A Magyar Köztársaság fegyveres megszállásának stratégiája.

	A Magyar Köztársaság fegyveres megszállásának stratégiája. 1. A "humanitárius intervenció", mint fogalom Mindenekelőtt lássuk, mit takar a humanitárius intervenció fogalma, mik a céljai és mi szolgáltathat alapot annak végrehajtására. Az Intervenció latin szó,melynek jelentése :Interventálás,beavatkozás, közbelépés; közbenjárás, közvetítés. Erőszakos, főleg fegyveres beavatkozás más állam belügyeibe. A "humanitárius intervenció" kifejezést két értelemben szokás használni. Egyik értelme szerint humanitárius intervenciónak az tekinthető, ha egy állam valamely idegen állam területén tartózkodó saját polgárainak védelmében lép fel humanitárius okokból, míg a másik ,hogy ha egy országon belüli konfliktus,vagy természeti katasztrófa következtében kialakult káosz.továbbterjedhet más államokra és így veszélyt jelent a "nemzetközi békére és biztonságra". A nemzetközi jog ma még nem ismeri a ?humanitárius intervenció" fogalmát, azt, amely a XIX. században bukkant fel először. Annak idején erre hivatkozva indítottak az európai nagyhatalmak fegyveres akciókat egy-egy országban. Mivel akkoriban még semmilyen norma sem tiltotta a háború indítást, e fogalomnak jogilag nem volt igazán jelentősége. Egy állam ugyanis akkor is jogszerűen indíthatott fegyveres támadást egy másikkal szemben, ha egyáltalán semmire sem hivatkozott. A világ csak a XX. század közepén, az ENSZ megalapításakor jutott el a háború és bármilyen más fegyveres erőszak tilalmának a kimondásáig. Ilyen körülmények között hosszú ideig fel sem merülhetett az, hogy bárki ?humanitárius intervenciót" indítson. A helyzet a hidegháborút követő években is csak részben változott meg. A Nyugat a kilencvenes évek elején ismerte fel azt, hogy nem maradhat tétlen egy-egy humanitárius katasztrófával fenyegető válságban. A BT tagjai az amerikai--orosz ?mézeshetek" időszakában késztetést éreztek arra, hogy olyan humanitárius válságokba avatkozzanak be, amelyek kizárólag valamely államon belül keletkeztek. Ekkor a testület több határozatában is kijelentette, hogy az érintett államban kialakult helyzet ?veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra". Más szóval azt állította, hogy a válság, a humanitárius katasztrófa -- egyebek között a rendszerint meginduló menekültáradat miatt -- átterjedhet a szomszédos államokra is. Ilyenkor aztán a BT felhatalmazást adott fegyveres beavatkozásra. Ilyen tartalmú határozat született például a szomáliai válság kezdetén. Ruandában ugyanakkor a BT reménytelennek látta azt, hogy megállítható lenne a nép irtás, így -- bár szintén megállapította, hogy az ottani ?humanitárius válság" a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti -- voltaképpen csak mentő akciók lebonyolítására adott felhatalmazást. (A másik jó példa a 2010-e Haiti katasztrófa,ami valójában egy USA által végrehajtott HAARP támadás volt,természeti katasztrófának beállítva,ami jogalapot szolgáltatott az amerikai hadsereg bevonultatására,újjáépítő-békefentartó misszióra hivatkozva.Azomban az amerikai hadsereg semmilyen humanitárius feladatot nem végzett a szigeten,viszont szétosztott több ezer tonna,mérgezett élelmiszert,mint humanitárius segélyt.Ennek hatására ezrekkel nőtt a megbetegedések,és a halálos áldozatok száma. Az USA azóta is egy támaszpontot és jelentős fegyveres erőt állomásoztat a Kubához nagyon közel eső szigeten,de maradjunk a egyenlőre a nyilvánvalóbb fegyveres konfliktusoknál.)Ami a dél szláv országok egymás ellen vívott háborúit illeti, azokat a BT nemzetközi fegyveres konfliktusoknak minősítette. Ezekkel kapcsolatban ugyanis az ENSZ-alapokmányban foglalt általános rendelkezések alapján dönthetett külső beavatkozásokról.A kilencvenes években tehát olyan gyakorlat alakult ki, hogy a BT -- anélkül, hogy a ?humanitárius intervenció" fogalmára utalt volna -- jogi lehetőséget teremtett ilyen jellegű nemzetközi fegyveres fellépésekre. Ezekről egyébként továbbra is csak a BT dönthetett, egyes államok vagy nemzetközi szervezetek saját magukat semmire sem jogosíthatták fel.Ez az állapot egészen a koszovói konfliktus kiéleződéséig tartott. A nyugati hatalmak akkor készek lettek volna a koszovói albánok melletti fegyveres fellépésre, erről azonban a BT-ben az oroszok és a kínaiak kilátásba helyezett vétója miatt nem születhetett határozat. Ekkor a NATO úgy tett, mintha joga lett volna a ?humanitárius intervencióra", és homályos megfogalmazással erre hivatkozva indított légitámadásokat Szerbia ellen.Ráadásul az általánosan elterjedt vélekedés szerint a "demokratikus államok" mindenütt fellépnek,felléphetnek azokkal a kormányokkal vagy fegyveres csoportokkal szemben, amelyek halomra gyilkolják saját lakosaikat, vagy súlyosan sértik azok alapvető emberi jogait. A közvélemény a hidegháború óta eltelt két évtizedben minden, komoly emberi áldozatokkal járó zavargás esetében -- amúgy teljesen érthetően -- külső beavatkozásért kiáltott. Más szóval?humanitárius intervencióért" amit az emberi életek védelmére indítanak. 2. A cionista háborúk és megszállás a humanizmus nevében Az USA-NATO iraki,afganisztáni háborúja nem a fehér emberé. Nem is az olaj társaságoké. Nem, ezek cionista háborúk! Erről jut eszembe Oliver Stone nagyszerű alkotását, a ?Július 4-én született" c. film. A filmben egy Ron Kovic (akit a mindig jóképű Tom Cruise játszott) belép a hadseregbe. Vietnamba akar menni, hogy harcoljon a kommunisták ellen. ?Inkább a halál, mint a vörösök" hangzik a jelszava. Úgy indul Vietnamba, mint egy jól kiképzett, fiatal és bátor amerikai, aki kiáll a demokráciáért és őszintén kész arra, hogy meghalljon a kommunista fenyegetés leveréséért, bárhol jelenjen is az meg. Amikor Vietnamból hazatér, deréktól lefelé meg van bénulva. De a polgár társai nem fogadják őt hősként. Ehelyett vele egykorú tüntetőkkel találkozik, akik tűzre vetik az amerikai zászlót. Ő nem érti, hogy miért. Kifejezésre juttatva a tüntetők iránti gyűlöletét a Bronxi Veterán Kórházban, hamarosan felfogja, hogy a fekete ápolók egészen más a véleménnyel vannak a háborúról. Ahogy egy férfi ápoló elmagyarázza neki: ?Vietnam a fehér ember háborúja, a gazdag ember háborúja". Később, mint sok más Vietnamot járt amerikai, Kovic is eljut a felismerésre, hogy a háború egyáltalán nem a demokráciáért folyt. A hozzá hasonló fiatal amerikaiakat azért küldték oda, hogy egy saját szabadságáért küzdő népet elnyomjanak. Néhány évtized múltán a világ legnagyobb hadigépezete újra mozgásba lendült nép irtási ügyben, ezúttal Irakban. A tömeg mészárlást fiatal fiúk hajtják végre, akik nem igazán biztosak abban, hogy miért vannak ott, de azt a Fehér Ház egy könyörtelen és nagyhatalmú elit nevében elrendelte. Nem volt meglepetés, hogy Iraknak semmiféle tömeg pusztító fegyvere nem volt. Végül is az USA nem olyan ostoba, hogy megtámadjon egy olyan országot, amelynek van. Az veszélyes lehetne. De annak ellenére, hogy mi biztosan tudjuk, hogy ez a háború egyáltalán nem volt ?megelőző" és nem Irak felszabadításáért folyt, a ?háború az olajért" elmélet is -- amelyet a háború ellenes mozgalmak nagy többsége elfogadott -- napról napra veszíti a talajt a lába alól. Legalább föl kéne tennünk a kérdés, hogy tényleg az olaj volt-e a fő oka a háborúnak. Az olaj kívánatos, de az amerikaiak nem drága, hanem olcsó olajat akarnak. Irak megszállása az amerikai adó fizetőknek havi több mint 5,8 milliárd dollárjába kerül.Emiatt olcsóbb lett volna a térségben támogatni a diktátorokat, mint megbuktatni őket -- mégpedig olyan eredménnyel, hogy majdhogynem egyáltalán nincs olaj. De ez nem a fehér ember háborúja. De nem is az olaj társaságok háborúja. Nem, ez is egy cionista háború a sok közül.srael Shamir izraeli író az ?A Cionista Megszálló Kormánynak Árnyéka" c. kitűnő dolgozatában arról ír, ami valószínűleg Irak megtámadásának a valódi oka volt:?Mint a megszálló kormányzat fejének, Jay Garnernek az a feladata, hogy létrehozzon egy új, izraelbarát Irakot. A Jerusalem Post, egy keményvonalas cionista napilap, amelyet Conrad Black, Pinochet és Sharon barátja ad ki, beszélgetést folytatott a hazaárulók egyikével, Ahmed Cselebi jobbkezével, Musawival. Musawi lelkesülten beszél az Izraelhez fűződő legszorosabb kötelékekkel kapcsolatos reményéről. Az új Irakban nem lesz hely a palesztinok számára, mert a nagy palesztin közösséget az INC vezetői (és feltehetőleg az ő cionista tanácsosaik) egy visszataszító ötödik had oszlopnak tekintik. Ehelyett egy ?béke ív" fog húzódni Törökországból Irakon és Jordánián keresztül Izraelig egy új támpontot képezve a Közel-Keleten.A megszállási rezsimet az USA hadserege a cionisták érdekében hozta létre, ezért, ha valami, ez joggal nevezhető CMK-nak, Cionista Megszálló Kormánynak." (Az eredetiben ZOG, Zionist Occupation Government) Az iraki és afganisztáni háborúk -- csakúgy, mint az Irán elleni amerikai fenyegetés ,valamint legújabban a térségbeli arab országokban mesterségesen gerjesztett forradalmak és polgár háborúk(Líbia,Egyiptom,Tunézia,stb) mind izraeli érdekekre vezethetők vissza. Izrael és nagyhatalmú lobbija már régóta azon van, hogy az USA tegyen valamit az Izraelre valamilyen formában fenyegetést jelentő arab országok kormányaival. A térség de-stabilizálása sokkal előnyösebb Izraelnek, mint az USA-nak. Azthiszem jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy akkor mégis ?mi lehet a be nem vallott, igazi oka és mozgató rúgója az USA háborúkhoz vezető politikájának?! Az elemzések után azt a következtetést lehet levonni,hogy egy nagyhatalom (a valóságban szuperhatalom) harcol egy kis megbízó állam,Izrael csatlósaként. A zsidók az amerikai népességben nem tesznek ki többet 2-2,5nál, ami olyan tény, amit -- úgy látszik -- a legtöbb Amerikainak nehéz elhinni. Egy 2002. októberében közé tett felmérés szerint az átlagos, nem zsidó amerikaiak azt hitték, hogy a lakosság legalább 18a zsidó. Minden negyedik megkérdezett amerikai azt válaszolta, hogy az amerikaiak 10-19a zsidó, ugyanakkor minden ötödik úgy becsülte, hogy a zsidók 20-29ot tesznek ki. Valami 12gondolta azt, hogy a számuk 30-49között van! De miért is tudná másképp a nem zsidó amerikai? A becsléseik azon alapulnak, amit látnak. Kapcsoljuk be a TV-t, menjünk moziba, vegyünk fel egy újságot, kísérjünk figyelemmel egy választást, a zsidók aránya minden esetben sokkal nagyobb, mint 2,5 (...) A zsidók 12a gondolja, hogy ők az amerikaiak 2át teszik ki, 13szerint 3ot, 11nem tudja, ami szintén ?megfelelő" válasz. Az amerikai zsidók 7a azonban azt hiszi, hogy ők az amerikaiak 1át alkotják. A zsidók 5a azt gondolja, hogy 4nyian vannak. 18hitte, hogy 6-10a számuk. 6szerint a zsidók 11-15on vannak, és az amerikai zsidók 18a úgy becsülte magukat, hogy 15fölött vannak. Ez óriási, 600fölötti hiba határ!!!Az azonban, hogy az ember zsidó, még nem teszi cionistává (noha, sajnos, majdnem minden szervezett zsidó cionista). Tény, hogy a (nem szervezett) amerikai zsidók többsége ellenezte az iraki háborút is,de a nagyhatalmú zsidó lobby azonban támogatta. Az ő erőteljes háború iránti támogatásuk határozottan olyan komoly tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.A cionista zsidók a két nagy amerikai pártnak adott anyagi hozzájárulás nagy részét ma is állják. Ahogy az Aftonbladet c. svéd napilap rámutatott: ?A zsidók óriási összegeket nyomnak az amerikai politikába, 30-szor annyit, mint az arab amerikaiak. Nekik van hatalmuk. A ?pénz beszél" jelmondat által uralkodnak." Tény, hogy az amerikai milliárdosoknak majdnem a fele zsidó. (Ez a jelenség azonban nem korlátozódik az Egyesült Államokra. A hét orosz oligarchából hat zsidó.Magyarországon a helyzet még sokkal drámaibb,ebben a tekintetben!) Az amerikai másképp gondolkodó és szerző, Gore Vidal az Israel Shahak professzor ?Zsidó történelem, zsidó vallás" c. nagyszerű könyvéhez írott előszavában felfed egy történetet, amely meghatározóan befolyásolta a Közel-Kelet történetét az utóbbi hatvan év során. ?Valamikor a kései ötvenes években a világklasszis pletyka fészek és alkalmi történész, John F. Kennedy elmesélte nekem, hogy Harry S. Trumant mindenki magára hagyta, amikor rájött, hogy indul az elnökségért. Akkor egy amerikai cionista hozott neki egy bőröndben 2 millió dollár készpénzt a vonatra, amelyen a kampány körútját járta. ?Ezért hajszolták át nálunk olyan sietve Izrael elismerését." Mivel sem Jack, sem én nem voltunk antiszemiták (nem úgy, mint az ő apja és az én nagyapám), mi ezt csak egy újabb, Trumanról és az amerikai politika derűs korruptságáról szóló mókás történetnek tartottuk. (...) Nem akarom felsorolni annak a boldogtalan térségnek a háborúit és riadalmait. De azt kimondom, hogy Izrael elsietett kitalálása megmérgezte az USA-nak, Izrael kétséges párt fogójának a politikai és szellemi életét. Ez lehetséges, mert Amerika történetében egyetlen más kisebbség sem rabolt el annyi pénzt az amerikai adófizetőktől a célból, hogy egy ?haza földbe" fektesse be. Ez olyan, mintha az amerikai adó fizető kötelezve volna arra, hogy támogassa a pápát a pápai állam visszafoglalásában, csak azért, mert a népünk egyharmada római katolikus. Ha ezt bárki megkísérelné, hatalmas volna a fölzúdulás és a kongresszus nemet mondana. De egy kevesebb, mint 2os vallási kisebbség rávette, vagy megfélemlítette a képviselőket (a szükséges kétharmadot, hogy hatástalanítsanak egy valószínűtlen elnöki vétót), miközben élvezik a média támogatását. Maga Shahak lefordított egy cikket, amely héberül jelent meg a Kivunimban, a Cionista Világ szervezet lapjában 1982. februárjában, és mint ?Kivunim terv" vált közismertté. A cikknek, amelyet egy Oded Yinin írt, a címe ?Izraeli stratégia a kilencszáznyolcvanas évekre" és a Közel-Keletre vonatkozó elképzelése ?az egész területnek kis államokra való földarabolására és valamennyi létező arab államnak a felbontására volt alapozva", ahogy Shahak összefoglalta. Noha ő határtalanul derűlátónak, ténylegesen üres képzelődésnek tekintette, azért hozzátette: ?Az a gondolat, hogy Izraelnek valamennyi arab államot szét kell darabolni kis egységekre, újra és újra megjelenik az izraeli stratégiai gondolkodásban. Példa kedvéért Ze'ev Schiff, a Ha'aretz katonai levelezője (és valószínűleg e téren a legtájékozottabb Izraelben) ír a ?legjobbról", ami az Izraeli érdekek szerint történhet Irakban: ?Irak felbontása egy siita államra, egy szunita államra és a kurd rész elkülönítése" (Ha'aretz 82.06.02.). A valóságban a tervnek ez az összetevője nagyon régi" És lám, mi történik: 2003. novemberében a New York Times-ban megjelent egy cikk, amelyet a Council of Foreign Relations (Külkapcsolatok Tanácsa, egy rendkívül befolyásos magán szervezet) korábbi elnöke és a Times korábbi szerkesztője Leslie H. Gelb írt a következő fejcímmel: A három államos megoldás. Az ismertetett ötlet az volt, hogy az USA-nak fontolóra kéne vennie, hogy Irakot három különálló államra osszák, ?északon a kurdokkal, a szunnitákkal középen és a síitákkal délen". Gelb azt írja, hogy ?ezt a három államos megoldást Washingtonban évtizedekig elképzelhetetlennek tartották. ... De az idők megváltoztak." Ekképp a cionisták által kiagyalt terv minden, csak nem halott. Miközben az egész világ elítéli Izrael embertelen viselkedését a palesztin néppel szemben, a cionisták azt mutatják be, hogy Washington a kezükben van. Nem csak az elnök választási kampányok jelentős részét fizetik, hanem a kezükben van az egyenirányított média. ?A média pedig a modern államok ideg rendszere" Egy nagyon összetett társadalomban a mai gyakorlati demokrácia egy kifinomult számítógéphez hasonlítható. A gépezete egy feltétellel tud sikerrel működni: ha az információ szabadon áramlik a rendszeren keresztül. Ha minden bemenő adatot ösztönösen ellenőriznek és szűrnek azon egyetlen ismérv alapján, hogy jó-e az a zsidóknak, nem csoda, ha a gép olyan szörny szülött kimenetet hoz létre, mint a ?bosszú Babilonon Jeruzsálem Kr.e. 586-os lerombolásáért". És valóban, a rég elmúlt 1948-as évben Izrael első uralkodója, David Ben Gurion azt mondta: Történelmi bosszút állunk Asszírián, Arámián és Egyiptomon". Most úgy van, hogy ez megtörténik, mivel COG célba vette Irakot, Szíriát és Egyiptomot. Három évtizeddel Ben Gurion halála után a Guardian arról számol be, hogy ?az USA vezette had erő katonái kiterjedt pusztítást és szennyezést okoztak Babilon ősi városának a maradványaiban".Eltartott ugyan egy ideig, de a jóslat igaznak bizonyult. De a néhai Ben Gurion nem csak a bosszú állásról álmodozott. Neki Nagy Izrael megteremtéséről is voltak álmai. A Szuez háború harmadik napján a Knesszetben mondott beszédében elismerte, hogy a háború igazi célja "Dávid és Salamon királyságának a helyreállítása" egészen a bibliai határokig. Követőjének, Ariel Sharonak ugyanaz az álma és készen áll azt beteljesíteni, ha arra alkalom adódik. Ha az idő alkalmas, a térségben megmaradt palesztinok tömeg mészárlása és kiűzése kétségtelenül megtörténik. Jeff Blankfort úgy utal Washingtonra, mint ?a cionisták legfontosabb megszállt területére" Igaza van. A cionista zsidók erősebbek, mint valaha. A cionista keresztények erőteljes támogatásával az izraeli érdekek biztonságban vannak. A cionista marok szorítását az amerikai közel-keleti politikában lehetetlen tagadni. Az nem áll Amerika érdekében, hogy mindig azt tegye, ami Izraelnek a legjobb.Az USA-ban nem az amerikaiak vannak hatalmon, hanem egy elit és lobbik, amelyek az engedelmességig pénzelik (és fenyegetik) a politikusokat. Természetes, hogy háborúkat viselni olyan országokban, amelyeket a legtöbb amerikai megkeresni sem tud a térképen, nem áll a nép érdekében. A mohó tőkések mellett van egy nagy tényező, amelyet figyelembe kell venni, amikor a háború indítékait keressük.Nagyon-nagyon sokan alábecsülik annak a szerepnek a fontosságát, amelyet a cionizmus játszik Amerika külügyeiben (és kisebb mértékben a belügyeiben is). Az USA egy ?lobbykrácia" -- egy állam, amelyben nagyhatalmú lobbik uralkodnak. A politikusok az ő pénzbeli támogatásuktól függenek, hogy egyáltalán valami esélyük legyen a választási versenyben. Ez a helyzet a jelenlegi washingtoni hatalom esetében is. A befolyásos Bush családnak és háborús bűnös munka társainak a Fehér Házban részvényeik vannak a hadi iparban, és az pénzeli őket. Nekik személyesen jövedelmez a háború. Azonban a közel-keleti amerikai külpolitikát és az USA Izraelnek nyújtott fenntartás nélküli támogatását nem lehet egyszerűen ezzel a ténnyel megmagyarázni. Az iraki olajszállítósok feletti rendelkezés egymagában nem elegendő ok 150 000 amerikai katona Irakba küldésére olyan drágán. Fontos felismerni, hogy olyan lelkes cionisták vannak vezető beosztásokban, akik bármi szükségeset készek megtenni, ha az Izrael érdekében áll. A neokonzervatívokról beszélek, akikre röviden, mint neokonokra szoktak utalni. Ténylegesen Izrael volt a fontos ügy, ami miatt a neokonok elhagyták a Demokrata Pártot, ahol valaha megtalálhatók voltak. Még 1993-ban írta Benyamin Ginsburg, a politika tudományok tanára: ?Az egyik legnagyobb tényező, amely feltartóztathatatlanul a jobboldalra sodorta őket, az Izraelhez való kapcsolódásuk volt, és az 1960-as években növekvő bosszúságuk a Demokrata Párttal szemben, amely egyre inkább ellenezte az Amerikai katonai készségét és belehabarodását a harmadik világ ügyeibe. A Reaganféle jobboldal keményvonalas kommunista ellenességében, az amerikai katonai erő iránti elkötelezettségében, és arra való készségében, hogy politikailag és katonailag beavatkozzék más népek ügyeibe a demokratikus értékek (és amerikai érdekek) előmozdítására, a neokonok olyan politikai irányvonalra leltek, amely garantálta Izrael biztonságát." A neokonok elkötelezettsége Izraelnek, a zsidó lobby óriási befolyása és a Keresztény Közösségek meghódítása a cionizmus által a valódi magyarázata az USA állandósult Izrael iránti támogatásának. Egyesek számára furcsának hangzik, de ma helytelen Izraelre úgy utalni, hogy az az USA csatlós állama. Manapság pontosabb az ellenkezőjét mondani, mint akármi mást. Ezt nagyon jól állapította meg az izraeli születésű muzsikus, Gilad Atzmon, amikor megkérdezték: ?Azt gondolom, hogy kezdetben azért volt Izrael, hogy segítse a nyugati gyarmatosítást (Balfour nyilatkozat, stb.) De nem állt ott meg. Az amerikai kormányzat a késő hetvenes és a nyolcvanas években felismerte, hogy a nyugati globalizáció számára a legnagyobb veszély az arab ellenkezés és az iszlám ellenállás. Izrael azért volt ott, hogy örökösen fenntartsa a folyamatos szembenállást. Így bizonyos értelemben - Önnek igaza van, legalábbis történelmileg -, Izrael azért volt, hogy az amerikai érdekeket szolgálja, de a dolgok megváltoztak. Az elmúlt tíz évben az erő egyensúlynak az eltolódását látjuk. A cionisták, a republikánusok és a jobboldali keresztény csoportok közötti új kötelék az amerikai-izraeli viszonyban egy teljesen új szakasz vezetett be. Úgy gondolom, hogy az amerikai nép nagy jót tenne magának, ha alaposan megvizsgálná a kormányának a dolgait. Az amerikaiaknak azt kéne megkérdezniük maguktól, hogy amerikai érdekek-e azok, amiért dolgoznak, vagy inkább izraeliek. Az iraki háború jó kiindulási pont egy ilyen szellemi gyakorlat számára. " Az iraki háború esetében a magukat a legjobb ajánlatevőnek eladó, (vagy egyet nem értés esetén szájukat tartó) pénz éhes politikusoknak és az olyan odaadó cionistáknak, mint a neokonok, az érdekei kéz a kézben járnak. Nem lesz addig béke a Közel-Keleten, amíg az amerikaiak nem szabadítják fel magukat a Washingtont szorongató cionisták és néhány ember ama meggyőződése alól, hogy mindig azt kell tenni, ami Izraelnek jó, ahelyett, ami Amerikának jó. A konzervatív Pat Buchanan nagyon jól foglalta össze, hogy miről szól a neokonok ideológiája: "Ami után ezek a neokonok futnak, az az amerikai vér besorozása, hogy a világot Izrael számára biztonságossá tegyék." 3.Magyarország a cionisták kezében. Palesztína és Magyarország elfoglalásának azonos szisztémája Ezen gondolatok alapján azt hiszem nyugodtan ráilleszthetjük az amerikai politikai,társadalmi klisét a Magyarországi viszonyokra is,azonban hazánk estében a földrajzi,geopolitikai viszonyok miatt sokkal alattomosabb és kifinomultabb cionista stratégiával állunk szemben.Kezdjük ott,hogy minek kell a cionistáknak Magyarország? Az 1800-as évek második felében Angliában hatalmas karriert befutott zsidó üzletember a világban szétszórtan élő zsidókat az 'ígéret földjének' elfoglalására ösztönözte. Az Izraelita Világ szövetség felhívása a következőkről szólt: "Az egész föld kerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot birtokba vehessétek, hogy minden keresztényt elűzzetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elég anyagi eszközötök, párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra szövetségünk máris gyűjtéseket rendez és az adományok bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és a magyarországi területeket kiragadjátok a keresztényektől, s azok kizárólag zsidó kézbe kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek." Ahhoz,hogy a Magyarországi történéseket átlássuk ejtsünk pár szót a mesterségesen és erőszakosan létrehozott cionista terror államról Izraelről. Izrael a Közel-Keleten található, mint tudjuk, szomszédaik pedig arabok. A zsidók az arab népekre akarják erőltetni felsőbbrendűségüket minden tekintetben,mind ez komoly feszültségeket szül.A helyzet konkrét oka az, hogy Izrael állam 1948-ban alakult meg a palesztin nép földjén, ahol addig palesztinok éltek, zsidók csak elenyésző számban. Az állam megalakulása azt eredményezte, hogy az addig országgal nem rendelkező zsidók Palesztinába vándoroltak, és számuk ugrásszerűen megnőtt. A miértre, és hogyanra most nem térnék ki, mert ez az írás nem erről szól.A Lényeg az,hogy a pesztinok kitaszítottak lettek saját otthonukban. Ugyanolyan ez, mintha pl. Magyarországra széles nemzetközi segítséggel bantu-négerek milliói települnének be, és kikiáltanák az Európai Bantu Köztársaságot, magasról téve az őslakos magyarok jogaira. Ez az egyik oka a Közel-Keleti terrornak, háborús helyzetnek, a zsidó és az arab világ szembenállásának,amellett ,hogy az arcátlan zsidók a ráadásul politikai és katonai erő fölényre törekszenek a térségben,az USA segítségével.Ez újabb szembenállást szül a zsidósággal szemben.Ez a folyamatos hadban állás semelyik félnek sem jó,de a palesztinok érthető okokból sohasem fogják feladni hazájukat, a zsidók pedig rájöttek, hogy soha nem fognak tudni végleg elbánni az összetartó, temperamentumos palesztinokkal.Ezenkívül Izraelnek hatalmas anyagi áldozatokba kerül (a hanyatló USA és EU gazdaságtól lopott pénzből) a kollaboráns arab államok lepénzelése annak érdekében,hogy ne állhasson össze a muzulmán egység a Közel Keleten,és ne töröljék el a föld színéről a terrorista Izraelt.Itt jön képbe Magyarország...Magyarország Közép-Európai ország, lakóitól külsőleg a zsidók nem különböznek, emellett a magyar nép nem olyan természetű, mint a palesztin, sokkal higgadtabb, nyugodtabb, és ami fontos: befogadóbb. Magyarországon a kis családok a jellemzőek (legalábbis a magyarság köreiben), és az emberek közt nincs, vagy csak kis összetartás van. Magyarországon él a legtöbb zsidó Közép-Európában, számukat 5-600 000-re becsülik. Túlnyomó többségük Budapesten él,és az elmúlt harminc év folyamán olyan szintű befolyásra tettek szert,hogy mára teljes egészében a ők alkotják a "magyar"politikai és gazdasági "elitet",ezzel gyakorlatilag kiszorítva a magyarságot a döntés hozatalból,viszont a világ zsidóságának számára korlátlan lehetőségeket biztosítva.Magyarország földrajzi helyzeténél fogva rendkívül nagy földalatti édesvíz,ásvány,földgáz,olaj készletekkel és nem utolsó sorban remek termőföldekkel rendelkezik, mely -- szakértelemmel kihasználva - az ország népességének legalább a négyszeresét is el tudná látni.Ezenkívül hazánk több szempontból is stratégiai területen fekszik,amely nemcsak,hogy kivalló természetes védelmet biztosít az itt élőknek, az egyre fokozódó természeti anomáliákkal szemben,hanem geopolitikai helyzeténél fogva is kiemelt jelentőségű "kapu" kelet és nyugat között. Nem utolsó sorban a cionisták irányította NATO had erő által katonailag is biztosítva van a hátországuk.Mindezt figyelembe véve Magyarország igencsak ideálisnak tekinthető a zsidók számára. Ugyanis erről van szó, Magyarországot választották új otthonuknak, Magyarország lesz az új Izrael, ha rajtuk múlik.. A magyarok pedig "palesztinok" a saját hazájukban. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, álljon itt Simon Peresz izraeli állam fő elszólása: "manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani... Felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot." A zsidók uralják a médiát és a politikát.Nem véletlen volt az, hogy a médiumok egyszerűen nem hozták le a hírt, miszerint izraeli állampolgárok felvásárolják Magyarországot. A zsidóság és a cionista vezetésük tisztában van vele,hogy még egyszer nem tudják megismételni a zsidó állam alapítást,zsidó államként,mert a világ KÖZEL KELETI-ÁZSIAI-OROSZ fele már nem hagyná szó nélkül az újabb erőszakos ország rablást. Éppen ezért a cél érdekében inkább lemond hivatalosan zsidó identitásáról és a gazda testnek használt magyar identitás mögé bújva apránként foglalja el az új hazáját. A zsidó identitás érdekes dolog, náluk nem annyira a nacionalizmus,a nemzeti büszkeség dívik, hanem a hatalom vágy, a pénz iránti sóvárgás, pénz éhség. Jól mutatja mindezt az, hogy a zsidó emberek rendre magyarosítják a nevüket, ráadásul jól csengő, nemesi nevekre (pl. Andrássy stb.). Számukra kevésbé fontos a nemzet, az identitás (bár mint mindenhol, itt is akad kivétel), nekik mindegy milyen nyelven beszélnek, ők egyszerűen nem lojálisak ahhoz az országhoz ahova születtek, és ez komoly veszélyeket rejt magában.Mert a túlélésük érdekében felveszik az új személyiségüket és magyarrá vedlenek.Ennek lehetünk szemtanui nap,mint nap. A cionista ország vezetés,a keresztény kollaboránsaik segítségével tömegesen ruházza fel a zsidókat állampolgári jogokkal és helyezi őket vezető pozíciókba.A politikai pártok,kivétel nélkül mind a zsidóság kezében vannak,gyakorlatilag az egész közigazgatás zsidókból áll! Különböző pártok különböző néven nevezik magukat és a magyar érdekek képviseletét hangsúlyozzák,de valójában azonban az izraeli betelepülést koordinálják és ténykedéseikkel,segítik a mihamarabbi exodust a közel keletről még ha ez merész, vakmerő állításnak is tűnik. Az ország kifosztása és a zsidó hatalom átvétel gyakorlatilag 1989-óta töretlenül zajlik Magyarországon,de most 21 -évvel később történt meg a ráébredés,hogy a szép új világ ígérete valójában,csak hazugság volt. Miközben egyre növekszik a lakosság és a gazdag elit között a szakadék,a cionista-zsidó hatalom minden eszközzel igyekszik rászorítani a cigányságot a magyarságra,ebben az amúgy is egyre feszültebb légkörben és mindenáron egy etnikainak beállított ,általuk mesterségesen szított polgár háborúval akarja leplezett céljait elérni. Ez az egész szisztéma a felsőbb körökből származik, a rendőrséget átszövi a politika, a rendőri vezetők "nekik dolgoznak", persze nem buzgó baloldaliságuk, vagy meggyőződéses liberalizmusuk miatt, hanem anyagi okok állnak a háttérben. Mint tudjuk, a zsidók nagy tőkével rendelkeznek, kezük bármeddig elér. Ha pedig nem is ilyen lelkületű, vagy nem megvesztegethető a rendőri vezető, akkor is vannak még módozatok viselkedésének megváltoztatására... Visszatérve, hogy miért jó, a cigány---Magyar polgár háború a zsidóknak? Nagyon egyszerű: egy polgár háború nagy elszegényedéssel jár, minden elértéktelenedik, az emberek rákényszerülnek értékeik eladására. Egy széthullott, polgár háború sújtotta ország a legkönnyebb préda a gazdag zsidóknak az ország teljes bekebelezésére, és mindemellett a háborús helyzetben,humanitárius katasztrófára hivatkozva,mint békefentartókt be lehet vonultatni a NATO-IDF-EGF-cionista testőrséget és fegyveres erőket,mint ahogy ezt a beavatkozást készítik elő most Líbiában is a cionista hatalmak.Ezenkívül a világ cionista médiája azt fogja szajkózni a közvéleménynek,hogy a rasszista-náci magyarok lemészároltak sok szerencsétlen,szegény ártatlan cigányt,és,hogy ezt a háborút mi provokáltuk ki az összeférhetetlenségűnkel.A világ,média által megtévesztett közvéleménye ennek fényében jogosan fogja elítélni a Magyar hazafiakat,akiket a cionmédia ilyen módon,fasisztaként fog ábrázolni. Így a zsidóság két legyet üt egy csapásra,mert megszabadul a tényleges magyar ellenállástól,valamint a cigány eltartottak nagy részétől,de ami a lényeg hatalmát végérvényesen bebetonozhatja ezen a számára oly fontos területen.Nagy vonalakban ez az oka a várható magyar-cigány polgár háborúnak, melyet a háttérből,a kezüket dörzsölő zsidók szítanak. Ha a nagy áldozat szám után a háború lecsengett, a zsidók legálisan áramlanak majd be, egy megfogyatkozott népességű, végletekig legyengült, de csodás adottságokkal rendelkező országba. Ők viszont már nem fogják támogatni,eltartani a cigányságot.A háború után megalapítják romanisztánt az autonóm Erdély,a magyar határhoz legközelebb eső három megyéjében.Így tetszelegve a humanitárius megmentő,és egyben egy hazátlan nép csoportnak hazát teremtő és befogadó új magyarság szerepében. Mindezen dolgok a közeljövőben, de nem néhány év múlva történhetnek. Okai ennek a népesség megoszlásban keresendők. Jelenleg Magyarország népességének mintegy 10a cigány. A fiatal korú népességet tekintve azonban sokkal rosszabb a helyzet, egyes felmérések szerint a 8 éven aluliak fele már cigány származású, országosan. A sokkal inkább cigányok lakta területeken pedig (pl. Borsod) még rosszabb a helyzet, egy felmérés szerint Miskolcon 40 újszülöttből 33 cigány. Ennek fényében az izraeli betelepülés akkor kezdődhet el, ha ezek a gyerekek "beértek", ugyanis ekkor a felnőtt korú lakosságnak már nagyon nagy része lesz cigány. És bár az össznépességen belül még mindig a magyarok lesznek többségben, azonban ez csak statisztika, a többség az öregkorú magyarok nagy számának lesz köszönhető. Mindeközben a magyar fiatalok a katasztrofális helyzet miatt mind nagyobb és nagyobb számban fognak kivándorolni, ami még jobban rontani fogja az ország és a magyarság helyzetét, még inkább elősegíti az elcigányosodást,elzsidósodást. Így tehát a polgárháború, nagyfokú kivándorlás, a média általi elbutítás, valamint az alacsony születés szám miatt igencsak megfogyatkozott és megroppant magyarság már képtelen lesz bármit is tenni a zsidóság teljes betelepülése ellen. Az új állam (ami papíron persze még mindig Magyarország lenne) nemzetiségi megoszlása a mostanihoz képest döbbenetes képet festene (bár csak fiktív példa): 4-5 millió magyar (ráadásul elöregedett nemzetiség), 2-3 millió cigány, és a majdani kb. 1-1,5 millió zsidó. Persze ne képzeljük azt, hogy majd serege élén fehér lovon bevonul az izraeli állam fő, és kitűzi a Parlament tetejére a Dávid-csillagos izraeli lobogót, majd pedig kikiáltja az Új Izraeli Köztársaságot. Nem, a zsidók nem játszanak nyílt lapokkal. Mint az elején elhangzott zsidóknak nem nemzet állam kell, számukra kevésbé fontos a nép, a nemzet, a nacionalizmus, nekik élet tér kell, hatalom, minél nagyobb lehetőségek pénz szerzésre, profitálásra. És mindezt lehetőleg nyugodt körülmények közt. Ezért továbbra is Magyarország néven tartják fent az országot,sőt külsőségekben magyarabbak lesznek a magyaroknál,de ennek a taktikának más globálpolitikai okai is vannak amire most nem térek ki. 4. Magyarországon is bevethethető a megszállási joggal felruházott cionista kivégző osztag. A történelem számtalanszor bebizonyította,hogy egy nemzet állam karhatalma,forradalmak alkalmával,átáll a szabadságért küzdő saját népe oldalára és szembefordul a tőkés cionista gazdáikkal.Eppen ezért a globálcionista lobbi igyekszik olyan törvényesnek tűnő intézkedéseket hozni,amely a vérrel-vassal fent tartja sátáni hatalmukat a kizsákmányolt rabszolga tömegek felett.Ebben a vonatkozásban a fő alapelvük a területi,etnikai kötődések kiirtása az európai nemzetekből.A mesterségesen és természetellenesen létrehozott gazdasági szörny szülött az EU-is kizárólag ezt a célt szolgálja,miközben a választás,a szabadság és a jobb élet illúziójával csapja be a szolga népet.Magyarország is,mint EU tagállam aláírta azt a Lisszaboni Szerződést amely a nemzetek Európájának halálos ítélete. Az EU-alkotmány tartalmaz egy eddig elhallgatott részt is, amely az elégedetlenkedő hazafiak kordában tartására egy nemzetek feletti kommandót hozott létre. Az európai alkotmánynak álcázott kizsigereléssel szinte egyszerre, 2007. október 18-án, Velsen, holland város adott otthont a nemzetek feletti kivégző osztag létrehozásának utolsó mozzanatára. Történetesen Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Portugália egy olyan karhatalmi szerv létrehozásáról határoztak, amely a schengeni karám adta ?előnyöket" kihasználva bárhol és bármikor bevetésre küldhető. Az internacionalista hordának a EuroGendFor (European Gendarmerie Force), tehát Európai Csöndőri Erő nevet adták. Nem lehet véletlen a csendőrségre való hivatkozás sem. Történetesen több EU-s ország karhatalmi feladatait épp a csöndőrök látták el a múltban és az akkori viszonyoknak megfelelően megbecsülés övezte őket. Minden bizonnyal az újdonsült horda is emiatt kaphatta a nevet és ez nem más, mint figyelem elterelés a valós célokról. Ennek a ?csendőri" erőnek - egyáltalán nem meglepő módon - félelmetesen nagy hatáskört adott az Európai Unió boszorkány konyhája. Az alakulat legfőbb irányítója az Európai Bizottság. Ez a bizottság, illetékes intézményeinek támogatásával felhatalmazta az alakulatot,katonai(!) beavatkozásra, a tagállamokban. Mindezt csak úgy tudják végrehajtani, hogy az érintett rebellis tartomány még megmaradt, azonban már elsorvasztott maradék törvényei felé helyezik az EuroGenFor működését . Az alakulat jelenleg már háromezer főből áll, parancsnoksága az észak-itáliai Vicenza városában trónol. Az összeurópai karhatalmi kezdeményezés gall földről származik. Pontosabban az egykori francia védelmi-miniszter, Michelle Alliot-Marie volt az, akinek a nevével fémjelezték az elgondolást. Az említett káder -- és irányítói - azt a nem titkolt cél tűzték ki, hogy a tagállamok egyre intenzívebben gondolkodó és ellenálló lakosságának megmozdulásait, ezen ?csendőri" erő bevetésével, könnyebben számolhatják majd fel. Minden bizonnyal a legvadabb összeesküvés-elmélet kategóriába sorolják az előre megrendelt elemzések az európai pribék összekolompolásának valós okát. Nem véletlen, hogy az alkotók éppen a néhány évvel ezelőtti franciaországi zavargások okán tapostak a gázba. Az sem véletlen, hogy ezek az események mindenki előtt ismeretesek és jól dokumentáltak, köszönhetően a világ hódítók egyik legerősebb fegyverének, a médiának. A nemzet rontók által idiótának bélyegzett francia radikálisok is megpendítették azt a húrt, mely arról szólt, hogy a zavargások előre eltervezettek voltak. Ennek tükrében már az a megállapítás sem a fantázia szüleménye, hogy a gall kormány és világ uralomra törő feletteseik több száz ember életét sodorta veszélybe azáltal, hogy szándékosan hagyták kiteljesedni a káoszt. Az, hogy a bevándorlók asszisztáltak a tervekhez, mindenképp ördögi elme szüleménye. Köztudott, hogy a rém szövetség éppen az euroszkeptikus pártoktól és mozgalmaktól tart a leginkább. Az ilyen politikai gondolatokat valló csoportosulások egy jelentős része pedig nemzetekben gondolkodik és főként Nyugat-Európában, a társadalmi gondok jelentős részét - teljesen helyesen - a bevándorlási politika tarthatatlanságával magyarázzák. Ezt viszont még tetőzi az a tény, hogy az EU szinte mindenféle ellenőrzés nélkül jöttmentek millióit igyekszik rátelepíteni az őslakosokra, beláthatatlan következménnyel az ős honos lakosság életére. Hivatalos magyarázatként a szépen csengő ?munka erő javítást" hangoztatják, de nyilvánvalóan egy gyökerét veszített, multikul-ti, könnyen irányítható társadalom kialakítása a cél. Ebbe a gyalázatos koncepcióba pedig semmiféle hazaszeretet nem fér bele. A különböző országokban meglévő nemzeti erők pedig szemmel láthatóan egyre dinamikusabban fejlődnek és ami a nagy veszély a világ hódítók számára, hogy ezeket már nem lehet ellehetetleníteni az ún. antiszemita-kártyával. Igen ám, csakhogy bármely patrióta szervezet elleni nyílt karhatalmi fellépés nem feltétlenül hozná meg a várt eredményt. Sok nyugat-és észak-európai ország nem vette komolyan a harmadik világ bevándorlói által jelentett veszélyt. Az már csak hab a tortán, hogy a bevándorlás liberalizációjának drasztikus növekedése éppen azokra az évtizedekre esik, amikor már az EU ősének tagjai voltak. A jöttmentek pedig egyre több problémát jelentettek és jelentenek, amely egyenes arányban van a tékozlók számának növekedésével. Ezeket a gondokat az átlag nyugati is egyre jobban megérzi saját bőrén, függetlenül politikai hovatartozásától. Ennek tükrében nem véletlen, hogy nemzet védő pártok fejlődnek a legintenzívebben. Ez a növekedés pedig aggasztó a demokratúra urai számára, tehát valamit lépni kellett. Az egész EuroGendFor létrehozását pedig éppen az teszi az ördögtől való cselekedetté, hogy az idegenekre hivatkozva, valójában az ős lakosság eltiprására hozták létre. Gyakorlatilag arról lehet beszélni, hogy a tudatlan bevándorlók okozta kérdés mögé bújva, a jöttmentek ellen fellépő erőket akarják szétzúzni. Ezek után már könnyedén lehet a hazafiak ellen futó szalagon gyártani a vádakat és erre alapozva már rohamozhat is az Európai Csendőrség. Azért, hogy sátáni tervüket sikerrel hajtsák végre, az EuroGendFor a jövőben, az EU-tagállamokban semmibe veszi az adott ország nemzeti törvényeit és önállóságát. A tagállamokban történő akciókról egy haditanács dönt, amely az Európai Csendőrségben résztvevő, valamint az öntudatra ébredt ország gyökértelen kormányának védelmi-, biztonsági, belügyi (nálunk a rendészeti) minisztereiből tevődik össze. Mindezt az új -- és már sokadszor módosított - EU-Rendőrségi Alapító-Okmánya tételesen tartalmazza. A lényegi része az uniós törvénynek, hogy felhatalmazást ad a "csendőrségnek" arra, hogy bármely tagállamot erőszakosan megszálljon - akár annak ellenállása ellenére is. Sőt, ha az EuroGendFor bevetésére már megszületett a döntés a renitens EU-állammal szemben, akkor a ?csendőrség" attakja után azok a területek, városok, város részek, épületek és régiók, melyeket már uralmuk alá hajtottak, kikerülnek az adott ország illetékeseinek kezeiből és azon túl már az Európai Csendőri Erők -- közvetetten Brüsszel - irányítása alá tartoznak. A világ hódítók szemtelensége azonban itt nem áll meg. Az EuroGendFor az adott esetben nemcsak karhatalmi-katonai feladatokat lát el, hanem titkosszolgálati jogokkal is felvértezték, valamint az adott ország fegyveres erőivel szorosan együttműködve kell a rendet és nyugalmat helyreállítania. Szükség esetén a EuroGendFor minden lehetséges eszközt és jogot megkap, amire csak szüksége van, hogy feladatát teljesítse. Ez pedig felveti azt a lehetőséget is, hogy ezek az erők nem kifejezetten rendőri csapatok, hanem katonai különítmények is lehetnek, katonai felszereléssel. Ezt erősíti, hogy a bevethető fegyvereinek és módszereinek egyáltalán nem szabtak határt. Példának okáért, a nemzetközi fegyveres konfliktusokban -- elvileg - tiltott dolog az üreges vagy vágott fejű lövedék használata. Viszont belügyi konfliktusokban már használható, feltéve, hogy azt az adott állam törvényei megengedik(pl. USA). Az EU lelketlenségét ismerve nem lehetne azon sem csodálkozni, hogy ezt a rendelkezést is elfogadják, ha eddig nem tették még meg. Az európai kormányok az uniós "csendőrségnek" köszönhetően, kibújhatnak minden felelősség alól. De nemcsak a hazaáruló vezetés mentesül a felelősségre vonás alól, hanem maga az akciókat tevőlegesen végrehajtó szervezet is. Az Európai Csendőri Erő csakis az uniós haditanácsnak tartozik beszámolással és felelősséggel. Így akár a jövőben lezajlott tiltakozások, demonstrációk és tüntetések esetén büntetlenül lövethetnek a hazafiak közé. Bevezethetik a rendkívüli állapotot, városokat, akár ország részeket katonai közigazgatás alá helyezhetnek. A lázadások hangadóit kiemelhetik anélkül, hogy az illető országok a saját katonaságukkal vagy rendőrségükkel tennék azt. Megvannak a megfelelő intézkedések arra az esetre is, ha esetleg a helyi rend védelmi szervek vagy a katonaság kiáll a lakosság mellett. Természetesen erről szinte semmi információ nem látott még napvilágot. Az Európai Csendőri Erőben pillanatnyilag már aktív csapatok: - A Francia Nemzeti Csendőrség - Az Olasz "Carabinieri" - A Holland Királyi Katonai Rendőrség - A Portugál Nemzeti Köztársasági Gárda - A Román Csendőrség - A Spanyol Polgári Gárda Partnerként képviselteti magát a Lengyel Katonai Csendőrség. 5.Izraeli fegyveres erők Magyarországon a NATO fedezete alatt. Először is vessünk egy pillantást Izrael és a NATO kapcsolatára.Izrael a Mediterrán Dialógus tagjaként fontos partnere a NATO-nak és mint ilyen,az együttműködésre hivatkozva szabadon tevékenykedhet a NATO partner,vagy a megszállt országok területén.Jó példa erre a 2010-ben egy erdélyi hadgyakorlaton lezuhant CH 53 típusú izraeli helikopter esete,amely a Blue Sky 2010 nevű közös (NATO) román-izraeli légi hadgyakorlaton vett részt Brassó megyében, vagy a két darab Náhson Sávít típusú izraeli felderítő gép amelyek szintén tavaly,mint az Israeli Air Force 005 és 006 -os "védett"játatai végeztek stratégiai felderítést a Magyar Köztársaság légterében.Az eset után az Izraeli nagykövet így nyilatkozott: "szokásos rutin feladat az izraeli légierő gépeinek berepülése Magyarországra!"RUTIN FELADAT! Magyarország már több mint 10 éves NATO tagsága eredményeként számos olyan szövetségesi programban vesz részt, amely révén hosszabb időszakra nagyobb létszámú külföldi katonai állomány állomásozik hazánk területén. Emellett magyar kezdeményezésre itt állították fel a NATO egyik kiválósági központját is, amely nemzetközi katonai parancsnokságnak minősül. Mit takar pontosan a Kiválósági Központ elnevezés? A Kiválósági Központok létrehozásának ötlete 5 éve merült fel az amerikaiak és izraeliek részéről, és lényegét tekintve megegyezik az üzleti életben is megtalálható feladatkiszervezéssel (outsourcing). A NATO folyamatos megújulásáért az amerikai parancsnokság a felelős, amely minden szakmai területet lefed. Ám annak érdekében, hogy minden téren a legmagasabb szintű szakértelemmel működhessen, kitalálták a Kiválósági Központok megalakítását,mint regionális parancsnokságokat.A kiválósági központokban,mint azt a neve is mutatja a NATO tagállamok legkiválóbb szakemberei mellett,a NATO kiemelt stratégiai partnereinek szakember gárdája is tevékenykedik.Az egyik ilyen stratégiailag kiemelt partner a cionista Izrael állam hadserege az IDF (Israel Deffend Forces).Az észak-atlanti szervezet tehát kiszervezi azokat a feladatait, amelyek nemzeti szinten sokkal hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban oldhatóak meg. Az ötlet annyira bevált, hogy jelenleg már 18 Kiválósági Központ van a világban. Ez a hálózat a terrorizmus elleni harctól kezdve a hegyi műveletekre történő kiképzésig számos szakmai területet lefed, A NATO és az IDF pedig úgy tekint erre a hálózatra, mint a szövetség megújításának egyik legfőbb motorjára.Azért azt tegyük hozzá,hogy Izrael nem NATO-tag,ezért nem hangsúlyozzák az izraeli hadsereg részvételét a NATO műveletekben.Kizárólag ,mint "független" szakértőket,megfigyelőket emlegetik a hivatalos nyilatkozatokban. 6.A Magyar Köztársaság katonai megszállásának jogi előkészítése. Az új honvédelmi törvény javaslatot 2011 február elején nyújtotta be az országgyűléshez a kormány nevében Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter,amelyett az országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadott.Az indoklás szerint az új törvényre a NATO Magyarországon felállított kiválósági központjával kapcsolatos szabályozás, illetve egyéb szabályozási hiányosságok miatt volt szükség. A törvényjavaslatban szereplő kormányzati tervek nem csupán emberi méltóságunkat sértik, hanem hazánkat végérvényesen kiszolgáltatják a megszálló cionista erőknek! 7.Az intervenció törvényi háttere 2011. évi 2229. törvény a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság NATO-tagságából eredő kötelezettségeinek teljesítése, valamint a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, és a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk jogállásának teljes körű biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkre, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira, továbbá a rájuk vonatkozó rendelkezések tekintetében az állomány tagjainak a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hozzátartozóira. (2) Nem alkalmazandó e törvény valamely állam Magyar Köztársaság területére akkreditált diplomáciai képviseletéhez tartozó katonai állomány tagjára, ideértve a katonai attaséhivatalok tagjait is. (3) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek személyzetéhez tartozó külföldi katonai állomány tagjaira akkor kell alkalmazni, ha arról a szervezet magyarországi székhelyéről szóló vagy jogállását, kiváltságait és mentességeit szabályozó nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. (4) Az e törvényben foglaltak nem érintik a külföldi fegyveres erőkre és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződéseket, illetve a külföldi fegyveres erőknek és azok állományának a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogait és kötelezettségeit, és nem jelentenek mentesítést a külföldi fegyveres erőkre vagy azok állományára a jogállásukra vonatkozó nemzetközi szerződésekből háruló kötelezettségek teljesítése alól. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazásában a) külföldi fegyveres erő: valamely külföldi állam haderejét alkotó szárazföldi, haditengerészeti és légierő, továbbá a haderő szervezetéhez kapcsolódó rendfenntartó erők összessége; b) külföldi fegyveres erő állományának tagja: az a) pontban foglalt fegyveres erő katonai személyi állományának és a fegyveres erő alkalmazásában álló polgári személyzet tagja; c) nemzetközi katonai parancsnokság: az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Párizsi Jegyzőkönyv) I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján, vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet; (2) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minősül: a) az (1) bekezdés b) pontban foglalt személynek vagy az (1) bekezdés c) pontban foglalt nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó állomány tagjának házastársa, valamint az általa eltartott gyermeke, ideértve a vér szerinti, az örökbefogadott, a nevelt vagy mostohagyermeket is, és b) a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályai szerint hozzátartozónak minősülő személy, amennyiben a külföldi fegyveres erő állománya tagjával magyarországi közös háztartásban él. (3) A hozzátartozói minőséget az arra hivatkozó személynek vagy törvényes képviselőjének kell igazolnia a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő hivatalos okirattal. 3. § (1) Külföldi fegyveres erőnek a Magyar Köztársaság területére történő belépését és tartózkodását szolgálati célúnak kell tekinteni, ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján engedélyezett. (2) Szolgálati célúnak minősül a külföldi fegyveres erő állománya tagjának a Magyar Köztársaság területére történő belépése, a) ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján engedélyezett, vagy b) amennyiben az nem tartozik az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy 40/C. § (1) bekezdés hatálya alá ha az az állomány tagjának hivatalos vagy szolgálati feladatai ellátása érdekében történik, és a belépésről, valamint a szolgálati célról az állományt küldő állam illetékes hatósága a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot katonadiplomáciai úton, a belépés tervezett idejét legalább 3 nappal megelőzően értesíti. (3) Nemzetközi katonai parancsnokság a Magyar Köztársaság területén az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió döntése vagy kifejezetten erre irányuló nemzetközi szerződés alapján állítható fel. 3. A külföldi fegyveres erő, a nemzetközi katonai parancsnokság és állományának nyilvántartása 4. § (1) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet a) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerségben résztvevő államok fegyveres erői Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó állományának tagjairól (a továbbiakban: NATO- és PfP-állomány), b) az a) pontban foglalt államoktól eltérő állam fegyveres erejének a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és polgári állománya tagjáról (a továbbiakban: külföldi állomány), c) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkről, ideértve azok egyes alakulatait vagy kontingenseit is, mint szervezetekről, d) a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokról és az azokhoz tartozó, és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagjairól a nemzetközi katonai parancsnokságnak a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként történő elismeréséig. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás a NATO- és PfP- állomány, valamint a külföldi állomány alábbi adatait tartalmazza: a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását, b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és amennyiben rendelkezésre áll az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA) III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát, c) küldő államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését, d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését, e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját, f) a szolgálati célú tartózkodás helyét, g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erő alábbi adatait tartalmazza: a) teljes megnevezését, b) vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát, c) teljes, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó létszámát, d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését, e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját, f) a szolgálati célú tartózkodás helyét, g) a külföldi fegyveres erőt a Magyar Köztársaság területén történő termék beszerzés vagy szolgáltatás igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját, h) az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos pecsétjének mintáját, i) amennyiben nemzetközi szerződés vagy törvény a külföldi fegyveres erő állományába tartozó személyekre vonatkozó adómentességet ír elő, a külföldi fegyveres erő állományába tartozás tényét igazoló személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját. (4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok alábbi adatait tartalmazza: a) teljes megnevezését, b) vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát, c) a Magyar Köztársaság területén lévő szervezetének teljes létszámát, d) magyarországi székhelyének vagy más képviseletének teljes címét, e) a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság területén történő termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját, f) az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos pecsétjének mintáját. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagja alábbi adatait tartalmazza: a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását, b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és amennyiben rendelkezésre áll a NATO SOFA III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát, c) küldő államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését, d) a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését, e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját, f) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét. (6) Amennyiben külföldi fegyveres erő a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tervezetten három hónapnál rövidebb ideig tartózkodik, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a külföldi fegyveres erő kérelmére nyilvántartást vezethet a külföldi fegyveres erő (3) bekezdésben foglalt adatairól, és azokról igazolást állíthat ki. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja: a) az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erőkre, nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogállásának biztosítása, b) az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erők, nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állománya nemzetközi jogi normákban és a magyar jogszabályokban biztosított kiváltságai és mentességei fennálltának igazolása, valamint azok érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása, c) a Magyar Köztársaságnak a külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásából eredő honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmének elősegítése. 5. § (1) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a NATO- és PfP-állomány, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagja részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére, a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza az igazolvány jogosultjának: a) arcképmását, b) családi és utónevét, c) rendfokozatát, d) állampolgárságát, e) a NATO- és PfP-állomány tekintetében küldő államának és, katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó teljes megnevezését, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagja tekintetében a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését, f) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját, g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét. (3) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás alapján a külföldi fegyveres erő vezetőjének kérelmére a 4. § (3) bekezdés a), b), f), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja. (4) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján a nemzetközi katonai parancsnokság vezetőjének kérelmére a 4. § (4) bekezdés a), d), e), és f) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja. (5) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány hatályossági ideje azonos a (2) bekezdés f) pontjában foglalt, a szolgálati célú tartózkodás tervezett befejezésének időpontjával. 6. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a NATO- és PfP-állomány tagja, a külföldi állomány tagja, valamint a külföldi fegyveres erő Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt évig kell megőrizni. (2) A 3. § (2) bekezdése alapján fogadott értesítéseket a külföldi fegyveres erő állománya tagjának a Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított egy évig kell megőrizni. (3) A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira vonatkozó nyilvántartásokban foglalt adatokat, amennyiben a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként nem ismerte el, a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére a nemzetközi katonai parancsnokságnak nemzetközi szervezetként történő elismeréséről szóló tájékoztatás kézhezvételéig, vagy b) a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság vagy annak magyarországi székhelyének, illetve képviseletének megszűnéséről szóló, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiállított nyilatkozat kézhezvételéig kell megőrizni. (4) Amennyiben a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként ismeri el, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítés kézhezvételét követően, az adatok megsemmisítését megelőzően átadja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. (5) A Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert nemzetközi katonai parancsnokságokat a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a Magyar Köztársaságban képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek jegyzékében, azok állományának tagjait pedig a Magyar Köztársaságban képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jegyzékében tartja nyilván. 7. § (1) A 4. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatok a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és azok állománya, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok nemzetbiztonsági védelmének, valamint a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek biztosítása, továbbá a nemzetközi katonai parancsnokságok felállításában érintett nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra tekintettel nem hozhatók nyilvánosságra. (2) Nyilvánosságra hozható adatnak minősül, amennyiben az nem képez minősített adatot: a) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők összesített létszáma a küldő államok szerinti bontásban; b) a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó egyes külföldi fegyveres erők tartózkodásának szolgálati célja; c) a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok megnevezése; d) a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok Magyar Köztársaság területén lévő szervezetének teljes létszáma. (3) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve erre vonatkozó írásbeli kérelmére adatot szolgáltat a) a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági politikájára vonatkozó, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítése érdekében az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága, b) a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi politikájára és az országvédelemre, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaira vonatkozó, a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozatalának elősegítése érdekében a honvédelemért felelős miniszter, c) a 4. § (3) bekezdés a)-f) pontjaiban és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt adatokról a Magyar Köztársaság országvédelmi tervének elkészítéséhez és a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak tervezéséhez a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hadműveleti és országvédelmi tervezésért és a befogadó nemzeti támogatás katonai tervezőrendszerének működtetéséért felelős szerve, d) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében da) az illetékes bíróság, db) az eljáró ügyészség, dc) az eljáró nyomozó hatóság, dd) az eljáró szabálysértési hatóság, de) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző, e) a 4. § (2) (5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett külföldi fegyveres erő, nemzetközi katonai parancsnokság vagy azok állománya tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzése vagy védelme biztosítása céljából az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat, f) a 4. § (3) bekezdés a), b), c) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatokról a katasztrófák elleni védekezés tervezésének és végrehajtásának elősegítése érdekében a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ügyekben eljáró központi hatóság, g) a 4. §