Drábik: munkaalapú pénzrendszer kell
TrendDrábik János, író, jogász és közéleti személyiség, aki nem mellesleg Magyarország egyik leleplező oknyomozó szakértője. Június 12.-én ő is vendégszereplője lesz "A világ jövőképe" konferenciának, arról kérdeztük, hogy milyen témákra lehet tőle számítani az előadáson, illetve a jelenlegi piaci helyzetről érdeklődtünk.
Szerző: Pécz Róbert
Drábik úr, az Európai Unió, a fennállásának a legnagyobb válságát éli meg ezekben az időkben. Látható volt ez a fajta összeomlás, vagy nem lehetett megjósolni, esetleg a radikális változtatásokat ilyen helyzetben könnyebb bevezetni, és ez egy mesterségesen kreált szituáció?
Az Európai Unióról nekem személy szerint az a véleményem, hogy fölösleges intézmény, mert ami jót és szépet el lehet róla mondani (pl. a munkaerő, az áruk, az információk és a tőke szabad áramlása, a határok légiesedése), ahhoz nem kell egy ilyen nemzetek felett álló birodalmi struktúra. Az EU nemzetek feletti bürokrata vízfejjé alakult át, amely rengeteg pénzt emészt fel.
Annak érdekében sincs szükség az EU-ra, hogy gazdaságilag versenyképes maradjon. Nem igaz az az állítás, hogy minél nagyobb valami, annál hatékonyabb, annál jobb. Az Unió mögött nagyhatalmú érdekcsoportok vannak, amelyeknek az a szándéka, hogy minden áron fenntartsanak egy olyan rendszert, amely elősegítheti az egy-központból irányított világrendszer létrehozását.
Sokan azt mondják, hogy a "globális részvénytársaság" létrehozására törő érdekcsoportok létezése puszta paranoia és nincsenek világuralomra törő érdekcsoportok. Montreálban viszont a napokban tanácskozott a CFR (a Council on Foreign Relations) elnevezésű tekintélyes szervezet vezérkara. Ez a háttérhatalom egyik legnagyobb szervezete a világon. A montreal-i tanácskozáson Zbigniew Brzezinski arról beszélt, hogy veszélybe került az egyközpontból irányított világrend "az új világrend" létrehozása egyrészt azért, mert az emberiség öntudatra ébredt és kezdi érteni, mi történik körülötte, másrészt azért, mert a világ elit megosztott, és legfelső köreiben éles hatalmi harc dúl. Tagjai számos fontos kérdésben nem értenek egyet. Nem tudtak megegyezni abban, hogy a jelenlegi pénzuralmi rend csillagászati hozama felett ki rendelkezzék.
Élesen eltérnek a jövőről alkotott elképzelések is, pl. maradjon-e a dollár vagy ne maradjon, s ha kivezetik a dollárt, akkor gyors vagy lassú legyen ez a folyamat. Nyitott az is, hogy mi legyen az új világvaluta fedezete, melyik intézmény lássa a központi bankok központi bankjának a szerepét. Jelenleg a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS a globális központi bank. De felmerült az az elképzelés is, hogy a Nemzetközi Valutaalap töltse be ezt a szerepet. Sok más fontos kérdés is még válaszra vár, s emiatt rendkívül nagy a feszültség.
A görög-dráma véget ért, de egyáltalán nincs könnyebb helyzetben az unió. Azért, hogy megakadályozzák azt, hogy esetleg még egy ország a görögök sorsára jusson, ezért az EU 27 tagállama megegyezett abban, hogy egy 500 milliárd eurós hitelalapot állítanak össze, amit az Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd euróval toldott még meg. Rengeteg elemző azt mondta, hogy ez egy hamvába halt ötlet, hisz nincs az EU-nak 500 milliárdnyi mozgósítható pénze, ha bankópréssel állítanak elő egy ekkora tőkét, az nagyban leértékelheti a közös európai valutát. Mégis miért tették meg ezt a lépést?
Az Európai Unió korábbi versenybiztosa, Neelie Kroes, buzgó szorgalommal engedélyezte a tagállamoknak, hogy az állami kibocsátású pénzeket (amelyeknek az adóbevétel a fedezete) odaadhassák a bankoknak. Ezeket az állami támogatásokat, bankmentő csomagokat, gazdaság élénkítő hiteleket elsősorban a pénzügyi és gazdasági válság kezelésére szánták.
Nem kevesebb, mint 4100 milliárd euró állami pénz kibocsátására adott Brüsszel engedélyt. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogyha az EU-nak, illetve a pénzügyi struktúráknak van rá szükségük, akkor bármikor lehet állami pénzt kibocsátani, de amikor a termelőágazatokat kéne megsegíteni, akkor nem lehet ugyanezt a műveletet végrehajtani. Görögországnak mindig a körül mozgott a nemzeti össztermékhez, a GDP-hez viszonyított államháztartás hiánya, mint jelenleg. Furcsa módon ez eddig senkit se zavart különösebben. Most azonban a befektetők hirtelen "elvesztették a bizalmukat".
Ez a mesterséges "pánikba-esés" valószínűleg azért alakult ki, hogy az eurózóna erősebb tagállamaiból ezzel a módszerrel csapoljanak le további euró milliárdokat. A görögökön keresztül valójában az egész eurózónát shortolták meg a pénzvilág vezető spekulánsai. Ugyanazok az elit érdekcsoportok felelősek a pénzügyi rendszer összeomlasztásáért, akik, most az euró meggyöngítése érdekében spekuláltak; kikényszerítetek Amerikából 4500 milliárd dollárt, Európából, pedig 4100 milliárd eurót.
Ennek következtében az államok és kormányok többsége erején felül eladósodott, és a maastrichti szerződésben foglaltakat (a költségvetési hiány nem lehet 3, a külső adósság pedig 60 százaléknál nagyobb) szinte senki nem tudja ma már az EU-ban betartani. Ezért biztos, hogy alapjaiban fog megváltozni az EU, hiszen minek egy olyan rendszer, aminek a szabályait senki se tartja be?
Ez érthető, de a 750 milliárd euróval mi fog történni?
Ez is azokhoz a pénzügyi érdekcsoportokhoz fog kerülni, amelyeket együttesen transznacionális pénzkartelleknek tekinthetünk. Ők alakították át a világ pénzrendszerét globális játékkaszinóvá és fújták egymás után a spekulációs pénzbuborékokat, hogy aztán a megtervezett kipukkasztásukból horribilis összegeket tegyenek zsebre. A pénzügyi válság kirobbantása és a bankmentő intézkedések is őket gazdagították. A jelenlegi pénzügyi és hatalmi viszonyok koordinátái között szinte alig van más lehetőség.
Akik azt mondják, hogy mindez paranoiás elképzelés, azok nyugodtan nézzenek a számok és a tények után. A pénzhatalom birtokosai e pénzügyi anarchiával akarják rákényszeríteni az emberiségre az egy-központú világrendszer elfogadását, amely a pénzuralmi világrend modernizált változata lenne. Ebben a világszintű pénzdiktatúrában már nem lenne pénzügyi összeomlás, gazdasági világválság, vagy világháború. A jelenlegi konfliktusokkal teli világból megszületne a globális "law and order", a jog és a rend uralma, a tartós béke állapota. Káoszból a rend!
Ön azt említette, hogy az emberek kezdenek az öntudatukra ébredni. Mennyi esélye van egy harmadik világháború kirobbanásához? A társadalmi elégedetlenség sokszor vezet olyan helyzetekhez, ami a legvégén háborút szül.
Ez országonként is más, de a világtörténelem azt igazolja, hogy ilyen válsághelyzetekben sokkal könnyebben kitörhetnek helyi háborúk. Nem lehet azonban kizárni egy világméretű háború lehetőségét sem. Sajnos számolni kell egy ilyen háborúval. Az Irán elleni katonai felvonulás is magában hordoz ilyen fejleményt, mint reális lehetőséget. Az eddigi egy amerikai repülőgép-anyahajó helyett már kettő van az Irán melletti vizeken. De további hadihajók is a Perzsa öböl térségében tartózkodnak.
Más súlyos problémák is vannak. Az Egyesült Államok pénzügyi rendszere rendkívül sebezhetővé vált. Ha most omolna össze a dollárrendszer, akkor amerikaiak további milliói kerülhetnének az utcára. Ez tüntetésekhez, utcai zavargásokhoz is vezethetne. Számításba kell venni, hogy jelenleg több mint 200 millió amerikainak van lőfegyvere (az alkotmány biztosítja a fegyverviseléséhez való jogot). Ennyi kézifegyvert részben úgy lehet semlegesíteni, hogy korlátozzák a lőszerellátást, vagyis a fegyverek tulajdonosai nem tudnak lőszereket vásárolni. Folyamatban van az ENSZ keretében olyan nemzetközi megállapodás tető alá hozása, amely betiltaná, illetve erősen korlátozná a kézifegyverek forgalmát és birtoklását (A Small Arms Treaty megkötését amerikai részről Hillary Clinton külügyminiszter szorgalmazza.). Az uralkodó elit nem tudta törölni az alkotmányból a fegyverviseléshez való jogot. El tudta viszont fogadtatni, hogy a nemzetközi szerződések felülírhassák az alkotmány rendelkezéseit. Kína miatt sem lehet gyorsan felszámolni a dollár-rendszert. Kína 2,5 trillió dollár valutatartalékkal rendelkezik (1 trillió itt ezer milliárd), ezt pedig nem lehet súlyos pénzügyi, gazdasági és katonai következmények nélkül gyorsan elinflálni.
Oroszország mindeközben szép csendben szövögeti a keleti-unió alapjait, és úgy néz ki, hogy a vámunió az ázsiai térség bizonyos országaiban még idén létrejöhet. Megint kétpólusú lesz a világ?
Ez már több éve tartó folyamat, s az együttműködés szervezeti keretei is létrejöttek. Működik a SCO (Shanghai Cooperation Organisation), a Sangháji Együttműködés Szervezete, amelynek Kína, Oroszország és India is rendes tagja. Vannak továbbá úgynevezett megfigyelő státusszal bíró országok, mint például Irán. A világ legnépesebb országai, a világ legnagyobb területű országával - Oroszországgal - egyetemben, meg tudják oldani, hogy az euró-atlanti hatalom, a Nyugat ellenpólusa legyenek. Lényegében már ma is betöltik ezt a geopolitikai funkciót.
Az Egyesült Államok ma még a világ első számú katonai hatalma, de az amerikai ipari termelés döntő részét a nemzetek feletti pénzkartell külföldre telepítette, offshore-olta, Amerika ma már a gyártóipar, az iparcikktermelés területén aligha tudna megállni a saját lábán. A Nyugat szupergazdag bankárai - a pénzügyi világelit struktúrái - Kínát még nem tudták ellenőrzésük alá vonni. A világ legnépesebb és iparilag leggyorsabban fejlődő országa rendkívül sikeresen működik kínai kibocsátású és hazai termelőmunkával fedezett pénzzel immáron több évtizede. Indiában pedig az egyre képzettebb, milliárdos nagyságrendű munkaerő teljesítménye nyújtja a fedezetet az ottani pénzhez. Ezek a régiók megállnak a saját lábukon.
Nyugaton viszont a magánpénz-monopólium kamatmechanizmussal működtetett rendszere olyan mértékben eladósította a gazdasági élet szereplőit, az államokat, a vállalatokat és az egyes embereket, hogy a gazdasági élet szinte megbénult az egyre növekvő eladósodás súlya alatt.
Mik Magyarország esélyei? Orbán Viktor inkább Kína és Oroszország felé hajlik, mintsem az Európai Unió felé.
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetbe hozta Magyarországot. Az EU fejlettebb országai piacszerzésre használták, és versenyképtelen helyzetbe szorították mind a magyar ipart, mind a mezőgazdaságot. Az európai bankrendszer folyamatos és megtervezett eladósítással, a kamatok magasan tartásának kikényszerítésével, évről-évre nagyobb arányban szívja el a magyar munka eredményét.
A jelenlegi magántulajdonban lévő hitelpénzrendszer hátrányos Magyarország számára. Az EU tagállamainak is át kellene térniük a munkaalapú fedezett pénzzel való működésre. E célból vissza kellene állítani a közpénzrendszert a magánpénzrendszer monopolhelyzetének a felszámolásával. Nem fenntartható növekedésre, hanem fenntartható erőforrásokra van szükség, az emberiség életterének a megőrzésére. Az emberiség jövőjét a pénzuralmi világrendről a társadalmi igazságot érvényesítő harmonikus világrendre való áttérés biztosíthatja.
További részleteket tudhat meg "A világ jövőképe - a XXI. század hadszíntere - a tőzsde." konferencián.
A világ jövöképe-a 21.század hadszintere:a tőzsde!
urbi Ked, 2010-06-29 21:42
Interjú Drábik Jánossal,június 21, 2010
Drábik János, író, jogász és közéleti személyiség, aki nem mellesleg az összeesküvés elméletek szakértője.
Június 12.-én ő is vendégszereplője lesz „A világ jövőképe” konferenciának, arról kérdeztük, hogy milyen témákra lehet tőle számítani az előadáson, illetve a jelenlegi piaci helyzetről érdeklődtünk.
Drábik úr, az Európai Unió, a fennállásának a legnagyobb válságát éli meg ezekben az időkben. Látható volt ez a fajta összeomlás, vagy nem lehetett megjósolni, esetleg a radikális változtatásokat ilyen helyzetben könnyebb bevezetni, és ez egy mesterségesen kreált szituáció?
Az Európai Unióról nekem személy szerint az a véleményem, hogy fölösleges intézmény, mert ami jót és szépet el lehet róla mondani (pl. a munkaerő, az árúk, az információk és a tőke szabad áramlása, a határok légiesedése), ahhoz nem kell egy ilyen nemzetek felett álló birodalmi struktúra. Az EU nemzetek feletti bürokrata vízfejjé alakult át, amely rengeteg pénzt emészt fel. Annak érdekében sincs szükség az EU-ra, hogy gazdaságilag versenyképes maradjon. Nem igaz az az állítás, hogy minél nagyobb valami, annál hatékonyabb, annál jobb.
Az Unió mögött nagyhatalmú érdekcsoportok vannak, amelyeknek az a szándéka, hogy minden áron fenntartsanak egy olyan rendszert, amely elősegítheti az egy-központból irányított világrendszer létrehozását.
Sokan azt mondják, hogy a „globális részvénytársaság” létrehozására törő érdekcsoportok létezése puszta paranoia és nincsenek világuralomra törő érdekcsoportok.
Montreálban viszont a napokban tanácskozott a CFR (a Council on Foreign Relations) elnevezésű tekintélyes szervezet vezérkara. Ez a háttérhatalom egyik legnagyobb szervezete a világon.
A montreal-i tanácskozáson Zbigniew Brzezinski arról beszélt, hogy veszélybe került az egyközpontból irányított világrend – az új világrend – létrehozása egyrészt azért, mert az emberiség öntudatra ébredt és kezdi érteni, mi történik körülötte, másrészt azért, mert a világ elit megosztott, és legfelső köreiben éles hatalmi harc dúl.
Tagjai számos fontos kérdésben nem értenek egyet.
Nem tudtak megegyezni abban, hogy a jelenlegi pénzuralmi rend csillagászati hozama felett ki rendelkezzék.
Élesen eltérnek a jövőről alkotott elképzelések is, pl. maradjon-e a dollár vagy ne maradjon, s ha kivezetik a dollárt, akkor gyors vagy lassú legyen ez a folyamat.
Nyitott az is, hogy mi legyen az új világvaluta fedezete, melyik intézmény lássa a központi bankok központi bankjának a szerepét. Jelenleg a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS a globális központi bank. De felmerült az az elképzelés is, hogy a Nemzetközi Valutaalap töltse be ezt a szerepet.
Sok más fontos kérdés is még válaszra vár, s emiatt rendkívül nagy a feszültség.
A görög-dráma véget ért, de egyáltalán nincs könnyebb helyzetben az unió. Azért, hogy megakadályozzák azt, hogy esetleg még egy ország a görögök sorsára jusson, ezért az EU 27 tagállama megegyezett abban, hogy egy 500 milliárd eurós hitelalapot állítanak össze, amit az Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd euróval toldott még meg. Rengeteg elemző azt mondta, hogy ez egy hamvába halt ötlet, hisz nincs az EU-nak 500 milliárdnyi mozgósítható pénze, ha bankópréssel állítanak elő egy ekkora tőkét, az nagyban leértékelheti a közös európai valutát.
Mégis miért tették meg ezt a lépést?
Az Európai Unió korábbi versenybiztosa, Neelie Kroes, buzgó szorgalommal engedélyezte a tagállamoknak, hogy az állami kibocsátású pénzeket (amelyeknek az adóbevétel a fedezete) odaadhassák a bankoknak. Ezeket az állami támogatásokat, bankmentő csomagokat, gazdaság élénkítő hiteleket elsősorban a pénzügyi és gazdasági válság kezelésére szánták.
Nem kevesebb, mint 4100 milliárd euró állami pénz kibocsátására adott Brüsszel engedélyt.
Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogyha az EU-nak, illetve a pénzügyi struktúráknak van rá szükségük, akkor bármikor lehet állami pénzt kibocsátani, de amikor a termelőágazatokat kéne megsegíteni, akkor nem lehet ugyanezt a műveletet végrehajtani.
Görögországnak mindig a körül mozgott a nemzeti össztermékhez, a GDP-hez viszonyított államháztartás hiánya, mint jelenleg. Furcsa módon ez eddig senkit se zavart különösebben. Most azonban a befektetők hirtelen ’elvesztették a bizalmukat’. Ez a mesterséges ’pánikba-esés’ valószínűleg azért alakult ki, hogy az eurózóna erősebb tagállamaiból ezzel a módszerrel csapoljanak le további euró milliárdokat.
A görögökön keresztül valójában az egész eurózónát shortolták meg a pénzvilág vezető spekulánsai. Ugyanazok az elit érdekcsoportok felelősek a pénzügyi rendszer összeomlasztásáért, akik, most az euró meggyöngítése érdekében spekuláltak; kikényszerítettek Amerikából 4500 milliárd dollárt, Európából, pedig 4100 milliárd eurót.
Ennek következtében az államok és kormányok többsége erején felül eladósodott, és a maastrichti szerződésben foglaltakat (a költségvetési hiány nem lehet 3, a külső adósság pedig 60 százaléknál nagyobb) szinte senki nem tudja ma már az EU-ban betartani.
Ezért biztos, hogy alapjaiban fog megváltozni az EU, hiszen minek egy olyan rendszer, amelynek a szabályait senki se tartja be?
Ez érthető, de a 750 milliárd euróval mi fog történni?
Ez is azokhoz a pénzügyi érdekcsoportokhoz fog kerülni, amelyeket együttesen transznacionális pénzkartelleknek tekinthetünk. Ők alakították át a világ pénzrendszerét globális játékkaszinóvá és fújták egymás után a spekulációs pénzbuborékokat, hogy aztán a megtervezett kipukkasztásukból horribilis összegeket tegyenek zsebre. A pénzügyi válság kirobbantása és a bankmentő intézkedések is őket gazdagították.
A jelenlegi pénzügyi és hatalmi viszonyok koordinátái között szinte alig van más lehetőség.
Akik azt mondják, hogy mindez paranoiás elképzelés, azok nyugodtan nézzenek a számok és a tények után.
A pénzhatalom birtokosai e pénzügyi anarchiával akarják rákényszeríteni az emberiségre az egy-központú világrendszer elfogadását, amely a pénzuralmi világrend modernizált változata lenne.
Ebben a világszintű pénzdiktatúrában már nem lenne pénzügyi összeomlás, gazdasági világválság, vagy világháború.
A jelenlegi konfliktusokkal teli világból megszületne a globális ’law and order’, a jog és a rend uralma, a tartós béke állapota.
Káoszból a rend!
Ön azt említette, hogy az emberek kezdenek az öntudatukra ébredni.
Mennyi esélye van egy harmadik világháború kirobbanásához?
A társadalmi elégedetlenség sokszor vezet olyan helyzetekhez, ami a legvégén háborút szül.
Ez országonként is más, de a világtörténelem azt igazolja, hogy ilyen válsághelyzetekben sokkal könnyebben kitörhetnek helyi háborúk. Nem lehet azonban kizárni egy világméretű háború lehetőségét sem. Sajnos számolni kell egy ilyen háborúval.
Az Irán elleni katonai felvonulás is magában hordoz ilyen fejleményt, mint reális lehetőséget. Az eddigi egy amerikai repülőgép-anyahajó helyett már kettő van az Irán melletti vizeken. De további hadihajók is a Perzsa öböl térségében tartózkodnak.
Más súlyos problémák is vannak.
Az Egyesült Államok pénzügyi rendszere rendkívül sebezhetővé vált.
Ha most omolna össze a dollárrendszer, akkor amerikaiak további milliói kerülhetnének az utcára. Ez tüntetésekhez, utcai zavargásokhoz is vezethetne. Számításba kell venni, hogy jelenleg több mint 200 millió amerikainak van lőfegyvere (az alkotmány biztosítja a fegyverviseléséhez való jogot). Ennyi kézifegyvert részben úgy lehet semlegesíteni, hogy korlátozzák a lőszerellátást, vagyis a fegyverek tulajdonosai nem tudnak lőszereket vásárolni. Folyamatban van az ENSZ keretében olyan nemzetközi megállapodás tető alá hozása, amely betiltaná, illetve erősen korlátozná a kézifegyverek forgalmát és birtoklását (A Small Arms Treaty megkötését amerikai részről Hillary Clinton külügyminiszter szorgalmazza.). Az uralkodó elit nem tudta törölni az alkotmányból a fegyverviseléshez való jogot. El tudta viszont fogadtatni, hogy a nemzetközi szerződések felülírhassák az alkotmány rendelkezéseit.
Kína miatt sem lehet gyorsan felszámolni a dollár-rendszert.
Kína 2,5 trillió dollár valutatartalékkal rendelkezik (1 trillió itt ezermilliárd), ezt pedig nem lehet súlyos pénzügyi, gazdasági és katonai következmények nélkül gyorsan elinflálni.
Oroszország mindeközben szép csendben szövögeti a keleti-unió alapjait, és úgy néz ki, hogy a vámunió az ázsiai térség bizonyos országaiban még idén létrejöhet.
Megint kétpólusú lesz a világ?
Ez már több éve tartó folyamat, s az együttműködés szervezeti keretei is létrejöttek.
Működik a SCO (Shanghai Cooperation Organisation), a Sangháji Együttműködés Szervezete, amelynek Kína, Oroszország és India is rendes tagja. Vannak továbbá úgynevezett megfigyelő státusszal bíró országok, mint például Irán. A világ legnépesebb országai, a világ legnagyobb területű országával – Oroszországgal - egyetemben, meg tudják oldani, hogy az euró-atlanti hatalom, a Nyugat ellenpólusa legyenek. Lényegében már ma is betöltik ezt a geopolitikai funkciót.
Az Egyesült Államok ma még a világ első számú katonai hatalma, de az amerikai ipari termelés döntő részét a nemzetek feletti pénzkartell külföldre telepítette, offshore-olta, Amerika ma már a gyártóipar, az iparcikktermelés területén aligha tudna megállni a saját lábán.
A Nyugat szupergazdag bankárai – a pénzügyi világelit struktúrái – Kínát még nem tudták ellenőrzésük alá vonni. A világ legnépesebb és iparilag leggyorsabban fejlődő országa rendkívül sikeresen működik kínai kibocsátású és hazai termelőmunkával fedezett pénzzel immáron több évtizede.
Indiában pedig az egyre képzettebb, milliárdos nagyságrendű munkaerő teljesítménye nyújtja a fedezetet az ottani pénzhez. Ezek a régiók megállnak a saját lábukon.
Nyugaton viszont a magánpénz-monopólium kamatmechanizmussal működtetett rendszere olyan mértékben eladósította a gazdasági élet szereplőit, az államokat, a vállalatokat és az egyes embereket, hogy a gazdasági élet szinte megbénult az egyre növekvő eladósodás súlya alatt.
Mik Magyarország esélyei?
Orbán Viktor inkább Kína és Oroszország felé hajlik, mintsem az Európai Unió felé.
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetbe hozta Magyarországot. Az EU fejlettebb országai piacszerzésre használták, és versenyképtelen helyzetbe szorították mind a magyar ipart, mind a mezőgazdaságot. Az európai bankrendszer folyamatos és megtervezett eladósítással, a kamatok magasan tartásának kikényszerítésével, évről-évre nagyobb arányban szívja el a magyar munka eredményét. A jelenlegi magántulajdonban lévő hitelpénzrendszer hátrányos Magyarország számára.
Az EU tagállamainak is át kellene térniük a munkaalapú fedezett pénzzel való működésre. E célból vissza kellene állítani a közpénzrendszert a magánpénzrendszer monopolhelyzetének a felszámolásával.
Nem fenntartható növekedésre, hanem fenntartható erőforrásokra van szükség, az emberiség életterének a megőrzésére.
Az emberiség jövőjét a pénzuralmi világrendről a társadalmi igazságot érvényesítő harmonikus világrendre való áttérés biztosíthatja.
További részleteket tudhat meg „A világ jövőképe – a XXI. század hadszíntere – a tőzsde.” konferencián.
Interjú Drábik Jánossal,június 21, 2010
Drábik János, író, jogász és közéleti személyiség, aki nem mellesleg az összeesküvés elméletek szakértője.
Június 12.-én ő is vendégszereplője lesz „A világ jövőképe” konferenciának, arról kérdeztük, hogy milyen témákra lehet tőle számítani az előadáson, illetve a jelenlegi piaci helyzetről érdeklődtünk.
Drábik úr, az Európai Unió, a fennállásának a legnagyobb válságát éli meg ezekben az időkben. Látható volt ez a fajta összeomlás, vagy nem lehetett megjósolni, esetleg a radikális változtatásokat ilyen helyzetben könnyebb bevezetni, és ez egy mesterségesen kreált szituáció?
Az Európai Unióról nekem személy szerint az a véleményem, hogy fölösleges intézmény, mert ami jót és szépet el lehet róla mondani (pl. a munkaerő, az árúk, az információk és a tőke szabad áramlása, a határok légiesedése), ahhoz nem kell egy ilyen nemzetek felett álló birodalmi struktúra. Az EU nemzetek feletti bürokrata vízfejjé alakult át, amely rengeteg pénzt emészt fel. Annak érdekében sincs szükség az EU-ra, hogy gazdaságilag versenyképes maradjon. Nem igaz az az állítás, hogy minél nagyobb valami, annál hatékonyabb, annál jobb.
Az Unió mögött nagyhatalmú érdekcsoportok vannak, amelyeknek az a szándéka, hogy minden áron fenntartsanak egy olyan rendszert, amely elősegítheti az egy-központból irányított világrendszer létrehozását.
Sokan azt mondják, hogy a „globális részvénytársaság” létrehozására törő érdekcsoportok létezése puszta paranoia és nincsenek világuralomra törő érdekcsoportok.
Montreálban viszont a napokban tanácskozott a CFR (a Council on Foreign Relations) elnevezésű tekintélyes szervezet vezérkara. Ez a háttérhatalom egyik legnagyobb szervezete a világon.
A montreal-i tanácskozáson Zbigniew Brzezinski arról beszélt, hogy veszélybe került az egyközpontból irányított világrend – az új világrend – létrehozása egyrészt azért, mert az emberiség öntudatra ébredt és kezdi érteni, mi történik körülötte, másrészt azért, mert a világ elit megosztott, és legfelső köreiben éles hatalmi harc dúl.
Tagjai számos fontos kérdésben nem értenek egyet.
Nem tudtak megegyezni abban, hogy a jelenlegi pénzuralmi rend csillagászati hozama felett ki rendelkezzék.
Élesen eltérnek a jövőről alkotott elképzelések is, pl. maradjon-e a dollár vagy ne maradjon, s ha kivezetik a dollárt, akkor gyors vagy lassú legyen ez a folyamat.
Nyitott az is, hogy mi legyen az új világvaluta fedezete, melyik intézmény lássa a központi bankok központi bankjának a szerepét. Jelenleg a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS a globális központi bank. De felmerült az az elképzelés is, hogy a Nemzetközi Valutaalap töltse be ezt a szerepet.
Sok más fontos kérdés is még válaszra vár, s emiatt rendkívül nagy a feszültség.
A görög-dráma véget ért, de egyáltalán nincs könnyebb helyzetben az unió. Azért, hogy megakadályozzák azt, hogy esetleg még egy ország a görögök sorsára jusson, ezért az EU 27 tagállama megegyezett abban, hogy egy 500 milliárd eurós hitelalapot állítanak össze, amit az Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd euróval toldott még meg. Rengeteg elemző azt mondta, hogy ez egy hamvába halt ötlet, hisz nincs az EU-nak 500 milliárdnyi mozgósítható pénze, ha bankópréssel állítanak elő egy ekkora tőkét, az nagyban leértékelheti a közös európai valutát.
Mégis miért tették meg ezt a lépést?
Az Európai Unió korábbi versenybiztosa, Neelie Kroes, buzgó szorgalommal engedélyezte a tagállamoknak, hogy az állami kibocsátású pénzeket (amelyeknek az adóbevétel a fedezete) odaadhassák a bankoknak. Ezeket az állami támogatásokat, bankmentő csomagokat, gazdaság élénkítő hiteleket elsősorban a pénzügyi és gazdasági válság kezelésére szánták.
Nem kevesebb, mint 4100 milliárd euró állami pénz kibocsátására adott Brüsszel engedélyt.
Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogyha az EU-nak, illetve a pénzügyi struktúráknak van rá szükségük, akkor bármikor lehet állami pénzt kibocsátani, de amikor a termelőágazatokat kéne megsegíteni, akkor nem lehet ugyanezt a műveletet végrehajtani.
Görögországnak mindig a körül mozgott a nemzeti össztermékhez, a GDP-hez viszonyított államháztartás hiánya, mint jelenleg. Furcsa módon ez eddig senkit se zavart különösebben. Most azonban a befektetők hirtelen ’elvesztették a bizalmukat’. Ez a mesterséges ’pánikba-esés’ valószínűleg azért alakult ki, hogy az eurózóna erősebb tagállamaiból ezzel a módszerrel csapoljanak le további euró milliárdokat.
A görögökön keresztül valójában az egész eurózónát shortolták meg a pénzvilág vezető spekulánsai. Ugyanazok az elit érdekcsoportok felelősek a pénzügyi rendszer összeomlasztásáért, akik, most az euró meggyöngítése érdekében spekuláltak; kikényszerítettek Amerikából 4500 milliárd dollárt, Európából, pedig 4100 milliárd eurót.
Ennek következtében az államok és kormányok többsége erején felül eladósodott, és a maastrichti szerződésben foglaltakat (a költségvetési hiány nem lehet 3, a külső adósság pedig 60 százaléknál nagyobb) szinte senki nem tudja ma már az EU-ban betartani.
Ezért biztos, hogy alapjaiban fog megváltozni az EU, hiszen minek egy olyan rendszer, amelynek a szabályait senki se tartja be?
Ez érthető, de a 750 milliárd euróval mi fog történni?
Ez is azokhoz a pénzügyi érdekcsoportokhoz fog kerülni, amelyeket együttesen transznacionális pénzkartelleknek tekinthetünk. Ők alakították át a világ pénzrendszerét globális játékkaszinóvá és fújták egymás után a spekulációs pénzbuborékokat, hogy aztán a megtervezett kipukkasztásukból horribilis összegeket tegyenek zsebre. A pénzügyi válság kirobbantása és a bankmentő intézkedések is őket gazdagították.
A jelenlegi pénzügyi és hatalmi viszonyok koordinátái között szinte alig van más lehetőség.
Akik azt mondják, hogy mindez paranoiás elképzelés, azok nyugodtan nézzenek a számok és a tények után.
A pénzhatalom birtokosai e pénzügyi anarchiával akarják rákényszeríteni az emberiségre az egy-központú világrendszer elfogadását, amely a pénzuralmi világrend modernizált változata lenne.
Ebben a világszintű pénzdiktatúrában már nem lenne pénzügyi összeomlás, gazdasági világválság, vagy világháború.
A jelenlegi konfliktusokkal teli világból megszületne a globális ’law and order’, a jog és a rend uralma, a tartós béke állapota.
Káoszból a rend!
Ön azt említette, hogy az emberek kezdenek az öntudatukra ébredni.
Mennyi esélye van egy harmadik világháború kirobbanásához?
A társadalmi elégedetlenség sokszor vezet olyan helyzetekhez, ami a legvégén háborút szül.
Ez országonként is más, de a világtörténelem azt igazolja, hogy ilyen válsághelyzetekben sokkal könnyebben kitörhetnek helyi háborúk. Nem lehet azonban kizárni egy világméretű háború lehetőségét sem. Sajnos számolni kell egy ilyen háborúval.
Az Irán elleni katonai felvonulás is magában hordoz ilyen fejleményt, mint reális lehetőséget. Az eddigi egy amerikai repülőgép-anyahajó helyett már kettő van az Irán melletti vizeken. De további hadihajók is a Perzsa öböl térségében tartózkodnak.
Más súlyos problémák is vannak.
Az Egyesült Államok pénzügyi rendszere rendkívül sebezhetővé vált.
Ha most omolna össze a dollárrendszer, akkor amerikaiak további milliói kerülhetnének az utcára. Ez tüntetésekhez, utcai zavargásokhoz is vezethetne. Számításba kell venni, hogy jelenleg több mint 200 millió amerikainak van lőfegyvere (az alkotmány biztosítja a fegyverviseléséhez való jogot). Ennyi kézifegyvert részben úgy lehet semlegesíteni, hogy korlátozzák a lőszerellátást, vagyis a fegyverek tulajdonosai nem tudnak lőszereket vásárolni. Folyamatban van az ENSZ keretében olyan nemzetközi megállapodás tető alá hozása, amely betiltaná, illetve erősen korlátozná a kézifegyverek forgalmát és birtoklását (A Small Arms Treaty megkötését amerikai részről Hillary Clinton külügyminiszter szorgalmazza.). Az uralkodó elit nem tudta törölni az alkotmányból a fegyverviseléshez való jogot. El tudta viszont fogadtatni, hogy a nemzetközi szerződések felülírhassák az alkotmány rendelkezéseit.
Kína miatt sem lehet gyorsan felszámolni a dollár-rendszert.
Kína 2,5 trillió dollár valutatartalékkal rendelkezik (1 trillió itt ezermilliárd), ezt pedig nem lehet súlyos pénzügyi, gazdasági és katonai következmények nélkül gyorsan elinflálni.
Oroszország mindeközben szép csendben szövögeti a keleti-unió alapjait, és úgy néz ki, hogy a vámunió az ázsiai térség bizonyos országaiban még idén létrejöhet.
Megint kétpólusú lesz a világ?
Ez már több éve tartó folyamat, s az együttműködés szervezeti keretei is létrejöttek.
Működik a SCO (Shanghai Cooperation Organisation), a Sangháji Együttműködés Szervezete, amelynek Kína, Oroszország és India is rendes tagja. Vannak továbbá úgynevezett megfigyelő státusszal bíró országok, mint például Irán. A világ legnépesebb országai, a világ legnagyobb területű országával – Oroszországgal - egyetemben, meg tudják oldani, hogy az euró-atlanti hatalom, a Nyugat ellenpólusa legyenek. Lényegében már ma is betöltik ezt a geopolitikai funkciót.
Az Egyesült Államok ma még a világ első számú katonai hatalma, de az amerikai ipari termelés döntő részét a nemzetek feletti pénzkartell külföldre telepítette, offshore-olta, Amerika ma már a gyártóipar, az iparcikktermelés területén aligha tudna megállni a saját lábán.
A Nyugat szupergazdag bankárai – a pénzügyi világelit struktúrái – Kínát még nem tudták ellenőrzésük alá vonni. A világ legnépesebb és iparilag leggyorsabban fejlődő országa rendkívül sikeresen működik kínai kibocsátású és hazai termelőmunkával fedezett pénzzel immáron több évtizede.
Indiában pedig az egyre képzettebb, milliárdos nagyságrendű munkaerő teljesítménye nyújtja a fedezetet az ottani pénzhez. Ezek a régiók megállnak a saját lábukon.
Nyugaton viszont a magánpénz-monopólium kamatmechanizmussal működtetett rendszere olyan mértékben eladósította a gazdasági élet szereplőit, az államokat, a vállalatokat és az egyes embereket, hogy a gazdasági élet szinte megbénult az egyre növekvő eladósodás súlya alatt.
Mik Magyarország esélyei?
Orbán Viktor inkább Kína és Oroszország felé hajlik, mintsem az Európai Unió felé.
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetbe hozta Magyarországot. Az EU fejlettebb országai piacszerzésre használták, és versenyképtelen helyzetbe szorították mind a magyar ipart, mind a mezőgazdaságot. Az európai bankrendszer folyamatos és megtervezett eladósítással, a kamatok magasan tartásának kikényszerítésével, évről-évre nagyobb arányban szívja el a magyar munka eredményét. A jelenlegi magántulajdonban lévő hitelpénzrendszer hátrányos Magyarország számára.
Az EU tagállamainak is át kellene térniük a munkaalapú fedezett pénzzel való működésre. E célból vissza kellene állítani a közpénzrendszert a magánpénzrendszer monopolhelyzetének a felszámolásával.
Nem fenntartható növekedésre, hanem fenntartható erőforrásokra van szükség, az emberiség életterének a megőrzésére.
Az emberiség jövőjét a pénzuralmi világrendről a társadalmi igazságot érvényesítő harmonikus világrendre való áttérés biztosíthatja.
További részleteket tudhat meg „A világ jövőképe – a XXI. század hadszíntere – a tőzsde.” konferencián.
- 407 olvasás /reads
Miről volt szó junius 3-6
Beküldő / Submitted by: urbi. Idő / Time: Ked, 2010-06-29 22:02.Miről volt szó junius 3-6 között Sitgesben?
A BILDERBERG – CSOPORTTÓL, a világválságokon át a háborúkig.
június 21, 2010
A háttérhatalom szerepéről, Dr Drábik Jánost, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztőjét kérdeztük.
- A világ leghatalmasabb urai, először 1954-ben ültek össze egy titkos tanácskozásra, a hollandiai „Hotel Bilderbergbe”. Mi rejtőzik a csoport mögött?
- A Bilderberg Csoport a világot irányító globális pénzügyi elit egyik képviselete.
A pénzuralmi világrend széleskörű hálózatot működtet.
Ezek közül a három legfontosabb, a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations), másodhegedűsként a Bilderberg Csoport, és végül a Trilaterális Bizottság.
Tény, hogy a Bilderberg Csoport 56 év alatt nagy tekintélyre tett szert. Mégpedig azért, mert a kiszivárgott információk és tények utólag csaknem mindig igaznak bizonyultak.
Onnan lehet tudni, hogy ez az egyébként erősen titkolózó társaság miről tanácskozott, hogy utólag milyen döntések születnek a világ pénzügyi, gazdasági és politikai életét irányító fórumokon. Amit a Bilderberg Csoport zárt ajtók mögött megbeszél, azokból kormánydöntések, a nemzetközi szervezetek, a NATO, az EU, az ENSZ stb. döntései lesznek.
- Mit lehet tudni az idei, június 3-6 között megtartott sitgesi találkozóról és előzményeiről?
- Idén Spanyolországban, közelebbről Katalóniában, a Barcelonától 30 km-re fekvő exluzív üdülővárosban Sitgesben tartották a tanácskozást. Az eseményt ez úttal is fokozott titkolózás vette körül. A pénzuralmi világrend egyik legfőbb szabálya, hogy háttérhatalom nincs és aki erről beszél, az összeesküvési elméleteket gyárt.
A Bilderberg tanácskozások szervezői és résztvevői nem ismerik el, hogy fontos kérdésekről nemcsak behatóan tanácskoznak, hanem döntéseket is hoznak, amelyeket aztán a Világbank, a Valutaalap, a kormányok, a nemzetközi szervezetek végrehajtanak.
Fontos tudni, hogy a sitgesi tanácskozást megelőzően sor került Dublinban, a Háromoldalú Bizottság, a Trilateral Commission találkozójára.
Az államok felett főhatalomként működő pénzimpériumnak ez a fontos intézménye már megtárgyalt olyan kérdéseket, mint például a pénzügyi válság kezelése, egy új globális pénzügyi rend kialakítása, s az új világvaluta bevezetése.
Megvitatták, hogy az új pénzügyi rendszer irányítója s központi bankok jelenlegi központi bankja, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy pedig a Nemzetközi Valutaalap legyen.
A dollár világvaluta szerepét aláásta, hogy az Egyesült Államoknak már nincs meg az a gazdasági kapacitása, amely lehetővé tenné óriási adósságának ipari termeléssel történő ellensúlyozását. Egy olyan pénz, amelynek már nincs semmilyen fedezete, nem töltheti be többé a világpénz szerepét. Hogy sorsa megpecsételődött onnan is láthatjuk, hogy a dollár feltartóztathatatlanul gyöngül, és vele együtt megrendült az euró is, hiszen az eurónak is dolláralapja van, mert az euró-dollárból fejlődött ki.
- A dollár kivezetése milyen következményekkel járna?
- Ha a dollár kivezetésre kerül, akkor az euró is vele bukik.
Valószínűleg az aranynak tovább fog nőni a világpénz szerepe és előbb- utóbb egy nemesfémmel fedezett világvaluta kerül bevezetésre. Mindezt nem lehet gyorsan végrehajtani, mert akkor Kína elveszítené 2,500 milliárd dollárnyi valutatartalékát.
Ha a dollár túl gyorsan inflálódna el, és kerülne kivezetésre a nemzetközi kereskedelemből, akkor Kínát óriási veszteség érné, és ez nagyobb méretű háborús konfliktust is előidézhet.
Mindezt megvitatták Dublinban, a Háromoldalú Bizottság ülésén, ahol a főtéma az új világrend és a hozzákapcsolódó új globális pénzügyi világrendszer létrehozása volt a főtéma.
A pénzügyi összeomlás és a nyomában járó gazdasági világválságnak
nem sikerült meggyőzni a népeket arról, hogy a káoszból és az anarchiából a kiutat az egyközpontból irányított világrendszer, a globális unió mielőbbi létrehozása jelentheti.
A válság előidézése tehát ezt a célját nem érte el.
- Melyek voltak a tervbe vett célok?
- Azt akarták, hogy olyan súlyos legyen a válság, amely már rákényszerítheti a világra az új világrendet, amely a történelem formáló világerők különböző struktúráinak már 250 éve a legfontosabb világstratégiai célja.
E stratégiának a lényege, olyan egy központból irányított világrend, egyfajta világállam létrehozása, amelyben a nemzetközi pénzkartell tartja az ellenőrzése alatt a pénzrendszert, és a szuper-gazdag pénzdinasztiák ennek a segítségével gyakorolják a politikai hatalmat is.
Olyan kétpólusú világtársadalom létrehozása a céljuk, amelyben a pénzvagyon tulajdonosok szűk érdekcsoportja gyakorolja a hatalmat, ellenőrzi a gazdaságot, és mindenki más tőlük függő, bérből és fizetésből élő alkalmazott, vagy még kiszolgáltatottabb helyzetben lévő segélyezett.
- Célba érnek?
- A gazdasági világválsággal nem tudtak kialakítani olyan kaotikus viszonyokat, amelyekből természetes követelésként – a rend utáni vágyként – be lehetne vezetni az egy központból irányított világrendszert.
Nem kizárt, hogy visszatérnek a történelemben már kipróbált és sikeresnek bizonyult módszerhez, egy nagyobb méretű háború kirobbantásához.
Az euró-atlanti hatalmi elit számára a háború egyrészt lehetővé teszi az adósság csapdából való kikerülést, másrészt felgyorsíthatja a világelit által régóta áhított globális integráció megvalósítását.
Ennek a világstratégiának a része, például a felmelegedés, s a klímaváltozás nyomán bekövetkező környezeti katasztrófával való riogatás, vagy a széndioxid kvótákhoz kapcsolódó globális méretű spekuláció beindítása.
A pénzügyi-és gazdasági válság eddig nem hozta meg a várt eredményt.
Ezért merült fel egy újabb háború kirobbantása, mint megoldási eszköz, a változások felgyorsítására. Irán alkalmas lehet e cél elérésére.
A perzsa állam körül már felvonultak a hadseregek: óriási támaszpontok épültek Afganisztánban, Irakban már évek óta állomásoznak a hadosztályok, a tengeren megtörtént az amerikai haditengerészeti erők öszevonása, két repülőgép-anyahajó is állomásozik a Perzsa öbölben, és ott vannak az amerikai mellett az izraeli haditengerészet atomtengeralattjárói is.
A háborús felkészülés olyan szakaszba érkezett, hogy a háború technikailag bármely időpontban megindítható.
- Miről esett szó a sitgesi tanácskozást megelőző dublini találkozón?
- A világtörténelemben most fordul elő először, hogy a lakosság és a közvélemény tud a transznacionális világerők terveiről, és ez akadályozza stratégiai céljainak a megvalósítását. Korábban ez nem így volt.
A világközvélemény ma már számon tartja, hogy kik a Bilderberg Csoport belső magjához tartozó személyek, akik minden alkalommal jelen vannak a találkozókon: a belga és a spanyol királynő, Henry Kissinger, David Rockefeller, a Rothschild-dinasztia képviselői, és mások. Tudomása van arról is, hogy kik meghívott résztvevők.
Magyarországról Bokros Lajos teljes jogú tagként egyszer volt jelen.
Többször ott volt Surányi György (az MNB volt elnöke, a CIB Bank elnöke) és Martonyi János is. A külügyminisztert azonban csak egyszer vonták be a bizalmas beszélgetésekbe.
2010-ben több okból is rendkívüli világhelyzet van.
Felgyorsult az egész emberiség öntudatra ébredése, másrészt a világelit legfelső rétegében kiéleződtek az érdekellentétek.
Komoly nézeteltérések alakultak ki a világválság megítélésében, a pénzrendszer átalakítása és a kibontakozás, valamint egy esetleges Irán elleni háború kérdésében.
Sitgesben azzal a kérdéssel is foglalkoztak, hogyan kellene a világ közvéleményét megnyerni az új világrend számára, meggyőzve őket arról, hogy ez a káoszból kivezető egyetlen út. Így lehet elkerülni a még nagyobb gazdasági és pénzügyi káoszt, a polgárháborús viszonyok kialakulását.
- A Bilderberg tanácskozással egy időben zajlott Dél-Koreában a G-20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozója.
A Bilderberg Csoport találkozójával ellentétben – amelynél kötelező a szigorú titoktartás – a G-20-ak konferenciájáról már nyilvánosságra hoztak egyes döntéseket.
Ezek egyben arra is engednek következtetni, hogy mit hagytak jóvá Sitgesben, és mit nem.
A G-20-ak elhatározták, hogy valamennyi bankmentő és gazdaság-élénkítő csomagot leállítanak és megtiltják a kormányoknak a nagyarányú állami segélyezést a pénzügyi likviditás és a termelő gazdaság működésének a biztosítása érdekében.
Az egyes államoknak minden pénzforrást fizetőképességük fenntartására kell átcsoportosítaniuk.
- Kik tehetnek az államok eladósodottságáról?
- Erről a pénzügyi elit és a tulajdonában lévő bankrendszer tehet.
Az Európai Unió tagállamai azért adósodtak el, mert a világ pénzügyi rendszerét globális szerencsejáték-kaszinóvá átalakító spekulánsok gátlástalan hazardirozásukkal megbénították a pénzfolyamatok normális működését, és az Európai Unió egészét gazdasági válságba sodorták, pénzügyi rendszereiket az ellenőrzés nélkül hazardírozó spekulánsok összeomlasztották.
Gazdasági világválságot idéztek elő, és rákényszerítették Amerikát, hogy a helyzetet – az adófizetők terhére – bankmentő és gazdaságélénkítő csomagokkal orvosolják az adófizetők pénzéből.
Amerikában 4500 milliárd dollárt, az európai országokban pedig – Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Dániát, és más országokat is beleértve – 4100 milliárd eurót csikartak ki a gátlástalanul hazardírozó pénzintézetek és bankok megmentésére.
Ugyanezek a pénzügyi csoportok, amelyek a válságot előidézték, most képmutatóan arról siránkoznak, hogy megrendült a bizalmuk ezekben az országokban, mert úgy eladósodtak.
Vajon miért nem önmagukban keresik a hibát?
Görögországban, Olaszországban és másutt már korábban is nagy volt az eladósodás mértéke, még sem estek kétségbe a spekuláns hitelezők. A mesterséges pánikkeltésre azért volt szükségük, hogy újabb milliárdokat csikarjanak ki a maguk számára. Azért veszítették el hirtelen bizalmukat, mert akkor a nekik dolgozó minősítő intézetek leminősítik a „rendkívül kockázatossá” vált adósokat. Ha pedig leminősítik őket, akkor magasabb kockázat miatt már magasabb lesz a kamatláb.
Ki teszi zsebre a magasabb kamatokat?
A befektető, hitelező pénzintézetek, a pénz-és korporációs oligarchia tulajdonában lévő bankok.
- Van azonban még egy magyarázat arra, hogy miért volt szükség az álszent pánikba-esésre. A mesterséges pánikba-esés, amiből most extra milliárdokat zsebelnek be, arra is jó, hogy az uniós tagállamokra, elsősorban az eurózóna tagjaira, rákényszerítsék a további pénzügyi centralizációt.
Arra hivatkozva, hogy veszélybe került az euró, és az egész eurózóna léte, saját hatáskörükbe akarják vonni a már megszerzett monetáris felségjogok mellé a fiskális hatásköröket is.
Már nemcsak a monetáris felségjogokat – pénzkibocsátás, kamatszabályozás, árfolyamszabályozás, hitelrendszer – akarják központosítani, hanem az adók kivetését és a tagállamok költségvetésének az ellenőrzését is. Ennek megfelelően európai adórendszert szeretnének, továbbá azt, hogy ne legyen önálló költségvetése a tagállamoknak, hanem azt is a nemzetek feletti brüsszeli bürokrácia készítse el, illetve hagyja előzetesen jóvá.
- Ilyen körülmények között mennyi esélyük van a nemzetállamoknak?
- A pénzuralmi világelitnek saját intézménye az Európai Unió.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az Európai Unió fölösleges intézmény.
Európa népeinek nincs szükségük egy elbürokratizálódott, költséges birodalmi struktúrára. Az Unióból származó előnyöket – a termelés, az áruk, az információ és eszmék szabad áramlása, a határok fellazítása – birodalmi vízfej nélkül, a nemzetállamok közötti két vagy többoldalú együttműködéssel is hatékonyan megvalósíthatják, elérhetik.
Az EU-ra nem Európa népeinek, hanem a világuralmi elitnek van szüksége.
Az államok feletti hatalmat gyakorló transznacionális pénzkartell akar mindenáron szabadulni a nemzetállamoktól, mert azok a szuverenitásigényüknél fogva, bármikor kiléphetnek a pénzuralmi világrendből.
- A pénz önmagában értéktelen „jel”, amit a nemzetközi pénzelit gyakorlatilag ingyen hoz létre a levegőből. Ennek a jelnek, fedezetlen pénznek, akkor lesz fedezete, amikor azt hitelként ki tudják valakinek kölcsönözni.
A hitelfelvevő adósként el kezd érte kamatot fizetni.
A legjobb adósok maguk az államok, mert a szuverén adósok elvileg nem mehetnek csődbe.
Ezzel a fedezetlen jel, fedezett pénzzé alakul át.
De ezt a jelet az egyes országok maguk is kibocsáthatnák.
Ez a saját kibocsátású nemzeti közvetítő közeg jobb pénz lenne, mint a külföldről kamatsarcra kikölcsönzött jel, mert a saját pénznek az adott országban az értékteremtő munka lenne a fedezete.
Kína például így működik.
Ezért a transznacionális pénzkartell célja az, hogy minél előbb megszabaduljon a nemzetállamoktól. Ennek a legolcsóbb módja beterelni őket egy nemzetek feletti birodalmi struktúrába.
Így a felszámolásukhoz nem kell sem hadsereg, sem háború, mindössze át kell mosni az emberek agyát a kezükben tartott véleményipar tömegtájékoztatási eszközeivel. Azé az agy és a gondolkodás, aki megtévesztéssel, félretájékoztatással megműveli.
- Magyarországra nézve ez mit jelent?
- Magyarországnak a nemzetközi pénz-és korporációs oligarchia, és hatalmi hálózata diktál, mert nincs olyan erős társadalma, nemzeti elkötelezettségű, pénzügyi és gazdasági erővel rendelkező kormánya, amely kellő határozottsággal szállhatna szembe a pénzuralmi világelittel.
Egyelőre az történik, amit ők akarnak.
1989 óta folyamatosan el tudták érni, hogy Magyarországon ne bocsássanak ki magyar munkával fedezett magyar pénzt. 1991 óta jogilag is bebetonozták ezt a rendszert az MNB törvény elfogadásával és a kétszintű bankrendszer bevezetésével. Amire a szervezett magánhatalomként működő pénzvilág hajlandó hitelt adni a „levegő pénzéből” az működhet, amire nem ad, az nem működhet.
Magyarország új, nemzeti elkötelezettségű kormánya már kísérletet tett néhány lényeges intézkedés meghozatalára. Ezekhez azonban szükséges lett volna az, hogy 2010-ben a magyar költségvetés hiánya a GDP (nemzeti össztermék) 3,8 %-a helyett, 6,8 % legyen.
Erre a világelit és annak pénzügyminiszteri tanácskozása azt mondta, hogy nem.
A befektető bankárokat nem érdekelte, hogy ennek az országnak van egy demokratikusan megválasztott, erős legitimációval bíró kormánya, amely felelősséggel tartozik a magyar társadalomnak. Ha a számára kisajátítható pénzek biztonságáról van szó, akkor nem ismer tréfát. A demokratikus magyar vezetés pedig engedelmesen fejet hajtott. Ez is mutatja, hogy tulajdonképpen ki is irányítja az országot.
- Az eladósítás olyan pénzelvonási technika, amelynek nem az a célja hogy az adós megfizesse tartozását. Ha egy csoda folytán egyszerre csak mindenki kifizetné az adósságát, akkor egy fillér pénz sem maradna forgalomban.
Ha pedig nincs pénz, akkor nem tud működni a gazdaság, mert ez a „jel” az, amely a gazdasági életet közvetíti. De ennek a jelnek az előállításához nincs szükség egy nemzetközi privilégizált rétegre, és az ő levegőből előállított pénzére, amelyet rendkívül drágán hajlandó kikölcsönözni.
Magyarország, a magyar gazdaság magyar kibocsátású fizetőeszközökkel is működtethető lenne, amire sok bizonyíték van.
Kína már így működik sikeresen immáron harmadik évtizede. Kínát az euró-atlanti elit másként szorongatja.
Mi is meg tudnánk tenni, hogy olyan munkaprogramokat indítsunk be, amelyekhez megvan hazánkban a munka, a munkaerő, a munkaeszköz és a technológia is. Így épülhetnének a gátak, a víztározók, a belvízelvezető és a szennyvízelvezető rendszerek, de így épülhetne tovább a közúthálózat is. Társulhatna hozzá országos erdősítési, parkosítási és lakásépítési program is. A fizetőeszközt a magyar állam bocsátaná ki.
Ezek nyomán segélyezett munkanélküliek tízezrei válhatnának rövid idő alatt munkavállaló adófizető polgárokká. Az államnak több pénze lenne a közfeladatok finanszírozására, és kevesebb hitelt kellene igénybe vennie.
Ennek egyetlen akadálya az, hogy sérti a nemzetközi pénzkartell érdekeit.
- Voltak-e olyan nemzetállamok, amelyek ellenálltak?
- Argentína 2000-ben ellent mondott. Mi történt?
Mindenféle eszközzel próbálták ütni – verni, de nem sikerült.
A 103 milliárd dollárból azonnal elengedtek 65 milliárdot, a dögkeselyű Nemzetközi Valutaalapot pedig inkább kifizették az argentinok, csakhogy minél előbb megszabaduljanak tőle. Argentína köszöni jól van és fejlődése felgyorsult
- Van arra esély, hogy az erős nemzeti öntudattal rendelkező államok összefogjanak?
- Oroszország ugyan nem tudta teljesen kivonni magát a pénzuralmi rendszerből, de mégis olyan önálló, nemzeti érdekeit képviselő állam, amely sorosan együttműködik Kínával, Indiával és más államokkal is a Sangháji Együttműködési Szervezet keretében.
Oroszországot a pénzügyi világválság csak periférikusan sújtotta. Az Orosz Medvéből azonban mumust csináltak, pedig érdemes lenne szorosabban együttműködni vele, ahogyan Kínával és más ázsiai országokkal, többek között az arab világ államaival is.
- A Föld elpusztítása felé halad-e ez a pénzuralmi rendszer?
- Ha kirobbanna egy atomvilágháború, az Földünk egy részének a teljes elpusztulásával járna, amely nem lenne többé alkalmas az emberi létezés számára.
Az egész élővilág kerülne veszélybe.
- Ez sem visszatartó erő?
- Nem, mert ahhoz, hogy a világ hatalmi elitjei jól élhessenek elég egy vagy két milliárd ember, s nincs szükség hét milliárdos emberiségre.
Bill Gates amerikai üzletember már nyíltan támogatja azokat a programokat, amelyek célja az emberiség létszámának a jelentős csökkentése.