Második
nyilvánosság III.
Igazi rendszerváltást!
2013,
november 19 - 00:05 — elnok
15
aug 2013 Magyar
Hajnal
A rendszerváltó célokból besimulás lett, pedig 3 éve van magyar radikalizmus a parlamentben, elméletben. Itt az ideje az igazi rendszerváltásnak? Budaházy György gondolatai alább, amellyel portálunk teljes mértékben egyetért.
Hazafiak, honleányok, fajtánk iránt felelősséget érző testvéreim!
Lassan
két év telt azóta, hogy kiengedtek a börtönből. Bár nem
vagyok még ma sem teljesen szabad ember, nem mehetek oda, ahová
akarok és folynak ellenem még a politikai ízű eljárások, de
azért valamelyest sikerült rálátást szereznem a jelen magyar
közéletre és ennek alapján - ha lehet mondani - még a börtön
éveket megelőző időknél is szilárdabb meggyőződésemmé
vált, hogy rendszerváltásra van szükség. Körbenézve az
országban és látva ezt a vergődést minden területen, látva a
reményvesztett emberek tömeges nyugatra áramlását, és látva a
bármely probléma megoldására tett erőfeszítések visszatérően
bekövetkező felőrlődését egyértelmű, hogy szinte minden a
rendszerben akad el. A közjogi rendszer, amiben élünk, az az, ami
rossz.
Egyszerűen észre kell venni, hogy a '80-as évek második feléhez hasonló idők járnak abban a vonatkozásban, hogy kifulladóban van az, a társadalmi-gazdasági életünket keretbe szervező közjogi rendszer, amiben élünk. Az előző - állam-szocialista - rendszer felhalmozott legjelentősebb nemzetstratégiai problémáit nem tudta megoldani, sőt, még számos újat teremtett melléjük, melyek így összességében kezdik maguk alá temetni a nemzet jövőjét.
Sokan beszélnek persze hasonlókról, mint ahogy sokfelé hallani már a Szent Korona tanról, történeti alkotmányosságról, a jogfolytonosság helyreállításának szükségességéről. Ami hiányzik, az egy olyan határozott irányvonal, amely nyíltan kimondja, hogy rendszerváltás kell, hogy ez a rendszer nem reformálható és nem is érdemes ezért a fennmaradását bármilyen módon segíteni, és azt is meghatározza mellé, hogy mi legyen ehelyett. Emlékezzünk vissza, hogy a 80-as évek végi rendszerváltó erők sem azt hirdették, hogy reformáljuk meg a szocializmust, hanem egy közjogi rendszerváltást hirdettek, és a problémák megoldását majd abban ígérték. Még ha el is baltázták az egész dolgot, abban igazuk volt, hogy nem a döglött kutyát kell élesztgetni.
Nekünk azt kell világosan megértenünk és tanulnunk belőle, hogy miért baltázták el. Hogy képletesen fogalmazzak, az a közjogi rendszer marad fenn hosszabb távon életképesen, amely a földön áll, és az fullad ki hamar, amely a levegőben lebeg. Az a rendszer áll a földön szilárd alapokon, amelynek közjogi hagyományai vannak, alapszabályai a benne élő nemzet múltjában gyökereznek, bevált gyakorlatnak mondhatóak, nem változtatgathatóak, szokásjogok. Vagyis eszerint a jogfolytonosságról beszélők keresgélnek jó helyen.
A levegőben lebegő rendszer lényege, hogy nincs nemzeti történelmi hagyományban nyugvó alapja. Az alapja egy valakik által a nemzet számára csinált Alkotmány, vagy szimbolikusabban kifejezve a lényegét egy CSINÁLMÁNY. Vagyis az egyik rendszer hagyományokon ül, a másik valakik által, valamilyen érdekek mentén számunkra csinált szabályokon. A hagyományokon nem lehet változtatni, mert ahhoz kvázi a múltat kéne átírni, a csinálmányt bármikor lehet módosítani.
Míg a hagyományokon alapuló rendszer tetején helyet foglaló vezető, csak irányítani tud, a rendszer alapjait jelentő hagyományokhoz nem tud hozzányúlni, azokon nem változtathat, addig a csinálmányon ülő rendszer tetejéről bármikor le lehet nyúlni az aljára és az éppen aktuális érdekeknek megfelelően változtatni az alapszabályokon. Szemléletesen látszik ez a mai kétharmados vezetők alaptörvényének eddigi pályafutásán, de a 89-es kerekasztalos ideiglenes alkotmány se volt jobb ilyen téren sem.
Persze az életben úgymond "csinálmányok" is válhatnak hagyománnyá, ha kiállják az idők próbáját, hisz sok hagyománynak van ismert kezdete, elindítója, de jelen rendszer pont, hogy ezt a próbát nem állta ki és nem is a történelmi közjogi hagyományainkra épült.
Ha olyan Alkotmányt keresünk a nemzetünk múltjában, ami bizonyította életképességét, képes volt hagyománnyá válni, és ráépülve szilárd közjogi rendszer épült fel és sikeres ország, akkor miért ne a legkézenfekvőbbel kezdenénk?
Ezt a nemzetet a Vérszerződéssel hozták létre az ősök, ez a közjogi alapja a nemzeti létünknek. Ennek szövegét a magyar krónikákból ismerjük. ÉS ENNEK SZELLEMISÉGÉTŐL EGYÉBKÉNT NINCS IS JOGUNK ELTÉRNI! És ez lényeges, hogy NINCS JOGUNK! Mert az őseink ezzel hozták létre a nemzetet és nem is lennénk a Vérszerződés nélkül, tehát az magyar "szentírás".
Abban pedig az alábbiak vannak:
"1. Ameddig az ő (szerződők) életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékaiból lesz a vezérük.
2. Ami jószágot (vagyont) csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban.
3. Azok a fejedelmi személyek, akik tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből.
4. Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek.
5. Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa."
Eszerint hagyományos magyar közjogi szempontból az törvényes, ami ezzel összhangban van, ami ezzel nincs összhangban az közjogilag TÖRVÉNYTELEN. A közjogi fejlődésünk az évszázadok alatt mindig szem előtt is tartotta ezt, és ezzel összhangban építkezett az Aranybullán át a Szent Korona tan kiteljesedéséig.
ÉS MI EZEKKEL NEM MEHETÜNK SZEMBE!
Mit is jelent a Vérszerződés a mai helyzetben?
- A vezér személyének kérdésében nem tudjuk sajnos betartani egyértelműen a szerződést, mert ugye kihalt az Árpádház. Viszont a szerződés szellemisége azt kívánja meg, hogy genetikailag minél inkább ősi magyar származású vezért keressünk mindig! (1. pont) Továbbá a szerződés arra is kitér, hogy a tisztségekben is a nemzet tagjainak kell ülni. (3. pont vége)
- A közös javak nem idegeníthetők el, azok a nemzet jólétét kell szolgálják. (2. pont)
- A döntéshozatali folyamatból nem lehet kirekeszteni a szavazati joggal bírókat. (3. pont)
- A hazaárulást szigorúan büntetni kell. (4. pont)
- Ha a vezetők eltérnek a Vérszerződés elveitől, törvényes velük szemben a felkelés, ellenállás. (5. pont - aranybulla szerinti kibontása)
A mai rendszer brutálisan sérti a Vérszerződés szellemiségét.
- Mert a vezetők, döntéshozók sok esetben nem magyarok, sőt, azt sem tudjuk néha, hogy kicsodák.
- A közvagyont elprivatizálták.
- A nemzet tagjainak ebbe semmi beleszólása nem volt, és általában is ki vannak rekesztve a döntéshozatali folyamatból. A rendszer totalitárius, aki megnyeri a választásokat az "mindent visz", és egy törpe kisebbség kezében összpontosul minden döntéshozói hatalom.
- A fentieket elkövető hazaárulók vígan élnek.
- A hazaárulással, törvénytelenséggel szemben fellépőket, ellenállókat üldözik.
Új közjogi rendszer kell!
- Amely összhangban van a Vérszerződéssel, és a magyar történeti alkotmányosság talaján nyugszik.
- Amelyben az országgyűlés a társadalom valódi szerkezetét jeleníti meg, mint a régi magyar országgyűléseken, és nem a cégszerűen működő pártok képviselői ücsörögnek ott.
- Amelyben az országirányítást (kormányzást) végző tényezőnek legfeljebb tekintélye van, de nincs közvetlen hatalma az országgyűlés felett, mint ma a pártszervezeteken keresztül. És nincs joga az alkotmányos alapszabályokat kedve és érdeke szerint változtatgatni.
- Amelyben a közügyekbe érdemben beleszólhatnak a szavazati joggal rendelkezők.
- Amelyben a parttalan egyenlősdi helyett a társadalmi kötelezettségei teljesítésének arányában van beleszólása a közügyekbe bárkinek is. Vagyis a jogokat - egy emberi jogi minimumon túl - a kötelezettségek teljesítésének arányában osztjuk.
Én egy ilyen közjogi rendszert akarok, ennek megvalósulásáért küzdök. Már 10 éve szajkózom, hogy itt a rendszer az, ami rossz és közjogi rendszerváltásra van szükség. Annak idején 2007-ben a Hunnia mozgalom meghirdetése is ennek szellemében történt. Már akkor is nagyjából ugyanaz a rendszer szintű elképzelésem volt, mint most. A lényeg a gyökerekhez való visszanyúlás, és onnan való közjogi újjáépítkezés. Mert hiszek benne, hogy amely szellemiség sikerre vitte az ősöket, az ma is üdvös számunkra, és mert kötelességünk is az ősök iránymutatása szerint cselekednünk, nincs is jogunk az őseink által lefektetett, és az idők próbáját kiállt elvekkel szembehelyezkedni. A magyar közjogi hagyomány szerint a vezér (fejedelem, király, kormányzó stb.) irányítja a mindennapokban az országot, de az országgyűlés, ahol a nemzeti együttműködés szabályait (benne az irányítás kereteit is) lefektetjük, az a nemzet fennhatósága alatt áll, afelett nincs a vezérnek uralma (persze nyílván van nek i is ott beleszólási joga a dolgokba, akár vétó joga is bizonyos kérdésekben).
Én nem akarom a mai totalitárius rendszerben a hatalmat megszerezni és beülve a rendszer pozícióiba megpróbálni megcsinálni a "jó totalitárius rendszert", mert ez nem lenne összhangban a nemzeti hagyománnyal, és ezért meggyőződésem, hogy eleve bukásra van ítélve!
A jelenlegi rendszert, amely az 1945-ös szovjet megszállás óta jogfolytonos, gyakorlatilag törvénytelen, annak rendelkezéseiből csak az ismerhető el, ami nem áll szemben a Vérszerződés szellemiségével és a magyar történeti alkotmányossággal.
Ha van még küldetésem e hazában, akkor az egy rendszerváltást célul kitűző mozgalom életre hívása, amit még ez év őszén el is kívánok indítani.
Aki ezen célkitűzéssel és a fent vázolt alapelvekkel lényegében egyetért, azzal tudok együttműködni egy rendszerváltás érdekében.
Aki nem akar rendszerváltást, azzal legfeljebb konkrét ügyekben akarok együttműködni alkalmi jelleggel.
Célkitűzésemből nem engedek, kevesebbel nem alkuszok, mert hiszek benne, hogy csak így tudunk kilábalni a jelenlegi nyomorúságos helyzetből. És a félősebbeknek jelzem, hogy a rendszerváltáshoz az "európai értékek" szerint is jogunk van. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, I . RÉSZ, 1. cikk ugyanis kimondja, hogy"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."
Vagyis jogunk van a saját közjogi rendszerünk hirdetésére, és ha a nemzetet meg tudjuk győzni és mellénk áll, akkor a megvalósítására is, a világ ez ellen a saját nemzetközi jogi normái szerint sem tehet semmit. Ezt mindig hangsúlyozhatjuk!
Budaházy György
A rendszerváltó célokból besimulás lett, pedig 3 éve van magyar radikalizmus a parlamentben, elméletben. Itt az ideje az igazi rendszerváltásnak? Budaházy György gondolatai alább, amellyel portálunk teljes mértékben egyetért.
Hazafiak, honleányok, fajtánk iránt felelősséget érző testvéreim!
Lassan
két év telt azóta, hogy kiengedtek a börtönből. Bár nem
vagyok még ma sem teljesen szabad ember, nem mehetek oda, ahová
akarok és folynak ellenem még a politikai ízű eljárások, de
azért valamelyest sikerült rálátást szereznem a jelen magyar
közéletre és ennek alapján - ha lehet mondani - még a börtön
éveket megelőző időknél is szilárdabb meggyőződésemmé
vált, hogy rendszerváltásra van szükség. Körbenézve az
országban és látva ezt a vergődést minden területen, látva a
reményvesztett emberek tömeges nyugatra áramlását, és látva a
bármely probléma megoldására tett erőfeszítések visszatérően
bekövetkező felőrlődését egyértelmű, hogy szinte minden a
rendszerben akad el. A közjogi rendszer, amiben élünk, az az, ami
rossz.Egyszerűen észre kell venni, hogy a '80-as évek második feléhez hasonló idők járnak abban a vonatkozásban, hogy kifulladóban van az, a társadalmi-gazdasági életünket keretbe szervező közjogi rendszer, amiben élünk. Az előző - állam-szocialista - rendszer felhalmozott legjelentősebb nemzetstratégiai problémáit nem tudta megoldani, sőt, még számos újat teremtett melléjük, melyek így összességében kezdik maguk alá temetni a nemzet jövőjét.
Sokan beszélnek persze hasonlókról, mint ahogy sokfelé hallani már a Szent Korona tanról, történeti alkotmányosságról, a jogfolytonosság helyreállításának szükségességéről. Ami hiányzik, az egy olyan határozott irányvonal, amely nyíltan kimondja, hogy rendszerváltás kell, hogy ez a rendszer nem reformálható és nem is érdemes ezért a fennmaradását bármilyen módon segíteni, és azt is meghatározza mellé, hogy mi legyen ehelyett. Emlékezzünk vissza, hogy a 80-as évek végi rendszerváltó erők sem azt hirdették, hogy reformáljuk meg a szocializmust, hanem egy közjogi rendszerváltást hirdettek, és a problémák megoldását majd abban ígérték. Még ha el is baltázták az egész dolgot, abban igazuk volt, hogy nem a döglött kutyát kell élesztgetni.
Nekünk azt kell világosan megértenünk és tanulnunk belőle, hogy miért baltázták el. Hogy képletesen fogalmazzak, az a közjogi rendszer marad fenn hosszabb távon életképesen, amely a földön áll, és az fullad ki hamar, amely a levegőben lebeg. Az a rendszer áll a földön szilárd alapokon, amelynek közjogi hagyományai vannak, alapszabályai a benne élő nemzet múltjában gyökereznek, bevált gyakorlatnak mondhatóak, nem változtatgathatóak, szokásjogok. Vagyis eszerint a jogfolytonosságról beszélők keresgélnek jó helyen.
A levegőben lebegő rendszer lényege, hogy nincs nemzeti történelmi hagyományban nyugvó alapja. Az alapja egy valakik által a nemzet számára csinált Alkotmány, vagy szimbolikusabban kifejezve a lényegét egy CSINÁLMÁNY. Vagyis az egyik rendszer hagyományokon ül, a másik valakik által, valamilyen érdekek mentén számunkra csinált szabályokon. A hagyományokon nem lehet változtatni, mert ahhoz kvázi a múltat kéne átírni, a csinálmányt bármikor lehet módosítani.
Míg a hagyományokon alapuló rendszer tetején helyet foglaló vezető, csak irányítani tud, a rendszer alapjait jelentő hagyományokhoz nem tud hozzányúlni, azokon nem változtathat, addig a csinálmányon ülő rendszer tetejéről bármikor le lehet nyúlni az aljára és az éppen aktuális érdekeknek megfelelően változtatni az alapszabályokon. Szemléletesen látszik ez a mai kétharmados vezetők alaptörvényének eddigi pályafutásán, de a 89-es kerekasztalos ideiglenes alkotmány se volt jobb ilyen téren sem.
Persze az életben úgymond "csinálmányok" is válhatnak hagyománnyá, ha kiállják az idők próbáját, hisz sok hagyománynak van ismert kezdete, elindítója, de jelen rendszer pont, hogy ezt a próbát nem állta ki és nem is a történelmi közjogi hagyományainkra épült.
Ha olyan Alkotmányt keresünk a nemzetünk múltjában, ami bizonyította életképességét, képes volt hagyománnyá válni, és ráépülve szilárd közjogi rendszer épült fel és sikeres ország, akkor miért ne a legkézenfekvőbbel kezdenénk?
Ezt a nemzetet a Vérszerződéssel hozták létre az ősök, ez a közjogi alapja a nemzeti létünknek. Ennek szövegét a magyar krónikákból ismerjük. ÉS ENNEK SZELLEMISÉGÉTŐL EGYÉBKÉNT NINCS IS JOGUNK ELTÉRNI! És ez lényeges, hogy NINCS JOGUNK! Mert az őseink ezzel hozták létre a nemzetet és nem is lennénk a Vérszerződés nélkül, tehát az magyar "szentírás".
Abban pedig az alábbiak vannak:
"1. Ameddig az ő (szerződők) életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékaiból lesz a vezérük.
2. Ami jószágot (vagyont) csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban.
3. Azok a fejedelmi személyek, akik tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből.
4. Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek.
5. Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa."
Eszerint hagyományos magyar közjogi szempontból az törvényes, ami ezzel összhangban van, ami ezzel nincs összhangban az közjogilag TÖRVÉNYTELEN. A közjogi fejlődésünk az évszázadok alatt mindig szem előtt is tartotta ezt, és ezzel összhangban építkezett az Aranybullán át a Szent Korona tan kiteljesedéséig.
ÉS MI EZEKKEL NEM MEHETÜNK SZEMBE!
Mit is jelent a Vérszerződés a mai helyzetben?
- A vezér személyének kérdésében nem tudjuk sajnos betartani egyértelműen a szerződést, mert ugye kihalt az Árpádház. Viszont a szerződés szellemisége azt kívánja meg, hogy genetikailag minél inkább ősi magyar származású vezért keressünk mindig! (1. pont) Továbbá a szerződés arra is kitér, hogy a tisztségekben is a nemzet tagjainak kell ülni. (3. pont vége)
- A közös javak nem idegeníthetők el, azok a nemzet jólétét kell szolgálják. (2. pont)
- A döntéshozatali folyamatból nem lehet kirekeszteni a szavazati joggal bírókat. (3. pont)
- A hazaárulást szigorúan büntetni kell. (4. pont)
- Ha a vezetők eltérnek a Vérszerződés elveitől, törvényes velük szemben a felkelés, ellenállás. (5. pont - aranybulla szerinti kibontása)
A mai rendszer brutálisan sérti a Vérszerződés szellemiségét.
- Mert a vezetők, döntéshozók sok esetben nem magyarok, sőt, azt sem tudjuk néha, hogy kicsodák.
- A közvagyont elprivatizálták.
- A nemzet tagjainak ebbe semmi beleszólása nem volt, és általában is ki vannak rekesztve a döntéshozatali folyamatból. A rendszer totalitárius, aki megnyeri a választásokat az "mindent visz", és egy törpe kisebbség kezében összpontosul minden döntéshozói hatalom.
- A fentieket elkövető hazaárulók vígan élnek.
- A hazaárulással, törvénytelenséggel szemben fellépőket, ellenállókat üldözik.
Új közjogi rendszer kell!
- Amely összhangban van a Vérszerződéssel, és a magyar történeti alkotmányosság talaján nyugszik.
- Amelyben az országgyűlés a társadalom valódi szerkezetét jeleníti meg, mint a régi magyar országgyűléseken, és nem a cégszerűen működő pártok képviselői ücsörögnek ott.
- Amelyben az országirányítást (kormányzást) végző tényezőnek legfeljebb tekintélye van, de nincs közvetlen hatalma az országgyűlés felett, mint ma a pártszervezeteken keresztül. És nincs joga az alkotmányos alapszabályokat kedve és érdeke szerint változtatgatni.
- Amelyben a közügyekbe érdemben beleszólhatnak a szavazati joggal rendelkezők.
- Amelyben a parttalan egyenlősdi helyett a társadalmi kötelezettségei teljesítésének arányában van beleszólása a közügyekbe bárkinek is. Vagyis a jogokat - egy emberi jogi minimumon túl - a kötelezettségek teljesítésének arányában osztjuk.
Én egy ilyen közjogi rendszert akarok, ennek megvalósulásáért küzdök. Már 10 éve szajkózom, hogy itt a rendszer az, ami rossz és közjogi rendszerváltásra van szükség. Annak idején 2007-ben a Hunnia mozgalom meghirdetése is ennek szellemében történt. Már akkor is nagyjából ugyanaz a rendszer szintű elképzelésem volt, mint most. A lényeg a gyökerekhez való visszanyúlás, és onnan való közjogi újjáépítkezés. Mert hiszek benne, hogy amely szellemiség sikerre vitte az ősöket, az ma is üdvös számunkra, és mert kötelességünk is az ősök iránymutatása szerint cselekednünk, nincs is jogunk az őseink által lefektetett, és az idők próbáját kiállt elvekkel szembehelyezkedni. A magyar közjogi hagyomány szerint a vezér (fejedelem, király, kormányzó stb.) irányítja a mindennapokban az országot, de az országgyűlés, ahol a nemzeti együttműködés szabályait (benne az irányítás kereteit is) lefektetjük, az a nemzet fennhatósága alatt áll, afelett nincs a vezérnek uralma (persze nyílván van nek i is ott beleszólási joga a dolgokba, akár vétó joga is bizonyos kérdésekben).
Én nem akarom a mai totalitárius rendszerben a hatalmat megszerezni és beülve a rendszer pozícióiba megpróbálni megcsinálni a "jó totalitárius rendszert", mert ez nem lenne összhangban a nemzeti hagyománnyal, és ezért meggyőződésem, hogy eleve bukásra van ítélve!
A jelenlegi rendszert, amely az 1945-ös szovjet megszállás óta jogfolytonos, gyakorlatilag törvénytelen, annak rendelkezéseiből csak az ismerhető el, ami nem áll szemben a Vérszerződés szellemiségével és a magyar történeti alkotmányossággal.
Ha van még küldetésem e hazában, akkor az egy rendszerváltást célul kitűző mozgalom életre hívása, amit még ez év őszén el is kívánok indítani.
Aki ezen célkitűzéssel és a fent vázolt alapelvekkel lényegében egyetért, azzal tudok együttműködni egy rendszerváltás érdekében.
Aki nem akar rendszerváltást, azzal legfeljebb konkrét ügyekben akarok együttműködni alkalmi jelleggel.
Célkitűzésemből nem engedek, kevesebbel nem alkuszok, mert hiszek benne, hogy csak így tudunk kilábalni a jelenlegi nyomorúságos helyzetből. És a félősebbeknek jelzem, hogy a rendszerváltáshoz az "európai értékek" szerint is jogunk van. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, I . RÉSZ, 1. cikk ugyanis kimondja, hogy"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."
Vagyis jogunk van a saját közjogi rendszerünk hirdetésére, és ha a nemzetet meg tudjuk győzni és mellénk áll, akkor a megvalósítására is, a világ ez ellen a saját nemzetközi jogi normái szerint sem tehet semmit. Ezt mindig hangsúlyozhatjuk!
Budaházy György
"Minden idők egyik legnagyobb közéleti botránya kezd kibontakozni"
2013.
november 15., péntek, 14:55 MTI - HVG
Az LMP érdemi vizsgálatot követel abban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt ellenőrzési koordinátora által kirobbantott ügyben, ahol Horváth András állítása szerint nagyvállalatok ezermilliárd forintos értékben csalnak adót a hatóság tudomásával.
Vágó Gábor a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának otthont adó épület bejárata előtt tartott rendezvényen azt mondta, minden idők egyik legnagyobb közéleti botránya kezd kibontakozni, amelynek mérete csak az olajügyekhez mérhető.
Vágó Gábor nevetségesnek tartja, hogy az adóhatóság két nap alatt ki tudott vizsgálni egy akár már több éve zajló ügyet, amelyik - állítása szerint - éves szinten több ezer milliárd forint elcsalásáról szólhat.
Az LMP véleménye szerint az ügynek egyszer és mindenkorra a végére kell járni, mert miközben az adóhatóság "a kisvállalkozók vérét szívja folyamatosan", a kiemelt adózók ezermilliárd forintokat csalhatnak el - mondta.
Az LMP érdemi vizsgálatot követel abban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt ellenőrzési koordinátora által kirobbantott ügyben, ahol Horváth András állítása szerint nagyvállalatok ezermilliárd forintos értékben csalnak adót a hatóság tudomásával.
Vágó Gábor a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának otthont adó épület bejárata előtt tartott rendezvényen azt mondta, minden idők egyik legnagyobb közéleti botránya kezd kibontakozni, amelynek mérete csak az olajügyekhez mérhető.
Vágó Gábor nevetségesnek tartja, hogy az adóhatóság két nap alatt ki tudott vizsgálni egy akár már több éve zajló ügyet, amelyik - állítása szerint - éves szinten több ezer milliárd forint elcsalásáról szólhat.
Az LMP véleménye szerint az ügynek egyszer és mindenkorra a végére kell járni, mert miközben az adóhatóság "a kisvállalkozók vérét szívja folyamatosan", a kiemelt adózók ezermilliárd forintokat csalhatnak el - mondta.
Az ügy kirobbantója, Horváth András, kamerák kereszttüzében
A
párt által az ügyben indított parlamenti vizsgálóbizottsági
kezdeményezés kapcsán felszólította az azt eddig nem támogató
Fideszt és az MSZP-t, hogy "ne sumákoljanak". Vágó
Gábor azt mondta, tisztánlátásra van szükség az ügyben, ezért
a sajtótájékoztató alatt a párt négy kezeslábasba öltözött
aktivistája - ezt demonstrálva - lemosta az épület néhány
ablakát. Végül azt kérte, hogy minél többen csatlakozzanak az
eset kapcsán szervezett jövő heti demonstrációhoz.
Horváth András, aki már benyújtotta az adóhatósághoz a lemondását, egy november 8-i sajtótájékoztatón arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
Ezt az állítását a csütörtöki sajtótájékoztatóján is megismételte, hozzátéve, ezzel kapcsolatban tett feljelentését követően, egy sajtóhír alapján úgy tudja, hogy az ügyészség feljelentéskiegészítést kért. Ha ez így van, akkor szerinte az ügyészség hozzáállása időhúzó, mivel elmondása szerint ő több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn jelentette be, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, az adóhatóság az ezzel ellentétes nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen.
Horváth András, aki már benyújtotta az adóhatósághoz a lemondását, egy november 8-i sajtótájékoztatón arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
Ezt az állítását a csütörtöki sajtótájékoztatóján is megismételte, hozzátéve, ezzel kapcsolatban tett feljelentését követően, egy sajtóhír alapján úgy tudja, hogy az ügyészség feljelentéskiegészítést kért. Ha ez így van, akkor szerinte az ügyészség hozzáállása időhúzó, mivel elmondása szerint ő több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn jelentette be, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, az adóhatóság az ezzel ellentétes nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen.
Százezer tulajdonos jogait függesztheti fel az állam
2013.
november 15., péntek HVG
A jövőben senki sem lehet biztos abban, hogy az állam nem veszi el a magántulajdonát, ha hatályba léphet az a kihirdetés előtt álló törvényjavaslat, amellyel a kormány magasabb fokozatra kapcsolja a takarékszövetkezetek államosítását: a központi állami szervezet egy évre felfüggesztheti a takarékok tulajdonosait, és ami még veszélyesebb, azt is megtilthatja, hogy a szövetkezetek kifizessék a betétes ügyfelek pénzét.
A jövőben semmilyen garancia nem véd meg senkit attól, hogy tulajdonát kisajátítja az állam egy személyre szabott törvénnyel, ha hatályba léphet a takarékszövetkezeti szektor államosításának újabb fázisáról szóló törvényjavaslat (pdf). Abban ugyanis az áll, hogy a szektor átszervezésével megbízott, állami irányítás alatt álló intézmény, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete akár egy évre is felfüggesztheti a takarékszövetkezetek tulajdonosainak szavazati jogát a saját tulajdonukat képező takarékszövetkezetben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy tevékenységük vagy befolyásuk "veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését".
Eszerint a takarékok jelenlegi 100 ezer tulajdonosa közül bárkitől ideiglenesen elveheti az állam azt a jogot, hogy rendelkezzen a tulajdonával, és a javaslat további szakaszai alapján ezt követően gyakorlatilag bármi történhet ezzel a tulajdonnal. A felfüggesztés ideje alatt ugyanis a többi tulajdonos és takarékszövetkezeti vezetők döntik el, mi legyen a sorsa a takaréknak. Akár az is megtörténhet, hogy a központi szervezet nem találja megfelelőnek a szervezet tőkéjét, és ha ezt nem rendezik, a takarékszövetkezetet felszámolhatják, betéteit pedig áthelyezhetik a Takarékbankba. Az Országgyűlés elnökének aláírására váró törvényjavaslatot, amely az alig több mint 4 hónapja elfogadott takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt módosítja, múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, és az Országgyűlés kivételesen sürgős eljárásban kedden már el is fogadta.
Felfüggeszthetik a betétek kifizetését
A tulajdonosok megrendszabályozása mellett a javaslat egy ennél is veszélyesebb rendelkezést tartalmaz: az integrációs szervezet korlátozhatja, sőt meg is tilthatja, hogy egy takarékszövetkezet kifizesse a betétes ügyfelek pénzét, és a takarék egyéb tartozásait. Már nyáron, a szektor államosításának kezdetén is komoly kockázatként vetődött fel, hogy az átalakítás betétesi rohamot indíthat el, a takarékok átszervezése alapján ugyanis az ügyfelek úgy érezhették veszélybe kerül a pénzük. A betétesek bizalma egy jelentéktelennek tűnő esemény miatt is meginoghat, és ha megindul, semmi sem véd meg tőle.
A jövőben senki sem lehet biztos abban, hogy az állam nem veszi el a magántulajdonát, ha hatályba léphet az a kihirdetés előtt álló törvényjavaslat, amellyel a kormány magasabb fokozatra kapcsolja a takarékszövetkezetek államosítását: a központi állami szervezet egy évre felfüggesztheti a takarékok tulajdonosait, és ami még veszélyesebb, azt is megtilthatja, hogy a szövetkezetek kifizessék a betétes ügyfelek pénzét.
A jövőben semmilyen garancia nem véd meg senkit attól, hogy tulajdonát kisajátítja az állam egy személyre szabott törvénnyel, ha hatályba léphet a takarékszövetkezeti szektor államosításának újabb fázisáról szóló törvényjavaslat (pdf). Abban ugyanis az áll, hogy a szektor átszervezésével megbízott, állami irányítás alatt álló intézmény, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete akár egy évre is felfüggesztheti a takarékszövetkezetek tulajdonosainak szavazati jogát a saját tulajdonukat képező takarékszövetkezetben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy tevékenységük vagy befolyásuk "veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését".
Eszerint a takarékok jelenlegi 100 ezer tulajdonosa közül bárkitől ideiglenesen elveheti az állam azt a jogot, hogy rendelkezzen a tulajdonával, és a javaslat további szakaszai alapján ezt követően gyakorlatilag bármi történhet ezzel a tulajdonnal. A felfüggesztés ideje alatt ugyanis a többi tulajdonos és takarékszövetkezeti vezetők döntik el, mi legyen a sorsa a takaréknak. Akár az is megtörténhet, hogy a központi szervezet nem találja megfelelőnek a szervezet tőkéjét, és ha ezt nem rendezik, a takarékszövetkezetet felszámolhatják, betéteit pedig áthelyezhetik a Takarékbankba. Az Országgyűlés elnökének aláírására váró törvényjavaslatot, amely az alig több mint 4 hónapja elfogadott takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt módosítja, múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, és az Országgyűlés kivételesen sürgős eljárásban kedden már el is fogadta.
Felfüggeszthetik a betétek kifizetését
A tulajdonosok megrendszabályozása mellett a javaslat egy ennél is veszélyesebb rendelkezést tartalmaz: az integrációs szervezet korlátozhatja, sőt meg is tilthatja, hogy egy takarékszövetkezet kifizesse a betétes ügyfelek pénzét, és a takarék egyéb tartozásait. Már nyáron, a szektor államosításának kezdetén is komoly kockázatként vetődött fel, hogy az átalakítás betétesi rohamot indíthat el, a takarékok átszervezése alapján ugyanis az ügyfelek úgy érezhették veszélybe kerül a pénzük. A betétesek bizalma egy jelentéktelennek tűnő esemény miatt is meginoghat, és ha megindul, semmi sem véd meg tőle.
Betétesek a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet előtt - Fotó: Túry Gergely
Ez
a takarékok mellett gyorsan megingatta volna az egész pénzügyi
rendszert is, amelyben a betétesi bizalom egyébként sem a
legerősebb. Az elmúlt három évben, a magán-nyugdíjpénztári
megtakarítások államosítása után többször felröppent a
rémhír, hogy a kormány a betéteket is elveheti, 2012 januárjában
pedig volt is egy jelentősebb pénzkimenekítés külföldre,
amiben szerepet játszhattak a gazdaságpolitikai
bizonytalanságok.
Ebből a kontextusból kiindulva érthető meg, hogy egy takarékszövetkezet neve elhallgatását kérő munkatársa például úgy kommentálta az integrációs szervezet új jogosítványát, hogy egy betétzárolás a teljes bankágazat iránti bizalmat megrendítheti, és jelentős betétállomány-csökkenést idézhet elő a Magyarországon működő bankokban és takarékszövetkezetekben.
A javaslat a betétek zárolásán kívül további komoly jogosítványokat is ad a központi integrációs szervezetnek: eszközeik eladását is előírhatja a takarékoknak, meghatározhatja a takarékszövetkezet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, emellett korlátozhatja és megtilthatja a takarékok és a tulajdonosaik közötti ügyleteket, valamint azt, hogy a szövetkezet adósságot vállaljon. Arra pedig már a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény első, június végén elfogadott változata is lehetőséget adott, hogy az integrációs szervezet felfüggessze a takarékok vezetőit.
Az utolsó töltényig harcolnak
"Az utolsó töltényig harcolni fogunk, és legelőször is arra kérjük a köztársasági elnököt, küldje normakontrollra a javaslatot" - mondta a hvg.hu-nak a javaslattal kapcsolatban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekképviseleti szervezet, és egyúttal a több mint 120 takarékot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke Demján Sándor, aki már több alkalommal nyíltan bírálta a kormányt a szektor átalakítása miatt. Dávid Ferenc szerint a kormánynak az integrációs törvény nyári első változatával, és a jelenlegi változtatással is két fő célja van: a döntési jogosítványok központosítása, és olyan szabályok alkotása, amelyek lehetővé teszik, hogy a profitcentrum, a Takarékbank minden pénzt elszívjon a takarékoktól. Dávid Ferenc szerint az új javaslat már lehetővé teszi a szektor teljes körű bekebelezését, és a takarékszövetkezeteket egyszerű bankfiókokká fokozza le.
Bármikor, bármiért büntethetnek
A szigorú szankciók alkalmazására az integrációs szervezet a javaslat alapján bármikor találhat okot. A kihirdetés előtt álló jogszabály szerint ugyanis ezeket akkor alkalmazhatja, ha egy takarékszövetkezet szavatoló tőkéje az integrációs szervezet által meghatározott szint alá süllyed. Ezt a szintet azonban a szervezet bármikor, bárhol meghúzhatja, hiszen a javaslat azt írja elő, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az integrációs szervezet által "egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre megállapított szint alá".
Egy másik ponton ehhez az a kiegészítő szabály kapcsolódik, hogy a szervezet a hitelintézetekre általánosan érvényesnél magasabb, egyedi tőkekövetelményt is előírhat bármelyik takaréknak. Ez a szabály nagyfokú szubjektivitásra ad alkalmat az integrációs szervezetnek minden esetben, és teljesen kiszolgáltatja neki a takarékszövetkezeteket (miközben azok a törvények szerint elvileg autonóm szervezetek).
A javaslat még azt a groteszk szituációt is lehetővé teszi, hogy az integrációs szervezet felszólíthatja a takarék 5 százalékot elérő tulajdonosait a tőkehelyzet rendezésére. A takarékszövetkezetekben viszont az a főszabály, hogy mindegyik tagnak egy szavazata van, így az 5 százalékos tulajdonos ugyanakkora formális befolyással rendelkezik, mint bármelyik. Így az új szabály feleslegesnek tűnik, hacsak nem abba az irányba tett lépés, hogy az integrációs szervezet befizetésre kötelezze a takarékok nagyobb tulajdonosait.
Jogi nonszensz
Bekerültek a törvényjavaslatba azok a szabályok is, amelyeket augusztus végén a takarékszövetkezeteknek új alapszabályként már el kellett fogadniuk az integrációs szervezet által megfogalmazott formában. Ha ezt nem tették volna meg, akkor nem kaptak volna működési engedélyt, és be kellett volna zárniuk. Ezzel úgy tűnik, a kormány utólag legitimálná az alapszabályokba foglalt, eddig csak a tagok által megszavazott kemény előírásokat, amelyekkel ténylegesen is elérte, hogy állami befolyás érvényesüljön az egész szektor felett.
A most jogszabállyá váló előírások szerint a magánszemélyek tulajdonában álló takarékszövetkezeteknek gyakorlatilag mindent jelenteniük kell, és minden döntésüket jóvá kell hagyatni az állami többségi befolyás alatt álló Takarékbankkal és az integrációs szervezettel. A javaslat következtében az a nonszensz jogi helyzet áll elő, hogy a takarékszövetkezetek tulajdona, a Takarékbank (amely egy a takarékszövetkezetek által, a saját közvetítő szervezetükként létrehozott részvénytársaság) utasításokat adhat, amelyeket a takarékok (a tulajdonosok) kötelesek végrehajtani, és ha nem teszik, a Takarékbank és az integrációs szervezet szankcionálja őket.
A Takarékbank például ellenőrzi, hogy az általa kiadott szabályzatoknak megfelelően működnek a takarékok, és még abban is az engedélyét kell kérni, ha a takarékszövetkezet be akar vásárolni egy cégben, vagy el akarja adni egy tulajdonát. Ezen kívül az integrációs szervezet kötelezheti a takarékok igazgatóságait a közgyűlések összehívására, és azt is meghatározhatja, miről szóljanak, illetve miről döntsenek a tulajdonosok a közgyűléseken.
Ha az igazgatóság nem teljesítené a követeléseket, az integrációs szervezet a cégbíróság segítségével, vagyis kötelező erővel összehívhatja a takarék közgyűlését, és előírhatja annak napirendi pontjait. Az igazgatóság engedetlensége esetére a törvényjavaslat gyakorlatilag azt írja elő, hogy meg kell büntetni a tulajdonosokat: zárolni kell a betéteiket a takaréknál, fel kell függeszteni a vállalkozásaik hitelezését, és semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem lehet nekik nyújtani.
Zárják a kaput a kilépők előtt
A takarékok tulajdonosait egy másik ponton is bünteti a javaslat: ha ki akarnak lépni, csak a részjegyük névértékét kaphatják vissza (azt a pénzt, amennyiért részjegyet vásároltak). A törvény hatályba lépésével így bezárul az a kapu az eddigi tagok számára, amit a kormány nyáron nyitott ki nekik: az integrációs törvény jelenleg hatályos változatában a tagok kilépéskor nem csak a részjegyük névértékét, hanem annak a tőkenövekménynek a rájuk eső részét is megkaphatják, amellyel a takarék a tagságuk ideje alatt gyarapodott. Ez eredetileg egy veszélyes lehetőség volt, mert a tagok tömeges kilépése a betétesek bizalmát is megingathatta volna.
A törvények felett
Az átfogó kontrolláló és szankcionáló jogosítványok mellett az integrációs szervezetet a kormány komoly kiváltságokkal a törvények fölé emeli: a szervezet, valamint az új jogszabállyal létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja beszerzéseire nem vonatkozik a közbeszerzési törvény, így például van esély arra, hogy titokban maradjanak azoknak a beszerzéseknek a kedvezményezettjei és pontos összegei, amelyeket az állam arra fordít majd, hogy a takarékszövetkezeteket és a Magyar Postát egy nagy bankká gyúrja. Ehhez képest az már csak színes részletkérdésnek tűnik, hogy az integrációs szervezet igazgatói, ciklusokon átívelően, 7 évre kaphatnak mandátumot.
Az integrációs szervezet ezen kívül, a javaslat megfogalmazása szerint "intézményvédelmi céllal" tulajdont szerezhet a Takarékbankban és bármelyik takarékszövetkezetben. Ebben csak annyi biztosítékot rögzít a javaslat, hogy két éven belül el kell adnia ezt a részesedést, és a Takarékbank részvényeseinek, illetve a takarékok tagjainak elővásárlási joga van ebben az esetben.
Ebből a kontextusból kiindulva érthető meg, hogy egy takarékszövetkezet neve elhallgatását kérő munkatársa például úgy kommentálta az integrációs szervezet új jogosítványát, hogy egy betétzárolás a teljes bankágazat iránti bizalmat megrendítheti, és jelentős betétállomány-csökkenést idézhet elő a Magyarországon működő bankokban és takarékszövetkezetekben.
A javaslat a betétek zárolásán kívül további komoly jogosítványokat is ad a központi integrációs szervezetnek: eszközeik eladását is előírhatja a takarékoknak, meghatározhatja a takarékszövetkezet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, emellett korlátozhatja és megtilthatja a takarékok és a tulajdonosaik közötti ügyleteket, valamint azt, hogy a szövetkezet adósságot vállaljon. Arra pedig már a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény első, június végén elfogadott változata is lehetőséget adott, hogy az integrációs szervezet felfüggessze a takarékok vezetőit.
Az utolsó töltényig harcolnak
"Az utolsó töltényig harcolni fogunk, és legelőször is arra kérjük a köztársasági elnököt, küldje normakontrollra a javaslatot" - mondta a hvg.hu-nak a javaslattal kapcsolatban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekképviseleti szervezet, és egyúttal a több mint 120 takarékot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke Demján Sándor, aki már több alkalommal nyíltan bírálta a kormányt a szektor átalakítása miatt. Dávid Ferenc szerint a kormánynak az integrációs törvény nyári első változatával, és a jelenlegi változtatással is két fő célja van: a döntési jogosítványok központosítása, és olyan szabályok alkotása, amelyek lehetővé teszik, hogy a profitcentrum, a Takarékbank minden pénzt elszívjon a takarékoktól. Dávid Ferenc szerint az új javaslat már lehetővé teszi a szektor teljes körű bekebelezését, és a takarékszövetkezeteket egyszerű bankfiókokká fokozza le.
Bármikor, bármiért büntethetnek
A szigorú szankciók alkalmazására az integrációs szervezet a javaslat alapján bármikor találhat okot. A kihirdetés előtt álló jogszabály szerint ugyanis ezeket akkor alkalmazhatja, ha egy takarékszövetkezet szavatoló tőkéje az integrációs szervezet által meghatározott szint alá süllyed. Ezt a szintet azonban a szervezet bármikor, bárhol meghúzhatja, hiszen a javaslat azt írja elő, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az integrációs szervezet által "egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre megállapított szint alá".
Egy másik ponton ehhez az a kiegészítő szabály kapcsolódik, hogy a szervezet a hitelintézetekre általánosan érvényesnél magasabb, egyedi tőkekövetelményt is előírhat bármelyik takaréknak. Ez a szabály nagyfokú szubjektivitásra ad alkalmat az integrációs szervezetnek minden esetben, és teljesen kiszolgáltatja neki a takarékszövetkezeteket (miközben azok a törvények szerint elvileg autonóm szervezetek).
A javaslat még azt a groteszk szituációt is lehetővé teszi, hogy az integrációs szervezet felszólíthatja a takarék 5 százalékot elérő tulajdonosait a tőkehelyzet rendezésére. A takarékszövetkezetekben viszont az a főszabály, hogy mindegyik tagnak egy szavazata van, így az 5 százalékos tulajdonos ugyanakkora formális befolyással rendelkezik, mint bármelyik. Így az új szabály feleslegesnek tűnik, hacsak nem abba az irányba tett lépés, hogy az integrációs szervezet befizetésre kötelezze a takarékok nagyobb tulajdonosait.
Jogi nonszensz
Bekerültek a törvényjavaslatba azok a szabályok is, amelyeket augusztus végén a takarékszövetkezeteknek új alapszabályként már el kellett fogadniuk az integrációs szervezet által megfogalmazott formában. Ha ezt nem tették volna meg, akkor nem kaptak volna működési engedélyt, és be kellett volna zárniuk. Ezzel úgy tűnik, a kormány utólag legitimálná az alapszabályokba foglalt, eddig csak a tagok által megszavazott kemény előírásokat, amelyekkel ténylegesen is elérte, hogy állami befolyás érvényesüljön az egész szektor felett.
A most jogszabállyá váló előírások szerint a magánszemélyek tulajdonában álló takarékszövetkezeteknek gyakorlatilag mindent jelenteniük kell, és minden döntésüket jóvá kell hagyatni az állami többségi befolyás alatt álló Takarékbankkal és az integrációs szervezettel. A javaslat következtében az a nonszensz jogi helyzet áll elő, hogy a takarékszövetkezetek tulajdona, a Takarékbank (amely egy a takarékszövetkezetek által, a saját közvetítő szervezetükként létrehozott részvénytársaság) utasításokat adhat, amelyeket a takarékok (a tulajdonosok) kötelesek végrehajtani, és ha nem teszik, a Takarékbank és az integrációs szervezet szankcionálja őket.
A Takarékbank például ellenőrzi, hogy az általa kiadott szabályzatoknak megfelelően működnek a takarékok, és még abban is az engedélyét kell kérni, ha a takarékszövetkezet be akar vásárolni egy cégben, vagy el akarja adni egy tulajdonát. Ezen kívül az integrációs szervezet kötelezheti a takarékok igazgatóságait a közgyűlések összehívására, és azt is meghatározhatja, miről szóljanak, illetve miről döntsenek a tulajdonosok a közgyűléseken.
Ha az igazgatóság nem teljesítené a követeléseket, az integrációs szervezet a cégbíróság segítségével, vagyis kötelező erővel összehívhatja a takarék közgyűlését, és előírhatja annak napirendi pontjait. Az igazgatóság engedetlensége esetére a törvényjavaslat gyakorlatilag azt írja elő, hogy meg kell büntetni a tulajdonosokat: zárolni kell a betéteiket a takaréknál, fel kell függeszteni a vállalkozásaik hitelezését, és semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem lehet nekik nyújtani.
Zárják a kaput a kilépők előtt
A takarékok tulajdonosait egy másik ponton is bünteti a javaslat: ha ki akarnak lépni, csak a részjegyük névértékét kaphatják vissza (azt a pénzt, amennyiért részjegyet vásároltak). A törvény hatályba lépésével így bezárul az a kapu az eddigi tagok számára, amit a kormány nyáron nyitott ki nekik: az integrációs törvény jelenleg hatályos változatában a tagok kilépéskor nem csak a részjegyük névértékét, hanem annak a tőkenövekménynek a rájuk eső részét is megkaphatják, amellyel a takarék a tagságuk ideje alatt gyarapodott. Ez eredetileg egy veszélyes lehetőség volt, mert a tagok tömeges kilépése a betétesek bizalmát is megingathatta volna.
A törvények felett
Az átfogó kontrolláló és szankcionáló jogosítványok mellett az integrációs szervezetet a kormány komoly kiváltságokkal a törvények fölé emeli: a szervezet, valamint az új jogszabállyal létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja beszerzéseire nem vonatkozik a közbeszerzési törvény, így például van esély arra, hogy titokban maradjanak azoknak a beszerzéseknek a kedvezményezettjei és pontos összegei, amelyeket az állam arra fordít majd, hogy a takarékszövetkezeteket és a Magyar Postát egy nagy bankká gyúrja. Ehhez képest az már csak színes részletkérdésnek tűnik, hogy az integrációs szervezet igazgatói, ciklusokon átívelően, 7 évre kaphatnak mandátumot.
Az integrációs szervezet ezen kívül, a javaslat megfogalmazása szerint "intézményvédelmi céllal" tulajdont szerezhet a Takarékbankban és bármelyik takarékszövetkezetben. Ebben csak annyi biztosítékot rögzít a javaslat, hogy két éven belül el kell adnia ezt a részesedést, és a Takarékbank részvényeseinek, illetve a takarékok tagjainak elővásárlási joga van ebben az esetben.
Varga: Magyarország Európa élvonalához tartozik
2013.
november 15., 08:19 MTI-fidesz.hu
A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzeti össztermék gyarapodását tekintve Magyarország Európa élvonalához tartozik, a tárcavezető szerint jövőre két százalék fölötti is lehet a növekedés - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
Varga Mihály a lapnak nyilatkozva elmondta: Magyarország a negyedéves adatok alapján az első helyen van a visegrádi négyek között, az éves adatok tükrében Lengyelország mögött a második helyen áll, az egész európai közösséget figyelembe véve negyedéves vetítésben negyedik, évesben pedig hatodik a 28 ország között.
"Gyenge pontunk továbbra is az, hogy a magyar államadósság a nemzeti össztermék 80 százalékára rúg, azaz rendkívül magas" - fogalmazott a lapnak Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, érdemes volna elgondolkozni azon, hogy ha az építőipar ilyen nagymértékben tudta élénkíteni a gazdasági növekedést, akkor nemcsak az állami megrendelések oldaláról kellene érvényesíteni ezt a hatást, hanem magáncélú beruházások terén is.
A tárcavezető szerint érdemes lenne kiterjeszteni a hitelezést élénkítő programokat a magáncélú építkezésekre, felújításokra is - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzeti össztermék gyarapodását tekintve Magyarország Európa élvonalához tartozik, a tárcavezető szerint jövőre két százalék fölötti is lehet a növekedés - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
Varga Mihály a lapnak nyilatkozva elmondta: Magyarország a negyedéves adatok alapján az első helyen van a visegrádi négyek között, az éves adatok tükrében Lengyelország mögött a második helyen áll, az egész európai közösséget figyelembe véve negyedéves vetítésben negyedik, évesben pedig hatodik a 28 ország között.
"Gyenge pontunk továbbra is az, hogy a magyar államadósság a nemzeti össztermék 80 százalékára rúg, azaz rendkívül magas" - fogalmazott a lapnak Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, érdemes volna elgondolkozni azon, hogy ha az építőipar ilyen nagymértékben tudta élénkíteni a gazdasági növekedést, akkor nemcsak az állami megrendelések oldaláról kellene érvényesíteni ezt a hatást, hanem magáncélú beruházások terén is.
A tárcavezető szerint érdemes lenne kiterjeszteni a hitelezést élénkítő programokat a magáncélú építkezésekre, felújításokra is - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
Dr. Léhmann: Már kettesével kapom a nyert itéleteket
november
15, 2013 NCK
Ma kézhez vett alábbi két itéletem alapján az FHB Bank Zrt, valamint a Raiffeisen Lízing Zrt is elbukott.
És mind a kettő a Fővárosi Törvényszéken.
Szabadfelhasználásu és gépkocsi vásárlási kölcsönszerződés vizsgálata volt terítéken.
Eszembe jutott az, hogy ha már kedden összeülnek az Igazságügyminiszter kezdeményezésére, talán választ adhatnának a lakáshitelesek leválasztásával kapcsolatos kormányzati szándék jogalapjára is
Azaz eldönthetnék végre azt, hogy bármelyik kölcsönnek adósa miért jobb, vagy rosszabb a kölcsön felhasználása alapján. Függetlenül attól, hogy a gépkocsi kölcsön adósának éppen ugy viszik végrehajtás esetén lakását, mint a lakáskölcsön adósét.
Egyébként pedig bizonyos vagyok abban, hogy sem erre, sem más törvényességi problémára választ nem kapunk, hanem csupán azt vitatják meg, amit korábban Dr. Bánáti János Országos Ügyvédi Kamarai Elnök úr ugy fogalmazott a nyilvánosság előtt már évekkel ezelőtt, hogy
"Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, - mert a jog ezt a megoldást adja - például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.
Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van...
Pénzintézeteket sem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni.
Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova."
Tetszik érteni? Olyan nagyságu pénzösszeggel verték át Dr. Bánáti János Elnök úr szerint is az embereket a bankok, hogy ha ezt vissza kell fizetni, akkor szerinte összeomlik a pénzügyi rendszer, a bankrendszer, leáll a gazdasági élet, tízmillió ember nem jut fizetéshez. És Dr. Bánáti János Elnök Úr ezt már ezeknek a mondatainak elhangzásakor, 2011. augusztus 22-én is tudta.
Ma kézhez vett alábbi két itéletem alapján az FHB Bank Zrt, valamint a Raiffeisen Lízing Zrt is elbukott.
És mind a kettő a Fővárosi Törvényszéken.
Szabadfelhasználásu és gépkocsi vásárlási kölcsönszerződés vizsgálata volt terítéken.
Eszembe jutott az, hogy ha már kedden összeülnek az Igazságügyminiszter kezdeményezésére, talán választ adhatnának a lakáshitelesek leválasztásával kapcsolatos kormányzati szándék jogalapjára is
Azaz eldönthetnék végre azt, hogy bármelyik kölcsönnek adósa miért jobb, vagy rosszabb a kölcsön felhasználása alapján. Függetlenül attól, hogy a gépkocsi kölcsön adósának éppen ugy viszik végrehajtás esetén lakását, mint a lakáskölcsön adósét.
Egyébként pedig bizonyos vagyok abban, hogy sem erre, sem más törvényességi problémára választ nem kapunk, hanem csupán azt vitatják meg, amit korábban Dr. Bánáti János Országos Ügyvédi Kamarai Elnök úr ugy fogalmazott a nyilvánosság előtt már évekkel ezelőtt, hogy
"Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, - mert a jog ezt a megoldást adja - például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.
Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van...
Pénzintézeteket sem lehet ilyen kártérítéssel bedönteni.
Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova."
Tetszik érteni? Olyan nagyságu pénzösszeggel verték át Dr. Bánáti János Elnök úr szerint is az embereket a bankok, hogy ha ezt vissza kell fizetni, akkor szerinte összeomlik a pénzügyi rendszer, a bankrendszer, leáll a gazdasági élet, tízmillió ember nem jut fizetéshez. És Dr. Bánáti János Elnök Úr ezt már ezeknek a mondatainak elhangzásakor, 2011. augusztus 22-én is tudta.
Tömeges elbocsátásokat jelentett be a kormány "stratégiai partnere"
Karácsony
közeledtével közel hétszáz dolgozót bocsát el tiszaújvárosi
üzeméből a Jabil Circuit, éppen annyit, amennyinek a felvételére
2011-ben 6 milliárd forintos munkahely-teremtési támogatást vett
fel az államtól. A Jobbik felszólítja a kormányt, amennyiben az
amerikai multi elbocsátja munkavállalóit, követelje vissza a
kifizetett támogatást.
Felháborítónak tartjuk azt is, hogy a tömeges létszámleépítést egy olyan vállalat hajtja végre, amellyel tavasszal kötött stratégiai megállapodást az állam. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár még sikertörténetnek nevezte az amerikai-magyar gazdasági együttműködést.
A Jabil Circuit akciója újfent bizonyítja: a kormány stratégiai megállapodásai semmilyen egzisztenciális védelmet nem biztosítanak a magyar munkavállalók számára. Kérdés, mitől lesz egy multival kötött megállapodás stratégiai és legfőképp sikertörténet akkor, ha az érintett vállalat amellett, hogy nem hajlandó emberként bánni a dolgozóival, egyik napról a másikra több száz munkavállalóját teheti az utcára, több száz családot taszíthat a létbizonytalanság szélére. Kérdés az is, mit várhatnak a magyar emberek azoktól a multiktól, amelyeket az állam nem részesít kiemelt támogatásban.
Mindezek után kijelenthető, az Orbán-kormány hatalmas médiafelhajtással övezett stratégiai megállapodásai csupán a Fidesz kampánystratégiáját szolgálják, azoktól sem a magyar gazdaság, sem a magyar társadalom nem fog a saját lábára állni.
A Jobbik a magyar embereket éhbérért dolgoztató multinacionális vállalatok helyett a magyar kis- és középvállalkozásokkal fog stratégiai megállapodást kötni, az ő partnerségükre építve fogja tisztességes munkához és tisztességes bérhez juttatni a munkavállalókat.
Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője
Felháborítónak tartjuk azt is, hogy a tömeges létszámleépítést egy olyan vállalat hajtja végre, amellyel tavasszal kötött stratégiai megállapodást az állam. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár még sikertörténetnek nevezte az amerikai-magyar gazdasági együttműködést.
A Jabil Circuit akciója újfent bizonyítja: a kormány stratégiai megállapodásai semmilyen egzisztenciális védelmet nem biztosítanak a magyar munkavállalók számára. Kérdés, mitől lesz egy multival kötött megállapodás stratégiai és legfőképp sikertörténet akkor, ha az érintett vállalat amellett, hogy nem hajlandó emberként bánni a dolgozóival, egyik napról a másikra több száz munkavállalóját teheti az utcára, több száz családot taszíthat a létbizonytalanság szélére. Kérdés az is, mit várhatnak a magyar emberek azoktól a multiktól, amelyeket az állam nem részesít kiemelt támogatásban.
Mindezek után kijelenthető, az Orbán-kormány hatalmas médiafelhajtással övezett stratégiai megállapodásai csupán a Fidesz kampánystratégiáját szolgálják, azoktól sem a magyar gazdaság, sem a magyar társadalom nem fog a saját lábára állni.
A Jobbik a magyar embereket éhbérért dolgoztató multinacionális vállalatok helyett a magyar kis- és középvállalkozásokkal fog stratégiai megállapodást kötni, az ő partnerségükre építve fogja tisztességes munkához és tisztességes bérhez juttatni a munkavállalókat.
Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője
Székely-kurd kapcsolat
A
Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői, Izsák Balázs elnök,
Dabis Attila külügyi megbízott és Márton Zoltán alelnök,
2013. november 15-én Budapesten találkoztak Falah Mustafa Bakirral
a Kurdisztáni Autonóm Régió Külügyminiszterével. Kölcsönösen
tájékoztatták egymást közösségeik helyzetéről és
felvázolták a jövőbeni együttműködés alternatíváit. Falah
Mustafa Bakir rámutatott, hogy a kárpát-medencei magyarság épp
úgy széttagoltan él több állam területén, mint a kurdok, igaz
helyzetüket megkönnyíti, hogy van anyaországuk, mely támogatja
őket, valamint, hogy Európa kevésbé konfliktusos terület, mint
a Közel-Kelet. A két nép sorsa közt számos kapcsolódási pont
van, mutatott rá Izsák Balázs elnök. Mind a kurdok, mind a
székelyek nyelvi, kulturális szigetet képeznek, az ilyen
közösségek pedig egymás hangját felerősíthetik a nemzetközi
kapcsolatokban. A felek egyetértettek abban, hogy érdemes a
jövőben erősíteni a két nép között kapcsol atokat.
A több mint 5 milliós iraki kurd közösség Szaddam Hussein rezsimjének bukását követően kapott széleskörű autonóm kompetenciákat, beleértve a saját területén fellelhető ásványkincsek fölötti rendelkezés jogát, valamint az anyanyelvük egyenlőségét az államnyelvvel egész Irak területén. Irak a 2005-ös új alkotmányának elfogadása óta jogilag is föderációként határozza meg magát.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Sepsiszentgyörgy 2013. november 18.
A több mint 5 milliós iraki kurd közösség Szaddam Hussein rezsimjének bukását követően kapott széleskörű autonóm kompetenciákat, beleértve a saját területén fellelhető ásványkincsek fölötti rendelkezés jogát, valamint az anyanyelvük egyenlőségét az államnyelvvel egész Irak területén. Irak a 2005-ös új alkotmányának elfogadása óta jogilag is föderációként határozza meg magát.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Sepsiszentgyörgy 2013. november 18.
A
székelyek nagy menetelése budapesti szolidaritási
rendezvénye
Videó: http://www.youtube.com/watch?v=AdQyfkBtMQQ
Videó: http://www.youtube.com/watch?v=AdQyfkBtMQQ
„A padlóról kellett felmosni a munkatársam” - furcsa elbocsátások egy multinál
Közel
700 dolgozót bocsát el a többezer munkavállalót foglalkoztató
Jabil Circuit Magyarország Kft. tiszaújvárosi üzeméből,
mégpedig a dolgozók szerint durva módszerekkel. Állítólag
fegyelmiket osztogatnak, hogy ne kelljen végkielégítést adni, és
keményen túlóráztatják a munkavállalókat. A cég a
túlóráztatást elismeri, de az alkalmazottak vádjait elutasítja.
Több
mint 1200 dolgozót bocsátanak el a Jabil Circuit Magyarország
Kft.-t tiszaújvárosi üzeméből és a leépítés decemberben
folytatódik – ezt jelezte a hvg.hu egy olvasója hétfőn. A
levélíró szerint a leépítést a cég durva módszerekkel hajtja
végre: a dolgozók csak akkor kapnak 1-2 havi fizetésnek megfelelő
végkielégítést, ha önként távoznak, az üzemben ugyanakkor
fegyelmiket osztogatnak a vezetők, hogy ne kelljen végkielégítést
fizetni az érintett foglalkoztatottaknak. Az olvasó azt is
állította, hogy az üzemben öngyilkossági kísérlet is
előfordult a leépítés miatt.
Érdeklődésünkre
a cég azt válaszolta, hogy a Jabil Circuit Magyarország Kft.
elutasítja a vádakat, a levélben szereplő 1200 helyett pedig 673
munkatárstól kénytelen megválni decemberben. A hvg.hu a cég
több munkatársát is megkereste az üggyel kapcsolatban, és egy
dolgozó, akit sikerült elérnünk, ugyancsak elviselhetetlen
munkakörülményekről számolt be az elmúlt két hónapból.
Öngyilkossági kísérletről azonban ő sem hallott.
Fegyelmik
és „tizenkétórázás”
A
Jabil dolgozója, aki arra kért minket, ne írjuk le a nevét,
arról számolt be, hogy augusztus vége óta tartanak az
elbocsátások, a vállalat egy ügyfele ugyanis felmondta a
szerződést. Ezt a vállalat is megerősítette, tájékoztatása
szerint a vevői igényekben bekövetkezett változások miatt kerül
sor a leépítésre. A Jabil, mint elektronikai bérgyártó
vállalat ezzel a szomorú, kényszerű lépéssel a vevői
igényekhez és megrendelésekhez igazítja alkalmazotti létszámát
– írta a cég.
A
név nélkül nyilatkozó munkás a hvg.hu-nak elmondta, hogy a
távozó ügyfélnek gyártó részlegben dolgozó kétezer embert
vagy átcsoportosítják az üzemen belül, vagy elbocsátják.
Először a szerződéseseket küldték el, de azóta már olyanok
is sorra kerültek, akik 10-12 éve a gyár alkalmazottai. Az
állandó alkalmazottaknak december 11-ével kell távozniuk.
A
dolgozó szerint igaz, amit a levélíró írt: először azt
mondták, ha valaki önként felmond, végkielégítéssel távozhat,
de végül sok embert nem hagytak így felmondani. „Ehelyett
fegyelmiket osztogatnak, hogy ne kelljen végkielégítést
fizetniük, és agyontúlóráztatnak minket” – mondta. Arról
számolt be, hogy október közepe óta kötelező túlórára
rendelik be a dolgozókat: egy héten 5 napot „tizenkétóráznak”,
de van olyan munkatársa, akinek 6 tizenkétórás napja is volt egy
héten mostanában. A cég munkaerőhiányra hivatkozva rendeli el a
túlórákat, és ha valaki nemet mond, fegyelmi megrovást kap. A
dolgozók ezt azért nem értik, mert éppen munkaerőfölösleg
miatt küld most el embereket a cég ugyanabból a gyárból.
A
kötelező túlórák idejére a dolgozók emelt bért kapnak, de a
hvg.hu-nak nyilatkozó dolgozó állítása szerint megterhelő,
hogy nem tudják kipihenni magukat. Korábban 3 napot
tizenkétóráztak, amit 3 nap pihenő követett, majd 3 éjszaka
ismét tizenkét órát dolgoztak, és ismét 3 napot pihentek.
Túlórára korábban jelentkezni lehetett: „egy hónapban
egy-kettő, vagy akár hetente egy plusznap általában belefért az
embereknek”, de a jelenlegi tempót nehéz elviselni – mondta a
dolgozó.
További
nehezítő körülmény, hogy a dolgozó elmondása szerint abban a
részlegben, ahová helyezték, 12 órán keresztül állni kell.
Pedig lehetne ülve is dolgozni (és az előző részlegben ezt is
választhatták a dolgozók), de „annyira rászálltak a
dolgozókra, hogy senki nem mer leülni, ha mégis, akkor
fegyelmit kap”. Úgy látja, ez sok embert megvisel: „a napokban
egyik munkatársam a padlóról kellett felmosni, mert a
kimerültségtől összeesett” – mondta. Vannak olyanok is,
akik már betegállományban vannak, de attól tartanak, hogy végül
emiatt rúgják ki őket.
|
Többezer embert
foglalkoztat a Jabil
|
|
A
Jabil Circuit Magyarország Kft. 6428 főt foglalkoztatott a
2012-es cégadatok szerint. A céget 2001 április végén
alapították, jelenlegi tulajdonosa a Jabil Circuit Limited
brit cég, a Jabil Circuit Netherlands, a Jabil Circuit
Luxembourg. Nettó árbevétele tavaly 337,7 milliárd forint
volt, és 2 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel zárta
az évet. 2011-ben ennél nagyobb 446 milliárd forintos
forgalmat bonyolított a cég és 6,8 milliárd a mérleg
szerinti eredménnyel zárt. Érdekesség, hogy 2010-ben csak 46
milliárd forintos volt a forgalom, és a mérleg szerinti
eredmény -3,77 milliárd forint volt.
|
Cáfol
a cég
A
Jabil Kft. a hvg.hu-nak elismerte, hogy a korábbinál több
túlórában kell dolgozniuk az alkalmazottaknak, és igaz, hogy
kijöhet 5-6 tizenkétórás nap is egy héten. A cég szerint
azonban ez csak átmeneti helyzet, és betartják a törvényi
előírásokat. A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat
elrendelhet kötelező túlórát, de a munkaórák száma három
hónap alatt nem lehet több, mint az maximum, amit három
hónap alatt normál munkaidőben kellene ledolgozniuk az
alkalmazottaknak.
Munkaügyi
szakértők szerint a kötelező túlóráztatás önmagában lehet
szabályos, de azt szigorúan be kell tartani, hogy rendkívüli
igény miatt merüljön fel, és az egészségre sem lehet ártalmas
a túlóráztatás. Ha ebben az esetben bebizonyosodna, hogy az
elbocsátások miatti, előrelátható munkaerőhiány miatt kell
túlóráztatni, az akár jogellenesnek is bizonyulhat.
A
Jabil Kft. tájékoztatása szerint az sem igaz, hogy fegyelmiket
osztogatnak, különösen nem olyan indokkal, amit a hvg.hu-nak
nyilatkozó dolgozó, és a levélíró állít. A cég szerint
olyan sem fordult elő, hogy valaki fel akart mondani, de nem
hagyták, hogy ne kapjon végkielégítést.
Józsi
Attila, a Jabil üzemi tanácsának elnöke, akit a cég
kommunikációs felelőse ajánlott figyelmünkbe, kérdésünkre
ugyancsak azt állította, nincs tudomása arról, hogy a dolgozókat
megfenyítették volna azért, hogy ne kelljen nekik végkielégítést
adni. Szerinte arról sem volt szó, hogy csak azok kaptak
pluszpénzt, akik önként távoztak. Az üzemi tanács elnöke
egyébként szintén hangsúlyozta: nem fordult elő öngyilkossági
kísérlet a leépítés miatt.
Segítenek
a dolgozóknak
|
Stratégiai partner a Jabil
|
|
A magyar kormány nevében Szijjártó Péter, a
Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára
írta alá idén márciusban a Jabil Circuit Magyarország
Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
A megállapodást egy nagy amerikai vállalat és a magyar
kormány köti, de több száz magyar kis- és
középvállalkozásról is szól, amelyek a Jabil beszállítói,
és amelyek ennek köszönhetik kiszámítható működésüket,
bevételeiket, növekedési lehetőségeiket – közölte az
aláírást követően Szijjártó Péter. Szerinte minél
sikeresebb a Jabil, annál versenyképesebb a hazai üzleti
környezet az autóipari vállalatok számára. Az amerikai
elektronikai gyártó évek óta a hazai top 50 cég között
van, és több mint 9000 embernek ad munkát Magyarországon. A
vállalat itt hozta létre legnagyobb európai gyárát,
világszinten pedig a második legnagyobb szerviz- és integrált
logisztikai központját.
|
A
Jabil azt is írta, hogy törvényi kötelezettségeinek megfelelően
a nagyobb létszámú leépítésről tájékoztatták a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központját,
és minden jelen lévő érintett dolgozót személyesen közöték,
mi vár rájuk.
A
program részeként a vállalat állásbörzét szervez a munkaügyi
központ közreműködésével, amelyre meghívja a környékbeli
vállalatokat, munkaerő kölcsönző cégeket, a munkaügyi
kirendeltségeket. Rendszeresen frissített állásfalon és
kihelyezett számítógépeken folyamatosan tájékoztat a
lehetséges álláslehetőségekről, részletes segédanyagot és
tanácsadást biztosít valamennyi érintett dolgozónak, biztosítja
helyszínre utazásuk lehetőségét és költségeitA cég azt
állítja, minden érintett munkavállalótól végkielégítéssel,
a hatályos törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően válik
meg, emellett számos formában igyekszik segíteni őket. A
Munkaügyi Hivatal segítségével programot dolgozott ki például
azzal a céllal, hogy a távozni kényszerülőknek az
elhelyezkedést elősegítsék.
.
Hiteles Mozgalom tájékoztatása
Levélben
fordultunk a Kúria elnökéhez, mivel Dr. Wellmann György, a Kúria
Polgári Kollégiumának vezetője elfogadhatatlan kijelentéseket
tett egy pénzintézetek által szervezett rendezvényen.
„Meglátásunk
szerint Dr. Wellmann György így kívánta eltántorítani a
pénzintézetek által megtévesztett és becsapott állampolgárokat
a perindításoktól.
A
perekben a deviza elszámolású forintkölcsönökkel rendelkezők
nem a forint árfolyamromlása miatt perlik a pénzintézeteket,
hanem azért, mert a szerződéskötéskor a bankok nem tartották
be a jogszabályokat.
Elfogadhatatlan,
és magyarázatra szorul Dr. Wellmann György magatartása, hogy
bíróként peren kívül megítéljen egy helyzetet. Ezzel a
kijelentéssel ez megvalósult:
„jogi
értelemben az érvénytelenségnek a szerződéskötéskor kellene
fennállnia”
Azt,
hogy ez fennállt-e, azt egy bíró csak perben jelentheti ki,
megelőlegeznie ezt álláspontunk szerint szigorúan tilos!
A
Kásler-per néven ismert perben a pénzintézet mintha deviza vétel
és mintha deviza eladás költségét terhelte az adósra.
A PITEE-per néven ismert perben a pénzintézet nem tüntetett fel egy nagyon jelentős költséget a szerződésben, melyet azonban felszámolt és a szerződés során az adós tájékoztatása nélkül meg is emelt. Mindkét per megjárta a Kúriát.
A PITEE-per néven ismert perben a pénzintézet nem tüntetett fel egy nagyon jelentős költséget a szerződésben, melyet azonban felszámolt és a szerződés során az adós tájékoztatása nélkül meg is emelt. Mindkét per megjárta a Kúriát.
A
Partiscum perből ismertük meg az ok-lista fogalmát, azt, hogy
milyen módon kell egy szerződésnek tartalmaznia a kamat és más
költségtételek megváltoztatásának lehetőségét (egyoldalú
változtatás az adós hátrányára). Ez a per megjárta a
Legfelsőbb Bíróságot, a Kúria elődjét.
Egyik
esetben sem az volt a per tárgya, hogy a “bekövetkezett
árfolyamemelkedés fáj”. Mindhárom esetben a kölcsönszerződés
szerződési pontjait, annak tartalmát és törvénytelenségét
vitatták az adósok.”
Levelünkben
emlékeztettük a Kúria Elnökét arra, hogy már egy éve (és
azóta több alkalommal is) eredménytelenül kértük
„deviza”hiteles ügyben jogegységi eljárás indítását.
Levélben
fordultunk Lázár Jánoshoz is, a Miniszterelnökséget vezető
államtitkárhoz. Hozzá továbbította nyári beadványunkat a
Köztársaság Elnöki Hivatal Főigazgatója.
„Mind
a Legfőbb Ügyész, mind a PSZÁF elnöke nyilvánvalóan
szándékosan félre akarta vezetni a Kúriát egy konkrét per nagy
jelentőségű döntésének befolyásolása szándékával.
Azt
akarták elérni, hogy a Kúria kimondja, a vizsgált
kölcsönszerződés jogszerű, és érvényes. A
félrevezetés nem sikerült, a Kúria a valóságnak, a tényeknek
megfelelő ítéletet hozott. Kimondta a kölcsönszerződés
érvénytelenségét.
Úgy
véljük, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, és Szász Károly
PSZÁF-elnök ezzel a befolyásolási kísérletével visszaélt
hatalmi helyzetével, megcsúfolta alkotmányos feladatát,
ezzel aláásta Magyarországon a jogállamiságot.”
Érdeklődtünk
az államtitkár úrnál, hogy miért nem kapunk választ tőle
közel két hónapja és hogy mit kíván az ügyben tenni.
Kérjük,
tájékoztassák olvasóikat ezekről a fontos lépésekről.
Üdvözlettel:
Szabó
József
Hiteles
Mozgalom
Ritka kordokumentum
„Nem
az a baj az emberekkel, hogy nem tudnak, hanem sok mindent tudnak,
ami nem úgy van.”A napokban ismét tetőfokára hágtak az indulatok vitéz nagybányai Horthy Miklós mellszobrának avatása kapcsán. A papír mindent elbírt, a lelkem nem. Hiszem azt, hogy az „igazság felszabadít.”
Modellezhetjük a múltat, és bölcs eszenciákat gyárthatunk, de attól az elmúlt idő nem változik.
A második világégést követően, azért vagyunk szerencsésebb helyzetben, mert lehetőségünk van az idő távlatából tudományos munkák, dolgozatok, források és visszaemlékezések segítségével állást foglalni a „ történelmi vádak” valóságtartalmáról. Tulajdonképpen kötelességünk is! A múltunk kötelez. Engem és téged a lelkiismeret:
1943 nyarán az akkori magyar kormány, kéréssel fordult az angolszász nagyhatalmakhoz, hogy tegyék lehetővé Magyarország kiugrását a tengelyhatalmi blokkból. Ennek tárgyalása során megjelent a Zsidó Képviselettől Haimer professzor, aki a zsidó nagytanács azon kérelmét adta elő, hogy a magyar kérelem teljesítése miatt aggódnak a Magyarországon viszonylagos biztonságban élő nyolcszázezer zsidó megsemmisítését eredményezné.
A vétó után dr. Randall az angol megbízott referens a következőt írta saját kezűleg a dokumentumra:
„E kérdést megkülönböztető figyelemmel kísérjük, és ezért nem követeljük a magyaroktól, hogy nyíltan ne álljanak ki a németek ellen, amely német megszállást eredményezne.”
(Ezen dokumentum a F.O. 371/34498 JC. 120351 sz. alatt található az Angol Levéltárban.)
Koncként és mások érdeke szerint odadobtak bennünket az ellenérdekelt feleknek, és mi nem tanultunk a problémákból. Sőt! Mostanra eljutottunk arra a szégyenletes szintre, hogy magyar nem egyezik magyarral. Összefordítanak minket, kijátszanak bennünket…mert, ha így is van kedves barátom, akkor azért tehetik, mert hagyjuk! Ezen kell, hogy együtt változtassunk!
Tisztelettel kérem a fentieket terjeszteni! Az igazság felszabadít.A kitartó kutatásért és írásért köszönet: Zétényi-Csukás Ferencnek
Egy kisebbségi (sváb) levele zsidó és cigány polgártársaihoz
|
Őseim a ti őseitekhez
hasonlóan évszázadokkal ezelőtt ezt az országot választották
hazájuknak. Mivel minket senki nem kényszerített arra, hogy
itt éljünk, ezért jogosan várta és várja el a befogadó
ország, hogy elfogadjuk : első a magyarok érdeke. Mi svábok
nem érezzük magunkat elnyomottnak, hiszen beszélhetünk,
tanulhatunk németül, ápolhatjuk hagyományainkat. Ahogy ti is.
Természetesen nem felejtettük el azt a sötét,
kommunista korszakot, amikor a svábokat tömegesen deportálták,
málenkij robotra hurcolták őket, házaikat elvették, sokukat
névmagyarosításra kényszerítették. Akkor persze
liberálisok, fajvédők, népszavás idióták nem tiltakoztak.
Gusztosokban és mohácsikban nem keltett félelmet a
Munkásőrség, a kommunisták felfegyverzett, bakancsos,
egyenruhás párthadserege.
Nagyszüleimtől is mindent elvettek. Anyu így lett Brauer helyett Bányai, és ráadásként a középiskolából is kirúgták. Mégsem lettek megélhetési bűnözők. Kemény munkával előlről kezdték az életüket, ahogy még nagyon sok sváb. Híresek is a svábok a spórolásukról. Persze országokat még ma sem tudunk felvásárolni. Vallom, hogy minden fajnak, rassznak, etnikumnak és nemzetiségnek vannak jellemző tulajdonságai. Nem vagyunk egyformák. Ez a különbözőség az egyik fontos része a kriminológiában alkalmazott profilalkotásnak. Milliárdos ingatlanpanama, tőzsdespekuláció - zsidóbűnözés. Színesfémlopás, emberölés különös kegyetlenséggel 200 Ft-ért, csoportosan elkövetett garázdaság kapákkal és kaszákkal felfegyverkezve - cigánybűnözés. Ha majd a svábok között is elszaporodik egyfajta bűnelkövetési módszer, én nem fogok tiltakozni a svábbűnözés szóösszetétel használata miatt. Sőt, elsőként fogok elhatárolódni a bűnöző életmódot folytató sváboktól. Fiamat a tisztességes, becsületes életre nevelem. Kitűnő tanuló és nem szokott "gyerekcsínyt" elkövetni. Zsidók és cigányok! Szörnyű lehet itt élnetek, hiszen mindenkit gyűlöltök és nem értitek miért gyűlöl meg benneteket mindenki. Vajon én, mint sváb származású, miért nem érzékelem a kirekesztést? Mert mi elfogadtuk a szabályokat. Megszerettük ezt az országot, Magyarországot a hazánknak tekintjük. Ti csak egy gazdatestnek, amin parazitaként élősködtök. Ha nem érzitek itt jól magatokat, gondoljatok ex-miniszterelnökötök szavaira : "El lehet innen menni!". Kapcsolódó: Izrael minden irányból falak mögé zárja a palesztin területeket |
Csőcselékkel a gyülekezet ellen
Horthy
Miklós kormányzó és szoborállítói védelmébenA Magyarok Világszövetsége közleménye
A
mai magyar valóság megdöbbentő lelete mutatkozott meg 2013.
november 3-án Budapesten, amikor a Szabadság téri Hazatérés
Templomának református gyülekezete az egyház belterületén
felállította Horthy Miklós mellszobrát. Annak a Horthy Miklósnak
szobrát, aki 1920-1944 között Magyarország kormányzója volt,
és református emberként döntő szerepet játszott abban, hogy a
ma neki szobrot állító gyülekezet temploma felépülhessen.
Amíg a templomot teljesen megtöltő gyülekezet a hálaadó istentiszteletet hallgatta, a templom előtt lármásan zajongó csőcselék gyűlt össze, szélsőséges politikai erők hívására. A fenyegetőző, ordibáló, a zsidók sérelmeit emlegető, Horthy Miklóst és szoborállítóit gyalázóktól a karhatalom kellett az imádkozó-emlékező gyülekezetet megvédje.
A mai Magyarország e döbbenetes látleletével kapcsolatban a Magyarok Világszövetsége az alábbiakat kívánja a magyar nemzet és a világ nyilvánosságának tudomására hozni:
Elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartjuk, hogy a 90%-ban keresztény Magyarországon szitkozódó csőcseléket vezényeljenek egy templomban imádkozó gyülekezet ellen. Ami történt, az a keresztény erkölccsel összeegyeztethetetlen, a magyar nép lelkétől idegen, közösség elleni izgatás, aminek Magyarországon nem szabad megismétlődnie.
A Magyarok Világszövetsége Horthy Miklós kormányzót - minden ismert hibájával együtt - a XX. századi Magyarország legnagyobb politikusának, igazi államférfiúnak tartja. Személyével és a nevével fémjelzett korszakkal kapcsolatban a következőket tartja fontosnak emlékezetbe idézni:
Horthy Miklós nem a zsidók ellen lépett szövetségre a hitleri Németországgal, hanem Magyarország érdekében, amelynek polgárai között az igen jelentős számra duzzadt zsidó népcsoport tagjait is ott találjuk.
Az, hogy Magyarországnak a szovjetellenes háborúból való kilépését a Zsidó Világkongresszus akadályozta meg, mára közismert. Tették ezt arra való hivatkozással, hogy Magyarország kilépése esetén Németország katonailag megszállná az országot, és ezzel végveszélybe sodorná a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidót.
A magyar történelemírás még adós annak a feltárásával, hogy Magyarország milyen indítékkal és pontosan kinek a követelésére üzent hadat a Szovjetuniónak, és ebben a döntésben mekkora szerepe volt a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidó féltésének a hadba lépés további halogatásával kockáztatott német katonai megszállástól?
A Horthy Miklós kormányozta Magyarországon azért duzzadt pár év alatt 800 ezer főre a zsidó népcsoport, mert a párszáz ezres őshonos zsidó mellé ide menekült több százezer zsidó a környező, németek által megszállt országokból (Ausztria, Lengyelország), és meg nem szállt országokból (Szlovákia, Románia, Jugoszlávia). Amint azt a Horthy-Magyarországra menekülő zsidók egyike, amúgy fontos személy, a Bécsben elhunyt Almási (Blumgrund) János ismételten elmondta, itt a zsidóknak Kánaán volt élni, szemben Csehszlovákiával, ahonnan ők menekültek.
Amíg tényleges kormányzói hatalma megengedte, Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállásáig Horthy Miklós a legelszántabban védte a magyarországi zsidókat, szükség esetén a hadsereg bevetésével is, lásd a Koszorús Ferenc vezérezredes vezette hadművelet, amellyel megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. A zsidóság hálájának kézzelfogható eredményeként Horthy Miklóst vádlottként meg sem idézték a nürnbergi perben. 12 éves portugáliai száműzetése idején pedig a hálás zsidóság - élén a Chorin családdal - folyósította Magyarország egykori kormányzójának az életjáradékot.
Horthy Miklós kormányzása idején 1920 és 1930 között hivatalos népszámlálási adatok szerint 700 ezer fővel gyarapodott Magyarország népessége, ami kiemelkedő és az ország gyarapodásáról mindent elmondó mutató.
A vasárnapi csőcselék támadásának egyik legaljasabb - háttérben meghúzódó, felkészült politikai boszorkánykonyhára valló - fogása az volt, hogy Horthy Miklós kormányzót egy lapra tette a kommunista Kádár Jánossal, hirdetve, hogy egyiküknek sem jár szobor Magyarországon, és álságosan "megfeledkezve" arról, hogy Horthy Miklóst nem szovjet tankokkal, sem más idegen hatalom segítségével ültették a kormányzói székbe, hanem odaemelték őt életútja, hadvezéri sikerei és a magyar nép tisztelete.
A Magyarok Világszövetsége kiáll a Szabadság téri Hazatérés Temploma református gyülekezete, annak presbitériuma és lelkésze mellett, és köszönetet mond nekik Horthy Miklós kormányzó emlékének ápolásáért, az egyik legfőbb magyar érték, a méltányosság gyakorlásáért.
Visszataszítónak tartjuk a Református Egyház azon vezetőinek és papjainak magatartását, akik - ahelyett, hogy védelmükbe vennék a csőcselékkel megtámadott, segítséget kérő gyülekezetet, elhatárolódnak és fegyelmi eljárást indítanak a gyülekezet lelkésze ellen. Arra kérjük a pálcát törőket, hogy ne feledjenek el két dolgot:
- A Magyarországi Református Egyház mai elsőszámú vezetője a mostanihoz hasonló Horthy-emlékhely kialakításának volt tevőleges részvevője anélkül, hogy haja szála görbült volna. Óvakodjanak tehát a kettős mércétől!
- A Szabadság téri Hazatérés templomának református gyülekezete és annak lelkésze Dr. Hegedűs Loránt püspök, a XX. századi magyar reformáció kiemelkedő alakja, Ravasz László püspök utóda oltalma alatt áll.
A Magyarok Világszövetsége szánalmasnak tartja a budapesti Horthy Miklós-szobor ellen tiltakozók silány történelmi ismereteit, és ezt a kommunizmus máig húzódó áldatlan örökségének tartja. Különösen aggasztó a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) azonos hangnemű, és hasonlóan hiányos ismereteket tanúsító megszólalása ez ügyben.
A Magyarok Világszövetsége nyitott a magyar-zsidó együttélés súlyos kérdéseinek megvitatására. Ebben a szellemben kész helyt adni és részt venni egy kerekasztalon, amely megvitatja a magyar nemzet és a zsidó népcsoport együttélésének neuralgikus kérdéseit. A zsidóság tömegeinek a XIX. század elején bekövetkezett beáramlásától a kiegyezés által meghozott emancipáción át a magyarellenes népirtást jelentő, Kun Béla vezette Tanácsköztársaságig, és Trianontól a holokauszton és a kommunizmuson át a mai Magyarországig.
A Magyarok Világszövetsége felhívással fordul a Horthy Miklós kormányzó által alapított Vitézi Rend mai szerveződéseihez, és kéri, hogy vegyék tevőlegesen védelmükbe Horthy Miklós kormányzó emlékét, és mindazokat, akik a legfontosabb magyar értékek mentén - igazság, tisztesség, méltányosság - a magyar nemzet jövőjét a hagyományok tiszteletével, a tudás eszközeivel és az erkölcs megtartó erejével alakítják.
Budapest, 2013. november 6-án
A Magyarok Világszövetsége
A kiadmányt hitelesíti:
Patrubány Miklós István Ádám elnök
MVSZ Sajtószolgálat
8092/131106
Amíg a templomot teljesen megtöltő gyülekezet a hálaadó istentiszteletet hallgatta, a templom előtt lármásan zajongó csőcselék gyűlt össze, szélsőséges politikai erők hívására. A fenyegetőző, ordibáló, a zsidók sérelmeit emlegető, Horthy Miklóst és szoborállítóit gyalázóktól a karhatalom kellett az imádkozó-emlékező gyülekezetet megvédje.
A mai Magyarország e döbbenetes látleletével kapcsolatban a Magyarok Világszövetsége az alábbiakat kívánja a magyar nemzet és a világ nyilvánosságának tudomására hozni:
Elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartjuk, hogy a 90%-ban keresztény Magyarországon szitkozódó csőcseléket vezényeljenek egy templomban imádkozó gyülekezet ellen. Ami történt, az a keresztény erkölccsel összeegyeztethetetlen, a magyar nép lelkétől idegen, közösség elleni izgatás, aminek Magyarországon nem szabad megismétlődnie.
A Magyarok Világszövetsége Horthy Miklós kormányzót - minden ismert hibájával együtt - a XX. századi Magyarország legnagyobb politikusának, igazi államférfiúnak tartja. Személyével és a nevével fémjelzett korszakkal kapcsolatban a következőket tartja fontosnak emlékezetbe idézni:
Horthy Miklós nem a zsidók ellen lépett szövetségre a hitleri Németországgal, hanem Magyarország érdekében, amelynek polgárai között az igen jelentős számra duzzadt zsidó népcsoport tagjait is ott találjuk.
Az, hogy Magyarországnak a szovjetellenes háborúból való kilépését a Zsidó Világkongresszus akadályozta meg, mára közismert. Tették ezt arra való hivatkozással, hogy Magyarország kilépése esetén Németország katonailag megszállná az országot, és ezzel végveszélybe sodorná a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidót.
A magyar történelemírás még adós annak a feltárásával, hogy Magyarország milyen indítékkal és pontosan kinek a követelésére üzent hadat a Szovjetuniónak, és ebben a döntésben mekkora szerepe volt a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidó féltésének a hadba lépés további halogatásával kockáztatott német katonai megszállástól?
A Horthy Miklós kormányozta Magyarországon azért duzzadt pár év alatt 800 ezer főre a zsidó népcsoport, mert a párszáz ezres őshonos zsidó mellé ide menekült több százezer zsidó a környező, németek által megszállt országokból (Ausztria, Lengyelország), és meg nem szállt országokból (Szlovákia, Románia, Jugoszlávia). Amint azt a Horthy-Magyarországra menekülő zsidók egyike, amúgy fontos személy, a Bécsben elhunyt Almási (Blumgrund) János ismételten elmondta, itt a zsidóknak Kánaán volt élni, szemben Csehszlovákiával, ahonnan ők menekültek.
Amíg tényleges kormányzói hatalma megengedte, Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállásáig Horthy Miklós a legelszántabban védte a magyarországi zsidókat, szükség esetén a hadsereg bevetésével is, lásd a Koszorús Ferenc vezérezredes vezette hadművelet, amellyel megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. A zsidóság hálájának kézzelfogható eredményeként Horthy Miklóst vádlottként meg sem idézték a nürnbergi perben. 12 éves portugáliai száműzetése idején pedig a hálás zsidóság - élén a Chorin családdal - folyósította Magyarország egykori kormányzójának az életjáradékot.
Horthy Miklós kormányzása idején 1920 és 1930 között hivatalos népszámlálási adatok szerint 700 ezer fővel gyarapodott Magyarország népessége, ami kiemelkedő és az ország gyarapodásáról mindent elmondó mutató.
A vasárnapi csőcselék támadásának egyik legaljasabb - háttérben meghúzódó, felkészült politikai boszorkánykonyhára valló - fogása az volt, hogy Horthy Miklós kormányzót egy lapra tette a kommunista Kádár Jánossal, hirdetve, hogy egyiküknek sem jár szobor Magyarországon, és álságosan "megfeledkezve" arról, hogy Horthy Miklóst nem szovjet tankokkal, sem más idegen hatalom segítségével ültették a kormányzói székbe, hanem odaemelték őt életútja, hadvezéri sikerei és a magyar nép tisztelete.
A Magyarok Világszövetsége kiáll a Szabadság téri Hazatérés Temploma református gyülekezete, annak presbitériuma és lelkésze mellett, és köszönetet mond nekik Horthy Miklós kormányzó emlékének ápolásáért, az egyik legfőbb magyar érték, a méltányosság gyakorlásáért.
Visszataszítónak tartjuk a Református Egyház azon vezetőinek és papjainak magatartását, akik - ahelyett, hogy védelmükbe vennék a csőcselékkel megtámadott, segítséget kérő gyülekezetet, elhatárolódnak és fegyelmi eljárást indítanak a gyülekezet lelkésze ellen. Arra kérjük a pálcát törőket, hogy ne feledjenek el két dolgot:
- A Magyarországi Református Egyház mai elsőszámú vezetője a mostanihoz hasonló Horthy-emlékhely kialakításának volt tevőleges részvevője anélkül, hogy haja szála görbült volna. Óvakodjanak tehát a kettős mércétől!
- A Szabadság téri Hazatérés templomának református gyülekezete és annak lelkésze Dr. Hegedűs Loránt püspök, a XX. századi magyar reformáció kiemelkedő alakja, Ravasz László püspök utóda oltalma alatt áll.
A Magyarok Világszövetsége szánalmasnak tartja a budapesti Horthy Miklós-szobor ellen tiltakozók silány történelmi ismereteit, és ezt a kommunizmus máig húzódó áldatlan örökségének tartja. Különösen aggasztó a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) azonos hangnemű, és hasonlóan hiányos ismereteket tanúsító megszólalása ez ügyben.
A Magyarok Világszövetsége nyitott a magyar-zsidó együttélés súlyos kérdéseinek megvitatására. Ebben a szellemben kész helyt adni és részt venni egy kerekasztalon, amely megvitatja a magyar nemzet és a zsidó népcsoport együttélésének neuralgikus kérdéseit. A zsidóság tömegeinek a XIX. század elején bekövetkezett beáramlásától a kiegyezés által meghozott emancipáción át a magyarellenes népirtást jelentő, Kun Béla vezette Tanácsköztársaságig, és Trianontól a holokauszton és a kommunizmuson át a mai Magyarországig.
A Magyarok Világszövetsége felhívással fordul a Horthy Miklós kormányzó által alapított Vitézi Rend mai szerveződéseihez, és kéri, hogy vegyék tevőlegesen védelmükbe Horthy Miklós kormányzó emlékét, és mindazokat, akik a legfontosabb magyar értékek mentén - igazság, tisztesség, méltányosság - a magyar nemzet jövőjét a hagyományok tiszteletével, a tudás eszközeivel és az erkölcs megtartó erejével alakítják.
Budapest, 2013. november 6-án
A Magyarok Világszövetsége
A kiadmányt hitelesíti:
Patrubány Miklós István Ádám elnök
MVSZ Sajtószolgálat
8092/131106
1000 milliárdos áfacsalás a NAV-nál - pár nagy cégnél, akit nem lehet vizsgálni! A NAV-os dolgozó kitálal!
2013-11-08
15:07 Index - hir.maPár ezer forint adócsalás nagy bűn, de több milliárdos nem probléma.
Megdöbbentő dolgot hozott nyilvánosságra ma az Index.hu az egyik cikkében, melyben egy adóellenőr kitálal és azt nyilatkozza:
Engedik csalni a nagyokat a NAV-nál, évente 1000 milliárd forint adócsalásról nem vesz tudomást a hivatal
Feljelentést tett a NAV egyik munkatársa hivatali visszaélés miatt az ügyészségen. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkordinátorként dolgozott, a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a nyilvánosság elé.
Az Indexnek elmondta, az adóhivatalnál úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében. Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel.
Horváth az Indexnek azt mondta, munkája során - amelyben főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta - több esetben tapasztalta, hogy a hivatal vezetősége elnéző a nagy gazdasági érdekérvényesítő képességű multikkal és nagy cégekkel szemben.
Az elmúlt években több ügyről is leállították, volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.
Horváth András adótitkok és üzleti titkok miatt konkrét cégek neveit nem említhette, de az ügyészséghez benyújtott mellékletekben konkrét projektek és eseteket is megemlít. Szerinte a magas magyar áfakulcs miatt nagyon jövedelmező lett az áfacsalás, a nagy cégek pedig ezzel élnek is, amely felett a NAV nagyon gyakran szemet huny. Horváth elmondta, felmondását már beadta a hivatalnál, de még tegnap is próbálták visszatartani.
Reagált a NAV
Megkérdeztük
a NAV sajtóosztályát, hány kiemelt adózó van jelenleg, hány
adócsalásra derítettek fényt tavaly ebben a körben, és milyen
összegben. Az adóhatóság reakcióját változatlan formában
közöljük.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozottan visszautasítja a cikkben megfogalmazott vádakat. Az adóhatóság kiemelt feladatának tekinti, hogy közvetlenül, a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosításával, illetőleg közvetett módon, az illegális gazdasági tevékenység visszaszorításával, az adómorál javításán keresztül hozzájáruljon a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához.
Az állami adó- és vámhatóságot az ellenőrzési tevékenysége során szigorú törvényi rendelkezések kötelezik a tényállás alapos és minden részletre kiterjedő feltárására és bizonyítására. Az Európai Bíróság közelmúltban áfa ügyekben hozott magyar vonatkozású ítéletei és azok alapján körvonalazódó bírósági gyakorlat alapján az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítése egyre nehezebb.
Az áfa csalások jellemzője az, hogy az adózók csalárd módon sok szereplőből álló, bonyolult láncolatok útján igyekeznek megnehezíteni a visszaélések feltárását és szankcionálását, azon túl, hogy a láncolatban előre haladva a szereplők egyre kevésbé elérhetőek, így a bírósági gyakorlat által megkívánt bizonyítás az adóhatóság minden erőfeszítése ellenére sok esetben hosszadalmas, egyes esetekben lehetetlen.
Az alkalmazott kiválasztási és kockázatkezelési módszerek és rendszerek folyamatosan fejlődnek, egyre kifinomultabbá válnak, másrészt az adóhatóság az adószakmai, vámszakmai és bűnügyi szakterület eszköztárának maximális kihasználásával, igyekszik az eredményességet növelni.
A kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. NGM rendelet határozza meg a kiemelt adózók körét az adóteljesítményük alapján. 2012. évben a kiemelt adózók teljesítették az országos bevételek közel 42%-át, 2013-ban ez az arány várhatóan tovább növekszik tekintettel arra, hogy az adóteljesítmény értékhatára a fenti jogszabály módosítása következtében a 3 250 mFtról 1800mFt-ra csökkent. A kiemelt adózók száma 2013-ban meghaladja az ezret.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évente átlagosan 1700 db ellenőrzést végez az érintett adózói körnél, a megállapítással zárult vizsgálatok aránya fokozatosan nő (69,7%-ról 78,5%-ra emelkedett). A kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege - az elmúlt három év átlagában - évente 70 Mrd Ft-ra tehető.
Az adóhatóság munkatársa által a sajtóban közzétettek tételes cáfolata az adótitokra vonatkozó szigorú szabályok okán nem lehetséges, ezzel az érintett munkatárs is tisztában van, így annak tudatában fogalmazhat meg alaptalan vádakat, hogy érdemi cáfolatra nem kerülhet sor, de az adóhatóság munkájába vetett közbizalmat megingathatja. A folyamatban lévő ügyekről, illetve azok esetleges eredményéről, végkimeneteléről hiteles információkkal az érintett munkatárs nem is rendelkezhet.
Horváth András
Horváth Andás a NAV ellenőre beadta felmondását, de ez csak két hónap múlva lép életbe, most még nem tudja, hogy hol fog dolgozni, mondta az Egyenes beszédben. Azok az ügyek, amelyekről korábban nyilatkozott többnyire áfa csalások, amelyek évente több százmilliárd forintot jelentenek a nagyobb hazai cégeknek és a multiknak. Elmondta, hogy egy évvel ezelőtt kiléptették egy olyan ellenőrzési projektből, amelyik az egyik legnagyobb multi céget érintette, módszertani javaslatait nem fogadták el, ezért döntött úgy hogy lemond. atv.hu
Kapcsolódó:
VPOP + APEH = NAV - Január elsejétől működik az új hivatal
Betelt a pohár egy adóellenőrnél, feljelentette a NAV-ot, mert nem üldözi az áfacsalókat
Gázszerelőből milliárdos vállalkozó
Újra
színrelépnek az olajos briganténok , és már megint politikai
pártkapcsolás van az ügyben ,mint Gyurcsány jobb kezénél, a
kérdés kinek kell leülni a büntetést és ki fizeti meg a
tartozást , és a delikvens sitten töltött idejét . Mert a
Gyurcsánynak nem akaródzott leülni a tételt , itt meg valaki más
osztja megint a lapokat , és az 1000 milliárdos csalás közben
elévül.
Törvényszegők ne hivatkozhassanak emberi jogaikra!
Miközben
a kormány szerint Magyarország jobban teljesít a rendvédelem
területén, három évvel a beígért rendteremtés után már
nemcsak az a kérdés, ki védi meg az állampolgárokat, de az is,
ki védi meg a rendőröket a bűnözőktől. Hétvégén a Borsod
megyei Szendrőn vertek meg rendőröket bűnöző cigányok. Az
eset alapvetően – immár sokadszor – ingatja meg a magyar
emberek közbiztonságba vetett maradék hitét, egyúttal jelzi,
hová züllesztették az egyenruha tekintélyét az elmúlt 23
évben.
Fontos
kérdés: vajon a Szendrőben megvert rendőrök miért nem merték
használni a szolgálati fegyverüket? A válasz egyértelmű: ma a
rendőrséget valójában nemzetközi jogvédő szervezetek
irányítják, elvárva, hogy az intézkedő egyenruhás tartsa
tiszteletben a bűnöző emberi jogait. Miközben a mindenkori
magyar kormány 23 éve kiáll a romboló gyakorlat mellett, a
Jobbik határozott álláspontja: azok, akik a magyar törvények
betartásának legelemibb kötelességét sem teljesítik, ne
hivatkozhassanak az emberi jogokra.
Ennek
szellemében a magyar emberek és a magyar rendőrök védelmében
felszólítjuk a kormányt, állítsa helyre az egyenruha
tekintélyét, vagy ha ez nem megy, tegye lehetővé, hogy a
lakosság megszervezze a saját maga közbiztonságát.
Egyed
Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselője
Újabb orvosokat vet be a kormány a rokkantak ellen?
Drámai
és szívszorító történetek sokasága lát napvilágot a
rokkantakat ért méltánytalanságokról. Mintha az állam meg
akarna szabadulni a beteg emberektől, akik közül egynek most
adott igazat a bíróság. A kormány közben újabb orvosokat „vet
be” a rokkantak ellen, még hatékonyabbá kívánja tenni a
felülvizsgálatokat.
Múlt
heti, Csehpál Etelkánál, a falusi háziorvosnál készült
cikkünk nyomán
betegek és az érdekeiket védők sora jelentkezett saját
történetével, hogy miként hozza őket kilátástalan helyzetbe a
kormány. Mint azt a szegedi férfit, aki a héten menekült a
halálba megalázó helyzetéből. Ugyan neki még megvolt az
ellátása, de nem jött ki a 48 ezer forintos rokkantnyugdíjból.
Hol a gázt, hol a villanyt kötötték ki nála, a végén már
semmije sem volt. A kilakoltatása előtt egy nappal véget vetett
kínszenvedésének.
A
napokban viszont pert nyert az a súlyosan beteg asszony, akinek
történtét lapunkban is megírtuk. A „félholtan” is
munkaképesnek nyilvánított 50 éves Katalinnak
előrehaladott sclerosis multiplexe (gyógyíthatatlan,
izomsorvadással járó idegrendszeri betegsége) van, és számos
más betegsége mellett agyi infarktuson is átesett már. Beszélni
alig tud, komoly egyensúlyzavarokkal küzd, jobb keze teljesen
erőtlen, alig mozog, öltözködni, fürdeni nem képes önállóan.
Nem tud szilárd táplálékot fogyasztani, beszédhibás, és alig
lát. 2002-ben 100 százalékos egészségkárosodást állapítottak
meg nála. Majd 2009-ben ezt 86 százalékosra módosították. 2012
tavaszán az I. fokú szakhatósági véleménye elképesztő
„javulást” vélelmezett. A határozatban 32 százalékos
egészségkárosodás szerepel és az: rehabilitálás nélkül
foglalkoztatható. Az
asszony bátor volt és végigjárta a jogorvoslati utat egészen a
munkaügyi bíróságig, ahol most neki adtak igazat. A bíró
hatályon kívül helyeztette a szakhatósági határozatokat,
mert több
szakértő egyértelmű véleménye alapján megállapítható volt,
hogy a nő 100 százalékos rokkant. Másfél
év után visszakapta a rokkant státusát és kiutalták neki a
mintegy 900 ezer forintnyi elmaradt pénzellátást.
Ez
az ügy megnyugtatóan végződött, bár jó pár ínséges hónap
előzte meg a helyzet rendeződését. Kérdés, hogy ennyi időt
tudnak-e várni az érintettek, és persze leginkább az, hogy
rendelkeznek-e megfelelő érdekérvényesítő képességgel ahhoz,
hogy ügyük eljusson a bíróságig. Ahogy például Csehpál
Etelka egyik betege esetében is.
„Épp
most olvasta be telefonon egy betegem a válaszlevelet azzal
kapcsolatban, hogy visszautasították az emelt családi pótlékot
a policisztás veséjű unokája részére. Fellebbeztünk. Idén
kivették ezt a betegséget a krónikus, támogatott betegségek
köréből. A fiú most érettségizik, tíz éve meghalt az
édesanyja, akitől a betegséget örökölte. Özvegy nagymamájával
él, akit ősszel operáltak rosszindulatú nyelvdaganattal. Mi lesz
velük? El lehet menni egy ilyen igazságtalanság mellett szó
nélkül?” – teszi fel újra a kérdést a doktornő. Ő nem is
tudott hallgatni, ahogy az egykori, illetve „még”
rokkantnyugdíjasok érdekvédői sem, akik egyértelműen érzik:
minden jel arra utal, hogy az állam igyekszik megszabadulni a „nem
teljes értékű” állampolgáraitól.
Demeter
Éva, az „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi
jogaiért” csoport vezetője a riportunk nyomán nyílt levélben
köszönte meg a doktornő kiállását, és arra is felhívta a
figyelmet: a betegek sorsán keresztül betekintést nyerhetünk,
hogyan viselkednek az orvosi etika alapvető normáit sem ismerő,
vagy azt elutasító orvosok. „Hol van a többi orvos? Aki kiállna
a kollégája mellett, és a súlyos betegekért, a rokkantakért?
Ők a hippokratészi esküjüket félredobó orvosok, akik vagy a
hatalom hű kiszolgálói a betegekkel szemben, vagy eleve sem
képesek megfelelni az orvosi etikai kódex alapelveinek?” –
mondja Éva.
A
kormány mindeközben „rákapcsol”: kiemelt bérezéssel, uniós
pénzforrások igénybevételével, még plusz száz fő szerződéses
orvost akarnak bevetni a betegek „ellen”.
Gyalázat
amit művelnek , és közben a zsidó haveroknak megint kárpótlási
földeket juttatnak , vajon nem a kárpótlást kéne szüneteltetni
és a rokkantakat emberibb élet eléréséhez hozzá juttatni .
Gyalázat a zsidó minden oldalról meglophat bennünket és , még
kárpótlást is kaphat a rokkant magyar ember , meg a megélhetéséhez
járó rokantságit is elveszti , hogy az anyátok járjon úgy ,
hogy a rokkantságiját is elveszti , hogy éhen keljen halnia , mert
Magyarországon a XXI. században lesznek rokkantak akik éhen fognak
halni , de a zsidók kárpótlását azt teljesíti a kormány ,
pedig eddig is kilopták a szemünket , oda a nemzeti vagyon amiből
tellet volna a rokkantak élhetőbb jövőjére is.
Újabb eredmények a rák gyógyításában
A
kísérleteket a 90-es években kezdték el. Brath Aggarwal, a
Genentech (biotechnológiai nagyvállalat) egykori kutatójának
vezetésével. Aggarwal rákkutatással foglalkozott és figyelme a
kurkumin felé fordult. Felidézve fiatalkori emlékeit, vagyis hogy
a kurkuma az ajurvédikus gyógyászatban gyulladáscsökkentő
hatású, úgy döntött, hogy ad egy esélyt a fűszernövénynek.
Aggarwal
sok cikket, adatot publikált, miszerint a
kurkumin gátolja a ráksejtek osztódását és szétvándorlását.
Munkája alapján a kurkumint mint segédmolekulát kipróbálták
korai fázisú klinikai vizsgálatokban, hasnyálmirigyrák és a
csontvelőrák egyik fajtája, a mielóma esetén. Mások azóta
vastagbélrák, melanóma és Alzheimer-kór megelőzésére is
kipróbálták.
A
Texas Egyetem kutatói, egereken végzett kísérleteik során arra
a megállapításra jutottak, hogy a kurkumin
a rákot a kezdeti és az előrehaladott fázisban is képes
késleltetni –
ugyanúgy, ahogy azt a cianidin és sok más bioflavonoid is teszi.
A kurkumin megakadályozhatja a metasztázis kialakulását és
elterjedését is.
Az
érrendszer egészsége, a keringés szempontjából igen lényeges
a koleszterin és a lipidperoxidok szintje a vérben. A vizsgálat
során 7 napon át adtak önkénteseknek napi 500 mg kurkumint.
Jelentős csökkenést tapasztaltak a szérum lipidperoxidok
szintjében (33%), növekedést a "védőhatású",
HDL-koleszterin szintjében (29%), valamint csökkenést a vér
teljes koleszterin szintjében (11,63%). Ezért a kurkumint
az érelmeszesedés elleni hatékony megelőző szernek
minősítették.
- Indian J Physiol Pharmacol, 64(5):273-5, 1992. október
Megvizsgálták
a kurkuminnak a vesére gyakorolt hatását is. Patkányokban
mesterségesen vesebetegséget idéztek elő, majd kurkumint adtak
nekik. Az eredmények azt mutatták, hogy a kurkumin
képes volt helyreállítani a normális
veseműködést, megakadályozta
a szabad gyökök károsító hatását, növelte a vese glutation
tartalmát és glutation-peroxidáz aktivitását (erős antioxidáns
hatás). Megakadályozta továbbá a lipid-peroxidáció okozta
vesekárosodást, ezért a kutatók vesebetegségekben ígéretes
lehetőségnek tartják a kurkumin szedését. - British Journal of
Pharmacology, 200, Vol 129, Iss 2, pp 231-234
A
cukorbetegségre (diabétesz) gyakorolt hatás ugyancsak egy
állatkísérletnek volt a tárgya. Sztreptozotocin injekcióval
cukorbeteggé tett patkányoknak 8 héten át kevertek a
táplálékukba kurkumint, ennek következtében javultak a vizelet
laboratóriumi értékei (albumin, karbamid, kreatinin és
szervetlen foszfor), valamint mérséklődött a nátrium és a
kálium kiválasztása. A kontrollcsoporthoz képest a kurkuminra
fogott diabéteszes patkányok májának súlya is csökkent. Arra a
következtetésre jutottak, hogy a cukorbetegség körülményei
között kurkumin adagolásával tökéletesebbé válik az
anyagcsere. - Mol Cel Biochem, 152(1):13-21, 1995. november 8.
Ez
a gyógynövény különböző gyulladások (pl. ízületi-gyulladás,
hasnyálmirigy-gyulladás) kezelésére alkalmas. Ezen kívülkiváló
fájdalomcsillapító, vértisztító,
májvédő, vérkeringés javító, valamint gátolja a vérrögök
kialakulását és elősegíti a sebgyógyulást.
A
kurkumin jótékony hatásai lehetnek még:
Vérkeringés
javítására, vérömlenyek oldására, vérrögök kialakulásának
meggátlására alkalmazzák, csökkentve a trombózis és az
infarktus kialakulását.
Vértisztító
és stimulálja az új vérsejtek képződését.
Serkenti
a zsíranyagcserét, segítve az epeváladék epehólyagból való
kiürülését, koleszterin csökkentő, étvágyjavító, enyhíti
az emésztési zavarokat.
Májvédő
hatású, a májsejtek fehérje anyagcseréjét segítő hatása
miatt.
Szabadgyök
fogó és a májsejteket regeneráló hatása is ismert.
Gyulladás-
és lázcsökkentő, köhögés és fájdalomcsillapító,
hurutoldó.
Antibakteriális
hatású, semlegesíti a testben a mérgeket.
Hajlékonnyá
teszi az izületeket és az inakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése