A leggyengébb biológiai láncszem az ember

A leggyengébb biológiai láncszem az ember

Étel vagy ürülék? Esetleg mindkettő?

Időkjelei: Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy Görögországban mostantól hivatalosan is árusíthatók a lejárt szavatosságú élelmiszerek. Az intézkedéssel kapcsolatban sok vita alakult ki, azt azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb esetben a manapság sajnos inkább túlzásba vitt tartósítási eljárásoknak köszönhetően, ezek az ételek nem igen különböznek a még le nem járt áruktól. Az alábbi cikk az ételekkel kapcsolatos másik, komolyabb problémával foglalkozik, és bár a cikk írója ennek inkább amerikai vonatkozásait járja körbe, tudjuk, hogy kis hazánkra nagyon is igaz, hogy az Európa nyugati országaiban kapható, jobb minőségű élelmiszerekkel szemben, ide inkább az olcsó és éppen ezért sokszor kevésbé egészséges import ételek kerülnek, tehát az alábbi információk sajnos Magyarországra is igazak.

Forrás: The American Dream

Tilápia haltenyészet Thaiföldön

A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy rendszeresen fogyaszt ürüléket. Van, akit ez nem érdekel, de azért a legtöbb ember, ha tudna róla, elkerülné az ilyen ételeket. Amellett, hogy gusztustalan, az emberi és állati ürülék számos veszélyes baktériumot is tartalmaz. Sajnos az árak alacsonyan tartásáért folytatott állandó harc miatt egyre több az import élelmiszer a polcokon és nem mindenhol olyan szigorúak az élelmiszerbiztonsági szabályok, mint az Egyesült Államokban [vagy Európában és Magyarországon]. Sok ázsiai országban közvetlenül ürülékkel etetik az állatokat, mert ez a legolcsóbb. Az Ázsiából importált halak és szárnyasok például nagy eséllyel disznóürüléken nőttek fel. Az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatósága, az FDA, sok ezer Ázsiából érkező élelmiszerszállítmányt utasított vissza az elmúlt években, mert túl sok ürüléket tartalmaztak. Az FDA azonban csupán az importszállítmányok kevesebb, mint 3 százalékát vizsgálja. Vajon mi lehet a maradék 97 százalékkal?

A Bloomberg cikke az „Amerikai fogyasztók számára jóváhagyott sertésürülékkel táplált tengeri ételekről” például a következőket írta:

Az Egyesült Államokban kapható tengeri ételek 27 százaléka Kínából származik. Az FDA által megvizsgált ilyen szállítmányok gyakran szennyezettek. A hatóság az importált élelmiszerek átlag 2,7 százalékát vizsgálja meg. 2007 óta az FDA 1380 tonna Vietnámból érkezett tengeri ételszállítmányt utasított vissza, mert szalmonella baktériummal vagy egyéb szennyeződéssel voltak fertőzöttek. Szintén 2007 óta 820 kínai szállítmányt utasítottak vissza, amiből 187 tilápia hal volt.

Michael Doyle, a Georgia Egyetem mikrobiológusa szerint Ázsiában nagyon gyakori, hogy a halakat és a rákokat ürülékkel etetik. Sok hal és rák egész életét gusztustalan, inkább szennyvíztárolónak nevezhető tavakban tölti.

Az Egyesült Államokba importált élelmiszerek esetében a legtöbb panasz az élelmiszerek ürülékkel való szennyezettsége miatt van. A csoport elmondta, hogy Thaiföldön például a sokszor egyszerre 20.000 csirkének otthont adó ketreceket egyenesen a hal és ráktenyészetek fölé építik, így a tavakban élő állatok csirkeürüléken növekednek.

A kínai élelmiszertermelők pedig sokszor használnak kezeletlen emberi ürüléket és állati hulladékot a tenyésztett halak táplálására illetve a földeken trágyaként.

„Az ürülék például a Kínában tenyésztett tilápia hal fő tápláléka,” mondta.

Mindenkinek megjött az étvágya?

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint a sertéstrágya gyakran szolgál a szárnyasok és birkák takarmányaként dél-kelet Ázsiában.

A dél-kelet Ázsiára annyira jellemző sertés-zöldség-hal-kacsa láncban a sertéstrágya nagyon fontos összetevő. A kínai gazdák régóta alkalmazzák ezt az integrált rendszert.

A sertéstrágya több mint 20% nyers proteint tartalmaz. Éppen magas proteintartalma miatt, a szárított nyers sertéstrágyát számos szárnyasoknak készült kísérleti takarmányban is alkalmazzák és semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak a húsban vagy a tojásokban. Ugyanezt a terméket használták már sertéstakarmányokban is, maximum 15%-os arányban, birkatakarmányban pedig maximum 40%-os arányban, nagyon jó eredménnyel.

Azt mondják az ember az, amit eszik.

Tényleg olyasmit akarunk enni, ami nagyrészt sertésürüléken nevelkedett?

Persze nem minden gazda ad ürüléket az állatainak. Vannak, akik cukorkával és lejárt szavatosságú élelmiszerekkel etetik őket.

Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy közvetlenül nekünk, embereknek is ürüléket akarjanak „felszolgálni”?

Sajnos ez a nap közelebb van, mint sokan gondolnák. Japánban már dolgoznak azon az eljáráson, aminek segítségével „húst” lehet előállítani az emberi ürülékből.

Érthető, ha ez sokak számára hihetetlen. A DailyTech.com a következőket írta:

A Tokiói Szennyvízszolgáltató 13 millió ember szennyvízéről gondoskodik egy 2200 négyzetkilométeres területen. A cég egy különleges problémával kereste meg Mitsuyuki Ikedát, az Okayama Laboratórium kutatóját: túl sok „szennyvíz üledék” (közérthetőbben fogalmazva emberi ürülék) gyűlik össze náluk.

Tudvalevő, hogy az emberi ürülék nagyon sok baktériumnak szolgál táptalajként, így Ikeda úr szokatlan megoldással állt elő: gyártsanak ételt az ürülékből. (Lásd az erről készült videót: ITT)

A folyamat első fázisában megfőzik az anyagot, hogy a baktériumok elpusztuljanak, majd különböző technológiákkal kinyerik a belőlük származó fehérjét. Ízjavítóként szójafehérjét adnak a keverékhez, ami ezt követően egy „reakció erősítőn” megy át (ami valamiféle kémiai reaktor lehet), ahol a hús szerkezetét utánzó állagot kap, majd végül egy „robbantón” sajtolják át.

Az ízletes „hússzelet” végül kap egy kis piros ételfestéket, hogy színe bizalomgerjesztőbb legyen. Ikeda úr szerint az első kóstolók alapján a legtöbb ember a marhahúshoz hasonlónak mondta a terméket.

Ki enne ilyen steaket? 

Az ENSZ újabb élelmiszerválságra figyelmeztet

Időkjelei: A mai korban az élelmiszerárakat sok tényező befolyásolja, és sajnos az időjárás mellett ezek közé tartozik az emberi kapzsiság is, ami leginkább az utóbbi évek tőzsdei manipulációibannyilvánul meg. (LINK) Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy sokak szerint az egyre fejlettebb időjárás befolyásoló technikáknak is szerepe lehet a több helyen tapasztalt aszályok kialakulásában. Bármi okozza is a rossz termést, Jézus előre figyelmeztetett, hogy az utolsó időkben „lesznek éhínségek”. (Máté 24:7) Azt nem mondta el tanítványainak, hogy ezeket mi okozza majd, csupán azt, hogy erre számíthatunk.

Forrás: Guardian.co.uk

• A globális gabonatartalékok veszélyesen alacsony szinten vannak
• A szélsőséges időjárás miatt kiszámíthatatlan a klíma
• Az emelkedő élelmiszerárak miatt éhséglázadások és tüntetések várhatók

A világ gabonatartalékai olyan veszélyesen alacsony szinten vannak jelenleg, hogy az Egyesült Államokban és egyéb fontos exportra termelő országokban tapasztalt szélsőséges időjárás jövőre igazi éhségválságot okozhat, figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete.

Az Egyesült Államokban, Ukrajnában és egyéb országokban tapasztalt rossz termés miatt a tartalékok az 1974 óta eltelt időszak legalacsonyabb szintjére estek. Az Egyesült Államok, ahol rekord erős hőhullámok és aszály sújtotta a legtöbb gabonatermő vidéket 2012-ben, a jövő évben szükséges kukoricamennyiség 6,5 százalékával rendelkezik tartalékként. Az országban még soha nem volt ilyen kevés kukoricatartalék, mondja az ENSZ.

„Nem termeltünk annyit, mint amennyit elfogyasztunk. Ezért fogynak a készletek. A rendelkezésre álló tartalékok nagyon szűkösek az egész világon, ami azt jelenti, hogy egy előre nem látható eseményt jövőre már nem tudunk kivédeni,” mondta Abdolreza Abbassian, az ENSZ Élelmezési Hivatalának (FAO) vezető közgazdásza. Mivel a fogyasztás az elmúlt 11 évből 6 során magasabb volt, mint a termelés, mindenhol leapadtak a tartalékok. A tíz évvel ezelőtti 107 napnyi tartalékoz képest, most 74 napnál tartunk.

A fő gabonák, mint a búza és a kukorica ára megközelítették a 25 országban éhséglázadást kiváltó 2008-as szintet. A FAO egy hete kiadott adatai szerint a világon jelenleg 870 millió ember alultáplált. Az élelmiszerválság a közel-keleten és Afrikában súlyosbodik leginkább. Az idei búzatermés 5,2 százalékkal múlja alul a 2011-es szezont és a többi gabona is, a rizs kivételével, hasonló helyzetben van, közölte az ENSZ.

Az adatok azután kerültek nyilvánosságra, hogy a világ egyik legismertebb környezetvédője a globális élelmiszerellátás összeomlására figyelmeztetett, ami milliók számára jelentene igazi éhezést, számos országban pedig éhséglázadásokhoz és kormányok bukásához vezetne.

Lester Brown, a washingtoni Earth Policy Kutatóközpont elnöke szerint a világ élelmiszerhálózata összeomlóban van.

A helyzetet tovább rontják a spekulánsok akciói, akik több millió hektár földet vettek meg olcsón, miközben az élelmiszerárak tíz év alatt megduplázódtak, a tartalékok pedig kiapadtak.

„Az emelkedő élelmiszerárak és az egyre terjedő éhezés korszakába léptünk. Mindenhol egyre kevesebb mennyiség áll rendelkezésre és lassan a termőföld lesz a legkeresettebb árucikk a földön, ahogy a világ az élelmiszer bőség korszakából a hiány korszakába lép,” mondja Brown. „Az élelmiszerek geopolitikája mellett fokozatosan elhalványul az olaj geopolitikája.”

„A helyzet nem átmeneti. Egyre gyakrabban leszünk ilyen események tanúi. Az időjárás szempontjából már nem létezik ’normális’. Új fejezethez érkeztünk. Egyre több helyen fognak éhséglázadások kitörni.” 

A Barclays milliárdokat keresett az élelmiszerválságon

A bank nagyszabású spekulációi komoly felháborodást keltettek, miközben újabb milliókra vár éhezés

A Barclays hozzávetőlegesen 500 millió fontot (180 milliárd forintot) keresett két év alatt búza, szója és hasonló gabonákkal folytatott spekulációkkal, kiérdemelve a vádat, hogy a bankok hasznot húznak a globális élelmiszerválságból.

A brit Barkleys bank folytatja a legkomolyabb élelmiszerkereskedelmet az Egyesült Királyságban, de a globális élelmiszerpiacon is a harmadik legnagyobb játékosnak számít, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley amerikai bankóriások mellett.

A múlt hét során a Glencore kereskedőházat érték komoly támadások, miután „jó üzletei lehetőségként” jellemezte a globális élelmiszerválságot.

A Barclays szerepe az élelmiszerspekulációkban azután derült ki, hogy a Világbank nyilvánosságra hozta a júliusi élelmiszerárakat, amelyek sajnos minden eddigi rekordot megdöntettek, mivel a gyenge amerikai és orosz termés példanélküli, 10 százalékos áremelkedést eredményezett a gabonaárakban egyetlen hónap alatt.

Az a tény, hogy egyetlen bank spekulációs tevékenysége is ilyen komoly hatással van az agrárpiacra, tovább erősíti az aggályokat, hogy az árnövekedés miatt lassan az alapvető élelmiszerek is megfizethetetlenné válnak a szegényebb országokban, ahol így éhséglázadások indulhatnak.

Mindeközben az Egyesült Királyságot sem kerülték el az emelkedő élelmiszerárak. A brit Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt hét év során az élelmiszerárak átlag 37,9 százalékkal emelkedtek a szigetországban. A zsír és az olajtermékek ára 63, a halé 50,9, a kenyéré 36,7, a húsé 34,5, a zöldségeké pedig 41,3 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.

A Világfejlesztési Mozgalom jelentése szerint a Barclays hozzávetőlegesen 529 millió font (189 milliárd forint) nyereséget könyvelt el 2010-es és 2011-es élelmiszeripari spekulációinak köszönhetően.

A Barclays és más bankok által a búza, kukorica, kávé, kakaó és egyéb élelmiszereken keresett haszon mértéke valószínűleg növekedni fog idén és az árak természetesen most is emelkedőben vannak. A kukorica ára 45, míg a búzáé 30 százalékot ugrott tavaly június óta.

A Barclays leginkább árutőzsdei alapok felállításával és kezelésével tudott nyerni spekulációs befektetésein. Ezek az alapok nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és gazdag magánszemélyek pénzét fektetik agrártermékekbe, bizonyos díjazás és jutalék fejében. A bank saját állítása szerint saját vagyonát nem fekteti árutőzsdei termékekbe.

Az ilyen alapok létrehozása a szigorú szabályozás 2000-ben történt feloldása óta lehetséges. Az amerikai Árutőzsdei Felügyelet adatai szerint 2000 óta a Barclays és hasonló intézmények összesen 126 milliárd fontot (45 ezermilliárd forintot) fektettek agrártermékekbe.

A Barclays vezető szerepe az árutőzsdei kereskedelemben nagyrészt egykori vezetőjének, Bob Diamond-nak köszönhető, aki a múlt hónap során kénytelen volt lemondani pozíciójáról a LIBOR-botrány miatt. A Barclays vezetőjeként (és a legjobban fizetett brit bankvezetőként) jelentősen növelte a bank árutőzsdei befektetéseinek volumenét.

Utódjának, a múlt héten kinevezett Antony Jenkinsnek, meg kell majd küzdenie az elődje által hátrahagyott hírnévvel és a bankról a botrány kapcsán kialakult előítélettel.

Christine Haigh, a Világfejlesztési Mozgalom kampányfelelőse és a szervezet egyik elemzője szerint „nem kétséges, hogy a legnagyobb brit árutőzsdei játékos azt reméli, idén még jobban teljesít majd és busás hasznot húzhat az emelkedő élelmiszerárakból. A bank viselkedése tovább növeli a spekulációs lufit, amellett, hogy hozzájárul a milliókat sújtó éhezés és szegénység súlyosbodásához.”

A bankok és fedezeti alapok általában azzal érvelnek, hogy a spekuláció kevés vagy semmilyen hatással sincs az élelmiszerárakra és azok volatilitására, illetve, hogy ezt eddig még senki sem tudta bebizonyítani, ami igaz. A Barclays nem kívánta kommentálni, hogy mekkora összeget tervez agrártermékekbe fektetni.

A bank azzal védte magát, hogy szerinte a határidős ügyletek (egy bizonyos mennyiségű termék adott időben és adott áron történő eladására illetve megvásárlására tett megállapodás) segítenek a feleknek, mint mondjuk a gazdáknak vagy pékeknek, hogy megvédjék magukat az áringadozásokkal szemben. „Az ügyfeleink közé befektetési cégek, élelmiszertermelők és fogyasztók is tartoznak, akik azért fordulnak hozzánk, hogy segítsünk nekik kockázataik kezelésében.”

Időkjelei: Az alábbi cikk részletesebben elmagyarázza milyen hatással volt az árutőzsdei szabályok megváltoztatása az élelmiszerárakra, illetve mi lehet a lépés hátterében: Az egyiptomi gyújtódoboz: Avagy hogyan éheztetik a bankok és a befektetők a harmadik világot

Az élelmiszerek történelme 1991-ben, egy olyan pillanatban, amikor éppen senki sem figyelt, ominózus fordulatot vett. Ez volt az az év, amikor a Goldman Sachs úgy döntött, hogy napi kenyerünk kitűnő befektetésnek bizonyulhat…

Sok rabló tőzsdebáró, aranyvadász és nagytőkés régi álma volt, hogy végre olyasmi felett uralkodhassanak, amire minden embernek szüksége van, majd visszatartva a készleteket, a kereslet növekedésével felverjék az árakat.

A hatóságok lázongásoktól tartanak az egyre emelkedő élelmiszerárak miatt

Tudjuk, hogy az élelmiszerárak emelkedésében fontos szerepet játszanak a nagybefektetők által végzettspekulációs ügyletek, más szóval az emberi kapzsiság, de azt is tudjuk, hogy az éhínségeket magaJézus is az idők jelei közé sorolta (Máté 24:7). Szegények és éhezők mindig is voltak, de számuk az utóbbi években soha nem látott magasságokba szökött.

„Ami egy szegény embernek egy darab kenyér, a gazdag ember számára értékpapír eszközállomány.” – Ann Berg, határidős befektető

A Financialpost a következőket írja a a jelenlegi helyzetről:

A globális élelmiszerárak harmadik hónapja folyamatosan emelkednek és ez még nem a folyamat vége, nyilatkozta az ENSZ élelmezésügyi hivatala múlthét csütörtökön, hozzátéve, hogy ezzel erősödik az éhínségek és társadalmi zavargások veszélye a szegényebb országokban.

A rekord gabonaárak is hozzájárultak a tavalyi arab tavasz felkelésekhez a közel-keleten és Afrikában és a világ más területein is éhséglázadásokat eredményeztek.

Az árak, a 2011. februári rekordot követő rövid csökkenés után, ebben az évben is emelkedtek.

A havi árváltozásokat egy élelmiszerkosár alapján mérő FAO index 215,9 pont körüli átlagot mutatott márciusban a februári 215,4 pontos átlaghoz képest.

Bár ez az érték alacsonyabb, mint a 2011. februári 237,9-es rekord, még mindig magasabb, mint a 2007-2008-as globális vészhelyzetet okozó élelmiszerválság idején mért átlag.

„Az élelmiszerválságnak azóta sincs vége,” mondja Emilia Casella, az ENSZ élelmiszerprogramjának szóvivője. „Az árak aggasztóak. Az emberek nem tudják lesz-e mit enniük és állandó bizonytalanságban élnek.”

Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdásza és gabona elemzője a Reuters-nek nyilatkozva elmondta, hogy az év első felében további áremelkedések várhatók, főleg a kukorica és a szója árában, ami viszont a búza árát is felverheti.

A magas élelmiszerárak magasabb importkiadásokat jelentenek azoknak a szegény országoknak, amelyek nem tudnak elég élelmiszert termelni saját szükségleteik kielégítésére.

„A növekvő élelmiszerárak extra nyomást helyeznek a törvényhozókra mindenhol a világon egy olyan időben, amikor eleve kevesebb pénz áll rendelkezésre,” mondta Larbi Sadiki, Észak-Afrika szakértő.

„Észak-Afrikában az élelmiszertámogatás jelenti azt a bizonyos átléphetetlen vörös vonalat, különösenTunéziában és Egyiptomban,” mondta. „Az emberek az utcára mennének, ha a támogatást csökkentenék.”

Az olajár

A magas olajárak is inflációgerjesztő hatásúak. A márciusi fogyasztói árak a 17 eurózóna tagországban 2,6%-kal voltak magasabbak a tavaly márciusi értékhez képest.

„Az élelmiszer árindex és az olajárak között rendkívül szoros összefüggés van. Az olajárak emelkedésével nehéz lesz megakadályozni, hogy az élelmiszerárak ne kövessék ezt a tendenciát,” mondja Nick Higgins, a Rabobank International árutőzsdei elemzője.

Kiszámított készletek

A FAO 2,344 milliárd tonnáról 2,343 milliárd tonnára módosította a 2011-es globális gabonatermés mennyiségét, ami megerősíti a korábbi 1,4%-os búzatermés visszaesésre vonatkozó előrejelzést 2012-re, a 2011-es rekord 690 millió tonnához képest.

Abbassian szerint a kukoricakészlet sem egészen kielégítő. A durva gabonák készlete, amibe a kukorica is beletartozik, akár 3 millió tonnával, 171,3 millió tonnára is csökkenhet a 2011/2012-es szezon végére, ami a legalacsonyabb érték 2008 óta.

Az amerikai kormány a vártnál alacsonyabb gabonakészletről és csökkenő szója- és búzavetésről számolt be, ami tovább növeli a globális gabonaellátás miatti aggodalmakat és ugrásszerű növekedést eredményezhet a gabona határidős ügyletek volumenében.

Az Európai Unió gabonakészletei négyéves mélypontra csökkenhetnek a 2011/2012-es kampány végére, és a csökkenő terméskilátások miatt jövőre további esés várható az kereskedők és elemzők szerint.

A legfőbb termelő országokban tapasztalt időjárás változások miatt óriási áringadozások várhatóak. Ezt a tendenciát erősítené az is, ha az amerikai gazdák a magasabb hozamok reményében több szóját ültetnének ebben a szezonban, mondja Abbassian, amire nagy az esély.

A globális élelmiszerárak csökkenhetnek az év második felében, mivel az új termés enyhít a piaci feszültségen és az egész évre vonatkozó átlagot a 2011-es rekord alá viheti.

Mindenesetre a tartósan magas árak folyamatosan a törvényhozók figyelmének központjában állnak.

„2015-re 7,2 milliárdan leszünk és 2011-ben több mint 1 millió ember halt éhen. A helyzet nem fog javulni, sőt ennek az ellenkezője várható,” mondta Pierre Reuland, az Interpol különleges EU nagykövete az európai biztonsági szakemberek januári gyűlésén. „A szegények számára az életért folytatott harc nem válik könnyebbé.”

---

Tehát mi okolható az éhezők számának növekedéséért? A rossz termés? A fenti cikk is rekord búzatermésről ír 2011-ben. Mi akkor hát a probléma? Ez a rövid rajzfilm erre próbál választ adni:

 Apadó készletek az amerikai élelmiszerbankokban – rossz előjelek 2013-ra

Időkjelei: Nyilván óriási különbségek vannak egyes országok élelmiszerválságai között, hiszen, ami egy nyugati országban csupán az asztalra kerülő étel mennyiségét és/vagy minőségét érinti, az sok fejlődő országban az életben maradást döntheti el. Figyelembe véve azonban, hogy milyen komoly problémát okozhat egyetlen nem várt krízishelyzet is, mint például az Egyesült Államok északi partját ért Sandy hurrikán, az élelmiszerkészletek ilyen mértékű csökkenése új jelentőséget kap.

Forrás: libertyblitzkrieg.com

Az alábbi Reuters cikket olvasva érdemes elgondolkozni, hogy vajon milyen helyzetben lehet az Egyesült Államok élelmiszerellátása az alapvető cikkek tekintetében. Az idei aszály eredményeként a szövetségi kormány a szokásosnál kevesebb élelmiszert vásárolt. A szegény családokat ezekből a készletekből látják el a szükséges élelmiszerrel így az eleve alacsony készletek és a rászorulók növekvő száma miatt előfordulhat, hogy a kormánynak nem lesz miből biztosítania a hiányzó ételt. Ez komoly gondot okozhat 2013-ban és fokozhatja az eleve negatív hangulatot és elégedetlenséget.

A Reuters a következőket írja:

Az elmúlt ötven év legsúlyosabb aszálya alaposan meggyengítette az élelmiszerhez nehezen jutó 50 millió rászoruló amerikai számára fenntartott biztonsági hálót. Az amerikai élelmiszerbankok megkongatták a vészharangot a közeledő ünnepek előtt.

Az Egyesült Államokban található legnagyobb élelmiszerbankok attól tartanak, hogy nem lesznek képesek lépést tartani a megnövekedett igényekkel, amíg az ország lakossága nem talál jobban fizető állásokat. Az egyre apadó amerikai bevételeket illusztrálja az a tény, hogy 2012 augusztusában 47,1 millió amerikai részesült élelmiszertámogatásban az év eleji 45,8 millióhoz képest.

A Los Angelesi Regionális Élelmiszerbank készletei a 2010-es rekord 3,3 heti ellátmányhoz képest mostanra kétheti készlet alá estek, ami rekord alacsony szintnek számít, Michael Flood, az élelmiszerbank elnök-vezérigazgatója szerint.

A múlt nyár óta csökkenő készletek miatt az élelmiszerbank kénytelen volt várólista rendszert bevezetni, mert nem képes ellátni a felügyelete alá tartozó 640 ügynökséget. Jelenleg 565 nonprofit szervezet van a listán.

A kormány által biztosított áruk egykor az amerikai élelmiszerbankok 90%-át magába tömörítő és évente 37 millió amerikai élelmiszerellátásért felelős Feeding America (Amerika etetése) hálózat készleteinek 28%-át tették ki. Ma csupán ellátmányuk 17%-át kapják a kormánytól.

A Second Harvest Élelmiszerbank északnyugat Carolinában azt közölte, hogy a TEFAP (vészhelyzet élelmiszertámogató program) által évente biztosított ételmennyiség a korábbi 500 ezerről 170 ezerre csökkent, ugyanakkor állami támogatásukat is megfelezték. 

Az élelmiszerválság súlyosbodik az elmúlt 35 év legnagyobb, Észak-Európát sújtó aszálya miatt

Forrás: The Australian

Bernard Maquis tehenei az évnek ebben a szakaszában, normális esetben friss füvet legelnének a réten a közép-franciaországi Limousin régióban. Idén azonban a zsenge fű helyett kénytelenek a hideg téli napokra szánt szénával beérni, mivel a hónapok óta tartó szárazság miatt a fű mindenhol elszáradt.

Bernard Maquis a tehenek eladását fontolgatja, akár áron alul is, hiszen így könnyen takarmány nélkül találhatja magát ősz végére. „Már aludni sem tudok. Nem tudom mi lesz,” panaszkodik.

Bernard Marquis nincs egyedül. Észak-Európában 1976 óta nem volt ekkora aszály, a politikusok pedig gazdatüntetésekre, vásárlói elégedetlenségre és megemelt költségvetési terhekre számítanak a rossz időjárás következményeként.

A harmadik világ országai is a tüntetések számának növekedésére számíthatnak, ahogy az európai hőhullám hatására az árak egyre magasabbra szöknek, újabb tömegeket taszítva szegénységbe.

„Válsággal állunk szemben, a válságot pedig kezelni kell,” mondja Nathalie Kosciukso-Morizet, francia környezetvédelmi miniszter asszony.

A meteorológusok szerint Észak-Európában a szokásosnál 50%-kal kevesebb eső esett az elmúlt két hónapban, míg a hőmérséklet 4 Celsius fokkal volt magasabb az átlagnál.

Franciaországban vízhasználati korlátozásokat vezettek be az ország több mint felében és az aszályt már most az 1976-os szárazsághoz hasonlítják, amikor az ország búzatermésének java tönkrement.

Michele Blanchard, a francia meteorológiai intézet, a Meteo-France klimatológiai osztályának mérnöke szerint a különbség az, hogy „1976-ban a hőhullám júniusban, nem pedig áprilisban érkezett.”

Németországban a napsütéses órák száma a szokásos kétszerese volt a tavaszi hónapokban, egyes vidékeken pedig a várt csapadékmennyiség 5%-a esett mindössze. „Kétségbeesetten várjuk az esőt,” mondta Andrea Adams, a Rhineland-Palatinate tartomány gazdaszövetségének szóvivője.

Elmondta, hogy a búza már most elsárgult, a cukorrépa alig nőtt valamit, a rozs pedig összekunkorodott és halódik.

Bernard Maquis a franciaországi Limousin régióban azt mondta, hogy a kukoricának, amivel a teheneit télen etetni szokta, ilyenkor úgy 20 cm magasnak kellene lennie. „Idén csak vegetál a termés,” mondta, hozzátéve, hogy minden jel szerint kénytelen lesz takarmányt vásárolni. „A takarmány viszont olyan drága, hogy nem éri meg. Egyszerűbb felszámolni a gazdaságot.”

Franciaországban egyre több gazda adja el állatait, a hangulat pedig egyre forróbb. Délnyugat Franciaországban a gazdák úttorlaszokat állítottak, több órára megbénítva a forgalmat a múlt héten, mert nem kaptak engedélyt, hogy ideiglenesen vizet vegyenek a folyókból.

A francia kormány már hónapokkal ezelőtt 948 millió eurós segélyt kért Brüsszeltől, de a gazdák azt követelik, hogy a kormány garantáljon kamatmentes hitelt a mezőgazdaságnak, hogy átvészelhessék az idei nyarat.

Belgiumban a flandriai regionális tanács azt mondta, hogy saját költségvetéséből biztosítana EU-s segélyt a gazdáknak, majd a kifizetett összegeket visszakövetelné Brüsszeltől. A 332 millió euró előteremtése azonban nem egyszerű feladat.

Franciaországban a pékek 5 euró centes (kb. 13 forint) drágulásra számítanak a bagett árában, míg Észak-Rajna-Vesztfáliában a paradicsom 26%-kal lesz drágább idén. A kormányzó pártok mindkét országban attól tartanak, hogy a drágulás kormányellenes hangulatot ébreszt majd az emberekben, amit a szélsőséges mozgalmak kihasználhatnak.

Mivel az aszály Kínát és az Egyesült Államok déli részét is sújtja, az ENSZ élelmezésügyi hivatala, a FAO éhséglázadásokra számít a szegényebb országokban.

Az illetékesek elmondták, hogy a gabonafélék globális ára 71%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap alatt és bár Moszkva ígérete szerint felemeli a búza, árpa, rozs, kukorica és liszt exportjára bevezetett tilalmat, ez csak átmeneti megoldást nyújthat a problémára.

Európa több atomerőműve is jelezte, hogy az alacsony vízszint miatt több folyóparti erőműnél kényszerszünet elrendelése válhat szükségessé.

A pezsgő-szőlőt termelő gazdák jelezték, hogy idén nagy valószínűséggel szeptember helyett augusztusban lesznek kénytelenek leszüretelni a termést. 

Az utolsó antibiotikum

Forrás: NaturalNews.com

Az antibiotikumok kora lejárt. Nincs több fejlesztés alatt álló, vegyi úton előállított antibiotikum. A gyógyszeripari cégek felhagytak az antibiotikum kutatással, sorsára hagyva az emberiséget az általuk létrehozott gyógyszerrezisztens baktériumok okozta betegségekkel.

A gyógyszeripar listáján csupán egyetlen szer szerepel ezek ellen: acolistin, egy toxikus vegyi anyag, amit még 1949-ben izoláltak és 1959-ben kezdtek használni a kórokozók elpusztítására.

A colistin képes lehet elpusztítani a gyógyszerrezisztens kórokozókat is, azonban komoly vesekárosodást okoz. A beteg így választhat, hogy a fertőzésbe vagy a gyógymódba rokkan vagy hal bele.

Az elmúlt 34 év során a nagy gyógyszeripari cégek mindössze két új antibiotikum típussal álltak elő, amelyek közül egyik sincs már használatban és már nem is fordítanak pénzt újabb kutatásokra.

„A Pfizer a tavalyi év során bezárta Connecticut állambeli antibiotikum kutatóközpontját, 1200 alkalmazottat bocsátva el állásából,” írja a Washington Post. „A cég Shanghaiba költözteti kutatóegységét… azonban a Pfizer komoly nehézségekbe ütközött kínai létesítményének megnyitása során és nem igazán tervezi az antibiotikum üzletág fenntartását.”

Mint kiderült a merevedési zavarok és a kopaszodás elleni vagy a koleszterinszint csökkentésére kifejlesztett készítmények sokkal többet hoznak a házhoz, mint az antibiotikumok.

Eközben a rezisztens kórokozók miatti halálesetek száma vetekszik a háborúban elesettek számával. Az amerikai járványügyi hivatal tíz évvel ezelőtti adatai szerint a gyógyszerrezisztens kórokozók évi 1,7 millió amerikait fertőznek meg és ebből 99 ezren halnak bele a fertőzésbe. Ez hozzávetőlegesen kétszer annyi ember, mint ahányan életüket vesztették a Vietnámi háborúban és ráadásul tízéves adatokról beszélünk. A rendelkezésre álló számok alapján a jelen helyzet sokkal rosszabb, mint tíz évvel ezelőtt. Az újszülöttek között az ilyen jellegű fertőzések például 300 százalékkal emelkedtek ebben az időszakban.

Dr. Margaret Chan, a WHO vezérigazgató-helyettese is elismerte a helyzet súlyosságát. „Ott tartunk, hogy egy torokgyulladás vagy lehorzsolt térd is gyilkos betegséggé alakulhat,” mondta az Egészségügyi Világszervezet Koppenhágában tartott gyűlésén. „Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia egyre gyakoribb Európában és a világ sok más területén. Elveszítettük első védelmi vonalunkat… A gyógyszerrezisztens kórokozók által okozott fertőzések esetében a halálozási arány 50 százalékkal emelkedett,” mondta.

„Számos egyéb patogénban is rezisztencia alakult ki, bizonyos esetekben minden gyógyszerrel szemben. A kórházak az MRSA, ESBL, CPE és hasonló gyógyszerrezisztens kórokozók melegágyai lettek, növelve a kockázatot, hogy a kórházi kezelés gyógyítás helyett öl. Itt olyan patogénekről van szó, amelyek az utolsó védelmi vonalnak számító antimikrobás szerekkel szemben is rezisztensek.

Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, könnyű megjósolni a jövőt. Egyes szakemberek szerint az antibiotikum előtti korba lépünk vissza. Ez lesz a poszt-antibiotikum kor és nincs új felfedezés a láthatáron. Üres a szekrényünk. A poszt-antibiotikum kor a modern orvoslás végét jelenti.”

A modern orvoslás és a gyógyszeripar gyógymódokat ígér, miközben gyógyszerre rezisztens kórokokozat teremt, gyógyszerfüggőséget, mérgezést és autizmust okoz. A kemoterápia agykárosodást, a vakcinák vesekárosodást, a fájdalomcsillapítók pedig a kábítószer függőség új formáját eredményezik.

A nagy gyógyszeróriások állítása, hogy milliárdokra van szükségük új gyógyszerek kifejlesztésére, csak újabb bizonyíték ennek az iparnak a profitorientáltságára és értelmetlenségére. Miért? Mert a természetben számos olyan hatóanyagot találunk, ami képes legyőzni ezeket a szuper-kórokozókat, csakhogy a gyógyszeripar nem támogatja őket, hiszen szabadalmaztatásuk, tehát monopolizálásuk nem lehetséges, így nem éri meg nekik.

A fokhagyma például a legtöbb ismert gyógyszerrezisztens kórokozót képes elpusztítani. Azt is kimutatták, hogyha a kórházak rézzel borítanák a kezelőfelületeket a fertőzések számát 97 százalékkal csökkenthetnék. Amerikai kutatók arra is rájöttek, hogy nagyobb adag B3 vitaminnal felerősíthetik a szervezet saját immunrendszerét, ami így képes legyőzni az antibiotikummal nem gyógyítható fertőzéseket. Olyan rezisztens kórokozóval sem találkoztam még, amelyik túlélt volna egy oregánókivonat kúrát.

A legfontosabb tehát, hogy éljünk egészségesen, töltsünk időt a szabadban, kerüljük a kórházakat és tartsuk be az alapvető higiéniás szabályokat.

Szinte valamennyi MRSA kórokozóval fertőzött ember legyengült immunrendszerrel és számos más, krónikus táplálkozási problémával rendelkezett a fertőzéskor. A gyógyszerrezisztens kórokozóknak nincs sok esélye a túlélésre egy egészséges szervezetben. 

Az Armageddon vírus – Miért félnek a szakértők az állatról emberre terjedő betegségektől?

(Joseph Candel) Máté evangéliumában olvashatunk azokról a jelekről, amikre Jézus figyelmeztette tanítványait. Elmondta, hogy visszatérése előtt „nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok (járványok), és földindulások mindenfelé.” (Máté 24:7) Sajnos manapság egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeknek a csapásoknak jelentős részéért maga az ember a felelős. Függetlenül attól azonban, hogy az egyre nagyobb számban megjelenő új betegségek és vírusok honnan erednek, mindenképpen figyelmeztetésül szolgálnak számunkra, hogy „zivatar lesz; mert az ég borús és veres”. Jézus azonban nemcsak figyelmeztet, hanem bátorít is bennünket:

„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” – János 14:27

Forrás: Daily Mail

A tünetek hirtelen jelentkeznek. A beteg először erős fejfájást, magas lázat, ízületi és gyomorfájdalmat, majd erős hányást tapasztal. A betegség előrehaladtával a betegeken zúzódásra hasonlító foltok jelentkeznek és erős, megállíthatatlan vérzés indul meg. Az esetek 30 százalékánál a Crimean-Congo vírusos vérzéses láz halálos kimenetelű. Így történt ebben a hónapban is annak a 38 éves Glasgow-i szerelőműhely tulajdonosnak az esetében is, aki bátyja esküvőjére utazott Afganisztánba. Ő volt a kullancsok által terjesztett betegség első, hivatalosan megerősített angol áldozata.

A betegség nagyon gyakori Afrika és Ázsia házi és vadállatai között és azon fertőzések közé tartozik, amelyek képesek voltak áttörni a fajok közötti korlátokat, az embert is megfertőzve a halálos betegséggel. A fent leírt eset azonban nem az egyetlen, amikor egy külföldi vírus az európai szigetországban betegített meg valakit.

Múlt hónapban egy 49 éves férfi került kórházba Londonban súlyos lázzal, erős köhögéssel és légzési nehézségekkel. Minden jel a SARS vírus felé mutatott, ami 1000 ember halálát okozta 2003-ban. A vérvizsgálat azonban cáfolta az elsődleges feltevést. A súlyos betegséget, nem a SARS vírus idézte elő. A problémát az jelentette, hogy semmilyen más, az orvostudomány számára ismert vírus sem volt okolható. A helyzetet súlyosbította, hogy a légzési nehézségekkel és magas lázzal küzdő beteg állapota egyre romlott, a veséi kezdtek leállni.

Miközben az életéért küzdöttek, az orvosokban súlyos kérdések fogalmazódtak meg. A beteg nemrég érkezett haza Katarból. Vajon mit szedhetett össze utazása során? Másokat is megfertőzött már? A legmodernebb génazonosító technológiák segítségével az orvosok megpróbáltak minél több információt összeszedni a most már mesterségesen életben tartott beteg szövetmintáiból.

A vírus a SARS-szal megegyező családba tartozik, de szerkezete teljesen eltérő. Nem embertől, hanem állattól származik. Legközelebbi rokonait ázsiai denevérekben azonosították. A kutatók azt is felfedezték, hogy a vírus már korábban is ölt. A globális orvosi adatbázisokat átkutatva azt találták, hogy ugyanez a rejtélyes vírus júliusban egy 60 éves férfi halálát okozta Szaúd-Arábiában.

Amikor a múlt hónapban az Egészségvédelmi Hivatal figyelmeztette a világot az új vírus felbukkanására, a szakemberek között felmerült a kérdés, hogy vajon nem ez a kórokozó fogja-e kiváltani az új madárinfluenza vagy akár a spanyolnátha járványt. A vírus ezekben a korábbi járványokban is egy állattól származott. A kutatók jelenleg úgy gondolják, hogy az 1918-19-es spanyolnátha járványt elindító vírus egy vízimadártól eredt. Az állatokról emberre terjedni képes vírusok azért veszélyesek, mert váratlanul támadnak és rendkívül gyorsan képesek terjedni, amikor az ember a legkevésbé számít rá.

John Oxford professzor, a University of London-hoz tartozó Queen Mary kórház szakorvosa, vezető brit virológus és járványügyi szakértő, arra figyelmeztet, hogy öt éven belül várható egy állattól eredő globális járvány kirobbanása, ami katasztrofális következményekkel járna az emberiség számára. Véleménye szerint egy rendkívül fertőző influenza szupervírus okozhatna ilyen komoly bajt, ami Ázsiának vagy Afrikának valamelyik elmaradott vidékéről származhat és elég, ha egyetlen ember elkapja egy vadonélő vagy háziállattól.

Mire az első áldozaton megjelennek a betegség első tünetei már tovább is adta családtagjainak és környezetének a veszélyes vírust. Sűrűn lakott, globális világunkban a betegség könnyen körbejárhatja a földet mire diagnosztizálják és az orvosszakma vezető elméi elkezdhetnék megfejteni a betegség genetikai összetételét. Még arra sem lenne idő, hogy elnevezzék. 

A gyógyszer rezisztens mikrobák eddigi legveszélyesebb formája jelent meg Indiában

Forrás: NaturalNews

Ma már nem titok, hogy a gyógyszer rezisztens mikrobák egyre nagyobb számban és gyorsabb ütemben bukkannak fel és terjednek szerte a világon az antibiotikumok túlzott és helytelen használata miatt, a gyógyászatban és a mezőgazdaságban egyaránt. Most úgy tűnik, hogy ezeknek a rezisztens törzseknek a kialakulásáért felelős gének is elkezdtek terjedni, halálos gyilkossá változtatva az egyébként ártalmatlan betegségeket, mint mondjuk egy torokgyulladást is.

Az NDM-1, azaz Új Delhi metallo-beta-laktamáz-1 névre keresztelt gének, a plazmid nevű mobilis DNS molekulákkal utazva különböző baktériumokhoz próbálnak kapcsolódni. A végeredmény, hogy a baktérium parazitaszerű megszállásával a relatív ártalmatlan mikrobák is rendkívül fertőzővé és a legmodernebb antibiotikumokkal szemben is rezisztenssé válnak.

„A torokgyulladás vagy egy lehorzsolt térd is gyilkos betegséggé válhat,” mondta Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója, a közlemúltban ez ügyben Koppenhágában tartott megbeszélésen. „A jelenség miatt egy csípőprotézis műtét, a szervátültetések, a kemoterápia vagy a koraszülöttek kezelése sokkal komplikáltabbá és túl veszélyessé válhat.”

A Bloomberg riportja szerint az NDM-1 és egyéb antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok terjedése olyan mértéket öltött, hogy már a probiotikumként vagy az emésztőrendszer mikroflórájaként ismert, hasznosnak tartott baktériumokat is érinti. Sajnos azonban, amíg az antibiotikumokat továbbra is a mostanihoz hasonló gondatlan módon használják, a helyzet csak romlani fog és egyre több korábban ártalmatlan fertőzés válhat halálos kimenetelű betegséggé.

„Ha az NDM-1 egyszer felüti a fejét a kórházainkban, semmit sem tehetünk megállítására,” mondja Donald E. Low, a torontói közegészségügyi laboratórium vezetője. „Nagyobb pusztító erőt rejt magában, mint bármilyen más organizmus.”

Hogyan harcolhatunk az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuper-baktériumokkal szemben

A problémával kapcsolatos tudatosság növelése és az antibiotikumokkal való visszaélés megszüntetése mellett jelenleg nem sokat tehetünk a gyógyszer rezisztencia terjedésének megakadályozására. Van azonban néhány egyszerű lépés, amit mindenki megtehet saját maga és családja védelmében.

Húsvásárlásnál próbáljunk természetes, nem pedig nagyüzemi körülmények között nevelt állatoktól származó terméket választani (ami Magyarországon kétszeres árat jelent, így sok ember számára megfizethetetlen), mivel a nagyüzemi állatokat agyon antibiotikumozzák.

Betegség esetén kerüljük az antibiotikum kúrát és próbáljunk alternatív módszerekhez, illetve a természetes antibiotikus hatású készítményekhez folyamodni. Ahelyett, hogy minden apró-cseprő fertőzésre antibiotikum szednénk, próbáljunk ügyelni egészségünk megőrzésére és immunrendszerünk erősítésére.

Hívjuk fel környezetünk figyelmét a túlzott antibiotikum használat veszélyeire. Sok ember egyszerűen nem tudja, mennyire visszaélnek manapság a mezőgazdaságban és a gyógyászatban az antibiotikumokkal és nem ismerik az alternatív megoldásokat.

A cikkhez használt források:

http://www.bloomberg.com

http://www.naturalnews.com/032111_fresh_meat_superbugs.html

http://www.naturalnews.com/033457_coriander_oil_superbugs.html

http://www.naturalnews.com 

Minden gyógyszerrel szemben rezisztens tuberkulózis Indiában

Forrás: NewScientist.com

Az indiai Mumbaiban egy minden létező gyógyszerrel szemben rezisztens tuberkulózis ütötte fel a fejét a lakosság körében.

„Eddig 12 megerősített esetről tudunk, akik közül hárman haltak meg idáig,” mondja Zarir Udwadia, a Hinduja kórház orvosi kutatóközpontjának vezetője Mumbaiból, aki annak az orvos csoportnak is a vezetője, amely négy esettel kapcsolatos diagnózisát a napokban jelentette meg.

A betegség felbukkanása egy ilyen sűrűn lakott városban komoly aggodalomra ad okot, mivel ilyen körülmények között a betegség nagyon gyorsan képes terjedni.

„Tudjuk például, hogy az egyik beteg megfertőzte a saját lányát,” mondta Udwadia a New Scientist-nek. „A becslések szerint egyetlen tuberkulózisos beteg 10-20 másik embert fertőz meg egy év alatt és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a törzs kevésbe lenne ragályos,” figyelmeztet a kutató.

A betegek kilátásai nem túl jók. „A teljes karantént leszámítva, tehát megvárni, amíg a betegek már nem fertőznek, ami sajnos nem praktikus és nem is kivitelezhető megoldás, semmit sem tehetünk a továbbfertőzés megakadályozására,” mondja Udwadia.

A legfőbb aggodalmunk az, hogy továbbterjedve a tuberkulózis ismét gyógyíthatatlan betegséggé válik és a betegeknek nem lesz más választásuk, mint gyógyszerek helyett saját immunrendszerükben bízni a betegség leküzdésére, mint száz évvel ezelőtt. 

India „bio-kalózkodással” vádolja a Monsantot

Forrás: Activist Post

Indiai tüntetők a Monsanto genetikailag módosított padlizsánjának felhasználása ellen tiltakoznak

India is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek ellenállnak a biotechnológiai óriás Monsanto által képviselt mezőgazdasági korrupciónak, és jogi lépéseket tett a cég által elkövetett, az indiai hatóságok által „bio-kalózkodásnak” nevezett igencsak megkérdőjelezhető eljárások miatt.

Az indiai hatóságok azzal vádolják a Monsantot, hogy egy helyi padlizsánfajtát saját genetikailag módosított fajtájának kifejlesztésére használt fel, ami a hírhedt Monsanto Bt rovarirtót is tartalmazza. Ez a rovarirtó olyan komoly veszélyt jelent a környezetre és az emberi egészségre, hogy India a tettet bio-kalózkodásnak minősítette.

India Országos Biodiverzitás Hatósága (NBA) példanélküli döntést hozott, ami hivatalos nyilatkozatábanis olvasható, csatlakozva az agráróriás tevékenységének korlátozása és határon kívülre szorítása érdekében fellépő más országokhoz, mint például Magyarországhoz és Peruhoz.

Magyarország az elsők között volt, ahol több ezer hektár genetikailag módosított Monsanto kukoricatermést pusztítottak el, a cég elleni közvetlen intézkedés keretein belül. Peru is komoly lépéseket tett a Monsanto ellen, tízéves tilalmat rendelve el minden GMO gabona és élelmiszeripari összetevő ellen.

A döntést összefoglalva a Nature Biotechnology a következőket írja:

„Egy indiai kormányhivatal úgy döntött bepereli a genetikailag módosított padlizsán kifejlesztőjét Indiának a Biológiai Diverzifikációról szóló 2002-es törvénye alapján. Az indiai Országos Biodiverzitás Hatóság vádjai szerint az ország első genetikailag módosított terményének kifejlesztője, a Maharashtra Hybrid Seeds Company (Mahyco) a St. Louis-i Monsato és számos helyi egyetem partnereként helyi fajtákat használtak fel a transzgenetikai termény kifejlesztésére, amihez nem kértek engedélyt.”

Kiszivárgott dokumentumok szerint az intézkedés miatt India célponttá válhat

Vajon érheti-e Indiát támadás az Egyesült Államok és partnerei részéről a genetikailag módosított termények miatti ellenállásért? Bizonyos kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy az Egyesült Államok kemény kereskedelmi háborút indíthat, és egyéb intézkedéseket kezdeményezhet a Monsanto genetikailag módosított „alkotásainak” ellenálló nemzetek megbüntetésére. 2007-ben például Craig Stapleton, az Egyesült Államok akkori franciaországi nagykövete és George W. Bush üzleti partnere, az javasolta, hogy az Európai Uniót és a GMO terményeket ellenző országokat büntessék meg.

A volt nagykövet egyértelműen „célzott ellentámadásra” szólított fel azokkal a nemzetekkel szemben, akik ellenállnak a Monsanto féle GMO kukoricának, annak ellenére, hogy egyre több kutatás állapítja megegészségkárosító hatását. Fel kell tegyük tehát a kérdést, hogy az Egyesült Államok valóra váltja-e fenyegetését a kilátásba helyezett „büntetésekkel” kapcsolatban a Monsantonak ellenálló Indiával vagy más országokkal szemben. Ennek csak az idő lesz a megmondhatója, mindenesetre jó látni, hogy egyre több nemzet és egyén áll ellen az agráróriásnak. 

Újabb bizonyíték, hogy a GMO-k meddőséget okoznak

Forrás: Natural News

Az orosz „Védelem a környezeti veszélyekkel szemben” legújabb tanulmánya, más hasonló eredményeket produkáló kísérletek után, rámutatott, hogy a genetikailag módosított organizmusok (GMO) fogyasztása súlyosan negatív hatással van a szervezetre. Az Oroszország Hangja szerint az orosz Génbiztonsági Intézet és az Ökológiai és Evolúciós Problémákkal foglalkozó Intézet tudósai kimutatták, hogy a génmódosított táplálékkal etetett állatok viszonylag rövid idő alatt teljesen meddővé válnak.

Nem ez az első kísérlet, ami hasonló eredményre jutott a GMO-k és a meddőség közötti kapcsolat tekintetében. Mivel a kutatást a biotechnológia ipartól teljesen függetlenül végezték, az eredmények egészen más képet mutattak, mint a GMO fogyasztás védelmében végzett tesztek.

A kísérlethez használt hörcsögök étrendjét genetikailag módosított szójával egészítették ki és azt tapasztalták, hogy először az állatok lassabban érték el a nemi érettséget, majd az idő múlásával teljesen meddővé váltak.

„Az állatokat több csoportra osztottuk, a csoportokat pedig elkülönítettük egymástól,” magyarázza Dr. Alexej Surov, a tanulmány egyik szerzője. „Az első csoport az addig megszokott táplálékot kapta. A második csoport étrendjét természetes, genetikailag módosított összetevőket NEM tartalmazó szójával egészítettük ki. A harmadik csoport étrendjéhez genetikailag módosított táplálékot is adtunk, a negyedik csoportnál pedig komolyabb mennyiségű GMO terméket adtunk az étrendhez.”

A tanulmány során Dr. Surov és csapata megfigyelte a születő hörcsögöket, azok növekedési ütemét, a szaporodás gyakoriságát, ütemét és ezeket az adatokat összevetették az állatok étrendjével. Néhány generáció elteltével a GMO-val kiegészített étrenden felnőtt hörcsögök teljesen meddővé váltak.

„Komoly változást tapasztaltunk azoknál a hörcsögöknél, akiket összepárosítottunk és folytattuk a korábbi étrendet,” mondta Dr. Surov. „A pár lassabban növekedett és lassabban érte el a nemi érettséget. A kölykeikből új párokat alkottunk. Ez volt a harmadik generáció és ők már egyáltalán nem voltak képesek szaporodni. Tehát ezek a GMO-val táplált egyedek teljesen meddővé váltak.”

Vajon az egyre inkább terjedő GMO termékek az emberek jövő generációit is meddővé teszik?

Egy osztrák tanulmány hasonló eredményre jutott genetikailag módosított kukoricával táplált egereivel. Az első szembetűnő változás az ő esetükben is az volt, hogy a kifejlett egyedek kisebb súlyúak voltak a normálisnál és kevesebb kölykük született. Három vagy négy generáció alatt a GMO táplálékon felnőtt szülőktől származó egerek teljesen meddővé váltak.

A gazdák az Egyesült Államokban is arról számoltak be, hogy a genetikailag módosított takarmánnyal táplált disznók és tehenek meddővé váltak. Indiában pedig egy kutatócsoport feltárta, hogy a genetikailag módosított gyapotmaggal etetett bivalyoknál komoly meddőségi és egyéb súlyos problémák alakultak ki.

A cikkhez használt egyéb források:

http://english.ruvr.ru/2010/04/16/6524765.html

http://www.naturalnews.com

http://www.huffingtonpost.com 

Related / Kapcsolódó:

Az organikus termelőkre akarják hárítani a GMO fertőzések okozta károkat

Forrás: NaturalNews.com

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) fennhatósága alá tartózó és a biotechnológia ipar agráróriásai és akadémikusai által dominált bizottság úgy döntött, hogy javaslatcsomagot állít elő az illetékes hatóság számára arra vonatkozóan, hogy az organikus terményeket előállító gazdák biotermékeinek GMO-val történő megfertőzéséből eredő anyagi károk az organikus termelőket terheljék.

Az USDA Tanácsadó Bizottsága Biotechnológiai és XXI. Századi Mezőgazdasági ügyekben (közismertebb nevén AC21) úgy gondolja, hogy a két mezőgazdasági tábor békés egymás mellett élése azt jelenti, hogy az organikus gazdáknak kell fedezni a saját földjeikben a GMO fertőzés miatt keletkezett károkat. A bizottság által nemrég kiadott tanácsadói jelentés szerint ez azt jelenti, hogy az organikus gazdák kötelesek biztosítást kötni a génmanipulált fertőzésből eredő potenciális károk ellen.

„A javaslat azt jelenti, hogy a biotechnológia ipar nem vállalja a felelősséget a GMO fertőzés megakadályozásáért, miközben a fertőzés áldozatait kötelezi a genetikai fertőzésből eredő károk megfizetésére,” áll az amerikai Országos Organikus Koalíció (NOC) közleményében.

A bio és hagyományos technológiákat alkalmazó gazdáknak régóta meg kell küzdeniük a közelben elterülő GMO földekről érkező génmanipulált magok és pollen jelentette fertőzésveszéllyel. A múltban ezeknek a gazdáknak, akiknek a kárára a fertőzés történt, le kellett nyelniük a fertőzésből eredő károkat, sőt egyes esetekben bírósági pert is indítottak ellenük azok a cégek, akiktől a magok a gazdák földjeire tévedtek.

A GMO-k és organikus termények közötti igazi békés egymás mellett élés lehetetlen

A földek megfertőzése olyannyira problematikus, hogy több szervezet is próbált már valamilyenfajta szabályrendszert felállítani, ami lehetővé tenné a GMO, a hagyományos és az organikus termések békés egymás mellett élését. Aki azonban egy kicsit is ért a GMO növényekhez tudja, hogy a GMO magok terjedésének megakadályozása tulajdonképpen lehetetlen.

Ezt figyelembe véve az AC21 tisztában van vele, hogy a GMO magok és pollen terjedése, így a hagyományos vagy organikus földek megfertőzése elkerülhetetlen. Az általuk javasolt megoldás pedig még véletlenül sem a GMO-k korlátozása, hanem inkább szabadon engedése, az organikus termelőkre hagyva a takarítás felelősségét. Ugyanezt az álláspontot képviseli az amerikai kormány is, ami, nem törődve a következményekkel, újabb és újabb GMO termékeket szabadít a lakosságra, mint például a nemrégiben jóváhagyott genetikailag módosított Monsanto lucernát.