Az agymosás technológiája

Az agymosás technológiája

Mindenek előtt feltesszük a kérdést Önnek, aki e sorokat éppen olvassa: – Ön agymosottnak gondolja magát?

– Na ugye, hogy nem!

Az agymosott mindig a másik ember. Az agymosás technológiájának ez a törvény a bázisa. Vagyis, az agymosás csakis akkor és annyiban működik, ha a célszemély nem tud róla. Amennyiben a célszemély egyáltalán csak gyanút fog saját megvezetettségét illetően, úgy az agymosottság állapota megszűnt.

Ezért aztán senki sem gondolja magát agymosottnak, pedig – különböző szinteken ugyan, de – mindenki az.

A továbbiakban ezekre a bizonyos „szintekre” érdemes összpontosítani, mert a szinteket átfogó perspektívában tárulhat fel egy olyan panoráma, ami többet árul el a sztereotip megközelítéseknél. – Ki ne ismerné pl. ezt a triviális értelmezést:

Vagy itt egy másik verzió:

Avagy kissé durvább megfogalmazásban ugyanaz:

Igen, persze, az agymosás legdurvább, legelemibb szintjének működési tere a tömegkommunikáció. Leglátványosabb és ma már szabadon bírálható formájában a kegyelettel őrzött „népi diktatúra” emlékeként tanulmányozható, különösen, ha valakinek koránál fogva személyes élményei kötődnek hozzá. Azonban, ha azt tetszik gondolni, hogy azóta a helyzet jottányit változott volna, akkor ezt a gondolatot is tessék bátran a hatékony agymosás számlájára írni.

Csupán a „rendszerváltást” követően az össztársadalmi diskurzustérbe beáramló szabad levegő valóságos szabadságának érzékeltetése végett álljon itt az a tény, hogy a megnövekedett tömegtájékoztatási igények alapján főiskolai és egyetemi szinten elszaporodott kommunikációs képzésekben, ahol a jövő újságíróit, televíziós és rádiós riportereit stb. okítják a szakma rejtelmeire, a legáltalánosabban, és valamiféle magasrendűnek beállított liberális etika jegyében, explicit verbis „objektív tájékoztatásról” adnak elő az adott intézménybe érkező ártatlan nebulóknak, akik ezeket a varázslatos „igéket” kerekre nyitott szemmel és tátott szájjal hallgatják.

„Objektív tájékoztatás!” – Oda tetszik figyelni!? – Bizonyosan észen tetszik lenni!? Tényleg, egyáltalán lehetséges lenne ilyesmi? Nem véletlenül már az újságíró témaválasztása is egy rendkívül erős orientációt takar? Nem véletlenül nemcsak az hatalmas befolyásoló tényező, hogy az újságíró miről ír, hanem az is, hogy miről nem ír? – Hát akkor miképp is vethető fel egyáltalán a tájékoztatás objektivitása?

– Miképp - miképp, no hát – csak semmi indulat – agymosás által. – És tessék megkapaszkodni, a jámbor nebulók tényleg tágra nyílt szemmel isszák az objektív tájékoztatásról szóló lózungokat. Ön pedig ezekből a felprogramozott újságírógyárakból kikerült lelkes, és az „objektív tájékoztatásnak” elkötelezett gáncstalan lovagoktól kapja a mindennapi betevő információit. Ha van Önnek érkezése kissé elvont értelemben, de ebből a tényből annál szebben felrajzolódó gondolati ívre is figyelni, akkor máris kezdheti érzékelni, hogy miféle módon értelmezhetők az agymosás különböző szintjei. Mert ugye először jól megmossák a leendő újságíró agyát (kik is?), azután már a megfelelően felprogramozott újságíró teljes hittel (ettől hiteles) önként és mit sem sejtve mossa tovább az olvasó agyát. Ha jól számoljuk, ez már legalább két szint.

Lépjünk azonban tovább, választott tárgyunk egy minőségileg teljesen más szintjére, s induljunk ki az időrendileg előző blogbejegyzésünk konklúziójából. Ez pedig valahogyan így hangzott: „a demokrácia … a valaha volt legszűkebb és legkiváltságosabb réteg rejtett érdekérvényesítő módszere…”, vagyis éppenséggel a legradikálisabb, csak éppen bújtatott diktatúra. (Aki nem hiszi, járjon utána!) – Mármost, ennek a gondolatnak a jegyében vegyük szemügyre a következő képet:

Ez a kép az alig egy éve lezajlott arab „forradalmak” idején készült Egyiptomban. És amennyiben következetesek maradunk a demokrácia-értelmezésünkhöz, a fenti kép címeként csakis valami ilyesmit indítványozhatnánk: Cseberből vederbe.

– Ijesztő, nemde?! Nem csupán azért, mert magunkra, a saját lelkesültségünkre, a saját megcsalt hitünkre ismerhetünk á la 1989, hanem azért, mert az agymosás még tovább kerekedő ívében ilyen kendőzetlenül mutatja meg magát a diabolikus tényező. Az, ahogyan ezek a professzionális módszerekkel felheccelt tömegek halálmegvető bátorsággal indulnak küzdeni a semmiért. Itt már nem csupán csöndben delejezik a nyájat a televízió kékes delíriumával, hanem harcba küldik a magasabb szintű agymosottság jussáért. A nyáj pedig megy, rendíthetetlenül. – És meg fogja kapni!

– Tessék, ők már megkapták. Kétszeresen is. Egyrészt, mint hatalmas női emancipációs előrelépés, hiszen nőként szavazhatnak (Afganisztán), másrészt pedig éppen élnek azzal a demokratikus jogukkal, amiért a fenti harcosok még csak tüntetnek.

És ha ezek a nők egyszer a haladó amerikai feministák nyomdokaiba lépnek, hát hamarost még a burkát is levethetik. – Akkor jön ám el a földöntúli boldogság korszaka! Hisz ki tudja, onnan aztán még oly sokra is vihetik, mint ama híres amsterdami utcákon láthatni, ahol kirakatokban tehetik közszemlére fínom hölgyek a bájaikat, és olyik közülük még pénzt is kap érte. Szép új világ, érdemes harcolni érted!

Az egymásba ágyazott szintekben megjelenő agymosottság technológiájában egy lényeges, mondhatni a leglényegesebb kérdés maradt nyitva csupán, melyre eddig csak utaltunk. Ez pedig nem holmi csekélység: – Vajon a szintek programozott agymosóinak ki az agymosója?

– Hát erre a kérdésre bizony itt nem fogunk válaszolni. Legyen elegendő egyelőre arra a nem kevéssé elgondolkoztató tényre felhívni a nagyérdemű figyelmet, hogy szellemi értelemben igen magasan van. Mert azért olyan csábító répát belógatni a tömegek orra elé, mely után gondolkodás nélkül indul meg a szamár-hierarchia összes alsóbb osztálya, hát ahhoz bizony ezektől a tömegektől igen távoli szellemi magaslatokban kell járnia. Aki pedig nem akar öntudatlan rabszolgájaként élni, annak bizony nem lehetséges kispórolnia az életéből a gondolkozást.

Indul a cirkusz!

No te hülye goj elég nagy marha vagy , hogy megértsd !!!

A maffia cirkusz porondján mindegy , hogy baloldali , vagy jobb oldali vagy a zsidó vágóhídra vezet az út.

„Cirkuszt és kenyeret a népnek!”- szólt már a régi bölcselet Róma korában is. Úgy tűnik, nekünk már csak a cirkuszt hagyták. Azt viszont annál nagyobbra és giccsesebbre alakítják, a legkáprázatosabb bűvész trükköktől elkezdve a parádésabbnál parádésabb attrakciókig. Nem, itt most nem a Való Világ századik szériájának, vagy a legjobb filmek címét kölcsönző legaljasabb minőségű, amatőr „reality” műsorokról beszélek. Az már megszokott agymosás a mindennapok cirkusza. A 4 évente debütáló igazi nagy karneválról van szó a trükkök és szemfényvesztések, előre lejátszott bűvészattrakciók cirkuszáról: a választásokról. 

Csak ismételni tudom önmagam és mást nem tudok mondani, mint amit a Mi a nemzeti anarchizmus? c. kiáltványban is írtam. Nevezetesen: Senkit nem lep meg, ha azt mondjuk, hogy a parlamentáris demokrácia egy szánalmas színjáték és annak politikusaival egy velejéig romlott intézmény. A demokrácia egy működésképtelen rendszer, mindig is az volt történelme során. Az egyetlen ok, amiért évszázadok óta erőltetik ezt a rendszert az, hogy tökéletes visszaélési lehetőséget biztosít egy klikk számára. Amíg a hatalom az organikus kiválasztódás alapján a legrátermettebb vezetők és harcosok kezében volt - a rothadó abszolutizmus kora előtt -, addig lehetetlenség lett volna a világot olyan alantas irányba csavarni, mint amilyen a mostani helyzete. Ehhez kellett a tömeg, amelyet át lehet verni. Ez által az ő manipulált döntésén múlik az, hogy ki kerül a hatalomba. Erkölcstelen, aljas emberi hulladékok juthatnak vezetői pozícióba. A demokrácia a diktatúra egy formája, miközben elhiteti velünk, hogy van választásunk, holott csakis az ő szabályai és korlátai közötti pártokra voksolhatunk, melyek érdekei ugyanazon célba futnak össze. „Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad”- szól Goethe örök érvényű mondása.( 4. pont Közösségek az állammal szemben)

A nemzeti anarchisták nem gondolkodnak ennek szabályai szerint. A jogállamnak nevezett nonszensz képződmény játékszabályai nekünk nem sokat jelentenek. Itt lenne az ideje, hogy az emberek többsége megértse elődeink bölcseleteit és a mai napig mindenki szájából hangoztatott mondást: Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Elég abból, hogy ilyen vagy olyan pártra bízzuk sorsunk, jövőnk, gyermekeink életét. Szép dolog a bizalom azonban aligha van a pártok irányában ilyen és az is hamar elszáll. Itt lenne az ideje, hogy az emberek saját soruk felett át vegyék az irányítást és többé azok, akik egy vérből valók, végre ne mesterséges politikai pártok végett legyenek megosztva teljesen hiábavalóan és feleslegesen. Nem egységről beszélek, hisz egyenlőség nincs. Arról beszélek, hogy saját közösségeink szerint legyünk megosztva, nemzetiségünk, vallásunk, identitásunk vagy gondolkodásunk mentén. Az ember mindig keresi a hozzá hasonló embereket, akikkel azonosulni tud, akiknek a társaságában ki tud teljesedni.  Ezek mentén jöjjenek létre törésvonalak, ne az állam ránk erőszakolt politikai palettájának valamely szörnyszülöttje végett. A jövő lehetséges kimenetelét is figyelembe véve pedig a minél nagyobb, helyi-közösségi önellátásra kell koncentrálnunk. A mi saját élőhelyünkön, saját közegünkben ne adjuk át a döntéseink jogát semmiféle pártnak. Csak az adott közösségben élők tudják a saját problémáikat és azokra ebből adódóan a megoldásokat is. 

Tűnődtem a kampányban, hogy a nagy pártokon kívül még miféle jöttment formációk próbálkoznak egy kis részt megkaparintani a koloncból. A Negyedik Köztársaságot nevű formációktól, Kalózpártokon, JESZ-eken, Liberális fiatalokon, Nemzeti Értékelvű Pártokon stb. keresztül. A sort a végtelenségig lehetne sorolni, hisz szinte minden kis falura jutott egy legény a gáton, aki világmegváltónak csapott fel hirtelen ebben a pár hónapban. Kicsit olyan az érzésem választásokkor mikor az erdőben sétálva egy követ felborítunk és ezernyi csúszómászó és féreg nyüzsög és zsong alatta, amikről eddig el sem tudtuk képzelni, hogy ilyenek léteznek. Jönnek a régi, megszokott férgek, jönnek új férgek, és előkerülnek olyan alantas lények, akikről azt hittük már rég kihaltak. Itt lenne az ideje belátni ennek a hiábavalóságát és felnőnünk a felelősséget vállaló, saját magáért, nemzetéért, kultúrájáért ténylegesen tevékenykedő ember szintjére és nem pedig az államtól várni bármit is. De egyelőre még tart a cirkusz, hangos a csinnadratta, azonban egyre többen kezdik belátni, hogy baltól jobbig, színtől, szagtól függetlenül itt senki sincs érte, csak ellene.  Akkor pedig ideje lesz választania, hogy akar-e tovább a nemzet és kultúraellenes államiság szabályai szerint hinni, hőzöngeni, szavazni vagy új, valóságos alternatívákat keres. Ez a választás viszont nem négy évre szól majd.

Horváth Martin

Kimentek a tankok, bejöttek a bankok

23 éve annak, hogy a szovjet csapatok kivonultak Magyarországról. 1991. június 16-án távozott az utolsó vonat hazánkból és június 19-én lépte át a határt az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy egy fekete Volgán.  Ennek emlékére június utolsó szombatját a „magyar szabadság” napjának nyilvánították.

A szabadság kifejezés nyílván túlzás, ezt érezzük. A pesti folklór ezt már annak idején magyaros sírva vígadó humorral konstatálta: kimentek a tankok, bejöttek a bankok. Illetve a rendszerváltás kifejezésre megjelent a sokkalta találóbb: gengszterváltás. Igen…és valóban nem történt más csak csömörből vödörbe. A KGST vörös zászlója lehullott, de az unió kékje lobog helyette, s egy vörös csillag helyett sok kis sárga díszíti. A Varsói Szerződés katonai többje megszűnt, na meg a sorkatonaság is. De legalább ahelyett is van NATO. Szovjet laktanyák helyett van az IMF képviselete. Kádár „apánk” helyett pedig a jóságos Viktorunk őrködik az államgépezet felett. 

Vissza ne sírja senki azért az előző rendszert. Sőt, nincs is itt más rendszer csak tökéletesítettek rajta. Hiába, Magyarország nem szabad. Nem szabad, amíg nyakkendős, öltönyös bürokraták váltanak rendszert megegyezések és kézrázások útján. Amíg odafentről várjuk a változás szelét. Amíg az emberi közösségek nem próbálnak maguktól tenni valamit a saját sorsukért. Csak hát a szovjetek lehet kivonták csapataikat, Viktor Silovval együtt, de itt hagyták azt a végzetes szellemtelen szellemiséget a gondolkodás luxusától megfosztott proli lelkületű 40 évnyi agymosás termékeit, amit ma a magyar nép többségének nevezünk.  Viszont hiszek benne és tudom, hogy egyszer eljön az idő mikor az emberek saját sorsuk kovácsai lesznek és kizavarják innen a megszállók hadát legyen bármilyen csillaguk is, és elhagyják a magyar életteret Volgával vagy A4-es Audival, de mindörökre.

Horváth Martin

Agymosás

2011.01.28. | 18:10

E felé haladunk?

Tegnap este a TV-ben az Oprah Winfrey műsort néztem. Nem szoktam gyakran ülni a bambula láda előtt de tegnap olyan téma volt, amely érdekelt. Az Oprah műsor az egyik legnézettebb az amerikai TV történetében, esténként mintegy 25 millió emberke nézi. Ezt tudva, megérthető, hogy Oprah miért ekkora erö a közvélemény formálásában.

A tegnapi téma; az iraki és az Afgán háborúban elesett és megsebesült amerikai katonákról szólt. A meghívott vendégek között volt két nagy nevű, már visszavonult, TV riporter és Michelle Obama az amerikai elnök felesége. Az adásban három esetet választottak ki: egy súlyosan megsebesült katonát, egy 50 körüli asszonyt aki egyedül nevelte a fiát, aki 6 éve meghalt 22 évesen Irakban s egy egy századost aki épp hazatért Afganisztánból a feleségéhez és két gyerekéhez 1.5 év után.

A müsor apropója az volt, hogy az átlag amerikai szinte semmit nem tud ezekről a háborúkról olyan szinten, mint amennyire tudtak a II VH-ról, vagy Vietnamról pedig az iraki háború már 8 az afganisztáni pedig 10 éve tart. (A leghosszabb háborúk az Államok történetében.) A nem tudásnál is súlyosabb probléma, a meghívott vendégek szerint, az, hogy a meghaltak családtagjai, illetve a sebesültek s azok családjai nem kapják meg azt a segítséget, figyelmet, a melyet a hazáért tett szolgálatukkal kiérdemeltek. (Ezidáig 5890 amerikai katona halt meg s a sebesültek száma százezer fölött van. A kanadai veszteségek 160 fő, magyar azt hiszem 4.[Felhívtam a Honvédelmi minisztériumot de nem tudtak pontos adattal szolgálni])

Az első eset: egy sebesülésekor 23 éves férfi, már két gyermekes apa, története. Súlyosan megsebesült 2006-ban, elvesztette a látását, alig tud beszélni, csökkent mozgás ko-ordináció, 28 éves korára egy emberi roncs, akinek 24 órás gondoskodásra van szüksége. Hetente háromszor beszéd és mozgás terápiára viszik. Nagyon lassan javul s esély sincs arra, hogy valamikor is normális életet éljen.

A második esetben egy asszonyt mutattak be akinek a fia 22 évesen esett el s akit az arlingtoni katonai temetőben temettek el. A temető 6 órányi vezetésre van az Anya lakhelyétől. Minden harmadik, negyedik hónapban az Anya meglátogatja a sírt, viszi a magával a gyermek kedvenc lemezeit s azt a mesekönyvet amiből mindig olvasott a fiának amikor az 4-5 éves volt. A sírnál felolvas a mesekönyvből, lejátssza a kedvenc számokat, majd haza autózik. Nem tudja feldolgozni a veszteségét.

A harmadik eset, hogyan élik meg a visszaérkezését a frontról az apának, aki 1.5 évig távol volt. Hogyan képese újra kapcsolatot teremteni a gyerekeivel, a családdal.

Az első eset konklúziója az volt, mondja a fiatal asszony, hogy sokan elfordultak tőlük, miután a tragédia megtörtént. Egyszerűen nem tudtak mit kezdeni az emberek a sebesülttel s inkább hátat fordítottak a családnak.
A másodiknál az Anya mérhetetlen fájdalma a fiú elvesztése miatt, ugyanakkor a büszkeség, hogy a fiú a "szabadság védelmében" vesztette életét.
A harmadik esetben pedig a nehézségek ellenére is milyen büszke a feleség a férjre, hogy szolgál a hadseregben.

Ezeket az eseteket látványosságként tálalta a műsor, s meghívott vendégek, élükön Mrs. Obamával, nem győzték hangsúlyozni, hogy mennyire büszkék a "hőseikre" és mennyire értékelik azokat az áldozatokat amelyeket a a hadsereg tagjai hoznak a "haza és szabadság védelmében". Az álszentség csúcspontja az volt amikor Mrs. Obama az ö saját hősének nevezte a harmadik esetben szereplő feleséget. A közönség könnyezett, én is. Csakhogy én egészen más okok miatt.

Először is: mi keresnivalója van az amerikai (vagy magyar, vagy kanadai) hadseregnek Afganisztánban vagy Irakban? Azt ma már tudjuk, hogy az ürügy Irak megtámadására kitalált volt, minden alapot nélkülözött. Mind a két háború, ha úgy tetszik, az USA "magán ügye" mely semmi más célt mint gazdaságit (olaj, elavult fegyverektől, lőszerektől való megszabadulás, a hadi iparnak újabb súlyos milliárdokat érő szerződések biztosítása) nem szolgál. Talán még hozzávehetjük a célokhoz azt a törekvést is, hogy megerősítse az USA világ csendőr szerepét. S teszik mindezt úgy, hogy elhitetik a néppel, hogy mind ez az ő érdekükben történik, őket védik a gonosztól, mert ha nem tennék az egész föld terrorista bandák ellenőrzése alá kerülne. Ezt a muzsikát játszotta Amerika az 50 években, akkor a kommunista ördögök ellen kellett harcolni, Korea, Vietnam, vagy amikor Közép és Dél-Amerikai országok belügyeibe avatkoztak, kormányokat megdöntve, puccsokat szervezve. A propaganda erőszakosan és jól dolgozik, elhallgatva, rejtve, a valódi okokat, célokat. Az emberrel, állampolgárral mit sem törődve, szolgálva a nagy hatalmú dollárt.

Mi az ami igazolná ennyi fiatal férfi és nő értelmetlen, korai halálát? Mi az ami igazolná azt a tényt, hogy a sebesültek fele egész életére megnyomorodott s roncsként kelljen leélnie hátralévő éveit? Mi igazolja azt, hogy az iraki háború eddig 600 milliárd dollárba került s ugyanakkor az éhező gyerekek megsegítésére azonos időszak alatt 300 milliót adtak? Mivel lehet igazolni azt, hogy egyik kultúra, jelen esetben a nyugati, minden erővel rá akarja erőszakolni az ö értékeit egy vele teljesen különböző kultúrájú népcsoportra? (Hogy ezt az emberek érdekében teszi az nevetséges, hiszen eddig 600 ezer iraki és 120 ezer afgán CIVIL halt meg a háború miatt.)

Ameddig "fejlett" kultúrák erőszakkal akarnak kérdéseket megoldani, addig semmi más nem történik, mint erőszak kiváltása, reakcióként. A XXI. században a Föld legfejlettebb, legintelligensebb faja az ember, a legprimitívebb megoldást választja problémái megoldásának eszközéül: az erőszakot. S teszi ezt úgy, hogy a legintelligensebb faj 90%-ának meggyőződése, hogy helyesen cselekszik az, aki másokat eltipor s teljes szívvel támogatja is az erőszakot, mert meggyőződése, hogy ő különb annál, mint az, akit eltipornak. A példákat lehetne folytatni, gondolom mindenkinek lenne mit mondani.

Akkor, amikor az emberek megszűnnek gondolkozni, mert ma már a gondolatokat is készen kapják, amikor nem kell véleményt mondaniuk, mert a véleményeiket is készen kapják, akkor eljutunk egy olyan társadalomba, melyet H.G. Wells olyan kitűnően leírt , a "Szép új világ" c. könyvében, melyben az emberek 95%-a a hangyák társadalmává válik. Nem gondolkozunk, dolgozunk, eszünk, iszunk, utódokat nemzünk, kapunk amit adnak nekünk s ez az "életünk".

Az agymosást már gyerekkorban kezdik. Kialakították a kettős iskola rendszert, létrehozva a nyilvános és a magán iskolákat. A nyilvános iskolákkal szinte alig törődnek. Nincs elég pénz, hely, nem megfelelő a tanterv s nem a legjobban képzett pedagógusok tanítanak bennük. A tanár/diák arány 1 a 40-hez míg a magán iskolákban ez az arány 1 a 15-höz. A nyilvános középiskolákban érettségizett diákok hatvan százaléka! (60%) képtelen egy egyszerű szöveg értelmezésére, 40%-uknak problémája van az írással, olvasással. A magán iskolákban, melyek igen borsos árat fizettetnek a dákokkal, ez a probléma nem létezik. Az ún. elit egyetemeken a szemeszterenkénti 30-40 ezer dolláros tandíj nem ritka. (Harward, Yale, M.I.T.) Összehasonlításul; egy átlag amerikai család éves jövedelme 45 ezer dollár. Nem kell mondani, hogy magán iskolákba csak a legfelsőbb tízezer járathatja a gyermekeit. Közép iskolás szintig bezárólag a tanulók 80%-a nyilvános iskolába jár. Ez az a 80% amelynek megfelel a készen kapott gondolat, a készen kapott vélemény, ha egyáltalán törődik azzal, hogy véleményt nyilvánítson.

Én ezért könnyeztem a műsor után.

Emberhülyítés

A rendszerváltás óta sok víz lefolyt a Dunán. Az emberek akkori, rendíthetetlen optimizmusa vagy megszürkült, esetleg teljesen feledésbe is merült. Hol vannak már a nagyra törő tervek a társadalmi viszonyok teljes megújításáról?

 

 

 

Élénken él bennem a kép arról, amikor a rendszerváltás után azon tanakodtunk, hogy vajon “mikor lesz már jobb”. Nyilvánvalóan ez a “jobb” szinte teljes egészében az emberek anyagi viszonyira, és lehetőségeire utalt, és nem a szabadság mértékére, a társadalom tagjai között lévő kapcsolatok, és kommunikáció minőségére, vagy egyéb “elvont” szempontokra. Pedig az utóbbiak megvitatása sem lett volna lényegtelen. Sőt: talán ez lett volna az egyik  leglényegesebb momentum – ami persze kimaradt. És kimarad még valami ezzel kapcsolatban. Hogy ez emberek dolgozzanak ezeken az “elvont” feladatokon. Ezért is tartunk ma ott, ahol tartunk. Az okot nem másokban, nem külső erőkben, hanem saját magunkban fogjuk megtalálni.

1989-90-ben még azt hittünk, hogy a központi tervgazdálkodást, és az egypártrendszert felváltó pluralizmus, a többpártrendszeren alapuló szabad, parlamenti demokrácia rendszere idővel mindenre megoldást jelent majd. Ugye abból indultunk ki, hogy az emberek már csak el tudják dönteni, hogy mi lesz jó nekik. A silány politikusokra senki nem szavaz majd, és így tele leszünk megannyi Széchényi Istvánnal, Deák Ferenccel, akik majd az ország jobbításán fáradoznak. A szabad sajtó által biztosított bőséges információáramlás miatt pedig az emberek jól, és helyesen fognak majd dönteni politikai kérdésekben. Nem így lett.

Egyesek gyorsan – fél év alatt -, mások csak egy-másfél évtized múltán jöttek rá arra a fontos fegyvertényre, miszerint az emberek (a nép) szinte képtelen logikus, vagy helyes döntést hozni a saját sorsáról. Egy részüket nem is érdekelte ilyen olvasatban a jövő – mert annyira benne éltek az előző rendszerben, amely még azt is meghatározta számukra, hogy mikor kelljenek, mikor feküdjenek, mikor egyenek, vagy mikor menjenek ki az utcára felvonulni. Ebben a nagy szabadságban el voltak veszve. Igaz ugyan, hogy ott volt a rendszerváltó értelmiség is, de a nép, és a változásokért harcoló – tízmillióhoz képest – maroknyi szabadcsapat azért nem ugyanaz. Költséges lett volna agyátültetést végezni milliónyi embertársukon, hogy átállítsuk őket a parlamenti demokrácia irányítóivá. Így maradt az idő súlya, és a remény, miszerint lassan, a rendszer változása után az emberek gondolkodása is változni fog. Ez sem jött be.

Noha azért a mai, demokratikus intézményrendszerben megcsömörlött szavazópolgár gondolkodásmódja nem azonos a néhai, 1980-as, vagy 1990-es önmagával, de alapvetően nem változott. Ami hozzájött a képlethez, az nem más, mint hogy most már tudatában van a főbb jogaival (pl. szavazás), de felelősségével már nem igazán. A felelősség nem csupán a következményekre vonatkozik, de arra is, hogy kötelessége az elvárható mértékű helyes döntés. Az pedig, hogy ehhez egyfajta “tulajdonosi szemlélete” is szüksége lenne a saját országával kapcsolatban, végképp nem jött át neki.

1989 október 23 - nagy remények

Gondoljunk csak vissza az első demokratikus szavazás végkimenetelére, ahol egy olyan párt kapott kormányzati felhatalmazást, ahol a langyos vízben való üldögélést a legfelsőbb szinteken is vezérlő elvként fogadták el, és írták elő. Ki szavazta meg őket? Az emberek? Volt csalás? Nem. Az emberek nem akartak markáns változásokat. Ha pedig akartak, akkor nem merték ezeket tettekre is váltani. 813 000 állampárti tagkönyv országában? Ne csodálkozzunk ezen – egyszerű gyávaság volt. Sok ember számára ez a harc saját maga ellen irányult volna. Ennek megfelelően a rendszerváltásból csupán “módszerváltás” lett. Ráadásul a Lengyelekkel ellentétben mi – nagy bátran – nem utasítottuk el a pártállamban felvett kölcsönök visszafizetését. Azóta is ezt a hógolyót nyögjük, görgetjük, amelyből évről évre egyre nagyobb hóbucka lett, majd hegy. Az adósságszolgálat miatt persze kénytelenek voltunk a privatizáció bevételeit az adósság mérséklésére fordítani, és közben a puha rendszerváltás, a nem túl bátor szavazók, no és az utóbbiak hozadékaként megkapott langyos vizes kormány miatt, a privatizációban sok átmentett politikai egzisztencia tudott, és kezdett el kamatozni. Csak őket az oroszországi kollégáikkal szemben ma már nem hívjuk oligarcháknak. Volt aki egy millió forintét vett nagyvállalatot, persze minimális saját erővel, rendkívül jó kamatozású hitellel. Aki pedig valahogy kimaradt a jóból, annak később ott volt a lehetőség, hogy mivel kétféle gázolaj lett a magyar piacon, két -féle árral, akár bele is kezdhetne a kettő házi átalakításába, gigantikus tartályokban, hogy a tőkefelhalmozás kezdeti szakaszát ki tudja pipálni – valódi munka nélkül. Ez volt ugye az olajszőkítés, amellyel kapcsolatban gyakorlatilag soha, senkit nem ítéltek el – egyetlen későbbi politikai oldal oligarcháját sem. Ilyen következményei is vannak a gyávaságnak.

Teltek az évek. Politikusok jöttek, politikusok mentek. Kormányok születtek, kormányok léptek le, alakultak át, mondtak le – ampányoltak, szavaztunk, kampányoltak, szavaztunk.

A 90-es évek értelmiségijeinek a legnagyobb tévedése az volt, hogy feltételezték: az emberek képesek átlátni az a helyzetet amelyben élnek, és okos gazda módjára terelgetik majd a hatalomba, vagy a hatalomból a politikusokat. Sajnos nem így lett. A népnek természetesen nem volt tapasztalata ebben. Hogy is lett volna? A 45 év egypárti rendszere után? Viszont a 90-es, kezdeti örömünnep mindenki a “szerzéssel” kezdett el foglalkozni – ez a  tendencia egyébként már a trabantos bécsi Gorenje korszakban világosan látható volt. Csodálkozunk? Évtizedek hiánygazdasága után? Nyilvánvalóan ebben nem hibáztatható a nép. Viszont abban, hogy az szavazóképes emberek jó része még évekkel a rendszerváltás után sem tett kísérletet arra, hogy valójában átlássa a politikát (amely persze egy új, külön szakma lett) az már megbocsájthatatlan bűn.

Az emberek nagy része tehát továbbra nem értett sem a politikához, és sajnos a gazdaság legalapvetőbb folyamataihoz sem. Viszont ők, milliónyian döntöttek az ország sorsáról minden választáson.

Egy idő után kezdtek ráébredni ezek az emberek is, hogy úgy korcsolyáznak mint malac a jégen, és remény sincs arra, hogy megtanuljanak bánni a korcsolyával. Arra pedig, hogy ők határozzák meg az ország műkorcsolya válogatottjának a minőségi keretét, pedig egyenesen képtelenek. Ezért egyre kevesebben szavaztak. Ez a döntés még a rossz szavazástól is silányabbnak tekinthető, mert utóbbi esetben még a “nép általi hatalom” illúziója sincs meg.

Ezzel egy időben a politikusok kezdtek rájönni arra, hogy mivel a nép nem érti a közgazdasági, politikai, és egyéb “maszlagot”, egyszerűbb, ha ezzel nem is próbálkoznak. Egy-két mondatos, majd idővel egy-két szavas jelmondatok jöttek, és karizmatikusnak látszó vezetők. Egyszerű kampányok, egyszerű embereknek. Aztán arra is rájöttek, hogy a nép gazdasági ismeretei olyan kezdetlegesek, hogy bármit ígérhetnek, soha senki nem fogja egy túlzó ígéretre azt mondani: “ezt nem hiszem el”. Így az ígéretek egyre jobban eltávolodtak a valóságtól. És az irreálisabbnál irreálisabb nagyotmondásoknak örültek az emberek – így kell ezt csinálni. A 15., 16. havi nyugdíj bevetésére ebben az illúziókampányban csak azért nem kerülhetett sor, mert ugye beütött a gazdasági válság. Akkor sem a szavazók miatt fogták vissza magukat, hanem mert saját maguk számára is nyilvánvaló lett volna, hogy kilóg a lóláb. A szavazási hajlandóság pedig tovább csökkent  – egyre többen lettek reményvesztettek.

Aztán elérkeztünk a közelmúlthoz. Volt egy párt, aki az ígéretek áradatában megcsömörlött tömegeket úgy kívánta megdolgozni, hogy egy, az eddigi összes ígéretnél nagyobb hülyítési csomaggal állt elő. Ráadásul olyan elsöprő vehemenciával, amellyel a szavazók nagy többségénél eloszlatta az összes “gyanút “. “Végre egy párt, ami tudja mi kell nekünk” -mondogatták. “Egy millió új munkahely” – a gazdasági világválságban. És az emberek újra hittek, és hittek. Igér – megnyer – megszeg – mutogat, Igér – megszeg…. Abban az ördögi mókuskerékben élünk. Miért lehet ezt még ma is megetetni a szavazókkal? Mert nem értenek ahhoz, amiről szavaznak. A magyar szavazópolgár olyan mint egy öt éves császár egy több tízmilliós birodalomban – egy nyalóka ígéretéért mindent megszavaz a politikusoknak. Nem nőttünk még fel, az az igazság. Ha majd valaki mérsékelt megszorítási csomaggal fog kampányt nyerni, amely ráadásul valós tényeken alapszik ? nos, akkor majd azt mondom: felnőttünk.

Orbán Viktor távvezérelve, az amerikai nagykövettel - háttérben Habony

Az új kormány azonban nem csak az ígérgetés mértékében különleges. Abban is, hogy ők használták először a modern szociológia, és társadalom manipulálás teljes eszköztárát ahhoz, hogy a kiszolgáltatott, robotoló, jobb sorsra érdemes magyar szavazógépeket szavazásra bírják. Nem titok, hogy a márkaépítő Habony Árpád, Orbán Viktor főtanácsadója, jelenleg a hatalom második embere. Belső informátorok szerint “Aki Habonnyal tárgyal, az Orbánnal tárgyal”. Mindenesetre a jelenlegi kormánypárt nagyságrendileg jobban használja a propaganda eszközeit a társadalom tájékozatlanabb tömegeinek a befolyásolására, mint bármely más politikai erő az országban, és ennek a célnak az érdekében két amerikai szakértő is bedolgozik nekik a rendszerbe. A gond csupán annyi: a hatékony propaganda nem garantálja a társadalmi hasznosságot – sőt. Gondoljunk csak a dohányipari cégekre. Személyi kultuszt felépíteni politikailag kétségtelenül hatékony eszköz lehet, viszont ritkán végződnek ezek a kísérletek a társadalom számára is sikertörténetként. Elég ha ezzel kapcsolatban az elmúlt hat évtized történelmére gondolunk. Amíg mi nem leszünk okosabbak, ne várjuk el ezt az általunk beszavazott politikusoktól sem. A profi, érzelmi alapú politikai manipuláció elleni védekezés első lépése: beismerjük, hogy nem vagyunk elég tapasztaltak ellene. Nincs szükségünk sem egy új Sztálinra, Brezsnyevre, Mao-ra, vagy Rákosira.  A személyi kultuszok kerüljenek a helyükre: a történelemkönyvekbe. És ne a napilapok címoldalára.

 

A szerző marketing és PR szakértő

A HIVATALOS AGYMOSÁS TÍZ PONTBAN

h, 2014-09-01 19:35

Noam Chomsky világhírű nyelvész tíz tételben foglalta össze a Hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek lényegét. Chomsky tízparancsolata nagyon tanulságos és mindenkinek ajánlott, aki el szeretné kerülni az agymosást.
 

1. Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2. A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
   
   
3. A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a "fehér" propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a "szürkét" (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a "feketét" (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.
   
   
4. A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az érvet ("majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk") évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.
   
   
5. Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naiv lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.
6. Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.
   
   
7. Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.
   
   
8. A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.
   
   
9. A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.
   
   
10. Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.

Forrás: Internet

Az amerikai haderő átnevelő táborokat állít fel - Tömeges letartóztatásokra készülnek

Nemrég nyilvánosságra jutott egy dokumentum, ami azt részletezi, hogy a közeljövőben egy általános felhívást követően az amerikai haderő politikai aktivisták tömegeit fogja letartóztatni, és az Egyesült Államok területén, illetve külföldön is átnevelő táborokba zárja őket. Az FM 3-39, 40 jelzésű dokumentum egy katonai kézikönyv, ami az internálási és átnevelési, illetve gyarmatosító tevékenységekről tartalmaz utasításokat a Védelmi Minisztérium belső körei számára azzal kapcsolatban, hogyan kezeljék az általánosan elfogadott - amerikai - életstílus ellenségeinek kikiáltott személyek letartóztatását, valamint hogy lélektani hadviselés alkalmazásával hogyan legitimálják az esetet nagy nyilvánosság előtt.

A dokumentum PDF formában feltöltött változata 2010 februárjára van datálva, de csak most kezdett el terjedni az interneten. A kézikönyv háborús helyzettel számol, és paradigmaváltást jelent be a hadifoglyok kezelésének kérdésében. Az ellenséges rabok kezelésére az eddiginél intenzívebb eljárásokat ír elő. A dokumentum kifejti, hogy a lélektani hadviselés különböző módszereit, a pszichológiai függőség kialakításának eddig alkalmazott módszereit és agymosást nem csak a különösen veszélyes fogva tartottak esetében kell alkalmazni, hanem kötelező jelleggel a rabokkal érintkezésbe kerülő teljes személyzeten.

Amerikai katonai fogolytábor, Camp Caroll

A dokumentum meghatározása szerint az "amerikai katonai börtönőrök, és a fogva tartás során három fő kategóriája esetében (civil internáltak, érintett személyzet, fogva tartott ellenséges katonák) kell alkalmazni a lélektani hadviselés és agymosás ismert módszereit, míg a gyarmatosító műveletek során a fogva tartott civilek több különböző típusát különíti el.

Az egyes fogalmakat jól körülhatárolhatóan meghatározza: a dokumentum által csak fogva tartottként említett személyek közé tartozik minden, az amerikai fegyveres erők által letartóztatott személy, de ebbe a kategóriába nem tartoznak bele a törvénysértések miatt letartóztatottak - kivéve azokon területeken, ahol az amerikai haderő megszálló erőként van jelen. Civil internáltként tartanak nyilván mindenkit, akit fegyveres konfliktus alatt fognak el, megszállás, vagy más katonai művelet alatt biztonsági, illetve védelmi okokból fogják el, vagy az épp valakit letartóztató erők ellen való fellépés miatt tartóztatják le.

"Adaptív ellenségnek számít az a személy, aki manipulálja a lakosságot, hogy az Egyesült Államok érdekeivel ellentétesen cselekedjen, aki tömeges polgári engedetlenséget szít, aki bűncselekményeket hajt végre, városi vagy más komplex terepen rejtett műveleteket hajt végre, aki törekszik anonimitása fenntartására, vagy aki rendszeresen megjelenik olyan környéken, ami a földi hadviselés szempontjából stratégiai jelentőségű."

Egyértelmű, hogy az amerikai hatóságok intenzív felkészülést folytatnak állampolgárok tömeges letartóztatására az Egyesült Államok területén belül, mivel a dokumentum egy kategóriába sorolja a harctéren és a nem harctéren történő élve-elfogásokat, és meghatároz olyan pszichológiai eljárásokat, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy a társadalommal elfogadtassák az ilyen eseteket, másrészt hogy az elfogott személy egy teljesen más személyiséggel térjen vissza a társadalomba. A PSYOP tisztviselőknek adott utasítások is egyértelműek: ők a felelősek azért, hogy mindenkit átneveljenek, aki "nem kívánatos személyiség, aki képzett provokátor, vagy olyan politikai vezető, aki ellenállást szervez, vagy zavarokat okoz". A kézikönyv előírja a PSYOP alkalmazottaknak, hogy előzetes tevékenységtől függetlenül mindenkit politikai aktivistaként kell kezelni, aki bekerül ezekbe a létesítményekbe.

A dokumentum egyértelműen említi, hogy az amerikai fegyveresek nem csak az Egyesült Államok területén, hanem külföldön is a politikai ellenfelek letartóztatására vannak felkészítve. Az amerikai haderő minden NATO tagállamban jelen van, és ahogy a Lengyelországban nemrég kirobbant botrány esete mutatja, a kormány tudta nélkül, vagy csak szűk belső körök bevonásával illegális fogolytáborokat is működtetnek. A kormány nyugati elköteleződése miatt pedig az sem tudható, hány amerikai katonai bázis van és hány amerikai katona tartózkodik Magyarországon - de a kiszivárogtatott dokumentum igazolja, hogy az amerikai katonai vezetés megszállt területként tart nyilván minden olyan országot, ahol az amerikai haderő állandó jelleggel jelen van és amiről a hivatalos kommunikációban szövetséges államként beszélnek.

Molnár István - Jövőnk.info

Boriszov: Technikai honvédelem, ennyire egyszerű - A Nyugat tiltakozik

2014. október 24. - 00:06

Rovatok: 

Nagyvilág

|

A Lengyelország és Litvánia közé beékelődött orosz enklávé, Kalinyingrád területén decemberben egy új, nagy hatótávolságú távolfelderítő radarrendszer kezdi meg működését - jelentette be Jurij Boriszov orosz védelmi miniszter-helyettes.

Az erős orosz katonai ellenőrzés alatt álló területen egy Voronyezs-DM radarrendszert telepítenek, mely a politikus szerint „egészen biztosan nem rosszabb, mint külföldi vetélytársai, sőt, bizonyos szempontokból sokkal jobb”. A miniszterhelyettes jelezte, hogy a több mint 9 ezer kilométeres hatótávolságúra becsült radar hadrendbe állításával az orosz rakétavédelmi előrejelző rendszer komoly fejlesztésen esik át. „Gyakorlatilag nem lesz olyan ballisztikus rakéta, amit nem leszünk képesek észlelni”, amit az EU máris aggályosnak tart. - tette hozzá Jurij Boriszov.
A nagy hatótávolságú radar nem csupán a teljes orosz nyugati katonai körzetet fedi le, hanem Európát és az Atlanti-óceán nagy részét is.

Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

Megdölhet az USA-EU olcsó olaj-szisztéma: Az arabok nem faragnak az olajárból

2014. október 25. - 20:16

Rovatok: 

Nagyvilág

|

Egy Kuvaitban rendezett nemzetközi gazdasági fórumon a miniszter kifejtette, hogy átfogó reformokra van szükség. Tovább kell folytatni az olajjövedelmektől való függőség csökkentését és a bevételi források diverzifikálását.

Októberben a Brent olaj hordónkénti ára 83 dollár alatt is volt, ami nyilvánvalóvá tette, hogy kiegyensúlyozatlanok az Öböl Menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa (GCC) tagjainak költségvetései. A GCC-t a Perzsa-öböl nyugati részén fekvő arab kőolaj-kitermelő országok (Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán, Szaúd-Arábia) alkotják, de országonként eltérő, hogy mekkora olajárra van szükség, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés kiadási és bevételi oldala.

A legnagyobb bajban Bahrein és Omán van. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Ománban 2016-ban 1,8 százalékos lesz a GDP-arányos költségvetési hiány, Bahreinben pedig már 2015-ben 5,7 százalékos, de 2017-ben már Szaúd-Arábia költségvetése is deficites lehet.

A GCC országoknak nagy pénzügyi tartalékaik vannak és alacsony az államadóssági szintjük, azaz a következő években nem lesz veszélyben az országok fizetőképessége, de alapvetően megváltozhat pénzügyi helyzetük. Kuvaitban már bejelentették, hogy csökkentik a dízel és a kerozin állami támogatását, és fontolgatják a víz és az elektromos áram árának emelését.

Az északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára szombaton a határidős piacon 0,81 százalékkal 86,13 dollárra csökkent, a WTI olaj hordónkénti ára 1,32 százalékos esés után 81,01 dollár volt.

Bíró Dalma összeállítása - Jövőnk.info

Libanont sem kerüli el a CIA-bérenc terrorhorda

2014. október 28. - 20:08

Rovatok: 

Nagyvilág

|

A libanoni hadsereg tankokat és különböző harci alakulatokat küldött Tripoli északi részébe, ahol a harcok a valószínűsíthetően az Iszlám Államhoz és Nuszra Fronthoz köthető csoportokkal egyre elmérgesedtek a napokban, és átterjedtek a környező területekre is, írja az al-Jazeera. A harcok péntek éjszaka törtek ki először, amelyben már tíz katona és két civil is életét vesztette, valamint sokan megsebesültek. A libanoni hadsereg a környéken számos házkutatást tartott, hogy fellelje az Iszlám Államhoz, illetve a Nuszra Fronthoz köthető egyéneket. Egy ilyen ellenőrzés során került sor szerdán három dzsihadista meggyilkolására, illetve egy helyi vezető letartóztatására az északi Dinniyeh régióban, amely feltüzelte a dzsihadistákat és emiatt kezdődtek a harcok Tripoliban.

A libanoni állami nemzeti hírügynökség elmondása szerint a hadsereg alakulatai már teljes egészében az ellenőrzésük alá vonták Tripoli északi részét, miután számos harcost letartóztattak. A harcokban rendkívül sokan megsebesültek. 

Az elmúlt hónapokban sok harcos, akiket inspirál az al-Kaida és főleg az Iszlám Állam tevékenysége, megölt, illetve megsebesített számos libanoni katonát, valamint a Nuszra Front és a síita Hezbollah között is számos közvetlen konfliktusra került sor. 

A legszörnyűbb eset augusztusban történt, amikor dzsihadisták Szíriából átgyűrűzve elfoglalták a libanoni határvárost, Arszált, elfogva húsz katonát és rendőrt, valamint számos ember halálát okozva. A támadás a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta a legkomolyabb átgyűrűzése volt a szomszédos állam konfliktusának. 

Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

A zsidók, de miért?

2014. október 09. - 21:07

Rovatok: 

Publicisztika

|

A zsidók a föld egyetlen népe, akik mindenütt ellenséges fogadtatásra találtak, ahol bármilyen számban megtelepültek. A nagy kérdés-MIÉRT?

Ma azt tanítják az iskolákban, hogy az "antiszemitizmus" Németországban kezdődött az 1930-as években, aminek során a zsidókat deportálták. Amiről nem beszélnek az az, hogy bármelyik történelmi időszakot nézzük, minden Európai nép valamikor kiutasította a zsidókat! Amikor a zsidók elkezdtek Amerikába bevándorolni, a korai letelepülők New York, Charleston és Savannah -ban megpróbálták belépésüket betiltani. Benjamin Franklin azt az álláspontot foglalta el a Kongresszusi küldöttekel együtt, hogy egy olyan korlátozó törvény hozása szükséges, amely örök időkre lehetetlenné tenné bevándorlásukat.

A zsidók azt állítják, hogy ők 'csak' egy valláshoz tartoznak. Az igazság az, hogy a zsidók egy FAJ. Kevesebb mint 30%-uk tagja valamilyen zsinagógának (vallásközösségnek). Ha az ortodox vallásközösség tagjai, ha ateisták, ha kapitalisták avagy kommunisták, mindig azt állítják, hogy zsidók, a zsidó faj tagjai. Minden fajnak vannak örökölt jellemzői. A zsidók esetében ezek többek között a kereskedés, a pénzváltás, a mások kiuzsorázása és a testi munka utálata amelyet 'bibliájuk' a TALMUD tanítása szerint méltóságukon alulinak tartanak.

A zsidók azóta nem változtak, mióta Jézus Krisztus korbáccsal hajtotta ki a 'pénzváltókat a templomból'. A zsidók mindig egyesültek monopóliumok kialakítására. Ma ők kontrolláljak az összes áruházat, a különlegességeket áruló üzleteket, valamint a lukratív ékszer és a szőrmekereskedelmet. Zsidók uralják a nemesfémmel foglalkozó üzletágakat, úgymint az arany, ezüst, platina, ón, ólom, stb... ipart. Mindig is össze fognak tartani hogy a gój (nemzsidó) konkurenciát kiszorítsák az üzletből.

Ma Amerikát Oroszországi zsidó bevándorlók árasztják el, Izraelt is évi 20 000 hagyja el évente, hogy az USA-ban települjön meg, szemük előtt dollárbankjegyek képével. A zsidók arra használták dicső gazdasági erejüket, hogy a demokrata pártot kontrollálják és annak a gazdasági támogatása 50%-ban tőlük származik. Ma mind több nagy amerikai céget vásárolnak föl. Míg csak a lakosság 3%-át teszik ki, a nemzet javainak 25%-át kontrollálják és ez a százalékarány évente nő. Ők az egyetlen faji csoport akik teljesen arra vannak berendezkedve, hogy a Amerika és a világ feletti politikai uralmat átvegyék.

A zsidókkal szembeni ellenérzés nem Németországban kezdődött, hanem Krisztus születése előtti időkben több mint 2000 éve! Tanulmányozzuk a "Világ nagy emberei" megállapításait a zsidókról. Ezek leleplezik, miért váltottak ki a 'vándorló zsidók' ellenséges érzéseket minden népből, akire rátelepedtek.

CICERO (Marcus Tullius Cicero). Krisztus születése előtt az első században élt Római államférfi és író.
"Halkan! Halkan! Azt akarom, hogy csak a bírók hallják amit mondok. A zsidók már nagy nehézségeket okoztak nekem, mint ahogy másoknak is. Nem kívánok nekik további szívességeket tenni." (Védőbeszéd Flaccus védelmében).
Cicero a védelem tanácsadójaként működött Flaccus, egy római tiszt perében, aki zsidó aranyszállítást akadályozott meg akkori mint mai nemzetközi főhadiszállásukra, Jeruzsálembe. Cicero akkor már volt valaki, és az, hogy valaki az ő pozíciójában "halkan" kell hogy beszéljen, mutatja, hogy környezetében veszélyesen hatalmas erők működtek.
Egy más alkalommal Cicero ezt írta:
"A zsidók egy sötét és visszataszító erő részei. Tudjuk, hogy klikkjük számos tagból áll, hogy mennyire összetartanak és szövetségeik milyen hatalommal bírnak. Csirkefogók és gazemberek népe."

SENECA (Lucius Annaeus Seneca). Elsö századbeli római filozófus. "Ennek a legbűnözőbb népnek a szokásai olyan erőszakosak, hogy azokat minden ország elfogadta. a meghódítottak kenyszerítették törvényeiket a hódítókra.". (De Superstitione)

DIO CASSIUS. Második századbeli római történész. Leírja a kegyetlen zsidó felkelést a római birodalom ellen amely a birodalom hanyatlásának a kezdetét jelentette.
"A zsidók mind a rómaiakat mind a görögöket elpusztították. Megették áldozataik húsát, beleikből öveket csináltak és vérükkel kenték be magukat... Egészében Cyrenen 220 ezer ember pusztult el, Cipruson pedig 240 ezer, ezért nem teheti ma zsidó a lábát Ciprus földjére." [Római történelem].

DIODORUS SICULUS. Első századbeli görög történész. Megfigyelte, hogy a zsidók más embereket ellenségeiknek és alsóbbrendűnek tekintették. "Az "uzsora" azt jelenti, hogy pénzt kölcsönöznek nagy kamatra. Ez évszázadokon keresztül nagy nyomorúságot és szegénységet okozott a gójok között. és ez okozta a zsidók elítélését."

FELTROI BERNARDINO . 15. századbeli olasz pap. Szelíd ember, aki normális körülmények között a türelemért és könyörületességért szállt síkra, önmagát 'ugató kutya'-ként írta le, amikor zsidókkal kereskedett: "Zsidó uzsorások halálra nyomorítják a szegényeket és rajtuk híznak meg. Én, aki alamizsnából élek és a szegények kenyerét eszem, legyek néma a könyörületesség meggyalázásának láttán? A kutyák azért ugatnak, hogy védjék azt, aki eteti őket. Engem a szegények etetnek, legyek néma, amikor látom, hogy kirabolják őket a tulajdonukból?" (E. Flornoy, Le Bienbeureux Bernardin the Feltre)

AQUINOI SZENT TAMÁS, 13. századbeli filozófus. "A zsidók uralma" c. művében írta:
"Nem lenne szabad megengedni, hogy a zsidók megtartsák amit mások kiuzsorázásával szereztek. Legjobb lenne munkára kényszeríteni őket, hogy maguk keressék kenyerüket meg ahelyett hogy semmit sem tesznek és kapzsi módon élnek."

HILAIARE BELLOC 'A ZSIDÓK' című könyvében, 9. oldal: "A magas szintű gazdaságban már létezik olyasmi, mint a zsidók monopóliuma... Az ezüstkereskedelemben, a más fémek mint ólom, nikkel, higany esetén zsidó monopólium észlelhető. A legnyugtalanítóbb az egészben, hogy ez az irányzat járványként terjed."

HILAIARE BELLOC, híres történész, G.K. Hetilapjában 1937 február 4-én:
"A kommunista propaganda világszerte szervezés és irány tekintetében zsidó ügynökök kezében van. Ha valaki nem tudja, hogy az Oroszországi bolsevik mozgalom zsidó, arról csak azt tudom mondani, hogy ő a mi siralmas sajtóelhallgatásaink áldozata."

BEAMISH HENRY, 20-dik századbeli angol kiadó New York-i beszéde, 1937 október 30- án.
"A búr háború 37 éve volt. A búr szó farmert jelent. Sokan kritizálták, hogy Nagybritannia, egy nagyhatalom ki akarta a búrokat söpörni. Vizsgálatom kiderítette, hogy Délafrika valamennyi gyémánt és aranybányája zsidó tulajdonban volt. Rotschildéke volt az arany, Samueléké az ezüst, Baumé a többi bányászat és Mosesé az alapvető fémek. Bármit érintenek meg ezek az emberek, azt elkerülhetetlenül beszennyezik."

BEAMISH HENRY, New Yorkban 1937 október 30 és november 1. között. "1848-ban találták ki a zsidók az antiszemita szót, hogy elejét vegyék a zsidó szó használatának. A helyes rájuk vonatkozó szó a 'zsidó'. Könyörgök önöknek, legyenek pontosak - hívják őket zsidónak. Nincs értelme a zsidó kérdésen érzékenykedni. Ebben az országban kell szemükbe nézni. A zsidónak itt elégedettnek kellene lennie. Itt voltam 47 évvel ezelőtt; ajtóid tárva-nyitva álltak és te szabad voltál. Most ő szorítja a torkodat - ez az te jutalmad."

W. HUGHES, Ausztrália miniszterelnöke, Saturday Evening Post, 1919 június 19. "Ausztrália a Montefiorok tulajdona. Nincs egy aranymező vagy egy birka sem Tasmániától New South Wales-ig, amely ne fizetne nekik kemény sarcot. Ők az ötödik földrész igazi tulajdonosai. Mi van abban jó, hogy gazdag ország vagyunk, ha a gazdagság mind német zsidók kezében van?"

VIII KLEMENS PŔPA:
"Az egész világ szenved a zsidók uzsorája miatt, monopóliumai miatt és csalásuk miatt. Sok szerencsétlen ember elszegényedett miattuk, különösen a farmerek, a dolgozó osztály tagjai és a nagyon szegények. Időnként újra emlékeztetni kell a zsidókat arra, hogy mióta Palesztínát és az arábiai sivatagot elhagyták, jogokat élveznek minden országban, következésképpen mind etikai mind erkölcsi tételeik valamint tetteik jogosan kritikát váltottak ki minden országban ahol éppen élnek."

LISZT FERENC, Híres zeneszerzőtől E.N Sanctuary's ezredes "Így néznek ki ezek a dolgok" c. művéből, 278. oldal:
"El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között zsidók laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja, és ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békes létezés vagy az állandó szociális láz kérdése."

LISZT FERENC, 1811-1886, Die Israeliten
"A zsidó folytatja a pénz kisajátítását, és az állam torkát pénzeszsákja szájának a szorosabbra vagy lazábbra engedésével fojtogatja.A sajtó minden eszköze a kezében van, hogy a társadalom alapjait szétzúzza. Ő az alapja minden olyan vállalkozásnak, amely a trón ledöntésére, az oltár széttörésére és a polgári jog megszüntetésére irányul."

Várhegyi Kálmán gyűjtése - Jövőnk.info

Történelemhamisítás, mint az agymosás eszköze

Posted on 2012/05/22Szerző: Admin

Napalm bomba bevetése, egy vietnami falu ellen

Azt tudtuk eddig is, hogy a történelmet legalább olyan előszeretettel hamisítják, mint a pénzt. Úgy tűnik azonban, nem csak az általános- és középiskolákra igaz ez, hanem az egyetemekre is.

A minap megjelent egy ELTE történelem szakos írása, melyben az USA által kirobbantott vietnami háborút kvázi jogosnak titulálta.

Ebben nemcsak az a trehányság a botrányos, mellyel figyelmen kívül hagyta a valós tényeket, – hiszen a hivatalosan oktatott, aktuál-polkorrekt, ámde hamisított tananyagtól eltérő tények és információk, a levéltárakon túl, már az interneten is hozzáférhetők -, hanem az is, hogy a félrevezetés szándékával véleményformálásra vetemedett a hajdani történelem szakos.

Mert a vietnami háborúban az USA nemcsak a rossz oldalon állt, de még a felhasznált eszközeiben is aljas, és népirtó háború kezdeményezője volt. A Vietnami Háború szégyenfolt a résztvevő amerikai és más velük szövetségben gyilkolókra nézve, de szégyenfolt az ezt támogató, nyugati világra nézve is.

Dien Bien Phu: A vietnamiak az ütközet előtt kézzel és biciklikkel vittek mindent a csata helyére, még az ágyúkat is kézzel húzták vonták a hegyeken keresztül…

Nézzünk kissé mögé a dolgoknak

A franciák már az 1850-es évek végén megszállták Indokínát, és az elkövetkező 70 évben kezdetét vette a gyarmati uralom, s ezzel együtt a velük szembeni ellenállás is. Ennek később az egyik legsikeresebb képviselője az 1941-ben Ho Ngoc Lam és Nguyen Hai Than által alapított, Viet Minh volt. Melyet azzal a céllal hívtak életre, hogy kivívják Vietnam függetlenségét Franciaországtól, később pedig a japán invázió ellen tömörítette közös frontba, az ellenállókat. 1944-45 folyamán katasztrofális időjárási viszonyok és hatalmas éhínség sújtotta, Észak-Vietnamot az ezen a területen élő mintegy 10 millió lakosból 1 millió ember halt éhen. A Viet Minh biztatta és támogatta a lakosságot, hogy a csendes éhhalál helyett tagadja meg az adók fizetését és szerezze vissza a raktárakból megtermelt rizskészletét.

A Viet Minh népszerűsége egyre nőtt és 1946-ban megnyerte a választásokat is Közép- és Észak Vietnamban. Ám a brit erők távozása után, ez év végén a franciák kiszorították a Viet Minht Hanoiból, akik válaszul gerillaháborúra kényszerültek. Ez a gerillaharc átterjed Laoszra és Kambodzsára is. Noha a Viet Minh ekkor még nem volt felfegyverkezve. Ez a helyzet 49-re változott meg a kínai szövetségeseik majd később szovjetek jóvoltából. 50-ben a kommunistának nevezett nemzetek a KNK (Népi Kína) vezetésével elismerték Viet Minh Vietnami Demokratikus Köztársaságát Hanoi kormányzásával. Míg a nem kommunistának nevezett nemzetek a Saigoni francia vezetésű Dél-Vietnamot ismerték el. Látszatra készen is állt az ürügy; harcolni a kommunizmus ellen.

Ez azonban valójában csak a látszat, mert itt az egész ország feletti hatalom megszerzéséről, a francia vezetésű ország kifosztásról és a vietnamiak további kizsákmányolásáról szólt a történet.

Vietnam szegény ország ma is, de azért felvetődik a kérdés, hogy vajon a nép munkájának gyümölcsén (növénytermelés, állattenyésztés és textilipar) túl vajon van-e bármi nyersanyaga, ami a megszállóiknak kellhet, mondjuk, nyersolaj, fa és faáruk, kávé, nyers kaucsuk, feketekőszén, arany, kaolin, foszfát.

Ho Chi Minh

A Viet Minh mozgalom vezetése szépen lassan Ho Chi Minh (Nguyễn Sinh Cung) kezébe került, aki baloldali beállítottságú volt, jó kapcsolatokkal Moszkvában. Ő elegendő fegyvert tudott szerezni, cserébe a Viet Minh egyre inkább kommunista irányultságú lett.

1954 ben a döntő Dien Bien Phu ütközetben tönkre verték a franciákat. Mindezt úgy, hogy az ütközet előtt kézzel és biciklikkel vittek mindent a csata helyére, még az ágyúkat is, kézzel húzták vonták a hegyeken keresztül. Ezek után született egy konvenció, ami 2 évre kettéosztotta Vietnamot és a második év végére választásokat kellett volna tartani, amit a francia és USA páros magakadályozott. Ezzel kezdetét vette a vietnami szabadságharc, ahol a Viet Minh már, mint Viet Cong, (Viet Nam Cong San, azaz vietnami kommunista) hadsereg vívta meg és verte meg hatalmas áldozatok árán, az amerikai megszállókat.

Vagyis valójában a kisemmizett vietnami nép és kifosztói közötti küzdelem volt ez. A kifosztókat a cionista hatalmak, míg a kizsigerelt vietnami népet az akkor kommunistának nevezett országok támogatták. Így állt a helyzet 1954-re. 1954-ben, az Egyesült Államok szállított 300000 kézi lőfegyvert és 1 milliárd dollárral támogatta a francia katonai erőfeszítéseket, vállalva ezzel a háború költségeinek 80%-át. 1965 végére pedig már 186ezer, és 1968-végére körülbelül 536 000 amerikai katona volt Vietnamban. A tervek között szerepelt egyebek mellett B-29-esek, B-36osok, és B-47-esek bevetése, hogy a Viet Cong állásait bombázzák, sőt a terv tartalmazott egy lehetőséget az atomtámadásra is, a Viet Cong állások ellen.

A Viet Congot döntően a Szovjetunió és Kína támogatta.

Hans Bethe írta egykoron ”… hogyha hidrogénbombákkal vívunk, és nyerünk meg egy háborút, akkor a történelem nem az eszmékre fog emlékezni, amikért harcoltunk, hanem a módszerekre, amikkel elértük.”

Noha a vietnami háborút is elvesztette az USA, ennek ellenére az itt alkalmazott módszereikre épp úgy emlékezni fog a világ, akárcsak irányítójára, amikor Palesztinában ilyen módszereket alkalmazott és alkalmaz a mai napig is.

Az amerikai katonák által elkövetett A Mỹ Lai-i tömegmészárlás, 1968. március 16-án. 500 gyermeket és asszonyt gyilkoltak meg.

Mik is voltak a megszállók tettei?

Mivel a hajdani történelem hallgató hősöknek titulálta a megszálló amerikai katonákat, ezért szembesítsük őket tetteikkel!

Előre bocsájtva azt, hogy azt, hogy sem a franciáknak sem az amerikaiaknak nem volt semmi keresnivalója Vietnamban, sőt jogalapjuk sem volt Vietnam megnyomorítására, ők nem a hazájukért harcoltak ott, pusztán megszálltak egy náluknál sokkal gyengébb országot, ahol rémtetteikkel, mészárlásaikkal, az emberek megnyomorításával, a föld tönkretételével csupán bemocskolták és hírhedtté tették nevüket.

A kémiai mérgek, a napalm bevetése, a drogkereskedelem mind-mind bevett eszközei voltak a megszállók módszereinek, ahogy az alább felsorolt sebesült és halálos áldozatok számán túl, szólnunk kell a válogatott kínzási módszerek, a nemi erőszaktevések, és a áldozatairól is, nem különben a  rengeteg torzszülött gyermekről, melyet az alkalmazott vegyi eszközök okoztak. (Az Agent Orange nevű gyomirtó szer keverék, melynek egyik főgyártója a Monsanto volt, lombtalanító szerként vetették be, és nemcsak több tízezer amerikai katona rákos megbetegedését okozta, hanem felelős volt a helyiek súlyos születési rendellenességeiért is.)

Íme a valóság:

Az amerikai és az észak-vietnami küldöttség végül a dél-vietnami küldöttség tudta nélkül 1972-ben megállapodott. Vagyis ennyit a szövetségesi hűségről. A békeszerződés aláírása után az Egyesült Államok 1973-ban ki is vonult az országból.

A harcok során becslések szerint 3–5 millió vietnami halt meg, illetve 58 000 amerikai vesztette életét.

Az így magára maradt Dél-Vietnam ereje megtört, az északiak 1975-ben elfoglalták Dél-Vietnamot.

A két ország végül 1976-ban Vietnami Szocialista Köztársaság néven egyesült hivatalosan is.

Halálos áldozatok és sebesültek száma:

vietnami civil halálos áldozatok száma: 411,000– 4,000,000

kambodzsai civil halálos áldozatok száma: 200,000 – 300,000

laoszi civil halálos áldozatok száma: ~20,000 – 200,000

összes civil halálos áldozatok száma: 631,000 – 4,500,000

összes halálos áldozatok száma: – 1,653,740 – 5,558,690

vietnami sebesültek száma: ~1 700 000

amerikai sebesültek száma: 153 303

dél-koreai sebesültek száma: 17 060

Napalm támadás egy vietnami falu ellen. Trang Bang 1972.

Mi motiválja a cionistákat a tények meghamisítására?

Hamis híreken alapult a vietnami háború

Látogatás a borzalmak múzeumában

Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, amikor azt gondoljuk, nem pusztán hanyag az anyag, sokkal inkább szándékos megtévesztés és elterelés a motívum. A szégyellni valók elleplezése.

A bűnösökből, mészárosokból hősöket gyártani cionista módszer. Célja, hogy megtévesszék az embereket, és az általuk kifizetődő oldalra csalják őket.

Már a féligazságok hangoztatása is vétkes hanyagság, a fertő és mocsok leplezése azonban bűn! Ám a bűnt értékként felmutatni ÁRULÁS!  S mindazok, akik ebben segédkeznek árulók maguk is, hátba szúrják mindazokat, akik még bíznak bennük.

Szász Gerda – Szabad Riport Tudósító Iroda

Agymosás  Cathy O'Brian története.

               

Azt állítja " Amerika öntudatlan átformálása "      c. könyvében, hogy:

-         Rendszeresen megerőszakolta őt, valamint 198O-ban született

     lányát a Kelly nevűt is.

      - Gerald Ford, Ronald Reegan és George Bush

     Akik arra használták, hogy szigorúan titkos információkat jut-

     tassanak el vele az Irán-Kontra tárgyalások során.

  -    Cathy legelső emléke volt, hogy:

         - majdnem megfulladt pedofil apja nemi szervétől, - ez két, jól elkü-

           löníthető személyiséget hozott létre nála. Valamelyik része

           azonban részletesen képes felidézni azokat a terveket, ame-

           lyeket a világuralom megszerzéséért dolgoztak ki.

-         Cathy nagybátyja szintén pedofil, aki a Vatikánnak is dolgozott,

     mutatta be a helyi michigani maffia vezetőjének, aki kutatta a

     többgenerációs vérfertőző családból származó gyermekeket,

     akiknek többszörös személyiségzavara volt.

-         Cathyt a program rendelkezésére bocsátotta apja, akit a hatósá-

     gok rajtakaptak, hogy a kislánnyal és egy boxerkutyával készült

     pornográf képeket árult.  

-    A gyermekpornográfiát kedvelő michigani maffiafőnök neve

     Gerlad Ford volt, ki Cathyt a Harwardon készítette fel.

 -   A felkészülés:

      - élelemmegvonás,

      - érzéki észleléstől való megfosztás,

      - kimerültségig hajszolás, és

      - ismételten kiszolgáltatták a helyi szabadkőműveseknek, satan-

        istáknak.

-         A Nemzeti Kongresszusi Bizottság elnöke, Guy Vanderjagt, a kislány-

     nak rózsakeresztes nyakláncot adott, és elmondta neki, hogy a

     pedofil nagybátyja, Bob bácsi  a Vatikán -ban voltak.

     Ahol a létezés más dimenzióinak titkát  őrzik.

     Ekkor mind Guy Vanderjagt, mind Ford megerőszakolta egy politi-

     kai ünnepségen a színpad háta mögött. Ahol egy amerikai lobo-

     gót a rectumába dugtak.

 

Cathy e mindennapos megpróbáltatások ellenére kitűnt iskolai teljesít-

ményével, amelyet nagyrészt fotografikus memóriájának köszönhetett

 -     Ezután használta őt Pierre Trudeau is, egy francia pudli bevonásá-

       val.

 -     Majd Byrd szenátor következett szadista-mazochista módszereivel.

Cathy a Katolikus Központi iskolába került.  

 -     Ezután Ford lerohanta és elektrosokkolta, hogy mindent elfelejt-

       sen.

Cathy a könyv szerzője a traumatizálás egyik állomásaként jelöli meg a

a NASA központját. Itt találkozott:

 - a rabszolgakereskedő Kris Kristoferson-nal ,majd

 - egy arkansasi kábítószeres bevetésen Bill Clinton -nal. Aki személyes

   használatra egy csomag finomított kokaint adott át.

 - Ezután Michael Aquino neonáci ezredes programozta.

Itt tudta meg, hogy a :

-         Bibliában megjövendölt világbékét * a totális agykontrollal lehet elérni. 

-         Amiben közreműködik  a pápa és a mormon próféta is.

Közjáték lehetett, hogy:

-         Reegan személyes fényképésze análisan szeretkezett Cathyval, akit

     áramütéseknek vetett alá.

  -    Ezután Dick Cheney alelnök vadászott rá egy puskával az erdőben.                                                            

  " A Világbéke elérése"*

     Elme kontrol (Cathy O'brien)

http://www.youtube.com/watch?v=VQrAdPUMB4Q

      http://youtu.be/VQrAdPUMB4Q

1982-ben a pedofil és hasbeszélő, hipnotizáló Alex Houston kokaint

adott át Bill Clinton -nak, miközben Cathynak találkoznia kellett a

feleségével, Hillary Clintonnal is.

  - Hillary, Cathy vaginájának a megpillantása során

    - amelyet korábban elaltatás nélkül egy démon fejéhez hasonlító

      alakúra operáltak, s így Baphomet fejét ábrázolja

               - amelyet a templomosok és követőik imádtak -

    állítólag annyira izgalomba jött, hogy orális aktust hajtott végre.

Cathy szerint:

  - George Bush-nak nemcsak pedofil hajlamai voltak, de !

  - az elnök azt is állította magáról, hogy földöntúli lény, és

  - képes aktivizálni olyan holografikus képzeteket Cathy elméjén belül,

    amelyben átváltozik óriásgyíkszerű űrlénnyé.                                                                                                                                 

A náci tudósok kísérleteit folytató CIA bázisán Rosenbaum ügyvéd fel-

fedezte, hogy Jerry Dotey és Ann White nagy valószínűséggel

Adolf Hitler természetes gyermekei.

Azt is megtudható e rendkívül informatív kötetből, hogy:  

- a Rotschildok Nimródig vezetik vissza a családfát, és

-   George Bush Meroving leszármazott.

-   Mengele  - náci konventrációs táborok hírhedt orvosa - az USA-ban foly-

tatta az agyprogramozást, ő tekinthető a modern agyprogramozás atyjának.

 A tudatbefolyásolás jelenlegi gyakorlata (A kiadó utószava)

A gyakorlati alkalmazás szempontjából tudatbefolyásoló agykontroll-

nak azokat a módszereket tekinthetjük, amelyeket:

  - a célszemély tudomása és hozzájárulása nélkül,

  - rejtve alkalmaznak azért, hogy magatartását megváltoztassák.

     Erre sor kerülhet olyan helyeken, mint:

-         a célszemély otthona, és eddig leginkább a sajátjának tartott

     észbeli, lelki tevékenysége, agyműködésének egésze.

Mindez megkülönbözteti az agykontrollal végrehajtott bűnözést

a szokásosnak és jogszerűnek tekinthető társadalmi behatástól.

A normális szexuális kapcsolatot is bűncselekménnyé alakítja át

az önkéntesség helyébe lépő erőszak.

A tudatbefolyásolás egyik formája:

Amikor működtetői a nyilvánosság tereit használják a célszemély

zaklatására.

Ilyen lehet

  - az utca,

  - az internet,

  -  az elektronikus és  

  - a nyomtatott tömegtájékoztatás.

Az irányítóknak a látókörébe kerülhet találomra is egy személy.

Ez akkor alakul át agykontrollá, amikor  

  - megfigyelése rendszeressé válik, és

  - zaklatását kombinálják a személyes információk megszerzésével.

A cél tehát:

  - totális megfigyelés alá helyezni egy személyt, és

  - az így szerzett információkat felhasználni:

       - tudatának és  

       - magatartásának befolyásolására.

A megfigyelési eszközök:

  -   a telefonlehallgatás -tól a munkahelyi,

 -   a lakásokba, valamint az autókba elhelyezett

      - audiovizuális "poloskák"-tól és

      - az internet ellenőrzés -étől

 -   egészen a legfejlettebb műbolygós megfigyelésig,

 -   a szuperérzékeny elektromágneses érzékelőrendszerek

        komputeres elemzés -éig terjednek, beleértve  

-         az implantátumok -nak az emberek testébe való -  

- hozzájárulásuk  nélkül történő - beültetés -éig.

A célszemély ingerléséhez felhasználják: 

- a zaklató telefonhívásokat,

- az utcai megfigyelést,  

- híresztelések terjesztését,

- az elektromos megvilágítás manipulálását,

- az internetes üzenetek zavarását,

- a mikrohullámú eszközök és

- az akusztikus fegyverek bevetését,

- az elektronikus és nyomtatott tömegtájékoztatásban elhelyezett

  üzeneteket, hangok továbbítását, amit csak a célszemély hall, továb-

  bá,

- az agyműködés közvetlen stimulációját.

Vannak olyan áldozatok, akiket:

- gyermekkorukban kínzással kondicionáltak,

- rendszeresen hipnotizáltak és  

- elektrosokkoltak,

- vegyszerekkel és kábítószerekkel, valamint

- beültetett szerkezetekkel zaklattak.

Ezeket az agykontroll-technológiákat és a működtetésükhöz alkalmazott

technikákat túlnyomórészt olyan polgárokon alkalmazták, akiknek erről

nem  volt tudomásuk, és akik ehhez nem is járultak hozzá.

Sok áldozat gyógyíthatatlan agykárosodást szenvedett, és

igen sokan súlyos lelki zavarokkal küszködnek.

A súlyos betegek között vannak beépített provokátorok is, akiknek az a

feladata, hogy:  az igazi betegeket

                     - lejárassák és

                     - társadalmi hitelüket aláássák.

A legtöbb áldozat élettörténete valamilyen katonai vagy hírszerző ügynökség-

hez kapcsolódik.

Már ez a rövid felsorolás is érthetővé teszi, hogy

az agykontroll-áldozatok miért annyira bizalmatlanok mindenkivel szem-

ben, és miért nem készek valakit a vezetőjükké választani.

Ezért az ellenállás vezető nélkül folyik.

Pedig ezt is összefogással hatékonyabbá lehetne tenni.

Az agykontrolláldozatok sorsa erőteljesen emlékeztet a kínzásokon átment

hadifoglyokéra.  A különbség az, hogy:

az agykontrolláldozatok nem tudják, hogy

      - miért kínozták meg őket,

      - nincs olyan támogató csoportjuk, mint a foglyul ejtett katonáknak, akik

     számíthatnak a többi bajtársuk és a hazájuk támogatására.

Az agykontrollal történő zaklatás széles körben zajlik.

Egy fogságból visszatérő hadifogoly, akit megkínoztak, vigasztalást nyer-

het abban, hogy mindezt hazájáért, nemzete biztonságáért kellett átélnie,

elviselnie. Az agykontroll-visszaélések áldozatainak még ez

az elégtétel sem jut, mert ha panaszkodnak, csak nevetség tárgyaivá teszik

őket,

Lásd még: (Részlet Dr. Drábik János: Tudatmódosítás 2004 )

Rohadt ÁVH zsidók szálljatok ki a rendszeremből !!!

A jó kurva anyátok ténykedését cenzúrázzátok , mikor Ildikóval együtt árulták a bájaikat egy szendvicsért , egy szendvics jelszóval . Most attól féltek , hogy kitudódik , és kiderül rólatok , hogy egy szaros kotonszökevények vagytok .

Most milyen zsoldban vagytok cionista , vagy illúminátusi , vagy mindkettőjében veritek a buzeráns farkatokat . Buzeránsok!!! El kell , mondanom , mi felnőttek vagyunk , és ne rágjátok a szánkba , hogy mit lehet és mit nem lehet nekünk elérni a neten , mert , ha ezt csináljátok itt hagyjuk a szolgáltatásotokat , és elmegyünk olyan oldalra ahol nem cenzúráznak !!!!!

Úgy , hogy ha kérhetnélek benneteket kapjátok el a vörös cenzor Ildikót , és szopassátok halálra , hátha ő is a mocsárba fut örömében , vagy bánatában .

Na buzi zsidók vettétek az internet nem a zsidókért lett kitalálva , az , hogy ti hogy buzultok , semmi közünk hozzá , csak a fiatalokat ne rontsátok meg pedofilok köcsögök .

Mi meg ilyen buzeráns zsidók nélkül szeretnénk internetezni!!!!

Önök mint kulturális terroristák , azt hiszik önök határozzák meg , hogy mi mit is gondolhatunk a világról . Nagyon jól tudjuk , hogy egy kapavágást sem tettek még ezért az országért , de annyi vagyont összeloptak , hogy a családjuk , ha 300 évig élnének , és csak lopásból élnének nem jönne össze az a harács amit önök raboltak tőlünk – olajszőkítés , szerződések utáni 20 % - ék kikövetelésével , vagy , ha nem ugrott az üzlet , és akkor dicsekedhetnek a Szijjártó -féle villákkal . Mert lopni tudni kell , a maffia segít ebben , és utána már megy ez magától , mint az ÁVH – s zsidóknak kik jó pár magyar embernek eldalolták a hóhér dalát .

Így működik a cionista agymosás egy budapesti "elit" középiskolában -

gimnazista olvasónk levele

Levelemben a magyar iskolákban folyó társadalmi életről ejtenék pár szót. Egy budapesti, 13. kerületi „elit” iskolába járok, ahol minden évben 6-10-szeres túljelentkezés van. Hosszú idő óta figyelem az itt folyó cionista megjegyzéseket, viselkedéseket, mind a tanárok, mind a diákok részéről. Berzsenyi Dániel Gimnázium Tizenéves fejjel, még nem sokat láttam a világból. Leginkább csak arról tudok írni, hogy mi folyik ott, ahol naponta 8-10 órát töltök. Az iskolát több cikkben is dicsérik, kihangsúlyozzák, hogy mennyire szabad szellemű ez a gimnázium, és hogy milyen kötetlen a viszony a tanárok és a diákok között. Leghíresebb ismérve az iskolának a liberalizmusa. Ha egy szóval kellene leírnom az iskolát, akkor csak annyit mondanék, hogy cionista. Ez a Berzsenyi Dániel Gimnázium. Az iskola felnevelt több „híres” személyiséget is. Például Tom Lantost, Mérő Lászlót, Popper Pétert... De térjünk vissza a napjainkban tapasztalható eseményekre. Az iskolában körbejárva találkozhatunk olyan termekkel, melyeket valószínűleg a tanárok és a diákok együtt „díszítettek fel”. A falon több, a diákok által készített poszter is található. Egyet alaposabban szemügyre vettem. A tetején nagy betűkkel azt láttam, hogy ünnepek. Majd elrettentem a cím alatt látható szövegektől. A poszteren zsidó ünnepek, kifejezések, és azoknak a magyarázatával szembesültem. Rápillantottam egy másik tablóra is, de mikor megláttam a sárga csillagot rajta, rögtön meggondoltam magam, hogy tovább olvassam-e. Rendkívül nagy csalódással töltött el az idei október 23-ai „ünnepség”. Egy irodalomtanár és az osztálya szervezte. Az ünnepségről előre annyit mondtak, hogy majd filmet fogunk nézni. Tudtam, hogy az iskola, ahogy ők fogalmaznak: „nem mindennapi módon szokta az ünnepeket lebonyolítani”. Ez a nem mindennapi lebonyolítás idén annyit jelentett, hogy megnéztük a Megáll az idő című filmet. A film végén szembesültem azzal, hogy egy szó sem esett az '56 októberi történésekről. Nemhogy a pesti srácokról és arról a több ezer emberről, akik életüket áldozták a hazáért. Tudtam, hogy nem lesz órákig tartó megemlékezés, de én úgy gondolom, hogy a Himnusz meghallgatását, illetve egy egyperces néma csendet megérdemelne a több ezer hazafi, akik életük árán próbálták jobbá tenni Magyarország jövőjét. Hab a tortán, hogy a holokauszt-napi megemlékezésre már megbíztak egy tanulót, hogy forgasson filmet a „holokauszt túlélőivel”. Természetesen a holokauszt-megemlékezést már fél évvel előbb meg kell szervezni és mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető legszínvonalasabb legyen...

Forrás: https://kuruc.info/r/20/120717/

Az elmúlt években ez a „megemlékezés” úgy nézett ki, hogy minden osztályt köteleztek a Páva utcai zsinagóga, vagyis a holokauszt-emlékközpont meglátogatására. Ahol természetesen 3 órás vezetésben, jobban mondva agymosásban vettünk részt. Illetve elvittek minket szintén több órás túrára a budapesti zsidónegyedbe, ahol több zsinagógát is megmutattak, és természetesen remek „történelmi tényeket” osztottak meg az iskola tanulóival. Osztálykirándulásokon a zsinagógalátogatás minden évben megismétlődő program. Az egyik osztály utolsó kirándulásán Auschwitzba fog látogatni, hogy megtudják, milyen szenvedéseket élt át több ezer ott kivégzett zsidó... Tehát jól látható, hogy a programok úgy vannak szervezve, hogy a zsidó kultúra, szokások legyenek a központban. És hogy mindenki megismerhesse a zsidókat, akár akaratuk ellenére is. Pár szót ejtenék bizonyos emberek viselkedéséről. Nyilvánvaló, hogy az iskolavezetésben kik ülnek. Ezt nem ragoznám. De meg kell említenem a diákokat és az iskolát képviselő Diákönkormányzat egyik elnökét. Az úriember könnyen felismerhető az arca közepén elhelyezkedő nagy kampós orráról. De ő nem elégszik meg ezzel. Büszkén mutogatja a folyosón a kék-fehér Israel-feliratú Dávid-csillagokkal díszített alsógatyáját. Nyilvánvalóan nagyon büszke a származására és ezt ki is fejezi, bár erre nem hinném, hogy mindenki kíváncsi lenne. A Diákönkormányzat (DÖK) elnökeit minden évben szavazással választják meg. A szavazás titkosan történik. Idén csak egy nevező csapat volt, és az volt a kérdés, hogy ezt elfogadjuk-e vagy nem. Utólagosan megtudtam, hogy a szavazás úgy történik, hogy ha egy ember is igennel szavaz rájuk, akkor ők az elnökök, és természetesen a pályázók is szavazhattak. Ez aztán a demokrácia... De sajnos ez ellen nincs mit tenni. Sűrűn kapunk agytágítást arról, hogy a magyar emberek nem dolgoznak, nem képesek a munkájukat rendesen elvégezni.

Forrás: https://kuruc.info/r/20/120717/

Társadalomismeret órán a cigányok integrációjának az előnyéről „tanultunk”. Ami igazából arról szólt, hogy a cigányok mennyire jó emberek, és hogy nem szabad őket kirekeszteni... Természetesen a tanár kíváncsi volt a mi véleményünkre is. Közöltük is, hogy nem értünk vele egyet, de a tanár képtelen volt ezt elfogadni, és tovább folytatta a saját eszméjének az átadását. Mikor valaki nemzeti pólóban érkezett az iskolába, volt, hogy undorral kérdezte meg az egyik tanár, hogy "mi ez a szar?" illetve, hogy normális-e az illető. A leírtakból mindenkinek feltűnhetett, hogy mennyire próbálják aktív-passzív módon belénk sugározni a saját, cionista eszméjüket. Azt sajnálom legjobban, hogy a jövő nemzedéke ebben a hamis tudatban fog felnőni és csak bábok lesznek ebben az országban. Mert a legtöbben nem gondolják át a hallottakat, hanem elfogadják azt, amit minden nap hallanak. Van néhány ember aki kivétel (köztük jómagam is), és aggódik a társai jövője miatt. Remélem, sok emberhez eljut a rövid írásom és meglátják, hogy nemcsak a tv-ből, újságokból folyik a töménytelen hazugság, hanem a legsebezhetőbb réteget, a diákságot is igyekeznek hamis útra téríteni. Egy magyar diák Frissítés: Cionista agymosás az iskolákban - Perge Ottó megjegyzései „Egy magyar diák” leveléhez Érdeklődéssel olvastam az „Egy magyar diák” aláírással megjelent olvasói levelet, melynek írója a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban zajló cionista agymosásról számol be. A cikkel kapcsolatban heves vita bontakozott ki a fórumon. Engedjenek meg nekem néhány megjegyzést, annál is inkább, mivel - szerénytelenség nélkül mondhatom - én magam is meglehetősen tájékozott vagyok a témában. Az a tény, hogy a diákok közül sokan nem veszik észre, milyen mértékű agymosásnak vannak alávetve, és hamis történelmet oktatnak nekik, egyáltalán nem meglepő. A mai gimnazisták már ebbe a liberális-cionista közegbe születtek bele, és teljesen természetesnek gondolják a zsinagógák, holomúzeumok meglátogatását, a zsidóság áldozati szerepének, kiválóságának és a magyar nemzet bűneinek hangoztatását, valamint a „nácikról” és „fasisztákról” eléjük tárt hazugságokat. Aki nem igyekszik saját erejéből, vagy szülei, rokonai, ne adj Isten tanárai segítségével egy-egy történelmi esemény, vagy éppen napjaink történéseinek valóságos hátterét kikutatni, az soha nem fogja megtudni az igazságot. Mondhatnám úgy is, hogy a virtuális világ lakói hajlamosak valóságosnak tekinteni az őket körülvevő közeget. Sőt, elönti az agyukat a düh, amikor valaki figyelmezteti őket: semmi sem az, aminek gondolják. A Jobbik feltűnése és a nem egykönnyen cenzúrázható világhálón megjelenő, ténylegesen független és nemzeti irányzatú honlapok és blogok megjelenése azonban egyre több szülőnek és diáknak nyitja ki a szemét. Az igazság keresői – akik közé a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban uralkodó állapotokról tudósító magyar diák is tartozik – egyelőre még kisebbségben vannak. A levél nyomán felcsapó vita hevessége világosan mutatja, hogy mennyire lényeges, és eddig figyelemre alig méltatott jelenségről rántotta le a leplet. Mert tény, ami tény: iskoláink többségben tűrhetetlen liberális-cionista propaganda és hazugságokra épülő történelemoktatás folyik. Kiemelten így van ez bizonyos úgynevezett „elitiskolák” esetében, melyekben meglehetősen magas a liberális szellemiségű, jómódú rétegekhez tartozó szülők gyermekeinek az aránya. Természetesen sok múlik az iskolavezetés beállítottságán, azonban ne feledjük, hogy az iskolarendszer egy erőteljesen hierarchikus struktúra, amely a Fidesz-kormány átalakításai során még inkább központosítottá vált. A tanintézmények vezetői pontosan érzékelik a felső szintről érkező elvárásokat, és a politikusoknak a zsidóság valamint a liberalizmus felé tett folyamatos gesztusaiból világosan megértik, miféle ideológiai és politikai szellemiséghez kell igazodniuk. Melyik iskolaigazgató kockáztatná viszonylag jól fizető állását azzal, hogy betiltja az intézményében zajló liberális és holokausztos propagandát, és az igazság bemutatását követeli meg a történelemtanároktól? Ugyanakkor úgy az iskolaigazgatók, mint a beosztott tanárok jelentős része maga is ennek a virtuális világnak a gyanútlan lakója, és semmiféle kétely nem merül fel benne az uralkodó ideológia alaptételeivel kapcsolatban. A rendszerváltást követően a katedrákat még mindig benépesítő begyepesedett kommunista tanárok jelenléte is egy valóságos istencsapás volt. Ők azonban napjainkra általában nyugdíjba mentek. (A legtöbb iskolában az elmúlt néhány évben a nyugdíjas korú pedagógusokat mind nyugállományba küldték.) A fiatal tanárok jelentős részének tudatában azonban rettenetesen mély nyomot hagyott az egyetemeken gőzerővel zajló liberális-cionista-holokausztos agymosás. Az is baj persze, ha egy kémia vagy matektanár agya van átprogramozva az uralkodó elit érdekeinek megfelelően. Ha azonban a történelmet, magyart, társadalomismeretet és földrajzot tanító pedagógusok fejében is tévképzetek élnek a világunk sorsát meghatározó kulcsfontosságú eseményeket és jelenségeket illetően, akkor aztán végképp semmi jóra nem számíthatunk. A tanároknak az a szűk rétege viszont, amelyik tisztán lát, és megőrizte nemzeti tudatát, általában oly mértékben kiszolgáltatott, hogy nincsen bátorsága egyértelműen szembehelyezkedni az iskolákban kötelezővé tett ideológiai elvárásokkal. Képzeljük csak el, milyen kutyaszorítóban van az a történelemtanár, aki szeretné elmondani az igazságot, mondjuk a zsidóságnak a 19. század második felében Magyarországon játszott szerepéről, az „őszirózsás forradalomról”, a Tanácsköztársaságról, Adolf Hitlerről, a második világháborúról, ne adj Isten a holokausztról. Elegendő csak egyetlen gyerek az osztályban, aki egy másik tanárnak, az iskola igazgatójának, a szüleinek (vagy a Tett és Védelemnek, amely már „forró drótot” is üzemeltet ilyesfajta célokra) elmeséli az órán hallottakat, és az igazságot tanító pedagógus úgy repül, hogy a lába nem éri a földet. Mivel pedig a közintézmények vezetői el akarnak kerülni mindenféle botrányt (mert rájuk is rossz fényt vet, így az állásukat veszélyezteti, hogy körükben egy „rasszista”, „náci” kolléga oktatott), ezért valószínűleg valami hajánál előrángatott okot találnak az eretnek tanár kirúgására (létszámleépítés, átszervezés stb.). Manapság persze már egyáltalán nem elképzelhetetlen az sem, hogy egy tanárt azért távolítanak el valamely iskolából, mert „antiszemita”, „rasszista”, „gyűlöletkeltő” nézeteket hangoztat. Ha pedig egy pedagógus akár csak kételyeit is ki meri fejezni a holokauszt napjainkban érvényes dogmáit illetően, még börtönben is találhatja magát. A mai központosított iskolarendszerben pedig egy „antiszemitizmus”, „rasszizmus” miatt, vagyis ideológiai okok következtében eltávolított tanárnak a legcsekélyebb esélye sincsen újból elhelyezkedni. (A más okokból eltávolítottaknak sincs sok esélye új állást találni.) A legtöbb, amit a valóban tájékozott, becsületes, hazájukhoz hűséges tanárok megtesznek, az, hogy – mint a kommunizmus idején – igyekeznek a „sorok között” üzenve, szinte feltűnés nélkül elmondani az igazságot. Például úgy, hogy az egyik „lehetséges álláspontként” – metakommunikációs eszközöket is bevetve – közlik a diákokkal, amit fontosnak tartanak, de nyíltan elmondani tilos. Persze így is kockázatosan viselkednek, így aligha lesznek az iskolavezetés kedvencei, és az sem biztos, hogy minden gyerek világosan megérti a tanár kissé homályosan előadott mondandóját. De még ha megértik is, a tömegkommunikációs eszközökben zajló cionista-liberális propaganda egykönnyen semmissé teheti az igaz történelmet tanító és magyarságtudatot diákjaik lelkébe plántáló tanárok erőfeszítéseit. Mondhatnánk persze, nincs új a Nap alatt: mióta világ a világ, az iskola általában mindig is az uralkodó rétegek elvárásainak megfelelően kívánta oktatni és nevelni a gyerekeket. Azonban manapság az idegen érdekeket kiszolgáló hatalom egyrészt a nemzeti tudat (és nyomában a nemzet) megsemmisítését is célként jelölte meg, másrészt pedig gondolkodni alig képes, műveletlen, engedelmes konzumidióták kinevelését várja el az iskoláktól. Mindebbe pedig semmilyen körülmények között nem nyugodhatunk bele. Perge Ottó - Kuruc.info 
Forrás: https://kuruc.info/r/20/120717/

A katolikus egyház Jézus „gyilkossági vádját” a zsidó nép egészével szemben.

Címkék: fox zsidó national geographic krisztus gyilkosok

2012.09.27. 13:49

Botrányos felmérés a Facebookon

Ki ölte meg Jézust?

Bocsánatot kért olvasóitól egy dél-amerikai hírügynökség, amiért egy közvélemény-kutatásban arra kérte őket: válasszák ki a felsorolt nevek közül Jézus gyilkosát.

A dél-amerikai Fox arra kérte az olvasókat, hogy válasszanak Poncius Pilátus, a zsidó nép és a vallás arisztokratái közül. A Fox elnézést kért, amiért a zsidó népet is a lehetséges „gyilkosok” közé sorolta. A közvélemény-kutatás egyébként a Facebookon zajlott, és a National Geographic ismeretterjesztő csatorna karácsonyi különkiadás műsorát volt hivatott ily módon reklámozni.

Kétezer éves sérelmek

A Buenos Aires-i Simon Wiesenthal Központ szerint a felmérés rágalmazás, és azt a propagandát erősíti, amely révén az elmúlt kétezer évben a zsidóknak üldöztetésben volt részük.

A csoport felháborodásának adott hangot, szerintük nem kellene elővenni ezt a kérdést, hiszen a Vatikán azt 1965-ben megsemmisítette. Mint ismeretes, a II. vatikáni zsinat 1965-ben visszavonta a katolikus egyház Jézus „gyilkossági vádját” a zsidó nép egészével szemben.

Guadalupe Lucero, a Fox szóvivője elnézést kért a National Geographic nevében is, majd elmondta: a kompromittáló felmérést azonnal eltávolították, és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a jövőben több ilyen incidens ne fordulhasson elő.

 

Az ártatlan megvádolása és elítélése

Krisztus Pilátus előtt (1881)
Szabó István: "Minden műalkotás valódi értéke az expresszivitásban fejeződik ki. Ez pedig itt a megkötözött, vádszékre hurcolt Jézus átadatása – a passio egyik lényeges mozzanata, amit maga Jézus jövendöl: az Embernek Fia Jeruzsálembe megy és halálra adatik, átadatik– tradíció! Az ember legrosszabb tradíciója – az ártatlan megvádolása és elítélése. A Krisztus Pilátus előtt éppen ezt a pillanatot ragadja meg és fejezi ki. Mert bár talán a jézusi alakot első pillantásra nem találjuk, ha azonban az alakot tekintetét, a kifejező kézmozdulatokat, a bontakozó erőszak dinamikus vonalait követjük, akkor azt játjuk, hogy ugyan nem Jézus áll a mértani középpontban, de őreá irányul az erőszaknak ez az átadás-átvétele, az adás-vétel, mely harminc ezüstön forog, egy rabszolga árán. (…)Ha hiányoljuk a feltámadásnak akárcsak szimbolikus jelét (amit a passió-festők azért rendre elrejtenek képeiken), úgy az a válaszom: az magában Jézusban mutatkozik – az ő alakján világlik át az üdvözítés és az örök élet nagy misztériuma."

Vallani mindig csak igazat lehet

Golgotha (1884)
„A felgomolyló sötétség már-már elrejti előlünk a kivégzést felügyelő római centurió alakját. Ő is a sötétedő és süllyedő szakaszban tartózkodik – de róla ezt írja az evangélista: „Látván pedig a százados, aki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!” (Márk 15:39) Ez a kiáltás az elismerés, és a hitvallás szava. Némelyek szerint csak az elismerésé: aki ott szenved és hal, már-már a mítoszok istengyermeke, nemes és dicső lélek. De inkább a hitvallás szava – transzparens szó, mert vallani mindig csak az igazat lehet, vallani hazugságot nem lehet, vallomás ez, igaz beszéd, hitvallás, mely mindig transzparens is. Akiről Keresztelő János azt mondta: néki fel kell emeltetnie, - ezen a vallomáson keresztül emeltetik legelőbb teljes méltóságára, éppen ott halálában.”

 

Íme az ember

Ecce Homo (1896)
„Itt most mindenki egyfelé tekint, Jézusra, akit politikai váddal hurcoltak Pilátus elő, s aki tudja, hogy ez a Jézus ártatlan, s úgy akarja őt szabadlábra helyezni, hogy megostoroztatásával, megcsúfolásával kielégíti a dühös vádaskodókat. Itt azonban már nemcsak vádlók vannak a színen, hanem követők is. A helyzet tehát nem ugyanaz. S ezt Pilátus mozdulata fejezi ki: íme, az ember. Íme, az ember? – Ahogy a megvert és megcsúfolt Jézus állt Pilátus mellett, a reá mutató mozdulat inkább ezt fejezi ki: íme, a tiétek. Visszaadom nektek. Ártatlan. Ártalmatlan. Visszaütni sem tud. Meztelen. Ami rajta van, kölcsöndicsőség, a gyarmati alattvalóra terített katonapalást. Íme, az ember.”

A szabad szó védelmében

Puzsér Róbert

Talán a közelgő szocialista felvásárlás - amitől Isten óvja a Népszabadságot - okozta az izgalmat, aminek hatására megremegtek a tollak, mindenesetre a nol.hu múlt pénteken két olyan véleményt is közölt, amely a szólásszabadság korlátozásának praktikus és elvi igazolását keresi.

Seres Attila az iszlám radikalizmust kifigurázó karikaturisták és a blaszfémia ellen erőszakkal tiltakozó muszlimok pankrációjában az utóbbiak oldalára áll. Úgy véli, a szatirikus hetilap "nem azzal követett el hibát, hogy mosoly tárgyává tette Mohamedet és az iszlám szélsőségeseket, hanem azzal, hogy a karikatúrák megjelentetését úgy időzítette, hogy azzal emberéleteket kockáztat".

Az utóbbi évek során mindenki számára világossá válhatott, hogy tele van a naptár olyan napokkal, amikor nyugodtan lehet az iszlámot kritizálni vagy a prófétát lerajzolni. A lavinát elindító dán karikaturisták, a Sátáni verseket papírra vető Salman Rushdie meg a pár éve meggyilkolt holland rendező, Theo van Gogh sajnos nem találták el az e célra megfelelő pillanatot, de a tevékenységükre válaszul feltörő botrányt és erőszakhullámot nem más okozta, csupán a rossz időzítés. (keserű irónia) Seres Attila érvelésében az a legijesztőbb, hogy ő elfogadja - sőt, talán még támogatja is - a korlátok nélküli rajzolás jogát, csak a fizikai fenyegetés hatására felfüggesztené azt. Ezzel pedig egyszerű receptet ad nemcsak a vallási fanatikusok, de minden frusztrált futóbolond kezébe: ha ütsz, ha ölsz - eléred, amit akarsz. Ha ez a logika létjogot nyer, az sokkal több ember számára jelent halálos veszélyt, mint néhány karikatúra.

Azt meg, hogy egy szatirikus lap provokál, olajat önt a tűzre, botrányt gerjeszt, nincs értelme felróni. Ez a feladata. És ebben a jogában meg kell védeni. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e az újság tartalmával továbbá ízlésesnek tartjuk-e vagy sem.

A politikai korrektség megbukott. Nem csak Magyarországon, hanem a komplett nyugati civilizációban. Nem attól járt le a lemez, hogy a szabad szólás hívei meggyőzték igazukról a széles közvéleményt, hanem attól, hogy a p.c. uralkodásának hosszú évtizedei alatt képtelen volt kigyomlálni a társadalmakból az ordas gyűlöletet, a verbális agressziót meg a xenofób, homofób és egyéb soviniszta uszítást, ezzel szemben "sikerrel" söpört sok-sok éven keresztül szőnyeg alá olyan fontos társadalmi konfliktusokat, amilyenek például nyugaton a muszlimokkal vagy Magyarországon a cigánysággal kapcsolatos súlyos együttélési problémák. Az eredmény ismert: a kísérlet elbukott.

Révész Sándor, a Népszabadság publicistája ezért már nem is bajlódik a szokásos praktikus érvekkel, hanem erkölcsi síkra emeli a dilemmát. A "zsidó pofátlanság" és a "német precizitás" vizsgálata során arra jut, hogy egyik jelzős szerkezet sem fér bele egy kultúrember szótárába, mert minden általánosítás valami rossznak, valami borzalmasnak a melegágya. Talán azt se bánná, ha érvei mögé nem csak a saját meggyőződését, hanem a Btk. vonatkozó paragrafusait is fel tudná sorakoztatni. Néhány ellenérvet mindenesetre hadd vessek fel ennek kapcsán:

1. A nemzetkarakterológia létező fogalom, aminek semmi köze a rasszizmushoz. A "német precizitás" vagy a "kínai szorgalom" mérhető, tapintható, kulturális alapon magyarázható tények. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs trehány német vagy lusta kínai, de pontosan mutatja, hogy az adott közösség milyen értékek mentén szerveződik, és miket preferál. A nemzetkarakterológia talán inkább játék, mint tudomány, de vele és általa jobban értjük magunkat és a világot.

2. A "zsidó pofátlanság" a fentiekkel szemben egy antiszemita toposz. Igazolhatatlan és értelmezhetetlen zsigeri butaság. És ne legyen kétségünk, bármilyen buzgón is kerüljük a "francia könnyedség" kifejezést, attól még az antiszemita szubkultúra nem fogja visszafogni magát. A büntetőjog pedig csak akkor lesz képes bármit szankcionálni mindebből, ha Adytól - Woody Allenig eltávolít minden nemzetre, vallásra, nemre és életkorra tett pozitív vagy negatív utalást. Valójában ez lenne az a pillanat, amikor a civilizációnk felszámolja önmagát.

3. Olyan világban szeretnék élni, ahol bárki nyugodtan beszélhet "zsidó pofátlanságról", ha úri kedve úgy tartja. Egyrészt azért, mert a szabad véleménynyilvánítás mindenkinek természettől való joga, amit az ostobaságával nem játszhat el, másrészt pedig azért, mert csak így lehet őt megérteni, így lehet vele vitázni és esetleg meggyőzni arról, hogy ez egy egyszerre immorális és ostoba álláspont. Tiltani, bezárni, megfélemlíteni - ez nem a szabadság és a humánum logikája.

4. Kénytelen vagyok megjegyezni továbbá, hogy a fentiekkel szemben a "zsidó ész és okosság" már egy egészen más kategória. A "pofátlanság" vagy a "precizitás" kulturális kérdés, okosnak lenni viszont a köznapi értelem alapján inkább születési adottság és nem tanult készség. Valóban igaz, hogy a zsidó közösség tradicionálisan megbecsüli a tudást, az iskolázottságot, a "zsidó ész" fogalma viszont már lassan fajelmélet. És jobb világban élünk attól, hogy erre egy újságíró hívja fel a figyelmet, nem pedig egy ügyész.

5. Annak érzékeltetésére, hogy a nemzetkarakterológia milyen izgalmas és komplex terület, vegyük példának a "magyar kreativitás"-t. És még mielőtt megírnánk a feljelentést, gondoljunk bele, hogy a kreativitás nem az agy kapacitásáról/teljesítményéről, hanem a gondolkodás módjáról/jellegéről szól. És mi magyarok ebben köztudottan erősek vagyunk. A találmányok számában vagy az adófizetés elkerülésében ez világosan tetten érhető. Épp ilyen kreatívan kerüljük meg a tilalomfákat is, ezért sincs értelme ilyeneket állítani ebben az országban.

1954. szeptember 14-én az Orenburgi területhez tartozó, az Uráltól délre fekvő Tockoje község felett az atombomba felrobbantására.

Címkék: atom usa halál szovjet kisérlet robbantás nagaszaki hirosima

2012.09.26. 09:58

Hirosima és Nagaszaki. Ki ne ismerné az amerikai hadsereg által 1945. augusztusának elején ledobott két atombomba által elpusztított városok nevét, mely két atombomba azonnal térdre kényszerítette az akkor még harcoló japán hadsereget, s ez az ország feltétel nélküli kapitulációjához vezetett. Az eset szörnyű, bár ha belegondolunk, hogy az Európát addigra már maga alá gyűrő szovjet Vörös Hadsereg milyen elánnal fordult szembe Japánnal, elképzelhetjük, hogy nem elégszik meg az azóta is birtokolt négy Kuril-sziget (Kunasirira, Itoropura, Sikotanra és Habomai) elfoglalásával, s a Szovjet-Japán határ valahol Tokiótól pár kilométerre húzódna. Belegondolni is szörnyű!

Mindezen túllépve, s fejet hajtva a két atomcsapás áldozatainak emléke előtt, idézzünk fel egy másik, „kicsit” agyonhallgatott atomcsapás történetét.

Szovjetunió kilenc évvel a fent említett amerikai atombombák ledobása után – kicsit „romantikus” módon – szintén birtokába jutott az atomfegyver előállításának titkához, de személyes tapasztalattal nem rendelkezve, működését, s hatását mindenképpen ki akarta próbálni. A feladatot az Európa leigázásával már hírnevet szerzett G. K. Zsukov marsall kapta. Zsukov, mint más esetekben is, nem sokat teketóriázott, s úgy határozott, hogy egyszerre próbálja ki a szovjet atombomba hatását mind a katonákon, mind pedig a civil lakosságon. Így került sor 1954. szeptember 14-én az Orenburgi területhez tartozó, az Uráltól délre fekvő Tockoje község felett az atombomba felrobbantására. A hadgyakorlatnak álcázott akció fedőneve "Sznyezsok" azaz "Hópehely" (pontosabban: Kis hó - DM) volt.

A szovjet légierő 1954. szeptember 14-én egy TU-4-es nehézbombázója 13 km magasságból dobott le a Hirosimát és Nagaszakit elpusztító bombákkal azonos, kb. 40 kilotonna TNT hatóerejű atombombát, mely bomba hozzávetőleg 350 m magasban robbant. A cél az volt, hogy egyrészt információt gyűjtsenek az atomrobbantás hatásairól, másrészt az akciót katonai gyakorlatnak szánták egy esetleges nukleáris támadás ellen. A gyakorlat keretén belül a katonáknak, meg kellett szállniuk a területet a robbanás után. Ebben az időben még úgy vélték, hogy az atomot képesek lesznek a tüzérséghez hasonlóan, taktikai fegyverként bevetni. Később, a robbantás utáni sugárzás következtében közel 55 ezer ember (!) veszítette életét, katonai és a közelben élő civil személyek is.

Itt adjuk át a szót Földi Pál ezredes: "Az igazi Zsukov" c. könyvének: „Aki védelmi háborúra készül, annak ilyesmire nincs szüksége. A szovjetek támadásra készültek ... A topszkojei (helyesebben Tockoje – az elírás valószínűleg a cirill és a laton ABC közötti különbözőségből származik – DM) gyakorlótéren felépítettek egy rendkívül erős védelmi állást, amelybe az elképzelt ellenséget telepítették. Harckocsikat, lövegeket, bunkereket és élőerőt is! Elvégre tanulmányozni kellett, megfelel-e a nukleáris csapás az áttöréshez. Kik voltak ezek az élőerők? – Ma már ezt is tudjuk. Ötezer német hadifogoly. (Lityeraturnaja Gazeta 1999. szept. 5-i száma) (180-181. old.)… Az egész nyugati világot bejárta a nyugati szövetségesek nyavalygása és a hadtörténészek vitája, hogy az SS Le Paradisnél vagy Malmedynél most 5, 10, vagy 30 hadifoglyot végzett ki. De ezeknek a már Lenin által "hasznos idiótáknak" nevezett nyugati intellektueleknek egy szava sem volt, hogy 5000 német hadifoglyot porrá és hamuvá változtattak szovjet barátaik pár másodperc alatt .. - Ezek után már azt se említsük, hogy a környék civil lakosságát sem telepítették ki, és a területen ezrével tartózkodtak házi és egyéb állatok. ... (181. old.)…  A nukleáris csapás sújtotta területre behatolt a támadó fél, vagyis a Vörös Hadsereg 45 ezer katonája. Ezek részben harckocsiban ültek, részben csapatszállító járműveken, mindannyian gázálarcban és impregnált papírköpenyben. (181-182. old.)”

Eddig az idézet, mi pedig elgondolkozhatunk a pusztítás nagyságán, mely pusztítás nem csak a katonákat, hanem a civil lakosságot sújtotta, s melynek áldozataira a kommunizmus évtizedei alatt még gondolni sem volt szabad. Pedig, és itt ismét Földi Pál ezredes könyvét idézzük: „Topszkojéban már a harmadik napon tömegesen jelentkeztek a megbetegedések. Egy karantént hoztak létre Cskalov faluban, sokszoros szögesdrót mellett egy sátorvárost, amelyben ezrével hullottak el hetek alatt a gyakorlat résztvevői. ... Akik messzebb voltak a robbanás epicentrumától, azok úgy vélték, szerencsések voltak. De amikor megszületett vízfejű, gyenge csontozatú, vagy éppen kéznélküli gyerekük, akkor elhagyta őket a szerencse. Igazi szerencséje csak Zsukovnak volt, aki messze a robbanástól egy sugárbiztos óvóhelyen lapult (186. old.).  Előléptették, majd az SZKP KB állandó tagja lett. (183. old.)”.

Egy másik dokumentum szerint: „Első gyermeke halmozottan fogyatékosként született, 12 éves korában meghalt. A második megérte a 36. életévét – tolószékben. Totkoj környékén sok száz gyerek született torzulásokkal, a rákos megbetegedések huszonötször gyakoribbak, mint máshol….Bata István egykori honvédelmi miniszter és Székely Béla vezérkari főnök is részt vett a Moszkvától pár száz kilométernyire levő Totkoj közelében, 1954 szeptemberében végzett és eltitkolt kísérleti atomrobbantáskor – tudtuk meg a Magyar Nemzetben közölt írás nyomán jelentkező Köves Istvántól, a Koliszka Bölcső Alapítvány igazgatójától, az atomrobbantások következményeinek kutatójától.

Hát ezekre az áldozatokra (is) kell a művelt világnak emlékezni!

 

Dobai Miklós

 

Fokozódik a Mossad aktivitása Magyarországon – Ébresztő!

Címkék: izrael háború irán közel-kelet diktátum magyarország megszállása

2012.08.30. 17:31

Fokozódik a Mossad aktivitása Magyarországon – Ébresztő!
Minden ország, minden vezetőjének, minden médiának illene tudnia végre az igazságról

Módszeres előkészületekre utal az izraeli titkosszolgálat aktivitása hazánkban. Folyik az etnikai feszültség irányított élesítése, a stratégiai objektumok elfoglalása, az izraeli haderő betelepülése. Az elhárítás belső háborút vív, a kormány sodródik, a nemzeti oldal felkészületlen, a gárda-szerű szerveződéseket megvezetik.
Hétfőre virradó éjjel ismét lecsaptak az Mossad által fizetett bérgyilkosok, ezúttal megint egy nyírségi településen, Kislétán. A rendőrség konkrét eredményt ez esetben sem tud felmutatni, csak azt erősítették meg újra: az elkövetők profik. Már arról is terjeng szóbeszéd, hol toborozta a bérgyilkosokat az izraeli titkosszolgálat. A bérgyilkosok – illetve megbízóik – egyre inkább figyelmet fordítanak arra, hogy az áldozatok lehetőleg dolgozó, úgymond tisztességes cigányok legyenek, és gyerek is legyen az áldozatok között. A gyilkosságokra hivatkozva és a Magyar Gárdával rémítgetve cigány bűnbandákat fegyvereznek fel, úgymond ’önvédelem’ okán. Erre vonatkozóan még csak Budapest egyes kerületeiben terjednek információk, de valószínűsíthető, hogy ugyanez zajlik vidéken is, különös tekintettel Borsod és Szabolcs megyére.
A zsidó érdekű ’őrző-védő’ cégek sorra felügyeletük alá vonják a kulcsfontosságú intézményeket, többek között a honvédség laktanyáit, raktárait is ezek őrzik. Az In-Kal a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel is.
Az izraeli haderő folyamatos beáramlásáról újabb és újabb információk bukkannak fel. Már most zsidó katonák százai állomásozhatnak Magyarországon. A honvédség leszerelése, az állomány szétzavarása, a hadianyagok megsemmisítése már régen megtörtént. A rendőrség vidéki őrseit a cigányok sikertelen besorolása után azoknak biztonsági őrökként való alkalmazásával hígítják. A rendőrök minden szinten igyekeznek kivédeni a belső támadást. Sőt, mivel ők látják át legjobban a hatalom nemzetellenes intrikáit, szervezetileg is igyekeznek fellépni. Nem véletlenül áll a Tettrekész Magyar Rendőrök Szakszervezete a támadások célkeresztjében. Szima Judit főtitkár ellen bírósági eljárás folyik, a rendőröket a nemzeti oldalra beépített ügynökök és aránytalan fellépés parancsával igyekeznek parancsmegtagadásra és támadható nyilatkozatok kiadására bírni.

A Nemzetbiztonsági Hivatal berkeiben komoly belső háború folyik a zsidó irányítás és az állomány jobb érzésű magyarjai között. Laborc Sándor leváltása, Ficsor Ádám titkosszolgálatokat felügyelő miniszter lemondása nem véletlenek.
Más külföldi titkosszolgálatok is dolgoznak hazánkban, látszólag egyelőre várakozó állásponton.
Az egyébként nemzetidegen kormány gyakorlatilag a műveletekbe nincs bizalommal beavatva. Sodródnak a Mossad irányította eseményekkel, kétségbeesve igyekeznek legalább látszólagos vezető pozíciót tartani. Nagy erőkkel keresik a cigánygyilkosságok elkövetőit – akinek megtalálását a profi munka mellett az alsóbb rendőri szintektől a legmagasabb pozícióig jelen lévő Mossad-ügynökök teszik lehetetlenné. Keresik a megoldást az általuk keltett, de a kezükből kicsúszott gárda-problémára. Bizonyítékhamisítással, hamis vallomásokkal (Kiskunlacháza, Budaházy-ügy) igyekeznek kezükben tartani a felgyorsult eseményeket. A túlélésért folyó vergődésük egyértelmű. Csak egy valamit tudnak biztosan: nem szeretnének hatalmon lenni, mikor a következő ciklusban felborul a rend.
A hazafias erőket meddő tiltakozásokkal, demokratikus játszadozással kötik le. Bár egyre kevesebben bíznak a demokratikus változás lehetőségében, a nemzeti oldal teljesen felkészületlen azzal szemben, ami az ordító jelek szerint hamarosan az országra következik. Mindennel el vannak foglalva, csak azzal nem, hogy felkészüljenek. A változásért leginkább tenni kész fiatalok a Jobbik választási eredményeinek eufóriájában ülnek. A gárdaszerű szerveződések mozgósítható állománya körében felkészítésről és eszközökről terjesztenek legendákat – amelyeket még senki nem látott. A gárdák vezetése a jelek szerint megbízható, ezért kérdéses, hogy ezek az altatások honnan erednek? Javasoljuk, ezek legkomolyabban vett kivizsgálását, és a tagságuk felrázását, majd felkészítését! Ébresztő!

Felkészületlenek vagytok, és nincs semmitek!

A militáns szerveződések környékén ügynökök házalnak ládaszámra való vadonatúj dolgokkal. A kérdés: honnan?
A dolgok betetőzése a következő parlamenti ciklusban várható. Az elkerülhetetlen összeomlás a Fidesz kormányzásának közepére datálható – hacsak a Mossad érdekei nem sürgetik meg. Tudni kell, hogy a következő időszakban az izraeli érdekek kormányzati szintű kiszolgálása teljes mértékű lesz. A Fidesz zsidópárt a szocialistáktól jóval közelebb áll Izraelhez. (A legnagyobb barom az, aki most előrehozott választást követel!)

A Fidesz ezúttal magával hozza Izraelt. A párt a legszorosabb kapcsolatban áll azokkal az erőkkel, akik most a Kárpát-medence totális megszállását készítik elő, telepítik be a zsidó haderőt, és irányítják a háttérből az eseményeket. A nyílt diktatúra jegyében már jövő évben megkezdődik az ellenállás felszámolása, várható a hungaristák bebörtönzése.
A nemzeti párt a tervek szerint a Fidesz érában teljesen elzsidósodva részévé válik a hatalommentésnek, asszisztál a hungaristák és a köréjük tömörülő szabadságharcosok elleni fellépéshez. Más lehetőséget a zsidó demokrácia játékszabályai szerint nem kaphatnak.
Ma már nincs kétség: azok az események, amelyeket az MNA ’Jövőnk’ című kiadványában évekkel ezelőtt előre jelzett, most bekövetkeznek. Az idő elfogyott! Felszólítunk minden tettre kész hazafit, hogy sürgősen soroljon be a legközelebbi Népi Akciócsoport zászlaja alá, rohamléptekben kezdje meg a felkészülést! A kevésbé felkészültek jelentkezzenek mozgalmi munkára az Egységes Magyarország Mozgalomba. Senkit nem érdekel, ki hol próbálkozik jelenleg más megoldást keresve. Nincs más út, csak a hungarista ellenállás!

De még mennyire fokozódik:
Az egyik szemem sír....

Folytathatnánk, hogy a másik nevet (esetleg úgy is, hogy üveg, vagy...), de szerdán, egy feljegyzés érkezett a nyilvánosság számára, amely egy részletes tervet tartalmaz a nem provokált izraeli támadásról Irán ellen, és ami a feljegyzés szerint hamarosan bekövetkezik. Eszerint inkább a "sír" a megfelelőbb a másik szememre, mert az Irán elleni támadás azt jelenti, hogy a "kazár-zsidó menekültek" ellepik Európát, Amerikát, és Ausztráliát, de főként Magyarországot, és úgy általában minden, már régen erre a célra előkészített területet.
A bejegyzés először az amerikai blogger, újságíró Richard Silverstein révén jelent meg, majd a BBC és más médiumok is terjeszteni kezdték. Silverstein azt írja, hogy elkészítették a tervet Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök és a honvédelmi miniszter, Ehud Barak megrendelésére, hogy meggyőzzék a nyolc tagú izraeli védelem bizottságot, és a kormány más tagjait a gyors és egyoldalú döntésről.

Silverstein szerint, "Izraeli támadás indul összehangolt sztrájkkkal, beleértve a példátlan számítógépes támadást is, amely teljesen megbénítja az iráni rezsimet." A cél az, hogy megakadályozzák az iráni kormány és a hadsereg minden kommunikációját, hogy az ország vezetése a "sötétben" ne tudja mi történik a főbb szolgáltatások és bázisok területén. Természetesen a villamosenergia-hálózatot is le akarják állítani az országban.
Ugyanakkor "nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal lőné Izrael Iránt", írja a feljegyzés. Párhuzamosan ezekkel, izraeli tengeralattjárók támadnák a Perzsa-öbölben az iráni nukleáris létesítményeket Arak, Esfahan, Fordo és más helyeken. A kilövésre szánt "több száz rakéta", amely az iráni rezsim parancsnoki láncát és az ellenőrzés képességét szűntetné meg, megsemmisítené az Irán nukleáris és rakéta-programokhoz épült tudósok lakásait is, mint fontos célokat. Ezután az izraeli légierő gépei repülnek a célpontok ellen, hogy folytassák "a szükséges további támadásokat."

Egy ilyen támadás nagy számú polgári áldozatokkal jár, és az egész térséget káoszba taszítaná. Ez a dokumentum csak a legújabbja az elmúlt hetekben sorozatban kiadott jelentéseknek, és azt jelzi, hogy Netanjahu és Barak a háborúra összpontosít. Az indok alapján nyilvánosan is kijelentették, hogy a tárgyalások során az iráni nukleáris program szűkített keresztmetszetének beszúrása nem sikerült, és a gazdasági szankciók nem győzték meg Iránt, hogy állítsa le a programját. Az iráni kormány kitart amellett, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Matan Vilnai, akit megtartott posztján az izraeli honvédelmi miniszter, bejelentette szerdán egy interjúban, hogy Izrael "készebb, mint valaha" a háborúra Irán ellen. "Nincs helye a hisztériának!" mondta, és becslése szerint Izrael mintegy 500 halálesetet szenvedhet el a megtorlásból kifolyólag, esetleg" kevesebb halottal, vagy talán többel ...
Azonban ez a forgatókönyv, a legjobb szakértelemmel készült".
Én hinnék Vilnainak. Az Izrael szerte kiásott tömegsíroknak szánt hatalmas gödrök, minden egyes általa jósolt számú áldozatnak mauzóleum építését tenné lehetővé, de ne reménykedjenek az érintettek, szorongani fognak.
Szerinte Izraelnek nincs más választása, mint hogy elfogadja ezeket a becsült áldozatszámokat. "Ahogy a Japán a polgárok belenyugodnak a földrengésekbe, Izrael polgárainak is meg kell értenie, hogy számolni kell rakétákkal az otthoni fronton. Ez nem kellemes, de mégis meg kell tenni, és készen kell állnunk rá. "

Ilyen "lelkesítő beszéd" után, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Izraelben a korábban is erős háború-ellenes hangulattól még erősebb alakult ki. Végeredményben ugyanolyan a hangulat, mint a világ többi országában, de elsősorban a cionisták uralta nyugati területeken. Meghamisított statisztikákkal, közvélemény-kutatási eredményekkel próbálják hülyíteni a lakosságot, azt állítva, hogy sokan támogatják a cionista diktatúrák kormánynak nevezett haza -és nemzetárulóit háborús terveikben. Sokan, a hülyének nézettek közül azon meditálnak, hogy "én nem akarok háborút, de a szomszédjaim sem, akkor biztos csak az itteniek nem akarnak, és máshol már igen", de máshol sem akarnak, csak az a néhány gazember, akik kormányuknak nevezi magát.

Alapjaiban vizsgálva a kérdést, egyetlen kormány sem kapott felhatalmazást népe elnyomására, háborúba taszítására, kifosztására, és cionista érdekek kiszolgálására.

Visszatérve Vilnai kijelentéseire, a kormány számításai szerint "több fronton harminc nap" lesz a háború ideje. Ez azt jelenti, hogy Izrael harcot nem csak Irán ellen akar kezdeményezni, de le akar számolni a síita Hezbollah-hal, a libanoni és a palesztin fegyveresekkel is a Gázai-övezetben. Az ellentámadás miatti félelem által esett a sékel árfolyama, majdnem a legalacsonyabb szintre az elmúlt tizenöt hónapban. A Tel Aviv Stock Exchange arány Augusztus 13-ra annyira csekély, amilyet nem láttak az utóbbi három hétben. Ugyanakkor a biztosítás költségek, és az izraeli államadósság folyamatosan nő.
Netanjahu és Barak kedden, azt közölte a Maariv újságban, hogy szeptember 25-ig ad határidőt nyilatkozatra az amerikai elnöknek, hogy az USA fellép-e katonailag Irán ellen. Szintén kedden számolt be az izraeli hírekről Channel 10 News állomás, miszerint az Egyesült Államok és Izrael képviselői találkozót próbálnak szervezni Netanjahu és Obama között körülbelül ebben az időben. Hogy ez idő tájt Obama vállalja-e, az kérdéses, mert az információk szerint azt állította, hogy 2013. június az időpontja a katonai akciónak Irán ellen, ha Teherán nem teljesíti a Nyugat igényeit, vagyis, hogy leállítsák a nukleáris programjukat.

Netanjahu egyértelműen arra játszik, hogy rákényszerítse az Obamba-adminisztrációt Izrael támogatására, ami még egy drasztikus kényszerlépést szülhet. Az első, hogy a választások előtt hadiállapotot hirdetve Obamba felfüggessze az amerikai alkotmányos jogokat, így megtartva bábpozícióját Romney-vel szemben, bár más diktátort terveztek helyette. A második, hogy háborúba kényszeríti az USA-t.
Ez érdekes helyzetet teremt, mert a hadbalépéshez szenátusi jóváhagyás kell, nem beszélve a Bilderberg jóváhagyásáról, ugyanis az USA napjainkig soha "nem támogatta meg" hadüzenettel háborúit, főleg nem az "ötök" parancsa ellenére.

Netanjahu és Barak vagy a Bilderbergtől kapta a parancsot, és ez esetben borítékolható az USA polgárháború, hadiállapottal és statáriummal egybekötve, vagy saját szakállukra, az Izrael-párti amerikai zsidó bankár - kábítószer - fegyvermaffia támogatásával kekeckednek, és akkor könnyen járhatnak úgy is, mint 2010-ben.
Gondolom, lesz olyan aki felkapja a fejét, hogy: Nem minden amerikai zsidó cionista támogatja Izraelt?
A válasz: NEM! Vannak izraeli érdekek, léteznek Bilderberg érdekek és szép számmal akadnak közösek is, de a Bilderberg Group diktál, nem Netanjahu, Obama, vagy Hillary Clinton. Az utóbbiak közül egyik sem ülne posztján, és főleg nem élne, ha kereszteznék a Bilderberg útjait, netán alá is tennének nekik, de a Bilderbergen belül is megosztott Izrael támogatása.
Ne feledjük el, hogy a Rothschild, vagy a Rockefeller-klán, de a brit királyi zsidók sem szeretnék, ha az ál (kazár) -vagy vérzsidók, nyughatatlan vérükkel, kapzsiságból, hatalomvágyból naponta többször szerveznének ellenük merényletet. Ez viszont megpecsételi a sorsukat is (lásd Sztálin)!

Az egyik szemem sír, mert a genetikailag is zsidókat, Nagy Izrael ígéretével "feláldozzák", és számunkra legrosszabbként, mert a "kettős, vagy többszörös állampolgár" kazár-zsidó "menekültek" ellepik Magyarországot, a másik szemem nevet, mert a genetikailag is zsidók nagy része nem rombolhat tovább az Irán-Izrael (Oroszország-Kína, USA-Nagy Britannia-Franciaország) háború után, mivel nem lesznek, és Izrael sem...

(Mottó: Shlomo Sand szerint a palesztinok nagyobb valószínűséggel az igazi szemita nép, így az izraeliek az igazi antiszemiták. Antiszemitizmust a cionisták hozták létre és tartja fenn az állam, Izrael, ahonnan indítható minden csapás (pl. lőfegyverek, gyémánt -és szervkereskedelem, hamis zászlók stb.), és létrehozza a WWIII mint ahogy Albert Pike megjósolta. Az antiszemitizmus maga a hamis zászló.)

Minden ország, minden vezetőjének, minden médiának illene tudnia végre az igazságról! Beleértve a vízfej vezetőségét is! Mindezt annak ellenére, vagy pont azért mert ők is aktív résztvevői ennek a Magyar Nép elleni totális gyilkolásnak! Legalább megtudják, hogy itt mindenki tudja, ismeri a közreműködésük mélységét és bizonyíthatóságát!

pitizzetek maffiózók az egyensúlyozás bajnokának ….

A globális felmelegedés

A felszabadítók ajándéka   2010-08-03 18:13:38, kedd A Szabadság felszabadító ajándéka: torszülött falludzsai gyermekek (18+) Írásunk egy német honlapon Link megjelent írás alapján készült, de annak nem pontos fordítása. Elolvasását gyengébb idegzetű olvasóinknak nem ajánljuk. Az amerikai haderők 2004-ben iszonyatos mészárlást hajtottak végre az iraki Falludzsában. Ennek során több tízezren haltak meg. Ugyancsak több tízezren szenvedtek borzalmas sérüléseket. Az ostrom során az amerikaiak fehér foszfort, szóróbombát és szegényített urán lövedéket vetettek be, ami a város 60 %-át elpusztította. Az embertelen támadás óta a maradék lakosság egészségi állapota erősen megromlott. A falludzsai fiatal nők félnek gyereket szülni, mert folyamatosan nő a súlyos rendellenességgel született gyerekek aránya. Ilyen rendellenességek a groteszk eldeformálódás, hiányzó fej, másoknál két fej, egyik szem a homlokon, pikkelyes bőr, hiányzó végtagok, félelmetes burjánzások, rákos daganatok. 2009 szeptemberében a falludzsai General Hospitalban 170 baba született. Ezek 24 %-a az első héten meghalt, a halott babák háromnegyede deformálódott volt. A háború előtti összehasonlító adatok: 2002 augusztusában ugyanott 530 gyerek született, ezek közül hatan haltak meg az első héten, és csak egy volt torzszülött. Világos az összefüggés a fegyverek okozta szennyezettség és a születési rendellenességek között. A halálos szenny megfertőz mindent, a tüdőbe, ivóvízbe jut, genetikai károsodást és tömeges megbetegedéseket okoz. A falludzsai orvosok nemcsak a torzszülöttek számának növekedését regisztrálják 2003 óta, hanem az elvetélésekét is. De ami még riasztóbb: Az orvosok szerint még a túlélő csecsemők is számos esetben válnak később fogyatékossá. Az egyik temető sírásója is megerősíti: a naponta eltemetett 4-5 kisded többsége torzszülött. Az amerikaiak által használt fegyvereknek rettenetes a következményük. Irak olyan országgá vált, ahol nem tanácsos gyereket hozni a világra. A halál itt részletekben arat. Az amerikaiak és szövetségeseik megszegik a vonatkozó ENSZ-határozatokat, a Genfi Konvenciót, a Hágai Hadviselési Szabályzat előírásait, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának előírásait. A genocídium bűnében vétkesek. De nem csak Falludzsában ilyen a helyzet. Bászra, Bagdad, Al Najaf: mind fertőzött vidékek. Más országok, melyekben az USA és a NATO illegális támadó hadjárataikat folytatják, szintén elszenvedik a vegyi fegyverek és az uránmuníció pusztító hatását. Feltesszük a kérdést: hol vannak a Zöldek és a baloldali környezetvédők (Greenpeace), akik minden fókabébi és jegesmaci miatt krokodilkönnyeket hullatnak és hiperaktívvá válnak? Hol van tiltakozásuk a háború és következményei ellen? Mi van aggodalmaikkal az ártatlan gyerekek miatt? Többet érnek számukra az állatok, mint az emberek? Vagy csak azért van ez így, mert az áldozatok ,,csak" arabok és muzulmánok? Csak a radioaktív uránpor miatt tömegesen kellene a Zöldeknek és más bolygómegmentőnek a barikádra menniük. És ehelyett? Halotti csend. Semmit sem szólnak ezek a képmutatók! Pedig a radioaktív mocsok a széllel hozzánk is, Amerikába is eljut. És hol vannak az egyházak? Hol képviselik hitüket és parancsaikat? Bizonyos körök évtizedek óta vádolják a katolikus egyházat (egyébként alaptalanul), hogy az nem emelte föl szavát elég határozottan a zsidók érdekében a II. Világháború alatt. Ezek a körök hol vannak most? Miért nem kérik számon az egyházaktól, hogy nem emelik fel szavukat a népirtás ellen? De nem csak ők, hanem a felelősök a hadban álló országok kormányaiban, pártjaiban, a médiában, szervezetekben, egyesületekben, - akik tűrik saját országaik részvételét az igazságtalan háborúban, és inkább félrenéznek - mélyen szégyelljék magukat! Ezt a borzalmas háborút semmivel nem lehet igazolni. Pont. Ezeknek a gyáváknak, akik az amerikai kormány talpnyalói, egész nap a torzszülöttek képeit kellene mutogatni, hogy lelkiismeret-furdalásuk legyen, és végre valamit tegyenek. De ezeknek nincs gerincük. Kussolnak a nagy testvér előtt és rendre küldik a kért katonai kontingenst, ha kell Irakba, ha kell, Afganisztánba. Én azonban nem tudok belenyugodni ebbe. Valaminek történnie kell. Hallatnia kell végre hangját a világ közösségének. ,,Vétkesek közt cinkos, aki néma", mondta nagy költőnk, Babits Mihály. Javaslataim a legsürgősebb tennivalókat illetően: 1. Független bizottság vizsgálja ki az iraki torzszülötteket. A károsodott gyerekek számára nyújtsanak megfelelő orvosi kezelést, a szülőket (amennyire lehet), kárpótolják. 2. Meg kell próbálni megtisztítani a vegyileg és radioaktív anyaggal fertőzött területeket. 3. A súlyosan radioaktív szennyezett területekről ki kell telepíteni a lakosokat, számukra új lakóterületeket és munkahelyeket kell létesíteni 4. Az elkövetett háborús bűnök összes felelősét meg kell találni, bíróság elé kell állítani és a legsúlyosabban el kell őket ítélni. 5. Ezeknek a fertőzést okozó fegyvereknek az előállítását és felhasználását azonnali hatállyal meg kell tiltani. 6. Nemzetközi törvényeknek kell garantálnia, hogy azon országokat, amelyek ezeket a fegyvereket használják, szankciók büntessék, továbbá politikai és katonai vezetésük a Háborús bűnöket Vizsgáló Nemzetközi Bíróság előtt feleljen tetteiért. Ezekkel zárja gondolatait az idézett blog. Ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy a magyar médiák igen szűkszavúan számolnak be a szegényített urán globális egészségkárosító hatásáról. Itt szeretnénk megjegyezni: A ,,szegényített urán" megnevezés már önmagában félrevezető, hogy azt ne mondjuk, ,,jelentéktelen színben tünteti fel" a súlyos helyzetet. A természetes urán ugyanis kétféle izotóp elegye: a 235U 0.7%-át, a 238U a 99.3%-át teszi ki. Mivel a ma leginkább elterjedt reaktorok főleg a 235-ös tömegszámú uránt használják üzemanyagnak, szükség van ennek az izotópnak a (részleges) elválasztására az üzemanyaggyártás során. A dúsítás során keletkező hulladék a szegényített urán. Ebben a 235U részaránya kisebb (0.2%-0.3%). Az elnevezés azért félrevezető, mert amennyivel kevesebb ebben az 235U, annyival több benne a szintén hasadó 238U. Szegényített uránt tartalmazó lövedékeket az amerikaiak már a balkáni háború során is vetettek be a kilencvenes évek elején. Tudósok már akkor felfigyeltek a rákbetegségek arányának növekedésére úgy a támadást elszenvedő polgári lakosság, mint az azt végrehajtó katonák között. Magyar nyelven az időközben elhunyt Tóth Judit, kanadai magyar szabadságharcos honlapja Link, a ,,Hazánkért" közölt 2005-ben egy írást a szegényített urán okozta világméretű veszélyekről. Az írás a honlapon még mindig elérhető. Ez év januárjában pedig a Heti Válasz foglalkozott a témával, megítélésünk szerint meglehetősen finoman. E sorok szerzője néhány éve eljuttatta egy, a témával kapcsolatos cikk fordítását egy FIDESZ-KDNP tagnak - aki ma parlamenti képviselő - avval a kéréssel, hogy továbbítsa azt az ellenzékben lévő FIDESZ katonai és külügyi illetékeseinek, és használja fel az ott leírtakat a magyar katonai szerepvállalásról (Irak, Afganisztán) folyó parlamenti vitában. Hogy az illetékesekhez eljutottak-e az információk, nem tudjuk. Tény azonban, hogy a FIDESZ sem akkor, sem azóta nem veri nagydobra, hova küldjük fiainkat. Mint a régi szép szovjet időkben, avval a különbséggel, hogy akkor egy párt nyalta a megszállók (bocs, barátunk és szövetségesünk) talpát, most pedig váltógazdálkodásban kettő. Az egészről pedig egy régi-régi pol-beat fesztivál slágerének refrénszövege jut eszembe: ,,Pilótának ne menj Vietnámba..." Se Irakba, se Afganisztánba, se Iránba - tehetjük hozzá. Bálint József barikad.hu