JÖVŐNK
A megnyugtató többpárti nemzetbiztonság - Nincs terrorveszély hazánkban
  Magyarországon
  nincs közvetlen terrorfenyegetettség - mondták egybehangzóan a
  parlament nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti és
  ellenzéki képviselői a testület január 20-i, keddi zárt ülése
  után, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti,
  össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi
  merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott.
  A
  nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a
  rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől
  megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze
  megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források
  hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A
  bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási
  Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel,
  titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli
  társszervekkel hatékonyan együttműködik.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
Hírfigyelő
  Szolgálat - jövőnk.info
Civakodnak a zsidók és a cigányok - Korrupció!
Pénzen
  civakodnak a hazai kegyenc cigányok és az ők jogvédő zsidóik.
  Az egyik nem becsüli, elherdálja, a másiknak meg az az istene,
  sakkbantartó fegyvere. És persze azok is belekontárkodnak akik
  kimaradtak a szabadrablásból. Súlyos korrupciógyanú merült
  fel az Országos Roma Önkormányzatnak egy uniós támogatás
  felhasználásával kapcsolatban. Az ORÖ képviselői
  vizsgálóbizottságot állítanak fel, és az ügyészséghez,
  valamint az Állami Számvevőszékhez fordulnak az ügyben.
Így
  osztja a lapokat a fidesz
  600
  millió forintot kapott az Orbán-kegyenc Farkas Flórián
  vezette Országos Roma Önkormányzat a "Híd a munka
  világába – Szociális szövetkezetek" 5 milliárdos
  programra egy TÁMOP-os uniós projektből, de az LMP-s Hadházy
  Ákos szerint a pénz elköltésével kapcsolatos közbeszerzések
  korrupció gyanúját vetik fel.
  A
  trafikmutyi-botrány kirobbantójaként ismert volt fideszes zsidó
  Hadházy azt írja, összesen 28,7 millióért, egyenként 3
  millióért béreltek autókat fél évre, 31 millióért
  vettek irodabútort, az irodát pedig 26 millióból újították
  fel. Emellett 31 millió forintot költöttek egy tanulmányra a
  "toborzás eljárásrendjének kidolgozásáról", 19
  milliót pedig egy másikra, amely arról szólt, hogy milyen
  szoftvereket kellene megvásárolniuk. Ezután 31 millióból
  alakíttattak ki egy számítógépes hálózatot, és 21 millióért
  vettek összesen 7 darab számítógépet. A politikus azt írja,
  30 milliót adtak egy médiaügynökségnek médiavásárlásra, 31
  millióért pedig egy másik ügynökséget bíztak meg
  sajtószóvivői feladatokkal, 30-30 milliót költenek
  projektmenedzsmentre és a projekt számvitelére, 13 milliót
  pedig nyomdai szolgáltatásokra. Hadházy Ákos szerint a
  projektre szánt pénzből valójában viszont egyetlen munkahelyet
  sem teremtettek. Az Országos Roma Önkormányzat még január
  végén azt közölte, Hadházy Ákos nyilatkozata téves
  információkon és abból levont hibás következtetéseken
  alapul. A szóvivő a projekttevékenységek megismerésére nélkül
  "intézett támadást a romák egyik legfontosabb törekvése
  ellen" – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a
  program keretében létrejön egy – a közfoglalkoztatás
  rendszerétől függetlenül működő – a hátrányos
  helyzetűek által létrehozott és működtetett országos
  foglalkoztatási szövetkezet, kiépül annak szervezeti és
  infrastrukturális háttere. "A hazai kutatási eredményekre
  figyelemmel pedig rögzítendő, hogy a romák által alapított és
  működtetett foglalkoztatási szövetkezet – a piaci
  szereplők romafoglalkoztatástól történő elzárkózására
  figyelemmel – az egyetlen lehetőség a saját
  felzárkózásukért tenni akaró cigányok számára" –
  hangsúlyozták. Mint írták: "rendkívül veszélyes lenne,
  ha az LMP a kiegyensúlyozott, mértéktartó és hiteles
  politizálás helyett teret adna a hátrányos helyzetűekkel
  szembeni etnikai és szociális szegregációt képviselő
  ideológiáknak".
  Kedden
  sajtótájékoztatón Vajda László, az ORÖ alelnöke azt
  mondta, a választott képviselők semmilyen információhoz nem
  jutottak a projekttel kapcsolatban, de más hasonló támogatások
  felhasználását illetően sem – számolt be a Roma
  Sajtóközpont. Kérdéseikre folyamatosan azt a választ kapták,
  hogy Farkas Flórián titkosította azokat, ezért az apparátus
  nem engedett betekintést az iratokba. „Felháborító, hogy
  miközben tömegek éheznek, gyerekek fagyoskodnak, közben 50
  milliókért íratnak tanulmányokat és százezer forintos
  székekben ülnek az ORÖ vezetői!” – mondta Dancs Mihály, a
  Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője, majd hozzátette: „Az
  sem biztos persze, hogy van-e valóságos tartalom e szolgáltatások
  és vásárlások mögött.” Bejelentette, hogy a gyanú miatt
  rendkívüli közgyűlést hívnak össze és vizsgálóbizottságot
  állítanak fel, amelybe az ORÖ minden szervezetének képviselőit
  várják, emellett pedig az ügyészséghez és az Állami
  Számvevőszékhez fordulnak az ORÖ gazdálkodása és a szóban
  forgó uniós kiemelt projekt miatt.
Aztán
  egy másik felettébb érdekes vita....
  Debreczeni
  József DK-alelnök „Ne bántsd a cigányt” című könyvének
  kapcsán tartottak kerekasztal beszélgetést a Közép-Európa
  Egyetemen. Németh György szociológus-közgazdász rögtön
  holokauszt-tagadással kezdte. „Diskurzus a romákról
  Magyarországon” címmel szervezett panelbeszélgetést a
  Közép-Európa Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok Tanszéke és a
  Magyar Szociológiai társaság, írja a Roma Sajtóközpont. A
  meghívottak között volt a cigányokat korábban bomlásterméknek
  nevező szociológus-közgazdász Németh György is, aki ezen a
  beszélgetésen is sarkos álláspontot képviselt: első
  hozzászólásában kijelentette, hogy „Nem volt roma
  holokauszt”. A rendezvényen részt vett André Goodfriend és
  Ilan Mor, izraeli nagykövet is.
  Németh
  György hozzászólása azonnal felborzolta a kedélyeket, a
  közönségből többen a büntető törvénykönyvet emlegették.
  A pódiumon ülők közül leginkább Erőss Gábor, szociológus,
  a PM kabinetvezetője állt bele a kérdésbe. Szalai Júlia,
  szociológus a közönség soraiból utasította vissza Németh
  kijelentését. A beszélgetésben Kende Anna, pszichológus,
  Feischmidt Margit, antropológus, Ladányi János, szociológus,
  Máté Dezső, szociológus, Erőss Gábor szociológus, PM
  kabinetfőnök vett részt Németh Györgyön kívül. A moderátor
  Csepeli György szociológus volt. Díszes társaság!
Bíró
  Dalma összeállítása - Jövőnk.info
A zsidó és a Traubiszóda
  Nem
  jogerősen két-, illetve egymillió forintos - nevetséges összeg,
  ráadásul az sem biztos még, hogy a cégük működési
  engedélyét bevonják-e vagy sem  - pénzbüntetésre ítélte
  decemberben a Veszprémi Járási Bíróság Salamon Berkowitzot és
  fiát, Moses Berkowitzot a Traubisoda hosszú évekig történt
  hamisítása miatt – tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék
  szóvivője. Pedig ildomos lenne a kitiltásuk is az országból,
  ha már úgyis a nagy kitiltások korát éljük. A vádlottak
  cégét – mint jogi személyt – további tizenötmillió forint
  bírsággal sújtották. Ezenfelül Berkowitzéknak és
  vállalkozásuknak a mintegy egymillió forint bűnügyi költséget
  is meg kell fizetniük. Az áru hamis megjelölésével és
  iparjogvédelmi jogok megsértésével vádoltják a két amerikai
  zsidó férfit és cinkosukat, Szabó Gábort.
  Ismeretes,
  a Traubisoda hamisításával vádolt három férfi ellen 2010 óta
  folyik büntetőper. A vádirat szerint a Tra-Üdi Zrt. vezetőiként
  2005 óta több millió palack olyan üdítőitalt állítottak
  elő, amely címkéjének, illetve flakonjának megjelenésével
  sértette az eredeti Traubi védjegyeit. 2011-ben a Fővárosi
  Ítélőtábla jogerősen kimondta: Salamon Berkowitz cégei 1998
  óta jogosulatlanul gyártottak Traubi, Traubisoda és Tra-Üdi
  néven üdítőket.
  Az
  évek során Berkowitzék több száz millió forinttal
  károsították meg a magyar államot és magáncégeket. Az
  ítélőtábla tényként rögzítette, hogy a Traubisoda
  védjegynek 1993 óta az osztrák Warimpex AG a tulajdonosa, a
  kizárólagos használati jog pedig 1995 óta a debreceni Ráthonyi
  Kft.-t illeti meg. Szabó Gábort adócsalásért és számviteli
  rend megsértéséért már egy év két hónap börtönbüntetésre
  ítélték 2010-ben, amiért jogsértő módon adott el
  balatonvilágosi ingatlanokat egy Berkowitz-cégnek.
Bíró
  Dalma - Jövőnk.info
Párizs - ki szelet vet, vihart arat
  Párizsban
  két fegyveres végzett a korábban az iszlám hitet és Mohamed
  prófétát (de a kereszténységet is) gúnyoló Charlie Hebdo
  vicclap szerkesztőségével. Jelenleg a fél világ ezen ajvékol. 
  Úgymond
  terrorkészültség van, és jönnek-mennek a megdöbbenést
  kifejező nyilatkozatok. Na, ez a két dolog, ami felesleges. 
  A
  készültség, bár nyilván elmaradhatatlan populista intézkedés,
  de eső után köpönyeg. A végrehajtók elvégezték dolgukat.
  Azt is lehet mondani, hogy törlesztették az adósságot,
  feltették a pontot az i-re. 
  Merthogy
  ennek az eseménynek a bekövetkezte teljesen természetszerű, idő
  kérdése volt. A megdöbbenés felesleges. Mit gondoltak a
  legelszántabb vallás gúnyolói? Az istentelenek? Maguk hívták
  ki a végzetet, saját sorsukat írták, illetve rajzolták meg! 
  És
  a megpróbáltatásaiknak, nyugodtan mondhatjuk, bűnhődésüknek
  még nincs vége! Odaát is kénytelenek szembesülni azzal, amin
  eddig gúnyolódtak! 
  Nem
  mondhatjuk, hogy maradéktalanul egyetértünk a radikális
  iszlamisták módszereivel. Azonban sokkal inkább azokat ítéljük
  el, akik okozói a történteknek. Ezek pedig a kivégzett
  firkászok! 
  Az
  ártatlan áldozatok (a biztonsági őrök, rendőrök) lelki üdve
  megérdemel egy imát. A többi már úton van a pokol felé. 
  Mert
  aki szelet vet, az vihart arat! 
  Allah
  Akbar!
Bagdi
  Emil - Jövőnk.info
Horváth
Balázs ·  Kiemelt
hozzászóló · Miskatonic
University, Arkham, Massachusetts
Nem
vagyok meggyőződve róla, hogy a mossad és egyéb
titkosszolgálati/háttérhatalmi szervek teljesen tiszták az
ügyben. Sőt most már szinte 100% hogy "false-flag"
akcióról van szó.
Ukrajna: Békét vagy háborút?
Brüsszelben
  kétnapos tanácskozást kezdtek a NATO-országok vezérkari
  főnökei, és megbeszélésük egyik
  kiemelt témája az ukrajnai helyzet. Stoltenberg
  a tagországok katonai vezetőivel folytatott eszmecsere mellett
  tanácskozott a brüsszeli látogatáson tartózkodó Erna Solberg
  norvég kormányfővel is, aki történetesen az ő hivatali
  utódja, hiszen Stoltenberg korábban Norvégia miniszterelnöke
  volt. A Solberggel való találkozója utáni sajtótájékoztatóján
  az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője
  úgy nyilatkozott, hogy a NATO hónapokon keresztül figyelte az
  orosz csapatokat Ukrajnában, és azt tapasztalta, hogy az utóbbi
  időben gyarapodott az oroszok által kezelt katonai eszközök
  száma. Stoltenberg nem kommentálta az orosz katonák pontos
  számára vonatkozó kérdést, annak ellenére sem, hogy a
  riporterek felvetették: Petro Porosenko ukrán elnök a davosi
  világgazdasági találkozón azt mondta, Moszkva mintegy 9 ezer
  katonát küldött Ukrajna területére az oroszbarát
  szeparatisták támogatására. Oroszország ugyanakkor
  következetesen tagadja azokat az állításokat, hogy csapatokat
  állomásoztatna a szomszédos országban. „Nem megyünk bele a
  számok taglalásába” - reagált Stoltenberg. Azt viszont
  hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz katonai jelenlét növelése
  „nem járul hozzá a békés, tárgyalásos rendezéshez”.
Mindeközben Amerikai-ukrán
  hadgyakorlatot
  tartanak tavasszal - jelentette be újságírók előtt még január
  21-én, szerdán Kijevben Ben Hodges altábornagy, az Egyesült
  Államok európai haderőinek parancsnoka. A tervekről sok
  részletet nem hozott nyilvánosságra, csak annyit mondott el,
  hogy az amerikai és ukrán katonák a tüzérségi támadások
  elleni védelmet, sebesült társaik biztonságba helyezését és
  kommunikációs eszközök telepítését gyakorolják majd. Hodges
  kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy Oroszország látja el
  fegyverekkel a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadár erőket. Úgy
  vélte, hogy aki ezt tagadja, az egyszerűen „nem akarja elhinni”
  ezt. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna katonailag és
  politikailag is győztesen fog kikerülni ebből a konfliktusból.
  Szükségesnek nevezte ugyanakkor, hogy ennek érdekében Kijev
  diplomáciai erőfeszítéseket is tegyen. Továbbra is heves
  harcok folynak az ukrán katonák ellenőrzése alatt álló
  donyecki repülőtéren és környékén. Az oroszbarátok néhány
  napon belül már másodjára robbantottak a tüzérségi
  támadásoktól már most is romos új terminálban. A lezuhant
  betonelemek között ukrán katonai források szerint vannak
  sebesült katonák, nagy valószínűséggel halottak is. A védelmi
  minisztérium azt közölte, hogy a támadók jóval nagyobb
  veszteségeket szenvednek, mint a reptér védői. Pontos adatokat
  azonban a tárca egyelőre nem hozott nyilvánosságra, mert
  valószínüleg nem is áll rendelkezésre. Azt viszont a tárca
  sajtótitkára megerősítette, hogy néhány nyugat-ukrán katonát
  előző nap valóban foglyul ejtettek a keletiek. Szintén heves
  harcok folynak Luhanszktól északra, annak az autóútnak a
  térségében, amelyen - Kijev szerint - orosz hivatásos katonák
  előző nap elfoglalták a 31-es ukrán katonai útellenőrző
  pontot. A TSZN ukrán hírtelevízió munkatársa délután arról
  számolt be a Facebook közösségi oldalon, hogy egy több mint
  hatvan katonai járműből álló orosz hadoszlop - benne mintegy
  harminc T-80-as harckocsival - tart a 29-es útellenőrző pont
  felé. A hadműveleti parancsnokság tájékoztatása szerint a
  29-es posztot egyelőre tartják a nyugat-ukrán erők, sikerült
  előtte megállítaniuk az állítólagos oroszok előrenyomulását.
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
Izrael jogi bilincsekben - Mindenki derül, mert lassan minden kiderül
  Izrael
  emberi méltósága már hosszú-hosszú ideje vérzik. Sorra
  kerülnek elő a bosszú népének alávaló cselekedetei. Persze
  ellenérvük mindig van védelem gyanánt, meg tudjuk azt is, hogy
  háborúban az etika csak papíron létezik és mindkét adott fél
  körében lehetnek kilengések, de a módszeresség háborúról
  háborúra már nehezen magyarázható ki. Márpedig a zsidó
  katonai doktrinák kifejezetten a sarokbaszorított patkány
  elméletét oktatja és alkalmazza katonáik képzésében. Tehát
  a bosszút - csak a az igába hajtás számít az eszköz nem -
  kódolják eleve cselekedeteikbe. És az igazságtól meg azért
  rettegnek annyira, mert az a cselekedetek alapján hozza majd meg
  végső döntését rajtuk.
  A
  PHR (Orvosok az Emberi Jogokért) új jelentése orvosok és
  palesztin sebesültek nyolc külföldi orvosszakértő három gázai
  látogatásán történt kikérdezésén alapul. A dokumentumban
  rögzített több incidens a július 21-től 25-ig izraeli
  támadásnak kitett Kúzában történt. Az egyik palesztin
  elbeszélése szerint hatvanöt éves édesapját saját házának
  ajtajában lőtték le közvetlen közelről az izraeli katonák. A
  vádak szerint később a katonák bekötött szemű palesztinokat
  állítottak két ablakba és a vállukon keresztül lőttek több
  ízben, mintegy egy órán át. Bár a jelentésben nem szerepel az
  eset dokumentálása, a körülmények alapján arra
  következtetnek, hogy ezt az ügyet már vizsgálja az izraeli
  katonai rendőrség. Egy másik alkalommal az izraeli katonák nem
  engedték meg több száz fehér kendőket tartó kúzainak, hogy
  elhagyják városukat, és a távozók közül harmincegy embert
  megsebesítettek. A sebesülteket egy közeli rendelőbe vitték,
  amelyre a hadsereg két rakétát lőtt, noha a palesztinok szerint
  egyértelmű volt, hogy orvosi létesítményről van szó. A
  jelentés számos esetet említ, amikor egészségügyi személyzet
  vagy létesítmény került tűz alá. A nyári izraeli, Erős
  Szikla fedőnevű hadművelet idején huszonhárom orvosi dolgozó
  vesztette életét - közülük tizenhatan munka közben -,
  nyolcvanhárman pedig megsebesültek, főként mentők sofőrjei. A
  megkérdezett hatvannyolc palesztin sebesült közül mindössze
  öten számoltak be arról, hogy az izraeli hadsereg előzetesen
  figyelmeztette őket, és sokan akkor sem tudtak hová menekülni,
  ha erre felszólították őket. A külföldi orvosok nagy
  hatóerejű bombák válogatás nélküli bevetésével vádolják
  az izraeli hadsereget. Az izraeli hadsereg a jelentésre válaszul
  adott közleményében azt írta, hogy nekik nem mutatták be
  megjelentetése előtt az elkészített jegyzéket, pedig ha
  megtették volna, „akkor az azt eredményezte volna, hogy
  kihagynak belőle sok téves és elfogult információt.” „A
  jelentés alapja egyoldalú, korlátozott és pontatlan, Izrael
  ellen a kezdetektől elfogult forrásokból származó információ”
  - vélekedik a hadsereg nyilatkozata. „A jelentés lendületes
  következtetései és problematikus módszertana súlyosan árnyékot
  vet tartalmára és hitelességére”- állítják a tel-avivi
  főhadiszálláson. 
Zsidó
  érvek;
„A
  háború idején a Hamász (a Gázai övezetet uraló palesztin
  szervezet) cinikusan és jogellenesen a hadsereg műveletei
  ellenében emberi pajzsként használta a palesztin civileket.
  Szándékosan helyeztek fegyverraktárakat, fegyveres
  terroristákat, alagút bejáratokat, hadműveleti központokat és
  más katonai létesítményeket civilek épületeibe és
  kórházakba, rendelőkbe, kitelepített civilek menhelyeire és
  mentőautókba, s ezzel a terrorista szervezetek a lakosságot
  veszélynek tették ki”
  - állítja az izraeli hadsereg.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Bakta
  Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Egy zsidó tábornok fia a történelmi hazugságokról
Zoltán
Nagy ·  Kiemelt
hozzászóló · Oxford
Art Supplies
1948.
áprilisában szintén az Irgun különítménye volt az, amely
lemészárolta Deir Jaszin palesztin település valamennyi lakóját,
254 férfit, nőt és gyereket. Miniszterelnökként pedig
Nobel-békedíjat kapott, holott soha, egyetlen pillanatra sem kért
bocsánatot
Mártonné
Linn ·  Kiemelt
hozzászóló · Tatabánya
A
zsidó érveket a rengeteg fénykép cáfolja, ami az interneten is
megtalálható, több forrásból is! Izraelnek vissza kellene végre
vonulni a 67-es határok mögé, (amit a palesztinok kérnek, de
szerintem azt sem érdemlik megy) hogy végre béke lehessen! Az
engedély nélkül épült telepeiket meg írják le háborús
veszteségként!
Svájc miért?
A
  Svájci Nemzeti Banknál kivághatta
  a biztosítékot, hogy
  az új
  szabályozás szerint az
  euróövezeti államok óriásainál, így Rómánál és Párizsnál
  már nem
  érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami
  így az euró rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern
  tehát nyíltan szakított Frankfurttal, mert bár az euró
  létrehozásakor szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez
  most a szemünk előtt erodálódik.
Tegnap
  mindenki kikerekedett szemekkel figyelte a svájci frank mozgását
  és találgatta a svájci jegybank lépésének időzítését. A
  lépés egyben ráirányította a figyelmet az euróra, amely 2003
  szeptembere óta nem látott mélypontra esett a dollárral
  szemben.  A hazai megfigyelők szerint a svájci jegybank
  döntését megalapozhatta, hogy az Európai Központi Bank a
  január 22-i ülésén úgynevezett
  mennyiségi könnyítéssel (QE)
  várhatóan több százmilliárd eurónyi többlet likviditást
  teremt, és a többletpénzből a svájci piacra is
  juthat. Megelőzendő,
  hogy eurómilliárdokat kelljen megvásárolnia a frank árfolyama
  védelmében, a jegybank feladta korábbi elkötelezettségét.
Egy
  hét eleji döntő fejlemény viszont elkerülte az elemzők
  figyelmét. Itthon nem volt visszhangja az Európai Bizottság (EB)
  azon keddi bejelentésének az Európai Parlament (EP) plénuma
  előtt, miszerint az EB hajlandó nagyobb rugalmasságot tanúsítani
  a tagállamok költségvetési politikájával
  kapcsolatban. Hivatalossá
  vált, hogy az
  EB számára nem a költségvetési fegyelem az elsődleges, hanem
  a reformok és befektetések, amivel gazdasági növekedést és
  újabb álláshelyeket(?) lehet kreálni.
Az
  új szabályok szerint az
  „ideiglenes” eltérés a költségvetési megszorításoktól
  megengedhető lesz, ha „jelentős szerkezeti reformokat”
  vezetnek be a kormányzatok.  A tervezet szerint azok a
  tagállamok, amelyek a Juncker Bizottság tervezett befektetési
  alapjába szállnak be, szerkezeti reformokat hajtanak végre vagy
  ko-finanszíroznak EU infrastruktúrális- vagy ifjúsági
  foglalkoztatási projekteket, azoknál magasabb deficitet is
  elfogad az EB.
Déli
  puccs
  Az
  Európai Stabilitási és Növekedési Paktum új értelmezése
  természetesen Olaszország és Franciaország számára érkezett
  ajándékként és az új felállásban szinte lehetetlen, hogy
  tavasszal megbüntessék őket költségvetési lazaságukért. 
  Mivel ettől az új értelmezéstől Berlinnek, Hágának, Bécsnek
  és Helsinkinek égnek áll a haja, az EP alelnöke, Valdisz
  Dombrovkisz és a francia Biztos Pierre Moscovici nem győzték
  hangsúlyozni, hogy a Stabilitási Paktum érintetlen maradt –
  ami természetesen nem így van!
  A
  déliek lobbi-erejét mutatja az is, amilyen puccsszerűen lett
  átverve a javaslat az EB Biztosok Kollégiumán. A vezető német
  pénzügyi lap, a Handelsblatt számolt be róla, hogy a biztosok
  csak az ülés kezdetén kapták kézbe a 16 oldalas indítványt,
  amellyel felbőszítették a német Öttinger Biztost és pár
  kollégáját, akik hevesen tiltakoztak, de a végén a többség
  megszavazta a rugalmassági klauzúrát.   Az EP CDU/CSU
  parlamenti német liberális csoportjának vezetője, Herbert Reul
  is tiltakozott kedden és „rendkívül veszélyes jelzésnek”
  tekintette, hogy a Paktum több adósságot enged majd meg.
Az
  EB elnöke, Jean-Claude Juncker most természetesen mást mond a
  délieknek és mást az északiaknak, hogy lenyugtassa az északi
  kedélyeket. Összességében viszont a Paktum ezentúl majdhogynem
  szabadon interpretálható, a
  lovak elszabadultak.  Róma
  és Párizs dörzsölheti a markát, míg a politikai feszültség
  Berlin és Brüsszel valamint Észak
  és Dél között óhatatlanul nőni fog.
Bern
  ebből már nem kér
Sokan
  elfelejtették, hogy a svájci frank a világ egyes számú
  menedékvalutája,
  márpedig
  a pénzügyi és politikai feszültség folyamatosan nő az utóbbi
  hónapokban a világban. A Svájci Nemzeti Banknál most konkrétan
  leolvaszthatta a biztosítékot, hogy az euróövezeti államok
  óriásainál, így Rómánál és Párizsnál már nem
  érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami az euró
  rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern tehát nyíltan
  szakított Frankfurttal, mert bár az euró létrehozásakor
  szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez most a szemünk
  előtt erodálódik.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Kíberversus
  Anonymus
  - a csoport ismeretlen kilétű aktivistái az International
  Business Times hírportál szerint több mint hetven dzsihádista
  honlapot tettek elérhetetlenné hosszabb-rövidebb ideig.
Érdekes
  szimbólum-rendszert jelenítenek meg...
Elvileg
  az Anonymous egyik szárnyához tartozó hacktivisták működtetik
  a Twitteren az @OpCharlieHebdo (Charlie
  Hebdo-hadművelet) fiókot. Itt csütörtökön egy olyan listát
  tettek közzé, amely több mint kilencszáz olyan twitteres fiók
  elérhetőségét tartalmazza, amelyeket a hackerek szerint iszlám
  szélsőségesek használnak. A hackerek arra kérik a velük
  szimpatizálókat, hogy jelentsék ezeket a fiókokat a Twitter
  üzemeltetőinek. A kampány keretében már kétszáz fiókot fel
  is függesztettek a hírportál szerint, és hasonló módon néhány
  tucat facebookos oldalt is töröltettek. Az Anonymous emellett a
  török kormányt is kibertámadásokkal fenyegette meg, mert az
  blokkolta azoknak a hírportáloknak az elérését, amelyek
  közölték a Charlie Hebdo francia lap legutóbbi számának
  címlapján megjelent, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát.
  Eközben
  a másik oldal szimpatizánsai sem tétlenkednek: a Charlie Hebdo
  szerkesztőségében lezajlott vérengzés óta jelentősen megnőtt
  a francia honlapok elleni túlterheléses támadások száma. Az
  illetékes francia kormányhivatal statisztikái szerint egy hét
  alatt tizenkilencezer alkalommal támadták meg az oldalakat,
  amelyek közt katonai szervezetek mellett turisztikai információkat
  kínáló oldalak és éttermek honlapjai is megtalálhatók. A
  szájtokat egyidejűleg sok fertőzött számítógépről indított
  egyidejű lekérésekkel bénították meg, a támadások egy
  részéért ismert iszlámista hackercsoportok vállalták a
  felelősséget. Az oldalak elérését ideiglenesen akadályozó
  támadásokon kívül komolyabb támadásra egyelőre nem került
  sor, bár a francia Le Figaro napilap szerint pénteken reggel
  számos francia lap - többek közt a L’Express, a Le Parisien és
  a France Inter - online felületeinek elérése is akadozott.
  Egyelőre az oldalak tárhelyszolgáltatója vizsgálja, hogy
  támadás vagy a helyi hálózat hibája okozta a problémát.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Minden fronton - Kelet-Ukrán kíberhadtest is menetel
  A
  CyberBerkut ukrán szeparatista oroszbarát csoport túlterheléses
  támadással bénított meg több, a német parlamenthez köthető
  weblapot, többek között Angela Merkel saját honlapját. Az
  akcióért a felelősséget azonnal vállalták. A támadást az
  ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk berlini látogatása
  elleni tiltakozásképpen követték el. A csoport közlése
  szerint több hasonló támadást követtek el az utóbbi
  hónapokban, amelyek főleg ukrán kormányzati oldalak ellen
  irányultak.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
  Ma
  már fontos szerephez jut a hadviselésben a számítástechnika,
  főleg a kémkedés-kémelhárítás, szabotázs-dezinformáció
  vonalon...
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
Palesztína, ENSZ, EP, Izrael, USA
Izrael
  felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó vám- és
  adóbevételek folyósítását válaszul arra, hogy Mahmúd Abbász
  palesztin elnök benyújtotta Palesztina csatlakozási kérelmét a
  Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – közölték hivatalos
  források. "Nem
  hagyjuk, hogy a hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai
  Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják"
  – indokolta a zsidó kormányfő a Palesztin Hatóságnak járó
  vám- és adóbevételek folyósításának felfüggesztését,
  Izrael válaszát a hágai székhelyű Nemzetközi
  Büntetőbírósághoz benyújtott pénteki palesztin csatlakozási
  kérelemre. Vajon miért szedi a zsidó"állam" a
  palesztínik adóját? Mert az 1967-es egyezmények óta ez a
  terület csak egy izraeli tartomány(ide tartozik Cisz-Jordánia
  is) és "önkormányzat" nem palesztin autonóm térség.
  Ezért közigazgatásilag a zsidóknak tartoznak elszámolással és
  ők osztják vissza - elképzelhető milyen feltételekkel és
  elszámolásban - ebből a hozzájuk befolyt összegből az ottani
  közalkalmazotti (minimál)béreket és egyéb kiadásokat. De
  ezzel a szankcióval nem érnek el semmit a palesztín lakosság
  körében és a kormányukra sem gyakorolnak ezzel hatást. Viszont
  jól körvonalazódik ki hol osztja a lapokat a nemzetközi
  szintéren. Mind a bírósági joggyakorlatban, mind a politikai
  színtéren. Természetesen a zsidó Izrael a kedvezményezett.
  Most sem nyíltan, hanem az USA vétójogán keresztül.
  Támadásba
  is lendültek a zsidók minden fórumon, nem kímélve a
  sajátjaikat sem(verbális szinten), ha érdekei úgy kívánják.
  Avigdor Liberman külügyminiszter vasárnap Izrael
  „cserbenhagyásával” vádolta az európai országokat a
  külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásán.
  „Az Európai Parlament vitáján elhangzott hazugságok Cion
  bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek” – állította
  Liberman, aki ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az
  európai politikusokat a huszadik század eleji, zsidó világuralmi
  törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra
  utalva. Az izraeli diplomácia vezetője kiemelte Svédországot és
  Írországot, ahol a törvényhozások a Palesztin Állam
  elismerését sürgették. Lépéseiket az 1938-as helyzethez
  hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Franciaország a háború
  megelőzése érdekében – mint utóbb bebizonyosodott, tévesen
  – kiegyezett a náci Németországgal. „Svédország és
  Írország viselkedése irányunkban ahhoz hasonlítható, ami
  Csehszlovákia feldarabolásához vezetett” – fogalmazott
  Avigdor Liberman. A külügyi tárca vezetője az európai
  szövetségesek fontosságát is hangsúlyozta beszédében.
  Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben nem a palesztinok, Irán
  vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a
  nyugat-európai országok”.
A
  másik zsidó (vér)vád; „A
  Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre
  léptek a Hamász háborús bűnöseivel” –
  tette hozzá Netanjahu a jeruzsálemi közszolgálati rádióban.
Nyílván
  egyelőre ezekre a kirohanásokra az ENSZ és az EP is kussol,
  tussul, hárít, elutasít Palesztína felé a zsidó erkölcsöt
  kiszolgálva.
Kitartás
  Palesztína!
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info 
Ledőlt falak az amarikai légvárban
  Barack
  Obama számára 2014, vagyis kormányzásának hatodik éve volt az
  eddigi, legtöbb gonddal terhelt esztendő. Elnöksége második
  ciklusának összes, csitulni nem akaró belpolitikai válságát
  felerősítették azok a kudarcok, amelyeket a világpolitikai
  krízishelyzetek kezelésére irányuló kísérletek közben
  szenvedett el. Az év azzal indult, hogy az elnök reformokat
  terjesztett elő az egész világra kiterjedő titkos adatgyűjtést
  végző Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) munkájával kapcsolatban,
  amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward
  Snowden tárt a világ elé.  Az esztendő azzal zárult, hogy
  az újabb átmeneti költségvetés megszavazásánál már a
  demokraták is fellázadtak a saját elnökük ellen, akinek
  növekvő népszerűtlensége döntő szerepet játszott abban,
  hogy a képviselőház 2010-ben történt elvesztése után az idei
  „félidős” választások eredményeképpen a szenátusban is
  kisebbségbe szorultak. A demokraták, akik az alsóházban végül
  69, a szenátusban pedig 11 mandátumot vesztettek, a kampány
  során igyekeztek elhatárolódni Obamától.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Palesztín kishír
A
  Palesztin Hatóság elismerte az
  ellenőrzése alatt álló területen elkövetett esetleges
  bűncselekmények ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi
  Büntetőbíróság (ICC) illetékességét. Ezzel elvileg megnyílt
  az út izraeliek elleni nyomozati eljárások előtt - erősítette
  meg január 6-án a hágai testület egyik szóvivője. Az ICC
  joghatóságának elismerése azonban nem jelenti automatikusan
  eljárás indítását - tette hozzá a bírósági illetékes.
  Mint mondta, a vádhatóságnak minden
  esetet meg kell vizsgálnia, s
  az eljárás megindításához bírói végzésre is szükség
  van. A
  palesztinok ugyanakkor nem tagjai a
  Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződésének számító
  úgynevezett Római Statútumnak, csatlakozási kérelmüket múlt
  pénteken nyújtották be az ENSZ-ben. Jelenleg megfigyelői
  státusuk van a hágai testületben.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info
Kína igazságosan nyilatkozott, Amerika duzzogva fanyalog
Kína
  és az Eurázsiai gazdasági Unió beveszi az ismert világot?
Kína
  erős embere, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár  többször
  is hangsúlyozta: azt szeretné, ha a nemzetközi kapcsolatok
  rendszerében a méltányosság és az igazságosság, a nemzetközi
  törvények lennének a meghatározók. Úgy vélte, hogy a
  szándék, vagy az elképzelés, miszerint a nemzetközi
  kapcsolatokat bárki is uralhatja, mára már kudarcra ítéltetett.
  Hszi Csin-ping a kínai-amerikai kapcsolatokban egy új típusú
  modell kialakítását sürgeti, mert szerinte egy
  Kína és az Egyesült Államok közti konfrontáció
  katasztrófához vezetne. Obama
  úgy -hajbókolt - fogalmazott, hogy egy erős és együttműködő
  amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az
  Egyesült Államok pozíciójának erősítését a
  térségben. Miközben
  Amerika már csaknem 60%.ban kínai érdek és ennek ellenére
  folyamatos a támadás a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió
  felé, amelyeknek tagja és partnere Kína. Persze a támadás az
  értéktelenné váló dollár "védelmében" van, aminek
  a bukása a térdrekényszerítést is magával hozza hamarosan.
  Amit nyílván az USA nem akar, de a történelem malmai őrölnek
  és ez a hatalmas ázsiai gazdasági őrlőkalapács valószínűleg
  atomjaira zúzza az eddig megrendíthetetlennek láttatott,
  mesterséges amerikai álomvilágot. Látogatásán jelentős
  vízumkedvezményt ígért a kínai állampolgároknak. Két
  védelmi megállapodást is aláírt, amelyek
  a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják
  Ázsiában. Rögzítettek például olyan szabályokat, amelyek a
  levegőben és a vízen történő "találkozásokra"
  vonatkoznak. Tehát nagy a pánik a Pentagonban is, nem csak
  gazdasági szempontból. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági
  Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozója előtt sor
  kerülhetett Hszi Csin-ping és Abe Sindzó japán kormányfő(USA
  báb) kézfogására is. A két vezető az elmérgesedett
  kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt nem ült le egymással,
  amióta a posztjukon vannak. A felek megállapodtak, hogy
  folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai,
  diplomáciai és biztonsági párbeszédet és rögzítették: a
  kelet-kínai-tengeri szigetek hovatartozásának kérdésében
  eltérő álláspontot képviselnek. Megfigyelők továbbra sem
  várnak tényleges áttörést a két szomszéd
  viszonyában.
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
  De
  Amerika a bosszú lélektanát is alkalmazhatja végső
  elkeseredésében - mivel ez jelleme és pszichológiai alkata - és
  inkább elpusztít mindent maga körül - vagyis a világot -
  minthogy elvessze a hatalmát és uralmát a világ felett...sajnos
  ez az Apokalipszis is benne van a pakliban.
Bíró
  Dalma . Jövőnk.info
Kerékgyártó
Árpád ·  Kiemelt
hozzászóló · Eger,
Hungary
Az
USA csillaga leáldozóban van, és ezt nehezen veszi tudomásul.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek Brüsszelben
A
   Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek az
   európai gazdák, civilek és a szakszervezetek Brüsszelben. Az
   uniós negyed épületeit barrikádokkal védték a rendőrök a
   demonstrálóktól. A tüntetők szerint a vámok lebontása miatt
   versenyhátrányba kerül majd az európai élelmiszeripar.
   -
   Azért tüntetünk, mert a megállapodás után elárasztja majd a
   piacot az olcsó amerikai tej és hús. Mi minőségi árut
   termelünk – mondta egy tüntető.
   -
   Beinjekciózzák a teheneket, hogy azok több tejet adjanak. Ezt
   addig csinálják, amíg az állat ki nem múlik. És rossz
   élelmiszer lesz az eredmény – magyarázta egy másik
   tiltakozó.
   A
   szakszervezetek szerint nem csak a vámok lebontása és a
   szabványok egységesítése kockázatos. Az éles verseny az
   európai szociális modellt veszélyezteti majd – állítják.
   -
   Európában a termelés része a mi egészségbiztosításunk,
   Amerikában mindent privatizáltak, mindenért fizetni kell, így
   az embereknek nincs hozzáférésük a rendszerhez. Azt
   szeretnénk, ha nem csak a gazdagok járhatnának iskolába, hanem
   minden polgár. Ezt jelenti a szolidaritás - mondta egy civil nő.
A
   múlthét csütörtöki uniós csúcson az EU-s vezetők USA
   nyomásra kiálltak a szabadkereskedelmi egyezmény mellett. Az
   unió vezetői és az atlantista világ még 2015 végéig -
   lehetőleg minél hamarabb - szeretnék tető alá hozni és
   megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt. A
   szakszervezetek a mostaninál is nagyobb tüntetést ígérnek
   februárra, amikor
   a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd Brüsszelben.
Hozzátennénk,
   hogy az egyezmény azért égető az USA számára, mert
   a túltermelésen alapuló gazdaságpolitikája tartja fenn a
   légvár FED-del karöltve a fedezetlen dollár világmonopóliumát
   és szorít a cipő már nekik, hiszen az Eurázsiai Gazdasági
   Unió rohamléptekben tapossa el az amerikai fizetőképességet
   és annak gyazdasági- és világuralmi jogviszonyát. Mellékesen
   megjegyezzük, hogy valószínűsíthető, hogy ez lesz a 3. nagy
   háború mozgatórugója, ha Amerika nem mond le
   "teljhatalmáról"...
Bíró
   Dalma - Jövőnk.info
India is fegyverkezik
  Az
  indiai védelmi minisztérium úgy döntött, hogy további 124
  T-90 harckocsit vásárol Oroszországtól. A T-90-esek
  vásárlásával kapcsolatos első szerződést India 2001-ben írta
  alá. Ezen szerződés értelmében az „Uralvagonzavod” 124
  összeszerelt harcjárművet szállított az indiai hadsereg
  számára, illetve további 186 harckocsi összeszereléséhez
  szükséges alkatrészeket. 2004-ben India és Oroszország egy
  újabb megállapodást kötött ezer T-90 harckocsi licenc alapján
  történő gyártására, majd három év múlva újabb egyezséget
  írtak alá 124 harckocsi megvásárlásáról illetve 223
  összeszereléséhez szükséges készlet szállításáról. A
  harckocsikat teljesen kész állapotban fogják szállítani
  Oroszországból. Ezen kívül, a tervek szerint 272 darab
  harckocsit fognak összeszerelni India területén, illetve licenc
  szerződés alapján az indiai Ordnance Factory vállalat fog
  gyártani további 300 T-90-est. A beszerzésről hozott döntés
  oka, hogy az Indiai Szárazföldi Erők kötelékében napjainkra a
  harckocsik hiánya a becslések szerint elérte a 38 százalékot.
  A szabályozók szerint az ország hadseregének állományában
  legkevesebb 3 717 harckocsinak kell hadrendben állnia. Jelenleg
  India 1 409 darab T-90 harckocsi előállítására rendelkezik
  licenc megállapodással, amelyek közül az első 300 darabot
  2010-ig tervezték legyártani. India 2013 végéig azonban csak az
  engedélyezett mennyiség alig több mint felét, 167 harcjárművet
  szerelt össze. A késedelem egyik oka, hogy az indiai fél néhány
  változtatást tervezett a harckocsikon, hogy azok megfeleljenek
  hadserege követelményeinek. Az indiaiak hosszú időn keresztül
  nem tudtak megegyezni a szükséges változtatásokban.
A
  fejlődő India a Földön az egyik legnagyobb szárazföldi
  hadsereggel rendelkező ország mára. Honvédelmét folyamatosan
  fejleszti korszerű haditechnikával - egyelőre csak a gazdasági
  BRICS-csoport keretein belül -, de információink szerint saját
  fejlesztésekkel is a hadszintérre áll hamarosan. Kitűnő
  mérnökgárdával rendelkezik mára ez a külső szemlélőnek
  lerongyolt ország. Persze a társadalmi külömbségek ma
  sincsennek kiküszöbölve nagy mértékben, de összeségében -
  amennire kasztrendszerű tradicióik engedik - valóságosan
  emelkedett az életszinvonal....nem úgy, mint nálunk,
  ahol csak statisztikákban mérhető a "jómód" és
  valójában már a 40%-a az összlakosságnak elszegényedett,
  plusz a 10% feletti kivándorlóval is számolhatunk. Persze itt
  van helyettü(n)k a majd letelepedő menekültáradat(már közel
  300000 fő)....
Várhegyi
  Kálmán - Jövőnk.info
Mahmúd
  Abbász palesztin elnök telefonon közölte John Kerry amerikai
  külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok halasztási
  kérelme ellenére a palesztin fél az ENSZ Biztonsági Tanácsa
  elé terjeszti a palesztin államiságot meghatározó
  dokumentumot.
Mahmúd
  Abbász, palesztín elnök
  Jordánia
  szétosztja az ENSZ BT tagországai diplomatáinak azt a határozati
  javaslatot, amely Ciszjordánia területén két éven belül
  egyoldalúan életre hívná a palesztin államot. A palesztinok
  úgy határoztak, hogy nem várják meg a javaslat benyújtásával
  a BT öt nem állandó tagjának cseréjét, noha az új
  összetételű testület számukra kedvezőbb lenne. Az ügyben
  várhatóan kedden lesz szavazás. A jeruzsálemi közszolgálati
  rádió értesülése szerint a december közepén elfogadottnál
  keményebb megfogalmazású határozati javaslatról van szó.
  Száeb Erekát palesztin főtárgyaló pénteken közölte, hogy az
  eredeti, december 18-ai szöveghez nyolc új kiegészítést
  fűztek, amelyekben egyebek mellett Kelet-Jeruzsálemet jelölték
  ki a jövendő Palesztina fővárosának, és követelték a
  palesztin foglyok szabadon engedését egy meghatározott menetrend
  alapján. A valószínűleg már hétfőn a BT elé kerülő
  javaslat mindazonáltal várhatóan nem szerzi meg kilenc ország -
  minimálisan szükséges - támogatását, és így Washingtonnak
  nem kell vele szemben vétót bejelentenie. A javaslat felszólítja
  Izraelt, hogy 2017 végéig vonuljon vissza az 1967-es határokig.
  Az amerikai külügyminiszter - egy meg nem nevezett munkatársa
  szerint - tiltakozott a lépés miatt, és arra kérte a palesztin
  elnököt, hogy halassza el az indítvány benyújtását a
  márciusi izraeli választásokig, mert az amerikai külügyi
  szakértők szerint egy esetleges ENSZ-határozat az izraeli
  keményvonalasokat erősítve negatívan befolyásolná az izraeli
  parlamenti voksolást. Kerry közölte Abbásszal, hogy Washington
  szükség esetén megvétóz egy ilyen ENSZ-döntést, és jelezte,
  hogy esetleg gazdasági szankciókkal is sújthatják Rámalláhot,
  ha mégis a BT-hez fordul. A kérést a BT-hez benyújtó Jordánia
  ENSZ-nagykövete, a testület arab képviselője hangsúlyozta,
  hogy Jordánia a tanács tizenöt tagországának konszenzusos
  döntésére törekszik.
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info
Amerika
a zsidó gyarmat , mint birodalom leáldozóban van az ideje . Kitelt
a zsidók bérlete , ez a birodalom is összeomlik, mint számos
előtte lévő nagy birodalom, és ezt a bankárkasztnak köszönhetik
. 
Mindenhol feltűnik az ISIS-mumus
Így
  hangolják a világot a Szeretet ünnepére időzítve, hogy még
  nagyobbat üssön a lélekharcban.
USA
Az
  amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - ugyan miért is ne -
  arra figyelmeztette a helyi hatóságokat, hogy egy "névtelen
  bejelentés" szerint az Iszlám Állam terroristái a
  Mississippi folyó Memphis-Arkansas hídjának felrobbantására
  készülnek - közöltedecember
  23-án,
  kedden az FBI egy szóvivője. A hídon vezet át a Tennessee és
  Arkansas államokat összekötő főközlekedési utak egyike.
  Chris Allen szóvivő szerint az FBI csupán „fokozott
  elővigyázatosságra” intette a helyi rendőri szerveket.
  Hozzátette, hogy „egy alá nem támasztott, névtelen
  fenyegetésről van szó", amelynek nyomán az FBI-nak nem
  sikerült hasznos információkat szereznie. A Fox13 News memphisi
  televízió idézte az FBI névtelen bejelentésre hivatkozó
  figyelmeztetését, amely szerint az Irakban és Szíriában iszlám
  kalifátust kikiáltó dzsihadista szervezet egy Memphis városában
  élő embert bízott meg azzal, hogy a terrorcselekmény
  végrehajtására mozgósítsa az Iszlám Állam egyesült
  államokbeli sejtjeit.
IRAK
Egy
  ISIS-tag öngyilkos merénylő december
  24-én,
  szerdán felrobbantotta magát az iraki főváros közelében,
  elvegyülve az Iszlám Állam ellen harcoló iraki kormánykatonák
  és az ugyancsak a dzsihadisták ellen küzdő szunnita milicisták
  között. Huszonhat embert ölt meg, 56-an pedig megsebesültek.
  Az
  áldozatok elsősorban a Szahvaa (Ébredés) szunnita törzsi
  milícia tagjai voltak, akiknek a szervezete 2006-ban jött létre,
  és akkor csatlakozott az amerikai erőkhöz az al-Kaida nemzetközi
  terrorhálózat iraki erői elleni harcra. Tagjai, vezetői, akiket
  a felkelők árulóknak tekintenek, gyakran válnak a
  kormányellenes erők célpontjaivá. Milicisták egy csoportja a
  Bagdadtól mintegy húsz kilométerre lévő Madain város egyik
  katonai támaszpontja mellett gyűlt össze, hogy felvegyék a havi
  zsoldjukat. Az iraki kormány katonái közül is sokan ott voltak.
JORDÁNIA
Az
  emberi jogi szervezet közlése szerint december
  24-én a
  gépet a dzsihadisták fellegvárának tartott Rakka város felett
  érte találat, és a jordániai pilótát foglyul ejtették.
  Jordánia megerősítette, hogy a szíriai légtérben lelőtték
  egyik harci gépét, amely részt vett a dzsihadisták elleni légi
  támadásokban. Ez volt az első eset, hogy a koalíció valamelyik
  gépét az Iszlám Állam fegyvereseinek sikerült elpusztítaniuk.
  Szaúd-Arábia, Jordánia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek
  csatlakoztak a koalíció szeptember 23-án indított légi
  csapásaihoz, Katar csak logisztikai támogatást biztosít ezekhez
  a hadműveletekhez - jelentette a londoni központú Emberi Jogok
  Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).
ALGÉRIA
A
  hadsereg tájékoztatása szerint Abdelmalek Gurival az Algírtól
  60 kilométerrel keletre fekvő Isszer városában december
  23-ra,
  keddre virradóra végeztek, és két másik társát is megölték.
  Guri az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezethez kötődő
  Algériai Kalifátus Katonáinak volt az irányítója, és az
  utóbbi években egy sor véres - a hadsereg és mások ellen
  elkövetett - merényletért tették felelőssé. A francia Hervé
  Gourdel túravezetőt szeptember 21-én rabolták el az algériai
  fővárostól 110 kilométerre található Tizi-Uzuban. Az Algériai
  Kalifátus Katonái másnap az 55 éves turista megölésével
  fenyegetőzött és felszólította Franciaországot, hogy állítsa
  le a légicsapásokat az Iszlám Állam hadállásai ellen. A
  csoport a férfi lefejezését helyezte kilátásba, amennyiben
  kérésének 24 órán belül nem tesznek eleget. Miután lejárt
  az ultimátum, a terrorcsoport videót tett közzé az elrabolt
  férfi lefejezéséről Véres
  üzenet a francia kormány számára címmel.
  Gourdel holttestét azóta sem találták meg.
Bakta
  Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Megszólalt Szaud-Arábia az olajválságban
  A
  világ egyik legnagyobb olajkitermelőkének számító
  Szaúd-Arábia olajminisztere a hétvégén közölte, biztos
  abban, hogy az olajárak visszakorrigálnak majd. Megjegyezte, az
  árak esése ellenére a szaúdiak nem fogják vissza a
  kitermelést. Ali al-Naimi szerint a nem OPEC-országok közti
  együttműködés hiánya, az információk hiánya, illetve a
  félreinformálás, valamint a piaci spekulációk - főleg
  amerikai részről, mert palaolajforradalmat csináltak, az USA
  kitermelése már napi 9 millió hordó felett van, legutóbb erre
  havi alapon 1986-ban volt csak példa - vezettek oda, hogy az
  olajár 5 éves mélypontra zuhant és fő célja az orosz gazdaság
  - ami nagyban épül az olajra és gázra - megroppantása.
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
A manipulált energiapiac most még kétségesebb helyzetbe került - Elhunyt a Szaud-i uralkodó
  A
  világ legnagyobb olajexportáló országát most a csütörtök
  éjjel elhunyt, 91 éves Abdallah bin Abdel-Aziz testvére, a
  79 éves Szalman bin Abdel-Aziz herceg követi a trónon. A helyzet
  azért sem megnyugtató, mert Szalman királynak nemrég agyvérzése
  volt és egyes híresztelések szerint Alzheimer-kóros. Megelőzve
  a trónöröklési krízist, az új király már ki is nevezte
  örökösét, Mukrin herceget.
Abdallah
  bin Abdel-Aziz
A
  most elhunyt király kedvelt volt reformjai miatt a liberális
  szaudiak körében. Egyik fő feladatának tartotta a
  munkanélküliség felszámolását és a fiatalok oktatását
  a szunnita államban. USA-barát
  politikája miatt elkötelezetten
  támogatta az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harcot.
  Uralkodása alatt azonban Szaúd-Arábia noha továbbra is
  ultrakonzervatív ország maradt, Abdallah nevéhez több -
  megfigyelők szerint nyugati szemmel óvatosnak tűnő, szaúdi
  mércével mérve viszont jelentősnek mondható - liberális
  reformkezdeményezés is fűződött.
  2011-ben
  például ígéretet tett arra, hogy a nők is szavazati jogot
  kapnak a helyhatósági választásokon (az abszolút monarchiában
  csak helyhatósági voksolást szerveznek), jelöltethetik magukat
  különféle posztokra és bekerülhetnek a parlamentet
  helyettesítő Tanácskozó Gyűlésbe is. Abdallah uralkodása
  idején engedélyezték a nőknek, hogy - meglehetősen szigorú
  feltételek teljesülése esetén - autót vezessenek.
  Az
  új uralkodó várhatóan követi az elődje által szabott
  irányvonalat: elemzők rámutattak arra, hogy koronahercegként
  Abdallah király nevében nyilatkozott az energiapolitikáról, így
  arra számítanak, hogy Szalman képes stabilan tartani az árakat.
  Sokkal fontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz a sorsa Ali
  Al-Naimi olajminiszternek, aki 1995 óta tölti be a posztot, ám
  már Abdallah idején le akart mondani.
  Szaud-Arábiát
  több OPEC tag is támadta azért, mert nem hajlandó csökkenteni
  a kőolaj kitermelését, de nem várható, hogy a szövetség
  változtat a 30 millió hordós naponkénti előállításon.
  A
  brent kőolaj ára nem változott nagyon a hírre, 60 centet esett
  nyitáskor, de gyorsan visszaerősödött 49,80 dollárra.
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info
Rosszat
mondot, rosszul mondta, vagy rosszul értették, és ezért halt meg
. Valahol másutt keverik a kártyákat , és nem az olajtermelők
azok, mert nekik csak lapot osztanak. 
Úgylátszik
az ilumináti még mindig gyilkolja a koronás főket az arab és
ázsiai részen nem végezték el azt amit Európában a II.
világháborúi megtettek. És most a készletek kimerülése idején
aki nem úgy táncol ahogyan ők fütyülnek azoknak menniük kell .
De vajon össze tudnak ellenük fogni , hisz alatomosak és a világot
behálózó gyilkos társaság ez , mely a zsidó világbirodalmot
volt létrehozni évszázadokon átivelő tervszerü likvidálásokkal.
Itt mit sem számít egy élet , egy nemzet sorsa , vagy az , hogy a
földi élet a tét , hatalmi játszma az egész mozgató rugó , és
az ellene fellépőknek jobban szervezetnek kell , hogy legyenek , és
eltökéltebbnek a gyilkosságokban , mert ők nem kegyelmeznek ,
Isteb legyen velük irgalmas , és bocsájtsa meg a bűneiket , de az
emberiség , ne legyen velük könyörűletes . Irtsátok ki őket ,
míg lehetséges , mert ha ők kezdenek ölni a 7 milliárd főből
csak 500 milliót akarnak meghagyni e zsidó fattyak . 
Hát
gondolkozz el rajta mit is ér a te életed, egy hangyát nem
taposunk el az erdőbe , de ha te bemész az ő erdejükbe
könyörtelenül likvidálnak , sőt azt is akinek megesik a szive
rajtad és nem tapos el téged , hát eltaposnak mindkettőtöket. 
Milyen érdekes - Már Brüsszel is aranyban méri?
Szemmel
  láthatóan megindult a helyezkedés az arany körül: Németország
  és Hollandia után Belgium is azt vizsgálja, hogyan hozhatná
  haza Londonból aranyrúdjait. Egyre többen szeretnék tisztázni,
  hogy megvan-e még a kölcsönadott aranyuk. Ha ez tömegessé
  válik és kiderül, hogy mégse mindegyik aranyat tudják kiadni,
  abból érdekes helyzet alakulhat ki.

  A
  jelet a németek már 2012-ben megadták. Akkor a Bundesbank
  bejelentette, hogy – engedve az euróválság miatti belpolitikai
  nyomásnak – a New York-i Federal Reserve-nél lévő 1528
  tonnás készleteiből – ami a teljes német tartalék közel
  felére rúg – 300 tonnát 2020-ig hazaszállíttatnak, s
  ugyanígy tesznek a Banque de France párizsi trezorjaiban összesen
  tárolt 374 tonnával is. Igaz, tavaly júniusban – némi
  meglepetést keltve – Németország úgy döntött, mégsem nyúl
  a New York-ban tárolt aranykészletei egy részéhez, mondván,
  azt biztonságban tudhatja, ezzel már elindította a lavinát.
  Hiszen visszakozásával a Merkel-kormány csak erősítette azokat
  a pletykákat, miszerint talán nincs meg hiánytalanul a németek
  aranya.
 A
  hollandok azt követően repatriálták néhány hete 122,5
  tonnányi sárga nemesfémeiket az USA-ból, hogy Marine Le Pen, a
  francia szélsőjobboldali Front National vezetője nyílt levélben
  kérte Christan Noyertől, a Banque de France kormányzójától a
  gallok külföldön tárolt aranyainak hazaszállíttatását, s
  most Belgiumon a sor. Vajon ki lesz a következő? Nagyon úgy
  tűnik, az eurózóna többi tagja is előbb-utóbb bejelentheti
  igényét – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy
  nemrégen közzétették, tartalékaikon belül növelni kell az
  arany arányát. Idén május 19-én pedig az Európai Központi
  Bank és 20 európai jegybank aláírta a 4. CBGA-t (Centrál Bank
  Gold Argeement-et), mely
  kimondja, hogy a
  szeptember 27-étől számított öt éven belül nem szándékoznak
  jelentősebb mennyiségű aranyat értékesíteni. A
  kérdés igazából nem is az, hogy Belgium haza fogja-e hozni az
  aranyait, hanem az, hogy mikor. Hiszen
  a holland központi bank kormányzója 2012-ben még azt mondta,
  hogy nincs tervben aranyaik hazahozatala, azok New York-ban
  biztonságban vannak, röviddel azt követően mégis 
  elindította a repatriálási folyamatot.
Belgium
  még a ’90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy
  csökkentse adósságát (hasonlóan Magyarországhoz, mely a
  rendszerváltáskor még 65 tonnás aranytartalékát 3 tonnára
  leépítette). A ma 227 tonnára rúgó belga aranytartalékok
  legnagyobb része az Egyesült Királyságban van, kisebb része
  Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések Bankjánál.
Bíró
  Dalma - Jövőnk.info
Árulkodó jelek az Unió félelmeiről
  Angela
  Merkel a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban
  kiemelte, hogy az EU keleti partnerségi programjának három
  tagja, Moldova, Grúzia és Ukrajna saját szuverén döntése
  alapján társulási szerződést kötött az EU-val, Oroszország
  pedig éppen ezeknek az országoknak okoz nehézségeket.
  Moldova
  „évek óta szenved" a Dnyeszter melléki terület körül
  kialakult konfliktus miatt, Grúzia pedig a Dél-Oszétia és
  Abházia körüli befagyott konfliktus következtében, míg
  Ukrajnát a Krím elcsatolása és az ország keleti részén dúló
  harcok sújtják. A Nyugat-Balkánon az tapasztalható, hogy
  Moszkva „politikai és gazdasági függőségek kialakításra
  törekszik egyes országokban" – mondta a kancellár. Arra a
  kérdésre, hogy lehet-e a balti államokat is a Moszkva által
  nehézségekkel sújtott országok csoportjába sorolni,
  kijelentette, hogy a kollektív védelem elve valamennyi
  NATO-tagországra vonatkozik, így a három balti államra, de akár
  Lengyelországra is. Ennek jegyében a szövetség például
  hozzájárul a Baltikum légterének biztosításához és létrehoz
  egy új gyorsreagálású erőt – tette hozzá. Ugyanakkor „a
  baltikumi háború kérdése nem merül fel", és a NATO az
  Oroszországgal kötött szerződés előírásaihoz igazodva
  erősíti jelenlétét a szövetség keleti határvidékén. Azzal
  kapcsolatban, hogy mind a három élő elődje – Helmut Schmidt,
  Helmut Kohl és Gerhard Schröder – helytelennek tartja az ukrán
  válságban követett politikáját, és elsősorban az Oroszország
  elleni gazdasági szankciókat bírálja, Merkel hangsúlyozta: az
  a meggyőződése, hogy az Oroszország tevékenységére adott
  közös európai válasz helyes. Nem maradhat következmények
  nélkül, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és
  területi épségét, amelynek biztosítására az 1994-es
  budapesti memorandum aláírójaként kötelezettséget vállalt.
  Arra a kérdésre, zavarja-e, hogy miközben a szankciók
  meghosszabbítására törekszik, német gazdasági vezetők
  Moszkvába utaznak tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a
  kancellár elmondta, hogy a személyre szabott büntetőintézkedések
  csupán azt tiltják, hogy bizonyos személyek Oroszországból
  beutazzanak az EU-ba, az pedig nem tilos, hogy német gazdasági
  vezetők tárgyaljanak orosz vállalkozókkal és politikusokkal.
  Hangsúlyozta, hogy kormányának az ukrán válságban folytatott
  politikája a német gazdaság széles körű támogatását
  élvezi, annak ellenére, hogy némelyik céget megterhelik a
  szankciók.
Gölöncsér
  Miklós összeállítása - Jövőnk.info
Ukrán vészforgatókönyv
Ahhoz,
  hogy túléljünk és megelőzzük az államcsődöt, egy
  nemzetközi donor konferenciára és a gazdaság talpra állítási
  tervére van szükség - hangsúlyozta egy mai tájékoztatón
  Arszenyij Jacenyjuk, nyomást gyakorolva a nemzetközi fejlesztési
  intézményekre, hogy további támogatást adjanak. Az ukrán
  kormányfő utalt a tegnapi Financial Times-ban megjelent
  információra, miszerint az IMF mintegy 15 milliárd dollárnyi
  finanszírozási "rést" talált az ukrán középtávú
  makropályában.
                Üres
  az ukrán államzsidók zsebe a kassza meg...
  Két
  eu-s tanácskozáson részt vevő forrás szerint nyugaton egyre
  súlyosabb aggodalmak övezik az ukránok pénzügyi helyzetét. A
  megszólalók szerint annyira, hogy Wolfgang Schäuble német
  pénzügyminiszter már azzal a kéréssel fordult Anton Sziluanov
  orosz pénzügyminiszterhez, hogy görgessék tovább a tavaly a
  Kreml által Kijevnek nyújtott, mentőövként szolgáló 3
  milliárd dolláros devizakötvényt. A pénzügyi segítségként
  nyújtott hitel visszafizetése 2015 decemberében lenne esedékes.
  Ennek újrastrukturálását szorgalmazzák a németek, ami akár
  az ukrán államadósság szélesebb körű átrendezésére való
  igényt is felerősítheti. Az oroszok által birtokolt kötvény -
  ami tulajdonképpen jelenlegi részesedést jelent az ukrán
  államháztartásból minden ingó- és ingatlanjával együtt -
  ún. cross default klauzulával van ellátva, vagyis nemteljesítés
  esetén a többi hitelezője is csődösnek nyilváníthatja
  Ukrajnát. Ha az oroszokat valóban a kötvény visszafizetésének
  átütemezésére kérik, azok joggal kérhetnék, hogy a terheket
  osszák meg az összes többi hitelező között is. Az oroszok
  által birtokolt ukrán devizakötvény emellett egy 60 százalékos
  GDP-arányos adósságra vonatkozó kovenánst is tartalmaz, mely
  plafont az ukrán adósság valószínűleg már rég átlépte.
  Így könnyen előfordulhat, hogy az oroszok hamarosan e feltétel
  megsértésével hozakodnak elő maguktól, a kölcsön azonnali
  visszafizetését kérve, azaz kvázi részleges államcsődre kell
  készülni. A nemzetközi közösség korábban egy 27 milliárd
  dolláros mentőcsomagot rakott össze Ukrajnának, ebből 17
  milliárd dollár jönne az IMF-től. Utóbbi csomagból két
  részletben eddig összesen 4,6 milliárd dollárt folyósítottak.
  Éppen csütörtökön fogadott el az ukrán parlament egy újabb,
  adó és energiaár-emeléseket, állami cégek privatizációját
  is tartalmazó reformcsomagot, ami megnyithatja az utat a további
  hitelrészletek folyósításához. Persze az modern empatikus EBRD
  - vagyis az érdek elvű kizsigerelők klubja - egyik képviselője
  ma ígéretet tett arra, hogy a fejlesztési bank továbbra is
  igyekszik segíteni, feltéve, ha az ukrán politikai elit továbbra
  is komolyan gondolja a szükséges és megígért reformok
  végrehajtását.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
CIA-botrány - Így legyél hadifogoly a toleranciabirodalomban
  „A
  jelentés megerősíti azt, amit a nemzetközi közösség már
  tudott. A politikát egyértelműen kormányszinten alakították
  ki, és George W. Bush elnök kormánya tette lehetővé ezeket a
  szisztematikus bűncselekményeket és az emberi jogok súlyos
  megsértését” - jelentette ki Ben Emmerson, az ENSZ emberi jogi
  jelentéstevője. „Botrányos ez a jelentés, lehetetlen úgy
  olvasni, hogy az ember ne háborodjon fel amiatt, hogy saját
  kormánya követte el ezeket a borzalmas bűntetteket. Felelősségre
  kell vonni azokat a kormánytisztviselőket, akik engedélyt adtak
  erre a törvénytelen gyakorlatra. Ha ez nem történik meg, akkor
  a jövőben is előfordulhat kínzás” - mondta Anthony Romero, a
  befolyásos amerikai jogvédő szervezet, az ACLU vezérigazgatója.
  Az
  igazságügy-minisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselője
  azonban közölte, hogy 2009 óta mindössze két eljárást
  indítottak foglyokkal szembeni kegyetlen bánásmódért, de a
  vádemeléshez egyik esetben sem volt elegendő bizonyíték. A
  szenátusi jelentésben nincs semmilyen új információ, amelyet a
  nyomozók hasznosítani tudnának, ezért nem újítják fel a
  2012-ben lezárt két eljárást - tette hozzá. A CIA vallatási
  programja „lehetővé tette, hogy büntetlenül hajtsanak végre
  olyan cselekedeteket, amelyek a kínzásról és az emberek
  eltüntetéséről szóló nemzetközi jog bűncselekménynek
  nevez. Ideje alapos vizsgálatokat indítani, bíróság elé
  állítani a felelősöket, és kártérítést fizetni az
  áldozatoknak” - jelentette ki Steven Hawkins, az Amnesty
  International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet amerikai
  részlegének főigazgatója. Kenneth Roth, a Human Rights Watch
  (HRW) főigazgatója kiemelte: a jelentés alátámasztja azt a már
  többször ismételt megállapítást, hogy az amerikaiak
  védelmében szükségesnek mondott szigorú intézkedések
  teljesen alaptalanok voltak. Megjegyezte, hogy Barack Obama
  amerikai elnök kormánya megszüntetett több olyan gyakorlatot,
  amely szerepel a jelentésben. Ettől függetlenül - tette hozzá
  - „a kínzás továbbra is egy politikai lehetőség marad a
  jövőbeni elnökök kezében, ha az igazság keresésének e
  jelentős példája (a jelentés) után sem állítják
  igazságszolgáltatás elé a felelősöket”.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: Made in Taiwan vállrólindíthatós
  Helyi
  fejlesztésű, kis tömegű, vállról indítható gyalogsági
  páncéltörő gránátvetőrendszert mutatott be a tajvani
  Chung-Shan Institute of Science and Technology (CSIST)
  kutatóintézet.

  A
  66 milliméteres kaliberű Hunszun gránátvető célzott
  lőtávolsága 400 méter a hagyományos, kumulatív gránáttal és
  150 méter a puha célpontok ellen használható gránáttal. A
  fejlesztők szerint ez utóbbi 70-90 centiméter átmérőjű
  lyukat képes robbantani a 20 centiméter vastag vasbeton- vagy 30
  centiméter vastag téglafalba. Az alig 75 centiméteres, kumulatív
  gránáttal együtt 5 kilogramm tömegű, NVG-kompatibilis optikai
  célzórendszerrel felszerelt gránátvetőt elsősorban a
  különleges alakulatok és a könnyű felszerelésű
  lövészalakulatok számára ajánlják. A tervezők a hadrendben
  lévő Type 66 (az amerikai M72 LAW módosított változata)
  gránátvetőt szeretnék leváltani.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Repülőgép-katasztrófa: Most etetik Európát atlantista retorika-maszlaggal
  Feltételezések
  szerint lelőtték, de továbbra is csak annyi bizonyos, hogy
  csütörtökön lezuhant a maláj légitársaság Amszterdamból
  Kuala Lumpurba tartó járata.

  A
  tragédia a kelet-ukrajnai Donyecktől 80 kilométerre történt,
  azon a területen, ahol az oroszbarát szakadár felkelők harcban
  állnak az ukrán kormányerőkkel. A polgárháborúra emlékeztető
  viszonyok miatt már áprilisban figyelmeztettek az amerikai és
  európai légügyi hatóságok, hogy “potenciális veszélyt
  jelent” a térségben repülni az Ukrajnában zajló fegyveres
  konfliktus miatt. Eddig senki nem élte túl a tragédiát, a
  legutóbbi adatok szerint 298 áldozata van a lezuhant maláj
  gépnek.
USA/EU
  hangolás és agitáció Oroszország ellen
  *
  Több mint tíz ország polgárai utaztak a járattal, az utasok
  fele holland allámpolgár, vagyis már sokakat érint az orosz fél
  hozzáállása. Ez nyílt vád.
  *
  Köztük több mint száz AIDS-kutató, akik egy ausztráliai
  konferenciára tartottak. Egyikük, Joep Lange azon fáradozott,
  hogy a világ szegényebb térségeiben élő fertőzöttek is
  hozzáférjenek a már régóta hatékony gyógyszeres kezeléshez.
  Ez az érzelmi töltete az agitációnak.
  *
  Éppen mostanra időzítve a meg nem nevezett forrású
  statisztikák napvilágra kerülése - az USA/EU által bevezetett
  gazdasági szankciók az oroszok ellen. Ahol külön hangsúlyozzák
  az orosz pénzügyi nehézségeket az ukrán destabilizáció
  feltupírozásával, miszerint teljesen értelmetlen az orosz
  költségvetés számára. Illetve Putyint Oroszországban
  elkövetett hazafias retorikával vádolják, de bíznak az USA/EU
  cionisták abban, hogy az orosz nép ebből majd magához tér,
  mármint a szankciók hatására.
  *
  Az USA/EU hívatalosan is bejelenti, hogy az elcsatolt Krímet
  sohasem fogják lenyelni, vagyis potenciális Casus belli retorika.
  *
  Az ukrán elnök egyből a színpadra lépve, úgy fogalmazott,
  hogy az egész világ láthatta az agresszor igazi arcát: –
  Lelőni egy polgári repülőgépet, az egy nemzetközi
  terrorcselekedet az egész világ ellen. Adekvát választ várunk
  a nemzetközi közösségtől is. Ez a hadrendbe szólítás
  anomáliája.
Ne
  feledjük ezekkel szemben:
Oroszország
  kérte elsőnek az összes érintett államvezetés előtt a
  független szakértői vizsgálatot az ügyben, persze ezt Kijev
  cáfolja. Plusz a donyecki régió felkelő milicistái is
  jelezték, hogy beengedik a katasztrófa területére a maláj
  repülőgép tragédiáját vizsgáló nemzetközi szakértőket.
Az
  orosz elnök, Vlagyimir Putyin így nyilatkozott:
–
  Nem
  történhetett volna ez meg, ha béke lenne a térségben, és
  Délkelet-Ukrajnában nem zajlanának katonai műveletek, ezzel
  egyetértésben a maláj miniszterelnök, Najib Razak vizsgálatot
  követel: – Ki kell deríteni, mi történt pontosan. Mindent
  pontról pontra ki kell elemezni, hiszen rendelkezésre állnak a
  legmodernebb technikai lehetőségek és az elkövetőket bíróság
  elé kell állítani.
  Reméljük
  így is fog történni és kiderül mint Kijeben  Majdantéri
  mészárlás... Csak nehogy itt is a NATO és a Moszad ügyködjön
  véletlenül, mint már annyi helyen szerte a világban!
Rajtad
  a világ szeme Oroszország!
Ha
  tiéd az Igazság!
Tiéd
  a Győzelem is!
Várhegyi
  Kálmán - Jövőnk.info
A jövő gyalogos katonája: Kézifegyverek tükrében
  A
  hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Uralhatod a
  légteret, de repülőgépekkel nem tudsz egy várost ellenőrizni,
  lehetnek a tieid a legerősebb harckocsik, egy város szűk
  utcáiban jobbára béna kacsákká változnak. A gyalogos katonák
  fontossága nem kérdőjelezhető meg a jövő harcterein sem. A
  katonának azonban a harchoz fegyverre van szüksége, mégpedig a
  lehető legjobbra.
  Először
  is: milyen az ideális katonai kézifegyver? A fegyvernek
  viszonylag könnyűnek, 3-4 kg körülinek kell lennie. Persze a
  nagyobb tömegnek is van előnye, lövés közben nyugodtabban
  viselkedik, kisebb a visszarúgása, vagyis jobban kontrollálható.
  Hátránya természetesen az, hogy egy nehéz fegyverrel nem lehet
  gyorsan váltani a célpontok között, és mindenekelőtt cipelni
  is megterhelőbb. A fegyver hossza is fontos, egy rövid fegyverrel
  sokkal könnyebb épületekben mozogni, vagy járműből kiszállni,
  nem akad bele mindenbe, viszont a hosszabb fegyvercső pontosabb
  fegyvert jelent, különösen nagy távolságokra való lövésnél.

SVD Dragunov és AK-74 bevetésben, valahol Csecsenföldön
A pontos lövés pedig elvárás, a mai általános nézet szerint egy átlagos katonának 300-400 méteres távolságon belül képesnek kell lennie eltalálni a célt. A lőszer sem mindegy ebből a szempontból: egy kisebb és könnyebb lőszerből többet vihet magával a katona, ugyanakkor kellően hatásosnak kell lennie, nagy távolságnál is képesnek kell harcképtelenné tenni az ellenfelet (erről később). Nem árt, ha ergonómikusnak is tervezték, a kezelőszerveknek kézre kell esniük, és lehetőleg mindkét kézzel lehessen használni. Ez nem csak a balkezes katonák miatt fontos, hanem azért is, mert megeshet, hogy a jobbkezes embernek is bal kézzel kell lőnie - például a fedezék miatt.

Az utóbbi időben komoly térhódításba kezdtek a kompakt gépkarabélyok, amelyek a géppisztolyok méreteivel, de a gépkarabélyok erejével bírnak. Fent: HK G36C gépkarabély, alul HK MP5K géppisztoly
Ma már elvárás az is, hogy legyen rajta optikai célzóberendezés, városharcokban a vörös pont (angolul red dot) vagy reflexirányzék, nyílt területeken pedig 1,5-4x-es nagyítású távcső - lehetőleg cserélhetően megoldva, hogy az adott körülményeknek megfelelő legyen a gyalogos fegyverén. Mindenek előtt azonban a kézifegyvernek nagyon megbízhatónak kell lennie, hiába van rajta a legprecízebb fegyvertávcső, hiába lehet még 600 méterről is tiszta fejlövést leadni vele, hiába olyan kézreálló, hogy egy lépcsőfordulóban is másodperc törtrésze alatt tudod célra emelni, ha pont akkor mond csütörtököt, amikor használni szeretnéd. Márpedig a harctéren ritkán ideálisak a körülmények, ezért jól kell bírnia a szélsőséges időjárási körülményeket, a koszt és azt, hogy adott esetben a használójának napokig nincs lehetősége nyugodt körülmények között a nagytakarítással és a karbantartással foglalkozni.

Az M16/M4-család hírhedt a kosz iránti érzékenységéről, ezért a HK egy saját M4 változatott gyártott és a nyilvánosság előtt mutatta be, mennyire sárálló.
Ki kell térjünk ki a lőszer problémájára. Stratégiai szempontból az az előnyös, ha az ellenséges katona csak megsebesül, de életben marad, hiszen egy sebesült katona több problémát okoz az ellenségnek, mint egy halott, Tény, hogy ez brutális gondolatmenet, de a háború nem éppen az emberi szeretett kenetteljes megnyilvánulásairól szól. A probléma ezzel ott van, hogy a sérült ellenség még harcképes lehet. Számtalan példa van arra, hogy nagyon súlyos sebet kapott emberek is még percekig harcoltak, vagyis taktikai szempontból viszont az az előnyös, ha az ellenség minél súlyosabb, lehetőleg halálos sebet kapjon.
A vadász, rendfenntartói vagy önvédelmi fegyverekhez éppen ezért készítettek olyan lövedékeket, amelyek minél inkább deformálódik, "gombásodik", egyes esetekben a lövedék egész orra szétnyílik, hogy minél nagyobb sebcsatornát vágjon, és az energiáját lehetőleg maradéktalanul leadja a célpontban. Ez a katonai lövedékeknél is így volt még az 1800-as években, ám a még a XIX. század végén az orosz cár látva a robbanó- és repeszhatású kézifegyver-lövedékek szörnyű hatásait, kezdeményezte azok kitiltását a hadszínterekről. Az erről szóló nemzetközi egyezményt 1899. július 29-én írták alá Hágában, ez lett az első Hágai Egyezmény (amit sokan a Genfi Egyezménnyel kevernek, amit 1925-ben az I. világháború tapasztalatai alapján a harci gáztámadások tiltására hoztak tető alá).
No persze az egyezmények többsége, mint tudjuk csak írás, és a jelenleg rendszeresített amerikai (NATO) és orosz gépkarabély-lőszerek - bár az egyezmény szövegének megfelelnek - a tervezőmérnökök valójában mindent megtettek, hogy a lehető legsúlyosabb sebet okozzák. Az M855-ös jelű szabvány NATO lőszer (melyet az M16, M4, G36, stb. gépkarabélyok használnak) például rövid távon becsapódva hajlamos több darabra széttörni, a szovjet/orosz 5,45 mm-es karabélylőszer (amit az AK-74 fegyvercsalád használ) lövedékét pedig úgy alakították ki, hogy a testbe csapódva azonnal irányt változtat, bukdácsolni kezd, hogy minél hosszabb sebcsatornát hozzon létre.

Egy 5,56 mm-es NATO-lövedék útja az emberi testet szimuláló ballisztikai gélbe becsapódva
A mai kézifegyvereknél magától értetődik a sorozatlövés képessége, ám a sorozatlövésnek csak bizonyos körülmények között van gyakorlati haszna. A sorozatlövés közben ugyanis a fegyver visszarúgása miatt a cső elmozdul a célról, és ahogy a lövések jönnek egymás után, egyre nagyobb mértékű az elmozdulás, tehát (hacsak a célpont nincs túl közel) valószínűleg a 3-4-5 lövés már messze a cél mellet vagy fölött fog elrepülni. Ennek kiküszöbölésére találták ki a rögzített sorozatlövést, amikor többnyire három (ritkábban két) lövés kiváltása után az újabb lövéshez előre kell engedni az elsütőbillentyűt, majd újra meg kell húzni. Az egymás után kilőtt három lövedék szórásképe még viszonylag kicsi, így ideális esetben mindhárom eltalálhatja a célpontot.
A rögzített sorozatlövésnek van egy lélektani hatása is: a sorozatlövéskor a gyalogos hajlamos csak a cél felé fordítani a fegyverét, és folyamatosan tüzelni, abban a reményben, hogy valamelyik lövedék majdcsak eltalálja azt. Azonban ez egyfelől nem túl hatékony módja a fegyverhasználatnak, másfelől lőszerpocsékolásra sarkallja a katonát. A rögzített sorozatlövéskor viszont megfelelő kiképzés esetén minden hármas lövéssorozat után ösztönösen újra fog célozni a katona, így nagyobb az esély a találatra, és közben még a lőszerpazarlás veszélye sem áll fent.
Ennek a gondolatmenetnek lett például eredménye az M16A2, M16A4 és M4 gépkarabély, amelyek nem is rendelkeznek sorozatlövés képességével, csak egyes lövéssel és rögzített sorozatlövéssel. Azonban rövid lőtávolságoknál, városharcok, épületharcokban a teljes sorozatlövés képességét hiányolták a katonák, ennek következtében jelentek meg az M16A3 és M4A1 gépkarabélyok, melyek az egyes lövés mellett teljes sorozatlövés leadására is képesek. A minél hatékonyabb kézifegyverek fejlesztése terén már az 1980-as években feltűnt egy igen ígéretes fegyver, a német HK G11, amely hüvely nélküli lőszert használt. A lövedék gyakorlatilag a nyolcszögletű meghajtótöltetbe volt elhelyezve, vagyisa lőszerre nézbe csak egy hasábot láthatunk. A hüvely nélküli lőszer előnye a nevében szerepel: az elsütés után nincs hüvely, amit ki kellene vetnie a fegyvernek, így nagyobb tűzgyorsaságot lehet elérni, hiszen a lövés egy mozzanatát (az üres hüvely kivetését) el lehet hagyni. Ennek köszönhetően a G11 rögzített sorozatlövéskor 0,06 másodperc alatt lőtt ki három lövedéket - a reakcióerők ennyi idő alatt még nem realizálódtak a lövész számára a tehetetlenség miatt, vagyis amire a visszarúgást érzékelné, és a fegyver elmozdulna a célról már a harmadik lövedék is elhagyta a csövet.

A sorozatgyártásra érett G11K2, előtte egy tár és a hüvely nélküli lőszerei. Hiába lett tökéletes, mégse kellett senkinek
A G11 a teszteken nagyszerűen szerepelt, pontos és megbízható és igen hatékony fegyverré fejlesztették, ráadásul a kicsi és könnyű lőszeréből egy katona több, mint kétszer annyit vihetett magával, mint egy hagyományos lőszerből. De az 1990-es évek elején az újra egyesült német kormány túl drágának találta, és egy új lőszertípus rendszeresítését is problémásnak látták, így a G11 - bármennyire is előremutató fegyver volt - végleg eltűnt a süllyesztőben.
Az 1990-es években új irányvonalat szabott meg az amerikai hadsereg. A vízió szerint egy csúcstechnikát képviselő új fegyver egy 5,56 mm-es gépkarabélyból és egy 20 mm-es gránátvetőből állna. A gránátvető egy speciális lőszert használ, amelynek mini-számítógépe a feladatnak megfelelően robbantja fel a gránátot. Például ha a célpont egy fedezék mögött rejtőzik, akkor a cél felett mintegy egy méteres magasságban robban, azonban ha a célpont ablak mögött tartózkodik, akkor a gránát késleltetve robban, mikor már az épület belsejébe ért. Mindemellett ráadásul a gránátvető hatásos lőtávolsága 1 km körül van, így már messziről is bevethető, például mesterlövészek ellen. A fegyveren egy optikai rendszerrel egybeépített ballisztikai számítógép is található, amely megmutatja a lövésznek, hogy hova kell céloznia, hogy eltalálja a gránátvetővel a célpontot, és az éjszakai használathoz az optikai rész egy infravörös kamerát is magában foglalt.

Az XM29 OICW egyik prototípusa még tesztelés alatt
Az XM29 OICW igen ambiciózus program volt, és noha eredetileg arra szánták, hogy leváltsák a rajokban az M16/M203 gránátvetős fegyvert, a program folyamatosan csúszott, részben az egyre magasabbra emelkedő beszerzési költség, részben a fegyver túl nagy tömege miatt. Noha az XM29 teljesítette a legtöbb vele kapcsolatos elvárást, végül a hadsereg nem tartott igényt rá, és a gránátvető részét külön fejlesztették tovább XM25 néven. Persze lehet, hogy csak azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, hogy a harctéren nincs helye olyan fegyvernek, amelynek használati utasítása egy lexikon vastagságát éri el.

Az OICW-utód 25 mm-es gránátvető, az XM25 makettje egy kiállításon
A belga FN cég az OICW-hez hasonló elképzeléssel állt elő, ám más megközelítést használt. A fegyver teljesen modulszerűen épül fel. Alaphelyzetben egy 1,6x-es nagyítású távcső foglal helyet a tetején, de ez lecserélhető egy ballisztikai számítógéppel feltuningolt optikai irányzékkal, a cső alá pedig egy saját fejlesztésű 40 mm-es gránátvető kerülhet. Az FN F2000 gépkarabély bull-pup elrendezésű, vagyis a zárszerkezet és a tár a fegyver végében kapott helyet, amely miatt azonos csőhossz mellett rövidebb lehet a fegyver teljes hossza. Ennél az elrendezésnél az egyik probléma, hogy a súlypont túl hátra kerül, amely miatt ösztönös lövésnél könnyen a cél fölé mehet a lövés. A másik általános probléma az, hogy a hüvelyeket a tusnál veti ki, így ha jobbkezes fegyvert bal kézbe fogunk és a vállunkhoz szorítjuk, akkor a zárszerkezet az arcunk mellett lesz, és lövéskor a hüvely is ide szeretne távozni.
Más bull-pup fegyvereknél - mint az Osztrák Steyr AUG-nál vagy a Francia FA MAS-nál - ezt úgy oldják meg, hogy a fegyver átszerelhető jobb illetve bal kezes használathoz. (A britek L85 gépkarabélya angolos egyszerűséggel oldja meg ezt a gondot: kizárólag jobb kézzel használható.) Az F2000 esetén a hüvelyt egy kis alagúton keresztül a fegyver elején, jobb oldalon veti ki, így mindkét kézzel kényelmesen használható. A csúcstechnika azonban itt sem adja olcsón magát: egy teljes F2000 fegyverrendszer ára 5000 dollár körül mozog - de még így is sokkal olcsóbb, mint az XM29 lett volna.

Az FN F2000 az alap 1,6x-os optikai irányzékkal és egy 40 mm-es gránátvetővel. Figyelemre méltó a kidobott hüvelyek elvezetése a fegyver elejébe
Megint mások azonban inkább visszatértek a jól bevált receptekhez, és azt csiszolgatják abból kiindulva, hogy ami bevált, ahhoz ne nyúlj. A német, spanyol és norvég hadseregben rendszerbe állított német HK G36 ezt az elvet vallja. A fegyver belső szerkezete gyakorlatilag a már sokszor bizonyított AK-47-es megoldásaira épül, csak ott módosítva, ahol muszáj volt. A fegyver fogantyújában alaphelyzetben 1,5x-es nagyítású optikai irányzék található, vagy pedig egy kettős megoldás, alulra egy 3,5x-es nagyítású, felülre pedig egy red dot irányzék.

HK G36KV tesztelés alatt a norvég hadseregnél
A tárak átlátszó műanyagból készültek, így a katona egy pillantással meg tudja nézni, hogy még mennyi lőszer áll a rendelkezésére. A G36 megbízhatósága a jó öreg Kalasnyikovokéhoz mérhető, olyannyira, hogy a belső szerkezete az XM29 OICW gépkarabély részébe, illetve az amerikai hadsereg egyik lehetséges következő kézifegyverében, az XM8-ban is szinte egy az egybe lett beszerelve.
Az XM8 egyébként egy olyan fegyvercsalád megalkotására törekszik, ahol a négy változat, a teljes értékű gépkarabély, a rövid kompakt karabély, a mesterlövész változat és a könnyű géppuska gyakorlatilag teljesen szabadon "kilegozható" a részegségekből. A zárszerkezet és az elsütőszerkezet teljes megegyezik, csak a tus, az előágy és a cső különbözik. Ha mesterlövész puskát akarunk csinálni a gépkarabélyunkból csak egy hosszabb, 20 inches (kb. 500 mm-es) csőre kell kicserélni a gépkarabély 12,5 inches (kb. 320 mm-es) csövét, egy lenyitható kétlábú állványt magába foglaló előágyra a karabély előágyát és a red dot irányzékot egy 3,5x-es nagyítású optikai irányzékra. Ha könnyű géppuskát akarunk, a csövet egy 20 inches vastag csövű változatra kell cserélni - amely jobban bírja a folyamatos tüzelést -, és a 30-as szekrénytár helyet egy 100 lőszert befogadó C-Mag tárat kell a fegyver illeszteni.
E megoldás fő előnye, hogy nagyban megkönnyíti a logisztikát, hiszen a főbb alkatrészek teljesen megegyeznek a legáltalánosabban használt fegyverekben. Az amerikai hadsereg pedig eldöntötte, hogy lecseréli a jelenlegi M16/M4 gépkarabély-családot és az M249 SAW könnyű géppuskáit. A közelmúltban ezért ki is írt egy pályázatot, amelynek a győztese váltja le a régi fegyvereket; az egyik esélyesnek az XM8-család tűnik.

Az XM8 tesztelés alatt az amerikai szárazföldi erőknél
  Az
  Amerikai Speciális Hadműveletek Parancsnokságánál (US SOCOM -
  United States Special Operation COMmand) már eldőlt, hogy
  leváltásra kerül az M4A1 SOPMOD, az utódja a Belga FN cég
  amerikai leányvállalatának SCAR gépkarabélya lett. Az új
  fegyver két változatban kerül rendszeresítésre, a SCAR-L(ight)
  ugyanazt a szabvány 5,56 mm-es NATO lőszert használja, mint az
  M16 és M4 gépkarabélyok, a SCAR-H(eavy) pedig szintén szabvány
  7,62 mm-es NATO lőszert. Ez akár a harctéren is átszerelhető
  az orosz 7,62 mm-es lőszerrel való használtra, amelyel például
  az AK-47 tüzel. Ennek különösen mélyen az ellenséges vonalak
  mögötti bevetéseknél van jelentősége, ugyanis így az
  ellenségtől zsákmányolható muníciót is felhasználhatják a
  katonák, nem kell attól tartaniuk, hogy a saját fegyverükbe
  való lőszertípusból kifogyhatnak.

A SCAR-L és a SCAR-H gépkarabélyok
Persze vannak még radikálisabb megoldások is, mint a MetalStorm, amelynél a csőben egymás mögött foglalnak helyet a lövedékek, mindegyik mögött egy-egy meghajtótöltet, a lövést elektronikusan váltják ki, egymás után. A megoldás legnagyobb előnye a félelmetes tűzgyorsaság, gyakorlatilag amint elhagyta az előző lövedék a csövet, máris indulhat a következő. Szintén előnyös az egyszerűsége, mivel nincs szükség semmiféle mechanikus alkatrészre a működéshez.
Ugyanakkor szemben egy hagyományos lőfegyverrel, ahol a cső hossza ugye minden lövésnél ugyanakkora, tehát ideális esetben az egymás után kilőtt lövedékek ugyanazt a pályát fogják leírni, és ugyanoda is csapódnak be, a MetalStorm esetén az egymás mögött elhelyezett lövedékek miatt az első lövedék még csak rövid utat tud megtenni a csőben, a következő már egy kicsivel hosszabbat, az az utáni még hosszabbat és így tovább. Ezzel az a probléma, hogy mindegyik lövedék egy kicsivel más röppályát ír le, így a fegyver pontossága nagyobb lőtávolságokra már nem kielégítő, ezért kézifegyvereknél legalábbis nem valószínű, hogy ez a megoldás elterjedne.

A tesztelés alatt lévő MetalStorm pisztoly belső felépítése
Szintén próbálkoznak már egy ideje a folyékony meghajtótöltetekkel, ahol a lövedéket egy előre kiszámított mennyiségű folyékony robbanóanyag segítségével indítják el, amelyet csak a lövés előtt jutattak a zárszerkezetbe. A megoldás legnagyobb előnye az lehetne, hogy egy számítógép előre ki tudja számolni a cél távolságából, hogy mekkora sebességre kell gyorsítani a lövedéket az ideális találati esélyhez. Közeli célok ellen elég kis mennyiség is, így kisebb lesz a visszarúgás is, nagy távolságokra pedig nagyobb mennyiségű hajtóanyagot használva lehet indítani egy ugyanolyan lövedéket. Gyakorlatilag tehát ugyanazzal a fegyverrel hatékonyan lehetne harcolni akár egy szűk folyósón, de akár az 1000 méterre lévő ellenség ellen is.
Ez hatalmas előny lehetne a hagyományos lőszereket használó fegyverekkel szemben ahol ugye azonos lőpormennyiség van minden egyes lőszerben, amelyet még a lőszer és a fegyver tervezésekor kell előre meghatározni. Noha a fejlesztések már jó ideje folynak, a folyékony hajtótöltetes kézifegyverek előnyeinek kihasználásához bonyolult és ezzel együtt drága fegyvert kell építeni.
Más elképzelések is vannak, egyik ilyen terv kis méretű önirányító rakéták alkalmazását veti fel, amelyek képesek a mozgó célpontot követni. Ezen elképzelés gyakorlati megoldásának lehetőségét az amerikai hadsereg is vizsgálja, de kérdéses, hogy mennyibe fog kerülni egy-egy ilyen minirakéta. Habár megfelelő találati arány esetén a katonának csak viszonylag kevésre van szüksége belőle, de ha túl drága, akkor aligha valószínű, hogy rendszeresíteni fogják.

A Future Warrior 2020 tervben szereplő négylövetű mini-rakétaindító kézifegyver modellje
  Szintén
  egy lehetőség a lézerek alkalmazása, de ezen kutatások is még
  igen kezdetlegesek, és sok problémát vetnek fel. A lézer
  gyakorlatilag egy fénysugár, ezért terjedését gátolhatja a
  füst, a köd, az eső vagy hóesés, márpedig a csatatereken ezek
  teljesen hétköznapi jelenségek. Ettől függetlenül nagyon
  ígéretesnek tűnnek egyes fejlesztések, mint például a
  vakítófegyver, amellyel az ellenséges katonák szeme világát
  lehet akár permanensen elvenni. A vak katona harcképessége a
  nulla környékére redukálódik, ugyanakkor nem halálos sérülést
  jelent, amely politikai/etikai téren újabban fontos tényezővé
  lépett elő - no persze kérdéses mennyivel emberségesebb
  tömegével megvakítani az ellenséges katonákat, mint megölni -
  veti föl az Sg.hu haditechnikai portál.
Hírfigyelő
  Szolgálat - jövőnk.info
A Holnap városa - okosüveg jelenti a fordulatot a városi energiafelhasználásban
Van
  egy világprojekt, ami alternatívát nyújt a jövőben tudósok
  szerint és a mai pazarló városszemléleten kíván változtatni.
  Ez a Morgenstadt-projekt. A Föld hétmilliárd fős lakosságának
  több mint fele él városokban, és 2050-ig ez a szám megközelíti
  a tíz milliárdot. A nagyvárosok klimatikus összeomlásának
  elkerülése érdekében az egyetlen alternatívát az
  energiahatékony épületek jelentik. Az üveghomlokzatok, amelyek
  környezetbarát villamosenergiát állítanak elő, biztosítják
  az épület hőszigetelését és fényvédelmét, automatikusan
  alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, hozzájárulnak az éghajlat
  védelméhez. Természetesen a teljes projekt minden területre
  kiterjed, az alább vázoltak csak az egy-egy város töbmillió
  négyzetméternyi üvegfelület ésszerű és gazdaságos
  kihasználására példa.
Kérdezhetnénk,
  hogy a jövő akkor modernség kihasználásával mégis - A vissza
  a természethez! - emblematikussággal is bír?
  Wilhelmsburg
  a Hamburgba látogató turisták számára kevésbé kedvelt
  célpont volt korábban a "kevés és unalmas látnivaló"
  miatt. Most azonban változik a helyzet: ez a városrész ad
  otthont a "legzöldebb háznak" a Hanza-városban. Az
  úgynevezett bio-reaktor homlokzattal rendelkező, ötemeletes BIQ
  (ház bio intelligencia hányadossal) a fenntartható építészet
  egyik úttörője.
  Az
  épület homlokzata és üvegpaneljei között algák nőnek,
  biomasszát és hőt termelve a fény és a szén-dioxid együttes
  felhasználásával. Ez a biomassza közvetlenül biztosítja az
  épületben található 15 lakás fűtését hőcserélőkön
  keresztül. Az előállított biogázt tüzelőanyag-cella alakítja
  át villamos energiává és hővé. Egy ellenőrzési rendszer
  szabályozza a energiaelosztást és egyben az algák növekedését
  is oly módon, hogy a fotoszintézishez szükséges CO2-ot
  a tüzelőanyag-cellából egzakt mennyiségben adagolja számukra.
  Az organizmusok egy évben 4500 kilowattóra villamos energiát
  állítanak elő, amely két háztartás számára elegendő. A
  demonstrációs projektben a fennmaradó villamosenergia-igényt a
  közösségi elektromos hálózatból biztosítják. Ezzel szemben
  a homlokzat többlet hőt termel a naposabb napokon. Ezt
  visszatáplálják a helyi fűtési hálózatba vagy tárolják
  geotermikus szondákban tárolják. Télen, amikor a bio reaktor
  kevesebb hőenergiát termel, a BIQ ezekből a tároló eszközökből
  biztosítja a szükséges energiamennyiséget.
Az
  alga ház úttörő szerepet játszhat a jövőbeni építési
  projekteknél. A városok abszolút CO2 kibocsátók:
  globális szinten a felhasznált primer energia 75%-t fogyasztják
  el, és az üvegházhatású gázkibocsátás 80%-át okozzák,ami
  növekvő tendenciát mutat, és párosul a világ lakosságának
  növekedésével. Klaus
  Sedlbauer a
  Fraunhofer Institute for Building Physics (Frauenhofer
  Építésfizikai Intézet - IBP) vezetője szerint, minél előbb
  meg kell találni e tendencia megfékezésének módját. "Az
  elsődleges energiaforrások körülbelül 40 százalékát
  használjuk fel épületeink fűtésére és hűtésére, melyben
  hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. Célunk, hogy
  Közép-Európában is a figyelem középpontjába kerüljön ez a
  probléma."
  Ezen kívül szükségszerű az épületek fosszilis tüzelőanyag
  felhasználásának kiváltása megújuló energiaforrásokkal,
  beleértve a zöld energia tárolását is - tette hozzá
  Sedlbauer.
  A
  várostervezőknek és építészeknek most kell sürgősen
  cselekedniük: olyan okos házakra van szükség, amelyek
  megtermelik az épület számára szükséges villamos energiát és
  magát a hőenergiát is. És ezzel egyidejűleg kényelmes és
  biztonságos lakókörnyezetet kínálnak. Az IBP a „Jövő
  városa" projekt alapjainak megteremtésén dolgozik a
  Fraunehofer további 11 intézetével karöltve. A kutatók hat
  városra koncentrálva - Szingapúr, Koppenhága, New York, Berlin,
  Freiburg és Tokió – alkotnak meg koncepciókat azzal a céllal,
  hogy a nagyvárosok sikeres energia fordulatát elérhessék,
  figyelembe véve azok eltérő jellemzőit és feltételeit.
  Egy
  dolog már most világos a tudósok számára: mindenhol egy olyan
  intelligens elektromos áram- és fűtési hálózat az elemi
  előfeltétel, amely számos különböző energiaszállítót
  kapcsol össze mind az energiafogyasztás mind az energiatermelés
  oldaláról.
Az intelligens
  hálózatok (Smart Grids) két
  kulcsfontosságú eleme az épületek intelligens technológiái és
  az épületautomatizálás. Például a szolár technológia
  beintegrálása az épületbe egyszerűbb lenne, mint az algáké.
  Napelem modulok megjelenhetnek a tetőkön, villamosenergia-termelő
  ablakok formájában vagy az épületburokba integrálva. A
  kiegészítő energiatároló egységek biztosítják, hogy amilyen
  mértékben csak lehet a helyben megtermelt napenergia hasznosuljon
  az épületeknél. A napenergia tárolásával kiküszöbölhető a
  napenergia ingadozása miatt jelentkező energiahiány szükség
  szerinti pótlása. A szolár – termál eszközök emellett
  energiát biztosítanak a melegvíz előállításához, a tetőn
  elhelyezett napkollektorok a napsugárzást hővé alakítják át.
  A hőcserélő alkalmazható vízmelegítésre egy egységben,
  melyet aztán a konyhában, a fürdőben fel lehet használni és
  így megtakarítható a fűtési energia. A napkollektorok is
  kombinálhatók az úgynevezett szorpciós légkondicionáló
  berendezésekkel, amelyek a hőt lehűtik, lehetővé téve a
  felesleges hő felhasználását nyáron is.

Ha emellett a meglévő épületeket energetikailag fejlesztik, a CO2-kibocsátás tovább csökken. A berlini Műszaki Egyetem (Technische Universität Berlin) kutatói a „Berlin Intelligens Energiaellátása 2037-re" ("Intelligente Energieversorgung für Berlin 2037") című tanulmányukban például megállapították, hogy a főváros teljes energiaigénye 45-50%-kal csökkenthető kizárólag olyan energiatakarékossági intézkedésekkel, mint például az új fűtési rendszerek és ablakok alkalmazása.
Az
  a tény, hogy a Holnap
  városa (Morgenstadt) koncepció valósággá
  válik, és hogy a nagy teljesítményű modulok, kollektorok és
  energiatakarékos ablakok univerzális módon, az összes
  alkalmazásban teret nyernek, nagymértékben befolyásolja az
  üvegipar, mint kulcságazat fejlesztéseit is. A modern üveg
  homlokzatok védenek a nyári hőség ellen, és kiküszöbölik a
  légkondicionáló rendszerek óriási energiaigényét.
  Ablaktáblák,
  amelyek az úgynevezett elektro-króm nano-részecskékkel vannak
  felszerelve, az elektromos feszültség vagy más kiváltó
  tényező, mint például a nap sugarai vagy fűtés hatására
  megváltoztatják fényáteresztő képességüket, így nyújtva
  védelmet a napsütés ellen. Másrészt az ablak homlokzatok olyan
  jól szigeteltek, hogy nem engedik a hő kiszökését a téli
  hónapokban, ugyanakkor a téli nap energiája bejut a szoba
  belsejébe. Ezen kívül, az üveg védi a napelemek és
  napkollektorok érzékeny abszorber bevonatát az extrém külső
  időjárási viszonyokkal szemben, és a speciális bevonatoknak és
  textúráknak köszönhetően hozzájárul a fény hatékonyabb
  elektromos árammá és hővé alakításához.
Új
  síküveg, amely csak néhány milliméter vastag, a fotovoltaikus
  ágazat számára
  további lendületet adhat: lehetővé teszi a különösen stabil
  kettős üvegezésű modulok és üveg szendvicsek előállítását,
  amelyekbe fotovoltaikus filmek ágyazhatók.
Az
  október 20-24. között megrendezésre kerülő Düsseldorf-i
  glasstec 2014 kiállítás ráirányítja a figyelmet az üvegre,
  mint az éghajlatvédelem növekvő jelentőséggel bíró
  anyagára.
Az "Intelligens
  épületburok" kulcs
  témájának keretében egy átfogó bepillantást adnak azokra a
  szempontokra, amelyek döntően meghatározzák a jövő-orientált,
  energetikailag hatékony és fenntartható épületburkokat.
  Nagyméretű homlokzat makettek és 1:1 modellek segítségével a
  Stuttgarti Egyetem által szervezett „glass
  technology live" speciális
  show keretében bemutatják a legújabb fejlesztéseket. Többek
  között illusztrálják, hogy milyen modern hőszigetelő, napvédő
  és kapcsolható üvegezési megoldások integrálhatók az
  épületekbe.
Az
  egyik példa erre a moduláris
  szerkezetű "iconic skin" üveghomlokzat,
  mely a német Seele cég fejlesztése. A homlokzati elem teljesen
  homogénnek tűnik, látható kifüggesztések vagy oszlopok,
  oldalsó támasztékok vagy más biztosító elemek nélkül. Az
  egység belső és külső üvegből épül fel. Az üvegtáblák
  között van egy önszabályozó nyomás-kompenzációs rendszer,
  amely biztosítja a passzív szellőzést a külső környezettel
  való kapcsolata révén.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
  A
  3,20-tól maximum 15 méterig terjedő elemnagyságok több
  emeleten keresztül egy függőleges, optikai egységet alkotnak.
  Az egységek egyedileg tervezhetők, így az ügyfelek szabadon
  választhatják ki például a számukra ideális formát, méretet,
  külső és belső üvegezést, a színsémát.
A
  Josef Gartner cég, mely, az olasz Permasteelisa Csoport
  leányvállalata, kifejlesztett egy másfajta funkcionálisan
  önálló homlokzatot. A CCF
  homlokzat (Close Cavity Façade) különlegessége,
  hogy a belső és a külső homlokzat héj közötti tér teljesen
  zárt. A zárt kamrába száraz és tisztított levegőt juttatnak
  enyhe túlnyomással, annak érdekében, hogy megakadályozzák a
  kondenzáció és szennyeződés bárminemű kialakulását az
  ablaküvegen – ezzel érve el, hogy ne kelljen rendszeresen
  tisztítani, mely egy költséges, bonyolult folyamat.
  A
  szakértők véleménye szerint, az épületburok megoldások a
  fotovoltaikus rendszerek még nagyobb mértékű integrációját
  fogják lehetővé tenni a jövőben.
  Az
  amerikai Nanomarkets piackutató cég elemzőinek becslése szerint
  akár 2019-ig az épületbe integrált fotovoltaikus (BIPV) üvegek
  piaca több mint háromszorosára - 823 millióról 2,7 milliárd
  dollárra - növekedhet. Aktuális jelentésükben a BIPV üveget
  kulcsfontosságú technológiaként értékelik zéró energia
  házak építése kapcsán, amely mind az USA-ban mind Európában
  szabvánnyá fog válni a jövőben. A fotovoltaikus ipar már
  készül a technológiai kihívásokra.

Cégek,
  mint például a Heliatek vagy Belectric OPV olyan teljesen
  átlátszó szolár filmeket
  tudnak létrehozni, amely láthatatlan erőművekként működhetnek.
  A szerves napelem gyártók mellett a vékonyrétegű modul gyártók
  is egyre növekvő számban fejlesztenek fotovoltaikus filmeket.
  Például a kaliforniai Miasolé, mely a Chinese Hanergy Group
  leányvállalata, olyan fényérzékeny réz filmeket használ,
  amelyek mára 14% feletti hatásfokot érnek el – majdnem olyan
  szintet, mint a hagyományos szilikon modulokkal.

A szolár filmek felé eltolódó trend alapján új termelési módszerek is egyre a figyelem középpontjába kerülnek. A szilikon sejteket szilícium blokkokból vágják ki, mely egy költséges folyamat, miközben a vékonyrétegű modulok speciális sütőkben "sülnek". Rugalmas sejteket ezzel szemben folyamatosan és gyorsan lehet előállítani roll-to-roll hengerről hengerre történő gőzölögtetéssel vagy hengernyomással.
Annak
  érdekében, hogy sikeresen tovább lehessen lépni a BIPV felé,
  szükségszerű az üveg és a fotovoltaikus ipar szorosabb
  együttműködése. Hogy mely napelemek lesznek alkalmasak, ki
  integrálja a szolár filmeket az építészeti üvegekbe, mi lehet
  mindennek a költsége? "Még
  mindig sok a nyitott kérdés" Timo
  Feuerbach szerint,
  aki a német VDMA (the German Engineering Federation) Glass
  Technology Forumának szóvivője. A glasstec "Solar
  meets Glass" kongresszus október
  20-21-én lehetőséget biztosít a szektor szereplői számára,
  hogy előkészítsék az utat az együttműködések számára, és
  ezzel is egy lépessel közelebb kerüljünk a Holnapvárosához.
Az Al-Kaida vállalta a párizsi merényletet
  Az
  al-Kaida jemeni szárnyának egyik tagja január 9-én, azaz tegnap
  bejelentette, hogy ennek a szervezetnek az irányításával
  hajtották végre a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin elleni
  - tizenkét ember halálával végződött - merényletet. Az
  illető Kairóban az AP hírügynökséghez eljuttatott angol
  nyelvű nyilatkozatában közölte, hogy az al-Kaida jemeni szárnya
  irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a
  célpontot. Mint mondta, „bosszút akart állni a Mohamed iszlám
  próféta becsületén esett sérelmen”. A szervezet tagja, aki
  nem nevezte meg magát, úgy fogalmazott: ez a támadás
  összhangban állt Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezetőjének a
  Nyugathoz intézett korábbi figyelmeztetésével, amelyben a
  muzulmán vallás folyamatos gyalázásával kapcsolatos
  következményekre hívta fel a figyelmet. A nyilatkozó
  hozzátette: „biztonsági okokból” várt eddig a merénylet
  vállalásával kapcsolatos bejelentéssel. Az al-Kaida egyik
  vallási vezetője pénteken egy videofelvételen újabb
  merényletekkel fenyegette meg Franciaországot. Azt üzente, hogy
  a franciák „mindaddig nem lesznek biztonságban, amíg Allah, az
  ő hírnöke és hívei ellen harcolnak”. Harit al-Nadári sejk
  egyúttal Allah hithű katonáiként méltatta a párizsi
  merénylőket, akik „megtanították a franciáknak, hol vannak a
  szólásszabadság határai”.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Akkor
nem a MOSZAD, vagy az al-Kaida a MOSZAD egyik leány vállalata!!!
Ez is haditechnika - Új generációs űrrakétát tesztelt Oroszország
Az
  ország északnyugati részén lévő Pleszeck katonai
  űrrepülőtéren megkezdett rakétateszt nagyon fontos esemény az
  orosz népnek - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. "Ezzel
  megszilárdítjuk országunk biztonságát"
  - tette hozzá az államfő, aki videokapcsolaton keresztül
  követte figyelemmel a rakétaindítást. A különösen
  súlyos rakomány hordozására alkalmas rakétával kutató-
  és katonai műholdakat egyaránt
  útnak indíthatnak a világűr bármelyik részébe - idézte
  Putyint az Interfax orosz hírügynökség.

Az
  Angara rakéta szerelő- és tesztelőcsarnoka Pleszeckben
Korábban, július 9-én sikeresen tesztelték egyik könnyebb változatát. Az egy szibériai folyóról elnevezett rakéta a jövőben a Proton és a Rokot típusúakat válthatja le. Több mint tíz évig tartó fejlesztést követően, még kedden, először tesztelte új generációs Angara-A5 hordozórakétáját az űrkutatás terén nagyhatalomnak számító Oroszország. Az Angara az első olyan hordozórakéta, amelyet a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Oroszország teljes egészében a szovjet utódállamok vagy más külföldi országok közreműködése nélkül épített meg.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Fegyverkezés
Az
  Egyesült Államok hadseregének vezetése megállapodást kötött
  a brit BAE Systems konzorciummal egy
  többcélú AMPV (Armored
  Multi-Purpose Vehicle) páncélozott harcjármű fejlesztéséről,
  amely a jövőben, a hadseregben jelenleg rendszerben álló M113
  páncélos szállító gépjárműveket váltaná.
A
  brit cég által kiadott sajtóközlemény szerint a szerződés
  ellenértéke 1,2 milliárd dollár, ami tartalmazza az AMPV
  tervezési munkálatait, valamint kis szériában történő
  gyártását. A
  szerződés két részből tevődik össze. Az
  alapszerződés értelmében, amelynek ellentételezése 383 millió
  dollár, a BAE Systems ki
  kell, hogy fejlesszen egy
  új páncélozott harcjárművet és meg kell, hogy építsen 29
  prototípust – több verzióban. Ennek a szakasznak az
  időtartamát 52
  hónapban határozták
  meg. A kisszériában történő gyártás opcióként került be a
  megállapodásba, ami alapján a BAE Systems 289 AMPV-t épít
  mintegy 817 millió dollár értékben.
A
  távlati páncélos fejlesztéséhez az M2 Bradley gyalogsági
  harcjármű technológiáját, valamint az M109A7 önjáró tarack
  alvázát fogják felhasználni. A tervezés során szempontnak
  szabták az amerikaiak, hogy vegyék
  figyelembe az
  európai-ázsiai terepviszonyokat is. Tehát a kalkuláció szerint
  ez is az oroszok elleni fegyverkezés egy részét is kielégítené
  a közel-keleti bevetések mellett. Az AMPV várhatóan öt
  alapverzióban kerül megtervezésre: páncélozott szállító-,
  egészségügyi-evakuációs-, egészségügyi központ-, aknavető-
  és törzsvezetési pont. Ezek a verziók a hadsereg jelenlegi
  M113A3, M113 AMEW, M577A3, M1064A3 és M1068A3 típusait fogják
  váltani.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
BRICS-üzlet: Kína Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot vásárolt

  Minderről
  a Vedomosztyi című orosz lap számolt be, egy védelmi-ipari
  komplexumban lévő és egy, az orosz védelmi minisztérium
  vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva. A szerződés
  aláírására még idén ősz elején került sor az orosz
  Roszoboronexport és a kínai védelmi minisztérium között. A
  szerződés szerint Kína 6db Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot
  vásárol t 3 milliárd USD
  értékben, de nem dollárban. A Vedomosztyi megkérdezte a gyártó,
  az Almaz Antej képviselőjét is, aki azonban nem kívánta
  kommentálni, a hírt a Roszoboronexport sajtófőnöke pedig nem
  volt elérhető. A tárgyalások az Sz-400 légvédelmi rendszer
  eladásáról Kínának már több éve folytak, miközben az orosz
  katonai vezetők még 2011-ben kijelentették, hogy a rendszer
  exportja csak 2016 után lehetséges, miután leszállítják az
  orosz fegyveres erőknek szánt mennyiséget. 2014 tavaszán a
  Kommerszant lehozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta
  az Sz-400 Kínának való eladását, majd júliusban Szergej
  Ivanov az orosz elnöki hivatal vezetője nyilatkozott úgy, hogy
  Kína lesz az Sz-400 első külföldi megrendelője.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Pénzügyi játszmák a nagyvilágban
  
  Számos
  mutató futott be az elmúlt napokban és hetekben, amelyek a
  világgazdaság vitalitásának gyengülését jelzik. Hogy miért
  foglalkozik egy hungarista szellemiségű hírportál ezzel? A
  válasz egyszerű: mert hazánk is ennek a körforgásnak a része
  és meg kell értenünk annak természetét, hatásait reánk
  nézve. Ezért közlünk elemzéseket ezen témakörben is.
  Tehát
  a japán gazdaság, amely az Abenomics nevezetű permanens pénzügyi
  stimulus-injekciók rabja lett, negyedik recessziójába süllyedt
  2008 óta. Mivel egyre nő az aggodalom Tokió pénzügyi
  integritását illetően, a Moody’s hétfőn leminősítette.
  Ezzel a világ harmadik legnagyobb gazdaságának hitelminősítése
  már Kína és Dél-Korea alá bukott és egy szinten áll a
  poszt-szovjet Észtországgal. A 2008-as pénzügyi válság
  kitörése után hat évvel az eurózóna gazdasági kibocsátása
  még nem éri el a 2007-es szintet, a befektetések pedig 25
  százalékkal (!) alacsonyabb szinten állnak.
  A
  világ pénzügyi rendszere pedig jóval feszítettebb mint
  2007-ben volt. A Morgan Stanley kalkulációi szerint a globális
  bruttó adósság az akkori 105 ezermilliárd dollárról mára 150
  ezermilliárdra nőttek. A fejlett világ teljes adósságállomány
  a GDP 275 százalékára nőtt, ugyanez az arány a fejlődő
  piacokon 175 százalék. Ez mindkét esetben 20 százalékos
  emelkedés 2007 óta és mindkettő történelmi csúcsot jelent A
  bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) – amely a
  jegybankok jegybankjának tekinthető – friss álláspontja
  szerint a legkisebb likviditás-veszteség a pénzpiacokon
  rendkívül durva kihatással járhat. Márpedig az olajárak
  tartósan alacsony szinten ragadása esetén a fő olajtermelő
  államoknak hozzá kell nyúlniuk a tartalékaikhoz – ahogyan ez
  az USA esetében már látványosan bekövetkezett –, hogy a
  jóléti szintjüket tartani, a már beindult projekteket és a
  katonai gépezetet pedig működtetni tudják. A központi
  költségvetés kiegyensúlyozott marad Irán esetében 130
  dolláros hordónkénti olajárnál.  Ugyanez Algéria és
  Bahrein esetében 115, Oroszország és Irak esetében 105, Abu
  Dhabinál 100, a szaúdiaknál 90. Nos, ettől már a 70 dollár
  alatti olajárral mesze eltávolodtunk. Tehát ezen országoknak
  likvidálni kell külföldi kötvény-állományukat és
  aranytartalékaik egy részét, hogy a tátongó fiskális űrt
  betömjék.
  Mindezen
  folyamatokkal párhuzamosan a kínai vezetés eltökélt abban,
  hogy elkerülje kemény földetérést.  Hszi Csin-Ping elnök
  elszánta magát, hogy tíz éves mandátumának már az első
  szakaszában leállítja a gigantikus hitel-buborék - amit
  tulajdonképpen Amerika megfinanszírozása képezett, ugyanis az
  amerikai költségvetés 60%-a kínai - növekedését. „Nem
  engedhetjük meg, hogy továbbra is a növekvő likviditás
  stimulálja a gazdasági növekedést”, mondta az elnök
  szeptemberben. De az elnöknek igaza van: most kell határozottságot
  mutatnia, hogy a lopakodó tragédiát elkerülje. Napokkal ezelőtt
  egy hivatalos kormányzati jelentés elképesztő adatokkal
  szolgált a buborék-gazdaság pazarlásairól. A jelentés szerint
  2009 óta 6,8 ezermilliárd dollár „nem hatékony befektetés”
  történt - ezt úgy lehet elképzelni, mint itthon az EU-s
  pályázatipénzek elherdálását és lenyúlását.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: A kínai Shenyang J-31
Egy
  kiállítási bemutatón felszállt és problémamentesen repült
  is a
  kínai Shenyang J-31 nevű több funkciós lopakodó
  vadászrepülőgép, de
  annak ellenőrzésére, hogy valóban láthatatlan marad-e a
  radarok előtt, a látogatóknak nem volt módjuk. A szakmai
  közönség érdeklődéssel fogadta az amerikai Lockheed Martin
  egy hajtóműves F-35-ösére szembetűnően hasonlító harci gép
  nyilvános debütálását. A kétévente megrendezésre kerülő,
  légi bemutatókkal egybekötött nagyszabású rendezvényen
  2012-ben még csak a makettjét lehetett körbesétálni az ország
  első, állítólag nehezen észlelhető vadászgépének.
A Kínában negyedik generációsnak számító, két orosz gyártmányú hajtóművel ellátott lopakodó gépnek most is csak az 1:2 arányú makettje volt kiállítva a gyártó Aviation Industry Corporation of China (AVIC) standján, mégpedig FC-31-es megnevezéssel, ami azt jelzi, hogy a gépet exportra is szánják.
Szakértők még mindig megosztottak a kínai lopakodó valós képességeit illetően, de egyetértenek abban, hogy létezése a kínai védelmi technológiai fejlesztések előrehaladottságáról árulkodik. Az is feltételezhető, hogy a bemutatott és értékesítésre kínált gép gyártásához alkalmazott technológiánál már korszerűbbel is rendelkeznek Kínában.
Mindenesetre vannak, akik megjegyzik, azért, mert a szóban forgó gép hasonlít az F-35-ösre, nem jelenti, hogy tudja is azt, amit az amerikai. Ráadásul a kínai gépek még nem vettek részt éles harci cselekményekben.
Ázsia legnagyobb kereskedelmi és védelmi légi ipari kiállítása a Kuangtung tartományi Csuhajban idén november 11-16. között látogatható, több mint 700 vállalat képviselteti magát rajta. Az eredeti tervek szerint a kiállítás idejére szervezett légi bemutatókon négy csapat mutatkozott volna be, az utolsó pillanatban azonban a dél-koreai "Fekete Sasok" lemondták részvételüket.
A dél-koreai kötelék az amerikai Lockheed Martin és a helyi Korea Aerospace Industries közös gyártású, T-50-es szuperszonikus gépeivel repül. Megfigyelők feltételezik, hogy a csoportot az amerikai részről tanácsolták el a kínai szerepléstől.
Hírfigyelú
  Szolgálat - Jövőnk.info
Hódít a terepjáró: Jeep Renegade
  Azt
  hiszem Önök közül is sokan tudnák a választ arra a kérdésre,
  hogy napjainkban melyik kategória foglalja el az autóipar
  divattrónját. Hát persze, hiszen a válasz egyszerű: a
  crossoverek. A lassan már minden gyártó palettájára beférkőző
  kisméretű vagy éppen kompakt „terepjárók” lassan a
  kisautóktól egészen a kompakt egyterűkig alternatívát
  jelentenek a vásárlók számára. Ezt a hatalmas potenciált
  pedig a Jeepnél sem hagyták figyelmen kívül, és megalkották
  saját kis SUV-jüket, a Renegade-et. Még mielőtt azonban valaki
  rázendítene a Fiat csoport tulajdonában lévő amerikai márka
  szapulására, gyorsan szögezzük le: az újdonság bizony
  ízig-vérig megőrizte a gyártóra jellemző tulajdonságokat,
  amit a hazai importőr az alcsútdobozi menetpróbán bizony be is
  bizonyított nekünk. Természetesen a Jeep autóinak messze földön
  híres terepjárói képességeiről beszélünk, amire bizony
  legkisebb modelljük esetében is kiemelt figyelmet fordítottak a
  mérnökök, hogy még véletlenül se érje szó a ház elejét –
  hiszen a legendás Wrangler kistestvéreként nem vallhat szégyent
  az autó.
Az
  olaszok tulajdonában lévő Jeep egyébként nemrég lépett a
  gyökeres megújulás rögös útjára. A felfrissített Grand
  Cherokee és a vadonásúj Cherokee   pedig
  azóta bizonyította, jó irányba haladnak az amerikaiak, akik a
  Renegade-del egy újabb jelét szeretnék mutatni feléledésüknek.
  Ezúttal azonban a Cherokee váratlan és igencsak radikális
  formái után a mérnökök inkább a múltban kutakodtak némi
  ihlet után, amit a II. világháború legendás alakjában, az
  amerikai katonákat szolgáló Willysben találták meg. Még ha ez
  első ránézésre nem is teljesen magától értetődő a
  rokonság, a részletekben bizony rengeteg helyen találkozhatunk a
  nagy öreget idéző megoldásokkal. Ennek tudatában máris
  szembetűnő a Renegade négyszögletes formája és kerek első
  fényszóróik, melyek tökéletesen hozzák a Jeep-es hangulatot.
  A márka legmarkánsabb – és a Willysen is fellelhető –
  ismertetőjegye, a függőleges vonalakból álló hűtőrács
  ezúttal is nagy hangsúlyt kapott. A tervezők a katonai járművek
  látványával szinte egybeforró marmonkannák oldalán fellehető
  X motívumot használták fel az ihletet adó terepjáró
  felidézésére. Az első és hátsó fényszórókban megjelenő
  formák feldobják az amúgy sem unalmas külsőt, ráadásul
  utóbbiaknál még a gyártó újabban előszeretettel használt
  „logója” is megjelenik. A Fiat 500L  alapjaira
  épülő, és az 500X-szel  közeli
  rokonságban lévő autó egyébként 4236 mm hosszú, 1805 mm
  széles és változattól függően 1667, 1684 vagy 1697 mm magas –
  ezek a különbségek természetesen a hasmagasságban jelennek
  meg. A 2,57 méteres tengelytávval bíró szögletes kis terepjáró
  tehát kifejezetten látványosnak bizonyul, főleg a menetpróbán
  is látható narancssárga színben, a szintén a Willysre
  emlékeztető csillaggal az oldalán.
  Az
  újdonság belül sem okoz csalódást, sőt! Az utastérben helyet
  foglalva úgy érezzük magunkat, mintha egy kategóriával nagyobb
  autóba csöppentünk volna. Minden irányban elegendő a hely,
  ahogyan a hátsó üléssor is elegendő méretű. Az üléspozíció
  jó, és a székek kialakítása is kellemesnek bizonyult rövid
  próbautunk során. A nagyobb testvérekből már ismerős
  részletek ezúttal is visszaköszönnek, így a UConnect rendszer
  működése nem rejteget meglepetéseket, habár a klímát ezúttal
  teljes egészében a lejjebb megtalálható panelről tudjuk csak
  vezérelni. A műszerfali órák között található hatalmas
  kijelző kifejezetten látványos és informatív, míg a
  fordulatszámmérő vörös zónáját jópofa módon egy
  odafröccsentett sárfolttal jelzi nekünk az autó. A prémiumos
  hangulaton egyedül a sok helyen fellelhető, gyengébb minőségű
  műanyagok ejtenek kisebb csorbát.  A csomagtér a maga 351
  literes értékével nagyjából a kategória átlagát hozza, és
  természetesen az ülések ledöntésével bővíthető.

  Benzinesek
  terén egyelőre kizárólag egyféle erőforrással érhető el az
  autó: az 1.4 MultiAir 2 140 lóerőt és 230 Nm nyomatékot
  biztosít a sofőr számára, ám mindezt kizárólag hatsebességes
  manuális váltón és az első kerekeken keresztül. Dízelfronton
  két motor közül választhatunk: az 1,6 literes 120 lóerős
  Multijet szintén csak elsőkerékhajtással és kézi váltóval
  érhető el, míg a 2,0 literes 140 – illetve a Trailhawk
  változatban 170 – lóerős öngyulladós az előbbiekkel
  ellentétben már csak Jeep Active Drive összkerékhajtással
  vihető haza, míg igény szerint akár kilencsebességes automatát
  is kérhetünk hozzá. A menetpróba során egy kétliteres
  dízelmotorral és összkerékhajtással szerelt kézi váltós
  példány szegült társammá. A szokásos ismerkedés után hamar
  kiderült, hogy a Renegade nem árul zsákbamacskát. Kis méretei
  ellenére az autó egyértelműen határozottságot sugároz
  sofőrje felé. Az összkerékhajtással alaphangon is 1,5 tonnás
  test a manuális váltóval karöltve 9,5 másodperces 0-100-as
  sprintre képes, ami a legtöbb helyzetben bőven elegendőnek
  bizonyulhat. A hatgangos szerkezet egyébként minden téren
  átlagos tulajdonságokkal bír.
  Bár
  a Renegade-et amellett, hogy valódi terepjárónak is kiképezték,
  városi használatra is ajánlják a gyáriak, amit a futómű
  kemény hangolása tehet kellemetlenné némileg. A rosszabb
  minőségű országúton bizony igencsak rázós élményben volt
  részünk, amit persze többféleképpen is indokolhatunk –
  kezdve a stabil kanyarvételtől az off-road képességekig.
  Azonban ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy még a
  legvadabb Renegade vásárlók is jóval többet használják majd
  betonon az autót, mint terepen, így a puhább hangolás bizony
  elvárható lenne a négykerekűtől. Mindezek a problémák persze
  egyből feledésbe merülnek, amint terepre tévedünk, márpedig
  miért ne tennénk, ha már a Renegade-et választottuk. Az esős
  napon tartott menetpróbán pedig volt alkalma bebizonyítania az
  autónak, hogy képes a nehéz helyzetekben is helytállni: a mély
  sártól kezdve a komoly köves-füves emelkedőkön át mindenhol
  követte nagyobb testvéreit a jármű – még a 100%-os emelkedőt
  is könnyedén megmászta. A Jeep által hangoztatott állítást –
  mely szerint kategóriájának legjobb terepképességeivel
  rendelkezik a Renegade – nem esik nehezünkre megemlíteni.
  Mindez persze nem is csoda, hiszen a Jeep Active Drive rendszer
  fejlettebb a konkurensek megoldásainál, míg az
  összkerékhajtással felvértezett példányok 21 fokos első és
  32,1 fokos hátsó terepszögei szintén a szegmens legjobb
  értékei. Ha valaki még ennél is komolyabb terepre merészkedne,
  annak pedig a Trailhawk verziót ajánlják a gyáriak, mely csak a
  kétliteres, 170 lóerős dízellel és kilencfokozatú automatával
  érhető el. Ez a változat elöl 30, hátul pedig 34 fokos
  terepszögeket biztosít, míg a többi verzióban is megtalálható
  Selec-Terrain kapcsoló ebben az esetben az automata, a sport, a hó
  és a sár fokozatok mellett még egy sziklás programmal is
  kibővül. Az off-road képességekre kihegyezett változat alját
  mindenfelé védőlemezek borítják. Az automataváltóhoz
  egyébként nem csak a Trailhawkban, de 140 lóerős verziókban is
  a még potensebb Jeep Active Drive Low összkerékhajtás
  található, melyben már lejtmenetvezérlés is található.
  Térjünk vissza egy kicsit az aszfaltra: a gyáriak ígérete
  szerint a Renegade egyik változata sem eszik többet 6 liternél
  100 kilométeren. Érdekesség ugyanakkor, hogy a többek közt a
  fogyasztáscsökkentéssel indokolt rengeteg sebességi fokozat az
  automataváltó tekintetében a Jeep által megadott adatok szerint
  6 deciliteres pluszt jelent a 140 lóerős verzió esetében, ami
  így 5,7 litert vesz magához 100 kilométeren, ellenben a kézi
  váltós 5,1 literes értékével – igaz, az összkerékhajtási
  rendszereknél is van némi eltérés. A 0-100-as sprint esetében
  szintén a manuális szerkezetnek áll a zászló, hiszen a 9,5
  másodperces adatára az automata csak 10,2 szekundumos eredménnyel
  tud kontrázni. A Trailhawk esetében ezek az értékek 5,8 liter
  és 8,9 másodperc.
Akármennyire
  is vonzó és egyedülálló lehet kategóriájában Renegade, a
  Jeep árpolitikája sajnos nem a hazai vásárlók zsebére van
  szabva – legalábbis, ha szeretnénk kihasználni a modell
  előnyét a terepjárási képességek terén. A legolcsóbb,
  elsőkerékhajtású Renegade alapára jelenleg 6,25 millió
  forint, melyért a 140 lóerős 1,4-est kapjuk Longitude
  felszereltséggel. A későbbiekben megjelenő 1,6 literes 110
  lóerős benzinessel ez az összeg 5,25 millióra csökken majd. Ha
  mindenképp dízelt szeretnénk, akkor további 400 ezer forintot
  kell a kereskedésben hagynunk, de ha az összkerékhajtáshoz is
  ragaszkodunk, akkor máris 7.595.000 forintos árcédulával
  találkozhatunk – még mindig a leggyengébb felszereltségi
  szinten. A magasabb, Limited szintért minden verziónál 515 ezer
  forintot kell lecsengetnünk, de ezért már kétzónás automata
  klímát, nagy műszerfali kijelzőt, 17 colos keréktárcsákat és
  biztonsági csomagot is, mely ráfutásra valamint sávelhagyásra
  figyelmeztető rendszert is tartalmaz. Az automataváltó 780 ezres
  felára szintén kissé ijesztő lehet, még ha ezzel együtt a
  jobbik összkerékhajtási rendszert is kapjuk. A bevezetéskor egy
  darabig a szinte minden jóval felszerelt Opening Edition verzió
  is elérhető lesz, melyhez már a nagyobbik UConnect rendszert,
  navigációt, kulcsnélküli nyitást, 18 colos keréktárcsákat
  és bőrüléseket is kapunk. Mindezért pedig alsó hangon 7,3
  milliót kérnek (1,4-es benzines), míg a legkomolyabb verzió már
  8,65 millió forint (140 lóerős összkerékhajtású dízel,
  manuális váltóval). Aki mindenképpen terepre merészkedne annak
  a Trailhawk verzió maradt, mely már igencsak húzós, 9,45
  milliós árcédulával ijesztgeti a vevőket, és ebben még
  nincsenek benne a 325 ezer forintos bőrülések, a kulcsnélküli
  nyitást tartalmazó 145 ezer forintos csomag, vagy az automata
  xenon fényszórót és sötétedő belső tükröt magában
  foglaló 295 ezer forintos Visibility csomag sem. Azt minden
  kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a kategóriában nem
  találhatunk a Renegade-nél jobb terepjárót, ugyanakkor  az
  olyan ellenfelek, mint az Opel Mokka, a Peugeot 2008  vagy
  éppen a most érkező testvére, a Fiat 500X  mind-mind
  kedvezőbb áron kaphatóak, ami a hazai piacon bizony nagy előny
  lehet számukra. Azt tehát megállapíthatjuk, hogy a Jeep ismét
  tett egy lépést a jó irányba, és amellett, hogy a Renegade
  bemutatásával formailag az egyik legváltozatosabb kínálattal
  rendelkező márka lett, egy olyan kisautóval gazdagodott, mely
  minden téren egyedülálló a kategóriájában. Az autó ára
  sajnos ezúttal is belerondíthat az összképbe, ugyanakkor, ha
  valaki egy valódi terepképességekkel rendelkező kisebb járművet
  keres, mely a prémiumos életérzést is képes valamelyest
  átadni, akkor jó helyen keresgél a hazai Jeep szalonokban.
  Ugyanakkor a kemény futómű átlagos használat mellett nem
  feltétlenül fog örömet szerezni a vásárlóknak. A végső
  ítélet meghozatalával persze megvárnánk az első
  tesztpéldányokat.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Amerikai szemmel a közel-keleti átrendez(őd)és
  Nem
  született megállapodás az iráni atomprogramról folytatott
  tárgyalásokon, így meghosszabbították azokat. A bejelentést,
  amely egy évvel korábban még válságot jelentett volna, most
  különösebb aggodalmak nélkül fogadták. Az Egyesült Államok
  és Irán kapcsolatában bekövetkezett változást az Iszlám
  Állam (IÁ) dzsihadista szervezet megjelenése idézte elő -
  állapította meg George Friedman, a texasi székhelyű Stratfor
  geopolitikai hírszerző és elemző cég elnöke.
  A
  Geopolitical Weekly című online hetilapban a szerző rámutat: az
  IÁ ideológiai szempontból nem sokban különbözik a többi
  radikális iszlamista szervezettől, míg azonban az al-Kaida
  szórványos, bár kiterjedt terrorszervezet maradt, az IÁ
  földrajzi entitásként jelent meg Szíriában és Irakban. Ez a
  tény nem csak a térségbeli államok politikájának és
  egymáshoz való viszonyának az új helyzethez való igazítását
  követeli meg, de a regionális hatalmak - közöttük Törökország,
  Irán és Szaúd-Arábia - álláspontjának felülvizsgálatát
  is. Irakban - Bagdadtól északra és nyugatra - a szunnita IÁ
  jelentős erőt képvisel, és fenyegeti Bagdad fennhatóságát,
  valamint a kurd területeken folyó kőolaj-kitermelést. Szíriában
  az IÁ hatása még összetettebb: egyfelől erősíti Bassár
  el-Aszad elnök rendszerét, másfelől gyengíti annak többi
  ellenzékét.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Katonadolog - A tüzérségi sokk
  Közel
  egy évszázada vizsgálják, hogy vajon mi okozza a veteránoknál
  az ún. tüzérségi sokk (shell shock) jelenségét. A legújabb
  kutatás szerint a pszichikai sérülés - amely legtöbbször nem
  jár együtt fizikai sérüléssel - méhsejtszerű elrendeződést
  mutató, károsodott agyi idegrostok miatt lép fel.
  A
  háborúknak mindig is voltak pszichikai sérültjei, azonban
  tudományos módszerekkel először az első világháború
  mentális betegeit analizálták. A „shell shock”, más néven
  tüzérségi (lövedék) sokk megnevezést az első világégés
  éveiben használták először a harc során keletkezett stressz
  okozta tünetekre, úgymint fáradtság, lassú reakcióidő,
  határozatlanság, tikkelés, szörnyű rémálmok, beszédzavar,
  rángatózás, szorongás, emésztési zavarok, idegi elváltozások.
  Sok orvos még a háború éveiben is úgy vélte, hogy a beálló
  sokkhatás valamely fizikai sérülés következménye lehetett. A
  meggyötört katonák esetében ún. poszttraumatikus stressz
  szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) lépett fel.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.

A legújabb kutatásban résztvevő szakértők úgy vélik, az egy vagy több robbanást túlélő veteránok agyában rejtett sérülések jönnek létre, amelyek később jelentős szerepet játszanak a pszichológiai vagy szociális problémák kialakulásában. A baltimore-i Johns Hopkins Orvosi Egyetem kutatói olyan, már elhalálozott amerikai veteránokat boncoltak fel, akik Afganisztánban vagy Irakban harcoltak, s túléltek legalább egy pokolgépes, illetve egyéb robbanószerkezettel elkövetett merényletet. Egyfajta agysérülést fedeztek fel mindannyiuknál, amely során a károsodott idegrostok méhsejtszerű elrendeződést mutattak, valamint megduzzadtak a kritikus agyterületeken, amelyek a döntéshozatalért, a memóriáért, valamint az érvelésért felelnek. A vizsgált öt veterán agyát 24 olyan ember agyával hasonlították össze, akik autóbalesetben, droghasználat következtében vagy szívinfarktus során vesztették életüket. Megállapították, hogy az idegrostok elrendeződése más mintázatot mutat az utóbbi csoportnál.
„Ez volt az első alkalom, hogy a modern patológia eszközeivel vizsgáltuk meg a százéves problémát, egy robbanás késleltetett hatását az agyra” – mondta Vassilis Koliatsos amerikai neurológus. A vizsgálat során a kutatók egy molekuláris jelölőanyaggal követték nyomon az amiloid prekurzor fehérjét (APP), amely normális körülmények között hosszú idegsejtnyúlványokon (axonokon) keresztül áramlik egyik idegsejtből a másikba. Ha az axon sérül, az APP és egyéb fehérjék feltorlódnak az egyes idegsejteken, ami duzzanatot idéz elő. A duzzanatok mérete és alakja a sérülés típusától függően eltérő lehet, például a közlekedési balesetek áldozatainál nagyobb és körte alakú, a metadontúladagolásban elhunytak esetében pedig kisebb méretű duzzanat jön létre.
A megvizsgált öt veterán közül négynél a duzzanat közepes méretű és körte alakú volt, ami azonban ennél különlegesebb, hogy méhsejtalakzatba rendeződtek a vérerek mellé, amely mintázatot a kutatók eddig még egy agysérültnél sem figyeltek meg. Az elváltozások valószínűleg azoknak a robbanás során elszakadt idegrostoknak a maradványai lehetnek, melyek idővel lassan elhaltak. Egy másik elmélet szerint az erős lökéshullám az axonokat csak meggyengítette, és később szakadtak el például egy ütés okozta agyrázkódás vagy drogtúladagolás hatására.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Tradícionalista filozófia: AZ EURÁZSIANISTA GONDOLAT FÁZISAI
  1942-ben,
  Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) halálának centenáriumát
  ünnepelve a Kolozsvári Ferenc-József Regia Litterarum
  Universitas Hungarica (Magyar Királyi Tudományegyetem)-en,
  Giovanni Tucci a kiemelkedő tibetológus azt állította, hogy
  “titokzatos kapcsolódások (….), rejtélyes affinitások”
  állnak fenn Tibet, Magyarország és Olaszország között.
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
  *
* *
* *
  Az
  eurázsiai gondolat tényleges kiáltványa az Ischod k Vostoku
  (Kijárat Kelet felé) volt, amelyet 1921-ben Szófiában adott ki
  egy orosz-bulgár kiadó. Egy gyűjteményes munkáról van szó,
  amelynek szerzői Pëtr Savickij geográfus és közgazdász
  (1895-1965), Nikolaj Trubeckoj nyelvész (1890-1938), Pëtr
  Suvčinskij zenetudós (1892-1985) és Georgij Florovskij teológus
  (1893-1973) voltak. Mindezen szerzők azt az alapeszmét vallották,
  hogy Oroszország és a vele Európa és Ázsia felől határos
  régiók egy természetes egységet alkotnak, mivel történelmi és
  kulturális affinitások kötik őket össze. Az orosz kultúrára
  tehát nem úgy tekintettek, mint a “nyugati” kultúra egy
  változatára, hanem mint egy önálló valóságra.
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
  *
* *
* *
  Lev
  Nikolajevič Gumilëv 1912-ben született Szentpétervárott egy
  híres költő (Nikolaj Stepanovič Gumilëv, az “akmeista”
  mozgalom alapítója, 1921-ben kivégezték) és egy még híresebb
  költőnő, Anna Akhmatova fiaként. 1930-ban befejezte
  tanulmányait, mert származása miatt elutasították az
  egyetemről, így munkásként kereste kenyerét. Pamírban
  dolgozott tudományos segéderőként, megtanult tadzsikul és
  kirgizül, és szúfikkal és vándordervisekkel tartotta a
  kapcsolatot. 1934-ben felvették a Leningrádi orientalisztika
  karra; először 1935-ben tartóztatták le. Három évvel később
  ismét letartóztatták és golyó általi halálra ítélték,
  amit kényszermunkára változtattak. 1944-ben engedélyezték,
  hogy önkéntesként beálljon egy büntetőezredbe, amely részt
  vett Berlin ostrománál. 1945-ben visszavették az egyetemre, ahol
  a rákövetkező évben védte diplomamunkáját, amely az első
  török kánság (546-659) politikatörténetéről szólt.
  Zdanovval való kapcsolatának következményeként törölték az
  archeológiai kutatók szervezetéből; később könyvtárosnak
  vették fel a leningrádi pszichiátriai kórházba. 1948 tavaszán
  részt vett abban az altaji archeológiai expedícióban, amely a
  Payzryk kurgánt [halomsírt] feltárta.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
  *
* *
* *
  Miután
  jelentős hatást gyakorolt az orosz kultúra széles és heterogén
  köreire, a Szovjetunió összeomlása után az eurázsianizmust
  főleg azok ölelték keblükre, akik szembehelyezkednek
  Oroszországnak a nyugati rendszerbe való beilleszkedésével.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Fordította:
  Dávid Andrea
Metán-hidrát vagy palagáz lesz az új energetikai jövő?
  Nagyságrendekkel
  több metán-hidráttal van ellátva a Földünk, mint hagyományos
  és nem-hagyományos gázzal, a termelési technológia viszont még
  nincs teljesen kidolgozva. Amint sikerül egy gazdaságos és
  biztonságos eljárást kitalálni, a metán-hidrátok jobban
  átrendezhetik a világpiacot, mint a szárazföldi
  nem-konvencionálisak. Világszerte egyre több kutatás és
  fejlesztés irányul a metán-hidrátok felé, amelyek
  gyakorlatilag jégbe zárt földgázmolekulák. Ezek termelésének
  globálissá válása még a pala-, márga- és hasonló,
  szárazföldi nem-hagyományos gázok forradalmi hatását is
  felülmúlhatja, írja a Natural Gas Europe online lap.
A
  metán-hidrátok egy jellemző, alacsony hőmérsékleten és magas
  nyomáson keletkeznek, főleg a sarkkörökön és kontinentális
  lemezek találkozásánál, 500 méteres mélységben. Durva
  becslések szerint a Földön legalább
  3, de akár 140 billiárd köbméter metán-hidrát található,
  amelyhez képest eltörpül a hagyományos és nem-konvencionális
  készletek összessége, ami 640 ezer milliárd köbméter. A
  termelési technológia azonban még gyerekcipőben jár, a
  lehetséges kockázatokat pedig még nem sikerült kiszűrni. A
  kutatás-fejlesztésben többek
  között Japán, Dél-Korea, India, Kína, Norvégia, az USA, és
  az Egyesült Királyság, Oroszország, Németország jár az élen.
  Olyan országok is elindultak tehát ezen az úton, amelyek
  hagyományosan nagy mértékben szorulnak energiaimportra. A nagy
  lendület ellenére szakértők szerint a piaci termelés nem
  indulhat el 10-15 éven belül, Japán
  viszont állítjakifejleszti
  a helyes technológiát 2018-ig. Az USA geológiai kutatóintézete
  szerint megfelelő politikai akarattal ott is lehetne 2025-től
  nagyobb mennyiségben metán-hidrátokból hasznosítható gázt
  nyerni. Bár lényegesen drágább a termelése a hagyományos
  eljáráséhoz képest, a
  nem-konvencionális gázok felhozatalánál nem költségesebb, ezért
  is reméli a szakma az alszektor felvirágzását. Az elmúlt
  időszakban folytatott felmérések alapján elmondható, hogy
  Japán rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal. A partjainál lévő
  mezők kiaknázása a magas költségek ellenére jó lehetőséget
  jelent a szigetországnak, mivel nagyban függ a gázimporttól.
  2011-es, 123 milliárd köbméteres felhasználásából 117
  milliárd köbméter külföldről származott. A
  távol-keleti országok esetében megjegyzendő, hogy
  sok esetben vitatott fennhatóságú vizeken indulna a termelés, a
  források kiaknázásáért kialakuló küzdelem pedig
  felélesztheti a határvitákat.
Az
  iparág kifejlődésével kapcsolatban még sok kérdés merül
  fel, de annyi
  már most látszik, hogy
  Japán, kifejlett technológiájának köszönhetően a régió
  vezető metán-hidrát termelőjévé válhat. De mint szoltunk már
  róla, sajnos Japán amerikai bábkormánnyal működik, tehát az
  USA termelését, (geo)politikai fölényeskedéseit és
  bankszámláját gyarapítja majd ez is közvetve.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
FELKÉSZÜLÉS A HOLNAPRA
"...bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell
készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje."
A
  Román államelnök világosan kimondja, hogy kölcsönökből
  élünk. Mindenki látja, hogy a nálunk fejlettebb országok
  hitele is elapadhat, pl. Görögország, Írország,
  Portugália... De azt is láttátok, hogy mi történik Angliában,
  hol a jóléti társadalomban felnőtt fiatalok, az angol modern
  oktatási rendszeren keresztül ment nagyra nőtt emberek, semmit
  nem kímélve gyújtogatnak, szétvernek mindent. Tudjuk, hogy
  lassan globalizálódó világunkban, félő, hogy mint minden
  előbb - utóbb hozzánk is begyűrűzik. Elgondolkodtató! Fel
  kell készülni arra az időre, mikor az állam nem adni, hanem
  elvenni fog. Mióta a világ a világ, az állam mindig az
  alattvalóiból élt, és nem külföldről felvett kölcsönöket
  osztott szét az állampolgárok között. Szerintem, lassan de
  biztosan itt nálunk is visszaáll az évezredes szokás. Az állam
  nem fog adni, osztogatni, hanem csak kérni fog és az adókból
  kifizeti az adósságot, és ami marad, annak egy részét fogja
  visszaosztani azoknak, akiknek jónak látja. Ez ilyen
  egyszerű!
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Az Isten adta holnapban bízva,
Csaba testvér
Árnyoldalak - Hogyan működik a rablókapitalizmus...
A
  kutyavilág ordas pénzeinek vérfarkasai
Egyre
  gyakrabban hallható a nemzetközi pénzügyi sajtóban a „shadow
  banking” -kifejezés, mely szóösszetétel mindkét tagja
  meglehetősen negatív jelenségre utal manapság, hát még így
  együtt. A magyarul árnyékbankrendszernek nevezett
  jelenség részben nehéz átláthatósága, részben mérete miatt
  keltette fel a szabályozók figyelmét elsősorban az Egyesült
  Államokban, de a Fidesz-kormány is ezzel a módszerrel játszik.
  Tulajdonképpen egy óriási méretűre nőtt finanszírozási
  rendszerről van szó, amelynek szereplői elsősorban nem bankok,
  és amelyek kívül esnek a felügyelet hatáskörén. Mindez egy
  korábban nem tapasztalt kockázatot jelent a pénzügyi rendszer
  egészére nézve. Körülbelül a világ GDP-jének kétszerese ez
  a fajta a kitettség. A becslés azon alapul, hogy a globális
  vállalatok méret szerinti eloszlása a nagy cégek tartományán,
  ˗ vagyis ott, ahol jellemzően a pénzügyi vállalatok vannak
  túlsúlyban ˗ hirtelen jelentősen elhajlik a Pareto eloszlástól.
  Pedig más mintákon azt találjuk, hogy a vállalatok mérete
  nagyon stabilan Pareto-eloszlást követ tértől és időtől
  függetlenül. A hiányzó rész valójában létezik, csak éppen
  nem látjuk, mert a sötétben van. Vagyis éppen ez az
  árnyékbankrendszer. A hagyományos flow-of-funds alapú elemzések
  és a klasszikus monetáris aggregátumok által nem megragadható
  pénzteremtési mechanizmus, melynek központi eleme a repo ügylet.
  A repo ˗ magyarul visszavásárlási megállapodás - ugye ezt
  csinálja nálunk az állampárt pénzügyi szektora, élén
  Matolcsyval - ˗ tulajdonképpen egy fedezett hitelügylet: a repo
  kezdeményezője értékpapírt (jellemzően
  államkötvényt-kincstárjegyet) ad el, és ugyanakkor egy későbbi
  határidőre (a hitel lejáratára) vissza is vásárolja
  értelemszerűen a hitel kamattartalmával megnövelt értéken. A
  repo ügylet másik oldalán lévő szereplő fél tehát hitelt
  nyújt, így ő úgynevezett reverse repo ügyletet hajt végre.
  Magyar szóhasználatban aktív  repo amikor hitelt nyújtunk
  (reverse repo), passzív repo amikor hitelt veszünk fel (repo).
  Ezt gőzerővel kutatják - véleményünk szerint - a csak
  látszólag ellenérdekelt valós bankszektor elemzői és
  tanácsadói.
A
  kutatás célja kettős: egyrészt feltérképezni a hagyományos
  bankrendszert túlnövő árnyékbankrendszert, valamint rámutatni
  a kialakulásához vezető okokra és potenciális
  következményekre. Az árnyékbankrendszer két "végén"
  a rövidtávú likviditástöbblettel rendelkező ú.n. cash
  pool-ok,
  valamint az ezt felhasználó alapkezelők állnak.
  A cash-pool-ba azon szereplők tartoznak, akiknél likviditás
  többlet csapódik le – lokális és globális
  egyensúlytalanságok következtében, és valamilyen oknál fogva
  rövid lejáratú biztonságos kamatbevételre vágynak:
- Devizatartalékokat kezelő „FX reserve managers” (1200 milliárd $)
 - Globális vállalatok likvid pénzeszközei (1600 milliárd $)
 - Intézményi befektetők (2000 milliárd $)
 - Értékpapír kölcsönzéssel foglalkozó dealer-ek (800 milliárd $)
 
  Ez
  összesen nagyságrendileg 6000 milliárd $ likviditás (ekkor a
  FED mérlegfőösszege közel 4000 milliárd $ volt), ami az
  árnyékbankrendszer forrása, mely közvetlenül reverse repo-ba
  (hitelnyújtás), vagy likviditási alapokba kerül. Érdekes tény,
  hogy az amerikai DKJ (T-bill) piac túl kicsi ahhoz, hogy ekkora
  likviditás-többletet elnyeljen.
A
  rendszer másik végén azon alapkezelők (nyugdíjalapok,
  hedge-fundok, devizatartalék-kezelők) állnak, akik
  „hozamhiányban” szenvednek: a nyugdíjalapok alultőkésítettek,
  a hedge-fundok alulteljesítenek a benchmarkhoz képest, a
  devizatartalék-kezelők pedig a sterilizációs költségeket
  próbálják ellensúlyozni. Ezen szereplők nagyrészt derivatív
  ügyletekkel, lényegében tőkeáttétel vállalásával próbálják
  legyőzni a globális hozamhiányt. A szerző végkövetkeztetése
  tehát, hogy a likviditás többlet végeredményben tőkeáttételes
  kötvénypozíciókat finanszíroz. Az árnyékbankrendszer két
  „végét” a pénzpiaci dealer bankok kötik össze, akik aktív-
  és passzív repókkal közvetítik a likviditást a
  cash-pool-októl a tőkeáttételes portfóliókezelőkhöz. A
  hagyományos pénzmennyiségi mutatók ˗
  melyeket a monetáris politika befolyásolni szeretne  ˗ nem
  befolyásolják az alapkezelők forráshoz jutását, hiszen a
  klasszikus megtakarítók-közvetítők-befektetők csatornát
  kikerülve a dealer bankokkal repózva jutnak rövidtávú
  forrásokhoz, amiből tőkeáttételes kötvénypozíciókat
  finanszíroznak.
Az
  árnyékbankrendszer tulajdonképpen a pénzügyi rendszerben
  történő lecsapódása a reálgazdaságban végbemenő globális
  folyamatoknak: aránytalanul magas megtakarítások a vállalati
  szektorban és a külföldi szereplőknél (devizatartalékokat
  felhalmozó jegybankok), alacsony globális hozamkörnyezetből
  kialakuló hozaméhség, mely tőkeáttételes pozíciókra
  ösztönöz olyan szereplőket is, akiknek konzervatív befektetési
  stratégiát kellene követniük.
Bíró
  Dalma összeállítása - Jövőnk.info
Leendő nyugdíjasoknak - Lehet-e ok az aggodalomra?
Nagy
a bizonytalanság a leendő nyugdíjjal kapcsolatban egész Európában
– derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek
el. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak
sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a
jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy
pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon
és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka
kifejezetten pesszimista. Kínában
ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a
lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő
generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű
javulást vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon
utóbbi csoportba a megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2
százaléka tartozik.
A
nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy
azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték,
kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való
felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.
A
nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből
tevődik össze:
-
a személyes felelősségvállalásból,
-
a tudatosság szintjéből,
-
a pénzügyi jártasságból,
-
a tervezésből,
-
a pénzügyi felkészültségből
-
illetve a tartalékolásból.
Az
index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg
Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos
értéket.Magyarország
a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén
elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A
két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az
átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41
pontot mutatott.
A
kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még
mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében.
Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége
a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka
valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes
egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók
aránya mindössze 6 százalékot tett ki.
Az
állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – pedig változatlanul
az első számú jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori
évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a
magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját
megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként
számítani.
Az
öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága
pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem
érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért,
és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben
egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell
az időskori éveikre.
Fontosabb
eredmények:
- a felnőtt lakosság csaknem kétharmada szerint a leendő nyugdíjas generációknak sokkal rosszabb lesz, mint a jelenleginek
 - a nyugdíjas évekre való felkészültség szintje minden vizsgált országban romlott tavalyhoz képest
 - az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik a leendő nyugdíjasok
 - még mindig magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében
 
A
kutatásról
Az
elvégzett kutatás – amelynek elkészítésében a a Transamerica
Center for Retirement Studies és a Cicero Consulting működött
közre – 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt
megkérdezésén alapul. A kutatást az érintett országokban –
Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban,
Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban,
Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában
– készítették el.
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info
A megnyugtató többpárti nemzetbiztonság - Nincs terrorveszély hazánkban
  Magyarországon
  nincs közvetlen terrorfenyegetettség - mondták egybehangzóan a
  parlament nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti és
  ellenzéki képviselői a testület január 20-i, keddi zárt ülése
  után, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti,
  össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi
  merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott.
  A
  nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a
  rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől
  megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze
  megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források
  hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A
  bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási
  Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel,
  titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli
  társszervekkel hatékonyan együttműködik.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá. Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához. A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
Hírfigyelő
  Szolgálat - jövőnk.info
Civakodnak a zsidók és a cigányok - Korrupció!
Pénzen
  civakodnak a hazai kegyenc cigányok és az ők jogvédő zsidóik.
  Az egyik nem becsüli, elherdálja, a másiknak meg az az istene,
  sakkbantartó fegyvere. És persze azok is belekontárkodnak akik
  kimaradtak a szabadrablásból. Súlyos korrupciógyanú merült
  fel az Országos Roma Önkormányzatnak egy uniós támogatás
  felhasználásával kapcsolatban. Az ORÖ képviselői
  vizsgálóbizottságot állítanak fel, és az ügyészséghez,
  valamint az Állami Számvevőszékhez fordulnak az ügyben.
Így
  osztja a lapokat a fidesz
  600
  millió forintot kapott az Orbán-kegyenc Farkas Flórián
  vezette Országos Roma Önkormányzat a "Híd a munka
  világába – Szociális szövetkezetek" 5 milliárdos
  programra egy TÁMOP-os uniós projektből, de az LMP-s Hadházy
  Ákos szerint a pénz elköltésével kapcsolatos közbeszerzések
  korrupció gyanúját vetik fel.
  A
  trafikmutyi-botrány kirobbantójaként ismert volt fideszes zsidó
  Hadházy azt írja, összesen 28,7 millióért, egyenként 3
  millióért béreltek autókat fél évre, 31 millióért
  vettek irodabútort, az irodát pedig 26 millióból újították
  fel. Emellett 31 millió forintot költöttek egy tanulmányra a
  "toborzás eljárásrendjének kidolgozásáról", 19
  milliót pedig egy másikra, amely arról szólt, hogy milyen
  szoftvereket kellene megvásárolniuk. Ezután 31 millióból
  alakíttattak ki egy számítógépes hálózatot, és 21 millióért
  vettek összesen 7 darab számítógépet. A politikus azt írja,
  30 milliót adtak egy médiaügynökségnek médiavásárlásra, 31
  millióért pedig egy másik ügynökséget bíztak meg
  sajtószóvivői feladatokkal, 30-30 milliót költenek
  projektmenedzsmentre és a projekt számvitelére, 13 milliót
  pedig nyomdai szolgáltatásokra. Hadházy Ákos szerint a
  projektre szánt pénzből valójában viszont egyetlen munkahelyet
  sem teremtettek. Az Országos Roma Önkormányzat még január
  végén azt közölte, Hadházy Ákos nyilatkozata téves
  információkon és abból levont hibás következtetéseken
  alapul. A szóvivő a projekttevékenységek megismerésére nélkül
  "intézett támadást a romák egyik legfontosabb törekvése
  ellen" – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a
  program keretében létrejön egy – a közfoglalkoztatás
  rendszerétől függetlenül működő – a hátrányos
  helyzetűek által létrehozott és működtetett országos
  foglalkoztatási szövetkezet, kiépül annak szervezeti és
  infrastrukturális háttere. "A hazai kutatási eredményekre
  figyelemmel pedig rögzítendő, hogy a romák által alapított és
  működtetett foglalkoztatási szövetkezet – a piaci
  szereplők romafoglalkoztatástól történő elzárkózására
  figyelemmel – az egyetlen lehetőség a saját
  felzárkózásukért tenni akaró cigányok számára" –
  hangsúlyozták. Mint írták: "rendkívül veszélyes lenne,
  ha az LMP a kiegyensúlyozott, mértéktartó és hiteles
  politizálás helyett teret adna a hátrányos helyzetűekkel
  szembeni etnikai és szociális szegregációt képviselő
  ideológiáknak".
  Kedden
  sajtótájékoztatón Vajda László, az ORÖ alelnöke azt
  mondta, a választott képviselők semmilyen információhoz nem
  jutottak a projekttel kapcsolatban, de más hasonló támogatások
  felhasználását illetően sem – számolt be a Roma
  Sajtóközpont. Kérdéseikre folyamatosan azt a választ kapták,
  hogy Farkas Flórián titkosította azokat, ezért az apparátus
  nem engedett betekintést az iratokba. „Felháborító, hogy
  miközben tömegek éheznek, gyerekek fagyoskodnak, közben 50
  milliókért íratnak tanulmányokat és százezer forintos
  székekben ülnek az ORÖ vezetői!” – mondta Dancs Mihály, a
  Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője, majd hozzátette: „Az
  sem biztos persze, hogy van-e valóságos tartalom e szolgáltatások
  és vásárlások mögött.” Bejelentette, hogy a gyanú miatt
  rendkívüli közgyűlést hívnak össze és vizsgálóbizottságot
  állítanak fel, amelybe az ORÖ minden szervezetének képviselőit
  várják, emellett pedig az ügyészséghez és az Állami
  Számvevőszékhez fordulnak az ORÖ gazdálkodása és a szóban
  forgó uniós kiemelt projekt miatt.
Aztán
  egy másik felettébb érdekes vita....
  Debreczeni
  József DK-alelnök „Ne bántsd a cigányt” című könyvének
  kapcsán tartottak kerekasztal beszélgetést a Közép-Európa
  Egyetemen. Németh György szociológus-közgazdász rögtön
  holokauszt-tagadással kezdte. „Diskurzus a romákról
  Magyarországon” címmel szervezett panelbeszélgetést a
  Közép-Európa Egyetem Nacionalizmus Tanulmányok Tanszéke és a
  Magyar Szociológiai társaság, írja a Roma Sajtóközpont. A
  meghívottak között volt a cigányokat korábban bomlásterméknek
  nevező szociológus-közgazdász Németh György is, aki ezen a
  beszélgetésen is sarkos álláspontot képviselt: első
  hozzászólásában kijelentette, hogy „Nem volt roma
  holokauszt”. A rendezvényen részt vett André Goodfriend és
  Ilan Mor, izraeli nagykövet is.
  Németh
  György hozzászólása azonnal felborzolta a kedélyeket, a
  közönségből többen a büntető törvénykönyvet emlegették.
  A pódiumon ülők közül leginkább Erőss Gábor, szociológus,
  a PM kabinetvezetője állt bele a kérdésbe. Szalai Júlia,
  szociológus a közönség soraiból utasította vissza Németh
  kijelentését. A beszélgetésben Kende Anna, pszichológus,
  Feischmidt Margit, antropológus, Ladányi János, szociológus,
  Máté Dezső, szociológus, Erőss Gábor szociológus, PM
  kabinetfőnök vett részt Németh Györgyön kívül. A moderátor
  Csepeli György szociológus volt. Díszes társaság!
Bíró
  Dalma összeállítása - Jövőnk.info
A zsidó és a Traubiszóda
  Nem
  jogerősen két-, illetve egymillió forintos - nevetséges összeg,
  ráadásul az sem biztos még, hogy a cégük működési
  engedélyét bevonják-e vagy sem  - pénzbüntetésre ítélte
  decemberben a Veszprémi Járási Bíróság Salamon Berkowitzot és
  fiát, Moses Berkowitzot a Traubisoda hosszú évekig történt
  hamisítása miatt – tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék
  szóvivője. Pedig ildomos lenne a kitiltásuk is az országból,
  ha már úgyis a nagy kitiltások korát éljük. A vádlottak
  cégét – mint jogi személyt – további tizenötmillió forint
  bírsággal sújtották. Ezenfelül Berkowitzéknak és
  vállalkozásuknak a mintegy egymillió forint bűnügyi költséget
  is meg kell fizetniük. Az áru hamis megjelölésével és
  iparjogvédelmi jogok megsértésével vádoltják a két amerikai
  zsidó férfit és cinkosukat, Szabó Gábort.
  Ismeretes,
  a Traubisoda hamisításával vádolt három férfi ellen 2010 óta
  folyik büntetőper. A vádirat szerint a Tra-Üdi Zrt. vezetőiként
  2005 óta több millió palack olyan üdítőitalt állítottak
  elő, amely címkéjének, illetve flakonjának megjelenésével
  sértette az eredeti Traubi védjegyeit. 2011-ben a Fővárosi
  Ítélőtábla jogerősen kimondta: Salamon Berkowitz cégei 1998
  óta jogosulatlanul gyártottak Traubi, Traubisoda és Tra-Üdi
  néven üdítőket.
  Az
  évek során Berkowitzék több száz millió forinttal
  károsították meg a magyar államot és magáncégeket. Az
  ítélőtábla tényként rögzítette, hogy a Traubisoda
  védjegynek 1993 óta az osztrák Warimpex AG a tulajdonosa, a
  kizárólagos használati jog pedig 1995 óta a debreceni Ráthonyi
  Kft.-t illeti meg. Szabó Gábort adócsalásért és számviteli
  rend megsértéséért már egy év két hónap börtönbüntetésre
  ítélték 2010-ben, amiért jogsértő módon adott el
  balatonvilágosi ingatlanokat egy Berkowitz-cégnek.
Bíró
  Dalma - Jövőnk.info
Párizs - ki szelet vet, vihart arat
  Párizsban
  két fegyveres végzett a korábban az iszlám hitet és Mohamed
  prófétát (de a kereszténységet is) gúnyoló Charlie Hebdo
  vicclap szerkesztőségével. Jelenleg a fél világ ezen ajvékol. 
  Úgymond
  terrorkészültség van, és jönnek-mennek a megdöbbenést
  kifejező nyilatkozatok. Na, ez a két dolog, ami felesleges. 
  A
  készültség, bár nyilván elmaradhatatlan populista intézkedés,
  de eső után köpönyeg. A végrehajtók elvégezték dolgukat.
  Azt is lehet mondani, hogy törlesztették az adósságot,
  feltették a pontot az i-re. 
  Merthogy
  ennek az eseménynek a bekövetkezte teljesen természetszerű, idő
  kérdése volt. A megdöbbenés felesleges. Mit gondoltak a
  legelszántabb vallás gúnyolói? Az istentelenek? Maguk hívták
  ki a végzetet, saját sorsukat írták, illetve rajzolták meg! 
  És
  a megpróbáltatásaiknak, nyugodtan mondhatjuk, bűnhődésüknek
  még nincs vége! Odaát is kénytelenek szembesülni azzal, amin
  eddig gúnyolódtak! 
  Nem
  mondhatjuk, hogy maradéktalanul egyetértünk a radikális
  iszlamisták módszereivel. Azonban sokkal inkább azokat ítéljük
  el, akik okozói a történteknek. Ezek pedig a kivégzett
  firkászok! 
  Az
  ártatlan áldozatok (a biztonsági őrök, rendőrök) lelki üdve
  megérdemel egy imát. A többi már úton van a pokol felé. 
  Mert
  aki szelet vet, az vihart arat! 
  Allah
  Akbar!
Bagdi
  Emil - Jövőnk.info
Horváth
Balázs ·  Kiemelt
hozzászóló · Miskatonic
University, Arkham, Massachusetts
Nem
vagyok meggyőződve róla, hogy a mossad és egyéb
titkosszolgálati/háttérhatalmi szervek teljesen tiszták az
ügyben. Sőt most már szinte 100% hogy "false-flag"
akcióról van szó.
Ukrajna: Békét vagy háborút?
Brüsszelben
  kétnapos tanácskozást kezdtek a NATO-országok vezérkari
  főnökei, és megbeszélésük egyik
  kiemelt témája az ukrajnai helyzet. Stoltenberg
  a tagországok katonai vezetőivel folytatott eszmecsere mellett
  tanácskozott a brüsszeli látogatáson tartózkodó Erna Solberg
  norvég kormányfővel is, aki történetesen az ő hivatali
  utódja, hiszen Stoltenberg korábban Norvégia miniszterelnöke
  volt. A Solberggel való találkozója utáni sajtótájékoztatóján
  az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője
  úgy nyilatkozott, hogy a NATO hónapokon keresztül figyelte az
  orosz csapatokat Ukrajnában, és azt tapasztalta, hogy az utóbbi
  időben gyarapodott az oroszok által kezelt katonai eszközök
  száma. Stoltenberg nem kommentálta az orosz katonák pontos
  számára vonatkozó kérdést, annak ellenére sem, hogy a
  riporterek felvetették: Petro Porosenko ukrán elnök a davosi
  világgazdasági találkozón azt mondta, Moszkva mintegy 9 ezer
  katonát küldött Ukrajna területére az oroszbarát
  szeparatisták támogatására. Oroszország ugyanakkor
  következetesen tagadja azokat az állításokat, hogy csapatokat
  állomásoztatna a szomszédos országban. „Nem megyünk bele a
  számok taglalásába” - reagált Stoltenberg. Azt viszont
  hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz katonai jelenlét növelése
  „nem járul hozzá a békés, tárgyalásos rendezéshez”.
Mindeközben Amerikai-ukrán
  hadgyakorlatot
  tartanak tavasszal - jelentette be újságírók előtt még január
  21-én, szerdán Kijevben Ben Hodges altábornagy, az Egyesült
  Államok európai haderőinek parancsnoka. A tervekről sok
  részletet nem hozott nyilvánosságra, csak annyit mondott el,
  hogy az amerikai és ukrán katonák a tüzérségi támadások
  elleni védelmet, sebesült társaik biztonságba helyezését és
  kommunikációs eszközök telepítését gyakorolják majd. Hodges
  kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy Oroszország látja el
  fegyverekkel a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadár erőket. Úgy
  vélte, hogy aki ezt tagadja, az egyszerűen „nem akarja elhinni”
  ezt. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna katonailag és
  politikailag is győztesen fog kikerülni ebből a konfliktusból.
  Szükségesnek nevezte ugyanakkor, hogy ennek érdekében Kijev
  diplomáciai erőfeszítéseket is tegyen. Továbbra is heves
  harcok folynak az ukrán katonák ellenőrzése alatt álló
  donyecki repülőtéren és környékén. Az oroszbarátok néhány
  napon belül már másodjára robbantottak a tüzérségi
  támadásoktól már most is romos új terminálban. A lezuhant
  betonelemek között ukrán katonai források szerint vannak
  sebesült katonák, nagy valószínűséggel halottak is. A védelmi
  minisztérium azt közölte, hogy a támadók jóval nagyobb
  veszteségeket szenvednek, mint a reptér védői. Pontos adatokat
  azonban a tárca egyelőre nem hozott nyilvánosságra, mert
  valószínüleg nem is áll rendelkezésre. Azt viszont a tárca
  sajtótitkára megerősítette, hogy néhány nyugat-ukrán katonát
  előző nap valóban foglyul ejtettek a keletiek. Szintén heves
  harcok folynak Luhanszktól északra, annak az autóútnak a
  térségében, amelyen - Kijev szerint - orosz hivatásos katonák
  előző nap elfoglalták a 31-es ukrán katonai útellenőrző
  pontot. A TSZN ukrán hírtelevízió munkatársa délután arról
  számolt be a Facebook közösségi oldalon, hogy egy több mint
  hatvan katonai járműből álló orosz hadoszlop - benne mintegy
  harminc T-80-as harckocsival - tart a 29-es útellenőrző pont
  felé. A hadműveleti parancsnokság tájékoztatása szerint a
  29-es posztot egyelőre tartják a nyugat-ukrán erők, sikerült
  előtte megállítaniuk az állítólagos oroszok előrenyomulását.
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
Izrael jogi bilincsekben - Mindenki derül, mert lassan minden kiderül
  Izrael
  emberi méltósága már hosszú-hosszú ideje vérzik. Sorra
  kerülnek elő a bosszú népének alávaló cselekedetei. Persze
  ellenérvük mindig van védelem gyanánt, meg tudjuk azt is, hogy
  háborúban az etika csak papíron létezik és mindkét adott fél
  körében lehetnek kilengések, de a módszeresség háborúról
  háborúra már nehezen magyarázható ki. Márpedig a zsidó
  katonai doktrinák kifejezetten a sarokbaszorított patkány
  elméletét oktatja és alkalmazza katonáik képzésében. Tehát
  a bosszút - csak a az igába hajtás számít az eszköz nem -
  kódolják eleve cselekedeteikbe. És az igazságtól meg azért
  rettegnek annyira, mert az a cselekedetek alapján hozza majd meg
  végső döntését rajtuk.
  A
  PHR (Orvosok az Emberi Jogokért) új jelentése orvosok és
  palesztin sebesültek nyolc külföldi orvosszakértő három gázai
  látogatásán történt kikérdezésén alapul. A dokumentumban
  rögzített több incidens a július 21-től 25-ig izraeli
  támadásnak kitett Kúzában történt. Az egyik palesztin
  elbeszélése szerint hatvanöt éves édesapját saját házának
  ajtajában lőtték le közvetlen közelről az izraeli katonák. A
  vádak szerint később a katonák bekötött szemű palesztinokat
  állítottak két ablakba és a vállukon keresztül lőttek több
  ízben, mintegy egy órán át. Bár a jelentésben nem szerepel az
  eset dokumentálása, a körülmények alapján arra
  következtetnek, hogy ezt az ügyet már vizsgálja az izraeli
  katonai rendőrség. Egy másik alkalommal az izraeli katonák nem
  engedték meg több száz fehér kendőket tartó kúzainak, hogy
  elhagyják városukat, és a távozók közül harmincegy embert
  megsebesítettek. A sebesülteket egy közeli rendelőbe vitték,
  amelyre a hadsereg két rakétát lőtt, noha a palesztinok szerint
  egyértelmű volt, hogy orvosi létesítményről van szó. A
  jelentés számos esetet említ, amikor egészségügyi személyzet
  vagy létesítmény került tűz alá. A nyári izraeli, Erős
  Szikla fedőnevű hadművelet idején huszonhárom orvosi dolgozó
  vesztette életét - közülük tizenhatan munka közben -,
  nyolcvanhárman pedig megsebesültek, főként mentők sofőrjei. A
  megkérdezett hatvannyolc palesztin sebesült közül mindössze
  öten számoltak be arról, hogy az izraeli hadsereg előzetesen
  figyelmeztette őket, és sokan akkor sem tudtak hová menekülni,
  ha erre felszólították őket. A külföldi orvosok nagy
  hatóerejű bombák válogatás nélküli bevetésével vádolják
  az izraeli hadsereget. Az izraeli hadsereg a jelentésre válaszul
  adott közleményében azt írta, hogy nekik nem mutatták be
  megjelentetése előtt az elkészített jegyzéket, pedig ha
  megtették volna, „akkor az azt eredményezte volna, hogy
  kihagynak belőle sok téves és elfogult információt.” „A
  jelentés alapja egyoldalú, korlátozott és pontatlan, Izrael
  ellen a kezdetektől elfogult forrásokból származó információ”
  - vélekedik a hadsereg nyilatkozata. „A jelentés lendületes
  következtetései és problematikus módszertana súlyosan árnyékot
  vet tartalmára és hitelességére”- állítják a tel-avivi
  főhadiszálláson. 
Zsidó
  érvek;
„A
  háború idején a Hamász (a Gázai övezetet uraló palesztin
  szervezet) cinikusan és jogellenesen a hadsereg műveletei
  ellenében emberi pajzsként használta a palesztin civileket.
  Szándékosan helyeztek fegyverraktárakat, fegyveres
  terroristákat, alagút bejáratokat, hadműveleti központokat és
  más katonai létesítményeket civilek épületeibe és
  kórházakba, rendelőkbe, kitelepített civilek menhelyeire és
  mentőautókba, s ezzel a terrorista szervezetek a lakosságot
  veszélynek tették ki”
  - állítja az izraeli hadsereg.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Bakta
  Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Egy zsidó tábornok fia a történelmi hazugságokról
Zoltán
Nagy ·  Kiemelt
hozzászóló · Oxford
Art Supplies
1948.
áprilisában szintén az Irgun különítménye volt az, amely
lemészárolta Deir Jaszin palesztin település valamennyi lakóját,
254 férfit, nőt és gyereket. Miniszterelnökként pedig
Nobel-békedíjat kapott, holott soha, egyetlen pillanatra sem kért
bocsánatot
Mártonné
Linn ·  Kiemelt
hozzászóló · Tatabánya
A
zsidó érveket a rengeteg fénykép cáfolja, ami az interneten is
megtalálható, több forrásból is! Izraelnek vissza kellene végre
vonulni a 67-es határok mögé, (amit a palesztinok kérnek, de
szerintem azt sem érdemlik megy) hogy végre béke lehessen! Az
engedély nélkül épült telepeiket meg írják le háborús
veszteségként!
Svájc miért?
A
  Svájci Nemzeti Banknál kivághatta
  a biztosítékot, hogy
  az új
  szabályozás szerint az
  euróövezeti államok óriásainál, így Rómánál és Párizsnál
  már nem
  érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami
  így az euró rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern
  tehát nyíltan szakított Frankfurttal, mert bár az euró
  létrehozásakor szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez
  most a szemünk előtt erodálódik.
Tegnap
  mindenki kikerekedett szemekkel figyelte a svájci frank mozgását
  és találgatta a svájci jegybank lépésének időzítését. A
  lépés egyben ráirányította a figyelmet az euróra, amely 2003
  szeptembere óta nem látott mélypontra esett a dollárral
  szemben.  A hazai megfigyelők szerint a svájci jegybank
  döntését megalapozhatta, hogy az Európai Központi Bank a
  január 22-i ülésén úgynevezett
  mennyiségi könnyítéssel (QE)
  várhatóan több százmilliárd eurónyi többlet likviditást
  teremt, és a többletpénzből a svájci piacra is
  juthat. Megelőzendő,
  hogy eurómilliárdokat kelljen megvásárolnia a frank árfolyama
  védelmében, a jegybank feladta korábbi elkötelezettségét.
Egy
  hét eleji döntő fejlemény viszont elkerülte az elemzők
  figyelmét. Itthon nem volt visszhangja az Európai Bizottság (EB)
  azon keddi bejelentésének az Európai Parlament (EP) plénuma
  előtt, miszerint az EB hajlandó nagyobb rugalmasságot tanúsítani
  a tagállamok költségvetési politikájával
  kapcsolatban. Hivatalossá
  vált, hogy az
  EB számára nem a költségvetési fegyelem az elsődleges, hanem
  a reformok és befektetések, amivel gazdasági növekedést és
  újabb álláshelyeket(?) lehet kreálni.
Az
  új szabályok szerint az
  „ideiglenes” eltérés a költségvetési megszorításoktól
  megengedhető lesz, ha „jelentős szerkezeti reformokat”
  vezetnek be a kormányzatok.  A tervezet szerint azok a
  tagállamok, amelyek a Juncker Bizottság tervezett befektetési
  alapjába szállnak be, szerkezeti reformokat hajtanak végre vagy
  ko-finanszíroznak EU infrastruktúrális- vagy ifjúsági
  foglalkoztatási projekteket, azoknál magasabb deficitet is
  elfogad az EB.
Déli
  puccs
  Az
  Európai Stabilitási és Növekedési Paktum új értelmezése
  természetesen Olaszország és Franciaország számára érkezett
  ajándékként és az új felállásban szinte lehetetlen, hogy
  tavasszal megbüntessék őket költségvetési lazaságukért. 
  Mivel ettől az új értelmezéstől Berlinnek, Hágának, Bécsnek
  és Helsinkinek égnek áll a haja, az EP alelnöke, Valdisz
  Dombrovkisz és a francia Biztos Pierre Moscovici nem győzték
  hangsúlyozni, hogy a Stabilitási Paktum érintetlen maradt –
  ami természetesen nem így van!
  A
  déliek lobbi-erejét mutatja az is, amilyen puccsszerűen lett
  átverve a javaslat az EB Biztosok Kollégiumán. A vezető német
  pénzügyi lap, a Handelsblatt számolt be róla, hogy a biztosok
  csak az ülés kezdetén kapták kézbe a 16 oldalas indítványt,
  amellyel felbőszítették a német Öttinger Biztost és pár
  kollégáját, akik hevesen tiltakoztak, de a végén a többség
  megszavazta a rugalmassági klauzúrát.   Az EP CDU/CSU
  parlamenti német liberális csoportjának vezetője, Herbert Reul
  is tiltakozott kedden és „rendkívül veszélyes jelzésnek”
  tekintette, hogy a Paktum több adósságot enged majd meg.
Az
  EB elnöke, Jean-Claude Juncker most természetesen mást mond a
  délieknek és mást az északiaknak, hogy lenyugtassa az északi
  kedélyeket. Összességében viszont a Paktum ezentúl majdhogynem
  szabadon interpretálható, a
  lovak elszabadultak.  Róma
  és Párizs dörzsölheti a markát, míg a politikai feszültség
  Berlin és Brüsszel valamint Észak
  és Dél között óhatatlanul nőni fog.
Bern
  ebből már nem kér
Sokan
  elfelejtették, hogy a svájci frank a világ egyes számú
  menedékvalutája,
  márpedig
  a pénzügyi és politikai feszültség folyamatosan nő az utóbbi
  hónapokban a világban. A Svájci Nemzeti Banknál most konkrétan
  leolvaszthatta a biztosítékot, hogy az euróövezeti államok
  óriásainál, így Rómánál és Párizsnál már nem
  érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami az euró
  rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Bern tehát nyíltan
  szakított Frankfurttal, mert bár az euró létrehozásakor
  szigorú szabályrendszert állítottak föl, ez most a szemünk
  előtt erodálódik.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Kíberversus
  Anonymus
  - a csoport ismeretlen kilétű aktivistái az International
  Business Times hírportál szerint több mint hetven dzsihádista
  honlapot tettek elérhetetlenné hosszabb-rövidebb ideig.
Érdekes
  szimbólum-rendszert jelenítenek meg...
Elvileg
  az Anonymous egyik szárnyához tartozó hacktivisták működtetik
  a Twitteren az @OpCharlieHebdo (Charlie
  Hebdo-hadművelet) fiókot. Itt csütörtökön egy olyan listát
  tettek közzé, amely több mint kilencszáz olyan twitteres fiók
  elérhetőségét tartalmazza, amelyeket a hackerek szerint iszlám
  szélsőségesek használnak. A hackerek arra kérik a velük
  szimpatizálókat, hogy jelentsék ezeket a fiókokat a Twitter
  üzemeltetőinek. A kampány keretében már kétszáz fiókot fel
  is függesztettek a hírportál szerint, és hasonló módon néhány
  tucat facebookos oldalt is töröltettek. Az Anonymous emellett a
  török kormányt is kibertámadásokkal fenyegette meg, mert az
  blokkolta azoknak a hírportáloknak az elérését, amelyek
  közölték a Charlie Hebdo francia lap legutóbbi számának
  címlapján megjelent, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát.
  Eközben
  a másik oldal szimpatizánsai sem tétlenkednek: a Charlie Hebdo
  szerkesztőségében lezajlott vérengzés óta jelentősen megnőtt
  a francia honlapok elleni túlterheléses támadások száma. Az
  illetékes francia kormányhivatal statisztikái szerint egy hét
  alatt tizenkilencezer alkalommal támadták meg az oldalakat,
  amelyek közt katonai szervezetek mellett turisztikai információkat
  kínáló oldalak és éttermek honlapjai is megtalálhatók. A
  szájtokat egyidejűleg sok fertőzött számítógépről indított
  egyidejű lekérésekkel bénították meg, a támadások egy
  részéért ismert iszlámista hackercsoportok vállalták a
  felelősséget. Az oldalak elérését ideiglenesen akadályozó
  támadásokon kívül komolyabb támadásra egyelőre nem került
  sor, bár a francia Le Figaro napilap szerint pénteken reggel
  számos francia lap - többek közt a L’Express, a Le Parisien és
  a France Inter - online felületeinek elérése is akadozott.
  Egyelőre az oldalak tárhelyszolgáltatója vizsgálja, hogy
  támadás vagy a helyi hálózat hibája okozta a problémát.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Minden fronton - Kelet-Ukrán kíberhadtest is menetel
  A
  CyberBerkut ukrán szeparatista oroszbarát csoport túlterheléses
  támadással bénított meg több, a német parlamenthez köthető
  weblapot, többek között Angela Merkel saját honlapját. Az
  akcióért a felelősséget azonnal vállalták. A támadást az
  ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk berlini látogatása
  elleni tiltakozásképpen követték el. A csoport közlése
  szerint több hasonló támadást követtek el az utóbbi
  hónapokban, amelyek főleg ukrán kormányzati oldalak ellen
  irányultak.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
Merkel szóvivője, Steffen Seibert megerősítette, hogy néhány kormányzati oldalt megbénítottak, világos, hogy külső rendszerekből indított támadásról van szó. A hackerek az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán miniszterelnök "az Európai Unitól és az IMF-től sokmilliárdos hiteleket vegyen fel", amelyekből a kelet-ukrajnai harcokat finanszíroznák.
"Ez a háború már így is ezrek halálát okozta, Jacenyuk pedig még többet megölne a pénzből! Ezért arra szólítjuk fel az embereket és a német kormányt, hogy ne támogassa pénzügyileg és politikailag a bűnös kijevi rezsimet, amely véres polgárháborút robbantott ki" - olvasható a csoport oldalán.
A FireEye kiberbiztonsági cég októberi jelentése szerint államilag támogatott orosz hackerek állnak több nyugati oldal megtámadása mögött, a célpontok között a Nato, az Európai Unió egyes weboldalai és kormányzati oldalak is szerepeltek. Moszkva tagadja a vádakat.
  Ma
  már fontos szerephez jut a hadviselésben a számítástechnika,
  főleg a kémkedés-kémelhárítás, szabotázs-dezinformáció
  vonalon...
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
Palesztína, ENSZ, EP, Izrael, USA
Izrael
  felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó vám- és
  adóbevételek folyósítását válaszul arra, hogy Mahmúd Abbász
  palesztin elnök benyújtotta Palesztina csatlakozási kérelmét a
  Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – közölték hivatalos
  források. "Nem
  hagyjuk, hogy a hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai
  Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják"
  – indokolta a zsidó kormányfő a Palesztin Hatóságnak járó
  vám- és adóbevételek folyósításának felfüggesztését,
  Izrael válaszát a hágai székhelyű Nemzetközi
  Büntetőbírósághoz benyújtott pénteki palesztin csatlakozási
  kérelemre. Vajon miért szedi a zsidó"állam" a
  palesztínik adóját? Mert az 1967-es egyezmények óta ez a
  terület csak egy izraeli tartomány(ide tartozik Cisz-Jordánia
  is) és "önkormányzat" nem palesztin autonóm térség.
  Ezért közigazgatásilag a zsidóknak tartoznak elszámolással és
  ők osztják vissza - elképzelhető milyen feltételekkel és
  elszámolásban - ebből a hozzájuk befolyt összegből az ottani
  közalkalmazotti (minimál)béreket és egyéb kiadásokat. De
  ezzel a szankcióval nem érnek el semmit a palesztín lakosság
  körében és a kormányukra sem gyakorolnak ezzel hatást. Viszont
  jól körvonalazódik ki hol osztja a lapokat a nemzetközi
  szintéren. Mind a bírósági joggyakorlatban, mind a politikai
  színtéren. Természetesen a zsidó Izrael a kedvezményezett.
  Most sem nyíltan, hanem az USA vétójogán keresztül.
  Támadásba
  is lendültek a zsidók minden fórumon, nem kímélve a
  sajátjaikat sem(verbális szinten), ha érdekei úgy kívánják.
  Avigdor Liberman külügyminiszter vasárnap Izrael
  „cserbenhagyásával” vádolta az európai országokat a
  külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásán.
  „Az Európai Parlament vitáján elhangzott hazugságok Cion
  bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek” – állította
  Liberman, aki ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az
  európai politikusokat a huszadik század eleji, zsidó világuralmi
  törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra
  utalva. Az izraeli diplomácia vezetője kiemelte Svédországot és
  Írországot, ahol a törvényhozások a Palesztin Állam
  elismerését sürgették. Lépéseiket az 1938-as helyzethez
  hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Franciaország a háború
  megelőzése érdekében – mint utóbb bebizonyosodott, tévesen
  – kiegyezett a náci Németországgal. „Svédország és
  Írország viselkedése irányunkban ahhoz hasonlítható, ami
  Csehszlovákia feldarabolásához vezetett” – fogalmazott
  Avigdor Liberman. A külügyi tárca vezetője az európai
  szövetségesek fontosságát is hangsúlyozta beszédében.
  Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben nem a palesztinok, Irán
  vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a
  nyugat-európai országok”.
A
  másik zsidó (vér)vád; „A
  Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre
  léptek a Hamász háborús bűnöseivel” –
  tette hozzá Netanjahu a jeruzsálemi közszolgálati rádióban.
Nyílván
  egyelőre ezekre a kirohanásokra az ENSZ és az EP is kussol,
  tussul, hárít, elutasít Palesztína felé a zsidó erkölcsöt
  kiszolgálva.
Kitartás
  Palesztína!
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info 
Ledőlt falak az amarikai légvárban
  Barack
  Obama számára 2014, vagyis kormányzásának hatodik éve volt az
  eddigi, legtöbb gonddal terhelt esztendő. Elnöksége második
  ciklusának összes, csitulni nem akaró belpolitikai válságát
  felerősítették azok a kudarcok, amelyeket a világpolitikai
  krízishelyzetek kezelésére irányuló kísérletek közben
  szenvedett el. Az év azzal indult, hogy az elnök reformokat
  terjesztett elő az egész világra kiterjedő titkos adatgyűjtést
  végző Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) munkájával kapcsolatban,
  amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward
  Snowden tárt a világ elé.  Az esztendő azzal zárult, hogy
  az újabb átmeneti költségvetés megszavazásánál már a
  demokraták is fellázadtak a saját elnökük ellen, akinek
  növekvő népszerűtlensége döntő szerepet játszott abban,
  hogy a képviselőház 2010-ben történt elvesztése után az idei
  „félidős” választások eredményeképpen a szenátusban is
  kisebbségbe szorultak. A demokraták, akik az alsóházban végül
  69, a szenátusban pedig 11 mandátumot vesztettek, a kampány
  során igyekeztek elhatárolódni Obamától.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
A tavalyi évre is áthúzódtak a korábban kirobbant botrányok utórezgései. Ezek közé tartozott a bengázi amerikai képviselet elleni terrortámadás kormányzati kommunikációja, az adóhivatal (IRS) konzervatív csoportok ellen indított célzott vizsgálatai, a Snowden-féle leleplezés és az egészségügyi reform technikai nehézségekkel kísért bevezetése miatti vita. Miközben a CNN és az ORC televíziók szerint 2008 decemberében még az amerikaiak háromnegyede tartotta úgy, hogy a „változás” ígéretével megválasztott Obama képes lesz hatékonyan kormányozni, 2014 márciusára ez az arány 43 százalékra csökkent. Az elnök - az egyébként jó és javuló gazdasági mutatók ellenére is, a FED mesterséges beavatkozása, amely majd egy újabb válságot idéz elő - minden felmérés szerint 40 százalék körüli, alacsony népszerűségi mutatója nagyjából megfelelt a Fehér Házból igen alacsony közmegbecsülés közepette távozott előd, George W. Bush elnökségének hasonló szakaszában megállapított támogatottsággal. Ez azért is különös, mert Obamának éppen Bush örökségének tagadásával győzött.
Obama az egészségbiztosítási reform zökkenői miatt az egészségügyi, a háborút megjárt katonák kórházaiban feltárt visszaélések miatt pedig a veteránügyi miniszterét kényszerült feláldozni. Felállította posztjáról a Pentagon vezetőjét is, aki stratégia kérdésekben nehézkesnek tartotta a Fehér Ház döntéshozatalát, ami szerinte mind Amerika szövetségeseit, mind ellenfeleit bizonytalanságban tartja. A távozó védelmi miniszter, Chuck Hagel bírálatai mellett a kormány volt tagjai részéről is komoly kételyek fogalmazódtak meg, hogy Obama alkalmas-e egyáltalán az általa betöltött tisztségre. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki esélyes lehet rá, hogy 2016-ban megszerezze a Demokrata Párt elnökjelöltségét, memoárkötetében nemcsak pusztán az óvatoskodó külpolitikája miatt kritizálta volt főnökét, de azt is állította, hogy a szíriai "polgárháborúba" való jóköveti beavatkozással segítette az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet felemelkedését.
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon volt első embere emlékirataiban egyenesen arról írt, hogy az elnök „eltévedt” a fontos államügyek sorában. Panetta szerint „kiábrándító” az elnök attól való tartózkodása, hogy megküzdjön ellenfeleivel, és hogy híveit a saját ügyeinek támogatására mozgósítsa. Úgy vélekedett, hogy Obama túl gyakran „támaszkodik a jogászprofesszori logikára, mintsem a vezető szenvedélyre”. A kormányzat számára negatív belpolitikai folyamatokat felgyorsították az elnöknek és csapatának világpolitikai botlásai. A Krím orosz elcsatolásának és Kelet-Ukrajna destabilizálásának fényében visszamenőleg naivnak tűnik Obamának az orosz-amerikai kapcsolatok"újraindítását” meghirdető politikája. Utólag derült ki, hogy a republikánus Mitt Romneynak igaza volt, amikor az elnökjelölti vitában Oroszországot az Egyesült Államok fő globális riválisának nevezte. Noha a zuhanó olajár és a nyugati szankciók az év végére megrendítették látszólag kissé a rubelt, de nem sokáig örömködhettek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hajthatatlan és újra stabilizálta azt. Ukrajna területeit káoszba döntő politikájában Amerika viszont szintén az élen járt.
Az IÁ szíriai és iraki térnyerése nyomán világossá vált, hogy az elnök 2011 végén elhamarkodottan teljesítette a 2008-ban tett kampányígéretét és vonta ki csapatait Irakból. Persze ez a tervük része volt, mint utólag kiderült - a CIA nem is cáfol, hiszen jelen vannak a közel-keleti térségben és annak harci előkészületeiben már csaknem két évtizede. Az amerikai foglyok kamera előtt történt lefejezése nyomán - a legalizáló indíték a közvélemény előtt - Obama a légicsapások elrendelése mellett nyáron először vezényelt vissza amerikai egységeket Irakba, amelyek létszáma mára elérte a 3 ezer főt. A katonai erő újbóli felvonultatása eddig 5,6 milliárd dollárba került. Washingtonnak Afganisztánban - Oroszország miatt fontos számukra - szinte az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznia az ország új vezetésével a kétoldalú biztonsági megállapodást, valamint az amerikai és szövetséges katonákra vonatkozó státusegyezményt, amely nyomán az elmúlt év vége után is csapatokat állomásoztathat az országban. Barack Obama hazai mozgásterének beszűkülése és a várható belpolitikai összecsapások miatt elnökségének utolsó két évében várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet majd a külvilág ügyeire. Ezek közé tartozik a legsúlyosabb katonai konfliktusok kezelése mellett az ebola és a klímaváltozás elleni harc, a transzatlanti és a transz-csendes-óceáni kereskedelmi szerződések megkötése, az 1961-ben megszakított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása - valamint néhány olyan új „demokráciavédelmi” projekt beindítása, mint a civil szervezetek védelme és a korrupció elleni harc.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Palesztín kishír
A
  Palesztin Hatóság elismerte az
  ellenőrzése alatt álló területen elkövetett esetleges
  bűncselekmények ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi
  Büntetőbíróság (ICC) illetékességét. Ezzel elvileg megnyílt
  az út izraeliek elleni nyomozati eljárások előtt - erősítette
  meg január 6-án a hágai testület egyik szóvivője. Az ICC
  joghatóságának elismerése azonban nem jelenti automatikusan
  eljárás indítását - tette hozzá a bírósági illetékes.
  Mint mondta, a vádhatóságnak minden
  esetet meg kell vizsgálnia, s
  az eljárás megindításához bírói végzésre is szükség
  van. A
  palesztinok ugyanakkor nem tagjai a
  Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződésének számító
  úgynevezett Római Statútumnak, csatlakozási kérelmüket múlt
  pénteken nyújtották be az ENSZ-ben. Jelenleg megfigyelői
  státusuk van a hágai testületben.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
A Rámalláhban működő Palesztin Hatóság hivatalosan Palesztinának nevezi az általa ellenőrzött területet. Miután az ENSZ Közgyűlése 2012. november 29-én már felvette Palesztinát „nem tag megfigyelő államként", a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni csatlakozási kérelmét, és Rámalláh elkezdheti panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info
Kína igazságosan nyilatkozott, Amerika duzzogva fanyalog
Kína
  és az Eurázsiai gazdasági Unió beveszi az ismert világot?
Kína
  erős embere, Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár  többször
  is hangsúlyozta: azt szeretné, ha a nemzetközi kapcsolatok
  rendszerében a méltányosság és az igazságosság, a nemzetközi
  törvények lennének a meghatározók. Úgy vélte, hogy a
  szándék, vagy az elképzelés, miszerint a nemzetközi
  kapcsolatokat bárki is uralhatja, mára már kudarcra ítéltetett.
  Hszi Csin-ping a kínai-amerikai kapcsolatokban egy új típusú
  modell kialakítását sürgeti, mert szerinte egy
  Kína és az Egyesült Államok közti konfrontáció
  katasztrófához vezetne. Obama
  úgy -hajbókolt - fogalmazott, hogy egy erős és együttműködő
  amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az
  Egyesült Államok pozíciójának erősítését a
  térségben. Miközben
  Amerika már csaknem 60%.ban kínai érdek és ennek ellenére
  folyamatos a támadás a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió
  felé, amelyeknek tagja és partnere Kína. Persze a támadás az
  értéktelenné váló dollár "védelmében" van, aminek
  a bukása a térdrekényszerítést is magával hozza hamarosan.
  Amit nyílván az USA nem akar, de a történelem malmai őrölnek
  és ez a hatalmas ázsiai gazdasági őrlőkalapács valószínűleg
  atomjaira zúzza az eddig megrendíthetetlennek láttatott,
  mesterséges amerikai álomvilágot. Látogatásán jelentős
  vízumkedvezményt ígért a kínai állampolgároknak. Két
  védelmi megállapodást is aláírt, amelyek
  a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják
  Ázsiában. Rögzítettek például olyan szabályokat, amelyek a
  levegőben és a vízen történő "találkozásokra"
  vonatkoznak. Tehát nagy a pánik a Pentagonban is, nem csak
  gazdasági szempontból. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági
  Együttműködés (APEC) pekingi csúcstalálkozója előtt sor
  kerülhetett Hszi Csin-ping és Abe Sindzó japán kormányfő(USA
  báb) kézfogására is. A két vezető az elmérgesedett
  kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt nem ült le egymással,
  amióta a posztjukon vannak. A felek megállapodtak, hogy
  folyamatosan visszaállítják a két ország közötti politikai,
  diplomáciai és biztonsági párbeszédet és rögzítették: a
  kelet-kínai-tengeri szigetek hovatartozásának kérdésében
  eltérő álláspontot képviselnek. Megfigyelők továbbra sem
  várnak tényleges áttörést a két szomszéd
  viszonyában.
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
Peking 2014-ben a regionális együttműködés fórumain is népszerűsítette az új Selyemút (ez az Eurázsiai Gazdasági Unió egyik alappillére)gazdasági övezetet és a 21. századi tengeri Selyemutat, amelynek kiépítése számos infrastrukturális beruházást feltételez a régiótól egészen Európáig. Peking az elképzelést milliárd dollárokkal támogatja és bár hosszú távú programokról van szó, láthatóan intenzíven dolgozik rajtuk. Ez Magyarországot is előnyösen érinti kiviteli és tranzit szempontból, főleg a mezőgazdasági, élőállat és élelmiszeripari termékeink esetében. Hszi Csin-ping, amikor az elmúlt évben elnökként első ízben Európában járt, egy helyütt úgy fogalmazott, Kína és az USA csatlós EU közötti együttműködést úgy kell alakítani, hogy az új Selyemút gazdasági övezet fejlesztésével sikerüljön integrálni Ázsia és Európa piacait. Ez persze egy kicsit fanyar szájízt hoz Amerikának, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy törpül a beleszólásuk a világ dolgaiba és ezzel egyenes arányban növekszik függőségük. Amit eddig nem igen szoktak meg, de lám, mindennek eljő az ideje...
  De
  Amerika a bosszú lélektanát is alkalmazhatja végső
  elkeseredésében - mivel ez jelleme és pszichológiai alkata - és
  inkább elpusztít mindent maga körül - vagyis a világot -
  minthogy elvessze a hatalmát és uralmát a világ felett...sajnos
  ez az Apokalipszis is benne van a pakliban.
Bíró
  Dalma . Jövőnk.info
Kerékgyártó
Árpád ·  Kiemelt
hozzászóló · Eger,
Hungary
Az
USA csillaga leáldozóban van, és ezt nehezen veszi tudomásul.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Kína a feltörekvő, növekvő gazdaság biztonságával ésszerűen nyilatkozik.
Az USA még sok keserűséget, és nehéz napokat fog okozni nekünk, kik szövetségesei voltunk, és most az önkényének szabad prédájának tart!!!
Nem szabad az USA-val a kapcsolatokat erősíteni, és véletlenül sem szabad a piacokat az eu és USA között összenyitni. Jog, igazság, méltányosság a jövőben az USA politikában ismeretlenek lesznek. Jelképesen megtartani hatalmának látszatát már csak önkényeskedések sorozatával tudja majd.
Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek Brüsszelben
A
   Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek az
   európai gazdák, civilek és a szakszervezetek Brüsszelben. Az
   uniós negyed épületeit barrikádokkal védték a rendőrök a
   demonstrálóktól. A tüntetők szerint a vámok lebontása miatt
   versenyhátrányba kerül majd az európai élelmiszeripar.
   -
   Azért tüntetünk, mert a megállapodás után elárasztja majd a
   piacot az olcsó amerikai tej és hús. Mi minőségi árut
   termelünk – mondta egy tüntető.
   -
   Beinjekciózzák a teheneket, hogy azok több tejet adjanak. Ezt
   addig csinálják, amíg az állat ki nem múlik. És rossz
   élelmiszer lesz az eredmény – magyarázta egy másik
   tiltakozó.
   A
   szakszervezetek szerint nem csak a vámok lebontása és a
   szabványok egységesítése kockázatos. Az éles verseny az
   európai szociális modellt veszélyezteti majd – állítják.
   -
   Európában a termelés része a mi egészségbiztosításunk,
   Amerikában mindent privatizáltak, mindenért fizetni kell, így
   az embereknek nincs hozzáférésük a rendszerhez. Azt
   szeretnénk, ha nem csak a gazdagok járhatnának iskolába, hanem
   minden polgár. Ezt jelenti a szolidaritás - mondta egy civil nő.
A
   múlthét csütörtöki uniós csúcson az EU-s vezetők USA
   nyomásra kiálltak a szabadkereskedelmi egyezmény mellett. Az
   unió vezetői és az atlantista világ még 2015 végéig -
   lehetőleg minél hamarabb - szeretnék tető alá hozni és
   megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt. A
   szakszervezetek a mostaninál is nagyobb tüntetést ígérnek
   februárra, amikor
   a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd Brüsszelben.
Hozzátennénk,
   hogy az egyezmény azért égető az USA számára, mert
   a túltermelésen alapuló gazdaságpolitikája tartja fenn a
   légvár FED-del karöltve a fedezetlen dollár világmonopóliumát
   és szorít a cipő már nekik, hiszen az Eurázsiai Gazdasági
   Unió rohamléptekben tapossa el az amerikai fizetőképességet
   és annak gyazdasági- és világuralmi jogviszonyát. Mellékesen
   megjegyezzük, hogy valószínűsíthető, hogy ez lesz a 3. nagy
   háború mozgatórugója, ha Amerika nem mond le
   "teljhatalmáról"...
Bíró
   Dalma - Jövőnk.info
India is fegyverkezik
  Az
  indiai védelmi minisztérium úgy döntött, hogy további 124
  T-90 harckocsit vásárol Oroszországtól. A T-90-esek
  vásárlásával kapcsolatos első szerződést India 2001-ben írta
  alá. Ezen szerződés értelmében az „Uralvagonzavod” 124
  összeszerelt harcjárművet szállított az indiai hadsereg
  számára, illetve további 186 harckocsi összeszereléséhez
  szükséges alkatrészeket. 2004-ben India és Oroszország egy
  újabb megállapodást kötött ezer T-90 harckocsi licenc alapján
  történő gyártására, majd három év múlva újabb egyezséget
  írtak alá 124 harckocsi megvásárlásáról illetve 223
  összeszereléséhez szükséges készlet szállításáról. A
  harckocsikat teljesen kész állapotban fogják szállítani
  Oroszországból. Ezen kívül, a tervek szerint 272 darab
  harckocsit fognak összeszerelni India területén, illetve licenc
  szerződés alapján az indiai Ordnance Factory vállalat fog
  gyártani további 300 T-90-est. A beszerzésről hozott döntés
  oka, hogy az Indiai Szárazföldi Erők kötelékében napjainkra a
  harckocsik hiánya a becslések szerint elérte a 38 százalékot.
  A szabályozók szerint az ország hadseregének állományában
  legkevesebb 3 717 harckocsinak kell hadrendben állnia. Jelenleg
  India 1 409 darab T-90 harckocsi előállítására rendelkezik
  licenc megállapodással, amelyek közül az első 300 darabot
  2010-ig tervezték legyártani. India 2013 végéig azonban csak az
  engedélyezett mennyiség alig több mint felét, 167 harcjárművet
  szerelt össze. A késedelem egyik oka, hogy az indiai fél néhány
  változtatást tervezett a harckocsikon, hogy azok megfeleljenek
  hadserege követelményeinek. Az indiaiak hosszú időn keresztül
  nem tudtak megegyezni a szükséges változtatásokban.
A
  fejlődő India a Földön az egyik legnagyobb szárazföldi
  hadsereggel rendelkező ország mára. Honvédelmét folyamatosan
  fejleszti korszerű haditechnikával - egyelőre csak a gazdasági
  BRICS-csoport keretein belül -, de információink szerint saját
  fejlesztésekkel is a hadszintérre áll hamarosan. Kitűnő
  mérnökgárdával rendelkezik mára ez a külső szemlélőnek
  lerongyolt ország. Persze a társadalmi külömbségek ma
  sincsennek kiküszöbölve nagy mértékben, de összeségében -
  amennire kasztrendszerű tradicióik engedik - valóságosan
  emelkedett az életszinvonal....nem úgy, mint nálunk,
  ahol csak statisztikákban mérhető a "jómód" és
  valójában már a 40%-a az összlakosságnak elszegényedett,
  plusz a 10% feletti kivándorlóval is számolhatunk. Persze itt
  van helyettü(n)k a majd letelepedő menekültáradat(már közel
  300000 fő)....
Várhegyi
  Kálmán - Jövőnk.info
Mahmúd
  Abbász palesztin elnök telefonon közölte John Kerry amerikai
  külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok halasztási
  kérelme ellenére a palesztin fél az ENSZ Biztonsági Tanácsa
  elé terjeszti a palesztin államiságot meghatározó
  dokumentumot.
Mahmúd
  Abbász, palesztín elnök
  Jordánia
  szétosztja az ENSZ BT tagországai diplomatáinak azt a határozati
  javaslatot, amely Ciszjordánia területén két éven belül
  egyoldalúan életre hívná a palesztin államot. A palesztinok
  úgy határoztak, hogy nem várják meg a javaslat benyújtásával
  a BT öt nem állandó tagjának cseréjét, noha az új
  összetételű testület számukra kedvezőbb lenne. Az ügyben
  várhatóan kedden lesz szavazás. A jeruzsálemi közszolgálati
  rádió értesülése szerint a december közepén elfogadottnál
  keményebb megfogalmazású határozati javaslatról van szó.
  Száeb Erekát palesztin főtárgyaló pénteken közölte, hogy az
  eredeti, december 18-ai szöveghez nyolc új kiegészítést
  fűztek, amelyekben egyebek mellett Kelet-Jeruzsálemet jelölték
  ki a jövendő Palesztina fővárosának, és követelték a
  palesztin foglyok szabadon engedését egy meghatározott menetrend
  alapján. A valószínűleg már hétfőn a BT elé kerülő
  javaslat mindazonáltal várhatóan nem szerzi meg kilenc ország -
  minimálisan szükséges - támogatását, és így Washingtonnak
  nem kell vele szemben vétót bejelentenie. A javaslat felszólítja
  Izraelt, hogy 2017 végéig vonuljon vissza az 1967-es határokig.
  Az amerikai külügyminiszter - egy meg nem nevezett munkatársa
  szerint - tiltakozott a lépés miatt, és arra kérte a palesztin
  elnököt, hogy halassza el az indítvány benyújtását a
  márciusi izraeli választásokig, mert az amerikai külügyi
  szakértők szerint egy esetleges ENSZ-határozat az izraeli
  keményvonalasokat erősítve negatívan befolyásolná az izraeli
  parlamenti voksolást. Kerry közölte Abbásszal, hogy Washington
  szükség esetén megvétóz egy ilyen ENSZ-döntést, és jelezte,
  hogy esetleg gazdasági szankciókkal is sújthatják Rámalláhot,
  ha mégis a BT-hez fordul. A kérést a BT-hez benyújtó Jordánia
  ENSZ-nagykövete, a testület arab képviselője hangsúlyozta,
  hogy Jordánia a tanács tizenöt tagországának konszenzusos
  döntésére törekszik.
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info
Amerika
a zsidó gyarmat , mint birodalom leáldozóban van az ideje . Kitelt
a zsidók bérlete , ez a birodalom is összeomlik, mint számos
előtte lévő nagy birodalom, és ezt a bankárkasztnak köszönhetik
. 
Mindenhol feltűnik az ISIS-mumus
Így
  hangolják a világot a Szeretet ünnepére időzítve, hogy még
  nagyobbat üssön a lélekharcban.
USA
Az
  amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - ugyan miért is ne -
  arra figyelmeztette a helyi hatóságokat, hogy egy "névtelen
  bejelentés" szerint az Iszlám Állam terroristái a
  Mississippi folyó Memphis-Arkansas hídjának felrobbantására
  készülnek - közöltedecember
  23-án,
  kedden az FBI egy szóvivője. A hídon vezet át a Tennessee és
  Arkansas államokat összekötő főközlekedési utak egyike.
  Chris Allen szóvivő szerint az FBI csupán „fokozott
  elővigyázatosságra” intette a helyi rendőri szerveket.
  Hozzátette, hogy „egy alá nem támasztott, névtelen
  fenyegetésről van szó", amelynek nyomán az FBI-nak nem
  sikerült hasznos információkat szereznie. A Fox13 News memphisi
  televízió idézte az FBI névtelen bejelentésre hivatkozó
  figyelmeztetését, amely szerint az Irakban és Szíriában iszlám
  kalifátust kikiáltó dzsihadista szervezet egy Memphis városában
  élő embert bízott meg azzal, hogy a terrorcselekmény
  végrehajtására mozgósítsa az Iszlám Állam egyesült
  államokbeli sejtjeit.
IRAK
Egy
  ISIS-tag öngyilkos merénylő december
  24-én,
  szerdán felrobbantotta magát az iraki főváros közelében,
  elvegyülve az Iszlám Állam ellen harcoló iraki kormánykatonák
  és az ugyancsak a dzsihadisták ellen küzdő szunnita milicisták
  között. Huszonhat embert ölt meg, 56-an pedig megsebesültek.
  Az
  áldozatok elsősorban a Szahvaa (Ébredés) szunnita törzsi
  milícia tagjai voltak, akiknek a szervezete 2006-ban jött létre,
  és akkor csatlakozott az amerikai erőkhöz az al-Kaida nemzetközi
  terrorhálózat iraki erői elleni harcra. Tagjai, vezetői, akiket
  a felkelők árulóknak tekintenek, gyakran válnak a
  kormányellenes erők célpontjaivá. Milicisták egy csoportja a
  Bagdadtól mintegy húsz kilométerre lévő Madain város egyik
  katonai támaszpontja mellett gyűlt össze, hogy felvegyék a havi
  zsoldjukat. Az iraki kormány katonái közül is sokan ott voltak.
JORDÁNIA
Az
  emberi jogi szervezet közlése szerint december
  24-én a
  gépet a dzsihadisták fellegvárának tartott Rakka város felett
  érte találat, és a jordániai pilótát foglyul ejtették.
  Jordánia megerősítette, hogy a szíriai légtérben lelőtték
  egyik harci gépét, amely részt vett a dzsihadisták elleni légi
  támadásokban. Ez volt az első eset, hogy a koalíció valamelyik
  gépét az Iszlám Állam fegyvereseinek sikerült elpusztítaniuk.
  Szaúd-Arábia, Jordánia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek
  csatlakoztak a koalíció szeptember 23-án indított légi
  csapásaihoz, Katar csak logisztikai támogatást biztosít ezekhez
  a hadműveletekhez - jelentette a londoni központú Emberi Jogok
  Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).
ALGÉRIA
A
  hadsereg tájékoztatása szerint Abdelmalek Gurival az Algírtól
  60 kilométerrel keletre fekvő Isszer városában december
  23-ra,
  keddre virradóra végeztek, és két másik társát is megölték.
  Guri az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezethez kötődő
  Algériai Kalifátus Katonáinak volt az irányítója, és az
  utóbbi években egy sor véres - a hadsereg és mások ellen
  elkövetett - merényletért tették felelőssé. A francia Hervé
  Gourdel túravezetőt szeptember 21-én rabolták el az algériai
  fővárostól 110 kilométerre található Tizi-Uzuban. Az Algériai
  Kalifátus Katonái másnap az 55 éves turista megölésével
  fenyegetőzött és felszólította Franciaországot, hogy állítsa
  le a légicsapásokat az Iszlám Állam hadállásai ellen. A
  csoport a férfi lefejezését helyezte kilátásba, amennyiben
  kérésének 24 órán belül nem tesznek eleget. Miután lejárt
  az ultimátum, a terrorcsoport videót tett közzé az elrabolt
  férfi lefejezéséről Véres
  üzenet a francia kormány számára címmel.
  Gourdel holttestét azóta sem találták meg.
Bakta
  Lóránt összeállítása - Jövőnk.info
Megszólalt Szaud-Arábia az olajválságban
  A
  világ egyik legnagyobb olajkitermelőkének számító
  Szaúd-Arábia olajminisztere a hétvégén közölte, biztos
  abban, hogy az olajárak visszakorrigálnak majd. Megjegyezte, az
  árak esése ellenére a szaúdiak nem fogják vissza a
  kitermelést. Ali al-Naimi szerint a nem OPEC-országok közti
  együttműködés hiánya, az információk hiánya, illetve a
  félreinformálás, valamint a piaci spekulációk - főleg
  amerikai részről, mert palaolajforradalmat csináltak, az USA
  kitermelése már napi 9 millió hordó felett van, legutóbb erre
  havi alapon 1986-ban volt csak példa - vezettek oda, hogy az
  olajár 5 éves mélypontra zuhant és fő célja az orosz gazdaság
  - ami nagyban épül az olajra és gázra - megroppantása.
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
A manipulált energiapiac most még kétségesebb helyzetbe került - Elhunyt a Szaud-i uralkodó
  A
  világ legnagyobb olajexportáló országát most a csütörtök
  éjjel elhunyt, 91 éves Abdallah bin Abdel-Aziz testvére, a
  79 éves Szalman bin Abdel-Aziz herceg követi a trónon. A helyzet
  azért sem megnyugtató, mert Szalman királynak nemrég agyvérzése
  volt és egyes híresztelések szerint Alzheimer-kóros. Megelőzve
  a trónöröklési krízist, az új király már ki is nevezte
  örökösét, Mukrin herceget.
Abdallah
  bin Abdel-Aziz
A
  most elhunyt király kedvelt volt reformjai miatt a liberális
  szaudiak körében. Egyik fő feladatának tartotta a
  munkanélküliség felszámolását és a fiatalok oktatását
  a szunnita államban. USA-barát
  politikája miatt elkötelezetten
  támogatta az al-Kaida és az Iszlám Állam elleni harcot.
  Uralkodása alatt azonban Szaúd-Arábia noha továbbra is
  ultrakonzervatív ország maradt, Abdallah nevéhez több -
  megfigyelők szerint nyugati szemmel óvatosnak tűnő, szaúdi
  mércével mérve viszont jelentősnek mondható - liberális
  reformkezdeményezés is fűződött.
  2011-ben
  például ígéretet tett arra, hogy a nők is szavazati jogot
  kapnak a helyhatósági választásokon (az abszolút monarchiában
  csak helyhatósági voksolást szerveznek), jelöltethetik magukat
  különféle posztokra és bekerülhetnek a parlamentet
  helyettesítő Tanácskozó Gyűlésbe is. Abdallah uralkodása
  idején engedélyezték a nőknek, hogy - meglehetősen szigorú
  feltételek teljesülése esetén - autót vezessenek.
  Az
  új uralkodó várhatóan követi az elődje által szabott
  irányvonalat: elemzők rámutattak arra, hogy koronahercegként
  Abdallah király nevében nyilatkozott az energiapolitikáról, így
  arra számítanak, hogy Szalman képes stabilan tartani az árakat.
  Sokkal fontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz a sorsa Ali
  Al-Naimi olajminiszternek, aki 1995 óta tölti be a posztot, ám
  már Abdallah idején le akart mondani.
  Szaud-Arábiát
  több OPEC tag is támadta azért, mert nem hajlandó csökkenteni
  a kőolaj kitermelését, de nem várható, hogy a szövetség
  változtat a 30 millió hordós naponkénti előállításon.
  A
  brent kőolaj ára nem változott nagyon a hírre, 60 centet esett
  nyitáskor, de gyorsan visszaerősödött 49,80 dollárra.
Bakta
  Lóránt - Jövőnk.info
Rosszat
mondot, rosszul mondta, vagy rosszul értették, és ezért halt meg
. Valahol másutt keverik a kártyákat , és nem az olajtermelők
azok, mert nekik csak lapot osztanak. 
Úgylátszik
az ilumináti még mindig gyilkolja a koronás főket az arab és
ázsiai részen nem végezték el azt amit Európában a II.
világháborúi megtettek. És most a készletek kimerülése idején
aki nem úgy táncol ahogyan ők fütyülnek azoknak menniük kell .
De vajon össze tudnak ellenük fogni , hisz alatomosak és a világot
behálózó gyilkos társaság ez , mely a zsidó világbirodalmot
volt létrehozni évszázadokon átivelő tervszerü likvidálásokkal.
Itt mit sem számít egy élet , egy nemzet sorsa , vagy az , hogy a
földi élet a tét , hatalmi játszma az egész mozgató rugó , és
az ellene fellépőknek jobban szervezetnek kell , hogy legyenek , és
eltökéltebbnek a gyilkosságokban , mert ők nem kegyelmeznek ,
Isteb legyen velük irgalmas , és bocsájtsa meg a bűneiket , de az
emberiség , ne legyen velük könyörűletes . Irtsátok ki őket ,
míg lehetséges , mert ha ők kezdenek ölni a 7 milliárd főből
csak 500 milliót akarnak meghagyni e zsidó fattyak . 
Hát
gondolkozz el rajta mit is ér a te életed, egy hangyát nem
taposunk el az erdőbe , de ha te bemész az ő erdejükbe
könyörtelenül likvidálnak , sőt azt is akinek megesik a szive
rajtad és nem tapos el téged , hát eltaposnak mindkettőtöket. 
Milyen érdekes - Már Brüsszel is aranyban méri?
Szemmel
  láthatóan megindult a helyezkedés az arany körül: Németország
  és Hollandia után Belgium is azt vizsgálja, hogyan hozhatná
  haza Londonból aranyrúdjait. Egyre többen szeretnék tisztázni,
  hogy megvan-e még a kölcsönadott aranyuk. Ha ez tömegessé
  válik és kiderül, hogy mégse mindegyik aranyat tudják kiadni,
  abból érdekes helyzet alakulhat ki.

  A
  jelet a németek már 2012-ben megadták. Akkor a Bundesbank
  bejelentette, hogy – engedve az euróválság miatti belpolitikai
  nyomásnak – a New York-i Federal Reserve-nél lévő 1528
  tonnás készleteiből – ami a teljes német tartalék közel
  felére rúg – 300 tonnát 2020-ig hazaszállíttatnak, s
  ugyanígy tesznek a Banque de France párizsi trezorjaiban összesen
  tárolt 374 tonnával is. Igaz, tavaly júniusban – némi
  meglepetést keltve – Németország úgy döntött, mégsem nyúl
  a New York-ban tárolt aranykészletei egy részéhez, mondván,
  azt biztonságban tudhatja, ezzel már elindította a lavinát.
  Hiszen visszakozásával a Merkel-kormány csak erősítette azokat
  a pletykákat, miszerint talán nincs meg hiánytalanul a németek
  aranya.
 A
  hollandok azt követően repatriálták néhány hete 122,5
  tonnányi sárga nemesfémeiket az USA-ból, hogy Marine Le Pen, a
  francia szélsőjobboldali Front National vezetője nyílt levélben
  kérte Christan Noyertől, a Banque de France kormányzójától a
  gallok külföldön tárolt aranyainak hazaszállíttatását, s
  most Belgiumon a sor. Vajon ki lesz a következő? Nagyon úgy
  tűnik, az eurózóna többi tagja is előbb-utóbb bejelentheti
  igényét – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy
  nemrégen közzétették, tartalékaikon belül növelni kell az
  arany arányát. Idén május 19-én pedig az Európai Központi
  Bank és 20 európai jegybank aláírta a 4. CBGA-t (Centrál Bank
  Gold Argeement-et), mely
  kimondja, hogy a
  szeptember 27-étől számított öt éven belül nem szándékoznak
  jelentősebb mennyiségű aranyat értékesíteni. A
  kérdés igazából nem is az, hogy Belgium haza fogja-e hozni az
  aranyait, hanem az, hogy mikor. Hiszen
  a holland központi bank kormányzója 2012-ben még azt mondta,
  hogy nincs tervben aranyaik hazahozatala, azok New York-ban
  biztonságban vannak, röviddel azt követően mégis 
  elindította a repatriálási folyamatot.
Belgium
  még a ’90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy
  csökkentse adósságát (hasonlóan Magyarországhoz, mely a
  rendszerváltáskor még 65 tonnás aranytartalékát 3 tonnára
  leépítette). A ma 227 tonnára rúgó belga aranytartalékok
  legnagyobb része az Egyesült Királyságban van, kisebb része
  Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések Bankjánál.
Bíró
  Dalma - Jövőnk.info
Árulkodó jelek az Unió félelmeiről
  Angela
  Merkel a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban
  kiemelte, hogy az EU keleti partnerségi programjának három
  tagja, Moldova, Grúzia és Ukrajna saját szuverén döntése
  alapján társulási szerződést kötött az EU-val, Oroszország
  pedig éppen ezeknek az országoknak okoz nehézségeket.
  Moldova
  „évek óta szenved" a Dnyeszter melléki terület körül
  kialakult konfliktus miatt, Grúzia pedig a Dél-Oszétia és
  Abházia körüli befagyott konfliktus következtében, míg
  Ukrajnát a Krím elcsatolása és az ország keleti részén dúló
  harcok sújtják. A Nyugat-Balkánon az tapasztalható, hogy
  Moszkva „politikai és gazdasági függőségek kialakításra
  törekszik egyes országokban" – mondta a kancellár. Arra a
  kérdésre, hogy lehet-e a balti államokat is a Moszkva által
  nehézségekkel sújtott országok csoportjába sorolni,
  kijelentette, hogy a kollektív védelem elve valamennyi
  NATO-tagországra vonatkozik, így a három balti államra, de akár
  Lengyelországra is. Ennek jegyében a szövetség például
  hozzájárul a Baltikum légterének biztosításához és létrehoz
  egy új gyorsreagálású erőt – tette hozzá. Ugyanakkor „a
  baltikumi háború kérdése nem merül fel", és a NATO az
  Oroszországgal kötött szerződés előírásaihoz igazodva
  erősíti jelenlétét a szövetség keleti határvidékén. Azzal
  kapcsolatban, hogy mind a három élő elődje – Helmut Schmidt,
  Helmut Kohl és Gerhard Schröder – helytelennek tartja az ukrán
  válságban követett politikáját, és elsősorban az Oroszország
  elleni gazdasági szankciókat bírálja, Merkel hangsúlyozta: az
  a meggyőződése, hogy az Oroszország tevékenységére adott
  közös európai válasz helyes. Nem maradhat következmények
  nélkül, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és
  területi épségét, amelynek biztosítására az 1994-es
  budapesti memorandum aláírójaként kötelezettséget vállalt.
  Arra a kérdésre, zavarja-e, hogy miközben a szankciók
  meghosszabbítására törekszik, német gazdasági vezetők
  Moszkvába utaznak tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a
  kancellár elmondta, hogy a személyre szabott büntetőintézkedések
  csupán azt tiltják, hogy bizonyos személyek Oroszországból
  beutazzanak az EU-ba, az pedig nem tilos, hogy német gazdasági
  vezetők tárgyaljanak orosz vállalkozókkal és politikusokkal.
  Hangsúlyozta, hogy kormányának az ukrán válságban folytatott
  politikája a német gazdaság széles körű támogatását
  élvezi, annak ellenére, hogy némelyik céget megterhelik a
  szankciók.
Gölöncsér
  Miklós összeállítása - Jövőnk.info
Ukrán vészforgatókönyv
Ahhoz,
  hogy túléljünk és megelőzzük az államcsődöt, egy
  nemzetközi donor konferenciára és a gazdaság talpra állítási
  tervére van szükség - hangsúlyozta egy mai tájékoztatón
  Arszenyij Jacenyjuk, nyomást gyakorolva a nemzetközi fejlesztési
  intézményekre, hogy további támogatást adjanak. Az ukrán
  kormányfő utalt a tegnapi Financial Times-ban megjelent
  információra, miszerint az IMF mintegy 15 milliárd dollárnyi
  finanszírozási "rést" talált az ukrán középtávú
  makropályában.
                Üres
  az ukrán államzsidók zsebe a kassza meg...
  Két
  eu-s tanácskozáson részt vevő forrás szerint nyugaton egyre
  súlyosabb aggodalmak övezik az ukránok pénzügyi helyzetét. A
  megszólalók szerint annyira, hogy Wolfgang Schäuble német
  pénzügyminiszter már azzal a kéréssel fordult Anton Sziluanov
  orosz pénzügyminiszterhez, hogy görgessék tovább a tavaly a
  Kreml által Kijevnek nyújtott, mentőövként szolgáló 3
  milliárd dolláros devizakötvényt. A pénzügyi segítségként
  nyújtott hitel visszafizetése 2015 decemberében lenne esedékes.
  Ennek újrastrukturálását szorgalmazzák a németek, ami akár
  az ukrán államadósság szélesebb körű átrendezésére való
  igényt is felerősítheti. Az oroszok által birtokolt kötvény -
  ami tulajdonképpen jelenlegi részesedést jelent az ukrán
  államháztartásból minden ingó- és ingatlanjával együtt -
  ún. cross default klauzulával van ellátva, vagyis nemteljesítés
  esetén a többi hitelezője is csődösnek nyilváníthatja
  Ukrajnát. Ha az oroszokat valóban a kötvény visszafizetésének
  átütemezésére kérik, azok joggal kérhetnék, hogy a terheket
  osszák meg az összes többi hitelező között is. Az oroszok
  által birtokolt ukrán devizakötvény emellett egy 60 százalékos
  GDP-arányos adósságra vonatkozó kovenánst is tartalmaz, mely
  plafont az ukrán adósság valószínűleg már rég átlépte.
  Így könnyen előfordulhat, hogy az oroszok hamarosan e feltétel
  megsértésével hozakodnak elő maguktól, a kölcsön azonnali
  visszafizetését kérve, azaz kvázi részleges államcsődre kell
  készülni. A nemzetközi közösség korábban egy 27 milliárd
  dolláros mentőcsomagot rakott össze Ukrajnának, ebből 17
  milliárd dollár jönne az IMF-től. Utóbbi csomagból két
  részletben eddig összesen 4,6 milliárd dollárt folyósítottak.
  Éppen csütörtökön fogadott el az ukrán parlament egy újabb,
  adó és energiaár-emeléseket, állami cégek privatizációját
  is tartalmazó reformcsomagot, ami megnyithatja az utat a további
  hitelrészletek folyósításához. Persze az modern empatikus EBRD
  - vagyis az érdek elvű kizsigerelők klubja - egyik képviselője
  ma ígéretet tett arra, hogy a fejlesztési bank továbbra is
  igyekszik segíteni, feltéve, ha az ukrán politikai elit továbbra
  is komolyan gondolja a szükséges és megígért reformok
  végrehajtását.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
A nyugat-ukrán puccsista kormányfő államcsőd fenyegetéssel kapcsolatos ma délelőtti kijelentését igyekezett tompítani délután a másik zsidó pénzügyminisztere, aki azt hangsúlyozta: bár nagyon nehéz a helyzet, de nem fontolgatja a kormány a csőd bejelentését. Alkudoznának, szépítenének lám-lám, a vér kötelez. Az államnak - ha már liberális demokráciát játszanak -, és rajta keresztül a jegybanknak égető szüksége lenne a devizatartalékok megerősítésére (nemzetközi mentőcsomag folyósításán keresztül), hogy azzal is erősíteni tudja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és ezen keresztül lehetőleg a hrivnyát is. Az uktán fizetőeszköz ma is történelmi mélypont körül (15,70 körül) járt a dollárral szemben. A Valutaalap szabályai szerint addig nem biztosítható támogatás egy országnak, amíg az nem képes megfelelni a következő 12 hónapban felmerülő pénzügyi kötelezettségeinek. Vagyis, amíg a 15 milliárd dolláros nemzetgazdasági finanszírozási hiányt meg nem szüntetik Kijevben, valószínűtlen, hogy az IMF további forrásokat biztosítana számára. Ugyanakkor a Valutaalap küldöttsége jelenleg is Kijevben tárgyal a kormánnyal a program jövőjéről.
Gölöncsér
  Miklós - Jövőnk.info
CIA-botrány - Így legyél hadifogoly a toleranciabirodalomban
  „A
  jelentés megerősíti azt, amit a nemzetközi közösség már
  tudott. A politikát egyértelműen kormányszinten alakították
  ki, és George W. Bush elnök kormánya tette lehetővé ezeket a
  szisztematikus bűncselekményeket és az emberi jogok súlyos
  megsértését” - jelentette ki Ben Emmerson, az ENSZ emberi jogi
  jelentéstevője. „Botrányos ez a jelentés, lehetetlen úgy
  olvasni, hogy az ember ne háborodjon fel amiatt, hogy saját
  kormánya követte el ezeket a borzalmas bűntetteket. Felelősségre
  kell vonni azokat a kormánytisztviselőket, akik engedélyt adtak
  erre a törvénytelen gyakorlatra. Ha ez nem történik meg, akkor
  a jövőben is előfordulhat kínzás” - mondta Anthony Romero, a
  befolyásos amerikai jogvédő szervezet, az ACLU vezérigazgatója.
  Az
  igazságügy-minisztérium egy meg nem nevezett tisztségviselője
  azonban közölte, hogy 2009 óta mindössze két eljárást
  indítottak foglyokkal szembeni kegyetlen bánásmódért, de a
  vádemeléshez egyik esetben sem volt elegendő bizonyíték. A
  szenátusi jelentésben nincs semmilyen új információ, amelyet a
  nyomozók hasznosítani tudnának, ezért nem újítják fel a
  2012-ben lezárt két eljárást - tette hozzá. A CIA vallatási
  programja „lehetővé tette, hogy büntetlenül hajtsanak végre
  olyan cselekedeteket, amelyek a kínzásról és az emberek
  eltüntetéséről szóló nemzetközi jog bűncselekménynek
  nevez. Ideje alapos vizsgálatokat indítani, bíróság elé
  állítani a felelősöket, és kártérítést fizetni az
  áldozatoknak” - jelentette ki Steven Hawkins, az Amnesty
  International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet amerikai
  részlegének főigazgatója. Kenneth Roth, a Human Rights Watch
  (HRW) főigazgatója kiemelte: a jelentés alátámasztja azt a már
  többször ismételt megállapítást, hogy az amerikaiak
  védelmében szükségesnek mondott szigorú intézkedések
  teljesen alaptalanok voltak. Megjegyezte, hogy Barack Obama
  amerikai elnök kormánya megszüntetett több olyan gyakorlatot,
  amely szerepel a jelentésben. Ettől függetlenül - tette hozzá
  - „a kínzás továbbra is egy politikai lehetőség marad a
  jövőbeni elnökök kezében, ha az igazság keresésének e
  jelentős példája (a jelentés) után sem állítják
  igazságszolgáltatás elé a felelősöket”.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Az ACLU felszólította az Obama-kormányt, gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok soha többé ne végezzen kínzást, és nevezzen ki egy különleges ügyészt a CIA átvilágítására és megreformálására. A CIA tisztségviselői azt állítják, hogy a kínzási programot annak idején jóváhagyta az igazságügy-minisztérium és a Fehér Ház is.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: Made in Taiwan vállrólindíthatós
  Helyi
  fejlesztésű, kis tömegű, vállról indítható gyalogsági
  páncéltörő gránátvetőrendszert mutatott be a tajvani
  Chung-Shan Institute of Science and Technology (CSIST)
  kutatóintézet.

  A
  66 milliméteres kaliberű Hunszun gránátvető célzott
  lőtávolsága 400 méter a hagyományos, kumulatív gránáttal és
  150 méter a puha célpontok ellen használható gránáttal. A
  fejlesztők szerint ez utóbbi 70-90 centiméter átmérőjű
  lyukat képes robbantani a 20 centiméter vastag vasbeton- vagy 30
  centiméter vastag téglafalba. Az alig 75 centiméteres, kumulatív
  gránáttal együtt 5 kilogramm tömegű, NVG-kompatibilis optikai
  célzórendszerrel felszerelt gránátvetőt elsősorban a
  különleges alakulatok és a könnyű felszerelésű
  lövészalakulatok számára ajánlják. A tervezők a hadrendben
  lévő Type 66 (az amerikai M72 LAW módosított változata)
  gránátvetőt szeretnék leváltani.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Repülőgép-katasztrófa: Most etetik Európát atlantista retorika-maszlaggal
  Feltételezések
  szerint lelőtték, de továbbra is csak annyi bizonyos, hogy
  csütörtökön lezuhant a maláj légitársaság Amszterdamból
  Kuala Lumpurba tartó járata.

  A
  tragédia a kelet-ukrajnai Donyecktől 80 kilométerre történt,
  azon a területen, ahol az oroszbarát szakadár felkelők harcban
  állnak az ukrán kormányerőkkel. A polgárháborúra emlékeztető
  viszonyok miatt már áprilisban figyelmeztettek az amerikai és
  európai légügyi hatóságok, hogy “potenciális veszélyt
  jelent” a térségben repülni az Ukrajnában zajló fegyveres
  konfliktus miatt. Eddig senki nem élte túl a tragédiát, a
  legutóbbi adatok szerint 298 áldozata van a lezuhant maláj
  gépnek.
USA/EU
  hangolás és agitáció Oroszország ellen
  *
  Több mint tíz ország polgárai utaztak a járattal, az utasok
  fele holland allámpolgár, vagyis már sokakat érint az orosz fél
  hozzáállása. Ez nyílt vád.
  *
  Köztük több mint száz AIDS-kutató, akik egy ausztráliai
  konferenciára tartottak. Egyikük, Joep Lange azon fáradozott,
  hogy a világ szegényebb térségeiben élő fertőzöttek is
  hozzáférjenek a már régóta hatékony gyógyszeres kezeléshez.
  Ez az érzelmi töltete az agitációnak.
  *
  Éppen mostanra időzítve a meg nem nevezett forrású
  statisztikák napvilágra kerülése - az USA/EU által bevezetett
  gazdasági szankciók az oroszok ellen. Ahol külön hangsúlyozzák
  az orosz pénzügyi nehézségeket az ukrán destabilizáció
  feltupírozásával, miszerint teljesen értelmetlen az orosz
  költségvetés számára. Illetve Putyint Oroszországban
  elkövetett hazafias retorikával vádolják, de bíznak az USA/EU
  cionisták abban, hogy az orosz nép ebből majd magához tér,
  mármint a szankciók hatására.
  *
  Az USA/EU hívatalosan is bejelenti, hogy az elcsatolt Krímet
  sohasem fogják lenyelni, vagyis potenciális Casus belli retorika.
  *
  Az ukrán elnök egyből a színpadra lépve, úgy fogalmazott,
  hogy az egész világ láthatta az agresszor igazi arcát: –
  Lelőni egy polgári repülőgépet, az egy nemzetközi
  terrorcselekedet az egész világ ellen. Adekvát választ várunk
  a nemzetközi közösségtől is. Ez a hadrendbe szólítás
  anomáliája.
Ne
  feledjük ezekkel szemben:
Oroszország
  kérte elsőnek az összes érintett államvezetés előtt a
  független szakértői vizsgálatot az ügyben, persze ezt Kijev
  cáfolja. Plusz a donyecki régió felkelő milicistái is
  jelezték, hogy beengedik a katasztrófa területére a maláj
  repülőgép tragédiáját vizsgáló nemzetközi szakértőket.
Az
  orosz elnök, Vlagyimir Putyin így nyilatkozott:
–
  Nem
  történhetett volna ez meg, ha béke lenne a térségben, és
  Délkelet-Ukrajnában nem zajlanának katonai műveletek, ezzel
  egyetértésben a maláj miniszterelnök, Najib Razak vizsgálatot
  követel: – Ki kell deríteni, mi történt pontosan. Mindent
  pontról pontra ki kell elemezni, hiszen rendelkezésre állnak a
  legmodernebb technikai lehetőségek és az elkövetőket bíróság
  elé kell állítani.
  Reméljük
  így is fog történni és kiderül mint Kijeben  Majdantéri
  mészárlás... Csak nehogy itt is a NATO és a Moszad ügyködjön
  véletlenül, mint már annyi helyen szerte a világban!
Rajtad
  a világ szeme Oroszország!
Ha
  tiéd az Igazság!
Tiéd
  a Győzelem is!
Várhegyi
  Kálmán - Jövőnk.info
A jövő gyalogos katonája: Kézifegyverek tükrében
  A
  hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Uralhatod a
  légteret, de repülőgépekkel nem tudsz egy várost ellenőrizni,
  lehetnek a tieid a legerősebb harckocsik, egy város szűk
  utcáiban jobbára béna kacsákká változnak. A gyalogos katonák
  fontossága nem kérdőjelezhető meg a jövő harcterein sem. A
  katonának azonban a harchoz fegyverre van szüksége, mégpedig a
  lehető legjobbra.
  Először
  is: milyen az ideális katonai kézifegyver? A fegyvernek
  viszonylag könnyűnek, 3-4 kg körülinek kell lennie. Persze a
  nagyobb tömegnek is van előnye, lövés közben nyugodtabban
  viselkedik, kisebb a visszarúgása, vagyis jobban kontrollálható.
  Hátránya természetesen az, hogy egy nehéz fegyverrel nem lehet
  gyorsan váltani a célpontok között, és mindenekelőtt cipelni
  is megterhelőbb. A fegyver hossza is fontos, egy rövid fegyverrel
  sokkal könnyebb épületekben mozogni, vagy járműből kiszállni,
  nem akad bele mindenbe, viszont a hosszabb fegyvercső pontosabb
  fegyvert jelent, különösen nagy távolságokra való lövésnél.

SVD Dragunov és AK-74 bevetésben, valahol Csecsenföldön
A pontos lövés pedig elvárás, a mai általános nézet szerint egy átlagos katonának 300-400 méteres távolságon belül képesnek kell lennie eltalálni a célt. A lőszer sem mindegy ebből a szempontból: egy kisebb és könnyebb lőszerből többet vihet magával a katona, ugyanakkor kellően hatásosnak kell lennie, nagy távolságnál is képesnek kell harcképtelenné tenni az ellenfelet (erről később). Nem árt, ha ergonómikusnak is tervezték, a kezelőszerveknek kézre kell esniük, és lehetőleg mindkét kézzel lehessen használni. Ez nem csak a balkezes katonák miatt fontos, hanem azért is, mert megeshet, hogy a jobbkezes embernek is bal kézzel kell lőnie - például a fedezék miatt.

Az utóbbi időben komoly térhódításba kezdtek a kompakt gépkarabélyok, amelyek a géppisztolyok méreteivel, de a gépkarabélyok erejével bírnak. Fent: HK G36C gépkarabély, alul HK MP5K géppisztoly
Ma már elvárás az is, hogy legyen rajta optikai célzóberendezés, városharcokban a vörös pont (angolul red dot) vagy reflexirányzék, nyílt területeken pedig 1,5-4x-es nagyítású távcső - lehetőleg cserélhetően megoldva, hogy az adott körülményeknek megfelelő legyen a gyalogos fegyverén. Mindenek előtt azonban a kézifegyvernek nagyon megbízhatónak kell lennie, hiába van rajta a legprecízebb fegyvertávcső, hiába lehet még 600 méterről is tiszta fejlövést leadni vele, hiába olyan kézreálló, hogy egy lépcsőfordulóban is másodperc törtrésze alatt tudod célra emelni, ha pont akkor mond csütörtököt, amikor használni szeretnéd. Márpedig a harctéren ritkán ideálisak a körülmények, ezért jól kell bírnia a szélsőséges időjárási körülményeket, a koszt és azt, hogy adott esetben a használójának napokig nincs lehetősége nyugodt körülmények között a nagytakarítással és a karbantartással foglalkozni.

Az M16/M4-család hírhedt a kosz iránti érzékenységéről, ezért a HK egy saját M4 változatott gyártott és a nyilvánosság előtt mutatta be, mennyire sárálló.
Ki kell térjünk ki a lőszer problémájára. Stratégiai szempontból az az előnyös, ha az ellenséges katona csak megsebesül, de életben marad, hiszen egy sebesült katona több problémát okoz az ellenségnek, mint egy halott, Tény, hogy ez brutális gondolatmenet, de a háború nem éppen az emberi szeretett kenetteljes megnyilvánulásairól szól. A probléma ezzel ott van, hogy a sérült ellenség még harcképes lehet. Számtalan példa van arra, hogy nagyon súlyos sebet kapott emberek is még percekig harcoltak, vagyis taktikai szempontból viszont az az előnyös, ha az ellenség minél súlyosabb, lehetőleg halálos sebet kapjon.
A vadász, rendfenntartói vagy önvédelmi fegyverekhez éppen ezért készítettek olyan lövedékeket, amelyek minél inkább deformálódik, "gombásodik", egyes esetekben a lövedék egész orra szétnyílik, hogy minél nagyobb sebcsatornát vágjon, és az energiáját lehetőleg maradéktalanul leadja a célpontban. Ez a katonai lövedékeknél is így volt még az 1800-as években, ám a még a XIX. század végén az orosz cár látva a robbanó- és repeszhatású kézifegyver-lövedékek szörnyű hatásait, kezdeményezte azok kitiltását a hadszínterekről. Az erről szóló nemzetközi egyezményt 1899. július 29-én írták alá Hágában, ez lett az első Hágai Egyezmény (amit sokan a Genfi Egyezménnyel kevernek, amit 1925-ben az I. világháború tapasztalatai alapján a harci gáztámadások tiltására hoztak tető alá).
No persze az egyezmények többsége, mint tudjuk csak írás, és a jelenleg rendszeresített amerikai (NATO) és orosz gépkarabély-lőszerek - bár az egyezmény szövegének megfelelnek - a tervezőmérnökök valójában mindent megtettek, hogy a lehető legsúlyosabb sebet okozzák. Az M855-ös jelű szabvány NATO lőszer (melyet az M16, M4, G36, stb. gépkarabélyok használnak) például rövid távon becsapódva hajlamos több darabra széttörni, a szovjet/orosz 5,45 mm-es karabélylőszer (amit az AK-74 fegyvercsalád használ) lövedékét pedig úgy alakították ki, hogy a testbe csapódva azonnal irányt változtat, bukdácsolni kezd, hogy minél hosszabb sebcsatornát hozzon létre.

Egy 5,56 mm-es NATO-lövedék útja az emberi testet szimuláló ballisztikai gélbe becsapódva
A mai kézifegyvereknél magától értetődik a sorozatlövés képessége, ám a sorozatlövésnek csak bizonyos körülmények között van gyakorlati haszna. A sorozatlövés közben ugyanis a fegyver visszarúgása miatt a cső elmozdul a célról, és ahogy a lövések jönnek egymás után, egyre nagyobb mértékű az elmozdulás, tehát (hacsak a célpont nincs túl közel) valószínűleg a 3-4-5 lövés már messze a cél mellet vagy fölött fog elrepülni. Ennek kiküszöbölésére találták ki a rögzített sorozatlövést, amikor többnyire három (ritkábban két) lövés kiváltása után az újabb lövéshez előre kell engedni az elsütőbillentyűt, majd újra meg kell húzni. Az egymás után kilőtt három lövedék szórásképe még viszonylag kicsi, így ideális esetben mindhárom eltalálhatja a célpontot.
A rögzített sorozatlövésnek van egy lélektani hatása is: a sorozatlövéskor a gyalogos hajlamos csak a cél felé fordítani a fegyverét, és folyamatosan tüzelni, abban a reményben, hogy valamelyik lövedék majdcsak eltalálja azt. Azonban ez egyfelől nem túl hatékony módja a fegyverhasználatnak, másfelől lőszerpocsékolásra sarkallja a katonát. A rögzített sorozatlövéskor viszont megfelelő kiképzés esetén minden hármas lövéssorozat után ösztönösen újra fog célozni a katona, így nagyobb az esély a találatra, és közben még a lőszerpazarlás veszélye sem áll fent.
Ennek a gondolatmenetnek lett például eredménye az M16A2, M16A4 és M4 gépkarabély, amelyek nem is rendelkeznek sorozatlövés képességével, csak egyes lövéssel és rögzített sorozatlövéssel. Azonban rövid lőtávolságoknál, városharcok, épületharcokban a teljes sorozatlövés képességét hiányolták a katonák, ennek következtében jelentek meg az M16A3 és M4A1 gépkarabélyok, melyek az egyes lövés mellett teljes sorozatlövés leadására is képesek. A minél hatékonyabb kézifegyverek fejlesztése terén már az 1980-as években feltűnt egy igen ígéretes fegyver, a német HK G11, amely hüvely nélküli lőszert használt. A lövedék gyakorlatilag a nyolcszögletű meghajtótöltetbe volt elhelyezve, vagyisa lőszerre nézbe csak egy hasábot láthatunk. A hüvely nélküli lőszer előnye a nevében szerepel: az elsütés után nincs hüvely, amit ki kellene vetnie a fegyvernek, így nagyobb tűzgyorsaságot lehet elérni, hiszen a lövés egy mozzanatát (az üres hüvely kivetését) el lehet hagyni. Ennek köszönhetően a G11 rögzített sorozatlövéskor 0,06 másodperc alatt lőtt ki három lövedéket - a reakcióerők ennyi idő alatt még nem realizálódtak a lövész számára a tehetetlenség miatt, vagyis amire a visszarúgást érzékelné, és a fegyver elmozdulna a célról már a harmadik lövedék is elhagyta a csövet.

A sorozatgyártásra érett G11K2, előtte egy tár és a hüvely nélküli lőszerei. Hiába lett tökéletes, mégse kellett senkinek
A G11 a teszteken nagyszerűen szerepelt, pontos és megbízható és igen hatékony fegyverré fejlesztették, ráadásul a kicsi és könnyű lőszeréből egy katona több, mint kétszer annyit vihetett magával, mint egy hagyományos lőszerből. De az 1990-es évek elején az újra egyesült német kormány túl drágának találta, és egy új lőszertípus rendszeresítését is problémásnak látták, így a G11 - bármennyire is előremutató fegyver volt - végleg eltűnt a süllyesztőben.
Az 1990-es években új irányvonalat szabott meg az amerikai hadsereg. A vízió szerint egy csúcstechnikát képviselő új fegyver egy 5,56 mm-es gépkarabélyból és egy 20 mm-es gránátvetőből állna. A gránátvető egy speciális lőszert használ, amelynek mini-számítógépe a feladatnak megfelelően robbantja fel a gránátot. Például ha a célpont egy fedezék mögött rejtőzik, akkor a cél felett mintegy egy méteres magasságban robban, azonban ha a célpont ablak mögött tartózkodik, akkor a gránát késleltetve robban, mikor már az épület belsejébe ért. Mindemellett ráadásul a gránátvető hatásos lőtávolsága 1 km körül van, így már messziről is bevethető, például mesterlövészek ellen. A fegyveren egy optikai rendszerrel egybeépített ballisztikai számítógép is található, amely megmutatja a lövésznek, hogy hova kell céloznia, hogy eltalálja a gránátvetővel a célpontot, és az éjszakai használathoz az optikai rész egy infravörös kamerát is magában foglalt.

Az XM29 OICW egyik prototípusa még tesztelés alatt
Az XM29 OICW igen ambiciózus program volt, és noha eredetileg arra szánták, hogy leváltsák a rajokban az M16/M203 gránátvetős fegyvert, a program folyamatosan csúszott, részben az egyre magasabbra emelkedő beszerzési költség, részben a fegyver túl nagy tömege miatt. Noha az XM29 teljesítette a legtöbb vele kapcsolatos elvárást, végül a hadsereg nem tartott igényt rá, és a gránátvető részét külön fejlesztették tovább XM25 néven. Persze lehet, hogy csak azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, hogy a harctéren nincs helye olyan fegyvernek, amelynek használati utasítása egy lexikon vastagságát éri el.

Az OICW-utód 25 mm-es gránátvető, az XM25 makettje egy kiállításon
A belga FN cég az OICW-hez hasonló elképzeléssel állt elő, ám más megközelítést használt. A fegyver teljesen modulszerűen épül fel. Alaphelyzetben egy 1,6x-es nagyítású távcső foglal helyet a tetején, de ez lecserélhető egy ballisztikai számítógéppel feltuningolt optikai irányzékkal, a cső alá pedig egy saját fejlesztésű 40 mm-es gránátvető kerülhet. Az FN F2000 gépkarabély bull-pup elrendezésű, vagyis a zárszerkezet és a tár a fegyver végében kapott helyet, amely miatt azonos csőhossz mellett rövidebb lehet a fegyver teljes hossza. Ennél az elrendezésnél az egyik probléma, hogy a súlypont túl hátra kerül, amely miatt ösztönös lövésnél könnyen a cél fölé mehet a lövés. A másik általános probléma az, hogy a hüvelyeket a tusnál veti ki, így ha jobbkezes fegyvert bal kézbe fogunk és a vállunkhoz szorítjuk, akkor a zárszerkezet az arcunk mellett lesz, és lövéskor a hüvely is ide szeretne távozni.
Más bull-pup fegyvereknél - mint az Osztrák Steyr AUG-nál vagy a Francia FA MAS-nál - ezt úgy oldják meg, hogy a fegyver átszerelhető jobb illetve bal kezes használathoz. (A britek L85 gépkarabélya angolos egyszerűséggel oldja meg ezt a gondot: kizárólag jobb kézzel használható.) Az F2000 esetén a hüvelyt egy kis alagúton keresztül a fegyver elején, jobb oldalon veti ki, így mindkét kézzel kényelmesen használható. A csúcstechnika azonban itt sem adja olcsón magát: egy teljes F2000 fegyverrendszer ára 5000 dollár körül mozog - de még így is sokkal olcsóbb, mint az XM29 lett volna.

Az FN F2000 az alap 1,6x-os optikai irányzékkal és egy 40 mm-es gránátvetővel. Figyelemre méltó a kidobott hüvelyek elvezetése a fegyver elejébe
Megint mások azonban inkább visszatértek a jól bevált receptekhez, és azt csiszolgatják abból kiindulva, hogy ami bevált, ahhoz ne nyúlj. A német, spanyol és norvég hadseregben rendszerbe állított német HK G36 ezt az elvet vallja. A fegyver belső szerkezete gyakorlatilag a már sokszor bizonyított AK-47-es megoldásaira épül, csak ott módosítva, ahol muszáj volt. A fegyver fogantyújában alaphelyzetben 1,5x-es nagyítású optikai irányzék található, vagy pedig egy kettős megoldás, alulra egy 3,5x-es nagyítású, felülre pedig egy red dot irányzék.

HK G36KV tesztelés alatt a norvég hadseregnél
A tárak átlátszó műanyagból készültek, így a katona egy pillantással meg tudja nézni, hogy még mennyi lőszer áll a rendelkezésére. A G36 megbízhatósága a jó öreg Kalasnyikovokéhoz mérhető, olyannyira, hogy a belső szerkezete az XM29 OICW gépkarabély részébe, illetve az amerikai hadsereg egyik lehetséges következő kézifegyverében, az XM8-ban is szinte egy az egybe lett beszerelve.
Az XM8 egyébként egy olyan fegyvercsalád megalkotására törekszik, ahol a négy változat, a teljes értékű gépkarabély, a rövid kompakt karabély, a mesterlövész változat és a könnyű géppuska gyakorlatilag teljesen szabadon "kilegozható" a részegségekből. A zárszerkezet és az elsütőszerkezet teljes megegyezik, csak a tus, az előágy és a cső különbözik. Ha mesterlövész puskát akarunk csinálni a gépkarabélyunkból csak egy hosszabb, 20 inches (kb. 500 mm-es) csőre kell kicserélni a gépkarabély 12,5 inches (kb. 320 mm-es) csövét, egy lenyitható kétlábú állványt magába foglaló előágyra a karabély előágyát és a red dot irányzékot egy 3,5x-es nagyítású optikai irányzékra. Ha könnyű géppuskát akarunk, a csövet egy 20 inches vastag csövű változatra kell cserélni - amely jobban bírja a folyamatos tüzelést -, és a 30-as szekrénytár helyet egy 100 lőszert befogadó C-Mag tárat kell a fegyver illeszteni.
E megoldás fő előnye, hogy nagyban megkönnyíti a logisztikát, hiszen a főbb alkatrészek teljesen megegyeznek a legáltalánosabban használt fegyverekben. Az amerikai hadsereg pedig eldöntötte, hogy lecseréli a jelenlegi M16/M4 gépkarabély-családot és az M249 SAW könnyű géppuskáit. A közelmúltban ezért ki is írt egy pályázatot, amelynek a győztese váltja le a régi fegyvereket; az egyik esélyesnek az XM8-család tűnik.

Az XM8 tesztelés alatt az amerikai szárazföldi erőknél
  Az
  Amerikai Speciális Hadműveletek Parancsnokságánál (US SOCOM -
  United States Special Operation COMmand) már eldőlt, hogy
  leváltásra kerül az M4A1 SOPMOD, az utódja a Belga FN cég
  amerikai leányvállalatának SCAR gépkarabélya lett. Az új
  fegyver két változatban kerül rendszeresítésre, a SCAR-L(ight)
  ugyanazt a szabvány 5,56 mm-es NATO lőszert használja, mint az
  M16 és M4 gépkarabélyok, a SCAR-H(eavy) pedig szintén szabvány
  7,62 mm-es NATO lőszert. Ez akár a harctéren is átszerelhető
  az orosz 7,62 mm-es lőszerrel való használtra, amelyel például
  az AK-47 tüzel. Ennek különösen mélyen az ellenséges vonalak
  mögötti bevetéseknél van jelentősége, ugyanis így az
  ellenségtől zsákmányolható muníciót is felhasználhatják a
  katonák, nem kell attól tartaniuk, hogy a saját fegyverükbe
  való lőszertípusból kifogyhatnak.

A SCAR-L és a SCAR-H gépkarabélyok
Persze vannak még radikálisabb megoldások is, mint a MetalStorm, amelynél a csőben egymás mögött foglalnak helyet a lövedékek, mindegyik mögött egy-egy meghajtótöltet, a lövést elektronikusan váltják ki, egymás után. A megoldás legnagyobb előnye a félelmetes tűzgyorsaság, gyakorlatilag amint elhagyta az előző lövedék a csövet, máris indulhat a következő. Szintén előnyös az egyszerűsége, mivel nincs szükség semmiféle mechanikus alkatrészre a működéshez.
Ugyanakkor szemben egy hagyományos lőfegyverrel, ahol a cső hossza ugye minden lövésnél ugyanakkora, tehát ideális esetben az egymás után kilőtt lövedékek ugyanazt a pályát fogják leírni, és ugyanoda is csapódnak be, a MetalStorm esetén az egymás mögött elhelyezett lövedékek miatt az első lövedék még csak rövid utat tud megtenni a csőben, a következő már egy kicsivel hosszabbat, az az utáni még hosszabbat és így tovább. Ezzel az a probléma, hogy mindegyik lövedék egy kicsivel más röppályát ír le, így a fegyver pontossága nagyobb lőtávolságokra már nem kielégítő, ezért kézifegyvereknél legalábbis nem valószínű, hogy ez a megoldás elterjedne.

A tesztelés alatt lévő MetalStorm pisztoly belső felépítése
Szintén próbálkoznak már egy ideje a folyékony meghajtótöltetekkel, ahol a lövedéket egy előre kiszámított mennyiségű folyékony robbanóanyag segítségével indítják el, amelyet csak a lövés előtt jutattak a zárszerkezetbe. A megoldás legnagyobb előnye az lehetne, hogy egy számítógép előre ki tudja számolni a cél távolságából, hogy mekkora sebességre kell gyorsítani a lövedéket az ideális találati esélyhez. Közeli célok ellen elég kis mennyiség is, így kisebb lesz a visszarúgás is, nagy távolságokra pedig nagyobb mennyiségű hajtóanyagot használva lehet indítani egy ugyanolyan lövedéket. Gyakorlatilag tehát ugyanazzal a fegyverrel hatékonyan lehetne harcolni akár egy szűk folyósón, de akár az 1000 méterre lévő ellenség ellen is.
Ez hatalmas előny lehetne a hagyományos lőszereket használó fegyverekkel szemben ahol ugye azonos lőpormennyiség van minden egyes lőszerben, amelyet még a lőszer és a fegyver tervezésekor kell előre meghatározni. Noha a fejlesztések már jó ideje folynak, a folyékony hajtótöltetes kézifegyverek előnyeinek kihasználásához bonyolult és ezzel együtt drága fegyvert kell építeni.
Más elképzelések is vannak, egyik ilyen terv kis méretű önirányító rakéták alkalmazását veti fel, amelyek képesek a mozgó célpontot követni. Ezen elképzelés gyakorlati megoldásának lehetőségét az amerikai hadsereg is vizsgálja, de kérdéses, hogy mennyibe fog kerülni egy-egy ilyen minirakéta. Habár megfelelő találati arány esetén a katonának csak viszonylag kevésre van szüksége belőle, de ha túl drága, akkor aligha valószínű, hogy rendszeresíteni fogják.

A Future Warrior 2020 tervben szereplő négylövetű mini-rakétaindító kézifegyver modellje
  Szintén
  egy lehetőség a lézerek alkalmazása, de ezen kutatások is még
  igen kezdetlegesek, és sok problémát vetnek fel. A lézer
  gyakorlatilag egy fénysugár, ezért terjedését gátolhatja a
  füst, a köd, az eső vagy hóesés, márpedig a csatatereken ezek
  teljesen hétköznapi jelenségek. Ettől függetlenül nagyon
  ígéretesnek tűnnek egyes fejlesztések, mint például a
  vakítófegyver, amellyel az ellenséges katonák szeme világát
  lehet akár permanensen elvenni. A vak katona harcképessége a
  nulla környékére redukálódik, ugyanakkor nem halálos sérülést
  jelent, amely politikai/etikai téren újabban fontos tényezővé
  lépett elő - no persze kérdéses mennyivel emberségesebb
  tömegével megvakítani az ellenséges katonákat, mint megölni -
  veti föl az Sg.hu haditechnikai portál.
Hírfigyelő
  Szolgálat - jövőnk.info
A Holnap városa - okosüveg jelenti a fordulatot a városi energiafelhasználásban
Van
  egy világprojekt, ami alternatívát nyújt a jövőben tudósok
  szerint és a mai pazarló városszemléleten kíván változtatni.
  Ez a Morgenstadt-projekt. A Föld hétmilliárd fős lakosságának
  több mint fele él városokban, és 2050-ig ez a szám megközelíti
  a tíz milliárdot. A nagyvárosok klimatikus összeomlásának
  elkerülése érdekében az egyetlen alternatívát az
  energiahatékony épületek jelentik. Az üveghomlokzatok, amelyek
  környezetbarát villamosenergiát állítanak elő, biztosítják
  az épület hőszigetelését és fényvédelmét, automatikusan
  alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, hozzájárulnak az éghajlat
  védelméhez. Természetesen a teljes projekt minden területre
  kiterjed, az alább vázoltak csak az egy-egy város töbmillió
  négyzetméternyi üvegfelület ésszerű és gazdaságos
  kihasználására példa.
Kérdezhetnénk,
  hogy a jövő akkor modernség kihasználásával mégis - A vissza
  a természethez! - emblematikussággal is bír?
  Wilhelmsburg
  a Hamburgba látogató turisták számára kevésbé kedvelt
  célpont volt korábban a "kevés és unalmas látnivaló"
  miatt. Most azonban változik a helyzet: ez a városrész ad
  otthont a "legzöldebb háznak" a Hanza-városban. Az
  úgynevezett bio-reaktor homlokzattal rendelkező, ötemeletes BIQ
  (ház bio intelligencia hányadossal) a fenntartható építészet
  egyik úttörője.
  Az
  épület homlokzata és üvegpaneljei között algák nőnek,
  biomasszát és hőt termelve a fény és a szén-dioxid együttes
  felhasználásával. Ez a biomassza közvetlenül biztosítja az
  épületben található 15 lakás fűtését hőcserélőkön
  keresztül. Az előállított biogázt tüzelőanyag-cella alakítja
  át villamos energiává és hővé. Egy ellenőrzési rendszer
  szabályozza a energiaelosztást és egyben az algák növekedését
  is oly módon, hogy a fotoszintézishez szükséges CO2-ot
  a tüzelőanyag-cellából egzakt mennyiségben adagolja számukra.
  Az organizmusok egy évben 4500 kilowattóra villamos energiát
  állítanak elő, amely két háztartás számára elegendő. A
  demonstrációs projektben a fennmaradó villamosenergia-igényt a
  közösségi elektromos hálózatból biztosítják. Ezzel szemben
  a homlokzat többlet hőt termel a naposabb napokon. Ezt
  visszatáplálják a helyi fűtési hálózatba vagy tárolják
  geotermikus szondákban tárolják. Télen, amikor a bio reaktor
  kevesebb hőenergiát termel, a BIQ ezekből a tároló eszközökből
  biztosítja a szükséges energiamennyiséget.
Az
  alga ház úttörő szerepet játszhat a jövőbeni építési
  projekteknél. A városok abszolút CO2 kibocsátók:
  globális szinten a felhasznált primer energia 75%-t fogyasztják
  el, és az üvegházhatású gázkibocsátás 80%-át okozzák,ami
  növekvő tendenciát mutat, és párosul a világ lakosságának
  növekedésével. Klaus
  Sedlbauer a
  Fraunhofer Institute for Building Physics (Frauenhofer
  Építésfizikai Intézet - IBP) vezetője szerint, minél előbb
  meg kell találni e tendencia megfékezésének módját. "Az
  elsődleges energiaforrások körülbelül 40 százalékát
  használjuk fel épületeink fűtésére és hűtésére, melyben
  hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. Célunk, hogy
  Közép-Európában is a figyelem középpontjába kerüljön ez a
  probléma."
  Ezen kívül szükségszerű az épületek fosszilis tüzelőanyag
  felhasználásának kiváltása megújuló energiaforrásokkal,
  beleértve a zöld energia tárolását is - tette hozzá
  Sedlbauer.
  A
  várostervezőknek és építészeknek most kell sürgősen
  cselekedniük: olyan okos házakra van szükség, amelyek
  megtermelik az épület számára szükséges villamos energiát és
  magát a hőenergiát is. És ezzel egyidejűleg kényelmes és
  biztonságos lakókörnyezetet kínálnak. Az IBP a „Jövő
  városa" projekt alapjainak megteremtésén dolgozik a
  Fraunehofer további 11 intézetével karöltve. A kutatók hat
  városra koncentrálva - Szingapúr, Koppenhága, New York, Berlin,
  Freiburg és Tokió – alkotnak meg koncepciókat azzal a céllal,
  hogy a nagyvárosok sikeres energia fordulatát elérhessék,
  figyelembe véve azok eltérő jellemzőit és feltételeit.
  Egy
  dolog már most világos a tudósok számára: mindenhol egy olyan
  intelligens elektromos áram- és fűtési hálózat az elemi
  előfeltétel, amely számos különböző energiaszállítót
  kapcsol össze mind az energiafogyasztás mind az energiatermelés
  oldaláról.
Az intelligens
  hálózatok (Smart Grids) két
  kulcsfontosságú eleme az épületek intelligens technológiái és
  az épületautomatizálás. Például a szolár technológia
  beintegrálása az épületbe egyszerűbb lenne, mint az algáké.
  Napelem modulok megjelenhetnek a tetőkön, villamosenergia-termelő
  ablakok formájában vagy az épületburokba integrálva. A
  kiegészítő energiatároló egységek biztosítják, hogy amilyen
  mértékben csak lehet a helyben megtermelt napenergia hasznosuljon
  az épületeknél. A napenergia tárolásával kiküszöbölhető a
  napenergia ingadozása miatt jelentkező energiahiány szükség
  szerinti pótlása. A szolár – termál eszközök emellett
  energiát biztosítanak a melegvíz előállításához, a tetőn
  elhelyezett napkollektorok a napsugárzást hővé alakítják át.
  A hőcserélő alkalmazható vízmelegítésre egy egységben,
  melyet aztán a konyhában, a fürdőben fel lehet használni és
  így megtakarítható a fűtési energia. A napkollektorok is
  kombinálhatók az úgynevezett szorpciós légkondicionáló
  berendezésekkel, amelyek a hőt lehűtik, lehetővé téve a
  felesleges hő felhasználását nyáron is.

Ha emellett a meglévő épületeket energetikailag fejlesztik, a CO2-kibocsátás tovább csökken. A berlini Műszaki Egyetem (Technische Universität Berlin) kutatói a „Berlin Intelligens Energiaellátása 2037-re" ("Intelligente Energieversorgung für Berlin 2037") című tanulmányukban például megállapították, hogy a főváros teljes energiaigénye 45-50%-kal csökkenthető kizárólag olyan energiatakarékossági intézkedésekkel, mint például az új fűtési rendszerek és ablakok alkalmazása.
Az
  a tény, hogy a Holnap
  városa (Morgenstadt) koncepció valósággá
  válik, és hogy a nagy teljesítményű modulok, kollektorok és
  energiatakarékos ablakok univerzális módon, az összes
  alkalmazásban teret nyernek, nagymértékben befolyásolja az
  üvegipar, mint kulcságazat fejlesztéseit is. A modern üveg
  homlokzatok védenek a nyári hőség ellen, és kiküszöbölik a
  légkondicionáló rendszerek óriási energiaigényét.
  Ablaktáblák,
  amelyek az úgynevezett elektro-króm nano-részecskékkel vannak
  felszerelve, az elektromos feszültség vagy más kiváltó
  tényező, mint például a nap sugarai vagy fűtés hatására
  megváltoztatják fényáteresztő képességüket, így nyújtva
  védelmet a napsütés ellen. Másrészt az ablak homlokzatok olyan
  jól szigeteltek, hogy nem engedik a hő kiszökését a téli
  hónapokban, ugyanakkor a téli nap energiája bejut a szoba
  belsejébe. Ezen kívül, az üveg védi a napelemek és
  napkollektorok érzékeny abszorber bevonatát az extrém külső
  időjárási viszonyokkal szemben, és a speciális bevonatoknak és
  textúráknak köszönhetően hozzájárul a fény hatékonyabb
  elektromos árammá és hővé alakításához.
Új
  síküveg, amely csak néhány milliméter vastag, a fotovoltaikus
  ágazat számára
  további lendületet adhat: lehetővé teszi a különösen stabil
  kettős üvegezésű modulok és üveg szendvicsek előállítását,
  amelyekbe fotovoltaikus filmek ágyazhatók.
Az
  október 20-24. között megrendezésre kerülő Düsseldorf-i
  glasstec 2014 kiállítás ráirányítja a figyelmet az üvegre,
  mint az éghajlatvédelem növekvő jelentőséggel bíró
  anyagára.
Az "Intelligens
  épületburok" kulcs
  témájának keretében egy átfogó bepillantást adnak azokra a
  szempontokra, amelyek döntően meghatározzák a jövő-orientált,
  energetikailag hatékony és fenntartható épületburkokat.
  Nagyméretű homlokzat makettek és 1:1 modellek segítségével a
  Stuttgarti Egyetem által szervezett „glass
  technology live" speciális
  show keretében bemutatják a legújabb fejlesztéseket. Többek
  között illusztrálják, hogy milyen modern hőszigetelő, napvédő
  és kapcsolható üvegezési megoldások integrálhatók az
  épületekbe.
Az
  egyik példa erre a moduláris
  szerkezetű "iconic skin" üveghomlokzat,
  mely a német Seele cég fejlesztése. A homlokzati elem teljesen
  homogénnek tűnik, látható kifüggesztések vagy oszlopok,
  oldalsó támasztékok vagy más biztosító elemek nélkül. Az
  egység belső és külső üvegből épül fel. Az üvegtáblák
  között van egy önszabályozó nyomás-kompenzációs rendszer,
  amely biztosítja a passzív szellőzést a külső környezettel
  való kapcsolata révén.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
A Seele cég szerint az üveg szendvicspanel kiváló hő- és hangszigetelő, valamint lehetővé teszi az árnyékoló elemek integrációját is.
  A
  3,20-tól maximum 15 méterig terjedő elemnagyságok több
  emeleten keresztül egy függőleges, optikai egységet alkotnak.
  Az egységek egyedileg tervezhetők, így az ügyfelek szabadon
  választhatják ki például a számukra ideális formát, méretet,
  külső és belső üvegezést, a színsémát.
A
  Josef Gartner cég, mely, az olasz Permasteelisa Csoport
  leányvállalata, kifejlesztett egy másfajta funkcionálisan
  önálló homlokzatot. A CCF
  homlokzat (Close Cavity Façade) különlegessége,
  hogy a belső és a külső homlokzat héj közötti tér teljesen
  zárt. A zárt kamrába száraz és tisztított levegőt juttatnak
  enyhe túlnyomással, annak érdekében, hogy megakadályozzák a
  kondenzáció és szennyeződés bárminemű kialakulását az
  ablaküvegen – ezzel érve el, hogy ne kelljen rendszeresen
  tisztítani, mely egy költséges, bonyolult folyamat.
  A
  szakértők véleménye szerint, az épületburok megoldások a
  fotovoltaikus rendszerek még nagyobb mértékű integrációját
  fogják lehetővé tenni a jövőben.
  Az
  amerikai Nanomarkets piackutató cég elemzőinek becslése szerint
  akár 2019-ig az épületbe integrált fotovoltaikus (BIPV) üvegek
  piaca több mint háromszorosára - 823 millióról 2,7 milliárd
  dollárra - növekedhet. Aktuális jelentésükben a BIPV üveget
  kulcsfontosságú technológiaként értékelik zéró energia
  házak építése kapcsán, amely mind az USA-ban mind Európában
  szabvánnyá fog válni a jövőben. A fotovoltaikus ipar már
  készül a technológiai kihívásokra.

Cégek,
  mint például a Heliatek vagy Belectric OPV olyan teljesen
  átlátszó szolár filmeket
  tudnak létrehozni, amely láthatatlan erőművekként működhetnek.
  A szerves napelem gyártók mellett a vékonyrétegű modul gyártók
  is egyre növekvő számban fejlesztenek fotovoltaikus filmeket.
  Például a kaliforniai Miasolé, mely a Chinese Hanergy Group
  leányvállalata, olyan fényérzékeny réz filmeket használ,
  amelyek mára 14% feletti hatásfokot érnek el – majdnem olyan
  szintet, mint a hagyományos szilikon modulokkal.

A szolár filmek felé eltolódó trend alapján új termelési módszerek is egyre a figyelem középpontjába kerülnek. A szilikon sejteket szilícium blokkokból vágják ki, mely egy költséges folyamat, miközben a vékonyrétegű modulok speciális sütőkben "sülnek". Rugalmas sejteket ezzel szemben folyamatosan és gyorsan lehet előállítani roll-to-roll hengerről hengerre történő gőzölögtetéssel vagy hengernyomással.
Annak
  érdekében, hogy sikeresen tovább lehessen lépni a BIPV felé,
  szükségszerű az üveg és a fotovoltaikus ipar szorosabb
  együttműködése. Hogy mely napelemek lesznek alkalmasak, ki
  integrálja a szolár filmeket az építészeti üvegekbe, mi lehet
  mindennek a költsége? "Még
  mindig sok a nyitott kérdés" Timo
  Feuerbach szerint,
  aki a német VDMA (the German Engineering Federation) Glass
  Technology Forumának szóvivője. A glasstec "Solar
  meets Glass" kongresszus október
  20-21-én lehetőséget biztosít a szektor szereplői számára,
  hogy előkészítsék az utat az együttműködések számára, és
  ezzel is egy lépessel közelebb kerüljünk a Holnapvárosához.
Az Al-Kaida vállalta a párizsi merényletet
  Az
  al-Kaida jemeni szárnyának egyik tagja január 9-én, azaz tegnap
  bejelentette, hogy ennek a szervezetnek az irányításával
  hajtották végre a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin elleni
  - tizenkét ember halálával végződött - merényletet. Az
  illető Kairóban az AP hírügynökséghez eljuttatott angol
  nyelvű nyilatkozatában közölte, hogy az al-Kaida jemeni szárnya
  irányította a fegyveres akciót, gondosan kiválasztva a
  célpontot. Mint mondta, „bosszút akart állni a Mohamed iszlám
  próféta becsületén esett sérelmen”. A szervezet tagja, aki
  nem nevezte meg magát, úgy fogalmazott: ez a támadás
  összhangban állt Oszama bin Ladennek, az al-Kaida vezetőjének a
  Nyugathoz intézett korábbi figyelmeztetésével, amelyben a
  muzulmán vallás folyamatos gyalázásával kapcsolatos
  következményekre hívta fel a figyelmet. A nyilatkozó
  hozzátette: „biztonsági okokból” várt eddig a merénylet
  vállalásával kapcsolatos bejelentéssel. Az al-Kaida egyik
  vallási vezetője pénteken egy videofelvételen újabb
  merényletekkel fenyegette meg Franciaországot. Azt üzente, hogy
  a franciák „mindaddig nem lesznek biztonságban, amíg Allah, az
  ő hírnöke és hívei ellen harcolnak”. Harit al-Nadári sejk
  egyúttal Allah hithű katonáiként méltatta a párizsi
  merénylőket, akik „megtanították a franciáknak, hol vannak a
  szólásszabadság határai”.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Akkor
nem a MOSZAD, vagy az al-Kaida a MOSZAD egyik leány vállalata!!!
Ez is haditechnika - Új generációs űrrakétát tesztelt Oroszország
Az
  ország északnyugati részén lévő Pleszeck katonai
  űrrepülőtéren megkezdett rakétateszt nagyon fontos esemény az
  orosz népnek - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. "Ezzel
  megszilárdítjuk országunk biztonságát"
  - tette hozzá az államfő, aki videokapcsolaton keresztül
  követte figyelemmel a rakétaindítást. A különösen
  súlyos rakomány hordozására alkalmas rakétával kutató-
  és katonai műholdakat egyaránt
  útnak indíthatnak a világűr bármelyik részébe - idézte
  Putyint az Interfax orosz hírügynökség.

Az
  Angara rakéta szerelő- és tesztelőcsarnoka Pleszeckben
Korábban, július 9-én sikeresen tesztelték egyik könnyebb változatát. Az egy szibériai folyóról elnevezett rakéta a jövőben a Proton és a Rokot típusúakat válthatja le. Több mint tíz évig tartó fejlesztést követően, még kedden, először tesztelte új generációs Angara-A5 hordozórakétáját az űrkutatás terén nagyhatalomnak számító Oroszország. Az Angara az első olyan hordozórakéta, amelyet a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Oroszország teljes egészében a szovjet utódállamok vagy más külföldi országok közreműködése nélkül épített meg.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Fegyverkezés
Az
  Egyesült Államok hadseregének vezetése megállapodást kötött
  a brit BAE Systems konzorciummal egy
  többcélú AMPV (Armored
  Multi-Purpose Vehicle) páncélozott harcjármű fejlesztéséről,
  amely a jövőben, a hadseregben jelenleg rendszerben álló M113
  páncélos szállító gépjárműveket váltaná.
A
  brit cég által kiadott sajtóközlemény szerint a szerződés
  ellenértéke 1,2 milliárd dollár, ami tartalmazza az AMPV
  tervezési munkálatait, valamint kis szériában történő
  gyártását. A
  szerződés két részből tevődik össze. Az
  alapszerződés értelmében, amelynek ellentételezése 383 millió
  dollár, a BAE Systems ki
  kell, hogy fejlesszen egy
  új páncélozott harcjárművet és meg kell, hogy építsen 29
  prototípust – több verzióban. Ennek a szakasznak az
  időtartamát 52
  hónapban határozták
  meg. A kisszériában történő gyártás opcióként került be a
  megállapodásba, ami alapján a BAE Systems 289 AMPV-t épít
  mintegy 817 millió dollár értékben.
A
  távlati páncélos fejlesztéséhez az M2 Bradley gyalogsági
  harcjármű technológiáját, valamint az M109A7 önjáró tarack
  alvázát fogják felhasználni. A tervezés során szempontnak
  szabták az amerikaiak, hogy vegyék
  figyelembe az
  európai-ázsiai terepviszonyokat is. Tehát a kalkuláció szerint
  ez is az oroszok elleni fegyverkezés egy részét is kielégítené
  a közel-keleti bevetések mellett. Az AMPV várhatóan öt
  alapverzióban kerül megtervezésre: páncélozott szállító-,
  egészségügyi-evakuációs-, egészségügyi központ-, aknavető-
  és törzsvezetési pont. Ezek a verziók a hadsereg jelenlegi
  M113A3, M113 AMEW, M577A3, M1064A3 és M1068A3 típusait fogják
  váltani.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
BRICS-üzlet: Kína Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot vásárolt

  Minderről
  a Vedomosztyi című orosz lap számolt be, egy védelmi-ipari
  komplexumban lévő és egy, az orosz védelmi minisztérium
  vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva. A szerződés
  aláírására még idén ősz elején került sor az orosz
  Roszoboronexport és a kínai védelmi minisztérium között. A
  szerződés szerint Kína 6db Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot
  vásárol t 3 milliárd USD
  értékben, de nem dollárban. A Vedomosztyi megkérdezte a gyártó,
  az Almaz Antej képviselőjét is, aki azonban nem kívánta
  kommentálni, a hírt a Roszoboronexport sajtófőnöke pedig nem
  volt elérhető. A tárgyalások az Sz-400 légvédelmi rendszer
  eladásáról Kínának már több éve folytak, miközben az orosz
  katonai vezetők még 2011-ben kijelentették, hogy a rendszer
  exportja csak 2016 után lehetséges, miután leszállítják az
  orosz fegyveres erőknek szánt mennyiséget. 2014 tavaszán a
  Kommerszant lehozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta
  az Sz-400 Kínának való eladását, majd júliusban Szergej
  Ivanov az orosz elnöki hivatal vezetője nyilatkozott úgy, hogy
  Kína lesz az Sz-400 első külföldi megrendelője.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Pénzügyi játszmák a nagyvilágban
  
  Számos
  mutató futott be az elmúlt napokban és hetekben, amelyek a
  világgazdaság vitalitásának gyengülését jelzik. Hogy miért
  foglalkozik egy hungarista szellemiségű hírportál ezzel? A
  válasz egyszerű: mert hazánk is ennek a körforgásnak a része
  és meg kell értenünk annak természetét, hatásait reánk
  nézve. Ezért közlünk elemzéseket ezen témakörben is.
  Tehát
  a japán gazdaság, amely az Abenomics nevezetű permanens pénzügyi
  stimulus-injekciók rabja lett, negyedik recessziójába süllyedt
  2008 óta. Mivel egyre nő az aggodalom Tokió pénzügyi
  integritását illetően, a Moody’s hétfőn leminősítette.
  Ezzel a világ harmadik legnagyobb gazdaságának hitelminősítése
  már Kína és Dél-Korea alá bukott és egy szinten áll a
  poszt-szovjet Észtországgal. A 2008-as pénzügyi válság
  kitörése után hat évvel az eurózóna gazdasági kibocsátása
  még nem éri el a 2007-es szintet, a befektetések pedig 25
  százalékkal (!) alacsonyabb szinten állnak.
  A
  világ pénzügyi rendszere pedig jóval feszítettebb mint
  2007-ben volt. A Morgan Stanley kalkulációi szerint a globális
  bruttó adósság az akkori 105 ezermilliárd dollárról mára 150
  ezermilliárdra nőttek. A fejlett világ teljes adósságállomány
  a GDP 275 százalékára nőtt, ugyanez az arány a fejlődő
  piacokon 175 százalék. Ez mindkét esetben 20 százalékos
  emelkedés 2007 óta és mindkettő történelmi csúcsot jelent A
  bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) – amely a
  jegybankok jegybankjának tekinthető – friss álláspontja
  szerint a legkisebb likviditás-veszteség a pénzpiacokon
  rendkívül durva kihatással járhat. Márpedig az olajárak
  tartósan alacsony szinten ragadása esetén a fő olajtermelő
  államoknak hozzá kell nyúlniuk a tartalékaikhoz – ahogyan ez
  az USA esetében már látványosan bekövetkezett –, hogy a
  jóléti szintjüket tartani, a már beindult projekteket és a
  katonai gépezetet pedig működtetni tudják. A központi
  költségvetés kiegyensúlyozott marad Irán esetében 130
  dolláros hordónkénti olajárnál.  Ugyanez Algéria és
  Bahrein esetében 115, Oroszország és Irak esetében 105, Abu
  Dhabinál 100, a szaúdiaknál 90. Nos, ettől már a 70 dollár
  alatti olajárral mesze eltávolodtunk. Tehát ezen országoknak
  likvidálni kell külföldi kötvény-állományukat és
  aranytartalékaik egy részét, hogy a tátongó fiskális űrt
  betömjék.
  Mindezen
  folyamatokkal párhuzamosan a kínai vezetés eltökélt abban,
  hogy elkerülje kemény földetérést.  Hszi Csin-Ping elnök
  elszánta magát, hogy tíz éves mandátumának már az első
  szakaszában leállítja a gigantikus hitel-buborék - amit
  tulajdonképpen Amerika megfinanszírozása képezett, ugyanis az
  amerikai költségvetés 60%-a kínai - növekedését. „Nem
  engedhetjük meg, hogy továbbra is a növekvő likviditás
  stimulálja a gazdasági növekedést”, mondta az elnök
  szeptemberben. De az elnöknek igaza van: most kell határozottságot
  mutatnia, hogy a lopakodó tragédiát elkerülje. Napokkal ezelőtt
  egy hivatalos kormányzati jelentés elképesztő adatokkal
  szolgált a buborék-gazdaság pazarlásairól. A jelentés szerint
  2009 óta 6,8 ezermilliárd dollár „nem hatékony befektetés”
  történt - ezt úgy lehet elképzelni, mint itthon az EU-s
  pályázatipénzek elherdálását és lenyúlását.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Haditechnika: A kínai Shenyang J-31
Egy
  kiállítási bemutatón felszállt és problémamentesen repült
  is a
  kínai Shenyang J-31 nevű több funkciós lopakodó
  vadászrepülőgép, de
  annak ellenőrzésére, hogy valóban láthatatlan marad-e a
  radarok előtt, a látogatóknak nem volt módjuk. A szakmai
  közönség érdeklődéssel fogadta az amerikai Lockheed Martin
  egy hajtóműves F-35-ösére szembetűnően hasonlító harci gép
  nyilvános debütálását. A kétévente megrendezésre kerülő,
  légi bemutatókkal egybekötött nagyszabású rendezvényen
  2012-ben még csak a makettjét lehetett körbesétálni az ország
  első, állítólag nehezen észlelhető vadászgépének.
A Kínában negyedik generációsnak számító, két orosz gyártmányú hajtóművel ellátott lopakodó gépnek most is csak az 1:2 arányú makettje volt kiállítva a gyártó Aviation Industry Corporation of China (AVIC) standján, mégpedig FC-31-es megnevezéssel, ami azt jelzi, hogy a gépet exportra is szánják.
Szakértők még mindig megosztottak a kínai lopakodó valós képességeit illetően, de egyetértenek abban, hogy létezése a kínai védelmi technológiai fejlesztések előrehaladottságáról árulkodik. Az is feltételezhető, hogy a bemutatott és értékesítésre kínált gép gyártásához alkalmazott technológiánál már korszerűbbel is rendelkeznek Kínában.
Mindenesetre vannak, akik megjegyzik, azért, mert a szóban forgó gép hasonlít az F-35-ösre, nem jelenti, hogy tudja is azt, amit az amerikai. Ráadásul a kínai gépek még nem vettek részt éles harci cselekményekben.
Ázsia legnagyobb kereskedelmi és védelmi légi ipari kiállítása a Kuangtung tartományi Csuhajban idén november 11-16. között látogatható, több mint 700 vállalat képviselteti magát rajta. Az eredeti tervek szerint a kiállítás idejére szervezett légi bemutatókon négy csapat mutatkozott volna be, az utolsó pillanatban azonban a dél-koreai "Fekete Sasok" lemondták részvételüket.
A dél-koreai kötelék az amerikai Lockheed Martin és a helyi Korea Aerospace Industries közös gyártású, T-50-es szuperszonikus gépeivel repül. Megfigyelők feltételezik, hogy a csoportot az amerikai részről tanácsolták el a kínai szerepléstől.
Hírfigyelú
  Szolgálat - Jövőnk.info
Hódít a terepjáró: Jeep Renegade
  Azt
  hiszem Önök közül is sokan tudnák a választ arra a kérdésre,
  hogy napjainkban melyik kategória foglalja el az autóipar
  divattrónját. Hát persze, hiszen a válasz egyszerű: a
  crossoverek. A lassan már minden gyártó palettájára beférkőző
  kisméretű vagy éppen kompakt „terepjárók” lassan a
  kisautóktól egészen a kompakt egyterűkig alternatívát
  jelentenek a vásárlók számára. Ezt a hatalmas potenciált
  pedig a Jeepnél sem hagyták figyelmen kívül, és megalkották
  saját kis SUV-jüket, a Renegade-et. Még mielőtt azonban valaki
  rázendítene a Fiat csoport tulajdonában lévő amerikai márka
  szapulására, gyorsan szögezzük le: az újdonság bizony
  ízig-vérig megőrizte a gyártóra jellemző tulajdonságokat,
  amit a hazai importőr az alcsútdobozi menetpróbán bizony be is
  bizonyított nekünk. Természetesen a Jeep autóinak messze földön
  híres terepjárói képességeiről beszélünk, amire bizony
  legkisebb modelljük esetében is kiemelt figyelmet fordítottak a
  mérnökök, hogy még véletlenül se érje szó a ház elejét –
  hiszen a legendás Wrangler kistestvéreként nem vallhat szégyent
  az autó.
Az
  olaszok tulajdonában lévő Jeep egyébként nemrég lépett a
  gyökeres megújulás rögös útjára. A felfrissített Grand
  Cherokee és a vadonásúj Cherokee   pedig
  azóta bizonyította, jó irányba haladnak az amerikaiak, akik a
  Renegade-del egy újabb jelét szeretnék mutatni feléledésüknek.
  Ezúttal azonban a Cherokee váratlan és igencsak radikális
  formái után a mérnökök inkább a múltban kutakodtak némi
  ihlet után, amit a II. világháború legendás alakjában, az
  amerikai katonákat szolgáló Willysben találták meg. Még ha ez
  első ránézésre nem is teljesen magától értetődő a
  rokonság, a részletekben bizony rengeteg helyen találkozhatunk a
  nagy öreget idéző megoldásokkal. Ennek tudatában máris
  szembetűnő a Renegade négyszögletes formája és kerek első
  fényszóróik, melyek tökéletesen hozzák a Jeep-es hangulatot.
  A márka legmarkánsabb – és a Willysen is fellelhető –
  ismertetőjegye, a függőleges vonalakból álló hűtőrács
  ezúttal is nagy hangsúlyt kapott. A tervezők a katonai járművek
  látványával szinte egybeforró marmonkannák oldalán fellehető
  X motívumot használták fel az ihletet adó terepjáró
  felidézésére. Az első és hátsó fényszórókban megjelenő
  formák feldobják az amúgy sem unalmas külsőt, ráadásul
  utóbbiaknál még a gyártó újabban előszeretettel használt
  „logója” is megjelenik. A Fiat 500L  alapjaira
  épülő, és az 500X-szel  közeli
  rokonságban lévő autó egyébként 4236 mm hosszú, 1805 mm
  széles és változattól függően 1667, 1684 vagy 1697 mm magas –
  ezek a különbségek természetesen a hasmagasságban jelennek
  meg. A 2,57 méteres tengelytávval bíró szögletes kis terepjáró
  tehát kifejezetten látványosnak bizonyul, főleg a menetpróbán
  is látható narancssárga színben, a szintén a Willysre
  emlékeztető csillaggal az oldalán.
  Az
  újdonság belül sem okoz csalódást, sőt! Az utastérben helyet
  foglalva úgy érezzük magunkat, mintha egy kategóriával nagyobb
  autóba csöppentünk volna. Minden irányban elegendő a hely,
  ahogyan a hátsó üléssor is elegendő méretű. Az üléspozíció
  jó, és a székek kialakítása is kellemesnek bizonyult rövid
  próbautunk során. A nagyobb testvérekből már ismerős
  részletek ezúttal is visszaköszönnek, így a UConnect rendszer
  működése nem rejteget meglepetéseket, habár a klímát ezúttal
  teljes egészében a lejjebb megtalálható panelről tudjuk csak
  vezérelni. A műszerfali órák között található hatalmas
  kijelző kifejezetten látványos és informatív, míg a
  fordulatszámmérő vörös zónáját jópofa módon egy
  odafröccsentett sárfolttal jelzi nekünk az autó. A prémiumos
  hangulaton egyedül a sok helyen fellelhető, gyengébb minőségű
  műanyagok ejtenek kisebb csorbát.  A csomagtér a maga 351
  literes értékével nagyjából a kategória átlagát hozza, és
  természetesen az ülések ledöntésével bővíthető.

  Benzinesek
  terén egyelőre kizárólag egyféle erőforrással érhető el az
  autó: az 1.4 MultiAir 2 140 lóerőt és 230 Nm nyomatékot
  biztosít a sofőr számára, ám mindezt kizárólag hatsebességes
  manuális váltón és az első kerekeken keresztül. Dízelfronton
  két motor közül választhatunk: az 1,6 literes 120 lóerős
  Multijet szintén csak elsőkerékhajtással és kézi váltóval
  érhető el, míg a 2,0 literes 140 – illetve a Trailhawk
  változatban 170 – lóerős öngyulladós az előbbiekkel
  ellentétben már csak Jeep Active Drive összkerékhajtással
  vihető haza, míg igény szerint akár kilencsebességes automatát
  is kérhetünk hozzá. A menetpróba során egy kétliteres
  dízelmotorral és összkerékhajtással szerelt kézi váltós
  példány szegült társammá. A szokásos ismerkedés után hamar
  kiderült, hogy a Renegade nem árul zsákbamacskát. Kis méretei
  ellenére az autó egyértelműen határozottságot sugároz
  sofőrje felé. Az összkerékhajtással alaphangon is 1,5 tonnás
  test a manuális váltóval karöltve 9,5 másodperces 0-100-as
  sprintre képes, ami a legtöbb helyzetben bőven elegendőnek
  bizonyulhat. A hatgangos szerkezet egyébként minden téren
  átlagos tulajdonságokkal bír.
  Bár
  a Renegade-et amellett, hogy valódi terepjárónak is kiképezték,
  városi használatra is ajánlják a gyáriak, amit a futómű
  kemény hangolása tehet kellemetlenné némileg. A rosszabb
  minőségű országúton bizony igencsak rázós élményben volt
  részünk, amit persze többféleképpen is indokolhatunk –
  kezdve a stabil kanyarvételtől az off-road képességekig.
  Azonban ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy még a
  legvadabb Renegade vásárlók is jóval többet használják majd
  betonon az autót, mint terepen, így a puhább hangolás bizony
  elvárható lenne a négykerekűtől. Mindezek a problémák persze
  egyből feledésbe merülnek, amint terepre tévedünk, márpedig
  miért ne tennénk, ha már a Renegade-et választottuk. Az esős
  napon tartott menetpróbán pedig volt alkalma bebizonyítania az
  autónak, hogy képes a nehéz helyzetekben is helytállni: a mély
  sártól kezdve a komoly köves-füves emelkedőkön át mindenhol
  követte nagyobb testvéreit a jármű – még a 100%-os emelkedőt
  is könnyedén megmászta. A Jeep által hangoztatott állítást –
  mely szerint kategóriájának legjobb terepképességeivel
  rendelkezik a Renegade – nem esik nehezünkre megemlíteni.
  Mindez persze nem is csoda, hiszen a Jeep Active Drive rendszer
  fejlettebb a konkurensek megoldásainál, míg az
  összkerékhajtással felvértezett példányok 21 fokos első és
  32,1 fokos hátsó terepszögei szintén a szegmens legjobb
  értékei. Ha valaki még ennél is komolyabb terepre merészkedne,
  annak pedig a Trailhawk verziót ajánlják a gyáriak, mely csak a
  kétliteres, 170 lóerős dízellel és kilencfokozatú automatával
  érhető el. Ez a változat elöl 30, hátul pedig 34 fokos
  terepszögeket biztosít, míg a többi verzióban is megtalálható
  Selec-Terrain kapcsoló ebben az esetben az automata, a sport, a hó
  és a sár fokozatok mellett még egy sziklás programmal is
  kibővül. Az off-road képességekre kihegyezett változat alját
  mindenfelé védőlemezek borítják. Az automataváltóhoz
  egyébként nem csak a Trailhawkban, de 140 lóerős verziókban is
  a még potensebb Jeep Active Drive Low összkerékhajtás
  található, melyben már lejtmenetvezérlés is található.
  Térjünk vissza egy kicsit az aszfaltra: a gyáriak ígérete
  szerint a Renegade egyik változata sem eszik többet 6 liternél
  100 kilométeren. Érdekesség ugyanakkor, hogy a többek közt a
  fogyasztáscsökkentéssel indokolt rengeteg sebességi fokozat az
  automataváltó tekintetében a Jeep által megadott adatok szerint
  6 deciliteres pluszt jelent a 140 lóerős verzió esetében, ami
  így 5,7 litert vesz magához 100 kilométeren, ellenben a kézi
  váltós 5,1 literes értékével – igaz, az összkerékhajtási
  rendszereknél is van némi eltérés. A 0-100-as sprint esetében
  szintén a manuális szerkezetnek áll a zászló, hiszen a 9,5
  másodperces adatára az automata csak 10,2 szekundumos eredménnyel
  tud kontrázni. A Trailhawk esetében ezek az értékek 5,8 liter
  és 8,9 másodperc.
Akármennyire
  is vonzó és egyedülálló lehet kategóriájában Renegade, a
  Jeep árpolitikája sajnos nem a hazai vásárlók zsebére van
  szabva – legalábbis, ha szeretnénk kihasználni a modell
  előnyét a terepjárási képességek terén. A legolcsóbb,
  elsőkerékhajtású Renegade alapára jelenleg 6,25 millió
  forint, melyért a 140 lóerős 1,4-est kapjuk Longitude
  felszereltséggel. A későbbiekben megjelenő 1,6 literes 110
  lóerős benzinessel ez az összeg 5,25 millióra csökken majd. Ha
  mindenképp dízelt szeretnénk, akkor további 400 ezer forintot
  kell a kereskedésben hagynunk, de ha az összkerékhajtáshoz is
  ragaszkodunk, akkor máris 7.595.000 forintos árcédulával
  találkozhatunk – még mindig a leggyengébb felszereltségi
  szinten. A magasabb, Limited szintért minden verziónál 515 ezer
  forintot kell lecsengetnünk, de ezért már kétzónás automata
  klímát, nagy műszerfali kijelzőt, 17 colos keréktárcsákat és
  biztonsági csomagot is, mely ráfutásra valamint sávelhagyásra
  figyelmeztető rendszert is tartalmaz. Az automataváltó 780 ezres
  felára szintén kissé ijesztő lehet, még ha ezzel együtt a
  jobbik összkerékhajtási rendszert is kapjuk. A bevezetéskor egy
  darabig a szinte minden jóval felszerelt Opening Edition verzió
  is elérhető lesz, melyhez már a nagyobbik UConnect rendszert,
  navigációt, kulcsnélküli nyitást, 18 colos keréktárcsákat
  és bőrüléseket is kapunk. Mindezért pedig alsó hangon 7,3
  milliót kérnek (1,4-es benzines), míg a legkomolyabb verzió már
  8,65 millió forint (140 lóerős összkerékhajtású dízel,
  manuális váltóval). Aki mindenképpen terepre merészkedne annak
  a Trailhawk verzió maradt, mely már igencsak húzós, 9,45
  milliós árcédulával ijesztgeti a vevőket, és ebben még
  nincsenek benne a 325 ezer forintos bőrülések, a kulcsnélküli
  nyitást tartalmazó 145 ezer forintos csomag, vagy az automata
  xenon fényszórót és sötétedő belső tükröt magában
  foglaló 295 ezer forintos Visibility csomag sem. Azt minden
  kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a kategóriában nem
  találhatunk a Renegade-nél jobb terepjárót, ugyanakkor  az
  olyan ellenfelek, mint az Opel Mokka, a Peugeot 2008  vagy
  éppen a most érkező testvére, a Fiat 500X  mind-mind
  kedvezőbb áron kaphatóak, ami a hazai piacon bizony nagy előny
  lehet számukra. Azt tehát megállapíthatjuk, hogy a Jeep ismét
  tett egy lépést a jó irányba, és amellett, hogy a Renegade
  bemutatásával formailag az egyik legváltozatosabb kínálattal
  rendelkező márka lett, egy olyan kisautóval gazdagodott, mely
  minden téren egyedülálló a kategóriájában. Az autó ára
  sajnos ezúttal is belerondíthat az összképbe, ugyanakkor, ha
  valaki egy valódi terepképességekkel rendelkező kisebb járművet
  keres, mely a prémiumos életérzést is képes valamelyest
  átadni, akkor jó helyen keresgél a hazai Jeep szalonokban.
  Ugyanakkor a kemény futómű átlagos használat mellett nem
  feltétlenül fog örömet szerezni a vásárlóknak. A végső
  ítélet meghozatalával persze megvárnánk az első
  tesztpéldányokat.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Amerikai szemmel a közel-keleti átrendez(őd)és
  Nem
  született megállapodás az iráni atomprogramról folytatott
  tárgyalásokon, így meghosszabbították azokat. A bejelentést,
  amely egy évvel korábban még válságot jelentett volna, most
  különösebb aggodalmak nélkül fogadták. Az Egyesült Államok
  és Irán kapcsolatában bekövetkezett változást az Iszlám
  Állam (IÁ) dzsihadista szervezet megjelenése idézte elő -
  állapította meg George Friedman, a texasi székhelyű Stratfor
  geopolitikai hírszerző és elemző cég elnöke.
  A
  Geopolitical Weekly című online hetilapban a szerző rámutat: az
  IÁ ideológiai szempontból nem sokban különbözik a többi
  radikális iszlamista szervezettől, míg azonban az al-Kaida
  szórványos, bár kiterjedt terrorszervezet maradt, az IÁ
  földrajzi entitásként jelent meg Szíriában és Irakban. Ez a
  tény nem csak a térségbeli államok politikájának és
  egymáshoz való viszonyának az új helyzethez való igazítását
  követeli meg, de a regionális hatalmak - közöttük Törökország,
  Irán és Szaúd-Arábia - álláspontjának felülvizsgálatát
  is. Irakban - Bagdadtól északra és nyugatra - a szunnita IÁ
  jelentős erőt képvisel, és fenyegeti Bagdad fennhatóságát,
  valamint a kurd területeken folyó kőolaj-kitermelést. Szíriában
  az IÁ hatása még összetettebb: egyfelől erősíti Bassár
  el-Aszad elnök rendszerét, másfelől gyengíti annak többi
  ellenzékét.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
A szerző rámutat: az IÁ Irakban drámai módon felforgatta azt az erőegyensúlyt, amelynek tartósságában az Egyesült Államok reménykedett még azelőtt, hogy kivonta csapatait az országból. Washington erre a kihívásra azt a megoldást választotta, hogy légierőt és minimális létszámú szárazföldi egységeket küld az IÁ ellen, amíg létre nem hozza azt széleskörű regionális szövetséget, amely fel tudna lépni ellene. Ennek a szövetségnek a kulcsa ma Törökország, a térség legnagyobb gazdaságával és hadseregével rendelkező regionális hatalma, amely szomszédos ország lévén a legsérülékenyebb a szíriai és iraki eseményekkel szemben. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország stratégiája a konfliktuskerülés, Washington viszont szeretné, hogy Ankara katonákkal részt vegyen az IÁ elleni hadműveletben. Törökország nehéz helyzetben van. Ha az Egyesült Államok oldalán harcba száll az IÁ ellen, akkor csapatai olyan próba elé néznek, amelynek az eredménye kétséges. Törökország az Oszmán Birodalomhoz hasonló szerepben tűnne fel az arab világban, amit szeretne elkerülni. Ez a szerepvállalás Washingtonnak nem sikerült, de viszonylag simán kivonult Irakból.
A Törökország déli részét uraló bizonytalanság és az új szíriai és iraki területi entitás megjelenése ugyanakkor hatalmas veszélyt jelent Ankara számára. Törökország az Aszad-rendszer bukását szeretné, Washington viszont ódzkodik ettől, mert nem szeretne ajtót nyitni egy szunnita dzsihadista rendszer (vagy legalábbis egy dzsihadista anarchia) előtt. Az IÁ megjelenése Irán térségbeli helyzetét is átértékelte. Teherán Irán-barát, síita vezetésű Irakot szeretne, de számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy az IÁ képes lehet a bagdadi kormány megbénítására és Irán iraki befolyásának felszámolására. Az IÁ további térnyerésének lehetősége ugyanúgy elfogadhatatlan Irán, mint az Egyesült Államok számára, közös érdekük egymáshoz közelítik őket. Számos jelentés érkezett az IÁ elleni amerikai-iráni katonai együttműködésről, miközben a két országot megosztó legfontosabb kérdés - az iráni atomprogramé - háttérbe szorul. A hétfői bejelentést, amely szerint a tárgyalásokon nem született megállapodás, a határidő kiterjesztése követte, és egyik fél sem tett olyan kijelentést, hogy a kudarc megváltoztatta volna a kialakult általános komfortérzetet.
„Mint már korábban is mondtuk, szállítható atomfegyvert előállítani sokkal nehezebb, mint uránt dúsítani, és Irán a közeljövőben nem lesz atomhatalom” - írta Friedman, aki szerint feltehetően ez lesz az amerikai álláspont is. Az új iráni-amerikai egyetértés természetesen aggasztja Szaúd-Arábiát, a térség harmadik leggazdagabb államát, amely vetélytársat lát Iránban az Arab-öbölben. Rijádot jelentős mértékben érinti az Egyesült Államok növekvő önellátása az energiaforrásokból, mert drámai módon csökkentette a Washingtonra gyakorolt politikai befolyását. A szerző szerint Washington nem bocsátkozik többhaderőnemes hadviselésbe Irakban, a regionális szövetség létrehozása az IÁ ellen pedig meglehetősen bonyolult: Ankara nagyobb engedmények nélkül nem hajlandó részt venni a harcban, Irán az atomprogramjára nehezedő nyomást akarja csökkenteni segítsége fejében, a szaúdiak pedig tisztában vannak az Irán jelentette kockázatokkal. Az IÁ révén Washington ismét a régióval kapcsolatos politika középpontjába került, a nagyobb közel-keleti hatalmak pedig a vele való viszonyuk átgondolására kényszerülnek.
Friedman szerint nem valószínű az IÁ mint területi entitás fennmaradása. Ankara, Teherán és Rijád azt várja, hogy Washington oldja meg a kérdést légicsapásokkal és szárazföldi csapatokkal. Az Egyesült Államok ezekkel nem tudná felszámolni az IÁ-t, de visszakényszerítené a gerillaháborúba és a terrorizmusba. A szervezet léte azonban - még ha ideiglenesen is - rádöbbenti a régiót, hogy nem számolt az aktuális valósággal. „Ankara nem kerülheti el, hogy fokozottabban részt vegyen a konfliktusban, Teheránnak együtt kell élnie az Egyesült Államokkal, Rijádnak pedig komolyan számolnia kell kényes pontjaival. Az Egyesült Államok egyszerűen akkor is hazamehet, ha a térségben végül eluralkodik a káosz. A többiek azonban otthon vannak, és erre döbbentette rá őket az IÁ” - írja végezetül az elemző.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Katonadolog - A tüzérségi sokk
  Közel
  egy évszázada vizsgálják, hogy vajon mi okozza a veteránoknál
  az ún. tüzérségi sokk (shell shock) jelenségét. A legújabb
  kutatás szerint a pszichikai sérülés - amely legtöbbször nem
  jár együtt fizikai sérüléssel - méhsejtszerű elrendeződést
  mutató, károsodott agyi idegrostok miatt lép fel.
  A
  háborúknak mindig is voltak pszichikai sérültjei, azonban
  tudományos módszerekkel először az első világháború
  mentális betegeit analizálták. A „shell shock”, más néven
  tüzérségi (lövedék) sokk megnevezést az első világégés
  éveiben használták először a harc során keletkezett stressz
  okozta tünetekre, úgymint fáradtság, lassú reakcióidő,
  határozatlanság, tikkelés, szörnyű rémálmok, beszédzavar,
  rángatózás, szorongás, emésztési zavarok, idegi elváltozások.
  Sok orvos még a háború éveiben is úgy vélte, hogy a beálló
  sokkhatás valamely fizikai sérülés következménye lehetett. A
  meggyötört katonák esetében ún. poszttraumatikus stressz
  szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) lépett fel.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.
A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; azonban miután – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, a háború emlékképei előbukkantak, a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba. Ennek következtében az ismeretlen betegség 1917-es elismeréséig gyakran sütötték rájuk a gyáva, illetve a dezertőr billogokat. Az első világháború végére csak a brit hadseregben közel 80 ezer olyan pszichikai esetet jegyeztek fel, amelyet a tüzérségi sokk megnevezéssel illettek. A kifejezést ma már ritkán használjuk, a jelenség azonban nagyon is létezik.

A legújabb kutatásban résztvevő szakértők úgy vélik, az egy vagy több robbanást túlélő veteránok agyában rejtett sérülések jönnek létre, amelyek később jelentős szerepet játszanak a pszichológiai vagy szociális problémák kialakulásában. A baltimore-i Johns Hopkins Orvosi Egyetem kutatói olyan, már elhalálozott amerikai veteránokat boncoltak fel, akik Afganisztánban vagy Irakban harcoltak, s túléltek legalább egy pokolgépes, illetve egyéb robbanószerkezettel elkövetett merényletet. Egyfajta agysérülést fedeztek fel mindannyiuknál, amely során a károsodott idegrostok méhsejtszerű elrendeződést mutattak, valamint megduzzadtak a kritikus agyterületeken, amelyek a döntéshozatalért, a memóriáért, valamint az érvelésért felelnek. A vizsgált öt veterán agyát 24 olyan ember agyával hasonlították össze, akik autóbalesetben, droghasználat következtében vagy szívinfarktus során vesztették életüket. Megállapították, hogy az idegrostok elrendeződése más mintázatot mutat az utóbbi csoportnál.
„Ez volt az első alkalom, hogy a modern patológia eszközeivel vizsgáltuk meg a százéves problémát, egy robbanás késleltetett hatását az agyra” – mondta Vassilis Koliatsos amerikai neurológus. A vizsgálat során a kutatók egy molekuláris jelölőanyaggal követték nyomon az amiloid prekurzor fehérjét (APP), amely normális körülmények között hosszú idegsejtnyúlványokon (axonokon) keresztül áramlik egyik idegsejtből a másikba. Ha az axon sérül, az APP és egyéb fehérjék feltorlódnak az egyes idegsejteken, ami duzzanatot idéz elő. A duzzanatok mérete és alakja a sérülés típusától függően eltérő lehet, például a közlekedési balesetek áldozatainál nagyobb és körte alakú, a metadontúladagolásban elhunytak esetében pedig kisebb méretű duzzanat jön létre.
A megvizsgált öt veterán közül négynél a duzzanat közepes méretű és körte alakú volt, ami azonban ennél különlegesebb, hogy méhsejtalakzatba rendeződtek a vérerek mellé, amely mintázatot a kutatók eddig még egy agysérültnél sem figyeltek meg. Az elváltozások valószínűleg azoknak a robbanás során elszakadt idegrostoknak a maradványai lehetnek, melyek idővel lassan elhaltak. Egy másik elmélet szerint az erős lökéshullám az axonokat csak meggyengítette, és később szakadtak el például egy ütés okozta agyrázkódás vagy drogtúladagolás hatására.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
Tradícionalista filozófia: AZ EURÁZSIANISTA GONDOLAT FÁZISAI
  1942-ben,
  Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) halálának centenáriumát
  ünnepelve a Kolozsvári Ferenc-József Regia Litterarum
  Universitas Hungarica (Magyar Királyi Tudományegyetem)-en,
  Giovanni Tucci a kiemelkedő tibetológus azt állította, hogy
  “titokzatos kapcsolódások (….), rejtélyes affinitások”
  állnak fenn Tibet, Magyarország és Olaszország között.
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).
  *
* *
* *
  Az
  eurázsiai gondolat tényleges kiáltványa az Ischod k Vostoku
  (Kijárat Kelet felé) volt, amelyet 1921-ben Szófiában adott ki
  egy orosz-bulgár kiadó. Egy gyűjteményes munkáról van szó,
  amelynek szerzői Pëtr Savickij geográfus és közgazdász
  (1895-1965), Nikolaj Trubeckoj nyelvész (1890-1938), Pëtr
  Suvčinskij zenetudós (1892-1985) és Georgij Florovskij teológus
  (1893-1973) voltak. Mindezen szerzők azt az alapeszmét vallották,
  hogy Oroszország és a vele Európa és Ázsia felől határos
  régiók egy természetes egységet alkotnak, mivel történelmi és
  kulturális affinitások kötik őket össze. Az orosz kultúrára
  tehát nem úgy tekintettek, mint a “nyugati” kultúra egy
  változatára, hanem mint egy önálló valóságra.
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).
  *
* *
* *
  Lev
  Nikolajevič Gumilëv 1912-ben született Szentpétervárott egy
  híres költő (Nikolaj Stepanovič Gumilëv, az “akmeista”
  mozgalom alapítója, 1921-ben kivégezték) és egy még híresebb
  költőnő, Anna Akhmatova fiaként. 1930-ban befejezte
  tanulmányait, mert származása miatt elutasították az
  egyetemről, így munkásként kereste kenyerét. Pamírban
  dolgozott tudományos segéderőként, megtanult tadzsikul és
  kirgizül, és szúfikkal és vándordervisekkel tartotta a
  kapcsolatot. 1934-ben felvették a Leningrádi orientalisztika
  karra; először 1935-ben tartóztatták le. Három évvel később
  ismét letartóztatták és golyó általi halálra ítélték,
  amit kényszermunkára változtattak. 1944-ben engedélyezték,
  hogy önkéntesként beálljon egy büntetőezredbe, amely részt
  vett Berlin ostrománál. 1945-ben visszavették az egyetemre, ahol
  a rákövetkező évben védte diplomamunkáját, amely az első
  török kánság (546-659) politikatörténetéről szólt.
  Zdanovval való kapcsolatának következményeként törölték az
  archeológiai kutatók szervezetéből; később könyvtárosnak
  vették fel a leningrádi pszichiátriai kórházba. 1948 tavaszán
  részt vett abban az altaji archeológiai expedícióban, amely a
  Payzryk kurgánt [halomsírt] feltárta.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.
  *
* *
* *
  Miután
  jelentős hatást gyakorolt az orosz kultúra széles és heterogén
  köreire, a Szovjetunió összeomlása után az eurázsianizmust
  főleg azok ölelték keblükre, akik szembehelyezkednek
  Oroszországnak a nyugati rendszerbe való beilleszkedésével.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.
Fordította:
  Dávid Andrea
Metán-hidrát vagy palagáz lesz az új energetikai jövő?
  Nagyságrendekkel
  több metán-hidráttal van ellátva a Földünk, mint hagyományos
  és nem-hagyományos gázzal, a termelési technológia viszont még
  nincs teljesen kidolgozva. Amint sikerül egy gazdaságos és
  biztonságos eljárást kitalálni, a metán-hidrátok jobban
  átrendezhetik a világpiacot, mint a szárazföldi
  nem-konvencionálisak. Világszerte egyre több kutatás és
  fejlesztés irányul a metán-hidrátok felé, amelyek
  gyakorlatilag jégbe zárt földgázmolekulák. Ezek termelésének
  globálissá válása még a pala-, márga- és hasonló,
  szárazföldi nem-hagyományos gázok forradalmi hatását is
  felülmúlhatja, írja a Natural Gas Europe online lap.
A
  metán-hidrátok egy jellemző, alacsony hőmérsékleten és magas
  nyomáson keletkeznek, főleg a sarkkörökön és kontinentális
  lemezek találkozásánál, 500 méteres mélységben. Durva
  becslések szerint a Földön legalább
  3, de akár 140 billiárd köbméter metán-hidrát található,
  amelyhez képest eltörpül a hagyományos és nem-konvencionális
  készletek összessége, ami 640 ezer milliárd köbméter. A
  termelési technológia azonban még gyerekcipőben jár, a
  lehetséges kockázatokat pedig még nem sikerült kiszűrni. A
  kutatás-fejlesztésben többek
  között Japán, Dél-Korea, India, Kína, Norvégia, az USA, és
  az Egyesült Királyság, Oroszország, Németország jár az élen.
  Olyan országok is elindultak tehát ezen az úton, amelyek
  hagyományosan nagy mértékben szorulnak energiaimportra. A nagy
  lendület ellenére szakértők szerint a piaci termelés nem
  indulhat el 10-15 éven belül, Japán
  viszont állítjakifejleszti
  a helyes technológiát 2018-ig. Az USA geológiai kutatóintézete
  szerint megfelelő politikai akarattal ott is lehetne 2025-től
  nagyobb mennyiségben metán-hidrátokból hasznosítható gázt
  nyerni. Bár lényegesen drágább a termelése a hagyományos
  eljáráséhoz képest, a
  nem-konvencionális gázok felhozatalánál nem költségesebb, ezért
  is reméli a szakma az alszektor felvirágzását. Az elmúlt
  időszakban folytatott felmérések alapján elmondható, hogy
  Japán rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal. A partjainál lévő
  mezők kiaknázása a magas költségek ellenére jó lehetőséget
  jelent a szigetországnak, mivel nagyban függ a gázimporttól.
  2011-es, 123 milliárd köbméteres felhasználásából 117
  milliárd köbméter külföldről származott. A
  távol-keleti országok esetében megjegyzendő, hogy
  sok esetben vitatott fennhatóságú vizeken indulna a termelés, a
  források kiaknázásáért kialakuló küzdelem pedig
  felélesztheti a határvitákat.
Az
  iparág kifejlődésével kapcsolatban még sok kérdés merül
  fel, de annyi
  már most látszik, hogy
  Japán, kifejlett technológiájának köszönhetően a régió
  vezető metán-hidrát termelőjévé válhat. De mint szoltunk már
  róla, sajnos Japán amerikai bábkormánnyal működik, tehát az
  USA termelését, (geo)politikai fölényeskedéseit és
  bankszámláját gyarapítja majd ez is közvetve.
Hírfigyelő
  Szolgálat - Jövőnk.info
FELKÉSZÜLÉS A HOLNAPRA
"...bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell
készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje."
A
  Román államelnök világosan kimondja, hogy kölcsönökből
  élünk. Mindenki látja, hogy a nálunk fejlettebb országok
  hitele is elapadhat, pl. Görögország, Írország,
  Portugália... De azt is láttátok, hogy mi történik Angliában,
  hol a jóléti társadalomban felnőtt fiatalok, az angol modern
  oktatási rendszeren keresztül ment nagyra nőtt emberek, semmit
  nem kímélve gyújtogatnak, szétvernek mindent. Tudjuk, hogy
  lassan globalizálódó világunkban, félő, hogy mint minden
  előbb - utóbb hozzánk is begyűrűzik. Elgondolkodtató! Fel
  kell készülni arra az időre, mikor az állam nem adni, hanem
  elvenni fog. Mióta a világ a világ, az állam mindig az
  alattvalóiból élt, és nem külföldről felvett kölcsönöket
  osztott szét az állampolgárok között. Szerintem, lassan de
  biztosan itt nálunk is visszaáll az évezredes szokás. Az állam
  nem fog adni, osztogatni, hanem csak kérni fog és az adókból
  kifizeti az adósságot, és ami marad, annak egy részét fogja
  visszaosztani azoknak, akiknek jónak látja. Ez ilyen
  egyszerű!
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, - ezt jelentené a nevelés, - ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a "pusztai vándorlás hete" elnevezésű tábort Szovátán! És az "Ábel a rengetegben" nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk, és jó végre kell vinnünk.
E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind - mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk.
Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.
2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra.
Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy - egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?
3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecserli lekvárt főzni, mind - mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.
4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat
biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.
5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott, ahol nem vagyunk, a fűtés, szellőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át.
Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól! Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni, - senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap, - de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
Az Isten adta holnapban bízva,
Csaba testvér
Árnyoldalak - Hogyan működik a rablókapitalizmus...
A
  kutyavilág ordas pénzeinek vérfarkasai
Egyre
  gyakrabban hallható a nemzetközi pénzügyi sajtóban a „shadow
  banking” -kifejezés, mely szóösszetétel mindkét tagja
  meglehetősen negatív jelenségre utal manapság, hát még így
  együtt. A magyarul árnyékbankrendszernek nevezett
  jelenség részben nehéz átláthatósága, részben mérete miatt
  keltette fel a szabályozók figyelmét elsősorban az Egyesült
  Államokban, de a Fidesz-kormány is ezzel a módszerrel játszik.
  Tulajdonképpen egy óriási méretűre nőtt finanszírozási
  rendszerről van szó, amelynek szereplői elsősorban nem bankok,
  és amelyek kívül esnek a felügyelet hatáskörén. Mindez egy
  korábban nem tapasztalt kockázatot jelent a pénzügyi rendszer
  egészére nézve. Körülbelül a világ GDP-jének kétszerese ez
  a fajta a kitettség. A becslés azon alapul, hogy a globális
  vállalatok méret szerinti eloszlása a nagy cégek tartományán,
  ˗ vagyis ott, ahol jellemzően a pénzügyi vállalatok vannak
  túlsúlyban ˗ hirtelen jelentősen elhajlik a Pareto eloszlástól.
  Pedig más mintákon azt találjuk, hogy a vállalatok mérete
  nagyon stabilan Pareto-eloszlást követ tértől és időtől
  függetlenül. A hiányzó rész valójában létezik, csak éppen
  nem látjuk, mert a sötétben van. Vagyis éppen ez az
  árnyékbankrendszer. A hagyományos flow-of-funds alapú elemzések
  és a klasszikus monetáris aggregátumok által nem megragadható
  pénzteremtési mechanizmus, melynek központi eleme a repo ügylet.
  A repo ˗ magyarul visszavásárlási megállapodás - ugye ezt
  csinálja nálunk az állampárt pénzügyi szektora, élén
  Matolcsyval - ˗ tulajdonképpen egy fedezett hitelügylet: a repo
  kezdeményezője értékpapírt (jellemzően
  államkötvényt-kincstárjegyet) ad el, és ugyanakkor egy későbbi
  határidőre (a hitel lejáratára) vissza is vásárolja
  értelemszerűen a hitel kamattartalmával megnövelt értéken. A
  repo ügylet másik oldalán lévő szereplő fél tehát hitelt
  nyújt, így ő úgynevezett reverse repo ügyletet hajt végre.
  Magyar szóhasználatban aktív  repo amikor hitelt nyújtunk
  (reverse repo), passzív repo amikor hitelt veszünk fel (repo).
  Ezt gőzerővel kutatják - véleményünk szerint - a csak
  látszólag ellenérdekelt valós bankszektor elemzői és
  tanácsadói.
A
  kutatás célja kettős: egyrészt feltérképezni a hagyományos
  bankrendszert túlnövő árnyékbankrendszert, valamint rámutatni
  a kialakulásához vezető okokra és potenciális
  következményekre. Az árnyékbankrendszer két "végén"
  a rövidtávú likviditástöbblettel rendelkező ú.n. cash
  pool-ok,
  valamint az ezt felhasználó alapkezelők állnak.
  A cash-pool-ba azon szereplők tartoznak, akiknél likviditás
  többlet csapódik le – lokális és globális
  egyensúlytalanságok következtében, és valamilyen oknál fogva
  rövid lejáratú biztonságos kamatbevételre vágynak:
- Devizatartalékokat kezelő „FX reserve managers” (1200 milliárd $)
 - Globális vállalatok likvid pénzeszközei (1600 milliárd $)
 - Intézményi befektetők (2000 milliárd $)
 - Értékpapír kölcsönzéssel foglalkozó dealer-ek (800 milliárd $)
 
  Ez
  összesen nagyságrendileg 6000 milliárd $ likviditás (ekkor a
  FED mérlegfőösszege közel 4000 milliárd $ volt), ami az
  árnyékbankrendszer forrása, mely közvetlenül reverse repo-ba
  (hitelnyújtás), vagy likviditási alapokba kerül. Érdekes tény,
  hogy az amerikai DKJ (T-bill) piac túl kicsi ahhoz, hogy ekkora
  likviditás-többletet elnyeljen.
A
  rendszer másik végén azon alapkezelők (nyugdíjalapok,
  hedge-fundok, devizatartalék-kezelők) állnak, akik
  „hozamhiányban” szenvednek: a nyugdíjalapok alultőkésítettek,
  a hedge-fundok alulteljesítenek a benchmarkhoz képest, a
  devizatartalék-kezelők pedig a sterilizációs költségeket
  próbálják ellensúlyozni. Ezen szereplők nagyrészt derivatív
  ügyletekkel, lényegében tőkeáttétel vállalásával próbálják
  legyőzni a globális hozamhiányt. A szerző végkövetkeztetése
  tehát, hogy a likviditás többlet végeredményben tőkeáttételes
  kötvénypozíciókat finanszíroz. Az árnyékbankrendszer két
  „végét” a pénzpiaci dealer bankok kötik össze, akik aktív-
  és passzív repókkal közvetítik a likviditást a
  cash-pool-októl a tőkeáttételes portfóliókezelőkhöz. A
  hagyományos pénzmennyiségi mutatók ˗
  melyeket a monetáris politika befolyásolni szeretne  ˗ nem
  befolyásolják az alapkezelők forráshoz jutását, hiszen a
  klasszikus megtakarítók-közvetítők-befektetők csatornát
  kikerülve a dealer bankokkal repózva jutnak rövidtávú
  forrásokhoz, amiből tőkeáttételes kötvénypozíciókat
  finanszíroznak.
Az
  árnyékbankrendszer tulajdonképpen a pénzügyi rendszerben
  történő lecsapódása a reálgazdaságban végbemenő globális
  folyamatoknak: aránytalanul magas megtakarítások a vállalati
  szektorban és a külföldi szereplőknél (devizatartalékokat
  felhalmozó jegybankok), alacsony globális hozamkörnyezetből
  kialakuló hozaméhség, mely tőkeáttételes pozíciókra
  ösztönöz olyan szereplőket is, akiknek konzervatív befektetési
  stratégiát kellene követniük.
Bíró
  Dalma összeállítása - Jövőnk.info
Leendő nyugdíjasoknak - Lehet-e ok az aggodalomra?
Nagy
a bizonytalanság a leendő nyugdíjjal kapcsolatban egész Európában
– derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek
el. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak
sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a
jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy
pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon
és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka
kifejezetten pesszimista. Kínában
ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a
lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő
generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű
javulást vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon
utóbbi csoportba a megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2
százaléka tartozik.
A
nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy
azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték,
kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való
felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.
A
nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből
tevődik össze:
-
a személyes felelősségvállalásból,
-
a tudatosság szintjéből,
-
a pénzügyi jártasságból,
-
a tervezésből,
-
a pénzügyi felkészültségből
-
illetve a tartalékolásból.
Az
index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg
Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos
értéket.Magyarország
a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén
elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A
két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az
átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41
pontot mutatott.
A
kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még
mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében.
Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége
a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka
valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes
egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók
aránya mindössze 6 százalékot tett ki.
Az
állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – pedig változatlanul
az első számú jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori
évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a
magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját
megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként
számítani.
Az
öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága
pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem
érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért,
és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben
egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell
az időskori éveikre.
Fontosabb
eredmények:
- a felnőtt lakosság csaknem kétharmada szerint a leendő nyugdíjas generációknak sokkal rosszabb lesz, mint a jelenleginek
 - a nyugdíjas évekre való felkészültség szintje minden vizsgált országban romlott tavalyhoz képest
 - az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik a leendő nyugdíjasok
 - még mindig magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében
 
A
kutatásról
Az
elvégzett kutatás – amelynek elkészítésében a a Transamerica
Center for Retirement Studies és a Cicero Consulting működött
közre – 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt
megkérdezésén alapul. A kutatást az érintett országokban –
Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban,
Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban,
Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában
– készítették el.
Bíró
Dalma összeállítása - Jövőnk.info



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése