Heródesek
tündöklése, és bukása
Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról
Golyófogónak
mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert
alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában.
Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le –
mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az
utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött
a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző
posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de
utal más felső kapcsolatokra is.
Jó
nyomon járt az Átlátszó, amikor a belvárosi ingatlanbotrány
kapcsán azt pedzegetette cikksorozatában: lehet
kapcsolat az
ingatlan-kiárusítással föltűnően jól járt Pápa-Szetlik
család, a rokonságukba tartozó miniszterelnöki bizalmas Habony
Árpád, illetve az ingatlanügyekhez közvetve – szintén
kedvezményezett volt üzlettársa révén – kötődő Pintér
Sándor belügyminiszter között. Legalábbis ezt igyekszik
elhitetni a Pápa Marianne üzletasszonnyal – saját közlése
szerint – baráti kapcsolatban állt Portik Tamás a kilencvenes
évek éjszakai életének ismert figurája is.
Cikksorozatunk előző részei
Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig
Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?
Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?
Portik a
Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben (bv) adott interjút
az Átlátszó munkatársainak. Ő, úgy fest – már-már a
hihetőség korlátait feszegetve – nem kicsit felnagyítja Pápának
a hazai közéletre gyakorolt állítólagos szerepét. Azt viszont –
már csak azért is mert kettejüktől független források is
alátámasztják – alighanem ő mondja jól: szemben az
üzletasszony cáfolatával erős nexus volt közöttük két éven
keresztül, egészen Portik 2012-es letartóztatásáig. Az egykori
olajvállalkozó, utóbb az online médiapiacon is befektető férfi
az olajos alvilágról is elárult mindeddig ismeretlen részleteket.
Portik
nincs túl jó állapotban, szinte semmiben sem emlékeztet a róla
korábban megjelent fotókon látható fiatal férfire: korosnak nem
tűnik ugyan most sem, de elhatalmasodott bőrproblémája miatt nem
engedélyezte például videó vagy fényképfelvételt sem az
Átlátszónak. Felkészült volt, kézzel sűrűn teleírt
papírokkal teli mappával érkezett a bv-intézet kápolnájába,
ahol beszélgettünk. Tizenkétszemközt: interjúalanyunkat két
bv-s kísérte, s a beszélgetésen részt vett a bv két sajtós
munkatársa is.
Arra készülök, hogy kijövök innen. Naponta kocogok az udvaron, diétázom, én kelek elsőként az ébresztőre – sorolja Portik, miközben az őt kísérő őrökre pillant, visszaigazolást kérve. Egyikük bólint: így van, ahogy a letartóztatott mondja.
Rács
mögötti életmódja felvetésünk nyomán került szóba: súlyos,
főben járó bűncselekményekkel, négy ember életét követelő
robbantásos merénylettel (Aranykéz
utca),
illetve emberölésre felbujtással (Prisztás-gyilkosság)
vádolják, ha bűnösnek bizonyul, aligha szabadul hamar, az sem
kizárt, hogy soha többé. Vagyis kénytelen minden lehetőséget
megragadni, adott esetben a hangzatos konteók terjesztését is.
Mindez
azért merült föl, mert mondandójának vissza-visszatérő eleme
volt a Pápa-Pintér kapcsolat – amit egyébként perének
legutóbbi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon is kifejtett –
miszerint Pápa Marianne valóságos agytröszt, ő diktál
Habonynak, partnere pedig mindebben Pintér Sándor. “Pápa
Marianne irányít, az van, amit ő mond” – hangsúlyozza.
Ha ez így
kétségtelenül töményen is hangzik, a szereplők közötti
kapcsolat nem feltétlenül légből kapott: Habony Pápa volt
férjének, Szetlik Ferencnek az unokaöccse. Szetlik és Pintér
története a józsefvárosi piacnál kapcsolódik egybe: a
vállalkozó működtette a kínai bolhapiacot, amelynek kereskedői
Pintér egykori biztonsági cégében látták a megmentőt a terület
őrző-védőinek keménykedései ellenében.
Portik
pedig Pápa Marianne – Szetlik özvegye – barátja volt. “Nagyon
jól ismertem, rendszeresen találkoztunk, utaztunk, nyaraltunk
együtt, nem csak Marianne-nal, hanem a családjával is” –
fogalmazott.
Bár az
ingatlanbotrány kitörése után az üzletasszony közleményben
cáfolta a viszonyt, ebben az esetben alighanem Portik állítása
fedi jobban a valóságot. És nem csak mivel a nexus közismert tény
volt kettejük környezetében, ráadásul a médiát is bejárta már
korábban (a Szetlik után megörökölt piac bezárásakor megjelent
tudósításokban), hanem azért is, mert most Portik több olyan
részletet árult el a család életéről, amit nem tudhatnak csak a
legbelső bizalmasok.
Portik Tamás: Szetlik Ferencet, Feri bácsit is ismertem, még a Józsefvárosból. Marianne-nal azonban csak a kétezres évek végén, egy bírósági tárgyaláson találkoztam először, ő tanú volt, én pedig a hallgatóság tagja: az egyik vádlott az ismerősöm volt, érdekelt az ügy. 2010-ben mélyült el a kapcsolatunk.
Átlátszó: Tudomása szerint Pápa Marianne tartotta a kapcsolatot volt férje rokonával, Habony Árpáddal?
PT: Ha jól emlékezem, mi is találkoztunk egy családi eseményen, az viszont biztos, hogy Marianne rendszeresen beszélgetett vele skype-on. De én nem éreztem igazán fontos embernek Habonyt. Aki fontos volt, az Pintér Sándor.
Á: Ön rálátott a Szetlik-Pápa család gazdasági ügyeire is?
PT: Természetesen. Az ingatlanokra is. Szabadon ment az üzlet.
Á: Honnan hallottak a lehetőségről?
PT: Csipak Péter keresett meg… Tudja ki a Csipak Péter?
Á: Belvárosi ingatlanberuházó.
PT: Mondjuk így. Szóval előjött azzal, hogy Tomikám, kéne pénz a Belvárosra. Pasaréten találkoztunk egy étteremben, nem hinném, hogy letagadná, ha megkérdezik, de ha igen, gondban lesz, mert van hangfelvétel, biztos helyen. Szerintem ő maga is érezte annak idején, hogy nem volt teljes a bizalmam: egyik találkozónk előtt például megmotozott, hogy nem vagyok-e bedrótozva.
Á: A médiát megjárt Károly körúti és Bajcsy-Zsilinszky úti ingatlanokon túl szerzett valamit akár ön, akár a Szetlik-Pápa család a kerületben?
PT: Igen, de egyelőre nem szeretném megmondani a pontos címet.
Á: Egyéb kerületekkel is kötöttek ingatlanüzleteket?
PT: Az I. kerületben remek boltokat csináltunk.
Portik –
azon túl, hogy két, Mátyás templom környéki lakóingatlan
megszerzéséről számolt be pontos cím említése nélkül -,
megnevezett egy korábban a szórakoztatóiparban érintett
vállalkozót, aki elmondása szerint a strómanja volt két budavári
üzlethelyiség megszerzésében. Az illető az Átlátszónak
elismerte, hogy ismerték egymást régről Portikkal, de a közös
üzletet tagadta, és kapcsolatuknak nem lelni nyomát egyéb
hozzáférhető adatbázisban sem, az ingatlanok pedig bérlemények
az I. kerület tulajdonában.
Budavár
önkormányzatának sajtóreferense szintén cáfolta a kapcsolatot.
Az Átlátszónak küldött válaszukban azt is írták, arról sincs
tudomásuk, hogy a Portikhoz kötődő üzleti kör önkormányzati
ingatlant vásárolt volna a kerületben (ahol egyébként a
belvárosinál 10 százalékkal kisebb, 20 százalékos a bérlőknek
járó kedvezmény).
Á: A belvárosi szabályok szerint a bérlők voltak jogosultak a kedvezményes vásárlásra. A gyakorlatban azonban ez nem egyszer úgy festett, hogy vagy a bérlő cég cserélt gazdát az ingatlanvásárlás napjaiban, vagy a bérlő egyszerűen lemondott az elővásárlási jogáról valaki másnak a javára. Ezt vajon hogyan lehetett náluk elérni? Hiszen nagy lehetőségtől, a harminc százalékos kedvezménytől estek el.
PT: Lehet, csak nem volt elég tőkéjük, nem? Pusztán elméletben: a fantáziájára bízom…
A
belvárosi ügyekhez, a Portik-kapcsolathoz fontos adalék a
Népszabadság korábbi közlése,
miszerint a hivatali visszaéléssel gyanúsított Rónaszéki László
volt V. kerületi jegyző ellen azok a hatóságok tettek
feljelentést, amelyek történetesen Portik, valamint a
diszkókirályként számon tartott Vizoviczki László érdekeltségei
és lehetséges bűntársai után kutakodtak. Rónaszékinek aktív
szerep jutott az ingatlanügyekben is: a kedvezményes kiárusítás
idejének nagy részében, 2013-ig ő vezette a kerületi
adminisztrációt.
Ugyanakkor
szembetűnő, hogy Portik csak a politikai jobboldalhoz köthető
ügyletekről beszél (holott például Szetlik-Pápa-féle Komondor
Zrt. 2002-ben és 2009-ben szerzett ingatlanokat a szomszédos VI.
kerületben, amelyet ekkor a néhai Verók István MSZP-s
polgármester irányított). A 2014-es választási kampányban éppen
a jobboldal egyik kedvenc toposza volt a keresztapaként vádolt
Portik összemosása a politika baloldalával, e legenda alapját
Portik és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt
főigazgatója 2008-as
találkozói szolgáltatták.
PT: Megállapodtunk ott valami konkrétumban?
Á: Azt valóban nem, de a leírt beszélgetéseket olvasva úgy tűnik, legalábbis volt valami bizarr egyetértés, összekacsintás maguk között…
PT: Rosszul látja. Kétszer ebédeltünk együtt, ráadásul kísérőkkel, nyilvános helyen. Közepesen érdekes puhatolózó tárgyalások voltak, de valójában csapda Pintér kérésére. Az ő érdeke volt, hogy odamenjek, exponáljam magam.
Á: Ezt kifejtené, kérem, kicsit részletesebben?
PT: Pintér abszolút orbánista, a miniszterelnök első számú támasza. Kereste a lehetőséget azoknak a lejáratása, akiket a Fideszen belüli ellenzéknek tart…
Á: De hogy jön ide Pintér? Biztonságpiaci vállalkozó volt ekkoriban. Hogyan vette rá önt, hogy elmenjen Laborchoz? És Laborcot, hogy fogadja magát?
PT: Vajtó Lajos üzletember, a lóversenyvállalat akkori igazgatója közvetítette ki a találkozókat, ő mindkét irányban jó kapcsolatokat ápol. Vajtó Pintér embere.
E
közléssel kapcsolatban valóban támadt egy olyan érzésünk, hogy
„kevesebb több lenne”. Az elhangzott tények ellenőrzésekor
már egy gyors google-keresés is elgondolkodtató eredményt hozott.
Az ominózus találkák után jelent
meg a
Népszabadságban, hogy 2009 novemberétől a Vajtó-vezette Nemzeti
Lóverseny Kft. napi 60 ezer forintért két hónapon keresztül
Pintér akkori cégét, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t bízta
meg Overdose, az akkori sztártelivér 24 órás őrzésével.
A
versenyló védelmét nem a tulajdonos (ekkoriban még kizárólag
Mikóczy Zoltán, a „nemzeti elkötelezettségű mágnások”,
köztük a Közgép révén Simicska Lajos később szálltak be az
egyébként csúfos eredményeket produkáló üzletbe) rendelte meg
és fizette ki, hanem az állami érdekeltségű kft. Vajtó akkor
úgy indokolt, hogy még így is spórolnak.
Pár
napja újra közösen
szerepelt a
nevük a bulvárhírekben: a „sztármenedzserek” csapata nyerte a
17. Valentin-napi páros teniszversenyt, amivel a Magyar Afrika
Társaságot támogatták a szervezők az egyébiránt éppen
illusztris vendégköréről is ismert Tabáni klubban. A győztes
csapatot erősítette Vajtó is, a politikusokét pedig mások
mellett Pintér.
A
tiszteletet, amit érez a korábbi-jelenlegi belügyminiszter iránt
egyébiránt maga Vajtó nem rejtette véka alá, sőt a Vadrózsa
étteremben tartott Portik-Laborc találkozón szóba is hozta a
leíratok szerint. Úgy vélte, Pintér komoly ember és jó
családapa, akiből a Horn-kormány belügyminisztere, a Pintért az
országos rendőr-főkapitányi posztról leváltó Kuncze Gábor
csinált ellenséget. „A legnagyobb titkok tudója ő, nincs hozzá
hasonló”.
Vajtó –
akinek ismerői ma sem titkolják, hogy az üzletember profi,
nagytudású szakpolitikusnak tartja Pintért, de tévedésnek
tartanák ebből bármiféle következtetést levonni – ott helyben
azzal indokolta a randevú összehozását, hogy remélte, fény
derül az “utóbbi idők egyik legfontosabb, megfejtetlenül maradt
bűnesetére”, amelyhez Portiktól vártak információkat.
Hogy
melyik ez, legfeljebb sejteni lehet: a beszélgetésen kiemelten sok
szó esett a Fenyő-gyilkosságról.
Fenyő János médiavállalkozó 1998-as kivégzésével egyébként
jelenleg ugyanazt a Jozef Rohacot vádolják elkövetőként, akinek
az Aranykéz utcai merényletet is a terhére rója az ügyészség –
ezért tárgyalja egy ügyben a bíróság a két esetet -, csakhogy
utóbbiban ismerni vélik a felbujtót (Portik), míg a Fenyő-ügyben
húsz éve hiába keresik a főkolompost.
Á: Ön a kilencvenes évek emblematikus olajcége, az Energol Rt. igazgatója volt. Beszállítójukként tevékenykedett az ETL, amelynek fontos posztjain akkori MSZP-s prominensek, köztük Karl Imre korábbi engergetikai kormánybiztos is ültek (Karl tudomásunk szerint történetesen részt vett az említett tabáni teniszgálán is).
PT: Hangsúlyozom, hogy én az Energol marketing igazgatója voltam, az üzletekre nem láttam rá, tőkét gyűjtöttem a tevékenységhez, ez volt a feladatom. Általánosságban szólva: ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek. Száz egységnyi haszonnál együtt mozognak.
Á: Mit jelentett a mindennapos gyakorlatban az „együtt mozgás”?
PT: Mi alapozta meg az olajozást? A parlament 1993-as törvénye.
Á: Fiatal olvasóinknak: a milliárdos hasznot hajtó olajbűnözés azon alapult, hogy úgymond szociális megfontolásokból alacsonyan tartották a háztartási tüzelőolaj (hto) árát, míg a vele azonos kémiai összetételű gázolajét a piac diktálta. Az üzlet kézenfekvő volt: hto-ként beszerzett olajat kellett gázolajként értékesíteni. Jól mondom?
PT: Tökéletesen. Mégis, hogyan ment volna mindez a hto-t jóárasító törvény, majd a hatóságok együttműködése nélkül?
Á: Úgy képzelem a parlamenti lobbit, hogy egy-két beavatott törvényelőkészítő tudja, melyik szabály kinek kedvez, a többség „csak” gombokat nyomogat. (Portik erre rábólint.) A beavatottak közül megemlítene néhány nevet?
PT: Régi dolgok ezek.
Á: Húsz éve nem hagy nyugodni: ha összeáll pár nehézfiú, hogy céget alapítson…
PT: Milyen nehézfiúk? Az egy másik műfaj. Kis ország kis pontjai voltunk.
Á. Szóval összeállnak, 1994-ben megalapítják az Energolt, és amikor vezérigazgatót keresnek, megtalálják Csikós Józsefet, aki rendőr ezredesként ment nyugdíjba, korábban az MSZMP kb propaganda alosztályát, majd a BM sajtóosztályát, később a BM Adatfeldolgozó Hivatalát vezette. Hogyan ment a kaszting? Ajánlotta valaki Csikóst?
PT: Eleinte magam sem hittem benne, hogy ez ekkora üzlet lesz az egész. Hogy tudnánk a MOL ára alá menni? – kérdeztem, persze akkor még nem született meg hto-törvény. Csikóst Drobilich Gábor egyik hölgyismerőse hozta, de hogy pontosan kicsoda, arra sajnos már nem emlékezem.
Á: Titkosszolgálati fedőcégnek indult az Energol?
PT: Nem.
Á: Csikós esetleg hozott magával olyan aktákat a BM-ből, amivel zsarolhattak egyes döntéshozókat?
PT: Viccel? Ötmillióért bárki múltját kinyomoztatom, akár most, innen. Mindent megtudok róla. Nem kellett ehhez Csikós.
Á: Most ilyen-olyan okokból eljárás alá került a kilencvenes évek éjszakai életének szinte valamennyi, még életben lévő legendás alakja, Ön, Vizoviczki László, Veress István, Tanyi György, de még a számos friss esetben a vádat tanúvallomásokkal segítő…
PT: Hazudozó, rágalmazó!
Á: …terhelő vallomásokat szállító Radnai László is. Mintha a bűnüldözés most érezné fontosnak retusálni a közelmúlt történelmét. Ön szerint mi folyik?
PT: Egy közös van a felsorolt nevekben: valamennyien ismertük a mechanizmust, tudjuk, hogy ki van a lánc végén. Ezt mondom nem csak én, ezt mondta Tasnádi, ezt mondta Clodo, ezt mondták az olajbizottság tanúi, véletlenül? Maga szerint elképzelhető az olajozás, elképzelhető, hogy Vizoviczki szórakozóhelyein csak az nem tudta, hogy drogot lehet szerezni, aki a holdon élt? Évtizedeken át? Aki Dokkban megfordult, mit látott? Kitágult pupillájú, sebes orrú fiatal politikusokat látott, újdonságok ezek? Évi 20-25 milliárd forint forgalomról beszélünk. Hol a pénz maga szerint? A haszon legfeljebb 20-30 százalékát tehettük zsebre. Golyófogónak hívtam magunkat: mi ülünk, ha baj van, ha még nagyobb, akkor minket lőnek szitává.
Á: Sokáig mégis úgy festett, védőangyalok őrzik. Az Energol-nyomozás elrendelése után egy évvel kezdték csak körözni 1997-ben. 2003-ban pedig elévülésre hivatkozva lezárták az aktáit. Elmondja, hol bujkált?
PT: Nem szeretném. Mondjuk úgy, hogy hasonló esetben célszerű elhagyni az országot. Azt viszont ne feledje, hogy az Energolosok többségét a bíróság végül felmentette, és a többiek is enyhe ítéletet kaptak. Végigbujkáltam egy felmentéses adócsalási ügyet, majd hazajövök, nyilvánosan élek, illusztris emberekkel mutatkozom, miközben állítólag olyan bűncselekményeket követtem el, mint amiket a terhemre rónak? Nonszensz.
Á: A kétezres években visszatért és vállalkozott, az ingatlanbefektetéseit már említettük, beszélne a többi érdekeltségéről? Sajtóhírek magához kötik az online médiában érdekelt Generál Média-csoportot. Valóban az öné?
PT: Tényleg nem beszélek erről. Én arra készülök, hogy ezek az ügyek, amik miatt most itt vagyok, hamarosan széthullanak, és én szabadon távozom.
Ennél
kicsit bőbeszédűbb választ adott Portik az eredeti beszélgetés
során, bár a Generál Médiát firtató kérdésünk elől már
akkor is kitért, vissza is kérdeztünk: “Csak nem az akkor Lázár
János jelenlegi kancelláriaminiszter vezette Hódmezővásárhellyel
kötött ingatlanügylet miatt?”
A
Generál Média internetes hirdetésekért vásárolt
meg egy
iskolát a hozzá tartozó telekkel. Most mindenesetre kihúzni kérte
a szövegből a cégre vonatkozó részeket – amiben volt szó nem
csak a hódmezővásárhelyi ingatlanbizniszről, de például arról
is, hogy mi mindenre használható a cégcsoportba tartozó MyVip
közösségi portál adatbázisa -, hogy miért, amikor ennél
látszólag rázósabb kérdésekben nem tagadta meg a közlést,
csak tippelni lehet. Környezete mindazonáltal állítja, a Generál
Média a szorult helyzetben lévő Portik adu ásza lehet.
A Portik Tamás által emlegetett személyeket reagáltattuk az elhangzottakra
Pintér Sándor (a BM sajtófőosztálya útján): Pápa Mariannet nem ismerem. Portik Tamás érdekeiről Portik Tamást kérdezzék.
Kosik Kristóf, Habony Árpád ügyvédje: Ügyfelem semmilyen kapcsolatban sem áll a nevezett személlyel.
Ruttkai Tamás, Csipak Péter ügyvédje: Csipak Péter úr soha, semmilyen üzleti kapcsolatban nem állt Portik Tamással, és sem a belvárosi befektetéseire, sem semmi másra, soha nem kért és nem kapott pénzt Portik Tamástól. Portik Tamás úr valótlan közlésével kapcsolatosan Csipak Péter úrnak nem áll módjában segíteni Önnek. Az Ön levelében megfogalmazott, vagy idézett állítások sem részleteiben, sem egészében nem felelnek meg a valóságnak éppen ezért amennyiben a válaszunkkal ellentétes tartalmú információt sejtetnek, vagy hoznak nyilvánosságra, úgy azzal megsértik Csipak Péter úr személyiség jogait, melynek jogi következményei Önöket fogják terhelni.
Pápa Marianne nem reagált megkeresésünkre.
Rádi
Antónia
Fotó: innen.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
2015. január
9. péntek
Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?
Pintér
Sándor közvetlen közelébe is elvezetnek az V. kerületi
ingatlanbotrány szálai. A belügyminiszter egykori üzlettársa, a
kalandos múltú Rack László is kedvezményezettje a korábban
Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi frakcióvezető által vezetett
belvárosi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatának.
Ráadásul a befolyásos miniszterelnöki bizalmas Habony Árpáddal
rokon, a Belvárossal szintén jóárasítottan üzletelő, egykor a
józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Szetlik-família esete és
a Rack-üzletek története között is vannak közös pontok. Az
Átlátszó cikksorozatában “rejtői” figurák, politikusok,
keresztapák, egy özvegy és egy halom drága ingatlan. I. rész.
Elébe
ment valaminek – fideszes, ugyanakkor Pintér Sándor
belügyminiszterrel kapcsolatban fenntartásokkal élő forrásaink
értékelték így, hogy a rendészeti tárcavezető, konkrétumokat
nem említve, személye elleni, külföldről irányított
állítólagos „karaktergyilkossági kísérletről”beszélt
nemrégiben a
Magyar Nemzetben. Az immár hetek óta pörgő „második
Hunvald-ügy”, a belvárosi ingatlanbotrány például alkalmas
lehet akár Pintér karakterének rombolására is. Az ő korábbi
üzlettársa – például a jelenleg a Danubius-csoportba tartozó
Preventív-Security Zrt.-t a miniszterrel és másokkal együtt
1997-ben létrehozó -, Rack László az egyik kedvezményezett,
akihez legkevesebb három ingatlan került kedvezményesen a Váci
utcában, illetve a Dorottya utcában.
Hogyan készült?
Cikksorozatunk elsősorban dokumentumokon alapul – ezek zöme szabadon (önkormányzati előterjesztések, határozatok, jogszabályok, cégek iratai) vagy kutatási engedéllyel (állambiztonsági levéltári iratok) nyilvános, hozzáférhető. A jelen és a közelmúlt eseményeinek felderítése, az összefüggések megértése lehetetlen lett volna személyes beszélgetések nélkül – a legtöbb ilyen találkozó háttérbeszélgetésként zajlott. Az informátorok között egykori és jelenlegi kerületi, fővárosi és parlamenti politikusok, az éjszakai életben korábban és jelenleg is érdekelt üzletemberek, őket adott esetben segítő jogászok, illetve a másik oldalon: mára leszerelt/nyugalmazott, de az öt-tíz- adott esetben 20+ évvel ezelőtti kiemelt ügyekre rálátó mundérosok, bűnüldözők voltak. Mindezen felül az ismertetett esetektől független jogászok és gazdasági, elsősorban ingatlanszakértők is segítették szaktudásukkal a munkánkat. A téma érzékenysége miatt ezek a források csak azzal a feltétellel vállalták a nyilatkozatot, hogy nevük nem szerepel a cikkben.
Az érintett kulcsszereplők közül egyelőre nem sikerült elérnünk Rack Lászlót, akit hetek óta folyamatosan keresünk. Részben a cégbíróságon megadott céges és magán email-címein, illetve telefonon azon két Rack-cég titkárságán, amelynek van honlapja és elérhető telefonszáma (ezek fivére érdekeltségei) – az egyébiránt segítőkész titkársági munkatársak kérésére e cégek központi címére is emailt írtunk, egyelőre hiába. Személyesen elmentünk továbbá arra a két budai címre, ami Rack lakóhelyeként szerepel a cégiratokban. Az egyik helyen üres telek volt, a másik családi ház névtábla nélküli levélszekrényében hagytunk levelet munkatársunk elérhetőségével.
2006-2010
között – Rogán Antal (Fidesz) parlamenti frakcióvezető
polgármestersége idején -, nagyüzemben 2007-től évente több
tucat ingatlant értékesített az önkormányzat 30 százalékos
kedvezménnyel a bérlőknek, többnyire az ő kezdeményezésükre.
A gyanús esetek, illetve a Juhász Péter (Együtt) kerületi
képviselő szerint akár a tízmilliárd forintot is elérő – a
Népszabadság által négymilliárdra
taksált –
vagyonvesztés miatt Juhász bűnszervezetben elkövetett hűtlen
kezelést gyanítva tett feljelentést a napokban.
Unortodox
elővásárlás
Erős a
feljelentő gyanúja, hogy már a bérlők is baráti alapon
kerülhettek birtokba, a lapunkhoz eljutott esetek legalábbis nem
cáfolják ezt a hipotézist. A Váci utca 40. alatti 521
négyzetméteres pinceszinti irodahelyiséget például 2009-ben
vette bérbe a Fiery Kft. – a Pécs 2010 Európa Kulturális
Fővárosa rendezvény népszerűsítésére kerestek irodát -, a
bérbeadásról Rogán akkori polgármester november 2-i keltezésű
polgármesteri beszámolóban tájékoztatta a képviselő-testületet.
A cég ekkor Gécsek Tibor volt atlétáé, a Hungaroring Sport Zrt.
igazgatósági tagjáé volt, aki 2002-ben Fidesz-MDF támogatással
indult Szombathelyen az önkormányzati választásokon, de nem
szerzett mandátumot.
A 460
ezer forintos átlag-négyzetméterárral kalkulált ingatlant 161,8
millió forintért jelölte ki megvételre az önkormányzat 2009.
december 9-én. A Fiery azonban akkor nem élt a lehetőséggel. Úgy
fest, hiába az „elővásárlás” műfaja, egyéb érdeklődő
sem volt, a helyiség az önkormányzaté maradt, amit két évvel
később, 2011. szeptember 5-én újra kijelölték eladásra, immár
csak 155 millió forintért. Ekkor a jelek szerint összejött az
üzlet: az ingatlan november 24-én gazdát cserélt. Aki adásvétel
címen tulajdont szerzett, nem a Fiery volt, hanem Rack László
magánszemély. Igaz, már az értékesítésre kiírás után, de
még a tulajdon-átruházás előtt, szeptember 9-én Gécsek
kiszállt a kft-ből, amelynek egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője
is Rack lett, a tulajdonos jelenleg is ő.
Vigaszágon
jutott belvárosi ingatlanhoz Rack fivére, Rack Antal RA Trade
Kft.-je is. A cég azt a Váci utca 10.-ben található 280
négyzetméteres első emeleti ingatlant vásárolta meg 2011. július
15-én, amelyről a Népszabadság nemrégiben azt írta, a fitnesz
és testépítő versenyeket szervező WBPF Hungary Sportegyesület
bérelte a kijelöléskor alig több mint egy éve, s az egyesület
javára kalkulált kedvezményes vételárat az önkormányzat 66,5
millió, azaz négyzetméterenként 237,5 ezer forintban határozta
meg (az övezeti átlagár 560 ezer forint négyzetméterenként).
A
WBPF médiaigazgatója Kaminski Fanni, Habony Árpád miniszterelnöki
bizalmas volt felesége, Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelője.
Kézenfekvő lenne, hogy az ügylet klasszikus elővásárlás volt:
az önkormányzat által meghirdetett ingatlan iránt az RA Trade
érdeklődött, az egyesület pedig lemondott az elővásárlásról.
Csakhogy az V. kerületi unortodox gyakorlat éppen az volt, hogy a
bérlők kezdeményezték az értékesítési procedúrát. Itt is
így történt: a Kaminski-közeli fitnesz-egyesület lemondott az
elővásárlási jogról az RA Trade javára. (Erről
lásd részletesen Szájbarágó: belvárosi módszertan című
írásunkat.)
Szájbarágó: belvárosi módszertan
Hogyan lehet szabályosan bérbe adni a belvárosi ingatlanokat?
Főszabályként, egy kerületi rendelet szerint a belvárosi önkormányzati ingatlanok is csak pályázat alapján adhatóak bérbe – ez alól felmentést a polgármester, illetve a tulajdonosi bizottság adhat; előbbi akkor, ha a bérlő szerződése megszűnik, ám másik helyiséget bérelne, utóbbi pedig amennyiben a bérlő önkormányzati érdekeltség, lakossági közszolgáltatást végző cég, alapítvány vagy egyesület.
Mi nem stimmelhet a belvárosi “elővásárlásokkal”?
Az önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlőjének elővásárlási jogát a lakástörvény teszi lehetővé. Csakhogy az elővásárlás fogalma nem fedi maradéktalanul az V. kerület gyakorlatát. Az elővásárláshoz hárman kellenek: feltételez egy „külső” vevőjelöltet, aki nem csak, hogy érdeklődést mutat, de a szerződés legfőbb adataiban (mit vesz, mikor és mennyiért) már meg is állapodott az eladóval – az elővásárlási jog jogosultja (ebben az esetben a bérlő) ezekre a feltételekre mondhatja azt, hogy ennyiért neki is megéri.
A belvárosi módszer ezzel szemben az eddig megismert összes esetben az volt, hogy maga a bérlő jelezte vételi igényét, amelyet az önkormányzat kivétel nélkül elfogadott, s ki is kalkulált egy baráti árat, amire a bérlő lecsaphatott – márpedig ez sokkal inkább az opcióra emlékeztető formula. Ráadásul nem is minden esetben a bérlő lett végül a tulajdonos – lásd például a Fiery és az RA Trade esetét.
Az önkormányzat sajtóosztálya érdeklődésünkre azt válaszolta, a Ptk. ugyan valóban feltételez egy harmadik személytől jövő ajánlatot, de a kilencvenes évek óta – tudomásuk szerint országosan jellemző – az a gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanok bérlőinek nem kell efféle külsős érdeklődésre várniuk. Más, a belvárosi ügyekben nem érdekelt jogászok is megértőek, amikor azt hangsúlyozzák: az elnevezés akár téves használata másodlagos, a polgári jog szabadságot ad a feleknek, hogy úgy állapodjanak meg, ahogyan jól esik nekik – feltéve, hogy a szerződés nem sért jogszabályt. Akár saját normát, akár a büntető regulákat.
Aggályos lehet ugyanakkor az elővásárlási jog továbbpasszolása is. Az önkormányzat által hivatkozott, a belvárosi ügyletek túlnyomó többsége megkötésekor hatályos régi Ptk-beli passzus éppenséggel azt mondja ki, hogy “az elővásárlási jog átruházása semmis” (a kódex kommentárja szerint azért, mert az elővásárlás úgynevezett személyhez kötött jog), még csak nem is örökíthető. Csakhogy a passzus második mondata szerint gazdálkodó szervezet kijelölheti, hogy ki éljen a joggal.
Hogy ez a lehetőség pontosan kikre vonatkozik: az illető gazdálkodó vezetőire (lásd. Fiery-ügylet) vagy bárkire (RA Trade), abban megoszlik a megkérdezett jogászok véleménye; az önkormányzat válaszából az olvasható ki, hogy ők a tágabb értelmezést fogadják el.
Na és miért jár rögvest 30 százalék kedvezmény?
Necces lehet a kedvezmény meghatározása is. A képviselő-testület 1995-ben határozott az addigi nyomott bérleti díjak sávos emeléséről: e szerint minden év márciusi hatállyal, rendeletben meghatározott módon emelkedik a helyiségek bérleti díja. A 30 százalékos vételi kedvezményre az a bérlő/vevőjelölt jogosult, aki az esedékességkor, illetve esetleg visszamenőlegesen az emelt díjat rendre megfizette – e passzus értelmében ugyanakkor vitatható, hogy az egy évnél rövidebb időtartamú bérletek után jár-e a kedvezmény egyáltalán.
Az ingatlanértékesítést szabályozó helyi rendeletek zöme egyébként 2007-es keltezésű, vagyis Rogán első “teljes” polgármesteri évében születtek. Ezzel együtt nem mellékes, hogy a képviselő-testületben és a tulajdonosi bizottságban helyet foglaló ellenzéki képviselők nyolc éven keresztül nem emeltek szót – érdemben és hallhatóan – a gyakorlat ellen.
Komolyan ők voltak a független szakértők?
Az ingatlanértékesítéskor az önkormányzat két szakértő társaság munkáját vette igénybe: a CCA Zrt. és a Város FM Kft. a birtokunkba jutott jelentések alapján az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján szinte automatikus módon kalkuláltak értékeket, kedvezményt, árat.
A Város FM-ben társtulajdonos Rubovszky György (KDNP) politikus, Rubovszky Csilla V. kerületi alpolgármester édesapja, aki 2014 áprilisáig a tulajdonosi bizottság szakértőjeként is tevékenykedett. A tulajdonosi bizottság alelnöke Szentgyörgyvölgyi Gábor (Fidesz), a jelenlegi polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) testvére, aki 2010-2014-ben külsős tagként segítette a bizottság munkáját.
A
harmadik-negyedik Rack-ingatlan előélete kicsit kevésbé
bonyolult. A két Dorottya utcai helyrajzi számon található,
összesen 135 négyzetméteres vendéglátóhelyet magánszemélyként
Rack László bérelte. Méghozzá, a lapunkhoz eljutott dokumentumok
szerint pályázat nélkül. A tulajdonosi bizottság tavaly január
21-én döntött így, mondván, Rack a lakosság alapellátását
szolgálja majd tevékenységével (a helyi rendelet erre – vagy
“egyéb méltánylást érdemlő okra” – hivatkozva enged
eltekinteni a pályázattól).
Rack nem
akárkit előzött be. Az ingatlan bérletére ketten is
bejelentkeztek: ő és egy bizonyos Akvaplan Consulting Kft.,
mindketten a vendéglátásban láttak fantáziát. Az Akvaplan a
belvárosi Alkotmány utcában működő ingatlancég,
ügyvezető-társtulajdonosa Aradi Péter a szerencsejáték-bizniszből
ismert. Ő vezette a kilencvenes években a pécsi Tuti Tipp
Fogadásszervező Kft.-t – a végül csődbe ment, 1998-ban
felszámolt fogadóiroda-hálózatban Aradi és mások mellett
tulajdonos volt Puch László, az MSZP korábbi pénztárnoka,
Baranya megyei elnöke is.
Kudarcos
próbálkozás volt a Joker Tv is, amelyet működtető rt-t 2003-ban
számolták fel – ezt a céget is Aradi vezette, a tulajdonos
Gyimesi Virág Zsuzsanna, akinek nehéz lemosnia magáról a
strómanság bélyegét: számos hozzá köthető cégben vezetnek a
szálak Tóth Bélához, a Fidesz kilencvenes évek eleji
médiatanácsadójához, aki később az olajüzletben látott
fantáziát. Ráadásul a Joker székhelye Tóth óbudai lakcíme
volt. Ma is működik ugyanakkor a 2006-ban alapított Domino Tv
Zrt., amelynek igazgatósági tagja és egyik részvényese szintén
Aradi.
A
felügyelőbizottságot pedig nem más erősítette 2013. november
13-ig, mint az ötödik kerületi ingatlaneladások egyik
kulcsembere: Sélley Zoltán, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő
Zrt. volt vezérigazgatója, 2013 júniusa óta a kerület jegyzője.
A tulajdonosi bizottság mégis Rack ajánlatát fogadta el, mint az
önkormányzat sajtóosztálya kérdésünkre fogalmazott, mivel a
kerület számára előnyösebb volt.
A 2014.
április 4-i előterjesztésben a Rack-féle Dorottya utcai ingatlan
forgalmi értéket 69,5 millió forintban, a vételárat 48,7 millió
forintban állapította meg az önkormányzat (négyzetméterenként
számolva az összeg százezer forinttal a 460 ezres övezeti átlag
alatt maradt). Rack május 20-án szerezte meg a műemléki épület
két ingatlanát.
Az
Akvaplan sem maradt azonban hoppon: tavaly augusztus 12.-én kelt
határozati javaslatban az önkormányzat kijelölte az kft-nek
értékesítésre a Kecskeméti utca 11-beli 84 négyzetméteres
bérleményét. A képviselő-testület három nappal később,
rendkívüli ülésen adta az áldását az ügyletre, amely szerint
a 31,9 millió forint értékűre becsült vendéglátóhelyet az
Akvaplan 22,3 millióért megveheti – ez egyébként tudomásunk
szerint az utolsó olyan ülés volt az őszi önkormányzati
választások előtt, amelyen ingatlanokról is határoztak a
városatyák.
Az, hogy
a szerződést végül alá is írták, már Szentgyörgyvölgyi
Péter (Fidesz) új polgármester tavaly decemberi tájékoztatójából
derül ki – a dokumentumot, akárcsak a kijelölésről szóló
korábbi előterjesztést az Akvaplantól nem különösebben távol
álló Sélley jegyző is szignálta.
Kínai
piac a Belvárosban
Rackék
sztorijának több mellékszereplője felbukkan a másik, nagy vihart
kavart belvárosi ingatlanmutyi történetében, a Szetlik-família
(a
családról lásd külön írásunkat)
érdekeltségében álló Classic Immo Kft.-nek 52 millió forintért
eladott Károly körúti ingatlanesetében,
ráadásul a tulajdonváltozás menete is hasonlít a Rack-cég Fiery
Kft.-nél megismerthez.
A
Károly körúti ingatlant tíz hónap múlva kétszeres áron
továbbpasszoló cég – a Komondor Holding Zrt.-n keresztül – a
kilencvenes évek második felében elhunyt, egykor a józsefvárosi
kínai piacot üzemeltető vállalkozó Szetlik Ferenc örököseié:
özvegyéjé, Pápa Marianne-é, illetve két gyermekéjé. Szetlik
Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó nagybátyja
volt,
Pápa Marianne pedig az utóbbi években a jelenleg
maffiagyilkosságokkal vádolt Portik Tamás élettársaként került
a hírekbe – amúgy nem most, már hónapokkal korábban, de Pápa
csak most, az ingatlanügy kapcsán cáfolta a nexus hírét, Portik
most sem.
Keresztapák és Szetlik
A vendéglátásban, turizmusban is utazó milliomos Szetlik legismertebb befektetése a józsefvárosi Négy Tigris kínai piac üzemeltetése volt: a Komondor Holding az állami tulajdonú négyhektáros területet 1997-2013 között bérelte a kezelő MÁV-tól. A kilencvenes évek végén az újságok bűnügyi rovatai hosszasan cikkeztek a terület védelme felett kipattant hadakozásról: a piac védelmével megbízott biztonsági cég, az utóbb keresztapaként elítélt Tasnádi Péter és néhai sógora, Láposi Lőrinc exrendőrtiszt érdekeltsége, a Mesterdetektív Kft. érezte veszélyben a pozícióját a Preventív-Securitytól. Az egykori Pintér-cég ezt annak idején cáfolta, mondván, semmi dolguk nem volt a bolhapiacon.
Forrásaink szerint a történet árnyaltabb. Miközben tény, hogy a maffiavádakkal illetett Tasnádi Pintér elleni „karaktergyilkossági kísérleteket” is bevetett, hogy politikai leszámolás áldozatának tettesse magát, az is igaz, a kínai kereskedők lobbija mások mellett a Preventívet is felkereste, hogy Tasnádi ellenében szálljon be a terület védelmébe, s adott esetben bérlőként is vegye át az akkor már meggyengült egészségű – és áfa-csalással gyanúsított – Szetlik Komondorjának szerepét. Üzlet azonban nem követte a puhatolózást.
A Classic
Immót – ahogy a Fieryt az exatléta Gécsek – 2011. augusztus
végén alapította Széky Péter. A kft. október közepén
kibérelte az ingatlant, amelyet villámgyorsan, már november 10-én
az önkormányzat ki is jelölt eladásra. Széky tizenegy nappal
később kiszállt a kft-ből, a száz százalékos üzletrész a
Komondor Holding Zrt.-é lett. Amikor az adásvételt megkötötték,
már a Szetlik-Pápa családé volt a cég.
Rogán
Antal korábban hangsúlyozta, egyebek mellett ez az üzlet vezetett
ahhoz a bizalomvesztéshez, ami miatt Rónaszéki Lászlónak
2013-ban távoznia kellett
a jegyzői székből. Csakhogy az új jegyző, Sélley a vagyonkezelő
korábbi vezetőjeként szintén az események részese volt: a
Classic Immós üzletnek például ő volt a “felelőse” az
önkormányzatban az elidegenítésre kiírásról szóló határozati
javaslat szerint.
Ráadásul
2013-ban újabb belvárosi ingatlan került Szetlikékhez. A
Bajcsy-Zsilinszky úti 57 négyzetméteres helyiséget a Telkiben
bejegyzett, magánszemélyek tulajdonában lévő We Business
Consulting Kft. bérelte 2013 tavaszától, az önkormányzat megint
csak pár hónapon belül döntött az értékesítésről. A kft –
már a bérbevétel után – egy hónappal korábban a Classic
Immóval közösen hozta létre a Classic Business Kft.-t, amelynek
átengedte az elővásárlási jogot, s amely így szeptember 26-án
megvásárolta az ingatlant. A Classic Businessnek ekkor már
egyetlen tulajdonosa a Classic Immo volt – a telki cég július
31-én kiszállt.
Rádi
Antónia
Közreműködött
Oroszi Babett és Sarkadi Nagy Márton.
Cikksorozatunk következő
részében részletesen bemutatjuk az ingatlanvásárló Rack László
és a belügyminiszter céges kapcsolatát, s utána nézünk,
ismerői vajon miért mondják rejtői figurának Rackot.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Best of 2014
Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!
Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!
Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat
Vadászháza épült Semjénéknek Gánton
Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban
Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén
Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása
Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot
Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?
A
rendszerváltást megelőző zavaros években próbálgatta szárnyait
Rack László, a belvárosi ingatlan-kótyavetye egyik
kedvezményezettje, aki utóbb több cégben is Pintér Sándor
jelenlegi belügyminiszter cégtársa lett. Regényes életútját a
titkosszolgálati levéltár és a cégbírósági iratok
segítségével mutatjuk be.
Rack
László a belvárosi ingatlanügyek egyik rejtői figurája.
Szerteágazó cégérdekeltségei az IT-szektortól a vendéglátáson
át az ingatlanbizniszig sok mindennel foglalkoznak. 1997-1998-ban
RPV Kereskedelmi Kft. néven hármasban tulajdonoltak céget Pintér
Sándorral és a rendőrminiszter évtizedes bizalmasával, volt
kabinetfőnökével, egykori rendőrségi gazdasági vezetővel,
Valenta Lászlóval.
Az alvilágtól a fényes belvárosig
Pintér Sándor közvetlen közelébe is elvezetnek az V. kerületi ingatlanbotrány szálai – cikkorozatunk első részében a belügyminiszter egykori üzlettársa, Rack László ingatlanügyeit ismertettük: e szerint legkevesebb három belvárosi ingatlanhoz jutott a 30 százalékos akciós kiárusításon. Rámutattunk néhány párhuzamra a sajtóban csak Portik-közeli Károly körúti mutyiként emlegetett ingatlaneladással, illetve az egész értékesítés-sorozattal kapcsolatos jogi aggályokra. A következő, harmadik részben a másik nagy belvárosi kedvezményezett a józsefvárosi kínai piacot egykor működtető Szetlik-Pápa család kapcsolatait mutatjuk majd be: az átfedéseket a Rack-sztorival és a kötődést úgy a budapesti éjszakai élet, mind a legmagasabb politikai elit irányába.
Rack
– Valenta és mások mellett – alapítója volt 1997-ben az akkor
Pintér legnagyobb részvénycsomagjával létrehozott
Preventív-Security Zrt.-nek. A cégbe a későbbi belügyminiszter
3,9 millió forintot tett be. (Nem sokkal ezután egyébként az
utóbbbombagyárosként emlegetett
Dietmar Clodóval tárgyalt biztonsági üveg-vásárlásról; holott
a nemzetközi kalandor német kiadatási aktája megfordult a
korábban Pintér irányította rendőrségen is, később pedig a
Clodo által bérelt ingatlanban talált robbanóanyagok miatt
Magyarországon is büntetőeljárás indult a Preventív korábbi
tárgyalópartnere ellen.)
A
valahai Pintér-cég második legnagyobb részvényese alapításkor
az OTP volt, leányvállalatával (az OTP Garanciával) együtt 2,8
milliós pakettel, Rack és Valenta 500-500 ezret fektettek be.
(Voltak még más alapítók is, például Tölgyesi
Vilmos, a
BKV későbbi műszaki igazgatója, a végkielégítési botrány
egyik kedvezményezettje.)
A
közgyűlési jelenléti ívek szerint Rack nem volt túl aktív:
sosem jelent meg, de egészen 2005-ig részvényes maradt, amikor is
a Danubius-csoport megszerezte a Preventív kizárólagos tulajdonát
(2000-ben szálltak be tőkeemeléssel a valahai Pintér-cégbe,
amelyből az első számú alapító 1998-as, első miniszteri
kinevezésekor távozott, miközben számos bizalmasa, köztük
Valenta is még évekig a cégnél maradt).
1998-ig a
Rack-fivérek és Valenta tulajdonosok voltak a valutaalapú
befektetési lehetőségeket kínáló Vertikum Befektetési
Alapkezelőben – a később rt-vé alakult, Zubek János egykori
határőrtiszt és Bács-Kiskun megyei olajvállalkozó vezette cég
engedélyét 2002-ben a pénzügyi felügyelet visszavonta, majd
2003-ban a bíróság hivatalból törölte az rt-t. 1997-ben az ÁPV
Rt. kezében levő Novocash Kft.-n keresztül az állam is ott állt
Rack mellett az azóta az RL Finance Ingatlanközvetítő Kft.-be
olvadt, szintén ingatlanos RL Invest Kft. alapításánál.
A
sorozatunk első részében bemutatott cég, a belvárosi
ingatlantulajdonossá vált RA Trade-be utóbb beolvadt Rack Computer
Kft.-ről pedig az tudható, az oktatási tárca 2004-es vizsgálata
szerint azon kevés cégek között volt, amelyek gyanún felül
álltak a Sulinet Expressz program beszállítói közül. A cég
egyben a kiindulópontja annak az átjárásnak, amely a mostani
ingatlanbotrányt a Hunvald-féle erzsébetvárosi ügyekhez
kapcsolja.
Átjáró a Hunvald-botrányba
Az indulásától hét éven át a Rack Computer érdekeltségébe tartozó Szurdok Investment Kft. példáján az is látszik, létezik átjárás a Hunvald-féle erzsébetvárosi és a mostani, belvárosi ingatlanügyek kedvezményezettjei között. A mára felszámolt, eredetileg egy üllői úti ingatlan kezelésére alapított vállalkozás 2009-ben került át Rackék közeléből egy ciprusi vállalat érintésével a JS Bach Ltd. érdekeltségébe.
A seychelles-i tulajdonos a Michael Lynn ír ingatlanfejlesztő nevéhez fűződő magyar ingatlanos cégcsoport több tagjában is feltűnik, mi több, a Szurdok ügyében is Lynn képviselte a céget. A Beszélő korábbi összesítése szerint Lynn lett az egyik végső tulajdonosa az erzsébetvárosi Klauzál u. 8-10. alatti ingatlannak, amit az önkormányzat 2004-ben értékesített. Lynn-nek 2009-ben már kisebb gondja is nagyobb lehetett annál, mint hogy milyen céget vesz a nevére: a férfi 2007 októberében nyolcvanmillió eurós adósságot hátrahagyvamenekült el Írországból.
Lynn kiadatását legutóbbi állomáshelye, Brazília legfelsőbb bírósága alig pár hete szavazta meg, az ingatlanfejlesztőt az ír ügyészség 33 vádpontból álló vádirattal várja. Hazai vádlott is felbukkan a céghálóban:egy gyógyszernagykereskedő kft cégjegyzésre jogosultja Rack és mások mellett Schönthal Henrik volt 1989-1991-ben – utóbbi a Kulcsár-féle K&H-s brókerbotrány miatt áll a bíróság előtt.
Feltárul
a titkosszolgálati levéltár
Az a
kevés, ami a jelenleg hatvan éves Rack László korábbi életéről,
egykori kapcsolatrendszeréről tudható, nem feltétlenül vetíti
előre, hogy utóbb vezető bűnüldözőkkel tevékenykedik majd
együtt. Az üzleti életben a nyolcvanas évek közepe-végefelé
bukkant fel. Az időszak a csempészet, elsősorban a tiltólistás
nyugati technológiai termékek feketepiacának virágkora volt
Magyarországon.
A
fogyasztók által áhított portékák, köztük a friss fejlesztésű
Commodore 64 számítógép behozatalát fiktív ajándéklevelekkel
papírozták le, a határátlépéseket nagyban segítette, hogy az e
tevékenységben utazó vállalkozóknak diplomata vagy
állambiztonságis segítőik voltak; utóbbiak jellemzően futárként
működtek, akad közöttük, aki a legmagasabb, úgynevezett M800-as
kódolású, visszavonásig érvényes határátlépési engedély
birtokában szabadon sétált ki-, s be a vasfüggönyön át.
Az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) számos
korabeli büntetőeljárás dokumentumait őrzi, igaz, meglehetősen
hiányos és nehezen áttekinthető formában. Rack neve bizonyos Sz.
Miklós és társai ellen jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység
és üzérkedés miatt folyt procedúra irataiban bukkan fel – Rack
szerepe a papírokból egyértelműen nem kibogozható, alighanem
számítógépes alkatrészeket kereshettek nála a nyomozók, de
gyanúsított nem volt, laza kapcsolata a társasághoz azonban több
mint valószínű. Igaz, az is persze, hogy demokratikus jogi és
gazdasági rendszerben értelmezhetetlenek a tettesek terhére rótt
cselekmények (úgyis mint import).
A
rendszerváltozás előtti bűnüldözésre rálátó forrásunk
ugyanakkor fajsúlyosabb ügyet is említett: az ORFK vizsgálati
osztálya a nyolcvanas évek közepén hónapokig tartó operatív
nyomozás eredményeképpen fülelt le egy aranycsempész bandát:
hatalmas tételben, éveken keresztül hoztak be olasz aranyat
Ausztria felől, majd készpénzben vitték ki az árát, méghozzá
akkora összegeket, hogy a tranzakciókat követően megmozdult a
jegybank forint-schilling árfolyama is.
A
rendőrök akkori gyanúja szerint a számítástechnikai
szürkeimportőrök nekik is segédkezhettek. A felderítés
egyébként már akkor is nehézségekbe ütközött, egy
országszerte 53 helyen, összehangolva tartott házkutatás során
például egyik helyszínen sem találtak semmit, nyilvánvaló volt,
hogy szivárog az információs rendszer – emlékeznek ma vissza az
egykori bűnüldözők.
Az
operatív adatgyűjtés célszemélyei közül többek ellen le sem
lehetett folytatni az eljárást, esetükben „nemzetbiztonsági
érdek” gátolta a procedúrát – legalábbis egykori ügyészségi
forrásunk úgy emlékezik, felettesei annó ezzel magyarázták,
hogy egyik reggel üresen találták az egyik őrizetbe vett terhelt
celláját. Az efféle mentesítésre a törvény ugyan már ekkor
sem adott lehetőséget, mégis előfordult, hogy az
állambiztonságnak dolgozó terheltek kimenekülhettek a bűnvádi
procedúrákból. Úgy hírlett az ügyészségen, hogy a Magyar
Nemzeti Bank valahai legendás-nagyhatalmú elnökhelyettese, Fekete
János személyes telefonja is segítette az eset eltussolását.
A
nemzetbiztonsági érdekektől a maffiaperig
A mára
nyugalmazott bűnüldözők szakmai emlékezetében máig előkelő
helyen szereplő aranycsempész-banda egyik központi figurájának a
már ekkor is Bécsben élő ékszerészt, Gy. Pétert tartották a
rendőrök, aki gyanújuk szerint bizományosként házalt az olasz
arannyal. Ő csaknem egészen három évvel ezelőtti haláláig
aktív maradt a magyarországi üzleti életben a rendszerváltozás
után is, s nem is akárkikkel dolgozott.
1994-1999-ben
igazgatósági tag volt például az alvilági Conti-Car-csoport
cégében, a jelenleg felszámolás alatt álló H-Build 2000
Rt.-ben, ugyanabban az időben, amikor Radnai László a csoport
központi figurája is. Radnait utóbb a kecskeméti maffiaperben
ültették le 2006-ban, csakhogy 2012-ben „egészségi állapotára
tekintettel” kiszabadult. Mindezt nem nehéz a
„nemzetbiztonsági érdek” visszatéréseként értékelni,
tekintve, hogy törvényszéki bennfentesek meggyőződése: Radnai
tette a hőn óhajtott terhelő vallomások egy részét Portik Tamás
újra megnyitott büntetőügyeiben (csalás és orgazdaság
gyanújával 2014 decemberében Radnait ismét lefogták, állítólag
hamis kölnikkel kufárkodott – az alvilágban otthonosan mozgó
források ugyanakkor azt sejtetik: a rendőrség inkább biztos
közelben akarta tudni kedvenc tanúját).
Portikról
a belvárosi ingatlanügyek kapcsán is szó esett. A most szinte
valamennyi megfejtetlen főbenjáró gaztett elkövetésével, köztük
az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai
merénylettel megvádolt férfit Pápa Marianne élettársaként
emlegették – bár az asszony ezt nemrég cáfolta -, miközben
Pápa családi érdekeltsége szintén kedvezményezettje az
önkormányzati kiárusításnak. Az asszony Szetlik Ferenc
vállalkozó özvegye – a sokoldalú családot sorozatunk következő
részében mutatjuk be.
Az
„aranyos” kapcsolat máshol is felbukkan a sajátos
állambiztonsági kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók eredeti
tőkefelhalmozásában. Az Sz. Miklós és társai ügyében eljáró
nyomozók az ÁBTL-ben őrzött iratok szerint arra jutottak:
szervezett hálózat segítségével érkeztek a PC-alkatrészek
Magyarországra, a lánc kiindulópontja az osztrák Plantronik GmbH
– az akkori szervek megfogalmazásában a „bécsi cionista
maffia” fedőcége – volt.
A
Horn-kormány idején cége, a Nádor ’95 Rt. révén a magyar
nemzetbiztonságnak titkosszolgálati eszközöket szállító Szász
András vezette Plantronikról az Index cikkéből az
derült ki: 1989-ben 500 tonna (!) aranyrúd szállítására
vállalkozott a Szovjetunióból Svájcba. A magyar bűnügyi
krónikákban bombagyárosként emlegetett Dietmar Clodo pedig –
aki történetesen a Preventív-Security-t képviselő Pintérnek
próbált meg biztonsági üveget eladni 1997-ben – azt mondta
a HVG-nek adott
interjújában: Szász segítségével vetette meg a lábát a
budapesti üzleti életben, első magyarországi irodája a
Planktronik magyarországi fiókjában működött.
Szász
András jelenleg az
MVM offshore-ügyeinek vádlottja,
és az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint spanyol
cégén keresztül a jelenlegi MVM-vezér Baji
Csabát is pénzelte.
Rádi
Antónia
Közreműködött
Sarkadi Nagy Márton.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Best of 2014
Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!
Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!
Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat
Vadászháza épült Semjénéknek Gánton
Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban
Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén
Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása
Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot
Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig
Az
éjszakai élet meghatározó alakjai, bankvezetők, politikusok,
szépségkirálynők – nagy vonalakban így fest a belvárosi
ingatlanmutyiban jól járt Szetlik-Pápa család kapcsolatrendszere.
Szembetűnő: mintha gyakrabban fordulna elő sztorijukban
zsarolásként is értelmezhető nyomásgyakorlás, mint a
hagyományos gazdálkodó famíliák életében. Cikksorozatunk
harmadik részében igazoljuk az alapfeltevést: Rogán-Habony-Pintér
tengely sejlik fel az V. kerületi eseménysorban, ráadásként
adunk némi politikai hátteret is magyarázatként.
Rogán
Antal börtönbe fog kerülni – ez Juhász Péter (Együtt)
belvárosi önkormányzati képviselő jóslata, amelyet
az ATV-nek jelentett
ki a minap. Juhász mint a belvárosi ingatlanbotrány feljelentője
és mint ellenzéki politikus, volt polgármester-jelölt
elfogulatlan elemzőnek ugyan nem mondható, az viszont tény: a
belvárosi expolgármester, fideszes parlamenti frakcióvezető
Rogánhoz egyre közelebb csapkodnak az igazságszolgáltatás
villámai.
Az
ügyészség – igaz, nem belvárosi eset, hanem természetkárosító
budai magánépítkezés miatt - börtönt
kér a
politikussal jó viszonyt ápoló Csipak Péter üzletemberre, V.
kerületi ingatlanberuházóra, a belváros volt jegyzőjét,
Rónaszéki Lászlót pedig hivatali
visszaéléssel gyanúsítják.
Utóbbit már kerületi ügyben, még ha nem is az
ingatlankótyavetyével közvetlen összefüggésben: a Rónaszékivel
együtt meggyanúsított vállalkozó hangoztatta korábban sokfelé,
hogy úgymond a zsebében van a jegyző.
Rónaszéki
egyébként az ingatlanmutyiban is erősen érintett, a 2007-től
nagyüzemben folyó kedvezményes kiárusítás időtartamának
oroszlánrészében, 2013 nyaráig ő volt a kerületi adminisztráció
vezetője. A Juhász-féle feljelentés ügyében a Budapesti
Rendőr-főkapitányság jár el, az ügyészség
feljelentés-kiegészítést kért.
Rónaszékiről
Rogán mondta korábban, hogy a Károly körút 26. alatti 212
négyzetméteres ingatlan kedvezményes értékesítése miatt ingott
meg benne a bizalom (az új jegyző a kerületi vagyonkezelőt
korábban vezető Sélley Zoltán lett, aki éppúgy rálátott az
ügyletekre, mint előde). Az ingatlanbotrány kiindulópontjaként
szolgáló ügylettel a bevett kerületi gyakorlat szerint 30
százalékos kedvezménnyel vásárló Classic Immo Kft. 8 hónap
alatt 50 millió forintot keresett.
A cég
közvetett tulajdonosa – a Komondor Holding Zrt.-n keresztül – a
Szetlik-Pápa család, Szetlik Ferenc üzletember örökösei:
özvegye, Pápa Marianne és két gyermeke. Bár a vagyont felhalmozó
és örökül hagyó családfő csaknem két évtizede, a kilencvenes
évek végén elhunyt, az ő kapcsolatrendszerének áttekintése
sokat segít a szövevényes történet megértésében.
Lapunk
Szetlik több egykori ismerősével – barátjával, üzleti
partnerével – beszélt, őszerintük a befolyásos nexusok a pénz
gyarapodásával, elsősorban a józsefvárosi Négy Tigris kínai
piac üzemeltetésének sikere nyomán érkeztek. Korábban az
üzletember egy volt a névtelen kereskedők között:
textilportékákat árult a Garay téren. Akárhogyan is, a
kilencvenes évek elejére Szetlik már több volt egyszerű kofánál.
Az alvilágtól a fényes belvárosig
Pintér Sándor közvetlen közelébe is elvezetnek az V. kerületi ingatlanbotrány szálai - cikkorozatunk első részében a belügyminiszter egykori üzlettársa, Rack László ingatlanügyeit ismertettük: e szerint legkevesebb három belvárosi ingatlanhoz jutott a 30 százalékos akciós kiárusításon. Rámutattunk néhány párhuzamra a sajtóban csak Portik-közeli Károly körúti mutyiként emlegetett ingatlaneladással, illetve az egész értékesítés-sorozattal kapcsolatos jogi aggályokra.
A második rész Rack László kalandos múltját ismertette: miként lett a nyolcvanas években nyugati technológiákkal az akkori szabályok szerint szürkezónában kereskedő hálózathoz kapcsolódó férfiből a kilencvenes évekre Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter (és más belügyi vezetők) bizalmas üzletfele, s utaltunk arra: léteznek közös pontok a Szetlikék-féle történetben és Rack sztorijában.
Tocsiktól
a Miss Universen át Habonyig
A
joviális, ismerői által ma is Feri bácsiként emlegetett Szetlik
1989-ben, még Lenin körúti címre bejegyzett Aktual Kft.-ben a cég
1997-es törléséig tulajdonostársa volt az önkormányzatok
belterületi ingatlanjai botrányos
privatizálásában a
kilencvenes évek végén közreműködő Tocsik Márta jogász.
1996-1998-ban egy másik nagyágyú, a kommunista éra jegybanki
alelnöke, Fekete János igazgatósági tag volt az ekkor már
Szetlik érdekeltségébe tartozó Club Tihany Zrt.-ben.
Feketéről
nyugalmazott rendőri forrásaink sorozatunk második részében
állították: annak idején az ő telefonja is segített abban, hogy
pár kulcsszereplő megússzon egy 1980-as évek beli súlyos
aranycsempészési ügyet, amelyet az egykori mundérosok
összefüggésbe hoztak a mostani belvárosi ingatlanbotrány másik
nagy kedvezményezettjével, az utóbb Pintér Sándor
belügyminiszterrel üzletelő Rack László akkori környezetével.
A
kecskeméti Gong Rádiót működtető cégben pedig Szetlik
üzlettársa volt – Feldmájer Péter ügyvéd, izraelita vezető
mellett – a jobboldali többségű városi önkormányzat, amely
jelenleg is érdekelt a cégben, Szetlik gyermekeivel együtt. Egyik
fő támogatója volt a Fásy Ádám-féle Miss Universe Hungary
szépségversenynek – Fásy honlapja szerint a verseny “karitatív
tevékenységének”. Felesége, Pápa Marianne Szetlik halála után
újra férjhez ment, de ez a házasság is tragikus véget ért:
Kovács József operaénekes, az Interoperett vezetője Szetlikhez
hasonlóan szintén súlyos betegségben vesztette életét 2010-ben.
Szetlik
cége, a Komondor Kft. hivatalosan 1997-2013 között bérelte a
MÁV-tól a józsefvárosi bolhapiac négyhektáros területét, de
úgy kereskedő-, mint ingatlanos-berkekben köztudomású volt, hogy
már 1990 óta ő rendelkezett az állami tulajdonú ingatlannal.
Voltaképpen nem egyedül: forrásaink úgy emlékeznek, kibérelni
kapcsolatai révén képes volt ugyan a területet, a piaccá
alakításhoz (közművesítés, szilárd burkolat kialakítása,
árudák felhúzása) azonban nem volt elegendő tőkéje.
Az
első nagy pesti bolhapiacot, a rákospalotait – utóbb pedig
egyebek mellett a Kondorosi, majd a Fáy utcai piacot is –
működtető Novák Tamás vállalkozóval társultak (Novák
szerepéről a magyarországi “kínai” piacozásban a Manager
Magazin cikkezett):
Novák kiépítette a piacot, terveket készített a működtetésre,
a Komondor üzemeltetett, a hasznot pedig felezték.
Éveken
át működött a közös üzlet, piacos forrásaink szerint gondok
akkor adódtak, amikor elkezdett igazán jól menni: a kilencvenes
évek közepén évi 800 millió-1 milliárd forint körüli
forgalmat produkáltak forrásaink szerint. Ekkor jelent meg a színen
a keresztapaként utóbb elítélt Tasnádi Péter és csapata,
valamint Balaton-környéki alvilág ismert figurája, az
1997-ben kivégzett Szlávy Bulcsú és emberei. Máig vitatott, hogy
ki hívta őket a Józsefvárosba: 983 nap a Fidesz börtönében
című könyvében Tasnádi – miközben cáfolja – maga is
beszámol a híresztelésekről, amelyek szerint zsarolta Szetliket;
állítja: a néhai üzletember maga kívánt “rendet tartatni” a
telepen Tasnádiék segítségével.
A kínai
kolóniába bejáratos üzletemberek emlékezete szerint a
kereskedőknek annyira elegük lett Tasnádiék balhéiból,
pénzbehajtási módszereiből, hogy ők keresték a kapcsolatot a
Pintér Sándor későbbi belügyminiszter (és mások mellett Rack
László) által alapított Preventív-Security Zrt.-vel, de végül
nem született megállapodás.
Ráadásul
Szetlikékkel is elégedetlenek voltak – erre egy 1995-ben a
Népszabadságban megjelent riport utal, amelyben úgy jellemezték
őket kínai boltosok, hogy “kiszívják a csontjainkból a velőt
is”. A napilap idézte az Európa Hangja nevű, akkoriban
Budapesten megjelenő kínai újság publicistáját, aki szerint a
piac tulajdonosai “tetszés szerint megalázható, megnyúzható
alanyoknak” tekintik a bérlőket. A baljós konklúzió így
hangzott: “eljön egyszer a nap, amikor megfizetik ennek az árát”.
Mindeközben
a Négy Tigris kvázi enklávéként működött évtizedeken át a
városon belül, legalábbis ami például az adómorált,
számlaadási fegyelmet, védjegyek oltalmát illeti.
Érdekesek
a rokoni szálak is. Szetlik Ferenc Habony Árpád nagybátyja volt
(Szetlik nővére Habony anyja). Vagyis Rogán kerülete Habony
unokatestvéreinek érdekeltségével üzletelt, méghozzá úgy
fest, sokkal inkább Szetlikéknek kedvező módon. Habony
közismerten jó viszonyt ápol az expolgármesterrel – az Indexnek
adott minapi interjújában Rogán
is barátságként jellemzi a kapcsolatukat -, ráadásul a szintén
belvárosi Szerb utca egyik önkormányzati tulajdonú ingatlanában
életvitelszerűnek tetsző módon rendszeresen
megfordul.
Habony
rokonsága más ágon is szerepelt az ingatlankótyavetyében: volt
felesége, Kaminski Fanni a médiaigazgatója annak a WBPF
sportegyesületnek, amely Rack László fivére cégének adta át
egy Váci utcai ingatlan elővásárlási jogát.
Az
éjszaka királyai és a fess politikusok
A
2011-ben címzetes főjegyzői titulust kapott Rónaszéki
meggyanúsításáról tudósító Népszabadság-cikk szerint
az exjegyző ellen azok a hatóságok tettek feljelentést, amelyek a
budapesti éjszakai élet két, évtizedek óta ismert központi
figurája, Vizoviczki László és Portik Tamás és lehetséges
bűntársaik ellen kutakodtak.
Szetlik
özvegye, Pápa Marianne közleményben cáfolta az
ingatlanügylet kapcsán megjelent sajtóhíreket, miszerint
élettársi viszony lett volna közte és a főben járó
maffiagyilkosságok vádjával bíróság előtt álló Portik
között. E közlemény nyomán Rogán is pereket helyezett kilátásba
az őt úgymond rágalmazókkal szemben (a Habony-szállal nem
foglalkozott).
Egyrészt
párttársát, Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert cáfolta
ezzel. Kocsis történetesen a Négy Tigris piac 2013-as bezárása
kapcsán nyilatkozta a Figyelőnek: „tudom kicsoda Pápa Marianne.
(…) Azt is tudom, hogy Portik Tamás élettársa.” Ezt Rogán egy
múlt heti magyarázkodó sajtóbeszélgetésen az atv.hu
tudósítása szerint
azzal ütötte el, hogy “Máté butaságokat beszélt” – holott
az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egykori
tagjaként, illetve a rendészeti bizottság volt elnökeként Kocsis
alighanem tudta, ez esetben mit jelentenek a szavak.
Forrásaink
úgy pontosítanak, hogy az „élettárs” kifejezés nem biztos,
hogy szabatos, de valóban létezett kapcsolat Pápa és Portik
között, méghozzá olyan, ami nem is feltétlenül csak a
magánszférára terjedt ki. Adott esetben Portiknak az is
megfordulhatott a fejében, hogy gyámkodjon a módos férjei után
tekintélyes summát és pörgő üzleteket öröklő üzletasszony
befektetései körül.
Komondor Holding: ingatlanból filmiparba
A Szetlik-örökség nagyját összefogó Komondor Holding Zrt. már jó évtizede bővítgeti belvárosi ingatlanportfólióját, bár az exkluzív ingatlancsokor eddig inkább a szomszédos VI. kerületi, világörökség Andrássy úti érdekeltségekből épült.
A ma Pápa Marianne és gyermekei érdekeltségének számító vállalat 2002-ben az Andrássy út 31. szám alatt vásárolt üzlethelyiséget, amit két évnyi felújítás után férfi divatáru üzletként kezdtek működtetni. Egy 2009-es közgyűlésen Kele Miklós igazgatósági tag számolt be arról, hogy a zrt az év januárjában megvásárolt egy Andrássy út 46. alatti ingatlant, ahol felújítás után vendéglátással akarnak foglalkozni, valamint hogy az Andrássy út 29. alatti Művész Kávéháznak otthont adó ingatlant és a kávéházat üzemeltető céget is megszerezték.
2013-as cégiratok szerint a társaság érdekeltségébe tartoznak még a VI. kerületi Paulay Ede utca 29. és Székely Mihály utca 11., a VII. kerületi Dohány utca 1/A és Károly körút 3., valamint a budai XII. kerületben az Orbán tér 6. alatti ingatlanok. A cég 2013. évi beszámolója szerint összesen kétmilliárd-hétszázötvenmillió forint értékű ingatlannal rendelkezik.
Egy 2014 májusi közgyűlésen Kele a vállalkozás pénzeszközeinek 2013. évi cirka hétszázmilliós csökkenését magyarázta azzal, hogy “a Zrt. folyamatosan fektetett be az Origo Zrt.-be az elmúlt év során”. Ezt később azzal egészítette ki, hogy a Komondor Holding összesen “közel kétmilliárd forint tőkét fektetett be az Origo Zrt.-be és kapcsolódó társaságaiba 2010. évtől”.
A szóban forgó Origo Zrt. nem az ismert internetes újságot kiadó vállalat, hanem egy filmprodukciós cég. A 2007-ben bejegyzett amerikai-magyar tulajdonú Origo Film Group Zrt. 2010 májusában adta át nagy csinnadrattával Rákospalotán “Európa legmodernebb filmstúdióját”. A vállalat igazgatóságában ugyanakkor már az év decemberében feltűnt Pápa Marianne, egy 2013. szeptemberi közgyűlési jelenléti ív szerint a Komondor Holding addigra megszerezte a szavazatok többségét.
A filmes cég több szálon is közvetett kapcsolatba került az állammal. Forgatták itt a közmédia számára a Játék határok nélkül és a Simicska-érdekeltség Hung-Ister Zrt. gyártásában készülő Maradj talpon című műsorokat, de itt készült a köztévében gyorsan megbukó Marslakók című sorozat is, amit egy Jáksó László érdekeltségébe tartozó cég gyártott. A műsorvezető Kaminski Fanni révén közel áll a Szetlik-rokon Habony Árpádhoz: az Orbán Viktor Facebook-oldalát is kezelő Kaminski korábban Habonynak felesége, Jáksónak barátnője volt.
Az Origo közvetetten profitál a filmes produkcióknak járó adókedvezményből is. Ez az intézmény 2004 óta létezik Magyarországon, célja elsősorban a nemzetközi filmgyártás idecsalogatása, de magyar gyártású filmek is kaphatnak kedvezményt: az Origo- érdekeltség Origo Film Budapest Kft. gyártásában készülő Anti Social például 95 milliót. Az Origo Film Zrt. 2013-ban majd’ másfél milliárdos árbevételéhez például kétségtelenül hozzájárult, hogy náluk is forgott az állami adókedvezmények útján közvetetten 2,8 milliárd forinttal támogatott Hercules, valamint a 2,4 milliárdos kedvezményt kasszírozó Die Hard 5 és a 852 milliós 47 Ronin.
Az adókedvezmény öt százalékpontos megnövelését huszonöt százalékosra tavaly sikeresen kezdeményezte az állami Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Az intézményt már csak azért is Andy Vajna filmipari kormánybiztos köréhez szokás sorolni, mert vezérigazgatója, Havas Ágnes korábban Vajna tanácsadója volt. A korábbi producer köztudottan közel áll Habonyhoz és Rogán Antalhoz is.
Mindenesetre
nehéz például nem sejteni valamiféle együttműködést a Média
Hungary konferencia szervezőinek 2010-es kálváriája mögött,
amikor is a rendezvénynek akkor 13 éve helyet adó Club Tihany Zrt.
váratlanul azt közölte a szervezőkkel, a tavaszi időpontban a
szállodát a felek közti szerződés ellenére a Portik-közeli
Generál Média-cégcsoport ingatlankonferenciájának fogja
biztosítani.
A
Generál Média előbb azzal kereste meg Csermely Ákos főszervezőt,
hogy a helyszínt átengedik, ha a bevétel egy százalékát a Média
Hungária felajánlja egy budapesti gyermekklinikának, majd, miután
ez nem jött össze, konkurens médiakonferenciát szervezett.
A Magyar
Narancs szerint magukat
megnevezni nem kívánó személyek a Média Hungary ügyvédjét is
megkeresték: mennyit ér meg nekik, hogy továbbra is a Club
Tihanyban rendezhesse a konferenciát.
Noha
ebben az időpontban a Komondor és Pápa Marianne két gyermeke is
részvényesek voltak a Club Tihanyban, az üzletasszony a zrt
vezetésében nem vállalt tisztséget. Ez azonban éppen változóban
volt: Pápa pár hónapon belül elfoglalta a Club Tihany
elnök-vezérigazgatói posztját.
A
Generál Média-tulajdonos testvérpár Holman Endrét és Holman
Jánost azóta lekapcsolta a rendőrség, állítólag a
Portik-üggyel összefüggésben. Holmanék 2007-ben az akkor Lázár
János jelenlegi kancelláriaminiszter vezette hódmezővásárhelyi
önkormányzattal kötöttek jövedelmező üzletet: a Generál Média
Kft. 600 millió forintra értékelt reklámbannerért
jutott egy
korábbi iskolaépülethez. A vásárhelyi önkormányzatnak annyira
fázós lett a Holmanékat is érintő nyomozás, hogy a jegyző
2013-ban közleményben
tudatta:
a városnak a Holman-cégcsoport csak egy tagjához volt bármilyen
köze.
Hogyan készült?
Cikksorozatunk elsősorban dokumentumokon alapul – ezek zöme szabadon (önkormányzati előterjesztések, határozatok, jogszabályok, cégek iratai) vagy kutatási engedéllyel (állambiztonsági levéltári iratok) nyilvános, hozzáférhető. A jelen és a közelmúlt eseményeinek felderítése, az összefüggések megértése lehetetlen lett volna személyes beszélgetések nélkül – a legtöbb ilyen találkozó háttérbeszélgetésként zajlott. Az informátorok között egykori és jelenlegi kerületi, fővárosi és parlamenti politikusok, az éjszakai életben korábban és jelenleg is érdekelt üzletemberek, őket adott esetben segítő jogászok, illetve a másik oldalon: mára leszerelt/nyugalmazott, de az öt-tíz- adott esetben 20+ évvel ezelőtti kiemelt ügyekre rálátó mundérosok, bűnüldözők voltak. Mindezen felül az ismertetett esetektől független jogászok és gazdasági, elsősorban ingatlanszakértők is segítették szaktudásukkal a munkánkat. A téma érzékenysége miatt ezek a források csak azzal a feltétellel vállalták a nyilatkozatot, hogy nevük nem szerepel a cikkben.
Az érintett kulcsszereplők közül egyelőre nem sikerült elérnünk Rack Lászlót, akit hetek óta folyamatosan keresünk. Részben a cégbíróságon megadott céges és magán email-címein, illetve telefonon azon két Rack-cég titkárságán, amelynek van honlapja és elérhető telefonszáma (ezek fivére érdekeltségei) – az egyébiránt segítőkész titkársági munkatársak kérésére e cégek központi címére is emailt írtunk, egyelőre hiába. Személyesen elmentünk továbbá arra a két budai címre, ami Rack lakóhelyeként szerepel a cégiratokban. Az egyik helyen üres telek volt, a másik családi ház névtábla nélküli levélszekrényében hagytunk levelet munkatársunk elérhetőségével. Hasonló a helyzet Pápa Marianne-nal, bár az ő lakásán nem jártunk. Emaileket viszont küldtünk cégei címeire, s üzenetet hagytunk a Club Tihanyban, ahol szintén további email írására buzdított a munkatárs – ez meg is történt, válasz azonban egyelőre nem érkezett.
A
Portik-szál emlegetése nem csak a szuperfideszes
Hódmezővásárhelynek volt fölöttébb kínos, de alighanem a most
a fideszes kremlinológia szerint Lázárral nem kimondottan
bensőséges viszonyban álló Rogán egykori kerületének is az. A
Fidesz-propaganda az országgyűlési választási kampányban sok
követ megmozgatott, hogy Portikot – akivel most minden, évtizedek
óta megoldatlan maffia-bűncselekmény miatt elvitetné a balhét az
igazságszolgáltatás – a baloldalhoz kötődő bűnözőként
mutassa be.
Tényként
kezelték például
Portik és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori
vezetője 2008-as találkozóján elhangzottak közül azokat a
részeket, amelyek összejátszási kísérletre engedtek
következtetni az NBH és Portik között. Hallgattak ellenben arról,
hogy Portik a kiszivárgott jegyzőkönyv tanúsága szerint Rogánt
is megnevezte, sejteni engedte róla hogy állítólagos ismeretsége
Portik egykori albán testőrével akár kínos is lehet a jobboldal
számára.
Rádi
Antónia – Sarkadi Nagy Márton
2014.
december 20. szombat
Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!
Miközben
a miniszterelnök zéró toleranciát hirdet a korrupcióra,
családtagja sajátos versenyfeltétekkel zajló közbeszerzéseken
nyer milliárdokat: veje, Tiborcz István és annak régi üzlettársa
játszanak csikicsukit uniós forrásból megvalósuló pályázati
kiírásokkal.
Az
urizálás-vita közepén végre megszólalt valaki az Orbán
családból is: „Férjemmel
önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből
boldogulunk, saját életünket éljük.” – írjaOrbán
Ráhel Facebook-posztjában. Az üzenet feltehetőleg a lausanne-i
École Hoteliere-ben megkezdett MBA-kurzus 15
millió forintos tandíjának fedezetét firtató kérdésekre adott
válasz akar lenni: „…ellenzéki
pártok és politikusok rajtam keresztül intéztek
támadást Édesapám, Magyarország miniszterelnöke ellen”.
Ha jól
értjük, Orbán Ráhel vallomása kissé homályosan ugyan, de arra
utal, hogy azt a 60 ezer svájci frankot ne a miniszterelnökön
kérjék számon, azt férjével a saját jövedelmükből spórolták
össze.
Disclaimer: eszünk ágában sem lenne a miniszterelnök lányának vagy vejének magánügyeivel foglalkozni, ha egyrészt nem éppen arról lenne itt szó, mint például Lázár János vagy Kósa Lajos esetében. Nevezetesen, hogy egy politikus családtagjainál jelennek meg olyan vagyonok, melyeknek az eredetét a mostani magyarázatoknál valamivel meggyőzőbben kellene tisztázni; másrészt fenti közleményével épp az érintett lépett be az Orbán család vagyonosodásáról szóló diskurzusba.
Kérdés
tehát, honnét van a lausanne-i tandíj fedezete? Orbán Ráhel
közleményének egy mondata mintha arra utalna, hogy ő maga is
hozzájárult az MBA-kurzus költségéhez („Közgazdász
diplomám van, több mint 3 évet dolgoztam a szálloda iparban és
az idegenforgalom egyéb területein”).
A KSH adatai szerint tavaly
az ágazatban a szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete 145
ezer forint volt, vagyis Orbán Ráchel a keresetéből – hacsak
pályakezdőként nem volt a fizetése az ágazati átlag sokszorosa-
érdemben nem nagyon járulhatott hozzá a svájci tandíj
költségeihez.
Ha nem a
miniszterelnök finanszírozza lánya svájci tanulmányait, Ráhelnek
pedig reálisan nem lehetett ehhez elegendő jövedelme, marad az
önálló család másik tagja, Tiborcz István, mint „saját erő”.
És valóban: a nyilvánosan hozzáférhető adatokból az látszik,
hogy az ifjú férj bevételeiből akár több svájci MBA-kurzus
költségeire is futná.
Közpénz
és közvilágítás
Tavalyi
cikkünkben bemutattuk a
Tiborcz István tulajdonában álló cég, az E-Os Innovatív Zrt.
(később Elios Zrt.) bevételeinek robbanásszerű növekedését: a
cég 2009-ben 8,4 millió forint árbevétel mellett 2 millió forint
adózott eredményt ért el. 2010-ben a Közgép Zrt. energetikai
cége meghatározó részesedést szerzett Tiborczék cégében;
ebben az évben az árbevétel 686 millió forintra ugrik, 2011-ben
pedig már 3 milliárd fölött van – vagyis a cég bevétele a két
évvel korábbinak a háromszázhatvanszorosára nőtt: ilyen
növekedést a rendszerváltás óta az E-Os Zrt-n kívül talán
csak a Mészáros és Mészáros Kft. produkált.
Ez a
látványos prosperálás – akárcsak az anyacég Közgép esetében
– a közbeszerzéses piacon bontakozott ki: az E-Os Innovatív Zrt.
bevételeinek túlnyomó része különböző uniós finanszírozású
energetikai projektekből származik.
Hogy
milyen trükkökkel lett egy se tapasztalattal, se tőkével, se
megfelelő humánerőforrással nem rendelkező vállalkozásból két
év alatt piacvezető például a megújulóenergia-termelésben,
tavaly arról is beszámoltunk.
Egy biztos: a cég sikerében feltűnően aktív szerepet játszott a
Közbeszerzési Döntőbizottság – a KD elnöke pedig ez év
tavaszáig az a Kövesdi Zoltán volt, aki 2011 őszén még Közgép
felügyelőbizottságában ült.
2013-ban
viszont megtörni látszott a lendület: a bevétel az előző évi
40 százalékára esett vissza, az adózott eredmény pedig alig 20
millió forint lett. A cégadatok szerint ebben az évben a Közgép
energetikai cége már nem volt tulajdonosa a nevét időközben
Elios Innovatív Zrt-re módosító vállalkozásnak, a részvényeken
fele-fele arányban osztozott a Green Universe Kft. és a Green
Investments & Solutions Kft.
Ez utóbbi
a megalakulás óta meghatározó részvényes volt a társaságban,
tulajdonosa a pécsi illetőségű Hamar Endre, akinek Tiborczcal
közös vállalkozása is volt, az időközben IBC Projekt Kft-nek
átnevezett Hamar & Tiborcz Kft. Három héttel az országgyűlési
választások után, 2014. április 30-án azonban Tiborcz
megvásárolta Hamartól a Green Investments-t, így újra ötven
százaléknyi tulajdona lett az Elios Zrt.-ben – és a cég újra
szárnyalni kezdett.
Újabb
diadalmenet
A
közbeszerzési adatokból az látszik, hogy Tiborcz István
tulajdonszerzésével visszatérnek a régi szép idők: az Elios
Innovatív Zrt. 2014-ben összesen 2,9 milliárd forint értékű
közbeszerzést nyert el – ezekből 1,9 milliárd forint értékű
szerződést Tiborcz István áprilisi, tulajdonosi visszatérése
után kötöttek. A közbeszerzések adatait a táblázat
foglalja össze.
szerződéskötés
időpontja
|
kiíró
|
pályázat neve
|
Szerződés nettó
összege
|
||
2014. 02.25
|
Hévízi Önkormányzat
|
közvilágítás
korszerűsítése; KEOP-5.5.0/A
|
132, 7 mFt
|
||
2014. 02.26.
|
Balatonfüredi Önkormányzat
|
közvilágítás
korszerűsítése KEOP-5.5.0/A
|
212,9 mFt
|
||
2014.04.22.
|
Kecskeméti Önkormányzat
|
Közvilágítás
korszerűsítése KEOP-5.5.0/A
|
704,1 mFt
|
||
2014.05.15
|
Szekszárdi Önkormányzat
|
Közvilágítás
korszerűsítése KEOP-5.5.0/A
|
548,4 mFt
|
||
2014.08.08.
|
Dunaújvárosi Önkormányzat
|
helyi stadion színes tv-s
közvetítésre alkalmas pályavilágításának megvalósítása,
korszerűsítése
|
92 mFt
|
||
2014.08.19.
|
Mezőhegyesi Önkormányzat
|
Közvilágítás
korszerűsítése KEOP-5.5.0/A
|
135,6 mFt
|
||
2014.08.28.
|
Széchenyi István Egyetem
|
fotovoltaikus rendszerek
kialakítása KEOP-2014-4.10.0/K
|
149,8 mFt
|
||
2014.09.19.
|
Soproni Önkormányzat
|
közvilágításKEOP-5.5.0/A
|
41,9 mFt
|
||
2014.10.02.
|
Hatvani Önkormányzat
|
közvilágításKEOP-5.5.0/A
|
228,1 mFt
|
||
2014.11.05.
|
Kalocsai Önkormányzat
|
közvilágításKEOP-5.5.0/A
|
409,5 mFt
|
||
2014. 11.05.
|
Bácsalmási Önkormányzat
|
közvilágításKEOP-5.5.0/A
|
112,7 mFt
|
||
2014,11.07.
|
Bicskei Önkormányzat
|
közvilágításKEOP-5.5.0/A
|
86,5 mFt
|
||
2014. 12. 08.
|
Óbudai Egyetem
|
Fotovoltaikus rendszer
telepítése
|
102,5 mFt
|
Az
adatokból az is egyértelműen látszik, hogy a pályázati sikerek
nagy része, 2,1 milliárd forintnyi szerződés egyetlen kiírásnak
köszönhető. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012 végén kiírt
energiatakarékossági célú tenderének (KEOP
5.5.0./A/12-2013), amelyen többek közt önkormányzatok
pályázhattak közvilágítás-korszerűsítési projektekkel.
A nyertes
önkormányzatok esetenként milliárdhoz közelítő összegeket
kaptak a projektre – az ilyenkor szokásos menetrend szerint
megbíztak egy céget a műszaki előkészítéssel és az elnyert
pályázati keretre a kiírás elkészítésével. Ezek az
előkészítésre vonatkozó megbízások jellemzően tízmillió
forint alatti szerződések, és ritkán kerülnek a figyelem
középpontjába – holott a közbeszerzési korrupció
szempontjából az egész pályázati folyamat legkockázatosabb
elemei közé tartoznak a kiírást előkészítő cég és a későbbi
győztes esetleges összejátszása miatt.
Az
Elios Innovatív Zrt. egy másik KEOP-os programban is tudott nyerni.
A 100 százalékos támogatásintenzitású programban “Fotovoltaikus
rendszerek” kialakítására lehetett pályázni. A megbízást az
Elios Zrt. hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos
eljárásban nyerte el, mivel a beruházás értéke 17 ezer forint
híján nem érte el a 150 millió forintos értékhatárt – e
fölött már nyílt eljárást kellett volna lefolytatni.
Összességében
a fenti két programból 2,3 milliárd forint került a
miniszterelnök vejének érdekeltségéhez. A
közvilágítás-korszerűsítés projektben nyertek Bicskén is –
itt nyert földeket a botrányos állami földbérleti pályázatokon
Tiborcz István testvére, Tiborcz Eszter úgy, hogy négyből
négyszer a szubjektív szempontoknak köszönhetően előzte
meg versenytársait. A
Bicskei Önkormányzat novemberben 86 millió forint értékű
szerződést kötött a közvilágítás korszerűsítésére az
Elios Innovatív Zrt.-vel.
Orbán
vejének érdekeltsége nem maradhatott ki a stadion-bizniszből
sem: Dunaújváros önkormányzatától kapott 92 millió forint
értékű megbízást a
helyi stadion „színes
tv-s közvetítésre alkalmas pályavilágításának
megvalósítására, korszerűsítésére”.
Baráti
pályázatokon tarol
Szekszárd
Megyei Jogú Város önkormányzata 2012. november 30-án bízta
meg Hamar
Endre cégét, a Sistrade Kft-t a a KEOP-os
közvilágítás-korszerűsítési pályázat kiírásához szükséges
műszaki dokumentáció előkészítésével – vagyis a kiírás
pontos műszaki tartalmát lényegében Hamar cége határozta meg. A
Sistrade által kidolgozott pályázaton pedig aztán az Elios lett
abefutó a
maga 548 millió forintos ajánlatával.
Itt
még a projekt utóéletéből is jutott valamennyi a Sistrade-nek:
havi bruttó 487 ezer forintért ők fogják karbantartani a
korszerűsített közvilágítást.
Mezőhegyes
városával nettó 135 millió forint
értékben szerződött augusztusban
az Elios – a közvilágítás állapotfelmérését és a pályázati
előkészítést itt is a Sistrade végezte.
Kalocsa Város Önkormányzata idén novemberben 409 millió forint
értékben szerződött a
KEOP 5.5.0./A/12-2013 keretében Tiborcz cégével – a pályázat
előkészítését a 2013 januárjában kötött szerződésalapján
szintén a Sistrade Kft. végezte.
A
hévízi projektben egészen nyilvánvaló a dolog abszurditása: a
város által kiírt 130 millió forint értékű pályázat
előkészítésében részt vett Hamar Sistrade-je – a meghívásos
tender megnyerésekor pedig Hamar még formálisan is tulajdonosa
volt a Green Investments Kft-n keresztül a nyertes Elios
Zrt-nek is– vagyis azon a pályázaton nyert Hamar egyik cége 130
milliót, amelynek előkészítését korábban egy másik cége
bonyolította. (A hévízi szerződést nem találtuk meg, de a
Sistrade Kft. referenciái közt -„Közvilágítás állapotfelmérés
és energiatakarékos korszerűsítési javaslat készítése” ott
szerepel Hévíz is.)
Összességében
tehát 2014-ben legalább nettó egymilliárd forint értékben nyert
Tiborcz István Elios Innovatív Zrt.-je olyan közbeszerzéseket,
amelyeknek az előkészítését – ideértve a pályázati
dokumentáció elkészítését is – Hamar Endre Sistrade Kft-je
végezte. Hamar április végéig a Green Investments Kft-n keresztül
ötven százalékban tulajdonosa volt az Eliosnak. Április végén
pedig Tiborcz vásárolta be magát a Green Investments Kft.
megszerzésével az Elios-ba.
Még több cikk Tiborczékról
Tiborcz István bátyja a NAV informatikai főosztályvezetője lett
Talpalatnyi föld VI.: Tiborcz most nem panaszkodhat
Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Újabb érdekes nyertesek az NFÜ gyalázatos naperőműtenderén
Szegedi naperőmű: Bíróság elé citálja Orbán vejét egy átvert alvállalkozó
Aszfaltozás az Orbán-lagzi előtt: Szokásos Eljárás, vagy kátyúmutyi?
Narancsbőr – Ferenczi Krisztina új könyve az Orbán-vagyonokról, részlet
Készséggel
elhihetjük tehát, hogy Orbán Ráhel tandíját tehát nem a
miniszterelnök állta – ez nem is nagyon jönne ki a fizetéséből.
Elhihetjük azt is, hogy a vonatkozó költségeket a „saját lábon
álló önálló család”, azaz a férje fizette. Önmagában még
az sem lenne feltétlenül probléma, hogy a huszonéves Tiborcz
Istvánnak a semmiből lett cége milliárdos bevételeit évek óta
kizárólag állami-önkormányzati megrendelésekből szerzi – bár
a mai magyar közviszonyok alapján a miniszterelnök vejével
kapcsolatban itt azért már támad némi kétség.
Az
viszont az erkölcsi aggályokon is túlmutató kérdéseket vet fel,
hogy ezeknek a megrendeléseknek a harmada olyan közbeszerzéses
pályázatok eredményeképp jön létre, amely pályázatokat a
nyertes cég korábbi tulajdonosának egy másik cége készítette
elő és írta meg. (Az a legkevesebb, hogy komoly versenyelőnyt
jelenthetett, hogy e sajátos személyi összefonódás révén olyan
bennfentes információk juthattak a nyertes birtokába, amelyekkel a
konkurens pályázók nem rendelkeztek.) Ráadásul Hamar és Tiborcz
egymást váltva tulajdonosok az Eliosban illetve előtársaságaiban,
illetve közös vállalkozásuk is volt az elmúlt években.
Az tehát
nem kétséges, hogy a profit, amelyből Orbán Ráhel Svájcban
tanul, közpénzből bonyolított ügyleteken keletkezett nyereség. A
fentiek alapján pedig úgy látszik, Orbán Viktor veje olyan
pályázatokon tett szert erre a nyereségre, amelyeket az
üzlettársa cége készített elő.
Becker
András – Oroszi Babett
Ajándékozz Átlátszó-előfizetést karácsonyra!
Vegyél Átlátszó-előfizetést ajándékba! Az összeget te határozod meg, cserébe egy csinos vouchert adhatsz át, mi pedig kérlelhetetlenül folytatjuk a munkánkat jövőre is. Részletek: atlatszo.hu/karacsony
Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!
Vida
Ildikó – aki már az első Orbán-kormányban is volt adóhatósági
elnök – két héttel 2010-es APEH-elnöki kinevezése után
szabadult meg máriaremetei házától. Az APEH élére a miniszteri
bejelentés szerint 2010. június 28-án nevezték
ki ,
majd július 7-én – egyébként a NAV létrehozását
irányító kormánybiztossá való újabb kinevezése napján –
adta el a háromszintes, 689 négyzetméteres telken álló épületet
a Közgép ingatlanfejlesztő cégének.
A budai
elit környéken elhelyezkedő telek a ’80-as évektől egy
magánszemély és a III. kerületi Tanács tulajdonában állt.
1999-ben a tulajdonjog felerészben Halasi Tibor, felerészben pedig
Vida Ildikó tulajdonába került. A már akkor is az adóhatóság
elnöki tisztségét betöltő Vida egy évvel később cserével az
ingatlan kizárólagos tulajdonosává vált. Ő volt a tulajdonos
abban az időszakban is, amikor a cégtisztségei kapcsán a
cégjegyzékbe bejegyzett címeként is a Tamara utca 19. szerepelt.
Tulajdonostársa,
Halasi Tibor neve a Fidesz-kormányok alatti állami cégvezetők
közt tűnik fel. 1998. szeptember 30-tól 2002 júliusáig az
Antenna Hungária Zrt. igazgatósági tagja volt, de az MFB Zrt.
felügyelő-bizottságában is tag volt 1998 októbere és 1999
novembere közt, majd 2011 szeptemberében visszatért ebbe a
pozícióba. 1998 és 2002 között még az – azóta megszűnt –
Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.
vezérigazgató-helyetteseként is dolgozott a Céginfó.hu adatai
szerint.
A Tamara
utca 19-es szám alatti ingatlan teljes tulajdonát a tulajdoni lap
szerint 2010. július 7-i dátummal vette meg a Közgép-
Ingatlanfejlesztő Kft. Ez a cég a Simicska Lajos tulajdonában
lévő, közpénzekkel jelentős mértékben felpumpált KÖZGÉP
Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt, illetve Németh Miklós
Közgép-vezérigazgató tulajdonában áll.
Vida
Ildikó – a többi vezető közszolgálati tisztviselőhöz
hasonlóan, azaz nem nyilvános tartalommal –rendszeresen
vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az első vagyonnyilatkozatának
benyújtására a 2010-es APEH-elnöki kinevezés után történetesen
éppen harminc napja volt, így ennek már nem feltétlenül kellett
tartalmaznia a Tamara utcai házat, viszont az adásvételből
származó jövedelemnek a következő évek bevallásaiban elvileg
meg kellett jelennie.
Hogy
reális, a piaci árnak megfelelő értéken jelent-e meg, azt
legfeljebb a munkáltatói jogokat gyakorló Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter tudná megmondani, de ő is csak akkor,
hogyha Vida Ildikó esetében a törvényes forrásból származó
jövedelemmel nem magyarázható vagyongyarapodást érzékelne, és
ezért vagyongyarapodási vizsgálatot indítana. Egy ilyen vizsgálat
egyébként szélsőséges esetben adóhatósági vagyongyarapodási
vizsgálathoz is vezethet, bár emiatt a legkevésbé valószínűleg
Vida Ildikónak kell izgulnia.
Ingatlanhirdető
oldalakon egyébként nem bukkantunk sok Tamara utcai találatra, de
a meglévőkből azt láthattuk, hogy 300 és 500 000 forint
közti négyzetméteráron találhatóak lakások a környéken. Vida
Ildikó volt háza jelenleg elhanyagolt, kertje gazos, nem úgy néz
ki, mintha gyakran járna ott valaki.
Halász
Áron
Ha
tetszett a cikk, szavazz
az Átlátszó Blogra a Goldenblogon!
További cikkeink a kitiltási botrányról
Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben
Miért pont a NAV kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe?
A rejtélyes 7750: diszkrét és drasztikus
Titok Vida Ildikó NAV-elnök szakmai önéletrajza
Szegény Vida Ildikó kabátlopási ügybe keveredett
És ő a nemzetközi szóvivőnk. Eh?!
Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat
Andrew
G. Vajna magyarországi érdekeltségeit vizsgálva az Átlátszó
egy meglehetősen terebélyes, offshore-cégekkel teletűzdelt
céghálót talált, a filmipari kormánybiztoshoz jelenleg
legkevesebb hét offshore cég köthető, melyek összesen tíz
vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Offshore hátterű a
Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft., a filmforgalmazással
foglalkozó Intercom Zrt., a kaszinókoncesszió-nyertes Las Vegas
Casino Kft., és részben a Byblos divatházat üzemeltető Sport &
Fashion Kft. is. Maga Andy Vajna tulajdonosként egyetlen magyar
cégben sem szerepel, a láncban fölöttük álló luxemburgi,
amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő
nevébe botlunk.
A
2010-es kormányváltás után Andrew G. (Andy) Vajna bejelentette:
mivel filmipari kormánybiztossá nevezték ki, ezért lemondott
a filmes érdekeltségeiről.
A kormánybiztossá avanzsált nagyvállalkozó nyilatkozataiból
azonban arra lehetett következtetni, hogy ezután sem marad jól
menő vállalkozások nélkül.
Vajna
2010-ben, a
Világgazdaságnak adott interjújában több
céget is sajátjaként emlegetett. Arra a kérdésre például, hogy
mint a Nobu társtulajdonosa, mennyi pénzt fektetett a Kempinski
szállodában működő luxusétterem létrehozására, a következőt
válaszolta:
“Konkrét összeget nem mondanék, de dollármilliókról van szó, és számításaim szerint három-négy év alatt térülhet meg a beruházás. Azt vallom egyébként, hogy az üzleti befektetésekkel hosszabb távon mindenképpen jobban lehet keresni, mint ha bankba tenném a pénzemet vagy tőzsdéznék, ennek megfelelően az elmúlt években folyamatosan kerestem a vállalkozási lehetőségeket.”
Ugyanebben
az interjúban Vajna a Byblos és a Cavalli luxusruházati üzleteket
is úgy emlegette, mint a sajátjait:
“Úgy gondoltam, Budapest megérdemli, hogy itt is olyan kínálat legyen, mint bármely nyugat-európai nagyvárosban, emellett a fizetőképes kereslet is kialakult a luxusruházati cikkek iránt. Ennek fényében franchise-megállapodást kötöttem 2007-ben az olasz Swinger Internationallel, és megnyitottam a Byblos divatházat a Deák Ferenc utcai Fashion Streeten, az erre a célra létrehozott cég portfóliója 2008 novemberében a Roberto Cavalli üzlettel egészült ki.”
Ugyanitt
mondta azt is, hogy
“A Las Vegas Casino teljes egészében a saját tulajdonom.”
A valóság
azonban az, hogy Andrew G. Vajna magánszemélyt közvetlenül
egyetlen magyar cégben sem találjuk meg tulajdonosként, egyedül a
Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft.-ben volt
üzletrésze 2002-ig. A kormánybiztos magyar érdekeltségeit
vizsgálva ehelyett egy többlépcsős, offshore cégekkel
teletűzdelt céghálót találtunk, amelynek a végén valóban Andy
Vajna van, de nem mint tulajdonos, hanem mint “felügyelőbizottsági
tag”, vagy mint “elnök”. Azt tehát továbbra sem tudhatjuk
biztosan, hogy ezekben a vállalkozásokban ki vagy kik a valódi
tulajdonosok.
Az
Andy Vajnához köthető vállalkozások listája (Research: D.
Kovács Ildikó)
Az
Andy Vajnához köthető cégháló legszerteágazóbb csoportját a
Curacao-n bejegyzett Magyar Enterprises C.V. érdekeltségei
alkotják. A Magyar Enterprises C.V., ahogy
a 444 is megírta,
a szintén offshore, ugyanúgy Curacao-n bejegyzett Valdi Corporation
N.V.-n keresztül köthető Vajnához. A Magyar
Enterprises (PDF) “managing
directora” a Valdi
Corporation (PDF),
melynek “supervisory directora”, azaz felügyelőbizottsági
tagja Andrew G. Vajna.
A
céginfo.hu adataiból, valamint a luxemburgi, curacao-i, és a
nevadai cégadatbázisok adataiból kiderül, hogy a Magyar
Enterprises C.V.-nek Magyarországon összesen 9 érdekeltsége van:
közvetlenül az övé a 444 által is említett, filmforgalmazással
foglalkozó Intercom Zrt., valamint a Nobu luxuséttermet üzemeltető
Buno Kft. is.
Az
Intercom Zrt.-n keresztül pedig a Magyar Enterprises C.V.-nek
részesedése van a fent említett két luxusruházati cégben (Sport
& Fashion Kft., RC Fashion Kft.), továbbá az Intercom European
Film Distribution Kft.-ben, a Közraktár 4 Kft.-ben és a Gibs
Kft.-ben is.
A
leányvállalatok sora azonban itt nem ér véget, sőt. A nemzetközi
cégadatbázis a Magyar Enterprises leányvállalatai között
sorolja fel a hollandiában bejegyzett Magyar Gaming Management B.V.,
továbbá a luxemburgi Las Vegas Casino s.a.r.l. nevű cégeket.
A
Magyar Gaming Managementet 2000-ben, a Szerencsejáték Zrt.
Tropicana névre keresztelt kaszinójának megnyitásakor a terem
sikeres működtetését biztosító szakmai partnerként mutatták
be. Az indulás alkalmából tartott sajtótájékoztatón –
a Magyar Nemzet szerint – Andy
Vajna mint a Magyar Gaming tulajdonosa jelent
meg.
“Sajtótájékoztatón mutatták be a főváros új kaszinóját, a Tropicana Casinót. Az 1990-es évek elején Budapest területére játékkaszinó üzemeltetésére kiadott koncessziós engedélyek egy kivételével ez év január elsején lejártak, ezért még a múlt évben pályázatot írt ki a pénzügyminiszter két játékkaszinó koncessziós üzemeltetésére. Az egyik pályázatot Magyarország legnagyobb szerencsejáték-szervezője, az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. nyerte meg. Az elmúlt tíz évben a részvénytársaság ilyen típusú portfóliói nem voltak nyereségesek. A koncesszió megnyerése után döntöttünk úgy, hogy társat választunk a színvonalas éjszakai szórakozóhely üzemeltetéséhez, az ideális partnert a Magyar Gaming Management N. V.-ben találtuk meg” – írta 2000-ben a Magyar Nemzet.
A
nemzetközi cégadatbázisban a Magyar Enterprises leányvállalataként
számon tartott Las Vegas Casino s.a.r.l. neve legutóbb a
kaszinókoncessziók kiosztásakor merült fel. Ez a luxemburgi cég
ugyanis a 100 százalékos tulajdonosa a budapesti koncessziókat
elnyerő, hasonló nevű Las Vegas Casino Kft.-nek. Ugyanezt
állította Andy Vajna is abban az
átláthatósági nyilatkozat-féleségben (PDF),
amit a koncessziós szerződéshez nyújtott be.
Ebben
a nyilatkozatban Vajna azt mondta, hogy a Las Vegas Casino s.a.r.l.
100 százalékban egy bizonyos AV Investments s.a.r.l. nevű
luxemburgi cégé. Az Orbis nemzetközi cégadatbázis szerint
viszont a Las Vegas Casino s.a.r.l. (PDF) a Magyar Enterpriseshez is
köthető, hiszen a 2014
májusi cégadatok (PDF) ennek
a cégnek a leányvállalataként tüntetik fel.
Az
Átlátszó lekérte a a luxemburgi cégközlönyben megjelent
társasági közzétételeket is, amelyek alapján 2014 áprilisa
előtt a Las Vegas Casino s.a.r.l. két tulajdonosa közül az
egyik valóban a Magyar Enterprises volt (a másik tulajdonos pedig a
Magyar Gaming Management B.V.), ám ez a cég április elsején
eladta a részesedését az AV Investments s.a.r.l.-nek. A Las
Vegas Casino s.a.r.l. története a luxemburgi cégközlönyben
megjelent társasági közzétételek alapján a következő:
1. 1999.09.02. – Létrejön a LAS VEGAS CASINO S.A. (Société Anonyme) 35 ezer USD alaptőkével. Tulajdonosok ekkor: MEESPIERSON TRUST (LUXEMBOURG) S.A., egy részvény, MAGYAR ENTERPRISES C.V. 17499 részvény.
2. 2000.07.21. – A cég átalakul LAS VEGAS CASINO, S.à r.l. (Société à responsabilité limitée)-vé. Az alaptőke összegének érintetlenül hagyásával az 17500 részvényből 1000 részvény lesz.
3. 2005.05.06 – A cég közli, hogy tulajdonosai ebben az időpontban: MAGYAR ENTERPRISES C.V. (999 részvény), MAGYAR GAMING MANAGEMENT B.V. (egy részvény).
4. 2014.04.01. – A Magyar Gaming Management BV és Magyar Enterprises CV is eladja a teljes részesedését az AV Investments S.à r.l.-nak.
Így lett
áprilisban a Las Vegas Casino s.a.r.l. tulajdonosa az AV Investment
s.a.r.l nevű cég. A tulajdonosi lánc viszont itt még nem ér
véget, hiszen az AV Investments s.a.r.l.-nek szintén van egy
tulajdonosa, mégpedig Andy Vajna átláthatósági nyilatkozata
alapján egy magyar cég, az azonos nevű AV Investments Kft.
A
társaságot 2014-ben hozták létre, ügyvezetője Andy Vajna, de a
tulajdonos itt sem ő személyesen, hanem 90 százalék-ban a
delaware-i bejegyzésű AGV Investments LLC, 10 százalékban pedig a
nevadai Airborne Charter Inc. nevű offshore cégek.
Ha nagyon
le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor tulajdonképpen ők azok
a háló végén, akik megnyerték a magyar kaszinókoncesziókat.
Ennek a többlépcsős, bonyult céghálónak a végén pedig tényleg
Vajna áll, de az továbbra sem biztos, hogy tulajdonosként.
A
cégadatok alapján annyit lehet tudni, hogy Vajna az Airborne
Charter (PDF) elnöke,
igazgatója, továbbá, hogy az AGV Investments LLC mögött egy
szintén a filmipari kormánybiztoshoz köthető “revocable trust”
áll. Ezt, ahogy a Népszabadság
megírta,
hivatalosan “visszavonható bizalmi vagyonkezelésnek” fordítják.
Az viszont nem derül ki, hogy ennek a trustnak ki a
kedvezményezettje, azaz ki részesül a vagyonkezelésből származó
eredményekből. Szakértők szerint ezt kizárólag a trust alapító
okiratából lehetne megtudni, ám ez rendszerint titkos. Tehát, bár
a céges lánc végén Vajna áll, a koncessziós szerződésben
fellelhető nyilatkozatból nem derül ki, hogy saját maga vagy
esetleg valaki más javára jár el.
Összességében
tehát Andrew G. Vajnához jelenleg legkevesebb hét offshore hátterű
cég köthető, és ezeken keresztül tíz olyan magyar vállalkozás,
amelyek közül többről úgy beszélt, mintha a sajátja lenne, és
többen megfordult ügyvezetőként is. Mindezek fényében különösen
érdekes, hogy vajon miért is bújtatja ezeket a vállalkozásokat
az általunk feltárt komplex és gyakran változó offshore cégháló
mögé?
Cikksorozatunk
következő részében annak járunk utána, mennyi adót fizetnek
Magyarországon az Andy Vajnához köthető vállalkozások.
Oroszi
Babett
Korábbi cikkeink a filmipari kormánybiztosról
Nem fedi a valóságot Andy Vajna kaszinóvállalkozásának átláthatósági nyilatkozata
3,5 millió forintba került Andy Vajna titkos berlini bulija
Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére
Andy Vajna is pórázon rángatja Magyarország kormányát
Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen
Független
ember vagy?
Ha
lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az
a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4
ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók
itt!
Vadászháza épült Semjénéknek Gánton
Azt
mindenki tudja, hogy Semjén Zsolt imád vadászni. De hogy énektanár
felesége, idős édesanyja és évtizedek óta Stockholmban élő
bátyja is osztozik ebben a szenvedélyben? Mi is
meglepődtünk. Kíváncsiak lettünk, hogy a
miniszterelnök-helyettes énektanári munkája mellett
egyházzenészként tevékenykedő felesége milyen jövedelemből
vett telket, és épített rajta szép nagy vadászházat Gánton.
Fejér
megyében, Felcsúttól csupán néhány kilométerre fekszik Gánt,
egy festői szépségű falucska a Vértes lábánál. A település
neve 1999-ben vált közismertté: ekkor írta
meg az
ÉS, hogy miképp használták fel a Fidesznek állami tulajdonból
juttatott székház eladásából származó pénz egy részét Orbán
Győző gánti bányaipari vállalkozásával, a Dolomit Kft-vel
kapcsolatos tranzakciókhoz. Azt viszont már kevesebben tudják,
hogy Gánton van annak a vadásztársaságnak is a székhelye,
amelynek a KDNP-t vezető Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az
elnöke. És van itt egy családi ház is, amely a Semjén-család
egyes tagjainak tulajdona – azzal a megszorítással, hogy a gánti
ingatlan vonatkozásában Semjén Zsolt szigorúan nem értendő bele
a családba: nemhogy nem tulajdonosa, de még csak nem is
haszonélvezője a háznak, legalábbis a tulajdoni lap tanúsága
szerint.
Elmentünk
Gántra, és ha már ott jártunk, megnéztük a Dolomit Kőbányászati
Kft. telephelyét – impozáns bányaipari komplexumot találtunk.
Megkerestük a faluban a Vértes Vadásztársaság székhelyének
otthont adó ingatlant – ennek a vadásztársaságnak az elnöke
Semjén Zsolt. A szépen rendben tartott épülettől mindössze pár
lépésre, az utca túloldalán található az a gondozott, kerti
tavacskával, sütödével és hatalmas faszoborral ékesített
telken álló új építésű jókora lakóház, melynek
kerítéskapuján a Semjén név szerepel, méghozzá kétszer is.
Igaz, egyik sem Semjén Zsolté – ami abból a szempontból rendben
is van, hogy a szalonkarajongó miniszterelnök-helyettes
vagyonnyilatkozatában nem található gánti ingatlan.
Ugyanakkor
az épületet az általunk megkérdezett helyiek egytől-egyig Semjén
Zsolt házaként emlegették, mondván, gyakran látják itt a
miniszterelnök-helyettes urat. Arra a kérdésre, hogy akkor a
vadászházként emlegetett ingatlan névtábláján miért a család
más tagjainak neve szerepel, a helyiektől nem kaptunk választ.
Pedig minden körülmény Semjén Zsolt vadászszenvedélyét látszik
kiszolgálni: az ingatlan előtt földút vezet az erdőbe, illetve
az erdő szélén álló vadlesek felé; vele szemben áll a
vadásztársaság székháza; magán a telken nincs egyetlen
gyümölcsfa, egyetlen bokor vagy virágágyás sem, semmi, ami a
hagyományos víkendtelek szerves tartozéka szokott lenni, vagyis az
ingatlan láthatólag nem a hétvégi rekreációs célú
kertészkedést szolgálja. Ez alapján logikus lenne azt
feltételeznünk, hogy a névtáblán szereplő családtagokat is a
vadászszenvedély köti Gánthoz.
Csak hát
nehéz ezt a – gánti ingatlanban manifesztálódó
– szenvedélyt a földhivatali nyilvántartás szerinti
tulajdonosokról és haszonélvezőkről feltételezni. Például
Semjénné Menus Gabrielláról, aki az orsolyita nővérek
tulajdonában lévő (ám a ferencesek által fenntartott) Szent
Angéla Általános Iskola és Gimnázium énektanára; hasonlóképp
a miniszterelnök-helyettes 82 éves édesanyjáról, vagy évtizedek
óta Stockholmban élő bátyjáról. Velük ellentétben Semjén
maga többször hangoztatta, hogy gyerekkori, a későbbi
vadászszenvedélye kialakulásában döntő jelentőségű élményei
kötik a faluhoz. Tegyük hozzá, Semjén a faluban közkedvelt
személy: a helyiek nemcsak azt mondták el, hogy a
miniszterelnök-helyettes úr gyakran látogat a faluba, rendszeresen
jár a környező erdőkbe vadászni; hanem azt is, hogy nagyon sokat
segít a településnek, legutóbb például a jótékonysági
futóverseny fővédnöke volt.
A
földhivatali nyilvántartás szerint Semjénné Menus Erzsébet
2011.szeptember közepén vásárolta az 1932 négyzetméteres gánti
telket, amelyre idén március elején jegyezték be a házat; hitel
nincs az ingatlanon. Kíváncsiak lettünk, hogy a
miniszterelnök-helyettes életrajza szerint
énektanári munkája mellett egyházzenészként tevékenykedő
felesége milyen jövedelemből vette a telket, és építette rajta
ezt a szép nagy házat – az ingatlan értéke a környékbeli árak
alapján valahol 30 és 45 millió forint között lehet.
Kérdéseinkkel megkerestük tehát Semjén Zsoltot – íme a
válasz:
„Tisztelt Asszonyom!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrhoz intézett megkeresésére az alábbi választ adjuk: A gánti ingatlan három család: Semjénné Menus Erzsébet tulajdonában, illetve Georg Semjén-Vécsey (Svédország) és Dr. Semjén Miklósné ingyenes használatában van. Az ingatlan felépítéséhez a fedezetet a három család együtt biztosította. Ezért Georg Semjén-Vécsey részére Semjénné Menus Erzsébet családja lemondott teljes családi örökségéről 2011-ben kelt szerződésben, illetve közjegyzői okiratban Georg Semjén-Vécseynek és Dr. Semjén Miklósnénak ingyenes használati jogot biztosított az ingatlanra. Az ingatlan 176 négyzetméter, amelyet heti rendszerességgel használnak. Megemlítem, hogy mindhárom család nemzedékek óta – mintegy fél évszázada – szorosan kötődik a kis vidéki településhez.”
Még
mindig nem láttunk tisztán a vásárlás és építés forrásait
illetően, ezért újabb kérdésekkel fordultunk a
miniszterelnök-helyetteshez. Leginkább azt szerettük volna
megtudni, hogy mi az oka annak, hogy a Semjén-ágról érkező
családi örökség előre megkapott része nem a majdani örökös
Semjén Zsolt, hanem a felesége nevére került, illetve pontosan
milyen értéket képviselt ez az örökség; továbbá, hogy a felek
– Semjénné asszony, dr. Semjén Miklósné, valamint Georg Semjén
– milyen arányban, mekkora összegekkel járultak hozzá az
építkezés költségeihez. Megkérdeztük azt is, hogy az elmúlt
esztendőben hányszor fordult meg az ingatlanon Semjén Zsolt és
szűkebb családja, valamint édesanyja és Stockholmban élő
bátyja; ezen kívül pedig felvilágosítást kértünk a család
Gánthoz való „mintegy fél évszázados, szoros” kötődéséről,
mivel ilyesmiről Semjén Zsolt életrajzaiban nem olvashattunk. Erre
a levelünkre azonban már csak az alábbi szűkszavú válasz
érkezett:
„Tisztelt Asszonyom!
A kérdezettekre az alábbi választ adjuk: Semjén Zsolt és felesége értelemszerűen házassági vagyonközösségben van. Georg Semjén-Vécsey részére történt örökségről való lemondás egy budai lakásingatlan vonatkozásában történt, még a ház építése előtt, 2011-ben. Az ingatlan természetesen szerepel Semjénné Menus Erzsébet hozzátartozói vagyonnyilatkozatában. A Semjén Zsoltra vonatkozó vagyonjogi kérdésekre – az átláthatóságot biztosítandó – már az előzőekben válaszoltunk, a további kérdéseik már olyan személyek vagyonára és magánéletére vonatkoznak, akik nem közszereplők.”
Van tehát
egy sokmilliós értékű ingatlan, amely egyértelműen az egyik
magas közjogi méltóság nem is palástolt szenvedélyét látszik
kiszolgálni. Ennek az ingatlannak, amit a beszámolók szerint
heti-kétheti rendszerességgel használ, és amit a helyiek
egyértelműen az ő házának tekintenek, a miniszterelnök-helyettes
a tulajdoni lap szerint se nem tulajdonosa, se nem haszonélvezője,
így értelemszerűen nem is szerepel a vagyonnyilatkozatában.
Nem
világos ugyanakkor, hogy pontosan milyen családon belüli
tranzakciók révén lett a gánti ingatlan tulajdonosa Semjén
felesége, mint ahogy az sem, hogy 82 éves édesanyja számára
milyen valódi haszonnal járhat egy nem életvitelszerűen lakott
vidéki ház ingyenes használati joga. A valóság ettől még akár
egybe is eshet a látszattal – erről viszont a nyilvánosság a
magyar közszereplők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályozás
teljes komolytalansága miatt nem tud meggyőződni. Maradnak tehát
a kérdések és kételyek a gánti vadásztársaságot vezető
pártelnök családtagjai által birtokolt gánti ház ügyében.
Erdélyi
Katalin – Becker András
Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén
Láncfűrészek
és aprítógépek zaja törte meg tegnap a csöndet a
Gellért-hegyen. A Citadella melletti parkolótól a turisták
kedvenc panorámáját adó kilátón át a Szirtes útig
hallatszott, ahogy a Bérc utca 6/b szám alatt irtják az erdőt.
Ezt a telket vette meg alacsonynak tűnő áron a Fővárosi
Önkormányzattól az alföldi közbeszerzéseken igen sikeres –
korábban a Közgéppel is együtt dolgozó – Tief Terra Építőipari
Kft, mely a felcsúti polgármester tulajdonában álló Mészáros
és Mészáros Kft-t bízta meg egy luxusvilla építésével.
2012.
december 19-én árverésen értékesítette a Budapest Főváros
Vagyonkezelő Központ Zrt (BFVK Zrt.) azt az ikonikus budapesti
látképpel rendelkező 1620 négyzetméteres, műemléki jelentőségű
Bérc utcai telket, melyet mindössze egy pár tízméteres bozótos
választ el a Citadellától. A BFVK Zrt. értékbecslése 376
milliós árat állapított meg a Budai Várra, a Dunára, a
Bazilikára és a Parlamentre néző erdős területért, melyet két
oldalról az utóbbi évtizedekben épített méretes luxusvillák
vesznek körül.
Mivel a
telekre – magánterület lévén – nem léptünk be,
szemléltetésképpen egy másik Bérc utcai ingatlan panorámájával
mutatjuk meg a hely legfontosabb adottságát:
A
BFVK Zrt. árverésén két jelentkező volt. Ahogy az [origo] akkori
cikke említi,
a nagykőrösi székhelyű Tief Terra építőipari Kft. és az
Albers Ingatlan Kft. Utóbbi, a német Carsten Albers tulajdonában
álló cég mindössze 12 nappal az árverés előtt alakult, majd
2013 őszén felszámolás alá került és idén október 2-án meg
is szűnt.
A nyertes
Tief Terra számára viszont nem jelentett nagy fáradtságot
megszerezni a telket, az [origo] által idézett jegyzőkönyv
szerint Carsten Albers már az árverés megnyitása előtt
bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni. Az eredmény
alapján Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes
előterjesztését 2013 február 22-én 18 igen szavazattal – 15
nem ellenében – fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A határozat
ellen a Jobbik tiltakozott, de az ő módosítójukat – a többpárti
ellenzéki támogatás ellenére – leszavazta a fideszes többség.
Alföldi
építők
A
Tief Terra Kft-t 2009-ben alapították 500 000 forint jegyzett
tőkével, mely az idei év közepére 3 millióra nőtt. Árbevételük
már 2010-ben meghaladta az egymilliárd forintot, 2011-ben pedig
elérte a 4,5 milliárdot. Ebben az évben vették meg „a Nagy Elek
nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Vegyépszer-csoport egyik
darabját, a Nemzetközi Vegyépszer Bau Építőipari Kft.-t”
– írja
a HVG.
Tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 2 milliárd forintot.
A
vállalkozás az Opten cégadatai szerint sosem volt közvetlenül
magyar tulajdonban: 2010 májusáig a német Terra-Tech Gmbh
rendelkezett felette minősített többséget biztosító szavazati
joggal, majd a svájci székhelyű EM Tiefbau Gruppe AG tulajdonába
került. E cégnek a svájci cégadatok szerint egyetlen tagja van,
bizonyos Albert Maximilian Friedery, akinek a neve jelenleg 88
vállalkozásnál szerepel, mint igazgatósági tag, részvényes,
aláírási joggal rendelkező személy, vagy éppen tulajdonos.
A Tief
Terra jelenlegi ügyvezetői Maróthy Edit és Varga Márta Julianna,
de az építkezés műszaki ellenőre az a Heli András, aki korábban
a Tief Terra ügyvezetője is volt, és akiről az [origo] az írta,
hogy Czira Szabolcs ügyvéd, a nagykőrösi fideszes
polgármester fia ellenjegyezte dokumentum jogosította fel a
telek árverésén való cégképviseletre. Heli neve a cégjegyzékben
többek közt a Swietelsky Magyarország Zrt. adatainál tűnik fel,
a cégben 2004 és 2007 között „más munkavállalóként” volt
cégjegyzésre jogosult.
A Tief
Terra által elnyert közbeszerzések jellemzően az Alföldön
találhatóak: útépítési, szennyvízhálózat-fejlesztési
munkáik voltak székhelyükön, Nagykőrösön túl Öcsödön,
Dabason, Cegléden, Kecskeméten, Baján, Lakitelken, Lajosmizsén,
Zagyvarékason, Tiszajenőn, Dusnokon és Jászberényben is. Első
állami megrendelésük a Nagykőröst Kecskeméttel összekötő
kerékpárút építése volt, amit a Közgéppel és a Kelet-Út
kft-vel közösen nyertek el, de a nagykőrösi elkerülőn, a Béke
úton és a helyi szennyvízcsatornán is ezekkel a partnerekkel
dolgozhattak.
Azóta
csupán pár alkalommal nyertek konzorciumban. A Sade Magyarország
Kft-vel építették közösen az öcsödi csatornahálózatot és
szennyvíztelepet, valamint a Swietelsky Magyarország Kft-vel
dolgoztak együtt a bajai agglomeráció csatornáin. A Gordiusz
Kft-vel közösen és a Duna Aszfalt Kft., valamint a Vakond Via Kft.
alvállalkozói bevonásával építettek utakat Dabason, de a Duna
Aszfalt és a Vakond Via a 92 milliós dusnoki útépítésen is az
alvállalkozójuk volt. Mindkét esetben az elnyert pályázat
24.5-24.5%-át kapta ez a két cég, ami nem mellesleg egy
érdekeltségi körbe tartozik.
A
Vakond Via 2013 eleje óta a Duna Aszfalt tulajdonában áll, a Duna
Aszfalt nevű Simicska-érdekeltségről pedig azt írta nyáron a
HVG, hogy a közpénzes megrendelések terén még a
Közgépnél is jobban teljesít.
A Tief Terra egyébként szinte minden közbeszerzésénél
alvállalkozókkal dolgozik, de csupán a fentiek esetében, illetve
egy inárcsi munkánál a Soltút Kft-ben jelölte meg már a
pályázatában a partnereit. Egyedi konzorciumi partnere még a
Penta Általános Építőipari Kft volt, mellyel Cegléden nyert
közösen.
Mi
készül a Bérc utcában?
A Bérc
utcai favágás helyszínén elhelyezett tábla szerint a kivágott
fák helyére tervezett 3 szintes luxusvilla 2015 végén fog állni,
mely mellett csak idő kérdése, hogy – az Antal utca
meghosszabbításában a Citadellára vezető ösvényt eltorlaszolva
– mikor húznak fel egy utolsó kerítést az egyelőre az I.
kerület tulajdonában lévő megmaradt erdős telek körül.
A
házat a munkacsoport.net tervezte, felelős tervezője Bulcsu Tamás
Vilmos, akinek nevéhez többek közt a zuglói Komócsy-ház és egy
díjazott balatonakarattyai nyaraló kapcsolódik. A 376 millióért
megszerzett telek értékén valószínűleg sokat fog emelni az
épület, legalábbis erre enged következtetni, hogy a szomszédos
Bérc utca 4. panorámás luxusvilláját 2009-ben 1,8
milliárd forintért árulták.
Bár
egy beépítetlen telket nehéz összehasonlítani egy kész
ingatlannal, azért utánanéztünk az utca jelenleg interneten
meghirdetett ingatlanjainak is. A legolcsóbb eladó társasházi
lakás egy23
nm-es garzon 14,5 millióért,
egy 70 négyzetméteres 2,5 szobás lakás 55
millióért vár gazdára,
de hirdetnek egy 91
négyzetméteres lakást majd’ 74 millióért és
ugyanabban a régi házban egy
emelettel feljebb lévőt 74,5 millióért is.
A legdrágább Bérc utcai ingatlan, amit jelenleg találtunk, egy
236 nm-es felújításra szoruló lakás egy több emeletes
épületben, 169
millióért.
Ugyanebben
az utcában kiadó lakások havi 461 000-től 768 000
forintig terjedő áron vannak meghirdetve. Az egyetlen kiadó ház,
egy 2 emeletes és 6 szobás ingatlan havi 2,5
millióértszerepel
a neten.
A hétfői
favágáson egyébként még nem láttuk a kivitelezőként
meghirdetett Mészáros és Mészáros Kft járműveit, a Garden Kft.
munkagépét viszont igen. Ez egy 1990-ben alakult kertészeti cég,
mely büszkén hirdeti honlapján a megbízóit, akik között a
felcsúti Puskás Akadámia érdekeltségébe került Alcsúti
Arborétum ugyanúgy ott van, mint több fővárosi kerület, a cégek
közül a T-Mobile, az ELMŰ, a Fővárosi Vízművek, építőipari
vállalkozások közül meg a Swietelskytől a Strabagon, a Porr-on,
a Colas-on át a Hídépítőig, Gropius-ig és Arcadom-ig a legjava.
Halász
Áron
Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása
Másfél
évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos
Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók
megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és
az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó
töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság
előtt, de mind első
fokon,
mind másodfokon,
mind pedig aKúria
előtt nyertük
a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé
is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az
előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on
földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay
kockázatok beárazásával
együtt -600
milliárd forintra,
nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.
Eufemisztikusan
szólva szokatlan tranzakció keretében szerezte meg közpénzből
az állam az E.on magyarországi földgáz-nagykereskedőjét és
gáztározóit: a vételárat már a cégek teljeskörű átvilágítása
és a szerződés kitárgyalása előtt, a miniszterelnök és az Eon
vezére közötti szándéknyilatkozatban meghatározták. Sőt, az
előterjesztés szerint a szerződés teljes kitárgyalásáig az
E-on nem volt hajlandó teljeskörű iratbetekintést biztosítani a
magyar állam képviselőinek, épp a legfontosabb üzleti
kockázatokat tartalmazó szerződéseket csak a szerződések
parafálása után (előterjesztés 7.
oldal) volt hajlandó megmutatni.
Nyilván
nem véletlen, hogy mindenki az ülepét védte a tranzakció során:
az MVM olyanelőkészítő
anyagot készített,
ami olyan kiemelkedő árazási és finanszírozási kockázatokat
azonosított, amelyektől épeszű ember csak menekülni akar. A
Vagyonkezelő gazdasági főigazgatója véleményében hasonlóan
járt el, mindenképpen miniszteri döntést javasolt a témában. A
Vagyonkezelő igazgatósága is csak miniszteri
utasításra (részvényesi
joggyakorlói határozatra) adta ki az MVM közgyűlésre szóló, az
E.on-cégek megvásárlására vonatkozó mandátumot, Németh
Lászlóné az utasításában pedig a
Kormány határozatára hivatkozott.
A
legfontosabb kockázatként az előterjesztés a
földgáz-nagykereskedő Take-or-Pay
kötelezettségét említi,
amely azt jelenti, hogy az orosz Gazprommal fennálló hosszú távú
földgáz-nagykereskedői szerződés alapján egy előre
meghatározott mennyiségű földgázt akkor is ki kell fizetnie a
magyarországi nagykereskedőnek, ha egyébként azt nem nem tudja
értékesíteni. Ezt a szintet még jóval a világgazdasági válság
miatti fogyasztáscsökkenés előtt határozták meg, vagyis a
Take-or-Pay automatikusan milliárdos nagyságrendű veszteséget
termel a magyar földgáz-nagykereskedő számára.
Leginkább
emiatt lőtte be a nagykereskedő piaci értékét akár -600
milliárd forintra az előterjesztés, ami azt eredményezi, hogy
kedvezőtlen esetben a 261 milliárdért megvásárolt teljes csomag
(nagykereskedő+tárolók) lehet hogy csak -355 milliárd forintot
ér. A különbség 616 milliárd forint. Az előterjesztés maga
rögzíti, hogy a Take-or-Pay kockázat csökkentéséről csak a
tranzakció zárását követően lehet egyezteti az orosz
Gazprommal, vagyis akkor, amikor már a kockázatot végső soron a
magyar állam magára vállalta.
Az
árazási problémákon túl az előterjesztés szerint az egész
adásvétel komoly állami támogatási kockázatokat hordoz magában,
leginkább valószínűleg azért, mert nehezen támasztható alá,
hogy ilyen vagyonértékelés és ekkora kockázatok mellett ennyi
pénzért egy független piaci szereplő is megvásárolta volna az
E.on érdekeltségeit. Ezzel kapcsolatban az első előterjesztés
megjegyzi, hogy „célszerű
lehet a teljes problémahalmazt a témában kompetens szakértőkkel,
és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda illetékeseivel áttekinteni.”
Túl
alapos vizsgálatra mindenesetre nem kerülhetett sor, mivel az egy
héttel későbbi, immár a miniszteri utasítás nyomán
megszületett második előterjesztés csak annyit tartalmaz, hogy
„az
időközben történt tárgyalások során az E.ON SE kérte a
tranzakció esetleges tiltott állami kockázatának vizsgálatát,
melyet információink szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Vagyonpolitikai Államtitkársága megvizsgált és véleményéről
tájékoztatta az E.ON SE-t.”
A vizsgálat eredményéről maga az előterjesztés hallgat, ami
meglehetősen beszédes.
Nem
tudjuk, hogy a tranzakció zárását követően a magyar kormányzat
milyen megállapodást kötött az orosz féllel az előterjesztés
szerinti sokszázmilliárd forintos kockázatok csökkentése
érdekében. Azt azonban látatlanban is megelőlegezhetjük, hogy ha
a Gazprom hajlandó volt újratárgyalni a hosszú távú
földgázszállítási szerződést, azért vagy maga a Gazprom vagy
az orosz állam kért cserébe valamit. Csak találgathatunk, hogy
mit.
A kiadott
iratokat (a könnyebb követhetőség érdekében mellékletekre
bontva) elolvashatja itt:
1.
sz. melléklet: VIR
lap
2.
sz. melléklet: Közgyűlés
összehívását kezdeményező levél
3.
sz. melléklet: Közgyűlési
meghívó
4.
sz. melléklet: MVM
javaslatot kérő levél
5.
sz. melléklet: MVM
Alapszabálya
6.
sz. melléklet: MVM
által készített szakmai anyag
8.
sz. melléklet: Vagyonértékelési
elemzések összefoglalása
9.
sz. melléklet: EFS
környezetvédelmi átvilágítás
10.
sz. melléklet: EFT
értékének változása a tárgyalási folyamat során
11.
sz. melléklet: Szükséges
szerződésmódosítások
12.
sz. melléklet: Szándéknyilatkozat
13.
sz. melléklet: 1583/2012.
(XII.15.) Kormányhatározat
14.
sz. melléklet: Elővásárlási
jog alapításáról szerződés
15.
sz. melléklet: Letéti
szerződés
16.
sz. melléklet: Belső
vélemények
Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot
Az
atlatszo.hu birtokába került szerződés tanúsága szerint 75 ezer
euró, azaz mintegy 23 millió forint értékben rendelt Lázár
János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár novemberre
csehországi fácánvadászatot. A vagyonnyilatkozata szerint ennyi
készpénzzel nem is rendelkezik az uniós és norvég állami
támogatások felhasználásának irányítása terén múlhatatlan
érdemeket szerzett fideszes politikus.
Az
Átlátszó birtokába jutott szerződés tanúsága szerint Lázár
János magánszemélyként rendelte meg 2014. november 7-8-ra a
vadásztatást a Lesy
ČR nevű
cseh állami erdészeti vállalattól. A Hradec Králové-i székhelyű
Lesy fő profilja a cseh állami tulajdonú erdők fenntartása és
vagyonkezelése, de vadásztatással is foglalkoznak, a honlapjukon
közzétett információk szerint több mint 1100 saját
vadászterületen. Az egyik legszebb, már a középkori uralkodók
által is rendkívül kedvelt bohémiai vadászterület a Prágától
40 kilométerre, Benešov mellett állóKonopiště
kastély mellett
terül el, az 1914-ben Szarajevóban meggyilkolt Habsburg-Lotaringiai
Ferenc Ferdinánd főherceg is itt vadászott annak idején,
számtalan trófeája a mai napig megtekinthető a kastélyban.
A
Konopiště vadászterületen csak fácánból 60 ezer
darabot vadásztatnak évente
az október közepétől január végéig tartó vadászidény során.
Ezekből rendelt meg most a szerződés tanúsága szerint 2500-3000
példányt Lázár János, a Fidesz minisztervárományosa a november
eleji hosszú hétvégére. A lelőtt fácánok darabjáért –
áfával együtt – 30 eurót kell fizetnie, ha tehát sikerül mind
a háromezret leszedni, az 90 ezer euróba (mintegy 27 millió
forintba) fog fájni Lázárnak, az előleg mértéke alapján
azonban a szerződés ennél szerényebb, 75 ezer eurós (mintegy 23
millió forintos) összegre taksálja a reménybeli vadászzsákmány
értékét. A vendégek számáról a szerződés nem tartalmaz
információt, de annyi kiderül belőle hogy a közeli Hotel
Sen vagy Hotel
Tvorsovice szolgálhat
szállásul számukra.
A
szerződés értelmében előlegként május végéig a kalkulált
összeg 40 százalékát, 30 ezer eurót (mintegy 9 millió forintot)
kell Lázárnak átutalnia, a második, ugyanekkora részletnek
október 1-ig kell megérkeznie a vadásztársaság bankszámlájára,
a maradék 20 százalékot pedig készpénzben kell kifizetni a
helyszínen a vadászat után. A március 6-án kelt szerződést
Lázár mellett Miroslav Jankovsky, a
vadásztársaság igazgatója szignálta.
Az irat valódiságát ellenőrzendő őt fel is hívtuk a
megrendelőre hivatkozva, és megkérdeztük tőle hogy megérkezett-e
már az első, május végéig esedékes, 30 ezer eurós részlet
Lázár úrtól. Jankovsky tudta hogy melyik szerződésről
érdeklődünk, és megígérte hogy utánanéz az utalás
beérkeztének.
Lázár
Jánosról már januárban kiderült hogy szeret vadászni, a
cink.hu vette
észre hogy
Donatella Failoni, Oszter Sándor színművész felesége még tavaly
decemberben 18 képes, nyilvános galériát tett ki a Facebookra a
soponyai vadászkalandról. A Kádár János egykori kedvenc
vadászterületén készült képeken mások mellett
Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, valamint gróf Károlyi
László és felesége szerepeltek az államtitkár és 913 kilőtt
fácán társaságában. Korábban a hvg.hu-nak Lázár azt
nyilatkozta,
hogy a vadászat a magánélete része, és hogy nem a gazdasági
elittel, hanem egy régi, összeszokott baráti körrel hódol
vadászszenvedélyének.
Bár
az illusztris vendégek akkor Lázár Jánost nevezték meg
vendéglátóként, a tavaly decemberi soponyai vadászat
költségeiről a politikus kabinetfőnöke azt állította, hogy azt
a résztvevőkdobták
össze,
a vadászat az adófizetőknek egyetlen forintjába sem került, az
állam pedig csak nyert rajta, mert a vadászok adókat is fizettek.
A januári becslés szerint
csak a 913 fácán lelövése mintegy 5,5 millió forintba
kerülhetett, a Vadex Zrt. vezérigazgatója pedig nem árulta el a
sajtónak, hogy ki rendezte a számlát. Csak annyi derült ki, hogy
egy magánszemély, és nem Lázár János fizetett. A rejtélyes
szponzorra minden bizonnyal novemberben is szüksége lesz a fideszes
politikusnak, hiszen a legutóbbi vagyonnyilatkozata
szerint nem
rendelkezik annyi készpénzzel, amennyiről a cseh
vadászparadicsommal leszerződött.
Bodoky
Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése