L’Espresso: Orbán már az öt leggazdagabb magyar egyike című cikkünkre. A fotókat illusztrációként mi tettük hozzá. (szerk.)
Orbán épp csak azóta lop, amióta lehetősége van rá: 1993 óta. Az Orbán család ingatlangyarapodásáról kulcsfigurája a felesége. A kormányfőt ő egy olyan vállalkozónak tekinti, akinek nincs cége, „a politika maga a vállalkozása. Lévai Anikó pedig ennek a politikai vállalkozásnak a gyümölcsszedő asszonya”. „Volt egyszer egy farmeres srác, most meg van egy dandy család… Ma már egyértelmű, hogy Orbán újfeudalizmust épít és saját dinasztiát, nem négy, nem nyolc évre, hanem hetedíziglen.” Lévai Anikó 2010-es vagyonnyilatkozata ismert csupán, abban 38 ingatlan szerepel. (Noha a törvény szerint a házastársnak is évente be kell nyújtania a nyilatkozatát, ez nem nyilvános: csak a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai tekinthetnek bele, de ők is csak hivatalos vizsgálati eljárás során.)
A 2010-es adatok szerint a Lévai Anikó tulajdonát képező 38 ingatlanból áll.. Az Orbán-család az első miniszterelnökség idején ment át először igen látványos vagyongyarapodáson. A szűkebb család két fő ingatlanadatát nézve: 1. az 1998-ban már birtokolt 5,5 hektárnyi földterület négy év múltán a tizenegy és félszeresére: 63 hektárra növekedett; 2. a tulajdonukat képező (1994-ben 563 ezer forintért vett) belvárosi lakás helyett kertes sváb-hegyi villát vásároltak 2002-ben (75 millióért), majd azonnal hozzáláttak (több tízmilliós) átépítéséhez is. A miniszterelnök apjának többségi tulajdonában lévő bányacég, a Dolomit Kft. saját vagyona meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a másik vállalkozás, a kizárólagosan birtokolt Gánt-Kő Kft. nyeresége ugyanekkor a tízszeresére emelkedett (16 millióról 167-re).
Tehát Orbán a kormányzati hatalmat használta föl a családi vagyongyarapításra –, azt leglátványosabban a Tokaj hegyaljai szőlővállalkozás (Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.) története igazolja, ahol a miniszterelnök és üzlettársai csak vissza nem térítendő állami szőlőtelepítési támogatásból mintegy 64,5 millió Ft-ot nyertek el. A második miniszterelnökség nagy projektje a felcsúti focibirodalom felépítése – ugyancsak közvetett (adóból leírható adomány) vagy közvetlen állami pénzekből. A tulajdoni viszonyok átláthatatlanok, Orbán 50 évre ingyen használatba adott földjein épült föl számos objektum. De 50 év lejárata után, az övé az egész Stadion és az akadémia!!! Stróman-gyanús személyek Orbán körül.
A miniszterelnök közvetlen környezetében legalább 3 olyan ember (család) van, akik mesés vagyongyarapodáson mentek keresztül az elmúlt években: Mészáros Lőrinc, a Flier-család és Garancsi István. Mészáros a földbérleti pályázat második legnagyobb nyertese az egész országban. A kormányfő megyéjében – osztották ki a legtöbb földet 5 350 hektár, illetve 121 588 aranykorona értékben. Ez az országosan bérbe adott összterület 24,4%-a és a földérték 30,8%-a. Mészárosék nemcsak Fejérben a másodikak, hanem országosan is. Az Orbánnal szoros kapcsolatban álló két család (a Mészáros és a Flier) nyerte el az országban kiosztott földterület 8,8 százalékát, aranykoronában a 11,6 százalékát! A Mészárosék és a Flierék által elnyert földek több helyen érintkeznek Orbánné földjeivel, a légi felvételeken egy nagybirtok körvonalai sejlenek föl. Mészáros és alpolgármesterének családja nyerte el az ország 10 legnagyobb Auchan áruházának trafikjogát. Mészáros alvállalkozói (a Gere-testvérek) nyertek el további 10 frekventált dohányárusító helyet országszerte. Mészáros szerelőcége 2007-ben még veszteséges, 2009-ben már félmilliárd bevétele volt, 2010-ben 835 millió, 2011-ben több mint 2,2 milliárd, 2012-ben pedig 4,6 milliárd, ami a kormányváltás óta ötszörös növekedés. A tiszta nyereség 2010-ben ez még csak 250 millió, 2011-ben már meghaladta a 850 milliót, 2012-ben pedig az egy és negyed milliárdot (1,264) 2012-ben fele-fele arányban 800 milliós osztalékot vett ki M. és felesége, ám az utóbbi lemondott a maga részéről a férj javára.
És ő? A mesés gyarapodás forrását busás állami és önkormányzati beruházások adják. Garancsi a Videoton FC elnöke, a Duna Takarék tulajdonosa. Utóbbi 600 milliós hitelt adott Orbán alapítványának – a Duna Takarékot a törvény egyedüliként mentesítette a takarékpénztárak államosítása alól. Garancsi egyik budai lakása szomszédos a Lévai Anikóéval. Az utóbbiban Orbán Ráchel lakott házassága előtt, Garancsiéban »bérlőként« Orbán Gáspár. Garancsi 2012 júliusában 75 százalékos tulajdonos lett Kékessy Dezső 2000 hektáron gazdálkodó tiszaigari agrárcégében. (Kékessy volt Orbánék üzlettársa Sárazsadányban, ő vette meg aranyáron a korábbi lakásukat, majd a tokaji szőleiket is.) Garancsi az egyik tulajdonosa annak az offshore cégnek, amelyik hatalmasat kaszált a gázüzleten: az Index szerint 55 milliárdos osztalékot vettek ki a cégből tavaly. Aki elhiszi, hogy mindez véletlen egybeesés, az ..
Nos..Összegezzük… Azt tudjuk, hogy Orbán 1998 és 2002 közt vette meg romániai kastélyát, több száz hektár földterülettel,egy nagy hotelt is elkezdtek akkor építeni, de mivel 2002-ben megbukott, az építkezést abbahagyták ..Budán is van egy hoteljuk, gyermekeinek egy lakást vettek Párizsban és Londonban. . Tokai hegy a szőlővel biztosan az ő tulajdona. Debrecenben is van házuk. A falusi gázszerelő bekerült 3 év alatt a leggazdagabb magyarok közé Orbán jóvoltából. Szívjóság ? Orbán is jó ingatlanos lesz, ha egyszer abbahagyja a politikát. A múltkor vett az V. kerületi önkormitól egy olyan lakást 560 000 ( ötszázhatvanezer) forintért, aminek a felújítására előtte 6-7 milliót költött az önkormi, majd néhány évre kiadta albérletbe egy amerikai nőnek havi 2000 dollárért, azután eladta az üzlettársa, bizonyos Kékessy Dezső vejének 63 000 000 ( hatvanhárom millió ) forintért. A mostani pecót is elég jól vette, valami 75 milláért, pedig szakemberek szerint még most is ér vagy 250 millát, így válság után. Haris-köz-i ingatlanokat bagóért megszerezték, amit 100-szoros áron adnak el valami csoda folytán. “Az Orbán-család vagyonát egyes közírók 500 milliárd forint körülire teszik, amihez hozzátartozik egy Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen vásárolt és fenntartott horvátországi sziget az Adrián, valamint egy kb. 600 millió Ft. értékű jacht, ami francia lobogó alatt került nyilvántartásra…” Lopni törvényesen is lehet, anélkül, hogy bizonyítható bűncselekményről beszélhetnénk. Erre a Fidesz-kormány idején működő Országimázs Központ, Happy End Kft. és Ezüsthajó Kft. mesterhármasa szolgál ékes példával. ” Magyarországról az elmúlt 25év óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. Most akkor ezt forintosítjuk, hogy a nagyságrend még jobban látszódjon: 48 ezer milliárd forintot!!! (200 forintos dollár árfolyamon)
A Tax Justice Network adatai szerint Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt. 242 milliárd dollár magántőke – a teljes magyar államadósság két és félszerese – került offshore számlára. Az összeg abszolút mértékben is hatalmas: ezzel a világranglista 12. helyét foglaljuk el. Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország. El kell olvasni Ferenczi Krisztina könyvét, a:Szüret az Orbán vagyonok nyomában címűt, és akkor a kezdetektől láthatjuk dokumentálva az első Ft-okat. Még több gaztett található: http://mozgovilag.com/?p=5012 http://www.parlament.hu/irom37/18470/18470.pdf
Nem lesz addig kormányváltás amíg be nem vágják a sittre, ha mégis lenne, Orbán nem késlekedne egy hetet és lángba borítaná egész Pestet, ha nem az egész országot. Amíg szabad lábon van itt fű nem terem.
fjudit

Mégsem vásárol hatmilliárd forintért szolgálati autókat a kabinet.

A Miniszterelnökség korábban is ellenezte a tendert, de a közbeszerzésekért felelős kormányzati szerv tett Lázár minisztériumának intelmeire, és a jóváhagyásuk nélkül hétfőn közzétették a tendert.

Lefújta a kormány a hatmilliárdos állami autóbeszerzést, a kormány döntése alapján visszavonják a hétfőn kiírt közbeszerzést – jelentette be szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Mint arról szerdán beszámoltunk, a hatmilliárdos tenderrel kapcsolatban éles vita bontakozott ki a kormányzati apparátuson belül. A minisztériumok beszerzéseit is intéző, a kormányzati épületek és gépjárművek üzemeltetésért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) mindenáron ki akarta írni a szolgálati autókra a közbeszerzést, a Miniszterelnökség viszont ellenezte.

Tettek Lázár intelmeire a kormányzati közbeszerzők

Miért az ajánlattevők piaci katalógusait fogadja be a KEF, miért a kereskedők diktálják a feltételeket az államnak? – többek között ilyen kifogásokat fogalmazott meg a közbeszerzés kiírása előtt a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Szolgálati kocsi a parlament előtt

Fotó: Fazekas István

A KEF végül egy hatmilliárdos keretet nyitott hétfőn, amit három éven belül lehetett volna kimeríteni az alsótól a felső-közép kategóriáig többféle autó vásárlására. Úgy írták ki a tendert – mint ez a hvg.hu birtokába került, kormányzaton belüli levelezésből kiderült –, hogy nem várták meg Lázár János tárcájának jóváhagyását.

Pedig a Miniszterelnökség május 27-i levelében már jelezte a KEF-nek, hogy a tervezett tender tele van hibákkal, és figyelmeztettek: egy 2011-es kormányrendelet szerint mindaddig nem lehet elindítani a közbeszerzési eljárást, amíg a hibákat ki nem javítják. Erre a KEF újra átküldte Lázár tárcájának a tender szövegét, de a hibák többsége ismét benne maradt. Sőt, a Főigazgatóság meg sem várta a Miniszterelnökség jóváhagyását, az ilyenkor kötelezően előírt minősítési tanúsítványt, június 29-én kiírták a közbeszerzést. A Miniszterelnökség ugyan újra figyelmeztetett, de már elkésett: a levelük kedden érkezett meg a KEF-hez.

Pedig a második levélben Lázárék már a szankciókat is belengették: ilyen esetekben a 2011-es kormányrendelet szerint a miniszter kérheti akár a főigazgatót fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását is.

Korábban nagy port kavart, hogy a Miniszterelnökség nem hagyta jóvá azt a jászberényi közbeszerzési eljárást sem, mely Orbán Viktor vejének kedvezett volna a közvilágítás korszerűsítésében.

Görögország nemet mondott - Európa értékel 

2015. július 5. vasárnap MTI - pestisracok.hu 
Kétharmados feldolgozottságnál továbbra is jelentősen vezet a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora. A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 69,14 százalékának feldolgozottsága után a nemmel szavazók aránya 61,48 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,52 százalék volt. 

SZOCIÁLDEMOKRATÁK - A HITELEZŐK MAJD MEGTANULJÁK... 
Az európai szociáldeomkraták szerint a tagállami kormányoknak, az athéni hatóságoknak, valamint a nemzetközi hitelezőknek egyaránt le kell vonniuk a tanulságot a görög válságból a jövőre nézve, annak érdekében, hogy hasonló események ne áshassák alá az EU létét. Mint fogalmaztak "azt várjuk a görög kormánytól, hogy megújult felelősségérzettel térjen vissza a tárgyalásokhoz" - fogalmazott az európai szociáldemokraták EP-frakcióvezetője, és hozzátette: "annak is eljött az ideje, hogy néhány tagállam és miniszter felhagyjon az elfogadhatatlan rugalmatlansággal, nemzeti önzéssel és belpolitikai játszmákkal". 
LIBERÁLISOK - PÉNZ SEMMIÉRT CSERÉBE? 
Az európai liberálisok képviseletében nyilatkozó Guy Verhofstadt szerint Ciprasz győzelmet aratott, de Európa többi részén elveszítette a hitelét. A volt belga kormányfő a Dire Straits Money for Nothing című slágerére utalva a mikroblog oldalon úgy vélekedett, hogy a "pénz semmiért cserébe" csak a dalban létezik, a görög miniszterelnöknek pedig bizonyítania kell, hogy az ajánlatok puszta elutasításánál többre is képes. 
Verhofstadt a úgy vélekedett, hogy a görögök az adóemelésen és nyugdíjcsökkentésen alapuló csomagra mondtak nemet, de ez egyben megnyithatja annak lehetőségét, hogy valódi, mélyreható reformok valósuljanak meg, s helyreálljon Görögország versenyképessége. 
NÉPPÁRT - AZ EMBEREK PÁRTJÁN AZ EUROZÓNÁN KÍVÜL IS 
Az Európai Néppárt nevében Manfred Weber német politikus nyilatkozott twitter-bejegyzésében. Álláspontja szerint Európának elvekre van szüksége, mert azok nélkül ellehetetlenül az együttműködés. Mint írja, Európa szolidáris közösség, nem nemzeti egoizmusok összessége. Weber szerint a görög döntést követően higgadtságra lesz szükség, hogy eldőlhessen, hogyan tovább. "Görögország most nagyon nehéz helyzetben van. A néppárti frakció az emberek pártján áll. Az eurózónában és azon kívül is". 
UNIÓS INTÉZMÉNYVEZETŐK - SENKI NEM HÚZZA KI A NYULAT A KALAPBÓL 
Az uniós intézmények vezetői mindeddig nem nyilatkoztak a görög népszavazás ügyében. A Twitter közösségi oldalon is mindössze egyetlen olyan friss bejegyzés olvasható Martin Selmayrtől, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kabinetfőnökétől, amelyben Selmayr felidézi főnöke minapi kijelentését, miszerint "néhányan a görög kormányban azt hiszik, hogy van valaki Európában, aki a végén kihúzza a nyulat a kalapból, de nem ez a helyzet". 
EURÓPAI TANÁCS - RENDKÍVÜLI CSÚCSTALÁLKOZÓ AZ EURÓ VÉDELMÉBEN 
Az eurózóna tagállamainak rendkívüli csúcstalálkozóját hívta össze Brüsszelbe kedd estére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki a közös pénzt használó országok csúcstalálkozóin is elnököl. Hétfőn Angela Merkel német kancellár Párizsba utazik, ahol Francois Hollande francia államfővel vitatják meg a vasárnapi görög népszavazás eredményét. 
EURÓPAI BIZOTTSÁG - TISZTELETBEN TARTJÁK AZ EREDMÉNYT 
Rövid közleményt adott ki az Európai Bizottság a görögországi népszavazás eredményére reagálva. A kommünikéből ezen túlmenően csak annyi derül ki, hogy Juncker még vasárnap este és hétfőn is egyeztet az euróövezet másik 18 tagállamának vezetőivel és az uniós intézmények vezetőivel egyaránt, hétfőn reggel konferenciabeszélgetést folytat az eurócsúcson elnöklő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnökével, valamint Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével, kedden pedig az Európai Parlamentben szólal majd fel. 
Kapcsolódó: 
   Váratlan lépés - lemondott a görög pénzügyminiszter 
   Az USA és az EU a gazdasági válság alakulásától függetlenül össze fog omlani 
   Merkel elengedte a görögök kezét 
   Görögország csatlakozhat a BRICS csoporthoz 
   Egy város, ahol mindenki dolgozik, nincs rendőrség és a fizetés 1200 Euró 
"A hitelezők nem a jóváhagyásunkat akarták, hanem azt, hogy adjuk fel méltóságunkat, amit el kell utasítanunk. Abban az országban, amelyben a demokrácia bölcsője ringott, nem kérünk engedélyt Dijsselbloem és Schäuble uraktól (Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter) arra, hogy népszavazást rendezhessünk." 
(Alekszisz Ciprasz) 

Kinél robban a görög bomba?

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

VÁRATLAN LÉPÉS – LEMONDOTT A GÖRÖG PÉNZÜGYMINISZTER

---

KÁRPÁTHÍR — 2015-07-06

Bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről előző nap rendezett görögországi népszavazás.

A tárcavezető a Twitter közösségi oldalon közölte: “nem sokkal a referendum eredményének bejelentése után tudomásomra jutott, hogy az eurócsoportból (az euróövezeti pénzügyminiszterek közül) néhányan és más +partnerek+ azt szeretnék, ha nem vennék részt a testület ülésein, és a miniszterelnök (Alekszisz Ciprasz) úgy ítélte meg, hogy ez hasznos lehet a megállapodás elérése szempontjából”. Ezért hétfővel távozik a pénzügyminisztérium éléről – közölte.

Az USA és az EU a gazdasági válság alakulásától függetlenül össze fog omlani

GAZDASÁGI VÁLSÁG

JÚNIUS 30, 2015KÖZZÉTETTE: THEA9,595

43

---

Forrás: alt-market.com

Aki szeretné megérteni, hogy mi történik a világban, azon belül is a gazdaságban, tegye félre, legalább az alábbi írás olvasása erejéig, a valóságnak a fősodrású média által festett képét. Az EU rendszerének és az EU-ban folyó fiskális káosznak a megértéséhez pedig Görögország helyzetét is figyelmen kívül kell hagynunk, legalábbis annyi időre, hogy átláthassuk a lényeget. Jól olvastad. Felejtsd el a görög adósság körül kialakult drámát! Felejtsd el, hogy találnak-e új hitelezőket vagy csődbe mennek-e! Felejtsd el, hogy szövetségre lépnek-e Oroszországgal vagy a BRICS államokkal és azt is, hogy képesek lesznek-e az utolsó pillanatban megmenteni a régi rendszert! Mindezek nem számítanak. A nemzetközi pénzügyi elit által rendezett szappanopera jeleneteit látjuk csupán.

A lényegről persze ne feledkezzünk meg: Görögország fizetésképtelenné fog válni. Ennyi. Nincs más lehetőség. Lehet, hogy maholnap egyezségre jutnak, de végül nem lesznek képesek olyan mértékben nyújtani forrásaikat, hogy visszafizethessék exponenciálisan növekvő adósságukat. Ez elkerülhetetlen és semmilyen utolsó pillanatban hozott egyezség nem fogja alapvetően befolyásolni a lényeget.

Gondolkoztatok már azon, hogy miért aggódik minden fősodrású elemző egy ilyen kicsi ország sorsa miatt? Az aggodalom alapja egy jó nagy hazugság: azt próbálják elhitetni velünk, hogy Görögország csődje, összeomlása vagy kilépése az EU-ból olyan dominóhatást váltana ki a nagy adóssággal rendelkező nemzetek között, ami sorozatos csődöket és összeomlást eredményezne. A gondolatmenetben rejlő hazugság, hogy Görögország csődje okozná más országok összeomlását. Ez nem igaz, mert a csőd nem fertőző. A nehéz helyzetben lévő EU tagállamok Görögország „segítsége” nélkül adósodtak el. Nem Görögország okozta a bajukat. Ezen országok, Olaszországtól Portugálián át egészen Spanyolországig, saját szuverén adóssághalommal rendelkeznek, amelyet saját felelőtlenségüknek köszönhetnek. Az egyetlen legitim indok arra, hogy a csőd más országokra is átterjedjen az maga az EU létezése, ami a szerkezetéből adódóan szocialista függőséget kényszerített a tagállamokra.

Soha ne felejtsük el, hogy az EU nem Görögország miatt van bajban, hanem a nemzetekre erőltetett egymástól való függőség miatt! Az EU-nak nem szabadna léteznie, ahogy egyetlen nemzetek felett álló valutarendszernek sem.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló globalista intézményeknek érdekében áll katasztrófát előidézni az EU-ban, akkor is, ha egyesek azt feltételezik, hogy az EU a globalizáció tesztüzemeként jött létre. Nem így van. Ha így lenne, az IMF nem szorongatná Görögországot az adósságai miatt, miközben a hasonló gondokkal küzdő Ukrajnának szó nélkül segít.

Miért akarnák a globalisták az EU részleges feloszlását? Mit nyernének vele? A válasz egyszerű: káoszt. A káosz pedig remek lehetőség egy hamis dialektika prezentálására.

Az EU egyáltalán nem a globalisták által kívánt gazdasági és politikai modellt képviseli. Nevezzük inkább hasonmásnak, de a félmegoldás még találóbb kifejezés.

Amikor Európa leér a pénzügyi szakadék aljára és a lakosság szörnyülködve kérdezgeti, hogy mi a fene történt, az elit kész válasszal fogadja a kérdéseket. Azzal jönnek majd, hogy nem az egymástól való túlzott és kikényszerített függőség volt a baj, hanem az, hogy az unió központosítása nem volt teljes. Azzal állnak majd elő, hogy egy nemzetek feletti gazdaság és valuta csakis úgy működhet jól, ha a kormányzás is nemeztek feletti. Más szóval a rendszer ezért bukott el, mert a működéséhez stabil, globális kormányra lett volna szükség.

---

A Fábiánus szocialisták azzal érvelnek majd, hogy a nemzeti szuverenitás barbár és idejétmúlt intézménye volt a ludas, ami a válságot előidézte. Minden erejükkel azon lesznek, hogy a nemzeteket impotenssé tevő rendszer minden negatív hatása feledésbe merüljön. Éljen a globális falu, amiben mindenki együtt emelkedik fel vagy bukik el! A szabadpiacnak és az egyéni innovációnak elvégre mi köze lehet egy sikeres gazdasághoz? Amire igazán szükségünk van az a csordaszellem, hogy minden ember egy könnyen lecserélhető alkatrésszé váljon ebben az óriás fűnyíróban, ami letarolja örökségünket, történelmünket és elveinket az önkényesen definiált közjó és a felhőkön lebegő okosvárosok megvalósítása érdekében, ahol senkinek sem kell dolgoznia többé.

Az EU bukása csupán egy eszköz a globalisták kezében. Nem létezik olyan nemzet vagy intézmény, amit ne lennének hajlandóak beáldozni, amennyiben az áldozat közelebb viszi őket a politikai és gazdasági dominanciához.

Nemcsak teljes központosítást akarnak. Azt akarják, hogy könyörögjünk nekik érte és hogy az emberek a saját ötletüknek higgyék. A rabszolgaság legtolakodóbb és leghatékonyabb formája, amikor a rabszolgákat ráveszik, hogy saját elnyomásukat követeljék és még büszkék is legyenek rá.

Az Egyesült Államok bukása sem különbözik majd e tekintetben. Mivel az Egyesült Államokban nincs nemzetek feletti rendszer, a bukást más kommentárral magyarázzák majd. A népnek szánt tanulságot azonban hasonló alapossággal fogják megírni.

Az amerikaiakra az elkényeztetett imperialista szerepét osztották, akik végre azt kapják, amit megérdemelnek. Egy jó nagy gazdasági pofont. Az Egyesült Államok az új Róma. Kenyér és cirkusz. A Fábiánusok pedig az USA bukásánál is ott lesznek, hogy rámutassanak a nemzeti szuverenitás eredendő kapzsiságára és kijelentsék, hogy az eddigi destruktív hataloméhséget egy kiegyensúlyozottabb globális rendszernek kell leváltania.

Nem tudom hányan fogják fel, hogy Amerikára a rosszfiú szerepét osztották az elit globális színházában. Az amerikaiak játsszák a gonoszt, a világ többi része az ártatlan áldozatot, az IMF-hez és BIS-hez hasonló globalista intézmények pedig a hős megmentőt, akik éppen idejében érkeznek, hogy megóvják az emberiséget a végromlástól.

Az Egyesült Államok több adósságot termel, mint az EU összes tagállama együttvéve. Görögországgal ellentétben azonban az Egyesült Államok annyi pénzt nyomtat, amennyit akar, így elodázhatja az adósságfelhalmozás súlyos következményeit.

Érdekes módon azonban a Fed bejelentése, miszerint szeptembertől megemeli a kamatokat, valószínűleg tömeges kivonulást eredményez majd a tőzsdéről és az „új idők” végét hozhatja. Ismét tegyük fel a kérdést, hogy miért tennének ilyet a bankárok? Miért ne tarthatnák a kamatokat a nulla közelében? Elvégre senki se könyörög nekik, hogy emeljék meg. Sőt, ennek az ellenkezője történik. Miért hagyja a Fed figyelmen kívül a recesszió felé mutató több száz jelet és tart ki rendületlenül a kamatemelés mellett, látszólag fittyet hányva saját érdekeinek?

A Fed nagyon jól tudja, hogy az amerikai piacokat kizárólag az ingyen pénz, illetve a lakosságnak a bankokba és az államba vetett vak hite tartja életben. Amikor azonban az ingyen pénz az emberek hitével együtt elillan, ránk köszönt a katasztrófa. A Fed globalistái ezt nagyon jól tudják és pontosan ezt akarják. Legalábbis ennek az irányított változatát. Pontosan azért akarják a jelenlegi rendszer bukását, mert az előkészíti a terepet a mostanában egyre többször „nagy globális resetnek” nevezett eseményhez.

A reset a globalizáció, vagyis a teljes központosítás felé vezető terv következő állomása.

Tehát szó sincs átterjedésről. Ez csupán egy remek ürügy, amivel elterelhetik a figyelmet az igazi problémáról. A globalista elit évtizedek óta folyó összehangolt erőfeszítéséről van szó, amellyel a nyugati kultúrákat sebezhető helyzetbe kényszerítik. A gyenge és ijedt emberek sokkal alakíthatóbbak. A ma elképzelhetetlennek tartott társadalmi változások nagyon is megvalósíthatónak tűnnek egy válság kellős közepén.

Úgy gondolom, hogy a következő válság érkezése már látható. A gazdasági mutatók mindenesetre alátámasztják ezt a feltevést. Amikor az európai rendszer sorsa a görög adósságon, az amerikaié pedig a nulla közeli kamatrátán és a vak hiten múlik, valami előbb utóbb engedni fog. Innen nincs visszaút. Előrefelé pedig egyetlen út vezet, ami se nem kellemes, se nem elhanyagolható.

Arról se feledkezzünk meg, hogy maga a válság is csak egy figyelemelterelés. Akármilyen bajok érkeznek holnap vagy a jövő héten vagy öt év múlva, emlékezzünk, hogy kik okozták: a nemzetközi bankok és globalista politikus kollégáik. Akármi történik is, soha ne fogadd el a központosított rendszert! Akármilyen ésszerűen hangzik az ajánlat a fiskális terror közepette, soha ne add meg a fenevadnak, amit követel!

Van kiút!

Merkel elengedte a görögök kezét

Címkék: németország, görögország, angela merkel, görög válság, euró, eurózóna, eu

Angela Merkel is amellett tette le a voksát hétfői sajtótájékoztatóján, hogy a görögök jövő vasárnap az euró megtartásáról vagy elvetéséről szavaznak. Véletlenül sem kíván belefolyni a népszavazást megelőző vitába, ami Görögország belügye, pusztán a következményekre hívná fel a figyelmet.

A radikális baloldali görög kormánypárt, a Sziriza kapott egy pofont a mérsékelt baloldali német szociáldemokrata párttól, ugyanis Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD vezetője megjelent főnöke mellett a görög válsággal kapcsolatos sajtótájékoztatón. Ez nem jelenthet más, hogy mint hogy a német szocdemek egyetértenek konzervatív koalíciós partnerük - azaz a kormány - álláspontjával. Ez utóbbit Angela Merkel kancellár prezentálta az újságíróknak.

A közös európai valutát használó országok döntő jelentőségű kihívással szembesülnek - szögezte le elöljáróban. Akárcsak korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetve Francois Hollande francia államfő, ő sem zárta ki a tárgyalások folytatását a vasárnapi népszavazás előtt, ám - Junckerhez hasonlóan - leszögezte, hogy a görögök nagyvonalú ajánlatot kaptak hitelezőiktől.

Gabriel egy időre megkapta a szót, amit arra használt, hogy igen kritikus vélemény fogalmazzon meg Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökről. Szerinte az athéni kormány vezetője egyoldalúan meg akarja változtatni az eurózóna szabályait. Politikailag és ideológiaik a jelenlegitől eltérő euróöveztet akar, ami veszélyes. Csatlakozott Merkelhez abban, hogy az EU-ECB-IMF trojka az eddigi legnagyvonalúbb ajánlatot tette a görög kormánynak.

A kancellár asszony ezt követően leszögezte, hogy senkinek sem szabad befolyásolnia a népszavazásra készülő görögöket. Csupán a következményekre hívják fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban nem hagyott kétséget afelől, hogy a referendum tétje a görög euró megtartása vagy elvesztése. Miután kedden lejár az EU-IMF segélyprogram, nincs jogi alapja annak, hogy hitelt adjanak az athéni kormánynak.

Merkel hangot adott annak a véleményének, hogy nincs szükség újabb rendkívüli eurózóna-csúcsértekezlet összehívására. Végül hazai közönségéhez is szólt. Mint mondta, pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble megnyugtatta a kormányt az esetleges görög kilépés kezelésének következményeivel kapcsolatban. A pénzügyér szerint Németország megfelelően felkészült erre az eshetőségre.

Görögország csatlakozhat aBRICS csoporthoz

Görögország készen áll arra, hogy a BRICS csoport részévé váljon és csatlakozzon a BRICS Új Fejlesztési Bankjához.

Kosztasz Izikosz védemi miniszter helyettes a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva jelentette ezt ki, hozzátéve, hogy Görögország mindig is az európai-eurázsiai kapcsolatok bővítésének oldalán állt. Oroszország májusban hívta meg Görögországot a BRICS csoportba, és a fejlesztési bankhoz csatlakozásról a BRICS július 9-10-i csúcstalálkozóján fognak dönteni. A miniszterhelyettes elmondása szerint jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások a tagállamokkal a csatlakozás feltételeiről.

A BRICS új fejlesztési bankjának létrehozásáról az öt legnagyobb fejlődő gazdasággal rendelkező ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika határozott a 2014 júliusában tartott csúcstalálkozón. A tagállamok akkor megállapodtak egy 100 milliárd dolláros likviditási alap fenntartásáról, hogy biztosítsák bankrendszereik pénzügyi stabilitását. Az új fejlesztési bank egy alternatíva a nyugati országok által irányított pénzintézetekkel szemben, így Görögország az államcsőd szélén nem kell a nyugati hitelezők követeléseinek betartására szorítkozzon.

Amennyiben a nyugati országokkal nem sikerül megállapodni a hiteltörlesztés feltételeiről és bekövetkezik az államcsőd, Görögország pénzügyi stabilitását a BRICS együttműködés is garantálhatja, ami azt jelentené, hogy Athén sikeresen megmenekül a nyugati pénzintézetek hitelcsapdájából.

EGY VÁROS, AHOL MINDENKI DOLGOZIK, NINCS RENDŐRSÉG ÉS A FIZETÉS 1200 EURÓ

 Útajövőbe 

 2015. június 01

 

A demokratikus szocializmus „utópiájának” felel meg az a spanyol városka, ahol gyakorlatilag nincs rendőrség, nincs bűnözés és munkanélküliség.

A Dél-Spanyolországban, Andalúziában található Marinaleda település virágzik, hisz itt nincs munkanélküliség a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek köszönhetően. 

Ennek a spanyol városkának arculata megkülönböztethetetlen a régió többi hasonló településétől. A festői szépségű Campina völgyében található a környező vidék, hullámzó zöld dombjai, mérföldnyi olívaültetvények és aranyló búzamezők közt, ameddig a szem ellát. A városka szép, nyugodt, teljesen tipikus andalúz település Spanyolország legszegényebb déli tartományában.

Egyben ez egy demokratikus, antikapitalista település, ahol a polgármester aktívan bátorít a "bolti lopásra". A 2008-as pénzügyi válság kezdete óta lett Marinaleda híres – illetve a hely maga útját járó polgármestere, Juan Manuel Sanchez Gordillo, aki kiérdemelte a „Spanyol Robin Hood” nevet, miután tavaly augusztusban megszervezett és kivitelezett jó néhány portyát a környékbeli szupermarketeken, közvetlenül a legszegényebbek javára. Alapvető élelmiszereket, mint olajat, rizst és babot pakolt bevásárlókocsikba és egyszerűen kitolta őket a boltból, egyenesen a helyi élelmiszer-bankba, hogy megsegítse vele a szegényeket, miközben a tehetetlen pénztárosok csak néztek, s néhányuk sírva is fakadt. Az esemény után Gordillo, aki 1979 óta demokratikusan megválasztott polgármester, egy interjúban elmondta, hogy ez nem lopás volt, hanem egy erőszakmentes engedetlenségi akció.

„Vannak családok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egyenek” érvelt, ez pedig a 21. században abszolút szégyen. Az étel jog, és nem olyasmi, amivel spekulálni lehet.”

Egyedül ebben a tartományban 690.000 üres telek található, a banki lefoglalások miatt. De nem így Marinaledában, mivel Gordillonak volt egy megoldása erre: bárki, aki saját házat akar építeni, megteheti azt ingyen. Az anyagokat és a képzett munkaerőt a városháza biztosítja, és a nagylelkű 192 négyzetméteres alapterület azt jelenti, hogy az otthonok igen tágasak. A családoknak azután mindössze havi 15 eurót (kb 19 dollárt) kell fizetniük egész életük során, azzal a szerződéses kikötéssel, hogy az ingatlant nem adhatják el saját hasznukra.

Andalúziában a munkanélküliség jelenleg 37%-os (a fiatalok körében ez a szám 55%), de a 2700 lelket számláló Marinaledában teljes a foglalkoztatottság, hála a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek, ahol a dolgozók egyenlő bért, 1200 eurót (kb. 1600 dollárt) kapnak havonta. Egy olyan régióban, ahol három emberből egy munkanélküli, ez azért nem alulértékelhető teljesítmény!

„Újra kell gondolnunk az értékeinket, a fogyasztói társadalmat, a pénz értékének helyét, az önzőséget és az individualizmust.” – jegyzi meg Gordillo. „Marinaleda egy aprócska példa, de mi ki szeretnénk terjeszteni ezt a tapasztalatot az egész világra.

”Forrás: Live Travel Enjoy via The Open Mind."

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

A NAGYVÁROSBÓL VIDÉKRE HAJTJA A SPANYOLOKAT A GAZDASÁGI VÁLSÁG

EGY VÁROS, AHOL A SZEMÉTGYŰJTÉSÉRT BUSZ- ÉS ÉTKEZÉSI JEGY JÁR

A VOLT SPANYOL GYARMATOKON IS HÓDÍT A PARADICSOMDOBÁLÁS ÜNNEPE – JÓ BULI, MIKÖZBEN ÉHEZNEK A VILÁGON?

PARADICSOM A POKOLBÓL – PIROS VEGYSZERGOLÓBISOK SPANYOLORSZÁGBÓL 

Forrás 

Gyarmatosításra épül az amerikai gazdaság 

2015.06.29. 18:14 hidfo.ru 
Kris Roman, belgiumi politológus szerint Washingtonnak négyévente egy újabb háborúra van szüksége, hogy megakadályozza az amerikai gazdaság összeomlását. 
A politológus a Regnum orosz sajtóorgánumnak nyilatkozva kifejtette; a NATO 25 év alatt egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy végül Oroszország nyersanyagait akarja kisajátítani, és bár eddig nem volt a nyilvánosság felé is igazolható indoka minderre, az ukrán válság ideális ürügyet teremtett egy újabb nagy háború megkezdéséhez. A politológus szerint a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a nyugati országokban még vannak olyan társadalmi rétegek, melyek elfogadják az Oroszország elleni háborús készülődést; az idősebb generációk ugyanis szovjetellenes propagandán nevelkedtek fel, és egy nagyhatalomként működő Oroszországban a Szovjetunió feltámadását látják. 
A politológus a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi gazdasága egy olyan sémára épül, aminek a katonai beavatkozások és újabb háborúk generálása nem csak mozgatórugójává, de működési feltételévé is vált. 
"A gazdasági növekedés fenntartása érdekében az Egyesült Államok minden 4 évben egy újabb háborút kell kezdjen. Ellenkező esetben a gazdasági növekedés lelassul, és ez mára nem is titok. Washington azonban nem tud egyedül harcolni, vazallus országokra van szüksége a katonai gépezet fenntartásához." 
A politológus szerint az Európai Unió fokozott nyomás alatt áll. Washington arra akarja rávenni az európai országokat, hogy fokozzák katonai kiadásaikat, mert a fegyvergyártó cégek termékeinek eladása az amerikai gazdasági növekedés motorjaként működik. Ha a "szövetséges" országok erre nem hajlandóak, Washington mesterségesen újabb biztonsági kockázatokat állít elő, hogy más országokat rákényszerítsen a katonai kiadások fokozására. 
Kapcsolódó: 
   Titkolózik a kormány az amerikai nehézfegyverek magyarországi telepítéséről 
   Jimmy Carter: az USA hanyatló pályára állt, elveszíti szövetségeseit 
   Amerikai védelmi minisztérium: Esélye van egy államközi háborúnak egy nagyobb hatalommal 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Titkolózik a kormány az amerikai nehézfegyverek magyarországi telepítéséről 

Hozzáadva: 2015-06-21 11:00:44

A Magyar Békekör vasárnap felszólította a kormányt, hogy egyenesen mondja meg a magyar embereknek, engedélyezi-e vagy sem az amerikai nehézfegyverek és katonák Magyarországra telepítését. A hallgatás olyan benyomást kelt, hogy a kormány kész tények elé akarja állítani a népet az amerikaiakkal folyó titkos tárgyalással, melynek tényét a védelmi helyettes államtitkár után a kormányszóvivő is elismerte – áll a Békekör közleményében.

Simó Endre, MSZF SZK

Szerk.: Domján Tibor, Budapest 

 

A Békekör szerint a honi közvéleményt korántsem nyugtatta meg Siklósi Péter helyettes védelmi államtitkár kijelentése arról, hogy a kormány mindaddig nem alakítja ki hivatalos álláspontját, amíg hivatalos megkeresés nem érkezik amerikai részről. „Akkor miről tárgyaltak eddig?” – szegezte a kérdést a Békekör Hende Csabának, akitől személyes találkozót is kért, de a honvédelmi miniszter válaszra sem méltatta a társadalom nevében feltett kérdést és megkeresést.

 

A Békekör közleményében felhívja a figyelmet, hogy június 24-25. között Brüsszelben többek között az amerikai tervről tanácskoznak a NATO védelmi miniszterei. „Megkérdeztük Hende Csabától, milyen instrukcióval utazik Brüsszelbe. Hiszen a magyar embereknek joguk van tudni, mi a kormány álláspontja egy olyan tervről, amely – megvalósulása esetén – Oroszország elleni felvonulási tereppé, és katonai célponttá változtatná hazánkat. A válasz elmaradása arra utal, hogy a kormány titkolja valódi szándékát a közvélemény elől” – jegyezte meg a Békekör.

A magyar közvéleményt felháborítja, hogy nem csak a kormány burkolózik hallgatásba a népünk biztonságát érintő kérdésről, hanem az országgyűlésben képviselt valamennyi párt is néma.

„Követeljük, hogy valljanak színt! Mondják meg az embereknek, készen állnak-e, vagy sem végrehajtani az amerikaiak tervét!” – fordult a Békekör az összes párt vezető testületeihez, és parlamenti frakcióihoz.

A Békekör emlékeztet a rendszerváltás sarkalatos pontjára: Magyarországon ne állomásozzanak idegen katonák, magyar katona pedig ne menjen külföldre. A kérdésben nincs helye kétharmados többségeknek! – szögezik le.

 

A Magyar Békekör végül arra szólított fel, hogy szüntessék be a szankciópolitikát, és ezzel tegyék lehetővé az EU ellen válaszlépésként hozott orosz szankciók visszavonását is.
 

Jimmy Carter: az USA hanyatló pályára állt, elveszíti szövetségeseit

Jimmy Carter, volt amerikai elnök szerint Barack Obama külpolitikájának minimális eredményei voltak eddig, viszont Washington láthatóan elveszíti globális befolyását, és egyes térségi szövetségesei “új partnerek után nézhetnek”.

Carter az Obama-adminisztráció külpolitikája kapcsán meghatározónak a más nagyhatalmakkal (Kína, Oroszország) fennálló viszony tovább romlását nevezte, valamint a térségi szövetségesek elveszítését. A volt elnök szerint Szaúd-Arábia tartósan az Egyesült Államok ellen fordulhat, a közel-keleti királysággal ugyanis egyre nehezebb közös nevezőre jutni, és az utóbbi egy évben már nyílt érdekellentétek kerültek felszínre. Szaúd-Arábia azonban csak az első eset, mert – Carter szerint – amint egy térségi szövetségest elveszítenek, mások is követni fogják a példát. Mindez nem csak a világ más országaiban, de az amerikai politikában is Obama alkalmatlanságát bizonyítja.

Carter felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok globális megítélése ma nagyságrendekkel rosszabb, mint 6-7 évvel ezelőtt. Washington politikáját már nem tekintik példaképnek a szövetséges országok vezetői sem, az amerikai politika számos országban véglegesen elveszítette tekintélyét, miközben a jelenlegi amerikai kormány minden jelentős külpolitikai eredményt elveszít, amit elődjei elértek.

Carter azonban nem egy a kritikai fősodorral szemben álló véleményt képvisel, az Obama külpolitikája által okozott maradandó károkra egyre többen hívják fel a figyelmet. A Fox News és a Washington Post publicistái mostanra nyíltan beszélnek arról, hogy az amerikai érdekképviselet a Közel-Keleten egyre több akadállyal kell szembenézzen. Charles Lane, a Washington Post szerkesztője és vezető publicistája szerint az Obama-adminisztráció minden, a korábbi kormányok által elért eredményt elveszít a Közel-Keleten. Lane felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia, ami eddig Washington Közel-Kelet-politikájának kulcsszereplője volt, mostanra Oroszországgal kezdett szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, ami sokkhatásként érte az amerikai vezetőket.

“Szövetségesek voltunk a szaúdiakkal, mióta Roosevelt a ’30-as években megállapodott velük. Mostanra érzik, hogy az Egyesült Államok hanyatló pályára állt, és szorosabbra fűzi kapcsolatait Iránnal. Mindez egyenesen az oroszok karjaiba löki őket, és mindent elárul arról, jelenleg hol is tartunk.”

Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közt az elmúlt egy év során több ponton is nyílt érdekellentét bontakozott ki. Barack Obama az ukrán konfliktus berobbanásakor Rijádba látogatott, ahol megállapodott a – mostanra halott – szaúdi uralkodóval az olajárak leütéséről, hogy ezzel csapást mérjenek Oroszország állami költségvetésére. A szaúdi elit egy része azonban nem nézte jó szemmel mindezt, ők inkább az olajárak szinten tartásában voltak érdekeltek. A volt szaúdi uralkodó mostanra halott, Washington vereséget szenvedett az olajpiacon lezajlott villámháborúban, Szaúd-Arábia pedig megállapodások sorozatát írta alá Moszkvával. Mire a fősodor felismerte a kialakult helyzetet, Washington térségi befolyásának jelentős részét elveszítette, ami a Közel-Kelet erőviszonyait alapjaiban fogja átrendezni.

Forrás: hidfo.ru

További részletek: http://komlomedia.hu/hir.php?hir=5909#ixzz3fLDPbSMe

Amerikai védelmi minisztérium: Esélye van egy államközi háborúnak egy nagyobb hatalommal

2015. július 3., 05:00

A megújított amerikai katonai stratégia Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát jelöli meg agresszív fenyegetésként a globális békére nézve.
Az amerikai védelmi minisztérium 2011 óta először frissítette a nemzeti katonai stratégiát; a Washingtonban ismertetett dokumentum szerint “kicsi, de lassan növekvőben van az esélye egy államközi háborúnak egy nagyobb hatalommal”.

Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a sajtót tájékoztatva elismerte, nem tudja, honnan fogják fenyegetni legközelebb az Egyesült Államokat és érdekeit, de abban bizonyos, hogy gyorsabban fog felbukkanni mint a múltban, és az amerikai fegyveres erőknek készen kell állniuk.
A stratégia felülvizsgálatának célja az, hogy tükrözze az új, globális biztonsági helyzetet, amelyben az Egyesült Államok olyan, vele közel egyenrangú ellenfelekkel néz szembe, mint Oroszország és Kína, miközben kezelnie kell tudni az olyan militáns csoportokat, mint az Iszlám Állam.
A dokumentum bevezetőjében Dempsey úgy vélekedett, hogy a legutóbbi, 2011-es felülvizsgálat óta “a globális zavarok jelentősen nőttek, miközben viszonylagos katonai előnyünk kezdett megkopni”. Most azonos időben többszörös kihívással nézünk szembe a hagyományos állami szereplők és az állami szintet el nem érő, regionális hálózatok részéről. Valószínűbb, hogy elhúzódó hadjáratokkal kell szembe nézni, mintsem gyorsan megoldható konfliktusokkal” – írta.
A tábornok a sajtótájékoztatón elismerte, hogy az amerikai siker “fokozottan fog függeni attól, hogy milyen jól támogatják a katonai eszközök a nemzeti hatalom más eszközeit, és miként segítik szövetségeseink és partnereink hálózatát”.
A megújított katonai stratégia Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát jelöli meg agresszív fenyegetésként a globális békére nézve. Említi Kínát is, de azzal a megjegyzéssel, hogy az Obama-kormányzat “támogatja Kína felemelkedését, és arra biztatja legyen partner a nagyobb nemzetközi biztonságban”.
“Ezen országok egyikéről sem tehető fel, hogy közvetlen katonai konfliktust keres az Egyesült Államokkal vagy szövetségeseivel… de mindegyik komoly biztonsági aggodalmakat kelt… a nemzetközi közösség azon dolgozik, hogy ezekre közös választ adjon” – hangzik a dokumentum.
Oroszországról a stratégia kidolgozói megállapították, hogy noha segít egyes területeken – a kábítószerek vagy a terrorizmus ellenes küzdelemben -, “többször bebizonyította, hogy nem tartja tiszteletben szomszédai szuverenitását. Oroszország katonai akciói közvetlenül és vele szövetséges erők révén is aláássák a térség biztonságát.”

magyartudat.com

Fajelmélet 

Az állatvilág három képviselőjéről ejtenék szót, így nyárvíz idején unaloműzés gyanánt. 

Az egyik, a farkas. 

Fejlett együttműködésre képes, idomíthatatlan, lelkében megtörhetetlen, szabadságra született állat. Tiszteli a természet törvényeit, abból pontosan annyit vesz csak magához, amennyit hasznosít. Annyit, amennyire a létének fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. 
Elveszi, ami jár neki, nem pazarol, nem öl hiába. A falka tagjai zárt közösséget alkotnak, kötődnek egymáshoz, védik fajtájukat. 
Képességeiktől függően helyezkednek el a képzeletbeli ranglétrán. Nincsenek előjogok sógor, koma, rokon, tettestárs vonatkozásában. Az arra legrátermettebb a vezér. Ha méltatlanná válik a feladatra, elűzik a falkától. 
Kiváló a problémamegoldó és helyzetfelismerő képessége. Különleges szellemi képességekkel bíró, kifejezetten intelligens állat. 

A másik, a kutya. 

Feladta függetlenségét, eladta magát a kényelmesebb életmódért. Az elkorcsosult életterétől függően vérengző élvhajhász gyilkossá lett, vagy segíteni tudó és kész, jámbor állat, vagy éppen öleb vált belőle. Önálló cselekedetre már képtelen, irányításra szoruló és azt igénylő házi szolga, és ez még többnyire tetszik is neki. 
Általában széthúzó, a másik jobb falatkájára irigy teremtmény. Az egyik kutya a másik ellen kihasználható, és ők ezt észre sem veszik. Akár megölni is képesek egymást idegen érdekből, akár azok szórakoztatására is. 
Vágyakozva tekintenek a farkasokra, mert szabadok, de gyávák hozzá, hogy megszabaduljanak kötöttségeiktől. 

A harmadik, a hiéna. 

Az előző két fajhoz képest kísértetiesen hasonló állat. Termetre, alkatra, megjelenésre. Avatatlan szemlélő bármikor összekeveri az előző kettővel. Kutyafélének gondolja őket. 

De nem az! 

Nem tartozik a kutyafélék családjához, macskafélékkel (Felidae) mutatnak rokonságot. 
Ez az állat dögevő, a mások által becserkészett és elejtett vadak elhagyott teteméből táplálkozik. Önálló cselekedetre korlátozottan képes. Lusta, rafinált, rejtőzködő fajta, kerüli a nyílt összecsapást, de ha erőfölényben érzi magát könyörületet nem ismerve lecsap áldozatára. 
A hiénák rendkívül féltékenyen őrzik a megszerzett élőhelyüket. Érdekeik ellenük irányuló támadó erők ellen, hatékonyan képes falkájuk együtt működni. 

Amennyiben ez a három állatfaj egy területen élne, ott rend lenne, mert a természet betartatja íratlan, szigorú törvényeit 

A farkas uralkodna a környéken, a kutya élné az ilyen-olyan dolgos hétköznapját, a hiéna pedig elvégezné képességeihez méltó feladatát, a takarítást. 

Eljátszom a gondolattal és elképzelem, mi lenne akkor, ha a hiénák kihasználva a kutyák elkényelmesedett gondolkodását, cselekvő programját, jobb sorsot ígérve nekik fellázítanák őket a farkasok ellen és átvennék a hatalmat a terület felett. 

Ha ez bekövetkezne, a szabadság addigi megjelenítője a farkas, űzött fenevaddá válna, mindenféle gonosznak, lelketlen gyilkosnak titulálnák őket. 

A hiénák uralmuk fenntartása érdekében elhíresztelnék a kutyák között, hogy az ő - szerintük - kiválasztott fajukat a farkasok kiirtották. Mondanák, hogy hollókkal vájatták ki szemüket és holló koszt lett belőlük. Megtiltanák ennek a hollókoszt legenda gyökereinek vizsgálatát, nehogy fény derüljön az igazságra. 
Azt a kutyát, aki pedig arra vetemedne, hogy kétségbe vonja a hiénák, kutya mivoltát, azt pellengérre állítanák, megbélyegeznék. Törvénnyel betiltanák még azt is, hogy a fajokról egyáltalán bárki gondolkodni merészeljen. Az egységes homogén kutyafaj lenne a kötelező történeti tudat. 
Így aztán a kutyák élnék minden napos semmit mondó életüket és balga módon kiszolgálnák a tőlük eltérő genetikával rendelkező idegen lényeket, a hiénákat, megteremve nekik az élet kényelmes életfeltételeit. 
A kutyák hiéna érdekéből még gyilkossá is válnának. Saját fajtája ellen fordulnának, gyilkolnák, ölnék egymást, mert a hiéna lételeme a pusztulás, neki kell a dög. 
A mafla kutya meg nem gondolkodna. Jámboran elhinné, hogy a farkas a fő ellenség. Pedig azt nem kellene eltartania, az tud magáról gondoskodni. Csak a hiéna nem. Görcsösen ragaszkodik ahhoz, amit a tulajdonának vél, mert tudja, hogy magának nem képes előteremteni földi szükségleteit. 

Na de szerencsére nincs ilyen. A világban rend van. Az állatvilágban minden képpen.... 

Az emberek világában meg ilyen fel sem merülhet, hisz ott nincs olyan, hogy valaki ember, meg csak úgy néz ki, vagy csak emberszerű. A világ egységes. A homogén emberfaj a kötelező történeti tudat. 

...és ez így van....mondom én, bár ebben tévedhetek, hiszen mindent nem tudhatok. A tanulási fázisban vagyok. 

De azért jó lenne már, ha jószándékkal valaki végre belerúgna a kutyákba, hogy észhez térjenek.... 

Kiskunlacháza, 2015. június 29. 

Orosházi Ferenc 

 
Vajon miért is nem szeretik Gibsont Izraelben!?
"A zsidók allnak minden háború mögött"
(Szabadforditásban)

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Amit az adósoknak mostanában tudni indokolt 

Most reggel fél hatkor olvasom, hogy éjfél után egy perccel küldték részemre az alábbi üzenetet: 

Subject: Re: 50 %-os követeléselengedés a bank részéről
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Teljes kilátástalanság a diviza hitelek ügye, csak igérgetés, időhuzás, s közben felörlődik mindenki. Most tartok én is itt. Közel egy éve már halogatom a legfontosabb lépést, mert mindig ugy éreztem lesz tisztességes megoldás.
Édesapám már nem birta tovább juniusban összeroppant, s itt hagyot örökre
Most kezdem összeszedni erőmet, s édsanyámmal ugy döntöttünk ha van még igazságszolgáltatás lépni kell. Ez év február óta már nem fizetem a kölcsönt mert nincs miből. Szeretném kérni, hogy a sok ügyfelei közé vegyen be engem is, küldjön el részemre minden szükséges nyomtatványt, információt, hogy mielőbb személyesen felkereshessem.
Amig nem késő tegyük meg a szükséges lépést, ha a papirjaim alapján Ön majd ugy ítéli meg, hogy indokolt lenne a pereskedés.
Tisztelettel: K.....t .................24.Erre az e-mail cimre várom válaszát. .

Nem tartanám embernek magamat akkor, ha ezek után a sorok után néhány percig magányomban nem könnyeznék, de talán a reggeli borotválkozás után megnyugszom. 

Szóval nem gondoltam tegnap délután négy órakor azt követően, hogy a tegnap megindított 15 új ügyemnek utolsó érintettje elment irodámból, hogy így kezdődik a mai napom. Úgy gondoltam, hogy az ezen a héten postán részemre megküldött 3-400 bírósági pert felfüggesztő végzést kezdem elküldeni az ügyfeleimnek, valamint azt a mellékletben is olvasható, minden egyes felfüggesztett perhez aktualizált keresetpontosítás periratomat is elküldöm, mellyel kérem a bíróságot, hogy a 2/2014. Kúriai Jogegységi határozatnak megfelelően tárgyalja jövőben az ügyet. 

A felfüggesztett ügyet tárgyalja kérelmemre eszerint majd akkor, amikor újból kézbe veheti a bíró az ügyet. 
Ügyfeleimnek általam ez a válasza az Országgyűlés által július 4-én elfogadott, Köztársasági Elnök által nem kifogásolt, egyébként pedig alkotmánysértő és az Európai Uniós jogszabályokkal ellentétes törvényi intézkedésekre. 
Tudom azt, hogy a hatalmasok most azt képzelték törvényükkel, hogy a változó kamatozású devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések károsultjainak odadobnak egy kevés csontot, majd az adósoknak ezeken a csontokon történő rágódása közben majd csak elmúlik az idő, és valahogy belenyugszanak sorsukba. Vagy meghalnak éppen úgy, mint ahogy levélíróm édesapja. 
De én ezt másként gondolom. 

Tudomásul veszem azt, hogy a szintén mellékletben látható, elmúlt év szeptember 16-i Miniszterelnöknek címzett, ügyfeleim nevében tett egyezségi ajánlatra ez a július 4-i XXXVIII. tv. a válasz, de kérem a hatalmasokat arra, hogy ők pedig azt vegyék tudomásul, hogy az alkotmánysértő és Európai Uniós jogszabályokkal ellentétes, ténylegesen a bankok által adósoktól törvénytelenül elszedett pénz döntő részének megtartását biztosítani szándékozó bűnpártoló törvényükre tehát a keresetpontosítással kiterjesztett peres eljárás folytatása a válasz ügyfeleim részéről. 
Várom az ígért szeptemberi újabb, a július 4-i törvényhez hasonló jogalkotást, és azt követően pedig válaszként természetesen rátérek a kártérítéssel kapcsolatos igénybejelentésre is ügyfeleimnél. Lehetségesen a törvénytelen végrehajtásokat lehetővé tevő közjegyzőkre is kiterjesztve. 
Hadd feszüljön a húr. 

Szóval azt gondoltam még tegnap, hogy ekként alakul a mai napom, de közbeszólt a fenti éjféli levél, valamint egy tegnapi másik e-mail üzenet is: 

Subject: RE: Kötelező árfolyamgát?
Tisztelt Úr!

Nagyon súlyos mondatok hangzottak el dr. Lázár Dénestől a civilkontroll-on... civilkontroll.com

Mi tehetnek azok az adósok, akiknek a perét a hatalom a bíróságokkal okafogyottá nyilváníttatja?? Ha már a törlesztő részleteket sem bírják fizetni, hogyan fogják a perköltségeket és ügyvédi költséget visszafizetni?

Van-e továbbküzdési lehetőség? Nyilvánvaló, hogy ezek a bankmentő törvények "törvényellenesek" (létrejöttük sem felel meg a törvényalkotási feltételeknek, mert a társadalmi konzultációból teljesen kihagyták a társadalom egészét - Varga István szerint - és ellentétesek az EU fogysztóvédelmi direktíváival is.)

Mit lehet tenni? Meddig lehet még feszíteni ezt a húrt?? Nem várok személyes választ, de ezek a kérdések biztosan sok adóst foglalkoztatnak. Esetleg a legközelebbi nyilatkozatában kitérne erre is?
Ja igen, és az nem lehet, hogy a forint pont annyival fog gyengülni, hogy a forint-forint "átváltásos megmentés" után az adós majd pont ugyanannyival fog tartozni, mint az árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés levonása előtt? És az is hogy lehet, hogy a jogtalanul beszedett többlet pénzről nem a pénz tulajdonosa dönt, hanem az állam, hogy milyen módon kell beszámítani a szerződésbe? A mi jogtalanul elvett pénzünket??? Tényleg: meddig lehet még feszíteni a húrt?

Üdv,

Ezek után nincs mit tennem, fenti tennivalóim helyett hozzá kell fognom a jelenlegi helyzetértékelésbe. 

Ténybeli ismertetést elkezdve az alábbiakban részben ide másolt levél tartalmából indulok ki: 
A levelet az AXA Bank ügyvezetői közül Wéber Domonkos és Krizbai Bernadett írták alá és két sorral az aláírás felett közölték kisvastagított betűkkel azt, hogy 
"Felhívjuk figyelmét, hogy jelen levél banktitkot és üzleti titkot tartalmaz, így a levél tartalmának bármilyen formában történő nyilvánosságra hozatala nem megengedett." 

Erre a felhívásra is tekintettel nem közlöm azt, hogy a levél milyen számszerű, konkrét adatokat tartalmaz - jobb a békesség - de talán az ügyvezetők vastagbetűs felhívásuk előtt megtekinthették volna a hatályos BTK. ide vonatkozó rendelkezését: 
413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 
(2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki 
a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, 
Ebből következően a bank saját alkalmazottai, ügyvezetői feje fölött lógathatna inkább titoktartásra vonatkozó táblát, de riogatni a banknak az ügyfeleit alaptalanul - nem tisztességes dolog, 
Ami pedig az ide nem másolt részét illeti a levélnek, az első ilyen mondata a levélnek a következő: 
"Az AXA Bank elkötelezett aziránt, hogy azon válságba jutott Ügyfelének is támogatást nyújtson, akik nem vehetnek, vagy nem vesznek részt kormányzati adósmentő programban, és akik fizetőképesség hiányában, a fedezeti ingatlan értékesítésében a Bankkal együttműködve, jogi eljáráson kívűl kívánják lezárni tartozásukat." 
Természetesen elképzelni sem tudom azt, hogy az AXA Bank milyen kormányzati adósmentő programra gondol, én csak bankmentő kormányzati kapkodást látok, de az már az első mondatból megállapítható, hogy az adósokat lakóingatlanuktól - fedezeti ingatlan - akarják megszabadítani. Bármi áron. 
Ezért hajlandó az AXA Bank a levél konkrét számadatai szerint elengedni az általuk kimutatott, hasra ütésszerűen törvénysértő módon megállapított tartozásnak több mint a felét elengedni, de az adósnak akkor se maradjon a kölcsön rendezése után lakása. 
A levél alapján kiindulva abból, hogy az adós 18 millió forint értékű lakóházának felújítására felvett 2007-ben 14 millió forintot, a felújítás miatt ennek a lakóháznak forgalmi értéke most eléri a 30 millió forintot, valamint az eltelt 7 év alatt az utolsó évet kivéve kifizetett az adós közel ötmillió forintot a kölcsönből döntő részben kamatra, az AXA Banknak ajánlatának lényege a következő. 
Az AXA Bank által kimutatott 25 millió forint összegű tartozás rendezésére azt a javaslatot teszi bank, hogy mivel fél éve nem tudott fizetni az adós, amennyiben a bankkal leszerződött ingatlanközvetítők útján elidegenítésre kerül az ingatlan bármekkora pénzért, akkor a vételárhoz hozzájutva 13 millió forintot elenged a kölcsöntartozásból a bank, és az adósnak kifizetésre kerül a maradék 1-2 millió forint. És ily módon az adós megszabadulhat a kölcsönszerződésből fakadó kötelezettségeitől. 
És a bank szándékai szerint ezzel az 1-2 millió forinttal oda megy az adós mondjuk négytagú családjával együtt a szabad ég alatt, ahova akar. 

Gondoljunk csak bele. Az egyezségi ajánlatot mint jól tudjuk csak akkor tesz bárki, ha annak elfogadása számára nem okoz veszteséget, és ebből kiindulva tehát az AXA Bank Fióktelepének azért éri meg a fenti egyezségi ajánlata szerinti megállapodás, mert az adósnak nyújtott 14 millió forint kölcsön helyett kap az eladási árból 12 millió forintot, adóstól kapott már 5 millió forintot, és az Axa Bank ingatlanközvetítő partnere azt a vevőt választja ki, akit akar az általa meghatározott vételáron történő értékesítéshez. 
A vevő pedig a megállapodás létrejötte esetén örökre elveszti a kölcsön felvételekor 18 millió forintot érő egyetlen lakóházát, valamint azt az ötmillió forintot, amit a kölcsönből már kifizetett és mindösszesen 1-2 millió forinthoz jut. Valamint jobb esetben a híd alatti alvási lehetőséget. Négytagú családjával együtt. 

Ugyanilyen összegű, ugyanilyen változó kamatozású devizában nyilvántartott kölcsönnek ugyancsak az AXA Bank Fióktelepével történő rendezése esetén a lengyelországi jelenlegi jogviszonyok szerint a következők állapíthatóak meg. 
Mivel a döntő különbség a lengyel kölcsön és magyar kölcsön között az, hogy 2009-től kezdődően a svájci frank jegybanki alapkamatának korábbiakhoz képest 1/10 ed részére történő zsugorodása miatt a lengyel kölcsönnek kamattartozása a bank felé 1/3-a magyar kölcsön kamattartozásához képest, a tőketartozást is figyelembe véve ugyanolyan összegű kölcsön törlesztő részletének összege fele a magyar törlesztő részlethez képest. 
A fenti példából kiindulva erre tekintettel a 14 millió forint összegű kölcsön miatt a bank által eddig követelt 5 millió forint helyett 2,5 millió forintot kellett ilyen esetben a lengyel adósnak fizetni azzal, hogy természetesen a csekély összegre tekintettel jelenleg is fizetőképes, illetve a fennálló tőketartozása a már kifizetett tőketörlesztésre tekintettel még az árfolyamváltozást is figyelembe véve sem nőtt. 
Amennyiben pedig egy elszámolást végzünk a jelenlegi állapotra, akkor az AXA Bank hozzájutott 2,5 millió forinthoz, míg az adósnak örökre tulajdonában marad a 30 millió forint értékű lakóháza, de számolnia kell még további 14 millió forint tőke és évi 2 % kamattartozással. 
Arról pedig jobb ha nem beszélünk, hogy mi van akkor, amikor a bank az ilyen banktitokra is hivatkozó ajánlatot nem tesz a magyaroknak, hanem tovább bíznak a magyar kormányzati segítségben... 

Ha pedig azon gondolkozunk el, hogy miért merik nálunk, a magyaroknál megtenni a gazemberségeket, míg a lengyeleknél pedig ez nem lehetséges számukra, akkor ebben talán szerepet játszik az is, hogy az elmúlt harminc évben a nagyvilágban olyan magyar emberek jeleskedtek, mint Soros György, vagy Tom Lantos, a lengyelek pedig adták a világnak II. János Pál pápát. 
Más különbséget a két nép között a kétfajta elbánás okaként nem látok. Illetve talán azt, hogy a két ország vezetői, országgyűlési képviselői között is lehetnek különbségek. Hiszen én még elképzelni sem tudok a Szejm által olyan egyhangú szavazással elfogadott bankmentő törvényt, mint amit a magyar Országgyűlés minden pártja szemrebbenés és különösebb vita nélkül július 4-én elfogadott. 

Rátérve a mára kialakult jogi helyzetre, a következők állapíthatók meg. 
A 2009-ben bekövetkezett svájci jegybanki drasztikus alapkamat változást követően a bankok, valamint az őket mindenkor segítő hatalmi elit észlelte azt, hogy a bankok által kizárólag saját érdekükben készített tisztességtelen szerződési feltételektől hemzsegő szerződéseknek jó vége nem lehet. 
Elsősorban azért, mert ez a kölcsönkonstrukció - devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés - változó kamatozású és ebből következően kamatperiódusonként - félévente vagy évente - változóan az ügyleti kamatnak változni kell. 
A szerződésekből is megállapíthatóan, de a PSZÁF tájékoztatójából is következően a változás oka elsődlegesen a referencia kamat - svájci frank alapkamata - változásától függ jogszerűen, de a 2009. évi svájci frank alapkamat zuhanást követően a bankok egyszerűen nem voltak hajlandóak Magyarországon tudomásul venni azt, hogy az adósokkal szembeni kamatkövetelésük legfeljebb 1/3-ad része lehet az általuk elképzeltnek. Az a kamatkövetelésük, ami a törlesztés kezdeti időszakában a törlesztő részletnek akár 80 %-át is kiteszik. 
Egyébként pedig meggyőződésem az, hogy a folyamatosan egymással tárgyalgató magyar Kormányzat és magyar bankvilág megegyezett abban, hogy a 93/13. EGK Irányelvben, a C-472/10. sz. és még ki tudja hány Európai Bírósági itélet által folyamatosan javasolt közérdekű pereket márpedig a közérdekű perek indítására jogosult miniszterek nem fogják megindítani semmilyen körülmények között. 
Hozhatott olyan Kollégiumi Véleményt - 3/2011. (XII.12) PK Vélemény - a Kúria, amilyet csak akart, könyöröghetett az Európai Bíróság ahogy nekik tetszett, a bankok, valamint a bankokkal mindenkor együttműködő miniszterek tartottak ennek a PK Véleménynek alábbi rendelkezésétől: 
1. Közérdekű keresetindítás esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés - a tisztességtelenségtől eltérő, egyéb okból - semmis. 
Ebből a rendelkezésből a bankok és őket támogató, közérdekű per indítására jogosult miniszterek nyilvánvalóan rájöttek arra, hogy hiába állapodnak meg abban, hogy elbírálásra alkalmatlan kérelemmel tesznek eleget a perindításnak, mert az ilyen perekben eljáró nemzeti bíróság ettől függetlenül is megállapítja a szerződési kikötések semmisségét. A Fővárosi Ítélőtábla szerinti akár 18. db. szerződési feltételre vonatkozóan is. 
Emiatt megállapodtak véleményem szerint inkább abban, hogy az adósokat végképpen tönkretevő, egyébként pedig alkotmánysértő árfolyamrögzítésnek nevezett törvényt hoznak szemfényvesztésként, vagy az adófizetők pénzéből semmire nem jó Ócsai lakóparkot építenek, azaz bármit megtesznek csak azért, hogy az adósoktól törvénysértően elszedett pénzt a bankoknak vissza ne kelljen fizetni. 

Ellenben az Európai Bíróság útmutatásai alapján a Kúria európai módon tevékenykedett, előtt megalkotta a 2/2012 (XII.10.) PK Véleményt, majd a 6/2013. illetve 2/2014. számú Jogegységi határozatot, illetve legutóbb ez év júniusában a 2/2014. Jogegységi határozatot. 
És ezekkel ahogy mondani szokták, a kör bezárult. Ezeknek a Kúriai döntéseknek - 93/13 EGK irányelvnek- alapján indult több ezer adós által indított pereknek bíróság előtti eredményei láttán rá kellett jönnie a hatalmi elitnek arra, hogy valami nagyon durvát, kell tenniük ahhoz, hogy a velük együttműködő bankoknak további egérutat biztosítsanak az adósoktól jogtalanul elszedett sok ezer milliárd forint megtartásához. 
Bele kellett nyúlniuk az igazságszolgáltatás feladatkörébe, meg kellett sérteniük az igazságszolgáltatás függetlenségét ahhoz, hogy megalkothassák a Magyar Országgyűlés minden parlamenti pártja által 2014. július 4-én elfogadott bankvédő XXXVIII. törvényt. 
Szerintem a tankönyvekben olvasható nagynevű jogászprofesszorok többek között azért is forognának a sírjukban, ha tudnák azt, hogy a közhatalom gyakorlói törvényi rendelkezéssel függesztik fel a magyar bíróságok előtt folyó valamennyi olyan polgári peres eljárást, melyben a félként megjelölt bankok pervesztése az alkalmazandó jogszabályok, Európai Bírósági ítéletek és általános érvényű Kúriai döntése folytán nyilvánvaló. 
Természetesen jogilag tarthatatlan, az európai jogalkotással ellentétes rendelkezéseket tartalmaz ez a törvény, ezért ha mást nem is, de legalább annyit el akartak érni ellenfeleink, hogy még egy fél évig ne hozhassa meg a folyamatban lévő perek bíróság az ítéletet, valamint elbizonytalaníthassa az adósokat. 
Másra egyébként ez a törvény, valamint a folytatásaként megjelölt többi intézkedés szerintem nem jó. Európa más országaiban használhatatlan. 
Ugyanis a szintén mellékelt, Kúriához továbbított előzetes döntéshozatali eljárást kérelmező Európai Bírósághoz címzett kérelmem alapján megállapítható az, hogy a július 4-i törvény ellentétben áll az Európai Uniós jogalkotással. Ez esetben pedig úgy kell a bíróságoknak az adósok által egyedileg indított peres eljárásokban eljárni, ahogy a már említett, mellékletben olvasható 3/2011 (XII.12.) PK Vélemény indokolása írja: 
Az Európai Unió Bírósága a C-240/98. sz. Océano Grupo ügyben kifejezetten utalt arra, hogy a nemzeti bíróságoknak "irányelvkonform" módon kell értelmezniük a nemzeti jogszabályokat. E követelménynek megfelelően a Ptk-nak egy adott ügyben irányadó rendelkezéseit az Irányelv céljára és rendelkezéseire tekintettel, úgy indokolt értelmezni, ahogy azt a fogyasztói érdekek hatékony érvényre juttatásának célja szükségessé teszi. 
Tetszenek érteni törvényalkotók és más banksegítők? 
Teljesen mindegy az, hogy a július 4-i törvényhez hasonlóan még hány és milyen bankmentő intézkedést tetszenek hozni, mert a magyar nemzeti bíróságoknak "irányelv konform" módon kell értelmezni ezeket a jogszabályokat is, és emiatt nem az európai elvekkel ellentétes törvényi rendelkezéseiket kell a bíróságnak alkalmazni, hanem a 93/13 EGK Irányelv szerinti 6/2013. számú és 2/2014. számú Kúriai jogegységi határozatok szerint kell ítéleteket hozni. 
Megállapítható tehát az, hogy ismét sikerült az adósok egy részét elbizonytalanítani, de tartalmát illetően a Rogán Antal - Varga Mihály szövegeivel indult "megoldásokat" indokolt a "Vihar egy pohár vízben" címmel illetni. 

Egyébként fenti jogi helyzetet a bankvilág és az őket támogató hatalmi elit is jól tudja. Ezért most következik a bankmentő akciónak az fejezete, hogy első a közérdek, és mivel mára a forint/euro árfolyam 316 forint alá került, azért nem szabad a bankokat az adósoktól csalárd módon elszedett pénznek visszafizetésére kötelezni, mert akkor összedől a világ. 
Így válik érthetővé az, hogy miért volt szüksége a közhatalomnak Alkotmánybíróság Alaptörvény hatályba lépését megelőző alkotmánybírósági határozatait hatályon kívül helyezni. Mely hatályon kívűl helyezett határozatokban szó sem lehetett arról, hogy bármiféle magyar "közérdek" megelőzze a magyar nemzethez tartozó embernek élethez és egészséghez való jogát. Azaz hirdették azt a 90-es években tevékenykedő nagyszerű alkotmánybírók, hogy nincs az a költségvetési hiány, ami felérne ahhoz a veszteséghez, amit a nemzet számára egy ember elvesztése okoz. 
Ők egy emberközpontú Magyarország létrejötte érdekében tevékenykedtek, most pedig ennek megbeszélése helyett hetekig liberális-illiberális gumicsontokkal és hasonlókkal etetik az embereket. 
Ebből következően hasznos lenne az, ha jogi érvelés híján most mégsem a gazdasági összeomlással, vagy az Európai Központi Bank Elnökének beszólásaival riogatnák a magyar embereket arra az esetre, ha a törvényes rend még a csalárdul eljáró bankok esetében is helyreállna. 
Javaslom azt, hogy Matolcsy úrnak dicsőséges kamatcsökkentése eredményeként létrejött jelenlegi árfolyam javítása érdekében egyszer az életében legyen hasznára a magyar népnek. És az MNB jegybanki alapkamatot emelje vissza oda, ahol normális árfolyam biztosítható. 
Már csak azért is, hogy a bankok törvénytelenül elszedett pénzeket árfolyam növekedés nélkül visszafizethessék az adósoknak... 

Itt tartunk tehát jelenleg. 
Válaszolva az éjféli üzenetre természetesen szívesen látom levelezőmet az irodámban minden más károsulttal együtt. Mint jól tudják semmiféle díjat az ügyfeleimtől ilyen ügyekben nem kérek, csupán azt kérem, hogy a levelezéssel felmerülő költségemet biztosítsák. 
A perindításhoz igyekszem sablon keresetleveleim felhasználásával fél óra alatt az iratokat elkészíteni. 
A kölcsönszerződést, valamint végrehajtási eljárás esetén a végrehajtási iratokat feltétlenül hozzák magukkal. 
Ahogy mondani szokták, a kiszolgálás a zűrzavaros állapotok ellenére nálam zavartalanul folyik. 

Siófokon 2014. augusztus 8. 
Léhmann György 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Modern háború Európa ellen: amerikai hajók menekültek tömegeit szállítják Európába 

2015. július 01., szerda outsidermedia.cz - Hírek.sk 
DREZDA. Napjainkban a menekültek, bevándorlók kérdése foglalkoztatja a világot. Érdekes elemzést készített az Arab Tavasznak Európára, a kialakult bevándorlási hullámra gyakorolt hatásáról, illetve az Egyesült Államok mindebben játszott szerepéről a német kla.tv, amelyet az alábbiakban közlünk. 

A menekültprobléma egyre inkább foglalkoztatja a politikusokat. Líbiában több száz menekült várja, hogy Európába juthasson. "Valóságos népvándorlás ez" - mondta Elmar Brok, a CDU politikusa. Bár fontos a menekültek kimentése a Földközi-tengerről, nem segít a helyzet megoldásában. "Ha még több hajót vetnénk be, akkor rövidesen 2 millió ember fog Líbiában várakozni" - fűzte hozzá. 
Már évekkel ezelőtt figyelmeztették a politikusokat, hogy Kadhafi kormányának Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett megdöntése az ország destabilizációját eredményezi, valamint veszélybe sodorja az Európai Unió déli határát. Létezett egy szerződés Líbiával, amely szerint az ország menekülttáborokban gyűjti össze a menekülteket, ahonnan visszaküldi őket hazájukba. Bár Kadhafi diktátor volt, bizonyos szabályok szerint garantálta a biztonságot országában, most viszont káosz van ott. "Az, amit most átélünk, a katonai megszállás eredménye, amely megdöntötte Kadhafi rezsimét, de semmi egyebet nem ért el" - mondta Martin Schäfer, a német külügyminisztérium szóvivője. Úgy tűnik, jelenleg a menekülthullám veszélyeit jelző figyelmeztetéseket nem hallgatják meg, ahogy azokkal a hangokkal sem foglalkoztak, amelyek a Kadhafi-rendszer megdöntésének veszélyeire hívták fel a figyelmet. 
A múlt héten a külügyminiszterek közös tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy a menekültválság csak akkor oldható meg, ha stabilizálódik a líbiai helyzet. Senki nem tudja viszont azt, hogy lehet ezt elérni. Az egyik ötlet szerint meg kell semmisíteni azokat a hajókat, amelyeken a menekültek Európába utazhatnának. Mások szerint az embercsempészekre kellene lecsapni. Kétséges, vajon lehet-e győzni velük szemben. 
A több tízezer menekült hátterében, akik évente Európába kerülnek, szervezett üzlet áll, minden menekültért 10.000 eurót kapnak. Az ebből származó hasznot csak a drogkereskedelemből származó haszon múlja felül. Vajon ki jut ezáltal pénzhez? Először azt kell megvizsgálnunk, melyik országokból származnak a menekültek. Leginkább azokból az országokból menekülnek, amelyeket az ún. Arab Tavasz döntött romlásba. Ott működik leginkább a menekültekre építő üzletág. Embereket toboroznak, csodás jövőt ígérnek nekik Európában, s mindezt a helyi sajtó is támogatja. 
Ez vonatkozik a fekete kontinensre, Afrikára is. Az onnan származó embereknek át kell kelniük a Szaharán, ahol még többen meghalnak, mint később a tengeren. Erről azonban hallgat a sajtó. A menekülteket szállító hajók Olaszországban kötnek ki, az olasz hatóságoktól megkapják a szükséges iratokat, dokumentumokat. A következő céljuk Németország. Ott menekülttáborokba kerülnek, a táborok viszont megteltek. Telt házasak a kórházak és a hivatalok is, hiszen a jó szándékú emberek segíteni szeretnének. Itt a menekültek rájönnek arra, hogy becsapták őket, nem vár rájuk csodálatos jövő. Nem csoda, hogy elégedetlenek lesznek, emiatt zavargások törnek ki és szociális konfliktusokra kerül sor. 
Vajon ki tartja mozgásban mindezt, a menekülteket, az egész "iparágat", azokat, akik hasznot húznak mindebből? Ki mozgatja a szálakat? A menekültek érdekes módon arról számolnak be, hogy az őket szállító hajók amerikai zászló alatt hajóznak. Ezt a népvándorlást tehát az amerikai kormányzat, illetve a mögötte álló pénzügyi oligarchia vezényli - foglamaz az elemzés. 
Mi készteti az Egyesült Államokat arra, hogy lehetővé tegye a menekültek beszivárgását Európába? Vajon humanitárius okok miatt teszi ezt? Valószínűleg nem, hisz az Egyesült Államok könyörtelenül védi saját határait az illegális bevándorlóktól. Például az amerikai-mexikói határt 5 méter magas kerítés alkotja, amely több mint 3.100 kilométeres szakaszon húzódik. A kerítés körül 17.000 határőr járőrözik, mindehhez repülőgépeket és helikoptereket, drónokat és kamerákat vesznek igénybe, illetve olyan berendezéseket, amelyek a föld rezgéseit - például az alagútásást - érzékelik. Akit elkapnak, azt őrizetbe veszik és könyörtelenül visszaküldik őt az anyaországba. Európába viszont egyre érkeznek a menekülteket szállító amerikai hajók. 
Vajon hogyan reagálna az amerikai kormány, ha olasz vagy francia hajók mexikói menekülteket szállítanának az Egyesült Államokba? Ez kulcsfontosságú kérdés, ha a menekültek problémáját akarjuk vizsgálni. Ez az amerikai stratégia ugyanis egzisztenciális gondokat okoz Európának, illetve Európában. Ugyanez lenne a helyzet az USA-ban is, ezért zárták le légmentesen az amerikai határokat. 
A mesterségesen megrendezett menekültkatasztrófa a háború modern módszere, amit az Amerikai Egyesült Államok a háttérben a pénzügyi oligarchia támogatásával folytat. Azt is mondhatnánk, először Líbiában hullottak a bombák, most pedig Európában - átvitt értelemben - bombák helyett menekültek hullanak. Ez viszont komoly problémákat eredményez. Ez egy kifinomult módszerekkel folytatott gazdasági és pénzügyi háború, amelyet Európa, konkrétan Németország ellen folytat az Egyesült Államok. 
Ez ugyanakkor szociális háború is, amely ezzel a módszerrel beszivárog a családba, a munkahelyekre, a kultúrába és a műveltségbe. A háború célja Európának, a politikai, gazdasági és kulturális nagyhatalomnak a szétrombolása, destabilizálása. Az egyre nagyobb területen észlelhető káosz pedig megfelel az Új Világ globális pénzügyi oligarchái céljainak. Európa soha nem fogadta volna el ezt a helyzetet. Ezek tehát az ún. Arab Tavasz virágai? 
Az elemzés itt tekinthető meg német nyelven. 
Kapcsolódó: 
   Görögországból húszezer menekültet szállítanak 
   "A Betyársereg megállíthatatlanul terjeszkedik" - megalakult a Jászsági Klán 
"Azt láttuk: a Tisza ártere mellett várakozó járatról három rendőr szállt le, egyik a forgalmat lassította, miközben a másik kettő az ártérbe engedte a busszal érkező menekülteket. Miután mindenki elhagyta a járművet, a rendőrök - mint akik jól végezték dolgukat - visszaszálltak, és a busszal Magyarkanizsa felé indultak. 
A szerb rendőrök annyit mondtak, sétáljanak a folyó mentén, és akkor eljutnak oda, ahová indultak. 
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának becslése szerint a részben hazánk felé irányuló afrikai, ázsiai embercsempészet 6,75 milliárd dolláros üzlet. A tekintélyes brit napilap, a The Guardian egy napokban megjelent cikkében arról írt, hogy a keletről érkező menekültek Afganisztánból gyalog jutnak el Iránig, onnan busszal a török határig. A török fővárosból Izmirbe vezet az út, onnan a görög szigeteken keresztül Athénba. Busszal, vonattal, gyalog és kerékpárral teszik meg a szerbiai Szabadkáig tartó távot." (Délmagyar) 
Részlet a nyirkai jóslatból: "Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ. Bevezetik a hét tevét, hogy az innen köpködhessen lángot-a bikát nyergelő asszonyra." 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Görögországból húszezer menekültet szállítanak Nyugat-Európába Miklós Hajnalka 2015. június 27., 19:10 >> 2015. június 27., 21:50

1

– Az Európa Bizottság döntése alapján a menekülteknek nem lesznek többet arra rákényszerítve, hogy az embercsempészeknek kiszolgáltatva magukat, a zöldhatáron keresztül jussanak el Európa nyugati és északi országaiba, hogy családjaikkal együtt lehessenek. A pénteken meghozott döntés alapján mintegy 20 ezer Görögországba eljutott menekültnek lehetősége nyílik arra, hogy biztosságban eljussanak Európa meghatározott országaiba – emelte ki Hans Friedrich Schodder, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai vezetője szombaton újságíróknak nyilatkozva a menekültáradattal kapcsolatban.

Nagy mértékben családokról, nőkről, gyerekekről van szó (Fotó: Molnár Edvárd)

– Figyelembe véve, kik tartózkodnak jelenleg Szerbia területén, megállapíthatjuk, hogy Szíriából érkeztek a legtöbben. A szíriai helyzetet ismerve, ezért ezeket az embereket nem nevezhetjük migránsoknak, csak menekülteknek – mutatott rá Schodder. Folytatta: – Nagy mértékben családokról, nőkről, gyerekekről van szó, akik azért teszik meg ezt a hosszú utat, hogy a Nyugat- és Észak-Európában élő családtagjaikkal egyesüljenek. A Vöröskereszten keresztül a helyi önkormányzatok és a kormány támogatásával igyekszünk élelmiszerrel és más szükséges eszközökkel segíteni szerbiai tartózkodásukat, amíg nem folytatják tovább az útjukat – mutatott rá.

9.3k

Share

Rámutatott, a pénteken meghozott Európa Bizottság döntése alapján első lépésként 20 ezer menekültet szállítanak Európa más országaiba, de ezek után is követik a helyzetet, és várhatóan a következő lépésben még többek számára válik lehetségessé, hogy biztonságosan Nyugat-Európába juson

“A Betyársereg megállíthatatlanul terjeszkedik” – megalakult a Jászsági Klán

A mozgalom számára eddig fekete foltnak számított a Jászság. Most ezen legkiválóbb katonai erényekkel rendelkező magyar népcsoportban is megjelentek a betyárok. 

A napokban Tyirityán Zsolt vezetésével egy küldöttség érkezett Jászberénybe, ahol harcedzett magyarok várták mozgalmunk képviselőit. Hazánk ezen részéről a Betyársereg vezetője elmondta, eddig ez a terület fekete folt volt a szervezet számára, azonban most új időszámítás vette kezdetét. “A Jászság az egyik legkiválóbb katonai erényekkel rendelkezik, ezért borzasztó nagy öröm számomra, hogy ők is részesei lehetnek családunknak.” A tagságot jellemezve Tyirityán Zsolt kiemelte, hogy éppúgy újdonsült harcosai lettek a Betyárseregnek ifjú sporttehetségek, mint legendás, kipróbált veteránok. Arról, hogy a Betyársereg népszerűsége folyamatosan növekszik csak annyit mondott a mozgalom vezére “Megállíthatatlanul terjeszkedünk!” A Betyársereg tehát sűrű hetet zárt. Délen a szekszárdi események, Jászberényben új klán alapítása és Devecserben is akadt dolguk harcosainknak, amiről később részletesen beszámolunk. Azonban északi régiónk tagjai sem unatkoztak.

Betyárok Bertha Szilvia kampánynyitóján 

A honlapunkon írásaival és interjúival már többször bemutatott Bertha Szilviának is elkezdődött a kampány időszaka. A Jobbik frakciójában politizáló harcos édesanya már csak azért is kap kiemelt figyelmet tőlünk, mert  becsüljük tartásáért, hitéért, intelligenciájáért. A gödöllői rendezvényen a Betyársereg tagjai mellett egy másik harcos édesanya Morvai Krisztina is megjelent.

Morvai Krisztina és Bertha Szilvia a betyárokkal

Ezúton is kívánunk Szilvinek sok sikert és kitartást a kampányhoz!

(Betyársereg)

Letölthető a Pokol Kézikönyve

Hogyan éld túl a társadalmi összeomlást? Erre a kérdésre keresi a választ regényes, olvasmányos formában a Pokol Kézikönyve sorozat, aminek az első része most ingyenesen letölthető a Deres.TV jóvoltából.

Portálunk e-mailben megkereste Papicát, a téma szakértőjét, aki a könyv szakmai hátterét adta és a borítóképen is ő szerepel, hogy a neten talált anyagot publikálhatjuk-e? Papicának nem volt kifogása ez ellen.

Kattintson ide a letöltéshez! Jó olvasást, jó szórakozást!

A Pokol Kézikönyvénél némieg informatívabb és több tapasztalati tudást tartalmazó könyv, az"Összeomlás" ide kattintva érhető el.

2015.07.07. 13:26

Forrás: 

Deres.TV

Gyuricza Laszlo - Osszeomlas.pdf

filesystem:https://mega.co.nz/temporary/mega/1BYi3LBB

Megjelenítés mappában  Eltávolítás a listából

Napi Gazdaság - thehungariantimes.hu 
Valós volt a szándék, és már zajlik is az Iszlám Állam (ISIS) Európa megszállására vonatkozó forgatókönyve, amelyről február végén számolt be a nemzetközi sajtó - egyöntetűen így nyilatkoztak a Napi Gazdaságnak a szakértők. Egy brit terroristaellenes csoport jelentésére hivatkozva február végén többek között francia Le Figaro is beszámolt arról: az ISIS azt tervezi, hogy Szíriából és Irakból toborzott fegyveresekkel elárasztja a Kadhafi megbuktatása után káoszba fulladt Líbiát, ahonnan menekültnek álcázott harcosokat küld a Földközi-tengeren keresztül Dél-Európába azért, hogy a kontinens városaiban ámokfutásokat rendezzenek. Azóta felvetődött, hogy a terrorszervezet megváltoztatja a stratégiáját, és szárazföldi útvonalat választ céljai megvalósításához. 

- Mindenképpen valós az ISIS ezen szándéka - jelentette ki a Napi Gazdaságnak Prantner Zoltán biztonságpolitikai szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terrorszervezet soraiban rendkívül sokan képviseltetik magukat külföldi önkéntesek, akik sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint akár egy Európába küldött iraki vagy szíriai, hiszen ők abba a közegükbe fognak visszatérni, ahol felnőttek. - Ismerik a viszonyokat, ismerik az eljárásmódokat, vannak kapcsolataik, sokkal könnyebben tudnak elrejtőzni, mozogni, illetve cselekedni, ha éppen arra kapnak utasítást - mondta Prantner Zoltán. A szakértő ugyanakkor megkérdőjelezte a veszélyes földközi-tengeri útvonal használatát, szerinte a szárazföldi verzió erre sokkal alkalmasabb. Hangsúlyozta, a statisztikák most azt mutatják, hogy míg 40 ezer fölött jár a tengeren keresztül az olasz partoknál kikötő illegális bevándorlók száma, a szárazföldön, Magyarországon keresztül Európába érkezőké már meghaladta az ötvenezret is. Prantne r Zoltán szerint azt nem lehet tudni, hogy a mostani menekültek közül hányan lehetnek az ISIS emberei. 

Földi László szerint a februári sajtóhírekben közöltek már nem csupán egy szándék, hanem egy megvalósult, jelenleg is zajló cselekmény, a jelenlegi népvándorlás nem célországokról, hanem Európa megszállásáról szól. Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ISIS módszerei árnyaltabbak lettek, a menekültek között nemcsak kiképzett emberek érkeznek Európába, hanem toborzók is. Nekik nem a végrehajtás a feladatuk, hanem azoknak a csoportoknak a megkeresése, akikről korábbi információjuk van. Ők itt élnek Európában, olyan, az iszlámmal szimpatizáló korábbi bevándorlók leszármazottai, akik esetleg a sikertelen asszimiláció miatt frusztráltak, így szimpatizánssá válhatnak, mobilizálhatók, és akár konkrét cselekményeket is végrehajthatnak - mutatott rá Földi László. A volt műveleti igazgató szintén kiemelte, hogy 25 millió muzulmán él Európában, ami abból szempontból riasztó, hogy az ISIS vezérkarát és kiképzett tisztjeit leszámítva az ut ánpótlását az európai állampolgárokból biztosítja, tölti fel. - Európa ezért is stratégiai célpont az ISIS-nek - jelentette ki Földi. 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Állampolgári kezdeményezés Székelyföld autonómiájáért - AUDIÓ 

2015.06.04. MTI - aradihirek.ro - Erdély.ma 
Állampolgári kezdeményezéssel kívánja a parlament elé terjeszteni Székelyföld autonómia-statútumának a tervezetét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). 
A két szervezet szerdai marosvásárhelyi együttes ülésén közös bizottság létrehozásáról döntöttek, mely a parlament elé terjeszti a székelyföldi autonómiatervezetet. A bizottságba Tőkés László EMNT-elnök és Izsák Balázs SZNT-elnök mellé mindkét szervezet hat-hat tagot delegált, és felkérték az erdélyi magyar pártokat, hogy ők is delegáljanak egy-egy küldöttet. A polgári bizottságnak az lesz a feladata, hogy megszervezze a törvény által előírt százezer aláírás összegyűjtését. 
Izsák Balázs elmondta, azért kényszerülnek az állampolgári kezdeményezés eszközével élni, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felkért képviselői nem nyújtották be újra az SZNT autonómiatervezetét a parlamentben. Az SZNT az ülésen közvitára bocsátotta az autonómiastatútum-tervezet kiegészítését. Izsák Balázs elmondta, az RMDSZ autonómia-statútuma szembesítette azzal, hogy az SZNT tervezetéből hiányzik a székelyföldi igazságszolgáltatási intézményrendszer struktúrája, ezt igyekeznek pótolni. 
Az EMNT és az SZNT közös nyilatkozatban fejezte ki, hogy a májusban elfogadott zászlótörvényt korlátozó jellegűnek tekinti, kijelentették, ragaszkodnak a szimbólumaikhoz, és arra buzdították a székelyföldieket és a partiumiakat, hogy használják szimbólumaikat. A Partium zászlaját jelképesen Izsák Balázs SZNT-elnök tűzte ki a teremben, a székely zászlót pedig Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elnöke. 
Az EMNT és az SZNT vezetői egységes fellépés szükségességét hangsúlyozták az együttes közgyűlésen. Tőkés László, az EMNT elnöke arra emlékeztetett, hogy a két szervezet együtt indult 2003-ban, és évtizedes megosztottság után jutott el újra az összefogáshoz. Úgy vélte, ma az EMNT és az SZNT jeleníti meg hitelesen azokat az autonómiatörekvéseket, amelyeket 1992-ben az RMDSZ fogalmazott meg, de amelytől az RMDSZ azóta eltávolodott. Izsák Balázs SZNT-elnök arra biztatta a két közgyűlés tagjait, hogy fogadják meg: nem fogják megengedni a román államnak, hogy a Székelyföldet olyan közigazgatási egységbe kényszerítse, ahol a magyarok aránya alig 30 százalék. 
Több felszólaló is jelképesnek tartotta, hogy a két szervezet a nemzeti összetartozás napja előestéjén tartja együttes ülését. Az ülést levélben köszöntő Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy az EMNT és az SZNT az egész Kárpát-medencei magyarság számára mutat példát összefogásból. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke köszöntésében úgy vélekedett, az autonómia képviselőit összegyűjtő két szervezetet az értékek és a jövőbe vetett hitük tartja össze, nem pedig a Bukarestben megszerezhető zsákmány. 
Kapcsolódó: 
   Az RMDSZ 20 éve a magyarság ellen dolgozik? - Elmarad az autonómiamegmozdulás? 
   Nincs megoldva a székely zászló ügye 
   Ne feledjük, hogy Toró Atti miért vergődik jó ideje! 

Elmarad az autonómiamegmozdulás? – Egymásra mutogat az RMDSZ és az SZNT

---

Forrás: emnt.org

Március 10-én, a székely szabadság napján jelentette be Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke, hogy év végéig a többi magyar szervezettel közösen a nagy meneteléshez hasonló nagyszabású autonómiakövetelő akciót szerveznek. Tegnap az összefogás újabb bizonyítékaként bejelentett, prefektusnak címzett levélírási akció meghirdetésekor kérdeztük, hogyan állnak az előkészületekkel, Tamás Sándor azonban konkrétumról nem tudott beszámolni.

Mint fogalmazott, szeretnék magvalósítani az elképzelést, de több akadály is adódott, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt más akciót kezdeményezett – október végén lármafákkal világítanák körbe Székelyföld határait –, és „nem hajlandóak másról tárgyalni, csak arról”. Tamás Sándor szerint az elmúlt években már bebizonyosodott, hogy két kis akciónál sokkal hatásosabb egy nagy közös megmozdulás, ugyanakkor Hargita megyében jelentős gondok vannak – Gyergyószentmiklós, Csíkszereda polgármesterét, alpolgármesterét a korrupcióellenes ügyészség zaklatja –, nehézkessé vált az esetleges szervezés. Mint most kiderült, az idei megmozdulást Hargita megyébe tervezték, a részletekről azonban nem sokat tudni.

Az RMDSZ háromszéki elnöke szerint a legnagyobb akadály, hogy az SZNT és az EMNP nem akar csatlakozni az RMDSZ-hez és az MPP-hez. Ezt azonban cáfolta Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, aki elmondta: az elmúlt hetekben számtalanszor próbált egyeztetni az RMDSZ háromszéki vezetőivel, de telefonhívásaira, üzeneteire nem kapott választ.

Hirdetés

Szeretnék, ha társulnának a lármafaakcióhoz, ha támogatnák az RMDSZ-es, MPP-s polgármesterek is a kezdeményezést, ám egyelőre semmilyen jelzést nem kaptak, mint ahogy nem keresték őket azért sem, hogy esetleg egy más kezdeményezés szervezésében vállaljanak részt.

Farkas Réka
Háromszék