Gyáva
népnek nincs hazája
Mészáros Lőrinc hétfőn is vett négy szállodát és egy élményfürdőt
A
Mészáros Lőrinc korbbi felcsúti polgármester érdekeltségébe
tartozó Konzum Nyrt. hétfőn megvásárolta a Ligetfürdő Kft. 100
százalékos üzletrészét – közölte a cég kedden a Budapesti
Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A tranzakcióval a társaság
kizárólagos érdekeltségébe kerül két osztrák szálloda, egy
montenegrói wellness hotel, valamint a szegedi Hotel Forrás és a
Napfényfürdő Aquapolis. A tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal
(GVH) előtti eljárás lefolytatását követően zárják.
A
Konzum Nyrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ügylet
ellenértékét a Konzum PE Magántőkealap (ennek kizárólagos
befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen
Beatrix), egyenlíti ki a tőzsdei társaság helyett, majd a
vételárnak megfelelő összeggel tőkét emel a Konzum Nyrt.-ben. A
Konzum PE Magántőkealap követelését a Konzum Nyrt. új
részvények zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki, az
ügylet bejelentésekor rögzített, 3141 forintos árfolyamon.
Az
apportot követően lezárul a Konzum Nyrt. tavaly december 12-én
bejelentett tőkeemelés-sorozata, amelyek az előzetes, 50 milliárd
forint körüli elvárásokat meghaladva, 60 milliárd forint fölé
növelik a társaság saját tőkéjét. Az elmúlt fél évben a
Konzum közvetlen és közvetett módon 18 belföldi és 5 külföldi
szálloda tulajdonát szerezte, illetve szerzi meg, ezzel együtt
érdekeltségébe került a Hunguest Hotels Zrt. is.
A
Konzum részvényeivel a BÉT prémium kategóriában kereskednek, a
25 forint névértékű részvények keddi záróára 3195 forint
volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama
3789 forint, a legalacsonyabb pedig 410 forint volt.
Szüdi János: Az útkereszteződésnél
[
Repin:
Hajóvontatók a Volgán ( festmény, 1873)
"Ha
majd minden rabszolga-nép / Jármát megunva síkra lép” (Petőfi
Sándor: Egy gondolat bánt engemet...)
Szerencsés
ország az, amelynek jó időben van jó vezetője. Még
szerencsésebb az, amelyiknek a történelme során többször volt
ilyen szerencséje. A világ minden táján, minden ország
történelme tele van útkereszteződésekkel, amelyekhez érve
dönteni kell, merre tovább. A választás sikeres, ha az események
láncolata utólag igazolja a döntést. A döntéshozónak a saját
korában kell több évtizedre előretekintenie. A döntéshozónak
adott esetben saját érdekeit figyelmen kívül kell hagynia. A
döntéshozónak nem ritkán szembe kell helyezkednie a népakarattal.
Mint
a fehér holló
A
döntéshozónak nagy valószínűséggel áldozatot kell hoznia,
amikor a hosszútávon megtérülő siker reményében lemond a
pillanat kínálta előnyökről. Ehhez ritka adottságokra van
szükség. A jó vezető legyen előrelátó, önzetlen, határozott,
kitartó, rugalmas, jól képzett, intelligens, integráló,
karizmatikus, következetes, nagylelkű, tisztességes, mértéktartó.
Jó, ha átlátja az egészet, ismeri a részleteket, megérti az
embereket. Nem vitás, aki mindezekkel a tulajdonságokkal
rendelkezik, az bölcs vezetővé, igaz emberré válhat.
Létezhet-e,
születhet-e egyáltalán olyan ember, akiben ennyi jó tulajdonság
megtalálható? Eljuthat-e bárki odáig, hogy szert tegyen
mindezekre a tulajdonságokra? Nem lehet kizárni ennek lehetőségét.
Tény, kevés olyan politikus volt, mint George Washington, az
Egyesült Államok első elnöke, aki – veszélyesnek tartván,
hogy ugyanaz a személy gyakorolja a hatalmat túlságosan hosszú
ideig - nem vállalta a harmadik elnöki tisztség betöltését, bár
akkor még nem tiltotta ezt az USA alkotmánya. Hagyományt teremtett
ezzel a döntésével, megalapozva az elnöki hatalom később
alkotmányba emelt korlátait. A hatalomban eltöltött idő gyakran
nem a személyiség jó oldalát, hanem éppen ellenkezőleg, rossz
vonásait erősíti. Ennek ellensúlyozását szolgálják a modern
korban a szabad választások, a hatalom megosztásának rendszere, a
hatalom civil kontrollja, a szabad sajtó, a bírói függetlenség.
Ezek az elemek összetartoznak, csak a maguk teljességében
létezhetnek, garantálva a jogállamiságot. Nincs csökkent értékű,
majdnem-jogállam.
Az
emberi méltóságról
Nem
ritkán hallani: a jogállam mit sem ér. Nem lehet aprópénzre
váltani. Nem lehet fizetni vele a boltban. A dolog azonban nem ilyen
egyszerű. Nehéz, de nem lehetetlen közérthetően megfogalmazni,
miért is kívánatos a jogállam. Talán azért, mert biztonságot
nyújt mindenkinek: szegénynek, gazdagnak, tanultnak, tanulatlannak,
öregnek, fiatalnak, gyengének, erősnek. A biztonság lényege:
senki nem válhat a hatalom játékszerévé, s ez nem függ attól,
hogy tisztában van-e valaki a jogaival vagy sem. A biztonságérzet
megnyugtató. Aki biztonságban érzi magát az nem fél. A
jogállamot nem felélni, hanem megélni, élvezni kell. Mindent
szabad, ami nem tilos. Ennek az elvnek a figyelembevételével az
ember azt teheti, amit jónak, szükségesnek tart. A biztonságérzet
adja a szabadság érzetét, azt a tudatot, hogy vagyok valaki. Ez az
emberi méltóság. Csak a jogállamban lehet emelt fővel, félelem
nélkül élni. A félelem és az emberi méltóság egymást kizáró
fogalmak. A félelem és a szabadság egymást kizáró fogalmak. A
félelemhőmérő a társadalom betegségének fokmérője. Minél
erősebb a félelem, annál lázasabb a társadalom.
Magyarország
sorsáról
Magyarországon
mindenki fél. Fél a választás győztese és fél a választás
vesztese. Fél, aki hatalomban van és fél, aki kimaradt a
hatalomból. Nem csoda. Ebben az országban senki nem érezheti magát
biztonságban. Mindenkinek meg kell gondolnia, hol jelenik meg és
kivel. Mindenkinek meg kell fontolnia, mit mond és kinek. Hazánk
sorsa miért alakult úgy, ahogy alakult? Talán azért, mert nem sok
bölcs vezetője volt. Nehéz lenne bővíteni a Szent István és
IV. Béla királyokból álló névsort. (Göncz Árpád és Mádl
Ferenc bölcs és igaz emberek voltak, de sajnos az ország hosszú
távú sorsát meghatározó döntést nem hozhattak.) Minden
másképpen alakul, ha 1994-1998 között Horn Gyula és kormánya, a
kétharmad birtokában folytatja az alkotmányozást, s megteremti a
jogállam felszámolhatatlanságának megváltoztathatatlan
korlátait. Ha megteszi, bővíteni lehetne nevével a hazai bölcs
vezetők szűkös listáját.
Magyarország
sajátos hosszú menetelése a ’70-es évek közepétől zajlik.
Kezdetben gyalogolt a puha diktatúra felé. 1990-től bukdácsolt a
jogállam ösvényén. 2010-től hátrafelé araszolgat. A kezdet
kezdetén megindult evolúciós folyamat, az alattvalóból polgárrá
válás folyamata e hátramenetben a visszájára fordult. Ez nem
revolúció, mint ahogy azt a fülkeforradalmárok állítják. Éppen
ellenkezőleg, ez visszaút az alattvalói létbe. Lehet, hogy az
ország az alvajárók hazája? Igen! Csak így lehet, hogy milliók
látnak, hallanak, de nem érzékelnek. Csak így lehet sikeres az
orbáni délibáb: palotája erkélyén állva a várban egy- és
kétforintosokat szór két marékkal a hódoló tömeg közé.
Mindenki tudja, hogy nem lehet fizetni velük, csak jól csengenek a
földre hullva. Mindenki tudja, mégis ölre mennek érte. Még egy
látomás: a hajóvontatók dala száll: „Hosszú, kínos év a
kurta nap, / Száll a gálya, sírva húz a rab...” A hajókötél
elszakad. A rabok elvágódnak. Talpra állnak. Talpra állnak?
Szüdi
János
Ez egy ilyen ország?
2018.04.11. 14:23 Pendulumblog
Most
akkor ez tényleg sötét, gyűlölködő emberek országa, amit
ideje megtagadni? Orbánék örülnének neki, ha megtennéd. Te
viszont sokat tanulhatsz abból, ahogyan Kölcsey és Petőfi reagált
arra, amikor csalódniuk kellett a népben.
Nagy a
kísértés, hogy a vasárnapi választás eredményei után
eluralkodjon rajtunk a keserűség, és kijelentsük: ennek az
országnak bizony Mohács kell, ha akarja, megkapja. Minek kapálózni,
ha ennyire hülye emberek élnek itt, akik újraválasztják ezt a
velejéig romlott, hazug és tolvaj társaságot? Hát akkor viseljék
a következményeket! A csalódás és az indulat természetes
reakció - de nagyon óvatosan kell bánnunk most azzal, hogy kit és
miért is kezdünk el hibáztatni a valóban katasztrofális
választási eredmények miatt. A hatalom birtokosai ugyanis semmit
sem szeretnének jobban, mint bebizonyítani: "ez a mi
országunk, ti meg utáljátok, akkor nincs helyetek itt". Ha
úgy tetszik, ez a mostani választás a hazaszeretet legkomolyabb
próbája - hiszen mi bizonyíthatja annál jobban egy szülő
szeretetét a gyermeke iránt, mint ha a gyerek idegtépő, önző
toporzékolása közben sem veszíti el a türelmét és szeretetét
iránta?
A kudarcból
lehet a legtöbbet tanulni. Eljött az önvizsgálat ideje. Ahogy
Kölcsey mondta, "messze jövendővel komolyan vess öszve
jelenkort, hass, alkoss, gyarapíts, és a haza fényre derül."
Márpedig Kölcsey-nél kevesen tudtak többet saját népének
maradiságáról és rosszindulatú gáncsoskodásáról. Kölcsey a
liberális reformok következetes képviselője volt az
országgyűlésen és fáradhatatlanul küzdött a modernizációért
és a demokratizálásért, de amikor megyéjében a konzervatívok
kerültek többségbe, egyszerűen leváltották. Nem véletlen, hogy
pont ez a számára egyébként kétségbeejtő pillanat érlelte meg
benne a később szállóigévé vált híres gondolatát:
"Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás
helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás
szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást
hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés."
Azok,
akik jelenleg a Fideszre szavaztak, a haladástól való félelelem
miatt a veszteg maradásra szavaztak - pedig azok az értékek,
amelyeket ők meg akartak védeni, éppen a haladás által lettek
volna megőrizhetőek. Aki a biztonság és jólét kedvéért
feláldozza a szabadságot és a szolidaritást, az előbb-utóbb
mindegyiket elveszíti. Kölcsey tudta ezt, mégsem átkozta meg
azokat, akik őt megtagadták, figyelemre méltó alázattal és
liberális világnézetének megfelelő nyitottsággal viszonyult
saját helyzetéhez. "Mi most otthon, vagy ahová sorsunk
vezérlend, ismét vívhatunk elveinkért, törekedhetünk azoknak,
törvény s társasági rend és önérzés által nem tilalmazott
útakon, győzedelmet szerezni," írta.
"Igyekezhetünk azokat rokonérzelmű kebelekbe általplántálni:
- mert ha jók azok, s a haza virágzására megkívántatók, bizony
rokon keblek nélkül szűkölködni nem fognak. Távol vagyunk a
büszkeségtől, magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk
ellenkező véleményűektől sohasem kivántuk, hogy elveinknek
hódoljanak: tőlük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés
tisztaságát tekintsék. S ha szív és ajak egybe hangzik,
egyenességünket bűnnek ne tartsák; s engedjék nékünk a
vigasztalást: lelkünk üdvességét saját hitünk szerint
kereshetni."
És nem csak
Kölcsey mutatott utat azok számára, akik a nemzet boldogulásáért
küzdenek, de csalódniuk kell. Petőfi Sándort leginkább úgy
szeretjük magunk elé képzelni, ahogyan március 15-én szónokol a
nép előtt, vezeti a tömeget Táncsics Mihály kiszabadítására
vagy Bem Apó mellett buzdítja támadásra a honvédeket. Pedig
Petőfi a maga korában egyáltalán nem örvendett olyan nagy
népszerűségnek, mint ahogyan azt 50-es években készült
propagandafilmek sugallják (Föltámadott a tenger). Politikusként
egy olyan szűk radikális csoport tagja volt, amelynek befolyása
szinte kizárólag a fővárosra, azon belül is inkább a műveltebb,
felvilágosultabb polgárokra korlátozódott. Amit az ország - és
Európa - jövőjéről gondolt, az annyira felforgatóan újnak
hatott abban az időben, ami óriási ellenállást váltott ki a
korabeli véleményvezérek nagy többségéből. Erre jó példa
saját politikusi karrierjének rövid, dicstelen epizódja az
1848-as országgyűlési választáson.
A
költő szülőföldjén, a Kiskunságon, Szabadszálláson
jelöltette magát képviselőnek. 1848. június elején a
választókerületében kampányolt, és személyesen osztogatta a
választóinak szóló kiáltványát.
A programja egyszerű volt: véget vetni a pöffeszkedő helyi
döbrögi uraságok zsarnokságának, az uram-bátyám világnak,
elvinni a felvilágosodás eszméit az egyszerű parasztok közé.
"Gondoljatok csak vissza arra a Szluha kapitányra, hogy
süvegeltétek, hogy csúsztatok-másztatok előtte. Ah, ha eszembe
jut, még most is szégyenlem magamat a ti nevetekben," írta.
"A zsidók hajdan Mózes idejében az isten helyett egy arany
borjut imádtak, de ti még lejebb sülyedtetek, – ti egy
ólomszamarat imádtatok. Azonban ez az idő lejárt és remélem,
hogy lejárt mindörökre."
A helyi korrupt
döbrögik ("kaputosok") azonban megfúrták Petőfi
kampányát. Mégpedig olyan aljas és hazug ellenkampányt
indítottak, amitől Habony Árpi is megnyalta volna mind a tíz
ujját. "Néhány napra fölrándultam Pestre, s mire ismét
visszajöttem, oly borzasztó hirek kerengtek felőlem, milyek csak a
legelvetemedettebb gonosztévőt illetik," emlékezett vissza. A
lejárató kampány során nem csak "fanaticus izgatónak"
állították be, de egyenesen a szlovákok betelepítését szervező
idegen ügynöknek (ismerős?). Ezzel egyrészt utaltak Petőfi
származására, másrészt megpendítették azokat a mélyen
gyökerező xenofób húrokat, amelyekkel olyan könnyű a
kiszolgáltatott, szegény embereket manipulálni és más
kiszolgáltatott emberek ellen fordítani. Petőfinek menekülnie
kellett a felheccelt csőcselék elől, és végül nem őt, hanem a
helyi hatalmasságok emberét, a pap fiát választották meg
követnek az Országgyűlésbe.
Szerencsére akkor még nem volt Facebook, mert egyébként nem lehet tudni, Petőfi mit posztolt volna azon a nevezetes éjszakán, amikor szégyen-szemre futnia kellett a saját választókörzetéből. Valószínűleg az ő fejében is cikáztak a keserűbbnél keserűbb gondolatok a nyakas, keményfejű magyar parasztok maradiságáról és önpusztító butaságáról. De aztán átgondolta a dolgot, és rájött, hogy nem az egyszerű népre kell dühösnek lennie - hanem azokra, akik a kiszolgáltatottságát, a nyomorúságát és tanulatlanságát kihasználva, hazugságokkal ámítva, a legrosszabb érzelmeire hatva felheccelték azt.
Szerencsére akkor még nem volt Facebook, mert egyébként nem lehet tudni, Petőfi mit posztolt volna azon a nevezetes éjszakán, amikor szégyen-szemre futnia kellett a saját választókörzetéből. Valószínűleg az ő fejében is cikáztak a keserűbbnél keserűbb gondolatok a nyakas, keményfejű magyar parasztok maradiságáról és önpusztító butaságáról. De aztán átgondolta a dolgot, és rájött, hogy nem az egyszerű népre kell dühösnek lennie - hanem azokra, akik a kiszolgáltatottságát, a nyomorúságát és tanulatlanságát kihasználva, hazugságokkal ámítva, a legrosszabb érzelmeire hatva felheccelték azt.
"Polgártársaim!
ti ellenséges kezet emeltetek rám, én baráti kezet nyujtok
tinektek; követem a szentirást, mely azt mondja: aki követ hajit
utánad, hajits te vissza kenyeret,” írta néhány nappal
később, nyílt
levelében.
"Istenemre mondom, akkor sem haragudtam rátok, mikor engem
vadállatok módjára megrohantatok, hogy széttépjetek, annál
kevésbbé haragszom most; de haragszom azokra, kik annyira
elámitottak benneteket, hogy ellenem fordultatok, mint ellenségtek
ellen, aki legjobb barátotok vagyok széles e világon!... titeket
csak sajnálni tudlak, sajnállak szivemből." A későbbi Az
apostol című
költeménye nem kis részben ezt az élményt dolgozta fel.
Vajon valóban
a nyolc osztályt végzett szabadszállási Teri nénire kell
dühösnek lennünk, aki kizárólag a helyi lapokból és az állami
rádióból tájékozódik, az Internetről azt sem tudja, eszik-e
vagy isszák? Akit világ életében arra neveltek, hogy fogadja el
kérdezősködés nélkül az állami tekintély szavát, és most ez
a tekintély azzal fenyegeti éjjel-nappal, hogy a kisnyugdíját
akarják elvenni és az unokája torkát akarják elvágni a
sorosista ügynökök által betelepített migráncsok? Ha igazából
dühösek akarunk lenni valakire, hát azokra a vagyonos, nagyon is
urbánus és nagyon is tanult emberekre lehetünk dühösek, aki
tudatosan, hideg számításból, aljas indokkal hazudtak Teri
néninek és felkeltették benne az evolúció által beleplántált
majomfélelmet az Idegennel szemben. Nekik valóban külön helyet
készítenek a pokolban.
A mucsajozás
meg butaparasztozás helyett itt az ideje az alázatos önvizsgálatnak
- mindenkinek a maga területén. Miközben a hatalom birtokosai
önelégülten vigyorogva ülnek a babérjaikon, nekünk tanulnunk
kell ebből a kudarcból. Tudjuk, hogy minél fejletlenbb, minél
tanulatlanabb és minél szegényebb egy választási körzet, annál
nagyobbat nyert ott a Fidesz. Sajnos az elmúlt években hiába
építettünk fel egy párhuzamos valóságot mi, ellenzéki
politikusok, újságírók, aktivisták és jogvédők, ahol az
igazságot szabadon ki lehetett mondani és meg lehetett vitatni.
Ahol a szolidaritás és a józan ész érvényesült. Ez a valóság
egy buborék maradt - ami védőernyőként borult ránk, de egyben
el is szigetelt minket attól a másik valóságbuboréktól, amit
közben a hatalom arrogáns és aggresszív kommandói építettek ki
az emberek tömegeinek elméje köré. Kihasználva a nyomorukat, a
kiszolgáltatottságukat és a félelmeiket. Csurrantva-cseppentve
nekik a gazdasági konjunktúra áldásaiból, morzsákat dobálva a
jólétből és szabadságból, aztán meglebegtetve előttük a
fenyegetést, hogy azt a kicsit is elvehetik tőlük. És
mindenekelőtt megfosztva őket attól, ami számunkra, nagyvárosi
értelmiségiek számára magától értetődő: a méltósággal
leélt emberi élet lehetőségétől.
Sokat kell még
közösen gondolkodnunk arról, hol hibáztunk és miként. Egy
valami biztos: ha újjá akarja építeni magát az ellenzék, a
jogvédelem, a független média és úgy általában a rezsimmel
szembeni szellemi ellenállás, akkor bizony követnie kell a
jelszót: ki a faluba! És persze itt nem csak a szó szerinti
falvakról van szó, hanem a városi szegényekről is. Meg kell
akadályoznunk a közélet mesterséges kettészakítását és el
kell juttatnunk az üzeneteinket Teri nénihez is.
Levél Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselőhöz a „baloldali útról”
Noha nagy a
választék, de Önnél nagyobb ideológiai szélhámos nem sok akad
az MSZP háza táján sem.
A
mai Magyar Idők arról számolt be, hogy Ön pártját ismét
„visszatérítené a baloldali
útra”: https://magyaridok.hu/belfold/szanyi-tibor-visszateritene-partjat-a-baloldali-utra-3178993/
Nem igazán
az Ön kedvéért, hanem az olvasók tájékoztatására és
szórakoztatására most bemutatom, mi a különbség az Ön
szélhámos „baloldalisága” és a valóban baloldali német Die
Linke párt külpolitikai értelemben vett baloldalisága között.
Ami – és most essen be egy tölgyfahordóba – totálisan
elnyerné a tetszését a magyar, az olasz, a cseh, az osztrák és
sorolhatnám mely ország jobboldali szavazóinak.
Az Ön
Brüsszelhez való hozzáállása egyszerűen annak a neoliberális
„pincsi” nyáleresztésének az ezerszerese, amellyel Putyin
értelmében vádolják az Önhöz hasonlók naponta az
Orbán-kormányt és a magyar miniszterelnököt, aki pusztán
normális kapcsolatokra törekszik Oroszországgal is.
Itt
van, amit nyilatkozott, ahogyan arról annak idején az Önt a
tulajdonosa elvárásának megfelelően 180 fokot fordult, és nagyon
szerető Magyar Nemzet beszámolt róla:
A
parlamenti vitához írásos felszólalásban járult hozzá Szanyi
Tibor magyar szocialista európai parlamenti képviselő, az
Ukrajnával foglalkozó EP-bizottság első alelnöke. Mint
fogalmazott:„Putyin
célzott álhíreivel, s a piszkos hibrid háború sok más
eszközével egész Európa biztonságát, értékeit, demokratikus
jogállami berendezkedését támadja. Negyedik éve megszállás
alatt tartja egy szuverén ország jelentős területét, határain
harcokat szít, másutt uniós tagállamokat provokál, manipulálni
próbálja belső viszonyaikat, sajtójukat és politikai
feszültségeket gerjeszt, miközben számtalanszor bizonyította,
hogy a józan ész és a diplomácia nyelvét nem érti, csak az
erőét. Ezért tartom most bíztató és előremutató felismerésnek
az EU részéről, hogy tagállamonként differenciált eszközökkel,
de a helyzet súlyosságának megfelelően teljes egységet, a
demokratikus közösség erejét felmutató közös fellépésre van
szükség”.
Szanyi
Tibor hozzátette: „ugyanakkor magyar politikusként vegyes
érzelmekkel figyeltem ezt a fontos vitát, mert az arra is
rávilágít, hogy a putyini nyomulással szemben elengedhetetlen
uniós egység leggyengébb láncszeme éppen Magyarország,
pontosabban Orbánék politikája. Ha egy tagállam vezetése
személyes politikai számításból tartósan kiszolgáltatja hazája
és szövetségesei biztonságát, elárulja gazdasági, pénzügyi,
energiaellátási érdekeit Putyin céljainak szolgálatában, akkor
számolnia kell az árulók politikai sorsával, mind itthon, mint
Európában. Jó lenne, ha Orbán felismerné végre, hogy itt nem
babra megy a játék, nem vállalná tovább Putyin ’hasznos
idiótája’ szerepét és nem tenné Magyarországot Moszkva
hídfőállásává ez EU-n belül.”
Most pedig
lefordítom Önnek, hogy milyen beszédet tartott Sahra Wagenknecht,
a Die Linke frakcióvezetője május 16-án a német szövetségi
képviselőházban. Amiről természetesen egyetlen szóval nem
számolt be sem az MTI, sem annak balliberális tőgyein csüngő
hazai sajtó.
Wagenknechtről
annyit, hogy – és erről szintén nem tud nyilvánosságunk – a
felmérések szerint ő Merkel igazi konkurense Németországban. A
legutóbbi közvéleménykutatás szerint Merkelt a megkérdezettek
30, Sahra Wagenknechtet 23 százaléka látná szívesen a kancellár
székben.
Tehát
következzék most a Die Linke frakcióvezetőjének csaknem 20
perces, briliánsan lényeglátó és intelligens, Merkelhez intézett
felszólalásának leglényegesebb része:
„Lépjen
már ki végleg a Trump által hajszolt fegyverkezési versenyből! A
múlt évben az európai NATO-államok 300 milliárd dollárt adtak
ki a fegyverkezésre. A NATO együtt összesen 900 millió dollárt.
900 millió dollárt! Ennek az összegnek a tizede elég lenne ahhoz,
hogy az egész világon egyetlen gyermek se legyen éhes vagy
szegénység okozta betegségben haljon meg. Oroszország 66
milliárdot ad ki hadseregére. Vagyis 900 milliárd dollár
egyrészről és 66 milliárd dollár másrészről. És erre Ön
képes komoly képpel azt mondani, hogy tovább kell fegyverkeznünk
azért, hogy Putyin netán holnap ne álljon Berlin kapuja előtt?
Milyen beteg az, amit Ön terjeszt? A fegyverek és
hadfelszerelések e koalíciónak nyilván többet érnek, mint
hazánkban a gyerekek…”
Majd:
„Ha
Ön valóban önálló politikát akarna, akkor befejezné a
jégkorszakot Oroszországgal és megszüntetni az Oroszország
elleni iszonyatos szankciókat… Önnek valóban nem tűnt fel, hogy
az Oroszország elleni szankciók elsősorban az európai, és
különösen a német gazdaságnak ártanak? Vagy az sem, hogy
mindenek előtt az európai vállalatok azok, amelyeket problémák
fenyegetnek az Iránnal kötött (nukleáris) megállapodás
(amerikai) felmondása után?”
Nos, Szanyi
úr – és ezt „gyógyíthatatlan” jobboldaliként mondom -, így
beszél a mérhetetlenül tisztességes, bátor, „zsigerileg”
baloldali politikus hölgy. Szemben Önnel, akinek személyiségi és
ideológiai jellemzésére ezek után jelző sem szükséges.
Nyugodtan
vegye át a neoliberáis MSZP vezetését, és folytassák a többi
neoliberális/liberális/neokon ellenzéki pártokkal karöltve azt a
magyar választók hatalmas többsége által unalommal vegyes
hányingerrel kísért szélmalomharcukat, amely Önöket nem csak a
történelem szemétdombjára viszik, de annak legaljára.
Török Gábor: Az ellenzék elfogadta, hogy Orbán addig lesz hatalmon, amíg akar
De
az elemző szerint a kormányfő nem háborút, csak csatát nyert.
Az ellenzék pedig nem képes saját témákat felmutatni, csak
technikai kérdésekkel foglalkozik.
Török
Gábor volt az InfoRádió Aréna
c. műsorának a vendége,
és ha már vendég volt, elemzett is, ez a munkája. Szerinte az
ellenzék az áprilisi választásokon nem pusztán vereséget
szenvedett, hanem a fegyverletétel közelébe került.
Orbán Viktor 2018 áprilisában nem egy csatát nyert meg, egy újabb csatát, hanem megnyert egy háborút. Ezek után lehet arról beszélni, hogy az ellenzéknek milyen további lehetőségei vannak, de szerintem az ellenzék is érzi azt, hogy egy fegyverletétel-közeli állapot alakult ki, és valójában az ellenzék jövője most meglehetősen reménytelennek tűnik.”
Szerinte
az ellenzéki pártokon látszik, hogy esélytelennek érzik magukat
Orbán kormányzásával szemben, de érezték is, hogy miről
szóltak a legutóbbi választások. „Szinte elkerülhetetlen volt
minden pártban az, hogy a méregpoharat ki kellett inniuk. Isszák
folyamatosan, ezt látjuk most. Ennek komoly áldozatai vannak, ezt
mutatja, ami az LMP-ben és a Jobbikban történt. Az MSZP-ben zajló
történéseknek más a mozgatórúgójuk, de a fő magyarázóerő a
reménytelenség” – mondta.
Hozzátette,
úgy látja, az ellenzék elfogadta, hogy Orbán addig lesz hatalmon,
amíg akar. És szerinte Orbán hatalma erősebb, mint valaha. „Egy
akarat van, egy narratíva van, egy ajánlat van Magyarország
számára, ami nem azt jelenti, hogy az a 2,5-3 millió ember, aki
nem a Fideszre szavazott, az most már Fidesz-szavazó lenne, csak a
beletörődés, az elfogadás jelei látszanak. És hogy valóban mi
történik az ellenzéki oldalon, annak nagy esélye van annak, hogy
a kormányoldal mit szeretne tenni.”
Az
ellenzékre visszatérve, ő szkeptikus, pedig emlékszik arra, hogy
a Fidesz egy hasonló helyzetből már képes volt talpra állni.
„1998 előtt az akkori jobboldal sem állt jobban erőforrások
tekintetében, mint ahogy a mai ellenzék áll a kormányoldallal
összehasonlítva. De akkor volt gondolat, volt egy olyan politikai
erő, a Fidesz, amelyen látszott, hogy akar valamit, gondolkodott a
kérdésekről, már 1996-ban programot jelentetett meg, képes volt
ügyeket vinni a napirendre. Ez a politikai módszertan teljesen
hiányzik az ellenzék arzenáljából.”
BAYER: HA JAKAB PÉTERNEK LESZNEK IVADÉKAI, ÖRÖK SZÉGYENÜK LESZ, HOGY ÓTVAR ROHADÉK VOLT A FELMENŐJÜK
Tovább
építgeti az orbáni kereszténydemokráciát Bayer Zsolt.
A
Fidesz főpublicistája ezúttal a Mészáros Lőrinc tévéjén futó
Bayer Show című műsorban osztotta meg gondolatait. Áldozata Jakab
Péter jobbikos politikus volt, aki első parlamenti beszédével,
úgy tűnik, nemcsak Kövér Lászlót idegesítette fel.
Bayer
bejátszotta a beszédet, majd kis, fröccsöntött, műanyag
gazembernek, szegény beszélő ánusznak nevezte a politikust, (ezen
a ponton a közönségben óvatosan felnevetett egy humort kedvelő
néző), hogy aztán a végső tanulságot is levonja: ha Jakab
Péternek lesznek ivadékai, örök szégyenük lesz, hogy egy kis
ótvar rohadék volt a felmenőjük.
"…
és ha lesznek ivadékai, azoknak lesz örök szégyene, hogy ilyen
kis ótvar rohadék volt a felmenőjük" – az ősfideszes,
lopott pénzből fizetett, lovagkereszttel kitüntetett Bayer Zsolt
ezekkel a szavakkal elemezte parlamenti szűzbeszédemet az
adófizetők pénzén dollármilliárdossá hízó Mészáros Lőrinc
tévéjében, bizonyságát adva, milyen is az Orbán Viktor által
meghirdetett új kereszténydemokrácia a Fidesz szemszögéből.
Pont olyan, mint a régi. Ezúton üzenem a régi-új
kereszténydemokratának: ivadékaim nem lesznek, gyermekeim vannak.
Mindhármat arra nevelem, hogy lopni bűn, kiváltképp az ország
vezetőinek, legyenek bármilyen mély nyomot hagyó gazemberek is."
KÖRBETURNÉZZA A VIDÉKET ORBÁN VIKTOR, HOGY KÖSZÖNETET MONDJON A FALUSI EMBEREKNEK
Orbán
Viktor miniszterelnök megkezdte köszönő kampányát, több helyre
is ellátogat, ahol járt a választási kampány során, és ahol
támogatták április 8-án - közölte Havasi Bertalan, a
Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedden
az MTI-vel.
A
kormányfő elsőként azért járt a Baranya megyei Vajszlón, mert
köszönetet szeretett volna mondani a falusi embereknek a
támogatásért, és szimbolikusnak tartja, hogy a magyar
kistelepülések a rendszerváltozás óta éppen most, 2018-ban
szóltak bele a legnagyobb mértékben az ország életét
meghatározó döntésekbe - mondta Havasi Bertalan.
A Fidesz alkotmányban tiltaná be a hajléktalanságot
Az
Orbán-család egykori ügyvédje, az országos listáról
országgyűlésbe jutott Bajkai István tartott sajtótájékoztatót
a kedd délután és egy
régi fideszes slágertémát porolt le: a
kormánypárt ismét a hajléktalanság kriminalizálására készül,
de ezúttal egy fokkal komolyabban, mint idáig:
a
Fidesz az alkotmányba foglalná, hogy tilos életvitelszerűen
közterületen tartózkodni.
Bajkai
szerint ma minden adott a hajléktalanoknak, hogy ne legyenek
hajléktalanok. Egyfelől van már elegendő nappali és éjjeli
szállás, ahol fedelet kaphatnak fejük fölé. Másrészt működik
a közmunka-program, ami ma már minden magyar számára biztosítja
a megélhetés minimumát.
És
mindenek előtt: Budapest szellemi, kulturális, gazdasági és
politikai központ, a budapestiek otthona, akiket zavar és megterhel
a hajléktalanság látványa és az azzal járó „kellemetlenségek”.
Közegészségügyi és közbiztonsági probléma is ez, úgyhogy azt
kérik a kormánytól „teremtse meg annak jogi feltételeit,
hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen
tartózkodás, hiszen minden hajlék nélküli ember számára
biztosított a szálláshely”.
A
téma leporolása összefügghet azzal, hogy júliusban
önkormányzati választásokat tartanak Józsefvárosban, ahol az
ellenzék egységesen a független Győri Pétert támogatja. Győri a
hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány vezetője, a Fidesz
médiája és a „közmédia” pedig hetek óta azt mantrázza,
hogy hajlétalantanyává züllesztené a VIII. kerületet.
A
közterületen történő életvitelszerű tartózkodásra vonatkozó
szabályokat a Fidesz-kormány korábban a szabálysértési
törvényben is szigorította.
No
ez a cionista lépés , azt sugalja , hogy a lakásoktól megfosztott
magyar a híd alá sem menekülhetne …. Hogy képzelik , mi
maffiózók a kormány elit , a 4. luxusvilla tulajdonosok nem
türhetjük el , hogy párhuzamot vonjanak le a rablásaink , és a
kisemmizet nép között , arról meg egyenesen nem is beszélhetünk
, hogy mindez azárt történik , hogy a betelepülő kazárjainknak
utat törjenek , és kiűzhessék ezt a makacs goj magyarságot a
Kárpát – Medencéből .
Vajon
hány Solymosy Eszter , H Zsófia vére kell , hogy kifolyon , hogy
fel ébredjen ez a nép , és a felépített megsemmisítő táborba
elhamvassza helytartóinkat ,és kiszolgálóikat !!!
VEZÉR-SZÖRÉNYI LÁSZLÓ-HOVÁ LETT A DEVIZAHITELESEK PÉNZE?
Hová lett a devizahitelesek pénze?
Hol
volt, hol nem volt, volt egy vidéki jelentéktelen bankocska
(nevezzük Lófej Banknak) Ausztiában valamikor a kilencvenes évek
elején.
Valamit
magára adó bécsi polgár oda be nem tette lábát, révén
snassznak számítottak igénytelen fiókjai. Ez a bankocska nagyot
gondolt, és el kezdett terjeszkedni kelet felé.
Először
Magyarországot, majd egész Kelet-Európát célba vette. Sorra
nyitotta a fiókjait, kínálta termékeit és az emberek betértek
folyószámlát nyitni, hitelt felvenni, a bank pedig szépen
gyarapodott.
Annyira
jól sikerült, hogy később már meghatározó szerepe lett kis
országunk pénzügyi életében. Magyarországi
alkalmazottait sz.-ért h.-ért dolgoztatta, viszont ügyesen
lobbizott az akkori magyar kormánynál. Sikerült elfogadtatnia vele
a deviza alapú hitelnek nevezett trükkös csalását.
A
sok nép pedig vette és vette fel az "olcsó" hitelt. A
bankhoz nemsokára dőlt a pénz, ahogy egyre jobban és jobban
préselte devizahitellel átvert ügyfeleit.
Sikerét
megirigyelte egy másik osztrák bank, nevezzük őt Második
Banknak. Követte elődjét, és hamarosan ő is hatalmas profitra
tett szert. Annyira jól ment az üzlet, hogy Lófej Bank bécsi
központját három részre kellett osztani, hogy ne látszódjon
túlsúlya az osztrák pénzpiacon.
Míg
Lófej 30 évvel ezelőtt jelentéktelen vidéki tetü bankocska
volt, addig jelenleg már a 3 bécsi fő központtal és a tartományi
központokkal együtt egymaga nagyobb bankkonzorciummá vált, mint
az egész osztrák bankrendszer maradéka összesen!!!
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Mindez
Kelet-Európa kifosztásából! Második Bank is jól járt: összes
leánybankjával együtt sikerült megszereznie Ausztriában a
második helyet a bankok ranglistáján.
NCK:
természetesen a fent említett bank csak a Magyar károsultak
pénzének egy „aprócska” részét vitte el. Számos
más, Magyarországon működő, de idegen tulajdonú bank
gyarapodott, és szívta/szívja a mai napig is a devizások vérét.
Mindezt zavartalanul teszi! Sőt! A Magyar kormány nevében Orbán
Viktor által az EBRD-vel
kötött megállapodás garantálja,
hogy a kormány az ingatlanárverések és kilakoltatások további
szigorításától tartózkodik! (a
gyengébbek kedvéért:
ha az átvert „adósok” nem tudnak fizetni, akkor a bankok
tömegével hajíthatják az utcára a családokat. A
kormány akkor sem fog tenni semmit a kilakoltatások ellen!
És
hogy miért nincs még mindig megoldás a "devizások"
problémájára? Azt szintén megtudhatod az EBRD-vel
kötött Orbán-paktumból,
ahol többek között ezt
is vállalta miniszterelnökünk:
„a magyar kormány tartózkodik olyan törvények, intézkedések
bevezetésétől, amelyek a bankszektor profitabilitására negatív
hatással lehet!”
De
ne feledjük,
hogy a Magyar állam is szép hasznot húzott a bankok gyarapodásán
(bankadó), illetve a forint-"forintosításán" is tetemes
nyereségre tett szert. A felelősséget nem lehet csak egy-két
bankra hárítani. A politikai felelősségről pedig még nem is
beszéltünk!
Ausztria bekeményít: 7 mecsetet zárnának be, és 40 imámot utasítanának ki
Autsztria
7 mecset bezárását és 40 imám kiutasítását tervezi. A
jobboldali-“populista” osztrák kormány szerint ez csak a
kezdet.
Ausztriában
még 2015-ben elfogadták azt a törvényt, amely betiltotta a
külföldről finanszírozott vallási csoportok működését.
“A politikai iszlám párhuzamos társadalmainak és radikalizálódó tendenciáinak nincs helye ebben az országban”
– jelentette
ki Kurz pénteken Bécsben.
Az osztrák
kormány szerint a 7 mecset bezárása és a 40 imám kiutasítása
csupán a kezdete a külföldről finanszírozott iszlám ideológia
kiszorításának.
Nyitókép:
index.hu
FELSZÁMOLTAK TÖBB MINT 500 KATOLIKUS TEMPLOMOT NÉMETORSZÁGBAN
Ötszáznál
is több katolikus templomot számoltak fel Németországban az
ezredforduló óta egy pénteken ismertetett felmérés szerint.
A
katholisch.de katolikus hírportál valamennyi egyházmegyéből kért
adatokat a bezárt, eladott, vallási használatból kivont de
egyházi tulajdonban megtartott és a lebontott templomok és
kápolnák számának alakulásáról. Két püspökség nem tudott
adatokkal szolgálni, de így is biztos, hogy legalább 500 templom
működését szüntették be az ezredforduló óta paphiány,
pénzhiány vagy a helyi hívő közösség felmorzsolódása miatt.
A
felszámolt templomok területi eloszlása egyenlőtlen, a mainzi
egyházmegyében például valamennyit sikerült megőrizni, és az
ország déli részén is - ahol a legtöbb katolikus él - több
püspökségben használnak minden templomot és kápolnát, amely az
ezredforduló előtt is működött.
Más
térségekben viszont nagymértékben csökken a templomok száma, az
ország nyugati részén fekvő esseni egyházmegyében például 188
szűnt meg, a szomszédos münsteri püspökségben pedig 79.
Az
épületek többsége megmaradt, egy részüket eladták, és sok
templomnak új funkciót talált az egyház. A megszüntetett
templomok nagyjából egyharmadát, 140 épületet viszont le is
bontottak, ami a "horrorforgatókönyv" egy hívő számára
- írta a hírportál.
A
Németországban működő több mint 24 ezer katolikus templomhoz és
kápolnához képest a 140 nem tűnik különösen nagy számnak, "de
most még csak a folyamat kezdeténél tartunk" - nyilatkozott a
portálnak Albert Gerhards, a bonni egyetem katolikus teológiai
karának kutatója, aki szerint előre látható, hogy a következő
években meredeken emelkedik majd a templombontások száma, ha az
egyházban nem gondolják át a templombezárások gyakorlatát és
nem törekednek erősebben az intézmények megőrzésére.
A
német katolikus püspöki konferencia legutóbbi, 2016-os kimutatása
szerint 23,5 millió katolikus él az országban, ami a lakosság
28,5 százaléka. Tavaly 176 ezer embert kereszteltek meg, és 162
ezren léptek ki az egyházból.
Az
evangélikusok száma némileg kisebb, 21,9 millió. A vallási
közösségek sorában a két nagy keresztény felekezet mellett még
a muzulmánoké éri el a milliós nagyságrendet, a 82 milliós
országban hozzávetőleg 4-5 millió muszlim él, ez a lakosság
4,8-6 százaléka.
Franciaországban lerombolják a templomokat, hogy üzleteket és parkolókat építsenek a helyükre
A
templomok gyakran évszázadokat is túléltek, ám napjainkban egyre
inkább feleslegessé válnak. Franciaországban százéves
templomokat rombolnak szét, és teszik őket a földdel egyenlővé.
A
fent említettekre példa a Szent Márton-kápolna a franciaországi
Sablé-sur-Sarthe városkában, nem messze Le Manstól. A kápolnát
1880-ban építették, pár nappal ezelőtt pedig lerombolták, hogy
a helyére egy új parkolóhelyet építsenek – írja a Postoj.sk.
Egyrészt
nagyon sokan bírálják az egyházi épületek lerombolását,
másrészt a statisztikák azt mutatják, hogy nagyon sok templom
felesleges Franciaországban, mivel a franciák nem járnak
templomba.
Megtépázzák
Franciaország lelkét
A The
Telegraph brit napilap még 2007-ben felhívta a figyelmet arra, hogy
a mintegy 15 ezer, törvény által védett történelmi egyházi
épületből csaknem 2800 sorsa veszélyben forog.
A Nantes
közelében található Saint-Georges-des-Gardes városka templomából
mára már szintén csak romok maradtak. Az 1870-ből származó
templom felújítása ugyan tervben volt, ám a polgármester
elmondása szerint elálltak a tervtől, mivel a felújítás csaknem
egymillió euróba került volna.
Fotó:
The European Union Times
Mivel
hárommillió euró lett volna a Gesté városában található
neogótikus templom felújítása is, ezért a munkálatok helyett
inkább lebontották.
A
döntés nemcsak a helyi emberek nemtetszését váltotta ki, de
különböző aktivistákét is. Közöttük volt például Alain
Guinberteau, az egykori www.40000clochers.com weboldal
működtetője is, aki azt állította, hogy a templomok
megsemmisítésével teljesen megváltoztatják a környéket.
„Az örökségünk és a történelmünk egy része egyetlen bulldózerben leli a végzetét. Franciaország belülről azokkal a vidéki templomaival van összekötve, amelyek a francia falvak lelkét képezik”
– konstatálta.
Fotó:
Daily Sotrmer
Langyos
katolikusok
A www.katolisches.info német
weboldal még 2013-ban a francia szenátus közleményére hivatkozva
további templomok lerombolásáról számolt be négy francia
községben. Sőt, ahogy akkor említették, további 250 templomra
vár hasonló sors a jövőben.
„Az
emberek érzik, hogy a csupasz falaknál többet fognak a földdel
egyenlővé tenni. Érzik az elementáris változást a
környezetükben és a kultúrájukban” – mondta az egyik
kritikus.
Beatrice de
Andia, aki egy központot alapított a kulturális-egyházi örökségek
dokumentációjára, szintén felháborodását fejezte ki ezzel az
új „divattal” kapcsolatban. Elmondása szerint, először
történik meg Franciaországban a templomok lerombolása annak
érdekében, hogy helyet biztosítsanak a parkolók, az éttermek és
a butikok számára.
Az
igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a gall kakas
országában nemcsak a templomok fogynak, de a papok is. Míg a
millenium kezdetén több mint 24 ezer pap volt, addig 2011 végére
a számuk nem egész 14 ezerre csökkent.
Az Ifop
felmérése szerint annak ellenére, hogy a franciák 65 százaléka
keresztény, a templomot hetente egyszer csupán a 4,5 százalékuk
látogatja. Az istentiszteleteken a 15,2 százalékuk pedig ritkán
vesz részt.
Nyitókép: Walid
Shoebat
Négy évre elhallgat a Big Ben, London egyik jelképe
A
parlament óratornyának nagyharangja augusztus 21-én délben szólal
meg utoljára a négy évig tartó felújítás előtt.
A
Big Ben kivételes alkalmakkor, például az új év beköszöntekor
a karbantartási munkálatok alatt is elüti majd az órát, de a
briteknek és a Londonba látogató turistáknak nélkülözniük
kell a jól ismert, E-hangú játékot. A nagyharangot négy kisebb
segíti, ezek szólalnak meg 15 percenként.
A Big Ben a négy éven át tartó felújítás előtt a jövő hétfőn szólal meg utoljára.FORRÁS: AFP/DANIEL LEAL-OLIVAS
A
13,7 tonnás harang csaknem minden órában megkondult az elmúlt 157
évben.
Legutóbb
2007-ben, azelőtt pedig 1983 és 1985 között hallgatott,
karbantartás miatt.
Az Egyesült Királyság parlamentjének a Temze folyó partján álló épülete a világörökség része, és rendkívül népszerű a Londonba látogatók körében.
Az Egyesült Királyság parlamentjének a Temze folyó partján álló épülete a világörökség része, és rendkívül népszerű a Londonba látogatók körében.
Egyesek
szerint a 96 méteres Erzsébet-torony a legtöbbet fényképezett
turistalátványosság a szigetországban.
Steve
Jaggs, a nagyóra őre mindenkit arra bíztatott, hogy augusztus
21-én délben menjen el a Parlament Square-re, és hallgassa meg a
nagyharang hosszú ideig utolsó játékát.
A Big Ben a felújítás alatt legközelebb szilveszterkor szólal majd meg.FORRÁS: AFP/DANIEL LEAL-OLIVAS
Az
1856-ban épült torony felújítása halaszthatatlanná vált, az
összességében 30 millió fontos projektet tavaly jelentették be.
A munkálatok már meg is kezdődtek, a Big Ben már félig fel van
állványozva.
Az
1859-ben elhelyezett órát alapos vizsgálatnak vetik alá. Minden
egyes fogaskerekét ellenőrzik, és ha kell felújítják. Mind a
négy számlapját megtisztítják és megjavítják, fémkeretüket
megújítják.
Az órát januárban állítják le, de a számlapok egyike a felújítás alatt is mutatni fogja a pontos időt.
Érdekesség, hogy az óra a tervek szerint a felújítása után sokkal inkább fogja tükrözni az Augustus Pugin által készített eredeti terveket. A keretek a mostani fekete-arany színüket ugyanis az 1980-as években nyerték el.Építészettörténészek most azon fáradoznak, hogy visszaadják a számlapok keretének eredeti, vélhetően zöld és arany színét, amelyet néhányak szerint az 1930-as évekig királykék is tarkított.
Üres európai templomokat alakítanak mecsetekké a muzulmánok
A
muzulmánok Európában egyre több használaton kívüli templomot
mecsetté alakítanak.
A
tény, hogy egyre több olyan mecset van, ami korábban templomként
működött, az iszlám, a poszt-keresztény Európa leggyorsabban
növekvő vallásának emelkedését tükrözi.
Ma
Európa számos részén több a gyakorló muzulmán, mint a gyakorló
keresztény, és nemcsak nagyvárosokban, hanem kisebb településeken
is szerte a kontinensen.
Az
iszlám felváltja a kereszténységet, mint uralkodó vallást
Európában. Egyre több templomot alakítanak mecsetté, amelyek
nemcsak vallási intézményként szolgálnak, hanem nélkülözhetetlen
politikai szerepük is van az iszlám sária jogon alapuló,
elkülönülő, párhuzamosan létező muzulmán közösségek
létrehozásában Európa szerte.
Legutóbb
Németország észak-nyugati részén található ipari városban,
Duisburgban, a római katolikus egyház bejelentette, hogy 6
templomot kényszerülnek bezárni a csökkenő számú látogatók
miatt. Ezek a templomok nemsokára minden bizonnyal mecsetként
működnek tovább.
Duisburg
lakosainak száma 500 ezer, közülük kb. 100 ezer török muzulmán,
így ez az egyik leginkább iszlamizálódott város Németországban.
A
Duisburgban élő muzulmánok tömegesen követelik a használaton
kívüli templomok mecsetekké alakítását – közölte a német
napilap, a Der
Westen.
Minden
bezárásra ítélt templom Észak-Duisburgban, a Hamborn és Marxloh
kerületekben található, ahol a kereszténységet, az oly sokáig
uralkodó vallást felváltotta az iszlám, és ahol ezt megelőzően
számos katolikus templomot kényszerültek bezárni.
Marxlohban
most minden szem a Szent Péter és Pál templomra szegeződik, ami
az utolsó templom Duisburg majdnem teljes egészében muszlim
részén. Fennáll a lehetőség, hogy ezt a templomot is be kell
zárni.
Marxlohban
található a Duisburg Merkez mecset, a legnagyobb mecset
Németországban. Az épület 2008-ban készült el, több mint 7,5
millió euróból (több, mint 2 milliárd Ft). Az ottomán stílusú
megamecset több mint 1200 muzulmán hívő számára biztosít
férőhelyet.
A
muzulmán közösség a Hambornban és Marxlohban található
templomokat a Merkez mecsethez tartozó kisebb mecsetekké és
imaközpontokká akarja alakítani. A Merkez elnöke, Mohamed Al
nyilatkozatában azt mondta: „Függetlenül attól, hogy templomról
vagy mecsetről van szó, ez az épület az Isten háza.”
A
római katolikus templomokon kívül néhány protestáns templomot
is mecsetté alakítottak Németországban, ahol a muzulmán lakosok
száma a ’80-as évektől mostanáig 50 ezerről több mint 4
millióra ugrott.
Becslések
szerint Németországban összesen több mint 400 római katolikus és
a százat meghaladó protestáns templomot zártak be 2000 óta.
Másik 700 római katolikus templom bezárását tervezik a következő
néhány évben.
Ezzel
szemben jelenleg több mint 200 mecset (közülük több mint 40
megamecset), 2600 muszlim imacsarnok és végtelen számú nem
hivatalos mecset található Németországban, és újabb 128 mecset
áll építés alatt, közölte a Zentralinstitut Islam Archiv
(Iszlám Központi Intézet Archívuma), ami egy német székhelyű
muszlim szervezet.
A
szomszédos Franciaországban is több mecset épül, mint római
katolikus templom, és nagyobb a gyakorló muzulmánok száma, mint a
gyakorló katolikusoké.
Közel
150 új mecsetet építenek jelenleg Franciaországban, ahol Európa
legnagyobb muszlim közössége található.
A
franciaországi mecsetek száma az elmúlt 10 évben a duplájára
nőtt: több mint 2000 mecsetről számolt be egy kutatásról
beszámoló riport: „Mecsetépítés: Az iszlám kormányzás
Franciaországban és Hollandiában”. A Párizsi Nagymecset
rektora, Dalil Boubakeur a franciaországi mecsetek számának
megduplázását szorgalmazta, tehát véleménye szerint 4000
mecsetre lenne szükség, hogy az egyre növekvő igényeket
kielégítsék.
Ezzel
ellentétben a római katolikus egyház mindössze 20 új templomot
építtetett Franciaországban az elmúlt évtizedben, és több mint
60 templomot kényszerült bezárni, melyek a párizsi székhelyű
római katolikus napilap, a La Croix szerint előbb-utóbb mecsetként
fognak működni.
A
Francia Közvélemény Kutató Intézet (IFOP) szerint bár a francia
népesség 64%-a (41,6 millióan) római katolikusnak vallja magát,
csak 4,5 %-uk (1,9 millióan) gyakorló katolikus.
Ezzel
szemben a Franciaországban jelenlévő iszlámot vizsgáló IFOP
kutatási eredményei alapján a becsült 6 millió, főként
kisebbségi észak-afrikai és a Szaharától délre fekvő
területekről származó muszlimok 75 %-a (4,5 millióan) tartja
magát hívőnek, 41%-uk (2,5 millióan) pedig azt állítja magáról,
hogy gyakorló muzulmán.
Mindezt
összevetve, a kutatási adatok azt a tényt támasztják alá, hogy
az iszlám gyorsan halad afelé, hogy átvegye a vezető vallás
szerepét a római katolikus vallástól Franciaországban.
Nagy
Britanniában az iszlám ugyanezt tette az Anglikán egyházzal,
mivel többen látogatják a mecseteket, mint az Anglikán
templomokat. Egy felmérés szerint 930 ezer muzulmán jár hetente
legalább egyszer mecsetbe, míg az anglikánok közül csak 916
ezren mennek templomba ugyanilyen rendszerességgel.
Muzulmán
vezetők szerint az iszlám emelkedését figyelembe véve Nagy
Britanniában, a muszlimoknak is részesedniük kellene az Anglikán
egyház kiváltságos státuszából.
A
Keresztény Kutatás (Christian Research) nevű szervezet szerint,
ami a vallási trendeket vizsgálja Nagy Britanniában, mindösszesen
legalább 10.000 templomot zártak be Nagy Britanniában 1960 óta,
melyek között 8.000 metodista és 1.700 anglikán templom
szerepelt.
Ezzel
ellentétben jelenleg több mint 1.700 hivatalosan működő mecset
van Nagy Britanniában, melyek közül számos korábban templom
volt. Ezen felül 2000-re becsülik a muzulmán imacsarnokok számát;
a garázsokban és raktárépületekben szerte az országban pedig
több ezer nem hivatalosan működő mecsetet találhatunk.
Az
évek előrehaladtával az iszlám még inkább ki fogja szorítani a
kereszténységet Nagy Britanniából. A Washington D.C. székhelyű
Pew Kutató Központ szerint a Nagy Britanniában élő muszlimok
száma 2030-ra megduplázódik, és eléri az 5,5 milliót, vagyis a
teljes brit népesség 8 %-át.
David
Cameron, brit miniszterelnök 2011. decemberében, a King James
biblia 400. évfordulóján tartott oxfordi beszédében azt mondta,
hogy Nagy Britannia „keresztény ország és nem kellene félnünk
ezt kimondani”.
A
hivatalos december 21-i népszámlálási adatok szerint a magukat
keresztényeknek tartó emberek száma Angliában és Walesben az
elmúlt öt évben 10 %-kal csökkent.
Soeren
Kern a madridi székhelyű Stratégiai Tanulmányok Csoport
(Strategic Studies Group) Atlanti-óceánon túli Kapcsolatok
(Transatlantic Relations) tudományos főmunkatársa.
Épül Londonisztán: 423 új mecset, 500 bezárt keresztény templom
Úgy
tűnik nem véletlenül lett Londonisztán a brit főváros neve
egyes sajtóorgánumokban. A mecsetek százával épülnek, míg a
templomokat sorra zárják be.
A
Gatestone Institute jelentése szerint ijesztő mértékben megugrott
a templombezárások száma az Egyesült Királyság fővárosában.
Hasonló trend persze más európai városokban is megfigyelhető, a
londoni helyzet azonban drámai.
Londonisztán, “az iszlamisták pöcegödre”
„London
sokkal inkább iszlamista, mint néhány muszlim ország együttvéve”
– fogalmazott Maulana Syed Raza Rizvi. Most ő az az iszlám
tanító, aki Londonisztánt vezeti. Az irodalmi Nobel-díjas Wole
Soyinka már kevésbé kertelt: szerinte az Egyesült Királyság „az
iszlamisták pöcegödre”.
Miközben
Sadiq Khan londoni polgármester szerint a terroristák ki nem
állhatják London multikulturalizmusát, a valóság más képet
mutat. A brit multikulturalizmus táplálja az iszlám
fundamentalizmust. Így Londonisztánban 423 új mecset épült az
angolszász kereszténység romjain.
A
Hyatt Egyesült Templomot például megvette az egyiptomi közösség
és mecsetté alakította át. A Szent Péter templomot átalakították
Madina mecsetté. A Brick Lande mecset egy korábbi metodista templom
helyén épült fel. De nem csak az épületek változnak, az emberek
is.
Az
elmúlt időszakban megduplázódott az iszlámra áttért emberek
száma, akik közül sokan a radikális eszméket támogatják. Ékes
példája ennek Khalid Masood, aki a Westminsternél rendezett
vérfürdőt.
A templomok konganak, a mecsetek túlzsúfoltak
A
DailyMail képein templomok és mecsetek egymás mellett helyezkednek
el London szívében. A templomok tömeges bezárása a kereszténység
helyzetét is jól mutatja a szigetországban. A San Giorgio-i
templomban, az 1230 fős létszám helyett mindössze 12 ember gyűlt
össze a legnagyobb rendezvényre. A trendeket követve a
kereszténység Angliában egyre inkább antik vallás lesz, miközben
az iszlám a jövő vallásává növi ki magát.
Ezzel
szemben például a közeli Brune utcai mecset más problémával
küzd: nem férnek el a hívők. Többen az utcára kiszorulva
folytatják a vallási szertartást és az imákat pénteken.
Birminghamben
az iszlám minaret magasodik az égbe. Egy sikeres petíció után a
brit mecsetek most már hangosbeszélőkön keresztül napi három
alkalommal hívhatják imára a híveket.
Becslések
szerint 2020-ra a muszlim imádkozók száma elérheti a 683 ezer
főt, miközben a keresztények száma az istentiszteleteken
lecsökken 679 ezerre.
Előbb lesz Mohamed, mint Charles
Miközben
a brit muszlimok fele 25 év alatti, a keresztények negyede 65 év
feletti. 20 év se kell, hogy az aktív hívők aránya a két vallás
viszonyában felcserélődjön.
2001
óta a londoni templomok közül ötszázat zártak be, vagy
alakítottak át magánlakásokká. 2012 és 2014 között a magukat
anglikánnak való britek aránya 21 százalékról 17 százalékra
csökkent, számuk most 1.7 millióra tehető. Ezzel szemben a NatCen
Társadalmi Kutatóintézet adatai szerint a muszlimok száma lassan
eléri az egymilliót. Persze ez sem tükrözi a valós hívek
számát. Mivel az aktív istentiszteletre járó keresztények
aránya jóval kevesebb, mint a pénteki imákon rendszeresen
részvevő muszlimok aránya.
A
változás a demográfiában is észrevehető. 2015-ben például
Angliában a Mohamed különböző változatai voltak a legnépszerűbb
férfi nevek. A legnagyobb angol városokban is egyre növekszik a
muszlimok aránya: Manchesterben 15.8%, Birminghamben 21.8%,
Bradfordban 24.7%. Birminghamben nagyobb esélye van megszületni egy
gyermeknek egy muszlim családban, mint egy keresztényben. A
muszlimoknak nem kell többségbe kerülniük az Egyesült
Királyságba, elég ha a nagyvárosokat uralják. A változás már
most tapasztalható. Bradfordban és Leicesterben a gyermekek fele
muszlim.
Londonisztán
nem a muszlim többség rémálma, hanem a kulturális, demográfiai
és vallási hibridációé, ahol a kereszténység hanyatlik és az
iszlám előretör.
A
The Spectator információi szerint az 1700 brit mecset közül
mindössze kettő követi az iszlám modernista irányzatát. Az
Egyesült Államokban az arány ezzel szemben 56 százalék. Az
Egyesült Királyságban a mecsetek 6 százalékát a vahabiták
vezetik, további 45 százlalékot más fundamentalisták. A brit
muszlimok harmada nem érzi magát a brit kultúra részének.
Önként és dalolva asszisztálnak
London
hemzseg a saría bíróságoktól is. Hivatalosan 100 van belőlük.
Ezek a szervezetek sárba tiporják az emberi jogokat, a
vallásszabadságot és az angol törvényben elméletben megkövetelt
egyenlőséget is.
A
változásokhoz hozzájárulnak prominens brit véleményformálók
is. Sir James Munby brit bíró szerint például a kereszténység
már nem gyakorolhat hatást rájuk, a bíróságoknak
multikulturálisnak kell lennie. Rowan Williams, korábbi Canterbury
érsek egyenesen azt javasolta, hogy emeljenek be elemeket az
igazságszolgáltatásba a saríából is.
Ugyancsak
vakon hajolnak meg az iszlám térhódítás előtt a brit egyetemek
is. A hivatalos egyetemi útmutatók szerint például megengedett a
különböző ortodox vallási irányzatoknak, hogy elkülönítsék
a nőket és a férfiakat bizonyos események alatt. Így a muszlim
rendezvények esetén a nőknek más ajtókon kell érkezniük,
máshol kell ülniük és csak kézfelemeléssel jelezhetik, ha
kérdésük van. Egy londoni gazdasági iskolában például úgy
tartottak gálarendezvényt, hogy egy hétméteres paraván
választotta el a nőket és a férfiakat.
A
Charlie Hebdo elleni támadást követően az MI6 vezetője, Sir John
Sawers azt ajánlotta, hogy gyakoroljanak önkontrollt és
korlátozzák az iszlám sértegetését. A britek szaúdi nagykövete
pedig áttért iszlámra, és eleget tett a mekkai zarándoklatnak
is. Simon Collis most Haji Collisnak hívja magát.
Brüsszelben 2030-ra többségbe kerülhetnek a muszlimok
A
brüsszeli muszlim válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a
terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára
lenne szükség, amely megszabadítaná azt a jelenleg uralkodó
dogmatikus olvasattól, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség
lenne reformra - derült ki a A Migrációkutató Intézet „Az
integráció tesztje Brüsszelben" címmel megjelent
elemzéséből.
tató
Intézet „Az integráció tesztje Brüsszelben" címmel
megjelent elemzésében a belgiumi, de főként a brüsszeli
muszlimok integrációs tendenciáit vizsgálja egy januári felmérés
eredményeire építve. Mint az uniós intézmények és a NATO
székhelye Brüsszel, stratégiai jelentőségű város, amelyben a
jelenlegi becslések szerint a muszlimok 2030-ra várhatóan
többségbe kerülnek.
2030-ra
a muszlimok lesznek többségben BrüsszelbenFORRÁS:
PICTURE-ALLIANCE/AFP/USAGE WORLDWIDE/WINFRIED ROTHERMEL
Az
elemzés – mely többek között a Belgiumban élő muszlimok
hétköznapjait, a nyugati életmódhoz és kultúrához, illetve a
saját hagyományaikhoz és vallásgyakorlatukhoz való viszonyulását
értelmezi – lényeges megállapítása, hogy
szakadék
van az európai muszlim közösségek csendes többsége (kétharmad)
és aktív kisebbsége között.
A
csendes többség szívesen látna egy olyan iszlám-értelmezést,
amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai
társadalmakba, illetve egy, a társadalmi kérdésekről –
beleértve az etikát és az értékeket – folytatott párbeszédet
a muszlimok és a nem muszlimok között. Az előző csoporttal
szemben viszont van egy aktív kisebbség, akik szilárdan hisznek a
kulturális és társadalmi elkülönülésben és a konfrontációban.
Bár ennél jóval nagyobb gondot jelent az e jelenséggel szemben
tanúsított passzivitás a csendes többség részéről.
52 százalék szerint jelentős refomra szorul az iszlámFORRÁS: PICTURE-ALLIANCE/AFP/USAGE WORLDWIDE/WINFRIED ROTHERMEL
A
többség-kisebbség ellentétet az is jól illusztrálja továbbá,
hogy a muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a
terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont
bizonytalan, vagy helyesli a támadásokat. A válaszadók 52
százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az
iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná
a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám
29
százalék tagadja, hogy szükség lenne reformra.
Az
elemzés kísérlet annak a mostanra Európa-szerte egyre inkább
erősödő álláspontnak az igazolására is, miszerint az eddigi
európai integrációs intézkedések elégtelennek és tévesnek
bizonyultak, amennyiben inkább az önkéntes elkülönülés
feltételeit teremtették meg a tényleges beilleszkedés helyett.
Ezért az újabb, hasonló civilizációs körből érkező, alacsony
integrációs potenciállal rendelkező csoportok befogadására
vonatkozó minden uniós és tagállami politikát sürgősen felül
kell vizsgálni.
A
teljes elemzés elérhető a
Migrációkutató Intézet weboldalán.
Fejenként 9 milliót adna a migránsoknak Soros
Fejenként 9 milliót adna a migránsoknak Soros
Emmanuel, már holnap küldünk neked 9000 migránst!
Bekérették
Franciaország olaszországi nagykövetét a római
külügyminisztériumba szerda reggel, miután Párizs bírálta az
olasz kormány döntését az Aquarius nevű hajó kizárásáról az
olaszországi kikötőkből. Olasz sajtóértesülések szerint
Rómában emiatt fontolgatják Giuseppe Conte miniszterelnök pénteki
párizsi útjának lemondását. A hajót Soros György pénzelte
szervezetek működtetik, gyakorlatilag csempészhajónak használják.
Az
Enzo Moavero Milanesi vezette olasz külügyminisztériumban
magyarázatot várnak a francia elnöki hivatal keddi közleményére.
Ebben Emmanuel Macron francia elnök felelőtlennek és cinikusnak
nevezte a római kormány magatartását.
A
római kormánypalota szintén közleményben válaszolt,
hangsúlyozva, hogy Róma nem fogadhat el álszent leckéztetést
olyan országoktól, amelyek a migrációval szemben mindig más
irányba fordították tekintetüket.
Olaszországban ennél is nagyobb visszhangja volt annak, hogy Gabriel Attal, a Macron vezette En Marche párt brüsszeli szóvivője egyenesen "undorítónak" nevezte az olaszok eljárását.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a kormányzó Liga politikusa kedd esti televíziós interjújában kijelentette, hogy menedékkérők áthelyezésében Franciaország magatartása volt eddig a legméltánytalanabb, mivel Párizs az általa vállalt majdnem tízezres kvótából eddig 640 menedékkérőt vett át.
Olaszországban ennél is nagyobb visszhangja volt annak, hogy Gabriel Attal, a Macron vezette En Marche párt brüsszeli szóvivője egyenesen "undorítónak" nevezte az olaszok eljárását.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a kormányzó Liga politikusa kedd esti televíziós interjújában kijelentette, hogy menedékkérők áthelyezésében Franciaország magatartása volt eddig a legméltánytalanabb, mivel Párizs az általa vállalt majdnem tízezres kvótából eddig 640 menedékkérőt vett át.
Matteo
Salvini, olasz belügyminiszter.FORRÁS:
AFP/MIGUEL MEDINA
Emmanuel
ha tényleg arany szíved van, már holnap átküldünk neked további
kilencezret!-
üzente Matteo Salvini a francia elnöknek.
Az
olasz miniszterelnök pénteken indul Párizsba, első európai
látogatására, és Emmanuel Macron is fogadja őt.Olasz
sajtóértesülések szerint azonban az olasz fél a látogatás
lemondását mérlegeli.
Elképzelhető,
hogy Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az utolsó pillanatban
lemondja a péntekre tervezett párizsi látogatásátFORRÁS:
AFP/NURPHOTO/SILVIA LORE
Olaszország
vasárnap megtagadta a Soros György által szponzorált civil
szervezetek által működtetett, 629 migránst szállító mentőhajó
kikötését, de Málta sem fogadta a hajót. Az Aquariuson utazó
menekülteket végül olasz hajók segítségével szállítják át
Spanyolországba, amely felajánlotta, hogy fogadja őket.
Mi állhatott a sorozatos templombezárások hátterében?
Los
Angelesben tartották az amerikai templombezárásokról készült
magyar dokumentumfilm világpremierjét.
A
Los Angeles-i La Femme nemzetközi fesztivál közönsége ismerhette
meg elsőként az A
hit kiárusítása (Foreclosing
on Faith) című
dokumentumfilmet, amelyet a vatikáni rádió magyar adásának
munkatársa, Somogyi Viktória és az Emmy-díjas Jeff MacIntyre
amerikai operatőr-producer készített.
A
dokumentumfilm az Egyesült Államokban riasztó méretű és
gyorsaságú templombezárásokat mutatja be: pontosan elemzi az
okokat, felvillantja a háttérben húzódó anyagi megfontolásokat
és aprólékosan feltárja a hívők néhol hősies küzdelmét a
közösséget megtartó templomokért.
Somogyi
Viktória elmondta:
Az Egyesült Államokban immár történelmi méreteket ért el a katolikus templomok bezárása, pedig ezek a plébániák a társadalmi háló biztonságát nyújtó közösségi élet terei is, s minden egyes alkalommal, amikor bezárnak egy-egy templomot, a közösség egy része belerokkan.
Somogyi
Viktória megfogalmazásában a filmben az új évezred Dávid és
Góliát története rajzolódik ki.
A
filmben amerikai magyar plébániák kálváriájáról is szó esik
és drámai vallomások elevenítik fel a clevelandi magyar katolikus
templom megmentéséért folytatott küzdelmet, amely egyébként
győzelemmel ért véget, a templom ugyanis megmenekült a
bezárástól.
A
film létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) mellett a Magyar
Média Mecenatúra Program Ember Judit-pályázata támogatta 10
millió forinttal.
A La
Femme nemzetközi filmfesztivált 2005-ben alapították és a
filmipar női alkotóit – operatőröket, rendezőket – hivatott
támogatni.
Törökországban egyre több a keresztény, de nincsenek lelkipásztorok
2018.
június 12. kedd 09:01
Vannak, akik szeretnének megkeresztelkedni, nekünk viszont nincsenek papjaink, akik foglalkoznának velük – nyilatkozta Paolo Bizzetti kelet-törökországi jezsuita püspök, aki a monasztikus életet is szeretné újjáéleszteni Kappadókiában, a nagy egyházatyák hazájában.
Törökországban
növekszik az érdeklődés a kereszténység iránt, sőt vannak,
akik szeretnének megkeresztelkedni is, viszont nincsenek
lelkipásztorok, akik segíteni tudnának nekik a felkészülésben –
mondta a kelet-törökországi Anatólia apostoli helynöke, Paolo
Bizzetti SJ. „Közösségünk drámai paphiánnyal küzd” –
hangsúlyozta.
Emlékeztetett,
hogy miután elődjét, Luigi Padovesét meggyilkolták, hat évig
püspök sem volt. Neki így mindent szinte nulláról kellett
kezdenie. Pedig a kereszténység jelenlétnek ezen a földön
nemcsak hosszú múltja és hagyománya, de napjainkban is nagy
jelentősége van.
„A
nyári szünidő után nekem sem lesz már plébánosom a
székesegyházhoz tartozó plébánián – nyilatkozta a Vatikáni
Rádiónak Bizzetti püspök –, ezért arra kérem a nyugati
keresztényeket, imádkozzanak, hogy az Úr küldjön munkásokat
aratásába, hiszen az aratnivaló bőséges lehet. Nagy az
érdeklődés a kereszténység iránt. Vannak, akik szívesen meg is
keresztelkednének, nekünk azonban nincsenek papjaink, akik
foglalkozni tudnának velük.
Nagy
álmom a monasztikus élet felélesztése is Kappadókiában. Három
éve egyetlen szerzetesrend sincs ezen a földön. Pedig Kappadókia
három nagy egyházatya hazája, akik meghatározó szerepet
játszottak keresztény örökségünk kialakításában. A
közelmúltig létezett itt a monasztikus élet, és nagyon érdekes
formában, erősen összeforrott a helyi emberek életével. Ma ismét
lehetőség lenne erre. Ezért azzal a felhívással fordulok a
monasztikus férfi és női rendekhez, komolyan fontolják meg a
közösségalapítás lehetőségét Kappadókiában, hogy
biztosítani lehessen a tanúságtétel e formájának
folyamatosságát.
Fordította:
Koncz Éva
Forrás
és fotó: EKai.pl
Magyar
Kurír
Soros György: Hogyan mentsük meg Európát?
Soros György
Értékelje
a cikket:
Köszönjük!
Menekültválság,
megszorítás és széthullás fenyeget. Cselekedni kell, bátran.
Az
Európai Unió léte veszélybe került. Az elmúlt évtizedben
minden rosszul sült el. Hogyan jutott idáig az a politikai projekt,
amelynek a kontinens békéje és virágzása köszönhető?
Ifjúkoromban
néhány látnok, Jean Monnet vezetésével, megcsinálta az Európai
Szén- és Acélközösségből előbb a Közös Piacot, majd az
uniót. Generációm többsége lelkesen támogatta ezt a folyamatot.
Én személy szerint az EU-t a nyílt társadalom megtestesülésének
láttam. Egyenlő államok önkéntes társulása, amelyek a közjóért
szövetkeznek és adják fel szuverenitásuk egy részét.
Ám
a 2008-as gazdasági válság óta úgy tűnik, az EU utat vesztett.
A megszorítás programját választotta, amely elvezetett az
euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra
osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az
utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem
egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az
EU épült.
Ennek
eredményeként ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely
megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől. Az
ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok, és EU-ellenes
pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk.
Ezután
jött 2015 menekülthulláma. Elsőre a legtöbben együttérzően
fogadták az elnyomás vagy polgárháború elől menekülőket. De
attól tartottak, hogy mindennapi életüket megzavarja az
ellátórendszerek túlterhelése. Hamarosan pedig elvesztették
bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a
válság kezelésére.
© MTI
/ Mohai Balázs
Németországban
ez a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD)
erősödéséhez vezetett, amelyből az ország legerősebb ellenzéki
pártja lett. Olaszország hasonló úton jár, még tragikusabb
következményekkel: az EU-ellenes Öt Csillag Mozgalom és az Északi
Liga alakíthat kormányt.
Egész
Európát összezavarta a menekültválság. Gátlástalan vezetők
még azokban az országokban is ki tudták használni, ahová szinte
egyáltalán nem érkeztek menekültek. Magyarországon Orbán Viktor
arra alapozta a kampányát, hogy engem vádolt hamisan azzal, hogy
muszlim menekültekkel akarom elárasztani Európát és benne
Magyarországot.
Orbán
ma a saját, keresztény Európa-víziójának védelmezőjeként lép
fel. Ez a jövőkép szemben áll az EU alapelveivel. Az a célja,
hogy átvegye az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó
kereszténydemokraták vezetését.
Az
Egyesült Államok tovább súlyosbította az unió problémáit. A
2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával Donald Trump
gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.
Ma
már nemcsak retorikai fordulat, hogy Európa léte forog kockán. Ez
a valóság.
Mit lehet tenni?
Az
EU három súlyos bajjal néz szembe: a menekültválsággal, a
gazdasági fejlődést akadályozó megszorításokkal és a
dezintegrációval, amelynek első példája a Brexit. Mindenekelőtt
a menekültválságot kell kezelni.
Mindig
az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának
teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem
szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan
országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen
felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást,
amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő
igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai
következményekért.
© MTI
/ EPA / Alessandro Di Meo
Az
EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a
legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem
szabad lezárni. Az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta
bevándorlás előtt, nemcsak a nemzetközi és európai joggal
ellentétes, de teljesen lehetetlen is.
Európa
szeretne segíteni Afrikán és a fejlődő világon, a demokratikus
szándékú kormányok támogatása útján. Ez helyes, mivel ezáltal
az érintett országokban javulhat az oktatás és a munkaerőpiac,
vagyis polgáraik kevésbé vállalják majd az Európába vezető,
gyakran veszélyes utazást.
Egy
ilyen „afrikai Marshall-segély” eredményeképp nemcsak az
ellenőrizetlen menekülthullám apadna el, de lehetővé válna a
rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a
bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes
lehet.
Ma
messze vagyunk ettől az ideális helyzettől. Az uniónak még
mindig nincs egységes migrációs politikája. Minden tagállam a
maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Európa
országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem
előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt. Ezért a
rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött
piszkos üzletekre megy el: megvesztegetik őket, hogy erőszakkal
állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák
meg saját állampolgáraik utazását.
A
pénz amúgy is kevés. Ahhoz, hogy egy afrikai Marshall-terv sikeres
legyen, legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente. A
tagállamok ennek csak kisebb részét tudnák fedezni. Honnan
szerezzünk tehát pénzt?
Tartsuk
szem előtt, hogy a menekültválság európai probléma, és
összeurópai megoldást igényel. Az EU hitelképessége magas, ám
kihasználatlan. Mikor éljünk a lehetőséggel, ha nem egy
sorsdöntő válságban? A történelemből tudjuk, hogy háborús
időkben mindig emelkedik az államadósság. Tény persze, hogy a
hitelfelvétel ellenkezik a ma uralkodó ortodoxiával, amely
megszorítást szorgalmaz – csakhogy a megszorítás maga is az
egyik oka a válságnak.
Mostanáig
még lehetett azt mondani, hogy ez a politika működik, hiszen az
európai gazdaság lassan erősödik. Hogy csak ki kell tartani. De
az iráni atomalku összeomlásával, az amerikai szövetség
bomlásával megjósolható, hogy újabb negatív hatások
következnek.
A
dollár erősödése már most azzal jár, hogy a fejlődő piacok
valutái leértékelődnek. Új pénzügyi válság közeleg. Az
afrikai Marshall-terv a legjobbkor érkezne. Ezért javaslom, hogy
oldjuk meg a finanszírozását innovatívan és bátran.
Olyan
új pénzügyi eljárást szorgalmazok, amellyel az EU anélkül
veheti igénybe a pénzpiac segítségét, hogy közvetlen
kötelezettséget vállalna akár uniós, akár tagállami szinten. A
módszer hasonló az amerikai önkormányzati kötvények
működéséhez, illetve a járványok elleni védekezésekhez
rendezett sprint-gyűjtésekhez.
A
lényeg, hogy Európának radikálisan kell cselekednie a túlélésért.
Újra fel kell találnia magát.
Ennek
pedig igazi, alulról jövő kezdeményezésként kell működnie. A
Szén- és Acélközösségből felülről irányított módon lett
Európai Unió, és ez remekül működött. De az idők változnak.
Ma az átlagemberek úgy érzik, nincs beleszólásuk semmibe. Közös
erőfeszítésre van szükség; az uniós szervek irányítása és a
civil mozgalmak kombinálására.
A
harmadik feladvány a területi dezintegráció kezelése. A Brexit
elképesztő károkkal jár, mindkét fél számára. A válás
hosszú folyamat lesz, akár öt évnél is hosszabb. Ez a
politikában egy örökkévalóság, ilyen forrongó időkben
különösen. Végső soron a britek döntik el, mit akarnak, de
jobb, ha mielőbb dűlőre jutnak. Ez a célja a Best for Britain
kezdeményezésnek, amelyet támogatok. Sikerült elérni egy
parlamenti határozatot, amelyben benne van a lehetőség, hogy
Nagy-Britannia az unió tagja marad.
© AFP
/ Justin Tallis
Ez
nagy eredmény lenne, de ehhez a brit polgárok meggyőző
többségének támogatása kell. Ennek a többségnek a
létrehozásáért dolgozik a Best for Britain.
Az
EU-ban maradás mellett erős érvek szólnak, de ez csak az utóbbi
hónapokban vált világossá, és időbe telik, amíg széles körben
elfogadják. Ehhez az is kell, hogy az EU olyan szervezetté váljon,
amelyhez Nagy-Britannia ismét csatlakozni akar.
Ez
már egy másik Európa lenne. Olyan, amelyben egyértelműen
megkülönböztetjük az uniót és az eurózónát. Másrészt be
kell vallani, hogy az euróval súlyos gondok vannak, és ezeket meg
kell oldani.
Az
eurózónát elavult szerződések alapján irányítják. Ezek
például feltételezik, hogy minden ország bevezeti az eurót, ha a
követelményeknek megfelel. Így olyan államok – Csehország,
Lengyelország vagy Svédország –, amelyek világossá tették,
hogy nem akarnak eurót, ma is „pre-in” státusban vannak.
A
jelenlegi keretekben az eurózóna képezi a belső magot, míg a
többi tagállam másodrendű. A ki nem mondott elv az, hogy a
tagállamok különböző sebességgel ugyan, de ugyanoda tartanak.
Figyelmen kívül hagyjuk, hogy számos EU-ország konkrétan nem
akar szorosabb szövetséget.
Ezt
a célt el kell engedni. A többsebességes Európa helyett többsávos
Európát építeni, amelyben a tagállamoknak több választási
lehetőségük van. Ma a kooperáció nem népszerű, de ez
megváltozhat, ha az emberek azt látják, hogy megéri.
A
rideg valóság rákényszerítheti a tagállamokat, hogy nemzeti
érdekeiket félretéve az unió fennmaradását helyezzék előtérbe.
Ezt sürgette Emmanuel Macron francia elnök aacheni beszédében, és
csatlakozott hozzá Angela Merkel német kancellár is. Ha sikerrel
járnak, Monnet és társai nyomába léphetnek. Ám ehhez maguk mögé
kell állítaniuk Európa tömegeit. Én és a Nyílt Társadalom
Alapítványok mindent megteszünk, hogy segítsünk.
A
cikket a Project Syndicate engedélyével közöljük.
Eloltották a budapesti raktártüzet - fotók
A
szerda délelőtt kigyulladt épületben délután egyre elfojtották
a lángokat, de az utómunkálatok még órákig el fognak húzódni.
Egy
műszaki cikkeket tároló, 3000 négyzetméteres raktárépület
gyulladt ki a főváros XIII. kerületében, a Frangepán
utcában - mondta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
szóvivője a hvg.hu kérdésére. Kisdi Márk Máté közölte azt
is: tudomásuk szerint senki sem sérült meg, mérgező
anyag pedig nem került a levegőbe.
© Olvasói
fotó
A kiérkező
rendőrök egyre hátrébb parancsolták a bámészkodókat és az
újságírókat, a környéken lakókkal pedig bezáratták az
ablakaikat. A katasztrófavédelem mobil laborja ugyanakkor
egészségre káros értéket semmilyen anyagból nem mutatott
© Balázs
Kaufmann
© Székelyhidi
Balázs
A
tűzoltók 12 járművel vonultak a Frangepán utcai helyszínre.
Több, mint harminc fővárosi hivatásos tűzoltó kezdte meg az
oltási munkálatokat.
© Máté
Péter
Később
további húsz tűzoltó érkezett a helyszínre, akiknek 11
órára tizenegy vízsugárral és két emelőre szerelt vízágyúval
sikerült körülhatárolniuk a tüzet, amely így továbbterjedni
már nem tud.
A
környékről több száz embert kísértek biztonságos helyre.
A
katasztrófavédelem közlése szerint délután egyre - nagyjából
négy órával a riasztás után - sikerült elfojtani a lángokat,
de az utómunkálatok még órákig elhúzódnak, hogy a tűzoltók
minden izzást megszüntethessenek.
2018.
június. 12. 06:18 2018.
a fél országra
szerző:
hvg.hu
Több
megyében és a fővárosban másodfokúra emelte a heves zivatarok
miatt kiadott figyelmeztetését az Országos Meteorológiai
Szolgálat.
Másodfokú
(narancs) figyelmeztetés van érvényben Budapesten, Pest megyében,
továbbá Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy,
Tolna, Vas és Veszprém megyében a heves zivatarok veszélye miatt.
Szintén heves zivatarok miatt Baranya, Bács-Kiskun,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és
Zala megyében elsőfokú a figyelmeztetés.
Szintén
elsőfokú figyelmeztetést adtak ki felhőszakadás veszélye miatt
a fővárosra, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén,
Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok,
Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna,
Vas, Veszprém és Zala megyére.
Emellett
Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Tolna és Zala megyére a
hőség miatt is kiadták az elsőfokú figyelmeztetést. Az
előrejelzés szerint a hőmérséklet délután 28 és 34
Celsius-fok között alakul. Késő estére 20 és 27 fok közé hűl
le a levegő.
Délután
a Dunántúl nyugati, északnyugati megyéit zivatarok érik el,
melyek egyre intenzívebbé válva és rendszert alkotva haladnak
keleti, délkeleti irányba, este érhetik el a főváros térségét,
késő este pedig a Tisza vonalát. Ezek között nagy eséllyel
lehetnek heves zivatarok, melyekhez kapcsolódva 90-100
kilométer/órás szélroham, nagyobb szemű jég és felhőszakadás
társulhat. Szerdára virradó éjszaka a zivatartevékenység
súlypontja fokozatosan áthelyeződik az északkeleti országrészre,
míg az ország más részein lassacskán – átmenetileg –
megnyugodhat a légkör.
Bűncselekménnyel vádolják Szijjártó politikusbarátját a menekülthajó elutasítása miatt
Több
olasz polgármester is keményen bírálta Matteo Salvini olasz
belügyminisztert a földközi-tengeri eset kezelése miatt.
"Bárki,
aki emberi életeket veszélyeztet, nemcsak szégyenteljesen és
erkölcsileg elítélendően viselkedik, hanem bűncselekményt követ
el. Véleményem szerint ez emberiesség elleni bűn, és nemzetközi
bíróság előtt kell felelni érte" – fogalmazott Nápoly
polgármestere, Luigi De Magistris az Euronews szerint
azt követően, hogy Matteo Salvini belügyminiszter nem engedte
kikötni a menekültekkel teli Aquarius hajót az olasz partoknál.
Leoluca
Orlando arról beszélt, hogy európai polgárként és Palermo
polgármestereként is panaszt fog benyújtani a tartományi
bíróságnál az európai államok és az olasz kormány büntetőjogi
felelősségével kapcsolatban.
"Nem
tudom, hogy ez egy mostani törvényszék előtt fog-e történni, de
bekerül majd a történelemkönyvekbe, és nagyszüleinktől
eltérően mi nem mondhatjuk majd azt az unokáinknak, hogy nem
tudtunk róla" – magyarázta.
Szijjártó
Péter kedden egyeztetett Salvinivel, a magyar külügyminiszter
pedig üdvözölte az olaszok terhes anyákkal, gyerekekkel, kísérő
nélküli kiskorúakkal való keménykedését.
Az illegális migráció megfékezéséért német-osztrák-olasz együttműködés indul
BERLIN,
14:38
Együttműködést
kezd az illegális migráció ellen Németország, Ausztria és
Olaszország – jelentette be Horst Seehofer német belügyminiszter
és Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán Berlinben.
Horst
Seehofer az osztrák kormányfővel közösen tartott tájékoztatóján
elmondta, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter
kezdeményezésére
Róma,
Bécs és Berlin együttműködést kezd a biztonság, a terrorizmus
elleni küzdelem és az illegális migráció területén.
Sebastian
Kurz és Horst Seehofer
Fotó:
AFP
Sebastian
Kurz kiemelte, hogy létre kell hozni az "illegális migráció
ellen harcolni akarók tengelyét". Ehhez a törekvéshez
kapcsolódik a három ország regionális együttműködése.
Hozzátette,
hogy hatalmas változás történt az illegális migráció
megítélésében 2015-2016 óta, amikor még erős ellenállásba
ütközött a "nyitott határok politikája" elleni
személyes fellépése. Most már viszont "rendkívül széles
és nagy" a külső határ védelmét a középpontba helyező
osztrák álláspontot támogató országok tábora – mondta.
OLVASTAD MÁR?
Izrael atomtitkokat ad el Szaúd Arábiának
Egy
izraeli szakértő szerint a cionista állam olyan információkat ad
el Szaúd Arábiának, melyek lehetővé teszik azt, hogy a sivatagi
királyság atomfegyvereket állítson elő. Ami Doron, az izraeli
hadsereg szakértője, szerint ez az együttműködés szélesebb
körűvé teszi a kapcsolatokat Mohamed Bin Salman koronaherceg és
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között. És így Szaúd
Arábia is csatlakozhat a térségben zajló nukleáris fegyverkezési
versenyhez.
Az izraeli
szakértő szerint már Pakisztán is felajánlotta a nukleáris
technikák megosztását Szaúd Arábiának és a pakisztáni
mérnökök akár hónapokon belül készek lennének Rijádba
utazni. Az izraeli fél azonban őket megelőzve tett ajánlatot
mivel szeretnének javítani a szaúdi-izraeli kapcsolatokon. Az
pedig már mindenki számára világos, hogy a szíriai és az iraki
események miatt már évek óta létezik együttműködés a két
ország között. Főleg a terrorista csoportok támogatása és az
Irán elleni szabotázs akciók terén.
Elemzők
szerint Szaúd Arábia már engedélyt is kért az Egyesült
Államoktól ahhoz, hogy elkezdhesse az urándúsítást. Szaúd
Arábiának már az 1970-es években voltak ilyen jellegű ambíciói,
ugyanis figyelemmel követték Pakisztán nukleáris fegyverkezési
programját. A pakisztániakkal szemben álló Izrael és India
azonban közösen jelentős előretörést értek el ezen a
területen. A szaúdi kormány a pakisztáni program mellett
egyezményt kötött olyan kínai rakéták vásárlásáról, melyek
nukleáris robbanófejjel is felszerelhetőek.
A kérdés
katonai részének megoldására a szaúdi kormány a hadseregen
belül már létre is hozta a Szaúdi Királyi Stratégiai Rakéta
Ezredet, melynek a rakéták tesztelése és éles helyzetben azok
bevetése lesz a feladata. Azonban a szaúdi rakéta technológia
jelentősen el van maradva az iráni fejlesztésektől. A szaúdi
hadiipart össze se lehet hasonlítani az iránival ahol már hosszú
évek óta komoly fejlesztések folynak és Irán képes minden
jellegű katonai eszközt otthon előállítani. Harckocsikat, harci
helikoptereket, rakétákat és újabban jelentős sikereket értek
el a pilóta nélküli repülő eszközök területén. Ezzel szemben
a szinte nem is létező szaúdi hadiipar jelentéktelennek
tekinthető, hiszen a szaúdi hadsereg mindent importból szerez be.
A harckocsikat és a vadászrepülőket is a nyugati országoktól
szerzik be és használják nem túl jelentős sikerekkel.
Orientalista.hu
– Al-Isfahani Press Tv
Magyarok szervezhették be a hidegháború hírhedt kettős ügynökét
Kondor
Vilmos, a méltán népszerű krimik szerzője hosszas nyomozás után
jutott arra a következtetésre, hogy a cambridge-i ötök talán
leghíresebb tagja, Kim Philby átállításában fontos szerepe volt
honfitársainknak. Több éves kutatómunkájának eredményét a BBC
History júniusi számában tárja az olvasók elé.
Ki volt Kim Philby?
Harold Adrian Russell „Kim” Philby, a 20. század
méltán leghírhedtebb hírszerzője 1912-ben született Indiában,
apja a híres orientalista St. John Philby volt, aki kulcsszerepet
játszott Szaúd-Arábia létrejöttében. Philby 1933-ban végzett a
Cambridge-i Egyetemen, ekkor már osztotta a kommunizmus eszméjét,
és úgy döntött, hogy ezért harcolni is kész. 1930 és 1934
között sok időt töltött Európában, 1934-ben Bécsben került
kapcsolatba az NKVD-vel, és még ebben az évben, Londonban be is
szervezték. Már a szovjetek ügynökeként került a polgárháborús
Spanyolországba a Times tudósítójaként, majd hazatérése után
az MI6-hoz csatlakozott, és egyre magasabbra emelkedett.
A háború után először Törökországba került,
majd Washingtonba, ahol szoros barátságot kötött a CIA vezető
kémelhárítójával, James Jesus Angletonnal. Ekkor már a
„cambridge-i ötök” gőzerővel dolgoztak, és a szintén
Washingtonban szolgálatot teljesítő, az atomtitkok után szaglászó
Donald Mclean talpa alatt forró lett a talaj – 1951 tavaszán Guy
Burgess társaságában Moszkvába szöktek.
Philby is gyanús lett, megvádolták, hogy együtt
kémkedett a két hírszerzővel. Sikerült tisztáznia magát a
nyomozás során, de az MI6 kötelékéből távoznia kellett. Ekkor
újságíróként kezdett el dolgozni, majd 1955-ben Harold Macmillan
brit miniszterelnök hivatalosan is felmentette Philbyt a vádak
alól, aki Bejrútba utazott, hogy onnan tudósítson brit lapokat –
ekkor már semmiféle értéket nem képviselt megbízói számára.
1961-ben Anatolij Golicin, a KGB őrnagya átállt, és mivel sokat
tudott a Szovjetunió nyugati ügynökeiről, Philby – a lebukást
elkerülendő – 1963-ban Bejrútból Moszkvába szökött, és ott
is halt meg 1988-ban, számkivetettként – ugyanis a KGB végig azt
feltételezte róla, hogy kettős ügynök.
Amikor
könyveinek, elsősorban a A budapesti kém című regényének
anyagának gyűjtése közben Kondor rendre magyar vagy magyar
hangzású nevekkel találkozott Kim Philby élettörténetében,
kezdetben nem tulajdonított ennek nagy jelentőséget. Végtére is
Philby többször beutazta Európát és pályafutása alatt
számtalan emberrel került kapcsolatba, természetes, hogy köztük
magyarok is voltak. A gyanú, hogy ennél többről van szó, szép
lassan erősödött meg Kondorban, miután szembesült azzal, hogy a
Philby kettős ügynökké válása szempontjából kulcsfontosságú,
1929 és 1937 közti időszakban „mindenütt magyar arcot látunk
felbukkanni, magyar hangot hallunk megszólalni”.
Az
első igazi nyomot az jelentette, amikor az egykori MI6 hírszerző,
Tim Milne (a Micimackó szerzője, A. A. Milne unokaöccse) 2014-ben
megjelent, Philbyről írt könyvéből kiderült, hogy a későbbi
szovjet ügynök 1929-ben egy magyar festő, Szegedi Szűts István
társaságában utazta be Anglia Black County nevet viselő,
szénbányászattal és acéliparral foglalkozó, Birminghamtől
nyugatra fekvő középső vidékét.
Mint
Milne ragyogó stílusban megírt könyvéből kiderült, az
expresszionista festőművész neve nem Szigetti Szuts volt, hanem
Szegedi Szűts István. Az 1893-ban, Budapesten született festő
neve ma már csak keveseknek mond bármit is, de a harmincas évek
elején többek között a magyar kormány támogatásával készített
el egy remekbeszabott rajzfilmet, kiállított Londonban, rajzolt két
„szavak nélküli regényt” – Kondorban él a gyanúperrel,
hogy ő ismertette meg a témára egyébként eleve fogékony Philbyt
a kommunizmus eszméjével.
Szegedi
Szűts 1929-ben érkezett Angliába kiállítását megszervezni,
abban az évben, amikor Philby a „magyar festő” társaságában
meglátogatta a Black Countryt, méghozzá motorbiciklin. Az erősen
elmaradott, tizenkilencedik századi viszonyokat idéző utazás
mélyen felkavarta Philbyt. Nyomorban élő munkáscsaládoknál
laktak, velük ettek, testközelből megtapasztalhatták, mit művelt
a gazdasági világválság a legkiszolgáltatottabbakkal. Philby már
ekkor, tizenhét évesen megfogalmazta harcának jelmondatát: „A
gazdagok átkozottul gazdagok lettek, a szegények pedig átkozottul
szegények.” És attól kezdve minden, amit tett, ezen a helyzeten
volt hivatott változtatni.
Feltehetően
soha nem tudjuk meg, hogyan keveredett egymás mellé Szegedi Szűts
és Philby, mert Philby egyetlen szóval sem emlékezett meg az
eseményről, ahogyan későbbi közös útjaikról sem, sőt soha le
sem írta Szegedi Szűts nevét, csak „a magyar”-ként utalt rá.
Ennek ellenére Szegedi Szűts jelentős és fontos szerepet
tölthetett be az életében, mert a frissen nagykorúvá vált
Philby első útja 1930 húsvétján Magyarországra vezetett.
Motorbiciklivel érkezett, de hogy merre járt, homály fedi, annyi
azonban bizonyosnak látszik, hogy Szegedi Szűts társaságában
jutott el az Alföldre és Szabadka környékére, ahol a Black
Countryhoz nagyon hasonló viszonyokkal találkozhatott, csak éppen
nem az ipari munkások, hanem a kétkezi parasztok életét láthatta
a saját szemével.
Philby
ugyanabban az évben még egyszer megjelent Budapesten, ezúttal Tim
Milne társaságában, akivel először a Király utcában béreltek
lakást, majd egy autószerelő műhelyben ütöttek tábort,
amelynek nem más volt a tulajdonosa, mint Szegedi Szűts György.
Philby és Milne remekül érezték magukat a fővárosban: rántott
húst ettek, úsztak a Dunában, amelyből egy részt uszoda gyanánt
választottak le és használtak akkoriban, megnézték A kék
angyalt (az 1930-as, Heinrich Mann regényéből készített német
hangosfilm Marlene Dietrich első nagyobb sikere volt), sétáltak a
Margitszigeten, és Milne memoárja szerint Philby egyetlen egyszer
sem adta jelét egyre erősödő politikai meggyőződésének.
Szegedi Szűts neve sem bukkant fel soha többé; ha volt a harmincas
évek közepén Angliában letelepedett festőnek titka, 1959-es
halálakor a sírba vitte magával. Philbynek a munkásosztály és a
kommunizmus iránti elköteleződése pár évre rá Bécsben talált
újabb megerősítésre, ahol két magyar is tevékeny részt vállalt
Philby öntudatra ébredésében és kémmé válásában.
Egy csábító ajánlat
Amikor
1933-ban Philby Bécsbe érkezett, már úgy érezte, hogy a
szocializmus nem nyújt megoldást a munkásosztály problémáira,
egyedül a kommunizmus, és ebbéli eltökéltségében jelentős
szerepet játszhatott, hogy egy évvel korábban, 1932-ben élőben
hallhatta Hitlert Münchenben, természetesen Milne társaságában,
és pontosan látta, mekkora veszélyt jelent Európára a nácik
hatalomra kerülése. Ezért – valamint az Osztrák-Magyar
Monarchia egykori államai iránt érzett, megmagyarázhatatlan
vonzalma miatt is – döntött úgy, hogy Bécsben a helye, ahol
Engelbert Dollfuss szélsőjobboldali kormánya a parlament
feloszlatása után szisztematikusan elkezdte lebontani a
szociáldemokraták által elkezdett reformok sorát, különös
tekintettel a fővárosra, amely az első világháború óta erősen
kötődött a baloldali eszmékhez.
Philby
gyakorlatilag egyetlen fillér nélkül érkezett Bécsbe, kezében
egy címmel, amelyet a Komintern párizsi ügynökétől, egy
bizonyos Louis Gibartitól kapott. A Gibarti név valójában nom du
guerre (felvett, „háborús” név) volt, Gibarti ugyanis Dobos
Lászlóként született 1895-ben. Bizonyára legenda, hogy az ajtót
maga a család egyetlen leánygyermeke, a huszonhárom éves Alice
nyitotta ki, mindenesetre a lány – pontosabban elvált asszony,
aki másfél év házasság után vált el Karl Friedmann nevű,
szocialista aktivista férjétől, nevét viszont megtartotta –
azonnal felfigyelt a sármos, elegáns angol fiatalemberre. Nem
véletlenül, Moszkva ugyanis ezért fizette őt. Alice Friedmann,
azaz Litzi, a Szovjetunió „tehetségkutatója” volt: olyan
fiatalokat hajtott fel, akik a párt és a szovjet ügy érdekében
hasznosak lehetnek. Összekötője pedig nem volt más, mint
Eisenberger Benjamin, akinek neve ma már ebben a formában talán
nem sokat mond, ám sokkal többet, ha hozzáteszem: Eisenberger
1944-től a Péter Gábor nevet viselte, és 1932-ben Moszkvában
szervezte be a GPU, a szovjetek hírszerzéssel és elhárítással
foglalkozó politikai rendőrsége.
Philby
azonnal fejest ugrott az aknamunkába és a szerelmi kapcsolatba
Litzivel. A nála két évvel idősebb nőről mindenki állította,
hogy szexuális ragadozó, ezért könnyen elképzelhető, hogy hamar
levette a lábáról a nőket addig jobbára képekről és távolról
ismerő Philbyt. A fiatalember angol útlevelének köszönhetően
nagy hasznára vált a földalatti kommunista mozgalomnak: szabadon
járhatott-kelhetett a határon át Csehszlovákia és Magyarország
felé. Hogy hányszor járt futárként Budapesten, még csak sejteni
sem lehet, de az országot jól ismerte, ismerősei is voltak, az
éber Magyar Királyi Államrendőrség és az elhárítás pedig
akkor sem állította volna meg, ha Kommunista kiáltvánnyal a
kezében énekli részegen az Internacionálét a Parlament előtt,
hiszen brit fiatalember volt, és mint ilyen per definitionem nem
lehetett sem kém, sem kommunista.
Philby
egyre jobban elkötelezte magát Litzi és az ügy mellett, állítólag
még az 1934. február 12-én kezdődött Karl Marx Hof-i csatákban
is részt vett, jóllehet csupán adagolta a lőszert a
fegyvereseknek. (A szocialista és konzervatív-fasiszta erők
közötti, februári felkelésként ismert összecsapás-sorozat
bécsi helyszínén a magukat elbarikádozó szocialistákat és a
környező munkáscsaládokat Dolfuss kancellár és szövetségesei
tüzérséggel lövették.) A bécsi élmények mély és
kitörölhetetlen hatást gyakoroltak rá, ahogy Litzire is, aki
körül kezdett szorulni a hurok. Dollfuss rendőrsége rászállt a
kommunistákra, és Philby tudta, csupán idő kérdése, hogy a
rendőrök ismét megjelenjenek Litziért. Nem habozott, tette, amit
egy brit úriember tesz ilyen esetben: február 24-én feleségül
vette a nőt, aki brit útlevelet kapott, így könnyen el tudták
hagyni az országot, és Angliába is gond nélkül léptek be.
A kör bezárul
A
házaspár pénzügyi okokból a férfi anyjánál húzta meg magát,
Philby pedig beadta jelentkezését a külügyminisztériumhoz. A
napok eseménytelenül múltak egészen addig, amikor júniusban
Litzi bemutatta őt egy barátnőjének, Edith Tudor-Hartnak
(1908–1973), akit még Bécsből ismert, Edith ugyanis ott
született, és vált a kommunizmus támogatójává. A főállásban
fényképészként, mellékállásban az NKVD tehetségkutatójaként
dolgozó Tudor-Hart 1934 júniusában közölte Philbyvel, hogy egy
„kiemelkedően fontos ember” szeretne vele találkozni. Philby
követte az utasításokat, és a megbeszélt időben a Regent
Parkban leült egy padra egy alacsony, energiától vibráló férfi
mellé, aki Ottóként mutatkozott be neki. Valódi neve azonban
Arnold Deutsch volt, bécsi születésű és neveltetésű
„illegális”, vagyis olyan hírszerző, aki a célországban
semmiféle hivatalos státuszban nincs, ennek okán diplomáciai
védelmet sem élvez.
Deutsch
története páratlanul érdekes – és legalább annyira rejtélyes,
mivel az elmúlt öt évtized során hosszú ideig abban sem sikerült
megállapodni, hogy milyen nemzetiségű volt. Egészen addig, amíg
Boris Volodarsky Stalin's Agent (Oxford University Press) című, az
áruló Alexander Orlovról 2015-ben megjelent és megérdemelten
hiánypótlónak tartott könyvében rendet nem vágott a Deutsch
származása körüli vitákban. A korábbi feltételezésekkel
szemben a legendás kém osztrák volt (Bécsben született
1904-ben), nem cseh, nem szlovák és nem is magyar, jóllehet anyja
felvidéki származású volt, és Eisler Katalin néven született.
A
Bécsben diplomát szerző Deutsch először Párizsba, majd Londonba
ment, ahol oktatóként helyezkedett el a Londoni Egyetemen.
Megérkezése után nem sokkal beszervezte Edith Tudor-Hartot, a nő
cserébe néhány hónappal később tálcán szállította neki
Philbyt – aki végül magával hozta a „cambridge-i ötök”
maradék tagjait.
Magyar tartótiszt
Philby
mélységesen tisztelte és szerette Deutschot, mégis fegyelmezett
pártkatonaként vette tudomásul Deutsch visszahívását Moszkvába
1937 januárjában. (A sztálini tisztogatás akkor már nagyban
dübörgött, ám Deutschnak valahogy sikerült ép bőrrel
megúsznia. Sorsának további alakulásáról sokáig találgatások
jelentek meg, az igazságot pedig Volodarsky derítette ki, miután
megtalálta Deutsch leányát, aki jelenleg ma is Bécs huszadik
kerületében él. Deutsch nagy valószínűséggel 1942 őszén egy
Amerikába tartó hajón utazott, amelyet a németek
elsüllyesztettek.) Philby mellé új tartótisztet neveztek ki, egy
majdnem két méter magas, komor, hátrafésült hajú férfit,
fogsorában arany foggal, tekintetében mély eltökéltséggel.
Teodor Sztefanovics Malynak hívták a férfit, aki Mály Tivadarként
látta meg a napvilágot Temesvárott 1894-ben. Mály vette át a
tartótiszt szerepét, és Deutschcsal közösen irányították a
„csodálatos ötös”-ként is ismert „camberidge-i ötök”
csoportját.
Arra
vonatkozó bizonyítékot Kondor egyelőre nem talált, hogy 1937
után is lett volna bármi köze Magyarországhoz, de a szovjet
titkosszolgálati archívumok feltárása nélkül kizárni sem tudja
a lehetőséget. Az sem kizárt, hogy a közeljövőben más
forrásokból is újabb részletek derülhetnek ki a 20. század
talán leghíresebb kémjének, Kim Philbynek magyarországi
kapcsolatairól.
A
cikk teljes terjedelmében, további izgalmas adalékokkal, a
nyomozás részleteivel a BBC History 2016. júniusi számában
olvasható, amely most újra kapható az újságárusoknál,
megrendelhető a kiadótól vagy letölthető digitális formátumban
is az ismert szolgáltatók kínálatából.
Szembekerült egymással az amerikai és szíriai hadsereg (videó)
A
Szíriai Katonai Felderítés egy ellenőrző pontja megtagadta a
belépést az amerikai megszállók egyik menetoszlopától a Szíriai
Arab Hadsereg ellenőrizte területekre Al-Kamishli városban.
A
múlt héten, egészen pontosan május 31-én az úgynevezett
“Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tagjai elraboltak két szíriai
katonát, aminek következtében a Szíriai Arab Hadsereg 154. Ezrede
fellépett és elfogta az úgynevezett SDF több fegyveresét. Az
amerikai csapatok
megpróbáltak
beavatkozni konfliktusba végül megtagadták tőlük a belépést. A
Syrian Arab Army oldal többet nem közölhet erről a művelet
végrehajtási szabályok és a szíriai katonáknak eddig adott
parancsok miatt.
Az
ismerteink szerint a helyzet megoldódott, habár következő
alkalommal egy hollywoodi stílusú propaganda sztorit fognak hallani
az amerikai csapatoktól, akkor emlékezzenek erre az eredeti
felvételre.
Orientalista.hu
– Szíriai Arab Hadsereg
A
videó nem érhető el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése