|
Nulladik típusú találkozások: Pintér Sándor és a furcsa véletlenek
Hat történet a belügyminiszter életéből, amelyek azt bizonyítják,
hogy nem szerencsés az altábornagy úrral bajuszt akasztani - mert furcsa,
már-már a parajelenségek kategóriájába sorolható dolgok eshetnek meg
a ,,kellemetlenkedőkkel".
Persze véletlenül...
Pintér Sándor karrierje az úgynevezett rendszerváltás után vett bődületes lendületet,
amelynek első lépcsőjeként - szemet hunyva MSZMP-s múltja
felett - 1990-ben a Pest megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesévé léptették elő.
1990. október 25-én taxisok ezrei vették blokád alá az ország nagyobb városait és a határátkelőket. Ekkor jelentették be a 65 százalékos benzináremelést. Budapest akkori rendőrfőkapitánya, Barna Sándor kijelentette: amennyiben parancsot kap a tömegek elleni erőszakos fellépésre, lemond tisztségéről. Rendőri berkekben lábra kapott
legenda szerint Pintér ezidőtájt ajánlotta magát az MDF meghatározó
személyiségeinek figyelmébe, azzal, hogy amennyiben ő lenne a főváros első számú
rendőre, kemény kézzel, radikális eszközök igénybevételétől
sem visszariadva lépne fel az elégedetlenkedőkkel szemben.
Rendet ígért - bármi áron. Ami tény: 1991 márciusában már ő volt Budapest főrendőre.
Fél évvel később, 1991 szeptemberében az akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá. Az MDF - és annak legbefolyásosabb alakja, Boross Péter - maximális,
feltétel nélküli bizalmát élvezte.
A Juszt-ügy
Kuncze Gábor volt az, aki 1996-ban - a szinte teljes rendőri vezérkarral,
köztük Valenta László az ORFK akkori gazdasági főigazgatójával együtt - felállította
Pintért az országos főkapitányi székből. Az indokokat azóta is homály fedi,
de akadtak, akik már a '90-es évek közepén Pintér sajátos kapcsolatrendszeréről,
és a tőle elválaszthatatlan Valenta megkérdőjelezhető gazdasági döntéseiről suttogtak.
A Magyar Televízió Kriminális című bűnügyi magazinműsora 1996-ban foglalkozott
a Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központ (RIK) építése körüli súlyos pénzügyi
visszásságokkal. Nem sokkal később már nem Pintér Sándornak hívták az országos rendőrfőkapitányt... A műsor főszerkesztője Juszt László volt, aki így nyilatkozott az
esetről a 168 órának: ,,Pintér Sándor meg volt győződve róla: én buktattam meg".
Pintér 1998-ban belügyminiszterként tért vissza a közéletbe. 1999 tavaszán
a Juszt által főszerkesztett Kriminális című hetilapban olyan dokumentumok láttak
napvilágot, amelyek a rendőrség gyanúja szerint államtitoknak minősültek.
Az ügy miatt a Magyar Televízió szerződést bontott Juszttal.
A rendőrség házkutatást tartott a tévés irodájában, lakásában és vidéki birtokán.
Az újságíró ellen büntetőeljárás indult. Néhány hónappal később az ORFK - a
fővárosi főügyész utasítására - megszüntette az államtitoksértés bűntette elkövetésének
alapos gyanúja miatt a Juszt László ellen indított nyomozást.
A fővárosi főügyész megállapítása szerint ugyanis Juszt sem
az államtitoksértés bűntettében, sem a szolgálati titok vétségében nem volt bűnös.
A két esetnek bizonyára nincs köze egymáshoz. Csupán a véletlen műve...
Vagy nem?
A Clodo-ügy
1998 őszén súlyos vádak láttak napvilágot Pintérrel kapcsolatban.
A Parlament nemzetbiztonsági bizottsága megnézte Boros Tamás, a májusi Aranykéz utcai robbantás áldozatául esett vállalkozó korábbi vallomását tartalmazó videófilmet.
Továbbá Keleti György az említett bizottság elnöke is elkérte és megnézte az
MTV Kriminális című műsorának egy - addig még le nem vetített - felvételét.
A filmen Dietmar Clodo élettársa nyilatkozott, miszerint több alkalommal is járt Clodónál
egy volt rendőri vezető, aki jelenleg is magas beosztásban dolgozik.
Az eset alighanem úgy történhetett, hogy P. S. megvacsorázott Clodóval,
elkortyolgattak egy-két pohár bort, aztán véletlenül itt-ott berobbant egy
fideszes és egy kisgazda lakásajtó, persze mérnöki precizitással megtervezve, amelynek eredményeként senki nem sérült meg. A nép megsajnálta a két ,,üldözött" pártot és rájuk szavazott... Pintér eleinte tagadott, majd egyetlen találkozót ismert el, azzal a megjegyzéssel,
hogy - az akkor résztulajdonában álló Preventív-Security Rt. vezérigazgatójaként - a
Clodo cége által kínált biztonsági üveget nézte meg, de üzletet végül nem kötöttek.
És egyébként is: nem gondolta volna, hogy ez a Clodo az a Clodo...
Érthető, hiszen a Dietmar Eduard Clodo meglehetősen gyakori, mondhatni tucat
név hazánkban, így könnyen keverhető más személyekkel...
Csakhogy:
Pintérnek legalábbis illett volna tudnia, kicsoda a nemzetközi bűnelkövetőként hírhedtté
vált Clodo, hiszen egy ízben ő intézte a kiadatását is, amelyet Németország kért.
A szóbeszédek szerint Pintér azzal nyerte el Orbán Viktor szimpátiáját,
hogy az 1998-as választások előtt megesküdött a Fidesz vezetőinek: ha
ő lesz a belügyminiszter, véget vet a robbantásoknak.
Ő lett.
És valóban véget vetett.
Dietmar Clodót 1998 júniusában vette őrizetbe a rendőrség.
A német férfit bűnszervezet tagjaként elkövetett robbanóanyaggal és robbanószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel, illetve lőszerrel való visszaéléssel, illetve két rendbeli közokirat hamisítással vádolták. 2001-ben tíz év fegyházra ítélték Magyarországon,
de kiadták hazájának.
,,Az áldatlan emlékű Kuncze belügyminisztersége idején naponta voltak robbantások,
emberek haltak meg, utcán robbantak az autók. Ha jól emlékszem, még Orbán Viktor miniszterelnöki beiktatása napján is volt robbantás. Pintér Sándor lett a belügyminiszter,
másnap megszűntek a robbantások. Hogy hogy csinálta, az az ő dolga" - ezt mondta 2010 tavaszán Pintérről Semjén Zsolt a Hír Tv egyik műsorában.
A két esetnek bizonyára nincs köze egymáshoz. Csupán a véletlen műve...
Vagy nem?
A Lakatos Csaba-ügy
1998 őszén az említett Boros-kazetta nyomán szárnyra kapott információk szerint
a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni 1996-os merénylet helyszínén Pintér kicserélte
(más források szerint elvitte) az ott talált fegyvert. Pintér erre úgy reagált: az ominózus este
Lusztig Péterrel, az Országgyűlés rendészeti bizottságának akkori,
MSZP-s elnökével vacsorázott, s a termet csak egyszer hagyta el - telefonálni.
T. Gábor alhadnagy, a helyszíni szemlét végző bizottság vezetője jelentésében azonban a merénylet helyszínelésén megjelentek között nevezte meg Pintért.
Egy volt rendőrtiszt így elevenítette fel a 15 évvel ezelőtti eseményeket:
,,A Salgótarjáni utcában a járőr feltartóztatta a Tanyi-ikreket, mert az alapos gyanú szerint meglőtték Lakatos Csaba fogathajtót a lovi közelében...Tanyi-ikrek! A régi szép idők...
Elkopott a cipőtalpunk egy hónap alatt, amikor utánuk kajtattunk!
Ketten jártak egy személyivel... A priuszukat csak WC papírra lehetett volna kinyomtatni,
olyan hosszú volt.. Amikor bevittük őket, azt beszélgették az előállítóban,
hogy
,,de jó, hogy a Sanyi bácsi a főkapitány... addig semmi gondunk nem lesz!"
Másnap jött a végzés: el kell engedni őket... Fütyörészve távoztak.
Szóval az első jelentés szerint - ami már nincs meg!- az elkövetés eszköze a helyszínen
előkerült, de az a kiérkező Sanyi magával vitte. Hazudik a járőr, állítják, mert Pintér együtt vacsorázott éppen akkor barátaival: Bodrácska, Túrós, Kacziba, Valenta...
Madarat tolláról...
Később tábornokék meg is erősítették, hogy Pintér Sanyi velük nyelte a pékné csülköt.
A dolog szépséghibája én vagyok. Én is ott voltam. És tudom, hogy Pintérnek
csöngött a 2110i Nokiája, felkapta a ballonját és lelépett.
És csak sokkal később jött vissza - én a szakáccsal dumcsiztam, előtte
egy barátnőmmel múlattam az időt a tetőtérben."
T. Gábor, a szemlebizottság vezetője, az első jelentés készítője 1995-ben
az
,,Év rendőre" volt.
A helyszínelést követően kegyvesztett lett a rendőri
vezetőknél. Mindenféle eljárásokat, vizsgálatokat indíttattak ellene.
Kicsinálták. Ellehetetlenítették. Távoznia kellett a rendőrség kötelékéből.
A két esetnek bizonyára nincs köze egymáshoz. Csupán a véletlen műve...
Vagy nem?
A Tasnádi-ügy
A kilencvenes évek közepén
Tasnádi Péter biztonsági cége őrizte a józsefvárosi piacot,
ám időközben megjelent a színen az akkoriban vállalkozóként tevékenykedő
Pintér-érdekeltségű Preventív Kft. is.
Tasnádi elmondta, hogy Pintér tárgyalást kezdeményezett vele
a piac védelmének megszerzéséért, ám az nem járt sikerrel.
Pintér Sándor azt nyilatkozta, hogy soha nem találkozott Tasnádival,
utóbbi viszont kijelentette: az ominózus tárgyalásról ,,rendvédelmi feljegyzés" is készült.
Tasnádi közölte: ,,több tanú is állította, hogy ott voltak olyan beszélgetéseken,
amikor Pintér azt mondta, hogy el kell venni a Tasnáditól a piacot.
Ezt Láposi Lőrinc volt rendőri vezető is megmondta."
Tasnádit 1999 szeptemberében, a Ferihegyi repülőtéren őrizetbe vették,
majd annak leteltét követően előzetes letartóztatásba helyezték.
Önbíráskodással, súlyos testi sértéssel, adócsalással, sikkasztással, lőfegyverrel való visszaéléssel, valamint bűnszervezet létrehozásával gyanúsították.
A Legfőbb Ügyészség 15 évi fegyházbüntetést kért Tasnádira,
akit végül - jogerősen - 4 és fél évi börtönre ítéltek. Tasnádi Péter
1999 szeptemberétől (eddig) összesen mintegy 8 évet töltött rácsok mögött.
Jelentős részét jogerős ítélet nélkül. Egy közeli ismerőse szerint:
,,amíg Pintér irányítja a rendőrséget, addig bérelt helye lesz a Venyige utcában"...
A két esetnek bizonyára nincs köze egymáshoz. Csupán a véletlen műve...
Vagy nem?
A Sándor-ügy
Sándor István (Papa) az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának (KBI) kiemelt
főnyomozója volt. 1989-1990-ben a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának
operatív tisztjeként, később az Országos Rendőr-főkapitányság kábítószer-felderítési
osztályának csoportvezetőjeként tevékenykedett.
1999-ben felajánlotta segítségét az olajügyeket vizsgáló, Pallag László által
vezetett parlamenti bizottságnak. 2000. október 28-i meghallgatása előtt egy nappal
őrizetbe vették hivatali visszaélés és vesztegetés alapos gyanújával.
Végül - amint akadályoztatása megszűnt - Sándor István megjelent a bizottság előtt,
és szót ejtett Pintér Sándorról is.
A volt operatív főnyomozó - egyebek mellett - arról tájékoztatta a képviselőket,
hogy a bombagyáros Dietmar Clodo bűntársa, Leonid Kolcsinszki kihallgatásán
egyszer azt mondta, valamit nem szeretne jegyzőkönyvbe mondani.
A vallomást azonban videóra is rögzítették, így megörökítették, amikor a férfi kijelentette:
,,én Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre".
Később azonban mindenki hallgatott erről a videófelvételről - mondta Sándor,
aki beszélt Pintér jobbkezéről, Valentáról is.
A nyugalmazott alezredes arról számolt be, hogy egy étteremben találkozott
,,Valenta tábornokkal", aki arról érdeklődött tőle, mint jó kapcsolatokkal rendelkező
bennfentestől, hogy a józsefvárosi kínai piacot hogyan lehetne megszerezni Tasnáditól.
Sándor István az elnök kérdésére Valenta László rendőrségen belüli becenevéről is beszélt:
,,Elnök: Valenta Lászlónak mi volt a beceneve a rendőrségen belül?
Sándor István (Nevetve): Hány százalék?
Elnök: Konkrétan.
Sándor István: Nem mondom.
Elnök: Én 12 százalékról tudok. (Közbeszólás.) Maradjunk a realitások talaján.
Sándor István: Ezért vagyok itt. És ha nem félteném a családomat,
akkor még két napig is tudnék tényeket mondani.
Egy olyan pozícióm volt akkor, hogy rajtam minden információ keresztülment,
a manuális és a technikai információ is."
Sándor István fél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd 2002-ben vádat emeltek
ellene vesztegetésért, hivatali visszaélésért és hamis tanúzásra való felbujtásért.
2004-ben minden vádpont alól felmentették.
A Papa-ügyet
85 évre, 2086-ig titkosították, így a bírósági tárgyalásnak is csak az ítélethirdetése
volt nyilvános, a per során a tárgyalásokat mindvégig zárt ajtók mögött tartották.
2008-ban pert nyert a állam ellen, mert jogtalanul ült fél évet előzetesben,
de ezt a polgári eljárást is titkosították.
A két esetnek bizonyára nincs köze egymáshoz. Csupán a véletlen műve...
Vagy nem?
A Szima-ügy
A rendvédelmi dolgozók a nyugdíjkedvezményeik csökkentése érdekében
az elmúlt hónapokban többször tüntettek, miután a kormánnyal - többek között
Pintér Sándor belügyminiszterrel és Orbán Viktor miniszterelnökkel - folytatott tárgyalásaik
nem vezettek eredményre.
A követelések mellett a Szima Judit nevével fémjelzett
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete állt ki
a legeltökéltebben,
a leghatározottabban. Az érdekvédelmi szervezet képviselőit ugyan meghívták,
de a 3 fős delegációt végül nem engedték be az Országházba
az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott, június 2-i egyeztetésre.
A rendőrség legnagyobb létszámú szakszervezete tiltakozó demonstrációt hirdetett
június 6-ára a Parlament és a Belügyminisztérium épülete elé.
Az eseményen azonban
Szima Judit nem lehetett ott, ugyanis június 3-án - hűtlen kezelés és
más bűncselekmények gyanújával - őrizetbe vették.
A főtitkár asszony ellen a Kaposvári Nyomozó Ügyészség indított eljárást.
A vádhatóság előterjesztést tett előzetes letartóztatására, ezt azonban a bíróság elutasította
és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
Szima Judit évekkel ezelőtt tragikus hirtelenséggel veszítette el
11 éves kisgyermeke édesapját, párját, támaszát, azóta csemetéjét egyedül neveli.
,,A jelenlegi kormányzat a jelek szerint az erőszak fegyverét is beveti.
A kormányzat tudta nélkül erre a gyalázatos cselekedetre nem kerülhetett volna sor.
A kormányzat retteg egy bátor nőtől, ügyészek hada szakít el egy félárva kislányt
az édesanyjától. Ma, 2011-ben amikor a szemünk előtt valóban rablók,
szélhámosok és tolvajok járkálnak szabadlábon a kaposvári ügyészek 10 fős csapata
egy egész napot szánt arra,
hogy valamilyen homályos koholmány alapján meghurcolják
a Tettrekész főtitkárt" - olvasható a szakszervezet honlapján.
Tettrekészes körökben egyébként azt kifogásolják,
hogy a mostani eljárásban olyan feljelentésekre alapozva indítottak nyomozást,
amelyet már másfél éve, bizonyítékok hiányában megszüntettek,
most mégis 2010-es keltezésű ügyiratszámokra hivatkoznak.
A hvg.hu ,,Szima-ügy: van-e vaj a fején?" című riportjából idézzük a következő részletet:
,,(...) Szima kivitte az anyagot! - mondta Pintér Sándornak az egyik
rendvédelmis szakszervezető a Belügyminisztériumban tartott, múlt csütörtöki egyeztetés
végén, utalva arra: bármit is kommunikálnak a sajtónak, számításba kell venni,
hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) vezetője,
Szima Judit is részt vett a tárgyaláson,
így megkapta azt a 25 pontból álló dokumentumot, amit a kormány alá akar íratni a szakszervezetekkel.
Amikor ez a mondat elhangzott,
akkor Szima már nem volt a teremben, ő ugyanis még a tárgyalás első félideje
előtt lelépett. Egy másik szakszervezeti vezető pedig arra hívta fel a miniszter figyelmét,
hogy amíg Szima jelen volt, hangfelvételt készített arról, ami a teremben elhangzott.
Pintér Sándor ekkor megnyugtatta
a jelen lévő szakszervezetiseket. Azt mondta, a TMRSZ-vezér hiába viszi ki és teszi fel
az internetre a tárgyalás elején kiosztott papírt,
az csak egy munkaanyag, ami időközben bővítve lett, részinformációkat tartalmaz
és ezért
,,egyikünk sem vállalja érte a felelősséget".
Pintér egyik kijelentése pedig arra utalt, a belügyminiszter csütörtökön már tudta,
mi vár másnap a Tettrekész vezérére. (...)"
A két esetnek bizonyára nincs köze egymáshoz. Csupán a véletlen műve...
Vagy nem?
Pintér Sándor nyugdíjas belügyminiszter bevallott vagyona:
Bp. VII. 155 nm társasház - 1994
Bp. II. 61 nm lakórész társasházból - 1994
Bp. II. 400 nm ház + 2.246 nm telek - 2008
Csömör 809 nm zárt kert - 1982
Sarud 2.158 nm ingatlan - 1987
Sarud 7.264 nm szántó - 2005
Siófok 224 nm ház + 1.100 nm telek - 2004
Bp. IV. 20 nm garázs - 1993
Bp. VII. garázs - 1995
Bp. II. 18 nm garázs - 2004
Bp. II. 160 nm lakás - 2006
Bp. II. 160 nm lakás - 2003
Bp. II. 106 nm lakás - 2005
Bp. II. 17 nm garázs - 2005
Szihalom 150 nm nyaraló
Szihalom 70 nm nyaraló
Szihalom telek
Pásztó 3.701 nm kert - 1990
Pásztó 2.350 nm szántó - 2001
Pásztó 7.322 nm szántó - 2001
Szigetmonostor 18 nm nyaraló + 574 nm telek - 1995 öröklés
Bernecebaráti 1.517 nm kert - 1990
Wartburg 1 db - 1994 öröklés
OTP részvény: 10.700.000.-
OTP befektetés jegy: 42.019.-
Állami Nyomda részvény: 584.048.-
OTP zárolt részvény: 1.500.000.-
Magyar Államkötvény: 630.000.-
MOL Nyrt részvény: 43.000.-
Állami Nyomda: 170.815.-
Folyószámla lekötött: 278.500.000.-
Folyószámla látra szóló: 38.708.631.-
Feleség nevén (összesen): 479.785.028.-
Követelések összesen: 1.500.000.000.-
Lássuk be, nincs könnyű élete Magyarországon egy tisztességes, nyugdíjas zsarunak!
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése