2012. december 20., csütörtök

Államilag tervezett emberölés



Államilag tervezett emberölés


Államilag osztott halál - Kivégzések a Kádár-korszakban



Az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal visszaélés vétsége miatt halálbüntetésre ítélt Vadász Ernőt a Budapesti Fegyház és Börtön akasztóudvarán 1988. július 14-én, csütörtökön végezték ki. Vele zárult Magyarországon a kivégzések kora. De hogyan küldték halálba a gyilkosokat korábban, a kádári „békeidőkben”?
Sok-sok évszázadot átfogó kivégzéses korszak zárult le a rendszerváltozáskor hazánkban, amikor a halálbüntetést, mint büntetési nemet, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és a 23/1990 (X. 31.) AB határozattal 1990. október 31. napjától megszüntette. Az államilag legalizált gyilkolás ténye azonban ma is emberek ezreit foglalkoztatja. Talán, mert ezernyi legenda szövi körbe, és eddig nagyon kevesen olvashatták tényszerűen feltárva, hogy a XX. század végén miként kellett végrehajtani Magyarországon egy kivégzést.
Terhes nő, elmebeteg nem akasztható
Kezdjük azzal: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1966. évi 21. számú törvényerejű rendelete, a büntetés-végrehajtási szabályzata írta le a kivégzések pontos menetét. (Megjegyzem: ezt a törvényerejű rendeletet 1979-ben módosították, de az új rendelkezés korántsem ad olyan pontos leírást, „használati útmutatót” a kivégzésben érdekelteknek, mint elődje.)

Az 1966-os szabályzat szerint „A halálbüntetés végrehajtásáról az első fokon eljáró bíróság gondoskodik. A halálbüntetést csak akkor lehet végrehajtani, ha a kegyelemre irányuló kérelmet elutasították. A kegyelmezést megtagadó döntés kihirdetése előtt a végrehajtásáról gondoskodó bíróság az elítéltet igazságügyi orvosszakértővel (bírósági orvossal) vagy a büntetés-végrehajtási intézeti orvossal megvizsgáltatja annak megállapítása végett, hogy a halálbüntetés végrehajtásának nincs-e törvényes akadálya. Teherben lévő nővel és elmebeteggel a kegyelmezést megtagadó döntést közölni, és rajtuk a halálbüntetést végrehajtani a terhesség megszűnte, illetőleg felgyógyulásuk előtt nem szabad. Ha a halálbüntetés végrehajtásának törvényes akadálya van, a bíróság ezt végzésben megállapítja, és közli a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokával. A parancsnok az elítélt felgyógyulásáról vagy terhességének megszűntéről a bíróságot haladéktalanul értesíti.”
Ezek a rendelkezések vezetik be azt a fejezetet, amely „A halálbüntetés végrehajtása” címmel került a jogszabályba.
„Ha a halálbüntetés végrehajtásának nincs akadálya, a kegyelmezést megtagadó döntés kihirdetése előtt a bíróság megkeresi az illetékes büntetés-végrehajtási intézet parancsnokát annak megállapítása végett, hogy a tervezett időpontban a halálbüntetés végrehajtásának van-e akadálya. A parancsnok a bíróság által meghatározott időre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától ítéletvégrehajtó kirendelését kéri, és ezt az intézkedést haladéktalanul közli a bírósággal. A kegyelmezést megtagadó döntést a bíróság az ügyész, az elítélt és a védő előtt hirdeti ki. A kihirdetés feltételeiről a parancsnok gondoskodik. A halálbüntetést, a kegyelmezést megtagadó döntést kihirdető napon kell végrehajtani, lehetőleg a kora reggeli órákban” - rendelkezett következő paragrafusában a jogszabály.
Utolsó kívánság - finomabb vacsora
Ezt követő kitételeiben szinte óráról órára beszabályozta a tvr. mind a halálra ítélt, mind pedig az őrzéséről gondoskodott lehetséges lépéseit.
„A kegyelmi kérvény elutasításának kihirdetése után az elítéltet az erre a célra kijelölt zárkában kell elhelyezni, és az Őrszolgálati Szabályban foglaltak szerint kell őrizni. Ha egy időben több elítélten kell halálbüntetést végrehajtani, minden elítéltet külön zárkában kell elhelyezni. A halálraítélttel - a látogatóhelyiségben - védője és azok a hozzátartozói beszélhetnek, akikkel a halálraítélt is beszélni kíván. A halálraítélt és látogatói egymást nem érinthetik, egymásnak semmit nem adhatnak át. A halálraítéltnek - kérelmére - lehetővé kell tenni, hogy végrendelkezzék. A halálraítélt térítés nélkül - a norma szerinti élelmezésnél jobb élelmezésben részesülhet. Dohányneműt is lehet neki adni.”
A törvényerejű rendelet szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a közvélekedésben annyira elterjedt „utolsó kívánság joga” a szocialista Magyarország ítélet-végrehajtásában nem létezett. Az egymás megérintésének tilalma pedig teljesen kizárt mindenféle érzelmes búcsút.
A kivégzés menetét szabályozó rendelkezés természetesen a bitó alá vezető útra, s magára a kivégzésre is meglehetősen szigorú útmutatást adott. 

Az utolsó magyar hóhér - MTV, Múlt - kor

Sztojka cigány nem érti a népharagot - Riasztás (2012-06-19)

Megdöbbentő kisfilm az olaszliszkai gyilkosságról

ÁVÓ-sokra emlékeztek

Kádár János utolsó beszéde - Janos Kadar's Last Speech

Ávósok-A kommunista párt terrorszervezete 1.rész

Ávósok-A kommunista párt terrorszervezete 2.rész

Ávósok-A kommunista párt terrorszervezete 3.rész

ÁVÓsok gyerekei ülnek a parlamentben

ávós gyerekek ülnek bankokban,NBHban,parlamentben

Még mindig az ÁVÓ-sok gyerekei vannak hatalmon

Horák Nóri feltételezett gyilkosai megszólalnak...

A Nagy Imre per, 1958 - "Súlyos tévedés áldozata vagyok, kegyelmet nem ké

1956 - Vida Ferenc interjú (aki halálra ítélte Nagy Imrét)

A vérbíró, Vida Ferenc - 1. rész

A vérbíró, Vida Ferenc - 2. rész

Mansfeld Péter - Az '56-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb mártírj

Ténylegesen létezett az emberdaráló (2010-12-15)




„A halálbüntetést zárt helyen, kötéllel vagy agyonlövetéssel, büntetés-végrehajtási intézményben kell végrehajtani. Az ítélet végrehajtásánál jelen kell lenni: a kiküldött bírónak, az ügyésznek, a jegyzőkönyvvezetőnek, két kirendelt orvosnak, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának vagy helyettesének, az ítéletvégrehajtónak, valamint a kivezényelt őrségnek.”
„A bíró - miután az elítélt személyazonosságát megállapította - a kegyelmi kérelem elutasítására vonatkozó döntést felolvassa, majd az elítéltet átadja az ítéletvégrehajtónak, és utasítást ad a kivégzésre. Az ítéletvégrehajtó az elítéltet átveszi, és az ítéletet végrehajtja. A kivégzés megtörténtét jelenti a bírónak. Több halálbüntetés egyidejű végrehajtása esetén az a halálraítélt, akinek kivégzésére utóbb kerül sor, az előbbi kivégzést és a kivégzetteket nem láthatja. Az előbbi kivégzettet el kell takarítani (sic!). Ha az orvosok egyöntetűen megállapítják a halál bekövetkezését, jelentik a bírónak. A holttestet a halál bekövetkezése után harminc percig a bitófán kell hagyni, és arról csak újabb orvosi vizsgálat után szabad leemelni. A kivégzett holttestét - két órán belül - a büntetés-végrehajtási intézetből elszállítani, felboncolni, eltemetni nem szabad.”
Jeltelen sírban, rabtemetőben
A kivégzések végrehajtásáról szóló fejezet nem feledkezik meg a kötelező adminisztráció pontos szabályozásáról sem. Így például előírta, hogy „A kivégzés megtörténtét - a hely és az időpont megjelölésével - a kivégzett nyilvántartó lapjára fel kell jegyezni. A halottvizsgálati jegyzőkönyv egy példányát a kivégzett elítélt irataival együtt meg kell őrizni.”.
Nem tudni milyen megfontolás vezette a jogalkotót a halálraítélt temetésére vonatkozó rendelkezések meghozatalakor. Egy biztos: a törvény teljes szigorával csapott le a bűnös családjára is, amikor a következőket foglalták jogszabályba:
„A kivégzett holttestét nem szabad a hozzátartozóknak kiadni. A holttest temetőbe szállításáról és eltemettetéséről a büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik. A kivégzettek holttestét csak köztemetőben, az ismeretlen holttestek temetésére kijelölt helyen, jeltelen sírban szabad eltemetni. A temetésen a temetkezési vállalat szükséges dolgozói és az ellenőrzést végző büntetés-végrehajtási beosztottakon kívül más nem vehet részt.” (Ezen a szigoron egyébként az 1979 évi módosítás annyit enyhített, hogy a temetés tényéről ekkortól már értesíteni kellett a kivégzett közvetlen hozzátartozóját. Aki dönthetett úgy, részt vesz a temetésen, vagy a holttestet kikéri, s maga intézkedik a temetésről. Ekkor szűnt meg a jeltelen sír is: a kivégzett nevét a nyolcvanas években már feltüntették a fejfán.)
Az akasztás a következőképpen zajlott: a két hóhérsegéd hátulról megragadta az elítéltet, megfordította, és szembeállította a bitófával, a hóhér pedig elöl összekötötte a két kezét. Odavezették a zsámolyhoz, felléptették rá, háttal fordították az oszlopnak, amelyen vastag kötélhurok lógott. Ebbe lépett bele, és a két bokáját összekötötték vele, miután a kötél végét alul csigába fűzték. Eközben az ítélet-végrehajtó létrára állt, leakasztotta a cölöp tetején lévő kampóról az egy méternél is rövidebb kötelet, s a hurkot hátulról a kivégzendő nyakára helyezte.
Ebben a pillanatban az egyik segéd az elítélt testét combjánál fogva megemelte, az ítélet-végrehajtó a kötéllel ugyancsak felfelé húzta, hogy a hurok felső végét a kampóba beakaszthassa, míg a másik segéd a zsámolyt tolta ki alóla. Amint a kötél vége elérte a felső kampót, az ítélet-végrehajtó a végét beakasztotta, a testet elengedték, s már lógott is, a hurok megszorult a nyakon, alulról pedig a bokára hurkolt kötéllel húzták lefelé a lábakat. A hóhér két kézzel leszorította a fejet, majd félrefordította, hogy a gerinc utolsó csigolyáját, az atlaszt kiugrathassa. A halálba induló egy pillanatig érezte, hogy a kötél élesen a nyakába vágódik, de amikor az atlasza kiugrott, azonnal eszméletét veszítette. Az ítélet-végrehajtónak már nem volt más dolga, mint hogy a kivégzett arcát kendővel letakarja. Ezt követően szétnyitotta inget, így az orvosnak már csak oda kellett illeszteni műszerét a mellhez, hogy meghallgassa, leállt-e a szív.
Végül az utolsó kivégzettekről:
Az 54 éves Besze Imréné volt az utolsó nő, aki hazánkban bitófán végezte. Előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt ítélték halálra, és 1969. február 2-án az egri börtön udvarán tették nyakába a kötelet.
A Szegedi Csillag börtönben utoljára 1987. szeptember 3-án sorakozott fel őrség kivégzéshez: ekkor akasztották fel Kókai Barnabást, akit több emberen, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt ítéltek halálra.
Az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal visszaélés vétsége miatt halálbüntetésre ítélt Vadász Ernőt a Budapesti Fegyház és Börtön akasztóudvarán 1988. július 14-én, csütörtökön végezték ki, vele zárult Magyarországon a kivégzések kora.
Bátyi Zoltán
Bátyi Zoltán író-újságíró, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára évek óta kutatja szűkebb pátriánk jelentősebb bűneseteit. Legutóbb kiadott könyve, amit Arató László szerzőtársával közösen írt, „Életfogytiglan - Az apró kortyokban fogyasztott halál” címmel jelent meg. Mindazoknak ajánljuk ezt a riportkötetet, valamint e mű első részét, a „Csillag - börtönkönyv”-et, akik többet is szeretnének megtudni a Csillag hétköznapjairól.

Íme a bérgyilkosok hada, ha megnézed ezeket a filmeket láthatod milyen szerteágazó a bérgyilkosok sora. MIND AZ EMBERISÉG KIIRTÁSÁT AKARJÁK, MÉGPEDIG ÚGY ,HOGY ŐK TÚL ÉLJÉK, ÉS MEGÚSSZÁK FELELŐSÉGREVONÁS NÉLKÜL. SEMMIVEL SEM JOBBAK A MAGÁNYOS BÉRGYILKOSOKTÓL.


Lehetne még sorolni a szörnyű tettek sorozatát , de minek , akit ez sem győz meg azt csak az győzi meg , ha elszenvedi a gyilkosságot, a kitervelt népirtást, a halál leheletét szagolni akarja, azt én nem akarom megmenteni. Csak had menjen egyenesen a vágóhídra, mint a marhák , és had nyivákoljon, hogy ő ártatlan és..... a többi maszlag ami ilyenkor elhangzana, csak süket fülekre talál majd. Jobb tudatosan félni, és esetleg kikerülni a bajt mint belesétálni. Próbálj életben maradni, és figyelj a környezetedre, vedd észre a bajt, és kerüld ki ha lehet.
Nem akarlak másra figyelmeztetni , mint ahogy állítják , hogy terroristák vagyunk, és nekik joguk van legyilkolni bennünket. Ezek után kérdem én kik is azok a terroristák, erre motantól mindenkinek illik tudni válaszolni – Ők a terroristák, és nekünk van jogunk likvidálni őket - . Jól jegyezd meg – ha nem ölöd meg őket, hát ők ölnek meg téged és a családodat, hogy hirmondód se maradjon. - Ne legyetek gyávák , azt mondják és ez igaz is – gyáva népnek nincs hazája - . Nem is érdemlik meg a hazát , mert nincs bennük összetartás, nem kovácsolódtak össze néppé, nemzetté . A nagy család oltalmát nem is élvezhetik, csak mint egyének szállhatnak szembe a szervezett gyilkosokkal, de az biztos halál, de értelmes halál. Példamutatás a sok birkának kik a vágóhídra készülnek, mert oda hajtják őket, mint terroristákat. Nyiljon ki a szemed , bosszuld meg fivéred halálát, e tetü gyilkosokon. Rohadt terroristák, és fasiszták ezek . Egy világot akarnak leigázni, és ha külön külön ölnek meg bennünket , hát ők győznek, mert szervezettek és gyilkosok. 
Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)