2019. augusztus 12., hétfő

Út a jövőbe IV.




























Út a jövőbe IV.




Ma már nem élvezeti cikk a napon szárított paradicsom




Ismét itt a nyár, újból terem a paradicsom. Mivel sokan kíváncsiak vagytok a napon történő szárítására, elárulom tapasztalataimat, hisz ki szeretné ezt a finomságot méregdrága bolti termékként megvásárolni, ha magunk is elkészíthetjük.
A paradicsom, szárítva (aszalva) kitűnően alkalmas a téli, szűkösebb időkben paradicsomszükségletünk pótlására. Finom csemege, ami sok ételünk alapanyaga lehet.Pizzához, sós, édes süteményekhez, de mindenhez használható, amibe egyébként paradicsomot tennénk. A paradicsomot, ajó idő eljöttével napon szárítva tartósíthatjuk legegyszerűbben. Épp akkor, amikor eljön a szezonja.
A napon szárításra majdnem minden fajta paradicsom alkalmas, de leginkább a tojásparadicsomot (lucullus, san marzano) javaslom. Ezek kevésbé levesek, tömörebb húsúak, mint a többi fajta. Az elmúlt nyáron nagy tapasztalatot szereztem a paradicsom szárításával kapcsolatban, így ezt igyekszem mindenki hasznára fordítani.
A megmosott, egészséges paradicsomokat felvágjuk. A kisebbeket félbe, a nagyobbakat negyedbe, a legnagyobbakat nyolc felé. Kicsit megsózzuk és állni hagyjuk. Mikor kevés levet engedett, a magokkal együtt a lágy közepét kinyomjuk úgy, hogy csak a húsa maradjon. A paradicsom darabokat árnyékos, szellős helyre tesszük. Mivel naponta csökken a térfogatuk a vízvesztés miatt, átforgathatjuk, átrendezhetjük őket a jobb helykihasználás miatt. A szárítást végezhetjük akár tálcán, házikészítésű aszaló berendezésben, de aszalógépben is.
Az időjárástól függően a szabadban néhány nap alatt megszárad annyira, hogy napraforgó olajba, kisebb üvegekbe tegyük. Vékony szeletekre vágott fokhagymagerezdeket tehetünk mellé,friss rozmaring, oregánó, és bazsalikom szálakkal együtt. A fokhagyma, és a fűszerek aromája is oldódik az olajban, ígykitűnően fűszerezett végeredményt kapunk. A paradicsom a szárítás során súlyának kb.80 százalékát elveszti.
A szárítással kapcsolatos tapasztalataimat összegyűjtöttem, blogomban megosztottam, ott többet olvashattok róla, valamint sok fotót találhattok. Lépésről lépésre.
Szakács: Gasztropajti




Napon szárított paradicsom. Ahogy én készítem...


Most, hogy kiderült paradicsomfüggőségem, - amit egyáltalán nem szégyellek - lássuk, hogyan gondoskodom télre is a pari által nyújtott élményről. A nyaram, tervezetten a paradicsom feldolgozásról szólt. Volt ami kísérleti jelleggel, volt ami kipróbált eljáráson alapult, tapasztalataimat összegezve, esetleg továbbfejlesztve. Fontos dolog, hogy tapasztalataimat megosztva, sok paradicsomrajongó sorstársammal kerültem kapcsolatba, és eszméket cseréltünk. Számomra hasznos, új infókat kaptam, és adtam át.



A kép csak illusztráció!  Ezen a módon állítom, hogy nem lehet
paradicsomot szárítani. Ha valaki mégis megpróbálná,
minden felelősséget elhárítok magamról.

Lucullus paradicsom. Az egyik
legalkalmasabb a szárításra.
A paradicsom míg terem, számomra létszükséglet. Semmihez nem hasonlítható íze rabul ejtett régen. Ehhez az ízhez ragaszkodom akkor is, mikor a friss gyümölcs nem szerezhető be. Igen! Jól látjátok! Én gyümölcsnek nevezem a paradicsomot. Tudom, nem ez volt az a tiltott gyümölcs, amiért kiűzettünk a paradicsomból, de a Magyar nyelv, álláspontom szerint, nem véletlenül írja ugyanazzal a szóval a helyet, és a gyümölcsöt. Na és a hazai paradicsom, valóban mennyei! Nem ugyanaz, mint más nemzeteké. Kóstoltam már több ország tomátóját. Egyedül az Olasz, és Spanyol pari volt hasonló a mienkhez. Az is igaz, hogy a Taljánok tekinthetők a paradicsom legnagyobb termelőjének Európában. Származási helye szerint, Dél Amerikai jövevény, de az ottanihoz még nem volt szerencsém, és valószínű, úgy élem le gyarló életem, hogy nem is kötök személyes ismeretséget a perui, vagy Argentin parival. Bár ki tudja. Azt sem gondoltam, hogy Dél Amerikai cseresznyét fogok enni valaha is. (Megint kalandozok. Úgy látszik ez a korral jár) De térjünk vissza a vén Európába. Az Olaszok sem hülyék! Ők is rájöttek, hogy ha nincs friss, jó a tartósított is. A paradicsomot viszont legegyszerűbben, napon történő szárítással lehet megőrizni az utókornak. Tehát szárítsunk napon paradicsomot. Ezt a nemes célt követve, én is kipróbáltam már 2 éve, akkor kis mennyiségben a pariszárítást. Az áldott interneten viszonylag kevés infót találtam, ezért maradt a ráérzés, ami megmondom őszintén nagyon jóra sikeredett. Lehet, hogy az Isten is paradicsomszárítónak teremtett? Azért senki ne gondoljon nagy dolgokra!



Szárításra váró paradicsomszeletek.


A pari szárítása, nem bonyolult dolog. Azzal viszont senki ne próbálkozzon, hogy egészben próbálja aszalni. A paradicsom bőre, elég kemény ahhoz, hogy a benne található víz ne távozzon önként a gyümölcsből. Ezért könnyítsünk az áldott napfény dolgán! Vágjuk fel a parikat! Mindegyiket más-más módon. A pici koktélparadicsomokat félbe. A tojásparadicsomokat negyedbe. A nagyobb méretűeket nyolc részre. És most elérkeztünk a paradicsomfajtákhoz. Minden pari aszalható! A legjobb eredményt viszont az erre a célra nemesített, San Marzano, illetve Lucullus néven ismert finomságokkal érhetünk el.

Első napos, aszalódó paradicsomjaim.
Ezek a tojásdad gyümölcsök a legalkalmasabbak szárításra. Egyáltalán mindenféle feldolgozásra. A Taljánok ebből készítik konzervjeik jelentős részét. Hámozva, egészben, szeletelve, és rengeteg más formában köszön ránk az áruházak polcain. Jó drágán!!! Ezért határoztam el, hogy ha megtehetem, miért ne én alkossam meg a téli paradicsomszükségletem, legalább egy részét. A gondolatot pedig tett követte. Kicsi kerttel rendelkezem. Paradicsomot viszont akár cserépben, balkonon is lehet termeszteni. Csak a megfelelő fajtát kell kiválasztani. Vannak kitűnő fajták, melyek megteremnek az erkélyen is. Az előbb leírt, tojás alakúak is alkalmasak erre. Fényre, és tápanyagra van szükségük! Északi tájolású erkélyen ne próbálkozzunk! A paradicsom nem túl igényes növény. De vízre, fényre szüksége van. Ezt később, bőségesen meghálálja! Vannak betegségek, vírusok, gombák, melyek kárt okozhatnak ültetvényünkben, de ezek viszonylag ritkák. De nem a pari termesztéséről értekezek. Ez csak egy mellékvágány volt, amiről máris visszatérek a főcsapásra.

A paradicsomszárítás, egyik legegyszerűbb
 módja. Faluhelyi László képe.
Tehát paradicsomot szárítunk. Tehetjük ezt, különböző alkalmatosságokban, de egyszerűen a napon is. A praktikum viszont azt kívánja, hogy mozgathatóak legyenek szárítandó gyümölcseink. Miért is? Jöhet eső, szélvihar. Ezek finoman szólva sem használnak a már megkezdett szárításnak. Az első szabály tehát: tanácsos fedett, de azért szellős, napos helyen szárítani. 





Paradicsom aszalás, aszalógépben.
Bognár Andrea fényképe.

Erre különböző eszközök állnak rendelkezésünkre, a legegyszerűbbektől, a profi berendezésekig. Én az általam legegyszerűbbnek vélt, olcsó megoldást választottam. Gazdaboltban vásároltam 3 lyukacsos aljú műanyag tálcát, amit valószínű hajtatáskor használnak rendeltetés szerint. Mivel meg kellett emelni, csavarokat barkácsoltam beléjük, majd méretre vágott szúnyoghálót szabtam aljukra, valamint keretre feszített szúnyogháló került rájuk.  Ez utóbbit, csak azért, mert időnként megjelennek nemkívánatos vendégek. (különböző rovarok, melyeknek nagyon finomnak tűnik a parik finom nedve) A szellőzés viszont biztosított.


Saját aszalótálcáim. Friss, és már
száradt paradicsomokkal.
Az azonos méret miatt tálcáim egymásra is helyezhetőek, a lyukacsosság pedig biztosítja a szellőzést. Erre van a legnagyobb szükség. Alul, felül áramolhasson a levegő. El is határoztam, hogy idén kompjúterizálom az aszalást. Ez abban fog megnyilvánulni, hogy kiselejtezett számítógép ventilátor segít rá a légáramra. Jól kitaláltam mi? 
Ha pedig megvan a berendezés, hozzákezdhetünk az aszalásnak. Első lépés, a szüret. Csak a szép érett (nem túlérett) paradicsomot szárítsuk. Ha piacon vásárolunk, ott is a nem repedt parit válogassuk ki. A feldolgozás előtt jól mossuk meg a parikat, és csöpögtessük le. Vágjuk fel, a piciket félbe, a nagyobbakat negyedbe, a még nagyobbakat nyolc részre. 





San Marzano, és koktélparadicsom,
aszalás közben.
Saját újításom következik!!! A felszeletelt parikból kinyomom a magos, leves részt. Nem durván, finoman. A magra, és a lére semmi szükség. Ezek nélkül jobban, gyorsabban szárad, és kevesebb a lehetőség a penészedésre. Ritkán találkoztam már ez utóbbival is. Nem örültem neki, de a penészes egyedek gyors eltávolításával, megakadályoztam a továbbterjedést. A felszelt parikat a szárítórácsra helyezzük. Szépen sorban, katonás rendben. Már az első nap után is jelentős méretcsökkenés következik be. A szeleteket ilyenkor átrendezhetjük, a gazdaságosabb helykihasználás miatt. Magyarul, közelebb rakhatjuk őket egymáshoz. 



Száradó paradicsomjaim. Néhány nap alatt megfelelően megaszalódnak.

A végleges szárítási idő méretenként, fajtánként változó. Na meg annak függvényében is, hogy mi lészen a feldolgozás végcélja. A paradicsomokat a szeletelés után kicsit meg is sózom. Ezáltal könnyebben engedi ki a maradék lét is, így gyorsabban szárad. Valamit majdnem elfelejtettem! Ha az időjárás nem fogad kegyeibe bennünket, nyugodtan folytathatjuk a már elkezdett szárítást alacsony hőmérsékletű sütőben is. 40-50 fok a javasolt! A száradás közben a súly jelentősen, tapasztalataim alapján ötödére csökken. 



Kész paradicsomos üvegek. Saját 
termés, saját csomagolás, 
egységes kép.
A napon szárított paradicsomot, többféleképp tárolhatjuk. Lehet vászon, vagy papírzacskóban szellős, hűvös helyen. A legismertebb megoldás, ha olajban tesszük el. Sima étolajban. A napraforgóolaj íze semleges, így azt javaslom. Kisebb üvegekbe, tartósítószerek nélkül, hosszú ideig eláll. Lehet natúr, vagy fűszerezett is. Ezt a felhasználás célja határozza meg. Én szoktam tenni az üvegekbe vékonyra szelt fokhagymagerezdeket, kisebb bazsalikomszárakat, oregánót, esetleg rozmaringot. Ezt mindenki saját ízlésére bízom. (ezek szerint az íz, az ízlelés, és az ízlés összefüggő fogalmak) A nagyon megszárított parit, pedig nyugodtan őröljük meg. Később ez is felhasználható por alakban mindenhez, amibe egyébként paradicsomot tennénk. Legutóbb bolognai spagettit készítettem paradicsomporral. Az aszalt paradicsomok is mindenbe használhatók, amibe egyébként friss paradicsom kerülne. 






Paradicsompor. Kizárólag 
koktélparadicsomból készítem.
Van egy újításom, ami a család kedvence, és csak aszalt parival képzelhető el. Ez a leveles tésztával készült aszalt paradicsomos papucs. Kitűnő vendégváró süti.
A télre eltett parikat, 2 decis üvegekben tárolom. Ez pont elegendő adag a sütés-főzéshez alkalmanként. Az üvegek felbontás után is tárolhatók. Az ízesített olaj sem vész kárba. Ezt keverem ugyanis a pizzatésztába, sütemények tésztájába. A kioldott fűszeraromák isteni ízt adnak ezen étkeknek.

Aszalt paradicsomos papucsok. A tésztába belekeverve a paradicsom fokhagymás, bazsalikomos fűszerolaja, a töltelék, saját készítésű ajvár, és napon szárított paradicsom.
A család egyik nagy kedvence!

Le kéne vonni valami konklúziót? Nem muszáj. Az viszont biztos, hagy a paradicsom fontos életemben. Nem szégyellem paradicsomfüggőségemet! Nem is fogom kezeltetni magam, ugyanis függőségem nem okoz egészségkárosodást. Sőt! Bátran állítom, hogy a paradicsom, bármilyen formában fogyasztva, igenis hasznos egészségünkben!


Robbanás előtt áll a gyógyítás, 3D nyomtatóval új szervek készülhetnek





Pár hete járta körbe a világsajtót a hír, hogy 3D nyomtatással mentettek meg egy babát: nem jól működő légcsövét a légútba ültetett, 3D nyomtatott, a korábbi, kézi megoldásoknál sokkal precízebben illeszkedő, jóval olcsóbb és idővel magától felszívódó protézissel pótolták. A beültetett műlégcsövet rekordidő alatt engedélyezték. A megoldás nagy hullámokat kavart, jól mutatja, mekkora fejlődési lehetőség előtt áll az orvostudomány néhány területe az új nyomtatási technológiának köszönhetően.
Hatalmas növekedés volt a 3D nyomtatásban, az iparág 2012-ben 1 milliárd dolláros bevétellel számolhatott, az összeg pedig egyre magasabb, a mostani számítások szerint a növekedés 2025-ig biztosan nem áll meg. A 3D nyomtatók eladása megugrott, néhány gyártó nem is tudja tartani a megnövekedett keresletet.
Az IDTechEx elemzése szerint iparágakra lebontva robbanás előtt áll a felhasználás az űriparban, az autóiparban, a legnagyobb növekedést a dizájnertermékek, ékszerek piacán, az építészetben és a fogászati, orvosi szektorokban sikerült elérni. Egyelőre az USA-ban használják a legtöbb 3D nyomtatót, de feljövőben van Európa és Ázsia is.
Mire jó az orvoslásban?
A 3D nyomtatás segítségével olcsón állíthatunk majd elő összetett szerkezeteket. Lehetséges lesz összeilleszthető, kis méretű struktúrák létrehozása, amelyeket más módszerekkel nem lehetne elkészíteni, vagy egyszerűen jóval drágábbak lennének.
Ezek a költséghatékony, tömeges módosítással (mass customization) dolgozó területek már léteznek, az orvostudományban most kezd széles körben elterjedni a 3D nyomtatás a protézisek, ortopédiai implantátumok, amelyeket CT-, illetve MRI-szkennelés segítségével pontosan a páciensekre szabnak.
A svéd Arcam AB azt állítja, mára több mint 20 ezer implantátumot készítettek az úgynevezett elektronnyalábos olvasztótechnológiával (electron beam melting). MRI és CT alapján implantátumokat csinálni nem új dolog, sok orvosi cég alkalmazza már ezt évek óta, igaz, ők nem 3D nyomtatókat, hanem CNC gépeket használnak.
A 3D nyomtatók sokkal összetettebb szerkezeteket hoznak létre, a CNC gépek viszont több anyaggal kompatibilisek, és nincsenek olyan hátrányaik, mint a 3D nyomtatott részeknek. A legtöbb ortopédiai implantátum ráadásul szerkezetre eléggé egyszerű.
Drága
Elég valószínű, hogy a 3D nyomtatókat gyártók a mostani technológiával szemben határozzák majd meg magukat, hogy a speciális igényű egészségügyi szektor biztosan megértse az általuk nyújtott előnyöket. Egyelőre nem lesz könnyű, hiszen sok esetben nagyon drága megoldásokról beszélhetünk, legalábbis az egyszeri beruházások szintjén.
Ugyanilyen kis mennyiségű, de nagyon értékes gyártásra lehet számítani a repülőgépiparban is: az F–18-as katonai repülőgép néhány részét már most is műanyagból, 3D nyomtatással készítették el. A minősítési folyamtok és a konkrét anyagok még kérdésesek, kevés olyan van, amelyekkel precízen lehet nyomtatni.
Az ár a magas minőségű termékeknél szintén problémát okozhat, a piac gyakorlatilag nem mozdult az az alacsony-, illetve középkategóriás nyomtatókhoz képest. Azok a nyomtatók, amik 1 millió dollárba kerültek, most is annyiba kerülnek, viszont a megjelenésükkor 100 ezer dolláros nyomtatók mára ennek felébe kerülnek. Nem is várható igazán előrelépés, hiszen viszonylag kevés gyártó gyárt magas minőségű nyomtatásra szánt eszközöket.
A felhasználandó anyagok áránál hasonló a helyzet. A prémium 3D nyomtatáshoz a gyártók külön ajánlják egyes, elvileg gépükhöz optimalizált anyagokat, ami szintén csökkenti a verseny esélyét. Egy kilogramm, nyomtatáshoz való titánpor 700 dollár (159 ezer forint) is lehet, pedig 1 kilogramm egyszerű titán ára kevesebb mint 100 dollár (23 ezer forint).
Egységes szabályozás nincs
Májusban az orvosoknak 3D nyomtatott megoldással sikerült megmenteniük egy baba életét: nem volt stabil a légútja, ezért meg kellett támasztani. Eredetileg kézzel készítik ezeket a légúti síneket, most viszont precízebb, gyorsabb megoldást alkalmaztak. Először CT-szkenneléssel képet készítettek a páciens légcsövéről és hörgőiről. Ezután számítógépes modellezéssel megalkottak egy sínt, ami tökéletesen beleillett a baba légútjába. A modellt ezután 3D nyomtatóval kinyomtatták. Anyaga polikaprolakton, amely három év alatt felszívódik.
Az eszköz azonnal megkapta a szükséges engedélyeket az ezért felelős amerikai hivataltól, a Food and Drug Administrationtől, azonban egyedi esetről van szó, egységes szabályozás még nincs a bionyomtatásra, testrészek előállítására. Az biztos, hogy minél előbb lépni kell majd, hiszen a nyomtatók terjednek, és egyre több mindent lehet velük megvalósítani a orvostudományi területen is.
Működő szervek nyomtatóból
A 3D nyomtatás terjedése nagyon hasznos lehet, rengeteg pozitív hatással. Az elemzők szerint az új technológia lecsökkentheti a most hosszúra nyúló veseátültetési várólistát. Az amerikai szervátültetési listán lévő, körülbelül 113 ezer amerikai 80 százalékának új vesére van szüksége, de csak 30 ezer átültetést végeznek évente, ami lényegében 4 ezer, veséhez kapcsolódó halált jelent.
Az új szerves anyagokkal dolgozó nyomtatók megváltoztathatják ezt a helyzetet: a University of Iowa-ról Ibrahim Ozbolat és kollégái 3D nyomtatóval készítettek élő szöveteket. A kutatók szerint a hosszú távú cél túlzás nélkül az, hogy tíz éven belül működő emberi szerveket tudjanak előállítani.
Viszlát, cukorbetegség
Teljesen új szervek létrehozásával szabályozni lehetne a cukorbetegséget: ha nem lenne elég, hogy őssejtekből szerveket hozunk létre, a jövőben az is lehetséges lesz például, hogy glükóz-érzékeny hasnyálmirigyszerű szervet hozzunk lére. Ezt laborban növesztenék, majd bárhova beültethető lenne a testben, hogy szabályozza a vércukorszintet.
Egy másik potenciális felhasználási terület az égési sérülésekkel kapcsolatos. A mostani eljárás szerint a test érintetlen részéről kell fájdalmasan bőrt eltávolítani, hogy a többi részt kezelni tudják. A University of Toronto kutatói azonban kifejlesztettek egy ennél jobb megoldást: a 3D nyomtatóba bőrsejteket és különböző polimereket tesznek, és mesterségesen hoznak létre bőrfelületet. Ráadásul ez a kutatócsoport egyszerűsített változatot használt, és állítólag nagyon olcsón állítja elő a szöveteket.
Sokkal jobb protézisek
A 3D nyomtatás egyik legígéretesebb területe a protézisgyártás: az így előállított művégtagok helyettesíthetik a hiányzó végtagokat. Itt már most is rengeteg 3D nyomtatott dolgot a találhatunk, ráadásul ezek a megoldások nagy mértékben megváltoztathatják a páciensek életminőségét, elégedettségüket.
A mostani protézisek nem illeszkednek eléggé, így használóik sokszor úgy élik meg, hogy viselésük stigma, az emberek ez alapján előítéletesek velük szemben. A Bespoke Innovations tudósai viszont olyan protézisburkolatokat alkottak, amely nagyon jól utánozza a viselőjének megmaradt végtagját, ráadásul mindez testre szabható, hogy jobban megfeleljen az egyéni elvárásoknak. Teljes végtagot még nem alkottak 3D-s eljárással, azonban egy koponyasérült koponyájának 75 százalékát már pótolták ilyen implantátummal, így valószínűleg a teljes végtagpótlás sem a távoli jövő már..
Forradalom jöhet a fogászatban is: a fogszabályozás jóval olcsóbb és hatékonyabb lehet 3D nyomtatott hozzávalókkal. Már valóság az így elkészült korona, híd, sőt teljes fogsor is. A folyamat ráadásul kevésbé zavaró, mivel nem kell mintát készíteni a szájról, legalábbis nem a megszokott, fizikai beavatkozást igénylő módszerekkel.
Gyakorlatilag lassan minden lehetséges, amit ember el bír képzelni, készül már a 3D fül, amivel úgy hallhatunk, mint az eredetivel, belga orvosok pedig papírból nyomtatnak csontokat, hogy gyorsabban tudják elvégezni a műtéteket. Ha ez nem lenne elég: pótoltak már arcrészletet is így.
Kapcsolódó anyagaink: 
Az additív technológia előnye a hulladékképzés csökkentésében (is) áll. De mi is az az additív technológia? http://utajovobe.eu/hirek/energetika/925-az-additiv-technologia-elonye-a-hulladekkepzes-csokkenteseben-is-all-de-mi-is-az-az-additiv-technologia 





Hogyan tegyük zölddé a sivatagot és fordítsuk vissza a klímaváltozást




Allan Savory kutatási területe a dezertifikáció, vagy egyszerű szavakkal élve a szárazföld elsivatagosodása. Előadásában, mely videón is megtekinthető, igen egyszerű javaslattal állt elő. Ki kell zöldíteni a sivatagokat, melynek következtében még a klímaváltozás is visszafordítható.
A sivatagosodás a Föld füves pusztáinak kétharmad részét érinti. Amellett, hogy felgyorsítja a klímaváltozást, társadalmi káoszba taszítja a tradicionális állattartó közösségeket. 
Savory úgy véli - és igazát eddigi munkássága is alátámasztja -, hogy meglepő módszerével meg lehet óvni a füves térségeket az elsivatagosodástól. Sőt, még a lepusztult tájakra is vissza lehet hozni az egykori füves pusztákat, állítja.
A tudós és egyben gyakorlati szakember nem kíván sokat. Állatokkal javasolja ellepni a pusztaságokat, és ezen csordák terelésével biztosítja/másolja azt a természetes folyamatot, melynek révén a földterület zöld marad, illetve megőrzi termőképességét, miközben a növényzet szenet köt meg a légkörből. Ellenkező esetben, azaz elsivatagosodás közben a folyamat pont fordított. Az elpusztult növényzet szenet juttat a légkörbe, és így hozzájárul a felmelegedés felgyorsulásához.
Bár az előadás lényegét összefoglaltuk, mégis érdemes megtekinteni a videót, hiszen fotókkal is igazolja Savory állításai helyességét.
Sokakban felmerülhet a kérdés, megoldható-e mindenhol a csordák bevetése, és az is, ennek milyen környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek. Pl. milyen metán kibocsátással kell számolni megemelkedett létszámú tehénállomány esetében.
Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a sivatag zöldítésének kell az origónak lennie, és minden mást ehhez viszonyítva kell kialakítani, különben a sivatag győz, a Föld pedig annyira fel fog melegedni, hogy azon már nem fogunk tudni meg- túlélni.





Környezetbarát szennyvízkezelés és – hasznosítás 3. A nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszer





A héten tovább folytatjuk a nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszer ismertetését a Krisna-völgyben is alkalmazott technológia bemutatásával. Végigkísérjük a szennyvíz útját és a tisztulás folyamatát, továbbá bemutatjuk, hogyan is épül fel a tisztítótelep, illetve mire használhatóak a szennyvíz kezelés során keletkezett melléktermékek, a tisztított víz és a szennyvíziszap.
A tisztítótelep felépítése illetve a szennyvíz útjának főbb állomásai:
1. Csatornarendszer:
A Krisna-völgyi tisztítórendszer egyik lényeges jellemzője, hogy mindenféle hozzáadott, külső energiaráfordítás nélkül, mindössze a gravitáció erejét felhasználva működtethető. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a csővezetékrendszer úgy került kialakításra, hogy annak van egy kisebb mértékű lejtése, ami 1-3 ezrelék, vagyis 1-3 mm/méter. (Az ennél nagyobb és kisebb lejtésszög egyaránt dugulást eredményez.) Mivel ez az érték elég kicsinek számít, a módszer sík terepen is jól alkalmazható.
2. Tisztítótelep:
2.1. Rácsos szemétleválasztó és előülepítő:
A szennyvíz először egy rácsos szemétleválasztón folyik keresztül, ahol a nagyméretű szilárd szennyeződések fennakadnak. TEENDŐ! A rácsot rendszeres időközönként le kell takarítani, üríteni szükséges.
Az előülepítő egy mély, henger alakú négyosztatú medence, melyet függőlegesen elhelyezett saválló acéllemezek osztanak részekre. Ezek feladata, hogy a szennyvizet különböző fázisokra válasszák szét. Az előülepítőben a bomlási folyamatok előrehaladtával lefelé és felfelé irányuló anyagmozgások zajlanak. Ezek eredményeként a következő fázisok (vagyis a szennyvíz következő részei) alakulnak ki: a felülúszó szilárd rész, a leülepedő iszap rész és a vizes fázis. A cél, hogy az első kettő fázist (vagyis a szilárd részeket) leválasztva a folyékony rész továbbhaladjon a nádágyak felé. Az acéllemezek feladata egyébként az, hogy megakadályozzák, hogy a felülúszó bekerüljön a dréncsöves tisztítórendszerbe illetve tovább a nádágyak felé.
Mi történik a szilárd részekkel? A felülúszót le lehet merni, a leülepedett iszapot pedig időnként ki kell szivattyúzni, hogy ne gyűljön és tömörödjön össze túlságosan. A szennyvíztisztítás e kétféle mellékterméke komposztálás során újrahasznosítható. A két rész külön komposztálható, de a fertőzésveszély (pl. hepatitisz) fennállása miatt ezt csakis a legnagyobb odafigyeléssel szabad végezni. A folyamat során adalékanyagot (forgácsot, fűrészport, szalmát, falevelet) szükséges még hozzákeverni. Ezt az elegyet 1 évig kell komposztálni, a keletkező anyagot pedig trágyaként, pl. energiaerdőben lehet felhasználni. FIGYELEM! A tevékenység engedélyköteles (már csak a szagterhelés kezelése miatt is), a higiéniás előírásokat szigorúan be kell tartani. A keletkező komposztot az élelmiszertermelésben nem szabad felhasználni!
A szennyvízkezelésnek ebben a fázisában a szennyező anyagok mennyiségének körülbelül a felétől szabadulhatunk meg, mindössze annak köszönhetően, hogy a szennyvíz állt és ülepedés történt. Az iszap különválásával erőteljes biológiai tisztítás is történik.
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_nadas_tisztito.jpg2.2. Nádágyak:
A lefölözött szennyvíz az elosztóaknába ömlik, majd innen a dréncsöveken keresztül a szigetelt, vastag (2 mm-es) tófóliával bélelt főmedencékbe, a nádágyakba kerül.
A nádágyakat talajjal töltik fel, és ebbe az ültető közegbe telepítik a közönséges nádat (Phragmites australis). A medence alja úgy kerül kialakításra, hogy az enyhén (1 ezrelékkel) lejtsen. A szennyvíz 5-6 nap alatt vándorol a nádágy befolyó oldaláról a kifolyó oldalra, miközben tovább tisztul.
A nádgyökérzónás szennyvíztisztító 2 fő típusát különböztetjük meg: a horizontális (zárt) és a vertikális (nyílt) rendszerű nádágyakat. Krisna-völgyben az előbbit alkalmazzák, és mi is ezt ajánljuk több okból is. A horizontális kialakítás lényege, hogy a szennyvíz az alsó talajszinten (kb. 70 cm mélyen) kerül bevezetésre. A bejövő dréncső a nádágy teljes szélességében ki van húzva és kavicsborítás, továbbá geotextília védi a föld beszivárgásától.  Ezzel szemben vertikális nádágy esetében a szennyvíz a talaj felszínére kerül, szétterül, majd onnan szivárog lefelé a talajtestbe. Mindkét típus esetében a medence ellentétes oldalán, a nádágy aljában történik a tisztított szennyvíz kivezetése egy ugyancsak kavicsréteggel és geotextíliával védett dréncső segítségével. Ami az előnyöket és a hátrányokat illeti, bár a horizontális rendszer terhelhetősége kisebb és a szennyvíz átfolyása is lassúbb a vertikális típushoz képest, a tisztítás hatásfoka és szaghatás szempontjából is – mivel a szennyvíz a felszín alatt vándorol és a szabad levegővel nem érintkezik – verhetetlennek bizonyul.
A talajtest a nádágyban homogén, tehát nincsenek benne rétegek, összetételét tekintve pedig a nád gyorsabb növekedését elősegítő kevert anyagból áll. Ez Krisna-völgyben humuszos talaj, tőzeg és homok elegye 1:1:1 arányban vegyítve.
A nádtelepítésnél dugványokat érdemes alkalmazni, mert azok hamar begyökeresednek. Ültetésre egyébként a téli időszak a legmegfelelőbb. Néhány év alatt a talaj teljesen eltűnik, a nádágy főleg gyökérzetből fog majd állni.
A medencék méretezése és kialakításának mikéntje is nagyon fontos kérdés. Krisna-völgyben három egyenként 375 nm2-es, párhuzamosan bekötött nádágy került kialakításra. Annak oka, hogy miért nem egy darab nagyobb nádágyat épített a közösség az, hogy 400 nm2 fölött romlik a tisztítási hatásfok. Tehát ha nem elegendő a 20*20 méteres kazetta (ez már közösségi szintet jelent), akkor inkább többet érdemes kialakítani. A párhuzamos bekötés a biztonságos működést segíti elő, hiszen ha bármi probléma adódik az egyik nádággyal, a többi zavartalanul működtethető tovább.
Az eredmény 95%-ban megtisztított szennyvíz, amiben már csak nitrogénvegyületek, főleg ammónia található. A következő feladat tehát az, hogy ezt a vizet valahogy megszabadítsuk a maradék nitrogénvegyülettől is. Erre való többek között az utótározó-szellőztető tó (röviden utótározó).
3. Utótározó:
A szennyvíztisztítás eredményeként kapott vizet érdemes hasznosítani is. A 2000 m3-es, több mint 1,5 m vízmélységű tározó vizével Krisna-völgyben energiaerdő öntöznek. A víz minőségét tekintve egyébként – biológiailag és kémiailag is – élővíznek számít, amit a benne élő aranyhalak, békák és gyékényfoltok léte is jól bizonyít. Az energiaerdőt feketenyár és mérsékeltövi bambusz alkotja, melyek jól tűrik a komolyabb vízterhelést is. Előbbit biomasszaként fűtésre használják, utóbbit használati tárgyak készítése céljából ültették. FIGYELEM! Az utótározó vize minden olyan növényi kultúra esetében alkalmazható öntözésre, amely nem közvetlenül élelmezési célokat szolgál. Így az előbbi példán kívül használhatjuk dísz- és takarmánynövények, továbbá csemetekertek esetében is.
- Hári Beáta -
Öko-völgy Alapítvány
Az ivóvíznyerés és vízhasznosítás Krisna-völgyi tapasztalatairól számos további – technológiai leírásokkal kiegészített – információ található a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkben. A könyv ismertetése ide kattintva olvasható
Kapcsolódó anyagunk: Környezetbarát szennyvízkezelés és hasznosítás 2. A nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszer - http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/3517-kornyezetbarat-szennyvizkezeles-es-hasznositas-2-a-nadgyokerzonas-szennyviztisztito-rendszer


Termőföldet venne? Ilyen árakra számíthat





Egy év alatt közel 13 százalékkal drágult a termőföld, ezen belül 15 százalékkal a szántók ára Magyarországon - derül ki a KSH első ilyen témájú összesítéséből. Egy hektár szántóföld átlagára 2012-ben 670 400, míg bérleti díja 2011-ben átlagosan 32,8 ezer forint volt. 2011-ben a termelők mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki bérleti díjként - ez pedig gyakorlatilag adómentes jövedelmet jelentett a tulajdonosoknak.
Tavaly jelentősen megugrott a termőföld ára: átlagosan 12,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal első alkalommal megjelenő, többek között a mezőgazdasági számlarendszer, a Nébih és a NAV adatainak felhasználásával készült összesítéséből. A jelentés szerint 2010-ben 6, 2011-ben pedig már 11,5 százalékkal emelkedtek a termőföld árak Magyarországon. Tavaly a szántók ára 14,9 százalékkal növekedett, így egy hektár országos átlagára 670 400 forint volt.
A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.
Megyénként jelentős eltérések voltak nemcsak a termőföld és szántóárakban, de az árváltozás mértékében is. A leginkább az ország legjobb minőségű termőföldjeivel bíró megyékben drágult a föld.Több mint húsz százalékkal kértek többet a szabolcsi, a jászsági, a Bács-kiskun, illetve Baranya megyei parcellákért az előző év adataival összevetve. Kismértékű, 5 százalék alatti alatti csökkenés volt Vas és Hajdú-Bihar megyékben. A legjelentősebb (fellendülő) földforgalom a szántó művelési ágban Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében zajlott, ahol 2011-hez képest további 25 százalék felett nőtt a forgalom. A hanyatló térségek olyan területegységek, amelyek értékesítése átlag feletti volt 2012-ben, de az előző évhez képest enyhe (5-10 százalékos) visszaesés volt annak mértékében. Ide sorolható Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye mellett Fejér, Győr-Moson-Sopron is.
A jelentés szerint élénkült Veszprém, Baranya és Nógrád megye térsége, azaz míg az elsőnél az előző évi értékesítéshez képest 30 százalékot meghaladó növekedés volt, addig az utóbbiaknál ez a növekedés 10 százalék alatt maradt. A pangó egységek olyan megyék, ahol a keletkezett forgalmi érték átlag alatti, és az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb szántó forgalom Komárom-Esztergom, Heves és Zala megye térségeiben történt, ahol az előző évhez képest több mint 15 százalékkal esett vissza a forgalom.
Jelentősen drágult a termőföld
Az erdőterületek ára nőtt a legkisebb mértékben, 4,3 százalékkal, így 459 000 forintba került hektáronként. A gyep ára 13 százalékkal emelkedett, azonban a legnagyobb drágulást a gyümölcsös- (19,8 százalék) és a szőlőterületeknél (23,2 százalék) figyelte meg a KSH.
Egy hektár föld ára művelési áganként, Ft
Művelési ág
2009
2010
2011
2012*
Szántó
491200
519300
583700
670400
Gyep
242000
251600
283800
320600
Szőlő
977300
913300
1035400
1275700
Gyümölcsös
663700
721200
729100
873300
Erdő
368900
400400
440100
459000
*előzetes adat NAV-statisztika alapján, KSH-számítás
Forrás: KSH

A legnagyobb forgalmat minden megyében a szántók adták: Békésben csaknem 96 százalékot, míg Nógrádban mindössze a forgalom 47 százalékát. Jelentősebb forgalom a gyep és erdő művelési ágakban Zala, Veszprém, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt.
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_termofold_2.jpgSzőlőültetvény értékesítése elenyésző volt mind országos, mind megyei szinten, és csupán néhány megyében érte el az összes értékesítés 1 százalékát. A legnagyobb arányban Heves és Bács-Kiskun megyében (3-3 százalék) értékesítettek szőlőterületet. A gyümölcsösnél is hasonló a tendencia, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb földforgalom, az összes értékesítés 8 százaléka.
Emelkedtek a földbérleti díjak is
A 2010-es általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint a használt mezőgazdasági terület 50,7 százalékát bérleményként művelik. Ennek megfelelően a földbérleti díjak is folyamatosan emelkedtek az elmúlt években. A mezőgazdasági számlarendszer adatai szerint 2011-ben a mezőgazdasági termelők összesen mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki földbérleti díjként, amelynek mértékében lényeges eltérések adódnak művelési áganként és területi egységenként. A trend minden bizonnyal erősödik majd a földforgalmi törvény hatályba lépéséig.
2011-ben a szántó művelési ágba tartozó területek országos éves bérleti díja 32 800 forint volt hektáronként. A legmagasabb bérleti díjat a szőlő és a gyümölcsös művelési ágba tartozó területekért kérték. Az előbbié hektáronként 46 400, az utóbbié 37 800 forint volt. A gyep bérletéért 16 300, míg az erdőért 14 000 forintot kellett fizetni.
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_termofold_3.jpgA szántó éves bérleti díja Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb 2011-ben, 39 800 forint hektáronként. Ez több mint másfélszerese a legalacsonyabb, 23,8 ezer forintos észak-magyarországi díjnak A régiók között kialakult sorrend 2008 óta majdhogynem változatlan. Szántót bérelni a Dél-Dunántúlon (39 800 forint/hektár), a Dél-Alföldön (37 700 forint/hektár) és Észak-Alföldön (32 400 forint/hektár) a legdrágább, köszönhetően Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas bérleti díjainak.
Egy év alatt az az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szántó bérleti díja Csongrád (22), Szabolcs-Szatmár-Bereg (21) és Vas megyében (22 százalék). A díjemelkedés mértéke Nógrádban és aa Dél-Dunántúlon maradt el leginkább az átlagostól, egy számjegyű volt az emelés. A gyep bérletéért szintén a Dél-Dunántúlon kellett a legtöbbet, fizetni 2011-ben.
A KSH szerint a földbérleti díjakat és a termőföldárakat összehasonlítva megállapítható, hogy az egyes művelési ágakba tartozó földterületek éves bérleti díja a föld árának 4-6 százalékát teszi ki. A szántók esetében ez az arány 2009-ben 5,3 százalék volt, ami 2010-2011-re 5,6 százalékra emelkedett. Hasonlóan kismértékű emelkedés jellemző az erdőn kívül a többi művelési ágra is. Megyei szinten összevetve a szántóföldek bérleti díját és árát, a megyék többségében a fenti arány 2011-ben 4,5-6 százalék körül alakult.
Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint 2008-2011
Művelési ág
2008
2009
2010
2011
Szántó
24 800
25 900
28 900
32 800
Gyep
10 300
12 000
14 200
16 300
Szőlő
33 600
42 700
42 000
46 400
Gyümölcsös
30 000
32 000
34 500
37 800
Erdő
9900
13 200
13 800
14 000
Forrás: KSH






Nem tetszik az olcsó tojás a baromfisoknak, Önnek?





Jóval a termelési önköltség alatt árusítja több kiskereskedelmi élelmiszerlánc is az étkezési tojásokat, hívja fel a figyelmet pénteki közleményében a Baromfi Termék Tanács (BTT).
A BTT szerint előfordul olyan akció is, amelyben 18,9 forintos darabonkénti árat állapítottak meg, ez 14,88 forintos áfa nélküli, nettó árnak felel meg. A termelői önköltség viszont darabonként 18 forint körül mozog a BTT szerint, ezért az élelmiszerláncok árleszorító eladásai súlyos károkat okoznak az egyébként is veszteséges legális tojáspiaci szereplőknek.
A tojástermelők átadási árai ma darabonként 13,0-13,5 forint, az ezeknek megfelelő bolti fogyasztói árak pedig 25-58 forint között mozognak. A BTT felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztességes gazdálkodók az önköltség alatti átadási árak miatt darabonként átlagosan 5-6 forintot veszítettek az utóbbi időszakban, ezért többen felszámolták tojótyúkállományukat, így a hazai étkezési tojástermelés csökken.
A közleményben felhívják a figyelmet: a legális piaci szereplők esélyeit tovább rontja, hogy egyre-másra jelennek meg bizonytalan származású és "értelmezhetetlenül" alacsony árú étkezési tojások a hazai boltokban. Feltételezhető, hogy ezek jelentős része külföldről, fekete értékesítési csatornákon jut a magyar piacra.
Az illegális eladások - hangsúlyozza a BTT - jelentős árletörő hatást fejtenek ki, ezért komoly károkat okoznak az egyébként is veszteséges legális tojástermelőknek. A súlyossá vált piaci és jövedelmezőségi gondok miatt a terméktanács tárgyalásokat folytat a Vidékfejlesztési Minisztériummal.
Kép forrása: http://debrecen.olx.hu/elado-tojas-iid-336925313 (A kép csak illusztráció)


Legalább három faja él a földönkívülieknek a Földön


Megrázó és megdöbbentő vallomást tett Kanada volt védelmi minisztere országnak, világnak.A június 24-i bejelentés több a szokásos UFO őrületnél. Kiderült, hogy nem pusztán arról van szó, hogy léteznek földönkívüliek, hanem arról is, hogy azokkal kapcsolatba léptek, és együttműködnek velük. Paul Hellyer, Kanada egykori védelmi minisztere Wasingtonban a Citizen Hearing On Disclosure konferencián még múlt hónapban szólalt fel, s adta közre azon információit, miszerint a Föld nevű bolygót egy titkos társaság vezeti, amelynek tagjai titokban kívánják létezésüket tartani, és azt a tényt, ami szerint az ő tudtukkal legalább két földönkívüli dolgozik az Egyesült Államok kormányának.
Paul Hellyer beszédének magyar feliratos változata kikerült az internetre.

Meggyógyulhat a rákbeteg, ha megérti betegsége okát





Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult.
1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.
Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi módszer segítette az orvost legyőzni a rákot. Mivel soha nem volt semmilyen súlyosabb betegsége, arra gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége.
A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte dr. Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette észre, hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt, valamilyen súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a betegség kapcsolata. Már sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy egyes betegségek súlyos stressz hatására könnyebben kialakulnak.
Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a betegség kórelőzményével. Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy bizonyos területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen előzetes pszichikai traumával. Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett fel az agy adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál tökéletesen azonos helyen jönnek létre.
Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem működött többé jól. Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe). 1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert nem volt praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500 végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont az ellentettje a hagyományos kezelés esetén.
Az új medicina a rák vas szabályából indul ki
Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS – Dirk Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi lesznek.
Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:
  • az érzelmi sokk különböző típusai az agy különböző területein okoznak elváltozásokat. Az a zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös elváltozások meghatározzák a szervet, melyet érinteni fog.
  • minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén.
Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd emberkísérletekkel bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen betegség a súlyos érzelmi sokk hatására.
A betegségek eredete az agyban található
Dr. Hamer megállapította, hogy „minden betegséget egy érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri”.
Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva, kiszolgáltatottságunk, személyes felfogásunk, értékeink és személyes meggyőződésünk által. Mindezek mellett a DHS nem csak egy érzelmi konfliktus, hanem biológiai is, melyet személyes fejlődésünk tükrében kell vizsgálni.
Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy terület hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés, éhezés vagy halálos fenyegetés. Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a „terület elvesztése”, mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul meg. A nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem látott válás, sürgős kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt. Gyerekeknél a szülő, az anya visszatérése a munkába illetve egy válás súlyos érzelmi sokkot okozhat.
Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy egy DHS az agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely körkörös elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta, hogy nem technikai hiba okozza a köröket). A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait a megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek az az oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a hirtelen fellépő konfliktusokra és veszélyekre.
Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető dolgokra van programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a nagyagy bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási, identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.
Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az egyedfejlődéssel vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv miként válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet alakul ki, határozza meg.
A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott szervekben, mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és függelékei, mellhártya, hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a megfelelő konfliktus létrejön az agy adott területén. Ezen szervek daganatai a konfliktus aktív fázisa alatt is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).
Példák:
Tüdőrák
A tüdőrák kialakulásához egy „halálfélelem” típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.
A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés esélye.
Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél megfigyelhető volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden betegnél a kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való félelem okozta.
MellrákA mellrákot az anya-gyermek típusú illetve a partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta összetűzés mindig az agy tejtermeléséért felelős részén okoz elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos betegség miatt kórházba szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek el burjánzani tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon az anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.
Mi történik az újagy által vezérelt szervekkel?
Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos elváltozást, addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén (petefészek, herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya, hörgők, koszorúér).
A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák, gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz helyzetben található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.
Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később fejlődnek ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje irányítja fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más, mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját elválasztják az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen betegség, mikor az anya kölyke elveszik vagy megölik. Természetes reflexként a tejcsatornák kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé teszi azok ürülését.
Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa (posztkonfliktus)
Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is van – állítja dr. Hamer. Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel. Ez fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív idegrendszer túlzott ingerlésével jár.
Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes tünetek lehetnek. Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz ideje alatt az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés figyelhető meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha egy egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos következményekkel járhat.
Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba nem képes belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a rákos sejtekbe nem.
Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.
A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív diagnózis vagy prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti („még hat hónapja van hátra”). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez hasonló kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg általános állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat, csak súlyosbítja azt, majd bekövetkezik a halál.
Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést (kemoterápia vagy sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a 95-98%-ot, ami egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket hivatalos szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.
Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye szerint elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek esetében, kiket már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná azok életét. A rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája, mikor már műtét nem lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki, tudományos kátyú.
A test önmagát gyógyítja
A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát jelenti. A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly mértékű jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a megfelelő tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második fázist meleg fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra melegek lesznek.
A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás figyelhető meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a specifikus javítási folyamatok.
A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek: túlérzékenység, viszketés, görcsök és gyulladás. Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás, hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a húgyhólyag rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.
A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban nem az alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata daganatok, stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.
A gyógyulás alapelvei:
Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell bízzon semmilyen más gyógymódba, csak a saját szervezetében.
A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát. A beteg együtt kell, működjön az orvossal, hogy kidolgozhassanak egy olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik mentálisan és gyakorlati szinten is.
Megjegyzés:
Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására teszi a hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno – illetve regressziós terápia. A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat szülhet, a meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.
Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és mozog, sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal, illetve kevesebb éri őt. Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt élőkkel.
A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást élvez, állítja dr. Hamer.




Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát

Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult.
rak
1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.
Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi módszer segítette az orvost legyőzni a rákot.
Mivel soha nem volt semmilyen súlyosabb betegsége, arra gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége.
A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte dr. Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette észre, hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt, valamilyen súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a betegség kapcsolata. Már sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy egyes betegségek súlyos stressz hatására könnyebben kialakulnak.
Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a betegség kórelőzményével.
Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy bizonyos területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen előzetes pszichikai traumával.
Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett fel az agy adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál tökéletesen azonos helyen jönnek létre.
Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem működött többé jól.
Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe).
1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert nem volt praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500 végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont az ellentettje a hagyományos kezelés esetén.

Az új medicina a rák vas szabályából indul ki

Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS – Dirk Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi lesznek.
Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:
  • az érzelmi sokk különböző típusai az agy különböző területein okoznak elváltozásokat. Az a zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös elváltozások meghatározzák a szervet, melyet érinteni fog.
  • minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén.
Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd emberkísérletekkel bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen betegség a súlyos érzelmi sokk hatására.

A betegségek eredete az agyban található

Dr. Hamer megállapította, hogy „minden betegséget egy érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri”.
Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva, kiszolgáltatottságunk, személyes felfogásunk, értékeink és személyes meggyőződésünk által. Mindezek mellett a DHS nem csak egy érzelmi konfliktus, hanem biológiai is, melyet személyes fejlődésünk tükrében kell vizsgálni.
Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy terület hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés, éhezés vagy halálos fenyegetés.
Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a „terület elvesztése”, mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul meg. A nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem látott válás, sürgős kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt. Gyerekeknél a szülő, az anya visszatérése a munkába illetve egy válás súlyos érzelmi sokkot okozhat.
Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy egy DHS az agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely körkörös elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta, hogy nem technikai hiba okozza a köröket).
A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait a megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek az az oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a hirtelen fellépő konfliktusokra és veszélyekre.
Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető dolgokra van programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a nagyagy bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási, identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.
Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az egyedfejlődéssel vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv miként válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet alakul ki, határozza meg.
A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott szervekben, mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és függelékei, mellhártya, hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a megfelelő konfliktus létrejön az agy adott területén. Ezen szervek daganatai a konfliktus aktív fázisa alatt is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).
Példák:
Tüdőrák
A tüdőrák kialakulásához egy „halálfélelem” típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.
A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés esélye.
Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél megfigyelhető volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden betegnél a kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való félelem okozta.
MellrákA mellrákot az anya-gyermek típusú illetve a partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta összetűzés mindig az agy tejtermeléséért felelős részén okoz elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos betegség miatt kórházba szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek el burjánzani tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon az anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.

Mi történik az újagy által vezérelt szervekkel?

Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos elváltozást, addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén (petefészek, herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya, hörgők, koszorúér).
A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák, gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz helyzetben található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.
Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később fejlődnek ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje irányítja fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más, mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját elválasztják az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen betegség, mikor az anya kölyke elveszik vagy megölik. Természetes reflexként a tejcsatornák kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé teszi azok ürülését.

Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa (posztkonfliktus)

Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is van – állítja dr. Hamer.
Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel. Ez fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív idegrendszer túlzott ingerlésével jár.
Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes tünetek lehetnek.
Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz ideje alatt az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés figyelhető meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha egy egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos következményekkel járhat.
Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba nem képes belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a rákos sejtekbe nem.
Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.
A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív diagnózis vagy prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti („még hat hónapja van hátra”). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez hasonló kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg általános állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat, csak súlyosbítja azt, majd bekövetkezik a halál.
Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést (kemoterápia vagy sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a 95-98%-ot, ami egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket hivatalos szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.
Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye szerint elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek esetében, kiket már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná azok életét. A rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája, mikor már műtét nem lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki, tudományos kátyú.

A test önmagát gyógyítja

A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát jelenti. A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly mértékű jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a megfelelő tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második fázist meleg fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra melegek lesznek.
A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás figyelhető meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a specifikus javítási folyamatok.
A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek: túlérzékenység, viszketés, görcsök és gyulladás. Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás, hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a húgyhólyag rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.
A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban nem az alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata daganatok, stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.

A gyógyulás alapelvei:

Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell bízzon semmilyen más gyógymódba, csak a saját szervezetében.
A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát.
A beteg együtt kell működjön az orvossal, hogy kidolgozhassanak egy olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik mentálisan és gyakorlati szinten is.
Megjegyzés:
Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására teszi a hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno – illetve regressziós terápia.
A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat szülhet, a meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.
Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és mozog, sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal, illetve kevesebb éri őt.
Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt élőkkel.
A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást élvez, állítja dr. Hamer.



A beteg java a legfőbb törvény.” – egy fiatal orvos vallomása



A gyógyítás mellett köteleztem el magam. Nemcsak egy tudatos döntés, hanem egy mélyről jövő vágy volt. Amolyan hitbeli meggyőződés. Aztán lassan megismertem a test minden apró zugát és fejet hajtva a tudomány oltára előtt betekinthettem mindabba a tudásba, amit az akadémiai orvostudomány évszázados tapasztalata elém tárt. Lenyűgözött!
doki-kislany
Egy pillanatig, amikor elvégeztem az orvosi egyetemet azt hittem, hogy a tarsolyomba van, mindaz, amit a testről tudnom kell. Aztán a természet iránti érdeklődés és egy személyes spirituális tapasztalat olyan távlatokat nyitott meg, amely megváltoztatott sok olyan paradigmát, amelyet addig igaznak hittem. A test, a betegség, a gyógyulás fogalma átértékelődött. Mohón faltam az új tudást és ismét egy egész felfedezni való világ állt előttem. A test egy finomabb dimenziója a lélek láthatatlan világa tárult elém. Eleinte összezavarodtam, két tűz közé kerültem és hol ezt, hol azt véltem igaznak. Vehemens eszmefuttatások, kételyek és hitek között vergődtem. Kardoskodtam. Aztán feladtam a harcot. Megértettem, hogy a háborúban csak vesztesek vannak, így békét kötöttem önmagammal, a testel és lélekkel. És mikor elszállt a csatafelhő lassan a horizonton egy újabb világ kezdett körvonalazódni. Egy olyan világ, ahol a test-elme-lélek, a fizikai világ és a spirituális lét, megtalálta a jól meghatározott helyét ebben a világban. Itt már csend volt és nyugalom, és mint egy Isteni Gordiuszi csomó fonódott össze, test és lélek a fizikai valóság és a spirituális világ.
Elnézem a heves vitát, amit többek között a Filantropikum egyes bejegyzései váltanak ki, és amit a klasszikus orvosi nézetek és alternatív gyógyászati módszerek dualitása szül. Elszomorít, de ugyanakkor tudom, hogy minden vélemény és komment egy-egy személyesnek vélt igazságot tükröz. Ezek részigazságok és olyan dolgokat próbálnak szétválasztani amik létünk kezdetétől kéz a kézben járnak. Ahogy a test sem választható el lélektől, így az egészség és betegség fogalma is szorosan összefonódik. Így leghitelesebb az lenne, ha tudatosítanánk, hogy ugyanazon folyamatokról beszélünk csak a perspektíva amelyből vizsgáljuk különbözik. Számomra jól megfér egymás mellet az akadémiai orvostudomány és a legtöbb alternatív módszer is. A tudomány a jelenlegi álláspontja szerint nézi és vizsgálja a betegségek kialakulását és számára a kísérletesen bizonyított és mérhető adatok a relevánsak. Az alternatív szemszög viszont olyan sok évezredes tapasztalat hozadékát adja, amely annak ellenére, hogy tudományosan még nem bizonyítható de attól működőképes. A gyógyítók szerepe elsősorban a felellősségteljesség. Évezredes tanítás ez: Csak nem ártani (Primum non nocere).
A klasszikus gyógyszerek kedvező hatásai mellett szembe kell nézni azok mellékhatásaival is, ami tagadhatatlan. A természetgyógyászati termékeknek és kiegészítőknek is pontosan és célzottan kell tudni a helyét a gyógyításban. Így kevésbé valószínű hogy egy sürgősségi osztályon egy akut életveszélyes fertőzés esetében grapefruit mag kivonat fog csöpögni a perfúzióban, míg az sem valószínű hogy egy kisebb múló probléma esetén a alternatív kezelés helyett, inkább a súlyos mellékhatásokat okozó utolsó generációs antibiotikumot kellene használni. Egy agresszív pszichiátriai beteget sem nyugtathatunk le egy kis valeriána levéllel, míg egy enyhe belső nyugtalanságot sem kellene függőséget okozó erős nyugtatókkal kezelni. Használjuk emberek a józan eszünket. Itt lenne az ideje elhinni az orvostudománynak, hogy megvannak a saját korlátai és a betegség nem csupán egy szerv elváltozása hanem, az az mögött lévő test és lélek zavara is. A természetes gyógymódok is meg kell ismerjék a saját határaikat és vannak helyzetek amikor fejet kell hajtani az orvostudomány módszerei előtt is. Csak a szűklátókörű gyógyítók hiszik, hogy az orvostudomány és a természetgyógyászat mostohatestvérek. Nem. Édestestvérek. Édestestvérek, akik a tudomány és a természet szülöttei. Ne tagadjuk meg egyiküket sem.
Gyógyítók, segítők használjuk a józan eszünket!
A beteg java a legfőbb törvény (Salus aegroti, suprema lex esto) – Hipocrates.
Dr. I. Zsolt




Káros a LED-lámpa az egészségre?







A vaj és a margarin, a kávé és a tea, a zsír és az olaj örök háborújához hasonlatos konfliktus bontakozott ki mára a világítástechnikában is. A hagyományos izzót energiapazarlása miatt már leírhatjuk, de a LED-ek és a kompakt fénycsövek közti döntésben tapasztalataim szerint legalább annyi misztikus elem merül fel, mint azok a bizonyos telítetlen zsírsavak a növényi olajokban, vagy épp a mangalicazsírban rotyogó őserő.
Különös, de a higanygőzt tartalmazó (eltörése esetén szellőztetni kell, tilos porszívózni a törmeléket, írják a kezelési leírások), bekapcsoláskor villogó, használat közben fokozatosan elfeketedő üvegű, a gyakori ki-bekapcsolásokat rosszul toleráló kompakt fénycsövekkel szemben mintha sosem lett volna annyi ellenérzés az emberekben, mint az áram hatására egykedvűen fényt sugárzó, igénytelen, minimális áramfogyasztású LED-ekkel kapcsolatban. Számos ismerősnél, rokonnál tapasztalom, hogy a lakásban 90%-ban izzólámpával világítanak (vagyis inkább fűtenek), a maradék foglalatokban kompakt fénycsövek ülnek, de ódzkodnak a LED-es lámpáktól.
Legutóbb egy kedves restaurátor hölggyel folytatott napelemes tanácsadás során kérdeztem meg, hogy miért izzólámpákat használ, ha amúgy nagyon gyűlöli a Földet szipolyozó energiapocsékoló technológiákat. A válasz: de nem károsak azok? Nincs valami káros sugárzásuk?
Ez a hölgy jelenleg grafitmasszás infrapanelek alatt alszik. A Wikipédia szerint az ő infrapanele: "Két műgyanta lap közé magas hőmérsékleten összepréselt speciális grafit (szén) alapú massza, ami a hő hatására szilárdul meg, a hátoldalon egy reflexiós réteggel, mely szinte 100%-ban akadályozza meg a hátlap felé történő infrasugárzást, egy szigetelő hő visszaverő réteg a nem kívánt hő veszteség ellen, és természetesen a sugárzó felület kerámia szemcsékkel való borítása, melytől az infrasugarak mintegy félgömb alakban minden irányban terjedhetnek."
Mindez elég természetes ahhoz, hogy ne zavarja, de a LED-től tart, pedig az alapvetően éppúgy csak egy kis fém, ami áram hatására fényt bocsát ki, mint az izzószál a klasszikus körtében. Megígértem neki, hogy kutatok egy kicsit a témában. Belevetettem magam az internetbe, és két faktort sikerült azonosítanom, két olyan tudományosan igazolt biológiai jelenséget, ami uborkaszezonban íródott ezoterikus cikkeken és szájhagyomány útján terjedő féligazságokon keresztül idegesíti az embereket a LED-ekkel kapcsolatban.
Az egyik a kék fény biológiai hatása.
A fénysugárzás kék tartományára érzékenyek ugyanis a retina egyes sejtjei (azokban is egy melanopszin nevű fehérje), ezen sejtek jelzései alapján állítja be a szervezet az alvás-ébrenlét napi biológiai ritmusát. A mesterséges kék fény is kiváltja azokat a reakciókat, amit a természetes, így valóban elmondható, hogy a kékhez közel eső színhőmérsékletű világítás megzavarja a szervezetet. Persze ezt az emberek maguktól is érzik, ezért világít a legtöbb mai LED-es lámpa sárgásabban, mint a korai, hideg fényű világítótestek - mert a piac kikövetelte a LED-technológia igazítását az igényekhez.
Aki tehát nagyon aggályos az egészségét és a modern világ technikáját illetően, ne egy LED-es lámpától féljen (v.ö. "Óvakodj a körtétől!"), sokkal inkább mellőzze például a kékes színárnyalatú Windows-környezet derengését, ágyában laptopjáról olvasva, lefekvés előtt.
A másik jelenség, hogy bizonyos burkolatlan SMD-LED-ekkel működő erős fényű LED-lámpák koncentráltan bocsátják ki fényüket, nem olyan szépen, egyenletesen elosztva teljes felületén, mint egy tekergőző kompakt fénycső. Tipikusan a halogénpótló lámpák ilyenek, ami azért is vicces, mert a kis halogén szpotlámpák maguk is ugyanilyen kellemetlenek annak, aki az ilyesmire érzékenyebb. A pontszerű, erős fény még a perifériás látómezőben is kellemetlen érzetet kelt. Érdemes hát az ilyen LED-lámpákat:
burával ellátott csillárokba vásárolni, ha pedig csupaszon álló foglalatba keresünk energiatakarékos LED-lámpát, opálos burával burkoltat válasszunk, valami ilyesmit:
Ott van még esetleg parázni az elektroszmog növekedése, bár ha egy lakásban a számítógépek, tévék, mobiltelefonok közé, a mikró, hűtő, infraszauna mellé még beugrik pár wattnyi elektromos fogyasztó, az nemigen dobja meg látványosan a térerőt, pláne, hogy nem egy új fogyasztó kerül be vele a szobába, hanem egy eddig használt elektromos készüléket váltunk le vele.
Amennyire tehát egyelőre tudni lehet, a LED-lámpák nem fogják érdemben befolyásolni az egészségünket. A magam részéről inkább aggódom tovább a dízelautók korma, a lájtkólában lévő aszpartám meg persze az üvegházhatás miatt.
Persze ha bárkinek van tudomása valami bizonyított szörnyűségről, ne habozzon megosztani velünk, itt a kommentek között!
Ajánlott bejegyzések:





Adókedvezmény, ami sokaknak jár, de kevesen tudnak róla



Nagyon sokan nem tájékozódnak eléggé az adóbevallás elkészítése előtt. A könyvelő, vagy a munkáltató pedig nem tud mindent az adózóról, akinek a bevallását készíti. Így sokan nem kevés pénztől esnek el csupán azért, mert nem tudnak pár adókedvezményről.
Aki már töltött ki adóbevallást, az bizonyára látta, hogy jár kedvezmény a súlyos fogyatékosság miatt. Viszont nincs részletezve, mi is számit annak. A legtöbben nem foglalkoznak vele, mondván, nekem úgysem jár, mert nem vagyok fogyatékos.
Milyen betegségekre jár a kedvezmény?
Többek közt a cukorbetegségre, glutén érzékenységre, trombózis, különböző gyomor, és bélrendszeri betegségekre, hallás- vagy látáskárosodásra. Ez csak pár példa. Ezeken kívül még sok más betegség esetén is igénybe vehető. A részletes listát az interneten meg lehet tekinteni. Akinek van valami állandó jellegű betegsége, mindenképp nézzen utána. Ennyit megér.
Ez az adókedvezmény a mindenkori minimálbér 5%-a havonta. Ez az idei évben havi 3900 Ft-ot jelent. Lehet kérni egy összegben bevallás után, vagy havonta, a levont adót csökkentve vele.
Az igényléshez csak egy orvosi igazolás szükséges, amit azonban nem kell csatolni a bevallás mellé, hanem magunknál kell tartani. Erre egy esetleges ellenőrzés során lehet szükség. Fontos, hogy szerepeljen rajt a dátum, amióta a betegség fennáll. Amennyiben gyógyíthatatlan betegségről van szó, az orvos ezt jelölje az igazoláson, és akkor nem kell minden évben újat kérni.
Akik eddig nem vették igénybe ezt a kedvezményt, de jogosultak rá, azoknak jó hír, hogy visszamenőleg is igényelhető, maximum 4 évig. Ehhez az érintett évekről önrevíziót kell benyújtani. Azonban ilyen esetekben, ha a visszaigényelt összeg magas, számítani lehet ellenőrzésre, ahol be kell mutatni az orvosi igazolást.
Remélem, cikkemmel sokaknak segítettem.




Nekik köszönhetően úszta meg a komoly jégverést a megye







Míg más megyéket úgy elvert a jég, hogy milliárdos a kár, Tolnát megvédte a Nefela.
Szombaton éjszaka érte el a vihar megyénket, ezt megelőzően hat órán keresztül üzemeltették a berendezéseket a gépkezelők. Ez azt jelenti, a talajgenerátorokban (égető kéményekben) ezüst jodid-kristályokat gyártva próbálták meg legalább a felére csökkenteni a jégszemeket, mondta Bereczki Károly, a Nefela Jégeső-elhárítási Egyesület meteorológusa.
Ennek ellenére Nak, Dalmand és Bonyhád környékén sok esővel ugyan, de volt jégeső is. Szabolcs, Heves, Szolnok és Zala megye egy-egy részét viszont úgy elverte a jég, hogy milliárdos a kár, mely nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakóházakat, személygépkocsikat, kiskerteket is érintette.
Bereczki Károly elmondta, Pécs mellett, a Hármas-hegyen lévő központból az ügyeletes meteorológusok figyelik a légkört, amikor az labilissá válik (ilyen volt szombaton is, 13 kilométer magas viharfelhők alakultak ki) mobiltelefonon értesítik a talajgenerátorokat üzemeltető gépkezelőket.
Tolna megyében harminchét darab ilyen égető kémény működik, ha szükség van rá. A gépkezelők 24 órás ügyeletben vannak, éjszaka is riaszthatók. Így történt ez szombaton is, hat órán keresztül dolgoztak azért, hogy minél kisebb jégkár érje a megyét.
A talajgenerátorok egy órás üzemeltetése a régióban egyébként 300 ezer forintba kerül az egyesületnek. Ezt abból a pénzből fedezik, amit a gazdálkodók, önkormányzatok, egyesületek önszántukból, tagdíjként befizetnek.
A biztosítók adatai szerint az elmúlt tíz évben Tolna megyében 70 százalékkal csökkent a mezőgazdasági kár. Bereczki Károly elmondta azt is, az ország több megyéjéből, így Bács-Kiskunból, Hevesből, Zalából is megkeresték őket, hogy segítsenek kialakítani náluk is a jégeső-elhárítási rendszert.
Kép: Szombaton hat órán keresztül üzemeltek a jégesőt elhárító berendezések (Fotó: Mártonfai Dénes)




Mire jó a papírbútor?









Úgy 8-9 éve láttam először papírbútort, egy papír-írószer bolt rendezte be - stílszerűen - eladóterét ilyennel. Azóta tudom, hogy ha végre-valahára elkészül parasztházunk tetőtér-beépítése, az elég viseltes födémre ilyeneket teszünk a padlásszobákba. De most úgy alakult, hogy hamarabb lett papírbútorom, mint padlásszobám.
Nemrég nyílt bemutatótermünkbe, a napelemes rendszerekkel, elektromos biciklikkel, LED-es lámpákkal és egyéb bolygómentő dolgokkal foglalkozó budakeszi Zöldcuccbaugyanis megérkezett az a demó-szekrénysor, amivel szeretnénk a gyakorlatban is megmutatni zöld cuccok iránt érdeklődő látogatóinknak, hogy újrahasznosított papírból is lehet olyan frankó irodabútort, gyerekszobát vagy akár stílusos tárgyalót berendezni, mint fóliázott pozdorjából, porfestett vascsövekből, műbőrből.
Az átgondolt, bővíthető, fiókokkal, polcokkal, irattartókkal tetszés szerint bővíthető rendszer egy törökbálinti dizájnműhely terméke. A könnyű, olcsó, pillanatok alatt összeszerelhető - és persze környezetbarát - kartonszekrények mellett textil ülőlapos székek, fotelek, kanapék, üveglapos asztalok, dekoratív függő és állólámpák is készülnek a cégnél, de ezek a holmik már egyedileg készített, kézi gyártású holmik, ennek megfelelő árral. Exportpiacokon sikeresen szerepelnek eladóhelyiségeknek készített kínálóbútoraikkal, sőt; az Istenhegyi úti mohafalú, napelemfás és némileg ellentmondásos öko-benzinkút berendezését is ők készítették.
Az alapanyag beszállítója a Dunapack, szóval a törökbálinti papírbútor kétszeresen is magyar termék.
A papírbútor egy dolgot nem szeret: a vizet. Állítólag ha kilöttyen rá egy kis víz és gyorsan letörlik, vagy felmosáskor körülcsapkodja az ember a moppal, azt még nyom nélkül elviseli (nem mertem kipróbálni), de azért mégiscsak papírból van az egész. Viszont bármely eleme pótolható, ha a gyerek szétáztatott narancslével egy polcot, pár száz (igen, pár száz) forintért pótolható. A régi meg mehet a szelektív kukába, és megint papír lesz belőle, nem szemétként végzi valami lerakóban, mint a letört sarkú fóliázott bútorlap polcok szokták.
Egy komplett szekrényelem alig tízezres nagyságrendű tétel, polcokkal, netán fiókos betétekkel együtt. Bútorként hiába látványos installáció áll össze a kartonlapokból, kilóra így sem sokkal drágább a végtermék, mintha hűtőszekrény-doboz lett volna belőlük. Így aztán, ha gyerekszobát rendezünk be kartonnal, különösebb kockázat nélkül használhatjuk ki a papírbútor másik remek tulajdonságát: hogy látványosan festhető. Ecsetet, temperát a gyerek kezébe, és úgy dekorálhatja ki saját birodalmát Batmannel vagy Csingilinggel, ahogy neki tetszik.




Hogyan gyógyítanak a fák?







A Fa-terápiát már az ókori görögök és rómaiak, a kelták és az indiánok is alkalmazták. Ők úgy tartották, hogy a fáknak szellemük, lelkük van, akik képesek erőt adni, segíteni rajtunk. A fa-terápia a német származású, természetgyógyászatban jártas Manfred Himmel által vált hivatalossá, aki rájött, hogy a fáknak gyógyító erejük van.
A fák földből, vízből, levegőből és napfényből szívnak magukba energiát. Erős pozitív aurával rendelkeznek, amit azonnal érezhetsz, mihelyt belépsz egy fa koronája alá. A fa energiája jótékonyan hat ránk: megtisztítja az energiamezőnket, oldja a feszültséget, megnyugtat, és erővel, pozitív energiával tölt fel.
ÖLELD MEG A FÁT!
Az almafa: különösen tavasszal szép, amikor virágzik. Az édes illat vonzza az embert, és javítja a hangulatát. Alkalmazás: A lehangolt és szomorú embernek hasznos az almafa derűs kisugárzása.
A bükkfa: hatalmas energiákkal rendelkezik. Az egyik legerősebb energiamezővel rendelkező fafajta, lehangoltság, depresszió, fáradtság és stressz ellen is célszerű megölelni – vagy nekitámaszkodni – legalább tíz percre.
Segít abban, hogy megszabadulj a rosszkedvtől, visszaadja az életkedvedet, ráadásul élénkítő hatással is bír. Ha stresszes az életed, a bükkfa áldásos hatását ne hagyd ki. Erősíti a teherbírásodat, és megszabadít a gyötrő gondolatoktól. Mindenképpen érdemes hétvégén meglátogatnod egy ilyen fát, hogy végre kiengedhesd a gőzt, ami felgyülemlett benned a hét során.
A hársfa: ha mérhetetlen boldogtalanságot érzel, esetleg egy szerelmi csalódáson vagy túl, akkor a hársfa a te mentőöved. Ez a fa képes eltört szívedet újból összeragasztani. Nála megnyugvást találsz, és enyhülnek érzelmi panaszaid.
A gesztenyefa: alkalmas arra is, hogy érzelmeiddel tisztába jöjj. Ha kétségek gyötörnek, esetleg sokat szorongsz, akkor a gesztenyefa lombaji alatt keress menedéket. A fa elszívja a negatív érzéseket, és lelkedet megnyugvással tölti el. Erős szeretetenergiát áraszt magából, begyógyítja a lelki sebeket, erőt ad szakítás után, és segít jobbá tenni a kapcsolatunkat. A cseresznyéhez hasonlóan érdemes közösen megölelnünk a párunkkal.
A cseresznyefa: talán az egyik legpompásabb dísze egy kertnek, főleg tavasszal, mikor virágba borul. Ez a fa oldja a szexuális gátlásokat, és segít abban, hogy érzelmeinket megélhessük.
A nyírfa: erősíti a belső látás képességét. Fejleszti ösztöneinket, amire ezen túl bátran támaszkodhatunk. A nyírfaterápia segítségével könnyebben átláthatunk másokon, így minimálisra
csökkenthetjük annak az esélyét, hogy az orrunknál fogva vezessenek.
A tölgyfa: az erő megtestesítője. Ha nehéz feladatnak nézel elébe, esetleg kishitű vagy, oltalmat találhatsz a tölgyfa törzsénél. Lelkedet erősíti, hiszen a fa átadja a tölgyerdőben sétáló embernek erejét.
A juharfa: ha elönt a belső nyugtalanság, tartózkodj egy kis időt juharfa közelében.
A fűzfa: kiválóan alkalmas, hogy háborgó idegeidet megnyugtassa.


Házi tyúk, sertéshús is kerülhet az asztalukra, máshol is működne..




Friss gomba, helyben hizlalt sertések, saját termesztésű zöldség-gyümölcs. Mátraderecskén a közmunkaprogram keretében jó ideje arra törekednek, hogy minél több helyben termelt és értékesített élelmiszert biztosítsanak a lakosság számára, írja a heol.hu.
Mint azt Forgó Gábor polgármestertől megtudtuk, a paletta hamarosan tovább bővül. Már megérkezett az a kezdő tyúkállomány is, amely a jövőben a friss házi tojást biztosítja. A tervek szerint a lányok-asszonyok saját készítésű házitésztát is készítenek majd, amit főként a közétkeztetésben hasznosítanak, a fölösleget pedig értékesítik.
A plébánia pincéjében megvalósított gombatermesztés is szép sikerrel kecsegtet. Rövid idő alatt közel 100 kilogramm gombát szüreteltek le, amelynek egy része az óvodai konyhára került, a fölösleget pedig a lakosságnak értékesítették.
A Start munkaprogramban működtetett sertéstelepen az elmúlt hetekben 34 kismalac született, gyarapítva az állományt. A programba vont konyhakertekben hamarosan szedhetik a zöldborsót, de szépen kikelt a többi vetemény is. Ez utóbbiakat is a közétkeztetésben használják majd fel, frissen, illetve tartósított formában.
Kapcsolódó anyagunk: A magyar vidék sikertörténetei 2.rész - Mátraderecske, egy önellátó sikerfalu, amely magát húzta ki a bajból. - http://utajovobe.eu/hirek/eu-tarsadalom-es-jog/675-a-magyar-videk-sikertortenetei-2resz-matraderecske-egy-onellato-sikerfalu-amely-magat-huzta-ki-a-bajbol)
Idézet a korábbi cikkből:
Segíts magadon…
"A 2000 fős település polgármestere, Forgó Gábor a munkanélküliség csökkentése érdekében közmunkaprogramba fogott. Ennek keretében a közel 100 munkanélküliből nyolcvanat alkalmaznak idén, napi nyolc órában. Felszántják a művelésre alkalmas önkormányzati földeket, és rendbe teszik azokat az egykori gazdasági épületeket is, ahol állattenyésztés folyt.
A tervek szerint idén (azaz tavaly) májustól sertést és baromfit is nevelnek helyben, így próbálják leszorítani a magas tojás- és húsárakat, biztosítani a közétkeztetéshez a helyi nyersanyagot. A dolgozók oktatáson is részt vesznek, így tudásukat is gyarapítják, amelyet az életben is tudnak hasznosítani.
Szerencsére a falu közüzemi infrastruktúrája fejlett, 1998-ban a szennyvízhálózat is kiépült. Annak ellenére, hogy van gázvezeték hálózat, most a polgármester legfőbb célkitűzése, hogy a fűtési szezonban folyamatosan fatüzelésre térjen át mindenki, mivel a gázszámla kifizetése már komoly nehézségeket okoz a lakosok egy részének. „Tűzifa és élelem, ez a kettő kell” – vallja a polgármester. A vidéki szegénység ellen az élelem megtermelése mellett a tűzifa kitermelésével is tesznek magukért."




Brüsszel döntött - Jöhetnek a 4 literes fogyasztású autók





Brüsszelben hétfőn elfogadásra került egy kompromisszumos megállapodás, ami a 2020-ra vonatkozó károsanyag-kibocsátás csökkentését irányozza elő. A mostani egyezségből a fogyasztók és a gazdaság is profitál majd a várakozások szerint, ugyanakkor a német autógyártók sokáig lobbiztak a szigorítások ellen. Valószínűleg részben ennek köszönhetően a korábbi javaslathoz képest egy enyhébb szabályozás került elfogadására és a német gyártók további engedményeket is kaptak - írja a Reuters.
Elfogadta az Európai Bizottság a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó javaslatot
Brüsszelben tegnap elfogadásra került egy kompromisszumos megállapodás, ami a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának további csökkentését irányozza elő, ugyanakkor a most elfogadott megállapodást még hivatalosan jóvá kell, hogy hagyják az EU tagállamai. Az egyezség értelmében 2020-ra 95 grammra kell csökkenteni a gépjárművek szén-dioxid kibocsátását kilométerenként. Brüsszel köztest célt is meghatározott, ennek értelmében 2015-re a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának a mértékét 130 grammra kell csökkenteni Európában. Összehasonlítás képen tavaly az EU-ban forgalomba helyezett új autók átlagosan 132 gramm szén-dioxidot bocsátottak a levegőbe kilométerenként. A Transport & Environment (T&E) üdvözölte a mostani megállapodást, ugyanakkor kifogásolta azt, hogy az előzetesnél enyhébb szabályozás került elfogadására, és túl sok engedmény lett téve a német autógyártóknak. Ugyanis az eredeti tervek szerint a szuperkredit rendszer 2015 után megszűnt volna, a Bizottság mostani javaslata szerint viszont 2020-tól ismét bevezetésre kerülhet, ami egyértelműen a német gyártókat támogatja. A tárgyalásokat követően az ír környezetvédelmi miniszter, Phil Hogan elmondta, hogy a megállapodás egy nyertes-nyertes helyzetet teremt, aminek a haszonélvezője a fogyasztó, valamint pozitív hozadékkal jár az innováció és a munkahelyteremtés területén is. A fogyasztók döntően két tényező hatására profitálnak a mostani megállapodásból, egyrészt a csökkenő szén-dioxid kibocsátás egy élhetőbb lakókörnyezet teremthet, másfelől a gyártókat a szabályozás arra ösztönzi, hogy alacsonyabb fogyasztású modelleket gyártsanak. Becslések szerint a most meghatározott 95 grammos szén-dioxid kibocsátás nagyjából 100 kilométerenkénti 4,1 literes fogyasztás mellett valósulhat, az alacsonyabb fogyasztás pedig megtakarítást jelent a fogyasztóknak. Brüsszel becslése szerint, ha valaki 2020-ban vásárol majd gépjárművet az EU-ben, azzal az első évben 340 eurót takaríthat meg az üzemanyagon. 
Lobbiztak a németek
Az egyre szigorodó szabályok elsősorban a német autógyártókat, közülük is a BMW-t és a Mercedest sújtja a legérzékenyebben, mert gyártmányaikat jóval erősebb, nagyobb fogyasztású és több szén-dioxidot kibocsátó motorral szerelik fel, mint például a Fiat, a Ford, vagy a Toyota gépkocsikat. A szigorodó szabályozásoknak való megfelelés így nagyobb költségeket jelent ezeknek a cégeknek, ami zsugorodó profitmarzsokat eredményez. A német gyártók ezért igyekeztek nyomást gyakorolni a brüsszeli döntéshozókra az elmúlt hetekben-hónapokban. A német autóipari szövetség (VDA) korábban levélben kérte a német kancellár közbenjárását az Európai Bizottság (EB) tervével kapcsolatban. Matthias Wissman, a VDA elnöke a "Kedves Angela" megszólítással kezdődő levélben hangsúlyozta, nem fordulhat elő, hogy "önkényesen megállapított határértékekkel tönkreszabályozzák" a német autógyártás "prémium szegmensét, amely az autógyártók németországi munkahelyeinek 60 százalékát biztosítja". A VDA szerint állások tömege kerül veszélybe Németországban, ha nem sikerül módosítani a bizottsági elképzelést. A VDA szerint a 2025-ös célokat sem most kellene meghatározni. Először ki kellene dolgozni egy "megbízható eljárást" a kibocsátás mérésére, és nagyobb mértékben kellene méltányolni, hogy a cégek törekednek különlegesen alacsony kibocsátású modellek kifejlesztésére. 
A Bizottság kinyilvánította teljes elkötelezettségét a 2025-re vonatkozó tervek mellett
Az Európai Parlament és a Tanács ugyanakkor nem értett egyet a 2025-re vonatkozó irányadó célokkal, a Bizottság viszont hivatalosan is kinyilvánította teljes elkötelezettségét a 2025-re vonatkozó célok mellett. Melyek értelmében 2025-re 68 és 78 grammos sávba kell csökkenteni a gépjárművek szén-dioxid kibocsátását kilométerenként, ami nagyjából 100 kilométerenként 3 literes fogyasztás mellett valósulhat meg. 
Szárnyal a német autógyártók árfolyama
A bejelentés hatására erőteljes emelkedés kezdődött a német autógyártók piacán. Ugyanis a 2020-ra vonatkozó előírások már ismertek voltak, viszont a várható engedmények és az, hogy az Európai Parlament és a Bizottság nem értett egyet a 2025-re vonatkozó célokkal jótékonyan hatottak a cégek árfolyamára. Ennek köszönhetően a Daimler 3,6 százalékot, a Volkswagen 2,7 százalékot, mag a BMW 2,2 százalékot erősödött a nyitás óta.




10 tudományos ok arra, hogy elhagyjuk a szóját étrendünkből





(NaturaHirek.hu) Rengeteg tudományos adat bizonyítja már, hogy a szója nem egészséges része étrendünknek. Számomra még mindig sokkoló az a tény, hogy nagyon sokan nincsenek tudatában ennek, és rengetegen csatlakoztak a “szója fogyasztó” mozgalomhoz, még orvosok is.
Nemrég kaptam egy e-mailt egyik olvasónktól, aki több orvosnál és természetgyógyásznál is járt, és mindenki azt ajánlotta neki, hogy a menopauza tüneteit legkönnyebben szójával enyhítheti. Ugyanezt a tanácsot kapta a nővérem is.
Veszélyes tanács. Főleg egy fehér köpenyt viselőtől. A fenti állítást alátámasztó tudományos bizonyítékok már itt sorakoznak:
Kérjük, vegyétek figyelembe, hogy a fermentált szója- a hagyományos ázsiai kultúrák gyakorlata szerinti- fogyasztása kis mennyiségben rendben van, főleg az egészséges pajzsmirigy működéssel rendelkezők számára. Csak a miso, tempeh, natto és a szójaszósz (amennyiben az hagyományosan fermentált) tartozik ebbe a kategóriába.  Ezen felül, ha  szeretnénk egy kevés edamame-ot a salátánkra szórni, vagy néhány apró kockára vágott tofut vagy misot levesünkbe tenni időről időre, az is rendben van.   Csak ne tegyük azokat étrendünk rendszeres részévé.
Ha bármilyen pajzsmirigy betegség áll fenn, a legjobb politika a szója elkerülése, mert  erős goitrogén hatású (pajzsmirigy szupresszor) még akkor is, ha erjesztve fogyasztjuk azt.
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv # 1
Egy 1991-es tanulmány megállapította, hogy csupán 2 evőkanál sült és pácolt szójabab fogyasztása naponta 3 hónapig, egészséges felnőtteknél, akik megfelelő mennyiségű jódot is fogyasztottak, pajzsmirigy elnyomási tüneteket, rossz közérzetet, székrekedést és álmosságot okozott (Nippon Naibunpi Gakkai Zasshi,1991 , 767: 622-629)!
Még mindig azt hiszed hogy tofut enni pattogatott kukorica helyett egészséges?
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv # 2:
6 menopauza előtti nő normális menstruációs ciklusa alatt 45 mg szója izoflavonoidot kapott naponta.  Ez 2 csésze szójatejjel vagy 1/2 csésze szójaliszttel egyenértékű!   Alig egy hónap múltán mindegyik nő késést tapasztalt a menstruációs ciklusukban, hasonlóan a tamoxifen hatásához. Az utóbbi egy olyan anti-ösztrogén gyógyszer, amit mellrákos nőknek adnak (American Journal of Clinical Nutrition, 1994 szeptember, 60 (3) :333-340).
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv # 3
Ösztrogének formájában a szója alapú élelmiszerek megzavarják az endokrin rendszer működését. Hatásuk hasonló lesz a mellrák ellen szedett tamoxifen nevezetű gyógyszerhez (Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine 1995 Jan, 208 (1): 51-9).
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv # 4
Az alacsony koncentrációban fogyasztott ösztrogének serkentik az emlő sejtek enzimaktivitását, ami mellrákhoz vezet (Environmental Health Perspectives 1997 április, 105 (Suppl 3) :633-636.)
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv# 5
A szója izoflavonjai: a genisztein és daidzein úgy tűnnek, hogy ösztönözik a már meglévő emlőráksejtek növekedését. Ha egy nő emlőrákos, a szója fogyasztása nagyon kockázatos. (Annals of Pharmacotherapy 2001 szeptember, 35 (9) :118-21).
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv # 6
Közvetlen bizonyíték van arra, ahogy a szója izoflavonoidok, a genisztein és a daidzein csupán 3 hét után elnyomták a hipofízis-pajzsmirigy tengelyt: középkorú szója-izoflavonokkal etetett patkányoknál (10 mg/ kiló).(Experimental Biology and Medicine 2010 május, 235 (5) :590-8).
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv # 7
Terhes nők egyáltalán ne fogyasszanak szóját!  Tudományos kutatások kimutatták, hogy a szója fitoösztrogéneknek kitett fiú magzatok prosztatarákra magasabb érzékenységet mutatnak életük későbbi szakaszában (Prostate 1994; 24 (2) :67-78.)
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv# 8
Lányoktól tartsuk távol a szóját!   A genisztein (szója fitoösztrogén) a fejlődő nőstény patkányok jelentősen felgyorsult pubertását okozta (Toxicol Sci 1999 október, 51 (2) :236-44).
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv# 9
Fiúk és férfiak! A szójafehérje csökkenti a férfiasságot!   A tanulmány 12 (18 éves és annál idősebb) férfi esetében 19%-os ( szérum) tesztoszteron csökkenést dokumentált mindössze 28 nap alatt. Naponta 56 gramm szójafehérjét kaptak ezen időtartam alatt (Toxicol Sci 2007 16:829-33).
Ébresztő!!! A szója ellen szóló érv # 10
Ne etesd szója alapú tápszerrel kisbabádat!  Olyan lányok, akik újszülöttként szója genizint, vagy geniszteint (szója fitoösztrogént) kaptak, reproduktív rendszerükben szenvedtek kárt. “Késleltetett rendellenes hüvelyi fejlődést, rendellenes menstruációs ciklust és csökkent termékenységet lehetett megfigyelni náluk.”. (Environmental Health Perspective 2009 december, 117 (12) :1883-9).
Sikerült meggyőznöm Téged?   Nekem ez a tíz ok bőven elegendő! (Akit érdekel, egy másik cikket is elolvashat, más forrásból: http://www.csaladivilag.hu/cikkek/taplalkozas/egeszseges-szoja/793/)




Kína hozhatja el az Armageddont



Hatalmas pánikhullám vonul végig a világ tőzsdéin az utóbbi napokban, mivel sokan attól tartanak, hogy a Lehman Brothers 2008-as bedőléséhez hasonló folyamatok játszódnak le – csak most épp Kínában. Komoly méretűre duzzadt árnyékbankrendszer, lassuló növekedés, elszabadult ingatlanárak, felfújt hitellufi, teszetosza jegybanki és állami vezetés. Kiskáténk a kínai hitelválságról, és hogy ez Magyarországot hogyan érintheti.
Álljunk meg egy szóra: nem Kína volt az utóbbi évek bezzegországa, ahol hatalmas a gazdasági növekedés és dübörög a fogyasztás?
Dehogynem, Kína volt a világgazdaság növekedési motorja az utóbbi években, még a 2007–2008-ban kitört amerikai hitelválságot követő években is 10 százalék körül mértékben tudott növekedni. A kétezres évek első évtizedének páratlan gazdasági növekedése – folyamatosan 10 százalék felett bővült a gazdaság – azt is lehetővé tette, hogy Kína már ne csak exportpiacaira – melyek közül Európa az évtized végére recesszióba zuhant –, hanem a belső fogyasztás élénkítésére is fókuszálni tudjon. Az emberek elkölthető jövedelme, ezzel együtt pedig a fogyasztás is dinamikusan növekedett, az urbánus háztartásoké 2012-ben például 9 százalékkal ugrott meg.
Nem értem, hogy akkor miért van mégis gond Kínával.
A kínai gazdaság rendkívüli növekedését mindeddig a beruházások hajtották, a beruházásokat pedig a hitelek. A beruházások növekedésével a hitelkihelyezés ugyanakkor nem tudott lépést tartani, a szükséges kölcsönök jelentős részét a nagyrészt szabályozatlan "árnyékbankrendszer" szereplői biztosították, értelemszerűen magasabb kamatokért, mint a rendszeren belüli bankok. E bankrendszer tagjai – vagyonkezelők, biztosítók, zálogkölcsönzők, lízingcégek és más informális társaságok – egyrészt a kereskedelmi (Kínában állami) bankoktól, másrészt pedig olyan vagyonos személyektől szerzik be forrásaikat, akik nagyobb nyereséghez tudnak jutni így, mintsem egy bankban forgassák a pénzüket.
Az árnyékbankrendszer szereplői olyan vállalatoknak is biztosítottak hiteleket, melyek a normális csatornákon keresztül nem tudtak volna forráshoz jutni, mivel a kínai bankok főként nagy állami vállalatoknak hiteleznek, nincs esélyük máshonnan forráshoz jutni.
Ebbe a szisztémába így viszont rengeteg olyan hitel kerülhetett be, melynek megtérülése igen kétséges. A komoly probléma most az, hogy az alig egy hónapja felállt új kínai vezetés "leradírozná" ezeket a praktikákat, a kínai nép bankja (PBOC) pedig visszafogta a bankok forrásokkal történő ellátását. A bankok a kevesebb forrás miatt kétszer meggondolják, hogy kinek adják a pénzt (a bankok egymás közötti hitelezése is megugrott, 2 százalékról 25-re). Így az árnyékbankrendszerbe is kevesebb pénz jut, kevesebb cég tud hitelhez jutni, kevesebb beruházás jöhet létre, a gazdasági növekedés – mely amúgy is lassul, idénre 7,5 százalék körüli bővülést várnak az elemzők – pedig tovább erodálódik. A rendszer tisztába rakásának gyakorlatilag növekedési ára lesz.
Mekkora itt a gond, mennyi pénzről van szó?
A J.P. Morgan Chase befektetési bank becslése szerint a kínai árnyékbankrendszer által eddig kibocsátott hitelek mennyisége 5800 milliárd dolllárnyi jüan körül van (a lufi példa nélküli a történelemben), ez a kínai GDP több mint fele, melynek jelentős része épp 2010 és 2012 között kezdett felépülni – háromszorosára nőtt ez a hitelmennyiség –, amikor az állami bankok elkezdték visszafogni hitelezésüket, melyet a kínai kormány és jegybank a gazdasági világválság ideje alatt pörgetett fel extra pénzbőség biztosításával. Azt nem lehet tudni, hogy ebből a hitelmennyiségből mennyi a problémás, nem fizető hitel, eddig a bajba került hitelfelvevő cégeket az állam mindig megsegítette. Ráadásul az árnyékbankrendszer szereplői elemzők szerint még mindig életben tartanak olyan vállalkozásokat, beruházásokat, melyek amúgy már bedőltek volna, mert azzal kalkulálnak, hogy az állam kárpótolja őket, ha rosszul végződik hitelkihelyezésük.
Ajjaj, ez elég sok pénznek tűnik. Mit tesz a kormány vagy a jegybank a helyzet kezelése érdekében?
A kormány és az attól egyáltalán nem független jegybank nem kapcsolt elég gyorsan, egyesek szerint nem véletlenül. A kínai jegybank hosszas hallgatás után bejelentette, hogy finomhangolhatják a monetáris politikát a bővebb forrásbiztosítás jegyében, ugyanakkor a prudens monetáris politika fenntartását ígérték. Emellett azonban vannak olyan vélemények, mely szerint az új kínai vezetés hagyni akarja bedőlni, "meg akarja büntetni" a rendszer egyes szereplőit, hogy így tisztuljon a piac – és az erkölcsi megújulás is eljöhessen szerintük –, ám ennek komoly mellékhatásai lesznek. A kínai kormány és jegybanki vezetés lépéseiről azonban biztosat nem lehet tudni.
Itt Magyarországon nekem van félnivalóm?
Bárhol a világon lenne félnivalónk, ugyanis a kínai gazdasági növekedés visszaesése az oda exportáló országok és vállalatok teljesítményére is hatással van. A kínai felvevőpiac egyre több európai ország cége számára jelent megoldást a hazai piac gyenge teljesítményének ellensúlyozására. Ha Kínában lassul a fogyasztás bővülése, akkor kevesebb európai, amerikai termékre van szükség. Magyarország, elsősorban a német exporton keresztül, is érdekelt abban, hogy a kínai gazdaság növekedése ne lassuljon drasztikusan. Emellett az amerikai jegybank pénznyomdája következtében a feltörekvő piacokra, köztük Magyarországra áramló pénzek eredményeképpen eddig csökkent a magyar állampapírok hozama, ám ez a tendencia az utóbbi hetekben megfordult – már látni a Fed monetáris lazításának a végét –, újra emelkednek a hozamok, megindult a pénzek visszaáramlása a biztosnak vélt országokba, eszközökbe. Ha mindez a kínai gazdaság lassulásával párosul, akkor a borúsabb kilátások miatt a feltörekvő államok hozamszintjei, így a magyaré is, tovább emelkedhetnek. Így pedig drágábban finanszírozhatnánk államadósságunkat, ami értelemszerűen az állam kiadásaiból csippentene le nagyobb szeletet.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!




Több tízezer embriót raktároznak lefagyasztva





A lombikbébi-programok során megtermékenyített, ám fel nem használt embriókról a szülők döntenek, legtöbben a fagyasztást választják. Minden mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központnak kötelessége fagyasztórészleget fenntartani: tizenhárom ilyen központ van Magyarországon. Helyszínenként 2-5000 embriót tárolnak folyékony nitrogénben. A bioetikus szerint a hatályos szabályozás nem következetes. A minisztérium vizsgálja a lombikcentrumokat, de nem árulja el, miért.
Egy év után jelentkeztem a fagyasztásban várakozó gyerekeimért” – meséli Eszter, aki öt lombikprogramon vett részt a meddőségi és nőgyógyászati központként üzemelő Dévai Intézetben. Kettő volt sikeres, Eszternek két kislánya van, a kisebbik született lefagyasztott, majd felengedett embrióból. „Egy percig sem gondoltunk rájuk technikai megoldásként, végig babaként kezeltem őket” – mondja a lefagyasztott embriókról, és eszébe sem jutott, hogy a pluszban fennmaradó embriók megsemmisítése mellett döntsön. Egy évvel később, szintén fagyasztott és felengedett embrióval újra próbálkoztak beültetéssel, de ekkor az eljárás már nem volt sikeres.
A legtöbb meddőségi központja az országban a Kaáli Intézetnek van, adataik szerint a mesterséges megtermékenyítésnél a „siker egyik legfontosabb feltétele, hogy több petesejt álljon rendelkezésre”. A mesterséges megtermékenyítés Magyarország összes lombikközpontjában úgy zajlik, hogy steril körülmények között, a hormonális kezelés után egyszerre több petesejtet szívnak le a petefészkekben lévő tüszőkről. A petesejteket szövettenyésztő edényekbe helyezik a hímivarsejtekkel együtt, ekkor a petesejteknek átlagosan 70 százaléka megtermékenyül. Eszterék esetében 12 petesejtet sikerült leszívni, hatot sikerült megtermékenyíteni, és kettőt ültettek be.
Fagyasztott babák
Dr. Várnagy Ákos, a pécsi egyetem Reprodukciós Központjának szakmai vezetője szerint az átlag öt-hat, de akár tíz megtermékenyített petesejt is létrejöhet. A magyar eljárás ezen a ponton eltér például a némettől, mert nálunk a tüszőben lévő összes petesejtet leszívják és megtermékenyítik, míg Németországban csak annyit, amennyit biztosan be is ültetnek (egy-három sejtet). Utóbbi eljárásnak kisebb a sikerességi rátája, mint a magyarnak, de könnyedén lehet – akár vallási, akár világnézeti, akár morális - szempontból amellett érvelni, hogy a megtermékenyített petesejt egy megkezdett élet, amellyel a fagyasztás ellentétesként is értelmezhető. Olaszországban és Németországban egyáltalán nem is engedélyezik az embriófagyasztást. Maximum három embriót hoznak létre – annyit, amennyit egy alkalommal vissza is ültetnek.
A magyar szakemberek szerint viszont éppen a fagyasztás növeli a program sikerességét, Kaáli Géza professzor, a Kaáli Intézet főigazgatója korábban az MTI-nek azt mondta, hogy az utóbbi években három-négyről egy-kettőre csökkentették a beültetett embriók számát, mondván „ez csökkenti ugyan a terhességi arányt, de több fagyasztott embrió marad, azokat újra be lehet ültetni. A hármas-négyes ikerterhesség elkerülése napjainkban a lombikbébi kezeléseket végző orvosok egyik legfontosabb feladata” – fogalmazott.
Scifi vagy nem scifi
Az edényben megtermékenyített petesejtek inkubátorban fejlődnek öt-hat napon át, ezután következik a beültetés, ami gyakorlatilag fájdalommentes, nagyjából ugyanolyan érzés, mint egy átlagos nőgyógyászati vizsgálat. Maximum három, kivételes esetben négy megtermékenyített petesejtet ültetnek vissza, a megfelelő fejlettségi állapotban lévő maradékról a szülők közösen döntenek. A leggyakoribb döntés az, hogy lefagyasztják az embriókat, főként azért, hogy a későbbiekben a párnak új kisbabája születhessen. A szülők dönthetnek a fel nem használt embriók megsemmisítéséről, kutatási célra való felajánlásáról és anonim adományozásáról is, de mindhárom nagyon ritka, évente intézményenként mindössze egy-öt olyan pár akad, aki ilyen döntést hoz.
A fagyasztott embriók száma tehát egyre nő. A raktározást nem úgy kell elképzelni, ahogy a témát feldolgozó sci-fikben rendszeresen ábrázolják, a szabad szemmel alig látható embriókat egy vékony, szívószálhoz hasonló eszközben tárolják. „A felengedés után derül csak ki, hogy életképes-e az embrió. Az életképesség esélye a tudomány mai ismeretei szerint nem attól függ, hogy milyen hosszan, egy vagy tíz évig vannak-e lefagyasztva az embriók, hanem hogy megfelelő-e a fagyasztás és felengedés technológiája” – mondja Dr. Várnagy.
A fagyasztást a társadalombiztosítás öt éven át támogatja, addig a szülőknek nincs ezzel kapcsolatos költségük. Öt év után a fagyasztásért évente 15 ezer forintot kell fizetniük, mondta Várnagy. Náluk csak tb-finanszírozott lombikprogram van, de más intézményekben, a magánúton kezdeményezett mesterséges megtermékenyítés összesen félmillió forintra rúghat.
Márciusban az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága panaszokra hivatkozva vizsgálatot kezdeményezett az (IVF– in vitro) mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központokban. Megkérdeztük az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságát, hogy milyen jellegű panaszok érkeztek, és miért vizsgálódnak, de csak annyit válaszoltak, hogy klinikai auditról volt szó, és az be is fejeződött. „A jelenleg hatályos szakmai irányelv kibővítését és aktualizálását kezdeményezzük, így a témában később tudunk bővebb tájékoztatást adni″ – írták.
Az embriónak van emberi joga?
A potenciális megsemmisítés, a gyakorlatilag korlátlan ideig fagyasztva tárolható embrió több jogi kérdést is felvet. Jogrendszerünkből az következik, hogy a már megszületett gyermek élvez több jogot, mint a magzat, és a magzat is több jogot kap, mint a mesterségesen megtermékenyített (in vitro) embrió, mondta Dr. Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója. (Az egészségügyi törvény magzatnak a méhen belül fejlődő emberi lényt nevezi a terhesség 12. hetétől. Előtte nevezzük embriónak.)
Az új alaptörvényben ugyanakkor a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott a meg nem született élet védelme. A 2012 januárjától hatályos alaptörvény II. cikke szerint: „az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”
Jogértelmezésben jártas jogászok számára nyilvánvaló, hogy az alkotmányban szereplő megfogalmazás megváltoztatásának nagy a jelentősége, mert az a bírói értelmezésben a terhesség-megszakítás tiltásának komoly alapjává válhat. Az alaptörvénybeli fordulat azonban nemcsak az abortuszra, hanem a 1997 óta széleskörűen engedélyezett mesterséges reprodukciós eljárásokkal összefüggésben is értelmezhető. „Törvény engedi a méhen kívüli megtermékenyítést, amely szükségképpen magában foglalja számos, már megfogant embrió méhen belüli vagy azon kívüli pusztulását. Ám Magyarország támogatja a meddőség kezelésének többféle módozatát, beleértve a testen kívüli megtermékenyítést és beültetést is, így nem következetes, ha már a fogantatástól kezdve alkotmányos életvédelmi kötelezettséget fogalmaz meg” – mondta Sándor Judit.
Sőt, a szakember szerint mivel nemcsak a méhmagzat, hanem a testen kívül létrejött embrió is fogantatással, megtermékenyítéssel jön létre, így a fogantatással létrejött embrió életvédelme miatt kérdésessé válhatnak a mesterséges reprodukciós eljárások is: „Mi történjék például a számfeletti, sem beültetésre, sem adományozásra nem kerülő in vitro embriókkal? Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadta az az Evans versus United Kingdom ügyben embrió elpusztítását eredményező angol jogi megoldást a genetikai szülők közötti kapcsolat felbomlása esetén″.
Fotó: John D Mchugh




Környezetbarát szennyvízkezelés és hasznosítás 2. A nádgyökérzónás szennyvíztisztító rendszer







Krisna-völgyben 2009 óta használnak nádgyökérzónás szennyvíztisztítót, ekkor készült el ugyanis a közösség igényeit kielégítő nádgyökérteres műtárgy. (A technológiai részletekkel és a létesítés módjaival a következő írásunkban foglalkozunk majd.) Mivel a módszer a háztartások szintjén is kivitelezhető, a családi házaktól a falvak, városrészek szennyvízkezeléséig alkalmazható, azok számára is tanácsokkal szolgálunk, akik maguk szeretnének hasonlót létrehozni.
A következőket érdemes tudni a technológiáról:
Különféle elnevezésekkel illetik, úgymint nádgyökérzónás, gyökérteres, gyökérmezős szennyvíztisztítási eljárás. Az angol szakirodalomban constructed wetland néven ismert. Nyugat-Európában, az USA-ban és Ausztráliában már az 1980-as évek óta alkalmazott és szélesebb körben elterjedt módszer, melynek használatát ma például az Európai Unió is támogatja.
Működése a természetben lezajló folyamatokon alapszik, a technológia a nád életfolyamataira épít. A növény üreges szárán keresztül oxigént vezet a gyökereihez, ami miatt a gyökérzet környezetében nemcsak levegőtől elzárt (anaerob) rothadási folyamatok zajlanak, hanem oxigén jelenlétében zajló (aerob) bomlás is, mely lehetővé teszi a szennyvíz hatékony tisztítását.
A folyamat során a szerves anyaggal szennyezett víz előbb oldattá válik, a szennyező anyagok alkotórészeikre válnak szét (lebontás történik), majd a mikroorganizmusok munkájának eredményeként keletkező egyszerűbb vegyületeket a növények felveszik, illetve gáz formájában távoznak (ammónia, nitrogén).
Ez a természetes folyamat állandóan (télen is) zajlik a vízparti nádasokban. Ami a növényzetet illeti, az bármilyen vízi-mocsári növényfajta (makrofita) lehet. A nád mellett például a sás, a gyékény és a káka a legszélesebb körben alkalmazott fajok. (Ezeket általában monokultúrákként telepítik.)
A technológia előnyei közé tartozik:
- Egyszerűen kivitelezhető
- Hatékony
- Megbízható
- Biztonságos: a szennyvíz megfelelő szigetelés miatt sem a talajvízzel, sem élővízzel nem érintkezik.
- Környezetbarát: nem szükséges semmilyen vegyszer a működtetéséhez. Nem okoz tápanyagterhelést a felszíni vagy a talajvizekben.
- Vízvédelmi szempontból is előnyös: a tisztított szennyvíz minősége megfelel az EU szabványoknak és irányelveknek. A helyben való tisztítás segíti a helyi vízvédelem magas szintű megvalósítását.
- Költséghatékony: fenntartási költségei minimálisak, alacsony a karbantartási igénye.
- A decentralizáltan működő rendszer önfenntartó, bevezetése nagy lépést jelenthet az önellátás megvalósítása felé vezető úton.
Folytatjuk!
- Hári Beáta -
Öko-völgy Alapítvány
Az ivóvíznyerés és vízhasznosítás Krisna-völgyi tapasztalatairól számos további – technológiai leírásokkal kiegészített – információ található a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkben.
A könyv ismertetése ide kattintva olvasható
Kapcsolódó anyagunk: Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 1. Az elméleti alapok - http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/3434-kornyezetbarat-szennyvizkezeles-es-hasznositas-1-az-elmeleti-alapok


Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 1. Az elméleti alapok



Zöld háztartás sorozatunkban eddig a környezetbarát tisztító- és tisztálkodószerekről esett szó. Ezek használatának egyik fő oka, hogy környezetbarát módon működnek, vagyis alkalmazásuk kisebb környezetterheléssel jár, mint konvencionális társaiké. Sorozatunk következő részeiben a víz témakörét járjuk körül, olyan területeket érintve, mint a nádgyökérzónás szennyvíztisztító vagy a komposztvécé létesítésének mikéntje, illetve az esővíz gyűjtésének módja. A sorozatot a szennyvízkezelés és hasznosítás témájával indítjuk.
Ha a víz kérdéskörét feszegetjük, nyugodtan kijelenthetjük, hogy e természeti elemnek kiemelt jelentősége van az élet fenntartásában – tiszta víz nélkül nem tudnánk létezni, ez egy alapvető létszükségletünk –, ugyanakkor az önellátásban betöltött szerepe miatt is érdemes foglalkozni vele. Hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik e téren: a Kárpát-medence fekvésénél fogva összegyűjti a környező területekről érkező vizet, vagyis egyfajta felszín feletti és -alatti vízösszefolyási területen élünk, Európa közismerten egyik legnagyobb felszín alatti ivóvízkészletével.
A klímaváltozásnak a készletek mennyiségére illetve főleg annak időbeli eloszlására gyakorolt hatása azonban negatívan érint minket is, nem is beszélve a vízminőség mindig aktuális kérdéséről, ami persze annak függvénye, hogy hogyan kezeljük a keletkezett szennyvizünket.
Vizes kérdésben is egy fenntartható szemlélet kialakítása szükséges, emellett látni kell azt, hogy egy igencsak összetett témakörről van szó, amely az ivóvízellátás mellett magában foglalja például a környezetbarát és fenntartható szennyvízkezelés és –tisztítás területét is. Egy önellátó közösség/egyén ráadásul hasznosítani képes a keletkező „melléktermékeket” is, legyen szó un. szürke- (fekália- és vizeletmentes szennyvíz), vagy fekete szennyvízről. Előbbit öntözésre, utóbbit – megfelelő és gondos kezelés után – például komposztként lehet  újrahasznosítani.
A vízkérdés fenntartható szemléletű megközelítését az ábra szemlélteti.
Mi jelenti a fő problémát a szennyvízkérdésben?
Röviden és általában a pazarló vízhasználat, továbbá nemtörődömségünk, vagyis nem gondolunk bele abba, hogy mi lesz a keletkezett szennyvízzel miután leeresztettük a lefolyón, lehúztuk a vécén.
A folyóvizes öblítésű rendszer, és azon belül is a kényelmes ivóvíz-öblítéses angolvécé, rendkívüli mértékben pazarló és környezetterhelő a keletkező nagy mennyiségű szennyvíz miatt. Egy átlagos háztartásban a vécéhasználattal keletkező ún. feketevíz összekeveredik a mosás, mosogatás, stb. tevékenységek során keletkező kevéssé szennyezett szürkevízzel, aminek eredményeként még nagyobb mennyiségű feketevíz keletkezik, melynek megtisztítása jóval nagyobb problémát jelent és nagyobb erőfeszítést is igényel.
Mi lenne a megoldás? Ha eleve nem keletkezne feketevíz, ami a komposztvécék használatával kiküszöbölhető, a keletkező szürkevíz pedig természetes módon, ún. nádgyökérzónás tisztítórendszerrel kezelhető, tisztítható, sőt hasznosítható is például öntözésre.
Folytatjuk!
- Hári Beáta -
Öko-völgy Alapítvány
Az ivóvíznyerés és vízhasznosítás Krisna-völgyi tapasztalatairól számos további – technológiai leírásokkal kiegészített – információ található a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkben. A könyv ismertetése ide kattintva olvasható


Egyre többen keresnek parasztházat háztáji gazdasággal




A kedvező árú, kisebb alapterületű, felújítandó, illetve az újszerű, drágább családi házakat keresik leginkább országszerte.
Óriásiak az árkülönbségek a megyék között, míg a legolcsóbb Nógrádban átlagosan 6,5 millió forintért keltek el a házak, addig a legdrágább Veszprém megyében 18,6 millió forint volt az értékesített családi házak átlagára. Budapest és agglomerációja külön kategória, a fővárosban 30 millió forintot fizettek tavaly átlagosan egy családi házért. A piacot túlkínálat jellemzi, így jelenleg igen kedvező áron lehet jó adottságú házakat találni - derül ki az OTP Ingatlanpont friss piaci elemzéséből.
Tavaly 15,5 millió volt az értékesített családi házak átlagára Magyarországon, a visszafogott keresletországszerte általánosságban főleg az olcsó, kisebb alapterületű, felújítandó épületek, illetve az újszerű, vagy új építésű családi házak iránt mutatkozott. A piacon lévő túlkínálat miatt most nagyon kedvező áron lehet jó családi házakat találni. 
"A válság berobbanása óta jelentősen csökkent az ingatlaneladásokon belül a családi házak részaránya: míg 2008-ban tízből négy eladott otthon ház volt, addig tavaly már csupán minden negyedik. Ennek következtében az elmúlt években nagyon felduzzadt a kínálat, ami miatt jelenleg nagyon kedvező áron lehet igen jó adottságú házakat találni a piacon" - mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. 
Országos viszonylatban a legolcsóbbnak Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye számít, itt tavaly 6,5 millió, illetve 9,5 millió forint volt az értékesített családi házak átlagára az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint. A családi házak viszonylatában a legdrágább megye Veszprém és Pest volt, ahol 18,6, illetve 17,5 millió forint volt az eladott házak átlagára 2012-ben.
Nem meglepő, hogy a fővárosban a legdrágábbak a családi házak, tavaly 30 millió forint volt az ilyen típusú eladott ingatlanok átlagára. "A pesti oldalon a külső kerületekben a jellemzőbbek az önálló lakóépületek, itt főleg a 10-20 év közötti, egyszintes, nem túlméretezett házakat keresik, általában 17-25 millió forint közötti árkategóriában. A budai oldalon és az agglomerációban az új, illetve újszerű, felújított, modernebb házak népszerűek 30 millió forinttól kezdődően a tehetősebb vásárlók körében, itt azonban hatalmas a szórás az árak tekintetében, nem ritkák a több százmillió forintért kínált ingatlanok" - mondja Kosztolánczy György. 
Erős a vidéki túlkínálat
Ami a vidéket illeti, több jellemző tendenciát ki lehet emelni. Az egyik, hogy a teljes ingatlanpiachoz hasonlóan a családi házakat is elsősorban a megyeszékhelyeken, nagyobb településeken, illetve azok vonzáskörzetében keresik az érdeklődők. A másik, hogy egyre nagyobb az igény az olyan olcsó, akár jelentős felújítást igénylő ingatlanokra, illetve parasztházakra, amelyek alkalmasak a vidéki életformára, azaz elegendő földterülettel rendelkeznek a háztáji gazdálkodáshoz. 
Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szerint a legnehezebben a 70-es, 80-as években épült,energetikailag korszerűtlen, többszintes, többgenerációs családi házakat lehet értékesíteni vidéken és a főváros környezetében egyaránt. Mivel az ország számos részén nagyon gyenge jelenleg a kereslet a családi házak iránt, és a kínálat bőséges, az érdeklődők jó eséllyel rövid idő alatt megtalálhatják azt az ingatlant, amelyben el tudják képzelni a jövőjüket. 
Az egyes megyék szintjén az ingatlanpiac egészéhez hasonlóan a családi házak iránti kereslet vonatkozásában is lehetnek eltérések. 
Borsodban a családi házak piacán is jelentős mértékű árcsökkenés volt tapasztalható, ami alól az utóbbi 5-8 évben épült, 100-150 négyzetméteres ingatlanok jelentenek kivételt. Utóbbiakra, valamint a 100-130 négyzetméter és 10-15 millió forint közötti "kocka" házakra volt főleg kereslet a megyében, túlnyomórészt Miskolcon és 20 kilométeres körzetében, valamint Tiszaújvárosban. 

Fejér megyében Székesfehérvár és vonzáskörzete a legkeresettebb, a másik kiemelt terület a Velencei-tó és környéke, ahol gyorsabban cserélnek gazdát a családi házak. Az OTP Ingatlanpont megyei értékesítőinek tapasztalatai szerint az érdeklődők egyik fő szempontja, hogy minél kisebb fenntartási, rezsiköltségekkel bíró ingatlanjuk legyen. 

Heves megyében csekély érdeklődés mellett a piacot a túlkínálat jellemzi, a megfelelő állapotú, kisebb értékű, 2-3 szobás, 4-11 millió forint közötti ingatlanok iránt mutatkozik kereslet. A megye szinte egész területén alacsony áron lehet házat vásárolni, ez alól Gyöngyös és Hatvan jelent kivételt, valamint a legdrágább Eger. 

Somogyban alacsony volt a forgalom a családi házak piacán tavaly. A legkeresettebbnek az alacsony értékű, felújításra szoruló parasztházak számítanak Siófok 30 kilométeres körzetében, 2-7 millió forint értékig, de van kereslet a Balatonhoz közeli, nagyobb értékű ingatlanok iránt is. 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megfigyelhető egy erősödő kereslet a fiatal pároknál és családoknál, akik a megye nagyobb városainak közvetlen szomszédságában elhelyezkedő kisebb településein keresnek kedvező árfekvésű, kertes családi házakat. Ezek a családok az élhetőbb otthont jelentő, jó áron megkapható házért vállalják az ingázást. Főleg a jó állapotban lévő, minimális felújításra szoruló ingatlanok iránt van kereslet a megyében.


Lógni fogtok! – Bankfiókok előtt tomboltak a tüntetők





Bírósági ítélet helyett vonulásos tüntetés lett a devizahitel-szerződés ügyéből. A tüntetők, akik a Kúria előtt várták délelőtt a létfontosságú ítéletet, vonulni kezdtek a Belvárosban. Az Oktogonnál vörös festékkel lefestették az Erste ablakait, kisebb tömegverekedés is kitört.
Később további bankfiókok előtt demonstráltak. A BRFK szóvivője kedd délután közölte: gyülekezési joggal való visszaélés miatt szabálysértési feljelentést tesznek a nem bejelentett vonulásos demonstráció szervezője ellen. Az Erste Teréz körúti fiókjánál tüntettek azok a devizahiteles tüntetők, akik a Kúria elől vonultak át az Oktogonhoz. Helyszíni riporterünk szerint a tüntetők egyike vörös festékkel részlegesen lefestette a bankfiók egyik kirakatüvegét. Ugyanott akasztófákkal azt ordították, hogy "lógni fogtok!".
Ugyanez az üzenet egyébként a tüntetőknél lévő akasztófán lógó bábun is olvasható, akárcsak a "korrupt bankár" és a "szar alak vagyok" feliratok. Kisebb tömegverekedés tört ki, amikor a 30-40 rendőr próbálta elvinni a festékfújó tüntetőt, és ebben kétszer annyi tüntető próbálta megakadályozni őket – jelentette tudósítónk. A tömegből kiemelt férfit a rendőrök előállították.
A bankból csodálkozva sétáltak ki az emberek, mint akik nem láttak még ilyet. A BRFK szóvivője kedd délután közölte: gyülekezési joggal való visszaélés miatt szabálysértési feljelentést tesznek a nem bejelentett vonulásos demonstráció szervezője ellen.
A tüntetők az incidens után tovább vonultak a Király utcán a Deák tér irányába, egy ideig kettéváltak, egy csoport a Blaha Lujza tér felé ment rendőri kísérettel. Tudósítónk szerint a céljuk most a Képviselői Irodaház lehet. Sokan vidékről jöttek, és nehezményezik, hogy a budapestiek miért nem csatlakoznak hozzájuk. A több száz fős tömeg azt skandálja: "gyertek velünk!", illetve "ébresztő!".
A tüntetők - fogyatkozó számban - később a Belváros több pontján feltűntek bankfiókoknál demonstrálva: megjelentek a CIB, az FHB és a Raiffeisen egyes fiókjai előtt is. Nagyon incidensről az utóbbi órában nem adott hírt tudósítónk. A tüntetők délelőtt gyülekeztek a Kúria épülete előtt, míg odabent a testület egy precedens értékű devizahitel-szerződéses ügyet tárgyalt. A Kúria végül július 4-re halasztotta a tárgyalást. A keddi tárgyalásról bővebben itt olvashat.
A pert az OTP egyik ügyfele indította a bankkal szemben, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. Másodfokon a Fővárosi Bíróság semmisnek nyilvánította a szerződést; majd az alperes kérte a Kúriától az ügy felülvizsgálatát.




Minden lakáshoz jár kert a legzöldebb felhőkarcolóban







2030-ra ötmilliárdan élünk majd városokban, és élhető környezetre vágyunk majd, nem csak fuldokolni akarunk egy óriási parkoló közepén. A betondzsungel kizöldítésére ontják az ötleteket a tervezők, ráadásul némelyik meg is valósítható.
A világ legmagasabb faépülete
Olcsóbb, egyszerűbb és sokkal jobban megfelel a fenntarthatóság követelményeinek, mint egy vasbeton épület – hangoztatták a skandináv építészekből álló Møller-Johansson-Tyréns csoport képviselői, amikor bemutatták a Stockholmban épülő 34 emeletes fatoronyház terveit. „Eddig azért nem készült ilyen épület, mert a beton- és vaslobbi érdekei mást diktáltak. De napjainkban az építőipar  is egyre nagyobb felelősséget vállal a környezetért” - mondta az egyik tervező, Ola Jonsson a Dezeen designportálnak.
Az ágazat felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 30-40 százalékáért, ehhez képest a fafeldolgozás lényegesen alacsonyabb légszennyezéssel jár. A fa ráadásul könnyebb, ezért a szállítása és szerelése is kevesebbe kerül. Megfelelő eljárásokkal jobban ellenáll a tűznek, mint a vasbeton épület, és a ragasztott-szegelt faszerkezet éppoly szilárd, mint a vasbeton.
A tervezett toronyház teljes szerkezete fából lenne, a külső falak pedig üvegből. 
A jelenlegi fázisban még betonból készülne a központi merevítőpillér, de a tervezők szerint ezt is fára lehet cserélni. Az épületet hőszivattyúval fűtenék, a szellőzésről a megfelelően kialakított légcsatornák gondoskodnának, míg az épület hűtését részben tetőparkkal oldanák meg.
Hiába felhőkarcoló, minden lakáshoz jár kert is
Hong Kong legszebb lakóépülete lehet a The Canopy, amelyben minden lakóegység kétszintes, és a közel 50 négyzetméteres teraszokat kertekké alakítják. Az épület „újfajta elképzelés Hong Kong jövőjéről. Zöldebb, nyitottabb a külvilág felé, tiszteli a természetet” - jellemezte a tervező Boutique Design építésziroda. A faburkolatú lakóegységek szabványos kialakításúak és méretűek. Ezzel csökkenthető az építési költség, de nem lehet menőzni a szomszéd előtt a plusz négyzetméterekkel.
Helyben termelt élelmiszer a függőleges farmról
A mai metropolisok hamarosan háromszorosukra puffadnak, fogynak a termőterületek, az élelmiszert egyre nagyobb távolságra kell szállítani: ez ösztönzi a vertikális farmok tervezőit.
A többemeletes üvegházak segítségével a városközpontokban is lehet friss zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. A vertikális farmokban ráadásul ellenőrzött feltételek mellett, környezetszennyezéstől mentesen végezhető az ökológiai gazdálkodás, ennek eredményeként organikus termény állítható elő.
A rengeteg terv közül talán a Dubajba tervezett Oasis Tower a legjobb, amelyet negyvenezer ember ellátására terveztek. A hármas spirált a hőszigetelésről gondoskodó felfújható műanyag ETFE-párnákkal borítanák. A szükséges áramot három forrásból kapná az épület. A napsugárzást napelemes festék hasznosítja, a szelet a beépített, függőleges tengelyű szélturbina. A növényi maradványok komposztálásával metánt fejlesztenek, amely egy mini hőerőműben égne el.
Híd, múzeum és sétatér egyben
919 méter hosszan fog átívelni a szöuli Han folyón a tervezett Paik Nam June médiahíd. A létesítményt a dél-koreai parlamentet kötné össze a kulturális központtá alakítandó Dang-li erőművel. A PlanningKorea építésziroda szándéka szerint a médiahíd a város meghosszabbítása lenne a víz fölött:
A csak gyalogosan, kerékpárral és vízitaxival megközelíthető építményben múzeum, könyvtár és számítástechnikai központ kapna helyet a szokásos létesítmények (kávézók, éttermek) mellett. Az energiaellátást napelemekkel oldanák meg, a növényzet és a látogatók igényét fedező vízmennyiséget pedig csapadék és a folyó biztosítja. Hogy miért nevezik médiahídnak? Részben azért, mert az épület burkolata óriás kivetítőként működik majd.
Kapcsolódó anyagaink: 
Óriás vertikális farm San Diego belvárosában - Működni fog? - http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/2133-orias-vertikalis-farm-san-diego-belvarosaban-fog-mukodni
Függőleges kert: a világnagy zöldségtorony jól jövedelmez - http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/2525-fuggoleges-kert-a-vilagnagy-zoldsegtorony-jol-jovedelmez
Vertikális Farm Svédországban – A jövő fenntartható mezőgazdasága toronyépületekben - http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/326-vertikalis-farm-svedorszagban-a-jovo-fenntarthato-mezogazdasaga-toronyepuletekben
Csak az ég felé lehet kiterjeszteni a mezőgazdaságot? Mi az a vertikális farm? (Videó) - http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/386-csak-az-eg-fele-lehet-kiterjeszteni-a-mezogazdasagot-mi-az-a-vertikalis-farm-video
Kép: A fából épült toronyházzal egy Stockholm belvárosát célzó pályázaton indult az építészcsoport, és bekerült a három legjobb közé. A nyertes épület 2023-ra készülne el - Forrás: Moller-Johansson-Tyréns


Mi lesz az alföldi tanyák sorsa?







Fogta magát egy tízgyermekes mozdonyvezető és egész családjával kiköltözött tanyára biogazdálkodni, mert a városban már a rezsire sem futotta. Mások üdülőket alakítanak ki az alföldi városok határában, esetleg turizmusba fognak.
Ezzel együtt rohamosan fogy a tanyák száma, egyre több az elnéptelenedő, romos épület. Nagy kérdés: mi lesz az egész Európában egyedülálló településszerkezettel? A múlt héten Boldogulni tanyán címmel rendezett konferenciát az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, ahol igyekeztek több szempontból bemutatni a kérdést.
Hátborzongató, hogy az évszázadokkal ezelőtti törökdúlás hogyan képes befolyásolni mai emberi sorsokat. Az akkor elpusztított alföldi falvakból a lakosok a nagyobb településekre menekültek, és a vész elmúltával már nem alapították újra azokat. (Többek közt ezért is kivétel Kecskemét, amikor a nagyvárosokból szomszédos kistelepülésekre kiköltözésről beszélünk – ott ugyanis nem nagyon maradtak szomszédos kistelepülések.) Helyettük megszülettek a tanyák, ahonnan el lehetett látni előbb a legelő állatokat, majd később a művelt földeket, kerteket.
Aranykorát az előző századfordulón élte a tanyavilág, de a XX. század közepéig fejlődött. A második világháború után még lelkesen fogtak hozzá az újjáépítéshez – a negyvenes évek végén 1,14 millióan éltek tanyákon –, ám az ötvenes évek kollektivizálása, erőszakos szövetkezetesítése nagyon gyorsan visszavetette a számukat. („Mentől nagyobb egy tábla, antól szocialistább.”) 2001-ben már csak 210 ezren laktak az Alföldön külterületen, számuk azóta állítólag nőtt, de pontos adatok nincsenek.
Az elmúlás utolsó fázisában?
A legalaposabb felmérés a Homokhátságon készült 2006-ban a Váti jóvoltából (a tanulmány itt olvasható, vagy itt letölthető pdf-ben az egész magazin). Akkor a 104 településén nyilvántartott 53 709 tanyából 40 700-ról szereztek be adatot. És az eredmény?
A legfontosabb megállapítás a tanyák visszaszorulásának folyamata. A tanyák 12%-a a 2000. évi légi felvételezéshez képest mára megszűnt, eltűnt. A megmaradtakból további 23% lakatlan, azaz használaton kívül áll; lehetséges, hogy nemsokára szintén a megszűntek közé fog tartozni. Önmagában ez a két szám a tanyavilág erőteljes erodálódását mutatja. A negatív tendencia még jobban látszik, ha figyelembe vesszük azokat a tanyákat is, ahol idősek laknak, mert esetükben a (lakó)funkció megléte hosszú távon kérdéses. Potenciálisan ezek közül is sok tanya kerülhet a lakatlan vagy a megszűnt kategóriába. A működő tanyák egynegyedének (6730-nak) van idős lakója, akik többsége már nem gazdálkodik érdemben. Ezek alapján vonható le az a következtetés, hogy az egykori alföldi tanyavilág az elmúlás utolsó fázisának állapotában van, és a tanyák fele rövid időn belül megszűnhet.
 Temetni azonban még nem kell a tanyákat!
A létező tanyák háromnegyede (76%- a) még mindig működik, azaz lakóhelyként és/vagy gazdasági térként használják. Ez a tanyavilág fennmaradását vetíti előre. Igaz, hogy ezeknek a többsége (65%-a) már elsősorban lakóhely, ahol legföljebb önellátó gazdálkodás folyik, de mezőgazdasági árutermelés nem. Egytizedük (10%) pedig nyaraló, állandó lakó nélkül. Egynegyedükben (26%) idősek, megélhetési gondokkal küzdők laknak, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, ellátásra szorulnak. Összességében az elsődlegesen lakófunkciójú tanyák nagyobb aránya (közel kétszer annyi, mint a gazdasági hasznosítású) a tanyavilág funkcionális átrendeződését mutatja. A tanyavilág kialakulásában döntő tényezőt játszó gazdasági funkció visszaszorul, helyette megjelenik az ingázás, a nyugdíjas életforma, sok esetben a munkanélküliség, a szociális juttatásra alapozott életvitel. A gazdasági funkción belül előfordulnak ugyan mezőgazdaságon kívüli tevékenységek, de markáns súlyt nem képviselnek (12%). A gyakran emlegetett tanyai turizmus még csak kevés helyen működik (2%).
Olcsóbb, de sokkal nehezebb...
Hogy kik költöznek mostanában tanyára? Az okok nagyon sokfélék lehetnek. Tanyán olcsóbb az élet, igaz, jóval nehezebb, mint városon. Lajos Istvánék egy mozdonyvezetői fizetésből, a családi pótlékból és a gyesből próbálták eltartani tíz gyermeküket, de abból a városi házuk fenntartására sem futotta. Ekkor költöztek ki a korábban kedvtelésből tartott tanyára. Bár rengeteg nehézséggel találták magukat szemben, itt legalább nem nézték ki őket a szomszédok, amiért a kútról hordtak vizet be fürdéshez vagy mert a kenyérsütő kemencéjük kormát elvitte szél. Igaz, meglepetések azért érték őket.
Például a francia áramszolgáltató a 800 méterre fekvő legközelebbi villanyos tanyáról 7,5 millió forintért vezette volna be az áramot (ezelőtt tíz évvel!). Ebből 4,5 millió forint egy új transzformátorállomás költsége volt, amelyet bár Lajosék pénzéből építettek volna fel, a tulajdonjog az áramszolgáltatót illette volna. Azóta pályázati támogatással hozzájutottak pár napelemhez, amelyek néhány villany és egy laptop működtetéséhez elegendő energiát szolgáltattak.
Lajos István szerint az egykor önellátó tanyák („ahol nem keletkezett hulladék, mert indent felhasználtak”) hiába jelentenek ma is élhető körülményeket, állami vagy uniós támogatás nélkül lehetetlen a fennmaradásuk. Felnőtt gyerekeik (időközben egy tizenegyedik is született) hiába tanultak olyan szakmát, amellyel megélhetést reméltek helyben (mezőgazdasági, illetve környezetvédelmi területen), kénytelenek voltak elhagyni a tanyát.
Villany, vasút
 A támogatás természetesen nem közvetlenül pénzben értendő. A külterületen élők csak azt várnák el, hogy legalább részben megkapják azt, amit a városiak: elektromos áramot, és közlekedési infrastruktúrát. A Klebelsberg Kunó idején kiépített kisvasúthálózat, amely a településekkel és az iskolákkal kötötte össze a tanyavilágot, mára csak nyomaiban van meg. Ahol a pálya meg is van, vonat már nem jár rajta. „Az első járaton még ott ült a nagyapám, az utolsón pedig ott ültem én az unokámmal.” – jegyzi meg szomorúan Csontos Máté, a két tanyasor alkotta, 507 lelkes Móricgát polgármestere. Nem működik már a postájuk sem. Igaz, egy kerékpárútjuk már van: a kiskunmajsai gyógyfürdőt és Bugacpusztaházát köti össze.
Az infrastruktúra jelentőségét jól jelzi, hogy a már említett 2006-os nagy felmérés kiindulópontja épp a villamosenergia-ellátás kérdése volt.
 A villamosenergia- ellátás a létező tanyák egytizedén (3804, 11%), illetve a működők (gazdasági vagy lakófunkciójúak) 6%-án (1561) hiányzik. Figyelemre méltó a lakatlan helyek magas aránya az ellátatlanok között, megengedve azt a következtetést, hogy ezek a tanyák többek között a villamosság hiánya miatt váltak lakatlanná. A nehezen elérhető tanyák szintén 11%-ot képviselnek a létező tanyák között. Legnagyobb részük (49%) lakófunkciójú tanya, amelyeknél a megközelíthetőség a munkába és iskolába vagy orvoshoz járáshoz nagyon fontos lenne. Elég sok a nehezen elérhető lakatlan tanya is (28%); feltehető, hogy a rossz elérhetőségnek komoly szerepe volt az elnéptelenedésükben. A nehezen megközelíthető tanyák közel egyötödében (646, 17%) nincs villany, ennek 11%-ára jellemző valamilyen szociális hátrány, kétharmaduk (65%) pedig lakatlan. Mindezek alapján egyértelmű a villamosenergia- ellátás és a megközelíthetőség szerepe a tanyák fennmaradásában.
Az infrastruktúra kérdése csak az egyik eleme a nehézségnek – másik a közbiztonság. A tanyagondnoki szolgálat (amely gyógyszerbeszerzésben, iskolába szállítással, bevásárlással, ételkihordással segíti a tanyán élőket) megszervezése után a tanyavédelemé is több helyen felmerült több-kevesebb sikerrel.
A legsikerültebbnek a Kecskeméttől délre szervezett akció nevezhető, ahol két nyugdíjas rendőrt hívtak vissza tanyavédelmi koordinátornak és kaptak két Lada Nivát. Ennél azonban sokkal fontosabb volt, hogy egyeztettek több olyan csoporttal, amely szervezetten járja a területet és jelezni tudja, ha valami nincs rendjén (vadásztársaságok, mezőőrök, halőrök, természetvédelmi őrök, postai kézbesítők, szociális hálózat tagjai stb.). A program hatására a megyében 16,2 százalékkal, a bevont hét településen 72,9 százalékkal csökkent a felderített bűncselekmények száma.
Egyébként Itt nem csak a már említett magános öregek vagy idős házaspárokra megóvása jelent komoly feladatot. A Homokháti felmérés szerint az összes nyaralótanya több mint ötöde (22%) külföldi kézben van. Ezek a gyakran jól felszerelt, szépen berendezett tanyák az év nagy részében üresen állnak, jó esetben a tulajdonosok megkérnek valakit, hogy nézzenek rá, amíg ők távol vannak.
2030?
Az alföldi tanyás térségek Európa településtörténeti kincsei (akár a világörökség részei is lehetnének). Kérdés meddig maradnak meg. A már említett tanulmány két utat vázol fel:
  • Ha nem sikerül a népességet megtartani és a tanyavilág gazdasági fejlődését elindítani, a táj tovább degradálódik, hagyományos „tanyai” élelemtermékeink egy része eltűnik, az új funkciók (második otthon, tanya-turizmus) elszigetelt jelenségek maradnak. A külterületen tovább növekednek a szélsőséges társadalmi és építészeti-környezeti konfliktusok, tovább romlik a közbiztonság és a tanyai közösség mentális állapota. Eltűnik a sajátos életmódhoz kötődő, generációkon keresztül átadott tudás és hagyomány.
  • Ha sikerül, remény van a tanyák és társadalmuk nagyobb részének megújulására, megmaradnak az eredeti tanyás kultúrtáji funkciók, s megfelelően fogadják be az újakat. A tanya az organikus gazdálkodás színtere lesz, ahol egészséges élelmiszert állítanak elő, kifejlődik a tájra és a tradíciókra épülő turizmus. A városi életmóddal szemben alternatív életvitelre, természet közeli életmódváltásra, távmunkára nyílik lehetőség.

Hogy van-e erre esély? A németországi Frízföldön, a dániai Jyllandon vagy épp a svédországi Smålandon is vannak hasonló területek (ha nem is ilyen nagy számban és nem is éppen így lakottak) – hangzott el a konferencián, vagyis nem lehetetlen. Ehhez a három legfontosabb terület, ahol változtatni kell:
  • Villanyárammal való ellátás. Javaslat az energiaellátás módjaira. A gazdaságosság függvényében ez lehet hagyományos vezetékes (20 kV-os vezetékről vagy transzformátorról), megújuló energiára alapozott egyedi ellátás (például napcella, biomassza csoportos villamos ellátó kiserőmű, bioolaj-motoros áramfejlesztő, napcella- és szélerő-telep, geotermikus kiserőmű stb.).
  • Az elérhetőség javítása. A kistérségi tanulmánytervekben az elérhetőség szempontjából legrosszabb helyzetben lévő tanyák körére készült javaslat az úthálózat fejlesztésére, "javított földút" minőségben, településenként átlagosan 10 km-es mértékben, három ütemben.
  • Társadalmi-kulturális infrastruktúra fejlesztése, közösségi terek létrehozása. A korábbi tanyasi iskolák mintájára szükség van a tanyán élő és tevékenykedő népesség információszerzési, kulturális és közösségi igényeit kielégítő minimális háttér infrastruktúrára. Ahol még megvannak a Klebelsberg-iskolák, ott kézenfekvő ezek felújítása és közösségi használata. Ahol már nincsenek vagy nem elérhetőek, elsősorban a lakatlan tanyák közül lehet erre a célra megfelelőt választani.

Ezek azonban még csak a legfontosabb tennivalók, amelyek önmagukban keveset jelentnek. A teljes sikerhez elengedhetetlen lenne a már említett közbiztonság megteremtése vagy épp a Homokhátság vízgazdálkodási gondjainak megoldása.
A kiemelések Czene Zsolt, Jávor Károly, Majorné Vén Mariann: A homokhátsági tanyák tájszerkezeti jelentősége és a fejlesztés lehetőségei című tanulmányából valók, a többi rész a Boldogulni tanyán konferencia előadásai (Tamás Enikő, főszerkesztő, OmgK; Lajos István ökogazdálkodó, Gátér Timafalvi László alezredes, Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság, Csontos Máté, polgármester, Móricgát; Hornyák Sándor János, VKSZ) nyomán készült.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése