2019. augusztus 4., vasárnap

A kazárok





A kazárok


ILLUMINÁTUSOK, VÖRÖS CSILLAG, PÉNZ ÉS VILÁGURALOM



2011. SZEPTEMBER 07. SZERDA, 09:40
Dr. Drábik János: Világzsákutca
4. fejezet
A vörös csillag

A Munkásmozgalomtörténeti Lexikon szerint a vörös csillag a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szimbóluma. A csillag vörös színe a forradalmat, öt ága pedig az öt világrész munkásainak összefogását jelképezi. A hagyomány szerint először azok a baloldali szociáldemokraták kezdték jelvényként viselni, akik az első világháború kitörése után is kitartottak a nemzetköziség elve mellett. A Lenin és Trockij által vezetett bolsevik hatalomátvétel során már gyakran használták, és amikor a bolsevikok hatalomra kerültek általánossá vált a vörös csillag használata a kommunista mozgalomban. A nemzetköziség jelképe lett. Amikor hivatalosan is megalakult Szovjet-Oroszországból a Szovjetunió, akkor az új államnak a címerére és az állami zászlójára már 1923-ban rákerült. Amikor a szovjet birodalom kiterjesztette uralmát Közép-Európa országaira is, akkor a vörös csillag megjelent a többi úgynevezett szocialista országnak az állami címerén is.

Miután a vörös csillag a kommunista mozgalomnak és tágabb értelemben véve a munkásmozgalomnak a nemzetközi jelképévé vált, ezért néhány szót kell szólni magáról a kommunista mozgalomról:

A kommunista szó a kommunista kiáltvány révén vált ismerté. A "Bund der Kommunisten", amit tévesen az első nemzetközi forradalmi szervezetnek tekintettek, formálisan 1847-ben jött létre az Igazak Szövetségéből. Céljai között az osztály- és magántulajdon nélküli társadalom megteremtését tűzte ki. Az Igazak Szövetsége még 1842-ben megbízta Marx Károlyt és Engels Frigyest, hogy szövegezzenek egy tömör pamfletet, amely kiáltvány formájában tartalmazza a kommunisták céljait. A pamflet, amely első ízben Londonban 1848. februárjában német nyelven hagyta el a nyomdát, egyrészt azt állítja, hogy belső ellentmondásai miatt a kapitalizmust a magántulajdonnal nem rendelkező proletárok fogják megdönteni. Másrészt azt fejtegeti, hogy ez a tulajdon nélküli hátrányos helyzetű réteg majd uralkodó-osztállyá válik, köztulajdonba veszi a termelőeszközöket, megszünteti az osztályellentéteket, és ezzel fokozatosan eltűnnek az erőszakszervezetek, s maga az állam is.

Amit a marxista-leninista egyetemeken nem tanítottak az az, hogy a Kommunista Kiáltványban szereplő valamennyi tételt Dr. Adam Weishaupt, az Ingolstadti Jezsuita Egyetem fiatal professzora dolgozta ki műveiben. Adam Weishaupt 1748-ban született és már 20 éves korában az okkultizmus szakértőjének számított. 1771-ben a frankfurti gazdag bankárok ösztönzésére és pénzügyi támogatásával elhatározta, hogy titkos társaságot hoz létre az emberiség átalakítására. Öt évet szentelt ennek a tervnek. Titkos Rendjét "Perfectibilisen" - vagyis a "Tökéletesítők" Rendjének akarta hívni, és ezt a gnosztikus hagyományokat követő Cathar-októl kölcsönözte. Adam Weishaupt szigorú alá- és fölérendeltség szerint alakította ki Rendjét, amelyhez a noviciátusok, a minerválok, és az alacsonyabb fokú Illuminátusok tartoztak. Mindez hasonló volt a szabadkőműveseknél ismeretes fokozatokhoz. Weishaupt Rendjében a harmadik fokozat a misztérium-osztály volt, amely két fokozatból: a papokból és a régensekből állt. Végül pedig volt egy király, akit Illuminatus Rex-nek hívtak.

Ez a szervezeti beosztás hasonlít az iszlám "Sufi" szervezetéhez. Ez valószinűleg azért alakult így, mert Franz Kolmer - Adam Weishaupt közeli barátja - is közel állt a Sufihoz.

Adam Weishaupt Rendjének a neve az Illuminátusok Rendje lett. Minden tagnak szigorú titoktartást kellett fogadnia és írásban köteleznie magát arra, hogy senkinek egy szót sem szól a társaságról. A belépőknek nem adtak tájékoztatást a felettesekről, sem a titkos társaság eredetéről, de elhitették velük, hogy az illuminátusok tevékenysége az ókorba nyúlik vissza. Adam Weishaupt azt tanította, hogy az emberiség reménytelenül korrumpálódott és csak egy forradalmi átalakítással menthető meg. Ő volt az első utópikus kommunista, aki globális méretekben új világrendet akart és ezt "Novus Ordo Seclorum"-nak nevezte. Ez a felirat kezdetektől fogva rajta van az Egyesült Államok hivatalos állami pecsétjén. Az illuminátus kommunisták öt alapvető célt hirdettek meg programjukban: (1) A monarchiák és a hagyományos kormányzatok eltörlését; (2) A magántulajdon és az öröklés megszüntetését; (3) A hazafiság és a nacionalizmus eltörlését; (4) A házasság intézményének és a családnak a felszámolását, és a gyermekek közösségi nevelését; (5) Minden vallás megszüntetését.

A frankfurti bankárok által finanszírozott illuminátusoknak sikerült az akkori Európa szellemi és politikai elitjének számos kiemelkedő személyiségét megnyerniük. Weishaupt meg volt róla győződve, hogy az általa elképzelt új világrend, amelyben az illuminátusoké minden hatalom, ahol mindenki más vagyon nélküli személy, és tőlük függő helyzetben él, sikeres lesz és ebben az elképzelt új Világrendben az illuminátusok fognak uralkodni. Ezért az Illuminátus Rend tagjait eleve erre a világuralomra készítette fel.

Arra bíztatta követőit, hogy bátran vállalják szükség esetén az erőszakot, s ha úgy adódik, akár bűncselekmények elkövetését is. Erről a jezsuiták "cél szentesíti az eszközt" elvéből kiindulva (hiszen Jezsuita Egyetemen kezdte diákként, majd oktatóként a karrierjét) ezt írta és tanította Weishaupt:

"A bűn csak azért az, mert fájdalmas, de ha a nyereség nagyobb, mint a kár, akkor a bűn erénnyé válik".

Az Illuminátusok Rendje Európában és a kulturálisan hozzá kötődő Amerikában hamarosan elterjedt. Különösen fontos az a tanácskozás, amelyre 1782-ben Wilhelmsbad-ban került sor, és amelyen a már megszerveződött nemzetközi pénzhatalom szövetségre lépett a szabadkőművességgel, valamint az Illuminátus Renddel. A wilhelmsbadi szövetség első nagy akciója a Francia Forradalom előkészítése és levezénylése volt. Maguk az illuminátusok 1785 után formálisan be lettek tiltva Bajorországban, ahol lelepleződtek, és szervezeteiket felszámolták. Weishaupt a gotha-i fejedelemhez menekült és Gothában halt meg 1830-ban, állítólag újra megtérve a katolikus hithez.

Gothában írta meg azokat a műveit, amelyek a Kommunista Kiáltvány összes alapgondolatát tartalmazzák. Gary Allen, amerikai történész, a "None Dare Call It Conspiracy" - "Senki nem meri összeesküvésnek nevezni" című művében megállapítja a Marx és Engels által összeállított Kommunista Kiáltványáról, hogy: "ha áttanulmányozzuk a Kommunista Kiáltványt, akkor megállapíthatjuk, hogy Marx lényegében azt állítja: a proletárforradalom létrehozza a proletariátus szocialista diktatúráját. A proletariátus szocialista diktatúrájához három feltétel teljesítésére van szükség: (1) A magántulajdonra vonatkozó valamennyi jog eltörlésére; (2) A család felbomlasztására; (3) és annak a lerombolására, amit Marx a nép ópiumának nevezett, vagyis a vallás megszüntetésére."

A történész is utal rá, hogy Marxot és Engelst az az illuminátusnak tekinthető rejtélyes szervezet kérte erre fel, amelyet úgy neveztek, hogy az Igazak Szövetsége. A Kommunista Kiáltvány szövege ténylegesen már jóval azelőtt közkézen forgott, mielőtt még Marx nevéhez kapcsolták volna. Marx valójában nem tett mást, mint a már meglévő szöveget leporolta és "áramvonalasította". Komoly szaktudósok jutottak arra a meggyőződésre, hogy az Igazak Szövetsége valójában az Illuminátus Rend egyik elágazása volt és azért jött létre, mert az Illuminátus Rendet, mint már említettük, Bajorországban 1786-ban betiltották. A kommunizmus sohasem az elnyomott és jogfosztott tömegek mozgalma volt. A munkásmozgalmat lényegében a világuralomra törő nemzetközi bankárok indították útjára, mert ez volt az egyik leghatékonyabb módja a meglévő uralkodó-dinasztiák és történelmi uralkodó-osztályok eltávolításának, a politikai, pénzügyi, gazdasági hatalom átvétele céljából. A világuralomhoz világállamra van szükség. Ehhez az egyik stratégia a szocialista kormányzatok létrehozása. A világ országainak a többségében ilyen szocialista kormányzatokat kell hatalomra segíteni. Konszolidációjuk után pedig létre kell hozni a nagy egyesülést - egy világszintű szocialista szuperállam formájában - az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez hasonló globális nemzetközi szervezet égisze alatt.

A nemzetközi bankárok mozgatják a háttérből a szálakat. Ők finanszírozták a bolsevikok hatalomra jutását Oroszországban, Kínában, és az ő tudatos manipulációjuk eredménye volt az is, hogy Közép-Európa népei a szovjet birodalom hegemóniája alá kényszerültek. Már Marx színrelépése előtt 70 évvel Adam Weishaupt azt tanította tanítványainak, hogy lesz egy világállam, központilag irányított kormányzattal. A Weishaupt által vezetett illuminátusok mindenhová be fognak férkőzni, és mindenütt el fogják dönteni az ügyeket.

A nemzetközi kommunista mozgalom nagy ünnepe: május elseje onnan ered, hogy 1776. május 1-én alakult meg hivatalosan Adam Weishaupt irányításával az I. Kommunista Internacionálénak tekinthető Illuminátus Rend. Az se véletlen, hogy 2004. május 1-én alakult át immáron összeurópaivá az Európai Unió, amelynek a létrehozásáról először 1782-ben Wilhelmsbad-ban határoztak, amikor létrejött a máig élő szövetség az illuminátusok, a nemzetközi bankárok és a szabadkőművesek között.

Az se véletlen, hogy az első világháború idején a kommunista mozgalom Németországban, amely végül is belülről roppantotta össze a háborúban álló Németországot (amelynek csapatai az összeomlás idején is kizárólag idegen területen állomásoztak), úgy nevezete magát, hogy "Spartacus mozgalom". Spartacus az ókori Rómában az egyik nagy rabszolga-lázadás vezére volt, de a németországi és a berlini kommunista spartakisták azért hívták magukat így, mert az Illuminátus Rendben Adam Weishaupt neve Spartacus volt. Ugyanis minden Illuminátus, amikor a Rendbe belépett egy új nevet vett fel.

A vörös szín és a kazárok

A vörös szín a Kazár Birodalom és a kazár nép nemzeti színe volt. A Rothschild dinasztia alapítóját eredetileg Mayer Amschel Bauer-nek hívták, és családja több kutató szerint kazár eredetűnek tekinthető. Innen is eredhet a piros színhez való kötődés. Ugyanakkor az ötágú csillag, a pentagram, a Rothschild család esetében a dinasztiaalapító öt fiának a szimbóluma lett. Az elsőszülött Amschel a bankház frankfurti részlegét, Nathan a londoni, James a párizsi, Salomon a bécsi és Colmen a nápolyi ágát irányította.

Kevin Alan Brook írja "The Jews of Khazaria" című (1999-ben, a Jason Aronson kiadásában New Jersey-ben és Jeruzsálemben megjelent) könyvében:

"A középkori német 'Vörös Zsidók'-legenda három történet kombinációjából származott: (1) abból, hogy Nagy Sándort a Földközi-tengertől észak-keletre fekvő nagy hegyvidék mögött hatalmas nemzetek vették körül; (2) a Góg és Magóg történetből, akikről azt állították, hogy a végidőkben ők lesznek a világ elpusztítói; (3) és végül Izrael elveszett 10 törzsének a történetéből. Német írók a 'Vörös Zsidók' legendát zsidó-ellenes érzéseik és félelmeik kifejezésére használták a várt apokalipszissel kapcsolatosan.

A 'Vörös Zsidók' terminust azért választották a középkori németek, mert a vörös hajat és a vörös szakállat a nem becsületes, csaló egyén jelének tekintették. Így - Andrew Gow szerint - 'Vörös Zsidók' azok a zsidók voltak, akiknek vörös hajuk és szakálluk volt. Ezt vizuálisan is szemléltették a XV. századi német Történetiesített Bibliában, amely leírta Izrael elveszett 10 törzsét (akiket Nagy Sándor bekerített). Megkülönböztetésül Nagy Sándort és hadseregét szőke hajjal ábrázolták.

A német irodalomban a 'Vörös Zsidók' először Albrecht von Scharfenberg XIII. század végi szövegében a "Der Jüngere Titurel"-ben jelentek meg. (Titurel a Szent Grál első királya volt a legenda szerint.) Albrecht azt állítja, hogy a 'Vörös Zsidók' két magas hegyvidék, Góg és Magóg között éltek; ezek a zsidók 'harciasak' voltak és katonai fenyegetést jelentenek a keresztények számára.

Egy másik XIII. századi dokumentum, a 'Der Göttweiger Trojanerkrieg' (sich weigern németül vonakodik valamit megtenni D. J.) azt állította, hogy a 'Vörös Zsidók' 'Plotzen' földjén éltek, egy olyan országban, amely messze terült el, és nagy kiterjedésű volt. Azt is állította, hogy a 'Vörös Zsidók' nagy mértékben megadóztatták az utazókat, továbbá csúnyák és félelmetesek voltak. Azt is állította még, hogy miután egy görögök elleni csatában 20 000 vörös zsidót megöltek, a vörös zsidóságnak a maradványai a hegyekbe menekültek, ahol is Nagy Sándor sok évvel később meghódította őket."

Kevin Alan Brook a továbbiakban még részletesen ismertet más forrásokat is, úgy mint a Buch der Maccabäer (írta Ludger von Braunschweig) címűt, valamint a "Judenbüchlein"-t (amelyet Victor von Carben írt).

Salo W. Baron már úgy vélte, hogy a "Vörös Zsidók" a kazárok voltak. Brook foglalkozik a kazárok és a hunok, valamint a kazárok és a turkok kapcsolataival. Kitér a Kazár Királyság történetére és még a kazárok bibliai genealógiáját is közli. Eszerint a leszármazási vonal Noé három gyermeke közül Japheth-től származtatható, és Japheth Gomer nevű utódától ered az a Togarmah, akitől aztán a kazárok is származnak.

A budapesti születésű világhírű író Arthur Köstler "A tizenharmadik törzs" című könyvében azt a teóriát fejti ki, amely szerint a kelet-európai zsidó lakosság zöme kazár-karaita-zsidó eredetű. Köstler cáfolni igyekszik azon történészek állítását, akik a kelet-európai zsidóság nyugati eredetét hirdették. Az ő véleményük szerint a keresztes hadjáratokat követő progromok következtében vándoroltak a nyugat-európai zsidók a békésebb keleti lengyel-orosz területekre. Köstler kutatásaira támaszkodva úgy gondolja, hogy csekély létszámuk miatt nem hozhatták létre az oroszországi és lengyelországi népes zsidó településeket. Ezeken a területeken a településforma a "stetl" és a használt nyelv a jiddis volt. Mind a zsidók foglalkozási-összetétele, mind öltözködésük Köstler vélekedése szerint a kazár eredetet bizonyítja.

Visszatérve a vörös színre, amely kapcsolatos a vörös hatágú (hexagram) és vörös ötágú (pentagram) csillaggal, valamint a vörös zászlóval, utalnunk kell rá, hogy már a bibliai Ószövetségben Ézsau ragadványneve "Edom" volt, ami vörös földre, azaz a vörös színre utal. De a vörös szín jelentőségénél tudnunk kell azt is, hogy az askenázi zsidósághoz tartozó Mayer Amschel Bauer a frankfurti Judengasse-n lévő házának kapujára egy vörös hexagrammot függesztett ki.

A Rothschild-család egyik őse, Isaak Elchanan, kisebb méretű házban lakott a Judengasse déli végén, amit úgy neveztek, hogy "zum Roten Schild". A Schild szó jelentése németül egyrészt cégér, cégtábla, névtábla címke, másrészt pajzsot, címerpajzsot és sapkán lévő szemellenzőt is jelent. A mi esetünkben a das Schild elsősorban üzleti feliratra, a der Schild másodsorban címerre utalhat. Amikor Isaak Elchanan unokája Nafftali Hirz Hinterpfann-ba költözött a házból 1664-ben, akkor magával vitte a "das Rote Schild"-et. Ezzel együtt felvette a Rothschild nevet. A XVIII. század elején tehát 10 vagy 12 Rothschild élt Frankfurtban. Valamennyi pénzváltással és kereskedéssel foglalkozott. A Rothschild család gyermekei gyakran apjuk első és második nevét is viselték.

Moses Kalman Bauer is kereskedő volt. Ő már jelentős üzleti kapcsolatban állott Josef Süss Oppenheimerrel, aki a württemberg-i herceg ún. udvari zsidójaként már előkelő házban lakott Frankfurtban. A dinasztia alapító apja Amschel Moses pénzváltó volt és selyemmel kereskedett. Meyer Amschel a negyedik gyermeke volt. A Hinterpfann-ban lévő házban még egy másik család is lakott, amelyet Bauernek hívtak.

A Rothschild családban öt gyermek volt és a dinasztia-alapító Meyer Amschel Rothschild hagyományos zsidó nevelésben részesült. Eredetileg Tórát és Talmudot tanult. A frankfurti Judengasse a zsidó tanulmányok központjának, egyfajta jesívának (héber hittudományi főiskolának) is számított ebben az időben.

Mindebből az a lényeg, hogy azt a frankfurti családot, amelynek az utódai ma a szupergazdag Rothschild-ház tagjaiként ismeretesek bensőséges kapcsolat fűzte a vörös színhez, hasonlóan a vörös üzleti cégérhez, a vörös lobogóhoz és a vörös színű hexagramhoz, illetve később a pentagramhoz is. Az ismert legrégebbi Rothschild még Uri Feisbesch névre hallgatott. Már az ő gyermekei is egy olyan házban laktak, ahová a vörös címer (hatágú csillag) volt kifüggesztve. Ebben az időben az askenázi zsidó családok családi jelképeket használtak önmaguk megkülönböztetésére és beazonosítására. Ezeket a családi jelképeket kifüggesztették otthonaik bejárata fölé. Már említettük, hogy a korai Rothschildok családi neve a Bauer volt, ami farmert vagy mezőgazdasági gazdálkodót, parasztot, földművest jelent, és az 1700-as évek elején tértek át családi névként a "vörös címer" - Rothschild - elnevezés használatára. Ez a vörös jelkép nem volt más, mint egy hatágú vörös csillag, amely Salamon pecsétjét jelképezte. Ennek a neve: Mágen Dávid vagy Dávid Csillag. O.J. Graham: a "The Six Pointed Star" című könyvében azt is kimutatja, hogy ezt a hexagramot, vagyis hatágú csillagot használták az ősi misztériumvallások is. Ez volt Moloh, Asthoreth jelképe, és egyben a Szaturnusz bolygót is szimbolizálta. A hexagram nem zsidó eredetű, hanem a pogány hitvilágból származik. Dávid királynak nem volt semmi köze e csillag-jelkép létrehozásához.

A hagyomány szerint, amikor Salamon új hitre tért, akkor kezdte a hatágú csillagot használni, és így ez lett a "Seal of Solomon", vagyis Salamon-pecsétje. A kaballisták, akik jelentős szerepet játszottak a zsidó kultúra és eszmerendszer fejlődésében, elkezdték használni ezt a csillagot Izrael nemzetének és a zsidó népnek a jelképeként.

Napjaink okkultistái azonban egyértelműen az ősi misztériumokból származtatják ezt a szimbólumot. A Mágen Dávid, vagyis a Dávid Címer, vagy ahogyan közkeletűen mondják: a Dávid Csillag, napjainkban leggyakrabban a judaizmussal áll kapcsolatban, noha ez egy viszonylag új zsidó jelkép. Feltételezik róla, hogy Dávid király címerének az alakját, vagy legalábbis e címer valamelyik emblémáját képviseli, de ezt a korai rabbinikus irodalom nem támasztja alá. Ez a szimbólum olyan ritka a korai zsidó irodalomban és művészeti alkotásokban, hogy a műkereskedők mindig hamisítványra gyanakodnak, ha korai műalkotásokon meglátják ezt a jelképet.

Az ötágú csillagot, a pentagramot számos mágikus rituáléban alkalmazták a történelem során. Szakértők megállapították, hogy az ötágú csillag misztikus jelentést hordozott és hordoz a mai napig. Különösen a jövőbelátáshoz, a jövendölésekhez, valamint az ördögűzéshez, szellemidézéshez használták.

A pentalfa, amely a pentagram egy más elnevezése ősidők óta varázserővel rendelkezik és magyarul boszorkányszögnek, illetve Pythagoras-féle jelvénynek is hívták, mert ezt az ábrát már a pythagorikusok titkos ismertetőjeléül is használták és különböző bűvös hatásokat tulajdonítottak neki. Egyebek közt a testi-lelki egészség talizmánjának tekintették, amiért is öt sarkát a ngiea (egészség) öt betűjével jelölték. Állítólag a kelták jóspapjai és varázslói - a druidák - is ismerték.

A pentalfa pontos leírása a következő: egy ötszög, amelynek oldalaira egyenes-szárú háromszögek vannak szerkesztve. A legrégibb korban a titoknak, a tökéletességnek és a mindenségnek volt a jelképe. Így szerepel a pythagoreusoknál, a gnosztikusoknál és a neoplatonikusoknál. A pentalfa a balsorsot elfordító bűvös jel és ezért használják a titkos társaságok rituáléiban. A néphitbe úgy ment át, hogy eltávolítja a gonosz szellemeket. Ezért egyes vidékeken a mai napig rárajzolják az istállóajtókra, hogy útját állja a boszorkányoknak és a lidérceknek.

A pentagram használata visszanyúlik az időszámításunk előtti 3500-as évek Mezopotámiájába, de ugyanezekben az évszázadokban feltűnik Egyiptomban is a hatalom jelképeként és az elemek szimbólumaként.

(Víz, levegő, föld, tűz - melyeket a szeretet és a gyűlölet, vagyis a vonzás és a taszítás mozgat. Először a szeretet fogja egységbe a dolgokat, majd föllép a gyűlölet és szétválás, végül bekövetkezik az újraegyesülés a szeretet által egy mindent átfogó isteni gömbben. Ez ciklikus formában ismétlődik. Az élőlények pedig úgy keletkeznek, hogy a Földből növényi, állati és emberi testrészek nőnek ki. Egyesülnek, majd a meg nem felelő egyesülésből keletkező lények, például a mitológiai szörnyek elpusztulnak. A ma újra divatos lélekvándorlás és reinkarnáció is ezt tanította).

Még válaszadásra vár, hogy mit jelentett a pentagram ötödik csúcsa? Erről egyelőre annyit tudunk, hogy valamilyen misztikus jelentésű dimenzióra, struktúrára utalt. A szabadkőműves és illuminátus szimbólumokat értelmező egyes kutatók szerint a fény és megvilágosodás istenének, Lucifernek a szellemét (spirit of Lucifer) szimbolizálja.

Az ókori zsidók az Úr nevű helységben ismerkedtek meg a pentagrammal, és kezdték el terjeszteni mindazokban a térségekben, ahol megjelentek. Már utaltunk rá, hogy Salamon is használta ezt a jelképet, mégpedig a démonok féken tartásához. Rávésette a pentagramot egy aranygyűrűre, és arra használta állítólag, hogy ráhelyezze a démonok fejére ellenőrzés alá vételükkor. Mindez feltételezésen alapul, de arra van történelmi bizonyíték, hogy az ókori zsidók a pentagramot Jeruzsálem pecsétjeként használták.

Ugyancsak volt már szó a Pythagoriusi-iskoláról, amely sokféle jelentéssel, változatos formákban használta az ötágú csillagot. Egyik jelentése az egészség volt. Néhány más jelentése volt élet, életerő, józanság, épség és áldás. A pythagoriusok áldásra és beavatásra is használták ezt a szimbólumot. Azt feltételezik a kutatók, hogy ezzel a titkos jelképpel azonosították be a beavatottakat. Azt is feltételezik, hogy ez a jel kapcsolatban áll bizonyos számtani és geometriai formulával is.

Egy másik görög, Empedocles volt az, akinek nagy befolyása volt a pentagram jelentésére, ugyanis ő volt az első, aki ezt alkalmazta a négy elem elméletére. Azt feltételezik a kutatók, hogy a misztériumiskolák egybekapcsolták az ötágú csillagot a négy elemmel. A platonista időkben vált a pentagram a világegyetem struktúrájának a jelképévé. Platóntól kezdve már folyamatosan használják, így Arisztotelész, Ptolemaiosz és Euklidész a geometriai és csillagászati megfigyeléseikhez. Amikor a zsidó történelem és hagyomány nagy gyűjteménye, a Talmud összeállításra került, az ötágú csillagot Mózes öt könyvéhez: a Pentateuch-hoz kapcsolták. Ahogy a pentagram jelentősége növekedett, számos különböző hagyomány kezdte jelképként használni. A pentagram arra szolgált, hogy titkos hagyományait és tanításait továbbadja vele. A nazarénus tradíció, pl. Jézus Krisztus öt sebét, a pentagram misztériumaihoz kapcsolta, a lélek, a szellem hatalmát fejezte ki a test felett.

A titkos hermetikus tanítások és a kabbala hagyományai ugyancsak összekapcsolódnak a pentagrammal. A hermetikus tudományok és a kabbala tele van a legkülönfélébb jelentésekkel és misztériumokkal. A reneszánsz és a mágikus bűvészkönyvek ("magical grimoire"-ok) korszakában a pentagramot rendszeresen felhasználták a legkülönfélébb mágikus eljárásokban.

A kölni születésű Heinrich Cornelius Agrippa, aki 1486 és 1535 között élt, a reneszánsz tipikus képviselőjeként egyszerre volt híres lovag, doktor és mágus. "Három könyv az okkult filozófiáról" című munkájában behatóan elemezte a Pentagrammal kapcsolatos misztériumokat. Filozófiai tanításai a neoplatonizmust ötvözték a kabbalával. Maximilian német-római császár ütötte lovaggá katonai szolgálata jutalmául. Agrippa azonban orvosi tanulmányokat is folytatott és tudós művelője lett a hebraisztikának, az alkímiának, a teológiának és végül a kabbalának. Adatok vannak arról is, hogy Christopher Marlowe angol drámaíró, Shakespeare kortársa, róla mintázta a "The Tragical History of Doctor Faustus" című drámájának hősét, aki mint tudjuk tovább élt az irodalomban és Goethe Faustjában a világirodalom egyik hallhatatlan alakjává vált.

I. Erzsébet angol királynő uralkodása idején híres mágusnak számított John Dee, aki ugyancsak használta a pentagramot. Az ötágú csillaggal, mint segédeszközzel, nyitotta fel a tudatát az éter számára, és ezzel megkönnyítette a kommunikációt az "enokian" erőkkel és tudással.

Az éter szó több jelentésű. A kémiában alkoholból víz kilépésével keletkező és vízben nem oldódó vegyületeket jelöl. A filozófiában az egész világmindenséget betöltő elméletileg feltételezett anyagi közeg. Jelzős változata: éteri, éterikus; azt fejezik ki, hogy éterszerű, könnyen illanó. Irodalmi jelentése légies, légiesen könnyű vagy finom. Az orvos-tudományban pedig azt jelenti, hogy éterrel elkábít, elaltat.

Az enochian erők, és tudás megértéséhez vissza kell nyúlni az enochian történelemhez. 1581-ben Dr. John Dee és Edward Kelly rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy azok a titkok, amelyek elvesztek a Bibliából ismert Enoch nevű pátriárkával együtt, valamilyen módon megmenthetőek legyenek azok számára, akik "szomjaztak a fény megismerése után". Dee pontos feljegyzéseket készített kettőjük intenzív munkájáról. Noha ezeknek egy része elveszett, mégis sok fennmaradt az úgynevezett Sloane-dokumentumokban, amelyek megtalálhatók a londoni British Museumban.

Ezek közül az egyik legfontosabb egy új nyelvnek az újrafelfedezése. Ennek a nyelvnek megvan a saját nyelvtana és szintaxisa. (A szintaxis a nyelvtanban a mondattant jelenti, valamilyen jelrendszer elemeinek a sajátos funkcióját jelölik vele, az ebből fakadó jelentést adó szerkesztési szabályok együttesét. A logikában a szintaxis a metalogika azon ágát jelöli, amely a nem értelmezett kalkulusok struktúráját tanulmányozza és ezek megszerkesztésének és átalakításának a szabályát megállapítja.) Ez tulajdonképpen egy angyali nyelv és gyakran úgy hivatkoznak rá, hogy enochian, tehát enochiai. Dee és Kelly nagy gondossággal járt el, amikor feltárta Enoch elveszett titkos tudását. Az az angyal, aki ezt a tudásanyagot lediktálta, a Nagy Ave Angyal volt. Gyakran napi 8 és 10 órát is diktált az angyal Dee-nek és Kelly-nek.

Az enochiai mágia így vette kezdetét, de az információ csak ismeret volt, nem pedig használható rendszer. Dee és Kelly munkájának MacGregor Mathers adott életet és ezzel létrejött az enochiai mágia. Mathers segítségével a ma is létező és igen nagy tekintélyű Golden Dawn Rend kidolgozta a mágia eddig ismert leghatalmasabb rendszerét.

A reneszánsz idején és utána következő időszakban a pentagramot kapcsolatba hozták az emberi fajjal, és az ember diadalmaskodásával a természet felett. Ezt megfigyelhetjük Leonardo da Vinci néhány jelentős rajzán, így például azon, ahol egy emberalak látható az ötágú csillagon belül. Továbbá Dr. Robert Fludd (1574-1637) neves rózsakeresztes tudós tanította, hogy minden emberi lény: központ, és ezért ő az embert Mikrokozmosznak nevezte, a világ központjának és csodájának, aki valamennyi teremtmény tulajdonságát tartalmazza, egyszerre mennyei és földi, evilági.

Dr. Fludd a teljes világ egy részletesebb képét nyújtja. A középkori ember számára a kozmosz a földgolyóból állt, amelyet a négy elem gyűrűi vettek körül. Ezek az elemek titokzatos, kifinomult szintek vagy rétegek. A sziklák, a föld alkotóelemei a legsűrűbbek. A víz, a legközelebbi alsószint: cseppfolyós. A levegő, a víz fölé emelkedik, míg a tűz energikusan tör a levegő fölé. A négy elem felett van a nap, a hold és a bolygók, mindegyik különböző mozgással, mintha különböző szférák vennék körül a földet magát. Az állatöv jelei szintén rendelkeznek saját szférákkal, és mindezen túl van az állócsillagok szférája az égbolton, amelyek párhuzamosan mozognak az állatöv konstellációival. Túl ezen a fizikai univerzumon vannak a még kifinomultabb világok, a szellem világai, amelyek az angyalok, az arkangyalok és a szeráfimok csoportjait fogják össze, és egyedülállóan - külön a teljes rendszeren túl - van Isten. Eme szellemi világoknak az anyaga volt az éter - ether, amiből származott az éteri kifejezés.

Azokban a rendszerekben, amelyeket Hildegarde (iu. 1141.) és Robert Fludd (iu. 1617.) dolgoztak ki, valamint a mandalákban, mindezt hálószerűen - körkörös gyűrűkkel - vagy pedig a Föld központját körbevevő varázserejű "szavakkal" ábrázolták. (A mandala a buddhista és a hinduista szertartásokban a meditációhoz használt sematikus világábrázolás. Többnyire szimbolikus jegyekből álló köralakú diagramm.) A planétáknak és az angyaloknak a külső gyűrűi alkotják a nagyobb világot, vagy más néven a makrokozmoszt. A belső gyűrűk - a földi elemek és az ember - alkotják a kisebb világot, vagy más néven a mikrokozmoszt. Ennek a rendszernek a lényege, hogy minden világ és annak minden szintje kapcsolatban áll egymással és közvetlenül hatást gyakorol a másikra. A makrokozmosz hat a mikrokozmoszra és Isten világa hat az ember világára.

A történelem során szinte valamennyi titkos társaság és rend tanította ezeket az összefüggéseket. A nagy hagyományokból kettő emelkedik a többi fölé, úgy mint a templomos lovagoké és a rózsakereszteseké. E miatt a két nagytekintélyű titkos társaság miatt a pentagram a mikrokozmosznak és a férfi-nő kapcsolat misztériumának az állandó szimbóliumává vált.

A XIX. századra a szabadkőműves hagyományok jelentős része megismerhetővé vált Eliphas Levi, Pathus, Paul Christian, Stanislaus de Guita, Mathers, Westcott és sok más szabadkőműves, illetve titkos társaságokhoz tartozó bennfentes személy által publikált írásnak köszönhetően. Az 1800-as évek végén jött létre Westcott, Mathers és Woodman együttműködésével a híres Golden Dawn titkos rend. A Golden Dawn érdeme, hogy az ötágú csillag hatalmas világkarriert futott be. Ez a rend népszerűsítette és továbbfejlesztette mindazokat a jelképrendszereket, amelyeket a pentagram szimbolizált korábban és jelenleg is szimbolizál. Így vált az ötágú csillag a ma élő nyugati mágikus gyakorlat és hagyomány egyik tengelyévé, fontos támpontjává, amelyek mintegy megalapozzák és alátámasztják ezeket a hagyományokat. Az egyik legfontosabb és egyben könnyen elsajátítható rituálé, amelyet fenntart és továbbad a Golden Dawn: a pentagram-rituálé. A pentagram-rituálé lehetővé teszi a beavatott rendtag számára, hogy számos csodálatos dolgot tudjon véghezvinni. Először is védelmet nyújt a kívülről fenyegető erőkkel szemben. Növeli a beavatott személy intelligenciáját, gyors helyzetfelismerését és lényegmegragadását, kombinációs kézségét, energiáit, szellemi teljesítményét és az úgynevezett parapszichológiai képességeit is. Az ötágú csillag rituáléja segíti ezeket a beavatottakat abban, hogy vizuális elképzelésük gazdag és könnyed legyen, el tudjanak mélyülni a meditációban, szellemi megtartó képességük gazdagodjék, és kapcsolatteremtő képességük növekedjék.

A különböző mágiákhoz tartozó úgynevezett elementális tevékenységekben a pentagram rituálé segítséget nyújt azoknak a hozzáférési utaknak a megnyitásához, amelyek lehetővé teszik az elementális lények elérését. Nos, kik ezek az elementális lények? A slyph-sek, vagyis a levegő mágikus létezői. A mágikus tanítások szerint ezek kicsi repülő, szárnyas tündér-szerű lények, de energiaként számos formát és alakot tudnak ölteni. Az elementális lények másik csoportját alkotják a gnómok, amelyek a föld elementális létezői. Ezek kicsiny törpeszerű lények, akik bolygónk felszíne alatt tanyáznak. Az elementáris lények harmadik csoportját alkotják a sellők, vagy vízitündérek. Ezeket csaknem kizárólag emberszerűen ábrázolják, de valójában ők is az energiát jelentik. Mint energia néha alakot ölthetnek az óceánban, a hullámokban, a víz mozgásában. Az utolsó elementáris létezők a szalamandrák. A szalamandra egyfajta gyíknak a neve és ők a tűz hordozói. Ezek a hüllőszerű lények vörösek, mint a tűz, és sárkánykinézetűek. Mind a slyphy-szek, mind a gnómok, mind a sellők, mind a szalamandrák, mint energiák léteznek körülöttünk.

Nos, az ötágú csillaggal kapcsolatos rituálé megkönnyíti a velük való kapcsolat felvételét, és lehetővé teszi a velük való kommunikációt. Az 1800-as évek közepéig az ötágú csillaghoz nem kapcsolódott negatív értelmezés. Több kutató is úgy véli, hogy a templomosok, és az, amit róluk feltételeznek, hogy Baphomet-nek az imádói, az egyik példája annak, hogy negatív értelmezés kapcsolódott a lefelé fordított ötágú csillaghoz, amint azt Eliphas Lévi-nek a transzcendentális mágiájában (transcendental magic) olvashattuk. Baphomet elnevezésről annyit tudunk, hogy ez a szó Mahomet vagy Mohammed nevéből származik, és bálványt vagy spirituális szimbólumot jelent, amelyet a középkori templomos lovagok állítólag imádtak, de legalábbis azzal vádolták őket, hogy titkos ceremóniáikon ők Baphometet imádták.

A keresztény egyház fellépett ez ellen a nagy erejű szimbólum ellen, amely időről időre kapcsolatba került az ördögökkel és a boszorkányokkal. Ez a nagy felhajtás a Baphomet szó körül azt a benyomást keltette, mintha egy igazi boszorkánynak bármi köze lett volna a keresztények tanításában szereplő levő ördöggel. Az ördög és Baphomet között addig nem volt kapcsolat, amíg Anton LeVay (Lövei Antal) és az általa alapított sátánista egyház (Satanic Church) meg nem fordította az ötágú csillagot. Ezt követően a pentagram hivatalosan is össze lett kapcsolva a keresztények által használt ördögfogalommal és ártalmas erőkkel. A megfordítás működésének egyik igazolása és magyarázata az, hogy amikor a pentagramot megfordították, a léleknek az érintkezési pontja (the single point of the spirit) mélyen alámerül a tudattalanba, lehetővé téve, hogy az ösztönöknek és az állatias természetnek az alantas szintjei uralkodjanak, átvéve magasabb szintű tudatunk működésének az irányítását. Ez a direkt ellentéte a felfelé fordított pentagramnak, amelyben a lélek érintkezési pontja felül van, azt jelképezve, hogy az elemeknek a lélek a forrása és nem azoknak a szolgája. Ez a nagyon kifinomult értelmezés sokak számára meggyőzőnek tűnik.

A megfordított pentagram - Salamon király és a mormonok

A mormon vallás, amelynek teljes neve úgy hangzik, hogy "Az Utolsó Napok Szentjeinek - Jézus Krisztus Egyháza" ízig-vérig amerikai vallás. Alapítója Joseph Smith Vermontban született, de 11 éves korában szüleivel New York államba költözött. 1820-ban a gyermek Joseph Smith-nek látomásai voltak, amelyben hite szerint megjelent előtte Jézus, aki közölte vele, hogy őt választotta ki a keresztény világ megújítására. 3 évvel később Smith-nek egy újabb látomásában a Moroni nevű angyal jelent meg, aki elmondta neki, hogy a "Mormon könyve" a Biblia folytatásának tekinthető és aranytáblákba vésve a New York állambeli Palmyra mellett egy domb oldalában van elrejtve. Ezt az ékírásos egyiptomi szöveget kell majd kiásnia, két kristály segítségével elolvasnia, lefordítania és tollba mondania. Smith 1830-ra végzett a munkával és megjelentette Mormon Könyvét, mindössze néhány hónappal az általa alapított egyház létrejötte előtt.

A mormonok kapcsán említést kell tenni arról, hogy 1830-at megelőzően az amerikai szabadkőművességet megrázta az úgynevezett Morgan-ügy. William Morgan 1826-ban - szabadkőműves titoktartási fogadalmát megszegve - könyvet tett közzé a titkos társaság rituáléiról és szimbólumairól. A szabadkőműves társadalom ezt megdöbbenve fogadta és Morgant felelősségre kívánták vonni. A szabadkőműves szabályok szerint az ilyen bűn elkövetőjére halálbüntetés vár. A könyv megjelenése után Morgan valóban eltűnt otthonából és soha többé nem került elő. Morgant ezután senki nem látta élve, de a holteste sem került elő, s így a gyilkosság ténye nem nyert bizonyítást. Hárman is a bíróság elé kerültek emberrablás és gyilkosság vádjával, ám kellő bizonyíték hiányában fel kellett őket menteni. Többen azonban hangsúlyozták, hogy a felmentés nem lehetett kétséges, hiszen az eljáró három serif, a bíró és az ügyvédek is a szabadkőműves páholy tagjai voltak. Nekik, függetlenül attól, hogy a páholy felelős volt-e vagy sem Morgan eltűnéséért, egyértelműen a vádlottak felmentése állt az érdekükben. Ez szolgálta a felelősség elhárítását a szabadkőművességről.

1879-ben azonban megjelent egy könyv, amely azt állította, hogy valóban a szabadkőművesek rabolták el Morgant és rövid fogvatartás után a Niagara folyóba lökték, ahol vízbefulladt. A történet alapjául az egyik gyilkos halálos ágyán tett vallomása szolgált, amelyet azonban csak a halála után hozott nyilvánosságra kezelőorvosa. A Morgan-ügy nyomán a mintegy 55 000 ezer szabadkőműves létszáma 10 000-re csökkent és a páholyok száma pedig 2000-rel lett kevesebb. Érdekes politikai következménye volt az esetnek, hogy 1827-ben a megalakult Szabadkőműves-ellenes Párt (Anti-masonic Party) New York Államban és nagy sikereket ért el.

A Morgan-ügy kapcsán Joseph Smith érdeklődéssel fordult a szabadkőművesek felé. Ő maga is ismerte Morgan könyvét és követői közül is sokan szabadkőművesek voltak. 1842-ben Joseph Smith is belépett a helyi páholyba. Erre a mormonok alapítója azt a magyarázatot adta, hogy tudni akarta: mennyire távolodtak el a szabadkőművesek az ősi keresztény rituáléktól, amelyeket a mormon vallás eredeti formáiban őrzött meg. Mások szerint a szabadkőművesség egyfajta társadalmi rangot jelentett és így a kezdetben kitaszított mormonok számára egyik fontos feltétele volt annak, hogy elfogadják őket. A szabadkőművesség presztízst, védelmet, jó kapcsolatokat jelentett - amire akkoriban nagy szüksége volt az állandóan menekülésre kényszerülő mormonoknak. A kezdeti jó kapcsolat a szabadkőművesek és a mormonok között azonban 1844-ben megromlott, amikor a Smith-testvéreket meglincselték. A szabadkőművesek nem siettek a bajbajutott Smith-testvérek megmentésére, noha leadták a titkos szabadkőműves vészjelet, amely arra kötelez minden szabadkőművest, hogy a bajbajutott segítségére siessen.

A szabadkőművesek nem nézték jó szemmel a mormonok előretörését, de az is ellenérzést keltett bennük, hogy a mormonok különféle titkos jelszavakat, szimbólumokat és rituálékat kezdtek el használni, amelyek közül több hasonlított vagy megegyezett a szabadkőművesek által évszázadok óta használt szimbólumokkal és rituálékkal. A két csoport strukturális felépítésében is számos hasonlóság mutatkozott. A mormon egyház szervezetében is a szabadkőművesek fokozataihoz hasonlóan jelen volt és ma is jelen van a mágikus hármas szám. Először is a hit örök fejlődéstanának alapján, a lét három szintre oszlik. Az első szinten az univerzum van: Mormon szellemek vagy lelkek léteznek, amelyek lakhelyként emberi testre várnak, amelybe beköltözhetnek. Az emberi létformának a második szintje a földön van, ahol a testben létező lélek állandó fejlődésben van. A fizikai halál után eléri a harmadik szintet, amikor is Istenné válik. Az Istenné válás útján a földi létben is három szintet különböztetnek meg: 1. a felszentelés előtti földi létformát 2. azt követően az aaronic, majd pedig a melchizedek papi fokozatot. Mindkettő még további három-három alcsoportra bomlik, a mormon egyház tagjai által betöltött funkciók alapján.

Joseph Smith azt állította, hogy a mormonok által gyakorolt rituálékat először a bibliai Salamon király templomában használták, ahol később a szabadkőművesek elsajátították azokat. Az idők során azonban bizonyos részek kimaradtak, mások módosultak s így a mormonok létrejöttekor csak nyomai maradtak fenn az eredeti rendszernek. Mint már utaltunk rá, a mormonok magukat tartják a kereszténység igazi letéteményeseinek és hitük szerint az ő rituáléik felelnek meg az eredeti kereszténységnek.

A mormon egyház apostoli hierarchiájában elengedhetetlen feltétel a szabadkőművességhez való tartozás. Ebben a mormonok nem állnak egyedül, mivel a New Age magazin 1972. májusi száma szerint legalább 160 szervezet működik Amerikában, amely megköveteli, hogy a belépő már tagja legyen a szabadkőművességnek.

Ami az ötágú csillagot illeti számos mormon állítja azt, hogy a megfordított pentagram bele volt vésve a bibliai Salamon király gyűrűjébe és, hogy ez volt Jeruzsálem városának a hivatalos jelképe. Azt is a leghatározottabban állítják, hogy az ötágú csillagot az őskeresztény egyházak is használták Európában. Sok mormon odáig megy, hogy vallásos jelentést tulajdonítanak az ötágú csillagnak a nemrégiben újjáépített Nauvoo Templomban. Felmerül a kérdés, hogy igazak-e ezek az állítások és honnan szerezték be erre vonatkozóan a mormonok ismereteiket? A mormonoknál minden tétel végső igazolása az, hogy mit mondott róla Joseph Smith, és a többi vallásalapító próféta.

A pentagrammal kapcsolatban is számos történet, legenda kering. Egyes mormonok szerint a Talmud utal Salamon mágikus gyűrűjére. A gyűrűbe bele van vésve az ötágú csillag, a "Seal of Solomon". Ezt Mihály arkangyal adta neki, mert ennek a segítségével le lehet győzni a démonikus gonosz szellemeket. A pentagram kényszerítette rá Salamont, hogy építse meg a templomot Jeruzsálemben.

Mind a Talmud, mind Josephus Flavius ókori történész megállapította, hogy a gyűrűnek ötágú csillag formája volt, de nem nevezik azt pentagramnak. Csak a görög "Salamon testamentuma" című munka írja le Salamon gyűrűjét, mint pentagramot. Ezt a görög nyelvű munkát azonban számos kutató fiktívnek tekinti, amely nem tekinthető a Bibliához kapcsolható forrásértékű munkának. Az egyik ilyen könyvből származó legenda szerint Salamon király elfogott egy gonosz babilóniai szellemet, amelyet Ashmedai-nak hívtak. Ő volt a démonok királya, akit Salamon arra kényszeritett, hogy démonaival építse Jeruzsálem templomát. Ashmedai ellopta Salamon mágikus gyűrűjét és beledobta a tengerbe, majd pedig megpróbálta ellopni Salamontól királyságát. Salamon később megtalálta a gyűrűt egy halnak a hasában, és ekkor visszavette királyságát.

A mohamedánok szerint a Korán azt tanítja, hogy Salamon király mágikus ereje segítségével elfogta a dzsinneket, és arra használta őket, hogy nagy építkezésein dolgozzanak. Salamon azonban meghalt anélkül, hogy a dzsinnek erről tudomást szereztek volna és folytatták a munkát Salamon számára. Az 1001 éjszaka meséjében Salamon király, pl. palackba zárja be az egyik dzsinnt.

Ezeket és az ehhez hasonlókat jóval az után írták, hogy Salamon király meghalt és a Biblia egyiket sem támasztja alá. Néhány szekta és vallás hitvilága őrzi ezeket a legendákat. Többen is bírálják, hogy a mormonok ezeket komolyan veszik, hiszen magukról azt tartják, hogy ők a Szentírás talán legkiválóbb ismerői és leghitelesebb követői. A mormonok között is vannak olyanok, akik rámutatnak, hogy nem szabad a pentagramot a judaizmus hivatalos pecsétjének elfogadni, mert aki ezt teszi, akkor annak abban is hinnie kell, hogy Salamon a templom építéséhez gonosz szellemeket vett igénybe. Vagy a történet mindkét részét ejteni kell, vagy mind a kettőt el kell fogadni.

Számos zsidó szakértő tiltakozott az ellen, hogy nem-zsidók kapcsolatba hozzák őket a mágikus babonákkal és az okkultizmussal, a különböző szimbólumok használata révén. Bírálatuk éle azok ellen irányult, akik megpróbáltak vallásos jelentést tulajdonítani a különböző szimbólumoknak, anélkül, hogy azoknak bármilyen alapja lett volna a zsidó tanításokban és hagyományban.

A vörös csillag, az illuminátusok és a kommunisták

Már említettük, hogy az Igazak Szövetsége, amely titkos illuminátus társaság volt, felkérte Marx-ot, hogy az Illuminátus Titkos Rend megalapítójának, Adam Weishauptnak a művei alapján írja meg a kommunista párt kiáltványát, amely aztán a Kommunista Kiáltvány néven vált ismerté. Marx munkatársával és barátjával Engels-szel 1844-ben kezdte írni. A világhírű pamflet 1848 elején jelent meg. Ezt követően az Igazak Szövetsége megváltoztatta a nevét a Kommunisták Szövetségévé, de tagjai ugyanazok az illuminátusok voltak, mint korábban.

Azt is említettük, hogy a kommunisták által a nemzetközi munkásmozgalom ünnepévé tett május elseje azért volt kitüntetett nap, mert ezen a napon alakult meg Adam Weishaupt irányításával az illuminátusok titkos társasága 1776-ban. Az sem véletlen, hogy a kommunisták az ötágú csillagot, a pentagrammot használják a saját jelképüknek. Ugyancsak az sem merő véletlen, hogy az immáron kommunistának nevezett illuminátusok a vörös színt is átvették saját forradalmi mozgalmuknak a szimbolizálására. A vörös szín bensőséges kapcsolatban állt azzal a nagy befolyásúvá vált nemzetközi bankárdinasztiával, amely a vörös színt a nevébe is felvette. A szupergazdag Rothschild (Vörös-címer) család immáron több mint 200 éve hatalmas befolyást gyakorol nemcsak Európa pénzügyi, gazdasági és politikai életére, de az egész világtörténelemre. A dinasztia alapítójának, Mayer Amschel Rothschildnak öt fia volt és ennek is köze van az ötágú csillaghoz. A Rothschild háznak kulcsszerepe volt az Adam Weishaupt által életre hívott illuminátusok finanszírozásában. Ez a részben vallásos, részben politikai titkos társaság szellemiségében emlékeztet a János Jelenések Könyvében (az Apokalipszisben) szereplő "vörös színű fenevadra".

Ma már kellően alátámasztható, hogy az illuminátusoknak kulcsszerepe volt a francia forradalom kirobbantásában és levezénylésében. Miközben zajlottak a látványos politikai és háborús események, szinte észrevétlenül átvette a nemzetközi pénzkartell a magánpénz-monopóliuma révén a társadalom és az állam feletti hatalmat. A francia jakobinusok is az illuminátusok irányítása alatt állottak, mint ahogyan ők hozták létre a XX. század elején a bolsevizmust is, hogy a jakobinusokhoz hasonlóan ők is leváltsák az országuk élén álló uralkodóházat, és a hagyományos arisztokráciát, ahogyan a jakobinusok eltávolították XVI. Lajost és lecserélték a történelmi francia arisztokráciát.

A bolsevik vezérek - Trockij és Lenin - Marxra és a Kommunista Kiáltványra hivatkoztak, közvetve azonban arra az Adam Weishauptra, aki a frankfurti pénzemberek finanszírozásával hozta létre az illuminátusokat, hogy a segítségükkel a már megszerveződött pénzkartell forradalmakat robbanthasson ki és elvégezhesse a történelmi nagytakarítást.

Marx szerint a proletárforradalom hozza létre a nincstelenek szocialista diktatúráját. A sokféle értelemmel bíró marxizmus a "gyalogos marxistáknak", azaz az egyszerű embereknek tehát azt hirdette, hogy ha létrejön a proletariátus diktatúrája, és annak nyomán az osztálynélküli kommunista társadalom, akkor mindenki békében, jólétben és szabadságban fog élni. Nem lesz többé szükség kormányokra, rendőrsége, hadseregekre. Ezek fokozatosan elhalnak. Marx azt is hangsúlyozta, hogy az uralkodó osztály nem fogja önként feladni hatalmát, ezért a harc és az erőszak alkalmazása elkerülhetetlen. Amit azonban Marx és utódai nem mondtak meg az egyszerű embereknek, az az, hogy a társadalmat irányító - pontosabban az uralmat kézben tartó - vezetők, fel lesznek mentve az alól, hogy ők is egyenlően osztozzanak népük és nemzetük anyagi javaiban. Akik átélték a kommunista rendszer mindennapjait, nagyon jól tudják, hogy nem sok nyomorgó szegény akadt a kommunista vezetők között. Ma már közhely, hogy a kommunizmus mögött valójában nem a vagyon egyenlő megosztása és a társadalmi igazságosság megvalósítása húzódott. A kommunista hatalmi elit a szupergazdagok frontembereinek bizonyultak. Valódi céljuk a hatalom megszerzése és megtartása volt kezdettől fogva.

A kommunista rendszerben iskolázott embereknek nehéz elfogadniuk, hogy a kommunizmust valójában nem a látható vezérek irányították. Hihetetlennek tűnik, hogy a kommunista vezető réteg felett (vagy mögött) mindig is létezett egy háttérben meghúzódó láthatatlan hatalom. A tények azonban azt bizonyítják, hogy a kommunizmus és a szocializmus csupán a szervezett pénzhatalom világtörténelmi kísérlete volt hosszútávú világstratégiájának a megvalósítására. Az egy központból irányított világállamhoz volt és van ma is szüksége a kétpólusú társadalom létrehozására. Ennek egyik változata volt a kipróbált és megbukott államszocializmus.

A nemzetközi bankárok, akik a tényleges kezdeményezői voltak a kommunista mozgalomnak, a kezdettől fogva a saját hosszú távú stratégiájuk érdekében használták azt, és mindig az ellenőrzésük alatt tartották. Weishaupt, az első kommunista internacionálénak tekinthető szervezet irányítója, már hét évtizeddel Marx színrelépése előtt azt tanította követőinek, hogy az egy központból irányított világállam létrehozása érdekében az illuminátusoknak be kell hatolniuk minden nemzet és állam intézményeibe, és titokban át kell venniük az irányítást. E feladat végrehajtására kezdetben a legalkalmasabbnak a szabadkőműves páholyok bizonyultak. Ezért először a szabadkőműves szervezetekbe épültek be Weishaupt követői. Elfoglalva az egyes államok kormányzati pozícióit, az illuminátus ügynökök már hatékonyan tudták végrehajtani a "Novus Ordo Seclorum" megvalósításához szükséges stratégiát.

Mielőtt azonban az emberekkel el lehet fogadtatni ezt az új világrendet, Weishaupt világosan látta, hogy alapvető kulturális változásra van szükség. Le kell cserélni a keresztény értékrendszert és az azt hordozó társadalmi struktúrákat. Ehhez forradalmi mozgalmak beindítására van szükség, társadalmi nyugtalanság keltésére, osztályharcra, lázadásokra, forradalmakra. A cél az emberközpontú társadalom helyébe egy pénzközpontú társadalom létrehozása. Ezt jól szolgálhatja, ha megfosztják az embereket szilárd orientációs keretüktől, a keresztény hit Istenétől, és helyébe a kételkedést, a relativizmust, az ateizmust teszik. Weishaupt, aki jezsuitaként kezdte, azt állította magáról, hogy ő nem ateista. Ez igaz is lehetett, csakhogy az az isten, akiben ő hitt, az nem Jézus Krisztus volt, hanem "a fény és a világosság istene": Lucifer.

Ilyen értelemben az illuminátusok által útjára indított kommunizmus nem egyszerűen keresztényellenes és ateista volt, hanem olyan mozgalom, amely a keresztények "babonás hite" helyébe Lucifer tiszteletét, a fény és a megvilágosodás istenének a követését helyezte. Így lett a felvilágosodás, a racionalizmus maga is egy szűk bankárkaszt irracionális világuralmi törekvésének a kiszolgálója. A Nemzetközi Pénzügyi Közösség és a globális pénzkartell, amely ma ellenőrzése alatt tartja a világ pénzrendszerét, a világkereskedelmet és a világ gazdasági életének egészét, ilyen értelemben nem istentagadó. Csakhogy az ő istenük nem Jézus Krisztus. Jelképük nem a Jézus kereszthalálára emlékeztető kereszt, hanem az ötágú csillag, amelyet több színben és több pozícióban is használnak. Amint már utaltunk rá, mást jelent a különálló csúccsal lefelé állított ötágú csillag, mást a felfelé fordított vörös csillag, és megint más értelmet hordoznak az egyéb színeket viselő pentagramok.

A marxizmussal ugyanaz a helyzet, mint az antik ezoterikus vallásokkal. Az ókorban az egyszerű embereknek a vallásos tanításokat csak körülbelül kellett ismerniük. Ehhez hasonlóan a marxizmus is mást jelentett az egyszerű párttagok, és mást a hatalmat gyakorlóknak, valamint a mögöttük meghúzódó világstratégáknak. A marxizmus még mielőtt filozófiai rendszer lett, átgondolt összeesküvés volt a forradalom érdekében. A gazdasági és politikai marxizmus megelőzte a filozófiai marxizmust. A Weishaupt-féle illuminizmus és a marxizmus mögött ugyanaz a cél - egy szűk elit világuralmának a megteremtése - húzódott meg. Minden olyan akció, mozgalom, eszköz, amely elősegítette ennek az egy központból irányított világállamnak a létrejöttét, az forradalminak számított. Minden olyan akció, mozgalom és eszköz, amely ennek a világállamnak a létrejöttét akadályozta, az ellenforradalominak lett minősítve.

A nemzetközi bankárok, az illuminátusok és a szabadkőművesek hármas szövetsége, amely összefogott a világállam létrehozására, arra törekedett és törekszik, hogy minél előbb létrehozza ezt a világállamot, amely egyben a Nemzetközi Pénzügyi Közösség és a szolgálatában álló integrált hatalmi elitnek a világuralmát jelenti. A forradalom Marx számára is a világállam létrehozására irányuló összeesküvést jelentette. Marx azonban taktikai okokból félrevezette követőit a kapitalizmus ellentmondásaival kapcsolatban. Kritikájának éle a termelő kapitalizmus és az értéktöbblet ellen irányult. Elhallgatta a teljesen más típusú élősködő pénzkapitalizmusnak a szerepét, amely végül is a magán-pénzmonopólium, az eladósítás és a kamatszedés révén a termelőkapitalizmus fölé keveredik. Marx kinyilvánította a kapitalizmus belső ellentmondásainak a szükségszerűségét, de a bajok forrását megtévesztően az értéktöbbletben és a tőkefelhalmozásban, nem pedig a magánpénzrendszerben és a kamatjáradékkal történő parazita kisajátításban jelölte meg.

Amikor azonban létrehozta az Internacionálét, ezzel felerősítette azt az osztályharcot, amelynek célja az értéktöbblet és a kizsákmányolás korlátozása volt. A munkásmozgalom olyan fegyverei, mint a sztrájk - függetlenül attól, hogy sikeres-e ez a sztrájk vagy elbukik - anarchikus hatást vált ki. A sztrájk, amely látszólag a munkásosztály gazdasági helyzetének a megjavítására irányul, valójában fékezi a gazdaságot, és további elszegényedést eredményez, mert mindenképpen csökkenti a termelést. Így úgy tűnik, hogy gazdasági téren az osztályharc célja nem más, mint többet keresni és kevesebbet termelni. Ha többet fogyasztunk, mint amennyit termelünk, az a pénz inflálódásával egyenlítődik ki. A munkásmozgalom így segíti elő a sztrájkokkal a kapitalista termelés szabotálását. A vagyontalan proletárok jólétére való hivatkozás pedig mindig ürügy volt, és csak propaganda célokat szolgált.

Marx tudatosan siklott át a pénzuralmi rendszer leírásán. Nem elemezte, hogy ennek a rendszernek az ellentmondásait tudatosan is meg lehet szervezni egy világstratégia szolgálatában. A munkásmozgalom Internacionáléja az infláció kiváltásában kezdettől fogva egy húron pendült a nemzetközi bankárok Pénzügyi Internacionáléjával, a Kapinternnel. A pénzkérdésben Marx reakciósnak mutatkozott. Jóllehet szeme előtt lebegett az ötágú csillag, amelyet a bolsevikok is átvettek a Szovjetunió számára. Ez az ötágú csillag már Marx idején is beragyogta fényével Európát: mégpedig az öt Rothschild testvér bankjai sugározták be vakító fényükkel kontinensünket és Észak-Amerikát. Ekkorra már a Rothschild-dinasztiának olyan pénz- és termelővagyont sikerült felhalmoznia, amelynek a méretei minden képzeletet felülmúltak. Nyilvánvaló hogy Marx nem mehetett el észrevétlenül emellett. Nem is ment! Ezt bizonyítja a British Museum-ban található több csekk is, amelyekkel Nathan Rothschild pénzt juttatott a kutatómunkát végző Marxnak, hogy biztosítsa megélhetését. A reformisták, a szakszervezeti mozgalom és az Internacionálé mind közreműködött a termelés anarchiájának, az inflációnak, és a tömegek nyomorának az előidézésében. Másrészről a Nemzetközi Pénzügyi Közösség teremtett hasonló körülményeket a kezében lévő pénzmonopólium segítségével. Marx tehát a Nemzetközi Pénzügyi Közösségben szövetségesre lelt, és ezért tekintett el nagyvonalúan a pénzviszonyok és a kamatszedő pénzrendszer mélyebb elemzésétől.

Érdemes ezzel kapcsolatban idézni az orvosi és jogi végzettséggel rendelkező H.G. Rakovszkijt (élt 1873-1941), akit Lenin nevezett ki Szovjet-Ukrajna elnökének. A trockista bolsevikvezetőt a sztálinista koncepciós perek során letartóztattak és elitéltek. Rakovszkij, hogy megmeneküljön a kivégzéstől, szigorú titkokat árult el a Ljubjankában (1938. január 26-án) az őt kihallgató NKVD-s tábornoknak. A beavatott illuminátus Rakovszkij az egész éjszakán át tartó kihallgatáson feltárta annak a Hálózatnak a titkos világstratégiáját, amelynek ő maga is a tagja volt. Rakovszkij így elemezte a pénzt, és a Pénzügyi Internacionálét Kuzmin NKVD-s tábornoknak, Sztálin bizalmasának:

"Tudnunk kell, miként lett a Pénzügyi Internacionálé a pénznek, ennek a mágikus talizmánnak az urává, amely egészen jelenünkig növekvő mértékben lett azzá, ami valamikor az Isten és a Nemzet volt. A pénz az, ami a tudományos kutató számára még a forradalmi stratégia művészetén is túltesz, mert művészet ez is, és forradalom ez is. Ezt akarom elmagyarázni Önnek.

Amikor a történetírók és a tömegek szemét elvakította a Francia Forradalom lármája és sikere, a nép részeg volt a győzelemtől. A királyt a többi kiváltságossal együtt minden hatalmától megfosztották, ugyanakkor nem vették észre, hogy egy maroknyi ember némán, óvatosan, feltűnés nélkül magához ragadta a királyság igazi hatalmát, egy mágikus, csaknem isteni hatalmat, akik ezt úgy birtokolták, hogy senki sem tudott róla.

A tömeg nem vette észre, hogy idegenek ragadták magukhoz ezt a hatalmat, akik a népet nemsokára sokkal keményebb szolgaságra kényszerítették, mint amilyenben a királyság alatt voltak, mert a király - vallási és erkölcsi kötöttsége, valamint balgasága miatt - képtelen volt ekkora hatalom gyakorlására. Ezért van az, hogy a király legnagyobb hatalmát olyan emberek ragadták magukhoz, akiknek erkölcsi, intellektuális, és kozmopolita természete megengedte, hogy így cselekedjenek. Ezek az emberek természetesen nem keresztények, hanem kozmopoliták voltak születésüktől fogva."

A kihallgató NKVD-s tábornok kérdésére, hogy mi lehet az a mitikus hatalom, amelyet magukhoz ragadtak, az illuminátus szabadkőműves Rakovszkij - Trockij bizalmasa -így válaszolt:

"Kisajátították a pénzverés királyi jogát... Ne nevessen, mert különben azt kell hinnem, hogy Ön nem tudja, hogy mi is valójában a pénz? Megkérem, hogy képzelje magát az én helyembe. Helyzetem Önnel szemben ahhoz az orvoséhoz hasonlít, akinek a bakteorológiát kell elmagyaráznia egy másik, még Pasteur előtt elhunyt és most életre keltett orvosnak. Tisztában vagyok az Ön tájékozatlanságával és megbocsátom. Egy olyan nyelv, amely olyan szavakkal zsonglőrködik, amelyek hamis képzeteket ébresztenek a dolgokról, és a cselekvésekről, nem közvetít valódi és pontos fogalmakat. A pénzt említettem. Lelki szemei előtt természetesen a pénz fizikai alakja jelenik meg fémből, vagy papírból. De nem ez a pénz! A forgalomban lévő tényleges pénz igazi anakronizmus. Amíg létezik, és forgalomban van, egy aktivizmus tartja fenn, mert praktikus fenntartani. A tényleges pénz ma már csak illúzió, puszta fikció."

A kihallgató tábornok Rakovszkij fejtegetéseit - leereszkedően - briliáns és merész paradoxonnak nevezte, amely csaknem költőien hangzik. Hogy meggyőzze szkeptikus kihallgatóját, így folytatta a trockista bolsevik:

"Ha akarja, briliáns, de nem paradoxon, amit mondok. Én is tudom - és nevetni fog rajta - most még az államok felségjeleit, a királyok képeit, vagy országcímereket nyomnak a fémdarabokra, vagy papírokra, de mit jelent ez ma már? A pénz kibocsátását, forgalomba-hozását, a nagy tranzakciók lebonyolítását megakadályozták azok az emberek, akikre céloztam. Ma bankkönyvi tételek vezetése, utalványok, csekkek, pénzváltás, forgatmány, leszámítolás, árfolyam meghatározás, fizetés és újból való fizetés jelenti a pénzforgalmat. Ez olyan, mint egy áttört zuhatag, amely rázúdult a népekre. Mi volt ezzel szemben a fémpénz és a papírpénz. "Azok" (Rakovszkij így nevezi a Nemzetközi Pénzügyi Közösség hálózatának az anonim pénzviszonyokban elrejtőző irányítóit. D. J.) azonban igen finom pszichológusként az általános tudatlanság által biztosított büntetlenségüket kihasználva sokkal többhöz jutottak.

A tőkepénzen túl, azért, hogy a pénzmennyiség nagyságát a végtelenségig növelhessék, és forgathatóságát a gondolat gyorsaságával ruházhassák fel, megalkották a kölcsönpénzt... Egy absztrakciót, egy kiagyalt fogalmat, egy számjegyet... Kölcsön... Hitel... Érti már? Mindez csalás! Hamis pénz törvényes árfolyammal! Más szavakkal, hogy jobban megértessem magam, a bankok és a börzék, az egész pénzügyi rendszer egy gigantikus gépezet, amelyet azért találtak ki, hogy egy szörnyűség kerüljön a természetes folyamatok helyébe. Ahogyan ezt Arisztotelesz megfogalmazta, azért, hogy a pénz újra pénzt fialjon, azaz valami olyasmit tegyen, ami bűn a gazdasági élet ellen, és ami a pénzemberek esetében a büntető törvénykönyvek rendelkezéseibe is ütközik, s ez a valami az uzsorakamat. Tudom, már mi lesz az ellenvetése. Az, hogy törvényesen tesznek szert kamatra. Még ha jogukban is áll mindez, valójában ez azt jelenti, hogy nagyon sok illeti meg őket. Ezért ez a kamat mindenképpen uzsora marad, mert a kamatot nem létező tőke után szedik csaló módon.

A bankok mindig olyan mennyiségű, csak számokban létező kölcsönpénzt hiteleznek, vagy tartanak a termelő gazdaságban forgalomban, amely ötször-százszor nagyobb, mint a fizikailag létező pénz. Nem akarok azokról az esetekről beszélni, amikor a kölcsönpénz - ez a kiagyalt hamis pénz! - felülmúlja a bankok által összegyűjtött pénzt. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy valójában nem ez az igazi tőke, hanem egy nem létező tőke kamatozik, akkor még jogtalanabb a kamat szedése. A bankok - csaló módon - a valódi tőkének a sokszorosát kölcsönzik ki. És vegye figyelembe kérem, hogy az a rendszer, amit most itt bemutatok, még a legártatlanabb eszköz ahhoz, hogy hamis pénzt állítson elő.

Képzelje el, hogy néhány korlátlan hatalommal rendelkező ember tulajdonába kerülnek a reális vagyontárgyak. Ezek egyben korlátlan diktátorokká is válnának, vagyis a termelés és az elosztás egyedüli uraivá. És ezzel egyben a munka és a fogyasztás diktátoraivá is. Ha megengedi képzelőereje, gondolja ezt el világméretekben, és fel fogja ismerni a szociális és morális téren jelentkező anarchikus viszonyokat, vagyis forradalmi hatást. Érti már? "

A kihallgató NKVD-s tábornok nem értette. Rakovszkij természetesnek találta ezt, hiszen igen nehéz megérteni a hitelpénz és a kamatoskamat rendszerét, ezt a "csodát". A tábornok külön rákérdezett, miért "csoda" mindez? Rakovszkij erre így válaszolt:

"Igen, a csodát. Hát nem csoda az, ha egy faasztal (A banco szó eredetileg faasztalt jelentett. Ilyen faasztalnál ültek a pénzváltást végző személyek. Innen származik a bankok elnevezése. D.J.) katedrálissá változik? Ilyen csodát azonban az utóbbi évszázadban ezerszer megéltek az emberek anélkül, hogy akárcsak megrezzent volna a szempillájuk. Mert bámulatra méltó csoda az, hogy azok a bankok - faasztalok -, amelyeknél a pénzükkel kereskedő, megvesztegethető uzsorások ültek valamikor, fokozatosan templommá változtak, amelyek a pogány kor oszlopos stílusát utánzó homlokzatukkal ma ott díszelegnek a modern városok utcáin, és amelyekhez tódul a tömeg attól a hittől megszállva, hogy mindenét lelkesen felajánlja a pénznek nevezett istenségnek. Erről az istenről azt hiszik, hogy a bankárok páncélszekrényeiben trónol, átadva magát isteni küldetésének, a kamat formájában való végtelen szaporodásnak."

Kuzmin erre megjegyezte, hogy ez a rothadó burzsoázia új vallása. Rakovszkij viszont a hatalom vallásának nevezte. A rab trockista elismerte, hogy poétikusan fejezte ki magát, de úgy vélte, hogy időnként szükség van a költészetre, hogy az ember fogalmat alkothasson a pénzügyekről, minden idők legzseniálisabb és legforradalmibb műalkotásáról. Rakovszkij elutasította kihallgatójának azt a közbevetését is, hogy a pénzügyeket a kapitalista termelési rendszer határozná meg. Rakovszkij szerint ez fordítva van. A pénzügy határozza meg a kapitalista termelés rendszerét. A valóságban a pénzügy uralkodik az értékelőállító termelés fölött. Marx és Engels a pénzügyet a forradalom (vagyis a világállamhoz vezető stratégia) leghatalmasabb gépezetének tekintette. Ezt azonban nem akarták felfedni. A világállam létrejötte érdekében ezt az igazságot "rejtjeleznünk" kellett. Az NKVD-s tábornok itt megjegyezte, hogy ehhez hasonlót már írt Trockij is, amikor kifejtette, hogy a Komintern konzervatív szervezet a New York-i tőzsdéhez képest, és hogy valójában a nemzetközi bankárok a világforradalom kovácsai.

Rakovszkij elmagyarázta Kuzminnak, hogy Trockijra is ugyanaz az ok vonatkozik, mint Marxra és Engelsre, vagyis hogy el kellett rejtenie a tényleges igazságot. A nemzetközi pénzügyek irányítóit sokkal inkább zseniknek, semmint öntudatlanul cselekvő idiótáknak kell tekinteni. A nemzetközi pénzügyi rendszer legfőbb irányítóinak nem az a végcélja, hogy a pénz fölött rendelkezzenek. Ha már övék a pénzvagyon és a termelői vagyon, miért ne éreznének késztetést arra, hogy megszerezzék a világ feletti politikai hatalmat is. Kuzminnak arra az ellenvetésére, hogyha már amúgy is univerzális hatalommal rendelkeznek a világ pénzrendszerének a birtoklása révén, mi az, amit még kívánhatnának maguknak a nemzetközi bankárok? Rakovszkij erre így válaszolt:

"A totális hatalmat. Egy olyan hatalmat, amilyennel Sztálin rendelkezik a Szovjetunióban, csak még nagyobbat, univerzálisat. A hatalom, ha valóban abszolút, csak egyetlen hatalom lehet. Az abszolút fogalma kizárja a sokféleséget. Ennyiben annak a hatalomnak, amelyre a Kapintern, és amelyre a Komintern törekszik - mert mind a kettő azonos, vagyis politikai területen akar hatásos lenni - hasonlónak kell lennie. Az abszolút hatalom vagy öncél, vagy pedig nem abszolút hatalom. A mai napig nem találták fel a totális hatalom más gépezetét, mint a kommunista államot. A polgári-kapitalista hatalom - még legfelsőbb fokán, a cézári hatalom szintjén is - korlátozott hatalom volt. Amikor ez a hatalom az ókorban elméletileg az istenség megtestesülése volt a fáraóknál és a császároknál, akkor még a gazdasági élet primitív volt, és az államapparátus pedig elmaradott. Ezért mindig maradt szabad terület, szabad mozgástér az egyes ember számára. Érti már, hogy "azok" (vagyis a világuralomra törő nemzetközi bankárok D. J.), akik bizonyos értelemben már a Föld népei és kormányai fölött uralkodnak, abszolút hatalmat akarnak maguknak? Értse meg, ez az egyetlen, amit még nem értek el."

Kuzmin tábornok ez után arra próbálta rávenni Rakovszkijt, hogy jelölje meg pontosabban, hogy kik is személy szerint azok, akiket ő "azok"-nak nevez. Rakovszkij ez után kifejti, hogy miért nem tud személyükre vonatkozóan pontos információkat adni. Végül a következőket közli kihallgatójával:
"Tudja, a meg nem írt történelem, amelyet csak mi beavatottak ismerünk, az első Internacionálé megalapítójának, Adam Weishauptnak a nevét csak titokban tartja számon? Emlékszik egyáltalán a nevére? Az Illuminátusok néven ismert szabadkőműves páholy vezére volt. Az Illuminátus nevet Weishaupt a másik keresztényellenes és kommunista összeesküvéstől - a gnosztikusoktól - kölcsönözte. Ez a nagy forradalmár, szemita és exjezsuita, aki a francia forradalom győzelmét előre látta, elhatározta, vagy megbízták vele - főnöke a nagy filozófus és bankár Moses Mendelsohn volt - hogy alapítson egy titkos szervezetet, amelynek tovább kell fejlesztenie a francia forradalmat társadalmi forradalommá, amelynek célja a kommunizmus létrehozása. Ezekben az időkben óriási kockázatot jelentett volna, akárcsak célként is, hivatkozni a kommunizmusra.

Ezért van az összes megelőző intézkedés, vizsga és misztérium, amelyekkel Weishauptnak körül kellett vennie az illuminátusokat. Még újabb száz évre volt szükség ahhoz, amíg börtön és kivégzés veszélye nélkül valaki nyíltan kommunistának vallhatta magát. Nem ismert Weishauptnak és híveinek a kapcsolata az első Rothschildokhoz. E híres bankárok vagyonának a titka azzal magyarázható, hogy ők voltak az első Komintern kincstárnokai. Számos jel utal arra, hogy amikor az öt Rothschild fivér felosztotta maga között Európa pénzügyi birodalmát, egy titokzatos hatalom segített nekik mesés vagyonuk összegyűjtésében. Ezek a segítők lehettek az első kommunisták, akik Bajorországból egész Európába szétszóródtak. Mások azt mondják, amit valószínűnek tartok, hogy a Rothschildok nem a kincstárnokai, hanem a vezetői voltak ennek a titkos kommunista szervezetnek. Ez a feltételezés arra a tényre támaszkodik, hogy Marx, valamint az első kommunisták, azaz a most már nyilvános Kommunista Internacionálé legfőbb vezetői, köztük Heine és Herzen, báró Lionel Rothschildnak engedelmeskedtek. Az ő forradalomról alkotott véleményét Disraeli angol miniszterelnök írta meg. Regényének főhősét - Szidóniát - Lionel Rothschildról mintázta, aki multimilliomosként számos kémet, carbonarit, szabadkőművest, titkos zsidót, cigányt és forradalmárt ismert, és akiknek parancsolt.

Mindez fantasztikusnak tűnik, de bizonyított, hogy Szidónia az öreg Nathan Rothschild fiának idealizált alakja. Ha minden igaz, ami ezekből a tényekből leszűrhető, akkor most már nevén nevezhetjük azt az óriási gépezetet, amelyet a nemzetközi pénzügy képvisel. Ez az a gépezet, amely a forradalmi Kommunista Internacionálét létrehozta.

Ez egyszerűen zseniális. A kapitalizmussal érhető el a tőke legnagyobb mértékű felhalmozása, ami a proletariátust munkavállalásra készteti, kétségbeesésbe kergeti, s egyidejűleg egy olyan szervezetet hoz létre, amelynek a proletariátust egyesítenie kell, hogy rákényszerítse a forradalomra. Ez lenne a történelem legkiemelkedőbb eseménye. És ami még ennél is több: emlékszik-e az öt Rothschild fivér anyjának arra a kijelentésére, hogy 'ha a fiaim nem akarnák, nem lenne háború'. Azaz ők voltak a döntőbírák háború és béke kérdésében és nem a császár.

El tud képzelni egy ilyen kozmikus jelentőségű tényt? Nem látja már a háborút a maga forradalmi funkciójában? Háború-kommün! Tehát az óta minden háború egy óriási lépés a kommunizmus felé. (A kommunizmus, mint a nemzetközi bankárok világuralmát biztosító egy központból irányított világállam, amelyben két-pólusú társadalmi berendezkedés van. D.J.) Mintha egy titokzatos hatalom elégítette volna ki Lenin kívánságát, amit Gorkijnak kifejtett. Emlékezzen 1905-re és 1914-re!

Legalább azt ismerje el, hogy ebből a három emeltyűből, amelyek a világot a kommunizmusba emelik, kettőt nem képes kezelni a proletariátus, sem a harmadik Internacionálé, sem a Szovjetunió, amely akkor még nem is létezett, nem idézett elő és nem viselt háborúkat. A háborút a száműzetésben lévő maroknyi bolsevik sem tudta előidézni, bármennyire is akarta. Ez világos, mint a nap. Még kevésbé tudta és tudja az Internacionálé vagy a Szovjetunió a pénztőkének ezt az óriási felhalmozását és a kapitalista termelés nemzeti és nemzetközi anarchiáját elérni. Ez akkora anarchia, amely egyedül képes óriási mennyiségű élelmiszert elégetni, ahelyett, hogy az éhező embereknek adná. Képes arra, amelyet Rathenau úgy fogalmazott meg: 'odáig hasson, hogy a fél világ szart termeljen, és a világ másik felének azt meg kelljen vennie". Végül a proletariátus nem írhatja a maga javára a hatványozottan növekvő inflációt, az elértéktelenedést, az értéktöbbletet, a nem pénzügyi takaréktőke és a nem uzsoratőkének minősülő pénz folyamatos elrablását, a vásárlóerő állandó süllyedését sem, amelyik biztosan vezet a forradalom tulajdonképpeni ellenségének, a középosztálynak az elnyomorodásához. Tehát nem a proletariátus tartja kezében a háború és a gazdaság mozgató emeltyűit. A proletariátus kétségtelenül a harmadik mozgató, az egyetlen látható és feltűnő, amely a végleges támadást intézi a kapitalista állam erődítménye ellen és be is veszi azt. Biztos, hogy beveszi, ha 'azok' (a nemzetközi bankárok D. J.) kiszolgáltatják neki."

Rakovszkijnak azt is el kellett magyaráznia Kuzmin tábornoknak, aki egyébként egy dúsgazdag francia családba született, és eredetileg René Duvall névre hallgatott, hogy mit tettek "azok", vagyis a Nemzetközi Pénzügyi Közösség azért, hogy az általuk kirobbantott I. világháború után továbbvigyék a forradalom ügyét. (Ismét emlékeztetünk arra, hogy Rakovszkij szóhasználatában a forradalom a nemzetközi bankárok világuralmát biztosító világállam létrehozásához szükséges stratégia megvalósítását jelenti.) A nemzetközi bankárok elégedetlenek voltak az I. világháború eredményeivel. Ezért, hogy folytatódjon a fenti értelemben vett forradalom, további erőfeszítéseket tettek. Ezt szolgálták a Versailles-i Szerződés egyébként teljesen megmagyarázhatatlan, irracionális feltételei. Ezekre a világállamhoz vezető folyamat folytatásához volt szükség. Rakovszkij szó szerint ezeket mondotta:

"Egyetlen nép érdeke sem követelte meg a Versailles-i jóvátételeket és gazdasági korlátozásokat. A Versailles-i szerződés abszolút kalkulációja annyira kézenfekvő volt, hogy még a győztes hatalmak legtekintélyesebb közgazdászai is nyomban megtámadták. Egyedül Franciaország akkora összeget követelt kártérítésként, amely nagyobb volt, mint egész nemzeti vagyona, mintha Franciaország egész területét a Szaharává változtatták volna a háború folyamán.

De rosszabb volt ez az őrült egyezmény, mert ennek alapján sokkal nagyobb fizetésre kötelezték Németországot, mint amire képes volt. Így egészében kiárusították, és teljes nemzeti jövedelmét elrabolták. A következmény: a német belső piac beszűkülése, éhezés, a győztes országokban viszont sztrájkok a német árúk bevitele miatt. Ha viszont Németország nem fizetne, akkor ott a munkanélküliség, a győzteseknél pedig zavarok lennének a gazdasági életben. Ez volt az első következménye Versailles-nak."

E fejtegetések után megkérdezte Kuzmintól, hogy most már belátja-e, hogy forradalmi volt a Versailles-i Szerződés? Rakovszkij így folytatta:

"Sőt, még ennél is tovább mentek. Megkísérelték kierőszakolni a teljesítmény egyöntetű szabályozását. Olyan képtelen rendszert akartak bevezetni, amely minden nemzeti gazdaság számára kielégítően és megfelelően termel. Úgy képzelték, hogy elhanyagolhatóak az éghajlati viszonyok, a nemzetek nyersanyag-készletei, sőt még az igazgatók és a munkások technikai képzettsége is. A természet adta egyenlőtlenség, a talaj, a klíma, a nyersanyagok különbözősége az egyes nemzeti gazdaságokon belül eddig mindig úgy egyenlítődött ki, hogy a szegényebb országoknak többet kellett dolgozniuk, mint a jobb adottságúaknak. A talaj szegénysége következtében rá voltak kényszerítve arra, hogy ezt a szűkösséget teljesítőképességük erőteljesebb kihasználásával egyenlítsék ki az ipar területén, és más területen még inkább."

Rakovszkij ez után keményen bírálta a Népszövetség által a munkára vonatkozóan hozott szabályozást, amely a munkateljesítmény absztrakt elve alapján valójában a gazdasági egyenlőtlenséget kényszerítette ki. Figyelmen kívül hagyta a munka célját, a kielégítő termelést. Emiatt súlyos zavarok keletkeztek a termelésben, ami megmutatkozott a nyersanyagellátás zavaraiban. A nyersanyagokért aranyat kellett fizetni, már ameddig Európa rendelkezett ezzel a fizetőeszközzel. Másik eredménye az lett, hogy az Egyesült Államok úszott a pénzben, mert óriási termelését aranyért és aranyfedezettel rendelkező bankjegyekért értékesítette. A termelésnek ezt a példátlan anarchiáját, amelyhez hasonlót még nem látott a világ, a Pénzügyi Közösség, azaz "azok" aknázták ki, hogy még nagyobb anarchiával kúrálják ki az általuk előidézett kaotikus viszonyokat.

Rakovszkij ismét rátért a pénzzel való manipulációra. A nemzetközi bankárok egyrészt elinflálták a hivatalos pénzt, másrészt a saját maguk által előállított kölcsönpénzt. Ezzel a fiktív hitelpénzzel százszor nagyobb inflációt idéztek elő, mint amilyen a hivatalos pénz inflációja volt. A folyamatos pénzleértékelések végeredménye a rekordméretű munkanélküliség lett. Több mint 30 millió munkanélküli egyedül Európában és az Egyesült
Államokban. Minderre a világállamhoz vezető forradalmi folyamat előrehajtásához volt szükség.

A nemzetközi bankárok és a nemzetközi forradalmárok közös céljait olyan kiemelkedő személyiségek is felismerték, akiket nem lehet egyszerűen azzal félretolni, hogy naiv összeesküvési elméletekben hisznek. Winston Churchill írta 1920. február 8-án az Illustrated Sunday Herald című brit lapban a következőket:

"Spartacus (Adam Weishaupt) napjaitól Marx Károlyig és Trockijig, Kun Béláig, Rosa Luxemburgig, és Emma Goldmannig egyre növekszik a világméretű összeesküvés. Ez az összeesküvés egyértelműen felismerhető szerepet játszott a francia forradalom tragédiájában. Ez az összeesküvés volt a hajtóereje minden felforgató mozgalomnak a XIX. században; és végül most a rendkívüli személyiségeknek ez a csoportja Európa és Amerika nagyvárosainak az alvilágából üstökön ragadta az orosz népet, és gyakorlatilag a hatalmas orosz birodalom vitathatatlan urává vált."

Mondhatjuk, hogy ezúttal a nagy Churchill is naivan bedőlt az összeesküvési elméleteknek. Úgy gondoljuk, hogy valóban naivság minden mögött bonyolult összeesküvéseket keresni. Ennél már csak az nagyobb naivság, ha mindent pontosan úgy fogadunk el, ahogy az látszik, illetve ahogy azt nekünk mondják, ahogyan arról "a mindig az igazat és csakis az igazat mondó, és a való tényekről hűségesen informáló" tömegtájékoztatási intézmények és azok jól megfizetett irányítói felvilágosítanak minket.

E sorok írójának személyes tapasztalatai szerint Nyugat-Európában és Amerikában is nehéz a manipulációnak kiszolgáltatott átlagembereknek megérteni, hogy kezdettől fogva nem a munkásmozgalom vezetői irányították a kommunizmust, és a szovjet birodalom létrejöttével soha sem Moszkváé volt a végső szó. A legfőbb vezetők mindig a világ pénzügyi rendszerét irányító pénzügyi központok tulajdonosai és irányítók voltak Londonban, New Yorkban, Párizsban és Washingtonban.

Amikor Adam Weishaupt a frankfurti bankárok, elsősorban a Rothschild-ház irányításával létrehozták az illuminátusok titkos társaságát, azok tagjai fokozatosan beépültek az akkori Európa valamennyi döntési központjába, a már akkor is nagy befolyású és fegyelmezett szabadkőművesség felhasználásával. Ebben az időben már három millió szabadkőműves volt Európában és Amerikában. A cél az volt, hogy az akkori világ irányító központjaiban elfoglalják a kulcspozíciókat, és olyan törvényeket fogadtassanak el, amelyek megfelelnek az új világrend létrehozását célzó hosszú távú stratégiájuknak. E stratégia megvalósításához taktikai okokból felhasználták a legkülönbözőbb társadalmi kérdéseket, humanista célokat. Ez a jól álcázott módszer lehetővé tette az illuminátusok számára, hogy sokmillió ember kövesse őket. Ma is millió és millió tájékozatlan ember hisz az illuminátusok által hirdetett jelszavaknak, és támogatja az általuk beindított és finanszírozott szervezeteket, mozgalmakat.

Számos kutató, köztük Constance Chumbey, bebizonyította, hogy az illuminátusok hozták létre a New Age mozgalmat is. Chumbey a "The Hidden Dangers of the Rainbow, The New Age Movement and our Coming Age of Barbarism" (A szivárvány rejtett veszélyei, a New Age mozgalom, és a barbárság eljövendő korszaka) című munkájában leírja, hogy ez az új illuminátus mozgalom milyen titkos kódjelzéseket és szimbólumokat használ. Az egyik legfontosabb ilyen szimbólum a szivárvány, amit Antahkarama-nak is hívnak, és amely egy okkult hipnotikus eszköz. A modern illuminátus nyelvezetben a szivárvány a "béke nemzetközi jele". A mozgalom magasabb szintű beavatottjai számára azonban a szivárvány hidat jelent az egyes ember személyisége és a Nagy Univerzális Világtudat, azaz a Sanat Kumara, vagy más névvel a Világosság Istene, Lucifer között.

Az Adam Weishaupt által beindított világforradalom és egyik modern változata a New Age mozgalom egyedül Észak-Amerikában több mint 10 ezer különböző szervezetet fog össze. Adam Weishaupt által kidolgozott világstratégia, "A Terv", először írta le, hogy milyen lenne az a világállam, amelyet egyetlen kormányzat irányítana. Ez volt az az elgondolás, amit 70 évvel később Marx Károly átvett és a Kommunista Kiáltványban és a XIX. századi viszonyokhoz igazított. Minthogy ennek a Tervnek szerves részét képezte a kereszténység megtörése és átalakítása, ezért a New Age mozgalomnak is ez az egyik legfontosabb feladata. Constance Chumbey a már hivatkozott könyvében leírja, hogy Alice Bailey, aki a New Age mozgalom egyik létrehozója volt, elmagyarázta, miként kell a New Age mozgalom követőinek semlegesíteni azon vallási csoportok ellenállását, akik megpróbálják feltartóztatni a New Age-t politikai céljainak az elérésében. A New Age mozgalomnak is az egyik legfontosabb célkitűzése - és ez valamennyi nemzetközi bankárok által kezdeményezett és finanszírozott mozgalomnak az egyik legfontosabb célja - az emberiség létszámának a tartós és jelentős csökkentése. Eszerint több milliárddal csökkenteni kell a Föld lakóinak számát az elkövetkezendő néhány évtizedben.

A jelenkori illuminizmus, amelynek csak egyik megjelenési formája a New Age mozgalom, olyan nyelvezetet, fogalmakat és terminológiát használ, amely látszatra hasonló ahhoz, amihez a keresztény kultúrkörben hozzászoktak az emberek. Valójában a New Age-ben használt szavak jelentése teljesen eltér a megszokottól. Ezért szinte külön szótárra van szükség a szavak illuminista jelentésének az ismeretéhez. Mindenesetre az ötágú csillag, a pentagram a New Age mozgalomban is használatos. Elsősorban a mágikus ceremóniákhoz használják az ötágú csillagot. A sátánisták gyakrabban veszik igénybe, de ennek ellenére nem tekinthető egyértelműen sátánista jelképnek. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a sátánisták, ahogyan erre már utaltunk, elsősorban a megfordított ötágú csillagot használják, míg más okkultisták csaknem kizárólag a felfelé fordított ötágú csillagot.

A jelenkori illuminátusok a világállam mielőbbi létrehozása érdekében már átvették a világ pénzrendszerének az irányítását az általuk létrehozott központi bankok segítségével. Jelenleg a világ energiaellátásának a teljes ellenőrzés alá vételét hajtják végre. Beindították az egyes államok külön fegyveres erejének a felszámolását, és helyébe olyan nemzetközi haderő felállítását, amely a világkormányzat irányítása alatt állna és elsősorban zsoldos haderő lenne. Az illuminátusok egyrészt tehát általános és teljes leszerelést, valamint a nemzeti hadseregek megszüntetését akarják. Másrészt egy olyan nemzetközi haderő létrehozását sürgetik, amely kizárólag a Nemzetközi Pénzügyi Közösség által ellenőrzött világkormány hadereje lenne.

Ma kinek a jelképe a vörös ötágú csillag?

Elsősorban azé a Nemzetközi Pénzügyi Közösségé, amelynek a legbefolyásosabb irányítója a Rothschild-bankház, a világ leggazdagabb és leghatalmasabb pénzdinasztiája. E pénzdinasztiának saját családi jelképe mind a vörös szín, mind az ötágú vörös csillag.

A vörös csillag azonban annak az illuminátus titkos társaságnak is a jelképe, amelyből elágazott és hatalmassá növekedett a nemzetközi munkásmozgalom, a kommunista világmozgalom. Az illuminátusok közvetítésével lett a bolsevikok jelképe az ötágú vörös csillag. Ezért vette át a Szovjetunió, valamint fegyveres ereje a Vöröshadsereg.

Ma már az illuminátusoknak nincs szüksége a Szovjetunióra, ezért céljukat - a kétpólusú társadalmat és a világállamot - elsősorban pénzügyi módszerekkel hozzák létre. A Szovjetunió és a Vöröshadsereg átalakulásával azonban nem tűnt el a vörös csillag, és nem szűnt meg a jelentősége. Továbbra is létezik a Nemzetközi Pénzügyi Közösség, élén a világ leggazdagabb pénzdinasztiájával, a Rothschild-házzal. Továbbra is létezik az illuminátusok titkos hálózata, változatlan céljával, a Nemzetközi Pénzügyi Közösség által irányított világállam létrehozásával. Az illuminátusoknak és a Rothschild dinasztiának ma is fontos jelképe az ötágú vörös csillag.

A nemzetközi kommunista mozgalom, a nemzetközi munkásmozgalom szerepét az egy központból irányított világállam létrehozásán fáradozó szervezetek és erők vették át. Most az ő törekvéseiket szimbolizálja az ötágú vörös csillag. Amíg létezett a kommunista világrendszer, élén a szovjet birodalommal, e birodalom abszolút hatalommal rendelkező urai hatalmukkal látványosan visszaéltek. Zsarnoki uralmuk egyik jelképeként a vörös csillagot használták. De jelképeik közé tartozott a vörös zászló, és a vörös szín is, más szimbólumokkal együtt. A kommunizmus bűneit kutató történészek szerint ez a vörös csillagos kommunista zsarnokság közel százmillió ember haláláért felelős. A pontos számot nem lehet tudni, de azt mind a szovjet birodalom, mind a Szovjetunió által leigázott kelet-európai népek tudták, hogy a vörös csillagot jelképként használó hatalom megszámlálhatatlan bűnt követett el.

E bűnök miatt került a vörös csillag is - a horogkereszthez hasonlóan - azon politikai jelképek sorába, amelyeket 1989 után Magyarországon betiltottak. A kommunizmus áldozatai számára a vörös csillag a szovjet elnyomást, és a kommunista rendszer visszaéléseit jelképezi.

A sorok írója azonban úgy látja, hogy a vörös csillag rehabilitálása csak idő kérdése. Nem a letűnt szovjet birodalom, és a hatalmukat vesztett kommunista diktátorok fogják rehabilitálni, hanem az eljövendő világállam új urai, a nemzetközi bankárok.

A vörös csillag nemcsak a Kommunista Internacionálé, de a Pénzügyi Internacionálé jelképe is volt kezdettől fogva. A Pénzügyi Internacionálé informális hálózatával sikeresen építi az egy központból irányított világállamot. Mivel elsősorban az ő jelképe volt a vörös csillag, és világtörténelmi célját a jelek szerint sikeresen el tudja érni, ezért az ő jelképének az eredeti tekintélyét valószínűleg vissza kell majd állítani. Nem az számít, hogy a vörös csillagot viselő kommunista hatalom mennyi bűnt követett el, hanem az, hogy az ugyancsak a vörös csillagot viselő illuminátusok - a Nemzetközi Pénzügyi Közösség megbízottai - sikeresen teljesítették feladatukat, és elérték a nemzetközi bankárok által kitűzött világtörténelmi célt: az egy központból irányított világállam létrehozását, amelyben a legfőbb hatalom a pénzvagyon tulajdonosoké. A vörös csillag tekintélyének helyreállítása az ő sikerüket jelképezi. Ezért nagy karrier áll a vörös csillag előtt. Már a közeljövő eldöntheti, hogy igazak-e ezek a fejtegetések, vagy sem.

Kelet- és Közép-Európa sok lakója számára a kommunizmus vért és halált jelentett. Magyarországon az ötágú vörös csillagot viselők számolták fel a munkásmozgalmat, amelyet ez a jelkép korábban szimbolizált. A vörös csillag jelentette az ötvenes évek gyilkosságait, a hatvanas évek pereit, és az egész reálszocialista rendszer korruptságát. 1945 után a magyar kommunisták kisajátították a munkásmozgalom hagyományos jelképeit, ezért ma már tévedés az ötágú vörös csillag rehabilitálása érdekében a munkásmozgalomra hivatkozni.

A magyar országgyűlésnek azok a tagjai, akik szerint a horogkereszt által képviselt nácizmussal ellentétben a kommunizmus mégiscsak valamiféle jót képviselt, tévednek. A marxizmus sem véletlenül torkollott önkényuralomba. Ugyanis a nemzetközi bankárok által útjára indított marxizmus - ha nem is vallotta be nyíltan - olyan világrendszert akart, amely napjainkban van kibontakozóban. Ebben a világrendszerben egy szűk, integrált elit, amelynek a magját a leggazdagabb bankárok képezik, ragadja meg a világhatalmat és minden nemzetállam, minden egyes ember meg van fosztva a vagyontól, és a tényleges önrendelkezéstől, vagyis a szabadságtól. Ez a most kibontakozóban lévő világállam nem gyenge állam, hanem kemény diktatúra lesz. A vörös csillag igazi karrierje - ismétlem - még előttünk áll. Ez azért van így, mert a vörös csillag nemcsak a kommunista önkényuralom, hanem a szemünk előtt kibontakozó bankár önkényuralomnak is a szimbóluma. Ez adja meg a vörös csillag kezdeményezett rehabilitációjának is a valódi értelmét és jelentőségét. Talán az sem véletlen, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerült. Beleillik abba a nemzetközi folyamatba, amely felgyorsította a nemzetközi bankárok világállamának a létrehozását az Európai Unió - e világállam egyik tömbjének - az elkapkodott és antidemokratikus feltételekkel kikényszeritett kibővítésével. Nem kell sokat várni, talán csak néhány évet, hogy olvasóink eldönthessék, fejtegetéseink üres spekulációnak, vagy megalapozott előrelátásnak tekinthetőek.
És még csodálkoztok , hogy a Bajnai zsidó félék , és a Mesterházi félék kiszolgálják a pénzügyi maffiát és eladják az országot a rohadt uzsorás zsidó bankárkasztnak . Hát persze hiszen ők tatrják életben őket ők adják a pénzt a választásukhoz ők fizetik őket , abban a reményben , hogy hatalomra kerülésükkel busásan lerabolhatják majd az országot , mint láttuk ez többször is megismétlődött és a nemzeti vagyonunknak hűlt helye lett. A lerabolt országunk még tartalmaz értéket és ezt a nemzetközi bankárkaszt még meg akarja szerezni , úgy mint a vízkészletünk , a föld a termő földjeink , az ásvány kincseink , ez mind érték és lerablásra vár , és el is orozzák tőlünk , mert a pártokban a rabló uzsorás zsidók a meghatározók , és ők így vagy úgy de átjátcák ezt a vagyont úgy , hogy nekik is leesik valami kis morzsa. Hát ilyenek a mi hazaáruló zsidó kazárjaink akik a pártok holdudvaraiban húzzák meg magukat , hogy le essen nekik valami a vagyonból . Most mondjátok meg nem golyószóróval kellene ezeket szaporítani . Hazaárulók , csak azt tudom mondani , hogy mi meghalnánk a hazánkért ezek meg kiárulják Kazár módon zsidó reményekkel.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése