Így támadtak a zsidók , mikor a fedőnevük Moszkva volt.

Így támadtak a zsidók , mikor a fedőnevük Moszkva volt.

A KGB titkos dokumentumaiból -emlékeztetőül 

A leigázás 45 alapelve, avagy hogyan bánjunk a
bennszülöttekkel?(állampolgárokkal)...

Moszkva 2. 6. 1947. Szigorúan titkos!
K. AA/CC 113. utasítás NK/003/47/.

1. A nagykövetség épületeinek területén tilos a bennszülöttek soraiból
általunk beszervezett informátorokat fogadni. Az ezekkel az emberekkel való
találkozás egy erre kijelölt szolgálat szervezi, a találkozók kizárólag
nyilvános helyeken történhetnek. Az információkat a nagykövetség veszi át
különleges szolgálatunk közreműködése mellett.

2. Főként annak kell nagy figyelmet szentelni, hogy katonáink és a civil
lakosság között semmiféle kapcsolat ne jöhessen létre. Megengedhetetlen,
hogy tiszti kádereink a bennszülötteket azok lakásaiban látogassák, szintén
megengedhetetlen egyszerű sorkatonák bennszülött nőkkel való érintkezése,
megengedhetetlen katonáink és a bennszülött lakosság, katonaság közötti
kapcsolatteremtés.

3.Meggyorsítani azon bennszülöttek likvidálását, akik Lengyelország
Kommunista Pártjával, a lengyel Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, a Hazai
Hadsereggel, a parasztzászlóaljakkal és más társaságokkal és szervezetekkel
állnak kapcsolatban, amelyek nem a mi kezdeményezésünk folytán keletkeztek.
Ennek az ügynek az érdekében ki kell használni a fegyveres ellenzék
jelenlétét.

4. Ügyelni kell arra, hogy minden fegyveres akcióban azok a katonák vegyenek
részt, akik a Kosciuszko-hadseregbe /a Szovjetunió területén a Vörös
Hadsereg oldalán harcoló lengyel Hadsereg ) való belépésük előtt országunk
(a Szovjetunió) területén tartózkodtak, és elérni teljes megsemmisítésüket.

5. Meg kell gyorsítani az összes párt egy szervezetbe történő egyesítését,
ügyelve arra, hogy minden kulcsszerep olyan embereknek jusson, akik a
különleges osztályunk szolgálatába állnak.

6. Egyesíteni az összes ifjúsági szervezetet, és járási vezetőktől felfelé a
vezető helyekre különleges szolgálatunk által jóváhagyott embereket kell
helyezni. Még a végső egyesítés előtt likvidálni kell a cserkészmozgalom
ismert vezetőit.

7. Megszervezni és figyelni arra, hogy a pártkongresszusok küldöttei által
megválasztott funkcionáriusok az előttük álló teljes időszakra ne tarthassák
meg mandátumukat. A küldöttek semmiesetre sem hívhatnak össze vállalatok
közötti gyűléseket. Ha nincs más megoldás, és ha egy ilyen gyűlést
mindenképpen össze kell hívni, el kell távolítani azokat az embereket, akik
a koncepciók tervezésében és a követelések felerjesztésében aktivitást
fejtenek ki. Minden elkövetkező kongresszusra új küldötteket kell válogatni,
csakis olyanokat, akiket különleges szolgálatunk szemel ki.

8. Különös figyelmet kell szentelni a szervezési képességekkel rendelkező és
népszerűségre esélyes egyéneknek. Az ilyen embereket be kell szervezni,
amennyiben ellenállást tanúsítanak, nem engedni őket magasabb posztra.

9. Elintézni, hogy az állami alkalmazottak (a biztonsági szerveket és a
bányaipart kivéve) alacsony fizetést kapjanak. Ez elsősorban az
egészségügyet, a bíróságokat, a közművelődési szférát, valamint a vezető
beosztásban dolgozókat érinti.

10. Minden kormányszervbe, valamint az üzemek többségébe különleges
szolgálatunkkal együttműködő egyéneket kell beépíteni (a helyi közigazgatási
szervek tudomása nélkül.)

11. Különleges figyelmet kell szentelni annak, hogy a bennszülött sajtó ne
közölje a hozzánk szállított áru mennyiségét és fajtáját. Úgyszintén nem
szabad ezt üzletnek nevezni. Ügyelni kell arra is, hogy a sajtó kiemelten
írjon a bennszülötteknek kiszállított áru mennyiségéről. Emellett meg kell
említeni, hogy ez árucsere-forgalom keretén belül történik.

12. Nyomást kell gyakorolni a bennszülött hivatalokra, hogy azon személyek,
akik földet, parcellát, telket szereznek, ne arról kapjanak papírt, hogy
tulajdonosok lettek, hanem csak arról, hogy azt kiutalták.

13. A paraszti magángazdálkodással szemben olyan politikát kell folytatni,
hogy a magángazdálkodás ráfizetésese legyen, esetleg minimális haszonnal
járhasson. Ezután pedig el kell kezdeni a vidéken a kollektivizálását.
Amennyiben nagyobb ellenállás keletkezik, csökkenteni kell a termelőeszközök
kiosztását és növelni az állami beszolgáltatási kötelezettségek kvótáit. Ha
mindez nem vezetne eredményre, meg kell szervezni, hogy a mezőgazdaság ne
tudja fedezni az ország élelmiszerellátását. A hiányzó mennyiséget
behozatallal kelljen pótolni.

14. Mindent megtenni annak érdekében, hogy a határozatok és rendeletek-
legyenek azok jogi, gazdasági, vagy szervezeti jellegűek-, megfelelően
pontatlanok legyenek.

15. Mindent elkövetni annak érdekében, hogy az egyes ügyek tárgyalásával
egyszerre több komisszió, hivatal és intézmény foglalkozzon, de egyikük sem
hozhat határozatot, mielőtt a többiekkel nem konzultált (kivételt képeznek a
bányaipart érintő ügyek).

16. Az üzemi önkormányzatok semmiféleképpen sem fejthetnek ki hatást az üzem
tevékenységére, kizárólag a határozatok teljesítésén dolgozhatnak.

17. A szakszervezetek nem szegülhetnek ellent az igazgatóság utasításainak.
A szakszervezeteket más feladatokkal kell elfoglalni, úgymint a vállalati
üdültetések szervezése, a nyugdíj-és kölcsönkérelmek elbíráslása, kulturális
és szórakoztató programok, kirándulások szervezése, a hiánycikkek
elosztásának megszervezése, a politikai vezetés határozatainak és nézeteinek
az igazolása.

18. Meg kell szervezni, hogy csak azokat a dolgozókat és vezetőket léptessék
elő, akik a rájuk bízott feladatokat példamutatóan végrehajtják, és akik nem
hajlamosak azon problémák analizálására, amelyek túlérnek tevékenységük
határain.

19. Azon bennszülöttek tevékenységéhez, akik párt-, állami és gazdasági
funkciókat viselnek, olyan feltételeket kell kialakítani, hogy azok
alkalmazottaik szemében kompromitálják őket, és lehetetlenné tegyék
visszatérésüket eredeti környezetükbe.

20. A bennszülött tiszti káderekre csak ott bízható felelős pozíció, ahol
már el vannak helyezve különleges szolgálatunk emberei.

21. Minden fegyveres akció és éleslövészet alatt a lőszer mennyiségét
fegyverre való tekintett nélkül állandóan szigorúan ellenőrizni kell.

22. Megfigyelés alatt kell tartani minden tudományos kutatóintézetet és
laboratóriumot.

23. Nagy figyelmet kell szentelni a feltalálóknak és újítóknak, valamint
fejleszteni és támogatni tevékenységüket, de minden egyes találmányt
következetesen fel kell jegyezni, a jelentés pedig a központba küldendő.
Csak azon találmányok megvalósításához szabad hozzájárulni, melyek a
bányaiparban hasznosíthatók, valamint azokat, melyek különleges
utasításainkban vannak feltüntetve. Nem valósíthatók meg azok a találmányok,
amelyek a termelés növelését, ezzel párhuzamban pedig nyersanyagtermelés és
nyersanyagbányászat visszaesését eredményeznék, vagy akadályoznák a
határozatok teljesítését. Ha egy találmány már ismertté vált, meg kell
szervezni annak külföldre való eladását. A találmány értékéről és leírásáról
szóló dokumentumok közlése megengedhetetlen.

24. Az egyes szállítmányok pontosságában zavarokat kell előidézni (kivéve az
NK 552-46 számú utasításban szereplő szállítmányokat).

25. Az üzemekben kezdeményezni kell a különböző problémafelvető és szakmai
értekezletek összehívását, feljegyezni az ott elhangzott javaslatokat,
észrevételeket és azok szerzőit.

26. Népszerűsíteni kell a dolgozókkal folytatott beszélgetéseket, melyek
időszerű termelési témákkal foglalkoznak, valamint olyan beszélgetéseket,
melyeken helyet kap a múlt és a helyi problémák bírálata. Nem szabad
megengedni azonban a bírált jelenségek okainak megszüntetését.

27. A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehetnek nemzeti és
történelmi színezetűek, de azok nem vezethetnek a nemzet egységéhez.

28. Figyelni kell arra, nehogy az újjáépítés alatt álló vagy az újonnan
felépített városokban és lakótelepeken léteznek-e olyan
vízvezetékrendszerek, melyek nincsenek rákötve a fő vízhálózati rendszerre.
A régi, nem bekötött vízvezetékeket és az utcai kutakat szisztematikusan fel
kell számolni.

29. Az ipari objektumok rekonstrukciója és építése során ügyelni kell arra,
hogy az ipari hulladék azon folyókba legyen irányítva, melyek
ivóvíztartalékként szolgálhatnak.

30. Az újjáépített városok és az új lakótelepek lakásaiban nem lehetnek
többlethelyiségek, melyekben hosszabb időre háziállatokat lehetne tartani,
vagy nagyobb mennyiségű élelmiszer-tartalékot felhalmozni.

31. A magántulajdonban lévő termővállalatok és az iparosok csak olyan
alapanyagot és berendezéseket kaphassanak, amelyek meggátolják a jó minőségű
áruk előállítását. Ezen termékek árai magasabbak legyenek, mint az állami
vállalatok hasonló termékei.

32. Elő kell idézni a hivatali adminisztráció minden szinten történő
terebélyesedését. Megengedhető az adminisztratív szervek tevékenységének
bírálata, de semmiképpen nem engedhető meg számbeli megfogyatkozásuk, és
normális működésük sem.

33. Ügyelni kell minden gyártási tervre a bányaiparban, valamint a megfelelő
instrukciókkal megjelölt vállalatokban. Meggátolni a belföldi piaci
ellátást.

34. Különös figyelmet kell szentelni az egyházaknak. A kulturális-nevelő
munkát úgy irányítani, hogy általános ellenszenv alakuljon ki ezen
intézmények ellen. Figyelni és ellenőrizni az egyházi nyomdákat,
levéltárakat, a prédikációkat, az énekeket, a vallásoktatás tartalmát, de
még a temetési szertartásokat is.

35. Az alap-, illetve szakiskolákból, de különösen a közép- és főiskolákból
el kell távolítani azokat a tanítókat, akik köztekintélynek és
népszerűségnek örvendenek. Helyüket kinevezett emberekkel kell feltölteni.
Megszüntetni a tantárgyak közötti különbségeket, korlátozni a forrásmunkák
kiadását, és a középiskolákban beszüntetni a latin és ógörög nyelvet, az
általános filozófia, a logika és a genetikai oktatását. A
történelemoktatásban nem szabad megemlíteni, hogy melyik uralkodó szolgálta,
vagy akarta szolgálni az ország javát, hanem rá kell mutatni a királyok
zsarnokságára, és az elnyomott nép harcára. A szakiskolákban be kell vezetni
a szűk specializációkat.

36. Inspirálni kell olyan állami művészeti és sportrendezvények
megrendezését, amelyek a bennszülöttek harcát ünneplik a (az oroszokat
kivéve, különösen a német) megszállókkal szemben, s melyek a szocializmusért
vívott harcot hirdetik.

37. A helyi kiadványokban nem engedhető meg azon bennszülöttekről szóló
művek megjelenése, akik a forradalomig és a második világháború alatt nálunk
éltek.

38. Ha létrejön egy olyan jellegű szervezet, amelyik ugyan támogatná az
országunkkal való szövetséget, de ugyanakkor szorgalmazná a hivatalos
vezetés gazdasági tevékenységének ellenőrzését, azonnal be kell indítani
ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjával egy rágalomhadjáratot. Ezt a
következőképpen kell csinálni: emlékhelyeink megszégyenítése, temetőink
megrongálása, nemzetünk és kultúránk befeketítését hirdető, és a velünk
kötött egyezmények értelmét kétségbe vonó röplapok kiadása. A
propagandamunkába be kell vonni a bennszülötteket, és kihasználni a velünk
szemben létező gyűlöletet.

39. Gondoskodni a hidak, utak és az összekötő-hálózat kiépítéséről, hogy egy
szükséges katonai intervenció esetén gyorsan és minden oldalról elérhető
legyen az ellenállás helyszíne vagy az ellenzéki erők összpontosításának
helye.

40. Odafigyelni arra, hogy a politikai ellenzék képviselőit lecsukják.
Megdolgozni azokat az ellenzékieket, akik a bennszülött lakosság tekintélyét
élvezik. Az úgynevezett véletlen események során, mielőtt még betörnének a
köztudatba, likvidálni vagy köztörvényes kihágás vádjával bezárni őket.

41. Meg kell gátolni a politikai perekben elítélt személyek
rehabilitációját. Amennyiben ez a rehabilitáció elkerülhetetlen, csak azzal
a feltétellel lehetséges ezt megtenni, hogy az eset bírói műhibának minősül,
nem lesz perújrafelvétel, valamint a hibás ítéletet okozó (bírák, tanuk,
vádlók és informátorok) nem lesznek beidézve.

42. Azokat a párt által kinevezett vezetőket, akik tevékenységükkel károkat
okoztak, vagy az alkalmazottak elégedetlenségét idézték elő, ne állítsák
bíróság elé. Drasztikus esetekben vissza kell hívni őket funkciójukból, más
hasonló vagy magasabb szintű pozíciókba helyezni őket. Végső esetben vezető
állásba kell tenni őket, és a későbbi változások idejére kádertartalékként
számolni velük.

43. Nyilvánosságra kell hozni azoknak a vezető pozíciókban dolgozó
személyeknek pereit (elsősorban a hadügyben, minisztériumokban, főbb
hivatalokban, iskolaügyben dolgozókról van szó), akiket népellenes,
szocializmusellenes és az iparosítást ellenző tevékenységgel vádolnak. Ez a
dolgozó tömegek figyelmét felkelti.

44. A munkahelyeken gondoskodni kell a különböző funkciókban dolgozó emberek
leváltásáról, és a legkisebb szakértelemmel rendelkező iskolázatlan
munkásokkal helyettesíteni őket.

45. Meg kell szervezni, hogy a főiskolákra legalacsonyabb társadalmi
rétegekből származók kerüljenek be elsősorban, akiknek nem érdekük
szakértelmük növelése, csupán a diploma megszerzése.