Szellemek a tömegsírok felett

Szellemek a tömegsírok felett

Buli van!!! A redves zsidó komcsik gyilkolják a magyart!!! Majd a zsidó gyarmat, a birodalmi Amerikában 9/11- et végeznek , hogy a föld lakossága ellen terror háborút folytathassanak !!! Az ablakban a harmadik világháború?   2013-05-13 21:52:36, hétfő Néhány hete a NATO szakértői csoportja egyöntetűen kimondta, hogy a Stuxnet féreg bevetése Irán ellen (a vírus atomlétesítményekben okozott komoly üzemzavarokat, szakértők szerint évekkel vetette vissza az iráni atomprogramot) a szervezet frissen elfogadott kiberháborús kézikönyve szerint az ,,act of force" vagyis (katonai) erő alkalmazása kategóriába esik. Arról ugyan még tart a vita, hogy a Stuxnet fegyveres támadásnak minősül-e, viszont az állásfoglalás ettől függetlenül súlyos következményeket hordoz magában. Például azt, hogy az USA a vírus bevetésével ENSZ-szabályokat szegett meg, és hogy a tallini jegyzőkönyv szerint Iránnak ezért jogában áll akár fegyverrel is visszavágni. Amiért viszont a NATO alapszerződése szerint kellene az összes tagállamnak belépnie a konfliktusba. Közben a másik oldal sem tétlen, az iráni, kínai és észak-koreai katonai hekkerek minden eddiginél aktívabbak. Észre sem vettük, de a neten kitört a harmadik világháború. Drasztikusan átalakult az utóbbi hat hónapban az internetes hadviselés. A New York Timesnak nyilatkozó szakértők drámai képet festenek: a nagy amerikai bankok gyakorlatilag állandó invázió alatt állnak, olajipari óriáscégek és kormányhivatalok szerverei szintén. ,,Az egyes országok katonai hekkerei a határokat feszegetik, azt próbálgatják, meddig mehetnek el anélkül, hogy a megtámadott országa visszavágna" - mondja Alan Paller kiberbiztonsági guru. A frontok és harcmodorok szépen kirajzolódnak: az amerikaiak látszólag csak védekeznek, de közben a válaszcsapást tervezik; a kínaiak tevékenysége jellemzően továbbra is a kémkedés és az adatlopás köré összpontosul; az irániak és az észak-koreaiak viszont csak pusztítani akarnak, és minél nagyobb kárt okozni. Hogy a háború már rég nem Amerika és a gonosz tengelye között zajlik, arra jó példa az a februári eset, amikor fél Európa kormányzatait tarolta végig egy kémprogram, vagy a Saudi Aramco, a világ legnagyobb olajcége elleni, vélhetően iráni eredetű célzott vírustámadás. De mi sem maradunk ki a jóból, a Miniduke március végén Magyarországon is kiemelt kormányzati célpontokat támadott. A tökéletes háborús forma A kiberhadviselés két ok miatt került előtérbe az utóbbi hónapokban - és igazából az a meglepő, hogy a vírusok és hekkerek hatalmas előnyét a tankokhoz és bombákhoz képest csak mostanában kezdik kihasználni az egyes országok hadseregei. Az egyik ütőkártya az, hogy az online háborúzás a támadó oldalán relatíve olcsó, az okozott károk ehhez képest aránytalanul, sok nagyságrenddel magasabbak, a védelem kiépítése pedig iszonyatos összegeket emészt fel. Ezt a hadtudomány asszimetrikus hadviselés néven ismeri, ebbe a kategóriába sorolja például a terrorizmust és a gerillahadviselést is. Dr. Kovács László, a Nemzetvédelmi Egyetem elektronikai hadviselés tanszékének docense az Indexnek adott interjújában arról mesélt, hogy egy szimulált hadgyakorlaton egy húszfős hekkercsoport 50 millió dolláros költségvetést felhasználva gyakorlatilag kiütötte az USA áramellátását, a telekommunikációs és pénzügyi rendszereket. Egy lopakodó bombázó árának tizedéből néhány - igaz, nagyon jól képzett, és a védelemről minden információval rendelkező - hekker gyakorlatilag térdre kényszerítette az országot. Azt az országot, ami idén 4,7 milliárd dollárt költ a kibervédelemre. Egy amerikai szenátorok számára tartott bemutatón tavaly azt demonstrálták, hogy egy energiaszolgáltató rendszerébe bejutva egyetlen emailcsatolmánnyal egész New Yorkot elsötétítő áramszünetet lehet előidézni. Nem csoda, hogy a kibertámadást nemrég a legmagasabb szintű amerikai-kínai hadügyi tárgyalásokon az atombombához hasonlították, és kölcsönösen bizonygatta mindkét fél a másiknak, hogy esze ágában sincs bevetni. A helyzet viszont még ennél is rosszabb, a kibertámadás ugyanis olyan atombomba, amiről nem bizonyítható, hogy ki dobta le. Egy online támadáskor a behatoló kevés ujjlenyomatot hagy maga után: csupán a számítógépe ip-címét (és még néhány adatát), ahonnan érkezett. Persze épeszű hekker nem közvetlenül a saját gépéről indul háborúba, hanem proxyszervereket, távolról irányított zombigépeket vesz igénybe, hogy álcázza magát. Aránytalanul sok energia és idő befektetésével elvileg visszakövethető a nyom egészen a támadóig - kivéve, ha mondjuk az egyik átmeneti állomásként használt gép már egy isten háta mögötti roncstelepen pihen bezúzva százezer tonna szemét alatt, mire az IT-helyszínelők megvizsgálnák. Az online támadások után így a legtöbb esetben csak annyi kézzel fogható információ marad a támadókról, hogy mondjuk kínai vagy orosz ip-címet (is) használtak. Na bumm, bárki használhat bármilyen szolgáltatónál levő szervert, ez nem bizonyíték. Sőt, még az sem lenne bizonyíték, ha mondjuk személyesen Vlagyimir Putyin notebookjának ip-címe szerepelne egy megtámadott szerver naplófájljában, hiszen azt használhatta álcának is a valódi támadó. Ezért hiába tudja mindenki, hogy a Stuxnet amerikai katonai vírus volt, hiába egyértelmű az orosz állami részvétel az Észtország és a Grúzia elleni kibertámadásokban, amíg az érintettek tagadnak, sosem bizonyítja rájuk senki. Így következmény sincs, legfeljebb hasonló, homályos hátterű online támadás. És itt jön képbe újra az aszimmetria: míg a fejlett, félig a neten élő nyugati országoknak rengeteg vesztenivalójuk van a kiberháborúban, Iránnak vagy Észak-Koreának szinte semmi. Hidegháború, fegyverkezési verseny Hogy mennyire megváltozott az online harcterek világa az elmúlt pár évben, ahhoz elég visszatekintenünk a legutóbbi nagy hekkerháborúra, 2011 tavaszára. Akkoriban az Anonymous és a Lulz Sec balhéitól volt hangos az internet, akik óriáscégekhez törtek be, hatalmas adatbázisokat loptak el és tettek közzé, DDOS-támadásokkal szórakoztak. Ami persze halálosan komoly dolog, de mégsem arról van szó, hogy bárki embert ölt volna, vagy egyes államok kormányai pénzelték volna a hadműveleteket. Ehhez képest ma konkrét fegyverkezési verseny alakult ki az egyes nagyhatalmak kiberkatonaságai között, szakértők szerint az online kémkedés és kibertámadások évi 250 milliárd dolláros kárt okoznak a világon, miközben a 21. századi problémát 19. századi módszerekkel próbáljuk megoldani. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint a világ 15 legerősebb hadseregéből legalább 12-nek már van online hadviselésre specializált részlege, ahol olyan kiberfegyvereket fejlesztenek, amelyekkel egész országok kritikus infrastruktúráját, áramellátást, telekommunikációt, közlekedésirányítást lehet romba dönteni. Vannak szakértők, akik szerint 2013 lesz az első év, amikor az egyes országok katonai hekkereinek csatái mainstream hírré válnak, és az online csapások következményeként már emberek fognak meghalni. Mások szerint mindez már zajlik is. A három nagy Az online világháború arcvonalai természetesen a való életben meglevő feszültséggócokat követik. Sőt, mivel a bizonyíthatatlanság miatt a virtuális térben súlyosabb következmények nélkül, bátrabban lehet odacsapni, még élesebben kirajzolódnak az egyes helyi konfliktusok, a nagyhatalmak közötti erővonalak. Vegyük sorra kicsit részletesebben a láthatatlan háború szereplőit. Amerika szokás szerint nagyon ügyesen kommunikálja a maga online háborúját, azt a képet mutatja, hogy csak defenzív szerepet játszik, és muszáj neki hatalmas pénzt és energiát áldozni a gonosz agresszor hekkerek elleni védelemre. Obama elnök országértékelő beszédében is kitért arra, hogy a kiberfenyegetettséget sokkal komolyabban kell venni ezentúl - ez azért jelzésértékű, ha az nem lenne elég, hogy a belbiztonsági hivatal szerint évi 200 online támadást kap az amerikai kritikus infrastruktúra. Valójában a Stuxnet, a Flame, és egyéb gyanús vírusok azt mutatják, itt azért erősen érvényesül a legjobb védekezés a támadás elve is. Sőt, lassan már a kommunikációban sem ragaszkodik ahhoz a Pentagon, hogy ők csak védekeznek: márciusban egy 13 programozócsapatból álló hadosztályt alapítottak direkt támadó jellegű online bevetésekre, és ezt a közeljövőben egy 4000 fős, hekkerekből, kódtörőkből és biztonsági szakértőkből álló hadsereggé akarják fejleszteni. Amerika tehát láthatóan nagy erőkkel készül arra, hogy ne csak a hagyományos hadserege legyen a világ legerősebbje. Az USA mellett természetesen Oroszország is kiberháborús nagyhatalomnak számít. Annyira, hogy az emlékezetes észtországi invázió volt az első igazi, széles körűen dokumentált online hadművelet, amiben egy ország megtámadott egy másikat, a Grúzia elleni támadás pedig az első olyan, amikor az online csapás a hagyományos fegyvernemekkel párhuzamosan zajlott. Orosz oknyomozó újságírók szerint az ország kiberhadseregét közvetlenül a KGB, illetve annak utódja, az FSB irányítja, és a katonai hekkerkedés elválaszthatatlanul összefonódott az szervezett bűnözés világában a legnagyobb online játékosnak számító Russian Business Network csoporttal. Az RBN-t a kilencvenes években volt KGB-ügynökök alapították, és azóta is hatalmas pénzeket kaszálnak botnetépítéssel és bérbeadással, vírusírással és klasszikus hekkeléssel. Hogy az online maffiával összefonódott orosz kiberhadsereg mire képes, senki nem tudja, de az biztos, hogy a legnagyobb múltjuk és tapasztalatuk nekik van az online hadviselésben. Ahogyan a való életben, úgy az online hadszíntereken is Kína a harmadik világhatalom. Elsősorban hagyományos és ipari kémkedésben utaznak, hírhedt elitegységük a néphadsereg 61398-as egysége. Ők álltak például minden idők legkomolyabb kiberkémkedési ügye, a Sötét patkány hadművelet mögött, amikor millió gigabájtos nagyságrendben loptak el emailarchívumokat, kutatás-fejlesztési dokumentációkat, szerződéseket nyugati országok kormányhivatalaitól, nemzetközi szervezetektől, hadiipari és energetikai óriáscégektől. Egy szakértői jelentés szerint az online kémkedési ügyek 96 százaléka mögött kínai források állnak. Bár egészen egy sanghaji irodaházig sikerült visszakövetni a nyomaikat, a 61398-as egység hivatalosan nem létezik. Mivel főleg kémkednek, és nem pusztítanak, a viselt dolgaik ritkán kerülnek nyilvánosságra. Amit azonban tudni, vagy legalábbis sejteni lehet az akcióikról, az elég félelmetes: 2009-ben például meghiúsították a Coca-Cola 2,4 milliárd dolláros terjeszkedési kísérletét a kínai piacon (a Huiyuan Juice Group nevű kínai céget akarták felvásárolni, de a tárgyalások a cég szervereire történt betörések, és az onnan kilopott bizalmas információk miatt kudarcba fulladtak). Tavaly a kanadai Telvent céghez törtek be, és loptak el tervrajzokat, forráskódokat és projektek dokumentációit. A Telvent szoftverei futnak az Észak-Amerika olaj- és gázvezetékeinek felét felügyelő és irányító rendszereken. A kínaiak tehát pontosan tudják, hogy az információ hatalom, és valószínűleg ők ismerik a legtöbbet ma a világon a többi ország féltve őrzött titkaiból. A két közellenség Aki egy kicsit is figyelemmel követi a világ híreit, könnyen kitalálhatja, melyik az a két ország, ami a legjobban készül a kiberháborúra a Nyugat ellen: Irán és Észak-Korea. Iránnak becslések szerint 4-5 ezer fős hekkerserege van, ők állhatnak a Saudi Aramco elleni támadás (a világ legnagyobb olajcégének hálózatát napokra kiütötte egy vírus, ami 30 ezer számítógépről törölt le mindent) és az amerikai bankok elleni online invázió (ami véletlenül éppen az iráni bankok elleni amerikai bojkott bevezetése után kezdődött, és ma is tart) mögött. Egyes hírek szerint Irán kiberhadserege a negyedik legnagyobb a világon, és egymilliárd dollárt fektetett az állam a felállításába. Jelenleg is agresszívan toboroznak, havi tízezer dollárt ajánlanak a nekik dolgozó hekkereknek. Az iráni kiberhadsereg, az Izz ad-Din al-Qassam első számú célpontjai az USA és Izrael, illetve azok az arab országok, akik bármilyen szinten szövetségre lépnek velük. Céljuk a minél nagyobb pusztítás véghezvitele, ebben alapvetően különböznek a kifinomultabb amerikai, orosz vagy kínai katonai hekkerektől. Igaz, a Stuxnettől nem tudták megvédeni az ország atomprogramját. Észak-Koreáról viszont nagyon keveset tudni biztosan. A hadsereg által fenntartott elit műszaki egyetemről évente száz kiképzett katonai hekker kerül ki, és kerül át rögtön a sereg speciális osztagaiba. Szinte kizárólag dél-koreai célpontokat támadnak, a legnagyobb sikerük eddig az volt, amikor néhány hete átmenetileg kiütötték a déli szomszédnál az online banki szolgáltatásokat. Az ország állítólag 3000 fős hekkersereget tart fenn, és ahogy a való életben, úgy a virtuális harctéren is az a legnagyobb előnye, hogy kiszámíthatatlan, a döntéseit nem a józan ész és a logika diktálja, és gyakorlatilag bármilyen őrültségre képes, mivel alig van vesztenivalója. Ez pedig a legveszélyesebb kombináció, hiszen úgy általában az internet alapjait fenyegető támadásokat azért tartja mindenki nonszensznek, mert az internet mindenhol az élet fontos része, és az egész hálózat kikapcsolásával mindenki csak veszít, méghozzá nagyon sokat. Mindenki, kivéve Észak-Koreát. És a kicsik Ahol a való életben országok közötti feszültségek, határvillongások vannak, ott szinte garantált, hogy ennek a mása online formában is létezik. A két Korea közötti online háború mellett a legjobb példa erre az indiai és pakisztáni hekkerek évek óta tartó csetepatéja. Az indiaiak legütőképesebb egysége, az ezer fősre becsült Indian Cyber Army hekkerkollektíva nem áll közvetlen állami felügyelet alatt, olykor még az Anonymousszal is végeznek közös akciókat, de a nacionalizmusuk folytán Pakisztán számít az első számú ellenségüknek. A pakisztáni oldalon szintén egy félig-meddig független, de azért államilag támogatott, szintén ezer fő körülire becsült csoport, a Pakcyberarmy áll, akik az India elleni akciók mellett Izraelt támadják folyamatosan. Érdemes megemlékezni az albán kiberhadseregről is. Albániáról nem feltétlenül az az ember első asszociációja, hogy csúcstechnikát használó online kommandókat tart fenn, de hát a kiberhadviselésnek éppen ez a lényege. A radikálisan szerbellenes, a koszovói függetlenséget támogató ACA hekkerközösség támogatása valószínűleg kevesebbe kerül az országnak, és sokkal többet érnek vele, mintha vennének egy darab kiszuperált vadászgépet. Említést érdemel még az észt hadsereg kiberhadosztálya, a Küberkaitseliit, ami sok más hasonló egységtől eltérően teljesen hivatalosan működik, 100 főállású katonai hekkerből áll, a kiegészítő egységekkel a létszáma ezer fő, és a 2007-es orosz kibertámadás után hozták létre, kizárólag védelmi célokra. Van is mit védeniük, Észtország sok szempontból a világ legjobban bedrótozott országa, szinte mindenki aktívan használja az internetet, online szavaz a választásokon és fizeti be az adóját. Hadseregek nincsenek, béketárgyalások vannak A hivatalosan nem létező kiberhadseregek által vívott, hivatalosan nem létező háború legérdekesebb vonása, hogy miközben mindenki azt hajtogatja, hogy ő csak védekezik, a tények azt mutatják, hogy valakinek azért csak kell támadnia is. Az mindenesetre reménykeltő, hogy az USA és Kína közötti legutóbbi tárgyalások a hidegháború utolsó, enyhülést, majd leszerelést hozó éveinek hangulatát idézték, a felek kölcsönösen arról biztosították a másikat, hogy nem akarnak támadni. És mivel az online invázióknál a támadó személyére hivatalosan sosem derül fény, biztosak lehetünk benne, hogy ezt, papíron legalábbis, szigorúan be is fogják tartani.

Átölel az éjszaka... avagy a sötétség mélyén   2013-04-05 15:45:11, péntek "Karen Chance elfoglalta helyét Laurell K. Hamilton, Charlaine Harris, MaryJanice Davidson és J. D. Avagy, a történelem ismétli önmagát, de helyesebb megfogalmazás, ha azt mondjuk, a lopás, csalás, rablás, gyilkolás technológiája nem sokat változott bizonyos népcsoportoknál az elmúlt 2000-3000 évben. Alábbiakban idézet, egy neten keringő Cion Bölcsek Jegyzőkönyvei "korszerűsített adaptációból": "Ezúttal egy történetbe ágyazott, nagyon figyelemre méltó írásnak csak a kivonatát küldöm tovább. Ezt azok számára is nagyon ajánlom, kik olvasták a cion-bölcseinek jegyzőkönyveit, és az ehhez hasonló témájú dolgokat is. Ugyanúgy, ha figyelmesen olvassák, akkor arra is rádöbbennek, hogy miért a nagy vehemens küzdelem a keresztyén-keresztény alapú rend ellen. Miként lesznek a törvények Isten ellenesek és Isten parancsai ellenesek. A liberális demokrácia immár nyílt harcot folytat a történelmi keresztyén-keresztény törvények ellen, hogy Istenellenes és keresztény-keresztyén ellenes törvények uralkodjanak el. Ugyanakkor elmosódni szándékozzák a nemzetek közötti adottságokat, amelyeket a keresztyén-keresztény hozzáállás létrehozott immár 2000 éven keresztül. Ezért az első számú ellenségükké tekintik mindazokat, akik Krisztus-követőknek vallják magukat. Mottó: Ne feledd! -- a parazita, ha vesztét érzi, akkor is öl, ha tudja, hogy a gazdaállattal maga is elpusztul. Egy öreg zsidó az alábbiak szerint adja tovább a nagy zsidó titkokat: 1. Létrehoztunk egy demokráciának elnevezett rendszert, amit az ostoba barmok szabadságnak hisznek. Nem ismerték fel, hogy a mindenkori jelölőé a hatalom. Azé, aki megmondja, kire lehet szavazni. Folyamatosan biztosítani kell, hogy a pártok vezetését, a mi rendszerünkbe tartozó titkos szervezetbe tömörítsük. Csak olyanok kaphatnak meg kulcsszerepet, akik a mi irányításunkat elfogadják, és tudomásul veszik. 2. Ha a látókörünkbe kerülnek olyan egyedek, akik olyan szervezettekkel ápolnak kapcsolatot, amely nem a mi irányításunk alatt állnak, haladéktalanul likvidálni kell őket. Érdekeinket kevésbé veszélyeztető esetben, elég köztörvényes bűncselekménnyel megvádolni, és börtönbe zárni az illetőket. 3. Az általunk irányított pártjaink vezetését és tagságát, szigorú ellenőrzés alatt kell tartani. Az arra kiképzett szakértőink pontos választ adnak arról, hogy ki milyen mértékben megvesztegethető, ki milyen mértékben zsarolható, ki milyen módon fenyegethető, és ki az, aki teljesen a mi oldalunkra átállt egyén, aki élvezetből is elárulja sajátjait. Kinek mi jár, a szerint kell kezelni. 4. Különös figyelmet kell szentelni, a saját fajtája iránt elkötelezett, tehetséges, népszerű emberek irányába. A likvidálás nem minden esetben célra vezető, mert könnyen mártírrá válhat az illető, ami részünkről nem megengedhető. Az ilyen embereknek állami megbízást kell adni, még pedig úgy, hogy amit ellenünk tesz, azt a mi utasításunkra, a mi igényeinknek megfelelő módon tegye. Ügyelni kell, hogy az illető száját, mindig a víz közelében kell tartani, hogy szükség esetén bármikor le lehessen nyomni a víz alá. Lehet, sőt kötelező ősi történelmi alapokon nyugvó társadalmi szerveződések életre hívása, de nem vezethet a magyarok hőn áhított egységéhez. Össze kell egy csokorba gyűjteni a hőzöngő hazafiakat, de megfelelő vezetés mellett, egy helyben kell topogásra kárhoztatni őket. Ha valami véletlen folytán mégis összeverődne egy nem mi általunk vezérelt csoportosulás, akkor azonnal rágalomhadjáratot kell indítani ellenük, még pedig úgy, hogy a saját sírhelyeinket, emlékműveinket gyalázzuk meg. Ezután erre való hivatkozással, bíróság elé citálunk valakit közülük, akit a mi bíróságunk, megfelelő média támogatással, jogerősen elítél. 5. Ügyelni kell arra, hogy az általunk megalkotott törvények, rendeletek, határozatok megfelelően pontatlanok legyenek, egymásnak ellentmondjanak. Ennek okán, a kizárólagosan közülünk kikerülő ügyvédi kart folyamatosan eltartatjuk, mert állandóan szükség lesz munkájukra. Továbbá pontosan informálódhatunk ügyvédeink védenceiről. 6. A helyi közigazgatási szervek tudomása nélkül, minden gazdasági és stratégiai pozícióba, saját jól kiképzett csatlósainkat kell helyezni. Csatlós csak ott foglalhat el tiszti pozíciót, ahol a beépített embereink már jelen vannak. 7. A rendfenntartó erők vezetőinek megengedett bárminemű bűnszervezet fenntartása, és működtetése, csak tudj róla, és vedd el a haszon nagyobb részét. 8. Fontos, hogy az egészségügybe, az oktatásban, közművelődésben ne legyenek megfizetve az alkalmazottak. Így biztosíthatod, hogy az elsilányosodjon. Eredeti történelmüket el kell venni. Annak valódiságát hirdető tanokat, nevetségessé kell tenni, tudománytalannak titulálni. Hitvány bűnös nemzet érzetét kell beléjük nevelni. A szakrális királyságok tényét tagadni kell. A királyok zsarnokságára és kegyetlenkedéseire kell fektetni a hangsúlyt. Nem szabad engedni, hogy a közgondolkodás eljusson a királyság, mint intézmény, vágyáig. 9. A közhivatalokba elbutult, ostoba, rosszindulatú személyeket kell pozíciókkal ellátni. Egyes ügyekkel, több osztálynak, alosztálynak és csoportnak kelljen foglalkozni, de döntést egyik se tudjon hozni a másik jóváhagyása nélkül. Semmiképpen nem engedhető meg normális működésük. Így el lehet érni, hogy semmi ne működjön, ami nem a mi fajtánk érdeke. 10. Csak azokat a csatlósokat szabad kitüntetéssel ellátni, akik nem akarnak túl látni egy-egy probléma körön, és nem fognak annak analizálásába. 11. Minden határon belüli termelést vissza kell szorítani. A mezőgazdaság tevékenységét veszteségessé kell tenni, így az, magától, szinte észrevétlenül, kihalásos módon elsorvad. Az ipart, ha már tönkre tettük, nem szabad hagyni, hogy ismét talpra álljon. Mesterségesen ki kell vonni a pénzt a gazdaság vérkeringéséből. Jogos járandóságok kifizetését, meg kell tagadni, a vállalkozókat el kell lehetetleníteni, ki kell véreztetni. Amennyiben perre kerül sor, úgy ügyvédeink megint jól járnak. Hirdetni kell a fizikai munka alantas jellegét. Csak a szolgáltató ipar működjön kedvünkre, mert így mi dönthetjük el, kinek adjunk munkát, ezáltal megélhetést. A nem zsudák származásúak között a cserekereskedelem szigorúan tiltott. Ez a tevékenység kieshet az ellenőrzésünk alól, és így elmarad a jogos hasznunk. 12. Mondanom sem kell, annyira természetes, hogy az írott és elektronikus média minden jelenleg ismert formáját, tulajdonosi szinten ellenőrizni kell. 13. Minden tudományos kutatóintézet fokozott felügyeletet igényel. Minden egyes találmány kizárólag a zsuda nemzet fejéből pattanhat ki. Ha nem lehetséges az eltulajdonítás, az ötletgazdát örökre el kell némítani. 14. A megélhetéshez szükséges valamennyi közmű, így az ivóvíz, energia, szennyvízelvezetés, saját tulajdonlásban tartandó. A szolgáltatás ellenértékének mértékét, állandóan az elviselhetetlenség határán kell tartani. A felhasználó így kénytelen állandóan rettegni attól, mit hoz a holnap. A létbizonytalanság, a rabszolgasorsban tartás eszköze. Ezért az egyénnek, a közmű hálózat bármely rendszeréről való lekapcsolódás nem megengedhető. 15. Tizenötödször. A gyógyítás, természet adta módszereit szigorúan tiltani kell. Kizárólag a tulajdonunkban lévő orvosságok nyújthatnak átmeneti javulást állapotukban. A mellékhatások kiküszöbölésére megvásároltatott újabb, és újabb gyógyszerek úgyis biztosítják a folyamatos árbevételt, és a megfelelő hasznot. Ki kell fejleszteni olyan vírusokat, aminek az ellenszerét csak a mi fajtánk ismerheti, és használhatja. Másik megoldásként úgy kell ezeket a bakteriális törzseket megalkotni, hogy a mi génállományunkban ne tehessenek maradandó károkat. Az élelmiszerüket olyan módon kell az asztalukra tenni, hogy az soha ne lehessen friss. Hirdetni kell a konzerv és a fagyasztott áruk nagyszerűségét, így kellő mennyiségű mérgező vegyi anyagot juttathatunk tartósítószer címén a szervezetükbe. Ezáltal ismételten, jelentősen növelhetjük gyógyszergyártó iparunk hasznát. 16. Tűzzel, vassal irtani kell a többszöri élet valóságába vetett hitet. Porból lettünk, porrá leszünk. Ez legyen a hittétel. Nem kell, hogy átlássák, hogy minden cselekedetüknek súlya van. Éljék le csak úgy az életüket, abban a hitben, hogy nincs több esélyük. Költsenek, szórakozzanak, éljenek csak egészségtelen életet a mi hasznunkra. 17. Az ellenőrző szervek ellenőrzésének az ellenőrzését is ki kell, megfelelő besúgó, és fizetett hálózattal építeni. 18. Az államigazgatást és a magánszemélyeket visszafizethetetlen kölcsönökbe kell csalogatni. Amikor ez megtörtént, olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy képtelenek legyenek a kölcsönüket visszafizetni. Ezáltal az erősebbek, bérlőkké válhatnak saját otthonukban, a gyengébbek mehetnek az utcára. A felszabadult ingatlanok kisajátíthatók a világ más részein élő, fajta testvéreink számára. 19. A semmire való tzigókat ragyogóan fel lehet használni a magyarok ellehetetlenítésére. Adj nekik jogokat, kötelezettségek nélkül. Megfelelő rendeletekkel szaporítsd fel állományukat, majd a jog szerint járó segélyek terheit rakd a magyarok vállára. A nációk között biztosan felmerülő vitás jogi kérdésekben, minden esetben a tzigót részesítsd előnyben. 20. A család szentségét tedd tönkre. Tedd divatossá az egyedül létet, és az egyneműek párkapcsolatát. Engedd, sőt támogasd a magzat elvételét. 21. Utoljára, de nem utolsó sorban termőföldjeik tulajdonjogát meg kell mindenáron szerezni. Nem baj, ha nem művelteted. A lényeg, hogy a magyar se tehesse. Az utolsó lehetősége lenne az életbe maradásukra. Nem engedheted!"

Vajon ki a terrorista?   2013-03-16 09:37:41, szombat Olvasom az alábbi tartalmat és mind úttalan mód felötlik bennem, "mi jogon?" Mi jogon avatkozik be egy ország egy másik dolgaiba? (főként milyen alapon, hiszen szinte bárki által tudható, hogy a fő terrorista gyülekezet éppen az USA területéről indul vadászni - esetleg izraelből - a világ számos pontjára gőggel és alantas fellengzéssel!) Geronimo hadművelet (Seal Team Six) 2012 Amerika több mint tíz éve vadászik Oszama bin Ladenre, őt tartják felelősnek a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásért. A felderítő jelentések szerint a terroristavezér Pakisztánban tartózkodik. A haditengerészeti kommandósok egyik csapatát jelölik ki a feladat végrehajtására, a célpont likvidálására. A felkészülés során a csapat tagjai különleges kiképzésen esnek át. A kommandósok kezdetben nem is tudják kire vadásznak. Az után rájönnek, hogy személyesen nekik adatott meg a lehetőség, hogy végrehajtsák Amerika bosszúját. Hazafiság-e idegen földön meggyilkolni bárkit főleg vélelmezés alapján? Becsületességnek írmagja sincsen azon szerveződések berkeiben, amelyik elképesztő pénzeket szívnak el a gazdaságtól az "állítólagos" terror veszély miatt. Hiszen a legtöbbet éppen maguk gerjesztik és hajtják végre. Minden hír és publicisztika ezt bizonyítja! Minden tény és látható változás ezt támasztja alá! Minden film és közművészeti termék ennek alárendelt és propagandaként szolgálja! Hol van az igazságszolgáltatásban maga az IGAZSÁG? Képzelgések okán egyik ország majd másik, Amerika bakancsa alá kerül és mivel a többi állam is megfélemlített lényegében mindenki ellenséggé lesz vagy a terror csatlósaként beáll a világ eltiprásának forgatókönyve mögé. Éljen a nagy és egyesült FÖLD birodalom! A megmaradt közel 300 millió lakójával, akik nem haltak meg járványban vagy mások bűnössége végett. A megmaradt néhány meleg és hidegvérű fajjal, amelyek eléggé rejtőző életmódot folytattak ahhoz, hogy átvészeljék az utolsó tízezer év legvadabb pusztítás időszakát. Éljenek a buzik és klónok mert ők biztosan nem viszik tovább a fejlődés mocskát. Vajon mennyi pénzt, aranyat és halál utáni bőséget kellene ígérni az USA első vezetőjének és tábornokainak valamint a "kezek" levadászásért elpusztításáért az önkéntesnek, az igaz hősöknek a hazafiknak? Mennyi földi kincs, ehetetlen ezért értéktelen csecse-becse kellene ahhoz, hogy Washington vagy a nyugat bármelyik szimbólum városa porrá legyen a sok ártatlannal? (...de vannak-e ártatlanok az éppen születetteken kívül? Ki volt olyan, aki még nem tett keresztbe gonoszságból, féltésből, utálatból, irigységből vagy másért idegennek vagy vélten szeretetnek? Ki ne tapsolna a tudatlansága okán a közzé tett hír hallatának örülve? Hol nem tanítják a gyűlöletet és a másik tulajdonának féltését és védelmének fontosságát együtt? ... na, tessék. És hol igen?) Gondolom, hogy Kórea északi felében megértettek valamit. Ők már nem félik a "nyugat" agressziós törekvését. Ők a sajátságos társadalmukat féltik. A múltjuk egy részét, a jelenük folytatását és a jövőbe vetett hit igazságát. Néha attól tartok, hogy a nyugat a végnapját fogja élni, ha figyelmenkívül hagyja a jelen lehetőségeit ám egy ilyen hiba következményét semmilyen diverzáns "terrorista halál kommandó" sem fogja tudni beelőzn

Totalitarizmusok avagy az új világred kialakulása hajnalán   2013-02-22 04:20:22, péntek Az arab diktatúrák 2011 tavaszán kezdődött és nyilván még távolról sem befejeződött bukássorozata ismét aktuálissá tette a diktatúrák és totalitarizmusok korábbi és jelenlegi megjelenési formái közötti hasonlóságok és különbözőségek vizsgálatát, annál is inkább, mert az összemosásukra hajlamos közvélekedés téves és anakronisztikus is egyben. A diktatúrák ugyanis nem mind totalitáriusok, még ha az összes totalitarizmusban van is valami diktatórikus. Meghatározásánál fogva és természetéből következően egy totalitárius rendszer teljes politikai és ideológiai monopóliumot valósít meg, más szóval csupán egyetlen pártot és egyetlen ideológiát tolerál. E jelenség a XX. század sajátossága, noha Kálvin genfi teokratikus zsarnoksága már valamiképpen a modern totalitarizmusok archaikus előképének tekinthető. A történettudományban jelenleg uralkodó felfogás szerint a demokratikus korszak előtt a totalitarizmus lehetetlen volt (Karl Popper szerint viszont már Platónnal elkezdődött), és ez utóbbi valójában nem más, mint az előbbi egyfajta patológiája, revánsa vagy ha úgy tetszik, ,,az absztrakt demokrácia nemezise" (Louis Dumont). A totalitarizmus nem jobboldali és nem is baloldali, egyaránt lefedi Lenin és Sztálin, valamint utódaik Oroszországát, ahogyan Mussolini Olaszországát és Hitler Németországát, de kizárólag ezeket. Sem Franco, sem Salazar, sem Pinochet nem törekedett a társadalmi élet egészének megszervezését célzó ideológia bevezetésére. Mert a totalitarizmusok ambíciója magának az embernek a megváltoztatása, akár az ,,örök római" (Mussolini) vagy az ,,örök germán" (Hitler), akár a múlt, a történelem és a tradíció kötelékeitől megszabadított ,,új ember" (Lenin, Sztálin) létrehozásáról legyen is szó. Történelmileg a modern totalitarizmusok megjelenését egy kezdeti trauma váltotta ki, konkrétan az első világháború hekatombája. A Nagy Háború legfőbb következménye az orosz forradalom és terrorrendszere, a bolsevizmus. Komolyan többé már senki sem vonhatja kétségbe Ernst Nolte tézisét (kausaler Nexus), amely szerint a kommunizmus előtt és nélkül nem jelenhetett volna meg a fasizmus és a nácizmus sem, mert ez utóbbiak tulajdonképpen az előbbi természetes és szükségszerű reakciói, a kommunista fenyegetés radikális válaszai és mint ilyenek, nemcsak defenzív válaszok, hanem offenzív alternatívák is egyben. A kommunizmussal szemben ,,szekuláris vallásnak" mutatkoztak, az új idők követelményei által támasztott ellenvallásnak, a háborús és ipari mozgósítás vallásának, ,,politikai vallásnak" (Eric Voegelin), amelynek nem volt ugyan transzcendens jellege, de volt erkölcse, emberképe és mindenki számára kötelező viselkedésmódja, istenét pedig az állam (fasizmus), a faj (nemzetiszocializmus) vagy az uniformitás (sztálinista / maoista kommunizmus) jelentette. Elsőként az olasz fasizmus jött létre a kommunizmus ellenreakciójaként, egyébként a totalitarizmusok közül egyedüliként, amely valóban egy totalitárius doktrínára hivatkozott - és ugyanakkor mind közül a legkevésbé volt véres. Mussolini alatt ,,vannak ellenzékiek és ellenállók, akik a társadalom minden rétegéből származnak, és persze kiiktatásukra a rendszer rendelkezik titkosrendőrséggel (OVRA) és különleges bíróságokkal 1926 óta. De az ellenzék jelentéktelen, az elnyomás pedig nem tömeges. E tekintetben beszédesek a számok: 1926 és 1932 között a különleges bíróságok 7 halálos ítéletet, 257 tíz éves vagy súlyosabb börtönbüntetést vagy száműzetést, 1360 enyhébb börtönbüntetést és mintegy 12.000 felmentő ítéletet szabtak ki. A fasiszta Olaszországban nem voltak koncentrációs táborok, és a Lipari-szigetekre vagy máshová történt száműzetéseknek nem volt semmi közük a táborrendszerhez", írja Léon Poliakov nyomán Alain de Benoist. Ez a diktatúra a vezér kultuszán, a futurizmuson, az új Római Birodalom eszméjén, a tömegek idomításán és a fasizmus ideológiáján alapul, de jórészt érintetlenül hagyja a társadalom hagyományos kereteit, az egyházat, a hadsereget, sőt még az ideiglenesen domesztikált királyságot is. Két Mussolini létezik. Az első 1922 és 1938 között megteremt egy dinamikus, autoriter, modernizáló, széleskörű népi támogatást élvező, gazdasági téren pedig egyszerre liberális és - ha a válság szükségessé teszi - intervencionista államot. ,,Minden az államban van, semmi sincs az államon kívül", hangoztatja szívesen, és a formula számos kompromisszumot és jó adag pragmatizmust takar. Ez a fasizmus nagy korszaka, amely annyira vonzotta a steril parlamentarizmusba ragadt régi európai demokráciák reformereit, köztük Churchillt is, aki nem fukarkodott a Duce tevékenységét magasztaló szavakkal, üdvözölve például a ,,római géniuszt", amelyet szerinte Mussolini ,,mint a legnagyobb élő törvényhozó" személyesített meg (Great Contemporaries címmel 1937-ben kiadott - és azóta persze eltüntetett - könyvében ugyanakkor a XX. század legnagyobb alakjának nevezve Hitlert). Van azután a másik Mussolini, aki betegen, depressziósan és keresztényen fejezi be életét, pedig ateista és antiklerikális agitátorként kezdte politikai pályafutását, a fénykorában gyakran hivatkozva Nietzschére. Ez ugyanaz a Mussolini, aki 1940-ben megtámadja Görögországot, és nevetségessé válik világszerte, amikor csapatait rövidesen visszavonulásra kényszerítik a görögök, és csak a németek közbelépése menti meg őket a teljes vereségtől. Miután a fasiszta Nagytanács 1943 júliusában megbuktatja és fogságba veti Mussolinit, akit szeptemberben Otto Skorzeny fog kiszabadítani, Hitler sürgető kérésére megalakul az Olasz Szociális Köztársaság (RSI), amely a fasizmus utolsó fellángolását és egyben a kezdetekhez való szimbolikus visszatérését képviseli, megteremtve ugyanakkor egy ,,másfajta" fasizmus intellektuális alapjait is. Mussolini javasolja a fasiszta párt politikai monopóliumának az eltörlését, és ebben a szellemben megalakítanak egy rendszerhű szocialistákat tömörítő pártot (RNRS). A végnapjait élő rezsim nyitását bizonyítja Nicola Bombacci szerepe is. Lenin egykori harcostársa és az Olasz Kommunista Párt egyik alapítója ekkorra már a Duce bizalmas tanácsadója, és Clara Petaccival együtt tragikus sorsában is osztozni fog vele. Paradoxon, de éppen a totalitarizmusok két nagy formája, a nemzetiszocializmus és a kommunizmus az, amely nem vallja magát nyiltan totalitaristának. Az előbbi egy hipermodern nyugati tradicionalizmus, az utóbbi egy archaikus keleti diktatúra volt, és nem ez az egyetlen különbség köztük. A kommunizmus valójában népszerűtlen maradt mindvégig, a nácizmus viszont gyorsan maga mögé állitotta a németek elsöprő többségét, főleg gazdasági és szociális sikereinek köszönhetően. Mivel a hitlerizmussal ellentètben a sztálinizmus nem megnyerte, hanem kierőszakolta a tömegek támogatását, Philippe de Lara, a totalitarizmusok antropológiájának neves kutatója a kommunizmust “elfuserált nemzetiszocializmusnak" titulálta. Köztudott az is, hogy kezdetben ugyan a bolsevizmus hatott a nácizmusra, később viszont Hitler “babonázta meg" Sztálint. Mig a kommunizmus - Európában legalábbis - több mint hét évtizeden át tartott, és egyes nemzeti változataiban világszerte máig fennmaradt, addig a fasizmusnak csak 22 éve, a nácizmusnak pedig alig 12 év 3 hónap és 9 napja maradt a bizonyításra. Alapvető különbség a kommunizmus és a nácizmus/fasizmus között ez utóbbiak “permanens forradalom" dimenziója, amely az orosz kommunizmusban gyászos rutinba torkollott. Ez a folyamatos forradalmi jelleg különösen szembeötlő a német nácizmus esetében, amelynek - egyáltalàn nem véletlenül választott - jelképe, a neolitikum óta ismert szvasztika az állandó körforgás eszméjét jeleniti meg, de tisztán kidomborodik az olasz fasizmusban is, amely a német példaképet követve mind kül-, mind belpolitikai téren igyekszik szüntelenül “formában tartani önmagát" (gyarmatbirodalom, Albánia meghóditása, “korporativ forradalom", faji törvények stb.), jórészt mesterséges és a sajátos olasz néplélekkel összeegyeztethetetlen tétekkel teremtve meg a dinamizmus illúzióját. Mindenképpen a Duce javára irható ugyanakkor a futurista mozgalom támogatása, középületek, autósztrádák és munkásnegyedek épitése, a maffia megzabolálása, a pontini mocsarak lecsapolása stb. mellett a Cinecitta, a Velencei Filmfesztivál és egy olyan filmgyártás, amely Federico Fellinitől (széria A) Mario Baváig (széria B) mindörökre az európai filművészet egyik fénykorának számit. Már csak emiatt is nevetséges az a politikailag korrekt hisztéria, amelyet legutóbb az váltott ki, hogy Berlusconi a holokauszt emléknapján - egyébként az olaszok döntő többségével összhangban - azt találta mondani, hogy Mussolini számos jó dolgot is tett. (Berlusconi egyébként visszaesőnek számít e tekintetben, hiszen 2003 szeptemberében kijelentette, hogy “Mussolini soha nem ölt meg sekit, legfeljebb külföldi vakációra küldött embereket".) Másik alapvető különbség: a kommunizmus logikája (beleértve annak kinai változatát is) a polgárháború, miközben a nácizmus/fasizmus logikája a - legalábbis Németország esetében nem annyira támadó, mint inkább megelőző jellegű - külső háború. Közös pontjuk ugyanakkor a háború megideologizálása. A kommunizmus számára az osztályellenségek és külföldi támogatóik jelentik a fő csapásirányt, amikor azonban szovjet Oroszország túlélésèről van szó, a sztálinisták is a patriotizmus hagyományos húrjain játszanak. A nácizmus számára természetszerűleg a “judeo-plutokrácia" ès a “judeo-bolsevizmus" számit főellenségnek, a fasizmus pedig a “proletár nemzetek" oldalán pozicionálja önmagát az imperialista birodalmak ellenében, ami azonban nem akadályozta meg az afrikai gyarmatok megszerzésében és Görögország megtámadásában. Az ellenség kijelöléséhez a nácizmus/fasizmus hozzátesz egyfajta “férfias" ideológiát és a háborút, a konfliktust, a vér általi megváltást dicsőitő sommás nietzscheizmust, aminek következtében megforditott kereszténységnek is tekinthetők. Egy tabula rasa alapon létrehozandó “új ember" eszméjének hordozóiként mindegyik totalitarizmus szemben áll az intézményesitett vallásokkal, igyekezve eltörölni, elnyelni vagy más módon semlegesiteni őket. A sztálinizmus mellett ez teljesen nyilvánvaló a nácizmus vonatkozásában is, amely a keresztény ifjusági szervezetek megszüntetésén túl a konfrontáció és a megfélemlités, a nyilvános kigúnyolás és a belső bomlasztás módszerét egyaránt alkalmazta a kereszténységgel szemben. Még inkább, mint az önmagát racionalistának valló kommunizmus, a nácizmus az Egek Ura iránti lelkesedést földi célokra akarta mozgósitani, ami gyakorlatilag elkerülhetetlenné tette a kereszténységgel való összecsapásukat. Kimondottan sajátos jellege ellenére viszonylag kevéssé hangsúlyozott aspektusa a totalitarizmusoknak az, hogy egy sorsdöntő pillanat megélését vizionálják. Ez a “most vagy soha" eszméje, bizonyos értelemben tehát az apokalipszis szekularizálása és modernizálása, ami számukra azt jelenti, hogy a dolgok végre megvilágosodnak, és hogy a radikális elköteleződés immáron mindenkitől megkövetelhető, sőt kivétel nélkül megkövetelendő. “Aki nincs velem, az ellenem van" - Jézus mondása a tipikusan totalitárius gondolkodás örök mementója, és mint ilyen, a totalitarizmusok zsigeri mivoltát jelentő radikális antirelativizmus ősforrása. A liberalizmus reakciójaként ugyanis a totalitarizmusok azt az elvet vallják, hogy az értékeik győzelme érdekében végre kell hajtani az emberek és népek totális mozgósitását. Ebben az értelemben a legnyilvánvalóbb totalitarizmusok, vagyis a kommunizmus és a nácizmus részéről egy alapvető egyetemesség tapasztalható: az előbbi az osztályok nélküli társadalom, az utóbbi a fajok közötti élethalál harc korszakának eljövetelét hitte, a történelem beteljesülésének hegeli értelmezésében, ami nyilvánvalóan azzal jár, hogy e radikális antirelativizmusok összeomlása egyúttal az ideológiai nihilizmus diadalát is jelenti. A német nemzetiszocializmus vesztét - az olasz fasizmussal való szövetségén túl - végül is a kommunista Oroszország és az angolszász demokráciák “szentségtelen szövetsége" (Julius Evola) okozta, ami a totalitarizmus fogalmának az elhomályosodását eredményezte, olyannyira, hogy már csak bizonyos határokon belül tekinthető érvényesnek. A totalitarizmusok kétségtelen közös nevezőjének számit azonban az összes emberi lény és valamennyi tevékenységi formájuk totális ellenőrzését célzó mindenre elszánt törekvésük. Ami pedig napjaink totalitarizmusàt történelmi előképeitől megkülönbözteti, az a jelenidő hatalma, az időperspektiva elvesztése a múlttal és a tradicióval szemben, de a jövővel kapcsolatban is, amely csak a kataklizma képében bontakozik ki. Az aktuális totalitarizmus egy egyetemes neuraszténiára hasonlit, amelyet a semmi gőzei táplálnak. A régi totalitarizmusok furkósbotként használták a szavakat, hogy előmozditsák az ügyüket. A mostani totalitarizmus összevissza beszél, igy sterilizálva a nyelvezetet és lehetetlenné téve minden előrehaladàst. Az ember azt sem tudja, hogy mit mondjon, mivel többé már nem létezik semmiféle meggyőződési forrás. Vègül is olyan, mintha visszajutottunk volna a mitikus időkbe - de a mitoszok nélkül. MD

Ötödik hadoszlop   2012-12-22 20:39:16, szombat Végre megindultak a mieink." Ez a mondat azon a napon hangzott el, amikor az izraeli szoldateszka tankjai felsorakoztak a Gázai bantusztán határán a palesztin bennszülöttek soron következő lerohanására készülődve. Hogy hol? Nem máshol, mint a magyar külügyminisztériumban - és ez adja a dolog pikantériáját. Két régi káder cseverészett egymás közt, információs forrásom, a külügyben dívó csíziót még nem igazán ismerő és így a hallottakon némileg fennakadó outsider kolléga jelenlétében (akinek a kiléte, érthető okokból, nem publikus). Érdekes, hogy a szovjet elvtársakat már a '80-as években aggasztotta a magyar párt- és államapparátusban, különösen a külügyi vonalon tapasztalható cionista befolyás mértéke (vö. Mitrohin-archívum), és úgy tűnik, hogy cionistáink közül egyeseknek a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is sikerült megőrizniük a pozíciójukat. Bizonyára felülmúlhatatlan ,,szakmai kvalitásaikra" tekintettel. Meg aztán Antal József és az elszabotált rendszerváltás óta egyébként is tudjuk, hogy a szakmaiság megelőzi a lojalitást. Nyilván ennek tudható be, hogy az állami hivatalok tele van pótolhatatlan emberekkel. Akárcsak a temetők ugyebár. Vajon csak hozzám hasonlóan paranoiás Jobbikos képviselők agyába fészkelheti be magát az a sanda gyanú, hogy az ilyen kettős kötődésű - és nem is feltétlenül kettős állampolgárságú - egyének nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek? Mentségemül szolgáljon, hogy ugyanez a téma már jó ideje napirenden van az amerikai közbeszédben, márpedig az USA, mint mindenben, ebben is etalon lehet a magunkfajta közép-európai trogloditák számára. Az általában túlzottan is jóhiszemű, sőt néha már-már az együgyűségig naiv amerikaiakat az országuk életében mindinkább elhatalmasodó cionista lobbi ténykedését leleplező bestsellerek és internetes honlapok sora mellett néhány nagy port felvert kémkedési ügy döbbentette rá helyzetük komolyságára. Az Izrael-lobbi és az amerikai külpolitika című - anno a lapunkban is méltatott - könyvükben Stephen Walt, a Harvard Egyetem és John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora az amerikai nép érdekeivel és biztonságával ellentétes, egyoldalú Izrael-barát külpolitikai orientációról rántotta le a leplet, amelyet ráadásul többnyire izraeli-amerikai kettős állampolgárságú kormánytisztviselők forszíroznak, akiknek a lojalitása ennek következtében teljes joggal kérdőjelezhető meg. Számos kémkedési ügyben viszont megkérdőjelezhetetlen - tudniillik Izrael javára. Arra ugyanis eddig még nem volt példa, hogy egy izraeli-amerikai kettős állampolgár Izrael ellenében az USA-nak kémkedett volna, az ellenkezőjére viszont annál inkább. Egyikük, Jonathan Pollard például azzal vált hírhedtté, hogy több államtitkot lopott el, mint bármely másik kém az amerikai történelemben. Kihallgatása során azt vallotta, hogy ,,állama" érdekeit a sajátjai elé helyezte, és bár az amerikai haditengerészet elemzőjeként ténykedett, az ,,állama" alatt természetesen Izraelt értette, amely iránt fiatal kora óta érzett úgymond ,,faji elkötelezettséget". Három évig tartó kémkedését a zsidó állam némi készpénzzel, ékszerekkel és havi járandósággal, az amerikai bíróság pedig 1987-ben életfogytiglani börtönbüntetéssel honorálta. Ben-Ami Kadish 2008 decemberében ismerte be, hogy az amerikai hadsereg gépészmérnökeként katonai titkokat adott át Izraelnek a nyolcvanas években. Ő azonban idős korára való tekintettel (a lebukásakor 85 éves volt) egy jelképes pénzbüntetéssel megúszta. Nem úgy, mint Stewart David Nozette planetológus, aki az USA energiaügyi-, valamint hadügyminisztériumának és űrkutatási ügynökségének az alkalmazottjaként 2009-ben szigorúan titkos atom- és műholdtitkokat akart eladni potom kétmillió dollárért és az Izraelbe való visszatérés (alija) jogáért, pechére egy FBI-ügynöknek, aki viszont Moszadosnak adta ki magát. Így most 13 éven át a börtönben morfondírozhat a történteken. Amerikai állampolgárok százezrei egyáltalán nem titkolják, hogy elsősorban Izrael iránt éreznek elkötelezettséget. Mivel ezek az amerikaiak szavaznak az izraeli választásokon, katonai szolgálatot teljesítenek az izraeli hadseregben, harcolnak az izraeli háborúkban, közreműködnek a palesztinok földjeinek kisajátításában, tehát aktívan részt vesznek a cionista rezsim politikájában, adott esetben kétségtelenül nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államokra nézve. Egyikük, Meir Kahane rabbi, a Zsidó Védelmi Liga (JDL) nevű nemzetközi terrorszervezet alapítója, akit az izraeli parlamentbe is beválasztottak, a '80-as években az USA-ban toborzott aktivistákat Izraelben végrehajtott palesztinellenes akcióihoz, mígnem egy egyiptomi származású amerikai iszlamista néhány revolvergolyóval végett vetett ámokfutásának. Egy másik amerikai zsidó, Alan Harry Goodman belépett az izraeli hadseregbe, majd 1982. április 11-én elsétált a jeruzsálemi al-Aksza mecsethez és Uzi géppisztolyával tüzet nyitott a tömegre, meggyilkolva két palesztint és megsebesítve többeket. Nála is ,,hatékonyabbnak" bizonyult a brooklyni születésű dr. Baruch Goldstein, aki ideológiai kiképzést Kahane rabbi szervezetében, fegyverest pedig az izraeli hadseregben kapott, miután 1983-ban a ,,korlátlan lehetőségek hazáját" felcserélte az ,,Ígéret földjére". Orvosként köztudott volt róla, hogy nem hajlandó arab pácienseket kezelni. Végül aztán 1994. február 25-én, Purim napján magára öltötte tartalékos tiszti egyenruháját, magához vette szolgálati gépkarabélyát, és az egyik hebroni mecsetben imádkozó arabok közül megölt 29-et, 125-öt pedig megsebesített. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Victor Ostrovsky, a Moszad dezertőre egymillió főre becsüli a szentföldi haramiaállam mindenre elszánt és bármire kész potenciális ,,alvó ügynökeinek" (szajanok) számát a zsidó diaszpórában. Közülük sokan az nyugati államok intézményrendszerében ténykednek Izrael javára, és e tekintetben Magyarország is kétségtelenül a Nyugat része. Ezt a tényt a kvázi-ökumenikus parlamenti obstrukció és a keresztény cionista szektások Kossuth téri hőbörgése ellenére sem kellene elbagatellizálni. Hacsak nem akarunk mi is a globális cionista Anschluss kollaboránsai lenni. MD

Ovádjá Joszéf izraeli főrabbi gondolatai   2012-11-03 07:05:13, szombat Sajtó nyilvánosság előtt, elhangzott szónoklatában kijelentette a palesztinokról először: bárcsak pusztulnának el az ellenségeink (akik védik a saját jogos államukat) és a gyűlölőink ( csak a gyerekeidet trancsírozta fel, meg a lakhelyedet, miért gyűlölöd?) Vesszenek ki ebből a világból! (ki érti a sok rasszista, miért gyűlöli a zsidókat?) Másodszor: A világ nem zsidó emberei ( a sok tisztátalan) csak azért jönnek a világra, és élhetnek aránylag tisztes kort, hogy minél jobban kiszolgálhassák a zsidókat (elküldted a kurva anyjába? Felháborító, hogy merted, nincs ebben semmi sértő, ami a ronda kifejezésre feljogosít!). Gondoljuk csak meg, ha elpusztul a szamár, elveszítjük a pénzünket, így van ez a szolgálóval is, ha időnap előtt meghal, elveszítjük a pénzünket! Éppen ezért hagyjuk, hogy a szolga hosszú életet éljen, annak érdekében, hogy jól dolgozzon a zsidónál! ( Nem kell ezen megsértődni gójok! Nem rasszista szemét aljadékok, kedves emberek, akik megengedték, hogy sokáig élj, látod?) Ezért szeresd a zsidót és ne bántsd szegényt, csak a talmudját védi! Töröltessék, pusztuljon ki a nevük! (Kedves emberek ezek, min vagy fennakadva?) Az abszolút jogos felháborodásra a gójok részéről -mert egyéb zsidó vezetők kezet csókoltak a náci rabbinak a beszéd után a kormányhivatal azt a pofátlan hazug választ adta, hogy megjegyzései nem tükrözik a kormányfő nézeteit, mert nem látod, hogy hátul, hogy röhögnek a markukba! Akkor most tartson papunk egy beszédet, melyben felhívja a keresztények figyelmét, hogy ne vásároljanak zsidónál, ne dolgozzanak zsidónál, nna, mi lenne a reakció? Kell még valakinek magyarázni? Én gyűlöletkeltő? Elmentek ti a nagyon messze levő távoli bolygóra és akkor nagyon finom voltam! Senkinek ne legyen kétsége, hogy az ő nagy tervük Amerikát beleugrasztani a 3. világháborúba, megtámadni Iránt ( majd, a végén azt mondja mégsem volt atombábája, nem számít neki, láthatod!). Ja, persze a tévé azt fogja mondani, hogy Irán egy rohadék, ez ne legyen kérdéses! Nos, a helyzet az, kedves magyar gój társaim, minket kormányunk (melynek 70%-a zsidó) eladott. Ezek aláírták Mose Kacav államfővel, hogy külső agresszió esetén, mi befogadunk 500.000 gyilkost Izraelből! Ezeket, ide? Ugyanis Izrael megunta a sivatagot, vize sem sokáig lesz már, hiába vette el a Palesztinoktól! A látszat, amit annyira szeretnek űzni: Jövőre Jeruzsálemben egy nagy kamu, ezek mind tudják, hogy valójában nekik már a Kárpát medencére fáj a foguk! Lesz itt Nagy Magyarország! Gondolják ők, de ez lesz az utolsó útjuk e földön! Lesz külső agresszió, arról tesz a zsidó! Izraelt be fogják dönteni, hiszen az csak katonai bázisuk volt, nincs tovább rá szükségük! Mi lesz a többi zsidóval? Hát, ott döglik meg! Mint a II vh-ban. Nem lesz szükség rájuk, saját zsidaja majd megint kinyírja őket, miközben majd ráfogja valamelyik másik nemzetre, hogy legyen újra lóvé a másik államalapításhoz! Az összes szarukat eddig még máson kenték szét, mert ők tiszta jellemek! Tudod, tiszta udvar, rendes ház, mert a szemetet átborította a szomszédékhoz! Kritizálni mered? Majd lesz neked ne mulass! Te csinálod ugyanezt? Száz helyről fognak támadni, hogyan kell a zsidó szomszéddal együttélni, nem dobhatod vissza a szarját! Ő meg van tisztulva már tőle, eltávolította végre, jóízűen pihen, nehogy már valaki visszahányja rá, neki joga van megvédenie magát! Rohadt gyűlölködő gój, én nemes ember vagyok! Pont ezt látjuk, csak egy toporzékoló zsidó, aki azért hisztizik, hogy lásd őt szépnek, akkor is, ha ocsmány dolgai vannak! Az nem undorító, hogy a szarát hozzád vágja, hanem az, hogy visszakapja, de ebből mindenkinek elég, viszitek az összes szarotokat mindenhonnan, holokausztostól, menórástól, bankostól, császárságostól, mindenestől, hónotok alatt a talmuddal, meg a cionok könyveivel, aztán próbálgassátok személyesen egymáson a gonoszságaitokat, cselszövéseiteket, korrumpálódjatok egymáson, nem kell kihozni, otthonra jó lesz nektek, a világ már nem kíváncsi rátok! Egy bátor, zsidó szerint rasszista görög pap a legnagyobb görög tévéadó reggeli műsorában elmondja, hogy a zsidókat tartja felelősnek a gazdasági problémákért, szerinte Hitler a cionizmus eszköze volt és a Rothschild család pénzelte, (mint az összes háborút, francia forradalomtól kezdve, mindent) hiszen Rothschild mama elmondta, ha a kicsi fiam háborút akar, akkor háború lesz! Így van, nincs ezen, mit tagadni, mindenki tudja, hogy ki pénzeli és szítja a háttérből az embereket! A görög pap beszél a zsidóság szerepéről az országa tönkretételében gazdasági és egyéb területein a zsidókkal való kapcsolat miatt. A pap a szabadkőművességtől elindulva megnevezi az olyan zsidó bankárokat, mint Rothschild báró, egészen a cionizmusig haladva, megemlíti, hogy összeesküvés keretében akarják rabszolgasorsa juttatni az egész keresztény egyházat! Ez nem bűnbak keresés, mint azonnal állítanák a zsidók, hanem látható, összevethető a keresztények iránt érzett gyűlöletükből, ahogyan nyilatkoznak főrabbijaik. Keresésről szó sincs, rámutatásról van szó! A családok szétverése, nyilvánvaló az egyneműek házasságának népszerűsítése, a szingli életmód előtérbe helyezése mind zsidó propaganda! Elég, ha ránézel a fórumukra, mit összeizgulnak, hogy kirakhassák eltévelyedett szexualitásukat a világ elé! Betegek, súlyosan bomlott elmével rendelkeznek! Nem kell hisztizni, senki nem mondana ilyet, ha nem magatok kiabálnátok a világ elé beteges terveiteket és átkozott kívánságaitokat! Igen, a pap is elmondja, amit már mára mindenki tud- a paptól függetlenül- hogy saját maguk tizedelése saját társuk által, amit szintén előszeretettel kennek szét rajtad, azért történt, mert a nyavalyások nem akarták felemelni a seggüket, hogy kivonuljanak Izraelbe, hogy annak a másik agyament zsidónak az álma megvalósuljon a zsidó központról, ahol aztán tovább élhetnek vérengző, gyilkos, kínzó hajlamaiknak! Nem kérdés, nem titok az már, hogy a Rothschild, Rockefeller, Soros irányítja az országokat, meg a globalizációt, hogy ki éhezik, ki háborúzik, ő dönti el, kit érdekel már egyes zsidók toporzékolása, harc lesz, nektek is! Persze egyből jött a vinnyogó zsidó közösség, hogy felháborodásának hangot adjon szokása szerint, de ez már senkit nem érdekel, mindenki tudja honnan jöttetek, kik vagytok, és mit akartok! Josef Gideon Burg romániai zsidó, aki a II.vh után telepedett le Németországban. Nem cionista, elítéli a cionizmust, a hazugságpropagandát a cionista állam megalapítására és életben tartására. Igen, neki hiszek, mikor elmondja, hogy cionéknak köszönhető az ellentétek szítása, az I vh előtt, a Balfour szerződés, a diverzáns tevékenység, az azt követő bolsevik diktatúra, a Párizs környéki kegyetlen békekötés, a legyengült társadalmak kiszipolyozása, a II.vh kirobbantása, a tömeggyilkosságok, az utána való kegyetlen megtorlások! A legsikeresebb gazdasági akció, ami létezik, a zsidók kitelepítésének átnevezése irtássá, a kivándoroltak és új nevet felvettek halottként való nyilvántartása és mindezért kártérítés felvétele! Mindenki jogosult rá, a csecsemőtől az aggastyánig, tán még az is, aki elment az auschwitzi holokauszt-showt megnézni! J. G. Burg könyvében azt próbálja bemutatni, hogy nem minden zsidó egyforma és van, akinek zsidó létére mindez feltűnik és nem akar ebben részt venni! Ő tett is mindezért! Perekben lépett fel tanúként, ahol megpróbált az igazságnak és a tényeknek érvényt szerezni, mint zsidó szokások ismerője. Tanácsadóként szolgált a zsidók által kezdeményezett hazafiak elleni perekben (mert a cion azt képzeli csal neki van joga hazáját védeni, ráadásul úgy, hogy gyilkosokat a joggal védi és támogatja és képzi is, hazafinak nevezve!) Ernest Zündel per, Kanada, például. Mint a cion szokásoknak szakértője, nyilván tudta mi vár rá és ezzel együtt vállalta a harcot! A németországi zsidó hitközösség kiközösítette, cionisták tettleg bántalmazták, halála után nem temették zsidó temetőbe, (szerintem csak örülhet neki, oda minek ment volna?)de tiszta, becsületes emberként élt! Nos, ők azok a zsidók, akikről csak a gójok emlékeznek meg, fajtársaik kivetették, mert nem volt hajlandó nevét adni a nagy közös cionista szar takarásához, hamis tanúzáshoz, gyűlöletkeltőnek nevezni azokat, akik az igazságot mondják el! Miért ezt hiszem el? Mert igazságszerető vagyok! Honnan tudom, hogy ez az igazság? Onnan, hogy kinézek az ablakon és rejtve vagy nyíltan, de azt találom, amit ez a pár hős zsidó ember a szemünk elé tárt, Magyarország szabadkőműves, cionista, zsidó jelképekkel és egyetlen holló kosztos zsidóra nem akarokm emlékezni! Nem hiszem el, hogy hamis rágalom a cion könyv, mert ezt látom az országokban végbemenni, nem hiszem, hogy hamis a babiloni talmud és sokan e szerint élnek, mert hallom főembereitek nyilatkozatait, és látom hogyan gyilkoltok gyermekeket, látom, hogyan véditek egymást a szar kenése közben és hunytok szemet minden gyalázat felett, amit fajtársaitok követnek el! Nem szégyenlitek magatokat, egy nagy rakás gusztustalanság és vér tetején hordjátok oly fenn az orrotokat! Ti, hétköznapi félig zsidó, félig gój embertársak, ti is cinkosok vagytok, mert nem akartok tudomásul venni semmit, inkább ostobán, tudatlanul rasszistáztok, mert lelketek jobban szereti a szar takargatását, akár vérrel szerzett pénzt is, csak pénz legyen, inkább nem a tudást választjátok! Lelketek rajta, ti választottátok, de ti sem fogtok már ebből a gyűrűből kijutni! Itt a végállomás! Lehet kiszállni! Tudja a román, a szlovák, az osztrák, a német, a magyar pláne, kik készülődnek mostan meg ide betelepedni! Gyertek! A menórára hányva találjátok magatokat, úgyis olyan, mint a vasvilla! Senki nem akar a bomlasztó, erkölcstelen, minket tisztátalannak nevezőkkel, hazugságokon dagadó rablóbandával egy országban tartózkodni! Rosszul esnek a szavak? A vért, a gyerekgyilkosságokat, a hazugságokat azt bírja a gyomrotok, attól nem émelyegtek! * Ez persze nem bűn! Egy izraeli bíróság szabadlábra helyezte azt a rabbit (alábbi kép), akinek gyűlölködő kijelentései világszerte botrányt okoztak. A rabbi a zsidókat a nem-zsidók (beleértve azok gyermekeit is) meggyilkolására szólította föl. (az islam világ $10.000 ajánlott a fejéért, ha elhagyná az izraeliták földjét.... eléggé érdekes, hogy ekként kell bizonyos sérelmekért elégtételt kieszközölni)

Kérdezz és válaszolok!   2012-10-27 16:37:04, szombat Az alábbi kérdés-felelet sort, amelyet James J. David, az USA nyugalmazott dandártábornoka állított össze 2003. január 7-i keltezéssel, tehát még mielőtt az amerikaiak és csatlósaik (köztük mi is) megtámadták Irakot, csak azért közöljük, hogy a kedves olvasók lássák, hogy milyen szélsőséges nézetek uralkodnak az Egyesült Államoknak még a legmagasabb köreiben is. Az Amerikát folyamatosan hivatkozási pontként kezelő, véresszájú, Magyarországon élő hivatásos rettegők számára mindez biztosan csak egy "zsidóellenes gyűlöletbeszéd". Mást, úgy se tudnának mondani, mivel az őszinteséget és a becsületet talán csak hírből ismerik, de fogalmuk sincs arról, hogy mi az! Kérdés (K): Melyik az az egyetlen ország a Közel-Keleten, amelynek atomfegyvere van? Válasz (V): Izrael. K: Melyik az a közel-keleti ország, amely nem hajlandó aláírni az Atomsorompó Egyezményt és megakadályozza a nemzetközi ellenőrzést? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország szállta meg más, független országok területét katonai erővel, és folytatja a megszállását az ENSZ Biztonsági Tanács határozatai ellenére? V: Izrael. K: Melyik az a közel-keleti ország, amely rendszeresen megsérti más, független államok nemzetközi határait repülőgépekkel, tüzérségi és tengeri ágyútűzzel? V: Izrael. K: Amerika melyik közép-keleti szövetségese küldött éveken át bérgyilkosokat más országokba, hogy megöljék a politikai ellenfeleit (ún. terrorizmus-export!)? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország az, ahol magas rangú katonatisztek nyilvánosan beismerték, hogy fegyvertelen hadifoglyokat végeztek ki? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország nem hajlandó elítélni azokat a katonáit, akik beismerték hadifoglyok kivégzését? V: Izrael. K: Melyik közel keleti ország üldözött el 762 000 menekültet és nem engedi, hogy visszatérjenek a házaikba, a földjeikre és a foglalkozásukhoz? V: Izrael. K: Melyik az a közel-keleti ország, amely nem hajlandó jóvátételt fizetni azoknak az embereknek, akiknek kisajátították a földjét, a bankszámláit és a vállalkozásait? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország, ahol meggyilkoltak egy magas rangú ENSZ diplomatát? V: Izrael. K: Melyik az a közel-keleti ország, ahol az az ember, aki elrendelte egy magas rangú ENSZ diplomata meggyilkolását, miniszterelnök lett? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország robbantott fel amerikai diplomáciai épületet Egyiptomban és támadta meg az "USS Liberty" nevű amerikai hajót nemzetközi vízterületen, megölve 34, és megsebesítve 171 tengerészt? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország bízott meg egy kémet, Jonathan Pollardot, hogy titkos dokumentumokat lopjon (az USA-tól) és adja át azokat a Szovjetuniónak? V: Izrael. K: Melyik volt az az ország, amely először tagadta, hogy bármi köze volna Pollardhoz, majd megszavazta neki az állampolgárságot és követelte az amerikai elnöktől a teljes bocsánatot a számára? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország engedi meg amerikai zsidó gyilkosoknak, hogy oda szökjenek, hogy elkerüljék az Egyesül Államokban a büntetést, és megtagadja a kiadásukat, ha már az oltalmában vannak? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország szónokol a gyűlölet ellen, de kegyhelyet és emlékművet épít egy olyan gyilkosnak, aki 29 imádkozó palesztint ölt meg egy mecsetben? V: Izrael. K: A földkerekség mely országa rendelkezik a legerősebb politikai lobbyval az Egyesült Államokban, legalábbis a Fortune Magazinnak a washingtoni bennfentesekkel foglalkozó áttekintése szerint? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország vette célba szándékosan az ENSZ qana-i menekülttáborát Libanonban és ölt meg 103 ártatlan ember, férfiakat, asszonyokat és gyerekeket is? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti állam szegte meg az ENSZ Biztonsági Tanács 69 határozatát és kapott védelmet még 29 ellen az USA vétója miatt? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország kap ingyen fegyvereket az USA-tól, majd adja el a technikát a Kínai Köztársaságnak az USA tiltakozása ellenére? V. Izrael. K: Melyik közel-keleti ország miniszterelnöke jelentette ki a munkatársai előtt, hogy ne izgassák magukat az Egyesült Államok miatt, mert "mi vezetjük Amerikát"? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország az, amelyet az Amnesty International azért ítélt el, mert etnikai tisztogatás keretében négyezernél több lakást rombolt le, ahol ártatlan palesztinok laktak? V: Izrael. K: Mely közel-keleti ország használt legutóbb tömegpusztító fegyvert, amikor egy egytonnás "okos bombát" dobott egy sűrűn lakott terület közepére, megölve 15 polgári személyt, köztük 9 gyermeket? V: Izrael. K: Melyik ország öl rendszeresen palesztin kisgyermekeket csak azért, mert köveket hajigálnak páncélozott járművekre és buldózerokra, vagy páncélosokra. V: Izrael. K: Melyik az a közel-keleti ország, amely az Oslo-i Egyezmény aláírásával megfogadta, hogy abbahagyja a zsidó telepek építését, de ehelyett 270-nél több új telepet épített az aláírás óta? V: Izrael. K: Melyik közel-keleti ország végeztette ki merényletekkel több, mint száz politikai ellenfelét az utóbbi két évben, miközben civilek százait és gyermekek tucatjait ölte meg? V: Izrael. K: Melyik az a közel-keleti ország, amely rendszeresen megszegi a Genfi Egyezményt, mert együttesen büntet egész városokat, falvakat és táborokat egyes emberek cselekedetei miatt, sőt képes egész falvakat lerombolni úgy, hogy a lakók otthon vannak? V: Izrael. K: Melyik az a közel-keleti ország, amelyet az USA eltaposott, mert attól fél, hogy veszélyes lehet rá és a szövetségeseire? V: Irak.

Az amerikai államterrorizmus genezise   2012-10-16 20:03:50, kedd "Mi máshogy háborúskodunk, mint Európában szokás. Mi nem ellenséges hadseregek, hanem ellenséges népek ellen harcolunk: fiataloknak és öregeknek, gazdagoknak és szegényeknek ugyanúgy meg kell érezniük a háború vasöklét, mint a katonáknak. Ebben az értelemben az én georgiai hadjáratom elsöprően sikeres volt", írja Sherman tábornok Grant tábornoknak 1865 január végén. A levél tartalma és dátuma megdöbbentő lehet minden európai számára. Egy amerikai tábornok ugyanis éppen akkoriban írt ilyen szörnyűségeket, amikor a legnemesebb európai szellemek arra törekedtek, hogy humánusabbá és erkölcsösebbé tegyék a háborút. Amerikában azonban William Tecumseh Sherman tábornok, egy angol származású puritán ügyvéd 45 éves fia kitalált egy új háborús módszert az ellenséges nép, a polgári lakosság ellen, vagyis valójában újra felfedezte Cromwell írországi hadjáratának "felperzselt föld" stratégiáját. Doktrínájának lényege: "Ahol áthaladtam, ott már nincs háború, mert nincs többé élet sem!" Ez nem jelent mást, mint az erkölcs kiküszöbölését a háborúból. Miután a polgári lakosság elleni terrorakcióit tábornokként végrehajtatta, Shermant az Egyesült Államok hadseregének főparancsnokává nevezték ki. Módszere Amerika ideáljává vált, és előbb az angolszász világot fertőzte meg. A XIX. század végén Moltke marsall megjósolta, hogy a jövő háborúiban többé már nem hadseregek, hanem népek fognak egymás ellen harcolni. Az első világháborúban az amerikaiaknak nem volt idejük bemutatni az európaiaknak Sherman doktrínájának az alkalmazását. Második világháborús intervenciójával, nyílt városok, sűrűn lakott városközpontok és kulturális műemlékek kíméletlen bombázásával azonban Amerika megmutatta az igazi arcát, ahogyan azóta a Vietnam, Irak, Jugoszlávia és Afganisztán elleni agresszióival is. Sherman stratégiája a sikertelen és dicstelen hadvezérek sajátja. Shermannek nem voltak jelentős hadi sikerei. Egyszerűen az volt a sorsa, hogy mindig olyanokkal került szembe, akik jobbak voltak nála. Amikor egyenlő katonai erőt képviselő ellenséggel harcolt, sohasem aratott győzelmet. Nem a saját képességei, hanem az ellenfél hibája segítette legnagyobb győzelméhez, Georgia fővárosa, Atlanta elfoglalásához. Ez az ambiciózus ember belefáradt a szerény sikereibe, és egy olyan ötlete alapján folytatta a háborút, amelyet már régóta forgatott a fejében. Az amerikai polgárháborúról, más néven a szecessziós háborúról beszélünk. A rómaiak az emancipációs erőfeszítésekre alkalmazták a secessio (elszakadás) kifejezést. De mindazt, amit Európa ebben a fajta háborúban láthatott, messze felülmúlta az USA északi államai által a déli államok ellen indított háború, amelynek hivatalos indoka a rabszolgaság eltörlése volt. Noha az északi államok fel akarták szabadítani a néger rabszolgákat, a háború végén mégis mintegy százezer fekete önkéntes harcolt felszabadítóik hadserege ellen. A vérmérséklet és a vallási fanatizmus a világtörténelem egyik legvéresebb mészárlásává változtatta ezt a háborút, amely mind a tengeren, mind a szárazföldön teljesen új formákat öltött magára (aknamezőket telepítettek és megjelentek az első páncélos csatahajók). A békekötés után csak nagyon kevesen tudták meg, hogy valójában mi is történt Georgiában. A nemzetközi közvéleményt alig érdekelte, mert Európában éppen akkoriban robbant ki a német-francia háború. Ráadásul az amerikai propaganda gondoskodott róla, hogy a világot csak "Tamás bátya kunyhójának" szirupos történetei foglalkoztassák. Georgiai periódusa alatt Sherman csak egyetlen újítást vezetett be a katonai taktika történetébe, de már ennek is elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy végleg kizárja őt az úriemberek társaságából. Hadifoglyokat ültetett azokra a kocsikra, amelyek a csapatai előtt haladtak. Ha felrobbantak, megtudta, hogy aknamezőn járnak. Az önmagukat megvédeni képtelenekkel szemben elkövetett kegyetlenkedések miatti minden tiltakozást azzal a metsző hidegséggel utasította el, amely sugárzik a tőle származó összes dokumentumból. Virginiában csak nevettek, amikor hírét vették annak a haditervnek, amelynek az északi államok az anaconda nevét adták, mert az volt a szándékuk, hogy akárcsak egy óriáskígyó, körbefonják és megfojtják a déli államok teljes területét. Velük nevetett az egész világ a blokád ötletén, annyira gyerekesnek tűnt a déli államok kiéheztetése, hogy senki nem vette komolyan. Senki sem számolt ugyanis Sherman karakterével. Grant, Lincoln és a többi északi vezető hallani sem akart az Anaconda-tervről, Sherman viszont egy szociopata perverz ösztönével kezdettől fogva megérezte a benne rejlő korlátlan lehetőségeket. Ugyanakkor nagyon is tisztában volt azzal, hogy egy abnormális elképzelést nem lehet normális módszerekkel végrehajtani. Egyébként a blokádot, amelytől a háború humanizálását remélték, elismerte a jog. Ezért gondolta azt a világ később, hogy az északi és déli államok közötti háború elég ártatlan dolog volt. Valójában a blokád függönye mögött rettenetes bűnöket követtek el. Lincoln meggyilkolása után Grant lett az USA elnöke, aki Shermant nevezte ki a hadsereg főparancsnokává. Grant elnökségével új éra kezdődött Amerikában: a hivatalos korrupció és hipokrízis korszaka, amikor egyik kézzel a Bibliát lengették, a másikkal pedig meglopták a szomszédot. A legyőzött déli államok vezető tisztségeibe ültetett északi funkcionáriusok gátlástalan tolvajlásai és féktelen önkényeskedései végül olyan nyilvánvalóvá váltak, hogy 1876-ban a republikánusok nem merték újra jelölni Grantet az elnöki posztra. Azóta egymást követték az elnökök, de Amerika még mindig az ő útján jár. Időközben a "grantizmus", vagyis a bűnt palástoló képmutatás rendszere az amerikai állam hivatalos magatartásává vált. Az amerikaiak napjainkban is elpusztítják azokat az országokat, amelyeket lerohannak, ahogyan Shermantől tanulták, miközben az erkölcsről prédikálnak és az ellenség "barbárságára" panaszkodnak. A győzelem, amelyről álmodoznak, a temetők nyugalma. Az anacondának meg kell fojtania az egész világot, hogy teljessé váljon az amerikai "one world" birodalom egyeduralma. 0 komment , kategória:  Terror

Az igazi terrorizmus   2012-10-16 19:55:49, kedd A terrorista olyasvalaki, akinek van bombája, de nincs légiereje. Miközben a jelenlegi nemzetközi jog szerint "városok és falvak indokolatlan lerombolása" elévülhetetlen háborús bűncselekménynek számít, addig az emberi települések gyakorlatilag büntetlenül bombázhatók repülőgépről, holott a légibombázás nem más, mint állami terrorizmus. Ez a hatalmasok terrorizmusa, amely több ártatlan áldozatot követelt az utóbbi hat évtizedben, mint a valaha élt összes államellenes terrorista együttvéve. Douglas Lummis, az egyik neves amerikai nonkonformista politikai gondolkodó szerint "az Egyesült Államokban nem tartanánk alkalmasnak az elnökségre azt az embert, aki valaha bombát dobott egy zsúfolt étterembe, de örömmel elnökké választunk olyan embert, aki valaha repülőgépről dobott le bombákat, amelyek nemcsak éttermeket romboltak le, hanem a nekik helyet adó épületeket és a környékbelieket is". Valóban, mintha egy sajátságos amerikai perverzió lenne, hogy magasból bombáznak és távolból rakétákkal lőnek olyan városokat és népeket, amelyek valamiért az amerikai szoldateszka és politikai vezetés célkeresztjébe kerültek. Ez részben azzal a tudatos óhajjal függ össze, hogy ne kockáztassanak amerikai életeket földfelszíni hadszíntereken, részben pedig azzal az inkább tudatalatti vággyal, hogy az áldozatok véres maradványai véletlenül se zavarják meg az amerikai bakák és az otthoni tévénézők hipokrita érzéseit önmagukról, kormányukról és fennen hangoztatott "családi értékeikről". Korszakunk példátlan tudományos-technikai forradalma ellenére igazi haladást az jelentene az emberiség számára, ha véget lehetne vetni az amerikai bombázásoknak és háborúknak, egy kis szerénységre késztetve az USA/EU/NATO "szentháromságot", amely nem ismer el semmiféle felsőbb hatalmat, és azt hiszi, hogy szó szerint joga van a világon mindenhol azt csinálni, amit csak akar, mindenki ellen, ameddig neki tetszik, és ráadásul mindezt "humanitáriusnak" álcázva. Szinte már közhelynek számít azzal vádolni az USA-t, hogy rendre színes bőrű, harmadik világbeli, főleg muzulmán népeket választ célpontnak, de ne feledjük, hogy a modern idők egyik leghosszabb - folyamatosan 78 napig tartó - amerikai bombatámadása a volt Jugoszlávia fehér, európai és keresztény lakosságát sújtotta. Jól látható tehát, hogy amikor bombázásról van szó, az Egyesült Államok a teljes esélyegyenlőség híve. Számára a célponttá válás egyedüli feltételei: a) akadályt jelenteni az amerikai birodalmi akarat útjában; b) gyakorlatilag védtelennek lenni a bombázásokkal szemben. (Szíria például megfelel az előbbi kritériumnak, az utóbbinak azonban távolról sem, tehát minden esélye megvan rá, hogy megússza az amerikai bombázást.) A washingtoni vezetés gondosan megkülönbözteti az amerikai légierő által ledobott robbanószereket a "tömegpusztító fegyverektől", amelyek bevetéséhez szerinte csak a hivatalosan annak nyilvánított ellenségek elég romlottak. Az amerikaiak az atom-, a vegyi és a biológiai típusú fegyvereket tartják tömegpusztítóknak, amelyek hatása nem korlátozható kizárólag katonai célpontokra, szemben az általuk használt "precíziós" cirkáló rakétákkal. Mindez persze igencsak ingatag szemantikai lábakon áll, tekintettel az utóbbi hat évtized amerikai bombázásainak milliós nagyságrendű civil áldozatára. Ráadásul Washington nem alkalmazza a tömegpusztító minősítést az általa gyakran használt, noha válogatás nélkül gyilkoló szegényített urániumtartalmú és fürtös bombákra. Ugyanakkor rendkívül nehéz lenne "emberbarátnak" minősíteni a Tomahawk cirkáló rakétákat, amikor több ezer fontnyi TNT-t tartalmazó hasznos teherrel becsapódnak sűrűn lakott városok központjába, gyakran szegényített urániummal a robbanófejükben. A náci rezsim ellen (persze csak utólag) szót emelő egyik német papot plagizálva: amikor Koreát, Vietnamot, Laoszt, Kambodzsát, El Salvadort és Nicaraguát bombázták, nem szóltam, mert nem voltam kommunista; amikor Kínát, Guatemalát, Indonéziát, Kubát és Kongót bombázták, nem szóltam, mert nem vettem róla tudomást; amikor Libanont és Grenadát bombázták, nem szóltam, mert nem értettem semmit; amikor Panamát bombázták, nem szóltam, mert nem voltam drogkereskedő; amikor Irakot, Afganisztánt, Pakisztánt, Szomáliát és Jement bombázták, nem szóltam, mert nem voltam terrorista; amikor Jugoszláviát és Líbiát bombázták "humanitárius" okokból, nem szóltam, mert indokoltnak látszott; amikor engem jöttek bombázni, nem maradt senki, aki megvédjen, de nem számít, mert már halott voltam. Mementóként álljon itt tehát az USA által a második világháború óta bombázott országok listája William Blum Rogue State: A Guide to the World's Only Superpower c. könyve alapján: Korea és Kína 1950-53, Guatemala 1954, Indonézia 1958, Kuba 1959-61, Guatemala 1960, Kongó 1964, Laosz 1964-73, Vietnam 1961-73, Kambodzsa 1969-70, Guatemala 1967-69, Grenada 1983, Libanon 1983, 1984, Líbia 1986, El Salvador 1980-as évek, Nicaragua 1980-as évek, Irán 1987, Panama 1989, Irak 1991, Kuvait 1991, Szomália 1993, Bosznia 1994, 1995, Szudán 1998, Afganisztán 1998, Jugoszlávia 1999, Jemen 2002, Irak 1991-2003, 2003-11, Afganisztán 2001-napjainkig, Pakisztán 2002-2003, 2007-napjainkig, Szomália 2007-2008, Jemen 2009, Líbia 2011. "Bónuszként" pedig Philadelphia, Pennsylvania állam / USA 1985. május 13. Egy rendőrségi helikopter plasztik-dinamit bombát dob a MOVE nevű keresztény-karizmatikus néger szekta által elfoglalt épületre, az így keletkezett tűzvészben megsemmisül egy egész háztömb 60 lakása, és szörnyethal 11 ember, köztük öt gyermek; Franciaország 1986. április 15. Miután a francia kormány megtiltotta légterének átrepülését a Líbia ellen felvonuló amerikai légierő számára, retorzióként a tripoli francia nagykövetség épületét "véletlenül" találat éri a líbiai fővárost sújtó bombázásban; Kína 1999. május 7. A Jugoszlávia elleni amerikai agresszió során ugyancsak "véletlenül" súlyos bombatámadás éri a Kínai Népköztársaság belgrádi nagykövetségét; 2003 áprilisában Irak lerohanásakor az Iráni Iszlám Köztársaság területére is amerikai rakéták csapódnak be "tévedésből", legalább egy ember halálát okozva. MD

Nukleáris terrorral fenyegetnek a zsidó agresszorok   2012-09-26 07:15:10, szerda Izrael az egyedüli állam a világon, amely megengedheti magának, hogy amennyiben "veszélyben" érzi magát, "nukleáris Armageddonnal" fenyegesse meg a világot - jelentette ki Mark Glenn, a neves amerikai politikai elemző az iráni Press TV-nek. Mark Glenn - aki az Izrael és Amerika agresszív háborúi ellen fellépő Félhold és Kereszt Szolidaritási Mozgalom egyik vezetője is - az interjúban rámutatott: "Egyetlen más állam sem létezik, amely azt mondaná a világnak, hogy ha nekünk el kell pusztulnunk, velünk együtt fogtok elpusztulni ti is." Mark Glenn felhívta a figyelmet arra, hogy Martin Van Creveld tekintélyes izraeli katonai szakértő nem is oly rég megerősítette: Izrael több száz atombombával, illetve atomrakétával rendelkezik, melyek különböző célpontokra - leginkább európai államok fővárosaira - irányulnak. Az amerikai politikai elemző sajnálatosnak nevezte, hogy miközben Tel-Aviv nukleáris megsemmisüléssel fenyegeti a világot, a befolyása alatt álló médián keresztül más államokat vádol atomfegyverek előállítására irányuló törekvésekkel. Abszurd világunkban nyilvánvalóan "gyűlöletkeltésnek" és "antiszemitizmusnak" számít kimondani: a Közel-Keleten Izrael birtokol egyedül atomfegyvereket. A zsidó állam 1958-ban kezdte el építeni első plutónium- és urándúsító üzemét a Negev-sivatagban található Dimonában. Jimmy Carter, korábbi amerikai elnök is elismerte korábban, hogy Izrael 2-300 nukleáris atomtöltettel rendelkezik. Számos jelentés, kiszivárgott dokumentum és légi felvétel is megerősíti az egyáltalán nem békés célokat szolgáló izraeli nukleáris program létét. Tel-Aviv nem tagadja, de nem is ismeri el, hogy atombombákat birtokol: a téma egyszerűen tabu a cionista befolyás alatt álló nyugati tömegtájékoztatásban. A törvények fölött álló zsidó államnak természetesen azt is csak az "antiszemiták" és a "gyűlölködők" merik felróni, hogy nem csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozását célzó nemzetközi egyezményekhez, és nem hajlandó atomlétesítményeibe beengedni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit sem.

Az USA tengeri nagyhatalmának vége   2012-08-14 19:31:13, kedd Erről gondoskodik a legújabb kínai fejlesztés. A Dong Feng 21d nevű rakéta igazi riadalmat keltett az USA vezetőinek körében. ,,Ez a rakéta elpusztíthatja repülőszállító hajóinkat, ezzel komoly pszichikai nyomást gyakorol haderőnkre, hogy mostantól nem mehet oda, ahova akar, és nem egyeduralkodó a vizeken." Robert Gates védelmi miniszter is félelmének adott hangot, mikor kijelentette, ,,ezzel mozgásunkat lekorlátozták, és szűkültek stratégiai lehetőségeink. A félelmeket tovább növelte, hogy a nemrégiben lazajlott, (Tajvanon riadalmat keltett) kínai tengeri hadgyakorlaton 100%-os teljesítményt nyújtott, vagyis minden célt eltalált. Csak találgatások vannak róla, hogy Kína kiknek adhatta el még ezeket a rakétákat, de feltehetően Észak-Korea azonnal vásárolt belőle. A Dong Feng 21d egy 1500 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakéta. Működési elve, manőverezési képessége és sebessége miatt egyetlen jelenlegi elhárító fegyver sem képes leküzdeni. Az anyahajók óriási védelemmel vannak ellátva. Több tengeralattjáró, hadihajó kíséri, légi fedezetét pedig állandóan a közelben cirkáló repülők adják. Ez a rakéta azonban adottságai miatt ezeknek az eszközöknek védelmi képességeit messze túlszárnyalja. Abban az esetben, ha egy katonai akciót a vadászgépeknek 1500 kilométernél messzebbről kell megkezdeni, a siker minimálisra csökken. Egy állam, amely jórészt kalózhadára támaszkodik, ilyen fegyverrel találja szemben magát, joggal kezdi félteni uralmát. Amennyiben ez a rakéta elterjed a világon, és Venezuelától kezdve Iránig mindenki beszerzi, az USA hatalmi nyomása minimálisra csökken. Megjegyezzük, hogy Oroszország már a 70-es évektől kezdve rendelkezik olyan cirkáló rakétával, mely sebessége és haladási magassága miatt az anyahajókkal sikerrel vehetné fel a harcot. Mára ezek már elavultakká váltak, főként a hazaáruló Jelcin ideje alatt az USA számára átadott fegyverzeti képességek adatai és dokumentációi miatt.

Magyar zsidó bűnözők és ünnepelt tömeggyilkosok   2012-08-07 09:11:51, kedd A második világháború ázsiai szakaszát lezáró háborús bűncselekmény rengeteg ártatlan ember halálát okozta. A Szilárd Leó (zsidó bűnöző), Wigner Jenő (zsidó bűnöző) és Teller Ede (zsidó bűnöző) közreműködésével készült tömegpusztító eszköz olyan találmány volt, amire senki, egyetlen nemzet sem lehet büszke. Különösen nem lehetünk büszkék mi, a magyar származású Teller Ede (zsidó bűnöző) atomfizikus, aki nem csupán a tudományával szolgálta a fegyver megalkotását, hanem annak bevetését is szorgalmazta Rooseveltnél. A hirhedt levelet ugyan Albert Einstein (zsidó bűnöző) és Szilárd Leó (zsidó bűnöző) is aláírta de később elhárította magáról a felelősséget, Einstein utólag tiltakozott az alkotásának bevetése ellen. Köztudottan Oppenheimer (zsidó bűnöző), az atomprogram vezetője és Szilárd Leó (zsidó bűnöző) atomfizikus kommunista nézteket vallottak... Léteznek olyan feltételezések, hogy nem csak az atombomba, hanem a hidrogénbomba terveit is Oppenheimer juttatta a szovjetek kezére. Ezt a feltételezést Teller Ede Opperheimer ellen tett vallomása csak erősítette. Közismert, hogy Teller a háború után nem mehetett úgy fizikus körökbe, hogy ne kelljen tartania kézfogásának visszautasításától. Teller az élete végéig - 2003. szeptember 9-én bekövetkezett haláláig - bűntudatban élt, mert nem csak az első atombombák megalkotásában, hanem az első hidrogénbomba felrobbantásában is elsőrendű szerepe volt. Soha senki nem vonta felelősségre genocídiumért holocaustért vagy a népirtásért! Egy zsidóra más törvények vonatkoznak bármit is kövessenek el, mint más akárkire! Ez az igazi kettősmérce, amit soha senki nem mer felemlíteni a világban szinte sehol!

Tudtad? ... nézz, láss, tanulj!   2012-08-05 18:05:06, vasárnap Rockefeller zsidó volt és személyesen ő reformálta az amerikai nép oktatás rendjét. A kedvenc mondása pedig következő volt:"Nem egy gondolkodó nemzetet, hanem egy dolgozó nemzetet akarok!"  Az NEA (National Education Association) John D. Rockefeller kizárólagos befolyási övezete volt, hiszen ő alapította. Az oktatási rendszer csak olyan mértékű tudást engedett és viselkedési normát követelt meg, ami szerint a gyári munkás szintet ne haladhassa meg a nagy átlag értelmi és képességi tudatossága. (a mai oktatási szint Románia esetében a legszembeötlőbb, de Magyarország keményen a seggében van) A specializáltság nagyon fontos, mert ez adja meg a sok apró csavart egy nagy egységhez, de a részek soha nem fejlődhetnek önálló egésszé! És ez az egyik legfontosabb. Ezért lehetséges az, hogy a hírek bemondói bármiféle információt akként képesek közreadni, ahogyan azt elvárják tőlük. Nem kérdőjelezik meg a tények valódiságát és azok értelmét. 9/11 híradásai akkor és sok évvel később mikor már tényekkel bizonyított a csalás és a megtévesztés tényszerűsége az első pillanat fényéből semmit nem veszítettek. A kedvenc filmem egyike lehet egy példa: "Amikor megállt a Föld", de lényegében bárhol és bár mikor a tömegek befolyásolása ezen a csatornán teljes értékű! Amikor a film megmutatja a valódi amerikai embert, azt, ahogy egy vérdíj vagy egy a hétköznapoktól eltérő esemény mennyire írja felül a valóságot és bolondítja meg az agymosott tömegek részét vagy egészét akkor látható az oktatási rendszer sikere. Ezt pedig a "Battleship" (2012) alkotás kiválón képes illusztrálni. Az a mérhetetlen lazaság és önteltség, ami végigvonul a filmen az amerikai egyben az emberiségre oly jellemző gőgöt és erőszakot illusztrálja mindenekelőtt. Küldök egy meghívót és mikor eljössz, vélt önvédelemből megtámadlak, majd amikor védekezel, akkor kihívásnak tekintem és mindent bevetek az elpusztításodra (mert egy amerikai előbb lő, aztán talán kérdez) Nos, kedves alien, (miért) nem gyilkolsz és pusztítasz agyba-főbe? Kérem szépen, az a te bajod. Én gyengeségnek tekintem és kihasználom ezt a saját előnyömmé formálva! Ez, Amerika és a kotyvalék népének egyik igazi arca. A történelmén is végigvonul. A polgárság ebben a szellemben nevelkedik és a kultúrájából is kitűnik. Kifelé baráti és mesés, de ha a csoda ténnyé válik, akkor előbb elpusztítja majd sír utána! Erre egy cinikus valaki könnyedén odaböffenti, hogy csak film az, amiről beszélünk vagy más, egyéb esetleg valami bizonyság is van mögötte? Az ilyen kérdés a kérdezőt minősíti és a tudatlanságát, hiszen képtelen azt észrevenni, ami körülötte zajlik. Nem látja a változások folyamatát, és ahogy a mondás is tartja "a fától az erdőt"! Az izgalmas FPS játékban egy Cole Mathis nevű tengerészgyalogost alakíhatunk, aki a Hawai szigetén veszi fel a harcot az idegenek ellen. A Call of Duty nyomdokain haladó, pörgős játékban a különféle rondaságok eliminálása meleltt akár tüzésrségi támogatást is kérhetünk a hajóktól. Ez, már egy bizonyítóan új szemlélet. Pusztíts és ne kérdezz! Az ilyen játék minden korosztályban siker. Miért is? Nemzeti erény az öldöklés? Vagy inkább az önvédelem bárhol és bármikor? De lehet e önvédelemről beszélni akkor, ha előbb lő valaki majd csodálkozva a válaszon lényegében háborús konfliktus okoz? Esetleg ésszerű lenne felülbírálni azt a tézist, hogy az egész világmindenség angolul képes kommunikálni!? Vagy a gyakorlatot, hogy előbb lőjünk, majd esetleg kérdezzünk? Vajon miféle elképesztően gyenge műszaki-technikai kiképzést kapnak, ha a saját vagy a világ technológiai lehetőségeivel sincsenek tisztában - még akkor se vagy talán éppen akkor - mikor összevont hadgyakorlatot tartanak!? Nos, a válasz az oktatásban rejlik. A saját területet értik, abban kiválóak, de képtelenek átlátni még azon a szitán is, amelyiken a lyukakat gépfegyverrel vágták! Az idegenek jöttek, többségében - feltehetően - kutatók és tudományos munkatársak valamint műszakiak, mérnökök, kiknek vélhetően nem a harc az életelemük, hanem egy elsődleges feladatuk van, amit végre akarnak hajtani. Az új megismerése mellett a kapcsolatfelvétel és az otthonnal való kommunikációs lehetőség kiépítése. Miközben a velük levő biztonságiak igyekeznek ezekre a lehetőségeket megteremteni a lehető leghumánusabb módon folyamatosan csalfasággal és fondorlatossággal kell szembenézniük. A film jól mutatja azt a kettősséget, amit sokak képtelenek látni. Szinte meg sem tudtam számolni - pedig többször láttam - hány alkalom volt, amikor könnyedén elpusztítva minden vélelmezhető támadót - erőszakkal fellépni szándékozót - egy felszabadított terepen könnyedén átadhatták volna magukat az ismeretszerzésnek vagy a feladat gyors megvalósításának. Röviden a látogatók akár könnyűvé is tehették volna az életüket. E helyett céltudatos pusztítás és gyilkolás helyett a támadás elhárítására összpontosítottak, ami a vesztüket okozta. (film koncepció) A sok ellentmondás, ami jelen van a filmben a rendező a szinte nem is mérhető technológiai fölény ellenére pusztulásra ítélte a látogatókat sok vélelmezetten logikátlan cselekedetet és habozást beiktatva a történetbe. A győzelem és a feladat végrehajtásának lehetősége ott volt az érkezők kezébe, de elszalasztották amiatt, hogy nem voltak kellően erőszakosak! Ez már szinte tapintható lázadói felszültséget gerjeszt az amerikai agresszió és a mérhetetlenül öntelt erőszak ellen. A tudományokat is értelmetlenné teszik az efféle szemléletű alkotások és azt a kérdés feszegetik, hogy mért is akarhatja az ember bemutatni önmagát a világmindenség számára, ha az érkezőket szinte rögvest elpusztítja? Miért tagadja meg, hogy kommunikáljanak az övéikkel vagy másokkal? Miféle kapcsolatteremtési mód az, ha rögtön gyilkolunk kérdezés vagy párbeszédre törekvés helyett? Akár hogy is szemlélem ez a film is az amerikai nép erőszakosságát mutatja és semmi mást. Az "Iron Sky" produkció se különb. Mit tanít ez? Természetesen azt, hogy előbb lőj, aztán kérdezz ... már ha még van mit vagy marad kitől! Igaz, hogy a játék - a filmmel együtt - erőteljesen megreformálja az eredeti taktika-stratégiai scifi koncepciót, viszont ez által közelebb áll a neveltetéshez és a gondolkodáshoz minden fiatalabb játékosnak. Náluk az erőszak a lételem, amit evvel remekül kielégíthetnek. Tanítja a gondtalan gyilkolást és erőlteti azt, hogy ne is törd magad a gondolkozáson, hanem menj és ölj. A játék már más koncepció szerint nevel. Vigyél magaddal néhány flintát és cselekedj belátásod szerint! És van, aki ezt a valóságban meg is teszi! Az ördög nem alszik, mert már felébredt. Benned van, és ezt nem tudod az akarata ellenére irányítani, hiszen a gyenge jellemet ő irányítja akként, ahogyan neki tetszik! Az első lépés után jön a következő és a folyamat beindul. Csak te állíthatnád meg, de a gőgösséged és a benned levő ördög ennek a lehetőségét már kivette a kezedből! Egy gondolkodni is képes tudósnak hívott ember nélkül, a katonák elvesznek... a saját gőgjük és önteltségük mocsarában. Isten és a hit nélküli sötét világban. A parancsnok tülkölt, az ellenfél is. A parancsnok rálövetett az idegen hajóra ... ők visszalőttek! ... és a harc szelleme kiszabadult a palackból! Lehet, hogy mégse így kellene egy idegennel ismerkedést kezdeményezni? Képes vagy felébredni és megérteni a gondolat fontosságát? A magyar taniskolák egyházi gondozásba vétele az állami lemondás és a zsidó szekták előretörése vajon miféle utat ad a tudásnak és a tudat fejlődésének főként úgy, hogy közben állandóan lengetve van a kirekesztés dogmatikai pallosa? Link A korán azt mondja: "Harcolj az ellenségeiddel, harcolj isten ellenségeivel" de a korán azt is mondja: "Ha az ellenség nem jelent veszélyt nem támad, akkor ne feledd, hogy isten könyörületes! A hadviselés nem az elsődleges célunk." 2:192 Akkor most lehet csodálkozni. Igen, hiszen az idegenek a filmben ténylegesen ezt az elvet követik! Észreveszi e valaki, akinek nem nyitja ki a szemét ez az írás vagy a korán verse? Biztosan nem ha ténylegesen nem ismeri a korán dogmai tartalmát ...

Szellemek a tömegsírok felett Budapesten   2012-04-29 10:49:25, vasárnap Amiről a nép nem tud, vagy nem akar tudni... A múlt feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta. - Kenedi János és néhány kutató, újságíró sokat tettek azért, hogy legalább az ügynöklisták létezéséről legyen némi ismeretünk, de, ki tudja miért, az egymást váltó kormányok egyikének sem volt fontos megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet. Különösképpen igaz ez azokra a budapesti tömegsírokra, melyek létezéséről alig-alig tudnak az emberek - ha tudnak is valami keveset, az sem feltárásokon, tudományos munkákon alapul, hanem többnyire egy-egy újságcikk igyekszik ráirányítani a figyelmet e megkerülhetetlen témára. A feltáratlan tömegsírok sorában említést kell tennünk a fővárosi, Fiumei úti sírkert 21. parcellájáról, ahol az 1956. október 25-én a Parlament előtt lezajlott tömegmészárlás áldozatait hantoltálták el - de ami e téren lényegesen fontosabb: a rákoskeresztúri temető 297, 298 és 301-es parcelláinak titka, az, hogy kiket, hány százat vagy hány ezer embertársunkat kaparták el a hatalmas méretű tömegsírokba? Link A rendőrség augusztus 22-én reggel 8 órára példás rendben helyezte el a Fővárosi Bíróság (Budapest, V. kerület, Markó utca 27) "C" udvara körül a közönséget, a törvényszéki épülettömb ablakaiban emberfürtök lógtak. Pontban negyedkilenc órakor jelent meg népbíráival Rácz Endre népbírósági tanácselnök, dr. Csillag Dezső népügyész társaságában és mindannyian helyet foglaltak a kivégzőhellyel szemben, a szürke posztóval borított asztalnál. - A tanácselnök intézkedésére a siralomházból elsőnek dr. Szász Lajost, a Szálasi-kormány kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterét vezették elő a fogházőrök. Szász kopott kék kabátban, minden ízében remegve állt a bíróság elé. Az elnök röviden közölte vele az ítéletet, majd a legfelsőbb hely (Tildy Zoltán köztársasági elnök) döntését, azután Csillag népügyész szavai hallatszottak: - Kivégzőosztag parancsnoka, teljesítse kötelességét! 8 óra 22 percet jeleztek az óramutatók, mikor a cölöphöz kötötték Szász Lajost. Az egész pillanatikig tartott: a szemét bekötötték, nyomban ezt követően négy fogházőr állt a halálraítélt elé. Vezényszavak hangzottak el, utána hatalmas dörrenés - az elítélt teste előrehajlott, törvényszéki orvosok siettek a cölöphöz, megállapították a szívműködés megszűnését... Darócba öltözött foglyok hordágyat hoztak, majd elvitték az egykori miniszter hulláját. 8 óra 35 perc. Rácz népbírósági elnök újabb utasítására a fogházfelügyelőség Reményi-Schneller Lajos Szálasi pénzügyminiszterét állította elő. - A közönség soraiból hatalmas hangzavar hallatszott, amikor az egyik legismertebb nácibérencet meglátták. - A korábbi jelenet megismétlődése után 8 óra 37 perckor jelentették az orvosok: - A halál bekövetkezett! Reményi-Schneller holttestét a hordágyra fektették, friss homokot szórtak a kivégzőcölöp elé és már is hozták a legfőbb Quislinget: Sztójay Dömét, Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökét. - Pontosan háromnegyed kilenc órakor a nácik elsőszámú szálláscsinálója is elnyerte méltó földi büntetését. Bár sok esetben az egyéni bosszú, és a politikai célok vezették az 1945 és 1949 között lezajlott népbírósági ügyek irányítóit, tovább eljárási hibák, bizonyítási hiányosságok jellemeztek e pereket, mégis az akkor elítéltek döntő többsége valóban bűnöket követett el - az ítéletek szigora azonban számos esetben ébresztett és ébreszt napjainkban is kételyeket a kutatókban. Ezekben az ügyekben a 81/1945. ME., illetve az azt módosító 1440/1945. ME rendeletek alapján felállított népbíróságok jártak el, melyek feladata a háborús és népellenes bűnök feltárása és a bűnösök felelősségre vonása volt. - Ezen eljárásokban majdnem 60. 000 fő ügyét vizsgálták, 27 ezer elmarasztaló ítélet született, ebből 477 halálos ítélet, amelyek közül 189-et végre is hajtottak. (A holokausztkutatás kimutatásai ennek a népköztársasági igazságügyi közlésnek nem kis mértékben mondanak ellent - ez utóbbiak szerint ugyanis több ezren haltak meg a második világháború utáni kivégzésekben.) Boross Péter: "Mindig is horthysta voltam" Boross Péter 2009 novemberében a második világháborúban véletlen baleset következtében elhúnyt kormányzóhelyettes, Horthy István emléktáblájának budapesti avatásakor - részben talán azért is, hogy a szélsőjobboldali tömegeket az Orbán-párt mellé szólítsa - jelentette ki hallgatósága előtt, hogy ő (az 1993-1994-es években miniszterelnöki poziciót is betöltött politikus) mindig is horthysta volt. Ismerve Antall József, Boross Péter és Jeszenszky Géza tevékenységét, e bejelentés sokakat nem lepett meg, ugyanakkor az 1990-1993 között történtekre, az egykori háborús bűnösök rehabilitálására magyaráztot szolgáltatott, igazolva Kertész Imre Nobel-díjas író véleményét, miszerint "Magyarországon a "szélsőjobboldaliak és antiszemiták határozzák meg a közbeszédet". 1990 után - mikor Antall József kormányában előbb tárca nélküli titkosszolgálati miniszterként, majd belügyminiszterként tevékenykedett Boross Péter engedélyével - Bosnyák Imre, egykori nyilas párttag, Szálasi propaganda minisztériumának egykori munkatársa (Torgyán József tanácsadója) irányítása mellett dr. Susa Éva törvényszéki antropológus, Kovács Ferenc volt politikai elítélt, Ladányi Jenő, a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója, Gáspár László temetővezető részvételével - feltárásokat, exhumálásokat végeztek a rákoskeresztúri temető 298-as parcellája területén, azon a helyen, ahol az 1945 után kivégzett hungarista vezetőket és a háborús bűnperekben elítélteket elföldelték. Az említett személyek némelyike nyilvánvalóan azzal is tisztában lehetett, hogy a hatalmas méretű tömegsírba kiket temettek el 1945 és 1951 között. A kezdeti feltárásokat később éppen azért állították le, mert a néhány száz fő maradványaira taksált földterületen az exhumálások során olyan mennyiségben találtak emberi csontokat, melyek többszörösen meghaladták a temetői főkönyvben található bejegyzéseket, és a Solt Pál által szerkesztett "Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez" öt kötetében felsorolt kivégzett személyek neveit, adatait. A 298-as parcellát Antall József belügyminisztere (és kijelölt utódja) idején "újították" fel, a rendezést 1994-ben fejezték be az addigra miniszterelnökké lett Boross Péter segítői: a nyilas-hungarista Mártírok Igazságtevő Bizottsága és az akkor szemérmesen "szkinhedeknek" nevezett újnácik, a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok (MNA) aktivistái. - Boross utólagos bevallása szerint 1. 000 ott elhantolt, politikai okokból kivégzett, személy adatait kapta meg, ezekből 176 személyt azonosítottak. Az "ezer sírhely" valamint az állítólagosan "176 azonosított személy" adatait a nyílvánosság soha nem ismerhette meg - feltehetőleg ezek az államtitkot képező iratok, ha egyáltalán léteztek, részben azonosak voltak az alábbiakban nyílvánosságra hozottakkal. A nyilas háborús bűnösök tömegsírjánál "Eszmék és holttestek rendőri felügyelet alatt..." címmel tudósított a montreali nyilas emigráció Új Hídfő 1994. decemberi, majd a 24. Óra 1995. júniusi lapszáma a második világháború után kivégzett hungaristák eltemetésének helyéről. Bosnyák Imre, a Mártírok Igazságtevő Bizottsága elnöke, így számolt be a történelmi értékű kutatásról és a 298-as parcellában elhantolt kivégzettekről: "...Az ország szovjet megszállását követően francia, amerikai és brit támogatással Budapesten is megkezdődtek az úgynevezett 'háborús bűnperek' - a győztesek és az önmagukat annak tartók leszámolása a hadifoglyokkal és a háborút vesztett országok politikusaival. Japán hadseregirányítókat végztek ki abban az országban az amerikaiak, ahová - Hirosima és Nagaszaki esetében - atombombákat dobtak le védtelen polgári lakosok ellen. Német katonákat és polgári politikusokat adtak a hóhér kezére Európának abban a részében, ahol a nyugati szövetséges légierők terrorbombázásai, a szovjetek elvetemült hordái olyan kíméletlenséget tanúsítottak a lakossággal szemben, amelyre méreténél fogva, a világtörténelemben sohasem volt példa. Szálasi Ferencet és a hungarista állam 14 miniszteri rangú vezetőjét 1946-ban végezték ki, ugyanebben az évben, 1951-ig bezárólag még 260 esetben hoztak halálos ítéletet az önkényuralom bíróságai. - A magasabb rangú hungarista vezetők (Szálasi, Vajna, Reményi-Schneller, Pálffy, Szász, Budinszky, Kemény, Beregfy, Szöllősi, stb.) holttesteit kivégzésük másnapján temették el a rákoskeresztúri temető 298-as parcellájának 22. és 23. sorába, a többi prominens hungaristát szintén ezen a helyen, valamint a 298-assal határos 301., 297., és a 295. számú parcellák területén kaparták a földbe. A 298-as parcellaként nyílvántartott területen többszintű, három-négy rétegben kivitelezett elhantolások történtek - 250-300 cm mélység alá rejtették a holttesteket, majd később e sírhelyekre, a megszokott és hivatalos 200-210 cm mélységbe kerültek a kórházakból idehozott holttestek, amputált végtagok és a közegészségügyi hatóságok által e helyen földbe temetett állati maradványok." 1995. április 11-én a Kanadából ideiglenesen hazatért Dénes József és Bosnyák Imre társaságában látogattam el a tárgyalt Nemzeti Pantheonba. - Itt, e helyen, Szálasi egyik legismertebb hungarista propagandistája előszőr beszélt arról, hogy hol, a parcella melyik részén temették el a Nemzetvezetőt és vele egyszerre, egy helyen Gera Józsefet, Beregffy Károly vezérezredest és Vajna Gábor egykori belügyminisztert. Sírjukat a hungaristák az egyébként létezett, szintén kivégzett bajtársuk adatait felhasználva "Lukács Ferenc 1923-1946" felirattal jelölték meg és fél évszázadon át gondoskodtak az emlékhely környékének rendbetételéről. - E ponthoz közel található Bárdossy miniszterelnök végső (?) nyughelye, valamint Dési-Dregán Miklós kopjafával megjelölt sírja. A kutatás későbbi szakaszában a Kanadában élő Dénes József és M. Katonka Mária, a nyugat-németországi Tarjányi-Tatár Imre, az ausztrál kapcsolat Kántor Béla, továbbá a budapesti hungaristák (Szlama Árpád ezredes és Werner László) pontosították az exhumálás idején felvett jegyzőkönyvek adatait - így 2002. február 21-én a Budavári Palota "F" épületében Kenedi János történész segítségével, dr. Karsay Orsolya osztályvezetőnek és a Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában dolgozó kollégáinak átadhattam (a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata Irattára részeként) azt a listát, amely meglehetős pontossággal sorolja fel a tömegsírba temetettek adatait. Az átadásról készített jegyzőkönyv száma: 265/2002. A második világháborút követően Magyarországon kivégzett és a rákoskeresztúri (RUK) temető - jelenleg 298. számú parcellájának nevezett tömegsír az alábbiakban felsoroltak földi maradványait rejti: BAKY László, ny. csendőrőrnagy, a Sztójay-kormány belügyi államtitkára, kivégezve kötél által 1946. III. 27-én 8,15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 216 BÁRDOSSY László, 1941. IV. 3-tól 1942. III. 9-ig Magyarország miniszterelnöke, kivégezve golyó által 1946. I. 10-én 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 29 dr.BASCH Ferenc, 1938-tól 1944-ig a magyarországi Volksbund vezetője, kivégezve kötél által 1946. IV. 26-án 8,15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 266 BEREGFFY Károly, vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, VK főnök, kivégezve kötél által 1946. III. 12-én 15,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 178 BUDINSZKY László dr., a Szálasi-kormány igazságügyminisztere, kivégezve kötél által 1946. III. 9-én 8,30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 266 CSIA Sándor dr., a Hungarista Állam kormányzó tanácsának tagja, kivégezve kötél által 1946. III. 19-én 9,45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 186 ENDRE László dr., a Sztójay-kormány belügyi államtitkára, 1944. okt. 25-től a Hungarista Állam hadműveleti biztosa, kivégezve kötél által 1946. III. 29-én 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 215 FERENCZY László, csendőr alezredes, a Szálasi-kormány tárcanélküli minisztere, kivégezve kötél által 1946. V. 31-én 16,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 338 GÁL Csaba, 1944.XI. 4-től a személyi ügyek kormánybiztosa, kivégezve kötél által 1946. VI. 25-én 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 372 dr.Gera József, a Szálasi-kormány tagja, kivégezve kötél által 1946. III. 12-én 15,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 179 HINDY Iván, vezérezredes, a Budapesti I. Hadtest parancsnoka, Budapest védelmének vezetője, kivégezve kötél által 1946. VIII. 29-én 14,30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 464 HUBAY Kálmán, a Hungarista Mozgalom egyik megalapítója, parlamenti képviselő, kivégezve kötél által 1946. VI. 22-én 9,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 367 IMRÉDY Béla, 1938. V. 14 és 1939. II. 16 között Magyarország miniszterelnöke, kivégezve golyó által 1946. II. 28-án 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 139 JAROSS Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere, kivégezve golyó által 1946. IV. 11-én 8,45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 236 KASSAY (Schalmayer) Ferenc, radikális jobboldali ideológus, a Szálasi-kormányban tárcanélküli honvédelmi és prop. miniszter, kivégezve kötél által 1946. X.30-án 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 528 báró KEMÉNY Gábor dr., külügyminiszter a Szálasi-kormányban, kivégezve kötél által 1946. III. 19-én 8,30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 185 KOLOSVÁRY-BORCSA Mihály, publicista, 1944. X. 31-től a sajtóügyek kormánybiztosa, kivégezve kötél által 1946. XII. 6-án 9,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 591 OMELKA Ferenc, újságíró, a Számonkérő Szék vezetője, 1944. X. 30-án a hungarista rabok kiszabadítója Vácott. Kivégezve kötél által, 1946. IX. 5-én, 8,00-kor, azon.száma: 468 Gróf PÁLFFY Fidél, a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere, kivégezve kötél által 1946. III. 2-án 8,30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 154 RADÓ Endre, cs.százados, 1944. XI. 15 után a Nemzeti Számonkérés Szervezete katonai nyomozó alosztályának parancsnoka, kivégezve kötél által 1946. VI. 18-án 16.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 363 RAJNISS Ferenc, író-újságíró, vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szálasi-kormányban, kivégezve golyó által 1946. III. 12-én 9,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 175 REMÉNYI-SCHNELLER Lajos, 1938. III. 19-től 1945. III. 27-ig pénzügyminiszter, kivégezve golyó által 1946. VIII. 22-én 8,35-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 457 RUSZKAY Jenő, ny. altábornagy, 1940-től Szálasi segítője, 1945. III. 1-től a magyar fegyveres kötelékek felügyelője. Kivégezve kötél által 1946. II. 22-én, 8,15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 166 SZÁLASI Ferenc, Magyarország Nemzetvezetője, a Hungarista Mozgalom megalapítója, 1946. III. 12-ig Magyarország miniszterelnöke. Kivégezve kötél által 1946. III. 12-én 15,30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 180 SZÁSZ Lajos dr., 1944. VIII. 7-től 1945. III. 27-ig kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, kivégezve golyó által 1946. VII. 22-én 8,22-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 458 SZÖLLŐSI Jenő, a jobboldali parlamenti képviselőkből és a felsőházi tagokból alakult Nemzeti Szövetség tagja, hungarista vezető, miniszterelnök-helyettes a Szálasi-kormányban. Kivégezve kötél által 1946. III. 19-én 8,15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 184 SZTÓJAY Döme, altábornagy, 1944. III. 22-től 1944. VIII. 29-ig miniszterelnök. Kivégezve golyó által 1946. VIII. 22-én 8,45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 456 VAJNA Gábor, a Szálasi-kormány belügyminisztere, kivégezve kötél által 1946. III. 12-én 14,45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 176 JÁNY Gusztáv vezérezredes, a II. Magyar Hadsereg parancsnoka. 1945-ben Nyugatra távozott, 1947-ben hazatért. Kivégezve golyó által 1947. XI. 26-án, azonosítási száma a tömegsírban: 1069 ANDREIKOVICS Béla, kivégezve kötél által 1946. IX. 26-án, azonosítási száma: 578 BALOGH István, kivégezve kötél által 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 485 BALOGH Sándor, kivégezve kötél által 1946. XII. 20-án, azonosítási száma: 617 BARNA István, kivégezve kötél által 1946. V. 18-án, azonosítási száma: 323 BEDŐ László, kivégezve golyó által 1946. IV. 12-én, azonosítási száma: 243 BECKER Emil, kivégezve kötél által 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 399 BINDER László, kivégezve kötél által 1946. I. 7-én, azonosítási száma: 44(?) BOKSAY István, kivégezve golyó által 1946. IV. 12-én, azonosítási száma: 244 BÓTA Imre, kivégezve kötél által 1946. VII. 4-én, azonosítási száma: 393 BOTKA Márton, kivégezve kötél által 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 557 CSISZÁR Gábor, kivégezve kötél által 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 513 CSORDÁS János, kivégezve kötél által 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 483 DUGOVICS József, kivégezve kötél által 1946. II. 8-án, azonosítási száma: 98 DUNKEL Károly, kivégezve kötél által 1946. IX. 3-án, azonosítási száma: 467 ENCSEY Pál, kivégezve kötél által 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 555 FEHÉRHEGYI János, kivégezve kötél által 1946. IX. 12-én, azonosítási száma: 476 F.-né PÁL Mária, kivégezve kötél által 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 183 HADNATOVSZKY Ferenc, kivégezve golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 130 HADON József, kivégezve kötél által 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 296 HAIK József, kivégezve kötél által 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 514 JÁKITY Károly, kivégezve kötél által 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 198 JUHÁSZ István, kivégezve kötél által 1946. VIII. 24-én, azonosítási száma: 459 KACSMANN Baritz, kivégezve kötél által 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 397 KÉKKŐY Ferenc, kivégezve golyó által 1946. IV. 24-én, azonosítási száma: 264 KOLTAY László, kivégezve kötél által 1946. VII. 31-én, azonosítási száma: 436 KONCZ József dr., kivégezve kötél által 1946. III. 9-én, azonosítási száma: 163 KOVÁCS Emil, kivégezve golyó által 1946. V. 2-án, azonosítási száma: 282 KOVÁCS Magdolna, kivégezve kötél által 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 205 KRAUSZ KÉRI László, kivégezve kötél által 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 181 LUKÁCS Ferenc, kivégezve kötél által 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 556 LUKÁCS József, kivégezve kötél által 1946. I. 2-án, azonosítási száma: 20 MALCSINER Gyula, kivégezve kötél által, 1945. XII. 31-én, azonosítási száma: 19 MÁZLÓ Ferenc, kivégezve kötél által 1946. VI. 7-én, azonosítási száma: 355 MIKHÁZY István, kivégezve kötél által 1946. VI. 21-én, azonosítási szám: 365 MOLNÁR István, kivégezve kötél által 1946. I. 16-án, azonosítási száma: 51 MONOSTORI Sándor, kivégezve kötél által 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 400 NÉGYESSY József, kivégezve kötél által 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 295 OLÁH János, kivégezve kötél által 1946. XI. 4-én, azonosítási száma: 564 ORENDY Norbert, kivégezve kötél által 1946. VI. 18-án, azonosítási száma: 364 OROSZ Sándor, kivégezve kötél által 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 398 PÁL Gizella, kivégezve kötél által 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 182 PETHŐ Elemér, kivégezve kötél által 1946. X. 31-én, azonosítási száma: 538 PETROVICS Ferenc, kivégezve kötél által 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 484 POLES István, kivégezve kötél által 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 515 RIGÓ Mihály, kivégezve golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 131 SCHRANK László, kivégezve kötél által 1946. III. 1-én, azonosítási száma: 155 SCHÜTZ József, kivégezve kötél által 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 401 SZ.-né SZABÓ Erzsébet, kivégezve kötél által 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 199 T.-né DELY Piroska, kivégezve kötél által 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 201 THAL György, kivégezve kötél által 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 516 TORMA György, kivégezve kötél által 1946. IX. 12-én, azonosítási szám: 472 TÓTH RUGGIERO Ödön, kivégezve kötél által 1946. V.13-án, azonosítási száma: 317 VIDA János, kivégezve golyó által 1946. V. 6-án, azonosítási száma: 289 ZIGÓ Mihály, kivégzés előtt éhezés és kimerültség miatt meghalt 1946. I. 23-án, a.sz.: 79 ZSÍROS Mihály, kivégezve kötél által 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 486 Az exhumálás, majd később a kutatások során minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az 1946. március 12-én kivégzett Szálasi Ferenc földi maradványai az ugyanaz nap kivégzettekkel egyetemben az 1946. november 8-án felakasztott hungarista, Lukács Ferenc hamvaival azonos helyen találhatók - csak valamivel mélyebben. Az Encsey-Botka-Lukács hármas alatt vannak eltemetve az 1946 áprilisában kivégzettek - dr. Basch, Kékkőy, stb. - végül a mélyebb rétegben elhantoltak: Szálasi, Beregfy, Gera és Vajna földi maradványai következnek. Közvetlen közelükben temették el a szintén kivégzett Pál Gizellát, dr. Csia Sándort, Pál Máriát, Rajniss Ferencet és Szöllősi Ferencet... A németországi Norddeutsche televizió forgatócsoportja szintén 1995-ben látogatott el Budapestre - felvételt készítve a 301-es parcelláról, ahová az 1956-os mártírok jelenlegi sírjai mellett (azok közvetlen közelében) a főváros ostroma során elfogott, majd kivégzett Waffen-SS katonákat temették el. E parcellának a 298-as számmal jelölt területével határos részén hantolták el az 1956-os harcok után nem bírósági perek során elítélt és kivégzett gyermekkorú személyeket is, akiknek - feltárás hiányában - még emléktáblát sem tudtak elhelyezni a hatalmas méretű tömegsír felett. Bohócok a budapesti aszfalton ...

A terrorháború kezdeténél 9/11   2011-09-09 06:26:19, péntek Fordulópont volt 2001. szeptember 11.: Link a posztmodern terrorizmus születését számíthatjuk ettől az időponttól, amikor a tömeggyilkos merényletek médiasokkja olyan félelmet és borzalmat keltett, hogy azt már a világhatalmak sem tudták figyelmen kívül hagyni. Mementó-sorozatunk e részében a tíz éve megjelent magyar napilapok tudósításait idézzük fel. "Szembe kell néznünk azzal is, hogy az első gyors visszavágások után egy félelmetes, új, elhúzódó terrorháborúval kell szembenéznie a világnak" - olvasható a Népszava 2001. szeptember 12-ei számában, Deák Péter katonai és biztonságpolitikai szakértő véleménye. Deáknak igaza lett: 2001 óta az USA és szövetségesei, a NATO a világ számos pontján avatkoztak be. Gucci-terroristából afganisztáni gerilla A Népszabadság 2001. szeptember 12-ei számába Réti Ervin írt kommentárt, utalva benne bin Laden gazdagságára: a fiatal Oszama szerinte a hatalmas örökség ,,jóvoltából hamarosan önállósíthatta magát" és ,,fanatikus híve és hirdetője lett a szélsőséges iszlamista eszméknek". Ezután kezdett hozzá, hogy ,,Al-Quaida (Alap) elnevezéssel kiépítse szervezetét". Réti szerint ,,elvbarátai elismerték, hogy mélyen erszényébe nyúlt, de voltak, akik 'Gucci-terroristaként' gúnyolták, arra célozva, hogy távol a valóságos frontoktól, divatból csinálja a dolgokat". Ezért utazott állítólag bin Laden 1979-ben Afganisztánba, ahol 22 évesen vett részt a szovjetek elleni gerillaháborúban. Ezt a harcot akkoriban az USA is támogatta - hiszen a Szovjetunió elleni küzdelemről volt szó. Később Oszama továbbállt Szudánba, innen viszont már amerikai célpontokat talált magának a kilencvenes években. Szomáliában és Szaúd-Arábiában hajtottak végre akciókat amerikai katonák ellen, majd amerikai nagykövetségeket támadtak meg 1998-ban Dar es Salaamban (Tanzániában) és Nairobiban, Kenyában. Korabeli magyar címlapok A baloldali Népszava ,,Terrortámadás Amerika ellen!" főcímmel írt 2001. szeptember 12-én az előző napi New York-i támadásokról. A lap szerint ,,Amerika történetének legsúlyosabb merénylete történt kedden, amikor fanatikus elkövetők sorozatos, összehangolt terrorakciókat indítottak az ország középületei ellen". A jobboldalinak minősíthető Magyar Nemzet 2001. szeptember 12-én a Népszavával azonos címet adott, felkiáltójel nélkül: ,,Terrortámadás Amerika ellen". A lap címlapján hatalmas WTC-képpel nyitott, de nem törte meg egyébként szokásos szerkesztését, a New York-i támadásokkal csak az 5-8. oldalán foglalkozott. Így megtörtént, hogy 2001. szeptember 12-én a negyedik oldalon a ,,Horgászturista-központtá válhat a Balaton" című cikk megelőzte az 5. oldali New York-i beszámolókat. Hozzá kell tennünk, hogy a nyomtatott lapokban a páratlan oldalak a fontosabbak, így az 1. és a 3. jelentősebb a 2. oldalnál, és azért az 5. oldal általában kiemeltebb megjelenést jelent, mint a 4. oldali cikkek. Ezzel szemben a Népszavában az első kilenc (!) oldal foglalkozott ugyanezzel a témával. Bizonytalanság az áldozatok számáról A Népszava akkori kiadása szerint ,,az áldozatok számát több tízezerre teszik". Ez az adat szerencsére nagyságrendileg kisebb lett: a mai hivatalosnak tekinthető statisztikák szerint 3 ezer ember lelte halálát a WTC ikertornyainak leomlásakor és a repülőgépek becsapódásakor. A lap a címoldalán említette a több tízezres adatot, belső oldalain viszont már óvatosabb volt: ,,A halálos áldozatok számát egyelőre senki nem merte megbecsülni, de félő, hogy ezrekről, elképzelhető, hogy tízezrekről lehet szó." Ami a korabeli események leírását illeti, a Népszava szerint az ,,összehangolt merényletsorozatban elpusztult Amerika egyik jelképe, a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornya. Terrortámadás érte Washingtonban az amerikai védelmi minisztériumot, a Pentagont is. Robbanás történt a külügyminisztérium épületénél és a Capitoliumról is detonációt, tüzet jelentettek." A posztmodern terrorizmus kezdete A Népszavából kiderül, hogy a tévénézők élőben követhették az eseményeket: ,,A hírtelevíziók mutatták, amint tűz és füst ömlik a New York-i Világkereskedelmi Központ két épületből álló felhőkarcolójának mindkét tornyából. 18 perc eltéréssel két repülőgép vágódott az épületbe, külön-külön mindkét tornyába. (...) Mindkét becsapódás robbanásszerű volt, lángtengerbe és fekete füstbe borítva a WTC iker-felhőkarcoló felső részeit." 2001. szeptember 11. immár jelképévé vált egy új korszaknak, a posztmodern terrorizmusnak is; erről már Tálas Péter beszélt a hvg.hu-nak pár hónappal ezelőtt. Tálas megszólalt tíz évvel ezelőtt is, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva akkor azt mondta: ,,Nem kell azt hinni, hogy mostantól megváltozik minden a terrorizmusban, inkább bebizonyosodott, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a védelemnek." A cikk ennek nyomán címében fel is teszi a kérdést: ,,Rendőrállam lesz Amerika?" Az írás szerint megerősítik majd a biztonsági, belbiztonsági intézkedéseket az USA-ban, és a terroristáknak ezután már nem lesz esélyük újabb akciók végrehajtására az Egyesült Államok területén. (Ez az elmúlt tíz évet tekintve megalapozott jóslatnak bizonyult Tálas részéről, hiszen az al-Kaida azóta más országok területén követetett el merényleteket amerikaiak ellen.) Orbán miniszterelnök a forint ellen spekulálóknak üzent 2001-ben (is) A Népszabadság 2001. szeptember 12-én részletesen beszámolt a magyar kormány reagálásáról is. Orbán Viktor akkori (és jelenlegi) miniszterelnök azt mondta: ,,Magyarországon nincs ok arra, hogy az élet kibillenjen a szokásos kerékvágásából. Hazánkat nem fenyegeti közvetlen veszély." Ugyanakkor a miniszterelnök a Népszabadság szerint ,,óvta a spekulánsokat, hogy a magyar forint árfolyamának gyengülésére játszanak". Érdekes, hogy a Népszabadság akkori brüsszeli tudósítója, Magyarország jelenlegi bukaresti nagykövete, Füzes Oszkár hogyan adott hírt a NATO reagálásáról a szeptember 11-ei merényletekre. Füzes azt írta, hogy az Észak-atlanti Tanács, vagyis az akkori 19 tagállam nagyköveteiből álló testület ,,elfogadhatatlan, a modern világban példa nélkül álló cselekménynek minősítette ártatlan polgárok semmivel sem indokolható, tömeges lemészárlását. A NATO és valamennyi civilizált nemzet fokozza erőfeszítéseit a terrorizmus leküzdésére és nem kétséges, hogy győztesen kerül ki ebből a harcból. A NATO üzenete e szörnyű bűncselekmények elkövetőinek: 'A büntetés nem marad el!'" Amúgy a Népszabadság - a Népszavához hasonlóan - az első oldalain számolt be a New York-i merényletekről. Címoldalának kétsoros főcíme ez volt: ,,Terrortámadás Amerika ellen, leomlott a World Trade Center". Az alcím is beszédes volt: "Lángokban a Pentagon - George W. Bush elnöki üzenete - A CNN Pearl Harbor II-ről beszél". A lap nagy teret szentel George W. Bush akkori amerikai elnök reagálásának. Az amerikai elnököt Sarasotában, Floridában érte a terrortámadás híre. ,,Mint mondta, nyilvánvalóan terrorcselekmény történt." Bush a rendkívüli helyzetre való tekintettel - az ilyenkor életbe lépő forgatókönyv szerint - azonnal egy louisianai légibázisra, majd egy nebraskai harcálláspontra indult. Előtte azonban utasítást adott a tettesek felderítésére, felkutatására. Mint ismeretes, a parancsot már csak utódja, Barack Obama idején tudták teljesíteni az amerikai titkosszolgálatok és a haditengerészet különleges alakulatai: idén májusban Pakisztánban ölték meg Oszama bin Ladent, majdnem pontosan tíz évvel a New York-i merénylet után.

A Kaufman-terv

Theodore Nathan Kaufman amerikai üzletember a szerzője annak a könyvecskének, amely a Germany Must Perish! (Németországnak pusztulnia kell!) címmel 1940 végén vagy 1941 elején jelent meg Newarkban. Kaufman New York Manhattan nevű városrészében született, zsidó üzletember volt és ő töltötte be az American Federation for Peace (Amerikai Békeszövetség) nevű szervezet elnöki tisztét. A 96 oldalnyi könyvecske 25 centbe került és New Jerseyben működő Argyle Press jelentette meg. Hamarosan megjelent a könyv második kiadása is és a posta útján széles körben terjesztették. A megjelenési időpontból tudjuk, hogy ekkor az Egyesült Államok még hivatalosan semleges magatartást tanúsított, tehát nem vett részt a világháborúban. Erre csak az 1941. december 7-i Pearl Harbour elleni japán támadás után került sor. Németország és Japán megállapodása szerint, ha bármelyik felet támadás éri, akkor a másik szerződő fél is harcban álló félnek tekinti magát.Kaufman azt javasolja, hogy Németország teljes lakosságát szisztematikusan sterilizálni kell. Ennek a javaslatnak az amerikai sajtó széleskörű nyilvánosságot adott. A Time magazin 1941. március 24-i számában Kaufman tervét szenzációs elképzelésnek nevezte. A Washington Post azt írta róla, hogy egy provokatív elmélet, amit rendkívül érdekesen tálaltak. A New York Times fennkölt humanizmussal írta róla: „Az állandó béke terve a civilizált népek körében.” A Phildelphia Record című lap úgy kommentálta, hogy őszintén mutatja be a náci lélek sötét mélységeit.

Németország propaganda-minisztere, Joseph Göbbels, örömmel vette kezébe a könyvet. Elmondta magánbeszélgetés során, hogy „Ez a zsidó (Kaufman) rossz szolgálatot tett az ellenségnek. Ha az én kérésemre állította volna össze ezt a brosúrát, akkor sem végezhetett volna jobb munkát."

Göbbels utasítására a német sajtó erősen feljátszotta Kaufman javaslatát a német nép sterilizációval történő elpusztítására. A Berlinben megjelenő Der Angriff nevű napilap címlapján foglalkozott a könyvvel1941. július 23-án. Azt a címet viselte, hogy Ördögi terv a német nép megsemmisítésére. Egy másik címfelirat pedig úgy szólt, hogy az Ótestamentumi gyűlölet. A Das Reich című hetilap 1941. augusztus 3-i száma hosszabb részleteket közölt a brosúrából.

Szemléltessük néhány idézettel, hogy is látja Németország, a német nép történelmi szerepét a Kaufman-terv szerzője. „A jelenlegi háború nem Adolf Hitler elleni háború. Nem is a nácik elleni háború. Ez népek háborúja népek ellen; civilizált népek, melyek látják a fényt, háborúja civilizálatlan barbárok ellen (németek), akik a sötétséget tartják becsben. Ez a német nemzet és az emberiség közötti küzdelem. Hitlert nem lehet jobban felelőssé tenni ezért a német háborúért, mint a császárt az utolsó háborúért, sem Bismarckot a császár előtt. Nem ezek az emberek kezdeményezték, vagy indították meg Németország háborúit a világ ellen. Ők egyszerűen visszatükrözték a német nemzetbe beléoltott vágyat a hódítás és a tömeggyilkosság iránt. Ezt a háborút a német nép indította. Ők a felelősek érte. Ezért őnekik kell megfizetniük a háborúért. Máskülönben mindig lesz német háború a világ ellen. És amíg ez a kard függ a világ civilizált nemzeteinek a feje felett, nem számít, hogy milyen reményeket táplálnak, mennyire kitartóak az erőfeszítéseik, soha nem sikerül nekik megteremteni annak a tartós békének az erős és szilárd alapjait, amelyet először létre kell hozniuk, ha valaha is el akarják kezdeni egy jobb világ építését.

Nemcsak azt kell elérni, hogy ne legyenek többé német háborúk; nem szabad a legcsekélyebb lehetőségnek sem megmaradnia ahhoz, hogy egy újabb előfordulhasson. A jelenlegi küzdelem célja a német agresszió végleges leállítása kell, hogy legyen, ne pedig csak átmeneti engedményre kerüljön sor. Ez nem Németország feletti katonai uralmat vagy politikai és területi engedményekkel elért békét, vagy a legyőzött nemzet bűnbánatán alapuló reményt jelenti. Az ilyen megoldások nem nyújtanak elegendő garanciát arra, hogy nem lesz többé német agresszió. Ezúttal Németország totális háborút kényszerített a világra. Ennek eredményeként késznek kell lennie, hogy totális büntetést fizessen érte. Egy és csakis egy ilyen totális büntetés létezik.Németországnak örökre el kell pusztulnia! Nemcsak képzeletben, hanem valóságosan.”(Germany Must Perish 5. oldal)

A könyv 10. oldalán ez olvasható: „Miért szüljünk gyermekeket, miközben Németország háborúkat robbant ki?” A következő oldalon: „Tegyük fel, hogy ismét arra kényszerülünk, hogy öljünk. A háborúkat csak ilyen öléssel lehet megnyerni, nem pedig hősi halállal.” Két oldallal később ezt olvashatjuk: „Amikor eljön a Németországgal való leszámolás napja és ez el fog jönni, egyetlen nyilvánvaló válasz lesz. Egyetlen államférfinak, politikusnak vagy vezetőnek, aki felelős a háború utáni rendezésekért, sincs joga ahhoz, hogy hamis személyi érzésektől vagy különleges álszenteskedésből vagy arra hivatkozva, hogy  vezetői megtévesztették, azt állítsa, Németország méltó arra, hogy újjászülethessen. Ismét egy oldallal tovább lapozva, ezt olvashatjuk: „Sőt mi több, nem engedhető meg, hogy figyelmen kívül hagyja az egyszerű emberek önzetlen áldozatát azért, hogy az a fenevad, amely Németország, soha többé ne pusztíthasson végig a Földön. Nincs többé alternatíva: Németországnak el kell pusztulnia.” A könyvecske 33. oldalán Kaufman ezt a megállapítást teszi: „Az ismétlés kedvéért, Németország világuralmi elképzelése, a népek rabszolgasorsba taszítása nem politikai hit. Ez a gyűlölet és a türelmetlenség, a gyilkolás és a rombolás és a szabadjára engedett szadista vérontás erőszakos és égő evangéliuma…”

Kaufman ezt megelőzően a 28. oldalon megállapítja: „A németek veresége semmi esetre se fogja megszüntetni a hódítás és a világuralom megszerzése iránti vágyukat. Csak egyetlen mód van e vágyuk végleges megsemmisítésére: lehetetlenné kell tenni a világuralom elérhetőségét a németek számára, és ezt csak egy módon lehet elérni, ha Németországot eltávolítjuk a világból.”

Kaufman ezután leírja e megsemmisítés forgatókönyvét. Németország elveszítette a háborút, békét kér. A győztes nép erkölcsi imperatívusza, hogy Németország örökre megsemmisüljön, ezért a háború utáni döntéshozóknak el kell rendelniük a németek tömeges sterilizálását, mert az a legjobb eszköz a végleges eltávolításukra. E célból

1.      Azonnal és teljesen le kell fegyverezni a német hadsereget és valamennyi fegyverzetet el kell távolítani Németországból.

2.      Valamennyi német nehézipari és közszolgáltató üzemet erős őrizettel kell ellátni és az üzemek dolgozóit ki kell cserélni a győztes szövetséges államok munkásaival.

3.      A német hadsereget csoportokra kell felosztani és erősen őrzött területekre kell szállítani, ahol rövid úton végrehajtják rajtuk a sterilizációt.

4.      A polgári lakosságot, mind a férfiakat, mind a nőket, úgy kell elosztani területi szektorokként, hogy végre lehessen rajtuk hajtani a sterilizációt.

5.      Miután végrehajtották a sterilizációt a német hadsereg tagjain, a katonákat munkaosztagokba kell átcsoportosítani, és velük kell felépíttetni azokat a városokat, amelyeket ők romboltak le.

6.      Németországot fel kell darabolni, és területét szét kell osztani. A mellékelt térkép eligazít a lehetséges területi kiigazításokról, amelyekre Németország teljes eltüntetésével kapcsolatban szükség van.

7.      Korlátozni kell a német polgári személyek utazását egészen addig, amíg valamennyin végre nem hajtják a sterilizációt.

8.      A német lakosságot kényszeríteni kell, hogy a számára kijelölt területeken megtanulja a helyi nyelvet és egy éven belül valamennyi könyv, újság és más sajtótermék német nyelvű kiadását meg kell szüntetni.Ugyancsak korlátozni kell a német nyelvű rádióadásokat, és fel kell számolni a német nyelvű iskolákat.

9.      Egyetlen kivételként az általános sterilizáció szigorú végrehajtása alól a Kaufman-terv lehetővé teszi, hogy azok a németek elkerüljék a sterilizációt, akiknek valamelyik győztes országban rokonai élnek, akikhez kivándorolhatnak, és akik pénzügyi felelősséget vállalnak eltartásukért és erkölcsi magatartásukért.

Theodore N. Kaufman a Newark-ban megjelenő Jewish Chronicle munkatársa volt. Kaufman úgy gondolta, hogy normális halálozási számot figyelembe véve a német nép létszámát évente fél millióval lehet csökkenteni. Ha a sterilizációs terve megvalósul, akkor két nemzedék után már lényegében befejezett ténnyé válhat a német lakosság felszámolása. A könyv tartalmaz egy térképet is, amelyben már Németország területe szét van osztva a szomszédos államok között.

A Német Szövetségi Köztársaságban 1985-ben tette közzé a Kaufman-terv szövegét Erich Kern a „Verheimlichte Dokumente” című kötetében. Wolfgang Benz történész azonban már 1981-ben azt hangsúlyozta, hogy a Kaufman-tervnek egyáltalán nem volt akkora jelentősége, mint ahogy azt a náci propaganda állította. A könyvnek ezt a bagatellizálását azonban nem támasztja alá az, hogy széleskörű sajtónyilvánosságot kapott és befolyásos hírügynökségek és lapok nem tiltakoztak ellene, hanem elemző írásokat közöltek róla.

Alfred Schickel történész a Zeitgeschichtliche Forschungsstelle (Kortörténeti kutatások) keretében Ingolstadtban 1994-ben kimutatta, hogy Kaufman a második világháború során egy második Németországra vonatkozó tervet is közzétett „No more German Wars” (Soha többé német háborúkat) címmel. Kaufman itt arról értekezik, hogy a németséget úgy is meg lehetne semmisíteni, ha Németország külföldi hatalmak állandó megszállása alá kerülne, és ha a német fiatalság nevelését radikális agymosással lehetne egybekötni. Benz szerint Kaufman ebben az 1942-ben publikált írásában már többé nem említi a tömeges sterilizálást a németség felszámolása eszközeként.



„The City of Man”



A Kaufman-terv nem az egyedüli említésre méltó dokumentum ebből az időszakból. 1940 végén az Egyesült Államokban és Kanadában egy másik könyvecske is kapható volt. A 113 oldalas könyv ezt a címet viselte: „The City of Man – Declaration on World Democracy” (Az ember városa – Nyilatkozat a világdemokráciáról). A könyvecskét kézbe vevő hiába keresi, ki a szerző. Ehelyett 17 kiadó neve is fel van tüntetve, köztük neves közéleti személyiségek és magas rangú szabadkőművesek nevei, így például Herbert Agar, Frank Aydelotte, G. A. Borgese, William Yandell Elliot, Oscar Jaszi (Jászi Oszkár), Alvin Johnson, Hans Kohn, Thomas Mann, Reinhold, Niebuhr.

 A The City of Man című kötetet háromszor is kiadta a The Viking Press New Yorkban három hónap alatt. Az első kiadás 1940 novemberében volt, a harmadik pedig 1941 januárjában.  Ez a tény arra utal, hogy a kiadók és akik mögöttük álltak, fontosnak tartották a könyv elterjedését. Már a fordítások is megkezdődtek a különböző világnyelvekre. Hirtelen azonban eltűnt a könyv és többé sehol nem lehetett megkapni. De nemcsak az üzletekben nem volt beszerezhető, de a könyvtárakból is eltűnt. Ha valaki tudakozódott iránta, akkor azt a választ kapta, hogy nincs meg nekik ez a könyv és a katalógusukban sincsen nyilvántartva. Johannes Rothkranz-nak azonban sikerült az 1990-es években nagy nehézségek árán egy eredeti kötethez hozzájutnia. Innen tudható meg, hogy mi is volt a könyv kiadóinak az üzenete az emberiség számára.

Ez röviden annak a bejelentése, hogy eljött az emberiség számára az a lehetőség és szükségszerűség, hogy létrehozza a világállamot, ha ugyanis csak egyetlen állam létezne a Földön, akkor többé nem kerülhetne sor háborúra a különböző államok között. Ezért arra ösztönzik az emberiséget, hogy ragadják meg ezt a kedvező alkalmat. Mivel a könyv hirtelen eltűnt, arra kell következtetnünk, hogy a világpolitika nem látható terében működő döntéshozók idő előttinek találták ennek a tervüknek a nyilvánosságra hozatalát. A könyv megjelenése mellett döntők valószínűleg tévesen mérték fel a helyzetet, és ezért vallották meg nyíltan hosszú távú világstratégiájukat. Az idő azonban mégsem volt a legkedvezőbb a második világháború kezdetén. Felismerték a hibát, és ezért a könyvet azonnal visszavonták. A tizenhét kiadóként megjelölt személy nyilván nem egyedül döntött arról, hogy bejelentsék: eljött a világállam létrehozásának az ideje! Nyilvánvalóan valamelyik háttérben meghúzódó titkos szervezet megbízásából vagy jóváhagyásával jártak el. Abból lehet következtetni e háttér-szervezet természetére, hogy célja a nemzetállamok felszámolása és az egy központból irányított új világrend, a világdemokrácia globális uniójának a létrehozása. Aki tanulmányozta a szabadkőműves irányzatok, köztük az Adam Weishaupt nevével fémjelzett Illuminátus-szövetség dokumentumait, az tudja, hogy itt az általuk kidolgozott hosszú távú világstratégiáról van szó.

 A „tenyésztési háború” - Ernest Hooton professzor elképzelései



A második világháború során Ernest Hooton neves amerikai antropológus is közreadott egy a Kaufman-tervhez hasonló javaslatot. 1943. január 4-én jelent meg a New York-i P. M. című napilapban a „Breed War Strain Out of Germans” (Tenyészési háborúval megszűrni a németeket) című írása, amelyben kifejti azt a „kitenyésztésre” vonatkozó tervét, amelynek az alkalmazásával el lehetne pusztítani a német nacionalizmust és agresszív ideológiát egyidejűleg megtartva és továbbfejlesztve a németek kívánatos biológiai és szociológiai tulajdonságait.

A Harvard Egyetem professzora genetikailag akarta átalakítani a német nemzetet, bátorítva a német nőket, hogy ne német férfiakkal házasodjanak, akiket nagy számban költöztetnének át Németországba. A német férfiakat pedig arra kényszerítenék, hogy távozzanak Németországból és ne német asszonyokkal lépjenek életközösségre. 10-12 millió németet a szövetségesek ellenőrzése alatt áttelepítenének más országokba Németországból, és kényszermunkára fognák őket. Hooton professzor szerint ez jelentősen csökkentené a „tiszta” németeknek a születési rátáját, a társadalmi összetétel megváltozása pedig csökkentené a németek agresszivitását, mivel a nemzeti önazonosságuktól megfosztott és agymosáson átment egyének létszámbeli fölénybe kerülnének a németországi lakosságon belül. Hooton szerint 20 év alatt ezt a programot sikerrel végre lehetne hajtani. Ez alatt az időszak alatt bátorítani kellene a tömeges bevándorlást Németországba, elsősorban nem német nemzetiségűeket kellene betelepíteni.

E sorok írójának alkalma volt megtapasztalni, hogy a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában részben végre is hajtották ezt a programot például török, jugoszláv, olasz és más országokból történő tömeges betelepítéssel. 1945 óta folyamatosan csökken a németek születési arányszáma és helyükbe fajilag és kulturálisan más származású külföldi betelepülők léptek. A transznacionális szervezett magánhatalom számára egy ilyen fejlemény többszörösen is előnyös. Egyrészt gyengíti az adott nemzetállamot és annak kulturális kohézióját, másrészt sokkal olcsóbb a betelepülő munkaerő, mint az adott ország lakossága fertilitásának a szinten tartása és növelése szociális intézményei magas szinten tartásával.

(Zárójelben utalunk arra, hogy ehhez hasonló  probléma 2007 tavaszán Magyarországon is felmerült. Kiderült, hogy a kormányzat a csökkenő magyar lakosságot nem a szükséges szociális támogatással kívánja utódok felnevelésére ösztönözni, hanem e helyett tervbe vette olcsó ázsiai munkaerő tömeges, milliós nagyságrendű betelepítését középtávon.)