Bepillantás
a természetes terápia írásaiba.
Mérgekkel telített és mérgek nélküli élet
Szummációs hatású anyagok: a dózisok nagysága nem bír jelentőséggel, a szervezetbe jutva az anyagra jellemző idő után lebomlanak, vagy kiürülnek. A szervezetbe érve irreverzibilis károsodást hoznak létre, ha később ugyanaz, vagy hasonló anyagok jut a szervezetbe, akkor káros hatásuk hozzáadódik az előző károsodásokhoz, például rákkeltő vegyületek.
Kumulatív hatású anyagok: elraktározódik a zsírszövetekben, a nagy zsírtartalmú parenchymás szervekben, és a központi idegrendszerben. Mennyiségük a szervezetben minden bevitel után növekszik, toxikus hatásukat akkor fejtik ki, amikor mennyiségük elér egy meghatározott szintet, például xenobiotikumok.
Koncentrációs hatású anyagok: a szervezetbe jutva egy idő után kiürülnek, a rájuk jellemző küszöbszint alatt nem fejtik ki toxikus hatásukat, például vízoldékony anyagok.
A
mérgezések akut vagy krónikus formában történhetnek. A méreg
saját hatását meghatározzák az anyag fizikai, kémiai
tulajdonságai, a kémiai reakciók, a dózis, a terjedési idő,
éghajlati és asztronómiai tényezők. A méreg szervezetre
kifejtett hatását meghatározzák a genetikai tényezők, nem, kor,
tömeg, anyagcsere faktorok, légzési paraméterek, védekező
mechanizmusok, korábbi betegségek, más méreganyagok
felhalmozódásai. A szelektív mérgek csak egyes fajokra hatnak, a
széles spektrumú mérgek több élő szervezetre is hatnak. A
károsítás módja alapján lehetnek fizikai: savak, lúgok, kémiai:
specifikus kémiai reakció, biokémiai: enzimreakció,
fiziológiai: élettani folyamatokat megzavaró hatások. Szintetikus
mérgek okozhatnak gázmérgezést, ipari oldószer mérgezést, maró
mérgezést, növény védőszer mérgezést, gyógyszer mérgezést,
vegyi fegyverek és rádióaktív sugárzások okozta mérgezést,
pszichotróp anyagok okozta mérgezést. A mérgezések folyamán a
méreganyagok különféle külső változásokat hoznak létre,
például ajak, nyelv, fogíny, bőr elszíneződések és felszíni
elváltozások, látás és hallás problémák tünet megjelenése.
Mérgezések hatására megváltozhat a lehelet, a testhőmérséklet,
és a kiválasztószervek anyagcsere termékei.
Növényi
mérgek:
A
növények világában nagyon kevés olyan növény van amely
gyakorlatilag nem rendelkezik olyan hatóanyaggal amely az emberi
vagy állati szervezetre ne fejtene ki valamilyen szintű károsodást,
még akkor sem ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben fogyasztja.
Még a gyógynövények között is kevés olyan faj akad amelynél
egy fitoterapeuta ne hívná fel a figyelmet a lehetséges
mellékhatásokra. A növényi mérgek többnyire másodlagos
növényi anyagok, amelyeknek a növény anyagcseréjében általában
nincs jelentős szerepük, hanem védelmi funkciót töltenek be. A
növény fejlődésével különböző fejlődési szakaszokban a
növény méregtartalma is változhat. A mérgező magvak általában
a csírázás során elvesztik mérgező komponenseiket, míg az
egynyári növények gyökereiben, leveleiben a szerv teljes beérése
során jön létre a legmagasabb mérgező tartalom. Az évelő
növényeknél a levelekre, gyümölcsökre jellemző a periodikus
mérgező hatás, a vegetatív szervek gyökér, törzs, ág
méregtartalma általában állandó mértékű.
Egyes
méreganyagok csak a frissen szedett növényekben vannak jelen,
amelyek a tárolás vagy hőkezelés folyamán elbomlanak, és
hatásukat vesztik. Más esetekben viszont a száradás alkalmával
enzimatikus folyamatok eredményeként toxikus termékek
keletkezhetnek. Nagyon kis mennyiségben szakértő felügyeletével,
speciális helyzetekben mérgező növények alkaloidjait, és
glikozidjait belső gyógyításra használják. A mérgező
hatóanyagokkal is rendelkező gyógynövények leggyakrabban
külsőleg alkalmazhatók. A növényi eredetű méreganyagokat
leginkább a gyógyszeripar, és a homeopátia alkalmazza, de az
élelmiszer adalékanyagok széles tárházában is találkozhatunk
velük szintetikus és enyhébb formában, vagy vegyszerrel lekezelt,
génmanipulált növényekből előállított formában. Az
ibogacserje gyökerével élvezeti szerektől való függőséget
gyógyítottak annak ellenére hogy önmagában is hallucigén
növény, és helytelen adagolás esetén súlyos mérgezést
okozhat.
Az
emberiség történelme folyamán a harcosok és a vadászok is
alkalmazták különféle mérgező növények hatóanyagait nyilaik
hatékonyabbá tételére például nyílméreg nevű növényt. A
halméregcserje porrá őrölt terméseivel elkábították a halakat
hogy könnyebb legyen a kifogásuk. Érdekes módon ha
elfogyasztották az állatok húsát nem okozott mérgezést, mert a
méreg csak az állat vérében maradt, a hús nem tartalmazta.
Az istenítéletfa kérgét vagy a kalabárbab magvait nemcsak
nyílméregnek használták, hanem törzsi népek önbíráskodásai
alkalmával amikor valakit megvádoltak. A méreg hatására
különféle tüneteket produkált az elítélt, és ezek alapján
döntötték el ártatlanságát, avagy bűnösségét. Mai napig is
vannak természeti népek akik használják ezeket a növényi
mérgeket.
Halálos
mérgezést okozó Európában is élő legismertebb növények:
aranyeső, angyaltrombita, boroszlán, bürök, csomorika,
gyöngyvirág, gyűszűvirág, kikerics, leander, maszlag,
nadragulya, ördögcérna, ricinus, sisakvirág. Ezen növényeken
kívül a szobanövényként tartott dísznövényeknek is jelentős
része mérgező. Leveleik, szárukban lévő tejnedvük, gyökerük,
gumójuk vagy viráguk tartalmazza a méreganyagot, amely gyermekekre
vagy háziállatokra jelent leginkább veszélyt. Mérgező
hatóanyagaik bőr és nyálkahártya irritációt, hányást,
allergiát, hasmenést, izom és légzésbénulást okozhatnak.
Leggyakoribb mérgező szobanövények: filodendron, fikusz,
szanzavéra, mikulásvirág, ciklámen, buzogányvirág, kroton,
amarillisz, rákvirág, aszparágusz, korallbogyó. A kertekben,
udvarokban, és parkokban is rengeteg növény rejt magában olyan
méreganyagokat amelyek kellemetlen hatásait jobb ha elkerülünk.
Ilyen növények például beléndek, kecskerágó, farkasalma,
hérics, hunyor, kontyvirág, kökörcsin, tőzegrozmaring,
rododentron, magyal, nehézszagú boróka, japán csillagánizs,
tuja, tiszafa, puszpáng.
Mérgezést
okozó növényi hatóanyagok:
A
legerősebb alkaloidok hányást, légzésbénulást,
görcsöket, izombénulást, szívrohamot, szívritmus zavart,
idegrendszeri, és májkárosodást okozhatnak. Például Koniin,
Atropin, Akonitin. Az alkaloidák különleges gyógyszertani
hatású, lúgos kémhatású, aminosavakból felépült
nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérgező
növényeink egy része is gyógyhatású. Könnyen és gyorsan
kioldódnak, felszívódásuk gyors. Mérgező hatásuknál fogva
csak a gyógyszeripar, és a homeopátia hasznosítja az alkaloidák
sóját, melyet leggyakrabban almasav, citromsav, és oxálsavval
képeznek. A fitoterápia csak külsőleg alkalmazhatja, és csak ép
bőr vagy nyálkahártya felületen az enyhébb alkaloid tartalmú
növényeket. Az élvezeti szerként használt növények hatóanyagai
is tartalmaznak enyhébb, erősebb alkaloidokat. Legerősebb alkaloid
tartalmú növények: beléndek, mákgubó, maszlag, nadragulya,
kikirics, bürök, farkasalma, sisakvirág, aranyeső, kokacserje,
hunyor, dohány.
Aminosavak
alvászavart, és görcsös izom összehúzódást okoznak. Például
L-Kanavarin. Aminokat, betainokat tartalmazó mégező
anyagok. Az aminok egy része természetes komponense a növényeknek,
mások a növények, ételek bomlása, romlása kapcsán keletkező
fehérjedegradációs termékek. Ezeknek az egyszerűbb természetes
bázisoknak csak kis része mérgező, leggyakrabban gombák
tartalmazzák, melyeknek nyersen való fogyasztásuk során hányás,
hasmenés, bélgörcs jöhet létre. Egyes gombák még
nitrogéntartalmú méreganyagokat is tartalmaznak, amely által a
fenti panaszokon kívül hemolízis véroldódás, vérhigulás,
májkárosodás is létrejöhet. Ezek a mérgező anyagok azonban
főzés során tönkremennek, és hatástalanná válnak.
Az
erősebb glikozidok szívritmuszavarokat, szívfrekvencia csökkenést,
máj és vesekárosodást, vérsavasodást, cianózist, izomgörcsöt
okozó hatásuk van. Például Szincerotoxin, Amigladin, Lanatozid. A
glikozidok növényi anyagok, melyek cukorra és más szerves
vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrok a glikol-alkoholos
észterei. Enzimekkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás,
feldolgozás közben szétbontják a glikozidokat. Egy növény
többféle gilkozidot tartalmazhat, a számára mérgező
vegyületeket glikozid formában leköti, és tárolja, így
közömbösítve a mérgező hatóanyagokat.
Kardiotonikus
glikozidok erősen kötődnek, felhalmozódnak a szervezetben és
nehezen ürülnek ki, ezért adagolásuk a túladagolás elkerülése
végett mindenképpen figyelmet igényel! Csak gyógyszergyárilag
előállított formában használják. Túladagolás esetén
digitálisz mérgezés tüneteket produkálnak lassult szívműködés,
ritmuszavarok formájában. A kálium hiánya, a kalcium túlsúlya,
veseelégtelenség súlyosbíthatják ekkor a tüneteket.
Gyűszűvirág, tavaszi hérics, gyöngyvirág, oleander. Az
enyhébb hatású antraglikozidok nagyobb mennyiségben vagy tartós
használatnál hasmenést, gyulladást, vetélést
okozhatnak. Kutyabenge, rebarbara. Arbutinok nagy adag
alkalmazásakor cukorvizelést, hányást, hosszú távon
májkárosodást okozhat. Csarab, áfonyalevél.
Keserű
anyagok nagyobb mennyiségben fejfájást, tudatzavart,
érzékcsalódást okozhatnak, rendszeres alkalmazásuk központi
idegrendszeri károsodáshoz vezet. Tujon, acaron, gentiopikrin.
Fehér üröm, kálmos, tárnicsgyökér.
Szaponinok
vörösvértest károsító, központi idegrendszer bénító,
gyomor-bélgyulladást okozó hatásuk van. Például githagoshid,
ciklamin.
A szaponinok olyan glikozidos vegyületek amelyek nitrogénmentes anyagok, triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok alkotói melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonságal is rendelkeznek. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponinokat. Ciklámen, konkoly, borostyánlevél.
A szaponinok olyan glikozidos vegyületek amelyek nitrogénmentes anyagok, triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok alkotói melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonságal is rendelkeznek. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponinokat. Ciklámen, konkoly, borostyánlevél.
Illóolajok
allergiát, vetélést, vese és máj károsodást, bőr
fényérzékenységet, tumort okozhatnak. Például boróka, zsálya,
orbáncfű, kálmos illóolajai. Az illóolajok nagyon összetett
biokémiai vegyületek elegye, egyes illóolajok ezernél is több
összetevőt tartalmaznak. Az illóolajok a vízgőzzel együtt
desztilláló anyagok, melyek a normál hőmérsékleten elillannak,
és általában a szaglóérzéket ingerlik. A gyógynövények nagy
százaléka tartalmaz illóolajat, melyeknek eltérő kémiai
szerkezetük alapján 1000 képviselője ismert.
Folyékony vagy glikozidos formában fordulnak elő, hatóanyagainak
összetevőit a fenilpropil, a szeszkviterpén, monoterpén, a
szénhidrogének, alkoholok, észterek, aldehidek, ketonok és oxidok
alkotják.
Toxalbuminok
emésztőrendszer, máj, vese, mellékvese, vértest oldódást
központi idegrendszer károsodását okozzák. Például Ricin,
Konkavalin.
A toxalbuminokat tartalmazó növényeknek fehérje oldó hatásuk van, ilyen toxalbumint tartalmaz a Ricinus magja a ricint. A ricin olajban nem oldódik, a gyógyszertárilag előállított ricinusolaj nem tartalmazza. A gyilkos galóca mérgező polipeptideket amanitin, falloidin tartalmaz, melyeknek súlyos mérgezési tünetei csak általában 8-24 óra múlva jelentkeznek keringési zavar, súlyos májkárosodás, sokk. Az igen nagy mennyiségű nyersen fogyasztott hüvelyesek is rendelkeznek toxalbumin tartalmú mérgező tulajdonsággal babok, szóják.
A toxalbuminokat tartalmazó növényeknek fehérje oldó hatásuk van, ilyen toxalbumint tartalmaz a Ricinus magja a ricint. A ricin olajban nem oldódik, a gyógyszertárilag előállított ricinusolaj nem tartalmazza. A gyilkos galóca mérgező polipeptideket amanitin, falloidin tartalmaz, melyeknek súlyos mérgezési tünetei csak általában 8-24 óra múlva jelentkeznek keringési zavar, súlyos májkárosodás, sokk. Az igen nagy mennyiségű nyersen fogyasztott hüvelyesek is rendelkeznek toxalbumin tartalmú mérgező tulajdonsággal babok, szóják.
Terpenoidok
szívmérgek, sejtmérgek, hánytató, hashajtó, bőrirritáló,
központi idegrendszert bénító anyagok. Például Mezerin,
Kukurbitacin.
A
kumarin származékoknak vagy 800 faja ismert, glikozidos kötésben
és szabadon is előforduló hatóanyagok.
Furokumarinok
DNS szintézist károsító és tumorkeltő hatásuk van. Például
Pszoralen, Bergapten.
Dikumarinok
erőteljes véralvadásgátlók, a protrombin véralvadási faktor
szintézisét gátolják a májban. Kis mennyiségben és rövid
ideig vérrögképződés megelőzésére használhatók, de
nagy mennyiségben belső vérzést okoznak.Somkóró, szagosmüge.
Poliacetilének
máj, vese, szívkárosodás, bőr, nyúlt és gerincvelő irritáció,
görcskeltés. Például Cikutoxin, Kenatoxin.
Savak
vesekárosodás különböző formái, nyálkahártya irritációk.
Például oxálsav
Csípős
anyagok bőrirritáció, szövetkárosodás, fekélyek,
vérnyomás emelkedés, gyulladások okozói lehetnek. Az
erős csípős anyagokkal rendelkező fűszer növények és azok
olajainak használata óvatosságot igényel mert távolról sem
veszélytelenek, emberre és állatra nézve is komoly mérgezést
okozhatnak.Például mirozin enzim, alliin, piperin, kapszaicin
mint csípős alkaloid. Kéntartalmú glikozidok a csípősanyag
tartalmú növények hatóanyagai a mustárolaj, a diszulfid típusú
kéntartalmú vegyületek, a savamidok. Az aglikon csípős ízű, a
fehér mustármagban található meg, ha illékony és szúrós szagú
akkor a fekete mustármagban, mind kettő hatás megtalálható a
tormában.
Tejnedvek
különféle biokémiai anyagok vízzel képzett emulziója, amely
alkaloidokat is tartalmaznak. Hányást, hasmenést, pszichoaktív
hatást, légzésbénulást okozhatnak. Például kroton,
mikulásvirág, fikusz, mák tejnedvei.
Növény védőszerek: olyan kémiai és biológiai anyagok keverékei, amelyek alkalmazásával a növénykultúrában előforduló nem kívánatos szerepet betöltő élőlények távol tartása, szaporodásának gátlása, és irtása a cél. Alapanyagaik szerint lehetnek, szervetlen szintetikusan előállított szerek, és szerves mikrobiológiai, valamint biokémiai szerek.
Felhasználásuk szerint:
- gyomirtók
- rovarirtók
- atkaölők
- darázsirtók
- csigairtók
- rágcsálóirtók
- madárirtók
- féregölők
- vírusölők
- baktériumölők
- gombaölők
- algaölők
Ezek
a növényvédő szerek gyakran kellemetlen, lassan és nehezen bomló
mérgekként jelennek meg a talajban, a vizekben, a növényi és
állati eredetű élelmiszerekben, továbbá az egész
ökoszisztémában. Az új szabályozások szerint néhány országban
betiltott szerek listájára került néhány olyan olyan növény
védőszer, amely rákkeltő, hormonrendszer, idegrendszer, és
immunrendszer károsító hatással rendelkezik. Európában 2002-ben
a Balti államok alkalmazták a legkevesebb növény védőszert
0,1-0,2 kg/Ha, ezzel szemben Portugália 7 kg/Ha. A bevizsgált
növények 40-50%-a tartalmazott növényvédő szermaradványt,
6%-uk határérték fölötti volt. Dániában 8 év alatt a
gyümölcsök peszticidtartalma négyszeresére emelkedett. Az
USA-ban bevizsgált növények 73%-ában volt növény védőszer
maradvány a hagyományos gazdálkodásban, de még az organikus
gazdaság növényei is 23% vegyszert tartalmaztak.
Természetesen az esetek többségében a mesterségesen előállított szerek rendszeres alkalmazása okozza a környezetromboló, és egészségkárosító hatást. Akár természetes, akár mesterséges környezeti méregről van szó ezek az anyagok előbb utóbb bekerülnek a levegőbe, a talajokba, a vizekbe, és a táplálékláncba. Vannak országok ahol már olyan mértékben károsodott a termőtalaj, hogy a gazdák szerint 50 év múlva termőképtelenné válnak. A szakemberek szerint az agrokemikáliák betiltása ipari és takarmánynövények esetében 40-50%-os hozamcsökkenéssel járna. Éppen azért mert ezek a növények tudatosan így lettek kinemesítve, kifejezetten növény védőszerek használata mellett képesek optimális mennyiségű termést produkálni. Használatuk mellett így is 14%-ban állati kártevők, 12%-ban mikroorganizmusok, és 9%-ban gyomnövények csökkentik a termés mennyiségét.
Arról persze nem vesznek tudomást hogyha bármilyen növény védőszerrel lekezelik a növényeket megváltoztatják az enzimek működését, a növényi anyagcserét, a növény energetikai rendszerét, természetesen negatív irányba ami alapjában kevesebb terméshozammal jár. Ugyanakkor a növény a külső védelmi rendszerében is károsodást szenved. A feldolgozás során még a maradék enzimek is teljesen inaktívvá válnak. Vannak növények például a hajdina, a tönkölybúza, a gyömbér, és a ginseng amelyek egyáltalán nem tolerálják a növény védőszerek alkalmazását. A természetes gazdálkodásokban növényi, vagy ásványi eredetű peszticidek, természetes trágyák, vetésforgók, mulcsozás, megfelelő növénytársítások, ragadozó rovarok, mikroorganizmusok természetes ellenségeinek alkalmazása megteremti a természetes egyensúlyt.
A növény védőszerek élettani hatásairól csak annyit hogy latinul a peszticid összetett szó a pestis és a ceadere szóból áll. Magyarul a járvány megöl jelentés, finoman fogalmaztam nem védelemről hanem megsemmisítésről árulkodik, a név a viselője meg főleg. Ezeket a szereket eredetileg vegyi fegyvernek fejlesztették ki, később a természet ellen is bevetették. Az ammónium nitrát tartalmú műtrágyákat robbanóanyagok alapanyagául is használják terroristák, ugyanis a nitrát egész egyszerűen a lőpor alapanyaga. Különféle allergiák, légző és emésztőszervi megbetegedések, májzsugorodás, májrák, szív, és vesekárosodások, bőr problémák, vetélések, kora szülések kialakulásában komoly szerepet játszanak a szervezetben felhalmozódott növényvédő szerek maradványai. Bomlásuk több évtizedig is eltarthat. Egy méreganyagnál akkor van probléma ha nem tud lebomlani, vagy kiürülni, hanem felhalmozódik. A ruházat 50%-a gyapotból készülő pamut. Az európai gyapotszállítmányok olyan országokból származnak amelyek erőteljes peszticidkezelést alkalmaznak a gyapottermesztésben. Ezenkívül a textilipar is számos olyan mérgező anyagot használ amelynek erőteljes egészség és környezetkárosító hatása van. Ezek a mérgek befolyásolják a hormonrendszer működését, allergiát, rákot is okozhatnak. A dioxin az egyik legerősebb rákkeltő környezeti méreg amely a guarbab szennyezőanyagaként vált ismertté. A dioxin forrásai a hulladékégetők, a műtrágyák és a növény védőszerek, de a vulkanizmusok és az erdőtüzek folyamán is keletkezik. Ezek az életellenes szerek sok helyen, és sokféle megnyilvánulási formában fejtik ki enyhén szólva kellemetlen hatásukat.
Műtrágyák:A növénytermesztés folyamán a növények tekintélyes mennyiségű biokémiai elemet használnak el, ezzel csökkentve a talajok tápanyag tartalmát. A növények fejlődésük során nitrogént, foszfort, és káliumot használnak fel legnagyobb mennyiségben. A nitrogén a termés mennyiségét, és minőségét, a levél tömeget, és a létfontosságú fehérjék képződését meghatározó alapelem. A foszfor fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, a fotoszintézisben légzésben, a szintézis folyamatokban, az energia háztartásban, az energia tárolásban, és az örökítőanyagokat hordozó vegyületek előállításában. A kálium a fotoszintézishez, a növényekben történő anyagáramláshoz, a vízgazdálkodáshoz, párologtatás, légzés, termésbiztonsághoz, betegségekkel szembeni ellenállóság eléréséhez szükséges. Természetesen a növények tápanyagigénye nem merül ki ezen elemeknél, élettani működéseikhez kalciumot, magnéziumot, ként, vasat, rezet, cinket, bórt és még számos ásványi anyagot igényelnek.
Természetesen a nagy terméshozamok elérése érdekében a növénytermesztés világszerte nagy mértékben igénybe veszi a műtrágyák használatát. A műtrágya olyan vegyipari termék amely pótolja a növények számára a hiányzó biogén elemeket. A nitrogén műtrágyákat ammóniából, és salétromsavból gyártják, ezért jelentős környezeti károkat okoz például, talajvizek nitrátosodását, és a természetes vizek eutrofizációját. A foszfor tartalmú műtrágyák foszforitból, és kénsavból tevődnek össze, környezete gyakorolt hatásuk következtében a talajok savasodását fokozzák. Kálium műtrágyák kálium klorid, és kálium szulfát formájában kerülnek forgalomba, a környezetre kifejtett hatásuk szintén a természetes vizek mocsarasodásának elősegítői. Az erős vegyi anyagokat kevés mészporral bevonják hogy amikor a talajjal és a növényekkel érintkeznek ne legyen annyira durva a hatásuk. Idővel ez a hatás így is megmutatkozik, a talajok elsavasodnak. Nagy veszélyt jelentenek a halállományra az invazív vízinövények, mert nagyon sok oxigént használnak föl és a vizek oldott oxigén tartalma nagyon lecsökken. Végül a növények is elpusztulnak, és elindul a mocsarasodás folyamata, az élővizek halála.
A mai ultramodern mezőgazdaságunkban világszerte hatalmas terjedelmű termőterületeken folyik a műtrágyára alapozott növénytermesztési rendszer. Hazánkban már 80 éve működik a műtrágyagyár Péten. Európai viszonylatban Lettország használ a legkevesebb műtrágyát 35 kg-ot évente hektáronként, ezzel szemben Szlovénia 426 kg/Ha/év. A felhasznált trágyák fele műtrágya a legtöbb európai országban. A Föld műtrágya felhasználása 2015-re eléri az évi 175 millió tonnát. A műtrágyák hatása az egészségünkre nagyon negatív képet fest. A magas nitráttartalom csökkenti a vér oxigénszállító képességét, valamint növeli a daganatos megbetegedések lehetőségét. Hozzájárulnak a hiánybetegségek kialakulásához ásványi anyagok területén, ugyanis a rendszeresen műtrágyázott talajokból már nem tudnak felszívódni a növényekbe a létfontosságú ásványi elemek, ezért élettanilag jóval szegényebbek lesznek. Hiába a nagyobb terméshozam ha az élettani hatás gyenge. Ezenkívül allergén, ideg és hormonrendszer károsító hatásuk van.
Génmódosított növények és állatok: A növénynemesítők célja a növények ellenálló képességének növelése a gyom irtószerekkel, és a rovarokkal szemben, a termés mennyiség növelése, és a szárazságtűrés fokozása. A génmódosítás leginkább az ipari, a takarmány, és az élelmiszernövények körében terjedt el. A Föld különböző országaiban 100 millió hektáron termesztenek génmanipulált növényeket, Észak és Dél Amerikában, Ázsiában, valamint Ausztráliában. Ezen fajták szabadalmilag védett termékek amelyek tulajdonosai nagy hatalmú világcégek, mint például a Monsanto. A Monsanto cég eredetileg vegyi anyagok gyártásával, és terjesztésével foglalkozott, majd a vietnami háborúban használt Agent Orange növényirtó permetet gyártotta, amely több százezer embert mérgezett meg, és okozott születési rendellenességeket. Az ő termékük a betiltott rovarirtó DDT, a betiltott PCB ami egy mérgező dioxinvegyület, és a gyomirtó Roundup is.
Termékeik mérgező, egészség és környezetkárosító hatását sokáig titkolták, és tagadták. Miután kiderült az igazság, a mérgező vegyületeiket településen kívüli helyekre hordták szennyezve a környezetet. Az Amerikai Annistonban rengeteg ember betegedett és halt meg a PCB-től. A Monsanto korlátlan hatalma onnan ered hogy szorosan együtt működött a kormánnyal, aki segítséget nyújtott neki a dereguláció ügyében, ezáltal még a Mezőgazdasági minisztérium sem bírálhatja fölül a tevékenységüket. A Monsanto-nak erős kapcsolatai vannak a Környezet védelmi hivatallal, az Élelmiszer és Gyógyszerügyi felügyelettel, az FDA-val is.Kilenc év alatt a cég bevétele tizenkétszeresére emelkedett. A Monsanto 1995 és 2005 között 50 magokkal foglalkozó céget vásárolt meg világszerte. Részvényesei közé nemcsak a nyugdíjalapok, és a bankok, hanem kisbefektetők százezrei is tartoznak.
Az óriáscég szakemberek nyilatkozatai szerint a kutatások eredményeit is meghamisította. GMO magterjesztés céljából a cég megbízottjai csempészést is alkalmaznak, annak érdekében hogy jogdíjat szedjenek minden tonna szója után amit más ország termel. Ez az eset például több dél amerikai országban is megtörtént. Ennek a mezőgazdasági háborúnak az a célja hogy teljesen fölszámolja a kis gazdaságokat, emellett más növények kipusztulnak, és elterjednek a betegségek. A Roundup permetezések is jelentős egészség, és környezet károsodást okoznak. A gazdálkodók nagy része városlakóvá válik GMO magvak inváziója következtében. A városban lakó emberek a legkiszolgáltatottabbak mert mindenért fizetniük kell.
Argentína a hetvenes években egy erős virágzó mezőgazdasági ország volt aki nagy többlettermeléssel rendelkezett. Az ország 2000 után már a népesség felét érintő nehézségekkel küszködött. Új latifundium rendszerű mezőgazdaság honosodott meg ahol még a traktorok is GPS műholdvezérléssel működnek, és néhány év alatt több mint 300 ezer farmer kisbirtoka olvadt be a nagy birtokok olvasztótégelyébe. A pereskedések, a kényszer eladások, és a megfélemlítések következtében a farmerek elvesztették birtokaikat, és a megélhetésüket. Argentína kiszolgáltatottságát és drasztikus hanyatlását a génkezelt szója invazív elterjedése okozta. Vannak ellenpéldák is Liechtenstein és Ausztria esetében, ők rendelkeznek területeik arányába a legnagyobb területű organikus gazdálkodással, és ők zárkóznak el legjobban a GMO gazdálkodás elől.
Indiában is a Monsanto uralja a teljes gyapotmag piacot. A GMO gyapotot megfertőzte a rizoktónia gombabetegség ami a gyökereket károsítja, és ez átterjedt a hagyományos gyapotültetvényekre is. A mamutcég négyszeres áron adja el a magvait a hagyományos maggal szemben, olyan alacsony jövedelmű gazdáknak akik eladósodnak már a magvásárlás következtében is. Ha rossz a termés azonnali a csőd. A kudarcok hatására a gazdák nem ritkán öngyilkossággal reagálnak. Volt olyan régió ahol fél év alatt 680 ilyen eset történt. Miss Siva írónő szerint a GMO magvak és ezen keresztül az élelmiszerek piaca a Monsanto kezében hatékonyabb eszközök az emberiség irányítására, és manipulálására mint a fegyverek.
Mexikó a kukorica géncentruma. Oaxában 150 fajtát termesztenek. Különösen nagy kincs a nagy fajtaváltozatosság. A termelők ősi hagyományok szerint termesztik a tortilla alapanyagot biztosító organikus kukoricát. A Monsanto már Mexikóban is megvetette a lábát, és transzgenetikai hódításra készül. A gazdáknak nagy fejtörést okoznak a mutáns kukoricák megjelenései, amelyek porzóit a szél elszállítja, és a natúr kukoricát porozza meg ami nagy veszélyt jelent az eredeti génállományra. A szennyezés nem véletlen, mert Mexikó betiltotta a GMO kukorica termesztését.
Sok országban a környezetvédelmi hatóságok, és a GMO fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok között harc folyik az elterjesztés ügyében. Vannak országok ahol tilalom van, van ahol ezt feloldották, és van ahol GMO mentes zónák is vannak. A GMO növények termesztésének előnyét természetesen csak a tulajdonosok élvezhetik, ugyanis csak anyagi értelemben van előnye, és ezzel szemben a termelőknek valamint a fogyasztóknak csak hátrányai vannak. A termesztés folyamán kialakulnak a rezisztens rovar kártevők és gyomnövények. Hazánkban előfordulnak olyan gyomnövények amelyek ellenállnak a leguniverzálisabb gyomirtóknak is, de ugyanakkor a génmanipulált kultúrnövények zöme is rezisztens a Roundup-al szemben. A szél elterjeszti a virágport, és keveredik a hagyományos növények pollenjével. A repcemézeknél is problémákat okozott a génmódosított növények virágnedvei, amely természetesen rovarölő szerrel fertőzött volt. A génmanipulált növények a méhek inaktivitásához is hozzájárulnak. A kukoricák spermaölő antitesteket termelnek, a kísérleti patkányokban pingpong labda nagyságú tumorokat, valamint máj és vesekárosodást okoztak.
Nagymértékű a toxicitás a talajokra, a vizekre, és az élelmiszerekre amelyet a lassan bomló méreg okoz. A termesztés nagyon költséges, ráadásul minden évben új magot használnak. A terminátorgén amit a magvak genetikai állományába beépítenek, lassan megöli a magot ezért nem terem egy évnél tovább. A magvak genetikai állománya baktérium, vírus, növény, vagy állat génjét tartalmazzák. A DNS-ből egy szakaszt eltávolítanak, és más DNS t tesznek a helyére.Genetikailag létrehozott növényfajtáikkal tudatosan szennyezik be a természetes fajtákat, amelyek után már jogdíjat szedhetnek. A magvak keveredéséből nemcsak mutáns növények jönnek létre, hanem idővel a természetes fajok és fajták tűnhetnek el.
A GMO magvak globális elterjedése gazdasági kiszolgáltatottságot okozna világszerte, olyan formában hogy akár szándékosan generált éhínség kialakulásához is vezethet, valamint a növénynemesítők és vetőmagtermesztők szakmai csődjét jelentené.
Növények természetes klónozása évszázadok óta alkalmazott eljárás a kertészetekben, mivel a növénynek minden egyes sejtje tartalmazza az új egyed kifejlődéséhez szükséges genetikai információt. A természetben számtalan példa van az ivartalan szaporodásra, mint természetes klónozódási formára. Az egysejtű növények például az algák osztódással, az élesztőgombák sarjadzással, a többsejtű telepes növények teleprészekkel vagy spórákkal szaporodnak. A legfejlettebb növények körében is gyakran találkozhatunk ivartalan szaporodással. A kövirózsa például leváló levélrózsákkal, a szamóca az indáinak csomóin fejlődő, járulékos gyökereket képező hajtásokkal, a torma talpgyökerekkel, a fokhagyma a virágzatban keletkező sarjhagymákkal valamint fiókhagymákkal, a tigrisliliom a levelek hónaljában létrejövő sarjgumókkal, a bryophyllum nemzetség tagjai a levelük szélén kialakuló sarjnövényekkel, az akác és a szilva gyökérsarjakkal, a szelídgesztenye tősarjakkal, a tarackbúza pedig tarackokkal szaporodik. A vegetatív szaporodás adta lehetőségeket a növények termesztésében is felhasználják azok mesterséges szaporítására, például dugványozás, oltás, szemzés formájában.
Előnyök:
- A növények neme megegyezik, egy termős virágú növényről levágott klónok mind garantáltan termős virágúak lesznek.
- Ugyanolyan körülmények között megjelenésük, hatásuk, növekedési ütemük, igényeik, potenciájuk is megegyezik majd az anyanövényével, és persze egymáshoz is egyöntetűen hasonlóak lesznek.
- Könnyebben és hamarabb borulnak virágba, hiszen biológiailag ugyanolyan idősek mint az anyanövény.
- Egyik növény sem növi túl, vagy árnyékolja be a másikat, ami miatt akadályozhatnák egymást a növekedésben.
- Egybefüggő lombtakarót alkotnak, így a fény kihasználás is hatékonyabb, kevesebb a földre vetülő, kárba ment fénysugár, jobb a helykihasználás.
- Beérési idejük megegyezik, a szüret napra pontosan előre tervezhető, és az összes növény egyszerre szüretelhető.
Hátrányok:
- Ha az anyanövény szakszerűtlenül lett megválasztva, vagy kedvezőtlen körülmények között lett nevelve, a klónjai is egyöntetűen gyöngék lesznek.
- Egyformán védtelenek ugyanazzal a káros hatással szemben, például ha érzékenyek a szárazságra, akkor egy hosszabb csapadék mentes időszak egyformán megviseli az összes növényt. Ez akár az egész ültetvény kipusztulásához is vezethet. Vagy ha penészedésre hajlamosak, akkor mind egyformán be fog penészedni.
- Előfordulhat, hogy egy termesztő nehezebben tanul bele a természetes klónozásba, ezért érdemes egy-két próbát tenni mielőtt komolyan lehetne számítani a sikeres klónozásból adódó előnyökre.
- Szükség van egy külön helyre, ahol a klónok és az anyák növekedhetnek. Ez lehet virágoztató helység egy elkülönített része, vagy egy külön szekrény vagy akár doboz.
- Nem mindegyik fejlettebb növényfaj alkalmas a természetes klónozásra, vannak fajok amelyeknél működik, de vannak amelyek érzékenyek, és sok veszteségük van ezen termesztési formánál.
A természetes klónozás talán az egyik legdurvább beavatkozás, amelyet egy növény megtapasztalhat élete során. Az anyáról lemetszett ágrész először az elraktározott energiáit próbálja meg felhasználni arra, hogy az életciklusának megfelelő célt a lehető leghamarabb befejezze. Például ha magokat hordoz, minden energia a magok beérésére fog összpontosulni, ezalatt a növény gyakorlatilag saját magát emészti fel. A leveleken található sztómákon keresztül folyamatosan vizet veszít, mert már nem érkezik utánpótlás, amit az anyanövény a gyökerein keresztül vett fel a talajból. A szárakon keresztül nem tudott eljutni az ágacskába, ezért elkezd kiszáradni, a levelek veszítenek feszességükből és lankadni kezdenek, tapintásra puhává, élettelenné válnak.
A mezőgazdasági, gyógyszerészeti, és orvosi kutatások monopolizálásán keresztül a biotechnológiának hatalmában áll a világra szabadítani ezen túl hibridizált fajokat, hiszen az élet genetikailag módosított formái komoly haszonnal kecsegtetnek számukra. A DNS kód egyes részeinek kicserélésével létrehozott génkeresztezett klónok tulajdonképpen keresztezett hibrid fajok, melyektől azt remélik, hogy szerveik alkalmasak lesznek szervátültetésre is beteg emberek számára, ezenkívül mesterséges fehérjékhez juthatnak általuk. Másik reményük, hogy a mesterséges megtermékenyítés, és emberi klónozás területén is fel tudják használni felfedezéseiket, hiszen a meddőség, a terméketlenség egyre több embert érint. Megszámlálhatatlan, tudatosan elterjesztett manipulatív eszköz biztosítja az egyre nagyobb arányú sterilitást. Szándékosan arra törekszenek, hogy a mesterségesen létrehozott teremtmények jelentsék a legnagyobb veszélyt az emberiség számára, hiszen bizonyítottan steril utódokat, és a rákmegbetegedések megnövekedett kockázatát eredményezik.
Ezek a klónok, beleértve a világ első klónozott birkáját, Dolly-t is, nem sokáig képesek életben maradni és rövid életük során számos egészségügyi problémával küzdenek. Arról nem is beszélve, hogy minden életben maradt klónra több száz elvetélt vagy halva született embrió esik. Ennek ellenére a tudósok azt akarják velünk elhitetni, hogy ezek a lények az emberiség javát szolgálják. Ezek közül a kísérletek közül az emberi gének, a tudósok által hasznosnak vélt állatok génjeivel való keresztezés a legveszélyesebb, hiszen ily módon olyan betegségek is átterjedhetnek az emberre, melyek eddig csak az állatok számára voltak végzetesek. Az egymással nem rokon fajok keresztezése előre nem látható következményekkel, és irányíthatatlan mutációkkal járhatnak. Arról nem is beszélve, hogy számos korábban egyformának tartott gén, egészen másként viselkedik egy idegen DNS láncba ültetve. A tudósok azt is szeretik figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos gének nem egy, hanem több tulajdonságért is felelősek, még inkább kiszámíthatatlanná, és mindenképpen veszélyessé téve az eredményt.
A pók és a kecske kitenyésztése például szöges ellentétben áll a természet törvényeivel, és azért hozták létre, hogy a pókselyemből egy, az acélnál is erősebb fehérjét állítsanak elő, amit például golyóálló mellények és egyéb katonai eszközök gyártásához használnának fel. A globalista elit istennek képzeli magát és azt gondolja, hogy az életet olcsó másolatokkal helyettesítheti, melyek valójában a föld igazi flórájának, és faunájának létét veszélyeztetik. Nem is olyan régen a világ legtöbb ismert tudósa úgy gondolta hogy a DNS kód 96%-ára semmi szükség, és nem képviselnek genetikai értéket. Arroganciájuk mostanra odáig fajult, hogy a transzhumanizmushoz vezető utat akarják elénk tárni, hogy az embert illetve bizonyos embereket, az élet meghosszabbításával, betegségek és az öregedés kiküszöbölésével, vagy akár halhatatlansággal isteni magasságba emeljék. Ha a régi időket idézzük fel Atlantisz is akkor süllyedt el amikor lakói Istent játszottak, ehhez a szerephez az emberek nagyon kicsinyek, mert ha fölébrednének fertőzött illúzióikból akkor sokkal nemesebb, és értelmesebb dolgok megvalósításán munkálkodnának.
Az állatvilág természetes klónokat is létre tud hozni ivartalan szaporodási formában. Természetes körülmények között osztódással a papucsállatka, bimbózással a galandférgek, és az előgerinchúrosok szaporodnak. A sarjadzás a szivacsok, csalánozók, zsákállatok, és mohaállatok szaporodási formája. Szűznemzéssel ászkarákok, sóférgek, levéltetvek, atkák, kabócák szaporodnak. A halak, hüllők, madarak is szaporodhatnak ezen módon fajfenntartásuk érdekében. Ikresedés gilisztafajoknál, hártyásszárnyúaknál, övesállatoknál, és az emlősök egypetéjű ikreinél valósul meg.
A génmódosítás a kísérleti állatok, díszállatok, és tenyésztett haszonállatok köreiben hódított teret magának. Tudományos kísérletek céljából, és az eutrofizáció csökkentésének hozzájárulásával indokolják a mutánsok létrehozói teremtményeik értelmét. A GMO sertések trágyája kevésebb foszfátot tartalmaz, létrehozóik szerint környezet barát. Az eutrofizáció a vizek elalgásodása a magas foszfor és nitrogén vizekbe jutása által, amely oxigénhiányt, és a bomló növények mérgezést okoznak a halállományban. Jó dolog a kellemetlen jelenségek megakadályozása, de nem GMO állatok kitenyésztése által hanem egyszerűen az igazi környezet és természetbarát életmód tudatosulással, és annak gyakorlatban való megélésével. A lazacok sem kerülhették el a génmanipulációt a nagyobb termelési hozamok érdekében, amely által 12-szer gyorsabban gyarapodnak mint természetes fajtársaik.
A szarvasmarha tenyésztésben a legmodernebb húsmarhák valóban húsosnak sikerültek a találékony genetikai tudománynak köszönhetően. Az állatok testfelépítésében inkább a nagy testű orrszarvúkra hasonlítanak mint a szarvasmarhára. A fehér kék belga szarvasmarhák olyan mértékben túlizmoltak hogy császármetszéssel tudják megszülni borjaikat, vagy más fajtájú tehenekbe beültetik az embriókat, és azok a kihordó anyák. Kínában GMO tehéntejet hoztak létre amely alkotóelemeinek arányában az emberi anyatejre emlékeztet a jobb emészthetőség érdekében. A GMO szúnyogok utódaik fiatalkori pusztulását okozzák a gyilkos génjeikkel, és vannak olyan szúnyogfajok is amelyek ellenállnak a rovarirtók hatásainak. Az állati klónozás folyamán nem ivarsejtek fúziójából, hanem testi sejtekből hoznak létre új utódot a DNS másolás elvén, ami már sokkal modernebb szaporítási forma mint a mesterséges megtermékenyítés. Legújabb kutatások szerint japán és orosz tudósok kihalt mamutokat szeretnének életre kelteni. A Laptyev-tenger partján végzett ásatások során talált mamutcsontvelőből nyert őssejtből hoznák létre a mamutembriót, amelyet egy elefánttehén hordana ki. Az esemény megvalósulását 2014-re tervezik. Az örökítőanyag megléte nem elegendő a klónozáshoz. Ha nem áll rendelkezésre életképes sejt a kihalt élőlényből, akkor a klónozást nem lehet megvalósítani. Az ivarsejtekben számos olyan információ, és szabályzó elem van az örökítőanyag mellett, melyek alapvető fontosságúak az új élet kialakulásában.
Molekuláris klónozáskor egy molekulát, például egy DNS-t szaporítanak, ez a DNS polimeráz reakció, de idesorolható a génterápia is, egy molekula vagy vírus vektor segítségével DNS-részeket, géneket juttatnak a sejtbe. Így szaporítják a genetikában igen fontos őssejteket, az egyed transzplantációjának építőköveit. A sejtklónozás egyik módszere a nukleáris transzfer, amikor a petesejt eltávolított sejtmagja helyébe egy másik egyed sejtmagját, azzal egy új genetikai állományt ültetnek. A sejtklónozás folyamán a sejtek tenyésztése laboratóriumi körülmények között történik. Genetikai szempontból az előállított sejtvonal összes sejtje a kiindulási sejttel egyezik meg. Teljes, többsejtű organizmus klónozása során a teljes organizmus létrehozásának két alapvető módszere a nukleáris transzfer maganyag-átviteli, és az embrióosztási embriófelezési technológia.
Maganyag átviteli klónozásnál egy petesejtet megfosztanak saját sejtmagjától, ezáltal eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS-molekulákat. Egy már differenciálódott testi sejtből kiveszik a sejtmagot. A testi sejt sejtmagját, vagy az egész testi sejtet a magjától megfosztott petesejtbe ültetik be, illetve a két sejtet egyesülésre késztetik, elektromos áram segítségével. Az eljárás során ma még nem teljesen tisztázott módon a testi sejt magjának genetikai órája lenullázódik. Ez azt jelenti, hogy a DNS-állomány korábbi szelektív működése megszűnik, s elölről indulhat egy teljes organizmus fejlődése. A korábbi szelektív működésen azt kell érteni, hogy a DNS-állomány egykori tulajdonosa a felhasznált testi sejt működése során csak azokat a géneket használta, amelyek feladatának ellátásához szükségesek, holott genetikai állománya az egész szervezet működési tervrajzát tartalmazta. Ez a testi sejt tehát már szakosodott volt egy adott feladatra, egy differenciált sejtről volt szó. A petesejt sajtplazmájának környezetében azonban elvesztette ezt az elkötelezettséget. A DNS-állománnyal ilyen módon ellátott petesejtet egy nőstény állat méhébe ültetik, ő lesz a béranya, amely aztán kedvezőbb esetben kihordja, és megszüli az ebből fejlődő magzatot.
A
jó tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatok, például
szarvasmarhák esetében már rutinszerűen használt klónozási
eljárás az embrióosztási embriófelezési technológia, amely
mesterségesen állít elő egypetéjű ikreket. A módszer lényege,
hogy egy petesejtet mesterségesen termékenyítenek meg egy
spermiummal, majd az így létrejött zigótát vagyis a
megtermékenyített petesejtet osztódni hagyják, egészen a nyolc
sejtből álló embrionális állapotig. Ekkor az embriót több
részre hasítják, leggyakrabban négy, két sejtből álló
darabra. A módszer is innét kapta a nevét, embrióosztás illetve
embriófelezés, ha csak két négysejtes darabot hoznak létre. A
nyolcsejtes állapotig még nem indul meg a sejtek differenciálódása,
s az így kapott embriók genetikailag teljesen azonosak lesznek
egymással. A dolog tulajdonképpen az egypetéjű ikrek esetéhez
hasonlatos, csak egy kicsit későbbi fázisban indul meg az egyes
egyedek elkülönült fejlődése. A módszer tehát nem mondható
igazi klónozásnak, maguk a kutatók is mesterséges ikerkészítésnek
nevezik ezt a technológiát, amelyet már főemlősök esetében is
sikerrel alkalmaztak. Az embriók nem is igazi szüleikre tehát
a petesejt és a hímivarsejt eredeti tulajdonosaira
hasonlítanak, hanem egymással azonosak. A leválasztott
sejteket ezután egy üres peteburokba juttatják, s az embriót
olyan fázisig engedik fejlődni, amíg beültethető lesz egy
nőstény állat méhébe. Ezt követően már egy normális
lefolyású vemhesség, és szülés következhet.
Már
1997-98-ban juhokon és szarvasmarhákon is végeztek klón
kísérleteket, azonban több országban betiltották ezen
természetellenes tevékenységeket. Magyarországon először
2006-ban hoztak létre a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai
Kutatóközpont dolgozói egy testi sejtből klónozott egeret. A
látszat sikerek mellett persze a kutatók nem közlik azt a rengeteg
félresikerült alkotást, akik még az anyaállat méhében
elpusztultak, mivel életképtelennek, és deformálódottnak
bizonyultak. Dollyt a klónjuhot is el kellett altatni 2003-ban,
mivel a megszokottnál sokkal gyorsabban öregedett. Nagy szenzáció
tehát a klónozás, de sok olyan pontja van az eljárásnak, ahol
kiderült nem sikerül tökéletes teremtőt játszanunk, ugyanis
ezen a területen Isten alkot az ember pedig fuserál. Hiányában
vagyunk annak a bölcsességnek és szeretetnek amellyel a Teremtő
rendelkezik, ezáltal tökélestesen megtervezett teremtmények
alkotására nem vagyunk képesek, ehelyett tudati és érzelmi
szintünkről alkotott tükörképként, eltorzult és életképtelen
másolatokat próbálunk életre kelteni.
A génmódosított állatfajok elterjedése a természetben rövid idő alatt teljesen felborítja a bioszféra egyensúlyát. Ez a természetellenes folyamat nagyon kedvez a járványok elterjedésének az ellenálló parazitáik által. Ezeket a kórokozókat biológiai fegyverként lehet alkalmazni a modern bioterrorizmus szolgálatában. Hazánkban forgalmazott sertéstápok 90%-ban amerikai GMO szóját tartalmaznak. Az állathizlalásban alkalmazott GMO takarmányokkal etetett, növekedési hormonokkal beinjekciózott, és antibiotikumokkal teletömött nagyüzemi modern állattatás állatai látszatra hatalmas teljesítményt produkálnak, de élettani hatás szempontjából élő halottak. Ez az egész folyamat egy modern kori genocídium a legkorszerűbb eszközökkel. A malthusianizmus hívei szerint a túlnépesedés hátrányait tudományos eszközökön keresztül a mindennapi létszükséglet génmanipulációjától, a bioterrorizmuson, át az időjárást manipuláló HAARP rendszerig sokféle visszaszorítási módszerrel lehet féken tartani.
A bioterrorizmus olyan terrorcselekmény amelyet betegségeket okozó biológiai mikroorganizmusok felhasználásával hajtják végre. A kórokozó vírusok, és baktériumok mesterséges terjesztése biológiai fegyverként, hatékonyabb és egyszerűbb mint a hagyományos fegyverek alkalmazása. Kezdetben az ókori, és a középkori hadviselésben ugyanúgy alkalmazták a fertőzött állatokat, és trágyájukat az ellenfeleik megsemmisítésére, hogy ellenséges területekre juttatva, járványokat idéztek elő. A tatárok krími hadjáratán pestisjárvány tört ki, ők még ezt a helyzetet is a harci eszközként használták, fertőzött lótetemeket dobtak hajítógépekkel az ostromlott várba, amely által megtörték ellenfeleik ellenállását. Amikor a spanyol konkvisztádorok leigázták az indián birodalmakat , az indiánok 75%-át az európaiak által behurcolt betegségek irtották ki. Már az 1754-1767 közötti időszakban, az észak amerikai indiánháborúkban a himlőben meghalt betegek takaróit szétosztották az indiánok között, aminek következtében az őslakosok fele a himlő áldozata lett.
Az I. világháború idején a németek a szövetséges hatalmaknak szánt állatállományt fertőzték meg antrax baktériumokkal. A japánok mandzsúriai megszállásuk alkalmával hadifoglyokon, és a kínai lakosságon tesztelték a biológiai fegyverek hatékonyságát. A tömegpusztító fegyverek bevetése sok százezer ember halálát okozta, nagyságrendjében a később Japánt ért amerikai atomtámadások pusztításaihoz mérhető. A II. világháború idején is alkalmazták szintén a japánok a pestis, a kolera, a feketehimlő, és a butulizmus kórokozóit, valamint a britek terítettek szét antrax fertőzést. Eleinte természetes formában például rágcsálók, rovarok, trágyák útján terjedtek a kórokozók, később mesterséges tenyészetekkel amelyekkel az élelmiszereket, és az ivóvizet fertőzték meg. Biológiai fegyverek kategóriába tartozik még az ebola vírus , a marburg vírus, az influenza vírus, az AIDS vírus, a sárgaláz, a tuberkolózis, a brucellózis, a tífusz, a tularémia kórokozói. A trópusi eredetű egzotikus kórokozók terjesztésében a majmok és a denevérek is szerepet játszottak, az általuk szétszórt organizmusok agresszív hatását laboratóriumokban tesztelték a kutatók.
Előállítási költségük alacsony még a nagy mennyiség esetén is, laboratóriumi kitenyésztésük nem igényel nagy szakértelmet, valamint kis helyigényük által könnyen elrejthetők. Természetükből adódóan késleltetett hatásúak, méreganyagaik segítségével fertőznek, és nagyszámú megbetegedést képesek okozni. Inaktív formában spóráik akár évszázadok vagy évezredek után is megőrzik fertőző képességüket, és kedvező körülmények között újra aktiválódnak. Elterjedésüket a lakosság körében generált félelem is elősegíti. A fertőzés folyamán a mikroorganizmus felhasználja a gazdaszervezet erőtartalékait annak érdekében hogy ő szaporodni tudjon. Agresszív invázió és gyönge immunrendszer esetén a kórozó akár el is pusztíthatja a gazdaszervezetet. Kezdetben injekciók és rovar közvetítők alkalmazásával próbálták mesterségesen terjeszteni a kórokozókat, de ez a módszer korlátozott, és kevésbé ellenőrizhető a hatékonysága. Későbbi kísérletek élelmiszerekkel és ivóvízzel való terjesztést céloztak meg, de a szigorú közegészségügyi ellenőrzések, víztisztító berendezések, és az élelmiszerek hőkezelése miatt ez a módszer sem bizonyult megfelelőnek. Az utóbbi időkben a levegőben, és a postai úton való terjesztés módszere volt a leghatékonyabb. A levegőben észrevétlenek, és nagy területre hatoló szétszóródás, valamint az ellenőrzés hiánya következtében tudnak legaktívabban működni.
Ötven kilogramm kórokozó szétterítése 5 milliós város felett több száz ezer embert fertőzne meg, amelynek 20-40%-a lenne halálos kimenetelű. Vannak országok ahol évente csak egyféle betegséget okozó kórokozó mikroorganizmust tonnaszámra tenyésztik az erre specializálódott laboratóriumok. A két világháború között számos ország intenzív bio fegyverfejlesztést folytatott. A Magyar Királyi Honvédség 1938-ban foglalkozott biofegyver előállítással, de később a háború folyamán az állomás megsemmisült, végül 1955-ben a szovjet moratórium megtiltotta a fejlesztést. Anno Amerikában még az elnökök is támogatták a biológiai fegyver fejlesztő programot Roosevelt-től Nixon-ig terjedő időszakban. A hidegháború évei alatt hatalmas mennyiségű biológiai fegyvert állítottak elő Szovjetunióban, és az Egyesült Államokban. Az ENSZ egyezmény alapján 1970-ben a gyártást beszüntették, és a készleteket megsemmisítették.
A 2001-ben történt terrortámadás idején nagy problémákat okoztak az antrax postai küldemények, és a gazdasági állatok tömeges megfertőzése BSE prionnal, valamint ragadós száj és körömfájás vírussal, azáltal hogy ezek a betegségek állatról emberre is terjednek. A fertőzött állatok tetemeit, és termékeit szükséges volt megsemmisíteni, ami gazdaságilag is jelentős veszteséget vont maga után. Szakemberek szerint mai napig is vannak országok ahol gyanítható programok működnek biológiai fegyver fejlesztés területén. Ezek az országok leginkább Ázsiában találhatók a Közel Kelettől egészen a Távol Keletig. Nem véletlenül mert napjainkban ez a földrész a folyamatos háborúk színtere. Szakvélemények szerint az AIDS járvány is szándékos biológiai agresszió eredménye, amikor az Afrikába szánt oltóanyagokba tudatosan belecsempészik a vírusokat.
Vegyi fegyverek: ellenséges katonák vagy civilek egészségére ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok. Ezen vegyi anyagok akkor alkalmasak katonai felhasználásra, ha megfelelő hatékonyságúak, viszonylag könnyen kezelhetők, megfelelően stabil anyagok, illetve könnyen és nagy mennyiségben előállíthatók. Használatukat elméletileg a nemzetközi jog tiltja. A vegyi fegyverek világméretű betiltását és a készletek felszámolását a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ellenőrzi. Jelenleg 188 ország tagja a Vegyi fegyver tilalmi egyezménynek és 8 ország nem. Az aláíró és ratifikáló tagok már az 1990-es és a 2000-es években együttműködtek az egyezménnyel. A vegyi fegyverek a mérgező harci anyagoknak az élő szervezetekre emberekre, állatokra, növényekre gyakorolt egészségkárosító hatásán alapulnak. Emberek nagy csoportjai ellen alkalmazhatóak, ha közel egy időben és helyen tartózkodnak, ezért tartoznak a tömegpusztító fegyverek kategóriájába. A vegyi fegyverek általában légzés útján, vagy bőr és nyálkahártyán keresztül jutnak a szervezetbe. Hatásmechanizmusuk szerint lehetnek ingerlő anyagok, hólyaghúzó anyagok, ideiglenes harcképtelenséget okozó anyagok, fojtó anyagok, vérmérgek, idegmérgek. Már az enyhébb vegyi fegyverek is látás és légzési problémákat valamint rosszulléteket okoznak. Bevetésük tüzérségi, robbanó, termikus, szóró töltetekkel, permetezéssel, valamint víz és élelmiszer készlet megfertőzésével történt. A nyílt terepen történő alkalmazás esetén a környezeti hatások szél, csapadék, hőmérséklet, befolyásolhatják a vegyi fegyverek hatékonyságát, és a célkörzet érintettségének mértékét. Zárt helyiségben történő felhasználás esetén az egyes anyagok eredményessége meghaladja a 98%-ot. Halmazállapotuk szerint gázok, gőzök, folyékony és szilárd anyagok.
A pszichokémiai fegyverek a biológiai és a vegyi fegyverek közti átmeneti zónát képviselik az emberi psziché katonai célú befolyásolására szolgáló pszichokémiai fegyverek, köztük a kábítószerek. A második világháborúban Japán és Németország kábítószert is alkalmazott a pilóták harci kedvének fokozására, valamint Hitler is metamfetamin injekciókat kapott orvosától. Majd a hidegháború korszakában mind a NATO, mind a Varsói szerződés országai foglalkoztak a pszichotróp anyagok katonai alkalmazásának, illetve az ez elleni védelemnek a lehetőségeivel. Az 1980-as években Irak gyártott és halmozott fel ilyen fegyvereket, majd Oroszország alkalmazott pszichokémiai fegyvereket az 2002-es moszkvai színházi túszdráma megoldására. Az emberiség már az ősidőkben is használt állati és növényi mérgeket a hadviselései folyamán. Az ókori Keleten alkalmazott vegyi fegyver receptek sokasága került elő Indiai és Kínai történelmi iratokban. Az ókori és középkori Európában is számos történelmi esetet jegyeztek föl mérgező növényi és ásványi eredetű harci gázok és porok bevetéséről. Az I. világháború folyamán először a franciák használtak könnygázt, majd 1915-ben a német haderők már hatékony fegyverként alkalmazták a klórgázt, foszgént és a mustárgázt. Franciaország területén a mai napig fel nem robbant de még aktív vegyi lőszerek találhatók. A két világháború között Szovjetunió, Marokkó és Etiópia területén szintén vegyi fegyvereket vetettek be felkelések leverésére. Szovjet területen Tambov később, az 1960-as években vegyi és hadianyaggyártás központja volt.
A génmódosított állatfajok elterjedése a természetben rövid idő alatt teljesen felborítja a bioszféra egyensúlyát. Ez a természetellenes folyamat nagyon kedvez a járványok elterjedésének az ellenálló parazitáik által. Ezeket a kórokozókat biológiai fegyverként lehet alkalmazni a modern bioterrorizmus szolgálatában. Hazánkban forgalmazott sertéstápok 90%-ban amerikai GMO szóját tartalmaznak. Az állathizlalásban alkalmazott GMO takarmányokkal etetett, növekedési hormonokkal beinjekciózott, és antibiotikumokkal teletömött nagyüzemi modern állattatás állatai látszatra hatalmas teljesítményt produkálnak, de élettani hatás szempontjából élő halottak. Ez az egész folyamat egy modern kori genocídium a legkorszerűbb eszközökkel. A malthusianizmus hívei szerint a túlnépesedés hátrányait tudományos eszközökön keresztül a mindennapi létszükséglet génmanipulációjától, a bioterrorizmuson, át az időjárást manipuláló HAARP rendszerig sokféle visszaszorítási módszerrel lehet féken tartani.
A bioterrorizmus olyan terrorcselekmény amelyet betegségeket okozó biológiai mikroorganizmusok felhasználásával hajtják végre. A kórokozó vírusok, és baktériumok mesterséges terjesztése biológiai fegyverként, hatékonyabb és egyszerűbb mint a hagyományos fegyverek alkalmazása. Kezdetben az ókori, és a középkori hadviselésben ugyanúgy alkalmazták a fertőzött állatokat, és trágyájukat az ellenfeleik megsemmisítésére, hogy ellenséges területekre juttatva, járványokat idéztek elő. A tatárok krími hadjáratán pestisjárvány tört ki, ők még ezt a helyzetet is a harci eszközként használták, fertőzött lótetemeket dobtak hajítógépekkel az ostromlott várba, amely által megtörték ellenfeleik ellenállását. Amikor a spanyol konkvisztádorok leigázták az indián birodalmakat , az indiánok 75%-át az európaiak által behurcolt betegségek irtották ki. Már az 1754-1767 közötti időszakban, az észak amerikai indiánháborúkban a himlőben meghalt betegek takaróit szétosztották az indiánok között, aminek következtében az őslakosok fele a himlő áldozata lett.
Az I. világháború idején a németek a szövetséges hatalmaknak szánt állatállományt fertőzték meg antrax baktériumokkal. A japánok mandzsúriai megszállásuk alkalmával hadifoglyokon, és a kínai lakosságon tesztelték a biológiai fegyverek hatékonyságát. A tömegpusztító fegyverek bevetése sok százezer ember halálát okozta, nagyságrendjében a később Japánt ért amerikai atomtámadások pusztításaihoz mérhető. A II. világháború idején is alkalmazták szintén a japánok a pestis, a kolera, a feketehimlő, és a butulizmus kórokozóit, valamint a britek terítettek szét antrax fertőzést. Eleinte természetes formában például rágcsálók, rovarok, trágyák útján terjedtek a kórokozók, később mesterséges tenyészetekkel amelyekkel az élelmiszereket, és az ivóvizet fertőzték meg. Biológiai fegyverek kategóriába tartozik még az ebola vírus , a marburg vírus, az influenza vírus, az AIDS vírus, a sárgaláz, a tuberkolózis, a brucellózis, a tífusz, a tularémia kórokozói. A trópusi eredetű egzotikus kórokozók terjesztésében a majmok és a denevérek is szerepet játszottak, az általuk szétszórt organizmusok agresszív hatását laboratóriumokban tesztelték a kutatók.
Előállítási költségük alacsony még a nagy mennyiség esetén is, laboratóriumi kitenyésztésük nem igényel nagy szakértelmet, valamint kis helyigényük által könnyen elrejthetők. Természetükből adódóan késleltetett hatásúak, méreganyagaik segítségével fertőznek, és nagyszámú megbetegedést képesek okozni. Inaktív formában spóráik akár évszázadok vagy évezredek után is megőrzik fertőző képességüket, és kedvező körülmények között újra aktiválódnak. Elterjedésüket a lakosság körében generált félelem is elősegíti. A fertőzés folyamán a mikroorganizmus felhasználja a gazdaszervezet erőtartalékait annak érdekében hogy ő szaporodni tudjon. Agresszív invázió és gyönge immunrendszer esetén a kórozó akár el is pusztíthatja a gazdaszervezetet. Kezdetben injekciók és rovar közvetítők alkalmazásával próbálták mesterségesen terjeszteni a kórokozókat, de ez a módszer korlátozott, és kevésbé ellenőrizhető a hatékonysága. Későbbi kísérletek élelmiszerekkel és ivóvízzel való terjesztést céloztak meg, de a szigorú közegészségügyi ellenőrzések, víztisztító berendezések, és az élelmiszerek hőkezelése miatt ez a módszer sem bizonyult megfelelőnek. Az utóbbi időkben a levegőben, és a postai úton való terjesztés módszere volt a leghatékonyabb. A levegőben észrevétlenek, és nagy területre hatoló szétszóródás, valamint az ellenőrzés hiánya következtében tudnak legaktívabban működni.
Ötven kilogramm kórokozó szétterítése 5 milliós város felett több száz ezer embert fertőzne meg, amelynek 20-40%-a lenne halálos kimenetelű. Vannak országok ahol évente csak egyféle betegséget okozó kórokozó mikroorganizmust tonnaszámra tenyésztik az erre specializálódott laboratóriumok. A két világháború között számos ország intenzív bio fegyverfejlesztést folytatott. A Magyar Királyi Honvédség 1938-ban foglalkozott biofegyver előállítással, de később a háború folyamán az állomás megsemmisült, végül 1955-ben a szovjet moratórium megtiltotta a fejlesztést. Anno Amerikában még az elnökök is támogatták a biológiai fegyver fejlesztő programot Roosevelt-től Nixon-ig terjedő időszakban. A hidegháború évei alatt hatalmas mennyiségű biológiai fegyvert állítottak elő Szovjetunióban, és az Egyesült Államokban. Az ENSZ egyezmény alapján 1970-ben a gyártást beszüntették, és a készleteket megsemmisítették.
A 2001-ben történt terrortámadás idején nagy problémákat okoztak az antrax postai küldemények, és a gazdasági állatok tömeges megfertőzése BSE prionnal, valamint ragadós száj és körömfájás vírussal, azáltal hogy ezek a betegségek állatról emberre is terjednek. A fertőzött állatok tetemeit, és termékeit szükséges volt megsemmisíteni, ami gazdaságilag is jelentős veszteséget vont maga után. Szakemberek szerint mai napig is vannak országok ahol gyanítható programok működnek biológiai fegyver fejlesztés területén. Ezek az országok leginkább Ázsiában találhatók a Közel Kelettől egészen a Távol Keletig. Nem véletlenül mert napjainkban ez a földrész a folyamatos háborúk színtere. Szakvélemények szerint az AIDS járvány is szándékos biológiai agresszió eredménye, amikor az Afrikába szánt oltóanyagokba tudatosan belecsempészik a vírusokat.
Vegyi fegyverek: ellenséges katonák vagy civilek egészségére ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok. Ezen vegyi anyagok akkor alkalmasak katonai felhasználásra, ha megfelelő hatékonyságúak, viszonylag könnyen kezelhetők, megfelelően stabil anyagok, illetve könnyen és nagy mennyiségben előállíthatók. Használatukat elméletileg a nemzetközi jog tiltja. A vegyi fegyverek világméretű betiltását és a készletek felszámolását a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ellenőrzi. Jelenleg 188 ország tagja a Vegyi fegyver tilalmi egyezménynek és 8 ország nem. Az aláíró és ratifikáló tagok már az 1990-es és a 2000-es években együttműködtek az egyezménnyel. A vegyi fegyverek a mérgező harci anyagoknak az élő szervezetekre emberekre, állatokra, növényekre gyakorolt egészségkárosító hatásán alapulnak. Emberek nagy csoportjai ellen alkalmazhatóak, ha közel egy időben és helyen tartózkodnak, ezért tartoznak a tömegpusztító fegyverek kategóriájába. A vegyi fegyverek általában légzés útján, vagy bőr és nyálkahártyán keresztül jutnak a szervezetbe. Hatásmechanizmusuk szerint lehetnek ingerlő anyagok, hólyaghúzó anyagok, ideiglenes harcképtelenséget okozó anyagok, fojtó anyagok, vérmérgek, idegmérgek. Már az enyhébb vegyi fegyverek is látás és légzési problémákat valamint rosszulléteket okoznak. Bevetésük tüzérségi, robbanó, termikus, szóró töltetekkel, permetezéssel, valamint víz és élelmiszer készlet megfertőzésével történt. A nyílt terepen történő alkalmazás esetén a környezeti hatások szél, csapadék, hőmérséklet, befolyásolhatják a vegyi fegyverek hatékonyságát, és a célkörzet érintettségének mértékét. Zárt helyiségben történő felhasználás esetén az egyes anyagok eredményessége meghaladja a 98%-ot. Halmazállapotuk szerint gázok, gőzök, folyékony és szilárd anyagok.
A pszichokémiai fegyverek a biológiai és a vegyi fegyverek közti átmeneti zónát képviselik az emberi psziché katonai célú befolyásolására szolgáló pszichokémiai fegyverek, köztük a kábítószerek. A második világháborúban Japán és Németország kábítószert is alkalmazott a pilóták harci kedvének fokozására, valamint Hitler is metamfetamin injekciókat kapott orvosától. Majd a hidegháború korszakában mind a NATO, mind a Varsói szerződés országai foglalkoztak a pszichotróp anyagok katonai alkalmazásának, illetve az ez elleni védelemnek a lehetőségeivel. Az 1980-as években Irak gyártott és halmozott fel ilyen fegyvereket, majd Oroszország alkalmazott pszichokémiai fegyvereket az 2002-es moszkvai színházi túszdráma megoldására. Az emberiség már az ősidőkben is használt állati és növényi mérgeket a hadviselései folyamán. Az ókori Keleten alkalmazott vegyi fegyver receptek sokasága került elő Indiai és Kínai történelmi iratokban. Az ókori és középkori Európában is számos történelmi esetet jegyeztek föl mérgező növényi és ásványi eredetű harci gázok és porok bevetéséről. Az I. világháború folyamán először a franciák használtak könnygázt, majd 1915-ben a német haderők már hatékony fegyverként alkalmazták a klórgázt, foszgént és a mustárgázt. Franciaország területén a mai napig fel nem robbant de még aktív vegyi lőszerek találhatók. A két világháború között Szovjetunió, Marokkó és Etiópia területén szintén vegyi fegyvereket vetettek be felkelések leverésére. Szovjet területen Tambov később, az 1960-as években vegyi és hadianyaggyártás központja volt.
A
II. világháborút megelőző években a Japán Császári Hadsereg
is nagyon gyakran alkalmazott vegyi fegyvereket a Kína elleni
hadműveletekben. A német hadsereg bombázás közben 1943-ban Bari
kikötőjében mustárgázt szállító amerikai hajókat
süllyesztettek el amelynek következtében a víz fertőződött a
méreggel. Természetesen a háború után még sokáig titokban
tartották az eset részleteit, és az áldozatokról sem adtak
pontos jelentést. A második világháború a vegyi fegyverek
történetének egyik legsötétebb korszaka, az európai
koncentrációs táborok, és lázadások genocídiumainak is az
egyik leggyakoribb eszköze volt ezen fegyvernem. A II.
világháború végén a szövetségesek megtalálták a németek
által kifejlesztett három ideggázt, a tabunt, szarint és szomant.
Az ideggázokkal kapcsolatban további kutatásra sarkalta a győztes
országokat az is, hogy a korábbi szövetség felbomlott. Bár a
globális termonukleáris megsemmisítés lehetősége fennállt a
hidegháború éveiben, a szovjet és a nyugati kormányok hatalmas
erőforrásokat fordítottak a vegyi és biológiai fegyverek
fejlesztésére. A Vietnami háborúban Agent Orange néven ismert
lombirtószert permeteztek amerikai repülőgépek melynek
következtében több millió hektár terület növényzete,
állatállománya megsemmisült, az emberi áldozatokról és a
születési rendellenességekről nem is beszélve. Az Irak Irán
között zajló háborúban is vetettek be mustárgázt és tabunt az
1980-as években, amelynek 100 ezer iráni katona esett áldozatul.
Az erős méreg a túlélő katonák és civilek közül is sokakat
megfertőzött vér, tüdő, és bőr megbetegedések
formájában.
Az USA 1967-1968-ban úgy döntött, hogy megszabadul az elavult vegyi fegyverektől amelyeket öreg hajókba rakodtak és elsüllyesztettek. Az ENSZ egyik munkacsoportja 1980-ban vegyi fegyverzetcsökkentésről szóló tervet készített el, és 1984-ben Ronald Reagen amerikai elnök egy, a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tilalom bevezetését követelte. George H W Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője 1990-ben aláírtak egy kétoldalú megállapodást a vegyi fegyver gyártás befejezéséről, illetve a készletben lévők megsemmisítéséről. Érdekes módon 13 ország gyárt jelenleg is vegyi fegyvereket és természetesen az Amerikai Egyesült Államok, valamint Oroszország is a gyártók közé tartoznak. Az USA szenátusa 1994-ben készített egy jelentést a vegyi fegyver kutatásokról, és tesztelésekről amelyeket embereken, valamint állatokon hajtottak végre 1951 és 1969 között. A magas fokú titoktartás miatt nagyon kevés információ volt elérhető a szovjet vegyi fegyverek kutatásáról és fejlesztési eredményeiről. Szovjetunió felbomlása után illegális vegyi fegyverekkel végzett kísérletezések kerültek napvilágra. Az 1980-as évek közepére több, nagyon erős mérgező de ugyanakkor biztonságosan kezelhető hatóanyagot sikerült kifejleszteniük Novicsok ideggáz néven.
A látszat megállapodások, és megsemmisítések ellenére vannak még országok ahol készletben és gyártásban jelen vannak a vegyi fegyverek, és ahol ratifikálták az egyezményt azon országokban is vannak olyan államok ahol részben történt meg a vegyi fegyverek megsemmisítése. A kísérletezések mai napig is folynak, egész egyszerűen az ivóvizek, és a mezőgazdasági termesztési rendszerek által az élelmiszerek olyan vegyi anyagokkal vannak telítődve amelyeket töményebb formában vegyi fegyverként alkalmaztak történelmünk háborúiban. Az ázsiai szélsőséges csoportok képesek vegyi, akár biológiai, nukleáris vagy radiológiai fegyverek kifejlesztésére és alkalmazására. NATO kormányok bizonyítékot találtak cianidvegyületeket használó kísérleti programra, valamint mustárgáz, szarin és VX-hatóanyagok előállítására irányuló kezdetleges eljárások kifejlesztésére.
Adalékanyagok: az élelmiszerek és italok nagyüzemi tömeggyártásuk folyamán rengeteg mesterséges, túlságosan feldolgozott, és adalékanyaggal feldúsított formában kerülnek forgalomba. Jelenleg az élelmiszeripar 20000 féle adalékanyagot használ világszerte. Az Európai Unióban használt adalékanyagok a hírhedt E számokkal vannak jelölve:
Az USA 1967-1968-ban úgy döntött, hogy megszabadul az elavult vegyi fegyverektől amelyeket öreg hajókba rakodtak és elsüllyesztettek. Az ENSZ egyik munkacsoportja 1980-ban vegyi fegyverzetcsökkentésről szóló tervet készített el, és 1984-ben Ronald Reagen amerikai elnök egy, a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tilalom bevezetését követelte. George H W Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője 1990-ben aláírtak egy kétoldalú megállapodást a vegyi fegyver gyártás befejezéséről, illetve a készletben lévők megsemmisítéséről. Érdekes módon 13 ország gyárt jelenleg is vegyi fegyvereket és természetesen az Amerikai Egyesült Államok, valamint Oroszország is a gyártók közé tartoznak. Az USA szenátusa 1994-ben készített egy jelentést a vegyi fegyver kutatásokról, és tesztelésekről amelyeket embereken, valamint állatokon hajtottak végre 1951 és 1969 között. A magas fokú titoktartás miatt nagyon kevés információ volt elérhető a szovjet vegyi fegyverek kutatásáról és fejlesztési eredményeiről. Szovjetunió felbomlása után illegális vegyi fegyverekkel végzett kísérletezések kerültek napvilágra. Az 1980-as évek közepére több, nagyon erős mérgező de ugyanakkor biztonságosan kezelhető hatóanyagot sikerült kifejleszteniük Novicsok ideggáz néven.
A látszat megállapodások, és megsemmisítések ellenére vannak még országok ahol készletben és gyártásban jelen vannak a vegyi fegyverek, és ahol ratifikálták az egyezményt azon országokban is vannak olyan államok ahol részben történt meg a vegyi fegyverek megsemmisítése. A kísérletezések mai napig is folynak, egész egyszerűen az ivóvizek, és a mezőgazdasági termesztési rendszerek által az élelmiszerek olyan vegyi anyagokkal vannak telítődve amelyeket töményebb formában vegyi fegyverként alkalmaztak történelmünk háborúiban. Az ázsiai szélsőséges csoportok képesek vegyi, akár biológiai, nukleáris vagy radiológiai fegyverek kifejlesztésére és alkalmazására. NATO kormányok bizonyítékot találtak cianidvegyületeket használó kísérleti programra, valamint mustárgáz, szarin és VX-hatóanyagok előállítására irányuló kezdetleges eljárások kifejlesztésére.
Adalékanyagok: az élelmiszerek és italok nagyüzemi tömeggyártásuk folyamán rengeteg mesterséges, túlságosan feldolgozott, és adalékanyaggal feldúsított formában kerülnek forgalomba. Jelenleg az élelmiszeripar 20000 féle adalékanyagot használ világszerte. Az Európai Unióban használt adalékanyagok a hírhedt E számokkal vannak jelölve:
- A 100-as intervallumba tartozó számok a színezékek.
- A 200-as szakasz számai a tartósítószerek.
- A 300-as kategória antioxidánsok és a savanyúságot szabályozó anyagok.
- A 400-as csoport tagjai a sűrítő anyagok, stabilizátorok, emulgeálószerek.
- Az 500-as intervallum számaihoz tartoznak a savanyúságot szabályozó és csomósodást gátló anyagok.
- A 600-as szakasz számai az ízfokozók.
- A 700-as kategória számai az antibiotikumok.
- A 900-as csoport tagjai viaszok, szintetikus mázak, vegyes adalékok, gázok, édesítők, habosítóanyagok.
- Az 1000-1500-as szabványos osztály számai kiegészítő anyagok.
Azok
az élelmiszerek amelyek ezekkel az adalékanyagokkal készültek
annyira alacsony rezgéssel rendelkeznek, hogy őszintén szólva
beléjük van kódolva a betegség és az elmúlás. Károsítják az
idegrendszert, a szívet, a májat a vesét az emésztőrendszert,
allergiát okoznak és tumorkeltő hatásuk van. Ráadásul vannak
olyan adalékanyagok amelyek élelmiszer függőséget is okoznak,
amelyeket például előszeretettel használnak a gyorsétterem
hálózatok.
Az
adalékanyagok mellett számos egészségkárosító anyag található
ételeinkben és italainkban. Megdöbbentő hogy még a
gyermektápszerekben is rézszulfát szerepel adalékanyagként ami
egy erőteljes növény védőszer. A friss növényi élelmiszerek
növényvédő szerekkel terheltek, és etiléngázzal érleltek. Az
állati élelmiszerek antibiotikum, hormon kezeltek, és az állatok
mesterséges takarmányon hizlaltak. Az italok is adalékanyagokkal,
szénsavval, koffeinnel és tisztítatlan vízzel készülnek, az
alkoholok sem mentesek a mesterséges, és egyéb méreg anyagoktól.
Az alkoholokban is előfordulhat mesterséges aromák, festékanyagok,
metilalkohol, kőolaj származékok, karbonil vegyületek,
kozmaolajok, észterek, kén dioxid.
Az üdítők közül a cola érdemel külön említést a maga 2,5-2,8 ph értékével erős savasító hatásával. Rengeteg kísérletet végeztek vele az utóbbi időkben, és bebizonyosodott hogy tisztítószerként sokkal inkább megállja a helyét mint emberi fogyasztásra. Volt rá példa hogy a gyártása folyamán a tömény cola eszencia kiömlött, és lemarta az egyik munkás lábáról a gumicsizmát. Egyéb üdítők is különféle adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, színezőanyagokkal, mesterséges édesítőszerekkel, például aszpartámmal terheltek. A hőkezelt ételek is rengeteg egészségromboló anyagot hordoznak magukban, ugyanis a hő az élő anyagokat semmisíti meg. Természetesen szabadulnak fel különféle tumorkeltő méreganyagok a hőkezelések, és füstölések folyamán is.
Mi ezekből a tanulság? Egyáltalán ne fogyasszunk olyan ételeket, és italokat amelyek mesterséges feldolgozásból származnak, alacsony hőfokon vagy rövid ideig hőkezeljük ételeinket. A növény védőszer maradványt tartalmazó zöldek tárolás során sárgulnak és megromlanak, a természetes gazdálkodásból származó növények megszáradnak. Termeljünk természetes élelmiszereket vagy termelőtől vásároljunk lehetőségünktől függően.
Az üdítők közül a cola érdemel külön említést a maga 2,5-2,8 ph értékével erős savasító hatásával. Rengeteg kísérletet végeztek vele az utóbbi időkben, és bebizonyosodott hogy tisztítószerként sokkal inkább megállja a helyét mint emberi fogyasztásra. Volt rá példa hogy a gyártása folyamán a tömény cola eszencia kiömlött, és lemarta az egyik munkás lábáról a gumicsizmát. Egyéb üdítők is különféle adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, színezőanyagokkal, mesterséges édesítőszerekkel, például aszpartámmal terheltek. A hőkezelt ételek is rengeteg egészségromboló anyagot hordoznak magukban, ugyanis a hő az élő anyagokat semmisíti meg. Természetesen szabadulnak fel különféle tumorkeltő méreganyagok a hőkezelések, és füstölések folyamán is.
Mi ezekből a tanulság? Egyáltalán ne fogyasszunk olyan ételeket, és italokat amelyek mesterséges feldolgozásból származnak, alacsony hőfokon vagy rövid ideig hőkezeljük ételeinket. A növény védőszer maradványt tartalmazó zöldek tárolás során sárgulnak és megromlanak, a természetes gazdálkodásból származó növények megszáradnak. Termeljünk természetes élelmiszereket vagy termelőtől vásároljunk lehetőségünktől függően.
Az ivóvizek a
szennyezőanyagok mellett sokféle környezetkárosító
és testidegen méreganyaggal is telítettek. A vizek
szennyezőanyagai lehetnek állati szennyezőanyagok, háztartási
hulladékok, algák, baktériumok, talajszemcsék. Méreganyagok
lehetnek nitritek, nitrátok, kénhidrogén, klór, fluor, cián,
arzén, növény védőszer és gyógyszer maradványok, mérgező
fémionok. Őszintén szólva több mint 60 ezer féle vegyi
anyag szennyezheti az ivóvizeket világszerte. Ezek a méreganyagok
hosszú távon tumorokat, férfi és női meddőséget, allergiát,
különféle szervi károsodásokat okoznak. Érdekes módon a
fogamzásgátlók, a nyugtatók, a gyulladáscsökkentők, és
a tudatállapot módosító szerek a legkelendőbb gyógyszerek, és
ezekből kerül a legtöbb a vizeinkbe. A szennyezett és
méreganyagokkal telítődött vizek fogyasztása következtében
évente 1,8 millió ember hal meg a Földön. A forralás
hatására csak a baktériumok pusztulnak el a vízben a méreganyagok
nem, azoktól csak tisztítással lehet megszabadulni. Talajvizeink a
talaj szennyezések miatt évtizedek óta ihatatlanok. Egy átlagos
víztisztító üzem maximum 40 féle vegyi anyag jelenlétét képes
vizsgálni, és ennek a felét próbálja meg kiszűrni, ráadásul a
vízművek még klórt és fluort is adagolnak a vízhez amelyekről
köztudott hogy a leghatékonyabb vegyi fegyverek
alapanyagai.
Ivásra alkalmas vizet artézi kútból, forrásból, tóból, folyóból vagy tengerből lehet nyerni. Az ivóvíz készletet globálisan csökkenti a népességnövekedés, környezetszennyezés, és a vízpazarlás. A mezőgazdaság a vízmennyiség 80%-át elhasználja. Sok helyen problémát okoznak a kemény vizek a magas kalcium és magnézium tartalom miatt, amelyek lehetnek változó és állandó keménységűek, attól függően hogy milyen formában vannak jelen. Változó forma karbonátos, állandó forma szulfátos, kloridos amely hő hatására sem válik ki. A kemény vizek fogyasztása hosszú távon lerakódásokat, kövesedést okoz. A vizet iható formába hozhatjuk víztisztító és lúgosító berendezéssel, vagy fel dúsíthatjuk benne az oxigént oxigénszifonnal.
Ivásra alkalmas vizet artézi kútból, forrásból, tóból, folyóból vagy tengerből lehet nyerni. Az ivóvíz készletet globálisan csökkenti a népességnövekedés, környezetszennyezés, és a vízpazarlás. A mezőgazdaság a vízmennyiség 80%-át elhasználja. Sok helyen problémát okoznak a kemény vizek a magas kalcium és magnézium tartalom miatt, amelyek lehetnek változó és állandó keménységűek, attól függően hogy milyen formában vannak jelen. Változó forma karbonátos, állandó forma szulfátos, kloridos amely hő hatására sem válik ki. A kemény vizek fogyasztása hosszú távon lerakódásokat, kövesedést okoz. A vizet iható formába hozhatjuk víztisztító és lúgosító berendezéssel, vagy fel dúsíthatjuk benne az oxigént oxigénszifonnal.
A levegőszennyezés során
megváltozik a légkör természetes összetétele gázok, szilárd
részecskék, és aeroszolok által. Ezek az anyagok káros hatással
vannak az élő szervezetekre, a talajra, és a vízre. A tiszta
levegő nem tartalmaz káros anyagokat, vagy nem olyan
koncentrációban hogy ártalmas legyen. A zúzmók csak olyan fák
törzsén élnek meg ahol tiszta a levegő. Természetes
légszennyezés minimális méreteket ölt de létezik ez a
szennyezettségi forma is. Például vulkánok, pollenek, tengeri
sók, kozmikus porok, porviharok, mocsarak, erdőtüzek formájában.
Emberi légszennyezés kategóriába tartoznak az ipari
tevékenységek, autók gázkibocsátásai, mezőgazdaság, bányák,
erőművek, hulladéklerakók. A gázok a fosszilis tüzelőanyagok
elégetéséből származnak. Üvegházhatásért felelős gázok a
CO2, CH4, NO2, regionális gázok NO, CO, SO2 ezek a gázok mind a
föld felszínről származnak. A regionális gázok a fénnyel
reakcióba lépve másodlagos szennyezésként fotokémiai szmogot
hoznak létre, és ennek fő összetevője az ózon. Nagy
koncentrációban ártalmas a légutakra és a szemre.
Az ózon szerepe, hogy védje az élőlényeket az erős UV sugaraktól, amelyek ózon nélkül szétroncsolnák a DNS-t, feloldanák a sejtek kémiai kötéseit. A légkörbe jutó fluor, klór, és bróm erőteljesen hozzájárul az ózonpajzs vékonyodásáért. Ezek mind kültéri légszennyezések, de ezeknél is nagyobb problémát okozhatnak a beltéri légszennyezések. Fűtéseknél ha nem jól működik a füst elvezetés szénmonoxid, és egyéb mérgező anyagok kerülnek a beltérbe. Beltéri szennyező források még a dohánytermékek, háztartási tisztítószerek, és testápolók. A levegő szennyező anyagok élettanilag allergiát, légúti megbetegedéseket, tumorokat, szív érrendszeri problémákat például vérrögöket okoznak. A városi emberek idejük 90-95%-át zárt térben töltik, így még jobban kivannak téve a beltéri légszennyezés ártalmainak mintha a szabadban lennének. Annyit tartózkodjunk a szabad természetben amennyit csak tudunk, és együnk, igyunk olyan növényeket amelyek tisztítják a légzőszervrendszerünket.
A chemtrail jelentése kémiai sáv, egy repülőgépről történő permetezési forma amelynek csíkjai mérgező rákkeltő vegyületeket tartalmaznak mint például alumínium oxidot, stronciumot, báriumot és urániumot. Svájcban talaj és vízminták is igazolták a mérgező vegyi anyagokat a szóróakciók után, amelyek 10-szeres értéket mutattak mint ami a művelet előtt volt. Ebben az országban nagy mennyiségű anyagot permeteznek ki, és a helyiek megfigyelései szerint a chemtrailnek van egy olyan változata is amelyben kórokozókat juttatnak a légkörbe. A feltételezés onnan ered hogy permetezések után egyre több embernél jelennek meg betegségre utaló tünetek. Talaj és vízminták is igazolták a mérgező vegyi anyagokat a szóróakciók után. A kondenzcsíkokkal ellentétben tartósabban megmaradnak az égen. A kondenzcsík nagy magasságban szálló repülőgép hajtóműje mögött képződő felhőszerű csík, ami a megfagyott apró vízcseppek halmaza, melyek a szénhidrogén, vagyis az üzemanyag elégéséből származnak. Ezen csíkok szétoszlási idejét meghatározza az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti és szélviszonyok. Néhány másodperctől pár óráig is megmaradhatnak, a chemtrail-ek néhány órától akár napokig is. Leereszkedési idejük egy két hét mire emberközelbe jutnak. A kondenzcsíkok egyenes vonalak, a chemtrail-ek széle hullámosan rojtosodik ahogy a gép kilöki a kemikáliát.
Szakemberek már évek óta kutatnak kiderítésük ügyében, de sokáig csak hallgatásokba ütköztek.A művelet irányítói és végrehajtói végül úgy nyilatkoztak hogy ez egy Geo Engineering project amely által befolyásolják a klímát, hogy megvédjék a bolygót a fölmelegedéstől. Szakemberek szerint legalább 70 szabadalom van az időjárás szabályozására, és érdekes módon nagyon nagy számú regisztrálatlan repülőgép a munka eszköze ezeknek a rejtélyes akcióknak. A chemtrail alkalmazói a nagy mágnesességgel és röntgensugár elnyelőképességgel rendelkező bárium-ferritet használják a bolygónkat érő X 10 napkitörés elektromágneses sugárzásai ellen. A Föld több részén is láttak szemtanúk olyan furcsa jelenséget mintha két nap lenne. A légkör oxigén tartalma is egyre jobban csökken, igaz ennek többféle oka is lehet például atomtesztek. Az a tény vitathatatlan hogy a bolygónkat jelenleg sokféle erőhatás éri amelyre ő reagál is a maga módján. A bolygó sokkal intelligensebb annál hogy ennyire kétértelmű műveletekkel kellene megvédeni olyan jelenségektől mint a felmelegedés, ami emberi manipulációk nélkül is létrejönne.
Ezenkívül ez a művelet megmérgezi a környezetet és a természetet, gyakorlatilag meggyorsítja azokat a folyamatokat amelyek már amúgy is fenyegetik a civilizációs létformát. A chamtrail művelet a napciklusokra is kihat, napkitöréseket, geomágneses viharokat, vulkanizmusokat, és földrengéseket generálva. A napkitörések a naplégkör erős kifényesedésében, korona kidobódásban, vagy a napkorona felhőjének felemelkedésében nyilvánulnak meg.A mágneses erővonalak megcsavarodása, és összefonódása lehet a koronafűtés energiaforrása, ami egyúttal biztosíthatja a napkitörések vagy flerek, és a korona anyagkilövelléseinek energiáját is. A földi mágneses térben, az ionoszférában, és a magnetoszférában a nagyon erős napkitörések hatására fellépő változások veszélyt jelentenek az érzékeny elektronikus berendezések működésére, legyenek azok akár műholdak fedélzetén, akár a Föld felszínén. A geomágneses szuperviharok következtében leállhatnak a telekommunikációs műholdak, telefon és elektromos hálózatok, hírközlő adók, navigációs rendszerek, generátorok. Ha ezen dolgok bekövetkeznének rövid idő alatt teljesen megbénulna a civilizációs élet. Ráadásul a chemtrail permetezés misztikuma abban is rejlik hogy a bolygót körülölelő Kisztus háló mint egy védelmi szerepet betöltő energiaburok gyöngítésének elősegítése. Amely azt a célt szolgálja hogy az elit hihetetlen, de mégis lehetséges hamis manifesztációját egy mesterséges apokalipszist létre hozni. Ehez a jelenséghez biztosítana vetítővásznat a chemtrail, amelynek működtetője a kék sugár project.
Az ózon szerepe, hogy védje az élőlényeket az erős UV sugaraktól, amelyek ózon nélkül szétroncsolnák a DNS-t, feloldanák a sejtek kémiai kötéseit. A légkörbe jutó fluor, klór, és bróm erőteljesen hozzájárul az ózonpajzs vékonyodásáért. Ezek mind kültéri légszennyezések, de ezeknél is nagyobb problémát okozhatnak a beltéri légszennyezések. Fűtéseknél ha nem jól működik a füst elvezetés szénmonoxid, és egyéb mérgező anyagok kerülnek a beltérbe. Beltéri szennyező források még a dohánytermékek, háztartási tisztítószerek, és testápolók. A levegő szennyező anyagok élettanilag allergiát, légúti megbetegedéseket, tumorokat, szív érrendszeri problémákat például vérrögöket okoznak. A városi emberek idejük 90-95%-át zárt térben töltik, így még jobban kivannak téve a beltéri légszennyezés ártalmainak mintha a szabadban lennének. Annyit tartózkodjunk a szabad természetben amennyit csak tudunk, és együnk, igyunk olyan növényeket amelyek tisztítják a légzőszervrendszerünket.
A chemtrail jelentése kémiai sáv, egy repülőgépről történő permetezési forma amelynek csíkjai mérgező rákkeltő vegyületeket tartalmaznak mint például alumínium oxidot, stronciumot, báriumot és urániumot. Svájcban talaj és vízminták is igazolták a mérgező vegyi anyagokat a szóróakciók után, amelyek 10-szeres értéket mutattak mint ami a művelet előtt volt. Ebben az országban nagy mennyiségű anyagot permeteznek ki, és a helyiek megfigyelései szerint a chemtrailnek van egy olyan változata is amelyben kórokozókat juttatnak a légkörbe. A feltételezés onnan ered hogy permetezések után egyre több embernél jelennek meg betegségre utaló tünetek. Talaj és vízminták is igazolták a mérgező vegyi anyagokat a szóróakciók után. A kondenzcsíkokkal ellentétben tartósabban megmaradnak az égen. A kondenzcsík nagy magasságban szálló repülőgép hajtóműje mögött képződő felhőszerű csík, ami a megfagyott apró vízcseppek halmaza, melyek a szénhidrogén, vagyis az üzemanyag elégéséből származnak. Ezen csíkok szétoszlási idejét meghatározza az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti és szélviszonyok. Néhány másodperctől pár óráig is megmaradhatnak, a chemtrail-ek néhány órától akár napokig is. Leereszkedési idejük egy két hét mire emberközelbe jutnak. A kondenzcsíkok egyenes vonalak, a chemtrail-ek széle hullámosan rojtosodik ahogy a gép kilöki a kemikáliát.
Szakemberek már évek óta kutatnak kiderítésük ügyében, de sokáig csak hallgatásokba ütköztek.A művelet irányítói és végrehajtói végül úgy nyilatkoztak hogy ez egy Geo Engineering project amely által befolyásolják a klímát, hogy megvédjék a bolygót a fölmelegedéstől. Szakemberek szerint legalább 70 szabadalom van az időjárás szabályozására, és érdekes módon nagyon nagy számú regisztrálatlan repülőgép a munka eszköze ezeknek a rejtélyes akcióknak. A chemtrail alkalmazói a nagy mágnesességgel és röntgensugár elnyelőképességgel rendelkező bárium-ferritet használják a bolygónkat érő X 10 napkitörés elektromágneses sugárzásai ellen. A Föld több részén is láttak szemtanúk olyan furcsa jelenséget mintha két nap lenne. A légkör oxigén tartalma is egyre jobban csökken, igaz ennek többféle oka is lehet például atomtesztek. Az a tény vitathatatlan hogy a bolygónkat jelenleg sokféle erőhatás éri amelyre ő reagál is a maga módján. A bolygó sokkal intelligensebb annál hogy ennyire kétértelmű műveletekkel kellene megvédeni olyan jelenségektől mint a felmelegedés, ami emberi manipulációk nélkül is létrejönne.
Ezenkívül ez a művelet megmérgezi a környezetet és a természetet, gyakorlatilag meggyorsítja azokat a folyamatokat amelyek már amúgy is fenyegetik a civilizációs létformát. A chamtrail művelet a napciklusokra is kihat, napkitöréseket, geomágneses viharokat, vulkanizmusokat, és földrengéseket generálva. A napkitörések a naplégkör erős kifényesedésében, korona kidobódásban, vagy a napkorona felhőjének felemelkedésében nyilvánulnak meg.A mágneses erővonalak megcsavarodása, és összefonódása lehet a koronafűtés energiaforrása, ami egyúttal biztosíthatja a napkitörések vagy flerek, és a korona anyagkilövelléseinek energiáját is. A földi mágneses térben, az ionoszférában, és a magnetoszférában a nagyon erős napkitörések hatására fellépő változások veszélyt jelentenek az érzékeny elektronikus berendezések működésére, legyenek azok akár műholdak fedélzetén, akár a Föld felszínén. A geomágneses szuperviharok következtében leállhatnak a telekommunikációs műholdak, telefon és elektromos hálózatok, hírközlő adók, navigációs rendszerek, generátorok. Ha ezen dolgok bekövetkeznének rövid idő alatt teljesen megbénulna a civilizációs élet. Ráadásul a chemtrail permetezés misztikuma abban is rejlik hogy a bolygót körülölelő Kisztus háló mint egy védelmi szerepet betöltő energiaburok gyöngítésének elősegítése. Amely azt a célt szolgálja hogy az elit hihetetlen, de mégis lehetséges hamis manifesztációját egy mesterséges apokalipszist létre hozni. Ehez a jelenséghez biztosítana vetítővásznat a chemtrail, amelynek működtetője a kék sugár project.
A nukleáris
fegyverek olyan fegyverek, amelyeknek az energiája
az atommag átalakulásból származik. Két típusa kétféle
magátalakulást használ fel. Az atombomba esetén a maghasadás
következtében, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében
az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy
pusztító erejük van, egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani
egy városnyi terület élővilágát, és maradandóan lakhatatlanná
tenni a környezetét. A modern termonukleáris fegyver súlya
alig több mint 1100 kg, és a belőle felszabaduló
robbanó erő hasonló a több mint 1,2 millió tonna
TNT robbanó erejéhez. Mivel a hasadáson és a fúzión
alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag átalakítása
révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés
ezen robbanóanyagok különféle formáira a nukleáris fegyverek. A
kísérleti robbantásoktól eltekintve kétszer használtak
nukleáris fegyvert a II. világháborúban, az Egyesült Államok
dobta le két japán városra, Hiroshimára és Nagaszakira. A
Hiroshimára ledobott bomba uránbomba volt Little Boy néven,
amelynek rombolóereje 15 ezer tonna TNT-vel egyenértékű, a
Nagaszakira ledobott bomba plutónium bomba volt Fat Man néven,
amely rombolóereje 20 ezer tonna TNT-vel egyenértékű. Hivatalos
adatok szerint az Amerikai Egyesült Államok 1945-1992 között
összesen 1054 nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre,
többségüket Nevadában és
a Marsall szigeteken. További teszteket
Alaszka, Colorado, Mississippi, és Új Mexikó államokban, illetve
a Csendes és az Atlanti óceán légterében végeztek.
Az atombombák, vagy fissziós bombák energiájukat a nehéz atommagok hasadásából nyerik. A nehéz atommagok urán vagy plutónium magok hasadnak könnyebb elemekké neutronokkal való besugárzásuk révén, ezek az elemek hasadásukkor újabb neutronokat hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakciókat eredményezve. Az akció során a kémiai reakciók szabadítanak fel energiát az atomok kapcsolódásából nem a hasadás. Továbbá afúzió a könnyű atommagok egyesülése sem kevésbé atomi jellegű, mint a maghasadás fisszió. Az atombombák méretét nem lehet tetszőlegesen növelni, mivel egy kritikus tömeg felett külső hatás nélkül is beindul bennük a láncreakció. A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor a könnyebb atommagok mint például hidrogén, vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. Minden hidrogén bombában a hatás egy jelentős részét egy fissziós bomba adja, valamint az egyfázisú atom bombák belső üregét is hatásfokjavító hidrogén alapú töltettel töltik ki. Így a hidrogénbombák gyakorlatilag kétfázisú atombombák. Ahidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet szükséges. A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel a beindításához rendkívül nagy hőmérséklet és nyomás szükséges. Spontán módon földi körülmények között semmiképpen sem indul meg a fúziós reakció. Például normál sűrűségen nem indul meg fúzió hanem csak akkor, ha előzőleg a fúziós anyagot erősen összepréselik.
Neutronbomba, hivatalos megfogalmazásban megnövelt sugárzású nukleáris fegyver. Lényegében fissziós-fúziós bomba, amelynél a fúzió során keletkezett neutronokat nem nyeli el a bomba külső rétege, hanem szándékosan hagyják hogy szabadon távozzanak a környezetbe. A hagyományos nukleáris fegyvereknél a neutronokat nehézfém neutron visszaverő réteggel igyekeznek minél nagyobb arányban a bombában tartani, a hatásfok növelése érdekében. A sugárzás csak a robbanás pillanatában következik be, és nem marad utána radioaktivitás. A deutérium-trícium fúzió lényege, hogy 80%-ban neutronok kinetikus energiájaként adja le az energiát, a fennmaradó 20% csupán lökéshullám és hőenergia. A neutron bomba rombolóereje körülbelül tizede a hagyományos fissziós fegyverekének. Kifejlesztésének célja a hidegháború idején elsősorban az volt, hogy a szovjet harci járművek támadása ellen legyen megfelelő fegyver. A páncélzat ugyanis a hagyományos atomfegyverek hőhatását és lökéshullámát a robbanás központjától már viszonylag kis távolságban kivédi. A neutronsugárzással a katonák akár páncélozott járművekben is likvidálhatók. Nem okoz nagy fizikai kárt, viszont biológiait annál inkább, minden élőlényt elpusztít a hatáskörén belül.
Az atombombák, vagy fissziós bombák energiájukat a nehéz atommagok hasadásából nyerik. A nehéz atommagok urán vagy plutónium magok hasadnak könnyebb elemekké neutronokkal való besugárzásuk révén, ezek az elemek hasadásukkor újabb neutronokat hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakciókat eredményezve. Az akció során a kémiai reakciók szabadítanak fel energiát az atomok kapcsolódásából nem a hasadás. Továbbá afúzió a könnyű atommagok egyesülése sem kevésbé atomi jellegű, mint a maghasadás fisszió. Az atombombák méretét nem lehet tetszőlegesen növelni, mivel egy kritikus tömeg felett külső hatás nélkül is beindul bennük a láncreakció. A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor a könnyebb atommagok mint például hidrogén, vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. Minden hidrogén bombában a hatás egy jelentős részét egy fissziós bomba adja, valamint az egyfázisú atom bombák belső üregét is hatásfokjavító hidrogén alapú töltettel töltik ki. Így a hidrogénbombák gyakorlatilag kétfázisú atombombák. Ahidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet szükséges. A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel a beindításához rendkívül nagy hőmérséklet és nyomás szükséges. Spontán módon földi körülmények között semmiképpen sem indul meg a fúziós reakció. Például normál sűrűségen nem indul meg fúzió hanem csak akkor, ha előzőleg a fúziós anyagot erősen összepréselik.
Neutronbomba, hivatalos megfogalmazásban megnövelt sugárzású nukleáris fegyver. Lényegében fissziós-fúziós bomba, amelynél a fúzió során keletkezett neutronokat nem nyeli el a bomba külső rétege, hanem szándékosan hagyják hogy szabadon távozzanak a környezetbe. A hagyományos nukleáris fegyvereknél a neutronokat nehézfém neutron visszaverő réteggel igyekeznek minél nagyobb arányban a bombában tartani, a hatásfok növelése érdekében. A sugárzás csak a robbanás pillanatában következik be, és nem marad utána radioaktivitás. A deutérium-trícium fúzió lényege, hogy 80%-ban neutronok kinetikus energiájaként adja le az energiát, a fennmaradó 20% csupán lökéshullám és hőenergia. A neutron bomba rombolóereje körülbelül tizede a hagyományos fissziós fegyverekének. Kifejlesztésének célja a hidegháború idején elsősorban az volt, hogy a szovjet harci járművek támadása ellen legyen megfelelő fegyver. A páncélzat ugyanis a hagyományos atomfegyverek hőhatását és lökéshullámát a robbanás központjától már viszonylag kis távolságban kivédi. A neutronsugárzással a katonák akár páncélozott járművekben is likvidálhatók. Nem okoz nagy fizikai kárt, viszont biológiait annál inkább, minden élőlényt elpusztít a hatáskörén belül.
Kobaltbomba.
angolul Doomsday engine, azaz Végítélet-gép. Szilárd
Leó vetette fel a lehetőséget, hogy amennyiben egy atomfegyver
külső burkolata kobaltból készül, az a robbanás során
neutronbefogással kobalt 60-as izotóppá alakul át, amely erős
gamma sugárzó, amely 5,27 éves felezési idejével a robbanás
helyszínét tartósan lakhatatlanná tenné. Szilárd szerint néhány
ilyen bomba akár az egész élővilágot elpusztíthatná a
Földön. A
kobalt bombák kialakítása a fisszió-fúzió-fissziós bombákéra
emlékeztet, csak abban különbözik tőle, hogy a 2. lépcsőben a
fúziós anyagok egy nem aktív anyaggal, Co-59-el veszik körbe. A
kobalt-60 aktivitása sokkal veszélyesebb, mint az U-238-é. Az oka
az, hogy a Co-60 nagyon erős sugárzást bocsájt ki, és a felezési
ideje több év. Így képes messzire eljutni a levegőben, úgy,
hogy nem veszít sokat radioaktivitásából. A kobalt-59 átal
kibocsájtott gamma sugárzás pedig nagyon erős. Ez a két dolog
teszi a kobalt bombát rendkívül veszélyessé.
Piszkos
bomba, vagy Dirty bomb klasszikus értelemben nem nukleáris fegyver,
hiszen semmilyen magreakció nem zajlik le benne. A tömegpusztító
fegyver besorolása miatt viszont ide sorolják. Az alapja egy
hagyományos kémiai bomba, amelynek a pusztító hatását
valamilyen, a kívánt hatástól függő, sugárzó izotóp
hozzáadásával növelik meg, ami a robbanást követően
szétszóródik az érintett területen. A sós bombáknál
a fokozott mennyiségű rádióaktív csapadék nagy területeket
képes lakhatatlanná tenni. A stroncium és cézium rádióaktív
izotópjai számos szem, bőr, szaporodási, genetikai, és
sejtosztódási probléma forrásai. A sós bombák sokkal nagyobb
területeket képesek megfertőzni mint a piszkos bombák. Sós
verziói a maghasadásos és a fúziós bombáknak is lehet. Sós
bombák kategóriájába tartoznak az arany198, tantál182, cink65,
nátrium24 rádióaktív izotópjai is.
A
Manhattan terv a második világháborúban az atomfegyver
kifejlesztését szolgáló közös vállalkozás, melyben részt
vett az USA, Nagy Britannia és Kanada. Megindításáról 1942-ben
döntött Franklin D Roosevelt elnök, Szilárd Leó kezdeményezésére
akit ebben Albert Einstein is támogatott. Szilárd a német
atombomba kutatásokra és ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet.
A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett, aki számos neves
amerikai tudós mellett magyar, olasz és más egyéb származású
fizikust választott ki a projektben való részvételre. A Manhattan
terv katonai vezetője Leslie R. Groves mérnök-tábornok volt. A
terv során Los Alamos lett a kutatás központja, a plutónium
előállítása Hanfordban történt, és Oak Ridge-ben urándúsító
üzemet hoztak létre. Az új-mexikói Alamogordo
légibázis mellett 1945. július 16-án robbantották fel az első
atombombát Trinity fedőnevű kísérleti robbantás formájában.
Ez valójában plutónium bomba volt, és azért döntöttek a
kísérleti robbantás mellett, mert a plutónium implóziós
felrobbantásának sikeressége kevésbé volt biztos, mint az
uránbomba egyszerűbb robbantási technikája.
Nem
messze a robbanás helyszínétől állt az egykori George McDonald
farm, adva annak lehetőségét, hogy megfigyeljék milyen hatással
lehet a robbanás az épületekre. De a farmot a robbanás magjából
kiáramló hőhullám teljesen megsemmisítette. A robbanás
hatásainak megfigyelésére különböző mérőműszereket
telepítettek. Mérték például a radioaktív sugárzást,
hőmérsékletet, légnyomást. Oppenheimer egy bunkerben
kialakított irányító központból figyelte az eseményeket.
Truman elnök a terv résztvevői ellenzése dacára döntött az új
fegyver éles bevetéséről Japán ellen, amelyre 1945. augusztus
6.-án Hiroshima és augusztus 9-én Nagaszaki felett sor is került.
Az atomtámadások azonnali következménye több mint kétszázezer
civil áldozat volt, és ez döntő szerepet játszott Japán
feltétel nélküli kapitulációjában.
A
második világháború után a nukleáris fegyverkezés egy
hidegháborús fegyverkezési verseny volt az Egyesült Államok és
Szovjetunió valamint szövetségeseik között, amelynek
eredményeként már 1949-ben kész volt az első sikeres szovjet
atomkísérlet. Az első hidrogénbombát Ivy Mike néven 1952-ben
amerikaiak tesztelték. A szovjetek eleinte kémhálózatuk
segítségével gyártási programokat szereztek be Amerikától, de
később saját fejlesztésű bombákat is gyártottak. Az 1950-es
évek közepére kifejlesztették az interkontinentális ballisztikus
rakétákat, amelyekkel a nukleáris bombát célba tudják juttatni.
Az 1950-es évek végére mindkét szuperhatalom annyi atomfegyverrel
rendelkezett a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve
alapján, hogy egymást teljesen el tudták volna törölni. Ez
a tudat viszont visszatartotta őket egymás megtámadástól.
Az 1960-as években az USA mellett Szovjetunió, Nagy Britannia, Franciaország és Kína már rendelkeztek nukleáris fegyverekkel, majd 1968-ban aláírták az atomsorompó egyezményt. Eszerint az aláírók segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, és nem segítik a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók engedélyezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy a nukleáris berendezéseiket ellenőrizze. Az egyezményt 1970-ig 187 ország írta alá, viszont Észak Korea, India, Izrael és Pakisztán elutasította. India és Pakisztán időközben nukleáris fegyverre is szert tettek, és az izraeli Dimónában nukleáris kutatóközpont működik. Az atomsorompó egyezmény egyik hibája, hogy nem tette kötelezővé a leszerelést. Az atomfegyverek felhalmozása ugyanakkor paradox módon a teljes pusztulástól való félelemben visszatartotta a vezető hatalmakat az egymással vívott nyílt háborúktól, és a globális erőviszonyok alakulását egyértelműen a gazdasági teljesítőképesség függvényévé tette.
A harcászati, vagy taktikai nukleáris fegyverek kisebb hatóerejűek, a legkisebb 0,3 kilotonnástól egészen pár száz kilotonnáig, amelyek a harcmezőn kerülnek bevetésre. Lehetnek tüzérségi lövedékek, tengeralattjárók elleni mélységi bombák, gravitációs légbombák, harcászati rakéták és atomaknák. A hadászati,vagy stratégiai nukleáris fegyverek nagy erejűek pár tíz kilotonnától egészen a 100 megatonnáig a hidrogénbomba esetében. Célpontjaik ellenséges városok, rakétakilövő állomások, védett vezetési pontok. Gyakran interkontinentális ballisztikus rakétákra vagy robotrepülőgépekre szerelik őket, így biztosítva a több ezer kilométeres hatótávolságot. Egy ilyen interkontinentális rakétával felszerelt tengeralattjáró a Földön bármely célpontot meg tud semmisíteni.
Az 1960-as években az USA mellett Szovjetunió, Nagy Britannia, Franciaország és Kína már rendelkeztek nukleáris fegyverekkel, majd 1968-ban aláírták az atomsorompó egyezményt. Eszerint az aláírók segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, és nem segítik a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók engedélyezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy a nukleáris berendezéseiket ellenőrizze. Az egyezményt 1970-ig 187 ország írta alá, viszont Észak Korea, India, Izrael és Pakisztán elutasította. India és Pakisztán időközben nukleáris fegyverre is szert tettek, és az izraeli Dimónában nukleáris kutatóközpont működik. Az atomsorompó egyezmény egyik hibája, hogy nem tette kötelezővé a leszerelést. Az atomfegyverek felhalmozása ugyanakkor paradox módon a teljes pusztulástól való félelemben visszatartotta a vezető hatalmakat az egymással vívott nyílt háborúktól, és a globális erőviszonyok alakulását egyértelműen a gazdasági teljesítőképesség függvényévé tette.
A harcászati, vagy taktikai nukleáris fegyverek kisebb hatóerejűek, a legkisebb 0,3 kilotonnástól egészen pár száz kilotonnáig, amelyek a harcmezőn kerülnek bevetésre. Lehetnek tüzérségi lövedékek, tengeralattjárók elleni mélységi bombák, gravitációs légbombák, harcászati rakéták és atomaknák. A hadászati,vagy stratégiai nukleáris fegyverek nagy erejűek pár tíz kilotonnától egészen a 100 megatonnáig a hidrogénbomba esetében. Célpontjaik ellenséges városok, rakétakilövő állomások, védett vezetési pontok. Gyakran interkontinentális ballisztikus rakétákra vagy robotrepülőgépekre szerelik őket, így biztosítva a több ezer kilométeres hatótávolságot. Egy ilyen interkontinentális rakétával felszerelt tengeralattjáró a Földön bármely célpontot meg tud semmisíteni.
A
maghasadásból származó energia több formában nyilvánul meg,
például a lökéshullám 40-60%-ában, és az elektromágneses
impulzus 40-60%-ában van jelen. A hősugárzástól kezdve a látható
fényen keresztül egészen a röntgensugarakig minden frekvencia
megtalálható a spektrumában. A rádióaktív sugárzás
10–20%-ában, főként neutron és gamma sugárzás formájában,
továbbá ide tartozik a radioaktív kihullás is. Az
energiamegoszlásból látszik, hogy a nukleáris fegyver nem sokban
különbözik a klasszikus bombáktól, jelentős romboló hatása a
lökéshullámának és a hősugárzásának van. Egy
atombomba sokkal több energiát szabadít föl sokkal rövidebb idő
alatt, mint egy hagyományos kémiai alapú. A nukleáris fegyverek
erejét a vele azonos energiájú TNT tömegével jelzik,
praktikussági okokból ezer tonnában kilotonna, vagy millió
tonnában megatonna meghatározással. A leggyakoribb mérettartomány
a 10 és 1000 kilotonna TNT hatóerő, de léteznek ennél kisebb és
nagyobb hatóerejűek is. A hirosimai bomba 15 kilotonnás volt, míg
a legnagyobb bomba az 50 megatonnás szovjet Cár bomba volt.
A
bomba robbanásakor a hőmérséklet a több tíz millió kelvint is
elérheti. Ilyen állapotban az atomok főleg röntgensugárzás
formájában adják le az energiájukat. A levegő pár méter után
teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen
felmelegszik. Légköri detonáció esetében egy tűzgömb alakul
ki, ami tágulni és egyben emelkedni kezd. Ez a tűzgömb egy 1
megatonnás bomba esetében az első ezredmásodperc után 150 m
átmérőjű, míg a legnagyobb átmérője 10 másodperc után 2200
m. A tűzgömb hirtelen tágulása összenyomja a szélén lévő
hideg levegőt, akusztikus hangrobbanás-hullámot kialakítva. Egy
perc után a tűzgömb kihűl és az emelkedés megáll. Így
keletkezik a jellegzetes gomba forma, ami lehet kicsapódott vízgőz
vagy földfelszíni robbanás esetében por.
A
robbanás magasságának függvényében megkülönböztetünk légköri,
földfelszíni, földalatti és magas
légköri robbanásokat. A magas légköri robbanás
30 km fölötti. A levegő ritkasága miatt a röntgensugaraknak
sokkal nagyobb a hatótávolságuk akár több száz km is lehet, így
a keletkezett tűzgömb is nagyobb. A légkör nagymértékű
ionizálása telekommunikációs rendszerek, műholdak, repülőgépek
összeomlását idézi elő. Az elektromágneses impulzus
tönkreteheti a kifinomult elektronikai eszközöket. Bevetésük
stratégiailag meggondolandó a nagy hatótávolságuk miatt, mert
egy ilyen bomba egy egész kontinens kommunikációs rendszerét is
megbéníthatja. A légköri robbanás magassága
kevesebb, mint 30 km, viszont elég magas ahhoz, hogy a tűzgömb
ne érje el a Föld felszínét. A magasság változtatásával
maximalizálható a légnyomási, hősugárzási vagy a radioaktív
hatás. A radioaktív kihullás ez esetben nem a robbanás közelében
ér földet. A földfelszíni robbanás esetében a
keletkezett tűzgömb hozzáér a földhöz, így a felszabadult
energia egy részét a föld nyeli el. Hatása kisebb, mint a légköri
robbanás esetében, viszont a radioaktív kihullás jelentős.
A
bomba robbanásakor hirtelen felszabaduló energia egy része a bomba
közvetlen közelében levő atomok hőenergiájává alakul. A nagy
sebességű atomok sugarasan távolodni kezdenek a robbanás
központjától, maguk előtt tolva a még hideg levegőt. Így egy
nagyon erős lökéshullám alakul ki, ami valójában egy klasszikus
akusztikus hullám. Ez a lökéshullám eleinte késik a tűzgömbhöz
képest bár így is gyorsabb, mint a hang. Abban a pillanatban,
amikor a lökéshullám utoléri a tűzgömböt, a nagy nyomástól a
levegő izzásig melegszik, így még egy villanás látható. A
lökéshullám sebessége is csökken, és egy idő után eléri a
hang sebességét. A lökéshullám jelentős károkat tud okozni, az
épületek már 0,35 atmoszféra túlnyomásnál is megrongálódnak.
A lökéshullámot követő szél a több száz kilométer/órás
sebességet is eléri. A lökéshullám nagysága és hatótávolsága
nagymértékben függ a bomba nagyságától. Például 0,7 km 1
kilotonnás bombánál, 3,2 km 100 kilotonnás bombánál, és
15 km 10 megatonnás bombánál.A lökéshullám a
robbanás során jelentkező széles spektrumú elektromágneses
hősugárzás formájában fejti ki romboló hatását. A hősugárzás
okozhat tüzet, égési sérüléseket, a keletkező ultraibolya
sugárzás, pedig ideiglenes vagy végleges vakságot. Hatótávolsága
nagyobb bombáknál sokkal nagyobb, mint a levegő nyomásáé, és
ez jelentősen növekszik a bomba erejével. Így az egy megatonnán
fölüli bombák nagyrészt gyújtóbombák.
A nukleáris fegyver robbanását kísérő rádióaktív sugárzás nem csak a robbanáskor érzékelhető, hanem évtizedekkel utána is. Az azonnali sugárzás az első egy percben jelentkezik, és a bombában lejátszódó magreakciók eredménye. A későbbi visszamaradt sugárzás viszont a robbanás során keletkezett radioaktív izotópok bomlásának eredménye. A bomba energiájának 5%-a jelentkezik neutron és gamma-sugárzás formájában, azonban ennek hatótávolsága rosszul skálázódik a bomba erejével. Az 50 kilotonnás fegyverektől kezdve az azonnali sugárzás hatása elenyésző a hősugárzáshoz, és a lökéshullámhoz képest. A radioaktív kihullás a visszamaradt sugárzás egyik formája. A fissziós bombák robbanása során közepesen nehéz 100-as atomtömegű bomlási termékek keletkeznek akár 300 különböző atommaggal, amelyek nagyrészt radioaktívak.Ezek között vannak olyan elemek, amelyek felezési ideje több hónap vagy év, tehát hosszú időre veszélyt jelentenek. Másrészt a fissziós bomba nem használja el az összes hasadóképes anyagot, ami így szétszóródik a többi bomlási termékkel együtt. Ezek az elemek nagy felezési idővel rendelkeznek U-235, és Pu-239 valamint alfa emitterek, így nem jelentenek nagy veszélyt.
Az
erős neutronsugárzás felaktiválhatja az elemeket a bomba
közvetlen közelében, amelyek ennek következtében radioaktívak
lesznek. Egy földfelszíni robbanás esetében ezek a földben
található nátrium, magnézium, alumínium, és szilícium, amelyek
béta és gamma sugárzással bomlanak tovább. Ez nem jelent nagy
veszélyt, mert általában könnyen elhatárolható kisebb
területekről van szó. A földfelszín egy része azonban el fog
párologni, és idővel kis részecskékké kondenzálódik. Ezek a
részecskék általában egy napon belül visszajutnak a földre,
viszont a szelek által nagyobb területen szétszóródnak. Eső
vagy hó fölgyorsíthatja a lecsapódási folyamatot, csökkentve az
érintett terület nagyságát. Egy légköri robbanáskor azonban a
radioaktív elemek nagyon kis részecskékké alakulnak 0,1-20
mikrométer. Ezek a sztratoszférába kerülve hónapok, sőt évek
után is veszélyt jelenthetnek. A nukleáris háborúk klimatikus
hatása nukleáris tél formájában nyilvánul meg. A
sztratoszférába is kikerülő nagy mennyiségű füst és korom
miatt hónapokra, akár évekre is lecsökkenhet a napfényes
időszakok aránya, és tartós hideg időjárás válhat uralkodóvá.
A nukleáris klímaváltozás tűzviharok generálását és az
ózonréteg elvékonyodását is fokozza. Hasonló téli klimatikus
változást idézhetnek elő aszteroida becsapódások, vagy szuper
vulkánok működése is.
Az elektroszmog elektromos
és mágneses terek, rádiófrekvenciás kisugárzások általi élő
szervezeteket érő terhelések. Elektromágneses sugárzások
természetes forrásai a viharok, a Nap, a Föld, és a csillagok. A
mesterséges elektromágneses sugárzást elektromos berendezések,
hírközlés eszközei, elektromos vezetékek, váltóáram források
okozzák. A természetben jelenlévő 0. 1-100 hertz frekvenciasávba
eső elektromágneses hullámok szabályozzák a test biokémiai
folyamatait. Ebbe a tartományba mozgó hullámokat hoznak létre a
viharok, a földrengések, és a föld mágneses tere. Az emberi
szervezet nagyon érzékeny a légköri elektromosság változásaira,
például a fronthatásokra.
Földünk alatt sugárzáshálók futnak amelyek elektromágneses természetű erővonalak. Vannak közöttük olyanok melyek ártalmasak emberre , állatra és növényre egyaránt. Ezeket geopatikus sugárzásoknak nevezzük. A Hartman zónák a legveszélyesebb földsugárzások. Szabályos hálórendszer amely eldeformálódhat bizonyos természeti hatásokra , emberi létesítményekre. Akik ilyen zónákban fekszenek, szervezetükben gyulladások lépnek fel. Bizonyos magvak nem csíráznak ki , a gyümölcsfák nehezen teremnek , a papagájok 3-4 hét után elpusztulnak a Hartman zónák fölött. Föld alatti vízerek is sok kellemetlen betegség okozói lehetnek. Például fáradékonyságot, hajhullást, csontritkulást, hályogok, gyulladások kialakulását, cukorbetegséget, és depresszió okozhatnak. Vízércsomópontoknál daganatos betegségek alakulhatnak ki.
Az érctelepek egészségkárosító hatása nagyon hasonló a vízerek hatásához. A Sárkányvonalak a Föld energiarendszerei. Ahol keresztezik egymást hasonlóak az akupunktúrás pontokhoz, a többszörös metszetek szenthelyek. Ezeken a helyeken létesítettek a középkorban templomokat, zarándok, és temetkezési helyeket. Az energiakoncentráció hatalmas ezeken a területeken. Az energetizáló tér olyan erős , hogy pár perc alatt képes feltölteni az emberi aurát. Lakni, építkezni nem ajánlatos ezeken a helyeken mert a túl sok energia nem kezelhető a hétköznapi ember számára. Hazánkban nagyon sok ilyen gyógyító föld energetikai csomópont van.
Elektroszmog és a rádióhullámok egészségkárosító hatásai alvászavarok, ingerlékenység, szív ritmuszavarok, és meddőség. Veszélyeztetik az immunrendszert, kárt tehetnek a sejtstruktúrában, károsíthatják a DNS állományt, és kiinduló pontjai lehetnek genetikai, valamint rákos elváltozásoknak. A mindennapi használatban lévő eszközeink nagy sugárzásveszélyt hordoznak magukban. Laptopok, wifik, routerek, televíziók, rádiók, mikrohullámsütők, mobiltelefonok. Az utóbbi kettő frekvenciasávja 300-3000 Megahertz. A mikrohullám sütőben melegített ételek csökkentik a fehérvérsejtek számát, a vér hemoglobin szintjét, és megváltoztatják a HDL és LDL koleszterin arányát. A rendszeres, hosszabb mobiltelefonhasználat nagyon megnöveli az agydaganatok lehetőségét. Svédországban nagyon gyakori az elektromágneses sugár érzékenység, ezért védelmi szempontból fémpajzzsal veszik körül a házakat.
Minden elektromos berendezésnek van elektromos vesztesége, a szigetelés ellenére is elektronok lépnek ki, és elektromágneses erőteret hoznak létre. Az emberi test jó vezető közeg, az elektronok DNS mutációt okozhatnak. A monitoroknak olyan erős kisugárzása van függetlenül attól, hogy mennyi ideig használtuk, hogy 4-6 óráig tart a hatásuk, a képernyő méretének 8 szoros távolságáig. A mikrohullámsütőkben enyhén melegített magvak nem csíraképesek, de a gázsütőben melegítettek igen, ezt igazolja egy japán kísérlet.
A telefontorony közében volt egy szarvasmarhafarm, és annyira káros sugárzása volt a toronynak, hogy gyakoriak voltak a génhibával született borjak. A sugárzások elkerülése végett csak addig legyenek áram alatt a berendezések amíg használjuk őket. A mikrohullám sütőt jobb ha kerüljük és a mobil telefonnál is ha napi fél óránál többet telefonálunk használjunk headsetet. A mobiltelefonok káros sugárzásaik ellenére rendkívül kelendőek, napi szinten közel 5 millió darab talál gazdára bolygónkon.
Az élvezeti
szerek kategóriába tartoznak a koffeintartalmú
italok, alkoholok, dohány, pszichoaktív szerek, édességek.
Függőséget tudnak okozni rövid ideig tartó látszólagos,
kellemes hatásukkal. Használatuk a civilizált világban kezdett
egyre jobban terjedni. Az élvezeti szerek forgalmazásából
származó bevételek, és adók sok ország állami monopóliumai.
Sok ember akik valójában maguk által generált problémák elől
menekülnek, fordulnak elsősorban az élvezeti szerek használatához,
nagy részük rabjává is válik. A függőség hamis érzelmi
kötődés alapján valósul meg, amely alapjában önbecsapás.
Rövid távon lehetséges, hogy némi enyhülést tudnak adni, de
hosszú távon még több szenvedést teremtenek. Nemcsak érzelmi,
tudati, hanem testi síkon is komoly betegségek előidézői
lehetnek. Éppen ezért a leszokásuknál nem a fizikai tüneteket
szükséges enyhíteni, vagy fokozatosan leszokni, hanem tudatilag
lehet ezt az érzelmi kötődést megszüntetni.
A koffeintartalmú növények a tea, kávé, kakaó, guarana, kóladió, maté leggyakrabban ital formájában használt élénkítőszerek, kis mennyiségben fáradság és fájdalom csillapítók. Hosszú távon káros hatást fejtenek ki az idegrendszerre és a szív érrendszerre. Az energiaitalok is koffein tartalmú élénkítőszerek amelyek rövid időre felpörgetik a szervezetet, hatásuk elvesztésével pedig még gyöngébb energiaszintre csökkentik a fogyasztójukat. A koffein mellett, cukrokat, szintetikus vitaminokat, gyógynövénykivonatokat, aminosav származékokat és egyéb szintetikus anyagokat tartalmaznak. Egészségkárosító hatásuk remegés, idegrendszeri problémák szív érrendszeri megterhelések és máj károsodás. A szervezetre gyakorolt ártalmas hatásuk következtében néhány európai országban betiltották fogalmazásukat. Ha igazi energiaitalra vágyunk fogyasszunk természetes gazdálkodásból származó zöldségek leveit vagy gyógynövényekből, fűszernövényekből és gyógygombákból készített italokat.
Az alkoholok kis mennyiségben élénkítenek nagyobb mennyiségben tompítanak. Élesztőgombák által szénhidrát tartalmú anyagokból erjesztett italok. Az alkohol igazából mikotoxin vagyis gombaméreg. Hosszú távon idegrendszeri leépülést, fekélyeket, májkárosodást okoz. A tömény alkoholok hatása a legerősebb, ph értékük 3, tehát erős savak. A legnagyobb alkoholtartalmú italok a párlatok és rumok amelyek 40-80% alkoholt tartalmazhatnak. A többszöri lepárlás hatására overproof rumok jönnek létre amelyek dupla erősek. Kis mértékben az igazi, hordóban érlelt bor a legtisztább alkohol, amely antioxidánsokban gazdag, és egészség megőrző hatása bizonyított. A vörösbor negyven féle rákbetegség, szívérrendszeri katasztrófák megelőzésében jótékony hatású. Sokak számára meglepő, hogy gyümölcsből, cukorból, finomított lisztből készült pékárúból a szervezet maga is képes alkoholt előállítani, mely azon túl, hogy részegséget nem okoz, az alkohol fogyasztás minden hátrányát magában hordja. Évente közel 2,5 millió ember válik az alkoholizmus halálos áldozatává világszerte.
A csokoládéban lévő kakaó anandamid hatóanyaga is drog, melyre rá lehet szokni. Nagyon sok rendszeres csokoládéfogyasztó látható bőrproblémákkal küzd, érdekes ellentmondásként az igazi kakaóvaj külsőleg nagyon jó hatással van a pikkelysömörre az ekcémára, száraz bőr hidratálására és nap elleni leégésre. A máj munkáját viszont igénybe veszi a kakaó emésztése, ezért máj méregtelenítő kúrák esetén nem ajánlott a csokoládé fogyasztás. A kakaó drogja és a teobromin hatóanyag állatoknál, vagy arra érzékenyeknél mérgezést, kómát is kiválthat. Ezért a kifejezetten édesszájú kutyáktól elzárva kell tartani mindent, ami kakaót tartalmaz. Húsz dekagramm nagy kakaó tartalmú csokoládé kis testű kutyánál halálos mérgezést okozhat. A gyártás előtt a kakaóbabot erjesztik, és ezen folyamat során nagy mennyiségű aflatoxin termelődik amit penészgombák termelnek. Bizonyos szennyező növényi maradványokat is tartalmazhat a csokoládé amelyek allergiás reakciókat váltanak ki. A sok kellemetlen mellékhatás mellett a nagy tisztaságú és jó minőségű csokoládé értékes antioxidánsokat tartalmaz, természetesen kis mennyiségben. A kakaó és kávé fogyasztása leterheli az emésztőrendszert, ezért akinek nincs epeköve jótékony hatású a kardamon használata, amely méregtelenítő enzimjei semlegesítik a méreganyagokat.
A dohány igazából rovarirtó szer, füstje több ezerféle méreganyagot tartalmaz. Hatóanyaga a nikotin ami a függőséget okozza. Jelenleg Oroszország vezeti a dohányosok élvonalát, a Föld lakosságának 20%-a dohányzik, és naponta közel 15 milliárd szál cigaretta fogy el. Évente közel 5 millió ember hal meg dohányzás következtében világszerte. Egy átlagos mennyiséget rendszeresen dohányzó ember tüdejébe 10 év alatt 1 kilogramm kátrány rakódik le. Hosszú távon szív érrendszeri katasztrófákat, tüdőtágulást és különféle tumorokat okoz. Nagyon kedvezőtlen hatást gyakorol a vitaminok, ásványi anyagok, enzimek és hormonok anyagcsere folyamataira. A passzív dohányzás még ártalmasabb mint az aktív, mert a passzív dohányos a dohányfüst 2/3-át is belélegezheti. Vannak olyan gyógynövények amelyeket dohány helyett szívnak, nincs bennük nikotin de kátrány és szénmonoxid ugyanúgy van. Minden éghető anyag égetésekor szabadulnak fel mérgező gázok és egészségre ártalmas anyagok. A dohányzás egészségkárosító hatását még hatékonyabb szintre fokozzák azzal hogy tudat alatti programokat írnak a dobozra amelyet a fogyasztó naponta többször is ha akarja ha nem elolvas. Természetesen ezen programok is a halálos kimenetelű betegségek és a meddőség megvalósulását szolgálják.
A pszichoaktív szerek a legerősebb élvezeti szerek csoportjába tartoznak. Dél Amerikában nagyon sokféle pszichoaktív növény terem, de Dél-Kelet-Ázsia is nagyon jelentős termesztő központ. Napi szinten több mint 1 milliárd dollárt költenek kábítószer fogyasztók illegális drogokra világszerte. Hatóanyagaik szerint lehetnek központi idegrendszert gátlók, serkentők, hallucigének, narkotikumok, pszichedelikusok, nyugtatók, deliriánsok. Enyhébb vagy erősebb függőséget okozhatnak. Alkalmazásuk folyamán tüdő, szív problémák, immungyengeség, vetélések, szövetelhalások léphetnek föl. Hosszabb távon vagy nagyon erős pszichoaktív szereknél halálos lehet ezen szerek használata. Ezek az anyagok alkalmasak más dimenziókba való betekintésekre csakra megnyitások által. Természeti népeknél sámánok alkalmazták is erre a célra. Nem beavatott emberek, akik nem rendelkeznek még magasabb tudatossággal azok élhetnek át ilyen élményeket a pszichoaktív anyagok hatására. Eleinte kellemes a hatás de mivel ez az állapot egy szer hatására jött létre, és az élmény átélője nem tudja kezelni ezt a helyzetet, később félelmek kerítik hatalmukba amelyek által egyre kellemetlenebb helyzetek teremtődnek. Mértéktelen alkoholfogyasztások alkalmával is előfordulhatnak alsóbb asztrál dimenziókba való betekintések.
A koffeintartalmú növények a tea, kávé, kakaó, guarana, kóladió, maté leggyakrabban ital formájában használt élénkítőszerek, kis mennyiségben fáradság és fájdalom csillapítók. Hosszú távon káros hatást fejtenek ki az idegrendszerre és a szív érrendszerre. Az energiaitalok is koffein tartalmú élénkítőszerek amelyek rövid időre felpörgetik a szervezetet, hatásuk elvesztésével pedig még gyöngébb energiaszintre csökkentik a fogyasztójukat. A koffein mellett, cukrokat, szintetikus vitaminokat, gyógynövénykivonatokat, aminosav származékokat és egyéb szintetikus anyagokat tartalmaznak. Egészségkárosító hatásuk remegés, idegrendszeri problémák szív érrendszeri megterhelések és máj károsodás. A szervezetre gyakorolt ártalmas hatásuk következtében néhány európai országban betiltották fogalmazásukat. Ha igazi energiaitalra vágyunk fogyasszunk természetes gazdálkodásból származó zöldségek leveit vagy gyógynövényekből, fűszernövényekből és gyógygombákból készített italokat.
Az alkoholok kis mennyiségben élénkítenek nagyobb mennyiségben tompítanak. Élesztőgombák által szénhidrát tartalmú anyagokból erjesztett italok. Az alkohol igazából mikotoxin vagyis gombaméreg. Hosszú távon idegrendszeri leépülést, fekélyeket, májkárosodást okoz. A tömény alkoholok hatása a legerősebb, ph értékük 3, tehát erős savak. A legnagyobb alkoholtartalmú italok a párlatok és rumok amelyek 40-80% alkoholt tartalmazhatnak. A többszöri lepárlás hatására overproof rumok jönnek létre amelyek dupla erősek. Kis mértékben az igazi, hordóban érlelt bor a legtisztább alkohol, amely antioxidánsokban gazdag, és egészség megőrző hatása bizonyított. A vörösbor negyven féle rákbetegség, szívérrendszeri katasztrófák megelőzésében jótékony hatású. Sokak számára meglepő, hogy gyümölcsből, cukorból, finomított lisztből készült pékárúból a szervezet maga is képes alkoholt előállítani, mely azon túl, hogy részegséget nem okoz, az alkohol fogyasztás minden hátrányát magában hordja. Évente közel 2,5 millió ember válik az alkoholizmus halálos áldozatává világszerte.
A csokoládéban lévő kakaó anandamid hatóanyaga is drog, melyre rá lehet szokni. Nagyon sok rendszeres csokoládéfogyasztó látható bőrproblémákkal küzd, érdekes ellentmondásként az igazi kakaóvaj külsőleg nagyon jó hatással van a pikkelysömörre az ekcémára, száraz bőr hidratálására és nap elleni leégésre. A máj munkáját viszont igénybe veszi a kakaó emésztése, ezért máj méregtelenítő kúrák esetén nem ajánlott a csokoládé fogyasztás. A kakaó drogja és a teobromin hatóanyag állatoknál, vagy arra érzékenyeknél mérgezést, kómát is kiválthat. Ezért a kifejezetten édesszájú kutyáktól elzárva kell tartani mindent, ami kakaót tartalmaz. Húsz dekagramm nagy kakaó tartalmú csokoládé kis testű kutyánál halálos mérgezést okozhat. A gyártás előtt a kakaóbabot erjesztik, és ezen folyamat során nagy mennyiségű aflatoxin termelődik amit penészgombák termelnek. Bizonyos szennyező növényi maradványokat is tartalmazhat a csokoládé amelyek allergiás reakciókat váltanak ki. A sok kellemetlen mellékhatás mellett a nagy tisztaságú és jó minőségű csokoládé értékes antioxidánsokat tartalmaz, természetesen kis mennyiségben. A kakaó és kávé fogyasztása leterheli az emésztőrendszert, ezért akinek nincs epeköve jótékony hatású a kardamon használata, amely méregtelenítő enzimjei semlegesítik a méreganyagokat.
A dohány igazából rovarirtó szer, füstje több ezerféle méreganyagot tartalmaz. Hatóanyaga a nikotin ami a függőséget okozza. Jelenleg Oroszország vezeti a dohányosok élvonalát, a Föld lakosságának 20%-a dohányzik, és naponta közel 15 milliárd szál cigaretta fogy el. Évente közel 5 millió ember hal meg dohányzás következtében világszerte. Egy átlagos mennyiséget rendszeresen dohányzó ember tüdejébe 10 év alatt 1 kilogramm kátrány rakódik le. Hosszú távon szív érrendszeri katasztrófákat, tüdőtágulást és különféle tumorokat okoz. Nagyon kedvezőtlen hatást gyakorol a vitaminok, ásványi anyagok, enzimek és hormonok anyagcsere folyamataira. A passzív dohányzás még ártalmasabb mint az aktív, mert a passzív dohányos a dohányfüst 2/3-át is belélegezheti. Vannak olyan gyógynövények amelyeket dohány helyett szívnak, nincs bennük nikotin de kátrány és szénmonoxid ugyanúgy van. Minden éghető anyag égetésekor szabadulnak fel mérgező gázok és egészségre ártalmas anyagok. A dohányzás egészségkárosító hatását még hatékonyabb szintre fokozzák azzal hogy tudat alatti programokat írnak a dobozra amelyet a fogyasztó naponta többször is ha akarja ha nem elolvas. Természetesen ezen programok is a halálos kimenetelű betegségek és a meddőség megvalósulását szolgálják.
A pszichoaktív szerek a legerősebb élvezeti szerek csoportjába tartoznak. Dél Amerikában nagyon sokféle pszichoaktív növény terem, de Dél-Kelet-Ázsia is nagyon jelentős termesztő központ. Napi szinten több mint 1 milliárd dollárt költenek kábítószer fogyasztók illegális drogokra világszerte. Hatóanyagaik szerint lehetnek központi idegrendszert gátlók, serkentők, hallucigének, narkotikumok, pszichedelikusok, nyugtatók, deliriánsok. Enyhébb vagy erősebb függőséget okozhatnak. Alkalmazásuk folyamán tüdő, szív problémák, immungyengeség, vetélések, szövetelhalások léphetnek föl. Hosszabb távon vagy nagyon erős pszichoaktív szereknél halálos lehet ezen szerek használata. Ezek az anyagok alkalmasak más dimenziókba való betekintésekre csakra megnyitások által. Természeti népeknél sámánok alkalmazták is erre a célra. Nem beavatott emberek, akik nem rendelkeznek még magasabb tudatossággal azok élhetnek át ilyen élményeket a pszichoaktív anyagok hatására. Eleinte kellemes a hatás de mivel ez az állapot egy szer hatására jött létre, és az élmény átélője nem tudja kezelni ezt a helyzetet, később félelmek kerítik hatalmukba amelyek által egyre kellemetlenebb helyzetek teremtődnek. Mértéktelen alkoholfogyasztások alkalmával is előfordulhatnak alsóbb asztrál dimenziókba való betekintések.
A gyógyszerek mesterségesen
előállított kémiai, növényi, állati alapanyagot tartalmazó
készítmények, amelyeket az élettani funkciók fenntartására,
javítására vagy módosítására fejlesztettek ki. Hatásuk
igazából csak elméletileg valósult meg, ha nem így lenne nem
kellene őket egy életen át szedni. Valójában az emberre
pszichésen is ható legális drogok, melyek legtöbbször a
közreműködés nélküli gyógyulás ígéretével kábítják a
használót. Különösen érdekes az a lelkiismereti vonatkozással
járó kérdés is, hogyha például egy vegán beállítottságú
ember állati eredetű gyógyszert kap. A gyógyszerek többségét
receptre adják ki orvosi rendelőkben, kórházakban vagy
patikákban. Mellékhatásaik következtében többféle mérgezést
okozhatnak. Gyártásuk folyamán szintetikus vegyi anyagokat
információval telítenek víz segítségével, de hordozóanyaguk
általában méreganyagok. A szervezet egy idő után bizonyos
gyógyszerektől függővé válhat. A gyógyszerek az élelmiszerek
mellett a legelterjedtebb fogyasztói cikkek
világszerte.
Gyógyszerek felosztása különböző csoportok szerint:
Gyógyszerek felosztása különböző csoportok szerint:
- Hatáserősség: kereszt nélküli szerek, erős hatású szerek, altatók, mérgek, kábítószerek.
- Eredet: ásványi, növényi, állati, biokémiai, biotechnológiai, szintetikus.
- Farmakológiai hatás: emésztőrendszeri, szív érrendszeri, bőrgyógyászati készítmények vitaminok, ásványi anyagok.
- Hatás: a szervrendszerek és betegségeik gyógyszerei.
- Felhasználási terület: ember, állat gyógyászat
- Felhasználási mód: szájba, szembe, fülbe, orrba, gyomorba, hüvelybe, injekció formában.
- Alkalmazási hely: emésztőrendszer különböző pontjai, szív, csont, gerinc
- Gyógyszerforma: folyékony, szilárd, gél, gáz.
- Előállítási mód: magisztrális, galenusi, törzskönyvezett gyógyszergyári készítmények.
Amerikában
a harmadik vezető halálok a gyógyszer mellékhatások.
Legóvatosabb kimutatások szerint is évente 225 ezer ember hal meg
gyógyszer mellékhatásoktól és orvosi mulasztások, és
műhibák következtében. A gyógyszerek mellékhatásaikkal
újabb betegséget generálnak, nagyon alacsony rezgésszámmal
rendelkeznek, és a szervezet rezgésszámait is ebbe az irányba
csökkentik. Amerikában a gyógyszeripar és az olajipar
együttműködésének következtében sok gyógyszer alapanyagát a
kőolaj származékok, melléktermékek biztosítják. Az Egyesült
Államokban realizálódik a világ gyógyszerforgalmának
fele. Egyetlen gyógyszeripai termék kifejlesztése több száz
millió dollárba kerül, a szabadalmaztatás egyedüli joga a
gyógyszergyárat és az őt ellenőrző elitcsoportot illeti
meg.
Érdekes téma a parlagfű irtása és a rákbetegségek gyógymódjának eltitkolása. Amerikai gyógyszercégek parlagfűből készítenek gyógyszereket, ez a gyógynövény serkenti az őssejt termelést. Sok országban kemoterápiával kezelik a rákbetegségeket amelyről bebizonyosodott hogy fokozza a tumorsejtek terjedését, és az egészséges sejteket pusztítja. A gyógyszergyárak speciális termékeik közül az antidepresszánsokból adnak el a legtöbbet a Földön, és ezeknek az áldatlan mellékhatása hogy a demenciára való hajlamot nagy mértékben megnövelik. A védőoltások nemhogy védenének a betegségtől ami ellen beadják őket hanem betegséget generálnak. Itt van a kulcsszó betegség ellen adják, tulajdonképpen ezzel erősítik a betegséget. Bizonyított tény hogy némely oltások autoimmun és különböző szervrendszeri betegségeket okoznak. Az oltatlan emberek immunrendszere sokkal természetesebben tud működni. A vakcinák biológiai fegyvernek minősülnek amelyek aktív vírusokkal, és higannyal fertőzöttek lehetnek. A vakcinagyártók bevételei évente több száz millió dollár bevételt jelentenek, az emberiség megbetegítésén, és a népesség csökkentésén alapuló üzletág. Nem beszélve arról hogy a járványok mesterségesen kitenyésztett kórokozók időszakos terjesztése. Bizonyos esetekben még erre sincs szükség csak egy vaklármát idéznek elő rémhírekkel, hogy el tudják adni az oltóanyagot.
Az antibiotikumok 6 kórokozó ellen tudnak védelmet produkálni, és ha már 5 évig forgalomban vannak matuzsálemnek számítanak. Ezzel szemben az olajfa levele ezer kórokozó inaktivitására képes, az oregánó olajnak 100%-os a vírusölő képessége és a szervezettel termelteti meg az ellenanyagot. Az ezüst is hatástalanná teszi még a legmutánsabb kórokozót is. Ezek a természetes immunerősítők évezredek óta állják az idő, és a kórokozó mikroorganizmusok próbáját. Nagy igazságtartalma van ennek a latin mondásnak: Medica curat natura sanat, az orvos kezel a természet gyógyít.
A génmanipuláció természetesen már az orvosi kutatások területére is kiterjedt. Japán génsebészek génmanipulált fehérvérsejteket alkalmaztak vakcinaként tumorsejtek pusztítására. A szakemberek szerint eddig azért nem volt sikeres a rákterápia mert a T-limfociták élettartama túl rövid, amit génkezeléssel sikerült meghosszabbítaniuk. Ez a kutatómunka kísérlet volt, embereken még nem próbálták ki. Ezek után az a nagy kérdés hogy a szervezet egészséges sejtjei hogyan reagálnak a génkezelt fehérvérsejtekre, és az elméletileg sikeres beavatkozás később nem okoz még nagyobb mellékhatást mint amennyi látszat előnye van a génmanipulációnak.
Háztartási mérgek kategóriájába nagyon sokféle használati eszköz beletartozik, amelyek hosszú távon kellemetlen betegségek forrásai lehetnek. Mindannyian használunk tisztítószereket, tisztálkodószereket, kozmetikumokat. Ezen vegyi anyagok többsége erősen elgondolkodtató, hogy valójában mit is tisztít, vagy tisztít-e egyáltalán? Vagy csak egy jó üzleti fogása a vegyiparnak, és az általuk generált megbetegedések következtében a gyógyszeriparnak. Legveszélyesebb méreganyagok a háztartásunkban amiket napi szinten használhatunk:
Érdekes téma a parlagfű irtása és a rákbetegségek gyógymódjának eltitkolása. Amerikai gyógyszercégek parlagfűből készítenek gyógyszereket, ez a gyógynövény serkenti az őssejt termelést. Sok országban kemoterápiával kezelik a rákbetegségeket amelyről bebizonyosodott hogy fokozza a tumorsejtek terjedését, és az egészséges sejteket pusztítja. A gyógyszergyárak speciális termékeik közül az antidepresszánsokból adnak el a legtöbbet a Földön, és ezeknek az áldatlan mellékhatása hogy a demenciára való hajlamot nagy mértékben megnövelik. A védőoltások nemhogy védenének a betegségtől ami ellen beadják őket hanem betegséget generálnak. Itt van a kulcsszó betegség ellen adják, tulajdonképpen ezzel erősítik a betegséget. Bizonyított tény hogy némely oltások autoimmun és különböző szervrendszeri betegségeket okoznak. Az oltatlan emberek immunrendszere sokkal természetesebben tud működni. A vakcinák biológiai fegyvernek minősülnek amelyek aktív vírusokkal, és higannyal fertőzöttek lehetnek. A vakcinagyártók bevételei évente több száz millió dollár bevételt jelentenek, az emberiség megbetegítésén, és a népesség csökkentésén alapuló üzletág. Nem beszélve arról hogy a járványok mesterségesen kitenyésztett kórokozók időszakos terjesztése. Bizonyos esetekben még erre sincs szükség csak egy vaklármát idéznek elő rémhírekkel, hogy el tudják adni az oltóanyagot.
Az antibiotikumok 6 kórokozó ellen tudnak védelmet produkálni, és ha már 5 évig forgalomban vannak matuzsálemnek számítanak. Ezzel szemben az olajfa levele ezer kórokozó inaktivitására képes, az oregánó olajnak 100%-os a vírusölő képessége és a szervezettel termelteti meg az ellenanyagot. Az ezüst is hatástalanná teszi még a legmutánsabb kórokozót is. Ezek a természetes immunerősítők évezredek óta állják az idő, és a kórokozó mikroorganizmusok próbáját. Nagy igazságtartalma van ennek a latin mondásnak: Medica curat natura sanat, az orvos kezel a természet gyógyít.
A génmanipuláció természetesen már az orvosi kutatások területére is kiterjedt. Japán génsebészek génmanipulált fehérvérsejteket alkalmaztak vakcinaként tumorsejtek pusztítására. A szakemberek szerint eddig azért nem volt sikeres a rákterápia mert a T-limfociták élettartama túl rövid, amit génkezeléssel sikerült meghosszabbítaniuk. Ez a kutatómunka kísérlet volt, embereken még nem próbálták ki. Ezek után az a nagy kérdés hogy a szervezet egészséges sejtjei hogyan reagálnak a génkezelt fehérvérsejtekre, és az elméletileg sikeres beavatkozás később nem okoz még nagyobb mellékhatást mint amennyi látszat előnye van a génmanipulációnak.
Háztartási mérgek kategóriájába nagyon sokféle használati eszköz beletartozik, amelyek hosszú távon kellemetlen betegségek forrásai lehetnek. Mindannyian használunk tisztítószereket, tisztálkodószereket, kozmetikumokat. Ezen vegyi anyagok többsége erősen elgondolkodtató, hogy valójában mit is tisztít, vagy tisztít-e egyáltalán? Vagy csak egy jó üzleti fogása a vegyiparnak, és az általuk generált megbetegedések következtében a gyógyszeriparnak. Legveszélyesebb méreganyagok a háztartásunkban amiket napi szinten használhatunk:
- Alumínium származékok, dezodorok
- Kőolaj származékok, testápolók
- Kémiai fényvédő szerek, naptejek, tusfürdők
- Habképzők, tusfürdők, samponok,balzsamok
- Emulgeátorok, kozmetikai szerek
- Parabének kozmetikai szerek
- Szintetikus illatanyagok, parfümök
- Tartósítószerek, krémek
- Szintetikus színezékek műanyagok
- PPD hajfestékek
- Fluorvegyületek, fogkrémek
- Talkum hintőporok kisgyermekeknél légúti problémák forrásai lehetnek
- Triklozán kozmetikai szerek, háztartási eszközök
- Sodium Lauryl Sulfate, szájvizek, fogkrémek, tusfürdők, borotvahabok, samponok.
Ezek
a méreganyagok tumorokat, meddőséget, szem és bőrirritációt,
légúti problémákat, valamint különféle biológiai
elváltozásokat például sejtelhalást okozhatnak. Ezeken kívül
még számtalan mérgező anyaggal találkozhatunk a lakásunkban:
- Formaldehidet kibocsájtó műszálas szőnyegek, bútorok, tapéták
- Égési melléktermékek, szénmonoxid, nitrogén dioxid, dioxin
- Biológiai szennyező anyagok, atkák, állatszőr, vírusok, baktériumok, gombák.
- Illékony szerves vegyületek, benzol, ammónia amelyek festékekből, lakkokból és tisztítószerekből származnak.
- Légfrissítők szintetikus illatanyagai.
- Radon padlók és falak repedésein keresztül kerülhet a lakásba.
- Ólom és azbeszt festékek, szigetelőanyagok a forrásai.
- PVC illékony irritáló gázok szabadulhatnak fel belőle.
- PCB festékekben, ragasztókban, szigetelőanyagokban, műanyagokban előforduló környezetre és az emberi szervezete veszélyes anyag.
- DMF bőrkanapékat kezelték le vele penészgombák ellen.
- Kerámiaedények is tartalmazhatnak ólmot.
- Konzervdobozok belső fala BPA-val van bevonva, ez az anyag mirigy és szívproblémákat okozhat.
- Mosó és tisztítószerek irritáló vegyületek forrásai.
- Műanyag edényekből hő hatására polisztirol szabadul fel.
- Műanyag párnák égésgátló vegyületeket tartalmaznak.
- Ruhák elasztán része kőolajszármazék és a műszálak szintetikus vegyi anyagok poliészterek
- Rovarirtók erős méreganyagok
- Ragasztók mérgező vegyületek
- Bútorfényezők fenolt tartalmaznak
- Rovarriasztó szerek rákkeltő anyagokat tartalmaznak.
- Gyermekjátékokban is mutattak ki rákkeltő vegyületeket
Ezek
a méreganyagok idegrendszeri károsodást szív, tüdő, máj,
mirigy problémákat és tumorokat okozhatnak.Vannak olyan környezeti
mérgek is amelyek károsítják a DNS-t és ezáltal a
sejtosztódást. Szobanövények nagy zöme erős mérgeket
tartalmazó növény, de a lakásban előforduló légköri
méreganyagok és elektroszmog megkötésében néhány fajuk nagyon
hasznos.
A stressz egy vagy több kellemetlen ingerre adott válaszreakció a szervezet részéről, amely idővel nagyon legyengíti az idegrendszert, az immunrendszert és a hormonrendszert. Rengeteg dolog kiválthatja: személyes vagy társas problémák, próbatételek, traumatikus események, befolyásolhatóság, de az igazi ok az mindig az adott személyben rejlik, hogy nem tudja kezelni a jelenlegi helyzetet. Tartós stressz okozhat fogyást vagy hízást, szorongást, anyagcsere zavarokat. A stressz sósavat termel amelynek következtében reflux, hajhullás, fekélyek, candidázis alakulhat ki. Hosszú távon visszafordíthatatlan károsodásokat okoz a szív érrendszerben, az emésztőrendszerben és az immunrendszerben.
Lelki, tudati megnyilvánulása félelmek, agresszió, depresszió formájában jelentkezik. A félelem ami ténylegesen egy bénító erő amely inaktívvá teszi azt a tudatot akit a hatalmába kerített. Az agresszió is a félelem egyik megnyilvánulása de ez a forma cselekésre sarkalja és igen kellemetlen személyekké alakítja áldozatait, akiket a negatív indulataik vezérelnek. A depresszió ugyancsak félelmi kiteljesedés amely már túl van a tényleges félelmen, és az agresszív félelmen. Ez a forma már a teljes inaktív állapottól az önmegsemmisítő állapotig minden negatív érzelmi és tudati megnyilvánulást magába foglal. Élő és szomorú példája ennek megoldatlan helyzetnek hogy bolygónkon évente 1 millió ember vet véget életének önkezével.
A stressz a pszichoszomatikus betegségek gyökere, napjaink civilizált betegségeinek táptalaja. Ősi mondás szerint a vakondtúrásokban botlunk meg nem a magas hegyekben. Tanuljuk meg kezelni az adott helyzeteket, de ez csak úgy működik ha saját magunkban tanulunk meg harmóniát teremteni. Nagyon fontos túllépni a problémákon, elengedni őket, jó irányba fordítani, mert ha nem tudjuk irányítani addig mindig vissza fognak térni egy megoldatlan helyzet vagy próbatétel formájában. Sok nehézséget okoz hogy magunkat sem ismerjük és ezért nem találjuk a belső összhangot az emberi kapcsolatainkban és adott helyzetekben. Ne féljünk a változástól az átalakulástól, hanem engedjük hogy a régi életforma megszűnjön, teremtsünk helyet az újnak. Az ember harmóniája soha nem a körülmények vagy más emberek függvénye. Mindig az egónkból fakad a problémák teremtésének és a kezelhetetlenségének a gyökere is. Vezéreljen minket az isteni tudatosság akkor biztos, hogy minden nehézség a javunkra válik. A nehézségekre szükségünk van a lelki fejlődésünk érdekében és ezeket az akadályokat az egónk biztosítja. Az isteni tudatosságból szeretet fakad ami legyőzi az alsóbb én félelmét, és ezáltal az alsó én segít eljutni a legfelsőbb tudatossághoz.
A stressz egy vagy több kellemetlen ingerre adott válaszreakció a szervezet részéről, amely idővel nagyon legyengíti az idegrendszert, az immunrendszert és a hormonrendszert. Rengeteg dolog kiválthatja: személyes vagy társas problémák, próbatételek, traumatikus események, befolyásolhatóság, de az igazi ok az mindig az adott személyben rejlik, hogy nem tudja kezelni a jelenlegi helyzetet. Tartós stressz okozhat fogyást vagy hízást, szorongást, anyagcsere zavarokat. A stressz sósavat termel amelynek következtében reflux, hajhullás, fekélyek, candidázis alakulhat ki. Hosszú távon visszafordíthatatlan károsodásokat okoz a szív érrendszerben, az emésztőrendszerben és az immunrendszerben.
Lelki, tudati megnyilvánulása félelmek, agresszió, depresszió formájában jelentkezik. A félelem ami ténylegesen egy bénító erő amely inaktívvá teszi azt a tudatot akit a hatalmába kerített. Az agresszió is a félelem egyik megnyilvánulása de ez a forma cselekésre sarkalja és igen kellemetlen személyekké alakítja áldozatait, akiket a negatív indulataik vezérelnek. A depresszió ugyancsak félelmi kiteljesedés amely már túl van a tényleges félelmen, és az agresszív félelmen. Ez a forma már a teljes inaktív állapottól az önmegsemmisítő állapotig minden negatív érzelmi és tudati megnyilvánulást magába foglal. Élő és szomorú példája ennek megoldatlan helyzetnek hogy bolygónkon évente 1 millió ember vet véget életének önkezével.
A stressz a pszichoszomatikus betegségek gyökere, napjaink civilizált betegségeinek táptalaja. Ősi mondás szerint a vakondtúrásokban botlunk meg nem a magas hegyekben. Tanuljuk meg kezelni az adott helyzeteket, de ez csak úgy működik ha saját magunkban tanulunk meg harmóniát teremteni. Nagyon fontos túllépni a problémákon, elengedni őket, jó irányba fordítani, mert ha nem tudjuk irányítani addig mindig vissza fognak térni egy megoldatlan helyzet vagy próbatétel formájában. Sok nehézséget okoz hogy magunkat sem ismerjük és ezért nem találjuk a belső összhangot az emberi kapcsolatainkban és adott helyzetekben. Ne féljünk a változástól az átalakulástól, hanem engedjük hogy a régi életforma megszűnjön, teremtsünk helyet az újnak. Az ember harmóniája soha nem a körülmények vagy más emberek függvénye. Mindig az egónkból fakad a problémák teremtésének és a kezelhetetlenségének a gyökere is. Vezéreljen minket az isteni tudatosság akkor biztos, hogy minden nehézség a javunkra válik. A nehézségekre szükségünk van a lelki fejlődésünk érdekében és ezeket az akadályokat az egónk biztosítja. Az isteni tudatosságból szeretet fakad ami legyőzi az alsóbb én félelmét, és ezáltal az alsó én segít eljutni a legfelsőbb tudatossághoz.
A só:
az utóbbi időkben érdekes információk kerültek napvilágra a
sóval kapcsolatban. Már a bibliai időkben is nagy jelentőséget
adtak a sónak. Napjainkban olyan teóriák terjedtek el, hogy
egyáltalán ne fogyasszunk sót mert betegségek forrása lehet,
vagy ami forgalomban van az nem NaCl hanem KCl. Mi itt akkor az
igazság? A szervezetnek szüksége van a sóra azaz a nátriumra, de
nem mindegy, hogy milyen tisztaságban, arányban és mennyiségben.
Nátriumot nemcsak sóból tudunk fölvenni, az algáknak is
jelentős Na tartalmuk van, a zöldségeink közül pedig a zellerben
van a legtöbb szerves Na. A természeti népek nem használtak sót,
ők szikes talajokon termett vad növényekből a tengeri hínárokból
és állatokból fedezték a nátriumigényüket. A tengerek
tisztulási formája hogy partra vetik a szennyezőanyagaikat,
elsősorban azokat amelyek az emberi civilizáció környezet
szennyezőanyai. Tengeri só lepárlások folyamán a só is
tekintélyes mennyiségű nem kívánatos anyaggal érintkezik.
Az utóbbi évtizedekben a kálium műtrágyákkal is megemelkedett a talajok kálium tartalma, ami drasztikusan megemeli a bennük termelt növények káliumtartalmát. A kálium túladagolással a sejtmembránok működése romlik a nátrium csökkenéssel sűrűsödik a vér, mert a szervezet a hiányzó nátriumot a tartalékaiból például a csontokból szerzi meg, ami csontritkuláshoz vezet. A vérelektrolit 99% víz, 0.9% NaCl, és 0,03 KCl az optimális arány. Ilyen az arány az óceánok vizében, a magzatvízben, és az infúziós oldatokban is. A szervezetből a nátrium 65%-a a káliumnak 2%-a ürül ki az anyagcsere folyamán. A kálium a sejten belül, a nátrium a sejten kívüli térben van. Az élelemmel bekerülő savak azonnali semlegesítésére a szervezetünk szabad bázisokat használ. Abban az esetben ha ez a folyamat hosszan fennáll, csökken a vér pufferkapacitása, majd azután eltolódik a nátrium-kálium arány. Viszont ez fordítva is igaz. Vagyis ha eltolódik a nátrium-kálium arány, akkor csökken a vér pufferkapacitása is. Ha a Na-K arány eltolódik, akkor a szervezet megbetegszik. Ezt megsínyli a szervezet sav-lúg egyensúlyt szabályozó rendszere is, könnyebben fölborul illetve előbb billen ki a helyes tartományból, és savassá válik. Ha kevés a nátrium bevitel a szervezet visszatartja a vizet ami ödémához vezet, ha kevés a kálium vese problémák alakulnak ki. Mostanában sok fiatal sportoló halt meg drasztikus nátriumveszteség, és ezzel párhuzamosan emelkedő kálium koncentráció következtében.
A káliumsó élettani hatásai szív érrendszeri problémákban, magas vérnyomásban, visszerek kialakulásában, veseproblémákban, meddőségben, immunrendszer gyengülésben, csontritkulásban, és rákban nyilvánul meg. Hosszú távon lassú biztos méreg a szervezetnek. A kálium túladagolás nagyon komoly negatív kihatással van a férfiak nemzőképességére. Ez nagyon sokban járult hozzá, hogy a legutóbbi 30 év során 1 millióval kevesebb magyar született, mint amennyi meghalt. Növényevő háziállatoknál is előfordulhatnak tetániás görcsök nagy mennyiségű magas kálium tartalmú füvek például búzafű elfogyasztása után. Amerikában vannak olyan elítéltek akiket tömény kálium kloriddal végeznek ki, és ez az anyag hamar felszívódik a szervezetben olyan formában hogy még boncolásnál sem lehet kimutatni. Kutyák elaltatásánál is tömény káliumot alkalmaznak, mert hamar megállítja a szívet. Különös hogy a hazai gyógyszertárak nem árulnak tiszta nátrium kloridot ami nem véletlen. Az igazi sók legalább 97%-arányban tartalmazzák a nátrium kloridot, sok forgalomban lévő só fele arányban. Túltelített oldat segítségével ami forró vízből és hagyományos sóból áll ki lehet választani a tiszta nátriumot, ami kikristályosodik. Érdekes módon desztillált vízzel és tiszta NaCl-al a rákbetegek 98-a meggyógyult bizonyos elit népcsoportoknál.
Az utóbbi évtizedekben a kálium műtrágyákkal is megemelkedett a talajok kálium tartalma, ami drasztikusan megemeli a bennük termelt növények káliumtartalmát. A kálium túladagolással a sejtmembránok működése romlik a nátrium csökkenéssel sűrűsödik a vér, mert a szervezet a hiányzó nátriumot a tartalékaiból például a csontokból szerzi meg, ami csontritkuláshoz vezet. A vérelektrolit 99% víz, 0.9% NaCl, és 0,03 KCl az optimális arány. Ilyen az arány az óceánok vizében, a magzatvízben, és az infúziós oldatokban is. A szervezetből a nátrium 65%-a a káliumnak 2%-a ürül ki az anyagcsere folyamán. A kálium a sejten belül, a nátrium a sejten kívüli térben van. Az élelemmel bekerülő savak azonnali semlegesítésére a szervezetünk szabad bázisokat használ. Abban az esetben ha ez a folyamat hosszan fennáll, csökken a vér pufferkapacitása, majd azután eltolódik a nátrium-kálium arány. Viszont ez fordítva is igaz. Vagyis ha eltolódik a nátrium-kálium arány, akkor csökken a vér pufferkapacitása is. Ha a Na-K arány eltolódik, akkor a szervezet megbetegszik. Ezt megsínyli a szervezet sav-lúg egyensúlyt szabályozó rendszere is, könnyebben fölborul illetve előbb billen ki a helyes tartományból, és savassá válik. Ha kevés a nátrium bevitel a szervezet visszatartja a vizet ami ödémához vezet, ha kevés a kálium vese problémák alakulnak ki. Mostanában sok fiatal sportoló halt meg drasztikus nátriumveszteség, és ezzel párhuzamosan emelkedő kálium koncentráció következtében.
A káliumsó élettani hatásai szív érrendszeri problémákban, magas vérnyomásban, visszerek kialakulásában, veseproblémákban, meddőségben, immunrendszer gyengülésben, csontritkulásban, és rákban nyilvánul meg. Hosszú távon lassú biztos méreg a szervezetnek. A kálium túladagolás nagyon komoly negatív kihatással van a férfiak nemzőképességére. Ez nagyon sokban járult hozzá, hogy a legutóbbi 30 év során 1 millióval kevesebb magyar született, mint amennyi meghalt. Növényevő háziállatoknál is előfordulhatnak tetániás görcsök nagy mennyiségű magas kálium tartalmú füvek például búzafű elfogyasztása után. Amerikában vannak olyan elítéltek akiket tömény kálium kloriddal végeznek ki, és ez az anyag hamar felszívódik a szervezetben olyan formában hogy még boncolásnál sem lehet kimutatni. Kutyák elaltatásánál is tömény káliumot alkalmaznak, mert hamar megállítja a szívet. Különös hogy a hazai gyógyszertárak nem árulnak tiszta nátrium kloridot ami nem véletlen. Az igazi sók legalább 97%-arányban tartalmazzák a nátrium kloridot, sok forgalomban lévő só fele arányban. Túltelített oldat segítségével ami forró vízből és hagyományos sóból áll ki lehet választani a tiszta nátriumot, ami kikristályosodik. Érdekes módon desztillált vízzel és tiszta NaCl-al a rákbetegek 98-a meggyógyult bizonyos elit népcsoportoknál.
A faszén a
legjobb folyadékfelszívó és méregmegkötő hatással rendelkező
anyag. Ősidők óta használják, bizonyított kísérletek
igazolják a halálos dózisú méreganyagok semlegesítését. A
méreganyagok kiürülése egy természeti embernél 32 óra, egy
öreg angol embernél 360 óra. Egy cmᵌ faszén 1
km² felszívó felülettel rendelkezik. A faszén sokféle
méreganyag megkötésére és semlegesítésére képes.
Gyógyszerek, kábítószerek, vírus és baktérium mérgek, állati
mérgek, idegen hormonok, növény védőszerek, ételmérgezések,
gombamérgek, alkoholok, sztrichnin, arzén, mérgező
gázok.
Vannak olyan mérgek amelyeknél lassabban hat vagy nagyobb dózis szükséges belőle. Ilyenek például a lítium, nehézfémek, cián, erős savak, erős lúgok, hígítók. Az Egyesült Államokban minden sürgősségi osztályon van faszénpor akut mérgezések és kábítószer túladagolások kezelésére. Semmilyen káros mellékhatása nincs. Jótékony hatással van az emésztésre a máj és vese problémákra, ízületi panaszokra és gyulladásokra. A patikai szenek nem faszenek hanem csontszenek. Készítésére a lassú égésből visszamaradt faszenek alkalmasak: fűz, hárs, nyír, nyár, bükk, és mogyoró fák szenei.
Vannak olyan mérgek amelyeknél lassabban hat vagy nagyobb dózis szükséges belőle. Ilyenek például a lítium, nehézfémek, cián, erős savak, erős lúgok, hígítók. Az Egyesült Államokban minden sürgősségi osztályon van faszénpor akut mérgezések és kábítószer túladagolások kezelésére. Semmilyen káros mellékhatása nincs. Jótékony hatással van az emésztésre a máj és vese problémákra, ízületi panaszokra és gyulladásokra. A patikai szenek nem faszenek hanem csontszenek. Készítésére a lassú égésből visszamaradt faszenek alkalmasak: fűz, hárs, nyír, nyár, bükk, és mogyoró fák szenei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése