Szuper
vályogház építése.
Mitől szuper a szupervályog? Érvek és ellenérvek
Manapság
egyre többet hallunk a szupervályogról. Magyarországon, akárcsak
Európában, még csak most ismerkedünk ezzel a földrengés- és
árvízbiztos technológiával, amely a hazai terjesztői szerint
jelentősen csökkentheti egy lakóház építési költségeit. De
valóban ennyire szuper a szupervályog? Ennek jártunk utána.
A
szupervályogot Nader Khalili iráni származású építész
kísérletezte ki Kaliforniában, ahol a legmagasabb fokozatú
földrengés-zónában tesztelték az épületeket. Az új
technológia azt ígéri, hogy kiküszöböli a hagyományos
vályogfalak hátrányait, így a vízérzékenységet, és sokkal
szilárdabb szerkezetek megépítésére is alkalmas – mondja dr.
Kovács Mónika Erika, a Szupervályog Magyarország munkacsoport
vezetője.
A
szupervályog vagy más néven földzsák-technológia négyféle
újítást tartalmaz:
-
Először is a vályogkeveréket körszövött polipropilén zsákokba
helyezik el a fal helyén, majd következik a döngölés fázisa.
Erre teszik rá a következő réteget. A zsák megóvja az
építőanyagot a környezet viszontagságaitól, és növeli a fal
nyomószilárdságát.
-
Másodsorban vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott
szögesdrótot tesznek, amely összetartja a sorokat, növeli a fal
húzószilárdságát.
-
Harmadsorban a vályogkeverékhez kis mennyiségben cementet vagy
meszet adnak, ami a vályog szerkezetét stabilizálja.
-
Negyedrészben pedig a rugalmasan formálható építőanyag miatt
íves falakat (boltíveket, kupolákat) is kialakíthatunk, amelyek
statikailag előnyösebb szerkezetek, így például tartóoszlop
vagy gerenda nélkül is stabil építményeket hozhatunk létre.
Számos
funkcióval rendelkező egy-vagy kétszintes építmény emelhető
ezzel a technológiával, így ipari és gazdasági épületek,
közösségi házak és lakóépületek, de kertépítésre is
kiváló. A lakófunkció esetén monolit (csak földzsákból, fa
tetőszerkezet, tetőcserép nélkül) és kombinált épületek
(földzsák + hagyományos tetőszerkezet, tégla és földzsák
falak kombinálása) tervezhetők a technológia hazai meghonosítói
szerint. Dr. Kovács Mónika Erika kérdésünkre elmondta, hogy
nemcsak melegebb éghajlatú éghajlatú területen – hanem más
égövi zónákban, így nálunk is, ahol a hideg telek jellemzőek –
tervezhető lakóház a szupervályogból. Colorado államban például
2 ezer méteres magasságban építettek házat ezzel a
technológiával.
A hazai tapasztalatokra még várni kell
A
hazai tapasztalatokra azonban még várnunk kell, hiszen idén
tavasszal készül el az első referenciaház. Általános
véleményeket nyilván majd több év múlva fogalmazhatunk meg az
eredmények alapján. Mivel nem ipari technológiáról van szó,
ezért az anyag felhasználását bárki elsajátíthatja, akár
tanfolyamok keretében, akár a hazai cég szakmai felügyelete
mellett. Ilyen szempontból közösségszervező és humanitárius
szerepet is betölthet az építőanyag egy-egy helyi közösség
életében, például hátrányos régiókban. Dr. Kovács Mónika
Erika manapság különösen aktuálisnak tartja alkalmazását, elég
csak az árvizekre gondolnunk, vagy arra, hogy szerkezet- és
kulcsrakész állapotában is a szupervályogból épült ház jóval
(akár 50-60%-kal) olcsóbb, mint egy téglaház.
Szupervályog és társai - kiút az építőipar apátiájából?!
„Otthont
minden hátrányos helyzetű és szegény embernek 2000-re!”Az
ENSZ az 1987-es évet a Hajléktalanok Nemzetközi Évének
nyilvánította. Tartok tőle, hogy a program célkitűzései nem
valósultak meg, sőt, hogy csak egyet említsek, a
devizahitel-válság a bajbajutottak és otthontalanok további
tömegeit generálja." Dr.
Kovács Mónika Erika - a
SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetőjének - írása.
Az
elmúlt két évben alkalmam volt meghallgatni Vida
Gábor akadémikus
előadását, melyben összefoglalta a világban jelenleg zajló
hármas – gazdasági, környezeti és társadalmi válság −
jelenségeit. Ezek mindegyike afelé mutat, hogy az építőiparnak
is új megoldások felé kell néznie. A gazdasági válság
következtében a fizetőképes kereslet nem elegendő a jelenleg
megszokott építőipari kínálat megfizetésére, illetve a
megszokott méretű és fogyasztású otthonok fenntartására.
A
környezeti válság felhívta a figyelmünket arra, hogy az
építkezés során már a tervezésnél muszáj számításba
vennünk, hogy leendő otthonunknak nemcsak a megépítése, de a
fenntartása is környezettudatos, energiatakarékos módon
történjen. Új fogalmakban gondolkodunk: bevitt energia,
újrahasznosítás, energetikai tanúsítvány, passzív és aktív
házak és sorolhatnám. A társadalmi válság pedig egy új,
tudatosabb réteg kialakulásához vezet: az embereknek ma már
egyre inkább igényük a természetes és egészséges életmód.
Fordított irányú folyamat indult el: a
lakosság lassan kezd visszaáramlani a vidéki, természetközeli
életformába.
Ebben
az áramlatban született meg Nader
Khalili,
iráni származású amerikai építész, sikeres
felhőkarcoló-specialista találmánya, a szupervályog-,
más névenföldzsák-
vagy szuperblokk-technológia,
amely számos szempontból megoldást kínál a fenti problémákra.
A
föld ősi, természetes, mindenütt jelenlévő építőanyag. A
föld adja az épület tömegét, vályogtartalma biztosítja a
kötőerőt, a fal száradása utáni szilárdságát. A földből
épült fal kiváló hőtároló-kapacitása, hőmérséklet- és
páraszabályozása révén kellemes belső klímát biztosít az
épületnek: „Nyáron
hűt, télen fűt”−
ahogy az ismert mondásból tudjuk. Magyarországon régi hagyománya
van a vályogépítésnek. Bár a vályogházak számos további
előnnyel rendelkeznek a ma elterjedt épületekhez képest (olcsó,
természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, jó
épületakusztikai tulajdonságok, káros elektromágneses sugárzás
elnyelése stb.), mégis a múlt század végére szinte teljesen
kiszorult a vályogépítészet az építkezési kultúránkból.
Ennek oka részben az, hogy a nem megfelelően megépített és
karbantartott régi vályogépületek nem elég tartósak és
ellenállóak (különösen a vízzel szemben) ahhoz, hogy a mai
igényeknek megfeleljenek.
Khalili
célja az volt, hogy ötvözze a hagyományos, évezredes
technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal, azaz megőrizze
a régi földépületek előnyeit, értékeit, ugyanakkor
kiküszöbölje hátrányos tulajdonságaikat.
Szupervályog
1x1a
teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre
Szupervályog
1x1 − Az építés alapelemei, azaz a régi földépítési
módszereket kiegészítő négy erősítő elem („védelmi
vonal”):
1) polipropilén tömlő („bennmaradó zsalu”)
2) szögesdrót („malter”)
3) földbe kevert kötőanyag (vízállóság, nyomószilárdság)
4) ívelt formák: ívelt fal, boltív, boltozat, kupola (statikai előnyök)
1) polipropilén tömlő („bennmaradó zsalu”)
2) szögesdrót („malter”)
3) földbe kevert kötőanyag (vízállóság, nyomószilárdság)
4) ívelt formák: ívelt fal, boltív, boltozat, kupola (statikai előnyök)
Mi
is az a szupervályog? A helyben kiásott, és szükség esetén
stabilizáló anyaggal (pl. mész, cement stb.) kevert földet a
leendő fal helyén körszövött polipropilén zsákokba, vagy a
zsákok alapanyagául szolgáló, még elvágatlan, hosszú
polipropilén tömlőkbe töltjük. Az így lefektetett földzsák
„hurkát” a hagyományos vályogépítéshez hasonlóan
döngöljük. Az egymás tetejére rétegezett földzsák „hurkák”
közé szögesdrót erősítést teszünk, amely összetartja a
sorokat, és növeli a szerkezet szakítószilárdságát. A tartós
(bennmaradó) zsaluként szolgáló erős polipropilén tömlő
tartja a benne lévő töltőanyagot, ugyanakkor lég- és
vízáteresztő szövetén keresztül a föld kiszárad, a
hozzáadott kötőanyag hatására a földkeverék megköt. A
szupervályog fal ily módon stabil,
vízálló szerkezetté szilárdul.
A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy
földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”,
amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni
megszakítás nélkül.
Földzsák
kupola, forrás: cocreatingourreality.coma
teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre
A
földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből egyenes vagy ívelt
falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból
kialakított szerkezet, – különösen, ha az épület
tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola)
statikai előnyeit –, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a
környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, földrengés,
tűzvész) ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk
létre földből, egyszerű és környezettudatos módon. A
technológia prototípusa – az Öko-Dóm – Kalifornia szigorú,
a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő építési
követelményeinek eleget tett!
A
szupervályogrendszer alkalmas a jelenleg megszokott
épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakítására,
de kiváló alternatíva öko/bioházak, autonóm házak építésére,
az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria vagy
a feng shui kedvelőinek is. Az egyszerűtől a luxusig, a
lakóházaktól az ipari és gazdasági épületekig, műtárgyakig,
garázsokig, kerti létesítményekig, szinte bármit építhetünk
belőle. Dombházak, pincék, templomok, szakrális épületek,
jurták építéséhez, és még számos esetben szinte adja magát
ez a módszer. Jelentős lehetőségekkel rendelkezik a
katasztrófavédelemben is.
A
környezettudatos, organikus építkezés, így a
szupervályog-technológia is kihívást, egyben lehetőséget is
jelent az építészek és az építtetők számára. A
technológia magyarországi bevezetése jelenleg zajlik,
amelyben komoly feladat hárul az építész-tervezőkre,
statikusokra, kivitelezőkre. Ki kell dolgozni a hazai adaptációhoz
szükséges szempontokat. A szupervályog önmagában a falszerkezet
kialakításának egy speciális módja. A kívánt épület
megtervezéséhez szükséges a
kontinentális éghajlathoz megfelelő tetőmegoldások,
hő- és vízszigetelés, épületgépészet stb. megtervezése, a
csomóponti tervek, engedélyeztetési protokoll elkészítése.
Midi-Dóm”
− magyar tájba illő ökoház látványterve (terv: Szupervályog
Munkacsoport, látványterv: Válóczy Balázs)a
teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre
A
szupervályog formavilága igen gazdag, a hagyományos magyar
építészeti kultúrához illő, de attól teljesen eltérő,
változatos, fantáziadús építmények is kialakíthatók belőle.
Ez igen vonzó lehet a kreatív, egyedi tervek készítésére vágyó
szakembereknek. Azonban fontos az ehhez szükséges szaktudás, azaz
a szupervályog-technológia építési szabályainak, ezenfelül az
ívelt épületstruktúrák statikai vonatkozásainak mélyebb
ismerete is, amely a jelenleg elterjedt „kockaházas” építkezés
mellett háttérbe szorult. A jutalom a befektetett energiáért,
hogy az első szupervályog-építtetők a kellő szaktudással
rendelkező szakemberekhez fognak fordulni.
Háromkupolás
dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)a
teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre
Háromkupolás
dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)a teljes
galéria megtekintéséhez kattintson a képre
Az
ívelt formavilágú, rusztikus felületekkel rendelkező
földépületek nemcsak esztétikailag és ökológiailag
kedvezőbbek, de egészségesebb is bennük élni. Tekintve, hogy a
„kocka” építőelemekből költséges és nagy szaktudást
igénylő feladat az ívelt falak kialakítása, eddig sajnos csak a
tehetősebbek engedhették meg maguknak ezt a „luxust”, például
egy dombház építését. Mind az építők, mind az építtetők
örömére a szupervályog-technológia segítségével a jövőben
szélesebb rétegek számára lesznek elérhetőek a vágyott
gömbölyded otthonok és egyéb építmények.
„Tervezzünk
és építsünk a természettel!” Az
organikus építészet egyik fő alapelve, hogy − a jelenlegi
tendenciával (egyre bonyolultabb gépesítés, újabb vegyi anyagok
stb. használata) ellentétben − a tervezés és építés során
előnyben részesítjük a természetes anyagok, a természetben
található elemek használatát, a természetben megfigyelhető
formákban és struktúrákban rejlő lehetőségeket. A természet
a legbölcsebb építész, akinek alkotásaiban az anyag, a forma és
a funkció szoros összhangban van. „Minimális
anyag, maximális tér és strukturális szilárdság.” Hogy
egy példát említsek a természeti törvényszerűségekből. A
permakultúrás tervezési szemlélet is ezeken az elveken alapszik.
Nemcsak a házunkat, de a teljes épített és természetes
környezetünket egységes egészként tervezzük meg, a
lakóépülettől kezdve a kerti és gazdasági létesítményekig.
A rendszer része a megújuló, szelíd energiák, a
környezettudatos vízgazdálkodás is, illetve a teljes rendszer
gazdaságos és környezettudatos működtetése. Ezeknek a
szempontoknak a figyelembevétele, összehangolása szintén az
építész szakemberek kezében van.
A
kihívás adott, a válaszok egy része is megvan, a gyakorlatba
ültetés azonban még hátravan. A SzuperVályog és PermaKultúra
Munkacsoport azon munkálkodik, hogy a technológia megismertetésén
és a szupervályog-építés alapjainak átadásán túl
(tanfolyamok, szakkönyv, szakmai fórumok stb.) a közeljövőben a
technológia hazai adaptálása, a még környezettudatosabb
alternatívák kifejlesztése is meginduljon (pl. a műanyag vagy
szögesdrót kiváltása, l. hipervályog, zsákvályog).
Triple-Vaulted
House, Cal-Earth (Forrás: Kovács ME)a
teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre
Jordánia
(Forrás: Cal-Earth fotó)a teljes galéria megtekintéséhez
kattintson a képre
A
szupervályog-technológia széleskörű alkalmazásához
munkacsoportunk megtette az előkészületeket, kitaposta az eddig
járatlan utat. Kellő tapasztalattal a hátunk mögött szeretnénk
összefogni olyan szakemberekkel, akik felismerik a technológia
előnyeit, az építészeti hagyományokat megújító potenciálját,
és meg tudják ragadni az ebben rejlő lehetőségeket.
Dr.
Kovács Mónika Erika
a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetője
a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetője
Szupervályog - olcsó és nagyszerű építési technológia
Szupervályog ház építés - magyar felirattal
A
POLIPROPILÉN (PP) TÖMLŐ
Nader Khalili a technológia kifejlesztésekor egy olyan anyagot keresett, mely stabil, tartós, magas nyomószilárdsági étékekkel bír, olcsó és mindenütt elérhető. Így került látóterébe a polipropilén (PP), annak is a körszövött változata. A csomagolástecnikában igen elterjedt anyag, a világon mindenütt jelen van.
Sokakban visszást kelt a tömlő "műanyag" mivolta. Hogyan lesz öko, ha van benne műanyag?
Egyszerűen: A Szupervályoggal való építés, a műanyag (PP) tömlők ellenére is pozitív ökológiai lábnyomot produkál!
A Szupervályog technológiában az alapváltozatú körszövött PP tömlőt használjuk. Az alapváltozat tejfehér színű és UV érzékeny, azaz a napfény hatására lebomlik. Léteznek színes és UV bevonatú PP-k, de ezek -adalékanyagaik miatt- már nehezen egyeztethetők össze az ökológiai szemlélettel.
Alapvetően félkész termékről van szó. Ezeket a gyártó még további fázisokon futtatja, így lesz belőlük zsák. A tömlők értékesítését a Szupervályog csoport végzi.
Többféle méretű/szélességű tömlő létezik. A gyártótól érkező tekercsek 2-3ezer méter körüli, több száz kilós darabok. Ezeket szabdaljuk tovább.
Szupervályog csoportunk egyik célja, hogy a PP tömlőt kiváltsa valamilyen természetes anyag, pl: len vagy kender szőtte tömlők. Kis lépésekben már elkezdtük ezek tesztelését, de még sok időre és különböző statikai ill. egyéb mérésre van szükség ahhoz, hogy teljes bizonyossággal elhagyhassuk a PP tömlőket. Ráadásul az anyagi szempont sem elhanyagolandó! Egy PP tömlő lényegesen olcsóbb, mint természetes társai.
Nader Khalili a technológia kifejlesztésekor egy olyan anyagot keresett, mely stabil, tartós, magas nyomószilárdsági étékekkel bír, olcsó és mindenütt elérhető. Így került látóterébe a polipropilén (PP), annak is a körszövött változata. A csomagolástecnikában igen elterjedt anyag, a világon mindenütt jelen van.
Sokakban visszást kelt a tömlő "műanyag" mivolta. Hogyan lesz öko, ha van benne műanyag?
Egyszerűen: A Szupervályoggal való építés, a műanyag (PP) tömlők ellenére is pozitív ökológiai lábnyomot produkál!
A Szupervályog technológiában az alapváltozatú körszövött PP tömlőt használjuk. Az alapváltozat tejfehér színű és UV érzékeny, azaz a napfény hatására lebomlik. Léteznek színes és UV bevonatú PP-k, de ezek -adalékanyagaik miatt- már nehezen egyeztethetők össze az ökológiai szemlélettel.
Alapvetően félkész termékről van szó. Ezeket a gyártó még további fázisokon futtatja, így lesz belőlük zsák. A tömlők értékesítését a Szupervályog csoport végzi.
Többféle méretű/szélességű tömlő létezik. A gyártótól érkező tekercsek 2-3ezer méter körüli, több száz kilós darabok. Ezeket szabdaljuk tovább.
Szupervályog csoportunk egyik célja, hogy a PP tömlőt kiváltsa valamilyen természetes anyag, pl: len vagy kender szőtte tömlők. Kis lépésekben már elkezdtük ezek tesztelését, de még sok időre és különböző statikai ill. egyéb mérésre van szükség ahhoz, hogy teljes bizonyossággal elhagyhassuk a PP tömlőket. Ráadásul az anyagi szempont sem elhanyagolandó! Egy PP tömlő lényegesen olcsóbb, mint természetes társai.
Szupervályog
Szupervályog ház belülről (fotók: szupervalyog.com)
A szupervályog –
vagy más néven földzsák-technológia (angol
nevén superadobe, illetve earthbag) – négyféle újítással
küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait.
- A vályogkeveréket körszövött polipropilén zsákokba helyezik el a fal helyén, majd következik a döngölés fázisa. Erre teszik rá a következő réteget. A zsák megóvja az építőanyagot a környezet viszontagságaitól és növeli a fal nyomószilárdságát.
- A vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot tesznek, amely összetartja a sorokat, növeli a fal húzószilárdságát.
- A vályogkeverékhez kis mennyiségben cementet vagy meszet adnak, ami a vályog szerkezetét stabilizálja.
- A rugalmasan formálható építőanyag miatt íves falakat (boltíveket, kupolákat) is kialakíthatunk, amelyek statikailag előnyösebb szerkezetek, így például tartóoszlop vagy gerenda nélkül is stabil építményeket hozhatunk létre.
A
szupervályog esetében helyi építési anyagról beszélünk,
amelyek tájegységenként az adott talajszerkezet alapján eltérő
agyagmennyiséget tartalmazhatnak. Az építkezéseket a helyi
építési szabályozások határozzák meg, és mivel nem
ÉMI-engedélyes építőanyagról van szó, ezért a
tervezési-engedélyezési dokumentációban a statikusnak és az
építésznek részletesebben foglalkozniuk kell az építőanyaggal,
és a kiviteli
tervhez csatolni
kell az adott építőanyag részletes alkalmazástechnikai
útmutatóját.
Előnyei
Alkalmazási területe
Számos
funkcióval rendelkező egy-vagy kétszintes építmény emelhető
ezzel a technológiával, így ipari és gazdasági épületek,
közösségi házak és lakóépületek, de kertépítésre is
kiváló. A lakófunkció esetén monolit (csak földzsákból, fa
tetőszerkezet, tetőcserép nélkül) és kombinált épületek
(földzsák + hagyományos tetőszerkezet, tégla és földzsák
falak kombinálása) tervezhetők a technológia hazai meghonosítói
szerint.
Ugyanakkor
természeti katasztrófák utáni gyorssegélynél és esetleg
egyszerű kis nyaralóknál egyértelműen használható megoldásnak
tartják ezt a fajta vályogot.
Tartósság
Az
épületeket földrengésteszteknek vetették alá, ahol 200%-osan
megfeleltek a vizsgálatoknak. A zsák pedig csak az UV sugárzás
hatására bomlik le, a falszerkezet védi az anyagát a környezeti
behatástól. A szögesdrót még a szabad levegőn is évtizedekig
(mintegy száz évig) eláll. A horganyzott drót esetében, amelyet
még a fal szerkezete is véd, ez az időtartam jóval nagyobb. A
vasbeton szerkezetekben kezeletlen natúr vasból van a vasalás,
amely a legtöbbször már a beépítéskor rozsdás, és tovább
korrodálódik a szerkezeten belül, ezzel mégsem foglalkozik senki.
A
speciális polipropilén zsák olyan erősen tartja a
vályogkeveréket, hogy nem érzékeny a helyi alapanyag minőségére.
Az anyag agyagtartalma tág határok – 5-30% – között
változhat, amely arány hazánkban szinte bárhol megtalálható.
Költségek
A
technológia támogatói szerint a szupervályogból épült ház
akár 50-60%-kal olcsóbb, mint egy téglaház.
Hátrányai
A
legtöbb szakértő még nem érzi elég kiforrottnak a technológiát
ahhoz, hogy lakóépületet építsenek belőle.
Tartósság
Vannak,
akik szerint hazánkban többek között azért szorult vissza a
vályogépítés, mert nem minden agyag minősége felel meg a jó
vályogház építésének. Ráadásul itt zsákba erősítik a
vályogot és egy kis cementtel keverik össze. Ez kevés ahhoz, hogy
hosszabb távon garantálja az építőanyag tartósságát. A zsák
pár évtized alatt széttöredezhet, a szögesdrót ugyanennyi idő
alatt rozsdásodhat el.
Hőszigetelés
A
vályog hőszigetelő képessége
önmagában nem felel meg a jelenleg érvényes normáknak, ezért
csak fűtetlen épületeket építhetnek belőle.
Ugyanakkor
a szupervályogból épült ház ugyanúgy kaphat megfelelő
vastagságú hőszigetelő réteget. Először hagyományosan egy
vakoló réteget helyeznek el a külső falon (tapasztás),
amikor a fal egyenetlenségeit elsimítják. Majd erre jöhet a
hőszigetelés, amely megvalósítható a „hely szellemének”
megfelelően természetes anyagokból (bioszigetelés)
vagy akár alkalmazhatnak modern szigetelőanyagokat is
(pl. kőzetgyapot, üveggyapot,
esetleg cellulóz).
Ám
a hőszigetelés rögzítésére ki kell még dolgozni módszereket,
valamint kérdéses a csomópontok és a belső felületek
kialakítása is.
Költségek
Szkeptikusok
kételkednek abban, hogy milliós megtakarítási lehetőségeket
kínál a technológia. Sőt, a talajmechanikai vizsgálat (100 ezer
forint) és az alkalmazási útmutató elkészítése jelentős
többletköltségként jelentkezhet a tervezés folyamatában.
Ugyanakkor ezek elvégzése nem kötelező, de ajánlott akár
téglaházaknál is.
Forrás: szupervályog.com
SzuperVályog házikók
"A Nader
Khalili (Cal-Earth) iráni
származású építész által megalkotott szupervályog (más
néven földzsák vagy szuperblokk) technológia a hagyományos
vályogépítés továbbfejlesztett változata. A technológia
ötvözi a tradicionális, évezredes technikákat a legújabb
módszerekkel, anyagokkal, így a szupervályogból készült
épületek megőrzik a vályogépületek előnyös tulajdonságait,
ugyanakkor kiküszöbölik a hagyományos vályogépítés
kivitelezési nehézségeit, és a vályogfalak szerkezeti
hátrányait (pl. vízérzékenység, nem megfelelő szilárdság,
tartósság). A technológia számos további építészeti,
gazdasági és ökológiai előnnyel rendelkezik. A földzsák
technika ideális ívelt falak, boltívek, kupolák, íves
nyílászárók kialakítására, ezzel harmonikus, ember- és
természet közeli, a környezetbe illeszkedő, esztétikus formájú
épületek kialakítására. A földzsák sorokból kialakított
szerkezet, - különösen, ha az épület tervezésénél
kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola) statikai előnyeit
-, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti
katasztrófának (árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész)
ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre
földből, egyszerű és környezettudatos módon. A technológia
további előnye, hogy bárki megtanulhatja, és az egész család,
közösség apraja és nagyja részt vehet az építési
munkálatokban. A technológiával a legkülönfélébb magán és
közösségi célú létesítmények épülhetnek: házak, és ipari
és gazdasági épületek, műtárgyak, garázsok, kerti
létesítmények, épületegyüttesek, a hagyományos házaktól a
modern épületekig, az egyszerű, szerényebb kivitelezésű
épületektől a minden igényt kielégítő, gazdag felszereltségű
luxus ingatlanokig."'
Forrás: www.facebook.com/szupervalyog
Építőanyagok, eszközök
Termékeink
megvásárlásával a SzuperVályog és PermaKultúra
Munkacsoport munkáját
és a Szivárvány Ökofalu megalapítását is támogatja. Köszönjük!
Munkacsoportunk
2012. végén megkezdi a szupervályog építéséhez
szükséges anyagok és eszközök forgalmazását, hogy
ezzel is segítsük a technológia hazai elterjedését. Terveink
szerint a következő tavaszi építési szezon kezdetéig a
palettát folyamatosan bővítjük.Térjen vissza oldalunkra!
TÖMLŐK,
ZSÁKOK
Polipropilén
tömlő (szupervályog):
Szélesség: 240 400 / 450 560 600 mm Minimális rendelési hosszúság: 10* m Árak: 240 mm: *** Ft / m 450 mm: 130.- Ft / m (jelenleg kapható) 560 mm: *** Ft / m 600 mm: *** Ft / m Az árak az áfát nem tartalmazzák.Legkisebb rendelhető méret: 100 méter. Rendelhető 100 méteres csomagokban.
Raschel
tömlő (hipervályog):
Hamarosan...
Zsákvászon
(jutaszövet), lenvászon tömlő
(zsákvályog):
Hamarosan...
SZÖGESDRÓT,
RABICHÁLÓ
Szögesdrót:Hamarosan...
Rabicháló:Hamarosan...
DÖNGÖLŐK
MŰANYAG CSŐ
Töltőcsőnek, adagolócsőnek, csőablak
hoz:Hamarosan...
Fontos
tudnivalók - a rendelés menete:
Az
árak az áfát nem tartalmazzák (áfa: 27%).
Amíg nem indul be
Magyarországon a szupervályog építés nagyobb méretekben,
a szükséges alapanyagok és eszközök raktározására,
sorozatgyártására nincs módunk. Tekintve, hogy a tömlő
a zsák alapanyaga, és a gyártók nagy mennyiségben (több
ezer méter) forgalmazzák, kisebb
mennyiség beszerzése időt, szervezést, pl.
többmegrendelés összegyűjtését igényli. A
döngölőket, egyéb eszközöket pedig egyedileg
gyártatjuk le.
Ezért
kérjük, időben gondolja át, mire lesz szüksége az építés
megkezdése előtt, hogy minél hamarabb, kedvező áron
tudjon ezekhez hozzájutni.
A megrendelt építőanyagok,
eszközök szállítási ideje terméktől függően változó
(kb. 2 hét). Előzetes rendelés és előlegfizetés (20%) után
tudjuk a terméket megrendelni / legyártatni. Megrendelését
követően e-mailben megküldjük a bankszámlaszámot, majd az
előleg számlánkra történő beérkezését
követően értesítjük a termék elkészültéről. Az
elkészült terméket előre utalás után 3 napon belül
postázzuk. Személyes átvétel esetén a hátralék
készpénzben is fizethető.
Személyes
átvételi lehetőség: Budapest. I. ker. (Déli pályaudvar,
Széll Kálmán tér közelében), minden csütörtökön
16.00-20.00, a szupervályog fórum időpontjában 16.00-17.00.
Héreg Szivárvány Falu: szombat-vasárnap
10.00-18.00.
Előzetes időpont egyeztetés szükséges!
Rendelési
szándékát kérjük, hogy a lap alján letölthető
regisztrációs és megrendelő lap visszaküldésével jelezze
a regisztracio@szupervalyog.hu e-mail
címre.
Letölthető
regisztrációs lap:
Az
alábbi "SzuperVályog
és PermaKultúra Regisztrációs lap"
nevére kattintva a Word dokumentum online megtekinthető (nem
szerkeszthető!).
A regisztráció lap visszaküldéséhez, kérjük, töltse le a dokumentumot a jobb oldalon található nyilacskára kattintva a saját számítógépére, és ott egy szövegszerkesztővel töltse ki, majd az elmentett dokumentumot e-mailben csatolva küldje vissza a regisztracio@szupervalyog.hu címre. |
"A
föld a bölcs kezében arannyá változik" (Rúmi)
A
FÖLDÉPÍTÉS RENESZÁNSZA:SZUPERVÁLYOG
- Ház-, kert- és tájépítési technológia
AVAGY VÁLYOGÉPÍTÉS ÚJ FORMÁBAN...
AVAGY VÁLYOGÉPÍTÉS ÚJ FORMÁBAN...
- Figyelemreméltó és elérhető alternatíva a természetes, környezetbarát, környezettudatos építés és életforma elkötelezettjeinek;
- Tartós, a jelenlegi szeszélyes időjárás, változó klíma kihívásainak, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, tűzvész, földrengés) ellenálló*, mégis egészséges otthon;
- A tradicionális, évezredes építési technológiák ötvözése a legújabb technikákkal, anyagokkal;
- Széleskörű felhasználási lehetőségek: a kertépítéstől, kerti létesítményektől, tároló és gazdasági épületektől, a nyaralókig, családi házakig, közösségi épületekig, terekig, teljes ökofaluig;
- A „hagyományos” (azaz ma megszokott) épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakításától az öko/bioházak, autonóm házak építéséig;
- Az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria vagy feng shui kedvelőinek is;
- Változatos funkciók, forma és stílus, melynek szinte csak a fantázia szab határt!
Múlt,
jelen, és jövő… a Földtől a Marsig, azaz a hagyományos
építkezéstől a jövő otthonáig.
(*A
technológia prototípusa, az Öko-Dóm, Kalifornia szigorú - a
legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő - építési
követelményeinek eleget tett.)
Szokatlannak
tűnő kombináció?
A szupervályog-technológia megalkotója Nader Khalili(1936-2008), iráni építész, aki hazájában, majd Kaliforniában is sikeres pályát futott be, mint felhőkarcoló- specialista. „Életútjának felén” azonban új értelmet keresett az életének, szakmai tudásának, és nekiindult az arab sivatagnak. Emberszeretete vezérelte: „Hogyan csináljunk a háborúból békét, hogyan építsünk a rombolás helyett? A háború alapvető építő anyagai - homokzsák és szögesdrót – (sajnos) mindenütt a világon elérhetőek. Föld is van mindenütt a talpunk alatt… Hogyan lehetne ezekből az anyagokból bárki által egyszerűen felépíthető, mégis tartós otthont létrehozni?” Fizikai és szellemi utazása során álmodta meg ezt az építési módszert, amely ötvözi a tradicionális, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal. 1986-ban megalapította a California Institute of Earth Art and Architecture („a föld művészet és építészet kaliforniai intézete”). -> http://www.calearth.org.
A szupervályog-technológia megalkotója Nader Khalili(1936-2008), iráni építész, aki hazájában, majd Kaliforniában is sikeres pályát futott be, mint felhőkarcoló- specialista. „Életútjának felén” azonban új értelmet keresett az életének, szakmai tudásának, és nekiindult az arab sivatagnak. Emberszeretete vezérelte: „Hogyan csináljunk a háborúból békét, hogyan építsünk a rombolás helyett? A háború alapvető építő anyagai - homokzsák és szögesdrót – (sajnos) mindenütt a világon elérhetőek. Föld is van mindenütt a talpunk alatt… Hogyan lehetne ezekből az anyagokból bárki által egyszerűen felépíthető, mégis tartós otthont létrehozni?” Fizikai és szellemi utazása során álmodta meg ezt az építési módszert, amely ötvözi a tradicionális, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal. 1986-ban megalapította a California Institute of Earth Art and Architecture („a föld művészet és építészet kaliforniai intézete”). -> http://www.calearth.org.
Az
intézet filozófiája a négy természeti alapelem – a föld, víz,
levegő és tűz – egyensúlyán, a művészetet és ember(i)séget
szolgáló egységén alapul. A Cal-Earth Intézet által alkalmazott
technológiák, a tervezés és kivitelezés az építészet ősi és
időtlen alapelvein alapulnak: a természet alapelemei, az ívek,
boltozatok, kupolák és fülkék, a megújuló energiaforrások, a
természet geometriája és a természeti struktúrák szimmetriája,
a nyomó- és húzóerők egysége. Az intézet azt is hangsúlyozza,
hogy az élhető otthon teremtése alapvető emberi jog, és célul
tűzi ki az emberek gazdasági erősítését is, azáltal, hogy
részt vehetnek a saját otthonuk és közösségük létrehozásában.
Ugyanakkor alternatívát kíván nyújtani a mai globális
szükségletekre is, mint a természeti erőforrások megőrzése, az
erdőirtás megállítása, a környezetszennyezés és globális
felmelegedés lassítása, az egészség megőrzése, a közösségek
és a kultúrák megóvása, és otthonteremtés a rászorulóknak.
A
szupervályog-technológia alapját valójában az az ötlet
adta, amelyet Nader Khalili a NASA
„Építkezés a Holdon és a Marson” programjához
terjesztett fel. A Holdon és a Marson valóban csak a természeti
elemek vannak kéznél! A „Velcro-adobe” („tépőzár-vályog”)
elnevezésű ötletével azonnal meghívást nyert az űrépítkezési
programba. Amikor Khalili továbbfejlesztette az űrtechnológiát
földi hajlékok számára, elsősorban a szegényeknek,
rászorulóknak akart segíteni. Az első szupervályog építmények
ezt a célt szolgálták. Átmeneti menedékeket, illetve egyszerű,
de tartós, a környezet szélsőséges behatásainak ellenálló új
otthonokat építettek a természeti katasztrófák (árvíz,
tűzvész, földrengés) által sújtott embereknek, akik maguk is
részt vettek az építésben. Az azóta eltelt évek során
bebizonyosodott, hogy ennek a technológiának, illetve a technológia
egyéb - hagyományos, illetve ökológiai - építési módokkal
történő kombinálásának a felhasználási lehetőségei olyan
széleskörűek, hogy annak szinte csak a fantázia szab határt!
Szerte a világon, különböző éghajlati viszonyok között, magán
és közösségi célokra is épülnek házak és egyéb épületek,
kerti létesítmények, a hagyományos házaktól a modern
épületekig, az egyszerű, szerényebb kivitelezésű épületektől
a minden igényt kielégítő, gazdagabb felszereltségű
házakig. punk
alatt… Hogyan lehetne ezekből az anyagokból bárki által
egyszerűen felépíthető, mégis tartós otthont
létrehozni?” Fizikai
és szellemi utazása során álmodta meg ezt az építési módszert,
amely ötvözi a tradicionális, évezredes technikákat a legújabb
módszerekkel, anyagokkal. 1986-ban megalapította a California
Institute of Earth Art and Architecture („a
föld művészet és építészet kaliforniai
intézete”). -> http://www.calearth.org.
A
szupervályog-technológia alapját valójában az az ötlet
adta, amelyet Nader Khalili a NASA „Építkezés a
Holdon és a Marson” programjához terjesztett fel. A Holdon és
a Marson valóban csak a természeti elemek vannak kéznél! A
„Velcro-adobe” („tépőzár-vályog”) elnevezésű ötletével
azonnal meghívást nyert az űrépítkezési programba. Amikor
Khalili továbbfejlesztette az űrtechnológiát földi hajlékok
számára, elsősorban a szegényeknek, rászorulóknak akart
segíteni. Az első szupervályog építmények ezt a célt
szolgálták. Átmeneti menedékeket, illetve egyszerű, de tartós,
a környezet szélsőséges behatásainak ellenálló új otthonokat
építettek a természeti katasztrófák (árvíz, tűzvész,
földrengés) által sújtott embereknek, akik maguk is részt vettek
az építésben. Az azóta eltelt évek során bebizonyosodott, hogy
ennek a technológiának, illetve a technológia egyéb -
hagyományos, illetve ökológiai - építési módokkal történő
kombinálásának a felhasználási lehetőségei olyan széleskörűek,
hogy annak szinte csak a fantázia szab határt! Szerte a világon,
különböző éghajlati viszonyok között, magán és közösségi
célokra is épülnek házak és egyéb épületek, kerti
létesítmények, a hagyományos házaktól a modern épületekig, az
egyszerű, szerényebb kivitelezésű épületektől a minden igényt
kielégítő, gazdagabb felszereltségű házakig.
2010.
őszén a Cal-Earth Intézet ösztöndíjasaként részt vettem egy
kéthónapos képzésen, amely során lehetőségem nyílt
elsajátítani a szupervályog építési módszert. Hazajövetelem
után a megalapítottam a Szupervályog Magyarország Munkacsoportot
(új nevén aSzuperVályog és PermaKultúra
Munkacsoportot),
amely elindította a szupervályog-technológia hazai adaptálását,
továbbfejlesztését és bevezetését. Munkacsoportunk
2011-től folyamatosan indít tanfolyamokat azoknak, akik maguk
szeretnének majd építeni a módszerrel, illetve vállalja, hogy
szakmai segítséget nyújt azoknak, akiknek nincs lehetőségük,
vagy nem szeretnének maguk építkezni, de szeretnének szupervályog
otthonban lakni, vagy egyéb szupervályog-technológiával készült
létesítményeket használni.
Várjuk
az érdeklődőket!
SzuperVályog
és PermaKultúra Munkacsoport
a Cal-Earth Intézet magyarországi kapcsolattartója
a Cal-Earth Intézet magyarországi kapcsolattartója
Elképesztő újítások az építőiparban
2013-01-19
07:00
A
hagyományos iparágakban is elképesztő sebességre kapcsolt a
kutatási kedv: a tégla, a cserép, a beton és a nyílászárók
is alaposan megújulnak.
Új
falazó- és építőanyagokban nincs hiány: nálunk is
rendszeresen jutnak ilyen ötletek nagy sajtónyilvánossághoz. Az
építőiparban azonban hosszú ideig tart egy-egy új anyag
elterjedése, ezt az engedélyeztetési folyamat és a szabványok
mellett az is nehezíti, hogy a több évtizedre, esetleg évszázadra
tervezett épületekbe mindenki csak nagyon megbízható anyagokat
építene be. Mégis a szerkezeti elemeknél is akad bőven
innováció, és persze számos kiegészítő, például fényre
sötétedő nyílászáró vagy napelemes cserép teheti
takarékosabbá a jövő épületeit.
Magyar megoldás
■ Eddig mintegy három tucat épület készült el a magyar ISB-technológiával. A 2010-ben bemutatott, azóta több irányban továbbfejlesztett falazóelem- és födémrendszer már eredetileg is gyors és olcsó megoldás volt. A kőzetgyapot hőszigetelő elemekből és gipszkartonból álló blokkokat készbetonnal kiöntik, így kapják meg a falakat és a födémet. Az újabb verzió pedig – hasonlóan a szupervályoghoz – akár helyi anyagokból, például sivatagi homokból is lehetővé teszi a falazóblokkok kiöntését. Ezeket gyakorlatilag zsaluként használják fel, és a beöntött beton szilárdítja a falakat. Ebből is kevesebbre van szükség, mivel a szilikáthab szintén a tartószerkezet része. A könnyű elemekből gyorsan és kevés munkával kirakható a falszerkezet, ezekbe kerülnek erősítő vaselemek.
Cserép helyett napelem
■ Már nemcsak utólag szerelnek fel épületekre napelemeket, hanem az új ház tervezésekor ezeket eleve betervezve ki is válthatók más építőanyagok. Ha a szolárcellákat nem a cserépre teszik, hanem a panelek tetőfedőként szolgálnak, nagy költséget lehet megtakarítani.
Szupervályog
■ Nader Khalili iráni építész ötletét már Magyarországon is alkalmazzák számos közösségben. A hazánkban is évszázadokig használt vályogházak föld, homok és víz keverékéből készült téglából vagy döngölt falakból épültek fel. A mai előírásoknak a vályog szilárdsága nem megfelelő, ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy a vályogkeveréket polipropilén zsákokba töltik, ez már jó nyomó- és húzószilárdságot biztosít. A keverékbe meszet vagy cementet is tesznek, ez még tovább erősíti a szilárdságot, akárcsak a zsákok közé fektetett olcsó szögesdrót. Az így épített házak ára mintegy fele a téglából építettekének, és statikai stabilitásuk nagyon nagy. Sőt, az építés ökológiai lábnyoma is jóval kisebb, mivel 80-90 százalékban a helyi földből, egyszerű kézi erővel emelhető ki és állítható össze a fal alapanyaga.
Dizájnburkolatok
■ A könnyűszerkezetes és alternatív építőanyagok sok helyről kiszorítanák a betont. Hazai dizájnerek viszont eddig elképzelhetetlen helyeken használnák a sokáig hidegnek és ridegnek tartott anyagot. A magyar Ivánka Concrete Design nemcsak sokszínű járólapokat készít, hanem – egyebek közt – még hangszórókat, mosdókagylót, divattáskát, illetve faldekorációs paneleket is. Egy másik vállalkozás, a michigani Sensitile cég pedig LED-ek és üvegszálak segítségével a járólapokat, a csempéket és a lépcsőket is egészen különleges módon világítja meg.
Áramot termelő ablakok
■ A Kaliforniai Egyetem kutatói egy olyan polimert fejlesztettek, amely lehetővé teszi, hogy az infravörös, az emberi szem számára láthatatlan tartományban érkező fénysugarak energiáját tudják hasznosítani. A 70 százalékban átlátszó anyag így kiválóan alkalmas lehet bármely üvegfelületen energiatermelésre, így a csupa üveg irodaházakon alkalmazva pont a legmelegebb napokon tudnának a klímák üzemeltetéséhez megfelelő energiamennyiséget előállítani.
Folyékony gránit
■ A betont helyettesíthetné a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett építőanyag. Ennek legnagyobb előnye, hogy kiváló a tűzállósága, akár 1100 ºC-os hőmérsékletet is kibír. Emellett – a betonnal ellentétben – nem robban szét magas hőmérsékleten, ezért tűzgátló szerkezetként is használható. Környezeti hatásai is kedvezőbbek, mivel 30–70 százalékban újrahasznosított építési hulladékból áll, és harmadával kevesebb cementre van szükség hozzá. További előnye, hogy nagyon magas a víztaszító képessége, ezért nedves területeken is alkalmazható. A londoni olimpiai falunál szintén használták az anyagot, egyelőre viszont nem a házépítéseken terjedt el. Gránitburkolatok, garázspadlók készítésére és javítására már több cég is használja.
Szénszálas beton
■ A különleges nanoszerkezetű szénszál amellett, hogy stabil, igen könnyű is. Az acélnál ötször erősebb, kétszer merevebb, súlya pedig csak a harmada. Amellett, hogy erős, a szénszál rugalmas is, így tökéletes építőanyag lehet például olyan területeken, ahol hurrikánoknak vagy földrengéseknek vannak kitéve az épületek. Egyelőre leginkább vasbeton szerkezetek javítására használják, de egyre gyakoribb, hogy az épületek díszburkolatait már vasbeton helyett szénszálas erősítéssel készítik. Itt jelentős az a súlynyereség, amit a jóval könnyebb szénszálas erősítésű betonnal lehet elérni.
Önjavító beton
■ Gyorsan lehet nagy teherbírású szerkezeteket készíteni vasbetonból. Ezek azonban nem lesznek olyan tartósak, mint az ókori mesterek által készített kőépületek, mivel általában csak száz évre tervezik őket, és a töredező betonelemek javítása helyett inkább az újraépítést szokták választani. A holland Delfti Műszaki Egyetem kutatóinak azonban olyan ötletük van, amely önjavítóvá teheti a repedező betonszerkezeteket. Az anyagba olyan baktériumokat kevernek, amelyek mészkövet állítanak elő, és granulátumként a működésükhöz szükséges kalcium-laktátot is bekészítik nekik. A baktériumok csak akkor élednek fel álmukból, ha a keletkező repedéseken vízhez is jutnak. A megoldás előnye, hogy az már a mikrorepedések kijavítását is lehetővé teszi, jelentősen megemelve a beton élettartamát. Az idén kezdik az új beton tesztjeit természetes körülmények között, és legkorábban két-három év múlva dobhatják piacra.
|
Magyar megoldás
■ Eddig mintegy három tucat épület készült el a magyar ISB-technológiával. A 2010-ben bemutatott, azóta több irányban továbbfejlesztett falazóelem- és födémrendszer már eredetileg is gyors és olcsó megoldás volt. A kőzetgyapot hőszigetelő elemekből és gipszkartonból álló blokkokat készbetonnal kiöntik, így kapják meg a falakat és a födémet. Az újabb verzió pedig – hasonlóan a szupervályoghoz – akár helyi anyagokból, például sivatagi homokból is lehetővé teszi a falazóblokkok kiöntését. Ezeket gyakorlatilag zsaluként használják fel, és a beöntött beton szilárdítja a falakat. Ebből is kevesebbre van szükség, mivel a szilikáthab szintén a tartószerkezet része. A könnyű elemekből gyorsan és kevés munkával kirakható a falszerkezet, ezekbe kerülnek erősítő vaselemek.
|
Cserép helyett napelem
■ Már nemcsak utólag szerelnek fel épületekre napelemeket, hanem az új ház tervezésekor ezeket eleve betervezve ki is válthatók más építőanyagok. Ha a szolárcellákat nem a cserépre teszik, hanem a panelek tetőfedőként szolgálnak, nagy költséget lehet megtakarítani.
|
Szupervályog
■ Nader Khalili iráni építész ötletét már Magyarországon is alkalmazzák számos közösségben. A hazánkban is évszázadokig használt vályogházak föld, homok és víz keverékéből készült téglából vagy döngölt falakból épültek fel. A mai előírásoknak a vályog szilárdsága nem megfelelő, ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy a vályogkeveréket polipropilén zsákokba töltik, ez már jó nyomó- és húzószilárdságot biztosít. A keverékbe meszet vagy cementet is tesznek, ez még tovább erősíti a szilárdságot, akárcsak a zsákok közé fektetett olcsó szögesdrót. Az így épített házak ára mintegy fele a téglából építettekének, és statikai stabilitásuk nagyon nagy. Sőt, az építés ökológiai lábnyoma is jóval kisebb, mivel 80-90 százalékban a helyi földből, egyszerű kézi erővel emelhető ki és állítható össze a fal alapanyaga.
|
Dizájnburkolatok
■ A könnyűszerkezetes és alternatív építőanyagok sok helyről kiszorítanák a betont. Hazai dizájnerek viszont eddig elképzelhetetlen helyeken használnák a sokáig hidegnek és ridegnek tartott anyagot. A magyar Ivánka Concrete Design nemcsak sokszínű járólapokat készít, hanem – egyebek közt – még hangszórókat, mosdókagylót, divattáskát, illetve faldekorációs paneleket is. Egy másik vállalkozás, a michigani Sensitile cég pedig LED-ek és üvegszálak segítségével a járólapokat, a csempéket és a lépcsőket is egészen különleges módon világítja meg.
|
Áramot termelő ablakok
■ A Kaliforniai Egyetem kutatói egy olyan polimert fejlesztettek, amely lehetővé teszi, hogy az infravörös, az emberi szem számára láthatatlan tartományban érkező fénysugarak energiáját tudják hasznosítani. A 70 százalékban átlátszó anyag így kiválóan alkalmas lehet bármely üvegfelületen energiatermelésre, így a csupa üveg irodaházakon alkalmazva pont a legmelegebb napokon tudnának a klímák üzemeltetéséhez megfelelő energiamennyiséget előállítani.
Folyékony gránit
■ A betont helyettesíthetné a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett építőanyag. Ennek legnagyobb előnye, hogy kiváló a tűzállósága, akár 1100 ºC-os hőmérsékletet is kibír. Emellett – a betonnal ellentétben – nem robban szét magas hőmérsékleten, ezért tűzgátló szerkezetként is használható. Környezeti hatásai is kedvezőbbek, mivel 30–70 százalékban újrahasznosított építési hulladékból áll, és harmadával kevesebb cementre van szükség hozzá. További előnye, hogy nagyon magas a víztaszító képessége, ezért nedves területeken is alkalmazható. A londoni olimpiai falunál szintén használták az anyagot, egyelőre viszont nem a házépítéseken terjedt el. Gránitburkolatok, garázspadlók készítésére és javítására már több cég is használja.
Szénszálas beton
■ A különleges nanoszerkezetű szénszál amellett, hogy stabil, igen könnyű is. Az acélnál ötször erősebb, kétszer merevebb, súlya pedig csak a harmada. Amellett, hogy erős, a szénszál rugalmas is, így tökéletes építőanyag lehet például olyan területeken, ahol hurrikánoknak vagy földrengéseknek vannak kitéve az épületek. Egyelőre leginkább vasbeton szerkezetek javítására használják, de egyre gyakoribb, hogy az épületek díszburkolatait már vasbeton helyett szénszálas erősítéssel készítik. Itt jelentős az a súlynyereség, amit a jóval könnyebb szénszálas erősítésű betonnal lehet elérni.
|
Önjavító beton
■ Gyorsan lehet nagy teherbírású szerkezeteket készíteni vasbetonból. Ezek azonban nem lesznek olyan tartósak, mint az ókori mesterek által készített kőépületek, mivel általában csak száz évre tervezik őket, és a töredező betonelemek javítása helyett inkább az újraépítést szokták választani. A holland Delfti Műszaki Egyetem kutatóinak azonban olyan ötletük van, amely önjavítóvá teheti a repedező betonszerkezeteket. Az anyagba olyan baktériumokat kevernek, amelyek mészkövet állítanak elő, és granulátumként a működésükhöz szükséges kalcium-laktátot is bekészítik nekik. A baktériumok csak akkor élednek fel álmukból, ha a keletkező repedéseken vízhez is jutnak. A megoldás előnye, hogy az már a mikrorepedések kijavítását is lehetővé teszi, jelentősen megemelve a beton élettartamát. Az idén kezdik az új beton tesztjeit természetes körülmények között, és legkorábban két-három év múlva dobhatják piacra.
Szupervályog
Földépítés
Holdhomokkal töltött műanyag zsákok tépőzárral összetartva – ezzel az ötlettel állt elő Nader Khalili amerikai építész a NASA holdbéli épületek tervezéséhez kiírt ötletpályázatára 1984-ben. A Nyugalom tengerén azóta sem épültek emberi kolóniák, viszont megszületett a szupervályog gondolata, ami negyed évszázad alatt komoly alternatív építési technológiává érett.
Dupla-Dóm,
Bócsa
A
Földzsák
Agyag,
homok, föld és víz, esetleg szalma – ezek a hagyományos vályog
alkotóelemei. A napon szárított vályogtéglák vagy a vert fal
ökológiai előnyei közismertek, viszont számos tulajdonsága –
a vízérzékenység és korlátozott szerkezeti szilárdság –miatt
csak kevéssé használt anyag a modern építészetben. Kritikus az
alkotóelemek, különösen az agyag megfelelő aránya is, ezért
nem minden tájegységen lehetséges alternatíva, mivel helyben nem
gyártható, és súlya miatt szállítása nem gazdaságos. A
szupervályoggal éppen ezeket a negatívumokat sikerült
kiküszöbölni négy technológiai újítás révén.
A
legfontosabb új elem a földzsák: az a nagy nyomó- és
húzószilárdságú, körszövött polipropilén zsák vagy
végtelenített cső, amibe a helyszínen készített földkeveréket
töltik. Ez történhet manuálisan vagy gépesítve. A
vályoghurkákat a fal kontúrjában lefektetik, majd alaposan
ledöngölik. A második újítás maga a stabilizált keverék, ami
kevés cement vagy mész hozzáadásával jelentősen növeli a
falszerkezet szilárdságát, véd a víz és a kártevők ellen.
Gyakorlatilag Magyarország területének 90 százaléka alkalmas
helyben kevert szupervályog készítésére. A harmadik fontos elem
a sorok közé rakott horganyzott szögesdrót, ami rendkívüli
szakítószilárdságú tépőzárként tartja össze az egymásra
döngölt hurkákat. Végül Khalili szülőhazájának évezredes
hagyományokat őrző sárkunyhóiból merített ötlete az íves
szerkezet, ami a szupervályog épület tektonikus szilárdságát
adja.
Természetes alakzat
A
boltozott konstrukció különösen hasznos ott, ahol gyakoriak a
földrengések, illetve illeszkedik a szupervályog eredeti
koncepciójához: házilagosan, különösebb szaktudás nélkül,
olcsón, kiegészítő statikai szerkezetek – támpillérek és
fedélszék – nélkül is lehet lakható házat emelni belőle. A
legegyszerűbb, kupola alakú háznál egyetlen, középre leszúrt
láncot használnak vezérfonalként – ez jelöli ki a fal
szabályos kontúrját, majd a dóm sugaraként ezzel mérik ki, hogy
a következő sor mennyivel legyen eltolva az alatta levőhöz
képest. Így tulajdonképpen egy kötőanyag nélküli monolit
szerkezet jön létre, ami ugyanakkor rendelkezik némi belső
rugalmassággal a szögesdrót-tépőzár révén. A nyílásokat
vagy előre kizsaluzzák és körbeépítik, vagy szilárdabb keverék
esetén később vágják ki a megszilárdult falból. A rendszer
további előnye, hogy jellegénél fogva esőben is építhető, nem
tesz benne kárt a víz. Az alapforma négyméteres körátmérőt
tesz lehetővé, ennél nagyobb szerkezetekhez már csatlakozó ívek
és statikai számítások szükségesek.
Borítás
Önmagában
a polipropilén időtálló anyag, csak az UV-sugarakat viseli
nehezen, ezért a szerkezetet feltétlenül vakolni kell. Khalili
sajátos megoldása a „hüllő” borítás: 85% föld és 15%
cement keverékéből készített simított vakolat, amire szintén
föld-cement bázisú, öklömnyi gombócokat nyomnak. Ez a durva
felület elosztja a feszültséget és kiválóan ellenáll a ház
mozgásából adódó repedéseknek. Érdemes azonban a helyi
adottságokhoz alakítani a külső borítást. Sok helyütt például
növényekkel telepített zöldtetőt alakítanak ki a boltozott
épület külső héján.
Magyar vályog
Közvetlenül
a feltaláló által alapított intézetben, a Cal-Earth (California
Institute of Earth Art and Architecture) kurzusán ismerkedett meg a
szupervályoggal Kovács Mónika Erika, aki párjával, Fekete
Zoltánnal igyekszik meghonosítani Magyarországon a technológiát.
Meggyőződésük szerint a vályogépítészet hagyománya és a
formai megoldások egyaránt vonzóvá tehetik ezt az alternatív
építéstechnológiát a hazai házépítők körében. Ezen túl
további ösztönző erő lehet a költséghatékonyság és a
környezettudatosság is. Más kérdés, hogy mennyire nyitottak erre
a hatóságok. A helyszínenként változó összetétel miatt nem
lehet szabványosítani és központilag minősíteni a
szupervályogot – mint ahogy a vályogot, de a helyszínen kevert
betont sem –, ezért a Belügyminisztérium Építési Főosztálya
2011 januárjában kiadott szakmai állásfoglalása szerint „a
jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell részletesen
meghatározni a felhasználandó anyag elvárt tulajdonságait, a
szállítás, az előkészítés, a tárolás és a beépítés
feltételeit, az alkalmazás műszaki megoldásait és …
ellenőrzésének módját, a kivitelezés folyamatáért és a kész
épületért a felelős műszaki vezetőnek kell helytállnia”. Ezt
azért fontos tudni, mert sok esetben a helyi építési hatóságok
sincsenek felkészülve az egyedi esetekre, és nincsenek tisztában
a jogi háttérrel. A szupervályog magyar meghonosítói szerint a
nemzetközi szabályozás is az ökológiai építészeti módok
támogatásának irányába halad, így remélik, hamarosan a hazai
gyakorlat is követi ezt a trendet.
INFÓ:
www.szupervalyog.com
Infó: A
cikk eredeti változata a 2011.09.08-i Népszabadságban olvasható.
Szupervályog, avagy „zöld” építészet
Közzétéve 2013-04-30
Amikor
vásárolunk egy telket, hogy építkezzünk rá, mindig felmerül a
kérdés, hogy miből legyen a ház. Nagyszerű, környezetkímélő
megoldás a szupervályog, mely egyesíti korunk technológiáját
ősi hagyományainkkal. Egészséges, a természetet kismértékben
károsító és nem utolsó sorban olcsó módszer a vályoggal való
építkezés, hiszen az építőanyag helyben van. A föld az
emberiség legrégebbi építőanyaga, csak elfelejtettük használni.
Korszerű technikával kombinálva a mai kor igényeit is kielégíti.
A
föld, víz, tűz, levegő, azaz a négy elem egyensúlyán alapuló
építészet az emberiséget, művészetet és a környezetet
egyesíti. A homokzsákba töltött vályogkeverék, könnyen
alakítható falat eredményez, ellenáll az időjárási
viszonyoknak, ugyanakkor megfelelő klímát biztosít a lakásban. A
ház egyes belsőépítészeti elemei, mint például, padka,
falfülke is könnyedén kialakíthatóak. Rusztikus, természetes
anyagokból készült bútorzat illik hozzá.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! - 1. rész: Szupervályog |
||||
|
||||
Az
elmúlt években előtérbe kerültek a környezettudatos
megoldások többek között az élelmezésben és az élettérben
is. Amikor vásárlásra kerül a sor az emberek nagy része
általában ár szerint válogat és talán utána a minőség,
származás, stb. De miért van az, hogy spanyol paradicsomot
eszünk? Nyáron miért az ízetlen görög dinnyét látjuk az
árusoknál?
Gazdasági globalizáció... Ez nem feltétlenül rossz, ameddig kizárólag a lakhelyünkön fellelhetetlen termékekre korlátozódik. Finnországban nem túl sok banán ültetvény van és nálunk sem terem meg a narancs, bár mi próbálkoztunk vele, de kicsit sárga lett és persze savanyú. Gondoljunk csak bele mekkora utat kell megtennie például a kínai fokhagymának ( mert ugye a Tescoban is azt árulják ) mennyi energia, feleslegesen elpazarolt üzemanyag! Nem beszélve arról, hogy mennyire nevetséges, hogy pont ide hozzák, amikor nem is olyan régen még "fokhagymanagyhatalom" voltunk. Nem beszélve arról hogy a kínai tele van vegyszerekkel és "állítólag" szennyvízzel locsolják ( http://href.hu/x/hg0a ). Az élettér a másik sarkalatos pontja mindennapjainknak. Nem csak Magyarország, hanem az úgynevezett egész fejlett világ is egyre inkább elvárosiasodik, aminek a következménye hogy a vidék elöregszik, nem lesz aki termeljen a földeken és ehetjük a tömeggyártásban előállított műanyag, vegyszeres élelmiszert. Valójában ez egy hosszú folyamat, ami nem most kezdődött. Az emberek úgy gondolják hogy a "városban" jobban boldogulnak, nem kell kertet gondozni, nincsenek állatok, mindent meg tud venni az üzletekben. Ez igaz. De cserébe méregdrágán veheti meg az ingatlanokat, eheti a műanyag élelmiszert és gyűjhet a 35-40 éves korában kezdődő betegségeire, amiknek jelentős hányadát a bevitt tartósítószerek, állagjavítók és színezékek okozzák... A következő pár hétben ebben a témakörben olvashattok majd élettérről, élelmiszerekről illetve tapasztalatokról, hogyan is lehet legalább egy kicsit másképpen, egészségesebben, tudatosabban élni.... Az első téma a Szupervályog, ami egy több ezer éves építési formának a továbbfejlesztett változata. Egy iráni származású, de az USA-ban élő felhőkarcoló specialista Nader Khalili találta ki. Ha rákeresünk az interneten a szupervályog kifejezésre, akkor először mintha a Star Wars képeit találnánk meg, kúpformájú földházakat fogunk látni, tetőcserép nélkül, némelyiken még fű is nő. Khalili először a NASA-nak készítette el a terveket, egy jövendőbeli Mars bázis kiépítésére. Mivel előreláthatólag nem nagyon lesz lehetőség építőanyagot szállítani a Marsra, ha egyszer eljutunk oda, helyi anyagokból kell majd megoldani az építkezést. A szupervályog lényege is az, hogy az építés helyszínén előállított összetevőkből épüljön fel a ház, legyen tartós, és feleljen meg az éghajlati specialitásoknak. Végeredményben egy nagyon olcsó építményt kapunk, amit könnyű felépíteni, tartós és jól is néz ki. Persze országfüggű, hogy a jogi feltételeket mennyire akadályozza építőanyag-építőipar lobbi..... Anyagok A Szupervályog-építéshez sokféle anyagot lehet használni. Ideális esetben rendelkezésre áll agyagos föld vagy homok, cement vagy mész, szögesdrót és a zsákok vagy hosszú tömlők (beszerezhetők a Cal-Earth Központból, Magyarországon a Szupervályog Munkacsoporttól), amelyek anyaga polipropilén vagy zsákvászon. Fontos, hogy a polipropilén anyaga a nap UV sugárzásának a hatására lassan elbomlik. Ez a folyamat kb. 300 óra után indul el. Hosszabb ideig tartó építés esetén védeni kell a földzsák falat a napsugárzástól (pl. vakolással vagy festéssel), vagy UV-álló zsákokat kell használni. Gyakorlatilag bármilyen töltőanyag alkalmas tölteléknek, mint például stabilizálatlan homok, föld, sóder, morzsalékos vulkáni kőzet, rizsburok, stb. Amennyiben a töltőanyag gyengébb, több stabilizáló anyagra van szükség vagy a zsákoknak kell erősebbnek lenniük. Ha a zsák anyaga nem UV-álló, akkor mihamarabb be kell őket fedni a napsütés ellen. A töltőanyag lehet nedves illetve száraz, de a szerkezet úgy a legstabilabb, ha a töltelék anyaga nedvesített(földnedves)a döngölés előtt. A fent említetteken kívül szükség van még vízre, lapátokra, ásóra, keverőre, döngölőre, talicskára, erőcsípőre, körzőkre, vágószerszámra, zsalura, nagy átmérőjű csövekre (a csőablakokhoz), valamint kisebb vödrökre vagy festékesdobozokra a zsákok megtöltéséhez. Gyorsítja a folyamatot, ha elektromos vagy pneumatikus döngölőt használunk, kézi vagy elektromos daruval (húzó)lánccal emelünk, amely 7 méterre vagy még magasabbra felér, és így nem kell kézi erővel a festékesdobozt és egyéb kis vödröket használva megtölteni a zsákokat. Egy szupervályog ház ( eco-dome ) építése: Szupervályog ház építésSzupervályog ház építés - magyar felirattalA folyamat A kisebb kupolaszerkezetek alapja egy kb. 30 cm mély kör alakú árok kb. 2-4 méteres átmérővel. 2-3 rétegben az alapba, a földalatti szintben rakjuk le a megtöltött polipropilén zsákokat. Házaknál az alapozásnak az előírásoknak megfelelően a fagypont alá kell érnie.*** Egy láncot rögzítünk a földre a kör középpontjába, amely, mint egy körző, kijelöli az alap formáját. Egy másik láncot kívülről a kupola falára erősítünk, ez az ún. fix vagy magassági körző, amely egyfajta belső mérőeszköz lesz minden egyes zsák-sornál, ahogy haladunk felfelé. A magassági körző pontosan olyan hosszú, mint a kupola átmérője. A középponti lánc/körző biztosítja minden egyes új, egymásra helyezett és ledöngölt Szupervályog-réteg pontosságát. (A körzők ne rugalmas anyagból készüljenek a pontos mérés érdekében.) Minden megtöltött, ledöngölt zsák-rétegre a szerkezet rugalmas kötését biztosító szögesdrót-hurok kerül, amely segít az egymást követő rétegeket stabilan a helyén tartani, valamint alapvető szerepet játszik a kupola húzószilárdságában – ez a „habarcs”. Az ablaknyílásokat többféle módon alakíthatjuk ki: a kívánt nyílást formáló zsaluszerkezetet készítünk (például fából vagy fémből), és a zsákokkal körbefalazzuk, és a fal megszilárdulása után a zsaluzatot eltávolítjuk. Kerek ablaknyílás esetében egy kör alakú cső köré a megtöltött tömlőt saját magára visszahajlítjuk, vagy a tömlőt a cső felett átvezetjük (így formázva egy ívelt fejgerendát). A fal megszilárdulása után, utólag is kifűrészelhetjük az ablaknyílást. Egy kerek tetőablak akár még a kupola tetején is lehet. Kupolaformájú épület esetében nem ajánlott túllépni a kb. 6 méteres átmérőt a tervezésnél, viszont számos nagyobb méretű épületet alakítottak már ki úgy, hogy több „méhkaptár”-formát építettek egymáshoz, amelyek összekapcsolódó többkupolás házakat eredményeztek. Mindez szükségszerűen az egyes lakófunkciókat is meghatározza: néhány szoba hálóként, mások nappaliként működnek. Jelenleg épül Belize Szt. Ignác területén egy 10 m átmérőjű kupola, amely, ha elkészül, egy öko-üdülőkomplexum központi épülete lesz. A szupervályog-technológiával nemcsak kupolák, de boltíves szerkezetek, illetve négyzetes alaprajzú, egyenes faló épületek is építhetők. Boltíves szerkezetnél a magasabb stabilizáló anyag tartalmú boltív falazatát egy speciális zsaluszerkezetre építik fel, majd a zsalut eltávolítják. Egyenes falak esetben pedig gondoskodni kell a megfelelő oldaltámasztásról és a tetőszerkezetről. Befejező lépések Amikor a kupolaszerkezet elkészült, sokféle módon, de leggyakrabban tapasztással burkolják. Khalili kifejlesztett egy technológiát, amelyben a 85% föld-15% cementvakolatot befedik egy „Reptile” (hüllő) nevű, alma vagy grapefruit nagyságú föld-cementlabdákból álló burkolattal, amelyet könnyű felrakni és később sem reped meg. Más, különféle lehetőségek is vannak. Egyes Szupervályog-épületeket élő fűvel, egyfajta ’Zöldtető’-vel burkolnak, de beborítva a teljes szerkezetet. A külső burkolatot és az épület részletmegoldásait az adott régió specifikus éghajlati igényei szerint kell alakítani. Természetesen ez a cikk csak felhívja a figyelmet a technológiára, akit bővebben érdekel látogasson el a szupervalyog.com weboldalra, ők már el is kezdték egy öko-falu tervezését-megvalósítását itt Magyarországon! Frissítés!! A Szupervályog magyarországi "követői" már több helyen is készítettek ezzel a technológiával különböző dolgokat, pl. a Gárdonyi strandon egy homokozót és egy kisebb "kunyhót" is, amit fel is vettünk jelenlegi állapotában. A felvétel telefonnal készült úgyhogy a minőség nem túl jó: |
Earthbag, sandbag, superadobe, avagy szupervályog
EARTHBAG
Napló
Többször
hallottam már, hogy nem férfi az, aki még nem építette fel a
saját házát. Ezek szerint én sem vagyok az. Nem örültem, hogy
ezt a következtetést voltam kénytelen levonni és elhatároztam,
hogy orvosolni fogom a problémát. Fel fogom építeni a saját
házamat!
Fizetésem
alig elég a család megélhetéséhez, pénzem egy-két felesleges
dolog eladásából, olyan félmillió forintra rúg, viszont van egy
korábban vásárolt (úgy látszik régebben jobban ment nekem is)
hétvégi telkem.
A
hitelfelvétel természetesen kizárt. Egyrészt, mert az uzsorás
bankok (szerintem nincs kivétel Magyarországon) nem adnak, csak
olyan feltételekkel, amelyekbe tuti, hogy belebukik a hitelfelvevő.
Nyilván ezért kérnek plusz egy ingatlanfedezetet, másrészt, a
hitelfelvételbe egyszer elég belebukni az életben. Nekem az a
kilencvenes években meg volt már. Dolog kipipálva.
A
feladat tehát pofon egyszerű: alig pénzből kell házat építenem.
Megoldás biztosan van, csak meg kell találni. Irány az
internet! Pár napi nyomozás és böngészés után jutottam el A
VIDEOMEGOSZTÓ oldalán
Dr.
Nader Khalili (1936-2008) Iráni építész által kifejlesztett
technológiához. Isten áldja meg érte! Találtam egy teljes
filmet, amin bemutatja ezt a forradalmian új és egyben ősi
építkezési módszert.
Amint
megláttam, tudtam, hogy ez a technika a nekem való. Meg még annak
a pármillió honfitársamnak, akik már az utcán élnek, és
azoknak, akik még ezután fognak. Zseniálisan egyszerű, még a
hülye is megérti. Szóval, tényleg nekem való.
A
magyar elnevezése szupervályog. Vannak magyar oldalak is, ahol némi
információt találni már róla, de én maradtam Khalili mesternél
és az ő útmutatásainál. Az építési módszer lényege az, hogy
a fal anyagául használt vályogot, földet nem téglaként
szárítják ki, égetik, hanem szövött polipropilén zsákokba
teszik. Az egész ház ilyen zsákokból áll gyakorlatilag. A zsák
tartja össze a földet és ezzel megakadályozza, hogy a hagyományos
vályogból készült házakhoz hasonlóan kárt okozzanak benne az
árvizek, vagy az esőzések. Brilliáns!
A
következő feladat, hogy összeegyeztessem a magyar lehetőségeket
az erathbag technikával. A hazai bürokrácián keresztül építési
engedélyt szerezni egy ilyen épületre meg sem próbálok, az
biztos. Marad a kiskapu, ahogy itthon védekezni szokás a
lehetetlen, értelmetlen jogszabályok ellen: Külterületen építek
egy 50 négyzetmétert nem meghaladó, 2,5 méternél alacsonyabb és
huzamosabb emberi tartózkodásra nem alkalmas épületet.
Így nem kell sem építési engedély, sem tervrajz, sőt, még csak
be sem kell jelentenem az önkormányzaton. Ilyet építek!
„Emberi
tartózkodásra nem alkalmas.” Mert ugye, ki a fene szeretne egy
ilyen ronda, gusztustalanul energiatakarékos, szinte fenntartási
költségek nélküli házat rajtam kívül?
A
gond csak az, hogy egy 50 négyzetméteres dóm alakú házikó kb 7
méter magas. Az enyém nem lehet magasabb 2,5-nél. Az viszont nincs
kikötve, hogy mélyebb sem lehet. Azt hiszem, az én házam lesz
Magyarország legnagyobb vakondtúrása.
Mi az a szupervályog?
A hagyományos
vályogépületek esetében
a vályog építési anyagból, - amely meghatározott mennyiségben
agyagot és homokot tartalmazó föld és víz keveréke -
vályogtéglákat készítenek, ezeket kiszárítják, és a
téglákból rakják a falat, vagy a vályogkeveréket közvetlenül
a fal helyére döngölik, általában fa tartószerkezetek közé
(vert fal), és miután kiszáradt és megszilárdult a fal, a
tartószerkezetet eltávolítják. A vályogépítkezésnek
számos építésökológiai és építésbiológiai előnye
van, mint pl. az olcsó, hazánkban szinte mindenhol fellelhető,
természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, a falak
jó hőtároló képessége, kedvező hőmérséklet- és
páraszabályozása, a kellemes belső klíma, kedvező
épület-akusztikai tulajdonságok, stb. Ugyanakkor van néhány
olyan tulajdonságuk, pl. a falakvízérzékenysége és
a modern építőanyagokkal szemben alulmaradó szilárdsága,
amelyek miatt a XX. században sajnos háttérbe szorultak az
építkezésben.
-> Vályogépítészet
-> Vályogépítészet
A
XXI. századi globális gazdasági és éghajlati változások és
az emberek tudatosodása új kihívásokat állított elénk az
otthonteremtésben is. Ennek következtében kezdenek tért a
hódítani a hagyományos, gazdaságos, környezettudatos és
egészséges építési módok, miközben a fejlesztők és építők
azon dolgoznak, hogy hogyan is lehetne a régi módszereket az új
technológiákkal úgy ötvözni, hogy a hátrányokat
kiküszöböljük, de az előnyöket megtartsuk. Ilyen megoldást
kínál a szupervályog technológia.
A szupervályog –
vagy más néven földzsák (angol nevén
superadobe, illetve earthbag) – technológia négyféle újítással
küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait,
visszahozva ezzel ennek az egészséges, környezetbarát és
gazdaságos építési technológiának a létjogosultságát a
modern otthonteremtés alternatívái közé. Ezzel a négy
tényezővel erős, a környezeti katasztrófáknak ellenálló,
változatos építési formákat hozhatunk létre földből
egyszerű és környezettudatos módon.
Mi
ez a négy elem?
1) Polipropilén
zsák vagy cső -> nyomó- és húzószilárdság:
A
vályogkeveréket polipropilén zsákokba vagy tömlőbe* töltjük
a kialakítandó fal helyén (mintha hurkát töltenénk), majd
döngöljük. Erre jön a következő zsákokba töltött
„vályoghurka”, amit szintén döngölünk, és így tovább. A
zsák megóvja a benne lévő anyagot a környezet romboló
hatásaitól, ugyanakkor lehetővé teszi a fal lélegzését és
páraszabályozását, hiszen a levegőt és a vizet átereszti. A
földzsák falak bevakolva, azaz a napsugárzástól megvédve,
gyakorlatilag örökéletűek.
*Körszövött polipropilén (PP) zsák, közismert nevén liszteszsák vagy homokzsák. A tömlő a zsák alapanyaga: hosszú, még elvágatlan, mindkét felén nyitott cső.
*Körszövött polipropilén (PP) zsák, közismert nevén liszteszsák vagy homokzsák. A tömlő a zsák alapanyaga: hosszú, még elvágatlan, mindkét felén nyitott cső.
2) Szögesdrót ->
húzó-, más néven szakítószilárdság:
A
vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott
szögesdrótot teszünk, amely mintegy tépőzárként összetartja
a sorokat.
3) Stabilizáló
anyag -> nyomó- és húzószilárdság:
A
vályogkeverékbe cementet vagy meszet keverünk (de jóval kisebb
arányban, mint pl. a beton esetében), ami a vályog szerkezetét
stabilizálja.
4) Ívelt
szerkezet -> strukturális szilárdság:
Régi
korok építészei jól tudták - hisz a természetből lesték el!
- hogy a legstabilabb szerkezetek az ívek, a boltozatok, és
kupolák, amelyek esetében a szerkezetre ható erők
sugárirányban* eloszlanak, és nem egy ponton terhelik azt, mint
az egyenes falak esetében. Ezért fordulhat elő az, hogy a
legerősebb egyenes falakból és födémből álló vasbeton
szerkezetek is kártyavárként dőlhetnek össze egy komoly
földrengés vagy hurrikán során, amíg a kupolák épen
maradnak. Az építés során még rugalmasan alakítható
szupervályog „hurkákból” könnyedén alakíthatunk ki ívelt
falakat, boltozatokat vagy kupolákat, dómokat, így önmagukban -
erősítő szerkezet (tartóoszlop, gerenda) nélkül - is stabil
szerkezetet hozhatunk létre.
A hosszú szupervályog-tömlőből készült sor egységes (monolit) szerkezetet alkot, nagyobb egybefüggő elemeket alakíthatunk ki velük, mint a téglák estében. A monolit szerkezet stabilabb, hiszen bármilyen erősek is a különálló elemek, a köztük lévő falazóhabarcs gyengíti a szerkezetet. Az egymás tetején lévő tömlőket a köztük lévő szögesdrót afféle tépőzárként rögzíti, ez a rugalmas kapcsolat nagyon ellenállóvá teszi az épületet a földrengésekkel, talajmozgásokkal szemben.
Ez a négyféle újítás nem teszi drágábbá az építkezést, hiszen mind a polipropilén zsák, mind a szögesdrót mindenhol elérhető, olcsó alapanyagok, és - különösen az ívelt formák adta lehetőségeket kihasználva - elhagyhatóvá teszik, illetve minimalizálják a drága és nem környezettudatos anyagok használatát, mint a pl. a fa- és a vasbeton szerkezetek (oszlopok, áthidalók, födém, tetőszerkezet). Maga az építkezés pedig tovább egyszerűsödik, gyorsabbá, és ezáltal olcsóbbá is válik.
A hosszú szupervályog-tömlőből készült sor egységes (monolit) szerkezetet alkot, nagyobb egybefüggő elemeket alakíthatunk ki velük, mint a téglák estében. A monolit szerkezet stabilabb, hiszen bármilyen erősek is a különálló elemek, a köztük lévő falazóhabarcs gyengíti a szerkezetet. Az egymás tetején lévő tömlőket a köztük lévő szögesdrót afféle tépőzárként rögzíti, ez a rugalmas kapcsolat nagyon ellenállóvá teszi az épületet a földrengésekkel, talajmozgásokkal szemben.
Ez a négyféle újítás nem teszi drágábbá az építkezést, hiszen mind a polipropilén zsák, mind a szögesdrót mindenhol elérhető, olcsó alapanyagok, és - különösen az ívelt formák adta lehetőségeket kihasználva - elhagyhatóvá teszik, illetve minimalizálják a drága és nem környezettudatos anyagok használatát, mint a pl. a fa- és a vasbeton szerkezetek (oszlopok, áthidalók, födém, tetőszerkezet). Maga az építkezés pedig tovább egyszerűsödik, gyorsabbá, és ezáltal olcsóbbá is válik.
A
SZUPERVÁLYOG ÉPÜLETEK ÉS SZERKEZETEK ELŐNYEI
A
szupervályogból készült falak rendelkeznek a hagyományos
vályogfal építésökológiai
és építésbiológiai előnyeivel,->
Vályogépítészet.
Ugyanakkor a hagyományos vályogépítés kivitelezési
nehézségeit és a vályogfalak szerkezeti hátrányait
kiküszöbölik, illetve számos további - pl. gazdasági -
előnnyel rendelkeznek:
|
|
Bemutató
szupervályog-építmény kiállításon
- A földzsák sorok folyamatosan építhetők egymásra, nem kell száradásra várni, az alsó sorok nem deformálódnak a felső sorok súlya alatt (-> időtényező és minőség!);
- Kevesebb víz is elég a keverékhez, agyag-homok arány nem olyan érzékeny (vízszegény helyen is!);
- A falazathoz nem szükséges egyéb adalék (pl. szalma);
- Íves, hajlított formák is egyszerűen építhetők: boltívek, boltozatok, kupolák, dómok: szerkezeti stabilitás és esztétikus, a természettel harmonizáló, tájba simuló, változatos és kreatív formák, egyedi kivitelezési lehetőségek;
- A hagyományos vályoghoz képest tartósabb és szilárdabb szerkezet, nagyobb nyomó- és húzószilárdság (zsák mechanikai tartása + szögesdrót + stabilizálóanyag);
- Beépített mechanikai tartás (nem kémiai, mint pl. betonnál), a zsákokba töltött anyag összetétele nem olyan kritikus (szalma, extrém vagy sürgősségi esetben rossz minőségű föld, homok, akár szemét is tölthető bele);
- Ellenáll a környezeti katasztrófáknak: földrengés, szélvihar (hurrikán), hóterhelés, árvíz, tűz. A legmagasabb fokozatú kaliforniai földrengészónában tesztelték az épületeket, 200%-os terhelhetőséget mértek. -> Nader Khalili: Earth Architecture and Ceramics c. cikke letölthető a lap aljáról.
- Ellenáll a heves esőzésnek, árvíznek, csőtörésnek, beázásnak (víztől még szilárdabban összeáll a töltőanyag);
- A belső gépészeti megoldások ugyanazok lehetnek, mint a téglaházak esetében, sőt a kivitelezés is egyszerűbb és költségkímélőbb: a falba vésett csövek munkája, a vele járó kosz elkerülhető, mert a még meg nem szilárdult zsák formálható, a csövek vízszintesen a sorok közötti mélyedésbe illeszthetők, függőlegesen a még viszonylag képlékeny megtöltött zsákfalakba, vagy a vakolóanyagba süllyeszthetők. A zsák és a stabilizáló anyag védi a töltőanyag szerkezetét;
- Ugyanazzal a technológiával az egész ház (alaptól a tetőig, tartófalaktól a válaszfalakig) egy tömbből felépíthető fa- és vasbeton tartószerkezet nélkül (-> szerkezeti stabilitás, költségtényező és környezetvédelem);
- A fa használatának minimalizálásával csökken a vegyszerek, amelyekkel a fát kezelik (növényi- és rovarkártevők ellen, tűzvédelmi célból), egészségkárosító hatása (pl. allergiás reakció);
- A földből nemcsak a falak, de a belső és külső falfelületek vakolását, a padló, sőt egyes bútorok burkolatát is kivitelezhetjük (pl. konyhapult);
- Bárhol fellelhető, olcsó anyagok használata, drága munkagépek, technológia, szakértelem nélkül: jóval kedvezőbb árak, rövidebb építési idő (-> költséghatékonyság);
- Környezet- és egészségvédelem: felhasznált anyagok zöme környezetbarát, a természetbe visszaforgatható, vagy újrafelhasználható, minimális fa használata, egészséges belső klíma;
- Hosszú távú fenntarthatóság, de átmeneti épületek is (l. építési anyagok újrahasznosíthatósága);
- Egyszerű technika: bárki megtanulhatja, saját kezűleg felépítheti a házát (ideális esetben legalább három fős csapat), a munkában a gyermektől az idősekig az egész család vagy közösség részt vehet;
- Közösségek erősítése, humanitárius célok: együttes munka, kölcsönös segítségnyújtás, esélyerősítés;
Összességében
rendkívül kedvező áron kivitelezhető környezettudatos és
egészséges építési forma,
amely megfelelt a legszigorúbb kaliforniai építési teszteknek és előírásoknak!
amely megfelelt a legszigorúbb kaliforniai építési teszteknek és előírásoknak!
AHOL
A TUDOMÁNY TALÁLKOZIK A SPIRITUALITÁSSAL – HAGYOMÁNYŐRZÉS
ÚJ FORMÁBAN
A
szupervályog a vályog, amely keresztülível a történelmen az
új évezredbe.
Az a köldökzsinór, amely összeköti a hagyományt a jövő vályogépítészetével.” (Nader Khalili)
Az a köldökzsinór, amely összeköti a hagyományt a jövő vályogépítészetével.” (Nader Khalili)
Az
univerzum négy alapeleme – a föld, a víz, a levegő és a tűz
- egysége adja meg az erőt, a teljességet az életben, így az
otthonunkban is. A hagyományos vályogépítés felhasználta a
földet, vizet, levegőt, de hiányzott belőle a tűz elem. A
szupervályog a hagyományos vályoghoz éppen a hiányzó tűz
elemet adja, és ezzel teljessé, igen ellenállóvá teszi a
belőle készült struktúrákat. A polipropilén zsák, a
szögesdrót és a stabilizáló cement vagy mész mindegyike a tűz
elemet képviseli, hiszen előállításukhoz tűz, magas
hőmérséklet szükséges.
A
Khalili által kifejlesztett másik technológia a
kerámia-építészet, szintén a tűz elemet teszi hozzá a
hagyományos arab építészeti módszerekhez. A vályogból
készült épületeket egészben égetik ki (egyben a teljes
épületet!), és nem az egyes elemeket (téglákat) külön-külön.
A tűz által keltett hatalmas hő egységes – monolit -
szerkezetté olvasztja a teljes épületet, amely így sokkal
stabilabbá válik, hiszen a külön kiégetett elemekből épített
épületeket a kötőanyag, a falazóhabarcs gyengíti, bármilyen
erős is egyébként az elem önmagában. Érdekességként érdemes
megemlíteni, hogy a NASA „Építés a Holdon és a Marson”
programjában ezzel a technológiával nyert meghívást az
űrépítkezési programba. A Holdon pl. hatalmas lencsékkel,
melyek a nap sugárzását fókuszálják, égetik ki a gúlákba
hordott talajt, amely ezután lávagulákká olvad össze. Ezekbe a
gulákba vájják majd az épületeket.
Re: Életvezetési tanácsok ....
2012.05.08. 17:25 Kalathor
Sziasztok!
Eredetileg
csak egy kommentet akarta írni Fili bejegyzéséhez, de nagyon
gyorsan rá kellett jönnöm, hogy nem igazán fér bele a válasz a
kategóriába így maradt egy bejegyzés megírása. Ráadásul egy
kicsit bele is fér a blog témájába a szösszenet, bár nem
feltétlenül a tipikus természetvédelemhez tartozik.
Igazából
sajnos egyet kell értenem Fili-vel a megállapításaiban,
ugyanakkor felfigyeltem egy mondatára ami megmozgatta a fantáziámat.
A mondat a következő: "No, mik is a problémáim ezzel a kék
gazdasággal? Az első gondom, hogy alapjaiban téved, tehát a
következtetései is hibásak. A megoldás nem újabb technológiák
kifejlesztése".
Erre
a mondatra eszembe jutott egy régen tanulmányozott (no, nem olyan
régen, 3-4 éve) "új technológia"-i leírás a
szupervályogról. Igaz ugyan,hogy újként hangoztatják, de
igazából csak kicsit átdolgozták a régit.
A
lényege, hogy a régi megszokott vályogtéglák helyett egy zsákba
vagy csőbe meghatározott összetétel szerinti (még ez sem
feltétlenül fontos) talajkeveréket (agyag, föld esetleg kis
cement) pakolnak és ezt egymásra rakva egy iglu jellegű házat
építenek fel. A titka igazából az, hogy a zsákok (csövek) közé
szögesdrótot raknak és ez összetartja a zsákokat (igaz a zsákok
gyakran polipropilénből készülnek, de még mindíg kevesebb a
terhelés, mint egy ugyanakkora méretű általános technikával
készült háznál).
Mindenesetre
a legnagyobb előnye (valahol egy külföldi site-on anno olvastam,
most sajnos nem találtam meg), hogy a világon mindenhol
megépíthető, gyakorlatilag egy kis munkával és akár pénz
nélkül is. Ha belegondolunk, dédanyáinknak sem volt (legalábbis
falun) gondjuk azzal, hogy téglát meg cserepet vegyenek, hisz a
föld (vályog, nád, zsindely, fa, stb) mindent megadott nekik
hozzá. Persze sok munkával járt, de akkor ez természetes volt. Ma
már egy kicsit sajnos másabb a helyzet.
Másik
fontos tulajdonsága, hogy az ezzel a technológiával készült
házakat tesztelték hurrikánokra, földrengésekre és sokkal
stabilabbak voltak, mint a mai épületek nagy többsége. Ezt azért
lássuk be, hogy nem egy hátrány, hisz az újbóli építkezések
ugyan munkát jelentenek az embereknek, de az építőanyagok
ismételt legyártása, szállítása, összeállítása tetemes
energiát, vizet, üzemanyagot igényel. A romok feldolgozásáról
nem is beszélve.
Szóval
azért úgy gondolom, hogy vannak olyan dolgok amikben azért lehet
fejleszteni és jó is lenne, ha fejlesztenének. Persze annak
elismerésével, hogy Fili-nek teljesen igaza van az életviteli
tanácsok tekintetében és tényleg el kellene gondolkodnunk azon,
hogy mi is a fontos.
Forrás: www.szupervalyog.hu
És,
hogy legyen min csodálkozni is egy pár kép:
Képek
forrása: www.google.com
L.K.
SzuperVályog tanfolyam Gárdonyban 2011.aug. 10 – 15. – még jelentkezhetsz!
2011/08/06
- 10:19 (Bio
és
Öko, Programok)
Tags: Bio, Gárdony, Hírek, Hungary, Tanfolyam, Tábor, Vállalkozás
Tags: Bio, Gárdony, Hírek, Hungary, Tanfolyam, Tábor, Vállalkozás
Gárdonyban
lesz a soron következő Szupervályog tanfolyam augusztus 10 – 15
között.
Szupervályog építési
technológiáról RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ a képre kattintva!
A Szupervályog
Magyarország munkacsoport SZUPERVÁLYOG ÉPÍTÉSI
TANFOLYAM-ot szervez azoknak,
akik szeretnék elsajátítani a szupervályog építési technikai
elméleti alapjait, illetve megismerni és saját kezükkel
kipróbálni a gyakorlati kivitelezés alapvető fortélyait.
Kinek
szól a tanfolyam? Annak,
- aki szeretné a szupervályog technológiát felhasználva saját kezével építeni a házát, garázsát, melléképületeit, vagy bővíteni szeretné a már meglévő ingatlanját;
- aki valamilyen közösség, vagy falu számára szeretne közösségi épületet, közösségi tereket építeni;
- aki szeretné saját maga nyomon követni és garantálni az építkezés színvonalát, minőségét, azaz megszerezni az ehhez szükséges alaptudást;
- akinek fontos az egészséges, környezetbarát és energiatakarékos otthon;
- aki szeretné hangulatossá, széppé varázsolni a kertjét, és a helyben fellelhető földből illetve a házépítés során keletkezett hulladék egy részéből felépíteni mindazt a kerti létesítményt és díszítő elemet, amelyre szüksége van;
- aki szeretne elérhető áron harmonikus, szemet gyönyörködtető ívelt vonalakat, gömbölyded formákat megvalósítani az otthonában vagy a kertjében, aki vágyik a különleges, egyedi formákra, és az egyszerű és kreatív megvalósítási ötletekre;és végül, de nem utolsó sorban annak,
- aki szeretne százezreket, lakóház esetében milliókat megspórolni az építési költségeken úgy, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötnie a minőségen, és a mindennapi kényelmét szolgáló színvonalon.
Szupervályog Magyarország,
Kattints a képre a weboldalukhoz!
A
tanfolyam időtartama és helyszíne:2011.
augusztus 10-15. (szerdától hétfőig 9-18 óráig)Helyszín: Gárdony
(Velencei-tó)
Részvevők
száma: max. 15 fő - A tanfolyam minimum 8 fő esetén indul!
Részvételi
díj / fő:
bruttó 140.000.- Ft
Jelentkezési
és előleg (30.000.- Ft)
No
ezek sem a holokamuból akarnak megélni, de nem is kalákából. De
az Isten nem ver bottal csak banki trénerekkel. Hát harapják meg
egymást , és utána a hollókosztosokat , hogy ki ne pusztuljanak a
nagy éhségtől.
Tényői dombház
Hogyan
építkezzünk olcsón! Kreatív ötletek, érdekes technikai
megoldások bemutatása.
Mindenféle érdekes kép
A sokoldalú homokzsák
2013.06.10. 15:08 :: Focusteam
Nincs
aktuálisabb téma jelenleg, mint az Európát sújtó árvíz. A
védelem nélkülözhetetlen eszköze a homokzsák, amely azonban nem
csak a víz mederben tartására alkalmas. Az építészetben már
több évtizede létező dolog a homokzsákokból épült lakóház.
Az
alapanyagok könnyű és olcsó beszerzésének, illetve az építmény
egyszerű létrehozásnak köszönhetően a technológiát jó ideje
számos területen alkalmazzák. A rendkívüli praktikum mellett
számunkra esztétika szempontból is nagyon érdekesek ezek a
házikók.
A
földzsáképítési-, közismertebb nevén szupervályog-módszert
egy iráni származású építésznek, Nader Khalili-nak
köszönhetjük. A technikát a NASA felkérésére 1984-ben
fejlesztette ki a Marson és a Holdon kialakítandó, lehetségesnek
vélt lakásmegoldások céljából.
Az
utóbbi időben világszerte felismerték, hogy az építészet ilyen
jellegű megközelítése megoldást jelenthet többek között a
növekvő lakáshiány megfékezésére. Egyetlen technológiával az
egész ház felépíthető fa- és vasbeton tartószerkezet nélkül.
A jól kidolgozott épületek statikailag is megállják a helyüket katasztrófák, árvízek, földrengések idején. Mivel a legstabilabb szerkezetek a boltozatok és a kupolák, ezekre a kis méhkaptár formájú házikókra ható erők nem egy ponton terhelik azt, mint az egyenes falakkal rendelkező épületek esetében, hanem sugárirányban eloszlanak.
A
Szupervályog-technológia jogvédett, humanitárius és
környezetvédelmi célokra szabadon felhasználható, kereskedelmi
felhasználása licencköteles.
Nader
Khalili (1936-2008)
Mi
az a szupervályog?
A hagyományos vályogépületek esetében a vályog építési anyagból, - amely meghatározott mennyiségben agyagot és homokot tartalmazó föld és víz keveréke - vályogtéglákat készítenek, ezeket kiszárítják, és a téglákból rakják a falat, vagy a vályogkeveréket közvetlenül a fal helyére döngölik, általában fa tartószerkezetek közé (vert fal), és miután kiszáradt és megszilárdult a fal, a tartószerkezetet eltávolítják.
A vályogépítkezésnek számos építésökológiai és építésbiológiai előnye van, mint pl. az olcsó, hazánkban szinte mindenhol fellelhető, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, a falak jó hőtároló képessége, kedvező hőmérséklet- és páraszabályozása, a kellemes belső klíma, kedvező épület-akusztikai tulajdonságok, stb. Ugyanakkor van néhány olyan tulajdonságuk, pl. a falak vízérzékenysége és a modern építőanyagokkal szemben alulmaradó szilárdsága, amelyek miatt a XX. században sajnos háttérbe szorultak az építkezésben.
A XXI. századi globális gazdasági és éghajlati változások és az emberek tudatosodása új kihívásokat állított elénk az otthonteremtésben is. Ennek következtében kezdenek tért a hódítani a hagyományos, gazdaságos, környezettudatos és egészséges építési módok, miközben a fejlesztők és építők azon dolgoznak, hogy hogyan is lehetne a régi módszereket az új technológiákkal úgy ötvözni, hogy a hátrányokat kiküszöböljük, de az előnyöket megtartsuk. Ilyen megoldást kínál a szupervályog technológia.
A szupervályog – vagy más néven földzsák (angol nevén superadobe, illetve earthbag) – technológia négyféle újítással küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait, visszahozva ezzel ennek az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológiának a létjogosultságát a modern otthonteremtés alternatívái közé. Ezzel a négy tényezővel erős, a környezeti katasztrófáknak ellenálló, változatos építési formákat hozhatunk létre földből egyszerű és környezettudatos módon.
Mi ez a négy elem?
1) Polipropilén zsák vagy cső -> nyomó- és húzószilárdság:
A vályogkeveréket polipropilén zsákokba vagy tömlőbe* töltjük a kialakítandó fal helyén (mintha hurkát töltenénk), majd döngöljük. Erre jön a következő zsákokba töltött „vályoghurka”, amit szintén döngölünk, és így tovább. A zsák megóvja a benne lévő anyagot a környezet romboló hatásaitól, ugyanakkor lehetővé teszi a fal lélegzését és páraszabályozását, hiszen a levegőt és a vizet átereszti. A földzsák falak bevakolva, azaz a napsugárzástól megvédve, gyakorlatilag örökéletűek.
*Körszövött polipropilén (PP) zsák, közismert nevén liszteszsák vagy homokzsák. A tömlő a zsák alapanyaga: hosszú, még elvágatlan, mindkét felén nyitott cső.
2) Szögesdrót -> húzó-, más néven szakítószilárdság:
A vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot teszünk, amely mintegy tépőzárként összetartja a sorokat.
3) Stabilizáló anyag -> nyomó- és húzószilárdság:
A vályogkeverékbe cementet vagy meszet keverünk (de jóval kisebb arányban, mint pl. a beton esetében), ami a vályog szerkezetét stabilizálja.
4) Ívelt szerkezet -> strukturális szilárdság:
Régi korok építészei jól tudták - hisz a természetből lesték el! - hogy a legstabilabb szerkezetek az ívek, a boltozatok, és kupolák, amelyek esetében a szerkezetre ható erők sugárirányban* eloszlanak, és nem egy ponton terhelik azt, mint az egyenes falak esetében. Ezért fordulhat elő az, hogy a legerősebb egyenes falakból és födémből álló vasbeton szerkezetek is kártyavárként dőlhetnek össze egy komoly földrengés vagy hurrikán során, amíg a kupolák épen maradnak. Az építés során még rugalmasan alakítható szupervályog „hurkákból” könnyedén alakíthatunk ki ívelt falakat, boltozatokat vagy kupolákat, dómokat, így önmagukban - erősítő szerkezet (tartóoszlop, gerenda) nélkül - is stabil szerkezetet hozhatunk létre.
A hosszú szupervályog-tömlőből készült sor egységes (monolit) szerkezetet alkot, nagyobb egybefüggő elemeket alakíthatunk ki velük, mint a téglák estében. A monolit szerkezet stabilabb, hiszen bármilyen erősek is a különálló elemek, a köztük lévő falazóhabarcs gyengíti a szerkezetet. Az egymás tetején lévő tömlőket a köztük lévő szögesdrót afféle tépőzárként rögzíti, ez a rugalmas kapcsolat nagyon ellenállóvá teszi az épületet a földrengésekkel, talajmozgásokkal szemben.
Ez a négyféle újítás nem teszi drágábbá az építkezést, hiszen mind a polipropilén zsák, mind a szögesdrót mindenhol elérhető, olcsó alapanyagok, és - különösen az ívelt formák adta lehetőségeket kihasználva - elhagyhatóvá teszik, illetve minimalizálják a drága és nem környezettudatos anyagok használatát, mint a pl. a fa- és a vasbeton szerkezetek (oszlopok, áthidalók, födém, tetőszerkezet). Maga az építkezés pedig tovább egyszerűsödik, gyorsabbá, és ezáltal olcsóbbá is válik.
Ablak-ajtó csere hírek - Forrás: www.szupervalyog.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése