2015. október 23., péntek

Zsidó családnevek


Zsidó családnevek








A zsidó családi nevek általában arra utalnak, hogy viselőjük zsidó vagy zsidó keverék.
Sok zsidó megváltoztatja nevét vagy házasság útján új nevet vesz fel, ezzel felismerhetősége lényegesen nehezebb lesz.

Tartalomjegyzék

Előzmények

A zsidók sokáig tradícióikat követték, és a személyneveket összekapcsolták az apai névvel, mégpedig úgy, hogy az összekapcsolásra a ben (fiú) szócskát használták, s például az Ábrahám ben Mózes azt jelentette, hogy „Ábrahám, Mózes fia”. Egyébként ez a szokás az Árpád korban igen elterjedt volt a magyarok között is: Ampod fia Dénes például fontos kormányzati tisztséget töltött be, s az olyan nemesi nevek, mint a Pálffy vagy az olyan családnevek, mint a Pálfia is alighanem erre a szokásra vezethetők vissza. Hasonló módon keletkezhettek az Antalfy, Péterffy, Dessewffy vezetéknevek is.

Papi nevek, állatnevek

Az általánosságokhoz tartozik az is, hogy nem minden zsidónak van német eredetű neve manapság. Az afrikai, spanyolországi, balkáni zsidók jelentős részének nem ilyen eredetű a neve, hiszen ők nem a Közép-Kelet-Európában jól ismert askenázi csoporthoz, hanem a szefárdokhoz tartoznak többnyire. Természetesen még a távoli Marokkóban is előfordulnak német eredetű zsidó nevek, de ez inkább a vándorlásnak köszönhető.
Másrészt érdemes hangsúlyozni, hogy a német helyesírással megszokott zsidó nevek egy része sem germán eredetű, bár a később ismertetendő Habsburg császári rendeletnek köszönhető elterjedésük családnévként. A Kohn és a Levy (franciásan: Lévy) családnevek ugyanis a zsidók papi „rendjére”, a „kohénokra” (kohanim, kohaniták), illetve a „léviták törzsére” utalnak. A zsidó vallásban nem maradt meg a papi funkció, helyüket a tanítók, a rabbik vették át. Ettől függetlenül a németes Kohn vagy Kahn, az angolos Cohen, az orosz-szláv Kagan, Kaganov, Kaganovics, továbbá az angolos Levy és Lewin, a franciás Lévy mind-mind a zsidó papság egykori emlékeit őrzik, s e név viselői szimbolikusan Áron főpap leszármazottainak számítanak. Áron Lévi törzséből származott, ezért a papi törzset lévitáknak is nevezik.
Viszont német eredetű egyes állatnevek használata. Bizonyos állatokat szinte csak a zsidók használtak családnévként, ilyen az oroszlán (Löwe), amelyből a Lőw, Löw, Lőwy nevek is erednek, amelyek könnyen összecserélhetők a Lévy származékaival. A Hirsch (szarvas) szintén a zsidók által felvett nevek közé sorolható, de nem kizárólag izraelitákat hívtak így. A Hirsch, Hirschler, Herzl a héber Cvi (szarvas) szó fordításaiból alakult ki. Sok kohanita II. József rendeletének végrehajtásakor a Katz (macska) nevet választotta, de ez valójában a "kohen cedek", vagyis az „igazságos pap” héber kifejezés rövidítéseként is szolgált.

II. József szerepe

A birodalmának közigazgatását egységesíteni és modernizálni kívánó II. József 1787 júliusában rendelte el, hogy a zsidóknak állandó és német vezetéknevet kell hordani. Az országos összeírás alapján erre kiküldött bizottságok elé idézték őket, ahol a névfelvételi aktusról hivatalos papírt kaptak. A dokumentumot a helyi rabbi is aláírta. Egyes, már meglévő neveket (például az említett kohanitákat és levitákat) hivatalosítottak, míg másokat (például a származási helyre utaló földrajzi ragadványneveket) meg kellett változtatni. A rendelet kiadását követő hónapokban sok ezer zsidó járult a bizottságok elé.

Korrupció és kiskapuk

Bár a zsidók elvileg szabadon választhattak nevet, a közigazgatási korrupció gyakran itt is működött. Ha valaki meg tudta fizetni, akkor szépen hangzó természeti képekből formálhatta új nevét. Így születtek például a következő megoldások: Grünfeld = zöldmező, Rosenberg = rózsahegy, Goldberger = aranyhegyi. Mások a hatalom auráját sugárzó neveket preferálták. Ők némi megvesztegetésért cserében olyan nevekre tehettek szert, mint például a König (király), Kaiser (császár), Graf (gróf), Herzog (herceg). Akinek nem futotta kenőpénzre, annak gyakran be kellett érnie az egyszerűbb, gyakran a saját fizikai megjelenésére utaló nevekkel (Klein = Kis, Gross = Nagy, Braun = Barna, Roth = Vörös).
A névválasztási kényszer persze számos kiskaput rejtett. Márpedig sok zsidó arra törekedett, hogy új neve valamilyen formában utaljon származására, vagy éppen régi nevére. Nem csoda, hogy voltak olyanok, akik az uralkodói szándékkal ellentétesen országokról vagy városokról kapták nevüket. Gyakran éppen arról a területről, ahonnan származtak. Ilyenek például a Böhm (csehországi), a Schweizer (svájci), az Ungár (magyar), vagy a Rechnitz (Rohonc német nevéről). A Spirók, Spirák, Shapirók ősei Speyerből, a Pressburgerek Pozsonyból érkeztek. Voltak, akik héber személynevük német fordítását választották. Így lett a például a héber Cvi (szarvas) fordításából Hirsch, Hirschler, Herzl, a Salomból (béke) pedig Freud, vagy éppen Freudiger. Mások édesanyjuk nevéből képezték családnevüket: Gold, Goldmann a Golde női névből, Rosner, Rosinger, a Rosából. Sok új családnév a foglalkozásra utalt: Schneider = szabó, Goldschmidt = ötvös, Knöpfler = gombkötő, Kaufmann = kereskedő.
Rengeteg zsidó azonban ragaszkodott a hagyományokhoz és nem volt hajlandó engedelmeskedni a rendeletnek. Ilyen esetekben a helyi hatóság képviselője találomra nevezte el az illetőt. Sokan kijátszották a rendeletet és olyan, látszólag német neveket választottak, amelyek héber szavakat rejtettek. Számos kohanita származású például a Katz nevet választotta, ami németül macskát jelent ugyan, de valójában a „kohen cedek” = igazságos pap héber kifejezés rövidítése. A Schön név a „saliah neemán” kifejezésre (igaz vezető) utalhatott, a Back, Bak, Bok mögött gyakran a „ben kedosim” (mártírok fia) rejtőzött. A Siegel, Segal, Chagall jelentése pedig „szegán levájja” (a léviták elöljárója).
A Mordechai, Mordeháj névből ered sokak szerint a Márkus, Marcuse, Marx név is, vagyis keresztnévből is válhatott családi elnevezés. Ez biztosan igaz Karl Marxra, akinek neve eredetileg Mordechai volt, régi rabbicsalád. A becenevekről felvett elnevezések közé tartozott például a Hitzig (forró). A szintén Ausztriához kerülő Galíciában (egykori lengyel területeken) viszont 1805-ben már inkább hivatalnokok adtak nevet az ott élő zsidóknak, így sokszor gúnyneveket is anyakönyveztek esetükben. (Ezt egyébként a tudósok egy része vitatja, és azt állítja, hogy a birodalom többi részéhez hasonló módon, szabadon vehettek fel nevet az ottani zsidók.)
Ausztria és Galícia példáját követve, a Napóleon által meghódított, illetve áttételesen irányított német területeken is egyre inkább terjedt a kötelező családnévhasználat. Így Frankfurtban 1807-ben, a Rajna-vidéken és Vesztfáliában 1808-ban, Badenben 1809-ben, Poroszországban 1812-ben, Bajorországban pedig 1813-ban történtek ilyen intézkedések. A poroszok által megszállt lengyel területeken 1833-ban, Szászországban 1834-ben, tehát jóval Napóleon bukása után vezették be a családneveket. A széttagolt német államocskák sorában Oldenburg az utolsók között tett hasonló lépéseket. A német államokban, különösen a napóleoni időkben tiltották a bibliai nevek felvételét, ezért választottak inkább foglalkozásról vagy helynévről elnevezést a zsidók. Nem véletlen tehát a sok Kaufmann (kereskedő) vagy éppen Frankfurter, Berliner, Mannheimer, Leipziger, Präger család felbukkanása. (A Lepiziger Lipcsére, a Präger Prágára utal.)
Sokan a cégérekről, cégtáblákról nevezték el magukat. Így a legendás Rothschildok a vörös tábláról vették nevüket, de amíg zöld volt a táblájuk, egy ideig a Grünschild nevet is használták.

Galíciai zsidók

A galíciai zsidók, (a németből kialakult) jiddis nyelven beszélő askenázi zsidók voltak, akik a Monarchia fennhatósága alá került Galíciából és az Orosz Birodalom területéről érkeztek. Az ő nevük a zsidó nevek szlávosított formáját őrzik, pl. Avramovitz, ahol az Avramhoz (Ábrahám) kapcsolódik a szláv -ov, -ev, birtokos képző, ami azt jelenti magyarul, hogy -nak a, -nek a és a több variációban létező, a magyar -fi-nek megfelelő -itz, -ic, -ics végződés. Érthetőbben:Avramovitz=Ábrahám fia (ld. még pl. Horowitz, Gersowitz). Van, hogy csak az -ov, -ev maradt fenn, az itz, ic végződés eltűnt, (ennek ismert formája az -ov, helyett (valószínűleg angol kiejtése folytán) az -off is, pl. Davidoff), de manapság Magyarországon annyira sokan magyarosították az ilyen származású nevüket, hogy alig találkozunk vele.

Magyarosítási hullámok

A 19. század integrációs tendenciái nemcsak az anyanyelvváltásban, hanem a nevek magyarosításában is jelentkeztek. A 19-20. század fordulóján a zsidók tömegesen cserélték német vagy szláv hangzású nevüket magyarra. Hasonló folyamat játszódott le a többi vallási és etnikai kisebbségnél, de a névmagyarosítás a zsidók között volt a leggyakoribb. 1894 és 1918 között a magyarosítók 57,5 százaléka (mintegy 55 ezer ember) zsidó volt, míg a németek például 17 százalékkal, a római katolikus szlávok (főleg szlovákok) 13,8 százalékkal képviseltették magukat.
Sokan a német nevük magyar megfelelőjét választották. Így lett Weiszből Fehér, Steinerből Köves, Schönből Szép. Volt, hogy a nevük apró átalakításával képeztek magyar helységnévből vezetéknevet, pl. Ungárból Ungváryt. Mások olyan nevet kerestek, amelynek kezdőbetűje megfelelt az eredeti névnek. Így vált a Kohnból Kovács, Veiszfeldből pedig Vázsonyi. Csemegi Károly, a magyar büntetőjog egyik legnagyobb szaktekintélye kifejezetten kreatívnak bizonyult. Eredetileg ugyanis Naschnak hívták, amely a német naschen ígére utalt. Ennek jelentése: édességet eszik, nassol, torkoskodik. Ebben az időben kezdtek terjedni a zsidók körében a nem bibliai eredetű utónevek is. Így vált népszerűvé a Lipót, az Ármin, a Miksa, a Regina, a Lili és az Ida.
A Horthy-rendszer bürokratikus antiszemitizmusa a névváltoztatási kérelmek kezelésében is jelentkezett. A harmincas évek első felében havi kvótához kötötték az engedélyezett zsidó névmagyarításokat, radikálisan csökkentve ezzel számukat. 1937-től pedig, bár erről semmilyen jogszabály nem rendelkezett, a legtöbbször indokolás nélkül megtagadták a kérelmeket. A zsidók azért kitartóan, bár egyre csökkenő számban próbálkoztak: 1938-ban a pályázók tizede, a háború alatt 3,2 százaléka volt zsidó.

A második világháború után

holokausztot követően újabb névmagyarosítási hullám következett. 1945 és 1948 között mintegy 23 ezer zsidó változtatta meg a nevét. Azt akarták, hogy a hatóságok soha többé ne tudják őket megkülönböztetni a többségtől. Mivel a háború győztesei a magyarországi német népcsoportot kollektív bűnösnek kiáltották ki, majd deportálták, a német hangzású vezetéknév paradox módon a holokauszt túlélőit is könnyen veszélybe sodorhatta.
Voltak olyan zsidók, akik a teljes nevüket megváltoztatták, így lett pl. az 
ÁVH-s főhóhér Eisenberger Benjáminból Péter Gábor. A mai napig gyakori viszont, hogy a család a megváltoztatott (magyarosított) vezetéknévhez héber személynevet választ a gyermeknek, így pl. Réz András, vagy Polgár Judit.

Családnevek

Eredeti zsidó nevek

Sok zsidó név származik az Ótestamentumból, pl. ÁbrahámSalamonJakabIzsákSimonNaftali, héber szavakból:KohnChaimJehudiJehudaLeviMenasse vagy Manasse, stb., zsidó csoportok nevéből: AskenáziSzefárdKazár, ..., Bibliai vagy vallással kapcsolatso szavak mint Pogány (angolosan: Fagan vagy Fagin), Kaplan, ...
Ezeket néha németesített vagy magyarosított alakban használják, pl. Chaim helyett HeimHeimerXheimer, ahol X tetszőleges német településnév, pl. GuggenheimBettelheim, vagy Kohn helyett KunKhunKochKohl...
A magyarnak tűnő Gál vagy Gaál név héberül is létezik, héberül a gál szó hullámot, a gálgál szó kereket jelent. A GálGaálnév ez okból kedvelt név zsidó körökben.

Apa nevének átvétele

Héberül Izsák fia Ábrahám Ábrahám ben Izsák volt. Ilyenfajta nevekből ered pl. MendelsohnJacobsohnSimonsohn(Simson), SeligsohnIzsákfiÁbrahámfi stb.

Helységnevek

Sokszor használják zsidók névként városok és országok nevét, pl. BreslauerDebreceniEgriErdélyiHamburger,KarintiKállaiKrakauerLipcseiRátonyiRuttkaiSoproni stb.

Területek vagy nemzetségek neve

  • Elsas (Elzász), HolländerLittauer (Litvánia), MagyarPollackPolák vagy Lengyel (Lengyelország), Schlesinger,ItalienerOlaszKunSzékelyUngárMagyarDeutschNémetHazaiRapaportRappaport Rapoport Rappoport(olaszországi zsidó név, a Rapo család Portóból),
BrodyBródy (Egy Lvov környéki város neve), ...

Ház-névtáblák

Régen előírás volt, hogy a zsidó városrészben a házakat táblákkal kellett jelezni. Ezekről is sok zsidó nevezte el magát, pl.
  • ApfelbaumNußbaumRebstockRothschildSchiffSchwarzschild,

Nemesfémek vagy drágakövek neve

  • BernsteinDiamantEdelsteinGoldbaumKarfunkelPerl(e)RubinerSaphirSilbermann...

Foglalkozások

CassirerVámosWechselmann vagy Wechsler Váltó stb.

Pénzzel kapcsolatos nevek

BorgenichtGazdagPénzesReichReichmuthSchuldenfrei stb.

Illatnevek

Némely zsidó illatok nevéről nevezte el magát:
  • BlumenfeldLilientalRosenzweigTulpentalVeilchenduftWeingeruch...

Állatnevek

FarkasFalkGansHauptvogelKanarienvogelKatzLöweHahnHirschLöwenthalWalfischWolfWolffsohn...

Állatok testrészeinek neve

LöwenhaarOchsenhorn...
Sok kohanita II. József rendeletének végrehajtásakor a Katz (macska) nevet választotta, de ez valójában a „kohen cedek”, vagyis az „igazságos pap” héber kifejezés rövidítéseként is szolgált.

Konvertáltak neve

Sok a kereszténységhez konvertált zsidó vallásos nevet vett föl, pl. FrommFrommherzGottdiener stb.

Francia nevek

Némelyik zsidó francia nevet vett föl, pl. az Aaronból L'Arronge-t vagy Sallingerből Salingrè-t.

További nevek

A Hammer 604-es kiadása 1927. augusztus 15-én összeszedte a Marienbadban kúrázó, zsidó hangzású neveket:
  • Grünspan, Liebes, Hutschnecker, Verständig
  • Lustgarten, Cadaver, Frohnknecht, Trompetenschleim
  • Käßlecker, Marmorstein, Westreich, Lieblich
  • Halbrohr, Nasloch, Süßer, Süßapfel, Einzig, Mitesser, Herschtritt
  • Scharlachfieber, Pflaumensaft, Hirschbrunst, Lichtschein
  • Herskowicz, Herskovits, Hersiczki, Hersicki, Herskó, Horowicz, Horovic, Mos(z)kovic(s)
és más neveket.

Színek neve

BarnaPirosZöldFeketeFehérGrün stb.

Keresztnevek mint vezetéknév, gyakran három név

Tamás Gáspár MiklósGábor MiklósPéter GáborGerő ErnőBoldizsár IvánSzamueli Tibor (A Sámuel névből), ...

Virágok, égitestek, tájrészletek neve

RónaCsillagSugárRosenthalRózsavölgyi...

Magyar nemesi családok nevét utánzó nevek

BornemiszaRakóczaRákócziSzécsényi...

Két szótagú nevek

Ezek a nevek jellemzően két olyan szótagból állnak, amelyeknek külön-külön van csak értelmük, de egyben nincs, tehát lefordítva a név jelentésének sincs értelme.
Rocken - bauer, lásd: szikla - paraszt (építő)
Bauer - hammer, lásd: paraszt - kalapács
Spitz - müller, lásd: hegyes - molnár...
Sík - hegyi
Rózsa-hegyi

Híres emberek neve

Az ismert kortárs zsidók között néhány gyakoribb név:
Ábrahám, Aczél, Alföldi, Balázs, Bálint, Barabás, Bárdos, Benedek, Benkő, Béres, Boros, Bródy, Csillag, Deutsch, Fenyő, Földes, Gábor, Galambos, Gerő, Gulyás, Gyarmati, Hajdú, Hajós, Halász, Haraszti, Harsányi, Hegedűs, Heller, Herczog, Horn, Horváth, Kalmár, Karsai, Kálmán, Keleti, Kende, Kern, Kertész, Király, Kis(s), Klein, Koltai, Kósa, Kovács, Krausz, Kun, Lang/Láng, Lázár, Léderer, Lendvai, Lévai, Magyar, Mészáros, Molnár, Müller, Nádas, Nagy, Németh, Novák, Ormos, Oroszlán, Pelle, Peller, Pető, Pogány, Princz, Radnóti, Rényi, Réti, Révai, Rubin, Salamon, Sándor, Schiffer, Sebes, Seres, Simor, Stahl, Steiner, Stern, Sugár, Szabó, Szerb, Székely, Szilágyi, Tamás, Ungár, Ungvári, Vágó, Vámos, Várkonyi, Veres, Vörös, Weisz, Wolf, Zentai stb.



2 megjegyzés: