Nagy
vadak zsákmányszerzése !!!!
Ángyán: Egyszer felelniük kell, akik ezt a
merényletet elkövetik
2015. július 21. SONLINE
A Fidesz és a Magosz mögött álló, az állami földek legnagyobb részét ma bérlő nagybirtokos érdekkörök még az európai földárak kiegyenlítődése előtt szinte ingyen juthassanak a földhöz - Ángyán József szerint ez áll a Magosz-javaslat hátterében, miszerint a bérbe adott állami földek kerüljenek a bérlők tulajdonába.
A siófoki gyökerű exállamtitkár lapunknak nyilatkozva ezt a közösség trükkös megrablásával megvalósuló zsákmányszerzésnek titulálta.
- Amikor a földbérletpályázatok eredményeiből készített hat földjelentést, gondolta volna, hogy jön még egy "csavar" és a bérlőkből tulajdonosok lehetnek?
- Nem lep meg - felelte Ángyán József. - Emlékeztet az első Orbán-kormány idejére, a "piszkos tizenkettőként" elhíresült tizenkét állami gazdaság 2001-es nyári, "figyelemlankasztó kánikulai" privatizálására, amikor százmilliárdos közös vagyont ötven éves állami földbérleti joggal együtt szűk érdekkörökhöz juttattak.
- Ezzel most mi lehet a cél?
- Az, hogy az államra bízott maradék nemzeti vagyonunk legértékesebb, stratégiai fontosságú részét, a termőföldet is kormányközeli spekuláns földbérlők szerezhessék meg. A Fidesz és szövetségese, a Magosz mögött álló, az állami földek legnagyobb részét ma bérlő nagybirtokos érdekkörök még az európai földárak kiegyenlítődése előtt, nyomott áron, megfelelő (a 2001-ben Nyerges Zsolt által kidolgozotthoz hasonló) banki konstrukció révén szinte ingyen juthassanak a földekhez.
- És miért ez a nagy földéhség?
- Három oka van. Az első: aki több ezer vagy akár több tízezer hektárra véglegesen ráteszi a kezét, az hatalmas extraprofitot ígérő monopolhelyzetbe kerülhet az élelmiszerpiacon. Ha, amint az várható, nő az élelmiszerek világpiaci ára, akkor akinek az előállításukhoz szükséges alaperőforrás, a föld a kezében van, az annyit kér az élelmiszerért, amennyit akar. A második: a jelenleg közel 70 ezer forint hektáronkénti földalapú támogatás, amiért valójában semmit nem kell tenni. Ha tulajdonos lesz a bérlőből, akkor még a bérleti díj sem csökkenti ezt az összeget. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó "Bonafarm-csoport" például 28 ezer hektár - zömében az államtól bérelt - földet művelve, csak 2014-ben közel hatmilliárd forintot vett fel földalapú és fejlesztési agrártámogatásként. A harmadik: ha valaki most az európai szinthez képest tized-huszadáron meg tudja szerezni a földet, ráadásul uniós és állami pénzekből tudja törleszteni a vételárat, akkor belátható időn belül - a magyarországi és a nyugat-európai földárak várható kiegyenlítődésével - a föld eladásakor óriási nyereségre tehet szert. Ma semmilyen más befektetés nem ígér ekkora hasznot.
- Vagyis a magánvagyonok gyarapodnak, nem a közösségi vagyon...
- A magánvagyonok gyarapításának a legegyszerűbb módja a közösségek által felhalmozott értékek és kasszák kifosztása. Ez a most tervezett akció sem más, mint a közösség trükkös megrablásával megvalósuló zsákmányszerzés. Ha az állam maga áll át a spekuláns tőke oldalára, akkor a nemzet vagyona - a kincstári vagyon, az állam kezelésébe adott termőföld és a közös természeti értékek - súlyos veszélybe kerül, a közösség könnyen és gyorsan elveszítheti erőforrásait.
- Valóban ilyen kilátástalan lenne a jövő?
- Az állam dönthetne ezzel szemben úgy is, hogy a földeket például egy demográfiai földprogram keretében letelepedő, a gazdálkodást és több gyermek világra hozását, valamint tisztességes fölnevelését vállaló fiatal magyar pároknak, illetve helyben élő, gazdálkodó családoknak jutányosan, tartós bérbe adja. Ha azonban a kormányzati szándékot közvetítő Magosz-ötlet megvalósul, vagyis maguk és szövetségeseik között szétosztják közös stratégiai földvagyonunkat, akkor végképp tragikus dél-amerikai pályára állítják mezőgazdaságunkat és vidékünket, az egész magyar társadalmat. A településeknek sem marad földje, hanem néhány tucat nagy tőkeérdekeltség kezébe kerül. Márpedig ha nincs föld, nincs élelmiszer-önrendelkezés, élelmezési- és élelmiszer-biztonság, sőt, munkalehetőség sem.
- Hogy látja, nincs remény?
- Előbb-utóbb lesz igény egy nem csak nevében néppárti, a ténylegesen gazdálkodó, helyben élő családokat és a fiatalokat helyzetbe hozó agrár- és vidékstratégia megvalósítására. Ennek állami alapeszköze, a közös földvagyon spekuláns magánkezekbe juttatása a közösség ellen elkövetett merénylet, súlyos bűn, amiért valamikor felelniük kell majd az elkövetőknek!
"Elárulták a gazdálkodó családokat"
Ángyán József 2005-ben még a Magosz-vezette háromhetes gazdademonstráció egyik szónoka volt. A Magosz azonban Ángyán szerint "a gazdálkodó családokat elárulta, cserben hagyta, a Fidesz szövetségeseként ma már a nagybirtokos tőkével kiegyező szervezet, mai vezetői saját politikai karrierjük érdekében szövetséget kötöttek a rendszer oligarcháival, zöldbáróival, nagytőkés, nagybirtokos haszonélvezőivel. Ennek betetőzéseként most közös stratégiai földvagyonunk szétrablását készítik elő".
Blokádot emeltek Németország és Spanyolország felé a
francia parasztok
2015. július 27. Guardian - 444.hu
A gazdálkodók az utak lezárásával több száz teherautót akadályoztak meg abban, hogy külföldről vigyen húst, zöldségeket és egyéb fogyasztási cikkeket Franciaországba. A francia gazdákat a zuhanó árak és az olcsó import akasztja ki.
Az észak-keleti Alsace régióban több mint ezer paraszt tüntetett, traktorokkal összesen hat Németország felé vezető utat álltak el. Többek között sajtszállító teherautókat megakadályozva ezzel abban, hogy szlovák sajt kerülhessen francia polcokra.
Hasonló akciók mentek a dél-nyugati határnál is, ahol spanyol teherautókat akadályoztak meg a behajtásban. Voltak tiltakozások északon is, de a konfliktusok már hetek óta tartanak. Múlt héten több nagyvárosban emeltek blokádot a francia parasztok. A kormány látva a növekvő elégedetlenséget, 600 millió eurós rendkívüli csomagot jelentett be, ami többek között adókedvezményeket és kedvező kölcsönöket jelentene a gazdálkodóknak. De mindezek ellenére hétfőn folytatódtak a tüntetések.
A fő problémát az import hús- és tejárak jelentik, ami mellett nem éri meg a hazai gazdálkodóknak termelni. Becslések szerint az uniós árak a francia gabonafarmok tíz százalékát sodorta a csőd közelébe. De probléma az is, hogy változnak az étkezési szokások, és a franciák egyre kevesebb húst esznek, valamint nem tett jót a gazdaságnak az orosz embargó sem.
Bár közvetlen anyagi segítséget EU-s irányelvek miatt nem nyújthat a francia kormány, a múlt héten bejelentett terv mégis hozhatna némi könnyítést. De a gazdák mégsem elégedettek, szerintük hosszú távú megoldásokat kell kitalálni, hogy megoldódjanak problémáik.
A szocialista kormánynak bőven akad gondja a rendkívül szervezett parasztszakszervezetekkel, a tavaly bevezetni tervezett öko-adót is tüntetésekkel sikerült megfúrni.
Francois Hollande elnök hétfőn alapvetően támogatóan beszélt az utakat elfoglaló gazdákról, szerinte fontos, hogy a gazdák tudják, a kormány az ő oldalukon áll. Egyben ő is arra sarkallta a franciákat, hogy vegyenek francia termékeket. De általában az egész francia közbeszéd a parasztok oldalán áll, 88 százalékos támogatottságot mérték a parasztmozgalmaknak. Az emberek többsége egyetért azzal is, hogy több pénzt fizessen francia termékekért.
Kapcsolódó:
A francia gazdák tiltakozása
Ma reggel, Kecskemét határában egy szakasznyi színes bőrű, katonaköteles korú férfit tartóztatott föl a rendőrség az 5-ös út mentén.
Egy nő, vagy gyermek sem volt köztük!
Vajon egy diverzáns egység tagja azt mondja-e majd, hogy "azért jöttem, hogy megmérgezzem az ivóvizetek/fölrobbantsam a transzformátor állomást/túszul ejtsek egy busznyi iskolást"? Vagy azt állítja, hogy szegény üldözött fogorvos/mérnök/tanár...
Csak éppen a papírjait hagyta el menet közben.
A gyengeségünket használják ki. Azt a fajta gyengeséget, amely azt mondatja velünk, hogy segítünk az üldözötteken. Megtalálták a gyenge pontunkat.
A rendőrség és a honvédség összlétszáma nem éri el a 80 ezer főt - és ebben már a polgári szolgálatosok, irodisták is benne vannak. Ezzel szemben naponta 1000 katonaköteles korú férfi szivárog be az országba, olyan helyekről, ahol évek óta háború van, a gyerekeket is az ölésre tanítják és ezerszám mészárolják le a keresztényeket.
Pár héten, hónapon belül többen lesznek, mint a védelmünkre hivatottak.
Ezt elhallgatni, bagatellizálni nem hiba, hanem árulás.
Úgy tűnik a történelem ismétli önmagát. 1541. augusztus 29-én a törökök szép csöndben, kis csoportokban jutottak föl a budai várba: azt mondták, csak meg akarják nézni a várat. Aztán összeverődtek, megszállták a stratégiai fontosságú helyeket és az őrség azon részét, aki észbe kapott; megölték. Másfél évszázadig nyomorították meg a hazát.
A magam részéről látok párhuzamot.
Videó: video-vie1-1.xx.fbcdn.net
Attiláné Virtyó: Keleti 2015.július.29. 17.00
Egy hajléktalan jött felénk köszönt,majd elkezdte. Tessenek elképzelni. Szendvicseket osztogatnak lenn, de nekünk nem adtak. Azt mondták csak a menekülteknek jár! Majd lemegyünk később és összeszedjük mert ezek úgyis eldobálják !!!!!!!
A "menekültek" belőtt séróval(felnyírt,bezselézett haj) modern mobilokkal,sétálgatnak,nevetgélnek. A "szakadtabb" is ezerszer különb mint a "mi" hajléktalanaink. Nem is értem,ha oly sokat gyalogolt tömegesen bezsúfolva kocsikba stb. Akkor hogy a viharosban lehetnek így felöltözve stb? Érdekes módon a tv-ben sosem ilyen embereket mutogatnak..... Arról a kuplerájról nem beszélve ami ott lenn van. Szétdobált flakonok, és többek között sok sok szendvics ami nekik szemét, a hajléktalan viszont nem kaphatott belőle. Teregetés, rumli kosz, káosz. Akkor, amikor minden második széket leszerel a BKK, hogy ne feküdjenek oda a MAGYAR hajléktalanok. Ne értsen senki félre, főleg ne kezdjen el senki mellét döngetve kiállni mellettük mert nem a bántás a célom. Viszont egyetlen egy dolog nagyon piszkálja a csőröm. Azt írták a médiákban a vallásuk miatt nem eszik meg a disznóhúst. No. Ha az éhhalál küszöbén állok. (és ugye nagyon menekültek nagyon rettenetes körülmények között stb.stb. akk or nehogy már válogassak bakker,vagy ha igen ott forduljak fel ahol vagyok. Csupán megkérdezem. Nem a magyar hajléktalanok, fillérekből élő, az éhhalál küszöbén álló családok segítésére kéne ennyi energiát fordítani? Vagy legalább a negyedét? Ezek szerint nem.
Kapcsolódó:
A migránsok már Budapest közepén sátraznak
Betelt a pohár: nyilvános WC lett Budapest szíve
Szabadcsapatok szerveződnek a migránsok megállítására
Tömegesen próbáltak átjutni a Csalagúton - egy bevándorló meghalt
Bevándorlók késeltek halálra egy lengyel kamionsofőrt
Szíreket raboltak ki Szegeden
Mit tenne még ingyenessé a PM a bevándorlók számára?
Soros György szerint segítenie kell Európának a menekülteken
Svéd szélsőjobboldaliak melegfelvonulást tartanak a stockholmi muszlim negyedben
110.740 bevándorló jött Magyarországra január 1-óta
2015. 07. 29. 15:23 Alfahír
Januárban még "csak" pár száz illegális bevándorló érkezett Magyarország területére naponta, legalábbis ennyi emberrel szemben intézkedtek a hatóságok. Február elején egy mostanihoz hasonló hullám volt, de csak bő egy hétig tartott - azóta viszont folyamatosnak és stabilnak tűnik az emelkedés.
A rendőrség által közzétett hivatalos számadatokat összeadva kiderül, hogy 2015. január 1-től most szerdáig nem kevesebb, mint
110 ezer 740 emberrel szemben kellett intézkedni.
A határzár június 17-i bejelentése után egy héten belül megindult a migráció növekedése, egy héttel később már több mint dupla annyian jöttek, mint akkor (500-1314). Ezt kisebb kilengések követték, de a július hónap már egyre sűrűbben maradt a napi ezres szám felett, a rekordok napról napra dőltek meg.
Az eddigi, egy hétre összesített legnagyobb hullám most érte el hazánkat, ez kedden tetőzött 1674 fővel, igaz, az abszolút rekordot még a februári fellendülés egyik napja jelenti (febr. 6.), 1696 illegálisan érkezett személlyel.
Grafikonon mutatjuk a növekedést:
Hogy mit hoz az őrzés nélküli kerítés, majd augusztus 31. után kiderül. Annyi azonban biztos, hogy a mostani ütemmel számolva karácsonyra majdnem 400 ezer illegális bevándorlóval számolhatnánk majd.
A migránsok már Budapest közepén sátraznak
Hetek
óta járőröznek a rendőrök és a közterület-felügyelők a
Józsefvárosban, mert állítólag sok volt a panasz a városrészben
csoportosuló bevándorlókra. Most közösen fel is számolták a
migránsok sátortáborát a II. János Pál pápa téren.
Sátrat
vertek a bevándorlók a fővárosban, a Keleti pályaudvarhoz közeli
II. János Pál pápa téren, de az átmeneti hajlékokat a
józsefvárosi közterület-felügyelők a VIII. kerületi
rendőrökkel együtt eltávolították.
Igazoltattak, sátrat bontottak
Negyven
embert igazoltattak az együtt járőröző közterület-felügyelők
és rendőrök a VIII. kerületben, valamint felszámolták a Keleti
pályaudvarhoz közel eső II. János Pál pápa téren azokat a
sátrakat, amelyeket a migránsok vertek fel a füvön – adta
hírül honlapján
az önkormányzat.
Menekülteket
igazoltatnak a II. János Pál pápa téren
Forrás:
jozsefvaros.hu
Azt
írták, hogy még múlt pénteken négy sátrat bontottak el. A
portálnak a helyi közterület-felügyelet vezetője, Bajusz Ferenc
azt is elmondta, hogy folyamatos,
közös, fokozott ellenőrzéseket tartanak a II. János Pál pápa
tér mellett a kerület más pontjain is.
Júniusban indultak járőrözni
MInt
arról az Origo
is beszámolt, részeges,
hangoskodó bevándorlókat keresnek a józsefvárosi hatóságok, ha
kell, kávézókban is igazoltatják őket. Az ellenőrzés egy
hónappal az indulása után beszámolónk szerint inkább tűnt
elrettentő akciónak, komoly eredményeket addig nem hozott.
Azt
írtuk, bár a kerület a lakók védelmét emlegeti, az akció
egyelőre inkább tűnik erődemonstrációnak: a
"bevándorlóvadászok" az első egy hónapban – június
közepétől július közepéig – 68, zömében afgán, szír és
román bevándorlót igazoltattak.
Közülük
csak két személy ellen indítottak szabálysértési eljárást,
mert
közterületen ittak, a bírságot pedig valószínűleg a státuszuk
miatt sem hajthatják be rajtuk.
Betelt a pohár: nyilvános WC lett Budapest szíve
V.
Nagy Viktória
/ 2015.07.26., vasárnap 20:00 /
„Az
a célom, hogy szervezettebb, tisztább, otthonosabb Budapesten
éljünk” – mondta 2006-os, emlékezetes kampányfilmje végén
Tarlós István akkori független főpolgármester-jelölt, miután
olyan szigorúan nézett egy kis fehér kutyára, hogy az egyből
meggondolta magát, és fülét-farkát behúzva szaladt a
négylábúaknak kialakított (képzeletbeli) illemhelyre, hogy az
utca helyett ott végezze el a dolgát.
Ez
a kép gyakran jut eszembe azóta is, legutóbb például tegnap
reggel negyed kilenc tájban, amikor a 70-es troliból az ablakon
kinézve azt láttam, hogy a Lengyel Intézet előtt, azaz az
Andrássy út és a Nagymező utca sarkán, egy hajléktalan éppen
vizeléshez készülődött, és a legkevésbé se zavarta, hogy ezt
nagy nyilvánosság előtt teszi. Mondom: Nagymező–Andrássy
sarok, csütörtök reggel, negyed kilenc.
Azon
már régóta nem húzom fel magam, hogy a troli megállójában nem
lehet leülni a padra, mert ha éppen nem hajléktalanok fekszenek
rajta, akkor az ember odaragad a mocsoktól. Tarlós István már
2006-ban is tisztább Budapestet ígért, és bár akkor nem lett
főpolgármester, 2010-ben és 2014-ben igen. És változott valami?
Nem. Ott tartunk, hogy nemhogy a kutyák, de már az emberek sem
keresik meg a nyilvános WC-ket. De nem menthető fel a
felelősség alól a VI. kerületi polgármester sem, aki ebben az
ügyben szintúgy nincs a helyzet magaslatán.
Pedig
nem ismeretlen a helyzet a kerület vezetői előtt, elég, ha csak
azt idézem fel, hogy tavaly például közvetlenül karácsony
előtt, december 23-án voltam kénytelen telefonálgatni azért,
hogy a házunk kapujában akkor már második napja száradó emberi
ürüléket eltüntetni szíveskedjenek, mert az mégsem járja, hogy
fenyőfával, karácsonyi csomagokkal és egyebekkel kell átugrálni
rajta, illetve kerülgetni. Mivel ünnep előtt voltunk, már csak
ügyeletet tartottak az illetékes szerveknél, úgyhogy, ha el nem
is szállították a halmot, legalább fehér porral leszórták. Az
is több, mint a semmi.
De
vissza a nyárhoz. Sajnos nem először láttam a tegnapihoz hasonló
jelenetet nálunk, ám most elszakadt a cérna, azzal a szegény
hajléktalannal betelt a pohár. Lehet, hogy a kánikula miatt, de
valószínűleg azért is, mert VI. kerületi lakosként egyre
nehezebben viselem a külföldi (főleg angol) kocsmaturisták
éjszakai randalírozásait. Azt, hogy reggelente leírhatatlanul
mocskos és büdös a Nagymező utca és környéke, hogy nem győzzük
kerülgetni a széttörött üvegeket, a poharakat, a szarkupacokat
és a különféle tócsákat, vagy a földön fekvő, az éjszakai
buli fáradalmait ott kipihenő partiarcokat. És akkor arról még
nem is szóltam, hogy éjszaka mi megy mifelénk: ürítés az utcán,
szex a kapualjban (még jó, ha „csak” a kapualjban),
ordítozás.
Gusztustalanná,
undorítóvá válik reggelre „a pesti Broadway”, nincs mit
szépíteni rajta. Tenni azonban ideje lenne ellene.
Íme,
a 2006-os Tarlós-kampányfilmek, az idézett részlet 0.52-től
látható:
Tarlós István klipjei
Szabadcsapatok szerveződnek a migránsok megállítására
A
hétvégén a "krisztusi magyarságért és az életvédő
Európáért" kiálló Alfa Szövetség fehér kereszteket vert
le a határ mentén Ásotthalomnál, hogy elriasszák a zöld határon
érkező menekülteket. A viszonylag ártalmatlan akciónak durvább
leágazásai is vannak: önkéntes határvadászok várnak újabb
csatlakozókat a migránsok feltartóztatására, miközben az
ásotthalmi polgármester egy gumilövedékes fegyvereket forgalmazó
cég videóját reklámozza a helyzet kezelése érdekében.
„Most,
hogy végre elkezdődött itt Ásotthalomnál (is) a fizikai határzár
építése, íme egy kiváló eszköz, amellyel meghátrálásra
késztethetjük majd az éppen a kerítést megrongálni készülő
törvénytelen bevándorlót. Kiváló objektumvédelmi eszköz,
természetesen nem nők és gyermekek ellen, de csoportokban érkező
katonakorú férfiak esetében kiválóan alkalmazható.” Ezekkel a
mondatokkal zárta keddi napját Toroczkai László, Ásotthalom
polgármestere, aki egy gumilövedékes fegyvereket forgalmazó
cég videóját osztotta
meg és kommentálta aFacebook-oldalán.
(Ez persze nem a polgármesterként vezetett oldala, hanem egy
másik.)
Ami
a „reklámnál” is dermesztőbb, az a hozzászólók között
elindult polémia, amely nem a használat körül folyik, hanem azon
vitatkoznak, hogy gyerekekre, asszonyokra kilőhető-e gumilövedék.
A többség őket kímélné, de van olyan is, aki válogatás nélkül
lőne:
"ha
nők és gyerekek is rongálják a kerítést, természetesen simán
lelkiismeret-furdalás nélkül odapörkölnék vele" – írta
az állítása szerint hivatásos katonaként dolgozó kommentelő.
Még
jó, hogy nem túl liberális a szabályozás
A
2012-es fegyvertartási törvény nem tágítja azok körét, akik
fegyvertartási engedélyhez juthatnak, és nem is teszi olcsóbbá,
bár nemileg egyszerűsödött a fegyverhez jutás procedúrája.
Ugyanakkor a 2013-as Btk.-módosítás nyomán az önvédelem jóval
tágabb körben tekinthető ma jogszerűnek, mint korábban. Ha
figyelembe vesszük ezeket a hozzászólásokat, akkor örülhetünk,
hogy a szabályozást a változtatást követően sem nevezhetjük
liberálisnak.
Érzelemittasan:
Toroczkai László
Fotó: Túry
Gergely
Ami
a közbiztonsági célú szervezetek létrehozását illeti, azt az
állam erőszakszervezetein kívül csak az önkormányzatoknak teszi
lehetővé a törvény 2011 óta. Ám azt is a rendőrséggel való
írásbeli megállapodáshoz és a rendvédelmi szervezet
felügyeletéhez köti. Ásotthalmon a polgárőrséget leszámítva
háromfős mezőőrség is dolgozik, az ő működésük fölött
viszont a polgármester és a jegyző diszponál, ők adják ki
számukra a napi feladatokat, ami az utóbbi hónapokban, a híradások
tanúsága szerint, a határsértők hajkurászása. Azt azonban le
kell szögezni, hogy az Ásotthalmon létrehozott fegyveres mezőőrség
is legfeljebb csak a vadak ritkítása céljából használhatja a
fegyvereit. Tehát nem túl biztonságos, ha esetleg azzal kajtatnak
menekültek után.
Mikortól
számít uszításnak?
A
hétvégén az Alfa Szövetség a nándorfehérvári diadalra
emlékezve 24 órás virrasztást tartott, amely idő alatt önkéntes
határvadászok cirkáltak a határban. Az önkéntes vadászok fehér
kereszteket szúrtak le a határ mentén, hogy a menekülteket
visszariasszák. Mindez főként meghökkentő. Az viszont már
felveti az uszítás gyanúját, amit Toroczkai követett el ezzel
egy időben a Facebook-oldalán.
Fotó: Fazekas
István
A
határ szerbiai oldalán, Toroczkai ásotthalmi otthonától pár
száz méterre, egy migránsok közötti konfliktus gyilkossággal
végződött. A polgármester mindezt úgy adta tovább a közösségi
oldalon, hogy a lakosokat azzal riogatta, az vezetett késeléshez,
hogy az egyik migráns csoport tagjai a másik csoport asszonyait
akarták megerőszakolni – és hogy hamarosan majd a magyar
asszonyokon lesz a sor. Ezt spékelte meg azzal Toroczkai, hogy
posztolta a hazai fegyvereket forgalmazó cég bemutató videóját,
a nemzet és Európa védelmére hivatkozva.
Határvadászok
Július
22. óta szerveződik egy önkéntes csapat, szintén a Facebookon,
amelynek önként vállalt feladata, hogy a határszakaszban
szolgálatot teljesítsen. Egyes hozzászólók értelmezésében: a
migránsokkal „megismertessék a magyarok istenét”.
Egyelőre
54-en jelentkeztek, a két szervező vasárnapra (dátum megjelölése
nélkül) várják a jelentkezőket Kiskundorozsmára, amely Szeged
közigazgatási területéhez tartozó lakott övezet. A gyülekezőt
reggel 8 órára, a dorozsmai templomhoz hirdették meg, ahol
helyszínparancsnoknak Szegedi Attilát nevezték meg.
Szegedivel
Tóth Péter, a Jobbik szegedi elnöke tartott közös
sajtótájékoztatót, ahol a férfi mint az Új Magyar Gárda
Csongrád megyei kapitánya szerepelt, amelyről köztudott, hogy a
Jobbik támogatásával jött létre. Tóth Péter, a napokban
megalakult Hunyadi Önkéntes Határvadász Egységről – állítása
szerint – eddig nem tudott, Szegedi Attila pedig hetekkel ezelőtt
arról tájékoztatta őt, hogy lemondott megyei kapitányi
posztjáról. (Vagyis egy olyan szervezet posztjáról, amely a
törvények szerint nem is létezik)
Hatékony
gázspray és a többi
Mindenestre
a bizonytalan időpontra szervezett akciónak Szegedi Attila lesz –
a bejegyzés szerint – a bázisfelelőse. Az oldalon szervezkedő
egyik férfit felhívtuk a megadott telefonszámon, ő csupán annyit
mondott, hogy keressük a jövő hét elején, akkor majd többet tud
mondani az akcióról.
Az
oldal bejegyzéseiből annyi kiderül, hogy terepszínű ruhában
javasolják a részvételt, és ahogy írják: „Hatékony gázspray,
nyolc cm pengehosszúságú kés (övön), gyalogsági ásó (övön),
sátorlap, hálózsák, polifom” (sic). Ami az új Magyar Gárda
szegedi aktivistáit illeti (melynek megyei kapitányi pozíciójáról
Szegedi lemondott), a sajtóban akkor kerültek elő, amikor egy
társasház őrizetét kívánták baráti alapon megszervezni. Erről
Jovánovics Eszter, a TASZ munkatársa akkor azt nyilatkozta, hogy
nyilvánvaló, „nem portaszolgálatot kíván működtetni az Új
Magyar Gárda: amennyiben rendfenntartásra irányulna a
tevékenységük, amire nem rendelkeznek jogszabályi
felhatalmazással, bűncselekményt követnek el. Még akkor is, ha
annak csak a látszatát keltik.”
Tömegesen próbáltak átjutni a Csalagúton - egy
bevándorló meghalt
Legalább
1500 bevándorló próbált meg átjutni Franciaországból
Nagy-Britanniába a Csatorna-alagúton keresztül szerdára
virradóra, egyikük meghalt. Az előző éjjel ugyanitt mintegy
kétezren kísérelték meg az illegális átkelést.
A
vasúti alagutat működtető Eurotunnel társaság szóvivője
szerdán megerősítette, hogy az egyik migráns - egy 25-30 év
közötti szudáni férfi - életét vesztette, amikor elütötte egy
teherautó. Június eleje óta ő a kilencedik bevándorló, aki a La
Manche csatornán való átkelési kísérlet közben halt meg. A
migránsok többnyire az alagútba tartó kamionokra felkapaszkodva
igyekeznek brit földre jutni.
A
jelenleg hivatalos látogatáson Szingapúrban tartózkodó David
Cameron brit kormányfő szerdán aggodalmának adott hangot a
Csatorna-alagúton keddre virradóra történt tömeges átkelési
próbálkozás miatt."Ez a helyzet nagyon aggasztó" -
hangsúlyozta Cameron, hozzátéve, hogy a brit hatóságok szorosan
együttműködnek a francia társszervekkel, hogy megbirkózzanak a
kialakult helyzettel.
A
brit miniszterelnök elmondta, hogy a keddi incidens miatt szerdán
Theresa May belügyminiszter vezetésével ülést tart a kormány
rendkívüli események idején összehívott tanácskozó testülete
(COBRA). May bejelentette, hogy további 7 millió fontot (9,9 millió
eurót, azaz mintegy 3 milliárd forintot) fordítanak a
Csatorna-alagút biztonságának megerősítésére.
Múlt
héten az Eurotunnel társaság 9,7 millió eurót követelt
Franciaországtól és Nagy-Britanniától a Calais-ban tartózkodó
és onnan Angliába eljutni akaró migránsok elleni védelemre.
A
brit hatóságok adatai szerint mintegy 5 ezer menekült vár
Calais-ban arra, hogy valamilyen módon - az alagúton keresztül
vagy kompon - eljusson Nagy-Britanniába, ahol reményeik szerint
jobb élet vár rájuk.
Bevándorlók késeltek halálra egy lengyel
kamionsofőrt
- • JÚNIUS 16, 2015 NEMZETIARCVONAL.NET
A
franciaországi Calaisben, a belga határtól 50 km-re fosztogató
hordák jelentek meg.Rátámadnak
az autósokra és
kamionosokra, megpróbálják kirabolni a gépjárművek utasait.
Szó szerint elszabadult a pokol.
A
rendőrség mindent megtesz, hogy uralni tudja a terrorisztikus
állapotokat. Kamionsofőrök közösségi oldalára került fel a
hír, hogy egy lengyel kamion vezetőjét halálra késelték az
állatias brutalitásukról ismeretes lények. A bejegyzést azóta
törölték, nehogy túl sok emberhez eljusson a szörnyűség híre.
A liberális média és az azt ellenőrző cenzúra minden
erőfeszítésével azon van, hogy a bevándorlók által elkövetett
gaztettek rejtve maradjanak.
Egy
kamionos így ír az eldurvult helyzetről: “Tankoláskor
próbálnak feljutni az autóra. Lesből elvágják a torkodat s
elszaladnak. A helyzet katasztrófa közeli.”
A
lengyel sofőrt akkor késelték halálra, amikor megállt egy
műszaki hiba miatt, cigarettát kértek tőle és vigyorogva
szurkálták össze. A liberális fertő pedig tovább asszisztál a
gyilkosságokhoz!
Ári
Anna – NemzetiArcvonal.net
Szíreket raboltak ki Szegeden
Négy
szír állampolgárt kiraboltak Szegeden szerdán, a rendőrség
elfogta az egyik gyanúsítottat, társát még keresik.
A
nyomozók megállapították a menekülő személyautó rendszámát,
majd a rendőrök Hódmezővásárhely központjában felismerték a
járművet, és elfogták a benne ülő R. Zoltánt. A kocsiban
megtalálták a rabláshoz használt gáz-riasztópisztolyt is.
A
rendőrség fegyveresen elkövetett rablás bűntettének
megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette a 21 éves
hódmezővásárhelyi férfit és kezdeményezte előzetes
letartóztatását. A társát még keresik a rendőrök.
Soros
György szerint segítenie kell Európának a menekülteken
A
tőzsdeguru a Financial Timesben megjelent véleménycikkében
kijelenti, ha Európa nem segít a menekülteken, maga is elbukik.
Fotó:
wikipedia
Soros
(Schwartz) György beszélt arról, hogy a 200 ezer magyaron 1956
után segített a világ, és még néhány menedékes csoportot is
felsorol, akik segítséget kaptak. Néhány liberális társa is
összekeveri az 1956-os magyar menekülést a jelenlegi migráns
áradattal. Ami elkerülhető lett volna, ha Amerika nem viszi el a
demokráciát Irakba, Afganisztánba, Szíriába, Líbiába.
1956-ban
a kommunista megtorlások elől menekülő magyarok között rengeteg
volt az értelmiségi, akiknek hiányát sok évig volt kénytelen
elszenvedni az ország. Új hazájukba beilleszkedve, honvággyal
küszködve próbáltak boldogulni. A jelenleg Európa nyakára
szervezetten szállítottaknak eszébe sincs beilleszkedni. Felmenőik
és kortársaik közül is elég sok van már jelen Angliában,
Németországban és Franciaországban. Mind a három ország sokakat
fogadott be a korábbi gyarmataikról. Magyarország soha nem volt
gyarmattartó, ránk a gyarmat szó illik. Mostanában is elég
sokszor elmondja még a miniszterelnök is, hogy nem leszünk
gyarmat! Nem hát, mert Hunyadi Mátyás halála óta gyarmat
vagyunk.
A
magyar mindig segített mindenkin, sokszor olyanokon, akiken nem
kellett volna.
Soros
György szerencsés ember. Nagyon sok országnak okozott
elviselhetetlen kárt. A kilencvenes évek elején a font ellen is
támadást intézett, de ennél is nagyobbat kaszált a jelcini
időkben az Oroszország ellen elkövetett támadásával. Amelyik
országra rátenyerelt, ott nyomor és kilátástalanság maradt a
nyomában, és felhalmozott akkora vagyont, amit ép ésszel egy
hétköznapi ember felfogni sem tud.
Egyszer
az OTP ellen is spekulált a magyarországi születésű aggastyán.
A 2008-as történetre rákerestünk és a következőt találtuk: „A
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csaknem
félmilliárd forintra bírságolta a Soros Fund Management LLC-t
tavaly október 9-i, a Budapesti Értéktőzsdén OTP részvényekre
kötött üzletei miatt, amelyek a banki papír jelentős
értékvesztését okozták. Az erről szóló határozatot a PSZÁF
csütörtökön tette közzé. A határozat szerint a Soros Fund
Management LLC megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó
jogszabályi előírásokat. Az alapnak a bírságot a határozat
kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetnie
a felügyelet számlájára.” Soros György később közleményt
adott ki, miszerint belső vizsgálatot indított a cégnél, nem ő
volt a hunyó! Hogy a bírságot kifizették-e, arról nem találtunk
információt.
Soros
hatalmas vagyonából még az is lehet, hogy támogatja Európa
menekültáradattal történő tönkretételét? Nem állítottuk:
kérdeztük! Arra, hogy halálával befejeződnének ezek a
spekulációk, nincs garancia, mert a tettestársai már túlestek
néhány kiképzésen.
Békéscsaba,
2015. július 28.
Összeállította:
F. I.
Akinek
a gyarmata volt most nyuljon a zsebébe , és teremtsen élhető
életet számukra , ha jó volt kirabolni őket , most teremtsenek
paradicsomot a sivatagba , mert különben ők lesznek kitelepítve a
sivatagba !!!!!!
Svéd szélsőjobboldaliak melegfelvonulást tartanak a stockholmi muszlim negyedben
Már
itt is sok a buzeráns zsidó , majd a muszlimok megritkítják őket
!!!
Szokatlan
trollkodásra szánta el magát egy svéd szélsőjobboldali
szervezet: szerdán, azaz ma délben elkezdtek egy nem
hivatalos Pride-ot, egy kb. 100 fős békés melegfelvonulást
Stockholmban a főleg bevándorlók lakta részen, ott, ahol rengeteg
muszlim lakik.
A Pride
Järvát Jan
Sjunnesson rendezi, aki a Samtiden nevű weboldalnak volt a
főszerkesztője, aminek a tulajdonosa a Svéd Demokraták (SD) párt.
A bevándorlás-ellenes párt a 2014-es általános választások óta
a harmadik legnagyobb politikai párt a svéd parlamentben.
Sjunnesson most az Avpixlat xenofób, szélsőjobboldali weboldal
szerkesztője.
A
hivatalos Pride szervezői, a svéd LMBT-szövetség és
antirasszista csoportok is elítélték az akciót, arra hivatkozva,
hogy a szélsőjobbosok a melegeket felhasználva akarják provokálni
a muszlim bevándorlókat, és ellenségeskedést akarnak szítani a
muszlim és a meleg közösségek között, és hogy a Pride arról
kellene, hogy szóljon, hogy a város szívében, a szívükben
büszkeséggel vonulhassanak fel az LMBT-közösség tagjai bárkivel,
aki csatlakozna hozzájuk. Mint mondták, Jan Sjunnesson régóta
szítja a gyűlöletet a muszlimok ellen, és nem támogatja a
melegek jogait.
Az
57 éves egygyerekes Sjunnesson az Al
Jazeerának visszautasította
a vádakat, hogy homofób vagy idegengyűlölő lenne, és azt
mondta:
„Régen biszexuális voltam, most házasságban élek egy indiai nővel, szóval rasszista se vagyok, de ellenzem Svédország iszlamizálódását.”
Sjunnesson
azt mondja, itt az ideje, hogy ne csak Stockholm közepén lehessen
Pride-ot tartani. Mint mondta:
„Azért választottam a területet, mert azt hiszem, jogunk van bárhol felvonulást tartani, és nem szabad hagynunk, hogy Svédország iszlamizálódása nőjön, és megállítson bennünket bármiben, amit csinálni akarunk.”Pride Stockholmban 2014. augusztus 2-án (Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)
A
felvonulást a szélsőjobboldaliak nyilvánvalóan a
médiaszereplésért csinálják, és be is jön nekik, ezzel van
tele a svéd sajtó. Sjunnessont, aki a múltban többször is
felszólalt már a homoszexualitás ellen, azért rúgták ki az
SD-ből, mert túl szélsőségesnek találták.
Közben
egy antirasszista csoport ellen-Pride-ot szervez, 800-an igazoltak
vissza, hogy mennének. Mint mondták:
„Amikor a rasszisták és iszlamofóbok az LMBT-t eszközként akarják felhasználni, egyesülnünk kell, és azt kell mondanunk: »NEM!«”
A
terv szerint háttal állnának egy részen, ahol a szélsőjobbos
Pride elhaladna, majd átmennének egy parkba, ahol mindenféle ember
együtt ünnepelhet.
Mohammed
Noor, aki 20 éve él a muszlimok lakta környéken, és a helyi
szociáldemokraták vezetője, azt mondta:
„Jogom van az ideológiámhoz. Nem szabadna, hogy kényszerítsenek arra, hogy bármilyen más ideológiával vagy életmóddal egyetértsek. De ez nem ad nekem jogot arra, hogy sértegessem bárki más ideológiáját vagy életmódját. Egy olyan országban élünk, ahol van szólásszabadság. Mindenkinek lehetőséget kell teremteni, hogy kifejezhesse magát. De ezzel a szabadsággal az a felelősség is együttjár, hogy ne sértsünk meg bármilyen más csoportot.”Pride Stockholmban 2014. augusztus 2-án (Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)
A
környéken, ahol a felvonulást tartják, az utóbbi időben több
erőszakos bűncselekmény is volt (errefelé
voltak 2013-ban a zavargások),
és egyesek attól tartanak, hogy a felhergelt fiatalok és a
szélsőjobboldaliak összecsaphatnak. De Noor szerint több
gondjuk van a helyieknek ennél, szerinte csak a politikusok és a
média fújta fel az ügyet, és az embereket nem fogja érdekelni a
felvonulás.
A
hivatalos Pride-ot 1991 óta szervezik meg Svédországban, és sosem
voltak összecsapások.
(A
tüntetés céljaitól függetlenül azért érdekes, hogy miközben
Magyarországon a jobboldal jelentős része szerint egy
melegfelvonulás provokáció, addig Svédországban a hivatalos
Pride szervezői mondják ezt, amikor valaki egy, a
melegjogokkal nem éppen összeegyeztethető vallás hívei előtt
akar melegfelvonulást szervezni.)
Példátlan döntést hozott a kormány - eltűnt 50 milliárd forint
2015. július 30., csütörtök Napi.hu
Egyetlen hónap alatt 50,6 milliárd forinttal csapolta meg a kormány a költségvetés tartalékát, így az eredetileg 100 milliárdos keretből már csak 11,5 milliárd forint maradt a Napi.hu számításai szerint. A legtöbb pénz a déli határkerítésre megy el. Az üres tartalék miatt módosíthatják a költségvetést.
Költségvetési ámokfutásba kezdett a kormány: csak júliusban egy hónap alatt 50,6 milliárd forintot költött el a tartalékból, növelve a kiadásokat, és a hiányt. Ezzel a húzással pedig minden eddigi rekordot megdöntött. Egyetlen projektre - mint most a déli határzárra - még soha nem vettek ki ennyi pénzt a tartalékból, de egyetlen hónap alatt sem tapsolt el ekkora összeget a kormány soha ezelőtt.
Felfüggesztette az orosz jegybank a devizavásárlási programját
A kormány múlt heti ülésén arról is döntöttek, hogy a tavalyi költségvetés maradványaiból akár további 56,7 milliárd forintot is felhasználhatnak a tárcák: 29,9 milliárdot azonnal elkölthetnek - az így növeli a kiadásokat és a hiányt -, míg 32,7 milliárd forinthoz egyelőre nem nyúlhatnak hozzá. A most elkölthető maradványokból 6,5 milliárd forintot megtartott magának a nemzetgazdasági tárca, de kapott ötmilliárd forintot az emberi erőforrások minisztériuma is. Ezeket az összegek az eredeti célokra használhatják fel, azokat a beruházásaikat, projektjeiket fejezhetik be, amelyekre tavaly nem jutott idő.
Nagy összeg közbeszerzésekre
Jut a maradványokból új feladatokra is, köztük kormányfői protokollkiadásokra 141 millió forintot csoportosítottak át, de hihetetlenül magas összeget 5,1 milliárd forintot kap az állami közbeszerzéseket végző Közbeszerzési és Ellátási Igazgatóság. A kormányhatározat szerint ezt nem közbeszerzésekre, hanem a napi működésre költik. Egyházi működési és felhalmozási kiadásokra 980 millió forintot szavaztak meg a tavalyi maradványból.
Eközben az Európai Bizottság a hónap közepén felfüggesztette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánygyárakra kivetett egészségügyi hozzájárulás beszedését ami alsó hangon 30 milliárd forinttal mérsékli az idei költségvetési bevételeket.
Lyuk a büdzsén?
Összességében 104-137 milliárd forinttal romlott a költségvetés pozíciója egy hónap alatt, attól függően, milyen döntés születik a költségvetési maradványok egyelőre még fel nem használható részéről.
Visszatérve a költségvetési tartalékra: ezt a kormány a költségvetési törvényben az elmúlt években rendre 100 milliárd forintban határozta meg - ami egyébként a duplája a 2010 előtt megszokottnak. Az államháztartási szabályok szerint az első fél évben csak a tartalék 40 százalékát lehet felhasználni, ám ezt a keretet a kormány gyakorlatilag május végére kiürítette.
Az ígéretek és a ígérvények ott sorakoztak a tartalékot kezelő nemzetgazdasági miniszter asztalán, ennek ellenére meghökkentő, hogy az elmúlt szűk egy hónapban összesen 28,4 milliárd forintot vet ki a kormány a tartalékkasszából. Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy 2010 előtt volt olyan év, amikor az egész évi tartalékköltés sem érte el a 40 milliárd forintot.
Sok pluszforrás jóléti kiadásokra
A Magyar Közlönyben megjelent határozatokból kiderül, hogy a múlt heti ülésen összesen 17,9 milliárd forint kiadásnak adtak zöld utat. Rögtön a hónap elején 6,5 milliárdot különítettek el a déli vasfüggöny építésére. A pénz java részét nem a kerítést építő honvédség, hanem a büntetés-végrehajtás kapta, ugyanis a kerítés börtön-munkahelyeken készül. A külügy állandó pénznyelő: az elmúlt egy hónapban külképviseletek nyitására három alkalommal 4,1 milliárd forintot kapott a Szijjártó Péter vezette tárca.
A múlt heti döntéssel 4,1 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok és további 3,5 milliárdot az emberminisztérium által felügyelt jóléti intézmények. Ez a két összeg szociális kiadásokra megy - ami szintén példa nélküli, ugyanis a tartalékból a kormány rendre presztízsberuházásokat finanszíroz. Más kérdés, hogy tartalékok elvileg az előre nem látható kiadásokra szolgálnak - az önkormányzatoknak járó "szociális kiegészítési pótlékot" vagy az emberminisztérium által elköltendő gyermekvédelmi pótlékot illett volna pontosan megtervezni a költségvetésben...
A kormány múlt heti döntésével a Magyar Honvédség összesen 4,9 milliárd forintot kap egyelőre nem részletezett feladatokra. A költségvetési pluszpénz kisebb része vélhetően a vasfüggöny építésével lehet összefüggésben, míg az összeg túlnyomó része dologi kiadásokra és beruházásokra megy el. Erre a két célra összesen 4,3 milliárdot kaptak a honvédek - ez az összeg inkább más beszerzésekkel lehet összefüggésben. Bérekre 600 millió forint pluszt kap honvédség.
A honvédség a következő hónapokban két nagyobb akcióra készül: négy Gripen vadészgép települ a Balti államokba a NATO légtérvédelmi feladatainak ellátásra, illetve hamarosan kezdődik az iraki misszió, amelynek hivatalos célja az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépés és nem mellékesen az iraki Mol-olajmezők védelme lesz. A tartalékból jutott még 1,5 milliárd forint a BM Katasztrófavédelmének, vagyis a tűzoltóknak dologi kiadásokra és 487 millió forint a NGM által kezelt turisztikai célelőirányzatnak.
Szerdán robbant a bomba: Kovács Zoltán a Miniszterelnökség kommunikációs államtitkára bejelentette: akormány ülésén úgy határoztak, hogy további 22,2 milliárd forintot költenek a déli határzárra, így a projekt költségvetése elérheti 28,7 milliárd forintot. A 22,2 milliárdot is a tartalékból veszi ki a kormány, amivel majdnem kiüríti ezt a kasszát. Az év hátralévő öt hónapjára 11,6 milliárd forint marad az előre nem látható kiadásokra - így a tartalék feltöltéshez valószínűleg módosítani kell költségvetést kell. Az említett 30 milliárdos kieső adóbevétel miatt szintén hozzá kell nyúlni a büdzséhez.
Kapcsolódó:
Már 29 milliárdba kerül a déli vasfüggöny
A bevándorlók halomra lövése nélkül falat építeni pénzkidobás
Ukrajna 2000 km-es védőfalat épít az ukrán-orosz határon, magyar adófizetői pénzből is
Gyurcsány felszólalt Kubatov és Orbán családja mellett
"Ez már sok a Fidesz-híveknek" - nekiment Andy Vajnának a Heti Válasz
25 000 négyzetméteres kórházkomplexum rohad a város közepén
Szuperkórház épül a gazdagoknak
Szuperkórház épülhet a Déli pu. helyén
L. Simonnak a róla elnevezett cég letagadása meg sem kottyan
Orbán haverja válthatja Vida Ildikót a NAV élén
Ingyen festménnyel tette boldoggá Orbánt Tállai
Már 29 milliárdba kerül a déli vasfüggöny
A
kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes
határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti
elhelyezésére fordítható költségvetési keretet - erről a
kormányszóvivő számolt be az az állami hírtévébe a
kormányülést követően.
Kovács
Zoltán elmondta: így a korábban az ideiglenes határzár anyag-
és technikai költségeire elkülönített 6,5 milliárd forinttal
együtt idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a probléma
kezelésére. A pluszforrást a költségvetési tartalékból
csoportosítják át - tette hozzá.
"Ez már sok a Fidesz-híveknek" – nekiment Andy Vajnának a Heti Válasz
A
hetilap címlapsztorija szerint a filmes miniszteri biztos nem csak a
kaszinókból keletkező nyereségeit mentené külföldre. Központi
vagyonkezelő cégét eleve úgy építette fel, hogy évi kétmillió
dollárig a nyereséget a kisebbségi tulajdonos Cinergi Pictures
Entertainmentnek kell elutalni, amely az adóparadicsomként számon
tartott Nevadában székel. A Heti Válasz tusványosi élményei
alapján azt írja: Vajna ügyei már a Fidesz-szavazókat is
bosszantják.
Lényegében
minden Magyarországon keletkező nyereségét ki tudja menteni az
országból Andy Vajna – írta a csütörtökön
megjelenő Heti
Válasz,
amely a miniszteri biztosról írta címlapsztoriját "Andy
Vajna az Alaptörvény felett: ez már sok a Fidesz-híveknek"
címmel.
A
cikk ajánlója szerint a vagyonkimentés ellenére "a hatalom"
bízik a kaszinó-, gyémánt- és filmmogulban, annyira, hogy még a
jobboldlai médiabirodalom egy részét is vele akarják
felépíttetni.
Fotó: Túry
Gergely
A
lap szerint Andy Vajna filmes szakmai munkásságát sokan
elismerik, "üzletemberi énjére viszont még az elkötelezett
jobboldaliak is gyanakodva tekintenek". Például amikor
Schiffer András LMP-társelnök Tusványoson arról beszélt, hogy
Andy Vajna az alaptörvény felett áll, mert ő is kedveményezettje
a "központilag kijelölöm a nyerteseket" politikának, a
Fidesz hívei nemhogy fújoltak volna, de még egyetértő tapssal is
fogadták Schiffer szavait.
A
lap cikke szerint Vajna nem csak kaszinójövedelmeit mentené ki
külföldre: központi vagyonkezelő cégét, az AV Investments
Kft.-t eleve úgy építette fel, hogy évi kétmillió dollárig a
kisebbségi tulajdonos Cinergi Pictures Entertainmentnek kell
elutalni a nyereség 99 százalékát. Az amerikai cégnek –
amely egykor az Evitát gyártotta – pedig az
adóparadicsomként számon tartott Nevada államban van a központja.
Sok
a vissza osztás fiuk így jut harmadik villára is , míg az átlag
magyar gyermekei éheznek , mert a betevőt sem keresik meg . Elő a
molotov koktélokkal . Had égjenek az összerabolt birodalmak !!!
25 000 négyzetméteres kórházkomplexum rohad a város közepén
Az
egykori BM Korvin Ottó Kórházat illetve utódját 2007-ben zárták
be.
- A Városligeti fasor és Bajza utca kereszteződésénél található telken tizenkét, részben egymáshoz kapcsolódó épület áll. Összes nettó szintterületük 25.452 négyzetméter.
- Az elhagyott épületek egyike a Gresham palotát is jegyző Quittner Zsigmond tervei alapján, 1887-ben épült, és kezdetben szantatóriumként üzemelt.
- Az ingatlanegyüttes része egy fallal lekerített, bauhaus stílusban épült, műemléki védettséget élvező villa is. Az épületet 1936-ban Fischer József építész tervezte és gyermekrendelőként működött.
- A bezárása előtt 593 ággyal működő intézmény funkcióit 2007-ben beolvasztották az Állami Egészségügyi Központba, tulajdonképpen összevonták a MÁV-, a Szabolcs utcai, valamint a Honvéd Kórházzal. A fasori épületek kiürültek.
- Egy kormányhatározat az ingatlant az Országos Bírósági Hivatalnak adta, hogy 15 milliárd forintból 2016-ra egy új patináns Budapest Környéki Törvényszéket építsenek belőle. De a beruházás még el sem indult.
- Az Urbex betörésről Ács Dániel és Botos Tamás forgatott videót.
Szuperkórház épül a gazdagoknak
A Duna-parton fogják felhúzni a tervek szerint azt az ultramodern fővárosi kórházat, amely elsősorban a magánbiztosítással rendelkező pácienseket fogadja majd.
A
tervek szerint 2015 elején nyithat meg a holland magántőkéből
finanszírozott egészségügyi központ, a Duna Medical Center (DMC)
– számolt be a bejelentésről az Azénpénzem.hu.
Sőt,
mivel az egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor is
ott volt az ünnepélyes bejelentésen, úgy tűnik, a kormányzat
már nem ellenzi a magánkórházak létrejöttét – vonta le a
következtetést a lap. Holott korábban ördögtől valónak
tartották, hogy magánpénzeket vonjanak be az egészségügybe.
Ilyen lesz a magánkórház
A
komplex szolgáltatást nyújtó magánkórház kifejezetten a
tehetősebbekre fog építeni, és szállodai szárny is készül
hozzá, ahol kipihenhetik a kezeléseket a betegek.
Az
intézmény 25 ezer négyzetméteren 40 millió euróból valósul
meg, hatszáz fős személyzettel, s a tervek szerint a
rendelőintézeti részleg jövő év elején, a kórház pedig 2016
közepén nyílik meg - mondta Joseph Priel, a DMC-projekt
kezdeményezője az MTI tudósítása szerint.
Azt
is hozzátette: az intézményben a gyógyászati ellátások között
huszonhét orvosi szakterület megtalálható majd, és a nyolcműtős,
százötven ágyas kórházban a legmodernebb diagnosztikai és
orvostechnikai eszközökkel gyógyítanak majd.
Szeretnék
lefedni a teljes spektrumot, tehát a diagnosztikától a kezeléseken
át az utógondozásig egy helyen minden a rendelkezésre áll majd.
Abban,
hogy létrejön az új kórházi modell, nyilván szerepe van annak,
hogy mióta (2012-től) béren kívüli juttatásként korlátlan
összegben adómentességet kapott a betegségbiztosítás,
azóta időről időre felmerült kérdésként, hogy hogyan
és hol kaphatnának még jobb szolgáltatást a magánbiztosítottak.
Erre úgy tűnik, most megnyílik a lehetőség.
Szuperkórház épülhet a Déli pu. helyén
2015.03.05.
15:31 Módosítva: 2015-03-05 16:28:33
Rogán
Antal egy hónapja jelentette be, hogy szükség van Budapesten egy
új kórházra, ezért a Fidesz felkérte a kormányt, hogy teremtsen
rá forrást, és jelölje ki a helyét. Információink szerint
kormányzati körökben felvetődött, hogy ha a Déli pályaudvart
bezárnák, akkor a helyére épülhetne a fővárosi szuperkórház.
Lapunk
több forrásból is úgy értesült, hogy kormányzati körökben
felvetődött: egy új szuperkórház épüljön a bezárni tervezett
Déli pályaudvar helyén. Ezt két fontos intézkedés is
alátámasztja. Az egyik az, hogy a napokban a
kormány arra kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy
vizsgálja meg, miként lehetne véglegesen Kelenföldre költöztetni
a Déli pályaudvar utas- és vonatforgalmát.A másik pedig az, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy hónapja azt jelentette be, hogy budapesti képviselőik javaslatára döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház szükségességéről, ezért javasolják a felépítését. A frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az ehhez szükséges anyagi forrásokat európai uniós pénzek felhasználásával is teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Az új, egyfajta egészségügyi központként működő kórház felépítése akár több tízmilliárd forintos beruházás is lehet.
Az
új kórház felépítése mellett szól, hogy Budapesten teljes
káosz uralkodik a sürgősségi ellátásban, összevissza
szállítják a betegeket a kórházak között. A Déli
pályaudvar viszonylag jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik:
könnyen elérhető Buda nagy részéről, ráadásul a közeli
BAH-csomópontnál van az egyik fontos mentőállomás is. A 2x2,
illetve 2x3 sávosra bővülő Alkotás úton hamar odaérne a
kórházba a mentő az M1-M7-es autópályán vagy Budaörs környékén
történt balesetektől. A Déli könnyen megközelíthető az
Erzsébet híd felől a Hegyalja úton is.
Nemrég Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke az
Indexnek is azt mondta: szükség van egy olyan kórházra, ahová a
nagyon sürgős eseteket és a baleseti sérülteket szállíthatják
a mentők. Ez a kórház egyedül mégsem tudna ellátni minden
sürgős feladatot. A pesti oldalon ott van a jól felszerelt és
könnyen elérhető Honvédkórház, valamint a Péterfy-kórházhoz
tartozó, Fiumei úti baleseti központ is. A Délinél épülő új
kórház jelentősen enyhítené a gondokat Budán és környékén.
Ott ugyanis most ezt a feladatot a szűk utakon nehezen
megközelíthető és lerobbant állapotban lévő János-kórház
látja el. Az állomás felszabaduló területe egyben egy másik fontos kérdést is megoldhatna. A dugódíj tervezett bevezetése miatt szükség lesz P+R parkolók kialakítására. A kórház mellett a jelenlegi vasúti területen erre is nyílna lehetőség, és a tömegközlekedési csatlakozás is megoldott lenne az M2 vonalán keresztül.
Csakhogy
a pályaudvar bezárását nagyon nem szeretné a MÁV, szakemberek
szerint pedig rövid távon egyenesen öngyilkosság lenne.
Mint megtudtuk, középtávon akár be is lehetne zárni a Délit,
de ahhoz az kellene, hogy a körvasútsoron legyenek megállók, és
a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá tegyék a Déli forgalmának
átvételére. Az alagútomlás miatt kialakult helyzet ugyanis azt
mutatja, hogy a Kelenföldi pályaudvar nem bírja el a
pluszforgalmat. Az elővárosi vonalak közül minden másodikat
törölték, és az év eleje az ingázóforgalomban még nem is a
legforgalmasabb időszak. A nyári hónapokban a balatoni forgalomhoz
szükséges kapacitás fele sem fog rendelkezésre állni.A MÁV lapunknak az ügyben azt válaszolta, hogy Kelenföldi pályaudvar a kapacitása határán működik, és jelenleg több okból sem tudja átvenni a Déli forgalmát:
- az állomás vágányhálózata nem alkalmas a vonatok szerelvényeinek a tárolására, felkészítésére (takarítás, vízfeltöltés stb.), kisebb javítására (pl. féktuskócsere);
- ez az állomás a nyugati (délnyugati) vasúti összeköttetések egykapus kiszolgálója is, jelentős tehervonat-forgalommal;
- az őrmezői oldalon tervezett P+R parkoló építése miatt
az állomás eredetileg 28 vágányos vágányhálózata 20 vágányra
korlátozódott, jelentősen csökkentve az átbocsátóképességét.
Szakértők szerint az összes úgynevezett fejpályaudvar csúcsra van járatva Budapesten, és ezen pályaudvarok közül a Déli az egyik legkevésbé fejleszthető pályaudvar, nem igazán van kapacitástartaléka. A fejpályaudvarok részleges kiváltása egyébként részben meg is kezdődött a MÁV-nál, két járatnál is alkalmazzák az úgynevezett átlós rendszert: napi két járat közlekedik Bécsből, ami nem érinti a fejpályaudvarokat, Kőbánya-Kispest, Ferencváros, Kelenföld állomásokon állnak meg. Az egyik Bécs–Debrecen, a másik Bécs–Belgrád viszonylatban közlekedik.
A Déli pályaudvar teljes kiváltásához persze elengedhetetlen a Kelenföldi pályaudvar fejlesztése, sőt sokak szerint a kettes metrót is érdemes lenne elvezetni Kelenföldig. A terület rekultivációjával kapcsolatban pedig megjegyezték, mivel nem lehet tudni milyen mélységig szennyezett a föld, annak cseréje milliárdos tétel lehet.
Miért Déli a Déli, ha amúgy északi?
1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, a vasúti sínek fölött még facsarnok is volt. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás – nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról.L. Simonnak a róla elnevezett cég letagadása meg sem kottyan
A
Miniszterelnökség államtitkára hétfőn egyszerűen letagadta a
saját borászatát, miután kellemetlen kérdéseket kapott egy
rákellenes szernek kikiáltott barackmag miatt. L. Simon László az
elmúlt hónapokban többször is belefutott az agárdi borászatot
és mellette kialakított családi panziót érintő ügyekbe, de ő
ezeket minden alkalommal lazán elbagatellizálta.
Nem vádolható gátlásossággal L. Simon László a családi
bizniszt illetően. A parlamenti államtitkár az apjától
megörökölt vállalkozással a héten a sokadik sajtóbotrányban
futott bele, de eddig simán lepattintotta az ügyeket. Hétfőn
viszont a végső megoldáshoz nyúlt, letagadta saját cégét.
Mint
arról beszámoltunk, L. Simon az RTL Klub kamerája előtt azt
állította, hogy az Agárd mellett található L. Simon Borászat
nem az övé, hanem felesége tulajdona. A Céginfó adatai szerint
azonban nem ez a helyzet. L. Simon a borászatot és a mellette álló
13 szobás panziót működtető Simon és Simon Kft.-ben öt éve
többségi tulajdonos, felesége tulajdonosi tisztsége viszont az év
elején megszűnt.
Az
aktuális februári
államtitkári vagyonbevallás szerint az államtitkár
pontosan 57,7 százalékos tulajdonrész felett rendelkezik, a
maradékon pedig egy cég és egy magánszemély osztozik.L. Simon Lászlót a Kft. által forgalmazott termék, a rákellenes szerként reklámozott, és tasakonként 1000 forintért árult sárgabarackmag miatt interjúvolták meg, de ő azt állította, nincs ügy, mert a róla elnevezett borászathoz nincs semmi köze.
Decemberben még az államtitkár mostani érvelésénél gyengébben szerelték le a Blikket, amikor a bulvárlap Simon és Simon Kft. állami támogatásairól írt. A lap összeszedte, hogy az egyébként meglehetősen gyengén teljesítő vállalkozás néhány év alatt 63 millió forintos állami támogatást kapott kisebb tételekben.
Jól jöhetett a segítség, mert mérlege szerint az elmúlt négy évben majdnem 100 milliós mínuszt termelt a Kft.
A Miniszterelnökségen viszont nem tartották összeférhetetlennek, hogy L. Simon államtitkárként állami támogatásokat kap, azt írták:
Az államtitkár édesapja 2009-ben bekövetkezett váratlan halála óta irányítja a termelést, s mindezt természetesen a szabadidejében. A támogatások mértéke és L. Simon László 2010-es parlamenti képviselővé választása között semmiféle összefüggés nincsen. Az államtitkár cége L. Simon László parlamentbe kerülése előtt is részesült ilyen támogatásban, amelynek aránya 2010-et követően sem változott.Pedig változott. A Simon és Simon Kft. 2009-ben még csak 2,8 millió forintos állami támogatást kapott, de miután L. Simon 2010-ben bekerült a parlamentbe, az összeg mértéke megemelkedett, 2011-ben például 21 milliót kapott.
Nem tartotta szükségesnek a magyarázkodást az államtitkár, amikor a 444.hu kiderítette, hogy közel 800 milliós költséggel éppen a borászata és panziója előtt húzódó 7 kilométeres mellékutat újítják fel. A munkák megkezdése előtt a helyi híreket szolgáltató Feol.hu-n maga tett közzé egy levelet a Velencei tavi fejlesztésekről, amelyben az Orbán Viktor vezette kormány és az uniós forrásoknak köszönhető beruházások között sorolta fel a külterületi mellékút kijavítását is. „Felújítjuk az Agárd és Zichyújfalu (...) közötti utat” - írta többes számot használva, de azt nem jelezte, hogy a felújítás egyik legnagyobb haszonélvezője éppen ő lehet.
Az útberuházásról később a Kormány.hu-n jelent meg egy magyarázkodás, amiben állították: a Magyar Közút Zrt. nem azért dolgozik a zichyújfalui úton, mert az L. Simon László által is tulajdonolt Kft. panziójához vezet, hanem mert:
egy hat évvel ezelőtt tett ígéretet vált valóra a kormány a 2007-2013-as KözOP-os maradványforrás átcsoportosításával.L. Simon akkor is kimagyarázta magát, amikor tavaly augusztusban megírták, hogy ismerőseit bízta meg a Velencei-tó környéki kerékpárutak népszerűsítő kampányával. A térségi fejlesztési tanács pályázatot írt ki a kerékpáros turisztikai szolgáltatások marketingfeladataira. A tanács elnöke tanács elnöke L. Simon László volt, aki kizárólag olyan cégeket hívott meg a pályázatra, amelyek közeli ismerősei érdekeltségei voltak. A megbízást elnyerő Shortcut Communications Kft. ügyvezetője és résztulajdonosa L. Simon kabinetfőnöke, illetve egykori üzlettársa volt.
L. Simon akkor azt állította, a közbeszerzés drága műfaj, ő a köz pénzét próbálta védeni, amikor olyanokra bízta a feladatot, akiket ismer.
Az Index megkereste a Miniszterelnökséget: kivizsgálják-e L. Simon hétfői állításait, illetve, lesz-e következménye, ha kiderül, hogy valótlansággal védekezett, de egyelőre nem kaptunk választ.
ORBÁN HAVERJA VÁLTHATJA VIDA ILDIKÓT A NAV ÉLÉN
Tállai András államtitkár vezetheti majd az átszervezett adóhatóságot a Népszava értesülése szerint.
Tállai
András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára komoly
esélyes Vida Ildikó lemondott NAV-elnök megüresedő posztjára –
értesült a Népszava.
A
lap úgy tudja, a múlt keddi kormányülésen már szó volt Tállai
jelöléséről, sőt Orbán Viktor miniszterelnök már az
érintettel is egyeztetett. Orbán Viktor tavaly azt mondta
Tállairól: az államtitkár személyében jó barátot, hűséges
bajtársat és elszánt harcost kapott.
Tállai
azonban csak akkor vállalja a megbízatást, ha az adóhatóság
alól nem szervezik ki a vám- és pénzügyőrséget, márpedig van
egy ilyen forgatókönyv is. A legutóbbi kormányülésen
az adóhivatal átalakításáról is beszéltek a Népszava
információi szerint. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
strukturális reformját néhány hete jelentette be Varga Mihály
nemzetgazdasági és Lázár János Miniszterelnökséget vezető
miniszter. Az adóhivatal távozott elnöke, Vida Ildikó ugyanakkor
épp ezen tervekre, azok április óta megismert, számára
elfogadhatatlan részleteire hivatkozott – többek között – a
NAV állományának szétküldött búcsúlevelében.
Orbán
Viktor kormányfőnek valóban szüksége lenne egy olyan,
titkosszolgálati jogosítványokkal felruházott szervezetre, amely
egy teljesen megbízható vezető kezében képes kontrollálni
cégeket, egyéneket egyaránt.
Megoperálta magát egy rokkantnyugdíjas
2015.07.29. 17:47
„Azt éreztem, hogy pang a vérellátásom, megdagadt a lábam, égő fájdalom kínzott. A háziorvosom beutalót adott, de a kaposvári kórház érsebészetén nem akartak fogadni, azt mondták, hogy szeptemberre menjek vissza. Én azonban attól féltem, hogy egy vérrög képződött, ami eljuthat a tüdőmbe, a szívembe, és kiolthatja az életem. Attól is tartottam, hogy a lábam nem kap elég vért, elhal és amputálni kell majd. Bementem az igazgató-helyetteshez, elmondtam neki a kételyeimet. Ő elintézte, hogy soron kívül fogadjanak az érsebészeten. Végül augusztus 19-ére rendeltek vissza ultrahangra" − idézi a lap a férfit.
Seres úrnak azonban már július végén olyan fájdalmai voltak, hogy nem bírta tovább, megcsinálta magának. Állítása szerint három éve a hsafalából vettek ki vérrögöket az orvosok, akkor megfigyelte, hogyan kell csinálni.
„Jóddal, borotvaszesszel
sterilizáltam egy szikét, fertőtlenítettem a lábam is, amelyet
elszorítottam combtőnél és térdnél, ha túl nagy lenne a
vérzés, kötszerpólyákat is odakészítettem. Ezután egy
injekciós tűvel kiszívtam a vért a lábamból. Óriási
fájdalmaim voltak, de kibírtam. Az eredmény engem igazolt, mert
egy egy centi vastag, 6-7 milliméter hosszú vérrögöt sikerült
eltávolítanom a szervezetemből" – mondta a férfi a
Sonline.hu-nak.
A cikk szerint a férfinak azóta nem dagad a lába, és bár a
műtéti terület begyulladt, és a nyirokcsomói is
megnagyobbodtak, de az szerinte el fog múlni. A nagyatádi
kórházban viszont megállapították, hogy helyreállt a lába
vérellátása.A lap által megkérdezett orvosok megdöbbentek a történeten, és hangsúlyozták, hogy senki se próbálkozzon hasonló házilagos műtéttel, ne kockáztassa az életét.
Borzalmas állapotokat találtak a Merényi pszichiátrián
Február
26-án hajnali öttől az ombudsman munkatársai bejelentés nélküli
ellenőrzést tartottak az ESzSzK Pszichiátriai és Addiktológiai
Centrumában a Merényi Gusztáv Kórház telephelyén. Ma került
ki az
ombudsmani honlapra a jelentés arról, mit találtak.
Borzalmas körülményekkel szembesültek, az egyik WC-ből
például ömlött a szennyvíz, amit törölközőkkel próbáltak
felfogni a kórtermeknél, a mennyezet több helyen is beázott, a
vécékben és fürdőhelyiségekben a legalapvetőbb tisztálkodási
szerek is hiányoztak, az egyik beteget pedig a radiátorhoz
rögzítették. Az ombudsman szerint a zárt osztályon talált
körülmények az embertelen, megalázó bánásmód tilalmába
ütköznek.Néhány megfigyelés a 34 oldalas jelentésből:
- A zárt részleg mennyezetén ázás nyomok és penész
látszott, a személyzet egyik tagja pedig arról számolt be, hogy
a plafon nagyobb esőzésekkor beázik a rosszul szigetelt tető
miatt. Ilyenkor vödrökkel és lepedőkkel próbálkoznak, a víz
azonban a földszintig szivárog.
- A látogatás idején a zárt részlegen vizelet és széklet szag terjengett, mert az egyik beteg a pelenkájával eltömítette a vécét. A folyosón emiatt állt a szennyvíz, amit a kórtermek ajtajában törölközőkkel próbálták visszatartani, sikertelenül.
- A vécékben nem volt sem WC-papír, sem tisztasági betét,
a fürdőben pedig szappan vagy törölköző. Helyette viszont
voltak használt, kiszáradt vécépapírdarabok és tisztasági
betétek elszórva. Emellett a vécéken nem volt ülőke, a
zuhanyzók előtt pedig nem volt függöny, ami különösen
problémás egy koedukált fürdőhelyiségben.
- Az önállóan fürdeni nem tudó betegeket nem mindig azonos neműek fürdették, csak akkor, ha ezt a beteg jelezte. Az egyik ápoló bevallása szerint azt tartották, hogy férfi ápoló nem fürdethet 35 évnél fiatalabb nőt, férfiak pedig eddig még nem panaszkodtak a női ápolók általi fürdetésre.
- A kórtermek nagyon túlzsúfoltak, egy nyolcágyas teremben az egy főre jutó férőhely 4,4 m2 a bútorok által elfoglalt hellyel együtt. Emiatt az öltözőszekrényeket sem lehetett kinyitni, mert az ágyak teljesen rájuk voltak tolva.
- Az egyik beteget a zárt részlegen félig az ágyhoz, félig
a radiátorhoz kötötték. Bevallása szerint csak kiabálni
tudott, ha szomjas volt, telefonálni vagy csengetni nem. Emellett
több beteg is azt mondta: anélkül gyógyszerezték be őket, hogy
tudnák, milyen gyógyszerrel és miért.
Az emberi erőforrások miniszterének is lenne tennivalója az ombudsman szerint, például a nem önkéntes pszichiátriai elhelyezésre és kezelésre vonatkozó rndelkezések felülvizsgálata.
Az idei nyár bombameglepetése: Az amerikai védelmi miniszter felelős 9/11-ért
A korábbi amerikai alelnök, Dick Cheney volt felelős a 2001. szeptember 11-ei "hamis zászló" műveletért az Egyesült Államokban - közölte az amerikai tudós James Henry Fetzer, aki alapos kutatómunkát végzett a 9/11 támadások kiderítésére. Pár soha nem látott fotó Bush elnökről és a vezérkarról egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy előre megtervezett volt a tízmilliárd dolláros anyagi kárral és háromezer ártatlan ember halálával járó akció.
Fetzer, a minnesotai egyetem nyugalmazott professzora mindezekről szombaton nyilatkozott a PressTv-nek adott interjújában, miután soha nem látott képek kerültek elő Dick Cheney amerikai alelnökről a 9/11-es támadást követően.Az interjúban Fetzer felidézi az amerikai alelnök és egy titkosszolga rögzített beszélgetését, amelyben nem titkoltan az ikertornyok elleni támadásra ösztönöz. Cheney ebben nyilvánvalóvá teszi, hogy folyamatos kapcsolatban áll az ikertorony elleni merénylet kitervelőivel.Amerikai tisztviselők azt állítják, hogy a támadásokat az al-Kaida terroristái hajtottak végre, de sok szakértő kérdéseket vetett fel a hivatalos állásponttal szemben. Úgy vélik, hogy a terroristákat az amerikai kormány vezényelte, vagy legalábbis a támadásokra ösztönözte annak érdekében, hogy fellendítsék az amerikai hadiipart és a cionista kérdést napirenden tartsák.
Kostás Roland
Forrás és fotó: hunhir.info.hu
sokkaljobb-kommentár: A hamis zászló hadműveletnél aljasabb megoldás is akadhat, csak nem sok. Magyarul hogy is mondanánk? Fogd rá a nyuszira hadművelet! A 9/11-ei károkat a biztosító valószínűleg teljes egészében megtérítette. Dick Cheney a héják csapatának aktív tagja. A másik hírességük McCain szenátor, akinek alapítványába tavaly a Fellegi Tamás vezette amerikai magyar alapítvány (két milliárd az éves költségvetése!) 100 ezer dollárt utalt, annak ellenére, hogy a magyar kormánynak kevés nagyobb ellensége van, mint ez a szenátor. Januárban itt járt a magyar tüntetések szervezése ügyében... Az amerikai héjákra az a jellemző, hogy dúsgazdagok. McCain Ukrajnával kapcsolatban is nagyon aktív, amerikai fegyverekkel látná el, vagy más el is látta a puccsal, illetve hamis zászlós művelettel "meghódított" Ukrajnát.
Békéscsaba, 2015. július 27.
F. I. - K. M. sokkaljobb.hu
Emlékeztető: "Ha az amerikai nép valaha is megengedi a bankoknak, hogy azok ellenőrizzék a pénz kibocsátását, a bankok és a korporációk tovább növekednek és megfosztják a lakosságot minden vagyonától egészen addig, míg gyermekeik arra ébrednek egy szép napon, hogy otthontalanná váltak azon a földrészen, amelyet apáik megszereztek." (Thomas Jefferson, 1801-1809 között az Egyesült Államok elnöke)
"Ha azok az emberek elindulnak a Bíróságra, akiknek az OTP-LTP vagy életbiztosításos szerződéseiben a türelmi idő letelte után nem írtad bele a szerződéseidbe, hogy MENNYI A HAVI TÖRLESZTŐ ÖSSZEGE, AKKOR NEKED VÉGED VAN!
Semmi más dolguk nincs ezeknek az embereknek, mint belekapaszkodni a Legfelső Bíróságon elszenvedett két bukott peredbe! KÍVÁNOK A NYAKADBA 100 000 PERT!"
/Szalágyi Erzsébet/
Forrás: Hitel-Segítség, közreadta: Devizahitel VÉGE
Kapcsolódó:
A professzor szerint Róma bukásának igazi oka a KAMAT volt
A NATO felhatalmazta Törökországot, hogy tovább küzdjön a cionista Iszlám Állam ellen
Hazudott a holokauszt atyja - sosem járt Auschwitzban
A professzor szerint Róma bukásának igazi oka a KAMAT volt
Közzétéve 2013-05-23
Az ókori Görögország hanyatlásának oka
Az ókori
Görögországban a pénzkölcsönzők a nyújtott hitelekért 36%,
illetve ennél is magasabb kamatot követeltek. E követelésük
biztosítékaként viszont az árutermelő földműveseknek és
kézműveseknek zálogba kellett adniuk a vagyonukat. Ez
azzal járt, hogy a parasztok elveszítették földjeiket,
házaikat, munkaeszközeiket. Még családtagjaik is kötelesek
voltak a rokonaik adósságaiért kezességet vállalni. Ennek az
eladosítási folyamatnak az eredményeként a szabad görög
polgárok rövid idő alatt adósrabszolgákká váltak.
Egy részük külföldre menekült, a többség azonban saját
hazájában veszítette el szabadságát. El kellett tűrniük, hogy
hitelezőik rabszolgaként adják el őket. A rabszolgaság, amely
fenntartotta a rabszolgák, mint áruk létrejöttének a
körülményeit, tetemes kamatjáradékot biztosító, virágzó
üzletággá vált. A rabszolgák száma idővel sokszorosan
felülmúlta a szabad polgárok létszámát. A görög rabszolgákat
a görög pénzvagyon-tulajdonosok tehát pénzért vásárolták, és
nem a háborúkban szerezték, mint korábban. A rabszolgaság így a
tőke szabad mozgását biztosító jövedelmező pénzbefektetési
formává vált.
A
bányászatban dolgozó görög rabszolgák 33%-tól 50%-ig hoztak
hasznot. A bútorgyártást végző rabszolgák pedig 30% biztos
járadékhoz juttatták a pénzbefektetőket. Ha bármely görög
városállam szükséghelyzetbe került, akkor a
pénzvagyon-tulajdonosok ezt felhasználták az állam és a lakosság
további eladósítására, kamatjövedelmük növelésére. Az ókori
befektető pénzemberek gondoskodtak arról, hogy olyan
hitelezési törvények legyenek, amelyek a lakosság
többségét belekényszerítik az adósrabszolgaságba.
A görög
magas kultúra hanyatlásához vezető első felkelések éppen azért
törtek ki, hogy ezeket az igazságtalan hitelezési szabályokat
megváltoztassák. Az ókori Görögországban nem egyszerűen a
pénzvagyonos elit volt a bajok oka, hanem a kamat-mechanizmussal
működtetett pénzrendszer.
A Római Birodalom hanyatlásának oka
A
Római Birodalom hanyatlásának oka is a kamatszedő pénzrendszer
volt. A Római Birodalom idején mindössze kétezer család
birtokolta egész Rómát. A szabad földművelő parasztok
helyét a rabszolgák foglalták el. Az önálló iparos
réteg sem tudott az olcsó rabszolgamunkával
versenyezni, s ezért elszegényedett, majd végleg tönkrement.
A Római Birodalom jogrendszere lehetővé tette, hogy az adós –
végső soron – a saját személyi szabadságát is zálogba
adja. Ha egy kölcsönvevő nem tudta fizetni a kamatokat, a
hitelező egyszerűen elvette személyes szabadságát
és adósrabszolgává tette. A kamat révén igen
gyorsan gazdagodó pénzvagyonos réteg egyre szegényebbé tette a
társadalom többi részét, amely gazdaságilag szinte elvérzett. A
szabad polgárok helyére rabszolga-munkaerőt kellett szerezni,
ezért a gazdasági szükségesség kényszerítette ki az állandó
hódító háborúkat. A Római Birodalom központja a meghódított
provinciákat könyörtelenül kizsákmányolta. A birodalom központi
részei az alapvető élelmiszerek tekintetében egyre inkább a
távoli területek terményeire voltak utalva. A nagy távolság
viszont bizonytalanná tette az ellátást, amely komoly zavarokhoz
vezetett. Az elszegényedett római polgárok olyan segélyezésre
szoruló réteget alkottak, amely teljesen ki volt szolgáltatva a
gazdagok megvesztegetésének és manipulálásának. E
reménytelen tömeg féken tartása érdekében a legkülönbözőbb
szórakoztatási módszereket alkalmazták. Ekkor vezetik be, például
a gladiátor küzdelmeket. Az érem másik oldala az volt, hogy a
pénzvagyonos réteg mértéktelen gazdagodása következtében
pazarló luxusban élt.
Gustav
Ruhland a Freiburgi Egyetem professzora, aki Bismarck kancellár
megbízásából több éven át kutatta a magas kultúrák és
birodalmak felbomlásához vezető okokat, megállapította, hogy
a pénzvagyon túlzott centralizációja és koncentrációja
miatt borult fel a pénzügyi-gazdasági egyensúly. Ez az
egyensúlyvesztés tükröződött a politikai viszonyokban, a
közélet minden területén és megjelent a kultúra mélyülő
dekadenciájában is. Ebben a helyzetben már csak a pénzvagyonosok
tudták érvényesíteni akaratukat. Az általános erkölcsi
hanyatlás eredményeként eluralkodott a kíméletlen haszonlesés,
az örökségvadászat és a korábban megvesztegethetetlen bírák
is lepénzelhetővé váltak. A protekciózás és a magánkapcsolatok
érvényesítése egyre jobban akadályozta, hogy arra alkalmas,
hozzáértő és erkölcsös személyek intézzék a közügyeket és
kerüljenek vezető pozíciókba. A kamatmechanizmus
destruktív módon befolyásolta a magánszférát is. A korábban
szentnek és felbonthatatlannak tartott házasság könnyen
megváltoztatható szerződéssé alakult át. Kialakult és iparrá
fejlődött a prostitúció. Az átlag rómainak már nem volt
lehetősége arra, hogy tisztességesen keressen pénzt, miután
a pénzvagyon-tulajdonosok valamennyi termelőeszközt
megszerezetek maguknak, és azt az olcsóbb rabszolga-munkaerővel
működtették.
A politikai
vezetés is fokozatosan a pénzvagyon-tulajdonosok
és bankárok kezébe ment át. Polgárháborúk
kezdődtek és általánossá vált a társadalmi nyugtalanság. A
társadalom hátrányos helyzetű részének a féken tartása – a
társadalmi béke megőrzése – egyre több állami kiadást vett
igénybe. Az állam eladósodása az adók ugrásszerű
növeléséhez vezetett. A rendszer fokozatosan irányíthatatlanná
vált, noha egyre szigorúbb jogszabályokat hoztak a
kézbentartására. Így például betiltották a szabad
foglalkozásválasztást és helyébe a kényszerintézkedések
léptek.
Mindez
annyira legyengítette belülről az egykor
hatalmas Római Birodalmat, hogy a végül néhány gyengén
felfegyverzett barbár germán is el tudta foglalni. Így történt,
hogy Odoaker germán vezér könnyűszerrel elmozdíthatta a
trónjáról a Nyugat-Római Birodalom utolsó császárát, Romolus
Agustulus-t Krisztus után 476-ban. A teljesen eladósodott és
csődbejutott római államnak nem volt már pénze. Az általános
hanyatlás eredményeként a pénzrendszer is eltűnt a
gazdasági életből, és átadta a helyét a rossz
hatékonyságú naturál-gazdálkodásnak, azaz az
autarchiának és a cserének. Az általános társadalmi hanyatlás
a kamat-kapitalizmus rendszerének a következménye volt.
A kamat-mechanizmus létrehozta a pénzvagyon példátlan koncentrálódását, de egyben a tőke olyan egyoldalú korlátlan uralmát valósítatta meg, amely az egész rendszert aláásta, és végül felbomlasztotta.
Ha a Római Birodalom hanyatlásának ezt a tünet-együttesét a globális kapitalizmus jelenlegi rendszerére alkalmazzuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a kamat-kapitalizmus mai világrendszere is a szétesés és a felbomlás szakaszába érkezett. Ma már a világgazdaság centrum országaiban is eladósodott az állam, a gazdaság és a lakosság. Különösen a parasztságra nehezedik fokozott nyomás. Az élelmiszereket növekvő mértékben külföldről importálják. A felgyorsult monopolizálódás eredményeként az önálló vállalatok egyre nagyobb számban mennek csődbe és tűnnek el. A politikai élet irányítása a pénzrendszert birtokló és irányító szűk réteg kezébe került, amely egyben a világ 400 legnagyobb multinacionális cégének a tulajdonosa is.
A
kenyér és a cirkusz ismét szerephez jut. Ma a cirkusz
szerepét a látványos sportok, a labdarúgás, az autóvezetés, a
tenisz és a művészi igény nélküli silány kultúrtermékek
töltik be. A kamatgazdaság eredményeként kialakul az egyes
országokon belül, és világszinten is, a kétpólusú rendszer. Ez
egyrészt a pénzügyi közösségből, és az általa felnevelt és
pozícióba helyezett integrált hatalmi elitből áll, másrészt
pedig a bérből és fizetésből élő függő helyzetű
százmilliókból, valamint a segélyezésre és szociális
támogatásra szoruló tömegekből.
A
kamatmechanizmussal működtetett pénzgazdaság – az ókorhoz
hasonlóan – most is túlnépesedést idéz elő. Ennek oka az,
hogy mindazon személyek munkája feleslegessé válik, akinek
tevékenységéből a pénzoligarchia nem tud a maga számára
kamatjövedelemhez jutni. Ma is tanúi vagyunk, hogy a gazdagság egy
szűk pénzvagyonos réteg kezében halmozódik fel, amely
mértéktelen luxusban él. A közerkölcsök vonatkozásában is
megjelentek a dekadens jelenségek: a házasságok
fellazultak, növekszik a válások száma, illetve azoké, akik
sohasem élnek ilyen közösségben, mindez kiegészül az
utódnevelés felelősségét mellőző szexuális kapcsolatok
beteges kultuszával. Beindult az egyes kábítószerek
fogyasztásának legalizálása. Elfogadottá vált a nagy vállalatok
vonatkozásában is a korrupció, a csalás és a hazugság, ha
pénzügyi sikerrel jár. Folyamatosan nő a munkanélküli segélyre
és szociális támogatásra szorulók számra, s ezért
egyfajta államszocializmus kialakulásának
lehetünk a tanúi. A segélyből élők viszont többé nem
nevezhetők szabad polgároknak, mert eltartásukért személyes
szabadságuk, azazönálló akaratérvényesítésük
elvesztésével fizetnek.
A jelenlegi
kamatmechanizmussal működtetett pénzrendszer összeomlása azért
elkerülhetetlen, mert a gazdasági élet egészéhez képest a
pénzmennyiség háromszoros tempóban növekszik, mint az
előállított termékek és szolgáltatások mennyisége. Egy ilyen
belső feszültség elkerülhetetlenül felbomlasztja a rendszer
egészét. A válság jelei már mutatkoznak, és ha bekövetkezik,
akkor a mi civilizációnk is felbomlik. Mivel a kamatkapitalizmus
uzsoracivilizációja globális így, először a világtörténelemben,
napjainkban lehetünk tanúi globális méretű gazdasági
összeomlásnak.
A
birodalmak hanyatlását mindig felgyorsította az államok fokozódó
eladósítása, amely végül is elvezetett összeomlásukig. Ezt
bizonyítja a Francia Forradalom is. Az állam a forradalom kitörését
megelőző évben, 1788-ban, adósságszolgálatra és kamatfizetésre
kényszerült fordítani az állami bevételek 70-át. Ezt az óriási
pénzügyi terhet az akkori francia kormányzat csak fokozott
adóztatással és gazdasági restrikcióval tudta előteremteni.
Ezek vezettek végül éhséglázadásokhoz, majd pedig a már
megszerveződött nemzetközi pénzügyi oligarchia által mozgatott
forradalom kitöréséhez.
A
történelemben ez a folyamat újból és újból ismétlődik. Az I.
Világháború kitörését felgyorsította az akkori európai
államok példátlan eladósodása. Nemcsak Nagy-Britannia,
Franciaország és Oroszország, valamint az Osztrák-Magyar
Monarchia adósodott el, de még a dinamikusan fejlődő Németország
is. A XX. század elején a német nemzeti vagyon növekedése évi 2
milliárd márka volt. Ez azonban csak a felét tette ki az évi
adósság-növekedésnek. Az állam, a vállalatok és az egyes
állampolgárok mind eladósodtak. Ennek az adósságnak a
kamatjövedelmét a pénzvagyon-tulajdonos oligarchia és a
tulajdonában lévő bankok tették zsebre. 1870-ben a Deutsche Bank
15 millió márka alaptökével rendelkezett, amely 1908-ig a
tízszeresére növekedett. A németországi bankszektor egészének
az ellenőrzése alatt álló vagyon pedig 3 milliárd márkára
nőtt. Egyszerű számítással megállapítható, hogy ennek a
növekedési ütemnek a megtartásával 1918-ra az egész német
gazdaság 150 milliárdnyi vagyona a német bankszektor tulajdonába
került volna. Ez csak azért maradt el, mert 1914-ben kitört az I.
Világháború.
A tőzsdék
egyik előnye: a középréteg elszegényítése
A
kamattal működtetett pénzrendszerben a társadalom vagyona –
bizonyos idő elmúltával – szükségszerűen a pénzvagyonnal
rendelkező szűk csoport tulajdonába kerül. A vagyonkoncentráció
már a XX. század elején is olyan méreteket öltött, hogy a világ
vezető országaiban csupán néhány család ellenőrizte a
nemzetgazdaságokat. Ennek tükörképe az állam és a lakosság
súlyos eladósodása. Az irányítási pozíciókat kisajátító
pénzvagyonos csoport olyan zárt kört alkot, amelybe rendkívül
nehéz bekerülni. Az egyre nagyobb szerephez jutó tőzsdék és
pénzpiacok – a részvényekkel való manipuláció révén –
különösen alkalmasak az emberek nyereségvágyának
és játékszenvedélyének
a felkeltésére.
A részvénytőke kibővülésével a tőzsdéket irányító
nagybefektetők rá tudják tenni a kezüket a társadalom kevésbé
tehetős rétegeinek a pénzére is, mivel megfelelő pénzmennyiség
és bennfentes
tájékozódás hiányában egyedül a nagybefektetők képesek akkor
kivonni vagyonukat
a tőzsdéről, amikor a részvények ára a csúcson van. Ezzel a
kizárólag általuk irányított folyamattal magukhoz tudják
ragadni a társadalom jelentős részének a megtakarításait. Minden
tőzsde-összeomlás a pénzvagyonos réteg számára
előnyösenrendezi
újjá a pénzügyi és vagyoni viszonyokat.
Visszatérve
a magas kultúrák és birodalmak hanyatlására, legyen szó a
görögökről, a rómaiakról, az arabokról vagy az
angolszászokról, a hanyatlás és felbomlás végső okai mindig a
gazdasági életben, közelebbről a pénzrendszerben lelhetők fel.
A pénzrendszer szükségszerű elfajzását pedig a benne működő
kamatmechanizmus idézi elő. A
szovjet birodalom bukásamélyén
is gazdasági okok voltak,
bár itt az államkapitalizmus és a tervgazdaság jelenléte miatt
másképp működött a pénzmechanizmus romboló hatása. Ha a
szovjet sajátosságoktól eltekintünk, a romboló mechanizmus
működésének menete szinte mindig ugyanaz volt. A kamatok egyrészt
aránytalan vagyonkoncentrációhoz, másrészt egyre növekvő
eladósodáshoz vezettek. Ez létrehozta a kamatfüggőség
viszonyait, annak összes gazdasági és kulturális
következményeivel együtt. A kamatfüggőség a társadalom
hanyatlásához, dekadenciájához vezetett. Megjelentek “a kenyér
és cirkusz” perverz manipulálási módszerei. Az általános
hanyatlás végül pénzügyi, gazdasági és társadalmi
összeomláshoz, a birodalmak felbomlásához vezetett.
Befejezésül
foglaljuk össze a kamatmechanizmus romboló hatásának a menetét
az ókori Rómában.
A
kamatmechanizmus romboló hatásának a menete az
ókori Rómában
ókori Rómában
· A
lakosság növekvő eladósodása, a parasztság
megsemmisülése, az ország elnéptelenedése.
· A
világhódítást követi a rómaiak semmire tekintettel nem lévő
nyerészkedése. A helytartó, az adóbérlő, a római kereskedő és
pénzkölcsönző egymást szárnyalta túl a tartományok
kiszipolyozásában.
· A
római parasztság eltűnésével a nép kenyérellátása
egyre távolabbról történő gabona behozataltól válik
függővé.
· A
példa nélkül álló választási megvesztegetések eredményeként
a polgárok “kenyérhez és cirkuszhoz” jutnak.
· Az állam
fegyveres erejét a magán-kamatjáradék
behajtására használják a tartományokban és a szomszéd
államokban.
· Mesés
mértékben megnövekszik a gazdagság, a luxus, és az
élvezetek hajszolása.
· Általánossá
válik a közerkölcsök megromlása,
az örökség-vadászat, az uzsora, a zsarolás, a bírák,
és az állami hivatalnokok megvesztegetése. A korábban szentnek
tartott és felbonthatatlan házasság könnyen felbontható
szerződéssé válik. Erős mértékben fokozódik a prostitúció,
a házastársak elhagyása és felgyorsul az ország elnéptelenedése.
· A nemesség
fokozatosan eltűnik, és a politikai vezetés a bankárok
kezébe megy át. A világ kereskedői a fővárosban
tömörülnek. Megkezdődnek a polgárháborúk. A
proletárok állami költségen való ellátása, a
kényszerszolidaritáson alapuló államszocializmus gyors
kiszélesedéséhez vezet.
· Az államcsőd krónikussá
válik. A lakosság létszámának csökkenése tovább tart. A
pénzgazdaság fokozatosan eltűnik. Helyére ismét
a naturálgazdálkodás lép.
Ha el akarjuk
kerülni a kamatkapitalizmus romboló hatásának a modern formában
és globális méretekben történő megismétlődését napjainkban,
akkor fel kell adni azt a téveszmét, hogy csak kamatszedő
magánpénzrendszerrel működtethető a modern gazdaság.
Át kell
térni
1.
a pénzgazdaságról a termelő
gazdaságra,
2. a forgalom elsődlegességéről az érték-előállítás elsőbbségére,
3. a kamatszedő magánpénzrendszerről a kamatmentesen működtetett közpénzrendszerre,
4. a pénzközpontú gazdaságról az emberközpontú gazdaságra,
5. a spekuláció elsőbbségéről a teljesítmény elsőbbségére,
6. az ellenőrizetlen szervezett magánhatalom rendszeréről az ellenőrzött közhatalom rendszerére,
7. a formális demokráciáról a gazdasági-pénzügyi esélyegyenlőséget minden egyes ember számára folyamatosan megújítóérdemi demokráciára,
8. a fenntartható növekedésnek – “fejlődésnek” – nevezett fenntartható kamatszedésről a fenntartható erőforrásokbiztosítására,
9. az önrendelkezés felszámolásáról az önrendelkezés kiszélesítésére,
10. a beolvasztó integrációról az egyenjogú társulásra,
11. a nemzetállam felszámolásáról az egyént védelmező nemzeti és egyházi közösségek – a nagyobb család – védelmére,
12. az egyoldalú technikai modernizációról a társadalmi viszonyok igazságosabbá tételét is megvalósító folyamatostársadalmi modernizációra.
2. a forgalom elsődlegességéről az érték-előállítás elsőbbségére,
3. a kamatszedő magánpénzrendszerről a kamatmentesen működtetett közpénzrendszerre,
4. a pénzközpontú gazdaságról az emberközpontú gazdaságra,
5. a spekuláció elsőbbségéről a teljesítmény elsőbbségére,
6. az ellenőrizetlen szervezett magánhatalom rendszeréről az ellenőrzött közhatalom rendszerére,
7. a formális demokráciáról a gazdasági-pénzügyi esélyegyenlőséget minden egyes ember számára folyamatosan megújítóérdemi demokráciára,
8. a fenntartható növekedésnek – “fejlődésnek” – nevezett fenntartható kamatszedésről a fenntartható erőforrásokbiztosítására,
9. az önrendelkezés felszámolásáról az önrendelkezés kiszélesítésére,
10. a beolvasztó integrációról az egyenjogú társulásra,
11. a nemzetállam felszámolásáról az egyént védelmező nemzeti és egyházi közösségek – a nagyobb család – védelmére,
12. az egyoldalú technikai modernizációról a társadalmi viszonyok igazságosabbá tételét is megvalósító folyamatostársadalmi modernizációra.
Csak így
érhető el, hogy az ember – minden egyes ember -, akit Isten
egyedül teremtett a saját képmására és látott el az alkotó
értelem szikrájával, optimálisan kibontakoztathassa képességeit
és teljes értékű életet élhessen.
A NATO felhatalmazta Törökországot, hogy tovább küzdjön az Iszlám Állam ellen
2015.
7. 30. 08:54|Utolsó módosítás: 2015. 7. 30. 09:05|Közélet »
Politika
Törökország
Barack Obama amerikai elnöktől és a NATO-tól is felhatalmazást
kapott az Iszlám Állam (IÁ) elleni hadjárat folytatásához -
jelentette ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója ma
az M1 hírcsatorna műsorában.
Szalai
Máté emlékeztetett arra, hogy Törökország az IÁ elleni harc
mellett támadja az általa terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni
Munkáspárt (PKK) szíriai állásait is.
Ugyanakkor, miközben az Egyesült Államok és a NATO a nyilatkozatokban nem szorgalmazza a PKK elleni támadások leállítását, az Európai Unió, amely tagállami szinten ugyancsak részt vesz az IÁ elleni harcban, sürgeti a kurd kérdés megoldását, és ennek érdekében nyomást gyakorol Törökországra - mondta.
Szalai Máté közölte: az amerikai elnök telefonon megegyezett Recep Tayyip Erdogan török államfővel arról, hogy Törökország erőteljesen lép fel az IÁ ellen.
A megállapodás ugyan titkos, ám a török beavatkozásnak vélhetően az volt az ára, hogy keményebben léphetnek fel a kurdok ellen - tette hozzá.
A szakértő szerint ez belpolitikai feszültségeket is gerjeszthet Törökországban, hiszen a júniusi választási patthelyzet óta folynak a koalíciós tárgyalások az eddig kormányzó Igazság és Fejlődés pártja, illetve potenciális partnerei között.
A török politikát pedig alapvetően befolyásolhatja a jövőben, hogy kurd támogatottságú párttal, vagy nacionalistákkal alakítanak kormányt - mondta a szakértő.
Szalai Máté közölte: Törökország eddig azért nem lépett fel erőteljesebben az IÁ ellen, mert egyaránt érdeke a szíriai Aszad-rezsim megbuktatása, illetve az autonóm szíriai kurd tartomány létrehozásának megakadályozása.
Ugyanakkor, miközben az Egyesült Államok és a NATO a nyilatkozatokban nem szorgalmazza a PKK elleni támadások leállítását, az Európai Unió, amely tagállami szinten ugyancsak részt vesz az IÁ elleni harcban, sürgeti a kurd kérdés megoldását, és ennek érdekében nyomást gyakorol Törökországra - mondta.
Szalai Máté közölte: az amerikai elnök telefonon megegyezett Recep Tayyip Erdogan török államfővel arról, hogy Törökország erőteljesen lép fel az IÁ ellen.
A megállapodás ugyan titkos, ám a török beavatkozásnak vélhetően az volt az ára, hogy keményebben léphetnek fel a kurdok ellen - tette hozzá.
A szakértő szerint ez belpolitikai feszültségeket is gerjeszthet Törökországban, hiszen a júniusi választási patthelyzet óta folynak a koalíciós tárgyalások az eddig kormányzó Igazság és Fejlődés pártja, illetve potenciális partnerei között.
A török politikát pedig alapvetően befolyásolhatja a jövőben, hogy kurd támogatottságú párttal, vagy nacionalistákkal alakítanak kormányt - mondta a szakértő.
Szalai Máté közölte: Törökország eddig azért nem lépett fel erőteljesebben az IÁ ellen, mert egyaránt érdeke a szíriai Aszad-rezsim megbuktatása, illetve az autonóm szíriai kurd tartomány létrehozásának megakadályozása.
Hazudott a holokauszt atyja – sosem járt Auschwitzban
A
tegnap kezdődő személyiségi jogi perben, melyet egy
Svédországban élő volt auschwitzi fogoly indított Köves Slomó
rabbi ellen, nem kisebb dologra derülhet fény, minthogy a
„legismertebb holokauszt túlélő”, a holokauszt
tulajdonképpeni atyja, Elie Wiesel sosem járt Auschwitzban –
legfeljebb túristaként.
Köves
Slomó egy írásban történelemhamisítónak nevezte a felperes
Grüner Miklóst, amiért az határozottan állítja, hogy az Elie
Wieselként megismert holoceleb nem az, akinek mondja magát.
Grüner Auscwitzban rabtársa volt az A-7713 sorszámot viselő
Lázár Wieselnek, akinek személyazonosságát magáénak vallja
Elie Wiesel. Jellemző, hogy a most 83 éves Grüner leleplező
kijelentése több mint húsz év alatt nem került érdemben
feltárásra. Holott az egykori rabtárs egy 1986-os eredménytelen
„szembesítés” óta gyűjti a bizonyítékokat a
személyazonosság hamisságára. A holokauszt szent tehenének
személyazonosságát ezidáig hivatalosan semmilyen szerv nem
vonta kétségbe, erre hivatkozik Slomó ügyvédje is. Pedig a
leleplező dokumentumok mellett olyan egyszerű kérdések vetődnek
fel, hogy például hol a sorszám tetoválása Elie Wiesel
alkarjáról?
Kíváncsian
várjuk, a magyar bíróság mit mer ítélni az ügyben.
Valószínűleg nem érzi majd magát kompetensnek a kérdés
eldöntésében.
A
történetről több honlap beszámolt, ám a slusszpoént (a
tetoválás hiánya mellett) nem közölték. Elie Wiesel ugyanis a
holokauszt tulajdonképpeni atyja, névadója. Ő használta
először a holokauszt kifejezést, ami később általános lett.
Ha pedig a holokauszt atyjának puszta személyazonossága is
megkérdőjeleződik, az súlyos kérdéseket vet fel a
büntetőtörvényekkel megtámogatott holokausztkultuszt
illetőleg.
Juhász
Pál – Jövőnk.info
Izrael nélküli világról álmodik a menekültlány, aki Merkel miatt sírt
Reem Sahwil története címszavakban:
- A palesztin kislány azért sírta el magát, mert Angela Merkel kancellár egy bevándorlásról szóló iskolai fórumon azt mondta neki, Németország nem tud mindenkit befogadni, és lesznek, akiknek távozniuk kell ("Nagyon nehéz végignézni, hogy mások élvezhetik az életet... Fogalmam sincs, mi lesz velem" - mondta a lány többek közt).
- Azóta kiderült, hogy a 14 éves lány, Reem Sahwil a német idegenrendészeti törvény friss módosítása miatt mégis maradhat.
- Sahwil végül azt nyilatkozta, örül neki, hogy Merkel őszinte volt vele.
- Merkel
később annyival kommentálta az esetet, hogy "Jogállam
vagyunk, de meg akartam vigasztalni a síró kislányt"
Abban reménykedem, hogy egyszer majd nem lesz Izrael, csak Palesztina.– mondta a 14 éves lány, akivel a Welt interjút készített (a Jerusalem Post pedig szemlézte). Arra a kérdésre, hogy ezt hogy képzeli el megvalósulni, azt mondta, "az országot ne Izraelnek, hanem Palesztinának hívják majd".
A riporter közbevetette, hogy "Németországnak és Izraelnek érzékeny közös történelme van", és Németországban tilos a zsidógyűlölet.
Igen, szólásszabadság van. Bármiről hajlandó vagyok beszélni.– válaszolta.
Rituális zsidó fürdőt avattak Várkert Bazárban
Hamarosan megnyitja a nagyközönségtől mindeddig elzárt rituális zsidó fürdőt, a mikvét a Budai Vár nyugati pincerendszerében a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. A föld alatti épületegyüttesben 2015. augusztus 3-tól indulnak tárlatvezetések, melyek egyik legfontosabb állomása a fürdő bemutatása lesz - olvasható a Várkert Bazár sajtóközleményében.
SzV:
Na most már a Budai várkert be is be eszik magukat?
Magyarok nem volt még elég?
Nem láttok a szemetekkel?
Elveszik a hazátokat!!!
Példa: Izrael nélküli világról álmodik a menekültlány, aki Merkel miatt sírt
Angliában 1898-ban törölték el a kötelező oltásokat - azóta csak ajánlott oltások léteznek, melyek beadatásáról a szülő - saját felelősségére - dönthet.
Nálunk, Magyarországon több mint 110 évvel később még mindig 11 betegség ellen kötelező oltani. Az oltás hatásossága kétséges, ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatokat rejthet.
Ha úgy érzed, hogy nincs ez így jól, ÍRD ALÁ A PETÍCIÓT:
KÖTELEZŐ HELYETT VÁLASZTHATÓ OLTÁSOKAT!
http://www.peticiok.com/kotelezo-helyett-valaszthato-oltasokat
...és ne felejtsd el megosztani e posztot, hogy máshoz is eljusson az információ!
(E poszt része a kampánynak, mely az oltások választhatóvá tételét tűzte ki célul. Ha te is szeretnél aktívan segíteni a kampányban, jelentkezz privát üzenetben!)
Kulturális Kreatívok - Facebook
Az ukrán nácikat meghívták Brüsszelbe
Az ukrán neonácik vezérét, háborús bűnözőt, a szélsőjobb Azov zászlóaj vezető figuráját, Biletszkit hivatalosan meghívták az EU parlamentbe!!!
A meghívást Jaromir Stetina, egy cseh képviselő tette, akinek az a véleménye, hogy az Azov a nyugati értékeket védi meg Ukrajnában és ezért ez már nemcsak katonai realitás, hanem politikai valóság is Európában. Felkérte, hogy szemléletét az EU parlamentben mutassa be.
Biletszki a felkérést elfogadta. Valamikor összel kerül sor erre. Egyre abszúrdabb ez az egész brüsszeli színjáték. Ezt az embert a Hágai bíróságra kellene meghívni, nem az EU parlamentbe. Vagy tévedek, a parlamentben is hasonszőrűek ülnek?
Szlovénia fellépett az oroszellenes szankciók eltörlése mellett
Miro
Cerar, Szlovénia miniszterelnöke Dmitrij Medvegyevvel, Oroszország
miniszterelnökével folytatott megbeszélése után azt
nyilatkozta, hogy nem támogatják az oroszellenes szankciókat és
azok azonnali eltörlése mellett szólalnak fel – írja
Novorosszia hírügynöksége.
„Mi,
ugyanúgy mint az orosz oldal a szankciók eltörlése mellett
állunk. Bizonyos események miatt vezették be őket. Reméljük,
hogy az ezen események miatti kötelezettségeket tiszteletben
fogják tartani, ezért olyan körülményeket kell teremteni, amikor
a szankciókra már nincs szükség” – mondta Cerar. Medvegyev a
szlovéniai látogatása alatt a Török áramlatról is tárgyalt a
szlovén vezetővel.
Forrás: NovorosInform
Dobó István beszéde az egri várvédőkhöz
Dobó István egri várkapitány megesketi a katonáit. Becsület, hazaszeretet és utolsó csepp vérig történő keresztényi hűség honol szavaiban, amelyek remélem áthatják a mai magyar ifjúság lelkét is, van mit tanulnunk ebből a mentalitásból és eszmeiségből.
A Rettenthetetlen (stirlingi beszéd)
A filmtörténet talán legszebb bátorító jelenete: Részlet a "Rettenthetetlen" című filmből
Vannak olyan filmek, amelyeket az ember még akkor is képes újra és újra megnézni, ha éppen ki nem állhatja. Az ilyen művek egész egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy ne vegyünk róluk tudomást. 15 év távlatából kijelenthetjük, hogy Mel Gibson második rendezése is ezen alkotások között landolt, és sikerei nagyban befolyásolták a műfaj későbbi produkcióit.
ŐSEINK KINCSE
2016 májusában a Dunhuang Akadémia különleges tárlatvezetésre hívja a kultúra és művészet iránt érdeklődőket. Bemutat néhány különleges kéziratot, amelyet még Stein Aurél tárt fel 1900-ban a helyszínen. (...)
Teljes cikk: http://alfahir.hu/oseink_kincse
TOMORY ZSUZSA: KÁRPÁTMEDENCEI ŐSHONOSSÁGUNK
Dr. Toronyi Etelka (A kárpáti medence a kultúrák bölcsője és a magyarok őshazája, Argentina) műve 5. oldalán megállapítja, hogy "a Kárpáti Medence már lakott terület volt az ember földön való megjelenésének csaknem a legelső korszakától kezdve". Könyvében sorra veszi a könyve írásakor ismert ősleleteket. A talált emberi maradványokat három fejlődési korszakra osztotta fel. Török Aurél és Hermann Ottó buzdítására végre komolyan beinduló hazai ásatások bizonyítják, hogy az emberi fejlődés mindhárom szakaszának képviselői jelen voltak a Kárpátmedencében.
Teljes írás: http://www.szittya.com/tomory_zsuzsa.htm
Az Orion (Nimród, Ménrót, Szkíta) Csillagkép a Pilisre, valamint az Orion öve a Gizai piramisokra illesztve. A piramisok nem temetkezési helyek, hanem a fáraók és istenkirályok avatóhelyei.
Filmetűd a második legrégebbi, összefüggő, magyar nyelvű szövegről, az Ómagyar Mária-siralomról, mely az 1280-1310. közötti időből származik: http://nyelvemlekek.oszk.hu/sites/nyelvemlekek.oszk.hu/themes/nyelvemlekek/video/magyar_maria-siralomrol.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése