visz a víz sodor: BIOTECHNOLÓGIA

BIOTECHNOLÓGIA

Biotechnológia és sport napjainkig

Különböző aminosavak és fehérjék előállítására viszonylag hosszabb ideje használnak módosított mikroorganizmusokat, ahogyan az oltóanyagok gyártását is általánosan efféle műveletekkel tudják ipari méretekben elérni. A géntechnológia régóta elfoglalta az őt megillető helyet az orvostudományban és az élsportban. A rekombináns DNS technológiával előállított peptidhormonok nagy előrelépést jelentettek az inzulinfüggő cukorbetegség kezelésében, a növekedési hormon hiányos állapotokban, a vesebetegek vérszegénységének kezelésében (Epo). Felhasználásukkal csökkent az immunrendszer válaszreakcióinak, ellenanyag-antitest képzésének gyakorisága az exogén, kívülről bevitt hormonokkal szemben (az állati és emberi eredetű peptid hormonoknál ennek és különböző fertőző betegségeknek nagyobb volt a veszélye). Az is világos, hogy az elit sportolók kezdetektől hozzájuthattak ezekhez az anyagokhoz, így dopping célú alkalmazásuk is hamar megjelent. Valószínűleg ebben az orvosok és gyógyszerészek voltak az ötletadók és anyagbeszerzők, valamint az adagolás beállítói. De több jel is utal arra, hogy a szteroid-korszak lezárulása után lassan a hagyományos peptidhormonok - GH, EPO, inzulin- korszaka is a végére ér (élsportban ma már csak az idióták használnak anabolikus szteroidokat és azok, akiknek egy vasuk sincs: Kelet-Európa és a harmadik világ sportolói). Egyre világosabb, hogy leginkább az akarat hiányzik az IOC részéről ezen hormonok kiszűrésére, és az is, hogy amennyiben igaz, hogy szakemberek segítik a sportolókat a doppingban, akkor a legújabb orvosi módszerek is hamar elterjedté fognak válni körükben. Új módszer pedig létezik, talán már használják is a mai olimpiai bajnokok, csak nem tudunk róla. Itt a génterápia. És a génterápia jól kivitelezve kimutathatatlan. A megítélése pedig sok szempontból kérdéses. A jövő orvosi és dopping módszereit érdemes ma, a jelenben megismerni. A tudás hatalom. A hatalom használható jó és rossz célokra is, utóbbiak közül a dopping a legkevésbé riasztó perspektíva. Az irányt az anyagi érdek szabja meg, a célterület az ipar: élelmiszeripar, gyógyszeripar, hadiipar, azok a területek, amelyekben a legtöbb pénz van.

A biotechnológia veszélyei:

A biotechnológiának sok pozitívuma van orvosi alkalmazásban, de a hátrányokról már ma sem felejtkezhetünk meg. A génmanipulált élelmiszerek kívülről bevitt, gyakran teljesen fajidegen génjei, az általuk kódolt fehérjék -melyek gombákból, baktériumokból vagy bármely más élőlényből származhatnak- gyakoribbá tehetik az allergiás reakciókat a fogyasztókban (ezek halállal is járhatnak), a módosított gének a növények virágporával (pollen) vagy nem megfelelő kezeléssel elterjedhetnek a rokon fajokban, gyomirtószer rezisztens (ellenálló) gazokat, vagy antibiotikumokkal szemben védett kórokozókat létrehozva (szintén halált okozhatnak).

A világító-fluoreszkáló nyulak és más elmés találmányok pedig legfeljebb a Vérnyúl vörösen égő, vérben úszó szemének (immár megoldott) problémája esetén rendelkeznek az emberiség számára hasznos funkcióval, vagy a kocavadászok találati hatékonysága növelhető éjjel világító vadkanokkal és szarvasokkal (na jó, speciális esetekben előnyös, de az egész génmanipulációs módszer rizikós). Régóta megoldott idegen fajok összekeverése, kimérák létrehozása ("1985 augusztusától már mi sem tartjuk biológiai lehetetlenségnek a mitológiai kimérákat, sellőket, kentaurokat stb." Biotechnológia: Lépéstartás Európával, Szerk.:Glatz Ferenc, összeállította Dudits Dénes és Dohy János, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998, 89.o.), mely kutatásoknak ?látszólag? semmi értelmük sincs, de ugyanígy megoldható, talán már meg is oldott az etnikai alapú tömegpusztító fegyverek létrehozása (Stuber György: Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés, Fogyasztóvédelmi füzetkék 2. Kiadó: ETK, Energia Klub, HUMUSZ ,Budapest, 1998, 31-32. o.). Ehhez nekünk ugye fikarcnyi közünk sincs, de annál érdekesebb lehet néhány haláleset, melyek nem egyértelműen a géntechnológiához kapcsolódnak, de megvan ennek az esélye is: az L-triptofán botrányról sokan hallhattak, amikor is harmincheten meghaltak, 1500-an megbetegedtek eozinofil-myalgia szindrómában egy génmanipulált baktériummal termeltetett L-triptofán készítmény következtében. Itt a tisztítási módszereken is változtattak a génmanipulált baktériumok bevezetése idején, a telepeket pedig azonnal megsemmisítették a hiba kiderültével, ami az ok feltárását lehetetlenné tette. Lehetett tehát a géntechnológia, de a szennyeződések is. A mindennapokban a génmanipulációval az élelmiszerüzletek polcain találkozhatunk leggyakrabban. A termelt tej összetételének megváltoztatására irányuló kutatások akár a tejsavó fehérje vagy speciális fehérje frakciók mennyiségének megnövelését is megcélozhatják. Ez nem fikció, hiszen a csecsemőtápszer gyártás is nagy üzlet, a tehéntej fehérje összetételi aránya (kazein: savófehérje) pedig igen kedvezőtlen és jelentősen eltér az anyatej arányaitól (anyatej K:S=40:60, tehéntej 80:20), a kutatások pedig folynak. De hormonokat és más fehérjéket is előállíttatnak állatokkal, hogy a tejbe válasszák azt ki. A magyarországi étrendkiegészítő gyártó cégek közül tudtommal egyedül a Proform cég garantálja, hogy génmanipulációmentes szóját (GMO FREE) és egyéb anyagokat tesz csak termékeibe, az amerikai piacon pedig már igen elterjedtek a génmanipulált alapanyagok (próbálják is ránk tukmálni erősen). Míg az orvosi alkalmazás minden egyes eljárásnál éveket, évtizedeket vehet igénybe a klinikai kutatásokkal együtt, a génpiszkált élelmiszereknek egy sokkal lazább engedélyeztetési eljáráson kell csak átesnie, az emberkísérletek gyakorlatilag velünk és rajtunk folynak. Arról nem is érdemes sok szót ejteni, hogy szabadföldön, szabad levegőn vetik el a próbatáblákat, a virágpor gát nélkül terjedhet több tíz-száz-ezer kilométert is. A biotechnológia veszélyeket rejt, nyilvánvaló. Hogy ez mekkora és kiket érint nehéz kérdés. Akiket jobban érdekel a téma, látogassák meg EZT a honlapot, az itt talált anyagok és a drótposta címeken elérhető szakemberek nagy segítséget nyújthatnak a tájékozódásban ezen az igen kiterjedt és jelen cikkben még csak felületesen sem áttekintett területen. A génterápia konkrét veszélyeiről a cikk végén illetve az adott technológiánál ejtek szót. Egy hazugság azonban mindenki számára nyilvánvaló lehet: nem a géntechnológia a megoldás a harmadik világ éhezésére, hiszen az egész ”fejlett világban” élelmiszer túltermelés van, de amit így előállítunk soha sem fogjuk odaadni, de eladni sem. Csak az egyetlen generációig termékeny génmanipulált magvakat (nem vicc!), melyekkel növelhető ezen emberek és országok kiszolgáltatottsága.

Lehetőségek és kérdések:

A címbeli megfogalmazás nem pontos, nem csak a szigorúan vett génterápiáról, hanem más kapcsolódó biotechnológiai módszerekről is szót fogok ejteni. Bár nem támogatom a géntechnológia semmilyen formáját -kivételt képeznek talán az egészségügyi kutatások-, mégis hihetetlenül lenyűgöz és megragad a téma. Irtsd ki a rákot génterápiával (tedd kemoterápiás szerekre ellenállóvá a beültetett csontvelőt, ezáltal kedvedre irthatod a beteg sejteket, vagy juttass halálos fehérjét a ráksejtekbe), gyógyítsd meg a cukorbetegséget, az izomsorvadást, a cisztás fibrózist.... Gyakorlatilag amit csak el tudsz képzelni mindent megtehetsz. Igaz, a kísérletek jó része még mindig halállal végződik (állatkísérletek), és kevés még a szabályozásra a lehetőség. De gyógyítható volna a verseny előtt röviddel csonttörést szenvedő sportoló, az izom és szalagszakadások.... Ami persze nem fog megtörténni, ahogyan a kevéssé káros szteroidok (pl. nandrolon) sem kerülnek sportban orvosi felhasználásra, pedig sokszor nem ártana. És nem doppingról beszélek. A mai álszent és hazug hivatalos álláspontról sokunknak meg van a véleménye, no de hagyjuk ezt most. Szóval ambivalens a hozzáállásom, de magához a doppinghoz is, hiszen a profi testépítés eleve egy dopping alapú sport, én meg ugye szeretem a testépítést. Ez a kettősség azt hiszem észrevehető a cikkemben.

A jövő és jelen: Az, ami eddig ment dopping címen, az a gyermek homokozóbeli játszadozása ahhoz képest, ami lesz!!! A biotechnológia és egy ága, a génterápia nem egy módszer, mint a szteroidok és kapcsolódó módszerek (HCG, antikortizol szerek, Clostilbegyt, antiösztrogének), vagy a peptid hormonok és kapcsolódó anyagok. A génterápia mindenegyütt, ezerrel beszorozva. Beleszólhat a hormontermelésbe, a szövetek oxigénellátásába, az izomszövetek vérellátásába (a VEGF-et idáig leginkább edzéssel és bizonyos oxigénhiányt alkalmazó módszerekkel -magaslati edzés, hipoxiás szobák stb.- lehetett befolyásolni), az izom beidegzettségébe, az izomsejtek számába, az izomsejtek génanyagába, az izomnövekedést befolyásoló faktorok termelésébe, a csontok, szalagok, izületek erősségébe és regenerálódásába, és a sor korántsem teljes. Mind egy-egy külön irány, melyek legtöbbjét csak specifikus teszttel, DNS vizsgálattal és izombiopsziával, a test különböző pontjairól vett mintákkal lehetne kimutatni, ám mikorra engedélyezik ezt? Melyik sportoló hagyja, hogy elég kellemetlen módon izomdarabkákat vágjanak ki belőle? Csontmintát is vesznek? Csontvelőt? Miért nem vágják fel egyből őket egy nagy asztalon a doppinglaborosok, mintha hentesek volnának? Persze lehetnek jelző értékekben, markerekben eltérések, ez-az kicsit több mint eddig, kicsit több sportoló génhibás, istenem, régen mindenki asztmás volt.... Két lehetőség van: Vagy megnő az apparátus és a kiadási oldal, a szabályozás katonás szigorúságú lesz, vagy szétesik a tiltó rendszer. Esetleg mesélnek nekünk még egy sort a szuper tesztekről és a fair versenyről, mi laikusok úgysem értünk semmit.... Az élsportolók génanyagát régóta vizsgálják, hogy felfedezzék a teljesítményért felelős géneket. Ám mégsem ez áll a mai kutatások középpontjában (a különböző sportszervezetek azért nagy hangsúlyt fektetnek rá), egyszerűen azért, mert ismerik a teljesítményért felelős anyagok, hormonok, gének jelentős részét, amivel a jelenlegi sportolókat fel lehet javítani, a többit pedig mostanság fedezik fel. További ok, hogy számos gén felelős a teljesítményért, és kevés az ismert egyértelmű összefüggés. A sport, az élsport kétségtelenül vevő a biotechnológiára, génterápiára, és a hivatalos apparátus is gyorsan reagált. Az IOC már az illegális módszerek közé sorolta, cikkek százai jelennek meg a szuper atlétákról, genetikai szörnyekről, a géndoppingról. Reális ez a kép? Mindenki döntse el maga.

Elméleti alapok:

Manapság már mindenki úgy nő fel, hogy a kötelező középiskolai biológia tananyag elsajátítása során találkozik az örökítő anyag, DNS, RNS, kromoszóma, öröklődés stb. fogalmakkal, hogy a mitózisról és társairól ne is beszéljünk. Felelevenítésképpen és azok számára, akik hasznosabb dolgokkal töltötték a biosz órákat, tekintsük át felületesen az alapokat. Mi a DNS? A DNS az élőlények örökítőanyaga, mely kódolva tárolja a szervezet felépítését és működését meghatározó információkat. Dezoxiribóz és foszfát lánchoz kapcsolódó bázisok (adenin, guanin, timin és citozin)hármas csoportjainak (tripletek) sorrendje kódol aminosavakat, azok sorrendje pedig fehérjéket. A lánchoz egy másik lánc kapcsolódik, amelyben a bázispároknak (adenin-timin, guanin-citozin) megfelelően a másik lánc bázissorrendjének megfelelő kiegészítő bázis található (komplementer lánc). Ez a két lánc adja a DNS kettős spirál szerkezetét. A DNS emberben és sok más fajban (bonyolultabb élőlények) több darabból áll, melyek kromoszómákat alkotnak, kisebb darabokat. Számuk a fajra jellemző. A DNS-ről mRNS (ribonukleinsav) átiratot készít a sejt, arról a részről, amely gén (egyszerűen fogalmazva a DNS adott fehérjét, működést meghatározó-kódoló darabja) által kódolt fehérje gyártása az adott sejt feladatai közé tartozik. Tehát egy idegsejt idegi átvivőanyagokat, neurotranszmittereket fog termelni, nem inzulint vagy a hemoglobin szintézishez szükséges enzimeket. Egy-egy sejtben a kódolt információknak csak töredéke aktivizálódik. Az mRNS (messenger, hírvivő RNS) riboszómákhoz kötődik (itt rRNS, riboszomális RNS található), amelyhez aminosavakat kötő tRNS (transzfer, szállító RNS) szállítja a tripletek sorrendjének megfelelő sorrendben az aminosavakat. Az aminosavak az mRNS sorrendje szerint összekapcsolásra kerülnek, létrejön a fehérje. A DNS egyes részei szabályozó szerepet is betölthetnek, a génekbe pedig gyakran intronok is beékelődnek, melyek az mRNS képzés közben kivágásra kerülnek a pre-mRNS-ből, mint felesleges darabok. Léteznek továbbá olyan részek is, melyek mai tudásunk szerint nem hordoznak kódolt információt, sőt, ezek alkotják genetikai anyagunk óriási többségét. Azonban ezekre is szükség van. Az emberi DNS bizonyos génjeinek, és ritkábban más fajok génjeinek, génszakaszainak emberi és más sejtekbe juttatása a géntechnológia fő célja (esetenként RNS formájában). A génterápia során a testi sejtekbe juttatott gének alapján gyártott fehérjék segítségével szeretnék megoldani az öröklött és szerzett betegségek problémáját. Ráksejteknél és más esetekben elérhető, hogy a kezelés a megcélzott sejtek halálával járjon (igazából ezt a legkönnyebb elérni), amely technika egyértelműen összehangolható katonai fejlesztésekkel.

A baktériumok egyetlen nagy gyűrűs DNS láncot tartalmaznak, és gyakran (de nem feltétlenül) több kisebb láncot, plazmidot, melyek például az antibiotikumokkal szembeni védettséget nyújthatják. Ezt a baktériumok egymásnak könnyen átadhatják, szinte nincsenek faji, törzsi korlátok. Ezek a fogalmak (faj, törzs) sajátos értelemben használhatóak baktériumoknál és más mikrobáknál, a genetikailag igen távoli rokonságot mutató fajok között is történhet plazmid átadás. Biotechnológiai módszer a kívánt DNS plazmidokkal történő átadása, mely után a sejt a meghatározott fehérjét fogja termelni.

A vírusok nem élőlények, anyagcseréjük nincs, önálló létre képtelenek. A leggyakrabban fehérjébe csomagolt DNS, RNS darabok melyek a vírus DNS, RNS által kódolt fehérjék és a DNS termelésére kényszerítik a sejteket. A sejt végül szétrobban, szétesik, a keletkezett vírusok pedig kiáramlanak. A vírus a gazda sejt DNS-ébe is bemásolhatja magát, és ott várakozhat a külső hatásra bekövetkező aktivizálódásra. Kivételek például a prionok, melyek membránfehérje alapú, örökítő anyag nélküli vírusok. Ilyen a BSE -bovine (marha) spongiform (spongyát rá, azaz szivacs-szerű) encephalophathia (itten az agyáról van szó, az a pátia semmi jót nem jelent nekem elhiheted) és a CJ - Creutzfeldt-Jakob kór. A BSE-t a fertőzött csont és húsliszttel etetett nagyüzemileg gyártott marhák kapják meg, illetve az emberi változatot -CJ-t- feltehetőleg a fertőzött marhák és bizonyosan az orvosi beavatkozások -emberi szaruhártya átültetés és tetemekből kivont, nem rekombináns növekedési hormon valamint más agyalapi hormon kivonatok- terjesztik. Halál kb. 1 éven belül következik be, de 4-5 év is eltelhet a végkifejletig. Ennek a rossz minőségű növit használó sportolók láthatják kárát, bár egyre kisebb az esélye.

A vírusok jelentősége a géntechnológiában, hogy eszközt jelenthetnek a DNS baktérium (prokarióta-sejtmag nélküli) és emlős (eukarióta-sejtmaggal rendelkező) sejtekbe juttatásában (vektorok). A vektorok olyan ágensek, melyek segítenek idegen géneknek a sejtekbe juttatásában (vektornak nevezik a kórokozó átadókat is, pl. malária vektora a szúnyog). A génterápiában legnépszerűbbek a herpesz és adenovírusok. Az adenovírusok közvetlenül DNS-t visznek a sejtbe, ami így nem épül be a fogadósejt DNS-ébe. A retrovírusok (mint az AIDS-t okozó HIV) RNS-t hordoznak, ami DNS-re fordítódik, és beépül a fogadósejt kromoszómáiba, osztódáskor továbbadódik. Főleg az adenovírusok hatását korlátozhatja a szervezet védekezése a vírus ellen. Bizonyos anyagok termelésére rekombináns módszerrel is csak eukarióta sejtek alkalmasak, mert előállításukra csak Golgi-apparátussal rendelkező sejtek képesek. Hogy ez mi, azt most hanyagoljuk. Egy-egy kiválasztott gén törlésére, eltávolítására is történtek fejlesztések.

A gének sejtekbe vitele liposzómákkal is elérhető (a liposzóma a sejtmembránhoz hasonló kettős rétegű membránú gömb, melybe a DNS-t csomagolhatják, tudod efféle liposzómákkal visznek a bőrbe mindenféle anyagokat), de a DNS hordozóközeg nélkül is bejuttatható a sejtekbe bizonyos mértékig (naked DNA). A liposzómák felszínére speciális fehérjéket erősítve a kívánt sejtekbe juttathatóak a kívánt gén-gének.

A DNS DNS-protein komplex formában is alkalmazható, de van DNS belövéses módszer is.

Léteznek védő kapszulába zárt génmódosított sejtek (akár "halhatatlanná" téve), melyek a kívánt fehérjét-hormont termelik. A kapszulázott sejteket alginát-polilizin-alginát vagy más polimer (pl poliéter-szulfon kapszula) membránba zárják, amely féligáteresztő, véd az immunreakcióktól, de a szervezetbe engedi a termelt anyagot. Mindez nem génmódosított sejtekkel is végrehajtható természetesen, ahogyan nem csak emberi de baktérium sejtekkel is. A kapszuláknak van egy jelölt változata, ami képalkotó eljárásokkal láthatóvá tehető.

Génmódosított ős-sejtek is beültethetőek, melyek sajátossága, hogy számos irányba képesek még átalakulni, differenciálódni. További lehetőség az irányított differenciálás, amivel többféle szövet is előállítható, és elméletileg beültethető. Ha nincs génmódosítás, a kimutatás esélye nulla. Az izom őssejteket a szervezetből kivonva génmanipulációnak lehet alávetni, majd ugyanabba vagy más szervezet izomszövetébe visszaültetni.

Mesterséges kromoszómák is léteznek, a lehetőségek nagyok, mivel több (sok) fehérjét is kódolhatnak (bár ez vírus vektoroknál is viszonylag gyakori), melyek együttesen javíthatják az eredményeket, de sportbeli alkalmazása egyelőre igen valószínűtlen a távolabbi jövőben is, eltérő terület.

Lehetne még ragozni a témát, de számunkra felesleges. A menetközben felmerülő fogalmakra a szövegben még kitérek.

Növekedési faktorok és génterápiás módszerek:

Sokan azt gondolják, ez a cikk csak egy tudományos fantasztikus mese. A valóság azonban egészen más. Vegyünk egy példát: Az EPO is a rekombináns technológia terméke, mint a GH, inzulin és társaik. Legyen most az EPO a példa, ami bármilyen hormonnal vagy növekedési faktorral behelyettesíthető:

EPO-Csomagolt sejt technológia:

Az implantátumok terén az EPO-val folynak a legelőrehaladottabb kutatások. Lényege, hogy génmódosított EPO termelő sejteket ültetnek a testbe polimer védőkapszulában. A sejtek génmódosítással halhatatlanná (elméletileg, természetesen nem bírnak ki minden változást) lettek alakítva. A klinikai tesztek 2003 elején már folytak, a módszer kimutathatatlan.

EPO-Génterápia:

Szabályozása még nem teljesen megoldott, erre általában gyógyszereket alkalmaznak, ami kimutathatóvá teszi. A rossz szabályozás az EPO mellékhatásaival járhat, a hematokrit érték a normális dupláját is megközelítheti, ami jelzi, hogy nagy hatékonysággal termelődik a kívánt hormon, de ez életveszélyes is lehet. Az EPO-nál a túltermelés nem cél, hiszen trombózist, halált is okozhat, de más anyagoknál ettől nem feltétlenül kell tartani. A Repoxygen

Testépítőként az EPO számunkra nem túl fontos, de maga technológia -mely GH-val, IGF-el is véghezvihető- garantálja hogy doppingcélú alkalmazása az állóképességi sportban hamar elterjed, amit a bodybuilding versenyzők számára fontosabb anyagok követhetnek. Ne feledjük, nem csak vérszegények, de növekedési hormon hiányos gyermekek is léteznek.... Láthattuk, a mese nem is igazán mese. Most vágjunk bele a téma közepébe.

MGF-mIGF-I:

A kutatások szerint az izomban legalább két IGF-I változat működik, a mechanoszenzitív növekedési faktor, amit az izomsérülések, nyújtás és az izom stimulációja aktiválnak, és egy később megemelkedő, a máj IGF-I hez hasonló. Az MGF rövid ideig létezik szervezetünkben, de csak hozzá nem értők kérdezik meg, hogy akkor miből és hogyan mutatják ki (antitestekkel, izombiopsziával, ezer módszerrel), és csak a nagyon laikusok kérdőjelezik meg létét. Az MGF az izom szatelit (ős) sejtek osztódását és sérült rostokkal való összeolvadását segíti, valamint gátolja a sejthalált (az apoptosis folyamatába most ne menjünk bele), míg az IGF-IEa a protein szintézist tartja fenn hosszabb ideig, hogy a sérült szövet helyreállítása teljes legyen. Az MGF gátolja az izomsejt differenciálódását, de stimulálja a myoblastok osztódását. A kutatók rájöttek, hogy önmagában a közönséges rekombináns IGF-I kevés az izmok teljes regenerálásához. Az MGF felfedezésével kísérletekbe kezdtek annak izomba injekciózott plazmid DNS-ével, amely 20-25% százalékos izomnövekedést idézett elő az elkövetkezendő két hét során. A máj IGF-I ugyanezt 3-4 hónap alatt érte el (15-20%). Goldspink és Musaro adatai ütik egymást, egy tanulmányban Goldspink úgy hivatkozik Musaro és tsai. 98-as kutatásaira, mint normál IGF-I-el végzett kutatásokra, de Musaro mint MGF kutatást idézi saját adatait. Ez csak annyit jelenthet, hogy ha igaz, még több kutatás igazolja az MGF hatékonyságát, és még kevesebb az egyébként az izomnövelésnél erősebben mellékhatásokat okozó IGF-I eredményeit.... További vizsgálatok szükségesek, de az MGF legalább annyira hatásosnak, sőt hatásosabbnak tűnik minden adat szerint, mint az IGF-I. Úgy tűnik, hogy nagy változásokat hozhat a sportban, akkorát, amekkorát a laikus közönség nem is várna. Hogy a rekombináns mIGF forma is ugyanolyan hatékony-e, még nem tudjuk, de várhatóan igen, hiszen az IGF-I is az. A virális MGF DNS hatásai beláthatatlanok, de az egész technológiáé is. Sokan kétkedve rázzák fejüket, de a szakértők nem véletlenül ismerik el, hogy reális lehetőségekről, és jelen pillanatban kimutathatatlan módszerekről van szó. Miért nincs még forgalomban? Pár éve fedezték fel, hát az IGF-I, vagy a GH hány évvel a felfedezése után került nagymennyiségben gyártásra, és hány év múlva jutott el a testépítőkhöz? Olyan hamar, sőt hamarabb (ha minden kísérlet jól alakul) ez is a piacra kerül. Goldspink, az MGF kutatója szerint legalább öt különböző IGF forma létezik, amiből az MGF csak az izmokban fordul elő. Ez ideálissá teszi a mellékhatások nélküli IGF doppingra. Az MGF-nek pedig, szemben az IGF-I-el nincs ismert mellékhatása. Sweeney csoportjának kutatása szerint az izomba bevitt mIGF-I DNS mintájára termelt mIGF-I nem jutott el a keringésbe. Ez mind a pozitív teszt esélyét, mind a mellékhatásokat minimalizálja. A génmanipulált egereknek szinte nem is volt testzsír a testében. Sweeney szerint 20%-os izomnövekedés könnyen létrehozható elméletileg sportolóknál is, de több növekedési faktorral együtt ez 50% is lehet! A hatás helyileg fejtődik ki, így egy-egy izom mérete, ereje is felhozható külön-külön, és mindez akár edzés nélkül is bekövetkezik! Nem. Ez nem az ülj le a TV elé és izmosodj friss verziója. Ez tény. A szteroidok is növelik valamelyest a tömeget, izomzatot, edzés nélkül is. Itt is ez a helyzet. Képzeld el, ha az izomzatod gyártaná a szteroidot, és nem kívülről kellene bevinni, mennyit fejlődhetnél? (a szteránvázas hormonok termeltetése jóval nehezebb kérdés, ez csak példa volt) Edzéssel az eredmények még nagyobbak lehetnek, a regenerálódás faktorai helyben vannak. Nehézségek azonban léteznek: az izomsérülésekkel inaktiválódhat a gén, és a vírus ellenes antitestek miatt nem biztos, hogy ugyanazt a hatást éri el a második kúra is. Viszont különféle vírus vektorok is alkalmazhatóak, nem is szólva a génmódosított fibroblastokról, vagy az izom őssejtekről, amik szintén hordozhatják a gént.... A gén inaktiválódás izomsérülések során egy nagy kérdés, mivel nem kellően ismert téma. A mai tudás alapján nem reális veszély.

A normál és mIGF transzgénikus egér közötti különbség a Nature lap publikációja alapján. Hogy ne csak a miosztatin egerekkel találkozzatok…

MyoD protein család:

A mioblasztokban (izomképző sejt, a blast szó -képzőt jelent, ugyanígy létezik osteoblast, csontképző sejt is) aktív gén a MyoD gén, ami arra utasítja a sejtet, hogy izomszövetet képezzen, a mioblaszt érését stimulálja. A MyoD gén virális vektorral idegsejtekbe, májsejtekbe stb. juttatása izomszövetet képez. A kódolt fehérje a DNS izom specifikus génjeit aktiválja, direkt és indirekt módon. A MyoD protein család tagja a miogenin, az Myf5, és az MRF4 is. Ezek transzkripciós faktorok, melyekkel említés szinten már találkozhatunk a Kreatincsúcs cikkben. A még folyó kutatások arra utalnak, hogy a kreatin a DNS szintjén is hat az izomfejlődésre, érdemes a fenti ismeretek után újra átfutni a kreatinos cikk idevonatkozó részét, elég meglepő a dolog, nem is hinnénk el ha nem állna mögötte számos vizsgálat. A mioblaszt osztódás nem fér össze az éréssel, ezért az osztódást előidéző fibroblast growth factor (FGF, bFGF = basic fibroblast growth factor, FGF2) gátolja a sejtérést, az érő sejtek pedig az FGF receptort vesztik el. A növekedési faktorok gátolják az izom differenciációt, érést, tehát jelenlétükben a sejtosztódás következik be, hiányukkal, felfüggesztésükel pedig az izomrost képződés fokozódhat. Ez az egyik oka, hogy ezek a faktorok akkor is hatnak, ha a sportoló már nem használja őket (másrészt egyes faktorok az érésben játszanak nagy szerepet). De térjünk vissza a MyoD proteinekhez. A transzkripciós faktorok felhasználása korlátozott: az izomsejtek virális fertőzésére nincs szükség, a szervezet egyéb sejtjeibe nem érdemes bejutatni ezeket. Vektoros (nemvirális, virális) génbejuttatással nagyszámban kivett fibroblast (rostképző) sejteket lehetne izom irányba alakítani, esetleg hormonképzéssel megtoldani, majd az izmokba injektálni, ezzel fokozni a regenerációt, de ennek haszna és jelentősége egyelőre még kérdéses egészséges emberekben. Az adenovírusos bejuttatás immunreakciókat válthat ki, ami egy kiküszöbölendő terápiás hiba.

Miosztatin más néven GDF-8:

Pár éve felismerték, hogy a myostatin gén kifejeződése negatívan hat az izomzat növekedésére, tömegére. A disztrófiás, sorvadó izomzat myostatinjának blokkolása ígéretes kezelés lehetne a beteg embereknek. És valóban: három hónapos miosztatin antitestkezelés a beteg egerekben nagyobb testtömeget, izomtömeget, izomméretet, izomerőt eredményezett, az izomsorvadás kimutatható csökkenésével együtt! A sportolók számára is hasznos a kutatás ezzel a biotechnológiai módszerrel kapcsolatban, hiszen idáig a miosztatin gén transzgénikus egerekben való kikapcsolása (kiütése) volt a nagy csoda, ami nem alkalmazható, vagy igen bonyolultan használható felnőtt egyedeknél és főleg felnőtt, eddig nem génmódosított embereknél. A miosztatin antitestekkel és inhibitorokkal való gátlása állatkísérletekben jelentős eredményeket hozott kifejlett állatokban is, ami nagyon valószínűvé teszi, hogy a hatás emberi izomszövetben is kifejeződik (bár az emberre és egérre gyakorolt hatás feltehetőleg nem ugyanakkora), mint ahogyan más anabolikus ágensek, szteroidok, növekedési faktorok hatása is jelentkezik nálunk. Mint említettem, a miosztatin fehérjét kódoló gén átírása, kiütése is megoldható lehet génterápiával, bár az előbb ismertetett módszer olcsóbbnak és biztonságosabbnak tűnik. Antitestek vagy gátló anyagok termelésre is lehet késztetni a szervezetet, de ez hosszú távú kimutathatóságot eredményezne a szabályozás megoldásának hiányában. A miosztatint a miosztatin propeptid és a follistatin rokon fehérjék kötik meg, illetve inaktiválják, valamint sikeres kísérletek (állítólag emberkísérletek is) folynak a JA-16 GDF-8 antitesttel is. A szkeptikusok azt hozhatják fel ellenérvként, hogy a miosztatin hatásáról már évekkel ezelőtt képek jelentek meg, gyógyszer-doppingszer pedig még sehol sincs, illetve csak a reklámozott algakivonat. Tájékoztatásukra közlöm, hogy a fényképeken génmódosított élőlényeket láthattatok (csakúgy, mint az étrendkiegészítő reklámaiban), melyek már úgy születtek, hogy a miosztatin gén hiányzott belőlük, illetve a miosztatin gén egy mutáns formáját hordozták. A blokkolás 2002 vége óta, felnőtt egészséges állatokban 2003 eleje óta megoldott az orvosi közlemények szerint. Emberekben is sokszorosan meghaladhatná a blokkolók hatása a szteroidokkal (értve ez alatt természetesen az AAS-okat) elérhető eredményeket, több módszer kombinálása elméletileg még Markus Rühl-nél is szörnyűbb szörnyszülötteket eredményezhetne. Még egyszer elismétlem a gyengébbek kedvéért: a miosztatin bomba még nem robbant! Azért, mert összemosták néhány lapban a mutáns-transzgénikus egereket és szarvasmarhákat az akkor még távoli blokkolással, a kettő nem ugyanaz!

A miosztatin blokkoló fehérjét túltermelő génmódosított egerek a miosztatingén kiütött egerekhez (myostatin project) képest is jelentősen nagyobb izomtömeget állítottak elő, ami más miosztatin rokon anyagokra gyakorolt hatást is feltételez. (Although we have not analyzed muscle weights of myostatin knockout mice in a hybrid SJL/C57BL/6 background, the increases in muscle mass observed in the F3 founder animal were significantly greater than the increases we have seen in myostatin null animals in other genetic backgrounds (unpublished results; see also ref.1). These results suggest that at least part of the effect of follistatin may result from inhibition of another ligand besides myostatin.) Ez az izomnövelő hatás nyilván más volna felnőtt egyedeknél és embereknél, ne feledjük, még ezek a fotók sem a gátló anyagokkal kifejlett élőlényeken elért eredményeket ábrázolják. De jelzik, hogy lehetőség van erre, a kutatások alapján a blokkolás mind fiatal mind kifejlett lényekben, mind korai génmódosítással és génmódosítva elért gátlással, mind felnőttkori gátlással megoldható. Mellékhatások viszont olyan miosztatin antagonistáknál, melyek egyébként is előfordulnak kis mennyiségben a szervezetben -tehát nem antitestek- erősek lehetnek. Van még pár megválaszolatlan kérdés, friss kutatások szerint a follisztatin nem köti meg, vagy nem mindenhol a szervezetben a miosztatint. Bárhogyan is hat, az eredmények magukért beszélnek. A más, miosztatint egyértelműen kötő anyagok ugyanígy használva hasonló eredményekket adtak. A miosztatin ellenes antitestek és gátló anyagok előállíthatóak és az emberi izomba juttathatóak (ha az emberkísérletek adatai is meggyőzőek lesznek, a dolog már szabadalmaztatva van), de kapszulázott sejtekkel vagy vektorokkal, magukkal az antitestekkel és inhibítorokkal folyamatos jelenlétük elérhető a szervezetben, illetve megfelelő vektorral és technológiával inaktívvá tehető, eltávolítható a miosztatint kódoló gén. Testépítőként azt hiszem mindannyian örülnénk egy eltávolítható anti-miosztatin kapszulának, amely elképzelhetetlen határokat segítene átlépni, és nem igényelne Mr. Olympia-szintű felkészülést, vagy egy olyan gyógyszernek, ami eltávolítaná belőlünk a miosztatin gént. A profi szintet pedig talán még feljebb emelhetné. Egyértelmű, hogy azért pusztán ettől az ilyen gyíkok mint én nem kelhetnének versenyre egy Kevin Levrone-nal. A miosztatin emberben, emberi szervekben különféleképp hathat. Bár megjelenhet GDF-8 (esetleg GDF-11, x, y, z) befolyásoló módszer, azért nézzünk a gátló anyaggal blokkolt egérre (a többi is ugyanilyen gusztustalan, csak némileg kisebb). Nekem személy szerint hánynom kell tőlük olyan ocsmányak csupaszon, és ugye egy bodybuilder izomzata jól kivehető a pergamenvékony bőr alatt. Remélem ide azért nem jutunk el soha. Ha az itt leírtnál részletesebben érdekel titeket a miosztatin téma, beleértve az étrendkiegészítőket is, írjatok nekem e-mailt -címem az impresszumban- vagy jelezzétek a fórumon. Ha van rá igény, elkészül a cikk. Bár szerintem a legtöbben akik idáig eljutottak most mindenféle jelzővel illetnek, amiért ismét egy ennyire nehezen olvasható akármit hoztam össze :-), és nem vágynak rá, hogy mindezt még fokozzam.

Káposztákról és királyokról

géntechnológiai olvasókönyv és képregény

TARTALOMJEGYZÉK

ELSŐ RÉSZ: MI A GÉNTECHNOLÓGIA

Bevezetés

MÁSODIK RÉSZ: GÉNTECHNOLÓGIA ÉS MEZŐGAZDASÁG

A Géntechnológia ipar

Géntechnológia az Európai Unióban

Géntechnológia a globális gazdaságban

Az óriáscégek hatalma a vetőmagok felett és a "világ ellátása"

Genetikailag módosított termékek

Egészség, környezet és erkölcs

Lehetőségek a géntechnológia mellőzésére

Organikus gazdálkodás

HARMADIK RÉSZ: A GÉNTECHNOLÓGIA EGYÉB ALKALMAZÁSA

Szójegyzék A művészekről

ELSŐ RÉSZ: MI A GÉNTECHNOLÓGIA

Bevezetés

MI A GÉNTECHNOLÓGIA?

Hogyan működik? Ha meg akarod érteni a géntechnológiát, a legjobb egy kis biológiával kezdeni

MI A SEJT?

A sejt a legkisebb élő egység, minden élőlény felépítésének és működésének alapvető építőköve, legyen az növény, állat vagy gomba. Léteznek olyan szervezetek, mint az amőba, baktérium, néhány alga és gomba, amelyek egysejtűek, azaz az egész szervezet egyetlen sejtből áll. Az ember merőben más, körülbelül 3 trillió (3 000 000 000 000) sejtből épül fel.

A sejtek, működésüktől függően, sokféle alakot ölthetnek, általában egy legömbölyített sarkú téglához vagy egy pacához hasonlítanak - egy építőkockához. A sejtek csoportjai képezik a szöveteket, szerveket és az élőlények szerkezeteit (például, a májat, a csontokat, a bőrt, a faleveleket, a gyümölcsöket stb.). A sejtek együttes működése különféle műveleteket, feladatokat lát el a szervezeten belül; Valamelyik enzimet termel; míg mások képesek elraktározni a cukrot és az olajat; más sejtek a csontvázat építik fel és akadnak olyanok, az idegsejtekhez hasonlóan, amelyek az információ-áramlásért felelnek, megint mások, a védelmi rendszert látják el, mint a fehérvérsejtek vagy a medúzák és növények csalánsejtjei.

Ahhoz, hogy az egységesen működő egész részei legyenek, a legtöbb sejt ugyanazzal az információkkal, forrásokkal és alap felépítéssel kell, hogy rendelkezzen.

Egy fejlettebb szervezet (például állat vagy növény) sejtfelépítése:

Az egész sejtet körülvevő MEMBRÁN (A növényi sejtek, a szerkezet megerősítésére, rendelkeznek egy plusz sejtfallal)
Számos SZERVECSKE, amelyek egy állat testében lévő szerveknek megfelelően, a működést végző alkotóelemek (például az emésztést, raktározást, kiválasztást)
SEJTMAG - a sejt irányító központja. Tartalmazza az élethez elengedhetetlen összes információt, ami egy sejt vagy egy szervezet működéséhez, növekedéséhez és szaporodásához szükséges. Ezt az információt a kromoszómákon elhelyezkedő genetikai kódok tárolják, amelyek a sejtmag belsejében helyezkednek el.

Fehérjék

A fehérjék a sejt alapvető építőanyagai, amelyeket maga a sejt állít elő. Közelről szemügyre véve, aminosavláncokból épülnek fel, olyan sajátos építőkockákból, amelyek könnyeden összekapcsolódnak egymással. Jóllehet a fehérjék alapszerkezete lineáris, többnyire bonyolult szerkezetekbe rendeződnek, fonódnak. A különféle fehérjék más-más feladatokat látnak el. Lehetnek szállító molekulák (például a vörösvérsejtek oxigén-megkötő hemoglobinja), vagy lehetnek antitestek, hírvivők, enzimek (például emésztőenzim), vagy hormonok (például növekedési hormonok vagy inzulin). Egy másik csoport a strukturális fehérjék csoportja az ide tartozó típusok határvonalakat képeznek a szervezetben, valamint biztosítják a mozgékonyságot, rugalmasságot és az összehúzódás képességet. Az izomrostokat például főleg fehérjék alkotják. Ekképpen a fehérjék döntő fontossággal bírnak a sejtek információ-ellátásában és a sejtek megfelelő működésének biztosításában.

Kromoszómák

A kromoszóma szó azt jelenti, hogy "színes test" (mivel különleges fénymikroszkóp alatt láthatóvá válnak). Úgy néznek ki, mint egy hosszú, vékony fonálon lévő csomók vagy hurkok. A kromoszómák az összes genetikai - örökletes - információ raktározói. Ez az információ a vékony fonal mentén egy óriásmolekulában van feljegyezve, amit DNS-nek hívunk. A DNS, a dzoxiribonukleinsav rövidítése, egy sajátos molkuláris lánc, ami a sejtmagban található. A genetikai információ kód formájában van beleírva, majdnem úgy, mint a hangszalagon elhelyezkedő kód. A dupla szálból sodort fonál, a híres kettős spirál biztosítja az információ stabilitását és biztonságosságát. Amikor egy sejt osztódik, az utódsejt az egész DNS-t lemásolja. Egy szervezet teljes genetikai információját hívjuk genomnak. Az ember sejtjei például két sorozat 23 különféle kromoszómából állnak, az egyik az anyától, a másik az apától származik. Ha kihúznánk az ember egy sejtjének DNS-ét, egy 2 méteres DNS láncot kapnánk. Ezért elengedhetetlen, hogy a DNS kromoszómákba rendeződjenek, azért is hogy ne csomósodjanak be, ne gabalyodjanak össze és ne törjenek el. Az emberi testben található összes DNS hosszúsága, körülbelül 60 billió (60 000 000 000) kilóméter. Ez egyenlő 8 ezerszer a Föld és a Hold távolsága oda-vissza!

A kromoszómákon elhelyezkedő DNS-ben megtalálható információ úgy van írva avagy kódolva, hogy a földön élő szinte valamennyi faj számára értelmezhető legyen. Ezért az élet egyetemes kódjaként emlegetik.

Ebben a kódrendszerben, csak négy szimbólumra (ún. nukleotidra) van szükség bármilyen fehérje előállításához szükséges utasítások leolvasásához. A nukleotidok a DNS alkotóegységei, amelyek külön elnevezéseit általában négy betű szimbolizálja, A, C, G és T. Ezek 3-betűs szavakká rendeződnek, így egy bizonyos aminosav kódját határozzák meg (lásd a fenti táblázatot). Egy sejt felépítését és működését meghatározó bizonyos fehérje egy megkülönböztethető génbe van bekódolva. A gén, a DNS fonál egy szegmense (darabja), ami sajátos utasításokat tartalmaz egy közönséges fehérje előállításának utasításaira vonatkozóan. Egy gén kódszekvenciáját, átlagosan körülbelül ezer betű alkotja. Ilyen az inzulin, az emésztőenzim, a véralvadási faktor, vagy a festékanyag.

A GÉNÁTÍRÁS SZABÁLYOZÁSA Honnan tudja egy sejt, hogy mikor, milyen és mennyi fehérjét termeljen?

Valamennyi gén előtt egy DNS szakasz helyezkedik el, ami tartalmazza aza dott gén sajátos szabályozóelemeit - ezt többnyire promoternek nevezik. Ez egy "irányítótoronyként" üzemelve, szüntelen "zászlójeleket" ad le a fennhatósága alatt lévő génnek. Nézzük meg az inzulintermelés példáját (amit azért termelünk, hogy a vércukor eléghessen). Amikor molekula formájában üzenet érkezik, és azt mondja, "több inzulint", az inzulin irányítótorony jelzi az inzulingén helyét és azt mondja, "ide". Az üzenet-molekula "leszáll" és aktiválja a "gombot", így beindul a génátírás folyamata.

A DNS-ben lévő információ hogyan változik a megfelelő időben fehérjévé?

Az összes gén három összetevőből áll: egy "irányító toronyból" (promoter), egy információs részlegből és egy "poly-A" jelelemből.

Ha egy sejtben nincs egy bizonyos fehérjből elegendő mennyiség, az üzenetet visszaküldi a sejtmagnak, hogy megtalálja a megfelelő gént. Ha az irányítótorony érvényesnek találja az üzenetet, megnyitja az információs részleg "kapuját". Azonnal lemásolja - vagy átírja - az információt egy fonálszerű molekulára, az RNs-ra. Az RNs nagyon hasonlít a DNS-hez, kivéve hogy egyfonalú. Miután a másolat elkészült, egy közel 200 "A"-típusú nukleotid jelzésből álló farok csatlakozik a szál végéhez. Ezt az eljárást poliadenilációnak hívjuk. Ezt a poly-A jel jelzi, hogy mi található a gén végén. Úgy gondolják, hogy poly-A fonál egy meghatározott időre stabilizálja az RNS üzenetet, hogy az ne hulljon szét. Ezután az RNS másolat elhagyja a sejtmagot és kis munkaegységekben (a riboszómákon) oszlik el a sejten belül, amelyek lefordítják az információt fehérjékké.

Soha, semelyik sejt sem használja fel a DNS-ében kódolt valamennyi információt. A sejtek felosztják egymás között a munkát, specializálódnak. Az agysejtek nem termelnek inzulint, a májsejtek nem állítanak elő nyálat, a bőrsejtek pedig nem képeznek csontot. Különben káosz uralkodna a testünkben. Ugyanez áll a növényekre is: a gyökérsejtek nem állítanak elő klorofillt, a levelek sem termelnek pollent és nektárt. Ráadásul, ez a munkamegosztás korfüggő: a fiatal hajtások nem határoznak meg olyan géneket, amelynek köze van a gyümölcsérleléshez, míg az idős emberek általában nem növesztenek új fogsort (kivételek akadtak a történelemben).

Mindent összevetve, a génszabályozás azon környezet sajátosságaitól függ, amelyben a sejt elhelyezkedik, s ennek köze van a szervezet fejlődési szakaszaihoz. Ehhez hasonlóan, ha azt akarjuk, hogy egy mák vörös virágszirmokat hozzon, azt a hagyományos növénynemesítési módszerekkel nem lehetne elérni, annak ellenére, hogy a levélben az összes genetikai információ megtalálható. Egy gátoló tényező tesz arról, hogy a levél ne legyen vörös színű. Ezt két dolog idézheti elő:

A "vörös" gén örökre be van zárva és "hallgatásra" ítélve kötözve az összes levélsejtben. Tehát az információ elérhetetlen.
A levélsejteknek nincs szükségük arra, hogy vörös színűek legyenek, s ezért az RNS másolat információjára sem. Következésképp, az üzenetjel sem száll le a "vörös" irányítótoronyra, hogy aktiválja a gént.

Természetesen, - ahogy talán magad is rájöhettél, - létezik egy trükk, amivel be lehet csapni a növényt, a saját akarata ellenére vörösre lehet változtatni. Bevihetjük a vörös gént a trójai faló mintájára, egy másik gén irányítótornya mögött elbujtatva. Azonban ehhez fel kell vágni a gént, s ezután egy eltérő összeállításban újra össze kell ragasztani. Itt végződik a nemesítés, és itt kezdődik a géntechnológia.

GÉNTECHNOLÓGIA

A géntechnológiát úgy használják, hogy fogják egy faj DNS-ének bizonyos génjeit és szegmenseit (például halét), majd egy merőben eltérő fajba ültetik (például paradicsomba). Ehhez a géntechnológia egy sor technikát ismer, amivel a DNS-t vagy vaktában vagy meghatározott helyeken felvágják. Amint külön van választva, meg lehet vizsgálni a DNS különböző szegmenseit, sokszorosítani és darabolni lehet és egy másik sejt vagy szervezet bármelyik másik DNS-éhez hozzá lehet ragasztani. A géntechnológia lehetővé teszi, hogy áthidalják a fajokat megkülönböztető korlátokat; például a lepényhal fagyálló génjeit paradicsomba vagy eperbe lehet ültetni; egy baktérium rovarölő génjeit kukoricába, gyapotba vagy repcébe vagy emberi géneket sertésbe. Mégis, a dolog nem ilyen egyszerű - a hal génjei nem működnek a paradicsomban, hacsak nem ültetnek abba egy olyan "zászlóval" ellátott hordozót, amit fel tud ismerni. Az ilyen parancs-szekvenciák, sem a paradicsom szekvenciájához, sem más szekvenciához nem hasonlíthatók. A legtöbb cég és a legtöbb tudós itt levágja az utat és még csak nem is izgatja magát amiatt, hogy megfelelő paradicsom promotert találjon, mivel évekbe telne, mire megértenék, hogyan működnek egy sejt belső kapcsolatai és parancsai. Annak érdekében, hogy elkerüljék az időigényes teszteléseket és vizsgálatokat, a legtöbb növényi génmódosítást víruspromoterekkel (hordozókkal) végzik. A vírusok - amint bizonyára tudod - nagyon aktívak. Semmi, vagy szinte semmi sem állítja meg őket, ha egyszer egy új áldozatra, avagy gazdára találtak. Beleágyazzák a genetikai információjukat a gazdasejt DNS-ébe (mint a sajátodba), ott ezmegsokszorozódik, megfertőzi a mellette lévő sejtet, majd ott ismét megsokszorozódik. Ez azért lehetséges, mert a vírusok rendkívül erős promotereik vannak, amelyek azt parancsolják a gazdasejtnek, hogy megállás nélkül a vírusgént, majd vírusfehérjét termeljen. Nem kell mást tenni, mint egy növényi vírusból ki kell emelni egy irányítóelemet (promotert) és felragasztani a halgén információs részlegének elejére, így el lehet érni azt, hogy a kombinált vírus-hal gén (amit úgy hívnak, hogy "konstruktum"), akkor és ott működjön, ahol akarod.

Géntechnológiai eljárások semitikus ábrája - részlet.
A teljes kép megtekintéséhez kattints az ábrára!

Ez lehet, hogy nagyszerűen hangzik, azonban az a hátránya, hogy nem lehet visszafordítani - nem lehet kikapcsolni. A növénynek többé nincs beleszólása az új gén irányításába, még akkor sem, ha az a folyamatos "új" géntermelődésre kényszeríti, ami legyengíti a növény védelmi rendszerét és növekedését.

Ráadásul, az elmélet nem felel meg a valóságnak. Gyakran, látszólag minden ok nélkül, az új gén csak egy korlátozott ideig működik, azután "elcsendesedik". Azt viszont, lehetetlenség előre megállapítani, hogy ez mikor következik be.

Noha, gyakran pontos eljárásnak harangozzák be, az új gén fejlettebb szervezetbe való átültetésének végső szakasza inkább durva, súlyosan mellőzi a pontosságot és a kiszámíthatóságot. Az "új" gén eltévedhet bárhova, bármelyik gén mellé vagy akár egy másik génbe is beférkőzhet, megzavarva annak működését és irányítását. Ha az "új" gén megtelepedik a sejt DNS-ének "csendes" nem-működő szakaszán, valószínűleg kihat az egész terület géntermelésének szabályozására. Előidézheti, hogy a DNS "csendes" génjei működésbe lépjenek.

Gyakran megesik, hogy a géntechnológia nem csak egy gén információját használja fel ahhoz, hogy egy másik gén promotere mögé helyezze, hanem belekeveredhetnek más gének, más fajok darabkái és részei. Habár, az lenne a cél, hogy előnyösebb legyen az "új" gén működése és fehérjetermelése, ez mégis zavarokat okozhat és fokozhatja a kiszámíthatatlan hatások kockázatát.

MI A BAJ A GÉNTECHNOLÓGIÁVAL?

A géntechnológia egy kísérleti tudomány, amelyet felelőtlenül alkalmaznak az élelmiszergyártásban. Egy kémcsőben vizsgált génről csak annyit lehet megállapítani, hogy abban a bizonyos kémcsőben hogyan reagál és hogyan viselkedik. Azonban az nem derül ki, hogy mi szerepe és működése abban a szervezetben, ahonnan ki lett szakítva, illetve hogy hogyan reagál arra, ha egy merőben más fajba ültetik. A petúnia virágba ültetett vörös színt kódoló gének nemcsak a szirmok színét változtatták meg, de lecsökkentették a termékenységet és módosították gyökerek és a levelek növekedését is. Egy növekedési hormongénnel módosított lazac nemcsak túl gyorsan és túl nagyra nőtt, hanem zöldszínű is lett. Ezek kiszámíthatatlan mellékhatások, tudományos kifejezéssel élve pleiotropikus hatások.

Arról is nagyon keveset tudunk, hogy egy gén (és hamár itt tartunk, a DNS kódszekvenciája) milyen hatásokat vált ki vagy milyen működéseket zavar meg, attól függően, hogy az új gazda (növény vagy állat) melyik részébe ültetik. Ezek a helyfüggő hatások megválaszolatlan kérdések. Továbbá, mi a helyzet a génlappangással és a géningadozással?

Biztosak lehetünk-e abban, hogy egy élelmiszernek szánt, génmódosított növény nem termel-e majd új mérgető és allergén anyagokat, vagy hogy nem növeli-e meg a rejtett mérgek és allergének szintjét? Mi a helyzet a tápértékkel? És milyen hatással van ez a természetre és az élővilágra? Ezek igen fontos kérdések, mégis egyenlőre megválaszolatlanul maradnak. Addig, amíg mindezekre választ kapunk, a géntechnológiát a kémcsövekben kellene tartani. A biotechnológia és a cégek házassága sokszor figyelmen kívül hagyja a megelőzés elvét, sőt néhány alapvető tudományos elvet is.

A szövegrészletek és az illusztrációkat a "Mi a Géntechnológia"
című kiadványból kölcsönöztük a Women's Environmental Network (WEN) engedélyével

MÁSODIK RÉSZ: GÉNTECHNOLÓGIA ÉS

MEZŐGAZDASÁG

A Géntechnológia ipar

Trendek, tények és számok a
géntechnológiai iparban

AZ "ÉLETTUDOMÁNY" IPAR EGYESÍTÉSE

Az 1990-es években, a mezőgazdasági és a gyógyszeripari vállalatok rátették a kezüket a vállalatokra és egybeolvasztották azokat, ezt az ipar egyesítésének nevezték el. Ezzel megszületett az "Élettudomány" ipar, ahol a óriáscégek avagy nemzetek feletti vállalatok szerte a világban igazgatják a rovarirtószerek, a gyógyszerészeti termékek, a növényi magok, az élelmiszerek és az állati termékek forgalomba hozását. Ezeknek az óriáscégeknek az a sajátosságuk, hogy egyre kevésbé függnek a származási országaiktól, az alkalmazottaik vagyonában, az általuk eladott árumennyiségben mérve, valamint székhelyük tekintetében. Például a svájci "élettudomány" óriáscégnek, a Novartis-nak 142 országban 275 leányvállalata, kirendeltsége van.

A globális egybeolvadás és a megszerzett vagyonuk értéke 1998-ra elérte a két milliárd (USA) dollárt, 50 százalékkal többet, mint 1997-ben. Mostanára az óriáscégek a világ kereskedelmének legalább a kétharmadát mondhatják magukénak. A Rural Advancement Foundation Intermational (RAFI) , (Nemzetközi Vidékfejlesztési Alapítvány) szerint, "durva alulértékelés az a következtetés, hogy az óriáscégek vetekszenek a nemzetek állami hatalmával." 1995-re a világ legerősebb gazdasága közül 48 volt óriáscégek kezében és csak 52 volt állami kézben.

"AMIT TAPASZTALUNK AZ NEM CSAK A VETŐMAGOKKAL FOGLALKOZÓ VÁLLALATOK, HANEM AZ EGÉSZ TÁPLÁLÉKLÁNC EGYBEOLVASZTÁSA"
- Robert Fraley, Monsanto

A VEGYSZEREK TÖRTÉNELME

"A VEGYSZEREKET GYÁRTÓ CÉGEK A HUSZADIK SZÁZADBAN TERMÉKEIKET TÖBBNYIRE NEM ÉLŐ RENDSZEREKKEL ÁLLÍTOTTÁK ELŐ. MI, A KÖVETKEZő SZÁZADBAN TÖBBNYIRE ÉLŐ RENDSZEREKKEL FOGJUK ELŐÁLLÍTANI AZOKAT"
- Jack Krol, a DuPont Bizottsági Elnöke

Sok géntechnológiával és biotechnológiával foglalkozó cég a legnagyobb vegyszerekkel foglalkozó cégekből indult ki. Hogy megemlítsünk néhányat, 1996-ban a Monsanto a negyedik legnagyobb vegyi cég volt az USA-ban. A német Hoechst vállalat 1998-ban megszüntette a vegyszerrel foglalkozó leányvállalatát, a Calenese-t, hogy még abban az évben egybeolvadjanak a francia Rhone Poulenc vállalattal, létrehozva így az Aventis-t, a jelenlegi legnagyobb élettudományokkal foglalkozó céget. Az amerikai DuPont óriáscég, a világ legnagyobb vegyszer gyártója 1998-ban bekebelezte a szintén amerikai Pioneer Hi-Breed céget, a világ legnagyobb vetőmagokkal foglalkozó cégét. Az, hogy bejelentették: felhagynak a vegyszerek előállításával csupán üzleti fogás volt annak érdekében, hogy elkerülhessék a bizonytalan, idényjellegű piac ingadozásait. Az óriáscégek ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy környezetbarát eszközökkel járnak el, az élelmiszerhiány, a táplálkozás és az egészség fontosságát szem előtt tartva - emiatt használják az "Élettudományok" kifejezést. Azonban ugyanezek az óriáscégek, a mezőgazdasági vegyipar ágazatukon keresztül folytatják a vegyszerek gyártását, beleértve az olyan növények előállítását is, melyek a saját setjeikben rovarirtószert állítanak elő. (lásd a 2., a 3. és a 10. fejezetet)

AZ ÉLETTUDOMÁNYI IPAR KÖZÖS TECHNOLÓGIAI ALAPJA

Az 1990-es évek elején az óriáscégek "élettudománnyá" alakultak át. Tették mindezt abból a meggyőződésből, hogy az általuk felölelt gazdasági szektor közös technológiai alappal rendelkezett: a mezőgazdasági és a gyógyszeripari részlegeik egyazon az eszközöket alkalmazták és egyazon a biotechnológiával foglalkozó cégekkel dolgoztak együtt. Az üzlet azon részeit, melyek a "gyors haszon" reményével kecsegtettek, könnyen átadhatták egymásnak és a vállalatok közötti kapcsolatok is előnyösnek bizonyultak. Így kezdődött el az az egyesítési dömping, ami különösen az 1990-es évek vége felé szilárdult meg. A gyógyszeripar, a biotechnológia, a mezőgazdaság, az élelmiszer vegyszeripar, a kozmetikaipar és az energia szektorok közös technológiai eljárásokat használnak, a nagyteljesítményő szűrést, a vegyszerkémiát, a génátültetést, a bioinformatikát és a géntérképezést.

"VÁLLALATAINK KÖZÖS NEVEZŐJE A BIOLÓGIA. A KUTATÁSOK ÉS A TECHNOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL OLYAN TERMÉKEKET FEDEZÜNK FEL, FEJLESZTÜNK KI ÉS HOZUNK FORGALOMBA, AMELYEK HATÁSSAL VANNAK A BIOLÓGIAI RENDSZEREKRE, LEGYENEK AZOK EMBEREK, NÖVÉNYEK VAGY ÁLLATOK."
- Daniel Vasella, CEO, Novartis

Genetikai kísérlet (képregény) - kattints a képre!

A VETŐMAGOK GÉNMÓDOSÍTÁSA

Az "élettudománnyal" foglalkozó óriáscégek a vetőmagokat genetikailag módosítják annak érdekében, hogy bizonyos jellegzetességekkel ruházzák fel azokat. Jelenleg a gyomirtószerekkel és a rovarkártevőkkel szembeni ellenállás a legfőbb tulajdonság, amivel a génmódosított magokat felruházzák (különösen a szóját és a kukoricát), de széles a köre azoknak a termékeknek, amelyek génmódosítás alatt állnak, számtalan kísérlet zajlik. A génmódosított vetőmagpiacot nagymértékben uralja a Monsanto, az Aventis, a Novartis, a DuPont és az AstraZeneca (lásd a 9. oldalon lévő táblázatot).
Vessünk egy pillantást azokra a területekre, amelyen génmódosított növényeket termesztenek.

Ez a terület egy év leforgása alatt 60%-kal növekedett.

A TRANSZGÉNIKUS MAGOK JELENLEGI PIACI HELYZETE

A génmódosított vetőmag piacát mostanáig úgy látták, mint egy nagy reményekkel kecsegtető, burjánzó gazdasági szektort. A szakértők azt jósolták, hogy a génmódosított vetőmag piacából befolyó állami bevétel 2000-re eléri a három milliárd, 2010-re pedig a 25 milliárd dollárt.

Azonban, mára kiderült, hogy a mezőgazdasági szektor nem túl jó egészségnek örvend. A szakértők szerint ez különböző okokra vezethető vissza, mégpedig a fogyasztási cikkek áresése, a farmerek állami támogatásának csökkenése és a földművelésre szánt területek csökkenése világszerte. A génmódosított élelmiszergyártás vitája felkorbácsolta az emberek érzelmeit. A génmódosítás elleni nyilvános fellépések, illetve a környezetvédelmi szervezetek tudatos vásárlásra irányuló kampányhadjáratai, az egészséget és a természetet veszélyeztető problémák megjelenése rákényszerítette a politikusokat, feltalálókat és magát az iparágat arra, hogy az egészet újragondolja.

A GÉNMÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁSSAL TERMESZTETT ÜLTETVÉNYEK TERÜLETE
(Millió hektár)

Ország	1997	1998
Egyesült Államok	8,1	20,5
Argentína	1,4	4,3
Kanada	1,3	2,8
Ausztrália	0,1	0,1
Mexikó	0,1	0,1
Spanyolország	0,0	0,1
Franciaország	0,0	0,1
Dél-Afrika	0,0	0,1
Összesen	11,0	27,8

A Novartis bejelentette, hogy a mezőgazdasági részlegéből el fog bocsátani 1100 alkalmazottat, ezzel évente 66 millió dollárt takarít meg.
A DuPont 15%-kal csökkentette az alkalmazottai létszámát a mezőgazdasági vegyiparban.
Mind az AstraZeneca, mind pedig a Novartis arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet, hogy eladja a mezőgazdasági részlegét vagy más megoldást talál.
A Monsanto el kellet szenvedje, hogy a részvényeinek az ára hogyan csökkent az elmúlt 12 hónapban 62 dollárról (USA) valamivel 37 dollár alá.

Egy brit újságban, a Guardian-ban megjelent friss cikk szerint, "A szakértők egyre inkább úgy vélik, hogy a génmódosított élelmiszerek előállítására irányuló kutatások komoly kárt tehetnek a világ jövedelmező gyógyszeriparának gazdaságában, és alig kész arra, hogy áthajózzon a vitatott szektorok vizeire."

A szakértők kétségbe vonják a technológiai alapkutatás, illetve a mezőgazdasági és a gyógyszeripari részlegek kapcsolatának a szerepét. A brit Economist magazin szerint, még akkor is ha a cégeknek van valami kapcsolatuk egymással, az nem tart túl sokáig - a kutatások csak az egyötödébe kerülnek a teljes fejlesztésre szánt összegnek, a többi termékek továbbfejlesztését a cégek már egyedül végzik.

Összességében a mezőgazdasági óriáscégek megpróbálják pozitívan beállítani a helyzetet annak ellenére, hogy tovább folytatják a génmódosítási eljárások kutatásait és fejlesztéseit a mezőgazdaságban, beleértve az olyan terveket, mint gyógyászati anyagokat termelő növények, például: a DuPont által kikísérletezett csökkentett koleszterinszintű szójabab előállítása. A feltalálók azonban óvatosabbak lettek. A Credit Suisse bejelentette, hogy a 103 millió dolláros etikus befektetési alapja a génmódosítási eljárásokat mellőzni fogja, míg a Deutche Bank szakértői azt ajánlják az óriáscégeknek, hogy szabaduljanak meg a mezőgazdaság biotechnológiai részlegeikkel, és hogy a feltalálók adjanak túl a részvényeiken. "Ma az a kifejezés, hogy genetikailag módosított szervezet (GMO, genetically modified organism) teherré vált. Azt jósoljuk, hogy a genetikailag módosított szervezetekre, amelyre egykor úgy tekintettek, mint a szektor húzóágazatára, mostantól úgy tekintenek majd, mint a versenybol kizártra...Melegen ajánljuk a vetőmagszektor kiárusítását."

A VILÁG LEGNAGYOBB "ÉLETTUDOMÁNYI" CÉGEI

A világ öt legnagyobb "génóriása", az AstraZeneca, a DuPont, a Monsanto, a Novartis és az Aventis birtokolja a világ rovarirtószer piacának közel kétharmadát (60%-át), a világ vetőmag piacának majdnem egynegyedét (23%-át), és a transzgénikus mag piac jóformán 100%-át.

AstraZeneca (Svédország/UK)

A hatodik legnagyobb vetőmagokkal foglalkozó vállalat
Az ötödik legnagyobb agrokémiai vállalat
A ötödik legnagyobb gyógyszeripari vállalat

DuPont (USA)

A legnagyobb vetőmagokkal foglalkozó vállalat ( a Pioneer Hi-Bred megszerzésével)
A negyedik legnagyobb agrokémiai vállalat

Monsanto (USA)

A harmadik legnagyobb agrokémiai vállalat
A második legnagyobb vetőmagokkal foglalkozó vállalat
Az USA-ban termesztett génmódosított ültetvények 88%-a Monsanto magokból származik

Novartis (Svájc)

A harmadik legnagyobb vetőmagokkal foglalkozó vállalat
A második legnagyobb agrokémiai vállalat
A negyedik legnagyobb gyógyszeripari vállalat
A kilencedik legnagyobb állati gyógyszerkészítményekkel foglalkozó vállalat

Aventis
(Franciaország/
Németország)

A legnagyobb agrokémiával, állati gyógyszer-
készítményekkel foglalkozó és a legnagyobb gyógyszeripari vállalat

- A Rural Advancement Foundation International adatai és elemzése
További források: The Economist 1999 szeptember 11.-17.-i számából;
The Guardian 1999 szeptember 16.-i számából;
A SEED Corporate Profiles, Deutche Bank

2 . Vállalati "zöldrefestés": a

géntechnológia eladása az európai

közvéleménynek

Az Európai Unió-ban először 1996-ban figyeltek fel a géntechnológiára, amikor megérkezett az első génmódosított Monsanto szójabab importszállítmány az USA-ból (lásd a 1. fejezetet) . Ezt követően a demonstrálók, a közönség és az európai törvényhozás aggályait fejezte ki, az összetétel címkén való feltüntetését és a termékek különválasztását illetően (lásd az 5. fejezetet). Az ipar gyorsan rájött, hogy intézkednie kell.

"A PR A LEGGYORSABBAN NÖVEKEDő ÜZLETÁG A VILÁG PIACGAZDASÁGÁBAN. ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY FELVEHESSÉK A HARCOT AZ OLYAN VESZÉLYEKKEL, MINT A SZAKSZERVEZETEK, A SZERVEZETT FOGYASZTÁSÓI AKTIVISTÁK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI CSOPORTOK, A KORMÁNYOK ÉS AZ ÓRIÁSCÉGEK EGYRE INKÁBB TÁMASZKODNAK A RAVASZ PR KAMPÁNYOKRA…"

EGY TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉSE

A cégek termékeiket legtöbbször egy egyedi termékcsalád vagy márkanév alatt hozzák forgalomba, amin keresztül a cég imázsát is eladják oly módon, ahogyan azt a fogyasztókkal érzékeltetni akarják. Ez amarketing, ami a termékek kínálatán és a keresletén alapszik. A marketing hívei azzal érvelnek, hogy a vásárló csak azt venné meg, amit akar, illetve amire szüksége van, míg a kritikusok felhívják a figyelmet azokra a pszichológiai módszerekre, amelyekkel a fogyasztói keresletet úgy formálják, hogy teret adjon a cégeknek új termékeik és marketing stratégiáik kibontakoztatására. A "Values Research" egy, a 90-es években kifejlesztett új piackutatás fajta, amit előszeretettel használnak a politikusok, például az Nagy-Britannia miniszterelnöke, Tony Blair is. Ez a kutatás feltérképezi a fogyasztók értékrendjét, és arra a célra használja ezt a tudást, hogy eladja a terméket. Ez a módszer mélységében tárja fel az emberek szándékait, hogy mit miért tesznek, és aztán behelyettesíti a fogyasztási mutatókba.

Ily módon, a marketing módszerek a tömegfogyasztás legfőbb mozgatórugójává váltak. Például az egészségügyi és biztonsági szakértők egy csoportja a francia kormány megbízásából felmérést végzett, a francia piacon megtalálható gyógyszerek hatékonyságát illetően és arra jutott, hogy a receptre felírt gyógyszerek egynegyede nem hat. Ez, a gyógyszergyártó cégek (amelyek többnyire szintén aktívan részt vesznek a géntechnológiában) kitartó lobbizásának és erős marketing stratégiájának tulajdonítható, ami lehetőséget kínált arra, hogy egy téves engedélyezési eljárással évekig fenntartsák a pozíciójukat, azt eredményezve, hogy az orvosok ezeket a gyógyszereket írják fel.

"…NEM SZABAD LEBECSÜLNI AZT, AHOGY PR-AL FOGLALKOZÓ CÉGEK VESZÉLYEZTETIK A NÉPSZERű DEMOKRÁCIÁT. A LEGÚJABB KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁT ÉS VÁLASZTÁSI RENDSZERT, VALAMINT A MAGAS SZINTű POLITIKAI KAPCSOLATAIKAT FELHASZNÁLVA, A PR SZÓVIVOK RUTINOSAN "SIKERSZTORIKAT" KEREKÍTENEK A KORMÁNYZATI ÉS AZ VÁLLALATI ÜGYFELEINEK, MAJD "BECSOMAGOLJÁK" AZOKAT A FOGYASZTÓKNAK. AZ EREDMÉNY EGY OLYAN "DEMOKRÁCIA", AMELYBEN AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT, A "FÉLREINFORMÁLTSÁG ELLENÁLLHATATLAN HULLÁMAINAK" ÉS A "REKLÁMOK ÖZÖNVIZÉNEK" PASSZÍV TARTÁLYAIVÁ VÁLTOZTATJÁK, ÉS AMELYBEN STATUS QUO KRITIKUSAIT TUDATLAN MINDENBE BELEAVATKOZÓ SZEMÉLYEKNEK ÉS/VAGY VESZÉLYES KÍVÜLÁLLÓKNAK TEKINTIK."

- PR Watch, 1999 július

EGY ARCULAT ÉRTÉKESÍTÉSE

A PR egy eszköz, amivel eladják egy cég arculatát. A brit Economist magazin arról ír egy cikkében, hogy a óriáscégek azon hiedelemre alapozva folytatnak PR stratégiát, hogy a költséges reklámok révén gazdagnak és fontosnak tüntessék fel magukat. A PR kényelmes eszköz, amivel egyszerre elérhető az óriáscég tevékenységét véleményezők teljes tábora (újságírók, politikusok, aktivisták, és a széles közönség). A PR-t különösen annak az eszköze, ahogyan az óriáscégeket "felmentik" a természet pusztításáról és az emberi jogok megsértéséről szóló állításoktól. A PR-t rendkívül nehéz ellenőrizni, mivel sokféle alakot ölthet, például jótékonysági rendezvények szponzorálása, géntechnológiát hirdető ingyenes körlevelek vagy gyerekkönyvek kiadása.

A GÉNTECHNOLÓGIA "ZÖLDREFESTÉSE"

A "zöldrefestés" (greenwash) egy finom PR stratégiát takar, amelyet azok a természetromboló óriáscégek használnak fel, amelyek megpróbálnak környezetbarátnak feltűnni, a környezetvédelmi aktivisták nyelvezetét használva. "A zöldrefestés és a szövetséges politikai technológia megváltoztatta az államvezetésről (vagy az intézményekről, vagy a fogyasztási cikkekről) alkotott képet úgy, hogy egy ötletet, imázst vagy egy meggyőződést oly módon foglal keretbe, fogalmaz meg, hogy az kedves legyen számunkra."* Az angol "greenwash" kifejezést tíz éve használják és nemrégiben bevették a Concise Oxford English helyesírási szótárba, a következő szómagyarázattal: "egy szervezet hamis információ terjesztése annak érdekében, hogy a környezettudatos arculatot alkítson ki magáról."

A környezetvédelmi díjak is hozzájárulnak a "zöldrefestéshez". 1999 májusában, a Connecticut Főiskola az "Inherit the Earth" díjat a Monsanto cégnek ítélte oda, környezettudatos üzleti tevékenységéért. Az évente kiosztásra kerülő díjjal azokat a cégeket tisztelik meg, amelyek "ötvözik a környezet gondozását a munkahelyek teremtésével, a hatékonysággal, valamint a haszonnal." A Monsanto, gazdálkodási programjával elért kimagasló terményhozam eléréséért kapta a díjat, ami "biztosítja a szükséges élelmiszert, miközben megőrzi a biológiai sokféleség természetes helyét." A főiskola rektora megdicsérte a Monsanto céget: "A Monsanto cég 22 ezer alkalmazottjának erőfeszítései bebizonyították a vezetőség elkötelezettségét egy gazdaságilag egészséges fejlődés kialakításához." Az ilyen és hasonló díjak, segítenek felismerni az irányt, amerre tartunk kéne, - - állítja Toby Moffett, a Monsanto nemzetközi és állami ügyeinek alelnöke - Azért küzdünk, hogy megmutassuk, a helyes tettek révén megbecsülést lehet szerezni. Önellátókká kell tennünk az embereket és mindezt környezet-kímélő módon kell elérnünk.

A "zöldrefestés" legújabban továbbfejlődött és kiegészült az ellenfelekkel folytatott "párbeszéddel", így elkerülve a nem kívánt sajtóbeli leleplezéseket. A "greenwash"-t "megelőzésre", míg a válság párbeszédet inkább "gyógyításra" használják. Az ilyen párbeszéd-kezdeményezések mögötti taktikákat úgy definiálták a PR szakértők, mint az aktivisták lefegyverzésének eszközét, ami a radikálisokat "elkülöníti", az idealistákat "kultiválja" és arra "tanítja", hogy olyan realisták legyenek, akit meg lehet győzni arról, hogy egyetértsenek az iparral.

EGY ÓRIÁSCÉG KÜLDETÉSE ELLÁTNI A VILÁGOT

Egy nagy múlttal rendelkező, amerikai vegyszergyártó és környezetszennyező óriáscég, a Monsanto újrafogalmazta önmagát és az addigi Monsanto Vegyipari Vállalatból "Monsanto Vállalat", legújabban pedig "Monsanto - Élelem, Egészség, Remény" lett.

1998 nyarán, ez az óriáscég masszív reklámhadjáratot indított el az Egyesült Királyságban, Franciaországban, valamint két másik európai országban, ahol a közvélemény különösen veszélyes a piacra nézve. A Monsanto állítólag egymillió fontot költött reklámokra az Egyesült Királyságban, majd további másfél milliót Franciaországban.
A Monsanto a következő kijelentéseket tette:

1. MONSANTO: "A JÖVő ÉHEZőI MIATTI AGGODALOM MÉG NEM FOGJA őKET ELLÁTNI ÉLELEMMEL. A BIOTECHNOLÓGIA VISZONT KÉPES ERRE."

A fenti állítás közvetlenül a világ élelmiszerhiányára utal, arra a problémára, amely sokkal inkább összefüggésben áll az élelmiszer, politikai és elosztási vonatkozásával. Az óriáscég egy gondolattal továbbvitte ezt azzal, hogy nyilatkozatot tett, "KEZDőDJÉK AZ ARATÁS"- címmel a "déli", szegény országok vezetői felé. Ez a nyilatkozat - melyhez a Monsanto hozzájárulásukat kérte - bemutatja a biotechnológia előnyeit, a magasabb terméshozamot, az egészségesebb élelmiszerek előállítását. Valamennyi afrikai képviselő (kivéve a dél-afrikai) a (FAO) felkérésre ezt felelte:

"NE - FOLYTATÓDJÉK A TERMÉSZET ARATÁSA! Mi, az afrikai országok képviselő delegációi…erősen tiltakozunk az ellen, hogy az országaink szegénységéről és éhínségéről alkotott képet arra használják fel az óriáscégek, hogy ránk kényszerítsenek egy olyan technológiát, ami sem megbízható és környezetbarát, sem gazdaságos a számunkra. Nem hisszük, hogy az ilyen cégek vagy a géntechnológia segíthetne a farmereinknek abban, hogy előteremtsék az élelmet a 21. századra. Ellenben úgy gondoljuk, hogy elpusztítja a biológiai sokféleséget, a helybeli tudást és azt az önnfenntartó mezőgazdasági rendszert, amit a farmereink fejlesztettek ki évszázadok alatt, és teljesen aláaknázza azt a lehetőséget, hogy eltartsuk magunkat."

2. MONSANTO: "A BIOTECHNOLÓGIA FELFOGÁS KÉRDÉSE S A MONSANTO ÚGY GONDOLJA, HOGY AZ EMBEREKNEK ÉRTESÜLNIÜK KELL RÓLA"

Valamennyi Monsanto reklám, utalást tesz környezetvédelmi szervezetekre (mint például a Friends of Earth és a Greenpeace) még az elérhetőségüket is megadja; látszatát keltvén e módon annak, hogy a párbeszédet ő kezdeményezte, és hogy az már lezajlott. A Monsanto az említett szervezetek közül egyetlen egyet sem keresett fel, hogy engedélyt kérjen tőlük, hogy szerepelhessenek a reklámban. "Párbeszéd"- kezdeményezéseik olyan nyilvános szponzorált találkozók, mint például az 1999 márciusában Brüsszelben tartott "Genetikailag Módosított Szervezetek: az Egyensúly Kiegyenlítése"- címmel. Az egynapos belépő a konferenciára L425 font volt, ezzel lehetetlenné téve azt, hogy a nyomást gyakorló érdekszövetségek és a közönség nagy többsége megjelenhessen.

3. MONSANTO: "SZIGORÚ TESZTELÉSEK FOLYTAK A MONSANTO BIOTECHNOLÓGIA HÚSZ ÉVES TÖRTÉNETÉBEN, HOGY BIZTOSÍTSÁK, A MI TERMÉNYÜNK IS UGYANOLYAN BIZTONSÁGOS ÉS TÁPÉRTÉKDÚS, MINT A HAGYOMÁNYOS ALTERNATÍVÁK. JÓVÁHAGYTA (A GÉNMÓDOSÍTOTT BURGONYÁRA UTALVA) AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÓ KÉPVISELET HÚSZNÁL TÖBB ORSZÁGBAN…"

Ezt a kijelentés hamisnak ítélte a Egyesült Királyság Reklám-Ellenőrzési Ügynöksége (UK Advertising Standards Agency, az ASA), és eljárást indított egy 1999 szeptemberében megjelent Monsanto reklámban elhangzott, bizonyos kijelentések miatt. A jegyzőkönyben az ASA bírálta a céget, amiért tévesen azt a benyomást keltette, hogy a génmódosított burgonyát és paradicsomot bevizsgálták és árusítását jóváhagyták Angliában. A hatóság elutasította a Monsanto azon be nem bizonyított kijelentését is, miszerint a génmódosított termények "környezet kímélőbb módon" teremnek a hagyományos termesztéseknél. Közölték a Monsanto-val, hogy a jövőben tartozkodjon az ehhez hasonló kijelentések használatától. Azokkal az érvekkel is fel kell hagynia, hogy a növények génmódosított fajkeresztezése továbbfejlesztése a hagyományos fajkeresztezésnek, és hogy kerülje el az arra irányuló burkolt célozgatásokat, hogy a génmódosított paradicsom előnyei bizonyítottak. Az ASA elítélte a Monsanto-t "hamis, be nem bizonyított, félrevezető és megtévesztő" információ nyilvánosságra hozása vádján.

4. MONSANTO: "AZ ÉLELMISZEREK JELÖLÉSÉT A MONSANTO TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATJA"

A Monsato volt az első óriáscég, ami megpróbált génmódosított termékeket Európába importálni anélkül, hogy biztosítaná azok különválasztását és felcímkézését.

AZ MULTIK ÚJ PR STRATÉGIÁT FOLYTATNAK

1999-ben a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban kirobbant európai vitát, ami különösen erősen, Angliában és néhány más európai országban jelentkezett, legalábbis részben a Monsanto PR kampánya idézte elő.

Azonban az óriáscégek a géntechnológiába fektetett tőkéje oly nagyságrendű, hogy nem fogják egykönnyen elfogadni a vereséget. A lobbi és a közönséggel való kapcsolat stratCgiájukat újra fogalmazzák és csiszolják, ahogy a géntechnológia vitája egyre inkább arra összpontosít, hogy az európai közönség elfogadja-e azokat vagy sem.

A DuPont, egészen a legutóbbi időkig a világ legnagyobb vegyipari vállalata, jelenleg egy tévé reklámkampányt készít elo, "TENNIVALÓK A BOLYGÓN"- címmel, ami a szója alapú élelmiszereik egészségességét hirdeti. Az Aventis Group vállalatcsoporthoz tartozó Hoescht, egy másik nagy vegyipari cég, az internetes honlapján reklámozza a környezetvédelmi célkitűzéseit. A Novartis, a svájci alapítású multi a PR finomabb módszereit részesíti előnyben tevékenységének más színben való feltüntetéséhez, mint például a 'Fenntartható Fejlődés Alapítvány' megalapítása és meghirdetése.

KÍSÉRLETEK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK ELLENI TILTAKOZÁS ELTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA

Az európai óriáscégeknek - amelyeknek nagyobb tapasztalatuk van az európai nyilvánosságot illetően - és a bölcsebb amerikai óriáscégeknek a megfontoltság kifizetődőbbnek bizonyulhat: arra várnak, hogy a második generációs génmódosított élelmiszerek tulajdonságai vonzóbbak lesznek a nyilvánosság számára.

Emellett a törvényhozók, mint például az Európai Bizottság (European Commission) most dolgoz ki egy biotechnológiai bevezető oktatási programot iskolák, valamint egy PR gyakorlókurzust géntudósok részére (arra tanítják őket, hogy milyen módon lehet a géntechnológiát "érthetővé" és vonzóvá tenni a közönség számára).

Az USA-ban lépéseket tettek annak érdekében, hogy elejét vegyék a géntechnológiai vita kirobbanásának. Az élelmiszeripari és gyógyszeripari óriáscégek azt tervezik, hogy bemutatnak egy nagyobb PR kampányt, ami a géntechnológia "előnyeit" ecseteli, egy "lehetséges válság bekövetkezése" előtt. Az Amerikai Élelmiszer Termelők (Grocery Manufacturers of America, a GMA), amely 132 élelmiszergyártó óriáscéget fog össze, olyanokat, mint a Heinz, a Kraft és a Procter & Gamble; egy, a génmódosított élelmiszerek előnyeit bemutató oktatási kampányt tervez, amiben szó esik a kukoricáról, a paradicsomról, a burgonyáról és a repcéről. A PR-el foglalkozó cégek, a BSMG, a Fleishman-Hillard és a Novelli versengtek az egymillió dolláros szerződésért.

Közép -és Kelet Európában az ipar azzal próbálkozik, hogy "elkülönítse" a piacot és a közvéleményét az európai helyzettől. A Monsanto egy térségi vezetője szerint a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Ukrajnát az óriáscégek"bajos térségnek" nyilvánították, mivel ott nagy a géntechnológiai ügyek iránti közérdeklodés.

Összességében azonban, az ilyen elkülönítésre irányuló kísérletek nem jártak teljes sikerrel. A Novartis cégnek amerikai mozgalmak nyomására, nemrégiben bele kellett törődnie abba, hogy a bébiételeit nem génmódosított összetevőkből kell összeállítania.

Nyilvánvaló, hogy az óriáscégek számára a PR stratégiák nyilvánosságra hozása továbbra is kulcsfontosságú. Amikor megkérdezték a Novartis tulajdonban lévő Gerber céget (amerikai élelmiszer márka) arról, hogy mi lesz ha a génmódosított élelmiszer ügy az európai példához hasonlóan alakul majd az USA-ban, azt válaszolta, hogy: "Nem jósolok - tervezek. Ha ügy lesz belőle, mi készen leszünk."

Források: The Ecologist 1998 szeptember/október-i számában megjelent: The Monsanto Files; The Economist 1998 márciusi száma; Kenny Bruno a Guardian 1999 júliusi számában megjelent cikke;
*idézet a Raj Patel 1998 május 21.-én megjelent "Nem Bepalizva, hanem Elcsábítva(Not Suckered but Seduced)"- című tanulmányából; Le Monde a heti Guardian 1999 augusztusi számában megjelent cikke; az UK Independent 1999. augusztusi száma; Internet/e-mail; PR Watch 1999 júliusi száma. The Observer. The London Observer. GMA.

3. A VÁLLALAT - KORMÁNYZAT FORGÓAJTÓ

Amikor Dwight Eisenhower, az Egyesült Államok volt elnöke a "hadügyi- ipari komplexum" növekedésére hívta fel a figyelmet, akkor nyilvánvalóan előre látta az állam és ipar között aggasztó méretekben létrejövo bűnös beltenyészet növekedését. Ez sohasem volt olyan mértékben egyértelmű, mint a Monsanto és az amerikai kormány között kialakult helyzetben. Ahogyan Betty Martini, a "Mission Possible" alapítója megjegyezte: "Ez az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalbeli közalkalmozottak közötti állandó álláscserebere egy igazán jól olajozott forgóajtó, ami nem is nyikorog, csak bűzlik".

Itt "forgóajtó"-ként utalunk arra, hogy egy és ugyanazon személyek állandóan állást váltanak, hol az állami, hol a magán szférában dolgoznak. A magas állami tisztségekbe történő beszivárgás és az érdekek közötti konfliktusok eredményeként "a kormány, ahelyett, hogy szigorú, a közösségi és környezetvédelmi érdekeket prioritásként kezelő elővigyázatossági jogszabályokat állapítana meg, összetákolt egy elégtelen intézkedési rendszert, amely a veszély becslésében, az ipar tudományos tevékenységében és a cégek önkéntes intézkedéseiben bízik" (The Ecologist).

Azok az állami intézmények, melyeknek feladata a vevő védelme (az USA Környezetvédelmi Hatósága - EPA, és az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal - FDA) méltánytalan mértékben vannak az amerikai cégek befolyása alatt. Ha már az USA-ban egyszer jóváhagyásra kerülnek az olyan megkérdőjelezhető módon jóváhagyott biotechnológiai termékek, mint a BST (szarvasmarha növekedési hormon - lásd a 15. fejezetet), Nutrasweet/Aspartame (lásd a 16. fejezetet), vagy genetikailag módosított vetőmagok, nyers adatbázisaik zárt ajtók mögött kerülnek tárolásra, és "kereskedelmi titok"-ként védelmet élveznek. A kormány volt alkalmazottai, akik a biotechnológiai cégeket képviselik, vagy fordítva (a cégek volt tisztségviselői, akik az USA-t a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) képviselik) ezután már a nemzetközi szinten annak érdekében lobbiznak, hogy ezen termékek részére bejutást biztosítsanak az EU-ba vagy más piacokra, függetlenül az egészségi vagy környezeti veszélyektől, csakis a szabad kereskedelem elvén.

Bár a forgóajtóra vonatkozóan a legtöbb példát az USA-ban tudjuk felhozni, ez Európában is megfigyelhető, ahol a törvényhozást más erkölcsi normák és más közfelfogás irányítja. Számos közzétett adat a Monsanto Corporation-ra vonatkozik, de meg kell értenünk hogy a forgóajtó rendszer és az intenzív lobbizás minden génsebészeti technológiát alkalmazó cégre jellemző. Ugyanilyen fontos felfigyelni arra a hatásra, amit az USA megkérdőjelezhető engedélyezési eljárása a génsebészeti technológiák területén gyakorolt és gyakorol jelenleg is az EU importokra, valamint az élelmiszerek és a környezet biztonságára.

A FORGÓAJTÓ MŰKÖDÉSBEN - NÉHÁNY PÉLDA:

MONSANTO ÉS AZ USA KORMÁNY - GÉNMÓDOSÍTOTT KUKORICA

Amikor azzal szembesültek, hogy a Monsanto génmódosított kukoricáját 1998-ban az EU-ban esetleg betiltják (lásd a 14. fejezetet), akkor a Monsanto egy európai újságíró csoportot azonnal az USA-ba utaztatott, ahol programjuk része volt egy kivételes látogatás a Fehér Ház Ovális Irodájába is. Clinton elnök vezető tanácsadói is részt vállaltak a lobbizásban. Charlene Barshevsky, az USA kereskedelmi képviselője, Madelaine Albright külügyminiszter, Dan Glickman mezőgazdasági miniszter, Bill Daley kereskedelmi titkár közbejárt a Monsanto érdekében európai kollégáinál. Maga az elnök és az alelnök is szükségesnek látta a cég érdekeiben közbejárni az ír miniszterelnöknél és a francia elnöknél. Mind az írek, mind a franciák engedtek is a nyomásnak, 1998-ban engedélyezték Monsanto génmódosított kukoricájának vetését. A Monsanto egyik politikai stratégája Toby Maffet -volt amerikai kongresszusi tag- így dicsekedett: "Már 54 éves vagyok, és sok koalícióban részt vettem, de ez a koalíció az egyik legkáprázatosabb, amit valaha láttam."

A BST engedélyezése az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalánál

(lásd a 15 fejezetet)

Margaret Miller, a Monsanto néhai kutatója, vegyi laborfelügyelője, aki a szarvasmarha növekedési hormon (BST) területén dolgozott, átlépett az FDA-ba, ahol saját kutatómunkáját kellett véleményeznie. Miller megemelte a tej antibiotikum tartalmának engedélyezett értékét 10 ezer százalékkal. A BST által kezelt teheneknek több antibiotikumra van szükségük hogy ellensúlyozzák a tőgygyulladás lényegesen nagyobb veszélyét. Miller jelenleg az FDA Állatgyógyászati Részlegében az Új Állat-gyógyszer Értékelő Iroda helyettes igazgatója.

Az FDA fontos igazgatási állásban alkalmazta Michael Taylort, a Monsanto ügyvédét, ahonnan ő felügyelhette a BST engedélyezési eljárását. Taylor, az FDA Egészségügyi Eszközök Irodája és Élelmiszer Irodája volt jogtanácsosa, illetve az FDA elnökének volt adminisztrációs tanácsadója, később társa lett a King and Spaulding ügyvédirodának, ahol egy kilenc jogászból álló csoportot felügyelt, akiknek a kliensei között szerepel a Monsanto Agricultural Company. Aztán visszatért az FDA-ba, ahol a politikai alelnöki állást töltötte be. Ebben a pozícióban ő fogalmazta meg a BST címkézési irányelvét, majd megint visszatért a King and Spaulding céghez. Az 1994-ben bevezetett irányelvek lényegében megtiltották a tejipari cégek számára a BST-vel kezelt, illetve nem kezelt tehéntől származó tej címkén történő megkülönböztetését. Hogy megakadályozzák a BST "stigmatizálását" a piacon, az FDA bejelentette, hogy a BST-vel nem kezelt állatoktól származó termékek címkéjén szerepelnie kell annak, hogy nincs különbség a BST és a természetes hormon között. Taylor jelenleg megint visszatért a Monsanto céghez.

A King and Spaulding cégnél töltött idő alatt Taylor harcolt a Delaney törvény ellen. Ez egy 1958-ban elfogadott szövetségi törvény, ami megtiltja ismert rákkeltő hatású anyagok hozzáadását az élelmiszerekhez. A Monsanto és az egyéb peszticid gyártó cégek már rég ellenzik a Delaney-féle törvényt. Amikor Taylor a szövetségi kormány alkalmazásába került, továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a Delaney-féle törvényt vissza kell vonni. Ez végül is megtörtént, amikor Clinton elnök az 1996-os választások előtt aláírta az úgynevezett Élelmiszerminőség Védelmi Törvényt.

A FDA nemcsak elmulasztotta az intézkedést azon adatok alapján, amelyek szerint a BST nem veszélytelen, az ügynökség lényegében támogatta a terméket úgy a hormon jóváhagyása előtt, mint azután. Így az FDA felvette azt a lehetetlen kettős szerepet, melyben egyszerre lett a génmanipulált élelmiszerek propagandistája és azok engedélyező elbírálója. Az FDA a BST-t reklámozó szervezetként lépett fel, amikor sajtóközleményeiben arról dicsérően nyilatkozott, a nyilvánosságnak szánt közleményeiben magasztalta a szert, és hatósági kiadványában (FDA Consumer) promóciós cikkeket jelentetett meg a BST-ről. A közvéleményben dúló BST vita elfojtására tett nyilvánvaló kísérlet volt az, amikor az FDA két kutatója addig elment, hogy az ipartól és "független" forrásokból származó adatokat közölt a Science tudományos lapban 1990-ben, hogy alátámasszák a BST fogyasztói veszélytelenségét.

1994-ben az USA Általános Számvevőszék Hatósága (GAO) által végzett vizsgálat kitért Margaret Miller, Michael Taylor és Suzanne Sechen (utóbbi az FDA vizsgálója a BST és egyéb tejipari technológiák területén) szerepére a BST FDA általi jóváhagyásában. A GAO megállapította, hogy: "nem volt semmilyen pénzügyi érdekellentét a gyógyszer jóváhagyása során", illetve: "csupán egy kisebb eltérést találtunk a jelenleg már érvénytelenített FDA szabályozástól".

Forgóajtók - képregény. Kattints a képre!

AZ ASPARTAME/NUTRASWEET JÓVÁHAGYÁSA AZ FDA-NÁL

(lásd a 16. fejezetet)

1977-ben Sam Skinner és William Conlon, az USA Igazságügyi Minisztériumának jogászai feladatott kaptak a G.D.Searle cég elleni eljárásra, mert a cég a NutraSweet szintetikus édesítő vonatkozásában hamisított kísérleti adatokat bocsátott a hatóságok rendelkezésére. A Searle cég jelenlegi tulajdonosa a Monsanto. Skinner és Conlon áttért a védelem ügyvédi csoportjához, és a per elévült. 1986-ban a Wall Street Journal nyilvánosságra hozta ezen két volt USA állami vádló ügyvéd szenátusi vizsgálóbiztosok általi átvilágítását. A Nutra Sweet 1982-ben megkapta a jóváhagyást az amerikai piac vonatkozásában, a termék jelenleg 6 ezer élelmiszeripari termékben van jelen a piacon.

Arthur Hull, az FDA volt vezetője, aki engedélyezte a NutraSweetet és figyelmen kívül hagyta saját kutatócsoportjának ellenkező ajánlását, jelenleg a Burson Martseller cég (a Searle PR cége) szakértő konzulense (lásd a PR fejezetet).
Jóváhagyását követően az aspartame már húsz éve számos humán egészségi probléma gyűjtőpontja. Hayes ellen, amikor elhagyta az FDA-t, vesztegetési eljárás volt folyamatban.

AZ IGAZGATÓ TANÁCS FELTÖLTÉSE

Michael Kantor az USA volt Kereskedelmi Minisztere, az 1992 évi választások alatt a Clinton kampányfőnöke volt, valamint az USA kereskedelmi képviselője. 1997-ben csatlakozott William Ruckleshaus-hoz, az EPA akkori igazgatójához és Gwendolyn King-hez, aki 1989-1993 között a szociális biztonsági hivatal feje volt, mint a Monsanto cég igazgatói tanácsának tagja. Kantor szolgálataiért majd 100 ezer dollárt kap évente. Kantor volt az, aki megnyitotta a Fehér Ház ajtaját és rávette a kormányt arra, hogy megfenyegesse az EU-t a Monsanto génmanipulált gabonája ügyében. Kantor újdonsült ügyvédi irodája, a Mayer, Brown és Platt védi a Monsanto cég érdekeit a nemzetközi kereskedelem, az élelmiszerbiztonság és a termékcímkézés tekintetében.

A CIVIL SZEKTOR KOOPTÁLÁSA

Carol Tucker Foreman, aki a közelmúltban kimondottan a Monsanto BST érdekében lobbizott, most tagja lett az Amerikai Fogyasztói Egyesületének (CFA), utóbbi Élelmiszerpolitikai Intézetének vezetőjeként. Áttért a civil szektorba azután, hogy sok évig a Foreman and Heidepreim BT beltagjaként nemcsak a Monsanto céget, hanem a Szarvasmarha Tanácsot és a Procter and Gamble céget képviselte. A Carter kormányban ezenfelül mezőgazdasági miniszterhelyettes volt. Cégén belül szorosan együttműködött Dr. Virginia Weldonnal (aki a Monsanto vezető PR tisztviselője) felhasználta kapcsolatait a Clinton kormánnyal, hogy biztosítsa Weldon kinevezését az elnök Tudományos Tanácsadói Bizottságába és Gore alelnök Fenntartható Fejlesztési Kerekasztalába - ezek a szervezetek pedig azt ajánlották, hogy a Delany törvényt rugalmasabb jogszabállyal váltsák fel.

KAMPÁNY-HOZZÁJÁRULÁSOK

A Monsanto politikai befolyást tudott magának biztosítani gondosan megtervezett kampány-hozzájárulásaival. Az óriáscég évente majd 200 ezer dollárt ad a szövetségi kormányhivatalokra pályázóknak és a két vezető politikai pártnak. Az 1996 évi választások alatt az Independent on Sunday angol hetilap azt jelentette, hogy a Monsanto több ezer dollár "puha pénzt" (olyan pénz, melyre nem vonatkoznak a cégadományok korlátozására vonatkozó jogszabályok) adományozott a Clinton kampánynak. AA Szövetségi Választási Bizottság jelentései arra utalnak, hogy a Monsanto az 1997-98 évi választások során 18700 dollárt adományozott a demokrata pártnak, 1995 január 1-ét követően igazgatói tanácsa egyedül majd 110 ezer dollárt adományozott mindkét vezető amerikai pártnak. A cég olyan konkurensei, mint a DuPont, ICI és Dow adományaihoz képest ez csak kicsiny összeg, de a Monsanto ezenkívül egy jól pénzelt lobbizást is biztosít magának. Például 1997-ben a cég 4 millió dollárt fektetett be a kongresszus és a Fehér Ház lobbizására olyan kérdésekben, mint a szövetségi adótörvény, a mezőgazdasági támogatás, a veszélyes hulladékokra vonatkozó törvények és az élelmiszerek biztonságát szabályozó törvények.

RENDSZERESÍTETT BELSŐ LOBBIZÁS

Egyéb biotechnológiai cégek is alkalmazták a sikeres forgóajtó stratégiát. David W. Bier, aki valaha a Genentech államkapcsolati osztályának főnöke volt jelenleg Al Gore alelnök vezető belpolitikai tanácsadója. Val Gadings, az USA mezőgazdasági minisztériumának volt biotechnológiai és biológiai biztonsági felügyelője jelenleg a Biotechnológiai Ipari Egyesülés (BIO) Élelmiszeripari és Mezőgazdasági alelnöke, ez pedig a biotechnológiai ipar lobbi szervezete. Terry Medley, az US Mezőgazdasági Minisztérium Állati és Növényi Egészségi Felügyelete adminisztrátora, az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Biotechnológiai Tanácsának volt tagja, az FDA Élelmiszeripari Tanácsadó Testületének volt tagja jelenleg a DuPont mezőgazdasági leányvállalatánál a jogszabály- és külkapcsolati igazgató állását tölti be. Clayton E. Yeutter volt mezőgazdasági államtitkár és az USA küldöttség volt vezetője a Kanada-USA szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalásokon, aki ezenkívül segédkezett a GATT Uruguay-i forduló tárgyalásainak elindításában jelenleg a Mycogen Corporation igazgató tanácsának tagja (ezen cég többségi tulajdonosa a Dow Agro Science cég).

Ennek ellenére úgy látszik, hogy a Monsanto az amerikai forgóajtó csiki-csukijában a a legtöbb visszaélés haszonélvezője. "Az FDA a Monsanto cég Washingtoni fiókintézménye" , mondja Betty Martin, a Nutra Sweet elleni kampány vezetője. Linda J. Fisher, az EPA Szennyezés Megelőzési Hivatal, Peszticidek és Mérgező Anyagok osztályának egykori vezető helyettese jelenleg a Monsanto kormány és közügyi elnöke. Marcia Hale, az Egyesült Államok Elnökének volt tanácsosa jelenleg a Monsanto nemzetközi igazgatója. Josh King, a Fehérházi Rendezvények volt termelési igazgatója jelenleg a Monsanto Washingtoni irodájában a globális kapcsolati osztályt vezeti. A Monsanto beszervezte Dennis Decontini volt szenátort, hogy segítséget nyújtson a szabadalmi jogszabályalkotás területén. Deconcini volt szenátor Parry and Romani nevű ügyvédi irodája a mezőgazdasági és gyógyszeripari márkanevekre szakosodott. Ez a megkérdőjelezhető gyakorlat hazai vetőmag fajtákat helyez szabadalmi oltalom alá.

KANADA

A kanadai kormány elmulasztotta a válaszadást Mira Spivak kanadai szenátor, a szenátus Mezőgazdasági Bizottságának tagja kérdésére és így megtagadta az információszolgáltatást a Monsanto céghez főződő kereskedelmi kapcsolatairól. A nyilvánosságtól visszatartott adatok között szerepel az arra vonatkozó információ, hogy milyen munkát végez a Monsanto cég a kormány kutató központjaiban, hogy mennyi pénzt fogadott el a kormány a cégtől. Az adatszolgáltatás megtagadása a kormány bírálói szerint arra utal, hogy a kormány és az általa állítólag ellenőrzött ipar között a kapcsolat már túlontúl baráti jellegű.

ANGLIA: KÖNNYŰ HOZZÁFÉRÉS ÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZÉS

David Hill, az angliai Munkáspárt volt szóvivője jelenleg a Monsanto média tanácsadója. Stan Greenberg, Tony Blair pártelnök- miniszterelnök egykori kampány- és stratégia főnöke messzemenő tanácsadói feladatokat végezett a cégnek. Hill, akiről azt tartották, hogy bármilyen minisztert egyszerűen fel tud hívni telefonon, jelenleg évi 100 ezer fontot keres a Bill Pottinger Good Relations cégnél, sok időt tölt azzal, hogy média tanácsokkal látja el a Monsanto céget. Greenbergnek óriási díjakat fizetett a Monsanto propaganda-stratégiai tanácsaiért.

Több Munkáspárti közalkalmazott kapcsolatokat tart fenn a Bell Pottingerrel és a Monsantoval. Cathy McGlynn, Jack Cunningham kormánytag egykori különleges tanácsadója (amikor a miniszter a mezőgazdasági tárcát vezette) jelenleg a Bell Pottingeréknél a Monsanto érdekében lobbizik. McGlynn-t egy héttel azután alkalmazta a Bell Pottinger, hogy Cunningham a Kormány Génsebészeti Bizottságának élére került. Stuart Bell Munkáspárti parlamenti tag a PR cég fizetett tanácsadója, keresete eléri az évi 10 ezer fontot. Lord Lamont, aki 1990-1993 között pénzügyminiszter volt, 1998 óta a Monsanto fizetett tanácsadója. Peter Luff konzervatív párti parlamenti tag szintén a Bell Pottinger fizetett alkalmazottja, egyidejűleg ő az alsóház Mezőgazdasági Különbizottságának elnöke.

Tizenhat génmanipulációt alkalmazó élelmiszeripari cég 81-szer találkozott a kormány minisztereivel amióta a Munkáspárt vette át a kormányrudat. A Monsanto 22-szer találkozott a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztériummal, ezt a számot csak a Zeneca múlta felül, amely már 31 találkozón vett részt. Ezen találkozók közül többen a kormány rangos minisztereinek részvételével zajlottak le, például Jack Cunninghammel (amikor utóbbi a mezőgazdasági tárca élén állt), illetve Jeff Rooker mezőgazdasági miniszterhelyettessel, Michael Meacher környezetvédelmi miniszterrel.

A kormány ezenfelül sok millió adófizetői fontot ajánlott fel az olyan génsebészetet alkalmazó mamutcégeknek, mint a Monsanto annak érdekében, hogy ezek a cégek kibővítsék angliai tevékenységüket. A kormány több mint 15 millió fontot tett félre a génsebészetet alkalmazó cégek részére. 1997 májusában az épp akkor megválasztott munkáspárti kormány 1,5 millió fontos tortaszeletet nyújtott át a Monsanto-nak annak érdekében, hogy a cég bővítse befektetéseit Skóciában. A kormány majd 15 millió fontot ajánlott fel a DuPont-nak annak érdekében, hogy a cég észak-kelet-angliai és északír üzemek létesítésébe fektessen be pénzt. Mindkét cég tagadja, hogy az újonnan létesített üzemekben génsebészeti technológiákat valósítanának meg.

SZUPERMARKET LORD AZ IRÁNYÍTÓ TANÁCSBAN

Az angliai Lord Sainsbury-nek anyagi érdekeltsége van a Sainsbury szupermarket láncban és a génsebészeti technológiákkal gyártott élelmiszerekben. A lord ezenfelül tagja az angol kormány génsebészetet szabályozó bizottságának.

Lord Sainsbury tudományügyi miniszterként újabb támadások célpontja lett 1999 augusztusában, amikor kiderült, hogy az általa ellenőrzött befektetői alap több, mint egymillió fontot adott a Sainsbury Laboratory cégnek génsebészeti eljárásokkal készített élelmiszerek területén folytatott kutatásokra. A széles körű sajtókampány és a közvélemény felháborodása ellenére sem őlordsága, sem a brit kormány nem látta szükségesnek, hogy miniszteri bársonyszékéből felálljon.

FOLYTATÓDIK A KÖRHINTA

A lobbizás és a forgóajtó taktika eseteinek újabb felderítése során még mindig a Monsanto vezet. A legújabban a forgóajtón átlépni látott személyiség Dr. Michael A. Friedmann, aki az 1997 és 198 vége közötti idősszakban a FDA ügyvezető igazgatója volt. Akkor elhagyta állami állását és július 16-tól a Searle (Monsanto leányvállalat) klinikai kutatócsoportjának vezetését vette át.

Dr. Virginia Weldon, a Monsanto Chemical cég közönségi politikai elnökhelyettese most "vezető jelölt" az FDA elnöki pozíciójára. Ha Weldont kijelölik, akkor a Monsanto szempontjából ott lesz volt elnökhelyettese, hogy engedélyezzen több tucat újabb, génsebészeti eljárással készített Monsanto terméket.

The Ecologist, Daily Mail, Independent, Nature and Politics, Robert Cohen, Betty Martin.

Géntechnológia az Európai Unióban

4. Az Európai Unió életszabadalmazási direktívája (99/44/EEC)

A szabadalom egy olyan ideiglenes, valamely találmány kiaknázására vonatkozó monopóliumot biztosító okmány, amely a termékek és eljárások széles körére terjedhet ki, beleértve most már bizonyos életformákat is. Hogy egy találmányra szabadalom legyen kiadható, annak négy követelménynek kell megfelelnie. A szabadalom legyen újszerű, innovatív, iparilag alkalmazható, és kialakításához feltalálói lépés szükséges. A szabadalom a szabadalmazó számára 17-25 évig terjedő időre kizárólagos védelmet biztosít. Aki a szabadalmazott találmányt alkalmazni akarnja, annak engedélyt kell erre kapnia a szabadalom tulajdonosától és jogdíjat kell fizetnie. Ezen védelem ellenében a szabadalmazó arra kötelezett, hogy szabadalmára vonatkozó információkat közöljön.

Az élet szabadalmazása: "egy igen elítélhető lépés, egy lépés azon az úton, amelyen az életet egy ipari tulajdonú áru szintjére alacsonyítanák le".

(Greenpeace International)

1985 óta (amikor az első géntechnológiai szabadalmat bejelentették az USA-ban) magukban az Egyesült Államokban 10778 növényi szervezetekre vonatkozó szabadalmat vettek lajstromba, további 200 szabadalom génmanipulált állatokra vonatkozik. Európában már 1997-ben is több széles kiterjedésű szabadalom volt lajstromban. Például az Agracetus/ Monsanto tulajdonát képezi az összes génmanipulált szójababra vonatkozó szabadalom, a Zeneca szabadalmaztatta a génmódosított paradicsomféléket, a Monsanto szabadalmazta a glifozát-herbiciddel szemben ellenálló növényféleségeket. Több széles kiterjedésű szabadalom vonatkozik génmódosított állatfajtákra, például az olyan állatokra, melyek kívánt fehérjéket termelnek a tejükben (Integrated Genetics Inc.), illetve olyanokra, mint a csirkék, szarvasmarha, disznók és juhok, melyekben a növekedést ellenőrző receptor gén van jelen (Merck and Co., Inc).

1998 május 12-én az Európai Parlament egy határozatot szavazott meg, amelynek értelmében élő szervezeteket is szabadalmazni lehet, "az emberi szervezetből elszigetelt elemeket", állatokat és növényeket. Az Európai Unió Életre Vonatkozó Szabadalmak direktíváját úgy fogadták el, hogy abban nem szerepel egyetlen egy sem abból a 66 módosításból, amelyeket az Európai Parlament a tervezet első olvasása során ajánlatosnak vélt, sem pedig a második olvasás során javasolt 33 módosítás. Az elfogadott jogszabály lényegében azonos azzal a változattal, amit már 1995-ben mint etikátlant elutasítottak. 1998 októberében a holland kormány óvást jelentett be a direktíva ellen az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsa ellen. Az olasz kormány bejelentette, hogy 1999 elejétől támogatni fogja az óvást. Számos gond jelentkezik a Direktívával kapcsolatosan: a tagállamok nem tagadhatják meg a szabadalom kiadását környezetvédelmi megfontolásokból, elfogadásainak jogalkotói folyamatai sem voltak megfelelőek, komoly kihatása van a fejlődő országokra, gyakorlatilag az egész világra ráerőszakolták az élet szabadalmaztathatóságát, komoly aggályok jelennek meg az élelmiszerek és a gyógyszerek szabad hozzáférhetősége vonatkozásában, aggályok jelennek meg a szociális és gazdasági igazságosság és az ökológiai biztonság vonatkozásában.

Ez a korábbi európai szabadalmi jog gyökeres felforgatása, mert az tiltotta a növény- és állatfajták szabadalmaztatását.

A jelenleg érvényes, 1973-as - minden tagállamra kötelező - Európai Szabadalmi Egyezmény, amelynek alapján a szabadalmakat jelenleg kiadják tiltja a növények és állatok szabadalmaztatását (mert ezek az Európán belüli és kívüli élelmiszer biztonság alapjai). A Direktíva úgy kerüli meg ezt a tilalmat, hogy megengedi teljes élelmiszerfajták termésének egy cég általi szabadalmaztatását és monopolizálását a vetőmagtól kezdve egészen a szupermarketben megjelenő termékig. Így ez törvényessé teszi a Monsanto amerikai vegyipari cég részére kiadott, génmanipulált szójababra vonatkozó, erősen vitatható szabadalmat. Az ilyen szabadalmak, amelyek mögött nincs semmilyen feltalálói tevékenység, lehetővé teszik génmanipulációra alapozott követelések belajstromozását, csak azért, hogy megakadályozzák az egyéb cégek által végzett kutatást és ílymódon kizárják a piaci versenyt. Szabadalmazhatóvá vállnak a hagyományos növény- és állat-fajták. Európa íly módon engedélyezte a monopolizálást az alapvető élelmiszerforrások vonatkozásában, amelyektől pedig sok milliárd ember élete függ .

A jogszabály támogatói azt állítják, hogy az csak az európai szabadalmi jog harmonizálását jelenti, az ipar szerint erre azért van szükség, hogy biztosítsa versenyképességét az európai és globális piacokon: mindenkire úgymond ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Azt mondják továbbá, hogy erre a direktívára azért lenne szükség, hogy Európa eleget tegyen a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) szemben a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye (TRIPs) szerint vállalt kötelezettségeknek (lásd a 8. fejezetet). Az igazság pedig az, hogy a Direktíva jelentősen tovább megy, mint a vállalt kötelezettségek. A TRIPs Egyezmény megengedi, hogy minden ország önmaga döntse el, vajon ki akarja-e zárni a növényeket és állatokat a szabadalmi oltalom alól, vagy más jogszabály rendszert kíván kialakítani a növényfajták jogi védelmére vonatkozóan.

Képregény a 20. old
KLÓNOZÁS
-...Beszéljük meg a jogdíjat...

Nincsenek már figyelmbe véve tagállamok az ENSZ Biológiai Sokféleségi Egyezménye (CBD) által biztosított jogai. A biológiai kalózkodás teljes mértékben engedélyezetté válik

(lásd a 8. 9. és 20. fejezeteket).

A Direktíva ellentétes számos, az EU tagállamok által az 1992-es Rio-i Világ Csúcstalálkozó után aláírt nemzetközi szerződéssel. Az összes európai állam által ratifikált Biológiai Sokféleségi Egyezmény arra kötelezi az aláírókat, hogy biotechnológiai szabadalmi rendszerükben biztosítsák a biológiai sokféleség hasznának "igazságos és egyenlő" megosztását, különlegesen a faj gazdag fejlődő országok vonatkozásában. Ezt a követelményt a Direktíva szövege nem tartalmazza. Az az igazság, hogy az 1998. évi Biológiai Sokféleségi Egyezmény részes feleinek konferenciáján 49 küldött arra hívta fel az Európai Parlamentet, hogy utasítsa el a szöveget, mert a Direktíva ténylegesen elősegíti a "biológiai kalózkodást".

Az Európai Bizottság teljesen kihagyta a szövegből a biológiai kalózkodás korlátozását célzó 76.sz. módosítást. (A módosítás szerint egy növényi vagy állati fajta szabadalmaztatását kérelmező fél beadványában köteles lenne igazolni, hogy beadványa megfelel a származási ország ilyen anyag exportjára és hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályainak. Ugyanakkor a humán anyagra vonatkozó szabadalmi kérelemhez csatolni kell annak a személynek az ügy lényegének ismeretében megadott hozzájárulását, akitől a génanyag származik.)

Az életformákra kiadott szabadalmak lényege a piac korlátozása, nem pedig az innováció, kutatás és új álláshelyek kialakításának serkentése.

A Direktíva támogatóinak egy másik érve úgy szól, hogy a Direktívára azért volna szükségünk, hogy az európai cégek versenyképesek legyenek az amerikai, japán cégekkel, és ez valahogy új állásokat teremt majd. Ez a tényleges helyzet lényeges félreértése, vagy egyszerűen egy nagy hazugság! A szövegben sehol sem szerepel olyan tétel, hogy a szabadalom tulajdonosának kötelezettsége lenne a szabadalmi oltalmat megadó területen kutató vagy termelő tevékenységet folytatni. Úgy látszik senki sem kötelezte az ipart arra, hogy állításait bebizonyítsa.

Az emberi magzatokat felhasználó módszerek szabadalmi oltalmát gyógyászati és diagnosztikai célokra engedélyezték

A emberi gének, sejtek és szövetek a cégek tulajdonába kerülhetnek. Egy cég kizárólagos jogokat kaphat ezekre. Ez például jogszerűvé tenné a Biocyte-nak 1988-ban kiadott európai szabadalmat minden újszülött köldök zsinórjából származó vérsejtre. Ez azt jelentené, hogy a Biocyte eltilthatna minden olyan személyt, az ilyen sejtek, illetve a belőlük származó gyógyászati termékek felhasználásától aki nem akarja, vagy nem tudja kifizetni az általa követelt díjakat. A társadalom széles rétegeitől megtagadnák a hozzáférést bizonyos gyógyászati eljárásokhoz és kutatási eredményekhez.

Továbbá, lehetséges az emberi biológiai anyag szabadalmaztatása egy személy tudta vagy hozzájárulása mellőzésével. A páciens önrendelkezési joga itt azért kerül veszélybe, mert semmilyen követelmény sem biztosítja a biológiai anyag, vagy biotechnológiai módszerekkel gyártott anyag befogadóinak jogait. A pácienst ilyen anyaggal anélkül is kezelhetnek, hogy ezt tudomására hozták volna, vagy beleegyezését megkérték volna.

Bár a emberklónozási módszereket kizárták a szabadalmazhatóságból, az ilyen eljárások termékét sehol sem zárták ki tételesen ebből körből.

A emberklónozásra vonatkozó szöveg nem egyértelmű. Nem tiltja tételesen bármely emberklónozási vagy magzati anyag szabadalmaztatását. Tilalom alá kerülhetnek a "teljes" emberklónokra kiadott szabadalmak, de az emberi "pótalkatrészek" gyártása és szabadalmazhatósága, vagy az ember- állati hibridek vonatkozásában nehéz kérdések merültek fel (lásd a 25. fejezetet). A Direktíva elősegíti a gazdaságilag ésszerű kutatást és kizárólagos jogokat engedélyez emberi gének, kromoszómák, sejtek és szervek vonatkozásában.

Szabadalmaztathatóak a fizikailag sérült állatok

Az 1997. évi amszterdami Európai Csúcstalálkozó alatt egy új szerződés biztosítani kívánta "az állatok, mint érző lények jobb védelmét és tiszteletét". A szerződés azonban megállapította, hogy az állatok szenvedését igazoltnak kell tekinteni azokban az esetekben, ahol ebből "lényeges gyógyászati előnyök" származnak. A gyógyászati célokból génmanipulált állatokat szabadalmaztatni lehet, ha úgy látszik, hogy nem szenvednek, még akkor is, ha az ilyen állatok fizikailag fogyatékosok. Ez azt is jelenti, hogy az USA-ban egy ráksejtek termelésére manipulált egérre kiadott szabadalom jogilag Európában is elfogadásra kerülne, bár az egér a manipuláció miatt rákban megbetegedik, és aztán meg is hal. Ezen szabadalom ellen Európában jelenleg óvást jelentettek be, ugyanitt körülbelül 250 hasonló szabadalmi kérelem döntésre vár, amíg a Direktíva nem tisztázza az állatokra kiadott szabadalmak sorsát. Az iparnak sikerült elfogadtatni azt a hamis ígéretet, hogy a biotechnológia gyógyulást tud majd biztosítani, ha szabadalmi oltalmat élvez. Az állatok szenvedését ezzel igazoltnak tekintik, és e sehol sem igazolt technológia óvás nélkül tovább is alkalmazásra kerül.

Nem jelölnek ki semmiféle új etikai bizottságot

Bár az Európai Parlament elfogadott egy módosítást, amely egy új bizottságot jelöl ki minden biotechnológiai szabadalom etikai következményeinek meghatározására, ezt a bizottságot nem alakították meg. E Bizottság helyett az Európai Bizottság már létező Tudományos és Innovációs Technika Etikai Csoportja feladata lesz minden új technológia (és nemcsak a biotechnológia vagy a szabadalmak) felügyelete.

Európa nem ösztönözheti az élet válogatás nélküli privatizálását és piacosítását a jelenlegi szabadalmi rendszer eltorzításával, a cégeknek arra az élő anyagra vonatkozó kizárólagos jogainak megállapításával, amitől életünk függ. Az Európai Parlament tagjai nem vállalhatnak egyedül felelősséget egy ilyen fontosságú, a teljes európai és azon kívüli társadalom sorsát meghatározó döntésért.

GRAIN, GAIA, Wytz de Lange, The Cornhouse, Eugenics (ASEED) Europe

5 . Génmódosított élelmiszerek és

termények az Európai Unióban

A genetikailag módosított szervezetekről szóló törvényhozás az EU-ban rendkívül összetett és folyamatosan változik. A módosítás párhuzamosan haladt a génmódosított szervezetek engedélyeztetésével. Ez a fejezet körvonalazza a törvényhozás lényegét, emellett betekintést nyújt az EU-ban található génmódosított termények jelenjébe.

A Európai Bizottság 1993-as a Növekedés, a Versenyképesség és Foglalkoztatás a Biotechnológiában c. Fehér Könyvében írják: "A biotechnológia a 21. Századnak a fenntartható fejlődés szempontjából az egyik legígéretesebb, legkritikusabb technológiájává fejlődött." Továbbá, a Bizottság "kutatásokat és fejlesztéseket támogatott illetve szabályozott keretekbe foglalta azokat." A versenyképesség tekintetében, az USA jelenlegi uralma megszólaltatja a vészharangot: "A bizottság a jelentős termékek és szabadalmazások innovációs tevékenységét tekintve, 1980-ban vezető pozícióban volt, 1990-re az USA 50 százalékkal több szabadalmat engedélyeztetett a Bizottságnál." Az Európai Szabadalmi Hivatalba érkezett legtöbb szabadalmi kérvényt amerikai cégek nyújtották be.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
az EU végrehajtó testülete. Az EU célkitűzések kezdeményezője és irányítója. Az ügyekek döntésében szerepet játszik az Európa Tanács és bár nem mindig, de az Európa Parlament is. Az Európai Bizottság politikai testülete 20 főbiztosból áll. Az Európai Bizottságot érő bírálatok: nem demokratikus; a főbiztosok kijelölése, jóllehet saját országukban megválasztott politikusok, és az Európa Parlament közösen elismerte őket, a közvetlenül nem választás útján történik; valamint átláthatatlan. A sokféle meghatalmazásukba beletartozik az is, hogy az Európai Bizottság az EU nevében tárgyalhat kereskedelmi és együttműködési megállapodásokról, például a Világkereskedelmi Szervezet létrehozásaiban (lásd a 6. fejezetet).

A KERETSZABÁLYOK NEM MŰKÖDNEK ÉS NEM DEMOKRATIKUSAK

1996-ban az első importált, génmódosított termény-szállímány-hullámok elérték Európát. Az Európai Bizottság - az EU adminisztratív testülete - elsőnek, a Monsanto-féle Roundup Ready szója és a Novartis-féle Bt kukorica engedélyét hagyta jóvá. (Lásd a 14. Fejezetet).

TERMÉNY-ENGEDÉLYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

Egy génmódosított termény forgalomba hozásához az kell, hogy egy EU tagállam (a 15 egyike) törvényjavaslatot terjesszen elő egy óriáscég érdekében. Példa: Nagy-Britannia beterjeszti a Monsanto-aktát az Európai Bizottság elé. Ekkor a Bizottság felülvizsgálja az aktát, amely egy tudományos bizottság által készített tudományos beszámolót is tartalmaz. Ha a Bizottság jóváhagyja, a tagállamok elé kerül benyújtásra, akik megszavazzák az engedély elfogadását vagy elutasítását. Csak egy egyhangú "nem" szavazat esetén utasítják el az engedélyt: ez igencsak valószínűtlen, mivel mindig egy tagállamnak kell beterjesztenie a kérelmet. Így hagyták jóvá a Novartis-féle Bt kukoricát, annak ellenére, hogy a 15-ből 13 ellene szavazott vagy tartózkodott.

A 90/220/EEC DIREKTÍVA

1996-ban, a 90/220/EEC direktíva volt az érvényben lévő "keretszabály", ami a genetikailag módosított szervezetek kísérleti kibocsátására, kereskedelmi forgalomba hozására, piaci előállítására terjedt ki. Egy másik direktíva a zárt rendszerű felhasználásról ( 90/129/EEC), ami pedig a genetikailag módosított szervezetek elkülönített, laboratóriumi környezetben való alkalmazását jelenti. A 90/220 nem adott kielégítő választ az egészségügyi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi problémákra. Ez ugyanis az ipar részéről egy hosszadalmas folyamat lenne. Emiatt, amikor az első génmódosított importtermékek megérkeztek, azonnal felülvizsgálták azokat.

Aggódom az európai fogyasztók elutasító magatartása miatt

A 90/220/EEC DIREKTÍVA FELÜLVIZSGÁLATA

A 90/220/EEC direktíva felülvizsgálata arra irányul, hogy egy termék kereskedelmi engedélyezésének demokratikus folyamatait, tudományos bizonyítékait fejlessze. Az is célja, hogy hét évre csökkentse a termékek engedélyezési időtartamát (szemben a határozatlan időtartammal). A 90/220-as direktíva felülvizsgálatára vonatkozó közleményt a génmódosított szója és kukorica engedélyezése után hozták nyilvánosságra. Jóllehet, ezekre a termékekre már az átdolgozott direktíva érvényes, a törvénybe iktatás még váratott magára. Ez különösen megdöbbentő, figyelembe véve, hogy a Novartis-féle bt kukoricát, a 15-ből 13 EU tag akarata ellenére engedélyezték.

Bár a felülvizsgálat pozitív kezdeményezés, az Európai Bizottság által, az Európa Parlament elé terjesztett törvényjavaslatot erősen bírálta az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága és más környezetvédelmi csoportok, mivel az nem terjed ki a felelősségvállalás kérdésére (polgári jogi felelősségvállalás a jövőben lehetséges, az ember egészségét és a környezetet ért károsodásért), sem az exportokra vonatkozó előzetes jóváhagyásra, míg fenntartja a "gyors úton" történő piacradobás jóváhagyásának lehetőségét (lehetővé téve az óriáscégeknek, hogy gyorsan megkapják az engedélyt, ami a hosszabb engedélyezési folyamat bizonyos lépcsőit kihagyja). A 90/220-as direktíva javasolt átdolgozását az Európa Parlament 1999 őszén másodszor is felülvizsgálja, (ami azonban későbbre várható a tervezettnél.). 2001-ben elfogadták.

ÚJ RENDELKEZÉSEK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS AZOK CÍMKÉZÉSÉRŐL

Az 90/220/EEC direktíva mellett, 1997-ben egy új törvény ((EC) 258/97) lépett hatályba az új élelmiszerekre vonatkozóan (az "új élelmiszerek", olyan új alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek, amik eltérnek a természetben fellelhető termékektől). Az alkalmazási terület ezen éthelyezett részét, a génmódosított élelmiszerek piaci jóváhagyását és felcímkézését korábban a 90/220/EC direktíva szabályozta. Ez a törvény foglalkozott a biztonsággal is, beleértve a lényegi azonosság megállapítását (a leggyakrabban alkalmazott szabály a biztonság felbecsülésére: az új élelmiszert összehasonlítják a hagyományos megfelelőjével), a hosszú távú megfigyelést, a potenciális allergének megállapítását, a jelzőgének értékelését, a hatások felmérését és a határértékek bevizsgálását (egy nem-génmódosított termék megengedett génszennyezettségének arányát, a génmódosított forrás, egy másik forrás általi megengedett génszennyezettség arányát, stb.). Jóllehet a törvény hatályba lépését pozitív előrelépésnek lehet tekinteni, az egészségügyi és a környezetvédelmi tényezők hatásosabb felbecsülését illetően, a határértékek fellállítása még a tárgyalásoktól függ (melyen az óriáscégek képviselői, a bizottsági hivatalnokok, tudósok és más "különleges érdeklődésű" csoportok vesznek részt). A környezetvédelmi szervezetek úgy látják a szabályozást, mint egy hiányzó lukat az átláthatóságban.

Mivel a címkézést nem tartalmazta a 90/220/EEC direktíva, és mivel az Új Élelmiszerek Szabályozása nem visszamenőleges, azaz a már hatályba lépése előtt jóváhagyott génmódosított élelmiszerek nem esnek a hatáskörébe, egy, kimondottan a génmódosított szójára és kukoricára vonatkozó címkézési törvény lépett érvénybe ((EC) 1139/98) 1998-ban.

A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ EURÓPAI TÖRVÉNYEK

A genetikailag módosított szervezetek elszigetelt felhasználására vonatkozó törvény 90/219/EEC Direktívát, a Tanács az 98/81/EC Direktíval módosította.
A genetikailag módosított szervezetek szándékos környezetbe bocsátásra vonatkozó törvény, a 90/220/EEC Direktíva.
A biotechnológiai találmányok szabadalmi védelmére vonatkozó törvény, a 98/44/EEC Direktíva.
Az "új élelmiszerek és élelmiszer-összetevők" piaci jóváhagyására és címkézésére vonatkozó tövény, a (EC) 258/97-es Rendelet.
A génmódosított szójából és kukoricából származó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézésére vonatkozó törvény, a (EC) 1139/98-as Rendelet.

VALAMINT:

Vetőmagra vonatkozó törvény
Állati takarmányozásra vonatkozó törvény

Noha az EU címkézési törvénye fontos, de nem elegendő. A kukoricára, a szójára és más génmódosított termékekre vonatkozó címkézési kötelezettségek alól jelenleg mentesítve van minden olyan termék, amelyben a termény DNS-e és fehérjéje nem mutatható ki többé: olaj, zsír, néhány keményítő és a génmódosított takarmányból készült összes állateledel. Ugyancsak mentesít minden olyan terméket, ahol a génmódosított összetevők adalékanyagnak vannak feltüntetve, például a csokoládé és a lecitin-tartalmú instant élelmiszerek és tejkészítmények. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a génmódosított szója és kukorica alapú élelmiszerek alig tíz százalékát érinti a címkézési kötelezettség.

Az Új Élelmiszerek Szabályozás alkalmazásával, a 90/220/EEC direktíva most lényegében magába foglalja a genetikailag módosított szervezetek "szándékos szabadon bocsátását", azaz a génmódosított kísérleti ültetvények és kereskedelmi művelését.

1485 GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZET KERÜLT FORGALOMBA AZ EU-BAN

A génmódosított terményekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos nyilvános ellenállásnak köszönhetően, a kereskedelmi termesztés az EU-ban korlátozott. A francia kormány felfüggesztette a Novartis-féle Bt kukorica kereskedelmi előállítását. Pillanatnyilag Spanyolország az egyetlen olyan EU tagállam, ahol kereskedelmi célú termesztés folyik.

Azonban, ahogyan a szabályok keretbe foglalása lassan hatályba lép, módosul, már 1485 bejegyzett genetikailag módosított szervezet engedélyt hagytak jóvá az EU-ban. Az "engedélyezés" nem az olyan egyedi területekre utal, ahol génmódosított termények termesztése folyik. Valójában ez a kérvények számára vonatkozik, ami egyazon területen belül, több kísérleti ültetvényt is jelenthet, vagy egyazon genetikailag módosított szervezetek, különböző területeken való termesztését, ugyanazon célért, ugyanazon időben művelve. A genetikailag módosított szervezeteket termesztő földek pontos elhelyezkedésének az áttekinthetősége, országonként meglehetősen eltérő képet mutat.

A kísérleti ültetvények méretei nyilván különbözőek, lehetnek nagyipari ültetvények is.

A LEGNAGYOBB KÍSÉRLETI ÜLTETVÉNYEK

KUKORICA	400
CUKORRÉPA	219
BURGONYA	160
OLAJREPCE	112
TAVASZI REPCE	80
PARADICSOM	70
ŐSZI REPCE	62
DOHÁNY	54
REPCE	45
CIKÓRIA	25
TAKARMÁNY RÉPA	25
GYAPOT	15
CÉKLA	15
SZÓJABAB	14
NAPRAFORGÓ	12
FELFÖLDI GYAPOT	10

AZ ORSZÁGOK MORATÓRIUMOT KÖVETELNEK

Az egyes tagállamokban felszínre kerülő népszerű és tudományos aggodalmak, azt eredményezték, hogy a tagállamok egyre növekvő számban kifogásolják az EU törvényhozást, tilalmat és moratórium kihirdetését javasolva az összes vagy az egyes genetikailag módosított szervezetek értékesítésére, kereskedelmi felhasználására (az importot beleértve) és termesztésére vonatkozóan. A moratóriumot és tilalmat javasló országok közé tartozik Ausztria, Luxemburg, Olaszország, Görögország, Franciaország, Nagy-Brittannia és Norvégia.

1998 októberében, az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága felszólította a Bizottságot, az új genetikailag módosított szervezetek szabadba bocsátására vonatkozó moratórium kihirdetését illetően. Ugyanebben a hónapban az újságok úgy idézték a Bizottságot, hogy az "újravizsgálja a genetikailag módosított szervezetek engedélyezésének megközelítését." Az Európai Bizottság az 55-ből mindössze két előterjesztett hosszú távú mezőgazdasági tanulmány finanszírozását javasolta az 5. Biotechnológiai Keretprogram részeként, szemben a négy évvel ezelőtti keretprogram alatt megfinanszírozott 44 Növény Biotechnológiai projekttel.

1999 júniusában, az EU Környezetvédelmi Miniszteri ülésen, a tagállamok egyharmada - Dánia, Franciaország, Olaszország és Luxemburg - támogatta a korábbi genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó engedélyek felfüggesztését, amíg hatályba nem lép egy új, kielégítő keretet adó szabály. A környezetvédelmi miniszterek jelenleg egy politikai nyilatkozat megfogalmazásán dolgoznak, amely felhatalmazná az EU-t vagy az egyes tagállamokat, hogy befagyaszthassák a genetikailag módosított szervezetek kereskedelmi engedélyeinek további jóváhagyását.

AZ AKTIVISTÁK MEGTISZTÍTJÁK A GÉNPISZKÁLT ÜLTETVÉNYEKET

Amint egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az EU törvényhozása nem kielégítő, az európai aktivisták elkezdtek cselekedni ott, ahol a szabályozó hatóságok nem. A génmódosított kísérleti parcellákat, egész Európában "fertőtlenítik" az aktivisták, azaz kiássák. A polgári engedetlenségek ezen formája felütötte a fejét Nagy-Britanniában, Franciaországban, Görögországban, Dániában és máshol azért, hogy felhívja a figyelmet azokra a környezetvédelmi és egészségügyi veszélyekre, ami egy új, kevésbé megértett és potenciálisan veszélyes technológia, bizonytalan és nem világos törvényhozás "engedélyezésének" tulajdonítható.

GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉKEK SZABADBA BOCSÁTÁSA ORSZÁGONKÉNT
(1999 augusztus 20.-ai adatok)

Franciaország	454
Olaszország	248
Nagy-Brittannia	178
Spanyolország	153
Hollandia	113
Németország	100
Belgium	99
Svédország	52
Dánia	34
Görögország	19
Finnország	16
Írország	4
Ausztria	3
Portugália	2
Luxemburg	0

ÚJ ÜGYNÖKSÉG, ÚJ PIAC

Ahogy egyre nő a feszültség az EU és az USA között a génmódosított termékeket illetően (lásd a 6. fejezetet), az USA jelenleg egy, az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalhoz hasonló ügynökség létrehozására törekszik. Amint azt az újraszervezett Európai Bizottság létrehozásáért lobbizó, David Aaron, az USA kereskedelmi miniszterhelyettese állítja: "Azért vagyok itt, hogy ösztökéljem az, hogy bírkózzanak meg a génmódosított élelmiszerekkel."

A géntechnológiát ellenző közvélemény ereje, az EU törvényhozás megszigorítása és az új forgalombahozási engedélyek befagyasztása azt eredményezte, hogy az ipar új piaci lehetőségek után néz. Ennek közvetlen eredményeképpen, Kelet-Európa lett mind az óriáscégek, mind pedig az USA Mezőgazdasági Minisztériumának céltáblája, mivel ott elenyésző vagy semmilyen törvény sincs hatályban, illetve kevésbé tudatosak az emberek a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban. Ennélfogva nem elég csupán az EU szemszögét szem előtt tartani a mezőgazdasági géntechnológia tükrében. Egy pán-európai megközelítés szükségeltetik ahhoz, hogy biztosítsa, hogy ezek a sebezhető térségek ne váljanak illegális "szemétlerakóhelyekké".

Géntechnológia a globális gazdaságban

6. A géntechnológiai, kereskedelmi, gazdasági globalizáció: bevezetés

Nemzetközileg évszázadok óta kereskednek árukkal és a szolgáltatásokkal. A történelem során, ezt a kereskedelmet a kormány szabályozta az import és export adókon (vámokon), kormánytámogatásokon és egyéb rendelkezéseken keresztül, melyek megkíséreltek kedvezőbb kereskedelmi feltételeket biztosítani a kérdéses országnak, vagy országcsoportoknak. Az elmúlt néhány évtized alatt, egyre szélesedik azoknak a közgazdászoknak és politikusoknak a tábora, akik azon a véleményen vannak, hogy ez a "védővámrendszer" elfojtja a nemzetközi kereskedelmet, gazdaságtalan, használhatatlan és előbb-utóbb a munkahelyek elvesztését eredményezi.

A szabadkereskedelem vita jogalapját egy "összehasonlító előnyként" ismeretes gazdasági elmélet képezi, amelyet David Ricardo közgazdász fogalmazott meg a 19. század elején. Ez az elmélet kifejti, hogy az egyes országok azokra termékekre szakosadjanak és azokkal kereskedjenek, melyek előállításához jobban értenek (hatékonyabbak) a többi országhoz képest. Ezeket a termékeket aztán azokra a termékekre cserélik be, amelyek előállításához más országok értenek jobban. Noha egyre több bizonyíték van arra, hogy ez nem mindig eredményezi azt, hogy mindenki jól jár. Az lenne a feladata, hogy elősegítse a hatékonyság megnövekedését és támogassa a kereskedő országokat.

A Greenpeace szerint a gazdasági globalizáció, vagy pontosabban "világgazdaság", "az erőforrások globális szintű kiaknázását serkenti. Azaz, a gazdaság egy nyitott részhalmaz egy véges, terméketlen, a természettől elszigetelt ökológiai rendszerben. A szabályozatlan kereskedelem olcsó hozzáférhetőséget nyújt más országok nyersanyagához azáltal, hogy elkülönítik a természet kiaknázásának költségeit, és az abból származó hasznot. A szabályozatlan kereskedelem ezért kitolja azt a dátumot, amikor az országoknak szembe kell nézniük azzal, hogy a megújuló, kiaknázandó kapacitásukhoz mérten éljenek, mivelhogy lehetőséget nyújt az országoknak, hogy más országokból és ökológiai rendszerekből "importálják" ezeket a képességeket. A Kereskedelmi Világszervezet ezt támogatja."

A Kereskedelmi Világszervezet 1995 január elsején alakult, az Általános Kereskedelmi és Tarifa Egyezményről (Global Agreement on Tariffs and Trade, GATT) szóló, Uruguay-i nemzetközi kereskedelmi tárgyalási forduló végeredményeként. A Kereskedelmi Világszervezet egy hatalmas, globális bürokrácia, ahol nem választott kereskedelmi bürokraták vannak felruházva azzal a hatalommal, hogy döntsenek a demokratikusan beiktatott törvények sorsa felől. Ha Kereskedelmi Világszervezet tagországának helyi, állami vagy államszövetségi törvénye megszegi a szervezet kereskedelmi szabályait (ami az áruk és a szolgáltatások szabad kereskedelmére összpontosít), ott a törvényeken módosítani kell, vagy az adott nemzetnek gazdasági szankciók bevezetésével kell számolnia. Körülbelül 35 ország kivételével, Kínát beleértve, a legtöbb nemzet a Genfben alapított Kereskedelmi Világszervezethez tartozik. Ez egy bonyolult szervezet, amely vitás elrendezés különleges hatalmával, kétségbe vonható szándékkal, kiegyensúlyozatlan hatalmi struktúrával és az átláthatóság aggasztó hiányával rendelkezik. Mégis, ezzel egyidejűleg, elnyerte számos ország lelkes támogatását, a legrosszabb esetben pedig a maradék néha-kényelmetlen hallgatólagos belegyezését.

"MI INDIAIAK, EZENNEL BEJELENTJÜK, HOGY A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET BRUTÁLIS ELLENSÉGÜKNEK TEKITJÜK. EZ A REJTÉLYES, KÖZISMERTEN NEM DEMOKRATIKUS TESTÜLET, A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET, NEM CSAK HOGY RENDELKEZIK AZZAL A LEHETŐSÉGGEL, HOGY KISZÍVJA A VILÁG KÉTHARMADÁN ÉLŐK VÉRÉT, DE MÁR HOZZÁ IS LÁTOTT AHHOZ, HOGY ELPUSZTÍTSA A TERMÉSZETES ÉLETTERÜNKET ÉS MÁS TUDÁSRENDSZEREINKET…
A FOGYASZTÁS A NEMZETEK FELETTI VÁLLALATOK GAZDASÁGAINAK TÁRGYÁVÁ ALACSONYÍT BENNÜNKET… A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET MEGÖL MINKET, HACSAK NEM, MI NEM ÖLJÜK MEG HAMARABB."

- India, a Kereskedelmi Világszervezet ellen tett nyilatkozata

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) azért működik, hogy "véglegesen elhárítson minden akadályt a kereskedelem útjából". Noha a kereskedelemről el lehet mondani, hogy jótékony, csak egy újabb kihangsúlyozása annak, hogy valamennyi próbálkozás a kereskedelem szabályozására, irányítására, korlátozására ártalmas. Egyes fogyasztói érdekvédő csoportok hangot adtak abbéli aggodalmaiknak, hogy a szabadkereskedelem a fogyasztóknak járó állítólagos előnyeit túlszárnyalják az olyan kereskedelmi szankciók bevezetésével való fenyegetések, amelyekkel leszerelték a fogyasztóvédelmet az óriáscégek javára. Pontosan ez az eset, amikor a Kereskedelmi Világszervezet által felállított kereskedelmi korlátok szabják meg a környezetvédelmi és a munkajogi törvényhozást is.

A Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Általános Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény (GATT), és legújabban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), összefogva a nemzeti kormányokkal és az óriáscégekkel, hadműveleteket vetettek be a környezet kisajátítására. Ennek a környezetpusztítás, a tragikus, szabályozhatatlan szociális elmozdítás és a kulturális és biológiai sokféleség kipusztítása lett az eredménye. A föld, a víz, az erdő, a vadvilág, a vízi világ és az ásványi források nem árucikkek, hanem az élethez szükséges alapvető dolgok. Jópár évtizede, a pénzből és a piacból származó hatalom feldagasztotta a pénztárcájukat és megerősítette a politikai és gazdasági befolyásukat azáltal, hogy ezeket az erőforrásokat birtokolják, a világ nagy többségének az életének és az életkörülményeik kárára. Erre több példa is van, mint például a transz-európai autópálya terv, gátak Dél-kelet Ázsiában, a gátlástalan erdőgazdálkodás az indonéziai esőerdőkben, valamint az életformák szabadalmazása (lásd a 8. és a 9. fejezetet), ami megtizedelte az élővilág és emberek számát (kényszer-kilakoltatások) az óriáscégek profitja és a szabad kereskedelem nevében.

A génmódosított élelmiszerek útjának elsimítása?

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a gazdasági globalizácó csak arra jó, hogy kiszorítsa a kistermelőket és a helyi gazdaságokat. A génmódosított élelmiszerek vitája nem más, mint annak a példája, hogy a világkereskedelem és a Kereskedelmi Világszervezet milyen rossz hatással van a helyi életkörülményekre. Más példák is ezt igazolják, például az erdőgazdálkodás, a klímaváltozás, a tengerek védeleme, hogy csak egy párat említsünk.

A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET HASZNÁLVA GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉKEKET KÉNYSZERÍTENEK EURÓPÁRA ÉS AZON TÚL

A genetikailag módosított szarvasmarha növekedési hormon (BST) (lásd a 15. fejezetet) és más, amerikai marháknál alkalmazott hormonok miatt a már így is hadilábon álló USA és Európa jelenleg a Kereskedelmi Világszervezeten belül harcot folytat a génmódosított termékek sorsát illetően. Az egészségre, a tudományra és az alapvető fogyasztói jogokra hivatkozó EU ellenérveit aláássa az USA azzal, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a génmódosított élelmiszereket kereskedelmi kérdésként kezeljék. Amerikai szenátorok írásban kérték Clinton elnököt, hogy sürgesse meg a biotechnológia útjába álló kereskedelmi akadályok témájának felterjesztését az 1998-as kölni G8 Csúcstalálkozón. Az USA annak a lehetőségét is latolgatta, hogy felterjeszti a kérdést a Kereskedelmi Világszervezet 1999 novemberében tartott miniszteri találkozóján. Az USA Kongresszusa szintén azt sürgette, hogy "állítsanak fel egy csoportot, amely megvitatná az olyan kérdéseket, amelyek ellentmondást nem tűrve létrehozná egy, a biotechnológiai termelés nyitott piacát." Az amerikai tárgyalófelek, politikusok és ipari lobbisták el akarják kerülni mindazt, amiről úgy vélik, hogy "veszélyt jelent az USA exportkereskedelmére nézve".

A génmódosított élelmiszerek elleni szembenállás mértéke igencsak aggasztja a génmódosított termények legfőbb előállítóját és exportálóját, az USA-t. A kereskedelmi forgalomba hozáson keresztül (mint például a Kereskedelmi Világszervezet), az USA aggályai a rövidtávú haszonszerzést és a hazai cégek megvédelmezését illetően, egy kereskedelmi háború kitörésének a lehetőségeként vetik fel függetlenül attól, hogy az milyen károkat okoz a környezetre és az emberi egészségre nézve (lásd a 8. fejezetet).

1999 júliusában az USA megfenyegette Japánt, hogy kereskedelmi szankciókhoz folyamodik, nem az autókkal vagy az acéllal, hanem a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban. Az USA attól tart, hogy ha Japán kötelező címkézést rendel el a génmódosított élelmiszerekre, az félrevezeti a fogyasztókat azzal, hogy az egészségre káros következményekre utal, míg az amerikai hivatalnokok kitartanak amellett, hogy erről szó sincs. Amerikai kereskedelmi hivatalnokok ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kereskedelmi Világszervezet szabályai alapján, Japán köteles megkeresni a kereskedelmet legkisebb módon korlátozó megoldást valamint ahhoz a tájékoztatás és a nyilvános fórumok jobban eleget tennének annak a kritériumnak, hogy információval lássák el a fogyasztókat a géntechnológiáról. Ugyanabban a hónapban az, hogy az EU betiltotta valamennyi, növekedési hormonnal és antibiotikummal kezelt amerikai marhahúst, egy újabb vitához vezetett a Kereskedelmi Világszervezetben. Az USA kereskedelmi szankciók bevezetésével 117 millió dolláros adóval sújtja az olyan termékeket, mint a szarvasgomba vagy a szalonna, miután a Kereskedelmi Világszervezet egyetértett abban, hogy az EU tilalma a hormonkezelt marhahúsra a szabadkereskedelem szabályainak a megszegése volt. Számos más példa található a Kereskedelmi Világszervezet, illetve annak Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokról szóló egyezményében (8.fejezetben) arra vonatkozóan, hogy a Kereskedelmi Világszervezetet és az erősen kétségbe vonható rendezési testületét hogyan használják fel arra, hogy az EU-ra és más országokra kényszerítsék a génmódosított élelmiszereket.

A MILLENNIUMI FORDULÓ

A Kereskedelmi Világszervezetet következő miniszteri találkozóját 1999 novemberében Seattle-ben tartották meg. Az ülés legfőbb célja, mint az azt megelőzőeké is: eltávolítani minden akadályt a kereskedelem útjából. Azonban a kereskedelmi korlátok a szemlélő számára léteznek. A Kereskedelmi Világszervezet a szabad kereskedelem korlátjaként tekint a környezeti és a munkajogi törvényhozásra, és a szigorú érdekvédelemre, ami arra hivatott, hogy megóvja a hazai fajokat és erőforrásokat a kiaknázástól. A "déli", szegény országoknak már így is nehézséget jelent a már érvényben lévő egyezmények betartása és mint mindig, hátrányosabb helyzetben lesznek a tárgyalóasztalnál, az EU-hoz, USA-hoz, Japánhoz és más gazdasági nagyhatalmakhoz képest. A Seattle-i napirenden olyan javaslatok voltak, melyek lehetővé tennék a külföldi befektetők számára, hogy egy másik országban 100 százalékos tulajdonnal rendelkezhessenek, kizsigerelve ezzel a kormány közbeszerzési eljárásait és eltávolítva minden állami és helyi törvényhozást, mely a helyi cégeknek és a génmódosított élelmiszereknek kedvez. Ratifikálásra szemelték ki a Globális Szabad Fakitermelési Egyezményt (Global Free Logging Agreement) (lásd a 22. fejezetet). Az elő terjesztett egyezmény megkönnyítené azt, hogy több földet vethessenek be génmódosított fákkal; aláássa a címkézési kezdeményezéseket, mint például az Erdő Gondnokság Tanács (Forest Stewardship Council) és törvényen kívül helyezi az invazív fajok elleni biztonsági intézkedéseket, így veszélyezteti génmódosított fák elszaporodásának megfékezésére irányuló kísérleteket.

-People's Global Action (PGA), Demystifying the WTO (A SEED Europe)

7.A BIOLÓGIAI BIZTONSÁG JEGYZŐKÖNYV

RIO-TÓL CARTEGANA-IG: NAPIRENDEN A GÉNBIZTONSÁG

Az 1992-ben létrejött ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény (UN Convention on Biodiversity, a CBD) következtetéseinek levonása után (lásd a 20. fejezetet), 1995-ben a nemzetközi közösség elhatározta, hogy felállít egy világra kiterjedô szabványt, amely a genetikailag módosított szervezetek elterjedését ellenôrzi. A Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyv egy csokorravaló nemzetközi szabály, ami a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos túlkapásokat hivatott megfékezni. A legutóbbi tárgyalás 1999 februárjában, Kolumbiában, Cartagena-ban zajlott. Ezek a tárgyalások akkor kezdôdtek amikor is 1998-ban a génmódosított termékek nemzetközi eladásából származó bevétel elérte a 30 milliárd dollárt, melynek legnagyobb felvevőpiacot Kína, Afrika és Közel-Kelet jelentette. Míg egyesek aggályaikat fejezik ki az olyan szabad kereskedelmi egyezmények hatásait illetôen, mely az oltástól a burgonya csipszig mindent magába foglal, addig mások a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályellenes tevékenységektol, a gazdag biológiai sokféleségre valamint a kulturális hagyományokra mért pusztító hatásoktól tartanak. A genetikailag módosított szervezetek kiszoríthatják, és eltörölhetik az ôshonos fajokat, ahogy azt a Lengyelországban véletlenül a természetbe juttatott génmódosított pontyok esete is példázza. Ennél is aggasztóbb az a tény, hogy máris történnek balesetek, és nincsen hatályban lévô szabvány, amivel ténylegesen megelôzhetô lenne az, hogy a Genetikailag Módosított Szervezetek elhamarkodott véletlenek révén a természetbe jussanak. A Genetikailag Módosított Szervezetekkel fertôzött hagyományos magokra nem létezik hatályban lévô szabvány, azonban lenne, ha lett volna rá megállapodás.

1999 májusában a svájci Mezôgazdasági Minisztérium felfedezte, hogy az amerikai Pioneer Hi-Bred cég nem génmódosított, Ulla és Benicia kukoricafajták magjai valójában génmódosított Bt-kukorica géneket tartalmaznak. A Pioneer szerint az USA-ban aratott magok megfertôzôdését valószínűleg a termesztéskor elkóborolt pollenek okozzák. Az EU 90/220-as, a Genetikailag Módosított Szervezetek szándékos természetbe bocsátására vonatkozó rendelete alapján (lásd az 5. fejezetet), a fertôzött magokat nem szükséges külön jóváhagyni. Egy kósza pollen okozta génmódosított termény a 90/220-as rendelet szerint nem számít terméknek, mivel egy "termék" szándékos elôkészületet feltételez. Jónéhény svájci farmer elégette a terményét, míg mások kártérítést követelnek.

AZ ÁLLÁSUK AZ ÁLLÁSPONTJUK

Habár a környezet- és természetvédô szervezetek, csakúgy mint a déli, szegény országok többsége tárt karokkal fogadja a szigorú Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvet, a biotechnológiai és az északi, gazdag cégek heves lobbizást folytatnak azért, hogy rávegyék az államot, hogy járjon közbe egy laza szabvány létrehozásában. A legmegdöbbentôbb példa erre az USA, mely nem tagja az egyezménynek. Valamennyi ország, amely ratifikálta a Biológiai Sokféleség Egyezményt, érdekelt a tárgyalásokban, az USA azonban pusztán külsô megfigyelô maradt. Amíg 174 ország ratifikálta a Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvet, addig Jesse Helms, a USA Külügyi Bizottság Szenátusának elnöke fel sem terjesztette a bizottság napirendjére.

Összességében, az EU, Új-Zéland és Ausztrália lobbizik azért, hogy szűk legyen az érintett termékek száma, míg a fejlôdô országok és a környezetvédelmi szervezetek azt akarják, hogy valamennyi Genetikailag Módosított Szervezetbôl származó termék bennfoglaltasson (beleértve a gyógyszerészeti termékeket is). A Miami Csoport tagjai, USA, Kanada, Ausztrália, Argentína, Uruguay és Chile a Jegyzőkönyv legfôbb ellenfelei, lévén, hogy a génmódosított élelmiszerek legnagyobb felhasználói és exportôrei. Argentína vezeti a latin-amerikai listát, ahol 4,3 millió hektár területet szentelnek a gyomirtó-rezisztens szója termesztésére, csak a második az USA után, ahol több mint 20,5 millió hektárt szentelnek ugyanerre. Ugyanakkor, nem minden latin-amerikai ország vette át ugyanazt a hozzáállást.

Brazília az elsô latin-amerikai génbiztonsági törvényt alkalmazta 1995-ben. Abban különbözik a Miami Csoporttól, hogy az olyan árucikkeket is bele kíván foglalni, még az országok közötti szállítást megelôzô ajánlott bevizsgálási eljárásba, mint a kukorica és a szójabab. Az exportáló országok csoportja hajthatatlanul ellenzi ezt az intézkedést mondván, hogy csak azokra a génmódosított magokra kellene alkalmazni ezt az eljárást, amelyeket vetésre szánnak. Úgy vélik, hogy meg kell vizsgálni a magok lehetséges veszélyét a környezetre és a biológiai sokféleségre nézve, viszont az árucikkeket nem fenyegetnek ilyen veszéllyel.

A LEGVITÁSABB, LE NEM ZÁRT ÜGYEK EGY VÉGSÔ MEGÁLLAPODÁSHOZ

Adminisztrációs követelmény:

Az USA azt állítja, hogy hajlandó arra kötelezni a cégeit, hogy kikérjék a befogadó ország elôzetes engedélyét, mielôtt szabadon engednémek bármilyen élô, génmódosított vetőmagot vagy szervezetet az adott ország területén. Azonban azt követelik, hogy az ilyen adminisztráció ne legyen a sorozatos szállítás előfeltétele, amint azt számos ország követelte. Továbbá, ellenzi az olyan élettelen biotechnológiai termékek bejelentési kényszerét, mint a génmódosított pamut rostanyag vagy kukorica édesítô, amely közül sok már elárasztja a világpiacot.

Felelôsségbiztosítás:

Számos fejlôdô ország kárpótlásképpen élelmiszerekkel segíti azokat az országokat, melyek biológiai sokféleségében kárt tett egy másik ország. Az USA úgy véli, hogy a hatályban lévô felelôsségbiztosítás törvények megfelelôek, azonban a valóságban jelenleg nincsenek igazi, erôs felelôsségbiztosítás törvények a genetikailag módosított szervezet okozta természeti károk esetére sem az EU-ban, sem más országokban.

Ausztriában 1998 óta van hatályban a génmódosításra vonatkozó jelenlegi törvény, amely rendelkezik a felelôsségbiztosítás szabályokkal, viszont ez csak az ausztriai génmódosítási törvény szerint forgalomba hozott termékekre vonatkozik, a 90/220-as rendelet engedélyével rendelkezôekre nem. Az EU új környezetvédelmi főbiztosa, a svéd Margot Wallstrom bejelentette az Európa Parlamentnek, hogy a mindenre kiterjedô törvényhozást támogatja, s szavatolja, hogy a cégek felelôsségre vonhatóak bármilyen környezeti kárért, melyet a termékeik okoztak. Sôt a cégeknek kellene bebizonyítaniuk, hogy az általuk forgalmazni kívánt termék biztonságos, hozzátéve, hogy szükséges egy minden részletre kiterjedô környezetvédelmi felelôsségbiztosítás. Bár szívesen fogadták javaslatát, a kivitelezés a politikai akarattól függ. Számos országban, mint például Közép-Kelet-Európában és a Független Államok Közösségében nincsenek hatályban lévô, genetikailag módosított szervezetre vonatkozó felelôsségbiztosítás törvények, s mégis ezek azok a helyek, ahol sok óriáscégnek jelenleg kísérleti ültetvényei vannak, gyakran a helyi hatóságok tudta vagy engedélye nélkül.

Társadalmi-gazdasági tényezôk:

A Jegyzőkönyv kulcskérdése, hogy egy ország a génmódosított élelmiszerek importálását kizárólag tudományos szempontokból kiindulva szigorítja-e, vagy az egyes országok kultúrájában és gazdaságában tett lehetséges károk miatt. Az amerikai delegáció elutasító választ adott. Míg mások, mint például az Európa Parlament elfogadta. Azzal, hogy egyértelmű rendelkezéseket hoznak, társadalmi és gazdasági kérdéseket illetôen a Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvben, az országok képesek lesznek, nemzetközi törvények alapján eldönteni, hogy importáljanak vagy használjanak-e genetikailag módosított szervezetet és/vagy egyéb olyan külföldi terméket a nemzetük természetének és embereinek a biztonságát elôbbre valónak tekintve, anélkül, hogy ezen döntéseket aláaknáznák a Világkereskedelmi Szervezet szabad kereskedelmi szabályai.

A megelôzés elve:

A megelôzés elvét elôször a Rio-i Nyilatkozat ismerte el és iktatta nemzetközi törvénybe. Így szól: "15. elv: A természet megóvása érdekében az államok az óvatos megközelítést alkalmazzák, a lehetôségeikhez mért legjobb módon. Ahol komoly, visszafordíthatatlan károk lehetôsége fenyeget, ott a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem szabad, hogy okot adjon a jövedelmező intézkedések elhalasztására a környezet elpusztításának megelőzése érdekében." Az EU korlátozni akarja a megelôzés elvét egy általános törvénycikkre valamint a Jegyzőkönyv elôszavára hivatkozva. Ez nagymértékben lecsökkentené az országok azon lehetôségeit, hogy a megelôzés elvét kövessék, amikor a genetikailag módosított szervezetekkel és azok termékeivel találkoznak.

Kereskedelem nem-tagországokkal:

Néhány ország azt javasolta, hogy a végsô egyezség aláírói egyezzenek meg abban, hogy nem kereskednek azokkal az országokkal, amelyek nem írták azt alá.

Tewolde Gebre Egziabher, Etiópia Legfôbb Környezetvédelmi hivatalnoka, aki a legtöbb fejlôdô országot is képviselte a tárgyalások során, arra szeretné kényszeríteni a biotechnológiai gyártókat, hogy idôben figyelmeztessék azokat az országokat, amelyek a mezôgazdasági teljesítményére ártólag hathatnak. Etiópia például azonnal értesülni szeretne arról, hogyha egy újfajta génmódosított kávét fejlesztenek ki, ami kerékbe törné a vezetô export terményük kereskedelmét. "Számos mezôgazdasági árucikket szorít ki a géntechnológia használata" - mondja. A vanilia régóta a legfôbb bevételi forrása a indiai-óceáni szigeteknek a madagaszkári és a Komorói-szigeteki államoknak, amit most nagyiparilag állítanak elő Kaliforniában.

A HELYZET VÁLTOZATLAN - NINCS EGYEZMÉNY ÉS MARAD A MEGSZOKOTT KERESKEDELEM

Az amerikai lobbi megvétózta a tárgyalásokat azzal, hogy visszautasította, hogy a szóját és a kukoricát belefoglalják az Egyezménybe (ezek a termények a genetikailag módosított szervezetek világ piacának 90 százalékát teszik ki). Az egyezmény jelenlegi állása lecsökkenti a genetikailag módosított szervezetek piacát az elkövetkezô négy évben. Ugyancsak aláás minden címkézésre és elkülönítésre irányul törekvést. Hogyha a végsô tervezetet elfogadják, a Greenpeace úgy véli: "Több millió fogyasztótól vonnák meg étrendjük megválasztásának lehetőségét, és a nemzet államok nagy része tehetetlen lenne ezen alapvetô személyes jog betartását illetően. Ezen országok élelmiszer behozatala többnyire az olyan exportôröktől függ, mint az USA, Kanada és Argentína."

"Egy hat országból álló csoport sikeresen meggátolta a világ többi országának azon erôfeszítésit, hogy egyezségre jussanak. Úgy tűnik, hogy az USA kész arra, hogy hidegvérrel tönkre tegye a biológiai sokféleséget, a gyors haszon nevében"- állítja a Greenpeace. Ezt a megállapítást megerôsíti Mario Rodrigez, a Mexico's Pulsar Group-tól, amely a világ egyik legnagyobb vetőmaggyártó cége: "A megbeszélések nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokká nôttek ahelyett, hogy a biológiai sokféleség biztonságát helyeznék elôtérbe."

Az Egyezmény nélkül a világ ideiglenesen elveszítette annak a lehetôségét, hogy rendelkezésre álljon egy olyan többoldalú, nemzetközi szabályozó eszköz, amely a remények szerint némi felelôsséget rótt volna az exportáló országokra. Az Andean Group (idetartozik Bolívia, Equador, Peru, Venezuela, amelyeknek eddig nem sok biotechnológiai fejlesztésben volt részük) azt tervezi, hogy 1999-ben saját génbiztonsági egyezményt hoz létre, kihasználva országaik hasonlóságait a biológiai sokféleség, a kultúra és az élelmiszerhelyzet tekintetében. A latin-amerikai kistermelôket vagy anyagilag fogják kárpótolni azért, hogy megôrzik az ôshonos fajtákat amelyek a génmódosított terményeket, a génbiztonságot és a biológiai sokféleséget illetôen az aggályok középpontjában állnak, vagy pedig több energiát kell majd fektetni a génbankokba és a csíraplazma kutatásába.

A Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvnek a természet, az emberek és a fogyasztók biztonságát elôbbre valóbbnak kell tekintenie minden más megfontolásnál, még a kereskedelemnél is, és támogatnia kellene az olyan szabályozási rendszereket, amelyeknek ez az elsôdleges célja. Olyan Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvre van szükség, amely az országoknak biztosítja a jogot ahhoz, hogy eldöntsék, hogyan fejlesztik mezôgazdaságukat, hogyan építenek ki egy fenntartható gazdálkodási rendszert, hogyan óvják meg a genetikai forrásaikat, és hogyan biztosítják az élelmiszerek biztonságát, a géntechnológia és a genetikailag módosított szervezetek, illetve a termékek jelen piaci helyzete mellett.

A következô tárgyalásra Bécsben került sor 1999 szeptemberében. És habár az eddigi tárgyalások alkalmával tárt karokkal fogadták a nemzetközi- és a civil szervezeteket, ida már csak az utolsó pillanatokban lehetett bejutni, erôs lobbizással.

- Greenpeace, Reuters

8. Egyezmény a Kereskedelemhez Kapcsolódó

Szellemi Tulajdonjogokról (TRIPS)

A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezményét a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hozta létre. Az Egyezmény szerint az államoknak biztosítania kell a szabadalmi védelmet a mikroorganizmusok, illetve azokon alkalmazott biológiai eljárások használatára, a génmódosítási eljárásokra, a génmódosított növényekre, állatokra és a fajtákra. Az USA, valamint az óriáscégek megpróbálják értékesíteni azt az ötletet, hogy szigorú szellemi tulajdonjog kell, hogy érvényben legyen a kevésbé fejlett országokban ahhoz, hogy vonzóvá váljon a gazdag, "északi" (európai, amerikai, japán) óriáscégek számára, továbbá azt, hogy ez lehetôvé tenné, hogy a fejlôdô és a szegény országok felcsatlakozzanak az egyre gyorsuló, globalizációs gazdasági sztrádára. A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokat arra tervezték, hogy az országokat pontosan ebbe a mederbe terelje.

A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezmény az 1883-as szabadalomra és kereskedelemre vonatkozó, Párizsi Egyezményen, az 1886-os szabadalomra vonatkozó Berne-i Egyezményen, valamint az amerikai szabadalmi törvényeken alapszik. Az Amerikai Szabadalmi Törvény 102-es cikkelye, ami az "elsô felismerést"-t határozza meg, a más országok által használt technológiákat és eljárásokat nem ismeri el elsô felismerésként. Az "elsô felismerésnek" két elôfeltételnek kell eleget tennie a szabadalmaztatáshoz: a szabadalmaztatni kívánt terméknek újnak kell lennie, azaz azelôtt nem ismerték a fogyasztók, illetve találmánynak kell lennie. Az USA törvénye rendszeresen figyelmen kívül hagyja elsô felismerést más országokban. Az 1952-es amerikai Szabadalmi Törvény 102-es paragrafusa az első felismerés érvényét kiterjeszti az USA-ra egyéb országokban pedig a kiadványokra. Más országokban nem érvényes az elsô felismerés! Mivel a szabadalom az új találmányokra vonatkozik, az elsô felismerés visszautasítása, el nem ismerése másutt, alkalmat ad arra, hogy a más országokban már létezô tudást levédjék. Ha egyszer szabadalmaztatva van, a lopott tudás a "szellemi tulajdon" védelme alatt áll. Ez a biokalózkodás alapja, azé a biokalózkodásé, amely a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokat az USA szabadalmi törvényére építi, s ezért globális szinten jelentkezik.

A TUDÁS PRIVATIZÁLÁSA: VISSZA KELL VÁSÁROLNUNK AZT, AMI MÁR ELEVE A MIÉNK?

A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok ellenfelei vitatják, hogy a "déli", szegény népek nyilvános "tulajdonában" lévô tudás privatizálása bekövetkezik. Továbbá az a tény, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok a szabadalom alkalmazását arra használja, hogy az élôlényeket (növények, állatok, stb.) üzleti alapokra helyezze és kisajátítsa, fontos erkölcsi és környezetvédelmi kérdéseket vet fel. Mialatt ezek a kérdések megfogalmazódnak, azalatt a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok egyre inkább elôtérbe kerültek, és rendkívül gyorsan a nemzetközi kereskedelem és gazdaság tartópillérévé váltak

A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok azzal a veszéllyel járhatnak, hogy az óriáscégek aratják le azt, amit azoknak a népeknek kellene, akiktôl a tudást ellopták. Végül a "déli", szegény országok arra kényszerülhetnek, hogy ezektôl az óriáscégektôl vásárolják meg a drága biotechnológiai termékeket, melyeket a saját tudásukat alkalmazva fejlesztettek ki. Egy államnak sem szabadna elôsegíteni az eleve közkézben forgó tudást privatizálˇsˇt. Ráadásul, a szabadalom alkalmazása élôlények (növények, állatok, stb.) elüzletiesítésére és kisajátítására, erkölcsileg és környezetileg tarthatatlan alapokon nyugszik. "Úgy tűnik, hogy a nyugati nagyhatalmakat még mindig az a gyarmatosítási láz fűti, amely fel akar fedezni, le akar gyôzni és birtokolni akar mindent, minden társadalmat, minden kultúrát. A gyarmatok ma a belsô terekre terjednek ki, az életformák genetikus kódjaira, a mikróbáktól kezdve az állatokig, az embert is beleértve"(Vandana Shiva).

BEAVATKOZÁS MÁS ORSZÁGOK BELÜGYEIBE: A GÉPEZET MEGSZILÁRDÍTÁSA

Az USA hajthatatlan igyekszik érvényre juttatni ezt az egyezményt annak ellenére, hogy ez égbekiáltóan beleavatkozik más országok belügyeibe azzal, hogy arra kényszeríti őket, változtatassák meg a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeiket. Szintúgy égbekiáltó ellentmondásban áll más nemzetközi megállapodásokkal, melyek célja a természet és az ember tudásának megőrzése. A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok nevében, az USA megvonta a 260 millió dolláros kereskedelmi támogatását addig, amíg Argentína a szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvényhozása nem bizonyul szolgálatrakésznek---: hivatalos keresetet nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezettel karöltve India és Pakisztán ellen a gyógyszeripari és a mezőgazdasági vegyszer termékre vonatkozó nemzeti szabadalmi törvényeiket illetően, valamint azzal fenyegetőzik, hogy felfüggeszt 130 tudományos kísérletet. Lehet, hogy Dánia, Etiópia, Panama, Paraguay megfenyítése következik.

A TECHNOLÓGIA ÁTADÁSÁNAK MÍTOSZA

A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogot az óriáscégek a "technológia átadás" eszközeként lobogtatják: más szavakkal, az "északi", gazdag térségek befektetései segítségével a "déli", szegény térség számára elérhetővé válnak a gazdasági fejlődéshez szükséges "elengedhetetlen" technológia. Ellenben, a valóságban egy csokorravaló óriáscég kezében van a világ szabadalmazott technológiájának a zöme, és a legtöbb ma zajló technológia átadás cégegyesítések formájában történik, nem pedig engedélyek formájában. Így, a szellemi tulajdonjogok egy hatalmasabb óriáscég birodalom megteremtését segíti elő ahelyett, hogy a "déli", szegény térség számára szélesebb hozzáférést biztosítanának az "északi", gazdag térségek technológiájához.

Ugyancsak kétes az a hiedelem, miszerint az erős szellemi tulajdonjogokra azért van szükség, mivel az a technológiai újítások legfőbb ösztönzőereje a "déli", szegény térségben. Számos újítás fordul elő a szellemi tulajdonjogok hiányában, beleértve a világ jelenlegi technológiai fellendülésének zömét. Nyilvánvaló, hogy számos állami célkitűzés mélyen befolyásolja a kutatásokat és a fejlesztéseket úgy, mint kutatás és fejlődés támogatása, adótartozások és más hasonló költségvetési intézkedések.

Az óriáscégek és az "északi", gazdag térségek államok azon nézetét, miszerint a szigorú szellemi tulajdonjogokkal rendelkező kormányrendszerek kellemesebb táptalajt nyújtanak a közvetlen külföldi befektetésekhez szintén meg kell kérdőjelezni: van-e összefüggés a szellemi tulajdonjogok és a befektetések között? A közvetlen külföldi befektetések fogékonyabbak a rövidtávú gazdasági változásokra, mint a hosszú távú állami irányításra, mint például a szellemi tulajdonjogok.

A SEATTLE-BE VEZETŐ ÚT: A KERESKEDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ SZELLEMI TULAJDONJOGOK KÖVETKEZŐ NAGY FELÜLVIZSGÁLÁSA

Gondolva arra is, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok összeegyeztethetők legyenek az olyan, a környezetre sokoldalúan kiterjedő egyezményekre is, mint az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD), és hogy arányossá tegye a szellemi tulajdonjogok kidolgozásának elfogulatlanságát, India beterjesztett egy felülvizsgálati javaslatot a Kereskedelmi Világszervezet következő ülésére. Indiát különösen sújtja a biokalózkodás és a biológiai terepkutatás (lásd a 9. fejezetet). Más fejlődő országok, Brazília, Costa Rica, Egyiptom, Honduras, Indonézia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek támogatásával, India a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezmény 27. cikkely 3.(b) bekezdésének a felülvizsgalatát kérte. Ezen cikkely a sui generis szabály, mely lehetővé teszi a tagoknak, hogy kizárjanak bizonyos növényeket és állatokat a szabadalmazhatóság alól, kivéve a mikroorganizmusokat és a növények, illetve állatok feldolgozásával járó biológiai eljárásokat. További védelmet kér arra, hogy a származás földrajzi megjelölésének körébe beletartozzanak az olyan termékek, mint a basmati rizs, a különböző teafajták, a kézműves áruk és textilek, a fejlődő országok fő exporttermékei. A beadvány arra is javaslatot tesz, hogy tegyék kötelezővé, hogy a szabadalmaztatott technológia tulajdonosa közzétegye azt. India álláspontja az, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok nem a szabványok egyeztetéséről szólnak, sem a versenyképes kapcsolatok szabályozásáról, hanem a legkevesebb szellemi tulajdonjog létrehozásáról. Lépést tartva a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel, India egy olyan nyelvezetet javasol a 29. Cikkelybe foglalni, amely megköveteli a biológiai forrásanyag és a származási ország világos megnevezését a szabadalom kérvény benyújtását illetően. Ennek remélhetőleg az lesz az eredménye, hogy a szabadalom kérvények ezen részei rendelkezésre állnak a nyilvánosság vizsgálódásai számára, amint bejegyezték a szabadalmat, és alkalmat nyújt az ellenérveket támasztó országoknak arra, hogy megvizsgálják a kérvényeket és időben jelezzék az igényeiket.

A Kereskedelmi Világszervezet tagjainak az Afrikai Csoportja igényt tart arra, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok egyezménye biztosítsa a hagyományos gazdálkodási eljárások fennmaradását, beleértve a farmerek ahhoz való jogait, hogy félrerakhassák a következő évre, illetve cserélhessék a vetőmagokat és eladhassák az abból származó termést; valamint biztosítsa az élelmiszerellátás szuverenitásához való jogot (31. cikkely). Az Afrikai Csoport osztja a más fejlődő országok érveit, arra vonatkozóan, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokat össze kell egyeztetni a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és más nemzetközi egyezményekkel. A Biológiai Sokféleség Egyezmény célja az élővilág sokféleségétnek megvédelmezése, támogatni annak fenntartható alkalmazását, és biztosítani a haszon egyenlő arányú elosztását a tulajdonos és a felhasználó között. Sajnos, míg a Biológiai Sokféleség Megállapodási Egyezmény szuverenitást kínál a biológiai forrásokkal rendelkező országoknak (értsd: monopolizálás), a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokkal a helyzet mintsem javult, mivel az lehetővé teszi a magáncégek számára ezen források szabadalmaztatását.

GAIA, GRAIN, Vandana Shiva, BRIDGES Weekly Trade News

Biokalózkodás és biológiai mintagyűjtés

Az 1992-es ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének Első Cikkelye szerint, a célkitűzések a következők: "a biológiai sokféleség megőrzése, az alkotóelemeinek a fenntartható használata és genetikai források felhasználásából származó tisztességes és igazságos részesedés, beleértve a megfelelő hozzáférhetőséget és az idevágó technológiák átadását, tekintetbe véve ezen forrásokhoz, technológiákhoz és a megfelelő támogatáshoz való teljes jogot." A harmadik Cikkely mélyebben kifejti: "Az egyes államok szuverén joga, hogy kitermeljék a saját természeti erőforrásaikat a saját politikájuk szerint." A tizenötödik Cikkely, első paragrafusa továbbmegy: "a genetikai források hozzáférhetőségének megállapítása a nemzetek kormányainak a hatásköre és a nemzeti törvényhozás alá esik." Ugyanezen Cikkely hetedik paragrafusa rendelkezik a kártérítés elvéről (lásd a 20. fejezetet). A biokalózkodás cselekedete megszegi az ezen szerződésben leírt elveket. Amíg a Biológiai Sokféleség Egyezménye szuverenitást biztosít a biológiai forrásokkal rendelkező országoknak, addig a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye (lásd a 8. fejezetet) és az EU Életszabadalmi Direktívája (lásd a 4. fejezetet) szabad kezet ad a magáncégeknek ahhoz, hogy ezeket a forrásokat ellopja és szabadalmaztatja.

BIOKALÓZKODÁS

A biokalózkodás arra a folyamatra utal, amely által az őshonos kultúrák, genetikai forrásokhoz és ismeretekhez való jogát eltörlik és felváltják azon kizárólagos jogok, amelyeket azok határoznak meg, akik kihasználják az helyi ismereteket és a biológiai sokféleséget. Arra is utal, hogy hamis jogon követelik az újításokat és találmányokat, amelyek ősidők óta fejlődtek ki, megfosztva az eredeti feltalálókat a jogos részesedésüktől a helyi és a nemzetközi piacon. Ez egyenlő a hétköznapi dolgok szabadalmaztatásával, ami a legtöbb embert meghökkenti. Azonban, még akkor is ha a társadalom tudatában van biológiai forrásai nemzetközi piaci értékének, a nemzeti, valamint a nemzetközi szabadalmaztatás hatalmas költségekkel járna. Egy nemzetközi szabadalom bejegyeztetésének összege elérheti akár az egy millió dollárt is, míg az USA-ban elég egy gén különválasztását bemutatni és a tulajdonságát meghatározni. Az EU Életszabadalmi Direktíva még a buzdít is a biokalózkodásra azzal, hogy megtagadja az "első használó hozzájárulásának" elvét, valamint azzal, hogy nem szükséges törvényes módon hozzájutni a mintákhoz, s még az sem, hogy a forrás a nyilvánosság elé táruljon. Ezt jól szemlélteti egy példa, miszerint Brazíliában a biokalózkodásból származó éves veszteség becsült értéke 9 millió dollár.

A biológiai mintagyűjtés, a biokalózkodás némileg törvényesebb formája, egy újabb példa arra, hogy az "északi", gazdag térség miként szipolyozza ki a "déli", szegény térség természetes erőforrásait. A biológiai mintagyűjtők, a biokalózokhoz hasonlóan, növényi és állati mintákat gyűjtenek az őserdőkben és egyéb területeken a helyi orvosok közreműködésével, gyakran anélkül, hogy közölnék az adományozókkal azt, hogy egy alapvető élelmiszert, illetve gyógynövényt szándékoznak szabadalmaztatni.

Ezt azután helyben visszavásároltatják. Ennek gyakran az az eredménye, hogy azok a szintetikus termékek, melyeket az "északi", gazdag térség nagy mennyiségben állít elő, és amelyhez a "déli", szegény térség ismereteit és alapanyagát használják, helyi gazdaságokat tesz tönkre. Erre jó példa a gumi és az inzulin. A fejlődő országokban az eredeti, természetes úton előállított termékek piaca eltűnik, viszont nem nyer semmi hasznot az ellopott avagy felhasznált ismeretekből az "északi", gazdag térségektől (lásd a 10. fejezetet). Egy DNS mintát minden nehézség nélkül át lehet csempészni a határon egy egyszerű kézitáskában. Pillanatnyilag csekély vagy semmilyen ellenőrzés nincs a határokon a biológiai minták szállítására vonatkozóan, és a Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyv 1999-es kudarca súlyosbította a nehézségeket (lásd a 7. fejezetet). Az eredeti "tulajdonosoknak" nemcsak hogy az óriáscégektől kell elkezdeniük a saját magjaikat visszavásárolni, de még csak nem is profitáltak az ismereteikből. Képzeljük csak el azt, hogy narancs gyárakban teremne és a narancs gazdák pedig nem kapnának többé fizetést. Ráadásul az ismeretek és a "zöld arany" hajszolása azt eredményezte, hogy a rezervátumokat és a védett területeket el vannak taposva.

ORSZÁG PÉLDA

THAIFÖLD

1998-ban Thaiföld biokalózkodással vádolta meg a brit Portsmouth Egyetemet. Az 1993-tól 1996-ig Thaiföldön gyűjtött gombamintákat az Egyetem őrizte, amíg megfelelő raktározási berendezést nem szereznek be Thaiföldön. Amikor Thaiföld visszakérte a mintákat, azt az Egyetem visszautasította. Végül a gombák 1998-ban visszakerültek. 1998-ban hasonló eset történt az ayahuasca-val, egy olyan növénnyel, melyet négyszáz, az Amazonason élő törzs szentnek tekint és vallásos ceremóniákhoz használ, amit egy amerikai állampolgár ellopott. Amikor a törzsek tiltakoztak, az amerikai Inter-American Alapítvány az USA kormányának parancsára felfüggesztette az évi 1,1 millió dolláros segélyt abban a régióban.

ORSZÁG PÉLDA

USA

A biokalózkodás nem csak a fejlődő országokra korlátozódik. A svájci Hoffman-Laroche cég már 1996-ban szabadalmaztatott egy hő-ellenálló enzimet, melyet egy gejzírben találtak Yellowstone-i Nemzeti Parkban. Ez az enzim nélkülözhetetlen a DNS másoláshoz, és ami száz millió dollárt hozott a cég konyhájára, a Yellowstone-i Nemzeti Park viszont semmit sem kapott. Az állami tulajdonú földön folyó biólógiai mintagyűjtés ismét bekerült a hírekbe 1999 májusában, amikor nyilvánosságra került, hogy az amerikai Diversa Corp cég megállapodást kötött a Park Szolgálattal, hogy kutassanak kereskedelmileg értékesíthető mikrobákat. A park öt év alatt százezer dollárt zsebelt be, plusz a haszon utáni jogdíjat. Ez jobb részesedés, mint amit az indián törzsek kapnak, azonban biztosan számos kérdést vet fel a törvényekkel, a jogokkal, valamint azzal kapcsolatban, hogy ki profitál. Egy amerikai bíró úgy döntött, hogy a megállapodás teljesítését el kell halasztani, amíg a környezetre gyakorolt hatásokat felbecsülik.

Biokalózok - képregény. Kattints a képre!

ORSZÁG PÉLDA

INDIA ÉS SRI LANKA

Világméreteket ölt az "ökológiai gyarmatosítás", azonban legjobban Indiát sújtja, ahol eddig 22 növényt szabadalmaztattak a külföldi cégek törvénytelül, beleértve a gránátalmát, az indiai egrest (köhögésre, asztmára, sárgaságra, és sebek kezelésére használják), a mustárt (léguti és reumás megbetegedések kezelésére használják), a haidit és az amaltast. 1996-ban az amerikai Pidcataway cég szabadalmaztatta az indiai fekete borsot, valamint a kizárólagos jogot a kivonatára. 1997-ben W.R. Grace szabadalmaztatta az indiai kurkuma, valamint a NEEM fát, amelyek a rovarirtó, bőrgyógyászati és anti-bakteriális tulajdonságukról ismertek. Ugyanakkor, 1999-ben egy nagy visszhangot keltő ügyben nem engedélyezték a NEEM olaj szabadalmaztatását, arra hivatkozva, hogy "évszázadok óta ismerik annak anti-bakteriális hatását és rendszeresen alkalmazzák India vidékein".

1998-ban az amerikai Rice Tech cég szabadalmaztatta a basmati rizst. Később, a Rice Tech szabadalmaztatta a thai jázminrizst is, amely állandó terményt biztosít 5 millió szegény farmernek. A basmati rizs India egyik növekvő export bevétele, 1997-ben elérte a félmillió tonnát. A Nestle India jelenleg keresi a módját a PULAU zöldség, az előfőzött rizs, valamint a főtt gabonafélék szabadalmaztatásának. Jagoth Gunawardene, környezetvédelmi jogász szerint: "Habár a törvény kimondja, hogy egy szabadalmat csak akkor lehet bejegyeztetni, ha az gazdaságilag értékes találmány, amelyet egy leírt módszerrel hoztak létre, mégis a legtöbb óriáscégnek valahogy sikerült olyan termékeket szabadalmaztatnia, amelyeket évezredek óta használnak az országainkban."

A klónozott "Dolly"-ról híressé vált, skót Roslin Intézet szabadalmaztatni kívánta a "Bos Indicus"-t, mely az indiai tehén általános megnevezése. Az intézetet azonban, különösképpen egy fajta érdekli, a "vehur" tehén. Ez a tehénfajta a kihalás szélén van annak ellenére, hogy évszázadokig a hindu mitológiában szereplő tehénnel azonosították. Azért érdekli a Roslin Intézetet, mert kevesebbet eszik és több tejet ad, aminek magas zsírtartalma van.

1999 júliusában, az amerikai Cromac Research cég a keserű tök, a padlizsán és a jamun összetételéből kiváltotta a szabadalmat három gyógynövény keverékére, amit az indiaiak régóta ismernek az anti-diabetikus tulajdonságáról. A génkampányt meghirdető Suman Sahai megállapítja, hogy: "Az amerikaiak büntetlenül meglopnak minket, eltulajdonítják az indiaiaktól azt, ami jogilag őket illeti. Ez olyan, mintha valaki büntetlenül megúszná, hogy ellopja a Coca-Cola receptjét".

Az ősi ayurvédikus gyógyászat, amely őshonos gyógynövényeket alkalmaz, széles körben elterjedt Ázsiában, és amelynek tudását lelkesen őrzik, szintén ki van téve a biokalózkodás veszélyének. Az ayurvédikus gyógyászat előnyei közé tartoznak olyan alapanyagok, amelyek helybeli forrásokból származnak, s amihez a betegek könnyűszerrel hozzájuthatnak. Azonban ez a helyzet gyors változásban van, mivel az amerikai, európai és japán cégek berontanak az olyan országokba, mint Sri Lanka, majd ellopják az ottani növényeket, valahol külföldön pedig szabadalmaztatják. A nyugati gyógyszerkészítmények negyven százalékban tartalmaznak ázsiai eredetű növény kivonatokat, azonban semmit sem kaptak ezek az országok. Például az ayurvédikus gyógyászatban, a diabetikus betegek kezelésére használatos Salacil reticulatat 1997-ben szabadalmaztatta egy japán cég, az American Chemical Society segitségével. Sri Lankán tiltja a törvény a gyógynövények és azok kivonatainak az exportálását, azonban ez nem állítja meg a biokalózkodás elterjedését.

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSÉVEL MEGBÍZOTT ENSZ IRODÁKKAL KÖTÖTT RAVASZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

A szíriai-székhelyű Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Központja (International Centre for Agricultural Research in Dry Areas, ICARDA) szintén vétkes abban, hogy rosszul értelmezi a hatáskörét azon szaporítóanyagokat illetően, melyet az ENSZ részére gondoz. Szintén engedélyezte számos ausztráliai intézménynek azt, hogy növényszabadalom egy formájához folyamodhasson, amit úgy ismernek, hogy Plant Breeder's Rights (Növénynemesítési Jogok), a fajtákra vonatkozóan a központ meghatalmazási szerződésben áll az ENSZ Élelmiszeri és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO). A letéti szerződést 1994-ben kötötték, ami kifejezetten megtiltja az ICARDA-nak és a testvérközpontjainak, hogy a szaporítóanyagokkal kapcsolatos bárminemű szellemi tulajdon kérvényt elfogadhasson. Mégis, 1995-ben az ICARDA megállapodási szerződéseket kötött ausztráliai intézményekkel és mezőgazdasági cégekkel, lehetővé téve számukra, hogy kizárólagosan jogokat élvezzenek a növények és a magok különböző fajtái felett.

AZ EMBERI GENETIKAI FORRÁSOKKAL VALÓ BIOKALÓZKODÁS ÉS BIOLÓGIAI MINTAGYŰJTÉS

Az emberi génmódosítási kutatások is hasznot húznak az őslakosokból, például bizonyos betegségekkel szembeni természetes ellenállásukat kihasználva. Vérmintákat vesznek tőlük, amit aztán arra használnak, hogy gyógyszereket készítsenek belőle, néha a donor belegyezése nélkül és úgy, hogy az biztosan csekély vagy semmilyen haszonnal sem jár nekik. Amikor Dr. Golde lépműtétet hajtott végre a Seattle-ben élő, amerikain, John Moore-on, azt találta, hogy a vére egy fontos serkentőfehérjét tartalmaz. Golde szabadalmaztatta ezt a "Mo-féle" fehérjét, majd eladta egy svájci cégnek, s a 3 milliárd dolláros forgalomból származó haszonból 15 millió dollárt rakott zsebre. Moore egyáltalán nem adta a belegyezését, ennek ellenére a bíróság úgy találta, hogy nem rendelkezik tulajdonjoggal a saját testszövetei felett!

Dr. Spencer Wells és a munkatársai tervbe vették, hogy követik a "selyemutat" és DNS mintákat vesznek a korábban nehezen megközelíthető közép-ázsiai emberektől. Az amerikai Stanford Egyetem elhatározta, hogy összegyűjti ötezer megkülönböztethető nyelvjárással bíró népcsoport vérmintáit, amit a kritikusok "vámpír projekt"-nek neveztek el. Ehhez hasonlóan, a Harvard egy volt professzora létrehozta a deCode Genetics Ltd. céget, ami megszerezte a számos évtizedre visszamenő, összes izlandi egészségügyi nyilvántartást és szövetmintát. Az a terve, hogy arra használja fel ezen homogén génállománnyal rendelkező embercsoportok nyilvántartásait, hogy felfedezze az örökletes betegségek okait a Hoffman-LaRoche Vállalattal együttműködve. Néhány helybeli lakos attól fél, hogy a biztosítási cégek felfogják használni a családok egészségügyi titkait ellenük, és hogy a messze élő embereket kizsákmányolják a DNS-ükért. Egy venezuelai közösség lehet a megoldás a Huntington kórra, a dél-atlanti-óceáni Tristan da Cunha szigetlakókon pedig asztma kísérleteket végeznek. Ám jó néhány nemzet és közösség elkezdett cselekedni az ügyben.

PRÓBÁLKOZÁSOK EGY SZABVÁNY BEVEZETÉSÉRE

1998 áprilisában az Afrikai Egységszervezet (az Organisation of African Unity, OAU) kidolgozott egy tervezetet arra, hogy megpróbálja a biológiai mintagyűjtésről szóló afrikai törvényhozást egységesíteni. Felkérte a tagjait, hogy vegyenek fontolóra egy olyan törvénymódosítást, mely nem ismeri el az olyan szabadalmaztatott gyógyszerkészítményeket, amelyek Afrikában fellelhető alapanyagokból készítettek, ha nem ismerik el az adott ország "tulajdonosságát" és hozzájárulását az új terméket illetően. Egy, az Afrikai Egységszervezet által felállított törvényjavaslat modell kifejti, hogy egy új vegyület tulajdonjoga a helybeli őslakosokat illeti "örökkön örökké" , valamint felhívást intézett az államok felé, hogy olyan törvényeket iktassanak be, melyek garantálják e tulajdonjogot. Ez nyilvánvalóan kihívást jelent a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok felé, ami az Afrikai Egységszervezet szerint megszegi a Biológiai Sokféleség Egyezményét. Ezen Egyezmény kiköti, hogy egy természetes összetevőből előállított termék gyártásának előfeltétele, hogy az ottani őslakosokat "bevonják és a hozzájárulásukat kérjék". "A Világkereskedelmi Szervezet által képviselt megközelítés kizsákmányoló természetű és szemben áll az azon országok törekvéseivel, amelyek a földön való túléléshez oly nélkülözhetetlen biológiai sokféleség eredeti újítói voltak"

-RAFI, GRAIN

Az óriáscégek hatalma a vetőmagok felett és a

"világ ellátása"

10.A déli, szegény államok, a világ ellátása és az élelmiszerbiztonság

Naponta körülbelül 24 ezer ember hal meg éhségtôl vagy alultápláltságtól. A halálesetek háromnegyede öt éven aluli gyermekeket érint. A világon 800 millióra becsülik azoknak a embereknek a számát, akik éhínségben és alultápláltságban szenvednek, százszor többre, mint ahányan évente éhen halnak. Manapság a fejlôdô országokban élô gyerekek tíz százaléka öt éves kor alatt meghal. Az éhínség és a háborúk az éhhalálok csupán tíz százalékáért felelôsek, de valószínűleg ezeket emlegetik a leggyakrabban. Az éhhalál többségét krónikus alultápláltság okozza. A családok egyszerűen nem jutnak elég élelemhez. Ezt pedig a rendkívüli szegénység okozza. A fejlesztési ügynökségek úgy vélik, az emberek nem amiatt halnak éhen, mert nincs elegendô élelem (jelenleg a világ többletet termel) hanem amiatt, hogy az élelmiszerek és azok elôállításához szükséges eszközök a gazdag és a befolyásos emberek kezében összpontosulnak. Az óriáscégek keresik a megoldást a tápláléklánc feletti ellenőrzés megszilárdítására, például a géntechnológia segítségével, így félô, hogy a helyzet sokkal rosszabbra fordul.

VÁLLALATI ZÖLDREFESTÉS, AVAGY ZSAROLÁS A TERMÉSZET NEVÉBEN

Kérdôre kell vonni, sôt nevetségessé kell tenni az óriáscégek azon feltüntetett jó szándékát, miszerint a géntechnológia segítségével ellátják majd a föld szegény lakóit (lásd a 2. fejezetet), holott olyan alapvetô hagyományos élelmiszereket védenek le, és tartanak a kezükben, mint a QUINOA, a basmati rizs és a kukorica. A szegény országokban élôk megélhetése évszázadok óta ezen termésütôl függ, azonban mostantól arra kényszerülnek, hogy a nyugati óriáscégektôl vásárolják meg a termesztéshez szükséges vetőmagokat. Mint ahogyan Donella Meadows (a Limits to Growth társszerzôje) is felhívja rá a figyelmet: "Azon kijelentést, miszerint azért van szükségünk a géntechnológiára, hogy általa élelemhez jussanak a szegény emberek, két feltevés kell hogy megalapozza: az elsô az, hogy több élelem jut majd el az éhezô emberekhez, a második pedig az, hogy a géntechnológia az egyetlen módja az élelmiszer termelés megnövelésének. Ennek éppen az ellenkezôjét feltételezem. Az élelmiszertöbblet nem fog segíteni azokon, akiknek nincs pénzük arra, hogy megvásárolják vagy kitermeljék azokat, fôleg ha drága, szabadalmaztatott, tervezett magokról van szó."

NEM ELÉG ÉLELEM VAGY NEM ELÉG POLITIKAI SZÁNDÉK?

Az óriáscégek azt állítják, hogy az éhínséget és a lakosság számának növekedését - különösen a szegény országokban -, lényegesen enyhíteni fogja a biotechnológia és a génmódosított élelmiszerek csodája. Egy aljas, a Monsanto cég által hirdetett brit reklámhadjárat azt meri állítani, hogy: "A jövô éhezô generációi miatti aggodalom még nem fogja ôket ellátni élelemmel. A biotechnológia viszont képes erre." Az biztos, hogy a világban zajló éhezés egy nagy probléma, sôt világméretű bűn. Az éhínséget nem az élelmiszer vagy a termôföld hiánya okozza, hanem az a nemzetközi és európai szintű intézményesített államvezetés és joggyakorlat, amely nagy mértékben hozzájárul ezen botrány folytatódásához és életben tartásához. A géntechnológia nem fogja sem élelemmel ellátni, sem megmenteni az éhezô tömegeket - épp ellenkezôleg. A brit Christian Aid szerint: "A géntechnológia hozza létre az éhínség klasszikus elôfeltételeit. Az olyan élelmiszerkészlet, amely alig egy néhány fajta szabadalmaztatott termékbôl áll, a lehetô legrosszabb választás az élelmiszerek biztonságát illetôen. A legszegényebbek fognak a legjobban függni tőle és őket fenyegeti a legjobban.

"NEMHOGY HOGY CSÖKKENTENÉ, HANEM NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL NÖVELI FOGJA A GÉNTECHNOLÓGIA A VILÁG ÉHÍNSÉGÉT. A GAZDÁLKODÓK ÖRDÖGI KÖRBE KERÜLTEK, MIVEL A TÚLÉLÉSÜK EGYRE INKÁBB FÜGG AZ OLYAN KISSZÁMÚ ÓRIÁSCÉGTÔL , MINT PÉLDÁUL A MONSANTO. AZ ACTION AID 25 ÉVE HALLGATJA MEG A SZEGÉNY GAZDÁLKODÓKAT ÉS TÁMOGATJA AZ OLYAN IRÁNYÚ ERÔFESZÍTÉSEIKET, HOGY ÖNELLÁTÓ GAZDÁLKODÁST TARTSANAK FENN. ANNAK ELLENÉRE, HOGY A FÖLD NÉPESSÉGE EGYRE NÖVEKSZIK, TUDJUK, HOGY ELEGENDÔ ÉLELMET BIZTOSÍT MINDANNYIUNK SZÁMÁRA - AZ ÉLELMISZER RAKTÁRAK A BIZONYÍTÉKAI ENNEK. MILLIÓK SZENVEDNEK AZ ÉHSÉGTÔL, AMIATT HOGY AZ ÉLELMISZERT ARÁNYTALANUL OSZTJÁK EL. AZ IGAZSÁG AZ, HOGY A GÉNTECNOLÓGIA NAGY ELÔRELÉPÉST JELENT A MONSANTO SZÁMLÁJÁN, UGYANAKKOR HATALMAS HÁTRALÉPÉST A VILÁG SZEGÉNYEI SZÁMÁRA."

- Salil Shetty, a brit Action Aid Elnöke

Mind az európai, mind az amerikai kormány évente egy milliárd Euro-t fizet ki a kistermelôknek azért, hogy ne termesszenek élelmiszereket. Azután kifizetnek még egy-egy milliárdot az élelmiszertöbbletek felvásárlására, amit raktárakban tárolnak. Így mesterségesen lehet az árakat magasan tartani. Ami aztán ott áll és rohad. Van elég élelem és van elég termôföld, a gond az államvezetéssel, a politikával és a szétosztással van. Hiányzik az olyan politikai szándék, amely ezt az élelmiszert szétosztaná és az élelmiszer árakat valósan ítélné meg. A helyzetet nyilvánvalóan súlyosbítja az a tény, hogy számos fejlôdô ország az export termékek kereskedelmébôl finanszírozza a tartozásait, és látni kell a gyarmatosítás utáni történelem összefüggésében, hogy ez az éhínség legfôbb elôidézôje a világban. Félô, hogy az Indiában bevezetett Bt gyapot (lásd a 14. fejezetet) elôidézheti, hogy még eddiginél is nagyobb mértékben térnek át a farmerek a termékeik exportálására ahelyett, hogy a környezô lakosok alapvetô szükségét elégítenék ki.

Az embereknek joguk van magukat táplálni

NEM ELÔSZÖR HANGOZTATOTT ÍGÉRETEK: GENNYEDZÔ KÖTSZEREK HOSSZÚ TÖRTÉNELME

Nem elôször állítják egy forradalmi technológiáról, hogy képes megállítani az éhínséget. A következô cikk jelent meg az ENSZ, táplálékról szóló jelentésében: "A világszerte tapasztalható hajtóerô, hogy bevezessék a magas terméshozamú gabonaféléket és a nyugati mezôgazdasági eljárásokat Ázsiába, Afrikába és Dél-Amerikába, illetve hogy a helyi zöldségeket és gyümölcsöket lecseréljék magas terméshozamú, ugyanakkor alacsony ásvány és vitamin tartalmú rizsre, búzára és kukoricára, azt eredményezte, hogy súlyos élelmiszerhiány lépett fel a fejlôdô országokban." A Christian Aid felhívja rá a figyelmet, hogy a latin-amerikai zöld forradalom alatt bár 8 százalékkal emelkedett az egy emberre jutó élelmiszer termelés, ugyanabban az idôszakban 19 százalékkal nőtt az alultápláltság is. Míg a zöld forradalom látszólag megnövelte a terméshozamot és az élelmiszerek biztonságát rövid távon, addig számos hosszú távú természeti és társadalmi problémát idézett elô. Arra kötelezni a szegény kistermelôket, hogy használjanak rovarirtószert és műtrágyát illetve monokultúrás hibrid magokat, gyakran hozzájárul a szegénység megnövekedéséhez, az élelmiszerek megbízhatatlanságához és pusztító hatást vált ki a különbözô ökoszisztémákban. Sôt, a rovarok, a gyomok, a kártevôk és a betegségek gyakran úgy fejlôdnek, hogy még a legerôsebb rovarirtószereket is kijátszák, fokozva ezzel azokat a problémákat, amelyeket helyre kellett volna állítani.

Mint ahogyan azt George Monbiot állítja a brit The Guardian újságban: "A világ tele van szemetelve az ilyen feltevések roncsaival. Etiópia modern ipari mezôgazdasága állateledelt exportált Európába, annak ellenére, hogy ezidô alatt éhínség pusztította az ország lakóit. Indiában, a Kalahandi régióban éhséghullám éhséghullámot követ, mégis évrôl évre élelmiszertöbbletet termel. Az éhínség azért jelentkezik, mert a tápláléklánc rossz kezekben van."

A SZEGÉNY ORSZÁGOK NEM AKARNAK BŰNBAKOKKÁ VAGY KÍSÉRLETI NYULAKKÁ VÁLNI

A kettős mérce alkalmazásának kísértete is felébredt. Míg Európában a vásárlók elutasítják a génmódosított élelmiszereket, addig a déli és keleti térségeket ismét elárasztja a veszélyes, nem kívánt és szükségtelen technológia (mint ahogy az atomenergiával, a DDT-vel és a hulladékégetőkkel is megtörtént).

Ugyanazok az országok, melyeket a nyugati világ az éhínség példájául hoz fel, és amelyekrôl az óriáscégek úgy tartják, hogy a népesség azon része, akiknek a legtöbb hasznot hoz a géntechnológia, már visszautasította ezt az eljárást. Miután véget ért a Kolumbiában megtartott Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyv aláírására irányuló konferencia (lásd a 7. fejezetet), az etiópiai delegáció kijelentette, hogy bár szegények, de nem látják sem szükségét, sem értelmét a géntechnológiának.

"ERÔSEN TILTAKOZUNK AZ ELLEN, HOGY AZ ORSZÁGAINK SZEGÉNYSÉGSÉGÉRÔL ÉS AZ ÉHÍNSÉGÉRÔL ALKOTOTT KÉPÉT ARRA HASZNÁLJÁK FEL AZ ÓRIÁSCÉGEK, HOGY RÁNK KÉNYSZERÍTSENEK EGY OLYAN TECHNOLÓGIÁT, AMI SEM MEGBÍZHATÓ ÉS KÖRNYEZETBARÁT, SE NEM GAZDASÁGOS A SZÁMUNKRA. NEM HISSZÜK, HOGY EZEK A CÉGEK VAGY A GÉNTECHNOLÓGIA SEGÍTHETNE A FARMEREINKNEK ABBAN, HOGY ELÔTEREMTSÉK AZ ÉLELMET A 21. SZÁZADRA. ELLENBEN ÚGY GONDOLJUK, HOGY ELPUSZTÍTJA A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGET, A HELYBELI TUDÁST ÉS AZT AZ ÖNFENNTARTÓ MEZÔGAZDASÁGI RENDSZERT, AMIT A FARMEREINK FEJLESZTETTEK KI AZ ÉVSZÁZADOK ALATT, ÉS TELJESEN ALÁAKNÁZZA AZT A LEHETÔSÉGET, HOGY ELTARTSUK MAGUNKAT."

- 24 afrikai ország képviselôinek az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetéhez (FAO) címzett szándéknyilatkozata,

A POLITIKA ÉS AZ ÁLLAMVEZETÉS, ÉS

NEM A TECHNOLÓGIA SZABJA MEG A FEJLÔDÉS IRÁNYÁT

Tanulmányok kimutatták, hogy földreformokkal és egyszerű öntözéssel Indiában 50 százalékkal lehetne növelni a terméshozamot; míg a géntechnológia segítségével esetleg csak tízzel. Az elszegényedett embereknek gyakran csak néhány egyszerű eszközre és természeti erôforrásra, - jó minôségű magokra, megfelelô szerszámokra és vízre - van szükségük ahhoz, hogy elegendô mennyiségben állítsanak elô élelmiszereket, hogy önellátókká váljanak. Kis fejlesztések a gazdálkodási módban és az élelem tárolásában, lecsökkentve az aratás utáni veszteségeket és megállítva a helyi nézeteltéréseket, szintén hatalmas lépést jelentenének az éhínség visszaszorításában. Jules Pretty az Essex Egyetemtôl egy, a fejlôdô országokban végbemenô, csöndes forradalomról számol be, ahol a kistermelôk megduplázták vagy akár megtriplázták a termésüket a modern organikus gazdálkodás segítségével (lásd a 21. fejezetet). Rengeteg munka szükséges hozzá, azonban a kizsákmányoló óriáscégek kölcsöne és segítsége nem. Milyen lenne a világ, ha úgy állna a gazdasági helyzet, hogy mindenkinek lenne pénze élelmiszerre és földje, amelyen kedvére gazdálkodhat, vagy Európa és Észak-Amerika kiosztaná a világ éhezôinek a hatalmas mennyiségben felhalmozott élelmiszerkészleteit, ami ráadásul az adófizetôket terheli azért, hogy az árakat mesterségesen magasan lehessen tartani? Számos éhínségszakértô véleménye megegyezik abban, hogy végül is a legjobb ellenszer az éhínségre az oktatás. A tanult embereknek van a legtöbb esélye arra, hogy kitörjön a szegénység malmából, ami az éhínség legfôbb okozója.

- Christian Aid, Donella Meadows, George Monbiot (The Guardian)

..cserébe adtok egy oklevelet, hogy népi hős vagyok?

11. A vetőmagok gépesített meddősítése:

terminátor avagy öngyilkos technológia

Miközben az óriáscégek a világ ellátásáról és egy fenntartható mezőgazdaságról papolnak, addig egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amely véget vet a gazdálkodók azon hagyományának, hogy az előző évben félretett magokat újra elvetik.

A TECHNOLÓGIAVÉDELMI RENDSZER AVAGY A NÖVÉNYEK FÁJDALOMMENTES HALÁLA

Talán egyik biotechnológiai termék sem korbácsolta fel annyira a tiltakozás hevét, mint a Monsanto cég által közzétett "öngyilkos technológia". 1998 március 3-án az amerikai Delta Pine Land and Co. az USA Mezôgazdasági Minisztériumával közösen szabadalmaztatta a #5723765 szám alatt a "Technológiavédelmi Rendszert" (Technology Protection System). A szabadalom leírásában az áll, hogy ezt a technológiát a kistermelôk "engedély nélküli" magfelhalmozásának megelôzésére tervezték. A géntechnológiát alkalmazó cégektôl vásárolt magokból kifejlôdött növények meddô magokat hoznak, ezzel megszakítva azt a hagyományt, hogy a magokat újraültetik anélkül, hogy az újabb költségeket jelentene. Ennek a muködésnek köszönhetô az, hogy a TPS-t "terminátor technológiának" nevezték el, és széles körben is ezt a kifejezést használják.

Tudományos szakkifejezéssel élve, ez egy háromgénes rendszer, amely olyan mérgek termelésére készteti a növényt, amelyek elpusztítják a saját csíráit, ami tulajdonképpen egyenlô az öngyilkossággal. Azonban a cégeknek termékeny magokat is elô kell állítaniuk, hogy a saját földjeiken ilyeneket termeljenek. Mielôtt a kistermelôknek eladják, a vetőmagokat beoltják egy olyan vegyszerrel, amely bekapcsolja az öngyilkos "üzemmódot". Az elsô termôévet követôen a magok nem csíráznak ki, ami ellehetetleníti a magok újravetésének hagyományát. Évrôl-évre arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy új magokat vásároljanak valamelyik óriáscégtôl, ráadásul még ki kell fizetni egy "technológia adót" is. A Terminátor Technológia szabadalom érvényes minden növényfajtára illetve azok magjaira, legyen az génmódosított vagy hagyományos.

A KISTERMELÔK JOGAI: A DÉLI, SZEGÉNY ÁLLAMOK HELYZETE

A gazdálkodókat védô szervezetek úgy vélik, hogy ez nyíltan fenyegeti a génbankok létét és azt az ôsrégi hagyományt, miszerint a növényeket a helyi viszonyoknak megfelelően nemesítik. Nyilvánvaló, hogy veszélyben van az élelmiszerek biztonsága és a növények sokfélesége. A fajta egyformaság sebezhetôvé teszi a növényeket, mint ahogyan azt a múlt századi ír krumpli-válság is példázta. Rengeteg kérdés merült fel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény tagországaiban is. Amíg a Monsanto kereskedelmi jelmondatai azt hangoztatják, hogy az ô vetőmagjaiból termesztett növények jobb minôségűek lesznek valamint, hogy ezáltal a kistermelôk feljebb emelkedhetnek az átlagos megélhetésnél, aközben a szigorú szerzôdési feltételek és a magas technológiai adó, amit a gazdálkodóknak ki kell fizetniük minden zacskó vetőmag megvásárlásakor, rácáfol minderre. A szélbeporzás útján történô génátörökítés és a felelôtlen meddôsítés tartogathat meglepetéseket a terminátornövények kísérleti ültetvényeihez közel élô gazdálkodóknak.

Az eljárást egyenlôre még csak a dohányon és a gyapoton alkalmazzák, de mások is követni fogják. A terminátor technológia lehetôvé teszi azt, hogy az óriáscégek betörjenek a nem-hibrid fajok piacára például a búzával, a cirokkal és a rizzsel, amelyekkel mostanáig általában nem foglalkoztak. A hibridek vagy egyáltalán nem termelnek magot, vagy ha mégis az gyenge termést hoz, ezért a gazdálkodók hajlamosak visszatérni a hagyományos magokra. Azonban a nem-hibridek remekül szaporodnak, és mind máig megfékezhetetlenek maradtak. A terminátor technológia bevezetése azt eredményezi, hogy a kistermelôk jobban függeni fognak a hagyományos magpiactól és az öt legnagyobb óriáscégtôl, amelyek kezükben tartják annak körülbelül 80 százalékát. Egyik biotechnológiai termék sincs akkora hatással a kistermelôkre és a jogaikra, mint a terminátor technológia.

AZ ÁLLAM ÉS AZ ÓRIÁSCÉGEK: AZ ADÓPÉNZEK AZ ADÓFIZETÔK ELLEN DOLGOZNAK

A terminátor technológiát eredetileg közösen szabadalmaztatta egy kis amerikai cég, a Delta and Pine Land és az USA Mezôgazdasági Minisztériuma (USDA). A Monsanto, a Delta and Pine Land kisebb részvényese, felvásárolta a céget kilenc héttel azután, hogy a szabadalmat bejegyezték. Következésképpen, ezt a technológiát, amely a kistermelôk milliónak megélhetését fenyegeti, az állampolgárok pénzébôl fejlesztette ki egy állami hivatal, amelynek az a feladata, hogy jobb minôségű terményfajtákat fejlesszen ki valamint, hogy védje a kistermelôk jogait.

Az USDA a legfôbb érdekeltje ezen technológiának, ahogy azt Melvin Oliver, az eredeti feltaláló is kifejti: "Az legfontosabb érdek az amerikai technológia megvédése. Az a célkitűzésünk, hogy megóvjuk az amerikai mezôgazdaságot, és hogy méltó versenytársak legyünk a nemzetközi piacon." Az USDA hozzáteszi: "A cél az, hogy megnöveljük az amerikai vetőmagcégek tulajdonában lévô szabadalmazott magok értékét valamint, hogy üzleteket kössünk a fejlôdô, illetve a szegény országokkal."

TECHNOLÓGIAVÉDELMI RENDSZER (TPS)/GÉNTECHNOLÓGIA HASZNÁLAT KORLÁTOZÁSI TECHNOLÓGIA (GURT): KÁRTÉKONY ÉS VEGYSZERFÜGGÔ MAGOK. A BIOLÓGIAI FEGYVEREK KÖVETKEZNEK?

A Monsanto és öt másik óriáscég - az AstraZeneca, a Novartis, a DuPont-Pioneer, a BASF és a Rhône Poulenc - 90 országban szabadalmaztatta a terminátor technológia valamelyik változatát. Az AstraZeneca szabadalmaztatott egy úgynevezett "kártékony" technológiát, egy olyan tulajdonságot, amely a növényi pollent halálra éhezteti, a patkány barna zsírszövetének fehérjéjét használva. Az AstraZeneca egy másik fejlesztése a "vegyszerfüggô növények" illetve az "áruló technológia", olyan növények, melyek fizikailag függnek attól, hogy rendszeresen be legyenek permetezve egy meghatározott vegyszerkoktéllal ahhoz, hogy növekedjenek. A Novartis egy olyan eljárást szabadalmaztatott, ami kikapcsolja a növények betegségekkel szembeni természetes ellenállóképességét, s amely csak akkor lép újra működésbe, hogyha bepermetezik a megfelelô vegyszerrel.

Mindezen termékeket, illetve technológiákat úgy ismerik, hogy "GURT", azaz Géntechnológia Használat Korlátozási Technológia. Éles határvonalat lehet húzni az úgynevezett "V-GURT" és a "T-GURT" között. A különbség abban nyilvánul meg, hogy milyen szinten gyakorol hatást a terminátor funkció. A V-GURT esetében, - mint például a Delta and Pine Land eredeti terminátor szabadalma - egy halálos funkció a növényben teljesen megakadályozza az életképes magok termelését, így a második generáció nem csírázik ki. A T-GURT esetében viszont más akadályozó funkció lép működésbe a génekben, így bizonyos jellegzetességek (mint például a szárazság és betegségtűrő-képesség) nem jelennek meg a késôbbi generációkban ha nem permetezik be azokat egy meghatározott vegyszerrel. Ugyanakkor ezek pusztán felszínes különbségek, amik nem változtatnak azon a tényen, hogy a GURT szándéka az, hogy az élelmiszerkészleteket az óriáscégek kezére játssza, és még jobban függjenek a kistermelôk a vegyszerektôl és a szegény kistermelô feletti gazdasági uralomtól.

Továbbá, ha a GURT engedélyezett, az azt jelenti, hogy ténylegesen megfoszthatják az államot a szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvényhozási hatalmától. Mint a "hardware-védelemet", a GURT technológiát is fel lehet használni arra, hogy korlátlanul hatalma legyen a jellegzetességek és a fajták feletti korlátlan hatalom megszerzésére, ezáltal ténylegesen létrejön az örökérvényű szabadalom. Levédetni csak akkor lehet valamit, amikor egy új találmányt jegyeztetnek be. Ellenben a V-GURT technológiát, legalábbis elvben bármilyen magra alkalmazhatják, függetlenül attól, hogy új fajta-e vagy sem. A szabadalmaknak véges az érvényességi idejük, míg a V-GURT technológiát korlátlanul alkalmazható és átruházható a másolási védelem abban az értelemben, hogy a magokat nem használhatják fel újra a termelôk sem kis, sem nagy mennyiségben. A védelem nem függ majd a bírói eljárástól.

Ha még mélyebben belegondolunk, felmerül a GURT fegyverként való felhasználásának vitathatatlan lehetôsége. Egy GURT génkód mint például, a GRIM gén, a Texas Egyetem által szabadalmaztatott öngyilkos kód, ami a fertôzött magokon keresztül elszaporodhat úgy, hogy ha rekombináns vírushordozót helyeznek a magokba (ez olyan, mint egy génmódosított vírus), vagy egy levegôben vagy vízben terjedô mikroorganizmus révén. Egy ilyen GURT gén könnyen, észrevétlenül elszaporodhat anélkül, hogy szemmel látható kárt tenne, késôbb azonban bekövetkezik a beprogramozott hatás. Egy ilyen GURT fegyver elôidézôje lehet egy meghatározott vegyszer vagy egy környezeti hatás teljesülése, ami valószínuleg nem különösebben ártalmas önmagára vagy önmagában, ugyanakkor halálos a GURT jelenlétében. Például a levegôbôl lehetne szórni vagy belekeverni egy, a mezôgazdaságban használatos kellékbe. A GURT-ot úgy is elô lehet állítani, hogy egy bizonyos környezeti hatás váltsa ki, például a hômérséklet. Attól kezdve, hogy a GURT elszaporodik, bizonyos vegyszerek vagy környezeti hatások teljesülése halált vált ki ott, ahol a GURT jelen volt.

A demonstrálók és a gazdász csoportok szerte a világon sikeresen rávilágítottak ezen technológia veszélyeire. A nemzetközi nyomás hatására, 1999-ben a Monsanto bejelentette, hogy fel fogja függeszteni ezen technológia kereskedelmi forgalmazását. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy felhagynának a terminátor technológiával, és azt sem, hogy más óriáscégek is hasonlóan cselekednének.

12. A géntechnológia és a globalizáció hatása a

kistermelőkre

Miközben kifejlesztették a terminátor technológiát, az óriáscégek rövidtávú számításokat végeztek, hogy bebiztosítsák: a lehetô legnagyobb hasznot húzzák abból, hogy a genetikailag módosított magokat eladják a kistermelôknek. Egy hiteles eset példázza ezt, ami a Monsanto és az amerikai, valamint a kanadai farmerek között történt.

VÁRAKOZÓ TERMINÁTOR: ÚJ TERMESZTÔI SZERZÔDÉS

Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) egyik intézménye gondoskodik a "kistermelôk jogairól". Elismeri a kistermelôket újítókként, akiknek joguk van ahhoz a csíraplazmának és technológiának tulajdonjogához és hozzáféréséhez, amelyet számos generáció fejlesztett közösen ki. Azzal, hogy levédik a magokat és utána még a technológiai adót is kifizettetik mindenkivel, aki használni szeretné, valamint azzal megtiltják a kistermelôknek, hogy félretegyék és újravessék a magokat, öngyilkos magokat kísérleteznek ki (lásd a 11. fejezetet), ami azt eredményezi, hogy a farmerek teljes mértékben az óriáscégektôl fognak függeni, bizalmatlan légkört teremtenek a gazdálkodók körében. Azzal, hogy kivették a mezôgazdaságot a kistermelôk kezébôl, a génmódosított élelmiszer elsöpri szerte a világban a kistermelôk jogait. Az óriáscégek élelmiszerkészletek feletti hatalmát a gyakorlatban a szabadkereskedelem szabályozás álöltözetébe bújtatva védi a törvény. A következôkben bemutatott termesztôi szerzôdést még nem alkalmazzák az európai kistermelôkre, mivel a Roundup Ready szójababot (lásd a 13. fejezetet) és egyéb Monsanto terméket jelenleg nem termesztenek európai földön.

A GAZDÁLKODÓK ÉS AZ ÉLELMISZERKÉSZLETEK TÚSZKÉNT VALÓ FOGVATARTÁSA

A Monsanto arra kötelezi azokat a farmereket, akik Roundup Ready szójababot vásárolnak, hogy aláírják a Termesztési Szerzôdést. A szerzôdés kiköti, hogy a kistermelô csak egy termésidény alatt vetheti el a magokat. A szójabab magját, mint a legtöbb nem-hibrid faj magját, rendes körülmények között aratásról aratásra félre szokták tenni a következô évi vetéshez. A farmereknek szerzôdésben kell ígéretet tenniük arra, hogy a betakarítás során megmaradt magokat nem vetik alá kísérleteknek, nem elemzik genetikailag, nem fordítják vissza a technológiáját, nem árusítják és nem vetik újra. Ráadásul, a Monsanto 6.5 dolláros technológiai adót számol fel minden 25 kilogrammos csomag szójababra, csak 1998-ban 200 millió dollárt téve így zsebre. Ekképpen a biotechnológia ahelyett, hogy csökkentene, még emel is a kistermelők költségein. Továbbá, a farmerek tehetôk felelôssé azért, ha a vásárlás idejétôl számított három éven belül, a fenti szabályok közül valamelyiket megszegik. Azaz, ha termésébl eladnak valakinek, annak is követnie kell a szerzôdési feltételeket, és abban az esetben ha mégsem, akkor is a kistermelôt büntetik meg. A Monsanto büntetésképp, olyan összegu kártérítést követelhet, ami egyenlô egy Roundup Ready gén értékének a százszorosa megszorozva annyival, ahány mag vett részt a törvényszegésben, plusz a "méltányos" perköltség. A Termesztôi Szerzôdés azt is meghatározza, hogy kizárólag Roundup-féle glyphosate-ot lehet hozzá használni. A glyphosate az American Cyanamid cég terméke, ami a Monsanto cégnek engedélyeztek a Roundup Ready felhasználásához. A Monsanto vetőmagokat kizárólag Monsanto gyomirtószerrel lehet permetezni - a szerződés kimondja. A szerzôdés kötelezettségei részletesen megszabják a magvásárló örökösét, képviselôjét, jogutódját és más használók megjelölését. Ugyanakkor a farmer, a Monsanto külön beleegyezése nélkül nem ruházhatja át a szerzôdést bárkinek. Úgyszintén kétségbeejtô az a tény, hogy a Termesztési Szerzôdésben nem tér ki a magok teljesítményének garanciájára.

A "NAGYTESTVÉR" MOST MÁR NEM CSAK AZ ÁLLAM

Azok a kistermelôk, akik Roundup Ready szója termesztésre leszerzôdtek, kötelesek beengedniük a telkükre a Monsanto cég képviselôit, hogy ott azután nyomozzanak akár tesztekkel is, a szerzôdés betartását ellenőrizve. A szerzôdés nem tér ki arra, hogy a kistermelônek otthon kell-e lennie a vizsgálódáskor. A Monsanto-nak jogában áll leellenôrizni a gazdálkodókat a vetőmag megvásárlását követô három évig. Valójában, a Monsanto-nak egy magánnyomozókból álló hadsereg dolgozik különösen e célból, az amerikai Pinkerton és a kanadai Robinson Investigation cégektôl, és létrehozott egy ingyenesen hívható "besúgóvonalat", ahol a szomszédok feljelenthetik egymást.

1998-ban a Monsanto az USA-ban száz szójabab termesztôt perelt be, akiket szerzôdésszegéssel vádolt. A büntetések 10 ezer és 35 ezer dollár között mozogtak.
A Monsanto további 475 esetben adott be keresetet "vetőmagkalózkodás" címen világszerte, amibôl 250 eset komoly nyomozás alatt van. Ugyan néhányan bevallották, hogy eladták a magokat, azonban sokan mások azt állítják, hogy a szél, a méhek, és a szállításkor elhulló magok a felelôsek. Ahogy egy kanadai ügyvéd is állítja: "Olyan mintha az Anyaföld egy darabkáját akarná valaki birtokokba venni, ami azonban természetszerűleg tovaterjed."

A kistermelôk jogait súlyosan sérti az új termesztôi szerzôdés, aminek veszélyéhez újonnan hozzájön a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye (TRIPs) és az olyan technológiák, mint a "öngyilkos technológia", és az a trend alakult ki, hogy az óriáscégek minden más versenytársat kiszorító ostromot vezetnek, hogy teljesen birtokba vegyék a világ élelmiszerkészlet. A "déli", szegény és a fejlôdô országokban élô gazdák (lásd a 10. fejezetet) különösen fenyegetve érzik magukat, mivel jelenleg a terményeik 80 százalékát az elôzô évi magokból termesztik. Közel 1.4 milliárd szegény "déli" kistermelô élete függ az elôzô évi termésbôl félrerakott magoktól. Az USA középnyugati részén a szójatermesztés 20-30 százalékát félrerakott magokból termesztik, míg a déli részén 50 százalékát. Az észak-amerikai, búzát termesztô kistermelôk elsôsorban a félrerakott magokból gazdálkodnak és csak négy-öt évente vásárolnak új magokat. A magok ily módon történő használatához való jog azon a kényszeren alapszik, hogy megvédelmezze a családokat az éhínségtôl, egy rossz termôév esetén, csakhogy ez a technológia a rabszolgaság egy új formáját kényszeríti a szegény emberekre. A Karnataka Farmers' Association, egy 10 millió tagot számláló indiai farmerszervezet úgy felháborodott, hogy létrehozták a "Monsanto Krematórium Műveletet", ami a terminátor technológia gyanús ültetvények felégetésével foglalkozik.

Habár a Terminátor technológia megjelenése lehet, hogy kiradírozza a történelemkönyvekbôl a Termesztôi Szerzôdést, azonban addig is lesznek szemtanúk arra, hogy a Monsanto kegyetlen módszerekkel élve ellenállhatatlanul törekszik arra, hogy hatalmába kerítse a táplálékláncot és a gazdákat.

Genetikailag módosított termékek

13. Gyomirtó-rezisztens termények: Monsanto-féle RoundUp Ready szója

(ÉS MÁS ROUNDUP READY TERMÉNYEK, A CUKORRÉPA ÉS A KUKORICA)

Az első néhány kereskedelmi forgalomba hozott, génmódosított élelmiszeripari termék rovarkártevő és növényvEdiszer-rezisztens volt. Ezeket a terményeket, mint amilyen a roundup-ready szójabab, a cukorrépa és a repce, vagy a Bt-kukorica, a burgonya és a gyapot (lásd 4. fejezet), mind olyan óriáscégek kísérletezték ki, mint az AgrEvo, a Novartis, a Pioneer és a Monsanto. A roundup-ready terményeket a következő ötlet alapján fejlesztették ki: a n^vEnyeket genetikailag úgy módosították, hogy különösen ellenállóak legyenek a magokat gyártó cég saját fejlesztésű, legkeresettebb növényirtójával szemben.

A ROUNDUP READY SZÓJABAB: AZ EURÓPÁBA ÁRAMLÓ GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉNYHULLÁM KEZDETE

Az európai szója 60 százaléka importból származik, és az összes feldolgozott élelmiszer kilencven százaléka tartalmaz szóját. 1999 végére az EU-ba importált szója legnagyobb része génmódosított. 1997-ben a génmódosított szója már a világ szójatermelésének negyvenhat százalékát tette ki, ez 1998-ban elérte az ötvenkét százalékot. Szójalecitint tartalmaz a csirkeleves, a csokoládé, a majonéz, a margarin, a tej, a növényi olaj, a vitaminok - tulajdonképpen minden. Állatokat is etetnek vele, így az emberi táplálkozásba innen is bekerül.

A Roundup Ready szója volt az első génmódosított termék, amelyet Európába importáltak (1996-ban), és a Monsanto állította elő. Ekkor robbant ki az európai ellenkezés a génmódosított élelmiszerekkel szemben, és nagy felháborodást keltett a megkülönböztetés és az áruk címkézésének teljes hiánya, ami miatt a tájékozatlan vásárlónak sérül a választáshoz való joga. A Monsanto és a többi transznacionális cég sikeresen kijárta az Egyesült Államok kormányánál, hogy az exportra szánt áruknál ne kelljen megkülönböztetniük a génmódosított és a nem génmódosított terményeket, és nem kell a címkéken sem feltüntetniük a lehetséges génmódosított összetevőket sem. Így az importőrök nem tudják ellenőrizni a behozott szóját. A Monsanto azzal érvelt, hogy túl költséges lenne a címkézés, és talán még kevésbé lenne lehetséges szétválasztani a génmódosított szóját a nem-génmódosítottól. Ezeket az érveket az Archer Daniels Midland és más nagyobb gabonafeldolgozó cégek remekül megcáfolták, amikor 1999-ben elkülönített tengeri kereskedelmi útvonalakat létesítettek a nem-génmódosított kukorica számára. Az óriáscégek egyetértettek abban, hogy a génmódosított élelmiszer lényegét tekintve ugyanolyan, mint a nem-génmódosított élelmiszer, vagyis nincs köztük számottevő különbség (lásd 18. fejezet), és ezért nem indokolja semmi a termények különválasztását.

A GAZDASÁGI ELLENŐRZÉS TUDOMÁNYA

A Roundup Ready szóját virágok (petúnia) génjeivel és amphicillin antibiotikum-rezisztens jelző génekkel (lásd a 19. fejezetet) keresztezték, így különösen ellenálló lett a glyphosate-alapú RoundUp-pal, a legnépszerűbb Monsanto-féle növényirtóval szemben. Így aztán a gazdálkodónak a kettőt együtt kell megvásárolnia. A glyphosate egy széles hatókörű növényirtószer, ami azt jelenti, hogy mindent tökéletesen kiirt, az ellenálló szóját kivéve. 1996-ban a roundup-eladás a Monsanto agrokémiai termékekből származó, 8,6 milliárd dolláros évi bevételének tizenhét százalékát tette ki, annak ellenére, hogy már húsz éve van a piacon. Az mezőgazdasági vegyszeres termékek eladása huszonegy százalékra ugrott 1996 első kilenc hónapjában, ami két és fél milliárd dollárt jelent. Ez nagy mértékben a Roundup-forgalom növekedésének tulajdonítható. 2000-ben ugyan lejár a Roundup szabadalma, de a Roundup Ready szójának szüksége van rá, ezért a Monsanto még tovább is az ellenőrzése alatt tudja majd tartani termékeit és profitjait.

"A ROUNDUP READY SZÓJABAB NAGYON SOK EMBER AGGODALMÁNAK SZIMBÓLUMÁVÁ VÁLIK A MEZŐGAZDASÁGBAN GYAKORLATBAN LÉVŐ GÉNTECHNOLÓGIA ÉS AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN. MÍG EZ EGY ARATÁSI IDÉNY EREJÉIG TART, A SZÓJABAB NAGYON SOK OLYAN DOLGOT SZIMBOLIZÁL, MELYEK A MEZŐGAZDASÁGOT A MEGBÍZHATÓ FARMER-GAZDÁLKODÁSSAL ÉS ÉLELMISZER-TERMELÉSSEL ELLENKEZŐ IRÁNYBA VISZIK"

GRAIN, (amerikai civil szervezet)

ROUNDUP: AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÉNEK KOCKÁZATA

Egy a Berkeley Egyetem Közegészségügyi Intézetében 1993-ban készült tanulmányból kitűnik, hogy a glyphosate a harmadik legtöbbször előforduló, növényirtó szerek okozta megbetegedés előidézője a mezőgazdasági munkások, és a leggyakoribb a "tájkarbantartók" körében Kaliforniában (lásd a 18. fejezetet).

Hogyan csapták be Jim gazdát - képregény

Kattints a képre!

Dr Marc Lappe a Center for Ethics and Toxics-ból publikált egy jól megalapozott tanulmányt a Journal of Medicinal Food című lapban, melyben rámutatott, hogy a Monsanto-féle Roundup Ready szójabab 12-14 százalékkal kevesebb olyan hasznos, a természetben előforduló növényi ösztrogént tartalmaz, mint a közönséges szójabab. Ez a növényi ösztrogén természetes védelmet nyújthatna a mellrák, a különböző szívbetegségek és a csontritkulás kialakulása ellen.

Az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatásai szerint a glyphosate-ban található "semleges" tisztítószerek meggátolják az ebihalak lélegzését. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megfigyelte, hogy a glyphosate ártalmas a békákra és a halakra. Az amerikai egészségügyi minisztérium felfedezte, hogy a glyphosate károsan befolyásolja a kisállatok szaporodását, a patkányoknál csökkenti a spermák számát és az ösztrogén-termelést. Más dolgozatok kimutatták, hogy befolyásolja a földigiliszták kifejlődését és életben maradását, illetve mérgező arra a mikorrhiza-gombára, ami a növényeknek segít a tápanyagfelvételben. A németországi Greenpeace kísérleteket végzett, melyek eredményei azt mutatják, hogy a Roundup Ready szójával etetett tehenek teje hét és fél százalékkal nagyobb zsírtartalmú, tehát nem igaz, hogy a Roundup Ready szója "lényegileg azonos" volna a közönséges szójával! "A rovarvilág Bambija", a királylepke szintén nagy veszélyben van a Roundup Ready szója és kukorica miatt. A Roundup tönkreteszi az amerikai cserjét, amely lakóhelyül és táplálékul szolgál a lepke hernyójának.

A Monsanto kifejlesztett egy... - képregény

Kattints a képre!

A MONSANTO ÉRVEI

"A ROUNDUP READY SZÓJA ÉS A TÖBBI TERMÉNY KÖRNYEZETBARÁT"

Monsanto szerint a génmódosított, növényvEdiszer-rezisztens termények csökkenteni fogják a növényirtószerek használatát a gazdaságokban. Ez egyáltalán nem igaz, valójában az ellenkezője fordulhat elő. A glyphosate-nak az a dolga, hogy gyorsan legyengítse a környezetet, így a Roundup Ready szóját termesztő gazdákat könnyű rávenni, hogy egyre töb szert használjanak, amint a gyom újra felüti a fejét. Sőt, mióta a Roundup-ot közvetlenül a növényekre permetezik, könnyen átkerülhet a szomszédos termőföldekre a szél, a víz, a beporzás vagy a mikrobák segítségével. Ez a többi gazdálkodót arra ösztökélheti, hogy csatlakozzanak a Roundup-ot gyártó céghez, annak érdekében, hogy megvédjék saját ültetvényeiket a növényvEdiszerek átsodródásától. Ez megnöveli a glyphosate-használatot a mezőgazdaságban. Az American Cyanamid (az American Home Products tulajdona, és a glyphosate kifejlesztője) vizsgálatai szerint a Roundup Ready szójának valószínűleg többszörös glyphosate-adagra van szüksége ahhoz, hogy elérjük ugyanazt a gyom-mennyiséget, amin ellenőrizni lehet, hogy marad-e vissza növényirtószer. Továbbá a híres tudós, dr. Charles Benbrook és az USD is úgy találta, hogy a Roundup Ready szóját termelő gazdák ugyanannyi, illetve sok esetben jóval több gyomirtót alkalmaznak, mint amennyit a hagyományos földművelés megkívánna.

A Monsanto félretájékoztatja a vásárlókat, amikor hirdetéseiben terményeinek biztonságosságáról beszél (lásd a 2. fejezetet). Ez az ügy akkor került újból az újságok címoldalára, amikor a New York-i főügyészség irodája megtiltotta a vállalatnak a "biológiailag lebomló" és a "környezetbarát" kifejezések használatát a glyphosate-alapú készítményeket - így a Roundup Ready szóját is - hirdető reklámokban. A Monsantot 50 ezer dollár értékű bírság kifizetésére kötelezték.

"A GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉNYEKNEK NAGYOBB A HOZAMA"

A Monsanto-nak azt az érvét, miszerint a Roundup Ready szójával magasabb hozamot lehet elérni, a Wisconsini Egyetem kutatói cáfolták meg. Az 1998-ban megvizsgált huszonegy termőföldből tizenhét mutatott jelentősen alacsonyabb hozamot a hagyományos növényekkel való összehasonlításban. Annak ellenére, hogy a vállalat látja el a Monsantot a Roundup-hoz szükséges alapanyaggal, tavaly az American Cyanamid arról nyilatkozott a sajtóban, hogy mennyivel alacsonyabb a Roundup Ready szójafajtˇk agronómiai teljesítménye a vizsgált területeken, és tájékoztatta a farmereket arról, hogy ennek a szójának a termelése lényegesen kisebb profithoz vezet.

"A KERESZTBEPORZÁS CSAK NAGYON KIS TÁVOLSÁGOK ESETÉN FORDULHAT ELŐ"

A keresztbeporzás, ami az azonos családba vagy távolabbi rokonaik körébe tartozó növények közötti pollencserét jelenti, komolyan veszélyezteti mind a biológiai sokféleséget, mind a biogazdák megélhetését. Világosan alátámasztva azt a tényt, hogy szinte minden gazda földje potenciálisan ki van téve a beporzás és a génszennyezés kockázatának, egy 1999-es angol tanulmány megerősíti, hogy a méhek szét tudják szórni a géntechnológiával szennyezett polleneket, akár négy kilométeres távolságban is, sokkal messzebb, mint ahogyan a kutatók eddig gondolták. Ez a veszély késztette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) arra, hogy egy kilométer széles elválasztó zóna kialakítását javasolja a génmódosított és nem-génmódosított növények közé, szemben a Monsanto két méteres javaslatával. Ezen túl megállapították, hogy a Roundup Ready 800 méteres körzetben jelentősen befolyásolja a növényvilágot. Roundup Ready cukorrépák kereszteződhetnek elvadult répákkal, spenóttal, fehérrépával és más növényekkel a libatopfElEk családjából. A keresztbeporzás egyrészt jelentheti az adott nem-génmódosított fajok teljes kiirtását, másrészt megtizedeli a biotermékek piacát. Amíg néhány biotermék címkéjén olvashatjuk az egy-két százalékos vegyszer-szennyezettséget, a géntechnológia-mentességet igazoló címke megszerzéséhez kötelező a nulla százalékos szennyezettség (lásd a 21. fejezetet).

A Roundup Ready termények általában kockáztatják a környezet és az emberiség egészségét. A mérgező növényvEdiszerek óriási veszélynek teszik ki a termőföldeket és az emésztőrendszert egyaránt, csökkentve az emberi szervezet védekezőképességét. Fenyegetik a biogazdákat és a nem-génmódosított növényeket termelőket, és hozzájárulnak a mezőgazdaság fenntarthatatlan, vegyszereken alapuló, ipari típusú működésének állandósításához. Az a tény, hogy a szója nélkülözhetetlen összetevője a legtöbb élelmiszeripari terméknek, ráadásul a világ sok részén a kukorica mellett a fő táplálékok egyike, drámaian megnöveli a veszélyeztetettséget.

Wytze de Lange, Greenpeace, ISAAA

14.Génmódosított mezőgazdasági termények: Bt-gyapot, kukorica és burgonya

A Bacillus thuringiensis CrylA(b) delta-endotoxinja, röviden Bt egy olyan, a talajban előforduló természetes baktérium fehérjéje, amit természetes rovarirtószerként használnak a biogazdálkodók. Óriáscégek, mint a Monsanto, a Pioneer vagy a Novartis olyan burgonyát, gyapotot és kukoricát fejlesztettek ki "New Leaf Superior" burgonya vagy "Bollgard" gyapot név alatt, amelyek képesek magjaikban termelni ezt a szert. Az ipar és a kormány a legutóbbi időkben a "növények által kifejlesztett védelem" eufemizmust használja a szerre. A Bt hagyományos időnkénti alkalmazásaival ellentétben a génmódosított növényt úgy tervezték, hogy a mag minden sejtjébe termelődjön. Így a kifejlett növényben is hat, még akkor is, amikor az a kereskedelmi forgalomba kerül. A Bt-termékeket sokan kifogásolták az antibiotikum-rezisztencia átvitele (lásd a 19. fejezetet), a Bt-rezisztencia átvitele miatt és az emberi egészséget érintő kérdésekről szóló vitában.

HIBÁS ÉTEL BIZTONSÁGOS TESZTELÉSE

Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (US EPA) emberi fogyasztásra alkalmas Bt-kukoricát fejlesztett ki, bár a tesztek néhány szempontból szándékosan félrevezetőek voltak. A Bt-kukorica takarmányozással kapcsolatos tesztje nem Bt-kukoricával történt, hanem olyan Bt-toxinnal, amit az E-coli baktériumok termelnek; és patkányoknak adták, nem embereknek. A Bt-kukoricát elkülönítve kell tesztelni. Ha a Bt-kukorica nem mérgező az emberre, abból még nem következik, hogy alkalmas az emberi fogyasztásra. A tesztek a mérgezés mértékét voltak hivatottak lemérni, azonban a mérgezés mellett még nagyon sok veszélyes hatás lehetséges. A tudományos kutatásból, amit Norvégiában végeztek 1999-ben, azt szűrték le, hogy az ellenállás átvitele lehetséges a bélfalon keresztül. Ez azt jelenti, hogy Bt antibiotikum-rezisztencia jelző géneket tartalmazó kukorica fogyasztása elvezethet az ellenállásnak állati és emberi fogyasztókba történő átviteléhez.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGRE LESELKEDŐ LEHETSÉGES VESZÉLYEK

Ismeretlen környezeti és az emberi egészséget veszélyeztető következmények származhatnak a faj-keveréses (növény-baktérium) termesztésből, azon felül számolnunk kell a Bt-ellenállás más fajták és vad rokonaik közt történő terjedésével is.

Dr Pusztai Árpád (UK), a lektinfehérjék világszerte ismert szakértője már kimutatta, hogy hóvirág lektingénjével és a karfiol mozaik-vírus DNS egy szakaszával módosított burgonyában megváltozik a fehérje, a keményítő és a cukor mennyisége. Az ilyen burgonyával etetett patkányok hasnyálmirigye, heréi és vékonybelei jól megkülönböztethetően elváltoztak; megváltozott a gyomor és a vastagbél hámrétegének vastagsága; a herékben, az agyban, a hasnyálmirigyben és a lépben szervi és sejtes elváltozásokat észleltek; a nyiroktermelés leállt; valamint tíz nap múlva nyilvánvaló lett a lecsökkent növekedés és a vékonybél táplálékanyag-felszívó képességének lelassulása. Bár egyelőre csak előzetesen, de dr. Pusztai kutatásai kimutatták, hogy néhány génmódosított gabona nem alkalmas állati fogyasztásra, és tekintettel az antibiotikum-rezisztenciától, az allergiáktól és a mérgező anyagoktól való jogos félelemre (lásd a 18. fejezetet), a génmódosított gabonák alaposabb és szigorú tesztelése lenne szükséges, mielőtt ezek a kereskedelemben elérhetővé válnak. Sokkal fontosabb, hogy egyszer és mindenkorra fel kell hagyni a "lényegi azonosság" ideájával (lásd a 18. fejezetet). Sajnos, szörnyű nyomás nehezedett Pusztai munkaadójára, a Rowett Intézetre (melynek szerződése van a Monsanto-val), hogy ne ismerje el a kutató munkáját, és az intézet legálisan megakadályozta, hogy dr Pusztai beszéljen a téma kapcsán, és történetesen kirúgta őt az állásából. Mivel ez egy legális eljárás volt, dr. Pusztai nem tud hozzájutni a kutatási eredményeihez, és nem nem tudja folytatni éppen megkezdett nyomozását az ügyben.

GYORS "HASZON" - DE MILYEN ÁRON?

Az utóbbi két évben mind az amerikai kormány, mind pedig az óriáscégek elismerték, hogy a rovarok gyorsan képesek alkalmazkodni a Bt-hez. Az egyetlen szerves ellenanyag, melyet a biogazdák számára kifejlesztettek, így mára alapjában véve elvesztette a hatékonyságát (lásd a 21. fejezetet)! Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) és az óriáscégek azon voltak, hogy létrehozzanak a rovarok számára olyan, úgynevezett "menedékeket" a Bt-gabonákban, ahol nem minden rovar fertőződik. Ezt a sémát azért tartották szükségesnek, hogy néhány nem-ellenálló rovar megmaradjon, és a Bt-vel szemben kialakított ellenállással együtt legyen képes szaporodni, így az eljárás még egy vagy két évig használható marad, mielőtt végleg alkalmazható lesz, nem csak a biogazdák, de mindenki számára.

A ROVARIRTÓSZEREK GYAKORIBB HASZNÁLATA ÉS A NEM-CÉLFAJOK PUSZTULÁSA

A Bt-termény nem csak a célrovart öli meg, mint például a Kolorádó- vagy más néven krumplibogarat, az amerikai gyapothernyót vagy az európa kukoricamolyt, hanem az ártalmatlanokat is, mint például a katicabogár. 1999-ben a Cornell Egyetem (USA) egy tanulmánya kimutatta, hogy a Monsanto Bt kukoricája károsítja a danaiszlepkéket.

Indiában az amerikai gyapothernyónak 28 ismert ellensége. A természet elég védelmet ad a gyapotnak azon jóindulatú rovarok által, amelyek bőségesen megtalálhatók a gyapotföldeken. A tragédia az, hogy legelőször ezek a jóindulatú rovarok pusztulnak el, amikor használni kezdik a rovarirtószert. Megszabadulva természetes ellenségeitől, az amerikai gyapothernyó erősebbé válik a termőföldeken. És amikor a rovarirtószerek felborítják a természeti egyensúlyt, a gyapot sok kevésbé ismert kártevője, mint például a fehér légy [white fly?], a gyapot legádázabb ellenségévé válik.

Azok az adatok, melyeket 1999 áprilisában az Amerikai Kukoricatermelők Nemzeti Szövetsége és a biotechnológiai vállalatok (beleértve a Monsantot és a Novartist) a US EPA elé terjesztettek, azt tükrözik, hogy az amerikai kukoricatermesztés aránya, azáltal, hogy visszaszorítják az európai kukoricamolyt (a Bt változatok alapvető célellenségét), 45 %-kal NŐTT az első két évben (1996 és 1997) a Bt változatok használatából fakadóan (1998-ra nincs adat). Ez pedig ellentmond annak, ami egyébként egyike a génmódosított termékek eladását elősegítő érveléseknek: a rovarirtószer használata csökkentésének. (lásd a 2. és a 20. fejezetet).

BT-GYAPOT

1998-ban az amerikai gyapottermékek 45%-át módosították genetikailag valamilyen módon. A Bt-gyapotból visszamaradó olaj gyakran használatos az állatok takarmányozásában, és így az emberek tej és hús formájában magukhoz vesznek. Az amerikai farmerek mostanában a Monsanto-t okolják az alacsony hozamú Bt-gyapot-földeken. A gyapottermés egyre alacsonyabb. A Monsanto azzal érvel, hogy a farmerek alacsony iskolázottságúak, nem jól használják a terméket, és olyan helyen termelnek gyapotot, amelynek erre nem megfelelő a klímája. Indiában félnek attól, hogy a Bt-gyapot használata oda vezethet, hogy az egy földterületre eső, exportra szánt termelés aránya fog megnövekedni, semmint a saját fogyasztásra termelt alapélelmiszereké. Egyiptomból 1997-ben szintén kitiltották a Bt gyapotot, de három hónap múlva az Egyesült Államok nyomása kikényszerítette Egyiptom jóváhagyását. Jelenleg az EU-ban a Bt-gyapot importálása tiltás alatt áll. (4. függőben lévő rendelkezés).

AZ EU TAGÁLLAMAINAK A BT TERMÉNYEKRE VONATKOZÓ TILTÁSA

1997 januárjában az Európa Tanács jóváhagyta a Novartis Bt-kukoricát, 13 EU-tagállam kifejezett kérése ellenére. Az Európa Tanács megbeszéléseiről kiszivárgott értesülések szerint figyelemreméltó bizonyítékokat tettek közzé azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági és kereskedelmi szükségletek elsőbbséget élveznek a közegészség és a környezet megóvásával szemben. 1997 februárjában Ausztria és Luxemburg (azóta Olaszország és Franciaország is csatlakozott hozzájuk) a 90/220-as EU előírás 16. cikkelye alapján megtiltotta a Novartis Bt-kukorica importját (lásd az 5. fejezetet). Ugyanez év novemberében Norvégia megtiltotta az antibiotikum-rezisztens géneket tartalmazó transzgénikus termények importját (beleértve a Bt-kukoricát is), míg Franciaország bejelentette, hogy engedélyezné a Novartis Bt-kukorica termesztését. A Pioneer Bt-kukorica kereskedelmének engedélyezése az EU-ban 1996 óta be van fagyasztva.

1998 áprilisában az Európa Tanács engedélyt adott a Monsanto Bt-kukorica termesztésére Európában.

Két hónappal később egy francia parlamenti bizottság arra tett javaslatot, hogy ne engedélyezzék a génmódosított-termények importálását és termesztését, valamint felhasználását ételek készítésekor, mert káros hatása az egészségre kimutatható. Azt is javasolta, hogy a jövőben egyáltalán ne engedélyezzenek olyan génmódosított terményt, amely tartalmaz a baktériumokban aktívvá váló, antibiotikum-rezisztencia géneket. Ezzel egyidőben a bizottság azt javasolta, hogy tartsák fenn a piaci konszenzust a Novartis kukoricával kapcsolatban. 1998 szeptemberében az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága a következőt javasolta: "A környezet és az egészség megvédésének első számú feltételeként... semmilyen antibiotikum-rezisztencia gén nem használható, amikor genetilailag módosított szervezeteket bocsátanak a környezetbe." Ebben a hónapban az Európai Miniszteri Tanács nem döntött az osztrák és a luxemburgi tiltásról. Közben Franciaországban változás történt. A Francia Állami Tanács, a legmagasabb adminisztratív bíróság elhatározta, hogy felfüggeszti a Novartis-kukorica Franciaországban történő engedélyezését. A bíróság azzal indokolta a termesztési engedély ilyen gyors visszavonását, hogy a Novartis-dosszié nem volt teljes, mivel nem tartalmazott olyan információkat, melyek lehetővé tették volna az antibiotikum-rezisztens gének emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatásainak felbecsülését. A francia kormány elhatározta, hogy ezt a rendelkezést követően az összes Novartis-kukoricát külön kell választani és tárolni a Tanács végső döntéséig. 1998 októberében az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága egy levelet küldött az Európa Tanácsnak, és felszólította, hogy vonja vissza ajánlott törvényi rendelkezését, amit a Novartis-kukoricát érintő osztrák és luxemburgi tiltás ellen hozott, és ezzel egyidőben hirdessen önkéntes moratóriumot minden új GMO termék piaci alkalmazására, további magyarázat nélkül. Az EU befagyasztotta minden új Bt-növény engedélyezését, és az EU miniszterei mérlegelik, hogy állásfoglalást hoznak (lásd az 5. fejezetet) a Bt-termények ellenében.

Az európai események hatással vannak az amerikai gyakorlatra, a legnagyobb élelmiszer-feldolgozók, mint az Archer Daniels Midland és a Cargill végül különválasztják a GM terményeket a többi terménytől, és nem vásárolják föl az Európa által importra alkalmatlannak nyilvánított GM-terményeket.

A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK ÉS A FÁK TAGÁLLAMAINAK PIACAI ILLEGÁLISAN NYITNAK, AHOGY A NYUGATI PIACOK BEZÁRNAK.

Az EU-megszorítások által frusztrált Monsanto illegális kísérleti burgonyatermesztést irányított Grúziában, 1996 és 1998 között. Azután, hogy az Elkana (egy grúz társadalmi szervezet) és a Greenpeace botrányt csinált, a kísérletek leálltak, de addigra a kísérleti burgonyamagokat széles körben elterjesztették egész Grúziában és Ukrajnában. 1999 áprilisában a Föld Barátai (FoE)-Németország felfedte, hogy a Pioneer Bt-kukoricát illegálisan importálták és elvetették.

VÉGKÖVETKEZTETÉS

Bár a Bt-termények szerepet játszanak a Bt-vel szembeni rezisztencia és az antibiotikum-rezisztencia elterjedésében, és valószínűleg egészségkárosító hatásuk is van, azonban ezután is csak részlegesen vannak "befagyasztva" az EU-ban, és továbbra is árulják őket Európában, USA-ban és máshol is.

15. Rekombináns szarvasmarha növekedési

hormon (BST/rBGH)

A rekombináns szarvasmarha növekedési hormon, másik nevén BST (szarvasmarha-szomatotropin), kereskedelmi nevén (többek között) Posilac, egy genetikailag módosított hormon, amelyet a Monsanto fejlesztett ki. A hormont úgy állították elő, hogy a BST genetikai kódját implantálták az E-coli baktériumba, majd egy szarvasmarha génállományát újraegyesítették a baktériumok génállományával, ily módon egy olyan új típusú baktériumot alkottak, amely olcsón és nagy mennyiségben termeli az adott hormont. Amikor a szakemberek le akarják "aratni" az új hormont, a kitenyésztett új baktériumoknak csupán a felét pusztítják el, majd "kiszűrik" a hormont. A BST csak egy a számos növekedési hormon közül, amit az USA tejgazdaságaiban és marhacsordáinál használnak. Rákegér

A gazdák azért alkalmazzák a BST-t, mert a hormon a terhesség alatt felszabadult hormonok másolása révén a tejhozamot tejelési periódusonkét harminc százalékkal meg tudja növelni. Az világos, hogy a tejiparban a tejhozam növekedése összefügg a gazdasági érdekeltséggel, és az is bizton állítható, hogy a BST egészségügyi, környezetvédelmi és morális szempontból is gyanús. Ezt az állítást megerősíti, hogy az EU-ban betiltották a használatát. Világszerte csak az USÁ-ban engedélyezték, ahol a hatóságok kitartanak a BST ártatlansága mellett. Az USA azzal vádolja az EU-t, hogy a hormon betiltásán keresztül korlátozza azUSA kereskedelmét.

MAGASABB HOZAM, ALACSONYABB ÁRON?

Eleve vitatható az, hogy a tejiparnak rettentően szüksége volna a hozam növelésére, amióta nagy többlettermelése van. Az ipar képviselői (elsősorban a Monsanto) azt állítják, hogy a BST alacsonyabb árakat fog eredményezni, mivel ugyanaz az állatállomány harminc százalékkal több tejet fog adni. A BST bevezetése óta Amerikában a tejárak inkább emelkedtek. A tejipar sikeres egyezséget kötött a kormánnyal a fix tejárak megszűntetése érdekében, hogy a BST bevezetésével párhuzamosan az áremelés is engedélyezhető legyen. A tejárak nem fognak csökkenni, hiszen az USA kormánya nem csak adókedvezményeket ad az olyan cégeknek, mint a Monsanto, hogy kifejlesszék és felhasználják ezeket a mérgeket élelmiszereink gyártásához, hanem államilag is támogatja a tej árát, és a Szövetségi Élelmezési Programon (Federal Feedig Program) keresztül támogatja és élelmezi a tejgazdaságok marhaállományát. Így a tejtermelés és az árak egyaránt növekednek, de csak az állami szubvenció miatt. Nincs tej

A BST-vel kezelt tehenek gyorsabban nőnek és több takarmányt fogyasztanak, hogy produkálni tudják azt a harminc százalékkal magasabb tejhozamot, amire kémiailag átalakított testük kényszeríti őket. A nagyobb takarmányigényből származó járulékos költségek ellensúlyozására a tehenek állati eredetű táplálék-kiegészítőket kapnak, és ez húsevővé, sőt kannibállá teszi a békés növényevőket, ami komoly közegészségügyi problémákat okozhat. Ez a gyakorlat mára összefonódott a kergemarhakórral és annak új emberi változatával, a Creutzfeld-Jacob-kórral, még egy további, egészséget érintő kockázattal tetézve azokat a kockázatokat, melyek a BST-vel kapcsolatban már felvetődtek. A kergemarhakór és a Creutzfeld-Jacob-kór tüntették el az EU piacairól a brit marhahúst 1997-től 1999 végéig.

MI FENYEGETI AZ ÁLLATOK EGÉSZSÉGÉT?

A BST mellékhatásai: felfúvódás, hasmenés, térd- és lábfájdalmak, evési zavarok, láz, csökkent hemoglobin-szint a vérben, kevesebb petesejt, alacsonyabb terhességi ráták, kevesebb ellés, tőgygyulladás. Ez utóbbi egy olyan tőgyfertőzés, amelynek szemmel látható jele az elváltozott tej. A tőgygyulladás kezelésekor antibiotikum kerülhet a tejbe, és valószínűleg így válnak antibiotikum-rezisztenssé a különböző baktériumok, amelyek aztán emberi betegségek kórokozói lesznek (lásd a 19. fejezetet). 1999 január 14-én a Health Canada (a kanadai egészségvédelmi ügynökség) bejelentette, hogy nem fogja jóváhagyni a BST-kereskedelmet Kanadában. A bejelentés azt állította, hogy "a BST elfogadhatatlan mértékben veszélyezteti a tejgazdaságok marhaállományának biztonságát". Míg az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala (US FDA) szerint a BST-nek nincsenek biológiai hatásai, a kanadai tudósok számos különböző rákról, köztük a vastagbél- és prosztata-rákról állapították meg, hogy BTS-használat okozza.

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI AGGÁLYOK

A Monsanto létrehozott egy új aminosavat (a lizint epsilon-N-acetilizinnel helyettesítette a #144 helyen) a BST-ben, de az FDA-t erről elfelejtette értesíteni. Mindannyiszor, amikor egy aminosav egy hormonban vagy egy proteinben eltér a normál genetikus kódtól, az veszélyes következményekkel járhat. A sarlóssejt-vérszegénység csak egy példa a sok közül. Az Alzheimer-kór egy másik példa, ahol is csak egy aminosav helyettesítése (phenylalanine) a betegség egy típusának bázisát alkothatja. A BST-vel a rossz irányú kutatás kifejlesztett egy terméket, amelyben génátírási hibát eredményezett. Ez a hiba a BST-n végzett kutatások után tűnt fel, és jóval azután, hogy a BST-t kifejlesztették és jelentették az FDA-nak.

52 visszamaradó antibiotikumot (és csak néhányukat tesztelték), allergént, vért és ürüléket/FAECES találtak a tejben, emberi és állati növekedési hormonokkal együtt. Az 59 bioaktív hormon közül, amit a tejben találtak, a legrosszabb talán az IGF-1, ami egy inzulinhoz hasonló növekedési faktor, amely a tehénben és az emberben azonos. Az IGF-1 az emberi mell-, gyomor- és bélrák egyik lehetséges okozója, valamint kulcsfaktornak vélik MINDEN rák burjánzásában és növekedésében. A BST-vel beoltott tehenek tejében növekedett az IGF-1 mennyiség, egységenként kétszer annyi, mint más esetekben. A testünkben lévő extra mennyiségre tekinthetünk úgy, mint a rák "üzemanyag-sejtjeire".

Az USA-ban egy köbcentiméter kereskedelmi forgalomban lévő tejben 750 ezer gennysejt és 20 ezer élő baktérium megengedett. Azonban egy teáskanálnyi BST-tej (4.93 köbcentiméter) 3.696.691 gennysejtet és 60.000 baktériumot tartalmaz. Tíz kilogramm tejből lehet csinálni egy kilogramm sajtot. 21 kilogramm tejből lehet csinálni egy kilogramm vajat. Ez azt jelenti, hogy minden szelet sajt, ami BST-vel kezelt tejből készült, húszszor annyit tartalmaz ebből a növekedési faktorból, és minden darabka vaj negyvenkétszer annyit, mint egy pohár egyszerű tej. A pasztörizáció NEM pusztítja el az IGF-1-et. Ha ez az eljárás valóban hatékony lenne, akkor nem ismételnék meg annyiszor, mielőtt a tej eljut a fogyasztóhoz.

A FARMEREKRE GYAKOROLT HATÁS

A BST széleskörű használata meggyorsítja a kis tejgazdaságok megszűnését, ugyanis csak a nagy farmok képesek vállalni a drága élelem, a magasszintű technikával működő etetőberendezések és az ehhez kapcsolódó állatorvosi ellátás extra költségeit.

A Monsanto és az FDA érveivel ellentétben a BST valószínűleg nem növeli meg az egyéni gazdálkodók bevételeit, mivel a BST nem segíti elő az állatfarmok jobb működtetését. Ötszáz amerikai gazdaság kilencezer-ötszáz tőgygyulladásos állatot jelentett be. Ez a betegség megkönnyíti a genny bejutását a tejbe, megnövelve így a tejben lévő bakteriális sejtek mennyiségét. Sok állatot el kellett pusztítani.

A FORGÓAJTÓ ÉS A TERMÉKJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁS: ELLEPLEZETT HIÁNYOSSÁGOK?

Ugyanúgy, mint a másik Monsanto-termék, az aspartame jóváhagyásánál, itt is teljesen nyilvánvaló volt, hogy a kormány és az üzleti szféra közti forgóajtó-szindrómával (lásd a 3. fejezetet) van dolgunk a piaci engedélyeztetés során. 1999 tavaszán az amerikai Center for Food Safety kérelmet nyújtott be a Monsanto-féle hormon piacról való kitiltásának érdekében. Ugyanebben az időben két Vermont állambeli szenátor kérvényezte az egészségügyi tárcánál a BST-t engedélyező tisztességtelen eljárás felülvizsgálatát.

KERESKEDELMI KÉRDÉS? A SZARVASMARHA NÖVEKEDÉSI HORMON BETILTÁSA AZ EU-BAN

1994 januárjában a Fehér Ház egy jelentést adott ki az élelmiszereinkben használt első génmódosított hormonról. Az EU hétéves moratóriumot rendelt el piacain a BST-re, ami 2002-ben jár le. Ezt a tiltást kevéssel a bejelentés után biztonsági okokból vezették be. Az EU-tiltás, ami az összes USÁ-ból származó, növekedési hormont és antibiotikumot tartalmazó marhahúsra vonatkozik, nagy vitát indított el a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) (lásd a 6. fejezetet). 1999 júliusában az USA száztizenhét millió dollárnyi vámot vetett ki kereskedelmi szankciók formájában különböző termékekre, a szarvasgombától a szalonnáig, miután a WTO egyetértett azzal, hogy a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó EU-tiltás ellenkezik a szabadkereskedelmi szabályozással. A brit vállalatok azonban megszegték ezeket a szankciókat kormányuknak a hivatalos EU-politikával ellenkező álláspontja miatt. Mára az USA maradt az egyetlen ország a világon, amely engedélyezi a BTS használatát, de mindannyian szembesülünk az amerikai hús és tejtermékek fogyasztásának kockázatával.

A CODEX FELLÉP A SZARVASMARHA NÖVEKEDÉSI HORMON ELLEN

1995 óta az USA nyomást gyakorol a Codex Alimentariusra, hogy olyan sztenderdeket, olyan magas maximális határértékeket állapítson meg a tejben visszamaradó BST-tartalomra vonatkozóan, amivel demonstrálható lenne a tej egészségre ártalmatlan volta, és nemzetközi exportja szabad utat kapjon. A Codex az ENSZ-nek az a testülete, amely az élelmiszer minőségére és megbízhatóságára vonatkozó nemzetközi sztenderdeket dolgozza ki, és amely százhatvanöt nemzetet tömörít. 1999. június 30-i ülésén a Codex kíméletlenül visszautasította az amerikai kérelmi indítvány bármilyen további megfontolását, különös tekintettel a legutóbbi kanadai tiltásra vagy "figyelmeztetésre", és arra a legutóbbi jelentésre, amit a rákot illetve a BST-vel kezelt tej egyéb kockázatait vizsgáló független nemzetközi szakértők két küldöttje nyújtott be az Európa Tanácshoz. Ezzel a gesztussal a Codex világosan kimondta, hogy a nemzeti kormányoknak a közegészség állapotának beható ismeretében teljes jogukban áll eldönteni, hogy importálnak-e BST-tejet vagy nem.

16. A génmódosított mesterséges édesítőszer:

NutraSweet (Aspartame)

BEVEZETÉS: AZ ASPARTAME RÖVID TÖRTÉNETE

Az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala a génmódosított neurotoxin aspartamot ismertebb nevén a NutraSweetet, hivatalosan a "mestreséges édesítőszerekbe" sorolja be. Az aspartame nem csak hogy genetikailag módosított, de egy olyan vegyszer, illetve gyógyszer, ami élelmiszer adalékanyagként kerül forgalomba. Az Equal, Spoonful és más márkaneveken is ismert aspartame a cukor nem hízlaló helyettesítőjeként vált híressé, ami a korábbi mesterséges édesítőszerhez, a szaharinhoz hasonlóan, szintén nem rákkeltő. A más, mindennapi életben gyakori mérgekkel szemben, az aspartamból származó lehetséges kockázat komolyabbra fordult azzal, hogy több, mint hatezer termékben megtalálható, az olyanokban mint: gyerekvitaminok, gyógyszerek, diétás italok és minden éttermi asztalon is. Egy becslés szerint 1987-ben az USA-ban 17 millió fontnyi aspartame-t fogyasztottak el. A gyártók felfüggesztették a fogyasztási mutatók továbbítását az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala felé. Ezt a terméket először a G.D. Searle cég fejlesztette ki, amit azután megvásárolt a Monsanto.

Miután egy év alatt 28 millió dolláros veszteséget könyvelt el, valamint 780 nő indított pert ellene azzal a váddal, hogy a G.D. Searle-féle méhen belüli fogamzásgátló medencegyulladást okozott, a cég túladott 30 leányvállalatán. A Monsanto végül is felvásárolta a G.D. Searle céget, és megalapította a NutraSweet céget, a G.D. Searle-től független leányvállalatot.

A Mission Possible elnöke, Betty Martini szerint: "Az aspartame az egyetlen olyan génmódosított termék, melyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegjárványt és halált okozhat". Sőt, ez az egyetlen olyan génmódosított élelmiszer az USA jelenlegi piacán, ami a címkén is világosan fel van tüntetve. Ez egyedülálló, mivel az USA azzal utasítja el a génmódosított élelmniszerek címkén való feltüntetését, hogy az "negatív reklám" illetve, hogy gátat szab a szabad kereskedelemnek. Ha egy terméken a következő, KÖTELEZŐ FDA figyelmeztetés található: "fenil-alanint tartalmaz" az valószínűleg aspartame-t tartalmaz.

A PIAC JÓVÁHAGYÁSA: A FORGÓAJTÓ

1980-ban a Public Board of Inquiry egyhangúan megszavazta, hogy felfüggeszti az aspartame alkalmazását addig, amíg nem végeznek el további vizsgálatokat afelől, hogy az aspartame előidézhet-e agydaganatot. Azonban, Ronald Reagen elnöksége alatt, az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal elnöki posztjára kinevezett Arthur Hayes felülvizsgálta új vizsgálóbizottságát és engedélyezte a NutraSweet használatát a száraz élelmiszerekben. 1982-Ben, a G.D. Searle kérvényezte a Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivataltól az aspartame használatát az üdítőitalokban és a gyermekvitaminokban. 1992-ben, a NutraSweet szerződést kötött a Coca-Cola Co.-el és a Pepsi Inc.-vel, mint az aspartame kizárólagos ellátója. Szinén ebben az évben, az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal elfogadta a NutraSweet kérvényét az aspartame nagy mennyiságű forgalombahozásáról. Végül 1996 júniusában, a nyilvánosság figyelmeztetése nélkül, eltávolította az aspartame-val kapcsolatos összes megkötést és engedélyezte, hogy minden termékben fel lehessen használni, beleértve a sütött és melegített élelmiszereket is. Ugyanez történt egy másik, génmódosított Monsanto termékkel, BST/rGBH (szarvasmarha növekedési hormon), amivel kapcsolatban gyakorivá váltak az érdekkonfliktusok és az etikátlan beavatott lobbizások (lásd a 3. és a 15. fejezetet). Íme néhány példa:

1997-ben, míg kötelessége lett volna sürgetnie a G.D Searle elleni csalás vádjának tárgyalását, Samuel Skinner, az USA legfőbb ügyésze bejelentette, hogy előzetes tárgyalásokba kezdett a G.D. Searle ügyvédi cégének, a Sidley & Austin szolgáltatásait illatően. Skinner visszavonult a G.D Searle ügytől, majd William Conlon, az USA helyettes államügyész lett magbízva az esküdtszéki vizsgálattal. Később ugyanabban az évben, Skinner kilépett s állást vállalt a G.D Searle ügyvédi cégénél, a Sidley & Austin-nál. William Conlon, az USA helyettes államügyésze összehívta az esküdtszéket ugyan, de hagyta, hogy az aspartame elleni vádak elévüljenek. 15 hónappal később Conlon szintén állást vállalt a Sidley & Austin-nál.
1982-ben, módosították az USA Orphan Drug Act törvényét (egy, a ritka betegségek elleni gyógyszerek fejlesztését támogató törvény), ami módosította az USA szabadalmaztatásra vonatkozó törvényt is. A módosítás egyetlen terméket, az aspartame szabadalmát hosszabbította meg, 5 évvel, 10 hónappal, 17 nappal. A módosítást G.D Searle kérelmezte Howell Heflin Szenátor közreműködésével, szavazásra Robert Byrd terjesztette elő, Henry Waxman és Orrin Hatch képviselők pedig sikeresen véghezvitték. Mind a négyen pénzbeli adományt kaptak, vagy a G.D Searle igazgatójától, vagy a az üdítőital politikai perbizottságtól, a módosítás beiktatása előtt és után.
1979 és 1982 között, négy, az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalban dolgozó, az aspartame engedélyezési eljárásában résztvevő tisztségviselő ment keresztül az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal forgóajtóján, s olyan területen vállaltak állást, amik kapcsolatban állnak a NutraSweettel (lásd a 3. fejezetet).
Röviddel azután, hogy az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal 1983-ban engedélyezte az aspartame használatát a szénsavas italokban, Arthur Hayes, az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal megbízottja kilépett az ügynökségből, etikátlan viselkedés vádjával, majd szaktanácsadóként állást vállalt a G.D Searle PR cégnél, a Burson Marsteller-nél (lásd a 2. fejezetet).

NUTRASWEET: DIÉTÁS CUKORPÓTLÓ VAGY MÉRGEZŐ ANYAG?

Az amerikai üdítőital gyártó cégek 95 százalékát tömörítő Nemzeti Üdítőital Szövetség (The National Soft Drink Association, NSDA) egy, az aspartame kémiai instabilitását taglaló tiltakozó levelet fogalmazott meg, ami nyomtatásban megjelent a Congressional Record (Kongresszusi Nyilvántartás) 1985 május 7.-ei számában. Néhány hétig forró hőmérsékletben tartva (vagy 30 fokos hőmérsékletű napsugárzásnak kitéve) a legtöbb szénsavas üdítőitalban található aspartame lebomlik, többek között, formaldehidre, metanolra és feniletilalaninra. Elfogyasztása után, a metanol (faszesz, amitől sok ezer rosszhírű részeges meghalt vagy megvakult) formaldehiddé változik, majd hangyasavvá (a hangya fullánkmérgévé). A formaldehid folyadék belégzése halálos, A-típusú rákkeltő. A fenilanin és az aszparaginsav mérgezőek, ha nem társulnak más aminosavakkal a fehérjében.

Komolyabb hatásnak talán a pilóták vannak kitéve. 1992 májusában, az USA Air Force Magazine, Repülésbiztonsági tisztviselője kifejtette, hogy: "A terhesség alatt az aspartame hatásai áttevődhetnek a magzatra, még a legkisebb mértékben is. Estek már emberek áldozatául különféle aspartame-mal kapcsolatos rendellenességeknek olyan csekély mennyiségtől is, mint ami egy darab rágóumiban megtalálható. Ez azt jelentené, hogy az a pilóta, aki diétás üdítőitalt fogyaszt, az sokkal hajlamosabb a repülési szédüléses vagy a repülés kiváltotta epileptikus rohamokra. Azt is jelenti, hogy valamennyi pilóta potenciális áldozata lehet hirtelen memóriazavaroknak, vakrepülés alatti szédüléseknek, és a látóképesség fokozatos elvesztésének."

Az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalhoz több mint 10 ezer NutraSweetel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező 80 százalékát teszi ki. Ennek ellenére, a Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit sem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, akkor csakis biztonságos lehet.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal 92-féle, dokumentált, aspartame mérgezés okozta tünetet tart számon, beleértve: zsibbadtság, fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger, szívdobogás, hízás, szédülés, ingerlékenység, szorongás, memóriazavar, homályos látás, viszketegség, rohamok, vakság, izületi fájdalmak, depresszió, izomgörcsök, elvetélés, terméketlenség, függőség, gyengeség és halláskárosulás. Íme néhány, aspartame okozta betegségek közül: agydaganatok, szklerózis multiplex, epilepszia, Graves-kór, krónikus fáradtság, Epstein-Barr kór, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, cukorbetegség, értelmi fogyatékosság, limfóma, születési rendellenesség, systematic lupus, és halál.

VÉGKÖVETKEZTETÉS

Gyalázatos esetek miatt bebizonyosodott az aspartame-ról, hogy életveszélyes betegségeket idéz elő, mégis megtalálható az élelmiszerpolcainkon, és az sem biztos, hogy elősegíti a fogyást, ahogy azt ígéri.

Azon állítások ellenére, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztanak, kézzelfogható bizonyítékok vannak arra, hogy az aspartame fokozza szénhidrát fogyasztása utáni vágyakozást, a szeratonin kiürülésnek köszönhetően - ezek után inkább hízlal! Az aspartame forgalomba hozása egy újabb példája annak, hogy egy kétségbe vonható terméket, kétes körülmények között a kormány tisztségviselők hogyan engedélyeznek, és hogy ezzel azóta hogyan veszélyeztetik az ember egészségét az óriáscégek rövidtávú profitálása érdekében.

Betty Martini, USDA, The Ecologist

Egészség, környezet és erkölcs

Vallásos erkölcsök

Vallásos érvekre támaszkodni a géntechnológiával szemben hasznos lehet, ugyanakkor ha valaki a hitre (vallásra) alapozva nyit vitát, mintsem hogy a tudományra és a logikára, a vitapartnerek gyakran olyan helyzetbe kerülnek, ahonnan nehezen tudják megvédeni saját álláspontjukat. Ez újabb oka annak, hogy miért fordul el sok környezetvédő szervezet bárminemű együttműködéstől a hivatalos vallási szervezetektől, olyanoktól, mint például a katolikus egyház, a fogamzásgátlásról és a női jogokról alkotott véleményük, illetve a fasiszta rezsimekkel való kapcsolatuk miatt. És mégis, jó néhány témában közös nevezőre találtak a nemhivatalos vallási szervezetek és a környezetvédők. Időnként még az is előfordul, hogy a hivatalos vallási szervezetek és a környezetvédők társadalmi-politikai vélaménye megegyezik, még ha az egybeesés csupán erkölcsi alapokon nyugszik is. Az ügy személyes felvállalása a vallási és erkölcsi érvek felhozásával elősegítheti az emberek egyetértését és érdeklődését abban, hogy megkérdőjelezzék a jelenlegi helyzetet. Alig néhány vallásos csoport hozakodott elő nyomós érvekkel a géntechnológia vitájában és azok is arra hajlottak, hogy az emberi klónozást emeljék ki. Azonban, ahogy a vita egyre jobban felhevül, más kérdések is, mint a címkézés és a Harmadik Világ lassan előtérbe kerül. A főbb vallási érvek közül jó néhány felhívja a figyelmet a vallásszabadságra, az Isten szerepének eljátszására irányuló kísérletekre és isteni teremtés épségének felelőtlen és öntelt módon való veszélyeztetésére.

"AZ OLYAN DIKTATÓRIKUS IDEOLÓGIÁK, AMELYEK LEALACSONYÍTJÁK AZ EMBERT AZZAL, HOGY TÁRGYNAK TEKINTIK, MÍG AZ ALAP EMBERI JOGOKAT MEGSÉRTIK, AGGASZTÓ ELJÁRÁSOK MEGJELENÉSÉT IDÉZIK ELŐ A BIOTECHNOLÓGIA KÍNÁLTA LEHETŐSÉGEK BIZONYOS HASZNÁLATÁVAL."

- II. János Pál Pápa, Vatikán

BUDDHISTÁK

1997-ben egy nagyobb nemzetközi buddhista szervezet nyilvánosan elítélte az élelmiszereken alkalmazott géntechnológiát, és javasolta azok kötelező feltüntetését a címkén. A Dharma Realm Buddhist Association kijelentette, hogy az élelmiszerek genetikai módosítása nem egyeztethető össze a buddhista tanításokkal. Az élelmiszerek génmódosítása világunk természetes rendjének a legalapvetőbb és a legveszélyesebb szinten történő illetéktelen meghamisítása. Továbbá, a génmódosított élelmiszerek címkén való feltüntetésének hiánya egyértelműen sérti a vallásszabadságot. A címke hiányában a buddhisták nem tudják elkerülni az olyan élelmiszerek megvásárlását, melyek sértik az alapvető vallási meggyőződéseiket és az irányelveiket; így a buddhista vegetáriánusok a minden élőlény iránt érzett tiszteletük szerint nem áll módjukban elfogyasztani az olyan élelmiszereket, melyek nem-vegetáriánus forrásokból származó géneket tartalmaznak.

KERESZTÉNYEK

"Ha valaha is létezett az életnek olyan területe, amely erkölcsi útmutatást kíván - és ezalatt a keresztény meggyőződésből fakadó irányelveket értem, mintsem holmi szabályozó testületet - akkor az korunk tudományos játszótere. Hitünkből eredően azt valljuk, hogy az élet szent és kötelességünk szeretni egymást. Ha tudjuk azt, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása beláthatatlan következményekkel jár, és ha tudjuk, hogy a föld, amelyen élünk lehetővé teszi számunkra azt, hogy "TISZTA" csirkéket tarthassunk, és hogy igazi burgonyát termeszthessünk, és ha ismerjük a tudósok álláspontját arról, hogy Isten nyilván elrontott valamit és azt nekik kell helyreállítaniuk, akkor fel kell hagynunk az élettel való játszadozással. A mai napig nagyon keveset tudunk a témáról, túl kevés biztosítékot kapunk, és kevés a nyilvános viták száma. Példát kell mutatnunk azzal, hogy komolyan elítéljük, amikor Isten teremtésével és szándékával játszadoznak."

- Tom Brown, Az új-zélandi Wellington Anglikán Püspöke

Jóllehet sokaknak jó okuk van arra, hogy megkérdőjelezzék a pápa állásfoglalását számos szociál-politikai kérdést illetően, Őszentsége legalább nyilvánosan felszólalt az emberi klónozás és az emberi és az állati gének szabadalmazása ellen. 1997 júniusában II. János Pál pápa beszédet intézett a krakkói Jagelló Egyetemhez, kiemelve korunk tudományos problémáit és az erkölcsi felelősségvállalást.

"A tudósnak szüksége van mindennapi munkájában egyfajta finom erkölcsi érzékenységre is. Gondolkodásmódunkban nem elég csupán a logikus és az előírásos helyességgel törődni. A tudat működését feltétlenül táplálni kell az erkölcsös erények olyan spirituális légkörével, mint az őszinteség, a bátorság, az alázat, a becsület és az emberek iránti igaz törődés. Az erkölcsi érzékenység lehetővé teszi azt, hogy a kapcsolat az igazság és a jóság között fennmaradhasson, mivel az igen fontos szempont a tudományok területén. Ezt a két problémát valójában nem is lehet különválasztani egymástól. A tudományos kutatások szabadságának az elvén nem bújhatnak ki a tudósok az erkölcsi felelősségvállalás alól. A tudomány emberére nézve, az erkölcsi felelősségvállalás rendkívül fontos. Az erkölcsi relativizmus és a tisztán haszonelvű állásfoglalás nemcsak a tudományra nézve jelent veszélyt, hanem közvetlenül az emberre és a társadalomra is."

"A tudomány megbízható fejlődésének másik feltétele, amelyet nyomatékosítani szeretnék, az az ember, mint egységes fogalom. Itt, Lengyelországban a nagy vita az emberiség kérdésében egyáltalán nem fejeződött be a marxista ideológia megbukásával. Folytatódik, és bizonyos tekintetben, most még jobban felhevült a vita. Az emberi élet értékességének megítélése bonyolultabb és vitathatóbb lett, ezért veszélyesebb. Nagyfokú elővigyázatosságra van szükség ezen a területen. A lehetőségek óriási területe válik hozzáférhetővé az egyetemek, és a tudomány férfijai és női számára. Az ember önmagáról alkotott torz és hiányos víziója a tudomány áldását könnyedén az egész emberiség komoly veszélyforrásává változtathatja. Az a nagyfokú fejlődés, amelyet a mai tudományos kísérletek idéznek elő, megerősítik az ilyen félelmeket. A célponttá lett embert nem ritkán csupán tárgynak tekintik, sőt a "nyers anyag" egy formájának; elég csak megemlíteni a génmanipulációs kísérleteket (-nyomatékosítja),ami nagy remények forrása, ugyanakkor tekintélyes gond az emberiség jövőjére nézve. A Második Vatikáni Zsinat szavai, amelyekre oly sokszor hivatkozom, amikor a tudomány férfijaival és nőivel találkozom, igazán jóslatszerű: korunknak jobban, mint bármelyik kornak a múltban szüksége van a bölcsességre, hogy emberibbek legyenek az ember felfedezései. Veszélyben van az emberiség jövője, kivéve ha bölcsebb emberek jelennek meg (Gaudum et Spec, 15)."

ISZLÁM

Az Iszlám Jogtudományi Tanács (Islamic Jurisprudence Council) egy tudósokból álló csoport a Muzulmán Világszövetség tagja, (mekkai székhelyű szervezet, amelynek célja az iszlám egység és szolidaritás elősegítése, illetve a béke és az emberi jogok hirdetése) olyan lépéseket sürget, amelyek biztosítják, hogy a géntechnológia nem válik veszélyessé és nem szegi meg az iszlám törvényeket. Jóllehet a tanács jóváhagyja az élelmiszerek és a gyógyszerek genetikai módosítását, viszont megköveteli a génmódosítással foglalkozó cégektől, hogy feltüntessék a termékeik összetevőit a címkén azért, hogy azokat ki lehessen választani a többi termék közül és, hogy úgy lehessen elfogyasztani, hogy az ne ellenkezzen az iszlám tanításokkal. A tanács továbbra is fenntartja az emberi klónozásra vonatkozó korábbi tilalmát.

1999-BEN MEGALAKULT A VALLÁSI SZÖVETSÉG A GÉNTECHNOLÓGIA MEGFÉKEZÉSÉRE

Számos amerikai rabbi, római katolikus pap, adventista, anglikán, evangélikus, hindu, buddhista, keleti ortodox pap közös pert indított az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala (US FDA) ellen. Az Alliance for Bio-Integrity (a Biológiai Sértetlenség Szövetség) arra alapozva vonja kérdőre az FDA-t, hogy a génmódosított élelmiszerek címkén való feltüntetésének a hiánya lehetetlenné teszi az USA-ban és külföldön a diétára vonatkozó erkölcsi előírások betartását a vallásos közösségek körében. Hasonló indítványt nyújtottak be Európában is. Azoknak, akik követik az iszlám és a zsidó hagyományok diétára vonatkozó előírásait, tilos disznóhúst fogyasztaniuk, míg a hinduk nem ehetnek marhahúst, a buddhisták pedig vegetáriánusok. Az adventista egyház követőinek körülbelül a fele, úgy tíz millió ember világszerte ugyancsak vegetáriánus, és azzal, hogy a génmódosított élelmiszer nincsen feltüntetve a címkén, nem tudják elkerülni azok elfogyasztását. A zsidó kóser előírások szintén tiltják a dögevő állatok fogyasztását, és ha például a lepényhal génjeit ültetik a céklába, hogy azt ellenállóbbá tegyék a hideggel szemben, ehetetlenné teszi a zöldségeket a zsidó közösség számára. A felperesek fenntartják álláspontjukat, miszerint az a tény, hogy az USA-ban az FDA visszautasítja a génmódosított élelmiszerek címkén való feltüntetését nagy mértékben sérti a szabad vallásgyakorlás jogát, mint ahogyan azt biztosítja az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának első módosítása és a vallásszabadságról szóló Helyreállítási törvény is.

COMIC-KÉPREGÉNY 60.oldal

A TEOLÓGIAI TÁVLAT

FAJTAKERESZTEZŐDÉS

Steve Druker, az Alliance for Bio-Integrity (a Biológiai Sértetlenség Szövetség) alapítója a Bibliára, Mózes lll. Könyvére hivatkozik (19/19), amelyben megtiltja két különböző fajú állat párosítását csakúgy, mint két különböző fajta mag egyazon földbe való elültetését. Harold White rabbi, a Zsidó Káplánia igazgatója és a Georgetowni Egyetem Teológia Tanszékének vezetője (és felperes) felhívja a figyelmet a következőkre: "Mindenkinek, aki hisz abban, hogy a bioszféra a jóságos Isten céltudatos tervének részeként fejlődött ki, vissza kell utasítania a génmódosított élelmiszerek fogyasztását annak érdekében, hogy megőrizzük ezen terv méltóságát. A földi élet kezdete óta az isteni intelligencia következetesen megakadályozta a merőben más fajok közötti génkeveredést. A korlátolt emberi intelligenciának nem szabadna siettetnie azt, hogy ez mindennapos dologgá váljon."

A szövetség azt állítja, hogy a géntudósok bemocskolják a természet rendjét azáltal, hogy kitartanak azon álláspontjuk mellett, miszerint a gének mesterséges összekeverése lényegében ugyanaz, mint a szexuális úton történő szaporodás illetve azzal, hogy megpróbálják elbagatellizálni a többszörös akadályozó tényezők fontosságát, amelyek ezért felelősek, hogy a keresztezett gének ne öröklődjenek. Azzal, hogy kellő óvintézkedések nélkül kerülik meg ezeket az akadályokat, kinyilvánítják Isten iránti tiszteletlenségüket és felelőtlenül semmibe veszik a teremtés jelentőségét. Különösen pimasz az az elképzelésük, miszerint az emberi intelligencia képes jobban újrarendezni azokat a bonyolult genetikai kódokat, melyek az élő szervezetek növekedéséért és működéséért felelősek, és ehhez kevesebb óvintézkedésre van szükség, mint egy emberkészítette számítógépkód átírásához. Éppen ezért egyre többen ellenzik az élelmiszerek genetikai újrarendezését, mivel az Isten birodalmába való jogtalan behatolás és az isteni terv megzavarása. Az ügy másik felperese, Samuel Kedala atya, egy keleti ortodox-pap a következőket állítja: A keleti ortodox teológia szemszögéből nézve, úgy tűnik, hogy az az eljárás, amely felhasználja a természet pusztító erőit arra, hogy merőben új fajokat hozzon létre, a Teremtő tervének a durva megszégyenítésével egyenlő." Az FDA nem ért egyet, és azon a véleményen van, hogy mivel a géneket vegyi úton, kémcsövekben szintetizálják, azok már nem az eredeti fajok génjei. Ezen bibliai idézetre lehet hivatkozni, de ez az érvelések gyönge pontja.

Ha következetesen végiggondoljuk, mindez azt jelenti, hogy a monokultúra, a polikultúra ellentéte, erkölcstelen és bűnös. Számos új, hibrid növényre, mint a búzára is rá lehetne fogni, hogy tiszteletlen csakúgy, mint az öszvér létezése és haszna is, ami a ló és a szamár kereszteződésének az eredménye.

ISTEN TEREMTÉSE IRÁNT TANUSÍTOTT ALÁZAT ÉS TISZTELET HIÁNYA

The Alliance for Bio-Integrity abban is hisz, hogy az emberi értelemnek nem szabadna olyan vállalkozásba fognia, amely belepiszkál az élet genetikai "tervrajzába" anélkül, hogy tiszteletteljesen elfogadná Isten tervének korlátait, és teljesen értékelné összetettségét és kifürkészhetetlenségét. Az alázatosság teljesen hiányzik a génsebészek és állami támogatóik gondolkodásából. Ez egy égbekiáltó hiányosság, ami méltán aláássa a cselekedeteik megbízhatóságát. Ez különösen igaz az olyan vallásoknál, melyek úgy tekintenek az életformák változatainak a sokaságára, mint a mindenható Isten céltudatos teremtésére. Az a feltételezés, hogy a géndaradolási eljárással készült termékek alapvetően nem különböznek a szexuális úton történő öröklődéstől rendkívül módon lebecsüli az isteni terv létezését és jelentőségét. Mély tiszteletlenség semmibe venni a különbséget a természet rendjét meghazudtoló mesterséges géndarabolás és az istenadta szaporodás között. Kiváltképp felháborító az ,hogy a megfelelő óvintézkedések nélkül milyen gondosan félresöprik az akadályokat. A vallásos emberek úgy érzik, szilárdan hisznek abban, hogy a génmódosított élelmiszereket el kell utasítani, mert nemcsak a saját életük forog kockán, hanem Isten teremtésének a csalhatatlansága és az emberiség Istennel való kapcsolatának sérthetetlenség is. Az ilyen elutasításnak vallásos dimenziói vannak és valláshoz való jog talaján állnak.

- Allience for Bio-Integrity, Talaj és Egészség (Új-Zéland)

18. Egészségügyi és az élelmiszer-biztonsági

aggályok: allergia, mérgek és a lényegi

azonosság

Az egészségügy és az élelmiszer-biztonság problémája a 60-as évek iparosított gazdálkodására (a földegyesítésekre, az antibiotikum nagymértékű használatára az állattartásban, az elgépiesedésre) vezethetô vissza, amikor a mezôgazdaságban és a termesztésben megjelentek a féreg-, gyom- és rovarirtószerek illetve a műtrágyák. Azóta nyilvánvalóvá vált az összefüggés a megbetegedések és az állatok nagyipari tartása között - a 80-as évek végén és a 90-es évek elején Európán végigsöprô kergemarhakór járvány jó példája az élelmiszerek veszélyhullámára. A szalmonella a 40-es években jóformán ismeretlen volt, míg mára majdnem hogy közhelynek számít. Az ételmérgezések száma az elmúlt tíz évben 400 százalékkal emelkedett, ami most az adófizetôknek egy- és három milliárd dollár közötti összegbe kerül évente. Nemrégiben dioxint találtak a belga csirkékben és tojásokban. A gyom- és a rovarirtószerek használata és a génmódosított élelmiszerek megjelenése a két legfrissebb megnyilvánulása annak, hogy hogyan tölti ki a haragját az ipari mezôgazdaság az élelmiszereken. A legfontosabb aggályok közé tartozik az antibiotikumokkal szembeni immunitás kifejlôdése (lásd a 19. fejezetet), a mérgek és a megnövekedett mennyiségű, új allergének létrejötte.

ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Az élelmiszerek szabályhozói az USA-ban (FDA, EPA, USDA) és az EU-ban úgy viselkednek, mint az a kutya, amelyik megpróbálja elkapni a saját farkát. Körbe-körbe futnak, ez idáig elkerülve a bajt, de ha egyszer sikerül elkapniuk, elszabadul a pokol. A fogyasztók sajnálatára a törvényhozók döntése mások kárára is lehet. Ravasz módon a génmódosított élelmiszereket, rovarirtószerekként (Bt termények, lásd a 14. fejezetet) vagy, élelmiszer adalékanyagokként kategorizálják, vagy pedig elbújtatják a lényegi azonosság mítosza mögé. Így az óriáscégek sikeresen kibújnak az élelmiszerek rendkívül szigorú biztonsági bevizsgálásai alól.

A LÉNYEGI AZONOSSÁG MÍTOSZA

A lényegi azonosság fogalma Európában, Észak-Amerikában és szerte a világban alapja azoknak a szabályozásoknak, amelyeket azért hoztak létre, hogy megkönnyítsék a génmódosított élelmiszerek gyors piacra dobását. Az EU-ban például a génmódosított élelmiszerekre és azok összetevôire vonatkozó törvények a lényegi azonosság elvét alkalmazzák mind a bevizsgáláskor, mind pedig a génmódosított élelmiszerek árucímkéin való feltüntetéskor. A lényegi azonosnak minôsített élelmiszereket nem vetik alá szigorú biztonsági teszteléseknek, arra a feltételezésre alapozva, hogy nem veszélyesebbek azoknál a hasonló, piacon lévô termékeknél, melyeken nem végeztek génmódosítást. A lényegi azonosság szabálya azt jelenti, hogy a két különbözô élelmiszer minden olyan jellemzô tulajdonsága hasonlóságot mutat, amit fontosnak tart a vásárló, a biztonságos fogyaszthatóságot, a tápértékét, az ízét és az anyagát is beleértve. Azonban a jelenlegi gyakorlatban, a génmódosított élelmiszereknek csak bizonyos tulajdonságait hasonlítják össze a nem-génmódosítottakkal.

Jelenleg az elôírt tesztelési eljárások Európában és Észak-Amerikában abból állnak, hogy egy meghatározott vegyi és biokémiai elemzést hajtanak végre, amelyet arra terveztek, hogy megmérjék egy élelmiszer tápanyagtartalmát, bizonyos mérgeit és allergénjeit. Ezek a tesztek az élelmiszer azon különleges összetevôire összpontosítanak, amelyekről úgy sejtik, hogy génmódosítás hat rájuk, ezt összehasonlítják az adott génmódosítástól mentes élelmiszer ismert sajátosságaival és megvizsgálják a szervezetekbe ültetett gének ismert sajátosságait is. Ezek a vizsgálatok nem ismerik fel a génmódosított élelmiszerben rejlô veszélyeket és az egészségre ártalmas, kiszámíthatatlan mellékhatásokat.

Tekintettel arra, hogy a géntechnológia bevezetése váratlan veszélyeket rejthet az egészségre nézve, valamennyi génmódosított élelmiszeren olyan teszteléseket kéne elvégezni, ami képes felmérni egy sor elôre nem látható kockázatot. Mégis, jelenleg a lényegi azonosság fogalmának használata lehetôvé teszi az ilyen tesztelések mellôzését. Kizárólag a klinikai tesztelések képesek kimutatni az ember egészségére veszélyes allergének és mérgek jelenlétét, amelyek a géntechnológiai eljárások során váratlan mellékhatásokban jelentkeznek.

ALLERGIÁK

Ipari enzimek: Az élelmiszer okozta allergiás reakciók száma robbanásszerűen megsokszorozódott az 1960-as évektôl, amikor is az élelmiszeriparban és a mosószerekben elterjedtek a mesterséges enzimek használata. Számos élelmiszerben - a lisztben, a keményítôkben, a szénsavas üdítôitalokban, a gyümölcslevekben, az olajokban, a sörökben, a borokban, a sajtokban és a húsokban - az ipari enzimeket arra használják, hogy fokozzák a nyereséget, a feldolgozhatóságot, az eltarthatóságot, az ízt és egyéb tulajdonságokat. Ezeket az enzimeket nem szükséges feltüntetni az élelmiszerek címkéin, ezért nehéz azokat elkerülni. A genetikailag módosított szervezetek, általában a penészek és a baktériumok egy sor ilyen enzimet termelnek. Mivel az elôállított enzimeket késôbb leválasztják a genetikailag módosított szervezetekrôl, ezért azok alkalmazását nem kell a címkén feltűntetni. Azonban a leválasztás nem mindig tökéletes, így a penész és a baktérium maradványok a fô kiváltói az allergiás reakcióknak.

Az ipari enzimekben hatalmas üzleti lehetôségek rejlenek. A Novo Nordisk, a dán piac vezetô cége, évente körülbelül 500 millió dolláros hasznot húz az ipari enzimekbôl. Ezen enzimeket felhasználó élelmiszerek eladásából származó haszon és az allergia elleni gyógyszerek piaca még nagyobb (milliárd dolláros nagyságrendű) üzlet. Az ipar és az allergia kutató intézmények elutasították és válaszra sem méltatták az új Svájci Technológiai Intézet azon felfedezését, miszerint az ipari enzimek a fô kiváltó okai az allergiás, illetve az asztmatikus reakcióknak.

A GÉNMÓDOSÍTOTT SZÓJA: EGY ÚJ ALLERGIA KIVÁLTÓ

Új félelmek merültek fel a génmódosított élelmiszerek biztonságát illetôen, miután 1999 márciusában a York Nutritional Laboratory (York-i Élelmiszer Laboratórium) legújabb kutatásai kimutatták, hogy 1998-ban 50 százalékkal emelkedett a szója okozta allergiás reakciók száma. Molekula tömege alapján (20kDa), a génmódosított szójafehérje abba a fehérjecsoportba esik, amirôl úgy gondolják, hogy emésztés után allergiás reakciót vált ki. A Yorki felfedezések hitelesen bizonyítják azt, hogy a génmódosított élelmiszereknek kézzelfogható, ártalmas hatása van az emberi szervezetre. A 17 éves szójatesztelés történelmében, most elôször kúszik fel a laboratóriumok elsô tíz élelmiszere közé, amelyek allergiás reakciókat váltanak ki a fogyasztókban. A krónikus megbetegedések közül kiválthat bélirritáció szindrómát, emésztési zavarokat és bôrpanaszokat, pattanást és ekcémát. Továbbá neurológiai megbetegedéseket, krónikus kimerültség szindrómát, fejfájást és letargiát is okozhat.

Hajszál híján ugyan, de egy génmódosított élelmiszer okozta katasztrófát már sikerült elkerülni. A Pioneer Hi-bred a szóját brazildió génnel keresztezte azért, hogy fokozza a fehérjetartalmát. Amikor a brazildió-szóját állatokon tesztelték, nem tapasztalták semmi jelét annak, hogy allergiás reakciókra utalna. Egy szerencsés véletlen során, a tudósok keze ügyébe akadt néhány brazildió allergiás ember vérmintája. Amikor ezeken kipróbálták a génmódosított szóját, allergiás reakciót váltott ki. Sok dióallergiás ember számára halálos lett volna. Legtöbbször azonban nem állnak rendelkezésre ilyen vérminták, amiken el lehetne végezni genetikailag módosított szervezetek allergén teszteléseit, mivel az emberek nem fogyasztották azoknak az "idegen fehérjéknek" a többségét, amelyeket a géntudósok az élelmiszerekbe helyeznek. Dr. Mae-Wan Ho, angol tudós szerint: "Nem létezik olyan eljárás, amivel biztosan meg lehetne állapítani a génmódosított élelmiszerek által okozott allergiás reakciókat. Az allergiás reakciók általában csak azután jelentkeznek, hogy az elsô allergén elfogyasztása az alanyt érzékennyé tette rá. "

MÉRGEZÉSEK

A genetikailag módosított termékek kétségtelenül mérgezôek lehetnek az ember egészségére nézve. 1998-ban egy génmódosított L-triptofán termék, egy gyakori diétás táplálékkiegészítô 37 amerikai halálát okozta és több mint 5000-en maradandó károsodást szenvedtek egy akár halálos, fájdalmas vérbetegségtôl, az úgynevezett eosinophilia myalgia szindrómától (EMS), mielôtt az USA Élelmiszer és Gyógyszer Ellenôrzô Hivatala betiltotta. A gyártó, a Showa Denko, Japán harmadik legnagyobb vegyszergyártó cége, elsô ízben 1988-89-ben használt génmódosított baktériumot arra, hogy létrehozza a kereskedelmi táplálékkiegészítôt. Úgy vélik, hogy a baktérium valahogy megfertôzôdött a DNS keresztezôdése folyamán. Az elvégzett számítások szerint a génmódosított L-tryptophan tiszta volt, azaz anyagában megegyezett az azt megelôzô, természetes baktériumból elôállított elôdjével. Azonban az emberi egészségre nézve nyilvánvalóan nem volt lényegileg azonos. Ha olyan teszteknek is alá kellett volna vetni azt, mint az állati és emberi próbafogyasztás, mely révén könnyen ki lehet szűrni a káros anyagokat, akkor az a tény, hogy ezen táplálékkiegészítô nem volt lényegileg azonos, nyilvánvalóvá vált volna. Azonban ezeket a teszteket nem végezték el. A Showa Denko eddig már több mint kétmilliárd dollár térítést fizetett ki a károsultaknak.

A mérgek terén a legnagyobb problémát az a tény jelenti, hogy semmit sem tudunk az idült mérgezésrôl. Más, hasonló páldákból kiderült az, hogy akár 30 év is eltelhet mire egy fehérje mérgezô hatása nyilvánvalóvá válik. Egy génmódosított szójafehérje 74 százalékban tér el egy közönséges szójafehérjétôl. Mivel ezeket a fehérjéket egy növény és egy baktérium kombinációjából állítják elô, tehát valójában teljesen újfajta fehérjék, következésképp nem lehet sem egy baktériummal, sem egy növénnyel összehasonlítani. Elég egy egészen kis változtatás az aminosavak sorrendjében, és az egészséges fehérje egy ártalmas fehérjévé változik.

1999-ben a brit Rowett Intézet tudósa, Dr. Pusztai Árpád kutatásai kimutatták, hogy a hóvirág DNS-ével és egy gyakran használt promoter, a karfiol-mozaik vírus (egy olyan promoter, ami majdnem minden génmódosított élelmiszerben és terményben megtalálható) DNS-ével keresztezett Bt-burgonya mérgezô az emlôsök számára. Bebizonyította, hogy a génmódosított burgonya (lásd a 14. fejezetet) jelentôs mértékben károsítja a patkányok belsô szerveit beleértve a lépet, az agyat, a herét, a hasnyálmirigyet, a vékonybelet és a gyomrot.

A 22-ES CSAPDÁJA

Tekintettel arra, hogy országos szinten inadekvát módon folynak a tesztelések, annak köszönhetôen, hogy megalapozatlanul az lényegi azonosság elvére támaszkodnak, a szabályozók az óriáscégektől várják el, hogy elvégezzék a saját tesztjeiket. Emellet a szabályozók részéről az a gyakorlat alakult ki, hogy tudományos tényeknek veszik a kétséges tesztelési eljárások eredményeit, s emiatt nem várható előrelépés a nemzetközi fogyasztóvédelemben. A nemzetközi tisztségviselők ebben a tekintetben ez idáig még nem csalódtak. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint az élelmiszerek fogyaszthatatlanságának bizonyítása, az importáló országot terheli. Mégis, amikor az országok megpróbálnak élni a felelősségükkel, hogy megvédjék az állampolgáraikat, a génmódosított élelmiszerek exportőrei más WTO szabályokat használnak fel arra, hogy kereskedelmi szankciók bevezetésével fenyegessék, ha az importáló ország akadályozza a "szabadkereskedelmet". "Szerte a világban, úgy vélik a fogyasztók, hogy a kereskedelmi szankciók bevezetésével való fenyegetéseket arra használják, hogy szétmorzsolják a fogyasztóvédelmet az óriáscégek javára". - Consumers International (egy globális védelmi-szervezet a fogyasztóvédő szervezetek részére).

- Wytze de Lange (Hollandia), Campaign for Food Safety (USA),
John Fagan, Ph.D. (USA), "Puls Tip" magazin (Svájc)

Az antibiotikumok szerepe
a géntechnológiában

A FORRADALMI GYÓGYMÓD: AZ ANTIBIOTIKUM

Az antibiotikumot, mint gyógyszert olyan gombákból és egyéb szervezetekből állítják elő, amelyek megakadályozzák vagy elpusztítják a baktériumokat, és ezeket széles körben használják betegségek megelőzésére és kezelésére. Bizonyára a penicillint ismerik a legtöbben a gyógyszerek ezen osztályából, ez a gyógyszertörténelem első "csodeszernek" kikiáltott gyógyszere. A mindennapossá vált antibiotikumokat, mint az amphicillin-t (a penicillin csoportba tartozik a hörghurut, homloküreg-gyulladás és urológiai gyulladások tüneteinek kezelésére használták) és a kanamycin-t (a tuberkolózis, a blunt trauma, felső és alsó léguti megbetegedések tüneteinek kezelésére és sebek kimosására használták) egyre többet használják az emberi élelmiszerekben, ami felbecsülhetetlen hatással lehetnek ez emberiségre. Antibiotikum rezisztenciát okozó géneket használnak valamennyi kereskedelmileg forgalomba hozott génmódosított termékben. Például, a Calgene cég (már a Monsanto birtokában van) kanamycingént is bevitt a FlavrSavr nevű paradicsomba. A laboratóriumon kívül ezeknek a jelzőgéneknek nincs különösebb szerepük, ezért a jelenlétük az ültetvényeken és az élelmiszerekben kiváltotta az emberek nyugtalanságát. Az antibiotikumokkal szemben kialakult ellenálló képesség megnövekedésének veszélyei miatt, számos európai ország betiltotta bizonyos génmódosított élelmiszerek behozatalát, mint például a Novartis cég Bt-kukoricáját (lásd az 5. és a 14. fejezetet). A legnagyobb gyógyszeripari cégek történetesen ugyanazok a cégek, amelyek a vetőmagokat genetikailag módosítják és rovarirtószereket, gyomirtószereket és műtrágyát gyártanak.

Kattints a képre!

AZ ANTIBIOTIKUMOKKAL SZEMBENI REZISZTENCIA KIALAKULÁSA

Annak köszönhetően, hogy az orvosok túl gyakran írják fel, illetve hogy az élelmiszerekben is elterjedt annak használatuk, kiváltotta a kórokozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállást. Ez olyan félelmeket szült, hogy "szuper" betegségek fognak kialakulni, amelyeket nem lehet gyógyítani. A tudósok és az orvosok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy új gyógymódokat kell találni. Az élelmiszerekben jelenlévő antibiotikumok miatt, az ellenálló képesség olyan erős lett, hogy rengeteg gyógyszer nem használna már a fekete pestis ellen. 1995-ben egy bubópestises madagaszkári fiú immúnisnak bizonyult az első nyolc leggyakrabban használt antibiotikumra, amelyek ezt a betegséget gyógyítják, a tetraciklint, streptomycint és a spectromycint is beleértve. 1990 és 1994 között 19 ezer bubópestises esetet jelentettek be ( ebből 229-et az USA-ban). Ez a szám "egy újabb ijesztő figyelmeztetés arra, hogy egy adott területen felbukkanó fertőző betegségek és az antimikrobiális immunitás komoly veszélyt jelenthet az egész világra nézve" - állítja Drs. David T. Dennis és James M. Hughes az USA Járványvédelmi és Megelőzési Központjából. A tudósok úgy vélik, hogy az a tény, hogy egy baktérium gyógyszer-rezisztanciára tesz szert "azt bizonyítja, hogy egy ilyen, orvosilag baljóslatú eset megismétlődhet".

Ehhez hasonlóan a tuberkolózis és a Streptococcus pyogenes nagyban ellenállóvá vált a legkiválóbb forgalomban lévő gyógyszerekkel szemben. Azoknak az antibiotikumoknak, amelyekkel a fertőzött baromfi okozta (a campylobacter baktérium, az amerikai csirkék 70-90 százalékát fertőzi meg, 2-8 millió emberi megbetegedést okozva ezzel évente) megbetegedéseket kezelték, ugyancsak gyengülni látszik a hatásuk. A fluorquinolone antibiotikum csoporttal (a chlamydia tüdőgyulladás és urológiai gyulladások kezelésére használták) szembeni ellenállás Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban elérte a 82 százalékot. Az is valószínűbb, hogy a déli, "szegény" országok népessége nagyobb ellenállóképességre tett szert, mint az északi, "gazdag" országok lakosai, mivel a receptre kapható gyógyszereket ott kevésbé korlátozzák. A STAF vírusos esetek egyharmada, világszerte (évente 500 ezer egyedül az USA-ban), ellenállónak bizonyulnak a legújabb gyógyszerekre, beleértve a penicillint és az amphicillint is. Még a vancomycin, "az utolsó remény antibiotikuma" is hatástalan néhány kórokozóval szemben.

Az ennél is riasztóbb valóság az, hogy többszörös rezisztenciát is találtak a kanamycint és a streptomycint, gentamycint, neomycint, valamint a aminoglycint iiletően, amelyek igen fontosak az életveszélyes eseteknél. Ezek az antibiotikumok azért olyan hasznosak, mert nem bontják le a sejtfalat és nem juttatnak mérgeket a vérrendszerbe. Tekintettel erre a helyzetre, a kórházi létesítményeknek el kell mostantól fogadniuk azt a tényt, hogy inkább megfékezni kell fertőzéseket, mintsem harcolni a ellene. Az Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenőrző Hivatal szabályozói "még sohasem ültek egy életveszélyben lévő beteg ágya mellet...remélve, hogy az antibiotikum hatni fog és szembenézve annak a következményével, ha mégsem" - állapítja meg Dr. David Bell, a Járványellenörző és Megelőző Központ munkatársa.

AZ ANTIBIOTIKUMOK AZ ÁLLATOKON KERESZTÜL BEKERÜLNEK AZ EMBERI TÁPLÁLÉKLÁNCBA

Az antibiotikumokat nagy mértékben alkalmazzák az állatok betegségének megelőzésére és kezelésére is. Míg sok az eredendően beteg állat, amit súlyosbít az ipari gazdálkodási eljárások és az olyan szarvasmarha növekedési hormonok alkalmazása, mint a BST (lásd a 15. fejezetet), addig az USA-ban használt 25 millió kilogramm felét NEM a beteg állatok gyógyítására fordítják hanem, a takarmány kiegészítőjeként használják, ami serkenti a növekedést. Az elmúlt harminc évben az első, a brit gazdálkodásban használatos antibiotikumokról készített szakértői vélemény szerint, az Élelmiszer Mikrobiális Biztonság Tanácsadó Bizottság megállapítja: "a négy legfőbb élelmiszer-mérgező kórokozó - a szalmonella, E.coli, a campylobacter és az enterocci - közvetlen összefüggésben áll a mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok túlzott használatával." A jelentés "meggyőzően rávilágít arra, hogy az állatoknak adott antibiotikum néhány olyan ellenálló baktérium megjelenését eredményezte, amelyek az embert is megfertőzhetik" illetve olyan fertőzéseket idézhet elő, ami ellenállóvá válik a gyógyszerekkel szemben, beleértve az szalmonellát és az E.coli-t is. Annak érdekében, hogy az antibiotikumok a jövőben is biztosan hatásosak maradjanak, és megőrizzék azon képességüket, mely életeket ment meg és mind az emberek, mind az állatok szenvedését megelőzi, az antibiotikumok alkalmazását szigorúan szabályozni, csökkenteni kell. Ugyanakkor, e probléma megelőzésének a legfőbb módja az, ha az állatokat természetesebb körülmények között tartják.

ANTIBIOTIKUM-REZISZTENCIA JELZŐGÉNEK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKBEN

Jelenleg az óriáscégek antibiotikum-rezisztencia géneket használnak a génmódosított élelmiszerekben, olyan "jelzőgéneket", amelyek megmutatják hogy a növényekben bekövetkezett-e a génbeépülés. A jelzőgén, kivétel nélkül a szervezet minden egyes sejtjében megtalálható. Következésképp, egy tabletta beszedésétől eltérően, amikor valaki Roundup Ready szóját fogyaszt (lásd a 13. fejezetet) a gén, amely átruházza az amphicillinnel szembeni rezisztanciát, megtalálható a növény minden egyes sejtjében. Ennek okán, az orvosok által felírt receptek és az antibiotikummal etetett és injekciózott állatok révén emberi szervezetbe jutó antibiotikumokon felül, az emberek olyan helyzetbe kerültek (a főbb vetőmag, vegyszer- és gyógyszer előállító óriáscégeknek köszönhetően), hogy olyan élelmiszereket kell fogyasztaniuk, melyek teli vannak olyan génekkel, melyet külön arra terveztek, hogy azokra a gyógyszerekre legyenek ellenállók, amelyeket milliók szednek.

Egy 1994-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy a növények és baktériumok közötti génátörökítés lehetséges, és hogy ebbe az átörökítésbe beletartozhatnak és beletartoztak a antibiotikum-rezisztencia gének az összes teszt során. Továbbá, egy 1999-ben végzett holland tanulmány kimutatta, hogy az élő, ép a antibiotikum-rezisztencia gének átugorhatnak a génmódosított élelmiszerekből az ember beleibe és életben maradhatnak jó néhány percig a vastagbélben. Ez azt jelenti, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása, beleértve az antibiotikum-rezisztencia jelzőgéneket, közvetlenül antibiotikum-rezisztanciával ruházhatja fel az embereket. Az ellenállás kialakulása azt is jelentheti, hogy az óriáscégek ezt követően is igényt tarthatnak állami kutatási és fejlesztési pénzekre, új gyógyszerek létrehozására az állampolgárok adóiból.

EU AZ USA ELLEN A VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZETBEN: SZABADKERESKEDELEM, VÉDŐVÁMRENDSZER, VAGY ÉLELMISZERBIZTONSÁG?

Az elmúlt tíz évben, az EU tiltotta az amerikai hús behozatalát, mely olyan állatból származik, amit antibiotikumot tartalmazó takarmánnyal etettek, mert attól tartanak, hogy a fogyasztóikban gyorsan kifejlődik az ellenállás. Az emberekben kialakult antibiotikum-rezisztancia a legfőbb oka annak, hogy az európai országok miért ellenzik a génmódosított szervezetek importálását. 1998 decemberében, a Kemoterapeuták Nemzetközi Társasága (International Society of Chematherapists) felmérést végzett a tagjai között és a legtöbben "elfogadhatatlannak" tartják, hogy a Novartis-féle Bt-kukorica antibiotikum-rezisztencia gént tartalmaz. Németországban ugyanezen indokból több mint 1300 orvos írta alá, a Novartis-féle kukorica betiltásáról szóló kérvényt. 1999-ben az EU betiltotta a Novartis kukoricát, teljes mértékben az antibiotikum-rezisztencia kérdésre alapozva (lásd a 14. fejezetet).

VÉGKÖVETKEZTETÉS

Amíg a Novartis óriáscég magabiztosan állítja, hogy nemsokára elkészül az új génmódosítási eljárás, amelyhez többé nem szükséges az antibiotikum-rezisztencia jelzőgének alkalmazása, és hogy ezért az ügy el fog simulni, addig valamennyi génmódosított terményben, ami bekerül a táplálékláncba, megtalálhatók ezek a gének. Ez egy újabb példája a megelőzés elvének semmibevételére, a piaci érdekek javára.

- Növény-biotechnológia Kutató Központ, Tuskegee Egyetem(USA)

20. Környezetvédelmi aggályok: veszélyben a

biológiai sokféleség

Mindössze húsz növényfaj (a 220 ezerből) gondoskodik a világ élelmiszer előállításának több mint 90 százalékáról. Az elmúlt nyolcvan év alatt az USA-ban, ahol a legfejlettebb a feldolgozóipar, a fellelhető növényfajták 97 százaléka kihalt. Az USA-ban, az elmúlt évszázad alatt termesztett hétezer almafajtából, mindössze kilencszáz maradt fenn. Jelenleg körülbelül 330 körtefajta található, holott egykor 2600 fajtát tartottak számon. Az ültetvények 75 százalékán még Indiában is csupán tíz, modern rizsfajtát termesztnek, noha ötven évvel ezelőtt még 30 ezer fajtát használtak.

A biológiai sokféleségbe beletartozik minden élő szervezetet, genetikai anyag, és ökológiai rendszer, melyek annak részeit képezik. Általában három szintjét különböztetik meg: genetikai, faji, illetve ökológiai rendszerbeli sokféleség. A genetikai sokféleség az egyes fajok közötti, illetve az egyes fajokon belül a gének különböző változatait jelenti. Ez a Földön fellelhető összes növény, állat és mikroorganizmus génjeiben megtalálható összes genetikai információt felöleli. Az egyes fajokon belüli genetikai sokféleség lehetővé teszi azt, hogy alkalmazkodhassak az új kártevőkhöz, betegségekhez és az időjárás, illetve a mezőgazdasági eljárások változásához. A faji sokféleség magába foglalja az egy adott területen élő fajok, illetve a különböző fajok számát. Az ökológiai rendszerbeli sokféleségbe beletartozik az összes különböző ökológiai rendszer, avagy a fajok kölcsönösen egymástól függő közösségei és azok élettere. Az ökológiai rendszerek felölelhetnek egészen nagy vagy elenyészően kis területeket is. Ezek a természetes területek lehetnek: füves területek, mangrove-erdők, korallzátonyok, mocsarak vagy trópusi erdőségek, csakúgy mint mezőgazdasági területek, amelyek ugyan az emberi megművelésen múlnak, viszont rendelkeznek a növények és az állatok jellemző összetételével.

"A NÖVÉNYGENETIKUSOK ÁLLANDÓ NYOMÁS ALATT LESZNEK AZÉRT, HOGY ÚJ FAJTÁKAT HOZZANAK LÉTRE, AMELYEK KÉPESEK LESZNEK FELVENNI A VERSENYT AZ ÚJ KÁRTEVŐKKEL ÉS BETEGSÉGEKKEL. EZ EGY OLYAN GENETIKAI TAPOSÓMALOM, AMI LEGALÁBB OLYAN KÁROS ÉS KUDARCRA ÍTÉLTETETT, MINT AZ A VEGYSZERES TAPOSÓMALOM, AMELYNEK HELYETTESÍTÉSÉRE TERVEZTÉK"

Idézet a Gaia Alapítvány "Raiding The Future"-című
kiadványából

A TUDAT MONOKULTÚRÁJA

Az élelmiszerek genetikai módosítása rendkívül nagy veszélyt jelent az ökológiai rendszerekre és a biológiai sokféleségre nézve, amibe beletartozik a penészesedésnek/BLIGHT, a "szupergyomok" megjelenésének, a génszennyeződésnek, a terminátor-típusú termények elszóródásának (lásd a 11. Fejezetet) egyre növekvő kockázata és annak a veszélye, hogy a farmereket vegyszeres, belterjes gazdálkodásra kényszerítik. Mivel csupán egy csokorravaló óriáscég kezében van az élelmiszerek sorsa a nemesítésen és a szabadalmazásokon keresztül, s mivel a termesztői szerződés és a terminátor technológia véget vet a magok következő évre való megőrzése hagyományának, nagyon valószínű, hogy csak azok a növények teremnek, amit az óriáscégek termeszteni akarnak. Ezt az a példa is mutatja, hogy a McDonalds utasítására burgonyakészlete világszerte kizárólag egyféle burgonyából származik, amely általában nem-őshonos és kevésbé ellenálló a penészesedésre/BLIGHT és a kártevőkkel szemben, mint a helyi fajták - ezzel szükségessé téve a vegyszerek nagy mennyiségű alkalmazását. Ha az óriáscégek úgy döntenek, hogy nem látják el a piacot egy bizonyos növényfajjal, akkor azoknak a fajoknak leállítják a termesztését. A génmódosított élelmiszerek esetében, az óriáscégek egyre inkább ellehetetlenítik a nem-génmódosított megfelelőjükhöz való hozzáférést. Míg Írországban, a növényfajták pusztításai elleni környezetvédelmi mozgalmak törvényesen kérdőre vonják a Monsanto-Novartis együttműködését egy Roundup Ready cukorrépa projekttel kapcsolatban, addig a Monsanto azzal fenyegetőzik, hogy a Novartis "gazdaságtalannnak" találhatja a jövőben az ír piac hagyományos vetőmagokkal való ellátásának folytatását.

MENEKÜLJÜNK INNEN: "SZUPERGYOMOK" ÉS "SZUPERJÁRVÁNYOK" ELTERJEDÉSE

A génmódosított ültetvényekről származó kereszteződések általi "génszennyeződés" máris elkezdte pusztítani a természetet. A szél, az eső, a méhek és más rovarok beporzása révén elindult a génmódosított pollenek átterjedése a környező földekre, beszennyezve a farmerek ökológikus és hagyományos termesztésű ültetvényeinek a DNS-ét. Szerte Észak-Amerikában számos farmer ellen indított pert a Monsanto a termesztői szerződés megszegése és a génmódosított magok egy kívülálló személynek való eladása vádjával, azonban sok farmer azt állította, hogy semmi ilyet nem tett, és hogy a pollenek természetes úton terjedtek. Svájcban a Novartis cég elismerte annak a lehetőségét, hogy egy, 1999 nyarán importált, nem-génmódosított kukorica "génszennyeződéséért" egy, a közelben lévő génmódosított ültetvény felelős. Ezen új trendek tükrében, a "szupergyomok" megjelenésével, a nem arra szánt fajok kereszteződnek az antibiotikummal szembeni ellenállás kódoló jelzőgénekkel, terminátorgénekkel és a gyom- és rovarirtókkal szemben ellenálló génekkel. A kereszteződés során olyan gyomok fejlődhetnek ki az ültetvényeken, melyek nem érzékenyek a mezőgazdasági vegyszerekre. Mivel a génmódosított termények élőek, ezért egyértelműen jóval kiszámíthatatlanabbak a vegyszerek környezetszennyező hatásánál, - szaporodhatnak, vándorolhatnak, változhatnak. Attól fogva, hogy a környezetbe került jóformán lehetetlenség a génmódosított szervezeteket visszavonni a laboratóriumokba, illetve az ültetvényeken belülre.

Lehetséges, hogy olyan kártevők és gyomok fognak előbukkanni, amelyek rovarirtó és gyomirtó rezisztensek lesznek, ami azt jelenti, hogy erősebbek, azaz több vegyszeres méregre lesz szükség kiirtásukhoz. Az első szupergyomok már megjelentek. A génmódosított gyomirtó-rezisztens repce (canola) átterjesztette a gyomirtó-rezisztens tulajdonságát a rokon gyomokra, mint például a mustár növényre. A "szuperkártevők" is előbukkantak, ahogy azt szemlélteti a gyapothernyó gyors ellenállásának kifejlődése a Bt-kukoricával és a Bt-gyapottal szemben (lásd a 14. fejezetet). Némelyik génmódosított faj, ha egyszer már a környezetbe került, elkerülhetetlenül legyőzi a vadon élő fajokat, hasonló módon a Lengyelországban kifejlesztett, elszökött, egzotikus génmódosított pontyhoz, ami kétszer nagyobb és kétszer nagyobb étvágya van, rövid idő alatt a tápláléklánc tetejére került, halálra éheztetve az ottélő, természetes pontyokat.

VESZÉLYBEN A HASZNOS FAJOK

1999-ben, a Cornell Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a génmódosított Bt-kukorica pollene mérgező a danaisz-lepkék számára. A tanulmány megerősíti annak a növekvő számú bizonyítékait, hogy a génmódosított termények kedvezőtlen hatással vannak egy sor hasznos rovarra, beleértve a katicabogarat és a fátyolkát, csakúgy mint a hasznos mikroorganizmusokat, méheket és feltételezhetően a madarakat is.

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY ALAPVETŐ ELLENTMONDÁSBAN ÁLL A KERESKEDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ SZELLEMI TULAJDONJOGOK EGYEZMÉNYÉVEL

Az 1992-ben, a Rioi Föld Csúcstalálkozón elfogadott, ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményt úgy üdvözölték a szegény, "déli" államok, mint azt az egyezményt, ami egyszer s mindenkorra nemzetközi törvényekbe foglalja, hogy az egyes nemzetek államai szuverén joggal rendelkeznek a biológiai forrásaik felett (lásd a 4. fejezetet). A Biológiai Sokféleség Egyezménye kiköti, hogy a feleknek együtt kell működniük, annak érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogok "alátámasszák és ne pedig meggátolják az egyezményben leírtakat": azaz a biológiai sokféleség megőrzését, annak fenntartható használatát, és előnyeinek igazságos megosztását. A nemzeti törvényeik függvényében, arra is kötelezi a feleket hogy "tiszteljék, őrizzék meg és tartsák fenn az őslakosok és a helybeliek tudását, újításait, találmányait." A genetikai forrásokhoz való hozzáférhetőség meghatározás a nemzetek kormányain múlik és a nemzeti törvényhozástól függ. Azt is pontosan meghatározza, hogy ahol engedélyezték a hozzáférést, ott kölcsönös megállapodás szükséges, csakúgy mint a forrásadó előzetes beleegyezése. A nemzetközi közösség ily módon köteles tisztelni, megőrizni és fenntartani az őslakosok és a helybeliek tudását, újításait, találmányait, valamint elősegíteni a felhasználásából származó haszon igazságos szétosztását.

Mégis, a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye alapvetően összeegyeztethetetlen. Míg a Biológiai Sokféleség Egyezménynek az a célja, hogy megőrizze a biológiai sokféleséget, elősegítse annak fenntartható alkalmazását, biztosítsa a haszon igazságos szétosztását az adományozók és a felhasználók között, és szuverenitást nyújt a biológiai forrással rendelkező országoknak, addig a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye lehetőséget kínál a magáncégek számára, hogy szabadalmaztathassák ezeket a forrásokat. Egy friss rendelkezés az igazi valójukba helyezi ezt a két homlokegyenest ellenkező nézetet és egyezményt.

1999 júniusában a Biológiai Sokféleség Egyezmény tudományos testülete (az SBSTTA) elfogadta azt a határozatot, mely engedélyezi az olyan "GURT" (Genetikai Alkalmazást Szabályozó Technológiák) technológiák forgalomba hozását, mint az ún. "terminátor technológia". Az SBSTTA határozata még az egyes országok jogait is korlátozza a terminátor technológia országos betiltására vonatkozóan úgy, hogy moratóriumot hirdetnek és kereskedelmi szankciókkal kapcsolják össze. Norvégia, India, Equador és sok más ország azon kitartó erőfeszítései ellenére, hogy létrehozzon egy moratóriumot, az SBSTTA terminátor technológiát illető sikertelen állásfoglalása döntő próba elé állította a Biológiai Sokféleség Egyezményt. Pat Mooney, a RAFI-tól megállapítja: "A GURT technológia próbára teszi a fejlődő országok törvényes rendelkezésijogát a biológiai sokféleségük felett, ez a Biológiai Sokféleség Egyezmény sarkpontja. Hogyha nem tud állást foglalni a terminátor technológiát illetően, akkor mit tud egyáltalán tenni?"

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY ÜTKÖZIK A FENNTARTHATÓSÁG ELVÉVEL

Ha összehasonlítanánk az "északi", gazdag és a "déli", szegény országok álláspontját a biológiai sokféleség kisajátítását illetően, sehogysem tűnik úgy, hogy egyetértenének egy dologban: miszerint a világ genetikai öröksége nem több árucikknél. A Biológiai Sokféleség Egyezmény 3. cikkelye kiköti, hogy: "Az egyes országoknak szuverén joga van kiaknázni saját forrásaikat, saját környezeti politikájuk értelmében." A 15. cikkely, első paragrafusa továbbfejti: "A genetikai forrásokhoz való hozzáférhetőség meghatározásának fennhatósága a nemzetek kormányain múlik és a nemzeti törvényhozástól függ". Ezen rendelkezéseket illetően az Egyezmény nyíltan visszautasítja, hogy a genetikai forrásokat az emberiség világörökségévé nyilvánítsa. Ahogy azt Jean Paul-Marechal a Le Monde Diplomatique francia újságírója is megállapítja: "Ennek következtében, a több millió éves biológiai fejlődés és a több ezer éves mezőgazdasági eljárások által formált természetes is kulturális örökség most ki van téve annak a veszélynek, hogy magánkézbe kerül, ami az igazgatás egy olyan formája, amely tönkre teszi a bioszférát. A szabadkereskedelem és az ipar, más szavakkal az árucikkek birodalmának a kiterjesztése, újra ellentmondásba került a fenntartható fejlődés követelményeivel."

VÉGKÖVETKEZTETÉS

Pillanatnyilag úgy vélik, hogy 50-től 300-ig terjedhet azon növény- és állatfajok száma, melyek kipusztulnak naponta. A géntechnológia széles körben elterjedt alkalmazásának melléktermékeként környezetbe jutó szuperkártevők és szupergyomok veszélye, együtt azzal a nem-génmódosított vetőmagokhoz, és általában a fajták széles választékához való hozzáférés lehetséges megtagadása, a genetikailag módosított szervezetek elszóródása és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló nemzetközi egyezmények, amelyek a valóságban törvényesítik a biológiai források privatizációját és honosítását, egyszerűen növelik a problémát. Annak érdekében, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget és a föld egészségét, a genetikai örökség inkább az emberiség világöröksége kell, hogy maradjon (avagy újra azzá kellene válnia), mintsem állami és magántulajdon, amelyet egy pár óriáscég kényére-kedvére arra használ, amire csak akar.

- RAFI, Jean Paul-Marechal a Le Monde Diplomatique,
Enclosure of the Mind (RAFI) és The Ownership of Life (IATP)

Lehetőségek a géntechnológia mellőzésére

21. egy lehetőség a géntechnológia mellőzésére: biogazdálkodás

A biogazdáknak nincs szükségük mesterséges rovarirtószerekre, gyomirtószerekre, műtrágyára, szennyvízre, genetikailag módosított termékekre, antibiotikumra és sugárkezelési eljárásra ahhoz, hogy zöldséget termesszenek és állatokat tartsanak. Általában minden országban más-más, az ökológikus gazdálkodás minősítésére vonatkozó szabvány alakult ki, emellett az Európai Unió és a Codex Alimentarius szinten is életbe léptetett egy nemzetközi szabványt. Mind a kistermelôi, mind az ipari biogazdálkodás bizonyítottan járható alternatívát kínál a vegyszeres és az ipari gazdálkodásra. Mivel a biogazdálkodás korlátozottan használ vegyszereket, a munkahelyteremtés eszköze lehet. A Greenpeace a biogazdálkodásról állítja: "A fenntarthatóság egyik legbonyolultabb és legkomolyabb jövôképe és az egyik legígéretesebb munkahelyteremtő eszköze."

ELÔNYEI AZ EGÉSZSÉGRE NÉZVE

Rengetegen támogatják a biogazdálkodást, mivel azzal ki lehet küszöbölni azon rákkeltô élelmiszerek fogyasztását, amelyeket rovarirtószerrel kezeltek. Az organikus gazdálkodás nem jelent veszélyt a biológiai sokféleségre, a rovarokra, a madarakra, a mikrobákra és az emberekre sem, ellenben a vegyszeres gazdálkodással. A rákos betegeknek gyakran azt tanácsolják, hogy álljanak át az ökológikus élelmiszerek fogyasztására. Az bioélelmiszer jobb mind az egészségre, mind a természetre nézve.

A vegyszeres mezôgazdálkodás nem csak azoknak jelent veszélyt akik fogyasztják, hanem azoknak a kistermelôknek is, akik bepermetezik vele a földeket. Például a Roundup (lásd a 13. fejezetben) fô összetevôje, a gliphozát felelôs minden harmadik bejelentett, vegyszerekkel kapcsolatos mezôgazdasági balesetért Kaliforniában. Európában az esô olyan mennyiségben tartalmaz rovarirtószereket, ami jóval túllépi a víz ihatóságának elfogadott mértékét. A svéd Lundi Egyetemen a múlt évben közvetlen összefüggést fedeztek fel a rovarirtószerek és a Non-Hodgkin limfóma között. Azt is megállapították, hogy az USA-ban 1973 óta, ezen esetek 73 százalékát valószínűleg néhány, általánosan használt rovarirtószer okozta, mint például a MCPA (a Novartis Target márkanevű rovarirtószere) és a glyphosate (a Monsato RoundUp márkanevű gyomirtószere). Az ilyen és hasonló vegyszerek az élelmiszereinkben oly mértékben gyengítik le az ember immunrendszerét, hogy lehetôvé teszik azt, hogy az olyan vírusok, mint az Epstein-Barr, rákot okozzanak. Elemezték a rovarirtószerek szerepét a neurológiai károsodás, születési rendellenességek, növési rendellenességek, a gyermekek viselkedési zavarai és a hiperaktivitás, a pajzsmirigyhormon-ingadozás, mell- és hererák kialakulása, spermaszám csökkenés tekintetében. Az angol kormány egyenesen azt javasolta, hogy a gyümölcsöket meg kell hámozni a rajtuk lévô vegyszerek miatt. A gyermekeknek egyre inkább számolniuk kell a leukémia veszélyével. Egy átlagos gyermeknek egy a négyhez az esélye van arra, hogy olyan ôszibarackot fogyaszt el, ami túllépi a megengedett értékeket. És ebbe nincsenek beleszámolva az ivóvizünkben lévô méregkoktélok. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (US EPA) 23 fajta rovarirtószert talált az átlagos otthonokból vett pormintákban. A mezôgazdaságban használt vegyszerek beszennyezik a vizeinket, a földünket és az élelmiszereinket, azonban erre létezik alternatív megoldás is.

"SAJÁT TAPASZTALATOMBÓL ÍTÉLVE NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT SZÁMOMRA, HOGY AZ ÖKOLÓGIKUS RENDSZEREK MEGÁLLJÁK A HELYÜKET A GAZDASÁGBAN, SZÁMOS KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI ELÔNNYEL KECSEGTETNEK, ÉS HOGY LEHETÔVÉ TESZIK A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA, HOGY MEGVÁLASZTHASSÁK, MILYEN ÉLELMISZEREKET FOGYASSZANAK."

-őfelsége, Károly Herceg

A BIOÉLELMISZER-PIAC VIRÁGZÁSA

Az európai mezôgazdaság 30 százaléka, 2010-re organikus művelésű lesz. Jelenleg az osztrák mezôgazdaság 10 százaléka organikusan muvelt, és ezt 2005-re 20 százalékra szeretnék emelni. Ahogy Ausztria egyes vidékein már 50 százalékban organikus gazdálkodás folyik, úgy Dánia ezt 2010-re akarja elérni, országosan. Az organikus gazdálkodás az egyik leggyorsabban fejlôdô szektor Ausztria mezôgazdaságában és az EGYETLEN növekedô szektor Angliában. Itt 1998-ban 140 kérelem érkezett az elsô fél évben az organikus gazdálkodásra való átállásra vonatkozóan, és már 445 organikus gazdálkodású gazdaság található szerte Angliában és Wales-ben. Több mint száz organikus farmer van Magyarországon, akik a termésük 90 százalékát Ausztriába exportálják. A svájci mezôgazdaság 7.8 százaléka organikus. USA-ban, Franciaországban, Japánban és Szingapúrban, évi 20 százalékos, Angliában 40 százalékos, szerte a világban pedig 30 százalékos éves növekedést mutat a organikus szektor. Az organikus mezôgazdaság egy 11 milliárd dolláros globális piac, ami 2006-ra 100 milliárdos piacra fog nôni. Az angol organikus piac 1998-ban meghaladta a 300 millió dollárt és azt jósolják, hogy 2000-re eléri az egy milliárdot. Új-Zélandban 25 millió dolláros a piac, viszont 65 millió dollárra fog emelkedni két éven belül. Dániában néhány organikus termék teljesen átvette a piacot, számos más pedig 50 százalékban. Azt jósolják, hogy Új-Zélandon az organikus kivi exportálása a négyszeresére fog emelkedni az elkövetkezô négy évben. A brit Essexi Egyetemen Jules Pretty olyan eseteket jegyzett le a fejlôdô országokban, ahol a földművesek megduplázták vagy megtriplázták a terméshozamot, a modern organikus gazdálkodás módszereivel. "Sok idôt igényel az biztos, viszont a ragadozó óriáscégek közreműködését nem. A világ szegényei egyedül ezen a módon tarthatják fent az élelmiszer-készleteiket, és védelmezhetik meg önmagukat a technológia veszélyeitôl."

AZ ORGANIKUS PIAC NAGYOBB HASZONNAL JÁR

Az USA középnyugati részén, az ökológikus földművelési rendszerek annyira jövedelmezôek, ha nem jövedelmezôbbek, mint a hagyományos vetésforgó gazdálkodás, állítja a Henry Wallace Intézet az Alternatív Mezôgazdaságért című 1999-es tanulmányában. Ha egy organikus gazdálkodás nagyobb nyereséget hoz a hagyományos vetésforgós gazdálkodásnál, azt a következô tényezôknek köszönheti: alacsonyabb elôállítási költség, nagyobb tiszta nyereség és vakmerô bátorság. Továbbá, az is kiderül a tanulmányból, hogy a vásárlók szerte a világban hajlandók magasabb árat fizetni az organikus termékekért. 1995-ben például az organikus kukorica átlagos kistermelôi ára 35 százalékkal volt magasabb, mint a hagyományosan termesztett amerikai kukoricáé, 1996-ban 44 százalékkal, 1997-ben 73 százalékkal. 1995 és 1997 között az organikus, tiszított Clear Hilium szójabab ára (az a fajta, amit Japánban a tofu előállításához használnak), több mint kétszer volt magasabb, mint a hagyományosan termesztett szójababé. Ugyankkor az is kiderül a tanulmányból, hogy az organikus zöldségeknek nem kell prémium minôségűeknek lenniük ahhoz, hogy túlszárnyalják a hagyományos élelmiszerek minôségét.

Hagyományos versus biogazdálkodás - képregény. Kattints a képre!

A FOGYASZTÓK KÍVÁNSÁGÁT SZEM ELÖTT TARTÓ CÉGEK

A nagy óriáscégek is kezdenek átállni az organikus földművelésre. A SwissAir közzé tette, azt tervezi, hogy 2000-re 90 százalékban átáll az organikus termékek használatára, beleértve a sör, a bor, és a gyümölcslevek előállításához szükséges terményeket is. A brit Sainsbury's szupermarketek arról számoltak be, hogy az elmúlt két évben 189 százalékkal több organikus húst adtak el, 400 százalékkal több organikus bébiételt, 250 százalékkal több organikus tejterméket, és kétszeresére nôtt az organikus termékek áruválasztéka. Svédországban még a McDonald's-ban is lehet organikus tejet, kávét és marhahúst vásárolni.

A BIOGAZDÁLKODÁS ÁLLANDÓ FENYEGETETTSÉGE A GÉNTECHNOLÓGIÁTÓL ÉS A KORMÁNYRENDELETEKTÔL

És igenis, számít az embereknek. Amikor az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) megpróbálta átírni az organikus termesztésről szóló rendeleteit, hogy elfogadtassa a besugárzási eljárást, a géntechnológia és a szennyvíz-iszap használatát, több mint 300 ezer tiltakozólevél érkezett négy hónap leforgása alatt. A Here's Health magazin felmérése szerint Angliában a megkérdeztettek 86 százaléka szívesebben vásárolna egy olyan szupermarketbe, ahol nem árusítanak génmódosított termékeket, sôt 84 százalékuk hajlandó lenne kétszer akkora távot megtenni ezért. Egy 1999-ben készült Taylor Nielsen-féle közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az angol fogyasztók azt szeretnék, ha a befektetôk inkább az organikus gazdálkodásba fektetnék a pénzüket, mint a géntechnológiai kutatásokba.

A biogazdálkodóknak már most szembe kell nézniük a Bt-termékekkel járó veszélyekkel, ugyanis azok hamar immúnissá teszik a kártevôket az egyetlen elfogadott organikus rorarirtószerrel szemben. Azonban a génmódosított gazdálkodás veszélyének a nagyobbik része a pollenek, mikrobák és rovarok általi genetikai környezetszennyezés. Egy génmódosított pollen akár kilométerek százain át is repülhet a szelek szárnyán, a méhek pedig úgy 10 kilométer távolságra is elszállíthatják. A génmódosított magok szállítás közben bármikor lepotyoghatnak a teherautókról és a mezôgazdasági gépekrôl, így azok bárhol elszaporodhatnak. A brit Soil Association megállapította, hogy ha 9 kilométeres körzeten belül génmódosított ültetvény található, nem lehet organikus termesztésrol beszélni. Ellentétben az organikus termesztés előírásásaival, ahol bizonyos esetekben maximum öt százalékos a megengedett vegyszerszennyezés mértéke, a nem-génmódosított termékekre jelenleg a zéró tolerancia szabálya érvényes. Azért szigorúbbak az elôírások, mert a hagyományos rovarirtószerek nem növényi eredetűek, nem kivonatok, míg a géntechnológia a szervezet összetételében változtat meg valamit. A John Innes Centre brit kormány megbízásából készült tanulmányából az is kiderül, hogy az organikus földeken "elkerülhetetlen" lesz a génszennyezés, attól a pillanattól, hogy a génmódosított gazdálkodás világméreteket ölt.

A kísérleti ültetvények is veszélyeztetik az organikus kistermelôket és áruik elsőosztályú minőségét. Az USA-ban egy sikeres kukorica csipsznek vissza kellett vonni a forgalmazási engedélyét, ugyanis kiderült, hogy génmódosított. Tavaly Guy Watson, egy angol organikus kistermelô megpróbálta beperelni a szomszédját, sikertelenül, aki egy génmódosított kukorica kísérleti ültetvényt tartott a telke közelében. A kísérleti ültetvényt késôbb "fertőtlenítették" az aggódó helyi lakosok. Az ellenük indított eljárást ejtette a kormány, mikor meglátta a védelem érvét: a lakókörnyezetük és a természet védelme.

A BIOGAZDÁKAT NEMIGEN TÁMOGATJA AZ ÁLLAM, DE A HELYZET VÁLTOZÓBAN VAN

Mára számos európai ország támogatja az organikus gazdálkodást. Dánia törvénybe iktatott egy támogatási programot, információs és a gazdálkodási támogatást és anyagi segítséget is az organikus gazdálkodásra való átállás idôszakára. Svédország, Németország, Norvégia, Finnország, Ausztria és Svájc is hasonló politikát folytat. Amióta ezekben az országokban elindultak a programok, drámai fellendülést mutat az organikus mezôgazdasági szektor. Noha, a kutatásokra és fejlesztésekre szánt összegeket többnyire az iparosított gazdálkodásra költik, a brit kormány bejelentette szándékát, miszerint 40 százalékkal megemeli az organikus kistermelôk támogatását.

Óriási a lehetôsége annak, hogy az organikus mezôgazdaság jó irányba terelje a vidékfejlesztést, a munkaerôpiac bôvülését, az emberek egészségi állapotát és a környezet ápoltságát. Az államnak vissza kell vonnia a nagy mennyiségű, többlet mezôgazdasági termékek és eljárások támogatásait, amelyek felerôsítik a nem-önfenntartó, vegyszerfüggô élelmiszerek elôállítását, amelyeknek az alapfeltétele az az állami támogatás, ami a mennyiségre és nem a minôségre alapoz.

- Pesticide Action Network North America(PANNA), George Monbiot (The Guardian)

HARMADIK RÉSZ: A GÉNTECHNOLÓGIA EGYÉB

ALKALMAZÁSA

22. Genetikailag módosított erdők

Amíg a figyelem központjában a génmódosított élelmiszerek álltak, addig a géntechnológia csendben belopódzott az erdôkbe és a gyümölcsöskertekbe. Az erdôgazdálkodási intézmények és a biotechnológiai cégek a fákban és az erdôkben az ipari szükségletek kielégítését és a haszon reményét látják. A biotechnológiai cégek és a papír, fa, gyógyszer, olaj és autóipar közötti együttműködések már készülôben vannak.

A fák sokféle módon terjesztik a genetikai örökségüket, magokkal, pollennel és gyökereik vadhajtásaival. Sok tudós úgy látja, hogy elkerülhetetlen a piacra szánt génmódosított fákból származó, véletlen génörökítés és génszennyezés. Ma lehetetlenség hiteles felmérést végezni a génmódosított fák termesztésének kockázati tényezôirôl, a fák kora és - a még alig ismert - ökológiai összefüggések és egymással való kapcsolataik miatt.

Az a tény, hogy génmódosított fákat eresztünk a természetbe, egyenlô a fáink és erdôink jövôjével való játszadozással. Az erdôségek, mint ökológiai rendszerek a Föld fontos részét képezik, irányítják az idôjárást, és életteret biztosítanak az élőlények sokféleségének. Egyben az emberek értékes erôforrása is.

AZ ERDÔSÉGEK ELFOGYASZTÁSA

Az erdôket mind a mai napig irtják, hogy a fák pépjébôl fényes reklámújságot, zsebkendôt és vécépapírt állítsanak elô. Míg a fogyasztókat megpróbálják egyre erôsebben meggyôzni arról, hogy minden egyes kivágott fa helyett ültetnek egy újat, addig a szabályos sorokba ültetett erdôségek ökológiai szempontból nem önnfenntartók és nem szabad őket összetéveszteni a természetes erdôségekkel. Habár az újrahasznosított papír használata egyre általánosabbá válik, nem pótolhatja a fogyasztás a csökkentését. A fa és a papír iránti igényeink a természetes erdôségek kipusztulásához vezetnek, ami útépítésekkel kezdôdik és gyakran bányászattal, ültetvényes gazdálkodással folytatódik, és egyes területeken pedig orrvadászattal végzôdik. A helybeli lakosok elvesztik életterületeiket és közösségeiket a természetes erdôírtások során. Az elmúlt évtized megtanított minket arra, hogy valamennyiünk túlélése az erdôségektôl függ. Sokan tudják, hogy a globális klímaváltozás legfôbb tényezôje az olaj- és széntüzelés illetve a légkörbe juttatott szén-dioxid. Még az ipar is elismeri, hogy a fák a legjobb "szén-elnyelôk" - felfogják a felesleges "üvegház-gázokat", mint például a szén-dioxidot. A cégek szintén próbálnak emlékeztetni minket arra, hogy a fák megújuló erôforráshoz tartoznak. A fogyasztás felfokozása jó okot ad arra, hogy genetikailag módosított fákat értékesítsék, megoldásképpen az klímaváltozásra.

A faipari és a biotechnológiai cégek a következô ígéreteket tették:

Gyors növekedésű génmódosított fák ültetése, kitermelés céljából, a felesleges szén-dioxid felfogására. Így látszólag kimeríthetetlen lesz a fa és a papírforrás ezért szükségtelen lesz a régi fák kivágása.
Módosított rostanyagú fák ültetése, melyekbôl olcsón és könnyen, jó minôségű papírt lehet elôállítani a jelenleg használatos, vegyi szennyezéssel járó pépesítési eljárás nélkül.

A géntechnológia valóban képes lenne arra, hogy megoldja a környezetvédelmi problémákat? Vagy továbbra is veszélyezteti a fáink és erdôink sorsát s mindazt az élôvilágot, amelynek életet biztosít?

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A GÉNMÓDOSÍTOTT ERDÔKRE?

A fa, a fapép és a papír nemzetközi viszonylatokban már eddig is gazdaságilag jövedelmezô vállalkozásnak számított. Egyre jobban függünk a papírtól, még ha a számítógép korszakában élünk is.

Ahelyett, hogy olyan alternatívákban keresné a megoldást, mint a szalma, a kender és az újrahasznosított pamut, az ipar a génmódosított erdôgazdálkodásba fektet be a nagyobb haszon, a piaci hatalom és a minél több szabadalmi jog reményében. Ahelyett, hogy elôsegítené a faalapú papír fogyasztásának csökkentését, az egyre növekvô árak mellett, a (fa)ipar megnövelte a papírtermelést és felvillanyozta a faipari termékek iránti érdeklődést.

A következô fejlesztési célok azt tanúsítják, hogy a ipar és a biotechnológiai cégek azon szorgoskodnak, hogy megnöveljék a gyártás tempóját és lecsökkentsék a költségeket:

gyors növekedés, így a fákat gyakrabban és hamarabb be lehet takarítani
járványokra és betegségekre kifejlesztett rezisztencia, a veszteségek minimalizálása érdekében
sótűrés annak érdekében, hogy a fák képesek legyenek olyan talajban is megélni, ami elszikesedett a fatelepítések öntözés következtében
a farostanyag vegyi összetevôinek megváltoztatása azért, hogy lecsökkentsék a költségeket és a papír elôállításához szükséges vegyszerek használatát
megváltoztatott fényigény annak érdekében, hogy nagyobb legyen a fekitermelés területe
ózon és igénybevétel tolerancia

Génpiszkált fák - gyümölcsükről ismerszik meg

Mint minden géntechnológiával kapcsolatos ügyet, ezeket az ígéreteket és lehetséges elônyöket is elôvigyázattal kell kezelni, nem szabad összetéveszteni azzal, hogy szükségünk van rá, hogy biztonságos, és hogy igaz.

A génmódosított fákat ültetvényekre tervezték, nem arra, hogy természetes erdôségekben nevelkedjenek. Utódaik és génjeik azonban elszóródhatnak a környezô erdôségekbe, gyümölcsöskertekbe vagy más biológiai közösségekbe. Nem tudjuk pontosan mi történne, ha ez bekövetkezik, de valószínűleg soha nem látott, kíméletlen pusztítást végezne. A génmódosított fákat nem arra szánták, hogy egyensúlyban éljenek más fákkal és fajokkal a környezô biológiai rendszerek részeként.

A gyorsan növekedô génmódosított fák képesek más fákat megelôzni a napfényért folyó küzdelemben, így könnyen olyan betolakodókká változhatnak, amelyek átveszik a természetes erdôségek helyét. A gyors növésű fák gyorsabban kiszívják és kimerítik a termôtalaj tápanyag-tartalmát. Rendkívül módon vízigényesek, befolyásolják a talajvízszintet és sóssá változtatják a termôtalajt ,mint azt egy elsô osztályú, válogatott eukaliptusz erdôséggel megtörtént eset is példázza. Az ipar válaszul nem csak amiatt módosítja a fák génjeit, hogy azok gyorsabban fejlôdjenek, hanem hogy sótűrőek is legyenek.

A fák génjeit úgy módosítják, hogy a rajtuk legelészô rovarokat megöljék. Ez megzavarja a rovarpopuláció egyensúlyát, - a ragadozókat is beleértve -, aminek azaz eredménye, hogy kénytelenek a szomszédos erdôkbe költözni. A hasznos és nem-célzott rovarokra is hasonló sors vár.

A természetes erdôségek valószínűleg nem élnék túl ezeket az ellenséges körülményeket, tovább súlyosbítva a génmódosított erdôségek terjeszkedését, átváltoztatva az erdôségeket, sivatagos monokultúrát hagyva maguk mögött.

A VESZÉLY BECSLÉSE: BIZTONSÁGOSAK-E A GÉNMÓDOSÍTOTT FÁK?

A genetikailag módosított növényfajok közül a fáknak lehet a legnehezebb megállapítani a környezetre való ártó hatását illetve az ember és az állatok egészségének veszélyeztetettségét. Néhány tudós úgy véli, hogy lehetetlen biztosan elôrejelezni a fák megbízhatóságát, génátörökítését, szívósságát vagy genetikai szilárdságát.

A felmérés egyik legfôbb gondja az idô. A fák hosszú idő alatt érik el felnőtt korukat, és évekbe telik mire elôször kivirágoznak és magot hoznak. Sôt, valamennyiünknél jóval hosszabb ideig élnek, még a tudósoknál is! Kizárólag a fa egész életét figyelembe véve lehet világos tanulmányokat készíteni és elôrejelezéseket tenni.

A következô tényezôk is megnehezítik a veszély hiteles felbecsülését:

Életük során, drámai környezeti igénybevételnek és rendszeres évszakváltozásnak vannak kitéve, mindamellett rovarok támadásainak és betegségeknek. Sok olyan tényezô van, amely képes megváltoztatni a fák tűrôképességének határait, mint például maga a módosított gén kölcsönhatása a fa saját génjeivel vagy csupán a géntechnológiai eljárás. Lehetetlen lenne megjósolni, hogy melyik van hatással, ha nem mind. Az egyik ilyen megoldás az igénybevételekre, a módosított gének eltitkolása/SILENCING, így befolyásolva a genetikai szilárdságot. A génmódosított ültetvényeken máris annak a jelei tapasztalhatók, hogy egyre kevésbé képesek kezelni a nehézségeket, például a gyapot korai tokhullása esetében.
A fák bonyolult kölcsönhatásairól, egymással, egyéb szervezetekkel és a termôtalajban élő mikroorganizmusoktól, vajmi keveset tudunk. A fák életciklusában és a vegyi felépítésében a legapróbb változtatás is súlyos mellékhatásokkal járhat egy másik ökoszisztémában.

Egyéb kockázati tényezôk:

Génterjedés: A módosított gének és jellegzetességeik átörökítése más szervezetekbe, gombákba, baktériumokba és vírusokba, beporzás, magszóródás, új gyökérhajtás, vadhajtások, erdôterjeszkedés és génátadás útján. Sok tudós egyetért abban, hogy a génmódosított fák génáramlását nem lehet megállítani, és hogy az a fontos kérdés, hogy az elszökött géneknek milyen sorsuk és hatásuk lesz a természetben.
Allergiás reakciók a génmódosított fák pollenjeire
Habár ez emberek közvetlenül nem fogyasztanak fákat, valamennyi fa része az ökológiai táplálékláncnak. Ebbôl következik, hogy sok faj lesz kitéve, eltérô ütemben, a génmódosított géneknek és termékeknek.

Az idôtényezô összefügg az igénybevétel határával, az ökológiai hálóval és a fajok egymás közötti kölcsönhatásával, ami lehetetlenné teszi a génmódosított fák veszélyének megbízható felbecsülését. A kockázat felmérésének csak akkor van értelme, ha elegendô ismeret áll rendelkezésre a veszély megállapításához és jellemzéséhez. Ez nem áll a génmódosított fákra.

A Women's Environmental Network(WEN) engedélyéve

23.Az emberi géntechnológia és az
emberklónozás

A klónozás az az eljárás, amellyel egy élôlényt, egy másik élôlény egyetlen sejtjébôl "hoznak létre".

Egy 1997 februárban készített Time/CNN közvéleménykutatás szerint az amerikaiak 93 százaléka ellenzi az emberi klónozást, 66 százaléka pedig ellenzi az állatok klónozását.

A KLÓNOZÁS ETIKÁJA

Az emberi méltóság alapvetô lényege, hogy elfogadjuk önmagunkat olyannak amilyenek vagyunk, emberi lénynek. Az embert - bármilyen jó ok is van rá - nem szabad tervezések tárgyává alacsonyítani, különben az ember, mint állampolgár avagy tárgy közötti különbség alapszempontjai meg fognak szűnni, ami szörnyű következményekkel jár az ember méltóságára nézve. Ez a változás mélyen érintené a társadalmat: új korszak köszöntene az emberiségre, ahol az egész emberi faj genetikai összetétele a piaci erôviszonyok tárgyává lenne. Az egyik valószínű következmény, az eljárás költségeit figyelembe véve az, hogy a gazdag szülôk gyermekei külön elônyöket élveznének, ami egy genetikailag kiemelkedett uralkodó elitréteg kialakulásához vezetne. Lee Silver, az amerikai Princeton Egyetem biológusa szerint, ebbôl az elitrétegbôl elôbb-utóbb egy külön emberi faj jönne létre. Ha figyelembe vesszük a technológia hatalmát és a húszadik század népírtásainak nemrégi példáit, akkor jogos az eugenetikára irányuló géntechnológia használatától való félelem.

Clinton elnök "erkölcsileg elfogadhatatlannak" tartja az emberi klónozást, és öt éves klónozási tilalmat rendelt el. Azonban hatalma arra korlátozódott, hogy az iparral önkéntes egyezményt írasson alá és nem találta elég elítélendônek ahhoz, hogy ténylegesen keresztülvigye teljes betiltást. A kongresszus elutasította az általa elôterjesztett törvényjavaslatot, így még mindig maradt kiskapu. Az USA Szabadalmazási Hivatala (US Patent Office) ezalatt, rendelkezett arról, hogy a klinikák szabadalmaztathatnak saját embriómárkát, megnyitva ezzel az "tervezett embriók" lehetôségét, kutatás céljából.

A Világ Egészségügyi Szervezet (World Health Organization) és az Európa Tanács (Council of Europe) ellenben teljesen betiltotta az emberklónozást. A klónozás betiltása megnehezíti némely tudományos kérdés megválaszolását. Azonban a tudományos érdekeket nem lehet az emberi körülmények lealacsonyításának igazolására használni, ahogyan ez megtörtént a náci koncentrációs táborokban. A génkutatásokról kapott információk nehéz beszerzése még nem elegendô mentség az olyan kutatásokra, amelyek az embereket tárgynak tekintik. Nagy visszhangot keltett az, amikor 1999-ben a dél-koreai Kyunghee Egyetem tudósai létrehoztak egy klónt a negyedik sejtosztódásig, mielôtt elpusztították, s az ehhez hasonló kísérletek már évek óta folynak. 1993-ban az amerikai George Washington Egyetemen 42 klónt hoztak létre, 17 emberi embrióból. A genetikailag módosított emberi embrió implantátumokat 1993-ban betiltották Dél-Koreában, azonban az új technológiánál már nem szükséges sperma a megtermékenyítéshez. Két nappal a meglepô bejelentés után, a dél-koreai kormány beszüntette az emberklónozás támogatását, azonban a törvény továbbra sem tiltja. A rendelkezést illetôen, a kormány egyértelműen felismeri azt, hogy az ipart és a szabadúszó tudósokat nem lehet megállítani a kormányzati támogatás megszüntetésével.

A tudósok egy "test-pótalkatrész készlet" létrehozásán is kísérleteznek: születéskor a csecsemôket klónozott sejtkészlettel látnák el, amit lefagyasztva tárolnának az állami szövetbankban. Ezek a "készletek" lehetôvé tennék, hogy az emberi szövetkészleteket korlátlan mennyiségben lehessen elôállítani a szervátültetéseknél és a gyógyíthatatlan betegségek kezelésében. A szövetmintákat az újszülött csecsemôkbôl vennék és fent lennének tartva sürgôs esetekre. A szerveket az emberek saját sejtjeikbôl lehetne klónozni, ezáltal el lehetne kerülni azt, hogy a szervezet kilökje az idegen szervet. Mind a brit Roslin Intézet, mind pedig az amerikai Wisconsini Egyetem tanulmányozza ezt a lehetôséget. Ezért a tudósok azért lobbiznak, hogy engedélyeztessék az úgymond, "gyógyászati emberklónozást", ekképpen valamennyiünknek rendelkezésre állnának a klónozott sejtek, amit aztán fel lehetne használni arra, hogy például egy új szívet klónozzanak.

Egy szélsôséges, ámbár hiteles aggály merült fel 1997-ben egy fej nélküli békaklón létrehozása kapcsán, ami olyan félelmeket hozott a felszínre, mint a fej nélküli emberek létrehozása "szervgyárak" gyanánt, illetve a "tudományos fasizmus", ahol élôlényeket keltenének életre, kifejezetten arra a célra, hogy a domináns réteget kiszolgálja.

GÉNTERÁPIA

A génterápia az az eljárás amivel a géneket az embrionális fejlôdés egy korai szakaszában vagy a megtermékenyített petében módosítják. Mostanában figyeltek fel a benne rejlô óriási kereskedelmi lehetôségre. Ismert biológiai jellegzetességgel már egy kifejlett példány egy sejtmagját is fel lehet használni a "nagyítás" technológiával, ami azzal jár, hogy vagy egy plusz vagy egy genetikailag módosított gént ültetnek be. Miután már genetikailag módosították, az embrió minden egyes sejtje módosítva fejlôdik ki. Egy apró tévedés azonban azt jelenti, hogy utána minden generáció magában hordozza a hibát. Mit lehet tenni, ha minden húszból egy "hibázik", és hogyan lehet ezt a hibát gyógyítani? A "genetikai fejlesztés" és a "újszülött márkák" kereskedelmi spektruma szintén szélesedett. "- Így van, lehet a gyermekének olyan keze, mint Mozart-nak és lehet olyan arca, mint Newt Gingrich-nek csak 29.95 dollárért." A gyakorlatban már megvalósítható ez az erôsen kétségbevonható vállalkozás, ami lehetôvé teszi azt, hogy jóformán korlátlan eugenetikai, "fejlesztési" kísérleteket végezzenek csupán kulturálisan meghatározott, önkényes alapokból kiindulva.

Ha engedélyeztetnék "gyógyászati" célokra hivatkozva, onnantól lehetetlenség lenne követni, hogy a "nagyítási" eljárást milyen célokra használják fel. Jóllehet a génterápiával kísérletezô tudósok a gyógyászati elônyökre hivatkoznak, azonban rendkívül kevés olyan eset fordult elô, ahol ne lehetett volna elkerülni, hogy genetikailag hibás gyerekek szülessenek olyan eljárásokkal, mint a ivarsejt adományozás, elô-implantátum diagnózis, örökbefogadás, terhesség vagy gyermektelenség. Elfogadhatatlan lenne az erkölcsi és a társadalomi következménye annak, hogy egy elenyészôen kis lélekszámú embercsoport, kényére-kedvére kockára teszi az egész emberiség életét.

DNS ADATBANK

Az emberi genetikai információ széles körű gyűjteményének, raktározásának és felhasználásának akadnak támogatói az egészségügyi hatóságokban és a tudós berkekben. Azonban komoly aggályok közé tartozik, hogy ezt az információt az életbiztosítás megtagadására, a biokalózkodás és büntetett elôélet megállapítására használják. Az USA Virginia, Wyoming, Új-Mexikó és Alabama államaiban minden elítélt bűnözô köteles alávetni magát a DNS mintavételnek, így hozzájárulva egy génbank felépítéséhez. A halottasházak és a temetôk is gyűjtik a DNS mintákat. Ideiglenesen megakadályozták azt, hogy a brit életbiztosítók géntesztelés útján határozzák meg az életbiztosítási díj összegét. Lord Sainsbury, az állami biotechnológia szabályozó bizottság tagja azt állítja, hogy mielôtt az embereket géntesztelésre köteleznék, hogy óriási plusz összegeket fizessenek vagy megtagadnák tőlük az életbiztosítást, megbízható tesztelési eljárást kell biztosítani.

A HUMÁN GENOM PROJEKT

Az USA kormánya 35 millió dollárt költ egy évben az ember génjeinek a feltérképezésére. Továbbá, a Humán Genome Diversity Project céljául tűzte ki azt, hogy 700 embercsoport génjét összegyűjti. Ezeket a csoportokat nem világosították fel arról, hogy a DNS-ük nagy piaci értékkel bír és szabadalmaztatható. A projekt igazi célját még nem fedték fel, és a résztvevôknek sem nyújtanak elegendô biztosítékot.

S végül megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy miért költenek hatalmas összegeket az kormányok arra, hogy a géntechnológia segítségével megôrizzék az ember különbözô génjeit, ahelyett, hogy azon fáradoznának, hogyan fejlesszék az ember társadalmi, gazdasági és környezeti körülményeit, amelynek végsô soron ugyanaz a célja.

24. Állatok klónozása

Dolly, a bárány felkerült a címoldalakra 1997-ben, amikor egy másik birka tôgyébôl vett szövetmintát felhasználva leklónozták. A brit Roslin Intézet szétkürtölte sikerét, ügyet sem vetve az ezt megelôzô 400 sikertelen próbálkozásra. Dolly nem az elsô klónozott állat, de kétségtelenül a legismertebb. A Roslin Intézet titokban tartotta a hírt, amíg nem tudták szabadalmaztatni Dollyt és az egész technológiát, amivel létrehozták. Az ENSZ Szellemi Tulajdonjogi Világszervezete (World Intellectual Property Organization) 2017-ig megadta a Roslinnak valamennyi állatklónozás szabadalmi jogát, az embert is beleértve. Dolly sikere megihlette a tudósokat szerte a világon s azóta hozzá nem értô módon játszadoznak a teremtéssel, Istent utánozva s figyelmen kívül hagyva bármilyen nyilvánvaló szükségletet, illetve bármilyen káros következményt a környezetre és az állatok sorsára nézve.

JURASSIC PARK ÉS A TÜNETKEZELÉS

Thaiföldi tudósok azt fontolgatják, hogy leklónozzák III. Ráma király díjnyertes fehér elefántját, amely már száz éve halott. A 60-as években 50 ezer vadon élô elefánt élt, amelybôl mára csupán kétezer maradt. A thaik újra akarnak éleszteni egy elefántcsordát ahelyett, hogy elfogadnák: ha az ember jelenlegi túlkapásai és az élettér beszűkülése nem szűnik meg, ugyanaz a sors vár a klónokra is. Hasonlóan az egész géntechnológiához, a klónozás gyarló kísérlet a problémák megoldására, a mögöttes okokat semmibe véve.

A múzeumok az olyan filmek hatására, mint a Jurassic Park és a való világ jelenlegi géntechnológiai fejlettsége, a kihalt élôlények DNS mintáit őrizgetik. Azt is fontolgatják, hogy megkísérelnek leklónozni egy szibériai mamutot, amelyet az északi sarkvidéki jég konzervált szerencsésen.

A Roslin Intézet Dolly után elôrukkolt Polly-val, egy olyan báránnyal, mely minden sejtjében emberi fehérjegént hordoz. Ezt a fejlesztést tárt karokkal fogadták s lépcsônek tekintették az emberi fehérjék állatokban történô tömeggyártása felé, s olyan emberi betegségek gyógyítására használják, mint például a vérzékenység (lásd a 25. fejezetet). Dollyhoz hasonlóan azt a tényt, hogy számos megelôzô kísérletnél elôfordult, hogy abnormálisan nagy súllyal, akár 9 kilogrammosan (az átlagos 4.75 kilogramm helyett) is születtek állatok, röviddel a születésük után elpusztultak, már nem verik nagydobra. Az állatok sorsát ilyen mértékben semmibe venni bevett dolog, az állatklónozás tudománya egyre nagyobb ütemben fejlôdik. 1998-ban az USA-ban és Franciaországban sikeresen klónoztak Holstein borjakat, magzatsejtekbôl. Míg egykor három évet igényelt egy klón létrehozása, mára ugyanez akár 9 hónap alatt is lehetséges. Másrészrôl azonban, minden kilencedik klón hibásnak bizonyult és vagy magától elpusztult vagy meg kellett ölni.

AZ ÁLLATOK SORSA

A klónozás komoly egészségi veszélyt jelent, és legtöbbször a klónok halálával végzôdik, amibe gyakran az anyajószág is belepusztul. A tudósok számtalanszor láttak magzati és csecsemőhalált, méhlepény rendellenességet, rendellenes daganatot, az átlagosnál háromszor vagy négyszer sűrűbben jelentkezô köldökzsinór rendellenességet és súlyos immunhiányt. A kutatók azt tapasztalták, hogy a nagytestű emlôsklónok, mint a birka és borjú felénél komoly rendellenességek jelentkeztek a magzati idôszakban, például rendellenes szív, tüdô és egyéb szervi megbetegedések, sok még a születés elôtt halállal végzôdik. A felhalmozódott génhibák a klónok generációit fertôzi és támadja meg. És egy selejtes klónt nem lehet összemérni egy selejtes autóval.

kattints a képre

A KLÓNOK VESZÉLYEZTETIK A MEZÔGAZDASÁGOT ÉS A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGET

A biológiai sokféleség eddigi évi öt százalékos csökkenése mellett, újabb veszélyt jelent az állatklónozás. Az "monokultúrás" állománynál nagyban lecsökken a betegségek ellen védô immunrendszer. A természetes populáció erôssége, a rugalmas alkalmazkodás az új környezethez és a betegségek elleni védôrendszer megerősödése nagymértékben a génkeveredésnek köszönhetô. Ezen jellegzetességek teljesen eltűnnek a klónok populációiból. 1970-es években az USA-ban majdnem teljesen tönkrement az egész kukorica termés a monokultúrás gazdálkodás és az alacsony génvariáció miatt. Ez intô jel arra vonatkozóan, hogy ugyanez megtörténhet klónozott jószágokkal is.

- Council for Responsible Genetics

kattints a képre

25. Xenotranszplantáció: állatklónozuás avagy

ember-szervgyár

ÁLLATSZERVEK ÉS ÚJONNAN "GYÁRTOTT" ÁLLATOK SZABADALMAZTATÁSA

A történelem során mind a cégek, mind a magánszemélyek "tartottak" szarvasmarhát és egyéb háziállatokat, de soha nem fordult még elô, hogy egy egész fajt bárki is birtokolna, ahogy az sem, hogy olyan hatalommal rendelkezne valaki, ami megakadályozna másokat abban, hogy állatokat tenyészthessenek. Mind a mai napig. Ma ennek szemtanúi lehetünk az egyenlő élôlények cégtulajdonná való átfogalmazásával (lásd a 4. fejezetet). Habár Thomas Jefferson (az USA alkotmányának az egyik szerzôje és az USA elnöke a 18. század vége felé) kizárta az élôlények szabadalmaztatását, az USA Legfelsôbb Bíróságának határozata szerint az 1980-as években a Chakrabarty eset lehetôvé tette a mikroorganizmusok levédetését, azóta száz meg száz élô szervezetet szabadalmaztattak. A legaktívabb xenotranszplantációval kísérletezô cégek a Roslin Intézet (Nagy-Brittania), az American Home Products (USA), a PPL (USA/Nagy-Britannia), a Novo Nordisk (Dánia), a Boehringer Ingelheim (Németország), a Genzyme Transgenics and Advanced Cell Technology (USA) és a Novartis (Svájc).

"KÉSZEK VAGYUNK AZ ÁLLATOKAT KIZÁRÓLAG BŐSÉGES BIO-GYÁRAKNAK TEKINTENI, CSUPÁN AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSÉRE? HA A HASZONSZERZÉS AZ EGYEDÜLI NAGYÍTÓ, AMIN KERESZTÜL VIZSGÁLJUK A NEM-EMBER ÁLLATOKAT, AKKOR MÁR BEKÖSZÖNTÖTT AZ ÁLTALÁNOS ETIKAI HANYATLÁS KORA."

- Council of Responsible Genetics (amerikai nem-kormányzati szervezet)

Novartis (a volt Ciba Geigy és a Sandoz) az elmúlt húsz évben folytatott szervátültetési kísérleteket. Nemrégiben áthajózott a xenotranszplantáció vizeire és rátette a kezét egy brit biotechnológiai cégre, az Imutran-ra. Az Imutran disznókat tenyészt emberi szervátültetés céljából, és egy néhány éve kirobbant botrány központjában állt amiatt, hogy sertéseket szállított a vezető holland kutató központnak, hogy a sokat vitatott sertés-majom szervátültetési kísérleteket elvégezze. Az Imutrant szembesítették azon állításokkal, miszerint az megszegte a genetikailag módosított állatokra vonatkozó, szigorú brit szabályokat azzal, hogy külföldre menekítette a sertéseket. Az RSPCA két évvel korábban már elítélte az holland központot amiatt, hogy majmokat "elfogadhatatlan életkörülmények" között tartottak, valamint úgy vélte hogy "súlyosan veszélyeztetve" volt az életük.

A kockázatot figyelmen kívül hagyva, 1997 végére már húsz emberbe ültettek át sertésmájat. Szerte a világban 150 ember kapott sertésszövet átültetést és sok cukorbeteget csatoltak ideiglenesen sertésmájra illetve vesére dialízis készülékre. 1998 júniusában gyümölcslegyek génjeit embergénekkel módosították, mely felerôsítette a sejtek, mérgek és ürülék eltávolításáért felelős képességét, 40 százalékkal meghosszabbítva így az élettartamukat. Úgy tűnik, senkit nem érdekelnek a kísérlet elszökött egyedei és a kistermelôkre mért hatások, azonban annyi bizonyos, hogy a kutatók a szabad utat fogják látni benne afelé, hogy megkíséreljék megtalálni az ember öregedésének a lelassítását. A PPL az USA-ban, Virginia-ban azzal kísérletez, hogy egy olyan szarvasmarha csordát hoz létre, amelyek emberi tejfehérjét állítanak elô, illetve olyan nyulakat, melyek emberi calcitonint termelnek, amik csontok pótlását segíti elő. A holland Pharming cég emberi laktoferrint (erősíti az immunrendszert) állít elô szarvasmarhákban. Az amerikai a Genzyme Transgenics Corporation és az Advanced Cell Technology egy olyan marhacsorda létrehozásán működik együtt, amely emberi fehérjét hordoz a vérében és a tejében albumin szérumot, amit arra használnak, hogy az égési sérülések áldozataiban fenntartsák a véráramlás egyensúlyát.

Az egyik legkomolyabb problémát a különbözô fajok közötti szervátültetéseknél fellépô kilökôdés veszélye jelenti, azonban felfedezték, hogy a sertések esetében egy cukor molekula felel ezért, tehát a tudósok megkísérlik azt a géntechnológia segítségével eltávolítani. Másrészrôl pedig, a tudósok emberi fehérjékkel módosítják a sertés génjeit, amely azonosítási jelzésül szolgál az ember immunrendszere felé: a test védekezési rendszere így a szervet elfogadja, és nem löki ki.

Az elônyeire és a veszélyeire való tekintet nélkül, 1999 januárjában az Európa Tanács moratóriumot rendelt el az állati szervek emberbe való átültetések klinikai teszteléseire vonatkozóan.

GYÓGYÁSZATI ÉS ERKÖLCSI AGGÁLYOK

Patogéneket (például sertésbôl) az emberekben is elô lehet állítani. Számos állati vírus hasonlít az embervírusokra, és legalább kettôrôl bebizonyosodott, hogy képes átkeresztezôdni emberekre is: a szivacsos agyvelôgyulladás Creutzfeld-Jacob-féle kergemarhakór (BSE) szarvasmarha leukémia vírus, sertés ál-veszettség, a perv vírus a sertés és marha immunelégtelenségbôl (hasonló az AIDS-hez), amely ismeretlen volt azelôtt, mára azonban a marhák 10-20 százaléka fertôződött meg vele. Az állatokat ember-szervgyárnak lehetne használni. Milyen hatással van a sertésszövet az emberre? Új szolgafajok jöhetnek létre azzal a meghatározott céllal, hogy szervvel és gyógyszerrel lássák el az emberiséget.

Az állatok klónozása emberi szerv- és hormongyártás céljából kevés határt ismer. Ez a technológia azért olyan érdekes a tudósok és a cégek számára, mert a segítségével nagy mennyiségben lehet szerveket, hormonokat és gyógyszereket elôállítani. Ami egykor a majom- és sertésszervek emberbe való átültetésének a gondolatával kezdôdött, mára nem csak szokatlan, hanem képtelen cirkusszá vált. Melbourne-ben, Ausztráliában a Royal Women's Kórház olyan egereket keltett életre, amelyek emberi spermát állítanak elô úgy, hogy emberi heresejteket ültetnek beléjük. Japánban a Tottori Egyetem hasonló eredményeket ért el és ki akarja próbálni azt, hogy egy egér által termelt emberi spermával termékenyítenek meg egy emberi petesejtet. Szarvasmarhák és kecskék anyatejet gyártanak (elgondolkoztató, hogy vajon tényleg hiánycikk az anyatej vagy a sperma és vajon tényleg szükség van-e azok mesterséges elôállítására?). A Texas A&M Egyetem 2,3 millió dollárt kapott egy házaspártól azért, hogy az elhunyt kutyusukat leklónozzák.

SZÓJEGYZÉK

Afrikai Egységszervezet (Organisation of African Unity, OAU):

a 32 független afrikai államból álló OAU-t 1963-ban alapították, hogy elősegítse az afrikai államok egységét és szolidaritását; megvédje az államai szuverenitását; eltörölje a gyarmatosítás minden formáját; egyensúlyba hozza a tagok gazdasági, egészségügyi, védelmi, diplomáciai, oktatási és tudományi államvezetést; valamint, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést.

Allergia:

a természet alkotóelemei, anyagai kiváltott, olyan túlzott érzékenység vagy patologikus reakció, mely az emberek többségét nem befolyásolja

antibiotikum:

Az antibiotikumot, mint gyógyszert olyan gombából, baktériumból és egyéb szervezetekből állítják elő, amelyek megakadályozzák vagy elpusztítják a mikroorganizmusokat és széles körben használják betegségek megelőzésére és kezelésére. Bizonyára a penicillint ismerik a legtöbben a gyógyszerek ezen osztályából.

Aspartame/Nutrasweet:

egy génmódosított neurotoxin, ismertebb nevén a NutraSweet, melyet az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala hivatalosan a "mesterséges édesítőszerekbe" sorolja. Equal, Spoonful és más márkaneveken is ismeretes.

Általános Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény (General Agreements and Tariffs, GATT):

1947-ben hozták létre, amely 23 iparosított nemzet klubjából nőtte ki magát egy egyezménnyé, amely 115 állam írt alá. Az 1994-ben létrejött Urugay Round tárgyalásokat követően, az Általános Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény, 1995 január elsejétől a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) fennhatósága alá került. Az Urugay Round magába foglalt egy kereskedelmi egyezményt a szellemi tulajdonról, ami ismeretes, hogy Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezményeként (TRIPs) ismeretes.

bioinformatika:

a génmódosítási kísérletek és fejlesztések technológiai információinak alkalmazása. A géntérképezéshez használják fel, nagy mennyiségű genetikus anyagok elemzésére.

biokalózkodás:

a szellemi tulajdonjogok felhasználása, a biológiai források és az azzal kapcsolatos tudás feletti kizárolagos tulajdonjog és fennhatóság törvényesítésére, a hivatalos feltalálók elismerése, megjutalmazása és védelme nélkül.

biológiai sokféleség:

minden élő szervezetet, genetikai anyag, és ökológiai rendszer, melyek annak részeit képezik. Általában három szintjét különböztetik meg: genetikai, faji, illetve ökológiai rendszerbeli sokféleség. A genetikai sokféleség az egyes fajok közötti, illetve az egyes fajokon belüli gének különböző változatait jelenti. Ez, a Földön fellelhető összes növény, állat és mikroorganizmus génjeiben megtalálható összes genetikus információt felöleli. Az egyes fajokon belüli genetikus sokféleség lehetővé teszi azt. hogy alkalmazkodhassak az új kártevőkhöz, betegségekhez és az időjárás, illetve a mezőgazdasági eljárások változásához. A faji sokféleség magába foglalja az egy adott területen élő fajok, illetve a különböző fajok számát. Az ökológiai rendszerbeli sokféleségbe beletartozik az összes különböző ökológiai rendszer, avagy a fajok kölcsönösen egymástól függő közösségei és azok élettere. Az ökológiai rendszerek felölelhetnek egészen nagy vagy elenyészően kis területeket is. Ezek a természetes területek lehetnek: füves területek, MANGROVE-ok, korallzátonyok, mocsarak vagy trópusi erdőségek, csakúgy mint mezőgazdasági területek, melyek ugyan az emberi talajművelésen múlnak, viszont rendelkeznek a növények és az állatok jellemző összetételével.

biotechnológia:

különféle eljárások, melyekbe beletartoznak a élő szervezetek felhasználása, manipulálása, termékek kereskedelmi célra való előállításához. Ezek az eljárások magukba foglalják a sejtkultúrák, szövetkultúrák, illetve embriók átültetését és rekombináns DNS technikákat (géntechnológia).

BSE, szivacsos agyvelőgyulladás (kergemarhakór):

a szivacsos marha agyvelőgyulladás az emberi Creutzfeld-Jacob Szindróma (CJD) szarvasmarhát támadó megfelelője. A CJD egy fájdalmas elkorcsosító kór, mely a megfertőzött beteg szervezetében önkéntelen görcsöket idéz elő, mely aztán vakságot és epilepsziát okoz. Úgy vélik, hogy azokban az emberekben, akik BSE-vel fertőzött marhahúst fogyasztanak, CJD alakulhat ki. Nincs ismert gyógyír a BSE-re és a CJD-re. A tudósok úgy vélik, hogy ezeket a betegségeket mutáns PRION-ok okozzák, az olyan agyban megtalálható fehérjék, amik valahogy elszaporodnak és megfertőzik az egészséges PRION-okat. Úgy gondolják, hogy az az eljárás felelős a BSE kialakulásáért, hogy az állateledelbe őrölt állati maradványokat kevernek s ezzel a növényevőket húsevőkké, azaz kannibálokká változtatva. A hagyományos főzési és fagyasztási eljárások nem pusztítják el a BSE vírust. Amióta 1986-ban felfedezték, a BSE több mint 165 ezer szarvasmarhát fertőzött meg és pusztított el Angliában. Az EU három évre betiltotta a brit marhahús importálását.

BST/rBGH:

A rekombináns szarvasmarha-növekedési hormon (rBGH), másik nevén BST (szarvasmarha-szomatotropin), kereskedelmi nevén (többek között) Posilac, egy genetikailag módosított hormon, amelyet az amerikai Monsanto cég fejlesztett ki.

Bt:

A Bacillus thuringiensis CrylA(b) Delta-Endotoxin, röviden Bt egy olyan, a talajban eliforduló természetes baktérium, amit természetes rovarĚrtŰszerkČnt használnak a biogazdálkodók.

CODEX Alimentarius:

az ENSZ testülete, ami azzal van megbízva, hogy felállítson egy nemzetközi szabványt az élelmiszerek minőségét és biztonságát illetően, és ami 165 nemzetet foglal magába.

DNS (dezoxiribonukleinsav):

valamennyi szervezetben megtalálható genetikus anyag (néhány vírus kivételével, aminek az öröklődési anyaga a ribonukleinsav, az RNS). A kromoszómákban található. A DNS-ben kódolt információ határozza meg a fehérjék szerkezetét és működését, amik pedig meghatározzák a szervezetet felépítő sejtek szerkezetét és szerepét.

Enzim:

egy élő szervezet által használt és előállított számos protein bármelyike, amely biokémiai katalizátorként működik.

eugenetika:

az öröklödéstan fejlesztésének tudománya, különösen az emberi fejlesztés genetikai szabályozásra vonatkozóan.

Európa Tanács (Council of Europe):

1949-ben jött létre az első pán-európai politikai intézmény. Ez egy nemzetközi állami szervezet, jelenleg 39 tagállammal. A legfőbb célja megőrizni és megerősíteni a pluralista demokráciát és az emberi jogokat, valamint megoldást találni azokra a társadalmi problémákra, melyek egy hiteles európai, kulturális azonosságtudat megjelenését elősegítésével kapcsolatosak. Jelentősebb eredményei között van az Emberi Jogok Megállapodási Egyezménye (European Convention on Human Rights).

élettudományok:

a géntechnológiával foglalkozó óriáscégek által használt kifejezés, a működésük területének a megfogalmazására. Sokan PR kezdeményként tekintik, a korábbi működési területükől áthajóznak, gyakran a vegyszergyártás területére.

FÁK:

Független Államok Közössége. A volt Szovjetunió (USSR) tagjaiból áll.

fehérje:

bármelyik olyan összetett organikus vegyület csoport, ami az alap szerkezeti egységként aminosavat tartalmaz, megtalálható minden élő dologban, és alapvető az állatik és emberek szöveteinek a növekedésében és megújulásában.

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD):

az OECD előfutára az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Co-operation, OEEC) volt, amely ezért alakult, hogy az USA és Kanada segélyt nyújtson a Marshall-terv alapján Európa, háború utáni helyreállításához. 1961-ben alapították a tagállamai gazdaságának megszilárdítására, a hatékonyság megnövelésére, a piac megerősítésére, a szabad kereskedelem kiterjesztésére és az iparosított és a fejlődő országok fejlesztésének elősegítésére. 29 tagállama van (melybe beletartozik Európa, Észak-Amerika, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Finnország, Mexikó, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Korea), azok az országok, amelyek ellátják a világ termékeinek és szolgáltatásainak a kétharmadát.

genetikai módosítás (GM):

fejlett technológiai eljárások alkalmazása egy élő szervezet genetikai anyagának a manipulálására, annak érdekében, hogy befolyásolják a szervezet biokémiai tulajdonságait, valamint merőben új, eltérő szervezetek laboratóriumban való előállítása.

Genotípus

egy bizonyos szervezet vagy faj kromoszómáinak az összes genetikai információja.

Gén:

az öröklődés működését ellátó egység. Egy gén a DNS azon része, amely bekódolja egy élőlény specifikus biokémiai működését. A gének gyakorlatilag a kromoszómákon helyezkednek el.

génátültetés:

egy szervezet oly módon történő módosítása, hogy egy eltérő faj DNS-ét beillesztik annak genómjába.

géntechnológia (GE):

lásd a genetikailag módosítás

géntérképezés:

a genómok (a szervezetek összes genetikai anyagának) megismerésének tudománya. A kutatások kiterjedhetnek a genómok teljes feltérképezésére, vagy hasznosnak ítélt gének és azok különféle kombinációinak a beazonosítására.

gyomirtószerek:

mesterséges vegyszerek, amit a gyomok, vagy más nem kívánt vegetációk elpusztítására használnak az ültetvényeken.

Humán Genóm Project:

egy nemzetközi együttműködési törekvés a géntechnológusok körében, az "emberi genóm feltérképezésére", új technológiák alkalmazásával állapítják meg azokat a becsült, 100 ezer kémiai vegyületeket, amelyek az emberi felépítések öröklött részeit szabályozzák.

Humán Genóm Szervezet (HUGO):

egy nemzetközi szervezet, amely a Humán Genóm Project-et felügyeli. Az USA-ban elsősorban az Energia Minisztérium (Department of Energy) és a Nemzeti Egészség Intézmény (National Institute of Health) támogatja, míg Európában az Európai Bizottság (European Commission) támogatja a HUGO-t.

ipari állattenyésztés:

bármilyen olyan tenyésztési eljárás, ami korlátozza a háziállatok szabad mozgását, mint például az "elem csirkék", ahol csirkék százait vagy ezreit tartják külön ketrecekben. A tenyésztett borjúk esetében, ez azt jelenti, hogy a fiatal egyedeket sötét ketrecekben tartják, csöveken keresztül mesterségesen táplálják és úgy korlátozzák őket a szabad mozgásban, hogy a lábukon átvágják az ínszalagjaikat - mindezt a porhanyós hús előállítása nevében. Az antibiotikumok és növekedést elősegítő vegyszerek alkalmazása szintén beletartozik ebbe a tenyésztési eljárásba.

Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation, WTO):

egy, az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) 1994-es Uruguay Round végkövetkeztetéseként létrejött szervezet, ami igazgatja az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményt és a globális kereskedelemre törekszik, elsősorban a szabad kereskedelme. 1996 január elsején lépett hatályba. Rendelkezik azzal a képességgel mostanra, hogy a domináns fóruma legyen a világ szellemi tulajdon törvények jövőjének a meghatározásában.

KKE:

Közép- és Kelet Európa

klónozás:

az az eljárás, amivel két vagy több, genetikailag pontosan megegyező szervezetet hoznak létre egy másik szervezet sejtjéből.

megelőzés elve:

A megelôzés elvét elôször a Rio-i Nyilatkozat ismerte el és iktatta nemzetközi törvénybe. Így szól: "15-ös Elv: A természet megóvása érdekében az államok az óvatos megközelítést alkalmazzák, a lehetôségeikhez mért legjobb módon. Ahol komoly, visszafordíthatatlan károk lehetôsége fenyeget, ott a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem szabad, hogy okot adjon a jövedelmező intézkedések elhalasztására, hogy megelôzze a környezet elfajulását."

mezőgazdasági vegyszerek:

a mezőgazdaságban használatos szintetikus vegyszerek, a kártevők (rovarirtószerek) és a gyomok (gyomirtószerek) megfékezésére, illetve a termőföld javítására, a trágyázáshoz hasonlóan.

nemzetek feletti vállalatok (multicégek, MNC):

az eredeti kifejezés azokra a cégekre vonatkozik, amelyek több országban is jelen vannak, viszont szilárd nemzeti alappal rendelkeznek. Lásd még az óriáscégeket.

Nemzetközi Valuta Alap (IMF):

egy 1946-ban, Bretton Woods-ban, USA-ban alapított intézmény 182 tagállammal. Célja fenntartani a különféle valutáik vásárlásának és eladásának egy stabil rendszerét, hogy a külföldi pénznemekkel való fizetés simán és késedelem nélkül mehessen végbe az országok között. Az IMF pénzt kölcsönöz azoknak a tagoknak, melyeknek nehézséget okoz a pénzügyi kötelezettségek betartása más tagok felé, de csak azzal a feltétellel, hogy gazdasági reformokat hajtanak végre. A megkövetelt reformok igen gyakran azt jelentik, hogy a szociális keretből és más programokból kell lefaragni, míg a honvédelmi keret, ami serkenti a munkahelyek számát, érintetlenül marad. Az IMF-en belüli szavazási jogot az a pénzösszeg határozza meg, amit a bankfiókba elhelyeztek.

organikus gazdálkodás:

egy olyan mezőgazdasági eljárás, ami nem alkalmaz mesterséges rovarirtószereket, gyomirtószereket, műtrágyát, emésztőcsatornák, genetikailag módosított termékeket, antibiotikumokat és sugárkezelési eljárást a zöldségtermesztéshez és állattartáshoz (magyarul inkább a biogazdálkodás kifejezést használjuk).

óriáscégek (TNC):

a nemzetek feletti vállalatok (MNC) egy új kifejezése, azokra a cégekre, amik jelen vannak számos országban (országok százaiban), így gyakran 50 százaléknál kevesebb százalékban működnek a származási országukban. Néhány ilyen cég jelenleg költözteti ki a központját a származási országukból. A részvényesek elterjedése is azt jelenti, hogy a származási országróé alkotott kép bizonytalanná válik. A globalizáció szemszögéből az óriáscégek lényegesebbek, mint a nemzetek feletti vállalatok.

rekombináns DNS:

egy olyan hibrid DNS molekula, ami több forrásból származó DNS-t tartalmaz.

rovarirtószerek:

olyan szintetikus vegyszerek, amik elpusztítják a rovarokat és magakadályozzák azt, hogy megegyék a termést vagy azt, hogy betegségek vírusait terjesszék.

Sejtvonal:

emberi vagy más szervezetekből kivett sejtek, melyeket úgy manipulálnak, hogy folyamatos, hosszú távú növekedést biztosítson egy mesterséges kultúrában. Az ún. halhatatlan sejtvonalat úgy művelik, hogy korlátlan ideig éljenek mesterséges körülmények között, ahol a hőmérséklet és a tápanyag szigorúan ellenőrzés alatt van. A sejtvonalak korlátlan DNS készletet biztosít, abból a szervezetből, amelyből mintát vettek.

sui generis szabály:

szó szerint "a saját fajtája", azaz a saját osztályába tartozik. Ez bármilyen szellemi tulajdontörvényre vonatkozik, amik bizonyos igények kielégítésére hoztak.

szabadalom:

egy ideiglenes, törvényes monopólium egy találmány kereskedelmi hasznosítására, mely kiterjed a termékek és eljárások széles palettájára, legújabban pedig, az élőlényekre. Egy termék vagy eljárás szabadalmaztatásához, a találmánynak négy feltételnek kell eleget tennie. Egy szabadalomnak újszerűnek, innovatívnak, az iparban alkalmazhatónak kell lennie, és kialakítására feltalálói lépés szükséges. A szabadalom kizárolagos védelmet biztosít a szabadalom tulajdonosának 17-től 25 évig terjedő időszakra. Bárki, aki fel kíván használni egy szabadalmaztatott találmányt, ki kell kérnie a tulajdonos engedélyét és ki kell fizetnie neki a jogdíjakat. Ezért a monopóliumért cserébe, a szabadalom tulajdonosának fel kell fednie a találmánnyal kapcsolatos adatokat.

Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodás (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPs):

a TRIP egy Általános Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény (GATT), amit most a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) igazgat, szerződésben köti, hogy a feleknek hozzá kell illeszteniük a szellemi tulajdon törvényeiket az ipari országok szabványaihoz. A TRIP kötelezi a feleit arra, hogy bevezessen szabadalmi védelmet a mikroorganizmusokra és, hogy rendelkezzen a szellemi tulajdonjogi védelem valamilyen formájával a növények felett. A fejlődő országoknak legalább a 2000-ig be kell iktatniuk az egyezmény szellemi tulajdonra vonatkozó előírásait. A kevésbé fejlett országoknak pedig 2004-ig, lehetséges meghosszabbítással.

terminátor (öngyilkos) technológia:

hivatalosan úgy nevezik, hogy "Technológiavédelmi Rendszer" (Technology Protection System, TPS) vagy "Géntechnológia Használat Korlátozás Technológia" (Genetic Use Restriction Technologies, GURTs). Ezt a technológiát a kistermelôk "engedély nélküli" magfelhalmozásának megelôzésére tervezték. A géntechnológiát alkalmazó cégektôl vásárolt magokból kifejlôdött növények meddô magokat hoznak, ezzel megszakítva azt a hagyományt, hogy a magokat újraültetik anélkül, hogy az újabb költségeket jelentene.

Toxikusság:

mérgezést idézhet elő, ha bejut a szervezetbe.

transzgénikus állat:

egy olyan állat, amelybe szándékosan új DNS kódszekvenciákat ültettek.

USA Mezőgazdasági Minisztériuma (US Department of Agriculture ,USDA):

a Mezőgazdasági Minisztérium amerikai megfelelője.

USA Környezetvédelmi Hivatala (US Environmental Protection Agency, US EPA):

a Környezetvédelmi Minisztérium amerikai megfelelője.

USA Élelmiszer és Gyógyszer Ellenőrző Hivatala (US Food and Drug Administration, US FDA):

az USA kormány ügynökség felelős az új élelmiszerek, gyógyszerek és kozmetikai cikkek engedélyezéséért, mint ahogyan az élelmiszer biztonsággal kapcsolatos ügyekért is.

Világbank:

az egyik legnagyobb olyan multilaterális bank, ami államoknak hitelez pénzügyi helyreállásra, környezetvédelmi és társadalmi tervekre és infrastrukturális fejlesztésekre. A bank egyre nagyobb kereszttűzbe kerül amiatt, hogy olyan tervekre ad hitelt, amik a környezetben inkább pusztítást okoznak, mint hogy védenék: kényszer kilakoltatások, nagy útépítési projektek, hatalmas gátak, fakitermelés környezetvédelmi szempontból kényes területeken.

Szellemi Tulajdonjogok Világszervezete (World Intellectual Property Organisation, WIPO):

az 1967-ben megalakult Genf-székhelyű szervezet 20 szellemi tulajdonról szóló megállapodási egyezményt igazgat, beleértve a Bern-i és a Párizsi megállapodási egyezményt is, az ENSZ égisze alatt. A WIPO 151 tagállamból áll, melybe beletartozik a legtöbb ipari ország és számos déli ország.

Xenotranszplantáció:

állatok klónozása ember szervátültetésekhez és az állatok genetikai módosítása, gyógyszerkészítmények előállításáhz.

A legtöbb kifejezés a Enclosure of the Mind-ból (RAFI) és a The Ownership of Life-ból ered

visz a víz sodor

2015. augusztus 2., vasárnap

BIOTECHNOLÓGIA

Biotechnológia és sport napjainkig

A biotechnológia veszélyei:

Lehetőségek és kérdések:

Elméleti alapok:

Növekedési faktorok és génterápiás módszerek:

EPO-Csomagolt sejt technológia:

EPO-Génterápia:

MGF-mIGF-I:

MyoD protein család:

Miosztatin más néven GDF-8:

Káposztákról és királyokról

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

EGY ÓRIÁSCÉG KÜLDETÉSE ELLÁTNI A VILÁGOT

AZ MULTIK ÚJ PR STRATÉGIÁT FOLYTATNAK

3. A VÁLLALAT - KORMÁNYZAT FORGÓAJTÓ

A FORGÓAJTÓ MŰKÖDÉSBEN - NÉHÁNY PÉLDA:

4. Az Európai Unió életszabadalmazási direktívája (99/44/EEC)

A KERETSZABÁLYOK NEM MŰKÖDNEK ÉS NEM DEMOKRATIKUSAK

6. A géntechnológiai, kereskedelmi, gazdasági globalizáció: bevezetés

10.A déli, szegény államok, a világ ellátása és az élelmiszerbiztonság

13. Gyomirtó-rezisztens termények: Monsanto-féle RoundUp Ready szója

14.Génmódosított mezőgazdasági termények: Bt-gyapot, kukorica és burgonya

Vallásos erkölcsök

A TEOLÓGIAI TÁVLAT

21. egy lehetőség a géntechnológia mellőzésére: biogazdálkodás

22. Genetikailag módosított erdők

24. Állatok klónozása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése