a
jog, az erkölcs, a jogállamiság és a demokrácia megcsúfolása
Ezeket
szántam 56 tiszteletére
'Globális
Üldöztetés, Kínzás és Gyilok Program'
Na
még mindig úgy gondolod, hogy fölösleges a Jobbik gárdista
programja, és egyedül is megtudsz birkózni a szervezett gyilkos
bandával, vagy jó hogy van ez az összefogás, és bizony ki kéne
terjeszteni az ország minden területére, hogy megnehezítsük
ezeknek a pszichopatáknak a dolgukat, esetleg mi is úgy
vadászhatnánk rá mint ők, ez volna a megelőző csapás, és ha
itthon már jól működne, eszmecserére a környező országok
hasonló társadalmi szerveit meghívhatnánk és átadhatnánk a
módszereket egymásnak. Amilyen könyörtelenek voltak velünk,
nekünk is olyan könyörtelennek kell leni velük és a családjukkal
is , hogy utánpótlást ne tudjanak nevelni. Gondold meg és
szervezkedj és hírlánc kapcsolatot alakíts ki az első
ténykedésedül, hogy feltérképezhesd a gócokat. A következő
lépés a rendőrség titkosszolgálat leválasztása e kommunáci
csoportról, ha nem akarnak leválni az interneten nagy kipakolás
ellenük, nemzetközi térben , hogy a kormány kénytelen legyen
feloszlatni egy terrorista állami csoportosulást, ezt névvel és
konkrét eseménnyel kell tálalnunk, hogy ne tudják mondani ők a
magyarságot védik. Végül ha eljutunk egy ilyen csoporthoz a zsidó
vezetőig kell felgöngyölíteni a dolgot, és likvidálni
családostul. Gondold meg és igyál.....
Mint
látod elég jól fel vannak térképezve, csak konkretizálni kell
őket.
A terrorholokausztban résztvevõk számtalan Btk. tényállást kimerítenek és számtalan emberi jogi jogsértést is elkövetnek a célszemélyek kiirtására irányuló tevékenységük során. Nyilvánvalóan normális demokratikus jogállamisági alaphelyzetben az ÁLLAM FELADATA, hogy fellépjen mindenféle olyan -szervezett vagy nem szervezett- tevékenység ellen, amelynek célja mások meggyilkolása, kifosztása, kínzása, súlyos megkárosítása és megbetegítése, illetve más bûncselekmények elkövetése, beleértve olyan tevékenységet, amely belülrõl zavarja meg a létezõ társadalmi rendet, jogrendet és igazságszolgáltatást. Azonban mivel ezen tevékenység esetében a titkosszolgálat biztosítja a célszemélyek lefagyasztását és a tevékenységhez szükséges technológiát, a rendõrség pedig biztosítja, hogy az elkövetõk által elkövetett bûntettek leplezve maradjanak, illetve, hogy a célszemélyek kerüljenek meghurcolásra és ne az elkövetõk, tehát az állam maga áll a tevékenység mögött és esze ágában sem áll fellépni az elkövetõkkel szemben vagy leállítani a rendõrséget és a titkosszolgálatokat, maga az állam felelõs az áldozatok üldöztetéséért, kínzásáért, öngyilkoságba kínzásáért vagy más módon megvalósított meggyilkolásáért. Az állam, a titkoszolgálatok és a rendõrség, illetve ezek felelõs vezetõi visszamenõleg az elsõ Orbán kormányig SZEMÉLYESEN vettek és vesznek részt az egyetemes emberi jogi nyilatkozat 2, 3, 5, 8, 12, 13, 16, 17, 18, 19, 22, 23, 24, 25, 26, 27 és 28 cikkeiben biztosított alapvetõ jogaink tudatos megsértésében.
Lássuk tehát a terrorholokauszt elkövetõi által elkövetett bûntetteket, amiket õk igen lightosan "csínyeknek" preferálnak titulálni.
Az elkövetők számtalan bűntettet elkövetnek a célszemélyek ellen, azonban tekintettel arra, hogy a tevékenység minimum 78 országban összehangoltan van folyamatban, hogy a tevékenység során kínzást, gyilkosságot, kifosztást, üldöztetést, bebörtönzést és elmegyógyintézetbe záratást, és más embertelen cselekményeket hajtanak végre, illetve, hogy a tevékenység szisztematikus és nagyszámú embercsoportot érint, a nemzetközi jogalkalmazás értelmében egy 'emberiesség elleni bűntettnek' minősül. (Én is észleltem már, hogy az emberiesség elleni bűntett NEM szerepel a magyar jogban, helyette szerepel az emberiség ellen bűntett, ami alatt összekutyulták az emberiség és az emberiesség elleni bűnöket, olyan módon, hogy nem lehet egyértelműen megkülönböztetni az emberiesség elleni bűnöket. Gondolom ez nem történt véletlenül.
- 137/8.§ bûnszervezet: három vagy több személybõl álló, hosszabb idõre szervezett, összehangoltan mûködõ csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendõ szándékos bûncselekmények elkövetése.
- 261./9/b.§ terrorista csoport: három vagy több személybõl álló, hosszabb idõre szervezett, összehangoltan mûködõ csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekmények elkövetése.
1.
Terrorcselekmény - Btk. 261.§
261. § (1) Aki abból a célból, hogy
a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetõleg nemzetközi szervezet mûködését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekményt követ el, bûntett miatt tíz évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki az a) pontban meghatározott célból jelentõs anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétõl teszi függõvé.
(3) Korlátlanul enyhíthetõ annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt abbahagyja, mielõtt abból súlyos következmény származott volna, és
b) aki tevékenységét a hatóság elõtt felfedi, ha ezzel közremûködik a bûncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetõk felderítésében, illetve további bûncselekmények megakadályozásában.
(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény elkövetésére irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés büntetéssel büntetendõ.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûntettnek terrorista csoportban történõ elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyûjt, illetõleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bûntettet követ el, és öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott bûncselekmény miatt nem büntethetõ, aki a cselekményt, mielõtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény elkövetésével fenyeget, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(8) Aki hitelt érdemlõ tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és errõl a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(9) E § alkalmazásában
a) személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erõszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erõszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erõszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erõszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekû üzem mûködésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légijármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek.], a fegyvercsempészet (263/B. §), a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûncselekmény (300/C. §), a rongálás (324. §) és a rablás (321. §), b) terrorista csoport: három vagy több személybõl álló, hosszabb idõre szervezett, összehangoltan mûködõ csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekmények elkövetése."
2. Bûnszervezetben részvétel - Btk. 247.§
263/C. § (1) Aki bûntettnek bûnszervezetben történõ elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, illetõleg a bûnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Bûnszervezetben részvétel miatt nem büntethetõ, aki a cselekményt, mielõtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
3. Emberölés - Btk.166.§.
166. § (1) Aki mást megöl, bûntettet követ el, és öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) elõre kitervelten,
b) nyereségvágyból vagy
c) más aljas indokból, illetõleg célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetõleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,
f) több emberen,
g) sok ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesõként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegû bûncselekmény
a) az erõs felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont],
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erõszak súlyosabban minõsülõ esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];
c) a terrorcselekmény, a légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minõsülõ esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont].
4. Öngyilkosságban való közremûködés -Btk. 168.§
BTK. 168.§ Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Ennek a bûncselekménynek két elkövetési magatartása van: a rábírás (szándékkiváltó hatású tevékenység, melynek eredményeképpen kialakul a passzív alanyban az öngyilkosság elkövetése) és a segítségnyújtás (a már kialakult öngyilkosság szándékát az elkövetõ erõsíti, vagy megkönnyíti a cselekmény elkövetését, például mérget, lõfegyvert szerez be és átad, vagy tanácsadás az öngyilkosság elkövetéséhez). A tényállás feltételezi, hogy az öngyilkosságot elkövessék, vagy megkíséreljék, ez a büntethetõség objektív feltétele. Az öngyilkosságban közremûködést el kell határolni az öngyilkosságba kergetéstõl, ilyenkor ugyanis egy pszichikai ráhatás történik, mely miatt a passzív alany véget vet életének. Az ilyen pszichikai ráhatás emberölést valósít meg.
5. Népirtás - Btk.155.§.
155.§ (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki népirtásra irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
6. Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak - Btk.156.§
7. Zaklatás - Btk. 176/A.§
Zaklatásnak minõsül az az emberi méltóságot sértõ, szexuális vagy egyéb természetû magatartás, amely az érintett személynek valamely tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása az érintettel szemben megfélemlítõ, ellenséges, megalázó, megszégyenítõ vagy támadó környezet kialakítása. A zaklatás oka lehet nem, faji hovatartozás, bõrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyõzõdés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, érdekképviselethez való tartozás, illetve egyéb tulajdonság vagy helyzet.
BTK 176/A.§ - (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetõleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó büntetendõ cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1)bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdéseben meghatározott esetben büntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
8. Kényszerítés - Btk.174.§.
174. § Aki mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, és ezzel jelentõs érdeksérelmet okoz, amennyiben más bûncselekmény nem valósul meg, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
9. Önbíráskodás - Btk.273.§.
273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erõszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
10. Hivatali visszaélés - Btk..§.
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan elõnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
11. Jogosulatlan titkos információgyûjtés - Btk..§227
227/A. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelõs miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyûjtést, illetõleg a büntetõeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki bíró vagy az igazságügyért felelõs miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyûjtést, illetõleg a büntetõeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést elrendel vagy engedélyez, anélkül, hogy erre jogosult lenne.
(3) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény jelentõs érdeksérelmet okoz.
12. Levéltitok megsérétése - Btk.178.§.
178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) A büntetés egy évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedõ szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekmény;
b) bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény
jelentõs érdeksérelmet okoz.
13. Magántitok jogosulatlan megismerése - Btk.178/A.§.
178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából
a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetõleg rögzíti,
c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
d) hírközlõ berendezés útján, illetõleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál.
(3) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) hivatalos eljárás színlelésével,
b) üzletszerûen,
c) bûnszövetségben,
d) jelentõs érdeksérelmet okozva
követik el.
14. Becsületsértés - Btk.180.§.
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekû tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság elõtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
15. Rágalmazás - Btk.179.§.
179. § (1) Aki valakirõl, más elõtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) A büntetés két évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság elõtt,
c) jelentõs érdeksérelmet okozva
követik el.
16. Személyiszabadság megsértése - Btk.175.§.
175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtõl öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) aljas indokból vagy célból,
b) hivatalos eljárás színlelésével,
c) a sértett sanyargatásával,
d) jelentõs érdeksérelmet okozva,
e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
f) védekezésre képtelen személy sérelmére,
g) fegyveresen,
h) felfegyverkezve
követik el.
17. Rongálás - Btk.324.§.
324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz,
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bûnszövetségben követik el.
(3) Bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az, aki
a) nagyobb kárt okoz,
b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelõhelyet vagy mûemléket,
2. vallási tisztelet tárgyát, illetõleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetõleg temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
c) nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva rongál meg.
(4) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rongálás
a) jelentõs kárt okoz,
b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelõhelyet vagy mûemléket,
2. vallási tisztelet tárgyát, illetõleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetõleg temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
semmisít meg,
c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
(5) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.
(6) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentõs kárt okoz.
18. Magánlaksértés - Btk.176.§.
176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erõszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezõnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
d) csoportosan
bemegy vagy ott bent marad.
19. Testisértés - Btk.170.§.
170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyû testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövetõ a súlyos testi sértés bûntettét követi el és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bûntett miatt könnyû testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés.5
(4) Bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az elkövetõ, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetõleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
(5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bûncselekményre irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(6) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetõje csak magánindítványra büntethetõ.
20. Lelkiismereti szabadság megsértése -Btk.174/A.§.
174/A. § Aki mást
a) a lelkiismereti szabadságában erõszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,
b) a vallásának szabad gyakorlásában erõszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Közösség tagja elleni erõszak
174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetõleg erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentõs érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan,
f) bûnszövetségben
követik el.
(3) Aki a közösség tagja elleni erõszakra irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
21. Visszaélés személyes adattal - Btk.174/A.§.
177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelmérõl vagy kezelésérõl szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentõs érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérõen személyes adatot kezel,
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki a személyes adatok védelmérõl vagy kezelésérõl szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentõsen sérti.
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
22. Közúti veszélyesztetés - Btk.186.§.
BTK. 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés
a) öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény halált,
d) öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény kettõnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz."
23. Közuti baleset okozása - Btk..§.
187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) A büntetés
a) három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény halált,
c) két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény kettõnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
24. Hamis vád - Btk. 233.§
233. § (1) AkiHamis vád|3Igazságszolgáoltatás elleni buncselekmények
a) a hatóság elõtt mást bûncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bûncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetõeljárás indul.
(3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés.
234. § Aki mást hatóság elõtt bûncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
235. § Aki
a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság elõtt szabálysértés, illetõleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója elõtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására,
vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetõeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdõdik.
(2) Korlátlanul enyhíthetõ, különös méltánylást érdemlõ esetben mellõzhetõ is a hamis vád elkövetõjének a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése elõtt az eljáró hatóságnak feltárja.
25. Hatóság félrevezetése - Btk. 237.§
237. § Aki hatóságnál büntetõeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyrõl tudja, hogy valótlan - amennyiben a 233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
26. Hamis tanúzás - Btk. 238.§
238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság elõtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértõ hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntetõ vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethetõ a büntetõ ügy terheltje.
(4) A büntetõ ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bûncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés.
(5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bûntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentõs egyéb érdek, öt évig terjedõ szabadságvesztés.
(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejezõdik be, büntetõeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdõdik.
27. Hatósági eljárás akadályoztatása - Btk. 242/A.§
242/A. § (1) Aki mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a hatósági eljárás akadályozását követi el.
(2) Ha a hatósági eljárás akadályozását büntetõ ügyben követik el, a büntetés bûntett miatt öt évig, ha pedig olyan büntetõ ügyben követik el, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetõ bûncselekmény miatt folyik, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés.
(3) Ha a hatósági eljárás akadályozását polgári ügyben, fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatósági ügyben követik el, a büntetés három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentõs egyéb érdek, öt évig terjedõ szabadságvesztés.
28. Ügyvédi visszaélés - Btk. 247.§
247. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt haszonszerzés végett követik el.
(3) E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult.
29. Lopás - Btk. 316.§
316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.Vagyon elleni buncselekmények|3Lopás|3 (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást1263 1264 a) bûnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerûen, d) dolog elleni erõszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,1266 e) 1267 f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetõvel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) 1268 követik el. (3) 1269 (4) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást1270 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetõleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségbõl a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévõ tárgyra, 5. nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra1509 követik el. (5) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentõs értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentõs értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) 1273 c) (7) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a1274 a) a lopást különösen jelentõs értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon
30. Csalás - Btk. 318.§
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a) bûnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerûen,
(3) 1290
(4) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz,
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentõs kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentõs kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
(7) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentõs kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
az egyetemes emberi jogok megcsúfolása
A szervezett zaklató terrorista csoportok az alábbi alapvetõ emberi jogok ellen vétenek a célpontszemélyek kiirtása közben:
1. - 3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
2. - 5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
3. - 6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
4. - 7. cikk
A törvény elõtt mindenki egyenlõ és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tõrvény egyenlõ védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlõ védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértõ minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
5. - 8. cikk
Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvetõ jogokat sértõ eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
6. - 9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, õrizetbe venni vagy számûzni.
7. - 10. cikk
Minden személynek teljesen egyenlõ joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kõtelezettségei felõl, másrészt minden ellene emelt bûnügyi vád megalapozottsága felõl.
8. - 11. cikk
1.Minden büntetendõ cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bûnõsségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
2.Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendõ cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendõ cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
9. - 12. cikk
Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
10. - 13. cikk
1.Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
2.Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
11. - 14. cikk
1.Minden személynek joga van az üldözés elõl más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
12. - 16. cikk
1.Mind a férfinak, mind a nõnek a házasságra érett kor elérésétõl kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nõnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlõ jogai vannak.
2.Házasságot csak a jövendõ házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3.A család a társadalom természetes és alapvetõ alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
13. - 17. cikk
1.Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2.Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
14. - 18. cikk
Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyõzõdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elõtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
15. - 19. cikk
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
16. - 21. cikk
1.Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselõi útján való részvételhez.
2.Minden személynek egyenlõ feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
3.A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlõ szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékûen biztosító eljárás alapján idõszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
17. - 22. cikk
Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erõfeszítései és a nemzetközi együttmûködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erõforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlõdéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
18. - 23. cikk
1.Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítõ munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
2.Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlõ bérhez van joga.
3.Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítõ fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelõ létet biztosít és amelyet megfelelõ esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
4.Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad idõhöz, nevezetesen a munka idõtartamának ésszerû korlátozásához, valamint az idõszakonkénti fizetett szabadsághoz.
19. - 24. cikk
Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidõre, beleértve a munkaidõ ésszerû korlátozását és az idõszakos fizetett szabadságot.
20. - 25. cikk
1.Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
2.Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
21. - 26. cikk
1.Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvetõ oktatást illetõen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezõ. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsõbb tanulmányokra való felvételnek mindenki elõtt -érdeméhez képest- egyenlõ feltételek mellett nyitva kell állnia.
2.A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvetõ szabadságok tiszteletbentartásának megerõsítésére kell irányulnia. A nevelésnek elõ kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlõdését.
3.A szülõket elsõbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
22. - 27. cikk
1.Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a mûvészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
2.Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és mûvészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
23. - 28. cikk
Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
261. § (1) Aki abból a célból, hogy
a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetõleg nemzetközi szervezet mûködését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekményt követ el, bûntett miatt tíz évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki az a) pontban meghatározott célból jelentõs anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétõl teszi függõvé.
(3) Korlátlanul enyhíthetõ annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt abbahagyja, mielõtt abból súlyos következmény származott volna, és
b) aki tevékenységét a hatóság elõtt felfedi, ha ezzel közremûködik a bûncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetõk felderítésében, illetve további bûncselekmények megakadályozásában.
(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény elkövetésére irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés büntetéssel büntetendõ.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûntettnek terrorista csoportban történõ elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyûjt, illetõleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bûntettet követ el, és öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott bûncselekmény miatt nem büntethetõ, aki a cselekményt, mielõtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény elkövetésével fenyeget, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(8) Aki hitelt érdemlõ tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és errõl a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(9) E § alkalmazásában
a) személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erõszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erõszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erõszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erõszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekû üzem mûködésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légijármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek.], a fegyvercsempészet (263/B. §), a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûncselekmény (300/C. §), a rongálás (324. §) és a rablás (321. §), b) terrorista csoport: három vagy több személybõl álló, hosszabb idõre szervezett, összehangoltan mûködõ csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekmények elkövetése."
2. Bûnszervezetben részvétel - Btk. 247.§
263/C. § (1) Aki bûntettnek bûnszervezetben történõ elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elõsegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, illetõleg a bûnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Bûnszervezetben részvétel miatt nem büntethetõ, aki a cselekményt, mielõtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
3. Emberölés - Btk.166.§.
166. § (1) Aki mást megöl, bûntettet követ el, és öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) elõre kitervelten,
b) nyereségvágyból vagy
c) más aljas indokból, illetõleg célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetõleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,
f) több emberen,
g) sok ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesõként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegû bûncselekmény
a) az erõs felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont],
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erõszak súlyosabban minõsülõ esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];
c) a terrorcselekmény, a légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minõsülõ esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont].
4. Öngyilkosságban való közremûködés -Btk. 168.§
BTK. 168.§ Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Ennek a bûncselekménynek két elkövetési magatartása van: a rábírás (szándékkiváltó hatású tevékenység, melynek eredményeképpen kialakul a passzív alanyban az öngyilkosság elkövetése) és a segítségnyújtás (a már kialakult öngyilkosság szándékát az elkövetõ erõsíti, vagy megkönnyíti a cselekmény elkövetését, például mérget, lõfegyvert szerez be és átad, vagy tanácsadás az öngyilkosság elkövetéséhez). A tényállás feltételezi, hogy az öngyilkosságot elkövessék, vagy megkíséreljék, ez a büntethetõség objektív feltétele. Az öngyilkosságban közremûködést el kell határolni az öngyilkosságba kergetéstõl, ilyenkor ugyanis egy pszichikai ráhatás történik, mely miatt a passzív alany véget vet életének. Az ilyen pszichikai ráhatás emberölést valósít meg.
5. Népirtás - Btk.155.§.
155.§ (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki népirtásra irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
6. Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak - Btk.156.§
7. Zaklatás - Btk. 176/A.§
Zaklatásnak minõsül az az emberi méltóságot sértõ, szexuális vagy egyéb természetû magatartás, amely az érintett személynek valamely tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása az érintettel szemben megfélemlítõ, ellenséges, megalázó, megszégyenítõ vagy támadó környezet kialakítása. A zaklatás oka lehet nem, faji hovatartozás, bõrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyõzõdés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, érdekképviselethez való tartozás, illetve egyéb tulajdonság vagy helyzet.
BTK 176/A.§ - (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetõleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó büntetendõ cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(3) Aki a zaklatást
a) volt házastársa vagy volt élettársa
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1)bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdéseben meghatározott esetben büntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
8. Kényszerítés - Btk.174.§.
174. § Aki mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, és ezzel jelentõs érdeksérelmet okoz, amennyiben más bûncselekmény nem valósul meg, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
9. Önbíráskodás - Btk.273.§.
273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erõszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
10. Hivatali visszaélés - Btk..§.
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan elõnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
11. Jogosulatlan titkos információgyûjtés - Btk..§227
227/A. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelõs miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyûjtést, illetõleg a büntetõeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki bíró vagy az igazságügyért felelõs miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyûjtést, illetõleg a büntetõeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést elrendel vagy engedélyez, anélkül, hogy erre jogosult lenne.
(3) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény jelentõs érdeksérelmet okoz.
12. Levéltitok megsérétése - Btk.178.§.
178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) A büntetés egy évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedõ szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekmény;
b) bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bûncselekmény
jelentõs érdeksérelmet okoz.
13. Magántitok jogosulatlan megismerése - Btk.178/A.§.
178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából
a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetõleg rögzíti,
c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
d) hírközlõ berendezés útján, illetõleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál.
(3) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) hivatalos eljárás színlelésével,
b) üzletszerûen,
c) bûnszövetségben,
d) jelentõs érdeksérelmet okozva
követik el.
14. Becsületsértés - Btk.180.§.
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekû tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság elõtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
15. Rágalmazás - Btk.179.§.
179. § (1) Aki valakirõl, más elõtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) A büntetés két évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság elõtt,
c) jelentõs érdeksérelmet okozva
követik el.
16. Személyiszabadság megsértése - Btk.175.§.
175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtõl öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) aljas indokból vagy célból,
b) hivatalos eljárás színlelésével,
c) a sértett sanyargatásával,
d) jelentõs érdeksérelmet okozva,
e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
f) védekezésre képtelen személy sérelmére,
g) fegyveresen,
h) felfegyverkezve
követik el.
17. Rongálás - Btk.324.§.
324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz,
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bûnszövetségben követik el.
(3) Bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az, aki
a) nagyobb kárt okoz,
b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelõhelyet vagy mûemléket,
2. vallási tisztelet tárgyát, illetõleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetõleg temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
c) nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva rongál meg.
(4) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rongálás
a) jelentõs kárt okoz,
b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelõhelyet vagy mûemléket,
2. vallási tisztelet tárgyát, illetõleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetõleg temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
semmisít meg,
c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
(5) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.
(6) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentõs kárt okoz.
18. Magánlaksértés - Btk.176.§.
176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erõszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezõnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
d) csoportosan
bemegy vagy ott bent marad.
19. Testisértés - Btk.170.§.
170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyû testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövetõ a súlyos testi sértés bûntettét követi el és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bûntett miatt könnyû testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés.5
(4) Bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az elkövetõ, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetõleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
(5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bûncselekményre irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(6) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetõje csak magánindítványra büntethetõ.
20. Lelkiismereti szabadság megsértése -Btk.174/A.§.
174/A. § Aki mást
a) a lelkiismereti szabadságában erõszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz,
b) a vallásának szabad gyakorlásában erõszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Közösség tagja elleni erõszak
174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetõleg erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentõs érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan,
f) bûnszövetségben
követik el.
(3) Aki a közösség tagja elleni erõszakra irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
21. Visszaélés személyes adattal - Btk.174/A.§.
177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelmérõl vagy kezelésérõl szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentõs érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérõen személyes adatot kezel,
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki a személyes adatok védelmérõl vagy kezelésérõl szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentõsen sérti.
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
22. Közúti veszélyesztetés - Btk.186.§.
BTK. 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés
a) öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény halált,
d) öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény kettõnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz."
23. Közuti baleset okozása - Btk..§.
187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) A büntetés
a) három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény halált,
c) két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény kettõnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
24. Hamis vád - Btk. 233.§
233. § (1) AkiHamis vád|3Igazságszolgáoltatás elleni buncselekmények
a) a hatóság elõtt mást bûncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bûncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetõeljárás indul.
(3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés.
234. § Aki mást hatóság elõtt bûncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
235. § Aki
a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság elõtt szabálysértés, illetõleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója elõtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására,
vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetõeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdõdik.
(2) Korlátlanul enyhíthetõ, különös méltánylást érdemlõ esetben mellõzhetõ is a hamis vád elkövetõjének a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése elõtt az eljáró hatóságnak feltárja.
25. Hatóság félrevezetése - Btk. 237.§
237. § Aki hatóságnál büntetõeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyrõl tudja, hogy valótlan - amennyiben a 233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
26. Hamis tanúzás - Btk. 238.§
238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság elõtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértõ hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntetõ vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethetõ a büntetõ ügy terheltje.
(4) A büntetõ ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bûncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés.
(5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bûntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentõs egyéb érdek, öt évig terjedõ szabadságvesztés.
(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejezõdik be, büntetõeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdõdik.
27. Hatósági eljárás akadályoztatása - Btk. 242/A.§
242/A. § (1) Aki mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a hatósági eljárás akadályozását követi el.
(2) Ha a hatósági eljárás akadályozását büntetõ ügyben követik el, a büntetés bûntett miatt öt évig, ha pedig olyan büntetõ ügyben követik el, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetõ bûncselekmény miatt folyik, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés.
(3) Ha a hatósági eljárás akadályozását polgári ügyben, fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatósági ügyben követik el, a büntetés három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentõs egyéb érdek, öt évig terjedõ szabadságvesztés.
28. Ügyvédi visszaélés - Btk. 247.§
247. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekményt haszonszerzés végett követik el.
(3) E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult.
29. Lopás - Btk. 316.§
316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.Vagyon elleni buncselekmények|3Lopás|3 (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást1263 1264 a) bûnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerûen, d) dolog elleni erõszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,1266 e) 1267 f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetõvel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) 1268 követik el. (3) 1269 (4) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást1270 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetõleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségbõl a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévõ tárgyra, 5. nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra1509 követik el. (5) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentõs értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentõs értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) 1273 c) (7) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a1274 a) a lopást különösen jelentõs értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon
30. Csalás - Btk. 318.§
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a) bûnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerûen,
(3) 1290
(4) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz,
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentõs kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentõs kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
(7) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentõs kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
az egyetemes emberi jogok megcsúfolása
A szervezett zaklató terrorista csoportok az alábbi alapvetõ emberi jogok ellen vétenek a célpontszemélyek kiirtása közben:
1. - 3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
2. - 5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
3. - 6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
4. - 7. cikk
A törvény elõtt mindenki egyenlõ és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tõrvény egyenlõ védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlõ védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértõ minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
5. - 8. cikk
Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvetõ jogokat sértõ eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
6. - 9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, õrizetbe venni vagy számûzni.
7. - 10. cikk
Minden személynek teljesen egyenlõ joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kõtelezettségei felõl, másrészt minden ellene emelt bûnügyi vád megalapozottsága felõl.
8. - 11. cikk
1.Minden büntetendõ cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bûnõsségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
2.Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendõ cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendõ cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
9. - 12. cikk
Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
10. - 13. cikk
1.Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
2.Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
11. - 14. cikk
1.Minden személynek joga van az üldözés elõl más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
12. - 16. cikk
1.Mind a férfinak, mind a nõnek a házasságra érett kor elérésétõl kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nõnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlõ jogai vannak.
2.Házasságot csak a jövendõ házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3.A család a társadalom természetes és alapvetõ alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
13. - 17. cikk
1.Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2.Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
14. - 18. cikk
Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyõzõdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elõtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
15. - 19. cikk
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
16. - 21. cikk
1.Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselõi útján való részvételhez.
2.Minden személynek egyenlõ feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
3.A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlõ szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékûen biztosító eljárás alapján idõszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
17. - 22. cikk
Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erõfeszítései és a nemzetközi együttmûködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erõforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlõdéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
18. - 23. cikk
1.Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítõ munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
2.Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlõ bérhez van joga.
3.Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítõ fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelõ létet biztosít és amelyet megfelelõ esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
4.Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad idõhöz, nevezetesen a munka idõtartamának ésszerû korlátozásához, valamint az idõszakonkénti fizetett szabadsághoz.
19. - 24. cikk
Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidõre, beleértve a munkaidõ ésszerû korlátozását és az idõszakos fizetett szabadságot.
20. - 25. cikk
1.Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
2.Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
21. - 26. cikk
1.Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvetõ oktatást illetõen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezõ. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsõbb tanulmányokra való felvételnek mindenki elõtt -érdeméhez képest- egyenlõ feltételek mellett nyitva kell állnia.
2.A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvetõ szabadságok tiszteletbentartásának megerõsítésére kell irányulnia. A nevelésnek elõ kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlõdését.
3.A szülõket elsõbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
22. - 27. cikk
1.Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a mûvészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
2.Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és mûvészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
23. - 28. cikk
Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése